2012 - 2013
EURÓPAI PARLAMENT
ELFOGADOTT SZÖVEGEK III. rész 2012. május 10. csütörtöki ülés
P7_TA-PROV(2012)05-10
HU
IDEIGLENES VÁLTOZAT
Egyesülve a sokféleségben
PE 486.812
HU
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P7_TA-PROV(2012)0196 Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2010 (A7-0121/2012 - Elıadó: Zigmantas Balčytis) Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2010 (2011/2154(INI)) .......... 1 P7_TA-PROV(2012)0197 Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolás ***I (A7-0149/2012 - Elıadó: Angelika Niebler) Az Európai Parlament 2012. május 10-i jogalkotási állásfoglalása az Unión belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2011)0402 – C70190/2011 – 2011/0187(COD)) .................................................................................................. 12 P7_TA-PROV(2012)0198 A veszélyes anyagok kivitelérıl és behozataláról ***I (A7-0015/2012 - Elıadó: Dan Jørgensen) Az Európai Parlament 2012. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes anyagok kivitelérıl és behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2011)0245 – C7-0107/2011 – 2011/0105(COD))................... 113 P7_TA-PROV(2012)0199 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87a. és 88. cikkének módosítása (A7-0072/2012 - Elıadó: Carlo Casini) Az Európai Parlament 2012. május 10-i határozata az Európai Parlament eljárási szabályzata 87a. és 88. cikkének módosításáról (2009/2195(REG)) ........................................ 256 P7_TA-PROV(2012)0200 A szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”) (A7-0152/2012 - Elıadó: Cecilia Wikström) Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendelet (Róma II.) módosításáról (2009/2170(INI)).............................................................................. 267 P7_TA-PROV(2012)0201 Az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után (A7-0104/2012 - Elıadó: Niccolò Rinaldi)
PE 486.812\ I
HU
Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a „Kereskedelem a változásért: az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után” témáról (2011/2113(INI)) ................................................................. 273 P7_TA-PROV(2012)0202 Az alapvetı biológiai folyamatok szabadalmaztatása (B7-0228/2012) Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása az alapvetı biológiai folyamatok szabadalmaztatásáról................................................................................................................. 286 P7_TA-PROV(2012)0203 A tengeri kalózkodás (B7-0223, 0224, 0225 és 0226/2012) Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a tengeri kalózkodásról ...................... 290 P7_TA-PROV(2012)0204 A megválaszolatlan írásbeli kérdések bizottsági vizsgálata (az eljárási szabályzat 117. cikke (3) bekezdésének értelmezése) Az Európai Parlament 2012. május 10-i határozata a megválaszolatlan írásbeli kérdések bizottsági vizsgálatáról (az eljárási szabályzat 117. cikke (3) bekezdésének értelmezése) ...... 298 P7_TA-PROV(2012)0205 Az igazakra való emlékezés európai napja létrehozásának támogatása (P7_DCL(2012)0003) Az Európai Parlament 2012. május 10-i nyilatkozata az igazakra való emlékezés európai napja létrehozásának támogatásáról.......................................................................................... 299
II /PE 486.812
HU
P7_TA-PROV(2012)0196 Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2010 Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2010 (2011/2154(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) korábbi éves jelentéseirıl szóló állásfoglalásaira,
–
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „ Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2010” címő, 2011. szeptember 29-i jelentésre (COM(2011)0595) és az azt kísérı dokumentumokra (SEC(2011)1107, SEC(2011)1108 és SEC(2011)1109)1,
–
tekintettel az OLAF tizenegyedik tevékenységi jelentésére – Éves jelentés 20112,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2010-es pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Bizottság csalás elleni stratégiájáról szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához és a Számvevıszékhez intézett bizottsági közleményre (COM(2011)0376),
–
tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek a büntetıjog és igazgatási vizsgálatok által biztosított védelmérıl - Integrált politika az adófizetık pénzének megóvására” címő bizottsági közleményre COM(2011)0293,
–
tekintettel az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erıfeszítéseirıl szóló, 2011. szeptember 15-i állásfoglalására4, az Unió korrupció elleni küzdelemre irányuló erıfeszítéseirıl szóló, 2010. május 18-i nyilatkozatára5, valamint a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak címzett, „Korrupció elleni küzdelem az EU-ban” címő közleményre (COM(2011)0308),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 325. cikkének (5) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
1 2 3 4 5
http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/reports-commission/2010_en.pdf http://ec.europa.eu/anti_fraud/documents/reports-olaf/rep_olaf_2010_en.pdf HL C 326., 2011.11.10., 1. o. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0388 HL C 161. E, 2011.5.31., 62. o.
1
költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre1, –
tekintettel az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK, Euratom tanácsi rendeletre2,
–
tekintettel „a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmérıl – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés 2009” címő, 2011. április 6-i állásfoglalására3,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7-0121/2012),
A.
mivel az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a csalás elleni küzdelem az Unió és a tagállamok közös felelıssége, és mivel alapvetı fontosságú a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttmőködés,
B.
mivel a tagállamok elsıdleges felelıssége az Európai Unió költségvetése mintegy 80%-ának végrehajtása, illetve a saját források – többek között – héa és vámok formájában történı beszedése,
C.
mivel 2010-ben az ellenırzési rendszerek által kimutatott szabálytalanságok teljes pénzügyi kihatása 2193 millió eurót tesz ki, szemben a 2009-es 1757 millió euróval,
D.
mivel az Európai Számvevıszék szerint az elszámolások alapját képezı kifizetéseket lényeges hibák érintették, a teljes uniós költségvetésre számítva 3,7%-os becsült hibaaránnyal; mivel megállapítást nyert, hogy az ellenırzı rendszerek csak részben voltak eredményesek a kifizetések szabályszerőségének biztosításában, és mivel a fı hibaforrást az elszámolhatósággal és a közbeszerzéssel kapcsolatos hibák alkotják,
E.
mivel az Európai Számvevıszék az esetek többségében úgy ítéli meg, hogy a tagállami hatóságok megfelelı információkkal rendelkeztek a kifizetések elıtt a hibák legalább egy részének felfedezéséhez és kijavításához, és mivel a Számvevıszék álláspontja szerint továbbra is van tennivaló a tagállami korrekciós mechanizmusok és ellenırzési tevékenységek fejlesztése terén,
Átfogó megállapítások 1.
1 2 3
hangsúlyozza, hogy a globális pénzügyi válság – és különösen az euróövezet válsága, amellyel az EU most szembesül – különleges intézkedések bevezetését igényli az uniós pénzügyi érdekek megfelelı védelmének biztosítása érdekében a bevételek tekintetében, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a tagállamok pénzügyi érdekeihez; véleménye szerint a költségvetési politika szigorúbb végrehajtása képes Európát a válságból kivezetni, különösen a – hivatalos GDP mintegy egyötödére becsült – uniós
HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 312., 1995.12.23., 1. o. Elfogatott szövegek, P7_TA(2011)0142.
2
árnyékgazdaság méretének csökkentésével1; 2.
hangsúlyozza az e-kormányzat által nyújtott lehetıségeket az átláthatóság növelésére és a csalás, illetve korrupció elleni küzdelemre, valamint ezáltal az állami pénzeszközök védelmére; hangsúlyozza, hogy Európa lemaradt ipari partnerei mögött, többek között a rendszerek interoperabilitásának hiánya miatt2; hangsúlyozza, hogy Európának – különösen válság idején – fel kell gyorsítania erıfeszítéseit az ekormányzat új generációjának megvalósítására, ami megteremtené az államháztartások nagyobb átláthatóságát;
3.
felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy az elektronikus, nem készpénzes ügyletek dokumentáltak, és ezért megnehezítik az árnyékgazdaságban való részvételt, és hogy erıs összefüggés van az országban az elektronikus kifizetések aránya és az árnyékgazdaság mérete között3; ösztönzi a tagállamokat, hogy szállítsák le a kötelezıen nem készpénzben bonyolítandó kifizetések értékhatárát;
4.
hangsúlyozza a csalás és korrupció, és különösen az adó- és vámelkerülés, valamint az uniós pénzeszközökkel szervezett bőnözés keretében történı visszaélés elterjedtségére vonatkozó, megbízható statisztikai adatok szükségességét; sajnálatának ad hangot a miatt, hogy a Bizottság a Parlament ismételt kérése ellenére sem volt abban a helyzetben, hogy ezeket az adatokat megadja;
Általános megjegyzések 5.
emlékeztet arra, hogy a csalás szándékosan elkövetett szabályellenes magatartás, amely bőncselekménynek minısül, és hogy a szabálytalanság egy szabály tiszteletben tartásának elmulasztását jelenti, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság jelentése nem foglalkozik mélyrehatóan a csalással és csak nagy vonalakban tér ki a szabálytalanságokra; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 325. cikke a csalásra és nem a szabálytalanságokra vonatkozik, és kéri, hogy tegyenek különbséget a csalás és a tévedés között; kéri, hogy a csalással egyidıben foglalkozzanak a korrupcióval is;
6.
megállapítja, hogy a kiadások területén a szabálytalanságok pénzügyi hatása a 2009. évi 1,4 milliárd euró összeghez (azaz a felhasznált teljes költségvetés 1,13%-ához) képest 2010-ben nıtt, és 1,8 milliárd eurót tett ki (azaz 1,27%-ot); a pénzügyi hatás a bevételek területén is nagyobb: 393 millió euró (vagyis a beszedett tradicionális saját források teljes bruttó összegének 1,88%-a), szemben a 2009. évi 357 millió euróval (azaz 1,84%-kal);
7.
sajnálatának ad hangot amiatt, hogy nagy összegő uniós forrást még mindig helytelenül költenek el, és határozott fellépésre hívja fel a Bizottságot annak érdekében, hogy több téves kifizetést fizettessen vissza, javítsa a tagállamok
1
2 3
31 európai és 5 másik OECD-ország árnyékgazdaságának mérete és alakulása 2003 és 2011 között, Friedrich Schneider, elérhetı: http://www.econ.jku.at/members/Schneider/files/publications/2011/ShadEcon31.pdf; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai digitális menetrend – COM(2010)0245. Az európai árnyékgazdaság, 2010: elektronikus pénzforgalmi rendszerek felhasználása az árnyékgazdaság elleni küzdelemben / Friedrich Schneider, A.T. Kearney, 2010.
3
elszámoltathatóságát a még vissza nem fizettetett szabálytalan összegek tekintetében, valamint javítsa a szabálytalanságok és csalások megelızését és felderítését, továbbá hogy az uniós források helytelen felhasználása esetén azonnal függessze fel a kifizetéseket, és hatásos szankciókat alkalmazzon; 8.
megjegyzi, hogy 2010-re a bejelentett szabálytalanságok száma – az elıcsatlakozási alapok és a hagyományos saját források kivételével – valamennyi ágazat tekintetében nıtt, és hogy a növekedés a kohéziós alapok 2000–2006 közötti végrehajtási idıszakának lezárásából és az IMS javításaiból ered;
9.
hangsúlyozza, hogy noha javították és korszerősítették a szabálytalanságokat kezelı rendszert (IMS), valamint a tagállamok többségébıl több bejelentés is érkezett, ami a jelentések minıségének és megbízhatóságának javulásához vezetett, még mindig mutatkoznak eltérések a tagállamok szabálytalanságok jelentésével kapcsolatos hozzáállásában, és következésképpen kétségek merülnek fel a nemzeti jelentéstételi rendszerek megfelelıségét illetıen; felhívja az összes tagállamot a szabálytalanságokat kezelı rendszer teljes körő végrehajtására és a jelentéstételi kötelezettségüknek való megfelelés további javítására, valamint a szabálytalanságok gyorsabb bejelentésére;
10.
aggasztónak tartja továbbá, hogy néhány tagállam még mindig nem teljes körően használja az elektronikus jelentési rendszert; felhívja ezeket a tagállamokat e helyzet sürgıs orvoslására;
11.
ismételten sajnálatának ad hangot a tagállamok által szolgáltatott információk minıségével kapcsolatos súlyos kétségek miatt, és megállapítja, hogy néhány tagállam továbbra is rendkívül kevés feltárt szabálytalanságról és csalásról tesz jelentést, és felszólítja a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet, hogy ezekben a tagállamokban eredményesek-e a nemzeti kontrollrendszerek;
12.
emlékeztet arra, hogy az uniós jogszabályok elıírják a tagállamoknak, hogy számoljanak be minden szabálytalanságról legkésıbb azon negyedév végétıl számított két hónapon belül, amelyben a szabálytalanságot elsı alkalommal közigazgatási vagy bírósági úton megállapították és/vagy egy bejelentett szabálytalanságra vonatkozó új információ válik ismertté; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést – beleértve a nemzeti közigazgatási eljárások egyszerősítését – a szükséges határidık betartására, valamint a szabálytalanság megállapításának pillanata és bejelentése közötti idıszak lerövidítésére; felhívja a tagállamokat, hogy a csalás elleni küzdelem keretében tett erıfeszítéseik során elsıdlegesen az adófizetık pénzének védelmezıjeként lépjenek fel;
13.
hangsúlyozza, hogy megbízható statisztikai adatokra van szükség a – különösen az adó- és vámelkerüléssel, valamint az uniós forrásokkal visszaélı bőnözık szervezett tevékenységeivel kapcsolatos – csalás és korrupció nagyságrendjérıl; sajnálja, hogy a Bizottság az Európai Parlament ismételt kérései ellenére sem képes biztosítani ezeket az adatokat;
14.
csalódott amiatt, hogy a Bizottság nem képes felmérni a szabálytalanságok és csalások tényleges nagyságrendjét, és hogy emiatt nem lehet értékelni az Európai Parlament 2009-es kérésének megfelelıen az egyes tagállamokban a szabálytalanságok és csalások általános nagyságrendjét, illetıleg azonosítani és megbüntetni azokat a tagállamokat, amelyek esetében a legmagasabb a szabálytalanságok és csalások
4
aránya; 15.
rámutat arra, hogy az elmúlt néhány évben új technikákat fejlesztettek ki a korrupció és a csalás mérésére, és sürgeti a Bizottságot, hogy további késlekedés nélkül kezdje meg az új mérési eszközök alkalmazását célzó erıfeszítéseket, adjon értékelést az uniós pénzeszközök felhasználása során elıforduló korrupció és csalás, valamint az uniós bevételek elsikkasztásának elterjedtségérıl; ez lehetıvé fogja tenni annak értékelését, hogy mennyire eredményes az uniós pénzeszközök visszaélésektıl, illetıleg az uniós bevételek sikkasztástól való védelme;
16.
felszólal annak érdekében, hogy a Bizottság az Európai Parlamenttel, az Európai Számvevıszékkel és más uniós ellenırzı szervekkel szoros együttmőködésben vállalja fel annak felelısségét, hogy kidolgozza az uniós pénzeszközökhöz kötıdı csalás és korrupció mérési eszközeit;
17.
megállapítja, hogy a mezıgazdasági ágazatban alkalmazott úgynevezett 50/50 szabály1 hatékony ösztönzıként mőködik, amely a visszafizettetési eljárások gyorsítására és befejezésére ösztönzi a tagállamokat; kéri a Bizottságtól annak értékelését, hogy ez a visszaigénylési mechanizmus más (kohéziós és elıcsatlakozási) ágazatokban is alkalmazható lenne-e, és hogy célszerő lenne-e e szabály alapján felére – vagyis kettı, illetve négy évre – csökkenteni a visszafizettetési intézkedések határidejét;
18.
megállapítja, hogy az Európai Számvevıszék 2010. évi éves jelentése szerint a 2010-re szóló pénzügyi kimutatásokban feltüntetett, nagy összegő hiba által érintett kifizetések az összes uniós költségvetési kiadás 3,7%-át tették ki, vagyis hozzávetılegesen 4,5 milliárd eurót;
19.
megállapítja, hogy a Számvevıszék jelentésében kijelenti továbbá, hogy a kifizetések jóváhagyása elıtt a tagállami hatóságok elegendı információval rendelkeztek a hibák egy részének felderítéséhez, valamint orvoslásához vagy megelızéséhez;
Bevételek: saját források 20.
emlékeztet arra, hogy a héa és a vámok megfelelı beszedése egyaránt befolyásolja a tagállamok gazdaságát és az uniós költségvetést; hangsúlyozza, hogy a bevételek beszedésére szolgáló rendszerek fejlesztésének valamennyi tagállam számára kiemelkedı prioritásnak kell lennie, és különösen azon tagállamok számára, amelyek a jelenlegi gazdasági légkörben a legnagyobb nehézségekkel szembesülnek;
21.
hangsúlyozza, hogy a hangsúlynak a bevételek eredményesebb beszedésére kell áthelyezıdnie; hangsúlyozza, hogy az adócsalás túlzott mértékő veszteségeket eredményez az uniós költségvetés és a tagállami gazdaságok számára, tovább súlyosítva ezzel az adósságválságot; emlékeztet arra, hogy a létezı árnyékgazdaság költségét azok a polgárok viselik, akiknek jövedelme egyszerően dokumentált és nyomon követhetı;
1
A Bizottság e szabály alapján visszafizettetheti a tagállami költségvetésekkel az olyan szabálytalan kifizetések 50%-át, amelyeket a négyéves idıszakon belül – vagy ha a kifizetések visszafizettetésével kapcsolatban jogi eljárás folyik, nyolcéves idıszakon belül – nem fizettettek vissza. Ezt a szabályt a jogtalanul kifizetett források gyorsított visszafizettetésének biztosítása érdekében alkalmazzák.
5
22.
megállapítja, hogy a tagállamok által a tradicionális saját források területének szabálytalanságaira vonatkozóan szolgáltatott adatok nagymértékben változóak, ezért úgy véli, hogy a szabálytalanságok és a csalások osztályozása a saját források OWNRES adatbázisában nem teljesen megbízható; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy miként lehetne javítani ezt az adatbázist a bejelentett adatok megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében;
23.
felszólítja a Bizottságot, hogy a továbbiakban is összpontosítson a tagállamok vámfelügyeleti stratégiáinak végrehajtására, különösen a nagy kockázattal járó behozatal területén, és fejlessze a tradicionális saját források területén a szabálytalanságok és állítólagos csalások felderítésével kapcsolatos tevékenységeket;
24.
aggasztónak tartja, hogy a csempészet – különösen a cigarettacsempészet – továbbra is komoly problémát jelent az EU-nak, és a nemzeti és az uniós költségvetéseket jelentıs forrásoktól fosztja meg; üdvözli a Bizottság által a cigaretta- és az alkoholcsempészet ellen az EU keleti határai mentén folytatott küzdelemre készített cselekvési tervet, továbbá Kínával és Oroszországgal a vámügyi együttmőködés 2010 végén történt felújítását, valamint mindkét ország tekintetében a vámügyi együttmőködés stratégiai keretének megerısítését;
25.
üdvözli a tagállamok 2010 júniusában, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) koordinálása mellett végrehajtott „Sirocco” elnevezéső közös vámügyi mőveletének eredményeit, amelynek során mintegy 40 millió cigarettát, 1,2 tonna kézzel sodort dohányt, 7 000 liter alkoholt és 8 millió egyéb hamisított tételt foglaltak le;
26.
megállapítja, hogy a bevételek nagy része a hozzáadottérték-adóból (héa) származik, és a tagállamoknak ezért figyelemmel kell kísérniük a csalás meglévı és új tendenciáit, és azokra hatékony választ kell adniuk; üdvözli a héa jövıjérıl szóló bizottsági zöld könyvet, és a héareform tárgyában konkrét javaslatok benyújtását kéri;
Héabevétel-kiesés 27.
emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság számára készült egyik tanulmány1 megállapításai szerint a becsült átlagos uniós héabevétel-kiesés2 12%-os szinten van; külön felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy ezt a héabevétel-kiesést Görögországban 30%-os, Olaszországban pedig 22%-os, riasztó szintre teszik – azokban az országokban, amelyek a legsúlyosabb adósságválságon mennek keresztül, és amelyek helyzete az egész EU-27 gazdasági stabilitását fenyegeti;
28.
hangsúlyozza, hogy az adóelkerülés és a fizetésképtelenség miatti veszteségek mellett a héabevételek kiesése csalásnak is betudható, és hogy az eurómilliárdokban kifejezhetı kiesı héabevételt nagy részben az olyan polgárokat érintı megszorító intézkedésekkel kompenzálják, akiknek a jövedelme egyszerően nyomon követhetı;
29.
rámutat arra, hogy a héabeszedés modellje bevezetése óta változatlan; hangsúlyozza
1
2
Study to quantify and analyse the VAT gap in the EU-25 (Tanulmány az EU-25 héabevételkiesésének számszerősítésére és elemzésére), a Bizottság megbízásából a Reckon LLP által elvégzett tanulmány. A tényleges héabevételek és azon elméleti összeg különbsége, amelyet a tagállamhoz gazdasága alapján be kellene érkeznie.
6
annak elavultságát, figyelemmel a technológiai és gazdasági környezetben bekövetkezett számos változásra; Vámbevétel-kiesés 30.
kiemeli, hogy a vámokból származó bevételek az Unió hagyományos saját forrásainak és a tagállami kormányok bevételeinek – amelyek a beszedés költségeinek fedezésére a vám 25%-át megtartják – fontos részét adják; megismétli, hogy ezen a területen a szabálytalanságok és a csalás hatékony megelızése az Unió pénzügyi érdekeit védi, és jelentıs következményekkel jár a belsı piacra, megszüntetve a vámfizetést elkerülı gazdasági szereplıknek a kötelezettségeiket e tekintetben teljesítıkkel szembeni tisztességtelen elınyét;
31.
hangsúlyozza, hogy a vámok megfelelı mőködése közvetlen hatást gyakorol a hozzáadottérték-adó számítására;
32.
ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a Számvevıszék 13/2011. sz. különjelentésében11 megállapította, hogy önmagában a 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás2 2009-ben a Számvevıszék által vizsgált hét tagállamban megközelítıleg 2200 millió euró3 extrapolált kiesést okozott, amely megfelel az ezekben az országokban 2009-ben a 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében történı teljes behozatal adóalapjára elméletileg alkalmazandó héa 29%-ának;
33.
emlékeztet arra, hogy a Számvevıszék súlyos hiányosságokat talált az egyszerősített vámeljárások ellenırzésekor, amelyek az összes vámeljárás 70%-át adják; rámutat, hogy ezek indokolatlan veszteséget eredményeztek az uniós költségvetés számára, és az uniós kereskedelempolitikába ütköztek; hangsúlyozza, hogy az azonosított hiányosságok többek között gyenge minıségő vagy nem megfelelıen dokumentált ellenırzésekbıl és az egyszerősített eljárások feldolgozása során történı ellenırzések elvégzésére szolgáló automatizált adatfeldolgozási technikák ritka használatából álltak;
Kiadások Mezıgazdaság 34.
megállapítja, hogy 2010-ben több szabálytalanságról és feltételezett csalásról számoltak be, és ezeknek a pénzügyi hatása a 2009. évi 13 millió euróhoz képest 2010ben 69 millió euróra nıtt;
35.
sajnálja, hogy az összes visszafizettetett forrást illetıen a helyzet továbbra sem kielégítı: a tagállamok a 2010-es pénzügyi év során 175 millió eurót fizettettek vissza, ami az Európai Mezıgazdasági Garanciaalap 2007-bıl és a késıbbi idıszakból származó adósságainak 42%-át teszi ki, míg a 2010-es pénzügyi év végén még
1 2
3
„A 42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás kontrollja megelızi, illetve felderíti-e a héacsalást?” címő, 13/2011. sz. számvevıszéki különjelentés. A 42- es eljáráskóddal végzett vámeljárást az importır annak érdekében alkalmazza, hogy az áruk egy másik tagállamba történı továbbszállítása esetén héamentességet kapjon. A héát a rendeltetési tagállamban kell megfizetni. Ebbıl 1800 millió EUR a hét kiválasztott tagállamot, 400 millió EUR pedig azt a 21 rendeltetési tagállamot érinti, ahová a mintában szereplı árukat behozták.
7
visszafizettetésre váró teljes összeg 1,2 milliárd euró volt, miközben a tagállamok az 50/50 szabály alapján mindössze 300 millió eurót utaltak át a nemzeti költségvetésekbıl az uniós költségvetésbe; sajnálja, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az Európai Parlament kérését, és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 2010. évi jelentésben nem szolgált az Európai Parlament számára információkkal az e területen elért elırelépésrıl; ismételten kéri a Bizottságot, hogy tegye meg az összes szükséges lépést a források visszafizettetésére szolgáló, hathatós rendszer megvalósítása érdekében, és folyamatosan tájékoztassa az Európai Parlamentet; 36.
sajnálja, hogy 2010-ben néhány tagállam nem tartotta be a szabálytalanságok bejelentésének határidejét; egyetért a Bizottsággal abban, hogy minden tagállamnak javítania kell a benyújtott jelentéseket; emlékeztet arra, hogy Finnország, Ausztria és Hollandia elkötelezte magát a jelentéstételi követelményeknek való megfelelés mellett, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2011-ben az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl – Csalás elleni küzdelem – Éves jelentés címő dokumentumban adjon tájékoztatást az e tagállamok által elért elırelépésrıl;
37.
aggályainak ad hangot amiatt, hogy 2010-ben Olaszországban és az EU-12 tagállamaiban a bejelentett szabálytalan esetek több mint 90%-a feltételezett csalásnak minısült; felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg az összes szükséges intézkedést – beleértve az európai intézményekkel való szoros együttmőködést – az uniós pénzeszközökkel kapcsolatban csalást eredményezı összes ok megoldására;
38.
aggályosnak tartja a Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság által jelentett, gyanúsan alacsony csalási arányt, különösen méretüket és a kapott pénzügyi támogatást tekintve, amint azt az Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló bizottsági jelentés is ismertette; úgy véli, ez indokolt kétséget támaszt azzal kapcsolatban, hogy betartják-e a jelentéstételi elveket; sürgeti a Bizottságot, hogy szerepeltessen részletes információkat az ezekben a tagállamokban alkalmazott jelentési módszertanról és csalások felderítésére vonatkozó képességekrıl; ismét felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel a tagállami felügyeleti és kontrollrendszerek hatékonyságát, és gondoskodjon arról, hogy a szabálytalanságok tagállami mértékére vonatkozó információk a valós helyzetet tükrözzék; felszólítja a Bizottságot, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló jelentésben adjon tájékoztatást a 2011-ben e területen tett intézkedésekrıl;
Kohéziós politika 39.
az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 2010. évi éves jelentésben megadott adatok alapján a szabálytalanságokra vonatkozó összes bejelentés körülbelül 70%-a a kohéziós politikával volt kapcsolatos, és 2010-ben a kohéziós politika területén volt a legmagasabb a kiadások visszafizettetésének aránya (több mint 60%); hangsúlyozza, hogy a szolgáltatott adatok alapján lehetetlen objektíven értékelni e területen a szabálytalanságok és csalások tényleges számát, mert a bejelentett szabálytalanságok és (vagy) csalások nagy száma az IMS 2009-ben történt bevezetésével is összefüggésben lehet;
40.
üdvözli a 2000–2006-os programozási idıszak tekintetében visszafizettetett összegekkel kapcsolatban 2010-ben elért elırelépést, amelyek 2,9 milliárd eurót, vagyis a tévesen kifizetett források 70%-át tették ki, szemben a 2009. évi 50%-kal;
8
41.
megállapítja, hogy 2010-ben Dánia, Franciaország, Málta, Hollandia, Svédország és Szlovénia nem jelentett be szabálytalanságot ezen a területen, ami kétségeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy megfelelıen alkalmazzák-e az IMS-t; aggasztónak tartja a visszafizettetés alacsony arányát Magyarországon, Csehországban és Szlovéniában (20% körül, ill. alatt); felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel, vizsgálja ki az okokat, és az EU pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló következı évi jelentésben tájékoztassa az Európai Parlamentet az elért elırelépésrıl;
42.
hangsúlyozza, hogy – amint azt az EU pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló 2010. évi jelentés is alátámasztja – a leggyakrabban bejelentett szabálytalanságok kategóriáinak elemzése azt mutatja, hogy a szabálytalanságokat leggyakrabban a projektciklus végrehajtási szakaszában azonosítják, a legnagyobb pénzügyi hatás pedig a kiválasztási és a beszerzési szakaszban jelentkezik; hangsúlyozza, hogy egy átlátható, világos és rugalmas közbeszerzési rendszer, az elektronikus közbeszerzési rendszer aktívabb használata és az általános közbeszerzési elvek uniós szinten történı megállapítása lehetıvé tenné a tagállami és uniós források hatékonyabb felhasználásának biztosítását; elvárja, hogy a Bizottság ténylegesen végrehajtsa a közbeszerzési rendszer reformját;
Elıcsatlakozási alapok 43.
aggasztónak tartja, hogy az elıcsatlakozási alapok esetében a legalacsonyabb a kiadások visszafizettetésének az aránya: 2002-ben ez az arány – a 27%-kal szemben – alig érte el a 10%-ot; aggodalommal állapítja meg, hogy a 2006–2006-os idıszakhoz kapcsolódó visszafizettetési arány továbbra is alacsony (30% körüli), különösen Bulgáriában, Törökországban, Litvániában és Lettországban, és felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel annak biztosítása érdekében, hogy a kedvezményezett országok magyarázattal szolgáljanak a nagyon alacsony visszafizettetési arányokkal kapcsolatban, javítsák teljesítményüket, és frissítsék a lezárt visszafizettetési eljárásokra vonatkozó hiányzó információkat;
44.
megállapítja, hogy – akárcsak 2009-ben – a szabálytalanságok és csalások legnagyobb számban a SAPARD alap forrásainak romániai és bulgáriai felhasználásához kötıdnek; üdvözli, hogy Bulgária nagy elırelépést ért el a nemzeti kontrollrendszerek megerısítésében, amit alátámaszt, hogy 2010-ben a szabálytalanságok és feltételezhetı csalások nagy arányát nem külsı, hanem belföldi vagy nemzeti ellenırök és felügyelık fedezték fel; sajnálja, hogy Romániában a szabálytalanságok és feltételezhetı csalások többségét még mindig az EU szolgálatai által végzett vagy az általuk kért ellenırzéseket követıen fedezik fel; felszólítja a Bizottságot, hogy ennek a helyzetnek a javítása érdekében mőködjön szorosan együtt a román hatóságokkal;
45.
üdvözli a Bizottságnak azt a célkitőzését, hogy támogatja az új kedvezményezett országokat (Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Montenegró) az IMS bevezetésére tett erıfeszítéseikben;
OLAF 46.
megismétli, hogy folytatni kell az OLAF függetlenségének, eredményességének és hatékonyságának erısítését;
47.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az ügyek OLAF általi
9
kivizsgálása után tett ajánlások tényleges és idıszerő végrehajtását; 48.
úgy véli, hogy a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy évente egyszer jelentést készítsenek az OLAF által az igazságügyi hatóságaik felé továbbított esetek nyomon követésérıl, beleértve az ilyen esetekben alkalmazott büntetı és pénzügyi szankciókat;
Közbeszerzés, fokozott átláthatóság és a korrupció elleni küzdelem 49.
felhívja a Bizottságot, a vonatkozó uniós ügynökségeket és a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket és adjanak erıforrásokat annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök ne képezzék korrupció tárgyát, korrupció és csalás felfedése esetére pedig fogadjanak el visszatartó erejő szankciókat, gyorsítsák fel a csalásból, adóelkerülésbıl és pénzmosással kapcsolatos bőncselekményekbıl származó javak elkobzását;
50.
hangsúlyozza, hogy a „Korrupció elleni küzdelem az EU-ban” címő, 2011-es bizottsági közlemény becslései szerint a korrupció évente 120 milliárd eurót nyel el, pénzügyi veszteséget okozva, megkárosítva az államháztartást és aláásva a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat; hangsúlyozza emellett, hogy az EU korrupció elleni küzdelemre irányuló erıfeszítéseirıl szóló 2011-es parlamenti állásfoglalásban szerepel, hogy a korrupció általánosságban a közpénzekkel és az adófizetıktıl származó uniós pénzeszközökkel történı visszaélést eredményez és piaci torzulást okoz, és – a nyilatkozatnak megfelelıen – felhívja a Bizottságot és az érintett uniós testületeket annak biztosítására, hogy az uniós pénzeszközök ne képezzék korrupció tárgyát;
51.
üdvözli az Európai Parlament határozatát, amely a szervezett bőnözéssel, a korrupcióval és a pénzmosással foglalkozó különbizottságot hoz létre;
52.
üdvözli, hogy Málta 2011. január 20-án ratifikálta az Unió pénzügyi érdekeinek védelmérıl szóló egyezményt; sajnálja, hogy az egyezményt Csehország még nem ratifikálta, és felkéri a tagállamot e helyzet mielıbbi orvoslására; felkéri egyben Észtországot is az egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi, elızetes döntéshozatal révén történı értelmezésérıl szóló, 1996. november 29-i jegyzıkönyv ratifikálására;
53.
emlékeztet arra, hogy a Hercule II. program a Bizottság (OLAF) által kezelt eszköz az EU pénzügyi érdekeinek védelme és a kapcsolódó bőncselekmények megelızése terén, beleértve a cigarettacsempészetet; megállapítja, hogy a Hercule II. program félidıs értékelése megerısítette annak hozzáadott értékét; véleménye szerint ezen eszköz jogutódjának – azaz a Hercule III. programnak – tovább kell javítania a tagállamok technikai felszereltségét, finanszíroznia kell a tagállami hatóságok és az OLAF vizsgálataihoz szükséges adatbázisokhoz való hozzáférést, és le kell küzdenie a cigarettacsempészetet és -hamisítást, a dohánygyártókkal fennálló, kötelezı erejő megállapodásoknak megfelelıen;
54.
megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy a csalás és a korrupció megelızése érdekében egységes beszerzési rendszereket alakítsanak ki, hajtsanak végre és azokat idıszakosan értékeljék, határozzák meg és vezessék be a közbeszerzésben való részvétel egyértelmő feltételeit, és a közbeszerzési döntések meghozatalának kritériumait, valamint fogadjanak el és vezessenek be rendszereket a
10
közbeszerzési döntések nemzeti szintő felülvizsgálatára az államháztartás átláthatóságának és elszámoltathatóságának biztosítása érdekében, továbbá fogadjanak el és hajtsanak végre kockázatkezelési és belsı ellenırzési rendszereket; 55.
üdvözli az „Egy hatékonyabb európai beszerzési piac felé” címő, az uniós közbeszerzési politika korszerősítésérıl szóló bizottsági zöld könyv 2011. januári megjelentetését; megjegyzi, hogy e konzultáció értékelı jelentését 2011. június végén elfogadták, és 2011 decemberében a Bizottság elfogadta az alapvetı uniós közbeszerzési szabályok (a 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelv) reformját célzó javaslatokat;
Nyomon követés 56.
kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, hogy a bejelentık vagy informátorok által megadott információkon túlmenıen milyen más mutatókat, forrásokat vagy módszereket tud használni annak megállapítására, hogy az uniós támogatások vagy uniós bevételek mely területén nıtt a csalás szintje;
57.
felszólítja a Bizottságot a tényfeltáró és független újságírás uniós alapok segítségével történı védelmére és elımozdítására, amely fontos tényezı a bőnözés, csalás és korrupció elleni küzdelemben;
58.
felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a bejelentıktıl vagy informátoroktól származó, kivizsgált csalási esetek megfelelnek-e azoknak a területeknek, amelyeken a becslések szerint – független szempontok vagy mutatók alapján – fennáll a magas csalási szint lehetısége; ha ez nem így van, felkéri a Bizottságot a vizsgálatindítás más módszereinek értékelésére azokon a területeken, amelyeken a feltételezett csalást a „hallgatás törvénye” alapján palástolják, amely meggátolja, hogy az információk bejelentıkön vagy informátorokon keresztül kiszivárogjanak;
59.
tekintettel a sok éve újra és újra ismétlıdı helyzetre – vagyis arra, hogy a tagállamok nem szolgáltatnak kellı idıben adatokat vagy az általuk szolgáltatott adatok nem pontosak és nem alkalmasak az összehasonlításra –, lehetetlenné téve az uniós tagállamokban a csalás valódi nagyságrendjének objektíven értékelését, és tekintettel arra, hogy az Európai Parlament, a Bizottság és az OLAF nem képes ellátni feladatát a helyzet értékelésével és további javaslatok benyújtásával kapcsolatban, hangsúlyozza, hogy ezt a helyzetet nem szabad eltőrni, és felszólítja a Bizottságot, hogy vállalja fel a teljes felelısséget a tagállamoknak jogtalanul kifizetett források visszafizettetésére, valamint a homogén, összehasonlítható adatok begyőjtésére és a jelentéstételi elvek összes tagállamra történı megszabására; o o
60.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, az Európai Számvevıszéknek, az OLAF felügyelı bizottságának és az OLAF-nak.
11
P7_TA-PROV(2012)0197 Az Unión belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolás ***I Az Európai Parlament 2012. május 10-i jogalkotási állásfoglalása az Unión belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2011)0402 – C70190/2011 – 2011/0187(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)
Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0402),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0190/2011),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. október 26-i véleményére1,
–
tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra2,
–
tekintettel az eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz intézett, 2011. november 25-i levélre,
–
tekintettel a Tanács képviselıjének 2012. március 28-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
–
tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
–
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0149/2012),
A.
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatából álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévı jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerő
1 2
HL C 24., 2012.1.28., 131. o. HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
12
egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, 1.
elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot, figyelemmel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásaira;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
13
P7_TC1-COD(2011)0187 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2012. május 10-én került elfogadásra az Unión belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolásról (roaming-ról) szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 114. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamentek számára való megküldését követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében1,
1 1
HL C 24., 2012.1.18., 131.. o. Az Európai Parlament 2012. május 10-i álláspontja.
14
mivel: (1) A Közösségen belüli nyilvános mobilhírközlı hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 jelentısen módosult2. Mivel most további módosításokra kerül sor, a rendeletet az áttekinthetıség érdekében át kell dolgozni. (2) E rendeletnek is azt a célt kell szolgálnia, amely a 2011-2015 közötti idıszakra szóló, az i2010 magas szintő csoport által 2009 novemberében jóváhagyott bizottsági teljesítményértékelési keretben, valamint „Az európai digitális menetrend” címő bizottsági közleményben szerepel, nevezetesen a belföldi és a barangolási díjak közötti különbség csökkentését. A barangolási szolgáltatások és a belföldi szolgáltatások egymástól elkülönített értékesítésének célja a verseny növelése, és ezáltal a díjak csökkentése, valamint egy olyan belsı barangolásszolgáltatási piac megteremtése az Unióban, ahol nincs jelentıs különbség a belföldi és a barangolási díjak között. Az Unión belüli barangolási szolgáltatások lendületet adhatnak a távközlési belsı piac Unión belüli létrehozásának.
1 2
HL L 171., 2007.6.29., 32. o. Lásd az I. mellékletet.
15
(3)
(4)
Addig nem jelenthetı ki, hogy létezik távközlési belsı piac, amíg jelentıs különbségek vannak a belföldi és barangolási díjak között. Ezért a végsı célnak a belföldi és a barangolási díjak közötti különbség megszüntetésének, ekként pedig a mobilhírközlési szolgáltatások belsı piaca megteremtésének kell lennie. A nyilvános mobilhírközlı hálózatot hanghívások bonyolítására, rövid szöveges üzenetek (SMS-ek) küldésére és fogadására, valamint adatforgalom bonyolítására igénybe vevık (például tanulók, üzletemberek és turisták) által fizetendı magas díjak gátolják a mobilkészülékek használatát az Unión belüli, határon átnyúló utazások során; ezeket a díjakat a fogyasztók, a nemzeti szabályozó hatóságok és az uniós intézmények is aggasztónak találják, és azok a belsı piacnak is számottevı akadályát képezik. A túlzott mértékő kiskereskedelmi árak oka az, hogy a külföldi hálózat üzemeltetıje magas nagykereskedelmi árakat szab, és hogy gyakran az ügyfél saját hálózatának üzemeltetıje is magas fogyasztói felárat kér. A nagykereskedelmi ár csökkenése pedig a verseny hiánya miatt többnyire nem jelenik meg kiskereskedelmi szinten. Bár az utóbbi idıkben egyes szolgáltatók kedvezıbb feltételeket és némileg alacsonyabb árakat kínáló tarifacsomagokat vezettek be ügyfeleik számára, bizonyítható, hogy a költségek és az árak közötti kapcsolat továbbra is messze van attól, amilyen versenykörülmények között lenne.
16
(5)
(6)
1
A magas barangolási díjak akadályt jelentenek az Unió tudásalapú gazdaság létrehozására irányuló erıfeszítései, és egy 500 millió fogyasztót magában foglaló belsı piac megvalósítása szempontjából. A mobil adatforgalmazást elısegíti, ha megfelelı rádiófrekvencia-spektrum áll rendelkezésre ahhoz, hogy a fogyasztók és a vállalkozások Unió-szerte igénybe vehessék a hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatásokat. Annak elıírásával, hogy kellı nagyságrendő és megfelelı tartományú rádióspektrum álljon idıben rendelkezésre az uniós szakpolitikai célkitőzések támogatása és a vezetéknélküli adatforgalom iránti fokozódó kereslet legmegfelelıbb kielégítése érdekében, a 243/2012/EU határozattal1 létrehozott többéves rádióspektrum-politikai program olyan fejlesztés elıtt nyitja meg az utat, amely lehetıvé teszi az Unió számára, hogy globális szinten vezetı helyet foglaljon el a szélessávú sebesség, a mobilitás, a lefedettség és a kapacitás tekintetében, elısegítve új üzleti modellek és technológiák megjelenését, és csökkentve a barangolás nagykereskedelmi szintő strukturális problémáit. Az internetcsatlakozásra alkalmas mobilkészülékek erıteljes elterjedése miatt a barangolásos adatátvitel igen nagy gazdasági jelentıséggel bír. Ez mind a felhasználók, mind pedig az alkalmazásokat és tartalmakat szolgáltatók szempontjából döntı kritériumnak számít. E piac fejlıdésének elımozdítása érdekében az adatforgalmi árak nem akadályozhatják a növekedést.
Az Európai Parlament és a Tanács 243/2012/EU határozata (2012. március 14.) egy többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról (HL L 81., 2012.3.21., 7.o.)
17
(7)
(8)
(9)
Az „Idıközi jelentés az Európai Unión belüli barangolási szolgáltatások fejlıdésérıl” címő közleményben a Bizottság rámutatott arra, hogy a technológiai fejlıdés és/vagy a barangolási szolgáltatás alternatívái, például az internetes hangtovábbítás (VoIP) vagy a Wi-Fi versenyképesebbé tehetik az Unió belsı barangolásszolgáltatási piacát. Miközben belföldi szinten egyre inkább használják ezeket az alternatívákat, különösen a VoIP szolgáltatásokat, a barangolás tekintetében nem történt jelentıs változás használatukban. A mobil-adatforgalom gyors fejlıdése és a barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli barangolási szolgáltatásokat külföldön igénybe vevı ügyfelek egyre növekvı száma miatt fokozni kell a versenykényszert, és új üzleti modelleket és technológiákat kell kifejleszteni. A barangolási díjak szabályozását úgy kell kialakítani, hogy az ne fogja vissza az alacsonyabb árakhoz vezetı versenyt. Az egyének mobilitásán és digitális adatokon alapuló európai szociális, oktatási, kulturális és vállalkozási térség létrehozása várhatóan megkönnyíti az emberek közötti kapcsolattartást, hogy megvalósuljon a valódi „Európa a polgárokért”.
18
(10)
1 2 3 4 5
Az elektronikus hírközlı hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésrıl, valamint azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (hozzáférési irányelv)1, az elektronikus hírközlı hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésérıl szóló, 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (engedélyezési irányelv)2, az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (keretirányelv)3, az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlı hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (egyetemes szolgáltatási irányelv)4, valamint az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezelésérıl, feldolgozásáról és a magánélet védelmérıl szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv)5 (a továbbiakban együtt: az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása) az elektronikus hírközlés uniós belsı piacának létrehozására és a verseny ösztönzése révén a magas szintő fogyasztóvédelemre irányul.
HL L 108., 2002.4.24., 7.o. HL L 108., 2002.4.24., 21.o. HL L 108., 2002.4.24., 33.o. HL L 108., 2002.4.24., 51.o. HL L 201., 2002.7.31., 37. o.
19
(11)
(12)
1 2
A 717/2007/EK rendelet nem elszigetelt intézkedés, hanem az Unión belüli barangolás vonatkozásában kiegészíti és támogatja az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását. Ez a keretszabályozás nem biztosít megfelelı eszközöket a nemzeti szabályozó hatóságok számára ahhoz, hogy az Unión belüli barangolás árszabása tekintetében hatékony intézkedéseket hozhassanak, és így nem biztosítja a barangolási szolgáltatások belsı piacának akadálytalan mőködését. A 717/2007/EK rendelet e helyzet javításának megfelelı eszköze volt. Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása azon az elven alapul, hogy ex ante szabályozási kötelezettségek csak akkor írhatók elı, ha nincs hatékony verseny, és olyan eljárást biztosít, amely szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak rendszeresen elemezniük kell a piacot és felül kell vizsgálniuk a kötelezettségeket, és ennek nyomán ex ante kötelezettségeket kell elıírniuk azon szolgáltatók tekintetében, amelyek jelentıs piaci erıvel rendelkeznek. Az eljárás magában foglalja az érintett piacoknak a 2002/21/EK irányelv alapján elızetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról szóló bizottsági ajánlással1 (a továbbiakban: ajánlás) összhangban történı meghatározását, ezen piacoknak a Bizottságnak az elektronikus hírközlı hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások uniós keretszabályozása szerinti piacelemzésrıl és a jelentıs piaci erı eszerinti meghatározásáról szóló iránymutatásaival2 összhangban történı elemzését, a jelentıs piaci erıvel rendelkezı szolgáltatók kijelölését, valamint ex ante kötelezettségek elıírását ezen szolgáltatók számára.
HL L 114., 2003.5.8., 45. o. HL C 165., 2002.7.11., 6. o.
20
(13)
(14)
1
2
Az ajánlás értelmében a nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti nemzetközi barangolás nagykereskedelmi nemzeti piaca olyan érintett piac, amely ex ante szabályozás alá vonható. Mindazonáltal a nemzeti szabályozó hatóságok által különkülön, illetve az európai szabályozók csoportja (European Regulators Group – ERG), illetıleg az annak jogutódjaként mőködı, az 1211/2009/EK rendelettel1 létrehozott Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) keretében végzett, az Unión belüli barangolás nemzeti nagykereskedelmi piacainak elemzésére irányuló munka során kiderült, hogy még egyetlen nemzeti szabályozó hatóság sem tudott hatásosan fellépni a nemzetközi barangolás magas nagykereskedelmi árai ellen, mivel nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások rendelkeznek jelentıs piaci erıvel, tekintettel a nemzetközi barangolás különleges körülményeire, így a szolgáltatás határokon átnyúló természetére. A 717/2007/EK rendelet hatálybalépése után a barangolási piac kikerült az ajánlás módosított szövegébıl2. Ezenkívül a nemzeti szabályozó hatóságok, amelyek az ország területén állandó lakóhellyel rendelkezı mobiltelefon-használók érdekeit hivatottak megvédeni és érvényesíteni, nem képesek ellenırizni a látogatott hálózatnak egy másik tagállamban található üzemeltetıjét, amely nemzetközi barangolási szolgáltatást nyújt a szóban forgó ügyfeleknek. Ez az akadály azon fogyasztóvédelmi intézkedések érvényesülését is korlátozhatja, amelyeket a tagállamok az uniós hatáskörhöz képest megmaradó jogalkotói hatáskörükben hoztak meg.
Az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete ( 2009. november 25.) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról (HL L 337., 2009.12.18., 1. o.) A Bizottság ajánlása (2007. december 17.) az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elızetes szabályozás alá vonható érintett elektronikus hírközlési ágazatbeli termék- és szolgáltatáspiacokról (HL L 344., 2007.12.28. 65.o.).
21
(15)
(16)
(17)
1
Ennek megfelelıen a tagállamokra nyomás nehezedik, hogy a nemzetközi barangolási díjak tekintetében intézkedéseket hozzanak, azonban az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása szerint a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosított elızetes beavatkozásra irányuló szabályozás nem bizonyult elegendınek ahhoz, hogy a szóban forgó hatóságok e különleges területen érdemben felléphessenek a fogyasztók érdekében. Továbbá, az elektronikus kommunikáció európai szabályozásáról és piacairól szóló állásfoglalásában1 az Európai Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki új kezdeményezéseket a határokon átnyúló mobiltelefonos forgalom magas költségeinek a csökkentésére, míg az Európai Tanács a 2006. március 23-i és 24-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a gazdasági növekedésre és termelékenységre irányuló célkitőzések megvalósítása érdekében koncentrált, hatékony és integrált információs és kommunikációs technológiai (ikt) politikákra van szükség uniós és nemzeti szinten egyaránt, és ennek összefüggésében az Európai Tanács megjegyezte a barangolási díjak csökkentésének fontosságát a versenyképesség szempontjából. Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozásának célja – akkori nyilvánvaló megfontolások alapján – a tagállamok közötti valamennyi kereskedelmi korlátozás felszámolása volt az általa harmonizált területeken, többek között a barangolási díjakat érintı intézkedések révén. Ez azonban nem akadályozhatja a harmonizált szabályok más megfontolások alapján, a barangolási szolgáltatások belsı piacán folyó verseny élénkítése és a magas szintő fogyasztóvédelem elérése érdekében történı módosítását.
HL C 285. E, 2006.11.22., 143. o.
22
(18)
(19) (20)
E rendeletnek ezért lehetıvé kell tennie az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása, különösen a keretirányelv alapján alkalmazandó szabályoktól – nevezetesen, hogy jelentıs piaci erı hiányában a kínált szolgáltatások ára kereskedelmi megállapodás révén legyen megállapítható – való eltérést, és ezáltal olyan kiegészítı szabályozási kötelezettségek elıírását tegye lehetıvé, amelyek megfelelnek az Unión belüli barangolási szolgáltatások sajátos jellemzıinek. A kis- és a nagykereskedelmi barangolási piac olyan sajátosságokkal rendelkezik, amelyek a 2002. évi keretszabályozás értelmében rendelkezésre álló eljárásokon túlmenı, kivételes intézkedéseket tesznek indokolttá. Közös, összehangolt megközelítést kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a földfelszíni nyilvános mobilhírközlı hálózatot használók az Unión belüli utazásaik során ne fizessenek túlzott árat az Unión belüli barangolási szolgáltatások igénybevételéért ▌, ezáltal a barangolási szolgáltatások tekintetében fokozódjék a barangolásszolgáltatók közötti verseny és ennek folytán a fogyasztók magas szintő védelmet élvezzenek, valamint megmaradjon az innovációra való ösztönzés és a fogyasztói választás lehetısége is. Az érintett szolgáltatások határokon átnyúló természetére tekintettel ilyen közös megközelítésre van szükség ahhoz, hogy a barangolásszolgáltatók objektív kritériumokon alapuló, egységes, koherens keretszabályozás alapján mőködhessenek.
23
(21)
(22)
A 717/2007/EK rendelet 2012. június 30-án hatályát veszti. Hatályának lejárta elıtt a Bizottság a rendelet 11. cikkével összhangban felülvizsgálatot folytatott, amelynek során értékelnie kellett, hogy a rendelet céljai megvalósultak-e, és felül kellett vizsgálnia a barangolást végzı ügyfeleknek nyújtott hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi áraiban bekövetkezett változásokat. A 717/2007/EK rendelet mőködésére vonatkozó felülvizsgálat eredményérıl szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett 2011. július 6-i jelentésében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló a 717/2007/EK rendelet alkalmazandóságának 2012. június 30-án túli meghosszabbítása. Az Unión belüli barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások árának a 717/2007/EK rendelet ▌hatálybalépése óta tapasztalt alakulására vonatkozó, különösen a nemzeti szabályozó hatóságok által negyedévente győjtött és a BEREC-en keresztül közölt adatok nem azt sugallják, hogy a kis- vagy nagykereskedelmi szinten folyó verseny kellıképpen kifejlıdött volna, és 2012 júniusától várhatóan szabályozási intézkedések nélkül is fennmaradna. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a kis- és nagykereskedelmi barangolási árak még mindig jóval magasabbak a belföldi áraknál, valamint továbbra is a 717/2007/EK rendelettel ▌megállapított felsı határok értékén vagy ezekhez az értékekhez közel helyezkednek el, és ezek alatt csupán korlátozott verseny érvényesül.
24
(23)
(24)
Ezért a 717/2007/EK rendelet ▌alapján az Unión belüli barangolási szolgáltatásokra nagy- és kiskereskedelmi szinten vonatkozó szabályozási biztosítékok 2007 június 30án történı lejárta azzal a jelentıs kockázattal járna, hogy a verseny által kifejtett nyomás alapvetı hiánya a barangolási szolgáltatások belsı piacán, valamint a barangolásból származó bevételek maximalizálására irányuló törekvés a barangolásszolgáltatók részérıl az Unión belüli barangolási szolgáltatások kis- és nagykereskedelmi árai esetében olyan árszintekhez vezetne, amelyek nem tükrözik ésszerően a szolgáltatás nyújtásával járó költségeket, veszélyeztetve ezzel az említett rendelet célkitőzéseit. A barangolási mobilszolgáltatások területén a szabályozási beavatkozást ezért – a belsı piac zavartalan mőködésének biztosítása érdekében – a 2012. június 30. utáni idıszakra is ki kell terjeszteni azzal a céllal, hogy kialakulhasson a verseny, és eközben az ügyfelek továbbra is biztosak lehessenek abban, hogy a nemzeti versenypiaci árakhoz képest nem kell túlzott mértékő díjakat fizetniük. A nemzeti szabályozó hatóságoknak elı kell mozdítaniuk a keretirányelv 8. cikke szerinti azon szakpolitikai célt, melynek értelmében lehetıvé kell tenni a végfelhasználók számára, hogy információkhoz férjenek hozzá és információt terjesszenek, vagy saját választásuk szerinti alkalmazásokat futtassanak és szolgáltatásokat vegyenek igénybe.
25
(25)
A barangolási szolgáltatások hatékonyabb, integrált és versenyalapú piacának kialakulását nem akadályozhatják olyan tényezık, amelyek gátolják a vállalkozásokat abban, hogy érdemben tárgyalásokat folytassanak a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges nagykereskedelmi hozzáférésrıl. Fel kell számolni a nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokhoz való hozzáférés elıtt álló akadályokat, amelyek a tárgyalási pozíciók különbözıségébıl, valamint abból a körülménybıl fakadnak, hogy a vállalkozások különbözı mértékben rendelkeznek infrastruktúrával. A virtuális mobilhálózat-üzemeltetık és a mobil hírközlési szolgáltatások viszonteladói, amelyek nem rendelkeznek saját hálózati infrastruktúrával, a barangolási szolgáltatásokat jellemzıen a fogadó mobilhálózat ugyanazon tagállamban található üzemeltetıivel kötött nagykereskedelmi barangolási megállapodások alapján nyújtják. Elıfordulhat azonban, hogy a kereskedelmi tárgyalások eredményeként a virtuális mobilhálózat-üzemeltetık és a viszonteladók számára nem marad elegendı árrés ahhoz, hogy alacsonyabb árakkal ösztönözzék a versenyt. Az említett akadályok felszámolása, továbbá a virtuális mobilhálózat-üzemeltetık/viszonteladók és a mobilhálózat-üzemeltetık tárgyalási pozícióinak kiegyensúlyozása – a hozzáférésre irányuló kötelezettség és a nagykereskedelmi árkorlátok alkalmazása révén – elıreláthatóan megkönnyíti majd az alternatív, innovatív és az Unión belüli barangolási szolgáltatások és ügyfélajánlatok megjelenését. A 2002-es elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályozási keret – különösen a keretirányelv és a hozzáférési irányelv – szabályai nem teszik lehetıvé e problémának a jelentıs piaci erıvel rendelkezı szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek elıírásán keresztül történı kezelését.
26
(26)
Ezért olyan szabályokat kell bevezetni, amelyek megállapítják a nyilvános mobilhírközlı hálózatokhoz barangolási szolgáltatások nyújtása céljából való nagykereskedelmi hozzáférés iránti ésszerő igények kielégítésének kötelezettségét. Az ilyen hozzáférésnek összhangban kell lennie a hozzáférést kérı szolgáltató igényeivel. A hozzáférés megtagadására csak olyan objektív kritériumok alapján kerülhet sor, mint például a mőszaki megvalósíthatóság vagy a hálózat egysége fenntartásának szükségessége. A hozzáférés megtagadása esetén a sértett fél számára lehetıvé kell tenni, hogy az e rendeletben meghatározott eljárással összhangban vitarendezésre irányuló kérelmet nyújtson be. Az egyenlı versenyfeltételek biztosítása érdekében a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges nagykereskedelmi hozzáférést az e rendeletben a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan elıírt szabályozási kötelezettségekkel összhangban, az ilyen típusú hozzáférés biztosításával összefüggı különbözı költségelemek figyelembevételével kell megadni. Ha a barangolási szolgáltatásokhoz szükséges nagykereskedelmi hozzáférés területén következetes szabályozói fellépés érvényesül, az elısegítheti a tagállamok közötti torzulások elkerülését. A BEREC-nek a Bizottsággal és az érdekelt felekkel együttmőködésben iránymutatást kell nyújtania a barangolási szolgáltatásokhoz szükséges nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozóan.
27
(27)
A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek magában kell foglalnia a közvetlen nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokat, valamint a barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi alapon történı, harmadik fél általi viszonteladás céljából történı nyújtását is. A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek ki kell terjednie a mobilhálózat-üzemeltetık azon kötelezettségére is, amely szerint a virtuális mobilhálózat-üzemeltetık és a viszonteladók számára lehetıvé kell tenniük szabályozott nagykereskedelmi barangolási szolgáltatások vásárlását olyan nagykereskedelmi aggregátor szolgáltatóktól, amelyek az Unió egész területén közös hozzáférési pontot és egységes platformot biztosítanak a barangolási megállapodások tekintetében. Annak szavatolására, hogy az üzemeltetık a barangolásszolgáltatók számára ésszerő határidın belül biztosítsák a hozzáférést a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáféréshez és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáféréshez szükséges valamennyi eszközhöz, referenciaajánlatot kell közzétenni, amely tartalmazza a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférésre vonatkozó általános feltételeket. A referenciaajánlat közzététele nem akadályozhatja meg, hogy a hozzáférést kérelmezı és a hozzáférést nyújtó felek kereskedelmi tárgyalásokat folytassanak a végleges nagykereskedelmi megállapodásban szereplı árszintrıl, valamint a nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó olyan kiegészítı szolgáltatásokról, amelyek túlmutatnak a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáféréshez és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáféréshez szükséges szolgáltatásokon.
28
(28)
(29)
A barangolási célú nagykereskedelmi hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségnek minden olyan összetevıre ki kell terjednie, amely a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges, így a hálózati elemekre és a kapcsolódó létesítményekre ▌; a megfelelı szoftverrendszerekre – köztük a mőködést támogató rendszerekre ▌; az elırendelési, a beszerzési és a rendelési célú, a karbantartási és a javítási igényekre vonatkozó, valamint a számlázási célú informatikai rendszerekre és adatbázisokra ▌; a számfordításra vagy azzal egyenértékő funkcióval rendelkezı rendszerekre ▌; a mobilhálózatokra ▌, valamint a virtuális hálózati szolgáltatásokra ▌. Ha nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférést kérelmezık a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges eszközökön vagy szolgáltatásokon túlmutató eszközökhöz vagy szolgáltatásokhoz igényelnek hozzáférést, a mobilhálózat-üzemeltetık tisztességes és ésszerő díjakat számíthatnak fel ezen eszközök vagy szolgáltatások tekintetében. A kiegészítı eszközök vagy szolgáltatások többek között értéknövelt szolgáltatások, kiegészítı szoftverek és informatikai rendszerek, illetve számlázási rendszerek lehetnek.
29
(30)
(31)
▌
A mobil hírközlési szolgáltatások értékesítése belföldi és barangolási szolgáltatásokat egyaránt tartalmazó csomagokban történik, ami korlátozza az ügyfeleknek a barangolási szolgáltatásokkal kapcsolatos választási lehetıségeit. Ezek a csomagok csökkentik a barangolási szolgáltatások átláthatóságát, mert a csomagokban található egyedi tételeket nehéz egymással összehasonlítani. Emiatt egyelıre nem nyilvánvaló, hogy a szolgáltatók a mobilcsomagokban kínált barangolásos szolgáltatások területén versengenének egymással. A strukturális problémákra részben megoldás, hogy a barangolás különálló szolgáltatásként álljon rendelkezésre a piacon, ennek hatására ugyanis a fogyasztókban jobban tudatosodnak a barangolási szolgáltatások árai, és a fogyasztók külön választás elé kerülnek a barangolási szolgáltatások igénybevételét illetıen, tehát fokozódik a keresletoldali versenykényszer. Ezáltal tehát elısegíthetı a ▌barangolási szolgáltatások belsı piacának zavartalan mőködése. Az elmúlt években megugrott a mobil adatátviteli szolgáltatások iránti fogyasztói és üzleti kereslet. A magas barangolási díjak miatt azonban az Unióban határokon átnyúlóan tevékenykedı vállalkozások és fogyasztók számára e szolgáltatások használata erısen korlátozott. A piac éretlenségébıl és a barangolásos adatátvitel iránti, gyorsan növekvı fogyasztói keresletbıl adódóan a szabályozott kiskereskedelmi díjak a javasolt maximális díjak körül tarthatják az árakat – amint azt a 717/2007 rendelettel kapcsolatos tapasztalatok is mutatják – ahelyett, hogy még jobban lenyomnák azokat, ami további strukturális intézkedések szükségességét támasztja alá.
30
(32)
(33)
Az ügyfeleknek könnyen, a mőszaki megoldástól függıen a lehetı legrövidebb idın belül, különdíj felszámolása nélkül és díjmentesen kell tudniuk váltani egy alternatív barangolásszolgáltatóra vagy az alternatív barangolásszolgáltatók között. E lehetıségrıl az ügyfeleket egyértelmő, érthetı és könnyen hozzáférhetı módon kell tájékoztatni. A fogyasztóknak jogot kell biztosítani arra, hogy a barangolási szolgáltatásokat belföldi mobilcsomagjuktól függetlenül, fogyasztóbarát módon vásárolják meg. Jelenleg többféle módja létezik a barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítése mőszaki megvalósításának, nevezetesen: kettıs nemzetközi mobil-elıfizetıi azonosító (IMSI) (két külön IMSI ugyanazon a SIM-kártyán); egyedüli IMSI (egyetlen IMSI megosztása a belföldi szolgáltató és a barangolási szolgáltató között); a kettıs vagy egyedüli IMSI kombinációi egy olyan technikai megoldással, amely nem akadályozza meg az ügyfelet abban, hogy a belföldi hálózat üzemeltetıje és a látogatott hálózat üzemeltetıje közötti megállapodás alapján szabályozott, barangolásos adatátviteli szolgáltatást vegyen igénybe közvetlenül a látogatott hálózaton.
31
(34)
(35)
A barangolásos adatátvitellel kapcsolatos magas díjak elriasztják az ügyfeleket attól, hogy Unión belüli utazásaik során mobil adatátviteli szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Tekintettel a barangolásos adatátviteli szolgáltatások iránti növekvı keresletre és annak fokozódó jelentıségére, az ügyfeleket nem szabad meggátolni abban, hogy a meglévı barangolásos szerzıdésektıl vagy a belföldi szolgáltatóval kötött megállapodásoktól függetlenül és többletdíjak megfizetése nélkül – ideiglenes vagy állandó jelleggel – a látogatott hálózatokon közvetlenül nyújtott alternatív barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat vegyenek igénybe. Ha látogatott hálózatokon barangolásos adatátviteli szolgáltatások közvetlen nyújtását igénylik, a belföldi szolgáltatóknak és a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak együtt kell mőködniük egymással annak érdekében, hogy az ügyfelek ténylegesen igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat, valamint hogy biztosítva legyen az egyéb barangolásszolgáltatások folyamatossága is. E rendeletnek nem célja konkrét mőszaki megoldások meghatározása a barangolási szolgáltatások elkülönített értékelésére vonatkozóan, hanem inkább a leghatékonyabb és legeredményesebb megoldás bevezetését kell elıkészítenie, ideértve egy kombinált megoldást is, amelyet a BEREC-tıl érkezı információk alapján a Bizottság dolgozna ki –, meg kell viszont állapítania az azokra a mőszaki jellemzıkre vonatkozó kritériumokat, amelyeket a barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítését szolgáló bármely mőszaki megoldásnak teljesítenie kell. Ezeknek a kritériumoknak magukban kell foglalniuk többek között a megoldásnak az Unió szintjén koordinált és összehangolt módon történı bevezetését, valamint biztosítaniuk kell azt, hogy a fogyasztók – hívószámuk megtartása mellett – gyorsan és könnyen másik szolgáltatótól vehessék igénybe a barangolási szolgáltatásokat. Emellett az Unión kívüli barangolást, illetve a harmadik országbeli ügyfeleknek az Unió területén való barangolását sem szabad akadályozni.
32
(36)
(37)
1
Fokozni kell a mobilhálózatok üzemeltetıi közötti együttmőködést és koordinációt annak érdekében, hogy létrejöjjön az elkülönített barangolási szolgáltatások koordinált és számottevı mőszaki fejlıdésének háttere, ugyanakkor nem szabad meggátolni a látogatott hálózatokon közvetlenül nyújtott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ezért ki kell dolgozni a változó körülményekhez és a mőszaki fejlıdéshez való gyors igazodást lehetıvé tevı alapelveket és módszertanokat. A BEREC-nek – az érdekelt felekkel együttmőködésben – segítenie kell a Bizottságot a barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítését lehetıvé tévı olyan eszközrendszer mőszaki elemeinek kialakításában, amely nem gátolja a látogatott hálózatokon közvetlenül nyújtott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A Bizottságnak szükség esetén meg kell bíznia a megfelelı európai szabványügyi testületet a vonatkozó szabványoknak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének harmonizált bevezetéséhez szükséges módosításával. E rendelet rendelkezései egységes feltételek mellett történı végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a belföldi szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségeire, valamint a barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésére vonatkozó részletes szabályok tekintetében. E hatáskört a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel1 összhangban kell gyakorolni.
HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
33
(38)
(39)
Lehetıvé kell tenni, hogy a BEREC - figyelembe véve e rendelet rendelkezéseit és a Bizottság végrehajtási jogi aktusait - saját kezdeményezésére konkrét technikai iránymutatást nyújthasson a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítését, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb kérdéseket illetıen. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítése csak akkor fejtheti ki teljes hatását, ha ez az értékesítés egységes keretbe illeszkedik a barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges nagykereskedelmi hozzáférésre vonatkozó kötelezettséggel, ami elısegíti az új és a meglévı piaci szereplık, köztük a határokon átívelı barangolási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások belépését a piacra. Azzal, hogy következetes szabályozást biztosít, ez a megoldás megelızi a tagállamok közötti torzulásokat, és ezáltal hozzájárul a belsı piac kialakulásához. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítése azonban azzal jár, hogy a szolgáltatóknak a mőszaki szintő alkalmazkodáshoz ésszerő idıre van szükségük, így a strukturális intézkedések eredményeként a valódi belsı piac és a kellı mértékő verseny kialakulására csak egy bizonyos idı elteltével lehet számítani. Ezért annak érdekében, hogy a strukturális intézkedések bevezetéséhez szükséges átmeneti idıszakban a már meglévı fogyasztói elınyök megmaradjanak, átmeneti jelleggel kellı szinten fenn kell tartani a barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások maximális nagykereskedelmi díjaira vonatkozó korlátokat és az ugyanezen szolgáltatásokra kiskereskedelmi szinten alkalmazandó biztonsági árkorlátokat ▌.
34
(40)
(41)
1
Ami az átmeneti árszabályozás fenntartását illeti, a barangolást végzı ügyfelek érdekeinek védelmében kis- és nagykereskedelmi szinten egyaránt szabályozási kötelezettségeket kell elıírni, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy az Unión belüli barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi árának csökkenése – kellı ösztönzés hiányában – nem feltétlenül eredményezi a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árának csökkenését. Másfelıl ha a kiskereskedelmi árak leszorítását célzó intézkedések nem járnak együtt a szóban forgó szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nagykereskedelmi költségek szintjére irányuló fellépéssel, akkor sérülhet a barangolási szolgáltatások belsı piacának rendes mőködése, és nem fog fokozódni a verseny. Mindaddig, amíg a strukturális intézkedések nem eredményeznek kellı versenyt a belsı barangolási piacon – ami viszont a fogyasztói árakban is megjelenı nagykereskedelmi költségcsökkenéshez vezetne –, az Unión belüli barangolásos híváskezdeményezések és -fogadások díja vonatkozásában a szabályozás leghatékonyabb és legarányosabb módja a legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díj uniós szintő megállapítása és a kiskereskedelmi díjaknak a 717/2007/EK rendelettel bevezetett eurotarifa útján történı korlátozása, amit kiegészített az 544/2009/EK rendeletben1 elıírt euro-SMS tarifa és amit az e rendeletben elıírt euro-adattarifának ki kell egészítenie. Az átlagos nagykereskedelmi díjnak egy meghatározott idıtartam folyamán az Unión belül bármely két szolgáltató között alkalmazandónak kell lennie.
Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete ( 2009. június 18. ) a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 717/2007/EK rendelet, valamint az elektronikus hírközlı hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv módosításáról (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.)
35
(42)
(43)
Az átmeneti euro-hangtarifát, euro-SMS tarifát és euro-adattarifát olyan biztonsági szinten kell megállapítani, amely – miközben a strukturális intézkedések bevezetéséhez szükséges átmeneti idıszakban nem csupán megırzi a ▌fogyasztói elınyöket, hanem növeli is azokat – megfelelı árrést garantál a barangolásszolgáltatók számára, és ösztönözi az olcsóbb, versenyképes barangolási ajánlatokat. A szóban forgó idıszakban a barangolásszolgáltatóknak aktívan fel kell hívniuk ügyfeleik figyelmét az eurotarifákról szóló információkra, valamint ajánlaniuk kell azokat valamennyi barangolást végzı ügyfelük számára ingyenes, világos és átlátható módon. A barangolást végzı ügyfeleknek kínálandó átmeneti euro-hangtarifának, euro-SMS tarifának és euro-adattarifának ésszerő árrést kell biztosítania a barangolási szolgáltatások nyújtásának nagykereskedelmi költségéhez képest, ugyanakkor lehetıvé kell tennie, hogy a barangolásszolgáltatók szabadon versenyezhessenek azáltal, hogy kínálatukat változatosabbá teszik, és az árszerkezetüket a piaci feltételekhez és a fogyasztói igényekhez igazítják. A szóban forgó biztonsági árkorlátokat olyan szinten kell megállapítani, hogy ne torzítsák a piaci verseny vonatkozásában a strukturális intézkedésekbıl fakadó elınyöket, és megszüntethetınek kell lenniük, amint lehetıvé válik, hogy a strukturális intézkedések kézzelfogható elınyöket biztosítsanak a fogyasztók számára. Ez a szabályozási megközelítés nem alkalmazandó a díj azon részére, amelyet az értéknövelt szolgáltatások nyújtásáért számítanak fel, hanem azt csak az e szolgáltatásokhoz való kapcsolódásért fizetett díjakra szabad alkalmazni.
36
(44)
(45)
E szabályozási megközelítésnek könnyen végrehajthatónak és figyelemmel kísérhetınek kell lennie, hogy minél kevesebb adminisztratív terhet rójon mind az elıírásai által érintett szolgáltatókra és barangolásszolgáltatók, mind a felügyeletéért és érvényesítéséért felelıs nemzeti szabályozó hatóságokra. Ezért átláthatónak és egyértelmőnek kell lennie az Unión belüli valamennyi mobiltelefon-ügyfél számára. Ezenkívül egyértelmőnek és kiszámíthatónak kell lennie a nagy- és kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók számára. E rendeletben ezért meg kell határozni a percenkénti nagy- és kiskereskedelmi díjak pénzösszegben kifejezett legmagasabb szintjét. A legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díjat úgy kell megállapítani, hogy az tükrözze az Unión belüli barangolásos hívások lebonyolításában elıforduló különbözı elemeket, különösen a mobilhálózatokon való híváskezdeményezések és végzıdtetések díját, beleértve az általános költségeket, valamint a jelzéstovábbítást és a tranzitálást. A híváskezdeményezés és -végzıdtetés legmegfelelıbb referenciaértéke az Unión belüli mobilhálózat-üzemeltetık átlagos mobilvégzıdtetési díja, amely a nemzeti szabályozó hatóságoktól származó és a Bizottság által közzétett információkon alapul. Az e rendelet által megállapított legmagasabb átlagos percenkénti díjakat ezért úgy kell meghatározni, hogy tükrözzék az átlagos mobilvégzıdtetési díjat, amely a felmerülı költségek referenciaértékeként szolgál. A legmagasabb átlagos percenkénti nagykereskedelmi díjakat évente csökkenteni kell, figyelembe véve a nemzeti szabályozó hatóságok által idırıl idıre elıírt mobilvégzıdtetési díjak csökkentését.
37
(46)
(47)
A kiskereskedelmi szinten alkalmazandó átmeneti euro-hangtarifának biztosítania kell a barangolást végzı ügyfél számára, hogy a szabályozott barangolásos híváskezdeményezésért vagy -fogadásáért ne kelljen túlzott árat fizetnie, de egyúttal elegendı árrést kell hagynia a barangolásszolgáltatóknak ahhoz, hogy differenciálhassák az ügyfeleknek kínált termékeket. A biztonsági árkorlátokkal védett átmeneti idıszak folyamán biztosítani kell, hogy minden fogyasztó többletdíjak és elıfeltételek nélkül olyan egyszerő barangolási díjszabást választhasson, amely nem haladja meg a maximális díjakat, és a fogyasztókat tájékoztatni kell errıl a díjszabásról. A nagykereskedelmi költségek és a kiskereskedelmi árak közötti ésszerő árrésnek kell biztosítania a barangolásszolgáltatók számára a kiskereskedelmi szinten jelentkezı, barangolással kapcsolatos valamennyi költség fedezését, beleértve a marketingköltségek és a készüléktámogatás megfelelı részét is; ezen árrésnek megfelelı megtérülést is kell biztosítania a szolgáltatók számára. Az átmeneti euro-hangtarifa, euro-SMS tarifa és euro-adattarifa olyan megfelelı eszköz, amely védelmet nyújt a fogyasztóknak, a barangolásszolgáltató számára pedig rugalmasságot biztosít. A nagykereskedelmi szinttel összhangban az euro-hangtarifa, az euro-SMS tarifa és az euro-adattarifa legmagasabb szintjeinek is évente csökkenniük kell.
38
(48)
A biztonsági árkorlátokkal védett átmeneti idıszak folyamán az újonnan barangoló ügyfeleket világos és érthetı formában, teljes körően tájékoztatni kell az Unióban létezı barangolási díjszabásokról, beleértve az átmeneti euro-hangtarifával, euroSMS tarifával és euro-adattarifával összhangban álló díjszabásokat is. A barangolást végzı meglévı ügyfeleknek lehetıséget kell biztosítani arra, hogy meghatározott idın belül egy, az átmeneti euro-hangtarifával, euro-SMS tarifával és euro-adattarifával összhangban álló új díjszabást, vagy bármely más barangolási díjszabást válasszanak. Azon meglévı, barangolást végzı ügyfelek esetében, akik e meghatározott idın belül nem választanak, helyénvaló különbséget tenni azok között, akik már a rendelet hatálybalépése elıtt kiválasztottak egy adott barangolási díjszabást vagy -csomagot, és azok között, akik ezt nem tették meg. Az utóbbi ügyfeleket automatikusan az e rendeletnek megfelelı díjszabásban kell részesíteni. Azon barangolást végzı ügyfelek, akik az egyéni igényeik alapján választott barangolási díjszabásokat vagy -csomagokat vesznek igénybe, az általuk korábban kiválasztott díjszabásnál vagy -csomagnál maradnak, amennyiben az aktuális díjfeltételeikre és az alkalmazandó eurotarifákra való emlékeztetésüket követıen jelzik az adott díjszabás mellett maradási szándékukat a barangolásszolgáltatójuknak. Az ilyen barangolási díjszabások és -csomagok magukba foglalhatnak például átalánydíjakat, nem nyilvános díjszabásokat, rögzített barangolási díjakkal növelt díjszabásokat, a legmagasabb euro-hangtarifánál, euroSMS tarifánál és euro-adattarifánál alacsonyabb percdíjakat, illetve kapcsolási díjakat tartalmazó díjszabásokat.
39
(49)
(50)
Mivel e rendelet a keretirányelv 1. cikkének (5) bekezdése értelmében egyedi intézkedésnek minısül, és mivel e rendelet elıírhatja, hogy az Unión belüli barangolásszolgáltatók változtassák meg a barangolás kiskereskedelmi díjszabását annak érdekében, hogy e rendelet elıírásainak megfeleljenek, ezek a változtatások nem keletkeztethetnek jogosultságot a mobiltelefont használó ügyfeleknek arra, hogy az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozását átültetı nemzeti jogi rendelkezések alapján felmondják a szerzıdéseiket. E rendelet nem teheti kedvezıtlenebbé a fogyasztóknak kínált azon innovatív ajánlatokat, amelyek az e rendeletben meghatározottak szerinti átmeneti eurohangtarifánál, euro-SMS tarifánál és euro-adattarifánál elınyösebbek, hanem inkább ösztönöznie kell a barangolást végzı ügyfeleknek alacsonyabb áron – különösen a versenykényszer e rendelet strukturális rendelkezéseibıl fakadó megnövekedésére reagálva – kínált innovatív ajánlatokat. E rendelet nem írja elı barangolási díjak újbóli bevezetését ott, ahol ezeket már eltörölték, és nem írja elı meglévı barangolási díjak felemelését az e rendeletben meghatározott átmeneti biztonsági szintekre.
40
(51)
(52)
Amennyiben a maximális díjakat nem euróban fejezik ki, a kezdeti díjkorlátokat és a díjkorlátok felülvizsgált értékeit az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e rendeletben meghatározott napon közzétett referencia-árfolyam alkalmazásával, a megfelelı pénznemben kell meghatározni. Amennyiben az adott napon ne m történik közzététel, az alkalmazandó referencia-árfolyam az Európai Unió Hivatalos Lapjában az e napot követıen elsı alkalommal közzétett referencia-árfolyam. Annak érdekében, hogy a fogyasztókat megvédjük a szabályozott barangolási szolgáltatások (szabályozott hangátviteli, SMS- vagy barangolásos adatátviteli szolgáltatás) kiskereskedelmi árának az eurótól eltérı pénznemek referencia-árfolyamának ingadozása miatt bekövetkezı emelkedésétıl, azon tagállamoknak, amelyek pénzneme nem az euro, a maximális kiskereskedelmi díjaknak a saját pénznemükben való megállapítása céljából több, különbözı idıpontban közzétett referencia-árfolyam átlagát kell alkalmazniuk. Egyes mobilhálózat-üzemeltetık azon gyakorlata, hogy a nagykereskedelmi barangolásos hívások szolgáltatását 60 másodpercig terjedı legkisebb díjazási idıszakok alapján számlázzák, az egyéb nagykereskedelmi összekapcsolási díjakra általában alkalmazott másodpercalapú elszámolástól eltérıen, az ilyen, illetve a más számlázási módszereket alkalmazó üzemeltetık közötti verseny torzulásához vezet, és aláássa az e rendelettel bevezetett maximális nagykereskedelmi díjak egységes alkalmazását. Ezenkívül olyan többletdíjat jelent, amely a nagykereskedelmi költségek növelése révén negatív hatással van a barangolásos hangátviteli szolgáltatások kiskereskedelmi díjszabására. A mobilhálózat-üzemeltetıket ezért kötelezni kell arra, hogy a szabályozott barangolásos hívásokat nagykereskedelmi szinten másodpercalapon számlázzák.
41
(53)
(54)
(55)
Az ERG-nek, a BEREC elıdjének becslése szerint a mobilszolgáltatók azon gyakorlata, hogy barangolási szolgáltatások számlázása során kiskereskedelmi szinten egy másodpercet meghaladó díjazási idıszakokat használnak, az indított hívások esetében körülbelül 24 %-kal, a fogadott hívások esetében pedig 19 %-kal növelte egy tipikus euro-hangtarifa-számla összegét. Az ERG azt is megállapította, hogy ezek az áremelések a rejtett díj egy formáját képviselik, mivel a legtöbb fogyasztó számára nem átláthatók. Az ERG ezért sürgıs cselekvést ajánlott az euro-hangtarifára alkalmazott, eltérı kiskereskedelmi számlázási gyakorlatok kezelése érdekében. Míg a 717/2007/EK rendelet az eurotarifa Unión belüli bevezetésével közös megközelítést hozott létre annak biztosítása érdekében, hogy a barangolást végzı ügyfelek ne fizessenek túlságosan magas árat a szabályozott barangolásos hívásokért, a mobilszolgáltatók számlázási egységekre vonatkozó eltérı gyakorlatai komolyan aláássák a rendelet egységes alkalmazását. Ez azt is jelenti, hogy az Unión belüli barangolási szolgáltatások határokon átnyúló jellege ellenére a szabályozott barangolásos hívások számlázását illetıen eltérı megközelítések érvényesülnek, amelyek torzítják a versenyfeltételeket a belsı piacon. Ezért közös szabályokat kell bevezetni az eurohangtarifa-számlák számlázási egységeinek kiskereskedelmi szintő meghatározására vonatkozóan a belsı piac további erısítése, valamint annak érdekében, hogy az Unión belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevı fogyasztók az Unió egész területén egységesen magas szintő védelmet élvezzenek.
42
(56)
(57)
(58)
A kiskereskedelmi szinten szabályozott barangolásos hívásokat nyújtó szolgáltatókat ezért kötelezni kell arra, hogy ügyfeleiknek minden euro-hangtarifa alá tartozó hívást másodpercalapon számlázzanak, ezzel összefüggésben azonban a kezdeményezett hívások esetében 30 másodpercet meg nem haladó hosszúságú minimális kezdeti díjazási idıszakot alkalmazhatnak. Ez lehetıvé fogja tenni a barangolásszolgáltatók számára a kapcsolat létrehozásával járó indokolt költségek fedezését, és rugalmasságot biztosít a rövidebb minimális díjazási idıszakok terén való versenyhez. Az eurohangtarifa hatálya alá tartozó fogadott hívások esetében nem indokolt minimális kezdeti díjazási idıszak, mivel a szolgáltatás alapjául szolgáló nagykereskedelmi díjat másodpercalapon számlázzák, és a kapcsolat létrehozásával járó esetleges külön költségeket a mobilhívás-végzıdtetési díjak már fedezik. Az ügyfelektıl nem várható el, hogy fizessenek a hangposta-üzenetekért egy látogatott hálózatban, mivel az ilyen üzenetek hosszát nem tudják befolyásolni. Ez nem érinti az egyéb alkalmazandó hangpostadíjakat, például az ilyen üzenetek meghallgatásának díját. A határ menti területeken élı ügyfelek nem kaphatnak szükségtelenül magas számlákat a szándékolatlan barangolás miatt. A barangolásszolgáltatóknak ezért minden ésszerő lépést meg kell tenniük annak érdekében, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy miközben a saját tagállamuk területén tartózkodnak, barangolási díjfizetési kötelezettségük keletkezzen. Ennek magában kell foglalnia az ügyfelek megfelelı tájékoztatását arról, hogy ık maguk mit tehetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az ilyen szándékolatlan barangolást. A nemzeti szabályozó hatóságoknak tisztában kell lenniük azon helyzetekkel, amelyekben az ügyfelek – bár a saját tagállamukban tartózkodnak – barangolási díj fizetésére kötelezettek, és a hatóságoknak meg kell tenniük a megfelelı lépéseket a probléma enyhítése érdekében.
43
(59)
(60)
(61)
A barangolásos hangátviteli szolgáltatások esetéhez hasonlóan a barangolásos SMSszolgáltatások esetében is jelentıs a kockázata annak, hogy a nagykereskedelmi díjszabási kötelezettségek elıírása önmagában nem vezetne automatikusan alacsonyabb árakhoz a kiskereskedelmi ügyfelek számára. Másrészt viszont a kiskereskedelmi ár csökkentésére irányuló intézkedések – az e szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó nagykereskedelmi költségek szintjét megcélzó intézkedések nélkül – az árprés kockázatának növelésével hátrányosan befolyásolhatják egyes, különösen a kisebb barangolásszolgáltatók helyzetét. Ezenkívül a barangolási szolgáltatások piacának különleges szerkezete és határokon átnyúló jellege miatt az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása nem biztosított megfelelı eszközöket a nemzeti szabályozó hatóságoknak ahhoz, hogy eredményesen kezeljék a szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatások magas nagyés kiskereskedelmi árai mögött rejlı, a versennyel összefüggı problémákat. Ez a helyzet nem segíti elı a belsı piac zavartalan mőködését, ezért azt javítani szükséges. Következésképpen szabályozási kötelezettségeket kell elıírni a szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatásokra vonatkozóan, mind nagykereskedelmi szinten, a nagykereskedelmi díjak és a szolgáltatás nyújtásával járó költségek közötti ésszerőbb kapcsolat megteremtése céljából, mind pedig kiskereskedelmi szinten egy átmeneti idıszakban, annak érdekében, hogy mindaddig biztosítva legyen a barangolást végzı ügyfelek érdekeinek védelme, amíg a strukturális intézkedés hatásai nem érvényesülnek.
44
(62)
(63)
(64)
Mindaddig, amíg a strukturális intézkedés hatására nem alakul ki kellı fokú verseny a barangolási szolgáltatások piacán, a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek nagykereskedelmi szintő díjának szabályozására szolgáló leghatékonyabb és legarányosabb megközelítés az, ha uniós szinten egy legmagasabb átlagdíj kerül megállapításra a látogatott hálózatból küldött SMS-ekre vonatkozóan. Helyénvaló, hogy az átlagos nagykereskedelmi díj egy meghatározott idıtartam alatt bármely két Unión belüli szolgáltató között alkalmazandó legyen. A szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatásokra vonatkozó maximális nagykereskedelmi díjnak tartalmaznia kell a nagykereskedelmi szolgáltatást nyújtó szolgáltató valamennyi költségét, beleértve többek között a barangolásos SMSüzenetek látogatott hálózatból történı kezdeményezésének és továbbításának a költségét, valamint a meg nem térült végzıdtetési költséget is. Az e rendelettel bevezetett szabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a nagykereskedelmi szinten szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóknak ezért meg kell tiltani, hogy a barangolásos SMS-üzenetek saját hálózatukban történı végzıdtetéséért külön díjat vezessenek be. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi barangolásos SMS-szolgáltatások maximális díjai közelebb legyenek a szolgáltatásnyújtás tényleges költségeit tükrözı árszintekhez, és kiskereskedelmi szinten kialakulhasson a verseny, a szabályozott SMS-szolgáltatás maximális nagykereskedelmi díjait idıben csökkenı összegben indokolt meghatározni.
45
(65)
(66)
(67)
Az 544/2009/EK rendelet abból indult ki, hogy mindaddig, amíg nincsenek olyan strukturális elemek, amelyek hatására a barangolási szolgáltatások piacán létrejönne a verseny, a leghatékonyabb és legarányosabb megközelítés, amelynek révén szabályozható az Unión belüli barangolásos SMS-üzenetek kiskereskedelmi díja, annak a mobilszolgáltatók számára kötelezettségként történı elıírása, hogy barangolást végzı ügyfeleiknek egy meghatározott maximális díjat meg nem haladó euro-SMS tarifát kínáljanak. Mindaddig, amíg nem érvényesülnek a strukturális intézkedések hatásai, az átmeneti euro-SMS tarifát olyan biztonsági szinten kell tartani, amely – amellett, hogy biztosítja a meglévı fogyasztói elınyök érvényesülését – megfelelı árrést garantál a barangolásszolgáltatók számára, ugyanakkor ésszerőbben tükrözi a szolgáltatással járó költségeket. A barangolást végzı ügyfeleknek kínálható átmeneti euro-SMS tarifának ésszerő árrést kell biztosítana a szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatás nyújtásának költségéhez képest, ugyanakkor lehetıvé kell tennie, hogy a barangolásszolgáltatók szabadon versenyezhessenek azáltal, hogy kínálatukat differenciálják, és árszerkezetüket a piaci feltételekhez és a fogyasztói igényekhez igazítják. Az említett biztonsági árkorlátokat olyan szinten kell megállapítani, hogy a strukturális intézkedésekbıl fakadó versenyelınyök ne torzuljanak, és megszüntethetınek kell lenniük, amint a strukturális intézkedések meghozzák a tılük várt eredményeket. Ez a szabályozási megközelítés nem alkalmazandó az értéknövelt SMS-szolgáltatásokra.
46
(68)
(69)
(70)
Biztosítani kell továbbá, hogy a barangolást végzı ügyfeleknek ne kelljen további díjat fizetniük a látogatott hálózaton való barangolás során a szabályozott barangolásos SMS- vagy hangposta-üzenetek fogadásáért, mivel az ilyen végzıdtetési költségeket már ellentételezi a szabályozott barangolásos SMS- vagy hangpostaüzenet küldéséért felszámított kiskereskedelmi díj. Az euro-SMS tarifának automatikusan vonatkoznia kell minden barangolást végzı, új vagy meglevı olyan ügyfélre, aki kifejezett formában nem választott vagy választ külön barangolási SMS-tarifát vagy olyan barangolási szolgáltatáscsomagot, amely szabályozott barangolásos SMS-szolgáltatást is tartalmaz. Az SMS-üzenet a rövidüzenet-szolgáltatás (Short Message Service) keretében küldött szöveges üzenet, és világosan különbözik más üzenetektıl, így az MMS-üzenetektıl és az e-mailektıl. Annak érdekében, hogy e rendelet ne veszítse el hatékonyságát, célkitőzései pedig teljes mértékben teljesüljenek, meg kell tiltani a barangolásos SMSüzenetek mőszaki paramétereinek bármely olyan módosítását, amely megkülönböztetné azokat a belföldi SMS-üzenetektıl.
47
(71)
(72)
A nemzeti szabályozó hatóságok által győjtött adatok azt mutatják, hogy a látogatott hálózatok üzemeltetıi által a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért a barangolást végzı ügyfél barangolásszolgáltatójának felszámított átlagos nagykereskedelmi díjakból adódó árak továbbra is magasak. Habár e nagykereskedelmi díjak csökkenıben vannak, a kapcsolódó költségekhez képest még mindig nagyon magasak. A barangolásos adatátviteli szolgáltatások tartósan magas nagykereskedelmi díjai elsısorban a nem preferált hálózatok üzemeltetıi által felszámított magas nagykereskedelmi díjaknak tulajdoníthatók. E díjakat a forgalomterelési korlátozások okozzák, amelyek miatt a szolgáltatókat semmi sem ösztönzi általános nagykereskedelmi díjaik egyoldalú csökkentésére, mivel a forgalmat a felszámított díjtól függetlenül is fogadják. Ez a nagykereskedelmi költségek szélsıséges szóródását eredményezi. Egyes esetekben a barangolásos adatátvitel nem preferált hálózatokon alkalmazandó nagykereskedelmi díjai hatszor magasabbak, mint a preferált hálózaton alkalmazandó díjak. A barangolásos adatátviteli szolgáltatások e túlzottan magas nagykereskedelmi díjai az Unión belüli mobilszolgáltatók közötti versenyfeltételek jelentıs torzulásához vezetnek, ami aláássa a belsı piac zavartalan mőködését. Ezenkívül a barangolásszolgáltatók számára megnehezítik nagykereskedelmi költségeik elırejelzését, így azt is, hogy ügyfeleiknek átlátható és versenyképes kiskereskedelmi díjcsomagokat kínáljanak. Tekintettel arra, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok csak korlátozottan képesek e problémákat nemzeti szinten hatékonyan kezelni, a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra maximális nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni. Ezért nagykereskedelmi szinten a nagykereskedelmi díjak és a szolgáltatás nyújtásával járó költségek közötti ésszerőbb viszony érdekében, kiskereskedelmi szinten pedig a barangolást végzı ügyfelek érdekeinek védelme érdekében szabályozási kötelezettségeket kell elıírni a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozóan.
48
(73) (74)
A barangolásszolgáltatók csak akkor és csak addig számolhatnak fel díjat a barangolást végzı ügyfél számára a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért, amennyiben és amíg a barangolást végzı ügyfél elfogadja a szolgáltatás nyújtását. E rendelet hatályának ki kell terjednie az Unión belüli kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra. A barangolási szolgáltatások piacainak azon különleges jellemzıi, amelyek a 717/2007/EK rendelet elfogadását és az Unión belüli barangolásos hangátviteli és SMS-szolgáltatások nyújtása tekintetében a mobilszolgáltatók számára bizonyos kötelezettségek megállapítását indokolták, ugyanúgy vonatkoznak az Unión belüli kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatások nyújtására. A barangolásos hangátviteli és SMS-szolgáltatásokhoz hasonlóan nemzeti szinten a barangolásos adatátviteli szolgáltatások sem rendelhetık meg önállóan, csak az ügyfél barangolásszolgáltatójánál megvásárolt nagyobb kiskereskedelmi szolgáltatáscsomag részeként, korlátozva ezáltal a piaci erık érvényesülését. Hasonlóképpen, az érintett szolgáltatások határokon átnyúló jellegébıl eredıen a nemzeti szabályozó hatóságok, amelyek az országuk területén lakóhellyel rendelkezı mobiltelefonálók érdekeit hivatottak megvédeni és érvényesíteni, nem képesek ellenırizni az egy másik tagállamban található látogatott hálózat üzemeltetıjének magatartását.
49
(75)
(76)
A hangátviteli és az SMS-szolgáltatások területén már meglévı szabályozási intézkedésekhez hasonlóan mindaddig, amíg a strukturális intézkedés nyomán elegendı verseny nem alakul ki, kiskereskedelmi szinten az Unión belüli szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások díjának átmeneti szabályozása leghatékonyabban és legarányosabban egy olyan kötelezettség bevezetésével valósítható meg, amely szerint a barangolásszolgáltatók kötelesek barangolást végzı ügyfeleiknek egy meghatározott maximális díjat meg nem haladó átmeneti euro-adattarifát kínálni. Az euro-adattarifát olyan biztonsági szinten kell megállapítani, amely, miközben a strukturális intézkedés hatásainak érvényesüléséig biztosítja a fogyasztók védelmét, megfelelı árrést garantál a barangolásszolgáltatók számára, és ésszerőbben tükrözi a szolgáltatás nyújtásával járó költségeket. Ezért a barangolást végzı ügyfeleknek kínálható átmeneti euro-adattarifának ésszerő árrést kell biztosítana a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtásának költségéhez képest, ugyanakkor lehetıvé kell tennie, hogy a barangolásszolgáltatók szabadon versenyezhessenek azáltal, hogy kínálatukat differenciálják, és árszerkezetüket a piaci feltételekhez és a fogyasztói igényekhez igazítják. Az említett biztonsági árkorlátot olyan szinten kell megállapítani, hogy a strukturális intézkedésekbıl fakadó versenyelınyök ne torzuljanak, és megszüntethetıknek kell lenniük, amint lehetıvé válik, hogy a strukturális intézkedések kézzelfogható és tartós elınyöket biztosítsanak az ügyfelek számára. A barangolásos hangátviteli és SMS-szolgáltatások esetében követett szemlélethez hasonlóan, mivel a barangolásos kiskereskedelmi adatátviteli szolgáltatások nyújtásának költségei várhatóan csökkenni fognak, az átmeneti euro-adattarifa maximális szabályozott díjának idıvel csökkennie kell.
50
(77)
(78)
(79) (80)
▌
Az átmeneti euro-adattarifának automatikusan vonatkoznia kell minden barangolást végzı új vagy meglevı olyan ügyfélre, aki kifejezett formában nem választott vagy választ külön barangolási adattarifát vagy olyan barangolási szolgáltatáscsomagot, amely szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást is tartalmaz. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztóknak csak azért az adatátviteli szolgáltatásért kelljen fizetniük, amelyet valóban igénybe is vesznek, továbbá azon problémák elkerülése céljából, amelyek a hangátviteli szolgáltatások esetében a 717/2007/EK rendelet bevezetése után annak következtében álltak elı, hogy a szolgáltatók által alkalmazott díjszámítási mechanizmusok miatt a fogyasztókat rejtett díjtételek is terhelték, indokolt úgy rendelkezni, hogy az átmeneti euro-adattarifát kilobájtalapon kell számlázni. Ez a díjszámítás összhangban van a nagykereskedelmi szinten már alkalmazandó díjszámítási mechanizmussal. A barangolásszolgáltatók felkínálhatnak egy méltányos, minden szolgáltatásra kiterjedı havi átalánydíjat, amelyhez nem kapcsolódnak maximális díjak, és amely magában foglalhatja az Unión belüli összes barangolási szolgáltatást. Annak érdekében, hogy e rendelet rendelkezései minden mobiltelefon-beszélgetést folytató felhasználó számára elınyösek lehessenek, a kiskereskedelmi díjszabásra vonatkozó átmeneti elıírásokat attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a barangolást végzı ügyfél feltöltıkártyás vagy számlás szerzıdést kötött-e barangolásszolgáltatójával, valamint attól is, hogy a barangolásszolgáltató saját hálózattal rendelkezik-e, virtuális mobilhálózatüzemeltetı-e, illetve mobil-hangátviteli szolgáltatások viszonteladója-e.
51
(81)
(82)
Ha az Unión belüli mobilszolgáltatók úgy találják, hogy az átjárhatóságból és a végpontok közötti összeköthetıségbıl az ügyfeleik számára fakadó elınyöket veszélyezteti a más tagállamokban mőködı mobilhálózat-üzemeltetıkkel kötött, barangolásra vonatkozó megállapodásaik megszőnése, illetve a megszőnés veszélye, vagy ha ügyfeleiknek egy másik tagállamban nem tudnak szolgáltatásokat nyújtani, mivel egyetlen nagykereskedelmi hálózatszolgáltatóval sem létezik megállapodásuk, a nemzeti szabályozó hatóságok szükség esetén élhetnek a hozzáférési irányelv 5. cikkében foglalt hatáskörrel a megfelelı hozzáférés és összekapcsolás biztosítása céljából, hogy garantálják az ilyen végpontok közötti összeköthetıséget és a szolgáltatások kölcsönös átjárhatóságát, figyelembe véve a keretirányelv 8. cikkében foglalt célokat, különösen az elektronikus hírközlési szolgáltatások teljes körően mőködı belsı piacának megteremtését. Annak érdekében, hogy a barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árai átláthatóbbá váljanak, valamint hogy segítsenek döntéseket hozni a barangolást végzı ügyfeleiknek mobilkészülékük külföldi használatával kapcsolatban, a mobilhírközlési szolgáltatások nyújtóinak ingyenes tájékoztatást kell nyújtaniuk a barangolást végzı ügyfeleik számára arról, hogy milyen díjak érvényesek rájuk, ha barangolási szolgáltatásokat vesznek igénybe a látogatott tagállamban. Mivel az ügyfelek egyes csoportjai jól tájékozottak lehetnek a barangolási szolgáltatások díjairól, a barangolásszolgáltatóknak lehetıvé kell tenniük az ügyfelek számára, hogy ezt az automatikus üzenetküldési szolgáltatást könnyen lemondják. A szolgáltatóknak továbbá aktívan és ingyenesen további információkat kell nyújtaniuk ügyfeleik kérésére a látogatott tagállamban a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek kezdeményezésének vagy fogadásának, valamint az egyéb adatátviteli szolgáltatásoknak a (héát tartalmazó) percdíjára, SMS-díjára vagy megabájtonkénti díjára vonatkozólag, feltéve hogy az ügyfél az Unióban tartózkodik. ▌
52
(83)
1
Az átláthatóság azt is megköveteli, hogy a szolgáltatók az elıfizetések megkötésekor, valamint a díjak megváltozásakor minden alkalommal tájékoztatást nyújtsanak a barangolási díjakról, különösen az euro-hangtarifáról, az euro-SMS tarifáról és az euroadattarifáról és – amennyiben kínálatukban szerepel – a minden szolgáltatást magában foglaló átalánydíjról. A barangolásszolgáltatóknak megfelelı eszközök segítségével, például számlákon, az interneten keresztül, televíziós reklámokkal vagy közvetlenül a címzettnek küldött levélben kell tájékoztatást nyújtaniuk a barangolási díjakról. Az árak és a szolgáltatások jellemzıi tekintetében minden tájékoztatásnak és ajánlatnak világosnak, érthetınek, összehasonlíthatónak és átláthatónak kell lennie. A barangolási ajánlatok reklámozása és ügyfelek részére történı értékesítése során teljes mértékben eleget kell tenni a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak, különösen a belsı piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv”)1. A barangolásszolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a barangolást végzı ügyfeleik tisztában legyenek azzal, hogy az érintett idıszakban rendelkezésre állnak a szabályozott tarifák, valamint ezen ügyfeleik számára világos és elfogulatlan írásos tájékoztatót kell küldeniük, amely ismerteti az euro-hangtarifa, az euro-SMS tarifa és az euro-adattarifa feltételeit és a jogot az azokra, illetve azokról történı átállásra.
HL L 149., 2005.6.11., 22.o.
53
(84)
(85)
(86)
Intézkedéseket kell hozni mindemellett a valamennyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás kiskereskedelmi díja átláthatóságának javítása, különösen a „számlasokk” problémájának kiküszöbölése érdekében, amely akadályozza a belsı piac zavartalan mőködését, valamint annak érdekében, hogy a barangolást végzı ügyfelek számára a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követéséhez és ellenırzéséhez szükséges eszközök biztosítva legyenek. Emellett nem szabad akadályozni az olyan alkalmazások vagy technológiák megjelenését, amelyek helyettesíthetik a barangolási szolgáltatásokat, illetve azokhoz képest alternatívát jelenthetnek (pl. Wi-Fi). ▌ Így a barangolásszolgáltatóknak személyre szabott, ingyenes díjszabási tájékoztatást kell nyújtaniuk barangolást végzı ügyfeleik számára a barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak ezen ügyfelekre alkalmazandó díjairól, valahányszor az ügyfelek barangolásos adatátviteli szolgáltatást vesznek igénybe egy másik országba történı belépéskor. Ezt a tájékoztatást az ügyfelek mobilkészülékére kell eljuttatni, a tájékoztatás könnyő fogadásának és megértésének biztosítására legalkalmasabb módon, valamint lehetıvé téve annak egy késıbbi idıpontban történı ismételt megtekintését. Annak érdekében, hogy ügyfeleik könnyebben megérthessék a barangolásos adatátviteli szolgáltatások igénybevételének pénzügyi következményeit, valamint hogy lehetıvé tegyék számukra a kiadásaik figyelemmel követését és ellenırzését, a barangolásszolgáltatóknak a szerzıdéskötés elıtt és azt követıen is megfelelı tájékoztatásban kell részesíteniük ügyfeleiket a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások díjaira vonatkozóan. E tájékoztatásban példák is szerepelhetnek, mint például e-mailek és képek küldése, böngészés az interneten, valamint mobil alkalmazások használata során felhasznált adatmennyiség megközelítı mértéke.
54
(87)
Ezenkívül a „számlasokk” elkerülése érdekében a barangolásszolgáltatóknak egy vagy több pénzügyi és/vagy adatforgalmi korlátot kell megállapítaniuk a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért fizetendı díjakra, a barangolást végzı ügyfél részére történı számlázás pénznemében kifejezve, amelyet minden barangolást végzı ügyfelük számára a korlát elérésének közeledtekor díjmentesen fel kell ajánlani egy olyan értesítésben, amelynek formátuma lehetıvé teszi a késıbbi ismételt hozzáférést. E felsı korlát elérése után az ügyfél nem kaphatja tovább ezeket a szolgáltatásokat, és nem is számolhatnak fel neki ezért díjat, kivéve, ha az ügyfél kifejezetten kéri ezen szolgáltatások nyújtásának folytatását az értesítésben közölt feltételek szerint. Ilyen esetben ingyenes megerısítést kell kapnia a késıbbi ismételt hozzáférést lehetıvé tevı formátumban. A barangolást végzı ügyfelek számára biztosítani kell a lehetıséget arra, hogy ésszerő idın belül döntsenek valamely fent említett pénzügyi vagy adatforgalmi korlát igénybevételérıl, vagy arról, hogy egyáltalán nem kérnek ilyen korlátozást. Amennyiben az ügyfél nem rendelkezik másképp, az alapértelmezett korlátokat tartalmazó rendszerbe kell besorolni.
55
(88)
(89)
Ezeket az átláthatósági intézkedéseket a barangolást végzı ügyfeleket védı minimális biztosítékoknak kell tekinteni, amelyek nem zárják ki, hogy a barangolásszolgáltatók más olyan lehetıségeket is kínáljanak ügyfeleiknek, amelyekkel segítik a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik tervezhetıségét és ellenırzését. Számos barangolásszolgáltató például új átalánydíjas kiskereskedelmi barangolási ajánlatok kialakításán dolgozik, amelyek meghatározott áron, meghatározott idıszakban lehetıvé teszik a barangolásos adatátvitelt, egy méltányos adatforgalom-korlát eléréséig. Hasonlóképpen, a barangolásszolgáltatók olyan rendszereket fejlesztenek ki, amelyek lehetıvé teszik barangolást végzı ügyfeleik számára, hogy valós idejő tájékoztatást kapjanak az általuk fizetendı, addig felhalmozódott barangolási díjakról. A belsı piac zavartalan mőködésének biztosítása érdekében a harmonizált szabályoknak tükrözniük kell a belföldi piacokon jelentkezı ezen fejleményeket. A feltöltıkártyás ügyfeleket is érintheti a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz társuló „számlasokk” jelensége. E megfontolások miatt a forgalmidíj-korlátra vonatkozó rendelkezéseknek ezekre az ügyfelekre is ki kell terjedniük.
56
(90)
(91)
Jelentıs eltérések vannak az Unión belüli szabályozott barangolási díjak és az ügyfeleknél az Unión kívüli utazásaik során jelentkezı barangolási díjak között, amelyek az Unión belüli áraknál lényegesen magasabbak. Az Unión kívüli barangolással kapcsolatos átláthatóságra és a védintézkedésekre vonatkozó következetes megközelítés hiánya miatt a fogyasztók nem biztosak jogaikban, és ez gyakran visszatartja ıket attól, hogy külföldi tartózkodásuk alatt mobilszolgáltatásokat vegyenek igénybe. A fogyasztók számára nyújtott átlátható tájékoztatás a mobilkészülékeik külföldi utazások során (az Unión belül és kívül egyaránt) történı használatával kapcsolatos nem csupán a döntéshozatalban segítheti a fogyasztókat, hanem a barangolásszolgáltatók közötti választásban is. Ezért az átláthatósági és fogyasztóvédelmi hiányosságokkal kapcsolatos problémára megoldást kell találni bizonyos átláthatósági és védintézkedéseknek az Unión kívül nyújtott barangolási szolgáltatásokra is történı alkalmazásával. Ezek az intézkedések ezért elısegíthetik a versenyt és javíthatják a belsı piac mőködését. Ha az Unión kívüli látogatott országban mőködı látogatott hálózat üzemeltetıje nem engedélyezi a barangolásszolgáltatónak az ügyfelei általi használat valós idejő ellenırzését, a barangolásszolgáltató nem köteles pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot kínálni az ügyfelek védelme érdekében.
57
(92)
(93)
Az elektronikus hírközlés 2002. évi keretszabályozása szerinti feladatok elvégzéséért felelıs nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítani kell a szükséges hatásköröket arra, hogy az illetékességi területükön felügyeljék és érvényesítsék az e rendeletben foglalt kötelezettségeket. Nyomon kell követniük az Unión belül barangolást végzı barangolást végzı ügyfeleknek nyújtott hang- és adatátviteli szolgáltatások díjszabásának alakulását is, beleértve adott esetben az Unió legkülsı régióiban lebonyolított barangolásos híváskezdeményezésekhez és -fogadásokhoz kapcsolódó speciális költségeket, továbbá azt, hogy gondoskodni kell arról, hogy e költségek a nagykereskedelmi piacon megfelelı módon megtérülhessenek, valamint azt, hogy nem használnak-e forgalomterelési technikákat a kínálat ügyfeleket károsító korlátozására. Biztosítaniuk kell, hogy az érdekelt felek naprakész tájékoztatást kapjanak e rendelet alkalmazásáról, és félévenként nyilvánosságra kell hozniuk az ilyen nyomon követési vizsgálatok eredményeit. Tájékoztatást kell nyújtani külön-külön a vállalati, a számlás szerzıdéssel rendelkezı és a feltöltıkártyás ügyfelekrıl. Az Unió olyan legkülsı régióiban, ahol a mobiltelefonos szolgáltatásokra vonatkozó engedélyek eltérnek az ország többi területén kiadottaktól, az országon belüli barangolás esetében a díjakat a barangolási szolgáltatások belsı piacán alkalmazott díjakkal megegyezı mértékben kell csökkenteni. E rendelet végrehajtása nem eredményezheti azt, hogy az országon belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevı ügyfelek a díjszabás tekintetében kevésbé kedvezı bánásmódban részesüljenek, mint az Unión belüli barangolási szolgáltatásokat igénybe vevı ügyfelek. Ennek érdekében a nemzeti szabályozó hatóságok az uniós jognak megfelelı, kiegészítı intézkedéseket hozhatnak.
58
(94)
▌ (95)
(96)
Az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályok megállapításakor a tagállamoknak figyelembe kell venniük egyebek mellett annak lehetıségét, hogy a barangolásszolgáltatók kompenzálják az ügyfeleket egy alternatív barangolásszolgáltatóra történı váltásban beálló késedelem vagy a váltás akadályoztatása esetén a tagállamok nemzeti jogával összhangban.
Mivel e rendelet céljait – nevezetesen olyan közös megközelítés létrehozását, amely biztosítja, hogy a nyilvános mobilhírközlı hálózatokat az Unión belül igénybe vevı felhasználók ne fizessenek túl magas árakat az Unión belüli barangolási szolgáltatásokért, és ezáltal magas szintő fogyasztóvédelmet ér el azzal, hogy fokozza a barangolásszolgáltatók közötti versenyt – a tagállamok nem tudják kielégítıen, biztonságosan, összehangoltan és kellı idıben megvalósítani, és ezért azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket. A barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások nagykereskedelmi díjaira vonatkozó szabályozási kötelezettségeket addig indokolt fenntartani, ameddig a strukturális intézkedések el nem kezdik érvényesíteni hatásukat, és a nagykereskedelmi piacokon kellı mértékben ki nem fejlıdik a verseny. Emellett a piaci trendek ma azt mutatják, hogy a jövıben a mobilszolgáltatásokon belül egyre inkább az adatátviteli szolgáltatások fognak elıtérbe kerülni: jelenleg a nagykereskedelmi adatátviteli szolgáltatások bıvülése a legdinamikusabb, és áruk szignifikánsan alatta van a jelenlegi szabályozott árszinteknek.
59
(97)
(98)
A biztonsági kiskereskedelmi árkorlátokat olyan kellıen magas szinten kell megállapítani, hogy ne torzítsák a piaci verseny vonatkozásában a strukturális intézkedésektıl várható elınyöket, és teljes mértékben megszüntethetıknek kell lenniük, amint a strukturális intézkedések érvényesíteni kezdik hatásukat, és kialakult a valódi belsı piac. Ezért a biztonsági kiskereskedelmi árkorlátoknak egyre csökkenniük kell, végül pedig meg kell szőnniük. A Bizottságnak a rendelet célkitőzései fényében felül kell vizsgálnia e rendelet eredményességét, és azt, hogy mennyiben járul hozzá az elektronikus hírközlésre vonatkozó 2002-es keretszabályozás végrehajtásához, valamint a belsı piac zavartalan mőködéséhez. Ebben az összefüggésben a Bizottságnak figyelmet kell fordítania a különbözı mérető és az Unió különbözı részeibıl származó mobilszolgáltatók versenyhelyzetére gyakorolt hatásra, a kis- és nagykereskedelmi díjak alakulására, tendenciáira és átláthatóságára, azok tényleges költségekhez való viszonyára, továbbá arra, hogy az e rendeletet kísérı hatásvizsgálat feltételezései milyen mértékben bizonyulnak helyesnek, valamint a megfelelés költségeire és a beruházásokra gyakorolt hatásra. A Bizottságnak – a technológiai fejlıdés fényében – figyelembe kell vennie a barangolás alternatíváit jelentı szolgáltatásoknak (például a Wi-Fi-n keresztüli hozzáférésnek) az elérhetıségét és minıségét is.
60
(99)
(100)
A barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi díjaira vonatkozó szabályozási kötelezettségeket a fogyasztók védelme érdekében mindaddig fenn kell tartani, amíg nagy- és kiskereskedelmi szinten teljes mértékben létre nem jön a verseny. A Bizottságnak ezért 2016. június 30-ig fel kell mérnie, hogy teljesültek-e e rendelet célkitőzései, beleértve annak vizsgálatát is, hogy teljes körően megvalósultak-e a strukturális intézkedések, továbbá hogy a barangolási szolgáltatások belsı piacán kellı mértékben kifejlıdött-e a verseny. Amennyiben a Bizottság arra a következtetése jut, hogy a verseny még nem fejlıdött ki kellı mértékben, a Bizottságnak megfelelı javaslatokat kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára annak érdekében, hogy 2017-tıl kezdıdıen biztosított legyen a fogyasztók megfelelı védelme. A fent említett felülvizsgálatot követıen és az Unión belüli barangolásos szolgáltatások folyamatos felügyeletének biztosítása érdekében a Bizottság kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben szerepel a barangolásos szolgáltatások legújabb trendjeinek általános összefoglalása és az e rendelet célkitőzéseinek teljesítése terén elért eredmények idıközi értékelése, továbbá e célkitőzések megvalósításának lehetséges alternatívái,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET: 1. cikk Tárgy és hatály (1)
Ez a rendelet közös megközelítést hoz létre annak biztosítása érdekében, hogy a nyilvános mobilhírközlı hálózatok felhasználói az Unión belüli utazásaik során a nemzeti versenypiaci díjakhoz képest ne fizessenek túlságosan magas árat az Unión belüli barangolási szolgáltatásokért hívások kezdeményezése és fogadása, SMS-üzenetek küldése és fogadása, valamint csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások igénybevétele során, hozzájárulva ezzel a belsı piac zavartalan mőködéséhez, magas szintő fogyasztóvédelem elérése mellett, elısegítve a versenyt és az átláthatóságot a piacon, valamint egyaránt ösztönzve az innovációs kezdeményezéseket és a fogyasztók szabad választását. Ez a rendelet szabályokat állapít meg, amelyek lehetıvé teszik a szabályozott barangolási szolgáltatások és a belföldi mobilhírközlési szolgáltatások egymástól elkülönített értékesítését, és meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek mellett a szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtása céljából biztosítani kell a nyilvános mobilhírközlı hálózatokhoz való nagykereskedelmi hozzáférést. Ez a rendelet továbbá átmeneti szabályokat állapít meg az Unión belül kezdeményezett és végzıdtetett hanghívásokkal és SMS-üzenetekkel összefüggı szabályozott barangolási szolgáltatások, valamint a barangolást végzı ügyfelek által az Unión belül egy mobilhírközlı hálózaton történı barangolás során igénybe vett csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások nyújtásáért a barangolásszolgáltatók által felszámítható díjakról. E rendelet alkalmazása egyaránt kiterjed a hálózatüzemeltetık által felszámított nagykereskedelmi díjakra és a barangolásszolgáltatók által felszámított kiskereskedelmi díjakra.
61
(2)
(3) (4) (5) (6)
A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások és a belföldi mobilhírközlési szolgáltatások egymástól elkülönített értékesítése szükséges közbensı lépés a verseny fokozása érdekében, azaz hogy az ügyfelek által fizetendı barangolási tarifák csökkentésével létrejöjjön a mobilhírközlési szolgáltatások belsı piaca, és végül teljesen megszőnjön a nemzeti és a barangolási tarifák közötti különbségtétel. Ez a rendelet továbbá szabályokat állapít meg az árak átláthatóságának javítása, valamint a barangolási szolgáltatások felhasználói által fizetendı díjakra vonatkozó tájékoztatás javítása céljából. Ez a rendelet a keretirányelv 1. cikkének (5) bekezdése értelmében egyedi intézkedésnek minısül. Az e rendeletben foglalt maximális díjakat euróban vannak megadva. Amennyiben a 7., a 9. és a 12. cikk szerinti maximális díjakat eurótól eltérı pénznemben fejezik ki, az e cikkek szerinti kezdeti díjkorlátokat az Európai Központi Bank által az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012. május 1-jén közzétett referencia átváltási árfolyam alkalmazásával kell az adott pénznemben meghatározni.
62
(7)
A 7. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti késıbbi díjkorlátok tekintetében a felülvizsgált értékeket az adott év május 1-jén közzétett referencia átváltási árfolyam alkalmazásával kell meghatározni. A 7. cikk (2) bekezdése, a 9. cikk (1) bekezdése és a 12. cikk (1) bekezdése szerinti maximális díjak tekintetében az eurótól eltérı pénznemben kifejezett díjkorlátokat 2015-tıl kezdve évente felül kell vizsgálni. Az eurótól eltérı pénznemben kifejezett, évente felülvizsgált díjkorlátokat július 1-jétıl, az ugyanazon év május 1-jén közzétett referencia átváltási árfolyam használatával kell alkalmazni. Amennyiben a 8.,10. és 13. cikk szerinti maximális díjakat az eurótól eltérı pénznemben fejezik ki, az említett cikkek szerinti kezdeti díjkorlátokat az Európai Központi Bank által az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2012. március 1-jén, április 1-jén és május 1jén közzétett referencia átváltási árfolyamok középértékének alkalmazásával kell az adott pénznemben meghatározni. A 8. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (2) bekezdése szerinti késıbbi díjkorlátok tekintetében a felülvizsgált értékeket az adott naptári évben 2012. március 1-jén, április 1-jén és május 1-jén közzétett referencia átváltási árfolyamok középértékének alkalmazásával kell az adott pénznemben meghatározni. A 8. cikk (2) bekezdése, a 10. cikk (2) bekezdése és a 13. cikk (2) bekezdése szerinti maximális díjak tekintetében az eurótól eltérı pénznemben kifejezett díjkorlátokat 2015-tıl kezdve évente felül kell vizsgálni. Az eurótól eltérı pénznemben kifejezett, évente felülvizsgált díjkorlátokat július 1-jétıl, az ugyanazon év március 1-jén, április 1-jén és május 1jén közzétett referencia átváltási árfolyamok középértékének használatával kell alkalmazni.
63
2. cikk Fogalommeghatározások 1. 2.
E rendelet alkalmazásában a hozzáférési irányelv 2. cikkében, a keretirányelv 2. cikkében és az egyetemes szolgáltatási irányelv 2. cikkében megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. Az (1) bekezdésben említett fogalommeghatározásokon kívül a következı fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: ▌ a) „barangolásszolgáltató”: olyan vállalkozás, amely a barangolást végzı ügyfeleknek szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújt; b) „belföldi szolgáltató”: olyan vállalkozás, amely a barangolást végzı ügyfeleknek belföldi mobilhírközlési szolgáltatásokat nyújt; c) „alternatív barangolásszolgáltató”: a belföldi szolgáltatótól eltérı barangolásszolgáltató;
64
d) e)
f)
„hazai hálózat”: olyan, valamely tagállamon belüli nyilvános hírközlı hálózat, amelynek révén egy barangolásszolgáltató a barangolást végzı ügyfélnek szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatásokat nyújt; „látogatott hálózat”: olyan földfelszíni nyilvános mobilhírközlı hálózat, amely a barangolást végzı ügyfél belföldi szolgáltatójának tagállamától eltérı tagállamban található, és amely lehetıvé teszi, hogy a barangolást végzı ügyfél – a hazai hálózat üzemeltetıjével kötött megállapodás alapján – hívásokat kezdeményezzen és fogadjon, SMS-üzeneteket küldjön és fogadjon, vagy csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatásokat használjon; „Unión belüli barangolás”: mobilkészülék barangolást végzı ügyfél általi használata az Unión belüli hívásfogadásra vagy -kezdeményezésre, Unión belüli SMS-üzenetek küldésére vagy fogadására, illetve csomagkapcsolt adatátviteli szolgáltatások igénybevételére attól eltérı tagállamban, mint amelyben a belföldi szolgáltató hálózata található, a hazai hálózat üzemeltetıje és a látogatott hálózat üzemeltetıje közötti megállapodás alapján;
65
g)
h)
▌ i)
„barangolást végzı ügyfél”: az Unión belül található földfelszíni nyilvános mobilhírközlı hálózaton keresztül szabályozott barangolási szolgáltatásokat nyújtó barangolásszolgáltató ügyfele, akinek az említett barangolásszolgáltatóval kötött szerzıdése vagy megállapodása lehetıvé teszi az Unión belüli barangolást; „szabályozott barangolásos hívás”: a barangolást végzı ügyfél olyan mobilhanghívása, amelyet egy látogatott hálózaton kezdeményeztek, és a végzıdtetés szerinti nyilvános hírközlı hálózat az Unión belül található, vagy a barangolást végzı ügyfél olyan hívásfogadása, amelyet az Unión belüli nyilvános hírközlı hálózatról kezdeményeztek és egy látogatott hálózaton végzıdtettek; „euro-hangtarifa”: a 8. cikkben elıírt legmagasabb díjat meg nem haladó olyan tarifa, amelyet egy barangolásszolgáltató az említett cikkel összhangban a szabályozott barangolásos hívások szolgáltatásáért felszámíthat;
66
j)
„SMS-üzenet”: rövidüzenet-szolgáltatás (Short Message Service) keretében küldött szöveges üzenet, amely elsısorban alfabetikus és/vagy numerikus karakterekbıl áll, és a nemzeti számozási tervekkel összhangban kiosztott mobil- és/vagy vezetékes számok között küldhetı;
k)
„szabályozott barangolásos SMS-üzenet”: barangolást végzı ügyfél által küldött olyan SMS-üzenet, amelyet egy látogatott hálózaton kezdeményeztek és az Unión belüli nyilvános hírközlı hálózaton végzıdtettek, vagy a barangolást végzı ügyfél által fogadott olyan SMS-üzenet, amelyet az Unión belüli nyilvános hírközlı hálózatról kezdeményeztek és egy látogatott hálózaton végzıdtettek;
l)
„euro-SMS tarifa”: a 10. cikkben elıírt legmagasabb díjat meg nem haladó olyan tarifa, amelyet egy barangolásszolgáltató az említett cikkel összhangban a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek szolgáltatásáért felszámíthat;
m)
„szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás”: a barangolást végzı ügyfél számára a csomagkapcsolt adatátvitel igénybevételét lehetıvé tevı barangolási szolgáltatás a látogatott hálózathoz való kapcsolódó mobilkészüléke segítségével. A szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nem terjed ki szabályozott barangolásos hívások vagy SMS-üzenetek továbbítására és fogadására, de kiterjed MMS-üzenetek továbbítására és fogadására;
67
n)
„euro-adattarifa”: a 13. cikkben elıírt legmagasabb díjat meg nem haladó olyan tarifa, amelyet egy barangolásszolgáltató az említett cikkel összhangban a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásért felszámíthat;
o)
„nagykereskedelmi barangolási hozzáférés”: közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáférés vagy nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférés;
▌p) „közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása egy mobilhálózat-üzemeltetı által egy másik vállalkozás számára meghatározott feltételekkel abból a célból, hogy ez a másik vállalkozás szabályozott barangolási szolgáltatásokat nyújthasson a barangolást végzı ügyfeleknek; q)
„nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférés”: barangolási szolgáltatások nagykereskedelmi alapon történı nyújtása a látogatott hálózat üzemeltetıjétıl eltérı mobilhálózat-üzemeltetı által egy másik vállalkozás számára abból a célból, hogy ez a másik vállalkozás szabályozott barangolási szolgáltatásokat nyújthasson a barangolást végzı ügyfeleknek.
▌
68
3. cikk Nagykereskedelmi barangolási hozzáférés (1) (2) (3) (4)
A mobilhálózat-üzemeltetık minden olyan ésszerő igényt teljesítenek, amely nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozik. A mobilhálózat-üzemeltetık csak objektív kritériumok alapján utasíthatnak vissza nagykereskedelmi barangolási hozzáférésre vonatkozó igényeket. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférés a szabályozott barangolási szolgáltatások ügyfelek részére történı nyújtásához szükséges valamennyi hálózati elemre és kapcsolódó eszközre, releváns szolgáltatásra, szoftverre és informatikai rendszerre vonatkozik. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférés (3) bekezdésben említett összetevıinek nyújtására a 7., 9. és 12. cikkben meghatározott, a szabályozott nagykereskedelmi barangolási díjakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az elsı albekezdés sérelme nélkül, a mobilhálózat-üzemeltetık nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférés esetén tisztességes és ésszerő díjakat számíthatnak fel a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó összetevıkre vonatkozóan.
69
(5)
(6)
A mobilhálózat-üzemeltetık a (8) bekezdésben említett BEREC-iránymutatások figyelembevételével referenciaajánlatot tesznek közzé, és azt a nagykereskedelmi barangolási hozzáférést kérı vállalkozások rendelkezésére bocsátják. A mobilhálózatüzemeltetık legkésıbb egy hónappal a kérelem kézhezvételét követıen a hozzáférést kérı vállalkozás rendelkezésére bocsátanak egy ilyen hozzáférésre vonatkozó, az ezen cikknek megfelelı szerzıdéstervezetet. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférést ésszerő idın belül, de legkésıbb három hónappal a szerzıdés megkötését követıen meg kell adni. A nagykereskedelmi barangolási hozzáférés iránti kérelemmel megkeresett mobilhálózatüzemeltetık és a hozzáférést kérı vállalkozások a tárgyalások során jóhiszemően járnak el. Az (5) bekezdésben említett referenciaajánlatnak kellıen részletesnek kell lennie, abban szerepelnie kell a (3) bekezdésben említett, a nagykereskedelmi barangolási hozzáféréshez szükséges valamennyi elemnek, továbbá tartalmaznia kell a közvetlen nagykereskedelmi barangolási hozzáférés és a nagykereskedelmi viszonteladói barangolási hozzáférés szempontjából releváns ajánlatok leírását és a kapcsolódó feltételeket. Szükség esetén a nemzeti szabályozó hatóságok elıírhatják a referenciaajánlatok megváltoztatását annak érdekében, hogy érvényt szerezzenek az e cikkben meghatározott kötelezettségeknek.
70
(7)
▌ (8)
(9)
Amennyiben a hozzáférést kérı vállalkozás kereskedelmi tárgyalásokat kíván kezdeni annak érdekében, hogy a hozzáférés a referenciaajánlatban nem szereplı összetevıkre is kiterjedjen, a mobilhálózat-üzemeltetıknek erre a kérelemre ésszerő idın belül, de legkésıbb két hónappal a kérelem kézhezvételét követıen választ kell adniuk. E bekezdés alkalmazása esetén a (2) és (5) bekezdés nem alkalmazandó. Annak érdekében, hogy hozzájáruljon e cikk következetes alkalmazásához, a BEREC az érintett felekkel folytatott konzultációt követıen és a Bizottsággal szoros együttmőködésben 2012. szeptember 30-ig iránymutatásokat fogalmaz meg a nagykereskedelmi barangolási hozzáféréssel kapcsolatban. Az (5)–(7) bekezdést 2013. január 1-jétıl kell alkalmazni. 4. cikk A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítése
(1)
A belföldi szolgáltatók lehetıvé teszik ügyfeleik számára, hogy bármely alternatív barangolásszolgáltató által csomagként kínált, szabályozott hangátviteli, adatátviteli és SMS-szolgáltatást igénybe vegyenek.
71
(2)
▌ (3)
Sem a belföldi szolgáltatók, sem a barangolásszolgáltatók nem akadályozhatják meg, hogy ügyfeleik igénybe vegyenek alternatív barangolásszolgáltató által a látogatott hálózaton belül közvetlenül nyújtott szabályozott adatátviteli szolgáltatásokat. A barangolást végzı ügyfelek jogosultak bármikor barangolásszolgáltatót váltani. Ha egy barangolást végzı ügyfél úgy dönt, hogy barangolásszolgáltatót kíván váltani, a váltást indokolatlan késedelem nélkül, – azaz minden esetben a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének végrehajtásához választott mőszaki megoldástól függıen a lehetı legrövidebb idın belül, de az új barangolásszolgáltatóval történı megállapodás megkötésétıl számított legfeljebb három munkanapon belül – végre kell hajtani. Az alternatív barangolásszolgáltatóhoz történı, vagy a barangolásszolgáltatók közötti váltásnak térítésmentesnek kell lennie az ügyfél számára, és erre minden díjcsomagban lehetıséget kell biztosítani. A szolgáltatóváltás nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos elıfizetést vagy az elıfizetésnek a barangoláson kívüli egyéb elemeire vonatkozó, a váltás elıtti feltételekhez képest további rögzített, illetve rendszeres díjat.
72
(4)
▌ (5)
A belföldi szolgáltatók egyértelmő, érthetı és könnyen hozzáférhetı formában valamennyi barangolást végzı ügyfelüket tájékoztatják arról, hogy lehetıségük van az (1) bekezdés elsı albekezdésében említett szolgáltatások választására. Mindenekelıtt akkor, amikor a belföldi szolgáltató mobilhírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szerzıdést köt vagy újít meg, köteles valamennyi ügyfelének külön-külön teljes körő tájékoztatást nyújtani az alternatív barangolásszolgáltató választásának lehetıségérıl, és nem akadályozhatja az alternatív barangolásszolgáltatóval való szerzıdéskötést. A szabályozott barangolási szolgáltatásokra a belföldi szolgáltatóval szerzıdést kötı ügyfélnek kifejezetten nyilatkoznia kell arról, hogy errıl a lehetıségrıl megkapta a tájékoztatást. A belföldi szolgáltatók nem akadályozhatják meg az értékesítési pontjukként szolgáló kiskereskedıket abban, hogy alternatív barangolásszolgáltatók elkülönült barangolási szolgáltatásaira vonatkozó szerzıdéseket kínáljanak, errıl nem beszélhetik le ıket, és nem ösztönözhetik ıket arra, hogy ezt ne tegyék meg. A szabályozott barangolási szolgáltatások mőszaki jellemzıi nem változtathatók meg oly módon, hogy eltérjenek a váltás elıtt az ügyfélnek nyújtott szabályozott barangolási szolgáltatások mőszaki jellemzıitıl – ideértve a szolgáltatások minıségi paramétereit is. Ha a váltás nem érinti az összes szabályozott barangolási szolgáltatást, a váltással nem érintett szolgáltatásokat továbbra is ugyanolyan áron, és a lehetı legnagyobb mértékben ugyanolyan mőszaki jellemzıkkel – köztük minıségi paraméterekkel – kell nyújtani.
73
(6)
▌ (1)
▌
Ezt a cikket 2014. július 1-jétıl kell alkalmazni. 5. cikk A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósítása A belföldi üzemeltetık a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások 4. cikk szerinti elkülönített értékesítését úgy hajtják végre, hogy az ügyfelek a belföldi mobilhírközlési szolgáltatásokat és az elkülönült szabályozott barangolási szolgáltatásokat igénybe vehessék. A belföldi szolgáltatók kielégítenek minden ésszerő, az eszközökhöz és a kapcsolódó kiegészítı támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésre irányuló, a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítése szempontjából releváns igényt. A szabályozott barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítéséhez szükséges említett eszközökhöz és a támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek – ideértve a felhasználók személyazonosságának igazolását célzó szolgáltatásokat is – térítésmentesnek kell lennie, és az nem vonhat maga után az ügyfelek által közvetlenül megfizetendı díjakat.
74
(2)
(3)
Annak érdekében, hogy a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósítása az Unióban következetes legyen, és mindenhol egyidejőleg menjen végbe, a Bizottság a BEREC-cel folytatott konzultációt követıen 2012. december 31-ig végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a 4. cikk (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségekre és a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének végrehajtásához szükséges mőszaki megoldásokra vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelıen kell elfogadni, és azokat 2014. július 1-jétıl kell alkalmazni. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének végrehajtásához szükséges mőszaki megoldásnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: a) fogyasztóbarát megközelítés, és mindenekelıtt annak lehetıvé tétele, hogy az ügyfelek hívószámuk megtartásával, valamint ugyanazon mobilkészülék használatával könnyen és gyorsan válthassanak alternatív barangolásszolgáltatóra; b) valamennyi fogyasztói keresletkategória versenyképes kiszolgálásának képessége, beleértve az adatátviteli szolgáltatások intenzív használatát;
75
c) d) e) f) g) h) i)
a verseny hatékony elısegítésének képessége, figyelembe véve az üzemeltetıknek az infrastrukturális eszközeik vagy kereskedelmi megállapodásaik kiaknázására irányuló mozgásterét; költséghatékonyság, figyelembe véve a belföldi szolgáltatók és az alternatív barangolásszolgáltatók közötti költségmegosztást; a 4. cikk (1) bekezdésében említett kötelezettségek érvényesítésére való hatékony képesség; a legmagasabb fokú kölcsönös átjárhatóság lehetıvé tétele; felhasználóbarát jelleg, mindenekelıtt ami hálózatváltás esetén a mobil készülék fogyasztók általi technikai kezelését illeti; annak biztosítása, hogy az uniós ügyfelek által harmadik országokban végzett barangolást, valamint a harmadik országok ügyfelei által az Unióban végzett barangolást ne lehessen gátolni; a magánéletnek, a személyes adatoknak, a hálózatok biztonságának és integritásának a keretirányelvben és a különös irányelvekben elıírt védelmére, továbbá az említett irányelvekben elıírt átláthatóságra vonatkozó szabályok tiszteletben tartásának biztosítása;
76
j)
(4) (5) (6)
annak figyelembe vétele, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a keretirányelv 8. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban ösztönzik, hogy a végfelhasználók információkhoz férjenek hozzá és információt terjesszenek, valamint saját választásuk szerinti alkalmazásokat futtassanak és szolgáltatásokat vegyenek igénybe; k) annak biztosítása, hogy a szolgáltatók azonos körülmények között azonos feltételeket biztosítsanak; A mőszaki megoldás a (3) bekezdésben lefektetett kritériumok teljesítése céljából több technikai feltételt is egyesíthet. A Bizottság szükség esetén megbízza valamelyik európai szabványügyi testületet az érintett szabványoknak a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének harmonizált végrehajtásához szükséges módosításával. E cikk (1), (3), (4) és (5) bekezdését 2014. július 1-jétıl kell alkalmazni.
77
6. cikk Bizottsági eljárás (1) (2)
A Bizottságot a keretirányelv 22. cikke által létrehozott hírközlési bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság. Az e bekezdésre történı hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. 7. cikk Szabályozott barangolásos hívások nagykereskedelmi díjai
(1)
A látogatott hálózat üzemeltetıje 2012. július 1-jétıl kezdve az ügyfél barangolásszolgáltatójától percenként legfeljebb 0,14 EUR-nak megfelelı átlagos nagykereskedelmi díjat szedhet a látogatott hálózatról kezdeményezett szabályozott barangolásos hívás nyújtásáért, beleértve többek között annak kezdeményezési, továbbítási és végzıdtetési költségét is.
78
(2)
(3)
Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltetı között, és azt egy tizenkét hónapos idıszakra, vagy egy adott legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díj e bekezdésben meghatározott alkalmazási idejének lejártáig vagy 2022. június 30-ig hátralévı rövidebb idıszakra kell kiszámítani. A legmagasabb átlagos nagykereskedelmi díjat 2013. július 1-jén 0,10 EUR-ra és 2014. július 1-jén 0,05 EUR-ra kell csökkenteni, és az a 19. cikk sérelme nélkül 2022. június 30-ig 0,05 EUR marad. ▌Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a teljes nagykereskedelmi barangolásos árbevételt el kell osztani a vonatkozó idıszakban az érintett üzemeltetı által az Unión belüli nagykereskedelmi barangolásos hívások nyújtására ténylegesen felhasznált, másodpercalapon összesített nagykereskedelmi barangolásos percek számával, mindezt úgy kiigazítva, hogy figyelembe vegye a látogatott hálózat üzemeltetıjének azt a lehetıségét, hogy legfeljebb 30 másodperces kezdeti minimális díjazási idıszakot alkalmazhat.
79
8. cikk Szabályozott barangolásos hívások kiskereskedelmi díjai (1)
(2)
A barangolásszolgáltatók a (2) bekezdésben elıírt euro-hangtarifát világosan és átlátható módon hozzáférhetıvé teszik és aktívan ajánlják valamennyi barangolást végzı ügyfelük részére. Az említett tarifa nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos elıfizetést vagy más rögzített, illetve rendszeres díjat, és valamennyi kiskereskedelmi díjszabással kombinálhatónak kell lennie. Az erre vonatkozó ajánlat során a barangolásszolgáltatóknak emlékeztetniük kell valamennyi barangolást végzı ügyfelüket, akik külön barangolási díjszabást vagy csomagot választottak, az azon díjszabásra vagy csomagra alkalmazott feltételekre. 2012. július 1-jétıl a barangolásszolgáltató által saját barangolást végzı ügyfeleinek egy szabályozott barangolásos hívás nyújtásáért felszámított (héa nélküli) euro-hangtarifa barangolásos hívásonként eltérı lehet, de a szolgáltató híváskezdeményezés esetén legfeljebb 0,29 EUR/perc díjat, hívásfogadás esetén 0,08 EUR/perc díjat számíthat fel. A kezdeményezett hívások maximális kiskereskedelmi díja 2013. július 1-jén 0,24 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,19 EUR-ra, míg a fogadott hívások maximális kiskereskedelmi díja 2013. július 1-jén 0,07 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,05 EUR-ra csökken. A 19. cikk sérelme nélkül az említett, az euro-hangtarifára vonatkozó maximális kiskereskedelmi díjak 2017. június 30-ig érvényesek.
80
▌ (3)
A barangolásszolgáltatók barangolást végzı ügyfeleiknek hangüzenetek fogadásáért nem számíthatnak fel díjat. Ez nem sérti az egyéb vonatkozó díjakat, például az ilyen üzenetek meghallgatásáért felszámolható díjakat. A barangolásszolgáltatók kötelesek barangolást végzı ügyfeleiknek minden eurohangtarifa alá esı, kezdeményezett és fogadott szabályozott barangolásos hívást másodpercalapon számlázni. A barangolásszolgáltató az euro-hangtarifa alá esı, kezdeményezett hívásokra 30 másodpercet meg nem haladó hosszúságú kezdeti díjazási idıszakot alkalmazhat. A barangolásszolgáltatóknak automatikusan euro-hangtarifát kell alkalmazniuk valamennyi barangolást végzı ügyfelükre, azon ügyfelek kivételével, akik már korábban külön barangolási díjszabást vagy csomagot választottak, amely alapján a szabályozott barangolásos hívások tekintetében kedvezıbb díjszabást élveznek, mint amilyenben ilyen választás hiányában részesültek volna.
81
(4)
(5)
A barangolásszolgáltatók valamennyi olyan új barangolást végzı ügyfelük esetében eurohangtarifát alkalmaznak, aki nem nyilatkozik kifejezetten úgy, hogy más barangolási díjszabást vagy a barangolási szolgáltatásokra vonatkozóan olyan díjcsomagot választ, amely a szabályozott barangolásos hívásokra vonatkozóan más díjszabást tartalmaz. A barangolást végzı ügyfél bármikor kérheti az euro-hangtarifába történı átsorolását vagy abból való kilépését. A díjszabások közötti váltásnak a kérelem kézhezvételét követı egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthetı az elıfizetés egyéb részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz, kivéve, ha olyan barangolást végzı ügyfél kéri az euro-hangtarifába történı átsorolását, aki több szabályozott barangolási szolgáltatást tartalmazó külön barangolási díjcsomagra fizetett elı; ebben az esetben a barangolásszolgáltató megkövetelheti, hogy a díjszabást váltó ügyfél mondjon le a csomag többi eleméhez kapcsolódó elınyökrıl. A barangolásszolgáltató az érvényes barangolási díjszabás alkalmazásának elıre meghatározott, legfeljebb két hónap hosszúságú minimális idıtartamára elhalaszthatja a váltást. Az euro-hangtarifa mindig kombinálható euro-SMS tarifával és euro-adattarifával.
82
9. cikk A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek nagykereskedelmi díjai (1)
(2)
2012. július 1-jétıl a látogatott hálózat üzemeltetıje a látogatott hálózatról küldött szabályozott barangolásos SMS-üzenet nyújtásáért SMS-üzenetenként legfeljebb 0,03 EUR-t számíthat fel. A maximális átlagos nagykereskedelmi díj összege 2013. július 1-jén 0,02 EUR-ra csökken, és a 19. cikk sérelme nélkül 2022. június 30-ig 0,02 EUR marad. Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat kell alkalmazni bármely két üzemeltetı között, és azt tizenkét hónapos idıszakra, vagy a 2022. június 30-ig hátralévı rövidebb idıszakra kell kiszámítani.
83
(3)
(4)
(1)
Az (1) bekezdésben említett átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy a vonatkozó idıszak alatt a látogatott hálózat üzemeltetıje vagy a hazai hálózat üzemeltetıje által a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek Unión belüli küldésével és továbbításával nyert nagykereskedelmi barangolásos árbevételt el kell osztani az érintett barangolásszolgáltató vagy a hazai hálózat üzemeltetıje nevében az adott idıszakban küldött és továbbított ilyen SMS-üzenetek számával. A látogatott hálózat üzemeltetıje az (1) bekezdésben említett díjon kívül nem számíthat fel más díjat a barangolást végzı ügyfél barangolásszolgáltatójának vagy hazaihálózatüzemeltetıjének az ı látogatott hálózatában barangolást végzı ügyfélnek küldött szabályozott barangolásos SMS-üzenetek végzıdtetéséért. 10. cikk A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek kiskereskedelmi díjai A barangolásszolgáltatók a (2) bekezdésben elıírt euro-SMS tarifát valamennyi barangolást végzı ügyfelük részére világosan és átlátható módon rendelkezésre bocsátják és aktívan ajánlják. Az euro-SMS tarifa nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos elıfizetést vagy más rögzített, illetve rendszeres díjat, és valamennyi kiskereskedelmi díjszabással kombinálhatónak kell lennie, az e cikkben foglalt egyéb rendelkezések fenntartásával.
84
(2)
(3) (4)
2012. július 1-jétıl a barangolásszolgáltató által saját, barangolást végzı ügyfelének az érintett barangolást végzı ügyfél által küldött szabályozott barangolásos SMSüzenetenként felszámított euro-SMS tarifa (héa nélküli) kiskereskedelmi díjának összege eltérı lehet, de nem haladhatja meg a 0,09 EUR-t. Az említett maximális díj 2013. július 1-jén 0,08 EUR-ra, 2014. július 1-jén pedig 0,06 EUR-ra csökken, és a 19. cikk sérelme nélkül 2017. június 30-ig 0,06 EUR marad. A barangolásszolgáltatók barangolást végzı ügyfeleiknek a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek fogadásáért nem számíthatnak fel díjat. A barangolásszolgáltatóknak automatikusan euro-SMS tarifát kell alkalmazniuk valamennyi barangolást végzı ügyfelükre, azon ügyfelek kivételével, akik már korábban külön barangolási díjszabást vagy olyan csomagot választottak, amely alapján a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek tekintetében kedvezıbb díjszabást élveznek, mint amilyenben ilyen választás hiányában részesültek volna.
85
(5)
A barangolásszolgáltatóknak euro-SMS tarifát kell alkalmazniuk valamennyi olyan új barangolást végzı ügyfélre, aki kifejezett formában nem választ eltérı barangolásos SMSdíjszabást vagy a barangolásos szolgáltatásokra vonatkozó olyan díjcsomagot, amely a szabályozott barangolásos SMS-üzenetekre eltérı díjszabást tartalmaz. (6) A barangolást végzı ügyfél bármikor kérheti az euro-SMS tarifába történı átsorolását vagy abból való kilépését. A díjszabások közötti váltást a kérelem kézhezvételét követı egy munkanapon belül, ingyenesen kell biztosítani, és nem köthetı az elıfizetés barangolástól eltérı részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz. A váltást a barangolásszolgáltató az érvényes barangolási díjszabás alkalmazásának elıre meghatározott, de legfeljebb két hónap hosszúságú minimális idıtartamára elhalaszthatja. Az euro-SMS tarifa mindig kombinálható euro-hangtarifával és euro-adattarifával. 11. cikk A szabályozott barangolásos SMS-üzenetek mőszaki jellemzıi A barangolásszolgáltatók, a belföldi szolgáltatók, a hazai hálózatok üzemeltetıi vagy a látogatott hálózatok üzemeltetıi nem változtathatják meg a szabályozott barangolásos SMS-üzenetek mőszaki jellemzıit oly módon, hogy azok eltérjenek a belföldi piacon nyújtott SMS-üzenetek mőszaki jellemzıitıl.
86
(1)
(2)
12. cikk A szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatások nagykereskedelmi díjai 2012. július 1-jétıl a látogatott hálózat üzemeltetıje által a barangolást végzı ügyfél hazai szolgáltatójának a látogatott hálózaton keresztül nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásért felszámított átlagos nagykereskedelmi díj az átvitt adatmennyiség egy megabájtjára vetítve nem haladhatja meg a 0,25 EUR összegő biztonsági árkorlátot. A biztonsági árkorlát az átvitt adatmennyiség egy megabájtjára vetítve 2013. július 1-jétıl 0,15 EUR-ra, 2014. július 1-jétıl pedig az átvitt adatmennyiség egy megabájtjára vetítve 0,05 EUR-ra csökken, és a 19. cikk sérelme nélkül 2022. június 30-ig 0,05 EUR marad. Az (1) bekezdésben elıírt átlagos nagykereskedelmi díjat bármely két üzemeltetı között alkalmazni kell, és tizenkét hónapos vagy a 2022. június 30-ig hátralévı rövidebb idıszakra vetítve kell kiszámítani.
87
(3)
Az (1) bekezdésben elıírt átlagos nagykereskedelmi díjat úgy kell kiszámítani, hogy az adott idıszak alatt a látogatott hálózat vagy a hazai hálózat üzemeltetıjéhez a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtása címén befolyó teljes nagykereskedelmi árbevételt el kell osztani a szolgáltatás nyújtása során az adott idıszakban ténylegesen felhasznált adatok megabájtban kifejezett mennyiségével, kilobájtalapon összesítve azt az érintett barangolásszolgáltató vagy hazaihálózat-üzemeltetı nevében az adott idıszakra vonatkozóan. 13. cikk A szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatások kiskereskedelmi díjai
(1)
A barangolásszolgáltatók valamennyi barangolást végzı ügyfelük részére világosan és átlátható módon rendelkezésre bocsátják és aktívan kínálják a (2) bekezdésben meghatározott euro-adattarifát. Az euro-adattarifa nem vonhat maga után semmilyen ezzel kapcsolatos elıfizetést vagy más rögzített vagy rendszeres díjat, és valamennyi kiskereskedelmi díjszabással kombinálhatónak kell lennie. Az erre vonatkozó ajánlat során a barangolásszolgáltatóknak emlékeztetniük kell azon, barangolást végzı ügyfeleiket, akik már külön barangolási díjszabást vagy csomagot választottak, az azon díjszabásra vagy csomagra alkalmazott feltételekre.
88
(2)
2012. július 1-jétıl a barangolásszolgáltató által saját barangolást végzı ügyfelének a szabályozott barangolási szolgáltatásért felszámított euro-adattarifa (héa nélküli) kiskereskedelmi díjtétele megabájtonként legfeljebb 0,70 EUR lehet. Az adatátvitel maximális kiskereskedelmi díja 2013. július 1-jén megabájtonként 0,45 EUR-ra, 2014. július 1-jén megabájtonként 0,20 EUR-ra csökken, és a 19. cikk sérelme nélkül 2017. június 30-ig megabájtonként 0,20 EUR marad. A barangolásszolgáltatók kötelesek barangolást végzı ügyfeleiknek minden euro-adattarifa alá esı szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatást kilobájtalapon számlázni, kivéve a multimédiás üzenetküldı szolgáltatás (MMS) révén küldött üzeneteket, amelyek egységenként számlázhatók. Ilyen esetben az a kiskereskedelmi díj, amelyet egy barangolásszolgáltató saját barangolást végzı ügyfelének a barangolás során egy MMSüzenet küldéséért vagy fogadásáért felszámíthat, nem haladhatja meg az elsı albekezdésben meghatározott maximális kiskereskedelmi díjat.
89
(3)
(4)
(5)
2012. július 1-jétıl a barangolásszolgáltatók valamennyi meglévı barangolást végzı ügyfelük esetében automatikusan euro-adattarifát alkalmaznak, kivéve akkor, ha az adott ügyfelek korábban külön barangolási díjszabást választottak, vagy ha az euroadattarifánál igazolhatóan alacsonyabb díjszabás alá tartoznak, vagy ha már olyan csomagot választottak, amely alapján a szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatások tekintetében kedvezıbb díjszabást élveznek, mint amilyenben ilyen választás hiányában részesültek volna. 2012. július 1-jétıl a barangolásszolgáltatók valamennyi olyan új barangolást végzı ügyfelük esetében euro-adattarifát alkalmaznak, aki nem nyilatkoztak kifejezetten úgy, hogy a barangolásos adattovábbítási szolgáltatásokra vonatkozóan más díjszabást vagy a barangolási szolgáltatásokra vonatkozóan olyan díjcsomagot választ, amely a szabályozott barangolásos adattovábbítási szolgáltatásokra vonatkozóan más díjszabást tartalmaz. A barangolást végzı ügyfél bármikor kérheti euro-adattarifába történı átsorolását vagy az euro-adattarifából való kilépését. A díjszabások közötti váltást a kérelem kézhezvételét követı egy munkanapon belül, ingyenesen kell biztosítani, és az nem köthetı olyan feltételekhez és korlátozásokhoz, amelyek az elıfizetés Unión belüli barangolástól eltérı részeire vonatkoznak. A váltást a barangolásszolgáltató az érvényes barangolási díjszabás megtartásával egy elıre meghatározott, de legfeljebb két hónap hosszúságú minimális idıtartamra elhalaszthatja. Az euro-adattarifa mindig összekapcsolható euro-SMS tarifával és euro-hangtarifával.
90
(6)
▌
A barangolásszolgáltatók 2012. június 30-ig valamennyi barangolást végzı ügyfelüket egyenként, egyértelmő és érthetı módon, tartós adathordozón tájékoztatják az euroadattarifáról és arról, hogy az legkésıbb 2012. július 1-jétıl valamennyi olyan barangolást végzı ügyfélre alkalmazandó lesz, aki a szabályozott barangolási adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozóan kifejezett formában nem választott külön díjszabást vagy csomagot, valamint az ügyfelek azon jogáról, hogy az (5) bekezdéssel összhangban kérhetik euro-adattarifába történı átsorolásukat vagy az euro-adattarifából való kilépésüket. 14. cikk A barangolásos hívások és SMS-üzenetek kiskereskedelmi díjainak átláthatósága
(1)
A barangolást végzı ügyfelek arra való figyelmeztetése érdekében, hogy híváskezdeményezéskor és -fogadáskor, valamint SMS-üzenet küldésekor barangolási díjak vonatkoznak rájuk, minden barangolásszolgáltató köteles – kivéve, ha az ügyfél értesítette a barangolásszolgáltatót, hogy nem kívánja e szolgáltatást igénybe venni – automatikusan, indokolatlan késedelem nélkül, ingyenesen, üzenetszolgáltatás útján alapvetı, személyre szóló díjszabási tájékoztatást adni a barangolást végzı ügyfélnek, amikor az a belföldi szolgáltatójának tagállamától eltérı tagállam területére lép, a szóban forgó ügyfél által látogatott tagállamban történı híváskezdeményezésre és -fogadásra, valamint SMS-üzenetek küldésére vonatkozó (héát tartalmazó) barangolási díjakról. E személyre szóló, alapvetı díjszabási tájékoztatásnak tartalmaznia kell az ügyfél díjcsomagjának megfelelıen kiszabható (az ügyfél belföldi szolgáltatója által kiállított hazai számla pénznemében kifejezett) legmagasabb díjakat:
91
a)
a látogatott tagállamon belüli, továbbá a belföldi szolgáltatója szerinti tagállamba irányuló szabályozott barangolásos hívások kezdeményezéséért, valamint a szabályozott barangolásos hívások fogadásért; továbbá b) a látogatott tagállamban tartózkodás alatt szabályozott barangolásos SMS-üzenetek küldéséért. Ugyancsak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben említett, további tájékoztatás céljából ingyenesen hívható telefonszámot, valamint a segélyszolgálatoknak az ingyenesen hívható 112-es egységes európai segélyhívószám tárcsázásával való elérésére vonatkozó információkat. Az ügyfélnek minden üzenet kapcsán meg kell adni a lehetıséget, hogy térítésmentesen és egyszerő módon értesíthesse a barangolásszolgáltatót, hogy az automatikus üzenetszolgáltatást a jövıben nem kívánja igénybe venni. Annak az ügyfélnek, aki értesítést küldött, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus üzenetszolgáltatást, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni a barangolásszolgáltatótól. A barangolásszolgáltatóknak az elsı albekezdésben említett, személyre szóló díjszabási tájékoztatást a vak és gyengén látó ügyfelek részére, az ügyfél kérésére, automatikusan és ingyenesen, hanghívással kell nyújtaniuk. Az elsı, második, negyedik és ötödik albekezdés a barangolásszolgáltatók által nyújtott és az Unión kívül utazó, barangolást végzı ügyfelek által igénybe vett barangolásos hangátviteli és SMS-szolgáltatásokra is alkalmazandó.
92
(2)
(3)
Az (1) bekezdés kiegészítéseként, az ügyfélnek – függetlenül az Unión belüli tartózkodási helyétıl – joga van ingyenesen, hanghívás vagy SMS révén személyre szabott, részletesebb információt kérni és kapni a látogatott hálózaton belül a hanghívásokra és SMS-re vonatkozó barangolási díjszabásokról, valamint tájékoztatást kérni és kapni az e rendelet alapján alkalmazandó átláthatósági intézkedésekrıl. Az ilyen kérések kezelése a barangolásszolgáltató által erre a célra kijelölt ingyenesen hívható telefonszámon keresztül történik. Az (1) bekezdésben elıírt kötelezettségek az SMS-funkciót nem támogató készülékek esetében nem alkalmazandók. A barangolásszolgáltatók szerzıdéskötéskor kötelesek minden felhasználót teljes körően tájékoztatni az érvényes barangolási díjakról, különösen az euro-hangtarifáról és az euroSMS tarifáról. Ezenkívül a díjakban bekövetkezı minden változás alkalmával indokolatlan késedelem nélkül naprakész tájékoztatást kell adniuk barangolást végzı ügyfeleiknek az érvényes barangolási díjakról.
93
(4)
A barangolásszolgáltatóknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy minden ügyfelük tisztában legyen az euro-hangtarifa és az euro-SMS tarifa rendelkezésre állásával. Különösen pedig valamennyi barangolást végzı ügyfelük részére egyértelmő és részrehajlásmentes tájékoztatást kell nyújtaniuk mind az eurohangtarifára, mind az euro-SMS tarifára vonatkozó feltételekrıl. Ezután ésszerő idıközönként emlékeztetıt kell küldeniük az összes olyan ügyfélnek, aki más díjszabást választott. A tájékoztatásnak elegendıen részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az ügyfelek meg tudják ítélni, hogy elınyös-e számukra átváltani eurotarifára. A szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell az ügyfeleiket arról, hogy hogyan lehet elkerülni a szándékolatlan barangolást a határ menti régiókban. A barangolásszolgáltatóknak minden ésszerő lépést meg kell tenniük azért, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy saját tagállamukban barangolási díjat fizessenek olyan barangolási szolgáltatásokért, amelyekhez nem szándékoltan jutottak hozzá.
94
15. cikk A barangolásos kiskereskedelmi adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó átláthatósági és védımechanizmusok (1)
A barangolásszolgáltatóknak a (2) és (3) bekezdéssel összhangban biztosítaniuk kell, hogy barangolást végzı ügyfeleik a szerzıdéskötés elıtt és azt követıen is megfelelı tájékoztatásban részesüljenek az általuk igénybe vett szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások díjszabására vonatkozóan, olyan módon, amely elısegíti, hogy az ügyfelek megértsék e használat pénzügyi következményeit, és lehetıvé teszi számukra a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra fordított kiadásaik nyomon követését és ellenırzését. Szükség esetén a barangolásszolgáltatók a szerzıdéskötés elıtt, majd azt követıen rendszeresen tájékoztatják ügyfeleiket az automatikus és ellenırizetlen barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatok és letöltések kockázatáról. A barangolásszolgáltatóknak ezenkívül térítésmentesen, valamint világosan és könnyen érthetı módon kell tájékoztatniuk ügyfeleiket arról, hogyan kapcsolhatják ki ezeket az automatikus barangolásos adatátviteli szolgáltatási kapcsolatokat a barangolásos adatátviteli szolgáltatások ellenırizetlen igénybevételének kiküszöbölése érdekében.
95
(2)
A barangolásszolgáltatóknak automatikus üzenetben kell értesíteniük a barangolást végzı ügyfelet arról, hogy barangol, és személyre szabott díjszabási alaptájékoztatást kell nyújtaniuk az érintett tagállamban a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatások nyújtására vonatkozóan az adott barangolást végzı ügyfélre alkalmazandó (az ügyfél belföldi szolgáltatója által kiállított hazai számla pénznemében kifejezett) megabájtonkénti díjakról, kivéve ha az ügyfél értesítette a barangolásszolgáltatót arról, hogy nem tart igényt erre a tájékoztatásra. Ezt a személyre szabott alapvetı díjszabási tájékoztatást a barangolást végzı ügyfél mobil készülékére kell eljuttatni például SMS-üzenet, e-mail vagy a mobilkészüléken felugró ablak formájában, valahányszor a barangolást végzı ügyfél egy, a belföldi szolgáltatójának államától eltérı tagállamba lép, és e tagállamban elıször vesz igénybe szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást. A tájékoztatást ingyenesen kell nyújtani, abban a pillanatban, amikor a barangolást végzı ügyfél a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatást kezdeményezi, a tájékoztatás fogadását és könnyő megértését elısegítı módon. Annak az ügyfélnek, aki értesítette barangolásszolgáltatóját, hogy nem kívánja igénybe venni az automatikus díjszabási tájékoztatást, joga van e szolgáltatást bármikor ingyenesen újból kérni barangolásszolgáltatójától.
96
(3)
Minden barangolásszolgáltatónak valamennyi barangolást végzı ügyfele számára biztosítania kell azt a lehetıséget, hogy ingyenesen és szabadon választhasson olyan megoldást, amely tájékoztatást ad az addigi összes fogyasztásáról adatmennyiségben vagy a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért a barangolást végzı ügyfél részére történı számlázás pénznemében kifejezve, és amely garantálja, hogy az ügyfél kifejezett beleegyezése nélkül a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokért egy adott idıszakban fizetendı összes díj – kivéve az egységenként számlázott MMSüzenetek díját – nem haladhatja meg a megadott pénzügyi korlátot. Ezért a barangolásszolgáltatók egy vagy több maximális pénzügyi korlátot bocsátanak rendelkezésre meghatározott használati idıszakok tekintetében, feltéve, hogy az ügyfeleket elıre tájékoztatják az azoknak megfelelı adatmennyiségekrıl. Ezen pénzügyi korlátok egyikének (az alapértelmezett pénzügyi korlátnak) havi számlázási idıszakonként meg kell közelítenie az 50 EUR-t, de nem haladhatja meg azt (héa nélkül). A barangolásszolgáltató adatmennyiségben kifejezett korlátokat is megállapíthat, feltéve, hogy az ügyfeleket elıre tájékoztatja az azoknak megfelelı pénzösszegekrıl. Ezen korlátok egyike (az alapértelmezett adatmennyiségi határ) esetében a megfelelı pénzösszegnek havi számlázási idıszakonként legfeljebb 50 EUR-nak kell lennie (héa nélkül).
97
Ezen felül a barangolásszolgáltató a barangolást végzı ügyfele részére további, különbözı – azaz magasabb vagy alacsonyabb – havi felsı pénzügyi korlátokat is kínálhat. A második és a harmadik albekezdésben említett alapértelmezett korlátokat minden olyan ügyfélre alkalmazni kell, aki nem választott más korlátot. Valamennyi barangolásszolgáltató biztosítja továbbá megfelelı értesítés küldését a barangolást végzı ügyfél mobil készülékére, például SMS-üzenet, e-mail vagy a számítógépén felugró ablak formájában a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó, megállapodás szerinti felsı pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80%-ának elérésekor. Biztosítani kell minden ügyfél számára a jogot, hogy kérhesse barangolásszolgáltatójától az ilyen értesítések küldésének megszüntetését, illetve hogy bármikor díjmentesen kérhesse a szolgáltatótól a szolgáltatás visszaállítását.
98
(4) (5)
Ha ezt a pénzügyi vagy adatforgalmi korlátot egyébként túllépnék, értesítést kell küldeni a barangolást végzı ügyfél mobil készülékére. Ezen értesítésnek jeleznie kell, hogy az ügyfél milyen eljárást követve kérheti a szolgáltatás folytatását, illetve fel kell tüntetnie a korláton felüli egységekhez kapcsolódó költségeket. Amennyiben a barangolást végzı ügyfél nem válaszol a kézbesített értesítésnek megfelelıen, a barangolásszolgáltató haladéktalanul megszünteti a szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatás nyújtását és az ezért fizetendı további díjak felszámolását a barangolást végzı ügyfél számára, kivéve, ha és ameddig az ügyfél kéri e szolgáltatások további vagy újbóli nyújtását. Amennyiben a barangolást végzı ügyfél „pénzügyi vagy adatforgalomra vonatkozó limit” funkciót igényel vagy annak megszüntetését kéri, a váltásnak a kérelem kézhezvételét követı egy munkanapon belül, ingyenesen kell megtörténnie, és nem köthetı az elıfizetés más részeire vonatkozó feltételekhez és korlátozásokhoz. A (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó a mobil adatátvitelt használó, gép-gép kapcsolat elvén mőködı készülékekre. A barangolásszolgáltatóknak minden ésszerő lépést meg kell tenniük azért, hogy megóvják az ügyfeleiket attól, hogy saját tagállamukban barangolási díjat fizessenek olyan barangolási szolgáltatásokért, amelyekhez szándékolatlanul jutottak hozzá. Ez magában foglalja az ügyfelek tájékoztatását arról, hogy hogyan kerülhetik el a szándékolatlan barangolást a határ menti régiókban
99
(6)
Ez a cikk – az (5) bekezdés kivételével és e bekezdés második és harmadik albekezdésére figyelemmel – a barangolásszolgáltatók által nyújtott és az Unión kívül utazó, barangolást végzı ügyfelek által igénybe vett barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra is alkalmazandó. Amennyiben az ügyfél a (3) bekezdés elsı albekezdésében említett megoldást választja, a (3) bekezdésben rögzített követelmények nem alkalmazandók abban az esetben, ha az Unión kívüli látogatott országban mőködı látogatott hálózat üzemeltetıje nem engedélyezi a barangolásszolgáltatónak az ügyfelei általi használat valós idejő ellenırzését. Ilyen esetben az ügyfelet, amikor ilyen országba lép be, indokolatlan késedelem nélkül és ingyenesen SMS-üzenetben értesíteni kell, hogy az addigi összes fogyasztásra vonatkozó tájékoztatás és a megadott pénzügyi korlát betartására vonatkozó garancia nem áll rendelkezésre.
100
16. cikk Felügyelet és jogérvényesítés (1) (2) (3)
A nemzeti szabályozó hatóságok illetékességi területükön figyelemmel kísérik és felügyelik e rendelet betartását. A nemzeti szabályozó hatóságok kötelesek az e rendelet és különösen a 7., 8., 9., 10., 12. és 13. cikk alkalmazására vonatkozó naprakész információkat az érintett felek számára könnyen hozzáférhetı módon nyilvánosságra hozni. A nemzeti szabályozó hatóságok a 19. cikkben elıírt felülvizsgálatra történı felkészülés keretében az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 349. cikkében említett legkülsı régiókban is figyelemmel kísérik a barangolást végzı ügyfeleknek nyújtott hang- és adatátviteli szolgáltatások – köztük az SMS és az MMS – nagy- és kiskereskedelmi díjainak alakulását. A nemzeti szabályozó hatóságok a szomszédos tagállamok határ menti régióiban különös figyelmet fordítanak a szándékolatlan barangolás sajátos eseteire, továbbá figyelemmel kísérik, hogy alkalmaznak-e forgalomterelési technikákat az ügyfelek kárára. ▌ A nemzeti szabályozó hatóságok figyelemmel kísérik a szándékolatlan barangolást és arról információt győjtenek, továbbá meghozzák a megfelelı intézkedéseket.
101
(4)
(5)
(6)
A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy az e rendelet szerint kötelezett vállalkozásoktól bekérjék az e rendelet végrehajtását és érvényre juttatását érintı összes információt. Azon vállalkozások – a nemzeti szabályozó hatóságok kérésére, az elıírt határidıket betartva és részletességgel – késlekedés nélkül kötelesek kiadni ezeket az információkat. A nemzeti szabályozó hatóságok saját kezdeményezésük alapján is felléphetnek az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében. Amennyiben szükséges, élhetnek különösen a hozzáférési irányelv 5. cikke szerinti hatáskörökkel a megfelelı hozzáférés és összekapcsolás biztosítása érdekében, hogy ezáltal garantálják a barangolási szolgáltatások végpontok közötti kapcsolódását és kölcsönös átjárhatóságát, például abban az esetben, ha az ügyfelek nem tudnak szabályozott barangolásos SMS-üzeneteket váltani egy más tagállamban található földfelszíni nyilvános mobilhírközlı hálózat ügyfeleivel az ilyen üzenetek továbbítását lehetıvé tevı megállapodás hiányának következtében. A nemzeti szabályozó hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az e rendeletben elıírt kötelezettségek megszegését megállapítva elıírhassák e jogsértés azonnali megszüntetését.
102
17. cikk Vitarendezés (1)
(2)
A valamely tagállamban elektronikus hírközlı hálózatot biztosító vagy elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozások között az e rendeletben megállapított kötelezettségekkel kapcsolatban kialakuló vita esetén a keretirányelv 20. és 21. cikkében meghatározott vitarendezési eljárásokat kell alkalmazni. Az e rendelet hatálya alá tartozó kérdéssel kapcsolatban ügyfeleket vagy végfelhasználókat érintı megoldatlan vita esetén a tagállamok biztosítják az egyetemes szolgáltatási irányelv 34. cikkében meghatározott peren kívüli vitarendezési eljárások hozzáférhetıségét.
103
18. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az elıírt szankcióknak hatásosaknak, arányosaknak és visszatartó erejőeknek kell lenniük. A tagállamok az említett rendelkezésekrıl 2013. június 30-ig, az ezeket érintı késıbbi módosításokról pedig haladéktalanul kötelesek értesíteni a Bizottságot. 19. cikk Felülvizsgálat (1)
A Bizottság felülvizsgálja e rendelet mőködését, és nyilvános konzultációt követıen 2016. június 30-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különösen azt értékeli, hogy e rendelet céljai megvalósultak-e. Ennek során a Bizottság többek között a következıket vizsgálja felül: a) a verseny elegendı mértékben erısödött-e ahhoz, hogy indokolt legyen a maximális kiskereskedelmi díjak megszüntetése, b) a verseny elegendı lesz-e a maximális nagykereskedelmi díjak megszüntetéséhez,
104
c)
d) e)
a barangolást végzı ügyfeleknek nyújtott hang-, SMS- és adatátviteli szolgáltatások nagy- és kiskereskedelmi áraiban bekövetkezett változások és ezek várható jövıbeli tendenciái – az egyes tagállamokban nemzeti szinten nyújtott belföldi mobilhírközlési szolgáltatások díjaihoz képest –, külön a feltöltıkártyás és a számlás szerzıdéssel rendelkezı ügyfelek tekintetében, valamint e szolgáltatások minıségében és sebességében bekövetkezett változások és ezek várható jövıbeli tendenciái, a szolgáltatások – ideértve a barangolásos hangátviteli, SMS- és adatátviteli szolgáltatások alternatíváját jelentı szolgáltatásokat is – elérhetısége és minısége, különösen a technológiai fejlıdés fényében, mennyire voltak elınyösek az ügyfelek számára a barangolásos szolgáltatások tényleges árcsökkentései, a különféle hívási minták szerint a fogyasztók rendelkezésére álló tarifák és termékek sokfélesége, valamint a barangolási és a nemzeti tarifák közötti különbség, ideértve olyan ajánlatok rendelkezésre állását, amelyek egységes tarifát kínálnak a nemzeti és a barangolási szolgáltatásokra,
105
f)
(2)
a verseny mértéke a kis- és nagykereskedelmi piacon, különösen a kisebb, független vagy új üzemeltetık versenyhelyzete, ideértve az üzemeltetık közötti kereskedelmi megállapodások versenyre gyakorolt hatásának mértékét és az üzemeltetık közötti összeköttetés mértékét is, g) a 3. és 4. cikkben elıírt strukturális intézkedések megvalósításának hatására milyen mértékben eredményezte olyan verseny kialakulását a barangolási szolgáltatások belsı piacán, hogy a barangolási és a nemzeti tarifák közötti különbség megközelített a nullát, h) a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi maximális díjak elegendı védelmet nyújtottak-e az ügyfelek által fizetendı túlzott mértékő árakkal szemben, lehetıvé téve egyúttal a verseny kialakulását a barangolási szolgáltatások belsı piacán. Ha a jelentés azt állapítja meg, hogy az e rendeletben elıírt strukturális intézkedések nem voltak elegendıek ahhoz, hogy valamennyi európai fogyasztó elınyére elısegítsék a versenyt a barangolási szolgáltatások belsı piacán, vagy hogy a barangolási és a nemzeti tarifák közötti különbségek nem közelítettek a nullához, a Bizottság a helyzet orvoslása érdekében megfelelı javaslatokat terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé annak érdekében, hogy ezáltal létrejöjjön a mobilhírközlési szolgáltatások belsı piaca, ahol idıvel eltőnnek a nemzeti és a barangolási tarifák közötti különbségek. A Bizottság azt vizsgálja meg különösen, hogy szükséges-e:
106
a) b) c)
(3)
további technikai és strukturális intézkedéseket meghatározni; módosítani a strukturális intézkedéseket; meghosszabbítani a 8., 10. és 13. cikkben elıírt maximális kiskereskedelmi díjak idıtartamát, és adott esetben felülvizsgálni azok szintjét; d) módosítani a 7., 9. és 12. cikkben elıírt maximális nagykereskedelmi díjak idıtartamát, és/vagy felülvizsgálni azok szintjét; e) elıírni bármely más szükséges követelményt, ideértve a barangolási és a nemzeti tarifák közötti különbségek megszüntetését. A Bizottság továbbá az (1) bekezdésben említett jelentés elkészítését követıen kétévente jelentést nyújt be az Európai Parlament és a Tanács részére. Mindegyik jelentésnek magában kell foglalnia az Unión belüli barangolásos szolgáltatások nyújtása nyomon követésének összefoglalását és az e rendelet célkitőzéseinek elérése terén tett elırelépések értékelését, kitérve az (1) és a (2) bekezdésben szereplı kérdésekre is.
107
(4)
A BEREC az uniós barangolási piacokon folyó verseny fejlıdésének értékeléséhez rendszeresen adatokat győjt be a nemzeti szabályozó hatóságoktól a barangolásos hangátviteli-, SMS- és adatátviteli szolgáltatások kis- és nagykereskedelmi díjainak alakulásáról. Ezekrıl az adatokról évente legalább kétszer értesíti a Bizottságot. A Bizottság a szóban forgó adatokat nyilvánosan közzéteszi. A BEREC ezenkívül évi rendszerességgel információt győjt be a nemzeti szabályozó hatóságoktól az üzemeltetık által az ügyfeleiknek kínált különbözı tarifák átláthatóságáról és összehasonlíthatóságáról. A Bizottság ezeket az adatokat és eredményeket közzéteszi. 20. cikk Bejelentési kötelezettségek
A tagállamok közlik a Bizottsággal, hogy melyek az e rendelet alá tartozó feladatok elvégzéséért felelıs nemzeti szabályozó hatóságok.
108
21. cikk Hatályon kívül helyezés A 717/2007/EK rendelet az I. melléklettel összhangban …* -án/-én hatályát veszti, az említett rendelet 3., 4., 4a., 4b. cikk és 6a. cikk (4) bekezdésének kivételével, amelyek 2012. július 1-jén vesztik hatályukat. A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelıen. 22. cikk Hatálybalépés és lejárat Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon lép hatályba, és rendelkezéseit ettıl a naptól kell alkalmazni, kivéve ha egyes cikkek ettıl eltérıen rendelkeznek. Ez a rendelet 2022. június 30-án jár le. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt [...]-án/-én. az Európai Parlament részérıl
a Tanács részérıl
az elnök
az elnök ▌
*
HL: e rendelet hatályba lépésének idıpontja.
109
I. MELLÉKLET A hatályon kívül helyezett rendelet és módosítása (a 21. cikk szerint) Az Európai Parlament és a Tanács 717/2007/EK rendelete (HL L 171., 2007.6.29., 32. o.) Az Európai Parlament és a Tanács 544/2009/EK rendelete (HL L 167., 2009.6.29., 12. o.) _____________
110
csak az 1. cikk
II. MELLÉKLET 717/2007/EK rendelet
Megfelelési táblázat
Ez a rendelet
1. cikk – 1. cikk (2) bekezdés 1. cikk (3) bekezdés 1. cikk (4) bekezdés elsı albekezdés elsı mondata 1. cikk (4) bekezdés elsı albekezdés második mondata 1. cikk (4) bekezdés elsı albekezdés harmadik mondata – 2. cikk (1) bekezdés 2. cikk (2) bekezdés bevezetı szövegrész
1. cikk 1. cikk (2) bekezdés 1. cikk (3) bekezdés 1. cikk (4) bekezdés 1. cikk (5) bekezdés
2. cikk (2) bekezdés a) pont 2. cikk (2) bekezdés b) pont – – 2. cikk (2) bekezdés c) pont 2. cikk (2) bekezdés g) pont 2. cikk (2) bekezdés d) pont 2. cikk (2) bekezdés f) pont
2. cikk (2) bekezdés i) pont 2. cikk (2) bekezdés a) pont 2. cikk (2) bekezdés b) pont 2. cikk (2) bekezdés c) pont 2. cikk (2) bekezdés d) pont 2. cikk (2) bekezdés e) pont 2. cikk (2) bekezdés f) pont 2. cikk (2) bekezdés g) pont
2. cikk (2) bekezdés e) pont 2. cikk (2) bekezdés i) pont 2. cikk (2) bekezdés j) pont 2. cikk (2) bekezdés h) pont 2. cikk (2) bekezdés k) pont – – – – – 3. cikk (1) bekezdés 3. cikk (2) bekezdés 3. cikk (3) bekezdés elsı albekezdés 3. cikk (3) bekezdés második albekezdés 4. cikk (1) bekezdés 4. cikk (2) bekezdés 4. cikk (3) bekezdés elsı albekezdés 4. cikk (3) bekezdés második albekezdés 4. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés 4. cikk (4) bekezdés 4a. cikk 4b. cikk
2. cikk (2) bekezdés h) pont 2. cikk (2) bekezdés j) pont 2. cikk (2) bekezdés k) pont 2. cikk (2) bekezdés l) pont 2. cikk (2) bekezdés m) pont 2. cikk (2) bekezdés n) pont 2. cikk (2) bekezdés o) pont 2. cikk (2) bekezdés p) pont 2. cikk (2) bekezdés q) pont 3., 4., 5. és 6. cikk 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés – 7. cikk (3) bekezdés 8. cikk (1) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés – 8. cikk (3) bekezdés 8. cikk (4) bekezdés 8. cikk (5) bekezdés 9. cikk 10. cikk
1. cikk (6) bekezdés elsı albekezdés 1. cikk (6) bekezdés második albekezdés 1. cikk (7) bekezdés 2. cikk (1) bekezdés 2. cikk (2) bekezdés bevezetı szövegrész
111
4b. cikk (7) bekezdés 4c. cikk – –
– 11. cikk 12. cikk 13. cikk
6. cikk (1) bekezdés elsıtıl az ötödik albekezdésig – 6. cikk (2) bekezdés 6. cikk (1) bekezdés elsı és második albekezdés – – 6a. cikk – – – 6a. cikk (4) bekezdés 7. cikk – 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk (1) bekezdés bevezetı szövegrész – 11. cikk (1) bekezdés elsı albekezdés elsı– negyedik francia bekezdés – 11. cikk (1) bekezdés második albekezdés – 11. cikk (2) bekezdés – 12. cikk – 13. cikk
14. cikk (1) bekezdés elsıtıl az ötödik albekezdésig 14. cikk (1) bekezdés hatodik albekezdés 14. cikk (2) bekezdés 14. cikk (3) bekezdés elsı és második albekezdés 14. cikk (3) bekezdés harmadik albekezdés 14. cikk (4) bekezdés 15. cikk 15. cikk (4) bekezdés 15. cikk (5) bekezdés 15. cikk (6) bekezdés – 16. cikk 16. cikk (3) bekezdés második albekezdés 17. cikk 18. cikk 19. cikk (1) bekezdés bevezetı szövegrész 19. cikk (1) bekezdés a) éa b) pont 19. cikk (1) bekezdés c)–f) pont 19. cikk (1) bekezdés g) és h) pont – 19. cikk (2) bekezdés 19. cikk (3) bekezdés 19. cikk (4) bekezdés 20. cikk 21. cikk 22. cikk
_____________
112
P7_TA-PROV(2012)0198 A veszélyes anyagok kivitelérıl és behozataláról ***I Az Európai Parlament 2012. május 10-i jogalkotási állásfoglalása a veszélyes anyagok kivitelérıl és behozataláról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2011)0245 – C7-0107/2011 – 2011/0105(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2011)0245),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (2) bekezdésére, 192. cikkének (1) bekezdésére és 207. cikkére, amelyek alapján a Bizottság benyújtotta javaslatát a Parlamenthez (C7–0107/2011),
–
tekintettel az EUMSZ 294. cikkének (3) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2011. július 13-i véleményére1,
–
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen,
–
tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28i intézményközi megállapodásra2,
–
tekintettel eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságnak küldött 2011. november 25-i levélre,
–
tekintettel a Tanács képviselıjének 2012. február 29-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért az Európai Parlament álláspontjával az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,
–
tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
–
tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére (A7-0015/2012),
A.
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat csupán a meglévı jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, érdemi módosítás nélkül,
1.
elfogadja az alábbi, elsı olvasatbeli álláspontját, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
1 2
HL C 318., 2011.10.29., 163. o. HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
113
2.
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.
114
P7_TC1-COD(2011)0105 Az Európai Parlament álláspontja, amely elsı olvasatban 2012. május 10-én került elfogadásra a veszélyes anyagok kivitelérıl és behozataláról szóló .../2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel (átdolgozás)
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére és 207. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követıen, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében2,
1 2
HL C 318., 2011.10.29., 163. o. Az Európai Parlament 2012. május 10-i álláspontja. 115
mivel: (1)
A veszélyes vegyi anyagok kivitelérıl és behozataláról szóló 2008. június 17-i 689/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet1 több alkalommal jelentısen módosították. Mivel további módosításokra van szükség, az áttekinthetıség érdekében a 689/2008/EK rendeletet át kell dolgozni.
(2)
A 689/2008/EK rendelet – amely 2004. február 24-én lépett hatályba, és a veszélyes vegyi anyagok kivitelérıl és behozataláról szóló 2003. január 28-i 304/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 helyébe lépett – végrehajtja a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédı szerekre vonatkozó, elızetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló rotterdami egyezményt3 (a továbbiakban: az egyezmény).
1 2 3
HL L 204., 2008.7.31., 1. o. HL L 63., 2003.3.6., 1. o. HL L 63., 2003.3.6., 29. o.
116
(3)
Az áttekinthetıség és a vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal való összhang érdekében célszerő bizonyos fogalmakat bevezetni vagy pontosítani, a terminológiát pedig hozzáigazítani egyrészt a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH) és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez1, másrészt az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézésérıl és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez2. Célszerő biztosítani, hogy az 1272/2008/EK rendelet és ezen rendelet idıbeli alkalmazásának ütemezése közötti következetlenségek elkerülése érdekében ezen rendelet rendelkezései tükrözzék az 1272/2008/EK rendelet átmeneti rendelkezéseit.
1 2
HL L 396., 2006.12.30., 1. o. HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
117
(4)
Az egyezmény feljogosítja a részes feleket, hogy az emberi egészséget és a környezetet az egyezményben elıírtnál fokozottabban védı intézkedést tegyenek, feltéve, hogy az intézkedés összeegyeztethetı az egyezmény rendelkezéseivel és összhangban áll a nemzetközi joggal. A környezet és az importáló országok lakossága védelmének fokozásához szükséges és indokolt az egyezmény rendelkezéseinél messzebb menni bizonyos vonatkozásokban.
(5)
Az Uniónak az egyezményben való részvételét illetıen lényeges, hogy az Unió egyetlen kapcsolattartó ponton keresztül érintkezhessen az egyezmény titkárságával (a továbbiakban: a Titkárság), az egyezmény többi részes felével és a többi országgal. Indokolt, hogy e kapcsolattartó pont szerepét a Bizottság töltse be.
118
(6)
Uniós szinten szükséges biztosítani e rendelet technikai és igazgatási vonatkozásainak hatékony koordinálását és kezelését. A tagállamok és az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) rendelkeznek a vegyi anyagokra és a vegyi anyagokkal kapcsolatos nemzetközi megállapodásokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásához szükséges hatáskörrel és gyakorlattal. Ennek megfelelıen a tagállamok és az Ügynökség felelıssége az egyezmény e rendelet révén történı végrehajtásával összefüggésben felmerült igazgatási, technikai és tudományos vonatkozású feladatok végrehajtása, valamint az információcsere. Ezen túlmenıen a Bizottságnak, a tagállamoknak és az Ügynökségnek együtt kell mőködniük az egyezmény keretében az Unió részérıl vállalt nemzetközi kötelezettségek tényleges végrehajtása érdekében.
(7)
Tekintettel arra, hogy a Bizottság egyes feladatait át kell adni az Ügynökségnek, az eredetileg a Bizottság által létrehozott, a veszélyes vegyi anyagok kivitelére és behozatalára vonatkozó európai adatbázist a továbbiakban az Ügynökségnek kell fejlesztenie és fenntartania.
119
(8)
Az Unióban tilalom vagy szigorú korlátozás alá esı veszélyes vegyi anyagok kivitelét továbbra is közös kiviteli bejelentési eljárásnak kellene szabályoznia. Ennek megfelelıen az olyan önálló vegyi anyag vagy keverékek vagy áruk formájában forgalmazott veszélyes vegyi anyagokra, amelyeknek a növényvédı szerként, egyéb peszticidként vagy ipari vegyi anyagként való szakmai vagy lakossági felhasználását az Unió betiltotta vagy szigorúan korlátozza, ahhoz hasonló kiviteli bejelentési szabályoknak kell vonatkozniuk, mint amelyeket az ilyen vegyi anyagokra akkor kell alkalmazni, ha felhasználásukat betiltották vagy szigorúan korlátozzák az egyezmény szerinti egyik vagy mindkét felhasználási kategóriára nézve, azaz peszticidként vagy ipari felhasználású vegyi anyagként. Ezenkívül indokolt, hogy ugyanezek a kiviteli bejelentési szabályok vonatkozzanak az elızetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási (prior informed consent, PIC) eljárás (a továbbiakban: a PIC-eljárás) alá tartozó vegyi anyagokra is. Ezt a közös kiviteli bejelentési eljárást az összes, harmadik országba irányuló uniós kivitelre kellene alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a célország az egyezményben részes fél-e vagy részt vesz-e annak eljárásaiban. A tagállamok számára illetékek kiszabását kell engedélyezni, hogy az említett eljárás végrehajtásából eredı költségeiket fedezni tudják.
(9)
Az exportıröket és az importıröket adatközlésre kell kötelezni a nemzetközi kereskedelmi forgalomba kerülı, e rendelet alá esı vegyi anyagok mennyisége tekintetében, hogy felügyelni és értékelni lehessen az elıírt intézkedések hatását és eredményességét.
120
(10)
A Bizottság a vegyi anyagokat – azoknak a PIC-eljárás alá vonása céljából – tiltó vagy szigorúan korlátozó közvetlenül alkalmazandó uniós vagy tagállami jogszabályokról szóló bejelentéseket megküldi a Titkárságnak, ha az egyezményben e tekintetben meghatározott kritériumok teljesülnek. Szükség esetén az ilyen bejelentések alátámasztására kiegészítı információkat kérnek.
(11)
Ha a közvetlenül alkalmazandó uniós vagy tagállami jogszabályok nem szolgálnak bejelentés alapjául, mert nem felelnek meg az egyezményben meghatározott kritériumoknak, az információcsere érdekében az ezekre vonatkozó információkat ennek ellenére közölni kell a Titkársággal és a többi részes féllel.
(12)
Arról is szükséges gondoskodni, hogy az Unió határozatokat hozzon a PIC-eljárás hatálya alá tartozó vegyi anyagoknak az Unióba való behozataláról. Ezeknek a határozatoknak az alkalmazandó uniós jogi szabályozáson kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük a tagállamok által kiszabott tilalmakat vagy szigorú korlátozásokat. Indokolt esetben az uniós jog módosítását kell javasolni.
121
(13)
Olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja, hogy a tagállamok és az exportırök tudomást szerezzenek az importáló országok azon határozatairól, amelyek a PIC-eljárás alá esı vegyi anyagokra vonatkoznak, és hogy az exportırök betartsák ezeket a határozatokat. Ezenfelül a nem kívánatos kivitelek elkerülése végett semmiféle olyan, az Unióban tilalom vagy szigorú korlátozás alá esı vegyi anyagot nem lehet kivinni, amely megfelel az egyezmény bejelentésre vonatkozó kritériumainak, vagy amely a PIC-eljárás hatálya alá esik, kivéve, ha az importáló ország kifejezett hozzájárulását kérték és azt megkapták, függetlenül attól, hogy az adott ország az egyezményben részes fél-e. Ugyanakkor azonban helyénvaló e kötelezettség alól mentesíteni bizonyos vegyi anyagoknak az olyan országokba való kivitelét, amelyek tagjai a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD), feltéve, hogy bizonyos feltételek teljesülnek. Szükség van továbbá olyan eljárásra, amely bizonyos vegyi anyagok meghatározott feltételek mellett történı átmeneti kivitele céljából akkor alkalmazható, ha az importáló országtól minden ésszerő erıfeszítés ellenére nem érkezik válasz. Ezenkívül rendelkezni kell az összes ilyen esetnek, valamint azoknak az eseteknek, amelyekben kifejezett hozzájárulás szükséges a rendszeres felülvizsgálatáról.
122
(14)
Lényeges továbbá, hogy az eredményes és biztonságos felhasználás érdekében minden kivitt vegyi anyagnak helyesen állapítsák meg az eltarthatóságát. A peszticidek esetében – különösen és fıként, ha fejlıdı országokba exportálják ıket – elengedhetetlen közölni a helyes tárolás feltételeire vonatkozó információt, valamint a lejárt készletek felhalmozódásának elkerülése végett helyesen megválasztani a csomagolást és a tárolóedények méretét.
(15)
A vegyi anyagokat tartalmazó árucikkek nem tartoznak az egyezmény hatálya alá. Mindazonáltal helyénvalónak tőnik, hogy a kiviteli bejelentési szabályok azokra, az e rendeletben meghatározott árucikkekre is vonatkozzanak, amelyekbıl bizonyos használati vagy hulladékártalmatlanítási feltételek mellett kiszabadulhatnak a bennük lévı vegyi anyagok, azok pedig az Unióban tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek az egyezmény szerinti egy vagy több felhasználási kategória tekintetében, illetıleg a PIC-eljárás hatálya alá esnek. Indokolt továbbá, hogy egyáltalán ne lehessen exportálni bizonyos, az egyezmény hatályán kívül esı, de különösen aggályos vegyi anyagokat és ilyen vegyi anyagot tartalmazó árucikkeket.
(16)
Az egyezménnyel összhangban a PIC-eljárás alá esı vegyi anyagok tranzitforgalmáról szóló információkat kérésükre át kell adni az egyezményben részes feleknek.
123
(17)
A csomagolásra és a címkézésre, illetıleg az egyéb biztonsági információkra vonatkozó uniós szabályozást az összes olyan vegyi anyagra alkalmazni kell, amelyet az egyezményben részes felek területére vagy egyéb országokba szándékoznak kivinni, kivéve, ha e rendelkezések ellentétesek bármely olyan követelménnyel, amelyet a szóban forgó országok támasztanak a vonatkozó nemzetközi elıírások figyelembevételével. ▌ Mivel az 1272/2008/EK rendelet új szabályokat állapít meg az anyagok és keverékek osztályozásával, címkézésével és csomagolásával kapcsolatban, e rendeletnek hivatkoznia kell az 1272/2008/EK rendeletre.
(18)
A hatékony ellenırzés és végrehajtás érdekében a tagállamoknak célszerő kijelölniük, hogy mely hatóságok – például vámhatóságok – feleljenek az e rendeletben szabályozott vegyi anyagok behozatalának és kivitelének ellenırzéséért. A Bizottságnak – az Ügynökség támogatásával – és a tagállamoknak kulcsszerepet kell betölteniük, és kívánatos, hogy célzottan és összehangoltan lépjenek fel. Indokolt, hogy jogsértés esetére a tagállamok megfelelı szankciókról rendelkezzenek.
(19)
A vámellenırzés megkönnyítése, valamint az exportırök és a hatóságok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a kiviteli nyilatkozatokban alkalmazandó kódrendszert kell kialakítani. Adott esetben speciális kódokat is indokolt alkalmazni a kutatási vagy elemzési célból exportált, az emberi egészségre vagy a környezetre valószínősíthetıen hatást nem gyakorló, és minden esetben egy naptári évben az egyes exportıröktıl az egyes importáló országokba anyagonként 10 kg-ot meg nem haladó mennyiségben exportált vegyi anyagokra.
124
(20)
Indokolt elımozdítani az információcserét, a felelısségmegosztást és az együttmőködési törekvéseket az Unió, a tagállamok és a harmadik országok viszonylatában, a vegyi anyagok gondos kezelése céljából, tekintet nélkül arra, hogy a szóban forgó harmadik országok az egyezményben részes felek-e. Ezen belül indokolt, hogy a Bizottság és a tagállamok akár közvetlenül, akár közvetetten – nem kormányzati szervezetek projektjeinek támogatásával – technikai segítséget nyújtsanak a fejlıdı és az átmeneti gazdaságú országoknak, fıként pedig olyan jellegő segítséget, amely az említett országokat képessé teszi az egyezmény végrehajtására, hozzájárulva ezzel a vegyi anyagok emberi egészségre és a környezetre ártalmas hatásainak megelızéséhez.
(21)
Az eljárások eredményessége érdekében rendszeresen felügyelni kell mőködésüket. Indokolt, hogy e célból a tagállamok és az Ügynökség egységes formában rendszeresen jelentést tegyenek a Bizottságnak, a Bizottság pedig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(22)
Az Ügynökségnek célszerő gyakorlati technikai útmutatót összeállítania, amely a kijelölt hatóságokat, köztük a kivitelt ellenırzı vámhatóságokat, az exportıröket és az importıröket segítené e rendelet alkalmazásában.
125
(23)
E rendeletnek a mőszaki fejlıdésnek megfelelı kiigazítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelıen ▌ jogi aktusokat fogadjon el a következıkre vonatkozóan: vegyi anyagoknak az I. melléklet 1. és 2. részébe való felvétele és e melléklet egyéb módosításai, vegyi anyagoknak az V. melléklet 1. és 2. részébe való felvétele és e melléklet egyéb módosításai, valamint a II., III, IV. és VI. melléklet módosítása. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történı egyidejő, idıben történı és megfelelı továbbításáról.
(24)
Ezen rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1 megfelelıen kell gyakorolni.
1
HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
126
(25)
Mivel e rendelet célkitőzéseit, nevezetesen az Unió egyezmény szerinti kötelezettségeinek összehangolt és hatékony végrehajtását a tagállamok nem tudják kielégítıen megvalósítani, és ezért az a vegyi anyagok kivitelét és behozatalát érintı szabályok harmonizációjának szükségessége folytán uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl a szóban forgó célkitőzések eléréséhez szükséges mértéket.
(26)
A 689/2008/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.
(27)
Annak érdekében, hogy az Ügynökségnek legyen ideje felkészülni új feladatkörére, az ágazat pedig megismerhesse az új eljárásokat, indokolt e rendeletet halasztott hatállyal alkalmazni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
127
1. cikk Célok (1)
E rendelet céljai a következık: a)
a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagokra és növényvédı szerekre vonatkozó, elızetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásról szóló Rotterdami Egyezmény ( ▌a továbbiakban: az egyezmény) végrehajtása;
b)
a felelısségmegosztás és az együttmőködési törekvések elımozdítása a veszélyes vegyi anyagok nemzetközi forgalmában, az emberi egészségnek és a környezetnek az esetleges károsodástól való megóvása érdekében;
c)
a veszélyes vegyi anyagok környezetkímélı felhasználásához való hozzájárulás.
Az elsı albekezdésben meghatározott célokat a veszélyes vegyi anyagok jellemzıire vonatkozó információcsere megkönnyítésével, a behozatalukra és kivitelükre vonatkozó, Unión belüli döntéshozatali folyamatról való rendelkezéssel, valamint – a körülményektıl függıen – a határozatoknak a részes felekkel és egyéb országokkal való közlésével kell elérni.
128
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott célokon túlmenıen ez a rendelet azt is hivatott biztosítani, hogy ▌az 1272/2008/EK ▌ rendelet osztályozásra, címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezései ▌ valamennyi vegyi anyagra vonatkozzanak, amikor a tagállamokból részes felek területére vagy egyéb országokba exportálják ıket, kivéve, ha a szóban forgó rendelkezések ellentétesek valamely, a részes felek vagy egyéb országok által támasztott követelménnyel. 2. cikk Alkalmazási kör
(1)
Ezt a rendeletet a következıkre kell alkalmazni: a)
bizonyos veszélyes vegyi anyagok, amelyek az egyezmény értelmében az elızetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárás ( ▌ a továbbiakban: a PIC-eljárás) alá tartoznak;
b)
bizonyos veszélyes vegyi anyagok, amelyek az Unióban vagy annak valamely tagállamában tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek;
c)
osztályozás, címkézés és csomagolás tekintetében minden olyan vegyi anyag, amelyet exportálnak.
129
(2)
Ez a rendelet nem alkalmazandó az alábbiak egyikére sem: a)
a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó kábítószerek és pszichotróp anyagok;
b)
a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvetı biztonsági elıírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv2 hatálya alá tartozó radioaktív anyagok és készítmények;
c)
a hulladékokról szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 ▌ hatálya alá tartozó hulladékok;
d)
a kettıs felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenırzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet4 hatálya alá tartozó vegyi fegyverek;
1 2 3 4
HL L 22., 2005.1.26., 1. o. HL L 159., 1996.6.29., 1. o. HL L 312., 2008.11.22., 3. o. HL L 134., 2009.5.29., 1. o.
130
e)
a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történı megfelelés ellenırzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenırzésekrıl szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó élelmiszerek és élelmiszer-adalékanyagok;
f)
az élelmiszerjog általános elveirıl és követelményeirıl, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 hatálya alá esı, feldolgozott, részben feldolgozott vagy feldolgozatlan takarmányok – ideértve az adalékanyagokat is –, amelyeket állatok szájon át bevitt táplálékául szánnak;
g)
a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történı szándékos kibocsátásáról szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv3 szerinti, géntechnológiával módosított szervezetek;
1 2 3
HL L 165., 2004.4.30., 1. o. HL L 31., 2002.2.1., 1. o. HL L 106., 2001.4.17., 1. o.
131
h)
az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexérıl szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 és az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexérıl szóló, 2001. november 6-i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 hatálya alá tartozó törzskönyvezett gyógyszerkészítmények és állatgyógyászati készítmények, kivéve az e rendelet 3. cikke (5) bekezdésének b) pontja által szabályozottakat;
(3)
Ez a rendelet nem alkalmazandó a kutatási vagy elemzési célból exportált, az emberi egészségre vagy a környezetre valószínősíthetıen hatást nem gyakorló, és minden esetben egy naptári évben az egyes exportıröktıl az egyes importáló országokba anyagonként 10 kg-ot meg nem haladó mennyiségben exportált vegyi anyagokra. ▌ Az elsı albekezdés ellenére a vegyi anyagok ezen albekezdésben említett exportırei ▌ kötelesek a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatbázist használva különleges kiviteli azonosító hivatkozási számot kérni, és ezt az azonosító hivatkozási számot kiviteli nyilatkozataikban feltüntetni.
1 2
HL L 311., 2001.11.28., 67. o. HL L 311., 2001.11.28., 1. o.
132
3. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1.
„vegyi anyag”: olyan anyag magában vagy keverékben, vagy olyan, mesterségesen elıállított vagy természetes eredető, de élı szervezetet nem tartalmazó keverék, amely az alábbi kategóriák egyikébe tartozik:
2.
a)
peszticidek, beleértve a súlyosan veszélyes peszticidkészítményeket is;
b)
ipari vegyi anyagok;
„anyag”: az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének 1. pontja szerinti kémiai elem és vegyületei;
3.
„keverék”: az 1272/2008/EK rendelet 2. cikkének 8. pontjában meghatározott keverék vagy oldat;
133
4.
„áru”: olyan késztermék, amelyben található, vagy amelyhez tartozik olyan vegyi anyag, amelynek a szóban forgó termékben való felhasználását az uniós szabályozás tiltja vagy szigorúan korlátozza, és amely termék nem a 2. vagy a 3. pont hatálya alá tartozik;
5.
„peszticidek”: az alábbi alkategóriák egyikébe tartozó vegyi anyagok: a)
a növényvédı szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 hatálya alá tartozó, növényvédı szerként használt peszticidek;
b)
egyéb peszticidek, például: i.
a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 hatálya alá tartozó biocid termékek, valamint
ii.
a 2001/82/EK és a 2001/83/EK irányelv hatálya alá tartozó fertıtlenítı, rovarirtó és paraziticid szerek ▌;
1 2
HL L 309., 2009.11.24., 1. o. HL L 123., 1998.4.24., 1. o.
134
6.
7.
„ipari vegyi anyagok”: az alábbi alkategóriák egyikébe tartozó vegyi anyagok: a)
szakmai felhasználásra szánt vegyi anyagok;
b)
lakossági felhasználásra szánt vegyi anyagok;
„kivitel esetén kötelezettség alá esı vegyi anyag”: bármely olyan vegyi anyag, amely az Unióban egy vagy több kategória vagy alkategória tekintetében tilalom vagy szigorú korlátozás alá esik, vagy amely szerepel a PIC-eljárás alá esı vegyi anyagoknak az I. melléklet 1. részében található felsorolásában;
8.
„PIC-bejelentés követelményeinek megfelelı vegyi anyagok”: bármely olyan vegyi anyag, amely az Unióban vagy egyik tagállamában egy vagy több kategória tekintetében tilalom vagy szigorú korlátozás alá esik. Az I. melléklet 2. része sorolja fel azokat a vegyi anyagokat, amelyek az Unióban egy vagy több kategória tekintetében tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek;
9.
„PIC-eljárás alá esı vegyi anyag”: az egyezmény III. mellékletében és az e rendelet I. mellékletének 3. részében felsorolt vegyi anyagok bármelyike;
135
10.
„tiltott vegyi anyag”: az alábbiak egyike: a)
olyan vegyi anyag, amelynek felhasználását közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály tiltja egy vagy több kategóriában vagy alkategóriában, az emberi egészség vagy a környezet védelmében;
b)
olyan vegyi anyag, amelynél az elsı felhasználás engedélyezését megtagadták, vagy amelyet az ipar kivont az uniós forgalomból vagy egy bejelentési, nyilvántartásba vételi vagy engedélyeztetési eljárás további vizsgálatai alól, és amelynél van arra utaló jel, hogy a vegyi anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos;
11.
„szigorúan korlátozott vegyi anyag”: az alábbiak egyike: a)
olyan vegyi anyag, amelynek szinte minden felhasználását közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály tiltja egy vagy több kategóriában vagy alkategóriában, az emberi egészség vagy a környezet védelmében, de amelynek maradtak bizonyos megengedett felhasználásai;
136
b)
olyan vegyi anyag, amelynél szinte minden felhasználás engedélyezését megtagadták, vagy amelyet az ipar kivont az uniós forgalomból vagy egy bejelentési, nyilvántartásba vételi vagy engedélyeztetési eljárás további vizsgálatai alól, és amelynél van arra utaló jel, hogy a vegyi anyag az emberi egészségre vagy a környezetre nézve aggályos;
12.
„tagállam által tiltott vagy szigorúan korlátozott vegyi anyag”: olyan vegyi anyag, amelyet valamely tagállam közvetlenül alkalmazandó nemzeti jogszabálya tilt vagy szigorúan korlátoz;
13.
„közvetlenül alkalmazandó jogszabály”: olyan jogilag kötelezı erejő aktus, amelynek célja valamely vegyi anyag betiltása vagy szigorú korlátozása;
14.
„kifejezetten veszélyes peszticidkészítmény”: peszticidként való felhasználásra készült vegyi anyag, amelynek rövid idın belül súlyos egészségi és környezeti hatásai figyelhetık meg a felhasználási feltételek között történı egyszeri vagy többszöri expozíció után;
15.
„az Unió vámterülete”: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EK tanácsi rendelet1 3. cikkében meghatározott terület;
1
HL L 302., 1992.10.19., 1. o.
137
16.
„kivitel”: a)
az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelı vegyi anyag végleges vagy ideiglenes kivitele;
b)
az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem megfelelı, és az áruk uniós vámterületen való áthaladására vonatkozó uniós külsı árutovábbítási eljárástól eltérı vámeljárás alatt álló vegyi anyag újrakivitele;
17.
„behozatal”: vegyi anyagnak az áruk uniós vámterületen való áthaladására vonatkozó uniós külsı árutovábbítási eljárástól eltérı vámeljárás szerinti fizikai bejuttatása a Közösség vámterületére;
18.
„exportır”: az alábbi – természetes vagy jogi – személyek bármelyike: a)
az a személy, akinek a nevében kiviteli nyilatkozatot tesznek, vagyis az a személy, aki a nyilatkozat elfogadásakor szerzıdéses viszonyban áll a valamely részes fél területén vagy egyéb országban lévı címzettel, és aki jogosult dönteni a vegyi anyagnak az uniós vámterületrıl való kiküldésérıl;
138
b)
ha nem kötöttek kiviteli szerzıdést, vagy ha a szerzıdésben megnevezett személy nem a saját nevében jár el: az a személy, aki jogosult dönteni a vegyi anyagnak az uniós vámterületrıl való kiküldésérıl;
c)
ha a kivitel alapjául szolgáló szerzıdés szerint Európai Unión kívüli illetıségő személyt illet meg a vegyi anyagokkal való rendelkezés joga: az a szerzıdı fél, aki az Európai Unióban letelepedett;
19.
„importır”: bármely természetes vagy jogi személy, aki az Unió vámterületére történı behozatal idıpontjában a vegyi anyag címzettje;
20.
„az egyezményben részes fél” vagy „részes fél”: olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely magára nézve kötelezınek ismeri el az egyezményt, és amelyre nézve az egyezmény hatályos;
21.
„egyéb ország”: bármely ország, amely nem részes fél;
22.
„Ügynökség”: az 1907/2006/EK rendelet által létrehozott Európai Vegyianyagügynökség;
139
23.
„Titkárság”: az egyezmény titkársága, kivéve, ha ez a rendelet másképp rendelkezik. 4. cikk A tagállamok kijelölt nemzeti hatóságai
Ha e rendelet hatálybalépése elıtt még nem tette meg, minden tagállam kijelöli az e rendeletben megkövetelt igazgatási feladatokat ellátni hivatott hatóságot vagy hatóságokat ( ▌a továbbiakban: a kijelölt nemzeti hatóság, illetve a kijelölt nemzeti hatóságok). Minden tagállam értesíti a Bizottságot a kijelölésrıl ...*-ig – kivéve, ha ez az információnyújtás már a rendelet hatálybalépése elıtt megtörtént – és a kijelölt nemzeti hatósággal kapcsolatos bármely változásról.
*
HL: Kérjük, illessze be a dátumot:3 hónappal e rendelet hatálybalépésének idıpontját követıen. 140
5. cikk Az Unió részvétele az egyezményben (1)
Az egyezményben való részvételért a Bizottság és a tagállamok közösen felelnek, különösen a technikai segítségnyújtás, az információcsere és azon kérdések tekintetében, amelyek a vitarendezést, a kiegészítı testületekben való részvételt és a szavazást érintik.
(2)
A Bizottság közös kijelölt hatóságként jár el az összes kijelölt nemzeti hatóság nevében, e kijelölt tagállami nemzeti hatóságokkal szorosan együttmőködve és konzultálva az egyezmény szerinti azon közigazgatási feladatok teljesítésében, amelyek a PIC-eljárással kapcsolatosak. A Bizottság különösen az alábbiakért felel: a)
az uniós kiviteli bejelentések továbbítása a részes felek és egyéb országok felé a 8. cikk szerint;
141
b)
a PIC-bejelentést igénylı vegyi anyagokra vonatkozó közvetlenül alkalmazandó jogszabályoknak a Titkárság elé terjesztése a 11. cikk szerint;
c)
a PIC-bejelentést nem igénylı vegyi anyagokra vonatkozó egyéb közvetlenül alkalmazandó jogszabályok továbbítása a 12. cikkel összhangban;
d)
a Titkárságtól érkezı információk fogadása általában véve.
A Bizottság továbbítja a Titkárságnak az Unió 13. cikk szerinti válaszait is, amelyek PICeljárás alá esı vegyi anyagok behozatalára vonatkoznak.
142
Ezenkívül a Bizottság hangolja össze az alábbiak bármelyikének technikai vonatkozásaival kapcsolatos uniós szerepvállalást: a)
az egyezmény;
b)
az egyezmény 18. cikkének (1) bekezdésével létrehozott részes felek konferenciájának elıkészítése;
c)
az egyezmény 18. cikkének (6) bekezdésével összhangban létrehozott vegyi anyagok vizsgálati bizottsága (a továbbiakban: a vegyi anyagok vizsgálati bizottsága);
d) (3)
a részes felek konferenciájának más kiegészítı testületei.
A Bizottság és a tagállamok megteszik a szükséges kezdeményezéseket, hogy gondoskodjanak az Unió megfelelı képviseletérıl az egyezményt végrehajtó különféle testületekben.
143
6. cikk Az Ügynökség feladatai (1)
Az Ügynökség a 7., 8., 9., 10., 11., 13., 14., 15., 18., 19., 20., 21., 22. és 25. cikkben ráruházott feladatokon túlmenıen az alábbiak végrehajtásáért is felelıs: a)
a veszélyes vegyi anyagok kivitelére és behozatalára vonatkozó adatbázist (a továbbiakban: az adatbázis) fenntartja, fejleszti és rendszeresen frissíti;
b)
az adatbázist internetes oldalain mindenki számára elérhetıvé teszi;
c)
a Bizottság egyetértésével és a tagállamokkal folytatott konzultációt követıen adott esetben az ágazat számára segítséget nyújt, valamint technikai és tudományos útmutatást és eszközöket biztosít a rendelet hatékony alkalmazásához;
144
d)
a Bizottság egyetértésével adott esetben a tagállamok kijelölt nemzeti hatóságai számára segítséget nyújt, valamint technikai és tudományos útmutatást és eszközöket biztosít a rendelet hatékony alkalmazásához;
e)
a vegyi anyagok vizsgálati bizottsága Bizottság vagy tagállamok által delegált szakértıinek kérésére és a rendelkezésre álló erıforrások keretein belül hozzájárul az egyezmény 7. cikke szerinti határozati útmutató dokumentumok és az egyezmény végrehajtásával kapcsolatos egyéb technikai szövegek kidolgozásához;
f)
kérésre segítséget nyújt a Bizottságnak, valamint a rendelet hatékony végrehajtását biztosító technikai és tudományos adatokat szolgáltat;
g)
kérésre technikai és tudományos adatokat szolgáltat, valamint segítséget nyújt a Bizottságnak ahhoz, hogy az Unió nevében közös kijelölt hatóságként járhasson el.
(2)
Az ebben a rendeletben az Ügynökségre bízott feladatokat az Ügynökség titkársága végzi el.
145
7. cikk Kiviteli bejelentési kötelezettség alá esı vegyi anyagok, a PIC-bejelentést igénylı vegyi anyagok és a PIC-eljárás hatálya alá esı vegyi anyagok (1)
A kiviteli bejelentési kötelezettség alá esı vegyi anyagokat, a PIC-bejelentést igénylı vegyi anyagokat és a PIC-eljárás hatálya alá esı vegyi anyagokat az I. melléklet sorolja fel.
(2)
Az I. mellékletben felsorolt vegyi anyagok mindegyike besorolható egy vagy több vegyianyag-csoportba a három közül, amely az említett melléklet 1., 2. és 3. részét alkotja. Az I. melléklet 1. részében felsorolt vegyi anyagok a 8. cikkben meghatározottaknak megfelelıen kiviteli bejelentési eljárás hatálya alá tartoznak, amelynek keretében részletes adatokat kell szolgáltatni az anyag megnevezésérıl, korlátozás alá esı felhasználási kategóriájáról és/vagy alkategóriájáról és a korlátozás jellegérıl, valamint – adott esetben – kiegészítı adatokat, különösen a kiviteli bejelentési kötelezettség alóli kivételekrıl.
146
Az I. melléklet 2. részében felsorolt vegyi anyagok – azon kívül, hogy a 8. cikk szerinti kiviteli bejelentési eljárás hatálya alá tartoznak – 11. cikkben meghatározott PICbejelentési eljárást is indokolttá tesznek, amelynek keretében részletes adatokat kell szolgáltatni az anyag megnevezésérıl és felhasználási kategóriájáról. Az I. melléklet 3. részében felsorolt vegyi anyagok a PIC-eljárás hatálya alá tartoznak, amelynek keretében közölni kell a felhasználási kategóriát és – adott esetben – kiegészítı adatokat, különösen minden kiviteli bejelentési követelményrıl. (3)
Az I. mellékletben szereplı jegyzékeket nyilvánosan hozzáférhetıvé kell tenni az adatbázisban.
147
8. cikk A részes felekhez és egyéb országokhoz továbbított kiviteli bejelentések (1)
Tekintet nélkül arra, hogy a vegyi anyagot hogyan tervezik felhasználni az importáló részes fél vagy egyéb ország területén, a jelen cikk (2)–(8) bekezdését kell alkalmazni az I. melléklet 1. részében felsorolt összes anyagra és az ilyen anyagokat olyan koncentrációban tartalmazó keverékekre▌, amely ▌ az 1272/2008/EK rendelet szerinti címkézési kötelezettségeket von maga után, tekintet nélkül más anyagok jelenlétére.
(2)
Abban az esetben, ha az exportır egy (1) bekezdés szerinti vegyi anyagot elıször szándékozik kivinni az Európai Unióból valamely részes fél vagy egyéb ország területére azóta, hogy az adott vegyi anyag e rendelet hatálya alá került, az exportırnek legkésıbb a kivitel tervezett idıpontja elıtt 35 nappal be kell ezt jelentenie az illetékessége szerinti tagállam (a továbbiakban: az exportır tagállama) kijelölt nemzeti hatóságánál. A továbbiakban az exportır e kijelölt nemzeti hatóságnak naptári évenként bejelentést küld az ilyen vegyi anyag elsı kivitelérıl, legkésıbb a kivitel elıtt 35 nappal. A bejelentéseknek meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott tájékoztatási követelményeknek és azokat a Bizottság és a tagállamok számára elérhetıvé kell tenni az adatbázisban.
148
Az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága ellenırzi, hogy a tájékoztatás megfelel-e a II. mellékletnek, és amennyiben az értesítés hiánytalan, legkésıbb 25 nappal a kivitel tervezett idıpontja elıtt továbbítja azt az Ügynökségnek▌. Az Ügynökség a Bizottság nevében eljuttatja a bejelentést az importáló fél kijelölt nemzeti hatóságához vagy az egyéb importáló ország illetékes hatóságához, és megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a vegyi anyag elsı tervezett kivitele elıtt legkésıbb 15 nappal, majd pedig minden naptári évben legkésıbb az elsı kivitel elıtt legkésıbb 15 nappal hozzájuk beérkezzen az említett bejelentés. ▌
149
Az Ügynökség minden kiviteli bejelentést rögzít és azonosító hivatkozási számmal lát el az adatbázisban. Az Ügynökség ezen túlmenıen az érintett vegyi anyagok, valamint az importáló részes felek és egyéb országok naprakész jegyzékét minden naptári évre vonatkozóan a nyilvánosság és a kijelölt nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátja az adatbázisban. (3)
Ha a vegyi anyagnak az I. melléklet 1. részébe való felvétele utáni elsı kiviteli bejelentés kézhezvételérıl az Ügynökség nem kap visszajelzést az importáló részes féltıl vagy egyéb országtól a bejelentés továbbítását követı 30 napon belül, a Bizottság nevében másodszor is elküldi a bejelentést. Az Ügynökség a Bizottság nevében minden ésszerő erıfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a második bejelentés eljusson az importáló részes fél kijelölt nemzeti hatóságához vagy az importáló egyéb ország megfelelı hatóságához.
150
(4)
Új kiviteli bejelentést kell tenni a (2) bekezdésnek megfelelıen, ha a kivitelre a szóban forgó anyagok kereskedelmére, felhasználására vagy címkézésére vonatkozó uniós szabályozás módosításának hatályba lépését követıen kerül sor, illetıleg ha a kérdéses keverék összetétele megváltozik, és emiatt a keverék címkézése is módosul. Az új bejelentést a II. mellékletben meghatározott tájékoztatási követelményeknek megfelelıen kell elkészíteni, feltüntetve benne, hogy egy korábbi bejelentés felülvizsgálatáról van szó.
(5)
Abban az esetben, ha a vegyi anyag kivitele olyan vészhelyzettel függ össze, hogy bármiféle késedelem veszélybe hozná az importáló részes fél vagy egyéb ország lakosságát vagy környezetét, az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága – az Ügynökség által segített Bizottsággal konzultálva – belátása szerint részleges vagy teljes mentesítést adhat a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól az exportır, illetve az importáló részes fél vagy egyéb ország indokolással ellátott kérelmére. Amennyiben a kérelemmel kapcsolatos adatoknak a tagállam kijelölt nemzeti hatósága általi továbbítását követı 10 napon belül nem érkezik a Bizottságtól eltérı véleményő válasz, a kérelemmel kapcsolatos határozatot úgy kell tekinteni, mintha azt a Bizottsággal folytatott konzultációt követıen hozták volna meg.
151
(6)
A 19. cikk (2) ▌ bekezdésében foglalt kötelezettségek sérelme nélkül e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszőnnek az alábbi feltételek mindegyikének teljesülésekor: a)
a vegyi anyag a PIC-eljárás hatálya alá került,
b)
az importáló ország az egyezményben részes fél és az egyezmény 10. cikke (2) bekezdésének megfelelıen eljuttatta válaszát a Titkársághoz, hogy hozzájárul-e vagy sem a vegyi anyag behozatalához, és
c)
a Titkárság a válaszról tájékoztatta a Bizottságot, a Bizottság pedig továbbította az információt a tagállamoknak és az Ügynökségnek.
E bekezdés elsı albekezdése ellenére az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek továbbra is fennállnak azonban abban az esetben, ha az importáló ország részes fele az egyezménynek, és megköveteli – például behozatali határozatában vagy más módon –, hogy az exportáló részes felek továbbra is kiviteli bejelentést tegyenek.
152
A 19. cikk (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek sérelme nélkül e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek szintén megszőnnek mindkét alábbi feltétel teljesülésekor: a)
az importáló részes fél kijelölt nemzeti hatósága vagy más importáló ország illetékes hatósága mentesítést adott a vegyi anyag kivitele elıtti bejelentés alól, és
b)
a Bizottság errıl tájékoztatást kapott a Titkárságtól, illetıleg az importáló részes fél kijelölt nemzeti hatóságától vagy más importáló ország illetékes hatóságától, azt továbbította a tagállamokhoz és az Ügynökséghez, amely hozzáférhetıvé tette az adatbázisban.
(7)
A Bizottság, a tagállamok illetékes kijelölt nemzeti hatóságai, az Ügynökség és az exportırök – kérésre – átadják az importáló részes feleknek és egyéb országoknak az exportált vegyi anyagokra vonatkozóan rendelkezésre álló további információkat.
153
(8)
A tagállamok átlátható módon bevezethetnek olyan rendszert, amelyben az exportırt minden egyes kiviteli bejelentés és minden egyes kifejezett hozzájárulás iránti kérelem benyújtása esetén illeték megfizetésére kötelezik, az e cikk (2) és (4) bekezdése, valamint a 14. cikk ▌(6) és (7) bekezdése szerinti eljárások végrehajtásából náluk felmerült költségek fedezetéül. 9. cikk A részes felektıl és egyéb országoktól beérkezı kiviteli bejelentések
(1)
Az adatbázisban az adott bejelentés Ügynökséghez való beérkezését követı 15 napon belül hozzáférhetıvé kell tenni azon kiviteli bejelentéseket, amelyek részes fél kijelölt nemzeti hatóságától vagy egyéb ország illetékes hatóságaitól érkeznek be az Ügynökséghez, és olyan vegyi anyagnak az Unióba való kivitelére vonatkoznak, amelynek elıállítását, felhasználását, kezelését, fogyasztását, szállítását vagy eladását tiltja vagy szigorúan korlátozza az adott részes fél vagy egyéb ország jogi szabályozása.
154
Az Ügynökség a Bizottság nevében visszaigazolja minden részes fél vagy egyéb ország vegyi anyagonkénti elsı kiviteli bejelentésének átvételét. Az említett behozatalt fogadó tagállam kijelölt nemzeti hatósága az Ügynökséghez beérkezett bejelentésrıl a beérkezést követı 10 napon belül másolatot kap, amelyhez az összes rendelkezésre álló információt is csatolni kell. Kérésre más tagállam is kaphat másolatot. (2)
Amennyiben a részes felek kijelölt nemzeti hatóságaitól vagy egyéb országok illetékes hatóságaitól közvetlenül vagy közvetve kiviteli bejelentések érkeznek be, azokat a Bizottságnak vagy a tagállamok kijelölt nemzeti hatóságainak azonnal továbbítaniuk kell az Ügynökséghez az összes rendelkezésre álló információval együtt.
155
10. cikk Tájékoztatás a vegyi anyagok kivitelérıl és behozataláról (1)
Az az exportır, aki az alábbiak közül egyet vagy többet exportál: a)
az I. mellékletben felsorolt vegyi anyag,
b)
ilyen anyagot olyan koncentrációban tartalmazó készítmény, amely az ▌ 1272/2008/EK irányelv szerint címkézési kötelezettségekkel járhat, tekintet nélkül más anyagok jelenlétére, vagy
c)
az I. melléklet 2. vagy 3. részében szereplı vegyi anyag, vagy ilyen vegyi anyagokat olyan koncentrációban tartalmazó készítmény, amely ▌ az 1272/2008/EK irányelv szerint címkézési kötelezettségekkel járhat,
156
▌köteles minden év elsı negyedévében tájékoztatni az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatóságát, hogy az egyes részes felek vagy egyéb országok területére az elızı évben milyen mennyiséget szállított az adott vegyi anyagból, magában és keverékek vagy áruk összetevıjeként. A tájékoztatáshoz csatolni kell az adott vegyi anyagot valamely részes félnek vagy más országnak importáló valamennyi természetes vagy jogi személy nevének és címének jegyzékét, aki ugyanezen idıszakban szállítmány címzettje volt. A 14. cikk (7) bekezdése értelmében a tájékoztatásnak külön kell felsorolnia a kiviteleket. Ezzel egyenértékő tájékoztatással tartoznak az uniós importırök az Unióba importált mennyiségek tekintetében. (2)
A Bizottságnak – amelyet az Ügynökség segít – vagy a tagállama kijelölt nemzeti hatóságának ▌ a kérésére az exportır vagy az importır a vegyi anyagokról minden további információt köteles megadni, amely e rendelet végrehajtásához szükséges.
(3)
A tagállamok a III. melléklettel összhangban évente összesített információkat közölnek az Ügynökséggel. Az Ügynökség ezeket az információkat uniós szinten összefoglalja, és a nem bizalmas információkat az adatbázisban elérhetıvé teszi a nyilvánosság számára.
157
11. cikk A tiltott vagy szigorúan korlátozott vegyi anyagok egyezmény szerinti bejelentése (1)
A Bizottság írásban bejelenti a Titkárságnál az I. melléklet 2. részében felsorolt, PICbejelentést igénylı vegyi anyagokat.
(2)
Ha újabb vegyi anyagok kerülnek felvételre az I. melléklet 2. részébe a 23. cikk (2) bekezdésének második albekezdése alapján, a Bizottság bejelenti ezeket a vegyi anyagokat a Titkárságnak. Azután, hogy a vegyi anyagot tiltó vagy szigorúan korlátozó közvetlenül alkalmazandó jogszabályt uniós szinten elfogadták, az említett PIC-bejelentést a lehetı leghamarabb, legkésıbb pedig a közvetlenül alkalmazandó jogszabály hatálybalépése után 90 nappal el kell juttatni.
(3)
A PIC-bejelentésnek a IV. mellékletben szereplı összes vonatkozó információt tartalmaznia kell.
(4)
A bejelentések közötti elsıbbséget a Bizottság annak figyelembevételével állapítja meg, hogy az adott vegyi anyag szerepel-e az I. melléklet 3. részében található jegyzékben, hogy a IV. melléklet szerinti tájékoztatási kötelezettség mennyiben teljesíthetı, és hogy a vegyi anyag milyen súlyos kockázattal jár, különösen fejlıdı országokra nézve.
158
Ha valamely vegyi anyag PIC-bejelentést tesz indokolttá, de nincs elég adat a IV. melléklet követelményeinek teljesítéséhez, az ismert exportırök vagy importırök a Bizottság kérésére, a kérést követı 60 napon belül átadják a rendelkezésükre álló – akár más nemzeti vagy nemzetközi vegyianyag-ellenırzési programokból származó – összes vonatkozó információt. (5)
Az (1) vagy a (2) bekezdés szerint bejelentett, közvetlenül alkalmazandó jogszabályok módosulását a Bizottság írásban bejelenti a Titkárságnál, a közvetlenül alkalmazandó jogszabály módosításának elfogadása után a lehetı leghamarabb, legkésıbb pedig a közvetlenül alkalmazandó jogszabály módosításának hatálybalépése után hatvan nappal. A Bizottság benyújtja az összes vonatkozó információt, amely az (1), illetıleg a (2) bekezdés szerinti kezdeti bejelentés idıpontjában még nem állt rendelkezésre.
159
(6)
A Bizottság bármely részes fél vagy a Titkárság kérésére amennyire csak lehetséges további információkat szolgáltat a vegyi anyagról vagy a közvetlenül alkalmazandó jogszabályról. Kérésre a tagállamok és az Ügynökség szükség szerint segítik a Bizottságot az információk összeállításában.
(7)
A Bizottság a tagállamoknak és az Ügynökségnek azonnal továbbítja a Titkárságtól származó, olyan vegyi anyagokra vonatkozó információkat, amelyekrıl más részes felek bejelentették, hogy tilalom vagy szigorú korlátozás alá esnek. Adott esetben a Bizottság – a tagállamokkal és az Ügynökséggel szorosan együttmőködve – felméri, hogy szükséges-e uniós szintő intézkedéseket javasolni ahhoz, hogy az Európai Unióban ne fenyegethesse elfogadhatatlan kockázat az emberi egészséget és a környezetet.
160
(8)
Abban az esetben, ha egy tagállam – a vonatkozó uniós szabályozással összhangban – vegyi anyagot tiltó vagy szigorúan korlátozó közvetlenül alkalmazandó nemzeti jogszabályt fogad el, a vonatkozó információkat közölnie kell a Bizottsággal. A Bizottság ezeket az információkat a tagállamok rendelkezésére bocsátja. A tagállamok ezen információk kézhezvételét követı négy héten belül beküldhetik a Bizottsághoz és a közvetlenül alkalmazandó nemzeti jogszabályt bejelentı tagállamhoz az esetleges PICbejelentéssel kapcsolatos észrevételeiket, különösen az adott vegyi anyag saját nemzeti joguk szerinti helyzetére vonatkozó információkat. Az észrevételek megismerése után a bejelentı tagállam tájékoztatja a Bizottságot, hogy az:
161
a)
e cikk értelmében PIC-bejelentést tegyen-e a Titkárságnak, vagy
b)
a 12. cikk értelmében továbbítsa-e az információkat a Titkárság felé. 12. cikk
Kötelezı információtovábbítás a Titkárság felé a tilalom vagy szigorú korlátozás alá esı, PIC-bejelentést nem igénylı vegyi anyagok tekintetében Kizárólag az I. melléklet 1. részében szereplı vegyi anyagok esetén, vagy egy tagállamtól a 11. cikk (8) bekezdése b) pontja alapján érkezett információt követıen a Bizottság a vonatkozó közvetlenül alkalmazandó jogszabályokról szóló információkat átadja a Titkárságnak, hogy adott esetben közölni lehessen az említett információt az egyezményben részes többi féllel.
162
13. cikk Vegyi anyagok behozatalával kapcsolatos kötelezettségek (1)
A Bizottság azonnal továbbítja a tagállamoknak és az Ügynökségnek a Titkárságtól kapott határozati útmutató dokumentumokat. A Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén – az Unió nevében kiadott végleges vagy ideiglenes behozatali választ tartalmazó behozatali határozatot fogad el a szóban forgó vegyi anyag jövıbeli importjáról. Az említett végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság a határozatot a lehetı leghamarabb közli a Titkársággal, legkésıbb pedig kilenc hónappal azután, hogy a Titkárság a határozati útmutató dokumentumot szétküldte. Amennyiben a vegyi anyagot korlátozó uniós jogi szabályozás kiegészül vagy módosul, a Bizottság – végrehajtási jogi aktus révén – felülvizsgált behozatali határozatot fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A Bizottság a felülvizsgált kiviteli határozatot a lehetı leghamarabb közli a Titkársággal.
(2)
Ha olyan vegyi anyagról van szó, amelyet egy vagy több tagállam tilt vagy szigorúan korlátoz, a Bizottság – az érintett tagállamok írásbeli kérésére – behozatali határozatában figyelembe veszi ezt az információt.
163
(3)
Az (1) bekezdés szerinti behozatali határozat mindig a határozati útmutató dokumentumban szereplı, az adott vegyi anyaghoz tartozó kategóriára vagy kategóriákra vonatkozik.
(4)
A Bizottság, amikor a Titkárság tudomására hozza a behozatali határozatot, egyúttal leírást is ad az annak alapjául szolgáló jogi vagy közigazgatási intézkedésrıl.
(5)
A tagállamok kijelölt nemzeti hatóságai az (1) bekezdés szerinti behozatali határozatokat saját hatáskörükben jogszabályi vagy igazgatási intézkedéseinek megfelelıen hozzáférhetıvé teszik az érintettek számára. Az Ügynökség az (1) bekezdés szerinti behozatali határozatokat az adatbázisban nyilvánosságra hozza.
(6)
Adott esetben a Bizottság – a tagállamokkal és az Ügynökséggel szorosan együttmőködve – felméri, hogy a határozati útmutató dokumentumban szereplı információk figyelembevételével szükséges-e uniós szintő intézkedéseket javasolni ahhoz, hogy az Unióban ne fenyegethesse elfogadhatatlan kockázat az emberi egészséget és a környezetet.
164
14. cikk Vegyi anyagok kivitelével kapcsolatos, a kiviteli bejelentésen kívüli kötelezettségek (1)
A Bizottság a tagállamoknak, az Ügynökségnek és az európai ipari szövetségeknek azonnal továbbítja a PIC-eljárás hatálya alá esı vegyi anyagokra vonatkozó azon információkat, amelyek a Titkárságtól körlevélben vagy másképpen érkeznek, valamint az importáló felek azon határozatait, amelyek e vegyi anyagok behozatali feltételeire vonatkoznak. Ezenkívül, az egyezmény 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban, minden olyan esetrıl is, amelyben elmulasztottak választ adni, azonnal továbbítja az információkat a tagállamoknak és az Ügynökségnek. Az Ügynökség valamennyi behozatali határozatot azonosító hivatkozási számmal lát el és az e határozatokkal kapcsolatos információkat rendelkezésre bocsátja az adatbázisban, és ezeket az információkat kérésre bárkinek kiadja.
165
(2)
A Bizottság az I. mellékletben felsorolt vegyi anyagok mindegyikét besorolja az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrája szerint. Ezeket a besorolásokat szükség szerint felül kell vizsgálni, figyelemmel arra, ha az érintett vegyi anyagok tekintetében módosul a Vámigazgatások Világszervezetének harmonizált rendszere szerinti nómenklatúra vagy az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrája.
(3)
A Bizottság által az (1) bekezdés szerint továbbított információkat és határozatokat minden tagállam közli a joghatóságán belüli érintettekkel.
(4)
Az exportırök valamennyi behozatali válaszban foglalt határozatnak kötelesek legkésıbb hat hónappal azután eleget tenni, hogy a Titkárság e határozatokról tájékoztatta a Bizottságot az (1) bekezdés szerint.
166
(5)
Az Ügynökség által segített Bizottság és a tagállamok – kérésre, adott esetben – az importáló részes feleknek tanácsot és segítséget adnak olyan további információk beszerzéséhez, amelyek egy adott vegyi anyag behozatalát illetıen a Titkárságnak adandó válasz összeállításához szükségesek.
(6)
Sem az I. melléklet 2. vagy 3. részében szereplı anyagokat, sem az olyan készítményeket, amelyek ilyen anyagot olyan koncentrációban tartalmaznak, amely ▌ a 1272/2008/EK irányelv szerinti címkézési kötelezettségekkel járhat, tekintet nélkül más anyagok jelenlétére és az importáló részes félben vagy egyéb országban tervezett felhasználásukra, nem szabad exportálni, hacsak nem teljesül az alábbi feltételek valamelyike:
167
a)
az exportır a harmadik országba való behozatal kifejezett hozzájárulását kérte és megkapta az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatóságán keresztül, az Ügynökség által segített Bizottsággal, valamint az importáló részes fél kijelölt nemzeti hatóságával, illetıleg ha egyéb ország az importáló, annak illetékes hatóságával történı konzultáció alapján;
b)
az I. melléklet 3. részében felsorolt vegyi anyagok esetében a Titkárság által az (1) bekezdés szerint kiadott legutóbbi körlevél értelmében az importáló részes fél hozzájárult a behozatalhoz.
Az I. melléklet 2. részében szereplı, OECD-országokba való kivitelre szánt vegyi anyagok esetében az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága – az exportır kérésére és a Bizottsággal konzultálva – eseti alapon határozhat úgy, hogy el lehet tekinteni a kifejezett hozzájárulástól abban az esetben, ha a vegyi anyag az érintett OECD-országba való behozatal idején engedélyezve van, be van jegyezve vagy megengedett az adott OECDországban.
168
Abban az esetben, ha a kifejezett hozzájárulást az elsı albekezdés a) pontja szerint kérték, és az Ügynökséghez nem érkezett válasz 30 napon belül, az Ügynökség a Bizottság nevében emlékeztetı felszólítást küld, hacsak a válasz nem a Bizottsághoz vagy az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatóságához érkezett, amely továbbította azt az Ügynökség részére. Adott esetben, ha újabb 30 nap elteltével sem érkezik válasz, az Ügynökség szükség szerint további emlékeztetı felszólításokat küldhet. (7)
Az I. melléklet 2. és 3. részében felsorolt vegyi anyagok esetében az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága az Ügynökség által segített Bizottsággal konzultálva és eseti alapon – figyelembe véve a második albekezdést – határozhat úgy, hogy amennyiben hivatalos forrás nem igazolja, hogy az importáló részes fél vagy egyéb ország közvetlenül alkalmazandó jogszabályt fogadott el a vegyi anyag betiltásáról vagy szigorú korlátozásáról, a kivitelre sor kerülhet abban az esetben, ha a (6) bekezdés a) pontja szerinti, kifejezett hozzájárulás iránti kérelemre minden ésszerő erıfeszítés ellenére sem érkezett válasz 60 napon belül, és ha az alábbi feltételek egyike teljesül:
169
a)
az importáló részes fél vagy egyéb ország hivatalos forrásának tanúsága szerint a vegyi anyag engedélyezve van, be van jegyezve vagy használata megengedett; vagy
b)
a kiviteli bejelentésben meghatározott és az adott vegyi anyagot valamely részes félnek vagy más országnak importáló természetes vagy jogi személy által írásban megerısített tervezett felhasználás nem abba a kategóriába tartozik, amelyre nézve a vegyi anyagot felvették az I. melléklet 2. vagy 3. részébe, valamint hivatalos forrásból arra vonatkozó bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az adott vegyi anyagot az elmúlt 5 évben az importáló részes fél területén vagy az importáló egyéb országban használták vagy oda bevitték.
170
Az I. melléklet 3. részében felsorolt vegyi anyagok esetében a b) pont szerinti feltétel teljesülésén alapuló kivitelre nem kerülhet sor, ha a vegyi anyag az 1272/2008/EK rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó rákkeltı anyagnak, az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó mutagén anyagnak vagy az 1A. vagy 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minısül, illetve ha a vegyi anyag az 1907/2006/EK rendelet XIII. mellékletében meghatározott kritériumoknak megfelelıen perzisztens, bioakkumulatív és mérgezı vagy erısen perzisztens és erısen bioakkumulatív. Az I. melléklet 3. részében felsorolt vegyi anyagok kivitelérıl szóló döntés meghozatalakor az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága – az Ügynökség által segített Bizottsággal konzultálva – fontolóra veszi a vegyi anyag az importáló részes fél területén vagy az importáló egyéb országban történı felhasználásának az emberi egészségre vagy a környezetre gyakorolt lehetséges hatásait, és a vonatkozó dokumentációt megküldi az Ügynökségnek az adatbázisban való hozzáférhetıvé tétele céljából. (8)
A (6) bekezdés a) pontja alapján megszerzett kifejezett hozzájárulások, illetıleg a (7) bekezdés szerinti, a kivitel kifejezett hozzájárulás hiányában való engedélyezésérıl szóló határozat érvényességét a Bizottság – a tagállamokkal konzultálva – rendszeresen felülvizsgálja az alábbiak szerint:
171
a)
a (6) bekezdés a) pontja alapján megszerzett kifejezett hozzájárulások esetében újabb kifejezett hozzájárulásért kell folyamodni a hozzájárulás megadását követı harmadik naptári év végéig, a hozzájárulás ellenkezı értelmő kikötése hiányában;
b)
hacsak idıközben nem érkezik válasz a kérelemre, a (7) bekezdés szerinti, a kivitel kifejezett hozzájárulás hiányában való engedélyezésérıl szóló határozat érvényességi idıtartama legfeljebb 12 hónap, amelynek elteltével kifejezett hozzájárulás válik szükségessé;
Az elsı albekezdés a) pontjában említett esetben azonban az adott idıtartam eltelte után is folytatódhat a kivitel, amíg válasz nem érkezik a frissen benyújtott, további 12 hónapos idıszakra szóló kifejezett hozzájárulás iránti kérelemre. (9)
Az Ügynökség rögzíti az adatbázisban a kifejezett hozzájárulás iránti kérelmek, az ezekre érkezı válaszok és a kivitel kifejezett hozzájárulás hiányában való engedélyezésérıl szóló határozatok mindegyikét, ideértve a (7) bekezdés harmadik albekezdésében említett dokumentációt. Minden megszerzett kifejezett hozzájárulás vagy a kivitel kifejezett hozzájárulás hiányában való engedélyezésérıl szóló határozat nyilvántartási azonosító számot kap, és a hozzá kapcsolódó feltételekre, például az érvényességi idıkre vonatkozó összes információval együtt nyilvántartásba kerül. A nem bizalmas információkat nyilvánosan elérhetıvé kell tenni az adatbázisban.
172
(10)
Vegyi anyagot legkésıbb a szavatossági idı lejárta elıtt hat hónappal szabad exportálni, ha létezik szavatossági idı, vagy az a gyártás idejébıl kikövetkeztethetı, kivéve, ha a vegyi anyag belsı tulajdonságai miatt ehhez lehetetlen ragaszkodni. Az exportırök különösen a peszticideknél gondoskodnak arról, hogy a peszticid optimális mérető és csomagolású tárolóedényekbe kerüljön, minimálisra csökkentve annak kockázatát, hogy lejárt készletek halmozódjanak fel.
(11)
Peszticidek kivitelekor az exportıröknek gondoskodniuk kell arról, hogy a címke külön eligazítást adjon az importáló részes fél vagy egyéb ország éghajlati viszonyai közötti tárolási feltételekrıl és tárolási stabilitásról. Biztosítaniuk kell továbbá, hogy az exportált peszticidek megfeleljenek az Unió jogszabályaiban megállapított tisztasági elıírásoknak. 15. cikk Bizonyos vegyi anyagok és ▌áruk kivitele
(1)
A 8. cikk szerinti kiviteli bejelentési eljárás alá tartoznak azon áruk, amelyek az alábbiak bármelyikét tartalmazzák:
173
a)
az I. melléklet 2. és 3. részében felsorolt anyagok reakcióba nem lépı formában;
b)
ilyen anyagot olyan koncentrációban tartalmazó keverék, amely az ▌ 1272/2008/EK irányelv szerint címkézési kötelezettségekkel járhat, tekintet nélkül más anyagok jelenlétére.
(2)
Nem exportálhatók azok a vegyi anyagok és áruk, amelyeket az emberi egészség vagy a környezet védelmében tilos az Unióban felhasználni: ezeket az V. melléklet sorolja fel. 16. cikk A tranzitforgalomra vonatkozó tájékoztatás
(1)
A VI. melléklet felsorolja az egyezményben részes azon feleket, amelyek a PIC-eljárás hatálya alá tartozó vegyi anyagok tranzitforgalmáról információt kérnek, valamint hogy az egyezményben részes egyes felek milyen információkat igényeltek a Titkárságon keresztül.
174
(2)
Abban az esetben, ha valamely, az I. melléklet 3. részében szereplı vegyi anyagot az egyezményben részes olyan fél területén szállítanak át, amely szerepel a VI. mellékletben, az exportır, amennyire csak lehetséges, legkésıbb az elsı átszállítás elıtt 30 nappal, majd pedig minden további átszállítás esetében legkésıbb 8 nappal azelıtt eljuttatja az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatóságához azokat az információkat, amelyekre a VI. melléklet szerint igényt tart az egyezményben részes szóban forgó fél.
(3)
Az exportır tagállamának kijelölt nemzeti hatósága a (2) bekezdés alapján hozzá beérkezı – az adott vegyi anyagot valamely részes félnek vagy más országnak importáló személytıl származó – információkat a rendelkezésre álló összes kiegészítı információval együtt továbbítja a Bizottsághoz, azok másolatát az Ügynökséghez is eljuttatva.
175
(4)
A Bizottság a (3) bekezdés alapján hozzá beérkezı információkat a rendelkezésre álló összes kiegészítı információval együtt legkésıbb az elsı átszállítás elıtt 15 nappal, majd pedig minden további átszállítás elıtt továbbítja az egyezményben részes, ezen információkra igényt tartó fél kijelölt nemzeti hatóságához. 17. cikk Az exportált vegyi anyagokhoz mellékelendı tájékoztatás
(1)
▌Az 1107/2009/EK rendeletben, a 98/8/EK irányelvben, ▌az 1272/2008/EK rendeletben vagy bármely más vonatkozó uniós jogszabályban vagy ezek alapján megállapított, csomagolásra és címkézésre vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed a kivitelre szánt vegyi anyagokra. ▌ Az elsı albekezdés csak akkor nem alkalmazandó, ha az említett rendelkezések az importáló részes fél vagy egyéb ország egyedi követelményeivel ellentétesek lennének.
176
(2)
Az (1) bekezdésben említett vagy az I. mellékletben szereplı vegyi anyagok gyártási idejét és – adott esetben – szavatossági határidejét fel kell tüntetni a címkén, a szavatossági határidıt szükség esetén éghajlati övenként külön-külön feltüntetve.
(3)
Kivitel esetén az (1) bekezdésben említett vegyi anyagokhoz az 1907/2006/EK rendeletnek megfelelı biztonsági adatlapot kell mellékelni. Az exportırnek az adott vegyi anyagot valamely részes félnek vagy más országnak importáló valamennyi természetes vagy jogi személyhez el kell juttatnia a szóban forgó biztonsági adatlapot.
(4)
A címkén és a biztonsági adatlapon lehetıség szerint a rendeltetés vagy a tervezett felhasználási hely szerinti ország hivatalos nyelvén, illetıleg annak egy vagy több fıbb nyelvén kell feltüntetni az információkat. 18. cikk A behozatal és a kivitel ellenırzésére felhatalmazott tagállami hatóságok kötelezettségei
(1)
Ha e rendelet elfogadását megelızıen még nem tette meg, minden tagállam kijelöli, hogy mely hatóságok – például vámhatóságok – felelnek az I. mellékletben felsorolt vegyi anyagok behozatalának és kivitelének ellenırzéséért.
177
Az Ügynökség által támogatott Bizottság és a tagállamok és célirányos és összehangolt fellépéssel ellenırzik, hogy az exportırök betartják-e az e rendeletben elıírtakat. (2)
Az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott, a végrehajtással kapcsolatos információcseréért felelıs fórum koordinálja a rendelet végrehajtásáért felelıs tagállami hatóságok hálózatát.
(3)
A tagállamok hatóságaik ilyen irányú tevékenységeirıl is részletesen beszámolnak a 22. cikk (1) bekezdése értelmében az eljárás végrehajtásáról készülı rendszeres jelentéseikben. 19. cikk Az exportırök további kötelezettségei
(1)
A 8. cikk (4) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek hatálya alá tartozó vegyianyag-exportıröknek a 2913/92/EGK rendelet 161. cikke (5) bekezdésében említett kiviteli nyilatkozatukban (az egységes vámokmány 44. rovata vagy az elektronikus kiviteli nyilatkozatban szereplı megfelelı adat) fel kell tüntetniük a megfelelı azonosító hivatkozási számot.
178
(2)
A 8. cikk (5) bekezdése alapján az ugyanezen cikk (2) és (4) cikkében meghatározott kötelezettségek alól mentességet élvezı vegyi anyagok, vagy az ilyen kötelezettségek alá a 8. cikk (6) bekezdése alapján már nem tartozó vegyi anyagok exportırei különleges azonosító hivatkozási számot kötelesek kérni az adatbázis használatával, és azt fel kell tüntetniük kiviteli nyilatkozataikban.
▌ (3)
Amennyiben az Ügynökség azt kéri, az exportırnek az adatbázison keresztül kell megadnia az ebben a rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkat. 20. cikk Információcsere
(1)
Az Ügynökség által segített Bizottság és a tagállamok adott esetben megkönnyítik az e rendelet hatálya alá tartozó vegyi anyagokra vonatkozó tudományos, mőszaki, gazdasági és jogi információk átadását, beleértve a toxikológiai, ökotoxikológiai és biztonsági információkét.
179
A Bizottság – a tagállamok és az Ügynökség szükség szerinti közremőködésével – adott esetben a következıket biztosítja: a)
nyilvánosan elérhetı információk szolgáltatása az egyezmény céljaival összefüggı közvetlenül alkalmazandó jogszabályokról; ▌
b)
vegyi anyag egy vagy több felhasználását jelentısen korlátozó intézkedésekre vonatkozó információk átadása részes feleknek vagy egyéb országoknak közvetlenül vagy a Titkárságon keresztül.
(2)
A Bizottság, a tagállamok és az Ügynökség kölcsönös megállapodás alapján védelemben részesítik a részes felektıl vagy más országoktól származó összes bizalmas információt.
(3)
Az e rendelet szerinti információátadás tekintetében – a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésrıl szóló, 2003. január 28-i 2003/4/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 sérelme nélkül – legalább az alábbiak nem minısülnek bizalmasnak: a)
1
az II. és a IV. mellékletben szereplı információk;
HL L 41., 2003.2.14., 26. o.
180
b)
a 17. cikk (3) bekezdésében említett biztonsági adatlapon szereplı információk;
c)
a vegyi anyag szavatossági határideje;
d)
a vegyi anyag gyártási ideje;
e)
óvintézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a veszélyességi besorolást, a kockázat természetét és a vonatkozó biztonsági útmutatásokat;
f)
toxikológiai és ökotoxikológiai tesztek összefoglaló eredményei;
g)
a vegyi anyagok eltávolítását követıen a csomagolás kezelésére vonatkozó információk.
(4)
▌Az Ügynökség kétévente összegzést készít a hozzá beérkezı információkról.
181
21. cikk Technikai segítségnyújtás A Bizottság, a kijelölt tagállami nemzeti hatóságok és az Ügynökség figyelembe véve különösen a fejlıdı országok és az átmeneti gazdaságú országok igényeit, közösen elımozdítják a technikai segítségnyújtást – azon belül a képzést –, hogy kialakuljon az infrastruktúra, a kapacitás és a szakértelem, amely ahhoz szükséges, hogy a vegyi anyagokat megfelelıen kezeljék egész életciklusuk során. Ahhoz, hogy az említett országok végre tudják hajtani az egyezményt, elı kell mozdítani a technikai segítségnyújtást különösen a vegyi anyagokra vonatkozó információk átadásával, a szakértıcserék ösztönzésével, a kijelölt nemzeti hatóságok létrejöttének vagy fennmaradásának támogatásával, valamint a veszélyes peszticidkészítmények azonosításához és a Titkárságnak készülı bejelentések elıkészítéséhez szükséges technikai szakismeretek átadásával.
182
Kívánatos, hogy a Bizottság és a tagállamok tevékenyen részt vegyenek a vegyi anyagok kezelését szolgáló nemzetközi kapacitásépítési tevékenységekben, információkat szolgáltatva azokról a projektekrıl, amelyeket azért támogatnak vagy finanszíroznak, hogy a fejlıdı országokban és az átmeneti gazdaságú országokban javuljon a vegyi anyagok kezelése. A Bizottságnak és a tagállamoknak nem kormányzati szervezetek támogatását is mérlegelniük kell. 22. cikk Felügyelet és jelentéstétel (1)
A tagállamok és az Ügynökség háromévente továbbítják a Bizottsághoz az e rendeletben elıírt eljárások végrehajtására vonatkozó információkat, beleértve azokat, amelyek esettıl függıen a vámellenırzésekre, a jogsértésekre, a jogkövetkezményekre és a helyreállító intézkedésekre vonatkoznak. A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben elızetesen meghatározza a jelentéstétel közös formátumát. Az említett végrehajtási jogi aktust a 27. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
183
(2)
Az e rendeletben számára elıírt feladatok teljesítésérıl a Bizottság háromévente jelentést állít össze, és azt belefoglalja az (1) bekezdés szerinti összefoglaló jelentésbe, amely a tagállamoktól és az Ügynökségtıl származó információkat összegzi. A jelentésnek az interneten közzéteendı összefoglalóját továbbítani kell az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.
(3)
Az (1) és (2) bekezdés alapján birtokukba jutott információk tekintetében a Bizottság, a tagállamok és az Ügynökség eleget tesznek az adatok bizalmasságának és tulajdonjogának védelmére vonatkozó kötelezettségeknek.
184
23. cikk A mellékletek aktualizálása (1)
A Bizottság legalább évente köteles az uniós jog és az egyezmény alakulásának függvényében felülvizsgálni az I. mellékletben szereplı vegyianyag-jegyzéket.
(2)
Annak megállapításakor, hogy egy közvetlenül alkalmazandó uniós szintő jogszabály tilalomnak vagy szigorú korlátozásnak minısül-e, fel kell mérni a jogszabály hatását a „peszticidek” és az „ipari vegyi anyagok” kategóriájának alkategóriái szintjén. Ha a közvetlenül alkalmazandó jogszabály az említett alkategóriák bármelyikére nézve tilt vagy szigorúan korlátoz valamely vegyi anyagot, ez utóbbit fel kell venni az I. melléklet 1. részébe. Annak megállapításakor, hogy egy közvetlenül alkalmazandó uniós szintő jogszabály olyan tilalomnak vagy szigorú korlátozásnak minısül-e, amelynek következtében az adott vegyi anyag a 11. cikk szerinti PIC-bejelentést tesz indokolttá, fel kell mérni a jogszabály hatását a „peszticidek” és az „ipari vegyi anyagok” kategóriája szintjén. Ha a közvetlenül alkalmazandó jogszabály az említett kategóriákban tiltja vagy szigorúan korlátozza valamely vegyi anyag használatát, az adott vegyi anyagot az I. melléklet 2. részébe is fel kell venni.
185
(3)
A vegyi anyagok I. mellékletbe való felvételérıl és – adott esetben – a bejegyzések módosításáról szóló határozatot indokolatlan késedelem nélkül kell meghozni.
(4)
A rendelet technikai fejlıdéshez való hozzáigazítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 26. cikknek megfelelıen felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbi intézkedésekre vonatkozóan: a)
valamely vegyi anyagnak a közvetlenül alkalmazandó uniós szintő jogszabálynak megfelelıen és az e cikk (2) bekezdése értelmében az I. melléklet 1. és 2. részébe való felvétele, valamint az I. mellékletnek, s ezen belül a már létezı bejegyzéseknek a módosítása;
b)
valamely, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK rendelet1 alá tartozó vegyi anyagnak az V. melléklet 1. részébe való felvétele;
c)
valamely, már uniós szintő kiviteli tilalom alá esı vegyi anyagnak az V. melléklet 2. részébe való felvétele;
1
HL L 158., 2004.4.30., 7. o.
186
d)
az V. melléklet meglévı bejegyzéseinek módosítása ;
e)
a II., III., IV. és VI. melléklet módosítása . 24. cikk Az Ügynökség költségvetése
(1)
E rendelet alkalmazásában az Ügynökség bevételei a következıkbıl származnak: a)
az Európai Unió általános költségvetésében (a Bizottságra vonatkozó szakaszban) elıirányzott uniós támogatás;
b)
bármely önkéntes tagállami hozzájárulás.
187
(2)
Az e rendelet szerinti, illetve a más rendeletekkel összefüggésben végrehajtott tevékenységek kapcsán keletkezı bevételekkel és kiadásokkal az Ügynökség költségvetésének különbözı szakaszaiban külön kell foglalkozni. Az Ügynökség az e rendeletbıl fakadó feladatainak végrehajtását az (1) bekezdésben említett bevételekbıl fedezi.
(3)
A Bizottság megvizsgálja, hogy az Ügynökség megfelelıen jár-e el akkor, ha díjat számít fel az exportıröknek biztosított szolgáltatásokért …∗ -tól/-tıl számított öt éven belül, és ha szükségesnek ítéli, javaslatot terjeszt elı e tárgyban.
∗
HL: Kérjük, illessze be e rendelet alkalmazásának kezdı idıpontját. 188
25. cikk Őrlapok és szoftverek az Ügynökség számára történı adatszolgáltatáshoz Az Ügynökség meghatározza az adatok benyújtásához használandó őrlapokat és szoftvercsomagokat, és azokat internetes oldalain térítésmentesen rendelkezésre bocsátja. A tagállamok és az e rendelet hatálya alá tartozó egyéb részes felek az Ügynökség felé az említett őrlapok és szoftverek segítségével tesznek eleget az ebbıl a rendeletbıl fakadó adatszolgáltatási kötelezettségeiknek. 26. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1)
A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételekkel felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
189
(2)
A 23. cikk (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazás …∗-tól/-tıl számított ötéves idıtartamra szól. A Bizottság legkésıbb az ötéves idıszak lejárta elıtt kilenc hónappal jelentést készít a hatáskörátruházás vonatkozásában. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésıbb három hónappal az egyes idıtartamok vége elıtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyezı idıtartamra.
(3)
Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 23. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon, vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
∗
HL: kérjük, illessze be e rendelet alkalmazásának kezdı idıpontját. 190
(4)
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásakor a Bizottság haladéktalanul és egyidejőleg értesíti errıl a körülményrıl az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5)
A 23. cikk (4) bekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament vagy a Tanács az aktusról szóló értesítés kézhezvételétıl számított két hónapon belül nem emel ellene kifogást, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az említett idıtartam leteltét megelızıen egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az idıtartam két hónappal meghosszabbodik. ▌
191
27. cikk Bizottsági eljárás (1)
A Bizottságot az 1907/2006/EK rendelet 133. cikke alapján létrehozott bizottság segíti. Az említett bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak tekintendı.
(2)
E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. ▌
192
28. cikk Szankciók A tagállamok megállapítják az e rendeletben elıírtak megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák e rendelkezések helyes végrehajtását. Hatékony, arányos és visszatartó erejő szankciókról kell rendelkezni. A tagállamok … ∗ -ig értesítik a Bizottságot az említett rendelkezésekrıl, kivéve, ha ezt már a rendelet hatálybalépése elıtt megtették, ezenkívül az azokat érintı késıbbi módosításokról is minden esetben haladéktalanul értesítést küldenek. ▌
∗
HL: kérjük, illessze be e rendelet alkalmazásának kezdı idıpontját. 193
29. cikk A vegyi anyagok besorolására, címkézésére és csomagolására vonatkozó átmeneti idıszak E rendeletnek az 1272/2008/EK rendeletre vonatkozó hivatkozásai adott esetben az a fenti rendelet 61. cikkében foglaltak értelmében alkalmazandó uniós jogszabályokra történı hivatkozásként, továbbá az abban meghatározott menetrenddel összhangban értelmezendık. 30. cikk Hatályon kívül helyezés Az 689/2008/EK rendelet …∗ napjával hatályát veszti. A 689/2008/EK rendeletre történı hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelıen.
∗
HL: kérjük, illessze be e rendelet alkalmazásának kezdı idıpontját. 194
31. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. Ez a rendelet …*-tól/tıl alkalmazandó. Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt…,
az Európai Parlament részérıl
a Tanács részérıl
az elnök
az elnök
*
HL: Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatályba lépése után 18 hónappal, kivéve, ha ezen idıpont 2013. november 1. és március 1. közé esik, 195amely esetben 2014. március 1-jét kell beilleszteni.
I. MELLÉKLET A VEGYI ANYAGOK JEGYZÉKE (a 7. cikkben említettek szerint) 1. RÉSZ Kiviteli bejelentési kötelezettség alá tartozó vegyi anyagok jegyzéke (a 8. cikkben említettek szerint) Fontos tudni, hogy a 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerinti kiviteli bejelentési kötelezettségek nem vonatkoznak az e mellékletben felsorolt azon vegyi anyagokra, amelyek a PIC-eljárás hatálya alá tartoznak, feltéve, hogy teljesülnek a 8. cikk (6) bekezdése elsı albekezdésének b) és c) pontja szerinti feltételek. A könnyebb eligazodás érdekében a melléklet 3. része külön felsorolja ezeket a vegyi anyagokat, amelyeket az alábbi jegyzékben # jel különböztet meg. Fontos tudni azt is, hogy az ebben a részben felsorolt vegyi anyagok közül azok, amelyek a közvetlenül alkalmazandó uniós jogszabály jellege miatt PIC-bejelentést tesznek indokolttá, e melléklet 2. részében is szerepelnek. Az alábbi jegyzékben e vegyi anyagokat „+” jel különbözteti meg.
196
Vegyi anyag
CAS-szám
Einecs-
KN-kód
Alkategória (*)
szám
Felhasználási
Értesítést nem igénylı
korlátozás (**)
országok
1,1,1-Triklór-etán
71-55-6
200-756-3
29031910
i(2)
b
1,2-Dibróm-etán (etilén dibromid) #
106-93-4
203-444-5
29033100
p(1)-p(2)
b-b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
1,2-Diklór-etán (etilén diklorid) #
107-06-2
203-458-1
29031500
p(1)-p(2)
b-b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
i(2)
b
cisz-1,3-Diklór-propén-((1Z)-1,3-diklór-prop-1-én)
10061-01-5
233-195-8
29032900
p(1)-p(2)
b-b
1,3-diklór-propén1
542-75-6
208-826-5
29032900
p(1)
b
2-Aminobután
13952-84-6
237-732-7
29211980
p(1)-p(2)
b-b
1
Ez a bejegyzés nem érinti a cisz-1,3-diklór-propénra (CAS-szám: 10061-01-5) vonatkozó, már meglévı bejegyzést. 197
2-Naftil-amin (naftalin-2-amin) és sói +
91-59-8, 553-
202-080-4,
00-4, 612-52-
209-030-0,
2 és egyéb
210-313-6
29214500
i(1)
b
i(2)
b
és egyéb 2-naftiloxiecetsav
120-23-0
204-380-0
29189990
p(1)
b
2,4,5-T, valamint sói és észterei #
93-76-5 és
202-273-3
29189100
p(1)-p(2)
b-b
egyéb
és egyéb
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
4-Aminobifenil (bifenil-4-amin) és sói +
92-67-1,
202-177-1
2113-61-3 és
és egyéb
29214980
egyebek 4-Nitrobifenil +
Acefát +
92-93-3
30560-19-1
202-204-7
250-241-2
198
29042000
29309085
i(1)
b
i(2)
b
i(1)
b
i(2)
b
p(1)-p(2)
b-b
Acifluorfén
50594-66-6
256-634-5
29163900
p(1)-p(2)
b-b
Alaklór +
15972-60-8
240-110-8
29242995
p(1)
b
Aldikarb +
116-06-3
204-123-2
29309085
p(1)-p(2)
sr-b
Ametrin
834-12-8
212-634-7
29336980
p(1)-p(2)
b-b
Amitráz +
33089-61-1
251-375-4
29252900
p(1)-p(2)
b-b
Anthraquinone
84-65-1
201-549-0
29146100
p(1)-p(2)
b-b
p(2)
sr
Arzénvegyületek Azbesztszálak +:
1332-21-4 és
Lásd a PIC-körlevelet a
egyéb
www.pic.int/ internetcímen
Krokidolit #
12001-28-4
25241000
199
i
b
Amozit #
12172-73-5
25249000
i
b
Antofillit #
77536-67-5
25249000
i
b
Aktinolit #
77536-66-4
25249000
i
b
Tremolit #
77536-68-6
25249000
i
b
Krizotil +
12001-29-5
25249000
i
b
or 13220732-0 Atrazin +
1912-24-9
217-617-8
29336910
p(1)
b
Azinfosz-etil
2642-71-9
220-147-6
29339990
p(1)-p(2)
b-b
Azinfosz-metil
86-50-0
201-676-1
29339990
p(1)
b
200
Benfurakarb
82560-54-1
29329900
p(1)
b
Benszultap
17606-31-4
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Benzol (1)
71-43-2
200-753-7
29022000
i(2)
sr
Benzidin és sói+
92-87-5,
202-199-1,
29215990
i(1)-i(2)
sr-b
36341-27-2
252-984-8
és egyebek
és egyebek
i(2)
b
—
— 29162000
p(1)
b
29161950
p(1)-p(2)
b-b
i(2)
b
p(1)
b
Benzidinszármazékok+
Bifentrin
82657-04-3
Binapakril #
485-31-4
Butralin
33629-47-9
207-612-9
251-607-4
201
29214900
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen.
Kadmium és vegyületei
7440-43-9 és egyéb
231-152-8 és egyéb
8107 32064930 és egyéb
i(1)
sr
Kaduzafosz +
95465-99-9
n.a.
29309085
p(1)
b
Kalciferol
50-14-6
200-014-9
29362990
p(1)
b
Kaptafol #
2425-06-1
219-363-3
29305000
p(1)-p(2)
b-b
Karbaril +
63-25-2
200-555-0
29242995
p(1)-p(2)
b–b
Karbofurán +
1563-66-2
216-353-0
29329985
p(1)
b
Szén-tekraklorid
56-23-5
200-262-8
29031400
i(2)
b
Karboszulfán +
55285-14-8
259-565-9
29329985
p(1)
b
Kartap
15263-53-3
29302000
p(1)-p(2)
b-b
Kinometionát
2439-01-2
29349990
p(1)-p(2)
b-b
219-455-3
202
Lásd a PIC-körlevelet a ww.pic.int/internetcíme n
Klorát +
7775-09-9
231-887-4
28291100
p(1)
b
10137-74-3
233-378-2
28291900
▌
▌
▌
▌
▌
▌
Klórdimeform #
6164-98-3
228-200-5
29252100
p(1)-p(2)
b-b
Klórfenapir +
122453-73-0
29339990
p(1)
b
Klórfenvinfosz
470-90-6
207-432-0
29199090
p(1)-p(2)
b-b
Klórmefosz
24934-91-6
246-538-1
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Klórbenzilát #
510-15-6
208-110-2
29181800
p(1)-p(2)
b-b
Kloroform
67-66-3
200-663-8
29031300
i(2)
b
Klórtal-dimetil +
1861-32-1
217-464-7
29173995
p(1)
b
203
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Klozolinát +
84332-86-5
282-714-4
29349990
p(1)-p(2)
b-b
Kolekalciferol
67-97-0
200-673-2
29362990
p(1)
b
Kumafuril
117-52-2
204-195-5
29322985
p(1)-p(2)
b-b
Kreozot és a kreozot rokonvegyületei
8001-58-9
232-287-5
27079100
61789-28-4
263-047-8
84650-04-4
283-484-8
90640-84-9
292-605-3
65996-91-0
266-026-1
i(2)
b
90640-80-5
292-602-7
65996-85-2
266-019-3
8021-39-4
232-419-1
122384-78-5
310-191-5
535-89-7
208-622-6
p(1)
b
Krimidin
204
38070090
29335995
Ciánamid +
420-04-2
206-992-3
28530090
p(1)
b
Ciánazin
21725-46-2
244-544-9
29336980
p(1)-p(2)
b-b
Cihalotrin
68085-85-8
268-450-2
29269095
p(1)
b
DBB (Di-µ-oxo-di-n-butil-ón-hidroxiborán/dioxa-ón-
75113-37-0
401-040-5
29310095
i(1)
b
Diazinon
333-41-5
206-373-8
29335910
p(1)
b
Diklobenil +
1194-65-6
214-787-5
29269095
p(1)
b
Diklorán +
99-30-9
202-746-4
29214200
p(1)
b
Diklórfosz
62-73-7
200-547-7
29199090
p(1)
b
Dikofol
115-32-2
204-082-0
29062900
p(1)-p(2)
b-b
78 %-nál kevesebb p, p'-Dikofolt vagy 1 g/kg-nál kevesebb DDT-t és DDT-rokon vegyületeket tartalmazó Dikofol +
115-32-2
204-082-0
29062900
p(1)-p(2)
b-b
bór-etan-4-ol)
205
Dimetenamid +
87674-68-8
n.a.
29349990
p(1)
b
Dinikonazol-M
83657-18-5
n.a.
29339980
p(1)
b
Dinitro-orto-krezol (DNOC) és sói (mint például ammóniumsója, káliumsója és nátriumsója) #
534-52-1
208-601-1
29089990
p(1)-p(2)
b-b
2980-64-5
221-037-0
5787-96-2
—
2312-76-7
219-007-7
Dinobuton
973-21-7
213-546-1
29209010
p(1)-p(2)
b-b
Dinoszeb, illetve annak sói és észterei #
88-85-7
201-861-7
29089100
p(1)-p(2)
b-b
és egyéb
és egyéb
29153600
i(2)
b
Dinoterb +
1420-07-1
215-813-8
29089990
p(1)-p(2)
b-b
Difenilamin
122-39-4
204-539-4
29214400
p(1)
b
206
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
A következık kombinációját tartalmazó porozószerek:
38089990
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
legalább 7 % benomil,
17804-35-2
241-775-7
29339990
p(1)
b
legalább 10 % karbofurán,
1563-66-2
216-353-0
29329985
p(2)
b
és legalább 15 % tirám #
137-26-8
205-286-2
29303000
Endoszulfán +
115-29-7
204-079-4
29209085
p(1)
b
Etalfluralin +
55283-68-6
259-564-3
29214300
p(1)
b
Etion
563-12-2
209-242-3
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Etoxikin +
91-53-2
202-075-7
29334990
p(1)
b
Etilén-oxid (Oxirán) #
75-21-8
200-849-9
29101000
p(1)
b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
207
Fenarimol +
60168-88-9
262-095-7
29335995
p(1)
b
Fenitrotion
122-14-5
204-524-2
29201900
p(1)
b
Fenpropatrin
39515-41-8
254-485-0
29269095
p(1)-p(2)
b-b
Fention +
55-38-9
200-231-9
29309085
p(1)
sr
Fentin-acetát +
900-95-8
212-984-0
29310095
p(1)-p(2)
b-b
Fentin-hidroxid +
76-87-9
200-990-6
29310095
p(1)-p(2)
b-b
Fenvalerát
51630-58-1
257-326-3
29269095
p(1)
b
Ferbam
14484-64-1
238-484-2
29302000
p(1)-p(2)
b-b
Fluoracetamid #
640-19-7
211-363-1
29241200
p(1)
b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Flurenol
467-69-6
207-397-1
208
29181985
p(1)-p(2)
b-b
Flurprimidol +
56425-91-3
n.a.
29335995
p(1)
b
Furatiokarb
65907-30-4
265-974-3
29329985
p(1)-p(2)
b-b
236-855-3
38089990
p(1)-p(2)
b-b
▌
▌
Guazatin +
108173-90-6 115044-19-4
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
▌
Hexaklóretán
67-72-1
200-666-4
29031980
i(1)
sr
Hexazinon
51235-04-2
257-074-4
29336980
p(1)-p(2)
b-b
209
▌
Iminoktadin
13516-27-3
236-855-3
29252900
p(1)-p(2)
b-b
Indolilecetsav +
87-51-4
201-748-2
29339980
p(1)
b
Izoxation
18854-01-8
242-624-8
29349990
p(1)
b
▌
▌
▌
▌
▌
▌
Malation
121-75-5
204-497-7
29309099
p(2)
b
a) Malein-hidrazid és sói, kivéve ennek kolin-, kálium-
123-33-1
204-619-9
29339990
p(1)
b
b) A malein-hidrazid kolin-, kálium- és nátriumsói,
61167-10-0,
257-261-0,
29339990
amelyek több mint 1 mg/kg savegyenérték alapján
51542-52-0,
248-972-7
kifejezett szabad hidrazint tartalmaznak
28330-26-9
Higanyvegyületek, a szervetlen higanyvegyületeket, alkil
62-38-4,
200-532-5,
p(1)-p(2)
b-b
higanyvegyületeket és alkoxialkil és aril
26545-49-3
247-783-7
www.pic.int/
higanyvegyületeket is beleértve, de az V. mellékletben
és egyebek
és egyebek
internetcímen
▌
és nátriumsóit;
felsorolt higanyvegyületeket kivéve #
210
28520000
Lásd a PIC-körlevelet a
144-54-7
205-632-2
137-42-8
205-239-0
Metamidofosz1 +
10265-92-6
Metamidofosz (az anyag 600 g/l-t meghaladó hatóanyag-
10265-92-6
Metám
29302000
p(1)
b
233-606-0
29305000
p(1)
b
233-606-0
29305000
p(2)
b
tartalmú oldható folyékony készítményei) #
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/
38085000
internetcímen
Metidation
950-37-8
213-449-4
29349990
p(1)-p(2)
b-b
Metomil
16752-77-5
240-815-0
29309099
▌p(2)
▌b
Metil-bromid +
74-83-9
200-813-2
29033911
p(1)-p(2)
b-b
Metil-paration + #
298-00-0
206-050-1
29201100
p(1)-p(2)
b-b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
1
Ez a bejegyzés nem érinti a metamidofosz 600 g/l-t meghaladó hatóanyag-tartalmú oldható folyékony készítményeire vonatkozó, már meglévı bejegyzést. 211
Metoxuron
19937-59-8
243-433-2
29242190
p(1)-p(2)
b-b
Monokrotofosz #
6923-22-4
230-042-7
29241200
p(1)-p(2)
b-b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Monolinuron
1746-81-2
217-129-5
29280090
p(1)
b
Monometil-dibróm-difenil-metán,
99688-47-8
402-210-1
29036990
i(1)
b
—
400-140-6
29036990
i(1)-i(2)
b-b
76253-60-6
278-404-3
29036990
i(1)-i(2)
b-b
150-68-5
205-766-1
29242190
p(1)
b
kereskedelmi neve: DBBT + Monometil-diklór-difenil metán; kereskedelmi neve: Ugilec 121 vagy Ugilec 21 + Monometil-tetraklór-difenil metán; kereskedelmi neve: Ugilec 141 + Monuron
212
Nikotin
54-11-5
200-193-3
29399900
p(1)
b
Nitrofen +
1836-75-5
217-406-0
29093090
p(1)-p(2)
b-b
Nonilfenolok C6H4(OH)C9H19 +
25154-52-3
246-672-0
29071300
i(1)
sr
(fenol, nonil-), 84852-15-3
284-325-5
(fenol, 4-nonil-, elágazó), 11066-49-2
234-284-4
(izononilfenol), 90481-04-2,
291-844-0
(fenol, nonil-, elágazó), 104-40-5 (P-
203-199-4
nonilfenol) és
és egyéb
egyéb
213
Nonilfenol-etoxilátok (C2H4O)nC15H24O +
34021300
9016-45-9, 26027-38-3, 68412-54-4,
i(1)
sr
p(1)-p(2)
b-b
37205-87-1, 127087-87-0 és egyéb Oktabróm-difenil-éter +
32536-52-0
251-087-9
29093038
i(1)
sr
Ometoát
1113-02-6
214-197-8
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Oxidemeton-metil +
301-12-2
206-110-7
29309085
p(1)
b
Parakvát +
4685-14-7 1910-42-5
225-141-7 217-615-7
29333999
p(1)
b
2074-50-2
218-196-3
56-38-2
200-271-7
29201100
p(1)-p(2)
b-b
Paration #
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Pebulát
1114-71-2
214-215-4
29302000
p(1)-p(2)
▌
▌
▌
▌
▌
214
b-b
Pentaklór-fenol, valamint annak sói és észterei #
87-86-5 és
201-778-6
egyéb
és egyéb
29081100
p(1)-p(2)
b-sr
www.pic.int/
29081900
internetcímen
és egyéb Perfluoroktán-szulfonátok
1763-23-1
n.a.
29049020
(PFOS)
2795-39-3
29049020
C8F17SO2X
és egyéb
és egyéb
Lásd a PIC-körlevelet a
i(1)
sr
(X = OH, Fémsó (O-M+), halid, amid, és más származékok, beleértve a polimereket) + Permetrin
52645-53-1
258-067-9
29162000
p(1)
b
Foszalon +
2310-17-0
218-996-2
29349990
p(1)
b
Foszfamidon (az anyag 1000 g/l-t meghaladó hatóanyag-
13171-21-6
236-116-5
29241200
p(1)-p(2)
b-b
tartalmú oldható folyékony készítményei) #
(keverék,
38085000
(E)&(Z) izomerek) 23783-98-4 ((Z)-izomer)
215
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
297-99-4 ((E)-izomer) Polibrómozott bifenilek (PBB) a hexabróm-bifenil kivételével #
Poliklórozott terfenilek (PCT) #
13654-09-6, ▌
237-137-2, ▌
27858-07-7
248-696-7
és egyebek
és egyéb
61788-33-8
262-968-2
29036990
i(1)
sr
www.pic.int/
▌
29036990
Lásd a PIC-körlevelet a internetcímen
i(1)
b
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Procimidon +
32809-16-8
251-233-1
29251995
p(1)
b
Propaklór
1918-16-7
217-638-2
29242998
p(1)
b
Propanil
709-98-8
211-914-6
29242998
p(1)
b
Profám
122-42-9
204-542-0
29242995
p(1)
b
Propizoklór +
86763-47-5
n.a.
29242998
p(1)
b
216
Pirazofosz +
13457-18-6
236-656-1
29335995
p(1)-p(2)
b-b
Kvintozen +
82-68-8
201-435-0
29049085
p(1)-p(2)
b-b
Szcillirozid
507-60-8
208-077-4
29389090
p(1)
b
Szimazin +
122-34-9
204-535-2
29336910
p(1)-p(2)
b-b
57-24-9
200-319-7
29399900
p(1)
b
Teknazen +
117-18-0
204-178-2
29049085
p(1)-p(2)
b-b
Terbufosz
13071-79-9
235-963-8
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Tetraetil-ólom #
78-00-2
201-075-4
29310095
i(1)
sr
Sztrichnin
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Tetrametil-ólom #
75-74-1
200-897-0
29310095
i(1)
sr
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Tallium-szulfát
7446-18-6
231-201-3
217
28332990
p(1)
b
Tiobenkarb +
28249-77-6
248-924-5
29302000
p(1)
b
Tiociklám
31895-22-4
250-859-2
29349990
p(1)-p(2)
b-b
Tiodikarb +
59669-26-0
261-848-7
29309085
p(1)
b
Tolilfluanid +
731-27-1
211-986-9
29309085
p(1)
b
Triazofosz
24017-47-8
245-986-5
29339990
p(1)-p(2)
b-b
▌
▌
▌
▌
▌
▌
29310095
p(2)
b
Valamennyi tributil-ón vegyület, beleértve a következıket:
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Tributil-ón-oxid
56-35-9
200-268-0
29310095
Tributil-ón-fluorid
1983-10-4
217-847-9
29310095
218
Tributil-ón-metakrilát
2155-70-6
218-452-4
29310095
Tributil-ón-benzoát
4342-36-3
224-399-8
29310095
Tributil-ón-klorid
1461-22-9
215-958-7
29310095
Tributil-ón-linolát
24124-25-2
246-024-7
29310095
Tributil-ón-naftenát #
85409-17-2
287-083-9
29310095
Triklórfon +
52-68-6
200-149-3
29310095
219
p(1)-p(2)
b-b
Triciklazol
41814-78-2
255-559-5
29349990
p(1)
b
Tridemorf
24602-86-6
246-347-3
29349990
p(1)-p(2)
b-b
▌
▌
▌
▌
▌
▌
Trifluralin
1582-09-8
216-428-8
29214300
p(1)
b
Szerves ón(III)vegyületek kivéve a tributil-ón
—
—
29310095
p(2)
sr
és egyéb
i(2)
sr
vegyületeket +
220
Trisz (2,3-dibrómpropil) foszfát #
126-72-7
204-799-9
29191000
i(1)
sr
Lásd a PIC-körlevelet a www.pic.int/ internetcímen
Trisz-aziridinil-foszfinoxid-(1,1',1”-foszforiltriaziridin)
545-55-1
208-892-5
29339990
i(1)
sr
Vamidotion
2275-23-2
218-894-8
29309085
p(1)-p(2)
b-b
Vinklozolin
50471-44-8
256-599-6
29349990
p(1)
b
Zineb
12122-67-7
235-180-1
29302000
p(1)
b
+
or 38249097 (*)
Alkategória: p(1) – a növényvédı szerek csoportjából való peszticid, p(2) – más peszticid, beleértve a biocideket is. i(1) – ipari vegyi anyag szakmai felhasználásra, i(2) – ipari vegyi anyag lakossági felhasználásra.
(**)
Felhasználási korlátozás: szk – szigorú korlátozás, t – tilalom (az érintett alkategória vagy alkategóriák tekintetében) az uniós jogszabályok értelmében.
(1)
A benzin és a dízelüzemanyagok minıségérıl szóló, 1998. október 13-i 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 350., 1998.12.28., 58. o.) hatálya alá tartozó motor-tüzelıanyagok kivételével. CAS-szám:
CAS-szám: Chemical Abstract Service nyilvántartási szám. # A PIC-eljárás hatálya alá tartozó vagy részlegesen annak hatálya alá tartozó vegyi anyag. + PIC-bejelentést indokolttá tevı vegyi anyag.
221
2. RÉSZ PIC-bejelentést igénylı vegyi anyagok jegyzéke (a 11. cikkben említettek szerint) Ez a jegyzék tartalmazza a PIC-bejelentést indokolttá tevı vegyi anyagokat. Nem szerepelnek benne olyan vegyi anyagok, amelyek már a PIC-eljárás hatálya alá tartoznak; ezeket e melléklet 3. része sorolja fel. Vegyi anyag
CAS-szám
Einecs-szám
KN-kód
Kategória (*)
Felhasználási korlátozás (**)
1,3-diklór-propén
542-75-6
208-826-5
29032900
p
b
2-Naftil-amin-(naftalin-2-amin) és sói
91-59-8, 553-00-4,
202-080-4, 209-
29214500
i
b
612-52-2 és egyéb
030-0, 210-313-6
29214980
i
b
29042000
i
b
és egyéb 4-Aminobifenil-(bifenil-4-amin) és sói
4-Nitrobifenil
92-67-1, 2113-61-3 és
202-177-1 és
egyebek
egyéb
92-92-3
202-204-7
222
Acefát
30560-19-1
250-241-2
29309085
p
b
Alaklór
15972-60-8
240-110-8
29242995
p
b
Aldicarb
116-06-3
204-123-2
29309085
p
sr
Amitráz
33089-61-1
251-375-4
29252900
p
b
Antrakinon
84-65-1
201-549-0
29146100
p
b
Azbesztszálak: Krizotil
12001-29-5 vagy
25249000
i
b
132207-32-0 Atrazin
1912-24-9
217-617-8
29336910
p
b
Azinfosz-metil
86-50-0
201-676-1
29339980
p
b
Benfurakarb
82560-54-1
n.a.
29329900
p
b
223
Benzidin és sói
92-87-5, 36341-27-2
202-199-1, 252-
29215990
i
sr
és egyebek
984-8 és egyebek
—
—
Butralin
33629-47-9
251-607-4
29214900
p
b
Kaduzafosz
95465-99-9
n.a.
29309099
p
b
Karbaril
63-25-2
200-555-0
29242995
p
b
Karbofurán
1563-66-2
216-353-0
29329900
p
b
Karboszulfán
55285-14-8
259-565-9
29329900
p
b
Klorát
7775-09-9
231-887-4
28291100
p
b
10137-74-3
233-378-2
28291900 p
sr
Benzidinszármazékok
Klórfenapir
122453-73-0
29339990
224
Klórtal-dimetil
1861-32-1
217-464-7
29173995
p
b
Klozolinát
84332-86-5
282-714-4
29349990
p
b
Ciánamid
420-04-2
206-992-3
28530090
p
sr
Diazinon
333-41-5
206-373-8
29335910
p
sr
Diklobenil
1194-65-6
214-787-5
29269095
p
b
Diklorán
99-30-9
202-746-4
29214200
p
b
Diklórfosz
62-73-7
200-547-7
29199000
p
sr
Dikofol
115-32-2
204-082-0
29062900
p
b
78 %-nál kevesebb p, p'-Dikofolt vagy 1 g/kg-nál
115-32-3
204-082-0
29062900
p
b
Dimetenamid
87674-68-8
n.a.
29349990
p
b
Dinikonazol-M
83657-18-5
n.a.
29339980
p
b
kevesebb DDT-t és DDT-rokon vegyületeket tartalmazó Dikofol
225
Dinoterb
1420-07-1
215-813-8
29089990
p
b
Endoszulfán
115-29-7
204-079-4
29209085
p
b
Etalfluralin
55283-68-6
259-564-3
29214300
p
b
Etoxikin
91-53-2
202-075-7
29334990
p
b
Fenarimol
60168-88-9
262-095-7
29335995
p
b
Fenitrotion
122-14-5
204-524-2
29201900
p
sr
Fention
55-38-9
200-231-9
29309085
p
sr
Fentin-acetát
900-95-8
212-984-0
29310095
p
b
Fentin-hidroxid
76-87-9
200-990-6
29310095
p
b
Flurprimidol
56425-91-3
n.a.
29335995
p
b
226
Guazatin
108173-90-6 115044-19-4
236-855-3
38089990
p
b
Indolilecetsav
87-51-4
201-748-2
29339980
p
b
Metamidofosz1
10265-92-6
233-606-0
29305000
p
b
Metil-bromid
74-83-9
200-813-2
29033911
p
b
Metil-paration #
298-00-0
206-050-1
29201100
p
b
Monometil-dibróm-difenil-metán,
99688-47-8
401-210-1
29036990
i
b
—
400-140-6
29036990
i
b
76253-60-6
278-404-3
29036990
i
b
kereskedelmi neve: DBBT Monometil-diklór-difenil metán; kereskedelmi neve: Ugilec 121 vagy Ugilec 21 Monometil-tetraklór-difenil metán; kereskedelmi neve: Ugilec 141
1
Ez a bejegyzés nem érinti a metamidofosz 600 g/l-t meghaladó hatóanyag-tartalmú oldható folyékony készítményeire vonatkozóan az I. melléklet 3. részében található, már meglévı bejegyzést. 227
Nikotin
54-11-5
200-193-3
29399900
p
b
Nitrofen
1836-75-5
217-406-0
29093090
p
b
Nonilfenolok C6H4(OH)C9H19
25154-52-3 (fenol,
246-672-0
29071300
i
sr
nonil-), 84852-15-3 (fenol, 4-
284-325-5
nonil-, elágazó), 11066-49-2
234-284-4
(izononilfenol), 90481-04-2, (fenol,
291-844-0
nonil-, elágazó), 104-40-5 (P-
203-199-4 és
nonilfenol) és egyéb
egyéb
228
Nonilfenol-etoxilátok (C2H4O)nC15H24O
9016-45-9, 26027-38-
34021300
3, 68412-54-4, 3720587-1, 127087-87-0 és
i
sr
p
b
egyéb Oktabróm-difenil-éter
32536-52-0
251-087-9
29093038
i
sr
Oxidemeton-metil +
301-12-2
206-110-7
29309085
p
b
Parakvát
4685-14-7 1910-42-5 2074-50-2
225-141-7 217-615-7 218-196-3
29333999
p
b
▌
▌
▌
▌
▌
▌
Perfluoroktán-szulfonátok
1763-23-1
n.a.
29049020
i
sr
(PFOS) C8F17SO2X (X = OH, Fémsó (O-M+), halid,
2795-39-3
29049020
és egyéb
és egyéb p
b
amid, és más származékok, beleértve a polimereket)
Foszalon
2310-17-0
218-996-2
229
29349990
Procimidon
32809-16-8
251-233-1
29251995
p
b
Propaklór
1918-16-7
217-638-2
29242998
p
b
Propizoklór
86763-47-5
n.a.
29242998
p
b
Pirazofosz
13457-18-6
236-656-1
29335995
p
b
Kvintozen
82-68-8
201-435-0
29049085
p
b
Szimazin
122-34-9
204-535-2
29336910
p
b
Teknazen
117-18-0
204-178-2
29049085
p
b
Tiobenkarb
28249-77-6
248-924-5
29302000
p
b
230
Tiodikarb
59669-26-0
261-848-7
29309085
p
b
Tolilfluanid
731-27-1
211-986-9
29309085
p
sr
Triklórfon
52-68-6
200-149-3
29310095
p
b
Triciklazol
41814-78-2
255-559-5
29349990
p
b
Trifluralin
1582-09-8
216-428-8
29214300
p
b
Szerves ón(III)vegyületek kivéve a tributil-ón
—
—
29310095
p
sr
p
b
vegyületeket
Vinklozolin
és egyebek 50471-44-8
256-599-6
29349990
(*) Kategória: p – peszticid; i – ipari vegyi anyag. (**) Felhasználási korlátozás: szk – szigorú korlátozás, t – tilalom (az érintett kategória vagy kategóriák tekintetében). CAS-szám: Chemical Abstract Service nyilvántartási szám. # A PIC-eljárás hatálya alá tartozó vagy részlegesen annak hatálya alá tartozó vegyi anyag.
231
3. RÉSZ A PIC-eljárás hatálya alá tartozó vegyi anyagok jegyzéke (a 13. és 14. cikkben említettek szerint) (Az itt szereplı kategóriák megegyeznek az egyezményben említett kategóriákkal) Vegyi anyag
Vonatkozó CAS-szám(ok)
HR-kód
HR-kód
Tiszta anyag
Az anyagot tartalmazó
Kategória
keverékek 2,4,5-T, valamint sói és észterei
93-76-5 #
2918.91
3808.50
Peszticid
Aldrin (*)
309-00-2
2903.52
3808.50
Peszticid
Binapakril
485-31-4
2916.19
3808.50
Peszticid
Kaptafol
2425-06-1
2930.50
3808.50
Peszticid
Klórdán (*)
57-74-9
2903.52
3808.50
Peszticid
232
Klórdimeform
6164-98-3
2925.21
3808.50
Peszticid
Klórbenzilát
510-15-6
2918.18
3808.50
Peszticid
DDT (*)
50-29-3
2903.62
3808.50
Peszticid
Dieldrin (*)
60-57-1
2910.40
3808.50
Peszticid
Dinitro-orto-krezol (DNOC) és sói (mint például
534-52-1, 2980-64-5, 5787-
2908.99
3808.91
Peszticid
ammóniumsója, káliumsója és nátriumsója)
96-2, 2312-76-7
3808.92 3808.93
Dinoszeb, valamint annak sói és észterei
88-85-7 #
2908.91
3808.50
Peszticid
1,2-Dibrómetán (EDB)
106-93-4
2903.31
3808.50
Peszticid
Etilén-diklorid (1,2-diklóretán)
107-06-2
2903.15
3808.50
Peszticid
Etilén-oxid
75-21-8
2910.10
3808.50
Peszticid
3824.81
233
Fluor-acetamid
640-19-7
2924.12
3808.50
Peszticid
HCH (vegyes izomerek) (*)
608-73-1
2903.51
3808.50
Peszticid
Heptaklór (*)
76-44-8
2903.52
3808.50
Peszticid
Hexaklór-benzol (*)
118-74-1
2903.62
3808.50
Peszticid
Lindán (*)
58-89-9
2903.51
3808.50
Peszticid
Higanyvegyületek, a szervetlen higanyvegyületeket, alkil-
10112-91-1, 21908-53-2 és
2852.00
3808.50
Peszticid
higanyvegyületeket és alkoxialkil- és aril-
egyebek
higanyvegyületeket is beleértve
Lásd még: www.pic.int/
Monokrotofosz
6923-22-4
2924.12
3808.50
Peszticid
234
Paration
56-38-2
2920.11
3808.50
Peszticid
Pentaklór-fenol, valamint annak sói és észterei
87-86-5 #
2908.11
3808.50
Peszticid
2908.19
3808.91 3808.92 3808.93 3808.94 3808.99
Toxafén (*)
8001-35-2
—
3808.50
Peszticid
A következık kombinációját tartalmazó porozószerek: 7 %
17804-35-2
—
3808.92
Súlyosan veszélyes
vagy több benomil, 10 % vagy több karbofurán és 15 %
1563-66-2
vagy több tiram
137-26-8
Metamidofosz (az anyag 600 g/l-t meghaladó hatóanyag-
10265-92-6
peszticidkészítmény
2930.50
3808.50
tartalmú oldható folyékony készítményei) Metil-paration(19,5 % vagy annál magasabb
Súlyosan veszélyes peszticidkészítmény
298-00-0
2920.11
hatóanyagtartalmú emulzióképes koncentráció (EK) és 1,5
3808.50
Súlyosan veszélyes peszticidkészítmény
% vagy annál magasabb hatóanyagtartalmú por)
235
Foszfamidon (1000 g hatóanyag/l-nél nagyobb
2924.12
3808.50
koncentrációjú oldható folyadék formájában)
Súlyosan veszélyes peszticidkészítmény
(E) & (Z) izomerek keveréke
13171-21-6
(Z) izomer
23783-98-4
(E) izomer
297-99-4
Azbesztszálak:
2524.10
6811.40
2524.90
6812.80 6812.91 6812.92 6812.93 6812.99 6813.20
Krocidolit
12001-28-4
2524.10
Aktinolit
77536-66-4
2524.90
Antofillit
77536-67-5
2524.90
236
Ipari
Amozit
12172-73-5
2524.90
Tremolit
77536-68-6
2524.90
—
3824.82
Ipari
Polibrómozott bifenilek (PBB) –
(hexa-) (*)
36355-01-8
–
(okta-)
27858-07-7
–
(deka-)
13654-09-6
Poliklórozott bifenilek (PCB) (*)
1336-36-3
—
3824.82
Ipari
Poliklórozott terfenilek (PCT)
61788-33-8
—
3824.82
Ipari
Tetraetil-ólom
78-00-2
2931.00
3811.11
Ipari
Tetrametil-ólom
75-74-1
2931.00
3811.11
Ipari
237
Valamennyi tributil-ón vegyület, beleértve a következıket:
2931.00
3808.99
Tributil-ón-oxid
56-35-9
2931.00
3808.99
Tributil-ón-fluorid
1983-10-4
2931.00
3808.99
Tributil-ón-metakrilát
2155-70-6
2931.00
3808.99
Tributil-ón-benzoát
4342-36-3
2931.00
3808.99
Tributil-ón-klorid
1461-22-9
2931.00
3808.99
Tributil-ón-linolát
24124-25-2
2931.00
3808.99
Tributil-ón-naftenát
85409-17-2
2931.00
3808.99
Trisz (2,3-dibrómpropil) foszfát
126-72-7
2919.10
3824.83
(*) #
Ezek az anyagok kiviteli tilalom alá esnek az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésének és V. mellékletének megfelelıen. Csak a kiindulási vegyületek CAS-számai vannak feltüntetve.
238
Peszticid
Ipari
II. MELLÉKLET KIVITELI BEJELENTÉS Az alábbi információkra van szükség a 8. cikk értelmében: 1.
A kivitelre szánt anyag azonosítása: a)
megnevezés az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának (UPAC) nevezéktana szerint;
2.
b)
más megnevezések (ISO-név, közhasználatú név, kereskedelmi név és rövidítések);
c)
Einecs-szám és CAS-szám;
d)
CUS-szám (a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzéke szerinti szám) és KN-kód;
e)
az anyag fı szennyezıdései, ha különös fontosságuk van.
A kivitelre szánt keverék azonosítása: a)
a keverék kereskedelmi neve vagy megnevezése;
b)
az I. mellékletben felsorolt anyagok mindegyikének százalékos aránya és az 1. pont szerinti részletezése;
c)
CUS-szám (a vegyi anyagok európai vámügyi jegyzéke szerinti szám) és KN-kód.
239
3.
A kivitelre szánt áru azonosítása: a)
az áru kereskedelmi neve vagy megnevezése;
b)
az I. mellékletben felsorolt anyagok mindegyikének százalékos aránya és az 1. pont szerinti részletezése.
4.
A kivitelre vonatkozó információk: a)
rendeltetési ország;
b)
származási ország;
c)
az idei elsı kivitel tervezett idıpontja;
d)
az adott vegyi anyagnak az év során a szóban forgó országba exportálni kívánt becsült mennyisége;
e)
rendeltetési országbeli tervezett felhasználás, ha ismert, beleértve e felhasználásnak az egyezmény szerinti kategóriájára vonatkozó információt;
f)
az importáló természetes vagy jogi személy neve, címe és más fontos adatai;
g)
az exportır neve, címe és más fontos adatai.
240
5.
Kijelölt nemzeti hatóságok: a)
az Unión belüli azon kijelölt hatóság neve, címe, telefon- és telexszáma, valamint faxszáma vagy e-mail címe, amelytıl további információk szerezhetık be;
b)
az importáló ország kijelölt hatóságának neve, címe, telefon- és telexszáma, valamint faxszáma vagy e-mail címe.
6.
A szükséges óvintézkedésekre vonatkozó információk, beleértve a veszélyességi és a kockázati besorolást, valamint a biztonsági útmutatásokat.
7.
A fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzık összefoglalása.
8.
A vegyi anyag felhasználása az Unióban: a)
szabályozó intézkedés (tilalom vagy szigorú korlátozás) alá esı felhasználások, egyezmény szerinti kategóriák és uniós alkategória (alkategóriák);
b)
a vegyi anyag azon felhasználásai, amelyek sem szigorú korlátozás, sem tilalom alá nem esnek (az e rendelet I. melléklete szerinti kategóriákról és alkategóriákról van szó)
c)
az adott vegyi anyagból elıállított, importált, exportált, illetıleg felhasznált mennyiség becslése, ha az adat rendelkezésre áll.
9.
Információk a vegyi anyagnak való kitettség és a belıle kibocsátott mennyiség csökkentésére irányuló óvintézkedésekrıl.
241
10.
A jogi korlátozások és indokolásuk összefoglalása.
11.
A IV. melléklet 2. pontjának a), c) és d) pontjában meghatározott információk összefoglalása.
12.
További információk, amelyeket az exportáló részes fél fontosságuk miatt közöl, valamint a IV. melléklet szerinti olyan további információk, amelyekre az importáló részes fél igényt tart.
242
III. MELLÉKLET Információk, amelyeket a tagállamok kijelölt nemzeti hatóságainak a 10. cikkel összhangban be kell nyújtaniuk a bizottsághoz 1.
Kimutatás az I. mellékletben felsorolt vegyi anyagok – vegyi anyag, keverék vagy áru formájában történı – kivitelének elızı évi mennyiségérıl. a)
Kivitel éve
b)
Az alábbi minta szerinti táblázat, amely összefoglalja, hogy – magában, keverék vagy áru formájában – milyen mennyiségben exportáltak vegyi anyagokat. Vegyi
Importáló ország
Az anyag mennyisége
anyag
2.
Vegyi anyagokat valamely részes félnek vagy más országnak importáló természetes vagy jogi személyek jegyzéke Vegyi
Importáló
anyag
ország
Importáló személy
Az importáló személy neve, címe és más fontos adatai
243
IV. MELLÉKLET Tilalom vagy szigorú korlátozás alá esı vegyi anyag bejelentése az egyezmény titkárságánál A 11. cikk szerinti bejelentésben feltüntetendı információk A bejelentésben szerepelniük kell az alábbiaknak: 1.
jellemzık, azonosító adatok és felhasználások a)
közhasználatú név;
b)
kémiai név egy nemzetközileg elfogadott nevezéktan (például az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniójának (IUPAC) nevezéktana) szerint, ha ilyen nevezéktan létezik;
c)
kereskedelmi név és a keverékek neve;
d)
azonosító számok: a Chemicals Abstract Service-féle szám (CAS-szám) és a harmonizált rendszer szerinti vámtarifaszám, valamint egyéb azonosító számok;
e)
a veszélyességi besorolásra vonatkozó információ, ha a vegyi anyagra besorolási követelmények vonatkoznak;
244
f)
g) 2.
a vegyi anyag felhasználása vagy felhasználásai: –
az Unióban,
–
máshol (ha van errıl adat);
fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai jellemzık;
a közvetlenül alkalmazandó jogszabály a)
a közvetlenül alkalmazandó jogszabállyal kapcsolatos információk: i.
a közvetlenül alkalmazandó jogszabály összefoglalása;
ii.
hivatkozás a közvetlenül alkalmazandó jogszabály szövegére;
iii.
a közvetlenül alkalmazandó jogszabály hatálybalépésének idıpontja;
iv.
az, hogy a közvetlenül alkalmazandó jogszabályt kockázati vagy veszélyességi értékelés alapján hozták-e meg; ha igen, közölni kell az értékelésre vonatkozó információkat is, beleértve a vonatkozó dokumentáció hivatkozási adatait;
v.
emberi egészséggel – beleértve a fogyasztók és a dolgozók egészségét is – vagy környezettel kapcsolatos indokok a közvetlenül alkalmazandó jogszabály meghozatalára;
245
vi.
azon kockázatok és veszélyek összefoglalása, amelyeknek a vegyi anyag kiteszi az emberi egészséget – beleértve a fogyasztók és a dolgozók egészségét is – vagy a környezetet, és a közvetlenül alkalmazandó jogszabály várható hatása;
b)
a közvetlenül alkalmazandó jogszabály által érintett kategória vagy kategóriák, továbbá hogy minden egyes kategória esetében: i.
mely felhasználást vagy felhasználásokat tilt a közvetlenül alkalmazandó jogszabály;
ii.
mely felhasználás maradt megengedett;
iii.
az adott vegyi anyagból elıállított, importált, exportált, illetıleg felhasznált mennyiség becslése, ha az adat rendelkezésre áll;
c)
az, hogy a közvetlenül alkalmazandó jogszabály – amennyire megállapítható – mennyiben fog várhatóan érinteni más államokat és térségeket;
d)
további vonatkozó információk, amelyek között szerepelhet: i.
a közvetlenül alkalmazandó jogszabály társadalmi-gazdasági hatásainak értékelése;
ii.
más megoldásokra, például az alábbiakra, és azok viszonylagos kockázataira vonatkozó információk, ha rendelkezésre állnak: –
kártevık elleni integrált stratégiák,
–
ipari eljárások és folyamatok, beleértve a tisztább technológiát.
246
V. MELLÉKLET Kiviteli tilalom alá esı vegyi anyagok és áruk (a 15. cikkben említettek szerint) 1. rész A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról szóló stockholmi egyezmény1 szerinti, annak A. és B. mellékletében felsorolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagok Kiviteli tilalom alá esı
Esetleges további részletek (például a vegyi anyag neve, EK-
vegyi anyagok/áruk leírása
száma, CAS-száma stb.) Aldrin
206-215-8 EK-kód, 309-00-2 CAS-kód, 29035200 KN-kód
Klórdán
200-349-0 EK-kód, 57-74-9 CAS-kód, 29035200 KN-kód
Klórdekon
205-601-3 EK-kód 143-50-0 CAS-kód 29147000 KN-kód
Dieldrin
200-484-5 EK-kód, 60-57-1 CAS-kód, 29104000 KN-kód
DDT (1,1,1-triklór-2,2-bisz(p-
200-024-3 EK-kód,
klór-fenil)etán)
50-29-3 CAS-kód, 29036200 KN-kód
1
HL L 209., 2006.7.31., 3. o.
247
Endrin
200-775-7 EK-kód, 72-20-8 CAS-kód, 29109000 KN-kód
Heptabróm-difenil-éter C12H3Br7O
273-031-2 EK-kód 68928-80-3 és egyéb CASkódok 29093038 KN-kód
Heptaklór
200-962-3 EK-kód, 76-44-8 CAS-kód, 29035200 KN-kód
Hexabróm-bifenil Hexabróm-difenil-éter C12H4Br6O
248
252-994-2 EK-kód 36355-01-8 CAS-kód 29036990 KN-kód 253-058-6 EK-kód 36483-60-0 és egyéb CASkódok 29093038 KN-kód
Hexaklór-benzol
200-273-9 EK-kód, 118-74-1 CAS-kód, 29036200 KN-kód
Hexaklór-ciklohexánok, beleértve a lindánt is
200-401-2, 206-270-8, 206-271-3, 210-168-9 EKkódok 58-89-9, 319-84-6, 319-85-7, 608-73-1 CAS-kódok 29035100 KN-kód
Mirex
219-196-6 EK-kód, 2385-85-5 CAS-kód, 29035980 KN-kód
Pentabróm-difenil-éter C12H5Br5O
Pentaklór-benzol Poliklórozott bifenilek (PCB-k)
249
251-084-2 és egyéb EKkódok 32534-81-9 és egyéb CASkódok 29093031 KN-kód 210-172-5 EK-kód 608-93-5 CAS-kód 29036990 KN-kód 648-1 és egyéb EK-kódok, 1336-36-3 és egyéb CASkódok, 29036990 KN-kód
Tetrabróm-difenil-éter C12H6Br4O
254-787-2 és egyéb EKkódok 40088-47-9 és egyéb CASkódok 29093038 KN-kód
Toxafén (kamfeklór)
232-283-3 EK-kód, 8001-35-2 CAS-kód, 38085000 KN-kód
250
2. rész A környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról szóló Stockholmi Egyezmény szerinti, annak A. és B. mellékletében felsorolt, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagoktól eltérı vegyi anyagok. Kiviteli tilalom alá esı vegyi
Esetleges további részletek (például a vegyi anyag
anyagok/áruk leírása
neve, EK-száma, CAS-száma stb.)
Higanytartalmú fürdıszappanok Higanyvegyületek a kutatási és fejlesztési, orvosi vagy elemzési célokra exportált vegyületek kivételével Fémhigany, valamint a fémhigany és más anyagok keverékei, beleértve a higanyötvözeteket is, amelyek higanykoncentrációja legalább 95 tömegszázalék
34011100, 34011900, 34012010, 34012090, 34013000 KN-kód Cinóber, higanyklorid (I) (Hg2Cl2, 10112-91-1 CAS-kód), higanyoxid (II) (HgO, 21908-53-2 CASkód); 28520000 KN-kód 7439-97-6 CAS-kód 280540 KN-kód
251
VI. MELLÉKLET Az egyezményben részes azon felek jegyzéke, amelyek a PIC-eljárás hatálya alá esı vegyi anyagok tranzitforgalmáról információra tartanak igényt (a 16. cikkben említettek szerint) Ország
Kért információ
252
VII. MELLÉKLET MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT A 689/2008/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés 1. cikk (2) bekezdés 2. cikk (1) bekezdés 2. cikk (2) bekezdés 3. cikk 4. cikk 5. cikk (1) bekezdés 5. cikk (2) bekezdés 5. cikk (3) bekezdés
6. cikk (1) bekezdés 6. cikk (2) bekezdés 6. cikk (3) bekezdés 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés 7. cikk (3) bekezdés 7. cikk (4) bekezdés 7. cikk (5) bekezdés 7. cikk (6) bekezdés 7. cikk (7) bekezdés 7. cikk (8) bekezdés 8. cikk (1) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés 9. cikk (1) bekezdés 9. cikk (2) bekezdés 9. cikk (3) bekezdés 10. cikk (1) bekezdés 10. cikk (2) bekezdés 10. cikk (3) bekezdés 10. cikk (4) bekezdés 10. cikk (5) bekezdés 10. cikk (6) bekezdés 10. cikk (7) bekezdés 10. cikk (8) bekezdés
Ez a rendelet 1. cikk 1. cikk (1) bekezdés 1. cikk (2) bekezdés 2. cikk 2. cikk (1) bekezdés 2. cikk (2) bekezdés 2. cikk (3) bekezdés 3. cikk 4. cikk 5. cikk 5. cikk (1) bekezdés 5. cikk (2) bekezdés 5. cikk (3) bekezdés 6. cikk 6. cikk (1) bekezdés 6. cikk (2) bekezdés 7. cikk 7. cikk (1) bekezdés 7. cikk (2) bekezdés 7. cikk (3) bekezdés 8. cikk 8. cikk (1) bekezdés 8. cikk (2) bekezdés 8. cikk (3) bekezdés 8. cikk (4) bekezdés 8. cikk (5) bekezdés 8. cikk (6) bekezdés 8. cikk (7) bekezdés 8. cikk (8) bekezdés 9. cikk 9. cikk (1) bekezdés 9. cikk (2) bekezdés 10. cikk 10. cikk (1) bekezdés 10. cikk (2) bekezdés 10. cikk (3) bekezdés 11. cikk 11. cikk (1) bekezdés 11. cikk (2) bekezdés 11. cikk (3) bekezdés 11. cikk (4) bekezdés 11. cikk (5) bekezdés 11. cikk (6) bekezdés 11. cikk (7) bekezdés 11. cikk (8) bekezdés 253
11. cikk 12. cikk (1) bekezdés 12. cikk (2) bekezdés 12. cikk (3) bekezdés 12. cikk (4) bekezdés 12. cikk (5) bekezdés 12. cikk (6) bekezdés 13. cikk (1) bekezdés 13. cikk (2) bekezdés 13. cikk (3) bekezdés 13. cikk (4) bekezdés 13. cikk (5) bekezdés 13. cikk (6) bekezdés 13. cikk (7) bekezdés 13. cikk (8) bekezdés 13. cikk (9) bekezdés 13. cikk (10) bekezdés 13. cikk (11) bekezdés 14. cikk (1) bekezdés 14. cikk (2) bekezdés 15. cikk (1) bekezdés 15. cikk (2) bekezdés 15. cikk (3) bekezdés 15. cikk (4) bekezdés 16. cikk (1) bekezdés 16. cikk (2) bekezdés 16. cikk (3) bekezdés 16. cikk (4) bekezdés 17. cikk (1) bekezdés 17. cikk (1) bekezdés 17. cikk (2) bekezdés
19. cikk (1) bekezdés 19. cikk (2) bekezdés 19. cikk (3) bekezdés 19. cikk (3) bekezdés 20. cikk 21. cikk (1) bekezdés 21. cikk (2) bekezdés
12. cikk 13. cikk 13. cikk (1) bekezdés 13. cikk (2) bekezdés 13. cikk (3) bekezdés 13. cikk (4) bekezdés 13. cikk (5) bekezdés 13. cikk (6) bekezdés 14. cikk 14. cikk (1) bekezdés 14. cikk (2) bekezdés 14. cikk (3) bekezdés 14. cikk (4) bekezdés 14. cikk (5) bekezdés 14. cikk (6) bekezdés 14. cikk (7) bekezdés 14. cikk (8) bekezdés 14. cikk (9) bekezdés 14. cikk (10) bekezdés 14. cikk (11) bekezdés 15. cikk 15. cikk (1) bekezdés 15. cikk (2) bekezdés 16. cikk 16. cikk (1) bekezdés 16. cikk (2) bekezdés 16. cikk (3) bekezdés 16. cikk (4) bekezdés 17. cikk 17. cikk (1) bekezdés 17. cikk (2) bekezdés 17. cikk (3) bekezdés 17. cikk (4) bekezdés 18. cikk 18. cikk (1) bekezdés 18. cikk (2) bekezdés 18. cikk (3) bekezdés 19. cikk 19. cikk (1) bekezdés 19. cikk (2) bekezdés 19. cikk (3) bekezdés 20. cikk 20. cikk (1) bekezdés 20. cikk (2) bekezdés 20. cikk (3) bekezdés 20. cikk (4) bekezdés 21. cikk 22. cikk 22. cikk (1) bekezdés 22. cikk (2) bekezdés 254
21. cikk (3) bekezdés 22. cikk (1) bekezdés 22. cikk (2) bekezdés 22. cikk (3) bekezdés 22. cikk (4) bekezdés
24. cikk (1) bekezdés 24. cikk (2) bekezdés 18. cikk 25. cikk 26. cikk I. melléklet II. melléklet III. melléklet IV. melléklet V. melléklet VI. melléklet
22. cikk (3) bekezdés 23. cikk 23. cikk (1) bekezdés 23. cikk (2) bekezdés 23. cikk (3) bekezdés 23. cikk (4) bekezdés 24. cikk 24. cikk (1) bekezdés 24. cikk (2) bekezdés 24. cikk (3) bekezdés 25. cikk 26. cikk 26. cikk (1) bekezdés 26. cikk (2) bekezdés 26. cikk (3) bekezdés 26. cikk (4) bekezdés 26. cikk (5) bekezdés 27. cikk 27. cikk (1) bekezdés 27. cikk (2) bekezdés 28. cikk 29. cikk 30. cikk 31. cikk I. melléklet II. melléklet III. melléklet IV. melléklet V. melléklet VI. melléklet
255
P7_TA-PROV(2012)0199 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87a. és 88. cikkének módosítása Az Európai Parlament 2012. május 10-i határozata az Európai Parlament eljárási szabályzata 87a. és 88. cikkének módosításáról (2009/2195(REG)) Az Európai Parlament, –
tekintettel elnöke 2009. október 9-i levelére,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. és 291. cikkére,
–
tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenırzési mechanizmus szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre1,
–
tekintettel a jogalkotási felhatalmazás hatáskörérıl szóló, 2010. május 5-i állásfoglalására2,
–
tekintettel eljárási szabályzata 211. és 212. cikkére,
–
tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A7–0072/2012),
1.
úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja eljárási szabályzatát;
2.
rámutat arra, hogy a módosítások a következı ülésszak elsı napján lépnek hatályba;
3.
utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk Hatályos szöveg
Módosítás
Amennyiben egy jogalkotási aktus felhatalmazza a Bizottságot, hogy kiegészítse vagy módosítsa valamely jogalkotási aktus egyes nem alapvetı fontosságú elemeit, az illetékes bizottság
(1) Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely elıadó kinevezésérıl határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.
– megvizsgálja a felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetét, amelyet ellenırzés 1 2
HL L 55., 2011.2.28., 13. o. HL C 81. E, 2011.3.15., 6. o.
256
céljából továbbítanak a Parlamentnek, – a jogalkotási aktus rendelkezéseinek megfelelıen állásfoglalásra irányuló indítvány formájában megfelelı javaslatokat nyújthat be a Parlamentnek. A 88. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerően alkalmazni kell.
Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 a bekezdés (új) Módosítás
Hatályos szöveg
(1a) Az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejérıl. Az említett határidıt ettıl naptól kell számítani. A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésrıl készült jegyzıkönyvben közzéteszik. Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 b bekezdés (új) Módosítás
Hatályos szöveg
257
(1b) Az illetékes bizottság az alapjogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és - amennyiben azt indokoltnak ítéli meg - az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Ebben az állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevı új felhatalmazáson alapuló jogi
aktust.
Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 c bekezdés (új) Hatályos szöveg
Módosítás (1c) Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete elıtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja az (1d) bekezdésben említett határidı elıttre és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselıcsoport vagy legalább negyven képviselı állásfoglalási indítványt nyújthat be a kérdésrıl,hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe.
Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 d bekezdés (új) Módosítás
Hatályos szöveg
(1d) A Parlament az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkében meghatározott többséggel valamennyi elıterjesztett állásfoglalási indítványról az alap-jogiaktusban meghatározott határidın belül határoz. Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktussal összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidı meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot. Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 e bekezdés (új) 258
Hatályos szöveg
Módosítás (1e) Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alapjogiaktusban meghatározott határidı lejárta elıtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni: – errıl indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmő ajánlást nyújt be; – amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következı ülésén, sem - sürgısség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti errıl a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést errıl a legrövidebb idın belül tájékoztatja; – amennyiben a plenáris ülésen történı bejelentést követı huszonnégy órán belül egy képviselıcsoport vagy legalább negyven képviselı kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani; – amennyiben ugyanezen határidın belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni; – az ilyen ajánlás elfogadását követıen a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be.
Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 f bekezdés (új) Hatályos szöveg
Módosítás (1f) Az illetékes bizottság – az alapjogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezésébıl benyújthat olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni 259
visszavonása. A Parlament az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkében meghatározott többséggel határoz. Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87 a cikk – 1 g bekezdés (új) Hatályos szöveg
Módosítás (1g) Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.
Módosítás 9 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – cím Hatályos szöveg
Módosítás
Végrehajtási intézkedések
Végrehajtási aktusok és intézkedések
Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 1 bekezdés Módosítás
Hatályos szöveg (1) Ha a Bizottság végrehajtási intézkedések tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök az intézkedések tervezetét ahhoz a bizottsághoz utalja, amely a végrehajtási intézkedések alapját képezı jogi aktussal kapcsolatban illetékes. Ha az alap-jogiaktussal kapcsolatosan bizottságok közti megerısített együttmőködésre került sor, az illetékes bizottság felkéri a másik bizottságot, hogy közölje álláspontját szóban vagy levélben.
(1) Amennyiben a Bizottság végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely elıadó kinevezésérıl határozhat egy vagy több végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.
260
Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 2 bekezdés Hatályos szöveg
Módosítás
(2) Az illetékes bizottság elnöke meghatározza a határidıt, amely a képviselık rendelkezésére áll az intézkedések tervezetének kifogásolására vonatkozó javaslatok beterjesztésére. Ha a bizottság helyesnek ítéli, határozhat úgy, hogy tagjai vagy állandó póttagjai közül elıadót jelöl ki. Ha a bizottság kifogásolja az intézkedések tervezetét, az intézkedések tervezetét elutasító állásfoglalási indítványt terjeszt be, amelyben megjelölheti módosításait az intézkedések tervezetéhez.
(2) Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal.
Ha az intézkedések tervezetének kézhezvételétıl számított határidın belül a Parlament ilyen állásfoglalást fogad el, az elnök felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza vagy módosítsa az intézkedések tervezetét, vagy a megfelelı jogalkotási eljárás szerint nyújtson be javaslatot.
Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 3 bekezdés Hatályos szöveg
Módosítás
(3) Ha a határidı lejárta elıtt nem tartanak plenáris ülést, a válaszadás joga az illetékes bizottságot illeti meg. Ez a válaszadás levél formájában történik, amelyet a bizottság elnöke a Bizottság illetékes tagjának megküld, és amelyre minden képviselı figyelmét felhívják.
(3) Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat olyan kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza az aktust, az intézkedést vagy az aktus vagy intézkedés tervezetét, illetıleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.
261
Módosítás 13 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – bevezetı rész Hatályos szöveg
Módosítás
(4) Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási intézkedések az „ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a (3) bekezdés nem alkalmazandó, az (1) és (2) bekezdés pedig a következıkkel egészül ki:
(4) Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási intézkedések a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következı további rendelkezések alkalmazandók:
Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – a pont Hatályos szöveg
Módosítás
a) az ellenırzés ideje akkor kezdıdik, amikor az intézkedések tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Rövidebb határidık esetén (a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja) és sürgıs esetekben (az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése) az ellenırzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelıen létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétıl kell számítani, kivéve, ha a parlamenti bizottság elnöke kifogást emel. A 146. cikk ebben az esetben nem alkalmazható;
a) az ellenırzés ideje akkor kezdıdik, amikor az intézkedések tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenırzési idı esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgıs esetekben az ellenırzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelıen létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétıl kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 146. cikk ebben az esetben nem alkalmazható;
262
Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új) Hatályos szöveg
Módosítás aa) ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidıt írnak elı a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetısége a rendelkezésre álló határidıben ülésezni;
Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – b pont Módosítás
Hatályos szöveg b) a Parlament – képviselıi többségének szavazatával – ellenezheti az intézkedések tervezetének elfogadását azzal az indokolással, hogy az intézkedések tervezete túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethetı össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;
b) a Parlament – képviselıi többségének szavazatával – ellenezheti a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását azzal az indokolással, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethetı össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;
Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – c pont Módosítás
Hatályos szöveg c) ha az intézkedések tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidıt tesznek lehetıvé a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt
törölve
263
nyújthat be az intézkedések tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetısége a rendelkezésre álló idıben ülésezni.
Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 cikk – 4 bekezdés – c a pont (új) Hatályos szöveg
Módosítás ca) amennyiben a Bizottság megfelelıen indokolt kérésére az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidı lejárta elıtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, a 87a. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott eljárás alkalmazandó.
Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 a cikk – cím (új) Hatályos szöveg
Módosítás 88a cikk Társbizottsági eljárásban vagy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárásban történı vizsgálat
Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 a cikk – 1 bekezdés (új) Módosítás
Hatályos szöveg
(1) Amennyiben az alap-jogiaktust a Parlament az 50. cikkben meghatározott 264
eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a végrehajtási aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következı további rendelkezések alkalmazandók: – a felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy a végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítják az illetékes bizottságnak és a társbizottságnak; – az illetékes bizottság elnöke határidıt állapít meg a társbizottság számára, amelyen belül az javaslatokat fogalmazhat meg a kizárólagos illetékességébe vagy a két bizottság közös illetékességi körébe tartozó kérdések kapcsán; – amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezete lényegét illetıen a társbizottság kizárólagos illetékességébe tartozik, a társbizottság javaslatait az illetékes bizottság szavazás nélkül elfogadja; ennek hiányában az elnök a társbizottság számára engedélyezheti, hogy állásfoglalási indítványt nyújtson be a Parlamentnek. Módosítás 21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88 a cikk – 2 bekezdés (új) Hatályos szöveg
Módosítás (2) Amennyiben az alap-jogiaktust a Parlament az 51. cikkben meghatározott eljárást alkalmazva fogadta el, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a végrehajtási aktusok vagy intézkedések tervezeteinek vizsgálatakor a következı további rendelkezések alkalmazandók: – az elnök a felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy a végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezetének megérkezését követıen kijelöli az illetékes bizottságot vagy a közösen illetékes bizottságokat azok vizsgálatára, figyelembe véve az 51. cikkben megállapított kritériumokat és az 265
érintett bizottságok elnökei közötti esetleges megállapodásokat; – amennyiben egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust vagy egy végrehajtási aktus vagy intézkedés tervezetét közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárásban történı vizsgálat érdekében visszautalnak, a bizottságok bármelyike kérheti közös ülés összehívását állásfoglalási indítvány vizsgálata céljából. Az érintett bizottságok elnökei közötti megállapodás hiányában a közös ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. Módosítás 22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 216 cikk – 4 bekezdés Hatályos szöveg
Módosítás
(4) A helyesbítést a soron következı ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bejelentésétıl számított negyvennyolc órán belül sem valamelyik képviselıcsoport, sem legalább 40 képviselı nem nyújt be kérelmet szavazásra bocsátására. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz, amely módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást.
(4) A helyesbítést a soron következı ülésen bejelentik. A helyesbítést elfogadottnak kell tekinteni, ha a bejelentésétıl számított huszonnégy órán belül sem valamelyik képviselıcsoport, sem legalább 40 képviselı nem nyújt be kérelmet szavazásra bocsátására. Ha a helyesbítést nem fogadják el, akkor visszautalják az illetékes bizottsághoz, amely módosított helyesbítést javasolhat, vagy lezárhatja az eljárást.
266
P7_TA-PROV(2012)0200 A szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog („Róma II.”) Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendelet (Róma II.) módosításáról (2009/2170(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 225. cikkére,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 81. cikkére, különösen (2) bekezdésének c) pontjára,
–
tekintettel az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezmény (EJEE) 8. és 10. cikkére és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 11. cikkére,
–
tekintettel az Unió közelgı csatlakozására az említett egyezményhez az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkének (2) bekezdése alapján,
–
tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismerésérıl és végrehajtásáról szóló 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletre1, különösen annak 2. cikkére és 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a rendelet átdolgozására irányuló javaslatra (COM(2010)0448),
–
tekintettel az Európai Bíróság C-68/93. sz. Shevill-ügyben hozott 1995. március 7-i ítéletére [EBHT 1995., I-415.],
–
tekintettel az Európai Bíróság C-509/09. és C-161/10. számú egyesített eDate Advertising GmbH-ügybekben hozott 2011. október 25-i ítéletére2
–
tekintettel Mancini fıtanácsnok indítványára a 352/85. sz. Bond van Adverteerders és mások kontra Hollandia ügyben [EBHT 1988., 2085. o.], a C 260/89. sz. Elliniki Radiofonia Tileorasi (ERT-AE) ügyben hozott ítéletre [EBHT 1991., I-2925. o.], Van Gerven fıtanácsnok indítványára és az ítéletre a C-159/90. sz. Society for the Protection of Unborn Children Ireland Ltd. ügyben [EBHT 1991., I-4685. o.], valamint Jacobs fıtanácsnok indítványára a C-168/91. sz. Christos Konstantinidis-ügyben [EBHT 1993, I1191. o.],
–
tekintettel a Bizottságnak a szerzıdésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló eredeti javaslatára (COM(2003)0427),
–
tekintettel a szerzıdésen kívüli kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (Róma II-rendeletre) irányuló javaslatról szóló 2005. július 6-i álláspontjára3,
–
tekintettel a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 2007. július
1 2 3
HL L 12., 2001.1.16., 1. o. Az EBHT-ben még nem tették közzé. HL C 157. E, 2006.7.6, 370. o.
267
11-i 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (Róma II-rendelet)1, különösen 30. cikkének (2) bekezdésére2, –
tekintettel a Bizottság által megrendelt, a magánélet és a személyiségi jogok megsértésébıl eredı, szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog terén a 27 tagállamban fennálló helyzetrıl szóló összehasonlító tanulmányra3,
–
tekintettel a „rágalmazási turizmus” állítólagos jelenségére4,
–
tekintettel az Egyesült Királyság rágalmazásról szóló törvényére5,
–
tekintettel a 2010. január 28-án tartott közmeghallgatásra6,
–
tekintettel a Jogi Bizottság elıadója által készített munkadokumentumokra és a témáról
1
HL L 199., 2007.7.31., 40. o. A Bizottság legkésıbb 2008. december 31-ig tanulmányt nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a magánélet és a személyiségi jogok megsértésébıl eredı szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jog terén fennálló helyzetrıl, figyelembe véve a sajtószabadságra és a médiában érvényesülı véleménynyilvánítási szabadságra vonatkozó szabályokat, valamint a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelmérıl és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 1995. október 24-i európai parlamenti és tanácsi 95/46/EK irányelvhez kapcsolódó kollíziós kérdéseket. JLS/2007/C4/028, végleges jelentés Lásd a 2010. február 2-án Lord Hoffmann által tartott ötödik nyilvános Dame Ann Ebsworthemlékelıadást és Trevor C. Hartley írását: „Libel Tourism” and Conflict of Laws, ICLQ, 59., 2010. január, 25. o. Konzultációs dokumentumként közzétételre került itt: http://www.justice.gov.uk/consultations/docs/draft-defamation-bill-consultation.pdf. Lásd az Egyesült Királyság parlamentje vegyes bizottságának elsı jelentését is: http://www.publications.parliament.uk/pa/jt201012/jtselect/jtdefam/203/20302.htm Meghallgatás a személyiségi jogokról – különös tekintettel a rágalmazásra – a nemzetközi magánjog és különösen a Róma II-rendelet összefüggésében. A felszólalók elıadásait lásd: http://www.europarl.europa.eu/activities/committees/eventsCom.do?page=2&product=CHE&language =EN&body=JURI
2
3 4
5
6
268
szóló számos tudományos írásra1, –
tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,
–
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A7-0152/2012);
A.
mivel a Shevill-ügyben hozott ítéletét követıen az Európai Bíróság az eDate Advertisingügyben úgy vélte, hogy a 44/2001/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a személyiségi jogok valamely internetes honlap tartalma általi állítólagos megsértése esetén a személynek, aki úgy véli, hogy jogait megsértették, lehetısége van arra, hogy az okozott teljes kár megtérítése címén felelısség megállapítása iránti keresetet nyújtson be: vagy e tartalom kibocsátójának letelepedési helye szerinti tagállam bíróságához, vagy pedig azon tagállam bíróságához, ahol a sértett személy érdekeinek központja található. E személy az okozott teljes kár megtérítése címén benyújtott, felelısség megállapítása iránti kereset helyett benyújthatja keresetét bármely olyan tagállam bíróságához is, amelynek a területén az interneten közzétett tartalom hozzáférhetı, vagy hozzáférhetı volt. E bíróságok kizárólag a tagállamuk területén okozott kár elbírálására rendelkeznek hatáskörrel;
B.
mivel a Róma II-rendelet nem rendelkezik a magánélet és a személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazandó jogról;
C.
mivel a megfelelı szabályozásra vonatkozó megfontolásokat befolyásolja a „rágalmazási turizmusról” folyó vita: ez a jelenség egyfajta „forum shopping”, amikor a felperes azt a joghatóságot választja ki rágalmazási perének elindításához, amely a legnagyobb valószínőséggel hoz majd számára kedvezı ítéletet – ez általában felperesek számára legkedvezıbbnek tekintett Anglia vagy Wales joghatósága; mivel azonban ez a kérdés túlmutat az Egyesült Királyságon, és más joghatóságokra nézve is aggasztó;
D.
mivel az említett joghatóság alatt folyó pereskedés magas költségei és a lehetségesen kiszabható nagy összegő kártérítések állítólag káros hatással vannak a véleménynyilvánítás szabadságára; mivel a magas jogi költségek miatt a kiadók arra kényszerülhetnek, hogy oda települjenek, ahol megfelelı védelemre számítanak;
1
DT\820547EN.doc és DT\836983EN.doc; külön kiemelném a 2010 júliusában a Róma II. és rágalmazás témakörben tartott online szimpózium (http://conflictoflaws.net/2010/rome-ii-anddefamation-online-symposium) keretében megjelent publikációkat az alábbi szerzıktıl: Jan von Hein, a trieri egyetem (Németország) tanára, szakterülete a polgári jog, nemzetközi magánjog és az összehasonlító jogtudomány (tıle az elıadó nagyon sok segítséget kapott a jelen dokumentumban ismertetett javaslathoz), Trevor Hartley, a London School of Economics professor emeritusa, Andrew Dickinson, a British Institute of International and Comparative Law nemzetközi magánjogot oktató vendégmunkatársa és a sidney egyetem vendégtanára, Olivera Boskovic, az orléans-i egyetem tanára, Bettina Heiderhoff, a hamburgi egyetem tanára, Nerea Magallón, a baszkföldi egyetem volt tanára, jelenleg nemzetközi magánjogot oktat Santiago de Compostelában, Louis Perreau-Saussine, a nancy egyetem tanára és Angela Mills Wade, a European Publishers Council ügyvezetı igazgatója. Lásd még Jan-Jaap Kuipers, „Towards a European Approach in the Cross-Border Infringement of Personality Rights”, German Law Journal, 12., 2011, 1681–1706. o., elérhetı az alábbi webhelyen: http://www.germanlawjournal.com/index.php?pageID=11&artID=1379. Az EU-ról és az alapvetıjogokról lásd Darcy S. Binder, „The European Court of Justice and the Protection of Fundamental Rights in the European Community: New Developments and Future Possibilities in Expanding Fundamental Rights Review to Member State Action”, Jean Monnet Working Paper, 1995/4., elérhetı az alábbi webhelyen: http://centers.law.nyu.edu/jeanmonnet/papers/95/9504ind.html. 269
E.
mivel a jelenleg az Egyesült Királyság parlamentje elıtt fekvı rágalmazási törvény nagy elırelépésnek ígérkezik a kiadókra gyakorolt, feltételezett elrettentı hatás megszüntetése felé, azonban a magas jogi költségek összetett problémáját valószínőleg nem fogja megoldani;
F.
mivel az internet fokozta a bonyodalmakat a tényleges általános hozzáférhetıség megteremtésével, amihez még a tájékoztatás állandósága, a blogok és névtelen posztok megjelenése is társult;
G.
mivel a demokratikus társadalmat a nyomtatott és elektronikus sajtó szabadsága fémjelzi;
H.
mivel rendelkezésre kell állnia a jogorvoslatnak arra az esetre, ha ezzel a szabadsággal visszaélnek, különösen, ha ez az emberek magánéletének és jó hírnevének kárára történik1; mivel minden tagállamnak biztosítania kell az ilyen jogorvoslatok meglétét és azt, hogy a szóban forgó jogok megsértése esetén valóban igénybe vehetık legyenek; mivel a tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy ne fordulhasson elı, hogy a túlságosan magas perköltség miatt a gyakorlatban egy felperes nem férhet hozzá az igazságszolgáltatáshoz; mivel a bírósági eljárások költségei miatt egy-egy médium akár tönkre is mehet;
I.
mivel az egyes államok saját belátásuk szerint határozzák meg, hogy mi a megfelelı egyensúly a magánélet védelméhez az EJEE 8. cikkében biztosított és a véleménynyilvánítás szabadságához az EJEE 10. cikkében biztosított jog között;
J.
mivel mindennek ellenére, az Unió EJEE-hez való csatlakozásának következtében idıvel elıfordulhat, hogy az Uniónak közös mércét kell megállapítania az áruk szállításával vagy szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos határokon átnyúló ügyekre vonatkozóan, a Mancini fıtanácsnok által Bond van Adverteerders-ügyben várt „dialektikus fejlıdés” eredményeképpen, tekintettel az Elliniki Radiofonia Tileorasi és a Society for the Protection of Unborn Children Ireland Ltd ügyekben hozott ítéletre és Jacob fıtanácsnok Christos Konstantinidis-ügyben tett indítványára is; sıt, Van Gerven fıtanácsnoknak a Society for the Protection of Unborn Children Ireland Ltd ügyben2 tett indítványa szerint „egy nemzeti jogszabály, amelynek annak érdekében, hogy bizonyítsa, összeegyeztethetı az [uniós] jogszabályokkal, olyan jogi fogalmakra kell támaszkodnia, mint a közérdeken alapuló kényszerítı követelmények, … az [uniós] jog hatálya alá tartozik azon az alapon, hogy noha a tagállamok rendelkeznek némi mérlegelési jogkörrel a közérdek fogalmának meghatározásában, az említett fogalom alkalmazási köre az uniós jog hatálya alá tartozó intézkedések esetében mindazonáltal uniós ellenırzés alá esik, és a fogalmat egységes módon kell indokolni és elhatárolni az egész [Unióban] az uniós jog értelmében, így figyelembe véve az általános elveket az alapvetı jogok és szabadságok tekintetében”;
K.
mivel mindennek ellenére nem lenne helyénvaló az alkalmazandó jog meghatározására olyan nemzetközi magánjogi jogszabályokat elfogadni, amelyek egyik vagy másik irányba torzulnak, hogy az egyik jogot a másik rovására védjék, vagy céljuk egy bizonyos tagállam jogszabályai hatályának szőkítése, különösen mivel a Róma II-rendelet 26. cikkében szerepel a közrendre vonatkozó záradék; mivel ezért különösen fontos a közrend ellenırzésének fenntartása a Brüsszel I-rendeletben;
1 2
Manapság úgy tekintik, hogy a magánélet részeként a jó hírnév védelmérıl az EJEE rendelkezik (lásd az 11366/85. számú N. kontra Svédország ügyet). 31. pont 270
L.
mivel a válaszadás jogára alkalmazni kell a legszorosabb kapcsolat kritériumát, mivel az ilyen jóvátételt gyorsan kell megítélni, és természetébıl adódóan átmeneti jellegő; mivel a mellékletben rögzített típusú rendelkezésnek biztosítania kell a felek önállóságát, valamint a lehetıséget a lex fori alkalmazásának választására, amikor a felperes úgy dönt, hogy a médium bíróságánál indít keresetet kártérítésért egynél több tagállam területén elszenvedett kár miatt;
M.
mivel úgy véljük továbbá, hogy az olyan közjavak elımozdítása érdekében, mint a pereskedés csökkentése, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés elısegítése, a belsı piac megfelelı mőködésének biztosítása, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága és a magánélethez való jog közötti megfelelı egyensúly biztosítása, a Bizottságnak széles körő konzultációt kellene folytatnia az érdekelt felekkel, többek között újságírókkal, a médiával és szakosodott jogászokkal és bírákkal abból a célból, hogy javaslatot tegyen a határokon átnyúló, a magánélet és a személyiségi jogok megsértésébıl, többek között rágalmazásból származó viták alternatív vitarendezés útján való, önkéntes rendezését szolgáló központ létrehozására; mivel ez sokkal progresszívebb és 21. századi szemlélete lenne az ilyen jellegő viták rendezésének, és segítené az elırelépést a modernebb, a közvetítést elınyben részesítı igazságszolgáltatási kultúra felé;
N.
mivel a tagállamok ösztönözhetnék és elımozdíthatnák a jövıbeli alternatív vitarendezési központ használatát azáltal is, hogy engedélyezik a központ igénybe nem vételének figyelembevételét a költségviselés megállapításakor;
O.
mivel a központ végsı soron lehetne önfinanszírozó;
1.
felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 81. cikke (2) bekezdésének c) pontja alapján nyújtson be javaslatot a Róma II-rendelet kiegészítésére olyan rendelkezéssel, amely irányadó a magánélet és a személyiségi jogok – többek között a jó hírnév – megsértésébıl eredı szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogra, a mellékletben található részletes ajánlások alapján;
2.
felkéri továbbá a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 81. cikke (2) bekezdésének d) pontja alapján nyújtson be a határokon átnyúló, a magánélet és a személyiségi jogok megsértésébıl, többek között rágalmazásból származó viták alternatív vitarendezés útján való, önkéntes rendezését szolgáló központ létrehozására vonatkozó javaslatot;
3.
megerısíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják az alapvetı jogokat és a szubszidiaritás elvét;
4.
véleménye szerint a kért javaslat nem jár pénzügyi következményekkel;
5.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a mellékletben található részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.
271
MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ: A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK Az Európai Parlament úgy véli, hogy a következı (32a) preambulumbekezdéssel és 5a. cikkel ki kell egészíteni a szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (Róma II-rendelet): (32a) preambulumbekezdés E rendelet nem akadályozza a tagállamokat a sajtószabadságra és a médiában történı véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alkotmányos rendelkezéseik alkalmazásában. Különösen, az e rendelet által kijelölt jog olyan rendelkezésének alkalmazása, amely jelentıs mértékben korlátozza az említett alkotmányos rendelkezések hatályát, az ügy körülményei és az eljáró bíróság tagállamának jogrendje fényében a fórum közrendjével ellentétesnek tekinthetı. 5a. cikk A magánélet és a személyiségi jogok 1.
A magánélet védelméhez főzıdı jog vagy a személyhez főzıdı jogok megsértésébıl, többek között rágalmazásból eredı szerzıdésen kívüli kötelmi viszonyra annak az országnak a jogát kell alkalmazni, ahol a veszteség vagy kár leglényegesebb eleme vagy elemei megvalósulnak, vagy valószínőleg megvalósulnak.
2.
Abban az esetben azonban, ha az alperes ésszerően nem láthatta elıre tettének lényeges következményeit az 1. bekezdésben megjelölt országban, az alkalmazandó jog annak az országnak a joga, ahol az említett személy szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
3.
Ha a jogsértés nyomtatott anyag közzétételébıl vagy mősorszórásból ered, azon országnak, ahol a kár leglényegesebb eleme vagy elemei megvalósulnak, vagy valószínőleg megvalósulnak, azt az országot kell tekinteni, amelyre a közzététel vagy a mősorszolgáltatás fıként irányul, illetve – ha ez nem nyilvánvaló – azt az országot, ahol a szerkesztıi ellenırzést gyakorolják, és ezen ország jogát kell alkalmazni. Azt az országot, amelyre a közzététel vagy a mősorszórás irányul, különösen olyan tényezık alapján kell meghatározni, mint a közzététel vagy közvetítés nyelve, az értékesítés volumene vagy a közönség mérete egy adott országban a teljes értékesítési volumen, illetve teljes közönségméret arányában, illetve e tényezık kombinációja alapján.
4.
A válaszadás jogára vagy egyenértékő intézkedésekre, illetve egy kiadóval vagy mősorszolgáltatóval szemben valamely kiadvány vagy mősor tartalmával, illetve a magánélet és a személyiségi jogok személyes adatok kezelésébıl fakadó megsértésével kapcsolatban elrendelt megelızı intézkedésre vagy a jogsértés megszüntetésére való kötelezésre alkalmazandó jog annak az országnak a joga, amelyben a mősorszolgáltató vagy a kiadó szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.
272
P7_TA-PROV(2012)0201 Az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a „Kereskedelem a változásért: az EU dél-mediterrán országokra vonatkozó kereskedelmi és befektetési stratégiája az arab tavasz forradalmai után” témáról (2011/2113(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az 1995. november 28-i barcelonai nyilatkozatra, amely partnerséget hozott létre az Európai Unió és a dél-mediterrán országok között, továbbá az e konferencián elfogadott munkaprogramra,
–
tekintettel a megújult barcelonai folyamatról szóló, 2005. október 27-i állásfoglalására1 és „Az euromediterrán gazdasági és kereskedelmi partnerségrıl, a nyolcadik euromediterrán kereskedelmi miniszteri konferenciát – Brüsszel, 2009. december 9. – megelızıen” címő, 2009. november 25-i állásfoglalásra2,
–
tekintettel az Európai Bizottság és a fıképviselı 2011. március 8-i közös közleményére az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” témáról, COM(2011)0200,
–
tekintettel az Európai Bizottság és a fıképviselı 2011. május 25-i közös közleményére az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” témáról, COM(2011)0303,
–
tekintettel az Európai Bizottság 2011. május 24-i közleményére az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának „A dél-mediterrán országokkal a migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszéd” témáról, COM(2011)0292),
–
tekintettel „a 2010-ig tartó idıszakra és azon túlra vonatkozó euromediterrán kereskedelmi ütemterv”-re, az Unió a Mediterrán Térségért 8. kereskedelmi miniszteri találkozóján, 2009-ben elfogadott formában,
–
tekintettel a barcelonai folyamat beindítása óta tartott euromediterrán miniszteri konferenciák és szakminiszteri konferenciák következtetéseire, különösképpen az Unió a Mediterrán Térségért 2011. november 11-én tartott 9. kereskedelmi miniszteri konferenciájának következtetéseire,
–
tekintettel az egyrészrıl az EK és tagállamai, másrészrıl Tunézia3, Izrael4, Marokkó5,
1 2 3 4 5
HL C 272. E., 2006.11.9., 570. o. HL C 285. E, 2010.10.21., 35. o. HL L 97., 1998.3.30., 2. o. HL L 147., 2000.6.21., 3. o. HL L 70., 2000.3.18., 2. o.
273
Jordánia1, Egyiptom2, Libanon3, illetve Algéria4 közötti euro-mediterrán társulási megállapodásokra, valamint az EK és a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) (a Palesztin Nemzeti Hatóság képviseletében)5 közötti kereskedelemrıl és együttmőködésrıl szóló euromediterrán ideiglenes társulási megállapodásra, –
tekintettel a vámunió végsı szakaszának megvalósításáról szóló, 1995. december 22-i 1/95. sz. EK–Törökország társulási tanácsi határozatra (96/142/EK)6,
–
tekintettel a Jordánia, Egyiptom, Tunézia és Marokkó által 2004. február 25-én aláírt szabadkereskedelmi megállapodásra (az úgynevezett agadiri megállapodás),
–
tekintettel az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet fenntarthatóságáról a manchesteri egyetem fejlesztéspolitikai és irányítási intézete által készített hatástanulmányra,
–
tekintettel a 2007–2013-as regionális stratégiai dokumentumra és az euro-mediterrán partnerség regionális indikatív programjára (2007–2013), illetve az azokban foglalt célkitőzésekre7, valamint az Európai Unió általános költségvetésének 19.080101. tételébıl finanszírozandó, a földközi-tengeri régiót célzó 2011. évi cselekvési program második részére vonatkozó 2011. július 29-i bizottsági végrehajtási határozatra8,
–
tekintettel az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszközzel (FEMIP) kapcsolatos munkára, különösen a 2011. július 12-én Brüsszelben megtartott miniszteri találkozóra és a FEMIP 2010-es éves jelentésére,
–
tekintettel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kormányzótanácsának a pénzeszközök dél- és kelet-mediterrán országokban való felhasználására vonatkozó, 2011. október 5-i határozatára,
–
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyőlés munkájára,
–
tekintettel az Unió a Mediterrán Térségért munkájára,
–
tekintettel a Tanács 2011. december 14-i határozatára, melyben elfogadja az Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával kötendı mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalási irányelveket,
–
tekintettel a jövıbeni európai nemzetközi beruházási politikáról szóló, 2011. április 6-i állásfoglalására9, az európai szomszédságpolitika déli dimenziójának felülvizsgálatáról szóló, 2011. április 7-i állásfoglalására10 és az európai szomszédságpolitika
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
HL L 129., 2002.5.15., 3. o. HL L 304., 2004.9.30., 39. o. HL L 143., 2006.5.30., 2. o. HL L 265., 2005.10.10., 2. o. HL L 187., 1997.7.16., 3. o. HL L 35., 1996.2.13., 1. o. C(2007)672. C(2011)5381. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0141. Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0154.
274
felülvizsgálatáról szóló, 2011. december 14-i állásfoglalására1, –
tekintettel az Európai Parlament által az arab tavasz kapcsán a vallásgyakorlás, a hit és a lelkiismeret szabadságáról mint a demokratikus és gazdasági fejlıdéshez lényeges alapvetı és egyetemes értékekrıl elfogadott összes állásfoglalásra,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság és a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A7-0104/2012),
A.
mivel a berlini fal leomlása óta az arab tavasz tekinthetı a legjelentısebb politikai átalakulásnak az európai szomszédságban, és lehetıséget nyújtott az EU számára, hogy kereskedelempolitikai és külpolitikai érdekeit összehangolja az emberi jogok, a demokrácia és a szabad társadalom alapvetı értékeivel; mivel az Európai Unióról szóló szerzıdés 8. cikkével összhangban az Uniónak különleges kapcsolatot kell kialakítania szomszédjaival, azzal a céllal, hogy létrehozza a jólét és a jószomszédi viszonyok uniós értékeken alapuló térségét, amelyet az együttmőködésen alapuló szoros és békés viszony jellemez, ami az egyetlen kulcsa Európa állandó stabilitásának, biztonságának, gazdasági fejlıdésének és elırehaladásának;
B.
mivel az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a kereskedelem- és a beruházás-politika terén, amely lehetıvé teszi az Unió számára, hogy hatékonyan reagáljon a zavargásokra és hozzájáruljon a dél-mediterrán országok gazdasági és társadalmi fejlıdéséhez;
C.
mivel a Lisszaboni Szerzıdés a nemzetközi kereskedelmet az EU külsı fellépéseit alkotó három terület egyikeként határozza meg, és megköveteli, hogy az koherens legyen a többi politikai területtel, vagyis a külügyekkel és a nemzetközi fejlesztéssel; mivel a kereskedelem mindig is a szomszédságpolitika egyik erıs pillére volt, amit a Bizottság „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” és a „Partnerség a demokráciáért és a közös jólétért a dél-mediterrán térséggel” címő közleményében kihangsúlyozott;
D.
mivel a dél-mediterrán országok civil társadalmai körében olyan vélekedés alakult ki, miszerint az EU-nak kezdeményezıbbnek kellene lennie e térség politikai és gazdasági átalakulásának elısegítésében;
E.
mivel az arab tavaszt követı gazdasági és politikai újjáépítést nem felügyelik olyan regionális intézmények, amelyek szerepe hasonló lenne az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttmőködési Szervezet (EBESZ) Közép- és Kelet-Európában és KözépÁzsiában betöltött szerepéhez;
F.
mivel nincs kifejezett euro-mediterrán pénzügyi intézmény, miközben az EBRD által a korábbi években a közép- és kelet-európai átmenet alatt szerzett tapasztalat lehetıvé tenné, hogy pozitív szerepet játsszon a dél-mediterrán országokban; sajnálattal jegyzi meg azonban, hogy számos uniós tagállam még nem ratifikálta az EBRD-megállapodás módosításait, amelyek segítenek az EBRD-nek, hogy teljes mértékben mőködıképes legyen a mediterrán térségben;
G.
mivel a dél-mediterrán országok gazdaságait mindeddig nem demokratikus vezetık irányították, mégpedig kevesek hasznára, gyakran figyelmen kívül hagyva a
1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0576.
275
legkiszolgáltatottabbak szükségleteit; mivel számos diktátort eltávolítottak, és ez új lehetıségeket nyújt a régió gazdaságainak megnyitására és a valódi piacgazdaság megteremtésére; H.
mivel az EU már vámunióra lépett Törökországgal és szabadkereskedelmi megállapodásokat kötött a dél-mediterrán országokkal, kivéve Szíriát, amely nem írta alá a tárgyalások végeredményeképpen meghatározott csomagot, és Líbiát, amellyel 2011 februárjában, a polgárháború kitörése után megszakadtak a tárgyalások;
I.
mivel a kereskedelmi tárgyalások megkezdésének nem elıfeltétele, hogy az országok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagjai legyenek, amint azt a Libanonnal és Algériával kötött társulási megállapodások kereskedelmi rendelkezései, a palesztin területekkel kötött ideiglenes megállapodás, a Líbiával folytatott, félbeszakadt tárgyalások és a Szíriával létesített, nem ratifikált megállapodás bizonyítják;
J.
mivel a Barcelonai Nyilatkozatból következı legambiciózusabb gazdasági projekt, az euromediterrán szabadkereskedelmi övezet a régióban kialakult konfliktusok és az intraregionális (Dél-Dél) szerepvállalás hiánya miatt nem valósult meg a 2010-es határidıre;
K.
mivel a 2008-as gazdasági válság közvetlenül érintette a dél-mediterrán országok gazdaságainak hajtóerejét biztosító fı ágazatokat, és mivel az arab tavasz során Tunéziában, Egyiptomban, Szíriában és Líbiában lezajlott forrongások tovább fokozták ezen országok gazdasági hanyatlását; mivel az arab tavasz a különbözı dél-mediterrán országokban más-más módon ment végbe, lévén, hogy bizonyos országokban még a régi rendszer uralkodik, míg más országok folyamatos társadalmi feszültséget élnek meg, ami tovább gyengíti gazdaságaikat;
L.
mivel az arab tavasz felfedte a régió kereskedelmi és fiskális rendszereinek szerkezeti és rendszerszintő gyengeségeit, különösen az árupiacok hirtelen áremelkedéseinek való kiszolgáltatottságot, és mivel a mediterrán térségre vonatkozó minden kereskedelmi stratégia feladata e hiányosságok orvoslása, az élelmezésbiztonság erısítése, valamint az élelmiszerárukkal folytatott pénzügyi spekuláció megszüntetése, amennyiben szeretné megvalósítani a polgárok törekvéseit;
M.
mivel a tartós munkanélküliség – különösen a fiatalok körében – és a kereskedelem nem diverzifikált jellege komoly gondot jelent; mivel a hosszú távú strukturális munkanélküliség és az informális munka – különösen a gyermekmunka – a legtöbb délmediterrán országban továbbra is magas, és azon országokban, amelyekben az arab tavasz folyamán súlyos társadalmi feszültségek voltak, tovább romlott; mivel a Gazdasági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) becslése szerint a következı évtizedben mintegy 25 millió új munkahely létrehozására van szükség a régióban, hogy fennmaradjon a jelenlegi foglalkoztatási szint;
N.
mivel a fiatalkorúak (10–19 évesek) a lakosság 20%-át teszik ki, és a 15–24 évesek között a munkanélküliség aránya 25–30% körüli, ugyanakkor a nık munkaerı-piaci részvétele továbbra is nagyon alacsony; mivel a munkanélküliség különösen magas az egyetemi végzettségőek között, ami a szakemberek külföldre távozásához és humánerıforrásveszteséghez vezet;
O.
mivel az Európai Uniónak elemi érdeke, hogy a gazdasági együttmőködés terén ambiciózusnak mutatkozzon, valamint hogy a demokratikus átmenet támogatásán és az 276
emberi jogok védelmén alapuló, kölcsönösen elınyös, felelıs és rugalmas stratégiát alkalmazzon; Általános megfontolások 1.
hisz abban, hogy az arab tavasz a népek szabadságvágya, valamint a demokratikus jogok és az életszínvonal javítására való törekvése által vezérelt páratlan történelmi esemény; kifejezi az azok halála miatt érzett mély fájdalmát, akik életüket a korrupt diktatúrák megdöntésére irányuló harcban vesztették el;
2.
tudatában van annak, hogy ennyi áldozathozatal után a dél-mediterrán országok társadalmai nagy várakozással néznek a mindenki hasznát szolgáló demokratikus reformokat és a valódi gazdasági fejlıdést célzó sokkal jelentısebb és igazságosabb uniós támogatások elébe;
3.
megjegyzi, hogy az arab tavasz forradalmainak haszna még nem szilárdult meg, és hogy az EU-nak gyorsan kell cselekednie a „Kereskedelem a változásért” menetrend végrehajtása érdekében, mivel – az azonnali gazdasági elınyök mellett – a kereskedelem eredményes eszköz a demokrácia megszilárdításához és a stabilitás elımozdításához, mivel segítséget nyújt a korrupció megelızésében, elısegíti a javak igazságosabb elosztását, és kibontakoztatja a népesség jogait; bátorítja az átmeneti hatóságokat, hogy valósítsák meg az igazi demokráciára való békés áttérést; sürgeti a nemzeti hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben az emberek békés tüntetéshez való jogát, és tartózkodjanak mindennemő erıszakos megtorlástól;
4.
ezzel kapcsolatban örömének ad hangot, hogy létrejött az EU–Tunézia munkacsoport, az elsı ilyen, amelyet egy dél-mediterrán országgal hoztak létre az ország átalakulásához nyújtott európai és nemzetközi támogatás jobb összehangolása céljából; üdvözli azt, hogy a Parlament is részt vehetett az elsı találkozón; kéri a külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıt/a Bizottság alelnökét, hogy a továbbiakban is vonja be a Parlamentet ebbe a kezdeményezésbe és a késıbbiekbe is; üdvözli, hogy a Parlamentben létrejött a délmediterrán térséggel foglalkozó csoport, hogy nyomon kövesse a mediterrán országokban bekövetkezett válságra adott uniós válaszokat;
5.
üdvözli a Tunéziában nemrégiben lezajlott, tisztességes és átlátható választásokat, amelyek – gazdasági, jogi és szociális reformok kíséretében – jó példát mutatnak a térség többi országa számára; hangsúlyozza a szabad és tisztességes választások jelentıségét abban, hogy demokratikus és pluralista intézmények létrehozása révén biztosítani lehessen ezen országok egységét, lefektetve ezáltal a fokozott stabilitás és a korszerősített társadalmigazdasági struktúrák alapjait, amelyek maguk is elıfeltételei a nemzetközi befektetık vonzásának és a fenntartható növekedés elindításának; hangsúlyozza, hogy az említett országokban a demokratikus változások mellett a gazdaság és a társadalom szerkezetének megnyitására és korszerősítésére irányuló gazdasági, jogi és szociális reformoknak kell megvalósulniuk;
6.
úgy véli, hogy az észak-afrikai és közel-keleti országok külsı államadóssága „győlöletes adósság”, figyelembe véve, hogy az adósságot diktatórikus rezsimek halmozták fel, fıként a politikai és gazdasági elit személyes meggazdagodásán és fegyvervásárláson keresztül, amelyet gyakran saját lakosságuk elnyomására használtak; kéri ezért az ilyen típusú, elsısorban a fegyverkezés miatt felhalmozott adósságok elengedését;
7.
elítéli, hogy európai vállalatok szerepet játszanak a fegyverek és kettıs felhasználású 277
termékek elnyomó rezsimek számára történı exportálásában és abban, hogy eleget tettek a diktatórikus rendszerek által megszervezett technológiai szakadásnak; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen iránymutatásokat az uniós vállalatok számára, hogy ilyen helyzetekben az EU alapelveivel összhangban járjanak el; 8.
hangsúlyozza, hogy az EU kizárólagos hatáskörébe tartozó kereskedelem- és beruházáspolitikának innovatív és konkrét eszközökkel kell biztosítania a régió demokráciáját, jólétét, stabilitását és békéjét szolgáló uniós külpolitikai célok elérését;
9.
elismeri, hogy az EU-nak a dél-mediterrán országokkal kapcsolatban koordinált politikát kell életbe léptetnie, azonban óvatosságra int az arab tavasszal kapcsolatos egységes megközelítéssel szemben, hiszen a dél-mediterrán országoknak ugyan számos hasonló jellemzıjük van, azonban az elnyomó kormányok különbözı formáit tapasztalták meg, gazdasági fejlettségi szintjük eltérı, és egymásról eltérı társadalmi és demográfiai kihívásokkal szembesülnek;
10.
hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament egyik fı szerepe a politikai párbeszéd, a kölcsönös megértés és bizalom erısítése Európa és a harmadik országok között, ideértve a dél-mediterrán országokat is, ahol az Európai Parlamentnek a demokratikus reformok, a kiteljesedett szabadságjogok és a jogállamiság elterjesztésére és elımozdítására kell összpontosítania; hangsúlyozza, hogy ezek a közvetlen kapcsolatokon alapuló fontos feladatok módot adhatnak az elkövetkezı kritériumok értékelésére (az események és az elért elırelépések fényében) és a társulási megállapodások szükséges kiigazítására, különösen a kereskedelem, a beruházások, illetve a pénzügyek terén;
11.
tudatában van annak, hogy az elmúlt tíz évben az EU ösztönözte a legtöbb dél-mediterrán ország uralkodóival a szabadkereskedelmi megállapodások mélyrehatóbb és átfogóbb megközelítését, annak ellenére, hogy hiányzott a tárgyalópartnerek demokratikus legitimitása; hangsúlyozza a demokratikus folyamatok stabilizálásának halaszthatatlan ügyének jelentıségét az új szociális és politikai intézmények kiépítésében, amelyek azután legitim és tájékozott partnerekként léphetnek fel a kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalásokon;
12.
rámutat, hogy az EU a világ legnagyobb fogyasztói piaca, amelyre a partnerországok csak akkor léphetnek be, ha komolyan elkötelezettek a piacok kétoldalú megnyitása iránt, ha a gazdasági reformok elınyeibıl teljes lakosságuk részesül, köztük a legkiszolgáltatottabbak is, és ha megfelelı politikai, társadalmi és környezetvédelmi kötelezettségvállalásokat tesznek és azokat teljesítik;
13.
jelzi, hogy számos dél-mediterrán ország hatalmas gazdasági potenciállal rendelkezik, néhányan pedig nagy mennyiségő vagyont és természeti erıforrást birtokolnak, amely – ha helyesen gazdálkodnak velük – lehetıséget kínál a gazdasági növekedésre és fejlıdésre a földközi-tengeri térség mindkét oldala számára; úgy véli, hogy ezért be kell vezetni a megfelelı társadalmi, környezeti és növény-egészségügyi normák biztosításához szükséges intézkedéseket és mechanizmusokat;
14.
üdvözli a Bizottság által elıirányzott, az erıteljesebb feltételességen alapuló, testre szabott alulról felfelé építkezı megközelítést és a „többért többet” elvet, amely biztosítja az EU egyes szomszédos országainak nyújtott célzottabb támogatást, és garantálja, hogy a finanszírozás összeegyeztethetı legyen a politikai törekvéssel; úgy gondolja, hogy a demokratikus reformok és az egyéni szabadságok terén elért vívmányoknak a gazdaságon és kereskedelmen belüli hasonló folyamatban és ezzel párhuzamosan az üzleti 278
vállalkozások létrehozására és igazgatására vonatkozó szabadságjogokban kell tükrözıdniük, hogy fel lehessen számolni az oligarchiákat, amelyek a dél-mediterrán országokban hagyományosan vezetı szerepet töltenek be; Mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások (DCFTA) és egyéb kereskedelmi eszközök 15.
megjegyzi, hogy az EU a társulási megállapodások keretében már számos dél-mediterrán országgal kötött erıs preferenciális kereskedelmi megállapodásokat; hangsúlyozza azonban, hogy e folyamatok egyike sem teljesült maradéktalanul, és kifejezi meggyızıdését, hogy – mindenekelıtt a szabályozás terén – még komoly lehetıségek vannak a gazdasági kapcsolatok elmélyítésére, aminek célja hosszú távon az országok integrálása az EU belsı piacába;
16.
üdvözli ezért, hogy a Tanács határozatott hozott az Egyiptommal, Jordániával, Marokkóval és Tunéziával folytatandó DCFTA-tárgyalások megnyitására szóló megbízások engedélyezésérıl, mely tárgyalásokra akkor kerül sor, mihelyt a szükséges elıkészítı folyamatok befejezıdnek; úgy véli, hogy a hatáskör meghatározására irányuló következı lépéseknek a keleti partnerekkel végrehajtott elıkészítı szakaszok tapasztalatain kell alapulniuk, és elismeri ugyanakkor annak a politikai jelentıségét, hogy a tárgyalások megkezdésére kész partnerek esetében nem kell számolni szükségtelen késedelmekkel; elengedhetetlennek tartja, hogy minden társadalmi erıt, különösen a nem kormányzati szervezeteket és a szakszervezeteket már a kezdetektıl bevonják a kereskedelmi tárgyalásokba, és konzultáljanak velük;
17.
aggodalommal tölti el, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) még nem tette közzé a „többet többért” kritériumok részleteit, amelyek a kereskedelmi hatókör kijelölésével együtt meghatározzák majd, hogy egy adott ország jogosult-e és készen áll-e a DCFTA-ra; kéri ezért az EKSZ-t, hogy állapítsa meg e kritériumokat, hogy a folyamat átlátható legyen, és a partnerországok elıre tudják, hol van szükség kiigazításokra; hangsúlyozza, hogy a demokratikus intézmények és az alapvetı jogok tiszteletben tartása, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülés szabadságát és a vallási kisebbségek védelmét, továbbá a nemzetközi munkajog, az ILO-egyezmények és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény tiszteletben tartása, valamint a halálbüntetés eltörlésére irányuló kezdeményezések e folyamat központi elemei kell hogy legyenek, és úgy véli, hogy az EKSZ-nek az elıkészítı szakasz során és a tárgyalások alatt érzékenyen kell reagálnia a partnerországokban e téren tapasztalt jelentıs javulásra vagy rosszabbodásra; hangsúlyozza, hogy a hatáskör meghatározásakor figyelembe kell venni a gazdasági nyitottság megfelelı szintjét és azt a mutatót, amely azt jelzi, hogy miként részesül a társadalom valamennyi rétege a kereskedelem és a közvetlen külföldi befektetések (kkb) nyújtotta elınyökbıl;
18.
emlékeztet arra, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások nem önmagukért való célok, és hogy az egyes országok javát kell szolgálniuk; úgy véli, hogy a kereskedelmi rendelkezéseket jobb ellenırzéssel és végrehajtó rendelkezésekkel kísért, szilárd emberi jogi záradékokkal, valamint egy a fenntartható fejlıdésrıl szóló fejezettel kell kiegészíteni, amely a vállalati társadalmi felelısségvállalásra (CSR) vonatkozó, a folyamatért vállalt közös felelısséget erısítı rendelkezéseket is tartalmaz;
19.
üdvözli a kereskedelmet a határokon túl gátló akadályokra és az uniós vívmányokkal való összhangra fordított figyelmet, azonban megjegyzi, hogy egyes országok esetén még van lehetıség a vámtarifák csökkentésére irányuló tárgyalásokra; kiemeli, hogy ahhoz, hogy a 279
DCFTA-k valódi értéket jelentsenek a dél-mediterrán országok számára, az EU-nak késznek kell állnia arra, hogy egyes érzékeny területeken, így a mezıgazdaságban és a 4. módozat szerinti szolgáltatások terén további erıfeszítéseket tegyen; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EU a mezıgazdaság tekintetében jelenleg jelentıs kereskedelmi többlettel rendelkezik ezen országokkal szemben; 20.
felkéri a Bizottságot, hogy kifejezetten támogassa és mozdítsa elı a tisztességes kereskedelemre és a biogazdálkodásra irányuló kezdeményezéseket, különösen támogatva a kisgazdaságok gazdálkodóit, termelıit és szövetkezeteit, így integrálva a fenntartható gazdasági gyakorlatokat és a vidékfejlesztést, ezzel egyidejőleg fejlesztve az ellátási láncot az európai fogyasztók számára a termékek minıségének és nyomon követhetıségének, valamint a szociális és környezeti hitelesítésnek a biztosítása érdekében;
21.
rámutat arra, hogy a Földközi-tenger déli partján fekvı országokban a gazdaságilag aktív népesség több mint egyharmadát foglalkoztató mezıgazdaság, valamint a vidékfejlesztés fontos szerepet töltenek be a stabilizációs folyamatban, ugyanis – különösen olyankor, amikor a világpiacra erıteljesebb ingadozások jellemzıek – hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság megteremtéséhez, az igazságosabb jövedelemtermeléshez és elosztáshoz, a munkahelyteremtéshez, valamint a nık és a kistermelık gazdaságba történı integrálásához;
22.
üdvözli ezért, hogy a Bizottság a mezıgazdaság és a vidékfejlesztés támogatására létrehozott európai szomszédsági eszköz programjának segítségével támogatni kívánja a vidékfejlesztést, amely a mezıgazdasági termelés uniós minıségi és élelmiszer-biztonsági elıírásokhoz igazodó korszerősítésének megkönnyítése érdekében magában foglalná a beruházásösztönzést és az igazgatási kapacitások EU-ban bevált vidékfejlesztési gyakorlatok alapján történı fejlesztését;
23.
szintén üdvözli a Bizottság 2011. május 25-i közös közleményében (COM(2011)0303) rögzített, kísérleti jellegő mezıgazdasági, vidék- és regionális fejlesztési programok finanszírozására vonatkozó kötelezettségvállalását, melyben az Unió e területeken győjtött átfogó tapasztalataira épít, illetve a lehetı legnagyobb mértékben kihasználja a FAO-val, a Világbankkal és lehetıség szerint az EBB-vel való szoros együttmőködést;
24.
felkéri az Uniót, hogy a szegénység, vagyis a vidék állandó problémája elleni küzdelem részeként és a stabilizációs folyamat erısítése érdekében támogassa a régióban az egészséges mezıgazdasági termelés elımozdítását és a vidékfejlesztést; hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlesztéseken túl e célból fontosak az intézményi és infrastrukturális fejlesztések is (pl. az öntözés, a kezelés, a tárolás, a csomagolás, a szállítás, a forgalmazási rendszerek és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében), valamint meghatározóak az oktatási és a képzési programok, különösen a nık esetében, valamint azokban az esetekben, amikor a termelık szervezettsége alacsony fokú és a civil társadalom erıtlen, amely tényezık lassítják a hatékony agrár-élelmiszeripai rendszer kifejlesztését; hangsúlyozza az ismeretek terjesztését biztosító szolgáltatások szerepének jelentıségét az ismeretek átadásában; hangsúlyozza, hogy a globális környezeti és éghajlatváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt a támogatásokat a természeti erıforrások és az energia fenntartható felhasználási módjainak elısegítésére, és az egységesebb termelési módszerek elımozdítására kellene használni; hangsúlyozza, hogy a piaci ingadozásokkal és környezeti válságokkal szembeni ellenálló képesség növelése érdekében ösztönözni kell a termelés diverzifikációját, tekintettel az élelmiszerek iránti világszerte növekvı keresletre;
25.
kéri továbbá, hogy – a szociális és környezeti dömping az érintett, valamint az uniós 280
országok közötti elkerülése érdekében – a Bizottság által javasolt intézkedések az elıcsatlakozási folyamat során és az Európai Unió szomszédos országaival való kapcsolatokban már alkalmazott eljárás mintájára tegyék lehetıvé innovatív megközelítési módok fokozott bevezetését annak érdekében, hogy elımozdítsák a helyi kompetenciákat, valamint hogy a bevált gyakorlatoknak az egyes országok közötti és az EU-val való cseréje keretében a termelıi szervezetek alapításához és a helyi és regionális piacok fejlesztéséhez szükséges oktatást hajtsanak végre; 26.
felhívja a figyelmet arra, hogy az észak-afrikai és a Szaharától délre fekvı országok közötti nagyobb mértékő integráció fontos szerepet tölthetne be, és hangsúlyozza a globális szintő intézkedések szükségességét annak érdekében, hogy elkerüljük az élelmiszerválságok és szélsıséges idıjárási jelenségek esetén gyakran elıforduló egyoldalú intézkedéseket;
27.
aláhúzza, hogy a kkb különösen fontos a dél-mediterrán országok fejlıdése szempontjából, mivel a beruházások vagy nem elégségesek, vagy túlnyomórészt a nyersanyag-kitermelı iparba irányulnak; kéri a Bizottságot, hogy a DCFTA-kat és a régióban végrehajtott befektetéseket oly módon hangolja össze, hogy azok elısegítsék a gazdaság diverzifikálását;
28.
megjegyzi mindemellett, hogy a társulási megállapodások keretében az ágazati egyezségek megkötésére irányuló tárgyalási kísérletek nem bizonyultak sikeresnek; kéri a Bizottságot, hogy ösztönözze a dél-mediterrán országokat, hogy bocsátkozzanak tárgyalásokba a befektetésekrıl és az úgynevezett „szingapúri kérdésekrıl”, így például a DCFTA-k keretében megvalósuló szolgáltatásokról; úgy véli, hogy a Bizottságnak szükség esetén aszimmetrikus végrehajtást kell alkalmaznia, és az érintett országok érzékeny ágazatai esetében rugalmasnak kell lennie;
29.
kiemeli, hogy a kereskedelmi nyitást fontos a partnerországoknak és üzleti vállalkozásaiknak nyújtott jelentısebb technikai támogatással kiegészíteni, hogy képesek legyenek a kínált lehetıségeket maximálisan kihasználni; elismeri, hogy az EU ma is nyújt ilyen segítséget, de úgy véli, hogy ezeknek a programoknak még inkább a kkv-kat kell célozniuk, akár kereskedelemösztönzı támogatásokká bıvítve azokat;
30.
kéri a Bizottságot, hogy a DCFTA-kat használja fel a szabályozási normák összehangolására, mégpedig a következık tekintetében: mőszaki szabványok és elıírások, egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, közös megfelelıségértékelések, a közbeszerzések átláthatóságát biztosító szabályok, fogyasztóvédelmi politika, a szellemi tulajdon védelmének szabályai, kereskedelmi és vámkönnyítések, illetve a nem vámjellegő akadályok megszüntetése; rámutat arra, hogy a társulási megállapodások nem megfelelıen tárgyalják ezt az együttmőködést, valamint hogy az EU részvételét fokozni kell;
31.
ezzel összefüggésben üdvözli a technikai együttmőködésre elıirányzott kiegészítı forrásokat, és hangsúlyozza, hogy azokat a lehetı leghamarabb a Fejlesztési és Együttmőködési Fıigazgatóság (DEVCO) rendelkezésére kell bocsátani és ki kell helyezni a helyi küldöttségekhez;
32.
elismeri, hogy a fı cél a DCFTA-k megkötése, azonban a Bizottság idıközben a társulási megállapodások keretében ágazati tárgyalásokat folytat, amelyek az ipari termékek megfelelıségértékelésérıl és elfogadásáról szóló megállapodásokra, mezıgazdasági és halászati megállapodásokra, szolgáltatási és beruházási megállapodásokra, illetve vitarendezési szabályok megállapítására irányulnak; felkéri a Bizottságot, hogy fontolja meg ezenkívül az azon országokkal létesített, érvényben lévı ágazati megállapodások 281
frissítését, ahol van mód az ajánlatok javítására és ahol a DCFTA azonnali megkötése nem lehetséges; kéri a Bizottságot, hogy alaposabban vizsgálja meg, hogy e folyamatok mikor és hogyan fognak összeolvadni a jövıbeni DCFTA-kkal, továbbá biztosítsa, hogy az általános preferenciarendszerben (GSP) való részvétel 2014. évi megszőnése a délmediterrán országok uniós piacra való belépését semmilyen termékcsoport esetén se érintse hátrányosan; 33.
kéri továbbá, hogy a Bizottság dolgozzon ki stratégiát azon „többet többért” partnerek számára, amelyekkel nem jött létre elızetes megállapodás, vagy amelyek nem közvetlen célpontjai a DCFTA-knak, különösen azok számára – mint Líbia vagy Libanon –, amelyek még nem tagjai a WTO-nak; aláhúzza, hogy bár az ezen országok WTO-tagságát elımozdító technikai segítségnyújtásnak lendületesen kell folytatódnia, ez önmagában nem elég, ezért adott esetben ki kell egészülnie olyan WTO-kompatibilis megállapodásokkal, amelyek a legrövidebb idın belül haszonnal járnak;
Az önálló és felelısségteljes kkv-k kialakítása mint a gazdasági demokratizálódási folyamat eszköze 34.
meg van gyızıdve arról, hogy a régióra irányuló sikeres kereskedelmi stratégia erısíteni fogja a kkv-k szerepét, amelyek egyes országokban a munkahelyek 30%-át biztosítják; elismeri a mikrovállalkozások jelentıségét, amelyek Egyiptomban a kkv-k 98,1%-át, Marokkóban 97,8%-át, Jordániában 89,1%-át, Tunéziában viszont csak 9,2%-át képviselik;
35.
aggodalommal tölti el a „fekete gazdaságban” mőködı nem regisztrált kkv-k magas száma, illetve hogy az informális foglalkoztatás aránya (a mezıgazdaságot nem számítva) bizonyos dél-mediterrán országokban eléri a 70%-ot; meg van gyızıdve arról, hogy ha a régió komoly gazdasági növekedésnek indul, az EU kereskedelmi stratégiájának a nem regisztrált vállalkozásokat törvényes mőködésre kell ösztönöznie; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa az adminisztratív kapacitásépítési programokat, nevezetesen a vállalkozások regisztrációja, a foglalkoztatás és a szociális ügyek terén, külön figyelmet fordítva a jogi szolgálatok kapacitásépítésére, ami biztosítani fogja a szükséges reformok véghezvitelére való jobb felkészülést;
36.
sajnálja, hogy a kkv-k és a szövetkezetek igen korlátozottan férnek hozzá a befektetésekhez, és hangsúlyozza, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott megbízható, hozzáférhetı és felhasználóbarát mikrohitelek és viszontgarancia-rendszerek révén valódi finanszírozási forrásokat kell biztosítani; hisz abban, hogy az efféle rendszerek lehetıvé teszik a kkv-k számára az innovációt és az átszervezést, aminek köszönhetıen képesek lesznek kihasználni az uniós belsı piacban rejlı lehetıségeket;
37.
hangsúlyozza a vállalkozói tevékenység a társadalomnak e tevékenységben való részvételét elısegítı környezet létrehozásához szükséges intézkedések elfogadása által történı fejlesztésének jelentıségét; különösen üdvözölné az Invest in Med program második szakaszának elindítását, amelynek speciális megbízatása, hogy elısegítse az EUtagállamok és a dél-mediterrán országok kkv-i és azok képviseleti szervezetei közötti együttmőködést;
38.
elismeri, hogy az EBB az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszközön (FEMIP) keresztül fontos szerepet játszik a dél-mediterrán régió kkv-jainak támogatásában; üdvözli azt a döntést, mely szerint a régióbeli mőveletek értékének felsı határa 1 milliárd euróval emelkedik, következésképpen a régióban végrehajtott EBBmőveletek értéke a következı három évben eléri a 6 milliárd eurót; megerısíti, hogy az 282
EBB befektetési projektjeit kifejezetten a kkv-kra és az infrastrukturális – különösen az energetikai – projektek fejlesztésére kell összpontosítani, tekintettel a régióban meglévı potenciálra, valamint az annak fejlesztéséhez és felhasználásához adható uniós segítségre; ragaszkodik ahhoz, hogy az EBB-nek növelnie kell adminisztratív kapacitásait, hogy ellenırizze az EU külsı fellépéseinek célkitőzéseiben meghatározott kritériumok alapján „globális kölcsönöket” osztó közvetítı partnerbankjait, annak érdekében, hogy mőveletei teljesen elszámoltathatók legyenek a nyilvánosság elıtt; 39.
üdvözli az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) közelmúltbeli szerepvállalását a mediterrán régióban, és örömmel fogadja az EU és több uniós tagállam által a Bank tevékenységére lekötött extra forrásokat; sürgeti az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet, hogy gyorsan ratifikálják az EBRD-megállapodás módosításait, amelyek segítenek az EBRD-nek, hogy teljes mértékben mőködıképes legyen a mediterrán térségben; úgy véli, hogy az EBRD régióbeli befektetéseihez rendelkezésre álló teljes összeget növelni kell, és hogy a kkv-knak kell e befektetések fı kedvezményezettjeinek lenniük; arra buzdítja a kkv-kat, hogy a demokrácia, a pluralizmus és a piacgazdaság elveinek alkalmazásával nyilvánítsák ki ezen értékek iránti elkötelezettségüket annak érdekében, hogy a bank alapokmányának megfelelıen részesülhessenek a befektetésekbıl.
40.
meg van gyızıdve arról, hogy az üzletemberek országok közötti szabad mozgása nélkülözhetetlen a szabadkereskedelmi térségek megfelelı mőködéséhez; azon a szilárd véleményen van, hogy az Európai Uniónak jobban össze kell hangolnia bevándorlási és kereskedelempolitikáját;
41.
megjegyzi, hogy a vízumkönnyítés továbbra is fontos kérdés a dél-mediterrán vállalkozások mindazon képviselıi számára, akik találkozókon, képzéseken való részvétel céljából vagy más okból utaznak az Unióba; ennek fényében üdvözli a „A dél-mediterrán országokkal a migráció, a mobilitás és a biztonság érdekében folytatandó párbeszéd” címő, nemrégiben kibocsátott közleményt, amelyben a Bizottság vízumkönnyítési megállapodásokat helyez kilátásba, többek között az üzletemberek utazásának elısegítésére; úgy véli, hogy a vízum megadása érdekében a „feddhetetlenség” és a „megbízhatóság” megállapítására irányuló eljárásokat egyszerőbbé kell tenni, és kéri a Bizottságot, hogy a kereskedelmi tárgyalásokkal összehangolva folytasson ilyen megállapodásokra irányuló tárgyalásokat, biztosítva, hogy azok végrehajtása a kkv-k számára ne legyen túl bürokratikus.
Az agadíri folyamat megszilárdítása 42.
sajnálatosnak tartja, hogy 2010-re nem jött létre az euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet, és reméli, hogy az összes partner kihasználja majd az arab tavasz lendületét, hogy elırelépést érjen el azon reformok tekintetében, amelyek egy mőködı és önálló szabadkereskedelmi térség létrehozásához szükségesek, anélkül, hogy torzítanák a versenyt az uniós termelıkkel szemben;
43.
javasolja, hogy a szabadkereskedelmi politikai nyitás keretében rendszeresen készüljenek hatástanulmányok az e politika által a dél-európai mediterrán országokra gyakorolt hatások aktív és folyamatos vizsgálata érdekében, hogy ez végsı soron pozitív eredményekkel járjon a különféle országok polgáraira és gazdasági rendszerére nézve;
44.
hangsúlyozza, hogy noha üdvözlendık az egyes országokra szabott kereskedelmi stratégiák, e megállapodások nem mehetnek a regionális integráció rovására; sajnálja, hogy a Dél-Dél kereskedelem igen korlátozott, és ehhez kapcsolódóan megjegyzi, hogy 2009283
ben a dél-mediterrán országok behozatalának mindössze 6%-a származott a régió más országaiból, szemben az EU-ból származó 40%-kal; arra buzdítja a demokratikusan megválasztott új kormányokat, hogy legyenek nyitottabbak a szomszédos országokkal folytatott kereskedelemre, mint elıdeik; 45.
elismerését fejezi ki az agadiri csoportnak, amely a Dél-Dél kereskedelem elımozdítására irányuló összehangolt erıfeszítés egyetlen példája, és biztatja az aláírókat, hogy bıvítsék kereskedelmi kapcsolataik hatókörét és fogadjanak be új tagokat; kéri a Bizottságot, hogy a továbbiakban is támogassa e csoportot, amely a jövıbeni uniós kereskedelmi stratégia alapköve lehet;
46.
kéri továbbá a Bizottságot, hogy a DCFTA-kba foglaljon bele bizonyos rugalmasságokat, amelyek adott esetben lehetıvé tehetik az önálló megállapodások összeolvadását az agadiri megállapodással, hogy létrejöhessen egy egyedülálló euro-mediterrán szabadkereskedelmi övezet;
47.
elégedetten nyugtázza a kereskedelmi és befektetéskönnyítési mechanizmus közelgı bevezetését, amely adatbázisként fog szolgálni, hogy a gazdasági szereplıket a régió kereskedelmi és befektetési viszonyaival kapcsolatos naprakész információkkal lássa el; hangsúlyozza, hogy e mechanizmust a dél-mediterrán országok vállalkozásai körében aktívan népszerősíteni kell, mivel annak nemcsak információs eszközként kell mőködnie, hanem az intraregionális üzleti élet elımozdítójává kell válnia;
48.
üdvözli a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezményt, amelynek teljes mértékben tiszteletben kell tartania az EU és Izrael közötti, a zsidó telepekrıl származó termékekre vonatkozó technikai megegyezéseket; kéri a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel a pán-euromediterrán egyezmény alá tartozó új származási szabályok megállapítását: ennek legkésıbb 2013 végéig meg kell történnie, amikor a délmediterrán országok elveszítik a GSP szerint preferenciákat, és az e rendszer alá tartozó kedvezı származási szabályok hatályukat vesztik;
Az ismeretek és a közvetlen kapcsolatok elımozdítása 49.
ösztönzi az EU tagállamait, hogy vállaljanak jelentısebb szerepet a déli szomszédsággal kapcsolatos uniós stratégiában, és a dél-mediterrán országok hallgatói számára nemüktıl, valamint társadalmi-gazdasági és etnikai hátterüktıl függetlenül indítsanak kiterjedtebb ösztöndíjprogramokat, elsısorban a gazdasági, üzleti, informatikai, kommunikációs és kereskedelmi tanulmányok terén; felszólítja a Bizottságot és az alelnököt/fıképviselıt, hogy haladéktalanul tegyenek javaslatot az euromediterrán Erasmus és Leonardo Da Vinci program megalkotására; megjegyzi, hogy a régió más szereplıi, mint az Öböl-menti Együttmőködési Tanács (ÖET) országai, hatékonyabban biztosítottak ilyen támogatást a dél-mediterrán országoknak; hisz abban, hogy az ilyen cserék tartós kapcsolatokat teremtenek a dél-mediterrán országokban élı majdani üzleti partnerekkel;
50.
emlékeztet a mővészek, kulturális szereplık és bloggerek azzal kapcsolatos szerepére, hogy lehetıvé tették az arab civil társadalom számára, hogy felszabadítsák magukat a diktatúra alól, és megnyissák az utat a demokrácia elıtt; felszólítja az EU-t, hogy kereskedelempolitikájába építse be a kulturális együttmőködést, ideértve az emberi jogok és a demokrácia elımozdítása érdekében a mővészetek, az oktatás, a média, az internet és más kulcsfontosságú szektorok terén indított közös kezdeményezéseket is;
51.
felszólít a partnerországokkal együtt létrehozandó uniós kereskedelmi kamarák 284
felállítására, amelyek a gazdasági partnerek közötti közös kereskedelmi tevékenységek és kölcsönös cserék – beleértve a szemináriumokat és kereskedelmi vásárokat is – elımozdítói lehetnek; sajnálja, hogy az EU-Izrael Kereskedelmi Kamarán kívül a régióban nincsenek kétoldalú európai uniós kereskedelmi kamarák; Az uniós tevékenység hatásának maximalizálása 52.
szilárd meggyızıdése, hogy a Bizottság kereskedelmi kezdeményezéseit az uniós kereskedelmi tisztviselık fokozottabb helyszíni jelenlétével kell támogatni; sajnálattal állapítja meg, hogy az EU tunéziai küldöttségén mindössze egy kereskedelmi tisztviselı van és Jordániában egyáltalán nincs ilyen típusú jelenlét, dacára annak, hogy ezen országokban sor került a DCFTA-hatókör vizsgálatára;
53.
hisz abban továbbá, hogy az EU számára alapvetıen fontos, hogy a lehetı legjobb eredmény érdekében teljes mértékben összehangolja a régióban folytatott kereskedelmi, befektetési és finanszírozási tevékenységeit; aggodalommal tölti el, hogy az Európai Unión és a partnerországokon belüli szereplık nagy száma, valamint más külsı szereplık jelenléte oda vezethet, hogy a koordináció hiánya folytán bizonyos lényeges erıfeszítések elvesznek, vagy éppen átfedik egymást;
54.
kiemeli, hogy a lehetı legnagyobb hatékonyság és koherencia érdekében az európai szomszédságpolitikát (ENP) finanszírozó eszközök, mint a Szomszédsági Beruházási Keret, valamint a régióban jelenlévı különbözı uniós és nemzetközi, valamint regionális pénzügyi intézmények – beleértve az EBB-t, az EBRD-t és a Világbankot – közötti szorosabb koordinációra van szükség; kéri a Bizottságot, hogy álljon e koordinációs erıfeszítések élére; o o
55.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EBBnek, az EBRD-nek, a tagállamok, valamint a dél-mediterrán országok állam-, illetve kormányfıinek és parlamentjeinek, továbbá az Unió a Mediterrán Térségért szervezetnek.
285
P7_TA-PROV(2012)0202 Az alapvetı biológiai folyamatok szabadalmaztatása Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása az alapvetı biológiai folyamatok szabadalmaztatásáról Az Európai Parlament, –
tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre1 (a továbbiakban: 98/44/EK irányelv) és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok elıállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
–
tekintettel a 98/44/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére, valamint (33) preambulumbekezdésére, amely kimondja, hogy a növények vagy állatok elıállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésbıl, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll,
–
tekintettel a 98/44/EK irányelv 11. cikkének megfelelı végrehajtásának fontosságára, biztosítva a gazdálkodók elıjogát,
–
tekintettel az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i egyezményre (a továbbiakban: Európai Szabadalmi Egyezmény) és annak 53. cikke b) pontjára,
–
tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsa 1999. június 16-i határozatára a 98/44/EK irányelvnek az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási szabályzatába történı beillesztésérıl2,
–
tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) G 2/06. sz. határozatára, valamint az Európai Bíróság C–34/10. sz. ítéletére, amelyek kimondják, hogy a szabadalmi jogban szereplı tilalmak értelmezése során az alkalmazásra vonatkozó mőszaki információ egészét figyelembe kell venni, nem csak a bejelentés szövegét,
–
tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal Bıvített Fellebbezési Tanácsának G 2/07. sz. (a brokkoliról szóló) és G 1/08. sz. (a paradicsomokról szóló) határozatát, amelyek elvben kizárták a nemesítési eljárást a szabadalmaztathatóság körébıl,
–
tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal által a hagyományos módon szaporított növények – például brokkoli (EP 1069819), paradicsom (EP 1211926) és dinnye (EP 1962578) – elıállítására megadott szabadalmakra;
–
tekintettel az EPO által hagyományos szaporítás, például nemválasztás és hagyományos nemesítésben használt szaporítóanyagok alkalmazása (EP 1263521, EP 1257168), tejelıtehenek kiválasztása (EP 1330552) és állományszaporítás (EP 1506316) révén nemesített állatok elıállítására megadott szabadalmakra,
1 2
HL L 213., 1998.7.30., 13. o. Az EPO Hivatalos Lapja, 7/1999., 437. o.
286
–
tekintettel a növénygenetikai források élelmezési és mezıgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményre, amelyhez az Európai Unió a 2004/869/EK határozattal1 csatlakozott,
–
tekintettel az új növényfajták oltalmáról szóló 1961. december 2-i, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: UPOV-egyezmény),
–
tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre2 (a továbbiakban: 2100/94/EK rendelet),
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel a szellemi tulajdonhoz főzıdı jogok fontosak az új növényfajták és a növényekkel összefüggı újítások fejlesztésének ösztönzése szempontjából, és szükséges elıfeltételei a növekedés és az innováció elımozdításának, valamint annak, hogy az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) segítséget kapjanak a gazdasági válsággal és a globális versennyel szembeni helytálláshoz;
B.
mivel a túlzottan széles körő szabadalmi oltalom – különösen a nemesítés terén – gátolhatja az innovációt, és az állati és növényi genetikai forrásokhoz való hozzáférés megakadályozásával káros hatással lehet a kis- és közepes mérető nemesítıkre;
C.
mivel a növények nemesítése az élelmiszer-ellátás és bizonyos mértékig az energiaellátás biztonságának alapvetı elıfeltétele;
D.
mivel a hagyományos nemesítési módszerek döntı fontosságúak a korszerő növény- és állatnemesítésben;
E.
mivel a növényfajta-oltalmi jogok UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt felhasználják arra, hogy a védett fajták alkalmazását további nemesítési tevékenység céljából terjesszék;
F.
mivel fontos, hogy a szabadalmi jogon belül az egész Európai Unió területén létezzen hasonló elıjog;
G.
mivel a 98/44/EK irányelv 4. cikke és az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontja kimondja, hogy a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok elıállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban;
H.
mivel a hagyományos nemesítési módszerekbıl származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagra vonatkozó szabadalmi oltalom alááshatja a 98/44/EK irányelv 4. cikkében és az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában meghatározott kivételt;
I.
mivel a géntechnológia területén lehetséges szabadalmi oltalmat adni, de a növény- és állatfajták szabadalmaztatásának tilalmát meg kell ırizni;
1 2
HL L 378., 2004.12.23., 1. o. HL L 227., 1994.9.1., 1. o.
287
J.
mivel a biotechnológia területén a szabadalmaztathatóság vizsgálata során nemcsak a bejelentések szövegét, de a találmány mőszaki információjának egészét is figyelembe kell venni, és az Európai Szabadalmi Hivatal és az Európai Bíróság is ezt a teljes tartalomra irányuló megközelítést alkalmazta egyes közelmúltbeli határozataiban1;
K.
mivel a 98/44/EK irányelv 16. cikkének értelmében a Bizottság köteles évente jelentést készíteni „a szabadalmi jognak a biotechnológia és a génmanipuláció területén bekövetkezett fejlıdésérıl és következményeirıl”;
L.
mivel a Bizottság 2005 óta egyetlen ilyen jelentést sem tett közzé;
M.
mivel a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 2005. október 26-i állásfoglalásában2 a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy következı jelentésében gondosan vizsgálja meg a 98/44/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelı végrehajtását;
N.
mivel a Bizottság e jelentései a közvélemény teljes körő tájékoztatását szolgálnák, és mivel az Európai Uniónak vezetı szerepet kell játszania a nyilvános vita ösztönzésében;
1.
elismeri az Európai Szabadalmi Hivatalnak az európai innováció, versenyképesség és gazdasági növekedés támogatásában játszott fontos szerepét;
2.
elismeri, hogy a szabadalmak elımozdítják az értékes mőszaki információk elterjesztését, és a technológiatranszfer fontos eszközei;
3.
üdvözli az Európai Szabadalmi Hivatal Bıvített Fellebbezési Tanácsának az úgynevezett „brokkoli-” (G 2/07) és „paradicsom-ügyben” (G 1/08) hozott határozatait, amelyek a 98/44/EK irányelvben és az Európai Szabadalmi Egyezményben használt „a növények (vagy állatok) elıállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások” kifejezés helyes értelmezésével foglalkoztak, kizárva ezeket az eljárásokat a szabadalmi oltalom alá helyezés lehetıségébıl;
4.
felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy a szabadalmaztathatóság körébıl zárja ki a hagyományos nemesítési módszerekbıl származó termékeket, valamint az összes hagyományos nemesítési módszert, köztük az „okos nemesítést” (precíziós nemesítést) és a hagyományos nemesítéshez használt szaporítóanyagokat;
5.
felszólítja a Bizottságot, hogy soron következı jelentésében foglalkozzon az Európai Szabadalmi Hivatal Bıvített Fellebbezési Tanácsának a „brokkoli- és paradicsom-ügyben” hozott határozatairól;
6.
üdvözli az Európai Szabadalmi Hivatal WARF-ügyben hozott közelmúltbeli határozatát, valamint az Európai Bíróság Brüstle-ügyben hozott ítéletét, miután azok megfelelıen értelmezik a 98/44/EK irányelvet, és fontos iránymutatásokat adnak az úgynevezett teljes tartalomra irányuló megközelítéssel kapcsolatban; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy más lényeges szakpolitikai területeken is vonja le a megfelelı következtetéseket ezekbıl a döntésekbıl annak érdekében, hogy összhangba hozza az uniós politikát ezekkel a döntésekkel;
1 2
Az Európai Szabadalmi Hivatal Bıvített Fellebbezési Tanácsának 2008. november 25-i G 2/06. számú („WARF”) határozata és az EB C–34/10. sz. (Greenpeace kontra Brüstle) ügyben hozott ítélete. HL L 227. E, 2006.11.9., 440. o. 288
7.
felszólítja a Bizottságot, hogy soron következı jelentésében foglalkozzon a növénynemesítési módszerek szabadalmi oltalom alá helyezésének lehetséges következményeivel és a nemesítési ágazatra, a mezıgazdaságra, az élelmiszeriparra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásaival;
8.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a növény- és állatnemesítésre vonatkozó szabadalmi jogszabályaiban az EU továbbra is átfogó mentességet biztosítson a nemesítık számára;
9.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európai Szabadalmi Hivatalnak.
289
P7_TA-PROV(2012)0203 A tengeri kalózkodás Az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalása a tengeri kalózkodásról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió integrált tengerpolitikájáról szóló, 2008. május 20-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a tengeri kalózkodásról szóló állásfoglalásaira, különösen a tengeri kalózkodásról szóló 2008. október 23-i állásfoglalására2 és a Szomália partjainál elkövetett kalóztámadásokkal kapcsolatos politikai megoldásról szóló 2009. november 26-i állásfoglalására3,
–
tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. december 10-i Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS),
–
tekintettel a tengeri hajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdésérıl szóló 1988-as ENSZ-egyezményre,
–
tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szomáliai helyzetrıl szóló határozataira, és különösen a 2012. február 22-i 2036 (2012) sz. határozatra,
–
tekintettel a Tanácsnak az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1816 (2008) sz. határozatának támogatását célzó európai uniós katonai koordinációs fellépésrıl (EU NAVCO) szóló, 2008. szeptember 19-i 2008/749/KKBP közös fellépésére,
–
tekintettel a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentésre, azok megelızésére és visszaszorítására irányuló európai uniós katonai mőveletrıl (EU NAVFOR ATALANTA) szóló 2008. november 10-i 2008/851/KKBP tanácsi együttes fellépésre, és az azt módosító 2010/766/KKBP tanácsi határozatra;
–
tekintettel az EU NAVFOR ATALANTA mandátumának 2014. decemberig történı meghosszabbításáról és a mőveleti terület kiterjesztésérıl szóló 2012. március 23-i tanácsi határozatra,
–
tekintettel a Tanács 2010. február 15-i 2010/96/KKBP határozatára és a Tanács az Európai Uniónak a szomáliai biztonsági erık kiképzéséhez hozzájáruló katonai missziójáról (EUTM Szomália) szóló 2010. március 31-i 2010/197/KKBP határozatára,
–
tekintettel a Tanács regionális tengeri kapacitásépítésre (RMBC) irányuló küldetésére vonatkozó, a Tanács által 2011. december 16-án jóváhagyott válságkezelési koncepcióra, mely katonai szakértelmet is magában foglaló, elıkészítés alatt álló polgári KBVP-misszió,
–
tekintettel az északkelet-afrikai térségre vonatkozó, a Tanács által 2011. november 14-én elfogadott stratégiai keretre, melynek célja, hogy iránymutatással szolgáljon a régióbeli
1 2 3
HL C 279 E., 2009.11.19., 30. o. HL L 15 E., 2010.1.21., 61. o. HL C 285 E., 2010.10.21., 59. o.
290
európai uniós fellépéshez, –
tekintettel a 2008. június 9-én Dzsibutiban aláírt, hatalommegosztásról szóló megállapodásra, melynek célja a széles alapokon nyugvó nemzeti megbékélés kezdeményezése, továbbá a béke biztosítására, az országban történı megbékélés megvalósítására és a központi államhatalom visszaállítására képes erıs és széles részvétellel bíró politikai szövetség megteremtése,
–
tekintettel a 2012. február 23-án megtartott, Szomáliáról szóló londoni konferencia következtetéseire,
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A.
mivel a tengeri szállítás Európa története során a gazdasági növekedés és jólét egyik kulcsfontosságú eleme volt, és mivel a világkereskedelemben az áruk 80%-át tengereken szállítják; mivel a kalózkodás fenyegetést jelent a nemzetközi biztonságra és a regionális stabilitásra nézve, és a kalózkodás, illetve annak alapvetı okai elleni küzdelem az uniós fellépés egyik kiemelt célja;
B.
mivel a kalózkodás nemzetközi bőncselekménynek tekintendı; mivel a tengeri kalózkodás és a fegyveres rablás az ENSZ Tengerjogi Egyezménye által biztosított átfogó jogi keretrendszeren belüli, összehangolt választ tesz szükségessé, mivel az Egyezmény 100. cikke értelmében minden állam feladata, hogy együttmőködjön a kalózkodás visszaszorítása érdekében;
C.
mivel a nyílt tengereken folytatott kalózkodás problémája továbbra is megoldatlan – bár a múlt év folyamán elsısorban az ATALANTA mőveletnek és a katonai és magán hajóvédelmi különítmények bevetésének köszönhetıen jelentısen csökkent a sikerrel végrehajtott támadások száma; mivel a nyílt tengereken folytatott kalózkodás problémája sebesen terjed az Indiai-óceán nyugati részén, különösen Szomália és Északkelet-Afrika partvidékén, de egyéb területeken is, így Délkelet-Ázsiában és Nyugat-Afrikában, egyre nagyobb fenyegetést jelentve mind az emberi élet, mind a tengerészek és egyéb személyek biztonsága, valamint a regionális fejlıdés és stabilitás, a tengeri környezet, a világkereskedelem, a tengeri szállítás és a hajózás minden formája, ezen belül a halászhajók és a humanitárius segélyszállítmányok vonatkozásában;
D.
mivel a Tanács az EU NAVFOR ATALANTA kalózkodás elleni uniós mővelet mandátumának 2014. decemberig történı meghosszabbításáról határozott, hogy eseti alapon hozzájáruljon az Élelmezési Világprogram (WFP) a lakóhelyét elhagyni kényszerült szomáliai személyeknek élelmiszersegélyt juttató hajói védelméhez, az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) részére szállító hajók védelméhez, a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentéshez, azok megelızéséhez és visszaszorításához, valamint a szomáliai partok mentén folytatott veszélyeztetett tengeri szállítás védelméhez; mivel az EU NAVFOR ATLANTA emellett hozzájárul a Szomália partjainál folytatott halászati tevékenységek ellenırzéséhez;
E.
mivel minden évben 10 000 európai hajó halad át veszélyes tengeri területeken, és ezért a kalózkodás az emberi életet és biztonságot veszélyeztetı aspektusain kívül gazdasági problémát is jelent, mivel fenyegeti a nemzetközi tengeri kereskedelmi vonalak biztonságát és jelentıs negatív hatással van a nemzetközi kereskedelemre;
F.
mivel a hajók elleni támadási kísérletek száma egyre nı; mivel 2011-es jelentések szerint 291
28 hajó-eltérítésre került sor, 470 tengerészt raboltak el, 15 tengerészt meggyilkoltak és jelenleg több mint 7 hajóért követelnek váltságdíjat, továbbá körülbelül 191 tengerészét tartanak fogva túszként Szomáliában rettenetes és embertelen körülmények között, s a fogva tartás idıtartama növekvı tendenciát mutat; G.
mivel a kalózok folyamatosan a változó helyzethez igazítják taktikájukat és módszereiket, és mőködési területüket nagyobb mérető, eltérített hajók ún. anyahajóként való használata révén kiterjesztették;
H.
mivel a jelenlegi szomáliai instabilitás a kalózkodás problémájának egyik eredıje, illetve ahhoz hozzájárul, továbbá mivel a kalózkodást egyes szomáliai lakosok továbbra is jövedelmezı tevékenységnek, a jövedelemszerzés járható útjának tartják;
I.
mivel a kalózkodás elleni küzdelem pusztán katonai eszközökkel nem nyerhetı meg, hanem fıleg azon múlik, hogy milyen mértékben sikerül Szomáliában elısegíteni a békét, a fejlıdést és az államszervezet kiépítését;
J.
mivel a szomáliai biztonsági és katonai helyzet továbbra is veszélyes és kiszámíthatatlan; mivel az Afrikai Unió AMISOM missziója visszaszorította az al-Sabáb iszlám milíciát, és a közelmúltban 100 további katonát vetett be Baidoában; mivel Kenya a közelmúltban katonai erıkkel közbelépett Szomália déli és középsı részén, de képtelen volt végérvényesen legyızni az al-Sabábot; mivel az etióp honvédelmi erık 2012 februárjában közbeléptek a hiraani és a Bay régióban; mivel a Human Rights Watch jelentést tett közzé az etióp erık és az átmeneti szövetségi kormányhoz hő milícia által elkövetett emberi jogi jogsértésekrıl, kínzásokról, önkényes fogvatartásokról, statáriális kivégzésekrıl és a polgárok elleni törvényellenes megtorló intézkedésekrıl; mivel a szomszédos Eritreát az ENSZ szankciókat felügyelı csoportja azzal vádolja, hogy fegyvereket, kiképzést és pénzügyi támogatást biztosít az al-Sabáb számára, és ezzel megsérti az ENSZ által kihirdetett fegyverembargót;
K.
mivel az EMSA-nak olyan eszközök és adatok állnak rendelkezésére, amelyek segíthetik az ATLANTA EU NAVFOR mőveletet abban, hogy a területen növelje a hajók és tengerészek biztonságát;
K. L.
mivel a kalózkodás az egész régióra negatív hatással van, ahol a halászati mőveleteket számos kétoldalú és többoldalú halászati megállapodás szabályozza, és ahol a halászati mőveletek veszélyes vállalkozássá váltak, és nem csupán a pl. az EU és a Seychelle Köztársaság között létrejött halászati partnerségi megállapodás alapján a Seychelleszigetek vizein halászó uniós hajók, hanem a helyi halászok számára is, akik uniós ágazati támogatásban részesülnek, és ezért szociális felelısséget is magukra vállalnak;
M.
mivel az EU világszinten Szomália legfıbb fejlesztési segélyezıje, mivel az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül a 2008 és 2013 közötti idıszak vonatkozásában eddig összesen 215,4 millió eurót irányzott elı erre a célra; mivel a támogatás fı célja, hogy az embereket kiemelje a szegénységbıl és önfenntartó gazdasági növekedést indítson el, valamint hogy hosszú távú megoldást kínáljon az ország stabilitásának megteremtéséhez oly módon, hogy a kormányzás, a jogállamiság, az oktatás javítását, a gazdasági növekedés fokozását, valamint a nem kiemelt ágazatok (egészségügy, környezet, vízügy, hulladékszállítás) támogatását célzó projektek finanszírozása révén a kalózkodás okait kezeli; mivel az EFA keretében a 2011 és 2013 közötti idıszak vonatkozásában további 175 millió euró összegő támogatás lett elérhetıvé annak érdekében, hogy az EU megerısíthesse kötelezettségvállalását, és a fent említett területeken folytatott 292
tevékenységeket támogathasson; mivel ezeket a célkitőzéseket jól mőködı szomáliai állami szervek közremőködése nélkül nem lehet megvalósítani; N.
mivel Északkelet-Afrikát és különösen Szomáliát a szárazság miatt súlyos éhínség sújtotta, aminek következtében a térségben több mint 12 millió, Szomáliában pedig több mint 7,5 millió embert érintı humanitárius válsághelyzet alakult ki; mivel az éhínség sokak, és különösen sok gyermek halálát okozta, és mivel tömeges kivándorlás indult meg a szomszédos Kenya és Etiópia felé; mivel az Európai Bizottság a 2009. évi 9 millió euróról 2008-ban 46 millió euróra emelte a humanitárius segélyek összegét, azonban azóta 2010ben már csak 35 millió, 2011-ben pedig csak 30 millió eurónyi segélyt folyósított; mivel az Európai Bizottság csak a 2011 nyarán bekövetkezett súlyos szárazságot követıen emelte fel a humanitárius segély összegét 77 millió euróra;
O.
mivel a tengeri kalózkodás leküzdését célzó hatékony megközelítést egy olyan, szélesebb körő és átfogó stratégiával kell kiegészíteni, amely arra irányul, hogy kiemelje Szomáliát és Északkelet-Afrika egész régióját a szegénységbıl, és véget vessen az állam kudarcának, mivel Szomáliának legalább egy része gazdasági hasznot húz a kalózkodásból és a beszedett váltságdíjakból;
P.
mivel míg az EU-nak a kalózkodás felszámolására irányuló erıfeszítései sikerrel jártak az Élelmezési Világprogram (WFP) és az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) keretében végrehajtott szállítások védelme tekintetében, a katonai erık megfelelı szintjének biztosítása a kötelezettségvállalások fenntartását teszi szükségessé, és a jövıben az a veszély fenyeget, hogy ezen erıfeszítéseket aláássa a hadihajók hiánya;
Q.
mivel számos tagállam jelenleg alakítja ki saját szabályait a kereskedelmi hajók fegyveres ırökkel való ellátása vonatkozásában;
1.
ismételten súlyos aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Szomália számára segélyt szállító nemzetközi és az uniós halász-, kereskedelmi és személyszállító hajók elleni, az Indiai-óceánon az afrikai partok közelében, különösen Szomália és ÉszakkeletAfrika partjai mentén elkövetett kalózkodás és fegyveres rablás veszélye folyamatosan nı;
2.
felhívja a fıképviselıt és a tagállamokat, hogy sürgısen fontolják meg a jelenleg túszként fogvatartott 191 tengerész kiszabadításának lehetıségeit, s ezáltal vessenek véget hosszan tartó és felháborító fogságuknak, és tegyék lehetıvé, hogy e tengerészek hazatérjenek, s ezzel egy idıben foglalják vissza az eltérített hajókat is;
3.
üdvözli az EU NAVFOR ATALANTA mővelet által a tengeri biztonság Szomália partjainál való megvalósításához az Élelmezési Világprogram által bérelt, Szomália számára segélyt szállító hajók és egyéb veszélyeztetett hajók védelme, valamint a Szomália partjainál folytatott kalóztámadásoktól és fegyveres rablásoktól való elrettentés, azok megelızése és visszaszorítása révén nyújtott hozzájárulást;
4.
üdvözli az EU NAVFOR ATALANTA mandátumának 2014. decemberig történı meghosszabbításáról és a mőveleti terület kiterjesztésérıl szóló 2012. március 23-i tanácsi határozatot;
5.
sajnálattal tölti el, hogy a tagállamok által az EU NAVFOR ATALANTA mővelet rendelkezésére bocsátott hajók száma mindössze 2-3-ra csökkent 2012 elején, és ezért a tagállamokhoz fordul, hogy küldjenek több haditengerészeti erıt az ATALANTA mővelet sikerének lehetıvé tétele érdekében; 293
6.
még nagyobb koordinációra szólít fel a SHADE-mechanizmus keretein belül az EU, a NATO és a régióban három kalózellenes tengeri küldetés (EU NAVFOR, CTF150/151 és TF508 a NATO Óceán pajzs elnevezéső hadmőveletén belül), valamint a különbözı nemzetközi tengeri erık között az erıfeszítések szükségtelen megkettızésének megelızésére, mivel mindkét szervezet, az EU és a NATO is vonatkozó döntéshozatali autonómiájuk alapján ugyanazon területen mőködik, ugyanazon érdekei vannak és nagyjából azonos európai nemzeteket fognak össze;
7.
határozottan sürgeti a fıképviselıt, hogy hívjon fel Szomáliában és a szélesebb értelemben vett Északkelet-Afrikában tevékenykedı minden nemzetközi szereplık, nevezetesen az EU, a NATO, az USA, az ENSZ és az adott országok közötti nagyobb koordinációra és együttmőködésre, amely eszköz arra, hogy valós és céltudatos, átfogó megközelítés valósuljon meg a kalózkodás elleni harcban, és ami még fontosabb, hogy annak kiváltó okait és következményeit minden szinten kezeljék;
8.
hangsúlyozza ugyanakkor, hogy Északkelet-Afrika szélesebb értelemben vett régiójában fokozni kell a stratégiai koordinációt az EU-NAVFOR ATALANTA, az EUTM Szomália, valamint más KBVP-fellépések között (pl az RMCB, amint elindítják); üdvözli e tekintetben a 2012. március 23-i tanácsi határozatot, amely aktiválta a közös biztonsági és védelmi politika (KBVP) Északkelet-Afrikában megvalósított küldetéseit támogató uniós mőveleti központot; e tekintetben felszólít az EU NAVFOR ATALANTA és az EUTM Szomália jelenlegi irányítási rendelkezéseinek felülvizsgálatára;
9.
üdvözli a Szomáliáról szóló, 2012. február 23-i londoni konferenciát, amely megmutatta a nemzetközi közösség kalózkodás eltörlésére irányuló eltökéltségét, és kéri, hogy fejlesszék fokozottabban a kalózkodásban résztvevık üldözését és a fogva tartásukat végzı igazságügyi szervek kapacitását;
10.
hangsúlyozza, hogy a kalózkodás további büntetlensége nem szolgálja az elrettentést; sajnálattal tölti el, hogy a harmadik országokkal (Kenya, Seychelles-szigetek, Mauritius) kötött uniós átadási megállapodások, az elítélt kalózok ügyében a Seychelles-szigetek, és Puntföld, és Szomáliföld szomáliai régiói között létrejött kétoldalú hazatelepítési megállapodások, valamint a különbözı nemzetközi jogi keretek ellenére sok kalózt és más bőnelkövetıket nem vettek ırizetbe, vagy még ha sor is kerül ırizetbe vételükre, gyakran szabadon bocsátják ıket megalapozott bizonyíték vagy az üldözésre irányuló politikai akarat hiányában; megjegyzi továbbá, hogy egyes uniós tagállamok nem rendelkeznek megfelelı büntetıjogi biztosítékokkal a nyílt tengeri kalózkodással szemben;
11.
E tekintetben azonnali és hatékony intézkedésekre szólít fel a kalózkodás tényállásának megvalósításával gyanúsítottak üldözése és megbüntetése érdekében, és sürgeti a harmadik országokat, valamint az uniós tagállamokat, amelyek még nem tettek így, hogy ültessék át nemzeti jogukba az ENSZ tengerjogi egyezményében és a tengeri hajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdésérıl szóló ENSZ-egyezményben megállapított valamennyi rendelkezést a kalózok sérthetetlensége elleni fellépés céljából, valamint felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy folytassa annak vizsgálatát, hogy milyen lehetıségek vannak a bírósági felelısségre vonásra a régió országaiban, illetve hogy dolgozzanak Szomáliában és a régió más államaiban kalózkodás ellen fellépı, különleges hatáskörő bíróságok létrehozásán a szomáliai kalózok bíróság elıtti felelısségre vonásának fenntartható igazságügyi megoldásaként;
12.
tudomásul veszi az ENSZ fıtitkárának a Biztonsági Tanácshoz intézett ajánlásait a gyanúsított kalózok elfogásának és büntetıjogi felelısségre vonásának megkönnyítésére; 294
hangsúlyozza ugyanakkor, hogy szükség van a helyi bíróságok által lefolytatott tisztességes és hatékony perek, valamint a regionális létesítményekben a büntetésvégrehajtás humánus és biztonságos jellegének biztosítására; 13.
sürgeti a tagállamokat, hogy az Europollal és az INTERPOL-lal együttmőködve folytassanak nyomozást a pénzmozgások ügyében, és derítsék fel azokat, valamint kobozzák el a kalózoknak váltságdíjként kifizetett pénzeket, mivel vannak arra utaló jelek, hogy ez a pénz világszerte bankszámlákra vándorolhat, köztük európai bankokba is; emellett sürgeti, hogy azonosítsák és számolják fel azon szervezett bőnözıi hálózatokat, amelyek lefölözik az ilyen cselekmények hasznát; felhívja a Tanácsot, hogy könnyítse meg az EU NAVFOR együttmőködését mind az Europollal, mind az Interpollal;
14.
ösztönzi az EU NAVFOR, a NATO és a koalíciós tengeri erıket (CMF), hogy hatékonyan kezeljék a kalózoknak áldozatul esett kereskedelmi hajók anyahajókként történı elterjedtebb használatát, amely fejlemény jelentısen megnöveli a kalózok mőveleti képességét, és amely lehetıvé teszi számukra, hogy nagyobb erıvel, eltökéltséggel és rugalmassággal indítsák támadásaikat az egész Indiai-óceánon;
15.
hangsúlyozza, hogy az ESMA-nak szükség esetén folytatnia kell az együttmőködést az EU NAVFOR ATALANTA-val azáltal, hogy a mőveletet a lobogó szerinti állam jóváhagyását követıen ellátja részletes LRIT adatokkal, és a területen áthaladó EU-lobogó alatt hajózó hajók mőholdas képeivel; ennek érdekében ösztönzi a tagállamokat, hogy engedélyezzék az ügynökségnek, hogy ezen adatokat és információkat bocsássák az EU NAVFOR mővelet rendelkezésére;
16.
úgy véli, hogy tekintettel a kalózkodás proliferációjára, a kalózkodással kapcsolatos fenyegetéseknek kitett tengeri utazókat képzésben kellene részesíteni önvédelmük erısítése céljából; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a szállító cégek tartsák magukat a „Szomáliában tevékenykedı kalózokkal szembeni védelemre vonatkozó legjobb irányítási gyakorlatokhoz” (BMP4) és azokat maradéktalanul alkalmazzák, amelyek elegendı információt nyújtanak minden résztvevı félnek arról, hogyan segítsék a hajókat Szomália partjainál kalóztámadások elkerülésében, elriasztásában vagy késleltetésében; megismétli azon felszólítását, hogy a területen mőködı minden hajó jelentkezzen be az adott tengerbiztonsági koordinációs testületnél és kövesse az EU NAVFOR ATALANTA ajánlásokat; felhívja a tagállamokat, biztosítsák, hogy minden hajójuk regisztrálva legyen;
17.
sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot az ENSZ-szel és az Afrikai Unióval való együttmőködésben és a Szomáliai Átmeneti Szövetségi Kormány (TFG) által a partjai mentén a kalózkodás elleni fellépéshez történı, a humanitárius segélyhajók védelmét szolgáló nemzetközi segítségnyújtásra irányuló számos kérését követıen, hogy folytassa az együttmőködést Szomália TFG-jével, valamint továbbra is támogassa azt a kalózkodás elleni harcban, állítsa az elkövetıket bíróság elé, és segítse Szomáliát és a régiót kapacitásainak megerısítésében;
18.
üdvözli a Külügyi Tanácsnak az „EUCAP Nestor” regionális tengeri kapacitásépítés (RMCB) elindításáról szóló 2011. december 12-i határozatát, amely a tengeri és igazságszolgáltatási képességek fejlesztését, valamint parti rendıri erık és bírák képzését célozza majd nyolc, Északkelet-Afrikában a Nyugat-Indiai-óceán területén elhelyezkedı országban; felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy tegyenek meg mindent annak biztosítására, hogy az RMCB jövı nyáron megkezdje mőködését e régióban;
19.
elismeri, hogy a képzés a tengeri kapacitásépítés csupán egy része, és ezért felhívja a 295
tagállamokat, hogy nyújtsanak anyagi segítséget a küldetésnek és a régiónak, különös tekintettel a tengeri járırhajókra; 20.
határozottan támogatja a dzsibuti béke- és megbékélési folyamatot; sürgeti a szomáliai helyzet átfogó megközelítését, amely a biztonságot összekapcsolja a fejlıdéssel, a jogállamiság megteremtésével, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásával;
21.
üdvözli a Bizottság azon határozatát, hogy ajánljanak további 100 millió eurós uniós pénzügyi támogatást az afrikai békefenntartási mechanizmuson belül a Szomáliában mőködı Afrikai Unió missziónak (AMISOM), és felszólítja a tagállamokat és a nemzetközi közösséget, hogy segítsenek a béke, a gazdasági fejlıdés elımozdításában, valamint egy stabil demokratikus rezsim Szomáliában történı létrehozásában, ami hosszú távon megkönnyíti a biztonságot és a kalózkodás elleni harcot; üdvözli egy uniós különleges képviselı Északkelet-Afrika területére történı kinevezését;
22.
aggodalommal tölti el az északkelet-afrikai egyre romló humanitárius helyzet, és felszólítja a nemzetközi közösséget, és különösen az EU-t, hogy növelje az arra rászorulóknak nyújtott humanitárius segítséget az egyre növekvı humanitárius szükségletek kielégítése és a helyzet minden további romlásának megelızése érdekében;
23.
megismétli, hogy bármely, kalózkodás elleni stratégiának figyelembe kell vennie, hogy a kalózkodás törvénytelen gazdasági érdekeket szolgál, valamint hogy minden olyan ösztönzınek, amely arra irányul, hogy a szomáliai népesség felhagyjon a kalózkodással, a fiatalok foglalkoztatását kell középpontba állítania, illetve arra kell törekednie, hogy a helyi lakosságnak olyan, alternatív megélhetési módokat biztosítson, amelyek révén megfelelıen fenn tudják tartaniuk magukat;
24.
üdvözli az EU Marsic projektjét, amely a stabilitási eszköz „kritikus tengeri útvonalak programja” alatt fut azzal a céllal, hogy növelje a tengeri biztonságot a Nyugat-Indiaióceánon és az Ádeni-öbölben információmegosztás és kapacitásépítés révén, kiemelve a régió országai közötti regionális együttmőködést; a projekt 2013-on túli meghosszabbítására számít;
25.
ösztönzi a kelet- és dél-afrikai, valamint az indiai-óceáni régiós országok kalózellenes kezdeményezéseit, mint például az új MASE (tengeri és biztonsági program) kalózellenes projektet, amely 2 millió euró induló támogatást kapott az EU-tól; üdvözli a Bizottság által finanszírozott projektek és a KBVP-n belüli RMCB-küldetés tervezett komplementaritását;
26.
megismétli, hogy a part menti kalózkodás Szomáliában a jogállamiság hiányának kiterjesztése ebben az országban, és ezért a nemzetközi közösségnek biztosítania kell a szükséges technikai és pénzügyi támogatást a TFG számára a kapacitásfejlesztéséhez, hogy ellenırzést gyakorolhasson felségvizei, és – a nemzetközi jognak megfelelıen – kizárólagos gazdasági zónája feletti;
27.
üdvözli az ENSZ-nek a szomáliai partoknál elkövetett kalózkodással foglalkozó kapcsolattartó csoportjának munkáját, amely példátlan fórum az érintett államok, illetve az összes nemzetközi szervezet közti nemzetközi együttmőködés szintjének és minıségének e területen történı növelésére;
28.
üdvözli az IMO-val folytatott szoros együttmőködést a tengeri kapacitásépítés területén, valamint az EU-IMO stratégiai partnerség lezárására irányuló munkát az Északkelet-Afrika 296
szélesebb értelemben vett régiójában zajló kalózkodással szembeni fellépés céljából; 29.
hangsúlyozza, hogy a fegyveres magánırök alkalmazása olyan intézkedés, amely nem helyettesítheti a többrétő kalózfenyegetés szükséges átfogó megoldását; figyelembe veszi, hogy egyes tagállamok vonatkozó jogszabályokat vezettek be; ebben az összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy végezzék el a szükséges biztonsági intézkedéseket a fedélzeten, ha az lehetséges, a Tanácsot és a Bizottságot pedig arra szólítja fel, hogy dolgozzanak azért, hogy alakuljon ki uniós álláspont a fedélzeten foglalkoztatott hivatalos fegyveres személyzet alkalmazása kapcsán az IMO iránymutatások e tekintetben történı jó végrehajtása érdekében;
30.
tudomásul veszi, hogy a nyílt tengeren a nemzetközi jog szerint minden esetben, a kalózkodás elleni harc során hozott intézkedéseket beleértve, a lobogó szerinti állam nemzeti joghatósága érvényesül az érintett hajók tekintetében, valamint a fedélzeten alkalmazott katonai személyzet vonatkozásában; emellett megjegyzi, hogy a lobogó szerinti állam hatóságain kívül más a hajót még vizsgálati intézkedésként sem foghatja el vagy tarthatja vissza;
31.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Afrikai Unió, az ENSZ és a Kormányközi Fejlesztési Hatóság (IGAD) fıtitkárának, a szomáliai átmeneti szövetségi kormány elnökének és a Pánafrikai Parlamentnek.
297
P7_TA-PROV(2012)0204 A megválaszolatlan írásbeli kérdések bizottsági vizsgálata (az eljárási szabályzat 117. cikke (3) bekezdésének értelmezése) Az Európai Parlament 2012. május 10-i határozata a megválaszolatlan írásbeli kérdések bizottsági vizsgálatáról (az eljárási szabályzat 117. cikke (3) bekezdésének értelmezése) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság elnökének 2012. április 27-i levelére,
–
tekintettel eljárási szabályzatának 211. cikkére,
1.
úgy határoz, hogy a 117. cikk (3) bekezdéséhez az alábbi értelmezést csatolja: „Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság elnöke a 193. cikk (1) bekezdése alapján jogosult összehívni az adott bizottság ülését, a jó munkaszervezés lehetıvé tétele érdekében jogosult arra is, hogy határozzon az általa összehívott ülés napirendjének tervezetérıl. Ezen elıjoga nem befolyásolja a 117. cikk (3) bekezdésében elıírt azon kötelezettségét, hogy az írásbeli választ igénylı kérdést szerzıjének kérésére felvegye a bizottság következı ülésének napirendtervezetébe. Mindazonáltal az elnöknek mérlegelési jogkörén belül joga van ahhoz, hogy a politikai prioritásokra tekintettel javaslatot tegyen az ülés munkamenetére és eljárásrendjére (pl. vita nélküli eljárásra esetleg a további ügymenetet érintı határozat elfogadásával, vagy adott esetben ajánlás megfogalmazására a napirendi pont késıbbi ülésre halasztásáról).”
2.
utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.
298
P7_TA-PROV(2012)0205 Az igazakra való emlékezés európai napja létrehozásának támogatása Az Európai Parlament 2012. május 10-i nyilatkozata az igazakra való emlékezés európai napja létrehozásának támogatásáról Az Európai Parlament, –
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkére,
A.
emlékeztetve a néhai Moshe Bejski által kezdeményezett jeruzsálemi Igazak Kertjének morális jelentıségére, amely a Holocaust alatt a zsidókat segítı személyeknek adózik tisztelettel;
B.
emlékeztetve azon intézményekre, amelyek bármilyen (például az örményországi, boszniai, kambodzsai és ruandai) népirtás vagy tömegmészárlás, illetve a XX. és XXI. században elkövetett egyéb emberiség elleni bőncselekmények során emberéleteket mentı személyek elıtt tisztelegnek;
C.
emlékeztetve mindazokra, akik a náci és a kommunista totalitarianizmus alatt védelmezték az emberi méltóságot;
D.
mivel a jóra való emlékezés alapvetıen fontos az európai integrációs folyamat szempontjából, minthogy a fiatalabb generációkat arra tanítja, hogy mindenki mindenkor dönthet úgy, hogy segít másokon és védelmébe veszi az emberi méltóságot, valamint arra, hogy a közintézményeknek kötelességük a győlöletbıl üldözötteket megvédı személyek által mutatott példára ráirányítani a figyelmet;
1.
támogatja a vezetı polgárok által tett, arra irányuló felhívást, hogy március 6-át jelöljék ki az igazakra való emlékezés európai napjának, hogy emléket állítson az emberiség elleni bőncselekményekkel és a totalitarianizmussal szemben személyes felelısség vállalásával fellépı személyeknek;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a nyilatkozatot az aláírók nevével1 együtt az Unió külés biztonságpolitikai fıképviselıjének, a Bizottságnak, a Tanácsnak és tagállamok parlamentjeinek.
1
Az aláírók listája a 2012. május 10-i jegyzıkönyv 1. mellékletében jelent meg (P7_PVPROV(2012)05-10(ANN1)). 299
