FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 2-14/2012.

TÁRGY:

9.

MELLÉKLET:-

Beszámoló a Fejér megyei települési szennyvízgyőjtés, tisztítás és –kezelés helyzetérıl

ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Balsay István Tanácsadó Nagy Ivett Környezetvédelmi munkatárs

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

-

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:2012.11.23.

2

Tisztelt Közgyőlés! Fontosnak tartottuk napirendre tőzni e beszámoló megtárgyalását, mert kiemelt környezetvédelmi jelentıséggel bír a korszerő szennyvízelvezetés és -tisztítás, melynek hiánya a csatornázatlan településeken a talaj, a felszíni és a felszín alatti vizek tápanyagterhelését növeli. A nem megfelelı hatékonysággal mőködı, korszerőtlen szennyvíztisztítók a befogadó vízfolyásokat terhelik. A csatornázatlan területeken a szennyvízszikkasztás kedvezıtlen talajvízszint emelkedést is okozhat, ami hozzájárul a vízkárok kialakulásához (pl. belvíz). A környezetterhelés csökkentése, valamint az EU-s elıírások teljesítése érdekében fontos célkitőzés valamennyi Fejér megyei településen biztosítani a helyi jellemzıknek megfelelı, mőszaki és gazdasági szempontból is leghatékonyabb megoldást a szennyvíz elvezetésére és kezelésére, valamint a már csatornázott településeken minél nagyobb rákötési arányt elérni - különösen tekintettel a sérülékeny vízbázisok, nitrát-érzékeny területen fekvı, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek és felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetébe tartozó településekre. Az Európai Uniós kötelezettség vállalás értelmében a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb terhelést jelentı agglomerációknál, az agglomeráció nagyságától és az érintett terület érzékenységétıl függıen ütemezve kell a szennyvízelvezetést és kezelést kiépíteni, a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban foglaltaknak megfelelıen. A kiépítési határidı: 2015. december 31. A határidıhöz kötött szennyvízberuházás elmulasztása esetén az érintett települések elveszítenék az EU-s támogatást és más fejlesztési programban sem vehetnének részt. Fejér megyében jelenleg a 108 település közül 68 rendelkezik szennyvízcsatornahálózattal (településen belül 70-100 % közötti kiépítettséggel). Sok esetben alacsony a lakások rákötésének aránya. A szennyvízhálózat fejlesztése az elmúlt években a pályázati lehetıségeknek megfelelıen folytatódott Fejér megye településein – a napokban fejezıdött be többek között a megyeszékhely még ellátatlan városrészeinek, valamint Pátka, Pákozd, Seregélyes, Vereb települések csatornázása, ami különösen jelentıs környezetvédelmi szempontból, mivel e települések a Velencei-tó vízgyőjtı-területén találhatók. Jelen beszámoló tartalmazza Fejér megyei települései szennyvíz-elvezetésének és kezelésének jelenlegi helyzetét, valamint a folyamatban levı és tervezett beruházásokat. (A felhasznált adatokat az érintett települési önkormányzatok, a Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége (NEKI) és a Széchenyi Programiroda biztosította.

3

Szennyvízcsatornával ellátott települések Fejér megyében (adatforrás: NEKI) Fejér megye 108 települése közül 68 településen van üzemelı közüzemi szennyvízcsatorna, az összegyőjtött és elvezetett szennyvizet a megye 28 szennyvíztisztító telepe fogadja és kezeli (Füle, Lepsény és Mezıszentgyörgy települések szennyvizét a Veszprém megyei Balatonfıkajáron levı szennyvíztisztító telep kezeli, Csór település szennyvize Várpalota város szennyvízrendszerébe csatlakozik). . A csatornázottság döntıen 70-100 % közötti, az alábbi táblázat szerint: csatornázottság: település szám:

100 % 34

90-99 % 18

80-89 % 10

70-79 % 5

70 % alatt 5

(A megadott százalékos adatok a települések állandó lakásaira vonatkoznak, adatoknál a 2010 évi Országos Statisztikai Adatszolgáltatásként (OSAP 1376) az üzemeltetık által beküldött és már feldolgozott adatok lettek figyelembe véve.) 19 település egyáltalán nem rendelkezik szennyvízcsatornával. 70% alatti a csatornázottság Mezıfalva, Baracs, Kisapostag, Nagyvenyim és Csákvár településeken – közülük Mezıfalva, Kisapostag, Baracs és Nagyvenyim települések esetében a Dunaújvárosi Rendszerhez csatlakozva eddig az I. ütem épült ki, jelenleg a II. ütemő beruházás megvalósítására KEOP pályázati konstrukcióban van lehetısége a településeknek, nyertes pályázatuk alapján. Csákvár esetében 57 %-os csatornázottság mellett, a több mint 5000 fıs településen fontos a további fejlesztés, mert a település a Velencei-tó víz-győjtıjén található. Címzett támogatással kiépült Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya szennyvízcsatorna hálózata és szennyvíztelepe, de vízjogi üzemeltetési engedéllyel jelenleg csak az Abán megépült szennyvíztisztító telep rendelkezik, a szennyvízcsatorna hálózatokra azonban még nem került kiadásra, ezért a 68 csatornázott település között ez a négy település nem szerepel. Jelenleg a megye 36 településén nem megfelelı a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés aránya (e településeken a rákötöttség több mint 5 %-kal elmarad a kiépítettségtıl). A 2012. évi jogszabályváltozásokból adódóan, a talajterhelési díj megemelésével várhatóan növekedni fog a szennyvízcsatorna-hálózatra történı csatlakozás aránya. Az Európai Uniós kötelezettség vállalás értelmében a 2000 lakosegyenértéknél (LE) nagyobb terhelést jelentı agglomerációknál, az agglomeráció nagyságától és az érintett terület érzékenységétıl függıen ütemezve kell a szennyvízelvezetést és kezelést kiépíteni. A még elıttünk álló kiépítési határidı: 2015. december 31.

4

A KEOP pályázati konstrukcióban nyertes pályázattal rendelkezı települések (a kivitelezés még nem kezdıdött meg, az elıkészítı feladatokat végzik): − Mezıfalva, Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag települések II. ütemő szennyvízcsatorna hálózata − Cece település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Enying város szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Kisláng település szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása − Ercsi város szennyvízelvezetése és a tisztítás fejlesztése − Elıszállás település szennyvízelvezetése és tisztítása − Kulcs szennyvízelvezetése − Martonvásár indult a KEOP pályázaton szennyvízcsatorna hálózat fejlesztésére A Regionális Operatív Program (ROP) keretében meghirdetett pályázati konstrukciók adnak lehetıséget támogatás elnyerésére a 2000 fı alatti települések szennyvízelvezetési és –tisztítási beruházásaira: − Nagyveleg településen lezajlott az I. ütem szennyvízcsatornázása és szennyvíztisztítása ROP-os támogatással, jelenleg az elkészült mővek próbaüzeme folyik. − Csór település esetében elnyert támogatással lehetıség nyílt szennyvízelvezetés kiépítésére Várpalota város szennyvízrendszeréhez csatlakozva. Szennyvízelvezetéssel és tisztítással, és nyertes pályázattal sem rendelkezı települések: - Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programban érintett település (2000 LE feletti, szennyvízelvezetéssel és tisztítással, vagy pályázati támogatással nem rendelkezik): Lovasberény. A település 2002 óta tervezi a csatorna beruházás megvalósítását, a víziközmő társulat már megalakult. A beruházást a település Lujzamajor nevő lakott külterületével együtt hajtanák végre, melynek varható költsége: 1.500.000.000 Ft. - A megyében 17 olyan település van, amely 2000 LE alatti és nem rendelkezik szennyvízcsatornával vagy nyertes pályázattal: Daruszentmiklós, Mátyásdomb, Alsószentiván, Bakonykúti, Csısz, Hantos, Igar, Mezıkomárom, Nagykarácsony, Nagylók, Óbarok, Sáregres, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta és Zichyújfalu. Fejlesztés szükséges a következı települések szennyvíztisztító telepein: Adony, Iváncsa, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Ercsi és Rácalmás (az utóbbi két település pályázott a szükséges fejlesztés megvalósításához).

5

Fejér megye települései szennyvízelvezetésének és kezelésének helyzete (2012) Csatornázottság helyzete megfelelı a szennyvízhálózat kiépítettsége, a rákötési arány és a szennyvízkezelés is 2000 LE feletti csatornázatlan települések 2000 LE alatti csatornázatlan települések, nyertes pályázat nélkül csatornázás tervezési stádiumban, nyertes pályázattal csatornázás (ill. bıvítés) kivitelezése folyamatban alacsony (70 % alatti) csatornázottság kiépült de jelenleg még nem üzemelı csatornahálózat fejlesztendı szennyvíztisztító telepek

sérülékeny vízbázis által érintett, csatornázatlan ill. alacsony csatornázottságú települések Velencei-tó vízgyőjtı területén levı csatornázatlan ill. alacsony kiépítettségő települések nitrát-érzékeny területen fekvı csatornázatlan ill. alacsony csatornázottságú települések

Települések Bakonycsernye, Balinka, Baracska, Kajászó, Vál, Etyek, Kincsesbánya, Isztimér, Mór, Pusztavám, Söréd, Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Újbarok, Zámoly, Gyúró, Bicske, Nadap és Székesfehérvár Lovasberény

Alap, Alsószentiván, Bakonykúti, Csısz, Daruszentmiklós, Hantos, Igar, Mátyásdomb, Mezıkomárom, Nagykarácsony, Nagylók, Óbarok, Sáregres, Sárszentágota, Szabadhidvég, Vajta és Zichyújfalu Mezıfalva, Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag (a II. ütem folyik a 4 településen) Cece, Enying, Kisláng, Ercsi, Elıszállás, Martonvásár, Kulcs és Rácalmás Csór Csákvár (57 %) Martonvásár, Mezıfalva, Baracs, Nagyvenyim, Kisapostag, Aba, Káloz, Sárkeresztúr és Soponya (sérülékeny vízbázisú település: Aba, Soponya) Adony, Iváncsa, Pusztaszabolcs, Ráckeresztúr, Ercsi és Rácalmás (sérülékeny vízbázisú település: Adony és Iváncsa) (nitrát-érzékeny település: Adony, Ercsi) Óbarok, Bakonykúti, Csısz, Hantos, Igar, Mezıkomárom, Nagylók, Óbarok, Sáregres, Szabadhídvég, Csákvár (57 %) Csákvár, Lovasberény

Bakonykúti, Csákvár, Óbarok

6 A települési önkormányzatok szennyvízberuházásainak jelenlegi helyzete: 1. A megvalósítás tervezett idıpontja: -

Daruszentmiklós: 2013-2015 között tervezik megvalósítani a fejlesztést. A település már többször indult a KDOP pályázatain, eddig sajnos eredménytelenül. Daruszentmiklós hamarosan a szennyvíz beruházás kapcsán rendelkezni fog vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációval, az engedélyezési eljárás végén tart.

-

Kulcs és Rácalmás települések önkormányzatai társulást hozott létre 2011ben és Kulcs gesztorságával pályázott "Kulcs-Rácalmás közös szennyvízelvezetése és tisztítása" címő beruházás elıkészítésére, a szükséges tervek elkészítésére, melyre 47.940.000.- Ft támogatást nyert. A beruházás I. üteme: a tervezési szakasz 2012. december 21-ig tart. A pályázat készítése során merült fel az a változat, mely szerint Kulcs település és a vele egy agglomerációban levı Rácalmás település szennyvizét a dunaújvárosi szennyvíztelepen kezelnék – ennek kapcsán folyamatban van az érintett szennyvízkezelési agglomeráció lehatárolásának módosítása. KulcsRácalmás-Dunaújváros tervezett csatornaépítési pályázatával kapcsolatosan a vízjogi létesítési engedélyeztetési eljárás, és az agglomeráció változtatása jelenleg is folyamatban van. Elıreláthatólag az engedélyek kiadása, a pályázat elszámolása át fog húzódni a 2013. év elejére, így a tervezési szakasz is csúszni fog. A pályázaton továbbra is indulni kíván a 3 önkormányzat.

-

Martonvásár önkormányzata társulásban nyert KEOP forrást a szennyvíztisztító és a csatornahálózat bıvítésének elıkészítésére. A tervezési feladatok ellátására sikeres közbeszerzést folytattak le, a tárgyi munkára a szerzıdést október 31-én írták alá. A megvalósításhoz szükséges KEOP pályázat várhatóan 2013. február hónapban kerül beadásra. A társulásban résztvevı további települések Gyúró, Tordas, és Ráckeresztúr.

-

Mezıfalva Nagyvenyim, Baracs, Kisapostag települések szennyvízcsatorna hálózatának kiépítésére a KEOP kétfordulós pályázati konstrukció keretében nyertek támogatást, az elsı fordulóban az elıkészítésre (elkészültek a tervek és a közbeszerzési kiírások). A második fordulóban a kivitelezésre nyertek támogatást, melynek megvalósítása most zajlik. Jelen pillanatban a kivitelezés közbeszerzési szakasza zajlik, a beérkezett ajánlatokat a bíráló bizottság bírálja. A munkák megkezdése kora tavaszra várható.

-

Cece önkormányzata 2011. júliusban kötött támogatási szerzıdést, a beruházás megvalósulásának tervezett kezdı idıpontja 2012. március, befejezése várhatóan 2014. január 31. (a település 1.249.650.935.-forint összegő, 84,52%-os támogatást kapott a beruházás megvalósításához, 2012 januárjában az összeget 45.879.673.-forint összegő vissza nem térítendı „EU Önerı Alap” elnevezéső támogatással egészítette ki, amellyel így a teljes projekt 88%-os támogatást nyert állami forrásokból.) A beruházás megvalósításának egyik elsı lépéseként kezdetét vehették a szennyvíztisztító telep építési munkálatai.

7

-

Csór: a szennyvízelvezetési beruházást a tervek szerint 2013. április 30-ig kell befejezni. Az 592 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat 462 milliós támogatást nyert a Közép-dunántúli Operatív Programban. A szennyvízcsatornázás által védetté válik a település alatti értékes ivóvízbázis.

-

Ercsi: az „Ercsi Város szennyvíztisztító telepének fejlesztése és Ercsi, Sinatelep szennyvízcsatornázásának és szennyvíztisztításának megvalósítása, tervezése és építése” c. KEOP pályázatára nyert támogatást. A 2012. áprilisban elfogadott közbeszerzési kiírásuk véleményezése 2012.10.31-én érkezett meg. Ercsi város területén a csatornázás és a szennyvíztisztítás 1996 óta megoldott, a Sinatelepi csatornázás és szennyvíztisztítás valamint a városi szennyvíztelep rekonstrukciója került ebbe a projectbe.

2. Jelenleg nem ismert a szükséges szennyvízberuházás megvalósításának idıpontja: -

Csákvár önkormányzata: a településre 2011. augusztusában készült tanulmány, mely a szennyvíz ellátottságot mérte fel. A tanulmányt a szolgáltató és egy tervezı készítette közös munkával a pályázatok elıkészítése céljából. A tanulmány szerint az ingatlanok 62 %-a számára van kiépítve a szennyvíz hálózat (ezek számára elérhetı a hálózat). Ez a szám a mai napig változatlan. A felmérés idıszakában az ingatlanok 45 %-a volt csatornára kötve. Az év elején megjelent jogszabályt követıen, mely a talajterhelési díj jelentıs emelkedését tartalmazta, sok ingatlant (154 db) rákötöttek a szennyvízcsatorna hálózatra. Jelenleg az ingatlanok 51 %-a van a hálózatra kötve. Önkormányzat számára jelentıs anyagi terhet jelentene a szennyvíztisztító korszerősítése, valamint a csatornahálózat 100%-ban történı kiépítése. Már több számítás is készült a szennyvízhálózat bıvítésének, valamint a tisztítómő korszerősítésének költségeivel kapcsolatban, és a tervezésre elıkészítı pályázat is elkészült, beadására azonban nem került sor a képviselı-testület döntése alapján (az elıkészítı pályázat elnyerése esetén ugyanis kötelezettséget kellene vállalni egy viszonylag rövid idın belüli megvalósításra, amelyet a bizonytalan jogi és gazdasági környezet miatt nem vállal az önkormányzat; várhatóan a jövıben kormányzati segítséggel tudják az önerıt biztosítani).

-

Hantos település Nagylókkal közösen üzemeltet egy nyárfás szikkasztós szennyvíztelepet. Ezzel a ráhordásos módszerrel egyenlıre megoldott a két település szennyvíz kérdése.

-

Lovasberény község szennyvíz tisztítási programjának elıkészítése több mint 10 éve folyik. A 2002-ben elkészült tervek aktualizálásra szorulnak. Többször módosításra ill. hosszabbításra került a vízjogi engedélyük. Jelenleg bejegyzett Víziközmő Társulattal rendelkeznek, azonban nincs érvényes vízjogi engedélyes tervük. Az önkormányzat szándékozik megvalósítani a beruházást, azonban jelenleg a megkezdett beruházásokat figyelembe véve nincs forrása a terveztetésre és a vízjogi engedélyeztetésre (jelenleg a település egészséges ivóvíz programja elıkészítı szakaszának zárása folyik,

8 a megvalósításra beadták az igényüket, emellett 2012-2013-ban végzik el a Diósi gödör hulladékmentesítését, kb. 40 millió forint összegbıl). Mivel a környékbeli települések már csatlakoztak valamely településhez, Lovasberény egyedül kénytelen a beruházást megvalósítani. A település szerencsésnek tartaná, ha az állam magához tudná vonni a szennyvízberuházás megvalósítását. 3. Közelmúltban megvalósult beruházások -

a „Székesfehérvár MJV és térsége - Pákozd, Pátka, Seregélyesszennyvízcsatorna hálózatának bıvítése” tárgyú nagyprojekt megvalósult (a beruházás nettó összköltsége 8,57 milliárd forint, a projekt támogatás mértéke 75 %, a KEOP 6,43 milliárd forintos támogatást biztosított, amelybıl 5,47 milliárd forint EU-s forrás, 0,96 milliárd forint pedig hazai költségvetési támogatás. A fennmaradó 2,14 milliárd forintot a négy önkormányzat önerıként biztosította, a kivitelezési szerzıdéshez képest nettó 167,7 millió forintos megtakarítás jelentkezett.) A nagyprojekt keretében a négy település szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése ill. bıvítése az ütemezésnek megfelelıen 2012. október 30.-án lezárult (közel 190 km hosszú csatorna épült), a kivitelezési munkák befejezıdtek, de a projekt teljes lezárására az üzemeltetéshez szükséges gépek leszállítása után, 2013-ban kerül sor. A 4 település szennyvízét a székesfehérvári központi szennyvízkezelı telep tisztítja. A beruházás különösen jelentıs környezetvédelmi szempontból, mert e települések a Velencei-tó vízgyőjtı-területén találhatók.

-

Vereb: a projekt során hat kilométernyi gravitációs szennyvízcsatornát, két kilométernyi szennyvíznyomó-vezetéket, három körzeti szennyvízátemelıt és kilenc házi átemelıt építettek, 346 ingatlan érintett a kiépítésben. A település szennyvízcsatornázása a vártnál három hónappal korábban és jelentıs, 90 millió Ft-os megtakarítással ért véget. A beruházás keretében hatezer folyóméter csatornát fektettek le, már csak a házi rákötéseket kell elvégezni. A szennyvíz három átemelın át az agárdi tisztítóba kerül majd, a Velence-tavi Regionális rendszerhez kapcsolódva.

-

Lajoskomárom- Dég szennyvízelvezetése és -kezelése: 2012. július 11. óta zajlik a szennyvíztisztító telep próbaüzeme, azóta Lajoskomáromban 560, Dégen 500 háztartás csatlakozott a szennyvízhálózatra.

Pályázati lehetıségek A szennyvízcsatorna hálózattal és szennyvíztisztítással nem rendelkezı települések esetében lehetıség van pályázati támogatás elnyerésére a beruházás megvalósításához. A „KEOP 1.2.0./09-11. szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása” címő konstrukció 2011. 02. 10-tıl 2013. 12. 31-ig nyújt lehetıséget a fejlesztések megvalósítására.

9

A „KEOP 1.2.0./09-11. pályázatra benyújtott és nyertes pályázatok megvalósítására az alábbi elıírás vonatkozik: A projekt pénzügyi zárásának legkésıbb 1015. december 31-ig meg kell történnie. A kivitelezésre ezen belül 3 év áll rendelkezésre a Támogatási Szerzıdés aláírását követıen. A pályázat benyújtására a rendelkezésre álló keret kimerüléséig van lehetıség. Az alábbi közlemény ezzel kapcsolatban 2012. október 29-én jelent meg az NFÜ honlapján: „A KEOP-1.2.0/09-11 konstrukcióba benyújtott - a KEOP-7.1.0 konstrukcióban elıkészített és a közvetlenül benyújtásra kerülı - pályázatok értékelése és a döntéshozatal a beérkezés sorrendjében folyamatos. Amennyiben a konstrukcióban rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret kimerül, vagy annak kimerülése elıre jelezhetı, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a benyújtás lehetıségét - legkorábban az errıl szóló tájékoztatás NFÜ honlapon történı közzétételét követı 3. nappal felfüggeszti. A felfüggesztés dátuma elıtt beérkezett projektjavaslatokat még értékeljük. A benyújtás felfüggesztését követıen a KEOP-7.1.0 konstrukcióban elıkészített, de a KEOP-1.2.0/09-11 konstrukcióban támogatást még nem nyert projektjavaslatok a 2014-2020 közötti költségvetési idıszakban tudnak pályázatot benyújtani projekt megvalósításra. A módosítás a közlemény megjelenésének napjától lép hatályba (2012. 10. 29.), visszamenıleges hatállyal nem bír.” A Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv 2011-2013 I. prioritása a „Közlekedés és környezetfejlesztés”, melyen belül a 4.1.1. „környezeti értékek védelme, környezetbiztonság növelése” c. konstrukción belül kialakított komponensek egyik célja a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízelvezetésének és – kezelésének fejlesztése. A KDOP-4.1.1/A-11. - Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése pályázat lezárult, jelenleg nincs pályázható keret. Az elıírt szennyvíz-beruházások elmaradásának gazdasági következményei: Az EU-s kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szabályoz, az alábbiak szerint: „94. § (1) Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat – ideértve a helyi önkormányzat részvételével mőködı települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulását, helyi önkormányzatok társulását, valamint a 2007– 2013 programozási idıszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjérıl szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is –, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történı csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt elıírt határidıig a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezelésérıl szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét, b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minıségérıl szóló 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint

10

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, aki 2012. január 2-át követıen a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültetı jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de jogszabály által elıírt kötelezı feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy c) az a) és b) pontban meghatározott okon túl nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták. (3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidıig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidı között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.” Szennyvízelvezetésre és –kezelésre vonatkozó fıbb jogszabályok A kapcsolódó fıbb jogszabályok listája az elıterjesztés 2. sz. mellékletében szerepel. - A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet tartalmazza többek között a szennyvizek kibocsátására vonatkozó általános szabályokat, a szennyvíztisztítási tevékenységbıl származó szennyezıanyag-kibocsátási határértékek meghatározásának módját, a szennyvízkibocsátás engedélyezésére ill. a közös szennyvízelvezetésre és tisztításra vonatkozó elıírásokat, valamint a csatornabírság, vízszennyezési bírság megállapításának és kiszabásának szabályait, a felszíni vizek kármentesítését, a vízszennyezı anyagok listáját. - A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglalt fıbb elıírásai az elıterjesztés alábbi fejezetében kerültek részletezésre. - A szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályait a 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet ismerteti. - A vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályait 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet tartalmazza.

11

Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciója Fejér Megye Területfejlesztési Koncepciójának 2012. október 1-jén közzétett feltáró, értékelı vizsgálata az alábbi szennyvízelvezetési és -kezelési információkat tartalmazza: „Fontos problémát jelentenek a megyében a települési diffúz szennyezések és az illegális szennyvízbevezetések. A szennyvízhálózat fejlesztése az elmúlt években a pályázati lehetıségeknek megfelelıen intenzíven folytatódott. A szennyvízelvezetés kiépítésének, szakszerő elhelyezésének hiánya a felszíni és a felszín alatti vizek tápanyagterhelését is növelik. A legfontosabb tápanyagterhelést okozó pontszerő szennyezı-források a szennyvíztisztítók és folyékony hulladékelhelyezı üzemek. A megyében üzemelı kommunális szennyvíztisztítók és települési folyékony hulladékelhelyezık hatása a befogadóra 17 esetében nem jelentıs, 5 esetében elhanyagolható, 22 kommunális szennyvíztisztító azonban jelentıs hatást gyakorol a befogadó víztestekre. Az üzemelı szennyvíztisztító telepek a tisztított szennyvíz élıvíz befogadóba kerül, míg a települési folyékony hulladékelhelyezık a felszín alatti vizeket terhelik. A tisztítási technológia 24 esetben eleveniszapos biológiai tisztítás, amely két tisztítónál kiegészül szimultán biológiai nitrogéneltávolítással és 12 tisztító esetében pedig további foszforeltávolítással. A kommunális tisztítókon kívül 12 ipari és egyéb szennyvíztisztító van. A keletkezett szennyvíz jellege alapján elıfordul kohászat, fémfeldolgozási és egyéb feldolgozóipari (Dunaújváros, Székesfehérvár), élelmiszeripari (Szabadegyháza), hulladékkezelési (Mátyásdomb), szolgáltatóipari (Dunaújváros, Székesfehérvár, Nagyvenyim, Baracska) valamint termálvíz, fürdıvíz (Gárdony). Gondot jelent, hogy sok víztest esetében a kisvizes idıszakokban a „hígító víz” mennyisége nem éri el a kívánt értéket a szennyvízzel terhelt szakaszokon. Ezen kívül bıvítés, technológiai fejlesztés kell az elavult technológiával mőködı, túlterhelt telepeken (pl.: Enying), amelyek jelentısen rontják a befogadó vízminıségét. Problémát okoz, hogy a kisebb kapacitású (50-100 m3/nap) telepek nem alkalmasak a jelentısebb mennyiségi ingadozások kiegyenlítésére, valamint a biológiai tisztítási hatásfok elsısorban a téli idıszakban nem megfelelı hatékonyságú. Az elszállított települési folyékony hulladék mennyisége 2001-ben Magyarországon még meghaladta az 5,6 millió m³-t, ebbıl Fejér megye értéke 308 ezer m3 volt. 2006tól a csatornázottság növekedésének és a talajterhelési díj bevezetésének köszönhetıen jelentısen csökkent a mennyiség mindkét területi szinten, 2010-ben országosan már csak 3,7 millió m³, megyei szinten pedig 209 ezer m3 volt az elszállított mennyiség (mindkét esetben kb. a harmadával csökkent).

12

A felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı terület övezete Az övezet lehatárolása a települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271 EGK tanácsi irányelv érzékeny területek kijelölésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületük kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletnek felel meg. Az övezethez tartozó szabályozás Fejér megyében: − Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetében a tisztított szennyvizek kivezetésérıl a gazdasági és mőszaki szempontok mérlegelésével gondoskodni kell. − Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezete területére kívülrıl – regionális szennyvízgyőjtı- és tisztító rendszerre szennyvízcsatornahálózaton történı csatlakozás kivételével – a szennyvíz bevezetését meg kell akadályozni. SWOT-analízis - a térség lehetséges fejlesztési irányai a Fejér megye területfejlesztési koncepció egyeztetési anyagában (kivonat a témához kapcsolódó célokból) - Szennyvízkezelés megoldása (alternatív szennyvízkezelés, szennyvíztisztítók korszerősítése, rákötési arány növelése) - Felszíni vízkészletek fenntartható, szabályozott és összehangolt használata - Felszín alatti vízkészletek védelme, racionális vízhasználat elterjesztése - Bel- és csapadékvíz elvezetı rendszerek kiépítése és fenntartása Deffenzív (gyengeség-lehetıség) stratégia - Felszíni vízkészletek fenntartható, szabályozott és összehangolt használata - Szennyvízkezelés megoldása (alternatív szennyvízkezelés, szennyvíztisztítók korszerősítése, rákötési arány növelése) - Bel- és csapadékvíz csatornák kiépítése és fenntartása.” Fejér Megyei Területrendezési Terv A Fejér Megyei Közgyőlés 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadott Fejér Megyei Területrendezési Terv, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Fejér megye jelentıs része kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetébe tartozik (különösen a karsztos területek), ezért kiemelten fontos feladat a megye vízkészleteinek hosszú távú megóvása. Fejér megye területrendezési tervéhez területrendezési ajánlások is készültek, melyek a megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát segítik elı, az alábbiak szerint:

13

A megye térszerkezetére vonatkozó ajánlások (FMK 3/2009. (II. 12.) K. h. sz. határozata alapján) „Térségi jelentıségő szennyvízelvezetı rendszerekre vonatkozó ajánlás a) Törekedni kell arra, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb hányada szennyvíztisztító telepeken, ellenırzött körülmények között kerüljön kezelésre, tisztításra. b) Azokon a településeken, ahol a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti idıintervallumon belül meg kell valósítani a szennyvízelvezetést és tisztítást ott a pályázati rendszerek keretei között szükséges megvalósítani a mővek tervezését és kiépítését. c) Azokon a kis lélekszámú településeken, amelyek nem tartoznak a szennyvízelvezetési program szerint ellátandó települések körébe ott – az Egyedi (ingatlanonkénti) Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletnek megfelelıen – szakszerő (azaz szakszolgáltató által segített) egyedi megoldások javasolhatók. Az egyedi kisberendezések telepíthetıségének vizsgálatakor figyelembe kell venni a felszíni és felszín alatti vizek érzékenységét, valamint a vízbázisok védıterületeit. Ahol a térség táji és természetvédelmi értékei különösen indokolttá teszik a szennyvíztisztítás mielıbbi megoldását, ott az egyedi (ingatlanonkénti) kisberendezések létesítése célszerő, vagy/és természetközeli tisztítási technológiák alkalmazása támogatandó. d) A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében nem szereplı és az OKTV térségi rendszert támogató javaslatával nem rendelkezı települések mindegyikére, amelyeknek szennyvíz-agglomerációhoz csatlakozása tervezett, ill. javasolt, a gazdaságossági felülvizsgálat elvégzése szükséges a 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet mellékletében rögzített módszertannak megfelelıen. E települések a Csatlakozási Szerzıdésben rögzített utolsó mentességi határidı (2015. december 31.) lejártát követıen - a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. e) A fokozatosan kiépülı szennyvízcsatorna-győjtı rendszerek mentén a lakosság érdekeltté tételével szorgalmazni kell a lakossági bekötések számának növelését. A szennyvízcsatorna - hálózatra rákötést követıen a szakszerőtlen emésztıberendezések felszámolása szükséges a felszín alatti vizek szennyezésének megszüntetése érdekében. f) Az elválasztott rendszerben a szennyvízcsatornákat és tisztítótelepeket csapadékvíz elvezetésére, ill. fogadására nem méretezik, ezért fontos az ingatlanok illegális csapadék-bevezetéseinek megszüntetése. A tisztítótelepeknél puffermedence kialakítása javasolt a győjtıhálózat aknáin bejutó csapadékvíz lökésszerő terhelésének kiegyenlítése érdekében. g) Az aprófalvak, vagy külterületi lakott helyek csatornázatlan részérıl elszállítandó települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvizek) fogadására és kezelésére a nagyobb tisztítótelepeken kialakított fogadóhelyeken a jövıben is lehetıséget kell biztosítani (legalább a regionális tisztítótelepeken elıkezelı– fogadó mőtárgyat javasolt építeni). h) A csatornázásra nem kerülı településrészeken, ill. kisfalvakban a környezetkímélı és költségtakarékos, szakszerő egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények nagy választékban rendelkezésre álló technológiáinak alkalmazását kell szorgalmazni.

14 i) A környezetvédelmi követelményeknek nem megfelelıen mőködı, szennyvízbírság alá tartozó tisztító telepek esetében minél elıbb biztosítani szükséges azok intenzifikálását, ill. a tisztított szennyvizek mielıbbi ártalommentes elhelyezését. j) A meglévı és tervezett tisztítótelepeken a szigorodó környezetvédelmi és természetvédelmi elıírások kielégíthetısége érdekében teret kell biztosítani a befogadóba vezetés elıtt – lehetıség szerint természetközeli – utókezelı mőködtetésére, amely utótisztítást, kiegyenlítı tározást tesz lehetıvé. k) A nem megfelelı mőszaki védelemmel mőködı szennyvíztisztító és –szikkasztó helyek (pl. a nem közüzemi, korszerőtlen tisztító telepek) felszámolása, vagy korszerősítése és ehhez felmérés, ütemezés szükséges. l) A Velencei-tó vízgyőjtı területén keletkezett tisztított szennyvizek csak szőrı tározókon keresztül vezethetık a vízgyőjtı rendszerbe. A szennyvíztisztítók létesítésénél a befogadóra elıírt vízminıség-védelmi kategóriának megfelelı tisztítási fokozatot biztosítani kell.” Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Megvalósítási Program a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelettel lett elfogadva. A rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza az egyes szennyvízelvezetési agglomerációk listáját, településeit, ill. a szennyvízelvezetı és –kezelı rendszerek kiépítésének határidejét. A Fejér megyei településekre vonatkozó adatok az elıterjesztés .. sz. mellékletében találhatók. A beruházások végrehajtását 2007-tıl a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukciója segíti. A beruházások jellemzıen társfinanszírozásúak, a saját forrás mellett EU támogatásokból, és központi költségvetési forrásból tevıdnek össze. Szennyvízelvezetési agglomerációk A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet rögzíti, hogy a szennyvíz-elvezetési agglomeráció a Program tervezési alegysége. A szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolását a rendelet mellékletében meghatározott feltételeken alapuló értékelési módszer, követelmények alapján kell elvégezni és vizsgálatokkal kell igazolni a településeken belüli hálózatkialakítás, valamint a térségi rendszerek kialakításának gazdaságosságát, illetve az egyedi vagy egyéb megoldások indokoltságát. A Korm. rendelet 2. számú mellékletében szereplı települések a mellékletben rögzítettıl eltérı szennyvízelvezetési agglomerációs struktúrát is kialakíthatnak, amennyiben a jogszabály mellékletében rögzített módszertan alapján végzett vizsgálatoknak megfelelıen az nem jár új településnek a Programba való bekapcsolásával, ill. ha a tervezett új megoldásnak a korábbi változathoz képest költséghatékonyabb megvalósíthatósága és mőködtetése gazdasági elemzéssel alátámasztott. A szennyvíz-elvezetési agglomeráció kijelölésének felülvizsgálata a Program elfogadását követıen a fenti rendelet mellékletében elıírt módszertan szerint elvégzett számítás alapján készített dokumentáció csatolásával az érintett önkormányzat vagy önkormányzatok által a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál kérhetı (a szükséges szándéknyilatkozatok mellékelésével).

15 A Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében nem szereplı települések önkormányzatai a Csatlakozási Szerzıdésben rögzített utolsó mentességi határidı (2015. december 31.) lejártát követıen - a Program felülvizsgálata keretében kerülhetnek legkorábban a szennyvíz-elvezetési agglomerációs jegyzékbe. A szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításának alapvetı szempontjai: A Nemzeti Megvalósítási Program része minden 2000 LE feletti település. Egy településen belül szennyvízelvezetı rendszert csak a gazdaságossági határig kell kiépíteni. Ahol a győjtırendszerek létrehozása nem indokolt, mert nem járna környezeti elınyökkel, ill. mert túlságosan költséges lenne, azonos szintő környezetvédelmet nyújtó egyedi rendszereket vagy más megfelelı rendszereket kell alkalmazni. Azok a vízbázisvédelmi célprogramba bevont, továbbá környezetvédelmi érdekbıl meghatározott települések, amelyek az elızı szempontok szerint kialakított szennyvízelvezetési agglomerációk körén kívül esnek, környezetvédelmi és gazdaságossági indokoltság esetén önálló szennyvízrendszert alkothatnak. Környezetvédelmi szempontok és követelmények: - A települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezése, azaz a szennyvízelvezetés, -tisztítás, illetve a szakszerő egyedi szennyvízelhelyezés arányának és módszerének helyes megválasztása érdekében a tervezés már kezdeti szakaszától folyamatosan érvényesíti a speciális helyi környezetvédelmi és természetvédelmi szempontokat, valamint a megvalósítandó létesítmények környezeti hatékonyságát. - A szennyvízelvezetési agglomeráció lehatárolásánál figyelemmel van: a) a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területük kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakra, különös tekintettel az érzékenynek minısített települések fejlesztéseire; b) a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerinti elıírásokra, illetve az abban „A különösen érzékeny felszín alatti vízminıségi területek”-nek minısített települések fejlesztéseire; c) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VIII. 18.) Korm. rendelet; d) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet elıírásaira. - Több települést érintı szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításánál alapvetıen törekedni kell arra, hogy afelszíni vizek szempontjából magasabb környezetérzékenységő, valamint természetvédelmi területekre ne kerüljön átvezetésre más, alacsonyabb kategóriába tartozó település szennyvize.

16

- Több települést érintı szennyvízelvezetési agglomeráció kialakításánál ott kell megválasztani a központot, azaz a szennyvíztisztító telep helyét, ahol a tisztított szennyvizek lehetséges befogadóinak feltárása és vizsgálata szerint leginkább biztosítható a befogadó környezeti célállapota. - Meglévı és új szennyvízelvezetési rendszerek csatlakoztatása esetén fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a fejlesztés egységes egészként kielégítse a környezeti és a gazdasági hatékonyság feltételeit. - A szennyvízelvezetési agglomerációk kialakításánál az említetteken kívül mérlegelni kell az alábbi környezetérzékenységi szempontokat: a) a szennyvízbevezetés által okozott, a felszíni vízben várható vízminıségromlás mértéke, figyelembe véve a vízfolyásban a mértékadó hígítási arányt, a mindenkori szennyvízterhelést és az öntisztuló képességet, b) az ivóvízbázis-védelmi célprogramba bevont felszín alatti, valamint az ivóvízellátási célú felszíni vízhasználatok veszélyeztetése, c) egyéb célú felszíni vízhasználatok (így például fürdés, rekreáció, öntözés) veszélyeztetése, d) természetvédelmi szempontból kiemelt jelentıségő terület, illetve a vízfolyás természetes medre és élıvilága stabilitásának veszélyeztetése a lehetı legkisebb legyen. A Fejér megyében levı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolása az elıterjesztés 1. sz. mellékletében található. Nemzeti Fejlesztés 2020 Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozását szolgáló „Nemzeti Fejlesztés 2020” címő, 2012. októberi egyeztetési munkaanyag az alábbi megállapításokat és célkitőzéseket tartalmazza a szennyvízkezeléssel és –elvezetéssel kapcsolatban: „A korábban elhanyagolt környezeti infrastruktúra jelentıs fejlesztése elsısorban az EU támogatások megjelenésével vált lehetıvé, a csatornázottság aránya elérte a 70%-ot. A csatornahálózaton begyőjtött szennyvizek 97,7%-a 2011-re már csak II. vagy III. fokú tisztítás után került kibocsátásra, szemben az 1990-es alig 34,6%-kal. A közcsatorna hálózatból tisztítatlanul kikerülı szennyvíz mennyisége ma már az 1 százalékot sem éri el, de ez az érték 1990-ben is mindössze 12 százalék volt. A közmőolló fokozatosan zárul, egy kilométer közüzemivíz-vezeték hálózatra 1990-ben 228 méter szennyvízcsatorna jutott, 2000-ben már 396, 2010-ben pedig 655 méter. A szennyvízkezelés folyamatos fejlıdést mutat. A fı kibocsátó városok mellett azonban számos településen még továbbra sem megoldott a szennyvízkezelés, annak ellenére, hogy a csatornahálózattal rendelkezı települések aránya is számottevıen javult a 10 és a 20 évvel ezelıtti értékekhez képest: 2010-ben a települések 44%-a még nem rendelkezett csatornahálózattal, ami fıképp a derogációs kötelezettséggel nem érintett 2000 LE alatti szennyvízterheléssel rendelkezı kistelepüléseket jelenti (2000-ben ez az arány 73%, 1990-ben 86% volt).

17 Rajtuk kívül a csatornahálózattal rendelkezı településeinken is akadnak olyan háztartások, melyek nem csatlakoztak rá a hálózatra, némely helységekben ez teljes településrészeket is jelenthet. Külön probléma a csatornahálózattal nem rendelkezı települések, illetve a hálózatra rá nem csatlakozott lakások esetében a szennyvíz nem megfelelı elszállítása, illetve szikkasztása. Ugyanakkor a kistelepüléseken a hagyományos csatornahálózat és szennyvíztisztító nem is feltétlenül mőködtethetı rentábilisan, így több esetben érdemes lenne inkább a háztartási mérető egyedi kisberendezéseket vagy a természetközeli megoldásokat alkalmazni. A klímaváltozással összefüggésben fel kell készülni a tisztított szennyvizek és a szennyvíziszap újrahasznosítására is. A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitőzései szerint 2015 év végéig a lakosság 89%-a számára már biztosítani kell a csatornázottságot a 2000 lakos-egyenérték feletti agglomerációkban, továbbá az összegyőjtött szennyvizeket teljes egészében legalább biológiai fokozattal kell tisztítani. Környezetvédelemi fejlesztéspolitikai feladatok (2014-2020) - a szennyvízkezeléshez, vízkészlet-gazdálkodáshoz kapcsolódó célok • A Víz Keretirányelv szerint 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése. • Az EU Víz Keretirányelv intézkedési programja alapján a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése, komplex vízgyőjtı-fejlesztés, a vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme (az ésszerő és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek terhelésének csökkentése). • A szennyvízkezelés alapinfrastruktúrájának fejlesztése, az elmaradó derogációs kötelezettségek teljesítése, az elsivatagosodás csökkentése és megelızése a kezelt szennyvíz ismételt felhasználásával. • Természetközeli szennyvízkezelési módok és az egyedi kisberendezések használatának ösztönzése a kistelepüléseken és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken. • A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, -tározás feladatán túlmenıen az árvízvédelmi védıképesség megtartása. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése. Ágazati politikák területi prioritásai – gazdálkodáshoz kapcsolódó célok kivonata:

a

szennyvízkezeléshez,

vízkészlet-

• A szennyvíztisztító és elvezetı kapacitások fejlesztése Észak- és Dél-Alföldön, Észak-Magyarországon, a Duna-Tisza közén és a belsı perifériákban. • A szélsıséges vízgazdálkodási viszonyok (ár- és belvizek, valamint aszályok) káros hatásait fenntartható módon, térségek vagy vízgyőjtık szintjén integráltan kell kezelni: az eddigi árvízi-belvízi és aszály elleni védekezést talaj- és belvízgazdálkodással kell felváltani. • A természeti katasztrófáktól fenyegetett nagytérségekben, a környezeti szempontból veszélyeztetett határ menti térségekben integrált ágazatközi fejlesztési és rehabilitációs programok kidolgozása és végrehajtása. A kiemelten érzékeny karsztos térségekben a víz- és vízbázis-védelem szempontjainak megfelelı szennyvízkezelı és hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése.

18

Az anyag rövid távon megoldandó környezetstratégiai feladatként rögzíti többek között az integrált, a vízkészlet megırzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodást valamint a klímaadaptációt. „Környezethasználati fordulatot biztosító környezetstratégiai területek”-ként jelöli a vízgazdálkodási szemléletváltást, ill. a vízmegtartás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történı mőködtetését.” A Koncepcióban felvázolt nemzeti jövıkép egyik kiemelt pontja a vízvédelem: „meglevı szakmai tudásunk alapján a vizeinkkel való okszerő, de kreatív gazdálkodás az agrárium és a klímavédelem legerısebb támogatója, egyben exportlehetıségek megalapozója is”. Víz Keretirányelv Az Európai Unió új víz- és vízi környezetgazdálkodási politikájának célkitőzése, hogy az Európai Unió egész területén, 2015-ig jó állapotba kerüljön minden felszíni és felszín alatti víz és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A cél elérését a 2000. december 22-én hatályba lépett, 2000/60/EK Víz Keretirányelvvel (VKI) tették kötelezıvé a tagállamokban. A VKI egységes alapokon szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi védelmét, a pontszerő és diffúz szennyezı-forrásokkal szembeni fellépést, és elıírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezetı intézkedések vízgyőjtı szintő összehangolását. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötıdı élıhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelı vízmennyiséget is. A vízfolyások, állóvizek jó ökológiai, vízminıségi és mennyiségi, valamint a felszín alatti vizek jó minıségi és mennyiségi állapotának elérése összetett és hosszú folyamat. A szükséges intézkedéseket a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek foglalják össze. A jó állapot eléréséhez szükséges beavatkozásokkal össze kell hangolni az árvízi vagy belvízi védekezést, a településfejlesztési elképzeléseket: mint pl. a szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat. A különbözı elképzelések összehangolásához elengedhetetlen az érintett területen mőködı érdekcsoportok (pl. gazdák, ipari termelık, horgászok, természetvédık stb.), valamint a lakosság, önkormányzatok részvétele a vízgyőjtı-gazdálkodási tervek megvalósításában. Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a ”Beszámoló a Fejér megyei települési szennyvízgyőjtés, -tisztítás és –kezelés helyzetérıl” c. elıterjesztést és az abban foglaltakkal egyetért. 1) A Közgyőlés kiemelten fontosnak tartja a Fejér megye területén keletkezı szennyvíz korszerő elvezetésének és tisztításának biztosítását valamennyi településen – a környezetterhelés csökkentése és az EU-s elıírások teljesítése érdekében.

19

2) A 2. pontban foglaltak elısegítésére a Közgyőlés felhatalmazza Elnökét, hogy egyeztetési tárgyalásokat kezdeményezzen az érintett települési önkormányzatokkal és hatóságokkal – különösen azon települések esetében, melyeknél súlyos következményekkel járhat a szennyvíz-beruházási pályázat határidıig történı beadásának elmulasztása (pl. Lovasberény, Csákvár). Felelıs:

Törı Gábor közgyőlés elnöke

Határidı:

folyamatos

Székesfehérvár, 2012. november 29.

Törı Gábor

20

1. sz. melléklet Fejér megye szennyvíz-elvezetésére és –kezelésére vonatkozó statisztikai adatok (adatforrás: KSH) A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejér megyében, 1990-2010 között, %

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 82,3 91,0 95,3 95,0 95,2 95,8 96,2 96,3 96,2 96,4 96,5 96,7 96,7 A közüzemi szennyvízgyőjtó-hálózatba bekapcsolt lakások aránya Fejér megyében, 19902010 között %

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 40,5 40,6 50,0 52,9 56,1 58,0 63,1 63,8 64,9 67,5 68,5 70,4 71,6 Közmőolló 1990-2010 Az egy km ivóvízvezeték-hálózatra jutó szennyvízgyőjtı-hálózat hossza (elsıdleges közmőolló) Fejér megyében, méter

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 241 227 405 452 513 526 587 589 604 628 638 664 641 A vízhálózatba és a csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának különbsége (másodlagos közmőolló) Fejér megyében, százalékpont

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 41,8 50,4 45,4 42,2 39,1 37,8 33,1 32,5 31,3 28,9 28,0 26,3 25,1 Összes tisztított szennyvíz mennyisége Fejér megyében, 1990-2010, ezer m3

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 26217 17199 16332 15325 15868 19674 20760 22426 18601 17941 18553 18804 26740 Biológiailag tisztított szennyvíz mennyisége Fejér megyében, 2005-2010, ezer m3

1990 1995 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 19328 13014 12535 12245 13083 16421 20700 22384 18559 17941 18553 18804 26740

21 2. sz. melléklet Fıbb jogszabályok a szennyvízkezelésrıl és a szükséges intézkedésekrıl -

-

-

123/1997. (VIII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmérıl 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területük kijelölésérıl 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól Települési szennyvíz tisztításáról szóló 91/271 EGK tanácsi irányelv (érzékeny területek kijelölésére) 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggı szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggı nyilvántartásról és jelentési kötelezettségrıl 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól

22 3. sz. melléklet Fejér megye településeinek besorolása a felszíni és felszín alatti vízbázisok sérülékenysége alapján Sérülékeny vízbázisok (felszíni védıterület ill. rétegbeli védıidom) által érintett települések Fejér megyében: Csabdi, Mány, Szár, Óbarok, Bodmér, Vértesboglár, Csákvár, Zámoly, Gánt, Balinka, Bodajk, Söréd, Fehérvárcsurgó, Magyaralmás, Isztimér, Kincsesbánya Bakonykúti, Sárkeresztes, Csór, Iszkaszentgyörgy, Székesfehérvár, Pátka, Vereb, Kajászó, Martonvásár, Baracska, Ercsi, Iváncsa, Adony, Beloiannisz, Úrhida, Szabadbattyán, Kıszárhegy, Füle, Polgárdi, Enying, Mezıkomárom, Szabadhídvég, Dég, Mezıszilas, Kisláng, Káloz, Soponya, Csısz, Aba, Sárosd, Nagylók, Sárbogárd, Cece, Kisapostag, Dunaújváros, Perkáta, Szabadegyháza, Sárkeresztúr, Sáregres, Igar, Hantos, Baracs, Vál. Nitrát-érzékeny területek Fejér megyében (a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján): Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Csór, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Gánt, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kıszárhegy, Óbarok, Szabadbattyán, Szár, Újbarok, Úrhida, Zámoly. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek övezetébe tartozó települések (a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján): Adony, Alcsútdoboz, Bakonycsernye, Bakonykúti, Balinka, Beloiannisz, Bicske, Bodajk, Bodmér, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Csór, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Gánt, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kıszárhegy, Kulcs, Magyaralmás, Mány, Moha, Mór, Óbarok, Polgárdi, Pusztavám, Rácalmás, Sárszentmihály, Söréd, Szabadbattyán, Szár, Székesfehérvár, Tabajd, Újbarok, Úrhida, Vál, Vértesacsa, Vértesboglár, Zámoly. Felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetébe tartozó települések (a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján): Baracska, Csákberény, Csákvár, Etyek, Gánt, Gárdony, Kápolnásnyék, Lovasberény, Mány, Nadap, Pákozd, Pátka, Pázmánd, Pusztavám, Seregélyes, Sukoró, Székesfehérvár, Velence, Vereb, Vértesboglár, Zámoly. A felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség‐védelmi területen lévı települések (a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján): -

a felszín alatti víz állapota alapján fokozottan érzékeny felszín alatti vízminıség‐védelmi területhez tartozó települések: Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bodajk, Csabdi, Csákvár, Csákberény, Csókakı, Csór, Ercsi, Fehérvárcsurgó, Gánt, Gárdony, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kıszárhegy, Óbarok, Pákozd, Sáregres, Sukoró, Szabadbattyán, Szár, Újbarok, Úrhida, Velence, Zámoly.

23

-

a felszín alatti víz állapota alapján érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területhez tartozó települések: Alsószentiván, Bakonycsernye, Balinka, Baracs, Baracska, Beloiannisz, Besnyı, Bicske, Bodmér, Cece, Daruszentmiklós, Dég, Elıszállás, Enying, Etyek, Felcsút, Füle, Gyúró, Hantos, Igar, Jenı, Kajászó, Káloz, Kápolnásnyék, Kisapostag, Kisláng, Kulcs, Lajoskomárom, Lepsény, Lovasberény, Magyaralmás, Mány, Martonvásár, Mátyásdomb, Mezıfalva, Mezıkomárom, Mezıszentgyörgy, Mezıszilas, Moha, Mór, Nadap, Nádasdladány, Nagykarácsony, Nagylók, Nagyveleg, Nagyvenyim, Pázmánd, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Pusztavám, Rácalmás, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Sárkeresztes, Sárkeresztúr, Sárkeszi, Sárosd, Sárszentágota, Sárszentmihály, Seregélyes, Soponya, Söréd, Szabadegyháza, Szabadhídvég, Székesfehérvár, Tabajd, Tác, Tordas, Vajta, Vál, Vértesboglár, Vértesacsa, Zichyújfalu.

-

Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területen fekvı települések: Adony, Alcsútdoboz, Bakonykúti, Bicske, Bodajk, Bodmér, Csabdi, Csákberény, Csákvár, Csókakı, Csór, Ercsi, Etyek, Fehérvárcsurgó, Felcsút, Gánt, Gyúró, Iszkaszentgyörgy, Isztimér, Iváncsa, Kincsesbánya, Kıszárhegy, Magyaralmás, Mány, Mór, Óbarok, Pusztavám, Szabadbattyán, Szár, Tabajd, Újbarok, Úrhida, Vál, Vértesboglár, Zámoly.

24

4. sz. melléklet 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról Agglomerációk 15 000 LE-nél nagyobb szennyvízterheléssel, normál területen. Kiépítési határidı: 2010. december 31. Az agglomeráció központi települése

Az agglomeráció települései

Bicske

Bicske Csabdi Mány Vasztély (Csabdi)

összesen Az agglomeráció központi települése


Dunaújváros

Baracs Dunaújváros Kisapostag Mezıfalva Nagyvenyim



Gárdony

Gárdony Kápolnásnyék Nadap Pázmánd Sukoró Velence Vereb

összesen Az agglomeráció központi települése Sárbogárd összesen

Az agglomeráció települései Bicske

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 11 659 + 1 195 2 359 167 15 380 25 141 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 3 527 + 48 104 + 1 414 4 699 + 4 070 61 814 69 242 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 9 742 3 552 536 2 030 1 237 5 241 797 23 135 36 198 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 12 549 12 549 15 184

25

Az agglomeráció központi települése


Székesfehérvár

Jenı Nádasdladány Pákozd Pátka Sárkeszi Sárszentmihály Seregélyes Székesfehérvár Úrhida

összesen

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 1 328 1 790 3 176 + 1 668 + 599 3 038 4 621 + 101 943 + 2 359 120 522 235 919 +

Agglomerációk 10 000-15 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen. Kiépítési határidı: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése


Aba

Aba Káloz Sárkeresztúr Soponya



Ráckeresztúr

Gyúró Martonvásár Ráckeresztúr Tordas

összesen

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 4 674 + 2 385 2 584 + 2 040 + 11 683 13 722 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 1 250 5 740 + 3 288 2 090 12 368 14 843 +

Agglomerációk 2000-10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, szennyvízbefogadásra érzékeny vizek vízgyőjtıin. Kiépítési határidı: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése Lovasberény összesen

Az agglomeráció települései Lovasberény

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 663 2 663 2 700 +

26

Az agglomeráció központi települése Zámoly

Az agglomeráció települései Gánt Zámoly

összesen

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 854 2 250 3 104 3 110 +

Agglomerációk 2000-10 000 LE közötti szennyvízterheléssel, normál területen Kiépítési határidı: 2015. december 31. Az agglomeráció központi települése Adony összesen

Az agglomeráció települései Adony



Bodajk

Balinka Bodajk Csákberény Csókakı Söréd

összesen Az agglomeráció központi települése Cece összesen Az agglomeráció központi települése Csákvár összesen Az agglomeráció központi települése Elıszállás összesen

Az agglomeráció települései Cece

Az agglomeráció települései Csákvár

Az agglomeráció települései Elıszállás

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 3 851 3 851 4 611 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 495 4 081 1 201 1 296 502 7 575 8 186 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 547 + 2 547 2 649 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 5 212 + 5 212 6 284 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 2 157 + 2 157 2 707 +

27

Az agglomeráció központi települése Enying összesen Az agglomeráció központi települése Ercsi összesen Az agglomeráció központi települése Fehérvárcsurgó összesen

Az agglomeráció települései Enying

Az agglomeráció települései Ercsi

Az agglomeráció települései Fehérvárcsurgó



Iváncsa

Beloiannisz Besnyı Iváncsa

összesen Az agglomeráció központi települése Kisláng összesen

Az agglomeráció települései Kisláng



Lajoskomárom

Dég Lajoskomárom

összesen Az agglomeráció központi települése Mezıszilas összesen

Az agglomeráció települései Mezıszilas

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 6 847 + 6 847 7 471 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 8 115 + 8 115 9 741 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 1 926 1 926 2 066 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 1 126 1 801 2 895 5 822 7 075 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 410 + 2 410 2 580 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 066 + 2 131 + 4 197 4 197 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 042 2 042 2 045

28

Az agglomeráció központi települése Polgárdi összesen Az agglomeráció központi települése Pusztaszabolcs összesen

Az agglomeráció települései Polgárdi

Az agglomeráció települései Pusztaszabolcs



Rácalmás

Kulcs Rácalmás



Sárkeresztes

Iszkaszentgyörgy Magyaralmás Moha Sárkeresztes



Szabadbattyán

Kıszárhegy Szabadbattyán



Szabadegyháza

Perkáta Sárosd Szabadegyháza

összesen

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 6 967 6 967 7 307 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 6 082 + 6 082 6 360 +

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 669 + 4 472 + 7 141 7 758 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 025 1 526 553 1 488 5 592 5 653 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 1 621 4 557 6 178 6 262 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 3 960 3 326 2 176 9 462 9 632

29



Újbarok

Alcsútdoboz Felcsút Szár Tabajd Újbarok



Vértesacsa

Bodmér Vértesacsa Vértesboglár

összesen

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 1 447 1 788 1 651 963 434 6 283 6 288 + Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 225 1 717 874 2 816 3 065

Megfelelı szennyvízelvezetı és -tisztító rendszerrel ellátott agglomerációk 2010. december 31-én: Az agglomeráció központi települése


Bakonycsernye

Bakonycsernye BalinkaMecsértelep

összesen

453 3 529



Baracska

Baracska Kajászó Vál

összesen Az agglomeráció központi települése Etyek összesen

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 3 076

Az agglomeráció települései Etyek

3 727

Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 2 741 1 054 2 518 6 313 6 367 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 4 367 4 367 4 698

30



Kincsesbánya

Isztimér Kincsesbánya

összesen Az agglomeráció központi települése Mór összesen Az agglomeráció központi települése Pusztavám összesen

Az agglomeráció települései Mór

Az agglomeráció települései Pusztavám

Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 981 1 541 2 522 2 968 Az agglomeráció LakosVan-e szennyvízterhelése szám fejlesztés? (LE) 14 247 14 247 17 832 Az agglomeráció Van-e Lakosszennyvízterhelése fejlesztés? szám (LE) 2 438 2 438 2 642

3. melléklet a 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelethez Érzékenynek minısített befogadók vízgyőjtıterületein lévı kistelepülések 2000 LE alatti szennyvízterheléssel: határidıs kötelezettség szennyvíz-győjtıhálózat és tisztítótelep kiépítésére nincs. Fejér megyében nincs ilyen település

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

Recommend Documents