ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben június 14. csütörtöki ülés EURÓPAI PARLAMENT

2012 - 2013

EURÓPAI PARLAMENT

ELFOGADOTT SZÖVEGEK 2012. június 14. csütörtöki ülés

P7_TA-PROV(2012)06-14

HU

IDEIGLENES VÁLTOZAT

Egyesülve a sokféleségben

PE 490.766

HU

TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK

P7_TA-PROV(2012)0253 A Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat***I (A7-0145/2012 - Elıadó: Struan Stevenson) Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0760 – C70432/2011 – 2011/0345(COD)) .................................................................................................... 1 P7_TA-PROV(2012)0254 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek***I (A7-0339/2011 - Elıadó: János Áder) Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010)0781 – C7-0011/2011 – 2010/0377(COD))............ 8 P7_TA-PROV(2012)0255 A csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek ***I (A7-0059/2012 - Elıadó: Frédérique Ries) Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0353 – C7-0169/2011 – 2011/0156(COD)) ......................................................... 154 P7_TA-PROV(2012)0256 Nyilvános konzultációk és ezek elérhetısége az EU valamennyi hivatalos nyelvén (B7-0306/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a nyilvános konzultációkról és azoknak az EU összes hivatalos nyelvén való elérhetıségérıl (2012/2676(RSP)) .................. 204 P7_TA-PROV(2012)0257 A tibeti helyzet (B7-0312, 0314, 0315, 0319 és 0320/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a tibeti emberi jogi helyzetrıl (2012/2685(RSP)) ..................................................................................................................... 206

PE 490.766\ I

HU

P7_TA-PROV(2012)0258 Az egységes piaci intézkedéscsomag jövıje (B7-0300/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az egységes piaci intézkedéscsomagról: a növekedés érdekében teendı következı lépések (2012/2663(RSP)) . 210 P7_TA-PROV(2012)0259 Az európai társasági jog jövıje (B7-0299/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az európai társasági jog jövıjérıl (2012/2669(RSP)) ..................................................................................................................... 218 P7_TA-PROV(2012)0260 Út a munkahelyteremtı fellendülés felé (B7-0275/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a munkahelyteremtı fellendülés felé vezetı útról (2012/2647(RSP)) .......................................................................................... 223 P7_TA-PROV(2012)0261 A nıi nemi szervek megcsonkítása (B7-0304, 0307 és 0310/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a nıi nemi szervek megcsonkításának felszámolásáról (2012/2684(RSP))............................................................. 231 P7_TA-PROV(2012)0262 A francia PIP vállalat által gyártott rossz minıségő szilikon mellimplantátumok (B7-0302/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a francia PIP vállalat által gyártott rossz minıségő szilikon mellimplantátumokról (2012/2621(RSP)) ......................................... 235 P7_TA-PROV(2012)0263 Az emberi jogok és a biztonság helyzete a Száhel-övezetben (B7-0305, 0321, 0323, 0324, 0326 és 0327/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a Száhil övben kialakult emberi jogi és biztonsági helyzetrıl (2012/2680(RSP)) .............................................................................. 242 P7_TA-PROV(2012)0264 A büntetlenség néhány esete a Fülöp-szigeteken (B7-0308, 0330, 0331, 0332, 0333, 0334 és 0335/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a büntetlenség eseteirıl a Fülöpszigeteken (2012/2681(RSP)) ................................................................................................... 250 P7_TA-PROV(2012)0265 Az etnikai kisebbségek helyzete Iránban (B7-0309, 0311, 0313, 0318, 0322, 0325 és 0328/2012) Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az Iránban élı etnikai kisebbségek helyzetérıl (2012/2682(RSP)) .................................................................................................. 254 P7_TA-PROV(2012)0266 A hirtelen szívmegállás tudatosításának európai hete (P7_DCL(2012)0011)

II /PE 490.766

HU

Az Európai Parlament 2012. június 14-i nyilatkozata a hirtelen szívmegállás tudatosítása európai hetének bevezetésérıl................................................................................................... 257

PE 490.766\ III

HU

P7_TA-PROV(2012)0253 A Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18i 1300/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat***I Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2008. december 18-i 1300/2008/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0760 – C70432/2011 – 2011/0345(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0760),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0432/2011),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2012. január 18-i véleményére1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–

tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A7-0145/2012),

1.

elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot;

2.

felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

1

HL L 68., 2012.3.6., 74. o.

1

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1300/2008/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Tanácsot, hogy figyelemmel kísérje és felülvizsgálja a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében, 4. cikkének (2)–(5) bekezdésében és 9. cikkében meghatározott, halászat okozta állománypusztulási arányokat és a kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjeit.

(1) A Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1300/2008/EK tanácsi rendelet felhatalmazza a Tanácsot, hogy figyelemmel kísérje és felülvizsgálja a rendeletben meghatározott, halászat okozta állománypusztulás legnagyobb megengedett arányait és a kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjeit.


Módosítás törölve

(2) A Szerzıdés 290. cikkével összhangban a Bizottság felhatalmazást kaphat arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiegészítse vagy módosítsa a jogalkotási aktusok egyes nem alapvetı rendelkezéseit. Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A többéves terv célkitőzéseinek hatékony megvalósítása és az állomány állapotában bekövetkezı változásokra való gyors reagálás érdekében a Bizottság számára a Szerzıdés 290. cikkével összhangban felhatalmazást kell adni arra, hogy amennyiben tudományos adatok arra utalnak, hogy a halászat okozta állománypusztulási arányok és a

(3) Annak biztosítása érdekében, hogy a többéves terv célkitőzései hatékonyan megvalósuljanak, és hogy az állomány állapotában bekövetkezı változásokra való reagálás gyors legyen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkével összhangban jogalkotási aktusokat fogadjon el, hogy amennyiben

2

kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjei nem megfelelıek a terv célkitőzéseinek eléréséhez, felülvizsgálja a szóban forgó értékeket.

tudományos adatok arra utalnak, hogy a halászat okozta állománypusztulás legnagyobb megengedett arányai és a kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjei nem megfelelıek a terv célkitőzéseinek eléréséhez, felülvizsgálja a szóban forgó értékeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság elıkészítı munkája során – többek között szakértıi szinten – megfelelı konzultációkat folytasson. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és megszövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.


Módosítás

(4) Mivel a Skóciától nyugatra fekvı vizekben élı hering vándorló faj, az élıhelyül szolgáló terület leírása csupán a többi állománytól való megkülönböztetésére szolgál, és nem lehet akadálya annak, hogy a terv az állomány vándorlási mintáinak változása esetén is alkalmazásra kerüljön. Az 1. és 2. cikket ennek megfelelıen módosítani kell.

(4) Mivel a hering vándorló faj, a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállomány élıhelyéül szolgáló terület leírása csupán a többi állománytól való megkülönböztetésére szolgál, és nem lehet akadálya annak, hogy a terv az állomány vándorlási mintáinak változása esetén is alkalmazásra kerüljön.


Módosítás

(5) Különösen fontos, hogy a Bizottság elıkészítı munkája során – többek között szakértıi szinten – megfelelı konzultációkat folytasson.

törölve

3


Módosítás

(6) A Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell a megfelelı dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács számára történı egyidejő, idıben és megfelelı módon történı átadását.

törölve



(7) E módosítás alkalmával a 7. cikk címében szereplı hibát ki kell javítani. Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 pont 1300/2008/EK rendelet 1 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet többéves tervet hoz létre a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállomány halászatára vonatkozóan.

Ez a rendelet többéves tervet hoz létre a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállomány halászatára vonatkozóan.

Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 pont 1300/2008/EK rendelet 2 cikk – e pont

4

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(e) „a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállomány«: az ICES Vb, VIa és VIb övezet uniós és nemzetközi vizeiben élı heringállomány (Clupea harengus).”

(e) „a Skóciától nyugatra fekvı területen élı heringállomány”: a jelenleg az ICES Vb és VIb övezet uniós és nemzetközi vizeiben, valamint az ICES VIa övezet azon részében élı heringállomány (Clupea harengus), amely a nyugati hosszúság 7oánál húzódó délkörtıl keletre, az északi szélesség 55o-ánál húzódó szélességi körtıl északra, illetve a nyugati hosszúság 7o-ánál húzódó délkörtıl nyugatra és az északi szélesség 56o-ánál húzódó szélességi körtıl északra található, kivéve a Clyde területét.

Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 3 pont 1300/2008/EK rendelet 7 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben tudományos adatok arra utalnak, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2)–(5) bekezdésében és a 9. cikkben meghatározott, halászat okozta állománypusztulási arányok és a kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjei többé nem megfelelıek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitőzés eléréséhez, a Bizottság – a 9a. cikknek megfelelıen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján – új értékeket határoz meg az említett arányokra vonatkozóan.

Amennyiben a Bizottság a HTMGB szakvéleménye és lehetıleg más tudományos adatok alapján, illetve a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testülettel való teljes körő konzultációt követıen úgy találja, hogy a 3. cikk (2) bekezdésében, a 4. cikk (2)–(5) bekezdésében és a 9. cikkben meghatározott, halászat okozta állománypusztulási arányok és a kapcsolódó szaporodóképes állomány biomasszaszintjei többé nem megfelelıek a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitőzés eléréséhez, a 9a. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el új arányokat és szinteket meghatározva.

5

Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 4 pont 1300/2008/EK rendelet 8 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2008. december 18-tól kezdıdıen négyévente értékeli a többéves terv mőködését és hatékonyságát. Adott esetben a Bizottság javasolhatja a többéves terv kiigazítását, illetve a 7. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el.

1. A Bizottság 2008. december 18-tól kezdıdıen legalább négyévente értékeli a többéves terv mőködését és hatékonyságát. E felülvizsgálat érdekében a Bizottság szakvéleményt kér a HTMGB-tıl és a nyílt tengeri állományokkal foglalkozó regionális tanácsadó testülettıl. Szükség esetén a Bizottság a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadandó megfelelı javaslatokat tesz a többéves terv módosítására. 2. Az (1) bekezdés nem érinti a 7. cikkben megállapított felhatalmazást.

Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 5 pont 1300/2008/EK rendelet 9 a cikk (új) – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 7. és 8. cikkben említett felhatalmazás [év/hó/nap]-tól/-tıl [e rendelet hatálybalépésének idıpontja beillesztendı] határozatlan idıre szól.

2. A Bizottság felhatalmazást kap a 7. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a rendelet hatálybalépésétıl számított hároméves idıszakra. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal a hároméves idıtartam vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt nem ellenzi a meghosszabbítást, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra.

6


Módosítás

(3) A 7. és 8. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követı napon vagy a határozatban megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

3. A 7. cikkben említett felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja . A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követı napon vagy a határozatban megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.


Módosítás

(5) A 7. és 8. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítést követı két hónapos idıtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az idıtartam leteltét megelızıen egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett határidı 2 hónappal meghosszabbodik.”

5. A 7. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az aktusról szóló értesítést követı két hónapos idıtartamon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emel az ellen kifogást, vagy ha az említett idıtartam leteltét megelızıen az Európai Parlament és a Tanács egyaránt tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıtartam két hónappal meghosszabbodik.

7

P7_TA-PROV(2012)0254 Veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek***I Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2010)0781 – C7-0011/2011 – 2010/0377(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)

Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0781),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0011/2011),

–


–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. június 15-i véleményére1,

–

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen,

–

tekintettel a Tanács képviselıjének 2012. április 25-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikke (4) bekezdésével összhangban,

–

tekintettel eljárási szabályzatának 55. cikkére,

–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0339/2011),

1.


2.

tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

4.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

1

HL C 248., 2011.8.25. 138. o.

8

P7_TC1-COD(2010)0377 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2012. június 14-én került elfogadásra a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezelésérıl, valamint a 96/82/EGK tanácsi irányelv módosításáról és késıbbi hatályon kívül helyezésérıl szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében2, mivel:

1 2

HL C 248., 2011.8.25., 138. o. Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása.

9

(1)

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenırzésérıl szóló, 1996. december 9-i 96/82/EK tanácsi irányelv1 szabályokat állapít meg az egyes ipari tevékenységekbıl eredı súlyos balesetek megelızésére, valamint e súlyos baleseteknek

az

emberi

egészségre

és

a

környezetre

gyakorolt

hatásai

következményeinek korlátozására. (2)

A súlyos baleseteknek gyakran komoly következményei vannak, amint azt a sevesói, a bhopali, a schweizerhallei, az enschedei, a toulouse-i és a buncefieldi balesetek is bizonyítják. A súlyos balesetek hatásai átléphetik az államhatárokat. Ez is nyomatékosítja, hogy biztosítani kell, hogy megfelelı óvintézkedések történjenek a polgárok, a közösségek és a környezet magas szintő védelmének Unió-szerte történı biztosítása érdekében. Ezért biztosítani kell, hogy a jelenlegi magas szintő védelem legalább ugyanilyen maradjon vagy fokozódjon.

1

HL L 10., 1997.1.14., 13 o.

10

(3)

A 96/82/EK irányelv fontos szerepet játszott az ilyen balesetek valószínőségének és következményeinek csökkentésében, és Unió-szerte a védelem magasabb szintjét eredményezte. Az említett irányelv felülvizsgálata megerısítette, hogy a súlyos balesetek aránya továbbra is állandó. Bár a meglévı rendelkezések általában véve megfelelnek a céljuknak, szükség van néhány változtatásra a védelmi szint további megerısítése érdekében, különösen a súlyos balesetek megelızése tekintetében. A 96/82/EK irányelvvel felállított rendszert ugyanakkor hozzá kell igazítani az anyagok és keverékek uniós osztályozási rendszeréhez, amelyre az említett irányelv hivatkozik. Az irányelvben emellett több más rendelkezést is pontosítani kell, illetıleg naprakésszé kell tenni.

11

(4)

Ezért a 96/82/EK irányelv helyett újat kell elfogadni annak biztosítása érdekében, hogy a védelem jelenlegi szintje megmaradjon és tovább javuljon azáltal, hogy a rendelkezések eredményesebbekké és hatékonyabbakká válnak és, ahol csak lehetséges, az ésszerősítés vagy egyszerősítés által csökkennek a szükségtelen adminisztrációs terhek, feltéve hogy ez nem veszélyezteti a biztonságot, valamint a környezet és az emberi egészség védelmét. Az új rendelkezéseknek ugyanakkor világosaknak, koherenseknek és könnyen érthetıeknek kell lenniük, hogy segítsék a végrehajtás és a betartathatóság javítását, ugyanakkor az emberi egészség és a környezet védelmi szintje legalább azonos maradjon vagy fokozódjon. A Bizottságnak együtt kell mőködnie a tagállamokkal ezen irányelv gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Ezen együttmőködés keretében többek között foglalkozni kell az anyagok és keverékek önkéntes besorolásának kérdésével. Az érdekelt feleket – például az iparág képviselıit, a munkavállalókat és az emberi egészség vagy a környezet védelmét támogató nem kormányzati szervezeteket – be kell vonni ezen irányelv végrehajtásába.

12

(5)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezménye, amelyet az Unió nevében az ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezmény megkötésérıl szóló, 1998. március 23-i 98/685/EK tanácsi határozat1 hagyott jóvá, biztosítja azokat az intézkedéseket, amelyek az államhatárokon átterjedı hatások kiváltására alkalmas ipari balesetek megelızésére, az ellenük való felkészülésre és kezelésükre, valamint az e területen folyó nemzetközi együttmőködésre vonatkoznak. Az egyezményt a 96/82/EK irányelv hajtja végre az uniós jogban.

(6)

A súlyos baleseteknek határokon átnyúló következményei is lehetnek, és ökológiai és gazdasági költségeiket nemcsak az érintett üzem viseli, hanem az érintett tagállamok is. Ezért biztonsági és kockázatcsökkentı intézkedéseket kell megállapítani és alkalmazni az esetleges balesetek elkerülése, a balesetek kockázatának csökkentése, valamint – elıfordulásuk esetén – a balesetek hatásának mérséklése érdekében, ezáltal megteremtve a magas szintő védelem biztosításának lehetıségét az egész Unió területén.

1

HL L 326., 1998.12.3., 1 o.

13

(7)

Ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az uniós jog munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi, valamint a munkakörnyezetre vonatkozó rendelkezéseinek, és különösen a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönzı intézkedések bevezetésérıl szóló, 1989. június 12-i 89/391/EGK tanácsi irányelv1 sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)

Bizonyos ipari tevékenységeket ki kell zárni ennek az irányelvnek a hatálya alól, amennyiben azokra olyan uniós vagy nemzeti szintő jogi szabályozás vonatkozik, amely ezen irányelvvel azonos szintő biztonságról rendelkezik. A Bizottságnak ▌továbbra is vizsgálnia kell, hogy vannak-e ▌jelentıs hiányosságok a meglévı szabályozási keretben, különösen ami az egyéb tevékenységekbıl, illetve konkrét veszélyes anyagokból eredı új és jövıbeni kockázatokat illeti, és szükség esetén e hiányosságok kezelése céljából megfelelı jogalkotási javaslatot kell elıterjesztenie.

1

HL L 183., 1989.6.29., 1 o.

14

(9)

A 96/82/EK irányelv I. melléklete – többek között a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítésérıl szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv1, valamint a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítésérıl szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 egyes rendelkezéseire való hivatkozással – felsorolja az irányelv hatálya alá tartozó veszélyes anyagokat. ▌A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvet felváltotta az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérıl és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3, amely a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének nemzetközi szinten, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) keretében elfogadott egyetemes harmonizált rendszerét (Globally Harmonised System of Classification and Labelling of Chemicals) ülteti át az uniós jogba. Az említett rendelet a veszélyek tekintetében új osztályokat és kategóriákat vezet be, amelyek csak részben felelnek meg az említett, hatályon kívül helyezett irányelvek szerinti veszélyességi osztályoknak és kategóriáknak. Bizonyos anyagokat és keverékeket azonban a rendszeren belüli kritériumok hiánya miatt nem e rendszer alapján sorolnának be. A 96/82/EK irányelv I. mellékletét ezért módosítani kell annak érdekében, hogy az említett irányelvben elıírt védelem szintjének fenntartása vagy további fokozása mellett összhangban legyen az említett rendelettel.

1 2 3

HL 196., 1967.8.16., 1. o. HL L 200., 1999.7.30., 1 o. HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

15

(10)

A feljavított biogáz besorolása céljából az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) szerinti szabványokkal kapcsolatos bármely fejleményt figyelembe kell venni.

(11)

▌Az 1272/2008/EK rendelettel való összhang miatt a rendeletnek az anyagok és keverékek osztályozását érintı késıbbi kiigazításai nem kívánt hatásokkal járhatnak. Az ezen irányelvben szereplı kritériumok alapján ▌a Bizottságnak értékelnie kell, hogy vannak-e olyan veszélyes anyagok, amelyek veszélyességi besorolásuk ellenére sem hordozzák magukban a súlyos baleset veszélyét, és megfelelı esetben jogalkotási javaslatot kell benyújtania az érintett veszélyes anyagnak az ezen irányelv hatálya alól való kizárása céljából. A tagállami üzemeltetıkre és az illetékes hatóságokra háruló felesleges terhek elkerülése érdekében hamar el kell kezdeni az értékelést, különösen azt követıen, ha valamely anyag vagy keverék besorolása megváltozik. Az ezen irányelv hatálya alól történı kizárás nem akadályozhatja egyik tagállamot sem abban, hogy szigorúbb védintézkedéseket tartson fenn vagy vezessen be.

16

(12)

Általános kötelezettségként kell elıírni, hogy az üzemeltetıknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a súlyos balesetek megelızése és következményeik mérséklése érdekében, valamint helyreállító intézkedéseket kell tenniük. Ha a veszélyes anyagok egy adott üzemben egy meghatározott küszöbmennyiséget meghaladóan vannak jelen, akkor az üzemeltetınek elegendı információval kell ellátnia az illetékes hatóságot ahhoz, hogy az azonosíthassa az üzemet, a jelen lévı veszélyes anyagokat és a potenciális veszélyeket. Az üzemeltetınek a súlyos balesetek megelızésére vonatkozó tervet („MAPP”) kell készítenie és - amennyiben a nemzeti jog elıírja - azt meg kell küldenie az illetékes hatóságnak, amely a súlyos balesetek veszélyének kezelése érdekében meghatározza az üzemeltetı általános koncepcióját és intézkedéseit, ideértve a megfelelı biztonsági irányítási rendszereket is. Ha az üzemeltetık azonosítják és értékelik a súlyos balesetek veszélyét, mérlegelni kell azokat a veszélyes anyagokat is, amelyek az üzemben bekövetkezı súlyos baleset során keletkezhetnek.

(13)

Fıszabályként a környezeti károk megelızése és felszámolása tekintetében a környezeti felelısségrıl szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 irányadó a súlyos baleset okozta környezeti károk tekintetében.

1

HL L 143., 2004.4.30., 56. o.

17

(14)

A dominóhatás veszélyének csökkentése érdekében amennyiben az üzemek úgy helyezkednek el egymáshoz képest vagy annyira közel találhatók egymáshoz, hogy ez megnöveli a súlyos balesetek valószínőségét vagy súlyosbítja azok következményeit, az üzemeltetıknek együtt kell mőködniük a megfelelı információk cseréjében és a nyilvánosság tájékoztatásában, ideértve az azon szomszédos üzemekkel folytatott együttmőködést, illetıleg információcserét is, amelyeket a baleset érinthet.

(15)

Annak bizonyítása érdekében, hogy olyan üzemek esetében, amelyekben a veszélyes anyagok jelentıs mennyiségben vannak jelen, az üzemeltetı megtette a súlyos balesetek megakadályozásához, valamint a védelmi tervek és a válaszintézkedések elkészítéséhez szükséges valamennyi intézkedést, az üzemeltetınek biztonsági jelentés formájában tájékoztatást kell adnia az illetékes hatóságnak. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az üzemre, az ott lévı veszélyes anyagokra, a létesítményekre és a tárolóhelyiségekre, a lehetséges súlyos balesetek forgatókönyveire és kockázatainak elemzésére, a megelızési és a beavatkozási intézkedésekre és a rendelkezésre álló irányítási rendszerekre vonatkozó információkat, ezáltal lehetıvé tennie a súlyos balesetek megelızését és kockázatának csökkentését, valamint a szükséges balesetek következményeinek korlátozásához szükséges lépések megtételét. A súlyos balesetek kockázatát növelheti az üzem elhelyezkedésével összefüggı természeti katasztrófák valószínősége. Ezt a súlyos balesetek forgatókönyveinek elkészítése során figyelembe kell venni.

18

(16)

A veszélyhelyzetekre való felkészülés érdekében olyan üzemek esetében, amelyekben jelentıs mennyiségben találhatóak veszélyes anyagok, szükséges belsı és külsı védelmi tervek készítése és olyan eljárások létrehozása, amelyek biztosítják e tervek szükség szerinti kipróbálását és felülvizsgálatát, továbbá – a bekövetkezett és a valószínősíthetı súlyos balesetek esetén – végrehajtásukat. Indokolt kötelezıvé tenni a belsı védelmi terv esetében az üzem személyzetével való konzultációt, a külsı védelmi terv esetében pedig a nyilvánosságnak lehetıséget kell biztosítani a véleménynyilvánításra. Az alvállalkozások hatással lehetnek az üzem biztonságára. A tagállamoknak elı kell írniuk az üzemeltetık számára, hogy ezt vegyék figyelembe a MAPP, a biztonsági jelentések vagy a belsı védelmi tervek kidolgozásakor.

(17)

A megfelelı mőveleti – ezen belül nyomon követési és ellenırzési – módszerek megválasztásának mérlegelésekor az üzemeltetıknek figyelembe kell venniük a legjobb gyakorlatokról rendelkezésre álló információt.

19

(18)

Annak érdekében, hogy a lakóterületek, a nyilvánosság által fokozottan használt területek és a környezet – ideértve a természetvédelmi szempontból különösen értékes vagy érzékeny területeket is – nagyobb fokú védelmet élvezzenek, szükség van arra, hogy a területfelhasználás tervezése és a tagállamok más vonatkozó politikái biztosítsák az e területek és az ilyen veszélyt hordozó üzemek közötti megfelelı távolság fenntartását, továbbá meglévı üzemek esetében – amennyiben szükséges – a személyekkel kapcsolatos kockázatok elfogadható szinten való tartásához szükséges további mőszaki intézkedések végrehajtását. A döntések meghozatalakor indokolt figyelembe venni a kockázatokra vonatkozó megfelelı információkat és a kockázatokra vonatkozó mőszaki szakvéleményeket. Ha lehetséges, a különösen a kisés középvállalatokra nehezedı adminisztratív terhek csökkentése érdekében az eljárásokat és intézkedéseket kívánatos integrálni a más vonatkozó uniós jogi aktusokban elıírt eljárásokkal és intézkedésekkel.

20

(19)

Az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésrıl, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történı részvételérıl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, az Unió részérıl

a

környezeti

ügyekben

az

információhoz

való

hozzáférésrıl,

a

nyilvánosságnak a döntéshozatalban történı részvételérıl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében való megkötésérıl szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozattal1 jóváhagyott egyezménye („az Aarhusi Egyezmény”) szerinti környezeti információkhoz való hozzáférés segítése érdekében javítani kell a nyilvánosság tájékoztatásának szintjét és minıségét. Különösen a súlyos balesettel valószínőleg érintett személyeknek kell elegendı információt biztosítani az ilyen esetben teendı megfelelı lépésekrıl. A tagállamoknak információt kell rendelkezésre bocsátaniuk arról, hogy hol található tájékoztatás a súlyos baleset által érintett személyek jogairól. A nyilvánosságnak szánt információkat világos és érthetı módon kell megfogalmazni. Az aktív, a nyilvánosság kérése nélkül történı tájékoztatáson kívül, és az információ terjesztésének egyéb módjait nem kizárva az információkat elektronikus formában állandóan hozzáférhetıvé kell tenni és naprakészen kell tartani. Ugyanakkor megfelelı titoktartási biztosítékok is szükségesek, egyebek között a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak kezelése érdekében.

1

HL L 124., 2005.5.17., 1 o.

21

(20)

Az információkezelés módjának összhangban kell lennie a közös környezeti információs rendszerre (Shared Environmental Information System – SEIS) vonatkozó kezdeményezéssel, amelyet „A közös környezeti információs rendszer felé” címő, 2008. február 1-jei bizottsági közlemény vezetett be. Az információkezelés módjának összhangban kell lennie továbbá az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1 és annak végrehajtási szabályaival is, amelyek célja lehetıvé tenni a környezeti térinformatikai adatoknak a közszektorbeli szervezetek közötti

megosztását,

és

Európai

Unió-szerte

hatékonyabban

elısegíteni

a

térinformatikai adatokhoz való nyilvános hozzáférést. Az információkat uniós szinten egy nyilvánosan elérhetı adatbázisnak kell tartalmaznia, ami megkönnyíti a végrehajtás nyomon követését és a kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségek teljesítését is.

1

HL L 108., 2007.4.25., 1 o.

22

(21)

Az

Aarhusi

Egyezménynek

megfelelıen

–

a

döntéshozatali

folyamat

számonkérhetıségének és átláthatóságának növelése, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatosításának és a meghozott határozatok támogatottságának elısegítése érdekében – az érintett nyilvánosságnak a döntéshozatalban történı hatékony részvétele szükséges ahhoz, hogy az adott határozatokkal kapcsolatban a nyilvánosság kinyilvánítsa véleményét és aggályait, a döntéshozók pedig figyelembe vehessék ezeket. ▌ (22)

Annak érdekében, hogy súlyos baleset esetén biztosítva legyenek a megfelelı válaszintézkedések, az üzemeltetınek azonnal tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot, és át kell adnia neki a baleset emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásainak értékelését számukra lehetıvé tevı szükséges információkat.

(23)

A helyi hatóságoknak érdekük a súlyos balesetek megelızése és következményeik mérséklése, és fontos szerepet tölthetnek be. Ezen irányelv végrehajtásakor a tagállamoknak ezt figyelembe kell venniük.

23

(24)

Az információcsere megkönnyítése és a jövıben elıforduló hasonló balesetek megelızése érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok a területükön bekövetkezı súlyos balesetek adatait továbbítsák a Bizottságnak; a Bizottságnak elemeznie kell a kapcsolódó veszélyeket, és üzemeltetnie kell egy olyan rendszert, amely – különösen a súlyos balesetekre és az azokból levont tanulságokra vonatkozóan ▌–

gondoskodik

a

szóban

forgó

információk

megosztásáról.

Az

említett

információcserének azokra a balesetveszélyes helyzetekre is ki kell terjednie, amelyeknek a tagállamok megítélése szerint mőszakilag különös jelentısége van a súlyos balesetek megelızése és következményeik korlátozása szempontjából. A tagállamoknak és a Bizottságnak törekedniük kell arra, hogy a súlyos balesetekkel kapcsolatos információk cseréjének elısegítése céljából létrehozott információs rendszerekben található információk teljesek legyenek. (25)

A tagállamoknak meg kell határozniuk, mely illetékes hatóságok felelısek annak biztosításáért, hogy az üzemeltetık teljesítsék a kötelezettségeiket.

▌Az illetékes

hatóságoknak és a Bizottságnak együtt kell mőködniük az ezen irányelv végrehajtását támogató

tevékenységekben,

így

különösen

a

megfelelı

iránymutatások

kidolgozásában és a bevált gyakorlati megoldások cseréjében. A szükségtelen adminisztratív terhek elkerülése érdekében a tájékoztatási kötelezettségeket adott esetben

integrálni

kell

a

más

kapcsolódó

kötelezettségekkel.

24

uniós

jogi

aktusokban

elıírt

(26)

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az irányelv be nem tartása esetén az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket. A hatékony végrehajtás és az ezen irányelvben foglalt rendelkezések betartatásának biztosítása érdekében rendszeres hatósági ellenırzésekre, ezen belül egy, a rendszeres idıközönként elvégzendı rutinjellegő hatósági ellenırzésekre vonatkozó programra és nem rutinjellegő hatósági ellenırzésekre van szükség. Amennyiben lehetséges, a hatósági ellenırzéseket össze kell hangolni a más uniós jogi aktusokban, ezen belül megfelelı esetben az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelızése és csökkentése) szóló, 2010. november 24-i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 elıírt ellenırzésekkel.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy elegendı számú, a

vizsgálatok hatékony lefolytatásához szükséges készségekkel és képesítéssel rendelkezı személyzet álljon rendelkezésre. Az illetékes hatóságoknak a – többek között uniós szintő – tapasztalatcseréhez és a tudás összegzéséhez kapcsolódó eszközök és mechanizmusok felhasználásával megfelelı támogatást kell nyújtaniuk.

1

HL L 334., 2010.12.17., 17 o.

25

(27)

A mőszaki fejlıdés figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkének megfelelıen jogi aktusokat fogadjon el a II–VI. melléklet mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítását szolgáló módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.

(28)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási

hatásköröket

kell

ruházni.

Ezeket

a

Bizottság

végrehajtási

hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen kell gyakorolni.

1

HL L 55., 2011.2.28., 13 o.

26

(29)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és biztosítaniuk

kell

ezen

szankciók

alkalmazását.

Az

említett

szankcióknak

hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. (30)

Mivel ezen irányelv célkitőzését, nevezetesen az emberi egészség és a környezet magas szintő védelmének biztosítását a tagállamok nem képesek kielégítıen megvalósítani, és az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelıen intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelıen ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitőzés eléréséhez szükséges mértéket.

27

(31)

A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával1 összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültetı intézkedéseikrıl szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely kifejti az irányelv elemei és az azt átültetı nemzeti jogi eszközök megfelelı részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli, hogy indokolt ilyen dokumentumok továbbítása.

(32)

A 96/82/EK irányelvet ezért módosítani kell, és a késıbbiekben hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: (1)

1

HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

28

1. cikk Tárgy Ez az irányelv a veszélyes anyagokkal és keverékekkel kapcsolatos súlyos balesetek megelızése és e baleseteknek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt következményeinek korlátozása érdekében állapít meg szabályokat, abból a célból, hogy az egész Unióban következetes és hatékony módon magas szintő védelmet biztosítson. 2. cikk Hatály 1.

Ezt az irányelvet a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott üzemekre kell alkalmazni.

2.

Ez az irányelv nem alkalmazandó: a)

a katonai létesítményekre, berendezésekre, tárolókra;

b)

az ionizáló sugárzás által okozott, anyagokból származó veszélyekre;

29

c)

veszélyes anyagoknak az irányelv hatálya alá tartozó üzemen kívüli közúti, vasúti, belvízi, tengeri vagy légi szállítása és szállítás közbeni, közvetlenül kapcsolódó ideiglenes tárolása, beleértve a berakást és kirakást, valamint az egyik szállítóeszköztıl a másikig történı szállítást a dokkokban, mólóknál vagy rendezı pályaudvarokon;

d)

a veszélyes anyagoknak az irányelv hatálya alá tartozó üzemeken kívüli, csıvezetékeken történı szállítására, beleértve a szivattyúállomásokon át történı szállítást is;

e)

az ásványi anyagok bányákban és kıbányákban - többek között fúrólyukakon át történı kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására ▌;

f)

az ásványi anyagok nyílt tengeri feltárására és kitermelésére, a szénhidrogénekét is ideértve;

g)

gáz föld alatti, nyílt tengeri helyszíneken történı tárolására, beleértve a kizárólag tárolásra szolgáló helyszíneket, valamint azokat, ahol ásványi anyagok – többek között szénhidrogének – feltárása és kitermelése is zajlik;

h)

hulladéklerakó telepekre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is ▌;

30

Az elsı albekezdés e) és h) pontja ellenére ezen irányelv hatálya alá tartozik a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolás, a vegyi és a termikus feldolgozási mőveletek és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen mőveletekkel kapcsolatos tárolás, valamint a mőködı meddı ártalmatlanítására szolgáló létesítmények, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítı-, illetve ülepítımedencét is beleértve. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: „üzem”: 1.

„üzem”: az üzemeltetı irányítása alatt lévı terület egésze, ahol egy vagy több létesítményben ▌veszélyes anyagok találhatók, beleértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát vagy tevékenységeket is; az üzem vagy alsó küszöbértékő üzem, vagy felsı küszöbértékő üzem;

31

2.

„alsó küszöbértékő üzem”: olyan üzem, amelyben a jelen lévı veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az I. melléklet 1. részének 2. oszlopában vagy az I. melléklet 2. részének 2. oszlopában meghatározott mennyiségeket, de nem éri el az I. melléklet 1. részének 3. oszlopában vagy az I. melléklet 2. részének 3. oszlopában meghatározott mennyiségeket, adott esetben az I. melléklet 4. megjegyzésében megállapított összesítési szabályt alkalmazva;

3.

„felsı küszöbértékő üzem”: olyan üzem, amelyben a jelen lévı veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az I. melléklet 1. részének 3. oszlopában vagy az I. melléklet 2. részének 3. oszlopában meghatározott mennyiségeket, adott esetben az I. melléklet 4. megjegyzésében megállapított összesítési szabályt alkalmazva;

4.

„szomszédos üzem”: olyan üzem, amely egy másik üzemhez olyan közelségben helyezkedik el, hogy fokozza a súlyos balesetek kockázatát vagy következményeit;

32

5.

„új üzem”: a)

olyan üzem, amely 2015. június 1-jén vagy az után kezdte meg mőködését vagy épült; vagy

b)

olyan mőködési helyszín, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, vagy olyan alsó küszöbértékő üzem, amely a létesítményét vagy tevékenységeit érintı, a veszélyes anyagok jegyzékének változását eredményezı módosítások miatt 2015. június 1-je után válik felsı küszöbértékő üzemmé, vagy fordítva;

6.

„meglévı üzem”: olyan üzem, amely 2015. május 31-én a 96/82/EK irányelv hatálya alá tartozik, és 2015. június 1-jétıl kezdıdıen az alsó küszöbértékő üzemként vagy felsı küszöbértékő üzemként történı besorolásának megváltoztatása nélkül ennek az irányelvnek a hatálya alá tartozik;

7.

„egyéb üzem”: olyan mőködési helyszín, amely ezen irányelv hatálya alá tartozik, vagy olyan, alsó küszöbértékő üzem, amely 2015. június 1-jén vagy ezt követıen az 5. pontban említettektıl eltérı okok miatt felsı küszöbértékő üzemmé válik, vagy fordítva;

33

8.

„létesítmény”: az üzemen belüli azon föld alatti vagy föld feletti mőszaki egység, amelyben veszélyes anyagokat gyártanak, használnak, kezelnek vagy tárolnak, ideértve a tárolást is; ide tartozik az adott létesítmény mőködéséhez szükséges mindennemő berendezés, szerkezet, csırendszer, gép, szerszám, magántulajdonú iparvágány, dokk, kiszolgáló rakodó, móló, raktár és hasonló, úszó vagy más szerkezet;

9.

„üzemeltetı”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy üzemet vagy létesítményt üzemeltet vagy irányít, vagy a nemzeti jog rendelkezései alapján az üzem vagy létesítmény mőszaki üzemeltetése felett meghatározó gazdasági vagy döntéshozatali befolyással rendelkezik;

10.

„veszélyes anyag”: az I. melléklet 1. részének hatálya alá tartozó vagy annak 2. részében felsorolt anyag vagy keverék, akár nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termék formájában ▌;

11.

„keverék”: két vagy több anyagból álló keverék vagy oldat;

34

12.

„veszélyes anyagok jelenléte”: veszélyes anyagok tényleges vagy várható jelenléte az üzemben, valamint ▌azoknak a veszélyes anyagoknak a jelenléte, amelyekrıl ésszerően feltételezhetı, hogy akkor keletkezhetnek, amikor a folyamatok – beleértve a tároló tevékenységeket is – az üzemen belül bármely létesítményben kikerülnek az ellenırzés alól, amennyiben e veszélyes anyagok mennyisége eléri vagy meghaladja az I. melléklet 1. vagy 2. részében meghatározott küszöbértékeket;

13.

„súlyos baleset”: olyan esemény, mint például jelentıs anyagkibocsátás, tőz vagy robbanás, amely az irányelv hatálya alá tartozó bármely üzem mőködése közben szabályozatlan körülmények között következik be, és az emberi egészséget ▌vagy a környezetet akár azonnal, akár a késıbbiekre nézve, akár az üzemen belül, akár azon kívül súlyosan veszélyezteti, és amelyben legalább egy veszélyes anyag részt vesz;

14.

„veszély”: veszélyes anyag olyan saját tulajdonsága vagy olyan konkrét körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre;

35

15.

„kockázat”: annak valószínősége, hogy egy adott hatás egy meghatározott idıtartamon belül vagy meghatározott körülmények között bekövetkezik;

16.

„tárolás”: a veszélyes anyagok adott mennyiségének jelenléte raktározás, biztonságos felügyelet melletti elhelyezés vagy raktárkészletként való tartás céljából;

17.

„nyilvánosság”: egy vagy több természetes vagy jogi személy, valamint a nemzeti jogszabályokkal, illetve gyakorlattal összhangban azok szövetségei, szervezetei és csoportjai;

18.

„érintett nyilvánosság”: a 15. cikk (1) bekezdésében szereplı bármely ügyre vonatkozó döntés meghozatalával ténylegesen vagy valószínősíthetıen érintett, illetve abban érdekelt

nyilvánosság;

e

fogalommeghatározás

alkalmazásában

érdekeltnek

tekintendık a környezetvédelem ügyének elımozdítása érdekében a nemzeti jogban elıírt követelményeknek megfelelıen mőködı nem kormányzati szervezetek is;

36

19.

„hatósági ellenırzés”: az illetékes hatóság által vagy nevében az üzemek ezen irányelv követelményeinek való megfelelése ellenırzésének és elısegítésének érdekében végzett minden tevékenység, többek között a helyszíni szemlék, a belsı intézkedések, rendszerek, jelentések és nyomon követési dokumentumok ellenırzése, valamint az ezekbıl fakadó valamennyi szükséges intézkedés. 4. cikk Meghatározott veszélyes anyaggal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének értékelése

(1)

A Bizottság adott esetben vagy a valamely tagállamtól a (2) bekezdéssel összhangban kapott értesítés alapján minden esetben értékeli, hogy a gyakorlatban lehetetlen-e, hogy az I. melléklet 1. részének hatálya alá tartozó vagy az I. melléklet 2. részében felsorolt

valamely

meghatározott

veszélyes

anyag

olyan

anyag-

vagy

energiakibocsátást idézzen elı, amely mind rendes, mind nem rendes, ésszerően várható körülmények között súlyos balesetet idézzen elı. Ennek az értékelésnek figyelembe kell vennie a (3) bekezdésben említett információkat, és annak az alábbi jellemzık közül egyen vagy többön kell alapulnia:

37

a)

a veszélyes anyag rendes feldolgozási vagy kezelési körülmények vagy nem tervezett kikerülés esetén fennálló fizikai formája;

b)

a veszélyes anyag(ok) sajátos tulajdonságai, különösen a súlyos baleseti forgatókönyv esetén mutatott terjedési viselkedéssel kapcsolatos tulajdonságok, mint a molekulatömeg és a telített gıznyomás;

c)

keverékek esetén az anyag(ok) maximális koncentrációja.

Az elsı bekezdés alkalmazásában a veszélyes anyag elszigetelését és általános csomagolását adott esetben szintén figyelembe kell venni, többek között különösen akkor, amikor ez egyedi uniós jogszabály hatálya alá tartozik.

38

(2)

Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok valamelyike nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét ▌e cikk (1) bekezdésével összhangban▌, alátámasztó indokolással együtt – beleértve a (3) bekezdésben említett információt is – értesíti a Bizottságot.

(3).

Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a szóban forgó veszélyes anyag egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez szükséges információ a következıket foglalja magában: a)

a tulajdonságoknak az – a veszélyes anyag fizikai, egészségi vagy környezeti kár okozásával kapcsolatos potenciáljának értékeléséhez szükséges – átfogó felsorolása;

b)

fizikai és kémiai tulajdonságok (például molekulatömeg, telített gıznyomás, egyedi toxicitás, forráspont, reaktivitás, viszkozitás, oldhatóság és más lényeges tulajdonságok);

39

c)

egészségi és fizikai veszélyt elıidézı tulajdonságok (például reaktivitás, gyúlékonyság, toxicitás, további olyan tényezıkkel együtt, mint például a szervezetre gyakorolt káros hatás módja, sérülési/halálozási arány és hosszú távú hatások, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok);

d)

környezeti veszélyt elıidézı tulajdonságok (például ökotoxicitás, perzisztencia, bioakkumuláció, hosszú távú környezeti terjedési potenciál, valamint – adott esetben – egyéb tulajdonságok);

e)

amennyiben rendelkezésre áll, az anyag vagy keverék uniós besorolása;

f)

információ az anyagra nézve egyedi üzemi feltételekrıl (például hımérséklet, nyomás és – adott esetben – egyéb feltételek), amelyek között a veszélyes anyagot tárolják, felhasználják és/vagy elıre látható rendellenes mőködés és vagy baleset, például tőz esetén fennállhatnak.

(4)

Az (1) bekezdésben említett értékelést követıen a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy a szóban forgó veszélyes anyagot kizárják ezen irányelv hatálya alól.

40

5. cikk Az üzemeltetı általános kötelezettségei (1)

A tagállamok kötelezik az üzemeltetıket minden ▌olyan intézkedés megtételére, amely szükséges a súlyos balesetek megakadályozásához és e balesetek emberi egészségre és környezetre gyakorolt következményeinek korlátozásához.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy a 6 cikkben említett illetékes hatóság – különösen ▌a 20. cikkben elıírt hatósági ellenırzések alkalmával – az üzemeltetıtıl bármikor megkövetelheti annak bizonyítását, hogy az ebben az irányelvben foglalt ▌valamennyi szükséges intézkedést megtette. 6. cikk Illetékes hatóság

(1)

Az üzemeltetık felelısségének sérelme nélkül a tagállamok az ezen irányelvben elıírt feladatok ellátására létrehoznak vagy kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, továbbá – ha szükséges – létrehozzák vagy kijelölik azokat a testületeket, amelyek mőszaki kérdésekben e illetékes hatóságnak segítséget nyújtanak. Azok a tagállamok, amelyek egynél több illetékes hatóságot hoznak létre vagy jelölnek ki, biztosítják az illetékes

hatóságok

feladatainak

teljesítésére

vonatkozó

eljárások

teljes

összehangolását. (2)

▌Az illetékes hatóságok és a Bizottság együttmőködnek az ezen irányelv végrehajtását támogató tevékenységekben, adott esetben bevonva az érdekelt feleket.

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok ezen irányelv alkalmazásában elfogadják az üzemeltetık által az egyéb vonatkozó uniós szabályozásnak megfelelıen szolgáltatott olyan információkat, amelyek megfelelnek ezen irányelv bármely követelményének. Ilyen esetekben az illetékes hatóságok biztosítják az ezen irányelvben foglalt követelmények teljesítését.

41

7. cikk Bejelentés (1)

A tagállamok megkövetelik az üzemeltetıtıl, hogy az illetékes hatóságnak bejelentést tegyen az alábbi információkról: a)

az üzemeltetı neve és/vagy cégneve, valamint az érintett üzem teljes címe;

b)

az üzemeltetı székhelye a teljes cím megadásával;

c)

az üzemért felelıs személy neve és beosztása, ha különbözik az a) pontban megjelölt személytıl;

d)

a kérdéses vagy valószínőleg jelen levı veszélyes anyag és anyagcsoport azonosításához elegendı információk;

42

e)

az érintett veszélyes anyag vagy anyagok mennyisége és fizikai formája;

f)

a létesítmény vagy tárolóhely tevékenysége vagy javasolt tevékenysége;

g)

az üzem közvetlen környezete, azon tényezık, amelyek valószínőleg súlyos balesetet okozhatnak vagy a súlyos baleset következményeit súlyosbíthatják, ideértve – amennyiben rendelkezésre állnak – azon szomszédos üzemek adatait, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó azon helyszínek adatait, valamint azon területeket és fejlesztéseket, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát vagy következményeit.

(2)

A bejelentéseket vagy ezek naprakésszé tételét illetékesa következı határidıkön belül kell megtenni az illetékes hatóság felé: a)

új üzemek esetében az építés megkezdése vagy az üzembe állítás elıtt ésszerő idın belül, vagy a veszélyes anyagok jegyzékében változást eredményezı módosítások elıtt;

43

b)

minden egyéb esetben az attól az idıponttól számított egy éven belül, amelytıl kezdve ez az irányelv az adott üzemre alkalmazandó.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó ▌, ha az üzemeltetı a nemzeti jogszabályok elıírásainak megfelelıen 2015. június 1-je elıtt már bejelentést tett az illetékes hatóságnak, a bejelentésben foglalt információk megfelelnek az (1) bekezdésnek, és azóta nem változtak meg.

(4)

Az üzemeltetı ▌elızetesen tájékoztatja az illetékes hatóságot a következı körülményekrıl: a)

ha a jelen lévı veszélyes anyag mennyisége az üzemeltetı által az (1) bekezdés értelmében küldött bejelentésben megadotthoz képest jelentısen megnıtt vagy csökkent, vagy az ott megadott jellegében vagy fizikai megjelenési formájában jelentıs változás következett be, valamint ha az anyag felhasználási folyamatában jelentıs változás állt be;

b)

az üzem vagy létesítmény olyan módosításáról, amelynek jelentıs következménye lehet a súlyos balesetek veszélyére;

44

c)

az üzem végleges bezárásáról vagy annak leállításról; vagy

d)

az (1) bekezdés a), b) vagy c) pontjában említett információ megváltozásáról. 8. cikk Terv a súlyos balesetek megelızése érdekében

(1)

A tagállamok megkövetelik az üzemeltetıtıl egy olyan dokumentum írásban történı elkészítését, amely rögzíti az üzemeltetınek a súlyos balesetek megelızésére vonatkozó tervét (major-accident prevention policy, MAPP), továbbá megkövetelik e dokumentum megfelelı módon történı végrehajtásának biztosítását. ▌A MAPP-ot úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az emberi egészség és a környezet magas szintő védelmét. A MAPP-nak arányosnak kell lennie a súlyos balesetek veszélyeivel. Tartalmaznia kell az üzemeltetı általános céljait és cselekvési elveit és a vezetés szerepét és felelısségét, valamint a súlyos balesetek veszélyei kezelésének folyamatos fejlesztése iránti elkötelezettséget és a jelenlegi magas szintő védelem biztosítását.

45

(2)

A MAPP-ot a következı határidın belül el kell készíteni, és – amennyiben a nemzeti jog elıírja – meg kell küldeni az illetékes hatóságnak a)


b)

minden egyéb esetben az attól az idıponttól számított egy éven belül, amelytıl kezdve ez az irányelv az adott üzemre alkalmazandó.

(3)

Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó ▌, ha az üzemeltetı a MAPP-ot ▌2015. június 1-je elıtt már elkészítette és – amennyiben azt a nemzeti jog elıírja – megküldte az illetékes hatóságnak, a MAPP-ban foglalt információk megfelelnek az (1) bekezdésnek, és azóta nem változtak meg.

46

(4)

A (11) bekezdés sérelme nélkül az üzemeltetı rendszeresen, de legalább ötévenként felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi MAPP-ot. Amennyiben a nemzeti jog ezt elıírja, a naprakésszé tett MAPP-ot késedelem nélkül meg kell küldeni az illetékes hatóságnak.

(5)

A MAPP-ot a III. melléklettel összhangban a súlyos baleset veszélyeivel és az üzem szervezetének vagy tevékenységeinek összetettségével arányban álló megfelelı eszközök, struktúrák és biztonsági irányítási rendszer révén kell végrehajtani. Az alsó küszöbértékő üzemek esetében – figyelembe véve a III. mellékletben meghatározott elveket – a MAPP végrehajtására vonatkozó kötelezettséget a súlyos balesetek veszélyeivel arányban álló más megfelelı eszközök, struktúrák és irányítási rendszerek révén is teljesíteni lehet.

47

9. cikk Dominóhatások (1)

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság az üzemeltetıktıl a 7. és a 10. cikkel összhangban kapott információkat felhasználva, vagy az illetékes hatóságtól érkezı, további információk iránti kérést követıen, vagy a 20. cikk szerinti hatósági ellenırzések útján azonosítja azokat az alsó, illetıleg felsı küszöbértékő üzemeket vagy üzemcsoportokat, amelyek esetében a súlyos baleset bekövetkezésének kockázata vagy következményei a kérdéses üzemek földrajzi elhelyezkedésére és egymáshoz való közelségére, valamint a bennük jelen lévı veszélyes anyagokra való tekintettel nagyobb lehet.

(2)

Ha az illetékes hatóság további információval rendelkezik a 7. cikk (1) bekezdése g) pontjának megfelelıen az üzemeltetı által megküldötteken felül, ezt az információt az érintett üzemeltetı rendelkezésére bocsátja, amennyiben az e cikk alkalmazásához szükséges.

48

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés alapján azonosított üzemek üzemeltetıi: a)

a vonatkozó információikat ▌kicseréljék egymással annak érdekében, hogy adott esetben MAPP-jukban, biztonsági irányítási rendszereikben, biztonsági jelentéseikben és belsı védelmi terveikben teljes körően figyelembe tudják venni a súlyos balesetek veszélyeinek jellegét és mértékét;

b)

együttmőködjenek a nyilvánosság és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szomszédos üzemek tájékoztatásában és a külsı védelmi tervek elkészítéséért felelıs hatóság tájékoztatásában.

49

10. cikk Biztonsági jelentés (1)

A tagállamok megkövetelik a felsı küszöbértékő üzem üzemeltetıjétıl, hogy biztonsági jelentést készítsen: a)

annak bizonyítása érdekében, hogy a III. mellékletben elıírt információknak megfelelıen kidolgozta a MAPP-ot és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszert;

b)

annak bizonyítása érdekében, hogy azonosította a súlyos balesetek veszélyét és a súlyos balesetek lehetséges forgatókönyveit, és megtette az ilyen balesetek megelızéséhez és az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásuk következményeinek csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;

c)

annak bizonyítása érdekében, hogy az üzemen belül a súlyos baleset veszélyével összefüggı minden létesítmény, tárolóhely, berendezés és az üzemeltetéssel kapcsolatos infrastruktúra tervezése, építése, üzemeltetése és karbantartása során kellı biztonságot és megbízhatóságot vett figyelembe;

50

d)

annak bizonyítása érdekében, hogy elkészítette a belsı védelmi terveket, továbbá annak érdekében, hogy információkat biztosítson a külsı védelmi terv elkészítéséhez;

e)

annak érdekében, hogy elegendı információkat biztosítson az illetékes hatóságnak a meglévı üzemek környezetében tervezett új tevékenységek és fejlesztések helyszínével kapcsolatos döntések meghozatalához.

(2)

A biztonsági jelentésnek legalább a II. mellékletben felsorolt adatokat és információkat kell tartalmaznia. A biztonsági jelentésnek meg kell neveznie a jelentés kidolgozásában részt vevı érintett szervezeteket. ▌

(3)

A biztonsági jelentést a következı határidıkön belül meg kell küldeni az illetékes hatóságnak: a)


51

b)

meglévı, felsı küszöbértékő üzemek esetében 2016. június 1-je elıtt;

c)

egyéb üzemek esetében az attól az idıponttól számított két éven belül, amelytıl kezdve ez az irányelv az adott üzemre alkalmazandó.

(4)

Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó ▌, ha az üzemeltetı a biztonsági jelentést a nemzeti jogi elıírásoknak megfelelıen 2015. június 1-jéig megküldte az illetékes hatóságnak, az abban foglalt információk megfelelnek az (1) és (2) bekezdésnek, és azóta nem változtak meg. Az (1) és (2) bekezdésnek való megfelelés érdekében az üzemeltetı az illetékes hatóság által elfogadott formában a (3) bekezdésben megállapított határidıkön belül megküldi a biztonsági jelentés esetleges megváltozott részeit.

(5)

A 11. cikk sérelme nélkül az üzemeltetı rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén legalább ötévenként naprakésszé teszi a biztonsági jelentést.

52

Az üzemeltetı az üzemében bekövetkezı súlyos balesetet követıen, valamint az üzemeltetı kezdeményezésére bármikor vagy az illetékes hatóság kérésére szintén bármikor felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi a biztonsági jelentést, amikor ezt új körülmények vagy a biztonsági kérdésekre vonatkozó új mőszaki ismeretek ismertté válása, ideértve a balesetek vagy, amennyire ez lehetséges, a balesetveszélyes helyzetek elemzésébıl eredı ismeretek ismertté válását is, valamint a kockázatbecslésre vonatkozó ismeretek fejlıdése indokolja. A naprakész biztonsági jelentést vagy annak naprakésszé tett részeit késedelem nélkül meg kell küldeni az illetékes hatóságnak. (6)

Mielıtt az üzemeltetı megkezdené az építést vagy az üzemeltetést, továbbá az e cikk (3) bekezdése b) és c) pontjában és az (5) bekezdésében meghatározott esetekben az illetékes hatóság a jelentés átvételét követıen ésszerő idın belül közli az üzemeltetıvel a biztonsági jelentés vizsgálatából levont következtetéseit, és adott esetben a 19. cikkel összhangban megtiltja az érintett üzem üzembe helyezését vagy további üzemeltetését.

▌

53

11. cikk Létesítmény, üzem vagy tárolóhely módosítása A létesítmény, üzem, tárolóhely, folyamat vagy a veszélyes anyagok jellege vagy fizikai formája vagy mennyisége tekintetében végzett azon módosítások esetén, amelyeknek jelentıs következménye lehet a súlyos balesetek veszélyére, vagy azt eredményezhetik, hogy egy alsó küszöbértékő üzem felsı küszöbértékő üzemmé válik, vagy fordítva, a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetı ▌ felülvizsgálja, és, ahol szükséges, naprakésszé teszi a bejelentést, a MAPP-ot▌, a biztonsági irányítási rendszert és a biztonsági jelentést, és még a módosítás végrehajtása elıtt tájékoztatja az illetékes hatóságot e naprakésszé tétel részleteirıl.

54

12. cikk Védelmi tervek (1)

A tagállamok biztosítják, hogy minden felsı küszöbértékő üzemre vonatkozóan: a)

az üzemeltetı belsı védelmi tervet készít az üzemen belül végrehajtandó intézkedésekrıl;

b)

az üzemeltetı ellátja az illetékes hatóságot a külsı védelmi tervek elkészítéséhez szükséges információkkal;

c)

a tagállamok által e célra kijelölt hatóságok a szükséges információknak a b) pont alapján az üzemeltetıtıl való beérkezése után két éven belül külsı védelmi tervet készítenek az üzemen kívül végrehajtandó intézkedésekrıl.

55

(2)

Az üzemeltetık az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kötelezettségeiknek a következı határidın belül tesznek eleget: a)

új üzemek esetében az üzembe állítás elıtt vagy a veszélyes anyagok jegyzékében változást eredményezı módosítások elıtt ésszerő idın belül;

b)

meglévı felsı küszöbértékő üzemek esetében 2016. június 1-jéig, kivéve abban az esetben, ha a nemzeti jogi elıírásoknak megfelelıen az említett idıpontot megelızıen elkészített belsı védelmi terv és az abban foglalt információk, valamint az (1) bekezdés b) pontjában említett információk megfelelnek e cikknek, és azóta nem változtak meg;

c)

egyéb üzemek esetében az attól az idıponttól számított két éven belül, amikortól fogva ezen irányelv az adott üzemre alkalmazandó.

56

(3)

A védelmi tervek kidolgozásának céljai a következık: a)

a rendkívüli események behatárolása és kezelése a hatások lehetı legkisebbre való csökkentése és az általuk az emberi egészségben, a környezetben és a javakban okozott károk korlátozása érdekében;

b)

az emberi egészségnek és a környezetnek a súlyos balesetek hatásaival szembeni megvédéséhez szükséges ▌intézkedések végrehajtása;

c)

a szükséges információknak a nyilvánosság, valamint és az érintett területen mőködı szolgálatok és hatóságok rendelkezésére bocsátása;

d)

a környezet helyreállításának és megtisztításának biztosítása a súlyos balesetet követıen.

A védelmi tervnek a IV. mellékletben elıírt információkat kell tartalmaznia.

57

(4)

▌A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvben elıírt belsı védelmi tervek kidolgozása az üzemben dolgozó személyzettel konzultálva történjen, ideértve a hosszú távú alvállalkozói szerzıdés alapján foglalkoztatott érintett személyzetet is.

(5)

A tagállamok biztosítják, hogy a külsı védelmi tervek kidolgozása és lényeges módosítása

során

az

érintett

nyilvánosság

idejekorán

lehetıséget

kapjon

véleményének kinyilvánítására. (6)

A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetık, illetıleg a kijelölt hatóságok megfelelı idıközönként, de legfeljebb háromévente felülvizsgálják, kipróbálják, és – amennyiben szükséges – ▌naprakésszé tegyék a belsı és a külsı védelmi terveket. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az érintett üzemben és a veszélyhelyzeti szolgálatokon belül bekövetkezett változásokat, valamint az új mőszaki ismereteket és a súlyos balesetekre való reagálásra vonatkozó ismereteket. A külsı védelmi tervek tekintetében a tagállamok figyelembe veszik, hogy súlyos veszélyhelyzetek esetén elı kell segíteni a polgári védelmi segítségnyújtás során folytatott fokozott együttmőködést.

58

(7)

A tagállamok biztosítják, hogy súlyos balesetek, valamint olyan szabályozatlan események bekövetkezésekor, amelyekrıl természetüknél fogva ésszerően feltehetı, hogy súlyos balesetet eredményezhetnek, az üzemeltetı, valamint – ha szükséges – az e célra kijelölt illetékes hatóság késedelem nélkül végrehajtja a védelmi terveket.

(8)

Az illetékes hatóság a biztonsági jelentésben szereplı információk figyelembevételével úgy dönthet – ismertetve döntésének okait –, hogy a külsı védelmi terv elkészítésére vonatkozóan az (1) bekezdésben elıírt követelményt nem alkalmazza. ▌

59

13. cikk A területfelhasználás tervezése (1)

A tagállamok biztosítják, hogy a területfelhasználásra vonatkozó és a más kapcsolódó politikájuk figyelembe veszi a súlyos balesetek megelızésére és az emberi egészséget és a környezetet érintı következményeinek korlátozására vonatkozó célkitőzéseket. A tagállamok ezen célkitőzéseket a következık ellenırzése révén igyekeznek elérni: a)

az új üzemek telepítése;

b)

▌üzemeknek a 11. cikk hatálya alá tartozó módosítása;

c)

azon új fejlesztések, így különösen a közlekedési útvonalakkal, a nyilvános helyekkel és ▌üzemek szomszédságában található lakóterületekkel kapcsolatos fejlesztések, amelyek esetében a fejlesztés helye vagy módja növelheti a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit, illetve ezek okozója lehet.

60

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy a területfelhasználásra vonatkozó és a más kapcsolódó politikájuk meghatározásakor és végrehajtásakor figyelembe veszik azt az igényt, hogy hosszú távon: a)

megfelelı biztonsági távolságot tartsanak az irányelv hatálya alá tartozó üzemek és a lakóterületek, a középületek, a közterületek és a pihenıövezetek, valamint amennyire lehetséges, a fı közlekedési útvonalak között;

b)

megfelelı biztonsági távolságok vagy egyéb releváns intézkedések alkalmazásával adott esetben megvédjék az ▌üzemek szomszédságában található, természetvédelmi szempontból különösen érzékeny vagy értékes területeket;

c)

a meglévı üzemek esetében az emberi egészséget és a környezetet érintı kockázatok növekedésének megelızése érdekében az 5. cikknek megfelelıen további mőszaki intézkedéseket hozzanak.

61

(3)

A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen irányú döntésekért felelıs minden illetékes és tervezési hatóság megfelelı konzultációs eljárásokat hoz létre az (1) bekezdés alapján meghatározott politika végrehajtásának elısegítésére. Ezeknek az eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az üzemeltetık elegendı információt nyújtsanak az üzembıl eredı kockázatokról, valamint hogy a döntések meghozatalakor – eseti alapon vagy általánosan – hozzáférhetı legyen az e kockázatokra vonatkozó mőszaki vélemény. A tagállamok biztosítják, hogy az alsó küszöbértékő üzemek üzemeltetıi az illetékes hatóság kérésére területfelhasználás-tervezési célból elegendı információt biztosítanak az üzembıl eredı kockázatokról.

62

(4)

Az e cikk (1), a (2) és a (3) bekezdésében foglalt követelményeket az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1, a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2, valamint az egyéb releváns uniós jogszabályok rendelkezéseinek sérelme nélkül kell alkalmazni. Amennyiben lehetséges és indokolt, a tagállamok e cikk és az említett irányelvek követelményeinek teljesítése érdekében olyan összehangolt vagy közös eljárásokat követnek, amelyek biztosítják különösen az értékelések és a konzultációk egyesítését. Amennyiben lehetséges és indokolt, a tagállamok e cikk és az említett jogszabályok követelményeinek teljesítése érdekében olyan összehangolt vagy közös eljárásokat írhatnak elı, amelyek biztosítják különösen az értékelések és a konzultációk egyesítését. 14. cikk A nyilvánosság tájékoztatása

(1)

A tagállamok biztosítják, hogy az V. mellékletben felsorolt információk a nyilvánosság számára állandóan elérhetıek legyenek, ideértve az elektronikus módon való elérhetıséget is. Az információkat naprakészen tartják, szükség esetén, többek között a 11. cikk hatálya alá tartozó módosítások esetén.

1 2

HL L 26., 2012.1.28., 1 o. HL L 197., 2001.7.21., 30 o.

63

(2)

A felsı küszöbértékő üzemek esetében a tagállamok biztosítják, hogy: a)

minden olyan személy, akit egy súlyos baleset valószínőleg érinthet, rendszeresen és a legmegfelelıbb formában, kérés nélkül világos és érthetı tájékoztatást kapjon a biztonsági intézkedésekrıl és a súlyos baleset esetén követendı magatartásról;

b)

a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelıen a biztonsági jelentés kérésre hozzáférhetı legyen a nyilvánosság számára; amennyiben a 22. cikk (3) bekezdése alkalmazandó, a módosított jelentést hozzáférhetıvé kell tenni, például nem mőszaki jellegő összefoglaló formájában, amely tartalmazza legalább a súlyos balesetek veszélyeire vonatkozó általános információkat, valamint egy súlyos baleset esetén az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt lehetséges hatásokat;

c)

a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelıen a veszélyes anyagok jegyzéke ▌kérésre hozzáférhetı legyen a nyilvánosság számára.

64

Az e bekezdés a) pontja alapján szolgáltatandó információknak legalább az V. mellékletben felsorolt adatokra kell kiterjedniük. Ezeket az információkat el kell juttatni továbbá minden középület és közterület, köztük az iskolák és a kórházak részére, és – a 9. cikk hatálya alá tartozó üzemek esetében – minden szomszédos üzem részére is. A tagállamok biztosítják az információk legalább ötévente történı szolgáltatását, és idıszakonkénti ▌ felülvizsgálatát és szükség esetén naprakésszé tételét, többek között a 11. cikk hatálya alá tartozó módosítások esetén. ▌ (3)

A tagállamok a felsı küszöbértékő üzemekbıl eredı▌, határokon átterjedı hatású súlyos balesetek lehetıségérıl kötelesek elegendı információt biztosítani a feltehetıen érintett tagállamok részére úgy, hogy a feltehetıen érintett tagállamok a 12. és a 13. cikk, valamint e cikk megfelelı rendelkezései alapján szükség esetén eljárhassanak.

65

(4)

Ahol az érintett tagállam úgy döntött, hogy egy üzem, amely egy másik tagállam területe közelében található, nem okozhat súlyos balesetveszélyt a határain túl a 12. cikk (8) bekezdésének alkalmazása értelmében, és ezért nincs szükség arra, hogy a 12. cikk (1) bekezdése szerinti külsı védelmi tervet készítsen, indokolással ellátott döntésérıl tájékoztatnia kell a másik tagállamot.

▌ 15. cikk Nyilvános konzultáció és részvétel a döntéshozatalban (1)

A tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság idejekorán lehetıséget kapjon véleményének

kinyilvánítására az alábbiakkal kapcsolatos konkrét,

projekteket illetıen: a)

új üzemek tervezése a 13. cikk értelmében;

66

egyedi

b)

▌üzemeknek a 11. cikk hatálya alá tartozó, jelentıs módosítása, ha a módosításnak meg kell felelnie a 13. cikkben elıírt követelményeknek

c)

az üzemek körüli ▌fejlesztések, ha az elhelyezés vagy a fejlesztés a 13. cikk értelmében növelheti a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit.

▌ (2)

Az (1) bekezdésben említett, konkrét egyedi projekteket illetıen a nyilvánosságot közlemények vagy más alkalmas eszközök, így, ha rendelkezésre áll, az elektronikus média útján a döntéshozatali eljárás korai szakaszában, de legkésıbb amint az információ ésszerő módon rendelkezésre bocsátható, tájékoztatni kell: a)

az egyedi projekt tárgyáról;

b)

ha alkalmazandó, arról, ha egy projekt nemzeti vagy országhatáron átterjedı hatásokra vonatkozó környezeti hatásvizsgálathoz, illetve a 14. cikk (3) bekezdésével összhangban tagállamok közötti konzultációkhoz van kötve;

67

c)

annak az illetékes hatóságnak a kapcsolattartási adatairól, amely felelıs a döntéshozatalért▌, amelytıl a releváns információk beszerezhetık▌, valamint amelyhez észrevételek és kérdések intézhetık, továbbá az észrevételek vagy kérdések továbbítására vonatkozó határidık részleteirıl;

d)

a lehetséges döntések jellegérıl vagy, amennyiben készült ilyen, a határozattervezetrıl;

e)

a releváns információk rendelkezésre bocsátása idejérıl és helyérıl vagy módjáról;

f)

az e cikk (7) bekezdése értelmében a nyilvánosság részvételére és a nyilvános konzultációra vonatkozó intézkedések részleteirıl.

(3)

Az (1) bekezdésben említett, konkrét egyedi projekteket illetıen a tagállamok biztosítják, hogy megfelelı idıkereteken belül az érintett nyilvánosság hozzáférhessen:

68

a)

a nemzeti jogszabályokkal összhangban azokhoz a legfontosabb jelentésekhez és tanácsokhoz, amelyek az érintett nyilvánosságnak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatásakor az illetékes hatóságnál fellelhetık;

b)

a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 rendelkezéseivel összhangban az e cikk (2) bekezdésében meghatározott információktól eltérı azon információkhoz, amelyek a szóban forgó döntés szempontjából lényegesek, és amelyek csak az érintett nyilvánosságnak az említett bekezdéssel összhangban történı tájékoztatása után válnak hozzáférhetıvé.

(4)

A tagállamok biztosítják, hogy az érintett nyilvánosság az (1) bekezdésben említett, konkrét egyedi projektekkel kapcsolatos döntéshozatal elıtt jogosult legyen észrevételeit és véleményét eljuttatni az illetékes hatóságnak, és hogy az (1) bekezdés értelmében folytatott konzultációk eredményeit a határozat meghozatalakor kellı mértékben figyelembe vegyék.

▌

1

HL L 41., 2003.2.14., 26. o.

69

(5)

A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó döntések meghozatalakor az illetékes hatóság a nyilvánosság számára elérhetıvé teszi: a)

a döntés tartalmát és az alapjául szolgáló indokokat, az esetleges késıbbi kiigazításokkal együtt;

b)

a döntés meghozatala elıtt tartott konzultációk eredményeit, illetve az eredmények döntésben való figyelembevételének módjára vonatkozó magyarázatot.

(6)

Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontjában említett kérdésekkel kapcsolatban általános tervek vagy programok kialakítása van folyamatban, a tagállamok biztosítják, hogy a nyilvánosság idejekorán és ténylegesen lehetıséget kapjon ezek elkészítésében és módosításában vagy felülvizsgálatában, a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozása tekintetében a nyilvánosság részvételérıl szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásokat alkalmazva. A tagállamok meghatározzák az e bekezdés alkalmazásában részvételre jogosult nyilvánosságot, beleértve a nemzeti jog alapján elıírt követelményeknek megfelelı, releváns nem kormányzati szervezeteket, például a környezetvédelmet elımozdító szervezeteket.

1

HL L 156., 2003.6.25., 17. o.

70

Ez a bekezdés nem alkalmazandó azokra a tervekre és programokra, amelyek tekintetében nyilvános részvételi eljárásra kerül sor a 2001/42/EK irányelv alapján. (7)

A nyilvánosság tájékoztatására és az érintett nyilvánossággal folytatott konzultációra vonatkozó részletes intézkedéseket a tagállamok határozzák meg. A különbözı szakaszokra olyan ésszerő idıkereteket kell elıírni, amelyek elegendı idıt biztosítanak a nyilvánosság tájékoztatására, valamint az érintett nyilvánosság felkészülésére

és

a

környezettel

kapcsolatos

döntéshozatalban

e

cikk

rendelkezéseinek megfelelıen történı hatékony részvételére. 16. cikk Az üzemeltetı által súlyos balesetet követıen szolgáltatandó információk és meghozandó intézkedések ▌A tagállamok biztosítják azt, hogy egy súlyos balesetet követıen az üzemeltetı a legmegfelelıbb módon:

71

a)

▌tájékoztatja az illetékes hatóságot;

b)

▌amint a kérdéses információk rendelkezésre állnak, tájékoztatja az illetékes hatóságot: i.

a baleset körülményeirıl;

ii.

az érintett veszélyes anyagokról;

iii.

a baleset emberi egészségre, környezetre és tulajdonra gyakorolt hatásainak értékeléséhez rendelkezésre álló adatokról;

iv. c)

a veszélyhelyzeti intézkedésekrıl;

▌tájékoztatja az illetékes hatóságot a következıket célzó lépésekre vonatkozó terveirıl: i.

▌a baleset középtávú és hosszú távú hatásainak mérséklése;

ii.

▌a hasonló baleset megismétlıdésének megakadályozása;

72

d)

▌naprakésszé teszi a szolgáltatott információkat, ha a további kivizsgálás újabb olyan tényeket tár fel, amelyek megváltoztatják ezeknek az információknak a tartalmát vagy a levont következtetéseket. 17. cikk Az illetékes hatóság által súlyos balesetet követıen meghozandó intézkedések

A tagállamok súlyos balesetet követıen megkövetelik az illetékes hatóságtól, hogy: a)

▌biztosítsa minden szükségesnek bizonyuló azonnali, középtávú és hosszú távú intézkedés megtételét;

b)

▌hatósági ellenırzések vagy kivizsgálás útján vagy más megfelelı módon összegyőjtse a baleset mőszaki, szervezeti és irányítási szempontjainak teljes elemzéséhez szükséges adatokat;

73

c)

▌megfelelı lépéseket tegyen annak biztosítására, hogy az üzemeltetı megtegye a szükséges helyreállítási intézkedéseket;

d)

▌ajánlásokat tegyen a jövıbeni megelızı intézkedésekre; és

e)

tájékoztassa a valószínőleg érintett személyeket bekövetkezett balesetrıl és adott esetben a következmények mérséklésére tett intézkedésekrıl. 18. cikk A tagállamok által a súlyos balesetet követıen szolgáltatandó információk

(1)

A súlyos balesetek megelızése és hatásainak mérséklése céljából a tagállamok ▌tájékoztatják a Bizottságot azokról a területükön bekövetkezett súlyos balesetekrıl, amelyek megfelelnek a VI. melléklet feltételeinek. Ennek keretében megadják: a)

a tagállam, valamint a jelentésért felelıs hatóság nevét és címét;

74

b)

a baleset dátumát, idıpontját és helyét, beleértve az üzemeltetı teljes nevét és az érintett üzem címét is;

c)

a baleset körülményeinek rövid leírását, beleértve az érintett veszélyes anyagokat és az emberi egészségre és környezetre gyakorolt azonnali hatásokat is;

d)

a megtett veszélyhelyzeti intézkedések és a baleset megismétlıdésének megelızéséhez szükséges azonnali óvintézkedések rövid leírását;

e) (2)

elemzésük eredményeit és ajánlásaikat.

Az e cikk (1) bekezdésében említett információt – amint az gyakorlati szempontból lehetséges, de legkésıbb a baleset idıpontját követı egy éven belül – közölni kell, a 21. cikk (4) bekezdésében elıírt adatbázis útján. Amennyiben e határidın belül az (1) bekezdés e) pontja szerint csak elızetes információ adható az adatbázisba történı felvétel céljára, az információt naprakésszé kell tenni, amint további elemzések eredményei és ajánlások állnak rendelkezésre.

75

Az (1) bekezdés e) pontjában elıírt információk tagállamok általi jelentése ▌bírósági eljárások lefolytatásának lehetıvé tétele érdekében elhalasztható olyan esetekben, amikor a jelentés továbbítása a bírósági eljárást befolyásolhatja. (3)

Az (1) bekezdésben elıírt, a tagállamok által nyújtandó információszolgáltatáshoz végrehajtási jogi aktusok formájában jelentéstételi őrlapot kell létrehozni. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(4)

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot minden olyan testület nevérıl és címérıl, amelyek lényeges információval rendelkezhetnek a súlyos balesetekrıl, és amelyek képesek tanácsot adni más tagállamok azon illetékes hatóságai számára, amelyeknek ilyen balesetek esetén be kell avatkozniuk.

76

19. cikk Az üzemeltetés megtiltása (1)

A tagállamok megtiltják azon üzem, létesítmény, tárolóhely vagy ezek bármely részének üzemeltetését vagy üzembe helyezését, amelynek esetében az üzemeltetı által a súlyos balesetek megelızése és mérséklése érdekében tett intézkedések súlyosan hiányosak. E célból a tagállamok, többek között figyelembe veszik a hatósági ellenırzési jelentésben meghatározott, szükséges intézkedések megtételének súlyos elmulasztását. A tagállamok megtilthatják bármely üzem, létesítmény, tárolóhely vagy ezek bármely részének üzemeltetését vagy üzembe helyezését, ha az üzemeltetı a meghatározott határidın belül nem teljesítette az ezen irányelvben elıírt bejelentési, jelentéstételi vagy más információszolgáltatási kötelezettségét.

(2)

A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetık a nemzeti jogszabályok és eljárások által meghatározott megfelelı testület elıtt az illetékes hatóságnak az (1) bekezdés alapján meghozott tiltó határozata ellen jogorvoslattal élhessenek.

77

20. cikk Hatósági ellenırzés (1)

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok létrehozzák a hatósági ellenırzések rendszerét.

(2)

A hatósági ellenırzéseknek meg kell felelniük az érintett üzem típusának. Nem tehetık függıvé a biztonsági jelentés vagy bármely egyéb jelentés beérkezésétıl. Megfelelınek kell lenniük a üzemben alkalmazott mőszaki, szervezeti és irányítási rendszerek tervezett és szisztematikus vizsgálatára úgy, hogy biztosítsák különösen azt, hogy: a)

az üzemeltetı bizonyítani tudja, hogy az üzem különféle tevékenységeivel kapcsolatban a súlyos balesetek megelızése érdekében megfelelı intézkedéseket tett;

b)

az üzemeltetı bizonyítani tudja, hogy megfelelı eszközöket biztosított a súlyos balesetek következményeinek mérséklésére mind a helyszínen, mind azon kívül;

78

c)

a biztonsági jelentésben vagy más benyújtott jelentésben foglalt adatok és információk megfelelnek az üzemi körülményeknek;

d) (3)

a 14. cikk értelmében megtörtént a nyilvánosság tájékoztatása.

A tagállamok biztosítják, hogy valamennyi üzem hatósági ellenırzésére vonatkozzék nemzeti, regionális vagy helyi szintő terv, és biztosítják e tervek rendszeres felülvizsgálatát és szükség szerinti naprakésszé tételét. A hatósági ellenırzésekre vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell: a)

a releváns biztonsági kérdések általános értékelését;

b)

a hatósági ellenırzésekre vonatkozó terv hatálya alá tartozó földrajzi terület megjelölését;

c)

a terv hatálya alá tartozó üzemek ▌ jegyzékét;

79

d)

a 9. cikk értelmében dominóhatás kiváltására alkalmas üzemcsoportok felsorolását ▌;

e)

azon üzemek felsorolását, amelyekben bizonyos külsı kockázatok vagy veszélyforrások fokozhatják a súlyos baleset kockázatát vagy következményeit;

f)

a rutinjellegő hatósági ellenırzésekre vonatkozó eljárásokat, ideértve az ezen hatósági ellenırzések (4) bekezdés szerinti programjait is;

g)

a nem rutinjellegő hatósági ellenırzések vonatkozó eljárásokat a (6) bekezdés szerint;

h)

a hatósági ellenırzések végzı különbözı hatóságok közötti együttmőködésre vonatkozó rendelkezéseket.

(4)

A hatósági ellenırzésekre vonatkozóan a (3) bekezdésben elıírt tervek alapján az illetékes hatóság minden üzem vonatkozásában rendszeresen elkészíti a rutinjellegő hatósági ellenırzések programját, amelyben megadja különösen a különbözı típusú üzemek esetében végzett helyszíni szemlék gyakoriságát.

80

A két, egymást követı helyszíni szemle közötti idıszak nem haladhatja meg ▌ felsı küszöbértékő üzemek esetében az egy, alsó küszöbértékő üzemek esetében a három évet, kivéve, ha az illetékes hatóság az érintett üzemet érintı súlyos balesetek veszélyének szisztematikus értékelése alapján külön hatósági ellenırzési programot dolgoz ki. (5)

Az érintett üzemek veszélyeire vonatkozó szisztematikus értékelésének legalább a következı kritériumokon kell alapulnia: a)

az érintett üzemek emberi egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges ▌hatásai ▌;

b)

az ezen irányelvben foglalt feltételek teljesítésére vonatkozó korábbi adatok.

▌ Adott esetben a más uniós jogi aktusok alapján elvégzett hatósági ellenırzések vonatkozó megállapításait is figyelembe kell venni.

81

(6)

A nem rutinjellegő hatósági ellenırzéseket a súlyos panaszok, a súlyos balesetek és balesetveszélyes helyzetek, a rendkívüli események és a rendelkezések be nem tartásának kivizsgálására késedelem nélkül végre kell hajtani.

(7)

Az illetékes hatóság minden hatósági ellenırzés után négy hónapon belül közli az üzemeltetıvel a hatósági ellenırzés következtetéseit és a szükségesként azonosított lépéseket. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy a közlés kézhezvételét követıen az üzemeltetı ésszerő idın belül megteszi a közlésben szükségesként azonosított lépéseket.

(8)

Ha a hatósági ellenırzés az irányelv be nem tartásának súlyos esetét azonosította, hat hónapon belül utóellenırzést kell tartani.

(9)

A hatósági ellenırzéseket, amennyiben lehetséges, össze kell hangolni és lehetıség szerint egyesíteni kell a más uniós jogi aktusok alapján végrehajtott ellenırzésekkel.

82

(10)

▌A tagállamok ösztönzik az illetékes hatóságokat arra, hogy kialakítsák a tapasztalatcsere és a tudásmélyítés mechanizmusait és eszközeit, és a lehetıségek szabta keretek között részt vegyenek az ilyen célú uniós szintő mechanizmusokban.

(11)

A tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetık minden szükséges segítséget megadnak az illetékes hatóságoknak ahhoz, hogy azok bármilyen hatósági ellenırzést végre tudjanak hajtani, és valamennyi információt összegyőjthessék ahhoz, hogy az ezen irányelv céljai megvalósításához szükséges feladataikat el tudják látni, és különösen lehetıvé teszik a hatóságok számára a súlyos baleset lehetıségének teljes felmérését, a valószínőség megnövekedése lehetıségének, illetve a súlyos balesetek súlyosbodása lehetıségének meghatározását, a külsı védelmi terv elkészítését és az olyan anyagok figyelembevételét, amelyek fizikai megjelenési formájuk, különleges körülményeik vagy elhelyezésük miatt különleges figyelmet igényelhetnek.

83

21. cikk Információs rendszer és információcsere (1)

A tagállamok és a Bizottság kölcsönösen tájékoztatják egymást a súlyos balesetek megelızésével

és

következményeik

mérséklésével

kapcsolatban

szerzett

tapasztalatokról. Ennek a tájékoztatásnak különösen az irányelvben elıírt intézkedések hatásosságára kell kitérnie. (2)

A tagállamok 2019. szeptember 30-ig és azt követıen négyévente jelentést készítenek a Bizottság számára ezen irányelv végrehajtásáról.

(3)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó üzemek esetében a tagállamok legalább a következıkrıl tájékoztatják a Bizottságot: a)

az üzemeltetı nevérıl vagy cégnevérıl, valamint az érintett üzem teljes címérıl;

84

b)

az üzem tevékenységérıl vagy tevékenységeirıl.

A Bizottság a tagállamok által szolgáltatott információkat tartalmazó adatbázist hoz létre és azt naprakész állapotban tartja. Az adatbázishoz a Bizottság által meghatalmazott személyek vagy a tagállamok illetékes hatóságok férhetnek hozzá. ▌ (4)

A Bizottság létrehoz és a tagállamok rendelkezésére bocsát egy adatbázist, amely elsısorban azoknak a súlyos baleseteknek a részletes adatait tartalmazza, amelyek a tagállamok területén elıfordultak, a következı célokból: a)

a 18. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok által szolgáltatott információknak valamennyi illetékes hatósághoz való gyors továbbítása;

b)

a súlyos balesetek okaira és az azokból levonható tanulságokra vonatkozó elemzésnek az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátása;

85

c)

az illetékes hatóságok tájékoztatása a megelızı intézkedésekrıl;

d)

adatszolgáltatás azokról a szervezetekrıl, amelyek tanáccsal vagy érdemi tájékoztatással szolgálhatnak a súlyos balesetek elıfordulásáról, megelızésérıl és mérséklésérıl.

(5)

A Bizottság 2015. január 1-jéig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, hogy meghatározza az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett, tagállamoktól kapott információk közlésének, valamint a (3) és (4) bekezdésben említett adatbázisoknak a formátumát. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 27. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni.

(6)

A (4) bekezdésben említett adatbázisoknak tartalmaznia kell legalább: a)

a tagállamok által a 18. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban szolgáltatott információkat;

b)

elemzést a balesetek okairól;

c)

a balesetekbıl levont tanulságokat;

86

d) (7)

az újabb elıfordulás megakadályozásához szükségesek megelızı intézkedéseket.

A Bizottság az adatok nem bizalmas részét nyilvánosan hozzáférhetıvé teszi. 22. cikk Hozzáférés az információkhoz és azok bizalmas kezelése

(1)

A tagállamok az átláthatóság érdekében kötelezik az illetékes hatóságot arra, hogy bármely természetes vagy jogi személy számára, aki ezt a 2003/4/EK irányelvvel összhangban kéri, tegye hozzáférhetıvé az irányelv értelmében birtokában levı bármely információt.

(2)

Az ▌ezen irányelv, ezen belül a 14. cikk alapján elıírt bármely információ közlését az illetékes hatóság a 2003/4/EK irányelv 4. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén megtagadhatja vagy korlátozhatja.

87

(3)

Az illetékes hatóság birtokában lévı, a 14. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett információk teljes körő közlését az illetékes hatóság – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – megtagadhatja, ha az üzemeltetı a 2003/4/EK irányelv ▌4. cikkében ▌meghatározott okokból kérte, hogy az illetékes hatóság tartózkodjék a biztonsági jelentés vagy a veszélyes anyagok jegyzéke egyes részeinek másnak való átadásától. Ugyanezen okokból az illetékes hatóság is dönthet úgy, hogy a jelentés vagy a jegyzék egyes részeit másnak nem adja át. Ilyen esetekben az üzemeltetı az említett hatóság jóváhagyásával olyan módosított jelentést vagy jegyzéket nyújt be az illetékes hatóságnak ▌, amely ezeket a részeket nem tartalmazza.

88

23. cikk Az igazságszolgáltatáshoz való jog ▌A tagállamok biztosítják, hogy: a)

az ezen irányelv 14. cikke (2) bekezdése b) vagy c) pontjának vagy 22. cikke (1) bekezdésének értelmében információt kérı bármely kérelmezı a 2003/4/EK irányelv 6. cikkével összhangban kérheti az illetékes hatóság olyan cselekményeinek vagy mulasztásainak felülvizsgálatát, amelyek ilyen kérelemhez kapcsolódnak;

b)

saját jogrendszerük keretében az érintett nyilvánosság tagjai az ezen irányelv 15. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó esetekben hozzáférnek a 2011/92/EU irányelv 11. cikke által létrehozott felülvizsgálati eljárásokhoz.

▌

89

24. cikk Iránymutatás A Bizottság iránymutatást dolgozhat ki a biztonsági távolságról és a dominóhatásról. 25. cikk A mellékletek módosításai A ▌ Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II–VI. melléklet mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítása érdekében. Az ilyen kiigazítások nem eredményezhetnek jelentıs változásokat a tagállamok és az üzemeltetık ezen irányelvben meghatározott kötelezettségeire nézve.

90

26. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1).

A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)

A Bizottság 25. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves idıtartamra szól …*-tól/tıl kezdıdı hatállyal. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az ötéves idıtartam vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb négy hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor a felhatalmazás

hallgatólagosan

meghosszabbodik

a

idıtartamra.

*

HL: Kérjük, illessze be ezen irányelv hatálybalépésének idıpontját.

91

korábbival

megegyezı

(3)

Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 25. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon, vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)

A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul és egyidejőleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)

A 25. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament és a Tanács jogi aktusról való értesítését követı két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett idıtartam lejártát megelızıen mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıtartam két hónappal meghosszabbodik.

92

▌ 27. cikk Bizottsági eljárás (1)

A Bizottság munkáját a 96/82/EK irányelvvel létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2)

Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

93

28. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az elıírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekrıl 2015. június 1-jéig, az azokat érintı valamennyi késıbbi módosításról pedig haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

94

29. cikk Jelentés és felülvizsgálat (1)

A Bizottság a tagállamok által a 18. cikkel és a 21. cikk (2) bekezdésével összhangban benyújtott információk, valamint a 21. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti, adatbázisokban található információk alapján, továbbá a 4. cikk végrehajtását figyelembe véve 2020. szeptember 30-áig, és ezt követıen négyévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról és hatékony mőködésérıl, beleértve az Unión belül bekövetkezett súlyos balesetekre és az ezen irányelv végrehajtásával kapcsolatos lehetséges hatásukra vonatkozó információt. A Bizottság a fenti jelentések közül az elsıben értékelést szerepeltet arról, szükséges-e ezen irányelv hatályának módosítása. Az esetleges jelentést adott esetben jogalkotási javaslat kísérheti.

(2)

A vonatkozó uniós jogszabályok értelmében a Bizottság megvizsgálhatja, hogy szükséges-e az üzemeltetı súlyos balesetekkel kapcsolatos pénzügyi felelısségek kérdésével – köztük a biztosítással kapcsolatos kérdésekkel – foglalkozni.

95

30. cikk A 96/82/EK irányelv módosítása A 96/82/EK irányelvben az I. melléklet I. részében a „Kıolajtermékek” címsor a „d) nehéz főtıolajok” szövegrésszel egészül ki. 31. cikk Átültetés (1)

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2015. május 31-jéig megfeleljenek. Az elsı albekezdéstıl eltérve a tagállamok azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 30. cikkének megfeleljenek, …∗-ig léptetik hatályba. Az említett rendelkezéseket…**-tól/-tıl alkalmazzák.

∗ **

HL: Kérjük, illessze be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésétıl számított 18 hónap. HL: kérjük, illessze be a dátumot: az ezen irányelv hatálybalépésétıl számított 18 hónap + 1 nap elteltével.

96

A tagállamok e rendelkezések szövegét ▌haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell főzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2)

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

97

32. cikk Hatályon kívül helyezés (1)

A 96/82/EK irányelv 2015. június 1-jén hatályát veszti.

(2)

A hatályon kívül helyezett irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint kell értelmezni. 33. cikk Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba.

98

34. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt

•

az Európai Parlament részérıla

Tanács részérıl •

az elnök az elnök (a)

99

A mellékletek jegyzéke I. melléklet – Veszélyes anyagok jegyzéke II. melléklet – A 10. cikkben említett biztonsági jelentésben legalább figyelembe veendı adatok és információk III. melléklet – A 8. cikk (5) bekezdésében és a 10. cikkben említett, a biztonsági irányítási rendszerre és az üzem szervezetére vonatkozó információk a súlyos balesetek megelızése érdekében IV. melléklet – A 12. cikkben említett védelmi tervekben feltüntetendı adatok és információk V. melléklet – A 14. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében a nyilvánossággal közlendı információk VI. melléklet – A súlyos balesetek Bizottság felé való bejelentésének kritériumai a 18. cikk (1) bekezdése alapján VIII. melléklet – Megfelelési táblázat

100

I. MELLÉKLET Veszélyes anyagok Az e melléklet 1. részének 1. oszlopában felsorolt veszélyességi kategóriákba tartozó veszélyes anyagokra az 1. rész 2. és 3. oszlopában meghatározott küszöbértékek vonatkoznak. Ha egy veszélyes anyag az e melléklet 1. részébe tartozik és azt a 2. rész is tartalmazza, arra a 2. rész 2. és 3. oszlopában meghatározott küszöbértékek vonatkoznak. 1. RÉSZ A veszélyes anyagok kategóriái Ez a rész az 1. oszlopban felsorolt veszélyességi kategóriákba tartozó minden veszélyes anyagra vonatkozik: 1. oszlop

2. oszlop

Veszélyességi kategóriák a 1272/2008/EK rendeletnek megfelelıen

3.oszlop

A veszélyes anyagra vonatkozó küszöbmennyiségek (tonna) a 3. cikk 10. bekezdése alkalmazásában Alsó küszöbérték

Felsı küszöbérték

„H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXIKUS 1. kategória, minden expozíciós útvonal 5

20

H2. AKUT TOXIKUS - 2. kategória, minden expozíciós útvonal

50

200

50

200

- 3. kategória, ▌belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést) H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) – EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória

101

„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) - Instabil robbanóanyagok vagy - Robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy

10

50

50

200

10

50

150

500

(nettó)

(nettó)

5.000 (nettó)

50.000 (nettó)

- Olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere (lásd a 9. megjegyzést) szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok, 1.4. alosztály (lásd a 10. megjegyzést) P2 TŐZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tőzveszélyes gázok P3.a TŐZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú ▌ „tőzveszélyes” aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tőzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékokat tartalmaznak P3.b TŐZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú ▌„tőzveszélyes” aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tőzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékokat (lásd a 11.2. megjegyzést)

102

P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok

50

200

10

50

50

200

5 000

50 000

P5.a TŐZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - Az 1. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékok, vagy - A 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hımérsékleten tartva, vagy - Egyéb folyadékok, melyek lobbanáspontja ≤ 60 °C, a forráspontjuk feletti hımérsékleten tartva (lásd a 12. megjegyzést) P5.b TŐZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hımérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elı, vagy - Egyéb folyadékok, melyek lobbanáspontja ≤ 60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hımérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elı (lásd a 12. megjegyzést) P5.c TŐZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékok

103

P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK A, B típusú önreaktív anyagok és keverékek, A, B típusú szerves peroxidok

10

50

50

200

50

200

50

200

100

200

P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK C, D, E, F típusú önreaktív anyagok és keverékek vagy C, D, E, F típusú szerves peroxidok P7. ÖNGYULLADÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK Az 1. kategóriába tartozó öngyulladó folyadékok Az 1. kategóriába tartozó öngyulladó szilárd anyagok P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok „E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 vagy a krónikus 1 kategóriában

104

E2. A vízi környezetre veszélyes

200

500

O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 figyelmeztetı mondattal

100

500

O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel érintkezve tőzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

100

500

50

200

a krónikus 2 kategóriában „O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK

O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 figyelmeztetı mondattal

105

2. RÉSZ Megnevezett veszélyes anyagok 1. oszlop

CAS-szám1

2. oszlop 3. oszlop Küszöbértékek (tonna)

Veszélyes anyagok 1. Ammónium-nitrát (lásd a 13. megjegyzést) 2. Ammónium-nitrát (lásd a 14. megjegyzést) 3. Ammónium-nitrát (lásd a 15. megjegyzést) 4. Ammónium-nitrát (lásd a 16. megjegyzést) 5. Kálium-nitrát (lásd a 17. megjegyzést) 6. Kálium-nitrát (lásd a 18. megjegyzést) 7. Arzén-pentoxid, arzén(V)-sav és/vagy 1303-28-2 sói 8. Arzén-trioxid, arzén(III)-sav és/vagy 1327-53-3 sói 9. Bróm 7726-95-6 10. Klór 7782-50-5 11. Nikkelvegyületek belélegezhetı por formájában: nikkel-monoxid, nikkeldioxid, nikkel-szulfid, trinikkeldiszulfid, dinikkel-trioxid

1

A CAS-számok csak jelzésként szerepelnek.

106

Alsó küszöbérték

Felsı küszöbérték

5000

10000

1250

5000

350

2500

10

50

5000

10000

1250

5000

1

2 0,1

20 10

100 25 1

12. Etilén-imin 151-56-4 13. Fluor 7782-41-4 14. Formaldehid (koncentráció ≥ 90%) 50-00-0 15. Hidrogén 1333-74-0 16. Hidrogén-klorid (cseppfolyósított 7647-01-0 gáz) 17. Ólom-alkilok 18. Az 1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tőzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz (lásd a 19. megjegyzést) 19. Acetilén 74-86-2 20. Etilén-oxid 75-21-8 21. Propilén-oxid 75-56-9 22. Metanol 67-56-1 23. 4,4'-metilén-bisz (2-klór-anilin) 101-14-4 és/vagy sói, por formában 24. Metil-izocianát 624-83-9 25. Oxigén 7782-44-7 26. 2,4-toluol-diizocianát 584-84-9 2,6-toluol-diizocianát 91-08-7 27. Karbonil-diklorid (foszgén) 75-44-5 28. Arzin (arzén-hidrogén) 7784-42-1 29. Foszfin (foszfor-hidrogén) 7803-51-2 30. Kén-diklorid 10545-99-0 31. Kén-trioxid 7446-11-9 32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok (köztük a TCDD), TCDD-egyenértékben számítva (lásd a 20. megjegyzést)

107

10 10 5 5

20 20 50 50

25

250

5

50

50

200

5 5 5 500

50 50 50 5000 0,01

200

0,15 2000

10

100

0,3 0,2 0,2 1 15

0,75 1 1 1 75 0,001

33. A következı RÁKKELTİ ANYAGOK vagy a következı rákkeltı anyagokat 5 tömegszázalék feletti koncentrációban tartalmazó keverékek: 4-amino-bifenil és/vagy sói, benzotriklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klór-metil) éter, klór-metil-metiléter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát, dimetil-karbamoilklorid, 1,2-dibróm-3-klór-propán, 1,2dimetilhidrazin, dimetilnitrózamin, hexametilfoszfor-triamid, hidrazin, 2naftil-amin és/vagy sói, 4-nitrodifenil és 1,3-propánszulton 34. Petróleumtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek és nafták, b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómőüzemanyagokat is), c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelıolajokat és a gázolajkeverékeket is) d) nehéz főtıolajok e) alternatív tüzelıanyagok, amelyek az a)–d) pontban említett termékekkel megegyezı célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak

108

0,5

2

2500

25000

35. Vízmentes ammónia 36. Bór-trifluorid 37. Hidrogén-szulfid 38. Piperidin 39. Bisz(2-dimetil-aminoetil)(metil)amin 40. 3-(2-etilhexiloxi)propil-amin 41. Nátrium-hipoklorit vízi akut 1. kategóriába [H400] sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyeket az 1. melléklet 1. részében egyik veszélykategóriába sem sorolták be. ____________ * Feltéve, hogy a keverék a nátriumhipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400]. 42. Propil-amin (lásd a 21. megjegyzést) 43. Terciel-butil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) 44. 2-metil-3-butén-nitril (lásd a 21. megjegyzést) 45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5, tiadiazin-2-tion (Dazomet) (lásd a 21. megjegyzést)

7664-41-7 7637-07-2 7783-06-4 110-89-4 3030-47-5

50 5 5 50

200 20 20 200

50

200

50

200

200

500

107-10-8

500

2000

1663-39-4

200

500

16529-56-9

500

2000

100

200

5397-31-9

533-74-4

109

46. Metil-akrilát (lásd a 21. megjegyzést) 47. 3-metil-piridin (lásd a 21. megjegyzést) 48. 1-bróm-3-klór-propán (lásd a 21. megjegyzést)

96-33-3

500

2000

108-99-6

500

2000

109-70-6

500

2000

110

▌ MEGJEGYZÉSEK AZ I. MELLÉKLETHEZ 1.

Az anyagok és keverékek osztályát az 1272/2008/EK rendelet ▌ szerint kell megállapítani.

2.

Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk az 1272/2008/EK rendeletben vagy annak a mőszaki fejlıdéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzıik alapján meghatározott határokon belül marad.

3.

A fent meghatározott küszöbmennyiségek egy üzemre vonatkoznak. Az ezen irányelv egyes cikkeinek alkalmazásában figyelembe veendı mennyiségek azok a maximális mennyiségek, amelyek egy adott idıpontban az adott helyen ténylegesen vagy valószínősíthetıen jelen vannak. A teljes jelen lévı mennyiség meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni azokat a veszélyes anyagokat, amelyek az üzemben csupán a vonatkozó küszöbmennyiség 2%-ának megfelelı vagy annál kisebb mennyiségben vannak jelen, amennyiben az üzemen belüli elhelyezkedésük olyan, hogy az üzemben máshol nem okozhatják súlyos baleset bekövetkezését.

111

4.

A veszélyes anyagok vagy a veszélyes anyagok kategóriáinak összegzésére a következı szabályokat kell alkalmazni: Ha az üzemben egyetlen veszélyes anyag jelen levı mennyisége sem éri el önmagában a megfelelı küszöbmennyiséget, akkor a következı szabályt kell alkalmazni annak megállapítására, hogy az adott üzemre alkalmazandók-e ezen irányelv megfelelı követelményei: Az irányelvet alkalmazni kell a felsı küszöbértékő üzemekre, ha a q1/QU1 + q2/QU2 + q3/QU3 + q4/QU4 + q5/QU5 + . . . összeg legalább 1, ahol qx az e melléklet 1. vagy 2. részében szereplı „x” veszélyes anyag (vagy a veszélyes anyagok kategóriája) mennyisége, és QUx az „x” veszélyes anyagra, illetıleg kategóriára vonatkozó küszöbmennyiség az e melléklet 1. részének 3. oszlopa vagy a 2. részének 3. oszlopa szerint.

112

Az irányelvet alkalmazni kell az alsó küszöbértékő üzemekre, ha a q1/QL1 + q2/QL2 + q3/QL3 + q4/QL4 + q5/QL5 + . . . összeg legalább 1, ahol qx az e melléklet 1. vagy 2. részében szereplı „x” veszélyes anyag (vagy a veszélyes anyagok kategóriája) mennyisége, és QLx az „x” vszélyes anyagra, illetıleg kategóriára vonatkozó küszöbmennyiség az e melléklet 1. részének 2. oszlopa vagy a 2. részének 2. oszlopa szerint. E szabályt ▌az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékelése céljából kell alkalmazni. A szabályt tehát háromszor kell alkalmazni: a)

a 2. részben felsorolt és az 1., a 2. vagy a 3. akut toxicitási kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint

az

1.

rész

H:H1–H3.

összegzésekor;

113

sorába

tartozó

veszélyes

anyagok

b)

a 2. részben felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tőzveszélyes gázok, tőzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tőzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, öngyulladó folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok , valamint az 1. rész P:P1–P8. szakaszába tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;.

c)

a 2. részben felsorolt és a vízi környezetre veszélyesként vagy az 1. akut kategóriába vagy az 1. vagy a 2. krónikus kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az 1. rész E:E1. és E2. sorába tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Ezen irányelv megfelelı rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az a), a b) vagy a c) pont szerinti összegek bármelyike legalább 1.

114

5.

Azokat a veszélyes anyagokat, ideértve a hulladékot is, amelyek nem tartoznak az 1272/2008/EK rendelet hatálya alá, de amelyek mindazonáltal ténylegesen vagy valószínősíthetıen jelen vannak az üzemben, és amelyek az üzemben uralkodó feltételek mellett a súlyos balesetek potenciális lehetısége szempontjából ténylegesen vagy valószínősíthetıen azokkal egyenértékő tulajdonságokkal rendelkeznek, ▌ ideiglenesen az ezen irányelv hatálya alá tartozó, hozzájuk leginkább hasonló kategóriába/megnevezett veszélyes anyaghoz kell sorolni.

6.

Több besorolást is lehetıvé tevı tulajdonságokkal rendelkezı veszélyes anyagok esetében ezen irányelv alkalmazásában a legalacsonyabb küszöbmennyiségeket kell figyelembe venni. A 4. megjegyzésben elıírt szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a 4(a), 4(b) és 4(c) megjegyzésben a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.

7.

Az orális útvonal tekintetében az akut toxikus veszélyességi osztály 3. kategóriájába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek ▌a H2. AKUT TOXIKUS szakasz alá tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bırön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyızı, belégzéses és bırön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.

115

8.

A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes anyagokat tartalmaz (lásd a 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontját). Ha az anyagban lévı robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor ezen irányelv alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévı robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor ezen irányelv alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni.

9.

Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzıit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve („ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve”)1 6. függelékének 3. része szerinti szőrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzıkkel rendelkezhet.

10.

Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. szakaszba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyrıl bizonyítást nyer, hogy az 1272/2008/EK rendelettel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak.

11.1.

A gyúlékony aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek2 (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelıen történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tőzveszélyes” és „tőzveszélyes” aeroszolok az 1272/2008/EK rendelet alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tőzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg.

11.2.

Ebben az esetben dokumentálni kell, hogy az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tőzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tőzveszélyes folyadékot.

1

2

A vizsgálat elhagyásáról további iránymutatás a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendeletben (HL L 142., 2008.5.31., 1. o.), az A.14. vizsgálati módszer leírásában található.

HL L 147., 1975.6.9., 40. o.

116

12.

Az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 2.6.4.5. pontja szerint a 35 °C feletti lobbanáspontú folyadékokat nem kell a 3. kategóriába besorolni, ha az ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 32. szakaszának III. részében leírt L.2. – Tartós éghetıségi vizsgálat negatív eredményt ad. Ez azonban nem érvényes szélsıséges körülmények között, például magas hımérséklet vagy nagy nyomás esetén, így az ilyen folyadékok is ide tartoznak.

13.

Ammónium-nitrát (5000 / 10000): önfenntartó lebomlásra képes mőtrágyák Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett mőtrágyákra (ammóniumnitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett mőtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknıvizsgálata szerint (lásd ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: –

15,751 és 24,52 tömegszázalék között van, és vagy legfeljebb 0,4% teljes éghetı/szerves anyaggal, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a mőtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3 III-2. mellékletében foglalt követelményeknek ▌;

–

legfeljebb 15,75 tömegszázalék, és tetszıleges mennyiségő éghetı anyaggal együtt van jelen.

1 2 3

A 15,75 tömegszázalék ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom 45% ammóniumnitrátnak felel meg. A 24,5 tömegszázalék ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom 70% ammóniumnitrátnak felel meg. HL L 304., 2008.11.21., 1. o.

117

14.

Ammónium-nitrát (1250 / 5000): mőtrágya minıségben Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú mőtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex mőtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom –

24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve az ammónium-nitrátot tartalmazó dolomitos, mészköves és/vagy kalcium-karbonátos, legalább 90%-os tisztaságú, tiszta ammónium-nitrát-alapú mőtrágyák keverékeit,

–

15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében;

–

281 tömegszázaléknál nagyobb, dolomitos, mészköves és/vagy kalciumkarbonátos, legalább 90%-os tisztaságú, tiszta ammónium-nitrát-alapú mőtrágyák keverékei esetében.

1

A 28 tömegszázalék ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom 80% ammóniumnitrátnak felel meg.

118

15.

Ammónium-nitrát (350 / 2500): mőszaki minıségben Ezt kell alkalmazni azon ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát-keverékekre, amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: –

24,5 és 28 tömegszázalék között van, és amelyek legfeljebb 0,4% éghetı anyagot tartalmaznak;

–

28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek legfeljebb 0,2% éghetı anyagot tartalmaznak.

Alkalmazandó továbbá azokra a vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb. 16.

Ammónium-nitrát (10 / 50): „off-specs” anyag és a robbanási vizsgálatnak nem megfelelı anyagok

119

Ez a következıkre alkalmazandó –

az elıállítási folyamat során visszautasított anyagra, valamint az ammóniumnitrátra és az ammónium-nitrát-keverékekre, a tiszta ammónium-nitrát-alapú mőtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium-nitrát-alapú vegyületre/összetett mőtrágyákra, amelyeket újramunkálásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történı kezelésre a végfelhasználótól visszavisznek vagy visszavittek a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés elıírásainak,

–

a 13. megjegyzés elsı francia bekezdésében és az e melléklet 14. megjegyzésében említett mőtrágyákra, amelyek már nem felelnek meg a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek.

17.

Kálium-nitrát (5000 / 10000) Ezt azokra az összetett kálium-nitrát-alapú, darabos vagy granulált mőtrágyákra kell alkalmazni, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyezı veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

18.

Kálium-nitrát (1250 / 5000) Ezt azokra az összetett kálium-nitrát-alapú, kristályos mőtrágyákra kell alkalmazni, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyezı veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

19.

Feljavított biogáz Ezen irányelv végrehajtása céljából a feljavított biogáz az I. melléklet 2. részének 18. szakaszába sorolható, amennyiben a feljavított biogázra vonatkozóan alkalmazandó, a földgázzal – a metántartalom tekintetében is – egyenértékő minıséget biztosító szabványokkal összhangban dolgozták fel, és legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.

120

20.

Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok A poliklór-dibenzo-furánok és a poliklór-dibenzo-dioxinok mennyiségét a következı tényezık felhasználásával kell meghatározni: WHO 2005 TEF 2,3,7,8-TCDD

1

2,3,7,8-TCDF

0,1

1,2,3,7,8-PeCDD

1

2,3,4,7,8-PeCDF

0,3

1,2,3,7,8-PeCDF

0,03

1,2,3,4,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,6,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,4,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDD

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDF

0,1

1,2,3,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDD 0,01

2,3,4,6,7,8-HxCDF

0,1

OCDD

1,2,3,4,6,7,8-HpCDF 0,01

0,0003

1,2,3,4,7,8,9-HpCDF 0,01 OCDF

0,0003

(T = tetra, P = penta, Hx = hexa, Hp = hepta, O = okta) Hivatkozás – Van den Berg et al.: The 2005 World Health Organization Reevaluation of Human and Mammalian Toxic Equivalency Factors for Dioxins and Dioxin-like Compounds

121

21.

Azokban az esetekben, amikor e veszélyes anyag a P5.a tőzveszélyes folyadék vagy P5.b tőzveszélyes folyadék kategóriába is tartozik, ezen irányelv alkalmazásában a legalacsonyabb küszöbmennyiségeket kell figyelembe venni.

122

II. MELLÉKLET A 10. CIKKBEN EMLÍTETT BIZTONSÁGI JELENTÉSBEN LEGALÁBB FIGYELEMBE VEENDİ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK 1.

Az irányítási rendszerre és az üzem szervezetére vonatkozó tájékoztatás a súlyos balesetek megelızése céljából Ez a tájékoztatás a III. mellékletben megjelölt elemeket tartalmazza.

2.

Az üzem környezetének bemutatása: a)

az üzemnek és környezetének – ideértve a földrajzi elhelyezkedést, a meteorológiai, geológiai, vízrajzi körülményeket is –, valamint szükség esetén a történetének leírása;

b)

azon létesítmények és az üzem egyéb olyan tevékenységeinek azonosítása, amelyek súlyos baleset veszélyét okozhatják;

123

c)

a rendelkezésre álló információk alapján az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó helyszínek, valamint az olyan egyéb telephelyek, területek és fejlesztések azonosítása, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát vagy következményeit;

d) 3.

azon területek leírása, ahol súlyos baleset következhet be.

A létesítmény leírása: a)

az üzem biztonsági szempontból fontos részei fı tevékenységeinek és termékeinek, a súlyos balesetek kockázatai forrásainak és azoknak a körülményeknek a leírása, amelyek között egy ilyen súlyos baleset bekövetkezhet, a javasolt megelızı intézkedések leírásával együtt;

b)

a folyamatok, különösen a mőködési módszerek leírása; adott esetben figyelembe véve a legjobb gyakorlatokra vonatkozóan rendelkezésre álló információt;

124

c)

a veszélyes anyagok leírása: i.

a veszélyes anyagok jegyzéke, amely tartalmazza: –

a veszélyes anyagok azonosítását: kémiai név, CAS-szám, IUPACnevezéktan szerinti név,

–

a ténylegesen vagy valószínősíthetıen jelen lévı veszélyes anyagok maximális mennyiségét;

ii.

fizikai, kémiai, toxikológiai jellemzık és az emberi egészséget és a környezetet érintı mind azonnali, mind késleltetett veszélyek jelzése;

iii.

fizikai és kémiai viselkedés rendes üzemi körülmények között vagy elıre látható baleseti körülmények között.

125

4.

Azonosítás, baleseti kockázatok elemzése és megelızési módszerek: a)

a

lehetséges

súlyos

balesetek

forgatókönyveinek

részletes

leírása

és

valószínősége, valamint a körülmények, amelyek mellett bekövetkeznek, az egyes forgatókönyvek megvalósulásának elıidézésében esetleg szerepet játszó események összefoglalásával, akár a létesítményen belüli, akár azon kívüli okok állnak fenn; ideértve különösen: i.

mőködési okok▌;

ii.

külsı, például a dominóhatás és az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó helyszínek miatti, továbbá területek és fejlesztések miatti okok, amelyek kiválthatják vagy fokozhatják egy súlyos baleset kockázatát vagy következményeit;

iii.

természetes okok, például a földrengések és az árvizek.

126

b)

az azonosított súlyos balesetek következményei mértékének és súlyosságának értékelése, beleértve azokat a térképeket, képeket vagy esetleg az ezekkel egyenértékő leírásokat is, amelyek azokat a területeket mutatják, amelyeket az üzembıl eredı ilyen balesetek valószínőleg érintenek ▌;

c)

az ugyanezekhez az anyagokhoz vagy folyamatokhoz kapcsolódó korábbi balesetek és rendkívüli események áttekintése, az ezekbıl levont tanulságok elemzése, valamint kifejezett utalás az ilyen balesetek megelızésére tett konkrét intézkedésekre;

d)

a létesítmények biztonsága érdekében figyelembe vett mőszaki paraméterek és alkalmazott berendezések leírása.

127

5.

Védelmi és beavatkozási intézkedések a baleset következményeinek korlátozása érdekében: a)

a telepen beszerelt, a súlyos balesetek emberi egészséget és környezetet érintı következményeinek korlátozását szolgáló berendezés leírása, ideértve például az érzékelı/védelmi rendszereket és a véletlen anyagkibocsátás mennyiségét korlátozó mőszaki eszközöket, mint amilyen a vízpermet, a gızfüggöny; a veszélyhelyzeti felfogóedény vagy a győjtıedény; az elzárószelep, az inertizáló rendszerek, a tőzoltásra használt tartalékvíz;

b)

a riasztás és beavatkozás megszervezése;

c)

a mobilizálható belsı és külsı források leírása;

▌ d)

a súlyos baleset hatásának csökkentése szempontjából lényeges bármely mőszaki és nem mőszaki intézkedés leírása.

128

III. MELLÉKLET A 8. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN ÉS A 10. CIKKBEN EMLÍTETT, A BIZTONSÁGI IRÁNYÍTÁSI RENDSZERRE ÉS AZ ÜZEM SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK A SÚLYOS BALESETEK MEGELİZÉSE ÉRDEKÉBEN Az üzemeltetı biztonsági irányítási rendszerének megvalósítása céljából figyelembe kell venni a következı elemeket: a)

A biztonsági irányítási rendszernek arányosnak kell lennie a veszélyekkel, az ipari tevékenységekkel és az üzem szervezetének összetettségével, és a kockázatok értékelésén kell alapulnia. Az általános irányítási rendszer azon részét kell magában foglalnia, amely a súlyos balesetek megelızését szolgáló terv (MAPP) megállapításához és végrehajtásához szükséges szervezeti struktúrát, felelısségi viszonyokat, gyakorlati megoldásokat, eljárásokat, folyamatokat és forrásokat tartalmazza; ▌

129

b)

A biztonsági irányítási rendszernek a következı kérdésekkel kell foglalkoznia: i.

szervezet és személyzet – a súlyos veszélyek kezelésében részt vevı személyzet szerepe és felelıssége a szervezet minden szintjén, a folyamatos tökéletesítés szükségességével kapcsolatos tudatosság növelése céljából tett intézkedésekkel együtt. E személyzet képzési igényeinek meghatározása és az így meghatározott képzés megszervezése. Az alkalmazottak és az üzemben alvállalkozóként foglalkoztatottak részvétele, amelyek a biztonság szempontjából fontosak;

ii.

a súlyos veszélyek azonosítása és értékelése – a normál és a rendellenes üzembıl, ezen belül adott esetben az alvállalkozói rendszerben végzett tevékenységekbıl is eredı súlyos veszélyek szisztematikus meghatározására szolgáló eljárások elfogadása és végrehajtása, elıfordulási valószínőségük és súlyosságuk megállapítása;

130

iii.

az üzemeltetés ellenırzése – a telep, az eljárások és berendezések biztonságos üzemeltetésére, beleértve azok karbantartását is, valamint a riasztások kezelésére és az ideiglenes leállásokra vonatkozó eljárások és utasítások elfogadása és végrehajtása; figyelembe véve a nyomon követésre és ellenırzésre vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban rendelkezésre álló információt, a rendszerhiba kockázatának csökkentése céljából; az üzemben beszerelt elhasználódó berendezések és a korrózióval járó kockázatok kezelése és ellenırzése – az üzem berendezéseinek leltára, a berendezések állapotának nyomon követésére és ellenırzésére szolgáló stratégia és módszertan, megfelelı utókövetési intézkedések és esetleg szükséges ellenintézkedések;

iv.

változások kezelése – a létesítmények, a folyamatok és a tárolóhelyek módosításának tervezésére, illetıleg az újak tervezésére szolgáló eljárások elfogadása és végrehajtása;

▌

131

v.

védelmi tervezés – az elıre látható veszélyhelyzetek rendszeres elemzéssel történı azonosítására, az ilyen veszélyhelyzetekre való reagálást megalapozó védelmi tervek készítésére, kipróbálására és felülvizsgálatára, valamint az érintett alkalmazottak különleges képzésének biztosítására szolgáló eljárások elfogadása és végrehajtása. Ilyen képzésben az üzemben dolgozó teljes személyzetnek részesülnie kell, beleértve az érintett alvállalkozóként foglalkoztatottakat is;

vi.

teljesítmény-ellenırzés – az üzemeltetı MAPP-jában és biztonsági irányítási rendszerében kitőzött céloknak való megfelelés folyamatos értékelésére szolgáló eljárások elfogadása és végrehajtása, valamint meg nem felelés esetén rendelkezés a kivizsgálás mechanizmusairól és a kiigazító intézkedésekrıl. Az eljárásoknak magukban kell foglalniuk a súlyos balesetek vagy a balesetveszélyes helyzetek üzemeltetı általi bejelentésének rendszerét, különösen azok vonatkozásában, amelyek a védintézkedések hiányosságaiból erednek, valamint e balesetek kivizsgálását és a tanulságok levonása alapján végzett nyomon követést. Az eljárások magukban foglalhatnak teljesítménymutatókat, így különösen biztonsági teljesítménymutatókat és/vagy más vonatkozó mutatókat is;

132

vii.

ellenırzés és felülvizsgálat – a MAPP és a biztonsági irányítási rendszer hatékonyságának és megfelelıségének idıszakonkénti szisztematikus értékelésére szolgáló eljárások elfogadása és végrehajtása; a terv és a biztonsági irányítási rendszer eredményeinek dokumentált felülvizsgálata és naprakésszé tétele a vezetés által, ideértve az ellenırzés és felülvizsgálat során szükségesként azonosított változtatások megfontolását és beépítését is.

133

IV. MELLÉKLET A 12. CIKKBEN EMLÍTETT VÉDELMI TERVEKBEN FELTÜNTETENDİ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK 1.

Belsı védelmi tervek: a)

A veszélyhelyzeti eljárások elindításával megbízott személyek, valamint a helyszíni, mérséklésre irányuló intézkedéseket irányító és koordináló személy neve vagy beosztása;

b)

A külsı védelmi tervért felelıs hatósággal való egyeztetésért felelıs személy neve vagy beosztása;

c)

A súlyos baleset elıidézésében esetleg jelentıs szerepet játszó, elırelátható körülmények vagy események vonatkozásában a körülmények vagy események szabályozása és a következményeik csökkentése érdekében teendı lépések leírása, a biztonsági berendezések és a rendelkezésre álló források leírásával együtt;

134

d)

A helyszínen lévı személyeket érintı kockázatokat csökkentı intézkedések, beleértve a figyelmeztetés módját és a figyelmeztetett személyektıl elvárt lépéseket;

e)

A külsı védelmi terv végrehajtásának elindításáért felelıs hatóságnak a rendkívüli eseményekre való korai figyelmeztetését biztosító intézkedések, azon információk típusai, amelyeket az elsı figyelmeztetésnek tartalmaznia kell, valamint az ismertté válásukat követıen szolgáltatandó részletesebb információk biztosítására vonatkozó intézkedések;

f)

Szükség esetén a személyzet olyan oktatására vonatkozó rendelkezések, amely az általuk várhatóan végrehajtandó feladatokra terjed ki, és ahol szükséges, ennek koordinálása a külsı veszélyhelyzeti szolgálatokkal;

g)

A helyszínen kívüli, mérséklésre irányuló intézkedések kapcsán nyújtott segítségre vonatkozó intézkedések.

135

2.

Külsı védelmi tervek: a)

A veszélyhelyzeti eljárások elindítására felhatalmazott személyek, valamint a helyszínen kívüli intézkedések irányítására és koordinálására felhatalmazott személyek neve vagy beosztása;

b)

A rendkívüli eseményekre vonatkozó korai figyelmeztetés fogadására vonatkozó intézkedések, valamint a riasztási és a riasztás nyomán követendı eljárások;

c)

A külsı védelmi terv végrehajtásához szükséges források koordinálására vonatkozó intézkedések;

d)

A helyszíni , mérséklésre irányuló intézkedések kapcsán nyújtott segítségre vonatkozó intézkedések;

136

e)

A helyszínen kívüli, mérséklésre irányuló intézkedésekre vonatkozó intézkedések, ideértve a súlyos balesetek esetére vonatkozóan a biztonsági jelentésben meghatározott forgatókönyvekre adott válaszokat és figyelembe véve a lehetséges dominóhatásokat, beleértve azokat is, amelyek a környezetre hatást gyakorolnak;

f)

A nyilvánosságnak és a 9. cikkel összhangban a szomszédos üzemeknek vagy az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó helyszíneknek a balesettel és a követendı magatartással kapcsolatos speciális információkkal való ellátására vonatkozó intézkedések;

g)

Az országhatáron túli következmények kiváltására alkalmas súlyos balesetek esetén más tagállamok veszélyhelyzeti szolgálatai számára történı információnyújtásra vonatkozó intézkedések.

137

V. MELLÉKLET A 14. CIKK (1) BEKEZDÉSE ÉS A 14. CIKK (2) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJA ÉRTELMÉBEN A NYILVÁNOSSÁGGAL KÖZLENDİ INFORMÁCIÓK 1. RÉSZ Az irányelv hatálya alá tartozó minden üzemre vonatkozóan: 1.

Az üzemeltetı neve vagy cégneve, az érintett üzem teljes címe.

2.

Annak megerısítése, hogy az üzem az ezen irányelvet végrehajtó jogszabályok és/vagy közigazgatási rendelkezések hatálya alá tartozik, valamint hogy a 7. cikk (1) bekezdésében említett bejelentésnek vagy a 10. cikk (1) bekezdésében említett biztonsági jelentésnek megtörtént a benyújtása az illetékes hatósághoz.

3.

Az üzemben folyó tevékenység vagy tevékenységek egyszerő megfogalmazású magyarázata.

138

4.

Az üzemben található, súlyos baleset okozására alkalmas, releváns veszélyes anyagok közismert elnevezése, vagy az I. melléklet 1. részének hatálya alá tartozó veszélyes anyagok esetén győjtıneve vagy veszélyességi besorolása, a legfontosabb veszélyes jellemzık egyszerő kifejezésekkel történı megjelölésével.

5.

Azzal kapcsolatos általános információk, hogy szükség esetén hogyan fogják figyelmeztetni az érintett nyilvánosságot; megfelelı információ a súlyos baleset esetén tanúsítandó megfelelı magatartásról, vagy annak feltüntetése, hogy hol érhetı el ez az információ elektronikus úton.

6.

A 20. cikk (4) bekezdésével összhangban zajlott utolsó helyszíni szemle dátuma, vagy hivatkozás arra, hogy hol érhetı el ez az információ elektronikus úton; információ arról, hogy hol szerezhetı be kérésre részletesebb információ az ellenırzı vizsgálatról és a kapcsolódó ellenırzı vizsgálati tervrıl, a 22. cikk követelményeire is figyelemmel.

7.

Annak részletei, hogy – figyelemmel a 22. cikk ▌követelményeire is – hol érhetık el további releváns információk.

139

2. RÉSZ A felsı küszöbértékő üzemekre vonatkozóan az ezen melléklet 1. részében felsorolt információkon túlmenıen: 1.

Általános információ a súlyos balesetek veszélyeinek jellegérıl, beleértve azok emberi egészségre és környezetre gyakorolt lehetséges hatásait és a súlyos balesetek forgatókönyvei fıbb típusainak és az ezek kezelését szolgáló ellenırzı intézkedések összefoglaló adatai.

▌ 2.

Annak megerısítése, hogy az üzemeltetınek megfelelı intézkedéseket kell tennie a helyszínen a súlyos balesetek kezelése és hatásaik minimalizálása érdekében, így különösen fel kell vennie a kapcsolatot a veszélyhelyzeti szolgálatokkal.

3.

Megfelelı információk a baleset helyszínen kívüli hatásainak kezelése érdekében kidolgozott külsı védelmi tervbıl. Ennek keretében tanácsot kell megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy a baleset idıpontjában a veszélyhelyzeti szolgálatok valamennyi utasítását és felszólítását követni kell.

140

4.

Adott esetben annak jelzése, hogy az üzem az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ipari balesetek országhatáron túli hatásairól szóló egyezménye értelmében olyan közel van-e egy másik tagállam területéhez, hogy emiatt felmerül az országhatáron túli hatásokkal járó súlyos baleset lehetısége.

141

VI. MELLÉKLET A SÚLYOS BALESETEK BIZOTTSÁG FELÉ VALÓ BEJELENTÉSÉNEK KRITÉRIUMAI A 18. CIKK (1) BEKEZDÉSE ALAPJÁN I. Az 1. pont hatálya alá tartozó súlyos baleseteket, valamint a 2., a 3., a 4. és az 5. pontban foglalt következmények közül legalább egyet elıidézı baleseteket be kell jelenteni a Bizottságnak. 1.

Érintett veszélyes anyagok

Az I. melléklet 1. részének 3. oszlopában vagy 2. részének 3. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség 5%-át elérı vagy meghaladó mennyiségő veszélyes anyagot érintı tőz, robbanás vagy véletlen anyagkibocsátás.

142

2.

Személyi sérülés és ingatlantulajdon károsodása:

▌ a)

haláleset következik be;

b)

az üzemen belül hat személy megsérül és legalább 24 órára kórházi ellátásra szorul;

c)

az üzemen kívül egy személy legalább 24 órára kórházi ellátásra szorul;

d)

a baleset eredményeként az üzemen kívül egy vagy több lakás megrongálódik és használhatatlannál válik;

e)

a két óránál hosszabb idıtartamra tartózkodási helyük elhagyására kötelezett vagy tartózkodási helyük elhagyásában korlátozott személyekre a (személyek száma × óra) szorzatösszeg értéke legalább 500;

f)

a két óránál hosszabb idıtartamra az ivóvíz-, az áram-, a gázellátás vagy a telefonszolgáltatás megszakadásával érintett személyekre a (személyek száma × óra) szorzatösszeg értéke legalább 1000.

143

3.

A környezet azonnali károsodása: a)

a szárazföldi élıhelyek maradandó vagy hosszú távú károsodása: i.

legalább 0,5 hektárnyi, környezeti vagy természetmegırzési szempontból jelentıs, jogszabályi védelmet élvezı élıhely;

ii.

legalább 10 hektárnyi szélesebb értelemben vett élıhely, beleértve a mezıgazdasági területeket is;

b)

édesvízi és tengeri élıhelyek jelentıs vagy hosszú távú károsodása: i.

legalább 10 km-nyi folyó vagy csatorna;

ii.

legalább 1 hektárnyi természetes vagy mesterséges tó;

iii.

legalább 2 hektárnyi deltatorkolat;

iv.

legalább 2 hektárnyi partvonal vagy nyílt tenger;

144

c)

víztartó réteg vagy földfelszín alatti víz jelentıs károsodása: i.

4.

5.

legalább 1 hektár kiterjedésben.

Tulajdonban bekövetkezett kár: a)

tulajdonban bekövetkezett kár a üzemben: legalább 2 000 000 EUR,

b)

tulajdonban bekövetkezett kár a üzemen kívül: legalább 500 000 EUR.

Országhatárokon átterjedı kár

Veszélyes anyagot közvetlenül érintı, az érintett tagállam területén kívül hatásokat okozó bármely súlyos baleset. II. Az olyan baleseteket és balesetveszélyes helyzeteket, amelyeket a tagállamok a súlyos balesetek megelızése és következményeik csökkentése szempontjából mőszakilag különösen fontosnak tartanak, akkor is be kell jelenteni a Bizottságnak, ha nem teljesítik a fenti mennyiségi kritériumokat.

145

▌

146

VII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT 96/82/EK irányelv

Ez az irányelv

1. cikk

1. cikk

2. cikk (1) bekezdés elsı albekezdés

2. cikk (1) bekezdés

2. cikk (1) bekezdés második albekezdés



---

















---

3. cikk (2)–(7), (11)–(12) és (17)–(19) bekezdés

4. cikk

2. cikk (2) bekezdés a)–h) pont

---

4. cikk

5. cikk

5. cikk



6. cikk (2) bekezdés a)–g) pont

7. cikk (1) bekezdés a)–g) pont

---

▌





---

147



---

8. cikk (2) bekezdés a)–b) pont

7. cikk (1a) bekezdés

▌8. cikk (2) bekezdés a) pont




---

---


---


---


8. cikk (1) és (2) bekezdés

9. cikk (1) és (3) bekezdés

---







---








---

---

10. cikk (4) bekezdés ▌

10. cikk

11. cikk

11. cikk (1) bekezdés a)–b) pont

12. cikk (1) bekezdés a)– b) pont és 12. cikk (2) bekezdés

11. cikk (1) bekezdés c) pont





12. cikk (4) bekezdés és 12. cikk (5) bekezdés

--11. cikk (4) bekezdés








148






---



---



14. cikk (2) bekezdés elsı albekezdés a) pont és második albekezdés

13. cikk (1) bekezdés elsı albekezdés, elsı és 14. cikk (1) bekezdés és 14. cikk (2) bekezdés, harmadik mondat

második albekezdés, utolsó mondat

13. cikk (1) bekezdés második albekezdés, 14. cikk (1) bekezdés második mondat 13. cikk (1) bekezdés harmadik albekezdés

14. cikk (2) bekezdés második albekezdés, elsı mondat

---

14. cikk (1) bekezdés második mondat





13. cikk (4) bekezdés, elsı mondat

14. cikk (2) bekezdés b) pont

13. cikk (4) bekezdés, második és harmadik 22. cikk (3) bekezdés elsı és második mondat

albekezdés





---

▌

---

▌

---

15. cikk (2)–(7) bekezdés


16. cikk


17. cikk

15. cikk (1) bekezdés a)-d) pont

18. cikk (1) bekezdés a)-d) pont és 18. cikk (2) bekezdés elsı albekezdés


18. cikk (1) bekezdés e) pont és 18. cikk (3) bekezdés





149

16. cikk


---

6. cikk (2)–(3) bekezdés

17. cikk

19. cikk


20. cikk (1)-(2) bekezdés

18. cikk (2) bekezdés a) pont


18. cikk (2) bekezdés b)–c) pont




---

20. cikk (3), (5), (6), (8), (9) és (10) bekezdés



19. cikk (1a) bekezdés elsı albekezdés


19. cikk (1a) bekezdés második albekezdés

21. cikk (3) bekezdés második albekezdés ---







----



▌21. cikk (2) bekezdés






---

13. cikk (4) bekezdés, második és harmadik 22. cikk (3) bekezdés mondat ---

23. cikk

150

---21. cikk (1) bekezdés 21. cikk (2) bekezdés 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk ----I melléklet, Bevezetés, 1-5. bekezdés I melléklet, Bevezetés, 6-7. bekezdés I. melléklet, 1. rész I. melléklet, 1. rész, 1-6. megjegyzés I. melléklet, 1. rész, 7. megjegyzés --I. melléklet, 2. rész I. melléklet, 2. bekezdés I. melléklet, 2. bekezdés I. melléklet, 2. bekezdés I. melléklet, 2. bekezdés -----II. melléklet, I–III. II. melléklet, IV. A. --II. melléklet, IV. B. --II. melléklet, IV. C.

rész, Megjegyzések, 1. rész, Megjegyzések, 2. rész, Megjegyzések, 3. rész, Megjegyzések, 4.

24. cikk 25. cikk 21. cikk (5) bekezdés 27. cikk 32. cikk 31. cikk 33. cikk 34. cikk 26-30. cikk I. melléklet bevezetés I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 1-3. megjegyzés --I. melléklet, 2. rész I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 13-18. megjegyzéss I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 20. megjegyzés I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 7. megjegyzés I. melléklet, 1. rész I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 1. és 5–6. megjegyzés I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 8-10. megjegyzés I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 11.1., 11.2. és 12. megjegyzés I. melléklet, Megjegyzések az I. melléklethez, 4. bekezdés ▌ I. melléklet, 3. rész II. melléklet, 1–3. II. melléklet, 4. A. II. melléklet, 4. A., elsı, második és harmadik francia bekezdés II. melléklet, 4. B. II. melléklet, 4. C. II. melléklet, 4. D.

151

II. melléklet, V., A-C. II. melléklet, V. D. III. melléklet, bevezetı bekezdés és a)–b) pont III. melléklet, c) pont, i–iv. alpont --III. melléklet, c) pont, v–vii. alpont IV. melléklet V. melléklet, 1. pont V. melléklet, 2. pont V. melléklet, 3-5. pont V. melléklet, 6. pont V. melléklet, 7-8. pont

--V. melléklet, 9-10. pont V. melléklet, 11. pont --VI. melléklet, I. VI. melléklet, II. ---

II. melléklet, 5. a)-c) II. melléklet, 5. d) III. melléklet, bevezetı bekezdések és IIIa. melléklet 8. cikk (1) bekezdés és 8. cikk (5) bekezdés III.melléklet, i–iv. pont ▌ IIIb. melléklet, v–vii. pont IV. melléklet V. melléklet, I. rész, 1. pont --V. melléklet, I. rész 2–4. pont V. melléklet, 2. rész, 1. pont V. melléklet, 1. rész, 5. pont V. melléklet, I., 6. pont V. melléklet, 2. rész, 2-3. pont V. melléklet, I. 7. pont V. melléklet, 2. rész, 4. pont VI. melléklet, I. VI. melléklet, II.

VII. melléklet

152

A Bizottság nyilatkozata

MELLÉKLET

AKUT TOXIKUS 3 (BİRÖN ÁT ÉS BELÉLEGZÉSSEL TÖRTÉNİ EXPOZÍCIÓ) KATEGÓRIA KIZÁRÁSÁRA VONATKOZÓ NYILATKOZAT (SEVESO-IRÁNYELV, I. MELLÉKLET, 1. RÉSZ)

A Bizottság elismeri, hogy a javaslata tekintetében elért kompromisszum elırehaladást jelent az emberi egészség és biztonság, valamint a környezet védelmének magas szintő védelme terén a jelenleg hatályos 96/82/EK irányelvben (SEVESO-II irányelv) elıírtakhoz képest. A Bizottság további elemzésnek kívánja alávetni az akut toxikus 3 (bırön át és belélegzéssel történı expozíció) kategóriába sorolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínőségét, kockázatát és lehetséges következményeit. Ezen elemzés eredményének függvényében a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be, hogy ezt a kategóriára is kiterjedjen az irányelv hatálya.”

153

P7_TA-PROV(2012)0255 A csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek ***I Az Európai Parlament 2012. június 14-i jogalkotási állásfoglalása a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2011)0353 – C7-0169/2011 – 2011/0156(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat)

Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0353),

–

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0169/2011),

–


–

tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzıkönyv értelmében az olasz szenátus által benyújtott, indokolással ellátott véleményre, amely szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethetı össze a szubszidiaritás elvével,

–

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. október 26-i véleményére1,

–


–

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0059/2012),

1.


2.

felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

1

HL C 24., 2012.1.28., 119. o.

154

Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat Cím A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a csecsemık és kisgyermekek számára készült, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekrıl

Javaslat – AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a csecsemık és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célokra szánt, a gluténintoleranciában szenvedık részére készült, valamint az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban való felhasználásra szánt élelmiszerekrıl


Módosítás (2) Az élelmiszerek, különösen a kiszolgáltatott fogyasztóknak, pl. csecsemıknek, kisgyermekeknek vagy bizonyos betegségekben szenvedıknek szánt élelmiszerek biztonságossága alapvetı feltétele e személyek szabad mozgásának és a belsı piac megfelelı mőködésének.

(2) A biztonságos és egészséges élelmiszerek szabad mozgása a belsı piac központi eleme, amely jelentıs mértékben szolgálja a polgárok egészségét és jóllétét, valamint társadalmi és gazdasági érdekeiket.

Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (2a) Ezzel összefüggésben, mivel a vonatkozó uniós jogszabályokat úgy dolgozták ki, hogy biztosítsák, hogy veszélyes élelmiszert ne lehessen piaci forgalomba hozni, az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszer-kategóriák közül ki kell zárni azokat az anyagokat, amelyek károsíthatják a lakosság érintett csoportjainak egészségét.

155


Módosítás

(3) A különleges táplálkozási célú élelmiszerekrıl szóló, 2009. május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza az olyan élelmiszerek összetételére és elkészítésére vonatkozó általános szabályokat, amelyek különleges elıkészületet igényelnek annak érdekében, hogy megfeleljenek azon személyek különleges táplálkozási igényeinek, akiknek ezeket szánják. Az irányelvben szereplı rendelkezések többsége 1977-bıl származik, ezért azokat felül kell vizsgálni.

(3) A különleges táplálkozási célú élelmiszerekrıl szóló, 2009. május 6-i 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározza az olyan élelmiszerek összetételére és elkészítésére vonatkozó általános szabályokat, amelyek különleges elıkészületet igényelnek annak érdekében, hogy megfeleljenek azon személyek különleges táplálkozási igényeinek, akiknek ezeket szánják. Az irányelvben szereplı rendelkezések többsége 1977-bıl származik, és nem könnyítik meg a fogyasztó számára, hogy tudatos módon válasszon a diétás, a dúsított, a gyártó által valamilyen állítással ellátott és a hétköznapi élelmiszerek között. A 2009/39/EK irányelv mélyreható felülvizsgálatát szükségessé teszik továbbá az olyan közelmúltban elfogadott uniós jogszabályokkal való kölcsönhatásai is, mint az étrend-kiegészítıkre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2002. június 10-i 2002/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1, az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyagösszetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2, a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történı hozzáadásáról szóló, 2006. december 20-i 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet3, és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló, 2011. október 25-i 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet4. ________________________________

156

1

HL L 83., 2002.7.12., 51. o.

2

HL L 404.,2006.12. 30., 9. o.

3

HL L 404., 2006.12.30., 26. o.

4

HL L 304., 2011.11.22., 18. o.


Módosítás (6a) Az 1992. június 18-i tanácsi állásfoglalással1 összhangban az Uniónak hozzá kell járulnia az anyatejpótlók harmadik országokban történı, közösségi gyártók általi forgalmazására vonatkozó megfelelı gyakorlatok alkalmazásához. _______________ 1

HL C 172., 1992.7.8., 1. o.


Módosítás

(7) A 2009/39/EK irányelv értelmében az élelmiszerek két egyedi, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalmának megfelelı csoportja tekintetében különleges rendelkezések fogadhatók el; ezek a csoportok a „nagy izomerı kifejtését elısegítı, elsısorban sportolóknak szánt élelmiszerek” és a „szénhidrátanyagcsere-zavarban (diabétesz) szenvedı személyeknek szánt élelmiszerek”. A nagy izomerı kifejtését elısegítı élelmiszerek tekintetében – a tagállamoknak és az érdekelteknek az egyedi jogszabály hatályával, a bevonandó élelmiszer-alcsoportok számával, az összetételre vonatkozó követelmények megállapításának kritériumaival és a termékfejlesztés során az innovációra gyakorolt lehetséges hatással kapcsolatos szerteágazó véleménye miatt – nem

(7) A 2009/39/EK irányelv értelmében az élelmiszerek két egyedi, a különleges táplálkozási célú élelmiszerek fogalmának megfelelı csoportja tekintetében különleges rendelkezések fogadhatók el; ezek a csoportok a „nagy izomerı kifejtését elısegítı, elsısorban sportolóknak szánt élelmiszerek” és a „szénhidrátanyagcsere-zavarban (diabétesz) szenvedı személyeknek szánt élelmiszerek”. A nagy izomerı kifejtését elısegítı élelmiszerek tekintetében – a tagállamoknak és az érdekelteknek az egyedi jogszabály hatályával kapcsolatos szerteágazó véleménye miatt – nem sikerült megállapodásra jutni különleges rendelkezések kidolgozásáról. Azonban a Bizottság által a 2009/39/EK irányelvben a sportolók sajátos táplálkozási igényeinek elismerésére tett vállalás

157

sikerült megállapodásra jutni különleges rendelkezések kidolgozásáról. A szénhidrátanyagcsere-zavarban (diabétesz) szenvedı személyeknek szánt élelmiszereket illetıen a Bizottság jelentése megállapítja, hogy tudományosan nem indokolt különleges összetételi elıírásokat kidolgozni.

továbbra is érvényes, ahogyan azt az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által készített, az aktív egyénekre vonatkozó állításokról szóló tudományos szakvélemények, és az élelmiszerügyi tudományos bizottságnak a nagy izomerı kifejtését elısegítı, elsısorban sportolóknak szánt élelmiszerek összetételérıl és meghatározásáról szóló 2001. február 28-i jelentése is alátámasztják. A Bizottságnak ezért legkésıbb 2015. július 1-jéig értékelnie kell az általános élelmiszerjog e tekintetben történı felülvizsgálatának szükségességét.


Módosítás (7a) A Bizottság szénhidrátanyagcserezavarban (diabétesz) szenvedı személyeknek szánt élelmiszerekrıl szóló 2008. június 26-i jelentése megállapítja, hogy nem állnak rendelkezésre az összetételre vonatkozó követelmények megállapításához szükséges specifikus tudományos adatok. Következésképp ezen élelmiszer-kategória szabályozására ez a rendelet nem nyújthat megfelelı jogi keretet. A Bizottság szerint a cukorbetegek esetében fontosabb a felszívódó tápanyagok mennyiségének és összetételének vizsgálata. Ez a következtetés azonban nem ellentétes egy olyan uniós szintő stratégia bevezetésével, amely átfogó módon foglalkozik a több mint 32 millió uniós polgárt érintı (1. és 2. típusú) cukorbetegséggel. Ezek a számok – melyek különösen az elhízás járványszerő terjedése és az európai népesség öregedése miatt 2030-ra akár 16%-kal nıhetnek – fokozott erıfeszítést indokolnak az Unió részérıl, többek között a kutatás és fejlesztés területén.

158


Módosítás (11a) Ezért a szabályozási környezet egyszerősítése révén fel kell számolni az értelmezésbeli különbségeket és meg kell oldani a tagállamoknak és a szereplıknek a különbözı élelmiszerjogi jogszabályok összeegyeztetése során felmerülı nehézségeit. Ez biztosítaná, hogy a hasonló termékeket egyformán kezelik az egész Unióban, és kiegyenlítettebb versenyfeltételeket hozna létre a belsı piac valamennyi szereplıje, különösen a kkv-k számára.


Módosítás

(14) Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet a magas szintő egészségvédelem és a belsı piac hatékony mőködésének biztosítása érdekében egységes alapelveket és fogalommeghatározásokat rögzít az uniós élelmiszerjogra vonatkozóan. Az élelmiszerekhez kapcsolódóan megállapítja a kockázatelemzés alapelveit, és meghatározza az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által végzett tudományos és mőszaki értékelések alapjául szolgáló struktúrákat és mechanizmusokat. A fenti rendeletben

(14) Az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet az emberi egészség és a fogyasztói érdekek magas szintő védelmének biztosítása érdekében – és biztosítva a belsı piac hatékony mőködését – egységes alapelveket és fogalommeghatározásokat rögzít az uniós élelmiszerjogra vonatkozóan. Az élelmiszerekhez kapcsolódóan megállapítja a kockázatelemzés alapelveit, bevezeti az átmeneti kockázatkezelési intézkedések elıvigyázatosság elve értelmében történı elfogadásának lehetıségét, és meghatározza az Európai

159

szereplı egyes fogalommeghatározások ezért ezzel a rendelettel összefüggésben is alkalmazandók. Ezenfelül e rendelet alkalmazásában minden olyan kérdésben egyeztetni kell a Hatósággal, amely feltehetıen közegészségügyi következményekkel jár.

Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által végzett tudományos és mőszaki értékelések alapjául szolgáló struktúrákat és mechanizmusokat. A fenti rendeletben szereplı egyes fogalommeghatározások ezért ezzel a rendelettel összefüggésben is alkalmazandók. Ezenfelül e rendelet alkalmazásában minden olyan kérdésben egyeztetni kell a Hatósággal, amely feltehetıen közegészségügyi következményekkel jár.


Módosítás (14a) Életveszély vagy egészségi ártalom – azonnal vagy hosszú távon jelentkezı – kockázata esetén, amennyiben ez tudományosan nem igazolható, a magas szintő egészségvédelem érdekében az elıvigyázatosság elvét kell alkalmazni, figyelembe véve a kumulatív toxikus hatásokat, valamint az e rendeletben említett kiemelten kiszolgáltatott célcsoportok sajátos egészségügyi érzékenységét.


Módosítás

(15) Bizonyos csoportok számára korlátozott számú élelmiszer képezi az egyedüli táplálékot, vagy jelenti részben a táplálékot; az ilyen élelmiszerek nélkülözhetetlenek bizonyos betegségek kezeléséhez, illetve a lakosság egyes jól ismert, veszélyeztetett csoportjain belül elengedhetetlenek a megfelelı tápanyagbevitel biztosításához. Ilyen élelmiszercsoportot alkotnak az anyatej-

(15) Bizonyos csoportok számára korlátozott számú élelmiszer képezi az egyedüli táplálékot, vagy jelenti részben a táplálékot; az ilyen élelmiszerek nélkülözhetetlenek bizonyos betegségek kezeléséhez, illetve a lakosság egyes jól ismert, veszélyeztetett csoportjain belül elengedhetetlenek a megfelelı tápanyagbevitel biztosításához. Ilyen élelmiszercsoportot alkotnak az anyatej-

160

helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek. Tapasztalatok szerint a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvben foglalt rendelkezések kielégítı módon biztosítják az ilyen élelmiszerek szabad mozgását, egyúttal pedig gondoskodnak a közegészség magas szintő védelmérıl. Ennek ismeretében helyénvaló, hogy ez a rendelet az anyatej-helyettesítı és anyatejkiegészítı tápszerek, a csecsemık és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó általános követelményekre összpontosítson, a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvre is figyelemmel.

helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek, valamint az alacsony és a nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek. Tapasztalatok szerint a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvben foglalt rendelkezések kielégítı módon biztosítják az ilyen élelmiszerek szabad mozgását, egyúttal pedig gondoskodnak a közegészség magas szintő védelmérıl. A VLCD-termékekre jelenleg csak a 2009/39/EK irányelv tér ki, a 96/8/EK bizottsági irányelv nem vonatkozik rájuk. Ennek ismeretében helyénvaló, hogy ez a rendelet az anyatejhelyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a csecsemık és a kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek, valamint az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó általános követelményekre összpontosítson, a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvre is figyelemmel.


Módosítás

(16) A jogbiztonság érdekében indokolt átemelni ebbe a rendeletbe a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvben szereplı fogalommeghatározásokat. Az anyatej-

(16) A jogbiztonság érdekében indokolt átemelni ebbe a rendeletbe a 2006/141/EK, a 2006/125/EK, az 1999/21/EK és a 96/8/EK bizottsági irányelvben, valamint a 41/2009/EK bizottsági rendeletben

161

helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek fogalmának meghatározását azonban adott esetben a mőszaki és tudományos fejlıdés, valamint a vonatkozó nemzetközi fejlemények figyelembevételével rendszeresen ki kell igazítani.

szereplı fogalommeghatározásokat. Az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek, valamint az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek fogalmának meghatározását azonban adott esetben a mőszaki és tudományos fejlıdés, valamint a vonatkozó nemzetközi fejlemények figyelembevételével rendszeresen ki kell igazítani.


Módosítás (16a) Az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai szerint a kis súllyal született csecsemıket édesanyjuk saját anyatejével kell táplálni. A kis súllyal, illetve idı elıtt született csecsemıknek ugyanakkor gyakran sajátos táplálkozási igényei vannak, melyeket az anyatej vagy a normál anyatej-helyettesítı tápszerek nem elégítenek ki. Az ilyen csecsemıknek szánt élelmiszereknek meg kell felelniük a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekre alkalmazandó szabályoknak, amennyiben a gyermek egészségi állapotát figyelembe véve az ilyen típusú élelmiszerrel való táplálás tőnik a legmegfelelıbb választásnak. A kis súllyal, illetve idı elıtt született csecsemıknek szánt tápszereknek minden esetben meg kell felelniük a 2006/141/EK irányelvben rögzített követelményeknek.

162


Módosítás

(17) Fontos, hogy az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportok gyártásában használt összetevık alkalmasak legyenek azon személyek táplálkozási igényeinek kielégítésére és megfelelıek legyenek azok számára, akiknek ezeket szánják, valamint hogy táplálkozásra való alkalmasságukat általánosan elfogadott tudományos tényekre alapozzák. Az ilyen alkalmasságot a rendelkezésre álló tudományos adatok szisztematikus felülvizsgálatával kell igazolni.

(17) Fontos, hogy az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportok gyártásában használt összetevık alkalmasak legyenek azon személyek táplálkozási igényeinek kielégítésére és megfelelıek legyenek azok számára, akiknek ezeket szánják, valamint hogy táplálkozásra való alkalmasságukat általánosan elfogadott tudományos tényekre alapozzák. Az ilyen alkalmasságot a rendelkezésre álló tudományos adatok szisztematikus és pártatlan felülvizsgálatával kell igazolni.


Módosítás (17a) Meg kell tiltani azon peszticidek forgalomba hozatalát, amelyek elıfordulását a 2006/141/EK irányelv és a 2006/125/EK irányelv a bennük megállapított megengedett határértékek erejéig ugyan engedélyezi, azonban nem tesznek eleget a növényvédı szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 foglalt biztonsági feltételeknek, és biztosítani kell, hogy ilyen peszticideket ne használjanak fel az e rendelet hatálya alá tartozó élelmiszerek gyártása során. ______________________

1

163

HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (17b) A növényvédıszer-maradékok tekintetében a megfelelı uniós jogszabályokban – különösen a növényi és állati eredető élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédıszermaradékok határértékérıl szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 – meghatározott határértékek alkalmazandók, az e rendeletben és az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szereplı egyedi rendelkezések sérelme nélkül. ______________ 1

HL L 70., 2005.3.16., 1. o.

Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (17c) Azonban tekintettel a csecsemık és kisgyermekek sebezhetıségére, szigorúan korlátozni kell a növényvédıszermaradékok megengedett mennyiségét az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerekben, valamint a csecsemıknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben. A szermaradékok e termékekben megengedett mennyiségére vonatkozó egyedi határértékeket a 2006/141/EK irányelv és a 2006/125/EK irányelv rögzíti. Kiemelt figyelmet kell fordítani az emberi egészségre különösen ártalmasként besorolt anyagokat tartalmazó növényvédı szerekre.

164

Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 17 d preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (17d) A 178/2002/EK rendeletben meghatározott élelmiszeripari válllakozásoknak az élelmiszer-termelési lánc valamennyi szakaszában biztosítaniuk kell, hogy az e rendeletben említett élelmiszerek megfeleljenek az élelmiszerjog általános követelményeinek, és az e rendeletben foglalt egyedi követelményeknek.


Módosítás

(18) Az általános címkézési követelményeket az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv állapítja meg. Fıszabály szerint ezeket az általános címkézési követelményeket kell alkalmazni az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportokra is. Ebben a rendeletben azonban, a rendelet egyedi célkitőzéseinek elérése érdekében, szükség esetén a 2000/13/EK irányelv rendelkezéseit kiegészítı további követelményeket vagy azoktól való eltéréseket is elı kell írni.

(18) Az általános címkézési követelményeket az 1169/2011/EU rendelet állapítja meg. Fıszabály szerint ezeket az általános címkézési követelményeket kell alkalmazni az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportokra is. Ebben a rendeletben azonban, a rendelet egyedi célkitőzéseinek elérése érdekében, szükség esetén az 1169/2011/EU rendelet rendelkezéseit kiegészítı további követelményeket vagy azoktól való eltéréseket is elı kell írni.

Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés

165


Módosítás

(19) Ebben a rendeletben meg kell határozni az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó egyedi követelmények kidolgozásának feltételeit, a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvre is figyelemmel. Az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek ebben a rendeletben meghatározott fogalmának a mőszaki és tudományos fejlıdés, valamint a vonatkozó nemzetközi fejlemények figyelembevételével történı kiigazítása, az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportok összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó különleges követelmények, többek között a 2000/13/EK irányelv rendelkezéseit kiegészítı címkézési követelmények vagy az attól való eltérések, illetve a tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások engedélyezésével kapcsolatos követelmények meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munkálatok során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történı egyidejő, kellı idıben történı és megfelelı átadását.

(19) Ebben a rendeletben meg kell határozni az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerek, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek, valamint az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó egyedi követelmények kidolgozásának feltételeit, a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK bizottsági irányelvre is figyelemmel. Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportok összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó különleges követelmények meghatározása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munkálatok során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során biztosítania kell a releváns dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történı egyidejő, kellı idıben történı és megfelelı átadását.

166


Módosítás (19a) A Bizottságnak a Hatósággal való konzultációt követıen meg kell vizsgálnia a 12–36 hónapos gyermekeknek szánt tejekre vonatkozó, különbözı uniós jogszabályokban – többek között a 178/2002/EK, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK rendeletben, valamint a 2009/39/EK irányelvben – foglalt jogi szabályozást, és legkésıbb az e rendelet hatálybalépésétıl számított 1 éven belül jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli, hogy szükség van-e további jogalkotási intézkedésre e tárgyban. A jelentést adott esetben jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.


Módosítás

(20) Indokolt létrehozni és aktualizálni az anyatej-helyettesítı és anyatej-kiegészítı tápszerekhez, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekhez és bébiételekhez, valamint a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak és egyéb anyagok uniós jegyzékét, az e rendeletben meghatározott bizonyos kritériumokra is figyelemmel. Tekintettel arra, hogy a jegyzék elfogadásához az ebben a rendeletben meghatározott kritériumok alkalmazására lesz szükség, e tekintetben végrehajtási hatásköröket kell ruházni a Bizottságra. Ezeket a hatásköröket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak

(20) (20) Indokolt létrehozni és aktualizálni az anyatej-helyettesítı és anyatejkiegészítı tápszerekhez, a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekhez és bébiételekhez, a speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerekhez, valamint az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerekhez hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok uniós jegyzékét, az e rendeletben meghatározott bizonyos kritériumokra is figyelemmel. Az uniós jegyzék elfogadásakor figyelembe kell venni az érintett célcsoportok sajátos táplálkozási igényeit, továbbá a 2006/141/EK és a 2006/125/EK irányelvek, valamint a különleges

167

és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelıen kell gyakorolni. Kellıen indokolt és rendkívül sürgıs, közegészségügyi következményekkel járó esetben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia az uniós jegyzék aktualizálására vonatkozóan.

táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelı anyagokról szóló – a csecsemıknek és kisgyermekeknek szánt folyékony vagy szilárd tápszerekre nem alkalmazandó –, 2009. október 13-i 953/2009/EK bizottsági rendelet1 által megállapított jegyzékeket, és az új uniós jegyzéket ezek helyébe kell léptetni. Tekintettel arra, hogy a jegyzék elfogadása és aktualizálása olyan általános hatályú intézkedés, amellyel e rendelet egyes nem alapvetı rendelkezéseit egészítik ki, illetve módosítják, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadhasson el e tekintetben. Kellıen indokolt és rendkívül sürgıs, közegészségügyi következményekkel járó esetben a Bizottságnak azonnal alkalmazandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia az uniós jegyzék aktualizálására vonatkozóan. _________________ 1

HL L 269., 2009.10.14., 9. o.


Módosítás

(21) Jelenleg – az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (ÚÚAKTB) a nanotechnológiát tartalmazó termékek kockázatairól szóló, 2009. január 19-i véleménye értelmében – nincs elegendı információ a mesterségesen elıállított nanoanyagok potenciális kockázatairól, és a meglévı vizsgálati módszerek nem minden esetben alkalmasak a mesterségesen elıállított nanoanyagok kapcsán felvetıdı kérdések megválaszolására. Mesterségesen elıállított nanoanyagok ezért mindaddig nem szerepelhetnek az e rendelet

(21) Jelenleg – az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (ÚÚAKTB) a nanotechnológiát tartalmazó termékek kockázatairól szóló, 2009. január 19-i véleménye értelmében – nincs elegendı információ a mesterségesen elıállított nanoanyagok potenciális kockázatairól, és a meglévı vizsgálati módszerek nem minden esetben alkalmasak a mesterségesen elıállított nanoanyagok kapcsán felvetıdı kérdések megválaszolására. Tekintettel e tudományos álláspontra és azon kiszolgáltatott csoportok különös

168

alkalmazási körébe tartozó élelmiszercsoportok uniós jegyzékében, amíg a Hatóság értékelést nem készít azokról.

érzékenységére, amelyeknek az e rendelet alkalmazási körébe tartozó élelmiszereket szánják, a mesterségesen elıállított nanoanyagok mindaddig nem szerepelhetnek ezen élelmiszercsoportok uniós jegyzékében, amíg a Hatóság megfelelı és elégséges tesztmódszerek útján, tápértékük és a célzott személyeknek való megfelelıségük alapján nem igazolja azok biztonságosságát.


Módosítás (22) A jogszabályok egyszerősítése érdekében és fenntartva az innováció támogatásának határozott szándékát indokolt középtávon megvizsgálni azt a kérdést, hogy az uniós jegyzék hatályát kiterjesszék-e a más egyedi uniós jogszabályok által szabályozott további élelmiszercsoportokra is. A kiterjesztésrıl az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak kell döntenie rendes jogalkotási eljárás keretében, a Hatóság értékelése alapján.

(22) A hatékonyság és a jogszabályok egyszerősítésének érdekében indokolt középtávon megvizsgálni azt a kérdést, hogy az uniós jegyzék hatályát kiterjesszék-e a más egyedi uniós jogszabályok által szabályozott további élelmiszercsoportokra is.


Módosítás

(26) Jelenleg a lisztérzékenységben szenvedıknek szánt élelmiszerek összetételérıl és címkézésérıl szóló 41/2009/EK bizottsági rendelet elıírásainak megfelelıen a „gluténmentes” és „rendkívül kis gluténtartalmú” állítások különleges táplálkozási célokra és normál fogyasztásra szánt élelmiszereken is feltüntethetık. Az ilyen állítások az 1924/2006/EK rendeletben meghatározott

(26) Jelenleg a lisztérzékenységben szenvedıknek szánt élelmiszerek összetételérıl és címkézésérıl szóló 41/2009/EK bizottsági rendelet elıírásainak megfelelıen a „gluténmentes” és „rendkívül kis gluténtartalmú” állítások különleges táplálkozási célokra és normál fogyasztásra szánt élelmiszereken is feltüntethetık. Ezeket az állításokat kizárólag az e rendelettel kell szabályozni

169

és azoknak az ebben foglalt követelményeknek kell megfelelniük. Ezen okokból hatályon kívül kell helyezni a 41/2009/EK rendeletet.

tápanyag-összetételre vonatkozó állításként értelmezhetık. Az egyszerősítés érdekében ezeket az állításokat kizárólag az 1924/2006/EK rendelettel kell szabályozni, és azoknak az abban foglalt követelményeknek kell megfelelniük. Fontos, hogy a 41/2009/EK rendelet által szabályozott, a tápanyag-összetételre vonatkozó „gluténmentes” és „rendkívül kis gluténtartalmú” állításoknak és használatuk kapcsolódó feltételeinek beillesztését célzó, az 1924/2006/EK rendeletnek megfelelı technikai jellegő kiigazításokat még e rendelet hatálybalépését megelızıen elvégezzék.


Módosítás (26a) A „laktózmentes” és „nagyon alacsony laktóztartalmú” megjelöléseket tartalmazó címkék alkalmazására jelenleg nincs uniós jogi szabályozás. Ezek a megjelölések ugyanakkor nagyon fontosak a laktózintoleranciában szenvedık számára. A Bizottságnak ezért az általános élelmiszerjog keretében tisztázni kellene ezek jogi státuszát.


Módosítás

(27) A „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítı élelmiszerek” és a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítı élelmiszerek” különleges táplálkozási célú élelmiszernek minısülnek, és azokra a 96/8/EK irányelv értelmében elfogadott

(27) A „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítı élelmiszerek” és a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítı élelmiszerek” jelenleg különleges táplálkozási célú élelmiszernek minısülnek, és azokra a 96/8/EK irányelv

170

egyedi szabályok vonatkoznak. Ugyanakkor egyre több olyan, átlagos fogyasztóknak szánt élelmiszer jelenik meg a piacon, amelyeken hasonló állításokat testtömegcsökkentésre utaló, egészségre vonatkozó állításként tüntetnek fel. A testtömegcsökkentés céljából forgalomba hozott élelmiszerekkel való esetleges összetévesztés kiküszöbölése, valamint a jogbiztonság és az uniós jogszabályok koherenciája érdekében ezeket az állításokat kizárólag az 1924/2006/EK rendelettel kell szabályozni, és azoknak az abban foglalt követelményeknek kell megfelelniük. Fontos, hogy a 96/8/EK irányelv által szabályozott, a testtömegcsökkentésre utaló, azon egészségre vonatkozó állításoknak, mint a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítı élelmiszer” és a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítı élelmiszer”, valamint használatuk kapcsolódó feltételeinek beillesztését célzó, az 1924/2006/EK rendeletnek megfelelı technikai jellegő kiigazításokat még e rendelet hatálybalépését megelızıen elvégezzék.

értelmében elfogadott egyedi szabályok vonatkoznak, miközben a nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerekre csak a 2009/39/EK irányelv vonatkozik. Ugyanakkor egyre több olyan, átlagos fogyasztóknak szánt élelmiszer jelenik meg a piacon, amelyeken hasonló állításokat testtömegcsökkentésre utaló, egészségre vonatkozó állításként tüntetnek fel.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak épp az általános állításokat tartalmazó élelmiszer-termékek bısége és bizonyos ellenırizetlen diéták következményeként kialakuló szélsıséges táplálkozási magatartások kockázata miatt kell – az 1924/2006/EK rendelet értelmében – rendszeres értékelésnek alávetnie az étrendpótló készítményeken feltüntetett egészségügyi állításokkal kapcsolatos kérelmeket. A Hatóság értékelése nem terjed ki a valamilyen állítás használatára vagy címkézési mód alkalmazására kérelmet benyújtó piaci szereplı által javasolt összetételi kritériumok ártalmatlanságának vizsgálatára. Ezért egyedi rendelkezéseket kell beépíteni e rendeletbe az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek

171

vonatkozásában. E rendelkezések fontosak a fogyni vágyók biztonságos táplálkozása és egészsége szempontjából. A testtömegcsökkentés céljából forgalomba hozott élelmiszerekkel való esetleges összetévesztés kiküszöbölése, valamint a jogbiztonság és az uniós jogszabályok koherenciája érdekében, biztosítva egyben a legveszélyeztetettebbek védelmét is, ezeket az általános lakossági fogyasztásra szánt élelmiszerekre vonatkozó állításokat kizárólag az 1924/2006/EK rendelettel kell szabályozni, és azoknak az abban foglalt követelményeknek kell megfelelniük, kivéve az alacsony és a nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszereket, amelyeknek a jelen rendeletnek kell megfelelniük. Fontos, hogy a 96/8/EK irányelv által szabályozott, a testtömegcsökkentésre utaló, azon egészségre vonatkozó állításoknak, mint a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítı élelmiszer” és a „testtömegcsökkentés céljára szolgáló, a napi étrend egy részét helyettesítı élelmiszer”, valamint használatuk kapcsolódó feltételeinek beillesztését célzó, az 1924/2006/EK rendeletnek megfelelı technikai jellegő kiigazításokat még e rendelet hatálybalépését megelızıen elvégezzék.


Módosítás (27a) A fogyasztók magas szintő védelmének biztosítása érdekében tagállami szinten a forgalomba hozatal elıtt és azt követıen alkalmazandó, megfelelı egészségügyi és az összetételre

172

vonatkozó ellenırzési eljárásokat kell kialakítani.


Módosítás (27b) A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 értelmében a tagállamoknak – kockázatalapú megközelítést alkalmazva – ellenırzéseket kell végezniük a vállalkozások e rendeletnek és az ennek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak való megfelelésérıl. ____________________ 1

HL L 165., 2004.4.30., 1. o.


Módosítás

(29) Megfelelı átmeneti intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók képesek legyenek alkalmazkodni e rendelet követelményeihez,

(29) A Bizottságnak megfelelı intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy biztosítsa a jogbiztonságot az e rendelet hatálybalépése és alkalmazása közötti idıszakban, továbbá támogatást és naprakész tájékoztatást kell nyújtania az élelmiszer-ipari vállalkozóknak, hogy képesek legyenek alkalmazkodni e rendelet követelményeihez.

173


Módosítás (29a) A kis- és középvállalkozások (kkv-k) egyes ágazatokban – például a bébiételek és a gyógyászati célokra szánt élelmiszerek esetében – láthatóan néhány nagyvállalat uralta piachoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében a Bizottságnak az érdekelt felekkel szoros együttmőködésben iránymutatásokat kellene elfogadnia felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, hogy segítse a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat az e rendeletben megállapított követelményeknek való megfelelésben, és így elımozdítsa a versenyképességet és az innovációt.


Módosítás (29b) A tudományos és technológiai újításokból származó élelmiszereket forgalomba hozni szándékozó szereplık – különösen kis- és középvállalkozások (kkv-k) – piacra jutásának megkönnyítése érdekében a Bizottságnak az érintett szereplıkkel szoros együttmőködésben iránymutatásokat kell elfogadnia az ilyen élelmiszerek ideiglenes forgalomba hozatalára szolgáló eljárásról.

Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 29 c preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (29c) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az érintett élelmiszer-

174

kategóriára vonatkozó egyedi felhatalmazáson alapuló jogi aktus módosításáig az iparági kutatások eredményeibıl származó megfelelı elınyök hasznosítása érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén ideiglenesen engedélyezze a tudományos és technológiai újításokból származó élelmiszerek forgalomba hozatalát. A fogyasztók egészségének védelme érdekében azonban forgalomba hozatali engedély csak az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal folytatott konzultáció után adható ki.

Módosítás 33 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Ez a rendelet az alábbi élelmiszercsoportok összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozóan állapít meg követelményeket:

(1) Ez a rendelet, amely kiegészíti az élelmiszerekre alkalmazandó uniós jogszabályokat, az alábbi élelmiszercsoportok összetételére és az azokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozóan állapít meg követelményeket:

Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek.

c) speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek, ideértve a kis súllyal, illetve idı elıtt született csecsemıknek szánt tápszereket.

Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

175


Módosítás ca) a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek.

Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás cb) az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (LCD/VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek.

Módosítás 37 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (2) Ez a rendelet meghatározza az (1) bekezdésben említett élelmiszercsoportokhoz egyedi táplálkozási céllal hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok egyértelmően meghatározott uniós jegyzékének létrehozására és aktualizálására vonatkozó szabályokat.

(2) Ez a rendelet meghatározza az (1) bekezdésben említett élelmiszercsoportokhoz hozzáadható vitaminok, ásványi anyagok és egyéb anyagok uniós jegyzékének létrehozására és aktualizálására vonatkozó szabályokat.

Módosítás 38 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (2a) Más, élelmiszerekre vonatkozó uniós jogi követelmény e rendeletbe való ütközése esetén az e rendeletben elıírt követelmények irányadók..

Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont

176


Módosítás

a) „élelmiszer” és „forgalomba hozatal” az 178/2002/EK rendelet 2. cikkében, illetve 3. cikkének 8. pontjában meghatározott élelmiszer és forgalomba hozatal;

a) „élelmiszer”, „kiskereskedelem” és „forgalomba hozatal”: az 178/2002/EK rendelet 2. cikkében, valamint 3. cikkének (7) és (8) bekezdésében meghatározott élelmiszer, kiskereskedelem és forgalomba hozatal;

Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – b pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) „címkézés” és „elıre csomagolt élelmiszer” a 2000/13/EK irányelv 1. cikke (3) bekezdésének a), illetve b) pontjában meghatározott címkézés, illetve elıre csomagolt élelmiszer;

b) „elırecsomagolt élelmiszer” és „címkézés”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e), illetve j) pontjában meghatározott elırecsomagolt élelmiszer, illetve címkézés;

Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás da) „mesterségesen elıállított nanoanyag”: az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének t) pontjában meghatározott nanoanyag.

Módosítás 92 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – h pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h) „speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszer”: olyan élelmiszer, amely betegek diétás ellátására szolgál, és kizárólag orvosi felügyelet mellett használható. Olyan betegek kizárólagos vagy részleges táplálkozására szolgál,

h) „speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszer”: olyan speciális eljárással készült vagy különleges összetételő élelmiszer, amely betegek diétás ellátására szolgál, és kizárólag orvosi felügyelet mellett használható. Olyan betegek

177

akiknél a mindennapi élelmiszerek vagy bizonyos bennük lévı tápanyagok felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, vagy más orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet fennállása esetén, és olyan betegek táplálkozására, akik diétás ellátása nem oldható meg kizárólag a normális étrend megváltoztatásával.

kizárólagos vagy részleges táplálkozására szolgál, akiknél a mindennapi élelmiszerek vagy bizonyos bennük lévı tápanyagok vagy metabolitok felvétele, emésztése, felszívódása, feldolgozása vagy kiválasztása korlátozott, csökkent vagy zavart, vagy más orvosilag meghatározott tápanyagszükséglet fennállása esetén, és olyan betegek táplálkozására, akik diétás ellátása nem oldható meg kizárólag a normális étrend megváltoztatásával. A speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek közé tartoznak a kis súllyal, illetve idı elıtt született csecsemıknek szánt tápszerek is, melyeknek a 2006/141/EK irányelvben foglaltaknak is meg kell felelniük.

Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ha) „kis súllyal, illetve idı elıtt született csecsemıknek szánt tápszerek”: olyan különleges összetételő tápszerek, amelyek megfelelnek a koraszülöttként vagy kis születési súllyal világra jött gyermekek orvosilag meghatározott tápanyagszükségleteinek.

Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – h b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás hb) „gluténintoleranciában szenvedık részére készült élelmiszer”: olyan különleges táplálkozási célú élelmiszer, amelyet speciálisan a gluténintoleranciában szenvedık különleges táplálkozási szükségleteinek kielégítése érdekében fejlesztettek ki, készítettek el vagy dolgoztak fel;

178

Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – h c pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás hc) „glutén”: búzából, rozsból, árpából, zabból és ezek keresztezett változataiból, valamint származékaiból származó proteinfrakció, amely nem oldódik vízben és 0,5 M nátrium-klorid-oldatban;

Módosítás 46 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – h d pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás hd) „alacsony energiatartalmú diétákban (LCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek” és „nagyon alacsony energiatartalmú diétákban (VLCD) való felhasználásra szánt élelmiszerek”: olyan különleges összetételő élelmiszerek, amelyek a gyártó utasítása szerinti felhasználás esetén helyettesítik a teljes napi étrendet. A VLCD-termékek napi 400–800 kcal-t tartalmaznak. Az LCD-termékek napi 800–1200 kcal-t tartalmaznak.

Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Az elsı albekezdés h) pontja szerinti, speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszerek az alábbi három csoport valamelyikébe tartoznak: i. tápanyagtartalom szempontjából teljes tápszer, állandó tápanyag-összetétellel, amely a gyártó utasításaival összhangban

179

történı felhasználás mellett egyedüli tápanyagforrásul is szolgálhat azok számára, akiknek szánják; ii. tápanyagtartalom szempontjából teljes tápszer, külön a betegséghez, rendellenességhez vagy orvosi kezelésre szoruló állapothoz igazított tápanyagösszetétellel, amely a gyártó utasításaival összhangban történı felhasználás mellett egyedüli tápanyagforrásul szolgálhat azok számára, akiknek szánják; iii. tápanyagtartalom szempontjából nem teljes értékő tápszer, állandó tápanyagtartalommal vagy külön a betegséghez, rendellenességhez vagy orvosi kezelésre szoruló állapothoz igazított tápanyag-összetétellel, amely nem szolgálhat kizárólagos tápanyagforrásul.



(3) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy az „anyatej-helyettesítı tápszer”, az „anyatej-kiegészítı tápszer”, a „feldolgozott gabonaalapú élelmiszer” és a „bébiétel”, valamint a „speciális gyógyászati célokra szánt élelmiszer” fogalmának módosítására vonatkozóan a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, adott esetben figyelembe véve a mőszaki és tudományos fejlıdést, valamint a vonatkozó nemzetközi fejleményeket. Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 3. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek csak akkor hozhatók

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek csak akkor hozhatók

180

forgalomba, ha megfelelnek e rendelet rendelkezéseinek.

forgalomba, ha megfelelnek e rendelet és az élelmiszerekre alkalmazandó uniós jog rendelkezéseinek. (2) Az Unióba forgalomba hozatal céljából behozott élelmiszerek eleget tesznek az élelmiszerekre alkalmazandó uniós jog elıírásainak. Az Unióból valamely harmadik országba forgalomba hozatal céljából kivitt élelmiszerek eleget tesznek az élelmiszerekre alkalmazandó uniós jog elıírásainak, kivéve, ha az importır ország sajátos – pl. éghajlati vagy domborzati – viszonyai ettıl eltérı összetételt vagy kezelést tesznek indokolttá. (3) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek kizárólag elırecsomagolt formában hozhatók forgalomba. (4) A tagállamok az összetételükkel, gyártásukkal, kiszerelésükkel vagy címkézésükkel kapcsolatos indokok miatt nem tilthatják meg és nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelı élelmiszerek forgalomba hozatalát.


Módosítás (1a) A tudományos és technológiai fejlıdésbıl származó, az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek gyors forgalomba hozatalának lehetıvé tétele érdekében a Bizottság – a Hatósággal folytatott konzultációt követıen – a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el és azokban kétéves idıtartamra engedélyezheti az 1. cikk (1) bekezdésében említett, azon élelmiszerek forgalomba hozatalát, amelyek nem felelnek meg az ebben a rendeletben, illetve az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek esetében az e rendelet értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi

181

aktusokban rögzített összetételi szabályoknak.

Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 4. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

törölve

Elıre csomagolt élelmiszer Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek kizárólag elırecsomagolt formában hozhatók kiskereskedelmi forgalomba. Módosítás 52 Rendeletre irányuló javaslat 5. cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

törölve

Az áruk szabad mozgása (4) A tagállamok nem tilthatják be vagy nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelı élelmiszerek forgalomba hozatalát az e termékek összetételével, gyártásával, kiszerelésével vagy címkézésével kapcsolatos indokokra hivatkozva.

Módosítás 53 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 6a. cikk Az elıvigyázatosság elve Amennyiben a rendelkezésre álló

182

tudományos információk értékelése alapján feltételezhetı káros hatások aggodalomra adnak okot, ám a tudományos álláspont továbbra is bizonytalan, olyan ideiglenes kockázatkezelési intézkedések hozhatók, amelyek révén biztosítani lehet a lakosság azon veszélyeztetett csoportjainak magas szintő védelmét, amelyeknek az 1. cikk (1) bekezdése szerinti élelmiszereket szánják. Módosítás 54 Rendeletre irányuló javaslat 6 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 6b. cikk Ellenırzés A hatáskörrel rendelkezı illetékes nemzeti hatóságoknak gondoskodniuk kell a megfelelı ellenırzési rendszer bevezetésérıl annak biztosítása érdekében, hogy a piaci szereplık tiszteletben tartsák az ebben a rendeletben és a vonatkozó egészségügyi normákban megállapított elıírásokat.


Módosítás

(2) Az élelmiszerekre vonatkozó uniós jogi követelmények kollíziója esetén az ebben a rendeletben elıírt követelmények irányadók.

törölve

Módosítás 56 Rendeletre irányuló javaslat 8 a cikk (új)

183


Módosítás 8a. cikk Normál fogyasztásra szánt élelmiszerek A normál fogyasztásra szánt élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása során tilos: a) ezen élelmiszerek megjelölésére a „különleges táplálkozási célú” kifejezés használata önmagában vagy egyéb szavakkal való összetételben; b) minden egyéb olyan jelölés vagy kiszerelés, amely azt a benyomást keltheti, hogy az élelmiszer az 1. cikk (1) bekezdésében említett kategóriák valamelyikébe tartozik.


Módosítás (1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek összetételének olyannak kell lennie, hogy – az általánosan elfogadott, szakértık által felülvizsgált és pártatlan módon értékelt tudományos adatok, valamint orvosi vélemény szerint – alkalmasak legyenek azon személyek táplálkozási igényeinek kielégítésére, és megfelelıek legyenek azok számára, akiknek ezeket szánják.

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek összetételének olyannak kell lennie, hogy – az általánosan elfogadott tudományos adatok szerint – alkalmasak legyenek azon személyek táplálkozási igényeinek kielégítésére, és megfelelıek legyenek azok számára, akiknek ezeket szánják.


Módosítás (3) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek címkézésének, kiszerelésének és reklámozásának pontos, világos és könnyen érthetı tájékoztást kell nyújtania

(3) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek címkézése, kiszerelése és reklámozása megfelelıen kell, hogy tájékoztassa a fogyasztókat, és nem lehet

184

megtévesztı.

a fogyasztók számára, és a tájékoztatás nem lehet megtévesztı. Nem tulajdoníthat továbbá az ilyen termékeknek emberi betegséget megelızı, kezelı, vagy gyógyító tulajdonságokat, és nem is utalhat ilyen tulajdonságokra.


Módosítás (3a) Az anyatej-helyettesítı és anyatejkiegészítı tápszerek címkéje nem tartalmazhat csecsemıképeket, sem más olyan képeket vagy szövegeket, amelyek idealizálhatják a termék használatát. Engedélyezni kell ugyanakkor a termék könnyő azonosítását célzó, illetve az elkészítés módját illusztráló grafikus ábrázolásokat. A 2006/141/EK irányelvet ennek megfelelıen kell módosítani.


Módosítás

(4) Az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszercsoportokkal kapcsolatos hasznos információk vagy ajánlások terjesztését kizárólag orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerész végzettségő személyek, vagy az anya- és gyermekgondozás területén szakképesítéssel rendelkezı személyek végezhetik.

(4) Az 1. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és ca) pontjában említett élelmiszercsoportokkal kapcsolatos hasznos információk vagy ajánlások terjesztését kizárólag orvosi, táplálkozástudományi vagy gyógyszerész végzettségő személyek végezhetik. Az egészségügyi szakemberek által a végfelhasználóknak nyújtott kiegészítı információk csak tudományos jellegőek vagy tényszerőek lehetnek, reklámot nem tartalmazhatnak.

Módosítás 61

185

Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4a) A hivatalos ellenırzés hatékonyságának biztosítása érdekében az élelmiszer-ipari vállalkozók a terméken használt címke mintájának továbbításával értesítik azon tagállamok illetékes hatóságát, ahol az 1. cikk (1) bekezdése szerinti termékeket hoznak forgalomba.

Módosítás 62 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4b) A peszticideknek az 1. cikk (1) bekezdése szerinti élelmiszerek elıállítása során felhasznált mezıgazdasági termékekben való felhasználását, a 2006/125/EK bizottsági irányelvben és a 2006/141/EK bizottsági irányelvben említett rendelkezések sérelme nélkül, a lehetı legnagyobb mértékben korlátozni kell.

Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 4 c bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás (4c) Az 1. cikk (1) bekezdése szerinti élelmiszerek vonatkozásában bizonyos peszticidek használatát korlátozó vagy tiltó egyedi követelményeket rendszeresen aktualizálni kell, kiemelt figyelmet fordítva az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérıl és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben1 a mutagén anyagok 1A vagy 1B kategóriájába, a rákkeltı anyagok 1A

186

vagy 1B kategóriájába, a reprodukciót károsító anyagok 1A vagy 1B kategóriájába tartozó hatóanyagokat, ellenanyagokat vagy kölcsönhatásfokozókat tartalmazó peszticidekre, amelyek az endokrin rendszert károsító tulajdonságú, az emberi szervezetre nézve potenciálisan káros anyagnak tekinthetık, valamint az 1107/2009/EK rendelet 24. cikke szerint helyettesítésre jelölt anyagként jóváhagyott hatóanyagokra. ______________ 1

HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

Módosítás 64 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A 7. és 9. cikkben foglalt általános követelményeknek megfelelıen, és a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK irányelvet, valamint a mőszaki és tudományos fejlıdést is figyelembe véve a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 15. cikknek megfelelıen legkésıbb [e rendelet hatálybalépése után 2 évvel] felhatalmazáson alapuló rendeleteket fogadjon el az alábbiak tekintetében:

(2) A 7. és 9. cikkben foglalt általános követelményeknek, valamint a 10a. és 10b. cikkben foglalt egyedi követelményeknek megfelelıen, és a 2006/141/EK, a 2006/125/EK és az 1999/21/EK irányelvet, valamint a mőszaki és tudományos fejlıdést, különösen a kockázatértékelések eredményeit és az elıvigyázatosság 6a. cikkben említett elvét is figyelembe véve a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek tekintetében a 15. cikknek megfelelıen legkésıbb [e rendelet hatálybalépése után 2 évvel] felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

Módosítás 66 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és

c) az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és

187

reklámozására vonatkozó egyedi követelmények, ideértve az azokon feltüntetni kívánt, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állítások engedélyezését;

reklámozására vonatkozó egyedi követelmények; e követelményeknek tartalmazniuk kell az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerekre vonatkozóan már hatályban lévı egyedi szabályokat;

Módosítás 67 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás ca) az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek megfelelı felhasználására vonatkozó ajánlásokban nyújtandó információkra vonatkozó követelmények;

Módosítás 68 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás fa) a forgalomba hozatalt követı ellenırzésre vonatkozó kötelezettség annak ellenırzése érdekében, hogy teljesülnek-e az egyedi követelmények.

Módosítás 69 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A 7. és 9. cikkben foglalt követelményeknek megfelelıen, és a vonatkozó mőszaki és tudományos fejlıdést is figyelembe véve a Bizottság a 15. cikkel összhangban aktualizálja a (2) bekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló rendeleteket.

(3) A 7. és 9. cikkben foglalt általános követelményeknek, valamint a 10a. és 10b. cikkben foglalt egyedi követelményeknek megfelelıen, és a vonatkozó mőszaki és tudományos fejlıdést, különösen a legújabb kockázatértékelések eredményeit és az elıvigyázatosság 6a. cikkben rögzített elvét is figyelembe véve a Bizottság a 15.

188

cikkel összhangban aktualizálja az e cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló rendeleteket. Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 10a. cikk A gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek A 9. cikkben elıírt követelmények betartásán túlmenıen, a gluténintoleranciában szenvedıknek szánt, búzából, rozsból, árpából, zabból, vagy ezeknek keresztezett változataiból készült, vagy legalább a fenti összetevık egyikét tartalmazó, gluténcsökkentés céljából feldolgozott élelmiszerek gluténtartalma nem haladhatja meg a 100mg/kg-ot a végsı fogyasztó számára értékesített formájukban. A gluténintoleranciában szenvedı fogyasztóknak szánt, a 100 mg/kg mennyiséget nem meghaladó gluténtartalmú élelmiszerek címkéjén szerepelhet a „rendkívül alacsony gluténtartalmú” állítás. A gluténintoleranciában szenvedı fogyasztóknak szánt, a 20 mg/kg mennyiséget nem meghaladó gluténtartalmú élelmiszerek címkéjén szerepelhet a „gluténmentes” állítás. A gluténintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek megfelelnek továbbá az alábbi követelményeknek: – megközelítıleg ugyanolyan mennyiségő vitamint és ásványi sót tartalmaznak, mint az általuk kiváltott élelmiszer, – elkészítésükre a gluténszennyezés elkerülése érdekében a helyes gyártási gyakorlatokkal összhangban különös gondot fordítottak,

189

– a „rendkívül alacsony gluténtartalmú” vagy „gluténmentes” állítást a termék forgalmazási neve közelében tüntetik fel.

Módosítás 71 Rendeletre irányuló javaslat 10 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 10b. cikk Az alacsony és nagyon alacsony energiatartalmú diétákban való felhasználásra szánt élelmiszerek (1) Valamennyi LCD- és VLCDterméknek meg kell felelnie az e rendelet mellékletében rögzített összetételi elıírásoknak. (2) Eladáskor az LCD- és VLCD-termékek valamennyi összetevıjét egyetlen csomagnak kell tartalmaznia. (3) Az LCD- és VLCD-termékek a következı néven kerülnek kereskedelmi forgalomba: a) a VLCD-termékek: „Nagyon alacsony kalóriatartalmú diétákban történı felhasználásra szánt teljes étrendhelyettesítı”; b) az LCD-termékek: „Alacsony kalóriatartalmú diétákban történı felhasználásra szánt teljes étrendhelyettesítı”. (4) Az LCD- és VLCD-termékek címkéjén az 1169/2011/EU irányelv IV. fejezetében elıírt adatok mellett a következı kötelezı adatokat kell feltüntetni: a) a használati utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész termék meghatározott mennyiségére vetített energiatartalom kJban és kcal-ban kifejezve, valamint fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom számszerő formában kifejezve;

190

b) az ásványi anyagok és vitaminok átlagos mennyisége, amelyre a rendelet mellékletének (5) bekezdése követelményeket állapít meg, a használati utasítás szerint elkészített, fogyasztásra kész terméknek meghatározott mennyiségére vetített számszerő formában kifejezve; c) adott esetben az étel helyes elkészítésére vonatkozó tájékoztatás, valamint a használati útmutatások betartásának fontosságát hangsúlyozó felirat; d) ha egy, a gyártó utasításainak megfelelıen alkalmazott termék napi 20 g-nál több poliol fogyasztását eredményezi, akkor figyelmeztetést arra, hogy az élelmiszernek hashajtó hatása lehet; e) a megfelelı napi folyadékmennyiség fogyasztásának jelentıségét hangsúlyozó felirat; f) annak feltüntetése, hogy a termék valamennyi alapvetı tápanyagból fedezi a teljes napi szükségletet; g) annak feltüntetése, hogy a terméket orvosi ajánlás hiányában legfeljebb három hétig szabad használni; (5) Az érintett LCD- és VLCD-termékek címkéjén, csomagolásán és reklámjában nem szerepelhet arra való utalás, hogy használatukkal mekkora vagy milyen arányú testtömegcsökkenés érhetı el.

Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 10 c cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 10c. cikk A kkv-k belsı piachoz való hozzáférése A Bizottság az összes érintett féllel és a Hatósággal szoros együttmőködésben megfelelı iránymutatásokat fogad el és

191

technikai útmutatást nyújt annak érdekében, hogy a vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások meg tudjanak felelni az e rendeletben megállapított követelményeknek, továbbá támogatja ıket a tudományos értékelésre irányuló kérelem elkészítésében és benyújtásában. A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az 15. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az iránymutatások kiigazítása érdekében.

Módosítás 87 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 és 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

Engedélyezett anyagok uniós jegyzéke

Az engedélyezett anyagok jegyzékének összeállítása (1) A 2006/141/EK és a 2006/125/EK irányelv, valamint a 953/2009/EK rendelet rendelkezéseire való tekintettel a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy legkésıbb …-ig [e rendelet hatálybalépésének napja után 2 évvel] a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az 1. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszerek egyes csoportjaihoz hozzáadható vitaminokat, ásványi anyagokat és egyéb anyagokat felsoroló jegyzéket illesszen be a -1. mellékletbe.

(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében szereplı élelmiszerekhez vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak és egyéb anyagok adhatók hozzá, feltéve, hogy ezek az anyagok eleget tesznek az alábbi feltételeknek:

a) a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján nem veszélyeztetik a fogyasztó egészségét, és javítják a bevitt táplálék minıségét; valamint b) emberi fogyasztásra alkalmasak. (2) A Bizottság végrehajtási rendeletek révén legkésıbb [e rendelet hatálybalépésének napját követı 2 évvel] létrehozza, késıbb pedig aktualizálja az (1) bekezdésben elıírt feltételeknek megfelelı engedélyezett anyagok uniós

192

jegyzékét. Az uniós jegyzék egyes tételeinek tartalmazniuk kell az adott anyag specifikációját, és adott esetben meg kell határozniuk a használat feltételeit és a vonatkozó tisztasági kritériumokat. Ezeket a végrehajtási rendeleteket a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni. Újonnan megjelenı egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos, kellıen indokolt és rendkívül sürgıs esetben a Bizottság a 14. cikk (3) bekezdése szerint azonnal alkalmazandó végrehajtási aktusokat fogad el az uniós jegyzék aktualizálására vonatkozóan. (2) Az 1. cikk (1) bekezdésében szereplı élelmiszerekhez vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak és egyéb anyagok adhatók hozzá, feltéve, hogy ezek az anyagok eleget tesznek az alábbi feltételeknek: a) a rendelkezésre álló, általánosan és szakmai körökben is elfogadott tudományos bizonyítékok alapján nem veszélyeztetik a fogyasztó egészségét; b) emberi fogyasztásra alkalmasak; ba) a rendeltetésnek megfelelı táplálkozási célokra alkalmasak; bb) általánosan elfogadott tudományos bizonyítékok alapján táplálkozási vagy élettani hatásuk van. (2a) A (2) bekezdésben említett, mesterséges nanoanyagnak minısülı anyagokra az alábbi feltételek vonatkoznak: a) a (2) bekezdés a) pontjában elıírt feltételt megfelelı vizsgálati módszerek alapján igazolták; valamint b) igazolták tápértéküket és azt, hogy alkalmasak azon személyek számára, akiknek szánják. (Az „uniós jegyzék” kifejezés helyébe a teljes szövegben a „-1. melléklet” kifejezés lép. A módosítás elfogadása esetén az egész szövegben megfelelı változtatásra van szükség.) (A Bizottság javaslatának (1) bekezdése (2) bekezdés lett, és a Bizottság javaslatának –

193

módosításokat tartalmazót – (2) bekezdése lett az (1) bekezdés).

Módosítás 88 Rendeletre irányuló javaslat 11. cikk – (3), (4) és (5) bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 11a. cikk Az engedélyezett anyagok jegyzékének aktualizálása

(3) A Bizottság saját hatáskörében vagy kérelem alapján kezdeményezheti új anyag felvételét a (2) bekezdésben említett uniós jegyzékbe. Kérelmet egy tagállam vagy egy – adott esetben egyszerre több érdekeltet képviselı – érdekelt fél (a továbbiakban: a kérelmezı) nyújthat be. A kérelmeket a (4) bekezdésnek megfelelıen a Bizottsághoz kell eljuttatni.

(1) A Bizottság saját hatáskörében vagy kérelem alapján kezdeményezheti új anyag felvételét a -1. mellékletbe. Kérelmet egy tagállam vagy egy – adott esetben egyszerre több érdekeltet képviselı – érdekelt fél (a továbbiakban: a kérelmezı) nyújthat be. (1a) A kérelmezı a kérelmet a (2) bekezdésnek megfelelıen nyújtja be a Bizottságnak. A Bizottság a kézhezvételtıl számított 14 napon belül írásban visszaigazolja az átvételt.

(4) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a kérelmezı neve és címe;

a) a kérelmezı neve és címe;

b) az anyag neve és egyértelmő leírása; c) az anyag összetétele; d) az anyag javasolt felhasználása és a felhasználás feltételei; e) a tudományos adatok, valamint a vizsgálatok tervezésérıl és végrehajtásáról szóló, általánosan elfogadott szakértıi iránymutatások alapján végzett megfelelı vizsgálatok szisztematikus felülvizsgálata; f) tudományos bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az adott anyag milyen mennyiségben nem veszélyezteti azon személyek egészségét, akiknek azt szánják, valamint igazolják az anyag rendeltetési célra való alkalmasságát;

b) az anyag neve és egyértelmő leírása; c) az anyag összetétele; d) az anyag javasolt felhasználása és a felhasználás feltételei; e) a tudományos adatok szisztematikus felülvizsgálata, valamint a vizsgálatok tervezésérıl és végrehajtásáról szóló, általánosan elfogadott szakértıi iránymutatások alapján végzett, szakmai körökben elfogadott tanulmányok; f) tudományos bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az adott anyag milyen mennyiségben nem veszélyezteti azon személyek egészségét, akiknek azt szánják, valamint igazolják az anyag rendeltetési célra való alkalmasságát;

g) tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan,

g) tudományos bizonyítékok arra

194

hogy az anyag emberi fogyasztásra alkalmas;

vonatkozóan, hogy az anyag emberi fogyasztásra alkalmas, illetve táplálkozási vagy élettani hatást fejt ki; h) a kérelem tartalmának összefoglalása.

h) a kérelem tartalmának összefoglalása. (5) Ha egy adott anyag már szerepel az uniós jegyzékben, és az elıállítási módszer jelentısen megváltozik vagy – például nanotechnológia útján – módosul a részecskeméret, az új módszerrel elıállított anyagot új anyagnak kell tekinteni, és az Unión belüli forgalomba hozatala elıtt az uniós jegyzéket ennek megfelelıen módosítani kell.

(3) Ha egy adott anyag már szerepel a 1. mellékletben, és az elıállítási módszer jelentısen megváltozik vagy – például nanotechnológia útján – módosul a részecskeméret, az új módszerrel elıállított vagy módosított részecskeméretet tartalmazó anyagot új anyagnak kell tekinteni, amely nem szerepel a -1. mellékletben, és amelyhez külön kérelmet kell benyújtani. (4) Amennyiben egy, a -1. mellékletben szereplı anyag már nem felel meg a 11. cikk (2) és (2a) bekezdésében szereplı feltételeknek, a Bizottság törli az anyagot a -1. mellékletbıl. (5) A -1. mellékletben az egyes anyagokról szóló bejegyzéseknek tartalmazniuk kell a következıket: - az anyag leírása, - adott esetben a használati feltételek leírása, valamint - adott esetben a vonatkozó tisztasági kritériumok. (6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a -1. melléklet naprakésszé tétele érdekében. Újonnan megjelenı egészségügyi kockázatokkal kapcsolatos, rendkívül sürgıs esetben az e bekezdés szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra a 16. cikkben ismertetett eljárás alkalmazandó.

Módosítás 75

195

Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés – v a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás va) az anyag biztonságos voltának felmérésére irányuló állatkísérletekbıl győjtött tudományos adatok.

Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Általános titoktartási záradék

Általános átláthatósági és titoktartási záradék

A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok – az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelıen – meghozzák a szükséges intézkedéseket az e rendelettel összefüggésben kapott információk megfelelı bizalmasságának biztosítása érdekében, kivéve azokat az információkat, amelyeket – ha a körülmények megkövetelik – nyilvánosságra kell hozni az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet védelmének érdekében.

A Bizottság, a Hatóság és a tagállamok – az 1049/2001/EK rendeletnek megfelelıen – garantálják a dokumentumok lehetı legszélesebb körő hozzáférhetıségét, ennek keretében segítséget és tájékoztatást nyújtanak a polgároknak a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek benyújtásának módja vonatkozásában. Meghozzák továbbá a szükséges intézkedéseket az e rendelettel összefüggésben kapott információk megfelelı bizalmasságának biztosítása érdekében, kivéve azokat az információkat, amelyeket – ha a körülmények megkövetelik – nyilvánosságra kell hozni az emberi egészség, az állati egészség vagy a környezet védelme érdekében.


Módosítás

(2) Az e rendelet 2. cikk (3) bekezdésében és a 10. cikkben említett felhatalmazás az (*) [(*) alapjogszabály hatálybalépésének napjától vagy a jogalkotó által

(2) A Bizottság e rendelet 3. cikkének (1a) bekezdésében, 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 10c. cikkében, 11. cikkének (3) bekezdésében és 11a. cikkének (6)

196

bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves idıtartamra szól...[a rendelet hatálybalépésének idıpontja] tól/-tıl kezdıdı hatállyal. A Bizottság legkésıbb kilenc hónappal az ötéves idıtartam vége elıtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra.

meghatározott bármely más idıponttól] számítva határozatlan idıre szól.


Módosítás

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében és 10. cikkében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a határozatban megjelölt napon lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az e rendelet 3. cikkének (1a) bekezdésében, 10. cikkének (2) és (3) bekezdésében, 10c. cikkében, 11. cikkének (3) bekezdésében és 11a. cikkének (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.


Módosítás

(5) Az e rendelet 2. cikkének (3) bekezdése és 10. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak

(5) Az e rendelet 3. cikkének (1a) bekezdése, 10. cikkének (2) és (3) bekezdése, 10c. cikke, 11. cikkének (3)

197

akkor lép hatályba, ha sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem tesz ellenvetést az adott aktusról az Európai Parlament és a Tanács részére érkezett értesítéstıl számított két hónapos idıszakon belül, vagy ha ezen idıszak lejárta elıtt mind az Európai Parlament, mind a Tanács tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog ellenvetést tenni. Ezen idıtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.

bekezdése és 11a. cikkének (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követı két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett idıtartam lejártát megelızıen mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 16 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 16a. cikk A laktózintoleranciában szenvedıknek szánt élelmiszerek Legkésıbb ...-ig [1 évvel e rendelet hatálybalépése után] a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot is tartalmazó jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy tisztázza a „laktózmentes” és „rendkívül alacsony laktóztartalmú” címkézési állítások általános élelmiszer-szabályozás szerinti helyzetét.

Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 16 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás 16b. cikk

198

Kisgyermekeknek szánt tejek A Bizottság ...-ig [e rendelet hatálybalépése után 1 évvel], a Hatósággal való konzultációt követıen jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli, hogy szükség van-e egyedi rendelkezésekre az egy és három év közötti gyermekeknek szánt tejek összetételére és címkézésére vonatkozóan. A jelentés kitér e kisgyermekek táplálkozási igényeire, fogyasztási szokásaira, tápanyagbevitelére, valamint szennyezıanyagoknak és peszticideknek való kitettségi szintjére. A jelentés arra is kitér, hogy e tejek járnak-e valamilyen táplálkozási elınnyel az elválasztás idıszakában lévı gyermek normális étrendjéhez képest. A jelentés következtetései alapján a Bizottság a következıket teheti: a) úgy határoz, hogy nincs szükség különleges rendelkezésekre a kisgyermekeknek szánt tejek összetételére és címkézésére vonatkozóan; vagy b) adott esetben a rendes jogalkotási eljárás keretében, az EUMSZ 114. cikke alapján megfelelı jogalkotási javaslatot nyújt be. Az említett bizottsági jelentés elkészítéséig az egy és három év közötti kisgyermekeknek szánt tejek továbbra is a vonatkozó uniós szabályozás, például a 178/2002/EK, az 1925/2006/EK és az 1924/2006/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

Módosítás 89 Rendeletre irányuló javaslat -1 melléklet (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás -1 melléklet Engedélyezett anyagok jegyzéke

199

Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat Melléklet (új) A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás Melléklet Az LCD- és VLCD-termékekre vonatkozó összetételi követelmények Az alábbi leírások a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve a gyártó utasításai szerint fogyasztásra elkészített LCD- és VLCD-termékekre vonatkoznak. 1. Energia 1.1. A VLCD-termék által biztosított energia a teljes napi adagban legalább 1680 kJ (400 kcal), de legfeljebb 3360 kJ (800 kcal). 1.2. Az LCD-termék által biztosított energia a teljes napi adagban legalább 3360 kJ (800 kcal), de legfeljebb 5040 kJ (1200 kcal). 2. Fehérje Az LCV- és VLCD-termékek teljes energiatartalmának legalább 25%-a, de legfeljebb 50%-a származik fehérjébıl. E termékek fehérjetartalma semmiképpen sem haladhatja meg a 125 grammot. 2.2. A 2.1. pont olyan fehérjékre vonatkozik, amelyek kémiai indexe megegyezik a 2. táblázatban szereplı FAO/WHO (1985) referenciafehérje kémiai indexével. Ha a kémiai index alacsonyabb a referenciafehérje 100%ánál, akkor a fehérje megengedett legalacsonyabb értékei ennek megfelelıen emelkednek. A fehérje kémiai indexe minden esetben a referenciafehérjére vonatkozó érték legalább 80%-a. 2.3. „Kémiai index”: a tesztfehérje alapvetı aminosavainak mennyisége és a referenciafehérjében található megfelelı aminosavak mennyisége közti

200

legalacsonyabb arány. 2.4. Aminosavak hozzáadása minden esetben kizárólag a fehérjék tápértékének feljavítása céljából megengedett, és az is csak az ehhez szükséges arányban. 3. Zsír 3.1. A zsírból származó energia a termék teljes energiatartalmának legfeljebb 30%a. 3.2. A linolsav-tartalom (gliceridek formájában) legalább 4,5 g. 4. Élelmi rost Az LCD- és VLCD-termékek élelmirosttartalma a teljes napi adagban legalább 10 g, de legfeljebb 30 g. 5. Vitaminok és ásványi anyagok Az LCD- és VLCD-termékek teljes napi adagja legalább az 1. táblázatban szereplı vitaminok és ásványi anyagok 100%-át tartalmazza. 1. TÁBLÁZAT A-vitamin

(µg RE) 700

D-vitamin

(µg )

E-vitamin

(mg-TE) 10

C-vitamin

(mg)

45

Tiamin

(mg)

1,1

Riboflavin

(mg)

1,6

Niacin

(mg-NE) 18

B6-vitamin

(mg)

1,5

Folát

(µg )

200

B12-vitamin

(µg )

1,4

Biotin

(µg )

15

Pantoténsav

(mg)

3

Kalcium

(mg)

700

Foszfor

(mg)

550

201

5

Kálium

(mg)

3 10 0

Vas

(mg)

16

Cink

(mg)

9,5

Réz

(mg)

1,1

Jód

(µg )

130

Szelén

(µg )

55

Nátrium

(mg)

575

Magnézium

(mg)

150

Mangán

(mg)

1

2. táblázat AMINOSAVAKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYMINTA (1) g/100 g fehérje Cisztin + metionin

1,7

Hisztidin

1,6

Izoleucin

1,3

Leucin

1,9

Lizin

1,6

Fenil-alanin 1,9 + tirozin Treonin

0,9

Triptofán

0,5

Valin

1,3

(1) Egészségügyi Világszervezet. Energia- és fehérjetartalommal kapcsolatos követelmények. A FAO/WHO/UNU együttés ülésén elfogadott jelentés. Genf: Egészségügyi Világszervezet, 1985. (WHO Technical Report Series, 724).

202

203

P7_TA-PROV(2012)0256 Nyilvános konzultációk és ezek elérhetısége az EU valamennyi hivatalos nyelvén Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a nyilvános konzultációkról és azoknak az EU összes hivatalos nyelvén való elérhetıségérıl (2012/2676(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az „Intelligens szabályozás az Európai Unióban” címő 2010. október 8-i bizottsági közleményére (COM(2010)0543), amely közzétette, hogy a Bizottság 2011ben felülvizsgálja konzultációs politikáját,

–

tekintettel az Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – „Együtt egy újfajta növekedésért” címő 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)206),

–

tekintettel a 2011. október 3–4-én tartott egységes piaci fórumon elfogadott krakkói nyilatkozatra,

–

tekintettel „A Bizottság kommunikációs stratégiája/a nyilvános konzultáció során használt nyelvek” címő, a Bizottsághoz intézett, 2011. március 14-i írásbeli választ igénylı kérdésre,

–

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a 2013-as évet nevezzék ki a polgárok európai évének, és ezáltal hívják fel a nyilvánosság figyelmét az uniós polgárságból származó elınyökre és jogokra, valamint ösztönözzenek az uniós politikai döntéshozatalban való aktív részvételre,

B.

mivel a fogyatékos emberek e téren több nehézséggel szembesülnek, hiszen a kommunikáció megkönnyítéséhez hozzáférhetı formátumokra van szükségük,

C.

mivel a nyilvánosság bevonása a demokratikus kormányzás alapvetı alkotóeleme, mivel a jól megtervezett és kommunikált nyilvános konzultáció az EU átláthatósági politikájának lényegét alkotó fı eszközök egyike, és mivel az EU és polgárai között meglévı kommunikációs és információs szakadék áthidalására vonatkozóan benne rejlı lehetıségeket egyelıre nem használták ki teljes mértékben,

1.

felhívja a Bizottságot, hogy keresse aktívan a párbeszéd-lehetıségeket az átlagpolgárokkal a meglévı kommunikációs csatornáknak a konzultációk nyilvánosság számára történı terjesztésére való teljes körő kihasználása révén, illetve, hogy a konzultációkat a nem kormányzati szervezetekkel és egyéb érdekelt felekkel közösen, célzott módon hajtsa végre,

2.

sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy teljes körően tiszteletben tartsák minden uniós polgár azon jogát, hogy az EU bármely hivatalos nyelvén az EU intézményeihez folyamodhasson, amit azáltal biztosítanak, hogy a nyilvános konzultációkat az EU

204

valamennyi hivatalos nyelvén hozzáférhetıvé teszik, illetve annak biztosítására, hogy minden konzultációt egyenlı bánásmódban részesítsenek és a konzultációk között ne legyen nyelvi alapú hátrányos megkülönböztetés, 3.

felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a konzultációk valamennyi átlagpolgár számára érthetıek legyenek, és a konzultációk elég hosszú idıtartamúak legyenek a fokozott részvétel lehetıvé tételéhez,

4.

sürgeti a Bizottságot, hogy garantálja a fogyatékos emberek azon jogát, hogy hozzáférhetı formátumok révén részt vehessenek a konzultációkban,

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

205

P7_TA-PROV(2012)0257 A tibeti helyzet Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a tibeti emberi jogi helyzetrıl (2012/2685(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Kínáról és Tibetrıl szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a 2011. október 27-i1 és 2010. november 25-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a nepáli számőzetésben levı tibeti kormánynak a választásokból történı kizárásáról szóló korábbi, 2011. április 7-i állásfoglalására3,

–

tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–

tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyızıdés szabadságához való jogot,

–

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és(4) bekezdésére,

A.

mivel az emberi jogok tiszteletben tartása, az identitás, a kultúra és a vallás, valamint az egyesülés szabadsága az EU és az uniós külpolitika alapelvei;

B.

mivel az EU–Kína emberi jogi párbeszéd 2012. május 29-én, Brüsszelben tartott 31. fordulóján az EU felvetette a tibeti kisebbség jogainak kérdését; mivel az EU–Kína emberi jogi párbeszéd nem hozott számottevı javulást a tibeti emberek emberi jogi helyzete tekintetében;

C.

mivel İszentsége, a Dalai Láma küldöttei felvették a kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal annak érdekében, hogy békés és mindkét fél számára kedvezı megoldás szülessen a tibeti kérdésben; mivel a két fél közötti megbeszélések nem hoztak konkrét eredményeket, és jelenleg be is fagyasztották ıket;

D.

mivel a 2008-as tibeti tiltakozások során a Kínai Népköztársaság hatóságai aránytalan mértékő erıszakot alkalmaztak, és azóta számos olyan megszorító biztonsági intézkedést vezettek be, amelyek korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülés szabadságát és a vallási meggyızıdés szabadságát;

E.

mivel a 2008-as tiltakozások áldozatainak száma elérheti a 200-at, és a fogva tartottak száma pedig legalább 4 434 volt, de 6 500 felé is emelkedett, és 2010 végére 831 ismert politikai fogoly volt Tibetben, akik közül 360-at bíróság elítélt, 12 pedig életfogytiglani szabadságvesztését tölti;

F.

mivel jelentések szerint tibeti börtönökben a Kínai Köztársaság hatóságai kínzást, többek között tettleges bántalmazást, elektrosokkot, hosszú idıre magánzárkában való

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0474. HL C 99. E, 2012.4.3., 118. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0158. 2

206

elzárást, éheztetést és más hasonló módszereket alkalmaztak beismerı vallomások kikényszerítése céljából; G.

mivel jelentések szerint 2009 óta 38 tibeti ember – többségükben szerzetesnık és szerzetesek – gyújtotta fel magát, tiltakozásul a Tibetben alkalmazott elnyomó kínai politikával szemben, valamint támogatva a Dalai Láma visszatérését és a vallás szabadságához való jog érvényesítését a Szecsuan tartományban található Aba/Ngaba autonóm prefektúrában és a Tibeti-fennsík más részein;

H.

mivel a magát tiltakozásul felgyújtó számos ember – név szerint Csimej Palden, Tenpa Dardzsi, Dzsamjand Palden, Lobszang Gjatszó, Szona Rabjang, Dava Tszering, Kelszang Vangcsuk, Lobszang Kelszang, Lonszang Kuncsok és Tape – jelenlegi egészségi állapota és holléte továbbra is ismeretlen vagy bizonytalan;

I.

mivel Gedün Csöki Nyimát, a 11. pancsen lámát a Kínai Népköztársaság hatóságai letartóztatták, és 1995. május 14-e óta nem látta ıt senki;

J.

mivel a tibeti azonosságtudat, nyelv, kultúra és vallás, egy gazdag történelmő civilizáció öröksége veszélyben forog a han népcsoport tagjainak Tibet történelmi területére történı betelepítése és a tibeti emberek hagyományos nomád életmódjának felszámolása következtében;

K.

mivel az EU-ban jelenleg folyamatban van az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselıjének kinevezése és megbízatásának meghatározása;

L.

mivel az Európai Parlamentnek az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjéhez /a Bizottság alelnökéhez intézett, a tibeti helyzetnek a kínai féllel közösen történı rendezésére irányuló korábbi felhívásai nem hozták meg a várt eredményeket;

1.

ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és a Kínai Népköztársaság közötti stratégiai partnerségnek közös elveken és értékeken kell alapulnia;

2.

felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét, hogy az EU-Kína emberi jogi párbeszéd keretében fokozza erıfeszítéseit a tibeti emberi jogi helyzet megoldása érdekében;

3.

sajnálatát fejezi ki ezzel összefüggésben amiatt, hogy a kínai hatóságok nem hajlandók évente kétszer üléseket tartani, továbbá az ülések módozataival és gyakoriságával kapcsolatban elfoglalt álláspontjuk miatt, különösen a civil társadalom megerısítése és a párbeszédbe történı bevonása tekintetében; nyomatékosan kéri az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét, hogy tegyen meg minden erıfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy az emberi jogi párbeszéd hatékonyabb és eredményorientáltabb legyen;

4.

üdvözli az İszentsége, a Dalai Láma által az emigráns tibeti kormányzaton belül megvalósított rendkívül fontos és sikeres demokratizálódási folyamatot, és hogy a közelmúltban átadta politikai hatalmát és jogköreit a demokratikusan megválasztott Kalon Tripának, a Központi Tibeti Adminisztráció elsı emberének, aki a tibeti nép elvárásait képviseli;

5.

elismerését fejezi ki amiatt, hogy a demokratikusan megválasztott új tibeti politikai

207

vezetés továbbra is kitart İszentsége, a Dalai Láma középutas politikája mellett, amelynek célja a tibetiek tényleges autonómiájának megvalósítása a Kínai Népköztársaságon belül és a kínai alkotmány keretei között; 6.

egyetért a „Tényleges autonómiát a tibeti népnek!” címő memorandumban megfogalmazott – İszentsége, a Dalai Láma küldöttei által 2008-ban kínai tárgyalópartnerei számára javasolt – elvekkel, amelyek megteremtik az alapot a tibeti kérdés reális és fenntartható megoldásához;

7.

elutasítja a Kínai Népköztársaság kormányának érvelését, amely szerint a kormányok megbeszélései İszentségével, a Dalai Lámával és a megválasztott tibeti vezetıkkel, valamint a kormányok által tett, a tibeti kérdés párbeszédek és tárgyalások útján történı, békés megoldásának támogatására vonatkozó nyilatkozatok sértik „az egy Kína” politikáját;

8.

felhívja a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy biztosítsanak érdemleges autonómiát Tibet történelmi területe számára;

9.

csalódását fejezi ki amiatt, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nem kívánja folytatni İszentsége, a Dalai Láma küldötteivel 2010 januárjában megkezdett párbeszédet, és szorgalmazza, hogy a kínai hatóságok kezdjenek érdemi vitát a Központi Tibeti Adminisztráció képviselıivel Tibet jövıjérıl;

10.

ragaszkodik ahhoz, hogy a Kínai Népköztársaság hatóságai tiszteletben tartsák a tibeti emberek véleménynyilvánításának szabadságát, egyesülésének szabadságát és vallási meggyızıdésének szabadságát;

11.

nyomatékosan kéri a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy tegyék lehetıvé nemzetközi vizsgálat lefolytatását a 2008-as tiltakozásokkal és azok következményeivel kapcsolatban, és felszólít a politikai foglyok szabadon bocsátására;

12.

elítéli a fogva tartott személyek kínzásának minden formáját, valamint felhívja a Kínai Népköztársaság hatóságait, hogy engedjék meg független nemzetközi vizsgálat lefolytatását a tibeti börtönökben és büntetés-végrehajtási intézetekben;

13.

ismételten elítéli, hogy a kínai hatóságok újból és újból lerohanják a tibeti kolostorokat, és felszólítja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy garantálja a vallási meggyızıdés szabadságát mind a tibeti nép, mind valamennyi állampolgára számára;

14.

ragaszkodik ahhoz, hogy a kínai hatóságok feltárják az önmagát Tibetben felgyújtása révén önfeláldozó valamennyi ember sorsának alakulását és hollétét;

15.

ismételten felszólít arra, hogy a kínai hatóságok tárják fel Gedün Csöki Nyima, a 11. pancsen láma sorsának alakulását és hollétét;

16.

felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a tibeti emberek nyelvi, kulturális, vallási és egyéb alapvetı szabadságait, tartózkodjanak Tibet történelmi területének a han népcsoport tagjainak kedvezı és a tibetiek számára kedvezıtlen betelepítésére irányuló politikáktól, valamint ne kényszerítsék a tibeti nomádokat hagyományos életmódjuk elhagyására;

208

17.

felszólítja a kínai hatóságokat, hogy szüntessenek meg minden korlátozó intézkedést, és tegyék lehetıvé a független média, az újságírók és emberi jogi megfigyelık akadálytalan bejutását Tibetbe és szabad mozgását Tibet egész területén;

18.

elvárja, hogy az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselıje kinevezésétıl kezdve tegyen rendszeres jelentéseket az emberi jogok helyzetérıl a Kínai Népköztársaságban, különös tekintettel Tibetre;

19.

nyomatékosan felkéri az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét arra, hogy nevezzen ki különleges koordinátort és bízza meg rendszeres jelentések készítésével Tibetrıl annak érdekében, hogy elımozdítsa a tibeti nép emberi jogainak tiszteletben tartását, ideértve a tibeti emberek azon jogát is, hogy megırizzék egyedi azonosságtudatukat és vallási meggyızıdésüket, valamint kulturális és nyelvi megnyilvánulásaikat, továbbá hogy támogassa a Kínai Népköztársaság kormánya és İszentsége, a Dalai Láma küldöttei közötti építı párbeszédet és tárgyalásokat, és hogy nyújtson segítséget a tibeti menekültek számára, különösen Nepálban és Indiában;

20.

felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjét/a Bizottság alelnökét, hogy a Kínai Népköztársaság képviselıivel tartandó valamennyi találkozóján vesse fel a tibeti emberi jogi helyzet kérdését;

21.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, az Egyesült Nemzetek Szervezete fıtitkárának, az emigráns tibeti kormánynak, az emigráns tibeti parlamentnek és İszentségének, a Dalai Lámának.

209

P7_TA-PROV(2012)0258 Az egységes piaci intézkedéscsomag jövıje Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az egységes piaci intézkedéscsomagról: a növekedés érdekében teendı következı lépések (2012/2663(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért«” címő, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–

tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” címő, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–

tekintettel „Az egységes piac megvalósítása – Éves irányítási felülvizsgálat 2011” címő, 2012. február 24-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2012)0025),

–

tekintettel „Az egységes piac az emberek szemével: A polgárok és vállalkozások 20 fı aggálya” címő, 2011. augusztus 31-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)1003),

–

tekintettel a Versenyképességi Tanács 2010. december 10-i következtetéseire,

–

tekintettel „Az egységes piac megvalósítása a fogyasztók és a polgárok számára” címő, 2010. május 20-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a vállalkozásokat és a növekedést szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására2,

–

tekintettel az európaiakat szolgáló egységes piacról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására3,

–

tekintettel az egységes piacon belüli irányításról és partnerségrıl szóló, 2011. április 6i állásfoglalására4,

–

tekintettel a 2011. október 3–4-én Krakkóban (Lengyelországban) rendezett egységes piaci fórum eredményérıl szóló 2011. december 1-i állásfoglalására és a 2011. október 23-i Európai Tanács következtetéseire,

–


1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0186. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0146. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0145. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0144. 2

210

A.

mivel az európai egységes piac óriási elınyöket teremtett az európai polgárok számára, miközben új lehetıségeket nyitott meg az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) elıtt;

B.

mivel az egységes piac a gazdasági növekedés és foglalkoztatás fı mozgatóereje az Európai Unióban; mivel az európai polgárok sok területen még nem részesülnek az egységes piac nyújtotta lehetıségekbıl, és mivel új ösztönzık bevezetésére van szükség, különösen – a megfelelı társadalmi kohézióval párosuló – hatékony munkaerı-mobilitás egész Európára kiterjedı biztosítása és a határokon átnyúló vásárlás és értékesítés elısegítése érdekében;

C.

mivel az egységes piacot nem szabad más horizontális politikai területektıl, különösen az egészségügytıl, a szociális és fogyasztóvédelemtıl, a munkajogtól, a környezetvédelemtıl, a fenntartható fejlıdéstıl és a külpolitikától elszigetelten vizsgálni; mivel az Európa 2020 stratégia konkrét megvalósításához az egységes piac kiteljesítésének kiérlelt megközelítésére van szükség;

D.

mivel a jelenlegi gazdasági recesszió és a tagállamokban újjáéledı protekcionista gazdasági magatartás veszélybe sodorta az európai integrációs folyamat legláthatóbb eredményei némelyikét, ami azt jelenti, hogy meg kell valósítani az eredetileg a szolgáltatási irányelvben rögzített célkitőzéseket, ugyanakkor el kell kerülni a hagyományos gazdasági ágazatok károsítását; mivel az egységes piacra – amely kézzelfogható megoldást nyújt a jelenlegi elhúzódó válságra – minden eddiginél inkább szükség van az európai gazdaság fellendítéséhez, valamint az európai projekt hosszú távú életképességének biztosításához;

E.

mivel a tagállamoknak és az uniós intézményeknek meg kellene állapodniuk egy kötelezı menetrendrıl valamint az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtásához és az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgása elıtt álló indokolatlan akadályok felszámolásához szükséges konkrét intézkedésekrıl;

F.

mivel a tagállamoknak és az uniós intézményeknek a növekedést szolgáló jogszabályok elfogadására és azonnali végrehajtására kellene összpontosítaniuk, elsıdleges figyelmet szentelve a fiatalokat érintı munkanélküliség és a bürokrácia elleni fellépésnek;

I. Bevezetés 1.

hangsúlyozza, hogy az egységes piac megerısítését és megfelelı gazdasági irányítással való támogatását kell az Unió növekedési programjának középpontjába helyezni, és felszólít az egységes piac lehetı leghatározottabb és leggyorsabb megvalósítására, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok kellı figyelembevételével;

2.

kiemeli az egységes piaci intézkedéscsomag és a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedést szolgáló „tizenkét mozgatórugó” megállapításának stratégiai fontosságát mint az egységes piac átfogó és kiegyensúlyozott megerısítéséhez való hozzájárulást; hangsúlyozza, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag az érdekeltekkel és intézményközi szinten folytatott, széles körő konzultációs folyamat eredménye;

3.

véleménye szerint legelsısorban az egységes piaci intézkedéscsomag 12 kiemelt intézkedésének elfogadásával kell foglalkozni, különösen azokéval, amelyek elısegítik

211

a digitális egységes piac megvalósítását, lehetıség szerint 2012 végéig; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak a kiemelt intézkedések mihamarabbi, a határidıt jóval megelızı végrehajtásához; 4.

meggyızıdése, hogy szükség van az egységes piaci intézkedéscsomaggal elért lendület fenntartására, ezért azt javasolja, hogy az egységes piaci intézkedéscsomag legyen évente frissítendı és felülvizsgálandó gördülı program; örömmel veszi tudomásul a Bizottság arra irányuló tervét, hogy tovább mélyíti az egységes piacot, számba véve az egységes piaci intézkedéscsomaggal elért elırelépést 2012 vége elıtt azzal a céllal, hogy elısegítse a növekedést, és javítsa az egységes piac irányítását; ismételten hangsúlyozza, hogy az egységes piaci intézkedéscsomagnak az Unió társadalmi-gazdasági problémáival is foglalkoznia kell, és a polgárokat szolgáló piac kialakításán kell munkálkodnia;

5.

nézete szerint a kiemelt intézkedésekre irányuló következı lépéseket legfıképpen az egységes piaci intézkedéscsomag növekedést serkentı „12 mozgatórugójára” kell alapozni a politikai figyelem összpontosítása, a kiegyensúlyozott elırevivı útról szóló konszenzus, valamint az egységes piac kiteljesítése és korszerősítése érdekében, különös figyelmet szentelve az általa fogyasztók és vállalkozások számára nyújtott elınyök elımozdításának; nézete szerint az egységes piacnak meg kell ıriznie a szociális jólétet, és biztosítania kell a méltányos munkakörülményeket;

6.

kéri a Bizottságot, hogy 2013 tavaszáig terjessze elı a megfelelı részletes javaslatokat;

II. Az egységes piac irányítása 7.

ismételten hangsúlyozza, hogy az európai intézmények részérıl erıteljes irányításra, a tagállamok részérıl pedig politikai szerepvállalásra van szükség az egységes piac hitelességének és a belé vetett bizalomnak a helyreállításához;

8.

hangsúlyozza, hogy a hiányos és késıi átültetés és a szabályok nem megfelelı végrehajtása és érvényesítése megakadályozza, hogy a polgárok és vállalkozások teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piac elınyeit;

9.

ismételten hangsúlyozza, hogy az egységes piaci irányelvek átültetésében mutatkozó elmaradást 2012-re 0,5%-ra kell csökkenteni az eddig elmaradt és a helytelen átültetések tekintetében egyaránt;

10.

hangsúlyozza, hogy jobb és kevesebb uniós szabályozásra van szükség; ezért felhívja a Bizottságot, hogy - adott esetben és fıként akkor, ha az uniós jogszabályok végrehajtása során további mérlegelésre nincs szükség - az egységes piac szabályozásának jogi eszközéül inkább a rendeleteket mintsem az irányelveket válassza, mivel az elıbbieknek nyilvánvaló elınyei vannak a hatékonyság és eredményesség terén, és egyenlı versenyfeltételeket teremtenek a polgárok és vállalkozások számára, több lehetıséget biztosítva a magánjogi érvényesítésre;

11.

felhívja a Bizottságot, hogy erıfeszítéseit összpontosítsa az egységes piacra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának javítására, különösen az áruk és szolgáltatások ágazatában, mivel várhatóan ezekben rejlik a legtöbb lehetıség az európai gazdasági növekedés serkentésére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy azonnal és határozottan lépjen fel az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megsértése esetén;

212

12.

kéri a Bizottságot, hogy az uniós jog hatékonyabb alkalmazásának biztosítása érdekében vegye fontolóra az olyan innovatív mechanizmusok, mint például a szolgáltatási irányelvben felvetett kölcsönös értékelési eljárás új területekre való kiterjesztését;

13.

úgy véli, hogy a megfelelési táblázatok növelik az átláthatóságot az uniós jogszabályok végrehajtását biztosító eljárásban;

14.

felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az adminisztratív terhek 2015-ig további 25%-kal való csökkentésére és közigazgatásuk korszerősítésére;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki „arányossági tesztet” az aránytalan uniós jogszabályok azonosítására, valamint helyezze hatályon kívül e jogszabályokat;

16.

örömmel veszi tudomásul a Bizottság 2011-es irányítási felülvizsgálatát, amely elıször tartalmaz közös áttekintést az egységes piac irányítási ciklusában alkalmazott különbözı eszközökrıl, beleértve a belsı piaci eredménytáblát, a Solvit éves jelentését és az „Európa Önökért” internetes oldalt is; határozottan fenntartja az egyablakos rendszer fontosságával kapcsolatos álláspontját; elismeréssel szól a Bizottság „Európa Önökért” internetes oldallal kapcsolatban végzett munkájáról, és ösztönzi ezen innovatív eszköz fejlesztésének végigvitelét, amely alapvetıen fontos kiegészítıje az „egyablakos ügyintézési pontok” hálózatának azáltal, hogy egyetlen portálon keresztül teszi hozzáférhetıvé az összes információt és segítı szolgáltatást, amelyre a polgároknak és vállalkozásoknak szüksége van ahhoz, hogy éljenek az egységes piac biztosította jogaikkal;

17.

ösztönzi a Bizottságot, hogy haladéktalanul fogadjon el cselekvési tervet sok egyéb tanácsadási szolgálat mellett a SOLVIT, az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat és az Európai Fogyasztói Központok szerepének további megerısítése céljából, hogy azokat láthatóbbá tegye a polgárok és a vállalkozások számára;

18.

hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érdekelteket nagyobb mértékben és korábban vonják be az egységes piac növekedését és a polgárok jogainak e piacon belüli megerısítését szolgáló intézkedések kidolgozásába, jóváhagyásába, végrehajtásába és nyomon követésébe; hangsúlyozza továbbá, hogy a szociális partnerekkel, nemzeti parlamentekkel és a civil társadalommal folytatott párbeszéd alapvetı szerepet játszik az egységes piacba vetett bizalom helyreállításában, ezért a megújított egységes piac középpontjában kell állnia;

19.

felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy szorosabban vonják be a polgárokat az egységes piac fejlesztésébe, különösen egyértelmőbb tájékoztatás nyújtása révén, amivel lehetıvé teszik a polgárok számára az egységes piaci szabályok végrehajtásának nyomon követését, továbbá az elvárásaik jobb megértése érdekében a polgárokkal folytatott párbeszéd és kommunikáció révén, valamint annak biztosítása révén, hogy a polgárok és vállalkozások képesek legyenek élni jogaikkal és teljesíteni kötelességeiket;

20.

ismételten felszólít az egységes piaci intézkedéscsomag végrehajtásának a legmagasabb politikai szintő, folyamatos nyomon követésére; örömmel fogadja, hogy az Európai Tanács kötelezettséget vállalt az egységes piaci intézkedéscsomag

213

végrehajtásának nyomon követésére; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az egyenlı versenyfeltételek uniós szintő biztosítása érdekében rendszeresebb, független ellenırzéssel biztosítsák az egységes piacra vonatkozó jogszabályok megfelelı végrehajtását és átültetését; javasolja, hogy az átültetést javítsák oly módon, hogy szorosan együttmőködnek a tagállamokkal a jogszabályok átültetésekor tapasztalt problémák, többek között a nemzeti jogszabályokkal való ellentétek feltárása céljából, hogy a Bizottság segítséget nyújthasson ezeknek a tagállamoknak; 21.

felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter éves gyakorlatának keretében kövesse nyomon az egységes piac megvalósítását, figyelembe véve az egységes piac éves irányítási felülvizsgálatát és az eredménytábla jelentéstételi mechanizmusait; nézete szerint az éves nyomon követésnek értékelnie kell, hogy a fogyasztók és a vállalkozások milyen mértékben részesülnek az egységes piac nyújtotta elınyökbıl, és be kell számolnia az egységes piac mőködése útjában álló akadályokról;

22.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a versenyképes európai szociális piacgazdaság gondolatán alapuló külön növekedési kezdeményezésre, mely az európai szemeszterre, az egységes piaci intézkedéscsomagra, az Európa 2020 stratégiára és az idevágó meglévı határozatokra épül, és finanszírozása többek között a strukturális alapokból, projektkötvényekbıl és a kutatási keretprogramból történik; javasolja, hogy az Európai Tanács és az Európai Parlament politikailag támogassa a növekedési kezdeményezést, a nemzeti parlamentekkel folytatott konzultációt követıen, amely folyamatnak az egységes piac megvalósításának állapotát tekintetbe vevı országspecifikus ajánlások kidolgozását kell szolgálnia;

III. A növekedés érdekében teendı következı lépések 23.

fontosnak tartja, hogy az egységes piacra vonatkozó politikák és jogalkotás középpontjában a polgárok mindennapi életére és a fogyasztók igényeire közvetlen hatást gyakorló ágazatok álljanak;

24.

emlékeztet a hatékony jogorvoslati mechanizmus fontosságára, amely a fogyasztók jogainak érvényre juttatását hivatott biztosítani; hangsúlyozza, hogy a polgárokat jobban kell tájékoztatni ezekrıl a jogorvoslati mechanizmusokról és problémamegoldó eszközökrıl, az áruk és szolgáltatások határokon átnyúló vásárlásaival kapcsolatos fogyasztói jogorvoslat elısegítése céljából;

25.

felhívja az uniós tagállamokat, hogy gondoskodjanak a szolgáltatási irányelv maradéktalan átültetésérıl, többek között átfogó és felhasználóbarát egyablakos ügyintézési pontok létrehozása révén, és kövessék a kölcsönös értékelési eljárást és a teljesítményvizsgálatokat; úgy véli, hogy a tagállamoknak fontolóra kell venniük az elıbbiek beillesztését az egyablakos ügyintézési pontokba, melyeket az árucsomag ír elı;

26.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot a szakmai képesítések kölcsönös elismerésérıl szóló irányelv 59. cikkében rögzített átláthatósági mechanizmusra vonatkozóan azon területek azonosítása érdekében, amelyeken a tagállamok aránytalan mértékben akadályozzák a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést;

27.

kiemeli, hogy a közbeszerzések alapvetıen fontos szerepet játszanak az innováció és a versenyképesség növelésében, ezért felszólít az e területen meglévı lendület

214

fenntartására; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy stratégiai módon hajtsák végre a közbeszerzésekrıl szóló új jogszabályokat, biztosítva, hogy az építési beruházásokra, szolgáltatásnyújtásokra és árubeszerzésekre fordított közpénzek fenntartható növekedést, foglalkoztatást és társadalmi kohéziót eredményezzenek; 28.

hangsúlyozza, hogy az eddig elköltetlen uniós forrásokat a lehetı leghamarabb a fiatalok körében magas munkanélküliségi arány hatékony csökkentésére irányuló intézkedésekre kell fordítani; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy minél hamarabb állapodjanak meg kötelezı célkitőzésekrıl a fiatalok mobilitása terén („Mozgásban az ifjúság”), valamint késedelem nélkül hajtsák végre a „Több lehetıséget a fiataloknak” kezdeményezést;

29.

hangsúlyozza, hogy a digitális korban az Uniónak teljes mértékben ki kell használnia az internet, az elektronikus kereskedelem, valamint az IKT kkv-k körében és az államigazgatásban való terjesztése által nyújtott lehetıségeket az egységes piac továbbfejlesztéséhez annak érdekében, hogy az az EU valamennyi polgára számára elérhetı legyen; hangsúlyozza, hogy új technológiák fejlesztésénél figyelembe kell venni a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k védelmének szükségességét;

30.

felhívja a Bizottságot, hogy tekintse prioritásnak az egységes digitális piac fejlesztését, azért, hogy a fogyasztók teljes mértékben hozzáférhessenek az áruk és szolgáltatások versenyképesebb kínálatához; követeli, hogy a tagállamok a Bizottsággal együttmőködve tegyenek további lépéseket azon akadályok felszámolása érdekében, amelyek gátolják a polgárok internetes szolgáltatásokhoz való hozzáférését;

31.

Kéri, hogy készüljön ambiciózus fogyasztóügyi stratégia, mely jogalkotási és politikai fellépésekre is kiterjed, és erısíti mind az átlagos, mind a kiszolgáltatott helyzetben lévı fogyasztók pozícióját;

32.

kiemeli a kiskereskedelem szerepét, amely a növekedés és a munkahelyteremtés mozgatóereje és az egységes piac egyik építıköve; örömmel veszi tudomásul, hogy a Bizottság kiskereskedelmi cselekvési terv elfogadását tervezi, amely meghatározza az európai kiskereskedelmi piac hatékonyabbá és méltányosabbá tételére irányuló stratégiát, a kedvezı eredményekre építve és a még leküzdendı kihívásokra összpontosítva, valamint a szerzıdéses jogviszonyra vonatkozó létezı nemzeti intézkedések értékelését tartalmazó közleményt; emlékeztet arra, hogy a cselekvési terv és a vállalkozások közötti gyakorlatokról szóló, az érdekeltek közötti többoldalú párbeszéd eredményei az elsı, 2012 végéig összehívandó kiskereskedelmi piaci kerekasztalon kerülnek majd bemutatásra;

33.

meggyızıdése, hogy az egységes piac külsı dimenzióját meg kell erısíteni, különösen a nemzetközi szabványosítás terén folytatott együttmőködés fokozása révén, és keresni kell az Unió külsı és belsı gazdaságpolitikái – nevezetesen az egységes piac és a kereskedelem – között létrehozható szinergiákat;

34.

felhívja a Bizottságot és ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elı az egységes európai égbolt II. végrehajtását, amelyben a SESAR üzemeltetése fontos szerepet fog játszani, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2013-ig terjesszen elı javaslatot az egységes európai légtér létrehozására a funkcionális légtérblokkok számának csökkentésén keresztül;

215

35.

hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani a nagy hálózati iparágak és a közszolgáltatások – többek között az energetikai és közlekedési szolgáltatások, mint például az Európát átszelı vasúti hálózatok, és az elektronikus kommunikáció, mint például az egész EUra kiterjedı széles sávú hozzáférés – infrastruktúráját, ami a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás fellendítését szolgálja; hangsúlyozza, hogy létre kell hozni az egységes európai energiapiacot a külsı energiától való függés felszámolása érdekében, javítani kell az Unió energiahatékonyságát, és megfizethetıbbé kell tenni az árakat;

36.

kéri a Bizottságot, hogy legkésıbb 2012. december 31-ig terjesszen elı irányelvjavaslatot, mely rendelkezéseket tartalmaz a pályahálózat-üzemeltetés és a szállítási szolgáltatások mőködtetése közötti viszonnyal kapcsolatosan, valamint javaslatot fogalmaz meg a belföldi vasúti személyszállítási szolgáltatások piacának oly módon történı megnyitására, amely nem jár a vasúti szállítási szolgáltatások minıségének romlásával, és garantálja a közszolgálatiságból eredı kötelezettségek érvényesítését;

37.

hangsúlyozza, hogy növelni kell a kkv-k szerepét az egységes piacon, a hitelhez és finanszírozáshoz való hozzáférésük biztosítása, valamint az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag maradéktalan végrehajtása révén;

38.

kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ipar és a kkv-k keretfeltételeinek javítását célzó intézkedésekre, különösen az Európai Beruházási Bank fellépéseinek javítása révén, a finanszírozáshoz való hozzáférés támogatása érdekében, és a kutatást és innováció elısegítését célzó intézkedésekre a kulcsfontosságú uniós K+F és innovációs programok jelentıs növelése és az elköltetlen uniós források jobb, a növekedést serkentı projektekre való felhasználása révén;

39.

emlékeztet a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezésérıl szóló tizennegyedik társasági jogi irányelv elfogadására vonatkozó kérésére, hangsúlyozva, hogy egy ilyen irányelv jelentısen megkönnyítené a vállalatok Európán belüli mobilitását; kéri továbbá a Bizottságot, hogy a vállalatirányításról szóló zöld könyv nyomán terjesszen elı jogalkotási javaslatokat, és illessze be ıket a 2013. évi munkaprogramba;

40.

Sajnálattal veszi tudomásul az európai biztosító egyesületek statútumára vonatkozó rendeletjavaslat visszavonását, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elı új javaslatot; kéri, hogy a Bizottság kezdjen újra dolgozni a vállalatcsoportokról szóló, kilencedik társasági jogi irányelven annak érdekében, hogy létrejöjjön az üzleti szövetség e gyakori formájára vonatkozó szabályozási keret, és ezáltal közös szabályok legyenek érvényesek többek között a leányvállalatok és érdekelt felek védelmére, és javuljon a jogi és tulajdonosi struktúra átláthatósága;

41.

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatokat a fenntartható növekedés támogatását szolgáló, rendelkezésre álló pénzügyi eszközök – például a hosszú távú beruházásokra kibocsátott projektkötvények – javítására, és adjon ki közleményt arról, hogy hogyan járul hozzá a versenypolitika az innovációhoz és a növekedéshez, szükség esetén felülvizsgálva a meglévı szabályokat;

42.

kéri, hogy a Bizottság sürgısen terjesszen elı javaslatot a befektetık és egyéb lakossági ügyfelek védelmére a pénzügyi szolgáltatások – különösen a csomagban kínált lakossági befektetési termékek (PRIPS), az átruházható értékpapírokkal

216

foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV), a biztosítási közvetítés és a biztosítási garanciarendszerek – tekintetében; 43.

hangsúlyozza, hogy szilárd pénzügyi piaci infrastruktúrára van szükség az egységes piac támogatásához, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy idejekorán terjesszen elı javaslatokat az ilyen infrastruktúra tekintetében alkalmazandó válságkezelı mechanizmusokra; hangsúlyozza továbbá, hogy a héa jövıjérıl szóló stratégiai bizottsági dokumentum nyomon követését minél hamarabb meg kell kezdeni;

44.

hangsúlyozza az adócsalás és adókikerülés elleni tagállami és európai szintő küzdelem fontosságát, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelıen hangolják össze adópolitikájukat a vállalkozások és polgárok számára egyenlı versenyfeltételek és a rendezett államháztartás biztosítása érdekében;

45.

ismételten felkéri a Bizottságot, hogy készítsen eredménytáblát, amely a szabad mozgáshoz való jogukkal élni kívánó uniós munkavállalók elıtt álló akadályokat és ezek tagállami kezelését ismerteti, annak felmérése érdekében, hogy az ilyen akadályokkal alaposan és hatékonyan foglalkoznak-e, kitérve nem utolsósorban a „szociális dömping” jelenségének vizsgálatára is; felkéri a Bizottságot, hogy készítsen cselekvési tervet a más tagállamban való szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogukkal élni kívánó uniós munkavállalók elıtt álló akadályok felszámolására;

46.

nézete szerint az európai polgárok sok téren még nem aknázták ki maradéktalanul az egységes piacban rejlı lehetıségeket, többek között a személyek és munkavállalók szabad mozgása terén, és jelentıs ösztönzıkre van szükség, különösen – a társadalombiztosítás és a nyugdíjak hordozhatóságának biztosítása révén – a hatékony munkaerı-mobilitás egész Európára kiterjedı biztosítása érdekében;

47.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – a 883/2004/EK rendeletnek és az EUMSZ 153. cikkének való megfelelés biztosítása mellett – végezzenek vizsgálatokat a mozgás szabadságát az EU-ban gyakorló polgárok folyamatos társadalombiztosítási védelmének és az ıket illetı, az adott ország polgáraival egyenlı bánásmód biztosítása érdekében, valamint vegyék fontolóra egy európai szintő, választható, az általános rendszert kiegészítı, önkéntes és átvihetı társadalombiztosítási rendszer kialakítását a szorosabb szociálpolitikai együttmőködés megvalósítása érdekében; o o

48.

o

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

217

P7_TA-PROV(2012)0259 Az európai társasági jog jövıje Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az európai társasági jog jövıjérıl (2012/2669(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a Bizottság által kezdeményezett, az európai társasági jog jövıjérıl szóló 2012. február 20-i nyilvános konzultációra1,

–

tekintettel „Az európai társasági jog: a követendı út” címmel a Bizottság által 2011. május 16–17-én megrendezett konferenciára2,

–

tekintettel a vitacsoportnak az Európai Unió társasági jog jövıjérıl szóló 2011. április 5-i jelentésére3,

–

tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért«” címő, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–

tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplıit elımozdító szabályozási légkör kialakítása” címő, 2011. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

–

tekintettel a társasági jog, a számvitel és a könyvvizsgálat területén a társaságok számára biztosított egyszerősített üzleti környezetrıl szóló 2007. július 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0394),

–

tekintettel „A társasági jog korszerősítése és a vállalatirányítás erısítése az Európai Unióban” címő 2003. május 21-i bizottsági közleményre(COM(2003)0284),

–

tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz és az Európai Parlamenthez intézett, „A társasági jog korszerősítése és a vállalatirányítás erısítése az Európai Unióban” címő közleményérıl szóló 2004. április 21-i állásfoglalására4,

–

tekintettel a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekrıl és kilátásokról szóló 2006. július 4-i állásfoglalására5,

–

tekintettel az európai magánvállalatról és a társasági jogról szóló tizennegyedik irányelvrıl (a társaság székhelyének áthelyezése) szóló 2007. október 25-i állásfoglalására6,

1

http://ec.europa.eu/internal_market/consultations/2012/company_law_en.htm http://ec.europa.eu/internal_market/company/modern/index_en.htm#conference 3 http://ec.europa.eu/internal_market/company/modern/index_en.htm 4 HL C 104. E, 2004.4.30., 714. o. 5 HL C 303. E, 2006.12.13., 114. o. 6 HL C 263. E, 2008.10.16., 671. o. 2

218

–

tekintettel a társaságok létesítı okirat szerinti székhelyének határokon átnyúló áthelyezésérıl szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal kiegészített 2009. március 10-i állásfoglalására1,

–

tekintettel a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi aspektusairól szóló 2010. november 23-i állásfoglalására2,

–

tekintettel a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezésérıl szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvrıl szóló, a Bizottsághoz intézett ajánlásokkal kiegészített 2012. február 2-i állásfoglalására3,

–

tekintettel az európai társasági jog jövıjével kapcsolatosan a Bizottsághoz intézett 2012. május 7-i kérdésre (2012/2669(RSP)) (O-000110/2012 – B7 0117/2012),

–

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.

mivel az EU társasági joggal és vállalatirányítással kapcsolatos szabályozási keretét át kell alakítani tekintettel arra, hogy egyre több európai vállalat tevékenysége határokon átnyúló jellegő, az európai piacok integrációja pedig folyamatosan mélyül;

B.

mivel az általános cél az, hogy az európai üzleti szféra hatékonyabban tudjon versenyezni és nagyobb sikereket tudjon elérni az erıs versenynek kitett globális környezetben, egyben megfelelı védelmet biztosítani a hitelezık, a részvényesek, a tagok és a munkavállalók érdekeinek;

C.

mivel egy felhasználóbarát szabályozói keret arra ösztönözné az üzleti szférát, különösen pedig a kkv-kat, hogy megragadják az egységes piac kínálta lehetıségeket;

D.

mivel minden jövıbeli kezdeményezésnek összeegyeztethetınek kell lennie a nemzeti vállalatirányítási rendszerekkel és a munkavállalói részvételre irányuló nemzeti jogszabályokkal, miközben nagyobb rugalmasságra és választási szabadságra kell törekedni a társasági formák, a hatáskörök belsı felosztása és a fenntartható vállalati stratégiák tekintetében;

E.

mivel európai szinten a társasági jogi formákban kiaknázatlan lehetıségek vannak, amelyeket fel kellene tárni, tovább kellene fejleszteni és elı kellene mozdítani;

F.

mivel a határokon átnyúló mobilitást a társaságok számára meg kell könnyíteni;

G.

mivel a pénzügyi válság rávilágított egy átláthatóbb vállalatirányítási keret szükségességére, amely jobban középpontba állítja az érdekelt felek részvételét;

1.

üdvözli a Bizottság által az európai társasági jog jövıjérıl nemrég tartott nyilvános konzultációt, amely hozzájárul a társaságok üzleti környezetének egyszerősítésére, a felesleges adminisztratív terhek csökkentésére és a társaságok egységes piacon belüli hatékony mőködésének lehetıvé tételére irányuló jövıbeli kezdeményezések

1

HL C 87. E, 2010.4.1., 5. o. HL C 99. E, 2012.4.3., 19. o. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0019. 2

219

kialakításához, egyben megfelelı védelmet biztosít a hitelezık, a részvényesek, a tagok és a munkavállalók érdekeinek; 2.

véleménye szerint a nemzeti jogszabályok értelmében meglévı társasági formákat kiegészítı uniós társasági formák jelentıs potenciállal rendelkeznek, amelyet tovább kell fejleszteni és elı kell mozdítani; sürgeti a Bizottságot, hogy – a kkv-k sajátos igényeinek kielégítése érdekében – tegyen további erıfeszítéseket az európai zártkörő társaság (Societas Privata Europaea, SPE) statútumának1 elfogadására, amely teljes mértékben figyelembe venné valamennyi szereplı érdekeit, hogy a tanácsi egyeztetés kimozduljon a holtpontról;

3.

üdvözli, hogy a Bizottság tanulmányt készít a kölcsönösségen alapuló európai társaságokról, ahogyan azt a fent említett „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért” címő közleményében2 bejelentette, és sürgeti, hogy a közeljövıben terjesszen elı új javaslatot egy statútumra;

4.

reméli, hogy a társasági jogról szóló második irányelv lehetséges reformja inkább a további egyszerősítésre fog összpontosítani, nem pedig a tıkefelhalmozás és a tıkemegırzés egy alternatív rendszerének bevezetésére;

5.

üdvözli a számviteli irányelvek felülvizsgálatát, és javasolja, hogy a Bizottság tárjon fel újabb lehetıségeket az európai számviteli szabványok kifejlesztésére, különös tekintettel a kkv-k sajátos igényeire, figyelembe véve a fenntarthatóságra, a hosszú távú tervezésre és a családi tulajdonra vonatkozó hagyományos elgondolásokat, valamint a kkv-k más hagyományos aspektusait;

6.

úgy véli, hogy különös figyelmet kell szentelni a társasági jogról szóló ötödik irányelvre vonatkozó munka újrakezdésére, tekintettel a részvénytársaságok felépítésére és mőködésére;

7.

megismétli a Bizottság felé azon kérését, hogy nyújtson be egy olyan intézkedések megállapítására irányuló jogszabályjavaslatot, amelyek megkönnyítik társaságok számára a határokon átnyúló mobilitást az EU-ban (a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezésérıl szóló tizennegyedik társasági jogi irányelv);

8.

emlékeztet, hogy a Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban az szerepel, hogy a Bizottság kötelezettséget vállal arra, hogy jelentést tesz bármilyen, az EUMSZ 225. cikkének megfelelı javaslat benyújtására vonatkozó kérelem konkrét nyomon követésérıl a vonatkozó állásfoglalás plenáris ülésen történı elfogadását követı három hónapon belül; sajnálja, hogy ez a kötelezettségvállalás nem teljesült a tizennegyedik társasági jogi irányelvrıl szóló, ajánlásokkal kiegészített parlamenti állásfoglalás tekintetében; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretmegállapodási irányelvnek való megfelelés érdekében a jövıben részletesebb nyomon követési jelentést nyújtson be;

9.

javasolja, hogy a Bizottság folytassa a vállalkozáscsoportokról szóló kilencedik társasági jogi irányelvvel kapcsolatos munkáját annak érdekében, hogy a vállalkozói szövetség ezen általános formája számára szabályozási keretet dolgozzon ki; úgy véli,

1 2

COM(2008)0396. COM(2011)0682., 10. o.

220

hogy nincs szükség a vállalatcsoportokra irányuló, teljes mértékben összehangolt európai vállalati jogra, hanem inkább közös szabályok felállítására, többek között a leányvállalatok és az érdekelt felek védelmére, valamint a jogi és tulajdonosi struktúra nagyobb átláthatóságára vonatkozóan; 10.

emlékeztet, hogy a Bizottság intelligens szabályozással kapcsolatos menetrendje szerint a jogszabályoknak világosabbaknak és hozzáférhetıbbeknek kell lenniük; véleménye szerint a Bizottságnak kodifikálnia kell a társasági jogra irányuló uniós jogszabályokat annak érdekében, hogy felhasználóbarát szabályok álljanak rendelkezésre, és hogy biztosítsa az uniós jogszabályok koherenciáját; felismeri egy egységes uniós társasági jogi eszköz érdemeit, azonban úgy véli, hogy elsı lépésként csoportosítani kell a társasági jogról szóló irányelveket; javasolja ezen irányelvek alábbi kategóriák szerinti csoportosítását: kialakulás és mőködés (pl. az elsı és második irányelv, valamint számviteli és könyvvizsgálati irányelvek), mobilitás (pl. a harmadik1, a hatodik2, a tizedik3, a tizenegyedik4 és a tizenharmadik5 irányelv, valamint a következı tizennegyedik irányelv) és uniós társasági jogi formák (pl. SE, európai szövetkezet, EGE); kiemeli, hogy ez a kodifikációs projekt természetesen nem vezethet a szükséges reformtevékenységek leállásához;

11.

véleménye szerint a társasági jog területén a jogszabályok kollíziójával is foglalkozni kell, és egy ezzel kapcsolatos szakértıi javaslat6 a társaságok határokon átnyúló mőveleteirıl szóló jogszabályok kollíziójára irányuló szabályokkal kapcsolatos további munka kiindulópontjaként szolgálhat;

12.

sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson be cselekvési tervet, amelyben megjelöli a konzultáció után követendı utat, illetve az uniós társasági jogra vonatkozó szabályozási keret javítására irányuló rövid, közép- és hosszú távú uniós kezdeményezéseket vázol fel; reméli, hogy a rövid távú kezdeményezések magukban foglalják a tizennegyedik társasági jogi irányelvet és a vállalatirányításra vonatkozó uniós keretet javító intézkedéseket, míg a középtávú intézkedések foglalkoznak például a kilencedik társasági jogi irányelvvel, a hosszú távúak pedig a társasági jogról szóló uniós jogszabályok kodifikációjával;

13.

hangsúlyozza azon elvárását, hogy a rövid távú kezdeményezéseket hivatalosan foglalják bele a 2013. évi jogalkotási munkaprogramba, illetve határozzák meg a közép- és hosszú távú kezdeményezések céldátumait;

14.

megismétli a Bizottsághoz intézett korábbi kérését, hogy elemezze a meglévı jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémákat oly módon, hogy megállapításait figyelembe lehessen venni az új jogalkotási javaslatok elkészítésekor;

1

HL L 295., 1978.10.20., 36. o. HL L 378., 1982.12.31., 47. o. 3 HL L 310., 2005.11.25., 1. o. 4 HL L 395., 1989.12.30., 36. o. 5 HL L 142., 2004.4.30., 12. o. 6 H.-J. Sonnenberger (ed.), Vorschläge und Berichte zur Reform des europäischen und deutschen internationalen Gesellschaftsrechts – Vorgelegt im Auftrag der zweiten Kommission des Deutschen Rates für Internationales Privatrecht, Spezialkommission Internationales Gesellschaftsrecht, Mohr Siebeck, Tübingen, 2007. 2

221

15.

emlékeztet, hogy a Bizottság által benyújtott jogszabályjavaslatoknak hatásvizsgálaton kell alapulniuk, amely figyelembe veszi valamennyi szereplı, többek között a befektetık, a tulajdonosok, a hitelezık és a munkavállalók érdekeit, teljes mértékben megfelelve a szubszidiaritás és az arányosság elvének;

16.

felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson a Parlamentnek átfogó tájékoztatást az európai társasági jog jövıjérıl szóló konzultáció eredményeirıl, és adjon részletes magyarázatot a konzultáció eredményeképpen hozni kívánt döntéseirıl;

17.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.

222

P7_TA-PROV(2012)0260 Út a munkahelyteremtı fellendülés felé Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a munkahelyteremtı fellendülés felé vezetı útról (2012/2647(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az „Út a munkahelyteremtı fellendülés felé” címő 2012. április 18-i bizottsági közleményére (COM(2012)0173),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A szakmai gyakorlatok európai minıségi kerete” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)099),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A személyi és háztartási szolgáltatások foglalkoztatási potenciáljának kiaknázása” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)095),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „Az EURES reformja az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósítása jegyében” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)100),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A »Több lehetıséget a fiataloknak« kezdeményezés végrehajtása: elsı lépések ” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)098),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Munkaerı-piaci tendenciák és kihívások” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)090),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Nyitott, dinamikus és befogadó munkaerıpiacok” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)097),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „Az információs és kommunikációs technológiákban rejlı foglalkoztatási lehetıségek kiaknázása” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)096),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak a „Cselekvési terv az uniós egészségügyi dolgozók tekintetében” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)093),

–

tekintettel a bizottsági szolgálatoknak „A zöld gazdaság növekedésében rejlı foglalkoztatási lehetıségek kiaknázása” címő 2012. április 18-i munkadokumentumára (SWD(2012)092),

–

tekintettel az „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” címő 2010. november 23-i bizottsági közleményre (COM(2010)0682) és az arról szóló 2011. október 4-i állásfoglalására,

–

tekintettel a fiatalság munkaerıpiacra való bejutásának, valamint a gyakornoki, szakmai gyakorlati és gyakorlati képzési lehetıségek elımozdításáról szóló 2010.

223

július 6-i állásfoglalására1, –

tekintettel az atipikus szerzıdésekrıl, a foglalkoztatási pályák megóvásáról, a rugalmas biztonságról és a szociális párbeszéd új formáiról szóló 2010. július 6-i állásfoglalására2,

–

tekintettel az új fenntartható gazdaságban rejlı foglalkoztatási potenciál feltárásáról szóló 2010. szeptember 7-i állásfoglalására3,

–

tekintettel a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású, erıforrás-hatékony és zöld gazdaságot szolgáló foglalkoztatáspolitikákról szóló 2010. december 6-i tanácsi következtetésekre,

–

tekintettel az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (CEDEFOP) zöld munkahelyekhez szükséges készségekrıl szóló 2010-es tanulmányára,

–

tekintettel a munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának elımozdításáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására4,

–

tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” címő 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–

tekintettel az „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek elımozdítása” címő 2011. január 12-i bizottsági közleményre (COM(2011)0011), és a közös foglalkoztatási jelentés ahhoz csatolt tervezetére,

–

tekintettel az „Elırelépés a közös európai célkitőzések felé az oktatásban és a képzésben” címő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2011)0526),

–

tekintettel „Az Európai szakoktatási és szakképzési együttmőködés az Európa 2020 stratégia támogatására” címő 2011. június 8-i állásfoglalására5,

–

tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló 2011. október 24-i állásfoglalására6,

–


A.

mivel a továbbra is fennálló szerkezeti gyengeségek és a gazdasági válság miatt a munkanélküliség aránya 2010 és 2012 között 9,5%-ról 10,2%-ra nıtt, ami 2008 óta összesen hatmillió munkahely elveszítését jelenti,

B.

mivel a tagállamok és régiók közötti különbségek növekedése mellett a foglalkoztatással, a társadalmi integrációval és a szegénység elleni küzdelemmel kapcsolatos kihívások is fokozódnak,

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262. Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0263. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0299. 4 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0455. 5 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0263. 6 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0495. 2

224

C.

mivel a 2012. évi kilátások a Bizottság elırejelzései szerint még kedvezıtlenebbek: az uniós GDP elıreláthatóan stagnálni fog, és több tagállamban recesszió várható 2012ben,

D.

mivel 17,6 millió új munkahelyet kell betölteni ahhoz, hogy megvalósuljon az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló EU 2020 stratégia foglalkoztatási célkitőzése, amely 2020-ra a 20–64 éves korosztályra vetítve 75%-os foglalkoztatást jelöl meg,

E.

mivel a munkahelyi bizonytalanság mindenekelıtt a munkavállalók és családjaik számára jelent emberi tragédiát, emellett a termelési kapacitás pazarlásával is jár, hiszen a túlzott munkahely-változtatások és a hosszú munkanélküli vagy inaktív idıszakok eredményeképpen a készségek gyakran elveszhetnek,

F.

mivel a munkanélküliség különösen a fiatalok körében magas, részben a szakemberkínálat és -kereslet közötti eltérések miatt, de sokszor a képzettségi szinttıl függetlenül is,

G.

mivel a költségvetési konszolidáció érdekében számos tagállamban meghozott megszorító intézkedések hozzájárultak a munkanélküliség jelentıs emelkedéséhez,

H.

mivel a pénzügyi válság a munkanélküliség jelentıs emelkedéséhez vezetett, és számos tagállam gazdasága nem képes megfelelı növekedést elérni e probléma orvoslásához,

I.

mivel a magas foglalkoztatottsági szintre a költségvetési konszolidáció végrehajtásához és a gazdaság fellendüléséhez is szükség van, egyrészt a belsı fogyasztás szintjének fenntartása, másrészt pedig annak elımozdítása révén, hogy többen járuljanak hozzá a jóléti állam finanszírozásához,

J.

mivel a számos tagállamban bevezetett munkajogi reformok ahelyett, hogy a minıségi munkalehetıségek növekedéséhez vezettek volna, egy olyan kétsebességő munkaerıpiac kialakulását ösztönözték, ahol egyre több munkavállaló – és gyakran a munkavállalók legkiszolgáltatottabb csoportja, például nık, fiatalok és migránsok – dolgozik állandó bizonytalanságban és alacsony fizetések mellett,

K.

mivel a tagállamok nemzeti reformprogramjai gyakran nem elegendık az EU 2020 stratégiában kitőzött uniós szintő célok többségének eléréséhez,

L.

mivel az EU 2012-es éves növekedési jelentése határozott fellépésre szólít fel a munkahelyteremtés felgyorsítása és a munkaintenzív fellendülés biztosítása érdekében, és mivel ezt az üzenetet a 2012. márciusi Európai Tanács is nyomatékosan megerısítette,

M.

mivel nemzeti és uniós szinten egyaránt a politikai döntéshozók feladata, hogy biztosítsák a munkavállalók számára a megfelelı oktatási és képzési lehetıségeket a készségeik változó gazdasági keretekhez és foglalkoztatási formákhoz való igazítása érdekében,

N.

mivel a szociális, erıforrás-hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság elımozdítása egyike az EU 2020 stratégia célkitőzéseinek,

225

O.

mivel a képzettséget igénylı, munkakör-specifikus készségekben már most is hiány tapasztalható az innováció számára létfontosságú területeken, és 2020-ra a nagyobb szaktudású szellemi alkalmazottakat igénylı munkahelyek aránya várhatóan több mint 40% lesz,

P.

mivel a legfrissebb statisztikák szerint minden negyedik európai munkaadónak nehézségeket okoz a munkahelyek betöltése, és képzett kereskedelmi alkalmazottakat, technikusokat és mérnököket találni a legnehezebb,

Q.

mivel a kutatásra, innovációra, oktatásra és képzésre irányuló – a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés szempontjából létfontosságú – beruházás mértéke a nemzetközi gazdasági partnerekhez és versenytársakhoz képest még mindig alacsonyabb az EU-ban,

1.

üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az éves növekedési jelentésben megfogalmazott foglalkoztatási prioritásokat kiegészítve az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósítását célzó középtávú szakpolitikai iránymutatást nyújtson; üdvözli a foglalkoztatási csomagban tárgyalt kérdések széles körét, és gratulál a munkahelyteremtéssel kapcsolatos szakpolitika régóta sürgetett módosításához; felszólít a zöld gazdaságban, az egészségügyi és szociális szolgáltató ágazatban, valamint az információs és kommunikációs technológiákban rejlı foglalkoztatási és növekedési potenciál kihasználásához szükséges beruházásokra, ideértve a szakismeretekre, képzésre és magasabb fizetésekre irányuló befektetéseket;

2.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 2012-es tavaszi Európai Tanács során megfogalmazott politikai kötelezettségvállalások és a közleményben adott bizottsági útmutatás ellenére a legtöbb tagállam a 2012-es nemzeti reformprogram részeként nem nyújtott be egy olyan nemzeti munkahely-teremtési tervet, amely átfogó intézkedéseket határoz meg a munkahelyteremtés, a zöld foglalkoztatás, a foglalkoztatási politikák és a pénzügyi eszközök közötti kapcsolat, a munkaerı-piaci reform, valamint a többéves reformterv elkövetkezı 12 hónapban sorra kerülı végrehajtásának ütemezését pontosító egyértelmő menetrend kialakítása céljából;

3.

rámutat, hogy a munkaerı-piaci politika nem kompenzálhatja az elhibázott makrogazdasági politikákat, és felszólítja a Bizottságot, hogy a munkahelyteremtésre irányuló összes javaslatába építse bele az ILO méltányos munka programjában meghatározott alábbi négy célkitőzést: munkahelyteremtés, munkahelyi jogok garantálása, szociális védelem kiterjesztése és a szociális párbeszéd elımozdítása;

4.

üdvözli a Bizottság kezdeményezését egy munkaerı-piaci nyomon követési rendszer, valamint egy olyan rendszer kialakítására vonatkozóan, amely az országspecifikus ajánlásokat nem teljesítı országokat kíséri figyelemmel; sürgeti a Bizottságot, hogy képezze e rendszer részét az EU 2020 stratégia szegénységre és társadalmi integrációra vonatkozó célkitőzései felé tett elırelépés nyomon követése is;

5.

sürgeti az EU állam- vagy kormányfıit, hogy 2012 végéig kötelezzék el magukat egy európai beruházási csomag mellett; hiszi, hogy egy ilyen csomag új lendületet is adna Európának a válságból való kilábalásához, amennyiben konkrét nemzeti és európai szintő kötelezettségvállalásokat is tartalmaz a kulcsfontosságú ágazatokban – amilyen például az erıforrás-hatékonyság és irányítás, megújuló energiaforrások, energiahatékonyság vagy újrafeldolgozás/újrahasznosítás – a fenntartható növekedésre

226

és munkahelyteremtésre irányuló beruházás tekintetében; példaként megemlíti az energiahatékonysági irányelvet mint egy olyan európai jogszabályt, amely akár 2 millió új munkahelyet is tudna teremteni 6.

üdvözli a munkát terhelı adóéknek a költségvetésre nézve semleges módon történı csökkentésére irányuló javaslatot; emlékeztet arra, hogy a munkáltató által egy munkavállaló alkalmazása után fizetett összeg, illetve a munkavállaló tényleges bére közötti átlagos adóék gyakran 40% felett van; hiszi, hogy az adóterhek enyhítése az adómentességben/-csökkentésben részesülı vállalatok számára új munkahelyek teremtését vagy a bérek növelését tenné lehetıvé;

7.

6a. egyetért a Bizottsággal abban, hogy az ambiciózusabb megújulóenergiacélkitőzések ösztönzik a befektetéseket és ezáltal a foglakoztatást a tudásintenzív termelı technológiák terén; sürgeti a tagállamokat, hogy a erıforrás-hatékonyság elvén alapuló gazdasági modell felé mozduljanak el; rámutat a Bizottság megállapítására, hogy az erıforrások felhasználásának minden egyes százalékpontos csökkentése akár 100 000–200 000 új munkahely létrehozásához vezethet;

8.

támogatja az ötletet, mely szerint még több munkahely teremtésének az eszközeként elı kell mozdítani a vállalkozói készséget, a vállalkozások indítását és az önfoglalkoztatást, különösen azért, mert a kkv-k és mikrovállalkozások az uniós magánszektor munkahelyeinek több mint kétharmadát biztosítják, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – különösen a közbeszerzéseken és a finanszírozáshoz való hozzáférésen keresztül – fokozzák e területen a beruházásokat;

9.

üdvözli a társadalomtudatos vállalkozást és a társadalmi vállalkozói kedvet célzó beruházásokat, amelyek jó megoldást nyújthatnak a közjavak és a közszolgáltatások által ki nem elégített szociális szükségletek teljesítéséhez;

10.

felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a „gondolkozz elıször kicsiben” elvet, és gondosan kövesse nyomon a megfelelı csökkentések végrehajtását ahhoz, hogy a kkvkat ne terheljék aránytalan adminisztrációs terhek vagy az egységes piacon belüli szabad kereskedelem elıtti akadályok, annak biztosítása mellett, hogy a munkajogi törvényeket és a szociális elıírásokat minden szinten megfelelıen betartsák;

11.

sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul számoljanak fel minden korlátozást a bulgáriai és romániai munkavállalók munkaerıpiachoz való szabad hozzáférése elıtt; rámutat, hogy e korlátozások kedvezıtlen hatást fejtenek ki a be nem jelentett, szabálytalan munkavállalásra, és hogy az ilyen munkavállalás visszaélésekre ad alkalmat;

12.

felszólítja a tagállamokat, hogy az alábbi eszközökkel fokozzák erıfeszítéseiket az informális vagy be nem jelentett munka, illetve a kényszerített önfoglalkoztatás elleni küzdelemben: a munkaügyi ellenırzésekhez megfelelı feltételek biztosítása, az illegális munkavállalás kockázatairól és hátrányairól szóló tájékoztatási kampányok indítása, a meglévı munkajog és a munkaügyi normák fokozott és jobb végrehajtásának összekapcsolása a be nem jelentett munka elleni küzdelem érdekében, az egyenlı bánásmód elvének általános alkalmazása, a nemzeti munkaügyi és szociális felügyelıségek közötti fokozottabb és jobb együttmőködés és koordináció elımozdítása terén az EU – ellenırzésekkel és megfelelı szankciókkal járó megelızı intézkedésekre is kierjedı – szerepének megerısítése, valamint az e területen elért

227

eredmények szoros nyomon követése; 13.

üdvözli az egészségügyi és szociális ellátási ágazaton belüli foglakoztatásról folyó nyilvános konzultáció megindítását; úgy véli, hogy ezen ágazatok fontos szerepet játszhatnak az EU 2020 stratégia foglalkoztatásra és társadalmi integrációra irányuló célkitőzéseinek elérésében; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokban jelenleg tapasztalt munkafeltételek javítása érdekében minden jövıbeli szakpolitikai javaslatában vegye figyelembe a háztartási alkalmazottakról szóló ajánlással kiegészített ILO-egyezményt;

14.

egyetért a Bizottsággal abban, hogy a kohéziós politika, az EMVA és az ETHA keretében nyújtott támogatások fontos forrást biztosítanak a fenntartható növekedést és munkahelyteremtést ösztönzı befektetésekhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e pénzeszközök és a mikrofinanszírozási eszköz hatékony, a lehetıségeket maradéktalanul kiaknázó felhasználását az oktatásra, képzésre, önfoglalkoztatásra, munkavállalói mobilitásra és termelékenységre irányuló beruházások céljaira;

15.

felszólít a növekedésre és innovációra irányuló uniós finanszírozási programok jelentkezési és jóváhagyási eljárásainak gyorsabb és egyszerőbb feldolgozására;

16.

üdvözli a minimálbérek tagállami szinten történı meghatározásának elınyeit hangsúlyozó bizottsági javaslatot a munkaviszonyban állók szegénysége és a szociális dömping leküzdése, valamint az összkereslet fokozása érdekében; úgy véli, hogy minden ilyen jellegő javaslatnak tudomásul kell vennie és tiszteletben kell tartania a kollektív tárgyalásra vonatkozó nemzeti gyakorlatokat;

17.

meggyızıdése, hogy egy olyan munkavédelmi jogszabályt kell elfogadni, amely ösztönzést ad a vállalatoknak új munkahelyek teremtéséhez, a mobilitás és a munkaerıpiac alkalmazkodási képessége növelésének elısegítéséhez, s egyszersmind hozzájárul a szegmentáció uniós szintő orvoslásához;

18.

felszólítja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkaerı-piaci szegmentáció valós okaival, például a nemek közötti egyenlıtlenségekkel, illetve a munka és a magánélet összeegyeztethetıségét támogató politikák hiányával;

19.

egyetért azzal, hogy a gazdasági visszaesés idején a munkaidı megszervezésének belsı rugalmassága elısegítheti a foglalkoztatottság és az alacsonyabb alkalmazkodási költségek fenntartását, de ez a növekedési politikát nem helyettesítheti; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az intézkedéseket a társadalmi körülményekhez kell igazítani, meg kell vitatni a szociális partnerekkel, valamint a munkáltatók és a munkavállalók érdekeivel egyaránt össze kell egyeztetni;

20.

osztja a Bizottság ama véleményét, hogy a szerzıdéses megállapodások valamennyi formájának biztosítania kell néhány alapvetı jogot a munkavállalók számára, beleértve a nyugdíjjogosultságot, a szociális védelemhez való jogot és az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést;

21.

üdvözli az uniós „készségkörkép” bevezetésére irányuló bizottsági kezdeményezést, amely javítani fogja az álláskeresık számára az átláthatóságot és a hozzáférést, illetve növelni fogja a munkavállalók mobilitását;

228

22.

üdvözli a szakmai képesítésekre vonatkozóan a Bizottság által a közelmúltban tett jogalkotási javaslatot; kulcsfontosságúnak tartja az oklevelek és szakmai képesítések kölcsönös elismerésének megerısítését, illetve a kompetenciák és készségek fokozott kölcsönös elismerésére szolgáló mechanizmus kidolgozását;

23.

felszólítja a Bizottságot, hogy 2012 végéig hozza létre az európai készségútlevelet a készségek elsajátításának módja és helyszíne tekintetében az egyenlıség és a megkülönböztetésmentesség biztosítása érdekében, amely lehetıvé tenné a szakemberkínálat és -kereslet egymáshoz igazításának nagyobb hatékonyságát és a munkavállalók határokon átnyúló mobilitásának elımozdítását;

24.

üdvözli a bizottsági szolgálatoknak „A szakmai gyakorlatok európai minıségi kerete” címő munkadokumentumát, és várakozással tekint a szakmai gyakorlatokra vonatkozó megállapodások tagállamonkénti áttekintésérıl szóló tanulmány eredményei elé, illetve felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a szakmai gyakorlatokat mindig kapcsolják össze a képesítési eljárással; felkéri a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb nyújtson be egy, a szakmai gyakorlat minıségi keretrendszerérıl, valamint egy, az ifjúsági garanciákról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot, illetve határozzon meg minimumszabályokat a minıségi szakmai gyakorlatok biztosítására és az abban való részvételre vonatkozóan;

25.

hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete nagymértékben függ az általános gazdasági helyzettıl; hangsúlyozza a fiataloknak az oktatásból a szakmai életbe történı átmenet során nyújtott támogatás, útmutatás és figyelemmel kísérés jelentıségét; felszólítja a Bizottságot, hogy az e területet érintı minden jövıbeli szakpolitikai javaslatot hangolja össze a „Mozgásban az ifjúság” és a „Több lehetıséget a fiataloknak” kezdeményezésekkel; felszólítja a tagállamokat, hogy osszák meg egymással a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelemben bevált gyakorlataikat;

26.

felszólítja a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szociális partnerekkel szoros együttmőködésben ragadjanak meg minden lehetıséget annak biztosításához, hogy maximálisan négy hónapos munkanélküli idıszakot követıen az Európai Ifjúsági Garancia érvényesítésével minden fiatal uniós polgár munkába állhasson vagy képzést kezdhessen; úgy véli, hogy a tagállamoknak jogilag kötelezıvé kell tenniük ezen Ifjúsági Garanciát ahhoz, hogy az ténylegesen javítsa azon fiatalok helyzetét, akik nem rendelkeznek munkahellyel, és oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt, illetve fokozatosan megoldja az uniós fiatalok munkanélküliségének problémáját; hangsúlyozza, hogy az Ifjúsági Garanciát egyedi pénzügyi támogatással kell ellátni, különösen azon tagállamokban, ahol a legmagasabb a fiatalok munkanélküliségi aránya;

27.

felszólítja a Bizottságot, hogy a strukturális alapok felhasználatlan kiutalásaival támogassa a tagállamokat a munkanélküliség és a fiatalok munkanélkülisége leküzdésében;

28.

csatlakozik a Bizottság tagállamokhoz intézett felszólításához, hogy fokozottabban használják az EURES-rendszert; hangsúlyozza az EURES fontos szerepét, amelyet a belsı piac mőködésében játszik azzal, hogy tanácsadást nyújt a munkavállalóknak és az álláskeresıknek egy másik tagállamban az ıket megilletı jogokról; felszólít az Európai Parlament teljes bevonására az EURES-hálózat szerkezetére és irányítására

229

vonatkozó reformba; 29.

üdvözli a nıket érı hátrányok csökkentését és munkaerı-piaci integrációjukat célzó bizottsági kezdeményezéseket, amelyek az egyenlı bérezésre, a megfelelı gyermekgondozási lehetıségek biztosítására, illetve a nık munkaerı-piaci részvételét akadályozó valamennyi megkülönböztetés és adókedvezményeket gátló tényezı felszámolására irányulnak; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek további intézkedéseket ezeken a területeken;

30.

sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a nyugdíjak hordozhatóságáról szóló irányelvvel kapcsolatos munkát, tekintve, hogy a szociális biztonsági rendelkezéseket és a nyugdíjjogosultságokat érintı jogbizonytalanság egyike a munkavállalók szabad mozgása elıtti legnagyobb akadálynak;

31.

felszólítja a tagállamokat, hogy – annak ellenére hogy a gazdasági válság miatt megszorító intézkedések váltak szükségessé, és különösen az euróövezetben az államadósság jelentette terheket a minimálisra kell csökkenteni – fogadjanak el növekedésbarát politikákat, többek között az oktatás, az egész életen át tartó tanulás, a kutatás és innováció területére irányuló kiadások elıtérbe helyezésével;

32.

sürgeti a Bizottságot, hogy erısítse meg a méltányos mobilitást és a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos visszaélések felszámolását a fogadó és küldı országokban egyaránt;

33.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

230

P7_TA-PROV(2012)0261 A nıi nemi szervek megcsonkítása Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a nıi nemi szervek megcsonkításának felszámolásáról (2012/2684(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a nıkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérıl szóló ENSZ-egyezmény (CEDAW) és annak fakultatív jegyzıkönyve, valamint a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezmény alapján benyújtott jelentésekre,

–

tekintettel 2009. március 24-i állásfoglalására a nıi nemi szervi csonkítás elleni küzdelemrıl az EU-ban1,

–

tekintettel az ENSZ-fıtitkár 2012. december 5-i „A nıi nemi szervek megcsonkításának felszámolása” címő jelentésére,

–

tekintettel a nık elleni erıszak Európai Unióban való felszámolásáról szóló, az EPSCO-Tanács által 2010. március 8-án elfogadott következtetésekre, melyek nemzetközi megközelítésre szólítanak fel a nıi nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelemben,

–

tekintettel az Európa Tanács a nık elleni és a családon belüli erıszak megelızésérıl és felszámolásáról szóló, 2011. április 12-i egyezményére,

–

tekintettel a nık elleni erıszakra, valamint a nıkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemre vonatkozó, az Általános Ügyek Tanácsa által 2008. december 8-án elfogadott uniós iránymutatásokra,

–

tekintettel a nık elleni erıszakkal szembeni fellépést célzó, új uniós politikai keret prioritásairól és körvonalairól szóló, 2011. április 5-i állásfoglalására2,

–

tekintettel „Az emberi jogok helyzete a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája, ideértve az Unió emberi jogokkal kapcsolatos stratégiai politikájára gyakorolt hatásait is” címő, 2012. április 18-i állásfoglalására3,

–

tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.

mivel a nıi nemi szervek megcsonkítása jóvátehetetlen bántalmazás, melynek során egészségügyi indok nélkül szándékosan változtatnak vagy okoznak sérülést a nıi nemi szerveken, és amely a világban jelenleg 140 millió nıt és leányt érintve visszafordíthatatlan következményekkel jár, és mivel minden évben további 3 millió leányt fenyeget annak veszélye, hogy elszenvedik ezt a beavatkozást;

1

HL C 117. E, 2010.5.6., 52. o. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0127. 3 Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0126. 2

231

B.

mivel a WHO szerint Európában legalább 500 000 nı és lánygyermek él megcsonkított nıi nemi szervvel, és mintegy 180 000 lánygyermek van kitéve ugyanennek a veszélynek; mivel szakemberek szerint e számadatok elmaradnak a valóságtól, és nem terjednek ki a másodgenerációs vagy iratokkal nem rendelkezı bevándorlókra;

C.

mivel a nıi nemi szervek megcsonkításának bármely formája a vallás részének nem tekinthetı káros hagyomány, amely a nık és lánygyermekek ellen elkövetett erıszakos cselekedet lévén alapvetı jogaik – elsısorban a személyes biztonsághoz, a személyi sérthetetlenséghez, a testi és lelki egészséghez, illetve a szexuális és reproduktív egészségükhöz való jog – megsértésének minısül, ugyanakkor gyermekbántalmazásnak is a kiskorú lányok esetében; mivel az ilyen erıszakos cselekedetek semmilyen esetben sem indokolhatók a különbözı jellegő kulturális hagyományok vagy beavatási szertartások tiszteletben tartásával;

D.

mivel a nıi nemi szervek megcsonkítása önmagában is az emberi jogok megsértésének minısül, rövid és hosszú távon is súlyosan és visszafordíthatatlanul károsítja az annak kitett nık és gyermekek testi és lelki egészségét, kimerítve a személyi és a testi sérthetetlenséget veszélyeztetı súlyos erıszak fogalmát, és egyes esetekben akár halálos kimenetelő is lehet, mivel a kezdetleges eszközök alkalmazása és a fertıtlenítést célzó óvintézkedések hiánya további káros hatásokkal, így a szexuális érintkezés vagy szülés alkalmával fellépı fájdalommal, az érintett nemi szervek visszafordíthatatlan károsodásával, komplikációk – vérzés, sokkos állapot, fertızés, AIDS-vírus átadása, tetanusz, jóindulatú tumorok – kialakulásával és a terhesség vagy szülés ideje alatt jelentkezı súlyos komplikációkkal jár;

E.

mivel a nıi nemi szervek megcsonkítása az egyenlıtlen erıviszonyok kifejezıdése, és – a nemi alapú erıszak súlyos egyéb formái mellett – a nık elleni erıszak egyik megnyilvánulási formája, és mivel a nıi nemi szervek megcsonkítása elleni küzdelmet mindenképpen általános és koherens megközelítésbe kell ágyazni a nemi alapú erıszak és a nık elleni erıszak leküzdése érdekében;

1.

üdvözli a Nık Helyzetével Foglalkozó Bizottság 2012. március 8-i 56. ülésének arra vonatkozó határozatát, hogy a nıi nemi szervek megcsonkításának kérdésével az ENSZ-közgyőlés soron következı, 67. ülésén is foglalkozni kell;

2.

felhívja az ENSZ-közgyőlést, hogy 67. ülésén – az Afrikai Unió 2011. július 2-i csúcsértekezlete kérésének megfelelıen – fogadjon el egy határozatot a nıi nemi szervek megcsonkításának egész világon való felszámolása céljából a tagállamok fellépéseinek összehangolása, valamint a regionális és nemzetközi jogi eszközök, illetve a nemzeti jogszabályok kidolgozására és megerısítésére vonatkozó ajánlások és iránymutatások kiadása révén;

3.

kijelenti, hogy a nıi nemi szervek megcsonkítását fıként a fiatal – a csecsemıkor és a 15 éves kor közötti – lánygyermekeken végzik el, ami a gyermekek jogainak megsértését jelenti; megismétli, hogy az Unió 27 tagállama a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény révén elkötelezték magukat a gyermekek jogainak védelme mellett;

4.

felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a nemzetközi eszközök ratifikálását és olyan átfogó jogszabályok útján hajtsák azokat végre, amelyek tiltják a nıi nemi szervek megcsonkításának valamennyi formáját és hatékony szankciókkal sújtják e beavatkozás elvégzıit; megjegyzi, hogy a jogszabályoknak teljes körő megelızési és

232

védıintézkedésekrıl – például a jogalkalmazást koordináló, nyomon követı és értékelı mechanizmusokról – is rendelkezniük kell, és javítaniuk azon feltételeken, melyek lehetıvé teszik a nık és lánygyermekek számára, hogy a nıi nemi szervi megcsonkítás eseteirıl bejelentést tegyenek; 5.

felhívja az ENSZ illetékes szerveit és a civil társadalmat, hogy megfelelı pénzügyi források biztosításával aktívan támogassák a célzott, innovatív programokat, valamint terjesszék a – például a nıi nemi szervek megcsonkítása által – veszélyeztetett, és a szolgáltatásokhoz és programokhoz nehezen hozzáférı lányok szükségleteihez és prioritásaihoz igazodó legjobb gyakorlatokat;

6.

kéri, hogy az ENSZ fıtitkára biztosítsa, hogy az ENSZ valamennyi illetékes szervezete és szerve – elsısorban az ENSZ Gyermekalapja, az ENSZ Népesedési Alapja, az Egészségügyi Világszervezet, az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a nemek közötti egyenlıségnek és a nık szerephez juttatásának kérdésével foglalkozó ENSZ-szervezet, az ENSZ nıket célzó fejlesztési alapja, az ENSZ Fejlesztési Programja, valamint az ENSZ emberi jogi fıbiztosának hivatala – országos programjaikban egyénileg és együttesen is vegyék figyelembe a nıi nemi szervek megcsonkításával szemben a leányok jogainak – megfelelı módon és a nemzeti prioritásokkal összhangban történı – védelmét és támogatását erre irányuló erıfeszítéseik további fokozása érdekében;

7.

hangsúlyozza, hogy támogatni kell a civil társadalom tagjait, elsısorban az ilyen közösségekben tevékenykedı nıi szervezeteket abban, hogy felszámolják a nık elleni erıszakot, köztük a nıi nemi szervek megcsonkítását;

8.

sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy – a nemek közötti egyenlıségrıl szóló 2010-es cselekvési terve révén – a nemi alapú erıszak elleni küzdelmet és a nık szerepének erısítését célzó intézkedések legyenek általános prioritások valamennyi uniós fejlesztési politikában és programban; hangsúlyozza a figyelemfelkeltés, a közösség mozgósítása, az oktatás és a képzés, valamint a partnerországokban a regionális és a helyi hatóságok és a civil társadalom bevonásának fontosságát; kiemeli, hogy a lánygyermekeket hátrányosan érintı magatartásformák és ártalmas gyakorlatok felszámolására tett erıfeszítések csak valamennyi kulcsszereplı – többek között a vallási és közösségi vezetık – és a lánygyermekekkel közvetlenül foglalkozók – a szülık, a családok és a közösségek – teljes körő bevonásával járhatnak sikerrel;

9.

sürgeti a Bizottságot, hogy a nık elleni erıszak leküzdésével kapcsolatos átfogó stratégiája keretében fordítson különös figyelmet a nıi nemi szervek megcsonkításának, többek között közös fellépéssel a nıi nemi szervek megcsonkítása ellen;

10.

sürgeti a Bizottságot, hogy tegye prioritássá a nık és lánygyermekek elleni erıszak felszámolását, és megfelelı pénzügyi források biztosításával támogassa a célzott és innovatív programokat az EU-ban és harmadik országokban;

11.

sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket ezen illegális gyakorlat felszámolására;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az ENSZ fıtitkárának, valamint a tagállamoknak.

233

234

P7_TA-PROV(2012)0262 A francia PIP vállalat által gyártott rossz minıségő szilikon mellimplantátumok Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a francia PIP vállalat által gyártott rossz minıségő szilikon mellimplantátumokról (2012/2621(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 184. cikkére,

–

tekintettel az orvostechnikai eszközök ágazatában megvalósuló innovációról szóló tanácsi következtetésekre1,

–

tekintettel az orvostechnikai eszközökrıl szóló, 1993. június 14-i 93/42/EGK tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel az aktív beültethetı orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1990. június 20-i 90/385/EGK tanácsi irányelvre3,

–

tekintettel az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökrıl szóló, 1998. október 27-i 98/79/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre4,

–

tekintettel a 93/42/EGK tanácsi irányelv stabil emberi vér- vagy plazmakészítményeket tartalmazó orvostechnikai eszközök tekintetében történı módosításáról szóló, 2000. november 16-i 2000/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre5,

–

tekintettel az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottságának (ÚÚAKTB) a Poly Implant Prothèse vállalat által gyártott szilikontermékek biztonságáról szóló, 2012. február 1-jén közzétett véleményére6,

–

tekintettel az orvostechnológiai innovációról 2011. március 22-én Brüsszelben rendezett magas szintő egészségügyi konferencia következtetéseire7,

–

tekintettel a szilikonimplantátumokkal kapcsolatos, elfogadhatónak nyilvánított petíciókról (0470/1998. és 0771/1998. számú petíciók) szóló 2001. június 13-i állásfoglalására8,

–

tekintettel „A kollektív jogorvoslattal kapcsolatos egységes európai megközelítés felé”

1

HL C 202., 2011.7.8., 7. o. HL L 169., 1993.7.12., 1. o. 3 HL L 189., 1990.7.20., 17. o. 4 HL L 331., 1998.12.7., 1. o. 5 HL L 313., 2000.12.13., 22. o. 6 http://ec.europa.eu/health/scientific_committees/emerging/docs/scenihr_o_034.pdf. 7 http://ec.europa.eu/consumers/sectors/medical-devices/files/exploratory_process/hlc_en.pdf. 8 HL C 53. E, 2002.2.28., 231. o. 2

235

címő 2012. február 2-i állásfoglalására1, –

tekintettel az aktív beültethetı orvostechnikai eszközökre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló 90/385/EGK tanácsi irányelv, az orvostechnikai eszközökrıl szóló 93/42/EGK tanácsi irányelv, valamint a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. szeptember 5-i 2007/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre2,

–

tekintettel a francia PIP vállalat által gyártott rossz minıségő szilikon mellimplantátumokkal kapcsolatban a Bizottsághoz intézett 2012. április 18-i kérdésre (O-000101/2012 – B7-0118/2012),

–


A.

mivel a francia egészségügyi hatóságok megállapításai szerint vizsgálat indult egy francia gyártóval (Poly Implant Prothèse) szemben a megfelelıségértékelés céljára benyújtott dokumentumokban megjelölttıl (jóváhagyott orvosi szilikon) eltérı, gyenge minıségő anyag (ipari szilikon) csalárd felhasználása miatt;

B.

mivel nincsenek klinikai és epidemiológiai adatok a PIP mellimplantátumok lehetséges veszélyeire vonatkozóan;

C.

mivel a harmadik generációs implantátumok esetében a szakadási arány a beültetést követı tíz évben 10–15%;

D.

mivel a PIP szilikon mellimplantátumokból vett minta fizikai épségére irányulóan a francia hatóságok által végzett vizsgálatok olyan hiányosságokat tártak fel a PIP implantátumok borítása esetében, amelyek más, forgalomban lévı implantátumoknál nem állnak fenn;

E.

mivel a Bizottság által 2012. január elején megrendelt ÚÚAKTB-jelentés hangsúlyozza, hogy egyes aggályok szerint a kiszakadt vagy szivárgó PIP szilikonimplantátumok gyulladást okozhatnak;

F.

mivel a mellimplantátumok európai szintő nyilvántartásának hiányából fakadóan nem lehet tudni, hogy összesen hány nı kapott implantátumot; mivel azonban az Európai Bizottság által közölt, rendelkezésre álló adatok alapján a világszerte eladott PIP szilikon mellimplantátumok száma 400 000-re becsülhetı; mivel az Egyesült Királyságban (40 000), Franciaországban (30 000), Spanyolországban (10 000), Németországban (7 500) és Portugáliában (2 000) számos nı kapott PIP szilikon mellimplantátumot;

G.

mivel a pácienseknek tudniuk kell, hogy az implantátumok nem tartanak egy életen át, és esetleg ki kell cserélni vagy el kell távolítani ıket; mivel a pácienseknek az implantátumok minıségérıl és az azokhoz főzıdı lehetséges kockázatokról is tájékoztatást kell kapniuk;

1 2

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0021. HL L 247., 2007.9.21., 21. o.

236

H.

mivel az orvostechnikai eszközökrıl szóló európai jogszabály nemzeti jogszabályokba történı átültetése nem vezetett az ilyen jellegő egészségügyi csalás megelızéséhez, ami világszerte súlyos negatív egészségügyi következményekkel járt és fog járni a jövıben is;

I.

mivel ez az egészségügyi csalás rávilágított egy európai és nemzeti szintő hiányosságra, nevezetesen arra, hogy nincs együttmőködés a tagállamok és a nemzetközi közösség között az információk megosztása és a mellékhatásokról való értesítés tekintetében, valamint hogy hiányzik az orvostechnikai eszközökhöz használt alapanyagok nyomon követhetısége;

J.

mivel a PIP implantátumok esete – a csípıimplantátumok esetéhez hasonlóan – rámutat az alapvetı egészségügyi és biztonsági követelményeknek való megfelelıség jelenlegi tanúsítási rendszerének és a bejelentett szervek illetékes nemzeti hatóságok általi – az orvostechnikai eszközökrıl szóló 2007/47/EK irányelv szerinti – ellenırzésének és felügyeletének kudarcára;

K.

mivel az új orvostechnikai eszközök gyors hozzáférhetıségének biztosításával kapcsolatos kívánalmak soha nem élvezhetnek elsıbbséget a páciens biztonságának szavatolásával szemben;

L.

mivel az orvostechnikai eszközökrıl szóló 2007/47/EK irányelvet 2012-ben felülvizsgálják; mivel elengedhetetlen, hogy levonjuk a PIP implantátumok csalárd forgalmazásának tanulságait, és nemzeti és európai szinten egyaránt szigorodjon a felügyelet és a biztonsági ellenırzés, valamint a termékekre vonatkozó forgalomba hozatali követelmények;

M.

mivel a rendelkezésre álló adatok alapján számos PIP implantátumot olyan, nem orvosi szilikonból gyártottak, amely az implantátum borítását esetlegesen károsító összetevıket is tartalmaz, amelyek behatolhatnak a testszövetekbe;

1.

tudomásul veszi, hogy több tagállam azt tanácsolta a pácienseknek, hogy konzultáljanak sebészükkel, vagy elıvigyázatosságból távolíttassák el a PIP által gyártott mellimplantátumukat;

2.

ugyanakkor megállapítja, hogy különbségek vannak a tagállamok között, mivel egyes tagállamok ellentmondó tanácsokat adtak állampolgáraiknak a tennivalókat illetıen, zavart keltve a páciensek körében;

3.

felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévı jogi keretek között – különösen a piacfelügyelet, a biztonsági figyelırendszer és az ellenırzés területén – erısítsék meg az együttmőködést és szigorítsák ellenırzéseket, hogy ezáltal jobban biztosítani lehessen a páciensek biztonságát, különös tekintettel azokra, akik jelentıs kockázatot rejtı orvostechnikai eszközöknek vannak kitéve;

4.

hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az egyes értékeléseket követıen haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak vagy terveznek hozni az ilyen esetek újbóli elıfordulásának lehetıség szerinti megelızése érdekében;

5.

felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelı jogi keretet a mellimplantátumok

237

és általánosságban az orvostechnológia biztonságosságának szavatolása érdekében; 6.

alapvetı és azonnali egyedi intézkedések bevezetését és végrehajtását kéri az orvostechnikai eszközökrıl szóló jelenlegi jogszabályok alapján, különösen az alábbiak céljából: –

a már forgalomban lévı orvostechnikai eszközök – többek között mintavételen alapuló – ellenırzésének megerısítése;

–

annak biztosítása, hogy a megfelelıségértékelés keretében az összes bejelentett szerv teljes mértékben éljen hatáskörével, és gyakran (legalább évente egyszer) végezzen be nem jelentett ellenırzéseket az ellátási lánc egészén és bizonyos beszállítóknál, különösen a legjelentısebb kockázatot rejtı, valamint azon orvostechnikai eszközök beszállítóinál, amelyek tekintetében a felhasználók bejelentései alapján a mellékhatások számának növekedése tapasztalható;

–

a bejelentett szervek tanúsítására és értékelésére vonatkozó kritériumok megerısítése – különös tekintettel a teljes munkaidıs személyzet bizonyított szakértelmére, a szerzıdéses erıforrások használatára, valamint a bejelentett szervek mőködésének és feladatainak átláthatóságára –, továbbá egész Európára kiterjedı kompetenciamenedzsment-rendszer felállítása a bejelentett szervek, személyzetük, ellenıreik és szakértıik számára;

–

a nemzeti hatóságok általi piacfelügyelet és a közöttük történı információcsere javítása az orvostechnikai eszközök mellékhatásainak és az ilyen eszközök piacról való kivonásának nyomon követése tekintetében, a nyomon követhetıség javítása és az orvostechnikai eszközök forgalmazásával kapcsolatos ellenırzı intézkedések jobb figyelemmel kísérése érdekében;

–

a bejelentett szervek nemzeti hatóságok általi felügyeletének tökéletesítése és a tagállamok közötti egységesség biztosítása;

–

az orvostechnológiai innováció ösztönzése, tekintettel arra, hogy az innováció kulcsfontossággal bír napjaink és a jövı egészségügyi kihívásainak leküzdése szempontjából;

–

az orvostechnikai eszközök gyártóinak kötelezése arra, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes nemzeti hatóságot minden tilalomról, korlátozásról, illetve egy vagy több tagállamban folyamatban lévı bírósági eljárásról;

–

az orvostechnikai eszközökre vonatkozó biztonsági figyelırendszer mőködésének javítása, például a páciensek, a betegszervezetek, a páciensek csoportjai és az egészségügyi szakemberek mellékhatások és nemkívánatos következmények illetékes hatóságoknál történı, túlzott bürokratikus terhekkel nem járó bejelentésére való aktív ösztönzésével és a bejelentés megkönnyítésével, a mellékhatásokról szóló jelentésekhez való hozzáférés bejelentett szervek számára történı módszeres biztosításával, valamint a mellékhatásokról és az eszközök forgalomból való kivonásáról szóló értesítések összegyőjtésére és kezelésére irányuló központosított eljárás bevezetésével;

238

–

az orvostechnikai eszközök nyomon követhetıségét, valamint biztonságosságuk és teljesítményük hosszú távú ellenırzését az adatvédelem biztosítása mellett lehetıvé tévı eszközök – például az egységes termékazonosítási rendszer, az implantátum-nyilvántartás, valamint az egyes orvostechnikai eszközökhöz tartozó termékismertetı – bevezetése;

–

a nemzeti hatóságok mellékhatásokról való értesítésének megkönnyítése a betegszervezetek és az egészségügyi szakemberek számára;

–

egységes európai adatbázis létrehozása, amelyben összegyőjtik a forgalomban lévı orvostechnikai eszközökkel, a gazdasági tevékenységek bejegyzésével, a biztonsági figyelırendszerrel és a piac felügyeletével, a klinikai vizsgálatokkal, a bejelentett szervekkel és a kiadott EK tanúsítványokkal kapcsolatos információkat;

7.

felkéri a Bizottságot, hogy legalább a IIb. és a III. osztályba tartozó orvostechnikai eszközök esetében térjen át a bizonyos orvostechnikai eszközök forgalomba hozatala elıtti elızetes engedélyezési rendszerre;

8.

kéri, hogy – amennyiben nemzeti szinten még nem létezik – vezessék be az implantátummal rendelkezık kiskönyvét, amelybe bejegyzik az implantátum egyedi kódját, jellemzıit és lehetséges mellékhatásait, valamint a lehetséges egészségügyi kockázatokra vonatkozó figyelmeztetést és az implantátummal kapcsolatos, mőtét utáni utógondozás lépéseit; a kiskönyvet a sebésznek és a páciensnek is alá kell írnia, és a mőtétbe való beleegyezésnek kell tekinteni;

9.

javasolja, hogy a kórházak a késıbbi lekérdezés céljából ırizzék meg a kiskönyv elektronikus változatát, és megjegyzi, hogy ezt az elektronikus változatot a páciens kérésére könnyen továbbítani lehet az új ellátóhelyre, belföldre és más országba egyaránt;

10.

felszólítja a tagállamokat, hogy eredményesebben hívják fel a figyelmet a plasztikai sebészethez kapcsolódó kockázatokra, és szabályozzák jobban a plasztikai sebészet reklámozását annak biztosítása érdekében, hogy a páciensek az elınyök mellett a kockázatoknak is teljes mértékben tudatában legyenek; hangsúlyozza, hogy a kockázatok jobb értékelésének lehetıvé tétele érdekében fel kell hívni a nık figyelmét arra, hogy a mellimplantátumokat bizonyos idıtartamot követıen – amelynek hossza személyenként változó – ki kell cserélni;

11.

elismeri, hogy azok a páciensek, akikbe már mellimplantátumot ültettek be, esetlegesen utólagos tájékoztatásra, tanácsadásra, orvosi ellenırzésre és útmutatásra, illetve a tokon belüli, illetve kívüli szakadás kiszőrésére irányuló vizsgálatra szorulhatnak;

12.

hangsúlyozza, hogy finomítani kell a mellimplantátumokra vonatkozó tesztelési eljárásokat és szabványokat, hogy jobb ismereteket lehessen szerezni a borítás anyagának a töltıanyaggal és a környezı testnedvekkel való kölcsönhatásáról, valamint a borítás és az implantátum egésze anyagának fáradásáról és szakítószilárdságáról; véleménye szerint fokozottan ösztönözni kell a roncsolásmentes implantátumvizsgálati módszerek fejlesztésére irányuló kutatásokat;

239

13.

nyomatékosan ajánlja, hogy kötelezı nemzeti mellimplantátum-nyilvántartásokon keresztül tartsák nyilván a mellimplantátumos mőtétek részleteit az Európai Unió valamennyi tagállamában; rámutat, hogy a kötelezı nyilvántartás révén a jelentéstétel kötelezıvé válna az összes klinika számára, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a páciensek személyes adatainak belefoglalását a páciensek egyetértéséhez kell kötni; javasolja, hogy ezek a nemzeti nyilvántartások kapcsolódjanak össze egymással, és szükség esetén – például ha jelentıs hiányosságokra derül fény az implantátumoknál – tegyék lehetıvé az információk nyilvántartások közötti cseréjét;

14.

nyomatékosan ajánlja az orvostechnikai eszközökrıl szóló irányelv felülvizsgálatát a csalás kockázatának feltárására és minimalizálására irányuló képesség kiépítése céljából, különös tekintettel a piacfelügyelettel, a biztonsági figyelırendszerrel, valamint a bejelentett szervek mőködésével és feladataival kapcsolatos rendelkezésekre, megelızendı a PIP esetének megismétlıdését;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje az implantátumként használt orvostechnikai eszközök hatékony nyomon követésére irányuló rendszer létrehozásának lehetıségét, különösen a legveszélyesebb – így a III. osztályba tartozó – orvostechnikai eszközökre vonatkozóan;

16.

kéri a Bizottságot, hogy az orvostechnikai eszközökrıl szóló jogszabály közelgı felülvizsgálata során mérlegelje az alábbiakat: a veszélyes orvostechnikai eszközökre vonatkozó – a gyógyszerkészítmények esetében elıírt követelményeknek megfelelı vagy azokhoz hasonló – forgalomba hozatali engedélyeztetés szükségessége; a kötelezı be nem jelentett ellenırzések alkalmazása; a beültetett orvostechnikai eszközök fokozott nyomon követésének szükségessége; az orvostechnikai eszközök súlyos mellékhatásairól, illetve az általuk okozott károkról szóló bejelentésekkel és figyelmeztetéssel kapcsolatos, tagállamok közötti fokozott együttmőködés szükségessége; a bejelentett szervek fokozott ellenırzése; valamint a már forgalomban lévı termékek mintavételen alapuló további tesztelése;

17.

felhívja a Bizottságot, hogy az orvostechnikai eszközökrıl szóló jogszabály közelgı felülvizsgálata során mérlegelje annak szükségességét is, hogy a klinikai kutatások folyamán – különösen a beültethetı orvostechnikai eszközök esetében – megfelelı, embereken végzett vizsgálatokra is sor kerüljön a forgalomba hozatal elıtt;

18.

sürgeti a tagállamokat, hogy legalább évente hajtsanak végre alapos és be nem jelentett ellenırzéseket azon orvostechnikai eszközök vonatkozásában, amelyek a legjelentısebb kockázatokat rejtik, illetve amelyek tekintetében a felhasználók bejelentései alapján a mellékhatások számának növekedése tapasztalható;

19.

nyomatékosan felszólítja a tagállamokat, hogy a szabályok be nem tartása esetén alkalmazzanak szankciókat;

20.

úgy véli, hogy a szóban forgó csalás újabb bizonyíték arra, hogy kollektív jogorvoslati rendszerre van szükség, amely a fent említett 2012. február 2-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelıen segíti a fogyasztókat és a betegeket a kártérítéshez jutásban;

21.

felhívja a tagállamokat, hogy a hatékonyabb biztonsági felügyeleti és egészségvédelmi intézkedések lehetıvé tétele érdekében a központosított adatbázisban győjtsék egybe a mellékhatásokról szóló jelentéseiket és az egyéb szabályozási adatokat, az

240

orvostechnikai eszközökrıl szóló irányelv elıírásainak megfelelıen; 22.

felszólítja a Bizottságot, hogy írjon elı megfelelı toxikológiai értékelést az összes orvostechnikai eszközre vonatkozóan, és tegyen javaslatot az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó karcinogén, mutagén, vagy a reprodukciót károsító anyagok fokozatos kivonására, amennyiben rendelkezésre állnak helyettesítı anyagok;

23.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

241

P7_TA-PROV(2012)0263 Az emberi jogok és a biztonság helyzete a Száhel-övezetben Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a Száhil övben kialakult emberi jogi és biztonsági helyzetrıl (2012/2680(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Maliról/Száhil övrıl szóló, 2012. április 23-i következtetéseire,1

–

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Száhil övrıl szóló, 2012. március 23-i következtetéseire2, amely jóváhagyja a Száhil övben tanácsadással, segítségnyújtással és képzéssel foglalkozó polgári KBVP-misszió válságkezelési koncepcióját,

–

tekintettel a Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos stratégia tekintetében elért elırehaladásról szóló, 2012. márciusi EKSZ-jelentésre,

–

tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a líbiai válság Száhil övben érezhetı hatását értékelı misszióról szóló 2012. évi jelentésére3, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának Maliról szóló, 2012. március 22-i4, március 26-i,5 április 4-i6 és április 9-i7 nyilatkozataira,

–

tekintettel a Tanács Száhil öv biztonságával és fejlesztésével kapcsolatos európai uniós stratégiáról szóló következtetéseire (a Külügyek Tanácsának 3076. ülése),

–

tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlés „Demokratikus lázadások Észak-Afrikában és a Közel-Keleten: következmények az AKCS-országokra, Európára és a világra nézve” címő, 2011. május 18-i,8 valamint „Az arab tavasz és annak a szomszédos szubszaharai államokra gyakorolt hatása” címő, 2011. november 23-i9 állásfoglalásaira,

–

tekintettel a Külügyek Tanácsának 2011. december 1-jei következtetéseire, amelyekben a Tanács arra ösztönözte a fıképviselıt, hogy az Afrikai Unióval szoros együttmőködésben mozdítsa elı a KBVP-szerepvállalásra irányuló elıkészítı munkát a regionális biztonsági képességek megerısítésére a Száhil övben,

–

tekintettel a Tanács Líbiáról szóló, 2011. március 21-i, május 23-i, július 18-i és 2012. március 23-i következtetéseire,

1

9009/2012 sz. dokumentum. 8067/2012 sz. dokumentum. 3 S/2012/42. 4 SC/10590. 5 SC/10592. 6 SC/10600. 7 SC/10603. 8 HL C 327, 2011.11.10., 38. o. 9 HL C 145., 2012.5.23., 34. o.. 2

–

tekintettel az Európai Unió Tanácsa Száhil övre vonatkozó biztonsági és fejlesztési kezdeményezésrıl szóló, 2010. október 1-jei végleges jelentésére,1

–

tekintettel az Európai Unióról szóló szerzıdés (EUSZ) további vonatkozó rendelkezéseire, és különösen annak 3., 6., 21. és 39. cikkére, valamint az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) további vonatkozó rendelkezéseire, és különösen annak 205., 208., 214. és 222. cikkére,

–

tekintettel az AKCS–EU partnerségi megállapodásra (Cotonoui Megállapodás), és különösen annak 1., 8., 25. és 28. cikkére,

–

tekintettel az EU–Afrika béke- és biztonsági partnerségre, és különösen a 2010. november 29–30-án Tripoliban tartott Afrika–EU csúcstalálkozón elfogadott, 2011– 2013-ra szóló cselekvési terv 2., 7. és 8. kezdeményezésére,

–

tekintettel az Afrikai Uniónak a terrorizmus megelızésérıl és leküzdésérıl szóló egyezményéhez csatolt jegyzıkönyvre, amelyet 2004. július 8-án, az Afrikai Unió Konferenciájának 3. rendes ülésszakán fogadtak el Addisz-Abebában,

–

tekintettel Ban Ki Mun luxembourgi parlamentben elmondott 2012. április 17-i beszédére, amelyben felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ne hagyják válasz nélkül azt, hogy a Száhil övben egyre erısödik a konfliktus és a feszültség, súlyos szárazság tombol, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek száma egyre nı, az élelmiszer- és üzemanyagárak pedig emelkednek,

–

tekintettel a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) által a togói Loméban tartott magas szintő találkozójukat követıen a nemzetközi közösséghez intézett június 5-i segélyhívásra, amely a régió élelmezésbiztonságára kívánta felhívni a figyelmet, különös tekintettel Szenegálra, Mauritániára, Malira, Burkina Fasóra és Csádra,

–

tekintettel „A Száhil övben és a környezı országokban kialakuló élelmiszer- és táplálkozási válságra való felkészülés” címő, az Action Against Hunger, az ENSZ Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete (FAO), az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Irodája (OCHA), az ENSZ Gyermekalap (Unicef) és az Élelmezési Világprogram (WFP) által az Ügynökségközi Állandó Bizottság regionális élelmezésbiztonsággal és táplálkozással foglalkozó munkacsoportja nevében kidolgozott stratégiai dokumentumra, amelyet 2012 februárjában tettek naprakésszé és indítottak el stratégiaként, annak érdekében, hogy 2012-ben megfelelıbb választ adjanak a Száhil övben esetlegesen kialakuló újabb élelmiszer- és táplálkozási válságra,

–

tekintettel az ENSZ különbözı ügynökségei – az Unicef, az UNHCR és a WHO – 2012. április 10-i felhívására, hogy biztosítsanak kiegészítı finanszírozást az élelmezésbiztonság Száhil övben tapasztaltható hiánya által érintett több millió személy számára,

–

tekintettel az Unicef felhívására, hogy bocsássanak Mali rendelkezésére 26 millió dollárt annak érdekében, hogy az év végéig kielégíthesse a gyermekek egészségügyi és

1

14361/2010 sz. dokumentum.

táplálkozási szükségleteit, –

tekintettel a Nyugat-Afrikáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen a Maliról szóló, 2012. április 20-i állásfoglalására,1

–

tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyőlés által 2012. május 30-án Horstensben (Dánia) elfogadott, „A líbiai konfliktus politikai hatása a szomszédos uniós és AKCS-államokra” címő állásfoglalásra,

–


A.

mivel a szárazság, az áradások, a talajromlás, az alacsony terméshozam, a magas élelmiszerárak, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítése, a menekültválság, a tartós szegénység, a gyenge kormányzás, valamint a konfliktusok következtében egyre gyengülı biztonsági és emberi jogi helyzet, együttesen emberek millióit érinti a Száhil övben;

B.

mivel a politikai és az élelmezési válság által érintett lakosság rendkívüli szegénységben él, és nem tudja alapvetı emberi szükségleteit kielégíteni, a társadalmi feszültség pedig egyre nı; mivel az érintett személyek többsége nı, akik mindennemő védelmet nélkülöznek, ezért a lakosság különösen kiszolgáltatott csoportját képezik;

C.

mivel az ECOWAS tagállamaiban 2012-ben az elızı évhez képest 9%-kal csökkent a gabonatermesztés, ezen belül a Száhil övezetben 26%-kal, Csádban és Gambiában pedig 50%-kal kevesebb gabona termett;

D.

mivel az ENSZ szerint 18 millió embert érint a szárazsággal és a konfliktussal összefüggı válság a Száhil öv nyugat-afrikai részében, ahol tavaly több mint 200 000 gyermek halt meg alultápláltságban, és további egy milliót fenyeget súlyos akut alultápláltság;

E.

mivel az államok törékenysége, a rossz kormányzás és a korrupció a Száhil öv országaiban a gazdaságok tartós szegénységet eredményezı fejletlenségével kiegészítve tökéletes környezetet teremt a terrorista csoportok, a kábítószer- és embercsempészek, a kalózkodással, fegyverkereskedelemmel és pénzmosással foglalkozó csoportok, az illegális bevándorlás és a szervezett bőnözıi hálózatok számára, ami destabilizálja a régiót és negatív hatással van a szomszédos államokra;

F.

mivel a régióban ijesztı mértékben megerısödtek a latin-amerikai és nyugat- és középafrikai kábítószercsempész csoportok közötti kapcsolatok, és mivel ez a régió immár – a világ kokainfogyasztásának 25%-áért felelıs – Európa felé áramló kábítószerkereskedelemben is lényeges tranzitállomás; mivel ezek a trendek az Európai Unió erıteljesebb fellépését követelik meg;

G.

mivel a Líbiában és Maliban uralkodó konfliktus, amely a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek százezreit kényszerítette Burkina Fasóba, Nigerbe és Mauritániába, negatívan befolyásolta az élelmezésbiztonság akut hiányával, vízhiánnyal, növekvı bőnözéssel és súlyos instabilitással sújtott régió biztonságát;

1

Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0141.

H.

mivel a líbiai konfliktus következtében drasztikus módon megemelkedett a száhilszaharai régióban található fegyverek száma és oda beáramló nehézfegyverzet mennyisége, ami komolyan veszélyezteti az egész szubrégió biztonságát és stabilitását, amennyiben a fegyverek a régióban nagy számban megtalálható különféle terrorista, bőnözıi és kábítószercsempész csoportok kezébe kerülnek;

I.

mivel fennáll a veszélye annak, hogy a Líbiából, Nigerbıl, Csádból, Maliból és Mauritániából nagy mennyiségő fegyverrel és munícióval visszatérı egykori harcosok beállnak az al-Kaida az Iszlám Maghreb Földjén szervezettel kapcsolatban álló lázadó csoportokba és mozgalmakba, illetve bőnözıi bandákba, és így hozzájárulnak az egész régió destabilizálásához;

J.

tekintettel a tolerancia, a szolidaritás és az emberek tiszteletének hagyományaira, amihez az iszlám e régióban gyakorolt formája ragaszkodik;

K.

mivel a tényleges társadalmi-gazdasági fejlıdés hiánya, az erıforrások igazságtalan elosztása, a fiatalok körében tapasztalható nagyarányú munkanélküliség, a tartós szegénység, a munkahelyi biztonság hiánya, valamint a reménytelen társadalmi nélkülözés jelentıs szerepet játszanak abban, hogy fiatalok terrorista csoportokhoz csatlakoznak;

L.

mivel a lázadó csoportok számának növekedése (pl. a Boko Haram Csádban és Nigériában) a Száhil öv egészének biztonságát fenyegeti;

M.

mivel ez a fejlemény – a tuareg irredentizmus újbóli fellángolásával olyan államokban, mint Mali és Niger – veszélyezteti a száhil-szaharai régió országainak stabilitását és területi integritását, különös tekintettel Mauritániára és Burkina Fasóra;

N.

mivel a száhil-szaharai régióban terrorista csoportok, valamint kábítószer-, fegyver-, cigaretta- és emberkereskedelemmel foglalkozó bandák nem titkoltan kapcsolatban állnak egymással; mivel különösen az elmúlt években számos európait raboltak el és ejtettek fogságba;

O.

mivel a Száhel-övezetben a terrorizmus ellen vívott küzdelem egyik elemeként a fejlesztés, a társadalmi igazságosság, a jogállamiság és az integráció elımozdítására irányuló aktív politikát kell folytatni; mivel a lakosság helyi csoportjai számára olyan gazdasági lehetıségeket kell kilátásba helyezni, amelyek alternatívát biztosítanak az illegális gazdasággal szemben;

P.

mivel a Száhel-öv döntı fontosságú terület a szubszaharai Afrika és Európa között, és mivel a száhil-szaharai övezetben fennálló helyzet ezért Afrika és Európa számára egyaránt kulcsfontosságú biztonsági kérdés;

Q.

mivel minden nemzetközi, regionális és nemzeti érdekelt felet mozgósítani kell a terrorizmus elleni küzdelem fokozása és a régió biztonságának megerısítése érdekében, többek között strukturált párbeszéd révén;

R.

mivel az uniós stratégia a Száhil öv kulcsfontosságú államaként kezeli Mauritániát, Malit és Nigert, és kitart amellett, hogy a kormányzati kapacitás hiánya és a rendszerszintő szegénység kölcsönösen erısítik egymást;

S.

mivel a bizonytalanság súlyos következményekkel jár a régió gazdaságára – ezen belül különösen a bányászatra és az idegenforgalmi ágazatra –, fejlıdésére és a munkahelyteremtésre; mivel a biztonsági helyzet romlása következtében a szubrégió számos országában álltak le fejlesztési projektek, fiatalok sokaságát kényszerítve munkanélküliségre, miközben az ı helyzetük bizonytalanná válásából a terrorista vagy bőnözıi csoportok profitálhatnak;

1.

mély aggodalmát fejezi ki a Száhil övben uralkodó biztonsági helyzet romlása miatt, és felhívja az EU-t, hogy mőködjön szorosan együtt a régió országainak hatóságaival és parlamentjeivel, a civil társadalommal, valamint a regionális és nemzetközi szervekkel, beleértve az Afrikai Uniót és az ECOWAS-t annak érdekében, hogy átfogóan kezeljék a szegénység politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti meghatározó kiváltó okait, támogassák a gazdasági fejlıdést, a jó kormányzást és a helyi lakosság számára biztosított kulcsfontosságú infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz történı jobb hozzáférést, segítsék az állami intézmények, az igazságszolgáltatás, a rendırség és a vámügyi szervek konszolidációját a biztonság és a jogállamiság régióban történı megerısítése céljából;

2.

feltétel nélkül elítél a hatalom erıszakos megragadására irányuló valamennyi kísérletet, valamint a minden terrorista cselekményt, a kórházak, iskolák, segélyszervezetek és állami épületek megtámadását, a saria jogot alkalmazó kegyetlen és embertelen büntetéseket, a háborús bőntetteket, az emberrablásokat és a Mali lakossága ellen elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket, különösen a lázadók ellenırzése alatt tartott északi területeken, valamint felhívja a mali hatóságokat és a tuareg felszabadítási mozgalmat, hogy konstruktív párbeszéd útján alakítson ki békés és tartós megoldást;

3.

elítéli különösen a civil lakosság elleni atrocitásokat, amelyek fıként nık és gyermekek ellen irányultak, és mindenekelıtt elítéli az emberrablás és nemi erıszak háborús eszközként való alkalmazását

4.

sürgeti a fıképviselıt/alelnököt, hogy gyorsítsa meg a Száhil-övezetre vonatkozó uniós biztonsági és fejlesztési stratégia különbözı elemeinek végrehajtását; támogatja a Tanács azirányú elkötelezettségét, hogy járuljon hozzá olyan békés, stabil régió kialakításához, ahol biztosított az élelmiszer önellátás;

5.

emlékeztet arra, hogy a biztonság és fejlıdés szorosan összefügg egymással, és ezért a biztonsági helyzet szerves része a gazdasági növekedésnek, valamint a szegénység csökkentésének a régióban; ezért felhívja az EU-t, hogy alkosson eszközöket annak érdekében, hogy javuljon a régió biztonsága, koncentrálva különösen az érintett országok kapacitásépítésére, valamint a fı regionális szereplık közötti átfogó párbeszédre;

6.

felhívja a Bizottságot és az EEAS-t, hogy az uniós biztonsági és fejlesztési stratégia Száhilben történı végrehajtása során fogadja el azt a mindenek felett álló elvet, mely a biztonságot a fejlesztési szükségletekkel, különösen az élelmiszerbiztonsággal köti össze, az alábbi négy fajta cselekvéscsoportra koncentrálva: fejlesztés, jó kormányzás és belsı konfliktus kezelés; politikai és diplomáciai cselekvés; biztonságra és jogállamiság; az erıszakos szélsıségesség és radikalizálódás elleni harc;

7.

üdvözli a terrorizmus ellenes Száhil programot, a nyugat-afrikai információs rendszert,

az ECOWS béke és biztonsági projektet, valamint az ECOWAS drog és bőnüldözési cselekvési tervet, amelyet az uniós biztonsági és fejlesztési stratégia keretében vállaltak a Száhilban, valamint az olyan regionális kezdeményezéseket, mint amelyeket az afrikai terrorizmussal foglalkozó tanulmányok és kutatások központja (ACSRT) szervezett a nemzeti jogrendszerek terrorizmusra adott válaszadási képességérıl; 8.

az a véleménye, hogy az uniós biztonsági és fejlesztési stratégiának a Száhilban, miközben pozitív eredményeket hoz, foglalkoznia kell a széttagolódás kockázatával, és javítania kell az EU által a Száhillal kapcsolatos kérdéseket kezelı különbözı eszközökön belül vállalt cselekvések összehangolását;

9.

felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy mobilizálják a rendelkezésükre álló valamennyi eszközt azért, hogy elısegítsék a biztonságot és fejlesztést a SzáhilSzahara régióban a régió országaival, az Egyesült Nemzetekkel és más nemzetközi partnerekkel való együttmőködésben;

10.

üdvözli a 80 millió dolláros nyugat-afrikai közösségi csomagot, amelyet a Száhil övben uralkodó válságra adott válaszként különítettek el, valamint azt, hogy az EU Száhil övnek nyújtott humanitárius segélyét 45 millió euróról több mint 120 millió euróra emelték 2012 kezdete óta, valamint minden oldalt arra sürget, hogy biztosítsa, hogy ez a segély az arra rászorulókat segíti; ugyanakkor felhívja a nemzetközi közösséget, hogy tegyen pénzügyi erıfeszítéseket a régióban uralkodó élelmiszerválság és a biztonság hiánya kérdésének kezelésére;

11.

rámutat, hogy a Száhil egyike azon régióknak, amelyeket a leginkább érint az éghajlatváltozás, valamint a biodiverzitás eltőnése, aminek jelentıs hatása van a mezıgazdaságra, a gazdálkodókra és a helyiek életére, illetve ami növeli a szegénységet és az egyenlıtlenségeket; üdvözli a FAO által hozott intézkedést a száhili aszályellenırzésért felelıs állandó államközi bizottsággal (CILSS), az éhezés korai elırejelzı rendszereinek hálózatával (FEWSNET), a WFP-vel és a kormányokkal való együttmőködésben;

12.

sürgeti az EU-t, hogy a többi adományozóval való együttmőködés során mutasson markáns vezetıi erényeket és hozzon gyors intézkedést annak érdekében, hogy meg lehessen elızni, hogy a Száhil övben a válság katasztrófába torkolljon, mivel a régióban a humanitárius helyzet a várakozások szerint kritikus marad legalábbis az idei év ıszi fı betakarítási szezonjáig;

13.

meggyızıdése, hogy elengedhetetlen a nemzetközi közösség számára, hogy közép- és hosszú távon intézkedéseit az érintett lakosságok azon képességének megerısítésére koncentrálják, hogy megbirkózzanak a jövıbeli szárazságokkal és más sokkokkal a sürgısségi támogatásoktól való függıség csökkentése és az éhezésre adott válaszokkal összefüggı stratégiák javítása, illetve a strukturális sérülékenységek elleni harc, illetve ennek során a probléma elleni hatékony küzdelem érdekében;

14.

sürgeti az EU-t és a nemzetközi közösséget, hogy tevékenységeit koncentrálja azon erıfeszítésekre, melyek célja, hogy védelmezzék a leginkább védelemre szoruló háztartások megélhetését, erısítsék a szarvasmarhatartók, a mezıgazdasági dolgozók és gazdálkodók alkalmazkodó képességét, támogassák az olyan természeti erıforrások kezelését és megırzését, mint a víz, a fák és a talaj, biztosítsanak integrált sürgısségi

tápanyag ellátást a leginkább rászoruló családoknak, különösen a nıknek, erısítsék meg a katasztrófa kockázatcsökkentést és kezelést helyi, nemzeti és regionális szinten, valamint támogassák az élelmiszerbiztonsági információ kezelés és a korai elırejelzı rendszerek koordinációját és megerısítését; 15.

úgy véli, hogy sürgısen szükség van a párbeszéd megerısítését célzó és a helyi közösségek azon képességét növelı kezdeményezések támogatására, hogy ellenálljanak a terrorizmus csábításának és szembeszálljanak vele, illetve elriasszanak a fiatalok terroristák és más bőnözıi csoportok általi toborzásától, beleértve a fiatalok foglalkoztatásának és képzésének támogatását is;

16.

sürgeti a Száhil-Szahara régió államait, az új líbiai hatóságokat és az illetékes multilaterális ügynökségeket, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést, hogy megállítsák a fegyverek elterjedését a régióban, illetve hozzanak létre megfelelı mechanizmusokat a nemzeti határok régiókon átívelı ellenırzésére és biztosítására, beleértve a kézi fegyverek és könnyőfegyverek szállítását, illetve hajtsanak végre programokat az illegális kézi fegyverek és könnyőfegyverek begyőjtésére és megsemmisítésére, valamint kezdeményezzenek intézkedéseket az információcserére és a közös biztonsági mőveletek indítására a régióban;

17.

üdvözli a közös személyzeti mőveleti bizottság (CEMOC) 2010-es létrehozását Algéria, Mali, Mauritánia és Niger által a terrorizmus, a szervezett bőnözés és a drogkereskedelem Száhil-Szahara régióban történı koordinációja érdekében;

18.

felhívja általában a nemzetközi közösséget, és különösen az EU-t, hogy mélyítsék el együttmőködésüket a Száhil-Szahara régió országaival és az ECOWAS-szal a terrorizmus és a szervezett bőnözé elleni harcban az alrégióban, különösen a CEMOC részére rendelkezésére álló erıforrások növelésével;

19.

felszólít arra, hogy a terrorizmus ellen hozott minden intézkedés feleljen meg a nemzetközi emberi jogi egyezményeknek és jegyzıkönyveknek;

20.

hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedéseket kellene tenni, hogy elvágják a terroristák és bőntársai finanszírozásának forrásait, és felhívja a régió államait, hogy hozzák meg az Egyesült Nemzetek drog és bőnüldözésre szakosodott irodája által támogatott intézkedéseket, mégpedig a büntetıjogi igazságszolgálatás rendszerének reformja, a korrupció ellenes jogszabályok, a könnyő fegyverek kereskedelmének jobb figyelemmel kísérése valamint a gyanúsítottak bankszámláinak befagyasztása terén;

21.

emlékeztet és elítéli, hogy 2011. november 24–25-én két francia, egy svéd, egy holland és egy brit útlevéllel rendelkezı dél-afrikai állampolgárt elraboltak, az emberrablóknak ellenszegülı német állampolgárt pedig megölték; megállapítja, hogy ezzel a Száhelövezetben fogva tartott európai túszok száma tizenkettıre emelkedett, mivel az alKáida Maghreb-országokban mőködı szervezete 2011 októberében további két spanyol és egy olasz állampolgárt rabolt el Nyugat-Algériában, 2010 szeptemberében pedig négy francia állampolgárt Nigerben, 2012. április 15-én pedig egy svájci misszionáriust Timbuktuban;

22.

reménnyel tölti el, hogy a Mali kormánya által hivatalosan kért európai biztonságvédelmi politika (ESDP) missziója segíteni fogja az alrégió országait, hogy hatékonyabban ellenırizzék határaikat, és különösen hogy küzdjenek a fegyver-, drog-

és emberkereskedelemmel szemben; 23.

elismerését fejezi ki az ECOWAS, az Afrikai Unió és az ENSZ, valamint a szomszédos országok által foganatosított intézkedések miatt, amelyek célja Mali alkotmányos rendjének gyors helyreállítása és konkrét lépések kezdeményezése az ország függetlenségének, egységének és területi integritásának megırzése érdekében; tudomásul veszi a 2012. április 14–15-én Ouagadougou-ban Blaise Compaoré, Burkina Faso elnöke, az ECOWAS által kinevezett közvetítı védnöksége alatt rendezett konferencia eredményeit, és abbéli reményének ad hangot, hogy az átmenetre vonatkozóan elıírt ütemtervet és részletes rendelkezéseket mielıbb pontosítani lehet;

24.

felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fordítsanak különös figyelmet a Száhel-övezetben élı nık és lányok helyzetére, és tegyenek meg minden ahhoz szükséges intézkedést, hogy megóvják ıket az erıszak minden formájától és emberi jogaik megsértésétıl;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, az ENSZ-nek és az Afrikai Unió fıtitkárának, az ECOWAS-nak és az EU tagállamainak.

P7_TA-PROV(2012)0264 A büntetlenség néhány esete a Fülöp-szigeteken Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása a büntetlenség eseteirıl a Fülöpszigeteken (2012/2681(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányára és az ahhoz csatolt jegyzıkönyvre, amelyet a Fülöp-szigetek is aláírt,

–

tekintettel a Bizottságnak a Fülöp-szigetekkel kapcsolatos, a 2007–2013-as idıszakra vonatkozó országstratégiai dokumentumára,

–

tekintettel az EU-Fülöp-szigetek igazságügyi támogató program finanszírozásáról szóló megállapodásra, amelyet 2009 októberében írtak alá, és amelynek célja a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések elkövetıi elleni bírósági eljárások felgyorsítása, valamint az új „Igazságszolgáltatás mindenki számára” címő programra,

–

tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigetek a közelmúltban ratifikálta a Nemzetközi Büntetıbíróság Római Statútumát, valamint a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızésérıl szóló egyezmény kiegészítı jegyzıkönyvét,

–

tekintettel az ENSZ munkacsoportja által 2012. május 13-án a Fülöp-szigetek egyetemes idıszakos felülvizsgálatáról kiadott jelentésére,

–

tekintettel Catherine Ashton alelnök/fıképviselı 2012. április 24-i nyilatkozatára,

–

tekintettel a Fülöp-szigetekrıl korábban elfogadott állásfoglalásaira, különösen a 2010. január 21-i állásfoglalására1,

–

tekintettel eljárási szabályzata 122. cikkének (5) bekezdésére, valamint 110.cikkének (4) bekezdésére,

A.

mivel Esmail Amil Enog, maguindanaói Ampatuan család alkalmazottja 2012 márciusában eltőnt, miután bíróság elıtt tanúskodott arról, hogy gépkocsin a milíciához tartozó fegyvereseket szállított arra a helyszínre, ahol 2009-ben 57 embert mészároltak le; mivel 2012. május 31-én megtalálták kínzás nyomait viselı, megcsonkított testét;

B.

mivel egy eddig példátlan fellépés keretében az Ampatuan család vezetı tagjai ellen vádat emeltek a maguindanaói mészárlás kitervelése miatt, majd a 2009. november 23i eseményeket követıen letartóztatták ıket, továbbá befagyasztották a klán 28 tagjának és szövetségesének eszközeit és bankszámláit;

C.

mivel 2010. szeptember 8-án Manilában megkezdıdött a maguindanaói mészárlás végrehajtásával vádolt személyek tárgyalása; mivel Andal Ampatuant és több fiát bíróság elé állították a mészárlás elkövetésének vádjával, de mintegy 100 további

1

HL C 305. E, 2010.11.11., 11. o.

gyanúsított továbbra is szabadlábon van; D.

mivel az eljárás 2010-es megkezdése óta Esmail Enog a harmadik kivégzett tanú, de más tanúk rokonai is ellenük irányuló támadásokról, fenyegetésekrıl, megvesztegetési kísérletekrıl vagy zaklatásról számoltak be;

E.

mivel Enog brutális halála egyértelmően jelzi, hogy a maguindanaói mészárlást is lehetıvé tévı, büntetlenséget biztosító légkör ma is fennáll az országban;

F.

mivel nemzetközi sajtójelentések szerint 2012-ben négy újságírót öltek meg, és emberi jogi megfigyelı szervezetek a Fülöp-szigeteket a média képviselıi számára veszélyes országként tartják számon;

G.

mivel Aquino elnök hatalomra kerülése óta a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések és az erıszakos eltőnések száma jelentısen visszaesett; mivel ugyanakkor a kormány továbbra sem képes kellı hatékonysággal fellépni az ilyen cselekedetek elkövetıinek széleskörő büntetlenségével szemben, és visszaszorítani az országban a politikai indítékú erıszakot;

H.

mivel emberi jogi szervezetek szerint az elmúlt évtizedben több száz, bírósági tárgyalás nélküli kivégzést követtek el, melyek közül mindössze hét ügyben folytattak le sikeres eljárást az elkövetık ellen, Aquino elnök hatalomra jutása óta pedig egy ilyen ügyben sem indult eljárás;

I.

mivel a maguindanaói mészárlást követıen a kormány független bizottságot hozott létre a magánhadseregek ellen az ilyen milíciák feloszlatása céljából, de konkrét eredményeket még nem tudtak felmutatni;

J.

mivel a magánhadseregek elleni független bizottság 2011. májusi jelentése szerint legalább 72 aktív, magánkézben lévı fegyveres csoport mőködik az ország területén;

K.

mivel a Fülöp-szigetek legutóbbi egyetemes idıszakos felülvizsgálata újra a 2008-as ajánlások végrehajtására, nevezetesen a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések, az erıszakos eltőnések és kínzások elkövetıi büntetlenségének felszámolására és a felelısök bíróság elé állítására, a kínzások, a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések és az erıszakos eltőnések teljes betiltására irányuló erıfeszítések fokozására, a büntetlenség felszámolására és az elkövetık bíróság elé állítására, valamint az újságírók és az emberi jogi jogvédık megfelelı védelmének biztosítására szólított fel;

L.

mivel a Fülöp-szigetek szenátusa 2011 júniusában, a parlament alsóháza pedig 2012 májusban elfogadta az erıszakos eltőnésekrıl szóló törvényt;

1.

határozottan elítéli a maguindanaói mészárlás harmadik tanúja, valamint négy újságíró meggyilkolását, és szolidaritását fejezi ki az elhunytak családtagjai felé;

2.

súlyos aggályainak ad hangot az igazságszolgáltatás függetlenségét illetıen, valamint az országban elkövetett emberi jogi jogsértések kapcsán, és felszólít a közelmúltbeli gyilkossági ügyek azonnali, független kivizsgálására;

3.

kéri a Fülöp-szigetek kormányát, hogy tegyen további intézkedéseket a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések, az erıszakos eltőnések és kínzások elkövetıi

büntetlenségének felszámolása és a felelısök bíróság elé állítása érdekében, ideértve a maguindanaói mészárlás elkövetıit is, akik ma is szabadlábon vannak; felszólít továbbá valamennyi eltüntetett személy szabadon bocsátására, és minden egyéb megoldatlan eset felderítésére; 4.

üdvözli, hogy a maguindanaói mészárlás ügyében 196 személy ellen eljárás indult, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy a perben eddig nem sikerült tényleges elırelépést elérni;

5.

sürgeti a Fülöp-szigetek kormányát, hogy ratifikálja a minden egyénnek az erıszakos eltüntetéssel szembeni védelmérıl szóló nemzetközi egyezményt, és léptesse hatályba az erıszakos eltőnésekrıl szóló törvényt;

6.

kéri a Fülöp-szigetek kormányát, hogy biztosítsa az emberi jogi jogvédık, a szakszervezeti tagok és újságírók megfelelı védelmét, hatékonyan vizsgálja ki az újságírókat ért támadásokat, és indítson eljárást a támadók ellen, továbbá vezessen be az ország jogrendjébe az ilyen cselekmények tilalmáról szóló, büntetıjogi szankciókat tartalmazó szigorú jogszabályokat;

7.

sürgeti az állami hatóságokat, hogy a súlyos emberi jogi jogsértésekkel járó ügyekben – különösen azokban, ahol az elkövetık vélhetıen katonák, rendırök vagy állami tisztviselık – az emberi jogi bizottság keretében hozzanak létre speciális tanú- és áldozatvédelmi programot, amely kiterjed a tanúk családjának védelmére is;

8.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rendıri ırizet során továbbra is széles körben elıfordul kínzás és bántalmazás, és sürgeti a fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy a 2009es nemzeti terrorellenes törvény megsértése eseteiben fokozzák fellépéseik szigorát;

9.

sürgeti a kormányt, hogy haladéktalanul tiltsa be és oszlassa fel a paramilitáris erıket (ideértve a hadsereg vezetése alatt tevékenykedı paramilitáris csoportokat is) és helyi milíciákat, és érje el, hogy a polgári fegyveres egységek, többek között a Civil Fegyveres Erık Földrajzi Egységei és a Civil Önkéntes Szervezetek nevő csoportok teljes katonai és rendıri ellenırzés alá kerüljenek;

10.

felszólítja a kormányt, hogy tegyen konkrét lépéseket a legutóbbi egyetemes idıszakos felülvizsgálat alkalmával a Fülöp-szigeteknek kiadott ajánlások végrehajtására; sürgeti a kormányt, hogy a magánhadseregek mőködésének betiltása érdekében azonnali hatállyal vonja vissza az 546. sz. végrehajtási rendeletét;

11.

üdvözli, hogy a Fülöp-szigetek a 2011. augusztus 30-án ratifikálta a Nemzetközi Büntetıbíróság Római Statútumát, és 2012. április 17-én ratifikálta a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelızésérıl szóló egyezmény kiegészítı jegyzıkönyvét,

12.

üdvözli a Fülöp-szigetek kormánya által a gyilkosságok megakadályozása és az elkövetık bíróság elé állítása érdekében tett fontos lépéseket, valamint azt, hogy a bírósági tárgyalás nélküli kivégzések, az erıszakos eltőnések kivizsgálása érdekében új munkacsoportot állított fel, elkötelezett ügyészek részvételével;

13.

üdvözli az EPJUST program sikeres végrehajtását, és az „Igazságszolgáltatás mindenki számára” elnevezéső, új EU-Fülöp-szigetek igazságügyi támogató programot, amely

hamarosan útjára indul, és amelynek keretében a 2012–2015 közötti idıszakban 10 millió eurót fordítanak az igazságszolgáltatáshoz való egyenlı hozzáférés elımozdítására, és ennek egyetemes, minden polgár tekintetében történı végrehajtására, különös tekintettel a szegény és hátrányos helyzető személyekre, kivált a nıkre, a gyermekekre, a kisebbségekre és az ıslakos népekre, valamint az emberi jogi és társadalmi aktivistákra; 14.

felszólítja a Fülöp-szigetek kormányát, hogy tegye lehetıvé az ENSZ különmegbízottjának látogatását az országban kialakult emberi jogi helyzet felmérése céljából;

15.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Fülöp-szigetek elnökének és kormányának, az ENSZ emberi jogi fıbiztosának, valamint az ASEAN-tagállamok kormányainak.

P7_TA-PROV(2012)0265 Az etnikai kisebbségek helyzete Iránban Az Európai Parlament 2012. június 14-i állásfoglalása az Iránban élı etnikai kisebbségek helyzetérıl (2012/2682(RSP)) Az Európai Parlament, –

tekintettel az iráni helyzetrıl szóló, és különösen az emberi jogokra vonatkozó korábbi állásfoglalásaira,

–

tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó ENSZ-különmegbízott megbízatásának létrehozásáról szóló 16/9. számú határozatára,

–

tekintettel az iráni emberi jogokkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott 2011. szeptember 23-i és 2012. március 6-i jelentésére az emberi jogok helyzetérıl az Iráni Iszlám Köztársaságban,

–

tekintettel Catherine Ashton fıképviselı szóvivıjének a halálbüntetés iráni alkalmazásával kapcsolatban tett, 2012. május 30-i nyilatkozatára,

–

tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICESCR), valamint a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezményre, amelyek mindegyikének Irán is részes fele,

–


A.

mivel az Iránban jelenleg tapasztalható emberi jogi helyzetet az alapvetı jogok szisztematikus és folyamatos megsértése jellemzi; mivel az iráni kisebbségek továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek és zaklatásnak vannak kitéve etnikai vagy vallási hátterük miatt; mivel az elmúlt hónapokban a kisebbségek egyes csoportjai tüntettek a jogaikért, és mivel ez a résztvevık nagyarányú bebörtönzéséhez vezetett;

B.

mivel az iráni ahvázi arab kisebbség hat tagját bíróság elé állították, miután majdnem egy éven át vádemelés nélkül ırizetben tartották ıket e kisebbség nevében folytatott tevékenységeikért; mivel fennáll annak az alapos gyanúja, hogy nem részesítik majd ıket tisztességes eljárásban, és hogy kínozni vagy bántalmazni fogják ıket;

C.

mivel 2012. június 5-én például egy iráni-kurd fogoly, Mohamed Mehdi Zalieh, meghalt a Radzsaishar börtönben a börtönhatóságok által nyújtott rossz orvosi ellátás következtében;

D.

mivel az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmánya hivatalosan rendelkezik az etnikai kisebbségek tisztességes bánásmódban részesítésérıl; mivel azonban a gyakorlatban az etnikai kisebbségek tagjai – mint az azerik, az arabok, a kurdok és a beludzsok – az emberi és polgári jogok különféle módon való megsértését kénytelenek tapasztalni,

többek között csorbul a gyülekezési, egyesülési és szólásszabadságukhoz főzıdı joguk; E.

mivel széles körben elterjedt a kisebbségekhez tartozókkal szembeni hátrányos társadalmi-gazdasági megkülönböztetés, ami többek között a föld és magántulajdon elkobozásában, a foglalkoztatás megtagadásában és a szociális, kulturális és nyelvi jogokra alkalmazott megszorításokban nyilvánul meg, és ami a faji diszkrimináció valamennyi formájának felszámolásáról szóló nemzetközi egyezmény és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya megsértését jelenti;

F.

mivel az etnikai kisebbségekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés jelentıs hatással van az oktatásra, hiszen a kisebbségek lakta területeken mőködı iskolák gyakran szegények, valamint a lemorzsolódás és az írástudatlanság aránya ezeken a területeken rendszerint magasabb az országos átlagnál, ami hozzájárul a nemzeti és etnikai kisebbségek alulreprezentáltságához a kormányban betölthetı magas rangú pozíciók tekintetében;

G.

mivel a nem perzsa nık a perifériára szorult közösségek tagjaiként és nıkként kétszeres hátrányos megkülönböztetésben részesülnek Iránban, ahol a jogrendszer különösen korlátozza a jogaikat;

H.

mivel az utóbbi években a kivégzések – többek között a fiatalokat érintı kivégzések – számának drasztikus növekedését jelentették Iránban; mivel rendszeresen alkalmazzák a halálbüntetést olyan esetekben, amikor megtagadják a gyanúsított tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, illetve olyan bőntények esetén, amelyek a nemzetközi normák értelmében nem tartoznak a „legsúlyosabb bőncselekmény” kategóriába;

1.

komoly aggodalmának ad hangot az Iránban tapasztalható, folyamatosan romló emberi jogi helyzet miatt, ideértve az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozók helyzetét is, tekintettel a rendszeresen elıforduló politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális alapú megkülönböztetésre;

2.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy szüntessék be az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozókkal szembeni – hivatalosan elismert vagy egyéb – megkülönböztetés valamennyi formáját; követeli, hogy a kisebbségekhez tartozó valamennyi személy gyakorolhassa az iráni alkotmány és a nemzetközi jog által lefektetett jogait, többek között a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában és a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában elıírt garanciákat, mivel Irán mindkettınek részes fele;

3.

felszólítja az iráni hatóságokat annak biztosítására, hogy az iráni ahvázi arab kisebbség letartóztatott tagjait – Mohamed Ali Amúrit, Rahmán Asakerehet, Hásim Saabáni Amúrit, Hádi Rasídit, Sajed Dzsáber al-Bosókát és Sajed Muhtár al-Bosókát – a tisztességes eljárásokra vonatkozó nemzetközi normák szerint állítsák bíróság elé, kellıen megvédve ıket a kínzástól és a kegyetlen bánásmód egyéb formáitól, valamint elkerülve a halálbüntetés kiszabását;

4.

sürgeti az iráni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon a kisebbségi jogok békés támogatása miatt börtönbe zárt valamennyi aktivistát;

5.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányának

megfelelıen tartsák tiszteletben az etnikai kisebbségek jogát arra, hogy akár otthon, akár nyilvánosan saját nyelvüket használják, valamint garantálják a kisebbségi nyelveken folyó oktatást; 6.

felszólítja az ENSZ kisebbségi ügyekkel foglalkozó független szakértıjét, valamint a rasszizmus, az idegengyőlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenlegi formáival foglalkozó különleges ENSZ-elıadót, hogy kérvényezzék, hogy az emberi jogi helyzettel és különösen a kisebbségek nehéz helyzetével kapcsolatos jelentés elkészítése érdekében látogatást tehessenek Iránba;

7.

felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az iráni alkotmánynak és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának megfelelıen garantálják a vallásszabadságot, és a gyakorlatban vessenek véget a vallási kisebbségekkel, mint például a nem síita muszlimokkal, az asszírokkal és más keresztény csoportokkal szembeni megkülönböztetésnek és zaklatásuknak, a bahái kisebbség módszeres üldözésének, valamint az iszlám hitrıl áttértekkel szemben a halálbüntetés alkalmazásának;

8.

felszólítja a Bizottságot, hogy a Parlamenttel szoros együttmőködésben hatékonyan használja ki a demokrácia és az emberi jogok új eszközét Iránban a demokrácia támogatása és az emberi jogok – beleértve a kisebbségekhez tartozók jogai – tiszteletben tartásának elımozdítása érdekében;

9.

határozottan elítéli a halálbüntetés alkalmazását Iránban, és felszólítja az iráni hatóságokat, hogy az ENSZ Közgyőlése 62/149. és 63/138. számú határozatainak megfelelıen a halálbüntetés eltörléséig vezessenek be a kivégzésekre vonatkozó moratóriumot; sürgeti a kormányt, hogy tiltsa be a fiatalkorúak kivégzését, és változtassa meg az összes jelenlegi, fiatalokra vonatkozó halálos ítéletet;

10.

ismételten megerısíti, hogy kész valamennyi szinten – az ENSZ Alapokmányában és az ENSZ-egyezményekben lefektetett egyetemes értékek mentén – emberi jogi párbeszédet folytatni Iránnal;

11.

felszólítja az iráni hatóságokat annak bizonyítására, hogy teljes mértékben elkötelezték magukat a nemzetközi közösséggel folytatott, az országban tapasztalható emberi jogi helyzet javítására irányuló együttmőködés mellett; hangsúlyozza, hogy szükség van az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ emberi jogi mechanizmusai szorosabb bevonására;

12.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, az ENSZ fıtitkárának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, a legfıbb vezetı hivatalának, valamint Iráni Iszlám Köztársaság kormányának és parlamentjének.

P7_TA-PROV(2012)0266 A hirtelen szívmegállás tudatosításának európai hete Az Európai Parlament 2012. június 14-i nyilatkozata a hirtelen szívmegállás tudatosítása európai hetének bevezetésérıl Az Európai Parlament, –


A.

mivel Európában évente megközelítıleg 400 000 emberrel fordul elı a kórházon kívüli hirtelen szívleállás, amit kevesebb mint 10%-uk él túl;

B.

mivel számos egészségesnek tőnı áldozat túlélése a szemtanúk által elvégzett kardiopulmonáris reszuszcitáció (újraélesztés) és a rövid idın belüli defibrilláció függvénye, és mivel a 3-4 percen belül történı beavatkozás több mint 50%-kal növelheti a túlélés esélyét;

C.

mivel Európában csak részleges az automata külsı defibrillátor használatára irányuló programok megvalósítása;

1.

felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ösztönözze –

az automata külsı defibrillátorok nyilvános helyeken történı elhelyezésére és a laikusok oktatására irányuló közös programok elfogadását valamennyi tagállamban;

–

a jogszabályok kiigazítását annak érdekében, hogy az orvosi képzettséggel nem rendelkezık is végezhessenek újraélesztést és defibrillációt;

–

a rendszeres adatgyőjtést az egyes programokkal kapcsolatos visszajelzések beszerzése és a programok minıségirányítása érdekében;

2.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessék be a hirtelen szívmegállás tudatosításának európai hetét, melynek célja általában a lakosság, valamint az orvosok és az egészségügyi szakemberek tudatosságának fokozása és oktatása;

3.

felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a magas színvonalú újraélesztéshez történı egyenlı hozzáférésre irányuló nemzeti stratégiák elfogadása és végrehajtása terén;

4.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy léptessenek életbe harmonizált jogszabályokat az Unióban annak érdekében, hogy azok az orvosi végzettséggel nem rendelkezı személyek, akik szívleállással kapcsolatos vészhelyzet esetén önként elsısegélyt nyújtanak, mentességet kapjanak a felelısség alól;

5.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével1 együtt a

1

Az aláírók listája a 2012. június 14-i jegyzıkönyv 1. mellékletében jelent meg (P7_PVPROV(2012)06-14(ANN1)).

Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

ELFOGADOTT SZÖVEGEK. Egyesülve a sokféleségben június 14. csütörtöki ülés EURÓPAI PARLAMENT

Recommend Documents