ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

1.2. sz. melléklet

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia A Sopron–fertődi kistérség energetikai koncepciója

Készítők neve: Pappné Dr. Vancsó Judit – Nyugat-magyarországi Egyetem Dr. Jankó Ferenc – Nyugat-magyarországi Egyetem.

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft

2011-2012

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A SOPRON-FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................................ 3 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

FÖLDRAJZI–TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK........................................................................................................... 3 INFRASTRUKTÚRA ...................................................................................................................................... 4 ÉPÍTETT KÖRNYEZET ................................................................................................................................... 4 LAKOSSÁG, DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK ........................................................................................................ 4 GAZDASÁGI, INTÉZMÉNYI HÁTTÉR, MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ............................................................................ 5

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ........................................ 5 2.1. 2.2. 2.3.

ENERGIAFELHASZNÁLÁS .............................................................................................................................. 5 MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KISTÉRSÉGBEN, JÓ PÉLDÁK, FEJLESZTÉSI TRENDEK........................................... 8 A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK ..................................................................................... 12

3.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT-ANALÍZISE ................................. 13

4.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA .............. 14

5.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI ....................................... 17 5.1. ZÖLD VÁROSOK A TÉRSÉGBEN – SOPRON, FERTŐD ......................................................................................... 17 5.1.1. Sopron ........................................................................................................................................... 17 5.1.2. Fertőd ............................................................................................................................................ 18 5.1.3. A modell és a gyakorlat ................................................................................................................. 20 5.2. BIOMASSZÁRA ÉPÜLŐ MEGÚJULÓ ENERGIA-HASZNOSÍTÁS................................................................................ 21 5.2.1. Biomassza fűtőmű létesítése ......................................................................................................... 21 5.2.2. Fás- és lágy szárú energianövény termesztése .............................................................................. 23 5.2.4. Folyékony üzemanyagok ............................................................................................................... 25 5.3. SZÉL-, GEOTERMIKUS- , VÍZ- ÉS NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS A KISTÉRSÉGBEN ....................................................... 26 5.3.1. Szélenergia .................................................................................................................................... 26 5.3.2. Geotermikus energia ..................................................................................................................... 27 5.3.3. Vízenergia ...................................................................................................................................... 27 5.3.4. Napenergia .................................................................................................................................... 28 5.4. AUTONÓM KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEK ........................................................................................................... 28 5.5. OSZTRÁK KISTÉRSÉGEK ENERGETIKAI KONCEPCIÓJÁNAK, FEJLESZTÉSEINEK ADAPTÁCIÓS LEHETŐSÉGEI ........................ 29 5.5.1. Jó gyakorlatok és negatív tapasztalatok Ausztriában ................................................................... 30 5.5.2. Biogáz üzem Margarethen am Moos településen ......................................................................... 30

6.

ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 31

7.

FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 32


2

1. A Sopron-fertődi kistérség általános bemutatása

1. ábra: A Corine Land Cover 2006 felszínborítási kategóriái a Sopron–fertődi kistérségben Forrás: www.centropemap.org, kismértékben átdolgozva (2011.11.12)

1.1. Földrajzi–természeti adottságok A kistérség, Sopron és környéke mindig is határtérség volt; a vásárvonalon fekvés igen fontos városfejlesztő energia volt, s kimondottan ezzé tette/teszi az osztrák–magyar határ melletti fekvése, kapu szerepe, de említhetők történelmi, nyelvi, kulturális, természetföldrajzi, növényföldrajzi jegyei, amelyek tovább erősítik e karaktert. A hagyományos energiaforrások közül a kistérségben ma legkiemelkedőbb a fa. Itt a hegyvidéki (Soproni-hegység) és a síkvidéki erdő (Répce-sík, régi nevén Sopronmegyei Nagyerdő) alkotja a két fő bázisterületet. De említhető a fertői nád is. A brennbergi szénbányászat története ismert, a műveléssel 1952-ben felhagytak. A még ismert szénelőfordulások – pl. Ágfalva alatt – a jelenlegi piaci viszonyok között nem termelhetők ki gazdaságosan. Szintén ismert a tágabb térség alkalmassága a szélenergia kihasználására, számtalan vizsgálat erre predesztinálja (Szépszó G. et al. 2006). Az elhelyezés kiválasztásánál a természetvédelmi, tájvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A környék gyógy- és termálvízkincseinek (Balf, Hegykő, Kapuvár stb.) kihasználása, és a pozitív hatásoknak a környék fejlesztésébe való bevonása eddig elsősorban a turizmusfejlesztés feladata volt, az alternatív használatok kibontakozása még várat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

3

magára. Sopron és kistérsége vízi erőforrás-ellátottságát tekintve kevésbé jó helyzetű, hiszen nincsenek bővizű élő-vízfolyások, az Ikva és a Rák-patak csekély vízmennyiséget szállít. Az egyetlen vízfolyás, amely törpevízerőmű-telepítési célokra számba jöhet, a térség déli határain folydogáló Répce. A talajadottságok változók, főleg Sopron környékén szembetűnő a mezőgazdaság térvesztése, számtalan parlagterület képez potenciált a megújuló energia előállításhoz szükséges növények termesztéséhez. Tágabb probléma, hogy a földterületek egy jelentős része külföldi (osztrák) tulajdonban van. 1.2. Infrastruktúra A térség közlekedés-földrajzi fekvése kimondottan jó, jóllehet autópálya nem érinti a térséget, de ennek előnyeit-hátrányait megítélni már nézőpont kérdése. A két fő ütőér a 84. sz. és a 85. sz. főút, a határátkelők száma növekedőben van. Autópályát magyar viszonylatban csak Győr és Mosonmagyaróvár térségében lehet elérni, azonban az osztrák gyorsforgalmi utak már Vulkapordánynál, vagy Szikránál, azaz kb. 10 km-re elérhetők. A kétszámjegyű főutaktól távolabb fekvő térségek, így pl. Fertőd környékének közlekedés-földrajzi megítélését az osztrák határátkelő javítja valamelyest, míg a Nagyerdő területének, vagy a Kőszeg irányába eső sopronhegyaljai falvaknak az elérhetősége már értelemszerűen rosszabb. Sok település esetében a vasút szállítás fejlesztése lehetne ésszerűbb, hiszen a GySEV által működtetett vonalak sűrűsége még mindig magas, bár meg kell jegyezni, hogy a 70es években történt vonalfelszámolás szintén Iván térségét érintette kedvezőtlenül. 1.3. Épített környezet A térség épületállományának két alapvető jellemzője: a koros, részben műemléki épületállomány, főleg Sopronban, amelynek magas a felújítási, energetikai korszerűsítési igénye, másfelől az országos átlaghoz képest dinamikusan fejlődő ingatlanpiac, bővülő lakásállomány (2011-ben meghaladta a 40 ezret), mindenekelőtt a szuburbanizáció, a városi szétterülés folyományaként. Nemcsak a város belterülete nőtt jelentős mértékben, hanem a környező települések – főképp Harka, Ágfalva és a Fertő-part – is „profitáltak” a beköltözésekből. Energetikai, fenntarthatósági szempontból kettős e folyamat: egyrészt a szétterülés a város „határtalanná” válása növeli a közműköltségeket, a fajlagos energiafogyasztást, az új építkezés viszont lehetőséget teremt a korszerű(bb), energiatakarékosabb építkezés megvalósítására. A mára jelentős korszerűsítési igényt felhalmozott panellakás-szektor elsősorban Sopronban és Fertődön jelenik meg, előbbi településen a lakásállomány mintegy ötödét teszi ki. A panelprogramok révén ebben a szegmensben jelentős korszerűsítések történtek (Jankó F. 2004; www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi adatai. Győr-Moson-Sopron megye; www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 1.4. Lakosság, demográfiai folyamatok Sopron és a kistérség népessége egyaránt növekvő tendenciát mutat, ami a természetes fogyás mellett a vándorlási nyereségnek tudható be. A szuburbán átalakulás, demográfiai fejlődés az említett falvakon kívüli településekre kevéssé, vagy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

4

nem jellemző, így ezek esetében szintén fogyásról, egyes községek esetében pedig aprófalvasodásról (Csér, Gyalóka) beszélhetünk; 15 falu népessége nem éri el az 500 főt. A továbbvezetett adatok szerint a mára 60 ezres várossá vált Sopron mellett 39 település tartozik a kistérséghez, ezek együttes lakossága kb. 39 ezer fő (www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok; A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 1.5. Gazdasági, intézményi háttér, munkaerő-piaci helyzet Sopron alapvetően mindig is könnyűipari város volt, a brennbergi szén ellenére nem épült ki nehézipar, illetve ami esetleg ide sorolható lenne (vasöntöde), a rendszerváltozás után tönkre ment. A gyakran „zöld egyetemnek” nevezett felsőoktatási intézmény erőforrásai mellett megemlítendő a tanácsadói szféra, a civil szféra relatív fejlettsége is, amely alapját képezheti a megújulós fejlesztéseknek, továbbá jelentős térségi szereplő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága is. A térség mezőgazdasága átalakult, az állattenyésztés ágazata összezsugorodott, a szántóföldi növénytermesztésben néhány nagyvállalat, újjászervezett tsz, és egyéni gazdálkodó tevékenykedik. Utóbbi termelési szerkezet jellemző a soproni borvidékre is, amely a turizmussal összekapcsolódva a térség egyik sikerágazata. A térség munkaerő-piaci helyzete stabil, a települések többségében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nyilvántartott álláskeresők aránya 1–2% (www.afsz.hu). Ehhez az ausztriai munkavállalási lehetőségek is hozzájárulnak, úgyhogy összességében bizonyos szakmákban, szakcsoportokban relatív munkaerőhiányról lehet beszélni, ezt támasztja alá több üzem is, amely az ország más vidékeiről toboroz munkásokat. 2. A Sopron–fertődi kistérség energetikai helyzetképe 2.1. Energiafelhasználás A Sopron–fertődi kistérségben rendelkezésre áll villamos energia-, földgáz-, távhőés melegvíz-ellátás, utóbbiak csak Sopronban, mintegy 6 ezer fogyasztóhoz jutnak el, amely szám az utóbbi években a leválásokkal csökkent. Üzemanyag kutakkal Sopron, a határátkelők és a főutak térsége jól ellátott. A lakossági fűtőanyagfelhasználásban a szén, az olaj, és a propán-bután szinte teljesen visszaszorult, a gázár-emelkedés, illetve a lakossági gázár-támogatási rendszer eróziója következtében viszont a tűzifaigények, szénigények növekvőben vannak (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, 2010.). A földgázhálózatra 1985-ben kötötték rá Sopront, majd megindult a gázvezetékhálózat fejlesztése, az utolsók között Csáfordjánosfát, Csért és Répceszemerét kapcsolták be, 2002-ben. 2009-re a háztartási fogyasztók száma közelítette a 34 ezret, ebből a kistérségben majdnem 25 ezer fűtési fogyasztó is volt egyben (a falvak többségében az összes gázzal ellátott háztartás egyben fűtési fogyasztó is, egyedül Sopronban van ez az arány 61%-on) (2. ábra).


5

2. ábra. A gázfogyasztók számának változása, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok

3. ábra. A szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége, ezer m3-ben, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok


6

A szolgáltatott gáz mennyiségi csúcsa 118,3 millió m3-rel 2005-ben volt, a háztartási fogyasztók részére juttatott gáz 41,8 millió m3-rel 2004-ben érte el tetőpontját. Érdekes, hogy míg az utóbbi néhány évben a kistérségben meredeken csökkent, addig Sopronban nőtt, és 2008–9-re csúcsot döntött a gázfogyasztás (3. ábra). E változások nagyobbrészt a nem-háztartási fogyasztóknak tulajdoníthatók, hiszen felhasznált vezetékes gáznak csak kb. egy harmadát használja fel a lakosság a térségben, viszont településenként az arány igen ingadozó, attól függően van-e nagyfogyasztó vagy nincs. Sopronban pl. újabban 25% körül mozog ez az arány. A villamos energiát tekintve a térség ellátása 120 és 35 kV-os vezetékekről történik. 2009-ben a térségben 49 200 háztartási fogyasztó volt, amely szám dinamikusan, másfélszeresére bővült a rendszerváltozás óta. Így Sopronban pl. a rendszerváltás környéki 20–21 ezer fogyasztóból mára 32 ezer lett, vagyis első ránézésre látható, hogy a bővülés jóval meghaladta a lakosságszám növekedési ütemét. A legnagyobb növekedés Harkán volt, ahol az 1985-ös 291 fogyasztóhoz 2009-re még 400 jött hozzá, ami a nagy népességnövekedés következménye is. A háztartások számára szolgáltatott villamos energia mennyisége a rendszerváltozás környékén tapasztalt 70 millió kWh/év mennyiségről 187%-os növekedést ért el 2009-re, igaz utóbb 2008-hoz viszonyítva némi csökkenés következett be, aminek oka összetett lehet (lehet időjárási, fejlesztésbeli is, talán a gazdasági válság áttételes hatása). Ha az egy főre jutó fogyasztást nézzük, stagnáló–lassan csökkenő trendet figyelhetünk meg, mindez a gázfogyasztás esetében egy picit markánsabb (4. ábra).

4. ábra. A háztartások egy főre jutó gáz-, illetve villamosenergia fogyasztása, m3-ben és kWh-ban, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok


7

A nem háztartási villamosenergia-fogyasztókról a KSH-nál 2007–2009 között van adat, ezek mintegy 8–9%-át teszik ki az összes fogyasztóknak, viszont természetesen a szolgáltatott villamos energia mennyiségből nagyobb részt szakítanak ki. Kistérségi szinten ez az érték átlagban 70%-os, viszont a települések között nagy az ingadozás, attól függően, van-e valamilyen jelentősebb nem lakossági fogyasztó helyben. Míg az aprófalvakban 10–20%-os az arány, addig Sopronhorpácson 85%os, Sopronban 75% körüli. A nem háztartási fogyasztók trendjét nézve már a 2007– 2008-as 8%-os csökkenés szembetűnő, e mögött a szám mögött viszont ismét nagy ingadozás tapasztalható, valamely települések esetében növekedő a hároméves trend, másutt viszont drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Sopron mértékadó talán a maga 4–5%-os csökkenésével (www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok). Sopron villamosenergia-ellátása részben helyi termelésből származik. A mai erőmű elődjét, a villanygyárat még 1898-ban alapították. A szocialista időszakban a növekedő igények miatt épülő új széntüzelésű erőmű 1962-ben kezdett termelni. A hetvenes évek elején a házgyári lakásépítések beindulása miatt kellett bővíteni, a hő-, illetve villamosenergia-termelő kapacitás három-, illetve kétszeresére nőtt. A 80as évek elején pakura fűtésre tértek át, majd a város és környékének az országos földgázhálózatra való rákapcsolódása után kezdődött a gázüzemre való átállás, amely az időközben az E-ON Zrt. tulajdonába került jereváni fűtőmű esetében véglegesen 2011-ben történt meg. A jereváni erőmű 2009-ben kiválásos átalakulással a Soproni Erőmű Kft. tulajdona lett, amelyet később az ALTEO Nyrt. vásárolt meg. A cég 2010-ben újabb fejlesztéseket hajtott végre, két új gázkazán üzembe helyezési munkálataival. Az erőmű jelenleg 15 MW villamos és 120 MW hőteljesítmény beépített kapacitással rendelkezik. Az ALTEO azonban alapvetően megújuló, alternatív energiákkal, befektetésekkel foglalkozik, és sajtóértesülések szerint néhány éven belül megújuló energiák felhasználását is tervezik az erőműben (Baumann J. 1981, 1989; http://www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html; www.nyugatmagyar.hu – Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az erőművet Sopronban; www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles). Az 1969-es kőszegi úti fűtőmű kezdetben szénporral, 1985-től fűtőolajjal, 1987-től földgázzal állította elő a hőt és a melegvizet. A 2003–2004-es fejlesztésekkel összekötötték az ÉNy-i és a DK-i távhő-rendszert, és egy hat gázmotoros blokkból álló kogenerációs erőművet is üzembe helyeztek. Ennek tulajdonosa a Dalkia Kft., a telep üzemeltetője a Sopron Holding Zrt. Utóbbi cég önerős fűtéskorszerűsítési programot is működtet, amely nyomán már több száz lakásban vált szabályozhatóvá, mérhetővé a fűtés- és melegvíz-használat (www.sopronholding.hu). 2.2. Megújuló energiafelhasználás a kistérségben, jó példák, fejlesztési trendek A Sopron–fertődi kistérség jelentős megújuló energia-potenciállal rendelkezik (lásd alább). Mindezidáig azonban helyi megújuló energiabázisú villamosenergiatermelésre kevés előrelépés történt, megvalósult fejlesztésként a Sopronkövesd– Nagylózs térségében található, 2008-ban átadott szélerőmű park említhető, nyolc szélturbinájával, összesen 23 MW beépített teljesítményével (www.mszet.hu). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

8

A térségben emellett számos szélbázisú energiatermelési fejlesztési elképzelés körvonalazódott, így például a Répce völgyében, Répceszemerén, Sopronhorpácson, Völcsejen, Fertődön, azonban a hazai korlátozott lehetőségek miatt ezek egyelőre nem valósultak meg. A fejlesztések egyik inputja Ausztriából érkezik (Ökoenergie GmbH), másfelől Burgenland, és különösen a Fertő-tó északi partja jó mintaként szolgál a magyar fél számára. Ennek megfelelően sok település elkülönített, lehatárolt területeket rendezési terveiben a szélerőmű farmok számára. Csapod Község Önkormányzatának is fejlesztési tervei között szerepel szélerőmű park létesítése. Jelenleg a rendezési terv módosítása folyamatban van, az érintett földtulajdonosok többsége már aláírta a földhasználati megállapodást. Két céggel kötött előzetes megállapodás alapján 40 db szélkerék létesítésére kerülne sor. A szélenergetikai fejlesztési elképzelések mellett a térségben a biomassza alapú energetikai fejlesztések képezik a másik nagy szegmenst – mindezt alátámasztja az egyetem, azon belül is a soproni székhelyű Erdőmérnöki Karról és a Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karról (Mosonmagyaróváron) érkező kutatási input. Az utóbbi években nemzeti ösztönzésre – pályázati források által támogatva – a gazdasági szférával való együttműködésben alkalmazott és kísérleti kutatóműhelyek is létrejöttek. Így az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), amelyet 2005-ben a Pázmány Péter Program keretében hívtak életre. Az eredetileg 12 konzorciumi partnerrel induló innovációs és technológiai központ mára nonprofit alapon működő Kft-vé vált, s elsődleges feladata a technológiatranszfer az erdőgazdaság és a faipar területén. A Kft. kutatásai során többek között a faenergetikai ültetvények gépesítési fejlesztésével foglalkozott (www.erfaret.hu). A Kooperációs Kutatási Központ is 2005-ben indult, s később szintén átalakult (NymE KKK Nonprofit Kft.), egyik kutatási főiránya az ökoenergetika, ahol kutatások folynak például biogáz üzemek, pelletüzemek térségi alapanyagbázisának feltérképezésére (Egy lehetséges biogázüzem alapanyag paramétereinek meghatározása. NYME KKK–Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat; Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat.). A főirányhoz az alábbi alprogramok tartoznak: 1. Erdő-ültetvény alprogram: kutatások lignocellulózok alkalmazásával kapcsolatosan, mezőgazdasági, erdészeti és faipari hulladékokra alapozva, továbbá energetikai ültetvényekre vonatkozóan. 2. Műszaki- és technológia-fejlesztések alprogram: az energetikai ültetvényekkel kapcsolatos technológiai fejlesztések, továbbá a biomassza-bázisú energiatermelés környezeti vonatkozásainak vizsgálata. 3. Biogáz alprogram: itt a kutatások a depóniagázok, a termesztett biomasszákból származó biogázok felhasználására és a biogáziszap ártalmatlanítására vonatkoznak, illetve a biogáz tisztítása révén biometán előállításával is kísérleteznek. 4. Ökoinnováció alprogram: a kutatási témák megalapozásával, az eredmények közzétételével, valamint az oktatásban való felhasználásával foglalkoznak(http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

9

Ezek mellett a Magyar Biomassza Társaság is az egyetemhez kötődik, mint ahogy számos a területen tevékenykedő tanácsadó, fejlesztő cég is. Ide kívánkozik a sopronhorpácsi Répatermesztési Kutatóintézet bázisán kialakult utód-cégcsoport, a Béta Center említése, amely több mezőgazdasági termelő vállalatot (növénytermesztő, malomipari, sertéstenyésztő), értékesítő szövetkezeteket tömörít, köztük a Béta Kutató Nonprofit Kft.-t, amely az elődintézmény profilját messze meghaladva biomassza és biomassza hulladékok energetikai hasznosítását, a biogáz-előállítás folyamatát kutatja (www.betacenter.hu). A gyakorlati oldalon is számos előrelépésről lehet beszámolni. Zsirán 2008 tavasza óta termel a Gold Pellet Kft., fapelletet és brikettet állít elő (http://goldpellet.hu). A petőházi cukorgyár területén 2009 elején indult a Pellet Produkt Energiahordozó Termelő és Kereskedelmi Kft. termelése, amely jelenleg teljes egészében a fertődi Velux Magyarország Kft.-től szerzi be a faforgácsot, fűrészport, fő piaca pedig Olaszország (Deák Levente ügyvezető szóbeli közlése). Emellett említhető a soproni Swedwood bútoripari cég, amely fűrészporból, fahulladékából maga állít elő brikettet. A biogáz terén is több apró fejlesztésről lehet beszámolni. A Soproni Vízmű ZRt. ISPA forrásból 2005-ben kezdte fejleszteni a soproni szennyvíztisztítót, amely komplett iszapkezeléssel és gázhasznosítással 2008-ban készült el (www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html). Szintén 2008-ban adták át a Soproni Sörgyár szennyvíztisztító telepét, ahol a tisztítási folyamat során keletkező biogázt a gyár saját kazánban hasznosítja (www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást adtak át). Főleg a faipari bázisra és kimondottan az egyetemi kutatási potenciálokra alapozódik az az elképzelés Sopron városfejlesztési dokumentumaiban – így elsősorban a Hosszútávú Településfejlesztési Koncepcióban és a Gazdaságfejlesztési Koncepcióban –, miszerint a város egyik előrelépési lehetősége a környezeti ipar, a környezetvédelem háttériparága lehetne, ezen a téren eddig azonban kevés előrelépés történt (Jankó F.-Bertalan L. 2009). Az egyetemen futó, gazdasági szereplőkkel kooperációban folyó alkalmazott kutatások segíthetik a befektetők vonzását, emellett viszont az egész város gazdaságpolitikai támogatására szükség van. Hegykőn 2010–2011. folyamán új termál kutat helyeztek üzembe, az Alpokalja– Ikvamente Leader Egyesület által kezelt pályázatokon – amelyekben megújuló energiaellátást biztosító infrastrukturális fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket támogatnak a nonprofit szférában és a vállalkozásoknál – beruházási forrást is nyertek a termálvíz-hasznosítás során keletkező maradékhő hasznosítására (Helyi vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 2011; www.alpokalja-ikvamente.hu). Lakossági szinten a családi házas építkezések során a földhő-hasznosítás van terjedőben. Hegykő Község Önkormányzatának fejlesztési elképzelései között új meleg vizes kút létesítése szerepel, ahol a melegvíz egy részét épületfűtésre kívánják felhasználni. A napenergia-felhasználás tekintetében egyfelől a lakossági szférát kell megemlítenünk, ahol lassan, de terjedőben vannak a jól bevett (napelemek, napkollektorok), vagy egyedi megoldások. A lakosság egy jelentős része azonban forráshiányos, nem képes megvalósítani azokat a fejlesztéseket sem, amelyek alapvetők lennének, vagy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

10

a piaci orientáció (költségek, kínálati viszonyok) miatt a hagyományos technológiáknál maradnak a korszerűsítések során. A lakosság környezettudatossága egy folyamat kezdetén van. Az indikátorok – pl. szelektív hulladékgyűjtés – azt mutatják, hogy lassú fejlődésről lehet beszélni, amihez feltehetően a fiatalabb – számottevő környezeti nevelésen áteső – generációk felcseperedése járul hozzá elsősorban (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010). Intézmények terén természetesen beszámolhatunk e téren is jelentősebb fejlesztésekről, így pl. a Lővér Fürdő, a Hunyadi Általános Iskola napkollektor-fejlesztése. Annak ellenére tehát, hogy a térség jelentős megújuló energiapotenciállal rendelkezik, nem láthatunk sem a lakossági, sem az intézményi, szervezeti szférában jelentős áttörést a területen. Egy az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesületben dolgozó közgazdász hallgató diplomamunkájához kapcsolódó kérdőíves felmérésében annak járt utána, hogy az egyesületnél meghirdetett pályázatok közül miért választják kevesen a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket. 2011-ben a lehetséges, megújuló energiaforrások támogatására szánt 60 millió forintos keretből 4 pályázat mindössze 11,9 millió forintot nyert el. Mindez teljesen ellentmondott az előzetes igényfelméréseknek (Hancz E. 2011). Az említett kérdőívet 21 önkormányzat, 24 vállalkozás és 2 civil szervezet töltötte ki, melyet kiértékelve megállapítható, hogy a megkérdezettek pontos ismeretekkel rendelkeznek a kistérségben fellehető megújuló energiaforrások jelenlétéről, azok hasznosítási lehetőségeiről, megállapítják, hogy a különböző megújuló energiafajták közül a kistérség melyekben bővelkedik leginkább, illetve legkevésbé, valamint nyitottak a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos információkra. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos igényeik és elvárásaik elsősorban a hagyományos energiahordozóktól való függetlenedéshez, majd a környezettudatossághoz, a beruházás gyors megtérüléséhez és végül a melléktermékek hasznosításához köthetők. A megkérdezettek 97 százaléka fontosnak tartja, és a jövőben tervezi, hogy energetikailag autonómmá váljon. A válaszadók kb. 6 százaléka rendelkezik támogatással megvalósult megújuló energiaforrást hasznosító beruházással, 9 százalékuknál a beruházás megvalósulása épp folyamatban van, 22 százalékuk esetében a beadott pályázat elbírálás alatt van, 17 százalék esetén beszélhetünk sikertelen pályázatról, 35 százalék eddig még nem pályázott, de a jövőben tervezi, végül a megkérdezettek mindössze 11 százaléka nem tervez ilyen jellegű beruházást megvalósítani. Az előzetes igényfelmérések, és a fenti adatok, valamint a megkérdezettek tájékozottsága arra engednek következtetni, hogy beruházási szándék lenne, azok megtorpanása az elmúlt évek gazdasági válsága miatt lehet inkább. A válaszadók többsége ugyanis a túlzottan magas önrészt, illetve a gazdasági recessziót jelölték meg az elmaradt fejlesztések okaiként, 63 százalékuk pályázott volna megújulókkal kapcsolatos beruházásra, amennyiben a 2008-ban kezdődő gazdasági válság nem következik be.


11

2.3. A biomassza hasznosításban rejlő lehetőségek Az erdő- és mezőgazdálkodásból származó biomassza energetikai célú hasznosítása egyelőre nem jelentős a kistérségben. A változatos mezőgazdasági kultúrák (erdők, szőlősök és gyümölcsösök, szántók, a fertői nád, a faipari vállalkozások, valamint az állattartás melléktermékei) bőséges alapanyaggal láthatnák el elsősorban a közvetlen tüzelésre hasznosítható energiatermelő beruházásokat. Bár a térségben meghatározó a fa- és bútoripar jelenléte, az ipari hasznosításra kevéssé alkalmas, energetikai célokra azonban hasznosítható tűzifa, állománynevelési melléktermény illetve vágástéri hulladék még így is jelentős energetikai alapanyagot jelenthetne, kiegészülve az agráriumból származó mellékterményekkel (szármaradványok, szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék), illetve a faipari cégek melléktermékeivel. A kistérség még szigorú becslések szerint is rendelkezik évente legalább 530 TJ közvetlen tüzelésre alkalmas mező, illetve erdőgazdaságból származó alapanyaggal, ami jelenleg nem kerül hasznosításra. Minderre a Sopron–fertődi kistérségben kb. 25 MW beépített teljesítményű fűtőművi kapacitást lehetne alapozni, mindezt már meglévő, kihasználatlan alapanyagokból. Ezzel a kapacitással nagyjából 8 átlagos méretű (600 háztartás/település) település fűtési energiáját lehetne kiváltani. A számítás nem tartalmazza a Fertői náddal kapcsolatos lehetőségeket, és szigorúan becsléseken alapszik (Pappné Vancsó J. 2010). A biomassza potenciál becslésére kistérségünkben –hasonló eredményekkel – más felmérés (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.) is készült, mindez arra enged következtetni, hogy a rendelkezésre álló alapanyag nagy pontossággal becsülhető. A már rendelkezésre álló alapanyagon túl energianövény termesztésére is található lehetőség a mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas szántókon: ezek az – elsősorban fás szárú – energiafák (nyár, fűz, akác) szintén a közvetlen tüzelés alapanyagai lehetnének, bár ezzel kapcsolatban a jövőt érintő földhasználati változásokkal is számolni kell, ezért ezek hosszú távú megítélése bizonytalan. A hulladéklerakókhoz, valamint a szennyvízkezeléshez kötődő biogáz hasznosításon túl biogáz üzem mezőgazdasági mellékterményekre (első sorban híg- és almostrágya alapanyaggal) is alapozható. Bár a kistérség mezőgazdasági profilját elsősorban nem az állattartás jellemzi, a későbbi példákból láthatjuk majd, hogy biogáz üzem kis léptékben is megvalósítható, erősítve egy-egy település energia önellátását, illetve népességmegtartó erejét. A Sopron–fertődi kultúrtáj kevéssé alkalmas a nagy területigényű, nagyüzemi szántóföldi művelést igénylő bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) alapanyagának (kukorica, búza repce, napraforgó) előállításához. A biomassza hasznosítását célszerű lenne inkább az egyébként is hatékonyabb, és a változatos mezőgazdálkodáshoz jobban alkalmazkodó közvetlen tüzelés, illetve biogáz hasznosítás irányába fejleszteni.


12

3. A Sopron–fertődi kistérség energetikai SWOT-analízise Erősségek (Strengths)

Gyengeségek (Weaknesses)

 





 



Kiváló elhelyezkedés, Bécs közelsége. Kedvező adottságok a megújuló energiák használatára (biomassza, geotermális, szél). Nyugat-magyarországi egyetem alap-. és alkalmazott kutatásai, nonprofit kutató és technológiatranszfer cégei. Külföldi működő tőke magas fokú jelenléte a mezőgazdaságban is. Átlagon felüli ellátottság környezetvédelmi, műszaki képzettségű humánerőforrásokból. Kialakult osztrák–magyar kapcsolatok, tanulási folyamatok.

   



Tőkehiányos kkv szektor, együttműködési hiányosságok. Energetikailag függő térség, önellátás alacsony foka. Mezőgazdasági földterületek jelentős része külföldi kézben van. Mezőgazdasági szektor, főképpen állattartó ágazatok gyengesége. Forráshiányos lakosság, alacsony környezettudatosság, érdektelenség. Befektetések lassú megtérülése

Lehetőségek (Opportunities)

Veszélyek (Threats)

 



 



Jó gyakorlatok átvétele a határon túlról. Megújuló energiák piacának szélesedése, piaci trendek javulása, megújuló technológiák elérhetőbbé válnak. Potenciális olajpiaci krízis pozitív, ösztönző hatásai Megújuló szinergiák kihasználása, piaci szereplők hálózatosodása, megújulóenergia-vertikum komplexitásának fokozódása. A környezettudatosság javítását célzó programok kidolgozása (gyermekkortólfelnőttkorig).

 



Természetvédelmi és megújuló energiákat támogatók érdekeinek összeegyeztethetetlensége. Külföldi cégek versenye, ellenérdekeltségek. Országos jogi, szabályzási, makropiaci trendek kedvezőtlen alakulása Az elővigyázatosság elvének nem megfelelő innováció a megújuló szektorban és a kapcsolódó gazdasági ágakban


13

4. A Sopron–fertődi kistérség általános energetikai koncepciója FŐ CÉL: Hálózati energetikai rendszer függőségének oldása Mivel a térségben sem nagy volumenű lakosságszám-változás, sem jelentősebb áramfogyasztó megtelepedése nem várható, a fejlesztési igények robbanásszerű változása sem prognosztizálható. (Jóllehet, Sopron és környéke vándorlási nyereséggel, mérsékelten növekvő népességgel rendelkezik.) Ebből kifolyólag mind a villamos-, mind a földgáz elosztóhálózatok extenzív bővítése helyett a hatékonysági fejlesztések, megelőző karbantartások vannak napirenden. A kistérségi koncepció, illetve a helyi döntéshozók, illetékes gazdasági társaságok kiemelt feladata, hogy az energiaellátó-rendszert úgy fejlesszék tovább, hogy lehetőség szerint működtetésének rugalmassága növekedjen, függőségi szintje pedig csökkenjen. A térségi energiabázis fejlesztése a fő cél mellett hozzájárulhat a helyi gazdaság megerősödéséhez, a foglalkoztatás kismértékű növekedéséhez, áttételesen a mezőgazdaság funkcióbővüléséhez, illetve szintén a foglalkoztatásának bővüléséhez, tágabban a falvak élhetőségének javulásához. Beavatkozási pontok: ‒ Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés. ‒ Együttműködések generálása ‒ Alapkutatások támogatása, kapacitások fejlesztése ‒ Közintézmények, ipari létesítmények alternatív energiaellátó rendszerének kialakítása (faapríték, pellet, biogáz). ‒ Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása. ‒ Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve terjedésének segítése, támogatása. ‒ Tározós erőmű megvalósítása a térségben. 1. ALCÉL: Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés A rendszerek regionális függőségűek, helyi ráhatás az importfüggőség miatt nincs, ezért ki kell dolgozni helyi havária-terveket, az ellátó rendszerek zavarai esetén életbe léptethető forgatókönyveket. Megfontolandó az energetikai cégek számára kötelezően létrehozandó helyi vis-major alap, amellyel az esetleges rendkívüli események okozta problémákat lehetne orvosolni.


14

2. ALCÉL: Együttműködések generálása Cél: Térségi együttműködések továbbfejlesztése a regionális ellátóbázisok kialakítására biogáz, biomassza hasznosítás területén. Nagyon fontos a térségi koordinációs szint létrejötte és működése.

3. ALCÉL: Alapkutatások támogatása, kapacitások fejlesztése Cél: Az energetikai beruházások hosszas előkészítés után valósulhatnak meg (ilyen kutatások azonban már folynak az egyetemen, lásd feljebb), cél a termelők, anyaghasználók anyagforgalmának elemzése, a termékpályák nyomon követése, a hulladék-, illetve másodnyersanyagok keletkezésének, kezelésének vizsgálata.

4. ALCÉL: Közintézmények, ipari létesítmények alternatív fűtési-energiaellátó rendszerének kialakítása, fejlesztése Cél: A távhő-rendszeren kívüli intézményi fogyasztók ellátása (jó példák már vannak is, pl. Sopronban), iskolák, az egyetem, a TV-torony, a nagy szállodák, ipari létesítmények alternatív energiaellátásának fejlesztése fabázisú (faapríték, pellet) vagy biogázalapú fűtőművekkel. Mindez egy következő lépcsőként fogható fel a közintézmények folyamatban lévő energetikai korszerűsítési programját követően.

5. ALCÉL: Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása Feladat: Fel kell tárni a létesítmények számára legmegfelelőbb településeket (logisztika, alapanyagellátás szempontjából), illetve telephelyeket (kiürült mezőgazdasági, ipari (pl. petőházi cukorgyár). További feladat a helyi lakossággal való kommunikáció, a helyi igények pontos felmérése, a működtetés konstrukciójának kialakítása.

6. ALCÉL: Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve terjedésének segítése, támogatása A talán leginkább forráshiányos oldal ösztönzése az energiahatékonysági fejlesztések megtételére nehéz feladat. Jól látható, és ez bizakodásra is okot ad, mert jelzi, hogy az ez irányú fejlesztési igények megvannak a magyar társadalomban, hogy az országos pályázati források nem elegendőek, a jelenlegi önkormányzati helyzetben nem várható, hogy helyi forrásokkal egészüljenek ki e támogatási rendszerek. Ezen a téren a javulás tehát több csatornán is a nemzeti szint felől várható. Nemzetközi szinten a mitigációs politika 2009-es koppenhágai klímacsúcson bekövetkező kudarca után fogalmazódtak meg olyan gondolatok, hogy egy alacsony szintről induló, majd növekvő karbon adóból befolyó összeget a megújulók fejlesztésébe kéne csatornázni, hogy azok mielőbb – támogatások nélkül – versenyképesek legyenek az energia-piacon, s maga a megújuló energia piac is egyre bővüljön (Prins, G. et al. 2009). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

15

Ennek az elképzelésnek egy helyi változata könnyen felvázolható: a helyi adók megfeleltethető, „karbonizálható” részét (építményadó, vállalkozások kommunális adója, iparűzési adó egy része) a megújuló energiafelhasználás növelését támogató alapba kell gyűjteni, amit vissza lehet forgatni a korszerűsítési beruházások támogatásához, ösztönzéséhez. Emellett természetesen több szinten folytatni kell a környezeti szemlélet terjesztését; az iskolákban a környezeti nevelést, helyi társadalmi szinten pedig a folyamatos kampányokat (ahogy azt pl. a Sopron Holding Zrt., vagy méginkább a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. igyekszik tenni). Fontos, hogy ezek a tevékenységek szakszerűen legyenek megszervezve, hiszen ha a lakosság anyagi érdeket észlel a „marketing” mögött könnyen hátra arcot tesz (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron).

7. ALCÉL: Tározós erőmű megvalósítása a térségben Mivel a térség az egyik legjobb potenciállal rendelkezik a szélenergiát tekintve az országban célszerű lenne, hogy az egyébként nemzeti szinten is fontolóra vett (H/3839. számú országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Energiastratégiáról – Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest, 2011) tározós erőművek egyike a kistérségben valósuljon meg. A megújuló energiaszektor fejlesztéseinek tervezésekor foglalkozni kell egy ilyen lehetőséggel, nemzeti szinten figyelni kell az ezirányú lépéseket, s tájékozódni kell egy ilyen erőmű megvalósításának lehetőségeiről a térségben. Alternatívaként felmerül az osztrák energiatárolási kapacitások igénybe vétele, amennyiben ezek rendelkezésre állnak és technológiailag megoldható.


16

5. A Sopron–fertődi kistérség energetikai akciótervei 5.1. Zöld városok a térségben – Sopron, Fertőd Korunkban újraértelmeződnek a város–falu kapcsolatok. A globalizáció, azaz a globális, makroregionális termelési, munkamegosztási láncok többnyire felülírták a helyi kapcsolatokat, sok helyütt meggyengítették a helyi egymásra épüléseket, vertikumokat; a város–falura alapozott helyi ellátó körzetek elhalványultak. A társadalmakkal és a városokkal kapcsolatos jövőbeni kilátások a mély pesszimizmustól az optimizmusig terjednek. Számtalan modell lelhető fel, amelyek a fenntarthatóbb élet megteremtésének módját ajánlják. A klímaváltozással és az olajhozamcsúcs elmélettel kapcsolatban három kihívás körvonalazható, ahol az előrelépésekkel hozzájárulhatunk a problémák megoldásához. Ezek: visszaállítani a városok ökológiai integritását, újratervezni a fogyasztás és a termelés rendszereit (azaz újraformálni a város-falu kapcsolatot) és újjászervezni azt a fajta (városi) polgárságot, amely kiáll a társadalmi és ökológiai jogokért (Wolch, J. 2007). Ma, nagyjából a fenti három lábon áll a modell, ennek gyakorlatba ültetéséhez szükséges az ezek eléréséhez szükséges lépések végiggondolása. A zöld város gondolat – hasonlóan az alternatív kifejezésekkel (klímabarát város, ökováros, fenntartható város, energikus város) (Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium – VÁTI, Budapest, 2011) – gyökereiben több, mint száz évre nyúlik vissza (pl. Howard kertváros ideája). Hasonlóan az ökomarketing gyakori fogásaira sok esetben egyelőre reklámértékkel bír csupán. Térségünk két városa (Sopron és Fertőd) esetében viszont ennél már többről beszélhetünk. 5.1.1. SOPRON Sopronban egyrészt az egyetemet kell kiemelnünk, amely maga is „zöld egyetemként” aposztrofálja magát, de emellett sokat tett azért, hogy a zöld város gondolat terjedjen a döntéshozói szinten is, gondolunk itt a kétszer megrendezett Építőkockák városfejlesztési pályázatra, ahol a zöld város témája pályázható célként szerepelt (www.epitokockak.nyme.hu). Természetesen a város fejlesztési anyagaiban körvonalazódik a „zöld város” gondolat, azonban még nincs egységes programra felfűzve (Sopron MJV Gazdaságfejlesztési koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009; Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy-Bartucz-Hollai Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt. 2008; Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron; Sopron MJV Hosszútávú Településfejlesztési koncepciója. Váti Kft – Viriditas Bt., Sopron). Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a város környezetvédelmi programja egy ilyen modell számos elemét tartalmazza: ‒ Ki kell dolgozni a település energiakoncepcióját Szabályozni és támogatni kell a tömbházak közösségi hőellátását, távhőre való rákapcsolódását. ‒ Távhőrendszer korszerűsítése, áttérés a megújuló energiaforrásokra. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

17

‒ Helyi tanácsadó, tervező csoport létrehozása megújuló energiák használatával kapcsolatban a lakosság részére. ‒ A város csatlakozzon valamelyik uniós szintű városszövetséghez (pl. EnergieCities). ‒ Fényszennyezés csökkentése, köztéri világítás korszerűsítése. ‒ Gyalogosközlekedés fejlesztése, ösztönzése. ‒ Kerékpáros közlekedés fejlesztése. ‒ Elővárosi vasútfejlesztés. ‒ Belvárosi forgalmi rend átgondolása. ‒ Közösségi közlekedés fejlesztése, átgondolása, iskolabusz-járatok kialakítása. ‒ Zöldterület-fejlesztés. ‒ A környezeti nevelés és a környezettudatosság színvonalának emelése. A soproni önkormányzat ebben a célrendszerben is értelmezhető, első jelzésértékű projektje a GUTS (Green Urban Transport Systems), amelyben a közösségi közlekedés számára szeretnének alkalmazható megújulóenergia-alapú innovatív megoldásokat, modelleket kidolgozni (www.gutscentral.eu). A projekt átfogó célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható városi közlekedéshez, előkészítse azt, ami által a tömegközlekedés új, megújuló energiaforrásokon alapuló ágazattá alakulhat át. Így kívánják segíteni a projektben résztvevő partner-városokat, hogy a tömegközlekedésük energiaellátását tekintve egyre inkább önellátóbbak legyenek, és versenyképesebbek legyenek a magánközlekedéssel szemben, végül, hogy a környezeti ártalmak csökkenéséhez is hozzájáruljanak. A projekt specifikus céljai a következők: 1. „Kormányzás" és társadalmi felelősség: a felelős szervezetek felkészítése az új rendszerekre történő átállásra, együttműködési modellek kialakítása, és a társadalom érzékennyé tétele és a zöldebb környezet, zöld közlekedési megoldások iránt. 2. A pénzügyi fenntarthatóság és a finanszírozás kérdéseinek vizsgálata, konkrét modellek kidolgozása. 3. Technológiai megvalósíthatóság (különböző megújuló energiaforrások használata) vizsgálata (www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/). A 2013-ig tartó projekt a megvalósítás fázisában van, konkrét eredményekről egyelőre nem lehet beszámolni. 5.1.2. FERTŐD Fertőd esetében a város 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiája a dokumentum, illetve a település részcéljai közé emeli be a „zöld várost”, a gazdasági élet és a turizmus fejlesztésének stratégiai célja alá. E rövid metaforát az akcióterületi fejlesztések során a következőképpen bővítik: „fenntartható gazdaság és társadalom fejlesztésének erősítése (»Zöld város« létrehozása, energiatakarékosság fejlesztése és terjesztése, hatékony energiafelhasználás megvalósítása)”. Alább pedig így fejtik ki a projektet: „»Zöld város« projekt megvalósítása: a zöld energia-fejlesztésben érdekelt Venterfor Kft. tervezett beruházásai által több projekt körvonalazódik Fertődön (Komplex, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

18

kulcsrakész Megújuló Energiatermelő Park Fertődön – 16 MW + 16 MW szélpark indulás előtt + biomassza és naperőmű), amelyek segítségével a település közintézményeiben hatékonyabb energiafelhasználás valósulhat meg, továbbá a magán- és vállalkozói szféra energiatakarékossága is fokozódhat, illetve a fenntartható fejlődés alapelveinek, tevékenységeinek terjesztése is megtörténik. A projekt keretein belül belterületen valósul meg a biomassza erőmű, amely tulajdonképpen egy fűtőmű kiépítését jelenti az általános iskola épülete mögött, központi helyen, hogy onnan lássa el a közintézményeket, az Esterházy-kastélyt fűtésre alkalmas energiával. A projekt tervezett forrásai: pályázatok (magyar–osztrák oldalon), gyártói hozzájárulások, beruházók, tőkebefektetők. Az Önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlanokon (323 és 724/84 hrsz.) 30 évre szóló ingyenes használati jogot és ráépítési jogosultságot ad a beruházónak 10%-os tulajdoni részesedésért.” A projekt egyes elemeit külterületen tervezik megvalósítani: „»Zöld város« projekt külterületen tervezett fejlesztései, melyekkel egy több funkciós energia-park kerülhet kialakításra: ‒ Szélenergia projekt, szélerőmű park létrehozása – részben magánszemély tulajdonában lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul meg, részben pedig az Önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlant (072/4 hrsz.) biztosít 30 évre szóló bérlet formájában a beruházónak, valamint ráépítési jogosultságot ad. A környezetvédelmi szakhatósági engedélyek kiadása folyamatban van. A teljes szélerőmű park kialakítása több ütemben tervezett, mivel jelentős költséggel valósítható meg a beruházás: cca. 1–4 milliárd Ft, az összberuházás nagysága. ‒ Fotovoltaikus hasznosítás (naperőmű létesítése) – olyan rendszerek kiépítése, amelyek a nap energiáját felhasználva, azt átalakítva azonnal áramot termelnek, amely áram rögtön használható, eladható. A rendszer a már említett, kialakítandó szélturbinák közé telepíthető. Magánszemély tulajdonában lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul meg, ahol a szükséges infrastruktúra (pl.: felvezető, bekötő utak) részben adott. A projektelőkészítése jelen pillanatban is folyik, gyártói megállapodások előkészítése és a finanszírozási oldal összeállítása van folyamatban, a projekt költségeit az előkészítési szakasz lezárultát követően lehet pontosan meghatározni. ‒ Geotermia hasznosítása – geotermális hőerőmű és a lakott területeket ellátó távhő szállítóhálózat kialakítása tervezett, azonban a projekt részletes, pontos tartalma a későbbiekben pontosítható, jelenleg az előkészítő munkák, a szállítói egyeztetések folynak. ” A nagyreményű projekt előkészítés alatt van, tanulmányterv született a megvalósíthatóság tekintetében (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.), a szélerőművek engedélyeztetés alatt vannak. Fertőd Város Önkormányzatának tájékoztatása szerint fejlesztési elképzelések között szerepel az új Polgármesteri Hivatal épületében a napkollektoros melegvíz elláA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

19

tás kialakítása. Fejlesztési elképzeléseik megvalósítását a rendelkezésre álló támogatási források nagyban meghatározzák. 5.1.3. A MODELL ÉS A GYAKORLAT A városok felismerték a zöld város gondolatban rejlő szervező erőt, marketingértéket, imázsjavító lehetőséget. A jelenlegi projekt-alapú városfejlesztés körülményei között nem ismerték fel azonban azt, hogy a modell nem csak egy fejlesztés, egy szűk fókuszú projekt, egy eredmény, hanem egy holisztikus városirányítási séma, egy látásmód, egy komplex fejlesztési vízió. Természetesen a tervezett fejlesztések – ha megvalósulnak, a gyakorlatba átültetődnek – számos pozitív hatással fognak rendelkezni: demonstráló erejüknél fogva alkalmasak a szemléletjavításra, hozzájárulhatnak majd a települési életminőség, a foglalkoztatási szint, az önállóság növekedéséhez. Hasonlóképpen, az energia-stratégiai megfontolások, fejlesztések csak egy elemét alkotják a zöld város modelljének, Fertőd projektje viszont szinte kizárólagosan energetikai témákat tartalmaz. Fentiek alapján egy zöld város modell végrehajtása során az alábbi mérföldkövek sorolhatók, illesztve a három alaphoz: ‒ A városok ökológiai integritásának visszaállítása: o A városok térbeli növekedésének visszafogása, megállítása, a kompakt városfejlesztés, illetve a barnamezős, városfelújítási célok előtérbe helyezése. o A városperemek tájba illesztése. o A zöldfelületi elemek fejlesztése, a zöldhálózati elemek összekötése. o A hulladékgazdálkodási, -kezelési rendszer fejlesztése, szelektív hulladékgyűjtés, a lerakás visszaszorítása. ‒ A városi fogyasztás és termelés rendszerének újratervezése: o Az energiaellátás rugalmasságának, illetve az autonómia fokának növelése; megújuló energiaforrások kihasználásának fejlesztése. o Helyi ellátó körzetek megerősítése. o Városi közlekedés újraszervezése. o Városi mezőgazdaság erősítése. ‒ A környezet- és öntudatos városi polgárság újraszervezése o Környezeti nevelés, környezettudatosság erősítése. o Közösségfejlesztés. o A várostervezés társadalmasítsa. A kistérség városainak igen jók a feltételei, lehetőségei e modellek gyakorlatba ültetéséhez. A megvalósítást számos érdekellentét, konfliktus kísérheti, ezt azonban éppen a társadalmasítás és a közösségfejlesztés hivatott tompítani, mint ahogy nem elhanyagolhatók a térségen kívüli faktorok sem: a benzinár változása, makrogazdasági folyamatok, nemzeti támogatási rendszerek, stb.


20

5.2.

Biomasszára épülő megújuló energia-hasznosítás

A helyi önkormányzatok, illetve a kistérség fejlesztési, környezeti programjai csupán ajánlásokat tartalmaznak általában a megújuló energia, így a biomassza hasznosításával kapcsolatban, így a szomszédos térségek jó gyakorlatait, a térség adottságait, társadalmi-gazdasági, természeti környezetét, a jövőre vonatkozó földhasználati változásokat figyelembe véve alakítjuk ki akciótervünket. A biomassza környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjából leghatékonyabb felhasználási módja a közvetlen tüzelés hő+villamosenergia-termelés céllal, illetve a közvetlen tüzelésre nem használható szerves anyagokból biogáz előállítása (Büki G. 2007; Bai A. 2002, 2005). Figyelembe véve a jelenlegi jogiés gazdasági szabályzórendszert, kistérségünkben a felsorolt hasznosításokkal kapcsolatos beruházások települési, illetve vállalati szinten valósíthatók meg legkönynyebben, háztartási szinten legnehezebben. Míg az előbbi szinthez tartozók több hazai, valamint uniós forrásból is részesülhetnek (KEOP, EMVA, LEADER, termelési támogatások), addig a háztartások számára szűkösek a lehetőségek (Új Széchenyi Terv, ZBR). Az energiatermeléshez szükséges beruházások a méretek növekedésével együtt gazdaságosabbak, mindehhez azonban koncentrált energiaforrás lenne szükséges, amely elvárásnak a hagyományos energiahordozók jobban megfelelnek. A megújuló energiaforrások többsége ezzel ellentétben szórt energiaforrás, ezért azokat helyben, kis léptékben, a legkevesebb átalakítással célszerű hasznosítani. Az alacsonyabb teljesítményű energiatermelő egységek fajlagos beruházási költségei magasak, ezért szükséges támogatni ezeket. A jelenlegi szabályzórendszer, bár időről időre korrigálásra kerül, nem elég rugalmas, az önszabályzó zöldbizonyítvány rendszerrel lehetne nagyobb hatékonyságot, ezzel motiválóbb környezetet teremteni a kisléptékű hasznosításnak. A hazai Villamos-energia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról) ugyan lehetővé teszi a zöldbizonyítvány rendszer későbbi bevezetését, azonban ez egyelőre várat magára. 5.2.1. BIOMASSZA FŰTŐMŰ LÉTESÍTÉSE A fent említett forráshiány ellenére javasoljuk, hogy a legnagyobb energiatermelő berendezés, pl. fűtőmű, ne legyen nagyobb néhány MW beépített kapacitásnál a szállítás okozta környezeti ártalmak, illetve az esetleges alapanyag ellátási gondok miatt. A fenti elemzésből kiderült, hogy a térségben fellelhető, egyelőre kihasználatlan, mellékterményekből álló alapanyag nagyjából 8 db 3 MW beépített kapacitású egység létesítéséhez lenne elegendő. Hogy ez mennyire nem lehetetlen, bizonyítja a térség szomszédságában található Pannonhalma, Körmend (5MW), Pornóapáti (1,2MW) vagy Szombathely (7MW) fűtőműve. Ezeken a településeken a hagyományos energiahordozókat váltották ki a környezetükben termelődő alapanyaggal, vagy régi fűtőműveiket faapríték tüzelésre átépítve, vagy utóbbi kettő esetében zöldmezős beruházással. A fűtést és melegvíz készítést tekintve Pornóapáti teljesen önellátóvá vált. Érdemes kiemelni Pannonhalmát is, ahol a hazai megvalósult biomassza fűtőművek közül egyedüliként vegyes alapanyagot hasznosítanak: a faaprítékon kívül levendulaszárat, szőlővenyigét, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

21

gyümölcsfanyesedéket, az apátság földgázszükségletének 80 százalékát kiváltva. Az összes beruházás esetében legalább 50 százalék önrészt kellett felmutatni a pályázatok elnyeréséhez. Kistérségünkben szintén van néhány ötlet szintjén lévő, leendő beruházás: a soproni fűtőerőmű, a már említett fertődi „zöld város” terv, vagy a fertői nádra alapozott erőmű. A soproni fűtőerőmű tulajdonosa az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. energiakorszerűsítési céljai között szerepel a megújuló energia hasznosítása is. Az ötlet szintjén lévő beruházási szándékot tovább erősítheti, hogy a napjainkban változó megújulóenergia-támogatási rendszer a továbbiakban nemcsak a zöld villamos energiának, de a zöld hőenergiának is termelési támogatást nyújt majd (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011). A fertői nádban rejlő energetikai lehetőségekre a nádgazdálkodók és a kutatók már felfigyeltek, energetikai beruházásaik azonban váratnak magukra a környezetilletve természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt. A nád energetikai hasznosításának kistérségünkben ellent mond, hogy Natura 2000 területen energianövény termesztése nem lehetséges, ez esetben viszont már meglévő, természetesen nőtt, és nem termesztett növényről van szó, s a nádgazdálkodásnak, nádaratásnak a térségben pedig egyébként is hagyományai vannak. További aggodalmakra adhat okot a szállítás okozta forgalomnövekedés a térségben, illetve, hogy az esetleges erőművet nem lehet a védett területeken létesíteni. Úgy véljük, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak megalapozottak, a Fertő-vidék fokozott gondoskodást, odafigyelést igényel, hiszen egyaránt képezi a Világörökség és a Natura 2000 hálózat részét, valamint nemzeti park is, amely az Európában kiemelkedő értékkel bíró hazai biodiverzitás védelmében kulcsszerepet játszik. Mivel a megújulókkal kapcsolatos hazai szabályzás következményeként már keletkeztek komoly környezeti károk (pl. nagykapacitású biomassza erőművek nem fenntartható alapanyagigénye), érthetők az aggodalmak. A nád egy részének energetikai hasznosítása azonban nem lehetetlen. A beruházások megkezdése előtt azonban első lépésként elengedhetetlen a kialakulóban lévő új hazai szabályzórendszer áttekintése, és helyi rendeletekkel való korrigálása, tekintettel a kiemelten védett környezetre. További fontos feladat a kitermelhető nád környezeti károkat nem okozó mennyiségének, illetve területének hozzávetőleg pontos meghatározásához szükséges részletes háttértanulmány elkészítése (egy becslés szerint 35-40 ezer tonna nádat lehetne a célra éves szinten felhasználni – Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat), és a szükséges jogi szabályzók megalkotása, a hatékony monitoring kidolgozása. Mindez szoros együttműködést igényel a gazdálkodók, a környezetvédelmet képviselő helyi szervek, illetve a helyi önkormányzatok között. Véleményünk szerint a fertői nádra alapozott energetikai akcióterv a környezeti érdek és a gazdasági értékteremtés kiemelten pontos mérlegelése, a kellően szigorú és hatékony szabályzórendszer és a partnerség elvének betartása nélkül nem valósulhat meg. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

22

A rendelkezésre álló szármaradványok, első sorban a gabonaszalma több módon is felhasználható. Nagyobb léptékben szalmatüzelő erőművekben, ami 1MW beépített teljesítmény fölött gazdaságos, ám logisztikailag a 15 MW beépített teljesítménynél nagyobb berendezés nem optimális. Mivel a kistérség egyébként nem kifejezetten agrárjellegű, vagyis csak kevés helyen áll rendelkezésre homogén, elegendő menynyiségű alapanyag, és ökológiai szempontból is a kis lépték a megfelelő, fontos lenne, hogy az estleges szalmatüzelésű erőművek se legyenek nagyobbak néhány MW beépített teljesítménynél. Speciális kazánokban (Pannonhalmi fűtőmű) vegyes alapanyagot is lehet hasznosítani, a szalmatüzeléshez adott esetben tehát nem szükséges homogén alapanyagot igénylő bálatüzelő. A szalmát brikettálva vagy pelletálva szintén hasznosítani lehetne, a tűzifán kívül ezek a tömörítvények alkalmasak a háztartások ellátására. Mindehhez azonban szükséges lenne a tömörítvényeket létrehozó üzemek megtelepedése a térségben, amire eddig kevés példa akadt (lásd feljebb). A háztartási hasznosítást tovább nehezíti, hogy támogatás nélkül egyelőre csupán a hagyományos fatüzelésű, illetve a faelgázosítós kazánok versenyképesek a földgáztüzeléssel. A földgáztüzeléssel járó komfortfokot megközelítő pelletet hasznosító automatizált kazánok esetében az éves fűtési költség nagyjából hasonlóan alakul, mint egy magas hatásfokkal bíró kondenzációs gázkazán esetében, azonban a beruházáskor fellépő költség pelletkazán esetében akár a gázkazán költségének kétszerese is lehet. 5.2.2. FÁS- ÉS LÁGY SZÁRÚ ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSE A biomassza közvetlen tüzelése energianövény termesztésen is alapulhat. Kistérségünket tekintve inkább a fás szárú energianövények termesztésének kedvez: nyár, fűz, akác félék (Sulyok D.-Megyes A. 2006a), de hazánkban a lágyszárú energianövények nemesítésének eredményeként a Miscantus Sinenesis Tatai, a magyar energianád termesztése is szóba jöhet (Hanzély Gy. 2007). Az energianövény termesztéséhez szükséges területigény szükségképpen kérdéseket vet fel a jövőben várható földhasználati változásokkal és az élelmiszernövény termesztés területigényével kapcsolatosan. A jövőben tervezett földhasználati változások szerint 2030-ra kb. 350–400 ezer hektár szántó-erdő konverzióval, illetve 250 ezer hektár szántó-gyep konverzióval számolhatunk. A szántóföldi művelés alól véglegesen kivonásra kerülő terület pedig 70 ezer hektár veszteséget okozhat a művelhető földeknek az időszak végéig (Sulyok D.-Megyes A. 2006b; Laczkó I. 2007; Szemán L. 2003). Energianövény termesztési lehetőségünk tehát az élelmezési célú növénytermesztéssel együtt egy folyamatosan zsugorodó szántóterületre korlátozódik, ahol a két művelési ág optimális arányát kellene megtalálni. Egyes tanulmányok szerint (How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA Report No. 7/2006, Copenhagen), 2030-ig hazánkban mindössze fél millió hektár vehető igénybe energianövény termesztésére, a jelenlegi energianövények termesztése (bioetanol és biodízel alapanyagai az üzemek kapacitásai alapján) azonban már meg is haladják ezt a szántóterületet (Pappné V. J. 2010). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

23

Mivel a kistérségek élelmiszer önellátására való törekvései legalább olyan fontosak – ha nem fontosabbak –, mint az energia autonómia, fentiek tudatában fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy az energianövény termesztésére vonatkozó terveket előzze meg az élelmiszer biztonságra vonatkozó hatásvizsgálat, illetve a helyi földterület változásokat érintő kutatások elvégzése. Az energianövény termesztését kistérségünkben szintén behatárolják a védelem alá eső területek nagy aránya, ezeken a helyeken energianövény termesztése ugyanis nem lehetséges. Bár az energianövény termesztésével kapcsolatos kutatások nagy léptekben haladnak, az ökológusok kétségeiket fejezik ki azok invazív, esetleg genetikai szennyezést okozó, tájidegen tulajdonságaik miatt (Gyulai I. 2009). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a védelem alá eső természeti területeken nemcsak energianövény termesztése, de intenzív élelmiszernövény termesztés sem lehetséges. A jövőben folyamatosan zsugorodó szántók közül így célszerű a legjobb minőségű szántókon intenzív gazdálkodást folytatni, hogy a termésátlagok növelésével fenntarthatóak legyenek a hozamok. Az energianövény termesztése így a kevésbé jó minőségű, esetlegesen megmaradó szántókra szorul vissza, következésképpen előfordulhat, hogy az alacsony hozamok miatt nem lesz jövedelmező a tevékenység. Véleményünk szerint jó minőségű szántóinkon egyébként sem célszerű élelmiszer növény helyett energianövényt termeszteni, figyelembe véve, hogy élelmiszerexportunk évről-évre növekszik, és a hazánkban előállított élelmiszerek tetemes része is külföldi alapanyagokból származik (http://www.avoppalyazat.hu/news/elelmiszerimport.html). Az energianövényekkel kapcsolatos kutatásoknak tehát abban az irányba kellene folytatódniuk, ami a kedvezőtlen körülményekkel kapcsolatos termesztéshez köthetők. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatóhelyei kiváló lehetőséget biztosíthatnak e probléma feltárására. Itt utalhatunk a NYME KKK térségi energiaültetvény-kísérleteire (Marosvölgyi Béla szóbeli közlése), vagy a fertődi zöld város projekttel összefüggésben készített tanulmányra, annak a közvetlen tüzelésre hasznosítható biomassza potenciálbecslésére, az energianövény-termesztéshez alkalmas fajok kiválasztására, illetve a termesztés lehetséges helyszíneinek meghatározására (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.). Számos külföldi kutatás foglalkozik az energianövény élelmiszer- vagy takarmánynövénnyel való együtt termesztésének lehetőségével, melyek arra engednek következtetni, hogy a hagyományos szántóföldi kultúrába ágyazott energiafa sorok nem okoznak számottevő visszaesést a szántóföldi növények hozamaiban (Gruenewald H. et al. 2007). Ezzel a módszerrel az élelmiszer önellátás mellett a települések energia önellátását is elősegíthetjük. Célszerű lenne hasonló kutatásokat kistérségünkben is kezdeményezni.


24

5.2.3. Biogáztermelés Követve az európai uniós irányelveket, hazánkban is egyre nagyobb helyet kap az extenzív művelésű szántóföldi kultúrák, a magas környezeti értékkel bíró mezőgazdálkodás terjedése. Kívánatos a nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett a „régi-új”, munkaigényesebb, természethez közel állóbb ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb arányú meghonosítása, ami szintén nem kedvez az intenzív művelést igénylő energianövény termesztésnek. Kedvező viszont a kis léptékű biogáz hasznosításnak. Az utolsó pontban olvasható ausztriai példából (Margarethen am Moos) jól láthatjuk, hogyan valósítható meg mindez helyi gazdálkodók összefogásával. A helyben termelődő, nagy nedvességtartalmú biomassza melléktermények (növényi, élelmiszeripari maradványok, híg- és almos trágya) akár lágy szárú energianövény termesztéssel kiegészítve biogázból termelt hő- vagy villamos energia (illetve mindkettő) hasznosításával szintén elláthatják egy-egy település vagy településrész energiaigényeit, melléktermékként jó minőségű biotrágyát szolgáltatva. Kistérségünk agrár jellegű területein kiváló lehetőség lehetne a kis léptékű biogáztermelés, mindez a mezőgazdaságból élők helyben maradásához, a természet közeli, sokoldalú mezőgazdálkodás megvalósításához is hozzájárulna, melyben a tájökológiai szempontok sem sérülnek, és a biodiverzitás szempontjainak sem kedvezőtlen, sőt, fenntartható, helyi mellékterményekből származó energiaforrásokból táplálkozna. A fennálló szabályzó rendszer, amely hőtermelésre eddig sem nyújtott termelési támogatást, valamint a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos szigorú menetrendtartási kötelezettség ezidáig meglehetősen visszafogta a kis biogáz üzemek terjedését (a szélerőművekkel kapcsolatos teljesítményingadozásokhoz hasonlóan, a biogáz üzemek is kissé egyenetlen teljesítményt produkálnak, esetükben viszont kötelező a menetrendtartás). Az előbbi probléma a fent már említett változásokkal megoldódni látszik, a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos menetrendtartási kötelezettség viszont továbbra is megoldatlan kérdés maradhat. Mint láthattuk, a biogáz hasznosítás alapvetően az állattartáshoz köthető, növényi alapanyagokkal kiegészítve. A Kisalföldre néhány évtizede még jellemző állattartás a rendszerváltást követő hanyatlás után még mindig nem állt helyre. Figyelembe véve a tej- és tejtermékek növekvő importját, valamint az élelmiszer önellátásra való törekvést, talán bizakodhatunk abban, hogy az ágazat előbb-utóbb fellendülésnek indul. Addig is, és mindettől függetlenül célszerű lenne az állattartásra, és annak szántóföldi környezetére vonatkozó felméréseket készíteni a gazdálkodók biogázzal kapcsolatos igényeiről, lehetőségeiről, egyidejűleg tájékoztatni a megkérdezetteket a beruházási- és a leendő termelési támogatásokról (Egy lehetséges biogázüzem alapanyagparamétereinek meghatározása. NYME KKK-Ökoinnov Kft. 2009). 5.2.4. FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK A folyékony biológiai eredetű üzemanyagok (biodízel, bioetanol) a hagyományos közlekedési hajtóanyagok kiváltását hivatottak ellátni. Jelenleg használt, első generációs változataikkal kapcsolatban azonban sok probléma merül fel. Ezek közül a két legfontosabb, hogy az összes biomassza fajta közül az előállításhoz szükséges foszA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

25

szilis energia és a nyert bioenergia aránya a legalacsonyabb, és túlzottan nagy szántóterületeket igényel az alapanyag termesztése. A második, harmadik generációs üzemanyagokkal kapcsolatos kutatások hatékonyabb termelési módok felé haladnak, a jelenleg hazánkban működő kapacitásokat az első generációs rendszerekkel azonban már nem célszerű bővíteni. A fent leírtak szerint kistérségünk várhatóan egyébként sem bővelkedik majd intenzíven művelhető szántókkal, így ennek a biomasszafajtának további alapanyag termesztését, illetve annak bővítését nem tartjuk térségünkre nézve kedvezőnek. 5.3.

Szél-, geotermikus- , víz- és napenergia-hasznosítás a kistérségben

5.3.1. SZÉLENERGIA Bár hazánkban a szélenergia az egyik olyan energiaforrás, mely felhasználása az utóbbi évek egyik sikerágazata lett, a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem elég rugalmas az egyenetlen termelés kezelésére. Egyes vélemények szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) ugyan valóban nincs felkészülve a szélenergia felhasználására, azonban nem is áll szándékában ezen változtatni. A hazai gondokat szervezési, együttműködési és teherelosztási megoldásokkal lehetne orvosolni, mint ahogyan azt pl. Németországban vagy Dániában sikeresen megtették (Csűrök T. 2008). A pontos okokat tehát nehéz megfejteni, egy biztos, hogy kistérségünket mélyen érintő problémáról van szó, hiszen országos viszonylatban ez az egyetlen olyan vidék, ahol az átlagos szélsebesség meghaladja a 6 m/s-ot, vagyis eleget tesz a megbízható szélenergia termelés feltételeinek. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel hazánkban nincsenek meg a decentralizált villamosenergia-termelés feltételei, így a szélerőművel rendelkező település valójában nem rendelkezik a megtermelt árammal, a bevételi lehetőségek gyakorlatilag csak a helyi adókat jelentik az adott önkormányzat számára, azonban ez sem elhanyagolható tétel. Kistérségünkben további gondot jelent szélerőművek létesítése esetén a jelentős kiterjedésű, védelem alatt álló területek aránya, ezeken a helyeken szintén nem lehet ilyen létesítményeket létrehozni. Mivel a tapasztalat szerint a beruházók általában jó kapcsolatot ápolnak az adott településsel, sok esetben támogatásokat is nyújtva azoknak, és a gazdálkodásból befolyó adók is fontos erőforrást jelentenek az önkormányzatoknak, így annak ellenére is célszerű támogatni a beruházási szándékot, hogy a szélerőművek valójában nem járulnak hozzá az energia autonómiához. Mivel a szóban forgó létesítményekkel kapcsolatban gyakran ellenérzések merülhetnek fel a lakosság körében (zajszennyezés, veszély a vonuló madarakra, tájidegenség), fontosnak tartjuk a beruházások megkezdése előtt a civilek, illetve a lakosság, a helyi oktatási intézmények bevonását a tervezés folyamatába. A kistérségi, illetve a hazai szélerőmű park bővítése azonban nem a beruházói szándék hiánya, hanem a nemzeti szinten fennálló problémák miatt halad vontatottan.


26

5.3.2. GEOTERMIKUS ENERGIA Bár hazánkban jelentős a geotermikus gradiens, ami a felszín alatt sok helyen jó vízadó porózus vagy repedezett kőzetekkel párosul, a hőhasznosítás többnyire kertészetek és gyógyfürdők hőellátására szorítkozik, a lakossági és intézményi szektor energiaellátására csak néhány példa akad. A földhő éves hasznosított mennyisége jelenleg 4,23 PJ (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011). A jelenlegi műszaki, technikai feltételek mellett az ország kitermelhető geotermikus energiavagyona kb. 350 EJ (Lenkey L. et al. 2009), tehát a jelenlegi hasznosítás mindenképpen töredéke a lehetségesnek. Kistérségünkben a fent írtak szerint csupán Hegykő térsége hasznosítja számottevő mértékben a geotermikus energiát, illetve végez fejlesztéseket. Mivel a geotermikus energia kutatása (első sorban a fúrásokra gondolunk itt) hazánkban első sorban a szénhidrogén kutatásokhoz köthető, nem csoda, ha ebben a kistérségben nincsenek feltérképezve a további lehetőségek. A hegykői működő forráson kívül csupán Csapod közelében van egy CH meddő, termálvízkivételre azonban alkalmas, lezárt kút. A település a kutat hasznosítani kívánja a jövőben. A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos beruházásokat egyébként is nehezítik környezetvédelmi, illetve a szabályzással kapcsolatos problémák: a geotermikus hasznosítást bányajáradékkal, illetve vízkészlet-járulékkal is sújtják (ez utóbbi visszasajtolás esetén nem érvényes). Az uniós szabályzás csak indokolt esetben teszi kötelezővé a visszasajtolást, a hazai szabályzás azonban újonnan épülő létesítményeknél kötelezővé teszi azt. Valós visszasajtolás azonban itthon csak kevés helyen lehetséges, mert az a hazai geológiai viszonyok között meglehetősen nehéz és költséges (Árpási M. 2005; Bobok E.–Tóth A. 2010). A felsoroltak miatt nem várható tehát a kistérségben túlzottan nagy előrelépés a geotermikus energiát illetően, talán a hegykői térség, és a rendelkezésre álló csapodi kút kivételével. Ez utóbbi esetén érdemes lenne felmérni a hasznosításra vonatkozó pályázati lehetőségeket, kedvezményes bankhiteleket. Szintén hasznos lehetne az önkormányzat részéről egy ötletpályázat kiírása a hasznosításra vonatkozóan, hiszen a geotermális energiához kapcsolható gyógy-, illetve üdülő turizmus lehetne hosszú távon a település és vonzáskörzete fellendülésének záloga. A földhő-hasznosításhoz kapcsolódó hőszivattyús rendszerek terjedése szintén nem a helyi ösztönzőktől, hanem a nemzeti, illetve uniós támogatási rendszerek hatékonyságától függ. 5.3.3. VÍZENERGIA A kistérség nem bővelkedik vízenergiában, azonban a Répce folyó alkalmas lehet néhány törpe vízerőmű létesítésére. Ezek a szélerőművekhez hasonlóan szintén nem szolgálnák az energiaautonómiát, de tulajdonosként az értékesített áram komoly bevételt jelenthetne a helyi önkormányzatoknak. A megvalósítás szintén a hazai szabályzó, illetve támogató rendszer hiányosságaiban keresendő. Hazánkban a zöldáram kötelező átvétele alá vízerőművek esetében csupán a 0,1 MW–5 MW közötti beépített teljesítménnyel rendelkező erőművek esnek. Nem véletlen, hogy az A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

27

utóbbi években nem nagyon épültek erőművek: egyetlen kivételként 2006-ban a Rábán a nicki duzzasztónál létesült egy 1,5 MW-os egység (Megújuló energia Magyarországon. Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, 2008). A szabályozás miatt sok, köztük kistérségünket is érintő törpeerőmű létesítése elmarad, és a már meglévő nagyobb erőműveink sem részesülnek támogatásban. A törpeerőművekkel kapcsolatos beruházások megtérülése bizonytalan, hiszen az általuk termelt áram átvétele sem garantált. 5.3.4. NAPENERGIA A térségben a napenergia hasznosítása decentralizáltan valósulhat meg. Vállalatok, szervezetek, önkormányzatok szintjén a határon átnyúló együttműködések keretén belül is nyerhető támogatás: az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület kezelésében több esetben is megvalósult fejlesztésekről számolhatunk be (nagylózsi sportöltöző, fertőszéplaki pékség energia korszerűsítése). Sopron városa a Napkoronabajnokság ötvenezer főt meghaladó települések kategóriájában az első helyezést érte el 2012-ben. A fenti elemzésből azonban kiderült, hogy a befektetési szándék kevesebb ezen a területen, mint a támogatási keret. A napenergiával kapcsolatos beruházások még támogatással együtt is jelentősek, a gazdasági válság elhúzódása esetén így várható, hogy a tendencia nem változik számottevően. A háztartások még nehezebb helyzetben vannak, hiszen többnyire önerőre támaszkodva tudják csak végrehajtani saját fejélesztéseiket, hiszen a háztartások által igénybe vehető támogatások kerete nagyon szűkös (Új Széchenyi Terv, ZBR). 5.4.

Autonóm kistérségi települések

A koncepcióban megfogalmazottak szerint az energia önellátás erősítése a legfontosabb szempont. Általában véve talán a fentiek már rávilágítottak ennek lehetőségeire, és akadályaira egyaránt. A szociális problémák között a legnagyobb megterhelést az önkormányzatok számára a közműtartozások kompenzálása, a segélyek kigazdálkodása jelenti, s ebben az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya szociális problémákat nem, „csak” környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az egyik elsőszámú kérdés, egy szinten említve a foglalkoztatási kérdésekkel, sőt ez a két prioritás össze is kapcsolódhat a gyakorlatban. A „zöld város” modell esetében jelzett tágabb kontextus, azaz célrendszer; illetve a holisztikus, integrált megközelítés fontossága az autonóm kistelepülések esetében is hangsúlyozandó. Itt azonban mások a lehetőségek, és mások, szűkebb körűek a foglalkoztatási célok. Az energia autonómiára való törekvés első lépéseként azonban mindenképpen szükséges, hogy az adott település ismerje saját erőforrásait, azok bővítési lehetőségeit, a hasznosítás műszaki, jogi feltételeit, a szükséges pénzügyi források előteremtésének lehetőségeit. Ki kell mondanunk, hogy autonómmá csak azok a települések válhatnak, amelyek gazdálkodásra alkalmas földterületekkel, vállalkozói réteggel, humán erőforrásokkal rendelkeznek. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

28

Ennek megfelelően az egyes településeknek egy komplex, az egész települést és környezetét magában foglaló, a kistérségi energiakoncepcióval összhangban lévő, fejlesztési tervet kellene készítenie – illetve egy ilyen munkafázist integrálnia a konvencionális településfejlesztési tervbe –, melynek az energia önellátásra való törekvés is része. A fenti példákból talán körvonalazódott, hogy – különösen a biomassza energiával kapcsolatosan – a megújuló energiák helyben történő előállítása és felhasználása egy sokszereplős gazdálkodó rendszeren keresztül valósulhat meg optimálisan, ahol a gazdasági szereplők, a lakosság és az intézmények kapcsolatban vannak egymással, a beruházások pedig hatással vannak az egész település életszínvonalára. Az energetikai fejlesztéssel kapcsolatos tervezést tehát nem önmagában, hanem az egész településfejlesztési tervbe integrálva célszerű elvégezni, továbbá meg kell teremteni a térségi szintű koordináció lehetőségét is – különösen a biomassza alapú fejlesztések esetében – a párhuzamosságok, érdekeltségbeli konfliktusok elkerülése végett. Ehhez a következő lépéseket szükséges megtenni: ‒ A meglévő állapot felmérése. ‒ Jövőképek megfogalmazása több lehetséges alternatívával a fejlődési lehetőségeiről. ‒ Helyi energiastratégia megújuló energiaforrásokra alapozva (a fosszilis és nukleáris energia hosszú távú, fokozatos kiváltására). ‒ Mezőgazdasági fejlesztés javaslatai. ‒ Szociális kérdések: önigazgatás, decentralizáció, helyi tulajdon. ‒ Vízbázisok védelme. ‒ Tájfejlődés vizsgálata. E szemlélet szerint kistérségünk részét képező néhány településre vonatkozóan (Alpokalja kistérség) már készült részletes tanulmány (Ertsey A.-Medgyasszay P. (szerk.) 2006), láthattuk, hogy néhány településen már lépések is történtek megújuló energiaforrás hasznosítására (Fertőd, Hegykő, Nagylózs, Fertőszéplak), de a kistérségünk településeire nem jellemző a fenti komplex szemléletű tervezés, ahogy azt már a zöld város akciótervben is fejtegettük. 5.5. Osztrák kistérségek energetikai koncepciójának, fejlesztéseinek adaptációs lehetőségei Ausztriában a megújuló energiaforrások aránya meghaladja a 20 százalékot az öszszes energiafelhasználásból, mindez hozzávetőleg fele-fele arányban oszlik meg a víz és a biomassza energia között (EU energy and transport in figures. Statistical Pocketbook. European Commission, Luxembourg, 2009). A vízerő potenciál szinte teljesen kihasznált, a törpe erőművektől a nagy folyami erőművekig minden mérettel találkozhatunk. A biomassza energia nagyrészt a közvetlen tüzeléssel hasznosítható energiaforrásokból áll, de az utóbbi évtizedben az európai tendenciáknak megfelelően a biogáz hasznosítás, illetve a folyékony üzemanyagok előállítása terjedt legintenzívebben (Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). Nemcsak a Fertő túlpartjára, vagy a határ másik oldalára kell figyelmünket vetni tehát, amikor jó A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

29

gyakorlatokat keresünk a megújuló energiaforrások terén. Ausztriából nemcsak a működő tőke érkezhet, hanem a tudástőke is, ezért a kistérségben rendszeressé kell tenni az energetika terén is az együttműködéseket, folyamatos párbeszédet kell folytatni elsősorban Burgenlanddal, Béccsel, Alsó-Ausztriával és Stájerországgal. 5.5.1. JÓ GYAKORLATOK ÉS NEGATÍV TAPASZTALATOK AUSZTRIÁBAN Ausztriában jól működik a decentralizált energiatermelés, és a kellően ösztönző támogatási rendszer miatt nem maradnak el a fajlagosan kis beruházások sem, a hegyvidéki vízfolyásokon számtalan törpeerőművet létesítettek. Igaz ez a biogáz előállításával kapcsolatban is, bár ez esetben negatív példával is szolgálhatunk. A túlzottan ösztönző támogató rendszer miatt ugyanis az addig feldolgozásra nem kerülő szerves melléktermények és hulladékok, valamint az energianövények iránti megnövekedett kereslet az árak emelkedésével járt, ami 2007-ben a kisebb üzemek terjedésének lassulásához vezetett (Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). A szabályozási problémákat azonban Ausztriában gyorsan és rugalmasan korrigálják, így sikerült ezen a problémán is túllépniük. Egy a vidékfejlesztés, a vidéki népesség megtartását segítő, a jól szervezett közösség eredményes munkáját bemutató megvalósult beruházást szeretnénk a következő néhány sorban bemutatni. 5.5.2. BIOGÁZ ÜZEM MARGARETHEN AM MOOS TELEPÜLÉSEN Az osztrák Margarethen am Moos településen 2005-ben épült meg a biogáz üzem, ahol 14 helyi gazda összefogásával (bankhitelekkel és tartományi támogatásokkal), saját gazdálkodásukból kikerülő mellékterményekből és földjeiken termesztett energianövényekből együttesen termelnek biogázt (Hódi J. 2009). A kiváló szervezés és együttműködés eredményeként az üzemet – mely addig hőt és villanyáramot szolgáltatott – tovább fejlesztették, így 2008 óta biometánt is előállít, melyet szintén az e célra létrehozott töltőállomáson értékesítenek. A termelt hő hasznosítására a településen egy 3 km hosszú távfűtő vezetéket építettek, mely előnyeit 44 felhasználónak tudják biztosítani. A termelt biotrágyát a gazdák saját földjeiken hasznosítják. Az eset kiváló példája annak, hogy egy sikeres vállalkozáshoz az összefogás és a jó szervezés legalább olyan fontos, mint az anyagi támogatás. A gazdák az üzem működtetéséhez kizárólag saját földjeikről teremtik elő a szükséges alapanyagot, és a saját bevételeken túl társadalmi és ökológiai hasznot is produkálnak. Fenti példa is bizonyítja, hogy a biomasszát – és általában véve a megújuló energiaforrásokat – kis léptékben, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítva a társadalmi, környezeti és – ésszerű szabályzással – a gazdasági fenntarthatóságnak egyaránt leginkább megfelelően lehet alkalmazni.


30

6. Összefoglalás Jelen kistérségi tanulmány rögzíti az országunkra általában érvényes energiaimportfüggőséget, az energiaellátó rendszerek rugalmatlanságát, a társadalom működésének néhány problémáját. Egy helyi koncepció első ránézésre egy olyan dokumentum, amely készítőinek keze meg volt kötve, hiszen sok mindent nem lehet helyi szinten megoldani, nemzeti, sőt sok ügyben globális politikák eredményes működése szükséges a területen való előrelépéshez. Hivatott azonban ez a dokumentum arra, hogy megmutassa, mi az, amit viszont helyben lehetséges és kell megtenni. Meg kell találni a helyi politikának azt a mozgásteret, amelyben a helyi társadalomnak – amely szolgálatára felesküdött – az életminőségét tudja emelni, e dokumentum esetében az energetika területén. Tanulmányunkban a többször is körbejárt témák azonban azt sugallják: a feladatok nem csak a közszférában vannak, hanem a legjobb megoldásokat legtöbbször csak együtt, együttműködésekkel lehet megtalálni. Sok kutatási, megvalósíthatósági feladat is áll még a problématerület előtt, azonban a felkészülés, vagy a klímaváltozás korában sokat emlegetett adaptáció elkezdése ma különösen időszerű. További hangsúlyoznivaló, hogy e kistérségi szinten való tervezés azért kiemelten fontos, mert az egyes települések szintjén vajmi kevéssé lehet önálló mozgástérről beszélni, nagyobb városok esetében pedig különösen; fontos a térség (a jövőbeli járási szint) szerepvállalása a tervezésben és a koordinációban, ennek hiányában a fejlesztések összehangolatlanok lehetnek, kiolthatják egymás hatását, végső esetben ellenérdekeltek is lehetnek.


31

7. Felhasznált irodalom Árpási M. (2005): A geotermális energia készletek és hasznosításuk helyzete hazánkban. Energiagazdálkodás, 46. 1. pp. 14–18. Bai A. (2002): A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Bai A. (2005): A biogáz előállítása – Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Baumann J. 1981: A soproni gázmű története 1865–1978. Soproni Szemle 25. 1–2. pp. 1–32., 97–128. Baumann J. (1989): A soproni gázmű története (1976–86). Soproni Szemle 43. 1. pp. 1–18. Bobok E.–Tóth A. 2010: A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar Tudomány 171. 8. pp. 926–936. Büki G. (2007): A biomassza energetikai hasznosítása III. – Bioenergia, 2. 6. pp. 3–6. Csűrök T. (2008): Szélerőművek beillesztése a villamosenergia-rendszerbe. Magyar Energetika 16. 3. pp. 3–17. Ertsey A.-Medgyasszay P. szerk. (2006): Autonóm kisrégió az Európai Unióban. Esettanulmány az Alpokalja vizsgálatával. Független Ökológiai Központ, Budapest Gruenewald H.-Brandt B.K.V.-Schneider B.U.-Bens O.-Kendzia G.-Hüttl R.F. (2007): Agroforestry sistems for the production of woody biomass for energy transformation purposes. Ecological Engineering 29. 4. pp. 319–328. Gyulai I. (2009): A biomassza dilemma. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc Hancz E. (2011): A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző támogatásivalamint finanszírozási lehetőségek vizsgálata Magyarországra vonatkozóan. Diplomamunka. Sopron, NYME KTK Nemzetközi- és Regionális Gazdaságtani Intézet, Kézirat Hanzély Gy. (2007): Energianád, mint a tüzelési célú biomassza termelés egyik lehetséges növénye. Bioenergia 2. 6. pp. 21–24. Jankó F. (2004): Szuburbán folyamatok Sopron térségében: a Lőverek átalakulása. Földrajzi Értesítő 53. 3-4. pp. 295–312. Jankó F.-Bertalan L. (2009): Egy sosemvolt iparváros ipari öröksége: barnamezők Sopronban. Tér és Társadalom 23. 4. 103–116. Laczkó I. (2007): Vidék, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest Lenkey L.-Dövényi P.-Zsemle F. (2009): Geotermikus energiahasznosítás II. – Magyarország geotermikus viszonyai. Bioenergia, 4./1. pp. 8–12. Pappné V. J. (2010): A biomassza, mint energiaforrás hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel Magyarországra. Doktori disszertáció, ELTE TTK, Földtudományi Doktori Iskola, Földrajz–meteorológia Program, Budapest Prins, G., Galiana, I., Green, C., Grundmann, R., Hulme, M., Korhola, A., Laird, F., Nordhaus, T., Pielke Jr., R.A., Rayner, S., Sarewicz, D., Shellenberger, M., Stehr, N., Tezuka, H.: The Hartwell Paper. A new direction for climate policy after the


32

crash of 2009. University of Oxford, Institute for Science, Innovation and Society; LSE Mackinder Programme – eprints.lse.ac.uk/27939/ Sulyok D.-Megyes A. (2006a): Energiatermelés faültetvényből származó energiából III. Agrárágazat 7. 6. pp. 64–67. Sulyok D.-Megyes A. (2006b): Energiatermelés faültetvényből származó energiából II. Agrárágazat 7. 5. pp. 56–59. Szemán L. (2003): A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP); „B”: Ökológiai gyepgazdálkodás. Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő–Budapest Szépszó G.-Horányi A.-Kertész S.-Lábó E. (2006): Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. – www.met.hu Wolch, J. (2007): Green Urban Worlds. Annals of the Association of American Geographers 97. 2. pp. 373–384. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19) Egy lehetséges biogázüzem alapanyagparamétereinek Meghatározása. NYME KKK–Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 EU energy and transport in figures. Statistical Pocketbook. European Commission, Luxembourg, 2009 Fertőd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia – Fertőd Város Önkormányzata, Equinox Consulting Kft., 2009 Helyi vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 2011 How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA Report No. 7/2006, Copenhagen, 2006 Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium – VÁTI, Budapest, 2011 Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft., 2009 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011 Megújuló energia Magyarországon. Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, 2008 Nemzeti Erdőprogram 2006–2015 évi megvalósításának terve a kormány 1110/2004. (X. 27.) Kormányhatározatának 3. pontja alapján. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2007 Petőháza 80 km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 Sopron MJV Gazdaságfejlesztési koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

33

Sopron MJV Hosszútávú Településfejlesztési Koncepciója. Jóváhagyandó munkarész. Váti Városépítési Kft.-Viriditas Bt. 2012 március (korábban a véleményezési anyag állt rendelkezésre 2009. december dátummal). Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy - Bartucz - Hollai Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt., 2008 Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010 Sopron MJV Városfejlesztési koncepciója, 2010–2015. Váti Kft. – Viriditas Bt., Sopron

http://goldpellet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.afsz.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.alpokalja-ikvamente.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/ (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.betacenter.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.centropemap.org (Hozzáférés: 2012. 01. 05.) www.epitokockak.nyme.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 17.) www.erfaret.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.gutscentral.eu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.mszet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi adatai. Győr-MosonSopron megye (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.nyugatmagyar.hu – Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az erőművet Sopronban (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást adtak át (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.sopronholding.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html (Hozzáférés: 2011. 12. 17.)


34

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents