ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE
IKTATÓSZÁM: 2- 14/2012.
TÁRGY:
14.
MELLÉKLET: 2 DB
Javaslat Tabajd Község véleményezésére
Településszerkezeti
Terve
ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke
AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:
Igari Antal megyei fıépítész
VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:
-
KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -
TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2012.11.26.
elızetes
2
Tisztelt Közgyőlés! Tabajd Község Önkormányzata tájékoztatta a Fejér Megyei Közgyőlést arról, hogy felülvizsgálja a 2002-ben elfogadott településrendezési eszközeit, melyhez elızetes véleményezést kér. Rendelkezésünkre álló alapdokumentumok: A Fejér Megyei Önkormányzat az 1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletével elfogadta a Fejér Megyei Területrendezési Tervet, valamint Fejér Megye Területrendezési Tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról és a rendelettel elfogadásra kerülı övezeteken kívül ajánlott övezetekrıl, valamint a tervezett (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest(Ferihegy) – Záhony – (Ukrajna) nagysebességő vasútvonal nyomvonala egyezetésrıl szóló 3/2009. (II.12.) K.h.sz. határozatot. A Fejér Megyei Közgyőlés 2007. szeptember 1-tıl tárgyalja a települési szerkezeti, szabályozási terveket és helyi építési szabályzatokat. A gyakorlatot a Fejér Megyei Területrendezési Terv elfogadása után is folytatta, ennek alapján véleményezi Fejér megye településeinek településszerkezeti, területrendezési terveit. Az eddigi tapasztalatokat tekintve szükség van arra, hogy a megyei önkormányzat közgyőlésének tagjai teljes képet kapjanak a megyei települések helyzetérıl, terveirıl, elképzeléseirıl. Az Alkotmánybíróság 3/1997. határozata kimondja, hogy a helyi önkormányzatok jogai egyenlık, azonban létezik tervhierarchia. „A megyei területrendezési terv - rendeltetésénél fogva - nem pusztán a települési önkormányzatok által elfogadott rendezési tervek mechanikus összegzése, s nem is válhat azzá. Ennek az oka, hogy: - a természetföldrajzi adottságok (pl. a folyók, tavak, hegyek) nem igazodnak a közigazgatási határokhoz, - hasonló a helyzet a nyomvonalas létesítményekkel (utakkal, vasutakkal stb.), valamint a természetvédelmi területekkel és más, közérdekbıl jogi védelem alá helyezett térségekkel, s végül de nem utolsó sorban - a megye területén belül el kell helyezni olyan létesítményeket (pl. szennyvíztisztító telepeket, hulladéklerakó helyeket, esetleg veszélyeshulladék-ártalmatlanító mőveket), amelyek nélkülözhetetlenek ugyan a települések számára, de egyetlen települési önkormányzat sem mutat készséget e létesítmények fogadására.” Törvényi háttér: - Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§.(5) bekezdése alapján a Megyei Önkormányzat feladata a településrendezési tervek és a megyei területrendezési tervek összhangjának elımozdítása, valamint a megye arculatát befolyásoló több települést érintı táji, természeti és épített környezet védelme és kialakítása, a települési önkormányzatok erre irányuló tevékenységének segítése.
3
2012. január 1-tıl - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) alapján: a megyei önkormányzat a „törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” - a területrendezésrıl és területfejlesztésrıl 1996. évi XXI. törvény (módosítva a 2011. évi CXCVIII. törvénnyel) alapján „A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai: 11. § (1) d) együttmőködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében; h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról; 13. § (1) e) elızetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintı ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintı területrendezési terveket”. Elızmények: Tabajd község hatályos településrendezési és településfejlesztési dokumentumai: - Tabajd Község Önkormányzata a Településfejlesztési Koncepcióját a 26/2001. (VI.27.) határozattal fogadta el. - Helyi Építési Szabályzatát a 11/2002. (V.31.) önkormányzati rendelettel fogadta el, e rendelet mellékletét képezi a jelenleg hatályos Településszerkezeti Terv. Jelen módosítás: Tabajd Község Önkormányzata a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálatát és módosítását a helyi lakosok, gazdálkodók, szolgáltatók igényeinek, az önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek és a hatályos jogszabályoknak megfelelıen kívánja megvalósítani.
Javaslatok, észrevételek: A Fejér Megyei Területrendezési Tervben Tabajd község területét érintı térségi övezetek: - kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezete - kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezete - térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezete - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete - magterületek övezete - ökológiai folyosó övezete - erdıtelepítésre alkalmas terület övezete - földtani veszélyforrás területének övezete - vízeróziónak kitett terület övezete
4
Természet- és tájvédelem: Tabajd község területén számos természeti érték található, jelentıs gyepterületekkel rendelkezik. A település helyi jelentıségő természetvédelmi területei: - Tabajdi Alsó-Felsı Rét Természetvédelmi Terület (területe 168,08 hektár, alapítva a 14/2002. (VII. 05.) Tabajd Önkormányzat rendelettel) - Tabajdi-Kásafızı Természetvédelmi Terület (területe 87 hektár, alapítás 2002-ben) Országos és térségi jelentıségő ökológiai folyosók: Az Országos Területrendezési Tervben, valamint a Fejér Megyei Területrendezési Tervben is jelentıs ökológiai folyosóként szerepel a Váli-víz völgye, mely kapcsolatot teremt a Gerecse, a Vértes védett ill. nem védett természetes, természetközeli élıhelyei és a Duna országos jelentıségő ökológiai folyosója között. A vízfolyás igen jelentıs természeti területek sorát főzi fel, szinte folyamatos rendszert alkotva (magába foglalva az Alcsúti Arborétum országos jelentıségő természetvédelmi területét is). Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a települést érintı országos ökológiai hálózat, térségi ökológiai folyosó folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk és kiterjedésük megırzésére. A településrendezési eszközök felülvizsgálata, módosítása során prioritásként indokolt kezelni a települést érintı magterület és a jelentıs kiterjedéső, helyi jelentıségő természetvédelmi területek (Tabajdi Alsó-Felsı Rét Természetvédelmi Terület, Tabajdi-Kásafızı Természetvédelmi Terület) állapotának, élıvilágának, biodiverzitásának megóvását, ill. a település valamennyi zöldfelületének, élıhelyének, természeti területének megırzését, lehetıség szerinti bıvítését. A Fejér Megyei Területrendezési Tervben az országos ökológiai hálózatra vonatkozóan az alábbi elıírások szerepelnek: „(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élıhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 9. §) A Fejér Megyei Területrendezési Tervben a magterület övezetére vonatkozóan az alábbi elıírások szerepelnek: „(1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplı kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a
5
magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. (3) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elı kell írni a tájszerkezetbe illeszkedı beépítési mód, a tájra jellemzı építészeti hagyományok és építmények megırzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 20. §) Az FMTrT az ökológiai folyosó övezetére vonatkozóan az alábbi elıírásokat rögzíti: (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplı kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. (3) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkezı magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. (5) Az övezetben új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 21. §) Tájképvédelem Tabajd község a Fejér Megyei Területrendezési Tervben lehatárolt „Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület” övezetének része, melyre vonatkozóan az FMTrT az alábbi rendelkezéseket rögzíti: „1) A térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti.
6
Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenırzéséhez a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képezı kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 25. §) Fontos feladat a településfejlesztési és -rendezési célok kitőzése és megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítani a település és környezete tájképi értékeinek megırzésére. Termıföld védelme A település területe a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján a „kiváló termıhelyi adottságú szántóterület” a „kiváló termıhelyi adottságú erdıterület”, valamint az „erdıtelepítésre alkalmas terület” övezetek része, ezért a településfejlesztés, településrendezés során prioritásként indokolt kezelni a település termıföldjeinek mennyiségi és minıségi védelmét, mővelés alól való kivonásának megelızését. Az FMTrT a fenti 3 övezetre vonatkozóan az alábbi elıírásokat rögzíti: „Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 10. §) „Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges”. (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 11. §) „Az erdıtelepítésre alkalmas terület övezetébe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 23. §) A település területének jelentıs része a Fejér Megyei Területrendezési Tervben lehatárolt „Vízeróziónak kitett terület” övezetébe sorolt, melyre az alábbi szabály vonatkozik:
7
„Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti elıírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 31. §) Földtani veszélyforrás területe A Fejér Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint a település a Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozik. Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhetı ki. (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 30. §) Vízminıség-védelem A település a Fejér Megyei Területrendezési Tervben lehatárolt „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület” övezetébe tartozik, melyre vonatkozóan az alábbi elıírást rögzíti a megyei terv: „A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 15. §) A település a Váli-víz vízgyőjtı területén fekszik, ezért a helyi fejlesztési célok, tervezett területhasználatok során alapvetı szempontnak szükséges tekinteni a vízfolyás mennyiségi és minıségi védelmét, a természetes vízi és vízparti ökoszisztéma megóvását. Az EU Víz Keretirányelvvel összhangban készült, Közép-Duna tervezési alegység vízgyőjtı-gazdálkodási tervében foglalt célkitőzések, tervezett intézkedések összehangolandók a területfejlesztési és –rendezési célokkal. (A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek). Mővi értékek védelme: A település helyi értékeinek védelmére el kell készíttetni a helyi értékvédelmi rendeletet, melyben fel kell tárni a helyi egyedi védelemre érdemes mővi értékeket, és meg kell fogalmazni azokat az elıírásokat, amelyek betartásával azok fennmaradnak. El kell készíteni a település egyedi tájértékeinek kataszterét. Tabajd község településrendezési eszközeinek felülvizsgálata során javasolt a Fejér Megyei Területrendezési Tervhez kapcsolódó (az FMK 3/2009. (II.12.) K.h.sz. határozat 2. sz. mellékletében rögzített) területrendezési ajánlások figyelembe vétele. A település területét érintı térségekre vonatkozó ajánlások az elıterjesztés mellékletében szerepelnek. A Fejér Megyei Önkormányzat egyetért Tabajd Község Önkormányzatának azon igényével, hogy a településrendezési eszközök felülvizsgálatát elkészíttesse, és támogatja azok szükséges elfogadtatásában a fentiek figyelembe vételével. A Fejér Megyei Közgyőlés a véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni.
8
Egyúttal kérjük, hogy a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv módosítására vonatkozó egyeztetési dokumentációt papír alapú és digitális (pdf) formában megküldeni szíveskedjenek a Fejér Megyei Önkormányzat részére. A részletes szerkezeti és szabályozási elemeket is tartalmazó egyeztetési (jóváhagyás elıtti) dokumentáció megtekintése után a Fejér Megyei Önkormányzat határozatban jelenti ki, hogy a tervezett módosítások érintik-e a Fejér Megyei Területrendezési Terv Szerkezeti Tervlapját, valamint, hogy egyetért-e a tervezett módosításokkal. Kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek. Határozati javaslat 1. Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat Tabajd Község Településszerkezeti Terve elızetes véleményezésére” c. elıterjesztést és az abban foglaltakkal - az alábbi javaslatok figyelembe vétele mellett - egyetért. a) Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a települést érintı országos ökológiai hálózat, térségi ökológiai folyosó (Váli-víz völgye) folyamatosságának biztosítására, a hálózatot alkotó természeti területek közötti ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködésére, elhatárolódásuk megelızésére, állapotuk és kiterjedésük megırzésére. Biztosítani kell a településrendezési eszközök felülvizsgálata során a települést érintı magterület és a jelentıs kiterjedéső, helyi jelentıségő természetvédelmi területek (Tabajdi Alsó-Felsı Rét Természetvédelmi Terület, Tabajdi-Kásafızı Természetvédelmi Terület) állapotának, élıvilágának, biodiverzitásának megóvását, illetve a település valamennyi zöldfelületének, élıhelyének, természeti területének megırzését, lehetıség szerinti bıvítését. b) Kiemelten fontos a településfejlesztési és -rendezési célok kitőzése és megvalósítása során a település és környezete tájképi értékeinek megırzése. c) Prioritásként indokolt kezelni a település termıföldjeinek mennyiségi és minıségi védelmét, mővelés alól való kivonásának megelızését a településfejlesztés, -rendezés során, mert a település területe a Fejér Megyei Területrendezési Terv alapján a „kiváló termıhelyi adottságú szántóterület” a „kiváló termıhelyi adottságú erdıterület”, valamint az „erdıtelepítésre alkalmas terület” övezetek része. d) Alapvetı szempontnak szükséges tekinteni a vízfolyás mennyiségi és minıségi védelmét, a természetes vízi és vízparti ökoszisztéma megóvását a helyi fejlesztési célok, tervezett területhasználatok során, mert a település a Váli-víz vízgyőjtı területén fekszik. Az EU Víz Keretirányelvvel összhangban készült, Közép-Duna tervezési alegység vízgyőjtı-gazdálkodási tervében foglalt célkitőzések, tervezett intézkedések összehangolandók a területfejlesztési és -rendezési célokkal. e) A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján a település „érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területbe” sorolt, a Fejér Megyei Területrendezési Tervben „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület” övezetébe tartozik, ezért biztosítani kell a felszín alatti vízkészlet megóvását, szennyezıdésének megelızését, kizárását.
9
f) A település veszélyeztetett területeire vonatkozóan a településszerkezeti tervben beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhetı ki, mivel Fejér Megyei Területrendezési Terve alapján Tabajd a Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozik. 2. A Fejér Megyei Közgyőlés a véleményezési eljárás további szakaszában is részt kíván venni. Egyúttal kezdeményezi, hogy az elfogadásra kerülı dokumentáció papír alapon és elektronikus formában is kerüljön megküldésre a Fejér Megyei Önkormányzat részére. 3. A Közgyőlés felkéri Elnökét, hogy a Közgyőlés határozatát továbbítsa Tabajd Község Polgármesterének. Felelıs: Törı Gábor a közgyőlés elnöke Határidı: a vélemény továbbítására: 2012. december 15.
Székesfehérvár, 2012. november 29.
Törı Gábor
10
1. sz. melléklet Kivonat a Fejér Megye Közgyőlés Fejér megye területrendezési tervérıl szóló 1/2009. (II.13.) K.r.sz. rendeletébıl Természetvédelem 1. A Fejér Megyei Területrendezési Tervben az országos ökológiai hálózatra vonatkozóan alábbi elıírások szerepelnek: „(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élıhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó elıírások alkalmazásával lehet. (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 9. §) 2. A Fejér Megyei Területrendezési Tervben vonatkozóan alábbi elıírások szerepelnek:
a
magterület
övezetére
„(1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplı kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. (3) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. (5) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében elı kell írni a tájszerkezetbe illeszkedı beépítési mód, a tájra jellemzı építészeti hagyományok és építmények megırzését és ezek követelményeit. (6) Az övezetben új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 20. §) 3. Az FMTrT az ökológiai folyosó övezetére vonatkozóan alábbi elıírásokat rögzíti: (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhetı ki, kivéve, ha a) a települési területet az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.
11
(2) Az (1) bekezdésben szereplı kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület a külön jogszabály szerinti területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élıhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan mőködése. (3) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (4) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala az ökológiai folyosó és az érintkezı magterület természetes élıhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok mőködését nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával helyezhetı el. (5) Az övezetben új külszíni mőveléső bányatelek nem létesíthetı, meglévı külszíni mőveléső bányatelek nem bıvíthetı.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 21. §) Tájképvédelem 4. A Fejér Megyei Területrendezési Tervben lehatárolt „Térségi jelentıségő tájképvédelmi terület” övezetére az FMTrT az alábbi rendelkezések rögzíti: „1) A térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, amely a természeti adottságok és a kulturális örökség által meghatározott tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) A térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetébe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhetı ki, továbbá a helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, ami a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetnek vagy övezetnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell, ennek ellenırzéséhez a tájképet jelentısen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (4) Az övezetben közmővezetékeket és járulékos közmőépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó mőszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni. (5) A településszerkezeti tervben, a szabályozási tervben és a helyi építési szabályzatban ki kell jelölni a településkép-védelmi terület határát, amely a tájképi értéket képezı kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendı területeket, az ökológiai hálózat területeit, az országos és a helyi védelem alatt álló természetvédelmi területeket, azok környezetét, valamint a település arculatát, karakterét meghatározó fontos területeket tartalmazza.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 25. §) Termıföld védelme 5. A Fejér Megyei Területrendezési Terv a termıföld védelméhez kapcsolódóan az alábbi elıírásokat tartalmazza:
12
„Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 10. §) „Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki. Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges”. (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 11. §) „Az erdıtelepítésre alkalmas terület övezetébe tartozó területeken beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetıség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhetı ki.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 23. §) „Vízeróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell elıírni a települések településszerkezeti tervében, és a helyi építési szabályzatban olyan építési övezeti, övezeti elıírást kell meghatározni, amely a vízerózió mértékét csökkenti.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 31. §) Földtani veszélyforrás területe 6. A Fejér Megyei Területrendezési Terv a település a Földtani veszélyforrás területének övezetére az alábbiakat rögzíti: „Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhetı ki.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 30. §) Vízminıség-védelem 7. A település a Fejér Megyei Területrendezési Tervben a „kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület” övezetébe tartozik, melyre vonatkozóan az alábbi elıírást rögzíti a megyei terv: „A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” (FMK 12/2009. (II.13.) K.r.sz. rendelet 15. §)
13
2. sz. melléklet Kivonat Fejér Megye Közgyőlése „Fejér megye területrendezési tervéhez kapcsolódó területrendezési intézkedési javaslatról, területrendezési ajánlásokról és a rendelettel elfogadásra kerülı övezeteken kívül ajánlott övezetekrıl” szóló 3/2009. (II. 12.) K. h. sz. határozatából. Területrendezési ajánlások A megye térszerkezetére vonatkozó ajánlások Mezıgazdasági térségre vonatkozó ajánlás „a) Termıföldek mővelésbıl való kivonása elsısorban a gyengébb minıségő földeken és csak legszükségesebb mértékben valósuljon meg. b) Kiváló termıhelyi adottságokkal rendelkezı termıföldek (szántó, szılı, gyümölcsös ágban) mővelési ágának megváltoztatását kerülni kell. c) Gyenge adottságú és/vagy környezetileg érzékeny mezıgazdasági területeken a termıhelyi és a környezeti jellemzık alapján mővelési ág (gyepesítés, erdısítés) vagy intenzitási fok (szántóföldi extenzifikáció) megváltoztatása javasolt. d) A meglévı homoki és sziki gyepek, valamint a lápterületek megırzése és természetvédelmi célokat is integráló hasznosítása kiemelten fontos feladat. e) A megyében kínálkozó öntözési lehetıségeket kívánatos jobban kihasználni, illetve fejleszteni. Települési térségre vonatkozó ajánlás a) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minısíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülı vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhetı el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. b) Az új beruházásokat, lakóterület-növelést elsısorban a meglévı beépített területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni. Ennek megfelelıen korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezıs beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévı lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezıs beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely kijelölését a településrendezési tervekben a természet és környezetvédelem és a termıföld-védelem szempontjainak figyelembevételével kell szabályozni. c) A táj- és településkép védelme érdekében adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása (lásd: tájképvédelmi övezetbe sorolt települések), ezért az épített környezethez történı illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését elızetes településképi vizsgálathoz célszerő kötni, és ennek megfelelıen az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. d) Tájképvédelmi övezetben a települési területek összenövését meg kell akadályozni, ilyen területeken a beépítésre szánt települési terület határa a közigazgatási terület határát max. 200 m-re közelítheti meg.
14
e) A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések beépített területének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötıdı üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. f) Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez javasolt kötni a beépítésre szánt területek bıvítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, továbbá a kiváló termıhelyi adottságú szántó, szılı- és gyümölcsös termıterületeken, hidrogeológiai védıterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településképvédelmi szempontok megkövetelik. g) Javasolt megırizni a települések kialakult egyedi karakterét, szerkezetét, valamint a települési összenövések megakadályozására meghagyni a települések közötti megfelelı nagyságú – legalább a terület ökológiai funkcióinak biztosításához elegendı mérető – beépítetlen területsávokat, különös tekintettel a városi település együttesekbe tartozó településekre. h) Javasolt a tényleges geográfiai adottságok figyelembevételével a településeket védı zöldövezeti erdık, fásítások létesítése, a beépített területeken zöldfelületek, parkok növelése. i) Történelmi településmagok rehabilitálása, a közmővek lehetıség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott. j) Települések belterületei és a mellettük tervezett fıútvonalak, elkerülı utak között védı-takaró zöldsávok létesítése javasolt. Hagyományosan vidéki települési térségre vonatkozó ajánlás a) A hagyományos településszerkezetekhez, településkarakterhez, beépítési módhoz, még meglévı értékes népi építészeti hagyományokhoz nem illeszkedı lakó és egyéb területek kijelölése nem engedhetı és egyéb új területfelhasználási egységnél is figyelembe veendı az adott vidéki település léptéke, szerkezete. b) A fejlesztési területek elsısorban a meglévı belterületekhez kapcsolódóan jelölendık ki. Zavaró hatású ipari gazdasági területek kialakítása, valamint nagy alapterülető (2000 m2 feletti) építményekkel rendelkezı egyéb rendeltetéső (kereskedelmi-szolgáltató gazdasági, különleges) területek kijelölése nem ajánlott. c) A hagyományosan vidéki települési térségben csak kevésbé intenzív, max. 1,5 szintterület-sőrőségő és az alatti beépítésre szánt területek alakítandók ki. d) A hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, táji összhangját meg kell ırizni, különösen a védett tájelemek vonatkozásában (természeti védettség alá esı és Natura 2000 területek, ökológiai hálózat területei), valamint az üdülés-rekreáció szempontjából kiemelten értékes területeken, így a Velence-Vértes üdülıkörzetben, e) A települések külterületén található majorok, puszták, mezıgazdasági birtokközpontok, külterületi lakott helyek esetében a történetileg kialakult szerkezetek és épületállomány és zöldfelületi elemek, egyedi tájértékek megtartására és az eredeti, mezıgazdasághoz kapcsolódó funkciókra való felhasználásra kell törekedni, kerülve a túlzott mértékő beépítettséget (javasolt: max. 30 %). Vízgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás a) Távlati cél a vízkészletek jó állapotának elérése, a természetes vízkészletek és a vízigények egyensúlyának megırzése.
15
b) Az EU Víz Keretirányelve elıírásaihoz illeszkedve, a hatékony vízvédelem érdekében a vízgyőjtı-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelıen a vízgyőjtıkön az integrált gazdálkodás követelményét érvényesíteni szükséges. A vízrendezési feladatokat a Víz Keretirányelv hármas feltételrendszerét szem elıtt tartva, a mőszaki, ökológiai és társadalmi feltételek együttes figyelembevételével és a vizek mőszakilag lehetséges legjobb ökológiai állapotának megtartásával javasolt megvalósítani. c) A kis kiterjedéső idıszakos, illetve állandó viző tavak felszámolását el kell kerülni, mivel jelentıs természeti értéket képviselnek. d) A vízfolyások és állóvizek vízminıségének védelme érdekében az érintett vizek mentén szabályozott sávban épület, építmény megvalósításának a feltétele, hogy a vizek kártétele elleni védekezéssel, illetıleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását ne akadályozza. A parti sávban épületet, építményt elhelyezni csak kivételesen – a természet védelmérıl szóló törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekrıl szóló külön jogszabály szerint meghatározott körben, az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehet. e) Tekintettel arra, hogy a vízfolyások, vizes élıhelyek egyben ökofolyosók is, az ökofunkciót erısíti az emberi beavatkozások nyomán eltőnt, vagy meggyérült parti vegetáció helyreállítása, ennek során a vízfolyások menti fásítás, amennyiben a területhasználat a 21/2006 (I.31.) kormányrendeletben elıírtakkal nem ellentétes. f) A vízrendezési, vízkár-elhárítási feladatok megoldása egy-egy vízrendszeren belül csak koordináltan végezhetı, belterületi vízrendezést csak rendezett (felújított) befogadó esetén lehet elvégezni. g) A mederrendezés elsırendő szempont, mert ezek a vizek a végbefogadói a beépített területekrıl érkezı csapadékvíz-hálózat által szállított nagy mennyiségő, hirtelen lezúduló csapadékvíznek. h) A vízfolyások felújítása, alaprendezése során figyelmet kell fordítani a mederrendezések környezetbe illı megvalósítására, természeti környezetben természetes anyagok felhasználásával, mővi környezetben (belterület) az épített környezetbe illesztve. Erdıgazdálkodási térségre vonatkozó ajánlás a) Alapvetı elvárás, hogy a meglévı erdıterületeket ne vonják belterületbe, illetve azokat ne minısítsék beépítésre szánt területté. Az erdıtelepítésre figyelembe vehetı területek kiválasztásánál a termıhelyi adottságokat, a talajok termıképességét, a mezıgazdasági mővelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket kell figyelembe venni. b) Meglévı természetes-, természet-közeli állapotú erdık fenntartásával, erdıtelepítésre alkalmas új területek kijelölésével, erdık telepítésével az a cél, hogy Fejér megye átlagos erdısültsége a jelenlegi 12,4%-ról - az OTrT szabályaival összhangban – 15 %-ra növekedjen. Az erdıtelepítések egyaránt szolgálják a racionális földhasználat kialakítását, valamint a kiváló termıhelyi adottságú szántóterületek védelmét. c) Meglévı erdık fenntartásánál, új erdık telepítésénél fokozott szerepet kell kapni a gazdasági rendeltetésen – fatermesztésen – kívül a védelmi, egészségügyi, szociális és turisztikai rendeltetésnek. d) Védelmi rendeltetéső erdıket egyrészt az ökológiai hálózat rendszerszerő fejlesztése érdekében természetvédelmi, másrészt árvízvédelmi, talajvédelmi, levegıtisztaság-védelmi és településvédelmi céllal indokolt telepíteni.
16
e) Az egészségügyi-szociális és turisztikai erdık telepítésére a település-együttesek, nagyobb települések, és üdülıterületek környezetében kell törekedni. Javasolt elınyben részesíteni a pollenben szegényebb és kevésbé allergizáló fafajtákat. f) Az egykori zártkertek területét, amennyiben azok termelési, vagy üdülési hasznosítása már felhagyásra került – alkalmasság esetén – javasolt településvédelmi célú erdıtelepítéssel hasznosítani. g) A nem ıshonos fafajokból álló hullámtéri erdıket – amennyiben az árvíz-védelmi célokkal nem ellenkezik – állományszerkezet-átalakítás révén természet-közeli állapotú erdıkké célszerő alakítani. h) A megye védett tájainak erdıterületein az elsıdleges természetvédelmi rendeltetés mellett meghatározó az egyéb védelmi és közjóléti (egészségügyiszociális, turisztikai) funkció is, ezért ezeken a területeken indokolt összehangolni a vízgazdálkodás, a táj- és természetvédelem, az ökoturizmus, valamint az erdıgazdálkodás szempontjait. i) Az erdıtelepítésbıl kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterület, védelemre tervezett gyepterület és a természeti területnek minısülı gyep. A védett és a NATURA 2000 hálózatba tartozó területeken erdıtelepítést az illetékes nemzeti park igazgatóság hozzájárulása alapján lehet végezni. j) Gazdasági erdık telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. k) Erdıtelepítéseknél – ahol a termıhelyi viszonyok lehetıvé teszik – ıshonos fafajok alkalmazásával elınyben kell részesíteni a természet-közeli erdıtársulások létrehozását. l) Az erdık telepítésénél megyei szinten kiemelten kezelendık a hegy és dombvidéki tájak, valamint a víz- és szélerózió által veszélyeztetett övezetek által érintett területek. m) Az erdıtelepítéseknél a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglaltakat is figyelembe kell venni. Közlekedési hálózatokra és építményekre vonatkozó ajánlás A települések egymás közötti kapcsolatainak és a felsıbbrendő (gyorsforgalmi és fıúti) hálózat megfelelı elérésének biztosítása érdekében a következı mellékutak kiépítése javasolt: ― Tabajd – Etyek, ― Tabajd – Vértesacsa
Térségi övezetekre vonatkozó ajánlások Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetére vonatkozó ajánlás a) Kiváló termıhelyi adottságú szántóterület övezetében a szántó mővelési ág megváltoztatását kerülni kell. b) Az övezetben kívánatos elısegíteni az agrár-térszerkezetet elınyösen formáló mozaikos védı erdısávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévı mezsgyék, erdısávok védelmét. c) Javasolt a talajdegradációt megakadályozó mővelési technológiák elınybe részesítése, valamint növényvédı szerek és mőtrágyák ésszerő, a feltétlenül szükséges mértéket meg nem haladó alkalmazása.
17
Kiváló termıhelyi adottságú erdıterület övezetére vonatkozó ajánlás a) Alapvetı kívánalom, hogy a kiváló erdıterületeket a településszerkezeti tervben erdıterület területfelhasználási egységbe kell sorolni. b) Kiváló erdıterület mővelési ágának – ha az ténylegesen erdı mővelési ágban van – megváltoztatását mindenképp kerülni kell. c) Kiváló erdıterületeken olyan erdı-gazdálkodási rendszerek alkalmazása javasolt, amely a termıhelyek kiváló állapotát hosszú távon fenntartja. d) A kiváló erdıterületeken biztosítani kell a gazdasági-, a védelmi és a turisztikai célok összhangját. e) Az övezetben kiemelten fontos feladat az erdı-környezetvédelemi politika céljainak érvényesítése. f) Kiváló erıterületeken törekedni kell arra, hogy az erdıfelújítás lehetıleg ıshonos fafajokkal történjen. Országos és térségi jelentıségő tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezetben törekedni kell a hagyományos tájhasználat megırzésére. Mővelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelı tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében engedélyezhetı. b) A hagyományos tájhasználat megtartása érdekében nagyon fontos a külterületeken (elsısorban az erdı- és mezıgazdasági és vízgazdálkodási területeken) építési lehetıségek szigorú szabályozása, különösen a település-közeli kertes területeken, valamint - a szılımővelés fenntartását segítve - a hagyományos szılıterületeken. c) A településrendezési tervekben javasolt lehatárolni az övezeten belül a kertes mezıgazdasági területeket. A kertes mezıgazdasági területeken (volt zártkertek) tájba illeszkedı, hagyományos építészeti megoldásokkal gyümölcs- és szılıtermesztést, - feldolgozást szolgáló épületek helyezhetık el. Új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb teleknagyság nem javasolt. d) Beépítésre szánt terület az övezet I-II. szılıkataszteri osztályú szılıterületein nem alakítható ki. e) Az övezetbe esı gyepterületek (legelık, rétek) ne legyenek beépíthetık. f) Erdıterületen csak az erdıgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatástoktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt, a természeti értékek sérelme nélkül. g) Az erdıterületeken kerülni kell a nagy kiterjedéső véghasználatokat (tarvágásos területeket), valamint az idegenhonos faállományok telepítését. h) Új beépítésre szánt terület kijelölése csak a meglévı belterületekhez kapcsolódva javasolható úgy, hogy az a környezetminıség (levegı, víz) romlásához nem vezethet. i) A természeti és tájképi értékek megırzése érdekében a szomszédos települések közötti külterületi, beépítetlen szabad területek megırzése szükséges, a települések (beépítésre szánt területek) összenövésének megakadályozására. j) A tájban megjelenı település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelıen javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (építménymagasság). A tájképvédelmi övezetekben javasolt max.
18
építménymagasság 12 m, lakó és üdülési funkciójú épületek esetén max. 7,5 m. A beépítési intenzitás szempontjából max. 1,0 szintterület-sőrőség fogadandó el. k) A jellemzıen falusi környezetben törekedni kell a hagyományos táj- és településszerkezet megırzésére (vagy lehetıség szerint újra kialakítására), az értékes táji elemek, egyedi tájértékek fokozottabb védelmére. A városi környezetben ezeken túlmenıen fı célnak tekinthetı a zöldfelületek arányának növelése. l) A kilátás–rálátás szempontjából értékes tájképi részletek (várak, várromok környéke, általában széles panorámát megnyitó hegyvidéki/magaslati kilátópontok, a kastélyparkok, fıleg a történeti kertek és arborétumok, vízfolyások és tavak) idegenforgalmi vonzerıt jelentenek. Törekedni kell a tájban rejlı kiváló idegenforgalmi lehetıségek természetkímélı módon történı, a táji adottságok fennmaradását segítı hasznosítására. m) A településrendezési tervekben figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek számbavételére, ezek védelme érdekében a helyi építési szabályzatokban elıírásokat szükséges meghatározni. n) A meglévı, tájképet zavaró hatású építmények, létesítmények megfelelı takarását biztosítani kell, az övezetben „óriás plakátok” és más nagymérető reklámhordozó mőtárgyak felállítása (pl. a közutak mentén) tájképi okból sem javasolható. o) A kiépítendı közlekedési vonalakat lehetıség szerint a geomorfológiai adottságokhoz igazodó nyomvonalon kell vezetni. p) A vízfolyások külterületi szakaszait a településrendezési tervekben legalább 50–50 m széles sávban beépítésre nem szánt területként, korlátozott területhasználattal javasolt szabályozni, a meglévı természetes medervonalakat és a vízfolyásokat kísérı természetes növényzetet meg kell ırizni. q) Meg kell akadályozni a települések beépítésre szánt területeinek összenövését és biztosítani, hogy ezek 200 m-nél ne kerüljenek közelebb egymáshoz. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezetbe tartozó települések szabályozási tervének készítése, ill. felülvizsgálata során – még a védızóna kijelölése elıtt – figyelemmel kell lenni az érintett terület és a vízbázis esetleges felszín alatti kapcsolatára. b) A fokozottan érzékeny területeken a tisztított szennyvizek befogadóba vezetésekor figyelemmel kell lenni a befogadó vízfolyás kis vízhozama miatt esetlegesen bekövetkezı szennyezés megakadályozására. Mérsékelni szükséges az élıvízbe bevezetett tisztított szennyvizek által okozott szervesanyag-terhelést. c) Az övezet területén csak korlátozott vegyszer- és mőtrágya-felhasználású, környezetkímélı, extenzív mezıgazdasági tevékenység folytatható, amely megfelel a növényvédelemrıl szóló 2000. évi XXXV. törvény, továbbá a szennyvizek és szennyvíziszapok mezıgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet elıírásainak. d) A nitrátérzékeny és az ivóvízbázis-védelmi területeken különös figyelmet kell fordítani a szennyvíz-elvezetés, -kezelés mielıbbi megoldására, valamint az állattartó telepek rekonstrukciójára. e) Általában kívánatos felszámolni, vagy biztonságos védelemmel ellátni az ivóvízbázist veszélyeztetı minden tevékenységet. f) Az övezet által érintett településeken szorgalmazni kell a teljes szennyvízcsatornahálózat kiépítését, korszerő szennyvíztisztítók létesítését, valamint a térségi kommunális hulladéklerakókhoz való csatlakozás feltételeinek megteremtését.
19
g) Az övezetben lévı használaton kívüli mélyfúrású kutakat felül kell vizsgálni, annak eredményétıl függıen a bizonytalan mőszaki állagúakat a vízminıség megóvása érdekében szakszerően el kell tömedékelni. Az eltömedékelés módját a 22 116/2002. számú MSZ 4. pontja határozza meg. A vízjogi engedély nélküli kutakra fennmaradási engedélyt kell beszerezni a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet tartalmi követelményeinek megfelelı mellékletek benyújtásával a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségtıl. A feladatok elvégzéséhez az önkormányzatoknak állami forrásból kellene fedezetet biztosítani. h) A települések belterületén lévı használaton kívüli, szikkasztó aknaként használt ásott kutakat a szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötésekkel párhuzamosan el kell tömedékelni. i) Az önkormányzatok kezelésében lévı szabadkifolyású közkutak felújítását, karbantartását szükséges elvégezni. j) A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minıségi védelme érdekében a használt vizek kezelése, tisztítást követı hasznosításának elısegítése szükséges. k) A vízrendezés, mővelési ág változás, bányászati tevékenység, valamint a bányászati tevékenység által megváltozott területhasználatoknál (pl. bányatavak) biztosítani szükséges a felszín alatti víz utánpótlódásának mennyiségi és minıségi fenntartását, védelmét. Magterület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. b) Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény elhelyezése csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ill. az elıbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt. c) Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttıl számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthetı. d) Az övezetben nagy felülető reklám célú hirdetı építmény (óriásplakát) és „doboz” jellegő építmény nem helyezhetı el. e) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyezı, szennyezı létesítmény, így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelı, hígtrágya-tároló létesítésének tilalma javasolt. f) Erdıterületen kerítést létesíteni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával javasolt a helyi építési szabályzatban elıírt feltételek szerint. g) A meglévı települési hulladéklerakók mielıbbi felszámolása szükséges. h) A károsodott védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell. i) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. j) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. k) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélı módszerek alkalmazásával történhet. l) Az övezetben az országos jelentıségő védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.
20
m) Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztetı duzzasztása nem megengedhetı. Új víztározók létesítése csak az edafikus fauna átfogó vizsgálata után kezdeményezhetı. n) Az erdıterület nagysága összességében nem csökkenhet. o) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı. p) Kerékpározás, lovaglás a természetvédelmi hatóság által engedélyezett útvonalakon lehetséges. Ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlás a) Az övezet gyepterületein építmény elhelyezése nem javasolt, kivéve, ha a gyepterületen létesíteni kívánt építmény közvetlenül a gyepgazdálkodás céljait szolgálja. b) Egyéb beépítésre nem szánt területen építmény csak különleges esetben (természetvédelmi fenntartási célból, kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési cél megvalósítása érdekében, ill. az elıbbiekhez kapcsolódó ökoturisztikai célból) javasolt. c) Kilátótorony építése csak turisztikai vagy tudományos kutatási célból, az eredeti terepszinttıl számított legfeljebb 10 méteres magassággal létesíthetı. d) Az övezetben nagy felülető reklám célú hirdetı építmény (óriásplakát) és „doboz” jellegő építmény elhelyezése nem javasolt. e) Az övezetben a távközlési és energetikai magasépítmény, potenciálisan környezetszennyezı, szennyezı létesítmény, így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap-tároló és kezelı, hígtrágya-tároló létesítésének tilalma javasolt. f) Erdıterületen kerítést létesíteni a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával a helyi építési szabályzatban elıírt feltételek szerint javasolt. g) A meglévı települési hulladéklerakók mielıbbi felszámolása szükséges. h) A károsodott védett természeti területek helyreállítását biztosítani kell. i) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. j) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a tervezés, mind pedig a megvalósítás során kiemelten kell érvényesíteni. k) Az övezetben gazdálkodás környezet- és természetkímélı módszerek alkalmazásával történhet. l) Az övezetben külterjes gazdálkodási tevékenység kívánatos. m) Az övezetben az árkok, csatornák, utak mentén és a táblák szélén az élıvilág fennmaradását szolgáló fasorokat, cserjesávokat, erdısávokat javasolt telepíteni. n) Erdıtelepítést ıshonos fafajokkal célszerő végezni. o) Az ökológiai folyosók hézagainak pótlására törekedni kell. p) Az övezetben az országos jelentıségő védett természeti területeken és a Natura 2000 területeken kívüli gyepterületeken tájjelleget megváltoztató fásítás valamint gyepfeltörés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet. q) Az övezetbe tartozó természetes és közel természetes vízfolyások új vagy más mederbe terelése, a természetközeli állapotot veszélyeztetı duzzasztása nem megengedhetı. Új víztározók létesítése csak az edafikus fauna átfogó vizsgálata után kezdeményezhetı. r) Az erdıterület nagysága összességében nem csökkenhet. s) Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhetı.
21
t) Kerékpározás, lovaglás útvonalakon lehetséges.
a
természetvédelmi
hatóság
által
engedélyezett
Erdıtelepítésre alkalmas terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az erdıtelepítésre alkalmas termıhelyek állapotát úgy kell fenntartani, hogy az a késıbbi erdıtelepítés lehetıségét ne zárja ki. b) Az erdıtelepítésre alkalmas területek kiválasztásánál a termıhelyi adottságokat, a talajok termıképességét, a mezıgazdasági mővelésre való alkalmasságot, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi igényeket és a kizáró tényezıket javasolt figyelembe venni. c) Erdıtelepítéseknél – ahol a termıhelyi viszonyok lehetıvé teszik – ıshonos fafajok alkalmazásával elınyben kell részesíteni a természet-közeli erdıtársulások létrehozását. d) Gazdasági erdık telepítésénél a gazdasági szempontok az irányadók, a természeti adottságokat károsító hatások kizárása mellett. e) Kedvezı mezıgazdasági adottságokkal rendelkezı térségekben elsısorban mezıvédı erdısávok és kisebb erdıfoltok telepítése indokolt. f) A védett és a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken az erdıtelepítést az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulása alapján lehet végezni. g) Az erdıtelepítéseknél a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában foglaltakat is figyelembe kell venni. Földtani veszélyforrás területének övezetére vonatkozó ajánlás a) Az érintett települések esetében a településrendezési eszközökben – a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal aktualizált adataira alapozott – részletes vizsgálattal szükséges meghatározni és tényleges területi kiterjedés szerint lehatárolni a földtani veszélyforrás területeket. b) Az övezet területén gondoskodni kell a meglévı fás növények védelmérıl és fenntartásáról, továbbá talajvédı fásítások létesítésérıl. c) A potenciálisan veszélyeztetett területeken a földtani veszélyt kiváltó tényezık és a tervezett beavatkozás kapcsolatát vizsgálni kell. Ennek függvényében szükséges a területfelhasználást korlátozó elıírásokat meghatározni a településrendezési tervekben, illetve a létesítmények alapozását a csúszást kiváltó tényezık figyelembevételével megtervezni. d) A településrendezési tervekben tervezni kell a felszíni vizek (belvizek) szakszerő elvezetésére szolgáló létesítményeket. e) A mélymőveléső bányászattal összefüggı antropogén hatások felszínmozgásveszélyt és ebbıl fakadó épület- ill. építménykárokat okozhatnak az alábányászott területeken és azok környezetében (felszínsüllyedés, csúszások, lejtımozgások stb.). E területeken a települések szabályozási tervében hangsúlyt kell helyezni a területhasználat szabályozására. Ennek során nem csak az alábányászottság mértékére, hanem a felszín alatt lévı mőtárgyak számára és helyzetére is figyelmet kell fordítani. Vízeróziónak kitett terület övezetére vonatkozó ajánlás a) Az eróziónak erısen kitett lejtıkön (12%-nál nagyobb lejtıszög esetén) lévı szántóterületeken gyepesítéssel, erdısítéssel védekezni szükséges az erózió ellen.
22
Az erdısítésnek jelentıs szerepe lehet a vízmosások megkötésében is. Azokon a szántókon, ahol nincs lehetıség a mővelési ág megváltoztatására a megfelelı vetésszerkezet (pillangósok, kalászos gabonák magas aránya) és talajmővelés alkalmazásával csökkentendı az erózióveszély. b) A lejtıs területeken fokozottan szükséges a vízrendezés, amit célszerő a vízfolyások teljes vízgyőjtı területére kiterjedıen egységes rendszer szerint megoldani. A lefolyásviszonyok alakítása során fontos célkitőzés, hogy a csapadék minél nagyobb hányada szivárogjon a talajba, ill. a beszivárogni nem képes víz elvezetése a befogadókig a lehetı legkisebb eróziós kártétellel – talaj- és tápanyagveszteséggel – valósuljon meg. c) Az övezeten belül az ökológiai hálózat területein – különösen a védett természeti területeken – erózió elleni védekezést szolgáló tevékenység csak a természetvédelmi hatóság elızetes hozzájárulásának megfelelıen végezhetı.”
