F R A G M E N T A MUSEI
B O T A N I C A
HISTORICO-NATURALIS
Tom. I.
HUNGARICI
1961
Fase. 1-4.
Adatok különböző expozícióban elhelyezkedő növénytár sulások mikroklíma-viszonyaihoz a Börzsöny hegységben Irta: Siujkóné, Dr. L a c i a Julia Természettudományi Múzeum, Budapest
A mikroklíma méréseket
a
Börzsöny-hegység éssakkelsti
részében a Bernecebaráti „Hagyvölgy"-ben
I960, ezept.
9-10-
én végeztük. A mikroklíma-mérés célja v o l t : a mikroklíma v i szonyok vizsgálata egy völgy-keresztmetszetben, és különböző ökológiai f a k t o r o k alakulásának összehasonlítása más-más n ö vénytársulásban.
E z z e l a szubmontán bükkös,
gyertyános-tölgyes
és a
a patakpart, a
cseres-tölgyes mikroklímátikus sa
játságait vizsgáljuk azonos időpontban végzett mérések a l a p ján.
A mikroklíma mérésben r e s z t v e t t e k
Király Pál és Kovács I m r e Állami Erdőgazdaság
erdőmérnökök.
B e g i t t e r Ágostonná, A méréseket a Váci
támogatásával az erdőmémökökkel
szoros
együttműködésben csináltuk.
A vizsgálatok iránya és a mérési eszközök. A vizsgálatok cm-en, alsó
a
hőmérséklet alakulására / t a l a j b a n -10
talajfelszínen,
20 cm-es,
lombkoronttszintben
levegő páratartalmára
9, 8-9,
2 m-ee magasságban és az 8 és 14 m magasságban/, a
/ASSMANÍí f . pszlchrométer/,
a levegő
párologtató készségére /evaporiméterek 20 cm, 2 a és a lombkoronaszintben/,
fényerősség- /luxmérő/
ás szélerősség mé
résre /anemometer/ Irányultak.
A vizsgált növénytársulások. A s *ub montán bükkös.
A aérés h e l y t Berne ce baráti Desz
káspuszta m e l l e t t i Irtésbükk 31/a. N.Exp.t 15°, 360 a t s z . f . a . Famagasság 18 a , átmérő 35-40 e a ,
A - s z i n t boritáss 85 %%
Bt 15 %% Cs 100 %. « A - s z i n t f a j a i i Fagna s l l v a t l c a 3»
Car
p i n u s b e t u l u s 1-2, A e s e r j e s z i n t gyár, a g y e p s z i n t b e n jellem ző a C a r e x
pllosa.
A patakpart. •Ölgyfenák.
Bernecebaráti-Deszkáapuezta
284 a t s z . f . a .
O-W
irányú
Famagasság: 16 a , átmérő: 30-35
cm. A - s z i n t borítás: 100 %, Bt40 %, C:80 %, - A - s z i n t f a j a l t C a r p i n u s b e t u l u s 3-4,
S a l i x s p . +, Alnus g l u t i n o s a 1, Pyrue
p y r a s t e r • , Paeus s l l v a t l c a +.
A B - s z i n t b e n jellemzők a Co
r y l u s a v e l l a n a 2, C r a t a e g u s oxyacantha zőbb és törnegeoebb f a j a i t urbanua 1,
1.
A C-szint jellem
P u l n o n a r l a o f f i c i n a l i s 1-2,
Qeua
Aegopodiua p o d a g r a r i a 1.
A gyertyános-tölgyes.
Bemecebaráti O s z l a i árok,
S-0.
Bxp.t 12°. Famagasság 14-16 a , átmérő: 20-25 cm, A - s z i n t bo rítást 80 56, Bt 35 %t Ct 95 %. - A - s z i n t f a j a i t r a e a 2, Q u . c e r r l s 1,
Quercus p e t -
C a r p i n u s b s t u l n s / 1 / / a gyertyán a s e r
dészek által i r t v a ! / , B - s z i n t s C a r p i n u s b e t u l u s 2. A C - s z i n t tömegesen megjelenő f a j a a Poa n e m o r a l l s 2. A CBsres-tölgyss. m
t s z . f . m . S-SW.
Bemecebaráti,Oszlai árok f e l e t t 462
Sxp,x 12°. Famagasság: 14-16 m, átmérőt 20
cm. A - s z i n t boritásat 65 %, Bt6 %, CtlOO 55. - A - s z i n t f a j a i t Quercus p e t r a e a 3» Q u . c e r r i s 1, fajait
Sorbus t o r m i n a l l s 1,
Fagus s i l v a t i c a /+/. B - s z i n t
Pyrus p y r a s t e r +, C a r p i n u s
betu
l u s /+/, Qnsreus c e r r l e +, Rosa c a n l n a +, a C - s z i n t b e n töme gesen vannak j e l e n M e l i c a u n i f l o r a 2-3, és a V i c i a Cracoa 2.
Hőmérsékleti
viszonyok.
A szubmontán bükkös. A -10 cm-en mért talajhőmérsékleti lzopléták egy i g e n lasfsan felmelegedő, lehűlő
hőmérsékletű
de u g y a n o l y a n l a s s a n
talajról tanúskodnak.
A mérés k e z d e t i
h
hőmérséklete 12 C ° , s ez éjjel l - i g nem csökken, 10-én r e g h
gel
h
b - k o r 9 C° és l l - k o r l e s z ismét 12 C ° . A n a p i abszolút rt Vi hőmérsékleti kilengés mindössze 3 C 24 a l a t t . A talajfel szín hasonló nyugodt e g y e n l e t e s hőmérsékletváltozást m u t a t , de i t t a n a p i abszolút hőmérsékleti kilengés 4 C ° . A g y e p s z i n t felszínén /20 cm-en/ és a c s e r j e e z i n t b e n 2 m-es magas ságban a n a p i abszolút hőmérsékleti kilengés 8 C ° . A maximal i s hőmérséklet délben 12 - k o r 14 C v o l t , amely a c s e r j e s z i n t b e n k b . félórával előbb következik b e , m i n t a g y e p s z i n t ben. A minimális hőmérséklet /nagyon e g y e n l e t e s lehűlés! f o f. to k o z a t o k k a l / 23 - k o r 5 C , amely ugyancsak rövid idővel előbb alakul k i a cserjeszintben, tart,
a gyepszintben
pasztalható. cserjeszint
A
i t t majdnem
h
6 - v a l tovább
éjjel 1 - k o r már újra felmelegedés t a
lombkorona
önálló
de
85 %-os
záródása megszünteti a
kisugárzásgátló
szerepét. Maga I s c s a k
m i n t tartósan kisugárzó felület s z e r e p e l . A z alsó l o m b k o r o n a s ? i n t b e n /14 m magasan/ a felmelegedés időpontja a z o n o s , m i n t a gyep
és
c s e r j e s z i n t b e n . Az 5 C°-os minimális hőmérséklet
h
h
2 4 - k o r és éjjel 2 ~ k o r a l a k u l k i , közben egy minimális f e l melegedés következik be. ideig t a r t , Az abszolút talajfelszín
A második minimum
mér
i g e n rövid
ellentétben a c s e r j e s z i n t tartós kisugárzásával. hőmérsékleti kilengés és
lombkorona közötti
ugyanabban az időben /5 tősen zárt erdő
aktiv
ugyan
i t t i s 9 C , de a
hőmérsékleti különbség
r e g g e l / csak 3 C . kisugárzást
gátló
Ez egy meglehe szerepét m u t a t j a
/l.ábra/. A p a t a k p a r t . I t t a völgy meglehetősen összeszűkül és az extrazonália gyertyános-tölgyes közvetlenül érintkezik a p a takparti sal.
A l n e t u m
T a l a j a rétegzett
g l u t i n o s a e és
növénytársulás
rétegenként más és más jellegű /a
1 B S ábra
«LICO-FlffiETUM /SZÜBMOBTÁJf B Ü K K Ö S /
MÉRÉSI I D K J E :
1960
SZSPT.
9-IO
l e h o r d o t t t a l a j o k váltakoznak a p a t a k által erősen k i l u g z o t t talajrétegekkel/. Valószínűleg e z z e l v a n összefüggésben,hogy a n a p i abszolút hőmérsékleti kilengés a t a l a j b a n i t t a nagyobb az összes mérési h e l y e k közül: 4 C°*
A
leg
lehűlés
felmelegedés üteme g y o r s , de v i s z o n y l a g e g y e n l e t e s .
ás
/Maximum
12 G ° , minimum 8 C ° . / A talajfelszínen a maximális hőmérsék l e t 15 C ° ,
h
v i s z o n t éjjel 2 - k o r a minimum 4 C ° .
s z o l u t hőmérsékleti kilengés 1 1 C ° .
A napi ab-
/A szubmontán bükkösben
mindössze 4 C ° . / A következő n a p i felmelegedés üteme u g y a n csak v i s z o n y l a g h
szélsőséges 0
7 . 5 0 - k o r már 9 C /.
és
g y o r s / k b . 6.30^-kor 4 C ° ,
A továbbiakban a g y e p - , c e e r j e - és lomb
k o r o n a s z i n t e t együtt tárgyaljuk.
I t t u g y a n i s annak az álta
lános törvénynek az érvényesülése tapasztalható,hogy a h i d e g légtömegek lefelé áramlanak és a kissé összeszűkült s i k O-W-i irányú völgyfenékben a növényzet hatására az áramlás sége erősen lecsökkent. itt
sebes
A növényzet kisugárzásgátló e z e r e p e
egészen jelentéktelen,szerepe a h i d e g légtömegeket h e l y
bentartó hatásban nyilvánul meg. rítású c s e r j e
és
a
80 %-os
M i n d e n e s e t r e a 40 %-os b o
gyepszintboritás elősegítette
ennek a h i d e g légtömegnek a rétegződését. A h i d e g légtömeg felülről lefelé áramlik.S bár 100 % - o ean
zárt lombkoronaszintü növénytársulás,
a
legalacsonyabb
hőmérsékleti értéket a c s e r j e - és a l o m b k o r o n a s z i n t b e n
kaptuk
0.8 C ° , i g y a n a p i abszolút hőmérsékleti kilengés az utóbbi ban 14.2 C ° . A cserjeszinttől lefelé a talajhőmérsékletig az abszolút hőmérsékleti kilengés értéke csökken, e z z e l k a p c s o l a t b a n a növényzet szerepére Az izopléták
reggel
8
h
már az előbbiekben rámutattam.
körül i g e n megsűrűsödnek, s azután
h i r t e l e n v i s z o n y l a g erős a felmelegedés,
aminek magyarázata h
részben a növénytársulás struktúrájában keresendő. Bár 2 4 - s mérésből messzemenő következtetések
nem
vonhatók l e , a n n y i
m i n d e n e s e t r e megállapítható,hogy i t t a völgynek ezen a s z a k a szán g y a k o r i a k l e h e t n e k a jelentősebb n a p i abszolút hőmérsék leti
ingadozások /fagyzug/. így fagyérzékeny lomblevelű f a f a
j o k betelepítése i d e nem ajánlatos
/bükk, tölgy/ /2. ábra/.
Gyertyános-tölgyes.
Előljáróban
megjegyzendő,
hogy a
mérés egy extrazonálie gyertyános-tölgyesben történt,s e z e n kívül erdészeti beavatkozás következtében a
lombkoronaszint
ből a gyertyán s z i n t e t e l j e s e n hiányzik.Annál erőteljesebben j e l e n t k e z i k a c s e r j e s z i n t b e n , a m i egyúttal az aljnövényzettel együtt az e g y k o r i extrazonáliean
kialakult
gyertyános-töl
g y e s növénytársulásra u t a l . Ezeknek előrebocsátásával mérle geljük a k a p o t t eredményeket. A talajhőmérsékletben a n a p i abszolút hőmérsékleti k i lengés 3 C ° .
A lehűlés és felmelegedés üteme g y o r s a b b , m i n t
a 8zubmontán bükkös talajáé, de nem m u t a t jelentős eltérést. A t a l a j felszínén
a l a k u l t k i az összes s z i n t e k között
a legnagyobb maximális hőmérsékleti érték 20 C ° , de nem v o l t tartós jellegű. Hosszabb i d e i g t a r t o t t a 14-16 C° körüli hő mérséklet, amely a t a l a j b a n és a g y e p s z i n t b e n k u l t k i . A továbbiakban e g y e n l e t e s gedés tapasztalható.
egyidőben a l a
lehűlés, i l l e t v e f e l m e l e
Jelentős eltérés
a
talajfelszín és a
g y e p s z i n t hőmérsékleti értékei között n i n c s . A
legalacsonyabb
minimális hőmérsékleti értéket a g y e p - és c s e r j e s z i n t j a : 4 C°, 2 4
h
éa 3
h
mutat
között. A n a p i abszolút hőmérsékleti kü
lönbség 1 1 C° v o l t mind a g y e p - mind a c s e r j e s z i n t b e n . A k i sugárzás
és
besugárzás
szempontjából a k t i v felület v o l t a
gyep-, a c s e r j e - és a l o m b k o r o n a s z i n t
egyaránt.
Legaktívabb
s z e r e p e t a c s e r j e s z i n t töltött be / 3 . ábra/. Cseres-tölgyes.
A cseres-tölgyes nagy területeken m i n t
zonálIs növénytársulás j e l e n i k A mikroklímát
ugyanceak
meg
a
Börzsöny-hegységben.
egy zonálisan elhelyezkedő növény
társulás állományában mértük. A talajhőmérsékleti görbék nem mutatnak szélsőséges értékekre. értékei
csakis
a gyepezint
A talajfelszín hőmérsékleti
hőmérsékleti értékeivel együtt
értékelhetők. A g y e p s z i n t záródása 100 % v o l t . A hőmérsékle ti
izopléták alakulását a t e l j e s záródás
i g e n erősen megha
tározta, önálló s a k t i v kiaugárzásgátló s z e r e p e v o l t . A n a p i abszolút hőmérsékleti kilengée 8 C° a t a l a j f e l e z i n e n , a g y e p s z i n t b e n v i s z o n t csak 6 C ° !
A o a e r j e e z i n t borítása mindössze 6 % - o s , Így önálló a k t i v s z e r e p e t nem játszott.
Viszont a oserje
és
lombkorona
együttesen képeztek,egy a gyepszlnttől eltérő jellegű, aktív szintet. I t t
a l a k u l t k i ugyanié legkorábban t e l j e s e n egyidő-
ben a l e g a l a c s o n y a b b hőmérséklet
az
összes
s z i n t e k közül:
7 C ° , 2 3 - k o r . E z t egy alulról felfelé áramló meleg légtömeg h
s egy u j a b b ugyancsak 7 C -os második minimum
megszüntette,
érték a l a k u l t k i r e g g e l 5 minimum csak
a
h
ssubmontán
és 7
h
között.
bükkös
Ilyen
k o r a i első
növénytársulásban
volt
/5 C % s ez a cseres-tölgyesnél a lombkorona mindössze 65 %oe zártságával v a n öaezefüggésben.
A többi növénytársulások
záródása magasabb %-os értéket m u t a t / 4 . ábra/,
A h a j n a l i minimális értékek, azok kialakulásának a l o m b k o r o n a a z l n t b e n a záródástól,
ideje
az expozíciótól és
a növénytársulástól függően. óra
C°
5
5
8zubmontán bükköa
a
lombkorona
%
Exp.
85
N
záródása patakpart
2
gyertyános-tölgyes cseres-tölgyes
0.8
n
1-3
4
"
23 és 5
7
"
8
100
0-W
0
S-0 65
a-SW
Ha az előbbi táblázat értékeit Összevetjük, a minimális hőmérsékleti értékek s o r r e n d j e a következő : p a t a k p a r t 0.8 C ° , u
gyertyános-tölgyes 4 C , bükkös S c°, cseres-tölgyes 7 C ° . A minimális hőmérsékleti értékek kialakulé ában
jelentős s z e
r e p e t játszott tehát a növénytársulás kitettsége,
a lombko
rona záródása, sőt b i z o n y o s mértékig a f a f a j összetétele
if*.
Természetesen ezek a tónyezők m i n t komplex tényezők h a t o t t a k , éppen ezért egyee tényezők hatása nem egyéni 5 mértékű.
Pél
dául a cseres-tölgyesben a lombkorona zártrága csak 65 % - o s , de a S-SW hűlt l e a
irányú expozició eredményeképpen v e g 3 hőmérséklete.
.tt
c^ak 7 C°-ra
Jk M H
» ca ta
S a
K
Ô M
"•X CO
M
S I a 3 M
g M g W
c F)
A levegő r e l a t i v páratartalma ás párologtató készsége, m i n t a hőmérséklet függvénye. A levegő páratartalmát az r e l , a párologtató készségét a
ASSMANN-féle
pszichromátér
PICHB-féle
evaporlmétérrel
mértük.Mindkettot 2 m-es magasaágban. /A 20 cm-en és a lombkoronaezlnten elhelyezett
evaporlmáterek
nem adnak összeha
sonlítható a d a t o k a t , Így értékelésüket mellőzöm./ A szubmontán bükkös. A szubmontán bükkös a l a t t a levegő n
páratartalma délután 1 8 - i g 5JD-60 % között m o z g o t t , az időpontig
as
evaporlméterből 1.3 cm^ v i s
h
18 -tól a levegő páratartalma ugyanis
a
hőmérséklet
ugrásszerűen
3.3 C°-kal
n
éjjel 2 - k o r 98 56-lg e m e l k e d e t t , litett volt, természetes, g o t t csak e l .
még 10-én
a eddig
párolgott e l .
megnőtt /80 %/,
csökkent l
n
a l a t t , a ez
tehát majdnem t e l j e s e n t e h
délelőtt 1 0 - k o r i a 80 * v o l t ,
Így
h
hogy r e g g e l 3 - i g mindössze 0.2 cirP v i z párol h
A 2 4 - s párolgás összmennyiaége mindössze 1,9
cm-*. Jelentős mennyiségű hőenergia i g y nem vonódott e l a nö vényzettől, m i v e l a levegő páratartalma fluktuációt, i l l e t v e csökkenést
a
nem m u t a t
lényeges
szubmontán bükkös a l a t t .
A p a t a k p a r t . A p a t a k m e l l e t t a levegő páratartalma 70 % és 99 % között v o l t állandóan, a levegőnek g y a k o r l a t i l a g pá rologtató készség© nem v o l t , mutat.
a m i t az evaporiméter értéke i a
A 24^-s párolgási öasz^ennyiség
toindössze
0.4 om^.
Jellemző tehát a levegő magas telítettsége, u g y a n a k k o r magaa a n a p i abszolút hőméraékleti kilengés,
a éjszaka i t t a l e g
a l a c s o n y a b b a hőmérséklet: 0.8 C ° . A gyertyános-tölgyes. A gyertyános-tölgyéében a minimá l i s páratartalom 55 % /hasonló a bükköshöz/, de ez már k o r majdnem 80 %
és
h
15 -
2 0 ^ - k o r 95 % a maximális páratartalom,
h
amely még r e g g e l 7 - k o r i s 90 % f e l e t t
v a n . A párologtató û
készség nem t e l j e s e n e g y e n l e t e s , m e r t 1 8 - i g 1 cm^ v i z már h "î elpárolog, u g y a n a k k o r a 24 - i Összpárologtatás csak 1.5 cm . A cseres-tölgyes.
Nagyon
a l a t t a levegő páratartalma
érdekesen
a
cseres-tölgyes
a koradélutáni órákban magasabb
/67, 75 56/, m i n t a gyertyános-tölgyesben,viezont a maximális páratelteég
csak
22 - k o r következik be, de nem tartósan ós
jelentősen fluktuálva csökken. A párologtató készség az öszszes növénytársulások között itt
i t t a
legmagasabb, s egyedül
mutatható k i a többi növénytársulásokhoz képest jelentő h
h
3
sebb párologtatáa: éjjel 2 -tól délelőtt l l - l g 0.5 cm . Ezt szintén csak a lombkorona
mindössze
65 %-OB záródásával és
b i z o n y o s f o k i g az expozíció o k o z t a magasabb hőmérsékleti v i szonyokkal
magyarázhatjuk,
azaz a kedveső makro- ée m i k r o
klíma v i s z o n y o k k a l . /Ugyancsak az össztényezők komplex hatá sát tükrösi v i s s z a a v a l a m e n n y i
vizsgált
növénytársulásnál
cseres-tölgyes növénytársulás i s . / / 5 , 6, 7.
melegkedvelőbb ábra./
Fényviszonyok. Az összehasonlítás és kiértékelés előtt
f e l s o r o l o k né
hány f o n t o s a b b tényezőt. Ezek meghatározzák egy növénytársu lásban a t a l a j r a A talajra
jutó fénymennyiséget.
eBŐ fénymennyieég
fontosabb
meghatározói: a
beesési merőleges, a mérée időpontja, a kitettség, a növény társulás szlntezettsége ée zártsága,az égbolt felhőzöttsége. A szubmontén bükkös. A f e n t e b b f e l s o r o l t
tényezők e r e d
ményeként a bükkösben a maximálta fénymennyiség a l i g v a l a m i vel
e m e l k e d i k 1000 l u x fölé,
csökken 18 - i g .
ez
már
ll
15 -kor
egyenletesen
Másnap r e g g e l 5 - k o r ugyancsak e g y e n l e t e s e n
e m e l k e d i k a fénymennyiség
v a l a m i v e l 1000 l u x fölé s a m a x i -
mum 9 - k o r következik be. jelentőé tényezők v o l t a k
/ I t t a fényviszonyok alakulásában a
kitettség és a lombkorona
zárt
sága./ A p a t a k p a r t . A völgy k e l e t - n y u g a t i irányú, a 100 %-osan zárt.
mennyiség i t t i s csak 1000 l u x körül v a n . mutatja,
lombkorona
Ez utóbbi tényező s z a b t a meg, hogy a fény De a g r a f i k o n a z t
hogy ez a fénymennyieég 18 - i g t a r t szemben a bük-
5.»«.íbr*
DAT:I960,SZEPT.9-10
A LEVEGŐ HE LAT I V PÁRATARTALMÁNAK. VÁLTOZÁSA JUBAH K I F E J E Z T E /ASSMANN FÉLI PSICHROMETER/ 22*-- ALATT.
i
I E
v.
•
i u>« M
G
n 5 o CO
f
7.». ábra
DAT OU
BVÀPOR D I E T E R A C S E B J E 3 Z I H T B B 8 ' 2 2
3
cm-
2
cm
I960
SZEPT
9-10
ALATT
M-F - MELICO-PAGETUM A - ALIBTOM Q-LUT. qO-C- QDIBCO P.-CABP. Qjû\p.-o.« QUERCBTUM fETELCBR.
-
M-F
A
QU-C
QU", p.c.
h
kössél, a h o l csak 1 5 ~ i g v o l t 1000 l u x a e k k o r a p a t a k p a r t o n egyezerre e s i k 0-ra. meredeken
A h a j n a l i /5^-1/
felfelé emelkedő
görbét
fényviszonyok i s egy
mutatnak
v a l a m i v e l 1000
l u x fölött.Erre v i s z o n t a völgy k e l e t - n y u g a t i iránya a lomb sátor alá ferdén betliző
napsugarak
adják
meg a választ. A
h
bükkösnél 3 - v a l hosszabb i d e i g tartó azonos fénymennyiség a részbeni magyarázata a p a t a k p a r t o n k i a l a k u l t dus
és
erőeen
e z i n t e s e t t növénytársulásnak i s . A gyertyános-tölgyes. A mérés kezdetén irányból érkező
fény
mennyisége
még
délnyugati
s z i n t e azonos, 50.000 l u x De a m i n t a nap
körüli a gyertyános- ée a oserea-tölgyesben.
e g y r e nyugatabbról éri a területet már Jelentős eltéréet t a lálunk a két növénytársulás között.
A gyertyános-tölgyesben h
lö^-kor a fénymennyiség már csak 500 l u x . 1 8 - k o r következik be az a l k o n y .
h
R e g g e l 5 - k o r már újra érzékel a fénymérő, de
a délelőtt folyamán a fénymennyiség mindössze 1095 l u x m a x i málisan. A cseres-tölgyes.
A fénymérő 1 6 ^ - k o r m u t a t j a a maximu h
mot /55.000 l u x / , még 1 7 - k o r i s 50.000 l u x f e l e t t v a n , majd n
nagyon h i r t e l e n 1 8 - k o r a fénymérő már nem érzékel.
Másnap
n
r e g g e l e g y e n l e t e s g y o r s felfutású a görbe és 8 - k o r újra e l éri az 50.000 l u x - o t ,
amely nagyon döntő különbség, m i v e l a
többi növénytársulásban ugyanezekben
az időpontokban a fény
mennyiség a l i g v a l a m i v e l 1000 l u x fölött v a n . I t t a mindössze 65 %-os zártságu
lombkorona,
a cserjeszint
majdnem t e l j e e
hiánya s u g y a n a k k o r a 100 %-osan zárt g y e p s z i n t /tehát a nö vénytársulás struktúrája/ és a kitettség a döntő
tényeső
a
fényviszonyok alakulásában.
Szélviszonyok. A mérés egész i d e j e a l a t t
jelentős szélerősségváltozás
nem v o l t mérhető, i l l e t v e többnyire szélcsend v o l t .
A völgy
alsó harmadában /patakpart,gyertyános-tölgyes/ jelentéktelen
a» «s. ábra
erejű,
a
cseres-tölgyesben
rövid i d e i g percenként 50 m-es
ßebeeBegü szél i e f u j t , e k i s e b b sebességű, de g y a k o r i b b v o l t a légmozgás a szubmontán bükkösben /8. ábra/.
összegezve megállapítható, t a r t a l m a csökken,
ha nő
a
hogy például a levegő pára
hőmérséklet
ugyanabban a növénytáraulásban,
és a fénymennyiség
s e z t b i z o n y o s f o k i g követi
a levegő párologtató készségének a megnövekedése i s . A z e m i i t e t t tényezők csökkenésével
viszont
csökken a párologtató készség. lineáris függvényei egymásnak, a növénytársulás struktúrája,
nő a páratartalom,
De mindezek
a
s
tényezők nem
v a l a m e n n y i r e módositólag h a t kitettsége,
a növénytársulás
elhelyezkedése a völgy k e r e s z t m e t s z e t b e n , s t b . A mérések b i zonyítják, hogy egy v i e z o n y l a g szük völgy keresztmetszetében i e a komplex tényezők t i k u s eltéréBek vannak, a d a t o k a t szolgéltatnak
összhatásaképpen jelentős m i k r o k l i m a amelyek a b o t a n i k a számára jelentős az
egyes növénytársulások ökológiai
v i s z o n y a i r a nézve,a g y a k o r l a t i
erdészet számára p e d i g az ál
lományok kezelése és alátelepitéae
tekintetében Jelentések
A n g a b e n z u d e n M i k r o k l i m a - V e r h ä l t n i s s e n d e r s i c h in v e r s c h i e d e n e n Exposition befindenden Pflanzengesellschaften des Börzsöny-Gebirges Von J . Sz. Lacza Botanische Abteilung des Ungarischen Naturwissenschaftlichen Museums, Budapest
Autor hat d i e Mikroklima-Untersuchungen
im
nordöstli
chen T e i l des Börzsöny-Gebirges i n d e r Nähe von Bernecebaráti,
b e i Balassagyarmat
vorgenommen.
Die Kessungen wurden i n
den v e r s c h i e d e n e n P f l a n z e n g e s e l l s c h a f t e n Tales
/ i n eubmontanen
Buchenwald,
g l u t l n o s a e , i n Hainbuchen-Eichenwald,
am
des
„Nagyvölgy" -
Bachufer i n Alnetum
i n Eichenwald/
durch-
gefuhrt.
Ergebnisse:
d i e einzelnen
ökologischen F a k t o r e n
s i n d n i c h t l i n e a r v o n e i n a n d e r abhängig,
d i e Struktur der
P f l a n z e n g e s e l l s c h a f t , i h r e E x p o s i t i o n und i h r e Lage i m Quer s c h n i t t dee T a i e s
wirken
e i n l g e r m a s s e n abändernd. D i e Mes
sungen b e w e i s e n , dass auch i m Q u e r s c h n i t t e i n e s verhältnissmäseig engen T a l e s e r g e b e n s i c h bedeutende
mikroklimatische
D i f f e r e n z e n d u r o h d i e Zusammenwirkung d e r komplexen F a k t o r e n . D i e E r g e b n i s s e d i e s e r Untersuchungen haben auch für d i e praktische Forstwirtschaft
b e i d e r B e w i r t s c h a f t u n g und b e i
d e r Verjüngung d e r Bestände e i n e Bedeutung.
Irodalom. 1. BACSÓ, N. - ZÓLYOMI, B.: M i k r o k l i m a Bükk fennsíkon / M i k r o k l i m a und V e g e t a t i o n
és
növényzet a
a u f d e r Hochebene
des B U k k g e b i r g e s / /Id5járás,1934, p.177-196/. - 2. HORAHSZKY, A.:
A Szentendre-Visegrádi Hegység
erdői
/ D i e Wälder
Szentendre-Vieegréder G e b i r g e s . M a n u s c r i p t / / 1 9 5 7 / .
des
- 3. HO
RAHSZKY, A. : Mikroklimamessungen am Szentmihály-Berg b e i nagy maros /Ungarn/
/Ann. U n i v . Budapest, 1. 1957, p. 89-131/. -
4. JAKUCS, P.: Mikroklimamérá^ek a T o r n a i - k a r s z t o n
tekintet
t e l a fatömegprodukoióra és karsztfásitásra /Relevées m i c r o c l l m a t o l o g i q u e s en r a p p o r t avec l a p r o d u c t i o n de b o i s
et l e
r e b o i s e m e n t des s u r f a c e s dénudées / c a r s t i q u e s /
/Ann. h i s t , -
n a t . Mus. H a t . Hung., 5, 1954, p. 149-173/. -
5. LÁHG, S.:A
Mátra és Börzsöny természeti földrajza / P h y s i s c h e Geographie des Mátra- und Börzaönygebirges/ /Budapest, 1955/. - 6. LÜHDEGARDH, H.: K l i m a u n d Boden i n i h r e r W i r k u n g a u f das P f l a n z e n k l i m a /Jena,1949/. - 7. LÜDI, w.: M i k r o k l i m a t i s c h e suchungen an einem V e g e t a t i o n s p r o f i l
Unter
i n den A l p e n v o n Davos
/ B e r i c h t ü, das Geob. I n s t . Rubel i n Zürich, 1936, p. 36-60 : 1937, p.20-39$ 1938, p.29-49/.
