ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei

Készítők neve:

Angster Tamás Kalcsú Zoltán Magyar Dániel Regner Márta Varga Eszter

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

1

Tartalom 10.

A stratégia megvalósításának intézményi keretei ...................................... 3

10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban ......... 3 10.2. Nemzeti és regionális keretek ...................................................................... 4 10.3. A stratégia megvalósításába bevonandó szervezetek és felhasználandó eszközök ............................................................................................................... 6 10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres példákon keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen ......................................... 8 10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos projektek és kezdeményezések a Nyugat-dunántúli régióban .................................................................................... 8 10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok ........................................................... 8 10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések ....................................................... 9 HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése ........................................... 9 HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeit bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti kistérség területén c. projekt.................................................................................................................. 9 HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) ................................................. 10 10.4.1.4. Öko-check ............................................................................................ 10 Irodalomjegyzék: ................................................................................................. 12

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk az EU támogatási rendszerét, a hazai megújuló energiarendszerek fejlesztését segítő nemzeti és regionális programokat. Továbbá javaslatot teszünk a jelen stratégia megvalósításába bevonandó szervezetekre és a megvalósítandó akciókra, amelyek a megújuló energia felhasználását népszerűsíthetik. Röviden bemutatunk már megvalósult sikeres programokat is. 10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban Az Európai Bizottság 2010. márciusában fogadta el az Európa 2020 stratégiát, mely a térség következő évtizedre szóló fejlesztési alapdokumentuma. A stratégia célja, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik. Az Európai Unió energiapolitikai elveit is tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, amely erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-intenzitású (CO2 kibocsátású) gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Ehhez meg kell teremteni a csökkenő energiafelhasználás melletti versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és felhasználás stratégiáját, a gazdasági növekedés, a CO2 kibocsátás csökkentés és a versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét, amely egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezi. Az energetikai és klímapolitikai célok elérésének leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja – főleg a hőfelhasználás területén – az energiahatékonyság, takarékosság fokozása, ami emellett hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a fogyasztók költségeinek csökkentéséhez és jobb életkörülmények megteremtéséhez. Az EU 2020 stratégia számszerűsíthető céljai közt szerepel, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. Az EB az energiabiztonság megteremtését, valamint az energiapiac integrálását is fő feladatai között tartja számon a következő periódusban. A 2011. február 4-ei rendkívüli Európai Tanács ülésen döntés született arról, hogy 2014-ig megteremtik az egységes, integrált energiapiacot.


3

10.2. Nemzeti és regionális keretek A kormány 2010 nyarán dolgozta ki, és 2011 januárjában indította útjára az Új Széchenyi Tervet. A Terv a 2011-13 között Magyarország számára rendelkezésre álló 2000 milliárd forint EU-forrás felhasználásának stratégiai irányait jelöli ki. A 2011-2013 évekre vonatkozó EU-s operatív programok akciótervei, az azok által meghatározott pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. Az ÚSZT keretében az elérni kívánt cél Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához. A kormány 2011. őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, melynek célja (a továbbiakban NES) az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az elfogadható energia igény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az energiapiaci szereplők bevonásával. A NES 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a döntéshozók számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. A NES fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása áll. Az energetikai struktúra váltás során meg kell valósítani: 

teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket (ld. 8. fejezet);  alacsony CO2 intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő – villamosenergia-termelés arányának növelését (ld. 7. fejezet);  a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését (ld. 7 és 9. fejezetek);  az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését (e-mobility és hibrid technológiák, energiatárolás a járművek akkumulátorai segítségével). Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a NES fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt öt eszköz: az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. A megújuló energiarendszerek fejlesztését és elterjedését az áremelések ellenére is kedvező (nem világpiaci) árú fosszilis energiahordozók gátolják Magyarországon, s így a NYD-i régióban is, amely a támogatási, illetve az adóA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

és járulékrendszer módosításával lenne orvosolható. Nem kedvez a megújulók elterjedésének a magyar „zöld tarifa” sem, amely szintén elmarad az EU-s átlagtól. A KEOP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében kiírt, még futó pályázatok közül a Kistelepülések szennyvízkezelése céljából kiírt pályázat (NYDOP-4.1.1/A-11) köthető az energetikai stratégiához is. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésére (NYDOP – 2007-4.3.1/A) és a településeket összekötő utak kiépítésére (NYDOP – 2009-4.3.1/A) kiírt pályázatok újraindításuk fontos lenne az energiastratégia szempontjából is. A jelenleg futó KEOP, EUROSTARS és GOP pályázatok energetikai célokat is megvalósítanak, pl. Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztéseipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása a Nyugat-Dunántúli Régióban (NYDOP-1.3.1/A, B és C-11), EUROSTARS_HU_07 - Eurostars Pályázat, KEOP-1.1.1/B/10-11, KEOP-7.1.1.1/09-11 és KEOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek (tovább)fejlesztése, Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KHG) GOP-2011-2.1.1/KHG, KMOP-2011-1.2.1/KHG, Környezeti célú fejlesztések (GOP-2011-2.1.4 (BAT, energiatakarékos technológiák). A cél érdekében fontos projektek lehetnek a komplex energetikai rendszerek kiépítésére, meglévő rendszerek összekapcsolására, települések közötti energetikai együttműködések kialakítására meghirdetendő pályázatok. A megújulók elterjedését segítené, ha a megújuló energiás (kis) erőművek építését nem elsősorban pályázatokból támogatná az állam, hanem helyette hosszú távon (5-10 évre) rögzített és kellően ösztönző kötelező átvételi tarifákat vezetne be, s így a termelőegységet építő beruházó egyszerűen kalkulálhatná a megtérülés idejét, „függetlenül” az alkalmazott technológiáktól és berendezésektől. Mindezt, a kedvező tarifálást addig szükséges fenntartani, amíg az EU-s, az állami vagy regionális célértékeket elérjük. Azaz tarifálisan támogatott lenne minden megújuló energiatermelő beruházás a területi kvótaértékek eléréséig. Ezzel jól kontrollálható és tervezhető lenne a megújulók terjedése. A lakossági szinten a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) további egyszerűsítésével és legalább 2020-ig való fenntartásával lehet az elsősorban (de nem kizárólag) a napelemes, napkollektoros, hőszivattyús rendszerek elterjedését segíteni. A kombinált (megújuló energiás energiatermelés és energiahatékonyság növelés) beruházások ösztönzése rendkívül fontos, hiszen kisebb teljesítményű (olcsóbb) energiatermelő berendezés is elegendő lehet, ha az épület energiahatékonyságát előzetesen növelik. A szemléletformálást, ismeretterjesztést szolgálják a TÁMOP projektek (pl. TÁMOP 2.1.3 - Munkahelyi képzések támogatása, TÁMOP-2.2.4-11/1 Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén, TÁMOP-3.1.3A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program). 10.3. A stratégia megvalósításába felhasználandó eszközök

bevonandó

szervezetek

és

A stratégia megvalósításában a Regionális Fejlesztési Ügynökségre kiemelt szerep hárul. Stratégiai tervező, javaslattevő szervezetként és a régió ismerőjeként célzott energiahatékonysági és megújuló energiahasznosítási programokra kell javaslatot tennie. Akár a jelen stratégiából, akár a nemzetiből kiindulva 2020-ig célszerű lenne kimunkálni egy hosszú távú célzott megújuló energia pályázati programot. A program megvalósításában egy az NYDRFÜ által esetlegesen életre hívott Regionális Energia Ügynökség jelentős szerepet kaphat. KSH-tól eltérő adatgyűjtéssel, monitorozással, az új, helyi megújuló energia lehetőségek feltárásával, az új és elérhető technológiák adaptálásával, szakképzési javaslatokkal, szemléletformálással egy jelentős űrt tölthetne be a régió és kistérségeinek fejlesztésében. Pannon Megújuló Energia Klaszter segítheti az összefogást, valamint az anyagi és bemutatkozási lehetőségek bővítését, hozzájárulhat a cégek munkaerőképzéséhez, és segítheti a különböző vásárokon való megjelenést is, míg a MTESZ regionális szervezetei konferenciák, workshopok tartásával, a szakemberek továbbképzésében vállalhatnak szerepet. A szakemberképzésben rendkívül fontos lenne főállású energetikusok (tovább) képzése. A korábbi (1990-es és 2000-es) években ezeket az embereket elbocsájtották az önkormányzatoktól, intézményektől, cégektől és inkább – szükség esetén – vállalkozásokat bíztak meg a feladatok – kampányszerű – elvégzésére. A szakembereknek nem csak a hagyományos-, hanem – a fenntarthatóság érdekében – a megújuló energiás technológiákkal kapcsolatban is megfelelő mélységű tudásra van szükségük. A megszerzett tudásukat pedig legalább félévente továbbképzéseken kellene naprakészen tartani. A döntéshozók nem is tudják, hogy mit kellene, lehetne tenni energetikai költségeik csökkentésére, mert nem kerül eléjük a problémák megoldásához vezető út, amit egy gazdaszemlélettel rendelkező energetikus tudna megmutatni. De nem elég csak beruházni, gazdaságosan üzemeltetni is kell, ami szintén csak megfelelő képzettségű szakember felügyelete mellett biztosított. A régióban megújuló energiaforrásokkal, energetikával foglalkozó szak (közép) iskolák, egyetemek aktív és tudatos szerepvállalása szükséges. Fontos pillére a szombathelyi Solar-labor, „solarteur” képzés a villanyszerelő szakma alapképzésébe integráltan (Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium). Itt a Szoláriskolai képzésen belül oktatott modulok: Munka-és környezetvédelem, ökológia, Elektrotechnika, Fotovoltaikus rendszerek, Fűtéstechnikai alapismeretek, Napkollektoros rendszerek, Hőszivattyú. Ezek a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

modulok minden olyan iskola oktatási struktúrájában meg kell jelenjenek a jövőben, amelyek épületgépészettel, kivitelezéssel foglalkoznak közép vagy felsőfokon. Szükséges továbbá a NYME energetikus szakmérnök, valamint a SZE Műszaki Tudományi Kar továbbképzési szakjainak bevonása. Az egyetemeken létrehozott Regionális Egyetemi Tudásközpont és Kooperációs Központ is alkalmas lenne arra, hogy támogassa a régió energetikai törekvéseit. A CNG technológiával működtetett járművek működésének feltétele szintén a szakembergárda képzése a közép szintű és a felsőoktatásban (Pl. Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola, Zalaegerszeg és a SZE, Alternatív Közlekedést Fejlesztő Hallgatói Közhasznú Egyesület összefogásával) A vépi székhelyű Megújuló Energia Kutató Központ és a szombathelyi Energia Pont és Tudásközpont szerepe az egyetemi tudásközpontokkal együttműködve a feladatok összehangolásában lehet. A megújuló energiahasználatot egy-egy támogató pályázat megjelenését megelőzően, regionális rádióreklámokkal és a nagyobb településeken, városokban speciálisan felszerelt információs kamionok vagy buszok bevásárlóközpontok ill. központi helyszíneken történő felvonultatásával javasoljuk népszerűsíteni a lakosság és a kkv-k körében. Az információs járművekben a napelem, a napkollektor, a szélkerék és a hőszivattyú demonstrációját kell megoldani energiatárolással (hő és villamos) együtt. Így az építkezők, az épület felújítás előtt állók a működő demonstrációs eszközök segítségével szerezhetnek első kézből információt a szükséges eszközökről. Néhány tipikus estre (pl. 5 kW p napelem, 4 kW-os hőszivattyú) szórólapokon kidolgozott költségvetés és üzemeltetési költség részletezővel érdemes készülni. Egyidejűleg fel kell hívni a figyelmet a hőszigetelés fontosságára is, mint gépészeti beruházási igényt csökkentő tételre. A már működő berendezések, projektek bemutatásával is lehet a társadalmi szemléletformálást segíteni. Ilyenek a VASIVÍZ Zrt. megvalósult projekjei (biogáz hasznosítás), a szelestei bioüzemanyag gyár, a vépi szélerőműpark vagy a Pornóapátiban működő falufűtőmű. Alkalmas lehet az CEEBEE projekt által szervezett Passzívház képzési körút is. Intézmények, saját telephellyel rendelkező nagyobb cégek esetében a cégvezető személyes megkeresése lehet a legcélravezetőbb, különösen akkor, ha nincs az adott intézménynél vagy vállalatnál energetikáért felelős szakember. Személyre (cégre) szabott energetikai tanácsadás, későbbiekben energetikai auditálás segíthet a megújuló erőforrások hasznosításában.


7

Szemléletformálást főként a regionális TV csatornák segítségével, jó gyakorlatok (megvalósult, mérhető) megújuló energiás projektek bemutatásával lehet megoldani, de ezeknek a filmeknek a fent említett infókamionokban, illetve buszokban való bemutatása is hatásos lehet. Az internet sem elhanyagolható információforrás: az Energopédia elektronikus hírportál lehetne a témával ismerkedők, tájékozódni vágyók honlapja, az elektronikus ismeretterjesztés adekvát formája. 10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres példákon keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen A NYD-i régióban is a megújuló energiafelhasználás ösztönzésének egyik legcélravezetőbb módja a nemzeti-, a regionális- illetve a határon átnyúló pályázati programokban való részvétel. A sikeres pályázatokon túl egy a német nyelvterületen már bizonyított ökológiai auditrendszert is bemutatunk, amely vállalatok és önkormányzatok esetében is hasznos lehet. 10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos kezdeményezések a Nyugat-dunántúli régióban

projektek

és

Több megújuló energiára épülő projekt vár megvalósításra, de a befektetők kivárnak, egyrészt amíg a kvótát felszabadítják (szélenergia ld. 7.1.1.2-13 melléklet) másrészt amíg a megújuló energia átvételi rendszere megújításra kerül (várhatóan 2012 II. negyedév) és kiszámítható lesz pl. egy biogáz üzem megtérülése. A 7. fejezet biomassza és biogáz projektlehetőségeket is bemutat. 10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok 2012-ben az NFÜ más – közlekedést finanszírozó – forrásokból is tervez átcsoportosítani a KEOP pályázati keretösszegek növelésére, miután százmilliárdos igény merült fel az önkormányzatok és a kkv szektor részéről az energiahatékonysági és megújuló energia kiaknázását támogató pályázatok iránt. Így a KEOP 4. „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése”, a KEOP 5. „Hatékony energiafelhasználás” és a KEOP 8. „Technikai segítségnyújtás” prioritások is emelt keretösszegekkel kerülnek kiírásra 2012-ben. Ennek köszönhetően várhatóan az alábbi korábban lezárt pályázatok lesznek ismét elérhetőek: 

Új Széchenyi Terv - Épületenergetikai fejlesztések támogatása; Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal



Új Széchenyi Terv - Megújuló energiatermelés támogatása; Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések Régiónkban több határon átnyúló pályázati program érhető el: szlovák-magyar, osztrák-magyar, szlovén-magyar és horvát-magyar. Az aktuális kiírásoknak függvényében, de szinte mindegyikben található megújuló energia használatot népszerűsítő vagy közvetlenül ösztönző forrás. Ezek közül mutatunk be röviden hármat.

HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése A projekt célja Őriszentpéter, mint a fejlesztés helyszíne és térsége nagy mennyiségben rendelkezik olyan környezeti, természeti erőforrásokkal, melyek egy környezetbarát, megújuló energiát hasznosító energiatermelési rendszer alapanyagai lehetnek. A terület nemzeti parki fennhatóság alá tartozik, így fokozott szükségletként jelentkezik a megújuló energiaforrások felhasználása, hasznosítása. A projekt célja egy biogáz erőmű építésének előkészítése építési engedély szintű tervek, megvalósíthatósági tanulmányok formájában. A fejlesztés célcsoportja a település lakossága, a térség gazdálkodói, valamint a projekthez szakmai tapasztalataival hozzájáruló külföldi partner. Elért eredmények A projekt megvalósulásának eredményeképpen rendelkezésre áll a biogáz erőmű környezeti hatástanulmánya, a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezési tervdokumentációk. A projekt nagymértékben hozzájárul a határrégió fenntartható fejlődéséhez. A projekt keretében két beszállítói konferencia került megrendezésre, valamint elkészítésre került egy tájékoztató füzet a lakosság és a vállalkozók számára.

HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeit bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti kistérség területén c. projekt. A projekttel érintett önkormányzatok mindegyikénél jelentős probléma a középületek magas fenntartási költségeinek finanszírozása, az épületek nagy energiaigénye és azok környezetre gyakorolt negatív hatása. A partnerek – az átfogó megoldást előtérbe helyezve – megújuló energiaforrások kihasználására alkalmas berendezések beszerzésében, elhelyezésében és ezen források felhasználásában egyeztek meg. A projektben szolár rendszerek – napkollektor berendezések és a hozzá tartozó szerelvények kerülnek beszerzésre, beépítésre a kiválasztott épületek tetőszerkezetén. A berendezések kihasználásának hatásfokát, környezetkímélő hatását és minden más előnyét mindkét kistérség az újonnan kialakítandó, multi funkciós, közösségi központokon keresztül szeretné bemutatni. A központok A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

feladata a megújuló energiaforrások gyakorlati hasznának bemutatása, a napkollektorok működésének rendszeres nyomon követése és nem utolsósorban nevelési, oktatási tevékenységek megvalósítása a természetés környezetvédelem területén. A bemutató központ a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása központjában kerül kialakításra. Projekt várható befejezése: 2012. október 14.

HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) A projekt célja Környezettudatos szemlélet kialakítása a határ-menti régióban és az érintettek körében. A projekt meghatározó eleme a megújuló energiák megismertetése közvetlen tapasztalati úton. Az új ismeretek birtokában a közszféra és a lakosság törekvései erősödnek a megújuló energia hasznosítására, a környezetkímélő életmódra a környezeti fenntarthatóság elvei szerint. Projektek generálódnak a megújuló energiák hasznosítására a gazdaságban, hiszen költségkímélő és gazdaságos megoldások megismerése vált lehetővé. Az energiahatékonyság és a megújuló energiastratégia alternatív lehetőségeinek kiválasztása, alkalmazása a helyi viszonyokra alkalmazható módszerek ismeretében elkezdődött a szakértők, tanácsadók bevonásával. Elért eredmények Zala, Vas és Somogy megyére vonatkozó helyzetfelmérés alapján elkészült a tanulmány, amely 11 kiemelkedő projektet ítélt alkalmasnak a bemutatásra. A bemutatóhelyek építési munkálataival együtt elkezdődött a szakszerű látogatási csomagok (energianapok, iskolaprogramok) kidolgozása és képzési közismereti anyag elkészítése a látogatók számára. A 6 bemutatóhely elkészült, és 2007 első félévben átadásra került a következő helyszíneken: Dötk, Keszthely, Nagypáli, Pornóapáti, Szentgyörgyvölgy, Vép. 10.4.1.4. Öko-check Az „Öko-check” egy Ausztriában kifejlesztett módszertan, amely már nemzetközi szinten is bizonyított. Alkalmas önkormányzati szervezetek, cégek, intézmények auditálására. A vizsgálat egy helyszínbejárással és állapotfelméréssel kezdődik, amelyben a felhasznált nyers-, segéd- és alapanyagokat, az energiafelhasználás mértékét és módjait, a hulladékgazdálkodást illetőleg a vízgazdálkodást vizsgálják. Felkutatják ezeknek a területeknek a gyenge pontjait és megállapítják a területenkénti megtakarítási lehetőségeket. Ezt követően a vizsgálatot végző szakemberek elkészítik az állapotjelentést, melyben a fenntarthatósági kérdések is tárgyalásra kerülnek. Majd néhány órás A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

tanácsadás keretében az auditálást végző cég megtárgyalja a megrendelővel a megtakarításokban rejlő lehetőségeket és azok elérésének módját a fenntarthatóság jegyében. Az eddig elvégzett több ezer vizsgálat alapján az átlagos éves megtakarítás 33.000€, de nagyobb cégek esetében a 400.000€-t is elérheti. Az ESPAN projekt keretében és költségére mintegy 50 (osztrák és magyar) önkormányzatnál tervezik a vizsgálat lefolytatását.


11

Irodalomjegyzék: [1] Nemzeti Energiastratégia 2030 (http://www.terport.hu) (2011.12.16). [2] RIS Navigator (www.westpa.hu/rhti) (2012.01.04). [3] ÚSZT Stratégia (http://ujszechenyiterv.gov.hu) (2012.01.04). [4] Duna Stratégia (http://www.eu211.hu) (2012.01.04). [5] Európai Bizottság honlapja (http://ec.europa.eu/index.html) (2012.01.04). [6] Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 TÁRSFINANSZÍROZOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA (2012.01.04). [7] „Öko-check” Ihr Einstieg in das Projekt „Nachhaltiges Fürstenfeld”; Kiadja: SFG, WKO Steiermark, Das Land Steiermark. [8] http://www.palyazatihirek.eu/energiatakarekossag/23-energiatakarekossagipalyazatok/2095-163-milliard-forint-keruel-atcsoportositasra-a-keop-palyazataiba (2012.01.26). [9] KEOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/534) (2012.01.26). [10] TÁMOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/5) (2012.01.26). [11] Pannon Megújuló Energia Klaszter (http://www.panenerg.hu/) (2012.01.26). [12] MTESZ (http://www.mtesz.hu/00home/00home.htm) (2012.01.26). [13] Szombathelyi Műszaki Szakképző (http://www.ptszki.hu/), (2012.01.26).

Iskola

és

Kollégium

[14] http://www.at-hu.net/at-hu/hu/projekt.php?we_objectID=45 (2012.01.26). [15] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Kutatási Katalógus 2010, Széchenyi István Egyetem, Győr [16] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Éves jelentés 2010 Kutatás-fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen, Széchenyi István Egyetem, Győr [17] http://www.nyugat.hu (2012.01.26). [18] http://energiapedia.hu/ (2012.01.26).


12

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents