2010 - 2011
EURÓPAI PARLAMENT
ELFOGADOTT SZÖVEGEK II. rész 2010. május 5. szerdai ülés
P7_TA-PROV(2010)05-05
HU
IDEIGLENES VÁLTOZAT
Egyesülve a sokféleségben
PE 440.543
HU
TARTALOM A PARLAMENT ÁLTAL ELFOGADOTT SZÖVEGEK
P7_TA-PROV(2010)0122 Hordozható nyomástartó berendezések ***I (A7-0101/2010 - Elıadó: Brian Simpson) Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a hordozható nyomástartó berendezésekrıl (COM(2009)0482 – C7-0161/2009 – 2009/0131(COD)) .................................. 1 P7_TA-PROV(2010)0123 Légi közlekedési biztonsági díjak ***I (A7-0035/2010 - Elıadó: Jörg Leichtfried) Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a légiközlekedés-védelmi díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0217 – C7-0038/2009 – 2009/0063(COD)) ........................................................... 66 P7_TA-PROV(2010)0124 A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások ***I (A7-0030/2010 - Elıadó: Brian Simpson) Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatáról (átdolgozás) (COM(2009)0391 – C7-0111/2009 – 2009/0110(COD)) ............................................................................................ 84 P7_TA-PROV(2010)0125 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések bizonyos követelmények egyszerősítése és a pénzügyi irányítással kapcsolatos bizonyos rendelkezések tekintetében ***I (A7-0055/2010 - Elıadó: Evgeni Kirilov) Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerősítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0384 – C7-0003/2010 – 2009/0107(COD)) ......................................................... 128 P7_TA-PROV(2010)0126 Áttérés a Lisszaboni Szerzıdésre: a függıben lévı jogalkotási javaslatok vizsgálata (B7-0221/2010) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól (COM(2009)0665) – „győjtıjavaslat”...................................................................... 150
PE 440.543\ I
HU
P7_TA-PROV(2010)0127 A jogalkotási felhatalmazás hatásköre (A7-0110/2010 - Elıadó: Szájer József) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a jogalkotási felhatalmazás hatáskörérıl (2010/2021(INI)) .................................................................................................. 156 P7_TA-PROV(2010)0128 Javaslatok és stratégiai célkitőzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedı idıszakra (A7-0114/2010 - Elıadó: Peter van Dalen) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-ig terjedı idıszakra szóló tengeri szállítási politikájára vonatkozó javaslatokról és stratégiai célkitőzésekrıl (2009/2095(INI)).............................................................................................. 162 P7_TA-PROV(2010)0129 Europeana – következı lépések (A7-0028/2010 - Elıadó: Helga Trüpel) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Europeana: a fejlesztés következı szakasza (2009/2158(INI))........................................................................................................ 170 P7_TA-PROV(2010)0130 Az állatjóllétért 2006 és 2010 között folytatott cselekvési terv értékelése és elemzése (A7-0053/2010 - Elıadó: Marit Paulsen) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a 2006–2010-es idıszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékelésérıl és elemzésérıl (2009/2202(INI)) ................................ 181 P7_TA-PROV(2010)0131 Uniós mezıgazdaság és éghajlatváltozás (A7-0060/2010 - Elıadó: Stéphane Le Foll) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az EU mezıgazdaságáról és az éghajlatváltozásról (2009/2157(INI))........................................................................................ 191 P7_TA-PROV(2010)0132 Gazdálkodás a hátrányos természeti adottságokkal rendelkezı területeken: állapotfelmérés (A7-0056/2010 - Elıadó: Herbert Dorfmann) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Mezıgazdaság természeti hátrányokkal sújtott területeken: különleges vizsgálat (2009/2156(INI)) ................................ 201 P7_TA-PROV(2010)0133 Új digitális menetrend Európa számára: 2015.eu (A7-0066/2010 - Elıadó: Pilar del Castillo Vera) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu (2009/2225(INI)) ............................................................................. 207 P7_TA-PROV(2010)0134 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Bizottság (A7-0099/2010 - Elıadó: Bogusław Liberadzki) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ........................................ 219
II /PE 440.543
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ................... 222 3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ................... 224 4. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ................... 227 5. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ................... 230 6. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ........................................................... 232 7. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és a végrehajtó ügynökségek (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) ................... 235 P7_TA-PROV(2010)0135 2008. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, a 7., 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) (A7-0063/2010 - Elıadó: Inés Ayala Sender) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC))...................................................................................................................... 292 2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) ....................................... 295 3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) ............................. 297 P7_TA-PROV(2010)0136 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Európai Parlament (A7-0095/2010 - Elıadó: Bart Staes) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, I. szakasz – Európai Parlament (C7-0173/2009 – 2009/2069(DEC)) .......................................................... 307 2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (C7-0173/2009 – 2009/2069(DEC)) ......................................................................................... 309 P7_TA-PROV(2010)0137 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Gazdasági és Szociális Bizottság (A7-0080/2010 - Elıadó: Ryszard Czarnecki) PE 440.543\ III
HU
1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (C7-0177/2009 – 2009/2073(DEC)) ................... 334 2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (C7-0177/2009 – 2009/2073(DEC)).......................................................... 336 P7_TA-PROV(2010)0138 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Régiók Bizottsága (A7-0082/2010 - Elıadó: Ryszard Czarnecki) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (C7-0178/2009 – 2009/2074(DEC))........................................... 339 2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (C7-0178/2009 – 2009/2074(DEC)) ......................................................................................... 341 P7_TA-PROV(2010)0139 2008. évi mentesítés: az ügynökségek teljesítménye, pénzügyi irányítása és ellenırzése (A7-0074/2010 - Elıadó: Véronique Mathieu) Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a 2008-as mentesítésrıl: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenırzése (2010/2007(INI)).................... 344 P7_TA-PROV(2010)0140 2008. évi mentesítés: Európai Rendırakadémia (A7-0075/2010 - Elıadó: Véronique Mathieu) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (C70198/2009 – 2009/2127(DEC))................................................................................................. 350 2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0198/2009 – 2009/2127(DEC)) ......... 352 3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Rendırakadémia 2008as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel (C7-0198/2009 – 2009/2127(DEC)).......... 353 P7_TA-PROV(2010)0141 A Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia (A7-0111/2010 - Elıadó: José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról (2009/2213(INI)) ................................................. 362 P7_TA-PROV(2010)0142 A 2010. május 5-én rendezendı közelgı EU–Kanada csúcstalálkozó (B7-0233 és 0234/2010) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a 2010. május 5-én rendezendı közelgı EU–Kanada csúcstalálkozóról..................................................................................... 374
IV /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0143 SWIFT (B7-0243/2010) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásáról.................................................................................................................................. 377 P7_TA-PROV(2010)0144 Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) (B7-0244/2010) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az utasnyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésérıl az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Kanadával .................................................................................. 383 P7_TA-PROV(2010)0145 A cianidos bányászati technológiák általános betiltása az Európai Unióban (B7-0238, 0239, 0240 és 0241/2010) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a cianidos bányászati technológiák általános betiltásáról az Európai Unióban ................................................................................. 389 P7_TA-PROV(2010)0146 A mellrák elleni küzdelem az Európai Unióban (P7_DCL(2009)0071) Az Európai Parlament 2010. május 5-i nyilatkozata a mellrák elleni küzdelemrıl az Európai Unióban ....................................................................................................................... 393
PE 440.543\ V
HU
P7_TA-PROV(2010)0122 Hordozható nyomástartó berendezések ***I Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a hordozható nyomástartó berendezésekrıl (COM(2009)0482 – C7-0161/2009 – 2009/0131(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0482),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 71. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0161/2009),
–
tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól ”címő bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
–
tekintettel az EU mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 91. cikkére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,
–
a Régiók Bizottságával történt konzultációt követıen,
–
tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
–
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0101/2010),
1.
jóváhagyja a Bizottság módosított javaslatát;
2.
tudomásul veszi az ezen jogalkotási állásfoglalás-tervezethez csatolt nyilatkozatot;
3.
felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
4.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE 440.543\ 1
HU
P7_TC1-COD(2009)0131 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra a hordozható nyomástartó berendezésekrıl és a 76/767/EGK, 84/525/EGK, 84/526/EGK, 84/527/EGK és a 1999/36/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezésérıl szóló 2010/.../EU európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadására tekintettel (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 91. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében2,
1 2
2010. február 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2010. május 5-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács …-i határozata..
2 /PE 440.543
HU
mivel: (1)
A hordozható nyomástartó berendezésekrıl szóló, 1999. április 29-i 1999/36/EK tanácsi irányelv1 elfogadása az elsı lépést jelentette a hordozható nyomástartó berendezések szállításbiztonságának elımozdítása érdekében, és egyúttal a hordozható nyomástartó berendezések szabad mozgását is biztosította az egységes szállítási piacon.
(2)
A szállításbiztonság területén bekövetkezett fejlemények fényében az 1999/36/EK irányelv egyes technikai rendelkezései korszerősítésre szorulnak.
(3)
A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv2 a veszélyes áruknak az Unió területén megvalósuló közúti, vasúti és belvízi szállítására alkalmazandó feltételek harmonizálása érdekében egyes nemzetközi megállapodások rendelkezéseinek alkalmazását az országhatárokon belüli szállításra is kiterjesztette.
(4)
Ennek megfelelıen a jogi szabályozásban fennálló ellentmondások kiküszöbölése érdekében az 1999/36/EK irányelv rendelkezéseit – különösen a hordozható nyomástartó
berendezések
megfelelıségértékelésük
és
megfelelıségére a
vonatkozó
megfelelıségértékelésükre
követelmények,
vonatkozó
eljárások
tekintetében – indokolt megfelelıen korszerősíteni.
1 2
HL L 138., 1999.6.1., 20. o. HL L 260., 2008.9.30., 13. o. PE 440.543\ 3
HU
(5)
A veszélyes áruk szárazföldi szállítására jóváhagyott hordozható nyomástartó berendezések biztonságának fokozása és szabad mozgásának biztosítása érdekében, egyaránt ideértve a szóban forgó hordozható nyomástartó berendezések Unión belüli forgalomba hozatalát, forgalmazását és használatát, részletesen szabályozni kell a különbözı üzemeltetık kötelezettségeit és az érintett berendezésekkel szemben támasztott követelményeket.
(6)
A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszerérıl szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK
európai
keretrendszert
állapít
parlamenti meg
a
és
tanácsi határozat1
termékek
forgalmazására
általános
horizontális
vonatkozó
feltételek
harmonizálása céljából elfogadandó jogi aktusok számára. A termékek szabad mozgására
vonatkozó
szabályok
harmonizálásával
kapcsolatos
célkitőzésnek
megfelelıen a hordozható nyomástartó berendezések ágazatára ezt a keretrendszert indokolt értelemszerően alkalmazni. (7)
A tagállamok és harmadik országok között megvalósított szállítási mőveletek akadályozásának elkerülése érdekében ezt az irányelvet nem indokolt alkalmazni a kizárólag az Unió területe és harmadik országok területe közötti veszélyesáru-szállítás céljából használt hordozható nyomástartó berendezésekre.
1
HL L 218., 2008.8.13., 82. o.
4 /PE 440.543
HU
(8)
A szállítás biztonsága és a hordozható nyomástartó berendezések szabad mozgásának biztosítása érdekében a különbözı gazdasági szereplık kötelezettségeit – köztük a hordozható
nyomástartó
berendezések
tulajdonosainak
és
üzemeltetıinek
kötelezettségeit is – egyértelmően meg kell határozni. (9)
A gazdasági szereplıknek az értékesítési láncban elfoglalt helyük alapján indokolt felelısséget viselniük azért, hogy a hordozható nyomástartó berendezések megfeleljenek a biztonságra és a piacra jutásra vonatkozó szabályoknak.
(10)
Az új hordozható nyomástartó berendezések biztonságosságának igazolása érdekében az új hordozható nyomástartó berendezéseknek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben foglalt
mőszaki
követelményeknek
és
ezen
irányelvnek
való
megfelelését
megfelelıségértékelés útján kell kimutatni. (11)
A hordozható nyomástartó berendezésekre vonatkozó biztonsági követelmények folyamatos
teljesülésének
biztosítása
érdekében
a
hordozható
nyomástartó
berendezéseket a 2008/68/EK irányelv mellékleteivel és ezen irányelvvel összhangban idıszakos felülvizsgálatnak, közbensı felülvizsgálatnak és rendkívüli ellenırzéseknek kell alávetni. (12)
A hordozható nyomástartó berendezések szabad mozgásának és használatának biztosítása érdekében a hordozható nyomástartó berendezéseken olyan jelölést kell elhelyezni, amely utal arra, hogy a berendezés megfelel a 2008/68/EK irányelvnek és ezen irányelvnek.
PE 440.543\ 5
HU
(13)
Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a hordozható nyomástartó berendezésekre, amelyeket az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának vonatkozó idıpontja elıtt hoztak forgalomba, és amelyek megfelelıségét nem értékelték újra.
(14)
A korábban az 1999/36/EK irányelv alapján megfelelıségértékelésnek alá nem vetett, meglévı hordozható nyomástartó berendezéseket szabad mozgásuk és szabad használatuk érdekében megfelelıség-újraértékelésnek kell alávetni.
(15)
Annak érdekében, hogy a bejelentett szervezetek egységes minıségi színvonalon mőködjenek, követelményeket kell meghatározni a bejelentett szervezetek értékeléséért, bejelentéséért és figyelemmel kíséréséért felelıs hatóságokkal szemben.
(16)
A 2008/68/EK irányelv mellékletei és az ezen irányelv szerinti megfelelıségértékelési eljárások – az uniós szintő egységes mőködés biztosítása érdekében – a részletes mőködési követelményeket megállapító ellenırzı szervezetek közremőködését igénylik. Ezeket az ellenırzı szervezeteket a tagállamoknak be kell jelenteniük a Bizottságnak.
(17)
Annak érdekében, hogy a folyamatban lévı figyelemmel kíséréssel kapcsolatos felelısség mindenkor egyértelmő legyen, indokolt, hogy a bejelentı hatóságnak a bejelentett szervezet figyelemmel kísérésével kapcsolatos felelıssége megmaradjon függetlenül attól, hogy a bejelentett szervezet hol végzi tevékenységét.
6 /PE 440.543
HU
(18)
A 2008/68/EK irányelvnek és az ezen irányelvnek való megfelelıséget biztosító bejelentett
szervezetek
kölcsönös
elismerésére
közös
szabályokat
célszerő
megállapítani. A közös szabályok bevezetésével szükségtelen költségek és a berendezések jóváhagyásával kapcsolatos közigazgatási eljárások küszöbölhetık ki, valamint a kereskedelmet gátló technikai akadályok számolhatók fel. (19)
A tagállamok számára lehetıvé kell tenni, hogy intézkedéseket hozzanak a berendezések forgalomba hozatalának és használatának korlátozásáról vagy tilalmáról olyan
esetekben,
amikor
e
berendezések
bizonyos
konkrétan
meghatározott
körülmények fennállása esetén biztonsági kockázatot jelentenek, még abban az esetben is, ha e berendezések megfelelnek a 2008/68/EK irányelvnek és ezen irányelvnek. (20)
A Bizottságnak a 28. és 29. cikk szerinti tapasztalatcsere eredményeinek figyelembevételével konkrét iránymutatásokat kell kidolgoznia az ezen irányelvben foglalt mőszaki rendelkezések gyakorlati végrehajtásának megkönnyítése érdekében.
(21)
A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés (EUMSz.) 290. cikkében foglaltakkal összhangban a mellékletek bizonyos kiigazításai tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az elıkészítı munka során megfelelı konzultációkat folytasson, többek között szakértıi szinten.
PE 440.543\ 7
HU
(22)
A nyomástartó edényekre vonatkozó közös rendelkezésekre és vizsgálati módszerekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1976. július 27-i 76/767/EGK tanácsi irányelv,1 a varrat nélküli acél gázpalackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1984. szeptember 17-i 84/525/EGK tanácsi irányelv,2 a varrat nélküli ötvözetlen alumínium és alumíniumötvözet gázpalackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1984. szeptember 17-i 84/526/EGK tanácsi irányelv,3 a hegesztett, ötvözetlen acél gázpalackokra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1984. szeptember 17-i 84/527/EGK tanácsi irányelv4 és az 1999/36/EK irányelv elavult, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni.
(23)
A jogalkotás minıségének javításáról szóló intézményközi megállapodás 34. pontjával5 összhangban a tagállamokat ösztönzik arra, hogy – a maguk számára, illetve az Unió érdekében – készítsenek táblázatokat, amelyekben a lehetı legpontosabban bemutatják az ezen irányelv és az átültetı intézkedések közötti megfelelést, és hogy e táblázatokat tegyék közzé,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1 2 3 4 5
HL L 262., 1976.9.27., 153. o. HL L 300., 1984.11.19., 1. o. HL L 300., 1984.11.19., 20. o. HL L 300., 1984.11.19., 48. o. HL C 321., 2003.12.31., 1. o.
8 /PE 440.543
HU
1. fejezet Hatály és fogalommeghatározások
1. cikk Hatály (1)
Ez az irányelv a hordozható nyomástartó berendezések biztonságának fokozása és az Unión belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében megállapítja a hordozható nyomástartó berendezésekre vonatkozó részletes szabályokat.
(2)
Ezt az irányelvet kell alkalmazni: a)
forgalmazásuk vonatkozásában a 2. cikk 1. pontja értelmében vett, a 84/525/EGK, a 84/526/EGK, a 84/527/EGK vagy az 1999/36/EK irányelvben elıírt megfelelıségi jelölésekkel nem rendelkezı új hordozható nyomástartó berendezésekre;
b)
idıszakos felülvizsgálatuk, közbensı felülvizsgálatuk, rendkívüli ellenırzésük és használatuk vonatkozásában a 2. cikk 1. pontja értelmében vett, a 84/525/EGK, a 84/526/EGK,
a
megfelelıségi
84/527/EGK jelölésekkel
vagy ellátott
az
1999/36/EK
meglévı
irányelvben
hordozható
elıírt
nyomástartó
berendezésekre; c)
megfelelıségük újraértékelése vonatkozásában a 2. cikk 1. pontja értelmében vett, az 1999/36/EK irányelvben elıírt megfelelıségi jelölésekkel nem rendelkezı hordozható nyomástartó berendezésekre.
PE 440.543\ 9
HU
(3)
Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a hordozható nyomástartó berendezésekre, amelyeket az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának idıpontja elıtt hoztak forgalomba, és amelyek megfelelıségét nem értékelték újra.
(4)
Ez az irányelv nem alkalmazandó azokra a hordozható nyomástartó berendezésekre, amelyeket a 2008/68/EK irányelv 4. cikkével összhangban kizárólag veszélyes áruk tagállamok és harmadik országok közötti szállítására használnak.
2. cikk Fogalommeghatározások Ezen irányelv alkalmazásában: 1.
„hordozható nyomástartó berendezés”: a)
a nyomástartó tartály, annak szelepei és esetleges egyéb tartozékai a 2008/68/EK irányelv mellékletei 6.2. fejezetében foglaltak értelmében;
b)
a tartány, a battériás jármő/vagon, a többelemes gázkonténer (MEG-konténer), annak szelepei és esetleges egyéb tartozékai a 2008/68/EK irányelv mellékletei 6.8. fejezetében foglaltak értelmében,
10 /PE 440.543
HU
amennyiben az a) vagy b) pont szerinti berendezést az említett mellékletekkel összhangban – a besorolási kódjukban a „6” vagy a „7” számjegyet tartalmazó gázok és áruk kivételével – a 2. osztályba tartozó gázok, valamint az ezen irányelv I. mellékletében felsorolt, más osztályokba tartozó veszélyes anyagok szállítására használják. A hordozható nyomástartó berendezések magukban foglalják a gázpatronokat (UN 2037. szám), de nem foglalják magukban az aeroszolokat (UN 1950. szám), a nyitott kriogén tartályokat, a légzıkészülékek gázpalackjait, a tőzoltó készülékeket (UN 1044. szám), a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek 1.1.3.2. pontja alapján mentesség alá tartozó hordozható nyomástartó berendezéseket, valamint a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek 3.3. pontjában foglalt különös rendelkezések alapján a csomagolás kialakítására és vizsgálataira vonatkozó szabályok alól mentesített hordozható nyomástartó berendezéseket. 2.
„a 2008/68/EK irányelv mellékletei”: a 2008/68/EK irányelv I. mellékletének I.1. szakasza, II. mellékletének II.1. szakasza és III. mellékletének III.1. szakasza;
3.
„forgalomba hozatal”: hordozható nyomástartó berendezés elsı ízben való forgalmazása az uniós piacon;
PE 440.543\ 11
HU
4.
„forgalmazás”: hordozható nyomástartó berendezésnek az uniós piacon gazdasági tevékenység vagy közszolgáltatás keretében történı rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében;
5.
„használat”: hordozható nyomástartó berendezés feltöltése, fuvarozással összefüggı ideiglenes tárolása, kiürítése és újratöltése;
6.
„kivonás a piaci forgalomból”: minden olyan intézkedés, amelynek célja hordozható nyomástartó berendezés forgalmazásának vagy használatának megakadályozása;
7.
„visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára már hozzáférhetıvé tett hordozható nyomástartó berendezés visszavétele;
8.
„gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a hordozható nyomástartó berendezést vagy az ahhoz tartozó részegységeket gyártja, vagy ilyen berendezést terveztet vagy gyártat és saját neve vagy védjegye alatt forgalmaz;
9.
„meghatalmazott képviselı”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;
12 /PE 440.543
HU
10.
„importır”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely harmadik országból származó hordozható nyomástartó berendezést vagy ahhoz tartozó részegységeket az uniós piacon forgalomba hoz;
11.
„forgalmazó”: a gyártótól vagy importırtıl különbözı, az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hordozható nyomástartó berendezést vagy ahhoz tartozó részegységeket forgalmaz;
12.
„tulajdonos”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek hordozható nyomástartó berendezés van a tulajdonában;
13.
„üzemeltetı”: az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely hordozható nyomástartó berendezést használ;
14.
„gazdasági szereplı”: gazdasági vagy közszolgáltatási tevékenysége körében a gyártó, a meghatalmazott képviselı, az importır, a forgalmazó, a tulajdonos és az üzemeltetı, akár ellenérték fejében, akár ingyenesen végzi tevékenységét;
15.
„megfelelıségértékelés”: a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított értékelés és megfelelıségértékelési eljárás;
PE 440.543\ 13
HU
16.
„Pi jelölés”: arra utaló jelölés, hogy a hordozható nyomástartó berendezés megfelel a megfelelıségértékelésre vonatkozóan a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és ebben az irányelvben megállapított alkalmazandó követelményeknek;
17.
„a megfelelıség újraértékelése”: az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának idıpontja elıtt
gyártott
és
forgalomba
hozott
hordozható
nyomástartó
berendezés
megfelelıségének utólagos értékelése céljából, a tulajdonos vagy az üzemeltetı kérésére lefolytatott eljárás; 18.
„idıszakos felülvizsgálat”: a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított idıszakos felülvizsgálat és az arra irányadó eljárások;
19.
„közbensı felülvizsgálat”: a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított közbensı felülvizsgálat és az arra irányadó eljárások;
20.
„rendkívüli ellenırzés”: a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított rendkívüli ellenırzés és az arra irányadó eljárások;
21.
„nemzeti akkreditáló testület”: egy tagállam olyan egyedüli testülete, amely az állam által ráruházott hatáskörében az akkreditálást végzi;
14 /PE 440.543
HU
22.
„akkreditálás”: annak tanúsítása a nemzeti akkreditáló testület által , hogy a bejelentett szervezet eleget tesz a 2008/68/EK irányelv mellékletei 1.8.6.8. pontjának második bekezdésében megállapított követelményeknek;
23.
„bejelentı hatóság”: a tagállam által a 17. cikk alapján kijelölt hatóság;
24.
„bejelentett
szervezet”:
a
2008/68/EK
irányelv
mellékleteiben
megállapított
követelményeknek és az ezen irányelv 20. és 26. cikkében megállapított feltételeknek megfelelı, ezen irányelv a 22. cikkével összhangban bejelentett ellenırzı szervezet; 25.
„bejelentés”: ellenırzı szervezet bejelentett szervezetté nyilvánítására irányuló eljárás, beleértve a Bizottság és a tagállamok errıl való értesítését is;
26.
„piacfelügyelet”: a hatóságok által annak biztosítása érdekében végzett tevékenység és meghozott intézkedések, hogy a hordozható nyomástartó berendezések teljes életciklusuk során megfeleljenek a 2008/68/EK irányelvben és az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, és ne jelentsenek veszélyt az egészség, a biztonság vagy a közérdek bármilyen más elemének szempontjából;
3. cikk Telephelyi követelmények A tagállamok területükön telephelyi követelményeket állapíthatnak meg a hordozható nyomástartó berendezések közép- vagy hosszú távú tárolására vagy telephelyi használatára vonatkozóan. A tagállamok magukra a hordozható nyomástartó berendezésekre nézve azonban nem állapíthatnak meg további követelményeket.
PE 440.543\ 15
HU
2. fejezet A gazdasági szereplık kötelezettségei
4. cikk A gyártók kötelezettségei (1)
A gyártó a hordozható nyomástartó berendezés forgalomba hozatalakor köteles biztosítani, hogy a berendezést a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ebben az irányelvben megállapított követelményekkel összhangban tervezték, gyártották és dokumentálták.
(2)
Amennyiben
a
hordozható
nyomástartó
berendezésnek
az
alkalmazandó
követelményeknek való megfelelıségét a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben megállapított megfelelıségértékelési eljárás útján igazolták, a gyártó ezen irányelv 15. cikkével összhangban felhelyezi a Pi jelölést. (3)
A gyártó köteles megırizni a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt mőszaki dokumentációt. A gyártó a szóban forgó dokumentációt az említett rendelkezésekben meghatározott idıszak végéig köteles megırizni.
16 /PE 440.543
HU
(4)
Azok a gyártók, akik úgy vélik vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek vagy ezen irányelvnek, az adott esetnek megfelelıen haladéktalanul megteszik a szükséges kiigazító intézkedéseket a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének biztosítására, forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá, ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, a gyártó errıl haladéktalanul tájékoztatja annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyben a hordozható nyomástartó berendezést forgalmazták, és e tájékoztatás keretében részletesen ismerteti különösen a meg nem felelés körülményeit és a megtett kiigazító intézkedéseket.
(5)
A gyártó a meg nem felelés minden esetét és a kiigazító intézkedéseket köteles dokumentálni.
(6)
A gyártó az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére köteles a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt a hatóság számára könnyen érthetı nyelven rendelkezésre bocsátani. A gyártó az általa forgalomba hozott hordozható nyomástartó berendezés által elıidézett kockázatok felszámolására irányuló intézkedések során köteles az említett hatóság kérésére e hatósággal együttmőködni.
(7)
A gyártó az üzemeltetınek csak olyan adatokat adhat át, amelyek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben vagy ebben az irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.
PE 440.543\ 17
HU
5. cikk Meghatalmazott képviselık (1)
A gyártó írásbeli megbízás útján meghatalmazott képviselıt jelölhet ki. A meghatalmazott képviselı megbízatása nem vonatkozhat 4. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítésére és a mőszaki dokumentáció elkészítésére.
(2)
A meghatalmazott képviselı köteles elvégezni a gyártótól kapott megbízásban foglalt feladatokat. A megbízásnak lehetıvé kell tennie a meghatalmazott képviselı számára legalább azt, hogy: a)
a mőszaki dokumentációt legalább a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben a gyártók számára meghatározott ideig a nemzeti felügyeleti hatóságok számára történı rendelkezésre bocsátás érdekében megırizze;
b)
az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére a hatóságnak a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt a hatóság számára könnyen érthetı nyelven átadja;
c)
a megbízásának hatálya alá tartozó hordozható nyomástartó berendezés által elıidézett kockázatok felszámolására irányuló intézkedések során az illetékes nemzeti hatóságok kérésére e hatóságokkal együttmőködjön.
18 /PE 440.543
HU
(3)
A meghatalmazott képviselı nevét és címét a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt megfelelıségi tanúsítványon fel kell tüntetni.
(4)
A meghatalmazott képviselı az üzemeltetınek csak olyan adatokat adhat át, amelyek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és ebben az irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.
6. cikk Az importırök kötelezettségei (1)
Az importır az uniós piacon csak olyan hordozható nyomástartó berendezést hozhat forgalomba, amely a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek és ezen irányelvnek megfelel.
(2)
A hordozható nyomástartó berendezés forgalomba hozatalát megelızıen az importır köteles megbizonyosodni arról, hogy a gyártó valóban elvégezte a szükséges megfelelıségértékelési eljárást. Az importır köteles ezen túlmenıen megbizonyosodni arról is, hogy a gyártó elkészítette a mőszaki dokumentációt, a hordozható nyomástartó berendezésre felhelyezte a Pi jelölést és mellékelte hozzá a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt megfelelıségi tanúsítványt.
PE 440.543\ 19
HU
Amennyiben az importır úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy a hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek vagy ezen irányelvnek, a hordozható nyomástartó berendezést mindaddig nem hozhatja forgalomba, amíg annak megfelelısége nem biztosított. Továbbá, ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, az importır errıl köteles tájékoztatni a gyártót és a piacfelügyeleti hatóságokat. (3)
Az importır a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt megfelelıségi tanúsítványon vagy ahhoz csatolva köteles feltüntetni nevét és azt a címet, amelyen elérhetı.
(4)
Az importır köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a hordozható nyomástartó berendezésért felelıs, a tárolási és a szállítási körülmények nem veszélyeztetik a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt követelmények teljesülését.
20 /PE 440.543
HU
(5)
Azok az importırök, akik úgy vélik vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalomba hozott hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek vagy ezen irányelvnek, az adott esetnek megfelelıen haladéktalanul megteszik a szükséges kiigazító intézkedéseket a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének biztosítására, forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá, ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, az importır errıl haladéktalanul tájékoztatja a gyártót és annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyben a hordozható nyomástartó berendezést forgalmazták, és a tájékoztatás keretében részletesen ismerteti különösen a meg nem felelés körülményeit és a megtett kiigazító intézkedéseket. Az importır a meg nem felelés minden esetét és a kiigazító intézkedéseket köteles dokumentálni.
(6)
Az importır köteles a mőszaki dokumentáció egy példányát legalább a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben a gyártók számára meghatározott ideig a piacfelügyeleti hatóságok számára megırizni, továbbá biztosítani, hogy ezek a hatóságok – kérésükre – a mőszaki dokumentációba betekinthessenek.
PE 440.543\ 21
HU
(7)
Az importır az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére köteles a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt a hatóság számára könnyen érthetı nyelven rendelkezésre bocsátani. Az importır az általa forgalomba hozott hordozható nyomástartó
berendezés
által
elıidézett
kockázatok
felszámolására
irányuló
intézkedések során köteles az említett hatósággal annak kérésére együttmőködni. (8)
Az importır az üzemeltetınek csak olyan adatokat adhat át, amelyek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és ebben az irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.
7. cikk A forgalmazók kötelezettségei (1)
A forgalmazó az uniós piacon csak olyan hordozható nyomástartó berendezést forgalmazhat, amely a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek és ezen irányelvnek megfelel. A forgalmazó a hordozható nyomástartó berendezés forgalmazását megelızıen köteles ellenırizni, hogy a hordozható nyomástartó berendezést ellátták-e a Pi jelöléssel, és mellékelték-e hozzá ezen irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében említett megfelelıségi tanúsítványt és elérhetıségi címet.
22 /PE 440.543
HU
Amennyiben a forgalmazó úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy a hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek vagy ezen
irányelvnek,
a
hordozható
nyomástartó
berendezést
mindaddig
nem
forgalmazhatja, amíg annak megfelelısége nem biztosított. Továbbá, ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, a forgalmazó errıl köteles tájékoztatni a gyártót vagy importırt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat. (2)
A forgalmazó köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a hordozható nyomástartó berendezésért felelıs, a tárolási és a szállítási körülmények nem veszélyeztetik a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított követelmények teljesülését.
(3)
Azok a forgalmazók, akik úgy vélik vagy okkal feltételezik, hogy az általuk forgalmazott hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek vagy ezen irányelvnek, az adott esetnek megfelelıen a hordozható
nyomástartó
berendezés
megfelelıségének
biztosítása
érdekében
haladéktalanul megteszik a szükséges kiigazító intézkedéseket a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének biztosítására, forgalomból való kivonására vagy visszahívására. Továbbá, ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, a forgalmazó errıl haladéktalanul tájékoztatja a gyártót, adott esetben az importırt, továbbá annak a tagállamnak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyben a hordozható nyomástartó berendezést forgalmazták, és a tájékoztatás keretében részletesen ismerteti különösen a meg nem felelés körülményeit és a megtett kiigazító intézkedéseket. A forgalmazó a meg nem felelés minden esetét és a kiigazító intézkedéseket köteles dokumentálni.
PE 440.543\ 23
HU
(4)
A forgalmazó az illetékes nemzeti hatóság indokolással ellátott kérésére köteles a hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének igazolásához szükséges valamennyi információt és dokumentációt a hatóság számára könnyen érthetı nyelven rendelkezésre bocsátani. A forgalmazó az általa forgalmazott hordozható nyomástartó berendezés által elıidézett kockázatok felszámolására irányuló intézkedések során köteles az említett hatósággal annak kérésre együttmőködni.
(5)
A forgalmazó az üzemeltetınek csak olyan adatokat adhat át, amelyek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és ebben az irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.
8. cikk A tulajdonosok kötelezettségei (1)
Amennyiben a tulajdonos úgy véli vagy okkal feltételezi, hogy a hordozható nyomástartó berendezés nem felel meg a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek – ideértve az idıszakos felülvizsgálat követelményeit is – és ezen irányelvnek, a hordozható nyomástartó berendezést mindaddig nem bocsáthatja más rendelkezésére illetve nem használhatja, amíg a megfelelıség nem biztosított. Továbbá amennyiben a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, a tulajdonos errıl köteles tájékoztatni a gyártót vagy az importırt vagy a forgalmazót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat. A tulajdonos a meg nem felelés minden esetét és a kiigazító intézkedéseket köteles dokumentálni.
24 /PE 440.543
HU
(2)
A tulajdonos köteles gondoskodni arról, hogy mindaddig, amíg a hordozható nyomástartó berendezésért felelıs, a tárolási és a szállítási körülmények nem veszélyeztetik a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben megállapított követelmények teljesülését.
(3)
A tulajdonos az üzemeltetınek csak olyan adatokat adhat át, amelyek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és ebben az irányelvben megállapított követelményeknek megfelelnek.
(4)
Ez a cikk nem vonatkozik azon magánszemélyekre, akik a hordozható nyomástartó berendezést személyes célra vagy háztartásukban, illetve szabadidıs- vagy sporttevékenység céljából használják.
9. cikk Az üzemeltetık kötelezettségei (1)
Az üzemeltetı csak olyan hordozható nyomástartó berendezést használhat, amely megfelel a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben megállapított követelményeknek.
(2)
Ha a hordozható nyomástartó berendezés veszélyt jelent, az üzemeltetı errıl köteles tájékoztatni a tulajdonost, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.
PE 440.543\ 25
HU
10. cikk A gyártó kötelezettségeinek az importırre és a forgalmazóra való alkalmazásának esetei Ezen irányelv alkalmazásában az importır vagy forgalmazó gyártónak minısül és köteles eleget tenni a 4. cikkben a gyártó számára elıírt kötelezettségeknek, ha a hordozható nyomástartó berendezést saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba, valamint ha a már forgalomba hozott hordozható nyomástartó berendezést úgy módosítja, hogy az befolyásolhatja az alkalmazandó követelményeknek való megfelelıséget. 11. cikk A gazdasági szereplık megnevezése A gazdasági szereplık a piacfelügyeleti hatóság kérésére kötelesek a piacfelügyeleti hatóság számára legalább tízéves idıtartamra vonatkozóan megnevezni: a)
mindazon gazdasági szereplıket, akik vagy amelyek nekik hordozható nyomástartó berendezést adtak át;
b)
mindazon gazdasági szereplıket, akiknek vagy amelyeknek hordozható nyomástartó berendezést adtak át.
26 /PE 440.543
HU
3. fejezet A hordozható nyomástartó berendezés megfelelısége
12. cikk A hordozható nyomástartó berendezés megfelelısége és a megfelelıség értékelése (1)
Az 1. cikk (2) bekezdésének a) alpontja szerinti hordozható nyomástartó berendezésnek meg kell felelnie a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelv 3. és 4. fejezetében a megfelelıségértékelésre, az idıszakos felülvizsgálatra, a közbensı felülvizsgálatra és a rendkívüli ellenırzésekre vonatkozóan megállapított követelményeknek.
(2)
Az 1. cikk (2) bekezdésének b) alpontja szerinti hordozható nyomástartó berendezésnek meg kell felelnie abban a dokumentációban foglalt leírásnak, amelynek alapján a berendezést gyártották. A berendezést idıszakos felülvizsgálatnak, közbensı felülvizsgálatnak és rendkívüli ellenırzéseknek kell alávetni a 2008/68/EK irányelv mellékleteivel és ezen irányelv 3. és 4. fejezetében foglalt követelményekkel összhangban.
PE 440.543\ 27
HU
(3)
A bejelentett szervezet által kibocsátott megfelelıségértékelési tanúsítványok, megfelelıség-újraértékelési tanúsítványok, valamint a bejelentett szervezet által az idıszakos felülvizsgálatról, közbensı felülvizsgálatról és a rendkívüli ellenırzésekrıl felvett jegyzıkönyvek valamennyi tagállamban érvényesek. Az újratölthetı hordozható nyomástartó berendezések leszerelhetı részegységei külön megfelelıségértékelésnek vethetık alá.
13. cikk A megfelelıség újraértékelése Az 1. cikk (2) bekezdésének c) alpontja szerinti, az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának idıpontja elıtt gyártott és üzembe helyezett hordozható nyomástartó berendezés megfelelıségének újraértékelését a III. mellékletben megállapított megfelelıség-újraértékelési eljárás szerint kell elvégezni. A Pi jelölést a III. melléklettel összhangban kell felhelyezni. 14. cikk A Pi jelölés általános elvei (1)
A Pi jelölés csak a gyártó által vagy a III. mellékletben meghatározott, megfelelıségújraértékelés során helyezhetı fel. Azon gázpatronok esetében, amelyek korábban megfeleltek a 84/525/EGK, a 84/526/EGK vagy a 84/527/EGK irányelvnek, a Pi jelölés a bejelentett szervezet által vagy a bejelentett szervezet ellenırzése mellett helyezhetı fel.
28 /PE 440.543
HU
(2)
A Pi jelölést csak olyan hordozható nyomástartó berendezésre szabad felhelyezni, amely: a)
megfelel a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben megállapított megfelelıségértékelési követelményeknek; vagy
b)
megfelel a 13. cikkben a megfelelıség-újraértékelésre vonatkozóan megállapított követelményeknek.
A Pi jelölés más hordozható nyomástartó berendezésre nem helyezhetı fel. (3)
A gyártó a Pi jelölés felhelyezésével vagy a felhelyezés megtörténtével jelzi, hogy felelısséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hordozható nyomástartó berendezés megfelel a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben foglalt valamennyi alkalmazandó követelménynek.
(4)
Ezen irányelv alkalmazásában kizárólag a Pi jelölés tanúsítja, hogy a hordozható nyomástartó berendezés megfelel a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben foglalt alkalmazandó követelményeknek.
(5)
Tilos a hordozható nyomástartó berendezésen olyan jelöléseket, jeleket vagy feliratokat elhelyezni, amelyek harmadik személyeket a Pi jelölés jelentése vagy formája tekintetében megtéveszthetnek. A hordozható nyomástartó berendezésen minden más további jelölést úgy kell elhelyezni, hogy az ne rontsa a Pi jelölés láthatóságát, olvashatóságát és jelentését.
PE 440.543\ 29
HU
(6)
Az újratölthetı hordozható nyomástartó berendezések közvetlen biztonsági funkcióval rendelkezı leszerelhetı részegységeit Pi jelöléssel kell ellátni.
(7)
A tagállamok biztosítják a Pi jelölésre irányadó szabályok helyes végrehajtását, és a jelölés jogszerőtlen használata esetén megfelelı intézkedéseket tesznek. A tagállamok szankcionálják a jogsértéseket; ezek a szankciók súlyos jogsértés esetén büntetıjogi jellegőek is lehetnek. A szankcióknak a cselekmény súlyosságával arányosaknak kell lenniük, és kellı visszatartó erıvel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a jelzés jogszerőtlen használata ellen eredményes védelmet nyújtsanak.
15. cikk A Pi jelölés felhelyezésének szabályai és körülményei (1)
A Pi jelölés az alábbi formájú alábbi szimbólum:
30 /PE 440.543
HU
(2)
A Pi jelölés magasságának legalább 5 mm-nek kell lennie. A legfeljebb 140 mm átmérıjő hordozható nyomástartó berendezések esetében a jelölés magasságának legalább 2,5 mm-nek kell lennie.
(3)
A jelölésnek követnie kell az (1) bekezdés négyzethálós rajzán megadott arányokat. A négyzetrács nem része a jelölésnek.
(4)
A Pi jelölést a hordozható nyomástartó berendezésre vagy annak adattáblájára, valamint az újratölthetı hordozható nyomástartó berendezés közvetlen biztonsági funkcióval rendelkezı leszerelhetı részegységeire láthatóan, olvashatóan és tartós módon kell felhelyezni.
(5)
A Pi jelölést azt megelızıen kell felhelyezni, hogy az új hordozható nyomástartó berendezést vagy az újratölthetı hordozható nyomástartó berendezés közvetlen biztonsági funkcióval rendelkezı leszerelhetı részegységét forgalomba hozzák.
(6)
A Pi jelölés mögött el kell helyezni az eredeti felülvizsgálatban és a kapcsolódó vizsgálatokban részt vevı bejelentett szervezet azonosító számát. A bejelentett szervezet azonosító számát maga a szervezet vagy az általa adott utasítások alapján a gyártó helyezi el.
PE 440.543\ 31
HU
(7)
Az idıszakos felülvizsgálat vagy szükség esetén a közbensı felülvizsgálat idıpontját tartalmazó jelölés mellett el kell helyezni az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet azonosító számát.
(8)
Azon Pi jelölés nélküli gázpatronok esetében, amelyek korábban megfeleltek a 84/525/EGK, a 84/526/EGK vagy a 84/527/EGK irányelvnek, az ezen irányelv alapján elvégzett elsı idıszakos felülvizsgálat alkalmával a felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet azonosító száma elıtt el kell helyezni a Pi jelölést.
16. cikk A hordozható nyomástartó berendezések szabad mozgása Az ezen irányelv 30. és 31. cikke szerinti védintézkedési eljárások és a 765/2008/EK rendeletben1 megállapított piacfelügyeleti keret sérelme nélkül az ezen irányelvnek megfelelı hordozható nyomástartó berendezések forgalmazását és használatát saját területén egyetlen tagállam sem tilthatja meg, korlátozhatja vagy akadályozhatja.
1
A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet elıírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).
32 /PE 440.543
HU
4. fejezet A bejelentı hatóság és a bejelentett szervezet
17. cikk Bejelentı hatóságok (1)
A tagállamok bejelentı hatóságot jelölnek ki, amelynek feladata a bejelentett szervezetek értékeléséhez, bejelentéséhez és ezt követı figyelemmel kíséréséhez szükséges eljárások kialakítása és végrehajtása.
(2)
A tagállamok határozhatnak úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti értékelést és figyelemmel kísérést a 765/2008/EK rendelettel összhangban az említett rendelet értelmében vett nemzeti akkreditáló testület végzi.
(3)
Ha a bejelentı hatóság az (1) bekezdés szerinti figyelemmel kísérést olyan szervezet hatáskörébe utalja vagy azzal olyan szervezetet bíz meg, amely nem kormányzati szervezet, akkor ennek a szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerően eleget kell tennie a 18. cikk (1)–(6) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ilyenkor a megbízott szervezet tevékenységével összefüggı kárfelelısség kérdését teljes körően rendezni kell.
PE 440.543\ 33
HU
(4)
A bejelentı hatóság a (3) bekezdés szerinti testület által elvégzett feladatokért teljes körő felelısséggel tartozik.
18. cikk A bejelentı hatóságok kötelezettségei (1)
A bejelentı hatóságot úgy kell létrehozni vagy kijelölni, hogy a bejelentett szervezetek vonatkozásában ne jöhessen létre összeférhetetlenség.
(2)
A bejelentı hatóság szervezetét és mőködési rendjét úgy kell kialakítani, hogy tevékenységét objektív és pártatlan módon végezze.
(3)
A bejelentı hatóság mőködési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a bejelentett szervezetek bejelentésével összefüggésben minden döntést olyan, kellıen felkészült személy hozzon meg, aki az értékelés elvégzésében nem vett részt.
(4)
A bejelentı hatóság gazdasági haszonszerzés céljából, illetıleg piaci versenyfeltételek között nem végezhet vagy kínálhat olyan tevékenységet vagy tanácsadási szolgáltatást, amelyet a bejelentett szervezetek végeznek.
(5)
A bejelentı hatóság gondoskodik a birtokába jutó információk bizalmas kezelésérıl.
(6)
A bejelentı hatóságnak feladatai megfelelı ellátásához elegendı létszámú felkészült személyzettel kell rendelkeznie.
34 /PE 440.543
HU
19. cikk Tájékoztatási kötelezettség a bejelentı hatóságokkal kapcsolatban A tagállamok a bejelentett szervezetek nemzeti értékelési, bejelentési és figyelemmel kísérési eljárásairól, valamint az ezeket az információkat érintı mindennemő változásról tájékoztatják a Bizottságot. A Bizottság ezeket az információkat nyilvánosan hozzáférhetıvé teszi. 20. cikk Általános követelmények a bejelentett szervezetekkel szemben (1)
A bejelentett szervezetnek a bejelentés vonatkozásában eleget kell tennie a 2008/68/EK
irányelv
mellékleteiben
és
az
ezen
irányelvben
megállapított
követelményeknek. (2)
Bejelentett szervezet a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek értelmében vett illetékes hatóság is lehet, amennyiben eleget tesz a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, és bejelentı hatóságként nem jár el.
(3)
A bejelentett szervezetet a nemzeti jog alapján, jogi személyként kell létrehozni.
PE 440.543\ 35
HU
(4)
A bejelentett szervezet köteles részt venni a mőködési területéhez kapcsolódó szabványosítási tevékenységben és a 29. cikk alapján a bejelentett szervezetek számára létrehozott koordinációs csoport munkájában, vagy legalább biztosítani, hogy az értékelést végzı munkatársai e tevékenységekrıl tájékoztatást kapjanak; a bejelentett szervezet az említett csoport által elfogadott igazgatási határozatokat és az említett csoport által kidolgozott dokumentumokat általános iránymutatásként alkalmazza.
21. cikk Bejelentés iránti kérelem (1)
A ellenırzı szervezet a bejelentés iránti kérelmet azon tagállam bejelentı hatóságához nyújtja be, amelyben székhelye található.
(2)
Kérelméhez csatolja: a)
a
megfelelıségértékeléssel,
az
idıszakos
felülvizsgálattal,
a
közbensı
felülvizsgálattal, a rendkívüli ellenırzésekkel és a megfelelıség-újraértékeléssel kapcsolatos tevékenységének ismertetését; b)
az a) ponttal összefüggı eljárásainak ismertetését;
c)
azon hordozható nyomástartó berendezések leírását, amelyekkel összefüggésben kellıen felkészültnek ítéli meg magát;
d)
a nemzeti akkreditáló testület által a 765/2008/EK rendelet alkalmazásában számára kiállított, az ezen irányelv 20. cikkében megállapított követelményeknek való megfelelést tanúsító akkreditálási okirat leírását.
36 /PE 440.543
HU
22. cikk Bejelentési eljárás (1)
A bejelentı hatóság csak azokat a szervezeteket jelenti be, amelyek teljesítették a 20. cikkben megállapított követelményeket.
(2)
A bejelentı hatóság a bejelentést a Bizottság és a többi tagállam felé a Bizottság által létrehozott és üzemeltetett elektronikus eszköz útján teljesíti.
(3)
A bejelentı hatóság bejelentése tartalmazza a 21. cikk (2) bekezdésében elıírt információkat.
(4)
A szervezet bejelentett szervezetként csak akkor tevékenykedhet, ha a bejelentést követıen két héten belül sem a Bizottság, sem másik tagállam nem emel kifogást. Ezen irányelv alkalmazásában bejelentett szervezetnek csak ilyen szervezet minısül.
(5)
A bejelentés adataiban késıbb bekövetkezı változásokról értesíteni kell a Bizottságot és a többi tagállamot.
(6)
A 2008/68/EK irányelv mellékletei szerinti házon belüli ellenırzı szolgálatokat nem kell bejelenteni.
PE 440.543\ 37
HU
23. cikk A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzékei (1)
A Bizottság a bejelentett szervezethez azonosító számot rendel. A Bizottság a szervezethez egyetlen számot rendel, akkor is, ha az adott szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentették.
(2)
A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetıvé teszi az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek jegyzékét, ebben megjelöli az egyes bejelentett szervezetekhez rendelt azonosító számokat, valamint azt a tevékenységet, amellyel összefüggésben az egyes bejelentett szervezeteket bejelentették. A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.
24. cikk A bejelentés változásai (1)
Amennyiben a bejelentı hatóság megbizonyosodott arról vagy úgy értesült, hogy a bejelentett szervezet a 20. cikkben megállapított követelményeket már nem teljesíti vagy kötelezettségeinek nem tesz eleget, a bejelentı hatóság a bejelentést – a követelmények vagy kötelezettségek nem teljesítésének súlyosságától függıen – korlátozza,
felfüggeszti
vagy
visszavonja.
A
bejelentı
haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.
38 /PE 440.543
HU
hatóság
minderrıl
(2)
A bejelentés visszavonása, korlátozása vagy felfüggesztése esetén, továbbá ha a bejelentett szervezet beszüntette tevékenységét, a bejelentı tagállam megfelelı lépések megtételével gondoskodik arról, hogy a szóban forgó szervezet iratait vagy egy másik bejelentett szervezet átvegye, vagy azok – kérésre – a felelıs bejelentı és piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljanak.
25. cikk Kifogás a bejelentett szervezet felkészültségével szemben (1)
A Bizottság minden olyan esetet kivizsgál, ha a bejelentett szervezet felkészültségét vagy a bejelentett szervezettel szemben támasztott követelmények vagy a bejelentett szervezetet terhelı kötelezettségek folyamatos teljesítését illetıen kételyei vannak vagy kételyeket hoztak tudomására.
(2)
A bejelentı tagállam a Bizottságot – annak kérése alapján – az érintett szerv bejelentésének alapjára vagy felkészültségének fennállására vonatkozóan minden információval ellátja.
(3)
A Bizottság gondoskodik a kivizsgálás során birtokába jutó érzékeny információk bizalmas kezelésérıl.
PE 440.543\ 39
HU
(4)
Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy a bejelentett szervezet nem tesz eleget vagy már nem tesz eleget a bejelentésével kapcsolatos követelményeknek, akkor a bejelentı tagállamot ennek megfelelıen tájékoztatja, és felszólítja a szükséges kiigazító intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.
26. cikk A bejelentett szervezetek mőködési kötelezettségei (1)
A bejelentett szervezet a bejelentésében foglalt feltételekkel és a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben
megállapított
eljárásokkal
összhangban
megfelelıségértékelést,
idıszakos felülvizsgálatokat, közbensı felülvizsgálatokat és rendkívüli ellenırzéseket végez. (2)
A bejelentett szervezet a III. melléklettel összhangban megfelelıség-újraértékelést is végez.
(3)
A valamely tagállam által bejelentett szervezet valamennyi tagállamban végezheti tevékenységét. A bejelentett szervezet tevékenységének figyelemmel kísérése mindenkor az eredeti értékelést elvégzı és a szervezetet bejelentı hatóság feladata.
40 /PE 440.543
HU
27. cikk A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei (1)
A bejelentett szervezet tájékoztatja a bejelentı hatóságot: a)
azokról az esetekrıl, amikor tanúsítványt elutasított, korlátozott, felfüggesztett vagy visszavont;
b)
a bejelentés tárgyi hatályát és feltételeit érintı bárminemő körülményrıl;
c)
minden olyan tájékoztatás iránti megkeresésrıl, amelyet elvégzett tevékenysége vonatkozásában a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott;
d)
kérésre a bejelentésének tárgyi hatálya körében végzett tevékenységérıl, továbbá minden más elvégzett tevékenységrıl, beleértve a határon átnyúló tevékenységet és az alvállalkozói tevékenységet is.
(2)
A bejelentett szervezet az ezen irányelv alapján bejelentett, ugyanazon hordozható nyomástartó berendezések tekintetében hasonló megfelelıségértékelést, idıszakos felülvizsgálatot, közbensı felülvizsgálatot és rendkívüli ellenırzéseket végzı más szervezetek számára releváns tájékoztatást ad a megfelelıségértékelés negatív – továbbá kérés esetén pozitív – eredménnyel zárult eseteivel kapcsolatban felmerülı kérdésekrıl.
PE 440.543\ 41
HU
28. cikk Tapasztalatcsere A Bizottság gondoskodik az ezen irányelv szerint a következı területekért felelıs tagállami nemzeti hatóságok közötti tapasztalatcsere megszervezésérıl: a)
bejelentési politika;
b)
piacfelügyelet.
29. cikk Koordináció a bejelentett szervezetek között A Bizottság gondoskodik arról, hogy az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek között kellı koordináció és együttmőködés jöjjön létre, és a koordináció és az együttmőködés megfelelı mőködtetése érdekében a bejelentett szervezetek számára ágazati csoportot hoz létre. A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek a csoport munkájában közvetlenül vagy kijelölt képviselıik útján részt vegyenek.
42 /PE 440.543
HU
5. fejezet Védintézkedési eljárások
30. cikk Eljárás nemzeti szinten kockázatot jelentı hordozható nyomástartó berendezések esetén (1)
Ha valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságai a 765/2008/EK rendelet 20. cikke alapján intézkedést hoztak, vagy okkal feltételezik, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó hordozható nyomástartó berendezés kockázatot jelent az emberek egészségére vagy biztonságára vagy az ezen irányelv hatálya alá esı más közérdek védelmére, akkor a hordozható nyomástartó berendezést az ezen irányelvben megállapított összes követelmény tekintetében értékelésnek vetik alá. Az érintett gazdasági szereplık a piacfelügyeleti hatóságokkal a szükséges mértékben együttmőködnek, ennek keretében az adott esetnek megfelelıen engedélyezik számukra a helyiségeikbe való bejutást, és mintákat bocsátanak rendelkezésükre.
PE 440.543\ 43
HU
Ha a piacfelügyeleti hatóságok az értékelés során azt állapítják meg, hogy a hordozható nyomástartó berendezés nem tesz eleget a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják a gazdasági szereplıt, hogy – rendelkezésüknek megfelelıen, ésszerő idın belül, a kockázat jellegétıl függıen – tegyen meg minden szükséges kiigazító intézkedést annak érdekében, hogy a hordozható nyomástartó berendezés megfeleljen az említett követelményeknek, a hordozható nyomástartó berendezést vonja ki a piaci forgalomból, vagy hívja vissza. A piacfelügyeleti hatóságok minderrıl megfelelıen tájékoztatják az illetékes bejelentett szervezetet. Az ezen bekezdés második albekezdése szerinti kiigazító intézkedésre alkalmazni kell a 765/2008/EK rendelet 21. cikkét. (2)
Ha a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik országuk területére, akkor az értékelés eredményeirıl és azokról az intézkedésekrıl, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplıt felszólították, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
(3)
A gazdasági szereplı az általa az Unió piacain forgalmazott hordozható nyomástartó berendezés vonatkozásában köteles gondoskodni valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételérıl.
44 /PE 440.543
HU
(4)
Amennyiben a gazdasági szereplı az (1) bekezdés második albekezdése szerinti határidın belül nem teszi meg a megfelelı korrekciós intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok átmenetileg minden megfelelı intézkedést megtesznek a nemzeti piacukon forgalmazott hordozható nyomástartó berendezés betiltására vagy korlátozására, a piaci forgalomból való kivonására vagy visszahívására. A piacfelügyeleti hatóságok ezen intézkedéseikrıl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.
(5)
A (4) bekezdésben elıírt tájékoztatásnak az összes részletet tartalmaznia kell, ideértve különösen a követelményeket nem teljesítı hordozható nyomástartó berendezés azonosításához szükséges adatokat, a berendezés eredetét, a vélt meg nem felelés és a kapcsolódó kockázatok jellegét, a megtett nemzeti intézkedések jellegét és idıtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplı által felhozott érveket. A piacfelügyeleti hatóságok jelzik különösen, ha a meg nem felelés oka: a)
az, hogy a hordozható nyomástartó berendezés nem tesz eleget az emberek egészségével vagy biztonságával kapcsolatos követelményeknek vagy a közérdek védelmére vonatkozóan a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben vagy ebben az irányelvben megállapított más szempontoknak; vagy
b)
a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben hivatkozott szabványok vagy mőszaki elıírások vagy az említett irányelv más rendelkezéseinek elégtelensége.
PE 440.543\ 45
HU
(6)
Az eljárást kezdeményezı tagállamtól eltérı tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az általuk megtett intézkedésekrıl és az érintett hordozható nyomástartó berendezés meg nem felelésére vonatkozóan esetleg rendelkezésükre álló további információkról, továbbá, amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel, ismertetik kifogásaikat.
(7)
A tagállam átmeneti intézkedését megalapozottnak kell tekinteni, ha az intézkedéssel szemben a (4) bekezdésben elıírt tájékoztatás kézhezvételétıl számítva két hónapon belül sem egyetlen tagállam, sem a Bizottság nem emel kifogást.
(8)
A
tagállamok
az
érintett
hordozható
nyomástartó
berendezés
tekintetében
haladéktalanul gondoskodnak a megfelelı korlátozó intézkedések alkalmazásáról, ideértve a hordozható nyomástartó berendezésnek a piaci forgalomból való kivonását is.
46 /PE 440.543
HU
31. cikk Uniós védintézkedési eljárás (1)
Amennyiben a 30. cikk (3) és (4) bekezdésében elıírt eljárásban a tagállami intézkedéssel szemben kifogást támasztanak, vagy amennyiben a Bizottság a nemzeti intézkedést valamely jogilag kötelezı erejő uniós jogi aktussal ellentétesnek ítéli meg, a Bizottság haladéktalanul egyeztetést kezdeményez a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplıvel vagy szereplıkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatban megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem. Határozatát a Bizottság az összes tagállamnak címzi, és haladéktalanul megküldi a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplınek vagy szereplıknek.
(2)
Ha a nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul, minden tagállam megteszi a követelményeknek nem megfelelı hordozható nyomástartó berendezés piaci forgalomból való kivonásához szükséges intézkedéseket, és errıl tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedés indokolatlannak bizonyul, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.
PE 440.543\ 47
HU
(3)
Ha a nemzeti intézkedés indokoltnak bizonyul és a 30. cikk (5) bekezdésének b) pontja értelmében a hordozható nyomástartó berendezés meg nem felelése szabvány elégtelenségének tudható be, a Bizottság tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet vagy szervezeteket, és a kérdést a 98/34/EK irányelv1 5. cikke alapján létrehozott bizottság elé utalhatja. Az említett bizottság a véleményének kialakítása elıtt egyeztethet az érintett európai szabványügyi szervezettel vagy szervezetekkel.
32. cikk A követelményeket teljesítı, de az egészségre vagy a biztonságra nézve kockázatot jelentı hordozható nyomástartó berendezés (1)
Ha a tagállam a 30. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés alapján azt állapítja meg, hogy a hordozható nyomástartó berendezés eleget tesz ugyan a 2008/68/EK irányelvnek és ennek az irányelvnek, ugyanakkor azonban az emberek egészsége vagy biztonsága vagy a közérdek védelmére vonatkozó más megfontolás szempontjából mégis kockázatot jelent, felszólítja az érintett gazdasági szereplıt, hogy – rendelkezésének megfelelıen, ésszerő idın belül, a kockázat jellegétıl függıen – tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy forgalomba hozatalakor a hordozható nyomástartó berendezés a szóban forgó kockázatot már ne hordozza magában, a hordozható nyomástartó berendezést vonja ki a piaci forgalomból, vagy hívja vissza.
1
A mőszaki szabványok és szabályok terén történı információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 204., 1998.7.21., 37. o.).
48 /PE 440.543
HU
(2)
A gazdasági szereplı az általa az Unió piacain forgalmazott vagy az Unió területén használt valamennyi érintett hordozható nyomástartó berendezés vonatkozásában köteles gondoskodni valamennyi szükséges kiigazító intézkedés megtételérıl.
(3)
A tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásnak az összes részletet tartalmaznia kell, ideértve különösen a követelményeket nem teljesítı hordozható nyomástartó berendezés azonosításához szükséges adatokat, a berendezés eredetét és az érintett értékesítési láncot, a kapcsolódó kockázatok jellegét, valamint a megtett nemzeti intézkedések jellegét és idıtartamát.
(4)
A Bizottság haladéktalanul egyeztetést kezdeményez a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplıvel vagy szereplıkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság határozatban megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem, és szükség esetén megfelelı intézkedéseket javasol.
(5)
Határozatát a Bizottság az összes tagállamnak címzi, és haladéktalanul megküldi a tagállamoknak és az érintett gazdasági szereplınek vagy szereplıknek.
PE 440.543\ 49
HU
33. cikk Az alaki követelmények megsértése (1)
A 30. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam az alábbi megállapítások valamelyikére jut, akkor az érintett gazdasági szereplıt felszólítja a követelmények megsértésének megszüntetésére: a)
a Pi jelölést a 12., a 13., a 14. vagy a 15. cikk megsértésével helyezték fel;
b)
a Pi jelölést nem helyezték fel;
c)
a mőszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy nem teljes;
d)
a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben vagy az ezen irányelvben elıírt követelményeknek nem tettek eleget.
(2)
Ha az (1) bekezdés értelmében a követelmények megsértése huzamos ideig fennáll, az érintett tagállam minden megfelelı intézkedést megtesz a forgalmazott hordozható nyomástartó
berendezés
korlátozására
vagy
betiltására,
visszahívásáról vagy a piaci forgalomból való kivonásáról.
50 /PE 440.543
HU
vagy
gondoskodik
6. fejezet Záró rendelkezések
34. cikk Átmeneti rendelkezések A tagállamok területükön hatályban tarthatják a II. mellékletben felsorolt rendelkezéseket. Ha valamely tagállam e rendelkezések valamelyikét hatályban tartja, errıl tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot. 35. cikk Hozzáigazítás a tudományos és a mőszaki fejlıdéshez A Bizottság az EUMSz. 290. cikkében foglaltakkal összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el ezen irányelv mellékleteinek – különösen a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek esetleges módosulásaira figyelemmel – a tudományos és a mőszaki fejlıdéshez való hozzáigazítása tekintetében. Az e cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vonatkozásában a 36., 37. és a 38. cikkben megállapított eljárásokat kell alkalmazni.
PE 440.543\ 51
HU
36. cikk A felhatalmazás gyakorlása (1)
A Bizottság felhatalmazást kap a 35. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. E felhatalmazás határozatlan idıre szól.
(2)
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követıen haladéktalanul értesíti egyidejőleg az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(3)
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 37. és a 38. cikk határozza meg.
37. cikk A felhatalmazás visszavonása (1)
Az Európai Parlament vagy a Tanács visszavonhatja a 35. cikkben megállapított felhatalmazást.
52 /PE 440.543
HU
(2)
Az az intézmény, amely belsı eljárást indított annak eldöntése érdekében, hogy vissza kívánja-e vonni a felhatalmazást, törekszik arra, hogy legkésıbb a végsı határozat meghozatala elıtt ésszerő idın belül tájékoztassa arról a másik intézményt és a Bizottságot, megjelölve a visszavonás tárgyát esetlegesen képezı felhatalmazást, valamint a visszavonás lehetséges okait.
(3)
A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat haladéktalanul vagy a benne megjelölt késıbbi idıpontban lép hatályba, és nem érinti a már hatályban lévı felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét. A határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
38. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások (1)
Az Európai Parlament vagy a Tanács kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a bejelentés idıpontjától kezdıdı két hónapos határidın belül. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére e határidı két hónappal meghosszabbodik.
PE 440.543\ 53
HU
(2)
Amennyiben a fenti határidı leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem kifogásolja az adott a felhatalmazáson alapuló jogi aktust, azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni, és a rendelkezéseiben megállapított idıpontban hatályba lép. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust a fent említett határidı letelte elıtt is ki lehet hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és hatályba is léphet, amennyiben az Európai Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem áll szándékukban kifogást emelni.
(3)
Ha az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásolja az adott felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, akkor az nem lép hatályba. A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben kifogást emelı intézmény megadja kifogásának indokait.
39. cikk Hatályon kívül helyezés A 76/767/EGK, a 84/525/EGK, a 84/526/EGK, a 84/527/EGK és az 1999/36/EK irányelv 2011. július 1-jén hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett 1999/36/EK irányelvre való hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni.
54 /PE 440.543
HU
40. cikk Egyenértékőségek elismerése (1)
A hordozható nyomástartó berendezésekre a 84/525/EGK, a 84/526/EGK és a 84/527/EGK irányelv alapján kiadott EGK-típusjóváhagyási tanúsítványokat, valamint az 1999/36/EK irányelv alapján kiadott EK-tervvizsgálati tanúsítványokat a 2008/68/EK irányelv mellékletei értelmében vett típusbizonyítvánnyal egyenértékőnek kell tekinteni, és e tanúsítványokra a típusjóváhagyások korlátozott idıtartamra szóló elismerésére vonatkozó, e mellékletekben meghatározott rendelkezések érvényesek.
(2)
Az 1999/36/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti, az 1999/36/EK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése alapján a 97/23/EK irányelvben1 elıírt jelöléssel ellátott szelepek és tartozékok továbbra is használhatók.
41. cikk A tagállamok kötelezettségei A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplık tiszteletben tartsák a 2. és 5. fejezetben meghatározott rendelkezéseket. A tagállamok azt is biztosítják, hogy a 12–15. cikkek tekintetében meghozzák a szükséges végrehajtó intézkedéseket.
1
A nyomástartó berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérıl szóló, 1997. május 29-i 97/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 181., 1997.7.9., 1. o.). PE 440.543\ 55
HU
42. cikk Átültetés (1)
A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésıbb 2011. június 30-ig megfeleljenek. Errıl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. A tagállamok által elfogadott ezen intézkedésekben hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell főzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2)
A tagállamok megküldik a Bizottságnak nemzeti joguk azon fıbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az irányelv tárgykörében elfogadnak.
(3)
Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 21. cikk (2) bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést legkésıbb 2012. január 1-jei hatállyal alkalmazzák.
(4)
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az (1) bekezdés szerinti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket az UN 1745, az UN 1746 és az UN 2495 azonosító számú áruk fuvarozására használt nyomástartó tartályokra, valamint e tartályok szelepeire és egyéb tartozékaira legkésıbb 2013. július 1-jétıl alkalmazzák.
56 /PE 440.543
HU
43. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 44. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt,
az Európai Parlament részérıl
a Tanács részérıl
az elnök
az elnök
PE 440.543\ 57
HU
I. MELLÉKLET
A 2. OSZTÁLYBA NEM TARTOZÓ VESZÉLYES ÁRUK JEGYZÉKE UN azonosító szám
Osztály
Veszélyes anyag
1051
6.1.
HIDROGÉN-CIANID,
STABILIZÁLT,
3%-nál kisebb víztartalommal 1052
8.
HIDROGÉN-FLUORID, VÍZMENTES
1745
5.1.
BRÓM-PENTAFLUORID A tartányban történı fuvarozás kivételével
1746
5.1.
BRÓM-TRIFLUORID A tartányban történı fuvarozás kivételével
1790
8.
FLUORSAV 85%-nál
nagyobb
hidrogén-fluorid-
tartalommal 2495
5.1.
JÓD-PENTAFLUORID A tartányban történı fuvarozás kivételével
58 /PE 440.543
HU
II. MELLÉKLET ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 1.
A tagállamok a más berendezésekhez való csatlakoztatásra szánt készülékekre és a hordozható
nyomástartó
berendezések
színkódjaira
vonatkozó
nemzeti
rendelkezéseiket mindaddig hatályban tarthatják, amíg a 2008/68/EK irányelv mellékletei ilyen tárgyú elıírásokkal ki nem egészülnek. 2.
Azok a tagállamok, amelyekben a környezeti hımérséklet rendszeresen alacsonyabb – 20°C-nál, területükön a veszélyes áruk országhatárokon belüli szállítására használt hordozható nyomástartó berendezésekbe szánt anyagok üzemi hımérsékletére vonatkozóan szigorúbb elıírásokat is alkalmazhatnak mindaddig, amíg a 2008/68/EK irányelv mellékletei az egyes éghajlati övezetekben alkalmazandó referenciahımérsékletekre vonatkozó rendelkezésekkel ki nem egészülnek. Ilyenkor a hordozható nyomástartó berendezés Pi jelölésében, ideértve a közvetlen biztonsági funkciókkal leszerelhetı részegységek Pi jelölését is, a bejelentett szervezet azonosító száma mögött el kell helyezni a „–40°C” feliratot vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott más vonatkozó jelölést.
PE 440.543\ 59
HU
III. MELLÉKLET A MEGFELELİSÉG-ÚJRAÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSA 1.
Ez a melléklet állapítja meg az annak biztosítására szolgáló módszert, hogy az 1. cikk (2) bekezdésének c) alpontja szerinti, az 1999/36/EK irányelv végrehajtásának idıpontjai elıtt gyártott és üzembe helyezett hordozható nyomástartó berendezések eleget tegyenek a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben valamint az ezen irányelvben elıírt, az újraértékelés idıpontjában alkalmazandó irányadó rendelkezéseknek.
2.
A tulajdonos vagy az üzemeltetı a hordozható nyomástartó berendezésekre vonatkozóan egy, az EN ISO/IEC 17020:2004 szabvány értelmében A típusúnak minısülı, megfelelıség-újraértékelésre bejelentett szervezet rendelkezésére bocsátja mindazokat az információkat, amelyek lehetıvé teszik a szervezet számára a berendezés pontos azonosítását (eredet, tervezési szabályok, acetilénpalack esetében a porózus anyag adatai). Ezeknek az információknak az adott esetnek megfelelıen tartalmazniuk kell a használattal kapcsolatos minden elıírt korlátozást és az esetleges sérülésekre és az elvégzett javításokra vonatkozó megjegyzéseket is.
3.
Az A típusú, megfelelıség-újraértékelésre bejelentett szervezet megállapítja, hogy a hordozható nyomástartó berendezés legalább olyan mértékben biztonságos-e, mint a 2008/68/EK irányelv mellékleteinek hatálya alá tartozó hordozható nyomástartó berendezések. Ennek megállapítása során a 2. pont alapján átadott információkból és – szükség esetén – további vizsgálatokból indul ki.
60 /PE 440.543
HU
4.
Ha a 3. pont szerinti értékelés eredményei kielégítıek, a hordozható nyomástartó berendezést alá kell vetni a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben elıírt idıszakos felülvizsgálatnak Ha az idıszakos felülvizsgálat által elıírt követelmények teljesülnek, ennek alapján a 14. cikk (1)–(5) bekezdésével összhangban az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet felhelyezi rájuk a Pi jelölést, vagy felügyeli a Pi jelölés felhelyezését. A Pi jelölés mögött az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet azonosító számát kell feltüntetni. Az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen tanúsítványt ad ki az újraértékelésrıl.
5.
Ha a nyomástartó tartályokat sorozatban gyártották, a tagállamok engedélyezhetik, hogy a nyomástartó tartályok – ideértve azok szelepeit és a szállításhoz használt egyéb tartozékait is – egyedi darabjainak megfelelıségértékelését az adott hordozható nyomástartó tartályok idıszakos felülvizsgálatára bejelentett szervezet végezze, feltéve, hogy a típus megfelelıségének értékelését a 3. pontnak megfelelıen A típusú, a megfelelıség újraértékeléséért felelıs bejelentett szervezet végezte, és a típusújraértékelésrıl tanúsítványt adott ki. A Pi jelölés után az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet azonosító számát kell feltüntetni.
PE 440.543\ 61
HU
6.
Minden esetben az újraértékelésrıl a tanúsítványt az idıszakos felülvizsgálatért felelıs bejelentett szervezet adja ki, és feltünteti benne legalább: a)
a tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet azonosító adatait, valamint ha eltérı, a 3. pontban foglaltakkal összhangban a megfelelıség újraértékeléséért felelıs A típusú bejelentett szervezet azonosító számát;
b)
a 2. pontban meghatározott tulajdonos vagy üzemeltetı nevét és címét;
c)
az 4. pontban szereplı eljárás alkalmazása esetén a típus-újraértékelésrıl szóló tanúsítvány azonosító adatait;
d)
annak a hordozható nyomástartó berendezésnek az azonosító adatait, amelyre a Pi
jelölést
felhelyezték,
sorozatszámokat; valamint e)
62 /PE 440.543
HU
a kiállítás idıpontját.
ezen
belül
legalább
a
sorozatszámot
vagy
7.
A típus-újraértékelésrıl tanúsítványt kell kiadni. Az 5. pont szerinti eljárás alkalmazása esetén a megfelelıség-újraértékelésért felelıs A típusú szerv a típus-újraértékelésrıl tanúsítványt ad ki, amelyben feltünteti legalább: a)
a tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet azonosító adatait;
b)
az újraértékelésnek alávetett hordozható nyomástartó berendezés gyártójának nevét és címét, valamint – ha az eltérı személy – az eredeti típusjóváhagyás birtokosának nevét és címét;
c)
sorozatgyártás esetén a sorozathoz tartozó hordozható nyomástartó berendezések azonosító adatait; valamint
d)
a kiállítás idıpontját, és
e)
a következı szöveget: „ez a tanúsítvány nem jogosít fel hordozható nyomástartó berendezések vagy ezek alkatrészei gyártására”.
PE 440.543\ 63
HU
8.
A tulajdonos vagy az üzemeltetı a Pi jelölés felhelyezésével vagy a felhelyezés megtörténtével jelzi, hogy felelısséget vállal arra vonatkozóan, hogy a hordozható nyomástartó berendezés megfelel a 2008/68/EK irányelv mellékleteiben és az ezen irányelvben foglalt, az újraértékelés idıpontjában alkalmazandó követelményeknek.
9.
Indokolt esetben a II. melléklet (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket figyelembe kell venni, és fel kell helyezni az alacsony hımérsékletre utaló, e mellékletben elıírt jelölést.
64 /PE 440.543
HU
MELLÉKLET Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság nyilatkozata az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkérıl Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság kijelenti, hogy ezen rendelet rendelkezései nem befolyásolják az intézményeknek az EUMSz 290. cikke alkalmazásával kapcsolatos jövıbeli álláspontjait, sem pedig az ilyen rendelkezéseket tartalmazó egyedi jogalkotási aktusokat.
PE 440.543\ 65
HU
P7_TA-PROV(2010)0123 Légi közlekedési biztonsági díjak ***I Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a légiközlekedés-védelmi díjakról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2009)0217 – C7-0038/2009 – 2009/0063(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0217),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 80. cikkének (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0038/2009),
–
tekintettel a Bizottságnak „A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” címő, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett közleményére (COM(2009)0665),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 100. cikkének (2) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. november 5-i véleményére1,
–
tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,
–
tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
–
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0035/2010),
1.
elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot;
2.
felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.
1
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
66 /PE 440.543
HU
Módosítás 1 Irányelvre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(1) Az európai repülıterek légiközlekedésvédelmének biztosítása alapvetıen állami feladat. Az egyes tagállamok önállóan döntenek a légiközlekedés-védelem finanszírozásának módjáról. Egységes keretre van azonban szükség a légiközlekedés-védelmi díjak alapvetı összetevıinek és meghatározásuk módjának szabályozásához, mivel annak hiányában a repülıtér-üzembentartók és a repülıtér használói közötti kapcsolatot szabályozó követelmények teljesítése nem biztosított.
(1) Az európai repülıterek légiközlekedésvédelmének biztosítása alapvetıen állami feladat. Egységes keretre van szükség a légiközlekedés-védelmi díjak alapvetı összetevıinek és meghatározásuk módjának szabályozásához, mivel annak hiányában a díjakat megállapító szervek és a repülıtér használói közötti kapcsolatot szabályozó alapkövetelmények teljesítése nem biztosított.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat 3 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(3) A repülıtér használói számára alapvetı fontosságú, hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak a repülıtér-üzembentartóktól a légiközlekedés-védelmi díjak kiszámítási módjáról és alapjáról. A légi fuvarozók ezen információk birtokában alkothatnak képet a légiközlekedés-védelmi költségekrıl és a kapcsolódó beruházások hatékonyságáról. A repülıtérüzembentartó pedig akkor mérheti fel megfelelıen, hogy a jövıben milyen jellegő beruházásokra lesz szükség, ha a repülıtér használóival szemben is követelmény, hogy megosszák a repülıtér üzembentartójával a mőködési elırejelzéseiket, fejlesztési terveiket, illetıleg különleges igényeiket és kívánságaikat.
(3) A repülıtér használói számára alapvetı fontosságú, hogy rendszeres tájékoztatást kapjanak a díjakat megállapító vagy alkalmazó szervtıl a légiközlekedésvédelmi díjak kiszámítási módjáról és alapjáról. A repülıtér használói ezen információk birtokában alkothatnak képet a – például a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK rendeletben1 és e rendelet végrehajtási szabályaiban említett – légiközlekedésvédelmi költségekrıl és a kapcsolódó beruházások hatékonyságáról, valamint a hatóságok részérıl védelmi célokra elıirányzott támogatásokról. Ahhoz, hogy a díjakat megállapító vagy alkalmazó illetékes szerv megfelelıen felmérhesse, hogy a jövıben milyen jellegő beruházásokra lesz szükség, arra kell kötelezni a repülıtér használóit, hogy PE 440.543\ 67
HU
idıközönként megosszák az illetékes szervvel a mőködési elırejelzéseiket, fejlesztési terveiket, valamint különleges igényeiket és kívánságaikat. __________________ 1 HL L 97., 2008.4.9., 72. o.
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(4) Mivel a Közösségen belül több különbözı módszer létezik a védelmi költségeket fedezı díjak kiszámítására és kivetésére, indokolt egységesíteni a védelmi díjak kiszabásának alapját azokon a közösségi repülıtereken, ahol a védelmi költségek a légiközlekedés-védelmi illetékben jelennek meg. Ezeken a repülıtereken az illetéknek a védelmi költségekhez kell kapcsolódnia, számításba véve e költségek bárminemő közfinanszírozását is.
(4) Mivel a Közösségen belül több különbözı módszer létezik a védelmi költségeket fedezı díjak finanszírozására vagy kiszámítására és kivetésére, indokolt egységesíteni a védelmi díjak kiszabásának alapját azokon a közösségi repülıtereken, ahol a védelmi költségek a légiközlekedésvédelmi illetékben jelennek meg. Ezeken a repülıtereken az illetéknek a védelmi költségekhez kell kapcsolódnia, számításba véve e költségek bárminemő közfinanszírozását is bármely haszon elkerülése, valamint az érintett repülıtereken nyújtandó fenntartható és költséghatékony biztonsági szolgáltatások és létesítmények biztosítása érdekében.
Módosítás 4 Irányelvre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(5) A nemzeti légiközlekedés-védelmi intézkedések gazdasági hatásait illetıen jóval magasabb fokú átláthatóságot szükséges biztosítani, mint amilyet a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel
(5) A nemzeti légiközlekedés-védelmi intézkedések használatát illetıen jóval magasabb fokú átláthatóságot szükséges biztosítani, mint amilyet a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban megállapított
68 /PE 440.543
HU
összhangban megállapított közös alapkövetelmények elıírnak.
közös alapkövetelmények elıírnak.
Módosítás 5 Irányelvre irányuló javaslat 6 preambulumbekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (6) Minden tagállamban független felügyeleti hatóság felállításával biztosítható az irányelv megfelelı és hatékony alkalmazása. A hatóságnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges minden erıforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében.
Módosítás (6) Minden olyan tagállamban, ahol a repülıtereken légiközlekedés-védelmi díjat számítanak fel, független felügyeleti hatóságnak kell biztosítania ezen irányelv megfelelı és hatékony alkalmazását. A hatóságnak rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges minden erıforrással a személyi állomány, a szakértelem és a pénzügyi eszközök tekintetében.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (6a) A tagállamok részére biztosítani kell azt a lehetıséget, hogy egy adott repülıtér-hálózatra vagy a repülıterek egyéb csoportjára vonatkozóan – beleértve az ugyanazon várost vagy agglomerációt kiszolgáló repülıtereket – közös díjszabási rendszert alkalmazzanak.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (6b) A légiközlekedés-védelmi díjak költségarányosságára vonatkozó számítások során objektív kritériumokat kell alapul venni, így például a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet PE 440.543\ 69
HU
(ICAO) vonatkozó dokumentumaiban meghatározott kritériumokat, amelyek az utasok számának vagy a repülıgép maximális felszállósúlyának vagy e két tényezı kombinációjának használatát ajánlják.
Módosítás 8 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg Az irányelv valamennyi olyan repülıtérre alkalmazandó, amely a Szerzıdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen található.
Módosítás Az irányelv valamennyi olyan repülıtérre alkalmazandó, amely a Szerzıdés rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen található és a kereskedelmi forgalom számára nyitott.
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás ba) „repülıtér-hálózat”: egy tagállamon belül több olyan repülıtér, amelyeket az illetékes nemzeti hatóság által kijelölt repülıtér-irányító szerv üzemeltet.
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – b b pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás bb) „illetékes szerv”: az a repülıtérirányító szervezet vagy az az egyéb szerv vagy hatóság, amely a közösségi repülıtereken a légiközlekedés-védelmi díjak szintjének és struktúrájának alkalmazásáért és/vagy megállapításáért felelıs;
70 /PE 440.543
HU
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – d pont A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
d) „légiközlekedés-védelmi díj”: kifejezetten a polgári légi közlekedést érintı jogellenes cselekmények elleni védelmi intézkedések teljes vagy részköltségének fedezetére szolgáló illeték.
d) „légiközlekedés-védelmi díj”: kifejezetten a polgári légi közlekedést érintı jogellenes cselekmények elleni védelmi intézkedések költségeinek fedezetére szolgáló illeték, amelyet valamely testület, repülıtér vagy repülıtér-használó szed be különbözı formákban. A légi közlekedés védelmének ezen költségeihez tartozhatnak a 300/2008/EK rendelet alkalmazásának biztosítása vagy a kapcsolódó szabályozási és felügyeleti intézkedések kapcsán a megfelelı hatóság által viselt költségek is.
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 2 cikk – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás da) „a légi közlekedés védelme”: a polgári légi közlekedésnek a polgári légi közlekedés biztonságát veszélyeztetı jogellenes cselekményekkel szembeni védelmét célzó intézkedések, valamint emberi és anyagi erıforrások összessége;
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 3 a cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás 3a. cikk Repülıtér-hálózat A tagállamok a repülıtér-hálózatok illetékes szervei számára engedélyezhetik olyan egységes és átlátható légiközlekedés-védelmi díjszabási rendszer PE 440.543\ 71
HU
bevezetését, amely a repülıtér-hálózat egészére kiterjed.
Módosítás 14 Irányelvre irányuló javaslat 3 b cikk (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás 3b. cikk Egységes díjszabási rendszer A tagállamok a Bizottság tájékoztatását követıen és a közösségi joggal összhangban az ugyanazon várost vagy agglomerációt kiszolgáló repülıterek illetékes szerve számára megengedhetik egységes és átlátható díjszabási rendszer alkalmazását, feltéve hogy minden egyes repülıtér teljes mértékben megfelel az 5. cikkben az átláthatóságra vonatkozóan megállapított követelményeknek.
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg Konzultáció
Módosítás Konzultáció és megoldáskeresés
Módosítás 16 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(1) A tagállamok feladata biztosítani, hogy a repülıtér-üzembentartó a repülıtér légiközlekedés-védelmi szolgáltatásainak költségeivel kapcsolatban minden szükséges információt megkapjon.
(1) A tagállamok feladata biztosítani, hogy az illetékes szerv a repülıtér légiközlekedés-védelmi szolgáltatásainak költségeivel kapcsolatban minden szükséges információt megkapjon.
72 /PE 440.543
HU
Módosítás 17 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(2) A tagállamok gondoskodnak róla, hogy a repülıtér-üzembentartó és a repülıtér használói minden repülıtéren kötelezı jelleggel és rendszeresen egyeztessenek egymással a légiközlekedésvédelmi díjszabás rendszerérıl és a díjak mértékérıl. A konzultációra évente legalább egy alkalommal sort kell keríteni.
(2) A tagállamok kötelezı eljárás keretében biztosítják, hogy az illetékes szerv és a repülıtér használói vagy a repülıtér használóinak képviselıi vagy szövetségei rendszeresen egyeztessenek egymással a légiközlekedés-védelmi díjszabás rendszereirıl és a díjak mértékérıl. E konzultációt évente legalább egyszer meg kell tartani, kivéve ha errıl a legutóbbi konzultáció alkalmával eltérıen állapodnak meg. Amennyiben az illetékes szerv és a repülıtér használói között többéves megállapodás van hatályban, a konzultációkra az ilyen megállapodásban elıírtak szerint kerül sor. A tagállamok fenntartják a jogot, hogy gyakoribb konzultációt kérjenek.
Módosítás 18 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(3) Amennyiben a repülıtér-üzembentartó módosítani kívánja a légiközlekedésvédelmi díjszabás rendszerét vagy mértékét, legalább négy hónappal a változtatások hatályba lépése elıtt köteles azok indokolását is tartalmazó javaslatot terjeszteni a repülıtér használói elé. A repülıtér-üzembentartó egyeztet a repülıtér használóival, és álláspontjuk figyelembevételével hozza meg döntését.
(3) Amennyiben az illetékes szerv módosítani kívánja a légiközlekedésvédelmi díjszabás rendszerét vagy mértékét, legalább négy hónappal a változtatások hatályba lépése elıtt köteles azok indokolását is tartalmazó javaslatot terjeszteni a repülıtér használói vagy azok képviselıi vagy társulásai elé. Az illetékes szerv egyeztet a javasolt változtatásokról a repülıtér használóival, és álláspontjuk figyelembevételével hozza meg döntését.
PE 440.543\ 73
HU
Módosítás 19 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(4) A repülıtér-üzembentartó legalább 2 hónappal a változtatások hatályba lépése elıtt nyilvánosságra hozza döntését. Ha a repülıtér-üzembentartó nem tud megállapodásra jutni a repülıtér használóival a tervezett változtatásokról, a repülıtér-használók véleményének figyelembevételével meg kell indokolnia döntését.
(4) Az illetékes szerv legalább 2 hónappal a változtatások hatályba lépése elıtt nyilvánosságra hozza döntését. Ha az illetékes szerv nem tud megállapodásra jutni a repülıtér használóival a tervezett változtatásokról, a repülıtér-használók véleményének figyelembevételével meg kell indokolnia döntését.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (4a) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben nézeteltérés merül fel az illetékes szerv légiközlekedés-védelmi díjakra vonatkozó döntésével kapcsolatban, bármely fél kérheti a 8. cikkben említett független felügyeleti hatóság beavatkozását, amely megvizsgálja a díjrendszert vagy a légiközlekedés-védelmi díjak szintjét érintı módosítások indoklását.
Módosítás 21 Irányelvre irányuló javaslat 4 cikk – 4 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (4b) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem alkalmazzák a (4a) bekezdést azon légiközlekedés-védelmi díjszint- vagy díjszerkezet-módosításokkal kapcsolatban, amelyek esetében:
74 /PE 440.543
HU
a) a nemzeti jogszabályok szerint kötelezı eljárás vonatkozik a légiközlekedésvédelmi díjak vagy maximális szintjük független felügyeleti hatóság általi meghatározására vagy jóváhagyására; vagy b) a nemzeti jogszabályok szerint kötelezı eljárás vonatkozik arra, hogy a független felügyeleti hatóság rendszeresen vagy az érdekelt felek általi felkérésre megvizsgálja, hogy az ilyen repülıterek hatékony versenynek vannak-e kitéve. Amennyiben egy ilyen vizsgálat alapján a helyzet a hatékony verseny hiányát igazolja, a tagállam úgy határoz, hogy a légiközlekedés-védelmi díjakat vagy maximális szintjüket a független felügyeleti hatóság határozza meg vagy hagyja jóvá. Ez a határozat addig alkalmazandó, ameddig az e hatóság által végzett vizsgálat alapján szükséges. A tagállamok által az e bekezdés céljaira alkalmazott eljárásoknak, feltételeknek és kritériumoknak relevánsnak, objektívnek, megkülönböztetésmentesnek és átláthatónak kell lenniük.
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a repülıtér-üzembentartó évente legalább egyszer tájékoztassa a repülıtér használóit, azok képviselıit vagy szövetségeit azokról az elemekrıl, amelyek alapján a repülıtéren felszámított összes légiközlekedés-védelmi díj mértékét meghatározzák. A tájékoztatásnak legalább a következıkre ki kell terjednie:
(1) A tagállamok biztosítják, hogy minden esetben, amikor a 4. cikk (2) bekezdésében említett konzultációra kerül sor, az illetékes szerv tájékoztassa a repülıtér használóit vagy azok képviselıit vagy szövetségeit azokról az elemekrıl, amelyek alapján az egyes repülıtereken felszámított összes légiközlekedés-védelmi díj szerkezetét és mértékét meghatározzák. A tájékoztatásnak legalább a következıkre ki kell terjednie:
PE 440.543\ 75
HU
Módosítás 23 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás ba) az átfogó költségszerkezet azon létesítmények és szolgáltatások tekintetében, amelyekre a légiközlekedésvédelmi díjak vonatkoznak;
Módosítás 24 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – c pont A Bizottság által javasolt szöveg c) a repülıtéren kivetett összes légiközlekedés-védelmi díjtételhez kapcsolódó bevétel és kiadás;
Módosítás c) a légiközlekedés-védelmi díjakból befolyt bevétel és az általuk fedezett szolgáltatások összköltsége;
Módosítás 25 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás da) azon létesítmények és szolgáltatások állami hatóságok általi finanszírozása, amelyekre a légiközlekedés-védelmi díjak vonatkoznak;
Módosítás 26 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – e pont A Bizottság által javasolt szöveg e) a díjak mértékében tervezett esetleges változások elırejelzése;
76 /PE 440.543
HU
Módosítás e) a díjak mértékében tervezett esetleges változások elırejelzése, figyelembe véve a javasolt beruházásokat, a forgalomnövekedést és a biztonsági fenyegetések növekedését;
Módosítás 27 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – bevezetı rész A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(2) A tagállamok feladata biztosítani, hogy a repülıtér használói a 4. cikknek megfelelıen minden konzultáció elıtt tájékoztassák a repülıtér-üzembentartót különösen a következıkrıl:
(2) A tagállamok feladata biztosítani, hogy a repülıtér használói a 4. cikknek megfelelıen minden konzultáció elıtt tájékoztassák az illetékes szervet, különösen a következıkrıl:
Módosítás 28 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás da) a repülıtér használói által a repülıtérrıl induló utasokra kivetett légiközlekedés-védelmi díj összege, és tájékoztatás a fenti díjak meghatározásának alapjául szolgáló összetevıkrıl az (1) bekezdés a)–f) pontjaival összhangban.
Módosítás 29 Irányelvre irányuló javaslat – módosító jogszabály 5 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (2a) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes testület és a repülıtér használói által kivetett légiközlekedésvédelmi díjak összegére vonatkozó információ a nyilvánosság számára hozzáférhetı legyen.
PE 440.543\ 77
HU
Módosítás 30 Irányelvre irányuló javaslat 5 cikk – 2 b bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (2b) Az e cikk alapján átnyújtott információk a nemzeti jogra is figyelemmel bizalmas vagy gazdaságilag különleges információknak minısülnek, és ennek megfelelıen kezelendık. Az értéktızsdén jegyzett repülıtér-irányító szervezetek esetében különösen be kell tartani az értéktızsdére vonatkozó elıírásokat.
Módosítás 31 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – cím A Bizottság által javasolt szöveg Hatásvizsgálat
Módosítás Szigorúbb intézkedések
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (1) A tagállamok hatásvizsgálatban kötelesek felmérni a légiközlekedésvédelmi díjak mértékének hatásait, amennyiben a 300/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelıen szigorítani kívánnak az intézkedéseken. Ha [az irányelv hatályba lépésének idıpontja] napján szigorúbb nemzeti rendelkezések hatályosak egy adott tagállamban, ezen irányelv hatályba lépésétıl számított három éves átmeneti idıszakban a tagállamoknak hatásvizsgálatokat kell végezniük.
78 /PE 440.543
HU
Módosítás (1) a 300/2008/EK rendelet 6. cikkének megfelelı szigorúbb intézkedések végrehajtásának kiegészítı költségeit a tagállamok állják.
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg (2) A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a 4. cikknek megfelelıen konzultációt kell folytatniuk a repülıtér használóival az (1) bekezdésben említett hatásvizsgálat eredményeirıl.
Módosítás törölve
Módosítás 34 Irányelvre irányuló javaslat 6 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (2a) A Bizottság hatásvizsgálatban köteles felmérni a légiközlekedés-védelmi díjak mértékének hatásait, mielıtt a 300/2008/EK rendelet 4. cikkének megfelelıen intézkedéseket fogad el. A Bizottság konzultációt folytat a 300/2008/EK rendelet 17. cikke értelmében létrejött érdekelt felek tanácsadó csoportjával e hatásvizsgálat eredményeirıl.
Módosítás 35 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
A légiközlekedés-védelmi díjak kizárólag a védelemmel összefüggésben felmerülı költségek fedezésére fordíthatók. E költségek meghatározásához az egyes tagállamokban általánosan elfogadott számviteli és értékelési elvek szolgálnak alapul.
A légiközlekedés-védelmi díjak kizárólag a védelemmel összefüggésben felmerülı költségek fedezésére fordíthatók. E költségek meghatározásához az egyes tagállamokban általánosan elfogadott számviteli és értékelési elvek szolgálnak alapul. A légiközlekedés-védelmi díjakból származó teljes bevétel nem haladhatja meg az adott repülıtér, repülıtér-hálózat vagy repülıtércsoport teljes légiközlekedés-védelmi költségeit. PE 440.543\ 79
HU
Módosítás 46 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés – 1 a francia bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás - a biztonsági fenyegetettség nemzeti és/vagy nemzetközi szintje;
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás A légiközlekedés-védelmi díjak kiszámítására szolgáló költségalap nem foglalhatja magában azokat a költségeket, amelyeket a tagállamok az általánosabb biztonsági funkciók – például az általános rendıri feladatok, a hírszerzés és a nemzetbiztonság – biztosítása kapcsán viselnének.
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 1 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (1a) A nemzeti jogszabályokkal összhangban ezen irányelv nem akadályozhatja meg, hogy a független felügyeleti hatóság, saját felügyelete és teljes felelıssége mellett ezen irányelv végrehajtását más független felügyeleti hatóságokra ruházza, feltéve, hogy a végrehajtás ugyanazon elıírásoknak megfelelıen történik.
80 /PE 440.543
HU
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 2 bekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(2) A tagállamok azzal szavatolják a független felügyeleti hatóság függetlenségét, hogy jogilag megkülönböztetik és mőködésében függetlenítik minden repülıtérüzembentartótól és légi fuvarozótól. Azok a tagállamok, amelyek tulajdonosi vagy felügyeleti jogkörrel rendelkeznek egy repülıtér, repülıtér-üzembentartó vagy légi fuvarozó felett, biztosítják a szabályozási feladatkör tényleges szerkezeti elválasztását a tulajdonosi vagy felügyeleti tevékenységektıl. A tagállamok biztosítják, hogy a független felügyeleti hatóság pártatlanul és átlátható módon gyakorolja hatáskörét.
(2) A tagállamok azzal szavatolják a független felügyeleti hatóság függetlenségét, hogy jogilag megkülönböztetik és mőködésében függetlenítik minden illetékes szervtıl és légi fuvarozótól. Azok a tagállamok, amelyek tulajdonosi vagy felügyeleti jogkörrel rendelkeznek egy repülıtér, repülıtér-üzembentartó vagy légi fuvarozó felett, biztosítják a szabályozási feladatkör tényleges szerkezeti elválasztását a tulajdonosi vagy felügyeleti tevékenységektıl. A tagállamok biztosítják, hogy a független felügyeleti hatóság pártatlanul és átlátható módon gyakorolja hatáskörét.
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 4 bekezdés – a pont A Bizottság által javasolt szöveg a) eljárást dolgoznak ki a repülıtérüzembentartó és a repülıtér használói közötti véleménykülönbségek feloldásához;
Módosítás a) eljárást dolgoznak ki az illetékes szerv és a repülıtér használói közötti véleménykülönbségek feloldásához;
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 8 cikk – 5 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (5a) Amennyiben nemzeti jogszabályainak megfelelıen egy tagállam szabályozási vagy jogalkotási folyamatot alkalmaz a védelmi költségek szerkezetének vagy mértékének nemzeti szinten történı PE 440.543\ 81
HU
megállapítására és elfogadására, a légiközlekedés-védelmi díjak érvényességének vizsgálatáért felelıs nemzeti hatóságok végzik az (1)–(5) bekezdésben meghatározott független felügyeleti hatóság feladatait. Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 9 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (2a) A Bizottság ezen irányelv hatálybalépésétıl számított legkésıbb két éven belül jelentést nyújt be a légiközlekedés-védelem finanszírozásáról, amelyben megvizsgálja a légiközlekedésvédelmi költségek alakulását és a légiközlekedés-védelem finanszírozásának módszereit.
Módosítás 42 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésıbb [...]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek …* elıtt megfeleljenek. E rendelkezések szövegét, valamint az e rendelkezések és az irányelv közötti megfelelést bemutató táblázatot haladéktalanul megküldik a Bizottságnak. _______________ *OJ: Kérjük, illessze be az ezen irányelv hatálybalépését két évvel követı idıpontot.
82 /PE 440.543
HU
Módosítás 43 Irányelvre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új) A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás (2a) Amennyiben egy tagállam egyik repülıterén sem vetnek ki légiközlekedésvédelmi díjakat, valamint a 9. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül, az adott tagállam nem köteles megfelelni az (1) és (2) bekezdésnek.
PE 440.543\ 83
HU
P7_TA-PROV(2010)0124 A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatások ***I Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatáról (átdolgozás) (COM(2009)0391 – C7-0111/2009 – 2009/0110(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0391),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 156. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C70111/2009),
–
tekintettel az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, „A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0665),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 172. cikkének (1) bekezdésére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. november 4-i vélemény véleményére1,
–
tekintettel a Régiók Bizottságával folytatott konzultációra,
–
tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra2
–
tekintettel eljárási szabályzata 87. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Jogi Bizottságnak a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottsághoz intézett 2009. december 11-i levelére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,
–
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0030/2010),
A.
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévı szövegek változatlanul hagyott rendelkezéseinek tekintetében a javaslat ezek érdemi módosítás nélküli
1 2
A Hivatalos Lapban még nem tették közzé. HL C 77., 2002.3.28., 1. o.
84 /PE 440.543
HU
egyszerő egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza, 1.
elfogadja az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;
2.
felhívja a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, abban az esetben, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
PE 440.543\ 85
HU
P7_TC1-COD(2009)0110 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2010. április 20-án került elfogadásra a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat elfogadására tekintettel (átdolgozás) (EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre, és különösen annak 172. cikke elsı bekezdésére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelıen2, mivel: (1)
1 2 3 4
A transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot3 több alkalommal jelentısen módosították4. Az egyértelmőség érdekében az újabb módosítások alkalmával ezt a határozatot át kell dolgozni.
2009 október 4-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2010. április 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács ...-i határozata. HL L 228., 1996.9.9., 1. o. Lásd a IV. mellékletet.
86 /PE 440.543
HU
(2)
A transzeurópai hálózatok létrehozásának és fejlesztésének nagy szerepe van a fı uniós célkitőzések megvalósulásában, azaz a belsı piac zökkenımentes mőködésében, és a gazdasági és társadalmi kohézió erısítésében.
(3)
Az Unió területét behálózó transzeurópai közlekedési hálózatok létrehozásának és fejlesztésének az is konkrét célja, hogy biztosítsa a személyek és áruk lehetı legjobb társadalmi, környezeti és biztonsági feltételek között történı fenntartható mobilitását, és komparatív elınyeiket figyelembe véve integráljon minden közlekedési módot. A munkahelyteremtés a transzeurópai hálózat egyik lehetséges hasznos velejárója.
(4)
A forgalom növekedése, ami elsısorban a nehéz tehergépjármővek növekvı arányának tudható be, a nemzetközi közlekedési folyosók túlterheltségéhez és kapacitáshiányhoz vezetett. Ezért az áruk és személyek nemzetközi mobilitásának biztosítása érdekében optimalizálni kell a transzeurópai közlekedési hálózat kapacitását.
(5)
A közeli rendeletetéső vízi fuvarozás, többek között, elısegítheti a szárazföldi közlekedési útvonalak tehermentesítését.
(6)
Az európai szintő hálózati integráció csak fokozatosan, a különbözı közlekedési módok összekapcsolásával fejleszthetı, tekintettel a bennük rejlı elınyök jobb kihasználására.
PE 440.543\ 87
HU
(7)
Az olyan közlekedési csomópontok, mint a tengeri kikötık, belvízi kikötık, valamint a kombinált árufuvarozási terminálok a közlekedési alágazatok kombinált árufuvarozási (multimodális) hálózatba történı integrációjának elıfeltételét képezik.
(8)
Mivel a javasolt intézkedés céljait, különösen a transzeurópai közlekedési hálózatok terén javasolt fellépés kereteinek és prioritásainak meghatározását a tagállamok nem tudják kielégítı módon megvalósítani, és ezért azok – a célkitőzések összehangolásának szükségessége miatt – uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerzıdés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelıen. Az e cikkben említett arányosság elvének megfelelıen ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.
(9)
Meg kell jelölni azokat a közös érdekő projekteket, amelyek hozzájárulnak e célkitőzések megvalósulásához, és amelyek megfelelnek az így meghatározott fellépés prioritásainak. Csak azokat a projekteket lehet figyelembe venni, amelyek gazdaságilag potenciálisan életképesek.
(10)
A kiemelt fontosságú projekteket európai érdekő projektekké kell nyilvánítani, az uniós pénzügyi forrásokat az ilyen jellegő beruházásokra kell összpontosítani, és olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek a tagállamok közötti koordináció ösztönzésével megkönnyítik a projektek kívánt ütemezés szerinti lezárását.
88 /PE 440.543
HU
(11)
A Szerzıdés 170. cikkével összhangban a transzeurópai hálózattal kapcsolatos politikai intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió erısítéséhez. E célkitőzés elérése érdekében erıfeszítéseket kell tenni, hogy a lehetı legnagyobb összhangot teremtsék meg a transzeurópai közlekedési hálózatra vonatkozó uniós iránymutatások és az uniós szinten rendelkezésre álló fontosabb pénzügyi eszközök programozása között.
(12)
A kiemelt fontosságú projektek utólagos értékelésének egyszerősítenie kell az iránymutatások és a kiemelt fontosságú projektek jegyzékének a felülvizsgálatát, valamint hozzá kell járulniuk a tagállamok által a projektek megvalósítása elıtt alkalmazott értékelési módszerek javításához.
(13)
A vélhetıen jelentıs környezeti hatásokkal járó köz- és magánprojektekre csak ezeknek a potenciális hatásoknak az érvényes uniós szabályoknak megfelelı elızetes felmérése után szabad engedélyt adni.
(14)
Az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 11. cikkével összhangban a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni a transzeurópai hálózatokkal kapcsolatos uniós politika meghatározásába és végrehajtásába. Ennek alapján kiemelten kell támogatni azoknak a szállítási módoknak az infrastruktúráját, amelyek kevesebb környezeti kárt okoznak, nevezetesen a vasút, a rövid távú tengeri szállítás és a belvízi hajózás.
PE 440.543\ 89
HU
(15)
A bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1 szerinti környezetvédelmi szempontú értékelést a jövıben az összes olyan terv és program tekintetében el kell végezni, amelyek a közös érdekő projektek megvalósítására irányulnak. A közlekedési infrastruktúra finanszírozásához is feltételül kell szabni az uniós környezetvédelmi jogszabályok rendelkezéseinek betartását, különös tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelvre2, a vadon élı madarak védelmérıl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelvre3 és a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre4.
(16)
A személyek és áruk fenntartható mobilitásának biztosítására irányuló átfogó célkitőzés keretein belül olyan eljárásokat kell bevezetni, amelyek az utak túlterheltségének csökkentése, valamint a peremterületeken és szigeteken fekvı régiók és államok elérhetıségének javítása érdekében támogatják a tagállamok közötti „tengeri autópályák” kialakítását. Ezeknek az eljárásoknak, amelyeket többek között pályázati eljárásokkal is támogatnak, átláthatónak kell lenniük, és ki kell elégíteniük a szükségleteket, továbbá semmiképpen sem sérthetik az uniós verseny- és közbeszerzési szabályokat.
(17)
A beruházások megtérülésének javítása, valamint idıbeli összehangolásuk és finanszírozásuk megkönnyítése érdekében szorosabb koordináció válhat szükségessé az azonos útvonalon megvalósítandó projektekben érintett tagállamok között.
1 2 3 4
HL L 197., 2001.7.21., 30. o. HL L 175., 1985.7.5., 40. o. HL L 103., 1979.4.25., 1. o. HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
90 /PE 440.543
HU
(18)
Indokolt, hogy a Bizottság kétévente jelentést, terjesszen be e határozat végrehajtásáról, valamint hogy a Bizottság 2010-re jelentést készítsen a kiemelt fontosságú projektek elırehaladásáról, és adott esetben javaslatot tegyen a kiemelt fontosságú projektek jegyzékének módosítására.
(19)
Egy bizottságot kell felhatalmazni, különösen arra, hogy támogassa a Bizottságot ▌, amikor az az ezen határozat által megállapított iránymutatások megvalósulását és alakulását vizsgálja.
(20)
Az egyértelmőség érdekében indokolt a 1692/96/EC számú határozat I. mellékletét egy olyan új melléklettel felváltani, amely a valamennyi tagállamra vonatkozó térképeket tartalmazza; ez biztosítaná, hogy a legutóbb az 1791/2006/EK rendelettel módosított határozatban már szereplı térképeket a 2003-as csatlakozási aktusban foglalt térképekkel kiegészítsék. Emellett a terv céldátuma minden tagállam számára 2020,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT: 1. SZAKASZ ÁLTALÁNOS ELVEK 1. cikk Tárgy (1)
E határozat célja, hogy meghatározza azokat az iránymutatásokat, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat terén elıirányzott intézkedések célkitőzéseire, prioritásaira és kereteire vonatkoznak. Ezek az iránymutatások olyan közös érdekő projekteket jelölnek meg, amelyek megvalósítása Unió-szerte hozzájárul a hálózat fejlıdéséhez.
PE 440.543\ 91
HU
(2)
Az (1) bekezdésben említett iránymutatások egy olyan általános keretet jelentenek, amelynek célja, hogy olyan közös érdekő projektek végrehajtására ösztönözze a tagállamokat, és - adott esetben - az Uniót, amelyek célja a transzeurópai közlekedési hálózat kohéziójának, összekapcsolásának és interoperabilitásának, illetve a hálózat elérhetıségének biztosítása. Ezen iránymutatások célja az is, hogy elımozdítsák a magánszektor részvételét.
(3)
A legfontosabb követelményeket a transzeurópai közlekedési hálózat interoperabilitására, a közlekedési telematikára és a járulékos szolgáltatásokra vonatkozóan a Szerzıdésnek megfelelıen, a vasúti rendszer Unión belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1 és e határozattól különállóan határozzák meg. 2. cikk Célkitőzések
(1)
1
A transzeurópai közlekedési hálózat 2020-ig fokozatosan, az uniós szárazföldi, tengeri és légiközlekedési infrastrukturális hálózatok integrálásával, az I. mellékletben található térképeken jelzett terveknek, és/vagy a II. mellékletben szereplı elıírásoknak megfelelıen jön létre.
HL L 191., 2008.7.18., 1. o.
92 /PE 440.543
HU
(2)
A hálózatnak: a)
a belsı határok nélküli területen, a lehetı legjobb társadalmi és biztonsági feltételek között biztosítania kell a személyek és áruk fenntartható mobilitását, miközben elı kell segítenie az uniós célkitőzések elérését, különösen a környezet és a verseny tekintetében, és hozzá kell járulnia a gazdasági és társadalmi kohézió erısítéséhez;
b)
elfogadható gazdasági feltételek mellett kiváló minıségő infrastruktúrát kell kínálnia a felhasználók számára;
c)
magában kell foglalnia valamennyi közlekedési módot, figyelembe véve azok komparatív elınyeit;
d)
lehetıvé kell tennie a meglévı kapacitások optimális kihasználását;
e)
a lehetıségekhez mérten képesnek kell lennie a közlekedési módokon belüli interoperabilitásra, és ösztönöznie kell a különbözı közlekedési módok közötti intermodalitást;
f)
a lehetıségekhez mérten gazdaságilag életképesnek kell lennie;
g)
valamennyi tagállam területére ki kell terjednie, hogy megkönnyítse általában a hozzáférést, a szigeteket, a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolja a központi régiókkal, és torlódások nélküli összeköttetést teremtsen az Unió nagyobb agglomerációi és régiói között;
PE 440.543\ 93
HU
h)
összekapcsolhatónak kell lennie az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), Közép- és Kelet-Európa és a Földközi-tengeri országok hálózataival, ugyanakkor elısegíti az interoperabilitást és ezeknek a hálózatoknak az elérését, amennyiben az uniós érdeknek bizonyul. 3. cikk A hálózat terjedelme
(1)
A transzeurópai hálózat közlekedési infrastruktúrából, forgalomirányítási rendszerekbıl, illetve helymeghatározási és navigációs rendszerekbıl áll.
(2)
A közlekedési infrastruktúra közúti, vasúti, és belvízi hálózatokból, „tengeri autópályákból”, tengeri kikötıkbıl és belvízi hajóutak mellett fekvı kikötıkbıl, repülıterekbıl, valamint egyéb, kombinált hálózatok közötti közlekedési csomópontokból áll.
(3)
A forgalomirányítási rendszerek, és a helymeghatározási és navigációs rendszerek a hálózat összehangolt mőködése és a hatékony forgalomirányítás biztosításának céljából magukban foglalják a szükséges mőszaki berendezéseket, valamint az információs és távközlési rendszereket.
94 /PE 440.543
HU
4. cikk Az intézkedések fıbb vonalai Az uniós intézkedések fıbb vonalai a következıket érintik: a)
a hálózati tervek összeállítása és felülvizsgálata;
b)
közös érdekő projektek megjelölése;
c)
a meglévı hálózat adaptálása;
d)
a hálózati interoperabilitás ösztönzése;
e)
a közlekedési módok optimális párosítása, többek között olyan összekapcsolási központok kialakításával, amelyeknek áruk fuvarozása esetén, az intermodalitás hatékony kihasználhatósága érdekében, a lehetıségekhez mérten, a városközpontoktól távol kell elhelyezkedniük;
f)
törekvés a pénzügyi támogatás egységességére és komplementaritására az egyes pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályoknak megfelelıen;
g)
kutatás és fejlesztés;
h)
együttmőködés, és megfelelı megállapodások megkötése a hálózatfejlesztésben érdekelt harmadik országokkal;
PE 440.543\ 95
HU
i)
ösztönzık a tagállamok és nemzetközi szervezetek számára, az Unió által követett célkitőzések elımozdítása céljából;
j)
az érdekelt felek közötti folyamatos együttmőködés elısegítése;
k)
minden más olyan intézkedés, amely szükségesnek bizonyul a 2. cikk, (2) bekezdésében említett célkitőzések megvalósításához. 5. cikk Prioritások
Figyelembe véve a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott célkitőzéseket és a 4. cikkben meghatározott intézkedések fıbb vonalait, a prioritások a következık: a)
azoknak a fı kapcsolatoknak és kapcsolódási pontoknak a kiépítése és fejlesztése, amelyek a kapacitáshiány megszüntetéséhez, a hiányzó szakaszok és a fı útvonalak kiépítéséhez (különös tekintettel a határokon átnyúló szakaszokra), a természetes akadályok leküzdéséhez, valamint a fı útvonalak átjárhatóságának javításához szükségesek;
b)
olyan infrastruktúra kiépítése és fejlesztése, amely elımozdítja a nemzeti hálózatok átjárhatóságát annak érdekében, hogy - elsısorban a magas szállítási költségek csökkentése céljából - megkönnyítsék egyrészrıl a szigetek, a szigetekhez hasonló helyzető térségek, a tengerparttal nem rendelkezı területek, a peremterületeken elhelyezkedı és a legkülsı régiók, másrészrıl pedig az Unió központi régiói közötti kapcsolat létrehozását;
96 /PE 440.543
HU
c)
olyan átjárható vasúthálózat fokozatos megvalósításához szükséges intézkedések, amely, ahol lehetséges, magában foglal árufuvarozásra alkalmas szakaszokat is;
d)
a hosszú és rövid távú tengeri szállítást, valamint a belvízi hajózást támogató intézkedések;
e)
a vasúti és légi szállítás integrálásához szükséges intézkedések, adott esetben különösen a repülıterek vasúttal való megközelíthetısége révén, valamint az ehhez szükséges infrastruktúra és berendezések;
f)
a meglévı és az új infrastruktúra kapacitásának és hatékonyságának optimalizálása, az átjárhatóság elısegítése, valamint a hálózat biztonságának és megbízhatóságának javítása azáltal, hogy intermodális terminálokat és az azokhoz való hozzáférést elısegítı infrastruktúrát hoznak létre és fejlesztenek ki, és/vagy azáltal, hogy intelligens rendszereket alkalmaznak;
g)
a biztonsági és környezetvédelmi szempontoknak a transzeurópai közlekedési hálózat tervezési és megvalósítási folyamatába történı integrálása;
h)
a személyek és az áruk fenntartható mobilitásának fejlesztése az Unió fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos célkitőzéseivel összhangban.
PE 440.543\ 97
HU
6. cikk Harmadik országok hálózatai Az Unió eseti alapon, a Szerzıdés megfelelı eljárásai alapján dönt a közös érdekő projektek támogatásáról, és a hálózatok összekapcsolásának és interoperabilitásának fejlesztésérıl annak érdekében, hogy biztosítsa harmadik országok hálózatainak a transzeurópai közlekedési hálózattal való kompatibilitását. 7. cikk Közös érdekő projektek (1)
A közös érdekő projektek olyan közös célkitőzést jelentenek, amelynek végrehajtása kidolgozottsági fokuktól és a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függ, a tagállamok vagy az Unió anyagi kötelezettségvállalásának elızetes megítélése nélkül.
(2)
A Szerzıdés szabályaival, különösen a verseny kérdéseire vonatkozókkal összhangban közös érdekőnek tekintendı minden olyan projekt, amely: a)
a 2. cikk (2) bekezdésében rögzített célkitőzéseket követi;
b)
a 3. cikk (1) bekezdésében ismertetett hálózattal kapcsolatos;
c)
az 5. cikkben rögzített egy vagy több prioritásnak megfelel; és
d)
a társadalmi-gazdasági költség-haszon elemzés alapján gazdaságilag potenciálisan életképes.
98 /PE 440.543
HU
(3)
(4)
A projekteknek a 9–18. cikkben ismertetett hálózat valamely elemével kapcsolatban kell lenniük, és különösen: a)
kapcsolódniuk kell az I. mellékletben található térképeken megjelölt útvonalakhoz; és/vagy
b)
meg kell felelniük a II. melléklet elıírásainak vagy szempontjainak.
A tagállamok az 1. cikk (2) bekezdésben megállapított elvek keretein belül megteszik mindazokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tartanak. 8. cikk Környezetvédelem
(1)
A projektek tervezése és végrehajtása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a környezetvédelmi szempontokat, amikor a 85/337/EGK irányelv alapján elvégzik a közös érdekő projektek kötelezı környezeti hatásvizsgálatát, továbbá amikor alkalmazzák a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvet. 2004. július 21-tıl a 2001/42/EK irányelvnek megfelelıen a tagállamoknak el kell végezniük az ilyen jellegő projektek alapján készült tervek és programok környezeti vizsgálatát, különösen akkor, ha azok új útvonalakra vagy más, csomóponti infrastruktúrák jelentıs fejlesztéseire vonatkoznak. Az említett irányelv 8. cikkének megfelelıen, a tagállamok az érintett tervek és programok kidolgozása során figyelembe veszik a környezeti vizsgálat eredményeit.
PE 440.543\ 99
HU
(2)
2004. július 21. elıtt a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben megfelelı módszereket dolgoz ki a stratégiai környezeti vizsgálat megvalósítására többek között azzal a célkitőzéssel, hogy biztosítsák a megfelelı koordinációt, elkerüljék a párhuzamos munkavégzést, valamint hogy egyszerősítsék és felgyorsítsák a határokon átnyúló projektek és közlekedési folyosók tervezési folyamatát. E tevékenység eredményeit és a transzeurópai hálózattal kapcsolatos projekteknek a tagállamok által a 2001/42/EK irányelv alapján elvégzett környezeti vizsgálata eredményeit a Bizottság lehetıség szerint figyelembe veszi az iránymutatásokról szóló, e határozat 22. cikkében említett jelentésében, valamint azokban az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokban, amelyeket esetleg e rendelkezés értelmében a jelentéshez mellékelt.
100 /PE 440.543
HU
2. SZAKASZ KÖZÚTHÁLÓZAT 9. cikk Jellemzık (1)
A transzeurópai közúthálózat magában foglalja azokat az akár meglévı, akár új, vagy átalakítandó olyan autópályákat és jó minıségő közutakat, amelyek: a)
fontos szerepet játszanak a távolsági forgalomban; vagy
b)
a hálózat által megjelölt útvonalakon elkerülik a fontosabb városközpontokat; vagy
c)
összeköttetést biztosítanak más közlekedési módokkal; vagy
d)
a körülzárt és periférikus régiókat összekapcsolják az Unió központi régióival.
(2)
A hálózat a felhasználók számára magas, egységes és folyamatos színvonalú szolgáltatásokat, kényelmet és biztonságot garantál.
(3)
A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát, a felhasználókra vonatkozó információkat, a zavarok és vészhelyzetek kezelését, valamint az elektronikus díjszedést is. Ez az infrastruktúra az európai, nemzeti és regionális forgalomirányítási rendszerek, valamint az utazási és forgalmi információkat és értéknövelt szolgáltatásokat nyújtók aktív együttmőködésén alapul. Ezen infrastruktúrák biztosítják az azon alkalmazásokkal történı szükséges kiegészítéseket, amelyek telepítését a transzeurópai telekommunikációs programok segítik elı.
PE 440.543\ 101
HU
3. SZAKASZ VASÚTHÁLÓZAT 10. cikk Jellemzık (1)
A vasúthálózat nagysebességő vasúthálózatból és hagyományos vasúthálózatból áll.
(2)
A nagysebességő vasúthálózat a következı elemekbıl áll, függetlenül attól, hogy jelenlegi vagy újabb technológiát alkalmaz: a)
különlegesen megépített, általában 250 km/h vagy annál nagyobb sebességre alkalmassá tett nagysebességő vonalak;
b)
200 km/h sebességre alkalmassá tett, különlegesen korszerősített nagysebességő vonalak;
c)
különlegesen korszerősített nagysebességő vonalak vagy különlegesen megépített és a nagysebességő vasúthálózathoz kapcsolt nagysebességő vonalak, amelyek a topográfiai, környezeti, domborzati vagy várostervezési korlátozások eredményeként különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, és amelyeken a sebességet eseti jelleggel kell alakítani.
102 /PE 440.543
HU
Ezt a vasúthálózatot az I. melléklet 3. szakaszában jelölt vonalak határozzák meg. A jelenlegi technológiával felszerelt nagysebességő vasúti vonalakra alkalmazandó alapvetı követelményeket és átjárhatósági mőszaki elıírásokat a 96/48/EK irányelvvel1 összhangban kell meghatározni. A tagállamok elızetesen értesítik a Bizottságot a nagysebességő vasúti vonalak megnyitásáról és a vonal mőszaki jellemzıirıl. (3)
A hagyományos vasúthálózat hagyományos vasúti személy- és áruszállításra szolgáló vonalakból áll, beleértve a transzeurópai kombinált szállítási hálózat 15. cikkben említett vasúti szakaszait, a közös érdekő tengeri és belvízi kikötık elérhetıségét lehetıvé tevı kapcsolatokat és az összes üzemeltetı elıtt nyitva álló áruszállítási terminálokat. A hagyományos vasúti vonalakra alkalmazandó alapvetı követelményeket és átjárhatósági mőszaki elıírásokat a 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel2 összhangban kell meghatározni.
(4)
A vasúthálózat azt az infrastruktúrát és azokat a berendezéseket tartalmazza, amelyek lehetıvé teszik a vasúti, közúti, valamint adott esetben a tengeri és légi szállítási szolgáltatások integrációját. E tekintetben különleges figyelmet kell fordítani a regionális repülıterek és a hálózat összekapcsolására.
1 2
A nagy sebességő transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 1996. július 23-i 96/48/EK tanácsi irányelv (HL L 235., 1996.9.17., 6. o.). A hagyományos transzeurópai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2001. március 19i 2001/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 110., 2001.4.20., 1. o.). PE 440.543\ 103
HU
(5)
(6)
A vasúthálózatnak legalább a következı funkciók egyikét teljesítenie kell: a)
fontos szerepet játszik a távolsági személyforgalomban;
b)
adott esetben lehetıvé teszi a repülıterekkel való összekapcsolást;
c)
lehetıvé teszi a regionális és helyi vasúthálózatok elérését;
d)
elısegíti az árufuvarozást az árufuvarozás számára fenntartott távolsági szakaszok, illetve olyan útvonalak kijelölésével és kiépítésével, amelyeken a tehervonatok elsıbbséget élveznek;
e)
fontos szerepet játszik a kombinált szállításban;
f)
a közös érdekő kikötıkön keresztül lehetıvé teszi a rövid távú tengeri szállítással és a belföldi hajózással való összekapcsolást.
A vasúthálózat a folyamatosságon és az átjárhatóság fokozatos megvalósításán keresztül - amely elsısorban a mőszaki harmonizációval és az európai vasúthálózatra ajánlott ERTMS egységes ellenırzı és irányító rendszerrel érhetı el - kiváló minıséget és magas fokú biztonságot nyújt a felhasználóknak. E célból a Bizottság a tagállamokkal konzultálva kidolgozza a nemzeti tervekkel egyeztetett fejlesztési tervet.
104 /PE 440.543
HU
4. SZAKASZ BELVÍZI HAJÓÚT-HÁLÓZAT ÉS BELVÍZI HAJÓUTAK MELLETT FEKVİ KIKÖTİK 11. cikk Jellemzık (1)
A transzeurópai belvízi hajóút-hálózat folyókból és csatornákból, illetve különbözı mellékfolyókból, és az azokat összekötı csatlakozásokból áll. Lehetıvé teszi, különösen az ipari térségek és a fıbb peremtelepülések közti összeköttetés megteremtését, és ezeknek a kikötıkkel történı összekapcsolását.
(2)
A hálózat részét képezı vízi utak minimális mőszaki jellemzıi azok, amelyeket a IV. osztályú vízi utakra állapítottak meg, amelyek 80-85 m hosszú, és 9,50 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszik lehetıvé. Ha a hálózat részét képezı vízi utat korszerősítenek, vagy építenek, a mőszaki elıírásnak meg kell felelnie legalább a IV. osztálynak, lehetıvé kell tegye egy késıbbi idıpontban az Va./Vb. osztály elérését, és megfelelı módon lehetıséget kell biztosítania a kombinált árufuvarozásra használt hajók áthaladására. Az Va. osztály 110 m hosszú, és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok, az Vb. osztály pedig 172-185 m hosszú, és 11,40 m széles hajók vagy tolatmányok áthaladását teszi lehetıvé.
(3)
A belvízi kikötık a hálózat részét képezik, egyrészt a (2) bekezdésben és a 15. cikkben felsorolt vízi utak közötti, valamint más közlekedési módok közötti közlekedési csomópontokként.
PE 440.543\ 105
HU
(4)
A hálózat tartalmazza a)
a kereskedelmi forgalom számára megnyitott belvízi kikötıket,
b)
a belvízi úthálózatban található, az I. melléklet, 4. szakaszában található vázlatban feltüntetett belvízi kikötıket,
c)
az I. mellékletben feltüntetett más transzeurópai közlekedési útvonalakhoz kapcsolódó belvízi kikötıket, valamint
d)
az intermodális fuvarozáshoz áruátrakás céljából felszerelt, illetve az évente legalább 500 000 tonna áruforgalmat teljesítı belvízi kikötıket.
Az I. melléklet mutatja be a d) pontban említett belvízi kikötıket. (5)
A hálózat magában foglalja a forgalomirányítási infrastruktúrát is. Ehhez elsısorban a „Folyami Információs Szolgálat” elnevezéső átjárható intelligens forgalomirányítási és szállítási rendszer kialakítása tartozik, amely a szándékok szerint a belvízi hajóúthálózat meglévı kapacitásának és biztonságának optimalizálására, valamint a más szállítási módokkal való átjárhatóság javítására szolgál majd.
106 /PE 440.543
HU
5. SZAKASZ TENGERI KIKÖTİK 12. cikk Jellemzık (1)
A tengeri kikötık lehetıvé teszik a tengeri közlekedés fejlesztését, és a szigetek számára hajózási csatlakozást, illetve a tengeri közlekedés és más közlekedési módok között összekapcsolási pontokat jelentenek. A fuvarozók számára felszerelést és szolgáltatásokat biztosítanak. Infrastruktúrájuk többféle szolgáltatást biztosít a személyszállítás és árufuvarozás számára, beleértve a kompjáratokat és a közeli és távoli rendeltetéső hajózási szolgáltatásokat, beleértve Közösségen belüli, illetve az Uniós és a harmadik országok közötti part menti hajózást.
(2)
A transzeurópai közlekedési hálózat részét képezı tengeri kikötıknek meg kell felelniük a következıkben meghatározott A., B. vagy C. kategóriák valamelyikének: A.
nemzetközi tengeri kikötık: olyan kikötık, amelyek teljes éves forgalmi volumene legalább 1,5 millió tonna áru, illetve 200 000 utas, és amelyek kapcsolódnak a transzeurópai közlekedési hálózat szárazföldi elemeihez (kivéve ha ez nem lehetséges), és ennél fogva fontos szerepet játszanak a nemzetközi tengeri szállításban;
PE 440.543\ 107
HU
B.
az A. kategóriába nem tartozó uniós tengeri kikötık: olyan kikötık, amelyek teljes éves forgalmi volumene legalább 0,5 millió tonna áru, illetve 100 000199 999 utas, és amelyek kapcsolódnak a transzeurópai közlekedési hálózat szárazföldi elemeihez (kivéve ha ez nem lehetséges), és rendelkeznek a rövid távú tengeri hajózáshoz szükséges átrakodó létesítményekkel;
C.
regionális kikötık: olyan kikötık, amelyek nem felelnek meg az A. vagy a B. kategória ismérveinek, de amelyek szigeten, peremterületeken vagy a legkülsı régiókban találhatók, biztosítva e régiók számára az egymással való tengeri összeköttetést, illetve az Unió központi területeivel való összeköttetést.
Az A. kategóriába tartozó tengeri kikötıket az I. melléklet 5. szakaszában található áttekintı térképek tüntetik fel a legfrissebb kikötıi adatok alapján. (3)
A transzeurópai tengeri kikötıi hálózatba tartozó tengeri kikötıkkel kapcsolatos közérdekő projekteknek 7. cikkben meghatározott ismérveken túl meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott ismérveknek és elıírásoknak is.
108 /PE 440.543
HU
13. cikk Tengeri autópályák (1)
A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat arra szolgál, hogy a tengeri logisztikai útvonalakon úgy összpontosítsa az árufuvarozást, hogy az javítsa a meglévı tengeri kapcsolatokat, illetve új, életképes, rendszeres és gyakran használt tengeri kapcsolatokat hozzon létre a tagállamok közötti áruszállításban, és ezzel csökkentse a közutak túlterheltségét, és/vagy javítsa a peremterületeken vagy szigeteken fekvı régiók és államok elérhetıségét. A „tengeri autópályák”; nem zárhatják ki a kombinált személy- és áruszállítást, ha az áruszállítás a jellemzıbb.
(2)
A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat legalább kettı, két eltérı tagállamban lévı kikötı berendezéseibıl és infrastruktúrájából áll. E berendezések és infrastruktúra magukban foglalják - legalább az egyik tagállamban - a kikötık berendezéseit, az elektronikus logisztikai irányítási rendszereket, a biztonsági, veszély-elhárítási, igazgatási és vámeljárásokat, valamint a szárazföld és a tenger közvetlen elérését lehetıvé tevı infrastruktúrát, beleértve a hajózást egész évben biztosító eszközöket, különösen a kotró berendezések rendelkezésre bocsátásával és a téli hajózásnak a jégtörésre szolgáló berendezések segítségével való lehetıvé tételével.
(3)
Azokat az I. melléklet 4. szakaszában kijelölt vízi útvonalakat és csatornákat, amelyek két „tengeri autópályát” vagy annak két szakaszát kapcsolnak össze, és jelentıs mértékben hozzájárulnak a tengeri útvonalak lerövidítéséhez, a hatékonyság növeléséhez és a szállítási idı csökkentéséhez, a transzeurópai tengeriautópályahálózat részének kell tekinteni.
PE 440.543\ 109
HU
(4)
(5)
A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekő projektekre legalább két tagállamnak kell javaslatot tennie, és azokat a tényleges szükségletek szerint kell kialakítani. A javasolt projektek megvalósításába általános módon bevonják mind a közszférát, mind pedig a magánszektort, mégpedig olyan eljárások segítségével, amelyek elıírják, hogy - mielıtt a nemzeti költségvetésbıl nyújtott támogatásokat szükség esetén uniós forrásokból egészítik ki - egy pályázati eljárást hajtsanak végre, mégpedig a következı módozatok egyike szerint: a)
nyilvános ajánlati felhívás útján, amelyet az érintett tagállamok közösen szerveznek meg, és amely a 12. cikk (2) bekezdésében meghatározott A. kategóriájú kikötıbıl kiinduló új útvonalak kialakítására irányul, melyeket elızetesen választanak ki a III. mellékletben említett 21. számú projekt szerinti egyes tengerszakaszokon belül;
b)
ha a kikötık elhelyezkedése összehasonlítható, az érintett tagállamok által közösen szervezett nyilvános ajánlati felhívás útján, és olyan konzorciumok számára szólóan, amelyekben legalább a III. mellékletben említett 21. számú projekt szerinti tengerszakaszok valamelyikében található hajózási társaságok és kikötık képviseltetve vannak.
A transzeurópai tengeriautópálya-hálózat közös érdekő projektjei: a)
110 /PE 440.543
HU
a tengeriautópálya-hálózatot alkotó berendezésekre és infrastruktúrára összpontosítanak;
b)
a Szerzıdés 87. és 88. cikkének sérelme nélkül kezdı támogatásban részesülhetnek, ha az ezen cikk (4) bekezdésében említett pályázati eljárás eredményeképpen úgy ítélik meg, hogy a projekt pénzügyi életképességéhez állami támogatás szükséges. A kezdı támogatás csak két évre adható, és kizárólag a kellıen indokolt beruházási költségek fedezésére folyósítják. A támogatás nem haladhatja meg azt a legkisebb becsült összeget, amely az érintett szakaszon a közlekedési szolgáltatások megkezdéséhez szükséges. A támogatások következtében nem torzulhat a verseny az érintett piacokon, mert az ellentétes lenne a közös érdekkel;
c)
olyan tevékenységeket is magukban foglalhatnak, amelyek átfogóbb elınyöket kínálnak, és nem kötıdnek meghatározott kikötıkhöz, mint például a jégtörı és kotró berendezések rendelkezésre bocsátása, valamint az információs rendszerek, beleértve a forgalomirányítási és elektronikus jelentési rendszereket is.
(6)
A transzeurópai tengeriautópálya-hálózatra vonatkozó közös érdekő projekteket a Bizottság elé terjesztik jóváhagyásra.
(7)
A Bizottság három éven belül a 21. cikk (1) bekezdésében említett bizottság elé terjeszti a közös érdekő egyedi projektek elsı jegyzékét, amelyben konkrét formába önti a „tengeri autópályákra” vonatkozó koncepciót. Ezt a jegyzéket megküldik az Európai Parlamentnek is.
PE 440.543\ 111
HU
6. SZAKASZ REPÜLİTEREK 14. cikk Jellemzık (1)
A transzeurópai repülıterek hálózata az Unió területén belül található repülıterekbıl áll, amelyek a kereskedelmi légi forgalom számára nyitva állnak, és amelyek megfelelnek a II. melléklet 6. szakaszában rögzített szempontoknak. Ezeket a repülıtereket az általuk bonyolított forgalom volumenének és típusának, illetve hálózaton belüli funkciójuknak megfelelıen különbözı kategóriákba sorolják. Ezek lehetıvé teszik a légi csatlakozások fejlesztését, és a légi közlekedés, illetve más közlekedési módok közti kapcsolat megteremtését.
(2)
A transzeurópai repülıtér-hálózat bázisát a nemzetközi összekapcsolási pontok és az uniós összekapcsolási pontok képezik. Az Unió és a világ többi része közti kapcsolatok elsısorban a nemzetközi összekapcsolási pontokon keresztül valósulnak meg. A kapcsolatot az Unión belül lényegében az uniós összekapcsolási pontok biztosítják, míg a Közösségen kívüli szolgáltatások továbbra is az ágazatnak csak egy kis részét teszik ki. A regionális összekapcsolási pontok és hozzáférési pontok megkönnyítik a hálózat bázisához való hozzáférést, vagy segítik a periférikus és elszigetelt régiók megnyitását.
112 /PE 440.543
HU
(3)
A nemzetközi és uniós hálózati pontokat fokozatosan a vasúthálózat nagysebességő vonalaihoz kapcsolják, ahol lehetséges. A hálózat tartalmazza azokat a berendezéseket és azt az infrastruktúrát, amelyek lehetıvé teszik a légi, közúti, valamint ahol lehetséges, a tengeri szállítási szolgáltatások összekapcsolását. 7. SZAKASZ KOMBINÁLT ÁRUFUVAROZÁSI HÁLÓZAT 15. cikk Jellemzık
A kombinált transzeurópai árufuvarozási hálózat a következıkbıl áll: a)
a kombinált árufuvarozásra alkalmas vasutak és belvízi hajóutak, valamint adott esetben a lehetı legrövidebb közúti elı- és/vagy utófuvarozással kombinált belvízi árufuvarozás, amelyek lehetıvé teszik az áruk nagy távolságra történı fuvarozását;
b)
vasutak, belvízi hajóutak, hajózási útvonalak és közutak közti átrakást lehetıvé tevı berendezésekkel felszerelt, kombinált árufuvarozási terminálok;
c)
alkalmas gördülıállomány, ideiglenes jelleggel, ha a még átalakítatlan infrastruktúra miatt erre szükség van.
PE 440.543\ 113
HU
8. SZAKASZ HAJÓZÁSIRÁNYÍTÁSI ÉS INFORMÁCIÓS HÁLÓZAT 16. cikk Jellemzık A transzeurópai hajózásirányítási és információs hálózat magában foglalja: a)
a part menti és kikötıi hajózásirányítási-rendszereket;
b)
a hajózási helymeghatározási rendszereket;
c)
a veszélyes, vagy szennyezı árukat szállító hajók adatszolgáltatási rendszereit;
d)
tengeri vészjelzı- és biztonsági rendszereket. 9. SZAKASZ LÉGI FORGALOMIRÁNYÍTÁSI HÁLÓZAT 17. cikk Jellemzık
A transzeurópai légi forgalomirányítási hálózat az általános repülésre fenntartott légtérbıl, légi útvonalakból, földi navigációs berendezésekbıl, forgalomtervezı és -irányítási rendszerekbıl és olyan légi forgalomirányítási rendszerekbıl (irányító központok, légtérfelügyeleti és légiforgalmi távközlı berendezésekbıl) áll, amelyek az európai légtérben a biztonságos és hatékony repüléshez szükségesek.
114 /PE 440.543
HU
10. SZAKASZ HELYMEGHATÁROZÁSI ÉS NAVIGÁCIÓS HÁLÓZAT 18. cikk Jellemzık A transzeurópai helymeghatározási és navigációs rendszerek hálózata mőholdas helymeghatározási és navigációs rendszerekbıl és azokból a rendszerekbıl áll, amelyeket a jövıbeli Európai Rádiónavigációs Terv fog meghatározni. Ezek a rendszerek olyan megbízható és hatékony helymeghatározási és navigációs szolgáltatást biztosítanak, amelyet minden közlekedési mód igénybe vehet. 11. SZAKASZ A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI KOORDINÁCIÓ 19. cikk Európai koordinátor (1)
Annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes, különösen a határokon átnyúló projekteknek, illetve a 25. cikkben említett, közösségi érdekő projektnek nyilvánított határokon átnyúló projektek szakaszainak az összehangolt megvalósítását, a Bizottság a tagállamokkal egyetértésben és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követıen egy európai koordinátort nevezhet ki.
PE 440.543\ 115
HU
(2)
Az európai koordinátort elsısorban az európai intézményekkel kapcsolatos tapasztalatai, valamint a finanszírozással és a fı projektek társadalmi-gazdasági és környezeti értékélésével kapcsolatos ismeretei alapján választják ki.
(3)
A Bizottság az európai koordinátort kijelölı határozatában meghatározza, hogy a koordinátornak hogyan kell elvégeznie az (5) bekezdésben említett feladatokat.
(4)
Az európai koordinátor a Bizottság nevében jár el. Az európai koordinátor megbízása szokásos esetben egyetlen projektre terjed ki, különösen a határokon átnyúló projektek esetében, szükség esetén azonban kiterjeszthetı egy fı tengely egészére. Az európai koordinátor az érintett tagállamokkal együtt kidolgozza a tevékenysége munkatervét.
(5)
Az európai koordinátor: a)
az érintett tagállamokkal együttmőködve elısegíti a projekt közös értékelési módszereinek kialakítását, adott esetben pedig tanácsokat ad a projekttámogatóknak a projekt finanszírozási rendszerével kapcsolatban;
b)
minden évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Bizottságnak és az érintett tagállamoknak a felelıssége alá tartozó projekt megvalósításában történt elırelépésekrıl, az új szabályozásokról és más fejleményekrıl, amelyek befolyásolhatják a projekt jellemzıit, valamint azokról a nehézségekrıl és akadályokról, amelyek jelentıs késést okozhatnak a III. mellékletben megadott határidıkhöz képest;
116 /PE 440.543
HU
c)
az érintett tagállamokkal együtt konzultál a regionális és helyi hatóságokkal, az üzemeltetıkkel, a közlekedési szolgáltatások felhasználóival és a civil szervezetek képviselıivel annak érdekében, hogy teljesebb információkat szerezzen a közlekedési szolgáltatásokkal kapcsolatos igényekrıl, a beruházások finanszírozásának lehetıségeirıl, valamint azokról a szolgáltatástípusokról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megkönnyítsék a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést.
(6)
Az érintett tagállamok együttmőködnek az európai koordinátorral, és rendelkezésére bocsátják az (5) bekezdésben említett feladatok elvégzéséhez szükséges információkat.
(7)
Az uniós és nemzeti jogban meghatározott alkalmazandó eljárások sérelme nélkül a Bizottság kérheti az európai koordinátor véleményét, amikor megvizsgálja az azon projektekkel vagy projektek csoportjával kapcsolatos uniós támogatási kérelmeket, amelyekért az európai koordinátor felelıs. 12. SZAKASZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 20. cikk Nemzeti tervek és programok
A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése céljából kidolgozott nemzeti tervek és programok összefoglalóit, különösen azokat, amelyek a 24–27. cikkben említett, európai érdekőnek nyilvánított projektekkel kapcsolatosak. Elfogadásukat követıen a nemzeti terveket és programokat a tagállamok tájékoztatás céljából továbbítják a Bizottságnak.
PE 440.543\ 117
HU
21. cikk Az iránymutatások felülvizsgálatával és az információcserével foglalkozó bizottság (1)
A Bizottság munkáját az iránymutatások felülvizsgálatával és az információcserével foglalkozó bizottság (a továbbiakban „a bizottság”) segíti, amely a tagállamok képviselıibıl áll, elnöke pedig a Bizottság egyik képviselıje.
(2)
A bizottság információt cserél a tagállamok által bejelentett tervekrıl és programokról, és a transzeurópai hálózat fejlesztésére vonatkozó minden kérdést megvizsgálhat. 22. cikk Jelentés
A Bizottság minden második évben jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az e határozatban ismertetett iránymutatások megvalósításáról. A bizottság segíti a Bizottságot a jelentés elkészítésében.
118 /PE 440.543
HU
A jelentéshez szükség esetén az iránymutatások felülvizsgálatára vonatkozó jogalkotási javaslatokat mellékelnek; a jogalkotási javaslatok szükség esetén tartalmazhatják a III. melléklet kiemelt fontosságú projektekre vonatkozó jegyzékének módosítását összhangban a 23. cikk (1) bekezdésével, illetve olyan projektekkel egészíthetik ki ezt a jegyzéket, amelyek összhangban vannak az említett rendelkezéssel. A felülvizsgálat során különösen figyelembe kell venni azokat a projekteket, amelyek a 23. cikk (1) bekezdésének e) pontjával összhangban hozzájárulnak az Unió területi kohéziójához. 23. cikk Kiemelt fontosságú projektek (1)
A kiemelt fontosságú projektek a 7. cikkben említett közösségi érdekő projektek, amennyiben a vizsgálat megerısíti, hogy a)
a projektek célja, hogy megszüntessék a szők keresztmetszetet, illetve a transzeurópai hálózat fı útvonalait kiegészítsék a hiányzó szakaszokkal, különös tekintettel a határokon átnyúló és természetes akadályokat áthidaló projektekre, illetve azokra a projektekre, amelyeknek határokon átnyúló szakasza van;
b)
a projektek olyan volumenőek, hogy az európai szintő hosszú távú tervezés jelentıs elınyt biztosít;
c)
összességében a projektek potenciális társadalmi-gazdasági nettó elınyt és egyéb társadalmi-gazdasági elınyöket eredményeznek;
d)
a projektek jelentısen javítják az áruk és személyek tagállamok közötti mobilitását, és így hozzájárulnak a nemzeti hálózatok közötti átjárhatósághoz;
PE 440.543\ 119
HU
e)
a projektek az új tagállamok hálózatainak integrálásával hozzájárulnak az Unió területi kohéziójához, és javítják a kapcsolatot a peremterületekkel és szigeteken fekvı régiókkal;
f)
a projektek a közlekedés biztonságának javításával és a közlekedés okozta környezeti károk csökkentésével hozzájárulnak a közlekedés fenntartható fejlıdéséhez, különösen azáltal, hogy elsısorban a vasúti és intermodális szállítást, a belvízi hajózást és a tengeri szállítást részesítik elınyben;
g)
megfelelıen bizonyítják az érintett tagállamok elkötelezettségét, hogy idıben befejezik a vizsgálatokat és értékeléseket annak érdekében, hogy a nemzeti tervek és a projektre vonatkozó egyéb dokumentumok alapján az elıre rögzített határidınek megfelelıen lezárják a munkálatokat.
(2)
A III. melléklet határozza meg a 2010-ig megkezdendı kiemelt fontosságú projekteket, azok szakaszait és az (1) bekezdés g) pontjában említett, a munkálatok lezárására meghatározott határidıket.
(3)
2010-ig a Bizottság jelentést dolgoz ki a projektekkel kapcsolatban tapasztalt elırelépésekrıl, szükség esetén pedig az (1) bekezdéssel összhangban módosításokat javasol a III. mellékletben szereplı kiemelt fontosságú projektek jegyzékével kapcsolatban.
120 /PE 440.543
HU
24. cikk Európai érdekőnek nyilvánítás A III. mellékletben felsorolt kiemelt fontosságú projekteket európai érdekő projektnek nyilvánítják. E nyilatkozat megtétele kizárólag a Szerzıdésben és az azon alapuló jogi aktusokban meghatározott eljárásokkal összhangban történhet. 25. cikk Európai érdekőnek nyilvánított projektek (1)
1 2
A szóban forgó uniós pénzügyi eszköz jogi alapjának sérelme nélkül a tagállamoknak, : a)
amennyiben az 1084/2006/EK tanácsi rendelet1, 10. cikkével összhangban projekteket javasolnak a Kohéziós Alapból történı támogatásra, megfelelıen kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekőnek nyilvánított projekteknek;
b)
amennyiben a 680/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet2 5. és 9. cikkével összhangban projekteket javasolnak a transzeurópai hálózat költségvetésébıl történı támogatásra, megfelelıen kiemelt szerepet kell biztosítaniuk az európai érdekőnek nyilvánított projekteknek.
A Kohéziós Alap létrehozásáról szóló, 2006. július 11-i 1084/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 79. o.). A transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történı közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló, 2007. június 20-i 680/2007/EK euórpai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 162., 2007.6.22., 1. o.). PE 440.543\ 121
HU
(2)
(3)
Az Unió vonatkozó pénzügyi eszközei tekintetében elfogadott jogalap sérelme nélkül a Bizottság: a)
ösztönzi a tagállamokat, hogy különösen a „Konvergencia” célkitőzés hatálya alá tartozó régiókban a strukturális alapok programozásának tervezése során vegyék figyelembe az európai érdekőnek nyilvánított projekteket, aminek során megfelelı figyelmet kell fordítani a meglévı uniós támogatási keretterv hatálya alá tartozó nemzeti közlekedési tervekre;
b)
biztosítja, hogy az elıcsatlakozási támogatási eszközre (IPA) jogosult országok, amikor az 1085/2006/EK rendelettel 1 összhangban projekteket javasolnak az említett eszközbıl való támogatásra, akkor megfelelı kiemelt szerepet biztosítanak az európai érdekőnek nyilvánított projekteknek.
A pénzügyi szükségletei becslésekor a Bizottság megfelelıen kiemelt szerepet biztosít az európai érdekőnek nyilvánított projekteknek. 26. cikk Európai érdekőnek nyilvánított projektek végrehajtásának késedelme
(1)
1
Ha valamelyik európai érdekőnek nyilvánított projekt munkálatainak megkezdése a 2010-es határidıhöz képest jelentısen késik, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy három hónapon belül ismertesse a késés okait. A válasz alapján a Bizottság konzultál az összes érintett tagállammal annak érdekében, hogy megoldják a késést okozó problémákat.
Egy elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA) létrehozásáról szóló, 2006. július 17-i 1085/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 82. o.).
122 /PE 440.543
HU
A Bizottság a bizottsággal konzultálva az európai érdekőnek nyilvánított projektek végrehajtásának aktív felügyelete keretében - kellıen figyelembe véve az arányosság elvét - megfelelı intézkedéseket fogadhat el. Az érintett tagállamnak lehetıséget biztosítanak arra, hogy az intézkedések elfogadása elıtt ismertesse észrevételeit. Az Európai Parlamentet haladéktalanul tájékoztatják az elfogadott intézkedésekrıl. Ezen intézkedések elfogadása során a Bizottság megfelelı mértékben figyelembe veszi, hogy az egyes tagállamok mennyiben felelısek a késésért, és tartózkodik olyan intézkedések elfogadásától, amelyek hatással lennének a projekt megvalósítására azokban a tagállamokban, amelyek nem felelısek a késésért. (2)
Ha egy európai érdekőnek nyilvánított projekt a III. mellékletben meghatározott befejezési idıpontot követı ésszerő idın belül alapjában véve nem valósul meg, és a késésért az összes érintett tagállam felelıs, a Bizottság az (1) bekezdésben említett eljárásnak megfelelıen felülvizsgálja a projektet azzal a céllal, hogy a 22. cikke harmadik albekezdésében említett felülvizsgálati eljárás keretében visszavonja a projekt európai érdekő projektként való besorolását. A Bizottság e határozat értelmében 15 évvel azt követıen, hogy a projektet európai érdekőnek nyilvánították, mindig felülvizsgálja a projektet.
PE 440.543\ 123
HU
27. cikk Társadalmi-gazdasági és környezeti hatásvizsgálatok (1)
Az európai érdekőnek nyilvánított projekt, illetve annak egy szakasza befejezése után öt évvel az érintett tagállamok elvégzik a projekt társadalmi-gazdasági és környezeti hatásának vizsgálatát, beleértve a kereskedelemre, valamint az áruk és személyek tagállamok közötti szabad mozgására, a területi kohézióra és a fenntartható fejlıdésre gyakorolt hatásokat is. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálat eredményeirıl.
(2)
Ha az európai érdekőnek nyilvánított projekt olyan, határon átnyúló szakaszt foglal magában, amelyet sem pénzügyileg, sem mőszakilag nem lehet felosztani, az érintett tagállamok összehangolják a projekt társadalmi-gazdasági hatásainak vizsgálatára vonatkozó eljárásokat, és a meglévı keretek között törekednek arra, hogy az építési engedély kiadása elıtt határokon átnyúló vizsgálatot végezzenek.
(3)
Az európai érdekő projektek többi szakaszát a tagállamok kétoldalú vagy többoldalú kapcsolatok keretében esetenként hangolják össze.
124 /PE 440.543
HU
(4)
Az összehangolt intézkedéseket vagy a (2) bekezdésben említett, határokon átnyúló vizsgálatokat az uniós környezetvédelmi jogszabályokban elıírt kötelezettségek, különösen a környezeti hatás vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségek sérelme nélkül kell alkalmazni. Az érintett tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az összehangolt intézkedések és határokon átnyúló vizsgálatok megkezdésérıl és azok eredményeirıl. A Bizottság belefoglalja ezeket az információkat a 22. cikkben említett jelentésbe. 28. cikk Határokon átnyúló szakaszok
Egyes kiemelt fontosságú projektekkel összefüggésben két tagállam a bizottság által meghatározott kritériumok alapján határokon átnyúló szakaszokat – beleértve a tengeri autópályákat is – jelöl ki egymás között, és errıl tájékoztatják a Bizottságot. Ezek olyan szakaszok, amelyek mőszakilag és pénzügyileg nem oszthatók fel, illetve amelyekkel kapcsolatban az érintett tagállamok közösen vállaltak kötelezettséget, és közös struktúrát hoznak létre.
PE 440.543\ 125
HU
29. cikk Hatályon kívül helyezés Az 1692/96/EK határozat hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett határozatra történı utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a határozatra vonatkoznának és az V. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni. 30. cikk Hatálybalépés Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı huszadik napon lép hatályba. 31. cikk Címzettek Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei. Kelt ,
az Európai Parlament részérıl az elnök
126 /PE 440.543
HU
a Tanács részérıl az elnök
Megjegyzés: A Bizottsági javaslatában szereplı mellékletek a következıképpen változnak:
Az I. melléklet bevezetı részében: 1) 2.1 szakasz (a "Denmark, Germany, Luxembourg, Netherlands, Austria" szövegrész a megfelelı térképhez való igazítás érdekében törölve); 2) 6.1 szakasz (a "Denmark, Germany, Luxembourg, Netherlands, Austria" szöveggel egészül ki a megfelelı térképhez való igazítás érdekében); Az I. melléklet 2. szakaszában: 1) 2.27 térkép (a Newcastle és Leeds között található "Londonderry"törölve).
Az I. melléklet 5. szakaszában: 1) 5.1 térkép (Baltic Sea): "Kristianstad" helyett "Landskrona"; 2) 5.7 térkép (Cyprus): az egységesség érdekében "Larnaca port" helyett "Larnaca".
Az I. melléklet 6. szakaszában: 1) 6.0 térkép (Europe): a 6.4 térképhez való igazítás érdekében Tallinn repülıtere „uniós kapcsolódási pontként” kerül megjelölésre 2) 6.4 térkép (Estonia): Tallinn repülıtere „uniós kapcsolódási pontként” kerül megjelölésre.
PE 440.543\ 127
HU
P7_TA-PROV(2010)0125 Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések bizonyos követelmények egyszerősítése és a pénzügyi irányítással kapcsolatos bizonyos rendelkezések tekintetében ***I Az Európai Parlament 2010. május 5-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerősítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történı módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (COM(2009)0384 – C7-0003/2010 – 2009/0107(COD)) (Rendes jogalkotási eljárás: elsı olvasat) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2009)0384),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 251. cikkének (2) bekezdésére és 161. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0003/2010),
–
tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett, a „Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól” címő közleményre(COM(2009)0665),
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 294. cikkének (3) bekezdésére és 177. cikkére,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1,
–
a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen,
–
tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,
–
tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0055/2010),
1.
elfogadja elsı olvasatban az alábbi álláspontot;
2.
felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet ismét a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
1
2009. november 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
128 /PE 440.543
HU
P7_TC1-COD(2009)0107 Az Európai Parlament álláspontja amely elsı olvasatban 2010. május 5-én került elfogadásra az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek egyes követelmények egyszerősítése és a pénzügyi irányításhoz kapcsolódó egyes rendelkezések tekintetében történı módosításáról szóló .../2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre, és különösen annak 177. cikkére, tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére1, a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követıen, rendes jogalkotási eljárás keretében2,
1 2
2009. november 5-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). Az Európai Parlament 2010. május 5-i álláspontja. PE 440.543\ 129
HU
mivel: (1)
A jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság jelentıs kihívások elé állította az Uniót. Jóllehet a válság negatív hatásainak ellensúlyozására már hoztak fontos intézkedéseket, beleértve a jogi keret módosításait is, a pénzügyi válságnak a reálgazdaságra, a munkaerıpiacra és a polgárokra kifejtett hatása széles körben csak most kezd érzékelhetıvé válni. Növekszik a tagállamok pénzügyi forrásaira nehezedı nyomás, és további intézkedéseket kell hozni e nyomás enyhítésére az uniós finanszírozás maximális és optimális felhasználásán keresztül.
(2)
Az uniós finanszírozás irányításának megkönnyítése, a tagállamokba és a régiókba irányuló beruházások felgyorsítása és a finanszírozás gazdasági hatásának erısítése érdekében szükséges még tovább egyszerősíteni a kohéziós politikára vonatkozó szabályokat.
(3)
A környezetvédelem meghatározását illetıen az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap, illetve a célkitőzések közötti különbségekbıl adódóan, a koherencia és a következetesség érdekében helyénvaló egyetlen küszöbértéket alkalmazni a nagyprojekt fogalmának meghatározása céljából. Tekintettel a környezetvédelmi beruházások fontosságára – beleértve az e rendeletben elıírt küszöbérték alattiakat is –, a tagállamoknak biztosítaniuk kell minden ilyen beruházás megfelelı monitoringját, és tájékoztatniuk errıl a Bizottságot az operatív programokról szóló éves végrehajtási jelentésekben.
130 /PE 440.543
HU
(4)
Szükséges annak lehetıvé tétele is, hogy egy nagyprojektet egynél több operatív program is lefedhessen az ilyen, különbözı régiókat és célkitőzéseket lefedı nagyprojekt végrehajtásának lehetıvé tétele érdekében. Ez különösen az országos vagy uniós jelentıségő beruházások esetében releváns.
(5)
Szükséges rendelkezésre bocsátani pénzügyi konstrukciókat az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló intézkedések számára, tekintettel ezen intézkedések fontosságára az uniós és nemzeti prioritások körében.
(6)
Annak érdekében, hogy könnyebb legyen kiigazítani az operatív programokat a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságra való válaszként, a tagállamoknak értékelés helyett az operatív program felülvizsgálatát megindokoló elemzést kell készíteniük.
(7)
A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével és az alkalmazandó nemzeti szabályokkal összhangban a mőveletek által termelt jövedelmeket figyelembe kell venni a közpénzbıl való hozzájárulás kiszámításakor. Egyszerősíteni kell a jövedelmek monitoringját a teljes programozási ciklushoz való hozzáigazítása érdekében.
(8)
A jogbiztonság érdekében tisztázni szükséges, hogy egy kiadás csak abban az esetben válik elszámolhatóvá az operatív program felülvizsgálatára irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtása idıpontjától, ha a kiadás az említett operatív program felülvizsgálatának pillanatában hozzáadott új kiadási kategóriába tartozik.
PE 440.543\ 131
HU
(9)
A mőveletek tartósságáról szóló rendelkezések hatályát tisztázni kell. A rendelkezések alkalmazását – amennyiben az Európai Szociális Alapból (ESZA) nyújtott támogatás hatálya alá tartozó intézkedéseket érintenek – különösen azokra az intézkedésekre helyénvaló korlátozni, amelyekre a beruházásfenntartási kötelezettséggel járó állami támogatási szabályok vonatkoznak. Szükséges továbbá kizárni az említett rendelkezések alkalmazását azon mőveletek vonatkozásában, amelyek – lezárásukat követıen – jelentısen módosulnak a termelıtevékenység nem csalárd csıd folytán történı megszőnése miatt.
(10)
Tisztázni és egyszerősíteni szükséges az operatív program pénzügyi végrehajtásáról szóló éves jelentéstételhez szükséges információt. Helyénvaló tehát az operatív program végrehajtásáról szóló éves jelentéshez szükséges pénzügyi információt összhangba hozni a költségnyilatkozatban nyújtott információval, valamint tisztázni a pénzügyi indikátorok fogalommeghatározását.
(11)
Az állami támogatás kedvezményezettjei részére történı elılegkifizetés egyszerősítése és az ilyen kifizetéssel járó pénzügyi kockázatok korlátozása érdekében újból meg kell határozni az elfogadható garanciák körét.
(12)
A rendkívüli körülmények miatt, valamint a jelenlegi gazdasági és pénzügyi válságnak a tagállami költségvetésekre gyakorolt komoly és példátlan hatására tekintettel, további elıfinanszírozási részletre van szükség 2010-ben a válság által legjobban sújtott tagállamok számára, a programok végrehajtása alatt a folyamatos likviditás lehetıvé tétele és a kedvezményezetteknek történı kifizetések megkönnyítése érdekében.
132 /PE 440.543
HU
(13)
A
pénzügyi
konstrukciókkal
kapcsolatos
költségnyilatkozatokra
vonatkozó
követelményeket egyszerősíteni kell. Konkrétan, az irányítási költségek mellett a menedzsmentdíjakat is elszámolható kiadásnak kell tekinteni. (14)
A következetesség érdekében helyénvaló, hogy a tagállamok újra felhasználják a részleges lezárásba bevont mővelettel kapcsolatos, maguk a tagállamok által észlelt szabálytalanságok esetében korrigált összegeket.
(15)
Helyénvaló meghosszabbítani a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalás automatikus visszavonásának kiszámítására szabott határidıt annak érdekében, hogy javuljon az egyes operatív programokra elıirányzott források abszorpciója. Ezt a rugalmasságot a programok vártnál lassabb elindulása és késıi jóváhagyása teszi szükségessé.
(16)
A tapasztalatok alapján helyénvaló az automatikus visszavonási szabály hatálya aló tartozó összegeknek a nagyprojektre szánt, érintett összegekkel történı csökkentését attól az idıponttól alkalmazni, amikor az e rendelet valamennyi követelményének megfelelı nagyprojektre irányuló pályázatot benyújtják a Bizottsághoz.
(17)
Annak érdekében, hogy a tagállamok a teljes programozási idıszak alatt profitálhassanak az egyszerősítési intézkedésekbıl, valamint az egyenlı bánásmód biztosítása érdekében, egyes módosításokat visszamenıleges hatállyal szükséges alkalmazni.
PE 440.543\ 133
HU
(18)
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló, 2006. július 5-i 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet1 módosította a 397/2009/EK rendelet2, amely minden tagállamban bevezette a meglévı lakásállományban az energiahatékonyságra és a megújuló energia felhasználására fordított kiadásokra vonatkozó támogathatósági szabályokat. Helyénvaló ezért az energiahatékonysággal és a megújuló energia felhasználásával kapcsolatos módosításokat a 397/2009/EK rendelet hatálybalépésének idıpontjától alkalmazni.
(19)
Amint benyújtásra került az e rendelet összes követelményének megfelelı, nagyprojektre irányuló pályázat, a pályázatban szereplı összegeket védeni kell a kötelezettségvállalások automatikus visszavonásától. Az ilyen védelem a programozási idıszak
kezdete
óta
benyújtott
összes
nagyprojektpályázatra
alkalmazandó,
visszamenıleges hatállyal, különösen a jelenlegi pénzügyi válságra tekintettel. (20)
Mivel a gazdaság egészére gyakorolt hatások ellensúlyozása érdekében a nemzetközi pénzügyi piacokat sújtó, példa nélküli válság gyors reagálást tesz szükségessé, a többi módosításnak az e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon kell hatályba lépnie.
1 2
HL L 210., 2006.7.31., 1. o. HL L 126., 2009.5.21., 3. o.
134 /PE 440.543
HU
(21)
Az 1083/2006/EK tanácsi rendeletet1 ezért ennek megfelelıen módosítani kell.
(22)
Többek között a döntéshozatali folyamatban a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése nyomán bekövetkezett változás miatt az e rendelet által elıírt módosítások nem léptek idıben hatályba ahhoz, hogy megakadályozzák az a 284/2009/EK rendelettel módosított 1083/2006/EK rendelet2 93. cikke (1) bekezdésének alkalmazását. Az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet3 (költségvetési rendelet) 11. cikke értelmében a kötelezettségvállalásoknak a Bizottság általi visszavonása ezért a 2007-es pénzügyi évre szóló elıirányzatok törlését eredményezné, aminek - az e rendelettel összhangban bevezetett szabályok szerint - a 2008–2013-as pénzügyi évekre kell eloszlania. Átmeneti intézkedésként ezért célszerő lehetıvé tenni a releváns elıirányzatok szükség szerinti visszaállítását a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó, e rendelet által módosított szabályok végrehajtása céljából,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1 2 3
HL L 210., 2006.7.31., 25. o. HL L 94., 2009.4.8., 10. o. HL L 248., 2002.9.16., 1.o. PE 440.543\ 135
HU
1. cikk Az 1083/2006/EK rendelet a következıképpen módosul: 1.
A 39. cikk helyébe a következı szöveg lép: „39.
cikk
Tartalom Operatív program vagy operatív programok részeként az ERFA és a Kohéziós Alap finanszírozhat olyan, munkálatok, tevékenységek és szolgáltatások sorából álló kiadásokat, amelyek önmagukban egy pontos gazdasági vagy mőszaki természető, oszthatatlan feladat elvégzésére irányulnak, mely utóbbi egyértelmően meghatározott célokkal rendelkezik, és amelynek teljes költsége meghaladja az 50 millió eurót (a továbbiakban: nagyprojekt).”; 2.
A 40. cikk a következıképpen módosul: a)
az elsı bekezdésben a bevezetı rész helyébe a következı szöveg lép: „A tagállam vagy az irányító hatóságok megküldik a Bizottságnak a következı információt a nagyprojektekrıl:”;
136 /PE 440.543
HU
b)
A d) pont helyébe a következı szöveg lép: „d)
a nagyprojekt végrehajtásának ütemterve, valamint – amennyiben a végrehajtási idıszak várhatóan hosszabb a programozási idıszaknál – azok a szakaszok, amelyekben uniós társfinanszírozásra van igény a 2007–2013 közötti programozási idıszakban;”,
3.
A 41. cikk (1) és (2) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(1) A Bizottság – szükség esetén külsı szakértıkkel konzultálva, az EBB-t is beleértve – a 40. cikkben említett tényezıkre figyelemmel értékeli a nagyprojektet, annak az érintett operatív program(ok) prioritásaival való összhangját, az említett prioritások céljainak eléréséhez való hozzájárulását és az egyéb uniós politikákkal való összhangját. (2)
A Bizottság mielıbb, de legkésıbb a nagyprojektnek a tagállam vagy az irányító hatóság általi benyújtását követı három hónappal határozatot fogad el, feltéve, hogy azt a 40. cikknek megfelelıen nyújtják be. E határozat meghatározza a fizikai tárgyat, azt az összeget, amelyre az érintett operatív program(ok) prioritási tengelyének társfinanszírozási rátája alkalmazandó, valamint az ERFAból vagy a Kohéziós Alapból származó pénzügyi hozzájárulás éves tervét vagy terveit.”;
PE 440.543\ 137
HU
4.
A 44. cikk a következıképpen módosul: a)
az elsı bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „Az operatív program részeként a strukturális alapok olyan mővelet tekintetében felmerülı költségeket finanszírozhatnak, amelyek az alábbiak közül bármelyik támogatásához való hozzájárulásokból állnak: a)
a vállalkozások, fıként kis- és középvállalkozások számára kidolgozott olyan pénzügyi konstrukciók, mint például kockázati tıke-alapok, garanciaalapok és hitelalapok;
b)
városfejlesztési alapok, azaz a köz- és magánszféra partnerségére vagy a fenntartható városfejlesztésre irányuló integrált tervben foglalt egyéb projektekbe befektetı alapok;
c)
alapok vagy egyéb ösztönzı sémák, amelyek hitelt, a visszafizetendı beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel egyenértékő eszközöket biztosítanak az energiahatékonyságra és a megújuló energia épületekben – beleértve a meglévı lakásállományt is – történı felhasználására.”;
138 /PE 440.543
HU
b)
a második bekezdés bevezetı részének helyébe a következı szöveg lép: „Amennyiben ezeket a mőveleteket holdingalapokon – azaz több kockázati tıkealapba,
garanciaalapba,
hitelalapba,
városfejlesztési
alapba
vagy
az
energiahatékonysághoz és a megújuló energia épületekben, beleértve a meglévı lakásállományt
is,
történı
felhasználásához
hitelt,
a
visszafizetendı
beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel egyenértékő eszközöket biztosító alapba vagy egyéb ösztönzı sémákba történı befektetés céljából felállított alapokon – keresztül szervezik, a tagállam vagy az irányító hatóság az alábbiak közül egy vagy több formában hajtja végre ezeket:”; 5.
A 48. cikk (3) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(3) A
programozási
idıszak
alatt
a
tagállamok
az
operatív
programok
monitoringjához kapcsolódóan értékeléseket végeznek, különösen abban az esetben, ha a monitoring a kezdeti célkitőzésekhez képest jelentıs eltérést tár fel. Amennyiben javaslat érkezik az operatív programok 33. cikk szerinti felülvizsgálatára, be kell mutatni a felülvizsgálat okainak – bármely végrehajtási nehézségre is kiterjedı – elemzését, valamint a felülvizsgálat várható hatását, beleértve az operatív program stratégiáját érintı hatást is. Az ilyen értékelések vagy elemzések eredményeit meg kell küldeni az operatív program monitoring bizottságának és a Bizottságnak.”;
PE 440.543\ 139
HU
6.
Az 55. cikk (3) és (4) bekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „(3) Amennyiben objektíve nem lehetséges elızetesen megbecsülni a jövedelmet, a mővelet lezárásától számított öt éven belül keletkezett nettó jövedelmet le kell vonni a Bizottságnak bejelentett kiadásokból. (4)
Amennyiben megállapítást nyer, hogy egy mővelet olyan nettó jövedelmet keletkeztetett, amelyet a (2) és a (3) bekezdés értelmében nem vettek figyelembe, ezt a nettó jövedelmet az igazoló hatóság levonja legkésıbb az operatív programmal kapcsolatos, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett dokumentumok benyújtásakor. A végsıegyenleg-kifizetési kérelmet ennek megfelelıen kell korrigálni.”;
7.
Az 56. cikk (3) bekezdése második albekezdésének helyébe a következı szöveg lép: „Amennyiben valamely operatív program az e rendelet 33. cikkében említett felülvizsgálatának pillanatában az 1828/2006/EK bizottsági rendelet* II. melléklete A. részének 1. táblázatában említett új kiadási kategóriával egészül ki, az ilyen kategóriába tartozó bármely kiadás az operatív program felülvizsgálatára vonatkozó kérelemnek a Bizottsághoz történı benyújtásának napjától elszámolható. __________________ *
A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. december 8 .) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti
és
a
tanácsi
rendelet
végrehajtására
meghatározásáról (HL L 371., 2006.12.27., 1. o.)”;
140 /PE 440.543
HU
vonatkozó
szabályok
8.
Az 57. cikk a következıképpen módosul: a)
az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) A tagállam vagy az irányító hatóság biztosítja, hogy egy infrastrukturális beruházásból vagy termelı beruházásból álló mővelet csak akkor tartja meg az alapokból származó hozzájárulást, ha a lezárását követı öt éven belül a mővelet nem esik át olyan jelentıs módosításon, amelyet egy infrastruktúraegység tulajdonjogának jellegében bekövetkezett változás vagy egy termelıtevékenység megszőnése okoz, és amely érinti a mővelet jellegét vagy végrehajtási feltételeit, vagy valamely cégnek vagy közjogi szervnek jogtalan elınyt biztosít. Az ESZA-ból származó támogatás hatálya alá tartozó fellépéseknél csak akkor kell úgy tekinteni, hogy nem tartották meg a hozzájárulást, ha ezeket beruházás-fenntartási kötelezettség terheli az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 107. cikke szerinti állami támogatásra alkalmazandó szabályok alapján, és ha ezek a fellépések a termelıtevékenység megszőnése által okozott jelentıs módosításon esnek át az említett szabályokban megállapított idıszakon belül. Az elsı albekezdésben meghatározott határidıt a tagállamok három évre csökkenthetik a kis- és középvállalkozások általi beruházások fenntartására vonatkozó esetekben.”;
PE 440.543\ 141
HU
b)
a cikk a következı bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1)-(4) bekezdést nem kell alkalmazni arra a mőveletre, amely a termelıtevékenység nem csalárd csıd miatti megszőnése eredményeként jelentıs módosításon esik át.”,
9.
A 67. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következı szöveg lép: „b)
az operatív program összesített pénzügyi végrehajtását kifejezı, a 66. cikk (2) bekezdésében említett pénzügyi indikátorok számszerősítése, az egyes prioritási tengelyekre részletesen meghatározva a következıket: i.
a kedvezményezettek által kifizetett igazolt, elszámolható kiadás teljes összege és az ennek megfelelı közpénzbıl való hozzájárulás;
ii.
a kedvezményezettek által kifizetett igazolt, elszámolható kiadás teljes összege és a program teljes finanszírozása – beleértve az uniós finanszírozást és a kapcsolódó nemzeti részt is – közötti arány;
Adott esetben az átmeneti támogatásban részesülı területeken történı pénzügyi végrehajtást külön is be kell mutatni az egyes operatív programokon belül;”,
142 /PE 440.543
HU
10.
A 78. cikk a következıképpen módosul: a)
a (2) bekezdés a következıképpen módosul: i.
az a) pont helyébe a következı szöveg lép: „a)
az elıleg megadása valamely tagállamban alapított bank vagy egyéb pénzügyi intézmény által biztosított garanciától függ;”;
ii.
a szöveg a következı albekezdéssel egészül ki: „Az állami intézmények vagy maga a tagállam által garanciaként mőködtetett mechanizmust az elsı albekezdés a) pontjában említett garanciával egyenértékőnek kell tekinteni.”;
b)
a (6) bekezdésben: i.
a d) pont helyébe a következı szöveg lép: „d)
ii.
elszámolható irányítási költségek vagy díjak; és”;
a szöveg a következı ponttal egészül ki: „e)
az olyan alapokból vagy egyéb ösztönzı programokból származó visszafizetendı beruházásokhoz nyújtott hitelek vagy garanciák, amelyek hitelt, a visszafizetendı beruházásokhoz garanciákat vagy ezekkel
egyenértékő
eszközöket
biztosítanak
az
energiahatékonysághoz és a megújuló energia épületekben – beleértve a meglévı lakásállományt is – történı felhasználásához.”;
PE 440.543\ 143
HU
c)
a (7) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(7) Az operatív programokból a 44. cikkben meghatározott alapokba történı kifizetésekbıl származó kamatot az alábbiak finanszírozására kell felhasználni: a)
városfejlesztési
alapok
esetében
városfejlesztési
projektek
finanszírozására, b)
a kis- és középvállalkozásokhoz számára pénzügyi konstrukciók finanszírozására,
c)
a visszafizetendı beruházásokhoz hiteleket, garanciákat vagy ezekkel egyenértékő eszközöket nyújtó alapok vagy egyéb ösztönzı programok esetében pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia épületekben – beleértve a meglévı lakásállományt is – történı felhasználásának finanszírozására.
A 44. cikkben meghatározott alapokból végzett beruházásokból a mővelethez visszajuttatott, vagy a garanciák lehívását követıen megmaradt forrásokat az érintett tagállamok illetékes hatóságai városfejlesztési projektek
vagy
kis-
és
középvállalkozások
javára,
vagy
az
energiahatékonyság javítása és a megújuló energia épületekben – beleértve a meglévı lakásállományt is – történı felhasználása céljából használják fel.”;
144 /PE 440.543
HU
11.
A 82. cikk (1) bekezdése a következıképpen módosul: a)
a második albekezdés a következı ponttal egészül ki: „f)
azon tagállamok esetében, amelyek 2009-ben a tagállamok fizetési
mérlegéhez középtávú pénzügyi támogatási mechanizmus létrehozásáról szóló, 2002. február 18-i 332/2002/EK tanácsi rendelettel* összhangban hitelt kaptak, vagy amelyek GDP-je 2009-ben 2008-hoz képest reálértéken több mint 10%-kal csökkent: 2010-ben az operatív programhoz a Kohéziós Alapból nyújtott hozzájárulás 2%-a és az ESZA-ból nyújtott hozzájárulás 4%-a. _____________ *
HL L 53., 2002.2.23., 1. o.”;
b)
a szöveg a következı albekezdéssel egészül ki: „A második albekezdés f) pontjában említett kritériumok alkalmazása céljából a GDP-adatok a 2009. novemberben közzétett közösségi statisztikákon* alapulnak.
_____________ *
Európai Gazdasági Elırejelzés - 2009. ısz (European Economy, 2009., 10. szám. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg).”;
PE 440.543\ 145
HU
12.
A 88. cikk (3) bekezdése a következı albekezdéssel egészül ki: „Amennyiben azonban a tagállam a részleges zárónyilatkozatban szereplı mőveletet érintı szabálytalanságra derít fényt, a 98. cikk (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni. A (2) bekezdés a) pontjában említett költségnyilatkozatot megfelelıen ki kell igazítani.”;
13.
A 93. cikk a következıképpen módosul: a)
az (1) bekezdés helyébe a következı szöveg lép: „(1) A Bizottság automatikusan visszavonja az operatív programra vonatkozó, a második albekezdéssel összhangban kiszámított összeg bármely részét, amelyet nem használtak fel az elıfinanszírozás vagy az idıközi kifizetések teljesítésére, vagy amelyre – a (2) bekezdésben említettek kivételével – a programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalást követı második év december 31-ig nem küldtek a 86. cikknek megfelelıen kifizetési kérelmet. A kötelezettségvállalás automatikus visszavonásához a Bizottság az összeget úgy számítja ki, hogy a 2007-es pénzügyi évre szóló teljes éves hozzájárulással
kapcsolatos
éves
költségvetési
kötelezettségvállalás
egyhatodát hozzáadja a 2008–2013-as pénzügyi évekre vonatkozó egyes költségvetési kötelezettségvállalásokhoz.”;
146 /PE 440.543
HU
b)
a szöveg a következı bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az (1) bekezdés elsı albekezdésétıl és a (2) bekezdéstıl eltérıen a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására megállapított határidı nem alkalmazandó a 2007. évi teljes hozzájárulásra vonatkozó éves költségvetési kötelezettségvállalásra.”,
14.
A 94. cikk helyébe a következı szöveg lép: „94. cikk Megszakítási idıszak nagyprojektek és támogatási konstrukciók esetén (1)
Ha a tagállam a 40. cikkben meghatározott összes követelménynek megfelelı
nagyprojektpályázatot nyújt be, az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegek csökkennek az ilyen nagyprojektek által érintett éves összegekkel. Ha a Bizottság határozatot hoz egy támogatási konstrukció engedélyezésérıl, az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás által esetlegesen érintett összegek csökkennek az ilyen támogatási konstrukciók által érintett éves összegekkel. (2) Az (1) bekezdésben említett éves összegek esetében az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás 93. cikkben említett határidejének kiszámításakor a kezdı
idıpontot
az
ilyen
nagyprojektek
vagy
támogatási
konstrukciók
engedélyezéséhez szükséges késıbbi határozat elfogadásának idıpontja jelenti.”
PE 440.543\ 147
HU
2. cikk Átmeneti intézkedések A kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó, e rendelet által bevezetett szabályokra való áttérés kivételes körülményeinek való megfelelés érdekében azon elıirányzatokat, amelyeket a 2007. pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak a Bizottság általi visszavonása miatt szüntettek meg a 284/2009/EK rendelet által módosított 1083/2006/EK rendelet 93. cikke (1) bekezdésének és 97. cikkének végrehajtása során, a költségvetési rendelet 11. cikke értelmében, vissza kell állítani az e rendelettel módosított 1083/2006/EK rendelet 93. cikke (1) bekezdésének második albekezdése végrehajtásához szükséges mértékben.
148 /PE 440.543
HU
3. cikk Hatálybalépés Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követı napon lép hatályba. Mindazonáltal, az 1. cikk 5 és 7. pontját 2006. augusztus 1-jén kezdıdı hatállyal, az 1. cikk 8. pontját, 10. pontjának a) pontját, 10. pontja b) pontjának i. alpontját, 13. és 14. pontját 2007. január 1-jén kezdıdı hatállyal, továbbá az 1. cikk 4. pontját, 10. pontja b) pontjának ii. alpontját és 10. pontjának c) pontját 2009. június 10-én kezdıdı hatállyal kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelezı és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban. Kelt,
az Európai Parlament részérıl
a Tanács részérıl
az elnök
az elnök
PE 440.543\ 149
HU
P7_TA-PROV(2010)0126 Áttérés a Lisszaboni Szerzıdésre: a függıben lévı jogalkotási javaslatok vizsgálata Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásairól (COM(2009)0665) – „győjtıjavaslat”
Az Európai Parlament, –
tekintettel a Lisszaboni Szerzıdés 2009. december 1-jei hatálybalépésére,
–
tekintettel „A Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésének a folyamatban lévı intézményközi döntéshozatali eljárásokra gyakorolt hatásai” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0665), és a hozzáfőzött kiegészítésre(COM(2010)0147),
–
tekintettel a Miniszterek Tanácsa újabb konzultációval kapcsolatos 2010. március 23-i levelére,
–
tekintettel a 2009. december 15-i plenáris ülésen elhangzott elnöki bejelentésre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 58. és 59. cikkére,
–
tekintettel a Parlament új szerepérıl és a Lisszaboni Szerzıdés végrehajtásával kapcsolatos felelısségeirıl szóló 2009. május 7-i állásfoglalására1 és különösen annak 75. bekezdésére,
–
tekintettel az összes függıben lévı javaslat parlamenti bizottságok általi vizsgálatára és annak eredményére, amelyet a Bizottsági Elnökök Értekezlete 2010. február 8-án állított össze,
–
tekintettel az Elnökök Értekezlete 2010. március 4-i határozatára, amely elfogadta a vizsgálat eredményét,
–
tekintettel az elnöknek a 2010. április 14-i, a Miniszterek Tanácsa elnökének és az Európai Bizottság elnökének a COM(2009)0665 bizottsági közleményre válaszként küldött leveleire,
A.
mivel az Európai Parlament ellenırizte a Bizottság közleményének hiánytalan voltát, valamint pontosságát, különösen a jogalap és a Lisszaboni Szerzıdés értelmében követendı, a Bizottság jegyzékében feltüntetett eljárás tekintetében,
1.
véleménye szerint a Lisszaboni Szerzıdés új jogi keretet hoz létre, amely elsısorban a jogalapban és/vagy a vonatkozó eljárásban bekövetkezı változások révén befolyásolja a folyamatban lévı javaslatokat, és ezért ezen új jogi keret megfelelı figyelembevétele érdekében tudomásul veszi azon 10 eljárást tartalmazó jegyzéket, amelyek vonatkozásában új vagy módosított bizottsági javaslatot vagy – ahol az szükséges – a
1
Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0373.
150 /PE 440.543
HU
Miniszterek Tanácsa általi újbóli konzultációt kér, és kéri mindkét intézményt, hogy teljesítse ezeket a kéréseket;
2.
–
Javaslat – A Tanács rendelete az EGK–Törökország Társulási Tanácsnak az Európai Közösségek tagállamai szociális biztonsági rendszerei török munkavállalókra és családtagjaikra történı alkalmazásáról szóló 3/80. számú határozatának az Európai Gazdasági Közösségen belüli végrehajtásáról, 1983/1101(CNS),
–
Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a kiegészítı nyugdíjjogosultságok hordozhatóságának javításáról, 2005/0214(COD),
–
Javaslat – A Tanács ajánlása a kutatási tevékenységek közös programozása révén a neurodegeneratív betegségek, különösen az Alzheimer-kór elleni küzdelemre irányuló intézkedésekrıl, 2009/0113(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a schengeni vívmányok alkalmazását ellenırzı értékelési mechanizmus létrehozásáról, 2009/0033(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes és jogi személyekkel, szervezetekkel és testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetésérıl, 2009/0114(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a Schengeni Információs Rendszerrıl (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történı átállásról szóló 1104/2008/EK rendelet módosításáról, 2009/0136(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a halászati erıforrások technikai intézkedések révén történı megóvásáról, 2008/0112(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészrıl a Belarusz Köztársaság között a kereskedelemrıl és kereskedelemmel kapcsolatos ügyekrıl szóló ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötésérıl, 1996/0053(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a trópusi faanyagokról szóló 2006. évi nemzetközi megállapodásnak az Európai Közösség nevében történı aláírásáról és megkötésérıl, 2006/0263(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 2100/94/EGK rendeletnek a Közösségi Növényfajta-hivatal elnöke hivatali idejének tekintetében történı módosításáról, 2005/0078(CNS);
megerısíti álláspontját a Lisszaboni Szerzıdés értelmében konzultációs eljárásról rendes jogalkotási eljárásra, konzultációs eljárásról egyetértési eljárásra, hozzájárulási eljárásról egyetértési eljárásra változott alábbi 29 eljárás esetében: –
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Nicaragua, és
PE 440.543\ 151
HU
Panama közötti politikai párbeszédrıl és együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötésérıl, 2003/0266(CNS), –
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl az Andok Közösség és tagállamai, a Bolíviai, a Kolumbiai, az Ecuadori, a Perui Köztársaság és a Venezuelai Bolivári Köztársaság közötti politikai párbeszédrıl és együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötésérıl, 2003/0268(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a Közösség leginkább rászoruló személyei részére történı élelmiszerosztás tekintetében a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet és a mezıgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezıgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekrıl szóló 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésrıl szóló rendelet) módosításáról, 2008/0183(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a MEDIA 2007 közösségi programban való részvétele feltételeinek meghatározásáról szóló audiovizuális megállapodás és záróokmány megkötésérıl, 2007/0171(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 883/2004/EK rendelet és a(z) […] rendelet rendelkezéseinek harmadik országok e rendelkezések által csupán állampolgárságuk miatt nem érintett állampolgáraira való kiterjesztésérıl, 2007/0152(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a tagállamoknak a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2007. évi halászati munkaügyi egyezményének (188. sz. egyezmény) az Európai Közösség érdekében történı megerısítésére való felhatalmazásáról, 2008/0107(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyv Európai Közösség által történı megkötésérıl, 2008/0171(CNS),
–
Javaslat — A Tanács határozata a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság Európai Unióhoz való csatlakozását követıen Argentínát, Ausztráliát, Brazíliát, Kanadát, Kínát, Tajvan, Penghu, Kinmen és Matsu Független Vámterületet (Kínai Tajpej), Kolumbiát, Kubát, Ecuadort, Hongkongot (Kína), Indiát, Japánt, Koreát, Új-Zélandot, a Fülöp-szigeteket, Svájcot és az Egyesült Államokat illetıen szükségessé vált kompenzációs kiigazításokra vonatkozó megállapodásoknak a GATS XXI. cikke alapján történı megkötésérıl, 2007/0055(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl a Koreai Köztársaság közötti kereskedelemrıl és együttmőködésrıl szóló keretmegállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
152 /PE 440.543
HU
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzıkönyv aláírásáról, 2005/0121(CNS), –
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Európai Atomenergia-közösség, másrészrıl Türkmenisztán közötti, a kereskedelemre és a kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó ideiglenes megállapodás Európai Közösség általi megkötésérıl, 1998/0304(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl a Chilei Köztársaság között létrejött társulási megállapodáshoz a Bolgár Köztársaság és Románia európai uniós csatlakozásának figyelembevétele céljából csatolt második kiegészítı jegyzıkönyv aláírásáról, 2007/0083(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl a CARIFORUM-államok közötti gazdasági partnerségi megállapodás megkötésérıl, 2008/0061(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl Elefántcsontpart közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás megkötésérıl, 2008/0136(AVC),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Bolgár Köztársaságnak és Romániának az Európai Gazdasági Térségben való részvételérıl szóló megállapodás, valamint négy kapcsolódó megállapodás megkötésérıl, 2007/0115(AVC),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a 2007/2004/EK rendeletnek az Európai Unió Tagállamai Külsı Határain Való Operatív Együttmőködési Igazgatásért Felelıs Európai Ügynökség ügyvezetı igazgatója és ügyvezetıigazgató-helyettese hivatali idejének tekintetében történı módosításáról, 2005/0089(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a vegetatív szılı-szaporítóanyagok forgalmazásáról (kodifikált szöveg), 2008/0039(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a Közösségen belüli kereskedelemben alkalmazható állat-egészségügyi ellenırzésekrıl (kodifikált szöveg), 2008/0037(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott állatok állat-egészségügyi ellenırzésére irányadó elvek megállapításáról (kodifikált szöveg), 2008/0253(CNS),
–
Javaslat – A Tanács rendelete a közösségi szabadalomról, 2000/0177(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség és az Albán Köztársaság közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0143(CNS),
PE 440.543\ 153
HU
3.
–
Javaslat –– A Tanács határozata az Európai Közösség, valamint Bosznia és Hercegovina közötti a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0140(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség, valamint Szerbia és Montenegró közötti, a légiközlekedési szolgáltatások egyes kérdéseirıl szóló megállapodás aláírásáról, 2005/0141(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Missziója, az Európai Közösség, a Horvát Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Norvég Királyság, Románia és Szerbia és Montenegró között európai közös légtér (ECAA) létrehozásáról szóló többoldalú megállapodás megkötésérıl, 2006/0036(CNS),
–
Javaslat – A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi által elfogadott határozat az egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl a Marokkói Királyság között létrejött euromediterrán légiközlekedési megállapodás megkötésérıl, 2006/0048(CNS),
–
Javaslat – A Tanács és az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi által elfogadott határozat egyrészrıl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrıl az Amerikai Egyesült Államok közötti légiközlekedési megállapodás megkötésérıl, 2006/0058(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, a polgári repülés biztonságának szabályozásában való együttmőködésrıl szóló megállapodás aláírásáról, 2007/0111(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Európai Közösség között a légiközlekedés-védelmi ellenırzésekrıl és a kapcsolódó kérdésekrıl létrejött együttmőködési megállapodás megkötésérıl, 2008/0111(CNS),
–
Javaslat — A Tanács határozata az Alpesi Egyezmény közlekedés területén történı végrehajtásáról szóló jegyzıkönyvnek (közlekedési jegyzıkönyv) az Európai Közösség nevében történı aláírásáról, 2008/0262(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösségnek az 1999. június 3-i vilniusi jegyzıkönyvvel módosított, 1980. május 9-i nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményhez (COTIF) való csatlakozásáról szóló megállapodás Európai Közösség általi megkötésérıl, 2009/0121(CNS);
úgy határoz, hogy nem erısíti meg az alábbi négy eljárás során kialakult álláspontját, és hangsúlyozza, hogy újból az eredeti javaslat elsı olvasatához kíván folyamodni: –
154 /PE 440.543
HU
Javaslat – A Tanács határozata az Európai Közösségnek a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) alapokmányához történı csatlakozásáról és az ügynökség jogainak és kötelezettségeinek gyakorlásáról, 2009/0085(CNS),
4.
–
Javaslat – A Tanács irányelve a 2003/109/EK irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvezı személyekre történı kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról, 2007/0112(CNS),
–
Javaslat – A Tanács irányelve a harmadik országok állampolgárainak valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országokból származó, a tagállamok területén legálisan tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló tanácsi irányelv, 2007/0229(CNS),
–
Javaslat – A Tanács határozata a létfontosságú infrastruktúrák figyelmeztetı információs hálózatáról (CIWIN), 2008/0200(CNS);
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Miniszterek Tanácsának, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.
PE 440.543\ 155
HU
P7_TA-PROV(2010)0127 A jogalkotási felhatalmazás hatásköre Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a jogalkotási felhatalmazás hatáskörérıl (2010/2021(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés („EUMSz.”) 290. cikkére,
–
tekintettel a jogszabályoknak az új komitológiai határozathoz való hozzáigazításáról szóló, a Bizottságnak címzett ajánlásokat tartalmazó 2008. szeptember 23-i állásfoglalására1,
–
tekintettel a Parlament új szerepérıl és a Lisszaboni Szerzıdés végrehajtásával kapcsolatos felelısségeirıl szóló 2009. május 7-i állásfoglalására2,
–
tekintettel 2009. november 24-i jogalkotási állásfoglalására a Szerzıdés 251. cikkében megállapított eljárás szerint elfogadott egyes jogi aktusoknak az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás tekintetében történı, az 1999/468/EK tanácsi határozat szerinti kiigazításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról – Az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljáráshoz történı hozzáigazítás – Ötödik rész3,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 290. cikkének végrehajtásáról szóló, 2009. december 9-i bizottsági közleményre (COM(2009)0673),
–
tekintettel az Európai Parlament elnöke által az EUMSz. 290. és 291. cikkérıl az Európai Bizottság elnökének küldött 2010. január 29-i levélre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0110/2010),
A.
mivel a Lisszaboni Szerzıdés meghatározza a jogalkotási hatáskört, és bevezeti a normák hierarchiáját az Unió jogrendjébe, ezáltal erısítve az Unió demokratikus jellegét és ésszerősítve jogrendjét; mivel a Lisszaboni Szerzıdés bevezeti a jogalkotási aktus új fogalmát, ami messzemenı következményekkel jár,
B.
mivel a jogalkotási hatáskör egyik eleme az EUMSz. 290. cikkében szereplı azon lehetıség, hogy a jogalkotó jogalkotási aktusban (továbbiakban: „alap-jogiaktus”) felhatalmazást adjon a Bizottság részére saját hatásköre egy részének gyakorlására,
C.
mivel a felhatalmazás kényes mővelet, amelynek során a Bizottság olyan hatáskör
1 2 3
HL C 8. E, 2010.1.14., 22.o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0373 Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0083.
156 /PE 440.543
HU
gyakorlására kap utasítást, amely a jogalkotó saját szerepének szerves részét képezi; mivel a felhatalmazás vizsgálatának kiindulópontját ezért mindig a jogalkotó szabadságának kell képeznie, D.
mivel ez a felhatalmazáson alapuló hatáskör csak valamely jogalkotási aktus azon részeinek kiegészítésére vagy módosítására vonatkozhat, amelyeket a jogalkotó nem tart alapvetınek; mivel a Bizottság által ennek eredményeképpen elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok általános hatályú nem jogalkotási aktusok lesznek; mivel az alap-jogiaktusban kifejezetten meg kell határozni a felhatalmazás célját, tartalmát, alkalmazási körét és idıtartamát, és rögzíteni kell a felhatalmazásra vonatkozó feltételeket,
E.
mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak jelentıs vonzatai lesznek számos területen; mivel ezért – különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében – rendkívül fontos, hogy kidolgozásuk és elfogadásuk teljes mértékben átlátható módon történjen, amely a társjogalkotók számára ténylegesen lehetıvé teszi, többek között szükség esetén nyilvános parlamenti vita keretében, hogy demokratikusan ellenırizhessék a Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlását,
F.
mivel a jogalkotási felhatalmazás hatáskörének minden szempontja tekintetében a Parlamentnek egyenrangúnak kell lennie a Tanáccsal;
G.
mivel a „Lámfalussy-eljárás” kikövezte az utat a felhatalmazás jelenlegi mechanizmusa elıtt, amelyet teljes mértékben ellenıriz a jogalkotó; mivel a tagállamok kormányai képviselıinek konferenciája által 2007. július 23-án elfogadott, a Lisszaboni Szerzıdéshez csatolt 39. nyilatkozat elismerte a pénzügyi szolgáltatások területének sajátos jellegét; mivel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok új rendszere semmiképpen nem áshatja alá a Parlament ezen a területen meglévı jogait, különösen a dokumentumok és információk korai átadása tekintetében,
H.
mivel a felhatalmazás a jobb jogalkotás eszközének tekinthetı, amelynek célja annak biztosítása, hogy a jogalkotás ugyanakkor egyszerő maradjon, és a jogszabályokat anélkül lehessen kiegészíteni és frissíteni, hogy ismételt jogalkotási eljárásokhoz kelljen folyamodni, miközben lehetıséget ad arra is, hogy a hatáskör és felelısség végsı soron jogalkotó kezében maradjon,
I.
mivel az EUMSz. végrehajtási intézkedésekre vonatkozó 291. cikkének megközelítésével ellentétben az EUMSz. 290. cikke nem tartalmaz jogalapot olyan horizontális jogi aktus elfogadására, amely meghatározza a felhatalmazásra alkalmazandó szabályokat és általános elveket; mivel ezeket a feltételeket ezért minden egyes alap-jogiaktusban meg kell határozni,
J.
mivel a Bizottság beszámolási kötelezettséggel tartozik a Parlamentnek; mivel az intézményközi kapcsolatokért és az igazgatásért felelıs biztos az Alkotmányügyi Bizottság elıtt zajló, 2010. január 18-i meghallgatásán kötelezettséget vállalt arra, hogy szorosan együttmőködik a Parlamenttel annak érdekében, hogy a Bizottság felhatalmazását a Parlament megelégedésére gyakorolja,
Az alap-jogiaktusban meghatározandó szempontok 1.
úgy ítéli meg, hogy az EUMSz. 290. cikke szerinti felhatalmazás céljait, tartalmát, PE 440.543\ 157
HU
alkalmazási körét és idıtartamát kifejezetten és aprólékos gondossággal meg kell határozni minden egyes alap-jogiaktusban; 2.
hangsúlyozza, hogy az EUMSz. 290. cikke megadja a jogalkotónak a szabadságot, hogy megválassza az alkalmazandó ellenırzési mechanizmus(oka)t; úgy ítéli meg, hogy a 290. cikk (2) bekezdésében említett két példa, a kifogás és a visszavonás ezért csupán szemléltetı jellegő, és a felhatalmazás ellenırzése más eszközök révén is elképzelhetı, mint például minden egyes, felhatalmazáson alapuló jogi aktus Parlament és Tanács által történı kifejezett jóváhagyása, vagy a már hatályban lévı, felhatalmazáson alapuló egyes jogi aktusok hatályon kívül helyezésének lehetısége;
3.
mindazonáltal azon a véleményen van, hogy az EUMSz. 290. cikkének (2) bekezdésében említett két lehetséges feltétel, a kifogás és a visszavonás tekinthetı a legszokásosabb módszernek a felhatalmazáson alapuló hatáskör Bizottság általi gyakorlásának ellenırzésére, és mindkettıt bele kell foglalni minden alap-jogiaktusba;
4.
véleménye szerint a jogalkotó által megállapított ellenırzési mechanizmusoknak tiszteletben kell tartaniuk az uniós jog egyes általános elveit, és különösen az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: −
legyenek egyszerőek és könnyen érthetıek,
−
biztosítsák a jogbiztonságot,
−
tegyék lehetıvé a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló hatáskörét hatékonyan gyakorolja, és
−
tegyék lehetıvé a jogalkotó részére, hogy megfelelıen figyelemmel kísérje a felhatalmazáson alapuló hatáskör gyakorlását;
5.
úgy ítéli meg, hogy a Parlament kifogás emeléséhez való jogának gyakorlását szükségszerően meghatározza parlamenti szerepe és munkavégzési helyei; úgy ítéli meg, hogy a kifogás emelése vonatkozásában nincs szükség valamennyi jogi aktusra vonatkozó rögzített határidı meghatározására, és hogy ezt az idıtartamot eseti alapon, a kérdések összetettségét figyelembe véve kell megállapítani minden egyes alapjogiaktusnál, és elegendınek kell lennie arra, hogy a nem vitatott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok indokolatlan késleltetése nélkül lehetıvé tegye a felhatalmazás hatékony ellenırzését;
6.
úgy ítéli meg, hogy magában az alap-jogiaktusban elıírt sürgısségi eljárást különösen kivételes, például biztonsági kérdéseket érintı esetekben, illetve egészségügyi vagy humanitárius válságok esetében kellene alkalmazni;
7.
úgy véli azonban, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok gyors elfogadását igénylı helyzetek nagy többségét – kellıen indokolt esetekben, a Bizottság kérését követıen – a Parlament és Tanács kifogásról való korai lemondásán alapuló rugalmas eljárás keretében lehetne kezelni;
8.
fenntartja, hogy a felhatalmazás idıtartama nem lehet határozatlan, figyelembe véve azt a tényt, hogy a felhatalmazást bármikor vissza lehet vonni; azonban azon a véleményen van, hogy a Bizottság kifejezett kérésére adott korlátozott idıtartamú
158 /PE 440.543
HU
felhatalmazás lehetıséget adhatna idıszakos megújításra; úgy ítéli meg, hogy a felhatalmazás csak akkor újítható meg, ha sem a Parlament, sem a Tanács nem emel kifogást az adott határidın belül; 9.
erısen ellenzi, hogy az alap-jogiaktusokba olyan rendelkezések kerüljenek be, amelyek a jogalkotóra az EUMSz. 290. cikkében már szereplıkön kívül további kötelezettségeket rónak;
Gyakorlati intézkedések 10.
11.
úgy ítéli meg, hogy bizonyos gyakorlati szabályokat jobban össze lehetne hangolni egy intézmények közötti – esetlegesen intézményközi megállapodás formájában létrejövı – közös megegyezés keretében, amely többek között az alábbiakra terjedne ki: −
tanácskozás a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során,
−
kölcsönös információcsere, különösen visszavonás esetén,
−
szabályok a dokumentumok megküldésére vonatkozóan,
−
minimális idıszakok a Parlament és a Tanács kifogására;
−
határidık számítása,
−
a jogi aktusok közzététele a Hivatalos Lapban az eljárás különbözı szakaszaiban;
hangsúlyozza, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elıkészítése és kidolgozása során a Bizottságnak: –
biztosítania kell az információk és a megfelelı dokumentumok korai és folyamatos megküldését a Parlament illetékes bizottságai számára, beleértve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok egymást követı tervezeteit és minden beérkezett észrevételt is; erre a célra egy tökéletesített digitális információs rendszer modelljeként fel lehetne használni a meglévı komitológiai nyilvántartást;
–
hozzáférést kell biztosítania a Parlament számára a kapcsolódó elıkészítı ülésekhez, eszmecserékhez és konzultációkhoz;
12.
véleménye szerint a visszavonás elıtti információcserének az átláthatóság, az elızékenység és az érintett intézmények közötti ıszinte együttmőködés jegyében kellene zajlania, ezáltal biztosítva, hogy minden intézmény kellı idıben, teljes mértékben tisztában legyen a visszavonás lehetıségével; mindazonáltal feleslegesnek és zavarónak tartaná olyan külön jogi kötelezettség bevezetését az alapjogiaktusokban, amely bizonyos jogi aktusok elfogadásának az EUMSz. 296. cikkében szereplı, minden jogi aktusra alkalmazandó általános követelményen túl történı indokolását írná elı;
13.
javasolja, hogy egy esetleges jövıbeli megállapodás határozza meg a kifogásra PE 440.543\ 159
HU
rendelkezésre álló minimális idıtartamot, tisztázva, hogy ezt nem kényszernek kell tekinteni, hanem csupán olyan minimumnak, amelynél rövidebb idı esetén a Parlament demokratikus ellenırzése jelentéktelenné válna; úgy ítéli meg, hogy a kifogás emelésére legalább két hónapos idıtartamot kellene biztosítani, amelyet a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére további két hónappal meg lehetne hosszabbítani; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a kifogás emelésére meghatározott idıszak hosszának a felhatalmazáson alapuló jogi aktus jellegétıl kell függnie; 14.
bármely jövıbeli megállapodással összefüggésben ragaszkodik hozzá, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vizsgálatának különbözı idıszakai csak akkor indulhatnak, ha a Bizottság minden nyelvi változatot továbbít, és megfelelıen figyelembe kell venniük a Parlament jogalkotási szüneteit és választási idıszakait;
15.
bármely jövıbeli megállapodással összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kifogásolási jog hatálya alá tartozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat csak a Hivatalos Lapban lehet közzétenni, így a kifogás emelésére rendelkezésre álló idıtartam lejárta után lépnek hatályba, kivéve a kifogásról való korai lemondás esetén; úgy ítéli meg, hogy felesleges kifejezetten kötelezni a Parlamentet és a Tanácsot arra, hogy minden alap-jogiaktusban közzétegyék az annak ellenırzése során hozott határozatokat, hogy a Bizottság hogyan gyakorolja a felhatalmazáson alapuló hatáskört;
Záró megjegyzések 16.
felhívja minden bizottságát, hogy cseréljék egymással, és rendszeresen frissítsék bevált gyakorlataikat, és hozzanak létre mechanizmust annak biztosítására, hogy a Parlament EUMSz. 290. cikke szerinti gyakorlatai a lehetı legkövetkezetesebbek legyenek; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az egyes parlamenti bizottságok sajátos jellegüknek megfelelıen szervezzék munkájukat, és használják ki felhalmozott szakértelmüket;
17.
kéri a parlamenti adminisztrációt, hogy az erıforrások (költségvetési szempontból semleges hatású) átcsoportosítása révén gondoskodjon az EUMSz. 290. cikkével összefüggı feladatok ellátásához nyújtott megfelelı támogatás biztosítása érdekében szükséges álláshelyekrıl; intézményi megközelítést szorgalmaz az átruházott hatáskörök kialakítására rendelkezésre álló adminisztratív struktúrák és humán erıforrások felmérése érdekében;
18.
sürgeti a Bizottságot, hogy prioritásként terjessze elı azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a közösségi vívmányokat az EUMSz. 290. és 291. cikkeiben foglalt rendelkezésekhez igazítsák; az EUMSz. 290. cikke tekintetében úgy véli, hogy a kiigazítást nem szabad azokra az intézkedésekre korlátozni, amelyekkel korábban az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás keretében foglalkoztak, hanem minden megfelelı általános hatályú intézkedésre ki kell terjednie, függetlenül a döntéshozatali eljárástól vagy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése elıtt rájuk alkalmazandó komitológiai eljárástól;
19.
kitart amellett, hogy elsıdleges prioritásként azon politikai területek közösségi vívmányait kell kiigazítani, amelyek a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépését megelızıen nem estek az együttdöntési eljárás hatálya alá; szorgalmazza ezek egyenkénti vizsgálatát oly módon, hogy biztosított legyen különösen az, hogy minden olyan megfelelı általános hatályú intézkedést, amelyet korábban a Bizottságra ruházott
160 /PE 440.543
HU
végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat1 4. és 5. cikke szerint fogadtak el, felhatalmazáson alapuló jogi aktusként definiáljanak; 20.
úgy véli, hogy a jogalkotó elıjogainak teljes körő megırzése érdekében akár a fent említett kiigazítás során, akár a javaslatok rendes jogalkotási eljárás keretében történı kezelésekor külön figyelmet kell fordítani az EUMSz. 290. és 291. cikkének mindenkori alkalmazására és az egyik, illetve a másik cikk alkalmazásának gyakorlati következményeire; kitart amellett, hogy a társjogalkotóknak hatásköre legyen annak eldöntéséhez, hogy a korábban az ellenırzéssel történı szabályozási bizottsági eljárás keretében elfogadott ügyeket az EUMSz. 290. cikke alapján vagy a rendes jogalkotási eljárás keretében lehessen elfogadni; o o
21.
1
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
HL L 184., 1999.7.17., 23. o. PE 440.543\ 161
HU
P7_TA-PROV(2010)0128 Javaslatok és stratégiai célkitőzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedı idıszakra Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2018-ig terjedı idıszakra szóló tengeri szállítási politikájára vonatkozó javaslatokról és stratégiai célkitőzésekrıl (2009/2095(INI))
Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság 2009. január 21-i, „Javaslatok és stratégiai célkitőzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedı idıszakra” címő közleményére (a továbbiakban „az EU 2018-ig terjedı tengeri szállítási politikájáról szóló közlemény”),
–
tekintettel a Bizottságnak „Az Európai Unió integrált tengerpolitikája” címő, 2007. október 10-i közleményére (COM(2007)0575),
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére (A7-0114/2010),
A.
mivel az európai hajózási vállalatok jelentıs mértékben járulnak hozzá az európai gazdasághoz, ugyanakkor globális környezetben kell versenyezniük,
B.
mivel fontosak az életerıs európai tengerészeti ágazat megırzésére és fejlesztésére irányuló strukturális és integrált intézkedések, és azoknak fokozniuk kell a tengeri szállítási és a kapcsolódó ágazatok versenyképességét, miközben integrálják a fenntartható fejlıdés és a tisztességes verseny követelményeit is,
C.
figyelembe véve, hogy elengedhetetlen szükség van arra, hogy a tengerhajózási pályák vonzóvá váljanak a fiatalok számára, és ık meg is maradjanak a pályán, és a tengerészek képzésérıl, képesítésérıl és az ırszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezmény (az STCW-egyezmény) küszöbönálló felülvizsgálata nyomán javulnia kell az európai tengerhajózási szakemberek képzettségi szintjének,
D.
mivel minden európai politikai terület számára az éghajlatváltozás jelenti a 21. század legnagyobb kihívását,
E.
mivel a tengerhajózás viszonylag környezetbarát szállítási mód, amelyben számos további lehetıség rejlik arra, hogy a jelenleginél is tisztábbá váljon; mivel a hajók, valamint a kikötıi infrastruktúra szénlábnyomának fokozatos csökkentésével részt kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében hozott erıfeszítésekben,
F.
mivel a kikötık, a hajótulajdonosok, valamint a szárazföldi és a tengeri személyzet számára a biztonság a legfontosabb szempont; mivel a biztonsági intézkedéseknek a kikötıben és a hajók fedélzetén érvényesülı munkakörülmények mellett a parti és a tengeri környezet védelmét is figyelembe kell venniük,
162 /PE 440.543
HU
G.
mivel az Ádeni-öbölben, Szomália partjainál és a nemzetközi vizeken az európai halász-, kereskedelmi és utasszállító hajók ellen továbbra is bőncselekményeket követnek el,
H.
mivel az európai tengerészeti ágazat vezetı szerepet tölt be a világban, és ezt a vezetı szerepet hosszú távon csak innovációval lehet – és kell – biztosítani,
I.
mivel a döntéseket a megfelelı irányítási szinten kell meghozni, lehetıleg globális, szükség esetén európai szinten,
Általános megállapítások 1.
üdvözli a 2018-ig terjedı idıszakra szóló tengeri szállítási politikáról szóló közleményt;
2.
hangsúlyozza a tengeri szállítási ágazat utasok, alapanyagok, energetikai áruk és termékek szállítójaként, valamint a tágabb értelemben vett tengeri tevékenységek csoportjának (hajózási ágazat,logisztika, kutatás, turizmus, halászat és akvakultúra, valamint oktatás) központi elemeként betöltött szerepének fontosságát az európai gazdaságban;
3.
hangsúlyozza, hogy az EU tengerpolitikájának figyelembe kell vennie azt, hogy a tengeri szállítási ágazat nem csak az Unión belül, hanem elsısorban globális versenytársakkal versenyez; emellett hangsúlyozza a tengeri szállítás szállítási ágazaton belüli növekedésének jelentıségét az EU-n belül és kívül;
4.
reményét fejezi ki, hogy az EU tengerészeti szakpolitikáinak kialakítása a jövıben az „egységes európai tenger” gondolatának keretében történik majd, és következésképpen felkéri a Bizottságot a közös tengeri térség részét képezı európai tengeri szállítási politika kidolgozására;
A piac 5.
felhívja a Bizottságot az olcsó lobogókkal való visszaélés elleni küzdelem folytatására;
6.
ezért sürgeti a tagállamokat, hogy többek között adókönnyítésekkel (például hajóőrtartalom-adók rendszerével), valamint a tengerészeknek és a hajótulajdonosoknak nyújtott adókönnyítésekkel ösztönözzék lobogóik használatát, és támogassák a partjaikon található tengeri klasztereket;
7.
véleménye szerint a tengerészeti ágazatnak – bármely más gazdasági ágazathoz hasonlóan – kezdetben az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás hatálya alá kell tartoznia; az állami támogatás azonban egyedi esetekben kivételes alapon engedélyezhetı, amennyiben azt átlátható és nyomon követhetı módon, ideiglenesen alkalmazzák;
8.
úgy véli, hogy a tengeri szállítási ágazatnak nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatást (amelynek hatálya 2011-ben lejár) meg kell tartani és ki kell bıvíteni, tekintve, hogy jelentıs mértékben hozzájárult az európai tengerhajózási ágazat nemzetközi versenyképességének megırzéséhez, és képessé tette arra, hogy sikeresen szálljon szembe a harmadik országok részérıl folytatott, gyakran PE 440.543\ 163
HU
tisztességtelen versennyel, megırizze vezetı szerepét a világban, és ennek folytán az iránymutatás hozzájárult a tagállamok gazdaságainak megszilárdításához; 9.
felszólítja a Bizottságot, hogy 2010 folyamán nyújtsa be a tengeri szállításra vonatkozó állami támogatások ígért új szabályozását, továbbá úgy véli, hogy a Bizottságnak a lehetı leghamarabb elı kellene terjesztenie a tengeri kikötıkre vonatkozó állami támogatásokról szóló iránymutatásokat;
10.
ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy állami támogatással kizárólag olyan európai tengerészeti ágazatok támogathatók, amelyek elkötelezték magukat a szociális normák, a foglalkoztatás elımozdítása és a személyzet európai képzése, valamint az európai tengeri fuvarozás globális versenyképességének fokozása mellett;
11.
felhívja a tagállamokat, hogy mihamarabb írják alá, ratifikálják és hajtsák végre az ENSZ tengeri áruszállításra vonatkozó szerzıdésekrıl szóló egyezményét (az úgynevezett „rotterdami szabályokat”), amelyek létrehozzák az új tengerészeti felelısségi rendszert;
12.
felszólítja a Bizottságot, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatás tervbe vett átdolgozása során az eddigieknél erıteljesebben vegye figyelembe a tengeri szállítást és szárazföldi struktúráit, különösen az európai tengeri kikötık szárazfölddel való multimodális összekapcsolását;
13.
üdvözli a Bizottságnak a Közösség tagállamainak kikötıibe érkezı vagy onnan induló hajókra vonatkozó jelentések alaki követelményeirıl szóló irányelvre irányuló javaslatát (COM(2009)0011), amelynek célja a rövidtávú európai tengeri hajózásra vonatkozó adminisztrációs eljárások egyszerősítése, csökkentése és megszüntetése; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a rövidtávú tengeri hajózást, jelentısen növelve ezzel a Közösségen belüli tengeri szállítás teljesítıképességét;
Szociális szempontok 14.
üdvözli a tagállamok és a Bizottság azon kezdeményezéseit, amelyek arra irányulnak, hogy vonzóbbá tegyék a tengeri foglalkozások fiatal uniós polgárok körében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a hajókon és a szárazföldön dolgozó személyzet egyaránt élethosszig tartó képzésben és átképzésben részesüljön a munkaerı szakmai képesítésének és szakértelmének megerısítése érdekében; emellett kéri, hogy az iskolákban biztosítsanak bıvebb felvilágosítást az ágazatról, és létesítsenek több gyakornoki állást;
15.
felhívja a tagállamokat, hogy a nemzetközi egyezmények (az STCW-egyezmény és az ILO 2006. évi tengerészeti munkaügyi egyezménye) keretében tökéletesítsék és korszerősítsék a meglévı képzési programokat a tengerészeti fıiskolák színvonalának további emelése céljából;
16.
kitart amellett, hogy a harmadik országokból származó tengerészeknek az STCWegyezménnyel összhangban eleget kell tenniük a megfelelı képzési követelményeknek, és felhívja a hajózási vállalatokat és a nemzeti felügyeleteket ennek garantálására és ellenırzésére, szükség esetén az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) segítségével; ismételten felszólít az ILO 2006. évi tengerészeti
164 /PE 440.543
HU
munkaügyi egyezményének tagállamok általi gyors ratifikációjára és az egyezmény központi elemeinek az Unió jogrendjébe való átültetésérıl szóló ágazati megállapodáson alapuló bizottsági javaslat mielıbbi elfogadására; 17.
felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az uniós tengerészek alkalmazását saját flottáikban, és teremtsenek elegendı lehetıséget a tengerészek Unión kívülre történı vándorlásának megelızése érdekében;
18.
üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok támogassák az európai tengerészeti intézmények közötti együttmőködést, és arra biztatja a tagállamokat, hogy az uniós tengerészek magas fokú képzettségének és korszerő ismereteinek elımozdítása és fejlesztése érdekében harmonizálják a vonatkozó tanterveiket és képzési rendszereiket;
19.
hangsúlyozza, hogy a szociális dimenzió és az európai tengerészek foglalkoztatási feltételei szoros kapcsolatban állnak az európai flotta versenyképességével, és hogy a tengerészeti iparágakban meg kell könnyíteni a munkaerı Európán belüli mobilitását, és biztosítani kell a teljes körően mőködı, akadályok nélküli és a szolgáltatásnyújtás indokolatlan korlátozásától mentes belsı piacot;
20.
bátorítja a foglalkoztatási feltételekkel és a szociális elıírásokkal összefüggı helyes gyakorlatok cseréjét, valamint az életkörülmények javítását a hajók fedélzetén, különösen az információs és kommunikációs technológiák javításával, az egészségügyi ellátásokhoz való jobb hozzájutással, továbbá a tengerészek foglalkozásával járó kockázatok elleni védekezéshez szükséges biztonsági és képzési szabályok megerısítésével;
21.
hangsúlyozza, hogy az ellenırzéseknek konkrétaknak és kockázat alapúaknak kell lenniük, és nem okozhatnak az iparágra nehezedı felesleges szabályozási nyomást;
22.
reméli annak vizsgálatát, hogy a technológiai fejlıdés képes-e ellensúlyozni a rendelkezésre álló tengerészek számában mutatkozó csökkenı tendenciát, de óv a még ki nem próbált technológiák elhamarkodott bevezetésétıl;
23.
felhívja a tengerészeti kikötıi hatóságokat, hogy javítsák az elıkikötıkben lehorgonyozva várakozó hajók tengerészeinek nyújtott szolgáltatásokat, ideértve a hajó és a part közötti jobb közlekedési lehetıségeket;
A környezet 24.
elismeri, hogy jelentıs elırelépésre van szükség a szállítás által kibocsátott kénoxidok, nitrogén-oxidok, szálló por (PM10) és szén-dioxid mennyiségének csökkentése terén, és ez az EU éghajlatvédelmi céljainak keretében szükséges is; hangsúlyozza, hogy az ágazat hozzájárulhat a káros kibocsátások és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, és hogy a kutatás-fejlesztés terén eszközölt állami és magánberuházások különös jelentıséggel bírnak e tekintetben;
25.
hangsúlyozza, hogy az eltérı versenyfeltételek korlátozása érdekében a kibocsátáscsökkentésekrıl mielıbb meg kell állapodni, és azt a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül kötelezı erıvel végre kell hajtani, azonban ez nem akadályozhatja az Uniót abban, hogy a tagállami flottákra alkalmazandó PE 440.543\ 165
HU
további csökkentéseket kezdeményezzen, ezzel ösztönözve a többi földrészt arra, hogy versenyképessé váljon e területen; ezzel összefüggésben rámutat a hosszú és a rövid távú tengeri hajózás közötti nagy különbségekre, amelyeket figyelembe kell venni az IMO keretében létrehozandó megállapodások során; 26.
felhívja a tagállamokat, hogy a jelenleginél jobban használják ki – lehetıség szerint a szomszédos országokkal közösen – a kibocsátás-ellenırzési területek kijelölésének lehetıségét, különösen a nitrogén-oxidok esetében; hangsúlyozza, hogy a további tengeri kibocsátás-ellenırzési területek létesítésének nem szabad Európán belüli versenytorzuláshoz vezetnie;
27.
támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek a fı közutak tehermentesítése érdekében lehetıvé teszik a tengeri szállítási módra való áttérést; felkéri az Uniót és a tagállamokat az intermodalitás fejlesztéséhez és a területi kohézió megerısítéséhez nélkülözhetetlen kikötıi logisztikai platformok létrehozására; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi és az uniós szabályok nem akadályozhatják a nemzeti hatóságok e tekintetben tett erıfeszítéseit; reményét fejezi ki, hogy „az Unió a mediterrán térségért” kezdeményezés keretében megtörténik a tengeri gyorsforgalmi utak gyors és kiterjedt bevezetése, amely elısegíti a szennyezés és a torlódások csökkentését a szárazföldi hálózatokon;
28.
elviekben támogatja a MARPOL-egyezmény VI. mellékletének az IMO által 2008 októberében elfogadott, a hajók által kibocsátott kén-oxidok és nitrogén-oxidok csökkentését célzó módosítását; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a 2015-tıl az északi-tengeri és balti-tengeri kénkibocsátás-ellenırzési területeken tervbe vett 0,1%-os kénkibocsátási határérték bevezetése következtében a szállítmányozás visszahelyezıdhet a rövid távú tengeri szállításról a közúti közlekedésre; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy mielıbb, de legkésıbb 2010 végéig nyújtsa be az Európai Parlamentnek az erre vonatkozó hatásvizsgálatot;
29.
úgy véli, hogy minden szállítási mód esetében – a tengeri szállítást is beleértve – fokozatosan internalizálni kell a külsı költségeket; úgy véli, hogy ezen elv bevezetése következtében olyan alapok jönnek majd létre, amelyeket elsısorban az innováció ösztönzését célzó erıfeszítésekre lehet fordítani;
30.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki alternatív eszközöket is, mint például az üzemanyagra kivetett, lehetıség szerint az üzemanyag minıségéhez és környezetvédelmi teljesítményéhez igazodó illeték bevezetése, vagy a „zöld kikötık” koncepciója, ahol a tiszta hajókat gyorsabban kezelik, és/vagy az ilyen hajók csökkentett kikötıi illetéket fizetnek;
31.
felhívja a tagállamokat, hogy az IMO-n belül munkálkodjanak megfelelı és globálisan alkalmazandó környezetvédelmi szabványok meghatározásán és végrehajtásán;
32.
ezzel összefüggésben megemlíti a belvízi szállításban elért technológiai áttörést, ami lehetıvé tette a már meglévı hajómotorok kibocsátásának jelentıs mértékő csökkentését, valamint a cseppfolyós földgáz üzemanyagként történı lehetséges felhasználását; felhívja a Bizottságot annak kivizsgálására, hogy ezek a technikák a tengerjáró hajókon is alkalmazhatók-e, és hogy miként gyorsítható fel e technikák bevezetése;
166 /PE 440.543
HU
33.
sajnálja, hogy a koppenhágai klímacsúcson nem sikerült semmilyen döntést elérni a tengerjáró hajók kibocsátásának csökkentésével kapcsolatban, de hangsúlyozza, hogy folytatni kell az intenzív erıfeszítéseket mind a Kiotó utáni folyamatban, mind az IMO keretein belül annak érdekében, hogy létrejöjjön a csökkentést lehetıvé tevı globális megállapodás; felkéri a tagállamokat arra, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az éghajlatról szóló nemzetközi tárgyalások következı fordulója során az IMO a tengeri szállítás tekintetében számszerősített csökkentési célokat meghatározó felhatalmazást kapjon;
34.
felhívja az Uniót, hogy globális szinten, azaz az IMO keretében vállaljon vezetı szerepet ebben a folyamatban annak érdekében, hogy mérséklıdjön a hajózási ágazat károsanyag-kibocsátása;
35.
hangsúlyozza a part és a hajók közötti villamosenergia-ellátást szolgáló mőszaki létesítmények kompatibilitásának fontosságát az európai kikötıkben, ez ugyanis jelentısen csökkentheti a szennyezést; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a létesítmények mely tengeri kikötıkben lennének hatékonyan felhasználhatók;
36.
hangsúlyozza, hogy kutatási és fejlesztési politikája keretében a Bizottságnak elsıbbséget kell biztosítania a megújuló technológiák területén meglévı újítások (például a nap- vagy a szélenergia) hajókon történı alkalmazásának;
37.
kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a károsanyag-kibocsátás intelligens szállítási technológiák – különösen a Galileo – alkalmazása révén történı csökkentésének és ellenırzésének lehetıségét;
38.
a kikötıi tevékenységek felgyorsítása és a szennyezés csökkentése érdekében hangsúlyozza a papírmentes kikötıi és vámtevékenységek elımozdításának, valamint a különbözı kikötıi szolgáltatók és ügyfelek közötti együttmőködés megkönnyítésének szükségességét különbözı intelligens közlekedési rendszerek és hálózatok, mint például a SafeSeaNet és az e-Custom felhasználásával;
Biztonság 39.
nagyra értékeli a harmadik tengerbiztonsági csomag elfogadását, és felhívja a tagállamokat a csomag gyors végrehajtására;
40.
javasolja a hajóépítés és ezen belül a felhasznált acél minısége, továbbá a hajótervezés, valamint a hajókarbantartás szigorú ellenırzését, a többek között a hajóosztályozó társaságokról szóló módosított jogszabályban elıírtaknak megfelelıen
41.
támogatja a kikötı szerint illetékes tagállam által végzett ellenırzésrıl szóló párizsi memorandumban foglalt irányváltást, amelynek eredményeként a rendszeres ellenırzéseket a kockázat alapú ellenırzések váltották fel, éppen a több hiányossággal rendelkezı hajók kiszőrése érdekében;
42.
felhívja a tagállamokat és a hajózási vállalkozásokat, hogy igyekezzenek párizsi memorandum „fehér listájára” kerülni; felhívja különösen Szlovákiát, hogy tegyen további erıfeszítéseket e tekintetben;
43.
felhívja a nemzeti felügyeleteket és a többi nemzeti hatóságot, hogy szorosabban PE 440.543\ 167
HU
mőködjenek együtt a hajókra és rakományaikra vonatkozó adatok cseréje terén a szabályozói nyomás csökkentése és ugyanakkor az ellenırzések hatékonyságának növelése érdekében; szorgalmazza egy integrált információkezelési rendszer gyors felállítását a már rendelkezésre álló források – különösen a SafeSeaNet – felhasználása és tökéletesítése révén; felhívja a Bizottságot, hogy mielıbb alakítson ki egy határokon és ágazatokon átívelı, az EU egész területére kiterjedı megfigyelırendszert; 44.
tudatában van a nyílt tengeri kalózkodás veszélyének, különösen Afrika szarva térségében és a szomáliai partok mentén, és felhív minden hajózási vállalatot, hogy mőködjön együtt azon kormányzati kezdeményezésekkel, amelyek az EU sikeres elsı haditengerészeti mővelete, az Atalanta mentén megvédhetik ıket a kalózkodással szemben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erısítsék meg az egymás közötti és az Egyesült Nemzetek Szervezetén belüli együttmőködést a tengerészek, halászok és utasok, valamint a flotta védelme érdekében;
45.
emlékeztet arra, hogy a kalózkodás elleni küzdelem globális megközelítése nem korlátozódhat egyetlen nemzetközi tengeri erıre, hanem annak az érintett térség békéjét és fejlıdését elısegítı ágfogó tervbe kell illeszkednie; tudatában van annak is, hogy a hajóknak teljes körően és megfelelıen végre kell hajtaniuk azokat az önvédelmi intézkedéseket, amelyeket a hajózási szervezetek az IMO által jóváhagyott bevált irányítási gyakorlatokon keresztül elfogadtak;
Egyéb megállapítások 46.
hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi tengerészet globális iparág, és hogy a megállapodásokat lehetıség szerint globális szinten kell megkötni; úgy véli, erre a célra az IMO a legmegfelelıbb fórum; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek nagyobb erıfeszítéseket az általuk aláírt IMO-egyezmények ratifikálása és gyors végrehajtása érdekében;
47.
emellett teljes mértékben elismeri az Unió szerepét (például az EMSA révén) a nemzetközi szabályok uniós jogba való átültetésében és a tengerészeti politika végrehajtásában és támogatásában;
48.
hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a kikötıi infrastruktúrák kapacitásának modernizálását és bıvítését, mivel a tengeri úton szállított áruk mennyisége várhatóan növekedni fog; rámutat arra, hogy ez hatalmas beruházásokat igényel, és az európai kikötık közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében be kell tartani az átlátható és tisztességes finanszírozás szabályait; felkéri a Bizottságot, hogy e célból biztosítson egységes szabályozási keretet;
49.
felhívja a Bizottságot, hogy a közlekedéspolitikai fehér könyv közelgı felülvizsgálata során kiindulási alapként vegye figyelembe a „Javaslatok és stratégiai célkitőzések az Európai Unió tengeri szállítási politikájának vonatkozásában a 2018-ig terjedı idıszakra” címő közleményt, valamint ezt az állásfoglalást;
50.
olyan politikát szorgalmaz, amely elısegíti a kikötık összekapcsolását a belsı területekkel (száraz kikötık és logisztikai platformok) a túlterheltségtıl sújtott régiókban, és kéri, hogy e politika épüljön be a TEN-T felülvizsgálatába;
51.
hangsúlyozza a hajóépítés gazdasági és stratégiai fontosságát, amely lehetıvé teszi a
168 /PE 440.543
HU
hajókra vonatkozó új technológiák kifejlesztését és felhasználását, valamint az új generációs hajók építéséhez szükséges, nélkülözhetetlen európai szaktudás megırzését; szorgalmazza az innováció, a kutatás-fejlesztés, valamint a képzés támogatására irányuló intézkedések meghozatalát a versenyképes és innovatív európai hajóépítı iparág megteremtése érdekében; 52.
kéri, hogy a kikötık modernizációs és bıvítési terveiben az utasterminálokat és az új személyszállító hajókat kötelezı legyen felszerelni a csökkent mozgásképességő személyeket segítı létesítményekkel;
53.
üdvözli azt a kezdeményezést, hogy alakítsanak ki az utasok jogaival kapcsolatos bevált gyakorlatok terjesztésére irányuló kampányt az utasszállító és tengeri kirándulóhajók üzemeltetıi között;
54.
felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a TEN-T-k esedékes felülvizsgálatakor az EU tengeri szállítási politikájához 2018-ig szóló ajánlásokat, különösen azokat, amelyek a tengeri gyorsforgalmi utak és a belvízi hajóközlekedés, valamint az európai érdekeltségő kikötık hálózatának összekötı csomópontokként történı hatékony integrálását érintik;
55.
felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki hasonló stratégiát az európai belvízi hajózás számára, és azt egyeztesse ezzel a stratégiával, elımozdítva ezzel a tengeri teherszállítást és a belvízi áruszállítást összekötı optimális szállítási lánc kialakítását;
56.
felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul nyújtsa be a közleményt az alapvetı fontosságú részletekkel kiegészítı, általa megígért útitervet; o o
57.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
PE 440.543\ 169
HU
P7_TA-PROV(2010)0129 Europeana – következı lépések Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Europeana: a fejlesztés következı szakasza (2009/2158(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az „Europeana: a fejlesztés következı szakasza” címő, 2009. augusztus 28-i bizottsági közleményre (COM(2009)0440),
–
tekintettel a „Szerzıi jog a tudásalapú gazdaságban” címő, 2009. október 19-i bizottsági közleményre (COM(2009)0532),
–
tekintettel az EUROPEANA európai digitális könyvtárról szóló, 2008. november 20-i tanácsi következtetésekre1,
–
tekintettel a „Kattintásnyira az európai kulturális örökségtıl: A kulturális anyagok digitalizálása és online elérhetısége, valamint a digitális megırzés terén az Európai Unióban elért eredmények” címő, 2008. augusztus 11-i bizottsági közleményre (COM(2008)0513),
–
tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintő szakértıi csoport szerzıi jogokkal foglalkozó alcsoportjának a digitális tárolásról, a gazdátlan és a már nem forgalmazott mővekrıl szóló, 2008. június 4-i végleges jelentésére,
–
tekintettel a digitális könyvtárakkal foglalkozó magas szintő szakértıi csoportnak a köz- és magánszféra partnerségével foglalkozó alcsoportja által készített, a köz- és magánszféra partnerségeknek az európai kulturális örökség digitalizálásában és online elérésében betöltendı szerepérıl szóló, 2008. májusi végleges jelentésére,
–
tekintettel az „i2010: egy európai digitális könyvtár létrehozásáról” címő, 2007. szeptember 27-i állásfoglalására2,
–
tekintettel a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetıségérıl, valamint a digitális megırzésrıl szóló, 2006. augusztus 24-i 2006/585/EK bizottsági ajánlásra3,
–
tekintettel az információs társadalomban a szerzıi és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i 2001/29/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvre4,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre és különösen annak 167. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,
1
HL C 319., 2008.12.13., 18. o. HL C 219. E, 2008.8.28., 296.o. 3 HL L 236., 2006.8.31., 28. o. 4 HL L 167., 2001.6.22., 10. o. 2
170 /PE 440.543
HU
–
tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A7-0028/2010),
A.
mivel a digitális környezetben elengedhetetlen biztosítani és elısegíteni az univerzális hozzáférést az európai kulturális örökséghez, valamint elımozdítani és biztosítani annak megırzését a jövı nemzedékei számára Európán belül és azon kívül is,
B.
mivel az európai kulturális örökség forrásainak digitalizálása keretében elengedhetetlen az uniós kulturális politika kialakítása, ami erıteljes nyilvános elkötelezettséget kíván az Európai Unió és a tagállamok részérıl a kulturális sokszínőség megırzése, tiszteletben tartása és elımozdítása céljából,
C.
mivel a lehetı legszélesebb körben támogatni kell és elérhetıvé kell tenni a közös európai kulturális örökség gazdagságát és sokféleségét Európán kívül is, és a tagállamoknak és kulturális intézményeknek, különösen a könyvtáraknak, döntı szerepük van e törekvésben mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten,
D.
mivel az európai kulturális örökséget nagy részben köztulajdonban álló mővek alkotják, amelyekhez, amennyire csak lehet, magas minıségő formátumokban kell hozzáférést biztosítani a digitális világban,
E.
mivel az oktatási és életkörülmények javítása érdekében elsıbbséget kell biztosítani a kulturális és oktatási tájékoztatáshoz való szabad hozzáférésnek,
F.
mivel közös normákat kell kialakítani az európai kulturális örökség digitalizálására, és mivel a különbözı könyvtárakban jelenleg tárolt digitalizált mővek nem elérhetık a nyilvánosság számára a digitális formátumok között kompatibilitás hiánya miatt,
G.
mivel, köszönhetıen személyzetüknek, a könyvtárak a legalkalmasabb intézmények a mővek digitalizálási folyamatának ellenırzésére és irányítására,
H.
mivel az európai digitális könyvtárnak többet kellene jelentenie egy informatikai eszközökkel kezelt digitális győjteménynél, és az információk létrehozására, keresésére és felhasználására szolgáló források és technikai kapacitások összességét kellene alkotnia,
I.
mivel tekintetbe kell venni egyrészt az új technológiák gyors fejlıdését és az ebbıl adódó változásokat a kulturális gyakorlatok terén, másrészt az Európán kívüli digitalizálási projekteket,
J.
mivel ennek következtében a tagállamoknak sürgısen fokozniuk kell erıfeszítéseiket, mozgósítaniuk kell és el kell látniuk magukat az Europeanához való hozzájárulásuk fenntartásához és ösztönzéséhez szükséges eszközökkel, hogy növeljék Európa elismertségét a világban,
K.
mivel eddig az európai kulturális örökség csak egészen kis részét digitalizálták, a tagállamok eltérı ütemben haladnak, és a tömeges digitalizálásra elıirányzott közfinanszírozás elégtelen; mivel a tagállamoknak fokozniuk kell a nyilvános és magántulajdonban lévı mővek digitalizálási folyamatának felgyorsítására irányuló erıfeszítéseiket,
PE 440.543\ 171
HU
L.
mivel az európai kulturális örökség és tudományos anyagok digitalizálása más ágazatok, különösen az oktatás, a tudomány, a kutatás, az idegenforgalom, a vállalkozások, az innováció és a média számára is elınyös,
M.
mivel a digitális technológia kiváló eszköz annak biztosítására is, hogy azon személyek is hozzáférjenek az európai kulturális örökséghez, akik akadályokkal küzdenek a kultúrához való hozzáférés tekintetében, így például a fogyatékkal élık,
N.
mivel az EU tagállamaiban a szerzıi jogi jogszabályok nagyban eltérnek egymástól, és sok mő szerzıi jogi státusza bizonytalan,
O.
mivel sürgıs erıfeszítésekre van szükség a 20. és 21. századi tartalommal kapcsolatos „digitális őr” kérdésének, vagyis az ekkor született, magas kulturális értékő mővek fel nem használásának megoldására; mivel bárminemő megoldásnak kellıen figyelembe kell vennie valamennyi érintett fél érdekeit,
P.
mivel gazdátlan mőnek kell tekinteni az olyan védett és nyilvános(ságra került) mővet, amelynek szerzıi vagy egyéb jogtulajdonosát vagy tulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni,
Q.
mivel több információra van szükség az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány által végzett munka elırehaladásáról,
R.
mivel az Európai Unió tevékenységei során növelni kell az átláthatóságot,
Europeana – döntı lépés Európa kulturális öröksége megırzése és terjesztése terén 1.
üdvözli az Europeana nevő, az európai kulturális örökséghez való egyetlen, közvetlen és többnyelvő hozzáférést nyújtó, magas színvonalú tartalmat biztosító európai kulturális könyvtár, múzeum és archívum megnyitását és fejlesztését;
2.
emlékeztet rá, hogy az Europeana digitális könyvtár elsıdleges feladatát az európai kulturális örökség védelmének kell képeznie, hogy a jövı generációi számára lehetıvé tegye a kollektív európai emlékezet kialakítását, és a legsérülékenyebb dokumentumokat meg lehessen kímélni az ismételt használat által okozott károsodásoktól;
3.
hangsúlyozza, hogy az európai digitális könyvtár a kultúra demokratizálásának eszköze, mivel a távolból mindenki számára elérhetı, így nagyon sok ember számára lehetıvé teszi az európai örökség ritka vagy régi dokumentumaihoz való hozzáférést, amelyekbe megırzési követelményeik miatt nehéz betekinteni;
4.
hangsúlyozza, hogy fontos az Europeanát olyan, teljes mértékben mőködıképes rendszerré alakítani, amely többnyelvő kezelıfelülettel és a szemantikus világhálóra jellemzı tulajdonságokkal rendelkezik, ezáltal megırzi a magas színvonalú mőveket és az adatokat az egész világon hozzáférhetıvé teszi;
Célok és célkitőzések 5.
felszólítja az Europeánát, hogy 2015-re egy legalább 15 ezer digitalizált tárgyból álló állományt hozzon létre;
172 /PE 440.543
HU
6.
igen sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok eltérı mértékben járulnak hozzá az Europeanához, és határozottan arra ösztönzi ıket és az egyéb kulturális intézményeket, hogy szorosan mőködjenek együtt a mővek digitalizálása terén, valamint folytassák a digitalizálási tervek kidolgozására tett erıfeszítéseiket minden lehetséges szinten, ezáltal elkerülve az erıfeszítések duplikálását és felgyorsítva a kulturális tartalom digitalizálását a rögzített számszerő célok elérése érdekében (10 millió dokumentum 2010-ben);
7.
hangsúlyozza, hogy át kell gondolni, milyen eszközökkel lehet a kulturális intézményeket arra ösztönözni, hogy digitalizálási terveik kezdetétıl megállapodásokat kössenek a jogtulajdonosokkal a mővek területtıl független rendelkezésre bocsátásától, valamint egy versenyszellemre épülı környezetnek az internetes könyvkereskedık részvételével történı kialakítása érdekében, ezáltal elısegítve a kulturális örökség terjesztését Európa egész területén;
8.
megállapítja, hogy eddig Franciaország egyedül az Europeana összes digitalizált dokumentumának 47%-át bocsátotta rendelkezésre, ezért minden tagállamot még aktívabban ösztönözni kell, hogy országos könyvtáraik és kulturális intézeteik hozzájáruljanak ahhoz, hogy minden európai polgár korlátlanul hozzáférhessen saját kulturális örökségéhez;
9.
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítsen megtalálni, miként lehet felhívni a tagállamok figyelmét arra a tényre, hogy az Europeana felhasználói a fıbb mőveket a nemzeti győjteményekben keresik, és nem az Europeanán keresztül;
Elınyök 10.
hangsúlyozza a digitalizálás lehetséges gazdasági elınyeit, hiszen a digitalizált kulturális eszközök gazdasági hatása – különösen a kultúrával kapcsolatos iparokban – jelentıs, és a tudásalapú gazdaság alapjául szolgál, mindazonáltal figyelembe véve, hogy a kulturális javak nem gazdasági javak és védeni kell ıket a túlzott elüzletiesedéstıl;
11.
hangsúlyozza, hogy az Europeanának az oktatás és a kutatás céljaira szolgáló egyik fı referenciaponttá kell válnia; úgy véli, hogy az oktatási rendszerekbe való következetes beillesztése esetén közelebb tudja hozni Európa fiataljait a kulturális, irodalmi és tudományos örökségükhöz, illetve az ilyen tartalmakhoz; valamint az összefogás területévé válhat, illetve hozzájárulhat a kultúrák közötti EU-n belüli kohézióhoz;
Hozzáférés mindenki számára 12.
hangsúlyozza, hogy a felhasználóbarát felépítésnek, különösen az áttekinthetıségnek és a tartalmak könnyő fellelhetıségének irányadó kritériumot kell jelentenie a portál kialakításakor;
13.
hangsúlyozza, hogy tekintettel azokra az elınyökre, amiket az összes EU-állampolgár Europeanához való hozzáférése jelenthet, annak a lehetı legrövidebb idın belül az összes hivatalos nyelven elérhetınek kell lennie;
14.
rámutat arra, hogy a portálnak figyelembe kell vennie a fogyatékkal élık szükségleteit, akiknek szintén teljes mértékben hozzá kell férniük az európai kollektív ismeretekhez; PE 440.543\ 173
HU
ösztönzi ezért a kiadókat, hogy több mővet tegyenek elérhetıvé a fogyatékkal élık által hozzáférhetı formátumokban; javasolja a Bizottságnak, hogy amennyire csak lehetséges, gondoskodjon arról, hogy a digitalizált anyagok a fogyatékkal élık számára speciális (pl. audió változatban) is elkészüljenek; 15.
hangsúlyozza a közös európai kulturális örökséghez való egyenlı hozzáférés fontosságát, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az egyes Europeana-tartalmakhoz való hozzáférés útjában álló EU-n belüli akadályokat;
16.
hangsúlyozza, hogy a magánszemélyek és közintézmények számára díjmentesen kell lehetıvé tenni az Europeana portálhoz való hozzáférést és az ott elhelyezett dokumentumok letöltés nélküli megtekintését; hangsúlyozza, hogy az Europeanának lehetıséget kell biztosítania arra, hogy a szerzıi jogi védelem alatt álló valamennyi anyag letöltéséért és kinyomtatásáért díjat számoljanak fel, és hogy ezek a díjak társadalmilag elfogadhatóak legyenek;
17.
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az EU és a harmadik országok közötti tudásbeli szakadék kialakulásának elkerülése érdekében, valamint azzal a céllal, hogy az európaiak teljes körően hozzáférhessenek saját kulturális örökségükhöz annak teljes sokszínőségében, továbbá segítsék elı az egész világ hozzáférését e kulturális örökséghez;
18.
felkéri a Bizottságot, hogy folytassa a magas szintő szakértıi csoport által megkezdett munkát, mivel az hozzájárul az európai digitális könyvtárakra vonatkozó közös elképzelésekhez, valamint támogatja a gyakorlati megoldásokat a kulturális javak online hozzáférhetıségével kapcsolatos fı kérdések megoldása terén;
19.
hangsúlyozza, hogy mind online, mind egyéb formában lépéseket kell tenni az Europeana Európa – különösen a magán- és közszférában, illetve az oktatásban kulturális tevékenységgel foglalkozó – polgárai körében történı népszerősítésére;
Az Europeana tartalmának bıvítése és javítása 20.
ösztönzi a tartalomszolgáltatókat, hogy tegyék változatosabbá az Europeanán elérhetı tartalmat, különösen a hanganyagok és videotartalom terén, különös figyelmet fordítva a szóbeli kultúra válfajaihoz tartozó kifejezési formákra, a könnyen megsemmisülı mővekre és egyben tiszteletben tartva a szellemi tulajdonjogokat, különösen a szerzık és az elıadók jogait; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a személyhez főzıdı jogok tiszteletben tartásának fontosságát a mő integritásának megırzése érdekében, illetve azzal a céllal, hogy meg lehessen akadályozni az esetleges változtatásokat (cenzúra, a mővek módosítása stb.);
21.
úgy véli, hogy a szabad és mővészi kifejezés alapvetı értékek; úgy ítéli meg, hogy a kulturális intézményeket, illetve a kultúrát támogató szervezeteket nem szabad ellenırzés és cenzúra alá vetni az Europeana rendelkezésére bocsátott kulturális, irodalmi és tudományos tartalmakkal kapcsolatban;
A köztulajdonban álló tartalmak és az azokhoz való hozzáférés 22.
meggyızıdése, hogy az analóg világban köztulajdonban álló tartalomnak – a formátumváltás ellenére – a digitális környezetben is köztulajdonban kell maradnia;
174 /PE 440.543
HU
23.
emlékeztet rá, hogy az európai digitalizálási politika legfıbb céljaként az európai kulturális örökség megırzését kell kitőzni, és hogy e tekintetben garantálni kell a digitalizálási tevékenység kizárólagos jellegének elkerülését annak érdekében, hogy ez a tevékenység ne keletkeztethessen a digitalizálási folyamatból eredı új jogokat, például fizetési kötelezettség elıírását köztulajdonban lévı mővek újbóli felhasználása esetén;
24.
emlékeztet rá, hogy az Europeana számára biztosítani kell a lehetıséget, hogy kiaknázhassa a köz- és a magánszféra partnersége keretében más könyvtárakkal aláírt megállapodásokat, és hogy az említett könyvtáraknak kapniuk kell egy másolatot a már digitalizált fájlokból;
25.
kijelenti, hogy a köztulajdonban lévı mővek köz- és magánszféra közötti partnerség keretében digitalizált fájljainak a partnerségben részt vevı közintézmény tulajdonában kell maradniuk, illetve amennyiben ez nem lehetséges, és a tagállamok kulturális intézményei a köz- és magánszféra közötti partnerség keretében kénytelenek kizárólagossági záradékot tartalmazó megállapodást kötni a nemzeti örökségüket alkotó mővek digitalizálására vonatkozóan, úgy az Europeana portálhoz való hozzáférést megelızıen biztosítékot kell szerezni arról, hogy a digitalizált fájlok az említett záradék lejárta után az intézmény tulajdonába kerülnek;
26.
hangsúlyozza, hogy a digitális könyvtárnak nem szabad eltérnie elsıdleges céljától, vagyis annak garantálásától, hogy a tudás interneten történı terjesztése ne magánkézben lévı kereskedelmi vállalatoktól függjön, valamint hogy a mővek digitalizálása ne eredményezze a közös európai kulturális örökséghez való hozzáférés korlátozását, és ezáltal a köztulajdon újabb privatizálását;
27.
javasolja a Bizottságnak, hogy kérje fel a digitális tartalmak szolgáltatóit, lássák el tanúsítványokkal az Europeana oldalán említett weboldalakat;
28.
felszólítja a köztulajdonban álló mővek digitalizálását végzı európai kulturális intézményeket, hogy ezt a tartalmat tegyék elérhetıvé az Europeanán, és ne korlátozzák hozzáférhetıségét saját országuk területére;
Szerzıi jogi kérdések, ideértve a gazdátlan mőveket is 29.
hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni arra, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása, valamint a jogtulajdonosok jogos érdekeinek védelme mellett, az Europeanán keresztül szerzıi jogi védelem alatt álló, és különösen már nem forgalmazott és gazdátlan mővek is elérhetık legyenek ágazatonkénti megközelítésben; úgy véli, hogy elınyben lehetne részesíteni olyan megoldásokat, mint a kollektív használati engedély kiterjesztése vagy egyéb kollektív gyakorlatok;
30.
üdvözli, hogy a Bizottság vitát indított az uniós szerzıi jogi szabályokról, amelynek célja a jogok tulajdonosai és a fogyasztói jogok közötti egyensúly megteremtése a globális összeköttetések világában, az új technológiák, illetve a szociális és kulturális gyakorlatok gyorsan változó online valóságának keretében;
31.
sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szerzıi jogi védelem európai továbbfejlesztésével összefüggésben fogadjanak el a lehetı legegységesebb és legátfogóbb jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy a digitalizálási folyamat PE 440.543\ 175
HU
önmagában nem keletkeztet semmiféle önálló szerzıi jogot; úgy véli, hogy e vita keretében azzal a kérdéssel is foglalkozni kell, hogy be kell-e vezetni jogi eltéréseket a gazdátlan mővek közintézmények általi digitalizálására vonatkozóan; 32.
hangsúlyozza a gazdátlan mővek – olyan jogi védelem alatt álló mővek, amelyek jogtulajdonosai ismeretlenek és érdemi kutatás ellenére sem lelhetık fel – jelentıségét, valamint azt, hogy megfelelı megoldások megtalálása érdekében ágazatról-ágazatra pontosan meg kell határozni a gazdátlan mővek közé sorolható alkotások mennyiségét és típusát;
33.
tekintettel a 2009. október 19-i, „Szerzıi jog a tudásalapú gazdaságban” címmel kiadott bizottsági közleményre, felkéri az Európai Bizottságot, hogy véget vetve a jelenlegi jogbizonytalanságnak, nyújtson be jogalkotási javaslatot a gazdátlan mővek digitalizálásáról, megırzésérıl és terjesztésérıl, figyelembe véve a jogtulajdonosok felkutatásának és díjazásának feltételeit;
34.
ámogatja a Bizottság azon szándékát, hogy szorosan együttmőködve az érintett felekkel, a megjelent mővek digitalizálása és az interneten való hozzáférhetısége terén egyszerő és költséghatékony jogrendezési rendszert vezet be;
35.
ezért üdvözli és támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint például az ARROW projekt1, amelyben mind a jogtulajdonosok és a könyvtárak képviselıi részt vesznek, különösen mivel ezek arra törekszenek, hogy azonosítsák a jogtulajdonosokat és jogaikat, valamint tisztázzák a mővek jogokkal kapcsolatos státuszát, beleértve azt is, hogy gazdátlan vagy már nem forgalmazott mővekrıl van-e szó;
36.
felkéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki a gazdátlan mővek (amelyek jogtulajdonosait bizonyított kiterjedt kutatás ellenére sem lehet azonosítani vagy megtalálni) európai adatbázisát, amely lehetıvé teszi a jogosultság fennállásával kapcsolatos információcserét és a jogtulajdonosok felkutatásával kapcsolatos költségek ésszerősítését;
37.
szeretné, ha kiegyensúlyozott, egész Európára kiterjedı megoldás születne a gazdátlan mővek digitalizálása és terjesztése terén, amely magában foglalja egyértelmő meghatározásukat rájuk vonatkozó közös elıírások rögzítését (beleértve a tulajdonosok keresése során alkalmazott kellı gondosság elıírását), valamint gazdátlan mővek esetén megoldást nyújt a szerzıi jogok megsértésének esetleges kérdésében;
38.
hangsúlyozza, hogy megoldást kell találni az olyan, magánszférával kapcsolatos dokumentumok (levelezés, feljegyzések, fényképek, filmek) esetében, amelyek kulturális intézmények győjteményeinek részét képezik, de soha nem adták ki vagy hozták nyilvánosságra ıket, és problémákat vetnek fel a magánélet védelme és a személyhez főzıdı jogok terén;
Technológiák 39.
1
rámutat arra, hogy szükség van a technológiai fejlesztésre a hosszú távú és fenntartható digitális megırzés, a tartalomhoz való hozzáférési rendszerek interoperabilitása, a
Accessible Registries of Rights information and Orphan works (szerzıi jogi információk és gazdátlan mővek központi adatbázisa)
176 /PE 440.543
HU
többnyelvő navigálás és a tartalom elérhetısége terén, valamint egységesítı elıírásokra; üdvözli a nyílt forráskódú szoftvereknek az Europeana győjtemény létrehozásában történı alkalmazását; 40.
javasolja a Bizottságnak, hogy a nemzeti intézmények vagy magánszférabeli partnerek által biztosított digitalizált anyagokról készült biztonsági másolatokat az említett intézmények vagy partnerek hardveres eszközein tárolják;
41.
javasolja a Bizottságnak és magánszférában mőködı partnerintézményeinek, hogy találjanak olyan informatikai megoldásokat – pl. csak olvasható formátum és másolásvédett formátumok – az Europeana oldalán megtalálható, a szellemi tulajdonjog védelme alatt álló digitalizált anyagokra vonatkozóan, és az oldalon fájlok leírásában szerepeljen egy, a tartalom szolgáltatójának weboldalára mutató link, ahonnan a szolgáltató által meghatározott feltételek mellett az anyag letölthetı;
42.
javasolja a Bizottságnak, hogy ragaszkodjon ahhoz, hogy a digitalizált mőveknek egységes elektronikus formátumuk legyen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a digitalizált dokumentumok kompatibilitása az online felhasználói felülettel és az adatbázissal;
43.
kéri a magas szintő szakértıi csoportot, hogy vizsgálja meg a Web 2.0 alkalmazások elkülönített on-line tárhelyen történı használatának lehetıségét;
Finanszírozási és irányítási kérdések 44.
hangsúlyozza, hogy az Europeana hosszú távú létéhez elengedhetetlen egy fenntartható finanszírozási és irányítási modell, és hogy a közvetlenül érintett felek kulcsfontosságú szerepet játszanak ezen irányítási modell kialakításának folyamatában;
Szponzorálás, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek 45.
hangsúlyozza, hogy a digitalizálás magas költségeinek elıteremtése és az idıbeli nyomás miatt új finanszírozási módszereket kell kidolgozni, mint például a köz- és magánszféra partnersége, feltéve hogy ezek megfelelnek a szellemi tulajdonjogra és a piaci versenyre vonatkozó szabályoknak, valamint kulturális intézményeken keresztül elısegítik a mővekhez való hozzáférést, egyben biztosítva, hogy a digitalizált anyagok a könyvtárak számára idıbeli korlátozások nélkül szabadon hozzáférhetık legyenek;
46.
hangsúlyozza a köz- és magánszféra közötti partnerségek feltételeire alkalmazott, európai szinten összehangolt megközelítés fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy mélyrehatóan megvizsgálják a digitalizálási tervek kapcsán a magánszereplıkkel kötött partnerségi megállapodásokat, különösen a kizárólagossági záradékok idıtartamát, a könyvtárak által saját jogon használt digitális fájlok keresımotorok általi indexálását és hivatkozását, a szolgáltatás folyamatosságát, valamint a megállapodás nem bizalmas jellegét és a digitalizálás minıségét illetıen;
47.
hangsúlyozza, hogy a nemzeti könyvtárakban megtalálható mővek digitalizálása az adófizetık által az adók megfizetése révén eszközölt pénzügyi befektetés gyümölcse; hangsúlyozza ezért, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségi szerzıdéseknek ki kell mondaniuk, hogy a magánvállalkozás által a könyvtár javára digitalizált mő másolata valamennyi keresımotorban szerepeltethetı, hogy ne csupán a partner magánvállalkozás, PE 440.543\ 177
HU
hanem a könyvtár honlapján is megtekinthetı legyen; 48.
emlékeztet rá, hogy a magánpartnerek digitalizálási folyamatba történı bevonása nem vezethet a kulturális sokszínőséget és a pluralizmust fenyegetı magánmonopóliumok kialakulásához, és hogy a magánvállalkozások részvételének elıfeltétele a piaci versenyszabályok betartása;
49.
hangsúlyozza, hogy a szponzorálás megfontolásra érdemes alternatíva az Europeana számára, mivel nem csak a digitalizálási tevékenység finanszírozására teremt lehetıséget, hanem a szerzıi jogdíjak fizetésének, illetve a gazdátlan mővek és a kereskedelmi forgalomban már nem beszerezhetı mővek beszerzésének irányítására, valamint online közzétételükre is;
Uniós és közforrásokból származó pénzügyi támogatás 50.
hangsúlyozza, hogy a finanszírozás jelentıs részének közforrásokból – vagyis az EU-tól, a tagállamoktól és kulturális szervezetektıl – kell származnia, és javasolja, hogy az Europeana digitalizálási folyamatát tekintsék a lisszaboni stratégia részének, valamint hogy e célra hozzanak létre külön költségvetési sort a következı többéves pénzügyi keretben;
51.
hangsúlyozza, hogy csak egy külön költségvetési sor teremtheti meg azon feltételeket, amelyek által biztosítható a rendelkezésre álló támogatások átlátható, költséghatékony és a kitőzött céloknak megfelelı felhasználása;
52.
megjegyzi, hogy eddig mindössze 6,2 millió eurót irányoztak elı az Europeana számára a 2009 és 2011 között idıszakra az eContentplus program keretében;
53.
kéri, hogy a következı többéves pénzügyi keret az Europeana finanszírozására eddig rendelkezésre álló támogatás többszörösérıl rendelkezzen;
54.
hangsúlyozza, hogy EU-szinten meg kell szüntetni a jogi akadályokat annak érdekében, hogy a könyvtárak kérhessék digitalizálási tevékenységük európai finanszírozását;
55.
felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy évente tegyenek jelentést az Európai Parlamentnek az Europeana költségeirıl és az elért eredményekrıl;
56.
javasolja, hogy a Parlament a Bizottsággal közösen már 2011-ben vizsgálja felül az Europeanával kapcsolatos finanszírozást, a 2013-tól kezdıdı finanszírozási modell fenntarthatósága érdekében; véleménye szerint a közös állami-magán finanszírozási szerkezettel maximalizálhatók lennének az Europeanában rejlı lehetıségek;
Tájékoztatás és tudatosítás 57.
avasolja egy finanszírozási és reklámkampány megszervezését a kérdés és annak sürgıs jellege iránti tudatosság fokozása érdekében, és javasolja, hogy az Europeanára elıirányzott források egy részét egy olyan könyvtárnak a lehetı legszélesebb körő népszerősítésére kellene fordítani, amelyben mővek széles köre található meg lehetıleg minden médiaformában (szöveg, audio, video);
58.
azt javasolja, hogy a “Csatlakozz az Europeanához!” hirdetése kreatív módon történjék; a köz- és magánszféra közötti partnerségeken és szponzoráláson keresztül, a célközönsége
178 /PE 440.543
HU
pedig a fiatalok legyenek, például nemzetközi sportesemények alkalmával vagy mővészeti kiállításokkal és kulturális versenyekkel összefüggésben; 59.
kéri a Bizottságot, hogy indítson média- és online kampányt az Europeana népszerősítésére, átirányítva a látogatókat az uniós szerverekrıl az Europeana oldalára, mint a digitális formátumú adatok fı lelıhelyére, illetve ösztönözve a tagállamokat és a kulturális intézményeket arra, hogy tartalmakat adjanak az oldalhoz; ugyanakkor sajátos, az oktatás minden szintjén tanuló diákokat és dolgozó tanárokat célzó kampány indítására szólít fel, amely az Europeana digitális forrásainak oktatási célokra történı felhasználására koncentrál;
60.
véleménye szerint egy ilyen kampány nagyon hasonló ahhoz, az Európában a még mindig létezı digitális megosztottság megszüntetéséhez már szükségesnek ítélt intézkedéshez, amely biztosítja, hogy az Europeana és egyéb online források tartózkodási helyüktıl függetlenül mindenki számára elérhetık és hasznosíthatók legyenek; javasolja, hogy ez a kampány, és az Europeana iskolákban történı lehetséges használata azon alapuljon, hogy a nagyobb tartalomhoz és több információhoz való hozzáférés nem cél önmagában, és éppen ezért olyan kezdeményezéseknek kell kísérniük, amelyek serkentik az online tartalmak és információk kritikai elemzését,
61.
felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Europeanahoz kapcsolódó tájékoztató kampányokat és figyelemfelkeltı tevékenységeket a tagállamokban mőködı, megfelelı partnerségi szervezeteken keresztül bonyolítsák le;
Irányítás 62.
üdvözli az Európai Digitális Könyvtár Alapítvány hozzájárulását a múzeumok, archívumok, audiovizuális archívumok és könyvtárak közötti, a közös Europeana portál mőködését és fenntarthatóságát biztosító együttmőködés módozatairól szóló hivatalos megállapodások elımozdítása terén;
63.
úgy véli, hogy a kulturális intézményeknek továbbra is központi szerepet kell játszaniuk az Europeana irányításában, amelynek a lehetı legdemokratikusabbnak kell lennie; továbbá felszólítja a kulturális intézményeket, hogy a digitalizált munkák megduplázásának elkerülése és az erıforrások racionális kihasználása érdekében mőködjenek együtt;
64.
kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a projekt menedzsmentjét, és gondoskodjanak arról, hogy nemzeti szinten sor kerüljön a digitalizálási folyamat irányításáért és ellenırzésért felelıs illetékes hatóság kijelölésére, a könyvtárak és a kulturális anyagok szolgáltatói kapjanak tájékoztatást az Europeana projekt létezésérıl, és közvetlenül a szolgáltatóktól győjtsék össze a már meglévı digitalizált anyagokat az egységes digitális formátumba történı átalakítás céljából annak érdekében, hogy az új tartalmat azonnal hozzá lehessen adni az Europeana adatbázishoz; véleménye szerint hosszútávon megfontolandó, hogy a meglévı, az Európai Unió által közösen létrehozott projekt részeként készült digitális anyagok összegyőjtését prioritásként kell kezelni, és azokat hozzá kell adni az Europeana digitális könyvtárához;
65.
nyilvános ajánlattételi felhívások kibocsátását javasolja az Europeana lehetı leghatékonyabb, világos és reális célokat kitőzı, szükség esetén a projekt újraértékelését is elvégzı igazgatása érdekében, PE 440.543\ 179
HU
66.
javasolja a Bizottságnak, hogy végezzen kutatásokat egy olyan európai testület felállítására vonatkozóan, amely koordinálná a nemzeti hatóságok bevonását a digitalizálási folyamat, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kifizetések és Europeana projekttel kapcsolatos egyéb kérdések ellenırzésébe; o o
67.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
180 /PE 440.543
HU
o
P7_TA-PROV(2010)0130 Az állatjóllétért 2006 és 2010 között folytatott cselekvési terv értékelése és elemzése Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a 2006–2010-es idıszakra szóló állatjóléti cselekvési terv értékelésérıl és elemzésérıl (2009/2202(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az állatjóllétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervrıl szóló 2006. január 23-i bizottsági közleményre (COM(2006)0013),
–
tekintettel az állatok jóllétéért és védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervrıl szóló 2006. október 12-i állásfoglalására1,
–
tekintettel az Európai Unió új állat-egészségügyi stratégiájáról (2007–2013) szóló, 2008. május 22-i állásfoglalására2,
–
tekintettel az állatok leölésük során való védelmérıl szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2009. május 6-i állásfoglalására3,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 13. cikkére, amelynek értelmében az Unió mezıgazdasági, halászati, közlekedési, belsı piaci, kutatási, technológiafejlesztési és őrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az állatok mint érzı lények jólétét teljes mértékben figyelembe kell venni, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait,
–
tekintettel az állatjólléti címkézésre, valamint az állatok védelmével és az állatjólléttel foglalkozó referenciaközpontok európai hálózatának létrehozására irányuló lehetıségekrıl szóló, 2009. október 29-i bizottsági közleményre (COM(2009)0584),
–
- tekintettel a „Hatékonyabban mőködı élelmiszer-ellátási lánc” címő 2009. október 28-i bizottsági közleményre (COM (2009)0591),
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A7-0053/2010),
A.
mivel az állategészségügyi elıírások meghatározó jelentıséggel bírnak az európai állatállomány kezelése szempontjából, lévén, hogy egyre jelentısebb mértékben befolyásolják a mezıgazdasági üzemek versenyképességét,
B.
mivel a haszonállatok Unión belüli védelmének bármely összehangolását ugyanezen
1 2 3
HL C 308. E, 2006.12.16., 170.o. HL C 279. E, 2009.11.19., 89.o. HL L 303., 2009.11.18., 1. o. PE 440.543\ 181
HU
célból a behozatal szabályozásának kell kísérnie annak érdekében, hogy az európai termelık ne kerüljenek hátrányos helyzetbe az európai piacon, C.
mivel az állatok védelmével és jólétével kapcsolatos tevékenységek esetében abból az alapelvbıl kell kiindulni, hogy az állatok érzı lények, amelyek sajátos igényeit figyelembe kell venni, és mivel a 21. században az állatvédelem az emberiesség egyik megnyilvánulása és az európai civilizáció és kultúra egyik kihívása,
D.
mivel az állatvédelmi stratégiának azt a célt kell kitőznie, hogy az állatjóléthez kapcsolódóan megnövekedett költségek kellı mértékben megtérüljenek; mivel ezért az Európai Unió által egyoldalúan kidolgozott, nagyra törı állatvédelmi politika európai és nemzetközi párbeszéd hiányában, illetve a magas szintő állatvédelmi elıírások elınyeirıl bel- és külföldön folytatott hathatós felvilágosítás és tájékoztatás nélkül korlátozottan lehet sikeres,
E.
mivel a közösségi állatjólét továbbfejlesztése erıteljes kutatási tevékenységet kíván meg, továbbá az állatjólét minden vonatkozó hatásvizsgálatba való beépítését és minden érdekcsoport döntéshozatali folyamatba való bevonását teszi szükségessé; mivel az európai állatjóléti stratégia sikerességének feltétele a meglévı rendelkezések minden szinten való átláthatósága, elfogadása és egységes alkalmazása, valamint azok betartásának nyomon követése,
F.
mivel Európában az elmúlt években sokféle állatvédelmi jogszabályt hoztak, és így a világon az egyik legmagasabb színvonalú állatvédelem jött létre,
G.
mivel az Európai Parlament 2006-os állásfoglalásában a következı cselekvési terv benyújtását megelızıen az állatjóléti politika alakulásáról szóló jelentés benyújtását kérte a Bizottságtól, valamint azt, hogy az állatjólét szerepeljen nemzetközi tárgyalási programjának minden szintjén,
H
mivel az Európai Parlament már 2006-ban kiemelte, hogy javítani kell az állampolgárok tájékoztatását az állatjólét kérdésében, valamint a termelık az erre vonatkozó szabályozás betartása érdekében tett erıfeszítéseit illetıen,
I.
mivel az állatok jólétét nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel ez összehasonlítható elınyt jelenthet az Európai Unió számára, feltéve azonban, hogy az Unió a nyílt piacon biztosítja, hogy a harmadik országokból behozott összes állat és hús a területén alkalmazottakkal azonos jóléti követelményeknek felel meg,
J.
mivel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési terv értékelésének és felülvizsgálatának idıpontjában az Európai Uniónak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy állatvédelmi szabványokat ismertet el a következı WTO-egyezmény mezıgazdasági részében, mégpedig az általános egyezmény végleges megkötése elıtt,
K.
mivel az állatjólét, az állategészségügy és a termékbiztonság összefüggnek egymással, és mivel a magas színvonalú állatvédelem a tenyésztéstıl a levágásig kedvezıen befolyásolhatja a termékbiztonságot és -minıséget,
L
mivel a fogyasztók egy bizonyos kategóriája magasabb árakat is elfogad a magasabb szintő állatjóléti szabványoknak megfelelı termékekért, míg a fogyasztók többsége
182 /PE 440.543
HU
még mindig az olcsóbb termékeket választja, M.
mivel a fent említett 2006. évi állásfoglalásában az Európai Parlament kitartott amellett, hogy a szabályok, szabványok és mutatók kidolgozásához a legújabb technikát és tudományos eredményeket kell alapul venni, és hangsúlyozta, hogy gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni, minthogy különösen a szigorú állatvédelmi szabványok az európai gazdálkodók számára mőködési, pénzügyi és adminisztrációs terhekkel is járnak; mivel a viszonosság elvének be nem tartása veszélyezteti a tisztességes versenyt a közösségen kívüli termelıkkel szemben,
N.
mivel az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési terv felülvizsgálatának alkalmával, és közvetlenül a 2013 utáni idıszakra vonatkozó KAP-ról folytatott elsı viták elıtt az Európai Uniónak összehangolt álláspontot kell elfogadnia a jólétrıl, amely figyelembe veszi az állattenyésztıknél felmerülı többletköltségek gazdasági következményeit az ár- és piacpolitikán és/vagy közvetlen támogatásokon keresztül megvalósuló, megfelelı jövedelemtámogatásukkal összefüggésben,
O.
mivel létfontosságú, hogy az európai állatvédelmi politikát egységes kereskedelempolitika kísérje, aminek azon a tényen kell alapulnia, hogy az EU erıfeszítései ellenére az állatjóléti problémákkal sem a 2004. júliusi keretmegállapodás, sem a dohai forduló más kulcsfontosságú dokumentumai nem foglalkoznak; mivel ezért mindaddig, amíg nem következik be alapvetı változás a WTO-beli fıbb kereskedelmi partnerek hozzáállásában, nem lehet olyan további állatjóléti szabványokat bevezetni, amelyek negatív hatásokat gyakorolnak a termelık nemzetközi versenyképességére,
P.
mivel állatjólét alatt általánosságban az állatok jólétével és egészségével kapcsolatos olyan szabványok és normák alkalmazásának eredményét értik, amelyek célja a fajokkal szorosan összefüggı egyedi szükségletek és hosszú távú jóléti igények kielégítése, mivel az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) az alábbiakat az egyik legalapvetıbb állatjóléti követelményként ismeri el: táplálék és víz, a természetes viselkedés gyakorlására való lehetıség és egészséggondozás,
Q.
mivel a „Hatékonyabban mőködı élelmiszer-ellátási lánc” címő, 2009. októberi bizottsági közlemény megállapítja, hogy „az élelmiszer-ellátási láncon belül általános jelenség a szerzıdéses felek közötti alkupozíciók nagyfokú kiegyensúlyozatlansága”, és hogy ezek az „egyensúlytalanságok kedvezıtlenül hatnak az élelmiszer-ellátási lánc versenyképességére, mivel a kisebb, de hatékonyabb szereplık esetleg kénytelenek alacsonyabb jövedelmezıségi szinten tevékenykedni, miközben korlátozódnak a jobb termékminıséggel és az innovatív termelési eljárásokkal kapcsolatos beruházásokra vonatkozó lehetıségeik és késztetéseik”,
R.
mivel a terhek fent említett növekedése azt eredményezheti, hogy a termelés áttelepül olyan területekre, ahol kevésbé szigorú az állatvédelem,
A 2006 és 2010 közötti cselekvési terv 1.
üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy az állatvédelemrıl szóló többéves cselekvési tervben néhány fontosabb területre összpontosít, majd ezt követıen hoz intézkedéseket e területeken; PE 440.543\ 183
HU
2.
üdvözli az állatjólétért és az állatok védelméért 2006 és 2010 között folytatott közösségi cselekvési tervet, amely az állatok európai védelmének fejlesztésére irányuló integrált megközelítésben elsı ízben juttatta kifejezésre az Amszterdami Szerzıdéshez csatolt, az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló jegyzıkönyvet;
3.
megállapítja, hogy a jelenlegi intézkedések legtöbbjét kielégítı módon hajtották végre;
4.
megállapítja, hogy a 2006–2010-es cselekvési terv eredményeképpen pozitív fejlemények következtek be az állatjólét terén, de hangsúlyozza, hogy az uniós mezıgazdasági termelık nem részesültek erıfeszítéseik eredményeibıl sem a piacon, sem a nemzetközi kereskedelemben, és fenntartja, hogy ezt a következı cselekvési tervben hangsúlyozni kell;
5.
nagyra értékeli az állatkísérleteket helyettesítı alternatív megoldások felkutatására végzett munkát, azonban sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még nem történt elég erıfeszítés annak biztosítására, hogy a vonatkozó európai uniós jogszabályokban rögzítetteknek megfelelıen az állatkísérleteket alternatív megoldások váltsák fel, amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak;
6.
elismeri a Bizottság arra vonatkozó erıfeszítéseit, hogy a nem kereskedelmi vonatkozású célokat, beleértve az állatjólétet is, beépítse a kétoldalú kereskedelmi megállapodásokba, azonban hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegő nem kereskedelmi vonatkozású célok megvalósulását a WTO-n keresztül kell hatékonyan elımozdítani;
7.
felszólítja Bizottságot, hogy ismertesse, a WTO-tárgyalások keretében milyen haladást értek el az állatjóléti kérdésekre is kiterjedı, nem kereskedelmi vonatkozású kérdések elismerése terén, valamint azt, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a WTOtárgyalások dohai fordulóján az állatjóléttel, illetve az állatvédelmi szabványokkal kapcsolatos kérdéseket;
8.
megelégedését fejezi ki a „The Animal Welfare Quality Project” keretében elért, az új tudományos eredményeket és az állat-egészségügyi és jóléti mutatókkal kapcsolatos új ismereteket érintı elırehaladás miatt; ugyanakkor megállapítja, hogy ez a projekt nem teljes mértékben volt figyelemmel arra, hogy e mutatók használatát a gyakorlatban elımozdítsa;
9.
elismeri, hogy szükség van az állatok szállítására vonatkozó jelenlegi szabályok uniós tagállamokban történı megfelelı végrehajtásának nyomon követésére és biztosítására, és különösen az e szállítások nyomon követésére szolgáló mőholdas rendszer kidolgozására, továbbá határozottan felszólítja a Bizottságot, hogy a cselekvési terv lejártáig fennmaradó idıben teljesítse feladatait e területre vonatkozóan, valamint dolgozza ki az Európai Parlament által kért és az 2005/1/EK rendelet 32. cikkében elıírt tanulmányt; kéri, hogy még bármilyen új szabály végrehajtása elıtt végezzék el az állattenyésztési ágazatra gyakorolt gazdasági hatáselemzést, amelynek objektív és tudományosan alátámasztott mutatókon kell alapulnia;
10.
úgy véli, hogy mind a tenyészállatok, mind a vágóállatok nagy távolságokra való szállításának elkerülése érdekében ésszerő lenne az állatok regionális tenyésztésére, forgalmazására és levágására irányuló ösztönzıket bevezetni;
11.
úgy véli, hogy az állatkertek fontos szerepet töltenek be a nyilvánosságnak a vadon élı
184 /PE 440.543
HU
állatvilág védelmérıl és jólétérıl történı tájékoztatásában; aggodalmát fejezi ki, hogy a vadon élı állatok állatkertben tartásáról szóló 1999/22/EK tanácsi irányelv1 alkalmazását nem ellenırzik szigorúan, valamint ösztönzi a Bizottságot annak ellenırzésére, hogy az Európai Unió összes tagállama átültette-e és hatékonyan alkalmazza-e az irányelvet; 12.
üdvözli a sertésekre vonatkozó állattartási követelmények terén elért elırelépéseket annak ellenére, hogy még mindig elıfordulnak olyan esetek, amelyek során nem tartják be a követelményeket; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Ügynökség (EFSA) ajánlásai ellenére a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK irányelv egyes rendelkezései tekintetében még mindig hiányoznak a megvalósítható elképzelések, és ezért felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett ágazatokat a jogsértések meghatározására és az ilyen magatartások okainak feltárására, valamint arra, hogy tegyék meg az ezen irányelv fokozottabb betartása érdekében szükséges erıfeszítéseket;
13.
egyszersmind nyomatékosan kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tojótyúkok esetében alkalmazott hagyományos ketrecekre 2012-ben életbe lépı tilalmat teljes mértékben tartsák be, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ágazat képes legyen megfelelni e követelménynek, valamint arra, hogy a végrehajtás folyamatát ellenırizzék a tagállamokban; fenntartja, hogy a tojás EU-ba történı behozatalának szintén az európai termelık számára elıírt termelési feltételeknek kell megfelelnie;
14.
a jogszabályoknak nem megfelelı tojásokkal folytatott kereskedelemnek az egész EUra kiterjedı tilalmára szólít fel;
15.
azt a következtetést vonja le, hogy a jelenlegi cselekvési terv átültetése több ponton is hiányos, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy mielıtt új szabályok kerülnének bevezetésre, elıször a meglévı szabályok átültetését kell biztosítani; ebben az összefüggésben felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy a szabályok megsértését minden tagállamban tényleges szankcióval kell sújtani;
16.
hangsúlyozza, hogy a Bizottság saját, 2010-ben elvégzendı értékelésének tartalmaznia kell az eredmények és az esetleges hiányosságokból levonható tanulságok mélyre ható elemzését;
17.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság az elmúlt években nem fogalmazott meg az állatjólétet tiszteletben tartó termelés értékérıl szóló egyértelmő kommunikációs stratégiát, továbbá hogy kizárólag a 2009 októberében bemutatott jelentésre szorítkozott;
18.
elismeri, hogy a Közösség minden állatot érzı lénynek tekint (a Szerzıdés 13. cikke); elismeri, hogy a cselekvés ez idáig fıként az élelmiszertermelésre szánt állatokra összpontosított, valamint hogy az állatok más kategóriáit – is be kell vonni a 2011– 2015-ös idıszakra vonatkozó cselekvési tervbe;
A 2011 és 2015 közötti cselekvési terv 1
HL L 94., 1999.4.9., 24-26. o. PE 440.543\ 185
HU
19.
emlékeztet arra, hogy már a fent említett 2006. évi állásfoglalásában kérte, hogy a jelenlegi cselekvési tervet egy újabb kövesse, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy készítsen – az új tudományos bizonyítékokon és tapasztalatokon alapuló – jelentést, amelyben értékeli a jelenlegi terv megvalósulását és az állatjólét helyzetét az EU-ban, amely alapján hozzá lehet fogni a 2011 és 2015 közötti évekre az állatvédelemre vonatkozó cselekvési terv kidolgozásához és végül az elızı cselekvési terv eredményei alapján biztosítani kell a szükséges finanszírozást;
20.
szorgalmazza, hogy a szabványok harmonizálása és a belsı piacon a kiegyensúlyozott versenyfeltételek biztosítása érdekében tegyenek intézkedéseket a meglévı jogszabályok haladéktalan végrehajtásának biztosítására; ajánlja, hogy a felesleges ismétlıdés elkerülése érdekében az új jogszabályokra irányuló javaslatokat értékeljék a már meglévı jogszabályok teljes körő végrehajtásának alternatívájához képest;
21.
javasolja a Bizottságnak, hogy értékelı jelentésében – egyebek mellett – elemezze, hogy a jelenlegi cselekvési terv milyen mértékben adott választ társadalmunk állatjóléttel kapcsolatos elvárásaira, a rendszer fenntarthatóságára a termelık szempontjából, valamint, hogy a terv bevezetése mennyiben érintette a belsı piac mőködését;
22.
felszólítja a Bizottságot, hogy tárja fel az állatvédelmi elıírások hatásait, valamint átfogóan vegye figyelembe a különbözı tényezık – mint az állatvédelem, a fenntarthatóság, az állategészségügy, a környezet, a termékminıség és a gazdaságosság – közötti kölcsönhatásokat;
Általános európai állatvédelmi jogszabályok 23.
úgy véli, hogy az Európai unió mőködésérıl szóló szerzıdés 13. cikke létrehozott egy olyan új jogi helyzetet, amelynek értelmében az Unió mezıgazdasági, halászati, közlekedési, belsı piaci, kutatási, technológiafejlesztési és őrkutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál az Uniónak és a tagállamoknak teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatok mint érzı lények kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait; e cikk hatályának valamennyi haszonállatra és fogságban tartott állatra, úgymint az élelmiszer-termelési céllal tartott állatokra, a kedvtelési célból tartott állatokra, a cirkuszi állatokra és állatkertben tartott állatokra ki kell terjednie, figyelembe véve továbbá azt is, hogy a különbözı tulajdonságok és az eltérı életkörülmények másfajta kezelést tesznek szükségessé;
24.
felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 13. cikke alapján, legkésıbb 2014-ig, továbbá hatástanulmány alapján és az érintett felekkel folytatott konzultációt követıen tegyen érvekkel alátámasztott javaslatot az EU általános állatvédelmi szabályozására, amelynek a rendelkezésre álló tudományos ismeretek és az igazolt tapasztalatok alapján hozzá kell járulnia az állatvédelem fogalmának, az állatjóléthez kapcsolódó költségek és az alkalmazandó alapvetı feltételek közös értelmezéséhez;
25.
úgy véli, hogy ennek az általános állatvédelmi szabályozásnak – az állategészségügyi szabályoknak megfelelıen – magában kell foglalnia megfelelı iránymutatásokat a
186 /PE 440.543
HU
felelısségteljes állattenyésztés tekintetében, egy, az ellenırzéseket és az összehasonlítható adatok győjtését érintı egységes rendszert, továbbá az állatok kezelésével foglalkozók képzésével kapcsolatos követelményeket és az állattulajdonosok, állattenyésztık és állattartók sajátos felelısségének pontos meghatározását; úgy véli, hogy a fenti követelmények megfelelı betartása érdekében az összes ilyen követelménynek együtt kell járnia a termelık számára biztosított forrásokkal; 26.
úgy véli, hogy ez az európai állatvédelmi jogszabály megalapozza majd az Európai Unió közös állatvédelmi alapszintjét, amely mind a hazai termékek, mind a harmadik országokból származó behozatalok belsı piacán való szabad és tisztességes verseny feltétele; úgy véli azonban, hogy valamennyi tagállam és régió számára lehetıvé kell tenni, hogy megengedjék azt az egyes termelık vagy termelıi csoportok számára, hogy szabályozottabb, önkéntes rendszereket vezessenek be a verseny torzulása nélkül és biztosítva az EU versenyképességét a nemzetközi piacokon;
27.
úgy véli, hogy az importból származó termékeknek az európai termelıkkel szemben támasztott állatjóléti követelményekkel azonos feltételeknek kell megfelelniük;
28.
felszólít arra, hogy kompenzálják az európai mezıgazdasági termelıket a magasabb szintő állatjóléti szabványokkal összefüggı, magasabb termelıi költségekért; javasolja, hogy 2013-tól építsék be az állatjóléti intézkedések finanszírozását az új közös agrárpolitikai támogatási rendszerekbe;
29.
úgy véli, hogy az állampolgárok EU-n belüli magas szintő állatjóléttel és az egyes érintett ágazatok által tett erıfeszítésekkel kapcsolatos tájékoztatásának e politika kulcsfontosságú elemét kell képeznie;
30.
úgy véli, hogy az állatjólétre vonatkozó feltételek beillesztése a nemzetközi megállapodásokba elengedhetetlen termelıink versenyképességének a globalizálódott piacon való biztosítása szempontjából, valamint a termelés olyan régiókba történı áttelepítése megakadályozásának, ahol egyértelmően alacsonyabb az állatjólét szintje, és amelyek ennek köszönhetıen modellünkkel tisztességtelen versenyre kelnek;
31.
üdvözli az állatjóléti címkézés különbözı lehetıségeirıl szóló, a Bizottság fenti, 2009. október 28-i közleményében ismertetett vitát; ugyanakkor emlékeztet, hogy ezeket a lehetıségeket tágabb keretben kell figyelembe venni, különös figyelmet fordítva többek között a környezetvédelemre, a takarmányozásra és az éghajlatra vonatkozóan meglévı különbözı címkézési rendszerekre; kiemeli, hogy az európai fogyasztók számára nyújtott információnak feltétlenül szilárd és konszenzusos tudományos alapokon, valamint a fogyasztó számára megfelelı érthetıségen kell nyugodnia;
32.
javasolja, hogy a címkén feltüntetett tájékoztatás legyen pontos, egyértelmő, és utaljon az EU által megkövetelt szigorú állatjóléti elıírások betartására; az objektív tájékoztatás biztosítása érdekében fenntartja, hogy a Bizottságnak kell gondoskodnia arról, hogy az állampolgárok megkapják az európai állatjóléti rendszerre vonatkozó szükséges tájékoztatást;
33.
javasolja, hogy vizsgálják meg az állatjóléti politikának a többi uniós politikával való összhangját;
PE 440.543\ 187
HU
34.
felszólítja a Bizottságot, hogy mélyrehatóan értékelje azokat a lehetséges problémákat, amelyeket az európai állatjóléti elıírások okozhatnak a termelık versenyképességének, továbbá tekintse át a termelıknek az említett elıírások betartása érdekében nyújtott támogatások rendszerét;
35.
úgy véli, hogy mielıtt új jogszabályokat dolgoznának ki, a már meglévı általános vagy egyedi jogszabályokat kell megfelelıen alkalmazni; a példa kedvéért rámutat a tyúkok esetében alkalmazott hagyományos ketrecek tilalmára, a sertésekre vonatkozó jogszabályokra, az állatszállításra, valamint a liba- és kacsatenyésztésre vonatkozó szabályokra; hangsúlyozza, hogy az állatjólétre vonatkozó további intézkedéseket összhangba kell hozni más közösségi célkitőzésekkel, így pl. a fenntartható fejlıdéssel, és különösképpen a fenntartható állattenyésztéssel és -fogyasztással, a környezet és a biodiverzitás védelmével, a hatályos jogszabályok alkalmazásának javítását célzó stratégiával, valamint a nem állatokon végzett kutatás felé történı haladás felgyorsítására vonatkozó átfogó stratégiával;
Az állatvédelmi referenciaközpontok európai hálózata 36.
úgy véli, hogy a már meglévı közösségi vagy tagállami intézmények keretében létre kell hozni egy összehangolt európai állatvédelmi hálózatot, amely tevékenységének a fent javasolt általános állatvédelmi jogszabályokon kell alapulnia; úgy véli, hogy egy ilyen hálózatnak ki kell jelölnie egy koordináló szervként mőködı intézményt, amelynek el kell látnia a „központi irányítású intézményre” bízott feladatokat, amelyre a Bizottság fenti, 2009. október 28-i közleménye utal; továbbá úgy véli, hogy egy ilyen koordináló szerv nem láthatja el ugyanazon feladatokat, amelyeket a Bizottság vagy egyéb ügynökségek már végeznek, azonban olyan támogató eszközként kell mőködnie, amely segítséget nyújt a Bizottság, a tagállamok, az élelmiszerlánc résztvevıi és a polgárok számára a képzés és oktatás, a legjobb gyakorlatok, a tájékoztatás és a fogyasztói tájékoztatás és értékelés tekintetében, illetve azáltal, hogy kifejezésre juttatja a tervezett jogszabályi és politikai javaslatokkal, illetve azoknak az állatok jólétére és az állatjóléti szabványokra gyakorolt hatásáról a legfrissebb tudásanyag alapján alkotott nézeteit, és azáltal, hogy összehangolja az új technikák tesztelésének uniós rendszerét;
37.
úgy véli, hogy az állatok szükségleteirıl és az állatokkal való, tudományos ismereteken alapuló bánásmódról megfelelı és komolyan veendı formában kell tájékoztatást adni. A referenciaközpontok európai hálózatának feladata az oktatással és a tájékoztatással kapcsolatos intézkedések végrehajtása lenne, mivel a szabványosított minıségi kritériumokon alapuló tudásátadás fontos ahhoz, hogy elkerülhetık legyenek a szélsıséges szemléletmódok;
A hatályos jogszabályok megfelelıbb alkalmazása 38.
felhívja a Bizottságot, hogy a lehetı leghamarabb mérje fel, hogy az állatok jólétére vonatkozó intézkedések milyen költséget jelentenek az európai termelık számára, és az európai állattenyésztık versenyképessége megszőnésének kezelése érdekében legkésıbb 2012-ben tegyen javaslatot ajánlásokra, iránymutatásokra és egyéb szükséges intézkedésekre;
39.
felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelı intézkedéseket az állatvédelem és az állatjólét eszméjének az oktatás révén történı terjesztéséért;
188 /PE 440.543
HU
40.
úgy véli, hogy célként egy célirányos és kockázatelemzésen alapuló ellenırzési rendszert kell kitőzni, amelynek központjában objektív tényezık állnak, és azon tagállamoknak, amelyekben átlagon felüli mértékő jogsértések fordulnak elı, szigorúbb ellenırzésekkel kell számolniuk;
41.
hangsúlyozza, hogy a „Hatékonyabban mőködı élelmiszer-ellátási lánc” címő bizottsági közleményben taglalt, az élelmiszerláncban fellelhetı egyensúlyzavarok gyakran az elsıdleges termelıket érintik hátrányosan; emlékeztet arra, hogy az ebbıl származó többletköltségek az elsıdleges termelıket korlátozzák befektetéseikben;
42.
hangsúlyozza, hogy e tekintetben az Európai Unió költségvetésében elegendı pénzeszközt kell biztosítani a Bizottság ellenırzési feladatainak lehetıvé tételére, szükség szerint a termelık támogatására, továbbá a termelık az új és változó állatjóléti szabványok elfogadása miatti csökkenı versenyképességének ellensúlyozására, figyelemmel arra, hogy e szabványok költsége ne terhelje azt az árat, amelyet az állattenyésztı kap termékei eladásáért;
43.
hangsúlyozza, hogy uniós szinten fenn kell tartani a mezıgazdasági ágazat versenyképességének javítását és fokozását az állatjólétre vonatkozó hatályos szabályok elımozdítása és tiszteletben tartása révén, illetve a környezetvédelmi követelmények tiszteletben tartása mellett;
44.
felszólítja a tagállamokat, hogy ügyeljenek arra, hogy az uniós állatvédelmi jogszabályok bármilyen megsértése hatékony és arányos szankciókat vonjon maga után, valamint arra, hogy e szankciókat az illetékes hatóságoknak a tájékoztatást és eligazítást szolgáló kampánya, illetve megfelelı korrekciós intézkedések kísérjék;
45.
felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a megfelelı megelızı intézkedéseket az állatvédelmi jogszabályok megsértésének megakadályozása érdekében;
46.
üdvözli, hogy a tagállamok jelentısen csökkentették az antibiotikumok használatát az állattartásban, mivel azoknak a növekedés serkentésére történı használatát az EU betiltotta, míg ezek az Egyesült Államokban és néhány más országban továbbra is engedélyezettek; elvárja azonban, hogy a Bizottság és a tagállamok felelıs módon kezeljék az állatok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának növekvı problémáját; felszólítja a Bizottságot, hogy az állat-egészségügyi termékek hatékony használatának biztosítása érdekében győjtsön adatokat e termékek – többek között az antibiotikumok – alkalmazásáról és végezze el azok elemzését;
Mutatók és új technikák 47.
szorgalmazza a „The Animal Welfare Quality Project” értékelését és továbbfejlesztését, különösen az eszköz egyszerősítése és gyakorlati alkalmazása tekintetében;
48.
úgy ítéli meg, hogy ezeknek az állatjóléti mutatóknak az importált termékeken történı mérése komplex feladat lesz; e mutatók hasznosságának vagy megalapozottságának megkérdıjelezése nélkül, hangsúlyozza, hogy ezek az eszközök az európai termelık kárára nem torzíthatják a versenyt;
49.
felszólítja a Bizottságot, hogy az „Animal Welfare Quality Project” végleges jelentése PE 440.543\ 189
HU
alapján tegyen javaslatot az állatjólétnek az „Animal Welfare Quality Project” során kidolgozott technika segítségével való európai uniós értékelésének kísérleti idıszakára; 50.
felhívja a tagállamokat, hogy ezzel összefüggésben aknázzák ki jobban az alkalmazott kutatás, valamint az állat-egészségügyi szempontból hasznos innovációs és korszerősítési beruházások számára az Európai Unió vidékfejlesztési alapjaiból és a Kutatási Fıigazgatóság hetedik keretprogramjából (2007-2013) nyújtható támogatási lehetıségeket; felszólítja továbbá a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a pénzügyi beruházást a kutatás területén, valamint az új technológiák és technikák fejlesztését az állatjólét területén;
51.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden erıfeszítést annak biztosítására, hogy az OIE (Állat-egészségügyi Világszervezet) állatjóléti iránymutatásai olyan jóléti szabványokat mozdítsanak elı, amelyek megfelelıen tükrözik az ezen a területen meglévı tudományos bizonyítékokat; o o
52.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
190 /PE 440.543
HU
o
P7_TA-PROV(2010)0131 Uniós mezıgazdaság és éghajlatváltozás Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az EU mezıgazdaságáról és az éghajlatváltozásról (2009/2157(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottság szolgálatainak „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: mit jelent ez Európa mezıgazdasága és vidéki területei számára?” címő munkadokumentumára (SEC(2009)0417),
–
tekintettel a Bizottság szolgálatainak „Az európai mezıgazdaság szerepe az éghajlatváltozás enyhítésében” címő munkadokumentumára (SEC(2009)1093),
–
tekintettel a talajvédelem kereteinek meghatározásáról, valamint a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról szóló, 2007. november 14-i jogalkotási állásfoglalására1,
–
tekintettel „A fenntartható mezıgazdaságról és a biogázról: az uniós elıírások felülvizsgálatának szükségessége” címő, 2008. március 12-i állásfoglalására2,
–
tekintettel a „2050: A jövı ma kezdıdik - Az éghajlatváltozással foglalkozó jövıbeni integrált uniós politikára vonatkozó ajánlások” címő, 2009. február 4-i állásfoglalására3,
–
tekintettel „A mezıgazdasági földterületek állapotromlása által támasztott kihívás az EU-ban és különösen Dél-Európában: válasz az EU agrárpolitikai eszközei révén” címő, 2009. március 12-i állásfoglalására4,
–
tekintettel a koppenhágai éghajlat-változási konferenciára (COP 15) vonatkozó EU stratégiáról szóló, 2009. november 25-i állásfoglalására5,
–
tekintettel a mezıgazdasági ismeretekrıl, tudományról és fejlesztési technológiáról szóló nemzetközi felmérésre (IAASTD), amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezete és a Világbank készített, és 58 ország írt alá,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság véleményére (A6-0060/2010),
A.
mivel az üvegházhatást okozó gázoknak a légtérben történı, korábban nem tapasztalt mértékő felhalmozódásából következı éghajlatváltozás tudományos felismerés, amely súlyos következményekkel járhat majd az ökoszisztémákra nézve,
1 2 3 4 5
HL C 282. E, 2008.11.6., 281. o. HL C 66. E, 2009.3.20., 29. o. HL C 67. E, 2010.3.18., 44. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0130. Elfogadott szövegek ezzel a dátummal, P7_TA(2009)0089. PE 440.543\ 191
HU
B.
mivel ez közvetlenül érinti a mezıgazdaságot, amely egyike a számos olyan gazdasági tevékenységnek, amely az emberiség jóléte érdekében a természeti erıforrásokat kezeli.
C.
mivel az éghajlatváltozás a környezet, társadalom és gazdaság egyik legsúlyosabb veszélyforrása, a mezıgazdasági kultúrák termékenysége évre-évre jelentıs ingadozást mutat, ami lényegében a szélsıséges idıjárási viszonyok változékonyságának tulajdonítható, ez magától értetıdıen hatást gyakorol az összes gazdasági ágazatra, beleértve a legsebezhetıbbet, a mezıgazdaságot is;
D.
mivel a mezıgazdaság két fontos üvegházhatást okozó gáz (a dinitrogén-oxid és a metán) egyik elsıdleges kibocsátójaként, amely gázok a mezıgazdasági termelés különbözı biológiai folyamatainak eredményeként keletkeznek, hozzájárul az éghajlatváltozáshoz, és ugyanakkor jelentıs mértékben ki is van téve e zavarok káros hatásainak,
E.
mivel az EU-27-ben a mezıgazdaságból (beleértve az állatállományt is) származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátása 20%-kal csökkent 1999 és 2007 között, továbbá az Unión belül az 1990. évi 11%-ról 2007-re 9,3%-ra csökkent a mezıgazdaság részesedése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása tekintetében, ami többek között az EU mezıgazdasága nagyobb hatékonyságának, a trágyák hatékonyabb felhasználásának, valamint a KAP legutóbbi reformjainak tudható be,
F.
mivel a mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás az a két gazdasági ágazat, amely képes az emberi tevékenységbıl eredı szén-dioxid befogására, egyrészt az erre alkalmas talajban történı megkötés és tárolás révén, másrészt a növényekben a fotoszintézis segítségével történı megkötés révén; mivel ezek az ágazatok jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a felmelegedés enyhítésére irányuló erıfeszítésekhez,
G.
mivel az éghajlatváltozás már most negatív hatásokat gyakorol az Unió mezıgazdaságára (a vízkészletek csökkenése, sótartalmuk növekedése és gyakoribb szárazság, a téli csapadékmennyiség jelentıs növekedése és áradások északon, az alacsonyan fekvı partvidékeket veszélyeztetı emelkedı tengerszint és szikesedés, viharok és egyéb rendkívüli idıjárási jelenségek, erózió és földcsuszamlások, valamint káros rovarok, illetve állati és növényi betegségek elterjedése), és mivel e jelenségek várható felgyorsulása súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti hatásokat hozhat majd a mezıgazdasági, erdıgazdálkodási és idegenforgalmi ágazatokban,
H.
mivel a mezıgazdasági ágazat a gazdálkodók szakértelmére, az erıs KAP-ra, valamint a kutatás és az innováció fejlesztésére támaszkodva egyrészt képes alkalmazkodni e körülményekhez, másrészt képes enyhíteni az éghajlatváltozás következményeit, de mivel nehezen irányítható természeti folyamatokról van szó, ehhez hatalmas erıfeszítésre van szükség,
I.
mivel az európai mezıgazdaság olyan foglalkoztatási tartalékot jelent, amelyet meg kell óvni és fejleszteni kell,
J.
mivel a mezıgazdaság továbbra is alapvetıen fontos ahhoz, hogy az európai vidéki területeken fennmaradjon az emberi tevékenység, különösen azon szolgáltatások széles skálájának köszönhetıen, amelyeket a mezıgazdasági termelık a társadalom többi részének nyújthatnak,
192 /PE 440.543
HU
K.
mivel a mezıgazdaságot közvetlenül érintik a megújuló energiaforrások kifejlesztésével kapcsolatos uniós célkitőzések, továbbá mivel ennek kifejlesztése érzékelhetıen tud hozzájárulni az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséhez,
L.
mivel az EU mezıgazdaságának elsıdleges feladata ellátni élelemmel az Unió lakosságát,
M.
mivel az Uniónak úttörı szerepet kell vállalnia a globális felmelegedés elleni küzdelemben,
Az Unió mezıgazdaságának hozzájárulása a globális felmelegedés enyhítésére irányuló erıfeszítésekhez 1.
kijelenti, hogy az európai mezıgazdaság és erıgazdaság képes hozzájárulni az éghajlatváltozás enyhítése vonatkozásában az Unió által kitőzött célokhoz, megoldásokat és támogatást kínálva az üvegházhatást okozó gázkibocsátásának korlátozására és csökkentésére, támogatva a CO2 talajban történı megkötését, továbbá fejlesztve a fenntartható megújuló energiaforrások termelését és maximalizálva a fotoszintézist; hangsúlyozza, hogy ezért feltétlenül ösztönözni kell másfajta, forgalomba hozható és forgalomba nem hozható termékeket elıállító mezıgazdaság kialakítását, amely a lehetı leghatékonyabban kihasználja az egyes ökoszisztémákban rejlı természetes lehetıségeket és a fenntarthatóság növelése érdekében összeegyezteti a gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi, valamint az állatjóléti szükségleteket is;
2.
úgy véli, hogy a mezıgazdaságnak az éghajlatváltozás enyhítésének globális folyamatában való még aktívabb elkötelezıdése során nem szabad rontania az EU mezıgazdasági-élelmiszeripari szektorának versenyképességi pozícióját a világpiacon;
3.
úgy véli, hogy a biomezıgazdaság, a külterjes legelıgazdálkodás és az integrált termelés gyakorlatai a környezetkímélıbb mezıgazdasági termelés egyik alternatíváját kínálják; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy olyan megoldásokat kell találni, amelyek lehetıvé teszik az európai termıterület többségét elfoglaló hagyományos mezıgazdaság számára, hogy jelentıs mértékben hozzájáruljon a fenntartható környezetgazdálkodáshoz;
4.
elismeri, hogy az innovációnak fontos szerepet kell játszania a mezıgazdaság által az éghajlatváltozásra és a környezetre gyakorolt hatás csökkentésében;
5.
külön kéri, hogy a jövıbeni KAP tájékoztatási és képzési akciók révén, valamint ösztönzı intézkedések segítségével olyan gyakorlatokat támogasson, amelyek hozzájárulnak a mezıgazdaság hatékonysága és az üvegházhatást okozó gázkibocsátás mérséklésére való képessége, valamint a szénmegkötés fokozásához, például: –
azokat a technológiákat, amelyek kombinálják az igényekhez igazított, egyszerősített és a növénytakarót megtartó talajmővelést (mint például a csökkentett talajmőveléses vagy mővelés nélküli termesztés, termesztési maradványok el nem távolítása), és lehetıvé teszik a köztestermesztést és a vetésforgót, ami maximalizálja a fotoszintézist és növeli a talaj szervesanyagtartalmát, ahogyan azt az Európai Parlament kezdeményezésére indított SoCo projekt bizonyította;
PE 440.543\ 193
HU
–
az agrárerdészet, a sövények, a táblákon található erdıs területek, az állandó vagy ideiglenes füves legelırendszerek, valamint az újraerdısítés megırzését és fejlesztését;
–
a meglévı erdıkben a megkötött szén tárolási idejének növelését szolgáló gazdálkodási módszerek bevezetését;
–
a talajgazdálkodás és az ásványgazdálkodás javítását, a jelentıs mennyiségő megkötött szenet tartalmazó területek és a vizes élıhelyek (lecsapolás helyett megfelelı mővelés, például nádtermesztés) megfelelı védelmét;
–
a mezıgazdasági üzemek modernizálását (épületek szigetelése, energiatakarékos berendezések, megújuló energia alkalmazása) és hatékonyabb termelési láncokat;
–
a korszerő takarmányozási tartástechnológiai és trágyakezelési/hasznosítási technológiákat, amelyek jelentısen csökkentik a metán emisszióját;
–
az élelmiszer-termelésbe integrált biomassza energetikai hasznosítást, amely a melléktermékek, hulladékok felhasználása mellett hozzájárul a CO2-emisszió csökkentéséhez;
–
az ártereken, a vizes területeken, a homokos területeken és a mezıgazdaságra kevésbé alkalmas területeken a fás- és lágyszárú energiaültetvények (kultúrák) telepítését a CO2 elnyelés és a szénmegkötés fokozása érdekében;
6.
hangsúlyozza, hogy az ilyen, a természeti környezetet jobban tiszteletben tartó mezıgazdasági gyakorlatok kedvezı hatással vannak a biodiverzitásra, a talajminıségre, a vízvisszatartásra, valamint hozzájárulnak az erózió és a környezetszennyezés elleni küzdelemhez is; így a mezıgazdasági tevékenységnek a éghajlatváltozásra gyakorolt hatásainak enyhítése a mezıgazdaságnak köszönhetı további, a társadalomnak tett szolgálatnak tekinthetı;
7.
sürgeti közös európai erdészeti politika kialakítását, amely képes az erdık fenntartható kezelésének és termelésének elımozdítására, valamint a faipari ágazatban és annak gazdasági fejlesztésében rejlı lehetıségek jobb kiaknázására, hiszen ez az ágazat tud a legnagyobb mértékben hozzájárulni a szénmegkötéshez; mindez az adott régióra jellemzı különbözı erdıgazdálkodási feltételek maximális figyelembevételével valósítandó meg, mivel Észak- és Dél-Európa erdei élıhelyei különbözı lehetıségekkel rendelkeznek, valamint más és más veszélyek fenyegetik ıket;
8.
felhívja a figyelmet arra, hogy az erdık a hatékony vízgazdálkodáshoz is jelentısen hozzájárulnak; ezért olyan erdıgazdálkodási gyakorlatra ösztönzi a tagállamokat, amely csökkenti a vízjárásbeli különbségeket az aszályos és árvizes idıszakok között, így mérsékelhetık az aszályok és árvizek mezıgazdaságra, energiatermelésre és lakosságra gyakorolt negatív hatásai;
9.
ajánlja a hegyekre vonatkozó politikák megerısítését, mivel a mezıgazdasági és állattenyésztési ágazat különösen fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás mérséklésében, az alkalmazkodás fenntartásában, valamint a sérülékenység csökkentésében, különösen a legelık megfelelı gondozásán keresztül;
194 /PE 440.543
HU
10.
stratégiák kidolgozását irányozza elı az Európai Unió mezıgazdaságában megjelenı negatív hatások megelızésére és enyhítésére, például: –
cselekvési terv a legsúlyosabban érintett területeken: új éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni képes növényfajok termesztése, mezıgazdasági munkák ütemtervének új körülményekhez igazítása; erdısítések, melegházak építése, mezıgazdasági vízforrások kezelése, szennyezet termıterületek környezetbaráttá tétele;
–
másik szempont az, hogy tervet kell készíteni az éghajlatváltozást elıidézı okok felszámolására, az energiabiztonság növelésével együtt elérhetı alacsony CO2kibocsátásra épülı globális gazdaság ösztönzésére;
11.
hangsúlyozza, hogy a dinitrogénoxid-kibocsátás csökkenthetı a nitrogéntartalmú mőtrágyák hatékonyabb felhasználásával (precíziós mezıgazdaság); hangsúlyozza továbbá, hogy a biogáztermelésbıl származó maradék biomasszával történı trágyázás lehetıvé teszi a precíziós szervestrágyázást és ezáltal a kibocsátás mérséklését;
12.
kéri a haszonállatok takarmányozásával kapcsolatos kutatások megerısítését és a tenyésztett háziállatok genetikai alapú válogatását a metánkibocsátás csökkentése érdekében, azzal a feltétellel, hogy ezeket a hatásmérséklı intézkedéseket nem fogadják el, ha azok az állategészségügyet és az állatjólétet veszélyeztetik; kéri továbbá, hogy ezzel párhuzamosan indítsanak olyan felvilágosító programot, amely tájékoztatja a fogyasztókat vásárlási és étkezési szokásaiknak az éghajlatra gyakorolt hatásairól;
13.
nyomatékosan kéri továbbá a növénytermesztés területén a növényi fajták és fajtanemesítések kutatásainak megerısítését és fokozását, annak érdekében, hogy az e változások által okozott kihívásoknak a növénytermesztési ágazat megfeleljen, különösen a megfelelı mennyiségő és minıségő alapanyag, ezáltal biztonságos élelmiszerellátás fenntartása tekintetében; úgy véli, hogy e kutatásoknak elsısorban a szárazsághoz és szélsıséges hımérséklethez alkalmazkodó növényfajtákra és az ehhez kapcsolódó gazdálkodási technológiákra kell összpontosítania; hangsúlyozza továbbá, hogy ezek a fajok és technológiák egyes vidékek költséges és hatástalan öntözési rendszereivel szemben életképes megoldást jelentenek, és elınyük, hogy a helyi közösségek fokozott érdeklıdéssel fogadják;
14.
hangsúlyozza, hogy a szerves trágyák optimális tárolása és termıföldön történı elhelyezése, valamint az ilyen ürülék anaerob digesztorokban történı feldolgozása jelentik pillanatnyilag a legígéretesebb technológiákat a metánkibocsátás (egyben megújuló energiaforrást is biztosítva) és a vegyi nitrogéntartalmú mőtrágyáktól való függıség csökkentése céljából, elsısorban a jelentıs állattenyésztı régiókban; e biogáz elısegíti az energetikailag önellátó mezıgazdaság kialakulását;
15.
kiemeli ebben az összefüggésben annak szükségszerőségét, hogy a biogáztermelı trágyaerjesztıkbıl származó fermentált anyagokat a mőtrágya helyett lehessen használni anélkül, hogy azok az „állati trágyák” kategóriájába tartoznának, ami által tovább csökkenthetı a mőtrágyahasználat;
16.
kéri az adminisztráció egyszerősítése, valamint a kutatási és fejlesztési erıfeszítések felgyorsítását a mezıgazdasági üzemekben megtalálható biomassza (mezıgazdasági PE 440.543\ 195
HU
vagy erdészeti hulladék), az állattenyésztésbıl származó biogáz, valamint az egyéb fenntartható agroüzemanyagok kiaknázása és felhasználása érdekében; 17.
hangsúlyozza, hogy a biomassza felhasználása során érvényesülnie kell a fenntarthatóság elvének; úgy véli, hogy ennek megfelelıen a mezıgazdasági alapanyagok keletkezési helyéhez legközelebb esı felhasználási módokat kell ösztönözni, ezáltal csökkenthetık a szállításból eredı energiaveszteségek;
18.
felhívja a figyelmet arra, hogy a biomassza főtési célú felhasználása jelentıs mértékben mérsékelheti az éghajlatváltozás káros következményeit; éppen ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak vidékfejlesztési támogatást azon vidéki közintézményeknek, amelyek bioenergia-alapúvá állítják át főtési rendszerüket;
19.
felhívja a figyelmet, hogy az IKT erıteljesebb igénybevétele révén javítható az elıállítás egyes szakaszainak felügyelete, és optimizálható azok irányítása a termelésnek a termelıeszközök felhasználásához képest történı növelése érdekében, egyidejőleg pedig csökkenthetı az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása és az energiafogyasztás; hangsúlyozza továbbá, hogy az IKT erıteljesebb igénybevétele, a gazdálkodók új technológiákkal kapcsolatos képzésére vonatkozó politikák integrálása, valamint a fiatal vállalkozók innovációjának és vállalkozásainak támogatása kulcsfontosságú kérdések, a gazdálkodás környezeti fenntarthatósága és az ágazat versenyképesebbé tétele szempontjából egyaránt.
20.
hangsúlyozza, hogy az Unió a mezıgazdasági termékek legnagyobb importıre, pedig az import az európai termelésnél magasabb karbonköltséggel jár, egyrészt a harmadik országokban hatályos, gyakran alacsonyabb szintő környezetvédelmi elıírások, másrészt a nagy távolságokra történı szállítás kibocsátásai és az erdıirtás miatt; úgy véli, hogy a fogyasztókat célzott kommunikációs stratégia révén tájékoztatni kell a fenntartható mezıgazdasági termelésbıl származó, jó minıségő termékekbıl álló egészséges étrend elınyeirıl, melynek szénmérlegét meg kell különböztetni az importált termékekétıl; úgy véli továbbá, hogy méltányosan ellentételezni kell az európai termelık által a kibocsátások csökkentése érdekében tett erıfeszítéseket, valamint ösztönözni kell a helyi termelés diverzifikálását (többek között a növényi fehérjék termelésének Unióban való fejlesztése révén);
21.
támogatja ebben az összefüggésben az „uniós származási hely” önkéntes feltüntetését azoknál a termékeknél, amelyek teljes egészében az Európai Unióból származnak;
22.
sürgeti a harmadik országokból származó import ellenırzésére irányuló hatékony mechanizmusok kialakítását, továbbá az európai termelık által az éghajlatváltozás elleni küzdelem során teljesítendı és a harmadik országokból származó importtal szemben támasztott követelmények teljes viszonossága mellett érvel, annak érdekében, hogy ne csökkenjen a közösségi termelés versenyképessége;
23.
hangsúlyozza, hogy az Uniónak beruházásokat kell eszközölnie a mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás fejlesztésére irányuló politika terén annak érdekében, hogy hozzá tudjon járulni az új gyakorlatok terjesztéséhez, és elı tudja mozdítani a fenntartható mezıgazdaságot szerte a világban;
Az európai mezıgazdaságnak a globális felmelegedés következményeihez való 196 /PE 440.543
HU
alkalmazkodását szolgáló intézkedések 24.
hangsúlyozza, hogy az európai mezıgazdaság alkalmazkodik, és továbbra is alkalmazkodnia kell a folyamatban lévı éghajlati változások következményeihez, és fel kell készülnie azokra a hatásokra, amelyeket e változások gyakorolnak majd az Unió számos régiójára;
25.
úgy véli, hogy ilyen körülmények között az Uniónak egységes, a mezıgazdaságnak az eljövendı két különbözı fajtájú éghajlati zavarhoz való alkalmazkodásra irányuló stratégiát kell kidolgoznia:
26.
–
egyrészt az átlagos globális felmelegedéshez;
–
másrészt az idıjárási viszonyok fokozottabb változékonyságához, ami a szélsıséges események megsokszorozódásában nyilvánul meg;
úgy véli, hogy a KAP-nak fenntarthatóbb módón és hatékonyabban kell összpontosítania az erıforrás-gazdálkodásra, és ezt figyelembe kell venni a KAP küszöbön álló reformja során, többek között az alábbiak szerint: –
a vízforrások optimális felhasználása (hatékonyabb öntözırendszerek, újrahasznosított víz felhasználása, víztakarékossági eljárások alkalmazása a szántókon, dombvidéki víztározók stb.); víztározók a hegyekben, stb.), a felhasználók felelısségének fokozása;
–
a szárazsághoz és a betegségekhez alkalmazkodó, különösen a szélsıséges viszonyokkal szembeni tőrıképességük miatt kiválasztott fajták és vetésforgó megválasztása;
–
talajvédelem a víz és a szél által okozott erózióval szemben (biztosítva a talaj szervesanyag-tartalmát);
–
fasorok, sövények vagy erdıs területek ültetése a táblák szélén a víz visszatartása, az elfolyás korlátozása, a szél elleni védelem érdekében, valamint azzal a céllal, hogy búvóhelyet nyújtson a növénytermesztést segítı állatoknak, például a beporzást végzı rovaroknak;
–
a legelık megırzése és az állattenyésztés támogatása a legelıkön;
–
a betegségek felügyeletére és ellenırzésére; ennek keretében szükségesnek tőnik a betegségek megjelenésének és újbóli megjelenésének nyomon követésére szolgáló nemzeti, majd európai eszközök létrehozása;
–
a rovarkártevık felügyeletére és ellenırzésére; ennek keretében ki kell dolgozni az invazivitási potenciál nyomon követését és az egészségügyi megfelelési intézkedéseket (fokozott ellenırzések a határokon és az érzékeny helyeken, például a csemetekertekben és a repülıtereken, biológiai biztonsági intézkedések);
–
a károsodott területek helyreállítása;
PE 440.543\ 197
HU
– 27.
a klimatikus változásokhoz alkalmazkodó erdık fenntartása és az erdıtüzek megelızését célzó erdıgazdálkodás;
hangsúlyozza, hogy szükséges lehet a rosszabb termıhelyi adottságokkal rendelkezı, korábban ártéri jellegő, de késıbb lecsapolt területeken a vízgazdálkodás, beleértve a folyószabályozások újragondolása, az erre alkalmas ártéri területek revitalizálása, és a korábbi ártéri erdık újratelepítése;
Az európai mezıgazdasági modellt érintı kihatások 28.
hangsúlyozza, hogy a KAP-nak hozzá kell járulnia, hogy a mezıgazdaság fenntarthatóbbá váljon, ezzel egyidejőleg pedig növekedjen a termés, szem elıtt tartva ugyanakkor, hogy a globális felmelegedés az egész világban, így Európában is veszélyeztetheti a termelési és élelmezési kapacitásokat;
29.
úgy véli ugyanakkor, hogy a KAP-nak olyan pénzügyi eszközökkel kell ösztönöznie a tagállamok helyi hatóságait az intézkedések megtételére, mint például a következık: –
a termelési és védelmi teljesítmény javítása a szárazságtól és sivatagosodástól vagy áradásoktól sújtott természetes ökorendszerekben, mezıgazdasági kultúrákban és más eszközök elıállításában;
–
az idıvel hatástalanná vált víz- talaj- és növénygazdálkodás gyakorlatának javítása;
–
a szárazság sújtotta és/vagy terméketlenné váló területeken élı növényfajták és állatfajok azonosítását, nemesítését és elısegítését célzó intézkedések;
–
a megelızı intézkedések továbbfejlesztése;
30.
rámutat, hogy az éghajlatváltozásnak a mezıgazdaságra gyakorolt következményei azonnaliak és aránytalanul kedvezıtlenek, és emiatt a mezıgazdaság elsıbbséget igényel a éghajlatváltozás következményeinek enyhítését célzó intézkedések kidolgozása során;
31.
úgy véli, hogy a KAP állapotfelmérésében hivatkozott „új kihívásokat”, vagyis az éghajlatváltozást, a vízgazdálkodást, a megújuló energiaforrásokat és a biodiverzitást meg kell ismételni, valamint a talaj minıségének és funkcióinak (szénmegkötés, vízvisszatartási képesség és ásványi anyagok, biológiai élet…), tiszteletben tartását és javítását hozzá kell adni ezekhez a kihívásokhoz, mivel ezek mind a jövı generációit érintı fontos kérdések, ezért a jövıbeli KAP-ban ezeket fokozottan figyelembe kell venni;
32.
megállapítja, hogy a jelenlegi kereszt-megfelelési rendszer – amelynek a célja, hogy a mezıgazdasági termelık az állatjólét, állategészség és környezetvédelem tekintetében rendkívül magas szabványoknak feleljenek meg – problémás a termelık számára és jelenlegi formájában talán nem a legjobb módja a kívánt eredmény elérésének; a KAP következı reformja tekintetében felszólít arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a fenntarthatóbb és hatékonyabb termelési modellekre, szem elıtt tartva azt, hogy ezekhez állami finanszírozáshoz van szükség annak érdekében, hogy a gazdálkodók az egész társadalom hasznára tett szolgáltatások (vidéki területek karbantartása,
198 /PE 440.543
HU
biodiverzitás megırzése, karbonbefogás és élelmezésbiztonság) nyújtásából eredı többletköltségeit ellentételezzék; 33.
elismeri, hogy a KAP-nak a világon élenjáró normákat kell kitőznie a környezetvédelem terén; rámutat arra, hogy ez olyan költségszintet jelent, amely a piacból nem térül meg, bár annak egy részét közjavak nyújtásának lehet tekinteni, továbbá hogy az európai termelıknek védelemre van szükségük az olyan harmadik országokból származó termékekkel szembeni versenyben, amelyek nem teljesítik az EU környezetvédelmi normáit;
34.
úgy véli, hogy az éghajlatváltozás rákényszeríti az Uniót az agrárpolitikai modell elfogadására; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a KAP 2013 utáni reformjáról szóló közleményében a KAP valamennyi célkitőzésével összhangban támogasson fenntarthatóbb és hatékonyabb mezıgazdasági modellt, melynek célja az elégséges, biztonságos és a környezeti egyensúlyt jobban tiszteletben tartó élelmiszerek elıállítása; egy ilyen modellt igazságos és jogszerő termelési támogatási rendszerre kell alapozni és a gazdálkodói szakma szerepét is erısítenie kell;
35.
úgy véli, hogy ahhoz, hogy az európai mezıgazdaság a jövıben hozzájáruljon a az élelmiszerbiztonsághoz és az éghajlatvédelemhez, feltétlenül szükséges egy nagyra törı KAP fenntartása, különös tekintettel a közösségi költségvetésbıl finanszírozott közvetlen kifizetések, illetve az egyszerősített és igazságosabb kifizetések rendszerére az EU egészében;
36.
kiemeli a fejlesztési alap létrehozásának és állandó biztosításának fontosságát az alternatív gazdasági tevékenységekben, amelyek a helyi közösségeknek a szárazság és/vagy természeti források hiányától sújtott mezıgazdasági termeléstıl való függıségét képesek csökkenteni; az alternatív gazdasági tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítása meghatározza az európai támogatási alaphoz való hozzáférést;
37.
kiemeli a helyi igényekhez igazodó integrált vidékfejlesztési tervek fontosságát, a termıterületek kihasználtságának javítása révén, a változó környezeti körülményekhez (tartós szárazság, földcsuszamlások, áradások stb.) való alkalmazkodás céljából, helyi szinten az újrahasznosítható termékek forgalmazása és az ilyen szolgáltatások nyújtása révén;
38.
kéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan új támogatási rendszerek lehetıségét, amelyek elımozdítják a mezıgazdaság CO2-csökkentéshez való olyan hozzájárulásait, mint a szén-dioxid talajban történı megkötése és a mezıgazdasági biomassza felhasználása, valamint a földterületek olyan mezıgazdasági hasznosítását támogatják, amelyek pozitív hatást fejtenek ki az éghajlatváltozás terén;
39.
hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az Európai Bizottság pontosan mérje fel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit
40.
úgy véli, hogy meg kell erısíteni és hozzá kell igazítani a kockázat- és válságkezelési eszközöket a piacok növekvı volatilitásához és a kialakuló éghajlati kockázatokhoz;
41.
hangsúlyozza, hogy az éghajlati kihívás és a befektetések nagysága fényében, hogy a mezıgazdaság és erdıgazdaság világának hozzá kell járulnia a fenntarthatóbb termelési módokra való áttéréshez, illetve hogy erıs, megfelelı költségvetéssel PE 440.543\ 199
HU
rendelkezı KAP-ot kell fenntartani 2013 után is; megjegyzi, hogy új és további pénzügyi forrásokat kell biztosítani a különféle agrárágazatokban az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás tekintetében konkrét eredmények elérésére képes korszerő és innovatív technológiák és rendszerek elterjedésének ösztönzése érdekében; 42.
hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy a KAP nem az éghajlatra vonatkozó európai politika, mégis alapot nyújthat eredményes eszközök és ösztönzık bevezetéséhez az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyrıl nem szabad megfeledkeznünk az EU költségvetésérıl szóló jövıbeni vitákban sem;
43.
úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kell tartania vezetı szerepét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, amelyet nem szabad a második helyre sorolni a jelenlegi gazdasági nehézségek miatt;
44.
hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak olyan mezıgazdasági fejlesztési és finanszírozási politikákra van szüksége, amelyek garantálják az élelmiszerek biztonságosságát és jó minıségét; o o
45.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
200 /PE 440.543
HU
o
P7_TA-PROV(2010)0132 Gazdálkodás a hátrányos természeti adottságokkal rendelkezı területeken: állapotfelmérés Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Mezıgazdaság természeti hátrányokkal sújtott területeken: különleges vizsgálat (2009/2156(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az EU mőködésérıl szóló szerzıdés 39. cikkére,
–
tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának benyújtott, a hátrányos természeti adottságokkal rendelkezı területeken gazdálkodó termelıknek nyújtott támogatás hatékonyabb elosztásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2009)0161,
–
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. december 17-én benyújtott véleményére a Bizottság közleményérıl,
–
tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,
–
tekintettel a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0056/2010),
A.
mivel 54%-kal az EU mezıgazdasági felhasználású területének több mint felét hátrányos helyzetőként sorolják be,
B.
mivel eltérı mértékben, de valamennyi tagállamban van hátrányos helyzetőként megjelölt terület,
C.
mivel a hegyi területek (beleértve a 62-ik szélességi körtıl északra fekvı sarkköri területeket, amelyek szintén hegyi területnek tekintendık), a mezıgazdasági hasznosítású terület mintegy 16%-át teszik ki, míg a mezıgazdasági hasznosítású területek 35%-át sorolják a „köztes hátrányos helyzető területek” közé,
D.
mivel e „köztes hátrányos helyzető területek” besorolását a tagállamok számos különbözı kritérium alapján végzik, ami az Európai Számvevıszék véleménye1 szerint bánásmódbeli különbségekhez vezethet,
E.
mivel az e területeken mőködı gazdálkodások csak kis hányada részesül kompenzációs kifizetésekben és e kifizetések mértéke tagállamonként jelentısen eltér2,
F.
mivel a 2005. szeptember 20-i, az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésében, illetve 50. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott hegyi területek és specifikus hátránnyal sújtott területek tekintetében
1 2
Az Európai Számvevıszék. 4/2003 sz. különjelentés, HL C 151., 2003.6.27. A spanyolországi 16 euró/hektártól a máltai 250 euró/hektárig. PE 440.543\ 201
HU
egyértelmő és kétségtelen kritériumok léteznek, így az Európai Számvevıszék nem helytelenítette e területek besorolását és ezeket a jelenlegi bizottsági közlemény sem érinti, G.
mivel a legkülsı régiókban uralkodó különleges helyzet különleges eljárások végrehajtását kívánja meg,
H.
mivel a hátrányos helyzető területeknek nyújtott támogatás alapvetı eleme a közös agrárpolitika második pillére, vagyis a vidékfejlesztési politika szempontjából, és következésképpen a vita középpontjában nem szabadna sem a regionális politika célkitőzéseinek, sem az EMVA-finanszírozás újraelosztásának állnia,
I.
mivel a hátrányos helyzető területek támogatására vonatkozó jogalkotás reformja és az 1698/2005/EK rendelet elfogadásának eredményeként a korábbi „köztes hátrányos területek” kategóriát megszüntették, és a jogosult területeket „jelentıs természeti hátrány által sújtott”,
J.
mivel a 2005-ös reform elıtt néhány tagállamban használatos társadalmi-gazdasági kritériumokat már nem szabad a „természeti hátrányokkal” küzdı területek meghatározásához fı kritériumként használni, de továbbra is felhasználhatók az olyan „specifikus hátrányokkal” küzdı területek meghatározásához, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 50. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint támogatásban részesülnek,
K.
mivel nemzeti és regionális vidékfejlesztési programjaik kidolgozása során a tagállamok tágas mozgástérrel rendelkeznek, annak érdekében, hogy sajátos regionális helyzetükhöz igazított, kiegyensúlyozott intézkedések sorát hozhassák, és mivel a tagállamok feladata a hátrányos helyzető területeikre irányuló megfelelı intézkedések programjaikon belüli bemutatása,
L.
mivel a javasolt nyolc biofizikai kritérium esetleg nem bizonyul elégségesnek, a terület 66%-os határértékét pedig esetleg nem minden esetben találják alkalmasnak a valós hátrány olyan meghatározására, amely tiszteletben tartja az EU vidéki területeinek nagy diverzitását; mivel a termesztett növények, a termıföldfajták kombinációja, a talaj nedvességtartalma és az éghajlat többek között olyan tényezık, amelyek megfelelık egy adott terület valós hátrányainak meghatározásához,
1.
hangsúlyozza a hátrányos helyzető területeknek nyújtott megfelelı kompenzációs kifizetések fontosságát, amely nélkülözhetetlen eszköze a nagyértékő közjavak, például e régiókban a megmővelt földterületek fenntartásának biztosítása szempontjából; hangsúlyozza, hogy különösen a hátrányos helyzető területek a megmővelt földterület, a biodiverzitás megırzése és a környezeti javak, továbbá a vidéki foglalkoztatás és a vidéki közösségek vitalitása vonatkozásában gyakran magas értéket képviselnek;
2.
felismeri, hogy egyedülálló helyzetüknél fogva a hátrányos helyzető régióknak fontos szerepük van a környezeti elınyök szolgáltatásában és a táj fenntartásában és hangsúlyozza, hogy az ezen intézkedés keretében eszközölt kifizetéseknek e cél elérését kellene megkísérelniük;
3.
hangsúlyozza, hogy az EKSz. kohéziós politikáról szóló 158. cikke a Lisszaboni
202 /PE 440.543
HU
Szerzıdés által megreformált formájában különös figyelmet szentel a természeti hátrányokkal rendelkezı régióknak; sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen átfogó stratégiát az e területek kezelésében a tagállamok között tapasztalható különbségek leküzdésére, és mozdítson elı integrált stratégiát, amely figyelembe veszi a specifikus nemzeti és regionális tulajdonságokat; 4.
hangsúlyozza, hogy a természeti hátrányokkal sújtott területeknek nyújtott támogatás célja annak biztosítása, hogy a mezıgazdaság hatékony és többfunkciós formája széles körben és állandóan megmaradjon, ezáltal megtartva a vidéket élettel teli gazdasági területként és lakóhelyként;
5.
hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzető területeket nem csupán a tápláló élelmiszerek elıállítása céljából, de az e területek általános gazdasági fejlıdéséhez, az életminıség javításához, valamint a demográfiai és társadalmi stabilitáshoz nyújtott hozzájárulására való tekintettel kell kihasználni;
6.
Ebben az értelemben felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a természeti hátrányokkal sújtott területek új besorolásának társadalmi implikációit is;
7.
rámutat, hogy a mezıgazdasági-természetvédelmi intézkedésekkel ellentétben a hátrányos helyzető területek kompenzációs kifizetései tekintetében nem szabad a termıföld kihasználásának módszereire vonatkozó további kritériumokat alkalmazni, amely túlmutatna a kölcsönös megfelelés követelményein; emlékeztet arra, hogy a hátrányos helyzető területekre vonatkozó rendszernek alapvetıen kompenzációt kell nyújtania a földkezelıként is dolgozó gazdálkodóknak, akik jelentıs természeti hátrányokkal dolgoznak, amit a piac mint olyat nem kompenzál;
8.
hangsúlyozza mindazonáltal, hogy a hátrányos helyzető területekkel kapcsolatos kifizetéseket a föld aktív megmőveléséhez, illetve az élelmiszer-termeléshez vagy a közvetlenül ahhoz tartozó tevékenységekhez kell kötni;
9.
úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt nyolc biofizikai kritérium alapjában véve alkalmas lehet a természeti hátrányok által sújtott területek bizonyos fokig történı meghatározására; hangsúlyozza azonban, hogy a kritériumok nem feltétlenül használhatók minden esetben a természeti hátrányoktól sújtott területek objektív meghatározására;
10.
elismeri mindazonáltal, hogy a szigorú és csak biofizikai kritériumok nem biztos, hogy megfelelıek Európa minden részére, és esetleg nemkívánt következményekhez vezethetnek a kritériumoknak megfelelı területek szempontjából; ezért azt javasolja, hogy a társadalmi-gazdasági kritériumokat, például a piacoktól való távolságot, a szolgáltatások hiányát és az elnéptelenedést ismételten meg kell vizsgálni tisztán objektív alapon;
11.
sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamokkal, regionális és helyi hatóságokkal és gazdálkodói szervezetekkel folytatott konzultáción elhangzott összes álláspontot a természeti hátrányokkal küzdı területek meghatározása tekintetében;
12.
különösen egy „elszigeteltségnek” nevezett földrajzi kritérium bevétele megfelelı lenne a piactól való távolságból, a távolságból és a szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésbıl származó természeti hátrány megfogalmazására; PE 440.543\ 203
HU
13.
szükségesnek tartja a „föld nedvességtartalmi egyensúlya” elnevezéső kritérium felülvizsgálatát az Unió tagállamaiban létezı különbözı mezıgazdasági-éghajlati feltételek figyelembe vétele végett;
14.
A vizes megmővelhetetlen földek korlátozottságának elismerésére a „mezıkapacitási napok” kritériumának felvétele lehetıvé tenné a földtípusok és az éghajlat közötti interakció figyelembe vételét (például a tengeri klíma nehézségeinek megfelelı tükrözését);
15.
felkéri a Bizottságot, hogy folytassa kutatási erıfeszítéseit és elemzéseit potenciális új kritériumoknak a hátrányos helyzető területek rendszerébe való felvétele céljából annak érdekében, hogy javaslatait tovább igazítsa a gyakorlati nehézségekhez, amelyekkel a földmővelık szembenéznek és építsen fel egy erıteljes kritériumgyőjteményt, amely hosszú távon megfelelı marad;
16.
hangsúlyozza azonban, hogy e kritériumok alkalmazása és a valószerő határértékek gyakorlati megállapítása érdekében lényeges, hogy a szükséges biofizikai adatok megfelelı pontossággal álljanak a tagállamok és régiók rendelkezésére a természeti környezet tekintetében; ezért támogatja a Bizottság által javasolt kritériumok alkalmazásának gyakorlati próbáját; felkéri a tagállamokat, hogy nyújtsanak be részletes térképeket, amelyeket adott esetben a kritériumok határértékei, a természeti hátrányokkal sújtott területek meghatározására és a javasolt 66%-os határérték kiigazítására használnak nemzeti és regionális szinten (a természeti környezet valóságának megfelelıen);
17.
hangsúlyozza, hogy a sok befolyásoló tényezı gyakorlati figyelembe vétele érdekében szükség lehet az elfogadott kritériumok kumulatív használatára; ez lehetıvé tenné azon hátrányos helyzető régiók számára, amelyek két vagy több közepes természeti hátránnyal rendelkeznek, hogy hátrányos helyzető területként osztályozzák ıket, még ha az egyéni kritériumok nem is engednék meg az effajta osztályozást;
18.
hangsúlyozza, hogy a Bizottság által kiválasztott alapvetı területi egységekkel és a javasolt kritériumokkal és határértékekkel kapcsolatban csak akkor lehet végsı véleményt alkotni, ha a tagállamok által készített részletes térképek már rendelkezésre állnak; hangsúlyozza, hogy az effajta szimulációs eredmények hiányában a javasolt 66%-os küszöböt, valamint a kritériumokat meghatározó küszöbértékeket nagy óvatossággal kell kezelni és csak akkor lehet objektív módon és megfelelıképp módosítani ıket, ha a nemzeti térképek már rendelkezésre állnak; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy sürgısen vizsgálja meg a térképkészítés eredményeit, és ezen az alapon a lehetı leghamarabb készítsen részletes közleményt az Európai Parlament és a Tanács számára a természeti hátrányokkal sújtott területek kijelölésérıl;
19.
hangsúlyozza, hogy a köztes hátrányos térségek végleges térképének meghatározásakor objektív nemzeti kritériumokat kell figyelembe venni, annak lehetıvé tétele érdekében, hogy e térségek meghatározása megfelelıen igazítható legyen minden ország különbözı specifikus feltételeihez; úgy véli, hogy ezt az igazítást átlátható módon kell véghezvinni;
20.
úgy véli, hogy fontos a természeti hátrányokkal sújtott területek támogatására vonatkozó kritériumok bizonyos fokú önkéntes és nemzeti alapon történı pontosítása, annak érdekében, hogy megfelelıen lehessen reagálni a sajátos földrajzi helyzetekre,
204 /PE 440.543
HU
ahol a természeti hátrányokat emberi beavatkozás révén kiegyensúlyozták; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ott, ahol a föld minısége javult, a folyamatban lévı fenntartási költségeket, mint pl. a vízelvezetést és az öntözést is figyelembe kell venni; javasolja erre a célra a gazdálkodások adatainak (többek között a gazdálkodások bevételeire és a talaj termıképességére vonatkozó adatoknak) és a népességi adatok felhasználását; hangsúlyozza azonban, hogy a pontosításhoz szükséges kritériumokról szóló döntésnek a tagállamok hatáskörébe kell tartoznia, mivel sok tagállam már kialakított jó és megfelelı differenciálási rendszert, amit meg kell tartani; 21.
úgy véli, hogy az új kritériumok kizárhatnak bizonyos, természeti hátrányokkal rendelkezı térségeket, amelyek jelenleg teljesítik a formai követelményeket; rámutat, hogy meg kell határozni egy megfelelı hosszúságú fokozatos átmeneti idıszakot, hogy az érintett régiók alkalmazkodni tudjanak az új helyzethez;
22.
hangsúlyozza, hogy azokat a területeket, amelyek mezıgazdasági technikák révén úrrá lettek a föld természeti adottságaiból fakadó hátrányos helyzetükön, ne zárják ki véglegesen, különös tekintettel ha a mezıgazdaság alacsony jövedelmet vagy kevés termelési alternatívát tesz csak lehetıvé, és kéri a Bizottságot, hogy e területek számára biztosítson zökkenımentes átmenetet;
23.
kéri, hogy a természeti hátrányok ellensúlyozására irányuló technikai eljárások során ne csak rövid távú elınyöket vegyenek figyelembe, hanem végezzenek a fenntarthatóságra vonatkozó hatástanulmányokat is;
24.
hangsúlyozza a tagállamok felelısségét a természeti hátrányokkal küzdı területek objektív meghatározásában és a kiegyensúlyozott vidékfejlesztési programok tervezésében; hangsúlyozza, hogy e folyamatban szükség van a regionális és helyi hatóságok partnerségére; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bizottságot értesíteni kell ezekrıl a nemzeti vagy regionális döntésekrıl és bizottsági engedélyre van szükség hozzájuk;
25.
hangsúlyozza, hogy a hátrányos természeti adottságokkal rendelkezı területeket érintı reform az Európai Unió közös mezıgazdasági politikája jövıbeli kialakításának kulcsfontosságú része;
26.
felszólítja a Bizottságot, hogy egy éven belül készítsen a hátrányos természeti adottságú területek mezıgazdaságáról külön jogszabályi szöveget;
27.
szorgalmazza, hogy a mezıgazdasági termelık új támogatási rendszerével, fıként a mezıgazdasági üzemek új, egységes támogatásával való koherencia biztosítására a hátrányos helyzető térségek programjának felülvizsgálatát a KAP teljes reformjáról szóló megbeszélésekkel egyeztetve folytassák;
28.
tisztában van azzal, hogy a köztes hátrányos területek újbóli meghatározása kihathat a KAP-ból származó támogatások jövıjére, így felszólítja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nyilvános konzultáció során a tagállamok, a regionális és helyi hatóságok, valamint az érintett mezıgazdasági közösségek részérıl megfogalmazott valamennyi álláspontot;
29.
kéri a hátrányos helyzető térségekkel kapcsolatos európai költségvetés védelmét, és sürgeti a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a hátrányos helyzető PE 440.543\ 205
HU
térségekkel kapcsolatos társfinanszírozási lehetıségeket, melyek a leghatékonyabb és legfontosabb vidékfejlesztési programokhoz tartoznak; 30.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának.
206 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0133 Új digitális menetrend Európa számára: 2015.eu Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu (2009/2225(INI))
Az Európai Parlament, –
tekintettel a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Jelentés Európa digitális versenyképességérıl. Az i2010-stratégia 2005–2009 közötti legfontosabb eredményei” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0390),
–
tekintettel az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló ekereskedelemrıl szóló, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményre (COM(2009)0557),
–
tekintettel a növekedésért és a foglalkoztatásért tevékenykedı európai információs társadalomról szóló, 2006. március 14-i állásfoglalására1,
–
tekintettel „A rádiófrekvenciás spektrummal foglalkozó európai politika felé” címő, 2007. február 14-i állásfoglalására2,
–
tekintettel „Az európai szélessáv-politika kiépítésérıl” címő, 2007. június 19-i állásfoglalására3,
–
tekintettel a fogyasztók digitális környezetbe vetett bizalmáról szóló, 2007. június 21-i állásfoglalására4,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Belsı Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0066/2010),
A.
mivel az információs és távközlési technológiák gyakorlatilag életünk minden területén jelen vannak, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak a virágzó és versenyalapú gazdaságra, a környezet megóvására és egy demokratikusabb, nyitott és befogadó társadalomra irányuló törekvéseinkhez,
B.
mivel Európának vezetı szerepet kellene játszania az információs és kommunikációs technológiák létrehozása és alkalmazása terén, ezáltal többletértéket biztosítva polgárai és vállalkozásai számára, mivel az információs és kommunikációs technológiák
1 2 3 4
HL C 291. E, 2006.11.30., 133.o. HL C 287. E, 2007.11.29., 364.o. HL C 146. E, 2008.6.12., 87.o. HL C 146. E, 2008.6.12., 370.o. PE 440.543\ 207
HU
használata segít a fenntartható gazdasági növekedés irányába mutató jelenlegi strukturális kihívások átvészelésében, C.
mivel Európa csak akkor élvezheti e digitális forradalom elınyeit, ha valamennyi uniós polgárt mobilizálja és lehetıvé teszi teljes részvételüket az új digitális társadalomban, továbbá ha a politikai fellépés középpontjába az egyént helyezi; mivel e digitális forradalom többé nem tekinthetı csupán az ipari múltból eredı fejlıdésnek, hiszen az egy radikális átalakulási folyamat,
D.
mivel a digitális társadalom fejlıdésének ki kell terjednie valamennyi uniós polgárra, és annak mindenki számára elérhetınek kell lennie, továbbá azt az EU-ban meglévı digitális szakadék megszüntetésére irányuló olyan hatékony politikákkal kell támogatni, amelyek egyre több polgárt hozzásegítenek az információs és kommunikációs technológiák kínálta lehetıségek az e-ismereteken keresztüli maradéktalan kihasználásához,
E.
mivel jóllehet a szélessávú internet az uniós népesség több mint 90%-a számára elérhetı, a háztartások mindössze 50%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást,
F
mivel a versengı hírközlési piacok fontos szerepet töltenek be azáltal, hogy a felhasználók számára a lehetıségek, a minıség és a megfizethetı árak tekintetében maximális elınyöket biztosítanak,
G.
mivel Európa potenciálja elválaszthatatlanul összefonódik lakosainak és munkaerejének képzettségével, valamint a szervezeteiben rejlı lehetıségekkel, mivel képzettség nélkül az információs és kommunikációs technológiákból és infrastruktúrákból csak korlátozott mértékő gazdasági és társadalmi hozzáadott érték nyerhetı,
H.
mivel az IKT rendkívül erıteljes módon segítheti a világ különbözı országaiban a pozitív és fenntartható fejlıdés megvalósítására irányuló erıfeszítéseket, valamint a szegénység és a társadalmi-gazdasági egyenlıtlenségek elleni küzdelmet,
I.
mivel az új digitális térre vonatkozó jogi keretbe vetett bizalom hiányában a polgárok tartózkodni fognak a részvételtıl, véleményük szabad kinyilvánításától és tranzakciók kezdeményezésétıl; mivel e tekintetben az alapvetı jogok garantálása és azok érvényesíthetısége a bizalom alapfeltétele a polgárok szempontjából; mivel a szellemi tulajdonhoz főzıdı és egyéb jogok védelmének garantálása a vállalkozások részérıl alapvetı feltétele a bizalomnak,
J.
mivel megnıtt az internetes bőncselekmények – úgymint a terrorcselekmény elkövetésére való felbujtás, a győlölet-bőncselekmények és a gyermekpornográfia – eseteinek száma, és ezek veszélyt jelentenek az egyénekre, beleértve a gyermekeket is,
K.
mivel az európai kulturális és kreatív iparágak nem csak a kulturális sokszínőség, a média pluralizmusa és a részvételi demokrácia elımozdításában játszanak lényeges szerepet Európában, hanem az Európai Unió fenntartható növekedésének és gazdasági fellendülésének is fı motorját alkotják, mivel a kreatív tartalmak ágazata egységes piacának megteremtésérıl szóló vitában különös figyelmet kell fordítani a kulturális és nyelvi sajátosságokra,
208 /PE 440.543
HU
L.
mivel az európai demokratikus társadalom, a polgárok nyilvános vitában való részvétele, valamint a digitális világban az információhoz való hozzáférés a lendületes és versenyképes sajtótól, a demokrácia negyedik pillérétıl függ,
M.
mivel az IKT létrehozása, terjesztése és alkalmazása területén tapasztalható nem kielégítı fejlıdés felelıs a növekedés és a termelékenység késlekedéséért, és mivel az IKT innovációiban aktívan részt vevı, erıs növekedési potenciállal rendelkezı fiatal vállalkozásokra erıs nyomás nehezedik a tekintetben, hogy fenntartható piaci helyzet teremtsenek,
N.
mivel a magán- és az állami szférának be kell ruháznia olyan új innovatív platformokba és szolgáltatásokba, mint például a számítási felhı, az e-egészségügy, az intelligens fogyasztásmérık, az intelligens mobilitás stb.; mivel az egységes európai piac megerısítése fokozni fogja az európai gazdaságba és piacokba irányuló beruházások iránti érdeklıdést és további méretgazdaságosságot fog eredményezni,
O.
mivel még nem sikerült kialakítani az internetes és hírközlési szolgáltatások teljesen mőködıképes egységes európai digitális piacát; mivel a digitális szolgáltatások szabad mozgását és a határokon átnyúló e-kereskedelmet ma súlyosan hátráltatja a nemzeti szintő szabályok töredezettsége; mivel az európai vállalatok és közszolgáltatások gazdasági és társadalmi elınyre fognak szert tenni a fejlett IKT-szolgáltatások és alkalmazások használatának köszönhetıen,
P.
mivel – miközben az internet a leggyorsabban fejlıdı kiskereskedelmi csatorna – az EU-ban a belföldi és a határon átnyúló e-kereskedelem közötti szakadék mélyül; mivel amint arra „Az EU-ban a vállalkozások és a fogyasztók közötti, határokon átnyúló ekereskedelem” címő bizottsági közlemény (COM(2009)0557) rámutat, a határokon átnyúló e-kereskedelem révén komoly lehetıség nyílik jelentıs megtakarításokra az uniós polgárok számára,
1.
felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elı javaslatot egy olyan átfogó stratégiára és cselekvési tervre, amely lehetıvé teszi, hogy Európa nyitott és virágzó digitális társadalommá váljon, amely mind gazdasági, mind pedig szociális és kulturális lehetıségeket kínál az EU valamennyi polgárának; javasolja, hogy ezt az új digitális napirendet nevezzék „2015.e napirendnek”, és az elıremutató 2015.eu modellre épüljön;
2.
hangsúlyozza a szélessávú vezetékes és mobilinternethez való, az összes polgár és fogyasztó számára biztosítandó általános és nagysebességő hozzáférés elımozdítására irányuló, többek között a piaci verseny fenntartásán keresztül megvalósítható törekvés fontosságát; hangsúlyozza, hogy ehhez olyan célzott politikákra van szükség, amelyek elımozdítják a piaci versenyt, valamint az új és elıremutató hozzáférési infrastruktúrákba való hatékony beruházást és az azzal kapcsolatos innovációt, továbbá támogatják, hogy a fogyasztók választhassanak a szolgáltatások között, lehetıvé téve ezzel, hogy helytıl függetlenül, tisztességes feltétek mellett és versenyképes áron jusson hozzáféréshez minden állampolgár, és egyetlen európai polgárt se fenyegessen a kirekesztıdés veszélye;
3.
úgy véli, hogy 2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet-hozzáféréssel, versenyképes áron; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassanak minden rendelkezésre álló politikai eszközt a nagy sebességő PE 440.543\ 209
HU
szélessávú internet minden európai polgár számára való elérhetıvé tétele érdekében, ideértve az európai strukturális alapok, valamint a digitális frekvenciatöbblet felhasználását a szélessávú mobilinternet-lefedettség kiterjesztése és a minıség javítása érdekében; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy adjanak új lendületet az európai nagysebességő szélessávú internet-hozzáféréssel kapcsolatos stratégiának, nevezetesen a szélessávú és nagysebességő lefedettségre vonatkozó nemzeti célkitőzések naprakésszé tételével; 4.
megjegyzi, hogy az állami támogatások szabályaiban bizonyos kétértelmőségek fedezhetık fel, amelyek kihatással lehetnek a közösségi támogatást élvezı széles sávú szolgáltatásokra, különösen ami a közigazgatási hatóságoknak azon képességét illeti, hogy – az új beruházások alapjául szolgáló – saját rendszerigényeiket megerısítsék; kéri a Bizottságot, hogy sürgısen foglalkozzon ezekkel a problémákkal;
5.
emlékeztet arra, hogy külön figyelmet kell fordítani a vidéki területekre, az olyan területekre, ahonnan az ipar kivonult, valamint a súlyos és maradandó természeti vagy demográfiai problémákkal sújtott területekre, és különösen a legkülsı régiókra; úgy véli, hogy e területek lakói részére a szélessávú internethez való, elfogadható idın belül és mérsékelt áron történı csatlakozást vezeték nélküli – többek között mőholdas – technológiákkal lehetne leginkább megfelelı módon megoldani, amelyek mindenhol azonnali és általános csatlakozást tesznek lehetıvé az internetes gerinchálózathoz,
6.
emlékezet arra, hogy egyetemes szolgáltatási kötelezettségek alatt egy meghatározott minıségő, minimális szolgáltatásnyújtást értünk, amelyhez a piaci verseny torzulása és a fogyasztók és a szolgáltatók további terhelése nélkül az összes végfelhasználó megfizethetı áron hozzáfér; sürgeti a Bizottságot, hogy az egyetemes szolgáltatások régóta várt felülvizsgálatára mihamarabb kerítsen sort;
7.
kiemeli, hogy fontos az egyéb végfelhasználókéval azonos szintő hozzáférés garantálása a fogyatékos végfelhasználók számára, amint azt az Európai Parlament is sürgette az egyetemes szolgáltatásról és a felhasználói jogokról szóló irányelv felülvizsgálatában; kéri a Bizottságot, hogy a legmesszebbmenıkig vegye figyelembe a fogyatékos felhasználók igényeit a „2015.eu napirend”-ben;
8.
felhívja a Bizottságot, hogy végezzen hatásvizsgálatot annak tanulmányozása érdekében, hogy hogyan valósítható meg EU-szerte a számhordozhatóság;
9.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Európa továbbra is a világ „mobil kontinense” maradjon, és hogy a mobiltelefon-elıfizetık 75%-a 2015-re hozzáféréssel rendelkezzen nagy sebességő, vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz;
10.
emlékeztet a digitális frekvenciatöbblet megkülönböztetésmentesen történı, gyorsabb és harmonizált felhasználásának szükségességére a meglévı és a fejlett távközlési szolgáltatások veszélyeztetése nélkül;
11.
felhívja a Bizottságot, hogy a rádiófrekvencia-bizottság közremőködésével a frekvencia-erıforrások kellı idıben való rendelkezésre állásának biztosítása céljából megfelelı rugalmassággal foglalkozzon a gyakorlati és mőszaki követelményekkel, hogy a szélessávú mobilinternetethez hasonló új technológiákat és szolgáltatásokat be lehessen vezetni; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a piaci versenyrıl és a frekvenciapiaci fejleményekrıl;
210 /PE 440.543
HU
12.
kiemeli, hogy a jelenlegi és a jövıbeni rádióspektrum-felhasználók közötti lehetséges interferenciával kapcsolatban további vizsgálatra és kutatásokra van szükség a fogyasztókra nézve potenciálisan kedvezıtlen következmények mérséklése céljából;
13.
úgy véli, hogy mivel az internet-hozzáférés aránya növekszik, a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy 2015-ig az uniós háztartások 50%-a, 2020-ig pedig az uniós háztartások 100%-a kapcsolódjon igen nagysebességő hálózatokhoz, lehetıvé téve, hogy a végfelhasználók a fogyasztói elvárásokkal és igényekkel összhangban megbízható és fejlettebb szolgáltatáshoz jussanak; emlékeztet arra, hogy e célkitőzés megvalósításához a magánberuházásokat lehetıvé tévı, a piaci versenyt megırzı és a választékot is javító politikai keretet kell létrehozni;
14.
sürgeti a tagállamokat, hogy ültessék át az új elektronikus hírközlési keretszabályozást a kitőzött határidıig, és azt maradéktalanul hajtsák végre, továbbá adják meg a megfelelı felhatalmazásokat a nemzeti szabályozóknak; hangsúlyozza, hogy az új szabályozási keret a beruházásokat ösztönzı, valamint az IKT-hálózatok, termékek és szolgáltatások – az információs társadalommal összefüggı szolgáltatások jól mőködı egységes piacát megteremtı – piaci versenyét elımozdító, stabil és kiszámítható szabályozási környezetet biztosít; hangsúlyozza, hogy a távközlési csomagnak az új generációs hozzáférésre való alkalmazásával kapcsolatos iránymutatásoknak az irányelvekben bevezetett koncepciók tényleges érvényesülését kell biztosítaniuk a hálózatok kiaknázásának elımozdítása érdekében;
15.
úgy gondolja, hogy a szabályozás összehangolásának hatékonyságát növelni kell annak biztosítása által, hogy a BEREC minél hamarabb megkezdi teljes körő tevékenységét;
16.
felhívja az érdekelteket, hogy a kommunikációs hálózat kiaknázására alkalmazzanak nyitott modelleket az innováció fellendítésének és a kereslet ösztönzésének elısegítése érdekében;
17.
emlékeztet arra, hogy a szabályozás átláthatóságára és kiszámíthatóságára van szükség, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy – különösen a célzott és kellı idıben elvégzett hatásvizsgálatok révén – folytassa a jobb szabályozással kapcsolatos elveknek a jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezésekbe való beépítését;
18.
emlékeztet arra, hogy az átjárhatóság és a hozzáférhetıség kapcsolatban állnak egymással, és egy jól mőködı, jövıbeni információs társadalom alapját képezik annak érdekében, hogy a termékek, az infrastruktúrák és a szolgáltatások átjárhatóak legyenek, és hogy az európaiak az általuk használt szoftverektıl függetlenül hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz és az adatokhoz;
19.
határozott véleménye, hogy a digitális jártasság kulcsfontosságú a befogadó digitális társadalom kialakítása szempontjából, és hogy a polgárokat fel kell vértezni és ösztönözni kell a megfelelı digitális ismeretek megszerzésére; kiemeli, hogy a digitális jártasság elısegítheti a hátrányos helyzetben lévık (például az idısebbek és az alacsony fizetésőek) társadalmi integrációját; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a kialakuló úgynevezett második digitális szakadék, a különbözı társadalmi csoportok között a számítógépes ismeretek és az internethasználat tekintetében tapasztalható egyenlıtlenségek problémájával; hangsúlyozza, hogy komoly elkötelezettségre van szükség a digitális ismeretek és jártasság terén tapasztalható szakadékok 2015-ig történı áthidalására; PE 440.543\ 211
HU
20.
felhív az átláthatóság, a hozzáférhetıség és az esélyegyenlıség tiszteletben tartására az információs és kommunikációtechnológiai rendszerek használata során annak érdekében, hogy a lehetı legnagyobb számú európai polgár számára javítsák azok felhasználóbarát jellegét;
21.
hangsúlyozza, hogy – szükség esetén – a regionális és kohéziós politika támogatásával 2013-ig minden általános és középiskolának rendelkeznie kell megbízható, jó minıségő internetkapcsolattal, 2015-ig pedig igen nagy sebességő internetkapcsolattal; rámutat, hogy az IKT-képzésnek és az e-tanulásnak a jobb és könnyebben hozzáférhetı oktatási és képzési programok lehetıvé tétele révén az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos tevékenységek szerves részévé kell válnia;
22.
felismeri az e-learning mint az információs és kommunikációtechnológiai innovációhoz alkalmazkodó oktatási módszer jelentıségét, amely ki tudja elégíteni azon emberek igényeit, akiknek nincs közvetlen hozzáférésük az elfogadott oktatási módszerekhez, azonban hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van a tanárok, tanulók és más érintett felek közti információcserére is; úgy véli, hogy ösztönözni kell emellett a nemzetközi cserét is annak érdekében, hogy az oktatási intézmények visszanyerhessék a nemzetek közötti megértés elımozdításában játszott fontos szerepüket;
23.
javasolja a digitális mőveltség fogalmának bevezetését az oktatási rendszerekbe, kezdve már az általános iskola elıtti szinttel, párhuzamosan az idegen nyelvek oktatásával, azzal a céllal, hogy az emberek minél korábban gyakorlott felhasználókká váljanak;
24.
megjegyzi, hogy az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni, hogy a digitális társadalomban való részvétel jelentette elınyöket teljes mértékben ki tudják használni; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy az európai munkavállalók ismeretei, készségei, jártassága és kreativitása megfeleljen a legmagasabb nemzetközi mércének, és az állandóan szinten legyen tartva; úgy véli, hogy a digitális jártasságnak és készségeknek központi tényezınek kell lenniük az uniós politikákban, mivel ezek tekinthetık az európai innovációs társadalom legfıbb hajtóerejének;
25.
javasolja, hogy uniós és tagállami szinten egyaránt indítsanak cselekvési tervet a digitális jártasság fejlesztésére és a befogadásra, amely a következıkbıl állna: célzott képzési intézkedések a digitális jártasság fejlesztésére a munkanélküliek és a kirekesztıdés által fenyegetett csoportok számára; az összes alkalmazott digitális ismeretekkel való felvértezésére irányuló magánszektorbeli kezdeményezések ösztönzése; európai szintő „Be smart online!” kezdeményezés, amelynek célja a felsıoktatási hallgatók – többek között az egész életen át tartó tanulásban és a szakképzésben részt vevık – megismertetése az információs és távközlési technológiák és az internetes szolgáltatások biztonságos használatával; végül pedig közös uniós szintő tanúsítási rendszer az információs és távközlési technológiákkal kapcsolatban;
26.
felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatal szakembereket arra, hogy az IKT-t válasszák hivatásuknak; felhívja a tagállamokat, hogy mindeközben az általános iskolásoknak szóló nemzeti oktatási programjukban nagyobb hangsúlyt helyezzenek a természettudománnyal foglalkozó tárgyakra, például a matematikára és a fizikára; az a véleménye, hogy mivel Európában valóban és sürgısen cselekedni kell az IKTkészségek elsajátítása iránti igények akár rövid és középtávú kielégítése érdekében,
212 /PE 440.543
HU
megfelelıbb adatbázisra lesz szükség az e-készségek ellenırzéséhez; felhívja az uniós intézményeket, hogy tegyenek további intézkedéseket ezen adatbázis létrehozása céljából; 27.
hangsúlyozza, hogy egy, az európai polgárok által a digitális környezetben élvezett polgári és fogyasztói jogokról szóló charta segítségével az összes uniós polgárt tájékoztatni kell alapvetı digitális jogaikról és kötelezettségeikrıl; úgy ítéli meg, hogy a chartának egységes szerkezetbe kell foglalnia az e területen elért közösségi vívmányokat, különösen ami a magánélet védelméhez főzıdı jogokat, a sérülékeny felhasználókat és a digitális tartalmat, valamint a megfelelı interoperabilitás biztosítását illeti; ismételten rámutat, hogy a digitális jogokat az alapvetı emberi jogok általános keretében kell szemlélni;
28.
határozott véleménye, hogy a magánélet védelme alapvetı értéket képvisel, és hogy a felhasználóknak ellenırzési joggal kell rendelkezniük személyes adataik felett, beleértve a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot („right to be forgotten”); sürgeti a Bizottságot, hogy ne csak önmagában az adatvédelem és a magánszféra kérdéseit vegye figyelembe, hanem a kiskorúak és a fiatal felnıttek speciális szükségleteit is e kérdésekre vonatkozóan; kéri ezért a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az adatvédelmi irányelvnek a jelenlegi digitális környezethez történı igazításáról;
29.
felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket a digitális biztonság fokozása, az internetes bőnözés és a kéretlen e-mailek elleni fellépés, a felhasználói bizalom növelése és az uniós kibertér a bőncselekményektıl és jogsértésektıl történı védelme érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e területen hatékonyan vegyenek részt a nemzetközi együttmőködésben és fokozzák azt; emlékezteti a tagállamokat, hogy a tagállamok több mint fele még nem ratifikálta az Európa Tanács internetes bőnözésrıl szóló egyezményét, és sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsák végre az egyezményt;
30.
felszólítja a tagállamokat olyan intézkedések elfogadására, amelyek lehetıvé teszik, hogy Európában valamennyi állampolgár biztonságos elektronikus azonosítóval rendelkezzen;
31.
ragaszkodik az internet szabadságának megırzéséhez, hogy a polgárok és a vállalkozások – az új szabályozási keretben elıírt módon – szabadon hozzáférhessenek az információkhoz, közzétehessék azokat, illetve tetszésük szerinti alkalmazásokat futtathassanak és szolgáltatásokat vehessenek igénybe; felszólítja a Bizottságot, az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC) és a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy támogassák az internet semlegességére vonatkozó rendelkezések végrehajtását, és azt szorosan kövessék figyelemmel, továbbá errıl 2010 végéig nyújtsanak be jelentést az Európai Parlamentnek; úgy véli, hogy az uniós jognak meg kell ıriznie az e-kereskedelemrıl szóló 2000/31/EK irányelvben említett egyszerő adatátvitel („mere conduit”) rendelkezést, amely alapvetı módja annak, hogy lehetıvé váljon az internet semlegessége és a verseny a digitális piacon;
32.
hangsúlyozza, hogy a pluralizmus, a sajtószabadság és a kulturális sokféleség tisztelete az Európai Unió központi értékei és végsı céljai; felhívja ezért az Európai Bizottságot annak biztosítására, hogy valamennyi javasolt uniós politika összhangban legyen PE 440.543\ 213
HU
ezekkel az értékekkel és célokkal; 33.
üdvözli a roaminggal kapcsolatos jogszabályok gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy továbbra is szükség van az EU-n belüli roamingdíjak – ideértve az adatátviteli díjakat is – folyamatos ellenırzésére; felszólítja az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testületét (BEREC), hogy készítsen független elemzést a roaming versenyszellemő belsı piacának megteremtésére irányuló – az árszabályozáson túli – módszerekrıl; felhívja a Bizottságot, hogy a BEREC és a saját maga által készített elemzés alapján 2013 elıtt tegyen javaslatot a roaming problémájának hosszú távú megoldására annak érdekében, hogy jól mőködı, fogyasztóorientált, versenyképes és ezáltal alacsony árakat eredményezı piac jöhessen létre;
34.
hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatások segíthetik Európát abban, hogy teljes mértékben kihasználja a belsı piacot; a digitális belsı piaccal kapcsolatos hatékony politikák kialakítására hív fel, annak érdekében, hogy az európai on-line szolgáltatások a lehetı legmagasabb szintő fogyasztóvédelmet nyújtva és véget vetve a területi diszkriminációnak versenyképesebbé, hozzáférhetıbbé, határokat átszelıvé és átláthatóbbá váljanak; felszólítja az EU intézményeit, hogy 2013-ig számolják fel a határokon átnyúló internetes tranzakciók elıtt álló legfontosabb szabályozási és adminisztratív akadályokat; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egységes digitális piacra vonatkozó közösségi vívmányokat, és tegyen javaslatot a fıbb akadályok felszámolását célzó jogalkotási fellépésre;
35.
kéri az EU-n belüli szabályok harmonizáltságának vizsgálatát annak érdekében, hogy elısegítse az online szolgáltatások („cloud computing”) és az e-kereskedelem egységes piacának létrejöttét;
36.
felszólatja a Bizottságot, hogy fokozza a határokon átnyúló online kereskedelem feltételeinek és szabályainak átláthatóságát, valamint a jogérvényesítés és jogorvoslat hatékonyságát; hangsúlyozza, hogy az e-kereskedelem sikeres fejıdéséhez az áruk és termékek hatékony elosztása szükséges, és ezért rámutat a 3. postai irányelv (2008/06/EK) gyors végrehajtásának szükségességére;
37.
úgy véli, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges digitális környezetet a vállalkozások, különösen a kkv-k számára; felszólítja a tagállamokat, hogy a HÉA tekintetében hozzanak létre egyablakos rendszert, ezzel segítve a határokon átnyúló ekereskedelmet a kkv-k és a vállalkozók számára, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az elektronikus számlák széles körő alkalmazását;
38.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy 2015-ig az összes közbeszerzés legalább 50%-át elektronikus formában végezzék el, összhangban az ekormányzásról tartott, 2005. évi manchesteri miniszteri konferencián elfogadott cselekvési tervvel;
39.
úgy véli, hogy csaknem egy évtizeddel elfogadásuk után az információs társadalom jogi kereteirıl szóló irányelvek meghaladottnak tőnnek az internetes környezet bonyolultabbá válása, az új technológiák megjelenése és amiatt, hogy az uniós polgárok adatai egyre nagyobb mértékben kerülnek feldolgozásra az EU-n kívül; úgy véli, hogy míg bizonyos irányelvek esetében a belılük származó jogi kérdéseket jelentısebb módosítások segítségével meg lehet oldani, más irányelvek ennél mélyebb
214 /PE 440.543
HU
felülvizsgálatra szorulnak, továbbá elı kell mozdítani egy nemzetközi adatvédelmi keret elfogadását; 40.
hangsúlyozza a közszolgáltatások digitálissá tételében rejlı potenciális értékeket a polgárok és a vállalkozások számára (e-kormányzás), mivel ez hatékonyabb és személyre szabottabb közszolgáltatásokat eredményez; felszólítja a tagállamokat, hogy hasznosítsák az IKT-eszközöket a közszféra átláthatóságának és elszámoltathatóságának javítása, valamint az összes társadalmi-gazdasági csoportot bevonó részvételi demokrácia megvalósítása érdekében, az új felhasználók tudatosságának fokozása és a bizalom megteremtése által; felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti terveket a közszolgáltatások digitálissá tételére, amelyek a fogyatékkal élık számára is hozzáférhetı, internetes, digitális közszolgáltatások 2015-ig történı kiépítésére irányuló célkitőzéseket és intézkedéseket is tartalmaznak;
41.
kiemeli a szélessávú internet európai polgárok egészsége szempontjából fennálló fontosságát, mely lehetıvé teszi a hatékony egészségügyi információs technológiák alkalmazását, javítja az ellátás minıségét, kiterjeszti az egészségügyi ellátást a vidéki szigeti, a hegyvidéki és ritkán lakott területekre, megkönnyíti az otthoni ápolást, valamint csökkenti a felesleges kezeléseket és a költséges betegszállítást; emlékeztet arra, hogy a szélessávú internethozzáférés segíthet az európai polgárok megvédésében, a közbiztonsággal kapcsolatos információk és eljárások, a katasztrófakezelés és helyreállítás elısegítése és támogatása által;
42.
hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológia (IKT) kiemelten fontos a fogyatékkal élık számára, mivel mindennapi tevékenységük során másoknál fokozottabban szorulnak technológiai segítségnyújtásra; úgy véli, hogy a fogyatékkal élıknek joguk van azonos feltételekkel lépést tartani az új termékek és szolgáltatások gyors fejlıdésével, annak érdekében, hogy egy befogadó, akadálymentes információs társadalom elınyeit élvezhessék;
43.
hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a tartalmak és az ismeretek szabad áramlását lehetıvé tévı „ötödik szabadságjogot”, és hogy 2015-ig konvergens, fogyasztóbarát jogi keretet kell kidolgozni a digitális tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozólag Európában, amely biztonságot nyújtana a fogyasztóknak, továbbá egyensúlyt találna a jogbirtokosok jogai és a felhasználók tartalmakhoz és ismeretekhez való hozzáférési lehetıségei között; a technológia gyors fejlıdésének tükrében sürgeti az EU-t, hogy gyorsítsa fel a szerzıi jogok érvényesítésérıl szóló vitát, és elemezze az EU mőködésérıl szóló szerzıdés 118. cikke alapján 2013-ig létrehozandó uniós szerzıi jogi jogszabály hatását annak érdekében, hogy Unió szerte egységes védelmet biztosítsanak az internetes és nem internetes szellemi tulajdonjogok tekintetében;
44.
elismeri, hogy Európa kreatív és kulturális ipara nemcsak hogy alapvetı szerepet játszik Európában a kulturális sokféleség, a médiapluralizmus és a részvételi demokrácia elımozdításában, hanem az európai fenntartható növekedés számára is fontos hajtóerıt jelent, és ezáltal döntı szerepet játszhat Európa gazdasági fellendülésében; elismeri, hogy szükség van egy olyan környezet kialakítására, amely továbbra is ösztönzi a kreatív ágazatot; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a digitális menetrendhez kapcsolódó valamennyi politikai kezdeményezésbe foglalja bele a kulturális kifejezések sokszínőségének védelmérıl és elımozdításáról szóló UNESCOegyezményt; PE 440.543\ 215
HU
45.
hangsúlyozza, hogy az európai digitális menetrendnek elı kell mozdítania az Európai Unióban a magas színvonalú és kulturálisan változatos tartalom létrehozását és terjesztését annak érdekében, hogy minden uniós állampolgárt arra ösztönözzön, hogy alkalmazzon digitális technológiákat – mint az internet –, és hogy teljes mértékben kihasználja azokat a kulturális és társadalmi elınyöket, amelyeket az Európai Unió polgárai e technológiák használatával nyerhetnek; javasolja, hogy kezdeményezzenek EU-szintő információs kampányt a tájékozottság szintjének növelése érdekében, különösen a digitális kultúra tartalmának fejlesztése és terjesztése által; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy jogalkotási munkaprogramja keretében vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy a tagállamok számára lehetıvé tegyék, hogy a kulturális javak online terjesztése tekintetében csökkentett HÉA-kulcsot alkalmazzanak;
46.
felhívja a figyelmet arra, hogy az internet, ami számos új lehetıséget kínál a kreatív tartalmak terjesztésére és az azokhoz történı hozzáférésre, új kihívásokat is hordoz magában az uniós kibertér bőncselekmények és jogsértések új formái elleni védelme terén; megjegyzi, hogy a szerzıi jog érvényesítése területén elvi kérdésként kell kezelni azt, hogy a szankciók mint lehetséges eszközök elsıként a kereskedelmi visszaéléseket célozzák meg, ne pedig az egyes polgárokat;
47.
úgy véli, hogy az új technológiák és az új digitális hordozóeszközök megjelenésének, valamint a fogyasztói szokások változásának tükrében az EU-nak keresletorientált politikát kell folytatnia, és mérlegelnie kell a szerzıi jogok engedélyezési és megszerzési szabályainak finomítását; felszólít egy jobb, hatékonyabb, következetesebb és átlátható, a jogok kezelésével és megszerzésével kapcsolatos rendszer megteremtésére mind a zenei, mind pedig az audiovizuális mővek tekintetében, valamint a közös jogkezelı szervezetek közötti fokozottabb átláthatóságra és versenyre szólít fel;
48.
hangsúlyozza, hogy az új digitális menetrendben nagyobb figyelmet kell szentelni Európa egyedülálló kulturális öröksége digitalizálásának, valamint a polgárok ehhez történı hozzáférése javításának; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelı pénzügyi támogatást az EU digitalizálási politikája számára, és bátorítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak megfelelı megoldást a jelenlegi jogi akadályok leküzdésére;
49.
mély aggodalmát fejezi ki az európai digitális könyvtárprojekt jövıjével kapcsolatban, hacsak radikális változások nem történnek a könyvtárak digitalizálása, valamint a projekt irányítása, hatékonysága, megvalósíthatósága, hasznossága, és a médiákban történı erıteljes népszerősítése terén;
50.
úgy véli, hogy az információs és távközlési technológiák következetes kiaknázásával párhuzamosan fontos az ezzel kapcsolatos kutatások elımozdítása, valamint a magánés állami befektetések ösztönzése a magas kockázattal járó, együttmőködésre épülı információs és távközlési kutatás és innováció területén; hangsúlyozza, hogy Európának élen kell járnia az internetes technológiák és az alacsony széndioxidkibocsátású információs és távközlési alkalmazások, a számítási felhı, az intelligens környezet és a szuperszámítógépek kidolgozásában; javasolja, hogy a következı pénzügyi tervben duplázzák meg az ezzel kapcsolatos kutatásokra fordított uniós költségvetést, a technológiák átvételére szolgáló költségvetést pedig négyszerezzék meg;
216 /PE 440.543
HU
51.
sajnálattal veszi tudomásul, hogy az egyetemeken fellelhetı tehetségeknek az IKT-hoz való vonzása, valamint e tehetségek fejlesztése és megtartása tekintetében Európa továbbra is elmarad más vezetı piacoktól, és jelentıs mértékő agyelszívást kell elszenvednie, aminek az az oka, hogy az USA-ban jobb munkakörülményeket tudnak biztosítani az egyetemeken és a kutatásban; hangsúlyozza, hogy e probléma megoldása érdekében Európának – az ipar mellett – együtt kell mőködnie az egyetemekkel is, hogy vonzó karrierfejlesztési programot hozzon létre, amely támogatja a tudományos kutatói közösség által a szélessávú interneten alapuló, világszínvonalú IKT-innovációs stratégiában betöltött alapvetı szerepet;
52.
úgy véli, hogy 2015-re az összes európai kutatási intézményt és infrastruktúrát Gpbs kapacitású ultra nagysebességő kommunikációs hálózatnak kell összekötnie, intranetet hozva létre az európai kutatási közösség számára;
53.
kéri, hogy kapjon nagyobb figyelmet a nyílt forrású szoftverek felhasználása;
54.
felszólít a kutatásba történı új beruházásokra a már létezı digitális eszközök jobb alkalmazása és valamennyi polgárnak a kulturális termékekhez való hozzáférésének biztosítása érdekében;
55.
aggodalmát fejezi ki az EU keretprogramjában tapasztalható bürokrácia miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy a keretprogram eljárásainak újrafogalmazásával – a program veszélyeztetése nélkül – és egy felhasználói tanács létrehozásával szüntesse meg a felesleges bürokráciát;
56.
felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt értékelje, hogy a közbeszerzésekrıl szóló 2004/17/EK és a 2004/18/EK irányelvek és átültetésük miként támogatják a kutatást és az innovációt, valamint adott esetben azonosítsák a legjobb gyakorlatokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat a közbeszerzések terén az innovációval kapcsolatos mutatók kidolgozására;
57.
emlékeztet arra, hogy Európa jövıbeni versenyképessége, továbbá az, hogy mennyire képes talpra állni a jelenlegi válságból, jelentıs mértékben függ attól, hogy, mennyire képes elısegíteni az IKT széleskörő és hatékony kiépítését a vállalatoknál; emlékeztet ugyanakkor arra is, hogy a kis- és középvállalkozások még messze elmaradnak a nagyvállatoktól, és fokozottan felhívja a figyelmet azokra a garanciákra, amelyeket annak érdekében kell biztosítani, hogy a kis- és középvállalkozások ne rekedjenek kívül az IKT fejlıdésén; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kkv-k termelékenységének növelése érdekében fokozzák számukra az IKT eszközök alkalmazására irányuló támogatásokat;
58.
felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elı az on-line üzleti lehetıségek elımozdítását célzó digitális tervet azzal az elsıdleges céllal, hogy alternatívákat kínáljon fel a pénzügyi válság következtében a közelmúltban munkanélkülivé váltak számára; az ingyenes internetkapcsolat és a díjmentes konzultáció mellett a terv részét kell képeznie a megfizethetı szoftverek és hardverek rendelkezésre bocsátásának;
59.
úgy véli, hogy a 2015.eu napirendnek az információs és távközlési technológiákat kellene az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság középpontjába állítania; a 20-2020 éghajlatváltozási stratégia célkitőzéseinek teljesítése érdekében az információs és távközlési technológiák kiaknázására szólít fel; úgy véli, hogy az olyan PE 440.543\ 217
HU
alkalmazásokat, mint például az intelligens villamosenergia-hálózatok, az intelligens fogyasztásmérés, az intelligens mobilitás, az intelligens vízgazdálkodás és az eegészségügy a 2015.eu kulcsfontosságú kezdeményezéseinek kell tekinteni; rámutat továbbá, hogy az informatikai ágazat ökológiai lábnyomát 2015-re 50%-kal kell csökkenteni; 60.
úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmet a méltányos kereskedelem elvének kell vezérelnie, annak érdekében, hogy megfelelı egyensúly alakuljon ki a piacok megnyitása és a különbözı gazdasági ágazatok jogos védelme között, különös figyelmet fordítva a munkafeltételekre és a szociális körülményekre;
61.
úgy véli, hogy a 2015.eu napirend hatékony végrehajtása szempontjából felelısségvállalásra, valamint politikai láthatóságra van szükség minden politikai és földrajzi szinten (EU, nemzeti és regionális) a többszintő kormányzás szellemében; e tekintetben javasolja, hogy rendszeresen szervezzenek csúcstalálkozókat a digitális napirenddel kapcsolatban, az uniós és tagállami szinten elért elırelépés áttekintésére és a politikai lendület megújítására;
62.
külön felhívja a Bizottság figyelmét annak, hogy „intelligens” (egyértelmő, mérhetı, megfelelı, reális és idıalapú) célokat kell kitőzni, valamint hogy cselekvési tervet kell elfogadni el az összes vonatkozó uniós eszköz, a finanszírozás, a soft law, a jogérvényesítés és szükség esetén a célzott jogalkotás igénybe vételére valamennyi vonatkozó szakpolitikai területen (elektronikus kommunikáció, oktatás, kutatás, innováció, kohéziós politika); felszólítja a Bizottságot a 2015.eu stratégia eredményeinek egy szélesebb körő és a társadalmi-gazdasági hatások minıségi és mennyiségi elemzését is lehetıvé tevı, szélesebb körő mutatókészlet felhasználásával történı rendszeres felülvizsgálatára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a megfelelı koordinációt az erre a területre vonatkozó uniós, nemzeti és regionális programok között;
63.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.
218 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0134 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Bizottság 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a tagállamok által a Számvevıszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2010)0178 és SEC (2010)0196),
–
tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésrıl (COM(2006)0194),
–
tekintettel a Számvevıszék egységes ellenırzési modellrıl (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belsı ellenırzési keretre irányuló javaslatára)3,
–
tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló ütemtervrıl (COM(2005)0252),
−
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló jelentésre (COM(2008)0110) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
−
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervrıl szóló hatástanulmányra (COM(2009)0043),
1 2 3
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 107., 2004.4.30., 1. o. PE 440.543\ 219
HU
–
tekintettel a Számvevıszék 2007/6. számú, a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól”, és a nemzeti ellenırzı szervezetek uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenırzési munkájáról szóló véleményére1,
−
tekintettel a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerısítésére irányuló cselekvési tervre (COM(2008)0097) és a cselekvési terv nyomon követésérıl szóló idıközi jelentésre (SEC(2009)1463),
−
tekintettel a Bulgária által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0402) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1074),
−
tekintettel a Románia által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0401) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1073),
−
tekintettel a 2008-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevıszéki jelentésre, az intézmények válaszaival együtt2, valamint a Számvevıszék különjelentéseire,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára3,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
−
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésrıl (5826/2010 – C7-0054/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra és a nemzetközi számviteli standardokra, különösen a közszférára alkalmazandóakra,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre4 és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
1 2 3 4
HL C 216., 2007.9.14., 3. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
220 /PE 440.543
HU
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttmőködve, saját felelısségi körében hajtja végre a költségvetést,
1.
mentesítést ad a Bizottság számára az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képezı állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükrıl.
PE 440.543\ 221
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a Számvevıszéknek az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az ügynökség válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
1 2 3 4
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 304., 2009.12.15, 65. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o.
222 /PE 440.543
HU
költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre1 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére, –
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre2 és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre3 és különösen annak 66. cikke elsı és második bekezdésére,
–
tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az oktatási, audiovizuális és kulturális területen mőködı közösségi programok irányítására létrehozott Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség létrehozásáról szóló, 2005. január 14i 2005/56/EK bizottsági határozatra4,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttmőködve, saját felelısségi körében hajtja végre a költségvetést,
1.
mentesítést ad az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatója számára a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz - Bizottság) végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képezı állásfoglalást az Európai Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükrıl.
1 2 3 4
HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 11., 2003.1.16., 1. o. HL L 297., 2004.9.22., 6. o. HL L 24., 2005.1.27., 35. o. PE 440.543\ 223
HU
3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a Számvevıszéknek a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a Hivatal válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
1 2 3 4
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 304., 2009.12.15., 77. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o.
224 /PE 440.543
HU
költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre1 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére, –
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre2 és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre3 és különösen annak 66. cikke elsı és második bekezdésére,
–
tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában az energia területén megvalósuló közösségi intézkedések igazgatása céljából az intelligens energiával foglalkozó végrehajtó hivatal elnevezéső végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2003. december 23-i 2004/20/EK bizottsági határozatra4,
–
tekintettel a 2004/20/EK határozatnak az Intelligens Energiával Foglalkozó Végrehajtó Hivatal Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatallá történı átalakítása céljából történı módosításáról szóló, 2007. május 31-i 2007/372/EK bizottsági határozatra5,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttmőködve, saját felelısségi körében hajtja végre a költségvetést,
1.
mentesítést ad a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal igazgatója számára a Hivatal 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képezı állásfoglalást a Versenyképességi és Innovációs
1 2 3 4 5
HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 11., 2003.1.16., 1. o. HL L 297., 2004.9.22., 6. o. HL L 5., 2004.1.9., 85. o. HL L 140., 2007.6.1., 52. o. PE 440.543\ 225
HU
Végrehajtó Hivatal igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, valamint a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükrıl.
226 /PE 440.543
HU
4. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a Számvevıszéknek az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
1 2 3 4
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 304., 2009.12.15, 83. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. PE 440.543\ 227
HU
költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre1 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére, –
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre2 és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre3 és különösen annak 66. cikke elsı és második bekezdésére,
–
tekintettel az 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a közegészségügy területén tett közösségi fellépés igazgatására Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala néven végrehajtó hivatal létrehozásáról szóló, 2004. december 15-i 2004/858/EK bizottsági határozatra4,
–
tekintettel a 2004/858/EK határozatnak a Közegészségügyi Program Végrehajtó Hivatala Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséggé történı átalakítása céljából történı módosításáról szóló, 2008. június 20-i 2008/544/EK bizottsági határozatra5,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttmőködve, saját felelısségi körében hajtja végre a költségvetést,
1.
mentesítést ad az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökség igazgatója számára az Ügynökség 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képezı állásfoglalást az Egészség- és Fogyasztóügyi
1 2 3 4 5
HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 11., 2003.1.16., 1. o. HL L 297., 2004.9.22., 6. o. HL L 369., 2004.12.16., 73. o. HL L 173. 2008.7.3., 27. o.
228 /PE 440.543
HU
Végrehajtó Ügynökség igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükrıl.
PE 440.543\ 229
HU
5. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a Számvevıszéknek a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Ügynöksége 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásáról szóló jelentésére, az Ügynökség válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó
1 2 3 4
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 304., 2009.12.15, 71. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o.
230 /PE 440.543
HU
költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre1 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére, –
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre2 és különösen annak 14. cikke (3) bekezdésére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló 58/2003/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a végrehajtó hivatalok pénzügyi szabályzásáról szóló, 2004. szeptember 21-i 1653/2004/EK bizottsági rendeletre3 és különösen annak 66. cikke elsı és második bekezdésére,
–
tekintettel a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának az 58/2003/EK tanácsi rendelet értelmében való létrehozásáról szóló, 2006. október 26-i 2007/60/EK bizottsági határozatra4,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a Bizottság a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával és a tagállamokkal együttmőködve, saját felelısségi körében hajtja végre a költségvetést,
1.
mentesítést ad a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatalának igazgatója számára a hivatal 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtására tekintetében;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatot és az e határozatok szerves részét képezı állásfoglalást a Transzeurópai Közlekedési Hálózat Végrehajtó Hivatala igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükrıl.
1 2 3 4
HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 11., 2003.1.16., 1. o. HL L 297., 2004.9.22., 6. o. HL L 32., 2007.2.6., 88. o. PE 440.543\ 231
HU
6. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének lezárásáról, III. szakasz – Bizottság (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a tagállamok által a Számvevıszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2010)0178 és SEC (2010)0196),
–
tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésrıl (COM(2006)0194),
–
tekintettel a Számvevıszék egységes ellenırzési modellrıl (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belsı ellenırzési keretre irányuló javaslatára)3,
–
tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló ütemtervrıl (COM(2005)0252),
–
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló jelentésre (COM(2008)0110) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
–
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervrıl szóló hatástanulmányra (COM(2009)0043),
–
tekintettel a Számvevıszék 2007/6. számú, a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól”, és a nemzeti ellenırzı szervezetek uniós pénzeszközökkel kapcsolatos ellenırzési munkájáról szóló véleményére4,
1 2 3 4
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 107., 2004.4.30., 1. o. HL C 216., 2007.9.14., 3. o.
232 /PE 440.543
HU
–
tekintettel a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerısítésére irányuló cselekvési tervre (COM(2008)0097) és a cselekvési terv nyomon követésérıl szóló idıközi jelentésre (SEC(2009)1463),
–
tekintettel a Bulgária által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0402) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1074),
–
tekintettel a Románia által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0401) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1073),
–
tekintettel a 2008-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevıszéki jelentésre, az intézmények válaszaival együtt1, valamint a Számvevıszék különjelentéseire,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára2,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésrıl (5826/2010 – C7-0054/2010),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra és a nemzetközi számviteli standardokra, különösen a közszférára alkalmazandóakra,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre3 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre4 és különösen annak 14. cikke (2) és (3)
1 2 3 4
HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. HL L 11., 2003.1.16., 1. o. PE 440.543\ 233
HU
bekezdésére, –
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 318. cikke értelmében a Bizottság felel az elszámolás elkészítéséért,
1.
jóváhagyja az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére vonatkozó elszámolás lezárását;
2.
megjegyzéseit az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevıszéknek és az Európai Beruházási Banknak, valamint gondoskodjon közzétételérıl az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
234 /PE 440.543
HU
7. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozatok szerves részét képezı megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és a végrehajtó ügynökségek (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009 – 2009/2068(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC(2009)1089 – C7-0172/2009)2,
–
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítési határozatok nyomon követésérıl szóló, az Európai Parlament számára készített éves jelentésére (COM(2009)0526) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1427),
–
tekintettel „A Bizottság 2008. évi igazgatási eredményeinek összefoglalása” címő bizottsági közleményre (COM(2009)0256),
–
tekintettel a Bizottságnak a 2008-ban elvégzett belsı ellenırzésekrıl szóló, a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére (COM(2009)0419) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2009)1102),
–
tekintettel a tagállamok által a Számvevıszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére adott válaszokról szóló bizottsági jelentésre (SEC(2010)0178 és SEC (2010)0196),
–
tekintettel a Bizottság által 2006. május 3-án elfogadott zöld könyvre az európai átláthatósági kezdeményezésrıl (COM(2006)0194),
–
tekintettel a Számvevıszék egységes ellenırzési modellrıl (single audit) szóló, 2/2004. számú véleményére (és a közösségi belsı ellenırzési keretre irányuló javaslatára)3,
–
tekintettel a Bizottság közleményére egy integrált belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló ütemtervrıl (COM(2005)0252),
–
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervre (COM(2006)0009), az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési terv kapcsán elért haladásról szóló jelentésre (COM(2008)0110) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)0259),
–
tekintettel az egységes belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervrıl szóló hatástanulmányra (COM(2009)0043),
–
tekintettel a Számvevıszék 2007/6. számú, a tagállamok éves összefoglalóiról, „nemzeti nyilatkozatairól”, és a nemzeti ellenırzı szervezetek uniós pénzeszközökkel
1 2 3
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 107., 2004.4.30., 1. o. PE 440.543\ 235
HU
kapcsolatos ellenırzési munkájáról szóló véleményére1, –
tekintettel a Bizottságnak a megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerısítésére irányuló cselekvési tervre (COM(2008)0097) és a cselekvési terv nyomon követésérıl szóló idıközi jelentésre (SEC(2009)1463),
–
tekintettel a Bulgária által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0402) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1074),
–
tekintettel a Románia által az együttmőködési és ellenırzési mechanizmus keretében elért elırehaladásról szóló bizottsági jelentésre (COM(2009)0401) és az azt kísérı háttérdokumentumra (SEC(2009)1073),
–
tekintettel a 2008-as pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves számvevıszéki jelentésre, az intézmények válaszaival együtt2, valamint a Számvevıszék különjelentéseire,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára3,
–
tekintettel az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló, 2008. december 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0866) és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)3054),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a Bizottságnak adandó mentesítésrıl (5826/2010 – C7-0054/2010),
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtására vonatkozóan a végrehajtó ügynökségeknek adandó mentesítésrıl (5828/2010 – C7-0055/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 274., 275. és 276. cikkére, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317., 318. és 319. cikkére, valamint az Euratom-Szerzıdés 179a. és 180b. cikkére,
–
tekintettel a nemzetközi könyvvizsgálati standardokra és a nemzetközi számviteli standardokra, különösen a közszférára alkalmazandóakra,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre4 és különösen annak 55., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott
1 2 3 4
HL C 216., 2007.9.14., 3. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
236 /PE 440.543
HU
végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály megállapításáról szóló, 2002. december 19-i 58/2003/EK tanácsi rendeletre1 és különösen annak 14. cikke (2) és (3) bekezdésére, –
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A7-0099/2010),
A.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerint a közösségi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos felelısség a Bizottságé, együttmőködésben a tagállamokkal, amelyek annak biztosítása érdekében mőködnek együtt a Bizottsággal, hogy az elıirányzatokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek megfelelıen használják fel,
B.
mivel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdése elıírja, hogy a Számvevıszék az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, hozzátéve, hogy a nyilatkozat az Unió tevékenységének valamennyi fıbb területére kiterjedı külön értékelésekkel egészíthetı ki;
C.
mivel az EU fıbb politikáinak végrehajtását a közösségi költségvetésnek a Bizottság és a tagállamok közötti megosztott irányítása jellemzi, amelynek keretében a közösségi kiadások 80%-át a tagállamok kezelik,
D.
mivel az Unióban a pénzügyi irányítás javítását a Bizottság és a tagállamok által tett elırelépések szigorú nyomon követésével kell támogatni, és mivel a tagállamoknak felelısséget kell vállalniuk az uniós pénzeszközök kezeléséért, eleget téve az EU integrált belsı ellenırzési keretrendszerének, hogy pozitív megbízhatósági nyilatkozatot szerezhessenek,
E.
mivel a Parlament az utóbbi öt év mentesítési határozataiban felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelı politikai szintő nemzeti nyilatkozatokat kell sürgısen bevezetni az összes megosztott irányítású uniós pénzeszközre vonatkozóan, hogy az egyes tagállamok felelısséget vállaljanak a kapott uniós támogatások kezeléséért,
F.
mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemrıl és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességérıl szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás2 44. pontjának végrehajtása, valamint a költségvetési rendeletnek az ellenırzések és a rendelkezésre álló nyilatkozatok éves összefoglalóiról szóló 53b. cikke (3) bekezdésének végrehajtása jelentısen hozzájárulhat az uniós költségvetés irányításának javításához,
G.
mivel a Számvevıszék fent említett, 6/2007. sz. véleményében szintén hangsúlyozta, hogy a nemzeti nyilatkozatok az uniós pénzeszközök belsı ellenırzése új elemének tekinthetık, és hozzájárulhatnak az uniós pénzeszközök ellenırzésének javításához a megosztott irányítású területeken,
1 2
HL L 11., 2003.1.16., 1. o. HL C 139., 2006.6.14., 1. o. PE 440.543\ 237
HU
H.
mivel a Parlament Költségvetési Ellenırzı Bizottsága által végzett munka általában, a mentesítési eljárás pedig különösen részét képezi annak a folyamatnak, amelynek célja az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdéssel összhangban a teljes elszámoltathatóság biztosítása a Bizottság egésze, az egyes biztosok, és minden más, az EU pénzgazdálkodásában érintett szereplı – közülük a legfontosabbak a tagállamok – részérıl az EU pénzügyi irányítása vonatkozásában, és ezáltal biztosabb alap létrehozása a döntéshozatal számára,
I.
mivel a Parlament Költségvetési Bizottságának megfelelıen figyelembe kell vennie a következı költségvetési eljárás során a 2008. évi mentesítés eredményeit és ajánlásait,
J.
mivel a Tanács mentesítésre vonatkozó ajánlásainak a konstruktivitás érdekében erısíteniük kell a tagállamok arra irányuló reform-erıfeszítéseit és felelısségét, hogy orvosolják a Számvevıszék által azonosított problémákat és jobb pénzügyi irányítást biztosítsanak az Európai Unióban,
K.
mivel a mentesítés jelenlegi ütemezése túl hosszú ahhoz képest, hogy a lehetı leghamarabb be kellene vezetni az Európai Parlament által ellenırzési hatásköre keretében kért javításokat és reformokat; mivel az éves beszámolókat az ellenırzött pénzügyi évet követı év elsı negyedéve elıtt kell elkészíteni annak érdekében, hogy a Számvevıszék az ellenırzött pénzügyi évet követı év második negyedévének vége elıtt kiadhassa jelentését;
L.
mivel az Európai Közösségek tisztviselıinek személyzeti szabályzatáról és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeirıl szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet1 83. cikke értelmében a nyugdíjakat a költségvetésbıl kell fedezni, és a tagállamok az ilyen kiadások finanszírozására megállapított táblázattal összhangban együttesen garantálják az ilyen ellátások kifizetését; mivel a tisztviselık a nyugdíjrendszer finanszírozásához való hozzájárulásként fizetésük egy részét visszafizetik az általános költségvetésbe;
M.
mivel a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet 83. cikke elıírja, hogy a tagállamoknak együttesen kell garanciát vállalniuk a nyugdíjalapért, ami azt jelenti, hogy a garancia egy vagy több tagállam mulasztása esetén alkalmazandó, valamint megteremti annak lehetıségét, hogy az Unió felelısségre vonja az említett kötelezettséget elvállaló tagállamokat;
HORIZONTÁLIS KÉRDÉSEK Fıbb megfontolások és elérendı célok 1.
1
az új Bizottság hivatalba lépésekor továbbra is aggasztják a korábbi Bizottság munkája során felgyülemlett problémák, nevezetesen: –
a kifizetések folyamatosan magas hibaaránya,
–
az indokolatlan kifizetések lassú behajtása, és
–
az átvitt összegek minden korábbinál magasabb szintje;
HL L 56., 1968.3.4., 1. o.
238 /PE 440.543
HU
2.
üdvözli az új Bizottság kollegiális hozzáállásának kezdeti megnyilvánulásait Andor László, Johannes Hahn és Algirdas Šemeta biztosoknak a Parlament Költségvetési Ellenırzı Bizottságával folytatott tanácskozásain, és határozott nyilatkozatot vár Janusz Lewandowski és Algirdas Šemeta biztosoktól, amelyben intézkedéseket ígérnek az alábbi területeken: tagállami megbízhatósági nyilatkozatok, az elfogadható hibakockázatra vonatkozó javaslatok, egyszerőség és átláthatóság, valamint a külsı fellépéseket lefedı vagyonkezelıi alapok; továbbá úgy véli, hogy ennek további intézkedésekre is ki kell térnie a korrekciók és behajtások, valamint a belsı ellenırzési rendszerek terén;
3.
úgy véli, hogy a kiadásokkal kapcsolatos hibák gátolják az uniós politikai célok elérésének hatékonyságát, és ismételten hangsúlyozza, hogy a 2% alatti hibaaránnyal rendelkezı szakpolitika-csoportok az Európai Unió költségvetésének továbbra is csupán 47%-át teszik ki, ami csak 9%-os növekedést jelent 2005 és 2008 között; úgy ítéli meg, hogy ez az évrıl évre elért javulás még mindig elégtelen, és rámutat, hogy az egyes területeken megvalósult fejlıdés ellenére a költségvetés 31%-át kitevı szakpolitika-csoportokban a hibaarány továbbra is meghaladja az 5%-ot, további 22% esetében pedig a hibaarány 2% és 5% közötti;
4.
felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és nyújtson be a Parlamenthez egy 2010 utáni idıszakra vonatkozó menetrendet, amely rendelkezik a hibaarány gyorsabb ütemő csökkentésérıl, biztosítandó, hogy 2014-ig a költségvetés további 20%-a kaphasson „zöld” minısítést a Számvevıszéktıl, és amely tartalmazza a Számvevıszék által kért változásokat a „Kohézió” fejezeten belüli egyedi hibaarányok kimutatására szolgáló új módszertan tekintetében, különbséget téve a 2000–2006 közötti, illetve a 2007–2013 közötti jogszabályok szerint végrehajtott kifizetések között; úgy véli, hogy e cél elérése meghatározó a jövıbeni uniós kiadások teljes értékének kihasználásához és a pozitív megbízhatósági nyilatkozat eléréséhez;
5.
felszólítja a Bizottság elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet, miként fog a Bizottság összehangoltabb módon mőködni, hogy kezelni tudja a pénzügyi rendszerek megmaradó gyengeségeit és jelentıs mértékben csökkentse a fentiekben feltüntetett hibaarányokat;
A beszámoló megbízhatósága és az alapul szolgáló tranzakciók jogszerősége 6.
megelégedettséggel veszi tudomásul a végleges éves beszámoló megbízhatóságára vonatkozó pozitív számvevıszéki véleményt, valamint a Számvevıszék azon kijelentését, miszerint a beszámoló minden lényegi szempontból híven tükrözi a Közösségek 2008. december 31-i pénzügyi helyzetét, valamint mőveletei és pénzáramlásai eredményét;
7.
rendellenesnek tartja, hogy az éves elszámolás 51 400 000 000 eurós negatív saját tıkét mutasson, és úgy véli, hogy a tagállamoktól lehívandó összegeknek a követelések között kellene szerepelniük, mivel a személyzeti nyugdíjakra vonatkozó, 37 000 000 000 eurós becsült biztos kötelezettségrıl van szó; tudomásul veszi a Bizottság számvitelért felelıs tisztviselıje által adott magyarázatokat, amelyek szerint a közszférára vonatkozó nemzetközi számviteli standardokat alkalmazták; javasolja egy közösségi nyugdíjalap létrehozásának megfontolását a személyzettel szemben fennálló ilyen pénzügyi kötelezettségek kiszervezése érdekében; PE 440.543\ 239
HU
8.
aggodalmát fejezi ki mindazonáltal a Bizottság bizonyos szerveinél és fıigazgatóságainál a számlák/költségelszámolások és az elılegek számviteli rendszerében feltárt hiányosságok miatt, amelyek veszélyeztetik a pénzügyi információk minıségét;
9.
üdvözli a Számvevıszék hitelesítı záradékát a bevételekre, az összes szakpolitikacsoportra vonatkozó kötelezettségvállalásokra, valamint az „Oktatás és állampolgárság” és az „Igazgatási és egyéb kiadások” szakpolitika-csoport elszámolása alapjául szolgáló kifizetésekre vonatkozóan, amelyek minden lényegi szempontból jogszerőek és szabályszerőek;
10.
kéri a Számvevıszéket, hogy a következı mentesítéshez terjessze elı az alapul szolgáló ügyletek jogszerőségérıl és szabályszerőségérıl szóló, az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 287. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében elıírt megbízhatósági nyilatkozatot ugyanúgy, ahogyan az elszámolás megbízhatóságát illetıen teszi;
11.
üdvözli a Bizottság azon erıfeszítéseit, amelyek jobb ellenırzési és irányítási eljárások ösztönzésére és alkalmazására irányulnak, amelyek az elızı évekhez képest javuláshoz vezetnek, nevezetesen a Számvevıszék által egyes kiadási területekhez (a „Mezıgazdaság és természeti erıforrások”, a „Kutatás, energiaügy és közlekedés” és az „Oktatás és állampolgárság” szakpolitikai területekhez) kapcsolódó tranzakcióknál feltárt hibák szintjének csökkenéséhez;
12.
sajnálja, hogy a megbízhatósági nyilatkozat továbbra is fenntartásokat tartalmaz (negatív) a 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetés bizonyos rendkívül fontos közösségi kiadási területeit illetıen (Vidékfejlesztés, Strukturális intézkedések, Kutatás, energiaügy és közlekedés, Külsı fellépések a végrehajtó szervezetek szintjén és Bıvítés), ahol a kifizetések terén még mindig nagymérvő, lényeges hibák tapasztalhatók;
13.
elismeri, hogy a strukturális fellépések megosztott irányítása keretében fennálló felügyeleti szerepe megerısítésére irányuló bizottsági cselekvési terv hatásáról szóló közleményében a Bizottság jelzi, hogy az abban körvonalazott lépések megtörténtek; tudomásul veszi, hogy az elızetes eredmények szerint a 2007–2013 közötti idıszakban a kiadások hibaaránya 5% körüli; ugyanakkor szélesebb körő elınyöket vár a kohéziós politikára nézve, ahol még mindig rendkívül komoly problémák állnak fenn annak ellenére, hogy a Bizottság elırelépéseket tett az uniós pénzeszközök hatékonyabb felhasználása és az általános ellenırzési környezet tekintetében;
14.
hasonlóképpen úgy véli – a Kutatás, energiaügy és közlekedés, valamint a Külsı támogatás, fejlesztés és bıvítés tekintetében –, hogy az integrált belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló bizottsági cselekvési tervnek már elınyökkel kellene járnia, valamint hogy a Bizottságnak mutatók és leírások egész soráról kell gondoskodnia a cselekvési terv hatásának méréséhez;
15.
tudomásul veszi ugyanakkor a Számvevıszék azon kijelentését, miszerint egyelıre nem lehet meghatározni, hogy a cselekvési terv mérhetı hatást gyakorolt-e a felügyeleti és ellenırzési rendszerekre, illetve végeredményben a tranzakciók szabályszerőségére (a 2008-as éves jelentés 2.28. pontja), és sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen megfelelı intézkedéseket, hogy a 2009-es mentesítéskor rendelkezésre
240 /PE 440.543
HU
álljanak a megfelelı mutatók a cselekvési terv hatásának méréséhez; 16.
kéri a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat a mentesítési eljáráshoz kapcsolódó határidık csökkentése érdekében oly módon, hogy a plenáris ülésen a szavazás az ellenırzött pénzügyi évet követı év során megtörténhessen;
Tájékoztatás és a megbízhatósági nyilatkozat kerete 17.
üdvözli a Számvevıszék annak érdekében végzett munkáját, hogy tovább javítsa a megbízhatósági nyilatkozaton alapuló megközelítés érthetıségét azon tényezık tekintetében, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabb és eredményesebb ellenırzési rendszerek mőködjenek minden egyes szektorban évrıl évre, illetve hogy tovább javítsa a számvevıszéki jelentés bizonyos részeinek – köztük a strukturális intézkedésekkel foglalkozó rész – minıségét, és felkéri a Számvevıszéket, hogy továbbra is rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet;
18.
úgy véli, hogy a Maastrichti Szerzıdés óta minden évben elkészített, az uniós pénzeszközök Bizottság általi kezelésére vonatkozó számvevıszéki értékelés hasznos eszköznek bizonyult e pénzeszközök kezelésének javításához, továbbá elismeri, hogy a Bizottság óriási erıfeszítéseket tett az igazgatás javítására; felszólítja azonban a tagállamokat, hogy mutassanak nagyobb elkötelezettséget a pénzalapok elköltésének továbbfejlesztéséért;
19.
rámutat a Nizzai Szerzıdés hatálybalépése óta elért javulásra, minthogy a Számvevıszéknek a beszámoló megbízhatóságára, valamint az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerőségére és szabályszerőségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozata kiegészülhet külön értékelésekkel minden fıbb uniós tevékenységi terület esetében (az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 287. cikkének (1) bekezdése);
20.
mindazonáltal úgy véli, hogy egyetlen átfogó éves értékelés nem tükrözi az Európai Közösségek pénzügyeinek összetett struktúráját, továbbá úgy véli, hogy 15 egymást követı év után egy újabb negatív éves értékelés negatív benyomást kelthet az állampolgárok körében, akik nem értik, miért ad mindig negatív véleményt a Számvevıszék;
A Szerzıdések felülvizsgálata: a megbízhatósági nyilatkozat reformja 21.
megjegyzi, hogy az EU-Szerzıdés – Lisszaboni Szerzıdés által módosított – 48. cikkének (2) bekezdése értelmében a Parlament megerısített szereppel bír a Szerzıdések felülvizsgálatának eljárásában, miután kezdeményezési jogot szerzett arra, hogy a Szerzıdések módosítására – azaz a megbízhatósági nyilatkozat módosítására is – irányuló javaslatokat nyújtson be a Tanácsnak;
22.
kéri annak fontolóra vételét, hogy megvalósítható lenne-e a jövıben, hogy ágazatonként/szakpolitikai területenként, illetve többéves programonként külön megbízhatósági nyilatkozatok készüljenek annak érdekében, hogy jobban illeszkedjen egymáshoz a Számvevıszék módszertana és az Európai Közösségek pénzügyeinek többéves és ágazati jellege;
23.
tudomásul veszi, hogy a Bizottság következetesen azt állította, hogy az érintett kiadások „többéves jellege” azt jelenti, hogy a legtöbb hiba a vonatkozó programok PE 440.543\ 241
HU
lezárása elıtt felfedezhetı és kijavítható; tudomásul veszi továbbá, hogy a Számvevıszék úgy véli, jelenleg nincs elegendı információ e kijelentés alátámasztására; Költségvetési gazdálkodás 24.
aggódik amiatt, hogy 2008-ban 16,4 milliárd euróról (11,8%) 155,0 milliárd euróra nıttek (a 2008-as éves jelentés 3.9. pontja) a – fıleg többéves programokkal kapcsolatos – fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (a következı években történı felhasználás céljából átvitt felhasználatlan kötelezettségvállalások), miközben elismeri, hogy ez bizonyos esetekben az új programok kezdeti fázisának késedelmébıl adódik, míg más esetekben a gyenge költségvetési tervezési folyamatot tükrözi; aggódik amiatt, hogy a fel nem használt pénzösszegek évrıl évre elvesztegetett lehetıségeket jelentenek az uniós szakpolitikák és programok végrehajtása terén;
25.
megjegyzi azonban, hogy még ha az összes 2008-as költségvetési kötelezettségvállalási elıirányzatot meghaladó nagyon magas szinten maradnak is a differenciált kiadásokra szolgáló fennálló költségvetési kötelezettségvállalások, a Számvevıszék arra is rámutat, hogy a jelenlegi fennálló költségvetési kötelezettségvállalások többsége 2007-bıl és 2008-ból való, következésképpen a jelenlegi pénzügyi kerethez kapcsolódnak (a 2008-as éves jelentés 3.15. pontja);
26.
üdvözli, hogy az automatikus kötelezettségvállalás-visszavonás valószínőleg megakadályozza, hogy problémák merüljenek fel a jelenlegi finanszírozási idıszakban, de továbbra is aggódik amiatt, hogy a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások (RAL) legnagyobb része a kohézió területével kapcsolatos, ahol nem folyt egyetlen kötelezettségvállalás-visszavonási eljárás sem a 2000–2006-os idıszakban;
27.
felkéri a tagállamokat, hogy mielıbb juttassák el megfelelı minıségben az irányítási és ellenırzési rendszerek még hiányzó megfelelıségértékelési dokumentumait annak elkerülése érdekében, hogy további késedelmek mutatkozzanak az idıközi kifizetések tekintetében, valamint hogy tovább növekedjen a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások szintje;
28.
felszólítja a Bizottságot, hogy a 2005 és 2009 közötti idıszakra országonkénti és alaponkénti bontásban adjon áttekintést a Parlamentnek a költségvetési támogatásról;
Behajtott összegek 29.
valamelyes javulást tapasztal a behajtott összegekkel kapcsolatban, de továbbra is aggódik a szabálytalanul folyósított közösségi pénzeszközök tekintetében fennálló problémák, valamint a tagállami szinten alkalmazott korrekciós mechanizmusra vonatkozóan nyújtott információk gyenge minısége miatt; felhívja a figyelmet a hibásan kiutalt pénzeszközök tekintetében a 100%-os behajtás sürgıs szükségességére;
30.
üdvözli a Bizottság által 2009 szeptemberéig bezárólag a pénzügyi korrekciókról tagállamonként adott tájékoztatást, aggódik azonban amiatt, hogy a Számvevıszék jelentésének éves jellege nem illik össze a Bizottság által biztosított összesítı adatokkal, ami lehetetlenné teszi az egyetlen szóban forgó évben, azaz 2008-ban mutatott teljesítmény átfogó értékelését;
242 /PE 440.543
HU
31.
felkéri a Bizottságot, hogy javítsa a többéves behajtási rendszerek eredményességét és hatékonyságát – többek között tagállami szinten is –, valamint konszolidálja a behajtásokról és pénzügyi kiigazításokról szóló adatokat annak érdekében, hogy megbízható és összevethetı számokat tudjon adni az egyes politikai területekre és pénzeszköz-kezelési módszerekre vonatkozóan; felkéri a Bizottságot, hogy az éves beszámolóhoz csatolt észrevételekben tegyen errıl jelentést a Parlamentnek, teljes képet adva a kérdéskörrıl;
32.
kéri a Bizottságot, hogy nyújtson teljes körő és megbízható adatokat a pénzügyi korrekciókra és különösen a behajtásokra vonatkozóan, pontosan megjelölve az érintett tagállamot, a konkrét költségvetési sort és az évet, amelyhez az egyes behajtások kötıdnek (ahogy az már a 2006-ra vonatkozó mentesítési jelentésben1 is szerepel), mivel az adatok bármilyen más prezentálása lehetetlenné teszi a komoly ellenırzést;
33.
ismételten kéri, hogy a Bizottság készítsen tagállamonként az egyes alapokra lebontott éves besorolást, pontosan megjelölve a megállapított hibaarányt – a korrekciós mechanizmusok hatásaival és anélkül –, valamint kéri, hogy ezt továbbítsa a Parlamentnek hatékony, átlátható és könnyen hozzáférhetı formában;
34.
felkéri a Számvevıszéket, hogy tegyen észrevételeket e listával kapcsolatban a saját megállapításaira támaszkodva;
A kifizetések felfüggesztése 35.
rámutat a végleges határozatok és a korrekciós intézkedések fontosságára, amelyek célja az olyan kiadások kizárása az uniós finanszírozásból, amelyeket nem az uniós jogszabályoknak megfelelıen hajtottak végre, és ismételten kéri, hogy tüntessék fel azt a pontos költségvetési tételt és évet, amelyre az egyes behajtások vonatkoznak;
36.
teljes mértékben támogatja a Bizottságot a kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos jogszabályok szigorú alkalmazásában, és üdvözli a már megkezdett intézkedéseket, amelyek következtében a támogatásokat nem utalják át, ha a Bizottság nem rendelkezik az érintett támogatásokból részesülı tagállamok irányítási és ellenırzési rendszereinek megbízhatóságára vonatkozó abszolút biztosítékkal;
37.
felhívja a figyelmet Görögország példájára, ahol a Bizottság döntése nyomán végrehajtott jelentıs pénzügyi korrekciók úgy tőnik, hogy egyes területeken jobb teljesítményt eredményeztek; felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg ezeket a területeket, és az integrált igazgatási és ellenırzési rendszer (IACS) tekintetében emlékeztet arra, hogy nem szolgáltattak bizonyítékot arra, hogy a görög hatóságok által összeállított és végrehajtott cselekvési terv hatásos volt (2008-as éves jelentés, 2.5. pont);
38.
úgy véli, hogy egy adott tagállam kiadási programjaira vonatkozó ismétlıdı fenntartások esetében a kifizetések felfüggesztése, mint nyomásgyakorlás, érdekeltebbé teheti a tagállamokat a kapott uniós pénzeszközök helyes felhasználásában;
39.
felszólítja a Bizottságot a szabályozás egyszerősítésére és a kifizetések
1
HL L 88., 2009.3.31., 25. o. PE 440.543\ 243
HU
felfüggesztésére vonatkozó meglévı jogszabályok szükség szerinti alkalmazására, továbbá a Parlament, a Tanács és a Számvevıszék pontos tájékoztatására a kifizetések felfüggesztései és azok eredménye tárgyában; Éves összefoglalók 40.
úgy véli, hogy a tagállamok által az intézményközi megállapodás és a költségvetési rendelet 53b. cikkének (3) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló ellenırzésekrıl és nyilatkozatokról összeállítandó éves összefoglalóknak kell az elsı lépést jelenteniük a valamennyi tagállam által elkészítendı nemzeti irányítási nyilatkozatok bevezetése irányában;
41.
üdvözli a Hágában, 2010. január 28–29-én megtartott, az uniós pénzeszközökkel való nemzeti elszámoltathatóság továbbfejlesztésérıl szóló parlamentközi konferencia nyilatkozatát, amely javaslatot tett arra, hogy az uniós kifizetések tagállami kontrollja és irányítása javításához való hozzájárulás érdekében alkalmazzanak nemzeti szakpolitikai eszközöket, illetve erısítsék meg azokat, és az uniós finanszírozás irányításához és elszámoltathatóságához használt eszközök, például az éves jelentések között szerepeljenek egy közös uniós keretrendszer elemei az összehasonlítások elvégzése és a „bevált gyakorlatok” meghatározása, valamint a nemzeti irányítói nyilatkozatok megvalósulása érdekében;
42.
hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet közelgı felülvizsgálata során meg kell erısíteni az éves összefoglalók szerepét, valamint javítani kell a tagállamok által nyújtott adatok minıségét, homogenitását és összehasonlíthatóságát annak érdekében, hogy biztosított legyen hozzáadott értékük az uniós pénzeszközök ellenırzésének területén;
43.
üdvözli a Bizottság által a 2009-ben kapott éves összefoglalókról a Parlamentnek nyújtott tájékoztatást, és felhívja a Bizottságot, hogy tegye nyilvánossá valamennyi tagállam összes éves összefoglalóját az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság fokozása érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy a megkapott éves összefoglalók alapján elemezze minden egyes tagállam uniós források kezelésére és ellenırzésére szolgáló nemzeti rendszerének erısségeit és gyengeségeit;
44.
kiemelkedı fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság jelentést tegyen ezen éves összefoglalók minıségérıl, valamint hogy hasznosabbá tegye a folyamatot azáltal, hogy – felügyeleti szerepében felhasználva ezeket az információkat – azonosítja a közös problémákat, a lehetséges megoldásokat és a bevált gyakorlatokat;
45.
úgy véli, hogy 2010 végéig összehasonlító elemzést kell eljuttatni a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevıszéknek és azt ezután nem sokkal nyilvánosságra kell hozni;
46.
felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az éves összefoglalókra vonatkozó általános iránymutatás egységes módszertant és analitikus megközelítést követeljen meg minden tagállamtól; tudomásul veszi, hogy a Bizottság felül kívánja vizsgálni iránymutatását azzal a céllal, hogy egyszerősítse a jelentéstételi követelményeket és több útmutatást adjon a bevált gyakorlatokra vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy használja fel ezt az alkalmat arra, hogy iránymutatásába belefoglaljon egy, a nemzeti irányítási nyilatkozatokra vonatkozó keretrendszert azon tagállamok számára, amelyek úgy döntenek, hogy bevezetik azokat, továbbá kéri a Bizottságot, hogy fejlessze
244 /PE 440.543
HU
ösztönzésen alapuló megközelítését; Nemzeti irányítási nyilatkozatok 47.
üdvözli Dániának, Hollandiának, Svédországnak és az Egyesült Királyságnak a nemzeti irányítási nyilatkozatok összeállítására irányuló önkéntes kezdeményezéseit; figyelmeztet azonban a négy nemzeti kezdeményezés közötti nagy különbségekre; melegen üdvözli a holland és a svéd kormány levelét, amelyben felkérik a Bizottságot a nemzeti nyilatkozatok kulcsfontosságú szempontjainak meghatározásáról szóló útmutató kibocsátására, amely értékes információforrásként szolgálhat a többi tagállam számára is; sajnálja, hogy e kezdeményezések ellenére a többi tagállam legtöbbje még nem vezette be e nyilatkozatokat;
48.
emlékeztet a nemzeti irányítási nyilatkozatok bevezetésére irányuló kérésére (a 2007es évre vonatkozó mentesítési határozatát kísérı 2009. április 23-i állásfoglalásának1 (32) bekezdése);
49.
felhívja a figyelmet az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikkének elsı bekezdésére (az EK-szerzıdés volt 274. cikkére), amely most elıírja, hogy a Bizottság „a költségvetést a tagállamokkal együttmőködve hajtja végre”, és továbbra is meg van gyızıdve arról, hogy elırelépést fognak jelenteni a megosztott irányítás alá tartozó összes uniós pénzeszközre kiterjedı – a Parlament által az öt legutóbbi éves mentesítési állásfoglalásban kért – nemzeti irányítási nyilatkozatok;
50.
rámutat az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikkének második bekezdésére, amely bizonyos, eddig még meghatározatlan ellenırzési és számviteli kötelezettségeket és ezekkel járó felelısséget ró a tagállamokra; felhívja a Bizottságot, hogy a lehetı legrövidebb idın belül alkalmazza a 317. cikk új megfogalmazását a kötelezı nemzeti irányítási nyilatkozat bevezetésére; utal az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 291. cikkére is, amely eszközt biztosít a Bizottság számára a kötelezı erejő uniós jogi aktusok egységes végrehajtásának megvalósításához;
51.
felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálata keretében tegyen javaslatot a tagállamok arra való kötelezésére, hogy megfelelı politikai szinten aláírt és legfelsı nemzeti ellenırzési szervük által hitelesített nemzeti irányítási nyilatkozatokat adjanak ki, ami adminisztratív segítséget jelentene és a megosztott irányítás alá tartozó pénzeszközök kezelésének javulását eredményezné;
52.
az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 287. cikkének (3) bekezdése értelmében kéri, hogy a megosztott irányítás ellenırzése tekintetében erısítsék az együttmőködést a nemzeti ellenırzı szervek és az Európai Számvevıszék között;
53.
javasolja, hogy a nemzeti ellenırzési szervek független külsı könyvvizsgálói minıségükben – kellıen figyelembe véve a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat – állítsanak ki az uniós pénzeszközök kezelésére vonatkozóan nemzeti ellenırzési tanúsítványokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a mentesítési ütemterv módosításának és kiigazításának a lehetıségét, hogy a nemzeti irányítási nyilatkozatokat (nemzeti) külsı könyvvizsgálók idıben ellenırizhessék;
1
HL L 255., 2009.9.26., 36. o. PE 440.543\ 245
HU
54.
mély aggodalommal tölti el a pénzügyi statisztikák bizonyított manipulálása és az adóelkerülés Görögországban; megjegyzi, hogy az állami szektort általános korrupció jellemzi az igazgatás minden területén, beleértve a közbeszerzést, amint azt Görögország miniszterelnöke is elismerte; felhívja a figyelmet ennek a költségek tekintetében a görög költségvetésre gyakorolt jelentıs hatására; felhívja a Bizottságot, hogy elsıbbséggel vizsgálja meg, milyen körülmények között kapott és fogadott el ténylegesen a Bizottság olyan hosszú ideig rossz makrogazdasági adatokat ;
A Bizottság belsı ellenırzési rendszere Az integrált belsı ellenırzési keretrendszerre irányuló cselekvési terv 55.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevıszék többször kifogásolta a tagállamokban folytatott ellenırzések nem megfelelı minıségét, és úgy véli, hogy árt az EU megítélésének, ha az egyes tagállamok eltérı ellenırzési standardokat alkalmazhatnak;
56.
a megbízhatósági nyilatkozat tekintetében 2003 óta tapasztalt fokozatos javulás (2008ban a Számvevıszék a kiadások 56%-ára adott ki pozitív könyvvizsgálói véleményt a 2003-as 6%-kal szemben) ellenére továbbra is aggódik a Számvevıszék azon meglátása miatt, hogy még mindig nem lehet megállapítani, hogy a cselekvési terv gyakorolt-e mérhetı hatást a felügyeleti és ellenırzési rendszerekre, valamint hogy a Bizottság nem képes bizonyítani, hogy a felügyeleti és ellenırzési rendszerek javítása érdekében tett lépései hatásosnak bizonyultak-e a költségvetés bizonyos területein felmerülı hibák kockázatának mérséklésében (a 2008-as éves jelentés 2.28. és 2.33. pontja);
57.
felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen nyújtson be értékelést az integrált belsı ellenırzési rendszerrıl, kéri továbbá, hogy az éves tevékenységi jelentések és az összefoglaló jelentés még jobban és még kifejezettebben fedjék le a bizottsági szervezeti egységek és a tagállamok megosztott irányítási rendszereinek mőködését, ahogyan az a Regionális Politikai Fıigazgatóság éves tevékenységi jelentéseiben már megvalósul;
Az uniós pénzeszközök ellenırzési rendszerének mőködési kiadásai és költségei között fennálló egyensúly elemzése 58.
ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a fent említett cselekvési terv 10. intézkedésének fontosságára, amely éppen „az ellenırzési költségek elemzésének” elvégzését javasolja, mivel „megfelelı egyensúlyt kell elérni az ellenırzések költsége és elınyei között”;
59.
felhívja a Bizottságot, hogy 2010-ben végezze el a kutatás, az energiaügy, a közlekedés, a vidékfejlesztés, a külsı segítségnyújtás és az igazgatási kiadások területén mőködı ellenırzési rendszerek számára biztosított erıforrások átfogóbb és kimerítıbb értékelését, amint azt a Parlament a mentesítı határozatokat kísérı korábbi állásfoglalásaiban kérte;
60.
úgy véli, hogy ez alapvetı jelentıségő eszköz lesz annak felmérésére, hogy milyen jövıbeli javulások érhetık el és milyen költségek mellett – amint azt a Számvevıszék a 2008-as éves jelentésében javasolja (2.35. pont a) alpont) –, továbbá az elfogadható
246 /PE 440.543
HU
hibakockázat kérdése tekintetében való elırelépéshez is; Elfogadható hibakockázat 61.
tudomásul veszi az elfogadható hibakockázat fogalmának egységes értelmezésérıl szóló 2008. december 16-i, fent említett bizottsági közleményt, amely szilárd módszertani alapot teremt az elfogadható kockázati szint gazdasági elemzése számára; emlékeztet a tagállamok által az ellenırzés költségeirıl szolgáltatott adatokkal kapcsolatos fenntartásaira, és felhívja a Bizottságot, hogy frissítse és egészítse ki a közleményben használt számadatokat; felkéri a Bizottságot, hogy foglalkozzon a Számvevıszék által megállapított minden gyengeséggel és hiányossággal, és aláhúzza következıket: –
a lehetséges elviselhetı hibakockázat meghatározása csupán egyike az Európai Unión belüli pénzügyi irányítás továbbfejlesztése érdekében megvizsgálandó számos elemnek; további elemek (1) a meglévı ellenırzési rendszerek jobb alkalmazása, (2) az általában igen alacsony ellenırzési költségek növelése, (3) az egyszerősítés, és (4) a koncentráció;
–
a tagállamoktól jelenleg rendelkezésre álló információ minısége nem elégséges az elfogadható hibakockázat kialakításának és jóváhagyásának alapjaként;
–
a Tanácsnak a kérdésre vonatkozó álláspontja nem ismert;
62.
felhívja a Bizottságot, hogy adjon részletes elemzést a Számvevıszék által meghatározott1 hiányosságokról és gyengeségekrıl, különös tekintettel a tagállamoktól rendelkezésre álló adatok minıségére;
63.
emlékeztet a fent említett cselekvési terv 4. sz. intézkedésére, amely a Parlament ajánlásainak megfelelıen javasolja „intézményközi párbeszéd kezdeményezését az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek tolerálható hibakockázatáról”; megállapítja azonban, hogy ez az intézkedés épp csak elkezdıdött;
64.
úgy véli tehát, hogy az ellenırzési rendszerekre vonatkozó arányosság és költséghatékonyság (értékarányos ráfordítás) elvének tiszteletben tartása mellett a Bizottságnak értékelnie kell azt a kapcsolatot, amely egyrészt az egyes szakpolitikák rendelkezésére álló források és másrészt e forrásoknak a kiadási területek szerint felosztott ellenırzési rendszerekre fordított része között fennáll;
65.
kéri a Bizottságot, hogy azonosítsa be a nagy politikai érzékenységő (a hírnevet fenyegetı magas kockázattal járó) területeket, ahol a hibaarányokkal kapcsolatban minıségi (nem pedig gazdasági) megközelítést kell elfogadni;
66.
úgy véli, hogy a hibák miatt veszélyben lévı uniós források nagyságát is figyelembe kellene venni a tolerálható hibaarány meghatározásakor;
67.
úgy véli továbbá, hogy az ellenırzési tevékenységekre fordított források és az ellenırzések eredménye közötti költség-haszon arányt alapvetı elemként kell figyelembe vennie a Számvevıszéknek a megbízhatósági nyilatkozat kidolgozásakor;
1
http://eca.europa.eu/portal/pls/portal/docs/1/2410290.PDF. PE 440.543\ 247
HU
68.
sajnálatát fejezi ki, hogy a Bizottság több erıfeszítést tesz a Parlament meggyızésére „az elfogadható hibakockázat” bevezetésének szükségességérıl, mint a tagállamok meggyızésére a kötelezı nemzeti irányítási nyilatkozatok szükségességérıl;
Egyszerősítés 69.
határozottan úgy véli, hogy az ellenırzési rendszerek a különbözı szintő, egymást olykor átfedı rendeletek és szabályok összetettségét tükrözik; sürgeti ezért a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az egyszerősítési folyamatot a Parlament teljes körő bevonása mellett, és kéri a tagállamokat és a régiókat, hogy tegyenek e cél érdekében megfelelı erıfeszítéseket;
Intézményközi vita a mentesítési eljárás jelenlegi rendszerérıl 70.
felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen intézményközi tanácskozást a kezdeti szakaszban a Tanács, a Bizottság, a Számvevıszék és a Parlament képviselıinek legmagasabb szinten történı bevonásával, és a második szakaszban a tagállamok, a nemzeti parlamentek és a legfıbb ellenırzı intézmények képviselıinek a bevonásával, azzal a céllal, hogy átfogó vita kezdıdjön a jelenlegi mentesítési eljárási rendszerrıl;
71.
javasolja, hogy a Bizottság kapja meg a következı költségvetési eljárás során az e tanácskozás megszervezéséhez szükséges pénzügyi erıforrásokat;
Politikai felelısség és igazgatási felelısség a Bizottságnál Éves tevékenységi jelentések 72.
sajnálja, hogy a 2008-as éves jelentésben a Számvevıszék ismételten hangsúlyozza, hogy az éves tevékenységi jelentések egy része továbbra sem szolgáltat elegendı bizonyítékot megbízhatósági nyilatkozatához; felhívja a Számvevıszéket, hogy az éves jelentés különbözı fejezeteiben szolgáljon részletes elemzéssel a vonatkozó éves tevékenységi jelentésekrıl;
73.
aggodalmának ad hangot, amiért a Számvevıszék továbbra is hibákat talál a felügyeleti és ellenırzési rendszerek mőködésében, valamint a Bizottság fıigazgatóinak nyilatkozataiban adott bizonyosságra vonatkozó fenntartásokban, nevezetesen ami az alapul szolgáló tranzakciók jogszerőségére és szabályszerőségére vonatkozó bizonyosságra gyakorolt hatásukat illeti, és emlékezteti a tagállamokat és a Bizottságot az e területtel kapcsolatos felelısségi körükre;
Átláthatóság és etika 74.
ragaszkodik ahhoz, hogy a nyilvánosság hozzáférhessen a Bizottsággal dolgozó szakértıi csoportok és munkacsoportok valamennyi tagjára vonatkozó információkhoz, valamint az uniós támogatások kedvezményezettjeinek nyilvánosságra hozatalához;
75.
ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság legyen felelıs az uniós támogatások kedvezményezettjeivel kapcsolatban szolgáltatott adatok – beleértve a támogatásban részesülık és projektjeik részletes adatait – teljességéért, kereshetıségéért és összehasonlíthatóságáért;
76.
üdvözli, hogy az uniós támogatások kedvezményezettjeivel kapcsolatos információkat
248 /PE 440.543
HU
szélesebb körben, illetve könnyen hozzáférhetı és felhasználóbarát weboldalon kell közzétenni, és kéri a központi portálról elérhetı nemzeti, regionális és nemzetközi weboldalak felépítésének és megjelenésének egységesítését; 77.
ismételten hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni a Bizottság tagjaira vonatkozó jelenlegi magatartási kódexet a következı hiányosságok orvoslása érdekében: a) az „érdekütközés” fogalma meghatározásának hiánya; b) az érdekütközés esetén követendı eljárás elıírásának elmulasztása; c) az ajándékok és vendéglátás elfogadásával kapcsolatos tisztázatlanságok; valamint d) a panaszok kivizsgálására kijelölt, illetve az elnököt (esetleges) önértékelési kötelezettsége alól mentesítı testület hiánya;
78.
elvárja, hogy a Bizottság kezdje meg a konzultációt a Parlamenttel a Bizottság tagjaira vonatkozó jelenlegi magatartási kódex felülvizsgálatáról, összhangban a José Manuel Barroso elnök és a Parlamentnek a Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás felülvizsgálatával foglalkozó munkacsoportja között 2010. január 27-én született megegyezéssel, valamint hogy legkésıbb 2010 augusztusáig fogadja el a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex felülvizsgált változatát, ugyanakkor megjegyzi, hogy ezt a felülvizsgálatot az új Bizottság kinevezése elıtt kellett volna elvégezni;
79.
emlékeztet a teljes átláthatóság és nyilvánosság fontosságára a biztosok kabinetjében dolgozó, a személyzeti szabályzattól eltérı módon felvett személyzet vonatkozásában;
80.
emlékeztet továbbá arra, hogy a Bizottság tagjaira vonatkozó kötelezı magatartási kódexnek tartalmaznia kell a biztosok által hivatali feladataik ellátása közben – különösen a kollégák, azon belül is kiváltképp a kabinetjükben dolgozó munkatársak kinevezése során – betartandó szükséges etikai szabályokat és legfıbb alapelveket is;
81.
felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a személyzet minden tagja jól képzett legyen, és megfelelı tájékoztatást kapjon a személyzeti szabályzat 22a. és 22b. cikkében foglalt kötelezettségeirıl és jogairól;
Irányítás és igazgatási reform 82.
tudomásul veszi az „adminisztratív támogatás és koordináció” területén dolgozók számának kismértékő csökkenését (a 2007-es 31,8%-hoz képest 2009-ben 30,9%), amely terület az általános költségeknek csak egy részét képezi; emlékeztet arra, hogy korábban többször kért olyan intézkedéseket, amelyek célja e területen a 20%-os arány elérése (a fent említett 2009. április 23-i állásfoglalás (217) bekezdése);
83.
sürgeti a Bizottságot, hogy a 2011-es költségvetéssel kapcsolatos elıkészítı dokumentumokkal (a korábbi elızetes költségvetési tervezethez kapcsolódó munkadokumentumok) együtt nyújtson be olyan létszámtervet, amelyben a második Barroso-Bizottság hivatali idejének végére e területen a 20%-os szint eléréséhez vezetı elsı lépésként 3%-os csökkentést hajt végre;
84.
felhívja a Bizottságot, hogy a tisztviselık személyzeti szabályzata és az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei felülvizsgálatára készülve dolgozzon ki és terjesszen elı megfelelı jogi és biztosításmatematikai alapon nyugvó alternatív módszereket a tisztviselık és egyéb alkalmazottak javadalmazásának kiigazítására; úgy véli, hogy ez szélesebb alapot biztosítana az éves kiigazítás kiszámításához, PE 440.543\ 249
HU
felgyorsítaná a javadalmazások kiigazítását és ezáltal megfelelıbben tükrözné a tagállamok általános gazdasági fejlıdését; 85.
felszólítja a Bizottságot, hogy a jelölteket kizárólag alkalmasságuk alapján sorolja be a kezdı fizetési osztályba, és tegyen javaslatokat a szakképzett személyzet magasabb fizetési osztályokba sorolására; az értékelés részeként elvárja, hogy jelentés is készüljön a kabinettagok konkrét alkalmazásáról kilépésük után, figyelembe véve az általuk teljesítendı belépési feltételeket is;
86.
felszólítja a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt, mennyire sikerült ténylegesen elérni a személyzeti szabályzat 2004-es reformja során kitőzött megtakarítási célokat, különös tekintettel a tisztviselık és egyéb alkalmazottak által a betegbiztosításban és nyugdíjbiztosításban vállalt önrész növelésére;
87.
javasolja a Bizottságnak, hogy ossza meg a hivatali hatáskört a könyvelést végzı személyek és azok között, akik a pénztárkezelésben a belsı ellenırzés terén szokásos biztonsági szabályok alkalmazásával átutalhatják a pénzeszközöket;
Az ügynökségek irányítása 88.
emlékeztet a „szabályozási ügynökségekre” vonatkozó általános irányítási rendszer kidolgozására és végrehajtására, valamint az uniós ügynökségek hatékony ellenırzési rendszerének bevezetésére irányuló kérésére (a fent említett 2009. április 23-i állásfoglalásának (254) és (255) bekezdése);
89.
hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy egyes ügynökségek jogilag független státusza ellenére továbbra is a Bizottság felelıs a költségvetés végrehajtásáért (az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikkének (1) bekezdésével, az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 54., 55. és 185. cikkével, valamint a 2342/2002/EK, Euratom rendelet 37. cikkével és 41. cikkének (2) bekezdésével összhangban);
Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) 90.
aggodalmát fejezi ki a kilenc hónapnál hosszabb ideig tartó vizsgálatok száma, valamint az OLAF által vizsgált ügyek nemzeti igazságszolgáltatásban történı nyomon követésének alacsony szintje miatt, és úgy véli, hogy fel kell mérni az OLAF személyzeti erıforrásait annak érdekében, hogy kiderüljön, vajon javulást hozna-e e két területen a személyzet létszámának növelése;
91.
üdvözli az új Bizottság azon 2010. január 15-i vállalását, hogy eléri az OLAF reformjáról a Tanácsban folytatott tárgyalások újraindítását, valamint hogy legkésıbb 2010 júliusáig elıterjeszti a megígért és régóta esedékes bizottsági vitaanyagot a Tanáccsal folytatandó tárgyalások alapjaként;
92.
ismételten hangsúlyozza az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló 1073/1999/EK rendeletet módosító európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló 2008. november 20-i európai parlamenti elsı olvasatbeli álláspont1 figyelembevételének fontosságát, és ismételten hangsúlyozni szeretné, hogy az OLAF jövıbeli stabilitásához annak továbbra is a Bizottságon belül
1
HL C 16. E, 2010.1.22., 201. o.
250 /PE 440.543
HU
kell maradnia függetlenségének megtartása mellett; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke megnövelt felelısséget ró a tagállamokra, és ezzel támogatja a Parlament folyamatos felhívását a tagállamok OLAF-fal folytatott továbbfejlesztett együttmőködése iránt; 93.
szeretné mielıbb látni az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 86. cikkében elıírt Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó javaslatot; szeretne részt venni az EPPO létrehozásával kapcsolatos tárgyalásokon; ;
94.
elvárja, hogy a Bizottság sürgısen terjessze elı megígért és régóta várt vitaanyagát, és ismételten hangsúlyozza a Parlament elıbbiekben említett, 2008. november 20-i, e kérdésrıl szóló, elsı olvasatban elért álláspontjának fontosságát; ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy az OLAF jövıbeli stabilitásához annak továbbra is a Bizottságon belül kell maradnia függetlenségének megtartása mellett; kiemeli az OLAF fıigazgatói posztjára alkalmas megfelelı jelöltre vonatkozó javaslatait, amint azok megtalálhatóak a Parlament fent említett álláspontjában, és felhív a sikeres jelölt nagyon gyorsan történı kinevezésére; véleménye szerint az egész kiválasztási eljárást a Parlament elıjogait teljes mértékben tiszteletben tartó intézményközi keretben kell lefolytatni;
95.
megerısíti véleményét, az OLAF ideiglenes fıigazgatója kinevezési eljárásának értelemszerően az OLAF jogi alapjára vonatkozó aktusban, nevezetesen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1 12. cikkében szereplı szabályokat kell követnie; megkérdıjelezi a személyzeti szabályzatnak a Bizottság általi általános alkalmazását, és aggódik amiatt, hogy a Bizottság álláspontja befolyásolhatja az OLAF hatékonyságát;
ÁGAZATI KÉRDÉSEK Bevételek 96.
üdvözli, hogy a Számvevıszék úgy találta, hogy összességében megbízhatóak és lényegi hibáktól mentesek voltak a hagyományos saját források rendszerével kapcsolatban a Bizottságnak megküldött tagállami nyilatkozatok, valamint hogy a héaés GNI-alapú saját forrásokat helyesen számították ki, és azokat korrekt módon szedte be és vezette be a Közösség elszámolásába a Bizottság;
97.
mély aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság jelentését a görög államadósságról és az adósságstatisztikáról (COM(2010)0001), amely súlyos kétségeket vet fel a görög hatóságok által megküldött adatok megbízhatóságát illetıen; felhívja a Bizottságot, hogy saját vizsgálatai révén állapítsa meg a 2008-ban rendelkezésre bocsátott adatok érvényességét, és erısítse meg a számítás szabályosságát és jogszerőségét és a rendelkezésre bocsátott saját források biztosítását;
98.
felkéri a Bizottságot, hogy mutassa be terveit a görög kormány jövıbeni tevékenységének kezelésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az európai pénzeszközök irányításában részt vevı alkalmazottaknak mentesülniük kell a költségcsökkentési intézkedések alól, hogy biztosítva legyen az irányítási struktúrák
1
HL L 135., 1999.5.31., 1. o. PE 440.543\ 251
HU
integritásának megırzése; 99.
megjegyzi azonban a héa-alapú saját forrásokkal kapcsolatban, hogy az 1989-ig visszanyúló fenntartások továbbra is léteznek, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttmőködve folytassa erıfeszítéseit annak biztosítására, hogy a fenntartásokat elfogadható idın belül megszüntethessék;
100.
kéri a Bizottságot a GNI-alapú saját forrásokkal kapcsolatban, hogy kövesse a Számvevıszék 2008-as éves jelentésének 4.36. pontjában szereplı ajánlást és tájékoztassa a Parlamentet a közvetlen ellenırzés alkalmazása és a tagállamok nemzeti statisztikai intézményeiben a felügyeleti és ellenırzı rendszerek értékelése során elért elırehaladás részleteirıl;
A közös agrárpolitika 101.
üdvözli a Számvevıszék ellenırzési munkájára támaszkodó pozitív értékelését, mely szerint – a vidékfejlesztést leszámítva – a 2008. december 31-én lezáruló évre a Mezıgazdaság és természeti erıforrások szakpolitika-csoport számára eszközölt kifizetések nem tartalmaztak lényeges hibát; örömmel veszi tudomásul, hogy az EU-27 átlagos hibaaránya a Számvevıszék által elfogadott 2% alatt van;
102.
aggodalommal veszi tudomásul a területalapú támogatások végrehajtása tekintetében a tagállamok által elkövetett helyszíni hibák arányainak rendkívüli eltéréseit (Franciaország 0,20%, Egyesült Királyság 0,24%, Németország 0,3%, Görögország 3,70%, Románia 12,57%, Bulgária körülbelül 6%), és kitart amellett, hogy nem szabad veszélyeztetni a rendszer általános hitelességét; jól irányzott, azonnali intézkedéseket kér, amelyek egyrészt a jobban teljesítı tagállamok számára adminisztratív könnyebbséget, másrészt pedig hatékony ellenintézkedéseket eredményeznek;
103.
sajnálja a Számvevıszéknek a vidékfejlesztési kiadásokkal kapcsolatos megállapításait, amely kiadásokra még mindig magas hibaarány jellemzı, noha a becsült hibaszint alacsonyabb volt, mint az elızı években;
104.
üdvözli a tagállamok által a mezıgazdasági kiadásokkal kapcsolatban benyújtott nyilatkozatok és éves összefoglalók minıségét vizsgáló bizottsági értékelést, amely arra a következtetésre jutott, hogy 2008-ban a legtöbb tagállam teljesítette jogi kötelezettségeit és általában követte a bizottsági iránymutatásokat;
105.
ismételten hangsúlyozza, csakúgy mint a korábbi években, hogy az integrált igazgatási és ellenırzési rendszer általánosságban hatékony ellenırzési rendszernek bizonyult a hibakockázat és a szabálytalan kiadások korlátozása terén, sajnálja azonban, hogy a Számvevıszék jelentıs hiányosságokat tárt fel három tagállam (Bulgária, Románia és Egyesült Királyság (Skócia) – a 2008-as éves jelentés 5.32. pontja) néhány kiválasztott kifizetı ügynökségénél;; elismeri azonban, hogy lépéseket tettek ezeknek a gyengeségeknek a kezelésére;
106.
kéri a bonyolult szabályok egyszerősítését és a jogosultsági kritériumok pontosabb meghatározását, különösen az agrár-környezetvédelmi rendszerek tekintetében, elsısorban közösségi szinten, de nemzeti szinten is a vidékfejlesztési tervek keretében, továbbá kéri, hogy az összes érdekelt átfogóbb és világosabb instrukciókat és iránymutatásokat kapjon, valamint hogy szervezzenek képzéseket;
252 /PE 440.543
HU
107.
sajnálja, hogy a nemzeti hatóságok által alkalmazott mezıgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR) még mindig nem szabályszerő néhány tagállamban (Bulgáriában, Spanyolországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban), amelyekben a Számvevıszék lényegi hiányosságokat tárt fel; megjegyzi, hogy különbözı intézkedéseket tettek nemzeti szinten a hiányosságok kezelésére;
108.
aggodalmát fejezi ki továbbá a SAPARD program kiadásaival kapcsolatban Bulgáriában és Romániában talált hibák miatt, amelyek következtében a mezıgazdasági fıigazgató fenntartást fogalmazott meg éves tevékenységi jelentésében; megjegyzi, hogy a Bizottság ajánlásaira válaszul már cselekvési terveket vezettek be;
109.
hangsúlyozza, hogy fontosak a gyors és alapos utólagos ellenırzések a támogatásra nem jogosult kiadások és/vagy nem megfelelı bizonylatok feltárása céljából, annak érdekében, hogy lehetıség legyen a szükséges korrekciók elvégzésére;
110.
aggodalmát fejezi ki a Számvevıszék által a földterületek jó mezıgazdasági és környezeti állapotának fenntartása feltételeinek tagállami meghatározásával kapcsolatban fellelt hiányosságok miatt, például egyes kedvezményezettek annak ellenére jutottak támogatáshoz az SPS vagy SAPS rendszerekbıl, hogy nem végeztek semmilyen tevékenységet az adott földterületen (a 2008-as éves jelentés 5.49. pontja);
111.
úgy véli, hogy ezeket a hiányosságokat – beleértve a „mezıgazdasági termelı” fogalommeghatározásába bele nem illı kedvezményezetteknek a Számvevıszék által a 2008-as éves jelentésben kifogásolt problémáját – orvosolnia kell a Bizottságnak annak érdekében, hogy a tanúsító szervek munkájából nyerhetı magasabb szintő bizonyosságot garantáljon;
112.
tudomásul veszi a Számvevıszék következtetéseit, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az ellenırzéseket azokban a tagállamokban, amelyek nem tartják be a közösségi jogszabályokat a rendeletek rendelkezéseit túllépı jogosultságok meghatározásakor;
113.
tudomásul veszi, hogy a Bizottság a követelések nyilvántartásával kapcsolatban a kifizetı ügynökségek egynegyedénél tárt fel hiányosságokat, és mintegy 25,3 millió euró összegben javasolt pénzügyi korrekciókat; megjegyzi továbbá, hogy ezek a korrekciók a 2008-as pénzügyi év végéig behajtandó 1 295 millió euró 1,95 %-át teszik ki; hangsúlyozza, hogy bár ez még éppen a 2%-os lényegességi küszöb alatt marad, a korrekciók mégis arra engednek következtetni, hogy a követelések nyilvántartásának egészét illetıen fennáll a lényeges hiba kockázata;
114.
kéri a Bizottságot, hogy végezzen részletes nyomon követést annak biztosítása érdekében, hogy a tartozások helyesen és megfelelıen kerüljenek be a közösségi költségvetésbe;
Kohézió 115.
megjegyzi, hogy a 2008-ban a 2007–2013 közötti idıszakra teljesített idıközi kifizetések csak a kiadások 32%-át teszik ki, és hogy a Számvevıszék megjegyzései különösen a 2000–2006 közötti programozási idıszak alatti kiadásokra hivatkoznak, amelyek 2008-ban a kohéziós kifizetések 68%-át jelentették; megjegyzi ezért, hogy egyelıre nem láthatók a 2007–2013 közötti idıszakra vonatkozó jogi keret PE 440.543\ 253
HU
megerısítésének és a 2008-ban és 2009-ben elfogadott egyszerősítési intézkedések hatásai; 116.
hangsúlyozza, hogy elsı számú célként kell kezelni – az ezen a területen 2008-ban továbbra is magas – hibaarányok általános szintjének további csökkentését, valamint a Bizottság felügyeletének és visszafizettetési rendszerének javítását;
117.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kohéziós támogatás területén észlelt hibák azt jelzik, hogy a költségtérítések teljes összegének legalább 11%-át nem kellett volna visszatéríteni, tehát 2007-hez képest nem történt elırelépés; sajnálja, hogy a pénzügyi korrekciók és behajtások csak részben mőködnek; megjegyzi, hogy a 2000–2006 közötti programozási idıszakra a következı pénzügyi korrekciók történtek: Spanyolország 1 535,07 millió euró; Görögország 881,24 millió euró; Olaszország 693,90 millió euró; Franciaország 248,48 millió euró; Egyesült Királyság 155,94 millió euró; Portugália 128,24 millió euró; Lengyelország 88,99 millió euró; Magyarország 40,62 millió euró; Szlovák Köztársaság 39,16 millió euró; Írország 25,55 millió euró; Németország 19,33 millió euró; Svédország 11,30 millió euró;
118.
aggodalommal veszi tudomásul a tagállamok hatóságai által tapasztalt nehézségeket mind a 2007–2013 közötti idıszakra vonatkozó szabályozó követelmények átültetésében (úgymint az uniós és a nemzeti szintek közötti összeegyeztethetetlenségi kérdések, a szabályok megállapításának késedelme, homályos szabályok), mind az irányítási és ellenırzési rendszerek létrehozásában (a feladatok hozzárendelése az új intézményekhez, vagyis az irányító, hitelesítı és ellenırzı hatóságokhoz);
119.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nagy hibaaránnyal dolgozó és az alapokból nagy arányban részesedı tagállamokra érvényes szankciórendszer nem hatékony, mivel a tagállamok visszafizetések formájában az összes elıirányzatnak csak 3–5%-át térítik vissza; aggódik amiatt, hogy a megfelelı ellenırzési rendszerek fenntartási költsége ezt az összeget jelentısen meghaladja, így ez negatív ösztönzı;
120.
ismételten kéri a Bizottság által javasolt szabályok további egyszerősítését, valamint hatékonyabb ellenırzések bevezetését nemzeti és uniós szinten a strukturális és kohéziós alapok eredményes megvalósítása érdekében; véleménye szerint elengedhetetlen a 2008–2009-ben bevezetett egyszerősítési intézkedések hatásainak objektív értékelése, és felhívja a Bizottságot, hogy 2010 végéig végezze el ezt az értékelést;
121.
tudomásul veszi a Számvevıszék aggodalmát a nehézségek miatt, amelyeket az okoz, hogy egy egyszerő éves jelentés keretében végleges és megváltoztathatatlan képet adjanak a többéves, dinamikus menetrendhez igazodó kohéziós politika költségvetésétıl függı, folyamatosan változó és fejlıdı valóságról, amelyben csak egy jóval késıbbi stádiumban lehet ellenırizni a következményes hibák és szabálytalanságok végleges százalékát, valamint a visszatérítendı tényleges összegeket (a Bizottság most zárta le az 1994–1999-es költségvetést); ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy az érvényes cselekvési terven felül a Számvevıszékkel együttmőködve nyújtson be javaslatot a többéves költségvetési keret és az éves ellenırzési rendszer közötti fáziskülönbség megoldására; egy ilyen javaslat hasznos lehet a nagy európai projektek, úgymint a Galileo, hatékonyabb ellenırzésének biztosítása szempontjából is;
254 /PE 440.543
HU
122.
megállapítja, hogy a Bizottság megosztott irányítású strukturális intézkedésekre vonatkozó felügyeleti szerepének megerısítésére irányuló, 2008-ban bemutatott cselekvési terv 2008-ban nem valósult meg teljes mértékben, és nem is oldotta volna meg a fı problémát, nevezetesen azt, hogy a szabályok túl bonyolultak, a végrehajtási követelmények pedig tagállamonként, sıt, egyes esetekben régiónként különbözıek; felkéri a Bizottságot, hogy kellı idıben intézkedjen a tagállamok állami hatóságainak szóló útmutatók lefordításáról; hangsúlyozza továbbá, hogy a cselekvési terv hatását még nem lehet felmérni, mivel a korábbi években elkövetett hibák még mindig hatással vannak a Bizottság által megtérített kiadásokra, ahogyan arra a Számvevıszék helyesen rámutatott éves jelentésében (6.34. pont);
123.
úgy véli, hogy a 2008-as cselekvési tervvel az irányítási és ellenırzési rendszerekbe bevezetett, érezhetı javulás ellenére, amely erısítette a Bizottság felügyeleti szerepét a strukturális intézkedések során, nem kielégítı, hogy – amint a Bizottság megjegyezte – a rendszereknek csak 31%-a mőködik jól, és hogy több mint 60%-uk szorul javításra; ezért felszólítja az illetékes tagállamokat, a regionális hatóságokat és az irányítási hatóságokat, hogy erıteljesen mőködjenek együtt a Bizottsággal abban az erıfeszítésben, hogy e statisztikák tendenciáit megfordítsák;
124.
tudomásul veszi az 5%-os elızetes hibaarányt kimutató ellenırzés eredményét, amely a 2007–2013-as programozási idıszakra bevezetett egyszerősítés pozitív következményeit tükrözi;
125.
megjegyzi, hogy a Bizottság cselekvési terve lehetıvé tette számára, hogy a Számvevıszék által ajánlott valamennyi módon intézkedést hozzon; üdvözli a Bizottság azon intézkedéseit, amelyek a programokért felelıs hatóságoknak képzést és eligazítást nyújtanak annak érdekében, hogy javuljon a kohéziós politikai kiadások kapcsán alkalmazott közös irányítási rendszer; ösztönzi a Bizottságot, hogy növelje tovább erıfeszítéseit a tagállamok részére történı iránymutatás nyújtásával, valamint ösztönözze ıket a visszafizettetési eljárások és jelentéstétel megerısítésére;
126.
tudomásul veszi a Számvevıszék észrevételét, miszerint a hibák által érintett projektek aránya reprezentatív statisztikai mintavételben 43% volt, és hogy ezek esetében gyakran túlzott volt a költségtérítés mértéke; úgy véli azonban, hogy ezt az észrevételt árnyalni kell a Bizottság azon megállapításával, miszerint a hat érintett programból öt esetében már tudott a hiányosságokról és megfelelı kiigazító intézkedéseket hozott; tudomásul veszi a Bizottság második megállapítását, amelyet a Számvevıszék észrevétele is alátámaszt éves jelentésének 6.20. pontjában, miszerint a hibák 58%-a megfelelési hiba, és nem lett volna hatása a kiadások visszatérítésére;
127.
megjegyzi, hogy a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése az egyik leggyakoribb oka a fennálló szabálytalanságoknak; felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa meg, honnan ered a szabályok be nem tartása; üdvözli ezzel kapcsolatban a Számvevıszék megállapításait és a Bizottság által a strukturális alapok irányításának egyszerősítése érdekében tett kezdeményezéseket, és véleménye szerint ezek a kezdeményezések hozzájárulnak majd a hibák elıfordulásának csökkentéséhez;
128.
arra ösztönzi a Bizottságot, hogy legkésıbb 2011-ig nyújtsa be a kohéziós politika területén elfogadható hibakockázatokra vonatkozó javaslatát, hiszen ezen a területen fordulnak elı a legnagyobb valószínőséggel hibák; PE 440.543\ 255
HU
129.
felhívja a Bizottságot, hogy sürgısen készítsen elızetes elemzést a Regionális Politikai Fıigazgatóságon és a Foglalkoztatási Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóságon az ellenırzési tevékenységekre fordított források és az ellenırzések eredménye közötti költség-haszon arányról;
130.
megjegyzi, hogy a megerısített ellenırzési és jogi keret, valamint a bizottsági cselekvési terv 2007–2013-as programozási idıszakban tapasztalt hibaarányra gyakorolt elsı hatásai várhatóan 2010 végétıl lesznek láthatóak;
131.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2000–2006-os programozási idıszak vége felé közeledve a nemzeti hatóságok – akikre nagy nyomás nehezedik, hogy valamennyi rendelkezésre álló forrást igénybe vegyenek – esetleg növekvı számú be nem tervezett projektet terjesztettek elı támogatásra; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azt, hogy ez a helyzet a jelenlegi programozási idıszakban ne ismétlıdjön meg, és felszólítja a Bizottságot, hogy szükség esetén alkalmazzon szigorú korrekciós és visszatartó intézkedéseket (kifizetések felfüggesztése és pénzügyi korrekciók) a tagállamokkal szemben;
132.
sajnálatának ad hangot ezzel összefüggésben amiatt, hogy a 2007–2013-as programozási idıszakra vonatkozó programok lassan indulnak el, mivel a tagállamok késın nyújtották be a megfelelıségértékelési jelentéseket és az ellenırzési stratégiákat; egyetért a Számvevıszékkel és aggódik amiatt, hogy ez a késedelem növeli annak a valószínőségét, hogy az ellenırzési rendszerek nem akadályozzák meg vagy nem tárják fel a hibákat a kezdeti szakaszban; ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy a legnagyobb szigorral lássa el felügyeleti szerepét;
133.
kéri a Bizottságot, hogy határozza meg és terjessze a tagállamok között a bevált gyakorlatokat annak érdekében, hogy lehetıvé tegye a pénzeszközök nagyobb mértékő felhasználását és a jobb pénzforgalmat a kedvezményezetteknél a strukturális alapok végrehajtási rendeleteinek nemzeti szinten történı módosításával és egyszerősítésével;
134.
tudomásul veszi a Számvevıszék észrevételét, miszerint a 2007–2013-as programozási idıszak tekintetében az ellenırzési mechanizmusokkal kapcsolatos rendelkezések még markánsabbak lettek, a Bizottság és a tagállamok feladatait pedig egyértelmően meghatározták; ebben az összefüggésben nagyra értékeli azt a hozzáadott értéket, amelyet az egyes programokra létrehozott ellenırzési hatóságok testesítenek meg, és osztja a Bizottság azon várakozását, miszerint az ellenırzési hatóság által benyújtott éves ellenırzési jelentésnek és véleménynek növelnie kell a nemzeti ellenırzési rendszerek által nyújtott biztosítékot;
135.
kéri a Bizottságot, hogy következı összefoglaló jelentésében, valamint a fıigazgatóságainak éves tevékenységi jelentéseiben szolgáltasson számára egyértelmő információkat arról, hogy mely tagállamok ellenırzési rendszere a legkevésbé hatékony, és valamennyi alap tekintetében készítse el a tagállamok éves osztályozását; kéri továbbá a Számvevıszéket, hogy ellenırzései alapján szintén állítson fel egy ilyen listát;
136.
felhívja a figyelmet a Számvevıszék észrevételére, miszerint 2007-hez hasonlóan úgy találja, hogy a fenntartások köre és mélysége az éves tevékenységi jelentésekben nem tükrözi a szabálytalanságokból és az ellenırzési rendszerek hatékonyságának hiányából eredı problémák súlyosságát; ezért úgy gondolja, hogy a
256 /PE 440.543
HU
fıigazgatóságoknak körültekintıbben kellene eljárniuk és a fenntartások körét következésképpen ki kell szélesíteni; 137.
felhívja a figyelmet a kohéziós politikai kiadások különleges jellegére, ami a többéves irányítási rendszerbıl ered, és hangsúlyozza, hogy a pénzügyi korrekciókat az elkövetkezendı években és a programozási idıszak lezárásakor hajtják végre, ami összességében lehetıvé teszi, hogy a Bizottság nagy számú szabálytalanságot tárjon fel és javítson ki;
138.
üdvözli, hogy a Bizottság negyedévente jelentést készít a pénzügyi korrekciókról, és hogy 2008-ban és 2009-ben a Bizottság több pénzügyi korrekciót hajtott végre; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a pénzügyi korrekciók rendszere csekély visszatartó erıvel bír a tagállamok számára, mivel a Bizottság vagy a Számvevıszék által nem támogathatónak minısített kiadásokat a tagállamok támogatható kiadásokkal helyettesíthetik; véleménye szerint a Bizottságnak biztosítania kellene, hogy a jövıben kizárólag a maguk a tagállamok által megállapított szabálytalanságokat lehessen egyéb kiadásokkal helyettesíteni anélkül, hogy az érintett tagállam finanszírozási veszteséget szenvedne el;
139.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállam nem megfelelı minıségő jelentést készít a Bizottság számára a visszafizettetésekrıl és a pénzügyi kiigazításokról, ami csökkenti a Bizottság Parlamentnek írt negyedéves jelentéseinek hasznosságát és teljességét; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok teljesítik kötelezettségeiket, szigorúan ellenırizve a jelentésekben szereplı adatok megbízhatóságát és teljességét, és várja az igazoló szerveknek írt új iránymutatást, a jelentéstételi eljárások javítására vonatkozó bizottsági ajánlásokkal együtt; kéri, hogy a Bizottság a soron következı összefoglaló jelentésében nevezze meg azon tagállamokat, amelyek nem tesznek eleget teljes mértékben a jelentéstételi követelményeknek;
140.
megállapítja, hogy nagy eltérések vannak a tagállamok által az OLAF-nak 2008-ban jelzett szabálytalanságok számában (Olaszország 802, Spanyolország 488, Egyesült Királyság 483, Portugália 403, Németország 372, Lengyelország 329, Hollandia 262, Svédország 146, Franciaország 98, Görögország 96, Cseh Köztársaság 80, Szlovák Köztársaság 62, Magyarország 39, Ausztria 37, Belgium 35, Észtország 28, Finnország 28, Litvánia 26, Lettország 22, Szlovénia 13, Ciprus 4, Bulgária 4, Írország 2, Málta 1, Románia 0), és aggódik amiatt, hogy ez a jelentéstételi rendszer koherenciájának csökkenéséhez vezethet;
141.
megjegyzi, hogy nem érkezett csalással kapcsolatos bejelentés a Bizottsághoz a vizsgált projektek tekintetében, és hangsúlyozza, hogy a Számvevıszék jelentésében szereplı hibaszint nem feltétlenül utal csalásra;
142.
kéri, hogy a Bizottság folyamatosan kísérje figyelemmel a bejelentett számok hihetıségét, és a saját vizsgálatai alapján ellenırizze a jelentéstételi rendszerek hatékonyságát azokban az esetekben, ahol a bejelentett szabálytalanságok száma túl alacsonynak tőnik;
143.
felhívja a Bizottságot, hogy adjon részletes tájékoztatást a végrehajtási adatokról és a pusztító erdıtüzek után a görög hatóságok által az Európai Unió Szolidaritási Alapjából teljesített kifizetések elosztási rendszereirıl; felhívja a Bizottságot, hogy PE 440.543\ 257
HU
adjon tájékoztatást az elvégzett utólagos ellenırzésekrıl és azok eredményérıl; 144.
üdvözli, hogy a Számvevıszék úgy döntött, hogy a 2010-es éves munkaprogramba belefoglalja az ESZA-ra és az ERFA-ra vonatkozóan az idegenforgalom, a nık szakképzése, valamint az ivóvízellátás – a helyi közösségek fejlıdése szempontjából különösen fontos – területén végzett ellenırzéseket;
145.
kéri a Számvevıszéket, hogy vizsgálja meg, miként végzik az irányító hatóságok a strukturális és kohéziós alapok tekintetében a külsı értékeléseket, illetve fordítson kiemelt figyelmet az értékelés függetlenségére azokban az esetekben, amikor azért az értékelés kedvezményezettje fizet;
146.
kéri a Számvevıszéket, hogy vizsgálja meg az emberi erıforrások tekintetében a tagállamok ellenırzési hatóságainak ellenırzési kapacitását, illetve az irányításellenırzési rendszer megfelelıségértékelésekor tanúsított függetlenségüket;
Foglalkoztatás és szociális kérdések 147.
üdvözli, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA) elıirányzatai a kötelezettségvállalásoknál 10,6 milliárd euróval 100%-ban, míg a kifizetéseknél 8,8 milliárd euróval 97,1%-ban lekötésre kerültek; elismeri a Bizottságnak a pénzügyi irányítás javítására tett erıfeszítéseit;
148.
tudomása van arról, hogy az ESZA-nál alacsonyabb a hibaarány, mint a strukturális alapokra vonatkozóan összességében jelentett 11%; ösztönzi a Bizottságot az ESZA hibaarányára vonatkozó saját adatainak közzétételére, valamint arra, hogy vizsgálja meg annak lehetıségét, hogy az ESZA nagyobb önállóságot kapjon a következı finanszírozási idıszakban;
149.
emlékeztet arra, hogy a pénzeszközöket kezelı Foglalkoztatási Fıigazgatóság feladata a csalás és korrupció megelızésére szolgáló megfelelı intézkedések meghozatala; üdvözli az OLAF-fal való szoros együttmőködést; kéri annak biztosítását, hogy az ESZA csalási ügyeit a nemzeti igazságügyi hatóságok is nyomon kövessék és kivizsgálják;
150.
megállapítja, hogy a hibák szintje nem szükségszerően utal csalásra, ezért a jövıben egyértelmő megkülönböztetést kér a csalási és hibaarányok között;
151.
üdvözli a Bizottság azon törekvését, hogy valamennyi tagállamtól átfogó beszámolót kapjon az ellenırzı szervek éves ellenırzési jelentései és összefoglaló éves jelentések révén; a beszámolókészítési kötelezettség vizsgálatát kéri, hogy ne kerüljön sor az információk kétszeri bekérésére; a nemzeti közigazgatási és ellenırzı szervek hiányzó vagy hiányos jelentéseit, valamint a pénzügyi szabályzatokra vonatkozó minimumkövetelmények figyelmen kívül hagyását elfogadhatatlannak és büntetendınek tartja; ezért kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki javaslatokat a meglévı jelentési kötelezettség javítására és kibıvítésére, valamint szankcionáló intézkedésekre;
152.
megállapítja, hogy a pénzeszközök odaítélésének folyamatában érdekellentétek lehetnek az eszközök kezelıi és azok kedvezményezettjei között; kéri a Bizottságot, hogy a pénzeszközök odaítélésének folyamatában fennálló érdekellentétek elkerülésére
258 /PE 440.543
HU
szolgáló szabályokat hajtsa végre, megfelelı forrásokkal ellátva nemzeti közigazgatásokat; 153.
hangsúlyozza az ESZA célcsoportjainak és projektgazdáinak sajátos igényeit; kezdeményezi a közhasznú szervezetekben végzett önkéntes tevékenységek és tárgyi eszközeik bevonását a projektek társfinanszírozásába; kéri a projektgazdákat az ESZA jelenlegi igazgatási költségeinek felmérésére, tagállamok és projektek szerinti lebontásban;
154.
emlékeztet a strukturális alapokra vonatkozó rendeletek legutóbbi módosításaira (1341/2008/EK rendelet1, 284/2009/EK rendelet2, 396/2009/EK rendelet3, 397/2009/EK rendelet4 és 846/2009/EK rendelet5), amelyek célja az igazgatási eljárások egyszerősítése; jelentést kér e módosítások hatásairól;
155.
megjegyzi, hogy ezek az egyszerősítési eljárások lényeges szerepet játszanak az igazgatási terhek csökkentésében nemzeti, regionális és helyi szinten egyaránt; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy feltétlenül biztosítani kell, hogy ezek az eljárások ne vezessenek nagyobb hibaarányhoz a jövıben;
Belsı politikák Kutatás, energiaügy és közlekedés 156.
üdvözli a hibák számának kismértékő csökkenését az elızı évekhez képest ennél a szakpolitika-csoportnál, valamint a késedelmes kifizetésekkel kapcsolatos elırehaladást, minthogy a Számvevıszék megállapította, hogy 2008-ban a Bizottság jelentısen javította teljesítményét annak érdekében, hogy idıben történjenek a kifizetések a kedvezményezettek javára;
157.
sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tıle telhetıt a közvetlen pénzügyi irányítása alá tartozó e területen 2008-ban kialakult pozitív trend fenntartása
1
2
3
4
5
A Tanács 1341/2008/EK rendelete (2008. december 18.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról szóló 1083/2006/EK rendelet egyes jövedelemtermelı projektek tekintetében történı módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 12. o.). A Tanács 284/2009/EK rendelete (2009. április 7.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK rendeletnek a pénzügyi irányítással kapcsolatos egyes rendelkezések tekintetében történı módosításáról (HL L 94., 2009.4.8., 10. o.). Az Európai Parlament és a Tanács 396/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az Európai Szociális Alapra vonatkozó 1081/2006/EK rendeletnek az ESZA-ból támogatható költségtípusok körének kiterjesztése céljából történı módosításáról (HL L 126., 2009.5.21., 1. o.). Az Európai Parlament és Tanács 397/2009/EK rendelete (2009. május 6.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK rendeletnek az energiahatékonyságba és a megújuló energiaforrásokba való lakásberuházások támogathatósága tekintetében történı módosításáról (HL L 126., 2009.5.21., 3. o.). A Bizottság 846/2009/EK rendelete (2009. szeptember 1.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló 1828/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 250., 2009.9.23., 1. o.). PE 440.543\ 259
HU
érdekében; 158.
aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a kutatás, energia és közlekedés területén általánosságban véve a Számvevıszék jelentése ismételten lényeges hibaszintet talált a kedvezményezetteknek folyósított kifizetésekben, valamint a Bizottság felügyeleti és ellenırzési rendszereiben, amelyek nem enyhítik kellıen a ténylegesnél magasabb költségek visszatérítésének eredendı kockázatát;
159.
különösen aggódik a négy kutatással foglalkozó szolgálat által a hatodik keretprogram költségigényléseit befolyásoló fennmaradó hibák miatt tett függı fenntartás miatt;
160.
megállapítja továbbá, hogy szisztematikus eltérések észlelhetık az uniós támogatások kedvezményezettjeinek kezelése terén a különbözı ágazatok, programok és irányítási módok között;
161.
aggódik amiatt, hogy az EU-ról kialakult kép sérülhet annak következtében, ha az érintettek ráébrednek, hogy a mezıgazdaság területén szigorúbb ellenırzési rendszerek vannak érvényben, mint a kutatások terén;
162.
megállapítja, hogy korábban nem alkalmaztak bizonyos jogi rendelkezéseket a kutatástámogatással kapcsolatban (például a szankciók tekintetében), és felszólítja a Bizottságot, hogy vessen véget a jelenlegi helyzetnek, és biztosítsa a meglévı jogi rendelkezések teljes és következetes alkalmazását;
163.
emlékeztet ugyanakkor a fent említett, 2009. április 23-i állásfoglalásában (többek között a (117) bekezdésben) megfogalmazott kéréseire, különösen a visszaható jellegő változtatásoktól való tartózkodásra vonatkozó kérésére és a kedvezményezettek jogos várakozásainak beteljesítésére, valamint az átlagos személyi költségekkel kapcsolatban alkalmazott módszertanra vonatkozó igazolások elfogadásának felgyorsítására, ahol nem történt látható elırehaladás; felszólítja a Bizottságot, hogy a jó jogalkotás érdekében a jövıben realista javaslatokat terjesszen elı a célkitőzések és az eljárások tekintetében egyaránt;
164.
ebben a tekintetben mély aggodalommal jegyzi meg, hogy az átlagos személyi költségekkel kapcsolatban alkalmazott módszertanra vonatkozóan csak egyetlen igazolást hagytak jóvá;
165.
sajnálja, hogy nem állnak rendelkezésre egyértelmő információk a Galileo eszközeit illetıen; kéri a Bizottságot, hogy szerezze meg a leltárkészítéshez szükséges információkat, ellenırizze a kimutatási kritériumokat, és vizsgálja felül a Galileo Európai Őrügynökség által birtokolt eszközeinek értékelését; kéri, hogy a Bizottság 2010 vége elıtt küldje el a Parlamentnek ezen információkat;
166.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi keretprogramra vonatkozó szabályozás nem elégíti ki egy modern kutatási környezet igényeit, és úgy gondolja, hogy az új keretprogramot még modernebbé és egyszerőbbé kell tenni;
167.
úgy véli, hogy az elszámolt költségekre vonatkozó számítási szabályokat mindenképpen egyszerősíteni kell a helyzet javítása érdekében, és arra szólítja fel a Bizottságot, hogy folytassa erıfeszítéseit a programok kedvezményezettjei számára kötelezı érvényő szabályok egyszerősítése érdekében; kéri, hogy egyértelmően
260 /PE 440.543
HU
határozzák meg az annak értékelésére vonatkozó szükséges kritériumokat, hogy a kedvezményezettek költségelszámolási módszerei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek; 168.
hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell az ellenırzések szigorú végrehajtásáról, különösen a könyvvizsgálói záradékok megbízhatóságának javítása és az utólagos ellenırzési stratégia eredményes végrehajtása révén, és a Számvevıszék ajánlásának megfelelıen szükség esetén szankciókat, valamint idıben történı visszafizettetéseket, illetve kiigazításokat kell alkalmaznia azokban az esetekben, amikor az igényelt költségek indokolatlan megtérítésére került sor;
169.
emellett kéri a Bizottságot, hogy gondolkozzon el a tevékenységek kutatási fıigazgatóságok közötti megosztásán, ami a Számvevıszék véleménye szerint az integrált vezetıi információs rendszer alkalmazásának hiányával együtt megnehezíti a koordinációt, különös tekintettel az ellenırzés eredményeinek nyomon követésére;
Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság 170.
kielégítınek tartja a környezetvédelemre, közegészségügyre és élelmiszer-biztonságra vonatkozó költségvetési tételek végrehajtásának általános mértékét;
171.
hangsúlyozza, hogy a költségvetés végrehajtásának mértéke a környezetvédelem esetében összességében 95,15%-os, a kötelezettségvállalási elıirányzatok végrehajtásának mértéke a közegészségügy esetében 99,75%-os, az élelmiszerbiztonsággal és állategészségüggyel kapcsolatos fejezet végrehajtásának szintje pedig 98%-os volt, ami megfelelı eredménynek minısül;
172.
megjegyzi, hogy a 2008-as költségvetésnek megfelelıen hat kísérleti projektet és elıkészítı intézkedést hajtottak végre;
173.
üdvözli, hogy a LIFE+ mőködési költségvetésének végrehajtása 99,26%-os volt; megjegyzi, hogy 196 projekt került kiválasztásra; megállapítja, hogy a jóváhagyott támogatások 52%-át „természet és biológiai sokféleség” témájú projektekre fordították; úgy véli azonban, hogy a bizottsági irányítás tekintetében a társfinanszírozott projektek fenntarthatóságának biztosítása érdekében további elırelépésre van szükség;
174.
ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy elırelépést lehetne elérni annak biztosításával, hogy a támogató intézkedések az ajánlattételi felhívások kihirdetése elıtt életbe lépnek, továbbá a LIFE projektek keretében szerzett tudás terjesztésének javításával, valamint a projektek lezárását követı rendszeres nyomon követés megerısítésével;
175.
felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson további segítséget és megfelelı képzést a pályázók számára, és dolgozzon ki felhasználóbarát útmutatókat; hangsúlyozza, hogy azonnal figyelmet kell fordítani a program azon elemeire, amelyek végrehajtási szintje alacsony lett, és meg kell tenni a megfelelı intézkedéseket;
176.
kiemeli annak jelentıségét, hogy az aránytalanul magas költségigénylések és a hosszadalmas eljárásokat eredményezı, hiányos pénzügyi jelentések elkerülése érdekében további, célirányos képzést kell biztosítani a közegészségügyi programhoz tartozó projektek végrehajtásán dolgozó pályázók számára; úgy véli továbbá, hogy PE 440.543\ 261
HU
világos és felhasználóbarát ajánlattételi felhívásokat kell kidolgozni, annak érdekében, hogy ne nyújtsanak be olyan pályázatokat, amelyek méretük és a magas járulékos költségek miatt egyértelmően nem támogathatóak, vagy minıségi szempontból nem megfelelıek; 177.
elégedetten veszi tudomásul a Közösségi Dohányalap sikeres megvalósítását, és meg van gyızıdve az eszköz jelentıségérıl;
178.
emlékezteti a Bizottságot az Egészség- és Fogyasztóügyi Végrehajtó Ügynökséggel (EAHC) szembeni kötelezettségére; megjegyzi, hogy az EAHC az Európai Unió költségvetésébıl összesen 119 millió euró értékben 256 megosztott költségő projektet bonyolított le, valamint szakértıi találkozókat és tájékoztató napokat szervezett; megfelelınek értékeli az EAHC 2008-as teljesítményét;
Belsı piac és fogyasztóvédelem 179.
sajnálja, hogy a Bizottság fıigazgatóságainak és szolgálatainak éves tevékenységi jelentései csak egy nyelven érhetıek el online; sürgeti a Bizottságot, hogy a következı évre vonatkozó jelentések esetében javítson ezen a helyzeten;
180.
hangsúlyozza, hogy a költségvetés végrehajtása tekintetében elkövetett hibák számos esetben abból adódnak, hogy a kiadásokra vonatkozó szabályok és eljárások túl bonyolultak; ösztönzi ezért a Bizottságot, hogy tegyen további erıfeszítéseket a jogi keret egyszerősítésére, különösen egyes ellenırzési rendszerek továbbra is fennálló problémáinak megoldása érdekében;
181.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok továbbra is rendkívül kevés fizikai ellenırzést végeznek az import áruk esetében, annak ellenére, hogy a Számvevıszék ezt gyakran ajánlotta, és hogy a vámok a 2008. évi költségvetés összes bevételének jelentıs részét képezik; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy kérje a tagállamoktól, hogy találják meg a megfelelı egyensúlyt az importált árukra vonatkozó fizikai ellenırzések és a gazdasági szereplık utólagos ellenırzései között;
182.
üdvözli a belsı piac megvalósítására és fejlesztésére vonatkozó (12 02 01.) költségvetési sorra képzett kifizetési elıirányzatok végrehajtási szintjének 92%-osra növelése tekintetében elért elırehaladást; megjegyzi, hogy a SOLVIT programra vonatkozó (12 02 02.) költségvetési sor végrehajtási szintje 48%-os, ami azzal magyarázható, hogy a kifizetési elıirányzatokat a költségvetési sor létrehozásának csupán az elsı évében használták fel; ezért nagyra értékeli, hogy a kötelezettségvállalási elıirányzatok végrehajtási szintje elérte a 97 %-ot;
183.
elismeri, hogy a vámpolitikára képzett kifizetési elıirányzatok 97%-os végrehajtási szintje (14 04 01. és 14 04 02. költségvetési sorok) az elızı évhez képest jelentıs elırelépést jelent, ami a számítási módszer javulásának köszönhetı, és ösztönzi a Bizottságot, hogy ezen az úton haladjon tovább;
184.
elismeri a fogyasztóvédelemre vonatkozó (17 02 01. és 17 02 02.) költségvetési sorokra képzett kifizetési elıirányzatok végrehajtási szintjének 97%-osra növelése érdekében tett erıfeszítéseket;
Közlekedés és idegenforgalom 262 /PE 440.543
HU
185.
megjegyzi, hogy a 2008. évi költségvetésben, annak véglegesen elfogadott, majd az év során módosított változatában, kifejezetten a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tevékenységi köre tekintetében összesen 2 516 000 000 euró szerepelt kötelezettségvállalási elıirányzatként és 1 703 000 000 euró állt rendelkezésre kifizetési elıirányzatként; rámutat továbbá arra, hogy ezen összegekbıl: –
969 425 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 892 308 000 euró kifizetési elıirányzatként a Transzeurópai Hálózatokra (TENT),
–
13 600 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 10 000 000 euró kifizetési elıirányzatként a közlekedésbiztonságra,
–
39 080 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 37 958 000 euró kifizetési elıirányzatként a Marco Polo programra,
–
96 160 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 98 000 000 euró kifizetési elıirányzatként a közlekedési ügynökségekre és a Galileo Felügyeleti Hatóságra,
–
468 472 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 345 402 000 euró kifizetési elıirányzatként a közlekedésre, beleértve a hetedik kutatási és fejlesztési keretprogramban prioritásként kezelt fenntartható városi mobilitást,
–
5 350 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként a közlekedésbiztonságra, beleértve az EU északkeleti külsı határátkelıinél a határforgalom elısegítésére irányuló kiemelt intézkedést,
–
2 500 000 euró állt rendelkezésre kötelezettségvállalási elıirányzatként és 1 500 000 euró kifizetési elıirányzatként a turizmusra;
186.
tudomásul veszi, hogy a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásának vizsgálatakor a Számvevıszék úgy döntött, hogy a közlekedési politika helyett a kutatás- és az energiapolitikára összpontosít;
187.
üdvözli mind a kötelezettségvállalási, mind a kifizetési elıirányzatok magas, közel 100%-os felhasználási arányát a TEN-T projektek terén, és felkéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a nemzeti költségvetésekbıl az ezen uniós kötelezettségvállaláshoz mérhetı, megfelelı források álljanak rendelkezésre; emlékeztet arra, hogy a Parlament az uniós finanszírozási szint növelése mellett foglalt állást; megjegyzi, hogy az elsıbbséget élvezı TEN-T projektek 2010-es felülvizsgálata jó alkalmat teremt annak értékelésére, hogy a kiadások elegendıek és hatékonyak voltak-e;
188.
aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a közlekedésbiztonság tekintetében rendelkezésre álló kifizetési elıirányzatok felhasználási aránya a két utolsó egymást követı évben alacsony volt (79 %); megjegyzi, hogy a Marco Polo II. program számára biztosított kifizetési elıirányzatok felhasználási szintje különösen alacsony volt (40%), és hogy a közlekedési rendszerek optimalizálására elkülönített kifizetési elıirányzatoknak mindössze 67%-a került felhasználásra; emlékeztet arra, hogy a PE 440.543\ 263
HU
2008-as költségvetésben mindkét esetben a Bizottság által az elızetes költségvetési tervezetben (EKT) javasolt összeg szerepel; 189.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az utasok jogaihoz kapcsolódó kifizetési elıirányzatok felhasználási szintje rendkívül alacsony (27%); tudomásul veszi, hogy a végrehajtott kifizetések csupán a Bizottság által az elızetes költségvetési tervezetben javasolt összeg 55%-át teszik ki; hangsúlyozza, hogy a szabályok hatékony végrehajtása szempontjából nagyon fontos többek között az utasok saját jogaikkal kapcsolatos tájékoztatásába történı beruházás;
190.
hangsúlyozza, hogy a GALILEO program kifizetési elıirányzatainak felhasználási szintje nem megfelelı (50%), hiszen a program jelentıs szerepet tölt be a fenntartható logisztikai és közlekedési ágazat szempontjából;
191.
felszólítja a Bizottságot, hogy szolgáljon részletes magyarázattal ezen elıirányzatok alacsony felhasználási szintjének okára vonatkozóan, és mutassa be, milyen intézkedéseket tervez annak biztosítására, hogy ez a probléma ne forduljon elı újra;
192.
tudomásul veszi, hogy a tranzakciók vizsgálata esetén a hibaszázalék mintavételenként 2–5% között valószínősíthetı; kéri a Bizottságot, hogy tegyen további erıfeszítéseket a hibaszázalék 2% alá csökkentésére;
193.
elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Számvevıszék véleménye szerint a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok Végrehajtó Hivatalának éves beszámolója minden lényeges szempontból jogszerő és szabályszerő; aggodalmának ad hangot a munkaerı-felvétel terén tapasztalt késedelem miatt, és támogatja a hivatal arra irányuló célkitőzését, hogy betöltse a jelenleg üres álláshelyeket;
194.
sajnálja, hogy nem állnak rendelkezésre adatok a turizmus területén végrehajtott fellépésekrıl, és üdvözli a Lisszaboni Szerzıdés által biztosított új jogi és gazdasági keretet, amely lehetıvé teszi, hogy az ágazatban a többéves költségvetési keret biztosította támogatással uniós szintő fellépéseket dolgozzanak ki (szociális és kulturális turizmus, kiemelt úti célok stb.);
195.
ismételten kéri a Bizottságot, hogy minden évben továbbítson a Parlamentnek és a Tanácsnak egy részletesebb leírást valamennyi költségvetési sor kiadásairól, összevetve azt az egyes sorokkal kapcsolatos megjegyzésekkel;
Kultúra és oktatás 196.
üdvözli a Bizottságnak az átláthatóság és a fogyasztóbarát jelleg fokozására irányuló erıfeszítéseit, és támogatja az ez irányba tett további lépéseket; kéri, hogy a többéves programok soron következı félidıs felülvizsgálatakor végezzék el a végrehajtási és irányítási struktúrák mélyreható értékelését; javasolja, hogy a nemzeti ügynökségek tekintetében az értékelés tartalmazzon az ügyfél-elégedettség felmérésére szolgáló elemeket; ebben az összefüggésben emlékeztet arra, hogy a többéves programok pénzeszközeinek majdnem 70%-a nemzeti ügynökségeken keresztül kerül felhasználásra;
197.
támogatja a nemzeti ügynökségek munkájának felügyelete tekintetében a nemzeti hatóságoknak nyújtott bizottsági iránymutatást, melynek célja a programok tagállami
264 /PE 440.543
HU
irányításának további elısegítése; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is aktívan kövesse nyomon a nemzeti ügynökségek programirányítását, annak érdekében, hogy elkerülhetı legyen a többéves programok egyes részei végrehajtásának megszakítása; támogatja a Bizottság szigorú eljárását, miszerint irányítási hibák felfedezése esetén felfüggeszti a nemzeti ügynökségeknek nyújtott kifizetéseket; felszólít valamennyi érintettet annak elkerülésére, hogy az ilyen hibák negatív következményekkel járjanak a kedvezményezettekre nézve; kéri a Bizottságot, hogy az átláthatóság és a költségek ellenırzése érdekében válassza el a nemzeti ügynökségek szervezeti és személyzeti költségeit a támogatások formájában kiutalandó forrásoktól; 198.
felhívja a figyelmet a kiutalt költségvetésekhez képest aránytalanul szigorú ellenırzı intézkedések veszélyeire; úgy véli, hogy a vonatkozó ellenırzési követelmények semmi esetre sem gyakorolhatnak olyan irányú nyomást, amely miatt nagyságrendi növeléseket kellene végrehajtani, ami a részvétel költségvonzatait is megemelné;
199.
a költségvetési rendelet felülvizsgálata fényében kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan új szabályozást, amely szerint a kedvezményezetteknek lehetıségük nyílhat több eszköz beszerzésére anélkül, hogy tartaniuk kellene attól, hogy emiatt csökken az uniós társfinanszírozás keretében általuk igénybe vehetı támogatások összege;
200.
kéri a Bizottságot, hogy a nemzeti ügynökségekkel együtt találjon ésszerő és rugalmas megoldást a fel nem használt, decentralizált költségvetéseket terhelı kamatok problémájára, amelyek után a tagállamokban forrásadót kell fizetni, de amelyek teljes összegét a nemzeti ügynökségeknek vissza kell fizetniük;
201.
megjegyzi, hogy jelentısen csökkent a kifizetésekkel kapcsolatos hibák száma; úgy véli azonban, hogy további javulásra van szükség az idıközi és végsı kifizetések terén; kéri a Bizottságot, hogy monitoring célú helyszíni ellenırzések és közvetlen ellenırzések révén szigorúbban felügyelje az éves utólagos nyilatkozati eljárást az egész életen át tartó tanulás programja vonatkozásában;
202.
kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a Cselekvı ifjúság programot akadályozó bürokratikus akadályokat; kéri, hogy különösen a program 1.1-es és 1.3-as fellépései keretében végrehajtott intézkedéseket alacsony küszöbő szolgáltatásként tegyék hozzáférhetıvé; hangsúlyozza, hogy a kiválasztási kritériumoknak átláthatónak és a jelentkezık számára érthetınek kell lenniük; kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy új módszer bevezetését a Cselekvı ifjúság program keretében nyújtott támogatások elosztására, hogy a támogatásokhoz olyan kis költségvetéső és ifjúsági projektek is hozzáférhessenek, amelyek a jelenlegi helyzetben nem képesek a saját költségvetésük elıteremtésére;
Állampolgári jogok, igazságügy és belügyek 203.
viszonylagos csökkenést tapasztal a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség céljaira biztosított költségvetésben szereplı kötelezettségvállalások 2008-as végrehajtási szintjében 2007-hez képest (2008-ban 87,51%, míg 2007-ben 90,29%); tudomásul veszi, hogy 75 000 000 euró került átcsoportosításra 2009-ben, de megjegyzi, hogy a bizottsági szolgálatoktól kapott információk szerint ez az összeg 2009. március 31. elıtt került lekötésre; rámutat arra, hogy a kifizetések végrehajtási szintje nıtt 2007-hez képest (2008-ban 80,88 %, míg 2007-ben 60,41%); felhívja a Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság PE 440.543\ 265
HU
Fıigazgatóságát, hogy 2009-ben próbálja meg a kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtásának szintjét maximalizálni; 204.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Külsı Határok Alap keretében a Bizottság 2008 utolsó hónapjaiig nem tudta teljesíteni a tagállamok felé az elsı elıfinanszírozási kifizetéseket, mivel a végrehajtási szabályokat csak 2008. március 5-én fogadták el, továbbá mivel egyes tagállamok jelentıs késedelemmel, illetve nem megfelelı minıségben nyújtották be az irányítási és ellenırzési rendszerek leírásainak, valamint a programozási dokumentumoknak az elsı változatait;
205.
megjegyzi, hogy a következı években az ügynökségek költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek sokkal inkább az illetékes parlamenti bizottság által az érintett ügynökségek éves teljesítményére adott értékelésen kell alapulnia;
Második generációs Schengeni Információs Rendszer 206.
erısen aggasztja a második generációs Schengeni Információs Rendszer létrehozásának késedelme és e késedelemnek az Unió és a tagállamok költségvetésére gyakorolt hatása; megjegyzi, hogy a SIS II projekt stabilitásával, megbízhatóságával és teljesítményével kapcsolatos úgynevezett „1. mérföldkı teszt”, amelyet 2010. január végén hajtottak végre, nem volt sikeres.
207.
emlékezteti a Bizottságot a Schengeni Információs Rendszerrıl (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történı átállásról szóló, 2008. október 24-i 1104/2008/EK tanácsi rendelet1 és a Schengeni Információs Rendszerrıl (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára (SIS II) történı átállásról szóló, 2008. október 24-i 2008/839/IB tanácsi határozat2 szerinti kötelezettségére, amely szerint hat havonta, és elsı alkalommal 2009 elsı hat hónapjának eltelte után jelentést kell benyújtania a SIS II elırehaladásáról és a SIS I+ról a SIS II-re való átállásról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak; megjegyzi, hogy a 2009 januárja és 2009 júniusa közötti idıszakot lefedı elsı elırehaladási jelentés (COM(2009)0555), amelyet 2009. október 22-én tettek közzé, már elavult, a második elırehaladási jelentés azonban még nem áll rendelkezésre;
208.
megismétli a Tanács és a Parlament által a Bizottsághoz intézett kérést – amelyet a Tanács a SIS II további irányításáról szóló, 2009. június 4–5-i következtetéseiben és a Parlament a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) és a Vízuminformációs Rendszer (VIS) elırehaladásáról szóló 2009. október 22-i állásfoglalásában3 fogalmazott meg –, hogy biztosítson teljes átláthatóságot a második generációs SIS fejlesztésének pénzügyi szempontjait illetıen;
209.
hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a határidık betartásával és átlátható módon kell megfelelnie beszámolási kötelezettségeinek;
210.
felhívja a Számvevıszéket, hogy végezzen alapos ellenırzést és nyújtson be különjelentést, amelyben értékeli a SIS II projekt Bizottság általi irányítását a projekt
1 2 3
HL L 299., 2008.11.8., 1. o. HL L 299., 2008.11.8., 43. o. Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0055.
266 /PE 440.543
HU
elejétıl, a kezdeti tenderfelhívástól kezdıdıen; 211.
fenntartja a jogot arra, hogy a 2011-es éves költségvetésben a SIS II fejlesztésére elkülönített pénzeszközöket tartalékba helyezze a teljes parlamenti felülvizsgálat és a folyamat ellenırzésének biztosítása érdekében,
A nık jogai és a nemek közötti egyenlıség 212.
emlékezteti a Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 8. cikke szerint a nık és férfiak közötti egyenlıség elımozdítása az Európai Unió egyik alapelve, amelyet minden európai uniós tevékenység során tiszteletben kell tartani, ezért az Európai Unió költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési eljárásban is nyomon követhetınek kell lennie;
213.
sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nemek szempontját érvényesítı költségvetéstervezés még mindig nem valósult meg; ezért ismételten kéri a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy a nemek közötti esélyegyenlıség általános érvényesítésének elve megvalósuljon a költségvetés-tervezésben;
214.
üdvözli a Bizottság által készített, a nemek szempontját érvényesítı költségvetéstervezésrıl szóló megvalósíthatósági tanulmányt1, és felszólítja az Európai Unió költségvetési eljárásában részt vevı feleket, hogy a költségvetés elıkészítése, végrehajtása és ellenırzése során vegyék figyelembe azt;
215.
felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további erıfeszítéseket a nemhez kötött adatok bıvítésére, amelyeket szerepeltetni lehet a mentesítési jelentésekben, mivel az eddig rendelkezésre álló igen kevés adat alapján nem lehet a helyzetet megfelelıen áttekinteni;
216.
felkéri a Számvevıszéket, hogy a mentesítési jelentésekben szenteljen külön részt a nemek közötti egyenlıség szempontjainak;
217.
üdvözli, hogy a 2007–2013-as idıszak finanszírozási mechanizmusait egyszerősítették, ám sajnálattal veszi tudomásul, hogy e fejlesztés ellenére 2008-ban a kohéziós politikák keretében (ahová az Európai Szociális Alap és a nemek közötti egyenlıség is tartozik) támogatott projektek költségtérítései közül ismét sokban fordult elı hiba; kéri ezért a Bizottságot, hogy gondoskodjon a finanszírozási mechanizmusok hatékonyságának javításáról;
Külsı fellépések 218.
2007-ben és 2008-ban szerzett tapasztalatai alapján megállapítja, hogy lényeges annak biztosítása, hogy a kiadásokat illetıen az átláthatóság továbbra is javuljon ezen a szakpolitika-területen, különös tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) felállítására;
219.
kéri, hogy a Bizottság a 2008-as mentesítési eljárás lezárása elıtt nyújtson be konkrét,
1
Tanulmány a nemek szempontját érvényesítı költségvetés-tervezés (gender budgeting) elemeinek az uniós költségvetési eljárásba történı felvétele megvalósíthatóságáról és lehetıségeirıl, Európai Bizottság (Költségvetési Fıigazgatóság, egyedi szerzıdés – ABAC 132007, a BUDG 06/PO/01/Lot 002/ABAC-101922 keretszerzıdés részeként, zárójelentés: 2008. május, A). PE 440.543\ 267
HU
részletes és átfogó terveket az EEAS személyzeti, szervezeti és ellenırzési struktúrájára vonatkozóan, különös figyelemmel a személyzet számának növekedésére és elhelyezésére, a várható költségvetési következményekre, valamint a statútum és a költségvetési rendelet változására, és a benyújtott javaslatok alapján azonnal kezdjen tárgyalásokba a költségvetési hatósággal; elutasítja a tág keretmegállapodások alapján folytatott tárgyalásokat; 220.
határozott véleménye, hogy a Parlament mentesítésért felelıs hatóságként meglévı ellenırzési jogának az EEAS létrehozásával nem szabad csökkennie; elvárja, hogy a Bizottság ezt szem elıtt tartsa,1 amikor javaslatot tesz a jelenlegi költségvetési rendelet felülvizsgálatára; hangsúlyozza, hogy ez utóbbinak a szokásos hároméves felülvizsgálat részét kell képeznie; elutasítja a Bizottság által tervezett gyorsított eljárást;
221.
aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevıszék általános értékelése szerint az érintett fıigazgatóságok (DG AIDCO, DG RELEX, DG ELARG, és DG ECHO) felügyeleti és ellenırzési rendszerei továbbra is csak részben eredményesek, valamint hogy a Számvevıszék következtetései szerint e szakpolitika-csoport esetében a kifizetések lényeges hibákat mutatnak; hangsúlyozza, hogy az eddigiekhez hasonlóan a hibák leginkább a delegációk és a kedvezményezettek szintjén keletkeznek;
222.
üdvözli a DG AIDCO felügyeleti és ellenırzési rendszereinek javulását; arra ösztönzi ugyanakkor a EuropeAid-et, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az elızetes ellenırzéseinek javítása érdekében, vegyen igénybe külsı ellenırzéseket, és javítsa ki az éves ellenırzési terve, a CRIS ellenırzési modul és az ellenırzési eredmények általános nyomon követése tekintetében tapasztalt következetlenségeket és hiányosságokat;
223.
sürgeti a DG RELEX-et, hogy erısítse meg utólagos ellenırzéseit, és orvosolja a Számvevıszék által a pénzgazdálkodása és a projektek felügyelete terén meghatározott hiányosságokat; üdvözli, hogy a DG RELEX elismeri, hogy több figyelmet kell szentelni e problémának;
224.
kiemeli, hogy az OLAF jelenleg jelentıs számú (102) olyan lehetséges csalással kapcsolatban folytat vizsgálatot, amely e szakpolitika-csoportot érinti, ami a belsı vizsgálatokat követıen a második legtöbb esetet jelenti; üdvözli, hogy az OLAF hangsúlyt fektet a külsı támogatásokra, a vizsgálati és megelızési tevékenységekre és a megerısített együttmőködésre;
225.
sajnálatát fejezi ki az átláthatóság megvalósulásának késedelme miatt a nemzetközi szervezetek, különösen az ENSZ által („közös irányítás” keretében) kezelt uniós pénzeszközök tekintetében; sajnálja, hogy a Számvevıszék továbbra is nehézségekbe ütközik, amikor az ENSZ-tıl ellenırzési jelentéseket és igazoló dokumentumokat kér, annak ellenére, hogy a Bizottság többször felhívta a figyelmet a pénzügyi és igazgatási keretmegállapodás (FAFA) tiszteletben tartására; elismeri és üdvözli az elért elırehaladást, különösen azt, hogy 2009 áprilisában megállapodás született a helyszíni ellenırzı vizsgálatokra vonatkozó szabványosított feladatmeghatározásról, és hogy aláírták a közös jelentéstételi iránymutatásokat;
1
Lásd az Európai Parlament 2009. október 22-i állásfoglalását az európai külügyi szolgálat létrehozásának intézményi szempontjairól (Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0057).
268 /PE 440.543
HU
226.
nagyra értékeli, hogy az ENSZ szervezetei gyakran olyan különleges tapasztalattal és szakértelemmel rendelkeznek, melyet nehéz máshol megtalálni; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a Bizottság elızetesen nem igazolja meggyızıen azt, hogy egy adott ENSZ-szervezet kiválasztása a támogatások eljuttatásának más módoknál valóban hatékonyabb és hatásosabb módja1; felszólítja a Bizottságot, hogy vezessen be átláthatóbb és objektívabb eljárást a támogatások végrehajtási csatornáinak kiválasztására;
227.
megállapítja, hogy jelenleg – az adományozók közötti jó együttmőködés elvével összhangban – egyre több hozzájárulás érkezik a több adományozót magában foglaló alapokba, különös tekintettel az ENSZ-re; elégedetlenségének ad azonban hangot amiatt, hogy a Számvevıszék továbbra is problémákba ütközik az ENSZ-ügynökségek által kiadott pénzügyi dokumentumokhoz való hozzáférés terén; üdvözli a Bizottság által a számvevıszéki ellenırzési eljárás megkönnyítése érdekében tett lépéseket, és további intézkedések megtételére szólít fel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek teljes körő védelme, valamint a folyamat átláthatóságának fokozása érdekében, beleértve adott esetben a pénzügyi és igazgatási keretegyezmény módosítását;
228.
mély csalódottságának és elégedetlenségének ad hangot ezzel összefüggésben amiatt, hogy a Bizottság eddig nem hozott létre a válságkezelés megvalósítására szolgáló valódi európai eszközt, ahogyan arra a korábbi mentesítési állásfoglalásokban kérték; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt haladéktalanul meg kell tenni, és kéri az új Bizottságot, hogy a költségvetési rendelet soron következı felülvizsgálata keretében tegye lehetıvé, hogy saját maga irányíthassa a több adományozó által létrehozott alapokat;
229.
üdvözli, hogy az ideiglenes nemzetközi mechanizmusra2 épülı, ám annál tágabb területet lefedı, a palesztin reform- és fejlesztési tervvel összhangban az ideiglenes nemzetközi mechanizmussal kapcsolatos kiadásokra, valamint a gazdasági tevékenységek újbóli elindításából adódó költségekre – költségvetési támogatás, infrastrukturális és szociális finanszírozás – is kiterjedı PEGASE mechanizmus3 létrehozásának következtében pozitív fejlemények tapasztalhatóak az átláthatóság, a célkitőzések és a nemzetközi adományozók koordinálása terén;
230.
megállapítja, hogy a Számvevıszék ajánlása szerint az európai szomszédsági és partnerségi támogatási eszköz stratégiai programozási dokumentumaiban egyértelmő célkitőzéseket és mérhetı teljesítménymutatókat kell meghatározni; úgy véli, hogy a többi, tevékenységi körét tekintve továbbra is meglehetısen általános külsı eszköz tekintetében is hasonló lépéseket kellene tenni;
231.
javasolja, hogy a Bizottság készítsen tanulmányt, amelyben értékeli a külpolitikai költségvetések rugalmasabbá tételének lehetıségét; úgy gondolja, hogy az eddig keletkezett költségvetési többletekre és az e területen jelentkezı, folyamatosan bıvülı szükségletekre tekintettel a rugalmasságról elızetesen kellene gondoskodni, de nem a megfelelı költségvetés-tervezés és költségvetési ellenırzés kárára;
Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás 1 2 3
Lásd a Számvevıszék 15/2009. sz. különjelentését: „Az ENSZ szervezetein keresztül végrehajtott uniós támogatások: döntéshozatal és felügyelet”. TIM - ideiglenes nemzetközi mechanizmus. A szociális és gazdasági segélyek kezelésére szolgáló palesztin–európai mechanizmus. PE 440.543\ 269
HU
232.
sajnálja, hogy a Számvevıszék ellenırzése a költségvetési támogatásokra vállalt kötelezettségek kapcsán nagy mennyiségő nem számszerősíthetı hibát tárt fel; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság még szigorúbban értékelje ezeket a kifizetéseket; elégedetten veszi tudomásul ezzel összefüggésben, hogy 2009 februárjában felülvizsgálták az ilyen kifizetésekre vonatkozó pénzügyi folyamatokat;
233.
megelégedéssel látja az értékelések érthetısége és szerkezete, valamint a DCImegállapodás (fejlesztési együttmőködési finanszírozási eszköz) rendelkezéseinek tiszteletben tartása terén elért elırehaladást; sajnálja ugyanakkor, hogy a Számvevıszék továbbra is sok olyan esetet talált, ahol a Bizottság a közpénzek megfelelıen átlátható, elszámoltatható és eredményes kezelését, vagy legalábbis egy hiteles és megfelelı reformprogram meglétét nem bizonyította jól szerkesztett, átlátható módon;
234.
egyetért a Számvevıszékkel, miszerint a Bizottságnak folytatnia kell a költségvetési támogatásra való jogosultságról szóló döntései alátámasztása tekintetében tett erıfeszítéseit, és biztosítania kell, hogy a jövıben az összes finanszírozási megállapodás átfogó és egyértelmő alapot nyújtson a kifizetési feltételek betartásának értékeléséhez;
235.
felszólítja a Bizottságot, hogy a költségvetési támogatások tekintetében a kifizetések szabályszerőségének biztosítása érdekében erısítse meg a felügyeleti és ellenırzési rendszereket, szigorúbban ellenırizze az uniós támogatásban részesülı projekteket végrehajtó szervezeteket, szigorú nyomon követés mellett fokozza ellenırzéseinek hatékonyságát és dolgozzon ki eredményorientáltabb költségvetési támogatási iránymutatásokat;
236.
sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a partnerországok parlamenti ellenırzési és pénzügyi ellenırzési kapacitásainak bıvítését, különösen abban az esetben, ha a segítségnyújtás költségvetési támogatáson keresztül történik, és felkéri a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be az elért eredményekrıl;
237.
hangsúlyozza, hogy a költségvetési támogatás tekintetében a Parlamentnek az a szerepe, hogy a Bizottságot továbbra is elszámoltathatóvá tegye a kiadások eredményeit illetıen, és hogy a költségvetési támogatás olyan támogatási eszköz, amely paradigmaváltást igényel a felügyelet jellegében, a ráfordítások ellenırzésétıl az eredmények mutatókhoz viszonyított ellenırzése felé elmozdulva;
238.
ismételten kéri, hogy általában a fejlesztési támogatást és konkrétan a költségvetési támogatást kössék a kedvezményezett ország kormánya által kiadott és a pénzügyminisztere által aláírt elızetes közzétételi nyilatkozathoz, amely a kedvezményezett ország kormányzási és elszámoltathatósági struktúráját befolyásoló válogatott kérdésekre vonatkozik;
239.
kéri az új Bizottságot, hogy vállaljon vezetı szerepet, és terjessze elı javaslatát más nemzetközi adományozóknak – különösen a Világbanknak – abból a célból, hogy más adományozókkal egyetértésben dolgozzon ki és hajtson végre egy ilyen eszközt; várja a Bizottság tájékoztatását az elıbbiekre irányuló tárgyalások lehetséges menetrendjérıl;
240.
sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg olyan stratégiai célkitőzéseket és megfelelı
270 /PE 440.543
HU
teljesítménymutatókat, amelyek lehetıvé teszik az uniós intézkedések hatékony hatásvizsgálatát; 241.
kéri, hogy a Bizottság fordítson nagyobb figyelmet általában a fejlıdı országokban elı nık egészségségére, és különösen az anyák egészségének javítására, mivel ez az a terület, ahol a millenniumi fejlesztési célok megvalósítása a leglassabban halad;
242.
üdvözli az adományozók közötti munkamegosztás, valamint egyéb támogatáshatékonysági elvek megvalósítása terén elért elırehaladást; úgy gondolja ugyanakkor, hogy a Bizottságnak fokoznia kellene a tagállamok ezzel összefüggésben végzett tevékenységeinek koordinálását célzó erıfeszítéseit;
243.
hangsúlyozza, hogy a segélyek hatékonyságát növelni, szétaprózódásukat pedig csökkenteni kell; úgy gondolja, hogy csökkenteni kellene a Bizottság és a tagállamok által irányított projektek nagy számát (kb. 40 000 projekt), és hatékonyabb programokat, valamint az uniós adományozókkal való jobb koordinációt kellene elıtérbe helyezni azzal, hogy valamennyi kedvezményezett ország tekintetében kevesebb elsıdleges beavatkozási területre összpontosítunk, a helyszínen tevékenykedı kicsi ám hatékony nem kormányzati szervezetek kizárása nélkül;
244.
megállapítja, hogy az élelmezésfinanszírozási eszköz keretében eddig lekötött támogatások 63%-át nemzetközi szervezeteken keresztül hajtották végre, és emlékeztet arra, hogy az 1337/2008/EK rendelet1 a végrehajtás vonatkozásában kimondja, hogy a Bizottságnak „megfelelı egyensúlyt”2 kell fenntartania a nemzetközi szervezetek és „a többi támogatásra jogosult között”;
245.
ismételten felszólít a parlamentek fokozottabb bevonására és a civil társadalommal való konzultációra3 a partnerországokban a fejlesztési együttmőködési eszköz keretében elkészített országos stratégiai programok kidolgozása és felülvizsgálata során;
246.
sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa az EU által támogatott tengerentúli tevékenységek jobb láthatóságát;
Nem kormányzati szervezetek (NGO) 247.
1
2 3
tudomásul veszi Maroš Šefčovič és Algirdas Šemeta biztosok 2010. március 8-i írásbeli észrevételeit, köztük a nem kormányzati szervezet jellegő szervezetek Bizottság, illetve végrehajtó ügynökségek általi finanszírozásával kapcsolatos részletes információkat; Az Európai Parlament és a Tanács 1337/2008/EK rendelete (2008. december 16.) a fejlıdı országok gyorsan emelkedı élelmiszeráraihoz kapcsolódó gyorsreagálási eszköz létrehozásáról (HL L 354., 2008.12.31., 62. o.). A 837 millió euróból 530 millió euró nemzetközi szervezetekkel közösen irányított projektekre vonatkozott. A Számvevıszék 4/2009. sz. különjelentése: „A civil szereplık közösségi fejlesztési együttmőködésbe történı bevonásának Bizottság általi irányítása.” Az 1905/2006/EK rendelet (a fejlesztési együttmőködési eszközrıl szóló rendelet) 19. cikkének (8) bekezdése és 20. cikkének (2) bekezdése elıírja a Bizottság számára, hogy a programozási folyamat „korai szakaszában” konzultáljon a civil társadalom képviselıivel. PE 440.543\ 271
HU
248.
kéri a Bizottságot, hogy hozza létre a Bizottság szolgálatai által támogatott, nem kormányzati szervezet jellegő szervezetek nyilvános jegyzékét, hangolja össze az uniós költségvetésbıl vagy az Európai Fejlesztési Alapból támogatásban részesülı kedvezményezettekrıl vezetett különbözı adatbázisait, jelölje meg számviteli rendszerében a kedvezményezett szervezetek nonprofit jellegét, és vizsgálja meg az érdekképviselıkrıl vezetett nyilvántartás kiterjesztésének lehetıségét, belefoglalva az Európai Uniótól kapott támogatásukra vonatkozó információkat is;
Románia és Bulgária 249.
aggodalmát fejezi ki az elıcsatlakozási támogatások bolgár és román nemzeti hatóságok általi kezelésének hiányosságai miatt, és üdvözli a Bizottság által hozott intézkedéseket, köztük a kifizetések megszakítását, a szigorú ellenırzést és a két tagállammal való szoros együttmőködést, melyek mindegyike hozzájárult a helyzet jelentıs javulásához; továbbra is aggódik azonban a Phare-források kezelésében megnyilvánuló potenciális szabálytalanságokkal kapcsolatos alapvetı hiányosságok miatt két bulgáriai végrehajtó ügynökség esetében, jóllehet a Phare-forrásokra történı szerzıdéskötés lezárult; üdvözli a jelenlegi hatóságok részérıl tett kötelezettségvállalást a szabálytalanságok kivizsgálására és az uniós finanszírozás irányításának megreformálására;
250.
tudomásul veszi, hogy a Kozloduj atomerımő 1-4 blokk leszerelését 2035. október 19ig be kell fejezni; megállapítja, hogy a Bizottság különbözı fıigazgatóságaitól származó források nem átláthatóak; felkéri a Számvevıszéket, hogy ellenırizze az ott felhasznált forrásokat;
251.
sajnálja, hogy nem történt jelentıs elırelépés a feltárt hiányosságok kezelése terén (különösen a nemzeti közúti infrastruktúra-alap esetében); támogatja ezért a Bizottság elıvigyázatos megközelítését, és azt, hogy a Bizottság vállalta, hogy gondosan figyelemmel kíséri a helyzetet, nyomon követi a megállapításokat, és tanácsadást és segítségnyújtást biztosít a bolgár hatóságok számára a feltárt hiányosságok kezelése érdekében; kéri, hogy a Bizottság a legnagyobb éberséggel és szigorral járjon el a bolgár hatóságok által javasolt operatív programokra vonatkozóan benyújtott megfelelıségértékelési jelentések jóváhagyásakor, illetve mielıtt teljesíti a 2007– 2013-as programozási idıszak köztes kifizetéseit; elismeri a Bulgária által tett lépéseket; üdvözli a Bizottság megfelelıségértékelési eljárásainak pozitív eredményét az összes operatív program tekintetében, miközben hangsúlyozza, hogy a Bizottság általi hatékony ellenırzést és útmutatást tovább kell alkalmazni;
252.
megállapítja, hogy a Bizottság 2008 júliusában felfüggesztette a SAPARD-program keretében Romániának nyújtott kifizetéseket a szolgálatai által feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt, és üdvözli a Románia által bemutatott cselekvési tervet, amely a hiányosságok kezelését célozza, és amely lehetıvé tette a Bizottság számára, hogy 2009 júliusában visszavonja a kifizetések felfüggesztését;
253.
támogatja, hogy az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében a pénzeszközök kezelése terén a szolgálatai által feltárt hiányosságok és szabálytalanságok miatt a Bizottság 2008-ban felfüggesztette a Bulgáriának a három elıcsatlakozási program – Phare/átmeneti támogatási eszköz, ISPA, SAPARD – keretében nyújtott kifizetéseket; üdvözli, hogy Bulgária valamennyi ajánlásra pozitívan reagált, ami lehetıvé tette a Bizottság számára, hogy 2009-ben visszavonja a kifizetések felfüggesztését;
272 /PE 440.543
HU
254.
sajnálja azonban, hogy hiányosságok tapasztalhatóak, különösen azt, hogy nem sikerül a szabálytalan támogatási kérelmek azonosítása és a szabálytalanságok megfelelı nyomon követése, és sürgeti Bulgáriát, hogy a Bizottsággal szorosan együttmőködve és egy független könyvvizsgáló szigorú ellenırzése mellett alakítson ki részletes cselekvési tervet;
255.
hangsúlyozza, hogy ennek a cselekvési tervnek konkrét, mérhetı, elérhetı, releváns és idıhöz kötött célokat kell elérnie, különös tekintettel adott esetben az átlátható beszerzési szabályok létrehozására, amelyek megfelelnek a nemzetközi standardoknak és nem korlátozzák a versenyt a nemzetközi ajánlattevık esetében azzal, hogy óriási belsı adminisztratív terheket rónak rájuk; úgy véli továbbá, hogy e céloknak a teljes mértékben alkalmazható igazságügyi és igazgatási struktúrák létrehozására és fenntartására kell összpontosítaniuk;
256.
üdvözli, hogy a Bizottság naprakész tájékoztatással szolgált az uniós támogatások bulgáriai és romániai végrehajtásáról; ugyanakkor megjegyzi, hogy a benyújtott elırehaladási jelentésekben folyamatosan jelen vannak következetlenségek és szabálytalanságok; úgy találja, hogy az igazságügyi és igazgatási rendszerben elért elırehaladás értékelésére tett erıfeszítéseit meghiúsítja az elırehaladási jelentések jelenlegi kialakítása; arra kéri a Bizottságot, hogy továbbra is kísérje szorosan figyelemmel e tagállamok rendszereit és a meghatározott cselekvési tervek megvalósítását, valamint javasolja, hogy az OLAF szintén támogassa továbbra is e tagállamokat az Unió pénzügyi érdekeinek védelme tekintetében fennálló kötelezettségeik végrehajtása terén;
257.
kéri, hogy a jelentések világosan jelezzék a csalás és a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú területein elért elırehaladást; emlékeztet a konkrét mutatókon (a csalás és a korrupció megelızésére, megakadályozására és megbüntetésére tett jogi és igazgatási intézkedések mennyiségén és minıségén) alapuló közlekedésilámparendszer (piros, sárga és zöld) iránti kérésére, hogy világos képet alkothasson a meglévı rendszerek fejlıdésérıl az adott országokban; meglepıdött azon, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) nem konzultáltak minden esetben a jelentések összeállításakor; kéri a Bizottságot, hogy illessze be az OLAF megjegyzéseit a következı elırehaladási jelentéseibe;
Bıvítés 258.
tudomásul veszi a Bizottság által annak érdekében tett lépéseket, hogy a nemzeti hatóságokkal szoros együttmőködésben javítsa a Horvátországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatások végrehajtásának eredményességét, és szigorúan nyomon kövesse a támogatások teljes decentralizálására vonatkozó feltételek megvalósulását; hangsúlyozza, hogy a Bulgáriának és Romániának nyújtott elıcsatlakozási támogatások végrehajtása során észlelt problémákból nyert tapasztalatoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy Horvátország – a Bizottság segítségével – elkerülje a hasonló nehézségeket a számára nyújtott elıcsatlakozási támogatások végrehajtásakor; sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Bizottság nem intézkedett, hogy a Parlament kérésére bevezesse a közlekedésilámpa-rendszert (piros, sárga és zöld) elırehaladási jelentéseiben, hogy ezzel jelezze a csalás elleni küzdelemben az olyan nagy fontosságú területeken elért fejlıdést, mint az igazságügyben és az igazgatásban a stabil és hatékony struktúrák kialakítása és fenntartása; PE 440.543\ 273
HU
259.
csalódott amiatt, hogy a Törökországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatások „mérsékelten gyenge” általános végrehajtási szintjét eredményezı fı hiányosságok (a programozás készültségének hiánya, ágazatonként változó teljesítmény) továbbra is fennállnak;
260.
tudomásul veszi a Bizottság tagjelölt országokban és más nyugat-balkáni államokban tett korrupcióellenes lépéseit, és ösztönzi az igazságszolgáltatás függetlenségének megerısítését, a professzionális bőnüldözı szervek kialakítását, valamint a korrupció elleni közdelem támogatását elısegítı projektek végrehajtását a regionális és nemzeti segítségnyújtás keretében; emlékeztet arra, hogy a theszaloníki cselekvési program a Nyugat-Balkánért keretében az Európai Unió vállalta, hogy a béke további megerısítése és a stabilitás, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi és kisebbségi jogok tisztelete érdekében szorosan együtt tevékenykedik a Nyugat-Balkán országaival; hangsúlyozza, hogy ez vonatkozik a szervezett bőnözés és a korrupció elleni küzdelemre, valamint a regionális együttmőködés erısítésére is;
261.
emlékeztet arra, hogy a Számvevıszék nem talált olyan világos módszertant, amely alapján a Bizottság ezeken a területeken méri az elırehaladást; különösen kéri a Bizottság Fıtitkárságát, hogy nyújtson be jelentést a Parlamenthez a theszaloníki cselekvési program végrehajtásáról, ami alapul szolgálhat megvalósulásának külsı értékeléséhez; felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki világos kapcsolatot az elıcsatlakozási alapok kifizetése és a theszaloníki cselekvési program területein bizonyítottan elért és látható eredmények között;
262.
emlékeztet arra, hogy a Horvátországról szóló 2009-es elırehaladási jelentés hiányosságokat mutat az igazságügyi területeken az átláthatóság, illetve a bírák és ügyészek kiválasztása során alkalmazott egységes, objektív kritériumok hiányosságai miatt; ezért kétli, hogy a 23. fejezetre fordított pénzeszközök felhasználása hatékony és hatásos volt;
263.
megjegyzi, hogy a regionális Együttmőködési Tanács több mint egy éve mőködik; kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a decentralizált végrehajtási rendszer keretében zajló regionális együttmőködés megerısítésére tekintettel, és nyújtsa be az e területre vonatkozó stratégiai megfontolásait a költségvetési hatósághoz;
264.
emlékeztet annak szükségességére, hogy a jelölt országok egy ambiciózus, átlátható, elszámoltatható, hatékony és mőködıképes közszolgáltatás révén gondoskodjanak az új és megreformált jogszabályi rendelkezések hatékony végrehajtásáról; aggodalommal jegyzi meg, hogy a két országban tett különféle elırelépések ellenére a korrupció még mindig széleskörő és igen komoly problémát jelent mind Horvátországban, mind Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban; sajnálja, hogy a magas szintet érintı korrupció esetében csak korlátozott vizsgálat történt, és hogy összességében csak kevés számú vizsgálat eredményezett vádemelést; hangsúlyozza, hogy ez az igazságügyi rendszer komoly hiányosságait jelzi;
265.
kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan kísérje figyelemmel és jelentse a költségvetési hatóságnak az elmaradást, illetve az új vádemelések és ítéletek számát, valamint a közbeszerzési törvény megsértése miatti vádemelésekkel kapcsolatos elmaradást és új bírósági ügyek számát Horvátországban és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban;
266.
azt a következtetést vonja le, hogy továbbra is szükség van a megvalósulás állandó,
274 /PE 440.543
HU
objektív és átlátható figyelemmel kísérésére; ebben a tekintetben a csatlakozási eljárások esetén felhívja a Bizottságot, hogy a csatlakozás szempontjából releváns, kulcsfontosságú területeken állapítson meg egy kiindulási pontot, amelyet hivatkozásként és referenciaértékként használhat a csatlakozási folyamat során; úgy véli, hogy a csatlakozási folyamat során az elırehaladás fenntarthatósága és a folyamat során elért célok megerısítése meghatározó fontosságú az Unió sikeres további létéhez; következésképpen kéri a csatlakozás utáni rendszeres nyomon követést; Igazgatási kiadások 267.
megelégedéssel állapítja meg, hogy a Számvevıszék ellenırzése nem tárt fel lényeges hibákat, amelyek befolyásolnák az igazgatási költségek jogszerőségét és szabályosságát.
A SZÁMVEVİSZÉK KÜLÖNJELENTÉSEIRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK I. rész 10/2008. számú különjelentés az egészségügyi ellátást finanszírozó közösségi fejlesztési támogatásokról a szubszaharai Afrika országaiban 268.
felkéri a Bizottságot, hogy a tizedik EFA félidıs felülvizsgálata keretében fontolja meg az egészségügyi ágazatnak biztosított támogatások növelését, ezáltal is megerısítve az egészségügyre vonatkozó millenniumi fejlesztési célok megvalósítása iránti elkötelezettségét, és biztosítsa, hogy támogatása az egészségügyi rendszerek támogatására vonatkozó politikai prioritásainak megfelelıen kerüljön szétosztásra;
269.
emlékezteti a Bizottságot a fejlesztési együttmőködési eszköz keretében tett vállalásra, miszerint 2009-re a támogatások 20%-át az összes európai fejlesztési kiadás tekintetében az egészségügyre és az alapfokú oktatásra fordítják, és kéri, hogy a Bizottság rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy a szubszaharai Afrika országainak nyújtott fejlesztési támogatás teljes összegébıl országonként hány százalékot fordítanak alap- és középfokú oktatásra és alapvetı egészségügyi ellátásra;
270.
sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egészségügyi ágazatban folytatott párbeszédben betöltött hatékony szerepe érdekében elegendı egészségügyi szakértelem álljon rendelkezésére, azáltal, hogy biztosítja, hogy minden olyan delegációban, ahol az egészségügy alapvetı fontosságú, legyen egészségügyi szakember, továbbá szorosabban együttmőködik az ECHO egészségügyi tanácsadóival a konfliktust követı helyzetben lévı országokban, szakértelmük felhasználása érdekében szorosabb partnerséget hoz létre az Egészségügyi Világszervezet országos irodáival, valamint szakértelmük felhasználásáról hivatalos egyezményt köt az EU tagállamaival; kéri, hogy a Bizottság tájékoztassa a Parlamentet a régióban a delegációkon és a központokban rendelkezésre álló egészségügyi és oktatási szakemberek számáról, és készítsen áttekintést arról, hogy sikerült-e a szakemberek számát növelnie;
271.
kéri, hogy a Bizottság az egészségügy tekintetében továbbra is fokozottan éljen az ágazati költségvetés támogatásának eszközével, és az általános költségvetés támogatását (GBS) az egészségügyi szolgáltatások javítására összpontosítsa, valamint továbbra is használjon a politikafejlesztés és a kapacitásbıvítés támogatására irányuló PE 440.543\ 275
HU
projekteket; 272.
sürgeti a Bizottságot, hogy vezessen be mechanizmusokat és ellenırzı eszközöket annak biztosítására, hogy az általános költségvetés támogatása megfelelı mértékben alapvetı igényeket támogat, különösen az egészségügy területén, tovább olyan célkitőzéseket alkalmazzon, amelyek közvetlenül mérik a politikák eredményét, támogassa a kapacitásbıvítést, és tájékoztassa a Parlamentet az ennek érdekében tett lépésekrıl;
273.
felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki világosabb iránymutatást az egyes eszközök és azok kombinációinak használatáról, és szorosabban és hatékonyabban mőködjön együtt a Globális Alappal a kedvezményezett országokban;
274.
felszólítja a Bizottságot, hogy a Számvevıszékkel együttmőködésben vizsgálja meg, hogyan lehetne kezelni a számvevıszéki jelentésben feltárt hiányosságokat, és készítsen jelentést a Parlament számára az ilyen irányú viták eredményérıl;
II. rész 12/2008. számú különjelentés az elıcsatlakozási strukturális politikák eszközérıl (ISPA), 2000–2006 275.
sürgeti a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az egykori ISPA-projektek megvalósítását, és vizsgálja meg, hogyan lehetne a jövıben hasonló eszközök (pl. az IPA – elıcsatlakozási támogatási eszköz) végrehajtásakor a projektek végrehajtása során keletkezett késedelmeket elkerülni vagy csökkenteni, valamint tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jövıbeli iránymutatások elkészítése ne szenvedjen késedelmet;
276.
felszólítja a pályázókat, hogy szigorúbb és realistább tervezést folytassanak, valamint kéri, hogy hasonló eszközök jövıbeni végrehajtásakor a Bizottság és a kedvezményezett országok nemzeti hatóságai egyaránt gyorsítsák fel az eljárásokat;
277.
felkéri a Bizottságot, hogy folytassa rendszerellenırzéseit annak biztosítása érdekében, hogy megbízható rendszerek álljanak rendelkezésre a strukturális és kohéziós alapok kezelésére, és a jövıben elkerülhetıek legyenek az esetleges nagy kockázattal járó helyzetek;
III. rész 1/2009. számú különjelentés a MEDA-program és a korábbi jegyzıkönyvek keretében végzett banki tevékenységekrıl a földközi-tengeri térségben 278.
felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a tevékenységek következetességének és kiegészítı jellegének növelése érdekében javítani kell az Unió, az Európai Beruházási Bank (EBB) és más nemzetközi és helyi partnerek általi támogatás hatékony koordinálását és a rendszeres információcserét, különösen helyi szinten;
279.
megjegyzi, hogy – noha utólag javult az ellenırzés – a MEDA-program elsı éveiben nem volt elég megfelelı a nyomon követés, különösen azokban az esetekben, amikor a Bizottság teljes mértékben az EBB által 2005 elıtt elvégzett ellenırzésre hagyatkozott;
276 /PE 440.543
HU
280.
hangsúlyozza, hogy mennyire fontos a Bizottság nevében az EBB-re bízott hivatkozott banki intézkedéseket illetıen az irányítási megállapodás a megfelelı nyomon követés, a környezetvédelmi szempontok érvényesítése, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy a közvetítık és terjesztık egyaránt eleget tegyenek pénzügyi és jelentéstételi kötelezettségeiknek;
281.
hangsúlyozza, hogy az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) keretében a banki intézkedésekre vonatkozó egyéni értékelést és nyomon követési programot kell alkalmazni;
IV. rész 2/2009. számú különjelentés – Eredményesen javítja-e az egészségügyi helyzetet az Európai Unió közegészségügyi programja (2003–2007)? 282.
úgy véli, hogy a 2003–2007-es közegészségügyi program (PHP) nagyigényő volt, de annak célkitőzései nem voltak elég egyértelmőek és nem lettek a szőkös költségvetési eszközökhöz igazítva; rámutat, hogy ennek eredményeképpen a programon belül túl sok akcióterület jött létre, amelyeket bizonyos esetekben projektek nem is fedtek le; megjegyzi, hogy a program minısége ezáltal csökkent, ugyanakkor a programok oly széles választéka jött létre, hogy a Bizottság is nehezen ismeri ki magát az összes meglévı program között; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a Parlament számára nyújtson be jelentést a jelenlegi közegészségügyi program feltérképezésének eredményérıl, valamint hangsúlyozza, hogy a program felhígulásának kockázatával foglalkoznia kell a program középtávú és utólagos értékelésekor;
283.
megjegyzi, hogy a Számvevıszék megkérdıjelezte a közegészségügyi program egyes részeinek hasznosságát, és sajnálja, hogy a programból – bizonyos esetekben – olyan projekteket finanszíroztak (fıként az egészségmeghatározó tényezık programterületen), amelyek európai szintő értéknövelı hatása korlátozott volt;
284.
ezért úgy véli, hogy a közegészségügyi program valamennyi utódprogramjának a hálózatokra és a legjobb gyakorlati megoldások cseréjére kell összpontosulnia, valamint a „bevált gyakorlatok cseréjének” ösztönzése érdekében a koordináció nyílt módszerét fokozottabban kellene alkalmazni;
285.
felhívja a Bizottságot a jelenlegi közegészségügyi programot követı esetleges késıbbi programok beavatkozási logikájának kidolgozására; hangsúlyozza, hogy mindezt egy ilyen programra irányuló bizottsági javaslattal párosuló, elızetes hatásvizsgálat elvégzésével kell véghezvinni;
286.
kéri a Számvevıszéket, hogy a Bizottság elızetes hatásvizsgálatáról idıben nyújtson be hivatalos véleményt, hogy a Parlament és a Tanács megvizsgálhassa a Bizottság programhatározatról szóló javaslatát; úgy véli, hogy a Számvevıszéknek véleménye megfogalmazásakor figyelembe kell vennie a Parlament fent megfogalmazott véleményét.
V. rész 3/2009. számú különjelentés az 1994–1999-es és a 2000–2006-os programozási idıszak strukturális intézkedései keretében szennyvízkezelésre fordított kiadások eredményességérıl PE 440.543\ 277
HU
287.
tudomásul veszi néhány tisztítótelep kapacitásának nem megfelelı kihasználását, és sürgeti az EU által finanszírozott telepeket a költséghatékony mőködés fenntartására, ezért ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy találjanak módot az EU által finanszírozott tisztítótelepek szennyvízhálózathoz való megfelelı kapcsolódásának biztosítására; hangsúlyozza a tagállamok felelısségét a tisztítótelepek mőködését illetıen, valamint ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek erıfeszítéseket a tisztított szennyvíz minıségének biztosítására és a teljesítmény teljes kihasználására;
288.
elismeri a Bizottság által a vonatkozó irányelv felülvizsgálatára (a szennyvíziszapról szóló 86/278/EGK irányelv1) tett erıfeszítéseket, és a legújabb fejlemények figyelembe vétele és a tagállamok különbözı gyakorlatainak egyeztetése érdekében ösztönzi a jelenlegi felülvizsgálati eljárás meggyorsítását, továbbá sürgeti a tagállamokat a szennyvíziszap uniós elıírásoknak megfelelı minıségének biztosításra;
289.
hangsúlyozza, hogy a várható hatásokban megmutatkozó hiányosságok elkerülése érdekében a kérelmezési szakaszban lévı projekteket szigorúbban kell vizsgálni, ezért felkéri a Bizottságot az értékelési folyamat során alkalmazandó belsı útmutatók és ellenırzési listák továbbfejlesztésére – a támogatások iránti kérelmek következetes elbírálása érdekében –, valamint megfelelı nyomon követési intézkedések biztosítására azokban az esetekben, amikor a kért információszolgáltatás vagy intézkedés nem történik meg;
VI. rész 4/2009. számú különjelentés a civil szereplık közösségi fejlesztési együttmőködésbe történı bevonásának Bizottság általi irányításáról 290.
sajnálatosnak és elfogadhatatlannak tartja azt a szakadékot, amely a civil szereplıknek a fejlesztési együttmőködésbe történı bevonásával kapcsolatos uniós szakpolitikai kötelezettségvállalások és a tényleges végrehajtási gyakorlat között húzódik, és ezért azt várja az illetékes biztostól, hogy bizonyítékokkal igazolja a civil szereplıket célzó szakpolitikai kötelezettségvállalások eredményes végrehajtására irányuló teljes körő politikai támogatás és irányítás meglétét, mind a központi szolgálatok, mind pedig a Bizottság küldöttségei részérıl; sajnálja továbbá, hogy a fejlesztések sikerének egyetlen kritériuma a „gazdasági fejlıdés”, ugyanis ez a hozzáállás nem veszi figyelembe azt, hogy a vagyonosok és a nincstelenek közötti szakadék egyre szélesedik; kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy 2010 végéig valamennyi küldöttségnek legyen legalább egy teljes munkaidıben foglalkoztatott felelıs szakértıje, aki a civil szereplıkkel kapcsolatos politikákkal, kapcsolatokkal és szerzıdésekkel foglalkozik;
291.
megjegyzi, hogy azok a fejlıdı országok, amelyek saját kezükbe vették fejlesztési folyamataikat, jó eredményeket értek el a szegénység csökkentése terén; hangsúlyozza az állam kulcsszerepét a fejlesztésben, és felhívja a Bizottságot és annak küldöttségeit, hogy a civil szereplıkkel folytatott hatékonyabb együttmőködés és konzultáció lehetıvé tétele érdekében erısítsék tovább partnerországaik kormányaival ápolt kapcsolataikat;
1
A szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet és különösen a talaj védelmérıl szóló, 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv (HL 191., 1986.7.15., 23. o.).
278 /PE 440.543
HU
292.
rendkívül sajnálatosnak tartja a teljes körő és megbízható adatok hiányát, és elvárja, hogy a Bizottság késedelem nélkül orvosolja ezt a helyzetet, hiszen az eredmények mérésének megkezdéséhez megbízható adatokra van szükség; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy még a 2011-es költségvetési eljárás megkezdése elıtt terjesszen a Parlament elé teljes pénzügyi áttekintést a civil szereplıkön keresztül kihelyezett uniós pénzeszközökrıl, a különbözı költségvetési tételekre és az érintett országokra lebontva;
293.
úgy véli, hogy a segélyek minısége fontosabb, mint azok mennyisége, és felhívja a Bizottságot, hogy az adományozók határozott és hatékony koordinációján és a jelenlegi támogatási rendszer javításán keresztül vállaljon jelentıs szerepet a fejlesztési támogatás terén tapasztalható káosz kezelésében; felkéri a Bizottságot, hogy gondolja át, nem jött-e el a megfelelı pillanat – a Számvevıszék megjegyzéseinek teljes körő figyelembevételével – a civil szereplık teljes (társ)finanszírozási rendszerének alapos átvizsgálására annak biztosítása érdekében, hogy a civil szereplık átlátható és eredményes szabályokra támaszkodhassanak a programokban és a projektekben való részvétel során;
294.
felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy az adományozók politikai szereplık, és hogy bizonyos esetekben érdekellentét állhat fenn az adományozók és a kedvezményezett országok között; hangsúlyozza, hogy az erıs demokratikus nemzeti intézmények és a javak elosztására irányuló jól meghatározott politika megléte a fenntarthatóság elıfeltétele; úgy véli, hogy a programozással, valamint az azt követı programokkal és projektekkel kapcsolatos következetesebb politika kialakítása, valamint a megfelelı értékelés érdekében alapvetı változásra van szükség, vagyis a civil szereplıkre irányuló projektek társfinanszírozása helyett át kell állni e projektek 100%-os európai uniós finanszírozására;
295.
úgy véli, hogy bizonyos átfedés van az uniós segélyek civil társadalmi szervezeteken keresztüli kihelyezésérıl szóló, a Bizottság számára elkészített értékelés1, valamint a számvevıszéki különjelentés között, és felhívja a Számvevıszéket és a Bizottság értékeléssel foglalkozó osztályait, hogy konzultáljanak a tervezett lépésekrıl, és e konzultáció eredményeirıl tájékoztassák a Parlamentet;
296.
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat a költségvetési rendelet oly módon történı módosítására, amely lehetıvé tenné az EU számára, hogy az egyéb nemzetközi adományozók között meghatározó szereplıként lépjen fel;
VII. rész 5/2009. számú különjelentés a Bizottság pénzgazdálkodási tevékenységérıl 297.
1
úgy véli, hogy a Bizottságnak javítania kellene pénzgazdálkodási tevékenységét, és – a Számvevıszék ajánlásának megfelelıen – rendszeresebb találkozókat kellene szervezni a két érintett fıigazgatóság (a Költségvetési Fıigazgatóság (DG BUDG) és a Gazdasági és Pénzügyi Fıigazgatóság (DG ECFIN)) között a kockázatokkal kapcsolatos információk megosztása, valamint a pénzgazdálkodási és vagyonkezelési tevékenységek vonatkozásában a bizottsági szintő tapasztalatcsere és a bevált gyakorlati megoldások cseréje érdekében; http://ec.europa.eu/europeaid/how/evaluation/evaluation_reports/2008/1259_docs_en.htm PE 440.543\ 279
HU
298.
úgy véli, hogy a Bizottságnak továbbra is minden szükséges lépést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a jelentıs pénzügyi kockázatokat az év során hatékony és szigorú megfigyelés alatt tartsák; üdvözli, hogy a Bizottság a helyzet javítása érdekében már javaslatot tett a Számvevıszék számára és meg is állapodott vele abban, hogy a 2008-as zárást követıen hivatalos körlevelet küld az illetékes pénzügyi szervezetek számára annak érdekében, hogy a vagyonkezelıi számlák tekintetében pontos, teljes és egységes információt szerezzen be tılük;
299.
felhívja a Bizottságot, hogy a Költségvetési Fıigazgatóság a kockázatelemzés alapján készítsen ellenırzési tervet minden egyes tizenkét hónapos idıszakra, hogy végezzen ellenırzéseket az év során és azt követıen, valamint hogy az adott év végét követı legfeljebb három hónapon belül tegyen jelentést az észlelt problémákról a Parlament számára;
300.
felhívja a Bizottságot, hogy lépjen elıre a pénzgazdálkodási mőveletekkel (DG BUDG) kapcsolatos kockázatok felülvizsgálata tekintetében, amely az éves beszámoló része, és amely világos és átfogó összesítést ad arról, hogy a Bizottság milyen kockázatoknak van kitéve, hogy azokat miként kezelik, és hogy milyen intézkedéseket foganatosítottak azok ellenırzésére, minimalizálására vagy semlegesítésére;
301.
úgy véli, hogy az átláthatóság érdekében a Bizottságnak pontosabban kell dokumentálnia a tagállamok sajátforrás-számlái közötti forrásátcsoportosításokra vonatkozóan általa alkalmazott eljárásokat, valamint gondosabban kell dokumentálnia az egyes esetekben követett konkrét kiválasztási eljárást;
302.
kéri a Bizottságot, hogy javítson adatbázisai kezelésén, optimalizálja a keresztellenırzéseket, és kövesse nyomon a Számvevıszéknek a szükséges együttmőködés elımozdítása vonatkozásában tett észrevételeit annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákra vonatkozó összeghatárok illetékes fıigazgatóságok általi meghatározásakor figyelembe vegye a Bizottság egyes kereskedelmi bankokkal szembeni általános kockázati kitettségét;
303.
üdvözli és támogatja a Bizottság arra irányuló erıfeszítéseit, hogy javasolja az átmenetileg beszedett pénzbírságok kezelésének jelenlegi rendszerét, amelyet 2008ban felülvizsgálatnak vetettek alá, és arra számít, hogy a Bizottságnak e kérdésben hozott, a Költségvetési Fıigazgatóság által 2009 elején közzétett határozata növeli majd a rendszer biztonságát;
VIII. rész 6/2009. számú különjelentés – Az Európai Unió élelmiszersegélye a szociálisan rászorulóknak: a célkitőzések, az alkalmazott eszközök és módszerek értékelése 304.
1
üdvözli, hogy a Számvevıszék ellenırizte ezt a programot, valamint üdvözli a Bizottság reformjavaslatát (COM(2008)0563); utal a 2009. március 26-án elfogadott jogalkotási állásfoglalására1, amelyben támogatta a reformjavaslatot; hangsúlyozza, hogy az EU élelmiszersegélyezési tevékenysége csak kiegészíti a már létezı egyéb tagállami tevékenységeket;
Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0188.
280 /PE 440.543
HU
305.
emlékeztet arra, hogy a tagállamok hatóságai által nyújtott szociális támogatások ritkán koncentrálnak az élelmiszerhez való hozzáférésre, valamint arra, hogy a társadalmilag kirekesztett és marginális csoportokat célzó, élelmiszerrel kapcsolatos kezdeményezéseket jótékonysági szervezetek vezetik és önkéntesek segítségével bonyolítják le;
306.
úgy véli, hogy szigorúbb kritériumokra van szükség ahhoz, hogy a segélyek a leginkább nélkülözı országokba és kedvezményezettekhez jussanak el;
307.
meggyızıdése, hogy a programban részt vevı tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell kidolgozniuk az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem terén;
308.
emlékezteti a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elve semmiképpen sem csökkenti a Bizottságnak az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikke szerinti kötelezettségeit, amely szerint a Bizottság a költségvetést „saját felelısségére” és „a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveire tekintettel” hajtja végre;
309.
elvárja a Bizottságtól a Számvevıszék ajánlásainak végrehajtását annak érdekében, hogy a költségvetési hatóságok teljes körő és objektív tájékoztatást kaphassanak a program eredményeirıl;
IX. rész 7/2009. számú különjelentés a Galileo program fejlesztési és validációs szakaszának irányításáról 310.
sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevıszék megállapításai szerint a Galileo fejlesztési és validációs szakaszának irányítása nem volt megfelelı; megállapítja, hogy a technológiai fejlesztés az eredeti tervekhez képest ötéves késést szenvedett el, és az e szakaszhoz tervezett becsült költségek 1 100 000 000 euróról 2 100 000 000 euróra, vagyis majdnem kétszeresére nıttek;
311.
kéri a Bizottságot, hogy a Galileo jövıjérıl kiadandó közleményében számoljon be a Számvevıszék ajánlásainak teljesítésérıl, különös tekintettel a Galileo program politikai céljainak pontosítására és ezek stratégiai és operatív célokká történı átültetésére, hogy a program szilárd tartalmi és idıbeli kereteket kapjon a teljes kiépítésig;
312.
aggasztónak tartja a Számvevıszék azon megállapítását, miszerint a Galileo Közös Vállalkozás nem érte el céljainak többségét, és tevékenységeit súlyosan hátráltatták az irányításával kapcsolatos problémák; kéri a Bizottságot, hogy a Számvevıszék ajánlásaival összhangban biztosítsa, hogy az esetleges jövıbeli közös vállalkozások tevékenységeit ne akadályozza azok irányítási struktúrája;
313.
úgy véli, hogy az európai adófizetıket tájékoztatni kell arról, ha a Galileo vagy az EGNOS programban esetleg harmadik országok is részt vesznek; ennek jegyében kéri a Bizottságot, hogy nyújtson részletes tájékoztatást a Parlamentnek az EU és harmadik országok közötti minden olyan együttmőködésrıl, amely érinti a Galileo és az EGNOS programot;
314.
kéri a Bizottságot és az Európai GNSS Ellenırzési Hatóságot, valamint a PE 440.543\ 281
HU
Számvevıszéket, hogy beszámolóikban, illetıleg jelentéseikben nyújtsanak világos és érthetı tájékoztatást a mentesítı hatóságnak a Galileo és az EGNOS programok keretében létrehozott tárgyi eszközökrıl és immateriális javakról, melyek az Európai Unió tulajdonát képezik; 315.
kéri a Bizottságot, hogy készítse el a Galileo program naprakész mérlegét és költséghaszon elemzését, és ezek alapján tájékoztassa a Parlamentet;
X. rész 8/2009. számú különjelentés – „Kiválósági hálózatok” és „integrált projektek” a Közösség kutatási politikájában: elérték-e céljaikat? Az eljárások kezdeti szakasza 316.
megjegyzi, hogy mély szakadék mutatkozik az elvárások és a tényleges eredmények között, azaz az összes utólag felülvizsgált projektnek kevesebb mint 55%-a kapta meg az eredeti „kiváló” értékelést; felkéri a Bizottságot, hogy gondolja át újra értékelési eljárását;
317.
emlékeztet arra, hogy a pályázatok túlnyomó többsége nem lépi túl a „kiválósági” küszöböt (csak 15–20 %), miközben a pályázati költségeket (amelyek egyes esetekben akár 300 000 eurót is kitehetnek) a pályázók viselik; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy koherens és hatékony megközelítés keretében ésszerően mérlegeljen (pl. többszakaszos eljárásban), hogy a „kutatás adminisztrálása” helyett a kutatáshoz rendelt pénzt a leghatékonyabban használja fel;
318.
nem tartja szerencsésnek, hogy a pályázati eljárás esetleges sikerétıl függıen az összes érintett félnek csupán 53–86%-a értette meg teljesen a hatodik keretprogramon belül alkalmazott eszközök természetét; sajnálatosnak tartja, hogy bizonyos esetekben az eszköz megválasztásakor szemmel láthatóan fiskális, nem pedig érdemi megfontolásokat követtek; megjegyzi, hogy a kiválósági hálózatokban sok partner mőködik közre, a Bizottság pedig erıteljesen a jogi szempontú integrációra összpontosít, és ezek sajátos kihívást jelentenek, valamint megállapítja, hogy a kiválósági hálózatok jövıjével foglalkozó szakértıi csoport ajánlása szerint nagyobb partnerségeket csak kivételes, kellıen indokolt esetekben szabad kialakítani1;
Kiválósági hálózatok kialakítása 319.
sajnálatosnak tartja, hogy – annak ellenére, hogy a Parlament a kutatási programok szolgáltatás- és ügyfélorientáltabb végrehajtását követelte – csak kis elırelépés történt a kutatási témakörben érintett fıigazgatóságok teljes körére kiterjedı „egyablakos ügyintézés”, a pályázati eljárások egységesítése, az elızetesen megkövetelt dokumentáció és a következetes kommunikáció terén; kiemeli, hogy a közvélemény egyetlen szervnek tekinti a Bizottságot;
320.
ebben a tekintetben követeli, hogy a Bizottság végre tegyen megfelelı lépéseket egy kezdeményezı megközelítés felé az ügyféltámogatás, az egységesítés második szintjét
1
A kiválósági hálózatok jövıjével foglalkozó szakértıi csoport zárójelentése (2008. szeptember – „ER”), 21. o.
282 /PE 440.543
HU
is felölelı belsı minıségellenırzés és a koherens irányítás terén; felkéri a Bizottságot, hogy az interneten tegye elérhetıvé a támogatási szerzıdések alapját képezı összes jogi szöveget, adott esetben hivatkozásokkal a belga jogra is; 321.
emlékeztet arra, hogy a Parlament kitartóan követelte az adminisztratív terhek csökkentését, különösen a támogatások odaítélési eljárásai terén1; sajnálatosnak tartja, hogy a szerzıdéskötés ideje átlagosan 13 hónap, ami 4 hónappal hosszabb, mint az 5. keretprogram esetében volt; a 7. keretprogram tekintetében kéri a Bizottságot, hogy használja ki a meglévı adminisztrációs eszközöket (pl. a személyi azonosító kódokat és a jogi személyek kinevezett képviselıit);
322.
elégedetlenségének ad hangot amiatt, hogy a 6. keretprogram nem érte el a magánszférából érkezı résztvevık, különösen a kkv-k erıteljesebb bevonására irányuló célkitőzést; osztja a Számvevıszék azon véleményét, hogy bizonyos rendelkezések ténylegesen visszatartották ıket a részvételtıl; összességében úgy ítéli meg, hogy a jogi rendelkezések és szabályok (ideértve a mintaszerzıdéseket és iránymutatásokat is) túlságosan bonyolultak, és már önmagukban akadályozzák a kutatáspolitika eredményes és hatékony végrehajtását;
323.
megállapítja, hogy az értékelések a bemeneti oldal ellenırzésére helyezik a hangsúlyt, nem pedig a kimeneti oldal, azaz a teljesítmény vizsgálatára; csatlakozik a Számvevıszék azon értékeléséhez, hogy a projekt indulásakor a konkrét, mérhetı, teljesíthetı, releváns és idıhöz kötött (SMART = specific, measurable, achievable, relevant, timed) célkitőzések megfelelı megfogalmazása kulcsfontosságú elem a projekt eredményeinek és esetleges sikerének meghatározásban; hangsúlyozza, hogy a jelentéstételi követelményeket az integráció terén elért elırelépés és az érdemi eredmények nyomon követésére és értékelésére szolgáló célszerő eszközként kell kialakítani2, nem pedig a szankcionálás vagy a koordinátor mérlegelési jogkörébe tartozó irányítási tevékenységekbe való beavatkozás eszközeként, feltéve, hogy ezek a tevékenységek összhangban vannak a jogi rendelkezésekkel;
Fenntarthatóság és jövıbeli fejlıdés 324.
sajnálja, hogy a legtöbb esetben nem sikerült a kezdeti finanszírozási idıszakon túl fenntartható integrációt elérni, és hogy a Számvevıszék értékelése szerint az ötéves kezdeti finanszírozási idıszak nem bizonyult reálisnak; támogatja azt a javaslatot, hogy erısen versenyszemlélető és szelektív kritériumokat alkalmazzanak az olyan kiválósági hálózatok finanszírozásának meghosszabbításakor, amelyek azt állítják magukról, hogy képesek áttérni az önfenntartásra3;
325.
érdeklıdéssel veszi tudomásul a szakértıi csoport azon javaslatát, hogy fel kell tárni annak lehetıségeit, hogy összehangolják a nemzeti és közösségi forrásokat összekapcsoló ERA-NET és a 7. keretprogram pályázati felhívásait4, továbbá a CORDIS-adatbázis átláthatóságának és hozzáférhetıségének javítására szolgáló valamennyi intézkedést, hogy biztosítsák a kutatási eredmények cseréjét az Európai Kutatási Térségben (a bevált gyakorlati megoldások cseréje);
1 2 3 4
SEC(2006)0866 – C6-0231/2006 – 2006/0900(CNS). ER, 26. o. ER, 28. o. ER, 27. o. PE 440.543\ 283
HU
326.
mélységesen aggasztja, hogy a Bizottság által a 6. keretprogram tekintetében alkalmazott ellenırzési stratégia miatt az egykori résztvevık már két bírósági ügyet is kezdeményeztek; hangsúlyozza, hogy a megbízhatóság jelenti minden hosszú távú együttmőködés alapját, és megismétli azon felhívását, hogy a Bizottságnak a jogbiztonság érdekében tartózkodnia kell attól, hogy a 6. keretprogram mintaszerzıdésének általános feltételeiben (II. melléklet) meghatározott költségek támogathatósági kritériumainak új értelmezéseit követve újraszámítsa az olyan, 6. keretprogram keretében finanszírozott projektek pénzügyi kimutatásait, amelyeket már jóváhagyott és rendezett1; sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erıfeszítéseit a megoldás megtalálása érdekében, elsısorban azáltal, hogy megfelelı, átalánydíjas eljárások révén egyszerősíti a behajtási eljárásokat, és tekintetbe veszi a kedvezményezettek jóhiszemőségét és jogos elvárásait, valamint hangot ad azon kívánságának, hogy folytassanak a megoldásra hangsúlyt helyezı párbeszédet;
327.
arra kéri a Bizottságot, hogy olyan megoldást találjon, amely biztosítja a keretprogramok végrehajtásának és tervezésének megbízhatóságát és középtávú folytonosságát, különös tekintettel a 8. keretprogramra, és különösen arra kéri, hogy egységesen alkalmazza a rögzített határidıket és a határozott eljárási szabályokat;
XI. rész 9/2009. számú különjelentés az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal által végzett személyzeti felvételi tevékenység hatékonyságáról és eredményességérıl 328.
arra ösztönzi az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt (EPSO), hogy fejlesztési programjában vegye figyelembe a Számvevıszék ajánlásait;
329.
úgy véli, hogy az EPSO-nak és valamennyi uniós intézménynek javítania kellene a polgárok felé irányuló, a pártatlan európai közszolgálat eszméjére vonatkozó kommunikációt, és javítania kellene az EU-ról mint munkáltatóról kialakult képet;
330.
ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az EPSO-nak a tagállamok közigazgatásával való jobb kommunikációt is célul kellene kitőznie a nyilvánosság tájékoztatása, a nyilvánosságnak szóló hirdetések, illetve – a szakemberek figyelmének célzott felhívása érdekében – a munkalehetıségek népszerősítésének területére vonatkozó bevált gyakorlati megoldások cseréje céljából; úgy véli, hogy hasonló kommunikációt kellene folytatni az érintett nemzetközi szervezetekkel is;
331.
meggyızıdése, hogy az egyetemekkel való együttmőködés fokozása hosszú távon elınyös lehet egyfelıl az intézmények megfelelı alkalmazottakkal való ellátása, másfelıl a végzett hallgatók karrierlehetıségeik bıvítésében való támogatása szempontjából;
332.
arra ösztönzi az EPSO-t, hogy folytassa a jelölteket, majd késıbb a sikeres pályázókat érintı földrajzi egyensúlyhiány feltárását és megelızését célzó erıfeszítéseket;
1
Az Európai Parlament állásfoglalása (2009. április 23.) az Európai Unió 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtása vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek (HL L 255., 2009.9.26., 36. o.).
284 /PE 440.543
HU
333.
sajnálattal veszi tudomásul, hogy sem a Számvevıszék jelentése, sem az EPSO nem elemzi kellı mélységgel a közép- és felsı vezetık felvételének folyamatát, s különösen az e területet érintı földrajzi egyensúlyhiányt; javasolja, hogy a Számvevıszék következı különjelentése (vagy nyomon követı jelentése) elemezze ezt a kérdést;
334.
úgy véli, hogy az EPSO-nak javítania kellene a sikeres pályázók tartaléklistáinak kezelését azáltal, hogy számukra a végsı felvétel megkönnyítése céljából tájékoztatást nyújt a mindenkori betöltetlen álláshelyekrıl; egyúttal úgy véli, hogy erıfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a sikeres pályázók felvételéig eltelı várakozási idı csökkenjen;
335.
nincs meggyızıdve arról, hogy az uniós intézményeknél dolgozó tisztviselıknek az EPSO-hoz versenybizottsági tagokként való, teljes munkaidıs kihelyezése valószerő és költséghatékony lehetıség;
336.
felhívja az EPSO-t, hogy a versenyvizsga-kiírásokban kerüljön el mindennemő félreérthetıséget, és arra ösztönzi az EPSO-t, hogy vizsgálja felül a részvételi követelményeknek való megfelelés ellenırzésére irányuló eljárásait;
337.
ezenkívül felhívja az EPSO-t a fellebbezési eljárások tökéletesítésére is, például külön elsı-, illetve másodfokú testületek kijelölése révén;
338.
megjegyzi, hogy a Közszolgálati Törvényszéken számos, a felvételi eljárás során elkövetett hibákkal kapcsolatosan az EPSO ellen indított ügy van folyamatban (különösen a nyelvek kérdésében); úgy véli, hogy az ügyek lezárását követıen le kell vonni az azokból nyerhetı tanulságokat, és azokat az EPSO-nak bele kell építenie saját fejlesztési programjába;
XII. rész 10/2009. számú különjelentés a mezıgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós intézkedésekrıl 339.
sajnálatosnak tartja, hogy a jelenleg mőködı rendszer nem teszi lehetıvé az intézkedések eredményességének mérését: még ha a szakpolitikai intézkedés kedvezı hatású is, egyedi célkitőzések, világos stratégia és a megfelelı mutatók hiányában rendkívül nehéz annak mérése;
340.
sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg politikai célkitőzéseket, szem elıtt tartva a kijelölt törekvések és az erre a célra lekötött költségvetés összeegyeztethetıségét, és ezeket a célkitőzéseket konkrét, mérhetı, teljesíthetı, releváns és idıhöz kötött (SMART) módon fogalmazza meg, továbbá határozzon meg alkalmas teljesítménymutatókat, és ellenırizze azokat;
341.
felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa a kiválasztási eljárás tökéletesítését, különösen azon követelmény fenntartásával, hogy a programjavaslatokban tájékoztatásnak kell szerepelnie az intézkedések várható hatásáról és arról, hogy azt milyen módszerrel mérik majd;
342.
felszólítja a tagállamokat, hogy a programjavaslatok szakszerőségének értékelésén és a szigorúbb kiválasztáson keresztül mőködjenek közre a kiválasztási folyamat PE 440.543\ 285
HU
javításában; továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy közöljék a Bizottsággal a nemzeti szintő promóciós támogatásaikra és intézkedéseikre vonatkozó információkat; 343.
felszólítja a tagállamokat, hogy fejlesszék a végrehajtó szervek kiválasztásakor alkalmazott közbeszerzési eljárásaikat, továbbá – különösen a nagyon szoros határidık elkerülése érdekében – módszeresen alkalmazzanak szabályozott eljárásokat, és biztosítsák, hogy az ajánlattevı szervezetek eleget tesznek a kiválasztási feltételeknek;
XIII. rész 11/2009. számú különjelentés a LIFE-Természet projektek fenntarthatóságáról és bizottsági irányításáról 344.
megállapítja, hogy a LIFE-Természet felügyelete és irányítása összetett folyamat, és a tagállamok különféle érdekelt feleit érinti; a kiosztott pénzforrások összege azonban biztosítékot követel meg arra nézve, hogy a végrehajtott beruházások költséghatékonyak és fenntarthatók;
345.
felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül kiválasztási modelljét az olyan LIFETermészet projektjavaslatok elıbbre sorolása érdekében, amelyek biztosítékkal szolgálnak az eredmények tartósságát illetıen; továbbá azt javasolja a Bizottságnak, hogy mérlegelje a „természet” és a „környezet” komponensek irányításának elkülönítését;
346.
sürgeti a Bizottságot, hogy mőködjön szorosan együtt az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a Biológiai Sokféleség Európai Témaközpontjával a javaslatok fenntarthatóság szempontjából való kiválasztására szolgáló megfelelı kritériumok és mutatók, valamint a projekteredmények nyomon követésére szolgáló kritériumok és mutatók meghatározása során, valamint sürgeti, hogy indítsa el a szükséges kezdeményezéseket a projektek nyomon követésének az elért eredmények tekintetében történı javítása érdekében, és dolgozzon ki a projekteredmények nyomon követésére szolgáló megfelelı mutatókat és kritériumokat;
347.
felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül kommunikációs stratégiáját, külön figyelmet fordítva a lényeges információk és a levont tanulságok terjesztésére, és hogy biztosítsa, hogy a kedvezményezettektıl követeljék meg több technikai részlet megadását az alkalmazott módszerekre, a levont tanulságokra és az azonosított legjobb gyakorlati megoldásokra vonatkozóan;
348.
felhívja a tagállamokat, amelyek maguk is felelısek a fenntartható természetmegırzésért, hogy mőködjenek szorosan együtt a Bizottsággal és a többi tagállammal a LIFE-Természet projektek irányítására vonatkozó legjobb gyakorlati megoldások kicserélése érdekében;
349.
felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be nyomon követési rendszert a LIFE utáni finanszírozás tekintetében a finanszírozott projektek hatékonyságának értékelése és az uniós finanszírozással elért hatás fenntarthatóságának a projektek lezárása utáni biztosítása érdekében;
350.
felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelı intézkedéseket a projektek hosszú távú nyomon követésével kapcsolatban fennálló jogi problémák és végrehajtási
286 /PE 440.543
HU
korlátok megoldása érdekében; XIV. rész 12/2009. számú különjelentés – A Bizottság bel- és igazságügyi projektjeinek eredményessége a Nyugat-Balkán területén 351.
elégedettséggel veszi tudomásul, hogy ellentétben a korábbi csatlakozási programokkal, a Bizottság elsıdleges fontosságot tulajdonít a bel- és igazságügyi területnek, és már a bıvítési folyamat korai szakaszában törekszik a fontos szerkezeti reformok elısegítésére, és rendkívül pozitívnak találja, hogy e terület elsıdleges hangsúlyt kap; ragaszkodik ahhoz, hogy ebben az összefüggésben a Bizottság a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatását továbbra is a bel- és igazságügyi területre koncentrálja annak érdekében, hogy folytassa ezen erıfeszítéseket;
352.
emlékeztet arra, hogy a Bizottság nehéz politikai és intézményi környezetben biztosítja a bel- és igazságügyi projektek irányítását; tekintetbe véve a Számvevıszék jelentésének következtetéseit, amelyek azt mutatják, hogy a beruházási projektek sikeresebbek voltak, mint az intézményépítı projektek, elvárja, hogy a Bizottság jelentısen erısítse a kapcsolatot az intézményi kapacitások megerısítését célzó projektek, valamint az érintett régióban zajló beruházási projektek között;
353.
egyetért a Számvevıszékkel abban, hogy a helyi intézkedések és projektek elıirányzata meghatározó tényezıt jelent a tekintetben, hogy sikerüljön megerısíteni a jogállamiságot, és úgy véli, hogy ha helyi szinten hiányzik az elkötelezettség és a tulajdonosi részvétel, az gyengíti a projektek fenntarthatóságát; kéri a Bizottságot, biztosítsa, hogy a nyújtott támogatás a kedvezményezettek azon határozott szándékával párosuljon, hogy aktívan ösztönözzék az intézményi reformokat és növeljék a kedvezményezettek projektekben való részvételét;
354.
a Számvevıszékhez hasonlóan úgy véli, hogy az uniós támogatás a Nyugat-Balkánon általában véve hatékony, de valós kockázatok állnak fenn a projektek fenntarthatósága tekintetében; elégedettséggel nyugtázza, hogy a projektek fenntarthatósága és tulajdonlása a nemzetközi partnerségi megállapodási program keretében minden bizonnyal javulni fog a projektek feltételessége és a kedvezményezettek általi társfinanszírozás révén; azon a véleményen van, hogy a fenntartási tervek tovább növelhetnék a projektek tartósságát, és kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg bevezetésüket az uniós pénzügyi támogatás megszerzésének elıfeltételeként;
355.
elvárja a Bizottságtól, hogy lelkiismeretesen biztosítsa, hogy a határok integrált irányításának területén az infrastruktúrával kapcsolatos beavatkozásokat most alkossák meg és hajtsák végre a regionális együttmőködés ösztönzése érdekében;
356.
felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tıle telhetıt a helyszínen tevékenykedı különbözı adományozók közötti jobb együttmőködés biztosításáért, és intézkedéseik hatékonyabb összehangolásáért;
357.
úgy véli, hogy az EU mint a régió legnagyobb adományozója láthatóságát jelentısen javítani kell, hogy az megfeleljen hozzájárulásai mértékének; e tekintetben javaslatot vár a Bizottságtól;
PE 440.543\ 287
HU
XV. rész 13/2009. számú különjelentés – Sikeres megoldás-e a végrehajtási feladatok kiszervezése végrehajtó ügynökségekhez? 358.
hangsúlyozza, hogy a hatáskör-átruházás elvének megfelelıen továbbra is a Bizottság felel a szakpolitikákért és a tevékenységek felügyeletéért;
359.
sajnálatosnak tartja azonban, hogy a Számvevıszék ellenırzése szerint az ügynökségi tevékenységek feletti bizottsági ellenırzés nem teljes mértékben eredményes, és hangsúlyozza olyan új mutatók kialakításának szükségességét, amelyek lehetıvé teszik az ügynökségek teljesítményének a felügyeletüket ellátó fıigazgatóságok általi hatékonyabb mérését;
360.
megítélése szerint a végrehajtó ügynökségek létrehozását nemcsak személyzeti akadályoknak, hanem fıként a programok szolgáltatásai javítása céljának kell motiválnia, amelynek révén a szakpolitikai és végrehajtási feladatok egyértelmő szétválasztása lehetıvé tenné a Bizottság számára, hogy erıfeszítéseit a stratégiai kérdésekre fordítsa;
361.
támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy nem létesít további végrehajtó ügynökségeket – hacsak 2013-ig új bizottsági hatáskörök nem keletkeznek –, és ehelyett inkább a meglévı ügynökségekre ruházott feladatkörök kibıvítésének lehetıségével él;
362.
tudomásul veszi, hogy a Számvevıszék jelentése szerint a végrehajtó ügynökségeknél a felvétel alacsonyabb besorolási fokozaton történik az ideiglenes álláshelyek esetén, a szerzıdéses alkalmazottak számára pedig több év szakmai tapasztalatot írnak elı, mint a Bizottságnál dolgozó, hasonló feladatokat ellátó szerzıdéses alkalmazottak esetén; megjegyzi, hogy ez csökkentheti az álláshelyek vonzerejét – annak ellenére, hogy a felajánlott szerzıdések megújíthatók, míg a Bizottság szerzıdéses alkalmazottainak szerzıdése legfeljebb három évre vonatkozik –, és megállapítja, hogy ez kompromisszumokat eredményezhet az érintett végrehajtó ügynökségek mőködésének minıségében;
363.
kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa a különbözı szerzıdéses feladatokra vonatkozó különbözı szerzıdési idıtartamokról és a különbözı szerzıdéses foglalkoztatások idıtartamáról a végrehajtó ügynökségeknél;
364.
úgy véli, hogy a végrehajtó ügynökségek lehetséges elınyeinek egyike a szakosodott személyzet felvételének lehetısége, és ezért kéri a Bizottságot, hogy intézkedjen az ügynökségek személyzete felvételének tökéletesítése és egyszerősítése érdekében, továbbá kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a végrehajtó ügynökségek konkrét felvételi igényeit;
365.
kéri a Bizottságot, hogy adjon részletes tájékoztatást a végrehajtó ügynökségeknél szerzıdéssel foglalkoztatottak számáról és a rájuk bízott feladatokról, valamint az ezeknek megfelelı fizetési szintekrıl, valamint nyújtson áttekintést az egyes foglalkoztatási kategóriákban szükséges tapasztalat mértékérıl, továbbá kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa azokról a különbözı esetekrıl, amikor nem sikerült gyorsan megfelelı alkalmazottakat találni, nyújtson tájékoztatást az alkalmazottak
288 /PE 440.543
HU
felvételében tapasztalt késedelem mértékérıl, valamint adjon elemzést a késedelem okairól; 366.
felkéri a Bizottságot a Számvevıszék ajánlásainak követésére, valamint arra, hogy: a)
hatásvizsgálat elvégzése céljából győjtsön és használjon megbízható adatokat az átadott feladatok végrehajtásával kapcsolatos munkaterhelésrıl és hatékonyságról, mind a kiszervezés elıtti, mind az azt követı idıszakra vonatkozóan;
b)
határozza meg a sikerhez vezetı tényezıket és következtetéseket, amelyek jobb eredményekhez vezettek a végrehajtó ügynökségeknél, és alkalmazza a tanulságokat minden olyan programra, amelyet továbbra is a Bizottság szolgálatai irányítanak;
c)
javítsa az ügynökségek felügyeletét eredményorientált és irányított célkitőzések meghatározásával, a következı évek célkitőzéseihez alapul veendı, korlátozott számú és releváns teljesítménymutató alkalmazásával;
XVI. rész 14/2009. számú különjelentés – A tej- és tejtermékpiac szabályozási eszközei elérték-e legfontosabb célkitőzéseiket? 367.
elvárja, hogy a Bizottság az erıteljes világpiaci ingadozások és egyenlıtlenségek fényében hatékony megelızı és kompenzációs intézkedéseket tegyen a kis- és középvállalkozások megerısítése érdekében, és az Európai Unión belüli sokféle üzemen keresztül mozdítsa elı az élelmiszer-ellátás biztonságát;
368.
megjegyzi, hogy a Számvevıszéket különösen aggasztják a hegyvidéki térségeket és a hátrányos helyzető területeket érintı következmények; hangsúlyozza, hogy ezt az aggályt a Parlament is osztja, mivel a mőködıképes mezıgazdasági üzemek szerves részét képezik számos vidéki régió fejlıdésének; úgy véli, hogy a mezıgazdasági üzemek sok tagállamban jelentısen befolyásolni tudják a vidéki térségek fejlıdését, stabilitását és az épített környezet megırzését;
369.
nem ért egyet azzal, hogy az EU tejpiacának elsısorban a belsı piacra kell összpontosítania; osztja azonban a Számvevıszék véleményét, hogy az európai tejágazatnak a világpiaci export terén a magas hozzáadott értéket képviselı tejtermékekre kell összpontosítania; rámutat továbbá arra, hogy a Bizottságnak kiemelten kell kezelnie a tisztességes, dömping nélküli világpiaci versenyt, annak megakadályozása érdekében, hogy a vállalkozások a hirtelen világkereskedelmi ingadozások miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek vagy gazdaságilag ellehetetlenüljenek; kéri, hogy finanszírozzanak megfelelı marketingprogramokat és piackutatási vizsgálatokat az Európán kívüli országokban, és rámutat arra, hogy a mezıgazdasági termékek exportja és az azt kísérı piaci intézkedések nem rombolhatják le a mezıgazdasági struktúrákat, illetve azok felépítését a fejlıdı országokban;
370.
egyetért a Számvevıszékkel abban, hogy folyamatosan felügyelni kell a tejpiac alakulását, és kéri, hogy kövessék a Számvevıszék ajánlásait, hogy felismerjék a PE 440.543\ 289
HU
fellépı hibákat, és alkalmas intézkedésekkel kellı idıben fellépjenek azokkal szemben; 371.
emlékeztet továbbá arra, hogy részletes és mélyreható vitát kell folytatni a KAP céljairól.
XVII. rész 16/2009. számú különjelentés – A Törökországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatás kezelése az Európai Bizottság részérıl 372.
üdvözli a Számvevıszék megalapozott értékelését a Törökországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatás Bizottság általi kezelésérıl;
373.
megjegyzi, hogy a Számvevıszék bírálja egy olyan egyértelmő kiválasztási módszer hiányát, amely biztosítaná, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a csatlakozási partnerség prioritásainak, továbbá üdvözli a Számvevıszék következtetését, amely szerint miközben a TPA idıszakában (2002 és 2006 között) valóban voltak hiányosságok a Törökországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatás bizottsági kezelése terén, a Bizottság azóta intézkedéseket hozott az elıcsatlakozási eszköz (IPA) eljárásainak javítása érdekében, jóllehet a változtatások hatékonyságát majd csak a jövıben lehet felmérni;
374.
megdöbbentınek tartja a különjelentésben levont következtetéseket, amelyekben a Számvevıszék bírálatát fejezi ki, amiért a Bizottság nem biztosított hatékony rendszert a 2002–2008 közötti idıszakban lebonyolított egyes projektek kiértékeléséhez, és ezért nem könnyő értékelni, hogy miként kezelték a pénzeszközöket, beleértve azt is, hogy értékarányos volt-e a ráfordítás;
375.
aggasztónak tartja, hogy sem a 2002–2004-re vonatkozó stratégiai tervezésben, sem a 2006-os csatlakozási partnerség 236 „prioritása” között nem állítottak fel fontossági sorrendet, és nem szerepelt bennük elképzelés a csatlakozás felé való haladáshoz szükséges szintre/intézkedésekre vonatkozóan; bírálja az európai pénzügyi támogatás hatékony felhasználásának nyilvánvaló hiányát; csalódott amiatt, hogy 2006 és 2008 között a „rövid távúként” megjelölt számos prioritás terén semmilyen jelentıs elırehaladást nem értek el;
376.
aláhúzza a Számvevıszék átfogó módszertan iránti felhívását, amellyel meghatározhatók azok a stratégiai célok, amelyekhez leginkább szükséges az Európai Unió pénzügyi támogatása; úgy véli, hogy a stratégiai célok eléréséhez megjelölt intézkedéseket világosan meg kell határozni; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a különbözı projektjavaslatok tartalmazzanak konkrét, mennyiségileg meghatározható, reális és releváns célokat, hogy azok kimutatható módon hozzájáruljanak a stratégiai célok eléréséhez;
377.
bírálja, hogy az elıcsatlakozási támogatási alapokat annak ellenére bocsátották Törökország rendelkezésére, hogy hiányoztak a mutatók, és a csatlakozási kritériumok teljesítése irányában tett elırehaladás nem volt mérhetı; ezért az alapok olyan projektekre való összpontosítására hív fel, amelyek relevánsak a csatlakozás szempontjából, ténylegesen mérhetık és megvalósíthatók;
290 /PE 440.543
HU
378.
rámutat, hogy noha a Bizottság intézkedéseket vezetett be a decentralizált végrehajtási rendszer hiányosságainak orvoslására, különösen az új elıcsatlakozási támogatási eszköz (IPA 2007–2013) bevezetése óta, az átfogó programozás és teljesítményirányítás fennmaradó hiányosságait még kezelnie kell a Bizottságnak, a Számvevıszék ajánlásainak megfelelıen; elvárja, hogy a Bizottság hívja fel a török hatóságok figyelmét erre a tényre, hogy a projektjavaslatok úgy kerüljenek kidolgozásra, hogy az uniós finanszírozáshoz kapcsolódó stratégiai célkitőzések reális idıkereten belül elérhetıek legyenek; úgy véli, hogy a Bizottságnak új kezdeményezéseket kellene tennie a projektek tervezésének és végrehajtásának a decentralizált végrehajtási rendszer intézményei által történı javítására (ilyen intézkedések például a kötelezı igényfelmérés és a szerzıdéskötés jobb ütemezése);
379.
tekintettel arra, hogy nem lehet mérni a csatlakozási célok felé történı haladást, felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Számvevıszék észrevételei alapján alaposabban elemezze a célokat és az elıcsatlakozási eszköz céljait és hatékonyságát, és ezt az elemzést 2010. szeptember 15-ig nyújtsa be;
380.
emlékeztet arra, hogy fontos a Törökországnak nyújtott elıcsatlakozási támogatási program egészének Bizottság általi értékelése;
PE 440.543\ 291
HU
P7_TA-PROV(2010)0135 2008. évi mentesítés: az EU általános költségvetése, a 7., 8., 9. és 10. Európai Fejlesztési Alap (EFA) 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítı határozatok nyomon követésérıl szóló jelentésére (COM(2009)0526) és annak mellékletére (SEC(2009)1427),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2009)0397 – C7-0171/2009),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap pénzgazdálkodásáról szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó jelentésre,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokra vonatkozó pénzügyi információra (COM(2009)0310),
–
tekintettel a Számvevıszéknek a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekrıl szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt1,
–
tekintettel a Számvevıszék által az EK-Szerzıdés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló nyilatkozatra2,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó tevékenységeinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésrıl szóló, 2010. február 16-i tanácsi ajánlásokra (5082/2010 – C7-0056/2010, 5084/2010 – C7-0057/2010, 5085/2010 – C7-0058/2010, 5086/2010 – C7-0059/2010),
–
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban aláírt3, majd 2005. június 25-én, Luxembourgban felülvizsgált4, egyrészrıl az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészrıl az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra,
1 2 3 4
HL C 269., 2009.11.10., 257. o. HL C 274., 2009.11.13., 235. o. HL L 317., 2000.12.15., 3. o HL L 287., 2005.10.28., 4. o
292 /PE 440.543
HU
–
tekintettel a 2007. március 19-i 2007/249/EK tanácsi határozattal1 módosított, a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Közösséggel való társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra2 („tengerentúli társulási határozat”),
–
tekintettel a negyedik AKCs–EK egyezmény második pénzügyi jegyzıkönyve3 keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi között létrejött, 1995. december 20-i belsı megállapodás 33. cikkére,
–
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzıkönyve keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról, valamint az EK-Szerzıdés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országoknak és területeknek szóló pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi közötti, 2000. szeptember 18-i belsı megállapodás4 32. cikkére,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel a negyedik AKCs–EK egyezmény szerinti fejlesztési finanszírozási együttmőködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi rendelet5 74. cikkére,
–
tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi rendelet6 119. cikkére,
–
tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK rendelet7 142. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és 77. cikkének harmadik francia bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0063/2009),
1.
mentesítést ad a Bizottságnak a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetésének végrehajtása tekintetében,
2.
észrevételeit a mellékelt állásfoglalásban rögzíti;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa e határozatot és az annak szerves részét képezı állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a
1 2 3 4 5 6 7
HL L 109., 2007.4.26., 33. o HL L 314., 2001.11.30., 1. o. és HL L 324., 2001.12.7., 1. o. HL L 156., 1998.5.29., 108. o HL L 317., 2000.12.15., 355. o HL L 191., 1998.7.7., 53. o HL L 83., 2008.4.1. 1. o HL L 78., 2008.3.19., 1. o. PE 440.543\ 293
HU
Számvevıszéknek és az Európai Beruházási Banknak, és gondoskodjon közzétételükrıl az Európai Unió Hivatalos Lapjában való (L sorozat).
294 /PE 440.543
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárásáról (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítı határozatok nyomon követésérıl szóló jelentésére (COM(2009)0526) és annak mellékletére (SEC(2009)1427),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2009)0397 – C7-0171/2009),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik és kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap pénzgazdálkodásáról szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó jelentésre,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokra vonatkozó pénzügyi információra (COM(2009)0310),
–
tekintettel a Számvevıszéknek a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekrıl szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt,1
–
tekintettel a Számvevıszék által az EK-Szerzıdés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló nyilatkozatra2,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó tevékenységeinek végrehajtása tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésrıl szóló, 2010. február 16-i tanácsi ajánlásokra (5082/2010 – C7-0056/2010, 5084/2010 – C7-0057/2010, 5085/2010 – C7-0058/2010, 5086/2010 – C7-0059/2010),
–
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban aláírt,3 majd 2005. június 25-én, Luxembourgban felülvizsgált4, egyrészrıl az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészrıl az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra,
–
tekintettel a 2007. március 19-i 2007/249/EK tanácsi határozattal5 módosított, a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Közösséggel való társulásáról szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra6 („tengerentúli társulási határozat”),
–
tekintettel a negyedik AKCs–EK egyezmény második pénzügyi jegyzıkönyve7 keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi között létrejött,
1 2 3 4 5 6 7
HL C 269., 2009.11.10., 257. o. HL C 274., 2009.11.13., 235. o. HL L 317., 2000.12.15., 3. o HL L 287., 2005.10.18., 4. o HL L 109., 2007.4.26., 33. o HL L 314., 2001.11.30., 1. o. és HL L 324., 2001.12.7., 1. o. HL L 156., 1998.5.29., 108. o PE 440.543\ 295
HU
1995. december 20-i belsı megállapodás 33. cikkére, –
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzıkönyve keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról, valamint az EK-Szerzıdés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országoknak és területeknek szóló pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi közötti, 2000. szeptember 18-i belsı megállapodás1 32. cikkére,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel a negyedik AKCs–EK egyezmény szerinti fejlesztési finanszírozási együttmőködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi rendelet2 74. cikkére,
–
tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi rendelet3 119. cikkére,
–
tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK rendelet4 142. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és 77. cikke harmadik francia bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0063/2009),
1.
megállapítja, hogy a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap végleges éves elszámolása a Számvevıszék éves jelentésének 1. táblázatában szerepelnek;
2.
jóváhagyja a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa e határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevıszéknek és az Európai Beruházási Banknak, és gondoskodjon közzétételérıl az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
1 2 3 4
HL L 317., 2000.12.15., 355. o HL L 191., 1998.7.7., 53. o HL L 83., 2003.4.1., 1. o HL L 78., 2008.3.19., 1. o.
296 /PE 440.543
HU
3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel (COM(2009)0397 – C7-0171/2009 – 2009/2077(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a Bizottságnak a 2007-es mentesítı határozatok nyomon követésérıl szóló jelentésére (COM(2009)0526) és annak mellékletére (SEC(2009)1427),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alapnak a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2009)0397 – C7-0171/2009),
–
tekintettel a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap pénzgazdálkodásáról szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó jelentésre,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokra vonatkozó pénzügyi információra (COM(2009)0310),
–
tekintettel a Számvevıszéknek a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekrıl szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt,1
-
tekintettel a Számvevıszéknek „Az ENSZ szervezetein keresztül végrehajtott EU támogatás: döntéshozatal és monitoring” címő, 15/2009. sz. különjelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek „A regionális gazdasági integrációra nyújtott EFAtámogatás eredményessége Kelet-Afrikában és Nyugat-Afrikában” címő, 18/2009. sz. különjelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszék által az EK-Szerzıdés 248. cikke értelmében kiállított, az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló nyilatkozatára2,
–
tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2008-as pénzügyi évre vonatkozó tevékenységeinek végrehajtására tekintetében a Bizottságnak adandó mentesítésrıl szóló, 2010. február 16-i tanácsi ajánlásokra (5082/2010 – C7-0056/2010, 5084/2010 – C7-0057/2010, 5085 – C7-0058/2010, 5086/2010 – C7-0059/2010),
–
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban aláírt,3 majd 2005. június 25-én, Luxembourgban felülvizsgált4, egyrészrıl az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, másrészrıl az Európai Közösség és tagállamai közötti partnerségi megállapodásra,
–
tekintettel a 2007. március 19-i 2007/249/EK tanácsi határozattal5 módosított, a tengerentúli országoknak és területeknek az Európai Közösséggel való társulásáról
1 2 3 4 5
HL C 269., 2009.11.10., 257. o. HL C 274., 2009.11.13., 235. o. HL L 317., 2000.12.15., 3. o HL L 287., 200510.28., 4. o HL L 109., 2007.4.26., 33. o PE 440.543\ 297
HU
szóló, 2001. november 27-i 2001/822/EK tanácsi határozatra1 („tengerentúli társulási határozat”), –
tekintettel a negyedik AKCs–EK egyezmény második pénzügyi jegyzıkönyve2 keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi között létrejött, 1995. december 20-i belsı megállapodás 33. cikkére,
–
tekintettel a 2000. június 23-án, Cotonou-ban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, valamint az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzıkönyve keretében nyújtott közösségi segély finanszírozásáról és igazgatásáról, valamint az EK-Szerzıdés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országoknak és területeknek szóló pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésezı képviselıi közötti, 2000. szeptember 18-i belsı megállapodás3 32. cikkére,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel a negyedik AKCs-EK egyezmény szerinti fejlesztési finanszírozási együttmőködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi rendelet4 74. cikkére,
–
tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó, 2003. március 27-i pénzügyi rendelet5 119. cikkére,
–
tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK rendelet6 142. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére és 77. cikkének harmadik francia bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A7-0063/2009),
A.
mivel az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Európai Unió legfontosabb pénzügyi eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal folytatott fejlesztési együttmőködés terén,
B.
mivel az EFA-n keresztül nyújtott segély teljes összege a következı években jelentısen nıni fog, mivel a 2008-tól 2013-ig tartó idıszakra vonatkozó 10. EFA keretében elıirányzott EU segély összege 22 682 000 000 EUR, ami a 9. EFA keretében nyújtott pénzügyi juttatásokhoz képest 64 %-os növekedést jelent,
C.
mivel a költségvetési támogatás olyan segítségnyújtási eszköz, amely paradigmaváltást tesz szükségessé a parlamenti ellenırzés tekintetében, a bemeneti oldal ellenırzésérıl
1 2 3 4 5 6
HL L 314., 2001.11.30., 1. o. és HL L 324., 2001.12.7., 1. o. HL L 156., 1998.5.29., 108. o HL L 317., 2000.12.15., 355. o HL L 191., 1998.7.7., 53. o HL L 83., 2003.4.1., 1. o HL L 78., 2008.3.19., 1. o.
298 /PE 440.543
HU
elmozdulva az eredmények és a kimenet ellenırzése felé, D.
mivel annak ellenére, hogy a Parlament ismételten kérte, hogy az EFA kerüljön bele a költségvetésbe, az EFA-k jelenleg nem tartoznak az Európai Unió általános költségvetésének és általános költségvetési rendelet hatálya alá, hanem végrehajtásukra egyedi pénzügyi szabályokkal összhangban kerül sor,
E.
mivel az Európai Parlament elkötelezett ellenırzési képességeinek folyamatos fejlesztése mellett annak érdekében, hogy a lehetı leghatékonyabban teljesíthesse a mentesítı hatóságként ráháruló kötelezettségeket,
1.
üdvözli a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépését, különösen az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje hivatalának és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSs) létrehozását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai fejlesztési támogatás hatékonyságát akadályozhatja annak fragmentált módon történı igazgatása, és rámutat arra, hogy az EFA-k jobb igazgatását célzó fejlesztéseket fenn kell tartani és nem szabad blokkolni; felhívja a Bizottságot, hogy adjon számára leírást és részletes magyarázatot az új rendszer mőködésérıl;
2.
emlékeztet arra és támogatja, hogy a Bizottság elkötelezte magát, hogy a következı pénzügyi keretrıl szóló tanácskozásokon az EFA költségvetését teljes mértékben integrálni fogja a költségvetésbe; ismételten kéri a Bizottságot, hogy folyamatosan nyújtson teljes körő tájékoztatást a Költségvetési Ellenırzı Bizottságnak e kezdeményezés elıkészületeirıl; úgy véli, hogy az EFA-nak az Európai Unió általános költségvetésébe történı integrálása lehetıvé teszi az EFA koherenciájának, átláthatóságának és hatékonyságának fokozását, és ellenırzési rendszerének megerısítését;
3.
kéri, hogy tájékoztassák a tizedik EFA 2010-re tervezett félidıs felülvizsgálatáról, és ragaszkodik a közös programozás hathatós megerısítéséhez, a munka koncentrációjának, koordinációjának és megosztásának javítása érdekében; véleménye szerint a célkitőzések túlburjánzásából eredı negatív hatások elkerülése érdekében a tizedik EFA végrehajtási stratégiájának korlátozott számú területre kell összpontosítania, nem kizárva a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) sem, amelyek hatékonyak helyi szinten, és döntı fontosságúak a fenntartható fejlıdés szempontjából; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot annak ellenırzésére, hogy az adott NGO-k általi helyszíni irányítás valóban hatékonyabb és költségkímélıbb-e, mint a Bizottság általi irányítás;
4.
ismételten felkéri a Bizottságot, hogy ellenırzési stratégiájának finomhangolásakor jelölje meg azt a pontot, amelynél az eredmények hiánya és az ellenırzés költségei az irányvonalak megváltoztatását teszik szükségessé; ezzel összefüggésben a 2009-es mentesítési eljárás szempontjából megfelelı idıben várja a külsı fellépések tekintetében az elfogadható mértékő kockázattal és a költséghatékonysággal kapcsolatban végzett tanulmányok eredményeirıl szóló bizottsági jelentést, valamint a EuropeAid ellenırzési stratégiájának felülvizsgálatát;
Megbízhatósági nyilatkozat 5. megjegyzi, hogy a Bizottságnak a felmerülı költségekre elkülönített céltartalék becslését szolgáló módszerétıl eltekintve, a Számvevıszék úgy véli, hogy a pénzügyi beszámolók híven tükrözik a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA bevételeit PE 440.543\ 299
HU
és kiadásait; ösztönzi a Bizottságot, hogy a következı hónapokban finomítsa módszerét a 2009-es pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás céljára; Az alapul szolgáló ügyletek 6.
elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Számvevıszék véleménye szerint a bevételek és kötelezettségvállalások mentesek a lényeges hibáktól; aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a költségvetési támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásoknál rendkívül sok nem számszerősíthetı hiba fordult elı, és hogy a kifizetésekben elıforduló hibaszint lényeges;
7.
sajnálja és elfogadhatatlannak tartja, hogy a Számvevıszék nem jutott hozzá az összes információhoz és dokumentációhoz tíz, nemzetközi szervezetek javára végrehajtott kifizetés tekintetében, és ennek következtében nem tud véleményt nyilvánítani 190 000 000 EUR összegő, az éves kiadások 6,7%-át kitevı kiadás szabályszerőségérıl;
8.
felhívja a Bizottságot, hogy kellı határozottsággal lépjen fel a nemzetközi szervezetekkel szemben, és állítson fel ad hoc menetrendet, biztosítván az információkérések megfelelı idıben történı kezelését, hogy ezáltal is támogassa a Számvevıszék információ/dokumentáció iránti kérelmeit, és biztosítsa a pénzügyi és igazgatási keretegyezmény (FAFA) tiszteletben tartását;
Pénzügyi végrehajtás 9.
elégedetten veszi tudomásul, hogy a hetedik EFA 2008. augusztus 31-én lezárult, és hogy az elıirányzott 10 559 000 000 EUR 98,3%-át kitevı 10 381 000 000 EUR kifizetésre került; tudomásul veszi, hogy a fennmaradó összeget (178 000 000 EUR) átcsoportosításra került a kilencedik EFA-ba;
10.
megállapítja, hogy a tizedik EFA (2008–2013-as idıszak, teljes összeg: 22 682 000 000 EUR) 2008. július 1-jén hatályba lépett; üdvözli a tizedik EFA gyors bevezetését és a Bizottságnak mind a kötelezettségvállalások és a kifizetések, mind a fennmaradó összegek kezelése terén általában nyújtott jó teljesítményét; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa erıfeszítéseit a régi és nyugvó fennálló kötelezettségvállalások tekintetében;
A Bizottság pénzgazdálkodása az EFA-k tekintetében 11.
megelégedéssel jegyzi meg, hogy a Számvevıszék véleménye szerint a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap pénzgazdálkodásáról szóló, a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó bizottsági jelentés „pontos leírást [nyújt] a Bizottság (...) pénzügyi évre vonatkozó mőködési célkitőzéseinek teljesítésérıl, a pénzügyi helyzetrıl és azon eseményekrıl, amelyek jelentıs hatást gyakoroltak a 2008-ban elvégzett tevékenységekre”1;
A beszámoló megbízhatósága 12. 1
megállapítja, hogy a kilencedik EFA-ról szóló pénzügyi szabályzat 1. cikke és
Lásd a Számvevıszéknek az EFA-król szóló 2008. évi éves jelentését, 8. pont.
300 /PE 440.543
HU
103. cikkének (3) bekezdése, továbbá a 215/2008/EK rendelet 2., 3. és 4. cikke, valamint 125. cikkének (3) bekezdése értelmében a megbízhatósági nyilatkozat nem terjed ki a kilencedik és tizedik EFA forrásainak azon részére, amelyet az Európai Beruházási Bank (EBB) kezel (több mint 3 500 000 000 EUR)1; úgy véli, hogy az EBB-nek rendszeresen jelentést kellene tennie a megbízhatósági nyilatkozat hatálya alá nem tartozó forrásokról; 13.
üdvözli, hogy a Számvevıszék véleménye szerint a hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA végleges éves beszámolója minden lényegi szempontból megbízható és valós képet nyújt az EFA-k 2008. december 31-én fennálló pénzügyi helyzetérıl;
14.
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EFA-hoz igazított új számviteli informatikai rendszer (ABAC EDF) 2009. februárban bevezetésre került;
Projektirányítás és kifizetések 15.
üdvözli a kötelezettségvállalások 2008-ban elért rekordszintjét és a tizedik EFA idıben történt végrehajtását; hangsúlyozza, hogy a végrehajtás felgyorsítása nem válhat a támogatott mőveletek minıségének kárára;
16.
elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Számvevıszék az elılegfizetések kapcsán lényeges hibát nem talált; sajnálja ugyanakkor, hogy a Számvevıszék lényeges hibaszintet állapított meg a kifizetések vonatkozásában;
17.
elfogadhatónak tartja azt az érvet, miszerint a hibák egy része – például a kiadások valódiságának problémája (hiányzó számla vagy egyéb bizonylat) Angolában – magyarázható a számvevıszéki ellenırzés tárgyát képezı országban uralkodó rendkívül nehéz helyzettel; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a számszerősíthetı hibák 47 %-a a kiadások támogathatóságára vonatkozik, ezért felszólítja a Bizottságot, hogy a hibaszázalék csökkentése érdekében javítsa ellenırzési rendszerét2; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottság figyelmét a Számvevıszék ajánlására, miszerint javítania kell az elızetes ellenırzéseket azáltal, hogy jobban összpontosít a legfontosabb kockázatokra;
18.
kéri, hogy a költségvetési rendelet felülvizsgálata során a Bizottság határozza meg az általa a válsághelyzetekben észlelt lehetséges eljárásbeli problémákat, és - különösen a sürgısségi segítségnyújtási intézkedések tagállamok általi finanszírozására vonatkozóan - mutasson be hatékony ellenırzési eljárást, amely kellı rugalmassággal rendelkezik ahhoz, hogy ne gördítsen akadályt a támogatások folyósítása elé, és amely biztosítja a végrehajtott projektek átláthatóságát;
Éves tevékenységi jelentés 19.
üdvözli a Számvevıszék megállapítását, miszerint az éves tevékenységi jelentés minısége jelentısen javult, és gratulál a Bizottságnak - többek között - a számszerősített mutatók nagyobb mértékő alkalmazásához3;
1
Lásd a Számvevıszéknek az EFA-król szóló 2008-as éves jelentését, 2. pont. Lásd a Számvevıszéknek az EFA-król szóló 2008-as éves jelentését, 22. pont. 3 Lásd a Számvevıszéknek az EFA-król szóló 2008-as éves jelentését, 29. pont. 2
PE 440.543\ 301
HU
A végrehajtó szervezetek monitoringja 20.
Bírálja azt a tényt, hogy a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is jelentıs hiányosságok állnak fenn a végrehajtó szervezetek, programfelelısök és nemzeti programengedélyezık által alkalmazott pénzügyi eljárások és ellenırzések terén; mindazonáltal üdvözli a EuropeAid és a delegációk különösen az említett hiányosságok kezelésére irányuló erıfeszítéseit; felhív a szóban forgó erıfeszítések fokozására a jövıben, és elvárja, hogy a CRIS Auditot illetıen várható jövıbeli fejlesztések jobb eredményt tesznek majd lehetıvé;
21.
hangsúlyozza, hogy a különbözı országokban található végrehajtó ügynökségek integrált céljának kell lennie a demokráciának és az emberek azon jogának, hogy olyan körülmények között élhessenek, ahol emberi jogaikat nem sértik meg, amihez támogatást kapnak az Európai Fejlesztési Alapból;
Költségvetési támogatás 22.
megjegyzi, hogy a tizedik EFA esetében jelentıs mértékben növekedett a költségvetési támogatás és a strukturális alkalmazkodási támogatás részaránya az összesített finanszírozási határozatokban (több mint 45 %) a nyolcadik és a kilencedik EFA-hoz képest (kb. 15 %)1;
23.
sajnálatosnak tartja, hogy a Számvevıszék megállapítása szerint a költségvetési támogatásokra vonatkozó kötelezettségvállalásoknál és kifizetéseknél rendkívül sok nem számszerősíthetı hiba fordult elı; sürgeti a Bizottságot, hogy e kifizetéseket még szigorúbban értékelje, és mostantól kezdve szigorítsa a kifizetési eljárásait; ezzel összefüggésben elégedettséggel veszi tudomásul, hogy elvégezték az e kifizetésekre vonatkozó pénzügyi folyamatok felülvizsgálatát 2009. februárban;
24.
üdvözli a Cotonou-i Megállapodás betartására vonatkozó bizottsági értékelések érthetıségében és szerkezetében tett javításokat; sajnálja azonban, hogy a Számvevıszék még számos olyan esetet tárt fel, ahol a Bizottság nem bizonyította kellıen strukturált és formalizált módon, hogy a kedvezményezett országokban a közpénzekkel való gazdálkodás kellıen átlátható, elszámoltatható és eredményes volt, vagy legalább azt, hogy az említett országok erre irányuló hiteles és releváns reformprogrammal rendelkeznek;
25.
egyetért a Számvevıszékkel abban, hogy a Bizottságnak folytatnia kell az arra irányuló erıfeszítéseit, hogy a költségvetési támogathatóság megítélésérıl szóló határozatait megfelelıen alátámassza, és biztosítsa, hogy a jövıben az összes finanszírozási megállapodás átfogó és egyértelmő alapot nyújt a kifizetési feltételek betartásának értékeléséhez2; tájékoztatást vár az iránymutatások felülvizsgálatának a Bizottság által 2009 végére ígért eredményérıl;
26.
sürgeti a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a partnerországoknak a parlamenti ellenırzési és pénzügyi ellenırzési kapacitásaik bıvítése terén, és vonja be a parlamenteket és a civil társadalmat nemzeti fejlesztési stratégiáik kidolgozásába;
1 2
Lásd a Számvevıszék EFA-ról szóló 2008. évi éves jelentésének II. grafikonját, 266. o. Lásd a Számvevıszék EFA-ról szóló 2008. évi éves jelentésének 56. pontját.
302 /PE 440.543
HU
27.
emlékeztet arra, hogy – amint azt már a hatodik, hetedik, nyolcadik és kilencedik Európai Fejlesztési Alap 2007-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzéseket tartalmazó, 2009. április 23-i állásfoglalásának1 (a továbbiakban: „2009. április 23-i állásfoglalás”) (79) bekezdésében is hangsúlyozta – a költségvetési támogatás tekintetében az a szerepe, hogy a Bizottságot továbbra is elszámoltathatóvá tegye a kiadások eredményeit illetıen, valamint hogy a költségvetési támogatás olyan támogatási eszköz, amely paradigmaváltást igényel a felügyelet jellegében, a ráfordítások ellenırzésétıl az eredmények mutatókhoz viszonyított ellenırzése felé elmozdulva, biztosítva ezáltal, hogy a támogatási ráfordítások a kedvezményezett ország lakosságának javát szolgálják;
28.
ismételten kéri a Bizottságot, hogy a lehetı legnagyobb szigorral azonosítsa azon országokat vagy kérdéseket, amelyek tekintetében a költségvetési támogatás végrehajtásának vonatkozásában a különleges parlamenti figyelem hasznosnak bizonyulhat a donorok elszámoltathatóságának javítása terén2, a költségvetési támogatásoknak a bizonytalan helyzetben lévı országokban történı kezelésére vonatkozó azon különleges iránymutatáson túl, amelyre a Bizottság a Költségvetési Ellenırzı Bizottság által Karel De Gucht biztosnak feltett írásbeli kérdésekre adott, 2009. december 2-i válaszaiban tett ígéretet;
29.
ismételten felhívja a Számvevıszéket, hogy adjon tájékoztatást a Bizottság kockázatértékelésének és kockázatkezelésének minıségérıl, és üdvözölné, ha több teljesítmény-ellenırzést végeznének általában a fejlesztési kiadások és különösen a költségvetési támogatás eredményeinek értékelése céljából3;
30.
felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a költségvetési támogatás csökkentését vagy törlését, amennyiben nem sikerül elérni az egyértelmő célokat;
A kedvezményezett államok közzétételi nyilatkozata 31.
megerısíti azon meggyızıdését, hogy általában a fejlesztési támogatást és konkrétan a költségvetési támogatást – a nemzeti irányítási nyilatkozatok mintájára – a kedvezményezett országok kormánya által kiadott és pénzügyminisztere által aláírt elızetes (ex ante) közzétételi nyilatkozathoz is kellene kötni, amely az egyes kedvezményezett országok kormányzási és elszámoltathatósági struktúráját érintı kérdésekre vonatkozik; nem fogadja el a Bizottság azon érvelését, miszerint az irányításra vonatkozóan elegendı információ szerezhetı be a többi érdekelt féllel és érintettekkel együttmőködésben elvégzett elemzésekbıl;
32.
ismét felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon kezdeményezı szerepet, és terjessze elı erre irányuló javaslatát más nemzetközi donoroknak – különösen a Világbanknak – abból a célból, hogy más donorokkal egyetértésben dolgozzon ki és hozzon létre egy ilyen eszközt; elvárja, hogy tájékoztatást kapjon e tárgyalások lehetséges ütemtervérıl;
Emberi erıforrások
1
HL L 255., 2009.9.26., 98. o Lásd a 2009. április 23-i állásfoglalás (43) bekezdését. 3 Lásd a 2009. április 23-i állásfoglalás (53) bekezdését. 2
PE 440.543\ 303
HU
33.
aggasztja annak kockázata, hogy a EuropeAid tevékenységérıl szóló éves jelentésben1 jelzett komoly személyzeti problémák (túlzott mértékő személyzeti fluktuáció, a betöltetlen állások túlzottan magas és emelkedı száma) miatt elvész az intézményi tudásállomány, és aggodalmát fejezi ki, hogy a EuropeAid alkalmazottainak száma a lekötött elıirányzatokhoz képest tovább csökkent;
34.
megismétli aggodalmát amiatt, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az emberi erıforrások hiánya vagy nem megfelelı eloszlása, illetve egyes készségek és ismeretek hiánya befolyásolja az ellenırzések, a felülvizsgálatok és a monitoring minıségét2;
35.
támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy további külsı munkatársakat vesz fel, hogy növelje az EFA igazgatási és ellenırzési rendszeréhez rendelt személyi állományt a központban és a delegációkban; úgy véli, hogy a személyi állomány ezen növelése annál is inkább szükséges, mivel a tizedik EFA keretében lényegesen növekednek a kötelezettségvállalások;
Észrevételek a Számvevıszék következtetéseire és ajánlásaira vonatkozóan 36.
elégedettséggel veszi tudomásul, hogy a Számvevıszék elismerte a EuropeAidnek a felügyeleti és kontrollrendszereinek jelentıs javítása érdekében tett erıfeszítéseit; támogatja a Bizottság azon törekvését, hogy folytassa az ellenırzési rendszerek felépítésének fejlesztését;
37.
teljes mértékben egyetért a Számvevıszék által az EFA-król szóló éves jelentés 55. pontjának a)–f) alpontjában, valamint 56. pontjának a) és b) alpontjában megfogalmazott ajánlásokkal;
38.
felhívja a figyelmet különösen az emberi erıforráshiány megoldatlanságára, a Számvevıszék azon ajánlására, hogy a Bizottságnak az éves ellenırzési tervek kialakításakor strukturált módon kell elemeznie a kockázatokat, fel kell mérnie a rendelkezésre álló erıforrásokat, és egész évben szorosan figyelemmel kell kísérnie az éves ellenırzési tervek végrehajtását;
39.
hangsúlyozza, hogy a Számvevıszék a 18/2009. számú különjelentésében csak részben találta eredményesnek a kelet- és nyugat-afrikai regionális gazdasági integráció számára nyújtott EFA-támogatást, amelyre az EFA regionális programjaira szánt pénzeszközök egy jelentıs része – több mint 50% – jut; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Számvevıszék által javasolt intézkedések végrehajtására, különösen a regionális szervezetekkel folytatott koordináció és egyeztetés, az elegendı nagyságú személyzet biztosítása, a regionális és nemzeti stratégiák összehangolása, valamint a feladatok, felelısségi körök és célok pontos tisztázása tekintetében;
Fejlesztési prioritások és láthatóság 40.
1 2
kéri, hogy az EFA-ra is alkalmazzák a fejlesztési együttmőködési eszköz kiadásainak tekintetében az alap- és középfokú oktatásra és az alapvetı egészségügyi ellátásra fordított kiadásokra vonatkozó 20%-os küszöbértéket; sürgeti a Bizottságot, hogy fektessen nagyobb hangsúlyt az anyák egészségére, mivel ez az a millenniumi
Lásd a Számvevıszék EFA-ról szóló 2008. évi éves jelentésének 30. pontját. Lásd a 2009. április 23-i állásfoglalás (61) bekezdését.
304 /PE 440.543
HU
fejlesztési cél, amelynek tekintetében az elırehaladás a legkiábrándítóbb volt; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa az EU által támogatott tengerentúli tevékenységek jobb láthatóságát; 41.
megerısíti támogatását az EFA költségvetésbe való beépítése iránt, hogy ezáltal a kiadások demokratikusabbá, elszámoltathatóbbá és átláthatóbbá váljanak;
A beruházási eszköz 42.
megjegyzi, hogy az EBB kezeli a beruházási eszközt, amely az EFA-ból finanszírozott kockázatviselı eszköz, és amelynek célja a magánbefektetések ösztönzése az AKCsországok bonyolult gazdasági és politikai kontextusában; emlékeztet az EFA 2006-os és 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési határozatait kísérı, 2008. április 22-i1 és 2009. április 23-i állásfoglalásaiban tett észrevételeire, aggodalmát fejezve ki amiatt, hogy az EBB által kezelt beruházási eszköz nem tartozik a mentesítési eljárás alá; emlékeztet továbbá arra, hogy az EFA források az európai adófizetık - és nem a pénzügyi piacok - által biztosított közpénzbıl származnak;
43.
sajnálatát fejezi ki – csak úgy, mint a Számvevıszék a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi rendeletrıl szóló tanácsi rendelettervezetre vonatkozó 9/2007. sz. véleményében – az irányítási feladatok két külön területre bontása miatt, mivel ez korlátozza a mentesítés hatályát, további koordinálást tesz szükségessé a Bizottság és az EBB között, és megnehezíti a teljes kép kialakítását az elért eredményekrıl;
44.
megjegyzi, hogy az EBB által a beruházási eszközrıl készített éves jelentés fıként pénzügyi információt tartalmaz, és nagyon kevés információt nyújt – ha egyáltalán nyújt – a különbözı finanszírozott programok eredményeirıl;
45.
emlékeztet arra, hogy a fent említett, 2008. április 22-i állásfoglalásának 24. pontjában javasolta, hogy a mentesítési eljárás során az EBB közvetlenül a Parlament Költségvetési Ellenırzı Bizottságának mutassa be a beruházási eszköz végrehajtásáról szóló jelentését; javasolja ezzel kapcsolatban, hogy a Költségvetési Ellenırzı Bizottság lehetıleg mielıbb hívja meg az EBB elnökét, hogy megvitassák ezt a lehetıséget;
46.
megismétli a 2009. április 23-i állásfoglalásában az EBB-nek címzett azon felhívását, hogy beszámolóját az eredményekre összpontosítsa, és adjon teljes, releváns és objektív tájékoztatást a végeredményekrıl, a kitőzött célokról, a megvalósított célokról és az ezektıl való esetleges eltérés okairól, valamint az elvégzett értékelésekrıl, és foglalja össze az értékelések eredményeit; o o o
47.
1
felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson a 2009. április 23-i állásfoglalás nyomon követése során nyújtottaknál átfogóbb tájékoztatást az EBB-vel létrehozott azon
HL L 88., 2009.3.31., 253. o. PE 440.543\ 305
HU
speciális eljárásokról, amelyek a két intézménynek a fejlesztéssel kapcsolatos EU célkitőzések elérésére irányuló erıfeszítéseinek koordinálását szolgálják, valamint a szóban forgó eljárások hatékonyságáról.
306 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0136 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Európai Parlament 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, I. szakasz – Európai Parlament (C7-0173/2009 – 2009/2069(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2009)1089 – C7-0173/2009)2,
–
tekintettel a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament3,
–
tekintettel a belsı ellenır 2008-re vonatkozó éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt4,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára5,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére és 275. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom- Szerzıdés 179a. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (költségvetési rendelet)6 és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belsı szabályzat 13. cikkére7,
–
tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden európai uniós intézmény köteles megtenni a megfelelı lépéseket az Európai Parlament mentesítési határozatát kísérı észrevételek nyomon követésére,
1 2 3 4 5 6 7
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 127., 2009.6.5., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. PE 349.540/Bur/ann/fin. PE 440.543\ 307
HU
–
tekintettel a 2008-as költségvetési eljárás vonatkozásában a II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszokra vonatkozó iránymutatásokról és az Európai Parlament elızetes költségvetési javaslattervezetérıl (I. szakasz) szóló, 2007. március 29-i állásfoglalására1,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és 80. cikke (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7-0095/2010),
A.
mivel „a polgároknak jogukban áll tudni, hogy mire költik az általuk befizetett adókat, és hogyan élnek a politikai szervek a rájuk ruházott hatalommal”2,
B.
mivel a „fékek és ellensúlyok” elve alapvetı jelentıségő a decentralizált pénzgazdálkodás jellemezte intézményekben, és mivel ezt az elvet a belsı ellenırzési keret és irányítási szerkezet rendszermegfelelése tekintetében fennálló, megfelelıen kidolgozott központi felelısség révén kell biztosítani,
C.
mivel a hatékony és egyértelmő elszámoltathatóság – a közpénzek felhasználásának módjára vonatkozó felvilágosítás kötelezettsége – feltétele, hogy az Unió polgárai hozzájussanak lényeges és tárgyilagos információkhoz,
1.
mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2008-os pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képezı állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevıszéknek, az európai ombudsmannak, és az európai adatvédelmi biztosnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételérıl (L sorozat).
1 2
HL C 27. E, 2008.1.31., 225. o. Az európai átláthatósági kezdeményezés.
308 /PE 440.543
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament (C7-0173/2009 – 2009/2069(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára – I. kötet (SEC (2009)1089 – C7-0173/2009)2,
–
tekintettel a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó, a költségvetési és pénzgazdálkodásról szóló jelentésre – I. szakasz – Európai Parlament3,
–
tekintettel a belsı ellenır 2008-re vonatkozó éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt4,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára5,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére és 275. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére, valamint az Euratom- Szerzıdés 179a. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre (költségvetési rendelet)6 és különösen annak 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belsı szabályzat 13. cikkére7,
–
tekintettel a költségvetési rendelet 147. cikkének (1) bekezdésére, amelynek értelmében minden európai uniós intézmény köteles megtenni a megfelelı lépéseket az Európai Parlament mentesítési határozatát kísérı észrevételek nyomon követésére,
–
tekintettel a 2008-as költségvetési eljárás vonatkozásában a II., IV., V., VI., VII., VIII. és IX. szakaszokra vonatkozó iránymutatásokról és az Európai Parlament elızetes költségvetési javaslattervezetérıl (I. szakasz) szóló, 2007. március 29-i
1 2 3 4 5 6 7
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 127., 2009.6.5., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. PE 349.540/Bur/ann/fin. PE 440.543\ 309
HU
állásfoglalására1, –
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és 80. cikke (3) bekezdésére, valamint VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7-0095/2010),
A.
mivel „a polgároknak jogukban áll tudni, hogy mire költik az általuk befizetett adókat, és hogyan élnek a politikai szervek a rájuk ruházott hatalommal”2,
B.
mivel a „fékek és ellensúlyok” elve alapvetı jelentıségő a decentralizált pénzgazdálkodás jellemezte intézményekben, és mivel ezt az elvet a belsı ellenırzési keret és irányítási szerkezet rendszermegfelelése tekintetében fennálló, megfelelıen kidolgozott központi felelısség révén kell biztosítani,
C.
mivel a hatékony és egyértelmő elszámoltathatóság – a közpénzek felhasználásának módjára vonatkozó felvilágosítás kötelezettsége – feltétele, hogy az Unió polgárai hozzájussanak lényeges és tárgyilagos információkhoz,
D.
mivel a szokásos eljárásnak megfelelıen a Költségvetési Ellenırzı Bizottság kérdıívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a költségvetésért felelıs alelnök és a fıtitkár jelenlétében megvitatta,
Kockázatkezelés és vállalati irányítás a Parlamentben 1.
a legnagyobb elégedettséggel nyugtázza, hogy az elmúlt évtizedben a Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítési jelentések fontos szerepet játszottak és olyan, rendkívül pozitív fejleményekhez vezettek a Parlament pénzgazdálkodásában, mint például a képviselıi szabályzat, az asszisztensi szabályzat, valamint az EMAS folyamat; eltökélt arra, hogy folytassa ezt a kedvezı folyamatot, amely a közpénzekkel való gazdálkodás tökéletesítéséhez vezet;
2.
tudomásul veszi a „vállalatirányítás” általános fogalmát mint olyan folyamatok, szokások, elvek és szabályok összességét, amelyek befolyásolják egy vállalat vagy intézmény irányításának, igazgatásának és ellenırzésének módját, és céljuk a költségek csökkentése és az eredmények javítása;
3.
emlékeztet rá, hogy 2009. március 12-én jelentéstervezet jelent meg a költségvetési végrehajtás Költségvetési Tematikus Fıosztály által történı parlamenti ellenırzésérıl, amely javasolja, hogy a Parlament alkalmazza a legjobb gyakorlatot jelentı eljárásokat;
4.
hangsúlyozza, hogy a jó vállalatirányítás kulcselemei többek között a szervezeten belül a vállalatirányítással megbízott személyek átláthatósága és nyitottsága, valamint felelıssége és elszámoltathatósága;
5.
az elszámoltathatóságot úgy határozza meg, mint az intézkedésekért, a döntésekért és az iránymutatásokért való felelısség elismerése és vállalása, valamint a jelentéstételi kötelezettség, illetve a következmények megindokolásának kötelezettsége és az
1 2
HL C 27. E, 2008.1.31., 225. o. Az európai átláthatósági kezdeményezés.
310 /PE 440.543
HU
azokhoz kapcsolódó elszámoltathatóság; 6.
megállapítja, hogy a Parlament összetett szervezet, amelyen belül az intézmény többrétegő irányítási szerkezete miatt nem mindig egyértelmő a politikai és igazgatási döntések közötti határvonal;
7.
véleménye szerint a hatékony és eredményes vállalatirányítási rendszeren belül kellı figyelmet kell fordítani a vezetıség szerepére; azon a véleményen van, hogy a fıigazgatókat, igazgatókat és osztályvezetıket érdemeik, tapasztalatuk és vezetıi képességeik alapján kell kiválasztani, figyelembe véve a nemek közötti esélyegyenlıséget és a földrajzi egyensúlyt;
8.
úgy véli, hogy az elszámoltathatóság biztosítása és a politikai és adminisztratív vezetık pénzügyi és nem pénzügyi kockázatokkal szembeni védelme érdekében kifinomultabb belsı ellenırzési és kockázatkezelési rendszerekre van szükség;
9.
ezért felkéri az illetékes szolgálatokat, hogy szükség esetén vizsgálják felül és erısítsék meg a belsı ellenırzésre vonatkozó minimumkövetelményeket, a szerzett tapasztalatok, valamint a kockázatkezelés és vállalatirányítás területén bekövetkezett fejlemények figyelembevétele céljából; emlékeztet rá, hogy az engedélyezésre jogosult szervezeti egységeknek tiszteletben kell tartaniuk ezeket a követelményeket belsı ellenırzési rendszereik és végrehajtási intézkedéseik kialakítása során; felkéri az illetékes szolgálatokat, hogy kérjék ki a Költségvetési Ellenırzı Bizottság véleményét, mielıtt a belsı ellenırzéssel kapcsolatos felülvizsgált minimumkövetelményeket megvizsgálás és jóváhagyás céljából megküldik az Elnökségnek;
10.
tudomásul veszi a fıtitkár 2008–2009-re vonatkozó alábbi céljait: −
felkészülés a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésére,
−
felkészülés a 2009-es európai parlamenti választásokra a részvételi arány tekintetében tapasztalt tendencia visszafordítása érdekében,
−
a képviselıknek nyújtott szolgáltatások javítása, és
−
a Parlament fıtitkárságának reformja és megerısítése;
11.
emlékeztet rá, hogy a Parlament pénzügyi forrásai magukban foglalják az adófizetık pénzét, és hogy a közpénzeket felhasználó intézmények kötelesek felvilágosítást adni a közpénzek felhasználásának módjáról, valamint átfogó, tárgyilagos és lényeges tájékoztatást nyújtani arra vonatkozóan, hogy a pénzeket milyen mértékben használták fel a tervezett célokra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás (gazdaságosság, eredményesség és hatékonyság) és az átláthatóság elveivel összhangban;
12.
emlékeztet rá, hogy az átláthatóság és az egyenlı bánásmód elve az összes támogatásra vonatkozik, különösen a költségvetési rendelet 109. cikkének (1) bekezdése és 110.
PE 440.543\ 311
HU
cikkének (2) bekezdése és a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet1 (végrehajtási szabályok) 169. cikke vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy ez az uniós források valamennyi kedvezményezettjére érvényes, beleértve a Parlament személyzetét és hozzátartozóikat is, akik magánkirándulásokhoz (síelés vagy egyéb) kapnak támogatásokat; felkéri az igazgatási szerveket az ilyen kifizetésekre vonatkozó vizsgálatok nyomon követésére; A hírnevet fenyegetı kockázatok 13.
hangsúlyozza, hogy a hírnevet fenyegetı bizonyos kockázatok némelyike sokkal veszélyesebb, mint a pénzügyi kockázatok, és felkéri a fıtitkárt, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselıkkel együtt értékelje a Parlament kockázati profilját;
14.
üdvözli a kockázatkezelıi álláshely létrehozását 2010. február 24-én, és kéri, hogy az újonnan kinevezett kockázatkezelı minél hamarabb tájékoztassa az illetékes bizottságokat a kockázatkezelési koncepcióról és a jövıbeni stratégiáról;
15.
tudomásul veszi, hogy a külön kockázatkezelı munkatárs szerepe és feladatköre az, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselıket segítse tanácsokkal és a tevékenységek összehangolásával a kockázatkezelésben;
16.
hangsúlyozza a kockázatkezelı függetlenségének, szerepének és mőködésének fontosságát; tudomásul veszi és egyetért azzal, hogy a kockázatkezelı közvetlenül a fıtitkár hivatala mellett fog mőködni;
17.
felkéri a fıtitkárt, hogy a mentesítési eljárás szerves részeként minden évben készítsen jelentést a kockázatkezelı által végzett tevékenységrıl a Költségvetési Ellenırzı Bizottság részére;
18.
hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésével bıvültek a Parlament hatáskörei, és megnıtt képviselıinek és az ıket támogató alkalmazottak munkaterhe; úgy véli, hogy a munkakörülményeknek meg kell felelniük a megnövekedett munkaés anyagi igényeknek valamennyi munkahelyen;
19.
e tekintetben emlékeztet az azbeszttel kapcsolatos rehabilitációs munkálatokra vonatkozó megállapításaira, és felkéri fıtitkárát arra, hogy tegyen jelentést a munkálatok üzemeltetési és pénzügyi eredményeirıl, valamint a szükségszerően jelentkezı korrekciós intézkedésekre vonatkozó lehetséges jövıbeni igényekrıl;
20.
felhívja a figyelmet arra, hogy a 2008. augusztus 7-i károkat követı, Strasbourgban folyó felújítások költségeit nem az európai adófizetıknek kell vállalniuk;
21.
javasolja, hogy a Költségvetési Ellenırzı Bizottság az épületekre vonatkozó kérdıíveket és az azokra adott válaszokat a Költségvetési Bizottsággal egy idıben kapja meg;
22.
hangsúlyozza, hogy a csekély nézıszám miatt a Parl-TV hozzáadott értéke igen
1
A Bizottság 2342/2002/EK, Euratom rendelete (2002. december 23.) az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról. (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.)
312 /PE 440.543
HU
alacsony; véleménye szerint felül kell vizsgálni a Parl-TV finanszírozását és az egész projektet; A mentesítési eljárás 23.
hangsúlyozza, hogy a Parlament által saját maga számára adott mentesítéshez vezetı parlamenti és nyilvános eljárás többletértéke az a kiegészítı lehetıség, hogy nyilvánosan kritikus szemmel felül lehet vizsgálni az intézmény pénzgazdálkodását, ezáltal elı lehet segíteni, hogy az Unió polgárai megértsék a Parlament sajátos felépítését, irányítási szerkezetét és munkamódszereit;
24.
felhívja a figyelmet arra, hogy további kockázatcsökkentésre van szükség a Parlament pénzgazdálkodása területén, ahol még az anyagi következményekkel nem járó hiányosságok is jelentıs károkat okozhatnak a Parlament hírnevének, beárnyékolva politikai eredményeit, és emlékezteti a parlamenti képviselıket és a személyzetet a Parlament megfelelı pénzgazdálkodásában viselt személyes felelısségükre;
25.
hangsúlyozza, hogy kritikus felülvizsgálatra van szükség annak biztosításához, hogy a Parlament pénzügyi szereplıi teljes mértékben elszámoltathatók legyenek, mert csak a teljes átláthatóság nyújt betekintést az Unió polgárai számára a Parlament pénzgazdálkodásába és abba, hogy miként használja fel az adófizetık pénzét;
A Költségvetési Ellenırzı Bizottságának tevékenysége 26.
hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek intézményként alapvetı érdeke a pénzgazdálkodásával kapcsolatos teljes átláthatóság; ezért elvárja, hogy Költségvetési Ellenırzı Bizottsága teljes mértékben megfeleljen sajátos és fontos intézményi szerepének azáltal, hogy egyértelmően kiemeli azokat a területeket, ahol elırelépéseket lehet tenni, amint azt más intézményeknél is megteszi;
27.
teljes mértékben megérti, hogy az összetett döntéshozatali és igazgatási struktúrák és eljárások tárgyilagos, szakmai és átfogó elemzése kihívásokkal jár és idıigényes, és azt ajánlja, hogy a Költségvetési Ellenırzı Bizottság kapjon jobb eszközöket növekvı feladatainak elvégzéséhez azáltal, hogy a bizottság titkárságának létszámterve jelentısen megerısítésre kerül;
28.
hangsúlyozza, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 317. cikkének (a Lisszaboni Szerzıdés által bevezetett) új szövege nagy kihívásokat támaszt majd a Parlament ellenırzési tevékenységei számára;
29.
hangsúlyozza, hogy a bizottságok titkárságainak megerısítése nem történhet csupán mennyiségi paraméterek alapján, és felkéri a fıtitkárt, hogy jól meghatározott minıségi követelményeket vegyen figyelembe;
30.
továbbá hangsúlyozza, hogy a hagyományos parlamenti tevékenységeknek, mint amilyen például a közpénzek felhasználásának kritikus ellenırzése, a Parlament alaptevékenységének szerves részét kell képezniük minden szinten;
Az igazgatási folyamatok javítása 31.
tudomásul veszi azt a hagyományt, mely szerint a Költségvetési Ellenırzı Bizottság PE 440.543\ 313
HU
felkéri az igazgatást, hogy nyújtson információkat a mentesítési jelentéseiben szereplı különbözı témakörökben; javasolja, hogy ezeket a jelentéseket közvetlenül a Költségvetési Ellenırzı Bizottság elnökének küldjék, és azokat a bizottság tagjai és az Unió polgárai tájékoztatása céljából tegyék közzé e bizottság honlapján, mihelyt annak elnöke megkapta ıket; 32.
nagyra értékelné, ha a fıtitkár minden évben az illetékes bizottság szeptemberi rendes ülésén rendelkezésre állna egy eszmecserére azokkal a válaszokkal kapcsolatosan, amelyeket az igazgatás a mentesítési állásfoglalásokban foglalt kérésekre adott;
A Parlament elszámolásának bemutatása 33.
tudomásul veszi az adatokat, melyek alapján a Parlament 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:
a) Rendelkezésre álló elıirányzatok 2008-as elıirányzatok: a 2007-es pénzügyi évbıl nem automatikusan átvitt összegek:
1 452 517 167 43 800 036
a 2007-es pénzügyi évbıl automatikusan átvitt összegek:
225 239 332
címzett bevételeknek megfelelı elıirányzatok 2008-ban:
47 551 735
címzett bevételeknek megfelelı, 2007-bıl átvitt összegek:
38 325 182
Összesen:
1 807 433 452
b) A 2008-as pénzügyi év elıirányzatainak felhasználása kötelezettségvállalások:
1 723 369 531
teljesített kifizetések:
1 488 856 868
teljesítetlen kifizetések és címzett bevételbıl származó, nem lekötött elıirányzatok: 232 944 667 automatikusan átvitt elıirányzatok a címzett bevételekbıl származó elıirányzatokkal együtt: 232 944 667 nem automatikusan átvitt elıirányzatok: törölt elıirányzatok:
8 315 729 70 722 045
c) Költségvetési bevételek 2008-ban beérkezett: d) 2008. december 31-i mérlegfıösszeg
314 /PE 440.543
HU
151 054 374 1 782 229 891
34.
megállapítja, hogy a 2008-as elıirányzatokkal kapcsolatos teljes kifizetések ezen elıirányzatok 2009-re történı automatikus és nem automatikus átvitelével együtt a 2008. évi teljes elıirányzatok 94%-ának felelnek meg;
35.
megállapítja, hogy az Európai Unió 2008-ra szóló költségvetésének teljes összege 129 150 millió euró volt a kötelezettségvállalási elıirányzatok tekintetében, amelybıl a Parlament költségvetése 1453 millió eurót tett ki; továbbá megállapítja, hogy ez az adat az Unió költségvetésének alig több, mint 1%-át jelenti, és az Európai Unió összes intézménye részére igazgatási kiadásokra elkülönített 7284 millió euró 19,48%-a;
Rövid távú követelések 36.
megállapítja, hogy a belga kormány 2010 elején 85 896 389 eurót térített vissza a Parlamentnek; felkéri a fıtitkárt, hogy kellı idıben tájékoztassa a Költségvetési Ellenırzı Bizottságot a pénz felhasználásának módjáról;
Közbeszerzés 37.
megállapítja, hogy a belsı ellenırzési szolgálat 2004-ben és 2005-ben átfogóan ellenırizte a közbeszerzési eljárás irányítását és ellenırzését a Parlamentben, és a 2006. március 31-én elfogadott végleges jelentés 144 végrehajtási intézkedést tartalmazott a 2008. március 31-ig tartó idıszakra vonatkozóan;
38.
üdvözli, hogy a belsı ellenırzési szolgálat 2008-ban új ellenırzéseket kezdett a 144 külön intézkedés teljesülési szintjének újbóli értékelésére, és megállapítja, hogy ezek az új ellenırzések 2009 végén folyamatban voltak;
39.
felhívja a figyelmet arra, hogy a köz- és magánszektor találkozási pontjánál elhelyezkedı közbeszerzés magas kockázattal járó terület, amely folyamatosan kiemelt figyelmet igényel;
40.
emlékeztet rá, hogy a közbeszerzési eljárás minden szakaszában – igények elızetes felmérése, ajánlati felhívás elıkészítése, ajánlati felhívás és dokumentáció megszövegezése, ajánlattevıkkel való kapcsolatfelvétel, ajánlatok felnyitása, ajánlatok értékelése, döntés az eljárás eredményérıl, szerzıdések megkötése – jelentıs kockázatok fenyegetik a fent említett célok elérését a bonyolult jogi környezet és a tárgyi szükségletek eredményeként;
41.
felkéri a fıtitkárt, hogy gondoskodjon arról, hogy a közbeszerzésrıl szóló szakképzési tanfolyamokon az összes közbeszerzéssel foglalkozó alkalmazott részt vegyen, és hogy a közbeszerzést csak a belsı alkalmazottak esetében ismerjék el szakértıi feladatként a Parlament szakmai képességekre vonatkozó jegyzékében, illetve, hogy a közbeszerzést tekintsék olyan „bizalmas jellegő pozíciónak”, amely megfelelı rotáció és/vagy további ellenırzési intézkedések tárgyát képezi;
A költségvetési rendelet reformja 42.
felkéri a fıtitkárt, hogy a reformot igénylı területekre vonatkozó igazgatási tanácsadáson keresztül vegyen aktívan részt a költségvetési rendelet soron következı hároméves felülvizsgálatában; PE 440.543\ 315
HU
Éves jelentés az odaítélt szerzıdésekrıl 43.
tudomásul veszi, hogy a központi szolgálatok az engedélyezésre jogosult szervezeti egységektıl kapott tájékoztatás alapján elkészítették az éves jelentést1 a költségvetési hatóság részére a 2008-ban odaítélt szerzıdésekrıl, és hogy a 2008-ban és 2007-ben odaítélt szerzıdések lebontása a következı:
Szerzıdés típusa
2008
2007
Szám
Százalékos arány
Szám
Százalékos arány
Szolgáltatások Árubeszerzés Építési beruházás Ingatlan
240 59 44 15
67% 17% 12% 4%
161 48 28 12
65% 19% 11% 5%
Összesen
358
100%
249
100%
Szerzıdés típusa
2008 Érték (EUR)
2007 Százalékos arány
Érték (EUR)
Százalékos arány
Szolgáltatások Árubeszerzés Építési beruházás Ingatlan
454 672 969 22 868 680 81 247 056 123 429 315
67% 3% 12% 18%
218 201 103 42 443 126 16 449 758 54 387 707
66% 13% 5% 16%
Összesen
682 218 020
100%
331 481 694
100%
(Az Európai Parlament által 2008-ban odaítélt szerzıdésekrıl szóló éves jelentés, 4. oldal) 44.
1
tudomásul veszi a 2008-ban és 2007-ben odaítélt szerzıdéseknek az eljárás típusa szerinti alábbi lebontását:
Elérhetı az alábbi címen: http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200911/20091120ATT64961/20091120AT T64961EN.pdf
316 /PE 440.543
HU
Eljárás típusa
2008
2007
Szám
Százalékos arány
Szám
Százalékos arány
Nyílt Meghívásos Tárgyalásos
126 14 218
35% 4% 61%
85 10 154
34% 4% 62%
Összesen
358
100%
249
100%
2008
Eljárás típusa
2007
Érték (EUR)
Százalékos arány
Érték (EUR)
Százalékos arány
Nyílt Meghívásos Tárgyalásos
345 415 316 139 782 362 197 020 342
51% 20% 29%
162 124 519 59 593 905 109 763 270
49% 18% 33%
Összesen
682 218 020
100%
331 481 694
100%
(Az Európai Parlament által 2008-ban odaítélt szerzıdésekrıl szóló éves jelentés, 6. oldal) 45.
megállapítja, hogy 2008-ban összesen 358 szerzıdést ítéltek oda, amelyek közül 140 – 485,2 millió euró összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 218 – 197 millió euró összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult;
Kivételes tárgyalásos eljárások 46.
megállapítja, hogy 2008-ban különösen jelentıs növekedés volt a kivételes tárgyalásos eljárások számában, ahogy azt az alábbi táblázat is mutatja:
Szám
DG PRES (kivéve DIT) DG IPOL DG EXPO DG COMM (kivéve Könyvtárigazgatóság) DG PERS
8 0 3 16 0
2008
2007
A Fıigazg. összes szerzıdése %-ában
A Fıigazg. összes szerzıdése %-ában
44,44% 0,00% 75,00% 16,00% 0,00%
Szám
6 0 1 9 1
37,50% 0,00% 20,00% 13,64% 9,09% PE 440.543\ 317
HU
DG INLO (kivéve Tolmácsolási Igazgatóság) DG INTE (korábbi Tolmácsolási Igazg.) DG TRAD (kivéve Kiadványszerkesztési Ig.) DG ITEC (korábbi Kiadványszerkesztési Ig. és Informatikai Igazgatóság) DG FINS Jogi Szolgálat
35 9 0 9 0 0
34,31% 56,25% 0,00% 56,25% 0,00% 0,00%
19 3 1 2 0 0
21,84% 33,33% 25,00% 33,33% 0,00% 0,00%
Parlament, összesen 80 22,35% 42 16,87% (Az Európai Parlament által 2008-ban odaítélt szerzıdésekrıl szóló éves jelentés, 9. oldal) 47.
megállapítja, hogy a kivételes tárgyalásos eljárások száma és aránya hat, felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselı esetében növekedett;
A végrehajtási szabályok 54. cikke1 48.
emlékeztet rá, hogy a végrehajtási szabályok 54. cikke a következıképpen rendelkezik: „Amennyiben a tárgyalásos eljárások aránya a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselı által odaítélt szerzıdések számához képest számottevıen meghaladja az elızı évekét, vagy ha az arány kifejezetten magasabb, mint az intézmény esetén nyilvántartott átlag, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselı jelentést nyújt be az intézménynek, amelyben meghatározza azon intézkedéseket, amelyeket e trend megfordítása érdekében hozott.”,
49.
azon a véleményen van, hogy a 2007 és 2008 között észlelt változás egyértelmően arra kötelezi az engedélyezésre jogosult tisztviselıket, hogy hozzanak intézkedéseket a „trend megfordítása” érdekében; felkéri a fıtitkárt, hogy szeptember 1-jéig készítsen jelentést a meghozott intézkedésekrıl a Költségvetési Ellenırzı Bizottságnak;
50.
felkéri az engedélyezésre jogosult tisztviselıket, hogy – a 2009-es pénzügyi évre vonatkozóan és azt követıen – nyújtsanak több információt a mentesítésért felelıs hatóság részére a Parlament által alkalmazott kivételes tárgyalásos eljárások (a végrehajtási szabályok 126. és 127. cikke) alaposabb felülvizsgálatának lehetıvé tételére azáltal, hogy éves tevékenységi jelentésükbe belefoglalnak egy mellékletet, amelyben egyértelmő tájékoztatást adnak a következıkkel kapcsolatban:
1
−
elıször is miért kellett a végrehajtási szabályok 126. és 127. cikke szerint szerzıdést kötni,
−
miért találta úgy az engedélyezésre jogosult tisztviselı, hogy egy adott szerzıdés a 126. cikk (1) bekezdésében és a 127. cikk (1) bekezdésében megállapított kategóriák egyikébe esik („nem érkezik [...] megfelelı ajánlat”, „technikai vagy mővészi [...] okok”, „sürgısség” stb.),
−
azon pályázók száma, akikkel tárgyalásokat folytattak, és
−
az ajánlat elfogadhatóságának feltételei,
Lásd még: http://ec.europa.eu/budget/library/documents/implement_control/fin_rules/syn_pub_rf_modex_en.p df
318 /PE 440.543
HU
51.
továbbá felkéri a Központi Pénzügyi Osztályt, hogy az új mellékletben szerepeltetendı információkat foglalja egységes szerkezetbe „Az Európai Parlament által odaítélt szerzıdésekrıl szóló éves jelentés”-ben;
Vezetıi megerısítı levelek a Parlamentben 52.
emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belsı szabályzat 8. cikkének (9)–(11) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fıtitkárnak mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult fıtisztviselınek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a Parlament költségvetése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban került-e végrehajtásra, és hogy a hatályban lévı ellenırzési keret megfelelı biztosítékokat nyújt-e az alapul szolgáló mőveletek jogszerősége és szabályszerősége tekintetében;
53.
továbbá emlékeztet rá, hogy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult fıtisztviselı által kiadott nyilatkozat a fıigazgatók mint felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselık által kiadott nyilatkozatokon alapul;
54.
tudomásul veszi, hogy a korábbi fıtitkár 2009. március 4-i nyilatkozatában1
55.
–
tudomásul vette, hogy egyetlen engedélyezésre jogosult tisztviselı sem mellékelt formai fenntartásokat nyilatkozatához, és
–
igazolta, hogy kellı mértékben megbizonyosodott arról, hogy a Parlament költségvetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban hajtották végre, és hogy a bevezetett ellenırzési keret megfelelı biztosítékokat nyújt az alapul szolgáló mőveletek jogszerősége és szabályszerősége tekintetében;
továbbá tudomásul veszi, hogy a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult fıtisztviselı azt is kijelentette, hogy a nyilatkozat „alapjául saját megítélésem, a megkapott belsı ellenırzési jelentések, a nevemben és kérésemre végrehajtott pénzügyi gazdálkodási tevékenységek központi támogatása és ellenırzése, valamint minden egyéb rendelkezésemre álló információ szolgál”;
A költségvetési rendelet 60. cikkének (4) és (7) bekezdése2 56.
1
2
tudomásul veszi, hogy a költségvetési rendelet 60. cikkének (4) bekezdése megköveteli, hogy minden engedélyezésre jogosult tisztviselı „mőködésbe hozza (...) a saját feladatainak teljesítéséhez igazított belsı igazgatási és ellenırzési eljárásokat”, és hogy a költségvetési rendelet 60. cikke (7) bekezdésének második albekezdése megköveteli, hogy a pénzgazdálkodás terén illetékes ugyanazon személy jelentést készítsen az általa mőködésbe hozott rendszer „hatékonyságáról és eredményességérıl”; Elérhetı az alábbi címen: http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200911/20091118ATT64756/20091118AT T64756EN.pdf Lásd még: http://ec.europa.eu/budget/library/documents/implement_control/fin_rules/syn_pub_rf_modex_en.p df PE 440.543\ 319
HU
Nem minden éves tevékenységi jelentés felelt meg a költségvetési rendeletnek 57.
továbbá tudomásul veszi, hogy csak egyes fıigazgatók „tüntették fel a tevékenységükhöz kapcsolódó kockázatokat, vagy tettek jelentést belsı ellenırzési rendszereik mőködésérıl” (a 4.2.1 kérdésre adott válasz), míg a költségvetési rendelet 60. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében egyértelmően kimondja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselınek az éves tevékenységi jelentésben be kell számolnia „a belsı ellenırzési rendszer hatékonyságáról és eredményességérıl”;
Túl laza jelentési kötelezettségek? 58.
tudomásul veszi, hogy a hiba „kétségkívül annak volt a következménye, hogy a 2008as éves tevékenységi jelentések elkészítéséhez adott utasítások a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselık számára nagyobb mozgásteret adtak a jelentés elkészítésének módjával kapcsolatban, különösen a belsı ellenırzési rendszerek tekintetében” (a 4.2. kérdésre adott válasz); azonban elégedetten veszi tudomásul, hogy az e tekintetben a 2009-es jelentésekhez adott utasítások szigorúbbak voltak, és reméli, hogy valamennyi fıigazgató ehhez mérten fogja teendıit ellátni;
59.
emlékeztet rá, hogy a belsı ellenırzési rendszer célja a pénzügyi szabályozásnak megfelelı, korrekt kiadások biztosítása;
60.
hangsúlyozza, hogy minden pénzgazdálkodási rendszerben megfelelı fékekre és ellensúlyra van szükség a kiadások engedélyezésekor;
61.
ezért felkéri a fıtitkárt, hogy a lehetı leghamarabb, de legkésıbb 2010. december 31jéig tájékoztassa a mentesítésért felelıs hatóságot azokról a pontos intézkedésekrıl – és végrehajtásuk határidejérıl –, amelyeket a belsı ellenırzési rendszer megerısítésére, és különösen az alábbiak tekintetében hozott vagy fog hozni: −
annak biztosítása, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselıktıl érkezı tevékenységi jelentések teljes mértékben megfelelnek a költségvetési rendelet 60. cikke (7) bekezdésében foglaltaknak,
−
egyértelmőbb, rövidebb, pontosabb, helytálló és szakszerő éves tevékenységi jelentések biztosítása, amelyek célja, hogy a mentesítésért felelıs hatóságot megfelelı információval lássák el arról, hogy a Parlament miként használja fel a közpénzeket, egyéb olyan intézkedések elfogadása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a fıtitkár egyértelmő igazoló nyilatkozatot adhasson ki;
−
zártkörő, meghívásos pályázatokon nyert megbízások belsı ellenırzése 2008-ig visszamenıleg; az ilyen belsı ellenırzések szigorítása,
−
a zártkörő, meghívásos pályázatokon megbízást nyert összes vállalkozás teljes éves listájának nyilvánosságra hozatala 2008-ig visszamenıleg;
A Számvevıszék 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves jelentése A fizetésekre alkalmazandó szorzótényezı 62.
megállapítja, hogy a személyzetük által ebben a kérdésben benyújtott ügyekre
320 /PE 440.543
HU
vonatkozó jogerıs bírósági határozatra várva a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság továbbra is az elızı éveknek megfelelıen alkalmazza a személyzeti szabályzat szorzótényezıre vonatkozó rendelkezéseit; Kiküldetések során felmerült szállásköltségek visszatérítése 63.
megállapítja, hogy a Számvevıszék a 2004-es pénzügyi év óta kéri a Parlamentet annak biztosítására, hogy a kiküldetések során felmerülı szállásköltségeket a személyzeti szabályzatnak megfelelıen térítsék vissza; elismeri a Személyzeti Fıigazgatóság által a kiküldetések kezelésének egyszerősítésére és racionalizálására tett erıfeszítéseket;
64.
tudomásul veszi az igazgatás válaszát, és felhívja a figyelmet arra, hogy a „költségvetési alapon” nem borítható fel a szabályozási keret; úgy véli, hogy a személyzeti szabályzat soron következı felülvizsgálatakor különleges figyelmet kell szentelni ennek a kérdésnek;
65.
elvárja, hogy fı döntéshozói – az Elnökség, a fıtitkár és a személyzeti fıigazgató – a döntéshozatalt követıen mihamarabb megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament kiküldetésekre vonatkozó belsı eljárásai teljes mértékben és következetesen megfeleljenek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének és a személyzeti szabályzatnak;
A képviselıknek járó asszisztensi juttatások 66.
megállapítja, hogy a szolgálatok jelentıs munkát végeztek a 2004–2008 között kifizetett parlamenti asszisztensi juttatások rendezése terén, és gratulál az elvégzett munkához;
67.
felhívja a fıtitkárt, a személyzeti fıigazgatót, valamint az innovációs és technológiai támogatási fıigazgatót, hogy vizsgálják meg, milyen mértékben lehetne a videokonferenciák támogatására szolgáló új technológiákat felhasználni ahhoz, hogy megtakarításokat érjenek el a kiküldetések költségeiben; mindenekelıtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyílt forráskódú szoftverek használata lehetıséget biztosít a videokonferenciák biztonságos és költségkímélı megtartására;
68.
megállapítja továbbá, hogy a 2009. július 14-én elindított új rendszer várhatóan biztosítja a vonatkozó szabályoknak és elveknek való tényleges megfelelést, és a lehetı legjobb garanciát nyújtja a parlamenti asszisztensi juttatások átláthatóságára, jogszerőségére, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra;
A képviselık mint közfeladatot ellátó személyek 69.
támogatja az adófizetık azon jogát, hogy megvizsgálják, miként használják fel a juttatásaikat a közfeladatot ellátó képviselık, és felkéri a képviselıket, hogy az európai közpénzek felhasználása során fordítsanak különleges figyelmet a közérdek érvényesülésére;
70.
felkéri belsı ellenırét és a Számvevıszéket, hogy – mivel a közpolitika e területe jelentıs kockázatokat rejt az intézmények hírnevére nézve – szorosan kövesse nyomon az új keret mőködését és hatékonyságát, és jelezze, ha bármilyen hibát észlel és/vagy PE 440.543\ 321
HU
egyéb lehetıségeket lát a képviselıknek történı kifizetésekkel – beleértve az asszisztensi költségeket – kapcsolatos információkhoz való nyilvános hozzáférés javítására; Az európai parlamenti képviselık kiegészítı nyugdíjrendszere 71.
emlékeztet a Számvevıszék 2006-os és 2007-es éves jelentéseiben foglalt észrevételekre, miszerint világos szabályokat kell létrehozni az Európai Parlament és a rendszerben részt vevı tagok deficit esetére vonatkozó kötelezettségeinek és felelısségének meghatározására; felkéri a fıtitkárt, hogy 2010. december 31-ig tegyen javaslatot ennek megoldására, addig pedig tartsák tiszteletben a plenáris ülés határozatát arra vonatkozóan, hogy az adófizetık pénzét nem szabad a veszteség fedezésére fordítani;
72.
tudomásul veszi, hogy 2008. december 31-én az alapnak 121 844 000 eurós biztosításmatematikai hiánya volt, és ugyanebben az idıpontban az alap értékelése szerint a rendszer tagjainak folyósítandó majdani kifizetések 276 984 000 eurót tettek ki (a Számvevıszék éves jelentésének 11.2 melléklete);
73.
megállapítja, hogy a Parlament kötelezettségeit a 2008. december 31-i pénzügyi kimutatások tükrözik;
74.
tudomásul veszi a független könyvvizsgáló jelentését, amely szerint „a nyugdíjra és hasonló kötelezettségekre képzett céltartalékokat a beruházások évenkénti 6,5%-os megtérülése alapján számították ki”, amely szám nem valószerő;
75.
hangsúlyozza az irányító szervei, nevezetesen az elnök, az Elnökség, a Quaestorok és az Elnökök Értekezlete által hozott döntések teljes átláthatóságának szükségességét;
76.
felkéri az Elnökséget annak megfontolására, hogy miként lehetne megkönnyíteni, hogy a Költségvetési Bizottságnak a jelentıs költségvetési következményekkel járó döntésekkel kapcsolatban nyújtott tájékoztatáshoz hozzáférjen a Költségevetési Ellenırzı Bizottság, annak érdekében, hogy az jobban eleget tegyen a mentesítésért felelıs hatóság és az európai adófizetık tájékoztatás iránti igényének;
77.
úgy gondolja, hogy a Parlamenten belül a képviselık munkáját és az intézmény mőködését befolyásoló pénzügyi és igazgatási döntések meghozataláért felelıs szervként az Elnökség különleges felelısséggel rendelkezik a demokratikus elszámoltathatóság elımozdítása terén;
78.
véleménye szerint a kizárólag a jelenlegi költségvetési évre vonatkozó költségvetésmódosításra irányuló javaslatok irányítási eszközként nem elegendıek, és kéri az elnökséget, hogy mutasson be ötéves becslést a fı pénzügyi döntések várható következményeirıl;
79.
felhívja a figyelmet arra, hogy a közpolitika elszámoltathatóságát, valamint a közintézmények hírnevével kapcsolatos kockázatok kezelését érintı kérdéseket nem lehet és nem is szabad jogi megfontolásokká korlátozni;
A Parlament belsı ellenırének jelentései
322 /PE 440.543
HU
80.
megjegyzi, hogy a belsı ellenırzési szolgálat megalakítása óta a Pénzügyi Fıigazgatóság részét képezi, amely a Parlament költségvetésének mintegy 30%-ával rendelkezik, és üdvözli, hogy a fıtitkár döntését követıen a belsı ellenırzési szolgálat 2009. szeptember 1-jétıl kezdıdıen közvetlenül a fıtitkárhoz kapcsolódik, mivel ezáltal nı a belsı ellenırzési tevékenység hatékonysága és javul az ellenırzés tárgyát képezı osztályoktól független, objektív tevékenységként való megítélése;
81.
hangsúlyozza, hogy a szervezetben elfoglalt korábbi helyzete nem akadályozta meg a belsı ellenırzési szolgálatot abban, hogy a szakmai és a szabályozási követelményeknek megfelelıen lássa el a feladatait; üdvözli új helyzetét és számít rá, hogy általa a kockázatok tekintetében a fıtitkártól érkezı lényegi információk áramlása terén javulás következik be, és ezáltal a belsı ellenır a Parlament felé jobban el tudja látni a kockázatkezelésre vonatkozó tanácsadói feladatát;
A belsı ellenırzési keretrendszer ellenırzése 82.
megelégedéssel nyugtázza, hogy a belsı ellenırzési szolgálat prioritásként kezeli a 2003. január 1-jén életbe lépett költségvetési rendelet által bevezetett új, decentralizált belsı ellenırzési rendszerek végrehajtásának felügyeletét és az azokkal kapcsolatos tanácsadást;
83.
megállapítja továbbá, hogy a belsı ellenırzési keretrendszer elsı felülvizsgálata 2003ban és 2004-ben 14 ellenırzési jelentést eredményezett, melyek valamennyi szervezeti egységet és központi szolgálatot lefednek, és 452 elfogadott intézkedést tartalmaznak;
84.
megállapítja, hogy a 2005-ben és 2006-ban elvégzett elsı nyomon követési ellenırzések megmutatták, hogy az igazgatás a 452 eredeti intézkedésbıl 225-öt végrehajtott, és a 227 fennmaradó intézkedésbıl 20 minısült „döntı jelentıségőnek”, mivel nagy kockázati kitettségő, az érintett szolgálatok sürgıs kiigazító intézkedését igénylı területekre vonatkoztak;
Végre nem hajtott intézkedések 85.
megállapítja továbbá, hogy a nyomon követési ellenırzések 2007-ben és 2008-ban elvégzett második sorozatának 2008 végére megszületı eredményei megmutatták, hogy az eredeti 452 intézkedésbıl 88 még mindig nem valósult meg, és ezek az alábbiak szerint oszlanak meg a különbözı fıigazgatóságok között: DG PRES: DG TRAD: DG ITEC: intézkedés DG INTE: DG INLO DG COMM: DG PERS DG FINS Fıtitkár
86.
5 1 22 + 4 végre nem hajtott döntı jelentıségő 5 10 6 9 12 18 (központi intézkedések)
üdvözli a fıigazgatóságok irányítási és belsı ellenırzési rendszerében bekövetkezett elırehaladást, azonban vitatja a végre nem hajtott intézkedések számát, ami PE 440.543\ 323
HU
összességében egy viszonylag hosszú idıszak alatt csupán 80,53%-os végrehajtási arányt jelez, miközben elegendı idı állt volna az illetékes szolgálatok rendelkezésére a kiigazító intézkedések meghozatalára; 87.
teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a vizsgálat tárgyát képezı idıszakban néhány szervezeti egység más fıigazgatóság alá került; emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet 86. cikkének (3) bekezdése értelmében az „intézmény biztosítja, hogy az ellenırzésekbıl származó ajánlásokra reagál”, és nem tartja megnyugtatónak, hogy 2003-as és 2004-es ellenırzések során tett ajánlásokat 2008-ban még nem hajtottak végre;
88.
hangsúlyozza, hogy a 88 végre nem hajtott intézkedés azt jelzi, hogy továbbra is kockázattal kell számolni egyes területeken, és határozottan javasolja, hogy sürgısen tegyék meg a megfelelı lépéseket a fennmaradó ajánlások lehetı leghamarabb történı végrehajtására; felkéri a fıtitkárt, hogy tájékoztassa az illetékes bizottságot az elért eredményekrıl;
89.
úgy véli, hogy el kellene végezni a belsı ellenırzési hivatal vizsgálatát a szolgálat megerısítése és ezáltal a pénzügyi ellenırzés további javítása céljából, és gondoskodni kell róla, hogy a Költségvetési Ellenırzı Bizottság feladatainak teljesítését biztosító összes eszköz rendelkezésre álljon;
90.
kéri, hogy 2010. szeptember 30-ig a Parlament kapjon teljes körő magyarázatot és pontos válaszokat azt illetıen, hogy miért nem nyílt még meg a látogatóközpont;
Az Európai Parlament által adományozott díjak 91.
úgy véli, hogy a Parlament újságírói díja nem helyénvaló, mivel a Parlamentnek nem szabadna olyan újságíróknak díjakat adnia, akiknek a feladatkörébe tartozik az uniós intézmények és munkájuk kritikus szemlélető vizsgálata;
Képviselıcsoportok (4 0 0 0. költségvetési jogcím) 92.
tudomásul veszi, hogy 2008-ban a 4 0 0 0. költségvetési jogcím elıirányzatait a következıképpen használták fel:
(EUR) A 2008-as költségvetésben rendelkezésre álló teljes összeg
81 625 415
Független képviselık
1 485 287
A képviselıcsoportok számára rendelkezésre álló összegek
Képviselıcsoportok
A parlamenti költségvetés terhére elkülönített elıirányzatok
Kiegészítı elıirányzatok 2008 (**)
Saját források és a képviselıcso portok átvitt elıirányzatai
2008. évi kiadások
Az átvitelek felsı korlátja(***)
2009-ra átvitt elıirányzat ok
PPE
19 457 497
-19.262
2 256 382
9 768 471
24 057 411
76,46%
11 985 131
7 405 677
PSE
14 417 268
45.992
1 685 892
7 254 341
16 555 599
70,74%
8 894 526
6 847 894
ALDE
6 685 814
-35.299
768 650
3 008 933
7 409 623
71,05%
4 111 557
3 018 475
VERTS/ALE
2 765 269
45.912
330 540
1 070 615
3 191 911
75,78%
1 713 175
1 020 425
324 /PE 440.543
HU
Újraelosztá s (*)
80 140 128 A rendelkez ésre álló elıirányza tok felhasznál ási szintje
GUE/NGL
2 809 780
-2.357
325 919
971 528
2 627 939
64,02%
1 730 809
1 476 931
UEN
2 764 733
-26.557
315 066
968 265
2 770 796
68,90%
1 697 433
1 250 711
IND/DEM
1 621 041
-51.389
176 408
760 676
1 924 007
76,75%
986 929
582 729
NI
1 226 937
141 143
117 207
1 019 401
68,63%
754 612
392 949
6 000 000
23 920 036
59 556 687
72,96%
31 874 170
21 995 791
51 748 339
Összesen
-42.960
(*) A képviselıcsoportok és a független képviselık összetételének változása következtében. (**) Az Elnökség 2008. december 3-i határozata. (***) A 4 0 0 0. költségvetési jogcím elıirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályok 2.1.6. pontja, valamint az Elnökség 2008. december 15-i határozata értelmében; a kiegészítı elıirányzatokat 2009. március 30-ig fel kell használni.
Pótlólagos elıirányzatok 93.
emlékeztet arra, hogy 2008. november 19-i ülésén az Elnökség úgy határozott, hogy további 6 millió eurót biztosít a 4 0 0 0. jogcímre a 2009-es európai parlamenti választásokra vonatkozó tájékoztatási kampány finanszírozása céljából (D(2009)28076, 2009. június 15.);
94.
emlékeztet arra, hogy az Elnökség 2008. december 15-én az alábbiakról határozott:
95.
–
a 4 0 0 0. költségvetési jogcím elıirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályok 2.1.6. és 2.9.2. cikkében foglalt 50%-os korlátozás nem alkalmazandó arra a 6 millió eurós pótlólagos elıirányzatra, amelynek újraelosztásáról 2008. november 19-i ülésén határozott, valamint hogy következésképpen a pótlólagos összeg 2009-re teljes egészében átvihetı;
–
mindazonáltal a képviselıcsoportoknak e pótlólagos elıirányzatokat 2009. március végéig fel kell használniuk, és a fel nem használt összegeket a Parlament költségvetésébe vissza kell fizetniük; ezért
–
javasoljuk, hogy vizsgálják meg a pótlólagos elıirányzatok felhasználását a 2009-es elsı negyedév költségvetésének lezárásakor, tekintve, hogy a választási évet két hathónapos idıszakra választották ketté.” (D(2009)28076, 2009. június 15.);
emlékeztet arra, hogy az elnök az Elnökség 2009. június 16-i ülésén „aggodalommal [vette] tudomásul, hogy e választásokon összességében 43,2%-ra esett a részvétel, ami […] olyan probléma, amelyre a következı elnökségnek figyelmesen kell reagálnia” (PE 426.193/BUR);
Az elszámolás vita nélküli lezárása? 96.
1
megállapítja, hogy a 4 0 0 0. költségvetési jogcím elıirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályok1 2.7.3. pontja értelmében az elnök 2009. július 8-án továbbította a Költségvetési Ellenırzı Bizottság részére a képviselıcsoportok által benyújtott, az elıirányzatok felhasználásáról szóló ellenırzött jelentéseket (311812. sz. levél); PE 335.475/BUR/Rev2 PE 440.543\ 325
HU
97.
hangsúlyozza, hogy a fıtitkár az Elnökség tagjai részére írt 2009. június 15-i feljegyzésében (D(2009)28076) kijelentette: „az ellenırök valamennyi jelentés kapcsán fenntartások nélkül megerısítették, hogy a benyújtott elszámolások megfelelnek a szabályzatban elıírtaknak”;
98.
megjegyzi, hogy 2009. június 16-i ülésén (a 2009. június 16-i ülés jegyzıkönyve, PE 426.193/BUR):
99.
−
a képviselıcsoportok tekintetében a 2008-as pénzügyi év lezárásáról szóló határozat vizsgálata során az Elnökség tudomásul vette és elfogadta a képviselıcsoportok által benyújtott dokumentumokat,
−
az ITS képviselıcsoport elszámolásának lezárásáról szóló határozatának vizsgálata során az Elnökség elfogadta a fıtitkár feljegyzésében foglalt vonatkozó következtetéseket,
−
az Elnökség utasította a fıtitkárt egy képviselıvel szembeni követelés végsı összegének megállapítására, és arra, hogy hajtsa végre a szükséges rendezést;
emlékeztet arra, hogy a 4 0 0 0. költségvetési jogcím elıirányzatainak felhasználására vonatkozó szabályok 2.2.3. pontja értelmében minden képviselıcsoportnak „belsı ellenırzési rendszert kell fenntartania”;
Az európai szintő politikai pártok 100.
tudomásul veszi, hogy 2008-ban a 4 0 2 0. költségvetési jogcím elıirányzatait a következıképpen használták fel:
(EUR)
A 2008. évi költségvetés végrehajtása az egyezmény keretében
PPE
1.169.574,08
Az EP által nyújtott támogatások összesen 3.354.754,00
4.524.328,08
Támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%) 79%
PSE
859.853,00
3.027.647,00
3.887.500,00
82%
ELDR
420.721,36
1.115.665,00
1.536.386,36
83%
EFGP
272.909,63
641.534,00
914.443,63
70%
GE
176.454,75
536.539,11
712.993,86
76%
PDE
78.746,17
407.693,22
486.439,39
83%
AEN
36.619,20
206.376,01
242.995,21
85%
ADIE
80.187,00
303.051,35
383.238,35
85%
EFA
65.390,25
226.600,00
291.990,25
83%
EUD
50.094,08
153.821,06
203.915,14
85%
3.210.549,52
9.973.680,75
13.184.230,27
80%
Párt
Összesen
101.
Összes bevétel
megállapítja, hogy az Elnökég 2009. június 17-i ülésén tízbıl hét európai szintő politikai párt esetében vita nélkül jóváhagyta az adott párt tevékenységi programjának végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásáról szóló végleges jelentést (a 2009. június 17-i ülés jegyzıkönyve, PE 426.231/BUR);
326 /PE 440.543
HU
Saját források
102.
megállapítja továbbá, hogy a fıtitkár az Elnökség tagjai részére írt feljegyzésében (D(2009)30444, 2009. június 15.) az alábbi tájékoztatással szolgált: „8.
A pártok tevékenységi jelentése nagy vonalakban megfelel a támogatás igénylésekor bemutatott munkaprogramnak. A pártok elsısorban az ülések és konferenciák témája, idıpontja és helyszíne tekintetében módosították eredeti programjukat. E módosítások azonban nem befolyásolják a munkaprogramok lényegét, és el kell fogadnunk azokat, hiszen a pártoknak rugalmasan kell reagálniuk az év folyamán változó politikai környezetre. A pártok átcsoportosítások révén is módosították ideiglenes költségvetésüket.
... 10.
A könyvvizsgálók valamennyi jelentésben fenntartások nélkül tanúsították, hogy a bemutatott számlák megfelelnek a 2004/2003/EK rendelet jogszabályi rendelkezéseinek, és valós és hiteles képet adnak a politikai pártok 2008-as pénzügyi év lezárásakor fennálló helyzetérıl;”
103.
megállapítja, hogy az Elnökég 2009. szeptember 14-i ülésén jóváhagyta azon három európai szintő politikai párt – nevezetesen az FPED (Független Európai Demokraták Szövetsége), az AEN (Szövetség a Nemzetek Európájáért) és az EUD (EUDemokraták) – tevékenységi programjának végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásáról szóló végleges jelentéseket, melyek jelentései a 2009. június 17-i elnökségi ülésen nem álltak rendelkezésre (a 2009. szeptember 14-i ülés jegyzıkönyve, PE 426.393/BUR);
104.
megállapítja továbbá, hogy az Elnökség úgy határozott, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselınek 90 604,58 eurót kell beszednie a három érintett párttól (FPED, AEN és EUD), tekintettel a részükre megítélt támogatások végsı összegére;
105.
tudomásul veszi a 2009. április 23-i állásfoglalásának1 az európai szintő politikai pártok támogatására vonatkozó szabályok végrehajtásáról szóló belsı ellenıri jelentés2 következtetéseinek nyomon követésével foglalkozó 96. bekezdésére a fıtitkár által adott választ, és az utalást a három „elvetett” cselekvési tervre;
106.
emlékeztet arra, hogy a 2004/2003/EK rendelet3 (11) preambulumbekezdése értelmében „biztosítani kell a lehetı legnagyobb mértékő átláthatóságot és az Európai Unió általános költségvetésébıl finanszírozott európai szintő politikai pártok pénzügyi ellenırzését”;
107.
hangsúlyozza, hogy a „lehetı legnagyobb mértékő átláthatóságot” nem lehet megvalósítani (i) különösen a programtevékenységek leírására és a végleges tevékenységi jelentésekre vonatkozó modell bevezetése nélkül, valamint (ii) a
1 2
3
HL L 255., 2009.9.26., 3. o. http://www.europarl.europa.eu/document/activities/cont/200911/20091120ATT64976/20091120A TT64976EN.pdf Az Európai Parlament és a Tanács 2004/2003/EK rendelete (2003. november 4.) az európai szintő politikai pártokra irányadó elıírásokról és finanszírozásuk szabályairól (HL L 297., 2003.11.15., 1. o.) PE 440.543\ 327
HU
támogatások engedélyezésre jogosult tisztviselı által elvégzett megfelelı számú utólagos helyszíni ellenırzés nélkül; 108.
nem érti, hogyan felelhet meg az Elnökség az eljárási szabályzat 209. cikkének (2) bekezdésében („határoz a támogatás esetleges felfüggesztésérıl vagy csökkentésérıl, illetve a jogalap nélkül nyújtott támogatás összegének esetleges behajtásáról”) és 209. cikkének (3) bekezdésében („jóváhagyja a kedvezményezett politikai pártok tevékenységeikrıl szóló végleges jelentését és éves pénzügyi kimutatását”) elıírt kötelezettségének az értékelési és a kifizetési eljárás átláthatóságának megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú, fent említett szerkezeti modellek bevezetése nélkül;
Európai szintő politikai alapítványok 109.
tudomásul veszi, hogy 2008-ban a 4 0 3 0. költségvetési jogcím elıirányzatait a következıképpen használták fel: A 4 0 3 0. költségvetési jogcím végrehajtása a 2008-as pénzügyi évben (EUR)
Alapítvány
Rövidítés
Európai Tanulmányok Központja Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa Európai Liberális Fórum Európai Zöld Intézet Európa Átalakítása Európai Demokraták Intézete Az Uniós Politikák Megfigyelıközpontja Maurits Coppieters Központ Európai Politikai Alapítvány a Demokráciáért Alapítvány a Demokratikus EU-ért * Összesen
CEE FEPS ELF GEI TE IED EUROPA CMC
262.293 221.835 39.315 48.442 23.800 18.079 61.901 21.881
1.344.892 1.208.436 172.187 270.836 147.090 101.108 232.900 106.608
1.607.184 1.430.271 211.502 319.278 170.890 119.188 294.801 128.489
Támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%) 84% 85% 81% 85% 85% 85% 84% 83%
FPED
16.635
120.501
137.136
85%
714.181
3.704.558
4.418.739
84%
Saját források
Végleges támogatás
Összes bevétel
FEUD
*: a végleges jelentés még nem került elfogadásra
110.
megállapítja, hogy az Elnökég 2009. június 17-i ülésén tízbıl hét európai szintő politikai alapítvány esetében jóváhagyta az adott alapítvány tevékenységi programjának végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásáról szóló végleges jelentést, és úgy határozott, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselınek 85 437,44 euró többletet kell beszednie az Európai Demokraták Intézetétıl és további 482 544,35 eurót kell kifizetnie a többi hat alapítvány részére (a 2009. június 17-i ülés jegyzıkönyve, PE 426.231/BUR);
111.
megállapítja továbbá, hogy a fıtitkár az Elnökség tagjai részére írt feljegyzésében (D(2009)31289, 2009. június 15.) az alábbi tájékoztatással szolgált: „9.
328 /PE 440.543
HU
2008 márciusában, nem sokkal a támogatásra irányuló kérelem leadási határideje elıtt az alapítványok többsége egy, a Fıtitkárság illetékes szolgálataival tartott tájékoztató ülés alkalmával jelezte, hogy nem tud pontos munkatervvel szolgálni
például egy-egy konferencia helyével, dátumával és témájával, vagy egy-egy tanulmány pontos témájával kapcsolatban. Ennélfogva nem volt lehetséges ellenırizni, hogy a tevékenységek megfeleltek-e a támogatás igénylésekor bemutatott munkaprogramnak. Azokban az esetekben, amelyekben a benyújtott kérelem megfelelıen pontos volt, többször megállapították, hogy jelentısebb módosításokra került sor, pl. több esemény elmaradt és egyes tanulmányok témája megváltozott. 10.
Mivel az alapítványok létrehozása óta az elsı ilyen jellegő költségvetési évrıl van szó, javasoljuk a végleges jelentések elfogadását. Ugyanakkor az Elnökségnek fel kell kérnie az elnököt, hogy a 2008. évi költségvetés lezárásáról szóló levelében emlékeztesse az alapítványokat, hogy ezentúl javítani kell a tevékenységek programozását, és hogy az év során tett esetleges módosításokat indokolni kell a végleges jelentésben.
... 12.
A könyvvizsgálók valamennyi jelentésben fenntartások nélkül tanúsították, hogy a bemutatott számlák megfelelnek a 2004/2003/EK rendelet jogszabályi rendelkezéseinek, és valós és hiteles képet adnak a politikai alapítványok 2008as pénzügyi év lezárásakor fennálló helyzetérıl;”
112.
megállapítja, hogy az Elnökég 2009. szeptember 14-i ülésén jóváhagyta négybıl három olyan európai szintő politikai alapítvány – nevezetesen az Európai Liberális Fórum (ELF), az Európa Átalakítása (TE) és az Európai Politikai Alapítvány a Demokráciáért (FPED) – tevékenységi programjának végrehajtásáról és pénzügyi kimutatásáról szóló végleges jelentését, mely nem tudta a jelentését a 2009. június 17-i ülésen megvitatás céljából benyújtani (a 2009. szeptember 14-i ülés jegyzıkönyve és az Elnökség tagjai részére írt feljegyzés, D(2009)40444, 2009. szeptember 9.);
113.
megállapítja továbbá, hogy emellett az Elnökség úgy határozott, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselınek az ELF-tıl 15 144,39 eurós többletet, az FPEDtıl pedig 32 178,58 eurós többletet kell beszednie, illetve 21 965,56 eurót kell a TEnek kifizetnie, és késıbbi ülésre halasztotta az FPED pénzügyi évének lezárásával kapcsolatos döntést;
114.
teljes mértékben támogatja az európai szintő politikai pártok és az európai szintő politikai alapítványok létrehozását és tevékenységeit; úgy véli, hogy az uniós polgárok számára rendkívüli jelentıséggel bír a teljes átláthatóság megvalósulása a pártok és az alapítványok pénzügyi irányítása és a tervezett célkitőzések végrehajtása terén;
115.
úgy gondolja, hogy a mentesítésért felelıs hatóságnak bemutatott információk nem igazolják meggyızıen az irányítási és a belsı ellenırzési rendszerek hatékony mőködését, és hogy a pártok és az alapítványok által benyújtott információk és dokumentumok nem elegendıek az állampolgárok és az adófizetık átláthatósággal kapcsolatos jogos elvárásainak való megfeleléshez; elvárja, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselık hozzanak létre az utólagos ellenırzésekre vonatkozó programot, amely a megfelelıségrıl való megbizonyosodás fı elıfeltétele;
116.
üdvözli, hogy a belsı ellenırzési szolgálat 2007-ben elkezdte ajánlásai megvalósításának nyomon követését, és hogy ez az új jelentés az európai szintő PE 440.543\ 329
HU
politikai alapítványok vizsgálatát is tartalmazza majd; A képviselıkre és az asszisztensekre vonatkozó szabályzat végrehajtása 117.
megállapítja, hogy az Elnökség 2009. szeptember 14-i határozatában Dagmar RothBehrendt alelnök elnökletével létrehozta a képviselıi és asszisztensi szabályzat végrehajtásával foglalkozó ideiglenes értékelı csoportot, melynek célja, hogy megoldást találjon a felmerülı gyakorlati problémákra;
118.
üdvözli ezt a kezdeményezést, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazgatási eljárások és a jelenlegi szabályok kiigazítását minden esetben az esetlegesen a hírnevet fenyegetı és a pénzügyi kockázatok kellı figyelembevétele mellett, indokolatlan többletköltségek okozása nélkül kell elvégezni;
119.
elvárja, hogy a fıtitkár meghatározza az új rendszerekhez kötıdı kockázatokat, és az ezen kockázatokhoz kapcsolódó szükséges igazgatási és ellenırzési költséget;
Betöltetlen álláshelyek 120.
elvárja, hogy a fıtitkár minden szükséges lépést megtegyen annak érdekében, hogy a betöltetlen álláshelyek száma a lehetı legkevesebbre csökkenjen és három hónapnál hosszabb ideig ne legyenek betöltetlen álláshelyek, és ezáltal is jelentıs mértékben járuljon hozzá a képviselıknek nyújtott szolgáltatások javításához azzal, hogy lehetıvé teszi a személyzet számára, hogy a tılük elvárt minıségő munkát végezzék;
121.
kéri a fıtitkártól annak biztosítását, hogy az osztályvezetıi és annál magasabb szintő betöltetlen álláshelyek más uniós intézmények tisztviselıi számára is elérhetık legyenek;
Épületekkel kapcsolatos politika 122.
megismétli azon felhívását, hogy a Parlament alkossa meg ingatlanokkal és épületekkel kapcsolatos hosszú távú stratégiáját; emlékeztet az Európai Unió 2010-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetérıl szóló, 2009. október 22-i európai parlamenti állásfoglalás (I. szakasz – Európai Parlament, II. szakasz – Tanács, IV. szakasz – Bíróság, V. szakasz – Számvevıszék, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, VII. szakasz – Régiók Bizottsága, VIII. szakasz – Európai Ombudsman és IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos1) 30. bekezdésében megfogalmazott kérésére; különösen azt hangsúlyozza, hogy az ingatlanokkal és épületekkel kapcsolatos stratégia keretében figyelembe kellene venni az épületek vásárlása miatt növekvı karbantartási költségeket, valamint a középtávon emelkedı felújítási igényt; rámutat, hogy az épületekkel és ingatlanokkal kapcsolatos stratégiának a Parlament költségvetési tervének fenntarthatóságát kell szolgálnia; hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépésébıl következı követelményeket is figyelembe kell venni, és elvárja, hogy tájékoztassák az eredményekrıl;
123.
az információs irodák tekintetében arra hív fel, hogy a Parlament és a Bizottság
1
Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0052.
330 /PE 440.543
HU
kössenek megállapodást egy elıretekintı tervezésre alapuló közép- és hosszú távú ingatlanpolitikáról, amely világosan meghatározza mindenekelıtt a vásárlási módozatokat, a mindenkori intézmény szerepét, valamint a visszafizetés idıtartamát; hangsúlyozza, hogy egy ilyen megállapodás annál is inkább szükséges, mert a Bizottság és a Parlament jelenleg az információs irodák tekintetében eltérı finanszírozási formákat részesít elınyben; Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) 124.
megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet megadta a Parlament három fı munkahelyének a környezetvédelmi vezetési rendszerre vonatkozó ISO tanúsítványt (ISO 14001:2004);
125.
üdvözli, hogy a Parlament: −
az elsı európai uniós intézmény, amely valamennyi mőszaki és igazgatási tevékenységére tanúsítványt kapott,
−
az elmúlt három évben csaknem 25%-kal csökkentette gáz- és üzemanyagfelhasználását,
−
úgy határozott, hogy három fı munkahelyén 100%-ban zöld villamos energiát használ, ami lehetıvé tette a szén-dioxid-kibocsátás 17%-os csökkentését és
−
az általa termelt hulladék 50%-át újrahasznosítja, komposztálja, vagy újból felhasználja;
126.
felkéri a fıtitkárt, hogy tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy valamennyi szinten jobban megértsék azt, hogy általában el kell kerülni a szükségtelen szeméttermelést, különösen, ami a különbözı ülésekre gyártott – ám fel nem használt – iratokat illeti, különösen a gazdaság és a pénzügyek terén a digitális fejlesztés érdekében tett hatalmas erıfeszítés fényében; ezért javasolja a Parlament meglévı digitális berendezéseinek fejlesztését;
127.
elvárja, hogy általános szabályként valamennyi döntéshozó szerv az összes, többek között az épületekkel (pl. szigetelés, geotermikus energia, bioüzemanyag, fényelektromos panelek), a közlekedéssel és az irodai eszközökkel kapcsolatos döntése során elsıdleges hangsúlyt fektessen a környezetvédelmi követelményekre;
128.
javasolja, hogy a Parlament – a néhány tagállamban jelenleg már alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan – vegyen részt a személyzet otthona és munkahelye közötti tömegközlekedés költségeinek visszatérítésében cserébe annak elfogadásáért, hogy a Parlament garázsaihoz egyre kevésbé lehet hozzáférni, mivel egy ilyen rendszer csökkentené a minden reggel Brüsszel felé tartó gépjármővek számát, és az ehhez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást;
129.
teljes mértékben támogatja a többnyelvőség elvét, és tudomásul veszi a Parlament 2007. október 24-i határozatát1, amelynek értelmében újra az összes hivatalos nyelvre
1
Az Európai Parlament 2007. október 24-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának a szó szerinti jegyzıkönyvekrıl szóló 173. cikkének módosításáról és egy új 173a. cikkel történı kiegészítésérıl (HL C 263. E, 2008.10.16., 409.o.). PE 440.543\ 331
HU
lefordítják a szó szerinti jegyzıkönyvet, ami 14 840 000 euró többletköltséggel jár; kéri, hogy elemezzék, hogyan kerülnek felhasználásra a szó szerinti jegyzıkönyv különbözı nyelvi változatai; 130.
véleménye szerint az EMAS-csoportnak függetlenül kellene mőködnie, és megfelelı pénzügyi erıforrásokkal kellene rendelkeznie a feladatai ellátásához; kéri, hogy az EMAS-csoport továbbítsa éves jelentését a Költségvetési Ellenırzı Bizottság elnökének;
131.
aggodalmának ad hangot a Parlament területén folyamatosan elıforduló kisebb bőncselekmények miatt; felkéri a fıtitkárt, hogy szenteljen különleges figyelmet az ügynek a kisebb bőncselekmények elıfordulásának csökkentése érdekében;
Közlekedés 132.
megállapítja, hogy a Parlament által 2009-ben vásárolt összes gépkocsi esetében a szén-dioxid-kibocsátás meghaladta az ugyanabban az évben az uniós piacon található új gépkocsik átlagos kibocsátási értékét; tudatában van annak, hogy ma már egyre több a nagyteljesítményő, az átlagosnál alacsonyabb kibocsátású gépkocsi, a hibrideket is beleértve;
133.
felkéri az illetékes hatóságokat, hogy 2010. december 31-ig újítsák meg a Parlament saját diplomáciai és reprezentatív célokra használt, szedánokból álló teljes gépjármőparkját olyan jármővekkel, amelyek CO2-kibocsátása nem haladja meg azon legutolsó év uniós átlagát, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak bizottsági adatok, és e jármővek használatát korlátozzák az elnökre, a képviselıcsoportok vezetıire és a magas szintő látogatókra, és a fenti határidıig biztosítsák, hogy Brüsszelben és Strasbourgban a képviselık rendelkezésére álló gépkocsik megfeleljenek az Euro 5 európai kibocsátási normának;
134.
meglepetéssel látja, hogy a legtöbb 2008-ban vásárolt gépkocsit (1 db AUDI A 8 3.0 Tdi és 3 db BMW 730 i) úgy ítélték meg, hogy azok a felhasználók szükségleteinek megfelelı leginkább környezetbarát jármővek; arra biztatja a Parlamentet, hogy vizsgálja felül a Brüsszel határán belüli közlekedésre igénybe vehetı kerékpárkölcsönzı szolgáltatását a szolgáltatás bıvítésének szempontjából; kéri továbbá, hogy a Parlament a plenáris ülések idejére hozza létre megfelelı számú kerékpárral rendelkezı, saját kerékpárkölcsönzıjét Strasbourgban;
A tanulmányok összehangolása 135.
megállapítja, hogy 2008-ban a Belsı Politikák Fıigazgatósága 7,1 millió eurót, a Külsı Politikák Fıigazgatósága 499 423 eurót használt fel külsı tanulmányokra (válasz a 24. kérdésre); kéri, hogy az illetékes szolgálatok egy új külsı tanulmány megrendelését megelızıen ellenırizzék, hogy már rendelkezésre áll-e hasonló tanulmány és/vagy egy másik uniós intézmény készít-e ilyen tanulmányt;
136.
felkéri a fıtitkárát, hogy vegye fel a kapcsolatot a többi európai uniós intézménnyel abból a célból, hogy létrehozzanak egy központi adatbázist az elkészített tanulmányok tárolására, amelyhez a nagyközönség is hozzáférhetne;
Adatbázisokhoz való hozzáférés 332 /PE 440.543
HU
137.
megállapítja, hogy a kereskedelmi elektronikus információszolgáltatási elıfizetések díja összesen 804 987 eurót tett ki 2008-ban és 970 484 eurót 2009-ben; kéri az illetékes szolgálatokat, hogy a szerzıdések megújításakor javítsák a hozzáférési feltételeket, hogy ezáltal több felhasználó – többek között képviselık – élhessen ezekkel az információs szolgáltatásokkal.
A szponzorált csoportok látogatásához kapcsolódó költségek megtérítése 138.
kéri, hogy a szponzorált csoport látogatása keretében felmerült költségeknek a csoportfelelıs részére történı megtérítése mindig banki átutalással történjen és ne készpénzben; kéri továbbá, hogy a Parlament készítsen tanulmányt annak vizsgálata érdekében, hogy a hivatalos látogatói csoportok által viselt utazási költségek átalánydíjas térítési rendszere megfelelı lenne-e, figyelembe véve a látogatások eltérı indulási állomásait és célállomásait, vagy inkább egy, a tényleges költségeket – maximális összeg meghatározásával – visszatérítı rendszer lenne alkalmasabb az ilyen csoportok számára.
PE 440.543\ 333
HU
P7_TA-PROV(2010)0137 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Gazdasági és Szociális Bizottság 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (C7-0177/2009 – 2009/2073(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7–0175/2009)2,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2008-ben elvégzett belsı ellenırzésekrıl a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre5 és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7–0080/2010),
1.
mentesítést ad az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság fıtitkára számára az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2008-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
észrevételeit az alábbi állásfoglalásban foglalja össze;
1 2 3 4 5
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o.
334 /PE 440.543
HU
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képezı állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Unió Bíróságának, a Számvevıszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon közzétételükrıl az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat).
PE 440.543\ 335
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (C7-0177/2009 – 2009/2073(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7–0175/2009)2,
–
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2008-ben elvégzett belsı ellenırzésekrıl a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendeletre5 és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7–0080/2010),
A.
mivel „a polgároknak jogukban áll tudni, hogy mire költik az általuk befizetett adókat, és hogyan élnek a politikai szervek a rájuk ruházott hatalommal”6,
1.
megállapítja, hogy 2008-ban az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 118 millió euró összegő kötelezettségvállalási elıirányzattal rendelkezett (2007-ben: 116 millió euró), amelynek 95,64%-os felhasználási aránya megegyezett a többi intézmény felhasználási arányának átlagával (95,67%);
1 2 3 4 5 6
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az európai átláthatósági kezdeményezés, http://ec.europa.eu/commission_barroso/kallas/work/eu_transparency/index_en.htm
336 /PE 440.543
HU
2.
megjegyzi, hogy a Számvevıszék éves jelentésében jelezte, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tekintetében az ellenırzés nem vezetett jelentıs észrevételek megfogalmazásához;
3.
tudomásul veszi az EGSZB rendelkezésére álló állandó álláshelyek számának csekély mértékő növekedését (2008-ban 700, 2007-ben 695 álláshely), valamint hogy ezek közül majdnem az összeset betöltötték (a betöltetlen álláshelyek száma 2008-ban 14, 2007-ben 8 volt); üdvözli a titkárságon az esélyegyenlıség és a sokféleség elımozdítását célzó középtávú terv (a 2008–2013 közötti idıszakra vonatkozó stratégia) elfogadását és bevezetését, és különösen, hogy az a jövıben lehetıvé teszi a rugalmas munkaidı általános alkalmazását, valamint a 2008–2010 közötti idıszakra vonatkozó középtávú terv elindítását és a munkaerı-mobilitási politika kidolgozását, és kíváncsian várja a humánerıforrás-politika elırehaladásáról szóló jelentéseket;
4.
rámutat a Számvevıszék éves jelentésének 11.2 mellékletében foglalt észrevételére, mely szerint a személyzeti szabályzat szorzótényezıkrıl szóló rendelkezéseit az EGSZB (és a Parlament) nem úgy alkalmazza, mint a többi intézmény; hangsúlyozza, hogy az EGSZB ezáltal a többi intézmény által nem biztosított pénzügyi elınyben részesíti munkatársait, és hogy ez jelentısebb kiadásokat eredményez; ismételten hangsúlyozza, hogy a személyzeti szabályzatnak a szorzótényezıre vonatkozó rendelkezéseit valamennyi intézménynek azonos módon kell értelmeznie és végrehajtania; tudomásul veszi, hogy az EGSZB a Közszolgálati Törvényszéktıl várt határozatnak megfelelıen szándékozik kiigazítani a gyakorlatát;
5.
üdvözli az EGSZB és a Régiók Bizottsága közötti, a 2008–2014-es idıszakra vonatkozó adminisztratív együttmőködési megállapodás végrehajtását, és kéri az EGSZB-t és a Régiók Bizottságát, hogy tájékoztassák a belsı ellenırzési elıírásaik, valamint a közös szolgálatokhoz kapcsolódó lényeges pénzügyi eljárások összehangolása terén elért elırehaladásról; tudomásul veszi a kölcsönösen kielégítı megoldást, miszerint a közös szolgálatokon az ellenırzéseket az egyik bizottság által kinevezett engedélyezésre jogosult tisztviselı „származási helye” szerint osztják el;
6.
emlékeztet arra, hogy az adminisztratív együttmőködési megállapodásból eredı szétválasztásnak nem szabad hatással lennie a költségvetésre, és várja a megállapodás 2011-ben esedékes félidıs felülvizsgálatát, valamint annak részeként az EGSZB és a Régiók Bizottsága által elkészített közös elemzést;
7.
üdvözli a szétválasztás által érintett területeken létrejött mini-együttmőködési megállapodások EGSZB és Régiók Bizottsága által végrehajtott közös értékelésének eredményeit, különös tekintettel azon következtetésekre, miszerint az új irányítási struktúra következtében javult a bizottságok közötti adminisztratív együttmőködés, a szétválasztott szolgálatok munkájának minısége nem változott, hatékonyságuk nıtt, és nem volt szükség további költségvetési eszközökre; tudomásul veszi továbbá azon következtetést, mely szerint az együttmőködés egyes gyakorlati aspektusain a jövıben javítani kell;
8.
üdvözli az EGSZB informatikai rendszerek tekintetében történı intézményközi együttmőködés terén kifejtett erıfeszítéseit, és különösen azt, hogy az EGSZB és a Régiók Bizottsága tárgyalásokat folytat a Bizottsággal a Sysper2 személyzeti irányítási rendszer alkalmazásáról; PE 440.543\ 337
HU
9.
kiemeli az EGSZB ellenırzésekkel kapcsolatban nyújtott biztosítékait, különösen azt, hogy az EGSZB belsı szabályzata rendszeres elızetes ellenırzéseket ír elı, melyeket véletlenszerő utólagos ellenırzések egészítenek ki, különösen a jelentısebb területeken;
10.
üdvözli az EGSZB ellenırzı bizottságának sikeres mőködését, az elvégezett ellenırzéseket és a meghatározott cselekvési tervek nyomon követését, valamint a kulcsfontosságú tevékenységekre és a teljesítményre vonatkozó további mutatók (KTTM-ek) belsı ellenırzési osztály általi 2008-as kidolgozását, továbbá azt, hogy az EGSZB kész arra, hogy információkkal támogasson más intézményeket a KTTM-ek kidolgozása során szerzett tapasztalatok tekintetében;
11.
emlékeztet arra, hogy az EGSZB-tagok nem tesznek nyilatkozatot pénzügyi érdekeltségeikrıl, és nem adnak tájékoztatást adóköteles szakmai tevékenységeikrıl, fizetett állásaikról vagy tevékenységeikrıl; kéri, hogy az EGSZB haladéktalanul vezesse be ezt a kötelezettséget tagjai számára;
12.
szorgalmazza továbbá, hogy az EGSZB tagjainak útiköltségei a tényleges utazási költségeken alapuljanak; javasolja ezenkívül, hogy a napidíjak nagyságát tegyék az Európai Parlament képviselıinek napidíjával azonos mértékővé; sürgeti az EGSZB fıtitkárát, hogy 2010 szeptemberéig tegyen jelentést az Európai Parlament Költségvetési Ellenırzı Bizottságának az elfogadásra kerülı, vonatkozó új belsı szabályokról;
13.
megállapítja, hogy az EGSZB elnökségének a tagokra vonatkozó pénzügyi szabályzat felülvizsgálatára irányuló javaslatok kidolgozásával megbízott eseti csoportja befejezte munkáját, és a javaslatát a megfelelı szervek jelenleg vizsgálják; sürgeti az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a folyamat kimenetérıl;
14.
emlékeztet észrevételére, miszerint a költségvetési rendelet közbeszerzéssel kapcsolatos szabályai túlságosan nehézkesek a kisebb intézmények számára; emlékezteti a Bizottságot azon kérésére, hogy a költségvetési rendelet módosítására irányuló jövıbeli javaslatok elıkészítésekor végzett munka megkezdése elıtt folytasson részletes konzultációt az EGSZB-vel annak érdekében, hogy az EGSZB megfontolásait maradéktalanul figyelembe vegyék;
15.
gratulál az EGSZB-nek az éves tevékenységi jelentése minıségéhez, és üdvözli, hogy a jelentés magában foglalja a Parlament korábbi mentesítési határozatainak világos nyomon követését.
338 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0138 A 2008-as évre vonatkozó mentesítések: Régiók Bizottsága 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (C7-0178/2009 – 2009/2074(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0178/2009)2,
–
tekintettel a Régiók Bizottságának a 2008-as elvégzett belsı ellenırzésekrıl a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre5 és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7-0082/2010),
1.
mentesítést ad a Régiók Bizottsága fıtitkára számára a Régiók Bizottsága 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét
1 2 3 4 5
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. PE 440.543\ 339
HU
képezı állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevıszéknek, az Európai Ombudsmannak, és az Európai Adatvédelmi Biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételérıl (L sorozat).
340 /PE 440.543
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel, VII. szakasz – Régiók Bizottsága (C7-0178/2009 – 2009/2074(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió 2008-as pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére1,
–
tekintettel az Európai Közösségek 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára, 2008 – I. kötet (C7-0178/2009)2,
–
tekintettel a Régiók Bizottságának a 2008-as elvégzett belsı ellenırzésekrıl a mentesítésért felelıs hatóság számára készített éves jelentésére,
–
tekintettel a Számvevıszéknek a 2008-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére az ellenırzés alá vont intézmények válaszaival együtt3,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét igazoló, az EK-Szerzıdés 248. cikke szerinti nyilatkozatára4,
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 272. cikkének (10) bekezdésére, 274., 275. és 276. cikkére, és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre5 és különösen annak 50., 86., 145., 146. és 147. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A7-0082/2010),
A.
mivel „a polgároknak jogukban áll tudni, hogy mire költik az általuk befizetett adókat, és hogyan élnek a politikai szervek a rájuk ruházott hatalommal”6,
1.
megállapítja, hogy 2008-ban a Régiók Bizottsága összesen 93 millió euró (2007-ben 68,6 millió euró, 2006-ban 74,4 millió) kötelezettségvállalási elıirányzattal
1 2 3 4 5 6
HL L 71., 2008.3.14. HL C 273., 2009.11.13., 1. o. HL C 269., 2009.11.10., 1. o. HL C 273., 2009.11.13., 122. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. Az európai átláthatósági kezdeményezés, http://ec.europa.eu/commission_barroso/kallas/work/eu_transparency/index_en.htm PE 440.543\ 341
HU
rendelkezett, amelynek felhasználási aránya 86,87%-os volt1; 2.
rámutat, hogy a Számvevıszék az éves jelentésében jelzi, hogy a Régiók Bizottsága tekintetében az ellenırzés nem vezetett jelentıs észrevételek megfogalmazásához;
3.
üdvözli a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) közötti, a 2008–2014-es idıszakra vonatkozó adminisztratív együttmőködési megállapodás végrehajtását, és kéri a Régiók Bizottságát és az EGSZB-t, hogy tájékoztassák a belsı ellenırzési elıírásaik, valamint a közös szolgálatokhoz kapcsolódó lényeges pénzügyi eljárások összehangolása terén elért elırehaladásról; tudomásul veszi a kölcsönösen kielégítı megoldást, miszerint a közös szolgálatokon az ellenırzéseket az egyik bizottság által kinevezett engedélyezésre jogosult tisztviselı „származási helye” szerint osztják el;
4.
emlékeztet arra, hogy az adminisztratív együttmőködési megállapodásból eredı szétválasztásnak nem szabad hatással lennie a költségvetésre, és várja a megállapodás 2011-ben esedékes félidıs felülvizsgálatát, valamint annak részeként a Régiók Bizottsága és az EGSZB által elkészített közös elemzést;
5.
üdvözli a szétválasztás által érintett területeken létrejött mini-együttmőködési megállapodások Régiók Bizottsága és EGSZB által végrehajtott közös értékelésének eredményeit, különös tekintettel azon következtetésekre, miszerint az új irányítási struktúra következtében javult a bizottságok közötti adminisztratív együttmőködés, a szétválasztott szolgálatok munkájának minısége nem változott, hatékonyságuk nıtt, és nem volt szükség további költségvetési eszközökre; tudomásul veszi továbbá azon következtetést, mely szerint az együttmőködés egyes gyakorlati aspektusain a jövıben javítani kell;
6.
üdvözli a Régiók Bizottsága informatikai rendszerek tekintetében történı intézményközi együttmőködés terén kifejtett erıfeszítéseit, és különösen azt, hogy a Régiók Bizottsága és az EGSZB tárgyalásokat folytat a Bizottsággal a Sysper2 személyzeti irányítási rendszer alkalmazásáról;
7.
üdvözli a Régiók Bizottsága belsı ellenırzési környezetének folyamatos javítását, különösen a Régiók Bizottsága fı igazgatási, mőködési és pénzügyi folyamatainak leltárba vételét, a szakmai etikáról és feddhetetlenségrıl szóló személyzeti iránymutatás kidolgozását, amelynek része egy önértékelést lehetıvé tévı ellenırzı lista az összeférhetetlenségekrıl, a Régiók Bizottsága személyzetének feladatairól és felelısségi köreirıl szóló útmutató javítását, valamint egy utólagos ellenırzés elvégzését 2008-ra vonatkozóan a Régiók Bizottsága valamennyi szolgálatánál;
8.
tudomásul veszi, hogy a 2008-ban elvégzett kockázatelemzés két problémás területet tárt fel: ezek egyrészt a szervezeti felépítés változásából fakadó kérdések és a Régiók Bizottsága és az EGSZB közötti új együttmőködési megállapodás következményei,
1
kiigazítva – 98,1%: A Régiók Bizottsága 93 milliós euró összegő elıirányzatainak 2008-ban részét képezte 10,7 millió euró címzett bevétel az EGSZB-tıl kapott kifizetés formájában, aminek az volt a célja, hogy a Régiók Bizottsága egy összegben ki tudja fizetni az ingatlan haszonbérleti díjak Régiók Bizottságára és EGSZB-re esı részét A haszonbérleti díjakat 2009-ben kifizették. A Régiók bizottsága 2008-as elıirányzatainak összege a 10,7 millió eurós intézményközi tranzakcióval kiigazítva 82,2 millió euró, a kiigazított 2008-as felhasználásai arány 98,1%.
342 /PE 440.543
HU
amelyek esetében az alkalmazkodási idıszak még tartott, másrészt a túlzott mértékő fluktuáció, a nehéz és hosszadalmas felvételi eljárások és az elégtelen képzés miatt felmerülı, személyzettel kapcsolatos kérdések; elvárja, hogy ezeket a kérdéseket a Régiók Bizottsága következı éves tevékenységi jelentésében kövessék nyomon; 9.
megállapítja, hogy a belsı ellenırzési szolgálat ellenırzéseket végzett a kiküldetési költségekkel és a külsı tanulmányok teljesítésével kapcsolatban, lehetıvé téve ezáltal a belsı ellenırzési környezet tényleges vizsgálatát, valamint nyomon követési ellenırzéseket végzett a fizetési átutalások (második nyomon követési ellenırzés), a belsı ellenırzési szabványok (elsı nyomon követési ellenırzés) és a pénzügyi ügymenet megfelelısége tekintetében;
10.
üdvözli a Parlament korábbi mentesítési határozatainak nyomán hozott intézkedéseket, különös tekintettel a Parlament OLAF-jelentéshez főzött megjegyzéseire és a súlyozott fizetési átutalások igazgatási vizsgálatára, melynek során a jogtalanul kifizetett összegeket az érintett tisztviselık visszafizették, fegyelmi eljárások indultak, és a belsı ellenır ajánlásait végrehajtották vagy végrehajtásukat megkezdték;
11.
üdvözli továbbá a saját szolgálatokon belüli igazgatási és ellenırzési rendszerekkel kapcsolatos nyomon követést, amely megerısíti, hogy több éven át, beleértve 2008-at is, évente szúrópróbaszerő utólagos ellenırzésekre került sor, valamint üdvözli az EGSZB és a Régiók Bizottsága közös szolgálatain belüli igazgatási és ellenırzési rendszerekkel kapcsolatos nyomon követést, amely rámutatott, hogy a két bizottság igazgatási és ellenırzési rendszerei bizonyos szolgálatok szétválasztása révén javultak, és ezáltal biztosított, hogy mindig egy bizottság legyen teljes mértékben felelıs az egyes kiadásokért, teljes körő pénzügyi és operatív felelısséget viselve;
12.
kéri, hogy a Régiók Bizottságának tagjai tegyenek nyilatkozatot pénzügyi érdekeltségeikrıl, és adjanak tájékoztatást adóköteles szakmai tevékenységeikrıl, illetve fizetéssel járó állásaikról vagy tevékenységeikrıl, különös tekintettel arra, hogy a Régiók Bizottságának tagjai választással nyert képviselıi megbízatással rendelkeznek, vagy politikailag felelısséggel tartoznak valamely választott testületnek;
13.
gratulál a Régiók Bizottságának az éves tevékenységi jelentése minıségéhez, és üdvözli, hogy a jelentés magában foglalja a Parlament korábbi mentesítési határozatainak világos nyomon követését.
PE 440.543\ 343
HU
P7_TA-PROV(2010)0139 2008. évi mentesítés: az ügynökségek teljesítménye, pénzügyi irányítása és ellenırzése Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata a 2008-as mentesítésrıl: az uniós ügynökségek teljesítménye, pénzgazdálkodása és ellenırzése (2010/2007(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel a 2006-os mentesítı határozatok nyomon követésérıl szóló, a Bizottság által az Európai Parlamenthez intézett 2008. október 15-i jelentésre (COM(2008)0629), valamint az azt kísérı bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SEC(2008)2579),
–
tekintettel a Bizottság „Európai ügynökségek – A további teendık” címő, 2008. március 11-i közleményére (COM(2008)0135),
–
tekintettel a szabályozási ügynökségek intézményi vonatkozásainak jövıbeni rendezésére irányuló stratégiáról szóló, 2008. október 21-i állásfoglalására1,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre2,
–
tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletrıl szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre3, és különösen annak 96. cikkére,
–
tekintettel az „Európai uniós ügynökségek: Középpontban az eredmények” címő, 5/2008. sz. számvevıszéki különjelentésre,
–
tekintettel a Parlament 2009-es, „Az uniós ügynökségek közös támogató szolgálatának létrehozásával kapcsolatos lehetıségek és azok megvalósíthatósága” címő tanulmányára,
–
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére (A6-0074/2010),
A.
mivel ez az állásfoglalás az 1605/2002/EK, Euratom rendelet 185. cikke értelmében vett szervek tekintetében fogalmaz meg a mentesítési határozatot kísérı horizontális megállapításokat, összhangban a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 96. cikkével és a Parlament eljárási szabályzata VI. mellékletének 3. cikkével,
B.
mivel az utóbbi években az ügynökségek számának növekedése az uniós jogalkotó határozata alapján soha nem látott mértéket öltött és lehetıvé tette a Bizottság egyes feladatainak kiszervezését és további feladatok ügynökségekre ruházását, ami viszont
1
HL C 15. E, 2010.1.21., 27. o. HL L 248., 2002.9.16., 1. o. 3 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. 2
344 /PE 440.543
HU
azzal a veszéllyel jár, hogy az uniós igazgatás feldarabolódik, sértve ezzel hatásköreinek gyakorlását, C.
mivel a fenti, 2008. március 11-i bizottsági közlemény elfogadását követıen a Parlament, a Tanács és a Bizottság újraindította az ügynökségek egységes mőködési keretének meghatározására irányuló projektet, és 2009-ben létrehozott egy intézményközi munkacsoportot,
D.
mivel a decentralizált ügynökségeknek – a mostanra megszőnt Európai Újjáépítési Ügynökség kivételével – nyújtott közösségi hozzájárulások 2000 és 2010 között mintegy 610%-kal, 94 700 000 euróról 578 874 000 euróra növekedtek, a személyzet létszáma pedig mintegy 271%-kal, 1219 fırıl 4794 fıre emelkedett, megjegyzi azonban, hogy a decentralizált ügynökségek száma 2000-ben 11 volt, 2010-re viszont 29-re emelkedett, ami a 2000-es teljes uniós költségvetés 0,102%-ának, illetve a 2010es költségvetés 0,477%-ának felel meg;
I. A pénzgazdálkodás közös kihívásai Áthozott elıirányzatok és a mőködési elıirányzatok törlése 1.
2.
megállapítja, hogy több ügynökség esetében a Számvevıszék a 2008-as pénzügyi évre vonatkozóan úgy találta, hogy magas volt az áthozott és a törölt mőködési elıirányzatok aránya; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet sokszor rávilágít az ügynökségek forrástervezési rendszereinek hiányosságaira; ezért úgy véli, hogy ezeknek az ügynökségeknek be kell vezetniük: −
egy hatékony rendszert a szerzıdésekben meghatározott határidık programozására és ellenırzésére,
−
egy, a tevékenységeikre vonatkozó kockázatfelmérési eljárást annak érdekében, hogy tevékenységeiket szorosan figyelemmel tudják kísérni;
−
egy differenciált elıirányzati rendszert a szubvenciókat érintı jövıbeli költségvetésekben annak érdekében, hogy elkerülhetıek legyenek a törlések a következı pénzügyi években;
megállapítja továbbá, hogy egyes ügynökségek számára problémát jelent költségvetésük jelentıs emelésének kezelése; éppen ezért felteszi a kérdést, hogy nem lenne-e jobb, ha a jövıben a költségvetési hatóság több figyelmet fordítana egyes ügynökségek költségvetésének emelésére vonatkozó döntései során, figyelembe véve az új tevékenységek megkezdéséhez szükséges idıt; ezzel kapcsolatban arra kéri azokat az ügynökségeket, amelyek gyakorta szembesülnek ezzel a problémával, hogy tájékoztassák a költségvetési hatóságot jövıbeli kötelezettségvállalásaik kivitelezhetıségérıl;
Készpénzállomány 3.
tudomásul veszi, hogy sok ügynökség tartósan magas készpénzállományt könyvel el; felhívja a Bizottságot és az ügynökségeket, hogy dolgozzák ki a készpénzállomány elfogadható szintre csökkentésének lehetséges módjait; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy vizsgáljon meg alternatív közös koncepciókat is a készpénzállomány PE 440.543\ 345
HU
hatékony kezelésére, és dolgozzon ki javaslatokat annak érdekében, hogy a szerkezeti keretfeltételek a készpénzállomány hatékonyabb kezelésének irányába változzanak; megjegyzi azonban azt is, hogy az ügynökségek kifizetésére az engedélyezett feladat elvégzése és kifizetése után kerül sor (például az elıadók által végzett feladatok esetében), és ezért fontos, hogy minden egyes esetre rendelkezésre álljon valamennyi készpénz; A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hiányosságok 4.
sajnálattal állapítja meg, hogy a Számvevıszék több ügynökségnél még mindig talált hiányosságokat a közbeszerzési eljárásokban; a Számvevıszéknek különösen az a megállapítása ad okot aggodalomra, miszerint 2008-ban egyrészt a közbeszerzési eljárások értékét az esetek többségében nem mérték fel az eljárás elindítása elıtt, másrészt ismétlıdı és súlyos hiányosságokra derült fény a szerzıdések ellenırzésének és a közbeszerzési ügyletek tervezésének terén; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet rávilágít arra, hogy súlyos hiányosságok vannak a különbözı ügynökségek érintett szolgálatai közötti együttmőködési képesség terén;
Emberi erıforrás 5.
aggodalmának ad hangot, amiért a Számvevıszék egyes ügynökségeknél ismételten hiányosságokat állapított meg a munkaerı-felvétel tervezésének és megvalósításának terén; hangsúlyozza, hogy különösen nagy szükség van az ügynökségeknél lévı betöltött álláshelyek és a létszámtervben szereplı adatok közötti különbségek csökkentésére; elismeri az EU személyzeti szabályzatának végrehajtásával kapcsolatban különösen a decentralizált ügynökségeknél felmerülı nehézségeket; kéri továbbá az ügynökségeket, hogy jobban garantálják az átláthatóságot és a külsı és belsı jelentkezık közötti diszkriminációmentességet;
A székhelyekrıl szóló megállapodások 6.
megállapítja, hogy az ügynökségek és a befogadó országok között létrejött, a székhelyekrıl szóló megállapodások gyakran hiányosságokat mutatnak, és ezért folyamatos problémákat okoznak a hatékonyság terén (például az ügynökséghez való eljutás magas költségei, vagy az ügynökség által bérelt épületekkel, illetve a személyzet társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos problémák miatt); következésképpen kéri, hogy az ügynökség székhelyének megállapításáról szóló tanácsi döntés meghozatalakor a fogadó országok részletesebb és az ügynökség számára elınyösebb megállapodásokat javasoljanak; továbbá kívánatosnak tartja az ügynökségek székhelyének áthelyezését abban az esetben, ha a székhelyekrıl szóló megállapodások súlyosan veszélyeztetik az ügynökség hatékonyságát; kéri az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy foglalkozzon a kérdéssel, és esetlegesen határozzon meg közös szabványokat a székhelyekrıl szóló megállapodások vonatkozásában;
Belsı ellenırzés 7.
nem tartja elfogadhatónak, ha egy ügynökség érzékenynek tekintett pénzügyi feladatok elvégzésére ideiglenes munkaerıt alkalmaz;
8.
kéri az ügynökségek igazgatóságait, hogy vegyék figyelembe, majd pedig alkalmazzák
346 /PE 440.543
HU
a Bizottság belsı ellenırzési szolgálatának ajánlásait a hiányosságok mielıbbi megszüntetése érdekében; 9.
úgy ítéli meg, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által 2006-ban létrehozott könyvvizsgáló bizottság jelentıs szerepet játszik az igazgatóság munkájának segítésében azáltal, hogy biztosítja, hogy a Bizottság belsı ellenırzési szolgálatának munkája és a hatóság belsı ellenırzési munkája rendben zajlik, és azt az igazgatóság és az ügyvezetı igazgató is kellı mértékben figyelembe veszi; éppen ezért úgy véli, hogy a hatóságon belüli könyvvizsgáló bizottság példaként szolgál a többi ügynökség számára;
II. Az ügynökségek irányítása Az ügynökségek létjogosultsága 10.
megállapítja, hogy bizonyos ügynökségek hatáskörei közel állnak egymáshoz; ezért kéri az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy vegye fontolóra az összehangolás, egyes esetekben pedig az összevonás lehetıségeit;
11.
megállapítja, hogy a 75 fınél kevesebb személyt foglalkoztató kisebb ügynökségek (mint pl. az Európai Rendırakadémia, az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség, az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az Európai Globális Navigációs Mőholdrendszer (GNSS) Ellenırzési Hatósága) súlyos problémákkal szembesülnek a hatékonyság tekintetében; kéri ezért az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy fontolja meg annak lehetıségét, hogy meg lehet-e állapítani egy minimális létszámot az ügynökségek létrehozásához, és vizsgálja meg, hogy van-e lehetıség közös szolgálatok létrehozására, például az ajánlattételi felhívási eljárások, a humán erıforrással kapcsolatos eljárások és a költségvetési eljárások kapcsán nyújtott segítség terén;
Fegyelmi eljárások 12.
emlékeztet arra, hogy a Parlament a 2006-os és 2007-es mentesítési állásfoglalásaiban felszólította az ügynökségeket, hogy fontolják meg egy több ügynökséget átfogó fegyelmi tanács felállítását; tudomásul veszi az e projekt kivitelezését akadályozó tényezıket, különösen azt a tényt, hogy nehéz olyan munkatársakat találni, akik megfelelı besorolási fokozattal rendelkeznek ahhoz, hogy a fegyelmi tanács tagjai lehessenek; felkéri az ügynökségek hálózatát koordináló ügynökséget, hogy hozzon létre egy olyan hálózatot, amely azon alkalmazottakat foglalja magában, akik megfelelı besorolási fokozattal rendelkeznek ahhoz, hogy a fegyelmi tanács tagjai lehessenek;
Az ügynökségek igazgatósága 13.
tudomásul veszi, hogy a 2008-as pénzügyi évben a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségek igazgatóságában minden tagállam képviselteti magát, úgy ítéli meg, hogy különösen a kisebb ügynökségek fix igazgatási költségei nem elhanyagolhatóak, mint pl. a (2008-as pénzügyi év kezdetekor) 24 fıt foglalkozató Európai Rendırakadémia esetében, amelynek azonban igazgatósága 27 fıbıl áll, vagy a (2008-as pénzügyi évben) 64 fıt foglalkoztató Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, amelynek igazgatósága 84 fıs; PE 440.543\ 347
HU
14.
kéri, hogy az uniós ügynökségek igazgatóságai a tevékenységalapú költségvetéstervezés és irányítás (ABB/ABM) bevezetése révén törekedjenek a feladattervezés és a (pénzügyi és emberi) erıforrás-tervezés közötti maximális összhang megteremtésére, és kiemeli, hogy az ügynökségekre is vonatkozik a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a költségvetési fegyelem elve;
15.
ezért kéri az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy vegye fontolóra annak lehetıségét, hogy a Bizottság blokkoló kisebbséget kapjon az igazgatósági szavazások alkalmával annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökségek számára megfelelı technikai döntéseket hozzanak;
Az ügynökségek igazgatóinak szerepe 16.
kéri az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoportot, hogy gondolja végig, hogy az ügynökségek hatékony irányításának biztosítása érdekében az igazgatókkal szemben milyen képzettséggel és más jellemzıkkel kapcsolatos követelményeket kell támasztani, és kéri, hogy az ügynökség létrehozásától kezdve vegye körül magát a közösségi költségvetési jogban jártas szakemberekkel;
A Bizottság szerepe 17.
szorgalmazza, hogy a Bizottság fokozza erıfeszítéseit, és adjon meg minden szükséges adminisztratív segítséget a viszonylag kismérető és különösen az újonnan létrejött ügynökségek számára;
III. Teljesítmény 18.
hangsúlyozza, hogy az adott területre vonatkozó többéves közösségi stratégiával összhangban az uniós ügynökségeknek többéves munkaterveket kell kidolgozniuk; úgy ítéli meg, hogy az éves munkaprogramnak SMART-célkitőzéseket és RACERmutatókat kell meghatároznia az elért eredmények értékelésére; rámutat, hogy a munkaprogramnak alkalmazkodnia kell az ügynökség jóváhagyott költségvetésének kereteihez is; felkéri ezért az ügynökségeket a Gantt-diagram bevezetésének megfontolására mőködési tevékenységeik tervezése során, amelynek segítségével gyorsan rögzíthetnék az egyes alkalmazottak által egy projektre fordított idıt, és eredményorientált megközelítést alkalmazhatnának;
19.
pozitívumként értékeli, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság elindított egy olyan kockázatfelmérési eljárást, amely már 2009-ben megerısíti és lehetıvé teszi a hatóság tudományos és adminisztrációs tevékenységeinek szoros figyelemmel kísérését; ezért kéri a többi ügynökséget, hogy kövessék a hatóság jó gyakorlatát;
20.
jónak ítéli az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azon gyakorlatát, hogy teljesítménye irányítása érdekében létrehozott egy olyan integrált irányítási és ellenırzési rendszert, amely több informatikai irányítási alkalmazást köt össze, amely lehetıvé teszi az ügynökség igazgatása számára projektjei haladásának és forrásai felhasználásának valós idejő nyomon követését; rámutat, hogy ez az integrált igazgatásellenırzési rendszer az alábbi alkalmazásokat köti össze egymással: (i)
348 /PE 440.543
HU
a kötelezettségvállalási és kifizetési elıirányzatok felhasználásáról tájékoztatást adó pénzügyi alkalmazások;
(ii)
a munkaköri leírás, az egyéni teljesítmény és a kiigazító intézkedések összhangját biztosító szakmai elımeneteli rendszert kezelı alkalmazás;
(iii) a munkaidı nyilvántartására használt rendszer; (iv) a kiadványok nyilvántartási rendszere, amely az egyes termékeket a munkaprogram intézkedéseihez köti; 21.
jó gyakorlatként értékeli az Élet- és Munkakörülmények Javítását szolgáló Európai Alapítvány azon kezdeményezését, hogy ki kell dolgozni egy rendszert az általa nyújtott információk követésére; hangsúlyozza, hogy ennek a rendszernek a célja az ügynökség által az egyes ügyekben adott tájékoztatás felhasználásának és azoknak az uniós intézmények és a szociális partnerek szintjén a döntéshozatali folyamatra kifejtett hatásának értékelése;
22.
hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a mentesítési eljárásba belefoglalják az ügynökségek teljesítményértékelését, amelyet az adott ügynökségekkel foglalkozó illetékes parlamenti bizottság rendelkezésére bocsátanak; ezért felkéri a Számvevıszéket, hogy vesse fel ezt a témát az ügynökségekrıl szóló legközelebbi jelentésében;
23.
ezzel kapcsolatban kéri, hogy az ügynökségek a Számvevıszék következı jelentéseihez csatolandó táblázatában hasonlítsák össze a mentesítés során vizsgált évben történt elırelépéseket és az elızı pénzügyi évben tett elırelépéseket, hogy a mentesítésért felelıs hatóság jobban tudja értékelni az ügynökségek teljesítményét évrıl évre;
24.
ezenkívül kéri az ügynökségeket, hogy a mentesítésért felelıs hatóság számára adják meg a „logikai modellt”, amelynek bemutatására az ügynökség teljesítményének ellenırzésében kell sort keríteni, annak érdekében, hogy meghatározhatóak és egymáshoz kapcsolhatóak legyenek a társadalmi-gazdasági igények, amelyeket a beavatkozások, a célkitőzések, az eredmények és a hatások vizsgálata során figyelembe kell venni, tekintettel arra, hogy az ügynökségek által elért eredmények alapvetı fontosságúak és azoknak láthatóbbnak kell lenniük;
IV. Intézményközi párbeszéd az ügynökségek egységes mőködési keretérıl 25.
örömmel veszi tudomásul az ügynökségekkel foglalkozó intézményközi munkacsoport létrejöttét, amelynek célja a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös minimális normák elemzése és végsı soron azok megállapítása; o o
26.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a mentesítési eljárás hatálya alá tartozó ügynökségeknek, a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Számvevıszéknek.
PE 440.543\ 349
HU
P7_TA-PROV(2010)0140 2008. évi mentesítés: Európai Rendırakadémia 1. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl (C70198/2009 – 2009/2127(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az akadémia válaszaival együtt1,
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre2 és különösen annak 185. cikkére,
–
tekintettel az Európai Rendırakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB tanácsi határozatra3, különösen annak 16. cikkére,
–
tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletrıl szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre4 és különösen annak 94. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0075/2010),
1.
Elhalasztja a mentesítésrıl szóló határozatát az Európai Rendırakadémia igazgatója számára az akadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;
2.
megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;
1
HL C 304., 2009.12.15., 124. o. HL L 248., 2002.9.16., 1.o. 3 HL L 256., 2005.10.1., 63. o. 4 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. 2
350 /PE 440.543
HU
3.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képezı állásfoglalást az Európai Rendırakadémia igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételérıl.
PE 440.543\ 351
HU
2. Az Európai Parlament 2010. május 5-i határozata az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárásáról (C7-0198/2009 – 2009/2127(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az akadémia válaszaival együtt1,
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre2 és különösen annak 185. cikkére,
–
tekintettel az Európai Rendırakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB tanácsi határozatra3, különösen annak 16. cikkére,
–
tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletrıl szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre4 és különösen annak 94. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0075/2010),
1.
elhalasztja az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;
2.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Rendırakadémia igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevıszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételérıl.
1
HL C 304., 2009.12.15., 124. o. HL L 248., 2002.9.16., 1.o. 3 HL L 256., 2005.10.1., 63. o. 4 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. 2
352 /PE 440.543
HU
3. Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésrıl szóló határozat szerves részét képezı megjegyzésekkel (C7-0198/2009 – 2009/2127(DEC)) Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,
–
tekintettel a Számvevıszéknek az Európai Rendırakadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójáról szóló jelentésére, az akadémia válaszaival együtt1,
–
tekintettel a Tanács 2010. február 16-i ajánlására (5827/2010 – C7-0061/2010),
–
tekintettel az EK-Szerzıdés 276. cikkére és az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 319. cikkére,
–
tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre2 és különösen annak 185. cikkére,
–
tekintettel az Európai Rendırakadémia (CEPOL) létrehozásáról szóló, 2005. szeptember 20-i 2005/681/IB tanácsi határozatra3, különösen annak 16. cikkére,
–
tekintettel az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletrıl szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre4 és különösen annak 94. cikkére,
–
tekintettel eljárási szabályzata 77. cikkére és VI. mellékletére,
–
tekintettel a Költségvetési Ellenırzı Bizottság jelentésére és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság véleményére (A7-0075/2010),
A.
mivel az akadémiát 2001-ben hozták létre, és 2006. január 1-jén kezdıdı hatállyal a költségvetési rendelet 185. cikke értelmében közösségi szervvé alakították, amelyre az ügynökségekre vonatkozó költségvetési keretrendelet alkalmazandó,
B.
mivel az akadémia 2006-os pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevıszék az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét illetıen fenntartásokat fogalmazott meg amiatt, hogy a közbeszerzési eljárások nem feleltek meg a költségvetési rendelet elıírásainak,
C.
mivel az akadémia 2007-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevıszék véleményében fenntartásokat fogalmazott meg az
1
HL C 304., 2009.12.15., 124. o. HL L 248., 2002.9.16., 1.o. 3 HL L 256., 2005.10.1., 63. o. 4 HL L 357., 2002.12.31., 72. o. 2
PE 440.543\ 353
HU
elszámolások megbízhatóságát, valamint az azok alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét illetıen, D.
mivel 2009. április 23-án a Parlament megadta a mentesítést az Európai Rendırakadémia igazgatójának az akadémia 2007-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan1, és a mentesítési határozatot kísérı állásfoglalásában a Parlament többek között:
−
mélységes aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Számvevıszék olyan eseteket jelzett, amikor az elıirányzatokat az akadémia személyzete magánkiadásainak finanszírozására használta fel;
−
felhívta az akadémiát, hogy a költségvetési rendeletnek megfelelıen fogadjon el részletes végrehajtási szabályokat, többek között olyanokat, amelyek biztosítják közbeszerzési eljárásainak átláthatóságát;
−
felkérte a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje az akadémia költségvetésének végrehajtását;
−
megjegyezte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belsı vizsgálatot indított az akadémián;
E.
mivel az akadémia 2008-as pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésében a Számvevıszék fenntartotta véleményét, mindazonáltal anélkül, hogy fenntartásokat fogalmazott volna meg a beszámoló megbízhatóságával kapcsolatban, míg az elszámolások alapjául szolgáló ügyletek jogszerőségét és szabályszerőségét illetıen véleményében fenntartásokat fogalmazott meg;
1.
úgy ítéli meg, hogy az akadémia által a Számvevıszék megjegyzéseire adott válaszok általában megint nem kielégítıek, megoldásai túl általánosak és bizonytalanok, következésképpen a mentesítésért felelıs hatóság nem tudja megfelelıen értékelni, hogy az akadémia tud-e ténylegesen javulni a jövıben;
Az akadémia szervezeti problémái 2.
úgy ítéli meg, hogy az akadémia kis mérete megkérdıjelezi azon képességét, hogy hatékonyan kezelni tudja az EU összetett pénzügyi és személyzeti szabályzatait;
3.
megállapítja, hogy az akadémia titkárságának Bramshillben, Londontól mintegy 70 km-re való elhelyezkedése hátrányokkal jár, többek között ami a munkaerı-felvételt és a tömegközlekedés hiányát illeti;
4.
tudni szeretné, hogy az akadémia új igazgatója hogyan fogja tudni megoldani ezeket a szervezeti problémákat;
5.
felmerül benne a kérdés, hogy nem kellene-e fontolóra venni az akadémia Europolhoz való csatolását;
Az akadémia irányítása és átláthatóság 1
HL L 255., 2009.9.26., 157. o.
354 /PE 440.543
HU
6.
úgy véli, hogy a 27 tagú igazgatótanáccsal rendelkezı és (a 2008-as pénzügyi év kezdetén) csupán 24 fıs személyzetet alkalmazó akadémia irányításának állandó költsége jelentıs;
7.
megállapítja, hogy az akadémia nem ad tájékoztatást irányító szerveirıl honlapján; ezért az átláthatóság növelésének eszközeként javasolja, hogy az igazgatótanács tagjainak jegyzéke kerüljön fel az akadémia honlapjára az igazgatótanács tagjainak összes elérhetıségi adatával együtt;
A beszámoló megbízhatósága 8.
erısen aggódik amiatt, hogy a régi számviteli rendszer lezárása (2008. május 23.) és az új ABAC rendszerre való áttérés (2008. július 14.) között eltelt, kézi számviteli rendszerrel lefedett idıszakban nem minden kiigazítás történt meg idıben, és hogy a megelızı pénzügyi évbıl átvitt elıirányzatokat érintı pénzügyi információ jellege, a címzett bevételek felhasználása, valamint a 2007-es pénzügyi évre vonatkozó mérlegben szereplı bizonyos összegekkel való kapcsolat nem volt egyértelmő;
9.
aggódik amiatt, hogy – az egyszerre alkalmazott két tárgyieszköz-nyilvántartó rendszer miatt – az akadémia néha kétszeresen rögzített bizonyos eszközöket és nem használt sem címkéket, sem egyedi leltári számokat;
10.
sajnálja, hogy a Számvevıszék észrevételeinek megfelelıen 2009 közepéig még nem került sor külsı vállalkozás általi utólagos ellenırzésre (azt követıen, hogy a Számvevıszék 2007-es pénzügyi évre vonatkozó jelentésében szereplı megállapításai szerint egyes elıirányzatokat magánköltségek finanszírozására használtak); kéri az akadémiát, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen ellenırzés végrehajtására, annak érdekében, hogy ez a hiányosság az akadémia 2009-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésben már ne szerepeljen;
A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hiányosságok 11.
szabálytalanságokat talált a közbeszerzési eljárás során egy olyan szolgáltatási szerzıdéssel kapcsolatban, amelynek értéke a mőködési kiadások mintegy 2%-a; különösen azt állapítja meg, hogy ez a szolgáltatási szerzıdés egy másik típusú keretszerzıdésen alapult, amelyet kizárólag képzési szolgáltatások igénybevételéhez készítettek; ezenfelül e szerzıdés rendelkezései lehetıvé tették az akadémia számára a szerzıdés korlátozás nélküli megújítását vagy kiterjesztését;
12.
az elızı évekhez hasonlóan hangsúlyozza, hogy az akadémiának szigorúan be kell tartania a költségvetési rendeletet és az EK közbeszerzési jogszabályait, és javítania kell a pénzgazdálkodásán;
A tanfolyamok szervezési költségeire vonatkozó szabályok be nem tartása 13.
aggasztónak tartja, hogy a Számvevıszék nagyon sok olyan esetet tárt fel, amikor a tanfolyamok és szemináriumok szervezésére fordított kiadásokra – amelyek az akadémia mőködési kiadásainak jelentıs részét (64%) teszik ki – vonatkozó adminisztratív és pénzügyi szabályokat nem tartották be; tudomásul veszi, hogy ezek a szabálytalanságok fıleg a következıket érintik: hiányoztak az elszámolt költségeket alátámasztó bizonylatok, hiányzott a részvételi igazolás, nem kérték be a szakértık PE 440.543\ 355
HU
szállás- és utazási költségeinek megtérítéséhez szükséges eredeti számlákat és bizonylatokat; továbbá úgy ítéli meg, hogy az akadémia által a Számvevıszék és az elıadó e tárgyra vonatkozó megjegyzéseire adott válaszok nagyon homályosak, ezért nem kielégítıek a mentesítésért felelıs hatóság számára; kéri, hogy az akadémia kötelezze el magát e helyzet javítása mellett; Átvitt elıirányzatok 14.
tudomásul veszi a Számvevıszék azon megjegyzését, hogy több mint 2 700 000 eurót (az akadémia teljes költségvetésének 31%-át) át kellett vinni a következı évre; ennek megfelelıen aggódik amiatt, hogy ez a helyzet ellenkezik az évenkéntiség elvével, és azt jelzi, hogy hiányosságok vannak az akadémia költségvetésének végrehajtásához kapcsolódó programozásban és nyomon követésben;
15.
kéri, hogy az akadémia a jövıbeli költségvetésekben szerepeltessen a támogatásokra vonatkozó differenciált elıirányzatokat az esetleges törlések kiküszöbölésére;
Egyéb szabálytalanságok 16.
tudomásul veszi, hogy a Számvevıszék megállapította, hogy hiányzott:
−
a jogi kötelezettségvállalás három esetben, összesen 39 500 euró értékben,
−
a jogi kötelezettségvállalást megelızıen a költségvetési kötelezettségvállalás kilenc esetben, összesen 244 200 euró értékben;
−
ezért kéri az akadémiát, hogy vállaljon kötelezettséget e helyzet javítására, és errıl aztán tájékoztassa a mentesítésért felelıs hatóságot;
17.
megjegyzi, hogy a következı években az akadémia költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésnek sokkal inkább az akadémia éves teljesítményén kell alapulnia;
Az OLAF folyamatban lévı vizsgálata 18.
megjegyzi, hogy 2008-ban az OLAF belsı vizsgálatot indított az akadémián, miután a Számvevıszék és a Belsı Ellenırzési Szolgálat (IAS) feltárta, hogy az akadémia személyzetének tagjai közpénzeket használtak fel magáncélokra; megjegyzi, hogy a Parlament kérésére az akadémia által 2009-ben nyújtott tájékoztatás mobiltelefonok használatára, a személyzet szolgálati lakásaiba vásárolt bútorok beszerzésére és az alkalmazottak repülıtérre és vasútállomásra történı ingyenes szállítására vonatkozott; megjegyzi, hogy az akadémia szerint a szóban forgó összegek és az azok visszatérítésére hozott intézkedések jelenlegi helyzete a következı:
−
a személyzet mobiltelefon-használata: 3 405 angol font a 2007. április és december közötti idıszakban, az összes költség visszafizetve,
−
a személyzet szolgálati gépjármő-használata: 1 157 angol font a 2007. április és december közötti idıszakban, az összes költség visszafizetve, a jármőveket azóta eladták,
356 /PE 440.543
HU
−
bútorok: 6 625 angol font a 2007-ben vásárolt bútorokra, a bútorokat azóta eladták;
−
a személyzet ingyenes szállítása a repülıterekre és a pályaudvarokra: 9 508 angol font 2007-ben, melynek behajtása megkezdıdött;
19.
kéri az akadémiát és a Bizottságot, hogy haladéktalanul tájékoztassák a mentesítésért felelıs hatóságot az OLAF vizsgálatának eredményérıl;
Emberi erıforrások 20.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy mostanáig ideiglenes alkalmazottak töltötték be a pénzügyi munkaköröket; megállapítja, hogy az akadémia csak 2009-ben tett közzé álláshirdetést egy belsı ellenırzési standardokkal foglalkozó koordinátor felvétele céljából, és hogy az ezen álláshely betöltése céljából folytatandó elbeszélgetéseket akkor 2010 elejére tervezték;
Belsı ellenırzés 21.
elfogadja, hogy a Belsı Ellenırzési Szolgálat ellenırzési jelentésében 13 ajánlást sorolt fel (2 kritikus jelentıségő és 9 nagyon fontos); megállapítja, hogy ezek fıleg a következıket érintik: a költségvetési rendelet közbeszerzésre vonatkozó szabályainak betartása; a vezetıi megbízhatósági nyilatkozat; tárgyi eszközök (nyilvántartási rendszer); a feladatok átruházásának kezelése (a feladatok átruházását teljes körően dokumentálni kell és rendszeresen felül kell vizsgálni); költségvetési gazdálkodás; a számviteli szabályok és alapelvek betartása; a pénzügyi ellenırzések következetességét és dokumentálását biztosító ellenırzı jegyzék;
Az igazgatótanács által elfogadandó és az akadémia igazgatója által 2010. június 30-ig elindítandó cselekvési terv 22.
elsı lépésként elvárja, hogy az igazgatótanács gyorsan fogadjon el cselekvési tervet a jelen állásfoglalás mellékletében meghatározott célok teljesítésére; továbbá kéri, hogy az akadémia igazgatója, a Belsı Ellenırzési Szolgálattal és az illetékes fıigazgatósággal együttmőködésben dolgozzon ki és fogadtasson el az igazgatótanáccsal konkrét intézkedéseket, valamint ütemezést e terv megvalósítására; ezért kéri a Belsı Ellenırzési Szolgálatot és az illetékes fıigazgatóságot, hogy adjanak meg minden segítséget olyan mutatók kidolgozásához, amelyek lehetıvé teszik az akadémia által tett intézkedések megvalósulásának rendszeres idıközönként történı mérését; továbbá megköveteli, hogy az akadémia 2010. június 30-ig tájékoztassa a mentesítésért felelıs hatóságot a konkrét intézkedésekrıl és az elfogadott mutatókról;
23.
felkéri a Számvevıszéket, hogy levél formájában mielıbb tájékoztassa a mentesítésért felelıs hatóságot az akadémia cselekvési tervének végrehajtásáról; o o
24.
o
a mentesítı határozatot kísérı horizontális jellegő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményérıl, pénzgazdálkodásáról és ellenırzésérıl szóló, 2010.
PE 440.543\ 357
HU
április ...-i állásfoglalására1.
1
Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2010)...
358 /PE 440.543
HU
MELLÉKLET Az igazgatótanács által elfogadandó és az akadémia igazgatója által 2010. június 30-ig elindítandó cselekvési terv KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS 1.
Cél:
Az akadémia költségvetési és mőködési tervezésének és nyomon követésének javítása. Meghozandó intézkedések: Többéves terv megállapítása az igazgató által megbízatása idıtartamára, a következı területek lefedésére: –
tervezett szolgáltatások (eredmények és hatás);
–
anyagi igények és megfelelı éves költségvetési elırejelzések;
–
a tervezett szolgáltatások elindításához kért emberi erıforrások;
–
a tervezett szolgáltatások biztosításához szükséges anyagi források;
BELSİ ELLENİRZÉSI RENDSZEREK 2.
Cél:
Az akadémia tevékenységeivel kapcsolatos pénzgazdálkodás javítása, beleértve a címzett bevételekbıl finanszírozott programokat (AGIS, ISEC és MEDA) is. Meghozandó intézkedések: A pénzgazdálkodási rendszer felülvizsgálata (a jelenlegi pénzügyi folyamatok módosítása) az akadémia különbözı tevékenységei tekintetében összehangoltabb és hatékonyabb módon. E módosításnak az is célja, hogy a programok különbözı irányítói jobb minıségő pénzügyi információkat szolgáltassanak. 3.
Cél:
A költségvetési keretrendelet 43. cikkével összhangban minden pénzügyi eljárás és az új számviteli rendszer hivatalos érvényesítése. Meghozandó intézkedések: Az engedélyezésre jogosult tisztviselınek és a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult tisztviselıknek hivatalosan dokumentálniuk kell a számvitelért felelıs tisztviselı számára szükséges pénzügyi információk biztosítására általuk bevezetett rendszereket: a számvitelért felelıs tisztviselınek érvényesítenie kell e rendszerleírásokat az általa az éves beszámoló elkészítése céljából kapott pénzügyi információk minıségének biztosításához. 4.
Cél:
A kiadások ellenırzési környezetének javítása (a Számvevıszék 2008-as pénzügyi évre PE 440.543\ 359
HU
vonatkozó éves különjelentésének 14. pontja). Meghozandó intézkedések: Hatékony eljárások és/vagy ellenırzı jegyzékek hivatalos elfogadása és bevezetése annak biztosítására, hogy az akadémia nevében tanfolyamokat szervezı egységek által benyújtott kifizetési kérelmek megfeleljenek az alkalmazandó igazgatási és pénzügyi szabályoknak. SZEMÉLYZET 5.
Cél:
Az üres álláshelyek betöltése annak elérésére, hogy a betöltendı álláshelyek szintje a „szokásos” legyen (például 5%). Meghozandó intézkedések: –
Éves munkaerı-felvételi tervek elfogadása és végrehajtása az 1. pontban említett többéves terv által lefedett évekre.
–
Iránymutatások elfogadása és végrehajtása a munkaerı-felvétel tárgyában.
6.
Cél:
Az emberi erıforrások osztályának megerısítése. Meghozandó intézkedések: Az év során valamennyi, jelenleg üres (vagy helyettesítı személyzet által betöltött) álláshely betöltése ideiglenes alkalmazottakkal. KÖZBESZERZÉSEK 7.
Cél:
A közbeszerzésekkel kapcsolatos ellenırzési környezet javítása. Meghozandó intézkedések: –
A közbeszerzési eljárások kézikönyve és ellenırzı jegyzékek elfogadása és bevezetése a megfelelı eljárások kiválasztásának és helyes alkalmazásának biztosítására.
–
Éves „áru- és szolgáltatásbeszerzési” terv elfogadása és végrehajtása
EGYÉB 8.
Cél:
A magánkiadások finanszírozására használt elıirányzatok kérdésének végleges lezárása. Meghozandó intézkedések: Végleges külsı könyvvizsgálati jelentés benyújtása, amely tartalmazza a következı 360 /PE 440.543
HU
információkat: –
a magánkiadások finanszírozására felhasznált összes elıirányzat;
–
a mostanáig ténylegesen visszafizetett összegek;
–
a még függıben lévı összegek esetében a visszafizetés valószínősége és ütemterve.
PE 440.543\ 361
HU
P7_TA-PROV(2010)0141 A Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Latin-Amerikával ápolt kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégiáról (2009/2213(INI))
Az Európai Parlament, –
tekintettel a latin-amerikai, karibi és európai uniós állam- és kormányfık eddig öt alkalommal, Rio de Janeiróban (1999. június 28–29.), Madridban (2002. május 17– 18.), Guadalajarában (2004. május 28–29.), Bécsben (2006. május 12–13.) és Limában (2008. május 16–17.) megtartott csúcstalálkozójának nyilatkozataira,
–
tekintettel a 2009. május 13–14-én a Riói Csoport és az Európai Unió között Prágában megtartott XIV. miniszteri találkozó közös közleményére,
–
tekintettel az Európai Unió miniszteri trojkája és a közép-amerikai országok miniszterei közötti San José-i párbeszéd 2009. május 14-én Prágában megrendezett miniszteri értekezletén elfogadott közös közleményre,
–
tekintettel az állam- és kormányfık 2009. november 29. és december 1. között Estorilban (Portugália) rendezett XIX. ibero-amerikai csúcstalálkozójára (lisszaboni nyilatkozat),
–
tekintettel a Bizottság 2009. szeptember 30-i, „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplık partnersége” címő nyilatkozatára (COM(2009)0495),
–
tekintettel az Európai Unió Tanácsának 2009. december 8-i következtetéseire az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatairól,
–
tekintettel az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyőlés (EuroLat) állásfoglalásaira, és különösen „Az Európai Unió és Latin-Amerika kapcsolatai az V. limai csúcstalálkozó fényében, különös tekintettel a demokratikus kormányzásra” címő 2007. december 20-i állásfoglalására, a Béke és Biztonság Euro–Latin-amerikai Chartájáról szóló 2009. április 8-i állásfoglalására és „Az Európai Unió és LatinAmerika közötti partnerség a 2010 májusában megrendezésre kerülı VI. madridi csúcstalálkozó fényében” címő 2009. október 15-i állásfoglalásra irányuló indítványára,
–
tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kapcsolatokat célzó globális partnerségrıl és közös stratégiáról szóló 2001. november 15-i állásfoglalására1, az Európai Unió és Latin-Amerika közötti megerısített partnerségrıl szóló 2006. április 27-i állásfoglalására2 és a Limában megrendezett ötödik latin-amerikai és karibi államok–Európai Unió csúcstalálkozóról szóló, 2008. április 24-i állásfoglalására3,
1 2 3
HL C 140. E, 2006.3.16., 569. o. HL C 296. E, 2006.12.6., 123. o. HL C 259. E, 2008.10.29., 64. o.
362 /PE 440.543
HU
–
tekintettel a Haitit sújtó földrengésrıl szóló 2010. február 10-i, a Venezueláról szóló 2010. február 11-i, valamint a kubai politikai és lelkiismereti foglyok helyzetérıl szóló 2010. március 11-i állásfoglalásaira,
–
tekintettel „Az asszonygyilkosságokról (feminicídiumokról) Közép-Amerikában és Mexikóban és az Európai Unió szerepérıl az e jelenség elleni küzdelemben” címő, 2007. október 11-i állásfoglalására1,
−
tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,
–
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A70111/2010),
A.
tekintettel az Európai Unió és Latin-Amerika között létrejött kétoldalú regionális stratégiai partnerség jelentıségére, és mivel mindkét régió számára fontos e partnerség további mélyítése és tökéletesítése,
B.
mivel az EU és Latin-Amerika kapcsolatainak erısítése az Unió jelenlegi spanyol és jövıbeli belga és magyar elnökségének egyik prioritása,
C.
mivel a kétoldalú regionális stratégiai partnerség jelentıs fejlıdésen ment keresztül az 1999-es elsı csúcstalálkozó óta, és a bécsi csúcstalálkozón létrehozták az EuroLat közgyőlést, a kétoldalú regionális stratégiai partnerség parlamenti ágát, mivel azonban vannak még megoldandó feladatok és kihívások,
D.
mivel a kétoldalú regionális stratégiai partnerség egyik kulcsfontosságú célkitőzése a szubregionális és kétoldalú partnerségi megállapodások és stratégiai partnerségek megkötése révén elérendı regionális integráció,
E.
mivel a Dél-amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR) – amely bár a földrész különbözı integrációs törekvéseitıl (CAN, MECORSUR, SICA) eltérı jellegő szervezet – elısegítheti az említett folyamatokat,
F.
mivel a jelenlegi vagy jövıbeli esetleges amerikaközi konfliktusok során az érintett kormányoknak – a szubszidiaritás elvének megfelelıen – latin-amerikai bíróságokon kellene végigjárniuk a jogérvényesítés útját, mielıtt a földrészen kívüli bíróságokhoz fordulnak,
G.
mivel úgy Latin-Amerikában, mint Európában a katonai kiadások az elmúlt években jelentısen növekedtek,
H.
mivel a kétoldalú regionális stratégiai partnerség megerısítette a két fél közötti együttmőködést a nemzetközi fórumokon és szervezetekben, és mivel a közös célkitőzések felállításán túl tovább kell folytatni a globális jelentıségő témákról kialakított álláspontok összehangolását, figyelembe véve mindkét fél érdekeit és aggodalmait,
I.
mivel az Európai Unió – történelmi lépésként – a közelmúltban ratifikálta a fogyatékkal élı személyek jogainak védelmérıl szóló ENSZ-egyezményt, és mivel
1
HL C 227. E, 2008.9.4., 140. o. PE 440.543\ 363
HU
annak végrehajtása több mint 60 millió, fogyatékkal élı latin-amerikai ember számára jelenti polgári és szociális jogaik tényleges érvényesítését és az esélyegyenlıség elımozdítását, J.
mivel az Egyesült Államok új kormányzatának hivatalba lépése nagy reményekre adott okot,
K.
mivel Latin-Amerikában több mint 600 millió ember él, és mivel a térség a világ össztermelésének 10%-át adja, a bolygó növényfajai 40%-ának ad otthont és rendkívüli humán erıforrásokkal rendelkezik,
L.
mivel az EU és Latin-Amerika kapcsolatai közös értékeken nyugszanak és az emberi jogok és a szabadságjogok tiszteletben tartása a stratégiai partnerség egyik alapeleme,
M.
mivel a Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatok fejlıdése kölcsönös érdek és minden uniós tagállam, illetve latin-amerikai ország számára potenciális elınyöket hordozhat,
N.
mivel a nık és férfiak közötti egyenlıség elvének valamennyi politikába való integrációja hozzájárulhat ahhoz, hogy a társadalmak igazságosabbak és demokratikusabbak legyenek, és hogy a nıket és a férfiakat az élet minden területén egyenlınek tekintsék,
O.
mivel az EU, Latin-Amerika és a karibi térség együtt több mint egymilliárd embernek ad otthont, és az ENSZ tagállamainak harmadát teszi ki,
P.
mivel Latin-Amerikában az EU nyújtja a legtöbb fejlesztési támogatást, a legnagyobb befektetı és a második legfontosabb kereskedelmi partner – az elsı a Mercosur és Chile vonatkozásában –, továbbá mivel a kétoldalú regionális stratégiai partnerség 1999-es elindítása óta az EU összesen több mint 3 milliárd euró értékben finanszírozott projekteket és programokat,
Q.
mivel a globális recesszióból történı kilábalás folyamata 2010-ben még mindig lassú lesz, és mivel bár Latin-Amerika jobban ellenállt a válságnak, mint a többi fejlett gazdaság, és 2010-ben átlagosan megközelítıleg 3%-os növekedés várható, a fellendülés megoszlása igen egyenlıtlen lesz, és a növekedés szintje nem lesz elegendı az európai társaiknál jóval alacsonyabb szintő szociális védelemben részesülı lakosság szociális körülményeinek jelentıs javításához,
R.
mivel Latin-Amerika és az EU számos országában igen magas a fiatal munkanélküliek aránya,
S.
mivel a jelentıs haladás ellenére a régió gyermek- és gyermekágyi halandósági mutatóinak még jelentısen javulniuk kellene,
T.
mivel a kábítószer-termelés és -kereskedelem továbbra is súlyos probléma a régióban; mivel a kokatermelés megtöbbszörözıdött Dél-Amerikában, és politikai-kulturális ellentétek vannak a termelést tiltó ENSZ-egyezmények és -határozatok, valamint egyes kormányok hivatalos álláspontja között, amely az ıshonos kultúra részének tekinti a kokacserjét,
U.
mivel egyes ıslakos csoportok Latin-Amerika számos országában szegénységben,
364 /PE 440.543
HU
egyenlıtlen és hátrányosan megkülönböztetettt helyzetben élnek, V.
mivel jelentıs javulás szükséges az olyan kulcsfontosságú ágazatokban mint az energia, a víz, az infrastruktúra és a kommunikáció, hasonlóan a telekommunikációs ágazatban már elért javuláshoz,
W.
mivel a latin-ameirkai régió fejlıdését és az integrációs folyamathoz való hozzájárulását akadályozni fogja az infrastruktúra nem megfelelı javulása,
X.
mivel Latin-Amerikában komoly aggodalmat kelt az Európai Unió bevándorlási politikája, és mivel olyan megállapodásokra van szükség, amelyek figyelembe veszik az euro–latin-amerikai partnerek jogos érdekeit ezen érzékeny témában,
Y.
mivel az Európai Befektetési Bank (EBB) 1993-ban kezdte meg tevékenységét LatinAmerikában, és a jelenlegi idıszakban (2007–2013) 2,8 milliárd euró áll rendelkezésére projektek finanszírozására a régióban,
Z.
mivel az innováció és a tudás alapvetı eszköz a szegénység felszámolásában, az éhínség elleni küzdelemben és a fenntartható fejlıdés beindításában, amint azt a legutóbbi ibero-amerikai csúcstalálkozón megállapították,
AA.
mivel az Ibero–Amerikai Államok Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (OEI) és a Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottság (CEPAL) által a közelmúltban elkészített tanulmány 55 milliárd euróban állapította meg azt a költségvetést, amely ahhoz szükséges, hogy 10 év alatt – 2011 és 2021 között – meg lehessen valósítani azokat a 2021-re kitőzött oktatási célokat, melyek a jelenleg tapasztalható hatalmas egyenlıtlenségek megszüntetésére, az analfabetizmus felszámolására, a 15 millió iskolába nem járó 3 és 6 év közötti gyermek beiskolázásának biztosítására, egy szilárd és hatékony szakképzési rendszer megteremtésére, valamint az egyetemi képzéshez való hozzáférés feltételeinek érzékelhetı javítására irányulnak,
1.
pozitívan fogadja „Az EU és Latin-Amerika: globális szereplık társulása” címő bizottsági közleményt, melynek célja, hogy azonosítsa, értékelje és megvalósítsa azokat az operatív javaslatokat, amelyek a kétoldalú regionális stratégiai partnerség kibontakozását szolgálják;
2.
gratulál a spanyol elnökség lendületéhez, mellyel el kívánja érni az EU–KözépAmerika társulási megállapodás és a Kolumbiával és Peruval kötendı többoldalú kereskedelmi megállapodások aláírását, valamint az Európai Unió és a Mercosur közti tárgyalások újraindítására vonatkozó elszántságához és határozott érdeklıdéséhez;
3.
megismétli, hogy a különféle latin-amerikai regionális integrációs folyamatoknak nyújtott támogatás a kétoldalú regionális stratégiai partnerség egyik alapelve, és bízik abban, hogy az említett kétoldalú regionális stratégiai partnerség lehetıvé teszi a világszintő válsághelyzetekrıl és témákról kialakított álláspontok fokozottabb összehangolását a közös értékrend, érdekek és aggodalmak mentén;
4.
tudomásul veszi a két régióban végbemenı politikai változásokat, és úgy véli, hogy figyelemmel kell kísérni az események alakulását, hogy adott esetben az új körülményeknek megfelelıen módosítani lehessen az Unió latin-amerikai politikáját; PE 440.543\ 365
HU
5.
hangsúlyozza a kétoldalú regionális stratégiai partnerség alapját képezı alapelvek és értékek – a plurális és képviseleti demokrácia, az emberi (politikai, gazdasági és szociális) jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása, a szólásszabadság, a jogállamiság, a jog érvényesülése, a játékszabályok betartása, a jogbiztonság és a diktatúra és az önkényuralom valamennyi formájának elutasítása – fontosságát;
6.
felhívja a biregionális stratégiai partnerség valamennyi résztvevıjét, hogy vállaljon felelısséget a jó kormányzás és a társadalmi igazságosság vonatkozásában;
Az EP stratégiai jövıképe az EU–Latin-Amerika kétoldalú regionális stratégiai partnerségrıl 7.
úgy véli, hogy az EU–Latin-Amerika kétoldalú regionális stratégiai partnerség végsı célja, hogy körülbelül 2015-re létrehozza a politikai, gazdasági, kereskedelmi, társadalmi és kulturális területeket átfogó euro–latin-amerikai globális régióközi partnerség térségét, amely mindkét régió számára biztosítja a fenntartható fejlıdést;
Az euro–latin-amerikai globális régióközi partnerség térségével kapcsolatos célkitőzések elérésének eszközei A kétoldalú regionális stratégiai partnerség politikai keretében 8.
kéri, hogy használják ki a Lisszaboni Szerzıdés életbelépése által kínált lehetıségeket a kétoldalú regionális stratégiai partnerség fejlesztése érdekében;
9.
kéri, hogy az alelnök/az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıje az Európai Külügyi Szolgálat támogatásával biztosítsa az EU Latin-Amerikával kapcsolatos politikájának egységességét, koherenciáját és hatékonyságát, aktívan részt vállalva a 2010 májusában Madridban megrendezendı következı EU–Latin-Amerika– Karib-térség csúcstalálkozón;
10.
kéri az alelnököt/fıképviselıt és a Tanácsot, hogy a limai döntésnek megfelelıen határozzon meg egyértelmő iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne jobban és szorosabban együttmőködni a hatékony multilateralizmus, a környezet és a természeti erıforrások megóvása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az ENSZ béketeremtı és békefenntartó kapacitásainak erısítése, a millenniumi célkitőzések elérése és a nemzetközi jog égisze alatt a békét és a biztonságot fenyegetı közös veszélyekkel – beleértve a kábítószerek és fegyverek illegális kereskedelmét, a szervezett bőnözést, a büntetlenséget és a terrorizmust is – való szembenézés érdekében;
11.
kéri továbbá, hogy dolgozzanak ki megfelelı intézményi együttmőködési mechanizmusokat az EuroLat közgyőlés és az EU különbözı szervezetei között, amint az a limai csúcstalálkozó következtetéseiben szerepel;
12.
hangsúlyozza, hogy a Európai Külügyi Szolgálatnak biztosítani kell, hogy az EP az EU külképviseletein – fıként az olyan kulcsfontosságú régiókban, mint Latin-Amerika – megfelelı tárgyalópartnerekre találjon, lehetıvé téve a Parlamenttel való teljes körő együttmőködést;
13.
javasolja, hogy fogadják el a béke és biztonság euro–latin-amerikai chartáját, amely az Egyesült Nemzetek Alapokmánya és a hozzá kapcsolódó nemzetközi jog mintájára
366 /PE 440.543
HU
közös politikai és biztonsági cselekvési stratégiákat és irányvonalakat határoz meg, amelyek segítenek megbirkózni azokkal a fenyegetésekkel és kihívásokkal, amelyekkel a kétoldalú regionális stratégiai partnerség részes feleinek kell szembenézniük; 14.
elismeri a Dél-amerikai Nemzetek Uniója által végzett munkát és a földrészen elért diplomáciai elırelépéseket;
15.
hangsúlyozza meggyızıdését, hogy számos latin-amerikai partnerének belsı stabilitása az államreform függvénye, amelynek magában kell foglalnia valamennyi ıshonos nép és más kisebbség teljes és tényleges bevonását a döntéshozatali folyamatokba a diszkrimináció minden formájának elkerülése és kulturális jogaik és hagyományaik megırzésének támogatása érdekében, mivel ezek lehetıvé teszik a társadalom további gazdagodását és a demokratikus kormányzás megerısítését;
16.
megjegyzi, hogy a hatékony és független igazságszolgáltatás, valamint egy felelıs, ellenırizhetı és átlátható kormányzat hatékony, de az emberi jogokat tiszteletben tartó politikája biztonságot nyújt a polgárok számára, erısíti a képviseleti parlamenti rendszerbe vetett bizalmat és lehetıvé teszi az azzal szembeni közömbösség kiküszöbölését;
17.
kéri, hogy az euro–latin-amerikai térségben folytatódjék és mélyüljön el a bevándorlással kapcsolatos kérdésekrıl a célországokkal, a származási és tranzitországokkal folytatott konstruktív párbeszéd; támogatja a 2009. június 30-án megkezdett strukturált és globális biregionális párbeszédet az Európai Unió és LatinAmerika, valamint a Karib-térség közötti migrációról, amely lökést ad a limai csúcstalálkozón vállalt kötelezettségek teljesítésének; üdvözli az EuroLat Parlamenti Közgyőlésen belül létrehozott migrációs munkacsoport felállítását is, melynek célja, hogy keretet teremtsen a párbeszédnek és az e téren születı javaslatoknak, szem elıtt tartva valamennyi fél érzékenységét a témával kapcsolatban;
18.
javasolja, hogy növeljék a Peruban, Kolumbiában és Bolíviában folyamatban lévı, alternatív fejlesztések révén a kábítószer-termesztés felszámolását célzó programok projektjeinek finanszírozására szánt elıirányzatokat, olyan megoldásokat keresve, amelyek lehetıvé teszik az érintett lakosság bevonását;
19.
sajnálja, hogy a fejletlenség, a szegénység, a járványok, az alultápláltság, a bőnözés és a természeti katasztrófák okozta hatalmas forráshiány orvoslásának szükségével szemben egyes országok pénzügyi forrásaikat a katonai kiadások túlzott növelésére fordították;
20.
sürgeti, hogy az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés elleni küzdelem élvezzen elsıbbséget az EU és a latin-amerikai és karibi országok közötti politikai menetrendben, és indítványozza a környezetvédelemrıl és az éghajlatváltozásról folytatott párbeszéd különbözı fórumain – különösen az ENSZ keretében – elhangzó álláspontok egyeztetését, támogatva így a következı csúcstalálkozót is, amelyre Mexikóban kerül sor 2010 végén; kéri ezenkívül a két régió környezetvédelmi miniszterei találkozóinak folyamatosságát is az elsı, 2008. márciusi brüsszeli találkozót követıen; hangsúlyozza, hogy a legszegényebbek és elsısorban az ıshonos lakosság az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés negatív hatásainak elsı áldozatai; PE 440.543\ 367
HU
A kétoldalú regionális stratégiai partnerség gazdasági és kereskedelmi keretében 21.
ismétlen javasolja, hogy az euro–latin-amerikai globális régióközi partnerség térségét a „WTO-regionalizmussal” összhangban álló modell alapján, két szakaszban hozzák létre;
22.
az elsı szakasz lezárása érdekében határozottan támogatja az EU–Mercosur társulási megállapodásról szóló tárgyalások újraindítását, – tekintettel arra, hogy az ilyen nagy jelentıségő és emberek százmillióit érintı társulási megállapodás problémamentes megkötése esetén a világ legambiciózusabb biregionális megállapodása lenne –, az EU–Közép-Amerika társulási megállapodásról folytatott tárgyalások lezárását a madridi csúcstalálkozó elıtt, az Andok Közösséggel 2003-ban kötött politikai és együttmőködési megállapodás felülvizsgálatát, valamint a Mexikóval és Chilével már meglevı társulási megállapodások elmélyítését; megállapítja, hogy az EU és az Andok Közösség országai közötti többoldalú kereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásokat kielégítı módon lezárták; hozzálát az e megállapodásokról szóló parlamenti ratifikációs eljárás kellı pontossággal történı végrehajtásához annak biztosítására, hogy a megállapodások valamennyi kölcsönösen fontos szempont vonatkozásában pozitív hatással legyenek;
23.
emlékeztet rá, hogy az EU–Közép-Amerika társulási megállapodással kapcsolatos tárgyalások régióközi megközelítés alapján kezdıdtek meg, és hangsúlyozza, hogy ugyanilyen szemlélet mellett kell lezárni azokat biztosítva azt, hogy egyetlen ország sem marad le;
24.
a második szakasz lezárása és a globális régióközi partnerségi megállapodás 2015 elıtti megkötése érdekében kéri, hogy biztosítsanak jogi és intézményi támogatást, illetve teljes földrajzi lefedettséget a stratégiai kétoldalú regionális partnerség különbözı vetületeihez, valamint határozzanak meg olyan általános rendelkezéseket és szabályokat, amelyek elısegítik a különféle szabadságjogok gyakorlását, egyrészt a latin-amerikai integrációs megállapodások, másrészt az Unió különféle országokkal és regionális csoportosulásokkal kialakított partnerégére irányuló folyamat elmélyítése révén megerısítve a partnerséget;
A kétoldalú regionális stratégiai partnerség szociális keretében 25.
javasolja, hogy az összehangolt fellépés érdekében a két régió egyeztesse álláspontját a millenniumi fejlesztési célok elérése kapcsán az ENSZ 2010 szeptemberére tervezett magas szintő találkozója fényében, különös tekintettel a szegénység elleni küzdelemre, a stabil és minıségi munkahelyek megteremtésére, valamint a kirekesztett csoportok, különösen az ıslakosok, a gyermekek, a nık és a fogyatékkal élık társadalmi integrációjára vonatkozó célokra;
26.
úgy véli, hogy a millenniumi fejlesztési célok a beruházásoknak a legszegényebb országok és a legsérülékenyebb néprétegek felé történı átirányítása révén 2015-ig történı elérése az egyik legfontosabb célkitőzés, és felhívja mindkét régiót arra, hogy keressenek közös nevezıt a millenniumi fejlesztési célokról 2010 szeptemberében tartandó magas szintő ülést megelızıen;
27.
bízik abban, hogy komoly és felelıs párbeszéd kezdıdik a tudomány, a technológia és az innováció témakörében, amely lökést adhat az innováció és tudás euro–latin-
368 /PE 440.543
HU
amerikai térsége létrehozásának, és amelyhez például szolgálhat a Chilével megkötött, innovációról szóló megállapodás; 28.
hangsúlyozza, hogy az oktatás és az emberi erıforrásokba történı befektetés a társadalmi kohézió és a társadalmi-gazdasági fejlıdés alapja és határozott erıfeszítéseket és megfelelı finanszírozást sürget az írástudatlanság elleni küzdelemhez, mivel az írástudatlanság továbbra is igen magas a térség egyes országaiban és különösen a lányok és nık esetében, továbbá sürgeti az alap- és középfokú közoktatáshoz való ingyenes hozzáférést, amelyet egyes államok költségvetési forrásainak hiánya korlátoz; ezrét támogatja az Ibero–Amerikai Államok Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (OEI) által készített „Oktatási célok 2021-re: milyen oktatást szeretnénk a 2000-es generációnak?” címő projektet;
29.
hangsúlyozza, hogy a gazdasági-társadalmi környezet alapvetı változása nélkül LatinAmerika nem képes tudás alapú társadalommá válni, ami pedig a fejlıdés megvalósításához szükséges legfontosabb stratégiai eszköz;
30.
kedvezıen fogadja a tudás és a bevált gyakorlatok elımozdítását és cseréjét célzó kezdeményezéseket a jog területén, például a Latin-amerikai Jogi Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Központ nemrégiben történt felállítását, és üdvözli a 100-ak Csoportjának létrehozását, mivel úgy véli, hogy e kezdeményezések rendkívül hasznos eszközök lehetnek a kétoldalú regionális stratégiai partnerség létrehozására irányuló bizottsági erıfeszítések támogatásában;
31.
javasolja azon latin-amerikai országoknak, amelyeknek lehetséges vagy tényleges vitáik – akár határviták, akár más jellegő nézeteltéréseik – vannak szomszédaikkal, hogy a lehetı legnagyobb mértékben törekedjenek arra, hogy e vitákkal a különbözı integrációs folyamatok vagy a kontinens általános bíróságaihoz forduljanak, és ne vigyék ki azokat a földrészen kívülre;
32.
elégedettséggel fogadja a nemek közötti egyenlıség megvalósítása érdekében tett erıfeszítéseket, kéri azok fokozását, és javasolja olyan együttmőködési politikák kialakítását az Európai Unió és Latin-Amerika között, amelyek elısegítik a nık jogállásának megerısítését, valamint az egyenlıséget az oktatáshoz, a munkához és az emberi és szociális jogokhoz való hozzáférés terén, és kéri az érintett kormányokat és együttmőködési szervezeteket az ilyen irányú kezdeményezések megfelelı emberi, pénzügyi és technikai erıforrásokkal való támogatására;
33.
felszólítja a stratégiai partnerségen belül a megfelelı intézményeket, hogy nyújtsanak megfelelı pénzügyi és technikai támogatást a nık elleni erıszak megelızését és az áldozatok védelmét biztosító politikáknak;
34.
üdvözli az Amerika-közi Emberjogi Bíróság által a mexikói Campo Algodonero-i nıgyilkosságok ügyében nemrégiben hozott ítéletét, amely precedenst teremt az egész régió számára; felhívja az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség kormányait, hogy munkájuk során használják útmutatóként ezt az ítéletet, és biztosítsák, hogy a nıkkel szembeni erıszak határozott elítélése mellett megfelelıen finanszírozott védelmi, megelızési és rehabilitációs programok álljanak rendelkezésre; felszólít továbbá általában a nemi alapú erıszak elleni küzdelem elkötelezett vállalására, valamint a nemzetközi népesedési és fejlesztési konferencia 1994-es cselekvési programjával összhangban a reprodukciós egészségbe, valamint a nemek közötti PE 440.543\ 369
HU
egyenlıséget, a szexuális nevelést és a családtervezési módszerekhez való hozzáférést elısegítı programokba való befektetésre; 35.
üdvözli az utóbbi években az Európai Bizottság, az Amerikaközi Fejlesztési Bank (IDB), az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottság (ECLAC), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint a Világbank által a társadalmi kohézió tekintetében tett erıfeszítéseket, és javasolja az EUROsociAL, az URB-AL és az EUrocLIMA programok megújítását és elmélyítését, valamint a fogyatékkal élı személyek jogainak védelmérıl szóló ENSZ-egyezmény megfelelı jövıbeli végrehajtását az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében azon több mint 60 millió, valamilyen fogyatékkal élı latin-amerikai ember számára, akiknek a társadalmi kirekesztıdés veszélyével kell szembenézniük;
36.
ismételten hangsúlyozza az olyan közös érdekekkel kapcsolatos tapasztalatok cseréjének fontosságát, mint a szegénység elleni küzdelmet és az egyenlıtlenségek csökkentését szolgáló társadalmi kohézió; ebben az összefüggésben támogatja az EU– Latin-Amerika/Karib-térség miniszteri szintő, társadalmi kohézióval foglalkozó fórumát, amelyre 2010. február 8–10-én került sor Limában, és amelynek témája „Tisztességes munkahelyet a fiataloknak: a társadalmi kohézió elımozdításának módja” volt, és kedvezıen fogadja a bahíai nyilatkozatot, amelyet az EUROsociALhálózatok 2009. június 25-i IV. nemzetközi konferenciájának végén fogalmaztak meg;
37.
üdvözli a EU–Latin-Amerika/Karib-térség 2010. május 13–14. között a spanyolországi Alcalá de Henaresben (Madrid) a miniszterek és a társadalombiztosítás területén illetékes vezetık részvételével megrendezésre kerülı következı találkozóját, melynek témája a társadalombiztosítási rendszerek összehangolása, és ugyanígy támogatja a Iberoamerikai Társadalombiztosítási Szervezet (OISS) munkáját, amelynek célja a gazdasági és társadalmi jólét elımozdítása a koordinációs és a társadalombiztosítással kapcsolatos tapasztalatok cseréje révén, továbbá kéri, hogy úgy a miniszteri találkozó résztvevıi, mint az OISS nyújtsanak be innovatív javaslatokat az érintett lakosság társadalombiztosításának maximális biztosítása érdekében;
38.
hangsúlyozza, hogy a – több latin-amerikai kormány által célként kitőzött és az Európai Unió által támogatott – kívánatos regionális integrációnak javítania kellene az infrastruktúra hiányát, fokoznia kellene a térségek közötti kereskedelmet, valamint az egyes országokban jobban meg kellene ismertetnie a többi országban mőködı politikai, szociális és gazdasági szereplıket és alanyokat;
39.
ismételten kijelenti, hogy az integrációra irányuló konkrét és gyakorlati fellépésekkel kapcsolatos stratégia (utak, vasutak, olaj- és gázvezetékek, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos együttmőködés, a régióközi kereskedelem fejlesztése stb.) és a térségben tevékenykedı különbözı szereplık népszerősítése hozzájárulhat az integráció elımozdításához és erısítheti a térségben a közösség érzését;
40.
hangsúlyozza, hogy a térséget jellemzı növekedés megtorpanásának megakadályozása és a fenntartható fejlıdés megakadásának elkerülése érdekében stratégiai koordinációra van szükség az energia-, a vízügyi és a távközlési ágazatokban;
41.
javasolja a latin-amerikai országok kormányainak – és e hatalmas feladat tekintetében kéri az Európai Unió legmesszemenıbb támogatását –, hogy – ismerve a nehéz szociális helyzetet és a viszonylag szilárd gazdasági körülményeket – fogadjanak el
370 /PE 440.543
HU
olyan határozott és tartós szakpolitikai intézkedéseket, mint például a közmunkákba történı beruházások, a belsı piac elımozdítása, a kis- és középvállalkozások védelme, a hitelek kibıvítése, az egészségügyi és oktatási beruházások fokozása, valamint a fiatalokat érintı munkanélküliség és a nemi alapon történı munkahelyi megkülönböztetés kérdéseinek kiemelt figyelemmel kísérése; 42.
ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy bár nem könnyő elıteremteni az említett célok megvalósításához szükséges megfelelı finanszírozást, mégis dolgozni kell az igazságos, méltányos és korszerő adórendszer kialakításán, amellyel küzdeni lehet az adócsalás ellen, ezenkívül felül kell vizsgálni a túlzott katonai kiadásokat;
43.
sürgeti az Európai uniót és az országuk területén ıslakos népességgel rendelkezı latinamerikai államokat, hogy szükség esetén az együttmőködés fokozása révén valósítsanak meg hatékony terveket annak érdekében, hogy felszámolják az éhezést, az elmaradottságot, az írástudatlanságot és a krónikus betegségeket;
44.
úgy véli, hogy az EU és Latin-Amerika és karibi térség közötti partnerség társadalmi kohézióra irányuló célkitőzését csak abban az esetben lehet megvalósítani, ha az magas fokú fejlıdést, valamint a bevételek és a javak igazságos elosztását eredményezi, és hogy ehhez a célkitőzéshez a millenniumi fejlesztési célokkal összhangban a szegénység felszámolása, valamint a latin-amerikai és karibi országok igazságszolgáltatási rendszerének megerısítése érdekében konkrét intézkedéseket kell hozni;
45.
hangsúlyozza az élelmiszerbiztonság és az élelmiszerellátás terén esetlegesen bekövetkezı fennakadások esetére kialakítandó élelmiszerraktározási kapacitás kialakításának fontosságát a latin-amerikai és karibi országokban;
46.
felhívja az EU-t, hogy az uniós székhelyő nemzetközi vállalatokat kötelezze a nemzetközi megállapodások (mint például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tisztességes munka cselekvési terve) által elıírt ökológiai és szociális elvárásoknak minimumkövetelményként való megfelelésre a latin-amerikai és karibi országokban, és ezen elıírások kikerülésének megakadályozására;
A stratégiai partnerség végsı céljainak elérését szolgáló mechanizmusok: Intézményi mechanizmusok 47.
javasolja, hogy továbbra is kétévente tartsanak csúcstalálkozókat, azonban hangsúlyozza, hogy a Latin-Amerikával ápolt kapcsolat nem korlátozódhat kétéves távlatokra, hiszen nagyobb távlatokban kell megerısíteni e kapcsolatot;
48.
javasolja, hogy kezdjenek kétoldalú regionális politikai párbeszédet, új háromoldalú megközelítéssel az EU–Latin-Amerika/Karib-térség–Ázsia, EU–Latin-Amerika/Karibtérség–Afrika és az EU–Latin-Amerika/Karib-térség–USA közös témáiról, kérdéseirıl és érdekeirıl egy integrált euro–atlanti térség létrehozása érdekében az Egyesült Államok, Latin-Amerika és az Európai Unió részvételével;
49.
megismétli arra irányuló javaslatát, hogy hozzanak létre egy Európa–Latin-Amerika és Karib-térség Alapítványt, melynek legfıbb célja, hogy hozzájáruljon a csúcstalálkozók elıkészítéséhez, az azokon elfogadott határozatok és politikai irányvonalak nyomon PE 440.543\ 371
HU
követéséhez, és amelynek a csúcstalálkozók közötti idıszakokban a párbeszédnek teret adó és a koordinációt biztosító fórumként kell mőködnie az euro–latin-amerikai kapcsolatok megerısítésével foglalkozó valamennyi politikai, gazdasági, intézményi, tudományos és civil társadalmi szereplı számára, ide értve az EuroLat Közgyőlést is; 50.
javasolja, hogy az említett Alapítvány szervezeti felépítése az Anna Lindh Alapítvány szerkezetét tükrözze egy elnökkel és egy tanácsadó testülettel, amely az alapítvány mőködésével kapcsolatos stratégiai útmutatásokról szóló ajánlásokat fogalmaz meg kormányzótanácsa, igazgatója és nemzeti hálózatai számára, miáltal ajánlásai valamennyi érintett szintre kiterjednek;
51.
hangsúlyozza, hogy az Alapítvány költségvetésének korlátozottnak, ugyanakkor elegendınek kell lennie a rábízott feladatok ellátásához, és az Alapítványban részt vevı uniós és latin-amerikai államok hozzájárulásából, az Európai Unió költségvetésébıl, valamint az Alapítvány saját forrásaiból, vagy számára az euro–latinamerikai térséghez kapcsolódó támogatók által biztosított forrásokból táplálkozó finanszírozási rendszerbıl kell származnia;
52.
javasolja, hogy az Alapítvány felügyelete és koordinációja mellett hozzanak létre az euro–latin-amerikai térség migrációs áramlásaival kapcsolatos kérdések folyamatos és részletes nyomon követésével foglalkozó migrációs megfigyelıközpontot; a lehetséges erıszakos és fegyveres konfliktusok okainak elızetes feltárásával, valamint hatékony megelızésével és eszkalációjuk megakadályozásával foglalkozó konfliktusmegelızési kétoldalú regionális központot; az éghajlatváltozásból és annak megnyilvánulásaiból eredı természeti katasztrófákkal kapcsolatos sebezhetıség csökkentésére irányuló közös stratégiákat és vészhelyzeti intézkedéseket kidolgozó kétoldalú regionális katasztrófamegelızési központot – különös tekintettel a 2010. január 12-én Haitit sújtó pusztító földrengés és a 2010. február 27-én Chilét sújtó földrengés és szökıár nyomán a régióban kialakult drámai helyzetre;
53.
hangsúlyozza, hogy meg kell kötni a jelenleg tárgyalás alatt levı szubregionális társulási megállapodásokat és sajnálja, hogy ezen tárgyalások jelenleg különbözı okok miatt megrekedtek, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy amennyiben áthidalhatatlan akadályokba ütköznek, alternatív megoldásokat kell találni – nem tévesztve szem elıl a globális stratégiai célokat – annak érdekében, hogy a politikai, kereskedelmi vagy szociális kapcsolataikat az EU-val szorosabbra főzni kívánó országok ne szigetelıdjenek el;
54.
ismét felhívja a figyelmet az EU által a regionális integrációs folyamat részére biztosított támogatás és a Közép-Amerikához hasonlóan a társulási szerzıdéseken keresztül bonyolított, blokkról blokkra haladó tárgyalási megközelítés fontosságára; felismeri azonban, hogy az EU-val fenntartott kapcsolataikat kiterjeszteni kívánó országok esetében nem engedhetı meg, hogy a regionális integrációs folyamatokból adódó belsı problémák (lásd az Andok Közösség esetét) vagy a tagok által hozott – bármily indokolt – egyéni döntések miatt hátrányos helyzetbe kerüljenek;
Pénzügyi mechanizmusok 55.
támogatja az Európai Bizottság által javasolt latin-amerikai beruházási keretet (LAIF), amely kézzelfogható bizonyítékot ad az Unió elkötelezettségére a regionális konszolidáció és integráció, valamint a Latin-Amerikán belüli összekapcsolhatóság
372 /PE 440.543
HU
fejlesztése iránt, és reméli, hogy ez hozzájárul az európai beruházások célországai és ágazatai diverzifikálásához; tudomásul veszi, hogy 2013-ig 100 millió euró szerepel a közösségi költségvetésben, eltekintve az esetleges további tagállami hozzájárulásoktól és támogatásoktól; 56.
üdvözli az EBB és az Amerikaközi Fejlesztési Bank 2009 novemberében kötött egyetértési nyilatkozatának aláírását, és támogatja az EBB latin-amerikai projektek finanszírozására irányuló erıfeszítéseit, azonban felhívja a figyelmet, hogy az EBB céljainak eléréséhez több uniós és tagállami forrás és hozzájárulás szükséges;
57.
hangsúlyozza az EU különféle pénzügyi eszközeinek jelentıségét, azonban rámutat, hogy túl kell lépni a kizárólag támogatásalapú megközelítésen a Latin-Amerikával folytatott fejlesztési együttmőködés tekintetében – a fejlesztési együttmőködési eszköz pénzügyi erıforrásait a legszegényebb országokra és a legsérülékenyebb csoportokra kell összpontosítani –, és hogy új együttmőködési formákat kell kialakítani a fejlıdı és közepesen fejlett latin-amerikai országokkal az iparosodott országok számára létrehozott eszköz (ICI+) keretében; e célból sürgeti a fogyatékkal élı személyek jogainak védelmérıl szóló ENSZ-egyezmény 32. cikkében megfogalmazott kritériumok és elvek beépítését az Unió Latin-Amerikával kapcsolatos együttmőködési politikájába, a fogyatékkal élık hatékony társadalmi beilleszkedését célzó aktív politikák elımozdítása és ösztönzése érdekében;
58.
hangsúlyozza a különbözı latin-amerikai pénzügyi rendszerek szabályozási és felügyeleti harmonizációjára való törekvés fontosságát és hasznosságát annak érdekében, hogy a lehetséges mértékben átjárhatóság alakuljon ki azok és az európai rendszer között, amely már konkrét eredményeket hozott a határokon átnyúló szervezetek magas szintő felügyeletének kidolgozásában; o o
59.
o
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fıképviselıjének/alelnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Latin-Amerika és a Karib-térség valamennyi országa kormányának és parlamentjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyőlésnek, a Latin-Amerikai Parlamentnek, a Közép-Amerikai Parlamentnek, az Andok Parlamentnek és a Mercosur Parlamentnek.
PE 440.543\ 373
HU
P7_TA-PROV(2010)0142 A 2010. május 5-én rendezendı közelgı EU–Kanada csúcstalálkozó Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a 2010. május 5-én rendezendı közelgı EU–Kanada csúcstalálkozóról Az Európai Parlament, –
tekintettel az átfogó gazdasági-kereskedelmi megállapodás kidolgozásáról szóló, a 2009. május 6-án Prágában rendezett EU–Kanada csúcstalálkozón megindított tárgyalásokra,
–
tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti keretmegállapodás következı jogalkotási ciklusra vonatkozó felülvizsgálatáról szóló 2010. február 9-i állásfoglalására,
–
tekintettel a Kanadával fenntartott kapcsolatokért felelıs küldöttség 2009 novemberében Brüsszelben sikerrel megtartott 32. parlamentközi ülésére,
–
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 218. cikke szerinti egyetértési eljárásra,
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (4) bekezdésére,
A.
mivel Kanada az Európai Unió egyik legrégebbi és legszorosabban együttmőködı partnere, mellyel a hivatalos kapcsolatok egészen 1959-ig nyúlnak vissza,
B.
mivel az átfogó gazdasági-kereskedelmi megállapodás kidolgozásáról jelenleg zajló tárgyalások erısíthetik az EU és Kanada közötti kapcsolatokat,
C.
mivel 2010 márciusáig nem készült alapos hatásvizsgálat egy ilyen átfogó gazdaságikereskedelmi megállapodás társadalmi, környezeti és gazdasági hatásairól,
D.
mivel 2010-ben Kanada látja el a G8-csoport elnökségi teendıit, és mivel a következı G20-csúcstalálkozónak is Kanada ad otthont,
E.
mivel a közelgı, május 5-én Brüsszelben tartandó EU–Kanada csúcstalálkozó várhatóan a két fél közötti, már amúgy is szoros politikai kapcsolatok erısítésére fog összpontosítani, különös tekintettel az alábbi közös kihívásokra: az átfogó gazdaságikereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások; kül- és biztonságügyi kihívások, különös tekintettel az afganisztáni és pakisztáni helyzetre; közös megközelítés Iránnal kapcsolatban; a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása; Haiti helyzete, valamint a New York-i adományozói konferencia eredményeinek nyomon követése; fejlesztési együttmőködés; a pénzügyi és gazdasági válságra adott válasz összehangolása; az éghajlatváltozás és az energia; valamint a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának elırelendítése,
F.
mivel az EU és Kanada azonos értékeket képvisel, és mivel mindkét fél erısen elkötelezett amellett, hogy a jelentıs kihívásokat többoldalú együttmőködés keretében kezelje,
374 /PE 440.543
HU
1.
üdvözli azt a bizottsági nyilatkozatot, amely szerint az átfogó gazdasági-kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalásokon elért elırelépések alapvetı fontosságúak az EU és Kanada közötti gazdasági kapcsolatok szempontjából; e tekintetben úgy véli, hogy a 2010. május 5-én Brüsszelben tartandó EU–Kanada csúcstalálkozó kiváló alkalmat teremt e tárgyalások felgyorsítására;
2.
megjegyzi, hogy Kanada gazdasága – és különösen a bankszektor – a gazdasági válság során erısnek bizonyult; kijelenti, hogy kész Kanadával szoros együttmőködésben dolgozni a G20-csoport keretében annak érdekében, hogy összehangolt globális megközelítés szülessen a költségvetési ösztönzık és a költségvetési konszolidáció tekintetében, mellyel összefüggésben a banki különadó vagy a pénzügyi mőveletekre kivetett adó globális szintő bevezetésének kérdése a Torontóban rendezendı következı G20-csúcstalálkozó egyik kiemelt témája lesz;
3.
rámutat arra, hogy az EU és Kanada egyaránt elkötelezett amellett, hogy összehangolt, következetes és átfogó megközelítést alkalmazzon Haiti rövid és hosszú távú igényeinek kielégítésére, valamint hogy Haiti újjáépítése során figyelembe vegye a haiti népnek az országára vonatkozó jogos és régóta fennálló törekvéseit, miközben biztosítja az újjáépítési folyamattal kapcsolatos nemzeti szerepvállalásukat;
4.
üdvözli, hogy – ahogyan az a közelmúltban a kanadai parlamentben tartott trónbeszédbıl kiderül – Kanada meg kívánja nyitni távközlési ágazatát a külföldi konkurencia számára;
5.
tudomásul veszi, hogy Kanada jelentıs mértékben meg kívánja reformálni halászati gazdálkodási rendszerét, bevonva az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezetet is; csalódottságát fejezi ki a kanadai kormány által a veszélyeztetett vadon élı állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmérıl szól egyezményben (CITES) részes felek közelmúltban tartott konferenciáján a kékúszójú tonhalnak az egyezmény 1. függelékbe történı felvételével kapcsolatban képviselt álláspontja miatt;
6.
ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Cseh Köztársaság, Románia és Bulgária állampolgárai számára a Kanadába való belépés továbbra is vízumköteles, és felszólítja Kanadát arra, hogy mihamarabb szüntesse meg ezt a kötelezettséget; megjegyzi, hogy a cseh állampolgárok számára elıírt vízumkötelezettséget a kanadai kormány a Kanadába áramló romák nagy száma miatt vezette be, ezért felhívja a tagállamokat, hogy kezeljék megfelelıen a romák ügyét Európában; ezzel kapcsolatban üdvözli, hogy a prágai kanadai nagykövetségen vízumirodát nyitottak, valamint hogy a témában szakértıi munkacsoport alakult, és reméli, hogy a kanadai menekültügyi rendszer megígért átfogó felülvizsgálata a vízumkötelezettség eltörléséhez vezet;
7.
hangsúlyozza, hogy az Unió és Kanada elkötelezte magát a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású globális gazdaság kialakítása mellett, ugyanakkor meg kívánja erısíteni az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz szükséges kapacitást; hangsúlyozza az EU és Kanada közötti, a környezetvédelemrıl szóló magas szintő párbeszéd keretei között folyó, az északisarki területen folytatott környezetvédelmi, energetikai és tengeri együttmőködésre, valamint az Északi-sarkvidék védelmérıl szóló nemzetközi szerzıdés elfogadására irányuló nemzetközi tárgyalások kezdeményezésének kilátásaira is kiterjedı környezetvédelmi megbeszélések jelentıségét; üdvözli Kanada – a legutóbbi trónbeszéd során kinyilvánított – elkötelezettségét amellett, hogy befektet a tiszta PE 440.543\ 375
HU
energiatechnológiákba, hogy tiszta energiát használó nagyhatalommá válik, valamint hogy vezetı szerepet vállal a „zöld” munkahelyek létesítésében; 8.
aggodalmát fejezi ki az olajhomok-kitermelés globális környezetre gyakorolt káros hatása miatt – amely a feldolgozási eljárások során nagy mennyiségben felszabaduló szén-dioxiddal függ össze –, valamint a helyi biológiai sokféleség és az ıslakos népek jogainak és egészségének a kitermelés általi veszélyeztetése miatt;
9.
emlékezteti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a Lisszaboni Szerzıdés hatálybalépése óta az Európai Parlament egyetértése szükséges a nemzetközi megállapodások megkötéséhez, valamint azonnal és teljes mértékben be kell vonni a nemzetközi tárgyalások valamennyi szakaszába, és arra számít, hogy a Bizottság hamarosan nyilatkozik arról, hogyan kívánja ezt megvalósítani; e tekintetben emlékeztet arra, hogy ezen egyetértés megadása elıtt elıbb megfelelı közös megoldást kell találni az EU és Kanada közötti, a légi utasok adatairól (PNR) szóló megállapodással kapcsolatos aggodalmaira;
10.
reméli, hogy Kanada teljes mértékben támogatni fogja az EU arra vonatkozó kérését, hogy tegyék ellenırizhetıvé a nyilvánosság számára az ACTA-tárgyalásokat, amint azt a Parlament 2010. március 10-i állásfoglalásában kérte, valamint hogy ezeket a tárgyalásokat folytassák valamely nemzetközi szervezet égisze alatt, amire a legalkalmasabb a WIPO lenne;
11.
gratulál a vancouveri szervezıbizottságnak a 2010-es téli olimpiai és paraolimpiai játékok sikeres megszervezéséhez;
12.
megjegyzi, hogy az EU és Kanada közötti kapcsolatok kizárólag szövetségi hatáskörbe tartoznak, ugyanakkor üdvözli a tartományok és területek részvételét az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokban és az EU–Kanada kapcsolatok egyéb területein;
13.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU soros elnökségének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai fıképviselıjének, valamint a kanadai kormánynak.
376 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0143 SWIFT Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlásáról Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdésre (EUMSz.) és az Európai Unió Alapjogi Chartájára,
–
tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló egyezményre1
–
tekintettel a Bizottságnak az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásról folytatott tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Tanácshoz intézett ajánlására2,
–
tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történı feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló, 2010. február 11-i jogalkotási állásfoglalására (05305/1/2010 REV 1 – C7-0004/2010 – 2009/0190(NLE))3,
–
tekintettel a Tanács által az EUMSz. 218. cikke (6) bekezdésének a) pontja alapján, a 82. cikk (1) bekezdésének d) pontjával és a 87. cikk (2) bekezdésének a) pontjával összefüggésben benyújtott, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0004/2010),
–
tekintettel a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplı adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására4,
–
tekintettel a tanácsi határozatra irányuló javaslatra (COM(2009)0703 és 5305/1/2010REV 1),
–
tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történı feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok
1 2 3 4
HL L 181., 2003.7.19., 34. o. SEC(2010) 315 végleges. P7_TA-PROV(2010)0029. P7_TA-PROV(2009)0016. PE 440.543\ 377
HU
részére való átadásáról szóló megállapodás szövegére (16110/2009), -
tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2010. április 12-i véleményére (korlátozott terjesztéső),
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel üdvözölte az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, a kölcsönös jogi segítségnyújtásról szóló egyezményt és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben a transzatlanti együttmőködésnek az emberi jogok és a polgári szabadságjogok tiszteletben tartása tekintetében történı fokozásáról szóló, 2009. október 28-án az EU–USA IB-miniszteri trojka találkozója alkalmával elfogadott washingtoni közleményt,
B.
mivel nagy hangsúlyt fektet a transzatlanti együttmőködés szükségességére,
C.
mivel 2009. november 30-án a Tanács aláírt egy, az EU és az USA közötti átmeneti megállapodást a pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó amerikai program (TFTP) céljából történı feldolgozásáról és átadásáról, melyet átmenetileg 2010. február 1-jétıl legkésıbb 2010. október 31-éig alkalmaznak.
D.
mivel a Lisszaboni Szerzıdés értelmében az átmeneti megállapodás hivatalos megkötéséhez egyetértését kérték,
E.
mivel 2010. február 11-én úgy határozott, hogy nem adja egyetértését a megállapodás megkötéséhez,
F.
mivel felkérte az Európai Bizottságot, hogy a terrorizmus finanszírozásának megelızésével kapcsolatos, az Egyesült Államokkal kötendı hosszú távú megállapodás tekintetében haladéktalanul nyújtson be ajánlásokat a Tanács részére;
G.
mivel ismételten hangsúlyozta, hogy az e téren kötött bármilyen új megállapodásnak összhangban kell lennie a Lisszaboni Szerzıdés által meghatározott új jogi kerettel és az Európai Unió már kötelezı érvényő Alapjogi Chartájával,
H.
mivel megismételte a 2009. szeptember 17-i állásfoglalásában, elsısorban annak (7)– (13) bekezdésében megfogalmazott kéréseket,
I.
mivel a Bizottság 2010. március 24-én elfogadta a TFTP-re vonatkozó új ajánlásokat és tárgyalási irányelveket,
J.
mivel a Tanács 2010. április 22-én valószínőleg határozatot hoz a tárgyalási irányelvek elfogadásáról,
K.
mivel a tárgyalási irányelvek tükröznek néhány, a Parlament e témában elfogadott állásfoglalásaiban szereplı fontos elemet,
1.
üdvözli a Bizottság és a Tanács által tanúsított új, együttmőködési szellemet és e két intézmény hajlandóságát a Parlament bevonására, figyelembe véve a Szerzıdésbıl eredı, arra vonatkozó kötelezettségüket, hogy a Parlamentet azonnal és teljes körően tájékoztassák az eljárás valamennyi szakaszában; ismételten hangsúlyozza, hogy
378 /PE 440.543
HU
nyitott olyan megállapodásra, amely egyaránt segítené Európát és az Egyesült Államokat a terrorizmus elleni küzdelem megerısítésében, állampolgáraik biztonsága érdekében, a jogállamiság veszélyeztetése nélkül; 2.
számít arra, hogy az Egyesült Államok kormányának képviselıi által a 2010. február 11-i parlamenti szavazást megelızıen és azt követıen tanúsított konstruktív együttmőködés és pártatlanság továbbra is megmarad;
3.
emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus elleni küzdelem folytatása, és meggyızıdése, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet célzó transzatlanti együttmőködés kereteit tovább kell fejleszteni; ugyanakkor úgy véli, hogy a személyes adatok tisztességes, arányos és törvényes feldolgozására irányuló európai jogi követelmények a legfontosabbak, és azokat minden esetben védelmezni kell;
4.
ismételten hangsúlyozza, hogy a terrorizmus finanszírozására irányuló tevékenységek felderítésével kapcsolatos uniós szabályozás azon alapszik, hogy az egyes pénzügyi szereplık jelentik a gyanús vagy szabálytalan tranzakciókat;
5.
hangsúlyozza, hogy még meghatározásra várnak az alapvetı elvek arról, hogy hogyan tudna az Unió általában véve együttmőködni az Egyesült Államokkal a terrorizmus elleni küzdelemben és arról, hogy hogyan kérhetı a pénzügyi üzenetadatok szolgáltatóinak hozzájárulása ehhez a küzdelemhez, vagy általánosabban a kereskedelmi célból győjtött adatok bőnüldözéssel kapcsolatos felhasználásához;
6.
ismételten hangsúlyozza, hogy szükség van a megállapodás céljainak korlátozására annak biztosítása érdekében, hogy bármely információcserére szigorúan csak a terrorizmus elleni küzdelem céljából kerülhessen sor, ez pedig a „terrorista tevékenység” közös meghatározása alapján történjen;
7.
hangsúlyozza, hogy a szükségesség és az arányosság elve kiemelten fontos a tervezett megállapodás esetében, és rámutat arra, hogy a probléma, amelyet az okoz, hogy a pénzügyi üzenetadatok szolgáltatóinak nem áll módjukban (mőszaki vagy irányítási okok miatt) az üzenetek tartalmában keresést végezni, következésképpen az adatokat csak tömegesen tudják átadni, nem hárítható el késıbb felügyeleti és ellenırzési mechanizmusok révén, mivel az adatvédelmi jogszabályok alapvetı elvei már korábban sérülnek;
8.
megismétli azon véleményét, hogy a tömeges adattovábbítás az uniós jogszabályok és gyakorlat alapjául szolgáló elvektıl való eltérést jelent, és kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ezzel a problémával megfelelıképpen foglalkozzon a tárgyalások során, szem elıtt tartva, hogy a TFTP jelenlegi kialakítása nem teszi lehetıvé a célzott adatcserét; a megoldások között szerepelnie kell az átadott adatok köre korlátozásának, valamint azon adattípusok listázásának, amelyeket a kijelölt adatszolgáltatóknak módjában áll szőrni és kiválogatni, és amelyek átadására sor kerülhet;
9.
úgy véli, hogy a kölcsönös jogsegélyrıl szóló megállapodás nem megfelelı jogalapja azon kéréseknek, amelyek a TFTP céljaira felhasználandó adatokra irányulnak, különösen azért, mert a megállapodás nem alkalmazandó a harmadik országok közötti banki átutalásokra, és mert ez minden esetben egy adott bank elızetes azonosítását igényelné, hiszen a TFTP a pénzátutalások között végzett célzott keresésen alapul; a jövıbeli tárgyalásoknak arra kell összpontosítaniuk, hogy összeegyeztethetıvé tegyék PE 440.543\ 379
HU
egyiket a másikkal; 10.
úgy véli, hogy a megbízatás kiadását követıen igazságügyi hatóságot kell kijelölni az Unióban, amelynek az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma eljuttatja a kéréseket; rámutat annak alapvetı fontosságára, hogy a hatóság jellege és a jogi felügyeletre vonatkozó rendelkezések világosan meghatározásra kerüljenek;
11.
sürgeti ezért a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tárja fel a megfelelı adatok átadásának és kinyerésének engedélyezésére, valamint az adatcsere lebonyolítására és felügyeletére irányuló átlátható és jogi szempontból megalapozott eljárás kialakításának módozatait; hangsúlyozza, hogy ezekre a lépésekre a szükségesség és az arányosság, valamint a jogállamiság elvének teljes tiszteletben tartása és az alapvetı jogok uniós jogszabályokban rögzített követelményeinek maradéktalan betartása mellett kerülhet sor, oly módon, hogy egy európai hatóság jut szerephez, ami lehetıvé teszi, hogy a megfelelı európai jogszabályokat teljes körően alkalmazzák;
12.
hangsúlyozza, hogy amennyiben a fenti rendelkezések rövid távon nem megvalósíthatóak, ikerpályás megközelítésre van szükség, amely megkülönbözteti egyrészt a tervezett EU–USA megállapodás részévé teendı szigorú biztosítékokat, másrészt pedig a hosszú távú politikai döntéseket, amelyekkel az Uniónak foglalkoznia kell; ismételten hangsúlyozza, hogy az Unió és az Egyesült Államok közötti bármely megállapodásban szerepelnie kell a végrehajtásra és felügyeletre vonatkozó, az Unió által kijelölt, megfelelı hatóság által ellenırzött biztosítékoknak, a megállapodás értelmében továbbított adatok egyesült államokbeli hatóságok által végzett napi gyakoriságú kinyerésére, e hatóságok adatokhoz való hozzáférésére és azok felhasználására vonatkozóan;
13.
Ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a legmagasabb szintő garanciákat nyújtó lehetıség az volna, ha az adatok kinyerésére az EU területén, uniós vagy közös EU-USA létesítményekben kerülne sor, és kéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ezzel párhuzamosan találjon módot
14.
-
egy olyan, középtávra szóló megoldás felé való átmenetre, amely a megállapodás félidıs parlamenti értékelését követıen felhatalmazná az uniós bírói hatóságokat, hogy a tagállamok nevében ellássák az Európai Unióban történı adatkinyerés felügyeletét;
-
eközben annak biztosítására, hogy az Egyesült Államokban történı adatkinyerési folyamat felügyelete során a SWIFT tisztviselıkhöz válogatott, széleskörő felhatalmazással rendelkezı, az uniós szervektıl és szervezetek részérıl küldött uniós személyzet – többek közt például az európai adatvédelmi biztos vagy a közös EU-USA nyomozócsoportok – csatlakozzon;
hangsúlyozza hogy az Unió és az Egyesült Államok közötti bármely megállapodás idıtartamának – a választott végrehajtási mechanizmustól függetlenül – korlátozottnak kell lennie, és egyértelmő kötelezettségvállalást kell tartalmaznia a Tanács és a Bizottság részérıl egyaránt arra vonatkozóan, hogy minden intézkedést megtesznek a kért adatok Európa területén való kinyerésének problémájára vonatkozó, fenntartható és jogi szempontból megalapozott európai megoldás kidolgozása érdekében; a megállapodásnak tartalmaznia kell a végrehajtás alatt meghatározott idıpontokban a Bizottság által végzett értékelésre és a biztosítékok felülvizsgálatára vonatkozó
380 /PE 440.543
HU
rendelkezéseket; 15.
felszólít a megállapodás azonnali megszüntetésére, amennyiben bármely kötelezettséget nem tartják be;
16.
rámutat, hogy a valódi kölcsönösség azt kívánná meg, hogy az Egyesült Államok hatóságai lehetıvé tegyék az uniós hatóságok és az illetékes tagállami hatóságok számára, hogy az egyesült államokbeli szervereken tárolt fizetési üzeneteket és az azokhoz kapcsolódó adatokat ugyanolyan feltételekkel kapják meg és használják fel, mint amelyek az egyesült államokbeli hatóságokra vonatkoznak;
17.
kéri, hogy valamennyi vonatkozó információt és dokumentumot – többek között az alapul szolgáló hírszerzési információkat is – bocsássák a Parlament rendelkezésére megvitatás céljára, a bizalmas információkra vonatkozó hatályos szabályozásnak megfelelıen, a már meglévı eszközökkel kapcsolatban a rendszer szükségességének bizonyítása érdekében; kéri továbbá a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a megállapodás mőködésérıl, és teljes körően tájékoztassa a Parlamentet az említett megállapodás keretében kialakított felülvizsgálati mechanizmusokról;
18.
kéri, hogy teljes körő és részletes információkkal lássák el az európai és egyesült államokbeli polgárok konkrét jogairól (hozzáférés, módosítás, törlés, kártérítés és jogorvoslat), és arra vonatkozóan, hogy a tervezett megállapodás a „jogokat” megkülönböztetés nélkül biztosítja-e, tehát annak a személynek az állampolgárságára való tekintet nélkül, akinek az adatait a megállapodásnak megfelelıen kezelik, kéri továbbá a Bizottságot, hogy nyújtson be a vonatkozó jogokról szóló áttekintést a Parlamentnek;
19.
aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy bizonyos pénzügyi üzenetadat-szolgáltatónak a kereskedelmi pozíciója veszélyeztetve van és veszélyben is marad, ha továbbra is megkülönböztetik;
20.
hangsúlyozza, hogy a tervezett megállapodásnak biztosítania kell, hogy a TFTPadatbázisból kinyert személyes adatokat kizárólag a szigorúan értelmezett szükségesség elve alapján tárolják, és a TFTP keretében való hozzáférésüket indokoló konkrét vizsgálathoz vagy bőnvádi eljáráshoz szükséges idıtartamnál nem tovább;
21.
rámutat, hogy a nem kinyert adatok fogalma nem magától étetıdı, ezért világossá kell tenni; kéri, hogy a megállapított leghosszabb tárolási idı a lehetı legrövidebb legyen, és semmi esetre se haladja meg az öt évet;
22.
hangsúlyozza azon elvek fontosságát, hogy harmadik országok részére nem szolgáltathatók ki adatok, hacsak a kérésnek nincs különleges indoka, valamint hogy terrorista kötıdések harmadik országoknak kizárólag szigorú feltételek és megfelelı garanciák, többek között a megfelelıség értékelése mellett szolgáltathatók ki,
23.
megismétli, hogy egy, az Unió és az Egyesült Államok közötti, a magánéleti és személyes adatok bőnüldözési célú információcsere keretében történı védelmérıl szóló, jogilag kötelezı erejő nemzetközi megállapodás továbbra is elsıdleges fontossággal bír;
24.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a PE 440.543\ 381
HU
tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányának és kongresszusának.
382 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0144 Utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása az utasnyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdésérıl az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Kanadával Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 16. és 218. cikkére, az Európai Unióról szóló szerzıdés 6. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 8. cikkére és az emberi jogok és alapvetı szabadságok védelmérıl szóló európai egyezményre, különösen annak 6., 8. és 13. cikkére,
–
tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 12. cikkében garantáltak szerinti szabad mozgáshoz való alapvetı jogra,
–
tekintettel az EU-USA PNR témában korábban elfogadott állásfoglalásaira, különösen pedig 2003. március 13-i állásfoglalására1 a személyes adatok légitársaságok általi átadásáról tengeren túli utazások esetében, 2003. október 9-i állásfoglalására2 a személyes adatok légitársaságok általi átadásáról tengeren túli utazások esetében: az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások állása, 2004. március 31-i állásfoglalására3 az Egyesült Államok Vámügyi és Határvédelmi Irodája rendelkezésére bocsátott, a légi utasok utasnyilvántartási adatállományában (PNR) tárolt személyes adatok megfelelı védelmérıl szóló bizottsági határozattervezetrıl, 2006. szeptember 7-i, a Tanácshoz intézett ajánlására4 az Amerikai Egyesült Államokkal az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) kezelésére vonatkozó, a terrorizmus és a nemzetközi bőnözés, többek között a szervezett bőnözés megelızése és az ellene való küzdelem érdekében kötendı megállapodásra irányuló tárgyalásokról, 2007. február 14-i állásfoglalására5 a SWIFT-rıl, a légiutasok adatairól (PNR) szóló megállapodás, és az ezekkel kapcsolatos transzatlanti párbeszédrıl, valamint 2007. július 12-i állásfoglalására6 az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak kezelésére vonatkozó, az Egyesült Államokkal kötött megállapodásról,
–
tekintettel 2008. október 22-i ajánlására a Tanácshoz az Európai Unió és Ausztrália közötti, az Európai Unióból származó utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámszolgálat részére történı továbbításáról szóló megállapodás megkötésérıl7,
–
tekintettel 2005. július 7-i jogalkotási állásfoglalására az Európai Közösség és a kanadai kormány között az elızetes utasinformáció (API) és az utasnyilvántartási
1 2 3 4 5 6 7
HL C 61. E, 2004.3.10., 381. o. HL C 81. E, 2004.3.31., 105. o. HL C 103. E, 2004.4.29., 665. o. HL C 305. E, 2006.12.14., 250. o. HL C 287 E., 2007.11.29., 349. o. Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0347. Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0512. PE 440.543\ 383
HU
adatállomány (PNR) adatainak feldolgozására vonatkozó megállapodás megkötésérıl szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról1, –
tekintettel 2008. november 20-i állásfoglalására az utasnyilvántartási adatok (PNR) bőnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározatra irányuló javaslatról2,
–
tekintettel a Bíróságnak a C-314/04. és C-318/04. sz. egyesített ügyben hozott 2006. május 30-i ítéletére,
–
tekintettel az európai adatvédelmi biztos a soros elnöknek, Schäuble úrnak címzett, az Egyesült Államokkal kötendı új PNR-megállapodásról szóló 2007. június 27-i levelére,
–
tekintettel az adatvédelmi irányelv 29. cikke értelmében létrehozott, a személyes adatok feldolgozása tekintetében az egyének védelmével foglalkozó munkacsoport (a 29. cikk szerinti munkacsoport) a megkötendı PNR-megállapodásról benyújtott véleményére,
–
tekintettel az Európai Parlament Jogi Szolgálatának véleményére,
–
tekintettel a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségérıl szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvre (APIirányelv)3,
–
tekintettel az EU-USA megállapodás 2005. évi közös felülvizsgálatára,
–
tekintettel az EU-USA megállapodás 2010. évi közös felülvizsgálatára,
–
tekintettel a 2009. évi EU-Kanada megállapodásra,
–
tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) részére történı továbbításáról szóló megállapodás megkötéséhez szükséges jóváhagyásra irányuló kérelemre4, valamint az Európai Unió és Ausztrália közötti, az Európai Unióból származó utasnyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak a légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámszolgálat részére történı továbbításáról szóló megállapodás megkötéséhez szükséges jóváhagyásra irányuló kérelemre5,
–
tekintettel „A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség a polgárok
1 2 3 4
5
HL C 157. E, 2006.7.6., 464. o. HL C 16. E, 2010.1.22., 44.o. HL L 261., 2004.8.6., 24. o. Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) részére történı továbbításáról szóló megállapodás (2007. évi PNR-megállapodás) megkötésére irányuló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2009)0702). Az Európai Unió és Ausztrália közötti, az Európai Unióból származó utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak légi fuvarozók általi feldolgozásáról és az Ausztrál Vámszolgálat részére történı továbbításáról szóló megállapodás megkötésére irányuló tanácsi határozatra irányuló javaslat (COM(2009)0701).
384 /PE 440.543
HU
szolgálatában – a stockholmi program” címő, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményrıl szóló 2009. november 25-i állásfoglalására1, –
tekintettel a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelızése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplı adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására2,
–
tekintettel a repülésbiztonságról szóló, az EU és az USA által 2010. január 21-én Toledóban kiadott közös nyilatkozatra,
–
tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A.
mivel az Európai Unióról szóló szerzıdést és az Európai Közösséget létrehozó szerzıdést módosító Lisszaboni Szerzıdés 2009. december 1-jén hatályba lépett,
B.
mivel a Lisszaboni Szerzıdés hatályba lépésével a Parlament jóváhagyására van szükség az EU és az Egyesült Államok, valamint Ausztrália közötti, az utasnyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodások aláírásához,
C.
mivel az utas-nyilvántartási adatok átadásáról szóló EU–Kanada megállapodás a megfelelıségi határozat 2009. szeptemberi lejárta miatt már nincs érvényben, és a PNR-adatok tagállamoknak történı átadása azóta Kanada egyoldalú kötelezettségvállalásai alapján folyik,
D.
mivel más országok is kérik az utasnyilvántartási adatok cseréjét, illetve elıre jelezték ebbéli szándékukat,
E.
mivel a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós utasnyilvántartási adatokra vonatkozó rendszerrıl, amelyet az 2007. november 17-én meg is tett,
F.
mivel digitális korunkban az adatvédelem, az információs önrendelkezési jog, a személyes jogok és a magánélet tiszteletben tartásához való jog egyre fontosabb szerepet játszó értékek, amelyeket megkülönböztetett figyelemmel kell védelmezni,
G.
mivel a mobilitással mint alapvetı jelenséggel jellemzett korunkban a nagyobb biztonságnak és a bőnözés elleni fokozott fellépésnek párhuzamosan kell haladnia az Európán belüli és nemzetközi szintő adatcsere hatékonyabbá, koncentráltabbá és gyorsabbá tételével,
1.
emlékeztet arra, hogy eltökélt szándéka a terrorizmus, a szervezett és határokon átnyúló bőnözés elleni küzdelem folytatása, és hogy ugyanakkor szilárd meggyızıdése, hogy a polgári és alapvetı szabadságjogokat védelmezni kell, a magánélet, az információs önrendelkezési jog és az adatvédelem legteljesebb tiszteletben tartása mellett; megerısíti, hogy a szükségesség és az arányosság elvei kulcsfontosságúak, és nélkülük nem lehet hatékony küzdelmet folytatni a terrorizmus ellen;
1 2
Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0090. Elfogadott szövegek, P7_TA(2009)0016. PE 440.543\ 385
HU
2.
hangsúlyozza, hogy az Európai Unió a jogállamiság elvén alapul, és hogy az európai polgárok személyes adatainak harmadik országok számára biztonsági okból történı átadását jogalkotási aktusként mőködı nemzetközi megállapodásoknak kell szabályozniuk, és azok során tiszteletben kell tartani az eljárási garanciákat és adatvédelmi jogokat, valamint meg kell felelni a nemzeti és európai szintő adatvédelmi jogszabályoknak;
3.
kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 218. cikkével összhangban bocsássa a Parlament rendelkezésére az összes vonatkozó információt és háttérdokumentumot, különösen a fent említett EU PNRállásfoglalásban kért információkat;
4.
úgy határoz, hogy elnapolja az Egyesült Államokkal és Ausztráliával kötendı megállapodások aláírásához szükséges jóváhagyásról történı szavazást mindaddig, amíg képet nem kap az utasnyilvántartási adatok az uniós jogszabályokkal összhangban történı és a Parlament korábbi állásfoglalásaiban kifejezett aggályaira megnyugtató választ adó felhasználási lehetıségeivel kapcsolatban;
5.
úgy véli, hogy az új jogalkotási aktus elfogadása elıtt a magánélet védelmére vonatkozó hatásvizsgálatot, valamint a rendelkezésre álló jogi aktusok elégtelenségét bizonyító arányossági tesztet kell végezni; külön felhív az alábbiak megvizsgálására: –
az API-adatok Unión belüli és harmadik országok általi felhasználása, mint az utasnyilvántartási adatok győjtésének és használatának egy kevésbé „tolakodó” formája,
–
az Egyesült Államok és Ausztrália által az elektronikus utazásengedélyezési rendszerekben győjtött adatok, és
–
a nemzetközi megállapodások által nem szabályozott forrásokból származó utasnyilvántartási adatok (pl. az EU-n kívül mőködı számítógépes foglalási rendszerek); felhívja a Bizottságot, hogy konzultáljon az érdekelt felekkel, köztük a légitársaságokkal;
6.
úgy véli, hogy az új megállapodásban rendelkezni kell független felülvizsgálati és jogi felügyeleti, valamint demokratikus ellenırzési mechanizmusokróli;
7.
az utasnyilvántartási adatok használatára vonatkozó, bőnüldözési és biztonsági célokat egyaránt szolgáló egységes megközelítésre szólít fel, amelynek egységes elvrendszere a harmadik országokkal kötendı megállapodások alapjául is szolgálhat; felhívja a Bizottságot, hogy legkésıbb 2010. július közepéig nyújtson be az egységes modellre és a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokra adandó mandátumra vonatkozó javaslatot;
8.
kéri a Bizottságot, mielıbb kérelmezze, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége részletesen véleményezze minden új PNR-megállapodás alapjogi dimenzióját;
9.
úgy véli, hogy a modellnek az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelnie:
386 /PE 440.543
HU
a)
a terrorizmus elleni küzdelemrıl szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban1, valamint az európai elfogatóparancsról szóló, 2002. június 13-i 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban2 szereplı jogi meghatározások alapján az utas-nyilvántartási adatokat csak szervezett és határokon átnyúló súlyos nemzetközi bőncselekmények vagy terrorizmus esetén, bőnüldözési és biztonsági célokra lehet felhasználni említett jogi meghatározások alapján az utasnyilvántartási adatokat csak szervezett és határokon átnyúló nemzetközi bőncselekmények vagy terrorizmus esetén, bőnüldözési és biztonsági célokra lehet felhasználni;
b)
az utasnyilvántartási adatok bőnüldözési és biztonsági célú felhasználásának összhangban kell lennie az európai adatvédelmi elıírásokkal, különösen a korlátozások, az arányosság, a jogorvoslat, a győjthetı adatok mennyiségének korlátozása és a maximális tárolási idıtartam tekintetében;
c)
az utas-nyilvántartási adatokat semmi esetre sem lehet adatbányászatra vagy profilmeghatározásra használni; a felszállási tilalomra, illetve a nyomozásra vagy eljárás indítására irányuló döntést soha nem szabad automatizált keresések vagy adatbázis-böngészések eredményeire alapozni; az adatok felhasználását meghatározott bőncselekményekre vagy fenyegetésekre kell korlátozni, eseti alapon;
d)
az uniós polgárokra vonatkozó utasnyilvántartási adatok harmadik országok részére történı kiadásának jogbiztonságot nyújtó, és az uniós polgárok és társaságok részére egyenlı bánásmódot biztosító, kötelezı erejő nemzetközi megállapodáson kell alapulnia;
e)
az adatok továbbítása a fogadó országból harmadik országok felé csak az uniós adatvédelmi jogszabályokkal összhangban történhet, és azt megfelelıségi vizsgálatnak kell megelıznie; ez egyaránt alkalmazandó az adatok bármilyen, a fogadó ország által harmadik országok felé történı adattovábbítás esetén;
f)
utasnyilvántartási adatokat csak a PUSH-módszer alapján lehet szolgáltatni;
g)
az eredményeket haladéktalanul meg kell osztani az EU és a tagállamok érintett hatóságaival;
10.
hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok és légitársaságok részére jogbiztonságot kell biztosítani, valamint a légitársaságok számára harmonizált elıírásokat kell kidolgozni;
11.
kéri a Bizottságot és a soros elnökséget annak biztosítására, hogy a Parlament teljes hozzáférést kapjon a tárgyalási dokumentumokhoz és irányelvekhez az eljárás összes szakaszában, összhangban az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 218. cikkének (10) bekezdésével, és hogy kérésre a nemzeti parlamentek is betekinthessenek a folyamatba;
12.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok és tagjelölt országok kormányainak és parlamentjeinek, az Egyesült
1 2
HL L 330., 2008.12.9., 21. o. HL L 190., 2002.7.18., 1. o. PE 440.543\ 387
HU
Államok kormányának és kongresszusa két kamarájának, Ausztrália kormányának és parlamentje két házának, valamint Kanada kormányának és parlamentje két házának.
388 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0145 A cianidos bányászati technológiák általános betiltása az Európai Unióban Az Európai Parlament 2010. május 5-i állásfoglalása a cianidos bányászati technológiák általános betiltásáról az Európai Unióban Az Európai Parlament, –
tekintettel az Európai Unió mőködésérıl szóló szerzıdés 191. cikkére,
–
tekintettel az elıvigyázatosság elvére, amelyet a környezetrıl és a fejlıdésrıl szóló riói nyilatkozat, valamint a biológiai sokféleségrıl szóló 1992. júniusi Rio de Janeiró-i egyezmény is rögzített,
–
tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i európai parlamenti és tanácsi 2000/60/EK irányelvben (vízügyi keretirányelv) foglalt környezetvédelmi célokra,
–
tekintettel az ásványinyersanyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, amely engedélyezi a cianid bányászati alkalmazását, és ugyanakkor meghatározza a megengedett legmagasabb cianidszintet,
–
tekintettel a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenırzésérıl szóló 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. december 16-i 2003/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (Seveso II), amely szerint „a bányászatban bizonyos tárolási és feldolgozási tevékenységek […] potenciálisan rendkívül súlyos következményekkel járhatnak”,
–
tekintettel a környezeti károk megelızése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelısségrıl szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, amelynek értelmében a tagállamok engedélyezhetik, hogy a gazdasági szereplık ne legyenek kötelesek viselni a környezeti károkból eredı költségeket, amennyiben bizonyos feltételek bizonyíthatóan teljesülnek,
–
tekintettel a spanyol, a belga és a magyar soros elnökség 18 hónapos munkaprogramjára, valamint annak a vízügyi politikára és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitőzéseire,
–
tekintettel a cianidos technológiák általános tilalmára vonatkozó, a 44/1988. bányászati törvény 2000. évi módosítása révén Csehországban hozott intézkedésekre, a magyar 48/1993. bányászati törvény 2009. évi módosítására, amely Magyarország területén megtiltja a cianid alapú bányászati technológiák alkalmazását, valamint a cianidos átmosás betiltásáról szóló, 2002-ben hozott német rendeletre,
–
tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,
A.
mivel az ENSZ 2010-et a biológiai sokféleség nemzetközi évének nyilvánította, és az egész világot felszólította, hogy tegyen lépéseket a földi élet sokféleségének megırzése érdekében, PE 440.543\ 389
HU
B.
mivel a cianid az aranybányászatban alkalmazott, súlyosan mérgezı vegyi anyag, amely a vízügyi keretirányelv VIII. melléklete értelmében fı szennyezı anyagnak minısül, amelynek katasztrofális és visszafordíthatatlan hatása lehet az emberi egészségre és a környezetre, így a biológiai sokféleségre is,
C.
mivel a visegrádi országok (Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia) környezetvédelmi miniszterei 2007. május 25-én, a csehországi Prágában tartott 14. környezetvédelmi miniszteri találkozójukon kiadott, a fenntartható bányászatról szóló közös álláspontjukban aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a régióban több helyütt olyan veszélyes technológiákat alkalmaznak vagy terveznek bevetni, amelyek súlyos környezeti kockázatokkal járnak, és esetleg határokon átnyúló következményeket is okozhatnak,
D.
mivel a Duna védelmére és fenntartható használatára vonatkozó együttmőködésrıl szóló szófiai egyezmény keretében a felek abban állapodtak meg, hogy a cianid amellett, hogy a vízügyi keretirányelv szerint kiemelten veszélyes anyagnak számít, jelentıs veszélyeket magában hordozó anyag,
E.
mivel az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb cianidszivárgással járó komoly baleset fordult elı, ezek közül a legsúlyosabb tíz évvel ezelıtt, amikor több mint 100 000 köbméter cianiddal szennyezett vizet eresztettek egy aranybánya víztárolójából a Tisza–Duna vízrendszerbe, ezzel Közép-Európa történelmének akkori legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját idézve elı, és mivel arra nézve nincs valódi garancia, hogy hasonló balesetek nem fordulnak elı többé, figyelembe véve kiváltképp az egyre sőrőbben bekövetkezı szélsıséges idıjárási körülményeket, többek között a gyakori erısen csapadékos idıszakokat, amint azt az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport negyedik értékelı jelentése is elırevetíti,
F.
mivel még mindig számos EU-tagállam mérlegel olyan külszíni aranybányákkal kapcsolatos nagyszabású, új projekteket, amelyek az emberi egészség és a környezet tekintetében további potenciális veszélyeket magukban hordozó cianidos technológiákat alkalmaznak nagy népsőrőségő területeken,
G.
mivel a vízügyi keretirányelv értelmében a tagállamok kötelesek elérni és megırizni a vízkészletek „jó állapotát”, valamint meg kell akadályozniuk veszélyes anyagokkal való szennyezıdésüket; mivel azonban a jó minıség függhet azon vízgyőjtı vízminıségétıl is, amely cianidos bányászati technológiákat alkalmazó szomszédos országokban helyezkedik el,
H.
mivel a cianiddal kapcsolatos balesetek határokon átnyúló hatásai – különös tekintettel a nagy vízgyőjtık és a talajvizek szennyezıdésére – felhívják a figyelmet arra, hogy a cianidos bányászatból eredı súlyos környezeti veszélyek tekintetében uniós megközelítésre van szükség,
I.
mivel még mindig nem állnak rendelkezésre prudenciális szabályok és megfelelı pénzügyi garanciák, továbbá mivel a cianidos bányászatra vonatkozó hatályos jogszabályok végrehajtása a tagállamok végrehajtási hatásköröket gyakorló hatóságainak rátermettségétıl is függ, ezért csak idı kérdése, hogy az emberi mulasztás mikor vezet balesethez,
J.
mivel a bányászati hulladékról szóló irányelvet néhány tagállam még nem hajtotta
390 /PE 440.543
HU
maradéktalanul végre, K.
mivel a cianidos bányászat csak kevés munkahelyet teremt és azt is mindössze 8–16 évre, miközben hatalmas, határokon átnyúló ökológiai károkat okozhat, amelyek költségeit nem az eltőnı vagy csıdbe ment, felelıs üzemeltetı vállalatok fedezik, hanem az állam, azaz az adófizetık,
L.
mivel az üzemeltetı vállalatok nem rendelkeznek hosszú távú biztosítással, amely fedezné a jövıben bekövetkezı balesetbıl vagy mőködési zavarból adódó költségeket,
M.
mivel két gramm arany elıállításához egy tonna alacsony minıségő ércet kell kitermelni, ami után hatalmas mennyiségő bányászati hulladék marad a helyszíneken, miközben az arany 25–50%-a végül a hulladéklerakóban marad; mivel ráadásul a cianidos bányászati technológiát alkalmazó nagyszabású projektek évente több millió kilogramm nátrium-cianidot használnak fel, amelynek már a szállítása és tárolása is súlyos katasztrófákhoz vezethet, ha valahol hibát követnek el,
N.
mivel vannak alternatív módszerek a cianidos technológiát alkalmazó bányászat helyettesítésére,
O.
mivel az éppen zajló, cianidos technológiát alkalmazó projektek ellen a nyilvánosság egész Európában erıteljes tiltakozásokat szervez, amelyekben nem csak a polgárok, a helyi közösségek és nem kormányzati szervezetek vesznek részt, hanem állami szervek, kormányok és politikusok is,
1.
úgy véli, hogy a vízügyi keretirányelv hatálya alá tartozó uniós célok – nevezetesen a vízkészletek jó kémiai állapotának elérése és a vízkészletek, valamint a biológiai sokféleség megırzése – tiszteletben tartását csak úgy lehet megvalósítani, ha betiltják a cianidos bányászati technológiákat;
2.
felszólítja a Bizottságot, hogy javasolja a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban 2011 vége elıtt, mivel ez az egyetlen biztonságos módja vízkészleteink és ökoszisztémáink bányászati tevékenységekbıl származó cianidos szennyezıdéstıl való védelmének, valamint hogy végezzen ugyanakkor rendes hatásvizsgálatot;
3.
tudomásul veszi a megfelelı kezdeményezéseket az EU-ban és az ENSZ rendszerén belül, és erıteljesen szorgalmazza a biztonságosabb – elsısorban cianidmentes – bányászati alternatívák kifejlesztését és alkalmazását;
4.
felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU-ban sem közvetlenül, sem közvetve ne támogassanak cianidos technológiát alkalmazó bányászati projekteket addig, amíg az általános tilalom alkalmazandó, és harmadik országokban se támogassák az ilyen projekteket;
5.
felhívja a Bizottságot, hogy az alternatív zöld iparágaknak, a megújuló energiának és az idegenforgalomnak nyújtandó megfelelı pénzügyi támogatás révén ösztönözze azon területek ipari szerkezetátalakítását, amelyeken a cianidos bányászatot betiltották;
6.
felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a nyersanyag-kitermelı iparban keletkezı hulladék kezelésérıl szóló, meglévı jogszabályok módosítására, amelynek PE 440.543\ 391
HU
értelmében minden üzemeltetı vállalat köteles lesz olyan biztosítást kötni, amely baleset vagy mőködési zavar esetén ellentételezi a károkat és fedezi a helyszín eredeti ökológiai és kémiai állapotának helyreállításával kapcsolatos kármentesítés költségeit; 7.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak.
392 /PE 440.543
HU
P7_TA-PROV(2010)0146 A mellrák elleni küzdelem az Európai Unióban Az Európai Parlament 2010. május 5-i nyilatkozata a mellrák elleni küzdelemrıl az Európai Unióban Az Európai Parlament, –
tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkére,
A.
mivel az Európai Unióban évente 331 392 nıt diagnosztizálnak mellrákkal,
B.
mivel a 35 és 59 év közötti nık esetében a mellrák az elsı számú halálok, és az Európai Unióban évente 89 674 nı hal meg mellrákban,
C.
mivel a mammográfiás szőrés az 50 és 69 éves kor közötti nıknél a mellrák miatti halálozási arányt akár 35%-kal is csökkentheti,
1.
felszólítja a tagállamokat, hogy az EU-iránymutatásoknak megfelelıen a mammográfiás szőrést az egész területükön vezessék be;
2.
felszólítja a Bizottságot, hogy kétévente készítsen elırehaladási jelentést a mammográfiai szőrés valamennyi uniós országban történı bevezetésérıl;
3.
felhívja a Bizottságot, hogy támogasson olyan tanulmányokat, amelyek azt vizsgálják, hogy a rákszőrés hasznosnak bizonyul-e a 69 évesnél idısebb és 50 évesnél fiatalabb nık számára;
4.
felszólítja a tagállamokat, hogy az uniós iránymutatásokkal összhangban 2016-ig több szakterületet felölelı, külön emlırák osztályokat állítsanak fel, valamint a Bizottságot, hogy rendszeres idıközönként készítsen jelentést az elırehaladásról;
5.
felhívja a Bizottságot, hogy a mellrákra vonatkozóan mutasson be naprakész, megbízható statisztikákat, és támogassa a nemzeti ráknyilvántartások létrehozását;
6.
felszólítja a Bizottságot, hogy az EU-s iránymutatásoknak megfelelıen 2011-ig dolgozzon ki tanúsítási jegyzıkönyvet a mellbetegségekkel foglalkozó külön osztályok részére, és ehhez megfelelı finanszírozást biztosítson;
7.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa e nyilatkozatot az aláírók nevével1 együtt a tagállamok parlamentjeinek.
1
Lásd a 2010.5.5-i jegyzıkönyv 1. mellékletét. PE 440.543\ 393
HU
