Fókusz
Európai Parlament 2009�2011: a legfontosabb elfogadott jogszabályok Két és fél évvel a legutóbbi EP-választások után félidejéhez közelít a mostani parlamenti ciklus. Összeállításunkban röviden áttekintjük a Parlament által ebben az időszakban elfogadott legfontosabb gazdasági, fogyasztóvédelmi és utasjogi jogszabályokat. Utánajárunk annak is, hogy a bankárok bónuszait maximalizáló szabályozás végül elérte-e a kívánt célt.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Hivatkozási szám:20111201FCS33087 A sajtóosztály központi telefonszáma:
1/7
Fókusz Gazdaság: A pénzpiaci felügyelettől a hatos csomagig Az Európai Parlament több olyan jogszabályt is elfogadott, amely a jövőben segíthet kivédeni egy újabb pénzügyi és gazdasági válságot. Így támogatta például az új európai pénzpiaci felügyeleti rendszer kiépítését és a gazdasági irányításról szóló hatos jogszabálycsomagot is. 2010 szeptemberében fogadta el az Európai Parlament a pénzpiaci felügyeletről szóló jogszabálycsomagot, amelynek eredményeként 2011 januárjától három új európai felügyeleti hatóság felügyeli a pénzintézetek, a pénzpiacok, a biztosítók és a nyugdíjalapok tevékenységét, egy negyedik testület pedig az unió gazdaságát veszélyeztető kockázatokat kíséri figyelemmel. Felügyelő hatóságok valódi hatalommal A felügyelő hatóságoknak joguk van arra, hogy ideiglenesen betiltsanak kockázatosnak minősített pénzügyi termékeket, illetve tevékenységeket. Ha a nemzeti felügyeletek nem lépnének időben, az uniós hatóságok hoznak a pénzintézetekre közvetlenül érvényes döntéseket. Amennyiben a nemzeti felügyelő hatóságok között nézeteltérés lenne, az uniós hatóság kötelező közvetítést írhat elő, illetve - ha ez sem vezetne eredményre - kötelező felügyeleti döntést hoz. Kockázatelemzés és megelőzés Az Európai Rendszerkockázati Testület feladata, hogy a pontosan meghatározott egységes mutatókat értékelve figyelmeztessen az európai gazdaságot veszélyeztető tényezőkre, és értékelje, hogy mennyire veszélyezteti a gazdasági stabilitást a nemzetközi pénzintézetek tevékenysége. A testület az uniós pénzügyi rendszerhez köthető kockázatokat is elemzi. Hatos csomag A tagállamokkal folytatott kemény tárgyalásokat követően az Európai Parlament 2011 szeptemberében hagyta jóvá a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomagot is. A csomag foglalkozik a stabilitási és növekedési paktum reformjával, és új szabályokat foganatosít a makrogazdasági egyenlőtlenségek felderítése és kivédése érdekében. Szigorúbban felügyelik majd a költségvetési hiány és az államadósság mutatóinak alakulását is, az előírásokat megszegő tagállamok pedig szankciókra is számíthatnak.
20111201FCS33087 - 2/7
Fókusz Úton, vízen, levegőben - egyenlő jogokkal Bővülnek a hajóval és busszal utazók jogai, egy új jogszabálynak köszönhetően nem lesz kibúvó a külföldi közúti szabálysértések alól sem, a teherautók úthasználati díjának kiszámításakor a környezeti terhelést is figyelembe veszik majd, és új szabályok vonatkoznak a légi balesetek kivizsgálására is. A hajóval és busszal utazók a légi utasokhoz hasonló jogokat élvezhetnek a jövőben. Az utasok jogait így most már minden közlekedési eszköz igénybe vétele esetén pontosan meghatározzák. 2012-től él majd a hajókon utazók jogairól szóló új jogszabály, amely rendelkezik a késésekért és járattörlésekért járó kártérítésekről, a balesetekért való felelősségről és a fogyatékkal élő utasoknak nyújtandó segítségről is. A tizenkettőnél több utast befogadó hajóknál vagy kompoknál (kivéve a városnéző, illetve kirándulóhajókat) 90 percnél hosszabb késés vagy járattörlés esetén vissza kell majd téríteni a jegy árát, illetve más járatot kell biztosítani. Ezenfelül az utasokat a késés mértékétől és az út hosszától függően további - a jegyár negyedének vagy felének megfelelő - kártérítés is megilleti. Visszajár a jegy ára, ha két óránál többet késik a busz 2013-ban lép hatályba az autóbusszal utazók jogait szélesítő új jogszabály. Így a legalább 250 km-es távon közlekedő, belföldi vagy nemzetközi járat törlése esetén a társaságnak vissza kell térítenie a menetjegy árát. Ezenfelül az utast a menetjegy árának 50%-ig terjedő kártérítés is megilleti. Ha az utas járattörlés vagy két órát meghaladó késés esetén úgy dönt, hogy nem folytatja útját, szintén visszakapja a menetjegy árát. A 90 percet meghaladó késések esetén az utasoknak enni- és innivaló jár. Ha az utat meg kell szakítani, illetve ha baleset vagy késés miatt éjszakázniuk kell az utasoknak, a busztársaságnak legfeljebb két éjszakára, személyenként 80 euróig szállást kell biztosítania. Sérült vagy elveszett poggyász esetén legfeljebb 1200 euró lehet majd a kártérítés összege. Az autóbusz�állomásokon a fogyatékkal élőknek ezentúl biztosítani kell a szükséges segítséget. A szennyező fizet a közúton is Az Euromatrica irányelv 2011. júniusi módosítása lehetővé teszi, hogy a nehéz tehergépjárműveknek az úthasználat mellett az általuk okozott zaj- és légszennyezésért is fizetni kelljen. Az ebből befolyó pénzt a közlekedési rendszerek fejlesztésére és környezetvédelemre kellene fordítani. Kilométerenként átlagban 3–4 eurócenttel növekedhetnek a fuvarozók költségei azzal, hogy a nehézgépjárművek által okozott zaj- és levegőszennyezésért, illetve a közúti infrastruktúra használatért is fizetni kell a jövőben. Huszonkét tagállam, köztük Magyarország is, már eddig is szedett valamilyen úthasználati díjat a nehézgépjárművek után, amelynek mértéke a díj típusától függően kilométerenként 15–25 eurócent volt. Az új díjak kivetése a tagállamok számára nem kötelező, arról maguk döntenek, a zaj- és légszennyezés után kivetett díjat viszont egy közös módszer alapján kell kiszámítaniuk. Az új szabályok a transzeurópai közlekedési hálózatokon (TEN�T) túl az autópályák használatára is vonatkoznak, és a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárműveket érintik. A külföldi közlekedési szabálysértések alól sem lesz kibúvó 20111201FCS33087 - 3/7
Fókusz A tagállamok hamarosan megoszthatják egymással a gépjárművek regisztrációs adatait, hogy a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések se maradhassanak büntetlenül. A tagállami hatóságoknak a 2013-ban életbe lépő szabályok értelmében kötelező lesz közölni egymással a szabálysértést elkövető autó regisztrációs adatait. Ezt követően az autó tulajdonosának vagy a sofőrnek levelet küldenek, amelyben – lehetőleg anyanyelvén – tájékoztatják arról, hogy milyen közlekedési szabálysértést követett el, és az milyen szankciókat von maga után. A szankciót annak az országnak a jogszabálya alapján határoznák meg, ahol a szabálysértés történt. Hatékonyabban vizsgálnák a repülőbaleseteket A légitársaságoknak a jövőben a repülőgép-baleseteket követő két órán belül elérhetővé kell tenniük utaslistájukat a hozzátartozók számára, az utasok számára pedig lehetővé tennék, hogy útjuk előtt megadhassák egy baleset esetén értesítendő személy elérhetőségeit. A 2010 szeptemberében elfogadott jogszabály biztosítaná azt is, hogy a repülőbaleseteket független, egyéb szervezetek nyomásától mentes körülmények között vizsgálhassák ki.
20111201FCS33087 - 4/7
Fókusz Online vásárlás, élelmiszercímkék, külföldi betegellátás Erősebb fogyasztóvédelmi jogok internetes vásárláskor, pontosabb tájékoztatás a termékekről, biztonságosabb gyógyszerek, rövidülő várakozási idő szervátültetések esetén. Összefoglaló az elmúlt két és fél évben elfogadott legfontosabb fogyasztóvédelmi és egészségügyi uniós jogszabályokról. Több garancia internetes vásárláskor Internetes vásárlás esetén az áru kézhezvételétől számítva két hete lesz a vásárlóknak arra, hogy meggondolják magukat és elálljanak a vásárlástól. A megrendelt árut ezentúl harminc napon belül ki kell szállítani, a kereskedőknek pedig egyértelműen fel kell tüntetniük a termékek árát és elérhetőségüket. A 2011 júniusában elfogadott uniós jogszabály átültetésére a tagállamoknak két évük van. Egyértelműbb élelmiszercímkék A jövőben egyértelműen és olvashatóan kell feltüntetni az élelmiszerek csomagolásán, hogy a termék mennyi zsírt, telített zsírt, szénhidrátot, cukrot, fehérjét és sót tartalmaz, hogy a vásárlók tudatosabban tudják eldönteni, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak. Az allergén összetevők listáját pedig a csomagolatlan élelmiszerek, például a menzákon vagy éttermekben értékesített élelmiszerek, esetén is kötelező lesz feltüntetni. A 2011 júliusában elfogadott jogszabály előírásaihoz legfeljebb öt éven belül kell alkalmazkodniuk az élelmiszeripari szereplőknek. Részletesebb információ a textiltermékek címkéjén A textiltermékek címkézéséről szóló, 2011 júliusában elfogadott jogszabály értelmében a jövőben azt is fel kell tüntetni a textiltermékek címkéjén, hogy tartalmaznak-e valódi bőrt vagy szőrmét. Ez különösen az állati szőrre allergiás emberek számára lehet fontos. Az új szabályok megkönnyítik az új textilszálak és innovatív termékek piacra kerülését is. Rövidülhet a szervátültetésre várók listája Az Európai Parlament 2010 májusában fogadta el az emberi szervek átültetésének minőségi és biztonsági előírásairól szóló jogszabályt, amely segíthet abban, hogy rövidebb legyen a szervátültetésre várók listája Európában. Az Európai Unióban jelenleg mintegy 60 ezren várnak szervátültetésre, közülük naponta átlagosan 12-en halnak meg. Az új uniós szabályozás biztonsági és minőségi előírásokkal tenné könnyebbé a szervadományozást, az átültetést és a szervek tagállamok közötti cseréjét. A kockázatokról és mellékhatásokról A gyógyszerek káros mellékhatásaitól védené a betegeket az a jogszabály, amelyet 2010 szeptemberében fogadott el a Parlament. A jobb tájékoztatás érdekében nemzeti és európai honlapokat hoznának létre, és a betegek is bejelenthetnék a nem kívánt mellékhatásokat. Az új vagy új hatóanyagokat tartalmazó, további ellenőrzésre szoruló gyógyszereket speciális fekete jelöléssel és felirattal látnák el. Hamisított gyógyszerek
20111201FCS33087 - 5/7
Fókusz A hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének és forgalmazását akadályozná meg a 2011 februárjában elfogadott új uniós jogszabály. Az új irányelv az internetes értékesítés szabályozására is kiterjed, új biztonsági és ellenőrzési rendszert vezet be, a gyógyszerhamisítók ellen pedig keményebb szankciókról rendelkezik. Becslések szerint Európában a legális ellátási láncban kapható gyógyszerek 1%-a, míg világszerte a forgalomban levő gyógyszerek akár 30%-a hamisított. Külföldi egészségügyi ellátás Egyértelműbben szabályozza a határokon átnyúló egészségügyi ellátást és tisztázza az engedélyezés és visszatérítés feltételeit az a jogszabály, amelyet 2010 januárjában fogadott el az Európai Parlament. Az új jogszabály alapján az uniós polgárok akkor igényelhetik egy másik tagállamban biztosított kórházi ellátás költségeinek visszatérítését, ha az ellátás típusát és költségeit hazájukban is fedezik. A hatóságok előírhatják, hogy a betegek a hazájukban megszerzett előzetes engedély alapján igényelhessenek kórházi beutalást vagy speciális kezeléseket igénylő külföldi ellátást.
20111201FCS33087 - 6/7
Fókusz Szigorúbb feltételekkel jár a bónusz Annak ellenére, hogy több pénzügyi intézet is az adófizetők pénzének köszönheti a túlélést, vezetőik mégis busás bónuszokat tehettek zsebre. A bónuszok pedig annál magasabbak, minél nagyobb rövid távú kockázatot vállal a befektető. Ez volt a pénzügyi válság egyik kiváltó oka is. 2011-től azonban új uniós szabályok maximalizálják a bónuszok összegét. „A jogszabály célja, hogy visszafogja a túlzott kockázatvállalást, ami a pénzügyi válság egyik előidézője is volt. A bónuszok 30%-át, nagy összegű bónusz esetén pedig 20%-át lehet készpénzben kifizetni, az összegen pedig változtatni lehet, amennyiben egy befektetés nem igazolja a hozzá fűzött elvárásokat. Így a bankárok nem gondolkozhatnak csak rövid távon, figyelembe kell venniük a hosszú távú kockázatokat is” - magyarázza Arlene McCarthy (szocialista, brit), aki a téma parlamenti felelőse volt. Az új szabályok értelmében a bónusz 40-60%-át későbbi időpontban kell kifizetni, és azt vissza is lehet követelni, amennyiben a befektetések nem hozzák az elvárt eredményt. A bónusz teljes összegének felét készenléti tőkeként kell kifizetni, ami azt jelenti, hogy ha egy bank szorult helyzetbe kerül, ebből a pénzből segítenék ki először. Az EU nem szól bele a fizetésekbe Egy felmérés szerint az átlagos londoni bankár idén 23 ezer eurós bónuszt vihet haza. A kérdésre válaszul, hogy nem méltánytalan-e ez megszorítások idején, McCarthy elmondta: „az EU nem szabályozza a fizetéseket, de figyelmeztet arra, hogy a bankok a tőkeképzésre, a befektetők és adófizetők pénzének megóvására, ne pedig a túlzott bónuszok kifizetésére összpontosítsanak”. A képviselő szerint már csak azért is fontos, hogy a bónuszok visszavágásával a bankok megfeleljenek a tőkekövetelményeknek, hogy ne kelljen visszafogni a hitelezést, ugyanis az csak mélyítené az európai gazdasági recessziót.
20111201FCS33087 - 7/7
