ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben július 4. szerdai ülés EURÓPAI PARLAMENT

2012 - 2013

EURÓPAI PARLAMENT

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2012. július 4. szerdai ülés

P7_TA-PROV(2012)07-04

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

Egyesülve a sokféleségben

PE 492.544

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P7_TA-PROV(2012)0278 A mezıgazdasági termelık részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai ***I (A7-0158/2011 - Elıadó: Paolo De Castro) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezıgazdasági termelık részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0539 – C7-0294/2010 – 2010/0267(COD)) ............................................................. 1 P7_TA-PROV(2012)0279 Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ***I (A7-0161/2011 - Elıadó: Paolo De Castro) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (EMVA) (COM(2010)0537 – C70295/2010 – 2010/0266(COD)) .................................................................................................. 17 P7_TA-PROV(2012)0280 A mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezések ***I (A7-0322/2011 - Elıadó: Paolo De Castro) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a mezıgazdasági piacok közös szervezésé a mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésrıl szóló rendelet”) irányuló javaslatról (COM(2010)0799 – C7–0008/2011 – 2010/0385(COD)) .......................... 24 P7_TA-PROV(2012)0281 A közös agrárpolitika finanszírozása ***I (A7-0209/2011 - Elıadó: Giovanni La Via) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 165/94/EK tanácsi rendeletés a 78/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0745 – C7-0429/2010 – 2010/0365(COD)) ............................................................................................ 50

PE 492.544\ I

HU

P7_TA-PROV(2012)0282 Az ökológiai termelés és az ökológiai termékek címkézése ***I (A7-0215/2011 - Elıadó: Martin Häusling) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az ökológiai termelésrıl és az ökológiai termékek címkézésérıl szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0759 – C7-0001/2011 – 2010/0364(COD)) ............................................................................................ 58 P7_TA-PROV(2012)0283 Az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszere ***I (A7-0204/2011 - Elıadó: Luis Manuel Capoulas Santos) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0761 – C7-0002/2011 – 2010/0366(COD)) ....................................................................................................................... 69 P7_TA-PROV(2012)0284 Az EU és Oroszország közötti megállapodás a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban vállalt kötelezettségek fenntartásáról *** (A7-0176/2012 - Elıadó: Gianluca Susta) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az EU és Oroszország közötti jelenlegi partnerségi és együttmőködési megállapodásban szereplı, a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalások fenntartásával kapcsolatban az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció kormánya között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetrıl (16815/2011 – C7-0522/2011 – 2011/0328(NLE)) .................................................. 76 P7_TA-PROV(2012)0285 A gépjármőrészek és -alkatrészek kereskedelmérıl szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás *** (A7-0175/2012 - Elıadó: Paweł Zalewski) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a gépjármőrészeknek és -alkatrészeknek az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kereskedelmérıl szóló megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16806/2011 – C7-0517/2011 – 2011/0324(NLE)) .............. 77 P7_TA-PROV(2012)0286 A nyersanyagokra vonatkozó kiviteli vámok Oroszország általi bevezetésérıl vagy növelésérıl szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás *** (A7-0178/2012 - Elıadó: Inese Vaidere) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a nyersanyagokra kivetett kiviteli vámok bevezetésérıl vagy növelésérıl szóló megállapodás levélváltás formájában történı megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16827/2011 – C7-0520/2011 – 2011/0332(NLE)) ....................... 78 P7_TA-PROV(2012)0287 Az EU és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, Korea, Marokkó, Mexikó, Svájc, Szingapúr és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás *** (A7-0204/2012 - Elıadó: David Martin) II /PE 492.544

HU

Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történı aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetrıl (12195/2011 – C7-0027/2012 – 2011/0167(NLE)) ................. 79 P7_TA-PROV(2012)0288 A mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetések (2013) ***I (A7-0163/2012 - Elıadó: Luis Manuel Capoulas Santos) Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0630 – C7-0337/2011 – 2011/0286(COD)) .......... 80 P7_TA-PROV(2012)0289 A 2013. évi költségvetés – A háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás (A7-0215/2012 - Elıadó: Giovanni La Via) Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása a 2013. évi költségvetési tervezetrıl szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról (2012/2016(BUD)) ....................... 109 P7_TA-PROV(2012)0290 Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó stratégia (A7-0216/2012 - Elıadó: Marit Paulsen) Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) (2012/2043(INI)).................... 128 P7_TA-PROV(2012)0291 A kedvtelésbıl tartott állatok és a kóbor állatok védelmét szolgáló uniós keret létrehozása (B7-0341/2012) Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása uniós jogi keret létrehozásáról a kedvtelésbıl tartott és az elkóborolt állatok védelmére (2012/2670(RSP)).............................. 140 P7_TA-PROV(2012)0292 Az Európai Tanács 2012. június 28-i és 29-i ülésének következtetései (B7-0410/2012) Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az Európai Tanács 2012. júniusi ülésérıl (2011/2923(RSP))........................................................................................................ 142 P7_TA-PROV(2012)0293 Az alapvetı banki szolgáltatásokhoz történı hozzáférés (A7-0197/2012 - Elıadó: Jürgen Klute) Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az alapvetı banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésrıl (2012/2055(INI))................................... 145

PE 492.544\ III

HU

P7_TA-PROV(2012)0278 A mezıgazdasági termelık részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályai ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezıgazdasági termelık részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 73/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0539 – C7-0294/2010 – 2010/0267(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)

Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0539)

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0294/2010),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv értelmében a Litván Parlament, a Luxemburgi Képviselıház, valamint a lengyel Szejm és Szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, 2011. február 16-i véleményére1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0158/2011),

1.

elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

1

HL C 107., 2011.4.6., 30. o.

1

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a 73/2009/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek a kiegészítése vagy módosítása céljából a Szerzıdés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Célszerő meghatározni, hogy mely rendelkezésekre vonatkozóan gyakorolható az említett hatáskör, valamint melyek a felhatalmazás gyakorlásának feltételei.

(3) Az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikke szerinti elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az 73/2009/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság elıkészítı munkája során megfelelıen, többek között szakértıi szinten is konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során az érdemleges dokumentumokat egyidejőleg, kellı idıben és megfelelı módon továbbítania kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.


Módosítás

(4) A 73/2009/EK rendeletnek az összes tagállamban történı egységes végrehajtása érdekében a Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerzıdés 291. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Kifejezetten eltérı rendelkezések hiányában helyénvaló, hogy a Bizottság az említett végrehajtási aktusokat a …szóló, […]-i XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban fogadja el.

(4) A 73/2009/EK rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. E hatásköröket – kivéve, ha kifejezetten másképp rendelkeznek – a Bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek* megfelelıen gyakorolja. HL L 55., 2011.02.28., 13. o.

2

Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján hagyja jóvá egyes különleges támogatások nyújtását, eldönti, hogy mely tagállamok tesznek eleget az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatos egyes feltételeknek, és engedélyezi az új tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett bármely közvetlen kifizetést kiegészítsenek. Ezen aktusok különleges természeténél fogva a Bizottságot fel kell ruházni azzal a hatáskörrel, hogy a közvetlen kifizetések bizottsága által nyújtott segítség nélkül is elfogadhassa azokat.

Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont 73/2009/EK rendelet 2 a cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Az új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítja az I. mellékletet az új jogszabályokra utaló megfelelı hivatkozások beépítése érdekében.

Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítja az I. mellékletet.

Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a pont (új) 73/2009/EK rendelet 6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 2a. A 6. cikk (1) bekezdése második

3

albekezdésének a) pontját törölni kell.

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 73/2009/EK rendelet 6 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Annak biztosítására, hogy a mezıgazdasági termelık szintjén végrehajtásra kerüljenek azok az intézkedések, amelyek célja, hogy az állandó legelıként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelık maradjanak, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, ezen belül a mezıgazdasági termelık szintjén betartandó egyedi kötelezettségeket ír elı azokra az esetekre, amikor megállapítást nyer, hogy az állandó legelıként használt földterület aránya csökken.

(3) Annak biztosítására, hogy a mezıgazdasági termelık szintjén végrehajtásra kerüljenek azok az intézkedések, amelyek célja, hogy az állandó legelıként hasznosított földterületek továbbra is állandó legelık maradjanak, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el, ezen belül betartandó egyedi kötelezettségeket ír elı azokra az esetekre, amikor megállapítást nyer, hogy az állandó legelıként használt földterület aránya csökken.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 73/2009/EK rendelet 8 cikk – 2 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján felülvizsgálja a IV. mellékletben meghatározott felsı határokat a következık figyelembevétele érdekében:

(2) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján felülvizsgálja a IV. mellékletben meghatározott felsı határokat a következık figyelembevétele érdekében:

Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont – b pont 73/2009/EK rendelet 9 cikk – 3 bekezdés – 4 albekezdés

4

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítja az V. mellékletet.

Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítja az V. mellékletet.

Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 6 a pont (új) 73/2009/EK rendelet 11 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 6a) A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: 2. Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottság legkésıbb azon naptári év március 31-ig elıterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, meghatározza ezeket a kiigazításokat, legkésıbb ugyanazon naptári év június 30-ig.


Módosítás

(5) A mezıgazdasági tanácsadó rendszer megfelelı mőködtetésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján rendelkezéseket fogadhat el, amelyek célja, hogy a rendszer teljes mértékben mőködıképessé váljon. E rendelkezések vonatkozhatnak többek között a mezıgazdasági tanácsadó rendszer hatályára és a mezıgazdasági

törölve

5

termelık rendszerhez való hozzáférésének kritériumaira.


Módosítás

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a mezıgazdasági tanácsadó rendszer egységes végrehajtása céljából.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján technikai szabályokat fogadhat el a mezıgazdasági tanácsadó rendszer egységes végrehajtása céljából.

Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 12 pont 73/2009/EK rendelet 23 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás törölve

Amennyiben egy tagállam úgy határoz, hogy igénybe veszi az elsı albekezdésben foglalt lehetıséget, akkor a következı évben az illetékes hatóság megteszi az annak ellenırzéséhez szükséges intézkedéseket, hogy a mezıgazdasági termelı orvosolta-e az elıírásokkal kapcsolatban megállapított jogsértést. A ténymegállapításról és az elıírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségrıl értesíteni kell a mezıgazdasági termelıt.

Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 13 pont – b pont 73/2009/EK rendelet 24 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

6


Módosítás

b) A (2) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következı szöveg lép:

b) A (2) bekezdés harmadik albekezdését el kell hagyni.

„Amennyiben a mezıgazdasági termelı nem tette meg azonnal az elıírások megállapított megsértését orvosló intézkedést, az illetékes hatóság meghozza az annak ellenırzéséhez szükséges intézkedést – amely adott esetben igazgatási ellenırzésre korlátozódhat –, hogy a termelı orvosolta-e az elıírások megsértését. Az elıírások kisebb jelentıségő megsértésével kapcsolatos ténymegállapításokról és az elıírások megsértésének orvosolására vonatkozó kötelezettségrıl értesíteni kell a mezıgazdasági termelıt.”

Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 14 pont 73/2009/EK rendelet 27 a cikk – 1 bekezdés – e pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás e) az e fejezet megfelelı alkalmazása érdekében a tagállamok számára egyéb intézkedések meghozatalát lehetıvé tévı szabályok, valamint a tagállamok közötti esetleges kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések.

e) az e fejezet megfelelı alkalmazása érdekében a tagállamok által megvalósítandó egyéb intézkedésekre vonatkozó szabályok, valamint a tagállamok közötti esetleges kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó intézkedések.


Módosítás

Végrehajtási szabályok

A Bizottságra ruházott hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi

7

elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek szükséghelyzet esetén egyrészt szükségesek, másrészt kellıen indokoltak egyes gyakorlati és egyedi problémák megoldásához; ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitıl, de csak olyan mértékben és annyi ideig, amely elengedhetetlenül szükséges.

aktusok útján elfogadhat olyan intézkedéseket, amelyek szükséghelyzet esetén egyrészt szükségesek, másrészt kellıen indokoltak egyes gyakorlati és egyedi problémák megoldásához; ezen intézkedések eltérhetnek e rendelet egyes részeitıl, de csak olyan mértékben és annyi ideig, amely elengedhetetlenül szükséges. Amennyiben rendkívüli sürgısségi okok azt szükségessé teszik, a 141ba. cikkben említett eljárás alkalmazandó az e cikknek megfelelıen elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.


Módosítás (5) Az új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítja az IX. mellékletet.

(5) Az esetlegesen szükségessé váló új jogszabályok figyelembevétele céljából a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján módosítja a IX. mellékletet.


Módosítás

A bortermelık számára kiosztott támogatási jogosultságok esetében a Bizottság – figyelembe véve a tagállamok által az 1234/2007/EK rendelet 103o. cikkével és 188a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a rendelkezésére bocsátott legfrissebb adatokat –, végrehajtási jogi aktusok útján kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felsı határokat. A nemzeti felsı határok kiigazítását

„A bortermelık számára kiosztott támogatási jogosultságok esetében a Bizottság – figyelembe véve a tagállamok által az 1234/2007/EK rendelet 103o. cikkével és 188a. cikke (3) bekezdésének második albekezdésével összhangban a rendelkezésére bocsátott legfrissebb adatokat –, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazítja az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott nemzeti felsı határokat. A nemzeti felsı határok

8

megelızı év december 1-jéig a tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet IX. mellékletének B. pontjában említett jogosultságok értékének regionális átlagát.

kiigazítását megelızı év december 1-jéig a tagállamok közlik a Bizottsággal az e rendelet IX. mellékletének B. pontjában említett jogosultságok értékének regionális átlagát.


Módosítás

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a fel nem használt támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalásáról.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján intézkedéseket fogad el a fel nem használt támogatási jogosultságoknak a nemzeti tartalékba való visszautalásával kapcsolatban alkalmazandó gyakorlati feltételekrıl.

Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 28 pont 73/2009/EK rendelet 45 a cikk – 3 bekezdés – bevezetı rész és a) pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során esetlegesen felmerülı sajátos helyzetek egyértelmővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a következıket:

(3) Az egységes támogatási rendszer alkalmazása során esetlegesen felmerülı sajátos helyzetek egyértelmővé tétele érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján az alábbiakra vonatkozó szabályokat fogad el:

a) az „öröklés” és a „várható öröklés” nemzeti jogszabályokban szereplı meghatározására vonatkozó szabályok;

a) az „öröklés” és a „várható öröklés” fogalma tekintetében a nemzeti jogszabályokban adott meghatározás alkalmazása az ezen rendelet céljaira;

Módosítás 20

9

Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk –39 a pont (új) 73/2009/EK rendelet 70 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (39a) A 70. cikk (2) bekezdése a következı albekezdéssel egészül ki: „A tagállamok szabályokat fogadnak el a mezıgazdasági termelı átlagos éves termése kiszámításának meghatározására."

Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 57 pont – b pont 73/2009/EK rendelet 105 cikk – 6 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (6) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja az e szakasz alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonására és újraelosztására vonatkozó szükséges intézkedéseket.”

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e szakasz alapján megállapított, fel nem használt támogatási jogok visszavonására és újraelosztására vonatkozó szükséges intézkedéseket.

Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 58 pont – c pont 73/2009/EK rendelet 110 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket az abban az esetben folyósítandó támogatási összegre vonatkozóan, amikor az elsı albekezdésben említett arányos csökkentés elvének alkalmazása a támogatásra jogosult állatok esetében egész számnál kisebb számot eredményez.

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján elfogadja a szükséges intézkedéseket az abban az esetben folyósítandó támogatási összegre vonatkozóan, amikor az elsı albekezdésben említett arányos csökkentés elvének alkalmazása a támogatásra jogosult állatok esetében egész számnál

10

kisebb számot eredményez.

Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 61 bekezdés – b pont – bevezetı rész 73/2009/EK rendelet 113 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás b) A cikk a következı bekezdésekkel egészül ki:

b) A cikk a következı bekezdéssel egészül ki:

Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 61 pont – b pont 73/2009/EK rendelet 113 cikk – 5 pont – c pont A Bizottság által javasolt szöveg


c) egyes jogoknak a nemzeti tartalékon keresztül történı átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása.

Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 61 pont – b pont 73/2009/EK rendelet 113 cikk – 5 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (5a) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el egyes jogoknak a nemzeti tartalékon keresztül történı átruházása és/vagy átmeneti bérbeadása vonatkozásában.

11

Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 62 pont 73/2009/EK rendelet 115 cikk – 4 pont – e pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e) az állatok számának kerekítése azon esetekben, amikor az üszık maximális számának a 111. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti százalékos értéke egész számnál kisebb számot eredményez;

törölve

Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 62 pont 73/2009/EK rendelet 115 cikk – 4 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján szabályokat fogad el az állatok számának kerekítése vonatkozásában, amennyiben az üszık maximális számának a 111. cikk (2) bekezdésének második albekezdése szerinti százalékos értéke olyan mennyiséget eredményez, amely nem egész számban fejezıdik ki;

Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 76 pont 73/2009/EK rendelet 141 b cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának

12

aktusok elfogadására.

feltételeit ez a cikk határozza meg.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (2) Az Európai Parlament vagy a Tanács az (1) bekezdésben említett felhatalmazást visszavonhatja.

(2) A 2a. cikkben, a 6. cikk (3) bekezdésében, a 8. cikk (2) bekezdésében, a 9. cikk (3) bekezdésében, a 11a. cikk (1) és (2) bekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésében, a 27a. cikk (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, a 31a. cikkben, a 33. cikk (5) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a 45a. cikk (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdésében, az 54a. cikkben, a 62a. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdésében, a 67a. cikkben, a 68. cikk (7) bekezdésében, a 76a. cikkben, a 77. cikkben, a 81. cikk (3) bekezdésében, a 85. cikk (4) vagy (5) bekezdésében, a 87. cikk (4), (5), (6), (7) és (8) bekezdésében, a 89. cikk (3) bekezdésében, a 90. cikk (5) bekezdésében, a 91. cikk (3) bekezdésében, a 97. cikk (5), (6), (7) bekezdésében, a 98. cikk (7) és (8) bekezdésében, a 103. cikk (3) bekezdésében, a 105. cikk (6) bekezdésében, a 110. cikk (4) bekezdésében, a 111. cikk (7) és (8) bekezdésében, a 113. cikk (6) új bekezdésében, a 115. cikk (3) (5)új bekezdésében, a 116. cikk (5), (6) és (7) bekezdésében, a 124. cikk (9) és (10) és a 132. cikk (9) bekezdésében említett felhatalmazást ...*-ától számított öt évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legkésıbb az ezen ötéves idıszak vége elıtt kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan azonos idıtartamra meghosszabbodik, amennyiben az egyes idıtartamok vége elıtt legkésıbb három hónappal sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást e meghosszabbítás ellen.

A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő idın belül tájékoztatja a másik jogalkotót és a Bizottságot arról, hogy mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévı jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés idıpontjától számított két hónapos határidın belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott

13

ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidı egy hónappal meghosszabbodik.

felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba, A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Ha az említett határidı leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az aktus a rendelkezéseiben megállapított napon hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust a határidı letelte elıtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a határidı letelte elıtt hatályba léphet. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a kifogást megindokolja.

4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 5. Az e rendeletnek megfelelıen elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. A határidı az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. * HL: Kérjük illessze be e rendelet hatálybalépésének dátumát.

14

Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 76 pont 73/2009/EK rendelet 141 b a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 141ba. cikk Sürgısségi eljárás 1. Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók, amennyiben nem emelnek ellenük kifogást a (2) bekezdésnek megfelelıen. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben közölni kell a sürgısségi eljárás alkalmazásának indokait. 2. Az Európai Parlament vagy a Tanács a 141b. cikk (5) bekezdésében említett eljárás szerint kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Ilyen esetben a kifogásról szóló döntésrıl az Európai Parlament vagy a Tanács által küldött értesítést követıen a Bizottság haladéktalanul visszavonja a jogi aktust.

Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 76 pont 73/2009/EK rendelet 141 c cikk

15


Módosítás

Végrehajtási jogi aktusok - bizottság

A bizottság eljárása

Kiegészítendı az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdése céljából a tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, jelenleg az EP és a Tanács által tárgyalt rendelet elfogadása után.

(1) A Bizottság munkáját a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság segíti. E bizottság felállítását a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* írja elı. 2. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. ____________________ HL L 55., 2011.02.28., 13. o.

16

P7_TA-PROV(2012)0279 Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatás ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó javaslatról (EMVA) (COM(2010)0537 – C7-0295/2010 – 2010/0266(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)


tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0537),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0295/2010),

–


–

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv értelmében a litván és a luxemburgi parlament, valamint a lengyel parlament két kamarája által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

−

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. február 16-i véleményére1,

–


–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0161/2011),

1.


2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

1

HL C 107., 2011.4.6., 30. o.

17


Módosítás

(3) A Bizottságnak a Szerzıdés 290. cikkének megfelelıen hatáskörrel kell rendelkeznie felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 1698/2005/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében. A hatásköröket, amelyekre vonatkozóan az említett hatáskör gyakorolható, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeit meg kell határozni.

(3) Az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló Szerzıdés 290. cikkének megfelelı elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az 1698/2005/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munkája során megfelelı konzultációt folytasson szakértık bevonásával is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során haladéktalanul, idıben és megfelelı módon továbbítania kell a megfelelı dokumentumokat az Európai Parlamenthez.


Módosítás

(4) Az 1698/2005/EK rendelet egységes tagállami alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a Szerzıdés 291. cikkének megfelelıen végrehajtási aktusokat fogadjon el. Amennyiben az elıírások kifejezetten másként nem rendelkeznek, szükséges, hogy a Bizottság a szóban forgó végrehajtási aktusokat a(z) …-ról/-rıl szóló XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelıen elfogadja.

(4) Az 1698/2005/EK rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. A Bizottság – kifejezetten eltérı rendelkezés hiányában – e hatásköröket a Bizottság végrehajtó hatásköre gyakorlásának tagállami ellenırzési mechanizmusa szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelıen gyakorolja. ________________________ *

18

HL L 55., 2011.28.2., 13. o.


Módosítás

A mezıgazdasági termelıknek nyújtott tanácsadási szolgáltatás legalább a következıkre terjed ki: a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkében, valamint II. és III. mellékletében meghatározott, egy vagy több, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény, jó mezıgazdasági és környezeti állapot, valamint adott esetben egy vagy több, uniós jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági szabály.

A mezıgazdasági termelıknek nyújtott tanácsadási szolgáltatás (beleértve a technikai tanácsadást is) minden esetben kiterjed a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkében, valamint II. és III. mellékletében meghatározott, több mint egy, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményre, jó mezıgazdasági és környezeti állapotra, valamint adott esetben egy vagy több, uniós jogszabályokon alapuló munkahelyi biztonsági szabályra.


Módosítás

Az elsı albekezdés c) pontjának alkalmazásában a »mezıgazdasági termelık« azok a személyek, akik munkaidejük jelentıs részét mezıgazdasági tevékenységeknek szentelik és abból származik jövedelmük jelentıs része a tagállam által meghatározandó kritériumok szerint.

Az e cikk által említett támogatás csak azon mezıgazdasági termelık vagy mezıgazdasági termelıi egyesületekre vonatkozik, akik (amelyek) munkaidejük jelentıs részét mezıgazdasági tevékenységeknek szentelik és abból származik jövedelmük jelentıs része a tagállam által meghatározandó kritériumok szerint.

19

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 a pont (új) 1698/2005/EK rendelet 69 cikk – 5 d bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 27a) A 69. cikk a következı bekezdéssel egészül ki: (5d) Az 1290/2005/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének ellenére tagállami szinten lehet a pénzügyi források automatikus törlését kiszámítani azon tagállamok esetében, amelyek regionális programokat választottak.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 29 pont – b a pont (új) 1698/2005/EK rendelet 71 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ba) A (3) bekezdés második albekezdése a) pontjának helyébe a következı szöveg lép: „a) hozzáadott-érték adó, kivéve a behajthatatlan hozzáadott-értékadót, ha azt ténylegesen és véglegesen a kedvezményezettek viselik.[…]”

Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 29 pont – b b pont (új) 1698/2005/EK rendelet 71 cikk – 3 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás bb) A (3) bekezdés után a következı bekezdés kerül beillesztésre: „(3a) EMVA-támogatás adható a végsı kedvezményezettek által a fejlesztési intézkedések részét képezı idı- és anyagi

20

alap terhére, valamely vállalkozás által biztosított/átadott munkaerı, anyagok és felszerelés igénybevételével elvégzett munka után; ilyen esetekben az ERFA hozzájárulás szempontjából releváns költség összegének kiszámítása az elvégzett különbözı munkákra vonatkozó árlista alapján történik.”

Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 37 pont 1698/2005/EK rendelet 91b. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(1) A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul értesíti e tényrıl az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) Az 5. cikk (2) és (6) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében, a 20a. cikkben, a 32. cikk (1b) bekezdésében, a 36a. cikkben, a 38. cikk (2) bekezdésében, az 51. cikk (4) bekezdésében, az 52a. és 63a. cikkben, a 66. cikk (2) bekezdésében, a 70. cikk (1) bekezdésében, a 71. cikk (5) bekezdésében, a 74. cikk (4) bekezdésének elsı mondatában, a 86. cikk ()) bekezdésében és a 92. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást [...]tól számított öt évre a Bizottságra ruházzák. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az öt éves idıszak vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan azonos idıtartamra meghosszabbodik, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenez egy ilyen határidı hosszabbodást minden egyes idıtartam

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást.

21

vége elıtt legkésıbb három hónappal. A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő idın belül tájékoztatja a másik intézményt és a Bizottságot arról, hogy mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló bármely határozat megszünteti az abban foglalt felhatalmazást. Ez az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy az abban megállapított késıbbi idıponttól lép érvénybe. Nem érinti a már hatályos, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követı két hónapos határidın belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére a szóban forgó határidı [két] hónappal meghosszabbodik. Ha az említett határidı leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és az az abban megállapított napon hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki lehet hirdetni és az aktus hatályba léphet, ha az Európai Parlament és a Tanács az említett idıpontot megelızıen egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem emel kifogást.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul értesíti e tényrıl az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény kifogását

(5) Az e rendeletnek megfelelıen elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz

22

megindokolja.

intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıszak két hónappal meghosszabbítható. * E rendelet hatálybalépésének dátuma.

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 37 pont 1698/2005/EK rendelet 91c. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

291. cikkének (2) bekezdésében tervezett ellenırzési mechanizmusokat érintı szabályok és általános elvek meghatározásáról szóló rendelet elfogadását követıen egészítendık ki, amelyeket jelenleg tárgyal a Parlament és a Tanács.]”

(1) A Bizottság munkáját a Vidékfejlesztési Bizottság segíti. E bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet jelentése értelmében vett bizottság. (2) Az erre a bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni*. _____________ * HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

23

P7_TA-PROV(2012)0280 A mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozása, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezések ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a mezıgazdasági piacok közös szervezésé a mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre („az egységes közös piacszervezésrıl szóló rendelet”) irányuló javaslatról (COM(2010)0799 – C7–0008/2011 – 2010/0385(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7–0008/2011),

–


–

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv értelmében a luxemburgi parlament, a lengyel parlament két háza és a svéd parlament által benyújtott, indokolással ellátott véleményekre, amelyek hangsúlyozzák, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. március 15-i véleményére1,

–


–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0322/2011),

1.


2.


3.


1

HL C 132., 2011.5.3., 89. o.

24


Módosítás

(2) A Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdése értelmében a Tanács intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítése tekintetében. Az egyértelmőség érdekében, amikor az EUMSz. 43. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó, ez a rendelet kifejezetten utal arra a tényre, hogy ennek alapján a Tanács fogad majd el intézkedéseket.

törölve


Módosítás

(4) A Szerzıdés 290. cikkének megfelelıen a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására e rendelet bizonyos nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása érdekében. Meg kell határozni azokat a rendelkezéseket, amelyek esetében ez a hatáskör gyakorolható, valamint a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket.

(4) Az e rendelet megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkének megfelelı elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az e rendelet bizonyos nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten is. Kellı figyelmet kell fordítani a regionális és helyi hatóságokra, a szigetekre, a ritkán lakott és hegyvidéki területekre és a legkülsı régiókra annak elkerülése érdekében, hogy súlyosbodjon az a kényszerhelyzet, amelybe e régiók a jelenlegi válság miatt kerültek. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történı egyidejő, idıben

25

történı és megfelelı továbbításáról.


Módosítás

(11) Ha e rendelet kifejezetten másképpen nem rendelkezik, a Bizottság az említett végrehajtási aktusokat a [a rendelet címe] szóló XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elıírásainak megfelelıen fogadja el.

(11) Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtásához egységes feltételek álljanak rendelkezésre, a végrehajtási hatásköröket a Bizottságra kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen kell gyakorolni. _____________________ 1

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


Módosítás

(12) Egyes, e rendelet szerinti intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést tesznek szükségessé vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történı, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni végrehajtási aktusok elfogadására a bizottság közremőködése nélkül.

(12) Egyes, e rendelet szerinti intézkedések tekintetében, amelyek gyors fellépést tesznek szükségessé vagy amelyek pusztán általános rendelkezések egyedi helyzetekre történı, mérlegelés nélküli alkalmazásából állnak, a Bizottságot fel kell hatalmazni végrehajtási aktusok elfogadására a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül.

Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a

A gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a

26

feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság e termékek vonatkozásában szükség esetén felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határozza meg a gazdasági éveket.

feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság e termékek vonatkozásában szükség esetén a 321. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek meghatározzák a gazdasági éveket.

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén:

A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén:

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a marha- és borjúhús tekintetében a Bizottság a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közremőködése nélkül, végrehajtási jogi aktusok révén nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív idıszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a hasított testek 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1560 eurót.

c) a marha- és borjúhús tekintetében a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén nyitja meg, amennyiben egy reprezentatív idıszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a hasított testek 34. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós osztályozási rendszere alapján a marha- és borjúhús piaci átlagára nem éri el a tonnánkénti 1560 eurót, különös figyelmet fordítva a területi kohéziós elvekre azon regionális piacokra gyakorolt hatások figyelembevétele érdekében, amelyek gazdasága fıképpen ettıl a típusú terméktıl függ.

27

Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A vajra vonatkozó támogatás összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

A vaj magántárolásához nyújtott támogatási összegeket – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti a tárolási költségek, valamint a friss vaj és a készletezett vaj árának valószínősíthetı változása figyelembevételével. Amennyiben a kitárolás idején a betárolás idején elıreláthatatlan, kedvezıtlen változás következik be a piacon, a Bizottság – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – növelheti a támogatás összegét.


Módosítás

(1) Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a piac megzavarásának kockázatával szembeni hathatós fellépés érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, melyeket szükség esetén sürgısségi eljárás keretében fogad el, különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen intervenciós intézkedések különösen akkor hozhatók, ha az Unió egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

(1) Amennyiben a piaci helyzet úgy kívánja, a piac megzavarásának kockázatával szembeni hathatós fellépés érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, melyeket szükség esetén a 322. cikkben elıírt sürgısségi eljárás keretében fogad el, különleges intervenciós intézkedéseket hozhat a gabonaágazat tekintetében. Ilyen intervenciós intézkedések akkor hozhatók, ha az Unió egy vagy több régiójában a piaci árak az intervenciós árhoz képest csökkennek, vagy fennáll a veszélye az ilyen csökkenésnek.

28


Módosítás

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidıig nem fizetik be, a Bizottság az 1290/2005/EK rendelettel létrehozott mezıgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követıen az e rendelet 81. cikke d) pontjának értelmében hozott végrehajtási jogi aktusok révén levonja a meg nem fizetett többletilletéknek megfelelı összeget az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti havi kifizetésekbıl. E határozat meghozatala elıtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. Az 1290/2005/EK rendelet 17. cikke nem alkalmazandó.

(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott többletilletéket a határidıig nem fizetik be, a Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 41. cikkének (1) bekezdésével létrehozott mezıgazdasági alapok bizottságával való konzultációt követıen levonja a meg nem fizetett többletilletéknek megfelelı összeget az 1290/2005/EK rendelet 14. cikke és 15. cikkének (2) bekezdése szerinti havi kifizetésekbıl. E határozat meghozatala elıtt a Bizottság figyelmezteti az érintett tagállamot, amely egy héten belül közli álláspontját. Az 1290/2005/EK rendelet 17. cikke nem alkalmazandó.


Módosítás

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy az 51. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására vonatkozó szabályokat, valamint közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat határozhat meg.

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy az 51. cikkben említett vállalkozások eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság a 321. cikknek megfelelıen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadhatja az ilyen vállalkozások jóváhagyására és a jóváhagyás visszavonására, illetve az 56. cikkben meghatározott idıpontok módosítására vonatkozó szabályokat, valamint közigazgatási szankciókra vonatkozó kritériumokat határozhat meg.

29

Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 79 cikk – i pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i) az 56. cikkben meghatározott idıpontok módosítása;

törölve

Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás c) rendelkezéseket fogadhat el a bortermelı háztartásának kizárólagos fogyasztására szánt bor és borászati termékek forgalmazására vonatkozóan.

c) megtilthatja a bortermelı háztartásának kizárólagos fogyasztására szánt bor és borászati termékek forgalmazását.


Módosítás

(2) A termelési visszatérítés összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett termelési visszatérítés összegét – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti különösen az alábbiak figyelembevételével: a) a behozott cukor felhasználásából felmerülı költségek, amelyeket az iparnak a világpiaci beszerzés esetében kellene viselnie; valamint b) az uniós piacon rendelkezésre álló többlet cukor ára, vagy ha azon a piacon nincs többlet cukor, a 8. cikk (1)

30

bekezdésének c) pontjában meghatározott cukor referenciaára. Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 101 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(2) Az (1) bekezdésben említett támogatások összegét – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti figyelembe véve a 8. cikk (1) bekezdésének e) ii. pontjában a sovány tejporra meghatározott referenciaárat, valamint a piaci helyzet alakulását a sovány tej és a sovány tejpor tekintetében. Figyelembe kell venni a legkülsı régiók mezıgazdasági termékeire irányuló támogató intézkedések szükségességét, illetve a jelen rendelet általi változtatásokat.


Módosítás (2) Az (1) bekezdésben említett támogatások összegét – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti figyelembe véve a 8. cikk (1) bekezdésének e) ii. pontjában a sovány tejporra meghatározott referenciaárat, valamint a piaci helyzet alakulását a sovány tej és a sovány tejpor tekintetében.

(2) A támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

Az elsı albekezdésben említett támogatást a Bizottság megváltoztathatja attól függıen, hogy a sovány tejet kazeinné vagy kazeinátokká dolgozzák-e fel, valamint e termékek minıségétıl függıen.

31

Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 107 cikk – a és b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) azon feltételek, amelyek mellett a tagállamok engedélyezhetik a kazein és a kazeinátok felhasználását;

a) azon szabályok, amelyeknek megfelelıen a tagállamok engedélyezhetik a kazein és a kazeinátok felhasználását, illetve az engedélyek idıtartamára és tartalmára, valamint az engedélyezhetı termékekre vonatkozó szabályok;

b) az a) pont szerinti engedéllyel rendelkezı vállalkozások által betartandó kötelezettségek;

b) az a) pont szerinti engedéllyel rendelkezı vállalkozások által betartandó nyilatkozattételi és számlavezetési kötelezettségek;


Módosítás (3) A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatások összegét meghatározó intézkedéseket – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság fogadja el, figyelembe véve az oktatási intézmények tejtermékekkel való ellátása megfelelı ösztönzésének szükségességét.

(3) A tej valamennyi fajtájára vonatkozó uniós támogatások összegét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

A tejen kívüli támogatható tejtermékek támogatási összegét – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti, figyelembe véve az érintett termék tejösszetevıit. Módosítás 19

32

Rendeletre irányuló javaslat 109 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Annak érdekében, hogy a 108. cikk (1) bekezdésében említett támogatást a megfelelı kedvezményezettek és kérelmezık vegyék igénybe, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a támogatás nyújtásának feltételeit.

(2) Annak érdekében, hogy a 108. cikk (1) bekezdésében említett támogatást a megfelelı kedvezményezettek és kérelmezık vegyék igénybe, a Bizottság – a 321. cikknek megfelelıen – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a támogatás nyújtásának feltételeit.

Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezık eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a csalások és szabálytalanságok megelızését szolgáló intézkedéseket fogad el, többek között a következık vonatkozásában:

Annak biztosítása érdekében, hogy a kérelmezık eleget tegyenek kötelezettségeiknek, a Bizottság – a 321. cikknek megfelelıen – felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén elfogadja a támogatási elıleg fizetése esetén teljesítést garantáló biztosíték létrehozását.

a) a támogatási programban való részvételi jog felfüggesztése; b) támogatási elıleg fizetése esetén a teljesítést garantáló biztosíték nyújtása; c) szankciók alkalmazása a csalás megelızése érdekében.

Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 119 cikk – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az elismerés következményei.

c) a támogatás kifizetése az elismerést követıen.

Módosítás 21

33

Rendeletre irányuló javaslat 128 cikk – 1 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) oktatási intézményekben, így bölcsıdékben, óvodákban és más iskolaelıkészítı intézményekben, valamint általános és középiskolákban tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történı ellátása; valamint

a) a tagállamok által igazgatott vagy jóváhagyott oktatási intézményekben, így bölcsıdékben, óvodákban és más iskolaelıkészítı intézményekben, valamint általános és középiskolákban tanuló gyermekeknek a gyümölcs- és zöldségágazat, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat, valamint a banánágazat termékeivel történı ellátása; valamint

Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 139 cikk – 3 bekezdés – 2 és 2 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érı szılıültetvények rendes megújítása.

Nem támogatható a természetes élettartamuk végéhez érı szılıültetvények rendes megújítása, azaz ugyanannak a parcellának ugyanazzal a fajtával és ugyanolyan szılıtermesztési rendszerrel történı újratelepítése. A tagállamok további elıírásokat is megállapíthatnak, különösen a megújított szılıültetvények korát illetıen.

Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 140 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Nem tekintendı zöldszüretnek az, ha a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szılıt a tıkéken hagyják (azaz nem szüretelik le).

Módosítás 24

34

Rendeletre irányuló javaslat 142 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A „kedvezıtlen éghajlati jelenségek” fogalom jelentése azonos a Szerzıdés 87. és 88. cikkének a mezıgazdasági termékek elıállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történı alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet1 2. cikkének (8) bekezdésében szereplı „természeti csapáshoz hasonlítható kedvezıtlen éghajlati jelenségek” fogalommal. _________________ 1

HL L 358., 2006.12.16., 3. o.


Módosítás

(4) A selyemhernyó-petéket tartalmazó dobozok után fizetendı támogatás összegét szabályozó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(4) A selyemhernyó-tenyésztıknek nyújtott támogatási összegeket – a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén – a Bizottság rögzíti, figyelembe véve a selyemhernyó-tenyésztés ágazatának szervezését az Unió egyes régióiban, valamint azt, hogy szükséges-e segítségnyújtás a kínálat piaci helyzethez igazításában.

Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 174 cikk – 1 bekezdés – 1 a, 1 b, 1 c, 1 d és 1 e albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Az a) pont iii. alpontja és a b) pont iii. alpontja alkalmazásában az „elıállítás” a

35

szüreteléstıl a borkészítési folyamat lezárulásáig végrehajtott mőveletek összességét jelenti, nem foglalja ugyanakkor magában az elıállítási szakaszt követıen elvégzett eljárásokat. A b) pont ii. alpontja alkalmazásában a szılı legfeljebb 15%-a származhat a körülhatárolt földrajzi területen kívülrıl, abból a tagállamból vagy harmadik országból, ahol a körülhatárolt földrajzi terület található. Az a) pont iii. alpontjától és a b) pont iii. alpontjától eltérve, valamint azzal a feltétellel, hogy a 175. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmő elıírást tartalmaz, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termékek a következı területek valamelyikén is feldolgozhatók borrá: a) az érintett körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévı terület; vagy b) ugyanazon a közigazgatási egységen belül vagy valamely szomszédos közigazgatási egységen belül található terület, a nemzeti szabályozásban meghatározottak szerint; vagy c) a határon átnyúló eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések esetében, továbbá amennyiben két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország között ellenırzési intézkedésekre vonatkozó megállapodás van érvényben, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkezı termékek a szóban forgó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévı területen. A b) pont iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a 175. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmő elıírást tartalmaz, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek 2012. december 31-ig továbbra is feldolgozhatók borrá a körülhatárolt területtel nem közvetlenül szomszédos

36

területen is. Az a) pont iii. alpontjától eltérve és azzal a feltétellel, hogy a 175. cikk (2) bekezdésében meghatározott termékleírás ilyen értelmő elıírást tartalmaz, valamely termék a szóban forgó körülhatárolt területtel közvetlenül nem szomszédos területen is feldolgozható oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott pezsgıvé vagy gyöngyözıborrá, ha ezt a gyakorlatot már 1986. március 1-je elıtt is alkalmazták.


Módosítás (1) Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelv, a 89/396/EGK tanácsi irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére. A XII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkéjén csak akkor szerepelhet az e rendeletben elıírt jelzéseken kívül más jelzés is, ha az megfelel a 2000/13/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) pontja elıírásainak.

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2008/95/EK irányelv, a 89/396/EGK tanácsi irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a 2007/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazandó a hatályuk alá tartozó termékek címkézésére és kiszerelésére.

(2) Amennyiben a 2000/13/EK irányelv IIIa. mellékletében felsorolt összetevık közül egy vagy több megtalálható az ezen rendelet XII. mellékletének II. részében említett valamely termékben, a szóban forgó összetevıt vagy összetevıket fel kell tüntetni a címkén a „tartalmaz” szó után. A szulfitok esetében a következı kifejezések használhatóak: „szulfitok” vagy „kén-dioxid”. (3) A (2) bekezdésben említett címkézési kötelezettséget kiegészítheti a 321. cikknek megfelelıen elfogadott felhatalmazáson

37

alapuló jogi aktusban meghatározandó piktogram használata. Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 203 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szılıbıl készült termék kategóriájára történı hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szılıbıl készült termék kategóriájára történı hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel valamely oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése, valamint a minıségi pezsgık esetében, amelyek címkéjén szerepel a „Sekt” kifejezés.


Módosítás

(1) Ha valamely, a dohányágazatban mőködı elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több olyat folytat, amely azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy – amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg – a Bizottság, a 323. cikk (1) bekezdésében említett bizottság közremőködése nélkül, úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekbıl fakadó elınyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e

(1) Ha valamely, a dohányágazatban mőködı elismert szakmaközi szervezet a (2) bekezdésben említett tevékenységek közül egy vagy több olyat folytat, amely azoknak a személyeknek az általános gazdasági érdekét szolgálja, akiknek a tevékenysége az érintett termékek közül eggyel vagy többel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam vagy – amennyiben az elismerést a Bizottság adta meg – a Bizottság, a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén, úgy határozhat, hogy azoknak az egyéneknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szóban forgó szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekbıl fakadó elınyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás az

38

hozzájárulás az érintett tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülı, nem igazgatási jellegő költségek fedezésére szolgál.

érintett tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülı, nem igazgatási jellegő költségek fedezésére szolgál.

Módosítás 30 Rendeletre irányuló javaslat 254 cikk – 2 bekezdés – bevezetı rész és a pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja a következıket:

(2) A Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén meghatározhatja a következıket:

a) az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történı behozatal iránti kérelmek benyújtásának és az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó egyedi szabályok;

a) az engedélyek felhasználása, valamint – szükség esetén – különösen a vámkontingens keretében történı behozatal iránti kérelmek benyújtására, valamint az engedélyek megadásának feltételeire vonatkozó eljárások;


Módosítás (2) A visszatérítéseket a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rögzíti. A visszatérítések rögzíthetık:

(2) A visszatérítések mértékét meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

a) rendszeres idıközönként; b) a gabonafélékre, rizsre, cukorra, tejre és tejtermékekre vonatkozó pályázati eljárás útján. Amennyiben a visszatérítés mértékét nem pályázati eljárás útján állapítják meg, a Bizottság legalább háromhavonta egyszer megállapítja azoknak a termékeknek a jegyzékét, amelyekre export-visszatérítés jár, valamint a visszatérítés összegét. A visszatérítés összege azonban három

39

hónapon túl is azonos szinten maradhat, illetve szükség esetén a Bizottság, a 323. cikk alkalmazása nélkül – akár valamely tagállam kérésére, akár saját kezdeményezésére – a közbeesı idıszakban is módosíthatja azt. (3) Egy adott termékre vonatkozó visszatérítés mértékének megállapításánál az alábbi tényezık közül legalább egyet figyelembe kell venni: a) a fennálló helyzet és a várható irányzatok a következık tekintetében: i. az adott termék árai és beszerezhetısége az uniós piacon, ii. a termék világpiaci árai; b) a közös piacszervezés céljai, azaz az egyensúlynak és az árak, valamint a kereskedelem természetes fejlıdésének a biztosítása ezen a piacon; c) azon zavarok elkerülésének szükségessége, amelyek az uniós piacon elhúzódó egyensúlyhiányt okozhatnak a kínálat és kereslet között; d) a tervezett kivitelek gazdasági vonatkozásai; e) a Szerzıdés 218. cikkének megfelelıen kötött megállapodásokból eredı korlátok; f) az uniós alaptermékeknek a harmadik országokba való kivitelre szánt, feldolgozott áruk elıállításához történı felhasználása és a harmadik országokból a feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján behozott termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége; g) a legméltányosabb mértékő költségek az értékesítés, valamint az uniós piacokról az uniós kikötıkbe vagy más exporthelyszínekre történı szállítás, továbbá a rendeltetési országokba való továbbítás vonatkozásában; h) a kereslet az uniós piacon; i) a sertéshús-, a tojás- és a baromfihúságazatot illetıen az ezen ágazatok termékeinek az Unión belüli

40

elıállításához szükséges takarmánygabona-mennyiség uniós árai és világpiaci árai közötti különbség.

Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 273 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 273a. cikk A gabonafélékre és a rizsre vonatkozó export-visszatérítésekkel kapcsolatos különleges intézkedések (1) A 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén a Bizottság az export-visszatérítésekre vonatkozóan korrekciós összeget állapíthat meg a gabonafélék és a rizs ágazatában. Szükség esetén a Bizottság a 323. cikk alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén módosíthatja a korrekciós összegeket. Az elsı albekezdés alkalmazható a XVII. mellékletben felsorolt, a gabonafélék és a rizs ágazatához tartozó áruk formájában exportált termékek esetében is. (2) A gazdasági év elsı három hónapjára az elızı gazdasági év végén raktáron lévı maláta vagy a szóban forgó idıszakban raktáron lévı árpából elıállított maláta kivitelére vonatkozó visszatérítés az az összeg, amely az elızı gazdasági év utolsó hónapjában a szóban forgó kiviteli engedély tekintetében a kivitelre alkalmazható lett volna. (3) Az egységes közös piacszervezésrıl szóló rendelet 274. cikkének (2) bekezdésével összhangban létrehozott, az I. melléklet I. részének a) és b) pontjában felsorolt termékekre vonatkozó visszatérítést a Bizottság a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen, az intervenciós árszintben bekövetkezett bármilyen

41

változással összhangban módosíthatja. Az elsı albekezdés teljes mértékben vagy részben alkalmazható az I. melléklet I. részének c) és d) pontjában felsorolt termékekre, valamint az I. melléklet I. részében említett és a XVII. melléklet I. részében szereplı áruk formájában exportált termékekre is. Ebben az esetben az elsı albekezdésben említett kiigazítást a Bizottságnak korrigálnia kell, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárásnak megfelelıen, az alaptermék mennyisége és az exportált feldolgozott termékben található vagy az exportált árukban felhasznált alaptermék mennyisége közötti arányt kifejezı együttható alkalmazásával.


Módosítás

(1) A piac alakulásának figyelembevétele érdekében minden egyes, az élınövényágazaton belül a 0601 10 KN-kód alá tartozó termék esetében évente, a forgalmazási idıszakot megelızıen kellı idıben meghatározható egy vagy több minimálár az érintett termékek harmadik országokba történı kivitelére vonatkozóan. A minimálárakat meghatározó intézkedéseket a Tanács hozza meg a Szerzıdés 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

(1) A piac alakulásának figyelembevétele érdekében minden egyes, az élınövényágazaton belül a 0601 10 KN-kód alá tartozó termék esetében évente, a forgalmazási idıszakot megelızıen kellı idıben a Bizottság által meghatározható egy vagy több minimálár az érintett termékek harmadik országokba történı kivitelére vonatkozóan.

Az ilyen termékek exportja csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlı vagy annál magasabb áron engedélyezett.

Az ilyen termékek exportja csak a szóban forgó termékre rögzített minimálárral egyenlı vagy annál magasabb áron engedélyezett.

(2) A Bizottság a Szerzıdés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredı kötelezettségek figyelembevételével, végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az (1) bekezdés elsı albekezdéséhez kapcsolódó valamennyi szükséges

(2) A Bizottság a Szerzıdés 218. cikkével összhangban kötött megállapodásokból eredı kötelezettségek figyelembevételével, a 323. cikk (1a) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén,

42

igazgatási intézkedést.

különösen figyelembe véve a nemzetközi piacokon érvényes árakat, elfogadja az (1) bekezdés elsı albekezdéséhez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést.


Módosítás

296. cikk [2010. december 31. után elhagyandó]

törölve

A gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó egyedi rendelkezések A gyümölcs- és zöldségágazat tekintetében a tagállamok 2010. december 31-ig állami támogatást nyújthatnak az alábbi feltételekkel: a) az állami támogatást csak olyan gyümölcs- és zöldségtermesztıknek lehet nyújtani, akik nem tagjai elismert termelıi szervezeteknek, de olyan szerzıdést írnak alá valamely elismert termelıi szervezettel, amelyben vállalják, hogy az érintett termelıi szervezet válságmegelızési és -kezelési intézkedéseit alkalmazzák; b) az ilyen termelıknek kifizetett támogatás összege nem haladhatja meg az érintett termelıi szervezet tagjai által kapott uniós támogatás 75 %-át; valamint c) az érintett tagállam 2010. december 31ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az állami támogatás hatékonyságáról és eredményességérıl, különös tekintettel annak elemzésére, hogy az milyen mértékben támogatta az ágazat szervezését. A Bizottság megvizsgálja a jelentést és eldönti, hogy tegyen-e megfelelı javaslatokat.

43


Módosítás

(4) A Bizottság 2016. január 1-jét követıen bármikor úgy határozhat, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdés már nem alkalmazandó.

(4) A Bizottság 2016. január 1-jét követıen bármikor úgy határozhat, a 321. cikknek megfelelıen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdés már nem alkalmazandó.


Módosítás (2) Az alább meghatározott naptári években a következı összegek állnak rendelkezésre:

(2) Az alább meghatározott naptári években a következı összegek állnak rendelkezésre:

– 2009: 40 660 000 EUR, – 2010: 82 110 000 EUR,

– 2010: 82 110 000 EUR,

– 2011-tıl kezdıdıen: 122 610 000 EUR.

– 2011-tıl kezdıdıen: 122 610 000 EUR.


Módosítás

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitıl, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges idıtartamra.

(1) A Bizottság a 321. cikknek megfelelıen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén rögzíti a szükséghelyzet esetén szükséges és indokolható, egyedi gyakorlati problémák megoldására szolgáló intézkedéseket. Az ilyen intézkedések eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitıl, de csak a feltétlenül szükséges mértékig és a feltétlenül szükséges idıtartamra.

44

(2) Amennyiben rendkívüli sürgısségi okok szükségessé teszik, az 322. cikkben említett sürgısségi eljárás alkalmazandó az e cikknek megfelelıen elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(2) Szükség esetén az adott probléma megoldása érdekében a Bizottság a 323. cikk (2) bekezdésének megfelelıen jár el.


Módosítás

(1) A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(1) E cikk meghatározza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (2) A Bizottságnak adott felhatalmazás a ...*-tól/tıl kezdıdı ötéves idıszakra vonatkozik A Bizottság legkésıbb az ezen ötéves idıszak vége elıtt kilenc hónappal jelentést készít a felhatalmazásról. A hatáskör-átruházás a korábbinak megfelelı idıtartamra hallgatólagosan meghosszabbodik, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az egyes idıszakok vége elıtt legkésıbb három hónappal a meghosszabbítás ellen nem emel kifogást.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja az (1) bekezdésben említett felhatalmazást.

A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő határidın belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat

45

haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. (3) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követı két hónapos idıtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen idıtartam egy hónappal meghosszabbodik.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Ha az említett idıtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított idıpontban hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az idıtartam letelte elıtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az idıtartam letelte elıtt hatályba léphet. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel valamely felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a kifogást megindokolja. (4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (5) Az e rendeletnek megfelelıen elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács

46

az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez a határidı két hónappal meghosszabbítható. _______________________ *

E rendelet hatálybalépésének napja.


Módosítás

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 321. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen kifogást emelhet az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Kifogás esetén a jogi aktus a továbbiakban nem alkalmazandó. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a kifogást megindokolja.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet valamely, e cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, a 321. cikk (5) bekezdésében említett eljárással összhangban. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követıen haladéktalanul hatályon kívül helyezi a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.


Módosítás

(1) [Végrehajtási jogi aktusok e rendelet alapján történı elfogadásakor a Bizottság munkáját a mezıgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság segíti, és a(z) xxxx/éééé/EU rendelet (kiegészítendı az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésében említett ellenırzési mechanizmusokról szóló, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által

(1) A Bizottság munkáját egy olyan bizottság segíti, amelynek elnevezése a mezıgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság. Ezt a bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

47

tárgyalt rendelet elfogadását követıen) [5]. cikkében elıírt eljárást kell alkalmazni.] (1a) Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. (2) Az e rendelet 265., 266., 282. cikkében, valamint 315. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, sürgıs intézkedést igénylı esetekben a(z) [xxxx/éééé/EU] rendelet [6]. cikkében elıírt eljárást kell alkalmazni.

(2) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, az 5. cikkével összefüggésben.

Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – A rész – III szakasz – 2 pont – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A tagállamok jogosultak az 1. és a 2. pontban elıirányzott minden osztályt legfeljebb három további alosztályra felosztani.

Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – C rész – III szakasz (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hasított testek osztályozására az A.III. pontban lévı rendelkezések értelemszerően alkalmazandók. Az A.III.1. pontban, illetve az A.III.2. pontban szereplı táblázat 3. és 4. sorában azonban a „fartı” terminust a „hátulsó testnegyed” terminussal kell helyettesíteni.

1. A hasított testek osztályozására az A.III. pontban lévı rendelkezések értelemszerően alkalmazandók. Az A.III.1. pontban, illetve az A.III.2. pontban szereplı táblázat 3. és 4. sorában azonban a „fartı” terminust a „hátulsó testnegyed” terminussal kell helyettesíteni. 2. Az 1. ponttól eltérıen a 13 kg-nál kisebb súlyú hasított bárányok esetében azonban a Bizottság — a 323. cikk alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktusok révén — a következı osztályozási kritériumok alkalmazását engedélyezheti a tagállamok számára:

48

a) a hasított test súlya, b) hússzín, c) faggyússág.

49

P7_TA-PROV(2012)0281 A közös agrárpolitika finanszírozása ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 165/94/EK tanácsi rendeletés a 78/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0745 – C70429/2010 – 2010/0365(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)



–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0429/2010),

–


–

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv értelmében a lengyel szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely azt hangsúlyozza, hogy a javasolt jogalkotási aktus nem áll összhangban a szubszidiaritás elvével,

–

tekintettel az olasz képviselıház, a portugál parlament és a román képviselıház tagjai által a jogalkotási aktus tervezetéhez főzött egyéb megjegyzésekre,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4-i véleményére,1

–


–


1.


2.


3.


1

HL C 218. 2011.7.23., 124. o.

50


Módosítás

(3) A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerzıdés 290. cikke értelmében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az 1290/2005/EK rendelet nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása céljából. Meg kell határozni, hogy mely rendelkezésekre vonatkozóan gyakorolható az említett hatáskör, valamint hogy a szóban forgó felhatalmazás milyen feltételekhez van kötve.

(3) Az e rendelet által létrehozott rendszer megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkének megfelelı elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az 1290/2005/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság elıkészítı munkája során megfelelı konzultációkat folytasson szakértık bevonásával is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítésével és kidolgozásával egyidejőleg, idıben és megfelelı módon továbbítania kell a dokumentumokat az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.


Módosítás

(4) Az 1290/2005/EK rendeletnek az összes tagállamban történı egységes végrehajtása érdekében a Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerzıdés 291. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. Indokolt, hogy a Bizottság a szóban forgó végrehajtási jogi aktusokat a(z) …-ról/-rıl szóló xxx/xxx/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 rendelkezéseinek megfelelıen fogadja el.

(4) Az 1290/2005/EK rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen kell gyakorolni.

_____________

_____________

1

1

HL L [...]., [...], [...]. o.

51

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


Módosítás

(4) Amennyiben az adott év június 30-áig a Tanács nem határozta meg a 73/2009/EK tanácsi rendelet* 11. cikkének (1) bekezdésében említett kiigazítás mértékét, a Bizottság az e rendelet 42d. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárásnak (tanácsadói bizottsági eljárás) megfelelıen, végrehajtási jogi aktus útján rögzíti e kiigazítás mértékét, és arról haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot.

(4) Amennyiben az adott év június 30-áig a 73/2009/EK tanácsi rendelet* 11. cikkének (1) bekezdésében említett kiigazítás mértéke nem kerül meghatározásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján rögzíti e kiigazítás mértékét, és arról haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot. E végrehajtási aktusokat a 42d.cikk (3) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.


Módosítás

(2) Ha az N-edik pénzügyi évre vonatkozó költségvetés-tervezet kidolgozásakor a 73/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti ráhagyás figyelembevételével megállapítást nyer, hogy az N-edik pénzügyi évben a 12. cikk (3) bekezdésében említett nettó eredmény túllépésének kockázata áll fenn, a Bizottság javaslatot terjeszt a Tanács elé a szükséges – különösen a 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében elıírt – intézkedésekrıl.

(2) Ha az N-edik pénzügyi évre vonatkozó költségvetés-tervezet kidolgozásakor a 73/2009/EK rendelet 11. cikke szerinti ráhagyás figyelembevételével megállapítást nyer, hogy az N-edik pénzügyi évben a 12. cikk (3) bekezdésében említett nettó eredmény túllépésének kockázata áll fenn, a Bizottság javaslatot terjeszt elı a szükséges – különösen a 73/2009/EK rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében elıírt – intézkedésekrıl.

52


Módosítás

(3) Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy a 12. cikk (3) bekezdésében említett nettó összeg túllépésének kockázata áll fenn, és hogy hatáskörén belül nincs lehetısége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, akkor további, az említett összeg betartására irányuló, a Tanács által vagy az Európai Parlament és a Tanács által elfogadandó intézkedésekre tesz javaslatot.

(3) Ha a Bizottság bármikor úgy ítéli meg, hogy a 12. cikk (3) bekezdésében említett nettó összeg túllépésének kockázata áll fenn, és hogy hatáskörén belül nincs lehetısége ennek orvoslására alkalmas intézkedések megtételére, akkor további, az említett összeg betartására irányuló intézkedésekre tesz javaslatot. Ezeket az intézkedéseket az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdésével összhangban kell elfogadni.

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 16 a pont (új) 1290/2005/EK rendelet 29 cikk – 1 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (16a) A 29. cikk a következı (1a) bekezdéssel egészül ki: (1a) A vidékfejlesztési programjukat regionális alapon szervezı tagállamok esetében az automatikusan visszavonandó összegek kiszámítását tagállami szinten is el lehet végezni.


Módosítás

(27) A rendelet a következı 42a., 42b.,

(27) A rendelet a következı 42a. és 42d.

53

42c. és 42d. cikkel egészül ki:

cikkel egészül ki:

42a. cikk

42a. cikk



(1) A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az ebben a rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 42b. és a 42c. cikk határozza meg.

(3) Az e rendelet 6. cikkének (5) bekezdésében, 6. cikkének (6) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, 9. cikkének (4) bekezdésében, 16. cikkének (2) bekezdésében, 31. cikkének a) pontjában, 35a. cikkének (1) bekezdésében, 35a. cikkének (2) bekezdésében, 37a. cikkében és 40a. cikkének (1)–(6) bekezdésében említett felhatalmazást ...*-tól számított öt évre ruházzák a Bizottságra. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az öt éves idıszak vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra, kivéve ha az Európai Parlament vagy a Tanács legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt a meghosszabbítás ellen kifogást emel. (3a) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a határozatban szereplı késıbbi idıpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3b) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen a Bizottság arról egyidejőleg értesíti az Európai

54

Parlamentet és a Tanácsot. (3c) Az e rendeletnek megfelelıen elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıszak két hónappal meghosszabbítható. _____________ E rendelet hatálybalépésének dátuma.


Módosítás

42b. cikk

törölve

A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 42a. cikkben említett felhatalmazást. (2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő határidın belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni. (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat

55

haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 1290/2005/EK rendelet 42 c cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

42c. cikk

törölve

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen (1) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követı két hónapos idıtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen idıtartam egy hónappal meghosszabbodik. (2) Ha az említett idıtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított idıpontban hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az idıtartam letelte elıtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a idıtartam letelte elıtt hatályba léphet. (3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a

56

kifogást megindokolja.

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 1290/2005/EK rendelet 42 d cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

42d. cikk

42d. cikk

Végrehajtási aktusok – bizottság

A bizottság eljárása

(1) A Bizottság munkáját a mezıgazdasági alapok bizottsága segíti.

(1) A Bizottság munkáját a mezıgazdasági alapok bizottsága segíti. Az említett bizottságot a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i európai arlamenti és tanácsi182/2011/EU rendelet* értelmében vett bizottságnak kell tekinteni.

(2) Végrehajtási aktusoknak e bekezdés alapján történı elfogadásakor az [xxxx/yyyy]/EU (az ellenırzés részletes szabályairól szóló, az EUMSz. 291. cikkének (3) bekezdése szerinti, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által tárgyalt rendelet elfogadása után kell kitölteni) rendelet [5.] cikkét kell alkalmazni (vizsgálóbizottsági eljárás).

(2) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Végrehajtási aktusoknak e bekezdés alapján történı elfogadásakor az [xxxx/yyyy]/EU (az ellenırzés részletes szabályairól szóló, az EUMSz. 291. cikkének (3) bekezdése szerinti, jelenleg az Európai Parlament és a Tanács által tárgyalt rendelet elfogadása után kell kitölteni) rendelet [4.] cikkét kell alkalmazni (tanácsadó bizottsági eljárás).

(3) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

__________________ * HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

57

P7_TA-PROV(2012)0282 Az ökológiai termelés és az ökológiai termékek címkézése ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az ökológiai termelésrıl és az ökológiai termékek címkézésérıl szóló 834/2007/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0759 – C70001/2011 – 2010/0364(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, valamint 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0001/2011),

–


–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4-i véleményére1,

–


–


1.


2.


3.



Módosítás

(3) A Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a 834/2007/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek a kiegészítése vagy módosítása céljából a Szerzıdés 290. 1

(3) A 834/2007/EK rendelet által létrehozott rendszer megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell ruházni jogi aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl

HL C 218., 2011.7.23., 122. o.

58

cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Célszerő meghatározni, hogy mely rendelkezésekre vonatkozóan gyakorolható az említett hatáskör, valamint melyek a felhatalmazás gyakorlásának feltételei.

szóló Szerzıdés 290. cikke értelmében történı elfogadására vonatkozó hatáskörrel az említett rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése vagy módosítása tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.


Módosítás

(4) A 834/2007/EK rendeletnek az összes tagállamban történı egységes végrehajtása érdekében a Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerzıdés 291. cikkével összhangban végrehajtási aktusokat fogadjon el. A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen az ellenırzési rendszer keretében alkalmazott kódszámok hozzárendelésére, a termékek eredetének jelölésére, a tagállamok, harmadik országok, ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek által megküldendı, vagy a Bizottság által hozzáférhetıvé teendı információk cseréjéhez, illetve ezen információk közzétételéhez kapcsolódó egységes szabályokra, valamint a harmadik országok, ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek az egyenértékőség és a megfelelıség érdekében történı elismerésére vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadására. Amennyiben az elıírások kifejezetten másként nem rendelkeznek, a Bizottság a szóban forgó végrehajtási aktusokat a(z) […-ról/-rıl szóló, éééé. hónap nn-i XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet]

(4) A 834/2007/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni különösen az ellenırzési rendszer keretében alkalmazott kódszámok hozzárendelésére, a termékek eredetének jelölésére, a tagállamok, harmadik országok, ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek által megküldendı, vagy a Bizottság által hozzáférhetıvé teendı információk cseréjéhez, illetve ezen információk közzétételéhez kapcsolódó egységes szabályokra, valamint a harmadik országok, ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek az egyenértékőség és a megfelelıség érdekében történı elismerésére vonatkozó végrehajtási aktusok elfogadására. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban kell gyakorolni. A végrehajtási intézkedések

59

rendelkezéseinek megfelelıen fogadja el.

elıkészítı munkálatai során a Bizottságnak továbbra is igénybe kell vennie a tanácsadói csoportok segítségét annak érdekében, hogy az érdekelt felek és a nem kormányzati szervezetek rendszeresen és szervezett keretek között hangot adhassanak véleményüknek. _______________ 1

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) Rendkívüli sürgısségre hivatkozva, kellıen indokolt esetben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat kell elfogadnia, amelyek révén visszavonhatja az ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek elismerését szabálytalanságok vagy a 834/2007/EK rendeletben megállapított rendelkezések megsértése esetén, vagy visszavonhatja azoknak a harmadik országoknak az elismerését, amelyek termelési rendszerei nem felelnek meg többé az említett rendeletben megállapított elveknek és termelési szabályoknak, és amelyek ellenırzési intézkedéseinek hatékonysága nem azonos többé a rendeletben megállapított ellenırzési intézkedések hatékonyságával.

Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 4b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4b) A Lisszaboni Szerzıdéshez történı hozzáigazítás során törekedni kell az ágazat szabályozása céljából hozott összes

60

uniós jogi aktus egyszerősítésére a biogazdálkodókra nehezedı bürokratikus terhek enyhítése érdekében.


Módosítás

(4) A Bizottság a 38a. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén határoz a GMO-k és a GMO-kból vagy GMO-k felhasználásával elıállított termékek alkalmazására vonatkozó tilalmat végrehajtó intézkedésekrıl.

(4) Az (1) bekezdésben említett tilalom alkalmazásában a Bizottságot a 38a. cikk (1) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel az arról szóló eladói nyilatkozattal kapcsolatos minta létrehozása vonatkozásában, hogy a termékek nem GMO-kból vagy GMO-k felhasználásával készültek.

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 23 pont – b pont 834/2007/EK rendelet 32 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság – ha sürgıs esetben szükséges – ezt a határozatot meghozhatja a 38g. cikk második bekezdésével összhangban. Ebben az esetben a tagállamok az elfogadott intézkedésekrıl haladéktalanul tájékoztatást kapnak, és az intézkedések azonnali hatállyal életbe lépnek.

Rendkívüli sürgısségre hivatkozva, kellıen indokolt esetben a Bizottság a 38g. cikk (3) bekezdésében hivatkozott eljárásnak megfelelıen azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogadhat el.

Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 24 pont – a pont – ii pont 834/2007/EK rendelet 33 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

61


Módosítás

A Bizottság – ha sürgıs esetben szükséges – ezt a határozatot meghozhatja a 38g. cikk második bekezdésével összhangban. Ebben az esetben a tagállamok az elfogadott intézkedésekrıl haladéktalanul tájékoztatást kapnak, és az intézkedések azonnali hatállyal életbe lépnek.”


Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 24 pont – b pont – ii pont 834/2007/EK rendelet 33 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság – ha sürgıs esetben szükséges – ezt a határozatot meghozhatja a 38g. cikk második bekezdésével összhangban. Ebben az esetben a tagállamok az elfogadott intézkedésekrıl haladéktalanul tájékoztatást kapnak, és az intézkedések azonnali hatállyal életbe lépnek.”


Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 a cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ökológiai termékek minıségére vonatkozó fogyasztói elvárások jobb figyelembevétele, a szabályoknak az érintett hatóságok, szervek és gazdasági szereplık általi megfelelı alkalmazása, valamint az egységes piac és a kereskedelem megfelelı mőködése érdekében a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén az e rendelet alkalmazásához szükséges egyedi szabályokat, intézkedéseket és feltételeket

(1) Az ökológiai termékek minıségére vonatkozó fogyasztói elvárások jobb figyelembevétele, a szabályoknak az érintett hatóságok, szervek és gazdasági szereplık általi megfelelı alkalmazása, valamint az egységes piac és a kereskedelem megfelelı mőködése érdekében a Bizottságot felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 38d. cikk szerinti elfogadására vonatkozó hatáskörrel ruházzák fel az e rendelet alkalmazásához

62

fogad el, beleértve a hatályára vonatkozó egyedi fogalommeghatározásokat is, a II. címben megállapított célkitőzések és elvek szerint, a következıkre vonatkozóan:

szükséges egyedi szabályok, intézkedések és feltételek elfogadása tekintetében, beleértve a hatályára vonatkozó egyedi fogalommeghatározásokat is, a II. címben megállapított célkitőzések és elvek szerint, a következıkre vonatkozóan:

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 b cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás A Bizottság a 38g. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban végrehajtási aktusok révén elfogadja az e rendeletnek az Unióban történı egységes alkalmazására irányuló szükséges rendelkezéseket, különösen a következıkkel kapcsolatban:

A Bizottság végrehajtási aktusok révén elfogadja az e rendeletnek az Unióban történı egységes alkalmazására irányuló szükséges rendelkezéseket, különösen a következıkkel kapcsolatban:

Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 b cikk – 1a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Rendkívüli sürgısségre hivatkozva és kellıen indokolt esetben a 38g. cikk (3) bekezdésében említett eljárással összhangban a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek révén visszavonhatja az ellenırzı hatóságok és ellenırzı szervek elismerését szabálytalanságok vagy az e rendeletben megállapított rendelkezések megsértése esetén, vagy visszavonhatja azoknak a harmadik országoknak az elismerését, amelyek termelési rendszerei nem felelnek meg többé a II., III. és IV. címben megállapított elveknek és termelési szabályoknak, vagy amelyek

63

ellenırzési intézkedéseinek hatékonysága nem azonos többé az V. címben megállapított ellenırzési intézkedések hatékonyságával.

Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 d cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(2) A Bizottság a 9. cikk (4) bekezdésében, a 11. cikkben, a 16. cikk (1) bekezdésében, a 16. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (1) bekezdésében, a 23. cikk (6) bekezdésében, a 26. cikkben, a 27. cikk (7) bekezdésének b) pontjában a 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a 33. cikk (2) és (3) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása kilenc éves idıtartamra szól ...*-tól kezdıdı hatállyal. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az ötéves idıszak vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra.

(3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit a 38e. és a 38f. cikk határozza meg.”

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a benne megjelölt

64

késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. (3a) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. (3b) Az e rendeletnek megfelelıen elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. A határidı az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. _____________ *e rendelet hatálybalépésének idıpontja Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 e cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38e. cikk

törölve

A felhatalmazás visszavonása (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 38a. és a 38d. cikkben megállapított felhatalmazást. (2) A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő idın belül tájékoztatja a másik jogalkotót és a Bizottságot arról, hogy

65

mely felhatalmazások visszavonásáról és milyen indokok alapján kíván határozni. (3) A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A visszavonás nem érinti a felhatalmazáson alapuló, már hatályban lévı jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”

Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 f cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

38f. cikk

törölve

Kifogás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen (1) Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követı két hónapos idıtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen idıtartam egy hónappal meghosszabbodik. (2) Ha az említett idıtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított idıpontban hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az idıtartam letelte elıtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az idıtartam letelte elıtt hatályba léphet.

66

(3) Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a kifogást megindokolja.”

Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 27 pont 834/2007/EK rendelet 38 g cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Végrehajtási aktusok e rendelet alapján történı elfogadásakor a Bizottság munkáját az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság, valamint a(z) [xxxx/éééé]/EU rendelet [5.] cikkében elıírt eljárás segíti (a jelenleg az Európai Parlament és a Tanács általi megvitatás tárgyát képezı, az EUMSz. 291. cikkének (2) bekezdésében említett ellenırzési mechanizmusokra vonatkozó rendelet elfogadását követıen kerül kiegészítésre).”

1) A Bizottság munkáját az ökológiai termeléssel foglalkozó bizottság segíti. Az említett bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 2011. február 16i,182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében vett bizottságnak tekintendı*.

Az e rendelet 32. cikke (2) bekezdése és 33. cikke (2) és (3) bekezdése szerinti sürgıs esetekben a(z) [xxxx/éééé]/EU rendelet [6.] cikkében elıírt eljárás alkalmazandó.”

2) Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

3) Az e bekezdésre történı hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, annak 5. cikkével összefüggésben. ___________________ * HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

67

Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 1a. cikk A Bizottság három évvel ...-t* követıen értékeli e rendeletnek a 834/2007/EK rendelet módosítására gyakorolt hatásait különös tekintettel az átláthatóságra és a civil társadalomra gyakorolt hatásokra. A fontosabb érdekelteket és a civil társadalom képviselıit bevonják ezen értékelési folyamatba. _________________ *Idıpont e rendelet hatálybalépése után három évvel

68

P7_TA-PROV(2012)0283 Az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszere ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról szóló 485/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2010)0761 – C7-0002/2011 – 2010/0366(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)



–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 42. cikkére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0002/2010),

–


–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. május 4-i véleményére1,

–


–


1.


2.


3.


Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat – módosító jogszabály 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)A Bizottságnak a Szerzıdés 290. cikkének megfelelıen hatáskörrel kell rendelkeznie felhatalmazáson alapuló jogi 1

(3) A 485/2008/EK rendelet által létrehozott rendszer megfelelı mőködésének biztosítása érdekében a jogi

HL C 218., 2011.7.23., 126. o.

69

aktusok elfogadására az 485/2008/EK rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében. Célszerő meghatározni, hogy mely rendelkezésekre vonatkozóan gyakorolható az említett hatáskör, valamint melyek a felhatalmazás gyakorlásának feltételei.

aktusoknak az Európai Unió mőködésérıl szóló Szerzıdés 290. cikkének megfelelı elfogadására vonatkozó hatáskört át kell ruházni a Bizottságra az azon intézkedésekrıl szóló jegyzék elkészítése tekintetében, amelyekre jellegüknél fogva nem alkalmazhatók a kereskedelmi dokumentumok ellenırzése révén történı utólagos ellenırzés, amely intézkedésekre e rendelet nem alkalmazandó. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munkája során megfelelı konzultációt folytasson szakértık bevonásával is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumok Európai Parlamentnek és Tanácsnak történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.


Módosítás

(4) A 485/2008/EK rendeletnek az összes tagállamban történı egységes végrehajtása érdekében a Bizottságnak indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy a Szerzıdés 291. cikkével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el. A Bizottságnak különösen indokolt hatáskörrel rendelkeznie ahhoz, hogy egységes szabályokat fogadjon el az információcsere vonatkozásában. Ezen végrehajtási jogi aktusokat a Bizottságnak a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet 41d. cikkének (1) bekezdésében létrehozott mezıgazdasági alapok bizottságának segítségnyújtásával kell elfogadnia a …ról/-rıl szóló, XX/XXXX/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megfelelıen [az EUMSz. 291. cikkének (3) bekezdésében említett ellenırzési mechanizmusokról

(4) A 485/2008/EK rendelet egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében végrehajtási hatásköröket kell a Bizottságra ruházni. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban kell gyakorolni.

70

szóló rendelet elfogadását követıen egészítendı ki, amely jelenleg az Európai Parlament és a Tanács vitájának tárgyát képezi]. _____________ 1

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.


Módosítás

Az 1. cikk (2) bekezdésében a második mondat helyébe a következı szöveg lép:

A 1. cikk (2) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: 2. E rendeletet nem lehet alkalmazni a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó integrált igazgatási és ellenırzési rendszer keretébe tartozó intézkedésekre.

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásából kizárjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak a kereskedelmi okmányok vizsgálata révén az utólagos ellenırzésre, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén összeállíthatja az e rendelet 13a., 13b. és 13c. cikkében említett feltételeknek megfelelıen azon további intézkedések jegyzékét, amelyekre e rendelet nem vonatkozik.

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásából kizárjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek természetüknél fogva nem alkalmasak a kereskedelmi okmányok vizsgálata révén az utólagos ellenırzésre, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén összeállíthatja az e rendelet 13a. cikkében említett feltételeknek megfelelıen azon további intézkedések jegyzékét, amelyekre e rendelet nem vonatkozik. _____________ 1

71

HL L 30., 2009.1.31., 16. o.


Módosítás

A Bizottság határozatlan idıre szóló felhatalmazást kap az e rendeletben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

1. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

2. A Bizottság az 1. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást a ...-t* követı ötéves idıszakra kapja meg. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az ötéves idıszak vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra. 3. Az Európai Parlament vagy a Tanács az 1. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a határozatban szereplı késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. 4. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot. 5. Az 1. cikk (2) bekezdésének megfelelıen elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Parlament vagy a Tanács az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a jogi aktusról szóló értesítéstıl számított két hónapos határidın belül

72

nem emel kifogást, illetve akkor, ha az idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni. A határidı az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbítható. _____________ *E rendelet hatálybalépésének idıpontja.



Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 13a. cikkben említett felhatalmazást. A felhatalmazás visszavonásával kapcsolatos döntés meghozatala érdekében belsı eljárást indító intézmény a végleges határozat meghozatala elıtt ésszerő idın belül törekszik tájékoztatni arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve, hogy mely felhatalmazás visszavonásáról és milyen lehetséges indokok alapján kíván határozni. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

73

Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 485/2008/EK rendelet 13 c cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Európai Parlament és a Tanács az értesítés napját követı két hónapos idıtartamon belül kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen idıtartam egy hónappal meghosszabbodik.

törölve

Ha az említett határidı leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, azt ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az a benne megállapított idıpontban hatályba lép. Ha az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kíván kifogást emelni, a felhatalmazáson alapuló jogi aktust az idıtartam letelte elıtt ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az az idıtartam letelte elıtt hatályba léphet. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emel a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen kifogást emelı intézmény a kifogást megindokolja. Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 485/2008/EK rendelet 13 d cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 1290/2005/EK rendelet 42d. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelıen a Bizottság szükség esetén

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az alábbiakhoz kapcsolódó egyedi rendelkezéseket:

74

végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja azokat a rendelkezéseket, amelyek e rendeletnek az Unión belüli egységes alkalmazására irányulnak, különösen a következıkkel kapcsolatban: (a) a 7. cikk (1) bekezdésében említett közös fellépés koordinálása;

(a) a 7. cikk (1) bekezdésében említett közös fellépés koordinálása;

(b) a kérelmek tartalmára, formájára és benyújtásának módjára vonatkozó részletek és elıírások, az értesítés tartalma, formája és módja, valamint az e rendelet keretében szükséges információk benyújtása és cseréje;

(b) a kérelmek tartalmára, formájára és benyújtásának módjára vonatkozó részletek és elıírások, az értesítés tartalma, formája és módja, valamint az e rendelet keretében szükséges információk benyújtása és cseréje;

(c) az e rendelet keretében szükséges információk közzétételének feltételei és módja vagy azok Bizottság általi terjesztésére vagy a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátására vonatkozó konkrét szabályok és feltételek.”

(c) az e rendelet keretében szükséges információk közzétételének feltételei és módja vagy azok Bizottság általi terjesztésére vagy a tagállamok illetékes hatóságainak rendelkezésére bocsátására vonatkozó konkrét szabályok és feltételek. E végrehajtási aktusokat a 13e. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálati eljárással összhangban kell elfogadni.

Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 485/2008/EK rendelet 13 e cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 13e. cikk 1. A Bizottságot az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke alapján létrehozott Mezıgazdasági Alapok Bizottsága segíti. Az említett bizottságot a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak kell tekinteni. 2. Az e bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

75

P7_TA-PROV(2012)0284 Az EU és Oroszország közötti megállapodás a szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban vállalt kötelezettségek fenntartásáról *** Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az EU és Oroszország közötti jelenlegi partnerségi és együttmőködési megállapodásban szereplı, a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalások fenntartásával kapcsolatban az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció kormánya között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetrıl (16815/2011 – C7-0522/2011 – 2011/0328(NLE)) (Egyetértés) Az Európai Parlament, –

tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16815/2011),

–

tekintettel az EU és Oroszország közötti jelenlegi partnerségi és együttmőködési megállapodásban szereplı, a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalások fenntartásával kapcsolatban az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció kormánya között levélváltás formájában létrejött megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetre (16816/2011),

–

tekintettel a Tanács által az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 91. cikkével, 100. cikkének (2) bekezdésével, 207. cikkének (4) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontja v. alpontjával összhangban elıterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7–0522/2011),

–

tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikke (7) bekezdésére,

–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A7-0176/2012),

1.

egyetért a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

76

P7_TA-PROV(2012)0285 A gépjármőrészek és -alkatrészek kereskedelmérıl szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás *** Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Orosz Föderáció kormánya közötti, a gépjármőrészeknek és -alkatrészeknek az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kereskedelmérıl szóló megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16806/2011 – C7-0517/2011 – 2011/0324(NLE)) (Egyetértés) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az Európai Unió és az Orosz Föderáció kormánya között a gépjármőrészeknek és -alkatrészeknek az Európai Unió és az Orosz Föderáció közötti kereskedelmérıl szóló megállapodás tervezetére (16807/2011),

–

tekintettel a Tanács által az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 207. cikke (4) bekezdésének elsı albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontja v. alpontjával összhangban elıterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0517/2011),

–

tekintettel eljárási szabályzata 81. cikkére és 90. cikkének (7) bekezdésére,

–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A7 0175/2012),

1.


2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Orosz Föderáció kormányának és parlamentjének.

77

P7_TA-PROV(2012)0286 A nyersanyagokra vonatkozó kiviteli vámok Oroszország általi bevezetésérıl vagy növelésérıl szóló, az EU és Oroszország közötti megállapodás *** Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a nyersanyagokra kivetett kiviteli vámok bevezetésérıl vagy növelésérıl szóló megállapodás levélváltás formájában történı megkötésérıl szóló tanácsi határozattervezetrıl (16827/2011 – C7-0520/2011 – 2011/0332(NLE)) (Egyetértés) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció közötti, a nyersanyagokra kivetett kiviteli vámok bevezetésérıl vagy növelésérıl szóló, levélváltás formájában megkötendı megállapodás tervezetére (16828/2011),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 207. cikke (4) bekezdésének elsı albekezdésével és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontja v. alpontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0520/2011),

–


–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására (A7-0178/2012),

1.


2.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Oroszországi Föderáció kormányainak és parlamentjeinek.

78

P7_TA-PROV(2012)0287 Az EU és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, Korea, Marokkó, Mexikó, Svájc, Szingapúr és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás *** Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történı aláírásáról szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetrıl (12195/2011 – C7-0027/2012 – 2011/0167(NLE)) (Egyetértés) Az Európai Parlament, –


–

tekintettel az Európai Unió és tagállamai, valamint az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland közötti, hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás tervezetére,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 207. cikke (4) bekezdésének elsı albekezdésére és 218. cikke (6) bekezdésének második albekezdése a) pontja v. alpontjával összhangban a Tanács által benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0027/2012),

–


–

tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság ajánlására, valamint a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Jogi Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményeire (A7-0204/2012),

1.

nem ért egyet a megállapodás megkötésével;

2.

utasítja elnökét, hogy tájékoztassa a Tanácsot arról, hogy a megállapodás nem köthetı meg;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, a Marokkói Királyság, a Mexikói Egyesült Államok, a Svájci Államszövetség, a Szingapúri Köztársaság és Új-Zéland kormányának és parlamentjének;

79

P7_TA-PROV(2012)0288 A mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetések (2013) ***I Az Európai Parlament 2012. július 4-i jogalkotási állásfoglalása a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0630 – C7-0337/2011 – 2011/0286(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)



–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0337/2011),

–

tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 42. cikkének (1) bekezdésére,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. április 25-i véleményére1,

–

tekintettel a Régiók Bizottsága 2012. május 4-i véleményére2,

–

tekintettel a Tanács képviselıjének 2012. június 11-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint elfogadja az Európai Parlament álláspontját, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–

tekintettel eljárási szabályzata 55. és 37. cikkére,

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság véleményére (A7-0163/2012),

1.


2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.


1 2

HL C 191., 2012.6.29., 116. o. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

80

P7_TC1-COD(2011)0286 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2012. július 4-én került elfogadásra a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen kifizetések 2013. évi alkalmazása tekintetében történı módosításáról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 42. cikke (1) bekezdésére és 43. cikke (2) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére2, rendes jogalkotási eljárás keretében3,

1 2 3

HL C 191., 2012.6.29., 116. o. 2012. május 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2012. július 4-i álláspontja.

81

mivel: (1)

2014. január 1-jétıl a közös agrárpolitika keretében a mezıgazdasági termelık részére ▌meghatározott új támogatási rendszereket kell alkalmazni, és azoknak fel kell váltaniuk a jelenlegi rendszereket. ▌A mezıgazdasági termelıknek nyújtható jövedelemtámogatás odaítélésének alapját a 2013-as naptári évben is a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezıgazdasági termelık részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletnek1 kell képeznie.

(2)

A 73/2009/EK rendelet bevezette a közvetlen kifizetések progresszív módon történı kötelezı csökkentésének rendszerét („moduláció”), és ezen belül rendelkezett a legfeljebb 5000 EUR összegő közvetlen kifizetéseket érintı mentesítésrıl, amelyet a 2012-es naptári évig kell alkalmazni. Következésképpen az egy adott tagállamban a moduláció alkalmazását követıen nyújtható közvetlen kifizetések teljes nettó összege („nettó felsı határa”) a 2012-es naptári évig került rögzítésre. Annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések összege a 2013-as naptári évben is a 2012-es évhez hasonló szinten maradjon – kellı mértékben figyelembe véve a 73/2009/EK rendelet értelmében új tagállamokat érintı fokozatos bevezetést –, a 2013-as naptári évre vonatkozóan egy olyan kiigazítási mechanizmusról kell rendelkezni, amely a modulációval és a nettó felsı határokkal azonos hatást fejt ki. Tekintettel a közös agrárpolitika keretében a legkülsı régiók számára nyújtott támogatás sajátos jellemzıire, ezt a kiigazítási mechanizmust az említett régiók mezıgazdasági termelıi esetében nem kell alkalmazni.

1

HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

82

(3)

Annak érdekében, hogy a ▌ 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések rendszerének mőködése zavartalan legyen, a 2012-es naptári évre rögzített nettó felsı határokat ki kell terjeszteni 2013-ra is, illetve szükség esetén ki kell igazítani ıket, különösen a közvetlen kifizetéseknek az új tagállamokban való fokozatos bevezetésébıl eredı növekedések figyelembevétele érdekében ▌.

(4)

A kötelezı modulációval párhuzamosan, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezıgazdasági termelık részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK rendeletben meghatározott közvetlen kifizetések önkéntes modulációjára vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2007. március 27-i 378/2007/EK tanácsi rendelet1 lehetıvé tette a tagállamok számára, hogy a 2012es naptári évig csökkentést („önkéntes modulációt”) alkalmazzanak a területükön közvetlen kifizetésként egy adott naptári évre vonatkozóan odaítélendı minden összegre. Annak érdekében, hogy a 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján folyósítandó közvetlen kifizetések összege a 2012-es évhez hasonló szinten maradjon, azon tagállamoknak, amelyek a 2012-es naptári évre vonatkozóan önkéntes modulációt alkalmaztak, továbbra is lehetıséget kell kapniuk arra, hogy csökkentsék a 2013-as naptári évre vonatkozóan odaítélt közvetlen kifizetéseket, és az így keletkezett pénzeszközöket vidékfejlesztési programok finanszírozására fordítsák. Ezért célszerő rendelkezni arról, hogy a közvetlen kifizetések összegét – a közvetlen kifizetések 2013-ra vonatkozó önkéntes kiigazítási rendszerének alkalmazása révén – tovább lehessen csökkenteni. Ezt a csökkentést a 2013-as naptári évre elıirányzott közvetlen kifizetések kötelezı kiigazításán felül kell alkalmazni.

1

HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

83

(5)

Amennyiben egy tagállam a 2012-es naptári évre vonatkozóan regionálisan differenciált önkéntes modulációs mértékeket alkalmazott, erre a 2013-as naptári évre vonatkozóan is lehetıséget kell kapnia. A mezıgazdasági termelık részére nyújtott közvetlen támogatás szintjének megırzése érdekében, a közvetlen kifizetések kötelezı, illetve önkéntes kiigazításának a 2013-as naptári év során történı együttes alkalmazása nem vezethet a közvetlen kifizetéseknek a – 2012-ben a kötelezı és az önkéntes moduláció révén alkalmazott csökkentéseket meghaladó – csökkentéséhez. Ezért a közvetlen kifizetéseknek a 2013-as naptári év vonatkozásában az egyes régiókban alkalmazandó kiigazításának maximális mértéke nem haladhatja meg a 2012-es naptári évre vonatkozóan alkalmazott kötelezı és önkéntes modulációból együttesen eredı csökkentéseket.

(6)

Amennyiben egy tagállam élt a 378/2007/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti lehetıséggel, és úgy döntött, hogy nem alkalmazza az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott hozzájárulás maximális mértékét az önkéntes modulációnak a 2007-tıl 2013-ig tartó programozási idıszakban való alkalmazásából származó nettó összegekre, ezt a lehetıséget biztosítani kell e tagállamnak a közvetlen kifizetések önkéntes kiigazítása révén összegyőjtött pénzeszközök tekintetében is, annak érdekében, hogy 2014-ben is folyamatos legyen a vidékfejlesztési intézkedésekkel kapcsolatos közkiadások finanszírozása. A következetesség érdekében a vidékfejlesztési programokra vonatkozó elıfinanszírozási szabályok nem lehetnek alkalmazandók az említett pénzeszközökre.

84

(7)

A 2005-ös csatlakozási okmányban szereplı, a kifizetések fokozatos bevezetését célzó mechanizmus következtében Bulgária és Románia esetében a közvetlen kifizetések szintje – a mezıgazdasági termelıket megilletı kifizetéseknek az átmeneti idıszakban történı kiigazítását követıen – 2013-ban is elmarad a közvetlen kifizetések többi tagállamban alkalmazandó szintjétıl. A kiigazítási mechanizmust ezért Bulgária és Románia mezıgazdasági termelıi esetében nem kell alkalmazni.

(8)

Az új tagállamok jogosultak voltak arra, hogy a közvetlen kifizetéseknek a szóban forgó tagállamokat érintı fokozatos bevezetésének következtében kiegészítı nemzeti közvetlen kifizetéseket nyújtsanak. Ez a lehetıség 2013-tól megszőnik, amikor a közvetlen kifizetések rendszerének az új tagállamokban való fokozatos bevezetése befejezıdik. Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamokban a kiegészítı nemzeti közvetlen kifizetések jelentıs szerepet töltöttek be a bizonyos ágazatokban mőködı mezıgazdasági termelık jövedelmének kiegészítésében. Ciprus esetében ugyanez mondható el az állami támogatásokról. A fenti okból, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a 2012-ig kiegészítı nemzeti közvetlen kifizetésben, illetve Ciprus esetében állami támogatásban részesülı ágazatoknak nyújtott támogatás 2013-ban hirtelen jelentısen csökkenjen, rendelkezni kell arról, hogy a szóban forgó tagállamok 2013-ban a Bizottság engedélyével átmeneti nemzeti támogatást nyújthassanak a mezıgazdasági termelık számára. Annak biztosítása érdekében, hogy a mezıgazdasági termelıknek nyújtott támogatás szintje 2013-ban is változatlan maradjon, kizárólag azon ágazatok esetében engedélyezendı az átmeneti nemzeti támogatás, amelyek 2012-ben kiegészítı nemzeti közvetlen kifizetésben, illetve Ciprus esetében állami támogatásban részesültek, és az átmeneti támogatás nyújtására a 2012-es kifizetésekre vonatkozó feltételekkel megegyezı feltételeknek kell vonatkozniuk.

85

(9)

A pénzeszközöknek az EMVA javára történı, a 73/2009/EK rendelet 134. és 135. ▌cikke szerinti átcsoportosítása a 2007–2013-as idıszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódik. A 2013-as naptári évben benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések hatással lesznek a 2014-es pénzügyi évre, ezáltal a következı többéves pénzügyi keret részét fogják képezni ▌. A szóban forgó keret szerint a vidékfejlesztési programozás céljára rendelkezésre álló összegek már tartalmazzák a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 134. és 135. cikke szerinti átcsoportosításának megfelelı összegeket. Ezért a pénzeszközök ilyen jellegő átcsoportosítását meg kell szüntetni.

(10)

A pénzeszközök hatékonyabb felhasználásának megkönnyítése érdekében a 73/2009/EK rendelet lehetıvé tette a tagállamok számára, hogy nemzeti felsı határukat meghaladóan is nyújthassanak olyan összegő támogatást, amelynek szintje bizonyosan belül marad a fel nem használt nemzeti felsı határukon. Az említett rendelet értelmében ezen összegeket vagy a különleges támogatások finanszírozására kell felhasználni, vagy a 73/2009/EK rendelet 136. cikke alapján az EMVA javára kell átcsoportosítani. Mivel az új közvetlen támogatási rendszer hatálybalépésével megszőnik annak lehetısége, hogy a tagállamok nemzeti felsı határukat meghaladóan is nyújthassanak támogatást, a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 136. cikke értelmében az EMVA javára történı átcsoportosítását csak 2013. december 31-ig indokolt fenntartani.

86

(11)

Annak lehetısége, hogy az önkéntes kiigazítás alkalmazásából származó összegeket az EMVA keretében történı vidékfejlesztési programozás és finanszírozás keretében nyújtott kiegészítı uniós támogatásként bocsássák rendelkezésre a 2014-es pénzügyi évben, valamint a pénzeszközöknek a 73/2009/EK rendelet 136. cikke szerinti átcsoportosításának meghosszabbítása nem befolyásolhatja a közvetlen kifizetések szintjének jövıbeli kiigazítását, amelynek célja a közvetlen támogatások tagállamok közötti egyenlıbb elosztása, amely a tervek szerint az új közvetlen támogatási rendszer részét képezi majd.

(12)

A költségvetési fegyelem betartására tekintettel meg kell határozni a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az EMGA-ból finanszírozott kiadások felsı határát, figyelembe véve a szóban forgó pénzügyi évre vonatkozóan a Tanács által a Szerzıdés 312. cikkének (2) bekezdése értelmében elfogadott, a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletben meghatározott maximális összegeket, az önkéntes kiigazításból származó összegeket, valamint a 73/2009/EK rendelet 136. cikkének alkalmazásából eredı összegeket.

87

(13)

Annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kiigazítások helyes alkalmazását a 2013-ban benyújtott kérelmek alapján a tagállamok által folyósítandó közvetlen kifizetések esetében, valamint a pénzügyi fegyelem 2013-as naptári évben való érvényesítése céljából, a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy a Szerzıdés 290. cikkének megfelelıen jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által a mezıgazdasági termelık esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályokról. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.

(14)

A tagállamoknak a 73/2009/EK rendelet értelmében lehetıségük volt úgy dönteni, hogy a nemzeti felsı határuk adott százalékát a következı évtıl a mezıgazdasági termelıik különleges támogatására fordítják, továbbá lehetıségük volt – az ilyen támogatás módosításával vagy megszüntetésével – egy korábbi döntésüket megváltoztatni. Célszerő rendelkezni arról, hogy a 2013-as naptári évtıl kezdıdı hatállyal ismételten vizsgálják felül ezeket a döntéseket.

(15)

Ezen végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az önkéntes kiigazításból származó összegek elıterjesztése tekintetében. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen kell gyakorolni.

1

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

88

(16)

A 2014-es pénzügyi év vonatkozásában az önkéntes kiigazításból származó összegek megállapítását, az EMGA-kiadásokra rendelkezésre álló nettó egyenleg megállapítását és az átmeneti nemzeti támogatások nyújtásának engedélyezését illetıen a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el.

(17)

A 73/2009/EK rendeletet ezért ennek megfelelıen módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

89

1. cikk A 73/2009/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.

A 8. cikk a következıképpen módosul: a)

az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) E rendelet 11. cikkének sérelme nélkül, egy adott tagállamban a 2013-at megelızı naptári években az e rendelet 7. és 10. cikkének, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkének alkalmazását követıen, a 2013-as naptári évben pedig az e rendelet 10a. és 10b. cikkének alkalmazását követıen nyújtható közvetlen kifizetések teljes nettó összege – a 247/2006/EK rendelet és az 1405/2006/EK rendelet értelmében nyújtott közvetlen kifizetések kivételével – nem haladhatja meg az e rendelet IV. mellékletében meghatározott felsı határokat. Szükség esetén a tagállamok – az e rendelet IV. mellékletében megállapított felsı határok betartása céljából – lineáris kulcs alkalmazásával csökkentik a 2013-at megelızı naptári években az e rendelet 7. és 10. cikkében, valamint a 378/2007/EK rendelet 1. cikkében, a 2013-as naptári évben pedig az e rendelet 10a. és 10b. cikkében elıírt csökkentés tárgyát képezı közvetlen kifizetések összegét.”

b)

a (2) bekezdésben a d) pontot el kell hagyni.

90

2.

A szöveg a következı cikkekkel egészül ki: „10a. cikk A közvetlen kifizetések kiigazítása 2013-ban (1)

Egy mezıgazdasági termelı részére a 2013-as naptári évben odaítélendı bármely közvetlen kifizetés 5 000 EUR-n felüli összegét 10 %-kal csökkenteni kell.

(2)

Az (1) bekezdésben meghatározott csökkentést a 300 000 EUR-t meghaladó összegek esetében 4 százalékponttal növelni kell.

(3)

Az (1) és a (2) bekezdést nem kell alkalmazni Bulgária, Románia, Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek és Madeira, valamint a Kanári-szigetek és az égei-tengeri szigetek mezıgazdasági termelıinek nyújtott közvetlen kifizetésekre.

(4)

Az (1) bekezdéstıl eltérve a szóban forgó bekezdésben említett csökkentés mértéke az új tagállamokban – Bulgária és Románia kivételével – 0 %.

91

10b. cikk A közvetlen kifizetések önkéntes kiigazítása 2013-ban (1)

Bármely tagállam, amely a 2012-es naptári évre alkalmazta a 378/2007/EK rendelet 1. cikkét, csökkentést alkalmazhat (a továbbiakban: önkéntes kiigazítás) a 2013-as naptári évre vonatkozóan a területén közvetlen kifizetésként odaítélendı minden összegre. Az önkéntes kiigazítás a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan az e rendelet 10a. cikkében megállapított kiigazításon felül alkalmazandó. Az önkéntes kiigazítás régiónként eltérı lehet, amennyiben a tagállam élt a 378/2007/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában megállapított lehetıséggel.

(2)

A 10a. cikknek és az e cikk (1) bekezdésének együttes alkalmazásából eredı csökkentés maximális mértéke nem haladhatja meg azt a százalékos értéket, amelyet az e rendelet 7. cikkének és a 378/2007/EK rendelet 1. cikke (1) bekezdésének az adott régióban a 2012-es naptári évre vonatkozóan a mezıgazdasági termelıknek odaítélendı összegekre történı együttes alkalmazása eredményez.

92

(3)

Az önkéntes kiigazítás alkalmazásából származó összegek nem haladhatják meg azokat a nettó összegeket, amelyeket a Bizottság a 378/2007/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a 2012-es naptári évre megállapított.

(4)

Az önkéntes kiigazítás alkalmazásából eredı összegek abban a tagállamban állnak rendelkezésre az EMVA keretében történı vidékfejlesztési programozás és finanszírozás vonatkozásában nyújtott uniós támogatásként, amelyben keletkeztek.

(5)

A tagállamok …*-ig döntenek a következıkrıl, és közlik a Bizottsággal az alábbiakat: a)

az önkéntes kiigazítás mértéke az egész területre és adott esetben az egyes régiókra vonatkozóan;

b)

az önkéntes kiigazítás alapján levonandó teljes összeg az egész területre és adott esetben az egyes régiókra vonatkozóan.

*

HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatályba lépését követı két hónappal.

93

10c. cikk Az önkéntes kiigazításból és a 136. cikk alkalmazásából eredı összegek (1)

A tagállamok által a 10b. cikk (5) bekezdésének értelmében közölt összegek alapján a Bizottság – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – az önkéntes kiigazításból eredı összegek megállapításáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(2)

Az (1) bekezdés szerint megállapított összegek, valamint a 136. cikknek a 2014es pénzügyi évre való alkalmazásából eredı összegek hozzáadódnak a vidékfejlesztési programokhoz nyújtott EMVA-hozzájárulás tagállamonkénti éves bontásához.

(3)

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a (2) bekezdésben említett tagállamonkénti éves bontáshoz hozzáadott összegek tekintetében túllépik az EMVA-hozzájárulás maximális mértékét. A (2) bekezdésben említett tagállamonkénti éves bontáshoz hozzáadott összegekre nem vonatkozik a vidékfejlesztési programokat érintı egységes elıfinanszírozási összeg kifizetése.

94

(4)

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat állapít meg arra vonatkozóan, hogy a vidékfejlesztési programok finanszírozási terveiben hogyan kell szerepeltetni a (2) bekezdésben említett összegeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 141b. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

10d. cikk Nettó felsı határ az EMGA esetében (1)

Az EMGA-kiadások esetében a 2014-es pénzügyi évre vonatkozó felsı határ kiszámítása úgy történik, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendeletben megállapított maximális összegekbıl le kell vonni az e rendelet 10c. cikkének (2) bekezdésében említett összegeket.

(2)

A Bizottság az (1) bekezdésben említett adatok alapján – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – az EMGA-kiadások számára a 2014-es pénzügyi évre rendelkezésre álló nettó egyenleg meghatározásáról szóló végrehajtási jogi aktusokat fogad el.”;

95

3.

A 11. cikk (1) bekezdése a következı albekezdéssel egészül ki: „A 2014-es pénzügyi évben azonban az elsı albekezdésben említett kiigazítás meghatározása úgy történik, hogy a közvetlen kifizetéseknek az e rendelet 10a. cikkében elıírt kiigazítását megelızıen az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 312. cikkének (2) bekezdése alapján a Tanács által elfogadott rendeletben megállapított, a KAP szerinti, piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések finanszírozására szóló elırejelzésekhez hozzá kell adni az e rendelet 10b. cikkében említett összegeket, valamint az e rendelet 136. cikkének a 2014-es pénzügyi év tekintetében történı alkalmazásából eredı összegeket, a 300 000 000 EUR összegő ráhagyás figyelembevétele nélkül.”;

4.

A 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(2) A Bizottság legkésıbb azon naptári év március 31-ig elıterjesztett javaslatára, amelyre az (1) bekezdésben említett kiigazításokat alkalmazni kell, az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, legkésıbb ugyanazon naptári év június 30-ig meghatározza ezeket a kiigazításokat.”;

96

5.

A szöveg a következı cikkel egészül ki: „11a. cikk Felhatalmazás ▌A közvetlen kifizetések 2013-as kiigazításának optimális alkalmazása és a pénzügyi fegyelemnek a 2013-as pénzügyi évben való biztosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 141a. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben megállapítja a 2013. évi kifizetések 10a. cikk szerinti kiigazítása és a 11. cikk szerinti pénzügyi fegyelem érdekében a tagállamok által a mezıgazdasági termelık esetében alkalmazandó csökkentések kiszámításának alapjára vonatkozó szabályokat.”

6.

A 68. cikk (8) bekezdésében a bevezetı mondat helyébe a következı szöveg lép: „(8) Azok a tagállamok, amelyek meghozták a 69. cikk (1) bekezdésében említett döntést, …*-ig felülvizsgálhatják azt, és úgy dönthetnek, hogy 2013-tól kezdıdı hatállyal:”;

*

HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet kihirdetését követı egy hónappal.

97

7.

A 69. cikk (1) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „(1) A tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig, 2011. augusztus 1-jéig vagy …*-ig dönthetnek úgy, hogy a döntést követı évtıl kezdıdıen a 40. cikkben említett nemzeti felsı határ legfeljebb 10 %-át vagy – Málta esetében – 2 000 000 EUR-t a 68. cikk (1) bekezdésében elıírt különleges támogatásra használják fel.”;

8.

A 131. cikk (1) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: „(1) Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok 2009. augusztus 1-jéig, 2010. augusztus 1-jéig, 2011. augusztus 1-jéig vagy …*-ig dönthetnek úgy, hogy a döntést követı évtıl kezdıdıen a 40. cikkben említett nemzeti felsı határ legfeljebb 10 %-át a 68. cikk (1) bekezdésében meghatározottak szerint, illetve a III. cím 5. fejezetével összhangban a mezıgazdasági termelık támogatására fordítják.”;

9.

A szöveg a következı cikkel egészül ki: „133a. cikk Átmeneti nemzeti támogatás (1)

Az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó új tagállamok Bulgária és Románia kivételével 2013-ban átmeneti nemzet támogatást nyújthatnak.

*

HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet kihirdetését követı egy hónappal.

98

Ciprus kivételével, az említett támogatás nyújtását a Bizottságnak kell engedélyeznie az (5) bekezdésnek megfelelıen. (2)

Az átmeneti nemzeti támogatás azon ágazatok mezıgazdasági termelıi részére nyújtható, amely ágazatok esetében 2012-ben a 132. és a 133. cikk alapján kiegészítı nemzeti közvetlen kifizetés, illetve Ciprus esetében állami támogatás volt nyújtható.

(3)

Az átmeneti támogatás nyújtására ugyanazok a feltételek érvényesek, mint amelyek a 2012-ben a 132. és a 133. cikk alapján teljesítendı kifizetések engedélyezésére vonatkoztak.

(4)

A (2) bekezdésben említett bármely ágazat mezıgazdasági termelıinek nyújtható támogatás teljes összege az ágazatonként megállapított külön pénzügyi keretre korlátozódik, amely az alábbiak különbségével egyenlı: a)

az érintett ágazat mezıgazdasági termelıi részére 2012-ben nyújtható közvetlen támogatások teljes összege, beleértve a 132. cikk alapján teljesített minden kifizetést; valamint

b)

a közvetlen támogatások azon teljes összege, amely 2013-ban az egységes területalapú támogatási rendszerben ugyanazon ágazat rendelkezésére állna. A Ciprust érintı ágazatspecifikus pénzügyi kereteket a XVIIa. melléklet tartalmazza.

99

(5)

A Bizottság a benyújtott értesítés alapján – a 141. cikk (2) bekezdésében és a 141b. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben engedélyezi az átmeneti nemzeti támogatást, és: a)

megállapítja az egyes ágazatok pénzügyi keretét;

b)

adott esetben megállapítja az átmeneti nemzeti támogatás maximális mértékét;

(6)

c)

meghatározza a támogatás nyújtásának feltételeit; valamint

d)

meghatározza a kifizetésekre alkalmazandó árfolyamot.

Az új tagállamok objektív kritériumok alapján és a Bizottság által az (5) bekezdésnek megfelelıen adott engedély keretein belül határozhatnak a kiegészítı nemzeti támogatásként nyújtandó összegekrıl.”;

10.

A 134. és a 135. cikket el kell hagyni.

11.

A 136. cikket el kell hagyni.

100

12.

A 139. cikk helyébe a következı szöveg lép: „139. cikk Állami támogatás Az 1234/2007/EK rendelet 180. cikkétıl és az egyes versenyszabályok mezıgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére történı alkalmazásáról szóló, 2006. július 24-i 1184/2006/EK tanácsi rendelet* 3. cikkétıl eltérve, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 107., 108. és 109. cikke nem alkalmazandó az e rendelet 41., 57., 64., 68, 69., 70., és 71. cikke, 82. cikkének (2) bekezdése, 86. cikke, 98. cikkének (4) bekezdése, 111. cikkének (5) bekezdése, 120. cikke, 129. cikkének (3) bekezdése, valamint 131., 132., 133. és 133a. cikke alapján e rendelettel összhangban teljesített tagállami kifizetésekre. ——————————— *

13.

HL L 214., 2006.8.4., 7. o.”;

A szöveg a következı cikkekkel egészül ki: „141a. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1)

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

101

(2)

A Bizottság 11a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása …*-tól 2013. december 31-ig terjedı idıszakra szól.

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)

A 11a. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követı két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett idıtartam lejártát megelızıen mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıtartam két hónappal meghosszabbodik.

*

HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatályba lépését követı egy hónappal.

102

141b. cikk Bizottsági eljárás (1)

A Bizottságot az 1698/2005/EK rendelettel létrehozott vidékfejlesztési bizottság segíti. Ez a bizottság a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet* értelmében vett bizottságnak minısül.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

——————————— *

HL L 55., 2011.2.28., 13. o.”;

103

14.

A IV. melléklet a következı oszloppal egészül ki: „2013 569 903 964,3 5 329,6 101,2 1 255,5 2 344,5 5 055,2 7 853,1

104

4 128,3 53,5 146,4 379,8 34,7 1 313,1 5,5 830,6 715,7 3 043,4 566,6 144,3 385,6 539,2 708,5 3 650 ”;

105

15.

A szöveg a következı melléklettel egészül ki: „XVIIa. melléklet Átmeneti nemzeti támogatás – Ciprus (EUR)

Ágazat

2013

Gabonafélék (a durumbúza kivételével)

141 439

Durumbúza

905 191

Tej és tejtermékek

3 419 585

Szarvasmarha

4 608 945

Juh- és kecskefélék

10 572 527

Sertéságazat

170 788

Baromfitenyésztés és tojástermelés

71 399

Bor

269 250

Olívaolaj

3 949 554

Csemegeszılı

66 181

Mazsolaszılı

129 404

Feldolgozott paradicsom

7 341

Banán

4 285 696

Dohány

1 027 775

Lombhullató fák gyümölcse, beleértve a csonthéjasokat Összesen

173 390 29 798 462

”.

106

2. cikk Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı hetedik napon lép hatályba. Ezt a rendeletet 2013. január 1-jétıl kell alkalmazni. A második albekezdéstıl eltérve: a)

az alábbi rendelkezéseket e rendelet hatálybalépésének napjától kell alkalmazni: i.

az e rendelet 1. cikkének 2. pontjával beillesztett következı rendelkezések: a 73/2009/EK rendelet 10b. cikkének (5) bekezdése, 10c. cikkének (1) és (4) bekezdése és 10d. cikkének (2) bekezdése;

ii.

az e rendelet 1. cikkének 9. pontjával beillesztett következı rendelkezések: a 73/2009/EK rendelet 133a. cikkének (5) és (6) bekezdése;

iii. b)

az e rendelet 1. cikkének 5.,6., 7., 8. és 13. pontja;

e rendelet 1. cikke 1. pontjának b) alpontja és 11. pontja 2014. január 1-jétıl alkalmazandó.

107

Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt ...,

az Európai Parlament részérıl

a Tanács részérıl

az elnök

az elnök _________________

108

P7_TA-PROV(2012)0289 A 2013. évi költségvetés – A háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása a 2013. évi költségvetési tervezetrıl szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról (2012/2016(BUD)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a 2013. évi költségvetés tervezetére, melyet a Bizottság 2012. április 25-én fogadott el (COM(2012)0300),

–

tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra1,

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkére,

–

tekintettel a 2013-as pénzügyi évre szóló költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2012. március 14-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a 2013. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2012. február 21-i tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel a kifizetésekkel foglalkozó 2012. május 30-i intézményközi megbeszélés következtetéseire,

–

tekintettel eljárási szabályzata II. címének 7. fejezetére,

–

tekintettel a Halászati Bizottság levelére,

–

tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Ellenırzı Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság, valamint a Nıjogi és Esélyegyenlıségi Bizottság véleményére (A70215/2012),

2013. évi költségvetési tervezet – általános értékelés 1.

1 2

emlékeztet arra, hogy 2012. március 14-i állásfoglalásában a Parlament a növekedés és a munkahelyteremtés elımozdítását az Európa 2020 stratégiával összhangban központi prioritásként jelölte meg, különösen a forrásoknak olyan politikákra és programokra való összpontosítása mellett érvelve, amelyek bizonyítottan elısegítik e célok elérését, azaz támogatják a kkv-kat és a fiatalokat; üdvözli, hogy a Bizottság 2013. évi költségvetési tervezete ugyanebbe az irányba mutat a megerısítendı prioritások tekintetében;

HL C 139., 2006.6.14., 1. o Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0077.

109

2.

elismeri, hogy nemzeti szinten tartós gazdasági és költségvetési korlátozásokkal kell szembenézni, valamint költségvetési konszolidációra van szükség; megismétli azonban azt a meggyızıdését, hogy az uniós költségvetés közös és hatékony beruházási és szolidaritási eszköz, amely különösen a jelenlegi helyzetben szükséges a gazdasági növekedés, a versenyképesség és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez a 27 tagállamban; hangsúlyozza, hogy korlátozott összege ellenére, amely nem haladja meg az Unió teljes közkiadásainak 2%-át, az uniós költségvetés valódi gazdasági hatással járt és eddig sikeresen kiegészítette a tagállamok gazdaságélénkítési politikáit;

3.

ezért határozottan meg kívánja védeni a forrásoknak a költségvetési tervezetben meghatározott megfelelı szintjét a következı évi költségvetésben, és ellen akar állni minden olyan kísérletnek, amely a források csökkentésére irányul, különösen a növekedést és a foglalkoztatást ösztönzı politikák területén; úgy véli, hogy az uniós költségvetés, amely nem mutathat hiányt, nem lehet a nemzeti szintő gazdaságpolitikák sikertelenségének áldozata; megállapítja, hogy 2012-ben több tagállam is növeli nemzeti költségvetése összegét;

4.

meggyızıdése, hogy különösen válság idején a pénzügyi felelısség kiemelkedı jelentıségő; ezért úgy véli, hogy a forrásokat azokra a területekre kell összpontosítani, amelyeken az uniós költségvetés többletértéket teremthet, miközben csökkenteni lehetne ıket azokban az ágazatokban, amelyek indokolatlan késedelmeket, valamint alacsony felhasználási arányt mutatnak, azzal a céllal, hogy megtakarításokat lehessen elérni azokon a sorokon, amelyek esetében a végrehajtás során problémák merültek fel; úgy véli, hogy tényleges megtakarítások érhetık el a költségvetési sorok közötti átfedések és az alacsony hatékonyságú területek feltárásával; ennek alapján szakbizottságaival együttmőködésben pozitív és negatív prioritásokat kíván meghatározni 2013-ra; ebbıl a célból kéri a Bizottságot, hogy a költségvetési hatóság két ága számára nyújtson – teljesítménymutatókon alapuló – gyors, rendszeres és teljes körő tájékoztatást a különbözı programok és kezdeményezések végrehajtásáról, és azokat mérje az EU politikai kötelezettségvállalásaihoz;

5.

úgy véli, hogy az EU-nak – nem utolsósorban a tagállamokban jelenleg végrehajtott megszorítási politikák összefüggésében – felelıs magatartást kell tanúsítania és azonnali, konkrét intézkedéseket kell tennie a Parlament egységes székhelyének létrehozása érdekében;

6.

megjegyzi, hogy a 2013. évi uniós költségvetés Bizottság által javasolt tervezete 150 931,7 millió euró a kötelezettségvállalási elıirányzatoknál (azaz +2% a 2012. évi költségvetéshez képest) és 137 924,4 millió a kifizetési elıirányzatoknál (azaz +6,8% a 2012. évi költségvetéshez képest; megjegyzi, hogy ezek az összegek az EU 2013-ra tervezett GNI-jének 1,13%-át, illetve 1,03%-át teszik ki; emlékeztet rá, hogy a többéves pénzügyi keret a jelenlegi árakon a kötelezettségvállalási elıirányzatokra 152 502 millió eurós, a kifizetési elıirányzatokra pedig 143 911 millió eurós felsı határt állapít meg; tudomásul veszi a kötelezettségvállalási és a kifizetési elıirányzatok szintje közötti folyamatos eltérést, amely a fennálló kötelezettségvállalások további növekedését fogja eredményezni;

7.

megérti, hogy a Bizottság a programozási idıszak végén a kifizetések oldalára helyezi a hangsúlyt, mivel megoldást kíván találni a fennálló kötelezettségvállalások egyre növekvı szintjének problémájára is; miközben osztja ezt a megközelítést, különösen

110

aggódik a kötelezettségvállalási elıirányzatoknak a jövı évre becsült inflációs ráta szintjén való javasolt befagyasztása miatt; hangsúlyozza a kötelezettségvállalások fontosságát az elsıdleges politikai célok meghatározása, ezáltal annak biztosítása szempontjából, hogy végül sor kerüljön a szükséges beruházásra a növekedés és a foglalkoztatás ösztönzése céljából; gondosan elemezni kívánja, hogy a kötelezettségvállalások ezen szintje lehetıvé teszi-e a fı uniós politikák megfelelı végrehajtását; véleménye szerint a Bizottság és a tagállamok a kötelezettségvállalási elıirányzatok befagyasztását ugyan elıterjeszthetik a fennálló kötelezettségvállalások növekedésével kapcsolatos probléma részbeni megoldásaként, de ez nem tekinthetı elfogadható stratégiának a fennálló kötelezettségvállalások ellenırzés alatt tartására; 8.

a kifizetési elıirányzatok 2012-hez képest 6,8%-kal való növelését az elsı válasznak tekinti a Parlament felelıs és valószerő költségvetési tervezésre irányuló kérésére; tudomásul veszi, hogy a kifizetési elıirányzatok növelése a versenyképesség és a kohézió területeire összpontosít, mert az e területeken futó projektekbıl magasabb szintő követelések várhatóak; teljes mértékben támogatja ezt a növelést, amely nemcsak a teljesítendı múltbeli kötelezettségvállalásokból származik, hanem a programok tényleges végrehajtásából is, amely a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évére várhatóan rohamosan felgyorsul; felhívja a Bizottságot, hogy ellenırizze a tagállamokkal, hogy a kifizetések emelésére irányuló becsült igényeik pontosak és valószerőek-e;

9.

továbbra is kételkedik azonban abban, hogy a kifizetési elıirányzatok 2013-ra javasolt szintje megfelelı lesz-e a tényleges jövı évi igények fedezésére, különösen az 1b. alfejezetben és a 2. fejezetben; 2012 folyamán gondosan figyelemmel fogja kísérni a kifizetések helyzetét, külön figyelmet fordítva az összes javasolt átcsoportosításra és újrafelosztásra; figyelmeztet arra is, hogy a kifizetések 2012-es elégtelen szintje a Bizottság által 2013-ra javasolt szinttel együtt esetlegesen elégtelennek bizonyulhat a Bizottsággal szembeni követelések teljesítésére, és csupán a kohéziós politika területén kötelezettségvállalások milliárdos nagyságrendő visszavonását eredményezheti; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi javaslat következtében a kifizetések teljes összege a 2007 és 2013 közötti idıszakra 859,4 milliárd euróra emelkedne, amely mintegy 66 milliárd euróval kevesebb, mint a többéves pénzügyi keretben meghatározott felsı határ; felkéri a Bizottságot, hogy tekintettel a közelmúltbeli átcsoportosításra irányuló kérelemre (DEC 9/2012), a 2012-re szóló költségvetés-módosítás keretében nyújtson pontos tájékoztatást az európai gazdaságélénkítési terv keretében zajló programok jelenlegi végrehajtásának eredményeirıl;

10.

emlékeztet arra, hogy a Bizottság már 2011-ben sem tudott kifizetni jelentıs számú jogos követelést, különösen a kohéziós politika területén; megjegyzi, hogy a Tanácsnak az elmúlt évi költségvetési eljárás egésze során követett álláspontja miatt korlátozott mértékben növekvı kifizetési elıirányzatok következtében egyébként is forráshiánnyal küzdı 2012. évi költségvetésnek ezeket a követeléseket is fedeznie kell; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb készítsen elı egy költségvetésmódosítási tervezetet e helyzet orvoslása és a 2012. évi kifizetések következı évre való áttolódásának megakadályozása érdekében, hiszen ezek 2013-ban a kifizetések szintjének fenntarthatatlanságához vezetnének; felhívja továbbá a Bizottságot és a Tanácsot, hogy építı módon mőködjenek együtt a Parlamenttel, hogy az elırejelzés pontosságának javítása és a valószerő költségvetési becslésekben való megállapodás révén elkerüljék ennek a helyzetnek a megismétlıdését a jövıbeni költségvetési

111

ciklusok során; 11.

sajnálja, hogy a Tanács elnöksége vonakodik részt venni a Parlament által az elmúlt évi költségvetési egyeztetés folytatásaként a kifizetésekkel kapcsolatban javasolt intézményközi politikai megbeszélésen; ezt a magatartást felelıtlen kísérletnek tartja, amely a kifizetések hiányával kapcsolatos probléma és a fennálló kötelezettségvállalások kérdésének figyelmen kívül hagyására irányul; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen megbeszélés ideális fórumot jelentene a költségvetési hatóság két ága számára arra, hogy a költségvetési tervezetrıl kialakítandó saját álláspontjukat megelızıen közös megegyezést érjenek el a végrehajtásról és a felhasználás szintjérıl rendelkezésre álló adatok tekintetében, és helyesen mérjék fel a 2012-es és 2013-as kifizetési igényeket; emlékeztet arra, hogy a Bizottság által a költségvetési tervezetben javasolt kifizetési elıirányzatok a maguk a tagállamok által készített becsléseken alapulnak; határozottan úgy véli ezért, hogy a Bizottság számadataival és számításaival kapcsolatban – egyes tanácsi küldöttségek által kifejezett – minden kételyt és meggondolást a lehetı leghamarabb közzé kell tenni, meg kell vizsgálni és tisztázni kell, hogy a megállapodás elérése szempontjából ne jelentsenek akadályt az idei egyeztetés során;

12.

hangsúlyozza, hogy a Bizottság által a kifizetésekkel foglalkozó, 2012. május 30-i intézményközi megbeszélésen ismertetett új adatok szerint a kifizetési elıirányzatoknak a Bizottság javaslatában szereplı szint alá történı bármely csökkentése a fennálló kötelezettségvállalások további növekedését eredményezné, pedig azok 2011 végén már elérték a korábban soha nem tapasztalt 207 milliárd eurós szintet; ezért megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy cselekedjen felelısségteljesen és tartózkodjon a mesterséges csökkentésektıl, amelyekre azért kerülne sor, mert már eleve dönt a kifizetések teljes összegérıl anélkül, hogy figyelembe venné a meghatározott uniós célok és kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges tényleges igények felmérését; kéri, hogy – amennyiben ez megtörténik – a Tanács egyértelmően és nyilvánosan határozza meg és indokolja, hogy mely uniós programokat vagy projekteket kell felfüggeszteni vagy teljesen abbahagyni;

13.

tudomásul veszi, hogy a Bizottság becslése szerint a 2013. évi költségvetési tervezet összesen 43,7%-a (azaz 64,5 milliárd euró) kerül elkülönítésre az Európa 2020 stratégia céljaira, ami 0,2%-os növekedést jelent az elfogadott 2012. évi költségvetéshez képest; nagyra értékeli, hogy az e célokhoz hozzájáruló költségvetési sorok és programok most elsı alkalommal egyértelmően meghatározásra kerültek a költségvetési tervezetben;

14.

tudomásul veszi a kötelezettségvállalási elıirányzatok 2,4 milliárd eurós teljes tartalékkeretét a 2013. évi költségvetési tervezetben, és eltökélt szándéka, hogy teljes mértékben kihasználja azt, valamint az intézményközi megállapodásban foglalt egyéb rugalmassági mechanizmusokat is, amikor ez a megosztott politikai kötelezettségvállalásokból és a –különösen az Európa 2020 stratégiáról szóló – határozatokból eredı célok és elsıdleges szempontok finanszírozásához szükségesnek bizonyul;

15.

tudomásul veszi, hogy az igazgatási kiadásoktól eltekintve a költségvetési tervezet nem tartalmaz elıirányzatokat Horvátország 2013. júliusi csatlakozására; a többéves pénzügyi keretre vonatkozóan az intézményközi megállapodás 29. pontjában foglalt

112

felülvizsgálat mielıbbi elfogadását várja, és kéri a Bizottságot, hogy költségvetésmódosítás formájában terjessze elı a megfelelı kiegészítı elıirányzatokra vonatkozó javaslatát, mihelyt a csatlakozási szerzıdést valamennyi tagállam megerısítette; emlékeztet arra, hogy minden új finanszírozási igényt új forrásokból kell teljesíteni, semmint a 2013-as év második felét érintı átcsoportosításokból; 16.

emlékeztet arra, hogy a 2013. évi költségvetés a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó költségvetése lesz, de megismétli, hogy abban az esetben, ha nem kerül sor megállapodásra, továbbra is a többéves pénzügyi keret 2006. május 17-i intézményközi megállapodás szerinti 2013-as felsı határai fogják a referenciaértéket képezni legalább a pénzügyi keret 2014-es felsı határai számára, a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 30. pontjában foglaltaknak megfelelıen;

1a. alfejezet 17.

tudomásul veszi a Bizottság azon javaslatát, hogy az ezen alfejezeten belüli kötelezettségvállalások a 2012. évi költségvetéshez képest 4,1%-kal (16 032 millió euróra) emelkedjenek; tudomásul veszi, hogy a pénzügyi programozásban foglalt lehetıségeket (TEN-T, EIT, Progress) ki nem merítı kötelezettségvállalási elıirányzatokra irányuló javaslat a pénzügyi programozásban tervezett 47,7 millió eurós tartalékkerethez képest magasabb, 90,9 millió eurós tartalékkeretet hagy meg; örömmel látja, hogy a kötelezettségvállalási elıirányzatok terén a legnagyobb növekedés az 1a. alfejezetben következett be, ahol a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést ösztönzı politikák és programok legtöbbje található, és hogy ez a növekedés tükrözi a Parlament által 2013-ra meghatározott elsıdleges szempontokat;

18.

különösen üdvözli a 7. EK-keretprogram (FP7-EC) (+6,1%), a versenyképességi és innovációs keretprogram (CIP) (+7,3%) és a transzeurópai közlekedési hálózat (TENT) (+6,4%) programok növekedését, melyek az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérésének fı eszközei; sajnálja azonban, hogy a Bizottság által javasolt összegekkel két olyan kiemelt program, mint a hetedik keretprogram és a TEN-T ténylegesen a jogalapjaikban tervezettnél kevesebb kötelezettségvállalási elıirányzatot fog felhasználni (FP: –258,8 millió euró és TEN-T: –122,5 millió euró) a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében; azt is sajnálja, hogy a Bizottság javaslata nem rendelkezik az „Intelligens energia –Európa” elnevezéső program teljes körő végrehajtásáról;

19.

a kifizetéseknél a 2012. évi költségvetéshez képest bekövetkezı 17,8%-os lényeges növekedést (13 552 millió euróra) valószerő becslésnek tartja az ezen alfejezetben szükséges kifizetések fényében, különösen a kutatási projektekbıl eredı jövı évi igények fedezésére, amelyek az Unió szerzıdéses kötelezettségeibıl származnak; a kifizetéseknek a Bizottság által javasolt szintjét az 1a. alfejezetben szükséges minimális szintnek tartja;

20.

tudomásul veszi a Bizottság által a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest javasolt csökkentések mögött rejlı ésszerő magyarázatot, amely a Bizottság álláspontja szerint – többek között – a hetedik keretprogram, a TEN-T, a Marco Polo, a Progress, a statisztikai program, a Customs és a Fiscalis nem megfelelı végrehajtási arányt mutató sorain lehetséges megtakarítások feltárásához vezetett; eltökélt szándéka, hogy részletesen elemezze e programok mindegyikének teljesítményét a javasolt

113

csökkentések megalapozottságának ellenırzése és az érintett programokra kifejtett negatív hatásaik kizárása érdekében; 21.

emlékeztet az ITER program 2012–2013. évi többletköltségeinek finanszírozásáról szóló 2011. december 1-jei közös nyilatkozatra, amelyben a Parlament, a Tanács és a Bizottság abban is megállapodott, hogy a 2013-as költségvetési eljárás során 360 millió euró kötelezettségvállalási elıirányzatot bocsátanak rendelkezésre „teljes mértékben kihasználva a költségvetési rendelet és a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás rendelkezéseit és kizárva a többéves pénzügyi keretnek az ITER-rel kapcsolatos újabb felülvizsgálatát”; aggódik amiatt, hogy a Bizottság e többletösszeg finanszírozását kizárólag a hetedik keretprogram sorairól történı átcsoportosítás révén javasolja, ami ellentétes a Parlament ez ügyben régóta képviselt álláspontjával; teljes mértékben figyelembe veszi a Bizottság azon állítását, hogy ez az összeg a hetedik keretprogram teljesítményével kapcsolatos megtakarításokból származik, és hogy az igazgatási sorokon végrehajtott csökkentések nem érintik hátrányosan a program mőködését; tovább kívánja vizsgálni ezt az állítást, valamint fel akarja tárni az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet szerint e célból rendelkezésre álló egyéb eszközöket;

22.

hangsúlyozza, hogy az ITER projektben való európai közremőködés gondos irányításának és megbízható végrehajtásának biztosítása érdekében megfelelı számú személyzet szükséges a Fusion for Energy (F4E) és az ITER Európai Közös Vállalkozás számára; aggódik a Bizottság által javasolt jelenlegi személyzeti létszám miatt;

23.

elismeri a kis- és középvállalkozásoknak az uniós gazdaság hajtóerıiként és az elmúlt tíz évben a munkahelyek 85%-ának megteremtıiként betöltött alapvetı szerepét; emlékeztet arra, hogy a kkv-k hagyományosan nehézségeket tapasztalnak a tıkepiacokhoz kutatási és innovációs projektek finanszírozása céljából való hozzáférés terén, és ezt tovább súlyosbította a jelenlegi pénzügyi válság; határozott meggyızıdése, hogy az uniós költségvetésnek hozzá kell járulnia e piaci hiányosság leküzdéséhez azáltal, hogy megkönnyíti a hitelekhez és az eszközfinanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív kkv-k számára, és üdvözli a Bizottság új javaslatát, amely arra irányul, hogy a meglévı kockázatmegosztási pénzügyi mechanizmus (RSFF) keretében külön keretet hozzanak létre a kkv-k számára; támogatja a pénzügyi eszközök számára javasolt növelést is a CIP-EIP (vállalkozási és innovációs program) program keretében (14,7 millió euró), eddigi pozitív teljesítményükkel és a kkv-k részérıl velük szemben felmerülı megnövekedett igénnyel összhangban;

24.

mélységesen sajnálja, hogy a gazdasági válság és különösen a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség idıszakában a Progress program elıirányzatai 5,3 millió euróval csökkentek a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest, így gyakorlatilag visszatértek a 2012-es szintre a program eddigi jó teljesítménye ellenére, a nemek közötti egyenlıséggel kapcsolatos és a megkülönböztetésellenes fejezeteket is beleértve; megismétli azon meggyızıdését, hogy az uniós szociális programok hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia szociális és foglalkoztatáspolitikai céljainak megvalósításához; sajnálja, hogy a Bizottság még a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében sem ragadta meg a lehetıséget arra, hogy helyreállítsa ebben a programban a Progress mikrofinanszírozási eszköz számára átcsoportosított 60 millió eurót, amelyre 2010-ben kötelezettséget vállalt;

114

25.

üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy immár harmadik éve kifizetési elıirányzatokat szerepeltet a költségvetési tervezetben az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap számára (50 millió euró); hangsúlyozza, hogy ez nemcsak nagyobb láthatóságot biztosít az alap számára, hanem ennek révén elkerülhetık a más, különbözı célokra szolgáló és különbözı szükségleteket fedezı költségvetési sorokról történı átcsoportosítások is; továbbá hangsúlyozza, hogy tovább kell egyszerősíteni az alap igénybevételére irányuló eljárás gyakorlati módozatait, különösen az EGAA-ról szóló új rendelettel kapcsolatban folyamatban lévı tárgyalásokra való tekintettel;

26.

sajnálja, hogy a Mozgásban az ifjúság kiemelt kezdeményezéshez való hozzájárulás az elmúlt évhez képest kismértékben csökkent; ebben az összefüggésben hangsúlyozza az egész életen át tartó tanulás, az Erasmus és az Erasmus Mundus programok többletértékét, amelyek szerény pénzügyi lehetıségeik ellenére nagy megtérülést biztosítanak a hatékony végrehajtás és az Unióról kialakított pozitív kép polgárok felé való közvetítése révén; emlékeztet rá, hogy sok tagállamban jelentısen sújtja a fiatalokat a gazdasági és pénzügyi válság, és ezzel összefüggésben az oktatási és mobilitási rendszerek megfelelı finanszírozása és célcsoportjuk megfelelı meghatározása, valamint az egész életen át tartó tanulási programok jelentıs szerepet játszanak az oktatási és képzési rendszer korszerősítésében, a készségek szintjének emelésében, a fiatalok mobilitásában és alkalmazkodóképességében, és ezáltal összességében hozzájárulnak az innovatív, tudáson alapuló, intelligens és befogadó Európához; e célból határozottan támogatja az esélyegyenlıség elımozdítását, hogy a fiataloknak iskolázottsági háttértıl függetlenül lehetıségük legyen arra, hogy kihasználják az EU különféle ifjúsági programjait és politikáit; ezért ellenzi az egész életen át tartó tanulás terén a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 10,2 millió eurós csökkentést, és az elmúlt költségvetési eljárások során képviselt álláspontjával, valamint e programok kitőnı végrehajtási arányával összhangban meg kívánja erısíteni a kötelezettségvállalási elıirányzatokat a megfelelı költségvetési soron;

27.

hangsúlyozza, hogy a TEN-T program a magas európai hozzáadott értéket képviselı infrastruktúrákba való beruházás révén központi szerepet játszik az Európa 2020 stratégiában szereplı célkitőzések elérésében; ezt a programot alapvetınek tartja az egész EU versenyképességének növelése szempontjából azáltal, hogy megteremti a hiányzó infrastruktúrát, és megszünteti a belsı piacon belül a szők keresztmetszeteket; hangsúlyozza, hogy az infrastrukturális projektek közvetlenül hozzájárulnak a növekedéshez is azáltal, hogy az építési szakaszban serkentik a foglalkoztatást; hangsúlyozza a TEN-T program szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó célok elérésében annak révén, hogy biztosítja az uniós közlekedési hálózat jövıbeli fenntarthatóságát; üdvözli a Bizottság által a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt mintegy 85 millió eurós növelést, de további felvilágosítást kér a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest javasolt 118 millió eurós csökkentésrıl; emlékeztet arra, hogy a fı TEN-T programot 2011-ben teljes mértékben végrehajtották, és rámutat arra, hogy csak 2017-ben kerülhet sor annak végleges megítélésére, hogy a 2007–2013-as pénzügyi keretbe tartozó projektek tekintetében a kötelezettségvállalások hogyan kerültek végrehajtásra és és kifizetésre;

28.

úgy véli, hogy az integrált tengerpolitika további fejlesztését támogató program megfelelı finanszírozást igényel 2013-ra; hangsúlyozza csalódottságát az idegenforgalomra vonatkozó költségvetési sor hiánya miatt, és sajnálja a közlekedésbiztonságra szánt költségvetési elıirányzatok folyamatos csökkenését;

115

29.

hangsúlyozza, hogy a magán- és állami források nagyobb fokú mozgósítása és az infrastrukturális projektek számára rendelkezésre álló pénzügyi eszközök választékának növelése érdekében sürgısen innovatív megoldásokra van szükség; teljes mértékben támogatja a projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszát, amely lehetıség arra, hogy növeljük a beruházási kapacitást az uniós közlekedési, energia- és ikt-hálózatok területén; üdvözli, hogy a költségvetési tervezet elıirányzatokat tartalmaz a kísérleti szakaszra, még akkor is, ha ezeket az elıirányzatokat valójában a jogalkotó hatóság által elfogadottak szerint, a vonatkozó költségvetési sorokon belül (CIP – TEN-T – TEN-E) csoportosították át;

30.

mélyen sajnálja, hogy a Bizottság az eredetileg a pénzügyi programozásban tervezettekhez képest csökkentést javasol az európai felügyeleti hatóságok számára, ami ellentétes a Parlament e hatóságok megfelelı finanszírozására vonatkozó ismételt felhívásával; úgy ítéli meg, hogy az elıirányzatok jelenlegi szintje nem elegendı ahhoz, hogy ezek az ügynökségek hatékonyan birkózhassanak meg feladataikkal, vagyis magasan képzett szakértıket vehessenek fel; úgy véli, hogy az európai felügyeleti hatóságokra ruházott további feladatokat követıen fel kell mérni a költségeket; ezért erıteljesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy az elıirányzatokat legalább a 2012-es szinten helyreállítsa az Európai Bankhatóság (EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EBFH) számára, valamint tovább erısítse az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (EÉPH) a rábízott új feladatok fényében;

1b. alfejezet 31.

tudomásul veszi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezet a 2012. évi költségvetéssel összevetve a kötelezettségvállalási elıirányzatok 3,3%-os emelésérıl rendelkezik (54 498 millió euróra), és ebbıl 42 144 millió euró a strukturális alapok (az ERFA és az ESZA), míg 12 354 millió euró a Kohéziós Alap számára kerül elkülönítésre; hangsúlyozza, hogy a technikai segítségnyújtásra elkülönített kötelezettségvállalások szintjének a pénzügyi programozásban eredetileg tervezettekhez képest a költségvetési tervezetben való csökkentése a tartalékkeret 25 millió euróra történı növeléséhez vezetett a 0,4 millió eurós kezdeti elırejelzéshez képest;

32.

sajnálja a makroregionális stratégiákkal kapcsolatos mőszaki segítségnyújtás tekintetében javasolt csökkentéseket; megismétli, hogy a stratégiák végrehajtásához folyamatos technikai és igazgatási támogatásra, az új projektekhez pedig induló tıkére van szükség, ahogyan a 2011-es magas végrehajtási arány is jelezte;

33.

hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika már régen bizonyította hozzáadott értékét mint szükséges beruházási eszköz a növekedés és a munkahelyteremtés hatékony serkentése érdekében a régiók beruházási szükségleteinek pontos kielégítésével, ezáltal hozzájárulva nemcsak a különbözı térségek közötti különbségek csökkentéséhez, hanem a gazdasági fellendüléshez és az Unió egészének fejlıdéséhez is; a strukturális alapokat is kulcsfontosságú eszköznek tekinti – mind pénzügyi nagyságrendjük, mind a kitőzött célok miatt – az EU gazdasági fellendülésének felgyorsítása és az Európa 2020 stratégiában foglalt fenntartható növekedési és foglalkoztatási célok elérése érdekében; ezért üdvözli a Bizottság azon kezdeményezését, hogy – amennyiben lehetséges – a strukturális alapokból 82 milliárd euró kiosztatlan összeget egyes tagállamokban újraprogramozzon kkv-k és a fiatalok foglalkoztatása javára, a

116

Parlament 2013-as elsıdleges céljaival összhangban; megállapítja, hogy a Bizottság szerint ezzel összefüggésben 7,3 milliárd euró összegő uniós finanszírozást gyorsított teljesítésre vagy újrafelosztásra különítettek el; továbbra is megfelelı tájékoztatást kér e kezdeményezés nemzeti szintő végrehajtásáról, a növekedésre és foglalkoztatásra kifejtendı várható hatásáról és a 2013. évi költségvetésre esetlegesen gyakorolt hatásáról; 34.

rendkívüli módon aggódik az ezen alfejezetben szereplı kohéziós projekteknél tapasztalható kifizetési helyzet miatt, és megjegyzi, hogy a fennálló kötelezettségvállalások 2011. év végi teljes összegének kétharmada (azaz 135,8 milliárd euró) a kohéziós politika keretében kifizetetlen projektekhez kapcsolódik; emlékeztet arra, hogy 2011 végén a Bizottság nem tudott teljesíteni a projektek kedvezményezettjei által benyújtott mintegy 11 milliárd euró összegő jogos kifizetési igényt annak következtében, hogy nem szerepelt elegendı kifizetési elıirányzat a költségvetésben; megjegyzi, hogy ez jelentıs kifizetési hátralékhoz vezetett, amelyet 2012-ben elegendı kifizetési elıirányzat rendelkezésre bocsátásával kell megoldani; határozottan rámutat arra, hogy nem fogja elfogadni, hogy ez a helyzet 2013-ban visszatérjen;

35.

ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy 2013 a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó éve, amelynek során a társfinanszírozásban részesülı projektek végrehajtása teljes sebességgel zajlik, és várhatóan tovább fog gyorsulni, és a második félévben várhatóan tömegesen fognak beérkezni kifizetési kérelmek a Bizottsághoz; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Parlamenttel együtt haladéktalanul elemezze és értékelje a számadatokat és a követelményeket a 2013. évi végrehajtás veszélyeztetésének elkerülése érdekében; rámutat arra, hogy a kifizetési elıirányzatok hiánya veszélybe sodorhat jelenleg jól mőködı programokat; továbbá hangsúlyozza, hogy 2013 olyan év lesz, amelynek során – az N+3 szabály megszőnése miatt – 12 tagállam által benyújtott kifizetési igényeket két különbözı, éves kötelezettségvállalási csomagban kell szerepeltetni (a 2010-es és a 2011-es csomagban, az N+3, illetve az N+2 szabálynak megfelelıen); ezért a szükséges minimumnak tekinti a kifizetési elıirányzatoknak az elmúlt évhez képest javasolt, 11,7%-os növelését (48.975 millió euróra), hiszen, ahogy azt a Bizottság is említi, az kizárólag 2013-ra vonatkozik, és feltételezi, hogy ez elızı évekbıl eredı kifizetési igények már fedezésre kerültek;

36.

a kifizetések e növekedését csak elsı lépésnek tekinti a futó projektek tényleges igényeinek fedezéséhez, és megismétli azon aggályát, hogy a kohéziós politika terén a pénzeszközök hiánya merülhet fel; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy gondosan értékeljék a tényleges szükségleteket az 1b. alfejezet alapján történı 2013-as kifizetések szempontjából, ne végezzenek irreális csökkentéseket, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek ellentétesek a maguk a tagállamok által biztosított és a Bizottság költségvetési tervezetének alapjául felhasznált elırejelzésekkel; ezért ellenzi a kifizetések szintjének a 2013-as költségvetési tervezetben foglalt javaslathoz képest történı esetleges csökkentését;

37.

felhívja a Bizottságot és a Tanácsot is, hogy amennyiben a kifizetések idén nem elegendıek a valós igények fedezésére, megfelelı idıben terjesszenek elı és fogadjanak el költségvetés-módosítást, így teljesítve a 2011. decemberi intézményközi nyilatkozatban vállalt közös kötelezettségüket;

117

2. fejezet 38.

tudomásul veszi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezet a 2012. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási elıirányzatok 0,6%-os növelését (60 307 millió euróra) és a kifizetési elıirányzatok 1,6%-os emelését (57 964 millió euróra) javasolja; hangsúlyozza, hogy e szintek nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekményt; rámutat arra, hogy e növekmények részben az új tagállamok számára történı közvetlen kifizetések folyamatos bevezetésének, valamint a vidékfejlesztés pótlólagos szükségleteinek következményei; hangsúlyozza, hogy a piaci beavatkozásra javasolt pénzösszegek 2013-ban 419 millió euróval alacsonyabbak, mint a 2012. évi költségvetésben;

39.

megállapítja, hogy a piaccal kapcsolatos kiadások és a közvetlen segélyek 2. fejezet alatti alkategóriája számára tervezett 809 millió eurós tartalékkeret jelentıs növekedést jelent 2012-höz képest, ami a Bizottság szerint fıleg a cukoripar szerkezetátalakítási alapjának megszőnését követı egyszeri hatás eredménye; elégedettségét fejezi ki amiatt, hogy ez a tartalékkeret azt jelenti, hogy a pénzügyi fegyelmi mechanizmus 2013-ban nem kerül alkalmazásra; hangsúlyozza, hogy e fejezetben elegendı tartalékkeretre van szükség a mezıgazdasági szektorban fellépı esetleges válság enyhítésére, ahogy azt a korábbi években az EHEC-válság idején láthattuk;

40.

hangsúlyozza, hogy 2013 a jelenlegi programozási idıszak utolsó éve, így megfelelı szintő kifizetési elıirányzatokat kell biztosítani a 2. fejezetben, különösen a jelenlegi vidékfejlesztési és LIFE+ projektek igényeinek fedezésére;

41.

rámutat arra, hogy a 2. fejezet hozzájárul az Európa 2020 stratégia fenntartható növekedéssel és foglalkoztatással kapcsolatos stratégiai céljainak megvalósításához, különösen vidékfejlesztési programjai révén; kiemeli, hogy a vidéki területen támogatni kell a kkv-kat mint a munkahelyek elsıdleges létrehozóit, amelyek elsısorban a fiatalokat célozzák meg; e tekintetben üdvözli a vidékfejlesztés számára elkülönítendı kötelezettségvállalási elıirányzatok javasolt 1,3%-os növelését (14 808 euróra);

42.

megjegyzi, hogy a 2. fejezetre elkülönített elıirányzatok alacsonyabbak, mint a becsült igények, mert az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap (EMGA) címzett bevételei becslések szerint 2013-ban magasabbak lesznek (1332,8 millió euró), mint 2012-ben (1010 millió euró); megállapítja, hogy a különbség a cukoripar ideiglenes szerkezetátalakítási alapjának fennmaradó egyenlegébıl (647,8 millió euró) származik, míg a számlarevíziós határozatokból származó címzett bevételek várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint 2012-ben (a 2013. évi költségvetési tervezetben 400 millió euró a 2012. évi költségvetésben szereplı 600 millió euróhoz képest); emlékeztet arra, hogy a jelenlegi becsléseknek a tényleges igények alapján való kiigazítására ısszel kerül majd sor a mezıgazdasággal kapcsolatos módosító indítványban;

43.

emlékeztet arra, hogy az e szektorban tapasztalható áringadozás jelentıs probléma, és támogatja a mezıgazdasági termékekkel folytatott spekuláció elleni intézkedéseket; sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gondosan kísérjék figyelemmel a mezıgazdasági piacokon zajló fejleményeket; ebben az összefüggésben emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon kérésére – amellyel kapcsolatban ez idáig még nem történt intézkedés –, hogy hozzon létre az árakat és az árréseket megfigyelı központot,

118

ami lehetıvé tenné az árak összehasonlíthatóságának javítását és az élelmiszerárak megállapításának átláthatóbbá tételét, amellyel kapcsolatban még nem történt elırelépés; 44.

megjegyzi, hogy a közvetlen támogatások javasolt növekedése elsısorban a legutóbb csatlakozó 12 tagállamban a közvetlen kifizetések folyamatban lévı bevezetésének tudható be, amelynek további költségvetési igénye 2013-ban 860 millió euró, miközben a címzett bevételek magasabb szintje és a legtöbb ágazat számára kedvezı piaci helyzet miatt a piaci intervenciókra fordított kiadások várhatóan csökkenni fognak;

45.

megjegyzi, hogy az egyes költségvetési sorokhoz rendelt összegek jelentısen csökkentek, beleértve az iskolatejprogramot is, és kéri a Bizottságot, hogy terjessze a Parlament elé ennek indokolását;

46.

hangsúlyozza, hogy az uniós politikák és költségvetés kulcsfontosságú elemek az Európa 2020 stratégia céljainak elérése érdekében; e tekintetben úgy véli, hogy az éghajlati fellépés és a környezetvédelmi célkitőzések horizontális jellegőek, és ezeket konkrét intézkedésekre kell váltani, amelyeket a különféle uniós programok és politikák keretében kell végrehajtani, nagymértékben hozzájárulva a fenntartható növekedéshez, és hatékonyan kezelve az olyan jelentıs kihívásokat, mint az erıforrások szőkössége és az éghajlatváltozás;

47.

tudomásul veszi a LIFE+ számára elkülönített kötelezettségvállalási elıirányzatok javasolt csekély mértékő, 3,3%-os növelését, de sajnálja, hogy az elıirányzat 10,55 millió euróval elmarad a 2012. januári pénzügyi programozásban foglalt szinttıl; ezzel összefüggésben meg fogja vizsgálni a IIA 37. pontjában foglalt összes rendelkezést;

48.

üdvözli a Bizottság által a leginkább rászoruló személyek számára indított élelmiszersegély-program céljaira javasolt összegeket; felhívja a Tanácsot, hogy tartsa tiszteletben a 2011 végén e program 2012. és 2013. évi finanszírozásának fenntartására hozott közös döntést;

49.

sajnálja a dohánytermesztés folytatódó támogatását az EU-ban, amely ellentétes az EU egészségügyi politikájának céljaival;

50.

fontosnak tartja a közös halászati politika pénzügyi támogatásának fenntartását e politika közelgı reformjára való tekintettel; különösen a halászati ágazatban mőködı kkv-k támogatásának és – a közös halászati politika fenntartható jellegének biztosítása mellett – a fiatalok e területen való munkához jutásának, valamint az ágazat társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi életképességét biztosító összes intézkedésnek a szükségességét hangsúlyozza; e tekintetben üdvözli az Európai Halászati Alap kötelezettségvállalási és kifizetési elıirányzatainak a 2012. évi költségvetéshez képest 2,2%-os (687,2 millió euróra való), illetve 7,3%-os (523,5 millió euróra történı) javasolt emelését; sajnálja azonban a közös halászati politika irányítása, a halászati erıforrások megırzése, kezelése és felhasználása és a közös halászati politika ellenırzése és végrehajtása területén javasolt csökkentést;

3a. alfejezet 51.

megállapítja, hogy az e fejezetben foglalt intézkedések finanszírozásának a 2013. évi

119

költségvetési tervezetben a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt átfogó emelése – 1392,2, illetve 928,3 millió euró a kötelezettségvállalásoknál, valamint a kifizetéseknél – 1,8% (24,42 millió euró) a kötelezettségvállalási elıirányzatoknál és 11,1% a kifizetési elıirányzatoknál; úgy ítéli meg, hogy ez összhangban van a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggel kapcsolatos növekvı uniós törekvésekkel; 52.

hangsúlyozza, hogy az informatikai ágazatban meg kell erısíteni a kiberbiztonságra elkülönített elıirányzatokat, mert az ezen a területen elkövetett növekvı számú bőncselekmény hatalmas károkat okoz a tagállamok gazdaságai számára; kitart amellett, hogy a számítástechnikai bőnözés elleni fokozott uniós szintő küzdelem az új kiberbőnözéssel foglalkozó európai központ révén megfelelı forrásokat igényel, és ezért helyteleníti a Bizottság által az Europol tekintetében javasolt csökkentéseket, mivel a központ Bizottság által meghatározott feladatait nem lehet az Europol jelenlegi emberi erıforrásaival és pénzügyi forrásaival végrehajtani; tudomásul veszi, hogy a pénzügyi programozással ellentétben a Bőnmegelızés és a bőnözés elleni küzdelem egyedi program esetében a 2012. évi költségvetéshez képest 64,4 millió eurós csökkenés szerepel a javaslatban, bár e program hivatott fedezni a számítógépes bőnözéssel és az internet illegális célú használatával kapcsolatos intézkedéseket is;

53.

a Frontex, valamint az e fejezet alá tartozó, nemrégiben létrehozott különbözı ügynökségek (különösen az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és a nagymérető informatikai rendszerekkel foglalkozó ügynökség) támogatásának folytatását kéri; tudomásul veszi az Európai Rendırségi Hivatal (Europol) által kapott hozzájárulásnak a 2012. évi költségvetéshez képest 8,9%-kal (7,3 millió euróval) történı csökkenését, és elvárja, hogy a Bizottság nyújtson tájékoztatást további részletekrıl e javasolt csökkentéssel kapcsolatban;

54.

megjegyzi, hogy a VIS programra szánt összegek 30 millió eurós csökkenését és az Eurodac megszőnését (-0,5 millió euró) ellensúlyozni fogja e feladatoknak és a megfelelı költségvetési elıirányzatoknak a nagymérető informatikai rendszerek operatív irányítását végzı új ügynökséghez való átcsoportosítása;

55.

tudomásul veszi a SIS II esetében a kötelezettségvállalások jelentıs mértékő növelését és a kifizetések viszonylag alacsony szintjét; rámutat arra, hogy a SIS II átfogó ütemterve alapján 2013-ban be kell fejezni annak fejlesztését és az arra való áttérést, az informatikai ügynökségnek pedig át kell vennie a rendszer irányítását; ezért megkérdıjelezi az eredeti pénzügyi tervet messze meghaladó, jelentıs költségvetési emelést ebben a késıi szakaszban, a SIS II mőködésbe lépése elıtt; a SIS II számára elkülönített költségvetés jelentıs részének tartalékba helyezését javasolja, amíg nincs igazolva a mőködés elırehaladása és a pénzügyi tervnek való megfelelés;

56.

nagyra értékeli a Bizottság által az Európai Menekültügyi Alap számára a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 9,8 millió eurós emelést, amely összhangban van az elmúlt években képviselt álláspontjával és a közös európai menekültügyi rendszer folyamatos végrehajtásával; tudomásul veszi a Külsı Határok Alap költségvetési juttatásainak 19%-os, 415,5 millió euróra való emelését, amely a pénzügyi programozásban foglaltak felére korlátozódik; emlékeztet arra, hogy határozottan kérte a kihívások megfelelı és kiegyensúlyozott megválaszolását a legális migráció kezelése és az illegális migráció lelassítása érdekében;

120

57.

hangsúlyozza, hogy megfelelı forrásokat kell biztosítani a nemi alapú erıszak elleni küzdelemre irányuló intézkedésekre; hangsúlyozza, hogy az erıszak valamennyi formájának megelızésére és az azok elleni küzdelemre irányuló program (Daphneprogram) fontos szerepet játszik a nık és lányok elleni erıszak felszámolásában az EU-n belül, és hangsúlyozza a program számára elıirányzott források 2013-ban történı növelésének fontosságát;

3b. alfejezet 58.

emlékeztet arra, hogy a 3b. alfejezet – noha pénzösszegek tekintetében a többéves pénzügyi keret legkisebb alfejezete – olyan, az európai polgárok számára alapvetı fontosságú kérdéseket tartalmaz, mint az ifjúsági, oktatási és kulturális programok, a közegészségügy, a fogyasztóvédelem, a polgári védelmi eszköz és a kommunikációs politika; ezért sajnálja, hogy 2013-ra e fejezet elıirányzatainak teljes összege a tervek szerint a 2012. évi költségvetéshez képest a kötelezettségvállalási elıirányzatoknál 1,2%-kal (26,08 millió euró), míg a kifizetési elıirányzatoknál 0,4%-kal csökken, a Szolidaritási Alap figyelembevétele nélkül;

59.

az elmúlt években tapasztalható stabil végrehajtási arányra tekintettel üdvözli a Fiatalok lendületben program finanszírozásának 2013-ban 140,45 millió euróra való növelését, ami a 2012. évi költségvetéshez képest 0,8 millió eurós, míg a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest 16,5 millió eurós emelést jelent;

60.

nagyra becsüli a kötelezettségvállalások növelését a 2012. évi költségvetéshez képest a Kultúra program (+1,4%), a Média 2007 program (+1,1%) és az egészségügy terén tett uniós fellépés (+3,1%) esetében, de sajnálja a 2012. évi költségvetéshez képest az Európa a polgárokért program, a fogyasztóvédelmi politika terén folytatott uniós fellépés és a Media Mundus elıirányzatainek csökkentését;

61.

sajnálja, hogy a kommunikációs fellépésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások összege a 2012. évi költségvetéshez képest csökkent egy olyan idıszakban, amikor az Európai Unió és annak polgárai közötti szakadék minden eddiginél nyilvánvalóbb, ahogy azt az európai választásokon folyamatosan csökkenı részvételi arány mutatja; meggyızıdése, hogy erısíteni kell a kommunikációra fordított erıfeszítéseket, és megfelelı finanszírozásra van szükség az uniós intézmények láthatóságának és a gazdasági és pénzügyi válság leküzdéséhez való hozzájárulásuk bemutatásának biztosítására;

62.

hangsúlyozza, hogy ebben az évben is nagyon korlátozott tartalékkeret (25,6 millió euró) áll rendelkezésre e fejezet alatt, ami korlátozott mozgásteret hagy arra az esetre, ha új fellépésekre vagy határozatokra lenne szükség a polgárok számára közvetlenül lényeges elsıdleges célok finanszírozásához;

4. fejezet 63.

megjegyzi, hogy a 2013. évi költségvetési tervezetben a kötelezettségvállalási és a kifizetési elıirányzatok a 2012. évi költségvetéshez képest 0,7%-kal, illetve 5,1%-kal 9467,2, illetve 7311,6 millió euróra emelkedtek; rámutat arra, hogy e növekmények nem érik el a költségvetés egésze tekintetében a Bizottság által javasolt növekedést;

64.

emlékeztet arra, hogy az átfedéseknek és a szőkös erıforrások felesleges

121

megkettızıdésének elkerülése céljából szorosabban össze kell hangolni és egyeztetni kell a külsı fellépések terén tett uniós és tagállami erıfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy az alapok optimális felhasználása és szinergiák létrehozása érdekében elı kell segíteni az együttmőködést és a fellépések egyéb nemzetközi, helyi és regionális adományozókkal való összehangolását; úgy véli, hogy gazdasági nehézségek idején az eszközök programozása és végrehajtása terén tapasztalható rugalmasság növelése és a szőkös erıforrásoknak tıkebevonó hatással járó eszközökkel való kiegészítése is fontos, ami lehetıvé tenné a befektetett és kitermelt pénzösszegek felhasználását és újbóli felhasználását; 65.

tudomásul veszi a 4. fejezet tartalékkeretének jelentıs, 272,3 millió eurós növelését a 2013-ra vonatkozó pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest (119,6 millió euróról 391,9 millió euróra), ami az ENPI-re (amely 51,7 millió euróval nıtt), az ICI-re és az ICI+-ra (amelyek 0,3 millió euróval meghaladják a pénzügyi programozásban szereplı összeget) elkülönített kötelezettségvállalási elıirányzatok növelésének és a Garanciaalapra (–104,5 millió euró), az Elıcsatlakozási Támogatási Eszközre (–99,3 millió euró), a makroszintő pénzügyi támogatásra (–37,4 millió euró), a Fejlesztési Együttmőködési Eszközre (–28,6 millió euró) és a Stabilitási Eszközre (–41,4 millió euró) elkülönített kötelezettségvállalási elıirányzatok csökkentésének nettó hatása; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson kielégítı magyarázatot arra, hogy egyes programokat miért kell ilyen jelentısen csökkenteni a pénzügyi programozásban foglaltakhoz képest; hangsúlyozza, hogy miközben üdvözlendı lehet az az elv, hogy az alacsony végrehajtási arányt mutató programokat vissza kell fogni, ha ez a hatékonyságból származó megtakarításokhoz vezet, az elıirányzatok csökkentése nem lehet általános; figyelmeztet arra, hogy a mesterségesen magas tartalékkeretnek a költségvetési eljárás során tárgyalási eszközként való felhasználása nem tekinthetı megalapozott költségvetési gyakorlatnak;

66.

különösen sajnálja a fejlesztési együttmőködés elıirányzatainak folyamatos csökkentését; kíváncsi arra, hogy ez hogyan egyeztethetı össze azzal az EU által tett nemzetközi kötelezettségvállalással, miszerint 2015-ig a GNP 0,7%-át a millenniumi fejlesztési célokra fordítja; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Fejlesztési Együttmőködési Eszköz keretében tett kötelezettségvállalások teljes szintjének növelése − a 2013-as költségvetési tervezetben javasoltaknak megfelelıen − a becsült infláció alatti növekedést jelent, valamint hogy a Fejlesztési Együttmőködési Eszköz kifizetéseinek javasolt teljes szintje a 2012-es szintnél alacsonyabb; kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a Fejlesztési Együttmőködési Eszköz következetesebb, a valóságnak jobban megfelelı és jobban megtervezett finanszírozását;

67.

tudomásul veszi azt a javaslatot, hogy növeljék az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközre elkülönített elıirányzatokat a nagyszabású politikai és gazdasági változásokon átesı országok szükségleteinek kielégítése érdekében; üdvözli a keleti partnerségre fordított kiemelt figyelmet, és ismételten kifejezi támogatását a keleti partnerségben részt vevı déli országok számára, mivel az arab tavasz nyomán ezeknek történelmi léptékő kihívásokkal kell szembenézniük; úgy véli, hogy a Bizottság nem kielégítı módon tesz jelentést a „többért többet” elv alkalmazásáról, és sürgeti, hogy dolgozzon ki egyértelmő kritériumokat ennek megvalósítási módjára;

68.

úgy ítéli meg, hogy a Palesztin Hatóságot és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyezı hivatalát (UNRWA) továbbra is

122

megfelelı szintő uniós pénzügyi támogatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy kielégítı és átfogó választ tudjanak adni a Közel-Keleten és a békefolyamat során tapasztalható politikai és humanitárius helyzetre; hangsúlyozza, hogy az UNRWA jelenleg különösen nehéz helyzettel áll szemben, mégpedig a szíriai eseményeket követıen; megállapítja, hogy az ENPI számára elkülönített kötelezettségvállalások növekedésének nettó hatása fıként a megszállt palesztin területek számára nyújtott, a 2012. évi költségvetési tervezet szintjével megegyezı támogatás fenntartásának tudható be; 69.

hangsúlyozza, hogy a Parlament szilárd elkötelezettségének köszönhetıen a Palesztin Hatóság, az UNRWA és a közel-keleti békefolyamat számára az elmúlt évek során nyújtott uniós támogatás 300 millió euró volt, és emlékeztet rá, hogy a költségvetési egyeztetés során a költségvetési hatóság beleegyezett 200 millió euró elkülönítésébe 2012-re, aminek elengedhetetlen elıfeltétele volt egy 100 millió eurós kiegészítı növelés a 2011-es pénzügyi évre a fel nem használt elıirányzatokból adódóan; finanszírozási kötelezettségvállalást sürget, amely a költségvetési év kezdetétıl tükrözi a tényleges szükségleteket annak biztosítása érdekében, hogy az Unió hatékonyan tudja támogatni a fenntartható béketeremtést; szigorú pénzügyi ellenırzések bevezetését szorgalmazza, és azt, hogy a Parlament megkapja a kiadások részletes lebontását és értékelését;

70.

elismeri, hogy Horvátország uniós csatlakozásával az Elıcsatlakozási Támogatási Eszközre (IPA) elkülönített elıirányzatok 67,6 millió euróval csökkennek; mindazonáltal aggódik amiatt, hogy a Bizottság a vártnál nagyobb csökkentést javasol a tagjelölt országokban az intézményi kapacitás bıvítésének támogatása terén, a Horvátországnak elkülönített IPA-elıirányzatok csökkentése révén (összesen 29,14 millió euróval kevesebb 2012-höz képest), miközben a lehetséges tagjelöltek számára fenntartott ugyanezen tétel növekszik (2012-höz képest +10,5 millió euróval); emlékeztet arra, hogy az intézményi kapacitás kiemelt jelentıségő az uniós finanszírozás megfelelı felhasználása tekintetében, és ugyanolyan fontos mind a tagjelölt, mind a lehetséges tagjelölt országok számára; üdvözli az IPA vidékfejlesztésre szánt kötelezettségvállalási elıirányzatainak a 2012. évi költségvetéshez képest javasolt 10,2%-os növelését;

71.

megismétli, hogy különösen megszorítások idején a kötelezettségvállalási elıirányzatokat gondosan meg kell tervezni a KKBP-vel kapcsolatos minden költségvetési soron annak érdekében, hogy az uniós pénzek olyan intézkedésekre kerüljenek elköltésre, amelyekre a leginkább szükség van, lehetıség szerint figyelembe véve a KKBP mőveleteinek rugalmasságát és kiszámíthatatlanságát; ezzel összefüggésben üdvözli a nagyobb szinergiákra való felhívásokat, többek között a kapacitások összevonása, megosztása és integrálása és a missziók és mőveletek jobb teljesítése, tervezése és lebonyolítása révén; üdvözli az összes KKBP-misszió átlátható és teljes körő áttekintésére irányuló erıfeszítéseket; gondosan elemezni fogja a KKBP 2013-as kötelezettségvállalási elıirányzatainak 9,2%-os növelését;

72.

elismeri, hogy válaszolni kell a szervezett bőnözés és csempészet által jelentett, régiókon átnyúló fenyegetésre, védeni kell a létfontosságú infrastruktúrákat, reagálni kell a közegészségügyet érintı fenyegetésekre és küzdeni kell a terrorizmus ellen; felhívja azonban a Bizottságot, hogy mutasson be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy 2013-ban miért van szükség 50%-os emelésre ezen intézkedések terén;

123

5. fejezet 73.

tudomásul veszi, hogy a becslések szerint a minden intézményt magukban foglaló teljes igazgatási kiadások becsült összege 8544,4 millió euró, ami 3,2%-os növelést jelent 2012-höz képest, és 636,6 millió eurós tartalékkeretet hagy, beleértve a Horvátország csatlakozásához kapcsolódó további kiadásokat is;

74.

elismeri, hogy a legtöbb intézmény, köztük az Európai Parlament is, erıfeszítést tett annak érdekében, hogy igazgatási költségvetésének emelését a várható inflációs ráta alatti szintre korlátozza, a Horvátországgal történı bıvítés költségének kivételével; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az igazgatási erıforrások hosszú távú racionalizálásának szükségességét, és kitart amellett, hogy erısíteni kell az intézményközi együttmőködést olyan területeken, mint például a humán erıforrások, a fordítás és tolmácsolás, az épületek és az információs technológia;

75.

hangsúlyozza, hogy a 2012-hez képest mutatott 3,2%-os növekedés fıként jogszabályokban foglalt és szerzıdéses kötelezettségek, mint például nyugdíjak és bérkiigazítások következménye; mindazonáltal megállapítja, hogy – amint azt a költségvetésért és a pénzügyi programozásért felelıs biztos 2012. január 23-i levelében kifejti – a Bizottság betartotta, sıt, túl is lépte azon vállalását, hogy az 5. fejezet szerinti igazgatási elıirányzatainak nominális növekedését a 2012-höz képest elıre jelzett 1,9%-os infláció alatt tartja;

76.

tudomásul veszi, hogy ezt úgy sikerült elérnie, hogy a létszámtervében szereplı álláshelyek számát már 2013-ra 1%-kal csökkentette, nevezetesen az adminisztratív támogatás, a költségvetési irányítás és a csalás elleni küzdelem terén, valamint további csökkentéseket hajtott végre az igazgatási kiadások egyéb tételeinél; további magyarázatot kér arra vonatkozóan, hogy valóban szükség volt-e ezekre a létszámcsökkentésekre, és ezáltal az igazgatási kiadások reálértéken való befagyasztására, ha a Bizottság 2012-ben nominális értéken be tudta fagyasztani igazgatási kiadásait anélkül, hogy létszámleépítéshez folyamodott volna;

77.

üdvözli a költségvetés megszilárdítására irányuló ezen intézkedést a nemzeti szintő gazdasági és költségvetési megszorítások idején; elismeri, hogy az összes uniós intézménynek osztoznia kell e konszolidációs erıfeszítésekben; aggódik azonban amiatt, hogy ezek az intézkedések káros hatással járhatnak az uniós fellépések és programok modern igazgatás általi gyors, rendszeres és hatékony végrehajtására, különös tekintettel arra, hogy a teljesítményt és a közszolgálat minıségét – a földrajzi egyensúly figyelembevételével – jutalmazni kell, fıként akkor, amikor az uniós hatáskörök folyamatosan bıvülnek, és új tagállamok csatlakoznak az Unióhoz; üdvözli a létszámukban megerısített területekrıl, így az európai gazdaságirányításról, az egységes piacról, valamint a biztonság és az jogérvényesülés területérıl szolgáltatott információkat, de hasonló tájékoztatást kér azokra a politikaterületekre és álláshelytípusokra vonatkozóan is, amelyeknél 2012-höz képest létszámcsökkentésre került sor;

78.

ezzel kapcsolatban megismétli, hogy a személyzet létszámának ilyen csökkentésekor minden esetben elızetes hatásvizsgálatra kell építeni, és figyelemmel kell lenni többek között az Unió jogi kötelezettségeire, az elsıdleges uniós célokra, valamint az intézmények alapszerzıdésekbıl eredı új hatásköreire és megnövekedett feladataira; hangsúlyozza, hogy ennek a vizsgálatnak gondosan figyelembe kell vennie a

124

különbözı fıigazgatóságokra és szolgálatokra kifejtett hatásokat, különös tekintettel azok méretére és munkaterhelésére, valamint az érintett, különbözı típusú álláshelyeket, amelyeket a Bizottság emberi erıforrásokra vonatkozó éves átvilágítása mutat be (szakpolitikák kidolgozása, programirányítás, adminisztratív támogatás, költségvetési irányítás és csalás elleni küzdelem, nyelvi szolgáltatások stb.); 79.

hangsúlyozza, hogy az uniós fellépés sok területén a programok végrehajtásának állására, az új elsıdleges szempontokra és egyéb fejleményekre való tekintettel elegendı személyzetet kell biztosítani; ezért alaposan meg fogja vizsgálni a létszám alakulását a különbözı fıigazgatóságoknál és szervezeti egységeknél az e jelentésben bemutatott elsıdleges szempontok fényében is; felkéri a Bizottságot, hogy – amellett, hogy e tekintetben részletesebb tájékoztatást nyújt – készítse el a javasolt átfogó létszámcsökkentések hatásának hasonlóan részletes értékelését, figyelembe véve a Bizottság létszámában hosszú távon bekövetkezı további csökkentéseket is, és errıl tegyen jelentést a Parlamentnek; ragaszkodik ahhoz, hogy ez elıfeltétele legyen annak, hogy a költségvetési hatóság az eredménytıl függıen megfontolja az 1%-os létszámcsökkentés elfogadását 2013-ra vonatkozóan;

80.

úgy véli, hogy továbbra is kérdéseket vet fel a magas besorolási fokozatú, költséges vezetıi beosztások nagy száma az Európai Külügyi Szolgálat személyzetének körében; ezért arra kéri az EKSZ-t, hogy adjon további tájékoztatást különösen a költségvetési tervezetben javasolt AD 14 besorolási fokozatú álláshelyek jelentıs növekedése (+9,2%) tekintetében; hasonlóképpen további tájékoztatást kér az épületek biztonsága és ırzése tekintetében javasolt elıirányzatok nagymértékő növekedésével kapcsolatban (+57,2%);

81.

meggyızıdése, hogy a megelızés és a közvetítés a konfliktusok kezelésére szolgáló, leginkább költséghatékony lehetıségek közé tartoznak, és megakadályozzák, hogy a konfliktusok erıszakba torkolljanak; ezért üdvözli azt a javaslatot, hogy az EKSZ költségvetésébe vezessenek be egy 500 000 euró összegő, konfliktusmegelızı és közvetítéstámogató szolgáltatás elnevezéső költségvetési sort, a Parlament által javasolt elıkészítı intézkedés ez év végi sikeres befejezését követıen;

82.

véleménye szerint megfelelı finanszírozást kell biztosítani az Európai Iskolák számára annak érdekében, hogy az uniós intézményekben dolgozók gyermekeinek sajátos helyzete figyelembevételre kerüljön; tudomásul veszi a javasolt 180,7 millió eurós teljes összeget, ami 2012-höz képest 6,8%-os növekedést jelent, és meghaladja a pénzügyi programozásban szereplı összegeket; mindazonáltal gondosan át fogja világítani az egyes Európai Iskolákkal kapcsolatos összes költségvetési sort, és a parlamenti olvasat során végre fog hajtani minden, e tekintetben megfelelınek tartott módosítást;

Kísérleti projektek – elıkészítı intézkedések 83.

hangsúlyozza a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések fontosságát, amelyek alapvetı jelentıségő eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új, hosszú távú, regionális és uniós szintő kezdeményezések elıkészítésében, amelyek az EU polgárainak életét javító uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; meg akarja határozni a kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések kiegyensúlyozott csomagját a Bizottság értékelése és ajánlásai alapján, gondosan figyelembe véve a várt eredmények fenntarthatóságát és tartósságát;

125

84.

az intézményközi megállapodás II. mellékletének D. része értelmében át fogja adni a Bizottság részére a 2013. évi költségvetésben tervezett, lehetséges kísérleti projektek és elıkészítı intézkedések elsı ideiglenes listáját; elvárja, hogy a Bizottság elemezze a Parlament tájékoztató jellegő javaslatait, és megállapításaihoz főzzön megfelelı indoklást; hangsúlyozza, hogy ez az ideiglenes lista nem zárja ki a kísérleti projektekre és elıkészítı intézkedésekre vonatkozó módosítások hivatalos benyújtását és elfogadását a költségvetés parlamenti olvasata során;

85.

emlékeztet arra, hogy a 2012. évi költségvetésben összesen 70 kísérleti projekt és elıkészítı intézkedés került elfogadásra, amelyek kötelezettségvállalási elıirányzatainak teljes összege 105,45 millió euró az összes fejezetben; hangsúlyozza, hogy amennyiben a költségvetési hatóság 2013-ra hasonló szintő kísérleti projekteket és elıkészítı intézkedéseket fogadna el, a fejezetek közötti hasonló lebontásban, az 1a. alfejezet alatti tartalékkeret 54%-a, a 3a. alfejezet alatti tartalékkeret 27%-a és a 3b. alfejezet alatti tartalékkeret 37%-a már felhasználásra kerülne;

86.

tudomásul veszi a Bizottság négy elıkészítı intézkedésre és két kísérleti projektre vonatkozó, összesen 15,5 millió euró kötelezettségvállalási elıirányzat elkülönítésére irányuló javaslatát; gondosan elemezni kívánja e javaslatok céljait és tartalmát, és ellenırizni akarja a kért összegeket;

Ügynökségek 87.

tudomásul veszi a decentralizált ügynökségekre a 2013. évi költségvetési tervezetben szánt elıirányzatok 748 millió eurós (azaz a teljes uniós költségvetés 0,5%-át kitevı) átfogó összegét, ami a teljes uniós hozzájárulás (beleértve a címzett bevételeket is) 24 millió eurós, vagy 3,2%-os növelését eredményezi a 2012. évi költségvetéshez képest; tisztában van azzal, hogy ez a növekedés fıleg a létrehozás alatt álló nyolc ügynökségre vezethetı vissza, hiszen azokat megfelelı forrásokkal kell ellátni, továbbá arra a hét ügynökségre, amelyek feladatköre kibıvítésre került a teljesítményük romlásának megakadályozása érdekében; tudomásul veszi, hogy a gyorsan növekvı ügynökségek számára nyújtott uniós hozzájárulás névértéken csökken, létszámuk azonban 1,2%-kal nı; megállapítja, hogy az ügynökségek létszámtervében jelenleg összesen 5115 álláshely van, ami 257-tel több álláshelyet jelent, melyek fıleg új feladatokat kapó vagy újonnan létrehozott ügynökségeket érintenek;

88.

megállapítja, hogy most elsı ízben a Bizottság korlátozásokkal fogadta el majdnem minden ügynökség költségvetési kéréseit, amelyek összhangban voltak a pénzügyi programozásban szereplı átfogó összegekkel; ez az összesen mintegy 44 millió eurós csökkentés érinti azokat az ügynökségeket is, amelyek feladatai egybeesnek a Parlament prioritásaival; emlékeztet arra, hogy szükség van e csökkentések módszertanának, a mögöttük meghúzódó érveknek és lehetséges hatásuknak a gondos elemzésére, tekintettel több állásfoglalásra, amelyek közül a legfrissebb a 2010-es évre vonatkozó mentesítés, és amelyek hangsúlyozzák, hogy az ügynökségek intézményközi munkacsoport általi felülvizsgálatának strukturális javulásokhoz kell vezetnie mind az ügynökségek hatását, mind pedig költséghatékonyságát illetıen, többek között a párhuzamosságok és a meglévı ügynökségek közötti átfedések azonosítása révén; még egyszer hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségek költségvetési elıirányzatai távolról sem csupán igazgatási kiadásokból állnak, hanem

126

hozzájárulnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok és általában az uniós célok eléréséhez is, miközben célul tőzik ki megtakarítások elérését nemzeti szinten, a jogalkotási hatóság által meghatározottak szerint; o o 89.

90.

o

úgy véli, hogy a 2012. július 9-én sorra kerülı háromoldalú egyeztetésen különleges jelentıséggel bír a következı kérdések megtárgyalása: –

elegendı mennyiségő pénzügyi forrás, amely lehetıvé teszi, hogy a 2012 júniusi Európai Tanács a költségvetési forrásoknak a gyorsan ható, növekedést serkentı intézkedésekre vonatkozó kötelezettségvállalását késedelem nélkül és a jelenlegi többéves pénzügyi terv keretei között végrehajtsák;

–

a növekedés, a versenyképesség és a foglalkoztatás, valamint különösen a kkv-k és a fiatalok támogatása a 2013-as költségvetésben;

–

elegendı mértékő kifizetési elıirányzat biztosítása a folyamatban lévı projektek programozási idıszak végén felmerülı növekvı szükségleteinek kielégítésére, különös tekintettel az 1a. és az 1b. alfejezet, valamint a 2. fejezet alatti projektekre;

–

a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) problémája;

–

2012-re vonatkozó költségvetés-módosítás a korábbi és jelenlegi kifizetési igények fedezése és a 2012-es kifizetések 2013-ra való eltolódásának elkerülése céljából, ami az idén elıfordult;

–

elegendı mértékő kötelezettségvállalási elıirányzat – az integráció fokozása válság idején;

–

a kifizetésekkel foglalkozó intézményközi találkozó;

–

az ITER finanszírozása a 2013. évi költségvetésben;

–

a pénzügyi programozás és a 2013. évi költségvetési tervezet között a 4. fejezetet tekintetében fennálló ellentmondás;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

127

P7_TA-PROV(2012)0290 Az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó stratégia Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) (2012/2043(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. január 19-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 7. és 13. cikkére,

–

tekintettel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervrıl szóló, 2006. október 12-i állásfoglalására1,

–

tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására2,

–

tekintettel az állatok leölésük során való védelmérıl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2009. május 6-i álláspontjára3,

–

tekintettel a 2006–2010-es idıszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékelésérıl és elemzésérıl szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az antibiotikum-rezisztenciáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására5,

–

tekintettel az EU mezıgazdaságáról és a nemzetközi kereskedelemrıl szóló, 2011. március 8-i állásfoglalására6,

–

tekintettel a vágási célból az Európai Unióban szállított állatok utaztatására vonatkozó nyolcórás határérték meghatározásáról szóló, 2012. március 15-i nyilatkozatára7,

–

tekintettel az uniós kutyapopuláció kezelésérıl szóló, 2011. október 13-i nyilatkozatára8,

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Halászati Tanács 2010. november 29-i következtetéseire a kutyák és a macskák jólétérıl,

–

tekintettel az antimikrobiális rezisztenciával szembeni cselekvési tervrıl szóló, 2011. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0748),

1

HL C 308. E, 2006.12.16., 170. o. HL C 279. E., 2009.11.19., 89. o. 3 HL C 212. E, 2010.8.5., 326. o. 4 HL C 81. E, 2011.3.15., 25 o. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0238. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0083. 7 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0096. 8 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0444. 2

128

–

tekintettel az állatok szállítás közbeni védelmérıl szóló 2005/1/EK tanácsi rendelet hatásáról szóló, 2011. november 10-i bizottsági közleményre (COM(2011)0700),

–

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2010. december 2-i, az állatok szállítás alatti kíméletérıl szóló tudományos véleményére1,

–

tekintettel az EFSA 2011. december 13-i, az állatjóléti kockázatértékeléshez készült útmutatóról szóló tudományos véleményére2,

–

tekintettel az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) meghatározására az állatjólétrıl3,

–

tekintettel a megfelelı állatjólét tizenkét kiegészítı elvére és kritériumára, amelyeket a Welfare Quality projekt dolgozott ki4,

–

tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelmérıl szóló európai egyezmény megkötésérıl szóló, 1978. június 19-i 78/923/EGK tanácsi határozatra5,

–

tekintettel a kedvtelésbıl tartott állatok védelmérıl szóló európai egyezményre6,

–

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre7,

–

tekintettel a vadon élı állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelvre8,

–

tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelmérıl szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EUeurópai parlamenti és tanácsi irányelvre9,

–

tekintettel „A fenntartható fejlıdés elvének általános érvényesítése az uniós szakpolitikában: Az Európai Unió fenntartható fejlıdési stratégiájának 2009. évi felülvizsgálata” címő, 2012. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2009)0400),

–

tekintettel az állatjóléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjóléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetıségekrıl szóló, 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0584),

–

tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

1

EFSA Journal 2011; 9(1)1966. EFSA Journal 2012; 10(1)2513. 3 OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, 7.1.1. cikk (2011). http://www.oie.int/index.php?id=169&L=0&htmfile=chapitre_1.7.1.htm. 4 www.welfarequality.net/everyone/43395/7/0/22. 5 HL L 323., 1978.11.17., 12. o. 6 ETS 125 – A kedvtelésbıl tartott állatok védelme, 1987.XI.13. 7 HL L 165., 2004.4.30., 1. o. 8 HL L 94., 1999.4.9., 24. o. 9 HL L 276., 2010.10.20, 33. o. 2

129

–

tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Petíciós Bizottság véleményére (A7–0216/2012),

A.

mivel a fenntartható fejlıdés részét képezı állatjólét magas szintje fontos az állatok egészségének védelme, valamint a termelékenység biztosítása érdekében, jóllehet a mezıgazdasági üzemekre további költségeket ró, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

B.

mivel a vadon élı állatok – amelyek populációja a legtöbb tagállamban növekszik – egészségi állapotának romlása megnyilvánulhat abban, hogy a fertızı betegségeket nagyobb arányban adják át a háziállatoknak, továbbá a közegészség veszélyeztetésében is;

C.

mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérı értelmezéseik miatt jogi bizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelıknek; mivel az uniós jog végrehajtása tekintetében e szabályok betartásának elmaradása, valamint a nem harmonizált szabványok megléte és a jogi mérföldkövek hiánya torzítja a versenyt, és egyenlıtlen versenyfeltételeket eredményez;

D.

mivel a nemzeti állatjóléti szabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós egységes piac elveivel;

E.

mivel az állatjóléttel szembeni megközelítésnek szilárd tudományos bizonyítékokon és a legjobb tudományos ismereteken kellene alapulnia, szem elıtt tartva az egyszerősítés, a költséghatékonyság és a normák alkalmazhatósága, valamint különösen a környezetvédelmi és a közegészségügyi politikákkal való összhang iránti igényt;

F.

mivel a modern fogyasztók ésszerő elvárása, hogy a mezıgazdasági üzemekben nevelt állatok ugyanazokra a dolgokra jogosultak, amelyekre mi – mint emberi lények – szükségletként tekintünk, azaz jó minıségő táplálékra, jó életkörülményekre és megfelelı orvosi ellátásra;

G.

mivel az állat-egészségügyi elıírások létfontosságúak az európai állattenyésztés szempontjából, tekintettel arra, hogy egyre nagyobb hatást gyakorolnak az mezıgazdasági üzemek versenyképességére;

1.

üdvözli a 2012–2015-re szóló, az EU-ra vonatkozó átfogó állatjóléti stratégiát;

2.

emlékeztet rá, hogy a Szerzıdés 13. cikke általános hatályú, így a környezetvédelemi vagy fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel azonos jelentıségő és jogilag elsıbbséget élvez az összes belsı piaci politikával szemben;

3.

hangsúlyozza, hogy az állatjólét olyan összetett és sokrétő kérdés, amely hatással van a nemzetközi és belföldi politikákra, és amelynek jelentıs etikai, tudományos, gazdasági, kulturális és politikai vetületei vannak;

4.

üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy kiemelten kívánja kezelni az állatjóléti normák betartásának kérdését;

130

5.

üdvözli, hogy a stratégiai dokumentum olyan szakpolitikát vázol fel, amelynek alapján a szabad fogyasztói választás az állatjóléti szempontoknak eleget tevı termékek számára fogyasztói piacokat mozgósít, és a közös piaci erıket a mezıgazdasági haszonállatok jólétének szolgálatába állítja;

6.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2006–2010-es cselekvési terv néhány intézkedését nem lehetett befejezni, és felszólítja a Bizottságot, hogy az új intézkedésekre vonatkozó céldátumokat igazítsa hozzá a jogi határidıkhöz;

7.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a stratégia nem kapta meg a Parlament 2010. május 5-i állásfoglalásában kért pénzügyi hátteret; felhívja a Bizottságot, hogy növelje ezt a támogatást azzal, hogy felülvizsgálja az állatjólét prioritási rendjét, és biztosítja az állatjólét jobb integrálását a többi uniós szakpolitikai területbe, például a fogyasztóvédelembe, a kutatási programokba, és adott esetben a közös agrárpolitikába;

8.

üdvözli a Bizottság reformjavaslatait és az állatjólét iránti elkötelezettségét; hangsúlyozza az állattenyésztés szabályait és helyes gyakorlatait betartó, a jobb tenyésztı létesítményekbe beruházó mezıgazdasági termelık támogatásának fontosságát; hangsúlyozza a KAP jövıbeni megfelelı finanszírozásának fontosságát, mivel törekvéseink szintjéhez mérhetı költségvetésre van szükség;

9.

hangsúlyozza, hogy ma a mezıgazdasági termelık sokféle kihívással szembesülnek, úgymint az éghajlatváltozás, és számos követelménynek kell megfelelniük, amelyek közül az állatjólét csak az egyik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 7. cikkével összhangban biztosítsa a szakpolitikák megfelelı koherenciáját;

10.

felkéri a tagállamokat, hogy hatékonyabban használják ki az uniós vidékfejlesztési alapok, valamint a Kutatási Fıigazgatóságnak az állatjólét területén az alkalmazott kutatásokat és a modern és innovatív megoldásokba történı beruházásokat szorgalmazó hetedik keretprogramja (2007-2013) által nyújtott támogatási lehetıségeket; felkéri ugyanakkor a tagállamokat és a Bizottságot, hogy növeljék az állatjólét terén új technikák és technológiák kifejlesztését célzó kutatásokba történı pénzügyi beruházásokat;

11.

sajnálja, hogy a stratégia nem mozdítja elı a magas szintő állatjóléti normákat azzal, hogy kihasználja a fenntartható fogyasztás és termelés, a zöld közbeszerzés és a vállalatok társadalmi felelısségvállalásának politikáiban rejlı lehetıségeket;

12.

szorgalmazza, hogy a Bizottság vegye fel az állatjólét ügyét kereskedelempolitikájába és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokba, továbbá részesítse elınyben a viszonossági alapon elıírt állatjóléti normákat, a harmadik országokban pedig azzal mozdítsa elı az állatjólétet, hogy az importált állatokra és termékekre vonatkozóan ugyanolyan jóléti normákat követel meg;

13.

felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások megkezdése elıtt értékelje a harmadik országokban érvényes állatjóléti normákat, és számoljon be azokról; felkéri a Bizottságot, hogy ezt a feladatot haladéktalanul végezze el azokban az országokban, ahol a kereskedelmi tárgyalások már folyamatban vannak;

131

14.

felszólítja a Bizottságot, hogy a jövıben ne nyújtson be az Európai Parlamentnek olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely nem biztosítja, hogy az importtermékekre az európai termékekre vonatkozókkal egyenértékő állatjóléti elıírások vonatkozzanak;

15.

üdvözli a Bizottság annak vizsgálatára irányuló szándékát is, hogy az állatjóléti kérdések miként integrálhatók hatékonyabban az európai szomszédságpolitika keretébe;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy a WTO-tól követelje meg, hogy a globális kereskedelmi stratégiába mihamarabb vegye fel a nem kereskedelmi szempontokat a világon a legszigorúbb állatjóléti normákat betartani köteles uniós országok és a harmadik országok közötti versenytorzulások elkerülése érdekében;

17.

szükségesnek tartja, hogy a fogyasztókat kötelezıen tájékoztassák arról, ha egy importtermék, vagy egy importterméket tartalmazó termék az európai állatjóléti elıírásoktól eltérı módon tartott állattól származik;

18.

sajnálja, hogy a stratégia nem tükrözi az állategészségügy és annak az állatok jólétében betöltött jelentıs szerepe közötti összefüggést, valamint a közegészségüggyel való kapcsolatot; felhívja a Bizottságot, hogy e stratégiára alkalmazza a közös egészségügyi megközelítés elvét, és biztosítsa annak az állategészségügyi stratégiával való hatékony összehangolását, mivel a helyes állattenyésztés többek között segít megelızni a betegségek és az antimikrobiális rezisztencia terjedését;

19.

emlékeztet arra, hogy a Parlament az antibiotikum-rezisztenciáról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalásában hangsúlyozta annak szükségességét, hogy teljes képet kapjon arról, hogy mikor, hol, hogyan és mely állatokon alkalmaznak jelenleg antimikrobiális szereket, és úgy véli, az erre vonatkozó adatokat a Bizottságnak haladéktalanul össze kell győjtenie, elemeznie kell és közzé kell tennie;

20.

megállapítja, hogy az Unióban engedélyezett a vészvakcinázás és adott esetben a megelızı vakcinázás is, azonban a jogszabályok még mindig akadályozzák a vakcinázott állatokból készült termékek nemzetközi értékesítését; megállapítja, hogy ezek a korlátozások nem veszik megfelelı mértékben figyelembe a fejlıdést a vakcinázási technológiát és diagnosztika területén; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ahol lehetséges, szüntesse meg azokat a kereskedelmi megszorító intézkedéseket, amelyek feleslegesen korlátozzák a vakcinázást;

21.

felhívja a Bizottságot, hogy fordítson megfelelı figyelmet a vadállatok okozta egészségügyi kockázatokra; úgy véli, hogy jelentıs számú újonnan felbukkanó fertızı betegség zoonotikus jellegő (átterjedhet a vadon élı állatokról a háziállatokra és az emberre), és felismeri, hogy a vadon élı állatok és növények kereskedelme, valamint a földhasználat és –kezelés változásai nyomán új vagy módosult érintkezési felületek keletkezhetnek az ember, a háziállatok és a vadon élı növények és állatok között, ami kedvezhet a betegségek terjedésének; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az összhangot az állategészségügyi, állatjóléti és kereskedelempolitikák között;

22.

kéri, hogy a Bizottság 2015-ig készítsen jelentést a vadállatok egészségi állapotáról, és a fertızés háziállatokra és emberre történı átvitelének kockázatáról;

23.

felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan és folyamatosan javítsa az állatjóléti

132

rendelkezéseket a vadon élı állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemrıl szóló 338/97/EK (módosított) tanácsi rendelet1 keretein belül; 24.

rámutat arra, hogy a becslések szerint az uniós kutya- és macskaállomány mintegy százmillió egyedre tehetı, a kedvtelésbıl tartott állatok jólétére vonatkozóan ugyanakkor nem létezik uniós jogszabály;

25.

kéri, hogy az intézkedések felsorolásában szerepeljen egy jelentés az elkóborolt állatokról, konkrét, etikus és fenntartható megoldási javaslatokkal a tagállamok számára, a kedvtelésbıl tartott állatok nyilvántartására és elektronikus azonosítására szolgáló összehangolt rendszer értékelésével;

26.

hangsúlyozza, hogy a kutyák és macskák kötelezı jelölése csak egy hatékony és megbízható nyilvántartási rendszerrel együtt biztosítja a nyomon követhetıséget, és elengedhetetlen az állat-egészségügyi és az állatjóléti kérdések eredményes kezeléséhez, mivel elısegíti a felelıs állattartást és a közegészség védelmét;

27.

felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy ratifikálják a kedvtelésbıl tartott állatokról szóló európai egyezményt, és rendelkezéseit ültessék át a tagállami jogrendszerekbe;

28.

felszólítja a tagállamokat, hogy a 2011. október 13-i nyilatkozatában foglalt kérésének megfelelıen fogadjanak el átfogó kutyapopuláció-kezelési stratégiákat, amelyek olyan intézkedéseket foglalnak magukban, mint a kutyák ellenırzésére vonatkozó és a kegyetlen bánásmód elleni jogszabályok, az állatorvosi eljárások – köztük a veszettség elleni oltás és a nem kívánt kutyák számának visszaszorításához szükséges sterilizáció – támogatása, valamint a felelıs állattartás elımozdítása;

29.

szorgalmazza, hogy a Bizottság a kereskedelmi céllal tartott kutyák és macskák jólétérıl szóló 2014-es tanulmányában javasoljon konkrét megoldásokat a valószínősíthetıen jóléti problémákhoz vezetı módon megvalósított kutya- és macskatenyésztés, illetve -kereskedelem megakadályozására;

Elıbb a végrehajtás 30.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy az állatjóléti szabályoknak való megfelelést illetıen még mindig vannak hiányosságok, bár sok területen történt elırehaladás; emlékeztet arra, hogy az állatjóléti szabályozás máris jórészt elegendı, de a jogszabályok alkalmazása nem minden tagállamban éri el a kívánt szintet; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat arra, hogy az állatjólétre vonatkozó jogszabályokat valamennyi tagállamban tartsák be;

31.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vadon élı állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelvet a teljes körő végrehajtása óta eltelt hét év alatt még mindig nem sikerült maradéktalanul érvényre juttatni valamennyi tagállamban; emlékeztet arra, hogy az állatkertben tartott állatok körülményeit és jólétét ezen irányelv kifejezetten rögzítette, amit érvényesíteni kell;

1

HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

133

32.

üdvözli a Bizottság „Magatartási szabályzat állatkertek számára” címő dokumentumát és kéri, hogy a Bizottság ebbe a szabályzatba foglalja bele a fogságban tartott vadállatok megfelelı tartására vonatkozó bevált gyakorlatról szóló iránymutatást is;

33.

úgy véli, hogy jobb jogalkalmazásra van szükség például az állatok szállítása terén, amelyet – jóllehet az állatok életének csak igen korlátozott részét érinti – javítani kell az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a 2005/1/EK tanácsi rendelet1 elıírása alapján összegyőjtött tudományos adatok fényében;

34.

hangsúlyozza, hogy valamennyi meglévı állatjóléti jogszabályt minden uniós tagállamban teljes körően végre kell hajtani és be kell tartani; úgy véli ugyanakkor, hogy az elıírások be nem tartása nem akadályozhatja új szabályozás létrejöttét azokon a területeken, ahol az elıírásokat az új tudományos adatok fényében, illetve hiányosságok esetén módosítani kell;

35.

emlékeztet arra, hogy az élelmiszerláncban egyensúlyhiány áll fenn, amely hátrányos helyzetbe hozza az elsıdleges termelıket, és ez a helyzet a mezıgazdasági üzemek szintjén határt szab az állatjóléti beruházásoknak;

36.

kiemeli, hogy új állatjóléti normák elfogadása, illetve a meglévı normák megváltoztatása költségeket jelent a termelıknek és a versenyképesség elvesztésével járhat; megjegyzi, hogy ezek a költségek gyakran nem jelennek meg a mezıgazdasági termelık által kapott árban;

37.

üdvözli a fogyasztók meglévı uniós állatjóléti elıírásokkal kapcsolatos jobb tájékoztatására irányuló javaslatot; felszólítja a Bizottságot, hogy fokozottabban vonja be a mezıgazdasági termelıket a kutatási projektekbe és a kampányokba; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a fogyasztókban tudatosítsák, hogy a magasabb szintő állatjólét többletköltségekkel jár, és hogy ezeket a költségeket kiegyensúlyozottan osszák el az élelmiszerláncban;

38.

arra ösztönzi a Bizottságot, hogy az állatjóléti és állatok szállításával kapcsolatos problémákat alátámasztó, egyértelmő tudományos bizonyítékok rendelkezésre állása esetén igazítsa ki a politikai eszközöket vagy vezessen be újakat e problémák megoldására, az állatjóléti költségek élelmiszerláncban való jobb elosztásának beszámításával, úgy véli, hogy ezek az eszközök magukban foglalhatnának fajspecifikus jogszabályokat és eredményalapú állatjóléti mutatókat, valamint az élelmiszerbiztonság területén alkalmazottakhoz hasonlóan kockázatértékelési rendszerhez kapcsolódó kritériumokat;

39.

hangsúlyozza, hogy a jövıbeni állatjóléti jogszabályokban – az összes érdekelt féllel együttmőködve – kellıen indokolt „jogi mérföldköveket” kell bevezetni az átmeneti idıszakban;

40.

szorgalmazza az átfogó korai beavatkozás új rendszerének létrehozását a szabályok betartásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a határidı betartásával küzdı tagállamokat egy új eljárással már korán azonosítani kell, ami szoros együttmőködést kíván a Bizottsággal; javasolja, hogy a legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban hozzanak létre fórumokat, amelyek lehetıvé teszik, hogy a Bizottság, a tagállamok és az érintett

1

HL L 3., 2005.1.5., 1. o.

134

érdekelt felek információkat cseréljenek a határidık betartásának legjobb módjáról, hogy a tagállamok dolgozzanak ki végrehajtási tervet, amely mérföldkövek és kitőzött célok segítségével lépésrıl lépésre segíti a határidı betartását, és hogy kezdeményezzék tanulmány készítését azon lehetıségek azonosítására, melyek révén az európai hatóságok elısegíthetik az állatjóléti jogszabályok maradéktalan betartásának biztosítását; 41.

hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetési ajánlásokkal és hatáskörökkel összhangban a Bizottságnak, és különösen az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalnak nagyobb erıforrásokat kell adni a tagállamok által elvégzett állatjóléti ellenırzések – amelyek egy részének be nem jelentett ellenırzésnek kell lennie – megfelelı felügyeletéhez, valamint a jogsértések elleni fellépéshez; felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a megfelelıen képzett állatjóléti felügyelık kellı számáról és arról, hogy a tagállamokban a következetes ellenırzések biztosítása céljából összehangolt teljesítménymérési intézkedések legyenek érvényben, és hogy vegyék fontolóra azt, hogy nagyobb hatáskörrel és jogkörrel ruházzák fel a termelıi szervezeteket;

42.

felkéri a tagállamokat, hogy az uniós állatjóléti elıírások megszegése esetén biztosítsák a hatékony és arányos szankciókat, az illetékes hatóságok részérıl minden egyes szankciót követıen a széleskörő tájékoztatást és felvilágosítást, valamint megfelelı korrekciós intézkedéseket;

43.

emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament ellenzi a magánszerzıdéssel alkalmazott ellenır-asszisztensek igénybevételét a vöröshúságazatban mőködı vágóhidakon; úgy véli, hogy ebben az ágazatban a higiéniai ellenırzést független húsellenıröknek kell végezniük;

44.

megjegyzi, hogy az állatokon tesztelt új kozmetikumok értékesítésének tilalmára vonatkozó végsı határidı 2013. március; támogatja ezt a határidıt, és felszólítja a Bizottságot, hogy ne hosszabbítsa meg;

45.

emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségére, hogy – amennyiben alapos aggályt keltı ok merül fel – a tudományos célokra felhasznált állatok védelmérıl szóló 2010/63/EU irányelv betartása céljából ellenırizze a nemzeti vizsgálatokat;

46.

felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is ösztönözze a kevesebb kísérleti állatot igénylı tesztelési módszerekre irányuló kutatásokat, és lehetıség szerint támogassa alkalmazásukat; ezzel kapcsolatban arra kéri a Bizottságot, hogy a REACH rendeletben ismerje el és alkalmazza a kibıvített egygenerációs vizsgálatot;

47.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a Horizont 2020 kutatási program megfelelı lehetıségeket irányozzon elı a biológiai sokféleség megırzése, a vadon élı növényekkel és állatokkal folytatott kereskedelem, az állatkísérletek alternatíváinak kifejlesztése és jóváhagyása, valamint az új technológiák hatása terén folytatandó kutatásokhoz;

48.

felszólítja a Bizottságot, hogy az állatjólét célkitőzését foglalja bele a jövıbeli hetedik környezetvédelmi cselekvési programba, ezzel biztosítva különösen az állatok kutatásokban való alkalmazásának visszaszorítására irányuló stratégiák és fellépések felvételét;

135

49.

rámutat az európai polgárok körében felmerült és a Parlamenthez benyújtott petícióikban kifejezésre juttatott, az elkábítás nélküli állatvágás céljából az eltérésekkel való EU-beli visszaélésekkel kapcsolatos aggodalmakra; különösen aggályosnak találja, hogy a kábítás nélküli levágásra vonatkozó jelenlegi eltérési lehetıséggel néhány tagállamban nagymértékben visszaélnek az állatjólét, a mezıgazdasági termelık és a fogyasztók rovására; sürgeti, hogy a Bizottság gyorsítsa fel a kábítás nélkül levágott állatokból származó hús címkézésérıl szóló értékelését, és a jelentést – azon kötelezettségvállalása nyomán, miszerint 2011-ben elvégzi ezt az értékelést – 2013-ig nyújtsa be; hangsúlyozza, hogy az a kérdés, hogy a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást arról, hogy az általuk vásárolt hús elkábítás nélkül levágott állatoktól származik-e, az átláthatóság és az állatok szenvedése szempontjából egyaránt kiemelten közérdekő; hangsúlyozza azonban, hogy a címkézés nem a megfelelı végrehajtás alternatívája, mert ez csak akkor szolgál útmutatással a fogyasztóknak, ha a megadott információ ellenırzött és helytálló;

50.

hangsúlyozza, hogy az Unióból harmadik országokba exportált vágóállatok esetében hatékonyabb védelmi intézkedéseket kell megállapítani;

51.

úgy véli, hogy az uniós állatjóléti jogszabályt kivitelezhetı és harmonizált iránymutatásoknak kellene kísérniük, például a szállíthatóságnak, valamint a szállítás elıtt és alatt, a pihenıknél és a célállomáson történı itatásnak a kérdésével kapcsolatos problémákra kiterjedı jogszabály egységes alkalmazásának és végrehajtásának biztosítása érdekében;

52.

megállapítja, hogy a végrehajtás esetleges hiányosságainak okaként gyakran olyan jogi elıírásokat jelölnek meg, amelyek nem ültethetık át a gyakorlatba;

53.

hangsúlyozza, hogy az európai polgárok rendszeresen petíciókat intéznek a Parlamenthez azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok nem hajtják végre 882/2004/EK rendeletben foglalt rendelkezéseket;

54.

emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a 882/2004/EK rendeletben megállapított kötelezettségeikre, miszerint összehasonlítható állatjóléti információt kell közölniük; felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok be nem tartása esetén tegyen hatékony intézkedéseket;

55.

felhívja az összes nagyobb európai kereskedıt, hogy nyilvános közös nyilatkozat elfogadásával vállaljanak kötelezettséget arra, hogy kizárólag olyan termékeket értékesítenek, amelyek megfelelnek az uniós állatjóléti jogszabályok elıírásainak vagy túlteljesítik azokat;

Tájékoztatás és oktatás 56.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az információ és az oktatás a regionális és helyi szinthez igazodjon, és például regionális munkaértekezletek és a modern technológia felhasználásán keresztül rendelkezésre álljon, valamint hogy az új jogszabályokról és tudományos elırelépésekrıl szóló információ mindenkihez eljusson, aki állatokkal foglalkozik; emlékeztet arra, hogy e tekintetben milyen fontos szerepet tölthetne be az állatjóléti központok uniós szinten koordinált hálózata;

57.

véleménye szerint az európai referenciaközpontok hálózatának érdemi, minıségi,

136

szakszerő és következetes támogatást kell nyújtania a tagállamoknak és más érdekelt személyeknek a jobb állatjóléti gyakorlatok vonatkozásában; 58.

felhívja a Bizottságot, hogy internetes portál kifejlesztésével népszerősítse a meglévı állatjóléti iránymutatásokat és más önkéntes kezdeményezéseket, amelyen keresztül a vonatkozó dokumentumok – jóváhagyást követıen – összegyőjthetık és terjeszthetık lehetnek;

59.

felhívja a tagállamokat, hogy az uniós támogatású regionális és vidékfejlesztési programokkal összefüggésben használják ki jobban az állatjóléttel, a tenyésztési rendszerekkel és a betegségek felügyeletével kapcsolatos, határokon átnyúló tudástranszferrıl szóló rendelkezéseket;

60.

úgy véli, hogy a jövıbeli vidékfejlesztési programokban kötelezıvé kell tenni az állatjóléti követelményeket; úgy véli továbbá, hogy a magas szintő állatjólét európai hozzáadott értékének tükrözıdnie kellene a társfinanszírozás mértékében;

Keretjogszabály 61.

üdvözli egy európai állatjóléti keretjogszabály szerepeltetését a stratégiában, a Parlament javaslatának megfelelıen, és felhívja a Bizottságot, hogy a tenyésztés céljából tartott állatok védelmérıl szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv1 2013-ra elıirányzott felülvizsgálatával együtt nyújtsa be javaslatát; úgy véli, hogy egy ilyen keretjogszabálynak – az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt követıen – világosan kellene fogalmaznia, a normákra és az eredményekre egyaránt hangsúlyt kellene helyeznie és jobb állatjólétet kellene eredményeznie;

62.

rámutat, hogy egy ilyen keretjogszabálynak a meglévı állatjóléti jogszabályok egyszerősítését és ésszerősítését kell szolgálnia; megjegyzi, hogy a keretjogszabály fı céljául a meglévı állatjóléti jogszabályok jobb és alaposabb betartását kell kitőzni;

63.

emlékeztet arra, hogy a termelıket túlterhelik adminisztratív kötelezettségekkel, és hogy az adminisztráció egyszerősítésére való folyamatos törekvés érdekében nem szabad, hogy ez a keretjogszabály ezt a terhet tovább növelje;

64.

emlékeztet arra, hogy a Parlament szerint egy ilyen keretjogszabálynak hiteles tudományos tényeken és bizonyított tapasztalatokon kell alapulnia, és minden tartott és elhagyott állatra ki kell terjednie, a háziasított fajokba tartozó, elkóborolt állatokat is beleértve; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-termelés céljából nevelt állatfajok tekintetében a Parlament kérte az Animal Welfare Quality projekt továbbfejlesztését egyszerősítése és gyakorlati alkalmazása tekintetében;

65.

úgy véli, hogy egy, az OIE meghatározásaival és ajánlásaival szorosan összefüggı keretjogszabály megerısítené az uniós állattartók, állattulajdonosok és állattenyésztık versenyképességét a nemzetközi piacon, egyben a belsı piacon is hozzásegítene a tisztességes verseny biztosításához;

66.

úgy véli, hogy ezen európai állatjóléti keretjogszabálynak az egész Európai Unió területére vonatkozóan meg kellene teremtenie az alapszintő közös állatjóléti

1

HL L 221., 1998.8.8, 23. o.

137

elvárásokat, amely a belsı és harmadik országból származó termékek közötti szabad és tisztességes belsı piaci versenynek lényeges feltétele; úgy véli, azonban, hogy mind a tagállamoknak, mind pedig a régióknak lehetıséget kell biztosítani, hogy engedélyezzék az egyéni termelık vagy termelıi csoportok számára hatásosabb önkéntes rendszerek bevezetését, kerülve ugyanakkor a verseny torzítását és védve az EU versenyképességét a nemzetközi piacokon; 67.

emlékeztet arra, hogy a Parlament szerint egy ilyen keretjogszabálynak nem szabadna megakadályoznia a termelıket az uniós szabályokon túlmutató önkéntes rendszerek bevezetésében, és úgy véli, hogy az említett rendszereknek ezenkívül tudományos alapokon kellene állniuk, és tanúsított és egymással összefüggı címkékkel lehetne azokat népszerősíteni; felhívja a Bizottságot, hogy a COM(2009)0584 közleményre építve készítsen tanulmányt, amelyhez adott esetben jogalkotási javaslatok is kapcsolódnak a hús- és tejtermékek uniós szintő címkézési rendszerérıl, amelynek célja a fogyasztók leghatékonyabb és legkövetkezetesebb, átlátható módon történı tájékoztatása az alkalmazott tartási módokról és annak állatjóléti hatásáról;

68.

úgy véli, hogy az európai állatjóléti keretjogszabálynak a következıket kellene tartalmaznia: a)

az állatjólét OIE-alapú közös meghatározása és értelmezése, és általános, tudományosan megalapozott célkitőzések;

b)

a kötelezı gondosság elve az összes állattulajdonosra és -gondozóra nézve, bár az elkóborolt állatokért a vonatkozó közegészségügyi és biztonsági kockázatok miatt elsısorban a tulajdonosnak, végsı soron pedig a tagállami hatóságoknak kell felelısséget vállalniuk;

c)

a tudatosság növelését célzó eszközök és az állami hatóságok személyzetének szóló iránymutatások arról, hogy feladataik ellátása során hogyan azonosítsák az állatjóléti kérdéseket;

d)

szükség esetén a kompetencia biztosításának követelménye a szakmai feladataik ellátása során állatokkal foglalkozó személyek számára a gyakorlati tapasztalatból vagy képzés során már megszerzett kompetenciák és tudás elismerése mellett, megfelelı képzési követelmények a konkrét állatjóléti feladatokkal kapcsolatban;

e)

a tagállamokra vonatkozó kötelezettség, hogy kétévente jelentést nyújtsanak be a Bizottságnak az uniós állatjóléti jogszabályok végrehajtásáról, beleértve a következı két évre szóló ütemtervet is, valamint a Bizottságra vonatkozó követelmény, hogy ezeket a jelentéseket egy összefoglalóval együtt haladéktalanul közzétegye;

f)

hatékony és idejekorán tett intézkedések azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek nem nyújtanak be jelentést, vagy nem tesznek eleget az ellenırzések és vizsgálatok elvégzésére vonatkozó kötelezettségeiknek;

g)

összehangolt európai állatjóléti hálózat létrehozása, amely az X/2012. kísérleti projekt tapasztalataira építve támogatja a tájékoztató és oktatási kampányokat, a szakma által elismert legfrissebb tudományos ismeretek alapján értékeli az

138

állatjóléti követelményeket, és koordinálja az új technológiák elızetes tesztelésére szolgáló uniós rendszert, összhangban a Bizottság, ügynökségei és bizottságai által támogatott, meglévı programokkal; h)

keret a tudományos alapokon álló ágazati jogszabályokhoz és nem jogszabályi intézkedésekhez;

i)

felülvizsgálati záradék, amely lehetıvé teszi, hogy a keretjogszabályt rendszeresen hozzáigazítsák az új tudományos eredményekhez, tiszteletben tartva a jogbiztonság szükségességét, és figyelembe véve a beruházások gazdasági élettartamát; o o

69.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

139

P7_TA-PROV(2012)0291 A kedvtelésbıl tartott állatok és a kóbor állatok védelmét szolgáló uniós keret létrehozása Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása uniós jogi keret létrehozásáról a kedvtelésbıl tartott és az elkóborolt állatok védelmére (2012/2670(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az uniós polgároktól beérkezı petíciók nagy számára (1613/2010., 1274/2011., 1321/2011., 1377/2011., 1412/2011. számú és további petíciók), melyekben uniós jogi keret létrehozását kérik a kedvtelésbıl tartott és az elkóborolt állatok védelmére,

–

tekintettel a kedvtelésbıl tartott állatok védelmérıl szóló európai egyezményre (CETSszám: 125),

–

tekintettel eljárási szabályzata 202. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az EUMSZ 13. cikke elıírja, hogy mivel az állatok érzı lények, az Uniónak és tagállamainak teljes mértékben szem elıtt kell tartaniuk az állatjóléti követelményeket;

B.

mivel annak ellenére, hogy becslések szerint a kedvtelésbıl tartott állatok száma az Unióban mintegy százmillió egyedre tehetı, nincs uniós szabályozás a kedvtelésbıl tartott és az elkóborolt állatok védelmére;

C.

mivel a kedvtelésbıl tartott állatok védelmérıl szóló európai egyezményt még nem minden tagállam írta alá;

D.

mivel a kedvtelésbıl tartott állatok és az elkóborolt állatok sok tagállamban rossz bánásmód és kegyetlenkedések áldozatai, és mivel a petíciók benyújtói elsısorban a déli és keleti tagállamokat említik;

1.

felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy ratifikálják a kedvtelésbıl tartott állatok védelmérıl szóló európai egyezményt, és rendelkezéseit ültessék át a tagállami jogrendszerekbe;

2.

felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre uniós jogi keretet a kedvtelésbıl tartott és az elkóborolt állatok védelmére, és ez tartalmazza a következıket: –

állatazonosítási és -nyilvántartási szabályok,

–

az elkóborolt állatok állományának kezelésére irányuló stratégiák, ideértve az oltási és sterilizációs programokat,

–

a felelıs állattartást elımozdító intézkedések,

–

az engedéllyel nem rendelkezı kennelek és menhelyek tilalma,

–

az elkóborolt állatok orvosi rendelvény nélküli elpusztításának tilalma,

140

3.

–

az állatjóléttel kapcsolatos tájékoztató és képzési programok az iskolákban,

–

komoly szankciók foganatosítása a szabályokat be nem tartó tagállamokkal szemben;

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

141

P7_TA-PROV(2012)0292 Az Európai Tanács 2012. június 28-i és 29-i ülésének következtetései Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása az Európai Tanács 2012. júniusi ülésérıl (2011/2923(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Tanács 2012. május 23-i informális ülésére,

–

tekintettel az Európai Tanács 2012. június 28–29-i ülésére,

–

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.

üdvözli az Európai Tanács által tett konkrét lépéseket az euróövezeti válság kezelésére, és azt, hogy elismerte, hogy olyan válaszlépésekre van szükség, amelyek nemcsak a költségvetési konszolidációval, hanem a növekedéssel is foglalkoznak; úgy véli, hogy a csúcstalálkozó az Európai Tanácsnak az Európát érintı kihívásokkal kapcsolatos megközelítését tükrözi, amelynek célja a kiegyensúlyozottabb, gazdaságilag hatékonyabb és társadalmilag igazságosabb válságelleni menetrend;

2.

hangsúlyozza az olyan fontos és alapvetı intézkedésekkel kapcsolatos euróövezeti megállapodás jelentıségét, amelyek célja a bankok és az államadósságok közötti ördögi kör megszüntetése és az euróövezeti államadósságok hozamai közötti különbségek csökkentése; örömmel veszi tudomásul ezzel összefüggésben, hogy a meglévı EFSF/ESM eszközök rugalmasan és hatékonyan felhasználhatóak azon tagállamok javára, amelyek igazodnak a rájuk vonatkozó országspecifikus ajánlásokhoz, és eleget tesznek egyéb – többek között az európai szemeszter és a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében vállalt – kötelezettségvállalásaiknak;

3.

úgy véli, hogy a megállapodás fontos lépés az EU egészére kiterjedı, teljes körő bankunió irányába, de rámutat arra az alapvetı fontosságú tényre, hogy e lehetıséget nem léptethetı életbe azonnal, mivel annak feltétele egy egységes felügyeleti mechanizmusról szóló megállapodás;

4.

üdvözli a Növekedési és Munkahely-teremtési Paktumot, különösen egyrészt azon megállapodást, amely 120 milliárd eurót bocsát rendelkezésre a beruházások, a növekedés és a munkahelyteremtés élénkítésére, másrészt a differenciált, növekedésbarát költségvetési konszolidációra vonatkozó felhívást, a beruházások szerepének kell figyelembevétele mellett; fontos lépésnek tartja mindezt a fenntartható, növekedésorientált állami és magánberuházások szükséges fellendítése céljából Európában, konkrétan az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósítása, és különösen az erıforrás-hatékonyság és fenntarthatóság, valamint az egységes piac megvalósítása érdekében;

5.

üdvözli továbbá azon kötelezettségvállalást, hogy az uniós költségvetés a növekedés eszközévé váljon; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén nem történt kézzelfogható elırelépés a következı, 2014–2020-as többéves pénzügyi keretrıl szóló megállapodás ügyében; sürgeti a ciprusi elnökséget, hogy

142

fokozza az ebben az ügyben tett erıfeszítéseit, és az Európai Parlamentet teljes körően vonja be a többéves pénzügyi keretrıl szóló tárgyalásokba, beleértve az együttdöntési jogok teljes körő tiszteletben tartását; ismételten hangsúlyozza azonban, hogy a saját források reformja a folyamat alapvetı része, amely nélkül nem születhet majd megállapodás a többéves pénzügyi keretrıl; újólag hangsúlyozza azon meggyızıdését, hogy az Unió következı idıszakra vonatkozó, tényleges szükségleteinek és törekvéseinek megfelelı többéves pénzügyi keret bevételi és kiadási oldaláról szóló megállapodásnak ez év végéig meg kellene születnie; 6.

örömmel veszi tudomásul az állam- és kormányfık nyilatkozatát az egységes piac irányításának megerısítésérıl; határozottan támogatja a Bizottságot az egységes piac állapotának értékelésében, és intézkedéseket sürget az egységes piac kiteljesítése tekintetében;

7.

üdvözli „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió” címő Van Rompuy, Juncker, Barroso és Draghi elnök által benyújtott jelentésben foglalt javaslattervezeteket és jó kiindulási pontnak tekinti a szilárd és valódi gazdasági és monetáris unióhoz vezetı folyamat megindításához; úgy véli, hogy különösen az integrált pénzügyi keret létrehozására és az európai bankfelügyelıre vonatkozó javaslatok jelentıs lépéseket képviselnek az európai bankszektor stabilabb hosszú távú jövıjének biztosítása felé; érdeklıdéssel várja ugyanakkor az unió nagyobb társadalmi felelısségvállalásának és az e területen megszületett új európai rendelkezések átláthatósága és elszámoltathatósága fokozásának beillesztését a javaslatba

8.

úgy véli, hogy gyors lépésekre van szükség a szóban forgó jelentésben meghatározott következı négy építıelem tekintetében: a)

integrált pénzügyi keret különösen az euróövezet pénzügyi stabilitásának biztosítására és a bankcsıdök európai polgárok számára fellépı költségeinek csökkentésére, egy ilyen keret uniós szintre emeli a felügyeleti felelısségvállalás kérdését és közös mechanizmusokat hoz létre a bankok szanálására és az ügyfelek betéteinek biztosítására;

b)

integrált költségvetési keret, amely a koordináció, a közös döntéshozatal, a szigorúbb végrehajtás és egy hitelviszonyt megtestesítı közös értékpapír kibocsátását célzó arányos intézkedések (többek között korlátozott és feltételes alapú, rövid távú finanszírozási eszközök, vagy egy adósságtörlesztési alapba történı fokozatos tıkeátvitel) révén szilárd költségvetés-politikai döntéshozatalt biztosít tagállami és európai szinten; e keret a költségvetési szolidaritás különbözı formáira is kiterjedhet;

c)

integrált gazdaságpolitikai keret, amely elegendı mechanizmussal rendelkezik annak biztosítására, hogy a nemzeti és európai szakpolitikák elısegítsék a fenntartható növekedést, a foglalkoztatást és a versenyképességet, és összeegyeztethetık legyenek a gazdasági és monetáris unió zökkenımentes mőködésével;

d)

a gazdasági és monetáris unió keretében történı döntéshozatal demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának a biztosítása, amelynek alapja a szuverenitás együttes gyakorlása a közös szakpolitikák terén és a szolidaritás.

143

9.

üdvözli a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósítására irányuló ütemterv kidolgozásához szükséges további munkára felhívó határozatot; kitart amellett, hogy az Európai Parlamentet – társjogalkotó szerepén túl – egyenrangú partnerként maradéktalanul be kell vonni ebbe a feladatba; felszólít továbbá arra, hogy az Európai Unió intézményeinek és döntéshozatali eljárásainak reformfolyamata ne csak az európai intézményekre és a nemzeti parlamentekre terjedjen ki, hanem a szociális partnerekre, a civil társadalomra és az Európai Unió fokozottabb politikai, gazdasági, társadalmi és költségvetési integrációjáról szóló széles körő, nyilvános vita egyéb érdekelt feleire is; hangsúlyozza, hogy központi jelentıségő lesz a közösségi módszer tiszteletben tartása mellett az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek fokozott bevonása; úgy véli, hogy az EUMSZ-nek a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepérıl szóló 1. jegyzıkönyve megfelelı keretet nyújt a parlamentek közötti együttmőködéshez;

10.

úgy véli ugyanakkor, hogy még sok jogalkotási teendı maradt a válságra adott globális, strukturális és átfogó válaszok terén; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy 2012 szeptemberéig e négy építıelem alapján, a közösségi módszerrel összhangban nyújtson be jogalkotási javaslatcsomagot;

11.

felszólítja a Tanácsot, hogy fogadjon el nemzeti szintő célzott beruházásokra irányuló koordinált programot az európai gazdaság élénkítésére;

12.

kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a fent említett jogalkotási csomagot az elıírt határidın belül kézhez veszi és megvizsgálja, gondoskodik a hatékony és gyors döntéshozatalról;

13.

megjegyzi azonban, hogy – amennyiben az elıírt határidın belül nem kapja meg a fent említett jogalkotási csomagot – saját maga hozza meg a következtetéseket;

14.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

144

P7_TA-PROV(2012)0293 Az alapvetı banki szolgáltatásokhoz történı hozzáférés Az Európai Parlament 2012. július 4-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal az alapvetı banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésrıl (2012/2055(INI)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 225. cikkére,

–

tekintettel a 2010. október 27-i, „A Bizottság munkaprogramja a 2011. évre” címő bizottsági közleményre (COM)(2010)0623), és különösen az alapvetı banki szolgáltatások hozzáférhetıségével kapcsolatos jogalkotás tervére való hivatkozásra,

–

tekintettel a 2011. április 13-i, „Az egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” címő bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–

tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–

tekintettel a 2007. november 13-i, a belsı piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1, és különösen az egységes eurófizetési térség létrehozására,

–

tekintettel a 2005. október 26-i, a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelızésérıl szóló, 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a Bizottság által a pénzügyi integrációról és az alapszintő bankszámlához való hozzáférésrıl 2009 óta, illetve az alapszintő fizetési számlához való hozzáférésrıl 2010 óta folytatott konzultációkra,

–

tekintettel a 2011. július 18-i, az alapszintő fizetési számlához való hozzáférésrıl szóló 2011/442/EU bizottsági ajánlásra3 és az ahhoz kapcsolódó hatásvizsgálatra (SEC(2011)0906),

–

tekintettel „Az egységes piacról az emberek szemével: áttekintés a polgárok és a vállalkozások véleményérıl és aggályairól” címő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1003), különösen pedig a 7. számú aggályra, amely azokkal a nehézségekkel kapcsolatos, amelyekkel a polgárok a tartózkodási helyük szerinti államtól eltérı országban való bankszámlanyitás során szembesülnek,

–

tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–

tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belsı Piaci és

1

HL L 319., 2007.12.5, 1. o. HL L 309., 2005.11.25., 15. o. 3 HL L 190., 2011.7.21., 87. o. 2

145

Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0197/2012), A.

mivel a belsı piac zökkenımentes mőködése és a modern, a szociális piacgazdaság fejlıdése a megfizethetı és könnyen hozzáférhetı alapvetı fizetési szolgáltatások egyetemes biztosításától és a társadalmilag felelıs banki ágazattól függ;

B.

mivel az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés az egyik elıfeltétele annak, hogy a fogyasztók a belsı piacot, különösen a szabad mozgást, a pénzátutalást és az áruk és szolgáltatások ésszerő tranzakciós költségek mellett való megvásárlását az elınyükre tudják fordítani; mivel az alapvetı banki szolgáltatások elengedhetetlenek a fogyasztók számára ahhoz, hogy kihasználják az e-kereskedelem elınyeit; mivel a kifizetési számla hiányának alternatív költsége a becslések szerint fogyasztónként évi 185–365 euró; mivel az alapvetı banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés többek között egyre inkább a társadalmi integráció elıfeltételévé válik a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a lakhatáshoz való hozzáférés tekintetében;

C.

mivel a Bizottság becslése szerint az EU felnıtt népességének 7%-a, azaz mintegy 30 millió ember nem rendelkezik bankszámlával, és közülük mintegy 6,4 millió személytıl vonták meg a bankszámlát, illetve ennyi személy nem mert bankszámlát kérelmezni; mivel a pénzügyi kirekesztés tagállamonként eltérı; mivel néhány tagállamban igen alacsony a bankszámla-lefedettség aránya és a legalacsonyabb, a felnıtt népességen belüli mintegy 50%-os arány Romániában és Bulgáriában mérhetı;

D.

mivel minden fogyasztónak joga van ahhoz a döntéshez, hogy ne rendelkezzen fizetési számlával vagy alapszintő fizetési számlával; mivel ezért a fogyasztók nem kötelezhetık arra, hogy fizetési számlával vagy alapszintő fizetési számlával rendelkezzenek; mivel e tekintetben a pénzügyi nevelés fontos abban, hogy rámutasson a pénzügyi beilleszkedés elınyeire;

E.

mivel a bankok megtagadhatják a számlanyitást azon személyektıl, akik nem rendelkeznek tartózkodási hellyel a bank bejegyzése helye szerinti országban; a tartózkodási hellyel nem rendelkezık számlanyitási nehézségei akadályozzák a szabadpiac megfelelı mőködését;

F.

mivel az általános gazdasági és társadalmi fejlıdés hozzájárul a bankszámlalefedettség emelkedéséhez; mivel a fizetési folyószámlával rendelkezı népesség részaránya tekintetében a tagállamok között fennálló különbségeknek csupán 33%-a magyarázható a gazdasági fejlettséggel, és ezért 67% egyéb tényezıktıl, például a szabályozástól vagy az önszabályozó intézkedésektıl függ;

G.

mivel a fizetési szolgáltatók a piac logikájával összhangban hajlamosak a kereskedelmi szempontból vonzóbb fogyasztókra összpontosítani, és így bizonyos esetekben a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó fogyasztók számára nem biztosítják ugyanazt a termékválasztékot; mivel a Németországban, az Egyesült Királyságban, Írországban, Luxemburgban, Olaszországban és Szlovéniában kezdeményezett ágazati magatartási kódexek többek között jórészt állami nyomásra és a jogalkotási kezdeményezések iránti igény következtében születtek; mivel az önszabályozó eszközök pozitív vagy vegyes eredményekkel jártak, és egyelıre nem tudták minden tagállamban biztosítani az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférést;

146

H.

mivel az alapvetı banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítására irányuló jogalkotási megoldások kielégítı eredményeket hoztak; például mivel a dán és finn háztartások közel 100%-át fedik le a fizetési szolgáltatások, és a jogalkotási kezdeményezések végrehajtásának eredményeként a bankszámlával nem rendelkezı polgárok száma jelentısen csökkent Belgiumban és Franciaországban;

I.

mivel nem mindegyik tagállam tette meg az alapszintő fizetési számlákhoz való hozzáférésrıl szóló, 2011. július 18-i 2011/442/EU bizottsági ajánlásban1 megkövetelt megfelelı fellépést, és túl sok tagállam továbbra sem rendelkezik a szolgáltatókra vonatkozó jogi vagy önkéntes elıírásokkal az alapvetı fizetési szolgáltatások biztosítása tekintetében;

J.

mivel a hatékonyság érdekében az alapszintő fizetési számlának egyszerően megnyithatónak kell lennie és meghatározott alapszolgáltatásokat kell biztosítania, továbbá intézkedéseket kell elıírni a hatékony felügyelet és vitarendezés céljából, valamint azzal a céllal, hogy az állandó lakóhellyel nem rendelkezı fogyasztók számára megkönnyítsék az ezekhez a számlákhoz való hozzáférést; mivel a pénzmosás elleni és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályokat arányosan kell alkalmazni, és azokat sohasem lehet felhasználni a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó fogyasztók elutasításának megalapozatlan ürügyeként; mivel a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy szükséges-e, hogy a fogyasztók kapcsolattal rendelkezzenek a tagállammal ahhoz, hogy jogosultak legyenek alapszintő fizetési számlára;

K.

mivel a fizetési szolgáltatóknak hozzáférést kell biztosítaniuk az alapszintő fizetési számlákhoz – díjmentesen vagy ésszerő díj mellett;

L.

mivel a fizetési szolgáltatóknak a folyószámlahitelek és kiegészítı hiteltermékek kínálatakor a túlzott eladósodottság elkerülése érdekében különös figyelmet kell fordítaniuk a pénzügyileg kiszolgáltatott fogyasztókra; mivel a tagállamoknak el kell kerülniük, hogy az alapvetı fizetési szolgáltatásokra vonatkozó bármilyen lehetséges díj akadályt jelentsen a pénzügyileg kirekesztett fogyasztók számára, hogy hozzáférhessenek az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz;

M.

mivel részben a társadalmi és gazdasági válság eredményeként a túlzott eladósodottság a legjelentısebb új szociális kockázattá vált Unió-szerte, és a szélhámosság elleni védelem, amelyet kizárólag tagállami szinten kell irányítani és fejleszteni, jelentıs szempontot jelent e tekintetben;

N.

mivel elejét kell venni a verseny torzulásának, és figyelembe kell venni a fogyasztók igényeit a bankokkal kevéssé ellátott régiókban, és ezért a kezdeményezés hatályát a lehetı legszélesebben kell meghatározni; mivel a fizetési szolgáltatások piacán végbement új fejleményeket, mint például az elıre feltöltött fizetési megoldásokat és a mobil bankolást figyelembe kell venni az e téren tett kezdeményezések továbbfejlesztésekor és értékelésekor;

O.

mivel az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkozó mindenfajta kezdeményezés tekintetében a fogyasztók számára érthetı tájékoztatás rendelkezésre állása kulcsfontosságú elem; mivel a Bizottságnak ezért arra kell biztatnia a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki jól célzott kommunikációs kampányokat, amelyek

1

HL L 190., 2011.7.21., 87. o.

147

különösen a bankszámlával nem rendelkezı, kiszolgáltatott és mobil fogyasztók sajátos szükségleteivel és problémáival foglalkoznak; mivel ahhoz, hogy az alapszintő fizetési számlával rendelkezı fogyasztók megfelelı szolgáltatásban részesüljenek, a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a megfelelı munkatársak elégséges képzést kapjanak; mivel a szolgáltatóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a lehetséges érdekösszeütközések ne legyenek negatív hatással ezekre a fogyasztókra; P.

mivel a hallgatók, a munkavállalók és a szolgáltatók számára lehetıvé kell tenni, hogy határokon keresztül mozogjanak, és könnyen kihasználhassák az Unión belüli mobilitás elınyeit;

Q.

mivel egy tagállamban a fizetésiszámla-nyitáskor nem szabad megkövetelni a fogyasztótól, hogy megszüntesse a valamely másik tagállamban meglévı számláját;

R.

mivel a fizetési szolgáltatók alapszintő fizetési számla megnyitására vonatkozó jelenlegi követelményei korlátozóak, és akadályozhatnák az Unión belüli határokon átnyúló mobilitást;

1.

kéri a Bizottságot, hogy 2012. szeptemberéig valamennyi tagállamra vonatkozóan részletesen ismertesse az aktuális helyzetet; kéri a Bizottságot, hogy az az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 114. cikke alapján 2013 januárjáig terjesszen elı jogalkotási javaslatot az alapvetı banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés az Unióban legálisan tartózkodó valamennyi polgára számára történı biztosítása érdekében – kivéve, ha a részetes értékelés megmutatja, hogy nincs szükség ilyen javaslatra –, követve a mellékletben foglalt részletes ajánlásokat;

2.

megerısíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják az alapvetı jogokat és a szubszidiaritás, valamint az arányosság elvét;

3.

úgy véli, hogy a kért javaslatnak nem lesznek semmilyen pénzügyi vonatkozásai az Európai Unió költségevetése szempontjából;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a kísérı, részletes ajánlásokat a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

148

MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYHOZ A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK Az Európai Parlament megítélése szerint az elfogadandó irányelvnek a következık szabályozására kell irányulnia: 1. ajánlás (a hatályra vonatkozóan) 1.

Az „alapszintő fizetési számla” kifejezés a javasolt jogszabály rendelkezéseivel összhangban kínált fizetési számla. Az ezeknek a rendelkezéseknek teljes mértékben meg nem felelı, alapszintő jellegő fizetési számlák nem minısülnek az e fogalom hatálya alá tartozónak.

2.

Az irányelvnek elı kell írnia, hogy tagállamoknak biztosítaniuk kell az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférést azáltal, hogy elvben köteleznek a 2007/64/EK irányelv 4. cikkének (9) bekezdése szerinti minden olyan fizetési szolgáltatót, amely szokásos üzleti tevékenysége részeként fizetési számlákat kínál a fogyasztóknak, hogy biztosítsanak alapszintő fizetési számlákat.

3.

Minden jogalkotási kezdeményezésnek tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás elvét, és figyelembe kell vennie az azokban a tagállamokban létezı jogi vagy önkéntes megállapodásokat, ahol az alapszintő fizetési számlához való hozzáférést és annak használatát már sikeresen biztosították.

4.

Ennek megfelelıen a fogyasztóknak fizetési számlákat nem nyújtó fizetési szolgáltatóra háruló indokolatlan terhek elkerülése érdekében a következıket mentesíteni kellene az alapszintő fizetési számla biztosítására vonatkozó kötelezettség alól:

5.

a)

a 2007/64/EK irányelv 1. cikke (1) bekezdésének e) és f) pontjában említett fizetési szolgáltatók;

b)

azon pénzforgalmi intézetek, amelyek számára kizárólag a 2007/64/EK irányelv mellékletének 4–7. pontjában felsorolt egy vagy több pénzforgalmi szolgáltatás nyújtását engedélyezték;

A tagállamok számára meg kell engedni, hogy az alapszintő fizetési számla nyújtására vonatkozó kötelezettség alól felmentsék az egyéb fizetési szolgáltatókat. Mindenfajta kivételnek objektív és rendkívül korlátozott kritériumokon kell alapulnia, és csak olyan fizetési szolgáltatókra vonatkozhat, mint például amelyek non-profit üzleti modellen alapulnak vagy amelyek nem foglalkoznak általános lakossági fizetési szolgáltatásokkal. Az esetleges kivételek nem áshatják alá a fogyasztók hozzáférési jogát, és azokat a lehetı legkevesebbre kell korlátozni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék a versenyre gyakorolt negatív hatásokat.

2. ajánlás (a hozzáférésre és a személyazonosításra vonatkozóan) 6.

Az elfogadandó jogszabálynak biztosítania kell, hogy az Unióban jogszerően lakóhellyel rendelkezı bármely fogyasztónak, azaz bármely természetes személynek joga legyen a kereskedelmi, üzleti, kézmőves vagy szakmai tevékenységétıl eltérı

149

célokra valamely tagállami fizetési szolgáltatónál alapszintő fizetési számlát nyitni és használni, feltéve, hogy a fogyasztó még nem rendelkezik fizetési számlával másik tagállamban. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztó számára használható mechanizmusok álljanak rendelkezésre a szokásos fizetési számla annak érdekében történı lezárásához, hogy azt alapszintő fizetési számlává alakítsák. Az alapszintő fizetési számla megnyitásához igazolni kell a személyazonosságot. 7.

Az elfogadandó jogszabálynak biztosítania kell, hogy a fogyasztók számára ne járjon indokolatlan teherrel annak bizonyítása, hogy még nem rendelkeznek fizetési számlával. Ezt többek között a fogyasztó által írt nyilatkozat elıírásával lehet elérni.

8.

Az alapszintő fizetési számla megnyitásakor nem szabad figyelembe venni olyan kritériumokat, mint a jövedelem szintje vagy rendszeressége, a munkahely, a hiteltörténet, az eladósodottság mértéke, a csıdeljárás vagy a számlatulajdonos által várhatóan produkált forgalom. Az alapszintő fizetési számlához való hozzáférést semmilyen körülmények között nem lehet más termékek vagy szolgáltatások, például biztosítás megvásárlásától vagy további számlától függıvé tenni.

9.

A javaslatnak elı kell írnia, hogy az alapszintő fizetési számlát csak objektíven igazolt körülmények esetén lehet megtagadni vagy érvényteleníteni a megfelelı uniós vagy nemzeti jogszabályok alapján, amelyek nem kapcsolódnak a 8. bekezdésben foglalt kritériumokhoz, például az alábbi esetekben: a)

összeegyeztethetetlenség a pénzmosásról szóló jogszabályokkal és a terrorizmus finanszírozása;

b)

szélhámosság, a bizalommal való visszaélés vagy okirathamisítás;

c)

az alapszintő bankszámlához kapcsolódó kötelezettségek súlyos és tartós megszegése.

10.

Szükség esetén a tagállamoknak megkülönböztetésmentes és rugalmas intézkedéseket kell foganatosítaniuk annak érdekében, hogy segítsék a fogyasztókat az ügyfélátvilágítási követelményeknek való megfelelés tekintetében, betartva a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályokat. Az ilyen intézkedéseknek fokozottan figyelembe kell venniük az állandó lakcímmel nem rendelkezı fogyasztók szükségleteit.

11.

Ennek lehetıvé tétele érdekében a tagállamok számára meg kell engedni, hogy az alapszintő fizetési számlákat a 2005/60/EK irányelvet végrehajtó 2006/70/EK bizottsági irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti alacsony kockázatot jelentı termékeknek minısítsék. Ennek megfelelıen a szolgáltatókat kötelezni lehet arra, hogy egyszerősített ügyfél-átvilágítási követelményeket alkalmazzanak. A Bizottságnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályok értelmezéseinek pontosítására kell törekednie annak biztosítása érdekében, hogy azokat az alapvetı banki szolgáltatások összefüggésében kiegyensúlyozott módon és arányosan alkalmazzák. Ilyen indokokkal senkitıl sem szabad megtagadni az alapszintő fizetési számla igénybevételét, illetve senkit sem szabad kizárni annak igénybevétele alól, kivéve, ha ennek megalapozott és objektív okai vannak. Az ilyen szabályokat sohasem szabad megalapozatlan ürügyként felhasználni a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó ügyfelek elutasítására.

150

12.

Az elfogadandó jogszabálynak elı kell írnia a fizetési szolgáltatók számára, hogy az alapszintő fizetési számla megnyitásának elutasítására vagy annak lezárására vonatkozó döntés során átláthatóan járjanak el, ugyanakkor pedig hogy tartsák tiszteletben a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozásáról szóló jogszabályokat, valamint a bőnmegelızésrıl és a bőncselekményekkel kapcsolatban folytatott nyomozásról szóló jogszabályokat. Annak lehetıvé tétele érdekében, hogy a fogyasztó a fizetési szolgáltató döntését megkérdıjelezze, a fizetési szolgáltatónak írásban kell tájékoztatnia a fogyasztót az alapszintő fizetési számla megnyitásának elutasítására vagy lezárására vonatkozó döntésének indokáról. A szolgáltató számára elı kell írni azt is, hogy tájékoztassák a fogyasztót az alternatív vitarendezési mechanizmusokra vonatkozó lehetıségekrıl.

13.

Az elfogadandó jogszabálynak elı kell írnia a szolgáltató számára, hogy gyorsan járjon el annak vizsgálata során, hogy a fogyasztó jogosult-e alapszintő fizetési számlát nyitni, és a szolgáltatónak két hetet meghaladó késedelem esetén annak okairól írásban tájékoztatnia kell a fogyasztót. A fizetési szolgáltató felelısségi körébe tartozó indokok – mint például a túlzott munkateher – nem indokolhatják a késedelmet. A szolgáltató megkövetelheti, hogy a számlanyitáshoz a fogyasztók a legközelebbi fiókban személyesen megjelenjenek. Azonban ha lehetetlen lenne vagy indokolatlan terhekkel járna a fogyasztók számára, hogy fizikailag jelen legyenek, alternatív megoldásokat kell találni.

3. Ajánlás (a funkciókra és költségekre vonatkozóan) 14.

A jogszabálynak lehetıvé kell tennie az alapszintő fizetési számla felhasználója számára, hogy az általános nemzeti rendszerek felhasználásával személyesen vagy távolról bármely alapvetı pénzforgalmi mőveletet végre tudjon hajtani, így a jövedelem vagy juttatások fogadását, a számlák vagy adók befizetését és az áruk vagy szolgáltatások vásárlását.

15.

A tagállamok számára lehetıvé kell tenni, hogy amennyiben szükségesnek látják, lehetıvé tehessék a fizetési szolgáltatók számára, hogy kisösszegő folyószámlahiteleket biztosítsanak az ideiglenes negatív egyenlegek fedezésére. A szolgáltatóknak ezenkívül lehetıvé kell tenni, hogy adott esetben külön szolgáltatásként hiteltermékeket kínáljanak az alapszintő fizetési számlával rendelkezı fogyasztóknak. Az alapszintő fizetési számlához való hozzáférést, illetve annak használatát semmi esetre sem lehet e szolgáltatások megvásárlásától függıvé tenni. Az ilyen kisösszegő folyószámlahitelekért és külön hiteltermékekért felszámított díjaknak átláthatónak kell lenniük, és legalább olyan kedvezıeknek kell lenniük, mint a szolgáltató szokásos árazási politikája.

16.

Az alapszintő fizetési számlához való hozzáférésnek vagy ingyenesnek, vagy pedig ésszerő költségőnek kell lennie. Amennyiben díjakat számolnak fel, azoknak átláthatónak kell lenniük. Valamennyi tagállam számára lehetıvé kell tenni, hogy meghatározzák az alapszintő fizetési számla nyitásához és használatához kapcsolódó teljes éves díj megengedett felsı határát. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az egész Unióra vonatkozó, az alapszintő fizetési számla nyitásához és használatához kapcsolódó teljes éves díjra vonatkozóan megengedett felsı határ megállapításának megvalósíthatóságát. A Bizottságnak szintén meg kell vizsgálnia annak módozatait, hogy az uniós határt az olyan nemzeti körülményekhez igazítsák, mint például az

151

általános fogyasztói árszint, a jövedelmi szint és a szokásos fizetési számlákhoz kapcsolódó átlagos díjak. A pénzforgalmi szolgáltatókat kötelezni kell annak biztosítására, hogy az általuk kínált termékek között – az összehasonlítás módjától függetlenül – az alapszintő fizetési számla díjai az alapszintő fizetési mőveletek tekintetében mindig a legkedvezıbbek legyenek. 17.

Bármely büntetı díjnak ésszerőnek és legalább is a szolgáltató szokásos árazási politikája szerintinek kell lennie. A büntetı díjakat nem kell figyelembe venni az éves teljes díj kiszámításakor.

18.

A szolgáltatókat csak a szokásos ajánlatuk részét képezı funkciók beépítésére kell kötelezni. Ebben az esetben az alapszintő fizetési számlának az alábbi szolgáltatásokat kell magában foglalnia: A. Alapvetı számlavezetési szolgáltatások a)

a fizetési számla megnyitása és megszüntetése;

b)

a pénzforgalmi számlán készpénzbefizetést és mőveletek fogadását lehetıvé tevı szolgáltatások;

c)

a pénzforgalmi számláról készpénz felvételét lehetıvé tevı szolgáltatások;

d)

számlakivonatok biztosítása.

B. Hagyományos pénzforgalmi szolgáltatások a)

pénzösszegek átutalása a számlanyitás szerinti tagállam pénznemében, átutalási megbízások végrehajtása révén, a bankközi mőveleteket is ideértve;

b)

pénzösszegek átutalása a számlanyitás szerinti tagállam pénznemében, pénzforgalmi mőveleteknek olyan fizetési kártya általi végrehajtása révén, amely nem engedélyezi a pénzforgalmi számla mindenkori egyenlegét meghaladó pénzforgalmi mővelet végrehajtását;

c)

rendszeres átutalási megbízások végrehajtása a számlanyitás szerinti tagállam pénznemében, a bankközi mőveleteket is ideértve;

d)

csoportos beszedési megbízások végrehajtása a számlanyitás szerinti tagállam pénznemében – a bankközi mőveleteket is ideértve –, azon tagállamokban, amelyekben alkalmazásuk az alapvetı mőveletek végrehajtásához szükséges.

Az A. vagy B. címnek megfelelı, érintett mőveletek száma nem korlátozható. Az A. és B. cím szerinti szolgáltatások végrehajtása érdekében a fogyasztó számára megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítani a szolgáltató által kínált különbözı csatornákhoz, így a fiókokban végrehajtott papíralapú mőveletekhez, az ATM-en keresztüli mőveletekhez – amennyiben technikailag lehetséges, más szolgáltatók ATM-jeit is beleértve – az internetes és a telefonos banki szolgáltatásokhoz. C. További szolgáltatások

152

A tagállamok az alapszintő fizetési számlába további funkciók beépítését írhatják elı. A fizetési szolgáltatók számára engedélyezni kell azt is, hogy saját kezdeményezésük alapján – például megtakarítási vagy Unión kívüli számlákra vagy számlákról való nemzetközi pénzközvetítési lehetıségekkel – bıvítsék a funkciók körét. 4. ajánlás (a tájékoztatásra vonatkozóan) 19.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztók számára a szükséges és érthetı tájékoztatást az alapszintő fizetési számlákhoz való hozzáférésrıl, amely kiemelten vonatkozik a bankszámlával nem rendelkezı, kiszolgáltatott és mobil fogyasztók sajátos szükségleteire és problémáira. A Bizottságnak és a tagállamoknak hozzá kell járulniuk a fogyasztók és érintett felek közötti nagyfokú tudatossághoz. A szolgáltatóknak a rendelkezésre álló különféle csatornákat kell használniuk, például a weboldalaikat, és adott esetben a fióküzleteket, ahol a tájékoztatásnak a fogyasztók számára láthatónak kell lennie.

20.

A tagállamoknak ösztönözniük kell a bankokat legkiszolgáltatottabb fogyasztóik részére történı tanácsadásra vonatkozó rendelkezések kialakítására, hogy elısegítsék felelısségteljes fellépésüket és költségkeretük kezelését.

21.

Annak érdekében, hogy az alapszintő fizetési számlával rendelkezı fogyasztók megfelelı szolgáltatásban részesüljenek, az elfogadandó jogszabálynak elı kell írnia a szolgáltatók számára, hogy az érintett személyzet megfelelı képzésben részesüljön, és a lehetséges érdekösszeütközések ne legyenek negatív hatással ezekre a fogyasztókra.

22.

Az elfogadandó jogszabályból eredı tájékoztatási kötelezettség nem érinti a 20047/64/EK irányelvben foglalt, a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó elıírásokat.

5. ajánlás (a felügyeletre, a viták rendezésére és a kompenzációra vonatkozóan) 23.

Az elfogadandó jogszabálynak köteleznie kell a tagállamokat a benne foglalt elıírásoknak való tényleges megfelelés biztosításáért és nyomon követéséért felelıs illetékes hatóságok kijelölésére. A kijelölt illetékes hatóságnak a fizetési szolgáltatóktól függetlennek kell lennie.

24.

A tagállamokat kötelezni kell az alapszintő fizetési számlára vonatkozó kereteknek meg nem felelı szolgáltatókra kirovandó szankciók elveinek meghatározására, beleértve a (25) bekezdésben foglalt statisztikai követelmények megsértését is.

25.

A tagállamok számára elı kell írni annak biztosítását, hogy a szolgáltatók az illetékes nemzeti hatóságok számára rendszeresen megbízható tájékoztatást nyújtsanak a megnyitott és megszüntetett alapszintő fizetési számlákról, valamint az alapszintő fizetési számla megnyitására irányuló, elutasított kérelmekrıl és az elutasítás indokairól. A szolgáltatóknak részletes tájékoztatást kell az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátaniuk az alapszintő fizetési számlákkal kapcsolatos költségekrıl is.

26.

A tagállamok minden évben összesített tájékoztatást kell nyújtsanak a Bizottságnak és az Európai Felügyeleti Hatóságnak (Európai Bankhatóságnak) az e melléklet 25. pontjában megadottak szerint. Az adatokat összesített és érthetı formában kell közzétenni.

153

27.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelı és hatékony vitarendezési és jogorvoslati eljárások álljanak rendelkezésre az elfogadandó jogszabályban meghatározott elvek szerint keletkezı jogokat és kötelezettségeket érintı, a fizetési szolgáltató és a fogyasztó közötti viták bíróságon kívüli rendezésére, adott esetben már meglévı testületek igénybevételével. Az alternatív vitarendezési testületeknek függetleneknek, könnyen elérhetıeknek, szolgáltatásaiknak pedig ingyeneseknek kell lenniük. Pártatlanságuk szavatolása érdekében biztosítani kell a szolgáltatók, a fogyasztók és az egyéb felhasználók egyenlı arányú képviseletét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az alapszintő fizetési számlák szolgáltatói csatlakozzanak egy vagy több ilyen, vitarendezési és jogorvoslati eljárást végrehajtó testülethez.

28.

A tagállamok számára elı kell írni, hogy az alternatív vitarendezési testületek tevékenyen együttmőködjenek a határokon átnyúló viták megoldásában. Amennyiben a viták különbözı tagállamokbeli feleket érintenek, a fogyasztói panaszok megoldására a FIN NET-et kell felhasználni.

6. ajánlás (a végrehajtásra és a felülvizsgálatra vonatkozóan) 29.

A tagállamoknak az elfogadandó jogszabályt az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételétıl számított 12 hónapon belül kell végrehajtaniuk.

30.

A Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel szorosan együttmőködve az irányelv hatálybalépésétıl számított három éven belül, és utána ötévente jelentést készít annak alkalmazásáról. E jelentés értékeli az alábbiakat: a)

a tagállamok maradéktalanul végrehajtották-e a jogszabályt;

b)

az alapvetı fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés valamennyi uniós fogyasztó számára való biztosítása terén elért elırehaladás, ideértve az irányelvnek a pénzügyi kirekesztés felszámolásáról szóló rendelkezései által kiváltott közvetlen és közvetett hatásokat is;

c)

az irányelv által érintett fogyasztók tudatossága az alapszintő fizetési számlák elérhetıségével és jellemzıivel, valamint a fogyasztók e fizetési számlákhoz kötıdı jogaival kapcsolatban.

d)

az alapszintő fizetési számlák biztosításához kapcsolódó díjak, többek között a fogyasztói árszintek viszonylatában;

e)

bevált gyakorlati megoldások és konkrét ajánlások azon tagállamoknak, amelyeknél a fizetési szolgáltatásokból kizárt fogyasztók aránya magas vagy állandó;

f)

a lakossági banki szolgáltatások Unión belüli integrációjára és azok belsı piacának kialakítására gyakorolt hatások, valamint az alapszintő fizetési számlát biztosító szolgáltatók közötti verseny torzulása.

Adott esetben e jelentést a jogszabály módosítására irányuló javaslat kíséri, valamint a tagállamokban való jobb végrehajtásra vonatkozó ajánlások. A jelentést továbbítani kell az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

154

31.

A Bizottság az alapszintő fizetési számlákról szóló javasolt irányelvet kiegészítheti olyan további kezdeményezésekkel, amelyek célja a lakossági banki szolgáltatások további integrációja és harmonizációja, valamint a pénzügyi kirekesztés megelızése. Egy ilyen csomagnak elsısorban: a)

javítania kell a fizetési és banki szolgáltatásokkal kapcsolatos versenyt: i.

annak biztosítása érdekében, hogy a bankszámlákhoz kapcsolódó árak és díjak átláthatók és összehasonlíthatók legyenek, és a fogyasztók összevethessék a különbözı bankok díjszabását, és jobb ajánlatok céljából tájékozódhassanak;

ii.

a bankszámlaváltás valamennyi technikai és adminisztratív akadályának felszámolása érdekében, lehetıvé téve, hogy a fogyasztók az egyik bankból a másikba könnyen átvihessék bankszámlájukat;

b)

javítania kell az értékesítık körében a különbözı fizetési módok elfogadottságát annak lehetıvé tétele érdekében, hogy a fogyasztók kihasználhassák az ekereskedelem nyújtotta elınyöket; az értékesítıknek ennek ismeretében általánosan fel kell kínálniuk az alapszintő fizetési kártyával való fizetés lehetıségét, mindennemő többletdíj felszámítása nélkül;

c)

tovább kell pontosítani a pénzmosás elleni szabályok és a terrorizmus finanszírozása elleni szabályok tagállami értelmezéseit annak biztosítására, hogy e szabályok sohase legyenek felhasználhatók a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó fogyasztók elutasításának megalapozatlan ürügyeként;

d)

javítania kell a pénzügyi nevelést, többek között az iskolákban is, küzdenie kell a túlzott eladósodottság ellen, amely Unió-szerte a legjelentısebb új szociális kockázat, és javítania kell a tisztességes hitelekhez és mikrohitelekhez való hozzáférést az Unió egész területén.

155

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben július 4. szerdai ülés EURÓPAI PARLAMENT

Recommend Documents