FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

ELİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. NOVEMBER 29-I ÜLÉSÉRE

IKTATÓSZÁM: 2-14/2012.

TÁRGY:

8.

MELLÉKLET:-

Tájékoztató a területfejlesztés aktuális feladatairól, ezzel összefüggésben javaslat az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében eddig megtett intézkedések elfogadására

ELİTERJESZTİ: Törı Gábor közgyőlés elnöke

AZ ELİTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE:

Igari Antal megyei fıépítész Balsay István tanácsadó

VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA:

-

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI FİOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: -

TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA:2012.11.23.

2

Tisztelt Közgyőlés! Fejér Megye Közgyőlése ez év július 30-án megtárgyalta a „Javaslat a Fejér Megyei Önkormányzat feladatainak meghatározására az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében” tárgyú elıterjesztést. A 92/2012.(VII.30.) határozatában megállapította, hogy a Közgyőlés megkezdte és folytatja a Területfejlesztési Koncepció megalkotását. Egyúttal felhatalmazta elnökét az ezzel kapcsolatosan szükséges teendık megtételére, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett. Jelen elıterjesztésben az azóta eltelt idıszak eseményeirıl, a megtett tevékenységrıl, illetve a Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelı vizsgálatának elkészítésének jelenlegi helyzetérıl számolunk be. Tervezés: A Fejér Megyei Önkormányzat fıjegyzıje négy tervezı társaságot kért fel 2012. augusztus 2-án kelt levelében a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáróértékelı vizsgálatának készítésére vonatkozó árajánlat megtételére. Ezek az alábbiak voltak: − VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. 1016 Budapest, Gellérthegy u. 30-32. − Pest Megyei Terület-, Település-, Környezettervezı és Tanácsadó Kft. 1085 Budapest, Kıfaragó u. 9. − Város-Teampannon Kft. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. − Területfejlesztési Tudományos Egyesület 1095 Budapest, Mester u. 5. fszt. 2. A felkért szervezetek az elıírt határidıig mind válaszoltak a Fejér Megyei Önkormányzatnak. Ezek közül a Pestterv megköszönte a felmérést, de a rövid határidıre és egyéb szakmai elfoglaltságaikra való tekintettel nem kívánt a tervezési folyamatban részt venni, ezért árajánlatot sem adott. A többiek benyújtották az árajánlatot. Ezek ismeretében a szakmai bíráló bizottság rangsorolta a bennük foglaltakat. Az árajánlatoknál nem csupán a kismértékben eltérı ajánlati árakat (nettó 3,64, 3,8 és 3,9 millió Ft) vették figyelembe. Fentieket összesítve a bíráló bizottság azt a döntést hozta, hogy a legkedvezıbb ajánlatot a VÁTI tette. Ez alapján a tervezési szerzıdést a korábban a megye területrendezési tervét készítı VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft-vel kötöttük meg. Szakmai egyeztetések: A Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációs Államtitkársága szakmai felügyeletével, a minisztériumok, a megyei önkormányzatok és Budapest Fıváros Önkormányzata együttmőködésével, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) gondozásában, folyamatban van az új Országos Fejlesztési Koncepció (OFK) és az új Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) kidolgozása. Ezen elemzı, tervezı és programozó munkák elkészítéséhez Útmutatót dolgozott ki a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, melyet korábban megismerhetett a Közgyőlés is. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz készített Fejér megyei pozícionálást a Közgyőlés elfogadta, az állásfoglalást tartalmazó közgyőlési határozatot megküldtük a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal részére.

3 A kormányzati szervekkel illetve a kiválasztásra került tervezı és közremőködı szervezetekkel való egyeztetést, a pénzügyi ellenjegyzési, szerzıdések elıkészítésére vonatkozó tevékenységet a Fıjegyzı vezetésével a Hivatal munkatársai látják el. Tervezési és egyeztetési folyamat helyzete: Feladat A feladat végrehajtása Az OTK/OFK szövegébe szánt rövid megyei anyagok közgyőlés korábbi döntése (pozícionálás) elkészítése. jóváhagyta, az NGM részére megküldtük Az OTK/OFK vitairatainak szakmai véleményezése. augusztus végén megtörtént az MTFK részét képezı helyzetfeltáró és értékelı szeptember 30-án vizsgálat elkészítése és megküldése NGM TFT-nek. elkészült, októberben az NGM, valamint a társadalmasításban résztvevık részére megküldtük A helyzetértékelés, elemzés megalapozása érdekében a minisztérium az önkormányzatok számára országos és megyei, valamint ágazati információkat tartalmazó elektronikus hozzáférést biztosít. Kértük a KSH adathalmazához való ingyenes hozzáférés lehetıségét, különösen az aktuális népszámlálási adatok fontosak. A Tft. és az Ötv. a TEIR rendszer mőködtetését, illetve „jó állapotban” való tartását megyei önkormányzati feladatként határozza meg. A megyei önkormányzatokkal közösen kezdeményezni fogjuk az ehhez szükséges feltételek biztosítását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a feladatok ellátása érdekében a KDRFÜvel és az érintett három megyével egy ötoldalú együttmőködési keretmegállapodás megkötését kezdeményezte. Az NFM által összeállított szerzıdést a három megyei önkormányzat elnöke, valamint a KDRFÜ ügyvezetı igazgatója aláírta, majd visszaküldte a Minisztériumnak. Az NFM részérıl az aláírás december elején várható. A(z) RFÜ-k – így a KDRFÜ is - a jövıben csak minıségellenırzési feladatokat látnak el. Ezt a Minisztérium és az RFÜ között megállapodás alapján ingyenesen kell biztosítania az RFÜ-nek az önkormányzatok felé. Minden ezt meghaladó szolgáltatás esetén az önkormányzat és az RFÜ között kötött visszterhes szerzıdés szerint lehet szó hatékonyabb együttmőködésrıl. Azokban az esetekben, ahol az RFÜ közremőködıi feladatokat lát el a tervezés és a programozás folyamatában, ott a Minisztérium a minıségellenırzési feladatokat – összeférhetetlenség miatt – más szervezettel fogja ellátni. A KDRFÜ képviselıje bejelentette, hogy a tervezést szakembergárda hiányában nem tudja ellátni. Hátralévı feladatok áttekintése: Az MTFK részét képezı jövıkép, elvek, prekoncepció, 2013. elsı negyedév célrendszer elkészítése. Az MTFK elfogadása. várhatóan 2013. negyedév

II.

4

2012

2013

Az MTFK elfogadásának elıfeltétele az OTK elfogadása

OFK-OTK tervezés

MTFK tervezés

Partnerségi Szerzıdés tervezése

MTFK helyzetelemzés egyeztetése NGM-mel

MTFK célrendszer egyeztetése NGM-mel 2013.06.30 PSZ és OP-k benyújtása az EU Bizottság felé

Operatív Programok tervezése megyei programozás

2012.05.17. Bevezetı és módszertani megbeszélés a megyékkel

2012.08.15 OTK vitairatának szakmai véleményzése (megyék által is)

2012.09.15 OTK szövegébe megyei anyagok beépítése

2013.03.15 OTK várható elfogadása

2013.04.30 MTFK várható elfogadása

5

További feladatainkra a Közgyőlés 2013. évi ütemtervében teszek javaslatot. A lehetséges források: A tervezı-elemzı, majd a programozó és az OTK-val összhangot teremtı munkák szakmai megalapozására a Kormány az érintett minisztériumokon keresztül ez idáig és közel jövıben várhatóan az alábbi forrásokat jelölte meg. Az NFM a fentiekben részletezett feladatokra a hazai decentralizált területfejlesztési és önkormányzati fejlesztési célú elıirányzatok terhére a megyei területfejlesztési tanácsok által megkötött támogatási szerzıdések feladatellátása érdekében, továbbá a területfejlesztési tervezési feladatok 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletben meghatározott elvégzésére 5 + 5 millió Ft-ot biztosít. A szerzıdés szerint biztosított összeg, annak aláírását követıen az Önkormányzat részére megérkezett. A Közgyőlés a 73/2012. (VI.27.) kgy. sz. határozatában döntött a megyei önkormányzati tartalékról, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévı önkormányzatok 2012. évi támogatásáról szóló 3/2012. (III.1.) BM rendelet szerinti pályázat alapján a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérıl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben elkülönített 1.500 millió forint megyei önkormányzati tartalék keret terhére 83.573 ezer forint támogatási igény benyújtásáról. Ezen pénzeket a megyei önkormányzatok feladatellátásának megfelelıen területfejlesztési, vidékfejlesztési célokra is fel lehet használni. A támogatási igényt a BM felé benyújtottuk, amelynek elbírálása még folyamatban van. Az országos tervezést és programozást elıkészítı tárgyalásokon elhangzott, hogy a koncepció további ütemeinek, valamint a program elkészítésének forrásaként további összeg lesz elnyerhetı az ÁROP keretébıl pályázat útján. A legutóbb kapott információ szerint a pályázati kiírás a közel jövıben várható. Kérem a Közgyőlés felhatalmazását a forrás elnyeréséhez a szükséges tárgyalások lefolytatására, pályázat benyújtására, annak befogadására, természetesen utólagos beszámolási kötelezettséggel. Tervezési folyamat: A Fejér Megyei Önkormányzat – a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. közremőködésével – elkészítette a Megyei Területfejlesztési Koncepció értékelı-elemzı munkarész elsı fázisát és az úgy nevezett SWOT-analízis társadalmi vitára bocsátó tervezetét. Ezt követıen széleskörő mőhelybeszélgetésen összegyőjtöttük a megyénket jellemzı Erısségeket, Gyengeségeket, Lehetıségeket és Veszélyeket. (ld. 1.sz. melléklet) Ennek felhasználásával a VÁTI Kft. 2012. szeptember 30-án megküldte a Fejér megye Területfejlesztési Koncepciója feltáró-értékelı vizsgálatának dokumentációját. (2. sz. melléklet) http://www.fejer.hu/fejer-megye-teruletfejlesztesi-koncepcioja

6

Partnerség, együttmőködés: Az országos kormányzati szervekkel, kormányhivatallal, a szomszédos megyei önkormányzatokkal, valamint a megyében mőködı önkormányzatokkal, megyei jogú városokkal, kistérségekkel, a LEADER helyi akciócsoportokkal, kiemelt térségekkel (8-as fıút, Velencei-tó), a Duna-stratégia megvalósításában résztvevıkkel, a gazdaság legfontosabb szereplıivel, a megyében mőködı tudásbázisokkal, szakmai és civil szervezetekkel elengedhetetlen a szakmai együttmőködés. A helyzetfeltárás, tervezés és programozás ütemezett feladata feltételezi és indokolttá teszi az együttmőködést, amit az NFM által készített, korábban megküldött útmutatók is megerısítenek. Ezen közgyőlési elıterjesztés lehetıvé teszi a további egyeztetéseket és felhatalmazást ad a munkálatok folytatására. Az összegzett, kiegészített és rendszerezett anyagot megküldtük a közel jövıben induló társadalmasítási folyamat résztvevıinek. Kb. 150 helyre címzetten kerültek ki a dokumentumok, egyúttal a Fejér Megyei Önkormányzat honlapjára is felkerültek azok. A közvetlenül megkeresettek között találhatók a hatóságok, szakhatóságok, politikai döntéshozók, egyházak, kamarák, közszolgáltatók, a megye legjelentısebb gazdasági szereplıi, valamint rengeteg civil szervezet.(3. sz. melléklet) Egyúttal tájékoztatom a Közgyőlést arról, hogy az elektronikus adathalmaz hozzáférésén túlmenıen a Fejér Megyei Önkormányzat Hivatalában elérhetı dokumentumok és háttéranyagok találhatók, amelyek a következık: − Helyünk és Jövınk Európában, ESPON eredmények magyar szemmel − Mit érdemes tudni a társadalmi egyeztetésekrıl. Módszertani segédlet a társadalmi szakmai egyeztetések lebonyolításához − Térségileg integrált fejlesztések (Területfejlesztési füzetek 3.) A korábbi megkeresésünkre egymás után küldik be az egyes intézmények, szervezetek az írásos véleményeiket, melyeket azonnal továbbítunk a tervezı felé az anyagba való beépítés céljából. A 2012. november 21-ig beérkezett véleményeket külön táblázatban összegeztük. (4. sz. melléklet) A társadalmi vita lebonyolítása után elkészítjük a megyei TFK stratégiát és a folyamatos és kölcsönös, mindkét irányban folytatott egyeztetés révén összehangoljuk az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval. Az egyeztetési folyamat keretében a Megyei Önkormányzat eddig több alkalommal véleményezte a készítése során folyamatosan átdolgozott OTK-t és OFK-t. 89/2012. (VII.03.) önkormányzati határozata az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció kidolgozásával összefüggésben a megyei fejlesztési fejezet tartalmának jóváhagyásáról (Fejér megye pozícionálása - 1 oldalas) – (5. sz. melléklet) Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozásának véleményezése (6. és 6a sz. melléklet)

7

118/2012. (X.19.) önkormányzati határozata Székesfehérvár térségi szerepének meghatározása ügyében, a készülı Nemzeti Fejlesztés 2020., az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyaggal kapcsolatos állásfoglalás kialakításáról (csapágyváros) (7. sz. melléklet) A Megyei Önkormányzat elnökének állásfoglalása a részben átdolgozott OTK és OFK tervezethez (8. sz. melléklet) Tisztelt Közgyőlés! A Területfejlesztési Koncepció egymás utáni ütemeinek készítése során rengeteg természeti, társadalmi, gazdasági adat, információ összegyőjtését, rendszerezését, elemzését kell elvégezni szerteágazó hazai és EU-s szakmai, jogszabályi keretek figyelembe vételével. Az ezek közül legfontosabb szempontok, részterületek ismertetése olvasható az alábbiakban. A jövı tervezése és kilátások, 2020 Az Európai Unió 2014-2020 közötti idıszak költségvetésének, a különbözı fejlesztési alapoknak nagyságáról elızetes egyeztetı tárgyalásokat folytat. Magyarország és 17 tagország egyértelmő és határozott álláspontja, hogy a kohéziós, felzárkóztatási alapok nem csökkenthetık. Érdekünkben áll – és az EU egészséges és hazai élelmiszerfogyasztó országai többségének – az agrártámogatások szintjének megtartása. Érdekünkben áll, hogy minél bürokrácia mentesebben és a különbözı forrásokból integrált módon hozzá juthassunk a forrásokhoz. Elengedhetetlenül fontos a Visegrádi négyek, a Duna stratégiában együttmőködık, a Közép-Kelet Európai tagállamok és különösképpen a Kárpátmedence egységes tervezési és programozási céljainak és intézményeinek összehangolása és optimális forrásszerzés a fejlesztésekhez. A jelen lezárása, a jövı megalapozása Az EU 2007-2013 idıszak eredményes lezárása érdekében elengedhetetlen a 15 Operatív Program, - amelybıl 7 Regionális Operatív Program, - optimális pénzügyi teljesítése egy olyan idıszakban, amikor a világ és Európa gazdasága stagnál, vagy kismértékben visszaesik. Magyarország elemi érdeke, hogy a rendelkezésére álló közel 8 ezermilliárd forintot felhasználja. Ha sikerül 95%-os felhasználást teljesíteni, az megalapozhatja az EU 2020 költségvetési idıszak indulását, beindíthatja a növekedést, vele együtt a foglalkoztatást, nem utolsó sorban a magyar Államreformot az új önkormányzati struktúrát és „megedzi” a területpolitika új intézményrendszerét. A megyei önkormányzatokat – amelyek elsısorban területfejlesztési, településrendezési, koordináló, összehangoló feladatokat kaptak, továbbá meghatározó a szerepük a vidékfejlesztésben – új fenntartható pályára állítják. E közben nı az állam szerepvállalása az egészségügy, az oktatás, az egyes kulturális és közintézményi rendszer mőködtetésében. Áthelyezıdik a hangsúly a kis-, középés családi vállalkozásokra, a 11 tematikus cél megvalósítására, a foglalkoztatás növelésére, a nık, a pályakezdık és a leszakadó hátrányos helyzető csoportok munkába állítására és az innováció térbeli kiterjesztésére.

8 A vállalkozások várhatóan a rendelkezésre álló alapok 60%-ra számíthatnak, míg növekvı összeget kaphat a megújuló energia-, az ivóvíz- és vízgazdálkodás, a város és környékének együttmőködésén alapuló, a nagyvárosok, Budapest fıváros és környéke – integrált programok. Fejér megye különösen érdekelt abban, hogy aktívan részt vegyen az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció (késıbbiekben OTK, OFK) iteratív tervezési folyamatában, mivel megyénk a korábbi években zajló fellendülési szakaszának eredményei 2008-2009-ben jelentıs mértékben visszacsúsztak. Érdekeltek vagyunk azért is, mert fontos Fejér megye dél-nyugati részének a szomszédos megyékkel összehangolt közös felzárkóztatása, a Dunamente stratégiában való részvétel, a Gyır-Mór-Székesfehérvár-DunaújvárosKecskemét ipari, gazdasági, foglalkoztatási tengely kiterjesztése, Székesfehérvár és Dunaújváros vonzáskörzetének nagyvárosi funkcióval való „benntartása”. Továbbá fontos nekünk a Velencei-tó–Vértes–Váli-völgy, Móri borvidék, Mezıföld, Nemzeti Emlékhely, Gorsium, valamint az egykori római Limes turisztikai értékeinek bemutatása és középvárosaink fenntartható, integrált fejlesztése. Fejér megye az ország kiemelkedı minıségő termıfölddel rendelkezı megyéje, így az országos érdekeken túl fontosabb számunkra a felszíni és csapadékvizek tározásának, az öntözés kibıvítésének, a hungarikumok és helyi termékek, a kert és gyümölcsös gazdálkodás színvonalának helyreállítása. A 2014-2020-as fejlesztési idıszak tervezésének alapjai: 2011 - Európa: − Az EU új Területi Agendája (TA2020) (Magyar Elnökség alatt elfogadva) − 2014-2020-as Kohéziós politikai reform – októberben az elsı rendelettervezetek 2011 - Magyarország: − Új Széchenyi Terv (ÚSZT) - fókuszban a KKV fejlesztéssel − Erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési terve a Mikó Imre Terv (HMIT) − Nemzeti Energia Stratégia (NES) 2012 - Magyarország: − Nemzeti Vidékstratégia (NVS) − Magyar Növekedési Terv (MNT) − Új Széll Kálmán Terv és az Új Nemzeti Reformprogram − Nemzeti K+F+I Stratégia 2012 júliusában megindultak a 2014-2020-as fejlesztési idıszak tervezési és felkészülési folyamatai − 2012 - Nemzeti, ágazati és területi stratégiai dokumentumok megújítása − OTK felülvizsgálata - NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 - Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása (OFTK) − Megyei Területfejlesztési Koncepciók tervezése − 2012 - Kiemelt nemzeti fejlesztési programok, projektek azonosítása és elıkészítésének megindítása 2013 – Partnerségi Szerzıdés és Operatív programok új generációjának tervezése 2013 – Egyeztetések a Bizottsággal (Partnerségi Megállapodás, OP-k)

9

Stratégiai tervezés, programozás: 1. EU szinten: Közös Stratégiai Keret − Kapcsolat megteremtése az Európa 2020 stratégia célkitőzéseivel − Öt alapra vonatkozik (ERFA, ESzA, KA, EMVA, ETHA)! − Várhatóan a közös rendelkezések melléklete lesz, amely az EP vagy a Tanács kérésére módosítható 2. Partnerség elve − Code of conduct – egységes európai elvárások – tagállamok elutasították − Partnerek meghatározása − Folyamatok meghatározása (tervezés, elırehaladási jelentések, programok elıkészítése és végrehajtása, monitoring bizottságok) − Bizottság egyszer egy évben konzultál a partnerekkel a végrehajtásról A megyei önkormányzatokat érintı változások: − megyei intézmények konszolidációja − új önkormányzati törvény − Fejlesztéspolitika 2014-2020 tervezési idıszak elıkészítése − 1996. évi XXI. törvény - A területfejlesztésrıl és területrendezésrıl módosítása − Fejér Megyei Önkormányzat átalakulása a területfejlesztési és településrendezési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokra Az új önkormányzati törvény szabályozásai: − 27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselıtestülete a közgyőlés. − (2) A megyei közgyőlés elnökét a közgyőlés az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése alapján titkos szavazással választja a megbízatásának idıtartamára. − (3) A megyei közgyőlés elnöke – pályázat alapján határozatlan idıre – nevezi ki a jegyzıt, a jegyzı javaslatára az aljegyzıt. − (4) A megyei önkormányzatra a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. − 84. § (3) A megyei közgyőlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre. − (4) A hivatal mőködési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban –finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít. A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai: − Területrendezési tervet készít. − Összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepébıl, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttmőködésbıl adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal. − Koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét.

10

− Együttmőködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében. − Együttmőködik a megye gazdasági szereplıivel. − A késıbbiekben bemutatott országos és fejér megyei területfejlesztési koncepciónak iteratív tervezı és egyeztetı munkarészeinek, stratégiának majd programnak elkészítése. − Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és mőködtetésében. − A települési önkormányzatok felkérése alapján elısegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szervezıdését, Székesfehérvár és Dunaújváros Megyei Jogú Városokkal való együttmőködés a megyei fejlesztési fórumban. − Gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról. − Együttmőködik a többi érintett megyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében, a megye határon túlnyúló fejlesztési célok és programok összehangolása. − Az új típusú integrált (például Közép-Duna vidéki IT) tervezési és programozási térségi szervezetekben való részvétel. A megyei területfejlesztés tervezésekor figyelembe kell venni: − A KONCEPCIÓ a teljes tervezési folyamat, amit meghatároz a társadalom, gazdaság, környezet egyaránt, továbbá minden ágazat, ami a megyének fontos, illetve nem csak a közszférának szól, hanem a gazdasági szereplık, civil szervezetek, egyházak stb. elképzelései is benne vannak. − Az elızıekhez képest más feladatot jelent az, hogy a PROGRAM az elfogadójának számon kérhetı vállalásait tartalmazza. Ehhez azonban tudni kell, hogy jelenleg még elıkészítés alatt van a megyei szintre utalt fejlesztési témák köre, valamint az operatív programok struktúrája és költségfelosztása. Európai uniós kapcsolódások: − A Koncepció kialakítása nemzetstratégiai céljainkból indul ki, de mozgásterét a forrásokon és az EU szintő célokon keresztül meghatározzák az Európai Unió fejlesztés- és támogatáspolitikai keretét jelentı közösségi politikák. Ennek EU szintő stratégiai keretét az Európa 2020 stratégia képezi. Meghatározó stratégiai keretet adnak továbbá a Területi Agenda, az Európai Foglalkoztatási Stratégia, az Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja, az EU Fenntartható Fejlıdés Stratégiája, a Klíma és Energia Csomagja, a Víz Keretirányelv és a készülı Európai Víz Stratégia, az elıkészületben lévı 7. Környezetvédelmi Akcióprogram és Kutatási Keretprogram, az EU Duna Makroregionális Stratégia, a Nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig címő stratégia. − Az EU közösségi politikái közül kiemelten fontos a regionális különbségek csökkentését célzó kohéziós és regionális politika, a Közös Agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika, a Közös Halászati Politika, melyek a 20142020 közötti programidıszakban új hangsúlyokat kapnak.

11 −

E politikák eszközeit a Kohéziós Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, valamint a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és a Közös Halászati Politikát szolgáló Európai Tengerügyi és Halászati Alap képezik, melyek a Koncepció megvalósításának fı eszközei is. − A 2014-2020 közötti programidıszak forrásait az Európai Bizottság többéves pénzügyi keretben rögzíti, felhasználásuk szabályait a kohéziós, valamint az agrár- és vidékfejlesztési, továbbá a halászati alapokra vonatkozó rendeletekben szabályozza, melyek meghatározzák az uniós források igénybevételét. − Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció lényegében az EU 2020 Stratégiához illeszkedı, a 2014-2020 közötti uniós támogatáspolitika keretcéljait és keretszabályait az EU szintjén rögzítı Közös Stratégiai Keretet képezi le, annak hazai fejlesztéspolitikai megfelelıje. A Koncepció fejlesztéspolitikai céljai és elvei képezik az Európai Bizottság és Magyarország között a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására kötendı Partnerségi Szerzıdés koncepcionális hátterét. A Koncepció a Partnerségi Szerzıdésen keresztül közvetve, a szakpolitikai és területfejlesztési célokon keresztül közvetlenül megalapozza a 2014-2020 közötti uniós források felhasználásra irányuló hazai operatív programok tartalmát. Hazai fejlesztéspolitikai kapcsolódások: − A Koncepció jövıképében és célrendszerében illeszkedik a kiemelt nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumokhoz, így a nemzetgazdasági megújulást biztosító Magyar Növekedési Tervhez, a költségvetési stabilitást garantáló Széll Kálmán Tervhez, az uniós fejlesztéspolitikai forrásokat koordináló,a munkahelyteremtésre koncentráló Új Széchenyi Tervhez, a vidék, az agrárés élelmiszergazdaság megújulását célzó Nemzeti Vidékstratégiához, a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiához, a határon túli magyarság erısítésére irányuló Nemzetpolitikai Stratégiához, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégiához. − A Koncepció közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára, és kapcsolódik a szakpolitikai stratégiai tervdokumentumokhoz, így az Energiastratégiához, a vidékfejlesztési feladatokat magában foglaló Darányi Ignác Tervhez, az egészségügy fejlesztésének alapját képezı Semmelweis Tervhez, a közigazgatás megújításának alapját képezı Magyary Tervhez, a Külpolitikai Stratégiához, a Kárpát-medencei gazdasági térségre irányuló Wekerle Tervhez, a Nemzeti Környezetvédelmi Programhoz, a Nemzeti Éghajlat változási Stratégiához. A Koncepció megalapozza a kiemelt nemzeti célkitőzések megvalósítását szolgáló szakpolitikai programok tervezését és végrehajtását. − Az OFTK országos célrendszerét és fejlesztéspolitikai feladatait szervesen kiegészítik a megyék területfejlesztési koncepciói és területfejlesztési programjai, melyeket az OFTK célkitőzéseihez igazodva, a helyi, térségi fejlesztési igényeket és specifikumokat megjelenítve a megyei önkormányzatok állítanak össze. − Az OFTK-t a megyék fejlesztési programjai egészítik ki − Az OFTK szempontokat ad a településfejlesztés és a területrendezési tervezés számára, amelyek vele összehangoltan mőködnek.

12

− A Koncepció a fejlesztéspolitikai eszközök koordinálása keretében közvetlenül, illetve az említett nemzeti és szakpolitikai stratégiákon, valamint szakpolitikai programokon keresztül közvetve kapcsolódik a nemzeti költségvetésbıl finanszírozott fejlesztési célú programok (pl. Tanyaprogram) megvalósításához. − A Koncepcióban ki kell jelölni a nemzetstratégiai fontosságú szakpolitikai programokat, melyek tervezését a koncepció elızetes elfogadását követıen el kell indítani. A szakpolitikai programok olyan magas szintő prioritást élvezı komplex cselekvései a 2014–20-as idıszaknak, melyek uniós és hazai forrásokra, valamint a támogatáspolitika eszközök mellett szabályozási és egyéb (tanácsadási, képzési, tudatformálási, intézményfejlesztési) eszközökre egyaránt támaszkodhatnak. Egyes akcióik beépülnek a különbözı programokba, megvalósításuk gondozása és koordinációja intézményesített. Kohéziós politika célkitőzései: A kohéziós politika olyan kulcsfontosságú keretrendszer, amelyen keresztül az EU képes a területi fejlıdés kapcsán felmerülı kihívásokat kezelni, ugyanakkor segít a területi potenciál helyi, regionális, nemzeti és transznacionális szinten történı kiaknázásában. Kapcsolódva az Európa 2020 stratégiához a következı 2014-2020as tervezési ciklusban a kohéziós politikát mint közös programozási eszköz, az ún. Közös Stratégiai Keret határozza meg, amelynek célja, hogy 11 tematikus célkitőzésen keresztül stratégiai iránymutatást adjon a következı pénzügyi tervezési idıszakra vonatkozóan: − a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erısítése; − az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetıségének, használatának és minıségének javítása; − a KKV-k, a mezıgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; − az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történı elmozdulás támogatása minden ágazatban; − az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelızés és kezelés ügyének támogatása; − a környezetvédelem és az erıforrás-hatékonyság elımozdítása; − a fenntartható közlekedés elımozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a fıbb hálózati infrastruktúrákban; − a foglalkoztatás elımozdítása és a munkaerı mobilitásának támogatása; − a társadalmi befogadás elımozdítása és a szegénység elleni küzdelem; − beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; − az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A fenti 11 tematikus célkitőzés teljes összhangban áll Magyarország érdekeivel, jövıbeli lehetséges fejlıdési irányaival.

13

Gazdaságstratégiai értékeink, erıforrásaink: Magyarország rendelkezik olyan gazdasági erıforrásokkal, amelyek révén a globális gazdasági versenyben hosszú távon helytállhat, és jelenlegi pozícióit jelentısen javíthatja. Átgondolt, fókuszált gazdaságfejlesztéssel megerısíthetık azok az ágazatok, gazdasági tevékenység- és termékkörök, amelyekkel Magyarország jelen tud lenni a reálisan elérhetı globális résekben. Kiemelten fontos az országban, az ország erıforrásainak felhasználásával megtermelt értékek, illetve a belılük keletkezı haszonnak a helyben tartása, az ország javára fordítása. Napjainkban is állam- és kormányfıi egyeztetések folynak, - amely Magyarországot 20-30%-os mértékben érintheti. A fejlesztési források nagyságáról és a 2020 költségvetési idıszak forrásainak igénybevételérıl. A naponta változó esélyek és remények, nyilatkozatok egyik oldalról a nettó befizetı fejlett országok, az EU költségvetéseinek szőkítését is hozhatják. Gazdasági erıforrásaink, értékeink: − Geostratégiai fekvésünk alapján több szegmensben gazdasági csomópont (HUB) lehetünk. − Jelentıs munkaerı potenciállal rendelkezünk a fizikai és a szellemi szakmákban is. − Természeti erıforrásainkra alapozott agrár- és élelmiszergazdasági potenciálunk önellátást és exportot is lehetıvé tesz, minıségi élelmiszertermeléssel. − Jelentıs ivóvíz, gyógy- és termálvíz, valamint nyersanyag vagyonnal rendelkezünk − Számos, jelenleg importból fedezett termék esetében ipari, feldolgozóipari hagyományunkra és innovációra alapozva a hazai gyártás növelhetı, pl. jármőipar, gépgyártás, könnyőipar. − Iparunk, feldolgozóiparunk és az agrárszektor fejlesztéséhez potenciálisan biztosítható a mérnök- és szakképzési háttér. − Külföldön munkát vállaló kutatóink, orvosaink, szakmunkásaink visszatérésével a l termelékenységünk jelentısen fokozható. − Egyetemeink, kutatóintézeteink innovációs kapacitására magas hozzáadott értéket adó feldolgozóipar, valamint a K+F szektor fejlesztése alapozható. − Világpiacon is helytálló hungarikum termékeink vannak. − A helyi energiatermelés, ellátás megerısítésével csökkenteni tudjuk energiafüggıségünket. − Gazdasági tevékenységre alkalmas, jelenleg nem hasznosított iparterületekkel, telepekkel, üzemekkel rendelkezünk, ipari parkjaink jelentıs szabad kapacitással bírnak − A Közép- európai térségben gazdaság-földrajzilag kedvezı adottságú közlekedési adottsággal rendelkezünk − Kulturális örökségeinkben rejlı erıforrásaink kiaknázásával, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelı mőemléki érték alapú hasznosítás megvalósításával a turizmus fellendíthetı

14

A társadalmi értékrend ellentmondásos − A magyar társadalomban a rendszerváltozás óta folyamatos átrendezıdésben vannak a társadalmi értékek. Az anyagi boldogulás, a biztonság, a munka és a család fontossága mellett más értékek szerepe is erısödött, mint a környezetvédelem, az egyén döntési szabadsága, az individualizmus, a humanizmus, a nagyobb állampolgári beleszólás a közügyekbe. A magyar társadalomban a család, a munka, a barátok, az ismerısök, és a szabadidı a legfontosabb értékként jelennek meg, ugyanakkor egyes demográfiai mutatók a családi és a munka-értékek válságára, vagy legalábbis radikális átalakulására utalnak. A szóban képviselt értékrendi elemeket a mindennapok gyakorlatában, és így a társadalmi összteljesítményben gyakran nem lehet megtapasztalni. − A magyarok alapvetıen nagyra értékelik a munkát és a takarékosságot, az önállóság mint általános érték megítélését. Az önállóság megvalósításának azonban a magyarok szerint komoly, fıként az államhoz kapcsolt akadályai vannak. Európai összehasonlításban a magyarok saját sorsuk irányíthatóságába vetett hite alacsonynak mondható. Hazánkban – az uniós adatokhoz viszonyítva – magas az újraelosztás iránti igény, a lakosság zöme az államtól várja a jövedelmi egyenlıtlenségek mérséklését. − Magyarországon az oktatásban eltöltött évek számának kitolódásával egyre késıbbi életkorban kapcsolódnak be a fiatalok a munka világába, így az önálló létfenntartáshoz szükséges keresetre is késıbb kezdenek szert tenni. A családalapítási szándék is egyre hátrébb szorul az életúttervezésben, a többség elıször biztos egzisztenciát kíván magának teremteni és csak azután gondol házasságra, gyermekvállalásra. − Kihívás az is, hogy a hagyományosan családközpontú magyar társadalom gondolkodásában teljesen elfogadottá váltak mind a házasságkötés nélküli élettársi kapcsolatok, mind a válások. Az elmúlt két évtizedben a házasságkötések száma közel a felére esett vissza. Az élettársi kapcsolatok terjedésének köszönhetıen a házasságon kívüli születések aránya 29%-ról 42,3%-ra emelkedett 2000 és 2011 között, és az ilyen kapcsolatok bomlékonysága miatt az egyszülıs családok részaránya is folyamatosan emelkedik. Átfogó fejlesztési célok A nemzeti jövıkép elérése érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg. E négy cél – az OFTK hosszú távú teljes tervezési törekvéseinek megfelelıen – üzenetet ad a társadalom és a gazdaság egészének, valamint a társadalom és a gazdaság környezethez való viszonyulására is. Átfogó céljaink a gazdasági és társadalmi fordulatra ösztönöznek, az alábbiak szerint: 1. Értékteremtı, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés − Célunk a meglévı értékeket megırzı, azokra építı fenntartható gazdasági fejlıdés és növekedés, a kiszámítható, érték-, tudás- és munkaalapú, hozzáadott értéket növelı és közhasznokat eredményezı, valamint az erıforrások takarékos és hatékony használatára épülı gazdasági fejlıdés és jövedelemtermelés biztosítása, a globális gazdasághoz való felzárkózás, a foglalkoztatás jelentıs bıvítése.

15

− Ennek érdekében célunk a nemzetstratégiai ágazatokban történı beruházások és vállalkozásfejlesztés támogatása, a kisés középvállalkozások, családi gazdaságok, nemzeti vállalatok megerısítése, piaci lehetıségeik szélesítése, a nemzeti szolgáltatási piacok visszaszerzése, a biztonságos élelmiszerellátás, a helyi gazdaság megerısítésével a helyi közösségek autonóm, önfenntartó, öngondoskodó erejének a helyreállítása. 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom − Célunk a népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése. További cél a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban és értékekben való gyarapodásának elısegítése, a közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerısítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelısségvállalás és értékátadás. − Kiemelt célunk a társadalmi megújulás és gyógyulás elısegítése, az egészséges életmód, a sport és a mozgás, a kultúrához való hozzáférés és a közmővelıdés biztosítása, valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése. Ehhez kapcsolódik az egészségi állapot javítása, a hatékony közegészségügy és egészségügyi szolgáltatások, a megelızés és rekreáció biztosítása, a kulturális örökség megırzése. − A közszféra fordulatával a nemzeti hagyományokat tiszteletben tartó jó, szolgáltató, folyamatosan megújuló és hatékony állam, a köz- és közellátási szolgáltatások folyamatos megújítása, ennek keretében növekvı társadalmi biztonság, kiemelten közbiztonság, szociális, családi és személyi biztonság, információbiztonság, munkahely biztonság biztosítása a lakosságnak. 3. Természeti erıforrásaink fenntartható használata, értékeink megırzése − Célunk a hosszú távú gazdasági potenciálunkat és életfeltételeinket biztosító természeti erıforrásainkkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erıforrások megırzése a jövı generációk számára, mind mennyiségben, mind minıségben. − Célunk az élelmiszer- és energiabiztonság, a környezetbiztonság, valamint a klímabiztonság biztosítása, az egészséges ivóvíz ellátás, a biodiverzitás, a tájak és az élıvilág sokféleségének megırzése, az egészséges élet környezeti feltételeinek biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elısegítése Fejér megye programját minden elemében áthatják a Nemzeti Reform Program vállalásai, melyek az alábbiak szerint kapcsolódnak az EU 2020 stratégiához: − A 20–64 évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60 %-ról legalább 75 %-ra növelése. − A kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése. − Az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése.

16

− A felsıfokú vagy annak megfelelı végzettséggel rendelkezık arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülı, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezık arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül. − A szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élı népesség számának csökkentése 450.000 fıvel, 5 százalékpontos csökkentés. A Kormány feladatai: Az operatív programok tématerületeinek indikatív megnevezése: 1. Humánerıforrás-fejlesztés 2. Gazdaságfejlesztés 3. Környezet és Energia 4. Közlekedésfejlesztés 5. Területi fejlesztések - Kevésbé fejlett régiók 6. Területi fejlesztések - Közép-Magyarország 7. Technikai segítségnyújtás

Tisztelt Közgyőlés! A területfejlesztés, a tervezés, a Fejér Megyei Közgyőlés ebben való részvétele lényegében egy folyamat. Számunkra elsıdleges az itt élı emberek életminıségének javítása, boldogulásuknak elısegítése. A területpolitika ehhez különbözı eszközöket nyújt. Az aktívabb megyepolitikában a városokkal és településekkel való együttgondolkodásban, a hátrányos helyzető és már fejlıdésnek indult térségek programjainak összefogásában számtalan feltáratlan lehetıség kínálkozik. A partnerség, az együttmőködés a gazdaság szereplıivel, a nemzeti Kormánnyal, az országgyőlési képviselıkkel, az egyházakkal és a civil szervezetekkel, a járásokkal és LEADER csoportokkal alapvetı fontosságú. Új együttmőködési formák jelennek meg, amelyekre mindegyikre jellemzı az integrált, több uniós forrásból, fenntartható módon eszközöket igénybevevı gondolkodás. Ez utóbbiakat is figyelembe véve kérem az elıterjesztésben foglaltakat megvitatni és az alábbi határozati javaslatot elfogadni szíveskedjenek.

17 Határozati javaslat Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Tájékoztató a területfejlesztés aktuális feladatairól, ezzel összefüggésben javaslat az Országos és Megyei Területfejlesztési Koncepció és Program elıkészítésében és véleményezésében eddig megtett intézkedések elfogadására” tárgyú elıterjesztést, és az alábbi határozatot hozta: 1. A közgyőlés a Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelı vizsgálata dokumentációjának jelen változatát elfogadja. 2. A 92/2012.(VII.30.) ök. határozatban foglaltak szerinti felhatalmazás alapján a Megyei Közgyőlés Elnöke által tett intézkedéseket tudomásul veszi. 3. A közgyőlés a tervezési folyamat szakmai megalapozására és társadalmasításának elısegítése érdekében létrehozandó terület-, és vidékfejlesztési konzultációs testület személyi összetétele érdekében felhatalmazza elnökét a közgyőlés frakcióival történı egyeztetésre. 4. A közgyőlés a továbbiakban is felhatalmazza elnökét az országos és ágazati kiemelt és térségi programok megyei célokkal való összehangolására, a Közgyőlés utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett.

Felelıs: Törı Gábor a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos

Székesfehérvár, 2012. november 29. Törı Gábor

SWOT-analízis eredményei

Erısségek: 1. Kedvezı közlekedés-földrajzi elhelyezkedés (európai innovációs tengelyek, a fıváros vonzása, fejlesztı hatása, Európai közlekedési folyosók) 2. Duna-völgy 3. Kedvezı közúti közlekedési kapcsolatok (autópálya, fıúthálózat) 4. Székesfehérvár - Dunaújváros logisztikai központ (hatóköre kiterjed a Balaton északi partjától Veszprémen át a Tatabánya-Oroszlány-Dunaújváros vonalig) 5. Markáns fejlıdési/fejlettségi zónák (a Mór-Székesfehérvár-Velencei-tóDunaújváros településsáv, valamint az M1-tıl a fıvárosi agglomerációhoz kapcsolódóan az M6 megyei kivezetı szakaszáig húzódó öv) 6. Országos szinten is kiemelkedı gazdasági szerepő megyei jogú városok: Dunaújváros (kohászati, könnyőipari és logisztikai), Székesfehérvár (közigazgatási központ, elektronikai, logisztikai, valamint kulturális vonatkozásban). 7. Térségi gazdasági szempontból kiemelkedı funkciójú városok: Gárdony, Velence(idegenforgalom, természeti értékek), Bicske (logisztika), Mór (borvidéki központ élénk kkv tevékenységgel), mezıföldi agrár jellegő központok, Martonvásár (agrártudásközpont) 8. Turisztikai adottságok közül a kiemelkedıen gazdag kulturális örökség dominanciája jellemzı, de jelentısek az összefüggı erdıterületek, védett természeti és tájképi értékek is. (kiemelkedıen gazdag az épített, régészeti és muzeális emlékekben, Vértes, Velencei-tó,) 9. Történelmi borvidékek jelentıs kiterjedéső szılıültetvényekkel (Móri- és EtyekBudai borvidék). 10. Mezıgazdasági feldolgozóipari hagyományok, agrárkutató potenciál 11. Kimagasló termıhelyi adottságok 12. Megújuló energiatermelés számára kedvezı természeti adottságok (biomassza, szél, nap) 13. Bıvülı szakképzés, szakképzési hálózat 14. Átlag feletti uniós forrásfelhasználás (területileg koncentrált) 15. Infokommunikációs rendszer fejlettsége 16. Aktív, nagyszámú civil szervezet 17. Gazdag ivóvíz-kincs

Gyengeségek: 1. A duális ipari szerkezetbıl és a multinacionális cégek elvándorlása miatt Fejér megye GDP részesedése visszaesett 2. Közlekedéskapcsolati hiányok (településközi, Székesfehérvár régióközpont és Tatabánya között, illetve Oroszlány, Bicske felé; Székesfehérvár-Dunaújváros közötti gyenge vasúti összeköttetés; relatíve sok zsáktelepülés, intermodális csomópontok kiépítetlenség, közösségi közlekedés hiányai) 3. A Duna magyarországi szakasza a jelenlegi állapotában nem felel meg a transzeurópai vízi-út kritériumainak. A vízi út javításának lehetıségei korlátozottak. A dunaújvárosi kikötı fejlesztését a jelenlegi helyén az adottságok (vízbázis, természetvédelmi terület) korlátozzák.

4. Az európai normákhoz képest minimális szintő kerékpárút-hálózat (Duna mentén húzódó nemzetközi kerékpárút-hálózaton Eurovelo 6. és a Velencei-tó körüli kerékpár útvonalon – regionális kerékpárút kívül hiányoznak az összefüggı kerékpárutak, plusz Balaton irányába, minıség is) 5. Kiterjedt társadalmi, foglalkoztatottsági, gazdasági, infrastrukturális szempontból hátrányos helyzető periférikus térségek. (Sárbogárdi, Enyingi, Abai térség) 6. Negatív táj- és területhasználati tendenciák (beépített területek növekedése, agglomerálódási folyamatokat, mozaikosság csökkenése, erdıfoltok csökkenése, zöldmezıs beruházások) 7. A megye felsıoktatási és innovációs potenciálja visszaszorul, pozícióvesztés tapasztalható a K+F beruházások tekintetében 8. Gazdag turisztikai vonzerıre gyenge szolgáltatási rendszer épült 9. Nagy eróziós veszélyeztetettség (víz- és szélerózió, lösz falak, szakadó partok) az intenzíven mővelt mezıségi talajokon és a Vértes-Velencei hegyvidéken. (Megye középsı és déli területét a mezıgazdaság uralja, így a természeti értékek csak mozaikosan tudtak fennmaradni) 10. Vízkészlet-gazdálkodási problémák (Visszatérı, jelentıs idıszakos vízhiány, dombvidéki vízrendedzés, termálkészletek túlterheltsége, belvíz-kezelés, csapadékvíz-elvezetés) 11. A vízszennyezések hosszú távon veszélyeztetik a felhasználható vízkészleteket. (mezıgazdasági és települési diffúz terhelések, a szennyvíztisztítók és folyékony hulladékelhelyezı üzemek, a megfelelı ivóvíz minıség biztosítása néhány helyen probléma.) 12. Fejér megye jelentıs légszennyezı anyag kibocsátó. A forgalmas közlekedési folyosókon a légszennyezés növekszik. 13. A közszolgáltatások körzetesítési problémái (egészségügyi és oktatási intézmények) 14. Társadalmi leszakadás, szegénység/társadalmi kirekesztés (megváltozott munkaképességőek, szegénység, roma) 15. Az épített örökség megırzésének feltétel hiányai 16. Monokultúrás, szezonális, alacsony élımunka-igényő mezıgazdaság (búza, kukorica,napraforgó) 17. Partnerségi kapcsolatok gyengék (szektorok között)

Lehetıségek: 1.Rurális, agrárértékek, minıségi táplálkozás, környezet- és egészségtudatosság térnyerése, helyi termékek iránti kereslet 2. TEIR (Területi Információs rendszer), partnerséget segítı eszköz 3. Partnerségek bıvülése (közszolgáltatások, város funkciók, centrumperiféria) 4. Jövedelem szint kiegyenlítıdése, magasabb szinten 5. Kulturális örökség helyszínekre vonatkozó pályázati lehetıségek 6. Víz Keretirányelv elıírásai 7. Duna stratégiához való kapcsolódás 8. Komplex/integrált programok támogatások az EU-ban (Székesfehérvár, Velenceitó, IVS, IT, CLLD) 9. Hazai és külföldi vállalkozások letelepedése 10. Intermodalitás támogatása, Gyır-Dunaújváros-Ipari logisztikai klaszter 11. Kormány által támogatott beruházások területfejlesztı hatása (Paks, M8, NSV, reptér, új vasúti híd Dunán)

12. KKV beszállítói program, közbeszerzési program változása 13. Kohéziós Alap támogatásai (energiahatékonyság és megújuló energia, alkalmazkodás a klímaváltozáshoz, kockázat megelızés és vízügyi beruházások, transz-európai hálózatok, alacsony CO2 közlekedési rendszerek és városi közlekedés támogatása) 14. Európai Szociális Alap támogatásai (foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése, oktatásba, készségekbe és az egész életen áttartó tanulásba történı beruházás, társadalmi befogadás erısítése és a szegénység elleni küzdelem, intézményi kapacitás növelése és a közigazgatás hatékonyságának fokozása) 15. Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásai (ÁTMENETI és FEJLETTEBB régiók – energiahatékonyság és megújuló energia, illetve KKV-k versenyképessége és innováció; fenntartható városfejlesztés (integrált intézkedések) támogatása) 16. Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap támogatásai (hozzájárulás a mezıgazdaság versenyképességéhez, a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz, az éghajlatváltozás elleni fellépéshez a vidéki térségek kiegyensúlyozott területfejlesztéséhez)

Veszélyek: 1. Az egészségügy, oktatás, kultúra finanszírozásának csökkenése 2. Társadalmi-gazdasági fejlıdési különbségek erısödése, olló nyílása, életminıség romlása 3. A termıföld további mennyiségi csökkenése (beépítések következtében) 4. Klímaváltozás hatásainak erısödése: a csapadékmennyiség csökkenése és a hımérséklet emelkedése a tenyészidıszakban, a belvízveszély növekedése 5. A mezıgazdaság és a ráépülı feldolgozóipar piacának bizonytalansága, a termelık kiszolgáltatottsága 6. Világgazdasági, európai dekonjunktúra, recesszió, keresletcsökkenés a továbbiakban is fennmarad vagy elmélyül 7. A turizmust befolyásoló egyéb ágazati fejlesztések elmaradása (szolgáltatások, út, szennyvíz, vízminıség, levegı, zaj) 8. Környezetszennyezés növekedése 9. Kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet 10. Együttmőködés hiánya (ágazatok, intézmények, települések között) 11. Decentralizáció és szubszidiaritás csökkenése 12. Uniós forrásokból kevesebbet kap Magyarország, a területi fejlesztési források is csökkennek 13. Duna stratégia végrehajtása késlekedik, nincs elıre lépés 14. Civil fejlesztések mellett nincsenek garancia alapok a támogatások fedezetére 15. Ellentmondásos pályázati feltételek, pályázati „fehér foltok”, pályázatok bonyolultsága 16. Természeti és kulturális örökségek elhanyagolása, állapot romlása, pusztulása 17. Közforgalmú közösségi közlekedés folyamatos térvesztése 18. Tranzitszerep káros hatásainak erısödése

A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelı vizsgálatának egyeztetési anyaga az alábbi szervek, szervezetek részére került megküldésre véleményeztetés céljából MINISZTÉRIUMOK, KORMÁNYZATI SZERVEK Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kajdi Ákos fıosztályvezetı 1011 Budapest, Fı utca 44-50. [email protected] Nemzetgazdasági Minisztérium Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár, Csizmadia Norbert tervezéskoord. államtitkár, Salamin Géza fıosztályvezetı 1051 Budapest, József nádor tér 2-4. [email protected] Tipold Ferenc [email protected] Belügyminisztérium Dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár 1903 Budapest, Pf.: 314. [email protected] Vidékfejlesztési Minisztérium V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár 1860 Budapest [email protected] Honvédelmi Minisztérium Dr. Dankó István jogi és igazgatási h. államtitkár 1885 Budapest, Pf.: 25. [email protected] Emberi Erıforrások Minisztériuma Dr. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár, Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyi államtitkár, Dr. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, L. Simon László kulturális államtitkár, Hölvényi György az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelıs államtitkár [email protected] [email protected] Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelıs államtitkár 1357 Budapest, Pf.: 2. [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal [email protected] Alkotmányvédelmi Hivatal [email protected] Fejér Megyei Kirendeltsége Fejér Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási [email protected] Szerve Fejér Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlá[email protected] biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Fejér Megyei Kormányhivatal Építésügyi [email protected] Hivatala Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság [email protected] Fejér Megyei Rendır-fıkapitányság [email protected] Fejér Megyei Védelmi Bizottság [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi [email protected] Felügyelısége Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala [email protected] Fejér Megyei Kormányhivatal Földmővelésügyi [email protected] Igazgatósága 1

MH Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítı Parancsnokság Közép-dunántúli Országos Bőntetésvégrehajtási Intézet Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Fejér Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelısége Fejér Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatósága Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Mőszaki Biztonsági Hatósága Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Fejér Megyei Kirendeltsége Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Fejér Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerve Nemzeti Földalapkezelı Szervezet Fejér Megyei Területi Irodája Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Fejér Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatósága OEP Közép-dunántúli Területi Hivatala Pálhalmai Országos Bőntetés-végrehajtási Intézet Fejér Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltsége Székefehérvár fıépítész Dunaújváros fıépítész KSH Veszprémi Igazgatóság Veszprémi Bányakapitányság Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-Dunántúli Regionális Igazgatósága Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-Dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvári Kirendeltsége Fıvárosi és Pest Megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság Erdıfelügyeleti és Hatósági Osztály NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Fıigazgatósága Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság (mőködési területe nem érinti Fejér megyét) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] onyf [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

[email protected] [email protected]; [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 2

POLITIKAI DÖNTÉSHOZÓK PÁRTOK FIDESZ (Dorkota Lajos elnök) KDNP (Párkányi Ferenc elnök) MSZP (Horváth András elnök) JOBBIK (Árgyelán János elnök) LMP (Szabó Zsolt területi koordinátor) DK POFOSZ (Sinka Jenı)

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK - FIDESZ Brájer Éva Cserna Gábor Cser-Palkovics András Dorkota Lajos Horváth János Orbán Viktor L. Simon László Tessely Zoltán Törı Gábor Varga Gábor Vargha Tamás - MSZP Horváth András - JOBBIK Rozgonyi Ernı

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

KAMARÁK Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Fejér Megyei Agrárkamara Fejér Megyei Építészek Kamarája Fejér Megyei Mérnöki Kamara EGYHÁZAK Mezıföldi Református Egyházmegye Esperesi Hivatal Vértesaljai Református Egyházmegye Székesfehérvári Katolikus Egyházmegye Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség Izraelita Hitközség Dunántúli Baptista Gyülekezet Székesfehérvári Baptista Gyülekezet Budai Szerb Ortodox Egyházmegye

[email protected] [email protected] fejé[email protected] [email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] Neubart István 8000 Székesfehérvár, Várkörút 19. [email protected] [email protected] [email protected]

CIVIL SZERVEZETEK Civil szervezetek Fejér Megyei Szövetsége (Elekes Zsuzsa) Fehérvári Civil Tanács (Nagy Judit)

[email protected] [email protected] [email protected]

Domokos Tamás 3

Helyi Akciócsoportok Bakony és Balaton Keleti Kapuja Egyesület Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület A Bakonyért Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület Éltetı Balaton-felvidékért Egyesület Gerence-Marcal-Rába és Somló Környéke Vidékfejlesztési Egyesület Mezıföldi Híd Térségfejlesztı Egyesület Mezıföld Helyi Közösség Egyesület Somló-Marcalmente-Bakonyalja Leader Akciócsoport Közhasznú Egyesület Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesüle Velencei-tó Térségfejlesztı Egyesület Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület Sárvíz Helyi Közösség Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]. [email protected] [email protected] [email protected].

Környezetvédı Szervezetek Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Fejér Megyei Csoportja Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédı Egyesület Fejér Megyei Szervezete Gaja Környezetvédı Egyesület Bocs Alapítvány Fejér Megyei Természetbarát Szövetség Székesfehérvár Városi Természetbarát Szövetség Zsombék Természetkutató Egyesület Gyöngyvirág Természetbarát Egyesület Iszkaszentgyörgyi Természet és Környezetvédı Egyesület

[email protected] [email protected]

[email protected], [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

GAZDASÁGI SZERVEZETEK Vadex Mezıföldi Zrt. Vértesi Erdı Rt Alcoa-Köfém Kft. Mőszertechnika Holding Zrt. – IK Jármőtechnika Kft (Rácz Béla ügyvezetı) Mőszertechnika Holding Zrt. – IK Metál Kft. (Pölöskei Péter ügyvezetı) Denso Gyártó Magyarország Kft. Karsai Mőanyagtechnika Holding Rt. Naponta Kft.(Cerbona Zrt.) Visteon Hungary Kft.

[email protected] [email protected]

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 4

Videoton Holding Zrt. IBM Global Service információtechnológiai Kft. Jüllich Glas Holding Rt. Aranybulla Zrt Aranykorona Mezıgazdasági Zrt. FehérvárTej tejértékesítı és Beszerzı Alföldi Tej Értékesítı és Beszerzı Kft. Székesfehérvári Hőtıipari Nyrt.

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]; [email protected] [email protected] [email protected]; [email protected]

KUTATÓHELYEK MTA RKK NYUTI Közép-Dunántúli Kutatócsoport MTA Veszprémi Területi Bizottsága MTA Mezıgazdasági Kutatóintézet Kodolányi János Fıiskola Dunaújvárosi Fıiskola Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Pannon Egyetem Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

TELEPÜLÉSI SZERVEZETEK, ÖNKORMÁNYZATOK Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Szövetsége Fejér Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat

[email protected] [email protected] [email protected] 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. [email protected] 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14. [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Fejér Megyei Roma Kisebbségi Önkormányzat Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Somogy Megyei Önkormányzat Tolna Megyei Önkormányzat Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pest Megyei Önkormányzat Veszprém Megyei Önkormányzat Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]; [email protected] [email protected] [email protected]; [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]; [email protected] [email protected] [email protected]

Bicske Város Önkormányzata Mór Város Önkormányzata Adony Város Önkormányzata Sárbogárd Város Önkormányzata Martonvásár Város Önkormányzata Ercsi Város Önkormányzata Gárdony Város Önkormányzata Pusztaszabolcs Város Önkormányzata Polgárdi Város Önkormányzata Enying Város Önkormányzata Rácalmás Város Önkormányzata Bodajk Város Önkormányzata Velence Város Önkormányzata 5

KÖZSZOLGÁLTATÓK Magyar Közút Kht. Fejér Megyei Területi Igazgatósága Dél-Pesti kórház

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Fejér Megyei Szent György Kórház Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt. Depónia Kft Fejérvíz Zrt. Dunántúli Regionális Vízmő Zrt. Székesfehérvári Főtıerımő Kft. Kémény Zrt. Széphı Zrt. Alba Volán Zrt. Alba-Zöchling Nemzetközi Szállítmányozási és Fuvarozási Kft. Dunaferr Kikötı Kft. (A cég 2007-ben beolvadt a Dunaferr Portolan Kft-be!) Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága - Szent István Király Múzeum

[email protected]; [email protected] [email protected] [email protected]

EGYÉB SZERVEZETEK "8-as fıút" Térségi Fejlesztési Tanács Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanács Balaton Fejlesztési Tanács Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Mezıföld Helyi Közösség Egyesület Mezıföldi Híd Térségfejlesztı Egyesület Sárvíz Helyi Közösség Velencei-tó Térségfejlesztı Egyesület Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Völgy Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület Magánerdı-gazdálkodók szövetsége Magyar Turizmus Zrt. Közép-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság "HÍD" Dunaújváros és Környéke Egyesület Velencei-tó Vértes Barátok Köre Egyesület Levegı Munkacsoport Országos Környezetvédı Szövetség Az Erdıért Egyesület Alternatíva Közhasznú Mozgássérült Egyesület Viktória Rehabilitációs Központ Beszélı Kezek Hallássérültek Regionális Szervezete Látássérültek Regionális Közhasznú Egyesülete

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] 2483 Gárdony, Szabadság út 20-22. [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

Vakok- és Gyengénlátók Fejér Megyei Egyesülete Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Fejér Megyei Szervezet

[email protected]. [email protected] 6

Jeltolmács Szolgálat Fejér Megyei Sclerosis Multiplexesek Egyesülete Fogyatékosokat Ápoló Gondozó Otthonért Alapítvány Alba Caritas Hungarica Alapítvány Fejér Megyei Epilepsziásokért Egyesület Sclerosis Multiplex Alapítvány Egészségkárosodott Emberekért Alapítvány Fejér Megye Gyermekeiért Alapítvány Lurkó Gyermekvédelmi Egyesület Terembura - Kulturális és Múzeumkommunikációs Egyesület Gyermekekért Albafi Alapítvány Haza és Haladás Alapítvány Jobb Otthon Szociális és Egészségügyi Ellátásért Alapítvány Vigyázó Kéz Gyermekvédelmi Egyesület Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége Filantróp Szociális Alapítvány Reménység Háza Alapítvány Pro Recreatione Alapítvány Alcsútdobozi Faluvédı Egyesület

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

7

Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelı vizsgálata dokumentumainak véleményezése 2012. november 21-ig Véleményezı szervezet Enying Város Önkormányzata

Dátum

Vélemény, javaslat

2012.11.19.

„A fejlesztési koncepciót jónak találjuk! Az Enying környéki sajátosságok kidomborítására a következı területeket kellene kiemelni: - Az alacsony képzettségőek foglalkoztatására és az országos ellátás javítására az állattenyésztés fokozása - Hasonló okból a zöldségtermesztés és feldolgozás kiemelt támogatása - A nyári öntözés jövı évtıl ingyenes lesz! Ennek megvalósítása területünkön csak akkor lehet megbízható, ha megfelelı mennyiségő víz lesz a Cinca patakban. A vízügyesektıl hallottuk, hogy a volt bauxitbányákban megemelkedett a karsztvíz. Újból megindultak a források a Gaja, Nádor csatornán keresztül. Ezt a plusz vizet valahol rá lehetne kötni a Cinca patakra! Másik eset az anyagban is említett tározók kialakítása lenne.” „Az elkészült anyag a jogszabályi elıírásoknak megfelelı, magas szakmai színvonalú, rendkívül alapos és részletes munka, méltó a neves tudományos szervezethez, a VÁTI-hoz és a tíz fı tervezıhöz. A gazdag adatállománnyal rendelkezı szervezet szinte minden vizsgált elemet térképeken és diagramok formájában is megjelenített, szemléletessé és könnyen, gyorsan áttekinthetıvé téve az anyagot. Sok országos összehasonlító adatot és térképet alkalmaznak jól elhelyezetten és összehasonlítást lehetıvé tevı módon, ugyanakkor néhány téma leírása megmaradt az országos szintnek megfelelıen, nem került lebontásra megyei vonatkozásban. Irigylésre méltó Fejér megyének az a jellemzıje, hogy az országos tendenciával – különösen Somogy megyével – ellenkezıen 2001. óta 1 %-kal nıtt a lakossága. A növekedés sok mindent elárul a megye helyzetérıl és a tervezhetı jövıjérıl. A színvonalas anyag alaposságát a partnerségi tervben nem sikerült folytatni, mert ott inkább csak általánosságokat fogalmaznak meg. A SWOT analízis és a jövıbeli fejlesztési irányok szintén jól megfogalmazottak és részletesek, bár néhány konkrét projekt említése már egy következı tervezési lépcsıfokhoz illene inkább.” „Összefoglalóan megállapítható, hogy rendkívül alapos helyzetértékelı, feltáró anyag készült, amely sokoldalúan támaszkodik Fejér Megye társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatainak jellemzı adataira, indikátoraira. A feltáróértékelı vizsgálat megállapításai reálisan tükrözik Fejér Megye adottságait és pozicionálását Magyarország területi szerkezetében, ugyanakkor az értékelések figyelembe veszik az Európai Uniós kategóriákat is. A helyzetértékelés módszertanilag összhangban van az Európai Unióban kialakult követelményekkel, részletes SWOT analízist tartalmaz, amely összefoglalja a helyzetértékelés fıbb megállapításait. Általános véleményünk szerint egyetértünk a helyzetértékelés fıbb megállapításaival, azon belül az erısségekkel, a gyengeségekkel, a lehetıségek és veszélyek címszó alatt felsorolt minısítı megállapításokkal.

Somogy Megyei Önkormányzat Kaposvár

2012.11.16.

Dunaújvárosi Fıiskola Társadalomtudo mányi Intézet Duna Stratégia Igazgató

2012.11.16.

Konkrét észrevételünk a SWOT analízishez: - A lehetıségeken belül a 7. pontban jelzett Duna Stratégiához való kapcsolódást szeretnénk kiemelni és annak területi kibontását részletezni, melyben bemutatjuk a Közép-Duna Mente Integrált Térségi Beruházási Program kezdeményezését (ITI). - A lehetıségekhez 17. pontként javasoljuk megemlíteni a nemzetközi együttmőködésekben rejlı új típusú lehetıségek fokozottabb kihasználását (transznacionális, interregionális, egyéb közösségi kezdeményezések)

-

Gárdony Város Önkormányzata Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség

2012.11.16.

MTA Agrártudományi

2012.11.15.

2012.11.16.

tekintettel arra, hogy Fejér Megye nem határ menti, ezért aktivitását a jelzett programokban erısítheti. VI.2. A térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása c. fejezethez a „befektetés az emberekbe” bekezdésen belül „a vállalatok és felsıoktatási intézmények partnerségi programjainak ösztönzése, gyakorlati képzés fejlesztése témakörben” a Székesfehérvár, Dunaújváros fıiskolák összehangolt, integrált képzéseit javasoljuk kiegészíteni a területfejlesztési, városfejlesztési szakirányokkal és az E-learning-es képzési formákkal.

A Dunaújvárosi Fıiskola kezdeményezésével, valamint a Duna Menti Városok Együttmőködési Fórumának támogatásával kialakult a Közép-Duna Mente Integrált Területi Beruházási Program (ITI). Ez a Program egy új típusú és az Európai Unió által is ajánlott területfejlesztési eszköz a következı 2014-2020-as idıszakra. A Program kialakításában résztvevı megyei önkormányzatokat, városokat, szellemi mőhelyeket bátorította a Nemzetgazdasági Minisztérium területfejlesztési fıosztálya, amely a program kezdeményezésérıl kért és kapott részletes tájékoztatást. A Dunaújvárosi Fıiskolán 2012. október 17-én került sor az ITI kezdeményezı tanácskozásra, melyen az érintett megyék (Pest, Fejér, Tolna, Baranya, Bács-kiskun Megye), valamint a jelentısebb városok (Érd, Dunavecse, Dunaújváros, Paks, Baja, Mohács) képviselıi, vezetıi vettek részt és támogatták a kezdeményezést azzal, hogy a területi lehatárolás Érd városától a Duna mindkét partján egészen az országhatárig a városok vonzáskörzeteibıl álljon össze. Bízunk abban, hogy a bemutatott Közép-Duna Mente Integrált Beruházási Program (ITI) kezdeményezés tovább erısíti Fejér Megye területfejlesztési lehetıségeit és hozzájárul a programok, intézkedések teljesebbé tételéhez.” +7 oldalas kivonatot mellékeltek az ITI-bıl. „A rendelkezésünkre álló anyagot áttekintve, annak tartalmával egyetértünk, kiegészítést nem teszünk.” „Örömmel olvastuk, hogy egyesületünk által készített, és 2011-ben felülvizsgált Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát is figyelembe vették a koncepcióban. Összességében jónak találjuk a koncepciót, feltáró, értékelı vizsgálat anyagát. Néhány észrevételünk lenne, melyeket meg is osztunk Önökkel: - a megújuló energiahordozók kapcsán szeretnénk tájékoztatni, hogy térségünkben 2010-2011-ben elindult egy program, mely a térséghez tartozó 37 település mindegyikére vonatkozik, feltérképezve az adott település megújuló energia potenciálját, valamint felmérve az intézmények, középületek energiafogyasztását – ehhez a településeknek létre kellett hozniuk egy „energia alapot” (ezt Söréd meg is tette), valamint alá kellett írniuk egy szándéknyilatkozatot is, melyben támogatják a térségi megújuló energiával kapcsolatos programokat, pályázatokat – sajnos a program folytatását nem tudjuk addig biztosítani, amíg megfelelı pályázati források nem állnak a rendelkezésünkre - szeretnénk kiemelni a LEADER program adta lehetıségeket is, melyekkel támogatni tudjuk a helyi, települési vállalkozásokat, kiemelten az ıstermelıket, kézmőveseket, és nem utolsó sorban a civil szervezeteket, önkormányzatokat – ezért szeretnénk, ha a 2014-2020 közötti idıszakban is tudnánk munkánkat folytatni a térségben, LEADER szemlélettel.” A véleményhez mellékeltek egy 7 oldalas anyagot „Eredmények a Vértes-Gerecse Közösség Fejér megyei településein” címmel, ami tartalmazza többek között a vidékfejlesztési források 2012. június 30-ig történt alakulását a Közösség településein. „A 30. oldalon: MTA TAKI helyett: MTA ATK: Brunszvik kastélypark (Kutatóközpontunk rövid neve MTA ATK és KEOP pályázatunk kivitelezési munkálatai a kastély parkjára vonatkoznak, nem magára a kastélyra.)

Kutatóközpont (MTA ATK) Martonvásár

A BAKONYÉRT" Egyesület

Természet- és tájvédelemi projektek: A természeti értékek minél hatékonyabb megóvása, fenntartása érdekében fontos célkitőzés a természetvédelmi területek számának és területének növelése a megyében. Mintegy 5 000 ha kiterjedésben tervezik a tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek bıvítését. Emellett a leromlott élıhelyek, termıhelyek helyreállítása (élıhely-rehabilitáció) és szükség esetén a már teljesen elpusztult élıhelyek visszaállítása (élıhely-rekonstrukció) is nagyon fontos eleme a természet- és tájvédelemnek. Az élıhely-rekonstrukciókat az elmúlt években elsısorban az EU által korábban a KIOP és a LIFE, 2007 után a KEOP és LIFE+ programok által támogatott projektekkel sikerült megvalósítani (pl. Duna-Ipoly Nemzeti Park: Alcsúti Arborétum, Rétszilasi-tavak; Provértes Alapítvány: Vértes Natúrpark; MTA TAKI: Brunszvik kastély). A hivatalos természetvédelem mellett számos egyesület és a Vértesi Natúrpark is nélkülözhetetlen védelmi szakmai munkát folytat. 195. oldalon: MTA Mezıgazdasági Kutatóintézet helyett: MTA Agrártudományi Kutatóközpont (2012. januárjától intézetünk neve megváltozott.)

2011.11.15.

Fejlesztési irányok és kapcsolódó intézkedések Cselekvési területek azonosítása: ·Kutatási együttmőködések bıvítése, kutatói létszám emelése Martonvásár - MTA Mezıgazdasági Kutatóintézet Dunaújvárosi, Székesfehérvári fıiskolák· Közösségi info-kommunikációs hozzáférési lehetıségek biztosítása, Integrált IKT megoldások alkalmazása: „intelligens városok” ekormányzása, e-közigazgatás fejlesztése, digitális társadalmi befogadás Info-kommunikációs csatornák bıvítése, intézményi és vállalati internetes oldalak tartalmának bıvítése, fejlesztése, interaktivitási lehetıségek kihasználása Digitális oktatás – képzés – nevelés feltételeinek megteremtése Egészség- és környezettudatos életmódra nevelés, szemléletformálás Székesfehérvár Sportcentrum kialakítása· Dunaújváros Sport és szabadidı célú nagylétesítménye· Helyi és kisközösségi identitásfejlesztés, közösségi programok szervezése, helyi sajátosságok, hagyományokhoz kapcsolódó nevelési programok kialakítása” Az anyagot részletesen áttekintettem,jónak találom. Az utolsó oldalon található ábrára szeretnék leginkább reflektálni (199. o: "Kapcsolat Fejér megye fejlesztési irányai és az EU 2014-20..") A hálózati együttmőködések fejlesztése blokkban javaslom beírni: a HACS-okkal történı hálózatfejlesztést vagy folyamatos konzultációt is, hiszen ez létfontosságú a vidék és területfejlesztési források és projektek összehangolása érdekében Szintén ebben a blokkban szerepel a megyei pályázatsegítı információs központ létrehozása - véleményem szerint ez párhuzamosság, hiszen a Széchenyi Programirodák a megyeszékhelyeken elérhetık és pályázati tanácsadást végeznek, emellett a Régiós Fejlesztési Ügynkségek is látnak el ilyen munkát, míg a HACS-ok a területükhöz tartozó kistérségekben végzik ugyanezt a feladatot. E három hálózatot inkább összehangolni kellene és nem egy újabb, párhuzamos szervezetet létrehozni, mert ez tovább rontja a hatékonyságot. Már most is rengeteg szakember dolgozik ugyanazért a célért - az ı munkájukat kellene inkább erısíteni. Periférikus és vidéki térségek felzárkóztatása blokk: -itt érdeklıdöm, hogy mit értünk vidékfejlesztési inkubátorház fogalom alatt? Amennyiben a vidéki gazdaság fejlesztését, térségi erıforrások összehangolását, projekt generálást-fejlesztést és

NYUGATMAGYARORSZÁ GI EGYETEM GEOINFORMATI KAI KAR SZFVÁR

2012.11.15.

finanszírozást, akkor e fogalom helyett javaslom egyszerően a HACS-ok (Helyi Akciócsoport) elnevezést használni, mivel ez a feladatunk.” „A feltáró anyag a célnak megfelel (a részletes koncepció alapjául szolgálhat), jellemzıen színvonalas munka, a társadalmi-gazdasági összefüggéseket kellı arányban és súlyozással kezeli, megállapításai általában megalapozottak. A SWOT analízisben megjelennek a feltárás meghatározó elemei, a lehetséges fejlesztési irányok számbavétele teljes. Különösen fontosnak tartjuk a tervezık által kimondatlanul is képviselt elvet, hogy a termıföld maradjon meg a mezıgazdasági termelés és a tájvédelem-természetvédelem kötelékében. Ugyancsak ésszerőnek tartjuk, hogy a termıföld gazdasági hasznosítását (termelés) és a természet-tájvédelmet nem egymás alárendeltjeként, hanem egyenrangú és egymással összehangolandó funkcióként kezelik. Megjegyzéseink elsısorban a földhasználathoz kapcsolódnak, szándékosan kritikus szemléletőek, azért, hogy az érintett munkarészek még színvonalasabb végleges formát öltsenek. Általános megjegyzések: 1. A természeti adottságokkal, a földhasználattal, a mezıgazdálkodással kapcsolatos feltárás a területi vonatkozásaiban legyen következetes, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézete „Magyarország kistájainak katasztere” címő kiadványt (és az ott használatos elnevezéseket) kövesse, az sem szégyen, ha a hivatkozott forrást meg is említni (hasonlóan, mint a „Zsombék Természetkutató Egyesület” vonatkozásában teszi). A megye esetében a tájbesorolás szerinti következetes tárgyalás szakmai megfontolásból kifejezetten indokolt, mert a tájegységek közötti igen eltérı adottságok (és lehetıségek) ezen az úton kifejezetten jól és rendszerezetten leírhatók. 2. Mivel az elıbb említett forrásmunkához digitalizált térkép is tartozik, megfontolandó, hogy azt például a földhasználati térképre (térképekre) is „ráhelyezzék” (például: 22. o, földhasználati zónák), a metszések igen szemléltetıek lennének. 3. Néhány esetben korrigálni kell a szöveget a szakmai kifejezések pontos használata érdekében. Ahol különleges indoka nincs, ragaszkodjunk a KSH szerinti hivatalos elnevezésekhez [szántó, konyhakert, gyümölcsös, szılı, gyep (elıbbiek együtt: mezıgazdasági terület) erdı nádas, halastó (a mezıgazdasági területtel együtt: termıterület), mővelés alól kivett terület, összes terület]. Így aztán amikor például mezıgazdasági területrıl beszélünk, annak nem része az erdıterület, de ha a mezıgazdaságról, mint gazdasági tevékenységrıl szólunk (beleértve a foglalkoztatottságot is), abba az erıgazdálkodás is beletartozik. Az „ültetvény” elnevezés csak győjtıfogalomként használható (jellemzıen a szılı + gyümölcsös), nem helyes a használata például akkor, ha ugyanabban a táblázatban (például: a területhasználat mérlege) már önállóan megjelent a „szılı”, mint mővelési ág. 4. Talán érdemes lenne – legalább utalásszerően – azzal is foglalkozni, hogy az újabban ismét hangoztatott „helyben megtermelt termékek helyben felhasználása, fogyasztása” elv hogyan érvényesíthetı a megyében, különösen arra tekintettel, hogy ez a megye szinte érinti a fıvárost és agglomerációját, és ahhoz nem mellesleg igen jó közlekedési infrastruktúrával kapcsolódik. 5. A mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás kapcsolódása talán több figyelmet érdemel, ahol viszont megjelenik elég talányos megfogalmazásban található (192. o. „Versenyképes vállalatok támogatása” alatt: „Agrárfeldolgozó hagyományok felélesztése”. Mit jelent ez, és az „elızményekbıl” levezethetı ez a megállapítás 6. Egyetértünk azzal, hogy a feltárás távol tartja magát aktuálpolitikai kérdésektıl. Ezt az elvet elfogadva is megfontolásnak tartjuk, hogy részletesebben vizsgálják – mint ahogyan a 168. oldalon található – a Darányi terv (a kormány vidékfejlesztési elképzelései) néhány felvetését, mert:

a. a területfejlesztési koncepcióval egyezı idıhorizontra (2020-ig terjedı idıszakra) készült, b. feltehetıen az EU következı programidıszakára (2014-2020) készülı vidékfejlesztési támogatások felhasználását a Darányi terv erısen befolyásolja, c. a Darányi terv számos felvetését akkor is érdemes lenne végiggondolni (a koncepció megalapozásához, az irányok megfogalmazásához), ha a Darányi terv nem létezne. Ilyenek például: i. növelhetı-e a mezıgazdasági foglalkoztatottság, ha igen mely ágazatokban, ha nem (ami igen valószínő), mi az oka? ii. van-e annak reális esélye, hogy a két fıágazatnak (állattenyésztés-növénytermesztés) a kibocsátásban jelentkezı eltorzult aránya javítható? iii. az üzemszerkezetben csökkenthetı-e a társas vállalkozások súlya úgy, hogy a mezıgazdasági termelés hatékonysága (termelékenysége) növekedjen? Konkrét észrevételek: 1. Nem biztos, hogy a „I.1. A térség fejlıdésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása ….” címő fejezet bevezetıjében a mezıgazdasággal kapcsolatban (6. o., amihez a muníciót a 66. oldalon írottak szolgáltatták) a következı kiemelés célszerő: „Az agrárium nemzetgazdaságban betöltött szerepe mind országosan, mind Fejér megyében csökkent az elmúlt két évtizedben. Azonban az egyéni gazdaságok magas száma azt mutatja, hogy a népesség jelentıs része még mindig erısen kötıdik a mezıgazdasághoz, a saját fogyasztásra történı termelés és jövedelem kiegészítés által.” a. A mezıgazdasági termelés abszolút és relatív súlya egyaránt mérlegelendı. Nem csak hazánkra, és nem csak az elmúlt húsz évre jellemzı, hogy a gazdasági teljesítményben a mezıgazdaság relatív súlya (aránya) csökken (mert más nemzetgazdasági ágazatok teljesítménye látványosan növekszik). Magyarországon azonban az említett idıszakban az abszolút súlya (teljesítménye) is drasztikusan csökkent, teljesítménye visszaesett. Érdemes megnézni: Fejér megyében hogyan alakult (valószínő az országos tendenciát követte)? b. Az „egyéni gazdaságok magas száma” lehet, hogy mutatja, de lehet, nem mutatja azt, hogy a népesség jelentıs része „erısen kötıdik a mezıgazdasághoz”! Egyrészt, mert a gazdasági szervezetek keretében foglalkoztatottak legalább annyira erısen kötıdnek a mezıgazdasághoz (ha nem is önellátásra termelnek), mint az egyéni gazdák (gazdaságok), másrészt arra is tekintettel kell lennünk, hogy a statisztikai felmérés minden olyan háztartást egyéni gazdaságnak tekint, mely például egy nagytestő állatot (akár egy darab kecskét!) tart, vagy 100 négyzetméter (vagyis egy kisebb tornateremnyi mérető!) védıtakarásos termesztı felülettel rendelkezik. c. Inkább kiemelendı például az adottságok megyén belüli differenciáltsága, a Mezıföldnek a mezıgazdasági termelés számára kiváló természeti adottságai, a kisebb kiterjedésben elıforduló ültetvényes gazdálkodás (borvidékek), a hegyes-dombos tájrészek hasznosítási problémái, vagy a mezıgazdasági termelés két fıágazata közötti arányeltolódás (az állattenyésztés térvesztése) kiemelendı. 2. A II. fejezet elsı négy alfejezetében számos „kócos”, nem igazán szabatos mondatot találunk. a. 17. o. „A termıföld használaton belül a mezıgazdasági földhasználat dominált, az összterület 61%-án mezıgazdasági terület található. Ez nagyjából azonos az országos aránnyal (~62%). Az erdıterületek aránya (11,81%) – bár az elmúlt 10 évben komolyabb növekedés történt – még így is alig haladja meg az országos érték felét (20,38%).” Egyébként az utóbbi mondatból némi sajnálkozás érzıdik az alacsony erısültség miatt (mert alig több mint fele az országos átlagnak), indokolatlanul. Ugyanis tájegységenként nézve igen eltérı képet találunk (a hegyvidékeken jellemzıen magasabb az országos átlagnál, a Mezıföldön pedig jóval

Jahn Ferenc Délpesti Kórház és Rendelıintézet Duna-PilisGerecse Vidékfejlesztési Egyesület Csolnok

2012.11.16.

2012.11.15.

kisebb), a mezıgazdasági termelésre való alkalmasság szerint így természetes, elfogadható állapot! b. 18. o. „A termıföld minıségét jelenleg – bár felváltására több kísérlet is történt – az aranykorona értékkel fejezik ki. Az aranykorona érték mővelési ágakhoz és földrészletekhez (vagy alrészletekhez) is kapcsolódik. Legnagyobb gond ezzel a fajta értékeléssel, hogy nem kizárólag a termıhely jellemzıit veszi figyelembe, hanem a gyorsan változó gazdasági szempontokat is.” Kicsit mesélı és nem elegáns leírás, de nem is igaz, hogy figyelembe veszi „a gyorsan változó gazdasági szempontokat is” (mert arra elvileg sem képes). c. 19. o. „Ezzel szemben a megye északi hegy- és dombvidéki térségei esetében az aranykorona értékek alacsonyak. A magas aranykorona értékkel rendelkezı szılıterületek által érintett települések nagyjából egybeesnek a borvidéki településekkel. Különösen igaz ez az Etyeki- és Móri borvidék esetében (Mór, Csókakı, Csákberény). Szintén jól kirajzolódnak a Velencei-tó környéki települések (pl.: Gárdony, Pákozd stb.), ahol szintén kedvezıek a szılıtermesztés feltételei. A gyümölcsösök esetében már változatosabb a kép, a magas aranykorona értékkel rendelkezı települések viszonylag szórtan helyezkednek el. Ennek ellenére itt is jól beazonosíthatók a kedvezı adottságokkal rendelkezı a Velencei-tó környéken (pl. Velence, Tác), a Vértes nyugati peremén (pl.: Mór Csókakı), illetve a Mezıföld nyugati részén (Lepsény, Enying) elhelyezkedı települések.” Nem biztos, hogy ez a „tálalás” helyénvaló. Ugyanis elıfordul, hogy igen rossz minıségő szántó, vagy gyepterületen létesítenek (létesítettek) ültetvényt, de épp ezért ugyanannak a területnek az aranykorona értékét (a mővelési ág változása révén) megváltoztatják (megváltoztatták, azaz növelték), miként fordított esetben is (ha felszámolják az ültetvényt és gyepként hasznosítják”), csak akkor csökkentik. 3. 68. o. „A Nemzeti Erdıtelepítési Program alapján Fejér megyében az erdıtelepítésre alkalmas területe mindössze 10 000 ha.” Egészen biztosan ennek a területnek sokszorosa alkalmas erdıtelepítésre. A gyakorlatban úgy néz ki, hogy azokon a területeken történik erıtelepítés, melyek szántóföldi növénytermelésre, ültetvényes gazdálkodásra, esetleg még gyepesítésre sem alkalmasak. Ép ezért ilyen megközelítésben az „erdészeti hasznosítás indokolt”, vagy „erdıtelepítés indokolt” kifejezés szerencsésebb. 4. 168. o. „A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác Terv, amelyre 2013 végéig 300 milliárd forint áll rendelkezésre.” Tényleg van önálló költségvetési tétele (avagy az ÚMVP-nek a Darányi tervben is megjelenı intézkedéseinek pénzügyi forrásairól van szó)? 5. 190. o. „Periférikus és vidéki térségek felzárkóztatása” cím alatt: „Tájhasználat-váltás, mezıgazdaság diverzifikációjának ösztönzése (birtokrendezés, szabályozás, agrár-környezetgazdálkodási támogatások)” A „birtokrendezés” és „szabályozás” nem igazán jó példa sem a diverzifikációra, sem a tájhasználat-váltásra (illetve annak elısegítésére)” „Tájékoztatom Tisztelt Fıjegyzı Urat, hogy a megküldött anyagot áttekintettük és véleményeztük orvosszakmai szempontból. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelıintézet nem rendelkezik az anyagot illetıen kiegészíthetı adatokkal.” „Megtisztelı felkérésére reagálva tájékoztatom, hogy egyesületünk mőködési területén nincs olyan település, amely Fejér megyéhez tartozna. A dorogi és esztergomi kistérség Leader jogosult 22 településének fejlesztéséhez- mely a mőködési területünket jelentik- Helyi Vidékfejlesztési Stratégiát fogalmaztunk meg. Ezt a Komárom-Esztergom megyei Településfejlesztési Osztály részére már megküldtük. Ezen Stratégiát kérésre természetesen szívesen elküldjük az Önök hivatala részére is, amely egyébként az egyesület honlapján is megtalálható. A fent említett okok miatt a koncepcióval kapcsolatban releváns kiegészítéssel, javaslattal sajnos nem tudok szolgálni.”

Kémény Zrt. Szfvár Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ Szfvár

Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága

2012.11.12.

„A F.M. Településfejlesztési Koncepcióval kapcsolatban a Kémény Zrt. részérıl észrevétel, javaslat, vélemény nincs.”

2012.11.12.

„Elsı olvasás után erısen meglepıdtem, hogy a megye felsıoktatási intézményi közül kimaradtunk, mint Óbudai Egyetem, Alba Regia Egyetemi Központ (Korábban BMF, ROIK, még korábban mint Kandó Kálmán Villamosipari Mőszaki Fıiskola, Számítógéptechnikai Intézete) A 42. tanévet kezdtük az idén (ITT SZÉKESFEHÉRVÁRON) 554 hallgatóval. Attól tartok, hogy az összes adat ami, mint statisztika megfogalmazódott, éppen a fentiek miatt hamis, megtévesztı, inkorrekt. A pontos adatok, a kiegészítés érdekében szükségesnek tartom az anyag kiegészítését. Állok rendelkezésükre, bár csodálkozom, hogy milyen okból kaptam meg az e-mailt, ha nem is vagyunk.” Világörökség: (60. old.): megyénk közigazgatási területén helyezkedik el 5 Matrica (Százhalombatta ) közelében elhelyezkedı ırtorony. A Ripa Pannonica Fejér megyét érintı tornyai illetve katonai táborai és a limes út (ez utóbbi is része a világörökségnek). Az adatok pontosítása (nem hiteles az adatok száma a területfejlesztési koncepcióban): A ripa Pannonica Fejér megyei érintett lelıhelyei: - azonos a világörökségre való felterjesztéssel amely a megyénket érinti. − Ercsi: Matrica – 5 ırtorony; a limes út Adony – Ercsi közti szakasza − Adony: Vetus Salina – 11 ırtorony; limes út − Rácalmás: Vetus Salina – 8 ırtorony; limes út Rácalmás és Kulcs közötti szakasza − Dunaújváros: Intercisa auxiliaris tábor és vicus; Intercisa 2 ırtorony; Intercisa – 15 ırtorony; limes út Dunaújváros és Kisapostag közti szakasza. − Kisapostag: Intercisa – 5 ırtorony; Intercisa – 10 ırtorony; Intercisa – 6 ırtorony − Baracs: Intercisa – 7 ırtorony; Annamatia vicus; Annamatia: auxiliaris tábor − Iváncsán nem palánktábor van, hanem római kori menettábor – ez nem került fel a világörökség listájára, de egyedi védettség alá tartozik. Régészeti lelıhelyek: (62. old.): 2009 adat alapján 2160 nyilvántartott régészeti lelıhely: célszerő lenne legalább a 2011 évi adatbázist figyelembe venni, mivel a régészeti lelıhelyek száma folyamatosan nı A lelıhelyek száma településenként: itt figyelembe kellene venni a lelıhelyek nagyságát is pl. egész Pákozd belterülete le van védve, Szabadbattyán határában fekvı nagy kiterjedéső római kori település is meglehetısen nagy területen helyezkedik el. Miniszteri rendelettel védett területek (azaz egyedi védettséget élveznek) száma jóval nagyobb a leírtaknál: nem szerepel - Adony Iváncsa római menettábor - Adony Szentmihály puszta: középsı bronzkori földvár - Baracs: római katonai tábor - Bicske - Galagonyás: újkıkori telep és temetı - Csabdi - Molnárföldek: újkıkori telep és temetı - Csókakı – Bödönkút dőlı: római településnyomok, villa rustica maradványa - Dunaújváros – Kosziderpadlás: bronzkori telep - Dunaújváros - Rácdomb: bronzkori, középkori földvár, templom, törökkori palánkvár - Dunaújváros: római tábor, vicus, avar település, árpádkori falu - Fehérvárcsurgó – Eresztvényi erdı: kora vaskori halmok

2012.11.20.

-

Fehérvárcsurgó – Pörösök földje: római kori településnyomok Igar-Vámpuszta-Galástya: bronzkori földvár Kajászó . Várhegy: bronzkori földvár Kápolnásnyék: középkori templom és település Lovasberény: Földvár „Mihályvár” Mezıfalva: középkori földvár „Bolondvár” Mezıszilas: halomsírok Pákozd: kelta forrásszentély Sárbogárd: bronzkori földvár „Cifrabolondvár” Seregélyes – Rétidőlı: villa rustica, római kor Szabadbattyán - Malomcsatorna: római kori település Vál-Pogányvár: bronzkori földvár és temetı

Tác-Gorsium esetében nagy kiterjedéső régészeti övezet is egyedileg védett. A felsorolt területek egyedi védettségének éve: 1983, 1984, 1985, 1986, 1991, 1992, 1993, 2004. 71. oldal: Szabadbattyán – Kula közékori torony – kimaradt – fontos, hogy benne legyen, a csókakıi váron kívül (Szfvár kivételével) látogatható középkori mőemlék. Beletenném a csákvári Báráczházy barlangot – kimaradt, ki van táblázva, kívülrıl látható, és azért egy ıskıkori (paleolith) barlang, ami jelentıs. A Gorsiumban 2007 óta nem látogatható a kiállítás, mivel lebontásra került, így nincs fedett tér ahová a látogató bemehet – ez hiba. A nagyrendezvények említésénél kimaradt a Gorsiumban évek óta megrendezett Floralia, a Tavaszköszöntı ünnep, mely nagyrendezvénnyé nıtte ki magát - ami annak ellenére, hogy két éve nem került megrendezésre, terveink szerint a késıbbiekben megrendezésre kerül (KDOP pályázat megvalósulása után). Turisztikai projektek: az uniós pályázati projektek közül kimaradt a gorsiumi pályázat: a „Quies Gorsiense – Gorsium a kikapcsolódás antik szigete” – ami egy jelentıs turisztikai pályázat A mőemlékeket, gondolom a Kulturális Örökségvédelmi Iroda megnézi és adott esetben pótolja a hiányokat.” Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala Magyar Államkincstár Fejér Megyei Igazgatósága

2012.11.20.

2012.11.20.

„A Fejér Megyei Területfejlesztési Koncepció feltáró-értékelı vizsgálatát áttanulmányoztuk, azt rendkívül alaposnak és teljeskörőnek ítéljük. A hivatalom hatáskörébe tartozó szakmai megállapításokkal egyetértek, ezért javítást és kiegészítést nem tartok indokoltnak hozzáfőzni.” „A tárgyalt feltáró vizsgálat a megyei önkormányzat megváltozott szerepköréhez, megújuló küldetéséhez kötıdıen kimagasló jelentıségő. A feltáró, értékelı, tervalkotó munka fontosságát fokozza, hogy annak idıpontja egybe esik a következı hét éves uniós tervezési ciklus munkálataival. E körülmény kihasználható lehetıséget is jelent egyúttal az önkormányzat, és megyénk számára. A megismert dokumentáció professzionális mő, minden releváns részletre kiterjed, alátámasztott, logikusan strukturált. Egyik erıssége, hogy – amint az vele szemben támasztott követelmény – tartalmazza a térség lehetséges fejlesztési irányait, a cselekvési területek azonosítását. E folyamat során figyelembe vették az Európa 2020 Stratégia növekedési prioritásait, elveit. A stratégiával egyezıen a megyei dokumentáció is „olyan növekedést hivatott megvalósítani, amely intelligens, azaz amelynek keretében az oktatási, kutatási és innovációs beruházások hatékonyabbak, fenntartható, mert kulcseleme az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra, és a

Székesfehérvári Épületfenntartó és Hıszolgáltató Zrt.

2012.11.20

Fejérvíz Zrt. Szfvár

2012.11.20.

versenyképes iparra való átállás és inkluzív (befogadó), mivel nagy hangsúlyt fektet a munkahelyteremtésre és a szegénység csökkentésére.” A vizsgálatban megfelelıen benne foglaltatik, hogy Magyarország uniós csatlakozását követıen már sok tapasztalatot szereztünk országos, regionális, határokon átívelı együttmőködésekben. Térségünk fejlesztésének reális alapozásához ez jelentıs érték. A megye – részletesen bemutatott – kiváló adottságai hasonló értékkel bírnak. Mindezek feltárása, a partnerség erısítése, gyakorlati megvalósítása a tanulmányozott dokumentációban igényes kimunkálást nyert. Igazgatóságunk hatáskörének keretei között eljárva az állam pénzügyi-igazgatási-finanszírozási feladataihoz kapcsolódóan végzi tevékenységét. Számos, a feltáró anyagban foglaltakkal egyezı tapasztalattal rendelkezünk. Ezen túlmenıen a munkavégzésünk során nem csak az állami, hanem az önkormányzati és a civil szervezetekkel is sikerült – mőködtetési és fejlesztési feladatokban egyaránt – tartalmas szakmai kapcsolatokat kialakítani. Mindez jó alapot jelent a jövıbeni partneri együttmőködéshez. Meggyızıdésem, hogy a koncepció kidolgozásában megvalósuló partnerség, a dokumentumok teljes nyilvánossága és nyitottsága nagyban elısegíti a koncepció végleges megalkotását, annak sikerét, megyénk fejlıdését.” „Általánosságban elmondható, hogy a dokumentum kellı alapossággal és vertikumban feltárja a helyzetét és definiálja elhelyezkedését az országos térben, alapadottságait térségi szinten elemezve rá-rávilágít a helyi specifikumokra. A II.1.8. energiaforrásokról szóló fejezet azonban több megállapítása kapcsán pontosításra szorul: - egyrészt az 54. oldalon a megújuló energiaforrások részaránya tekintetében, mely 7 % (Nemzeti Energiastratégia 2030), nem pedig 4-5 % a primer energia-felhasználáson belül. - az 56. oldalon a „hazai távfőtımővek egy része átállt a szilárd biomassza üzemre” a megyére nem helytálló országos szintő megállapítás. Mindenképp felülvizsgálni és pontosítani szükséges a megyei, a megye városai távfőtési rendszereinek energiahordozói szerkezete és fejlesztési igénye alapján, mely éppen az egyik kardinális problémáját jelenti az ágazatnak. A II.5.6. energiaellátásról szóló fejezet komoly hiányossága, hogy egyáltalán nem tér ki a távhıellátásra. Mind az Európai Uniós, mind a nemzeti szintő stratégiai dokumentumokban deklaráltak a megújuló energia-részarány növelésének, az energiahatékonyság javításának és kibocsátás-csökkenésnek a céljai. Helyi szinten a távhıellátás az a terület, ahol közvetlenül és lokális eszközrendszerekkel van mód a vállalásokhoz való térségi hozzájárulásra, érdemi energiatakarékossági és hatékonysági lépések helyi kompetenciába utalt megtételére, maga az ellátásbiztonság növelésére. A megújuló és alternatív hıtermelés megyei igényeinek ebben a tartalomban nem ad teret és szakmai alapot a tervdokumentum.” „37. oldal: Ivóvízminıség: a lábjegyzetben hivatkozott 201/2001 Korm. r. melléklete idıközben módosult, az érintett települések: Aba, Csısz, Hantos, Igar, Káloz, Lovasberény, Pátka és Sárbogárd-Sárhatvan. A vonatkozó bekezdést módosíttatni javasoljuk. Javasoljuk, hogy a 192. oldal: Természeti erıforrások védelme táblázatban a : "környezetkímélı ............ agrárgazdálkodás kialakítása...." intézkedés mellett a szennyvíz iszap hasznosítás, mint cselekvési terület kerüljön felvételre. 192. oldal: Versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtése táblázatban az: „Energia hatékonyság javítása................"intézkedés mellett a szennyvíz iszap hasznosítás és ivóvíz és szennyvíz szivattyúzás fajlagos energia felhasználásának javítása, mint cselekvési terület kerüljön felvételre.

Fejér megye POZICIONÁLÁS Alacsony településszámú (108), kevésbé kisfalvas szerkezető, a Mezıföld és a Dunántúli-középhegység határán elhelyezkedı, fontos közlekedési folyosók által átszelt megye. A multinacionális vállalatok jelenléte, a modern feldolgozóipari technológia, a piacgazdaságba való beilleszkedés pozitív hatású, de a hazai KKV-k kapcsolódása nem teljes körő, melyek a megye déli részén

nem

jelentkeznek.

A

gazdasági

válság

felerısítette az építı- és jármőipar visszaesését, az agrárgazdaság és feldolgozóipar egyoldalú szerkezetét, az ipari központokban és vonzáskörzetükben nıtt a munkanélküliség. A visszaesést követıen „emelkedve süllyedı” a többi megyével; az országos átlaghoz közelít az egy fıre jutó GDP tekintetében. Jövedelem összehasonlításban a központi régiótól és a nyugat-magyarországi megyéktıl továbbra is elmarad, foglalkoztatási mutatója relatív fejlettségéhez képest alacsony. FEJLESZTÉSI IRÁNYOK •

A Gyır-Tatabánya-Komárom-Mór-Székesfehérvár-Dunaújváros-Paks-Kecskemét ipari/logisztikai nagyklaszterek közötti közlekedési hálózatok kialakítása.

•

Termıföld

és

ivóvízkincs

védelem;

Velencei-tó,

Séd-Gaja-Nádor-rendszer

revitalizációja, részvétel a Duna Stratégiában; természeti értékek megóvása. •

Fenntartható energiamix kialakítása hosszú távú megyei energiamérleg alapján.

•

Hálózatosodó helyi gazdaságra és együttmőködésre építkezı gazdaság-, társadalomfejlesztés, a piacokon versenyképes szereplık támogatása, intenzív fejlesztések a K+F sikereit kiaknázó növekedés és a fenntarthatóság érdekében.

•

A két megyei jogú város felsıfokú oktatási színvonala és bázisai megtartása, ill. Székesfehérváron a mőszaki képzés választékának kiszélesítése.

•

Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása.

•

A közép-magyarországi kórház és fekvıbeteg ellátó rendszerhez kapcsolódás minıségi megvalósítása, a területi szak- és járóbeteg-ellátás teljessé válása.

•

A nehéz helyzető dél-mezıföldi, illetve társadalmi integrációs kihívásokkal küzdı települések komplex szemlélető, tágabb környezetükbe beágyazó fejlesztése.

•

Székesfehérvár hagyományait gondozó, helyzeti energiáit kihasználó, a közeli fıváros mellett önálló egészségügyi, kulturális, gazdaságszervezı központtá alakítása.

•

Dunaújváros ipari jellegét megtartó és erısítı, a nagyvállalatok szinergiáját kihasználó gazdasági központi szerep fejlesztése.

Az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozásának véleményezése

A Stratégiai Vitaanyag, amely „A Kormány 1254/2012.(VII.19.) sz. határozata a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról” alapján készült olyan átfogó, részletes, koncepcionális vitaanyag, amely Fejér megye számára az elkövetkezendı évtizedekben meghatározó dokumentummá válhat. A stratégiai anyagot – hasonlóan más megyékhez – a társadalmi és szakmai egyeztetés során tovább fogjuk elemezni, megvitatni, véleményezni, kiegészíteni. Fejér megye is elkészítette a javaslatát az OFK és az OTK elızetes kidolgozásával összefüggésben, a megyei fejlesztési célok elızetes meghatározását a 2012. április 26-i közgyőlésén az Önkormányzat elfogadta. A jelen anyagban szereplı egyoldalas pozícionálást és fejlesztési irányokat pedig a 2012. július 3-i közgyőlés fogadta el. Az OTK és az OFK alapvetıen az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területfejlesztési szükségleteibıl kiindulva egy hosszú távú jövıképet valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014-2020 fejlesztési idıszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A jövıkép és annak célrendszere 2030-ig szól. Ugyanakkor a nemzeti fejlesztés prioritásai 2020-ig határoznak meg feladatokat. Megítélésünk szerint meg kell vizsgálnunk, milyen európai és magyarországi, társadalmi, gazdasági, politikai szituációban kerül sor az OTK és az OFK megalapozására, kidolgozására: Általános észrevételek: 1. A világ és benne Európa gazdasági, társadalompolitikai, hatalmi rendszere átalakul. A 2008-2009 gazdasági, társadalmi válság az Európai Unió tagállamait, köztük hazánkat is súlyosan érintette. Egyetértünk a „Magyarország helye a világban” és „A kihívásokat és fejlıdési esélyeket meghatározó trendek” megállapításaival. Ma még nem kellıen felismert a népességcsökkenés hatása a társadalmi értékrend ellentmondásaiból fakadó megoldásra váró feszültségek között. Az anyag helyenként túlságosan „fejlesztés centrikus”, sokszor nem vizsgáljuk a fenntarthatóságot, a mőködıképességet, fıleg a meglévı és hasznosítható értékrendeket, valamint tudást. Több erıfeszítést kell tennünk a nemzeti összetartozás erısítésére, az egészség és környezettudatos magatartás értékteremtı erejére. A megyei önkormányzatokat - különösen az átmenet idıszakában – koordináló képességük kialakítására alkalmassá kell tenni. 2. Az Európai Unió meghatározó stratégiai keretet alakított ki: a Területi Agenda, az Európai Foglalkoztatási Stratégia, Európai Bizottság Versenyképességi és Innovációs Keretprogramja, az EU Fenntartható Fejlıdés Stratégiája, Klíma- és Energiacsomag, Vízkeret Irányelv. Ezekhez alkalmazkodva Magyarország a koncepció jövıképéhez és célrendszeréhez illeszkedı nemzetgazdasági stratégiai dokumentumokat készített: Széll Kálmán terv, amely költségvetési stabilitást garantál; az Új Széchenyi Terv, amely a munkahelyteremtésre koncentrál; a vidék, az agrár- és élelmiszergazdaság megújulását célozza meg a Nemzeti

Vidékstratégia. A Koncepció közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára, az Energia Stratégia, a Darányi Ignác Terv, a Semmelweis Terv, a közigazgatás megújítását szolgáló Magyary Terv, a Kárpát-medencei gazdasági térség felemelkedéséhez eszközt nyújtó Wekerle Terv, a Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Éghajlat-változási Stratégia. A Koncepció ezeknek magas szintő szintézisét jelenti, ugyanakkor – mint késıbbi megállapításainkban ezt kifejtjük – a területfejlesztés intézményrendszerében és a megyei önkormányzatok koordináló feladat- és hatáskörében ennek eszközrendszerét a területpolitika nagy részelemei (vidékfejlesztés, turizmus, integrált városfejlesztési stratégia) képezik. A szakpolitikák területi „vetületei”, az átmenet, nem pontosan követhetıek. 3. Magyarországon belül a regionális, megyei különbségek, a fıváros és vidék eltérı fejlettségi és közszolgáltatási mutatói közötti aránytalanságok nem csökkentek, hanem egyes területeken még szembetőnıbbé váltak. Különösen meghatározó a 2008-2009 gazdasági válság okozta visszaesés utáni állapot. Az ország keleti megyéi Európa leghátrányosabb térségei közé tartoznak, míg Budapest – egyes mutatóiban Pest megyét magával húzva – kiemelkedik. Közép-Dunántúl és benne Fejér megye gazdasági mutatóinak visszaesése szembetőnı. Az egy fıre jutó GDP változásai legerıteljesebben (2009) Közép-Dunántúlon jelentkeztek: Fejér megye -13,9 %, Komárom-Esztergom megye -10,6%, amíg Budapesten ez 0,1%. A negatív változás legfıbb összetevıje a munkanélküliség jelentıs növekedése, a társas és egyéni vállalkozások számának csökkenése, az ipari és feldolgozóipari termelés, a gépjármőgyártás, az autóipar és alkatrészipar visszaesése. Számunka mindez azt jelenti, hogy az új területpolitika irányelveinek kialakításakor Fejér megyének alapvetı érdeke, hogy a foglalkoztatásban, az ipari és építıipari termelésben, az alkatrészgyártásban visszaszerezze korábbi pozícióit és a nagyklaszterekhez való kapcsolódással, stratégiai partnerkapcsolataival részese legyen a magyar fellendülésnek. 4. Magyarország új Alaptörvénye alapján, az önkormányzati és közigazgatási rendszer átalakításában jelentıs változások állnak be, amelyet – megítélésünk szerint – össze kell kapcsolni az európai területi fejlesztéspolitika, finanszírozás ügyével. (Magyarország külön megoldást kér a strukturális és kohéziós alapok változása, várható csökkenése miatt). A megyei önkormányzatok új feladat és hatáskörében a területfejlesztés és területrendezés új értelmet nyer. Erre a feladatra, különösen azok összehangolására alkalmassá kell tenni. Különösen fontos, hogy a szakpolitikák koordinációja, területi megjelenítése és a „Magyarország egy régió” elv 2014-tıl való alkalmazása ne okozzon a leszakadók számára további leszakadást. A NUTS rendszer magyarországi alkalmazása, a területpolitika lényegi elemeit adó megfigyelı, elemzı, befolyásoló szerepe az egy régióvá való összeolvadással ne takarja el a meglévı területi aránytalanságokat, hanem Budapest és agglomerációjának fejlıdésével egyidejőleg biztosítsa a leszakadó térségek felzárkózását. A megyei önkormányzatok területi koordinációra való alkalmassá tétele 5. Az új középszint, az új megyei szerepek jelentıs hangsúllyal jelennek meg a Koncepcióban. Ebben eltérıen ítéljük meg a regionális szerepkörő nagyvárosok kulturális, gazdasági és általában regionális kisugárzó szerepkörét, megítélésünk szerint Székesfehérvár beletartozik a nemzeti jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek közé. A mi távlati fejlesztési elképzeléseink között Székesfehérvár és

Dunaújváros nemcsak a fıvárossal kialakult munkamegosztásban Budapest „tehermentesítését” jelentı jövıt hordoznak, hanem kisugárzásuk révén beletartoznak a nagyvárosi térségek sorába. Az a gondolat pedig, hogy az öt korábbi megyei város „önállósodásra képes középszintő megyei szintet alkothat, így elit szervezı helyszínek lehetnek”, elırevetíti az idejét múlt elképzelést, amelyben új nagyvárosi térségfejlesztı és közigazgatási funkciók kialakítása körvonalazódik. Javasoljuk, hogy a Település hálózatok térszerkezetei címő fejezetnél Székesfehérvár és Dunaújváros regionális, gazdasági és kulturális értékteremtı, a Dunántúlt és az Alföldet összekapcsoló képességét és készségeit a koncepció ismerje el és a fejlıdés szolgálatába állítsa. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy nem értünk egyet „A külsı és belsı nagyvárosi győrők a decentralizáció szolgálatában” címő fejezetben továbbá a funkcionális térségek felsorolásánál adott megállapításokkal: amelyben Székesfehérvárt a nagyvárosi térségek felsorolásából kihagyja! Székesfehérvár a vonzáskörzetének 142 ezer lakosával, kulturális, oktatási, ipari potenciáljával, ipari és logisztikai központ jellegével, regionális központ. Alba Regia kisugárzó hatása technikai, gazdasági, kulturális értelemben egyaránt a Velencei-tó térségével együtt meghatározó térségformáló erı. Fejér megye, Székesfehérvár és Dunaújváros – az államszocializmusból a piacgazdaságba való átmenet idıszakában és napjainkban is - a Közép-Dunántúli Régió centrumaként (Veszprémmel és Tatabányával együtt) meghatározó húzóerıt jelentett és jelent a magyar gazdaság, kultúra, a térségformáló fejlesztések érdekében. Kérjük, hogy a nagyvárosok körében – az elıterjesztésben jelzett várható igazgatásszervezı feladataival együtt - az elıterjesztı és a Kormány Székesfehérvárt, az ıt megilletı regionális szerepkörrel „szerepeltesse” és számítson a város és környéke gazdasági, kulturális, oktatási teljesítményére, polgáraira. 6. Néhány fejezet kiemelten foglalkozik Magyarország, a Kárpát-medence és KözépEurópa összefogásának, az évszázadok alatt mindig megkésett vagy tudatosan szembeállított közös érdekeket és értékeket keresı gazdasági, kulturális szerepével. Az egyes ágazati programok – amennyire ez lehetséges – kapjanak nagyobb szerepet a távlati tervezésben. Ilyenek a közös energiarendszerek, úthálózat, légi közlekedés, vízi közlekedés, ivóvíz- és vízbázisvédelem, a helyi termék és piac védelme, a kis és középvállalkozások számára vállalkozási tér nyitása. A Wekerle Program vagy a Duna Stratégia, a Visegrádi négyek együttmőködése, az európai közlekedési folyosók, a logisztikai központok jó alapot biztosítanak a további együttmőködésre, amely a közös fellépésre is az Európai Unió intézményeiben kellı alapot adhat. Nagyon lényeges, hogy az agrár- és vidékfejlesztési programokban, a termıföld védelmében, az új piacok közös megszerzésében is társakra találjunk. Fontos számunkra, hogy az olyan programok, mint a Komáromi Duna-híd vagy a Duna Stratégia minden egyes eleme, a közösségi közlekedési rendszerek, az intermodalitás gyakorlati megvalósítása Fejér megye számára is érzékelhetıen és rendszerbe illeszthetıen elérhetı legyen, mert nagymértékben kihat a távlati koncepció idırendi sorolásában. 7. A fejlesztések (fıleg a kulturális, oktatási, egészségügyi, közmővelıdési területen) meghatározásánál és azok területi eloszlásának döntését megelızıen a területi informatikai rendszer felhasználásával Nemzeti minimum (még inkább optimum) kialakítását régóta kezdeményezzük. Ez azt az egyszerő vizsgálatot jelenti, hogy az adott közigazgatási egység rendelkezik-e a közszolgáltatási feladatok arányos

ellátásának intézményével. Például Fejér megye dél-nyugati területén az elérhetıség, a vállalkozások száma, a benyújtott és eredményes pályázatok száma, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonala jelentısen eltér a megye központjától vagy a centrumtól. Ezért fontosak azok a kiemelt fejlesztések, koncentrált programok, amelyek az egymáshoz csatlakozó halmozottan hátrányos helyzető kistérségeket segítenek kilábalni évtizedes lemaradásukból. Például Tamási, Sárbogárdi, Enyingi kistérség (járás), vagy országos jelentıségő beruházásnál, mint például a Paksi Atomerımő bıvítése, komplex fejlesztése (foglalkoztatás, közösségi közlekedés, védelmi zónák kialakítása), továbbá az M8-as út szakaszos kiépítése révén kerülhet ki hátrányos helyzetébıl. Ezért hangsúlyozzuk, hogy szükségesek a felzárkóztatást elısegítı különleges övezetek és az integrált, nem pontszerő kiemelt kormányzati programok. 8. A globális felmelegedés hatásainak ellensúlyozására a termıföld (különös tekintettel a szántó és erdı) területek védelme, az ivóvíz bázisok, a felszíni és felszín közeli vizek fokozott védelme, a Duna Stratégia átgondolt, de gyakorlatban is jelentkezı komplex megvalósítása a koncepció kialakításában megfelelı teret kap. Javasoljuk ugyanakkor, hogy a Program kialakításánál még markánsabban és határozottabban jelenjen meg a termıföld és vizek védelme, mivel ez Magyarország életminıségének és az egyes ágazatok programjainak alapfeltétele. Észrevételek az egyes fejezetekhez: (Megjegyzés: az OTK és az OFK valamint a megyei fejlesztési koncepciók egyeztetési folyamata során még számtalan új lehetıség valamint a szakmai és civil szervezetek javaslatai gazdagítani fogják az anyagot. Ezért a következı idıszakban felmerülı észrevételeket – megadott ütemezés szerint – továbbítani fogjuk. Ugyanezt kérjük amennyiben hangsúlyváltások vagy az országos tervegyeztetés során változások következnek be. Az észrevételeknél kifejezetten a véleményeltérésünket, kiegészítéseinket vagy pontosításainkat írjuk le.) 1.1. – 1.5. Helyünk a világtérképen Magyarország fı stratégiai céljai: - a közép-európai együttmőködés (kárpát-medencei infrastruktúra, Visegrádi négyek, magyar-lengyel együttmőködés, határon túl élı magyarokkal való együttmőködés gazdasági és kulturális területen) kapjon nagyobb hangsúlyt. A kormányok közötti együttmőködés, a határon túl nyúló interregionális kapcsolatok, testvér megyei és városi kapcsolatok, területfejlesztés politikai és átfogó rendszere jelenjen meg az OTK vitaanyagában. Képletesen szólva: ollóval ne vágjuk körbe Magyarország határait. A városszerkezeti vizsgálatokhoz, egyes infrastrukturális fejlesztési megállapodásokhoz Közép-Európa jelenjen meg a fejlesztési együttmőködések bemutatásánál. - a Duna-stratégia és a Duna-völgye stratégia kapjon kiemeltebb szerepet az Országos Területfejlesztési Koncepcióban. Át kell törni az EU ellenállását, létre kell hozni a tervezés, a fejlesztés összehangolását, a résztvevı országok közötti együttmőködés monitoring rendszerét az érintett országok által vállalt területeken (vízminıség, környezetvédelem, turizmus, megújuló energia). - A kohéziós politika célkitőzései között szereplı 11 tematikus célkitőzés stratégiai iránymutatást ad a tervezési, pénzügyi idıszakra vonatkozóan. Az

éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás annak Kárpát-medencei hatásai miatt hosszú távú intézkedéseit fel kell gyorsítani, ágazati, alágazati cselekvési programjait össze kell hangolni. - A területi szemlélet a tervezésben nagyon fontos fejezet. A területi szempontok érvényesítése, a tervezés, fejlesztés, értékelés és monitoring feladatok ellátása csak akkor lehetséges, ha a megyei önkormányzatok és azok társulásai alkalmassá válnak ennek a feladatnak az összehangolására, összefogására, kezdeményezıként tudnak fellépni ezek lebonyolításában, végrehajtásában illetve ezekhez kellı finanszírozási alappal rendelkeznek. - A szakpolitika kialakításánál figyelembe vevı megállapítások Európa városainak változó és növekvı szerepérıl tesz említést. Javasoljuk, hogy ne izoláltan egyes városokról, hanem a városiasodó hálózatokról, agglomerációról vagy agglomerálódó térségrıl, annak közös tervezésérıl, programozásáról, mőködtetésérıl készítsünk stratégiát. A város és környéke együttmőködésében, az infrastruktúra-fejlesztésben, a területhasználatban a közösségi közlekedés hatékony szervezésében, a csökkenı és egyre idısebbé váló népesség igényeinek kielégítésében, az intézményhálózat mőködtetésében nagyobb biztonságot ad, mintha az egyes települések fejlesztését izoláltan tervezik. A területi tervezés, a területi szemlélet nem oldódhat fel a „Magyarország egy régió” fogalomkörében, törekvéseiben. 2. Kihívások és fejlıdési esélyeinket meghatározó trendek A versenyképességi helyzetünk jellemzése helyesen állapítja meg, hogy a magyar gazdaság a 2000-es évek végére megtorpant, majd egyes régiók – bennük KözépDunántúl és Fejér megye – 1 fıre jutó GDP-je tekintetében drámaian visszaesett. Ennek okai a gazdaság strukturális és versenyképességi problémáira vezethetık vissza. Ha elıbbre akarunk jutni – márpedig ennek a stratégiának ez a célja –, akkor elsı sorban a kis- és középvállalkozások, a hazai és nemzetközi multinacionális cégek együttmőködésén, a feldolgozó ipar újrateremtésén, a hazai termék védelmén és a pályázati rendszer változtatásán kell gondolkodnunk és terveket kidolgoznunk. Feltételhez kell kötnünk a magyar termék részarányát a nagy értékő közbeszerzéseknél, határozottabb programok szükségesek a megújuló energia állami és önkormányzati intézményeinek felhasználásánál, az értékteremtı közmunka kijelölésénél és a nyersanyag értékesítés helyett a feldolgozó ipar fejlesztését kell szorgalmaznunk. 2.2.14 Egyedi, jelentıs értéket hordozó kulturális örökségünk fontos érték Külön hangsúlyt kell kapnia a Magyarországon jelentıs értéket képviselı, ugyanakkor területi eloszlását és jelenlegi állapotát tekintve rendkívül változó kastélyállomány megırzésének és újrahasznosításának. A nemzeti identitástudat ápolásának, egyben az országimázs alakításának egyik legfontosabb eleme a nemzeti emlékhelyek kialakítása illetve fejlesztése. 3.3.2 Specifikus célkitőzések / 3. Éltetı és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás / Kitörési pontokra épülı vidékfejlesztési célok Elengedhetetlen nemzetstratégiai érdek, egyúttal feladat a hagyományos élelmiszeripar megtartása és szükség esetén „újraélesztése” (konzerv-, és cukorgyártás, malomipar).

3.3.5 Területi integráció az erıs helyi gazdaság bázisán Kockázatosnak tartjuk a kedvezıbb körülmények közé való elköltözés támogatását, mivel ez az újonnan választott lakóterület leszakadását, minıségromlását is eredményezheti. Ezen kívül Magyarországon a mobilitásnak legfıbb akadálya az, hogy a lakás állomány bentlakók tulajdonában van és szinte sok esetben egyedüli vagyontárgya az érintetteknek. 4.1.2 Az ipar horizontális és átfogó fejlesztési szempontjai A mobilitás hiány oka és a támogatott elköltözés kockázata a 3.3.5 pontban foglaltak szerint fennáll, erre való tekintettel a fejlesztések során fokozott figyelmet kellene fordítani arra, hogy az új ipartelepítések próbálják követni a meglévı szakemberállomány területi elhelyezkedését is. 4.1.5 Turizmus / Középtávú fejlesztési feladatok (2014-2020) Komplex turisztikai szolgáltatások fejlesztése és szolgáltatáscsomagok összeállítása. A turisztikai infrastruktúra és szolgáltatási színvonal fejlesztése, szállásférıhelyek struktúrájának és minıségének javítása 4.4.5 Felsıoktatás / Középtávú fejlesztési feladatok (2014-2020) A távoktatás terén felhalmozódott tapasztalatokat alkalmazni kellene különösképpen a felsıoktatás és a felsıoktatás továbbképzés területén. 4.5.4 Sport / Középtávú fejlesztési feladatok (2014-2020) A sport szerepének erısítése az egészségmegırzésben, a mozgáskultúra fejlesztésében. A gyermekek, tanulók fizikai állapotának javítása, fejlesztése, egészséges életmódra nevelése. Iskolai testnevelés fejlesztése, diáksport versenyek rendezése. A sportbeli hagyományok ápolása a nemzeti identitástudat erısítése érdekében. A szabadidı hasznos eltöltésének és szórakozási lehetıségek biztosítása. 4.7.1 Környezetvédelem Középtávú fejlesztéspolitikai célkitőzéseinek szempontból különösen fontos feladat.

megvalósítása

környezetvédelmi

4.7.2 Klímapolitika és energia biztonság A klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése érdekében fontos a zöldfelületek megırzése és bıvítése, a burkolt felületek ellensúlyozása, csapadékvíz tározása, közösségi és kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása, épületek energetikai korszerősítése, megújuló energiaforrások hasznosítása, környezet- és klímatudatos szemlélet és életmód terjesztése. 5.7. Szennyvíztisztító és elvezetı kapacitások fejlesztése Észak- és DélAlföldön, Észak-Magyarországon, a Duna-Tisza közén és a belsı perifériás kistérségekben A célkitőzés kapcsán felhívjuk a figyelmet, hogy Fejér megye számos, még ellátatlan településén is fontos feladat a szennyvízelvezetés és kezelés biztosítása. Ivóvízminıség-javító programok végrehajtása elsısorban az Alföld és a DélDunántúl érintett településein

Megjegyezzük, hogy Fejér megye több településén is problémát jelent a nem megfelelı minıségő ivóvíz. Ágazati politikák területi prioritásai Különösen jelentısek a „stratégiai erıforrások nemzeti megırzését, fenntartható használatát szolgáló szakpolitikák területi prioritásai”, ezen belül a környezetvédelmi feladatok (mint pl. „a településeket elválasztó zöldfelületi rendszer védelme és fejlesztése, a területfoglalás korlátozása, közlekedési rendszerek összehangolása, a zöldmezıs beruházások korlátozása, barnamezıs területek hasznosításának elıtérbe helyezése a zöldmezıs beruházásokkal szemben, anyag-, terület- és energiatakarékos, minıségorientált beruházások, vidékies térségekben a fenntartható tájhasználat kialakítása adottságokhoz igazodó hagyományos és környezetbarát gazdálkodási módok felélesztése, „Natura 2000 területeken az ökológiai magterületek és folyosók kiemelt védelme”). 5.1.1 Magyarország, mint regionális központ (HUB) Európa és Ázsia legfıbb vasúti kapcsolatait ábrázoló térképet magyar feliratokkal kell ellátni. 5.1.6 A város és vonzáskörzete, mint beavatkozási alapegység / A helyi szint alapegységei: a várostérségek Egyetértve azzal, hogy a járás esetében fontos az állandóság, ezért a következı mondatban jelzett rendszeres járáshatár felülvizsgálatot nagy körültekintéssel lehet csak végezni és ebbıl származó módosítást csak kivételes és indokolt esetben lehessen végrehajtani. 5.2.7 Természeti erıforrásokra alapozott növekedés övezetei: víz, termıföld, ásványkincs, táji érték Fejér megye kiváló adottságokkal rendelkezik a megújuló energiaforrások hasznosíthatósága terén, ezért kiemelten fontos a geotermikus-, nap-, szélenergia, biomassza, biogáz felhasználási arányának növelése, pályázati források segítségével. A koncepció 164. oldalán feltüntetett „értékes természeti erıforrások – bányászat és energetika” c. térképen célszerő volna külön-külön jelölni a nap-, szél- és geotermikus energia hasznosítására legjobban javasolt térségeket 5.3.Harmonikus város-vidék kapcsolat a fenntartható térszerkezetért” A rögzített célkitőzések megvalósítása (mint pl. „a város szétterülésének megakadályozása, a beépített területek összenövésének megakadályozása, központi városok belterületének vonzóvá tétele a koordinálatlan területi terjeszkedés megelızése érdekében, az ökológiai funkciójú területek további visszaszorulásának elkerülése, szabadterületek, és zöldfelületek hálózatba szervezése- zöld győrő- és minıségi bıvítése, a helyi adottságoknak megfelelıen a városkörnyéki területeken egységes, rendszerszerően kezelt rekreációs, ökológiai, tájesztétikai jellemzıkkel”). Fenntartható és kompakt városszerkezet kialakítása A felsorolt feladatok környezetvédelmi szempontból fontosak (mint pl. környezetbarát alternatív közlekedési eszközök fejlesztése vasút, elıvárosi vasút, kerékpárutak, ahol lehet vízi közlekedés és ezek kombinációi, a városszerkezet tagolása beépítetlen területekkel, zöldterületekkel és a természetes szellızést biztosító zónákkal, a városi

zöldterületek minıségi bıvítése, hálózatba szervezése, magánberuházások esetén a barnamezıs területek, használaton kívüli ipari területek elınyben részesítése, a városi és zöldmezıs beruházások háttérbe szorítása, területileg integrált, komplex örökségvédelmi, értékvédelmi beavatkozások ösztönzése, fenntartható hasznosítása). 5.5 Összekapcsolt terek: az elérhetıség megújuló rendszere / A globális és európai csomóponti szerepünk megerısítése „a Duna és a Tisza belvízi és nemzetközi közlekedésben betöltött szerepének növelése;” A vízi közlekedésben szinte teljesen kiaknázatlan a Duna-hajózás potenciális lehetısége, ennek érdekében célszerő lenne a TEN-T törzshálózatú rendszerében szerepeltetni a csepeli kikötı mellett Gyır-Gönyő és Dunaújváros kikötıjét.

Székesfehérvár, 2012. szeptember 4.

Fejér Megyei Önkormányzat Közgyőlésének 118/2012. (X.19.) önkormányzati határozata

Székesfehérvár térségi szerepének meghatározása ügyében, a készülı Nemzeti Fejlesztés 2020., az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyaggal kapcsolatos állásfoglalás kialakításáról

Fejér Megye Közgyőlése megtárgyalta a „Javaslat Székesfehérvár térségi szerepének meghatározása ügyében, a készülı Nemzeti Fejlesztés 2020., az Országos Területfejlesztési Koncepció és az Országos Fejlesztési Koncepció megalapozása címő anyaggal kapcsolatos állásfoglalás kialakítására” c. elıterjesztést és az alábbi határozatot hozta: 1. A Fejér Megyei Közgyőlés indítványozza azt, hogy Székesfehérvár kerüljön be a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek sorába. 2. A Fejér Megyei Közgyőlés nem ért egyet azzal, hogy Székesfehérvár a „csapágyvárosi” kategóriában szerepeljen, amely elutasítást egyaránt indokol a város nagysága, gazdasági, közlekedési szerepe, történelmi hagyományai és korábban elfogadott – jelenleg is hatályos – területfejlesztési dokumentumok. A Közgyőlés felkéri Elnökét, hogy a fenti állásfoglalását juttassa el a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalához, miszerint a Nemzeti Fejlesztés 2020 az Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció megalapozása címő dokumentumban Székesfehérvár a nemzeti (perspektivikusan nemzetközi) jelentıségő funkcionális nagyvárosi térségek sorába kerüljön, ne a „csapágyvárosi” kategóriába. Felelıs:

a közgyőlés elnöke

Határidı:

2012. október 31.

Székesfehérvár, 2012. október 19.

Pleizer Lajos s.k. a közgyőlés alelnöke

Kivonat hiteléül:

dr. Molnár Krisztián s.k. fıjegyzı

Ügyintéző: Igari Antal

Tárgy: az átdolgozott OFK, OTK véleményezése

Csizmadia Norbert államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Tervezéskoordinációért felelıs Államtitkárság Budapest Pf. 111. 1880 Tisztelt Államtitkár Úr!

Az átdolgozott Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepcióval kapcsolatosan a Fejér Megyei Önkormányzat részérıl az alábbi véleményt és javaslatokat teszem.

A Stratégiai vitaanyag részhez 1. rész Az általános bevezetı szerkezet jegyzékhez: Örömmel vettük, hogy a Fejér Megyei Önkormányzat javaslatait figyelembe vették, így a fıváros és a fejlesztési pólusok viszonyára vonatkozó módosítást eszközöltek, amely együtt jár a nagyvárosi kategória és várható igazgatási funkció eltörlésével, de a fejlesztési pólusok „kiemelésére” a Fejlesztési Koncepciónak vissza kell térnie. Ezt korábbi véleményünkben megírtuk. Azt is fontosnak tartjuk, hogy a város és környéke, a város és vonzáskörzete, az agglomeráció, az agglomerálódó térség és a több központú városiasodó település hálózat, mint „kötelezıen” együtt tervezendı és programozandó térség kerüljön a fejlesztési stratégiák középpontjába. A stratégiai vitaanyag szerkezetét helyesnek tartjuk, ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy a világgazdasági környezet, az európai uniós jogrend és gazdaságpolitika oly rohamosan változik, hogy több esetben a kiinduló alapok is változnak. Tisztelettel azt javasoljuk, hogy amennyire ez lehetséges „füzetszerően” vezessük át például az 1.5 Az Európai Unió fejlesztéspolitikai keretei címő fejezetnél. Információink szerint változik a kohéziós politika célkitőzése és keretösszege, változhat az EU közös agrárpolitikája, változhat a felhasználandó strukturális és kohéziós alapok.

Ugyanígy a 2.1 Gazdasági kihívások és trendek fı fejezeténél érezzük és halljuk azt a gazdaságpolitikai elhatározást, hogy a gazdaság beindítása, a foglalkoztatás mindent megelızı fontossága elıtérbe helyezi a gazdaság szereplıinek, a vállalkozásoknak, kis- és középvállalkozóknak, agrárvállalkozóknak, agrár feldolgozóiparnak, turizmusban érdekelteknek az elıtérbe helyezését, az önkormányzati és az állami intézmények fejlesztéseivel szemben. El kell ismerjük, hogy néhány esetben túlfejlesztés történt, a létesítmények fenntarthatósága nem biztosított és nem a gyógyító vagy mőveltséget növelı vagy az oktatás színvonalát növelık voltak egyes esetekben a meghatározóak, hanem sajnos néha az „épületek”. Itt tehát változtatni kell, hogy gazdasági erıforrásaink a versenyképességi helyzetünket javítsa. A közüzemi szolgáltatások esetén is alapvetıen helyes az a kormányzati törekvés, hogy közszolgáltatásként állami és önkormányzati tulajdonba és kezelésbe veszi a víz, szennyvíz, kommunális hulladék, megújuló és kapcsolt energiatermelı és mőködtetı rendszereket, így az ezekre fordítható uniós és hazai források is közösségi, többségében magyar tulajdonban vannak, nem utolsó sorban költségei kontrolálhatók. A módosított, kiadott OTK és OFK menet közbeni változásait, a biztonságos élelmiszer ellátás, az agrár- és élelmiszer ellátás, a szakképzés területein is át kell vezetni. A 2.2 Társadalmi erıforrásaink, társadalmi kihívások fejezeténél a népesség csökkenés közösségi fennmaradásunkat veszélyezteti – sajnos – a gyermekszám csökkenés, a magyar népesség korfája, annak módosulása, a célkitőzéseket rendkívüli módon determinálja. Így e hatások mérséklése a társadalmi erıforrások központi kérdése. A 2.3 A környezeti trendek címő fejezetében az anyag jól reagál a klímaváltozás fokozott kockázatainak mérséklésére, ebben a fejezetben is és az ágazati kérdések résznél is az azóta bekövetkezett kormányzati intézkedéseket (nemzeti aszály stratégia, 120 tározó, az öntözési rendszerek területi megduplázása) a stratégia kiinduló pontjain át kell vezetni. A 4. Szakpolitikai, ágazati fejlesztési igények és irányok fejezet jól foglalja össze a magyar gazdaság ágazati, stratégiai, fejlesztési irányait. Az új kormányzati rész stratégiákat azonban itt is – szinte „folyamatos tervezéssel” – karban kell tartani. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy egy adott pillanatban le kell zárni a kiinduló pontot és a jövı meghatározásával kell foglalkozni. A területpolitika a gazdaságpolitika része. Megítélésünk szerint a hagyományos értelemben vett területfejlesztésnek szerves egységet kell képeznie az infrastruktúrafejlesztésnek, az integrált város és környékének -, a vidékfejlesztésnek benne a LEADER programokkal, a turizmusnak és a környezetgazdálkodásnak (a védelem szó túlságosan leszőkítı). Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy nem a stratégia a koncepció, a programozás szintjén, hanem a gyakorlati megvalósításban nincs szintézis, nem mindig biztosított a területen egyegy ágazati programhoz való kapcsolódás és ezzel a multiplikatív hatás optimális elérése. Ezért nagyon lényeges, hogy a szakpolitikai, ágazatpolitikai fejlesztési igényeknél is megjelenjen a nemzeti minimum (a közszolgáltatások adott szintjének minden területen való biztosítása), a társadalmi felzárkóztatás területi összhangjának megteremtése. Ezen azt értjük, hogy nem A pontból B pontba építünk utat, hanem az adott térség vállalkozóival és az ott élı emberekkel együttmőködve komplex módon programozunk és tervezünk, legyen ez tározó, logisztikai központ vagy agrár

feldolgozóipar. Fontosnak tartjuk azt is, – amelyet a kormány kiemelten figyel, és szükség esetén beavatkozik – a hazai kis – és középvállalkozók, családi gazdaságok megjelenjenek a patrióta gazdaság megerısítésében, a zöld gazdaság kiépítésében, a kommunális feladatok végzésében és azon szolgáltatások árának kordában tartásában. Ezen szemléletnek meg kell jelennie az építıipar rehabilitációjában, a mezıgazdasági termék nagyobb mértékő feldolgozó iparának fokozatos helyreállításában, az önfenntartó és szociális kis közösségek támogatásában. Az 1.5 fejezet véleményezésének összegzése a korábbi megyei észrevételeket figyelembe vevı, az európai és hazai kihívásokra reagáló folyamatosan „érı” stratégiai anyag. Indokolt azonban minden fejezet végén mind az Európai Unió döntéseire (Kohéziós Alap szőkítés, össz európai felhasználható források csökkenése, az integrált, valójában új tervezési és monitorozási struktúrák kialakulására vonatkozó változások fejezetet folyamatosan megjeleníteni). Az 5. Területpolitikai irányok és teendık címő fejezetben a magas színvonalú stratégiai irányok kijelölése és megalapozása mellett érezhetı az a bizonytalanság, amely a megyei önkormányzatok és a megyék új feladat és hatáskörébıl fakadnak. Nagyobb hangsúlyt javaslunk fordítani az integrált tervezési és programozási egységek kialakítására, ilyenek lehetnek a Közép-magyarországi fejlett régióban vagy ahhoz kapcsolódó térségek (például Közép-Dunamente öt megyés térségi együttmőködés, IT) a több központú fejlıdési körzetek együttmőködésre késztetése és a fejlesztési pólusokhoz való kapcsolódás erısítése. A területpolitikai irányok és teendık megfogalmazása során nagyon fontos hangsúlyozni a nagyvárosok azon szerepét, amikor a magyar állam részeként intézményeivel, tervezı és programozó képességével megye határon túlnyúló térségi feladatokat és közszolgáltatásokat is végez. A közszolgáltatási minimum (vagy optimum) szint folyamatos ellenırzésével esélyt kell adni a különbözı okokból lemaradó térségek állam által támogatott felzárkóztatására. Számba kell venni végre az elérhetıség, az ellátottsági mutatók, a fokozott egészségügyi és környezeti ártalmak miatt „süllyedı” térségek alaptörvényi szintre való hozatalának programját. Ezt tartjuk a területpolitika legfontosabb feladatának, amely nem mehet a már fejlıdésnek indult térségek rovására. Döntı befolyással lesz a 2020 tervezési majd programozási folyamataira, hogy az operatív programok miként segítik elı a térségi erık összefogását és a megvalósult fejlesztések milyen áron és milyen körben vehetık igénybe. Az elmúlt 25 év tapasztalata azt mutatja, hogy sok az uniós szabványok és a közösségi vívmányok által meghatározott színvonalú fejlesztés igénybevételének költsége, sokakat kizár a közszolgáltatásból. A gáz hálózat kialakítása, a szennyvízgyőjtése és kezelése, a kommunális hulladék szelektív győjtése és felhasználása, a szélessávú internethálózat kiépítése rendkívül fontos az életminıségét befolyásoló területpolitikai cél, ugyanakkor az érték-ár arányokat tekintve területi és települési önkormányzatok eladósodásához illetve a lakosság eladósodásához jelentıs mértékben hozzájárultak. A fenntarthatóságon túl az igénybevehetıséget is célul kell tőznünk valamint rendkívül fontosnak tartjuk, a közjó fejlesztését elıidézı területek bekapcsolását. Azokon a területeken, ahol az Európai Unió a fejlesztéseknek határidıt szabott (egészséges ivóvíz, 2000 fı feletti települések szennyvízhálózat kiépítése és tisztító mővek kialakítása, a szelektív kommunális hulladék győjtése és a zöld ipar megteremtése fokozott figyelmet igényel a területi tervezıktıl és programozóktól, mivel elmaradás esetén a kiesést hazai forrásból kell pótolni!). Különösen fontos ez az arzénes és ammóniás vizek az ivóvíz bázisok környéki

szennyvíztisztítás és a városok egyre növekvı légszennyezettségének csökkentése területén. Miközben tehát egyetértünk a gazdaság fejlıdési pályára történı állításának, a hazai vállalkozások kiemelt fejlesztési célú támogatás mellett, fontosnak tartjuk, hogy a közszolgáltatási fejlesztésekbıl kimaradó területeken számbavétel és integrált területpolitikai célok közé kerüljön be a nemzeti minimum, alaptörvényi szint megteremtése. Ez a területpolitikai célok sorolását is jelenti. A területpolitikai irányok és teendık sorában változó térszerkezetben (megyei önkormányzatok szerepe, járások nem egyenlı kistérséggel, városkörnyék, agglomeráció, agglomerálódó térség, több központú településhálózat, határon túl nyúló térségek, megyék közötti együttmőködés) gondoskodnunk kell a területi folyamatok megfigyelésérıl a monitoring rendszer kialakításáról és a tett intézkedések hatásainak mérésérıl. A területpolitikai feladatok felmérése során a vállalkozói övezetek vagy a foglalkoztatási politikai célokból különleges övezetek, a roma és elszegényedett lakosság gondjaival érintett területek kezelése, integrált programjainak kialakítása újszerő megoldásokat vár a területpolitikától. Nem csökkent ugyanis a fıváros és egyesek által központinak mondott régió és az EU összehasonlító adatszolgáltatásában az utolsó tíz helyen szereplı keletmagyarországi régiók közötti fejlettségi színvonal. Indokoltnak tartjuk a területpolitikai célok meghatározásánál, hogy az új középszint, új megyei szerepek fejezetében markánsabban jelenjen meg a megyei önkormányzatok felzárkóztató szerepének pénz és tárgyi eszközökkel való megerısítését. A 6. a megyék és Budapest területfejlesztési igényei és feladatai címő fejezet rendkívül szorosan, jól összefogott munka. Ugyanakkor az integrált tervezés és programozás rendszerében összekapcsolódó megyék (például Dunamente, Budapest és vonzáskörzete, országhatáron túl nyúló hatások) együttmőködése kiemelt szerepet kell, kapjon. Ez nemcsak a térszerkezeti elemek összehangolásában, a megye határokon átnyúló elemek nyomvonalának pontosításában, hanem elsısorban a megyehatárt nem ismerı hátrányos helyzető térségek programjainak, kiemelt felzárkóztatói programjainak közös kialakításában kell megjelenni (például Dél-Fejér, Észak-Tolna, Kelet- Közép-Somogy). A Budapest metropolis program (különbözı változatai) és a hét fejlesztési pólus derékba tört programjai nemcsak a központok fejlesztési céljait kell, hogy figyelembe vegyék, hanem lehetıvé kell tenni a periféria kapcsolódásait is. Nem jó területpolitikai célkitőzés az, ha periféria kiüresedik és elszegényedik, a fejlesztési eredmények révén a központ tovább erısödik, és elviselhetetlen különbségek keletkeznek az életminıségben és „civilizációs” szintekben. A 7. a megvalósítás feltételrendszere címő fejezetben észlelhetı a legtöbb folyamatosan változó elem. A folyamatok folyamatos nyomon követése és a tervezési rendszer megújítása szoros együttmőködést feltételez a központi kormányzati és a területi intézmények között. Egyetértünk azzal az igénnyel, hogy a programozás, a megyei stratégiák pontosítása, az integrált tervezés és programozás kialakításában a megyében megtalálható kutató és tudományos intézményeket, egyetemeket és fıiskolákat szervezett módon bekapcsoljuk. Ezzel nemcsak a helyi adottságokat és lehetıségeket, a plasztikus illeszkedéseket tudjuk elérni, hanem megmenthetünk vidéki tudományos egyetemi és fıiskolai tudást és képességet. A TEIR rendszer folyamatos feltöltése és mőködtetésének feltételeit a megyei önkormányzatoknál ki kell alakítani. Célszerő ebbe bevonni a térinformatikával,

informatikával, területi statisztikával foglalkozó egyetemi, fıiskolai centrumokat. A vidéki központokban ennek szakirányú képzési feltételeit egyszerő eszközökkel ki lehet alakítani. A meglévı adathalmaz a folyamatosan négyévente változó célok és megvalósításuk értékes információt hordozó programrészleteket nemcsak államháztartási és uniós normák, követelmények miatt szükséges rendszerszerően tárolni, hanem elemeznünk kell, hogy egyes területek miért maradtak ki a pozitív döntésekbıl, miért diszkrimináltak jobb sorsa érdesem településeket vagy településrészeket és a következtetések levonása után a területi kiegyenlítés folyamatait be kell indítani. Az új OFTK intézkedési tervéhez jutva a kiváló korábbi Jelentés az ország területi folyamatainak alakulásáról, a területfejlesztési politika és a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól, az Országos Területfejlesztési Koncepció felülvizsgálatáról, valamint a magyar településhálózat helyzetérıl szóló anyagot figyelembe kell venni. Mindezen észrevételek mellett a Fejér Megyei Önkormányzat nagyra értékeli az egyre szigorodó világgazdasági és európai politikai körülmények között, folyamatosan egyeztetı Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció célkitőzéseit, értékeit. Néhány részletezı javaslat és észrevétel: A tervezési folyamat lépései és határidıi címő fejezethez a 4. pontban szükségesnek tartjuk a 218/2009.(X.VI.) kormányrendelet módosítását elsı sorban a megyei kormányhivatalok létrejötte feladat és hatáskörének módosulása következtében. 1.1 Helyünk a világtérképen címő fejezethez a Duna-stratégia 14 európai országot magába foglaló stratégiai közösségét indokoltnak tartjuk megemlíteni. 1.4. A Kárpát-medencei integráció motorja Magyarország határon átnyúló együttmőködések hozzájárulhatnak, fejezetrészhez javasoljuk a feltüntetetteken kívül a közlekedés-logisztika, az energiarendszerek, vízgazdálkodás, kulturális értékek védelme kiegészítést. 2. 1.2. Gazdasági értékeink, erıforrásaink címő fejezethez a jelentıs ivóvíz-, gyógy-, és termálvíz felsoroláshoz a Duna-Tisza stratégiai jelentıségét továbbá azt a változtatást javasoljuk, hogy gyógy és termálvízre alapozó gyógy turizmus megfogalmazás kerüljön. A közlekedési adottságokkal rendelkezünk részhez „közlekedési és logisztikai adottságokkal rendelkezünk”. Kulturális örökségeinkben rejlı erıforrásainkat javasoljuk „kulturális, sport és egyházi örökségeinkben rejlı” kiegészítéssel. A Kárpát-medencei gazdasági kapcsolatok valamint a testvér megyei és városi együttmőködések gazdag kapcsolatrendszere értékes erıforrás. (Amint ez a nemzeti összetartozás integráló erı címő fejezetben szerepel.) A Nemzeti Fejlesztés 2020 Stratégiai vitaanyag 2. része ugyancsak magas színvonalú, folyamatosan fejlıdı munkaanyag. A 4.1.3. Az ipar horizontális ás átfogó fejlesztési szempontjai címő fejezethez (mivel a második fejezetben sajnálatos módon energetikai típusú stratégiai célmeghatározást nem találtunk javasoljuk az Energiagazdálkodás, termelés fejezetet beemelni.) A Paksi Atomerımő mőködésének felülvizsgálata, az energiatermelés biztonsága, az európai eltérı energiapolitikai döntések hatása

megítélésünk szerint indokolttá teszi a Parlament Paks bıvítésére tett kezdeményezését. Ennek a tervezését és programozását úgy javasoljuk elkészíteni, hogy az Tolna megyére, Bács-Kiskun megyére és Dél-Fejér megyére integrált tervezés keretein beül, mind a biztonságos mőködésre, a foglalkoztatásra, a felsıfokú és szakirányú képzésre a polgárok, a termıföld és az ivóvíz biztonságára, a védelmi zónákban élık felkészítésére, a Duna-mente stratégiák összehangolására – kiterjedjen. A Dunaújvárosi Fıiskola fontos bázisa lehet a szakemberek képzésének. A Sárbogárd-Cece-Lajoskomárom térségének a bekapcsolása a Paks-Dunaújváros foglalkoztatási, ipari és logisztikai térségében számunkra alapvetı fontosságú. A tervezésnél a jó minıségő zöldség-gyümölcs termelés, állattartás, víz- és halgazdaság, hungarikumok és turizmus érdekeit a korábban háttérbe szoruló vasúti és közúti közlekedés szempontjait javasoljuk megfogalmazni. Tolna, Közép-Somogy és Dél-Fejér megye együttmőködése Bács-Kiskun megyével alapfeltétel. A 4.4.6 Felsıoktatás címő fejezet Fejlesztéspolitikai feladatai részhez a területi tervezés és monitoring rendszer tervezési programozási feladataiban való részvétel és az ehhez való szakemberképzést, mint célkitőzést fontosnak tartjuk megemlíteni. A 4.5.4 Sport Fejlesztés politikai címő fejezetéhez javasoljuk, hogy a szabadidıs rekreációs és sportgazdaság fejlesztése, kibontakoztatása feladat-meghatározás egészüljön ki a szabad strandok, nagy tavak és élı vizek menti szabad területek, táborozási helyszínek, a bakancsos turizmus, a zarándok helyek, a kerékpár és lovas turizmus pályák, térségi és települési rendeletekben megjelenı védelmére és fenntartására. Tapasztalható védelmi és egyéb célból nagyterületek kerítéssel való elzárása, szabad strandnak álcázott területeken fizetıs szolgáltatások kiterjedt megjelenése (és ezzel családok pihenésének ellehetetlenítése) kerékpár és lovas utak területtulajdonosokkal való egyeztetés hiányában történı elzárása, közösségi célú táborhelyek és táborok zárt-magáncélokat szolgáló átalakulása. A sport rekreáció és szabadidı sport nemcsak zárt sportlétesítményekben mőködik, a terület rendeltetésének megtartása fontos társadalmi érdek. A 4.5.7. Civil szektor fejlesztéspolitikai feladataihoz (amely meglehetısen vékonyra sikeredett) több kiegészítést javasolunk a közösségi település- és térségfejlesztési kezdeményezések ösztönzése, erısítése feladat-meghatározás már túlhaladott például az Alkotmánybíróság határozata a települések szerkezeti tervének és szabályozásának kialakításánál, annak egyeztetés elmaradás esetén semmisséget állapít meg. A bejegyzett és mőködı közfeladatot ellátó civilszervezetek esetében „ügyfél” jogosítványokat célszerő a koncepciók és programok megfogalmazásánál a civil szervezeteknek adni. A partnerség, a társadalmi egyeztetés folyamata és kötelezettségei ezt részletesen kifejtik. A LEADER Hacs-ok örvendetesen igen komoly támogatást nyújtanak számos civil szervezetnek. A szociális, egészségügyi, sport és kulturális területen tevékenykedık fokozott védelmet és a társadalmi egyeztetés során különös figyelmet kapjanak. Társadalompolitikai és gazdasági céljaink elérése érdekében erısítenünk kell a testvérmegyei, a testvér települési civil szervezetek közötti együttmőködést. Ez különösen indokolt (lásd lengyel-magyar együttmőködés) a Duna menti együttmőködés, a Kárpát-medencei és a Visegrádi négyek esetében.

A 4.6.5 Településfejlesztés, településrendezés, építésügy címő részben megfogalmazottak kiegészítésre illetve pontosításra szorulnak. Egyetértünk abban, hogy az európai város térségeknek az integráció terepévé kell válniuk. Ez azonban Magyarországon nem szőkülhet le Budapest és vonzáskörzetére. Tovább kell erısíteni az agglomerációk, az agglomerálódó térség és a több központú városiasodó településhálózatok továbbá a város környék integrált tervezı és közös programokat kidolgozó szerepét. Különösen igaz ez a közösségi közlekedés, a kommunális szolgáltatások, az egészséges ivóvíz, és az összehangolt terület felhasználás esetében. Nem megengedhetı ha „egymásra nıtt” települések szerkezeti terveiket nem hangolják össze, de ennél is rosszabb, ha a kapcsolódó település közigazgatási területén nincs a városihoz hasonló infrastruktúra, az ott élık közlekedési igényeivel nem számolnak, vagy a fejlesztésekhez a kisebb település nem járul hozzá. A jelenlegi helyi bevételt képezı ipartelepítési, terület felhasználási politika odavezet, hogy a közigazgatási határokon vállalkozói övezetek, ipari parkok, jó minıségi szántó területek kárára telephely szolgáltatások kerülnek kialakításra, drámai mértékben csökken a gyepterületek és a belterületi szántók mennyisége. Az önkormányzatok elkülönülı önállóságát az ésszerő terület felhasználásban és a bevételek elosztásában elı kell segíteni, mert nemzeti léptékben, a korábbi idıszakban kialakult golfpályának, lakóparknak, repülıtérnek vagy vállalkozási övezetnek álcázott területszerzés össztársadalmi érdekeket veszélyeztet. A vidékfejlesztési program megvalósíthatósága érdekében javasoljuk, hogy szervezett módon legyen lehetıség a sokszor elhagyott vagy kerítésekkel elhatárolt belterületi és település közeli szántók, gyümölcsösök, kertek, közös együttmőködésen alapuló megmővelésére és a hasznok közös vételezésére irányulóan. Az ısgyepek, a rét és legelı a legsérülékenyebb eleme a magyar termıföldnek. Ezen a településfejlesztés, területrendezés, építésügy eszközeivel változtatnunk kell. Ugyanígy az ivóvízbázisok védelme és az országos jelentıségő tájképi övezetek védelme is határozottabb intézkedéseket igényel (például Sukoró-Pákozd csata tájképi védelme vagy a Velencei-tó térségének együttes tájképi védelme). Az építésügyi hivatalok hatósági rendszerének kialakítását és az állami fıépítész szerepének pontosítását kérjük. Fontosnak tartjuk a településfejlesztés és rendezés szakmai és hierarchikus rendszerére vonatkozó megállapításokat. Ma nemcsak az országos rendezési törvény, hanem a megyei szabályozás és szerkezeti terv könnyen „átléphetı”. Sok esetben – nem államérdekbıl – a települési szerkezeti tervek és szabályozások is háttérbe szorulnak a befektetı érdekei mentén. Üdvözöljük azokat az intézkedéseket, amelyek a vidék megtartó képességét erısíthetik, amelyek erısítik a helyi közösség önfenntartó képességét, a modern kert és zöldség-gyümölcs gazdaság kialakulását, magyar tradícióknak megfelelı állattartást és az ezzel együtt járó helyben foglalkoztatást. Egyetértünk egy gondosan megtervezett tározó kapacitás és öntözött felületnövelés programjának beindításával. A településfejlesztés és fenntartás, üzemeltetés munkálatai között nagyobb szerepet kell adni az életkor növekedésébıl és a település lélekszám várható csökkenésébıl származó speciális feladatoknak. Ha átalakul az intézmények funkciója, ha a gazdasági válság hatására csökken a települések bevétele és fenntartó képessége, akkor még inkább indokolt, hogy az állami, önkormányzati, egyházi, társasági és magán szféra által mőködtetett intézmények feladatai és mőködtetései áttekintésre kerül. Az agglomerációk és a többközpontú városiasodó településhálózatok fejlıdése során elkerülhetetlenné válik az adó és tarifaközösségek kialakulása.

Az 5.1.2. Több központú fejlıdés a külsı és belsı városgyőrők mentén címő fejezetnél már korábban Fejér Megyei Közgyőlési állásfoglalással együtt jeleztük és kértük, hogy Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs és Gyır nagyvárosi sorába Székesfehérvár-Veszprém együttest vagy Székesfehérvárt, mint fejlesztési pólust, gazdasági, kulturális, logisztikai központot a Dunántúl „fordítókorongját” szíveskedjenek a koncepcióba és programba beilleszteni. Székesfehérvár nagyvárosi kategóriája összekötı kapocsként mőködik a Mór-Komárom-GyırTatabánya és a Dunaújváros-Kecskeméti ipari tengely között, bekapcsolja a délbalatoni, észak-somogyi térséget valamint a Dél-Fejér, Észak-Tolna és BelsıSomogy térségeit a fejlıdési centrumokba. Székesfehérvár a magyar államiság bölcsıje, szakrális központ, kiemelkedı agrár, gépjármő és elektronikai térinformatikai tudásközpont. Történelmileg a honvédelem és az összhaderınem stratégiai központja. Kiemelkedı sport és utánpótlás nevelés bázis. Az 5.2.1 Térszerkezeti vízióink megfogalmazásnál megállapított lehetséges kitörési pontok és a fejlıdés feltételei címő fejezetnél a Budapest vonzáskörzetére vonatkozó továbbá a „csapágyvárosok” Budapest körüli megállapításokra – véleményünket elmondtuk. Székesfehérvár megítélésünk szerint nagyvárosi kategória, Dunaújváros és térsége esetében a meglévı nagyteljesítményő Duna hidat és Dunaújváros több megyére kiterjedı a Duna másik partjára is átnyúló felsıoktatási, egészségügyi, foglalkoztatási, logisztikai szerepét markánsabban javasoljuk a programozásnál figyelembe venni. Összegzés Véleményeinkkel és észrevételeinkkel továbbra is részt kívánunk venni a tervezés és programozás európai, országos és megyei, városi, települési folyamataiban.

Székesfehérvár, 2012. november 6.

Tisztelettel:

Törı Gábor elnök