ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 1. Vezetői összefoglaló

Készítők neve:

Angster Tamás Kalcsú Zoltán Magyar Dániel

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011

1

1. Vezetői összefoglaló A jelen stratégia elkészítésével az abban résztvevő több mint 20 szakember célja a regionális politikai-, ipari-, intézményi vezetők energetikai vonatkozású döntéseinek támogatása - a fenntarthatóság jegyében. Ennek megfelelően a készítők nagy hangsúlyt fektettek a régió megújuló energiaforrás bázisának kiaknázási lehetőségeinek bemutatására, az energiahatékonysági kérdések tárgyalására az innovatív technológiák jegyében. A stratégia bemutatja a Nyugat-dunántúli Régió energetikai adottságait és lehetőségeit, amelyek kedvezőnek mondhatók még a szomszédos Ausztria lehetőségeinek figyelembe vétele mellett is. Megmutatja a hagyományos és a megújuló energiák jelenlegi használati formáit és jövőbemutató hasznosítási lehetőségeit, a mellékleteiben a megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal illetve fotókkal (7. és 9. fejezet). A stratégia megállapításait figyelembe véve lehetséges a régió növekvő energia igényeit egyre csökkenő fosszilis (és egyéb nem megújuló) energiaforrások igénybevételével fedezni, egyrészt a megújuló energiaforrásokra egyre növekvő mértékben támaszkodva másrészt az energiahasznosítás hatékonyságát növelve. A feladat összehangolt intézkedéseket igényel az állam, a lakosság és a versenyszféra részéről egyaránt (ld. 6. és 8. fejezet). Kiváló adottságokkal rendelkezünk a régióban biomassza-, szél- és napenergia valamint geotermikus energia tekintetében így a jövőben ezeket az energiafajtákat javasoljuk fokozott mértékben hasznosítani. De van még bőven potenciál a biogáz és kismértékben a vízenergia hasznosításában is. A hosszú távú cél, az energetikai szempontból fenntartható és önellátó régió megvalósítása lehetséges, de sok energetikai rendszereket érintő szabályozási illetőleg infrastrukturális akadályt kell ehhez még elhárítani a törvényhozóknak és az energiaszolgáltatóknak (ld. 7. és 10. fejezet) Fontosnak tartjuk a Régió fenntartható energetikai jövője szempontjából a regionális-, országos- és EU-s pályázati források mind nagyobb arányú helyben történő költséghatékony felhasználását. Ehhez, javasoljuk a helyi megújuló energiaforrások kiaknázását segítő Regionális Energiaügynökség létrehozását koordinációs, javaslattételi és esetenként ellenőrzési jogkörökkel az energetikai beruházások, fejlesztések területén, amely a helyi adottságok figyelembe vételével javasolhatná regionális pályázatok, komplex pályázati programok kiírását a 2020ig terjedő időszakban. Ezzel biztosítva a hazai és EU-s források hatékony felhasználását. Több nagy, megújuló energiaforrást hasznosító beruházás várja „ugrásra készen” a feltételek (első sorban, az energia átvételi tarifák és a szabályozások) kedvezőbbé, kiszámíthatóbbá válását. Az így megvalósuló fejlesztések, komoly előrelépést jelentenének a 2020-as célok elérésében (ld. 7. fejezet). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

ESPAN Regionális Energia Stratégia 2. Stratégia célja, tárgya, módszertana


2011-2012

1

2. Stratégia célja, tárgya, módszertana A stratégia célja, célcsoportja Az ESPAN osztrák-magyar határon átnyúló projekt keretében elkészült Nyugatdunántúli Energia Stratégia célja, hogy a vállalati-, intézményi-, önkormányzatiilletve politikai döntéshozói réteg számára gyakorlatias segítséget nyújtson az energetikai kérdéseik megválaszolásában. Teszi mindezt úgy, hogy az energetika egyes szakterületei iránt érdeklődő, de mélyebb energetikai szaktudással nem rendelkező vezető hiteles, gyors, érthető és szakszerű tájékoztatást kap a lehetőségekről és a teendőkről. Legyen szó akár az energiahatékonyságról, az energia-megtakarításról, a megújuló energiák használatáról vagy éppen az energiatárolás lehetőségeiről. Jelen kézikönyvet fellapozva a megfelelő fejezetnél tömören megfogalmazott tájékoztatást kap a lehetőségekről illetőleg a teendőkről – ha energetikai beruházást hajtana végre. A stratégia tárgya A stratégia felöleli és bemutatja a régiót energetikai adottságai és lehetőségei szempontjából. Megmutatja a hagyományos és a megújuló energiák jelenlegi használati formáit és jövőbemutató hasznosítási lehetőségeit, a mellékleteiben a megértést és az alkalmazást segítő kiegészítő adatokkal, grafikonokkal, ábrákkal illetve fotókkal. Az ESPAN projekt energetikai alapelveit figyelembe véve készítettük az egyes fejezeteket: helyi energiatermelés és helyi felhasználás, megújuló energiaforrások hasznosítása a nem megújulókkal szemben, energiahatékonyság növelése, intelligens energiatárolás, CO2 kibocsátás regionális csökkentése. Az egyes fejezetek kidolgozásánál figyelembe vettük továbbá az alábbi szabadon hozzáférhető dokumentumokban foglaltakat, az ott leírt alapelvekre építettük a regionális stratégiánkat:       

Európa 2020 [1] Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia [2] Nemzeti energiastratégia 2030 [3] Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével [4] Nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2008-2025 [5] Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020 [6] Új Széchenyi Terv [7]

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

A stratégia módszertana A stratégiakészítésben az alábbi lépéseket követtük: 1. A stratégia bizonyos fejezeteihez kiválasztottuk azokat a neves szakértő, konzulens partnereket, akiket bevontunk a kidolgozás folyamatába (Bakoss Géza, Borovics Attila, Csete Sándor, Hallgató Ferenc, Horváth Olga, Kapuváry Gusztáv, Kovacsics István, Kovács Attila, Lendvai Péter, Nádasdi Péter, Nemes Kálmán, Németh György, Pálfy Miklós, Popovics Attila, Szabó Árpádné, Szabó István, Tóth Péter, Unk Jánosné). 2. A rendelkezésre álló alapadatokat és az MTA RKK által kidolgozott 3., 4. és 5. fejezetet ahol szükségesnek ítéltük kiegészítettük az adott szakterület további releváns információival (számadatok, diagramok, ábrák, rajzok, fotók). 3. Mindezekre alapozva felépítettük a stratégia magját - magát a kézikönyvet és ezzel párhuzamosan a melléklet részbe csatoltunk olyan a kiegészítő információkat, amelyek fontosak lehetnek vagy elengedhetetlenek a kézikönyvben megfogalmazottak megértéséhez, alkalmazásához. 4. Az így elkészült fejezeteket workshopok keretében egy szélesebb célcsoportnak is bemutattuk és velük (is) megtárgyaltuk. A jobbító javaslatokat és a kritikai észrevételeket - lehetőség szerint - beépítettük a stratégia vagy a kapcsolódó mellékletek anyagába. 5. Az így elkészült anyagrészeket civil szervezeteknek (REFLEX Környezetvédő Egyesület, Pannon Megújuló Energia Klaszter) is átadtuk véleményezésre, hogy egy nagyobb „körből” is kapjunk visszajelzést az elkészített anyaggal, annak használhatóságával kapcsolatban. A megalapozottnak ítélt vélemények ugyancsak a stratégiát gazdagították. 6. Ezek után vált csak egy-egy fejezet véglegessé. 7. Az utolsó előtti lépésben elkészültek a fő fejezetek bevezetői és a kidolgozásba bevont szakemberek kooperációjában a jövőképek. 8. Végső lépésként a magyar és az angol nyelvű összefoglaló készült el. Az így összeállt kézikönyvbe még további mellékletek kerültek beszerkesztésre, amelyek más ESPAN projektpartnerek által korábban kerültek kidolgozásra, esettanulmányokat és konkrét elemzéseket tartalmaznak.


3

Felhasznált irodalom [1]. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája; A Bizottság közleménye, Európa 2020; Brüsszel, 2010.március. [2]. Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia; Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tervezői munkacsoportja; 2007. június. [3]. Magyarország hosszú távú 2030-ig szóló Energiastratégiája; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkársága; 2011. július. [4]. Tarnai Mária: Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével, Lélegzet Alapítvány 2010. szeptember. [5]. Nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2008-2025; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, 2008 [6]. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020; NFM, 2010. [7].

Új Széchenyi Terv; Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. január.


4

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek

Készítette: MTA RKK Nyugat – magyarországi Tudományos Intézet A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

1

Tartalom 3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek ............................................................... 4 3.1 Globális folyamatok ................................................................................................. 4 Teljes energiaigény és felhasználás .......................................................................... 4 Kőolaj......................................................................................................................... 5 Földgáz ...................................................................................................................... 7 Szén .......................................................................................................................... 9 Villamos energia ...................................................................................................... 10 Bioüzemanyagok ..................................................................................................... 13 3.1.1 Szektoronkénti energiafelhasználás................................................................... 14 Ipar .......................................................................................................................... 14 Közlekedés .............................................................................................................. 14 Lakossági és kereskedelmi épületek ....................................................................... 14 A CO2 kibocsájtás .................................................................................................... 15 3.2. Európai Unió ....................................................................................................... 16 Teljes energiaigény.................................................................................................. 16 Kőolaj....................................................................................................................... 17 Földgáz .................................................................................................................... 17 Szén ........................................................................................................................ 19 Villamos energia ...................................................................................................... 20 Bioüzemanyagok ..................................................................................................... 22 3.3. Magyarország és a környező országok összehasonlítása ................................... 23 Teljes energia .......................................................................................................... 23 Kőolaj....................................................................................................................... 25 Földgáz .................................................................................................................... 26 Szén ........................................................................................................................ 27 Villamos energia ...................................................................................................... 28 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

3.4 A Nyugat-dunántúli régió ....................................................................................... 30 Teljes energia .......................................................................................................... 30 Villamos energia ...................................................................................................... 30 Földgáz .................................................................................................................... 31 3. fejezet mellékletei ...................................................................................................... 32


3

3. Energiafelhasználás, státuszok és trendek A fejezet a világban, Európában, Magyarországon és annak közvetlen környezetében, valamint a Nyugat-dunántúli régióban végbemenő energetikai trendeket, tendenciákat mutatja be egészen az 1980-as évektől kezdődően napjainkig, továbbá egyes esetekben hosszabb távú előrejelzést is megállapít azok jövőbeli változására vonatkozóan. Külön megjelennek az egyes fosszilis- (kőolaj, földgáz, szén) és megújuló erőforrásokra (nap, szél, biomassza, bioüzemanyagok, stb.) vonatkozó statisztikai adatsorok, így a rendelkezésre álló készletek/potenciálok, a kitermelés intenzitása, a felhasználás nagysága, valamint az ez által keletkező károsanyag-kibocsájtás is. A fejezet a termelés/fogyasztás aspektusában kitér a teljes energiára, a villamos energiára továbbá az energiaintenzitásra és a szektorális energiafelhasználásra is. Ennek köszönhetően összehasonlíthatóvá válnak a Magyarország és a környező országok adatsorai is. 3.1 Globális folyamatok A stratégia megalkotása előtt fontos áttekintenünk a világ energia termelésében és fogyasztásában végbemenő folyamatokat. Teljes energiaigény1 és felhasználás A teljes energiatermelés és felhasználás adatait vizsgálva (Melléklet - 3.1.1. ábra) feltűnő a 80-as évek elején jelentkező visszaesés, mely minden bizonnyal a 70-es évek végén végbemenő második olajválság következménye. Az olajválság lecsengését követően a világ energiatermelése/felhasználása ugrásszerű növekedésbe kezdett, mely 1983 és 2007 között 70 %-kal – 83 ezermilliárd KW-ról 141,7 ezermilliárd KW-ra nőtt. Érdemi stagnálásról csak 1989 és 1993 között beszélhetünk, mely a Szovjetunió területének és gazdaságának összeomlásával köthető össze. Ezekben az években a világ teljes energiaigénye jelentősen nem mozdult el a 103 ezermilliárd KW-os értéktől. Habár az elmúlt évtizedekben a világ népessége ugrásszerűen megnőtt, ennek ellenére 1983 és 2007 között az egy főre jutó energiafelhasználás is közel 20 százalékkal növekedett. Ennek hátterében főként a fejlődő országok gazdaságának és iparának ugrásszerű növekedése áll, mely sok esetben nincs összhangban az energia hatékony berendezések elterjedésével. A Független Amerikai Energia Információs Hivatal (U.S. Energy Information Administration, továbbiakban: EIA) 2010. július 27-én kiadott tanulmánya alapján (EIA, [2010]) 2035-re – természetesen a jövőben várható szabályozási politikák nélkül - a világ energia fogyasztása 49 százalékkal fogja meghaladni a 2007-es adatokat. A szervezet vizsgálatai alapján a recesszió 2008-ban 1,2; 2009-ben pedig 2,2%-kal csökkentette a világ energiaéhségét. Azonban a világgazdaság motorjának felpörgésével ez a folyamat megállni látszik, sőt – köszönhetően a hihetetlen gyorsan növekvő ázsiai országoknak, mint például Kína és India - újabb energiaigény robbanás előtt állunk. Az EIA tanulmánya alátámasztja azon állításunkat, mely szerint a GDP 1

Teljes energia= primer energia (szén, olaj, földgáz, atom-, megújuló és villamos energia) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

növekedés összhangban van a növekvő energia felvétellel. A tanulmány megállapítja azt is, hogy 2035-ig továbbra is a folyékony – elsősorban a kőolaj – alapú energiaforrások maradnak a legmeghatározóbbak, azonban a teljes energiafelhasználás tekintetében a 2007-es 35%-hoz képest 2035-re már csak 30%-os részesedéssel fognak szerepelni. Ez többek közt annak köszönhető, hogy a kitermelés mértéke már csak igen limitált mértékben növelhető, valamint a piaci árak folyamatos növekedésének hatására egyre többen próbálnak más, alternatív energiaforrásokra átváltani. Kőolaj Jelenlegi társadalmunkról minden vita nélkül elmondható, hogy a világgazdaságot a szénhidrogének korlátlan mennyiségére alapozva építette fel. A szénhidrogének közül is a legnagyobb függés a folyékony erőforrásokhoz, elsősorban kőolajhoz köthető – hiszen kimondottan erős pozitív (0,713) korrelációs kapcsolat figyelhető meg a világ éves GDP növekedése és az éves kőolaj fogyasztás változása között2 -, ezért ezen erőforrás statisztikáinak elemzésével folyatjuk tanulmányunkat. A kőolaj kitermelés 30 éves adatait vizsgálva (Melléklet - 3.1.2. ábra) elmondható, hogy az 1971-ben kirobbant első és az 1979-es második olajválságot követően a 80-as évek elején megjelent kitermelési és fogyasztási lejtmenet csak 1983-ban állt meg, azonban attól kezdve egészen 2006-ig folyamatos emelkedésnek indult. Ezen 23 év alatt a termelés évi 21,2 milliárd hordóról 30,9 milliárd hordóra emelkedett, amely közel 46%-os növekedést jelent. 30 éves távlatban 4 rövidebb periódust különíthetünk el, melyek termelési és fogyasztási növekedéssel indultak, majd pedig az előző évekhez mérten kisebb értékkel zárultak. Az első periódus a 70-es évektől 1983-ig tartott, a második 1984-től 1993-ig, a harmadik 1994-től 2002-ig és az utolsó, azaz a negyedik 2003-tól – adataink alapján 2009-ig. Az utolsó 5 évet figyelembe véve azt tapasztalhatjuk, hogy az olajkitermelés üteme – ellentétben a fogyasztással – folyamatosan stagnált, sőt kismértékben csökkent is a 2006-os csúcshoz képest. Első ránézésre a jelenséget a pénzügyi- és világgazdasági válság számlájára írhatnánk, azonban nem szabad elfelejteni azt, hogy a válság 2008. szeptember 15-én robbant ki, a kitermelés csökkenése pedig már közel másfél évvel korábban jelentkezett. A csökkenés hátterében többen a M. King Hubbertféle olajhozam-csúcselmélet (Hubbert, [1956] 21. old.) beigazolódását vélik felfedezni. Az elméletet a Shell Oil Kutatólaboratórium geofizikusa alkotta meg még 1956-ban. Fő állítása arra vonatkozott, hogy a világ kőolaj kitermelésének időbeli változása egy haranggörbére emlékeztető görbét, a logisztikus eloszlás görbéjét fogja követni. Megjegyezte azt is, hogy az Amerikai Egyesült Államok olajkitermelése 1965 és 1970 között fogja elérni a maximumát. A feltevést többen kétségbe vonták, azonban 1971-ben az USA olajkitermelése mégis tetőzött és attól kezdve meredek esésbe csapott át. Hubert modelljében használt görbét Hubbert-görbeként (Melléklet - 3.1.3. ábra), csúcsát pedig általános formában olajhozam-csúcsként vagy pedig Hubbertcsúcsként emlegetik. 2

Statisztikai elemzés alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

Az elmúlt években több nemzetközileg elismert elemző és nemzeti/nemzetközi szervezet is arra a megállapítására jutott, hogy legkésőbb 2015-ig a világ kőolajtermelése el fogja érni a csúcspontját és onnantól megállíthatatlan csökkenésbe kezd. Elemzéseikben az elmúlt 5-6 évet kőolaj kitermelési platónak tekintik, mely becsléseik szerint az elkövetkező években nem - vagy csak igen kis mértékben – fog nőni, sőt hamarosan csökkenésbe vált át. A feltételezést megerősíteni látszik a hivatalos új olajkút projektetek adatbázisa is. Eszerint míg 2008-ban napi 4,4 millió hordónyi új kitermelés jelent meg, addig ez a szám várhatóan 2010-ben 3,24; 2012-ben 2,27; 2014-ben pedig már csak 2,05 millió lesz. A várható olajcsúcs az USA Energiaminisztériuma szerint 2011 és 2015 között (EIA, [2009]), a Pentagon szerint3 pedig 2011-ben következik be. Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma egyenesen azt állítja, hogy „a világon 2015-ben már naponta tízmillió hordóval kisebb lesz a termelés a szükségesnél, a 2030-as években pedig, az akkori napi 118 millió hordós igénnyel szemben csak százmillió hordót fognak kitermelni”.4 Némi bizakodást nyújthat a föld alatt rejlő bizonyított, gazdaságosan kitermelhető konvencionális tartalékok, melynek becsült értéke 30 év alatt 642 milliárdról 1342 milliárd hordóra növekedett. Ez alapján a készleteink megduplázódtak. E tekintetben azonban több dolgot nem szabad figyelmen kívül hagyni! Az egyik az, hogy a bizonyított készletek növekedése nem lineárisan következett be. A folyamat több periódusra is felosztható, mely szerint 1980 és 1988 között nem történt érdemi változás. A folyamatot 1988-ban, majd pedig 1990-ben egy jelentősebb ugrás szakította meg. Ekkor 190, majd pedig 100 milliárd hordó kőolajjal nőttek készleteink. 1990-től egészen 2002-ig folyamatos stagnálás volt jellemző a periódusra. 2003-ban azonban újabb, 200 milliárd hordónyi ugrást könyvelhettünk el. Csak ettől az évtől beszélhetünk egyenletes növekedésről, hiszen 6 év alatt további 130 milliárd hordó kőolaj „került elő”. Némi összefüggés tapasztalható az aktuális világpiaci ár és a kőolaj lelőhelyek felkutatásának intenzitása között is. Minél inkább nőtt az ár, annál fontosabbá vált újabb lelőhelyek feltárása. Meglepő módon az EIA tanulmány azt prognosztizálja, hogy a 2007-es napi 86,1 millió hordónyi kőolaj kitermelés 2020-ben meghaladja a 92,1; 2030-ban a 103,9; 2035-ben pedig a 110,6 millió hordós napi kitermelést. Ez alapján a feltételezés az, hogy 28 év alatt – 2007-től számítva -, hogy 28,5%-al fog nőni a kőolaj kitermelési ráta. A tanulmány azzal nem számol, hogy az elmúlt 6 évben lényegében ez az érték stagnált, sőt inkább csökkent. Állításuk szerint hosszú távon a kőolaj továbbra is fontos erőforrása lesz az iparnak és az építőiparnak, valamint a közlekedésben további 45%-os felhasználás növekedés várható 2035-re. Azonban a villamosenergia ipar a kőolaj magas világpiaci ára miatt mielőbb próbál alternatív erőforrások után nézni. Az elmúlt 30 év kőolajfogyasztását vizsgálva ugyanaz mondható el, mint a termelés esetében, azaz az 1983-as holtpontot követően erős növekedés jelentkezett egészen 2007-ig. A növekedés mértéke ebben az esetben már meghaladja a 46,7%-ot. 1980 óta 3

http://petrole.blog.lemonde.fr/2010/03/25/washington-considers-a-decline-of-world-oil-production-as-of-2011/ (2012.03.01.) 4 http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/pentagon-a-vartnal-elobb-johet-az-olajhiany.html (2012.03.01.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

20 esetben volt nagyobb a fogyasztás, mint a kitermelés! Ezekben az években az országok korábbi megtakarításaikból fedezhették a többletigényt. A legnagyobb eltérés 2008-ban volt, amikor is a két érték közötti különbség túllépte a 670 millió hordót. A fogyasztás csak 2009-ben kompenzálódott - a korábban már említett világgazdasági válság hatására - jelentősen 775 millió hordóval, ezzel elérve a 2005-ös év keresleti szintjét. A kőolaj éves átlagos világpiaci áráról elmondható, hogy nem igazán követi a kitermelési és fogyasztási mennyiség mozgását. Árát sok esetben geo- és világpolitikai csatározások határozzák meg nem pedig az éppen aktuális kereslet/kínálat egyensúlya. Bizonyos esetekben azonban a kőolaj ára és a kitermelés/fogyasztás egyensúlya között is fellelhető némi párhuzam. 1983 és 2003 között az olaj éves átlagára végig 30 US dollár alatt maradt. A folyamatosan növekvő fogyasztás ellenére – 30 év távlatában – a legalacsonyabb árát 1998-ban érte el. Ez az érték a dollár 2010-es értékéhez korrigálva is helytálló. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy ebben az évben merült fel az eddigi legnagyobb mértékű túltermelés is (Melléklet - 3.1.4. ábra). 2003 és 2008 között hihetetlen mértékű olajár növekedésnek lehetünk a szemtanúi, hiszen 5 év alatt az ára több mint háromszorosával növekedett! Ennek több oka is volt, mint például az II. Öbölháború vagy az iráni világpolitikai konfliktus. A helyzeten csak tovább rontott a csökkenő kitermelés és a növekvő túlfogyasztás. A világpiaci ár tekintetében valamelyest javulást hozott a világgazdasági válság, hiszen nagymértékben visszaesett a világ kőolaj felhasználása, ezáltal az ár is csökkent. A kőolaj fogyasztás szén-dioxid kibocsátását vizsgálva az 1983-as mélypontot – 8141 millió tonna – követően 2007-ig – 11268,5 millió tonna – ugyanúgy, mint korábban a kőolaj kitermelése és fogyasztása esetében tartós növekedést figyelhetünk meg, azonban meglepő módon a növekedés értéke alig érte el a 38,5%-ot amely a fogyasztásból eredő növekedést több mint 8%-al múlta alul. Ez részben annak köszönhető, hogy a kitermelt kőolaj bizonyos hányadát tartós cikkek, műanyagok és gumiszármazékok készítéséhez használják fel, továbbá annak, hogy az olaj alapú villamos erőművek fokozatos modernizáción estek át. A 2008-as évben a CO2 kibocsátás a válság hatására kismértékben alulmúlta a 2007-es csúcsértéket és minden bizonnyal 2009-ben is hasonló értékekre számíthatunk. Földgáz Sajnos a földgáz kitermelés bruttó mennyiségét illetően csak a 90-es évektől kezdődően rendelkezünk megfelelő adatokkal (Melléklet – 3.1.5. ábra). A korábbi évekre vonatkozóan csak a „megtisztított” száraz földgáz kitermeléséről és fogyasztásáról nyerhetőek ki adatok. Az azonban bizonyos, hogy a bruttó gáztermelés 80-85%-a hasznosítható csak tiszta földgázként. A maradék 15-20%-ból pedig vagy egyéb termékeket, például propán-bután gázt készítenek, vagy pedig elégetik azt. A száraz földgáz (továbbiakban: földgáz) esetében 1980 és 1983 között stagnálás 1984-től pedig folyamatos növekedés figyelhető meg. A 80-as évek elején tapasztalt stagnálás a korábban már többször említett második olajválság számlájára írható, melyet 1984-ben egy kisebb ugrás, majd pedig napjainkig tartó, egyenletes növekedés követett. Természetesen – mint a kőolaj kitermelésének esetében is – a vizsgált A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

periódus alatt voltak kisebb törések, de ezek nem voltak túlzottan nagymértékűek. Figyelemre méltó azonban, hogy habár a világ jelentős gázkészletekkel rendelkezik, mégis a kitermelés csak alig tud lépést tartani a felhasználással. 2002 és 2008 között az elfogyasztott gázmennyiség magasabb volt az az évi megtermeltnél, azonban ez nem jelenti azt, hogy komolyabb világpiaci problémák jelentkeznének az igények kielégítése miatt. Az EIA tanulmánya szerint a folyamatos fogyasztói igényeknek köszönhetően a földgáz éves felhasználása a 2007-es 3,06 ezermilliárd köbméterről 2035-re eléri a 3,83 ezermilliárd köbmétert. Természetesen a recesszió a földgázfelhasználás mértékét is érintette, hiszen 2009-ben átlagosan 1,1%-kal csökkent az érték. Az iparban mért fogyasztáscsökkenés ettől jóval nagyobb, 6%-os csökkenést mutatott. Habár a csökkenés jelentős, ettől függetlenül világszerte az ipar a legjelentősebb földgáz felhasználó. Az EIA számításai szerint 2035-re az ipar világszerte az évente elfogyasztott földgázmennyiség 39%-át, míg a villamosenergia termelés pedig – a 2007-es 33%-ról – 36%-ra fogja növelni részesedését. A válságból való kilábalás következményeként megjelenő újabb földgázigények nem jelentenek világméretű problémát, hiszen – a kőolajjal ellentétben – ezen erőforrásból még komoly tartalékokkal rendelkeznek elsősorban a Közel-Keleten, Afrikában és a nem OECD országokban. Emellett az Egyesült Államok, Kanada és Kína is jelentős földgázkészlettel rendelkezik, melyet a mai technikai színvonalon már gazdaságosan kinyerhető. Ennek köszönhetően a földgáz ára a közeljövőben nem fog drasztikusan emelkedni, marad relatív olcsó erőforrásként. További pozitívum, hogy a jövőben mind a gáz, mind pedig a folyékony halmazállapotú földgázszállítás jelentős mértékű növekedésre számíthat, hiszen újabb és újabb gázvezeték hálózatokat fektetnek Afrika és Európa, valamint Eurázsia és Kína között. Nem szabad megfeledkezni az egyre nagyobb ütemben bővülő LNG kapacitásokról – a Közel-Keleten és Ausztráliában -, mely 2035-re elérheti 0,54 ezermilliárd köbméter mennyiséget is. A világ becsült földgázkészleteit illetően kijelenthető, hogy habár igen jelentős mértékű növekedés következett be - 1980: 72,78 ezermilliárd köbméter; 2009: 177,1 ezermilliárd köbméter - a becsült mennyiségeket illetően, mégis komoly probléma elé nézünk. A 2009-ben becsült gázkészlet a 2008-as kitermeléssel számítva 45 év alatt kimerül! Ez bizonyos országok számára komoly gondokat okozhat, mint például Magyarországnak is, ahol a lakosság megközelítőleg 80%-a télen gázzal fűt. A fölgáz felhasználásának és az ezen tevékenységgel kapcsolatos CO 2 kibocsájtásnak a növekedése között szoros kapcsolat figyelhető meg, szinte illeszkednek a két változó tendencia adatai. Csakúgy, mint a földgázfelhasználás, úgy a CO 2 kibocsájtás is – 3100 millió tonnáról 6250 millió tonnára - megduplázódott a vizsgált periódusban. Érdekességképpen megemlítendő, hogy míg a kőolaj fogyasztása során keletkező CO 2 30 év alatt kevesebb, mint 40%-kal, addig a földgáz fogyasztás során – a megduplázott felhasználás hozományaként - keletkező CO2 mennyisége több mint 100%-kal növekedett.


8

Szén A világ talán harmadik legfontosabb fosszilis erőforrása a szén. Az elmúlt 30 évben a felhasználása igen vegyes képet mutatott (Melléklet – 3.1.6. ábra). Habár a kitermelés 1980 és 2008 között majd 74%-kal növekedett, mégis voltak olyan periódusai, ahol vagy stagnált, vagy pedig csökkent. A kezdeti, 10 éven át tartó folyamatos emelkedést 1991-ben 300 millió tonnás esés szakította meg, majd ezután 9 éven át tartó stagnálás következett be. Sajnos az EIA adatbázisában az 1992-es és 1993-as évekre vonatkozóan nem lelhetőek fel pontos adatok. Ez minden bizonnyal – mint ahogy a szénkitermelés megcsappanása is – a Szovjetunió felbomlásával hozható összefüggésbe. A termelés érdemi növekedésnek csak 2000 után indult, hiszen abban az évben jelentkező túlkereset jelentős lökést adott a piacnak, ezáltal a termelésnek is, mely 8 év alatt közel 50%-os növekedést produkált. A termelés és a fogyasztás viszonyát vizsgálva – a kőolajjal és a földgázzal ellentétben – nem állapíthatunk meg komolyabb különbségeket, sőt az utóbbi években enyhe túltermelést tapasztalhatunk. A világ energiapolitikájának szempontjából a szén rengeteg negatív tényezője mellett – környezetromboló külszíni fejtés és roppant magas CO2 kibocsájtás – rendelkezik egy igen jelentős pozitívummal is. Történetesen azzal, hogy a 2005-ben becsült 844,1 milliárd tonnányi szénkészlet, a 2008-as fogyasztással számolva a World Coal Institute5 számításai szerint 120 évre elegendő fosszilis erőforrást jelent számunkra. Ez a korábban említett erőforrásokkal szemben közel háromszor több időre elegendő energiát jelent! Az EIA tanulmánya szerint a nemzetközi szerződések szénre vonatkozó paragrafusainak hiányában egyre nagyobb mértékű szénfogyasztásra számíthatunk, főleg a nem OECD, azaz a fejlődő és harmadik világbeli országok esetében. Hiába az egyik legnagyobb CO2 kibocsájtó a szénfogyasztás, mégis 2007 és 2035 között az éves fogyasztás meg fog duplázódni, mely növekedés 95%-áért pedig a nem OECD államok – köztük is leginkább Kína - lesznek a felelősök. Ennek az előjelei már ma tapasztalhatóak, hiszen 2000 és 2007 között a nem OECD országok fogyasztása megduplázódott, míg a világ többi országában stagnált. Érdemes beszélni a szén felhasználásának környezetre gyakorolt hatásáról. Vita nélkül kijelenthető, hogy a környezetre leginkább káros erőforrásunkról beszélünk, hiszen 1 egységnyi szén elégetésével 1,75-2 egységnyi CO2 kerül a légkörbe! Ez annak köszönhető, hogy míg például a kőolaj esetében az üzemanyagon kívül – melyet elégetünk – egyéb termékeket is, mint például műanyagot vagy gumit készítünk, addig a szénből nem készülnek termékek, azaz nem kötnek le CO2-t, hanem közvetlenül a légkörbe jutva szennyezik azt. A szén felhasználását illetően technológiai hatékonyság növekedésről sem beszélhetünk – szigorúan környezetvédelem szempontjából -, hiszen míg 1980-ban 1 egység szén elégetése után 1,75 egységnyi CO 2 keletkezett, addig 2008-ra ez az érték már megközelítette a 2-t! Mindezek alapján kijelenthető, hogy a szén környezetbarát erőforrásnak a legcsekélyebb mértékben sem nevezhető, sőt megkockáztathatjuk azt is, hogy hosszú távon – utalva a közel 120 évig kitartó készletekre - a legkárosabb az ökoszisztéma számára. 5

http://www.worldcoal.org/coal/where-is-coal-found/ (2012.03.01.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

Villamos energia A világ villamos energia igénye és termelése 1980 és 2007 között azonos mértékben növekedett, egyetlen egy évben sem figyelhetünk meg még minimális csökkenést sem (Melléklet – 3.1.7. ábra). A vizsgált 27 év alatt a termelés évi 8072 milliárd kilowattóráról 18779 milliárd kilowattórára növekedett – 132,6%-os növekedés -, míg a fogyasztás 7348 milliárd kilowattóráról 17110 milliárd nőtt. A termelés és a fogyasztás közötti, folyamatosan növekvő különbséget a hálózati veszteség jelenti, mely 2007-ben meghaladta az 1666 milliárd kilowattórát. Ebből kiindulva mára már a megtermelt villamos energia közel 10%-a szimplán elveszik a hálózatban. A villamos energia igen jelentős hányadát a – olaj, földgáz vagy szén által fűtött – hőerőművek adják (Melléklet - 3.1.8. ábra). A vizsgált periódusban a világ villamos energia termelésének 60-70%-át ezen erőművek adták. Részarányuk a 80-as évek elejétől egészen 1995-ig folyamatosan csökkent, azonban 1996-tól újra növekedésnek indult. Nem túl jó hír, hogy ezzel mára már megközelítette az 1980-as kiinduló értékét. Habár a sorban második helyen szereplő megújuló energia alapú villamos energiatermelés a vizsgált periódusban folyamatosan növekedett, pontosan megduplázódott, mégis a világ teljes villamos energia termelésében a részaránya a kezdeti 22%-ról 2003-ra már 18% közelére esett vissza. Sajnos – a technológiai fejlődés, a nemzetközi egyezmények és kvótarendszerek, valamint az egyre növekvő környezettudatos kampányok ellenére – az utóbbi években nem igazán történt előrelépés a részarányukat illetően. A megújuló villamos energiatermelésen belül a legmeghatározóbb szerepet a vízenergia részaránya képezi (Melléklet - 3.1.9. ábra). Habár a vizsgált periódusban a részaránya folyamatosan csökkent, még ma is a világ megújuló erőforrás alapú villamos energia termelésének – a kezdeti 98%-kal szemben - 86%-át teszi ki. Csökkenését a más, nem vízalapú megújuló energiaforrások térnyerésének köszönheti (Melléklet – 3.1.10. ábra). Míg ezen erőforrások közül a 80-as évek elején a legnagyobb mértékben a biomassza és a hulladék hasznosítása mellett a geotermális energia volt a legmeghatározóbb, addig 2007-re már a szélenergia háromszor több energiát termelt, mint a korábbi második. A megújuló villamos energiaforrások terén igen komoly növekedést mondhat magának a szélenergia, jelenlegi növekedési ütemét figyelembe véve az EIA adataiból kiindulva a világ villamos energia termelésében a megújuló energiaforrások közt 2010 és 2012 között a második helyre fog előrelépni. Habár a szélenergia hasznosítása – köszönhetően a viszonylag gyors engedélyezési eljárásának és a pár hetes összeszerelésének - az elmúlt években igen komoly növekedésen ment keresztül és még komolyabb potenciálokkal rendelkezik, vízenergia által termelt villamos energia mennyisége még így is elérhetetlen távolban helyezkedik el. Meglepő módon a megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés tekintetében a legkisebb részaránnyal a nap, az árapály és a hullám alapú energiatermelés szerepel. Mindezek közül a napenergia hasznosításának roppant alacsony értéke a legmegdöbbentőbb. Hiába állítják évtizedek óta, hogy hosszú távon a leginkább hasznosítható megújuló energiaforrás, az adatok alapján mégis azt kell mondjuk, hogy felhasználása napjainkban szinte jelentéktelen. Ezen minden bizonnyal csak az A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

elkövetkezendő évtizedekben megvalósuló technológiai fejlődés és költségcsökkenés, továbbá a felépülő monumentális naperőmű parkok fognak valamelyest változtatni. A részarányokat illetően harmadik helyen a nukleáris alapú villamos energiatermelés áll a maga – 2007-es – 13,8%-os részarányával. A nukleáris erőművek kapacitása a 1980 és 1988 között igen impozáns, 162%-os növekedést tudhatott a magáénak. Ezen 8 év alatt 8,5%-ról 17,1%-ra növelte a részarányát a világ áramtermelésében. Csúcsát 1996-ban 17,65%-os részaránnyal érte el. A 80-as évek elején jelentkező ugrásszerű növekedését minden bizonnyal annak köszönhette, hogy a villamos energiatermelés tekintetében az egyik legolcsóbb erőforrás, eltekintve a kiépítés hosszú időigényétől és a magas ráfordítási költségeitől. A törést az 1986. április 26-án bekövetkezett atomkatasztrófa, a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának leolvadása és felrobbanása okozta. A tragédiát követően pánik söpört végig az egész világon mind a lakosság mind pedig a kormányzatok körében. Atomerőművek sorát vizsgálták tüzetesen át, az esetleges újabb meghibásodások elkerülése végett. A történtek természetesen kihatottak az újabb erőmű beruházásokra is, hiszen a kormányzatok – lakossági és környezetvédői nyomásra – nem rendeltek újabb reaktorokat, inkább az elavultabb technológiák – olaj, földgáz és szén alapú hőerőművek – felé fordultak. Több helyen a félkész erőművek építését is leállították. A 90-es években az újabb reaktorok építése helyett a már meglévőek teljesítményének megemelésével – főként dúsabb urán felhasználásával – sikerült növelni a megtermelt villamos energiában való részarányukat. Természetesen az erőművek élettartamának és teljesítményének megemelése hosszú távon nem kifizetődő, ezért napjainkra - a nukleáris létesítmények ellen szóló magas építési és biztonsági költségek, valamint a civil antinukleáris mozgalmak ellenére - egyre több kormányzat nyújtotta be igényét újabb és újabb reaktorok építésére. Ezt bizonyítja az is, az atomerőmű-építési kapacitások hamarosan szűkösnek bizonyulhatnak a világpiacon, 2007-ben ugyanis csak az Egyesült Államokban húsz reaktor építésének megkezdésére készültek, ezen kívül Finnországban, Oroszországban, Franciaországban, Ukrajnában, Bulgáriában és - olasz támogatással Szlovákiában is zajlottak ilyen jellegű előkészítő munkálatok. Sőt, a jelenleg ismert elképzelések szerint Lettország és Litvánia szintén fontolgatja egy-egy atomerőmű felépítését. Ilyen mértékű fellendülésre még nem volt példa az elmúlt 15 évben. A kapacitások azért is szűkösek, hiszen jelenleg csak az amerikai General Electrics és a Westinghouse, a kanadai AECL, a francia-német Areva, a japán Hitachi, Toshiba és a Mitsubishi Heavy Industries, valamint az orosz Atomsztrojtexport vállal ilyen jellegű megbízást. Emellett van több olyan kínai és indiai vállalat is, amelyik reaktorépítéssel foglalkozik, azonban őket saját országukon kívül egyelőre aligha bízzák meg kivitelezéssel. Az igények felfutására jellemző, hogy a vízenergia-szolgáltatás területén tevékenykedő francia Szuez-csoport is fontolgatja egy atomerőmű építésének lehetőségét. Mindezek eredőjeként lassan olyan helyzet alakul ki, amikor a vállalatok egyszerűen nem tudnak több atomerőmű kialakításába belekezdeni. A 2011-ben, japánban bekövetkezett fukushimai atomerőmű-katasztrófa felerősítette az atomellenes lobbit. Németország az esetet követően elhatározta atomerőműveinek 2022-ig történő A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

fokozatos bezárását.6 Kérdéses, hogy az eset milyen hatást gyakorol majd a világ többi országában esedékes atomerőmű-építésekre. Az azonban világos, hogy a világ hat legnagyobb nukleáris nemzete közé tartozó Indiát aligha érdeklik a japán katasztrófa következményei, ugyanis 2020-ig a mostani négyszeresére kívánja növelni nukleáris energiatermelését.7 Az EIA 2010-es referencia tanulmánya szerint 2007 és 2035 között a villamosenergiatermelés 87%-os növekedést fog elkönyvelni. A villamos energia felhasználás esetében is jól elkülöníthetőek az OECD és a nem OECD országok, hiszen előbbiek esetében az éves növekedés 1,1, míg utóbbiak esetében 3,3%-os az igénynövekedés. 2003 és 2008 között bekövetkezett rapid energiaár növekedés és az üvegházhatású gázok szabályozása miatt egyre növekvő érdeklődés indult a nukleáris energia és a megújuló energiaforrások iránt. A magas fosszilis erőforrás árak és a kormányzati ösztönzők hatására a jövőben hosszú távon folyamatos növekedés várható ezen erőforrások irányában. A tanulmány alapján 2007 és 2035 között a megújuló erőforrások évente 3 (18%-ról 23%-ra), a szén alapú villamosenergia-termelés 2,3, a földgáz alapú 2,1, a nukleáris energiatermelés pedig 2%-kal fog növekedni. A szén alapú villamosenergiatermelés növekedésénél azonban figyelembe kell venni a jövőben várható üvegházhatást erősítő gázok kibocsájtására vonatkozó előírásokat, mely szerint a fentebb leírt növekedési ráta változhat. A földgáz és a nukleáris energia esetében erre nem kell számítani, hiszen a CO2 kibocsájtásuk igen alacsony, vagy megközelítőleg nulla. A megújuló erőforrás alapú villamos energiatermelés esetében a vizsgált periódusban 230%-os növekedés várható. Ezen növekedés 54%-áért a víz, 26 %-áért pedig a szélenergia lesz a felelős. Sajnos ezen két alternatív energiaforrás kivételével ma nincs gazdaságos megújuló erőforrás alapú versenytársa a fosszilis erőforrásoknak. Tipikusan, kormányzati programoknak, támogatásoknak köszönhetően bővülnek az egyéb megújuló erőforrású létesítmények. Ennek hatására csak igen kis mértékben részesülnek a világ villamos energia termelésében. Ilyen a biomassza és hulladék, a napenergia, a geotermális energia, valamint a hullám és árapály alapú létesítmények. A biomassza esetében azért elmondható, hogy 2007 és 2035 között az EIA tanulmány négyszeres növekedést prognosztizál! Komoly lehetőség előtt áll a nukleáris energia hasznosítása is, hiszen 2007 és 2035 között 173%-os növekedést kalkulálnak. Ez többek közt a fosszilis erőforrások egyre növekvő árának köszönhető. Emiatt a korábban igen drága atomerőművek építése gazdaságossá válik. Sok esetben hallhatunk a korábban épült létesítmények teljesítményének bővítéséről, vagy pedig az élettartamuk meghosszabbításáról. A legnagyobb ütemű éves növekedés a nem OECD országokban (évente 7,7%), azon belül is Kínában (8,4%) és Indiában (9,5) várható. Összehasonlításképpen Európa OECD tagállamaiban ez a növekedés átlagosan csak 0,8 % lesz.

6 7

http://energiatudatosfte.org/?tart=blog&id=9&lang=hu (2012.03.06.) http://www.energiacentrum.com/news/indiaban_az_atomenergiae_lehet_a_jovo.html (2012.03.06.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

Bioüzemanyagok Fontos szót emelni a bioüzemanyagok terjedéséről is (Melléklet - 3.1.11. ábra). Habár ezen erőforrások 9 év alatt robbanásszerű – a bioetanol 4-szeres, a biodízel 18,8-szoros! - növekedést könyvelhettek el, mégis a fosszilis alapú erőforrások továbbra is elérhetetlen távolságban vannak, hiszen amíg 2008-ban 551 millió hordónyi bioüzemanyagot állítottak elő, addig a kőolaj kitermelése ugyanazon évben meghaladta a 30,5 milliárdot! Eszerint a bioüzemanyagok a világ termelésének alig 1,6%-át adják, azonban máris kedvezőbb képet festhetünk, ha figyelembe vesszük azt, hogy a kőolajból nem csak üzemanyagot készítenek. Ezen erőforrások rohamos elterjedésével kapcsolatban meg kell jegyezni azt is, hogy 9 év során jelentős túltermelés produkáltak. A biodízel esetében 0,5–14; a bioetanol esetében pedig 5,4–42,4 millió hordós éves felesleg keletkezett. Ez átlagosan 10%-nyi plusztermelést jelent. Némileg árnyalja a képet, hogy előállításukhoz élelmiszereket használnak fel, melyek termelése során egy sor más – elsősorban mezőgazdasági – probléma merülhet fel. Jelen állapotában az alternatív üzemanyagforrások pár évtizeden belül – még az elképesztő növekedési tendenciákat figyelembe véve sem – nem képesek kiváltani a fosszilis erőforrásokat. Minden bizonnyal a 21. század első felében azok kiegészítésére lesznek csak alkalmasak. Fontos még megjegyezni azt, hogy a világ bioüzemanyag termelésének megoszlását tekintve az első helyen az Egyesült Államok áll, melyet szorosan követ Brazília és kissé lemaradva az Európai Unió. Míg bioetanol esetében a helyzet változatlan addig a biodízel termelés tekintetében már az Unió igen nagy aránnyal utasítja maga mögé az USA-t és Brazíliát.


13

3.1.1 Szektoronkénti energiafelhasználás Az alábbiakban az energia felhasználást szektorális bontásban mutatjuk be. (EIA [2010]) Ipar A világ energiafogyasztásának legjelentősebb szereplője az ipari szektor, hiszen a megtermelt energia megközelítőleg 50%-át használja fel. Hosszú távú prognózis szerint 2007 és 2035 között az ipari villamos energia felhasználás 54 ezermilliárd KW-ról 76,8 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Mindezen növekedés 5%-áért az OECD államok, 95%-áért pedig a nem OECD államok lesznek a felelősek. A különbség több tényezőnek köszönhető. Míg az előbb említett országok esetében a gazdasági növekedés pár százalék, addig az utóbbi országok esetében ez többször megközelíti a kétszámjegyű növekedést. A fejlett országokban technikailag jóval hatékonyabb eszközöket használnak, míg a fejlődőek esetében korábbi generációs eszközök áramfelvétele jóval magasabb ennél. A legjelentősebb különbség az, hogy az OECD országok a termelésről egyre inkább a szolgáltatói szektor irányába fejlődnek, melynek energiaigénye nem olyan jelentős nehézipari műveletekkel szemben. A megújuló energiaforrások ipari felhasználása esetében 2035-re 8%-os részesedés prognosztizálható, melynek 90%-át a biomassza és a hulladék alapú hő és villamos energiatermelés adja majd. Közlekedés Az energiafelhasználás a közlekedési szektorban magába foglalja azt az energiát, amely különböző termékek és emberek - vasúton, közúton, levegőben, vízen és vezetékben (csőhálózatban) való – szállítása során használtak fel. A világ energia fogyasztásának – melynek túlnyomó része folyékony halmazállapotú 30%-áért a közlekedési szektor a felelős. Így a közlekedés a folyékony üzemanyagok felhasználásának 2007 és 2035 közötti várható növekedésének 87%-át fogja produkálni, valamint a vizsgált periódusban a közlekedési szektor a világ folyékony üzemanyag fogyasztásában 53%-ról 61%-ra fogja növelni a részesedését. Míg az OECD országok üzemanyag fogyasztása hosszútávon stagnáló tendenciát mutat, addig a nem OECD országoknál egy üzemanyagigény bummnak lehetünk majd a szemtanúi, hiszen az éves igénynövekedés az előbbi esetében 0,3%, míg az utóbbi esetében 2,6% lesz várhatóan. A keresletnövekedésért elsősorban a közúti, a légi és a vízi teherszállítás lesz a felelős, a növekvő igény hatására pedig egyre dráguló üzemanyagárakkal szembesülhetünk. Lakossági és kereskedelmi épületek A világ teljes energia felhasználásának 1/5-éért a háztartások és a kereskedelmi épületek a felelősek. Az elfogyasztott villamos energia országonként különböző. A mértéke függ a jövedelemszintektől, a nemzeti erőforrásoktól, a klímától és a rendelkezésre álló energia infrastruktúrától. Egy tipikus OECD állambeli háztartás több energiát fogyaszt, mint egy nem OECD tagállambeli. Ennek oka az, hogy egy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

magasabb jövedelemből élő család nagyobb lakással és több elektromos eszközzel rendelkezik, mint az alacsonyabb jövedelemből gazdálkodó társa. A háztartások esetében a lakásméret az egyik legfontosabb indikátor az elfogyasztott energiamennyiség esetében, emellett fontos indikátor még a jövedelemszint és az éghajlat is. A lakásméret azért a legfontosabb tényező, hiszen több energiára van szüksége fűtés, hűtés és világítás tekintetében. Emellett a nagyobb tér több lehetőséget ad elektromos eszközök elhelyezésére is, mint például televízió, mosó- és mosogatóés szárítógép, valamint IT és telekommunikációs eszközök. A háztartások energiaigényének növekedése 2007 és 2035 között várhatóan 14,65 ezermillárd KW-ról 20,22 ezermilliárd KW-ra fog növekedni. Ez évente összesítve 1,1%-os növekedést jelent. Az OECD országok esetében ez az érték 0,4%, míg a nem OECD országok esetében – köszönhetően a növekvő lakosságszámnak és a gazdasági növekedésnek – várhatóan 1,9% lesz. A szolgáltatási szektor épületeinek energiaigénye az elkövetkezendő periódusban évente az OECD országok esetében átlagosan 0,9; a nem OECD országok esetében pedig 2,7%-kal fog növekedni. A tanulmány a szolgáltatói szektorba sorolja a kereskedelmi egységeket, valamint az egyéb – főként állam által fenntartott – intézményeket, mint például az iskolákat vagy a kórházakat, ahol természetesen a meghatározó tényező a lakosság és a gazdaság növekedési üteme lesz. A CO2 kibocsájtás 1980 és 2008 között a szén-dioxid kibocsájtás 18488 millió tonnáról 30377 millió tonnára emelkedett. A több mint 64%-os növekedésért egyértelműen a fosszilis üzemanyagok a felelősek. Míg a 80-as évek elején a kőolaj a 47,7; a szén 35,6; a földgáz pedig 16,7 százalékkal részesedett a világ CO2 kibocsájtásából, addig ez a részarány 2008-ra már 37; 42,4; 20,6 %-ra módosult. Ennek hátterében az áll, hogy míg az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben próbálták visszaszorítani a kőolaj és annak származékainak fogyasztását addig a szén növekvő felhasználását nem gátolták különböző jogi előírások. Világszerte egyre szigorúbb törvényeket vezettek be a járművek fogyasztását és azok káros anyag kibocsájtását illetően, viszont a szénről és annak elsődleges felhasználási területéről – hőerőművek – nem születtek kellő mértékű szabályozások. Ennek köszönhetően a 21. század elején, elsősorban Ázsiában, azon belül Kína és India területén gombamód szaporodni kezdtek a széntüzelésű hőerőművek. Emiatt 9 év alatt a szén alapú CO 2 kibocsájtás 48%-kal nőtt. Habár az arányok megváltoztak, sajnos egyetlen egy fosszilis erőforrás esetében sem beszélhetünk arról, hogy környezetszennyező hatása csökkenne. Olybá tűnik, hogy a technológiai fejlődés nem tud lépést tartani a növekvő energiaéhséggel. Az egy főre jutó éves CO2 kibocsájtást vizsgálva érdekes jelenségnek lehetünk a szemtanúi. Folyamatosan növekvő népesség és CO2 kibocsájtás mellett az egy főre jutó károsanyag kibocsájtás nem mutat arányos eloszlást. 1980 és 2001 között ez a mutató 3,89 és 4,15 között ugrált, 10 éven keresztül – 1992 és 2002 között – tartósan 4 alatt helyezkedett el, 2003-tól viszont robbanásszerű növekedésbe kezdett, mellyel 2008-ra elérte a valaha mért legnagyobb 4,54 tonna CO2/fő-s értéket. Ez alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a környezetünk szempontjából egyre pazarolóbban A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

használjuk fel erőforrásainkat. Hiába az egyre összetettebb kvótarendszerek, a nemzetközi klímaegyezmények és az egyre szélesebb körben támogatott társadalmi környezettudatosság, mégis évről évre egyre több szennyező anyagot juttatunk bolygónk légkörébe. Sajnos még nem bizonyulnak elegendőnek az energia hatékony eszközökre vonatkozó fejlesztések sem. Mindezen alapján kijelenthető, hogy a lakosság energiaéhségének megzabolázása mellett égető szükség van az ipar és a villamosenergia-termelés minél hatékonyabb technológiai fejlesztésére is. A tanulmány szerint a jövőben a kezdeti 2007-es 29,7 milliárd tonnányi CO2 kibocsájtás 2020-ra 33,8; 2035-re pedig 42,4 milliárd tonnányira fog növekedni. Ez 28 év alatt 43%-os CO2 kibocsájtás növekedést jelent! Az EIA szerint a CO2 kibocsájtás mennyisége erős kapcsolatban áll a gazdasági növekedéssel, ezért ebben az esetben is párhuzam húzható a nem OECD országok gazdasági fellendülése és a növekvő kibocsájtás között. Míg 2007-ben a fejlett és a fejlődő országok közötti kibocsájtás különbség csak 17% volt, addig 2035-re ez az érték várhatóan 100% lesz. Ennek értelmében a teljes CO2 kibocsájtás 2/3-át a nem OECD országok fogják adni! 3.2. Európai Unió Teljes energiaigény Habár az Európai Unió több mint egy évtizede komoly szószólója a környezettudatosságnak és az energiahatékonyságnak, termelési adataiból és fogyasztási szokásaiból mégsem látszik. Először is vegyük szemügyre az Unió teljes energiatermelésének és fogyasztásának kapcsolatát. Mivel a stratégiánk egyik igen fontos pillére éppen az, hogy lehetőségeink szerint annyi energiát termeljünk, amennyit elfogyasztunk – másképpen fogyasszunk annyit, amennyit meg tudunk termelni -, ezért emellett semmiképp sem mehetünk el szó nélkül. 1992 és 2007 közötti periódusban külön vizsgáltuk az EU 15; EU 25 és EU 27 termelési és fogyasztási adatait, valamint az egy lakosra jutó teljes elfogyasztott energiát (Melléklet - 3.2.1. ábra). Kezdjük a legfontosabbal: Jelen pillanatban az Európai Unió nem képes ellátni önmagát elegendő energiával! Sajnos be kell látni, hogy Európa nem rendelkezik komoly mennyiségű, nem megújuló erőforrásokkal. Az Unió energiaéhsége 1992 és 2006 között folyamatos, de nem kiugró növekedést produkált, majd pedig 2007-ben már csökkenésnek indult. Ezzel ellentétben a teljes energiatermelés 1996-tól folyamatos lejtmenetet produkált. Ennek következtében 2007-re saját forrásokból az EU15 energiaéhségének 41,5; az EU25 43,1; az EU 27 pedig 43,8%-kát tudta csak fedezni! Természetesen a teljes igény mellett az egy fő által elfogyasztott energia mennyisége is folyamatosan növekedett egészen 2006-ig. Még jobban érzékelteti a pazarlást az egy főre jutó elfogyasztott energiavolumen is (Melléklet – 3.2.2. ábra), hiszen az Unió állampolgárainak energiafogyasztása bőven a világ átlaga felett helyezkedik el, mely érték sok esetben kétszerese a megtermelt mennyiségnek.


16

Kőolaj Rövid történelme során az Európai Unió egyetlen tagállama sem volt kőolaj szempontjából világpolitikai meghatározó tényező, hiszen ezen 27 ország a világ kevesebb, mint 1 százaléknyi kőolajtartalékát birtokolja. Továbbá kitermelési adataik sem sokkal kedvezőbbek, hiszen a világ össztermelésének csak 3%-át adják. Teljesen más a helyzet, ha a felhasználási mértéket vesszük figyelembe. Megdöbbentő az, hogy az Európai Unió ötször több kőolajat fogyaszt el, mint amennyit képes megtermelni (Melléklet - 3.2.3 ábra)! Ez évente 3700-4600 millió hordónyi többletigényt jelent. A vizsgált periódusban ez az arány nemigen változott, igényeinek 4/5-ét importból fedezte. A tartós arány annak köszönhető, hogy az 1992 és 2008 között – a világtendenciával ellentétben – csak alig 10%-os keresleti növekedés jelentkezett, míg ezt részben – egészen 1999-ig – egy nagyobb mértékű termelési növekedés kísérte. 2009-ben – a többször említett világgazdasági válság hatására – az Unió által felhasznált kőolaj mennyisége visszaesett az 1992-ben tapasztalt szintre. Habár így a mennyiség megegyezett, a világ összes fogyasztásában betöltött kezdeti 20,65%-os részesedése 16,8%-ra módosult. Lehangoló képet kapunk, ha összehasonlítjuk az Európai Unió 2009-es kőolaj felhasználásának és a rendelkezésére álló készleteinek kapcsolatát. Tegyük fel, hogy más, külső forrásból hosszabb ideig nem tud kőolajhoz jutni, de saját igényeit képes – megfelelő, elméleti maximális kitermeléssel – kielégíteni. Az Unió a 2009-es fogyasztási adatokkal – mely jelzem még nem is a valaha mért legmagasabbak - számolva is alig több mint egy év alatt kiapasztaná forrásait! Ha csak ezt az egy erőforrást vesszük figyelembe, akkor energiapolitikailag a világ egyik legkiszolgáltatottabb térségéről beszélünk! Természetesen minden tagállam rendelkezik – az előírásoknak megfelelően - stratégiai készletekkel, azonban ezek mértéke 30, maximum 90 napra elegendő, mely egy esetleges Közel-keleti konfliktus vagy egy orosz-ukrán árpolitikai csatározás során nem túlzottan megnyugtató. Földgáz Szénhidrogének közül a földgáz tekintetében - a kőolajjal ellentétben - valamelyest jobb helyzetben van az Európai Unió (Melléklet - 3.2.4. és 3.2.5. ábra). Rendelkezésre álló gázkészletei a világ 1,3%-ával; földgáz termelése pedig annak alig több mint 6,5%-ával egyenlő. A fogyasztásnál azonban itt is megjelenik a túlzott mértékű falhasználói igény, hiszen a vizsgált részarány már 17% körül mozog. A nagyobb mértékű készleteknek és a termelésnek köszönhetően az Unió igényeinek közel 40%-át képes saját maga biztosítani, mely sokkal kedvezőbb a kőolaj esetében jelentkezett alig 20%-os részaránynál. A 2009-es fogyasztási adatokat figyelembe véve pedig – a korábban felvázolt tényezők esetén – akár 3 évig is képes lenne ellátni önmagát rendelkezésre álló készleteiből. Az 1992-2009-es periódust vizsgálva azonban elkeserítő, hogy míg 1992 és 2008 között a felhasználás 44%-kal nőtt, addig az utolsó 10 év alatt a becsült gázkészletek 38%-kal csökkentek. A világgazdasági válság csakúgy, mint a kőolajnál, a földgáz felhasználásnál is éreztette hatását, azonban nem olyan nagymértékben, hiszen a fogyasztás csak a 2001-2002-es szintre esett vissza. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

Mivel a tagállamok földgáz készletei rohamos léptékben csökkennek, ezért az Unió növekvő földgázéhségét csak fokozott importból képes kielégíteni. Egyes becslések szerint ez az arány 2030-ra elérheti a felhasználás 70%-át is, amely valljuk be a mai 60%-hoz képest még igen szerény adat. A tagállamok szempontjából négy térség rendelkezik jelentős földgázkészletekkel. Ezek Oroszország, Norvégia, az észak-afrikai mediterrán térség és Nigéria. További potenciális partnerként szóba jöhetnek a KözelKelet egyes országai is. Oroszország - a korábban már említettekre hivatkozva, mely szerint jelenleg a világ legnagyobb földgázkészletének birtokosa – kiemelten fontos helyen szerepel az európai beszállítók között. Habár a kapcsolat mindkét fél számára előnyös – hiszen Oroszország számára igen fontos az európai piacon való részesedés megőrzése, valamint annak növelése – ez mégsem jelent teljes energetikai biztonságot, hiszen jelenleg az orosz gáz négy különböző irányból, Finnországon, Törökországon, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül éri el Európát. A problémát az jelenti, hogy Európa orosz gázimportjának több mint 80%-a azon az Ukrajnán keresztül érkezik, amely az elmúlt tíz évben folyamatos vitában állt Oroszországgal a földgáz elszámolási árát és tranzitvámját illetően. Ez a vita sokszor komoly nehézségeket okozott Európa számára is. A legsúlyosabb helyzet 2009 januárjában alakult ki, amikor is Oroszország – több európai ország gázellátását veszélybe sodorva - teljes mértékben megszűntette az Ukrajnán át történő földgázszállítást. A szállítási nehézségektől eltekintve azonban középtávon továbbra is Oroszország marad Európa legperspektivikusabb földgázszállítója. Erre jó okot adnak jelentős tartalékai és az, hogy már ma is a legnagyobb nyugat-európai fogyasztók igényeit 30-40%-ban, a legtöbb kelet- és délkelet-európai országét pedig 80-90%-ban az orosz gáz fedezi. A korábban említetteken túl talán egy komolyabb nehézség bukkanhat fel a jövőben, ez pedig Kína ugrásszerű gazdasági növekedésével társuló mérhetetlen energiaigény, mely már megjelent az orosz exportban is. Oroszországgal ellentétben az európai gázpiac legmegbízhatóbb szállítója az a Norvégia, amely jelenleg az európai gázellátás 15%-át biztosítja és ez a partneri viszony előreláthatólag a következő évtizedekben is megmarad. Természetesen a norvég gáznak is vannak hátrányai. Az egyik az, hogy az orosz importnál valamelyest drágább. Ennek oka az, hogy a kitermelés túlnyomó hányada a Barents-tengeren történik, ahonnét a földgázt a távolság miatt csak cseppfolyósított formában lehet Európába szállítani. A cseppfolyósítási folyamat azonban speciális infrastruktúrát igényel, melynek költségei igen magasak. További költségnövelő tényező az is, hogy a folyamat során a kitermelt gáz 15-18%-a elvész, valamint a biztonsági kockázatok is jóval magasabbak a csővezetéken keresztüli szállítással szemben. A másik komoly hátrány pedig az, hogy a növekvő igényekkel szemben Norvégia készletei, kitermelési és környezetvédelmi megfontolásokból nem kívánja növelni exportját. Ennek tükrében, a magasabb árakat kompenzálandó földrajzi közelség és a megbízhatóság ellenére hagyományos partnerei – elsősorban Németország és Franciaország – kiszolgálásán kívül a jövőben nem vehető figyelembe a növekvő európai fogyasztási igények kielégítése szempontjából. Az említett észak-afrikai mediterrán országok közül a legjelentősebb földgázkészlettel A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

Algéria rendelkezik. Ez a vagyon a jelenlegi kitermelési ütemmel számolva is még évtizedekig elegendő forrást biztosít. Algéria jelenleg elsősorban az európai mediterrán országok, Portugália, Spanyolország, Olaszország és Franciaország számára szállít gázt. Exportjának jelentős részét a cseppfolyósított földgáz (LNG) adja, amelynek nagyrészt a már említett Spanyolország és Franciaország mellett Belgium hasznosít. Az algír gáz mellett szól, hogy a korábban említett két exportőr országgal szemben viszonylag alacsony áron szállít, azonban a mediterrán országokon kívül nemigen marad kapacitása más nemzetek ellátására is (Íjgyártó, [2006], 89.old.). Alternatív beszállítóként még szóba jöhet Omán, Katar, az Arab Egyesült Emirátusok, Egyiptom, Líbia, Nigéria és a Közel-Kelet országai, azok közül is elsősorban Irán. Sajnos azonban az említett országok esetében a politikai kiszámíthatatlanság, a nagy távolság és a szállítási költségek, valamint a fokozatosan növekvő ázsiai, leginkább kínai igények miatt a megfelelő ellátás lehetősége egyelőre nem biztosított. Szén Európa szénvagyona a korábban említett két szénhidrogénnel ellentétben valamelyest biztatóbb képet mutat, hiszen a 2005-ös becslések alapján a kinyerhető szénmennyiség eléri a 32595 millió tonnát, amely a világ teljes szénvagyonának 3,5%-át teszi ki (Melléklet - 3.2.6. ábra). Ez a mennyiség – továbbra is a korábban már felvezetett metódust követve, a 2005 és 2009 közötti kitermelés mennyiségét levonva és a 2009-es fogyasztási értékekkel számolva – akár még 45 évre elegendő Európa számára. Ez az adat jelentős többletet mutat Európa kőolaj és földgáz készlet potenciáljával szemben, hiszen előbbi alig másfél, utóbbi pedig háromévnyi fogyasztást tudna kielégíteni. A kitermelt és a felhasznált szénmennyiség kapcsolatát vizsgálva is pozitívabb képet kapunk a korábbi két erőforrással szemben, hiszen az Európai Unió tagállamai átlagosan csak 45%-kal több szenet fogyasztanak el, mint amennyit a felszínre tudnak hozni. Az elmúlt közel két évtized során a kitermelés és a fogyasztás is folyamatos csökkenést mutatott, egyedüli törés csak 1999-ben jelentkezett, amikor is a felhasznált szénmennyiség egy enyhe növekedést követően 9 éven keresztül 700 és 800 millió tonna között stagnált. Természetesen a világgazdasági válság ezen a téren is éreztette hatását, hiszen a stagnálást 2009-ben egy majd 120 millió tonnás esés szakította meg. A közel két évtizedet vizsgálva, az 1992-es kiinduló állapothoz mérten a kibányászott szén esetében 47, a felhasználás esetében pedig 36%-os visszaesés jelentkezett. Habár mindkét érték igen jelentős, az adatokból mégis arra következtethetünk, hogy Európa szerte a bányabezárások gyorsabb ütemben zajlottak, mint a szénfelhasználás visszaszorulása. A szén felhasználásának visszaszorulását több tényező is magyarázza. Az egyik az, hogy a lakosság a különböző kormányzati programok és támogatások következtében fokozatosan földgáz alapú fűtési rendszerekre váltottak. A másik tényező pedig az, hogy szén alapú hőerőművek által kibocsájtott káros anyagok után fizetendő környezetterhelési díjak jóval magasabbak voltak, mint új – más erőforrás alapú – erőművek építése esetén. Az európai szénipar hanyatlása még az Európai Unió megalakulása előtt, az Európai A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

Szén- és Acélközösség idejében megindult. A közösségi szén és a behozott szén közötti verseny egyensúlyhiánya arra kényszerítette az európai szénipart, hogy termelését jelentős mértékben csökkentse, valamint alapvető szerkezetátalakítási intézkedésekbe fogjon. Ezen folyamatot tovább erősítette az Európai Tanács 1407/2002/EK rendelete,8 mely az európai szénipar részére nyújtott állami támogatásokat szabályozta egészen 2010. december 31-ig. Mivel az Unió széntermelésének jelentős hányada versenyképtelen volt a világpiacon vásárolttal szemben, ezért a tagállamok részben a bányabezárások, részben pedig követve egy bizonyos elővigyázatossági elvet, állami támogatással bizonyos mértékű széntermelési kapacitásokat fenntartottak. A támogatások mellett azonban nem hagyták figyelmen kívül a fokozatos szerkezetátalakítási folyamat szükségességét sem. Az Unió – energiabiztonságának megőrzése érdekében – célul tűzte ki, hogy a jövőben a széntermelést, ha minimális szinten, állami támogatásokkal is, de fenn fogja tartani. Erre utalnak a stratégiai készletek azonnali hozzáférését biztosító rendelkezések is. Az arányosság elvét szem előtt tartva a támogatások mértéke maximálisan csak a beruházási költségekre és esetlegesen a folyó termelési veszteségek fedezésére korlátozódhatnak, így a szerkezetátalakítási folyamat során felszabaduló, korábban szénbányászati támogatásként kezelt forrásokat az Unió hosszú távon a környezetvédelem és a megújuló energiaforrások támogatására fogja fordítani. Villamos energia Az elmúlt közel két évtized villamos energiatermelési adataira tekintve az Európai Unió szempontjából egy igen lesújtó képpel szembesülhetünk, hiszen míg ezen időszakban a világ összes országa által termelt villamos energia értéke közel 62%-al nőtt, addig a 27 tagállamban ez az érték 2007-ig csak 36% volt (Melléklet - 3.2.7. ábra). Az európai trendek hátterében részben a kismértékű gazdasági növekedés, részben pedig az elhanyagolható mértékű lakosságszám változás állhat. A harmadik igen fontos tényező pedig az, hogy Európa az elmúlt időszak erőteljes energiahatékonysági törekvéseinek köszönhetően, az elektromos hálózati terhelés kiküszöböléseként próbálta a villamosenergia fogyasztást minél inkább kordában tartani. Nem elhanyagolható az sem, hogy a teljes, a 27 tagállamon belül megtermelt energia alig 6,5%-a jelentkezik hálózati veszteségként, ellentétben a világ 8,9%-os átlagával szemben. Ez azt jelenti, hogy az európai elektromos hálózat állapota jóval kielégítőbb a világ átlagához képest. Meglepő módon a felhasznált villamos energia mennyiségét vizsgálva a tagállamok közötti különbségeket is megfigyelhetjük. EU 27 által termelt áram 86%-át az EU 15 adja, amely arány a fogyasztás esetében is közel megegyezik. A villamos energiatermelés erőforrás alapú bontását vizsgálva az Unió esetében különböző értékekkel találkozhatunk, mint a világ esetében (Melléklet - 3.2.8. ábra). A legfontosabb eltérés az, hogy 1992 és 2008 között a 27 tagállam fosszilis hőenergia alapú villamos energia termelése 52 és 57 % között mozgott. Ez messze elmarad a világ 61-68%-os átlagától! A másik komoly különbség a nukleáris energia hasznosításánál jelentkezik, mely szerint az, míg a világban az összes megtermelt 8

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CONSLEG:2002R1407:20070101:HU:PDF (2012.03.08.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

áram átlagosan 13,8-17,6%-át, addig az Unióban 28,3 – 33,4%-át adta! A már említett németországi atomerőmű-bezárások következtében ezen arány csökkenése várható Európában. A megújuló erőforrás alapú áramtermelés területén viszont átlagosan 1 – 7,5 százalékpontnyi különbséget fedezhetünk fel a világátlag javára! Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, mely szerint Európa a megújuló erőforrások felhasználása területén nem tett kellően elegendő lépést azok elterjedésének szorgalmazása ügyében. A hálózati veszteség mértékében sem találhatunk azonosságokat, hiszen – az adatok tanulsága szerint – az európai vezetékek jóval hatékonyabban, átlagosan 6,4 – 7,8 %-os veszteséggel továbbítják a generált energiát. A megújuló erőforrások felhasználásával generált villamos energia mennyiségét vizsgálva megfigyelhetjük, hogy 1992 és 2008 között az összteljesítmény több mint 55%-kal növekedett. Ezen növekedés hátterében a biomassza és a szélenergia dinamikus elterjedése állt (Melléklet - 3.2.9. ábra). Ennek köszönhetően napjainkban a 27 tagállam megújuló erőforrás alapú villamos energiájának közel 3/5-ét a vízenergia, 1/5-ét a biomassza, 1/5-ét pedig a szélenergia adja. Sajnálatos módon a vízerőművek kapacitása az elmúlt közel két évtized alatt stagnált, sőt 2001 és 2005 között – a világtrenddel szemben - közel 18%-kal csökkent a víz alapú megtermelt villamos energia mennyisége. Remélhetőleg a tendencia iránya nem nevezhető hosszú távúnak, hiszen 2007-ben már 2400 MW-nyi vízerőmű állt építés alatt. Ezen felül pedig további 10000 MW-nyi pedig a tervezés fázisába lépett. További bizakodásra ad okot az Európai Unió 2020-ig elérendő megújuló energia-részarányra vonatkozó célkitűzései, melynek teljesítéséhez például Spanyolországban és Portugáliában újabb vízerőművek építése kezdődött el. Emellett további példát jelent az, hogy Bulgária és Románia a közös Duna szakasz vízenergia hasznosításában állapodott meg, melynek keretében folyik a Nikopol és Turnu Magurele között 2*400MW teljesítményű vízerőmű kiviteli tervezése, valamint a Silistra-Calarasi közötti 2*265 MW teljesítményű erőmű megvalósítási feltételeinek megvalósítása (Szeredi, [2009] 5. old.). Habár az elmúlt évtizedben az Unión belül megtermelt víz alapú villamos energia mennyisége hosszú távon stagnált, mégis a 27 tagállam a világ össztermelésének több mint 10%-át biztosítja. A tagállamok közül a vízenergia hasznosításában Svédország, Franciaország, Olaszország és Ausztria jeleskedik. Utóbbi esetében a vízenergiára, mint a nukleáris energia kiváltójára tekintenek. Napjainkra a megújuló erőforrások által termelt villamos energia összegét vizsgálva a második helyre – 2007-ben megelőzve a biomasszát – a szélenergia lépett. Térhódítása a 90-es évek közepétől egészen napjainkig töretlen, melyet bizonyít az is, hogy az összteljesítmény 2004 és 2008 között megduplázódott. Sajnos azonban itt is látszik, hogy a szélparkok telepítésében az EU15-ök az élenjárók, hiszen az összes tagország szélenergia termelésének csaknem 99%-át biztosítják. Közülük is toronymagasan kiemelkedik Németország és Spanyolország, akik az EU összteljesítményének közel 61%-át biztosítják! Habár megtermelt villamos energia mennyiségét vizsgálva sok ország elmarad a két említett tagországhoz képest, azonban sok esetben megfigyelhető az igyekezet. E tekintetben szerencsére hazánk is A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

jeleskedik, hiszen 2008-ban márt közel 32 és félszer több villamos energiát állított elő széllel, mint 2004-ben! A víz és a szélenergia után az Európai Unió harmadik számú legfontosabb megújuló erőforrása a biomassza és a hulladék. Mivel az EIA adatai ezen két alapanyagot együtt kezelik, ezért sajnos nem állapítható meg pontosan, hogy a megtermelt energia mekkora hányada származik biomasszából, azonban az kijelenthető, hogy az Unió a világtermelés 2/5-éért felelős. Ezen erőforrás felhasználásának területén a korábbi példával valamelyest ellentétesen az tapasztalható, hogy az első 15 tagállam által termelt bioenergia már csak 93%-át adja az Uniós egésznek. Ez az adat arra enged következtetni, hogy az újonnan csatlakozott 12 tagország elsősorban ezen a téren próbál erőfeszítéseket tenni. További alátámasztást ad az is, hogy az EU15 és az EU27 közötti bio-villamosenergiai olló további távolodását tapasztalhattuk az elmúlt 5 évben. A hasznosítás terén leginkább Németország és az Egyesült Királyság jeleskednek a maga 28 és 10,8 százalékos részesedésével. Meglepő módon egyes országok, mint például Románia – amely kiterjedt erdőségekkel rendelkezik – alig pár millió KWh-nyi bio-villamosenergiát állít elő. Az említetteken túl, felhasználásukat tekintve sereghajtó erőforrásként megjelenik a geotermikus, a nap, az árapály és a hullámenergia is. A geotermikus energia Európai felhasználása a világhoz viszonyítva – a korábbiakkal ellentétben - nevetségesnek tekinthető a maga 9,5%-os részesedésével. Nemcsak az ad lehangoló képet, hogy az Unió 27 tagállamából – termelés mennyiségi sorrendben – Olaszországon, Portugálián, Németországon és Ausztrián kívül más nem állít elő villamos energiát a föld hőjéből, hanem az is, hogy 2003 és 2008 között a teljes termelés összege lényegében stagnált, azaz ezen a területen nem történtek újabb beruházások. Más a helyzet a nap-, árapály- és hullám energia hasznosítása területén. Habár részesedésük a teljes villamos energia termelésében roppant kicsi, mégis Európa ezen technológiák élenjárójának tekinthető, hiszen 2007-ben az említett erőforrások által generált energia világtermeléshez mért 80%-át biztosította! Nem elhanyagolható az sem, hogy ez a részarány évek óta folyamatos növekedést mutat! Ennek a háttérben minden bizonnyal a napelemek és az újonnan megépülő naperőmű parkok elterjedése állhat. További alátámasztást ad az, hogy 2010-ben a világ 10 legnagyobb teljesítményű naperőmű parkjából 9 Európában, azon belül is Spanyolországban, Németországban és Portugáliában található! Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a világon Spanyolország és Németország rendelkezik a legnagyobb mértékű beépített naperőmű kapacitásával, a terület vezető 10 országából pedig 7 európai!9 Bioüzemanyagok Bár az EIA adatai alapján 2001 és 2008 között Európában a bioüzemanyagok előállítása rohamos mértékben növekedett, mennyiségét tekintve megtízszereződött, Európa mégsem tekinthető élre törőnek, hiszen a világ teljes termelésének megközelítőleg csupán csak a 14-15%-át adja. Figyelemre méltó az adat, mely szerint az EU egy év alatt sem képes megtermelni annyi hordónyi bioüzemanyagot, amennyi kőolajat egy nap alatt kitermelnek a világban! A legkiemelkedőbb teljesítményt – mint 9

http://www.pvresources.com/en/top50pv.php (2011.12.15.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

már korábban több esetben is – Németország nyújtja, melyhez rohamléptékben zárkózik fel Franciaország. Ketten a teljes európai termelés több mint 50%-kát biztosítják. A többi tagország közül még Olaszország, Spanyolország, Svédország és Nagy Britannia méltó említésre. Ausztriáról is érdemes pár szót szólnunk, hiszen habár jelentős mezőgazdasági területekkel nem rendelkezik, mégis képes olyan, jellemzően agrárgazdálkodásnak kedvező tulajdonságú országokat is maga mögé utasítani, mint például Lengyelország vagy Magyarország. A korábban tapasztaltakkal ellentétben az Európai Unióban előállított bioüzemanyag túlnyomó hányadát, nem a bioetanol, hanem éppen fordított arányosan – 70%-át - a biodízel teszi ki. Ez a 2000-res évek elején még magasabb, 90%-os értéket is megközelítette. Természetesen a részleges térvesztés hátterében a bioetanol előállításának lassú terjedése áll. A három legnagyobb termelő Németország, Franciaország és Olaszország, míg a fogyasztóknál az első kettő mögé, harmadik helyre Nagy Britannia lépett fel. Bioetanol előállításában a korábbi sorrend valamelyest módosul, hiszen 2007-ben Franciaország lépett elő az elsőszámú termelővé, ezzel megelőzve Németországot és Svédországot. A fogyasztási oldalon a sorrend azonos. A bioüzemanyagok előállításának és felhasználásának Unión belüli viszonyait vizsgálva azonnal szembetűnik az, hogy a bioteanol esetében 2002, a biodízel esetében pedig 2007 óta kismértékű túlfogyasztás jelentkezik. Ennek értelmében a tagállamok sajnos nem képesek teljes mértékben kiszolgálni ez irányú belpiaci szükségleteiket és emiatt az EU importra szorul. Ezt igazolják azon adatok is melyek szerint, amíg biodízel esetében a világ előállításának 56,1%-át biztosítják, addig a teljes megtermelt mennyiség 71,2%-át fogyasztják el. Szerencsére ez a nagymértékű túlfogyasztás az imént említett üzemanyag esetében tapasztalható, hiszen a bioetanol esetében ez az adat már csak 4,2% és 5,4%. 3.3. Magyarország és a környező országok összehasonlítása A továbbiakban – a korábbi metódust követve – Magyarország és néhány régióbeli, elsősorban Európai Uniós tagállam energetikai adatait, tulajdonságait vetjük össze. Teljes energia A teljes energiatermelés mennyiségét tekintve az EIA adataiból kiindulva megfigyelhetjük (Melléklet - 3.3.1. ábra), hogy a rendszerváltás és napjaink között Magyarországon drasztikus, átlagosan több mint 36-38%-os teljesítménycsökkenés következett be. Ezt a jelenséget három szakaszra bonthatjuk. 1990 és 1993 között moderált visszaesés, 1994 és 1997 között viszonylagos stagnálás, 1997 után pedig folyamatos visszaesést tapasztalhatunk. Hasonló, csökkenő tendenciát mutat – az időszakok bizonyos szintű eltérésével – Lengyelország és Románia is. Az azonban igaz, hogy a visszaesés sokkal jelentősebb, mint hazánk esetében. A régió többi országát vizsgálva kijelenthetjük, hogy jelentősebb mértékű, folyamatos növekedési vagy csökkenési tendencia egyik országra sem jellemző. Többségük a kiinduló 90-es évekbeli adatokhoz hasonló termelést produkál még napjainkban is. Egyedüliként Csehország lóg ki a sorból, hiszen 1993-tól egészen 1999-ig jelentős termelési A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

visszaesést figyelhetünk meg, amelyet 1999-et követően egy folyamatos növekedés trend váltott fel, melynek hála 2007-ben már megközelítették az 1996-os kibocsájtási volumenüket. A fogyasztási oldalt elemezve Magyarország esetében hasonló adatokat kapunk, mint a termelés esetében (Melléklet – 3.3.2. ábra). 1990-et követően enyhe csökkenés, majd azt követő hosszú távú stagnálás jelentkezett. Egyedüli kiugró értéket 2005-ben figyelhetünk meg, amely még mindig alatta marad a kiindulási csúcsértéknek, majd pedig ezt követően újabb visszaesés jelentkezett. Hasonló képet mutatott Szlovákia, valamint bizonyos tekintetben Lengyelország és Csehország is, azonban a korábbi Uniós tagállam – Ausztria – már 1990-től folyamatosan növekvő energiaigénnyel jelentkezett a világpiacon, amely 30%-os növekedést jelent 17 év alatt. Ezen időszak alatt a legnagyobb keresleti visszaesés Romániát sújtotta, hiszen fogyasztásuk közel 40%-kal esett vissza. Habár a korábbiakban főként az egy főre jutó fogyasztási értékekkel foglalkoztunk behatóbban, ezen esetben inkább az egy főre jutó fogyasztás és az egy főre jutó termelés különbségét tanulmányoztuk (Melléklet – 3.3.3. ábra). Referenciaként az Unió 27 tagállamának ez irányú értékeit vettük alapul. Magyarország esetében ez a mutató a 27 tagállam átlagánál rosszabb. Egy főre vetítve közel 30 ezer kWh-val többet fogyasztunk évente, mint amennyit saját erőforrásainkból elő tudunk állítani. Folyamatosan közelítünk az Unió átlagához, amely szintén stabil növekedést mutatott az elmúlt 20 éves periódusban. A vizsgált régióbeli országok közül hazánknál jobb helyzetben csak Lengyelország és Románia van. Főként az utóbbi tekinthet bizakodóan a jövőbe, hiszen az elmúlt 10 évben a termelés-fogyasztás aránya jelentősen nem változott. Fontos kitérni arra is, hogy a világ átlagos energiafelhasználásához képest az egyes országok milyen mértékű pluszenergiát fogyasztanak el. Magyarországon ez az érték 1990-től napjainkig fejenként átlagosan évi plusz 1,2 millió kWh körül mozgott. Ez az érték 40%-a az EU 15-ök és 50%-a az EU 27-ek átlagának. A régió országai közül ezzel az értékkel – a 2007-es adatot tekintve Bulgáriával holtversenyben - a középmezőnyben foglalhatunk helyet, hiszen van olyan ország ahol egy főre jutóan jóval több energiát emésztenek fel - mint például Görögország, Szlovákia, Csehország vagy Ausztria - viszont van olyan is, aki ennél jóval kevesebbel is beéri, mint például Lengyelország és Románia. Újra külön kiemelnénk Ausztriát és Romániát. Előző azért érdekes, hiszen 1995-től folyamatosan, növekvő ütemben, az EU 15-ök többletfogyasztása – a Magyarországinál átlagosan fejenként évi 1,2-2 millió kWh-val - felett teljesít. Utóbbi pedig azért, mert a 90-es évekbeli hatalmas, átlagosan évi 1,67 millió kWh/fő többlettől folyamatosan közelített a világátlaghoz, melyet 2007-ben már csak alig 120 ezer kWh/fővel teljesített túl.


24

Kőolaj A kőolaj statisztikai adatsorait vizsgálva bizakodóan nyugtázhatjuk azt, hogy másfél évtizeddel ezelőtt, a régióban Románia után Magyarország volt a második számú kitermelője ezen erőforrásnak (Melléklet – 3.3.4. ábra). Sajnos az elmúlt két évtizedet figyelembe véve azonban arról kell beszámolnunk, hogy a 90-es évek derekán megjelenő jelentős növekedést 1997-től kezdve még nagyobb ütemű csökkenés követte. Ennek következtében mára már napi szinten nagyságrendileg csak feleannyi kőolajat termelünk ki, mint a 90-es évek derekán. Ezzel a régión belül a legnagyobb visszaesést könyvelhettük el, mellyel termelési potenciálunk 2009-ben már Lengyelországéval megegyező volt, akik velünk ellentétben folyamatosan növelni tudták kapacitásaikat. Termelést tekintve a legrosszabb helyzetben Szlovákia van, hiszen naponta alig pár ezer hordónyi olajt tud a felszínre hozni. Nincs sokkal jobb helyzetben Csehország és Ausztria sem. A leginkább lehangoló képet azonban a legnagyobb termelő, Románia mutatja, hiszen a 90-es évek eleje óta folyamatosan csak veszít a naponta kitermelt kőolaj mennyiségét illetően, amely az elmúlt 20 év alatt közel 2/3-ára esett vissza. Regionális szinten nem sok bizakodásra ad lehetőséget az sem, hogy az utóbbi 5 évben egy ország sem tudta jelentősen növelni a kitermelési potenciálját, mellyel szemben fogyasztási oldalon jelentős túlkereslet jelentkezett (Melléklet – 3.3.5. ábra). Ez főleg Lengyelországról, Ausztriáról és Csehországról mondható el. Szerencsére hazánk esetében ilyenekről nem beszélhetünk, éppen ellenkezőleg azon csoportba tartozik Romániával egyetemben, akik a 90-es évekbeli csúcsértékhez képest jóval kevesebbet fogyasztanak kőolajból. Az erőforrás bizonyított készleteit vizsgálva kijelenthetjük, hogy Románián kívül egyik tagállam sem rendelkezik jelentősebb mennyiségű kőolajjal a régióban. Azt is hozzátehetjük, hogy Lengyelországot kivéve sehol sem növekedtek jelentősebb mértékben a feltárt kőolajmezők. A korábban már felvezetett metódust alkalmazva, ha az egyes országok a 2009-es fogyasztási igényeiket szeretnék kielégíteni saját forrásból, akkor egyedül Románia tudná ellátni magát egy évnél hosszabb ideig, pontosan hét és fél évig. Ausztria esetében ez az érték fél év, Magyarország esetében pedig megközelítőleg 125 nap lenne. Ez hosszú távon mindenképpen azt mutatja, hogy a régió nem építhet ezen energiahordozóra, hiszen szinte 100%-ban függ a külső behozataltól. Ezen felül külön érdemes még megvizsgálni azt is, hogy a világ átlagához képest egy főre jutóan évente hány hordó olajjal többet fogyasztunk el (Mellékletek – 3.3.6. ábra). Ennek értelmében Románia kivételével minden vizsgált régióbeli ország, így hazánk lakói is azok közé tartoznak, akik egy főre lebontva a világátlagnál jóval több kőolajat használnak fel. Hazánkban az egy főre eső éves kőolaj túlfogyasztása átlagosan – folyamatosan növekvő tendenciával - 1,3 hordóval lépi túl a világ átlagát. Hasonló szinten mozog Szlovákia és Lengyelország is. A régióban csupán Ausztria tekinthető notórius túlfogyasztónak. Bőven a 27 tagállam átlaga felett teljesít, sőt kismértékben még az EU15 átlagát is túllépi.


25

Földgáz A korábbi szénhidrogén erőforráshoz hasonlóan hazánk az elmúlt 20 évben a földgázkitermelés volumenét tekintve is jelentős mértékű – közel 50%-os - csökkenést könyvelhetett el (Melléklet – 3.3.7. ábra). Ezzel a vizsgált régióbeli országok versenyében az előkelő második helyről a harmadik helyre csúszott vissza. A kőolaj esetéhez hasonlóan a kinyert földgázmennyiség a rendszerváltás után egészen 1995-ig jelentős mértékben nem változott, egyes években valamelyest még növekedett is. A hazai földgázipari lejtmenet csak 1996 után jelentkezett, amelynek mértékét a régió országai közül csak Románia múlta felül a maga 60%-os értékével. A környező országokat vizsgálva kijelenthető, hogy az elmúlt 20 évben komolyabb mennyiségű növekedést egyetlen ország sem tudott felmutatni, nincs ez másképp Ausztria és Lengyelország esetében sem, hiszen ők is csak minimális potenciálnövekedést produkáltak. Szlovák és cseh társainkról pedig egyértelműen kijelenthető, hogy termelési kapacitásaik erősen konvergálnak a nullához. Fogyasztást tekintve teljesen más képet kapunk (Melléklet – 3.3.8. ábra), hiszen alapvetően jól megfigyelhető az, hogy a Szovjetunió összeomlását követően a volt szocialista államokban, így hazánkban is egy enyhe mértékű visszaesés következett be, melyet a 90-es évek közepétől kis ütemű, azonban stabil növekedés váltott fel. A tendencia Magyarország mellett Lengyelországra és Csehország esetében is elmondható volt. Ennek hátterében az áll, hogy míg a szovjet időszakban a legnagyobb gázfogyasztók a szocialista ipar egységei voltak, addig a 90-es években végbemenő lakossági gázinfrastruktúra kiépítésének köszönhetően a hangsúly a háztartások – elsősorban fűtési célú – felhasználására helyeződött át. Habár hazánkban a földgázfelhasználás növekedési üteme és annak mennyisége a 90-es évektől folyamatosan versenyben volt a lengyel gazdaságéval, meglepő módon 2005-tól ez a növekedés megállt, sőt egyre nagyobb mértékű zuhanásba kezdett. Ennek köszönhetően 2009-ben a hazánkban felhasznált földgázmennyiség már az 1991-ben mért mennyiséget közelítette meg. A háttérben minden bizonnyal igen fontos és egyben komplex tényező állhat. 2005 után a magyar gazdasági növekedés sajnálatos módon nem tudott lépést tartani a környező országokkal, így a piac mérete sem növekedett. Ezzel szemben fokozatos gázár növekedés jelentkezett, melyre a magyar lakosság azzal reagált, hogy ezen szénhidrogén helyett alternatív fűtési lehetőségekre, elsősorban tűzifa felhasználásra váltott. Érdemes néhány szót szólni hazánk bizonyított gázkészleteiről is. Sajnos lesújtó adatokkal szolgálhatunk, hiszen hiába kutatnak újabb és újabb földgázmezők után, a becsült – konvencionális, gazdaságosan kinyerhető - készleteink 106,5 milliárd köbméterről 8,1 milliárd köbméterre estek vissza! Ez alig másfél évtized alatt több mint 92%-os zuhanást jelent! További lesújtó tény az, hogy a jelenlegi – 2009-es – kitermelési ütemmel számolva ez a mennyiség alig 3 év alatt biztosan kimerül! Arról már nem is érdemes beszélni, hogy ha a teljes éves fogyasztásunkat a saját forrásainkból kívánnánk kielégíteni, akkor megközelítőleg 260 napra elegendő földgázt tudnánk előállítani. Fontos megjegyezni azt is, hogy a korábbi előkelő helyzetünkkel szemben ma már Szlovákia és Ausztria is kétszer annyi földgázzal rendelkezik, mint mi. A fogyasztási adatokat tovább bontva szomorúan kell nyugtáznunk azt, hogy az egy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

26

főre jutó földgázfelhasználás tekintetében hazánk a vizsgált régióbeli országok közül jelentős mértékben kimagaslik (Melléklet – 3.3.9. ábra)! A 90-es évek elejétől kezdve folyamatosan, egy főre jutóan átlagosan 600-1000 m3-rel többet fogyasztottunk földgázból a világ átlagánál, továbbá az EU 27-ek átlagát is 200-400 m3-rel léptük túl! A legnagyobb kiugrás 2005-ben jelentkezett, amikor is egy főre jutóan közel 1500 m 3-t használtunk fel! Szerencsére az elmúlt 5 évben ez a „negatív” tendencia megfordulni látszik, mellyel egyre közeledünk az európai és világviszonylatban is kívánatos fogyasztási rátához, azonban amíg a világban az egy főre jutó gázfelhasználás 2008ban megközelítőleg 470 m3 volt, addig Magyarországon ez az érték meghaladta az 1325 m3-t! A régió uniós országait tekintve csak Románia – még a 90-es évek elején – és Szlovákia esetében beszélhetünk ilyen mértékű pazarlásról! Szén A régió országaiban, így hazánkban is a korábban vizsgált szénhidrogén-hordozókhoz hasonlóan a szén is stagnáló vagy fokozatosan leépülő kitermelési potenciállal rendelkezik (Melléklet – 3.3.10. ábra). Magyarország kapcsán azonban kijelenthető, hogy a korábban tárgyalt erőforrások adataival szemben ez esetben több régióbeli tagország – Lengyelország, Csehország és Románia - is megelőz minket a kitermelt szén mennyiségét illetően. Ez nemcsak manapság, hanem a rendszerváltás időszakában is igaz volt és értékeit tekintve nem is változott, amellett, hogy 20 év alatt a magyar szénbányászati tevékenység termelékenysége mennyiségét tekintve felére esett vissza. Hasonló helyzettel találkozhatunk az egyes országok szénfelhasználásával kapcsolatban is (Melléklet - 3.3.11. ábra), hiszen Görögország kivételével minden országban fokozatosan csökkent a felhasznált szén mennyisége, melyet három tényező indokol. Az egyik az, mely szerint a 90-es évek elejét jellemző lakossági – fűtési célú – szénkereslet az évtized végére közel nullára redukálódott – köszönhetően a lakossági földgázhálózat nagymértékű kiépülésének -, a második az, hogy a szocialista országokban korábban meghatározó jelentőségű széntüzelésű hőerőművek többségét a 90-es évek végén, a 2000-es évek elején, gazdaságossági és környezetterhelési okokra hivatkozva fokozatosan bezárták. Utolsó fontos tényezőként pedig megemlíthető az is, hogy ezen országok többségében a korábbi szovjet berendezkedés maradványát képviselő vas és kohóipar is leépült. Meg kell említeni azt is, hogy a csökkenő fogyasztás következtében egyes országok mára már nemhogy nem szorulnak importra, hanem vagy teljes mértékben önfenntartóak – efelé halad Magyarország és Bulgária – vagy pedig kismértékű exporttal jelentkeznek a világpiacon. Minden bizonnyal ez annak is köszönhető, hogy a három meghatározó szénhidrogén-hordozó közül a régió országainak többsége ezen erőforrásban bővelkednek a leginkább. A régió országainak többsége - Románia kivételével - a jelenlegi fogyasztási arányukkal számolva is akár több évtizedre elegendő szénmennyiség felett rendelkezik. Magyarország esetében ez az időszak – köszönhetően a relatíve alacsony felhasználásunknak – akár 300 évet is meghaladhatja! Ehhez kapcsolódóan pozitívumként tekinthetünk arra is, hogy a szén elégetésével kibocsájtott CO2 mennyiségét tekintve az egy főre jutó átlagértékünk már egy évtizede regionális szinten a legalacsonyabb értéket mutatja, arról már nem is A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

beszélve, hogy ezt tartósan a világ átlaga alá tudjuk szorítani. Villamos energia Villamos-energia termelés viszonylatában Magyarország potenciálja az rendszerváltást követően tartós növekedésnek indult egészen 1997-ig (Melléklet – 3.3.12. ábra). A növekedés mértéke a nem egész egy évtized alatt közel 40,5%-kal növekedett. Meglepő módon ezt egy jelentős törés követte, melynek hatására a megtermelt energia végösszege a következő hét évben összesen 11%-kal csökkent, mely tendencia 2004-ben megfordult és 2008-ra 19%-os növekedést produkálva az eddigi legmagasabb, 37,8 milliárd kWh-s értéket érte el. A jelentős mértékű teljesítményvesztés egyik meghatározó tényezője lehetett az, hogy a 2003. április 10-én a paksi atomerőmű 2. blokkjában bekövetkezett üzemzavar miatt közel 4 évig ezen blokk csak csökkentett teljesítményen működhetett (Szatmáry, [2003] 266.old.). Regionális viszonylatban vizsgálva sajnos nem lehetünk ennyire pozitívak, hiszen hiába növekedett jelentősen a hazánkban megtermelt villamos-energia mennyisége, mégis a környező tagországok közül Szlovákia kivételével minden egyes ország megelőz bennünket. Területét és lakosság számát tekintve hozzánk hasonló országok közül Ausztria a hazánk teljesítményének másfélszeresét, Csehország pedig a dupláját képes felmutatni! Szerencsés módon a villamos-energia felhasználásunk a gyatra termelési potenciálunkkal szemben nem mutat kiugróan magas adatokat (Melléklet – 3.3.13. ábra), így nem kell arról beszélnünk, hogy jóval többet fogyasztunk annál, amit elő tudunk állítani, azonban így is felvetődik annak a kérdése, mely szerint: El tudjuk-e látni magunkat önerőből villamos-energiával? A kérdésre a válasz sajnos kiábrándító: Az elmúlt 20 évben minden egyes alkalommal a belföldi áramtermelés mellett igénybe kellett vennünk pótlólagos villamos-energia importot is! A régió országai közül a legrosszabb helyzetben 2004-ben voltunk, amikor is a fogyasztásunk közel 20%-kát csak külföldről tudtuk fedezni! Habár százalékos arányt tekintve hazánk van a legrosszabb helyzetben, azonban Ausztria pozíciói sem sokkal jobbak. Természetesen találkozhatunk ellenpéldával is. Ilyen például Csehország, aki – több mint egy évtizede - az általa megtermelt energia mennyiségének legalább 10-15%-kát, egyes esetekben 20-25%-kát is a világpiacon képes értékesíteni! Tovább árnyalja a képet az is, hogy az egyes országok villamos-energia hálózatában a megtermelt energia hány százaléka veszik el. Sajnos hazánk esetében arra a következtetésre jutunk, hogy a régió országai közül Románia kivételével a hazai villamosenergia infrastruktúra a legelmaradottabb. Évente átlagosan a megtermelt energia 10,5%-a – 90-es évek közepén közel 15%-a! - veszik el a rendszerben, mely még világviszonylatban is 3 százalékpontos eltérést mutat! Arról már nem is beszélve, hogy Szlovákiában 3,7; Ausztria és Csehország esetében pedig ez az adat 5,6-6%-ot mutat! Ennek tudatában kijelenthetjük, hogy nemcsak a termelés, hanem az infrastrukturális fejlesztés tekintetében is van még mit bepótolnunk Uniós tagtársainkhoz képest. Magyarország energiamérlegét vizsgálva (Melléklet - 3.3.14. ábra) kijelenthetjük, hogy egészen 2003-ig az ország energiaellátása a konvencionális – azaz szénhidrogén alapú – hőerőművekre és a paksi atomerőmű köré épült. A megújuló erőforrások térhódítása A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

28

csak ezután indulhatott meg. A 90-es évek elejétől kezdve egészen napjainkig megfigyelhető azon folyamat mely szerint az atomenergia részaránya egyre kisebb szerepet kap a hazai energiaszolgáltatásban. Megjegyzendő, hogy csak részarányosan mondhatjuk ezt, hiszem a paksi atomerőmű teljesítménye 2009-ben annyi villamosenergiát állított elő – számszerűen 14,471 milliárd kWh-t – amennyit korábban még sohasem. A különbség csak annyi, hogy az utóbbi 20 évben a hőerőműi kapacitás – elsősorban a gázerőművek révén - még nagyobb mértékben növekedett. Ennek eredményeképp a fosszilis erőforrás és a nukleáris erőforrás alapú energiatermelés közötti olló fokozatos távolodása volt megfigyelhető egészen 2000-ig. Azóta egy konstansnak tekinthető különbség realizálódott, melytől az egyetlen, 2003-as kiugrás a korábban már említett paksi üzemzavarra hivatkozva magyarázható. Összességében hazánk energiamérlegének 93-94%-át a vizsgált két erőforrás teszi ki, a maradék 6-7% pedig a megújuló erőforrásokból egészül ki. Ezek megoszlása alapján a legmeghatározóbb a biomassza, amely a hazai villamos-energiatermelés 5,1%-át adja. Ezt követi a vízenergia a maga 0,56%-ával és a szélenergia átlagos 0,5%-ával. Sajnálatos módon a többi megújuló erőforrás közül a napenergia hasznosítása csak igen csekély, a geotermikus villamosenergia-termelés pedig eleddig egyáltalán nem honosodott meg hazánkban.


29

3.4 A Nyugat-dunántúli régió Teljes energia A Nyugat-dunántúli régió teljes energia felhasználása szektorális bontásában (Melléklet - 3.4.1. táblázat) - a közlekedés energiaigényének kalkulációja nélkül -, energiahatékonyság szempontjából igen előkelő helyet foglal el hazánk régiói között, hiszen a Dél-dunántúli régió után ezen térség az, amely a legkisebb arányban használja fel a rendelkezésre álló energiaforrásokat. További fontos tényező az is, hogy a gazdasági növekedés ellenére 2000 és 2007 között az ipari, valamint a mezőgazdasági energiafelhasználás folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott, melynek köszönhetően – a kommunális és a lakossági felhasználás növekedése ellenére – a régió energiaigénye is mérséklődött. Amennyiben a tendenciák változatlan intenzitást mutatnak, úgy abban az esetben a Nyugat-dunántúli régió hosszú távon hazánk egyik leginkább energia intenzív területe lehet. A régióban található három megye energetikai viszonyát vizsgálva (Melléklet - 3.4.2. táblázat) kitűnik, hogy a legnagyobb energiaigény – ugyan csökkenő tendenciát mutatva – az ipari teljesítményét vizsgálva legproduktívabb Győr-Moson-Sopron megye oldalán jelentkezik, a másik két megye pedig közel megegyező mennyiségű energiát használt fel a 2000-es, valamint a 2007-es években. A régió három megyéjének szektorális felhasználását vizsgálva kijelenthető, hogy Győr-Moson-Sopron megyében az ipari és mezőgazdasági energiaigény visszaeséséhez a kommunális és lakossági energiaigény növekedése, Vas megyében az ipari felhasználás jelentős erősödéséhez a mezőgazdasági igény enyhülése, Zala megyében pedig az ipari növekedéshez az összes szektor energiafelhasználásának kisebb csökkenése párosul. Villamos energia A beépített erőművek teljesítményét és azok összetételét vizsgálva kijelenthető, hogy a Nyugat-dunántúli régió 2011-ig nem rendelkezett komolyabb villamosenergia termelő kapacitással (Melléklet - 3.4.1. ábra), azonban ez a csekély teljesítmény teljes mértékben megújuló erőforrásokra, azon belül is – kihasználva a térség pozitív tulajdonságait – szélenergiára támaszkodott. Fontos megjegyezni, hogy ezen erőművek/szélparkok - amelyek az ország szélerőmű kapacitásának több mint 90%-át adják (Melléklet - 3.4.2. ábra) - a régió területén nem elszórtan, hanem koncentráltan, egy-egy kistérségben – így Mosonmagyaróvár és Fertőd térségében (Melléklet - 3.4.3. táblázat) – koncentrálódtak. A térség energiamixében való változását egyedül a 2011 júniusában feladatott gönyűi, kombinált ciklusú gázerőmű okozott, amely a 433 MW-os beépített teljesítményével 600 ezer háztartás ellátására képes. A villamosenergia felhasználás volumenét (Melléklet - 3.4.3. ábra) és annak összetételét (Melléklet - 3.4.4. ábra) vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Nyugat-dunántúli régió – a teljes energiafelhasználáshoz hasonlóan – a Dél-dunántúli régió után a legalacsonyabb energiaigénnyel jelentkezik, továbbá a háztartások villanyfelhasználása is elmarad az ország többi régiójában tapasztaltaknál. A szolgáltatott villamosenergia volumenét tekintve 7 év alatt alig 14%-os növekedés következett be, amely az éves szintre lebontott 1,8-1,9%-os növekedési ütemmel kalkulálva elenyészőnek tekinthető a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

30

Közép-magyarországi régió 2,63%-os felhasználás-növekedési rátájához képest. Külön ki kell emelni azt is, hogy 2007-ben az ország hét régiója közül a Nyugat-dunántúli régió volt az, ahol a lakossági villamosenergia felhasználás a legalacsonyabb szintet érte el. Meglepő módón a régió lakosságának 2000 és 2007 közötti közel 14%-os növekedése is csak 8%-os lakossági energiaigény növekedést generált, mely leginkább a nagyvárosok – mint például Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Sopron - és azok közvetlen agglomerációs térségében jelentkezett (Melléklet - 3.4.4. táblázat). Földgáz A Nyugat-dunántúli régió földgázfelhasználását tekintve a teljes energiafelhasználás, valamint a villamosenergia fogyasztás statisztikáit követve, ez esetben is az ország többi régióját alulteljesítve, igen csekély igényeket mondhat magáénak, amely hátterében elsősorban – a többi régióval összevetve – gázvezeték-hálózatra csatlakoztatott háztartások kisebb aránya indukál (Melléklet - 3.4.5. táblázat). Emellett azért természetesen nem szabad arról megfeledkezni, hogy az utóbbi években mind a földgázfelhasználók száma, mind pedig a felhasznált mennyiség – fűtés és egyéb célú felhasználás - is komoly mértékben növekedett, elsősorban az urbánus térségekben.


31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 3. fejezet mellékletei


32

Ezer kW/fő

Ezermilliárd kW 160

22

140

20

120

Teljes Primer Energia Termelés (Ezer Mrd kW)

18

100 80

16

60

14

40 12

20

10 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0

Egy Főre Jutó Teljes Primer Energia Felhasználás (ezer kW/fő)

Év

3.1.1. ábra: A világ teljes primer energia termelése és felhasználása (1980-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió hordó 33 000

Millió tonna

31 000

10 500

Világ olajkitermelése (millió hordó)

29 000 8 500

27 000 25 000

6 500

Világ olajfelhasználása (millió hordó)

23 000 4 500

21 000 19 000

2 500

17 000 500 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

15 000

Az olajfelhasználás okozta CO2 kibocsátás (millió tonna)

Év

3.1.2. ábra: A világ kőolajtermelése és - felhasználása (1980-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján

3.1.3. ábra: A Hubbert-görbe Saját szerkesztés Hubbert (1956) 22. oldal, 20. ábra alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

33

USD/ hordó 100 90 80 70

Inflációval kompenzált olajár

60 50

Nominál olajár

40 30 20 10

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

0 Év

3.1.4. ábra: A kőolaj átlagos világpiaci árának alakulása (1980-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezermilliárd m 3 4 3,5 Bruttó gázkitermelés

3 2,5

Száraz gázkitermelés

2 Száraz gázfogyasztás

1,5

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1 Év

3.1.5. ábra: A világ földgázkitermelése (1980-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna 12 000

Világ szénkitermelése

10 000 8 000

Világ szénfogyasztása

6 000 Szénfogyasztás CO2 kibocsátása

4 000 2 000

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

0 ÉV

3.1.6. ábra: A világ széntermelése, szénfogyasztása és a szénfogyasztásból eredő CO2 kibocsátás (1980-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

34

Milliárd kWh Hálózati veszteség

18000 16000

Teljes villamosenergiatermelés

14000 12000

Teljes villamosenergiafogyasztás

10000 8000

Hagyományos villamosenergia-termelés (kőolaj, földgáz, szén)

6000 4000

Teljes megújuló energiatermelés

2000

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0 Év

Nukleáris villamosenergia-termelés

3.1.7. ábra: A világ villamos energia termelése és fogyasztása (1980-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Százalék 70 Hagyományos villamosenergiatermelés (kőolaj, földgáz, szén)

60 50

Teljes megújuló energiatermelés

40 30 20

Nukleáris villamosenergiatermelés

10

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0 Év

3.1.8. ábra: A világon megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása (1980-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


35

Milliárd kWh 3500 Teljes megújuló energiatermelés

3000 2500 2000

Vízenergia 1500 1000 500 Egyéb megújulók 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

0 Év

3.1.9. ábra: A világ megújuló villamos energiatermelése, különös tekintettel a vízenergiára (1980-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh Biomassza és hulladék

250

200

Geotermális energia

150 Nap, hullám és árapály energia

100

Szélenergia

50

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

0 Év

3.1.10. ábra: Az egyes megújuló villamos energiatermelések nagysága a világon (1980-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


36

Millió hordó 450

Biodízeltermelés

400 350 Biodízelfogyasztás

300 250 200

Bioetanol-termelés

150 100 50

Bioetanolfogyasztás

0 2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Év

3.1.11. ábra: Az egyes bioüzemanyagok termelése és fogyasztása a világon (2000-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh 25,0

EU 15 teljes primer energiatermelése

22,5 EU 25 teljes primer energiatermelése

20,0

EU 27 teljes primer energiatermelése

17,5

15,0 EU 15 teljes primer energiafogyasztása 12,5 EU 25 teljes primer energiafogyasztása

10,0

7,5

EU 27 teljes primer energiafogyasztása

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

5,0 Év

3.2.1. ábra: Az EU teljes primer energiatermelése és - fogyasztása (1992-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


37

Ezer kWh/fő 55 EU 27 egy főre jutó primer energiatermelése

50 45 40

EU 27 egy főre jutó primer energiafogyasztása

35 30 25

A világ egy főre jutó primer energiafogyasztása

20

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

15 Év

3.2.2. ábra: Az EU egy főre jutó primer energiatermelése és – fogyasztása a világhoz viszonyítva (1992-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió hordó 10000 9000 EU 27 Kőolaj kitermelése

8000 7000 6000 5000

EU 27 Kőolaj felhasználása

4000 3000 2000

EU 27 Kőolaj tartaléka

1000

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.3. ábra: Az EU kőolajtermelése, - felhasználása és - tartaléka (1992-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Százalék 15

12

EU 27 Földgázkitermelése (világ %-ban)

9

EU 27 Gázkészlete (világ %-ában)

6

3

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.4. ábra: Az EU földgázkitermelése és - készlete a világ százalékában (1992-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

38

Milliárd m 3 4500 4000

EU 27 Földgázkitermelése (milliárd m3)

3500 3000 2500

EU 27 Földgázfelhasználása (milliárd m3)

2000 1500 1000

EU 27 Gázkészlete (milliárd m3)

500

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.5. ábra: Az EU földgázkitermelésének, - felhasználásának és – készletének mennyisége (1992-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna 1200 EU 15 szénkitermelése 1000 800

EU 27 szénkitermelése

600 EU 15 szénfelhasználása

400 200

EU 27 szénfelhasználása

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.6. ábra: Az EU szénkitermelése és - felhasználása (1992-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh 20000 17500

Világ teljes villamos energia termelése

15000 12500

EU 27 teljes villamos energia termelése

10000 7500

Világ teljes villamos energia fogyasztása

5000 2500

EU 27 teljes villamos energia fogyasztása

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.7. ábra: A világ és az EU villamos energia termelése és fogyasztása (1992-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

39

Százalék 60

EU 27 fosszlis hőenergia alapú villamos energia termelése

50

EU 27 nukleáris alapú villamos energia termelése

40

30 EU 27 teljes megújuló alapú villamos energia termelése

20

10

EU 27 villamos energia hálózati veszteség (EU 27 termelés %-ban)

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.8. ábra: Az EU-ban megtermelt villamos energia előállítási mód szerinti megoszlása (1992-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh

EU 27 biomassza és hulladék alapú villamos energia termelése

120 100

EU 27 geotermális alapú villamos energia termelése

80

60

EU 27 szél alapú villamos energia termelése

40

EU 27 nap, árapály és hullám alapú villamos energia termelése

20

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

0 Év

3.2.9. ábra: Az EU-ban megtermelt megújuló villamos energia fajták szerinti mennyisége (1992-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh Magyarország

1,2 1

Csehország

0,8 Románia 0,6 Lengyelország 0,4 Szlovákia

0,2

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

Ausztria Év

3.3.1. ábra: Teljes energiatermelés az EU egyes országaiban (1990-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


40

Milliárd kWh 1,2 Magyarország 1 Csehország 0,8 Románia 0,6 Lengyelország 0,4 Szlovákia

0,2

Ausztria 2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.2. ábra: Teljes energia felhasználás az EU egyes országaiban (1990-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezer kWh/fő

Eu 27

50 45

Magyarország

40 Csehország 35 Románia

30 25

Lengyelország

20 Szlovákia

15

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

10

Ausztria Év

3.3.3. ábra: Egy főre jutó energiafelhasználás és - termelés különbsége az EU egyes országaiban (1990-2007) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Ezer hordó/nap 160

Magyarország

140 Csehország 120 100

Románia

80 Lengyelország 60 40

Szlovákia

20 Ausztria

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.4. ábra: Kőolaj-kitermelés az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


41

Ezer hordó/nap 600 Magyarország 500 Csehország 400 Románia 300 Lengyelország 200 Szlovákia 100 Ausztria

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.5. ábra: Kőolaj-felhasználás az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Hordó/év 10 Magyarország 8 Csehország 6 Románia 4 Lengyelország 2 Szlovákia 0 Ausztria

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

-2 Év

3.3.6. ábra: Az egy főre jutó kőolaj-felhasználás világátlagtól való eltérése az EU egyes országaiban (1990-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió m 3 30 000 Magyarország 25 000 20 000

Románia

15 000 Lengyelország

10 000 5 000

Ausztria

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.7. ábra: A földgázkitermelés mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


42

Millió m3 35 000

Magyarország

30 000 Románia 25 000 Csehország

20 000 15 000

Lengyelország

10 000 Szlovákia 2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

5 000 Év

3.3.8. ábra: A földgázfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján m 3 /fő 1200 Magyarország 1000 Románia

800

Csehország

600 400

Lengyelország

200 Szlovákia 0 Ausztria

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

-200 Év

3.3.9. ábra: Az egy főre jutó földgázfelhasználás világátlagtól való eltérése az EU egyes országaiban (1990-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Millió tonna Magyarország 200 Csehország 150 Románia 100 Lengyelország

50

Szlovákia 2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.10. ábra: A kibányászott szén mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


43

Millió tonna 200

Magyarország

150

Csehország

Románia

100

Lengyelország 50 Szlovákia

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0 Év

3.3.11. ábra: Szénfelhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2009) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh Magyarország

140 120

Csehország

100

Románia

80

Lengyelország

60 Szlovákia 40 Ausztria

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

20 Év

3.3.12. ábra: A villamos energiatermelés mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján Milliárd kWh 140

Magyarország

120

Csehország

100

Románia

80 Lengyelország 60 Szlovákia 40 Ausztria

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

20 Év

3.3.13. ábra: A villamos energia-felhasználás mennyisége az EU egyes országaiban (1990-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


44

Milliárd kWh 100 Konvencionális hőenergia (fosszilis)

90 80 70 60

Nukleáris energia

50 40 30 20

Megújuló energia

10 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

0 Év

3.3.14. ábra: Magyarország villamos energia-termelésének szerkezete (1980-2008) Saját szerkesztés az EIA adatai alapján

3.4.1. táblázat Összes energia felhasználás Magyarországon szektorok szerinti bontásban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban) 10

Régió

Ipar

Kommunális szektor

Lakosság

Mezőgazdaság

Összesen

2000

2007

2000

2007

2000

2007

2000

2007

2000

2007

Dél-Alföld

9083

9490

11683

11867

28473

27624

6320

5499

55559

54480

Dél-Dunántúl

7515

5732

9244

8806

18631

18504

3694

3245

39084

36287

Észak-Alföld

13374

12550

13196

15999

31249

31620

5774

4985

63593

65154

ÉszakMagyarország

35083

42521

10018

9103

25309

24936

2856

2431

73266

78991

Közép-Dunántúl

62738

57427

8457

8213

22473

23252

3679

3343

97347

92235

KözépMagyarország

20841

17593

57655

65737

71353

73495

1626

1482

151475

158307

NyugatDunántúl

13649

12470

7686

7887

19070

19524

2557

2152

42962

42033

Összesen

162283

157783

117939

127612

216558

218955

26506

23137

523286

527487

Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján

10

Összes energia felhasználás = A nemzetgazdaság összes energia felhasználása (közlekedés nélkül) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

45

3.4.2. táblázat Összes energia felhasználás szektorok szerint a Nyugat-dunántúli régióban, 2000 és 2007 (adatok TJ-ban ) Szektor

Ipar

Kommunális szektor

Lakosság

Mezőgazdaság

Összesen

Év

2000

2007

2000

2007

2000

2007

2000

2007

2000

2007

Győr-MosonSopron megye

8109

5825

2597

2841

9004

9658

1101

891

20811

19215

Vas megye

2768

3564

2570

2648

4685

4578

805

689

10828

11479

Zala megye

2772

3081

2519

2398

5381

5288

651

572

11323

11339

Nyugatdunántúli régió

13649

12470

7686

7887

19070

19524

2557

2152

42962

42033

Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján MW 2500

2000 Foszilis 1500 Megújuló 1000 Nukleáris

500

NyugatDunántúl régió

KözépMagyarország régió

KözépDunántúl régió

ÉszakMagyarország régió

Észak-Alföld régió

Dél-Dunántúl régió

Dél-Alföld régió

0

Régió

3.4.1. ábra: Erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján


46

MW 120

Biogáz-erőmű

100 Biomasszabá zisú erőművek Hulladékéget ő

80 60

Szélerőmű 40 Vízerőmű

20








0

Régió

3.4.2. ábra: Megújuló erőművek beépített teljesítménye Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján


47

3.4.3. táblázat Megújuló erőművek, beépített teljesítmény a Nyugat-dunántúli régióban, 2007 (adatok MW-ban) Település

Beépített telj. MW

Orsz.%

Típus

Gép db.

Mosonszolnok

48

0,602

Szélerőmű

24

Sopronkövesd

21

0,2634

Szélerőmű

7

Mosonmagyaróvár

10

0,1254

Szélerőmű

5

Mosonmagyaróvár

10

0,1254

Szélerőmű

5

Jánossomorja

8

0,1003

Szélerőmű

4

Ikervár

2,44

0,0306

Vízerőmű

5

Nagylózs

2

0,0251

Szélerőmű

1

Nick

1,542

0,0193

Vízerőmű

2

Mosonszolnok

1,2

0,015

Szélerőmű

2

Csorna

0,8

0,01

Szélerőmű

1

Mecsér

0,8

0,01

Szélerőmű

1

Mosonszolnok

0,8

0,01

Szélerőmű

1

Újrónafő

0,8

0,01

Szélerőmű

1

Csörötnek

0,73

0,0092

Vízerőmű

4

Mosonmagyaróvár

0,6

0,0075

Szélerőmű

1

Mosonmagyaróvár

0,6

0,0075

Szélerőmű

1

Ostffyasszonyfa

0,6

0,0075

Szélerőmű

1

Vép

0,6

0,0075

Szélerőmű

1

Győr

0,5

0,0063

Biogáz-erőmű

2

Alsószölnök

0,46

0,0058

Vízerőmű

6

Körmend

0,4

0,005

Vízerőmű

2

Sopron

0,33

0,0041

Biogáz-erőmű

1

Pornóapáti

0,16

0,002

Vízerőmű

1

Hegyeshalom

0,132

0,0017

Vízerőmű

2

Kapuvár

0,11

0,0014

Vízerőmű

2

Szentpéterfa

0,11

0,0014

Vízerőmű

1

Lukácsháza

0,04

0,0005

Vízerőmű

1

Chernelházadamonya

0,03

0,0004

Vízerőmű

1



48

Milliárd kWh 11 10 9 8 2000

7 6 5 4

2007

3 2 1 NyugatDunántúl régió







0 Régió

3.4.3. ábra: Szolgáltatott villamos energia mértéke Magyarország régióiban (2000 és 2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján Milliárd kWh 10

8 Nem házt. 6 4 Házt. 2








0 Régió

3.4.4. ábra: A háztartások és egyéb fogyasztók számára szolgáltatott villamos energia mértéke Magyarország régióiban (2007) Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján


49

3.4.4. táblázat Háztartások villamos energia felhasználása a Nyugat-dunántúli régióban 2000 és 2007 között Kistérség

Háztartási villamos energia fogyasztók (db)

Háztartások részére szolgáltatott villamos energia (ezer kWh)

2000

2007

2000

2007

Celldömölki

12448

13515

26757

28910

Csepregi

5190

5850

11932

13275

Csornai

15319

15973

48062

44415

Győri

75044

87889

155183

183560

Kapuvár-Beledi

10393

11557

33413

31168

Keszthelyi

30570

33823

63519

60207

Körmendi

9506

10542

25171

26354

Kőszegi

8520

10105

21136

22777

Lenti

11564

12647

22096

21595

Letenyei

7822

8409

15012

16757

Mosonmagyaróvári

29008

32706

92115

96548

Nagykanizsai

43457

46521

64566

67952

Őriszentpéteri

3466

3603

8890

8109

Sárvári

15863

17214

38190

41776

Sopron-Fertődi

39414

48128

88505

102326

Szentgotthárdi

5749

6201

15313

15621

Szombathelyi

45318

53227

93841

108784

Téti

15326

16447

40191

41582

Vasvári

7427

7769

15673

15204

Zalaegerszegi

49226

55701

84178

94494

Zalaszentgróti

9280

10033

18694

19449

Összesen

449910

507860

982437

1060863



50

3.4.5. táblázat Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2007) Kistérség

Háztartási gázfogyasztók száma (db)

A háztartások részére szolgáltatott gáz (ezer m3)

Vezetékes gázzal rendelkező lakások aránya (%)

Gázzal fűtött lakások aránya (%)

Az összes szolgáltatott vezetékes gáz (ezer m3)

2000

2000

2007 2000

2007

2000

2007

2000

2007

2007

Házt.

Nem házt.

Összesen

Celldömölki

5910

7098

6996

7906

53

63

53

62

13274

7906

5961

13867

Csepregi

3361

3807

4779

5417

73

75

73

75

12453

5417

12180

17597

Csornai

3795

7412

4815

10836

26

49

26

49

10624

10836

11688

22524

Győri

54184

64056

51984

68874

82

88

44

54

21024 9

68874

17398 5

242859

Kapuvár-Beledi

4455

6098

6450

7593

45

59

45

59

14326

7593

6085

13678

Keszthelyi

12645

16561

14426

15277

61

72

58

70

32645

15277

24083

39360

Körmendi

2866

4246

3259

4897

33

46

33

46

10959

4897

7856

12753

Kőszegi

2793

3807

3878

5246

43

55

43

55

11869

5246

4456

9702

Lenti

4859

6870

4137

5009

49

68

49

67

9830

5009

7651

12660

Letenyei

4990

5262

4542

3836

70

73

70

73

7319

3836

2657

6493

Mosonmagyaróvári

8283

14184

14159

25970

32

50

32

50

76790

25970

36399

62369

Nagykanizsai

26042

29251

23125

26248

81

87

66

73

74454

26248

61900

88148

Őriszentpéteri

78

848

36

780

2

25

2

25

42

780

497

1277

Sárvári

7736

9057

9747

11390

53

60

53

60

29216

11390

21353

32743

Sopron-Fertődi

28260

32634

32735

36653

81

84

55

61

96841

36653

64702

101355

Szentgotthárdi

2294

2806

2655

3075

41

49

41

49

8867

3075

6356

9431

Szombathelyi

33402

36818

36589

41625

80

82

57

60

10323 3

41625

66854

108479

Téti

4527

7194

6200

10642

35

52

35

52

10721

10642

4843

15485

Vasvári

1307

2347

1188

2150

20

35

20

35

2527

2150

2931

5081

Zalaegerszegi

28004

34579

25839

29776

70

81

59

70

87563

29776

72381

102157

Zalaszentgróti

2776

4542

2613

4368

37

59

37

59

6633

4368

3907

8275

1065

1312

950

1206

83043 5

32756 8

59872 5

926293

Összesen

242567 299477 260152 327568



51

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata


2011-2012

1

Tartalom 4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata ............................................ 3 4.1. Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények 3 4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában ................... 8 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) ................................................................................. 12 4.3.1 Az Új Széchenyi Terv ...................................................................................... 13 4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ................... 16 4.4. Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban ...... 19 Nyugat-dunántúli régió ........................................................................................ 19 Győr-Moson-Sopron megye ................................................................................ 21 Vas megye .......................................................................................................... 22 Zala megye .......................................................................................................... 23 4. fejezet mellékletei ................................................................................................. 25


2

4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Ezen fejezetben a globális és lokális szintű klímavédelmi és energiapolitikai elképzelések bemutatását tesszük meg a teljesség igénye nélkül. Először a legfontosabb nemzetközi klímavédelmi és energiafogyasztási egyezményekre térünk ki, amit az Európai Unió ide vonatkozó hosszú távú energiapolitikájának és a tagországok részére előirányzott direktíváinak az ismertetése követ. Ezek után Magyarország hosszú távú energiapolitikai elképzeléseinek a bemutatására kerül sor, különböző célkitűzéseken, stratégiai dokumentumokon keresztül. A fejezet végén részletesebb kitekintést teszünk a Nyugat-dunántúli régió energiaügyi terveire. 4.1. Globális egyezmények

klímavédelmi

és

energiafogyasztási

kezdeményezések,

Globális felmelegedés, klímaváltozás, biodiverzitás vesztés, ivóvíz- élelem- és energiaválság. Néhány, napjaink legtöbbet hangoztatott és legégetőbb nehézségei közül, melyeket az elmúlt évtizedekben már több kiváltó ok is előre vetítette. Ilyen és talán a legfontosabb a túlnépesedés témaköre, hiszen az elmúlt hat évtizedben nemcsak a Föld lakóinak száma háromszorozódott meg, hanem ez egy sor egyéb más folyamatot is felgyorsított. A népesség növekedésének következtében a fogyasztói igények is jelentős ugrásnak indultak, amely hatalmas tömegű ásványi eredetű energiahordozó kitermelést és ipari kibocsátást indukált. Míg az előbbi a 20. század elejéhez képest megharmincszorozódott, addig utóbbi ma már több mint ötvenszeres értéket mutat úgy, hogy mindezen növekedés 80%-a csak az 1950-es évektől ment végbe! Természetesen az erőforrások mértéktelen pazarlása, továbbá az ipari kibocsátás fokozása egyes országokban és régiókban jelentős mértékű gazdasági- és életszínvonal növekedéssel párosult. A növekedés iránti igény hatására a világ minden pontján további erőforrások bevonására került sor, mely alatt a modern társadalmak folyamatosan figyelmen kívül hagyták az egyik legalapvetőbb közgazdaságtani tételt, mely szerint véges ökológiai rendszerben, ahol a társadalom igényei korlátlanok, viszont az energia, a nyersanyagok és egyéb természetes erőforrások szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre a népesség és a gazdaság állandó növekedése előbb-utóbb szűkösséget eredményez! (Barbier, [1989]) Sokat hallhatjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben a mértéktelen erőforrás felhasználás egy minden eddiginél nagyobb, globális krízishez vezethet, melynek leginkább két fő aspektusáról beszélhetünk. Az egyik a humán-, míg a másik az ökológiai világkrízis. Előbbi alatt a túlnépesedést, szegénységet, éhezést, a természeti katasztrófák elől menekülők növekvő tömegét valamint a gazdasági- és életszínvonalbeli hanyatlást értjük, míg utóbbi esetében a meg nem újuló – elsősorban a fosszilis alapú – erőforrások kimerüléséről, az ásványi nyersanyagok véges készleteiről, az édesvíz készletek korlátozottságáról és szennyeződéséről, a termőföld eróziójáról, az üvegházgázok mennyiségének növekedéséről, a savas esők kockázatának A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

megemelkedéséről valamint az erdők gyors fogyatkozásáról beszélhetünk. Mind-mind az emberi tevékenység következményei, melyek tudatában ki kell jelentenünk, hogy az elkövetkező évtizedekben a gazdasági növekedés bizonyos mértékű beszűkülésére kell felkészülnünk, amennyiben a jelenlegi gazdálkodási módszereinken sürgősen nem változtatunk! Mindez összefüggésben van azzal a folyamattal, amely során a robbanásszerű gazdasági növekedés és erőforrás felhasználás hatására, „szándékunktól független mellékhatásként számottevő változások jelentek meg a Föld légkörében, és az egész bioszférában, veszélyeztetve ezzel bolygónk egészének évmilliók során kialakult, az emberiség számára kedvező viszonyait” (Kerekes, Kobjakov [2000]). A humán és ökológiai világkrízis minden egyes – legyen az fejlett, fejlődő vagy harmadik világbéli – országot fenyeget, hiszen ma már a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok nem szűkíthetőek le bizonyos térségi szintekre, régiókra, hanem a Föld egészére kiterjednek. Mindezen változások alapvetően két fő okkal magyarázhatóak. Az egyik mennyiségi a másik tényező pedig minőségi jellegű. Előbbi esetében az emberiség természetátalakító tevékenységének ugrásszerű, a bioszféra méreteihez képest is jelentős növekedésére kell gondolnunk. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy az egyes országok egymásra utaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedek során, így egy adott térségben bekövetkező nagyobb jelentőségű gazdasági vagy természeti változás a világ más pontjain is sokkoló hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre! (Beckman, [2011]) A két fő tényező mellett nem szabad megfeledkeznünk a túlnépesedés, korábban már említett multiplikátor hatásáról sem. Ezt tovább fokozhatja az a tény, mely szerint 2030-ra a világ lakóinak száma nagyságrendileg elérheti a 9 milliárd főt, melyből kifolyóan az élelmiszerigény megduplázódhat, az ipari termelés és az energiafelhasználás pedig megháromszorozódhat. Már maga ez a növekedési arány is alapvetően magában hordozza a környezeti katasztrófák kockázatát. (Kerekes, [2007]) Mindezen folyamatok már a 80-as években előre láthatóak voltak, ezért a világ országai mérsékelt ütemben egy olyan fejlődési irány meghatározásába kezdtek, mely értelmében a gazdaság egy új pályára állhat, amely nagyobb összhangot lenne képes teremteni a bolygó eltartó képessége és a növekedési igények között. Mivel az ökológiai és humán katasztrófák elkerüléséhez, megfékezéséhez az adott problémák nemzetközi szintű kezelésére van szükség, ezért az ENSZ Közgyűlése 1983-ban az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-ot és bizottságát – Környezet és Fejlődés Világbizottság1 – bízta meg azzal, hogy a bioszférát veszélyeztető környezeti válság megelőzése céljából dolgozzanak ki egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó programot. A Brundtland Bizottság további feladatai között szerepelt az is, hogy: (Korompai, [2003])  kidolgozzon egy hosszú távú stratégiát, ami az ezredfordulón túl is lehetővé teszi a környezetkímélő fejlődést, valamint a különböző fejlettségű és 1

World Comission on Environment and Development A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

berendezkedésű országok együttműködési kereteit olyan közös és kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az emberek, erőforrások és a fejlődés kölcsönhatásait;  felmérje a környezet megóvására alkalmas, hatékonyabb nemzetközi együttműködést lehetővé tévő módszereket és eszközöket; valamint  kialakítsa a környezetvédelemhez szükséges erőfeszítések keretrendszerét és ehhez kapcsolódóan hosszú távú cselekvési programot készítsen a világ számára. A jelentés publikálására 1987. augusztus 2-án, Közös Jövőnk2 címmel került sor, melyben először jelentek meg azon alapelvek és javaslatok, amelyek alkalmazása esetén a Föld és annak jelenlegi bioszférája, életkörnyezete megmenthető és továbbadható a jövő generációi számára. Ezen alapelvek később a fenntartható fejlődés alapelveiként váltak ismertté világszerte. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Két alapfogalma:  a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, és  a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére.” (Közös jövőnk, [1998]) A jelentés megállapította, hogy az emberiség a gazdasági növekedés jelenlegi módjának hajszolásával a földi bioszféra teljes összeomlását kockáztatja, ezért a gazdaság működésének egy új, fenntartható pályára való állítását javasolta. Az elmélet elsősorban azt szorgalmazta, hogy eddigi szükségleteinket minél kevesebb természeti, nem megújuló erőforrás felhasználásával valamint a termelő tevékenység szennyező hatásainak minimalizálásával próbáljuk a jövőben kielégíteni. A fenntartható fejlődés elméletét később, 1991-ben az IUCN, az UNEP és a WWF közösen egy tanulmány keretében kibővítette és megalkotta a fenntartható társadalom és fejlődés kilenc alapelvét, melyekre napjainkban a világ országainak klímavédelmi dokumentumai is építkeznek: (Carling for the Earth, [1991])  Figyelem és gondoskodás az életközösségekről.  Az ember életminőségének javítása.  A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése.  Az életet támogató rendszerek megőrzése,  A biodiverzitás megőrzése,  A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása.

2

Our Common Future A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

 A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása.  A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni.  Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását.  Lehetővé kell tenni, környezetükről.

hogy

a

közösségek

gondoskodjanak

a

saját

 Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit.  Globális szövetséget kell létrehozni. Az alapelvek közül külön ki kell emelni a harmadikat és a negyediket. Fontos, hogy maga a kutatás, már 90-es évek elején realizálta az erőforrás felhasználásunk problematikáját, a fosszilis erőforrások felhasználásának túlzott mértékét valamint a megújuló erőforrások alkalmazásának nagyobb arányú szükségszerűségét. Klímavédelem szempontjából ebben pionír időszakban, a Brundtland jelentést követően kormányok és világszervezetek sorra hívták fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák közül ezen folyamat igényli a jövőben legszélesebb körű összefogást. (Faragó, [2008] 45-50. old.) A bolygó bioszférájának megóvása és természetesen a szén-dioxid és egyéb káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az első jelentős, világméretű és a legmagasabb politikai és gazdasági köröket is érintő tárgyalás az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján történt, ahol 172 ország és 2400 egyéb gazdasági- és környezetvédelmi szervezet képviselői is megjelentek. A konferencia legfontosabb kezdeményezése egy közös éghajlat-változási keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, röviden UNFCCC) létrehozása volt. A keretegyezmény célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása volt, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes, emberi tevékenységből származó hatást, így biztosítva az élelmiszertermelést és a fenntartható gazdasági fejlődés folytatását. (UNFCCC, [1992]) Bár az elgondolás és a kezdeményezés precedens értékű volt, mégis egyes kutatók már akkor azt hangoztatták, hogy a légkörben található CO 2 koncentrációjának a stabilizálására 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást, globális szinten! Itt jelentkezett először az a felvetés, ha valóban hajlandóak vagyunk a CO 2 emissziónk ilyen szintű, radikális redukálására, akkor előbb-utóbb az energiagazdaság alapvető szintű irányváltására lesz szükség a jövőben. A Rió-i konferencia után több tárgyalásra is sor került, azonban a következő mérföldkő csak 1997 decemberében következett, nevezetesen az ENSZ által életre hívott éghajlat-változás keretegyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása és annak ratifikálása keretében, amely lényegében az 1992-es Rió-i konferencián elfogadott Keretegyezmény kiegészítő, az életbe léptetendő korlátozások konkrét előírásait és célszámait tartalmazó jegyzőkönyve, protokollja volt. A dokumentumban rögzítették, hogy az aláíró országok átlagosan 5,2%-kal A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

csökkentik, hat meghatározott Üvegház Hatású Gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsájtását 2008 és 2012 között az 1990-es bázisértékhez – a volt szocialista országok, így hazánk esetében 1985-87 közötti időszakhoz – viszonyítva. Természetesen az „ÜHG kvóták” változatosan oszlottak meg, hiszen míg a szerződés az európai országok többsége esetében 8 – Magyarország esetében 6 – százalékos csökkentést írt elő, addig Ausztrália és Izland 8-10%-os kibocsájtás növeléssel számolhatott. A jegyzőkönyv rendelkezett egy igen fontos kitétellel is, amely szerint csak akkor léphet életbe, ha legalább annyi ország ratifikálja azt, ahány az 1990-es évben az összes iparosodott állam szén-dioxid kibocsájtásának 55%-áért volt felelős. Ez később komoly problémát okozott, hiszen a legnagyobb légszennyező – a világ CO2 termelésének 1/3-áért felelős – ország, az Amerikai Egyesült Államok új, 2001-ben hivatalba álló kormányzata a hosszú távú gazdasági érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó ratifikálni a számára 7%-os redukálást előíró dokumentumot. (Bíró, [2003])3 A megoldást végül 2004 őszén Oroszország csatlakozása jelentette, aki az 1990-es kibocsájtási szintjének szinten tartását vállalta. Ennek köszönhetően a Kiotói Egyezmény – melyhez a mai napig 191 ország, köztük Kína és az összes Európai Uniós tagállam csatlakozott – 2005. február 16-án ténylegesen életbe léphetett. A szerződés egy újfajta megközelítésű szabályozást is alkalmazott, amely keretében a környezetszennyezést az egyes tagállamok közötti korlátozott ÜHG kvóta kereskedelmének engedélyezésével, közgazdasági módszerekkel, úgymond az externális költségek piacivá tételével próbálta kezelni. Ennek alapja az, hogy a kiosztott kvótán felül kibocsátó államok – a kvótákat vállalati, intézményi szinten tovább osztják, ezért elsősorban súlyosan környezetszennyező vállalataik – a többlet emisszióért kvótavásárlás formájában fizetnek. Ez arra sarkallhatja őket, hogy minél „tisztább” és hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak a kisebb környezetszennyezés érdekében. Amennyiben nem így tesznek, akár tartós versenyhátrányba kerülhetnek, majd pedig kiszorulhatnak az adott piacról. Az egyezmény az ÜHG-k visszaszorítása és azok kvótáinak kereskedelme mellett több javaslatot tartalmazott a fenntartható fejlődésre, a fosszilis erőforrások felhasználásának mihamarabbi visszaszorítására, valamint a megújuló erőforrások kutatásának és alkalmazásának fokozott támogatására is. A kiotói találkozót több, ENSZ által szervezett nemzetközi klímavédelmi konferencia (COP) is követte. Az utolsót 2011-ben a dél-afrikai Durbanban tartották, amelyen közel 190 tagállam képviseltette magát. A konferencia a sok évig tartó huzavona után végül eredményesnek mondható, mivel a felek megújították a kiotói jegyzőkönyvet és megállapodtak, hogy 2012-ben döntenek az egyezmény második vállalási időszakának pontos lezárulási idejéről.4

3 4

A Kiotói Jegyzőkönyvet az USA kormányzata 2011 szeptemberében még mindig nem ratifikálta. http://greenfo.hu/hirek/2011/12/11/veget-ert-a-klimacsucs-durbanben (2012.03.08) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Ahogy már korábban felvázoltuk a világ több országában és globális szinten is látható trendek mutatkoznak arra, hogy – közösen, vagy akár külön-külön is – egyrészt csökkentsék energiafelhasználásukat, másrészt lokális megújuló erőforrások alkalmazásával mérsékeljék a klímaváltozás várható hatásait. Nincs ez másképp az Európai Unió és tagságunkból fakadóan Magyarország esetében sem. Az elmúlt évtizedekben a megújuló erőforrások támogatását és hasznosítását szorgalmazó egyik leginkább elkötelezett úttörőnek az Európai Uniót tekinthetjük, hiszen annak gazdasága – köszönhetően a minimális mértékű fosszilis erőforráskészleteinek – igencsak kiszolgáltatott a világpiacon végbemenő változásokkal szemben. Egyrészt az Unió számára a három alapvető szénhidrogénforrás közül (Melléklet 4.2.1. táblázat) komoly problémát jelent az, hogy a bizonyított kőolaj és a földgáz készletekhez és az éves termelő kapacitásokhoz képest stagnáló, de mégis jelentős túlfogyasztás jelentkezik. Másrészről tagállamait a Kiotói Egyezmény – az ÜHG-k csökkentésén keresztül – a fosszilis erőforrások arányának visszaszorítására sarkallja, mely igen komoly próbatétel elé állítja a tagállamokat, hiszen többségük 2012-ig 8%-os CO2 kibocsájtás csökkentést vállalt az 1990-es bázisévhez viszonyítottan. Vállalásának teljesítése és a korábban felvázolt függőségének leküzdése érdekében az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben több intézkedést is hozott, melyek többkevesebb sikerrel a megújuló erőforrások elterjedését is előmozdították. A következőkben ezen dokumentumokról nyújtunk egy rövid áttekintést. 1997. november 26. : Fehér könyv – A jövő energiái: Megújuló erőforrások Az első jelentősebb dokumentum, az úgy nevezett Fehér Könyvek5 közül került ki, amely a megújuló erőforrások fokozott hasznosításának szorgalmazása mellett rámutatatott arra is, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak az addigi felhasználási szokásaikon, akkor 2020-ra az energiaimportjuk – a már akkor is igen magas 50%-hoz képest – meghaladhatja a teljes felhasználás 70%-át. A tanulmány – mely közösségi stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg – megvitatása után az Európai Parlament határozatott hozott, melynek értelmében 2010-ig a megújuló erőforrások arányának a teljes energiafelhasználásban el kell érnie a 12%-ot (Lukács, [2008]). A Közösség vezetői mindezt azért tartották különösen fontosnak, mert a növekvő importfüggés esetén a jövőben súlyosan sérülhetnek az Európai Unió tárgyalási pozíciói a nemzetközi energiapiacon. 2000. november: Zöld könyv: Európa energiaellátást biztosító stratégiája A következő energetikai dokumentum, a Zöld Könyvek6 tagjaként felhívta a figyelmet a hatalmas kihívást jelentő, klímaváltozást előidéző ÜHG-k növekvő kibocsájtásának mihamarabbi megfordítására, az energiafüggőség megfékezésére és az alternatív

5, 6

A Fehér és Zöld Könyvek bárki számára elérhetőek az Európai Unió hivatalos dokumentumai között. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

technológiák támogatására. A közös energiapolitika legfontosabb alapkövetelményének az energiaellátás-, a fenntartható fejlődés-, a gazdaság- és a versenyképesség biztosítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikának segítenie kell a nemzetgazdaságok – összességében az egész EU – versenyképességének folyamatos fenntartását és növelését, de ez nem jelentheti a természeti erőforrások mértéktelen kihasználását és a növekvő környezetszennyezést. Éppen ellentétesen, azok megóvására és az emisszió csökkentésére kell törekedni! A dokumentum az alapkövetelmények teljesítéséhez különböző prioritásokat is rendelt, melyek közül fontos kiemelni azt, hogy a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakításán belül a megújuló erőforrások fokozott, erőteljes növelését szorgalmazta. 2000. március és 2001. június: A Lisszaboni és Göteborgi Stratégia Következő lépésben a megújuló erőforrások a Lisszaboni és Göteborgi Európai Uniós stratégiákba való beemelésére került sor. Habár a két dokumentum nem egy helyen és időben került elfogadásra, mégis együtt kezelendőek, hiszen bár más-más eszközökkel és időhorizonttal, de egymást kiegészítve szolgálják az Európai Unió klímapolitikájának stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, melyre később az Európa 2020 stratégia is építkezett. A Lisszaboni Stratégia az Unió gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődésének megvalósítását, a Göteborgi Stratégia pedig az előbbi hosszú távú jövőképét és annak környezeti feltételeit vázolta fel. Közösen azt a célt tűzték ki az EU elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék, amelynek a fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. Mindehhez 2001-ben hét fő prioritást csatoltak, melyek közt kiemelt szerepet kapott az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az emberi egészség védelme jegyében az energiagazdálkodás javítása és a „tiszta” és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése.


9

2001. szeptember 27. : 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 2001-ben az Európai Unió elismerte, hogy a „megújuló energiaforrások kiaknázása elmaradt a lehetőségektől. A Közösség felismerte a megújuló energiaforrások támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezen felül helyi munkahelyeket teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki.” 7 A direktíva konkrét tagállami szintre lebontott (Melléklet - 4.2.1. ábra) célszámokat is tartalmazott, melyeken keresztül kötelezte azokat, hogy 2010-ig az EU15-ök teljes villamosenergia termelésének megújulókból biztosított akkori 13,9%-os részesedését 22,1%-ra növeljék. Mindezek mellé az egyes országok számára olyan nemzeti célkitűzések elkészítését is előírta, amelyek – az egyes országok eltérő természeti és gazdasági adottságaihoz igazodva – középtávon biztosítják a megújulók részarányának növelését (akár ösztönző-támogatási rendszereken keresztül), a Közösség céljainak megvalósulását, továbbá a Kiotóban elfogadott kötelezettségvállalásokat is. Ezen előírások már az újonnan csatlakozni kívánó országokra is, így hazánkra is vonatkoztak. Természetesen a velük szemben elvárt megújuló alapú villamosenergia termelési arány nem volt olyan szigorú, mint az eredeti 15-ök esetében, azonban már így is bizonyos mértékű közösségi felelősségvállalásra kötelezte őket. 2007. január 10. : „Megújuló energia útiterv” – Megújuló energiák a XXI. Században: egy fenntarthatóbb jövő építése A 2000-ben elfogadott Zöld könyvhöz hasonlóan a „Megújuló Energia Útiterv” is tartalmazott néhány alapkövetelményt, melyek több hasonlóságot mutattak a korábbiakkal. Továbbra is fontos tényező volt az ellátásbiztonság, azonban itt már nemcsak prioritásként, hanem alapkövetelményként jelent meg a megújuló erőforrások részarányának a növelése és az azok elterjedése előtt álló indokolatlan akadályok kiküszöbölése, továbbá a hűtés-fűtés témaköre is. Mindezekre azért került sor, mert a dokumentum adatainak tanulsága szerint az Európai Uniónak minden korábbi erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie azon korábbi vállalását, mely szerint 2010-re a teljes energiafelhasználás 12%-át megújuló erőforrásokból fogja biztosítani. További indoklást jelentett az is, hogy az útiterv alapján a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2020-ra ez az arányszám – Uniós szinten – el fogja érni a 20%-ot. Az egyes országok természetesen továbbra is különböző vállalásokkal szerepeltek a dokumentumban, azonban az mindannyijuk számára kötelező érvényű volt, hogy a céldátumig a közlekedésben felhasznált

7

2001/77/EK Irányelv A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

energia legalább 10%-át megújulókból biztosítsák.8 2009. április 23. : 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Mivel az Európai Unió több alkalommal is bizonyította, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik legnagyobb képviselője, továbbá a megújuló erőforrások alkalmazásának úttörője, ezért ez irányú céljait 2009-ben további közösségi dokumentummal erősítette. A korábbi irányelvekhez képest ez már jóval szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a tagországok számára. Mivel több kutatás is azt prognosztizálta, hogy az ezt megelőzően felállított célok a jelenlegi szabályozási keretek között nem fognak teljesülni, ezért az Európai Unió a megújuló erőforrások ösztönzési rendszerének felülvizsgálatát és nyomon követését írta elő. Ennek értelmében minden tagállam számára kötelező érvénnyel elrendelte, hogy azok 2009. december 30-ig a saját célértékeikhez (Melléklet - 4.2.2. ábra) viszonyított Előrejelzési Dokumentumokat; továbbá 2010. június 30-ig több energetikai forgatókönyvvel, ágazati hasznosítási lebontással, támogatási és együttműködési intézkedésekkel rendelkező Nemzeti Cselekvési Terveket készítsenek. 2010. március 3. : Európa 2020 – Az okos, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Napjaink egyik legfontosabb közösségi szintű gazdaság- és energiapolitikai dokumentuma az Európai Bizottság által készített, az Európai Unió hosszú távú, 2020-ig szóló gazdasági, energetikai és politikai célrendszerét tartalmazó Európa 2020 stratégia. A dokumentum az elmúlt években lezajlott pénzügyi- és világgazdasági válságra adott válaszként is aposztrofálható, amelyben az uniós döntéshozók felismerik, hogy mind a klímapolitikai célok, mind pedig a gazdaságélénkítő intézkedések jól összekapcsolhatóak! Véleményük szerint a válság lehetőséget adott arra, hogy alapvető szerkezeti reformok véghezvitelével, valamint egy „Green New Deal” kidolgozásával a gazdaság és a növekedés egyik jövőbeli hajtóerejévé a zöld technológiák fejlesztése és azok hasznosítása válhat az Európai Unió számára. Ennek érdekében a stratégia keretében 5 kiemelt cél került felállításra: 1. Foglalkoztatás 2. K+F és innováció 3. Éghajlatváltozás és energia 4. Oktatás 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés Ezek alapján az éghajlatváltozás és energia célkitűzések olyan kihívások elé állítják a Közösséget, mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 20%-kal 8

Nemcsak bioenergia-források, hanem egyéb megújuló erőforrások által előállított energiák (hidrogén, villamosenergia) is szerepelhetnek a célirányszám teljesítésében. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

– szükséges feltételek teljesülése esetén akár 30%-kal – való mérséklése az 1990es évhez képest, az energiahatékonyság 20%-os növelése vagy – a 2009/28/EK irányelvből korábban már jól ismert – a megújuló erőforrások teljes primer energiafelhasználásban történő 20%-os részarányának elérése! Fontos szerepet kap a fenntartható növekedés szellemében az erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése is, melyet az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés keretében elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazásával és az alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság felé való elmozdulás lehetőségével próbálnak ösztönözni. Mindezen intézkedések nyomán a Stratégia nemcsak az energiaimport csökkenésével és a közösségi gazdaság élénkítésével, hanem a beruházások révén legalább 600 000 új munkahely létrejöttével is számol. 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Hazánkban a környezet- és az energiapolitika – korlátos saját erőforrásainkból kifolyóan – mind a rendszerváltás előtt, mind pedig utána igen jelentős nemzetgazdasági tényező volt, azonban a megújuló erőforrások hasznosításának gondolata csak a Kiotói Egyezményhez való csatlakozásunkat követően jelent meg, amelyet később az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk tovább erősítet. Mivel az Unió ezen a területen több lépéssel előttünk járt, ezért a hazai döntéshozók legalább a jogszabályok terén, különböző intézkedésekkel próbálták – kisebbnagyobb sikerrel – behozni a hátrányunkat. (Antal, [2010]) Természetesen az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a folyamat valamelyest felgyorsult, így az elmúlt években több igen fontos dokumentum is napvilágot látott, amelyek az energiapolitika mellett a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre helyezték a hangsúlyt. Ezek közül ki kell emelni Magyarország 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját9 és az ugyanezen időszakra szóló Megújuló Energiahordozó Felhasználás Növelési Stratégiát,10 amelyek főként az Európai Unió által elfogadott irányelvek és alapelvek mentén, továbbá a nemzetközi klímaegyezményekben foglaltak alapján olyan célkitűzéseket állítottak fel, mint: - a fosszilis erőforrások importjának mérséklésével elérendő ellátásbiztonság, - az erőforrások költségeinek csökkentésével és racionalizálásával való gazdasági versenyképesség növelés, - valamint a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások fokozott alkalmazásával a fenntartható fejlődés.

9

40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról

10

2148/2008. (X. 31.) Korm. h. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2008-2020 közötti stratégiáról A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

Ezeken túl a dokumentumok külön kitértek a megújuló erőforrások hazai hasznosításának mennyiségi lehetőségeire és azok támogatási kereteire, mellyel megalapozták a korábbiakat felülbíráló, jövőbeli stratégiai dokumentumok, így az Új Széchenyi Terv és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének alapvető irányvonalait is. 4.3.1 Az Új Széchenyi Terv A 2010. július 28-án bemutatott és 2011. január 14-én elindult Új Széchenyi Terv Magyarország 10 évre szóló gazdaságfejlesztési programja, amely olyan célokat állít maga elé, mint például a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása valamint hazánk gazdasági versenyképességének javítása. Mindezek eléréséhez 7 kitörési pontot és azokhoz kapcsolódó programokat fogalmaz meg. Az egyes kitörési pontok szoros kapcsolatban állnak egymással, programjaik több különböző iparágat foglalnak magukba, továbbá azok a lehető legtöbb területen próbálnak harmonizálni az Európai Unió 2020-as stratégiájával és annak elsődleges céljaival is. A kitörési pontok az alábbiak: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság – fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Mindezek közül az energetika és a megújuló erőforrások vizsgálatának szempontjából a legfontosabbnak a másodikat, azaz a Zöldgazdaság-fejlesztési programot tekinthetjük. A program alapvető felvetése szerint a 21. században egy nemzetgazdaság elsődleges feladata energiagazdálkodási szempontból az, hogy minél nagyobb mértékben csökkentse a fosszilis erőforrásoktól való függését, melyek több égető problémát is felvetnek, mint például a környezetszennyezés és a globális klímaváltozás, a gazdasági és társadalmi konfliktusok kockázata, növekvő energiaigényekből következő ellátásbiztonság és a kiszámíthatatlan erőforráspiac keltette gazdasági instabilitás. Egyértelműen kijelenti, hogy „az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának vége”, továbbá azt is, mely szerint ezen időszakban „a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk gazdaságának és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése”. Ebből következően a program hazánk számára a fosszilis erőforrásoktól való elszakadás és az erre épített új gazdaság kialakításának lehetőségét a tiszta és alternatív technológiák hasznosításában látja. Az új, fenntartható gazdasági modell A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

(Melléklet - 4.3.1. ábra) alapjának az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló- valamint a saját erőforrások négyesét tekinti, melyek ésszerű kombinálásával új zöld iparágak és innovációk jöhetnek létre. Ezzel teremtve meg a hazai, fenntartható gazdaság jövőbeli kulcstényezőit. A programban megjelennek a korábban már említett – az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2009/28/EK irányelvben szereplő – kötelezettségek is, így például az, hogy Magyarországnak is egy, a megújuló erőforrásokra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie, melyben szavatolja a primer energiafelhasználásban számára előírt – hazánk esetében 13%-os – megújuló energiahányad teljesítését. Az Új Széchényi Terv ezen passzust nem kötelezettségnek, hanem – az Európa 2020 stratégiához hasonlóan – a gazdasági krízisből való kilábalás és struktúraváltás egyik lehetőségének, kiugrási pontjának tekinti, így nemzeti vállalásként már 14,65%-os elérendő megújuló erőforráshányadot említ. Indoklásként megjelenik, hogy ez által átfogó piaci és gazdasági reformok, külföldön is versenyképes termékek, valamint új munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek eléréshez azonban az összes nemzetgazdasági ágazat, legfőképp a mezőgazdaság és az ipar összehangolására lesz szükség. Ha ez teljesül, akkor egy új zöldipar és ezt koordináló gazdaságfejlesztés építhető fel, melynek hatására potenciálisan 70 ezer új – a megújuló erőforrásiparban dolgozó – úgynevezett „zöldgalléros” foglalkoztatottal és további 80-130 ezer indukált munkahellyel számolhatunk. A hazai és az export piacokra is termelő zöldipar (kutató-fejlesztő egységek, gyártóés termelőüzemek) alapjának az erdészetből, mezőgazdaságból és kommunális hulladékból keletkező szerves hulladékokat (biomasszát, biogázt és a különböző bioüzemanyagokat), a geotermikus-, nap- és szélenergiát végül a kis- és törpevízerőműveket tekinthetjük. Azonban csupán a termelés és gyártás nem lesz elegendő az új gazdasági modell sikerének biztosításához, ezért törekedni kell a minél magasabb hozzáadott érték biztosítására is. A Zöldgazdaság-fejlesztési program egy nyolc tényezőből álló eszközrendszert (Melléklet - 4.3.2. ábra) párosít a célok eléréséhez. A korábban ismertetett célokon túl felhívja arra is a figyelmet, hogy a megújuló energiákat hasznosító gazdálkodási módszerek alkalmazásával nemcsak a hozzáadott érték és a gazdasági teljesítmény növelhető – ami ugye elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti -, hanem a mai modern társadalmak egyik legnagyobb problémáját, a szakképzetlen munkaerő jelentős számú munkaerőpiaci elhelyezését is megoldhatja. Példaként említenénk a biomassza begyűjtését, az enegiaültetvényeken történő gazdálkodást vagy a geotermikus hővel fűtött üvegházakban való zöldség- és gyümölcstermesztést. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindez nemcsak gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett haszonnal járhat, hanem felzárkózási pontot jelenthet a rurális terek számára, erősítheti azok lakosságmegtartó képességét, javíthatja a – szociális egyenlőtlenségek redukálásával – társadalmi A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

kohéziót, új lehetőségeket biztosíthat az itt működő kis- és középvállalkozások számára is. Mindezek eléréséhez azonban nem szabad megfeledkezni arról a sarkalatos pontról sem, mely szerint a fejlesztési források hatékony felhasználásához az egyes programokat, akcióterveket az adott területek környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítani. Ebben az esetben viszont felértékelődik a régiók, kistérségek és a települések szerepe, nem beszélve a területi tervezés intézményéről sem! A program további 4 fő prioritásra – Zöldenergia; Energiahatékonyság; Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás; Zöld K+F+I – és 15 alprogramra bontható. Meghatározásra kerülnek a hazai megújuló erőforrások fajtái és azok hasznosíthatósági lehetőségei is. Ez alapján elsődleges és másodlagos kategóriákat alakít ki, ahol az előbbibe az erdészeti és mezőgazdasági alapanyagokból származó biomassza, biogáz és a bioüzemanyagok, valamint a geotermikus energia; az utóbbiba pedig a nap-, szél- és a vízenergia tartozik. Természetesen ezen „rangsor” az egyes tájegységek vonatkozásában – az adott terület természeti adottságaitól függően – módosulhat. A dokumentum elsősorban a megújuló erőforrások rövid, tömör és általános bemutatására, azok hazai hasznosítására fókuszál, azonban egyes esetekben az alapvető megállapításokon kívül néhány kitételt és követelményt is belecsempész az anyagba. Ilyen például az, hogy habár hazánkban a biomassza és a bioüzemanyagok az egyik legnagyobb potenciállal bíró megújuló erőforrások, mégsem szabad kockáztatni túlzott alkalmazásukkal a hazai élelmiszerellátást, sőt nem jelenthetnek versenyt az élelmiszertermelés számára sem! További hangsúlyos megállapítás az is, mely szerint hazánk világviszonylatban is kiválónak minősülő geotermikus adottságai és potenciálja „természeti kincseink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, a biztonságos energiaellátás kitüntetett tényezője”. Ezen túl fejlesztési eszközök is megjelennek, melyek alapjának a jövőben felülvizsgálatra és átalakításra kerülő jelenlegi támogatási és pályázati rendszereket tekinthetjük, amelyek megfelelő szabályozásával a gazdaság és az infrastruktúra több területe – így például a közlekedés és az úthálózat, az építőipar és a lakásállomány, a hulladékipar, közintézményi hálózat, oktatási és kutatási területek – is bekapcsolódhat az átstrukturálódó gazdaságba. Jelentős hangsúly helyeződik a foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika mellett – a minél nagyobb jövőbeli hozzáadott érték elérése érdekében – a megújuló erőforrások alkalmazását, fejlesztését támogató képzésrendszer kialakítására is, hiszen egy új gazdasági modell kiépítéséhez komoly szemléletformálásra és új szakembergárdára lesz szükség. A program előrevetíti egy új intézményrendszer, a regionális energetikai szaktanácsadói és tudásközpont hálózatát is, amelyről bővebb A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

tájékoztatást sajnos nem nyújt. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési programja a felvázolt prioritások, célok és alprogramok teljesülése esetén olyan várható eredményekkel számol, mint az energiaimport függőség leküzdése, több tízezer új munkahely létrejötte, az államháztartási egyensúly 10 éven belüli megteremtése, a hazai KKV szektor versenyképességének növelése, az aktív korú népesség munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedése, a K+F költségeinek GDP-hez viszonyított részarányának növelése, a hátrányos helyzetű térségek életszínvonalának és népességmegtartó képességének javulása, hazai energetikai eszközök termelése és így új piacok elérése, továbbá az Európai Uniós és nemzetközi klímavédelmi és energetikai vállalásaink teljesítése. 4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve alapján minden egyes tagállamnak a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet kellett készítenie és azt 2010. június 30.-áig be kellett nyújtania az Európai Bizottság számára. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve részben épít hazánk korábbi, a 2008 és 2020 közötti időszakra szóló Megújuló Energia Stratégiájára, azonban a bekövetkezett gazdasági és politikai változások hivatkozva felül is bírálja azt. További alapját képezi az Új Széchenyi Terv, melyből a megújuló erőforrások által gerjeszthető zöldipar, mint gazdasági kiugrási pont került kiemelésre. Elkészítésében a Magyar Energia Hivatal koordinálása alatt, több szakmai szervezet– így például a holland ECORYS, a német ECOFYS, az osztrák Energy Economics Group, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft., valamint az Energia Klub – is közreműködött. A gazdasági és energetikai számítások és hosszú távú előrejelzések az úgynevezett Green-X modell alapján kerültek kidolgozásra. „A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.” (MMEHCsT, [2010]) Magyarország új, megújuló energetikai stratégiáját megalapozó dokumentumaként három, hosszú távú célt tűz ki maga elé, amelyek az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot foglalják magukban. A stratégiai célok öt további kulcsterület köré csoportosulnak:  Ellátásbiztonság  Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem  Mezőgazdaság-vidékfejlesztés A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

 Zöldgazdaság-fejlesztés  Közösségi célokhoz való hozzájárulás Mint az jól látható az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolása kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen hazánk energetikai viszonylatban az európai országok közül is kiugró kiszolgáltatottsági helyzetben van. Ezt alátámasztja az is, mely szerint a belföldi kőolaj és földgáz szükségleteink 80-83%-át csak importból tudjuk fedezni. A dokumentum szerint jövőben azonban nagymértékben csökkenthető a szénhidrogén függőségi helyzetünk a megújuló erőforrások minél szélesebb körű hazai hasznosítása révén, amelyek emellett további pozitív nemzetgazdasági haszonnal is kecsegtetnek. Ilyen lehetőség a mezőgazdaság és az ipari megújulása, a foglalkoztatás növelése, a károsanyag kibocsájtás csökkentése, valamint a környezet minőségének javulása. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindez elsődlegesen az Európai Unió felé tett vállalásunkat – mely szerint 2020-ban a teljes energiafelhasználásunk minimum 13%-át megújuló erőforrásokból biztosítjuk – hivatott biztosítani. A fentebb meghatározott célok eléréséhez több tényezőt is figyelembe kell venni és össze kell hangolni. Ilyen tényező a lakosság, a piac és a költségvetés teherbíró képessége; a rendelkezésre álló szabad fejlesztési források volumene; a támogatásokra és ösztönzésre vonatkozó közösségi jogszabályok; a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és befogadóképessége; valamint az egyenletes jövedelem-megosztás biztosítása az egyes termékpályák mentén. Hazánk 2020-ig tartó végső bruttó energiafelhasználási trendjére vonatkozóan 3 szcenárió – BAU pálya,11 referencia pálya, kiegészítő energiahatékonysági pálya – került kidolgozásra. A számításokhoz, a gazdasági világválság okozta energiafelhasználási anomáliák kiküszöbölése érdekében a 2005-ös évi adatok szolgáltak referenciaként. A Megújuló Energia Direktíva 12 terminológiájának értelmében ezen szcenáriók nem tartalmazhatják az energiaátalakítás veszteségeit (így az atomerőmű villamosenergia-termelésének átszámítási veszteségét), továbbá az „anyagjellegű” és a „nem energetikai” célú energia felhasználás értékeit sem. Az első modell (BAU) olyan fogyasztási tendenciákkal számol, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. A második módszer (referencia pálya) az első pálya adatait a 2009. előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések hatásaival korrigálja. A harmadik (kiegészítő energiahatékonysági pálya) pedig a jövőbeli energetikai intézkedések, szabályozások – így a következő években tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program – pályamódosítását szimulálja. Mindezeket összevetve 2020-ban a három felhasználási pálya alapján a hazai energiafogyasztás

11

Business As Usual - Azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. 12

2009/28/EK Irányelv A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

és a hozzájuk tartozó megújuló erőforrásarány a Melléklet - 4.3.1. táblázatban felvázoltak alapján fog alakulni. A harmadik forgatókönyvhöz kapcsolódóan a megújuló erőforrások jövőbeli célszámai is kialakításra kerültek (Melléklet - 4.3.2. táblázat). Ezek alapján 2020-ban a korábbi évekhez viszonyítottan – habár csökkenő arányban – továbbra is a biomassza alapú energiatermelés lesz a leginkább meghatározó. Ezt a sorban a geotermikus-, a hőszivattyús-, a szél- és biogáz, valamint a napenergia alapú erőforrás hasznosítások fogják követni. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal összhangban az utolsó helyen a vízenergia felhasználás fog szerepelni, mely ebben az évtizedben érdemi jellegű növekedést nem fog tudni felmutatni. A megújuló cselekvési terv a kialakított energiamix arányainak alátámasztása céljából több érvet és ellenérvet is felsorolt az egyes megújuló erőforrások alkalmazásával kapcsolatban (Melléklet - 4.3.3. táblázat). Így habár mindegyik magában hordozza a fosszilis erőforrásokkal szembeni függés leküzdésének, a decentralizált energiatermelésnek, továbbá – elsősorban a vidéki – gazdaság fellendülésének lehetőségét, mégis több ponton korlátozó és visszatartó tényezőkkel kell számolnunk. Emiatt a Magyar Energia Hivatal az egyes megújuló energiaforrások várható nemzetgazdasági hatásainak, pozitívumainak és negatívumainak összevetésével leszűkítette a támogatásra szorgalmazott technológiákat és területeket. A befolyásoló kritériumok között – a teljesség igénye nélkül – megjelent a villamosenergia hálózat biztonságos szintű befogadó kapacitása, a foglalkoztatás növelésének lehetősége, az egyes berendezések támogatási költsége, az adott technológia kiforrottsága és a környezetvédelem kérdésköre is. Az NCST felhívja a figyelmet arra is, mely szerint jelenleg a fosszilis erőforrások piaci árába nem épülnek be az általuk kiváltott közvetlen vagy közvetett negatív externáliák, ezért a megújuló energiatermelési módok csak korlátozott mértékben versenyképesek azokkal. Ennek kiküszöbölése és az utóbbiak gyorsabb elterjedése érdekében a kezdeti időszakban minél nagyobb arányú állami szerepvállalásra és támogatásra lesz szükség, amely a financiális támogatások mellett (Melléklet - 4.3.4. táblázat) megjelenhet egyéb immateriális eszközök (tájékoztatás, promóció) formájában is. Mint a 4.3.4 táblázatból látható az egyes erőforrások különböző mértékű támogatásban részesülhetnek. A forrásokat korlátozottságuk miatt allokálni kellett, amelyhez a Green-X modellt felhasználva hat fő szempontot – a megtermelt energiamennyiséget, a CO2 kibocsátás csökkentés mértékét, a hulladékok energetikai hasznosítását, a GDP növekményt valamint kiemelt súlyozással a munkahely-teremtő képességet és az egységnyi támogatással előállított energia mennyiségét – értékeltek. A cselekvési terv hatékonyabb megvalósítása érdekében kihangsúlyozásra kerültek azon jogszabályi és intézkedési keretek is, amelyek a legtöbb megoldandó feladattal A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

és problémával rendelkeznek. Ezeket négy pillér köré csoportosították:  Támogatási intézkedések, programok  Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők  Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők  Társadalmi intézkedések A megújuló erőforrások alkalmazásának foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően a cselekvési terv az Új Széchenyi Tervhez hasonlóan 10 évre vetítve – elsődlegesen a vidéki térségekben – 70-80 ezer új zöldgalléros munkahellyel számol, mely további 80-120 ezer munkahelyet indukálhat. Ehhez és a hosszú távú karbon-szegény energiagazdálkodás megalapozásához több intézkedést is előrevetít, mint a jogszabályi környezet egyszerűsítése és a hatósági engedélyeztetések felgyorsítása, integrált komplex zöld közfoglalkoztatási programok indítása önkormányzatok részére, egy Zöld Fejlesztési Bank 2012-es esetleges felállítása, pilot programok indukálása, valamint a következő programozási időszakban, azaz 2014 és 2020 között egy önálló energetikai Operatív Program indítása. Ez utóbbit külön ki kell emelnünk, hiszen a tervek szerint 2014-et követően hozzávetőlegesen 800 milliárd forinttal járulna hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló erőforrások elterjedéséhez. 4.4. Megújuló dokumentumaiban

energiák

a

Nyugat-dunántúli

régió

fejlesztési

A Nyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági szempontból is a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, melyhez nemcsak a geopolitikai helyzete és a dinamikus, innovációkra épülő policentrikus fejlődése, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség példaértékű aktivitása és kezdeményező készsége is közrejátszott. A régió térsége és annak fejlesztéséért elkötelezett szereplői már a magyar regionális politika 1990-es évek közepén elindított újjászervezésétől kezdve egészen napjainkig folyamatos kapcsolatot alakított ki elsődlegesen az osztrák kollégákkal, továbbá az Európai Unió tervezésért és fejlesztésért felelős szakembereivel. Mindezen kapcsolatrendszer és tapasztalat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat-dunántúli régió a területi tervezés tekintetében hazánk egyik úttörőjévé váljon. Ezt jól példázza az, hogy az elmúlt években a térségben megjelent fejlesztési dokumentumokban a hazai stratégiai célokon túlmutatóan a megújuló erőforrások – még az Új Széchenyi Terv és az NCST előtt – már igen komoly szerepet kaptak. Nyugat-dunántúli régió A Nyugat-dunántúli régió 2007-ben elkészült 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Regionális Átfogó Fejlesztési Programja külön fejezet keretében az energetikával is foglalkozott, melyben több ponton is utalásokat tett a térség A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

megújuló energiák hasznosítására vonatkozó lehetőségeire, potenciáljára is. A régió 3 megyéjét energetikailag részben azonos jellemzőkkel illette, érdemi eltérést abban látott, hogy az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények – új földgázbázisú erőmű, bioetanolgyár, biomassza középerőmű és szélerőművek – főként Győr-Moson-Sopron megye területére esnek és csak csekély hányad jut ebből Vas megyére, illetve még kevesebb Zala megyére. A program a korábbi regionális energetikai koncepcióhoz kapcsolódóan az alábbi állásfoglalásokat fogalmazta meg:  A Nyugat-Dunántúli Régió nem zárja ki a környezetbarát technológiájú kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szomszédos tagállamokkal történő kooperáció helyreállítását;  helyet ad a hidrogén, mint új energiahordozó termelésének, hasznosítási technológiák kifejlesztésének, mint innovációs programnak;  a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés során feltárt, gazdag megújuló energiahordozói potenciáljára alapozva támogatja ezeknek, az eddiginél nagyságrenddel nagyobb kitermelési és hasznosítási technológiai tevékenységére vonatkozó programokat, projekteket;  a megújuló energiahasznosító létesítmények közül kizárólag a decentralizált kistérségi fejlesztések; lakossági, kommunális és mezőgazdasági energiaellátást célzó objektumok megvalósítására összpontosít;  valamint támogatja a biomassza energiahordozók részarány-növelését. Regionális energiagazdálkodás területét érintve a régió akkori 2004-2006-os adataival kalkulálva a megújuló erőforrások a teljes energiahordozói szerkezetben elérte a mintegy 5%-ot. A program 2013-ig célul tűzte ki – a kedvező biomassza és geotermikus energia potenciálra alapozva – a 15%-os részarány elérését. A korábbi tervekkel ellentétben a 2007-es fejlesztési dokumentum már komoly fejlesztési irányokat is kijelölt megyei, sőt regionális szinten is. Decentralizált erőművi kapacitások – főleg kisteljesítményű biomassza és biogáz alapú fűtőművek, geotermikus mintaerőművek és hibrid technológiák (biosolár, szél-solár, szélhidrogén, szél-tüzelőanyagcellás berendezések) – telepítését, továbbá a 22 kistérségében decentralizált energetikai bázisok létrejöttét szorgalmazta. A többtényezős célrendszerre épülő (Melléklet - 4.4.1. táblázat) energetikai programban úttörő javaslatként megjelent az is, hogy a régióban működő 17 ipari parkban (Melléklet - 4.4.1. ábra) a versenyképes gazdaság megteremtése és a helyi KKV-k számára olcsó villamos és hőenergia ellátás érdekében innovatív technológiájú, helyi megújuló energiahordozóra alapozott kiserőművek létesüljenek 3, maximum 6 MW villamos és 10, maximum 20 MW hőenergia teljesítményben. A program keretében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének kérdésköre is felvetődött, melynek érdekében megjelent, hogy az oktatási A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

programokat egy hosszabb távú tervezés keretében ki kell bővíteni a környezetbarát megújuló energiaforrások és azok hasznosításának lehetőségeivel. Győr-Moson-Sopron megye A megye területfejlesztési dokumentumaiban több alkalommal is találkozhatunk hivatkozásokkal a megújuló erőforrások hasznosítására. Mind a 2001-ben, mind pedig a 2007-ben elkészült területfejlesztési programokban külön alfejezetet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása. A dokumentumok tanulsága alapján GyőrMoson-Sopron megyében az elmúlt évtizedben energetikai célokból már több településen is alkalmazták a megújuló erőforrások egyes válfajait: - Geotermikus energia hasznosítása:  kertészeti fűtési célok: Abda, Lébény, Lipót  fűtési és használati melegvíz: Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna  távfűtési célok: Kapuvár - Biogáz hasznosítása:  épületfűtés és járművekben komprimált állapotban üzemanyagként: Győr  műhely és irodaépület fűtés: Sopron - Biomassza hasznosítása:  kazántüzelés: CARDO Bútorgyár, CEREOL Növényipari Kft, Tanulmányi ÁEG, Sopron, Fertőmenti Mgtsz, Hegykő - Biodízel hasznosítása:  Első Repce Szövetkezet kísérletei: Mosonmagyaróvár - Napenergia hasznosítása:  közvetlen fűtés és melegvíz előállítás: Mindszenty József Gimnázium és Népfőiskola – Mezőőrs; Németh László Népi Akadémia – Sopron - Energetikai ültetvények:  Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatásai A 2007-es megyei területfejlesztési program igen előremutatóan Geo-Termál Programot és Földhő alprogramot is elkülönített, melyben Győr-Moson-Sopron megye legfontosabb természeti kincsének a termál- és gyógyvíz készletet említette, amellyel kapcsolatban alternatív energiaellátó rendszerek kiépítését szorgalmazta. A program a megyét a geotermikus energetikai adottságokat tekintve az ország egyik legkedvezőbb pontjának minősítette, melynek több részét is alkalmas helyszínként említette egy-egy hagyományos gőzturbinás technológiájú villamos erőmű vagy egy kogenerációs (hő- és villamosenergia) kiserőmű felépítésére és működtetésére is. További villamos-energetikai hivatkozásként megjelent a szél- és napenergia potenciál kutatására alakult tudományos konzorcium is, amely az NKFP A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

3A/0038/2002 projekt keretében megalkotott egy adatbázist, amelynek segítségével előzetes javaslat készíthető az optimális szélerő-hasznosítás preferálható területeire. A tanulmány szerint a szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas területek országos viszonylatban éppen a Dunántúl északi részén találhatóak. Ezen területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron megye csaknem teljes területe is. A fejlesztési dokumentum a korábbi területfejlesztési program mintáját követve ez esetben is megemlít pár, a megye területén már működő és engedélyeztetés alatt álló, referenciaként szolgáló erőművet. Potenciális alternatív erőforrásként megjelent a szerves hulladék hasznosítása is. Példaként említik a győri hulladéklerakóban és a városi szennyvíztisztítóban keletkező deponált biogáz hasznosítását. A dokumentum röviden a biomassza megyei szintű alkalmazását is boncolgatja. Ezzel kapcsolatban azon elképzelés jelenik meg, mely szerint az intenzív mezőgazdálkodásra nem vagy csak kevésbé alkalmas területek esetében az energetikai célú hasznosítás érdekében a nem kizárólagosan fás szárú energianövények telepítése lenne a javallott. Vas megye Vas megye területfejlesztési dokumentumai közül elsősorban a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció és program foglalkozott behatóbban a megújuló erőforrások hasznosításával, amely az infrastrukturális fejezeten belül külön alfejezetet szentelt a megye energiagazdálkodására és energiaellátására is. Ebből megtudhatjuk, hogy az energiaforrások megyei szerkezetében a megújuló energiaforrások alkalmazása igen csekély, mindössze 1,7%-os (főleg biomassza, faipari hulladék és vízenergia). Szombathelyen biogázt, Vasváron a termálvíz geotermikus energiáját, Pornóapátiban pedig a bio-fűtőüzemben biomasszát hasznosítanak lakások és intézmények fűtésére. A 2007-es fejlesztési dokumentum utal arra is, hogy milyen mértékben kívánatos a megye potenciális megújuló energiaforrás-adottságait hasznosítani a magyar energiapolitikai- és a nemzetközi környezetvédelmi célok teljesítése érdekében. Ez alapján a tervezett megújuló energiamix 50-55%-ban biomasszára, 38-40%-ban geotermikus energiára, 12-15%-ban pedig víz-, szél- és napenergiára támaszkodna. Ebből következően a 2005-ös bázisévhez mérten 2014-ig a megújuló erőforrásokból termelt villamosenergia mennyiségét 1,7%-ról 4-5%-ra, a biohajtóanyagok közlekedésben betöltött szerepét pedig legalább 1%-ra kívánja növelni. A területfejlesztési koncepció minden egyes programjában szerepet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása, külön alprogramként szerepelt a Környezetfejlesztés programon belül a megújuló energiaforrások használata. A célok közt megjelent a fosszilis energiahordozók részbeni kiváltása, a tervszerű megújulóenergiagazdálkodás és a mezőgazdasági termelés kihasználatlan kapacitásainak átfordítása a bioenergia termelésére, melynek érdekében több preferálandó tevékenységet is elkülönítettek, úgy, mint: A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

 különböző biomassza projektek, így a kis kapacitású erőmű-telepítések;  a szennyvíziszapból keletkező biogáz hasznosítása; térségi biogáz-üzemek kialakítása, kismérető egyedi fogyasztói biogáz-üzemek létesítése, a szennyvíziszap energetikai és mezőgazdasági hasznosítása;  a helyi lakossági, intézményi és termelői hőenergia igények kielégítése érdekében geotermikus erőművek támogatása;  napelemek és napkollektorok támogatása a lakossági fogyasztók melegvíz és elektromos energia ellátására;  a már meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve további kisebb vízerőművek létesítése;  a szélenergiával történő villamosenergia-termelés elsősorban lokális, illetve közösségi szélerőgépek formájában való támogatása;  illetve a közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozott kialakítása. Mindezen tevékenységekkel szemben pedig az alábbi elvárások fogalmazódtak meg:  fosszilis energiahordozók kiváltása a megújuló erőforrások révén, valamint a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség mérséklődése;  új munkahelyek keletkezése;  a mezőgazdasági struktúra megváltozása;  új, magas szintű technológiák alkalmazása;  a környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává átalakításával a környezeti terhelések jelentős csökkentése.

történő

Zala megye A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül a megújuló erőforrások alkalmazására vonatkozó terveket illetően Zala megye valamelyest elmaradottnak tekinthető, hiszen első komolyabb ez irányú megállapításait és javaslatait csak a 2010 júniusában módosított Területrendezési Tervében fogalmazta meg. A dokumentum Energiagazdálkodás és energiaellátás fejezetéből megtudhatjuk, hogy a megyében az egyik legnagyobb tömegben elérhető megújuló erőforrás a vízenergia, amelynek elméleti hasznosítási potenciálként feltüntetett 50 MW-os teljesítményének kiaknázását a már meglévő rendszerek kibővítésével, további kis és törpe vízművek telepítésével szorgalmazta. A dokumentum a megye területének jelentős erdősültsége miatt kiemelten kezelte a biomasszát, mint jövőbeli alternatív erőforrást. Ezen kijelentését arra alapozta, hogy az erdőgazdasági, a fa és bútoripari és egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint az energiahasznosítási céllal telepített faültetvények felhasználásával, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

megfelelő kogenerációs technológiákkal, hosszú távon kiválthatóvá válhatna a keszthelyi távfűtés hőbázisa; a nagyobb kommunális oktatási, kórházi és egyéb intézményi létesítmények hagyományos hőenergia hordozói, valamint az ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai is. Ezek mellett fejlesztési irányként a biomassza alapú fűtőegységek alap energiaforrásául szolgálhatnának az új vidékfejlesztési, turisztikai és rekreációs intézményeknek is. A terv emellett megemlítette a nap-, szél- és geotermikus energia hasznosításának lehetőségét is, azonban ezeket a megye területi adottságaiból fakadóan elenyészőnek ítélte. További érdekes gondolat az is, hogy a Területrendezési Terv a környezet- és klímavédelem szempontjából a megújuló erőforrások alkalmazásának ösztönzését fontosnak találja, azonban azokat jelenleg még meg nem térülő beruházásnak tekinti, amely csak pénzügyi támogatással válhat gazdaságossá. Hasonló megállapítással találkozhatunk a megújuló erőforrások foglalkoztatás növelő szempontjából is, hiszen a terv Zala megyében egyedül csak az alacsonyan képzett munkaerő magas talajvízszint állású és időszakosan vízzel borított területeken létesítendő energiaültetvényeken való elhelyezésében lát lehetőséget.


24



25

4.2.1. táblázat Az Európai Unió fosszilis erőforrásai bizonyított készleteik, éves kitermelésük és felhasználásuk, valamint az ebből felszabaduló CO2 mennyiség alapján 1990 és 2009 között Kőolaj (millió hordó)

Földgáz alapú

Szén alapú

3088

213

363

n.a.

1076

1211

1848

662

1667

1991

7386

1056

4953

3088

226

376

n.a.

934

1071

1867

695

1535

1992

7722

1082

5087

3680

224

373

n.a.

899

1029

1939

687

1492

1993

8336

1120

5056

3906

246

385

n.a.

840

969

1927

718

1403

1994

8646

1341

5105

3904

249

388

n.a.

791

933

1929

726

1349

1995

8472

1396

5197

4025

254

418

n.a.

775

908

1956

793

1304

1996

8460

1431

5285

4043

280

449

n.a.

771

907

2002

854

1309

1997

8676

1412

5338

3990

264

439

n.a.

745

871

2018

836

1297

1998

9191

1446

5440

3994

260

447

n.a.

684

832

2049

853

1227

1999

9212

1471

5390

3938

265

461

n.a.

646

787

2008

887

1186

2000

9227

1350

5328

3878

269

473

n.a.

646

821

1990

912

1220

2001

9144

1349

5407

3868

271

487

n.a.

653

826

2025

938

1236

2002

8624

1356

5380

3519

264

490

n.a.

651

821

2012

945

1199

2003

8738

1301

5420

3469

256

515

n.a.

651

846

2047

992

1241

2004

8691

1200

5452

3368

262

530

n.a.

642

840

2050

1023

1241

2005

8508

1107

5509

3326

244

539

29570

623

818

2066

1041

1199

2006

8043

1025

5505

3213

233

536

n.a.

611

827

2054

1036

1232

2007

7313

1012

5390

2687

219

527

n.a.

610

835

2013

1017

1240

2008

6759

965

5390

2545

219

537

56148

588

801

2013

1039

1182

2009

6333

913

5123

2387

n.a.

481

n.a.

497

674

n.a.

n.a.

n.a.

Éves kitermelés

Éves felhasználás

4887

Éves kitermelés

1054

Bizonyított készletek

6755


1990


Kőolaj alapú

CO2 kibocsájtás (millió tonna)


Szén (millió tonna)


Földgáz (milliárd m3) Éves kitermelés

Év

Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


26

Százalék 80 70 1997

60 50 40 30

2010

20 10

Magyarország

Észtország Málta

Ciprus

Luxemburg

Litvánia Belgium

Lengyelország

Hollandia Cseh Köztársaság

Németország

Egyesült Királyság

Közösség

Görögország Írország

Franciaország

Dánia Olaszország

Spanyolország

Szlovénia

Finnország Szlovákia

Portugália

Ausztria

Svédország Lettország

0 Ország

4.2.1. ábra: A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben az egyes európai országokban (1997-valós adatok, 2010-célirányszámok) Saját szerkesztés a 2001/77/EK Irányelv alapján

Százalék 50 45 40

2005-ös tényadat

35 30

Célkitűzés 2020-ra

25 20 15 10 5

Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Dánia Észtország Szlovénia Románia Franciaország Litvánia Spanyolország Németország Görögország Olaszország Bulgária Írország Lengyelország Egyesült Királyság Hollandia Szlovákia Belgium Cseh Köztársaság Ciprus Magyarország Luxemburg Málta

0

Ország

4.2.2. ábra: Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára Saját szerkesztés a 2009/28/EK Irányelv alapján


27

Fenntartható gazdaság

Zöld iparágak Innovációk

Energiatakarékosság Energiahatékonyság Saját- és megújuló erőforrások

4.3.1. ábra: Az új fenntartható gazdaság alapvető modellje Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján


28

Környezetipa r, hulladékipar

Zöldfoglalkoztatás

ZöldgazdaságFejlesztés

Kutatásfejlesztés és innováció

Oktatás, képzés, szaktanácsa dás

AgrárenergetikaMezőgazdasági bioenergia

ZöldenergiaMegújuló erőforrások

Energiahatékonyság Támogatás és finanszírozás

Energiatakarékosság Energiaracionalizálás

4.3.2. ábra: A Zöldgazdaság-fejlesztési program eszközrendszere Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján 4.3.1. táblázat Magyarország bruttó végső energiafelhasználása és a megújuló erőforrások aránya szektorális bontásban (2005-re és 2020-ra vetítve) 2005 (bázisév)

2020

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év)

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év)

Referencia forgatókönyv (PJ/év)

524,80

5,40

28,34

491,00

434,00

407,00

18,90

76,92

villamosenergiafelhasználás

151,00

4,30

6,50

191,00

189,00

185,00

10,90

20,17

közlekedés

166,00

0,22

0,37

240,00

230,00

224,00

10,00

22,40

Bruttó végső felhasználás

841,80

4,18

35,21

922,00

853,00

816,00

14,64

119,49

tervezett részaránya (%)

BAU forgatókönyv (PJ/év)

fűtés-hűtés

Kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv (PJ/év)

mennyisége (PJ/év)

tervezett mennyisége a 3. forgatókönyv adatai alapján (PJ/év)

Ebből: megújuló erőforrások

részaránya (%)

Ebből: megújuló erőforrások

Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 alapján


29

4.3.2. táblázat A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010-ben és várhatóan 2020-ban 2010

2020

%

PJ/év

%

PJ/év

Biomassza

83

40,74

62

60,97

Biogáz

1

0,32

5

4,63

Geotermikus

9

4,23

17

16,43

Hőszivattyú

0

0,25

6

5,99

Szélenergia

5

2,49

5

5,56

Vízenergia

1

0,7

1

0,86

Napenergia

1

0,25

4

3,73



30

4.3.3. táblázat Az egyes megújuló erőforrások energiamixet befolyásoló tulajdonságai Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek

Felhasználási területek

Pozitívumok

Negatívumuk

- Könnyen elérhető Agrárés vidékfejlesztési eszköz (biomassza begyűjtés, energiaültetvények) Szilárd biomassza

Bioüzemanyag

Mezőgazdaság értékesítési csatornáinak bővítése, az alapanyagok többféle feldolgozása (gyógyszeripar, vegyipar)

Agrárium állattenyésztés

Villamosenergia előállítás

- Új jövedelemforrás Kiváló hazai agroökológiai adottságok

- Közlekedés

- Kiváló agroökológiai adottságok

- Bioüzemanyag ipar

- Biogáz és biometán ipar

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hasznosítása

Kisés közepes kapacitású decentralizált villamosenergia termelés maximum 20 MW-ig Nagyvárosi távhő esetében támogatható a 25 MW feletti teljesítményű erőmű is

- Versenyt jelenthet az élelmiszertermelés számára - Motortechnikai korlátok

Közlekedés (elsősorban vidéki városokban)

- Mezőgazdaság

Felhasználható termőterületek véges száma

- Jól tervezhető és szabályozható az általa előállított energia mennyisége

és

Biogáz

- Helyi, vidéki hőenergia termelés

- Olcsó erőforrás - Fűtés

Támogatandó területek

-

- Villamosenergia

- Kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású üzemek Bioüzemanyag meghajtású tömegközlekedés

LNG-hez hasonló rendszerű CNG töltőállomások kialakítása

- Földgáz kiváltása - Hűtés-fűtés Épületfűtés, távhőszolgáltatás - Természeti kincs - Használati melegvíz szolgáltatás

- Mezőgazdaság Geotermikus energia

- Termál turizmus

és

gyógy-

- Gyógyfürdők víz- és hő ellátása Üvegházak, kertészetek hő ellátása

- A geotermikus gradiens meghaladja a világátlagot - Többlépcsős, komplex hő hasznosítási rendszer építhető ki

- Nem racionális és optimális kihasználás szemléletének hiánya - Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása

- Épületek hő ellátása 57 MW-nyi villamosenergia termelés kiépítése

- Az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló erőforrás Hőszivattyú

- Hőszivattyúgyártás

- Hűtés-fűtés

Jól használható urbanizált területeken is

- Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása

- Hőszivattyúgyártás és telepítés

- Gyorsan kiépíthető Hatalmas erőforráskészlet

Villamosenergia termelés Szélenergia

- Alkatrészgyártás - Jövőben cseppfolyós hidrogén előállítás

- Több ezer MW hazai szélenergia potenciál - Zérus CO2 kibocsájtás - Könnyen és gyorsan telepíthető

- Nem szabályozható, időjárásfüggő, - A villamos elosztó rendszer addicionális tartalék erőművi teljesítményt igényel a biztonságos szolgáltatás érdekében


- 740 MW-nyi szélfarm és 10 MW-nyi kisméretű háztartási autonóm szélkerék telepítése

31

Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek

Felhasználási területek

Hő villamosenergia termelés

Pozitívumok

Negatívumuk

és

- Drága berendezések

- Hálózati meleg víz előállítás - Medencefűtés Napenergia

- Alkatrészgyártás

Támogatandó területek

- Komplex rendszer (melegvíz, fűtés rásegítés, villamosenergia termelés)

- Alacsony keret Több ezer hasznosítható felület - Több potenciál

tízezer

m2

MW

támogatási

Technológiai és teljesítménybeli fejlesztések szükségesek Más erőforrásokkal szemben még nem hordoz elég komparatív előnyt

Távhőszolgáltatás kiegészítése

Családi házak, közintézmények melegvíz ellátása - Országutak és tanyák villamosítása

- Lakótelepi melegvíz szolgáltatás

Nagy vízhozamú, azonban kis esésű hazai folyók

Vízenergia

Villamosenergia termelés

- Kiválóan szabályozható, így hozzájárul a villamosenergia rendszer szabályozhatóságához - Az egyik erőforrás

legtisztább

Duzzasztóművek szükségesek - Szétszórt vagyon

vízenergia

Vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi problémákat vet fel

- Reálisan 16-17 MW beépített villamosenergia teljesítmény beépítése Indokolt esetben maximálisan 66 MW-nyi, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető 5 MW alatti törpe turbinák beszerelése Háztartási méretű kiserőművek (mikrohidro 5 -100 kW, pikohidro 5 kW alatt) és folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinák alkalmazása



32

4.3.4. táblázat Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Termelési támogatás

Közvetett ösztönzés

Beruházási támogatás

Zöld finanszírozás

X

X

X

X

Vízenergia

X

Szélenergia

X

Geotermikus energia

X

Napenergia

X

X

X

X

Hőszivattyú

X

X

X

X

Biomassza

X

X

X

Biogáz

X

X

X

X

X

Bioüzemanyag

X

Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 alapján 4.4.1. táblázat Nyugat-Dunántúli Régió hosszú távú (2007–2020) koncepcionális céljai – célrendszere Regionális energetikai program 









 megújuló

 nagyvárosi

 megújuló energia

 „felzárkózó

 helyi energia

energia hasznosító, átalakító technológiák létesítése a kistérségekben

megújuló pólusok energiatermelés és ellátás korszerűsítése

célnövények termesztése (erdő, faültetvény, lágyszárú biomasszák)

kistérségek elsődleges támogatása megújuló energiaellátás létrehozására (11 kistérség)

elosztóhálózatok bővítése

 energetikai

önkormányzatok szövetkezése feljogosított fogyasztói piaci megjelenés szervezése

 megújuló kiserőművek létesítése ipari parkokban

 innovációs program új környezetbarát technológiák honosítására

 település rehabilitáció megújuló forrásokkal (nap, geotermia, hőszivattyú, biogáz, szél)

 környezetbarát iparfejlesztés

 decentralizált bioüzem anyag előállítás –alapanyag termelés –nyersszesz előállítás

oktatás, tudatformálás és referencia helyi bemutatás

 kistérségi energetikus-hálózat létrehozása

 kistérségi

 határon átnyúló biomassza, geotermikus projektek, hálózatok

Saját szerkesztés a Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007-2013 alapján


33

4.4.1. ábra: Megújuló energiabázisú erőmű telepítési programjavaslat a Nyugat-dunántúli régió kistérségi központjaiba és ipari parkjaiba Forrás: Nyugat-dunántúli régió regionális átfogó program 2007-2013, 155.oldal E-7 sz. ábra


34

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői


2011-2012

1

Tartalom 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői ......................................................................... 3 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból ............................................ 3 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai ................................... 4 5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése ...................................... 6 5.3.1 Mező- és erdőgazdaság .................................................................................... 6 5.3.2 Ipar .................................................................................................................... 7 5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra ........................................................................... 8 5.3.4 Háztartások, közlekedés .................................................................................... 9 5.4 Energetikai Infrastruktúra.................................................................................... 10 5.4.1 Villamosenergia-hálózat .................................................................................. 10 5.4.2 Gázvezeték-hálózat ......................................................................................... 12 5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) ....................... 14 5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ..................................................... 16 5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek ........................................................................ 18 5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise .................... 19 5. fejezet mellékletei ................................................................................................. 20


2

5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Ezen fejezet a régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastruktúrális jellemzőivel foglalkozik. A fejezet külön figyelmet fordít a Nyugat-dunántúli régió legfontosabb múltbeli és jelenleg futó megújuló energiákra irányuló projektjeinek a bemutatására. Az általános jellemzők bemutatása is energetikai megközelítésben történik. 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió négy országgal határos, északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, délnyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. A régió határvonala a leghosszabb szakaszon Ausztria Burgenland tartományával közös. Keleti és déli határa a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió. A Nyugat-Dunántúl három jelentős nagytája a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A Nyugat-Dunántúl fekvésének köszönhetően a felszíne igen változatos, sokszínű tájegység jellemzi. A talaja nagytájanként különböző szerkezetű és minőségű, a Kisalföldet jó termőképességű csernozjom talajok jellemzik, az Alpokalját pedig a fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A Cser és Kemeneshát vidékén kavics teraszok terülnek el, a folyók völgyében pedig őstalaj. A régió fosszilis energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. A zalai kőolajmezők kimerülőben vannak az őrségi földgázkészlet nem hasznosítható. Jelentős azonban az alacsony fűtőértékű tőzeg és lignit kitermelhető mennyisége, valamit a természetes széndioxid készlet. További fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és agyag. A régió legfontosabb természeti kincse a termál és gyógyvíz készlete, melyből bőségesen található a Nyugat-Dunántúlon. Ezért a megújuló energiaforrások egyik alapja lehet a geotermikus energia ebben a térségben. Az éghajlatát tekintve meghatározó a Kárpát-medencét ezen a területen elérő északnyugati szélirány. Így a szélenergia felhasználása a másik jelentős megújuló energiaforrás, valamit a jó termőföldeknek köszönhetően a biomassza. A Nyugat-Dunántúl 656 településsel rendelkezik (Melléklet – 5.1.1. táblázat) melynek köszönhetően a legnagyobb településszámmal rendelkező régió Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió megalakulása óta, településeinek száma 23-mal növekedett. Az utóbbi évtizedben is tovább folytatódott ez a tendencia, mivel 8 Veszprém megyei község 2001-ben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. A régióban utoljára 2010. október 3.-án önállósult település Győr-Moson-Sopron megyében, így a korábban Mosonmagyaróvárhoz tartozó Mosonudvar jelenleg a legfiatalabb települése.


3

A régió északi részén viszonylag magas létszámú települések jöttek létre, (10002000 fő) a középső és a déli részeken viszont főleg kistelepülések találhatók. A Nyugat-dunántúli régióban öt megyei jogú város található Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, és Nagykanizsa. Az országos és a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, a régióban is a nagyobb városok környezetében szuburbanizációs folyamatok indultak el. A régióban ez a folyamat leginkább Győr térségére jellemző. 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Magyarország lakosságának egy tizede a Nyugat-Dunántúlon él (992 ezer fő), melynek népessége a 2001-es népszámláláshoz képest közel 16 ezer fővel csökkent. A régión belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között, Győr-Moson-Sopron megye népessége ugyanis több mint 160 ezer fővel több, mint Vas, és Zala megye népessége. Ezzel együtt Vas és Zala megye népessége a 2001-es népszámlálás óta 12-14 ezer fővel csökkent, Győr-Moson-Sopron megye népessége pedig 11 ezer fővel bővült. Ez a növekedés Győr-Moson-Sopron megyében a migrációnak köszönhető, ami évente 1-2 ezer, főleg fiatal betelepülőt jelent. A természetes szaporodás ugyanakkor továbbra is fogyást mutat. Vas és Zala megyében a természetes szaporodás mellett az elvándorlás negatív egyenlegének köszönhető a népességfogyás. A népesség elöregedése követi a hazai trendeket, nagyjából az országos átlag körül alakul. A Nyugat-Dunántúlon élők várható élettartama a legmagasabb a régiók között, 2008-ban a nők várható élettartama 78,7 év, a férfiaké 70,5 év volt. A gazdasági válságnak köszönhetően, a régióban a foglalkoztatottak száma közel 20 ezer fővel lett kevesebb (Melléklet – 5.2.1. táblázat). Érthetően ugyanennyivel nőtt a munkanélküliek száma is (Melléklet – 5.2.2. táblázat). A régióban a nemzetgazdasági ágazatok közül a legtöbben az ipar területén, azon belül is a feldolgozó iparban dolgoznak. A melléklet 5.2.3. táblázat alapján az ipar és a mezőgazdaság területén 2005-ben volt egy visszaesés az alkalmazottak létszámába, ami aztán 2008-ig nem változott jelentősen. A feldolgozóipar jelentős része jelenleg is olyan hulladékokat termel, melyeket lehetséges megújuló energiaként alkalmazni. Ugyanakkor a jövőben ezeknek az iparágaknak a nagytöbbsége megújuló energiák felhasználásával működhet majd. Ezrét ezen a területen szükség lesz a megfelelő szakemberekre, akik tisztában vannak a hulladékok újrahasznosításával, és energia célú felhasználásával. A Nyugat-Dunántúlon az alapfokú, és a középfokú oktatás mindenhol megfelelően biztosított. Energetikai szempontból a régióban jelentős műszaki képzés folyik (pl. építészet, gépészet, stb.), melyek jó alapot szolgáltathatnak a különböző megújuló energiákkal kapcsolatos tananyagok bevezetésre. A felsőoktatás tekintve négy felsőoktatási intézmény található a régióban. Ebből a Széchenyi István Egyetemen Műszaki Tudományi, és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

karán található olyan képzés, ahol a jövőben nemcsak a megújuló energiákkal kapcsolatos képzések, hanem kutatások is helyet kaphatnak.


5

5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Ez az alfejezet a Nyugat-dunántúli régió nemzetgazdasági ágait hivatott bemutatni, energetikai megközelítésben. A mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatói szférának és a háztartásoknak igen fontos szerepe van az energiatakarékosság, energiahatékonyság tekintetében, meg nem feledkezve a közlekedés jelentőségéről. 5.3.1 Mező- és erdőgazdaság Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek (2008-ban 1664 vállalkozás). A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, számuk 2008-ban már túllépte a 36 ezret, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után – speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötődésük miatt – magánvállalkozás keretei között keresnek megélhetést. A tulajdonosi szerkezet átalakulása réven módosult a földhasználatban az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban 2008-ban az összes földterület 1 108 ezer hektárt tett ki, amiből 901 ezer hektár kiterjedésű volt a termőterület, ennek 45%-a szántó, 25%-a pedig erdő. A szántó aránya a régión belül – a humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi adottságok miatt – Győr- Moson-Sopronban jóval magasabb (45%), Vas (29,8%) és Zala (24,5%) megyében azonban közel azonosasak. A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük a legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé felülmúlja a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A kifejeztettem energia növénynek számító repce betakarított területe az elmúlt években folyamatosan növekedett (Melléklet – 5.3.1. ábra). A régióra – különösen annak északi es középső területére – jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek jelenlétének. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi Hegyháton és a Zalai Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében tálalható, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek. A művelési ágak közül a legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 281,3 ezer hektár kiterjedésű erdő túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés az 1990-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb mertekben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb haszonállatfaja maradt (Melléklet – 5.3.2. ábra). A sertéshizlalás más régiókkal ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző. A szárnyasok tártasa és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása réven viszont meghatározó A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

(Melléklet – 5.3.3. ábra). Nagyobb vágóhíd Sopronban (szarvasmarha), Kapuvaron (sertés), Sárváron es Győrben (szárnyasok) működnek. A régió intenzív erdősültsége, erdészeti hulladék volumen potenciálja, valamint energiaültetvényezésre alkalmas talajadottságai, klimatikus viszonyai lehetővé teszik összetett biomassza termelő-hasznosító technológiák; kis- és középteljesítményű erőművek, fűtőművek, faluközponti hőellátó rendszerek távlati létesítését, melyre már helyi referenciaművekkel rendelkeznek Vas és Zala megyében is. Győr-MosonSopron megyében jó példa a Pannonhalmi Főapátság, melynek fűtését a jövőben a 2009-ben felavatott biomassza erőműve fogja biztosítani, így a hőtermelés közel 80%-a megújuló energiaforrásból fog származni. Az agroenergetikai vizsgálatok eredményei szerint a régió meghatározott területei alkalmasak a biodízel és bioetanol átalakítására alkalmas primer célnövénytermesztésre. A mezőgazdaság növénytermesztési, állattenyésztési szerves hulladékok biogázra történő átalakítása, összekapcsolva egyéb (kommunális, élelmiszeripari stb.) hulladékártalmatlanítási célokkal jelentheti a régió integrálható biogáz energiahordozó-termelő új hálózatát, amelyet vagy helyi gázellátásra hasznosíthatnak, vagy biogáz kiserőművekben villamos és hőenergia termelésre – szolgáltatásra alkalmazhatnak. 5.3.2 Ipar A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest (Melléklet 5.3.1. táblázat). A régióban az ipar GDP-ből való részesedése 38,6%. A 25,2%-os országos átlagot Győr-Moson-Sopron megye majd 20 százalékponttal, Vas megye 8 százalékponttal, de még a kevésbé iparosodott Zala is 5 százalékponttal haladja meg. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság súlyának kárára a kilencvenes évek közepéhez képest majd 5 százalékponttal bővült. Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben, ellentétben az országos folyamtokkal nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszeripar, könnyűipar, textilipar – leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a kilencvenes évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (Audi, Flextronics, General Electric, LUK, GM Opel stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész gyártás és az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói háttéripar a domináns. Más feldolgozóipari ágazatokhoz viszonyítva a gépek, berendezések előállítása, a villamos gép, műszer, valamint a híradástechnikai termékek gyártása is A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

számottevő teljesítményt tudott felmutatni. A második legnagyobb iparágban, az élelmiszeriparban a húsfeldolgozásé a vezető szerep, de jelentős értékű termelés volt a tejiparban, illetve az italgyártás ágazatban is. A legdinamikusabban fejlődő iparág mellett jelentőséggel bír a vegyipar is, ami elsősorban a műanyag termékgyártásra épül, de a vegyi alapanyag előállítása, azon belül az ipari gáztermelés is, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) A régión belül nagyobb a gépipar súlya Győr-Moson-Sopron megyében, a vegyiparé, textiliparé, valamint elektronikai iparé Vasban, a bányászaté, a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátásé és a feldolgozóipari ágazatok többségének pedig Zalában. Míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a feldolgozóipari ágazatok közül meghatározó a gépipar, azon belül is döntő hangsúlyt a közúti gépgyártás kapott. Vasban a gépjárműgyártás mellett nem elhanyagolható a villamos termékek és a híradástechnikai termékek gyártása sem. Zalában az energiatermeléssel közel azonos teljesítményt nyújtott a jelentős húsipari háttérrel rendelkező élelmiszeripar. A külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping. 5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete alapvetően az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős különbségek tapasztalhatók magán a Nyugat-Dunántúlon, mint ahogy már a kilencvenes évek közepén sem nyújtott egységes képet a térség. A Nyugat-dunántúli régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területei, nagyobb városok és vonzáskörzeteik ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani (Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi vagy Csepregi kistérség) A közigazgatás a régió GDP-nek 12%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatásoktól, mely 28%.


8

5.3.4 Háztartások, közlekedés A Nyugat-dunántúli háztartások lakáshasználatát tekintve 89% rendelkezik tulajdonosi jogcímmel, ami 2002 óta gyakorlatilag változatlan (Melléklet – 5.3.2. táblázat). A bérleti jogcímmel rendelkező lakások száma azonban 6 év alatt jelentős ingadozást mutatott. Jelenleg a lakások 10%-át bérlik, az egyéb lakáshasználati jogcímek pedig még az 1%-ot sem érik el. A fűtést tekintve az egyedi fűtés aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen vissza esett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. A lakások több mint 95%-a gázzal, és szennyvízelvezetéssel is ellátott a Nyugat-Dunántúlon, átlagos alapterületük 82,2 m², illetve 32,5%-uk kétszobás (5.3.3. táblázat). Minden 100 háztartásra a régióban jut 65 autó, és 87 mosógép, és 186 mobiltelefon. Az autók száma meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években, de nem emelkedtek jelentősen. Egyértelmű növekedés a mobiltelefonok számában látható, ami 6 év alatt megduplázódott (5.3.2. táblázat). A háztartások egy főre jutó éves kiadásai között így nem meglepő hogy a második a sorban a lakások fenntartása, és energia fogyasztása (5.3.4. táblázat). 2008-ban ez az összeg csak az elektromos energiára, gázra, és az egyéb tüzelőanyagokra lebontva majdnem 100 ezer forintot tett ki. Ez a szám az elmúlt 6 évben több mint a duplája lett. A lakások teljes fenntartását tekintve 2005-ben volt egy jelentős emelkedés, ami aztán visszaesett, de még így is 2008-ig folyamatosan nőtt a kiadások összege. A régió személygépkocsi használatáról elmondható, hogy a legtöbb benzin üzemű, és Győr-Moson-Sopron megyében található (Melléket – 5.3.4. ábra). A személygépjárművek közel 80% benzinfogyasztású, és alig 20% használ gázolajat. Vas és Zala megyében arányait tekintve hasonló mondható el, a személygépjárművek üzemanyag felhasználásról. Azonban Vas megyében 1%-al, Zalában pedig 2%-al nagyobb a benzines gépjárművek aránya a gázolaj meghajtásúakkal szemben, mint GYMS megyében. A tehergépkocsik arányáról, és üzemanyag használatáról már mást lehet elmondani (Melléklet 5.3.5. ábra). A teherautók száma jóval kevesebb a személygépjárművekhez képest (a 320 ezer személygépkocsival szemben 42 ezer tehergépkocsi volt 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon), valamit a fogyasztásukat tekintve a 42 ezer teherautóból majdnem 39 ezer gázolaj meghajtású. Ezért a biodízel felhasználása a teherautók üzemanyag ellátásában mindenképpen megfontolandó. A személygépjárművek esetében sajnos nem mondható el ugyanez, mivel a régióban csak 20% gázolaj meghajtású. Ezért ezen a téren jelentős változtatásokra lesz szükség a jövőben. A benzin üzemű személy- és tehergépkocsi, száma nem emelkedett jelentősen az elmúlt hat évben, azonban a gázolaj meghajtásúak szám a duplájára növekedett. Viszont még így is jelentősen elmarad a számuk a benzin üzemű járművekkel A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

szemben. A tömegközeledés terén a Nyugat-Dunántúlon 10 millióval kevesebb utast szállítottak 2008-ban a helyi buszjáratokon, mint a Dunántúl többi régiójában (Melléklet – 5.3.6. ábra). Az utasok száma az országos átlaghoz is jelentősen elmarad, ami egyrészről feltételezi a nagyarányú személygépjármű használatot. A legtöbb utast Győr-MosonSopron, a legkevesebbet pedig Vas megyében szállítottak 2008-ban. A buszok üzemanyag felhasználást tekintve is a biodízel, vagy más alternatívenergia meghajtás jelentheti a megoldást a fenntartható tömegközeledés biztosításához. Ehhez azonban elsősorban szükség van a helyi autóbusz közlekedés minőségi fejlesztésére is, hogy az utas szám növekedjen. 5.4 Energetikai Infrastruktúra Egy régió életét jelentős mértékben befolyásolja a helyben kiépített energetikai infrastruktúra, mint például a villamosenergia-hálózat, a gázhálózat, a távhőellátás és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, vagy éppen a hulladékkezelés színvonala. A fejezet során ezen tényezők bemutatására térünk ki. 5.4.1 Villamosenergia-hálózat A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kV-os és 220 kV-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és átszelik a régiót. Megcsapolásuk 400 kV-on történik a győri-, a szombathelyi és a hévízi 400/120 kV-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kV-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 400 kV-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztriában a Győr-Wiener Neustadti, Szlovákiában a Pozsonyi, Szlovéniában a Hévíz-Cinkovcei, Horvátországban a Hévíz-Zerjevinec közötti rendszer-összeköttetés révén a jelölt 400/120 kV-os alállomásokra. 2004 év óta a villamos energia szabad piac megnyitása és a hálózatok szabad hozzáférhetősége révén, a MAVIR rendszerirányító és kereskedelmet bonyolítón keresztül bármely ipari nagyfogyasztó megválaszthatja, hogy melyik európai termelő-szolgáltató cégtől vásárolja meg a szükséges villamos energiáját a közös piacon. Az energia infrastruktúra rendszernek ezek az autópályáknak megfelelő kategóriájú szállítórendszerei, a 120 kV-os hálózat pedig az „autóút”, gyorsforgalmi főút kategóriának feleltethetők meg. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott be a kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kV-os új szakaszon és az új 400/120 kV-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt nagyrendszerbe. Zala megye, s így a régió is egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kV-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvátmagyar rendszer-összeköttetés és kooperáció, amely korábban, a délszláv háborúk A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

idején, csak 120 kV-on működött. Ez a kooperáció regionális szinten továbbra is megmaradt, üzemel. A Régió gazdasága, ipara a megyei jogú városok, ipari parkok és kistérségi központok és a nagyobb települések, üdülőhelyek biztonságos villamos energia ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kV-os villamos főelosztóhálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kV-os transzformátor alállomások sűrítése, ill. a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6–20 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 20 kV-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos térségben felújításra szorulnak. E hálózatok fejlesztésére a külföldi tulajdonos-szolgáltató cégek aránytalanul keveset fordítanak, különösen, amikor a megújuló bázisú kiserőművek által termelt energia átvételéhez aránytalanul nagy hálózatfejlesztési igénnyel lépnek fel. Célszerű ezért már a koncepciót megalapozva, előzetes területszerkezeti és előnyös csatlakoztatási feltételeket biztosítani a megújuló energia-hasznosítási programot megelőzően. Mindenképpen meg kell említeni a 2011. június 27.-én átadott gönyűi gázerőművet, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz-és gőzturbinás berendezése nemcsak környezetbarát, de rendkívül magas, nettó 59%-os hatásfokú teljesítménnyel rendelkezik. Ennek a világszínvonalú technológiának köszönhetően több mint 600 ezer háztartás energiaellátása biztosítható. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, melynek köszönhetően a teljes hazai hálózat számára elérhető. Emellett a gönyűi áram elegendő Győr, és térségének egész éves energiaellátására. A villamos energia felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 10%-át adják az ország energiafogyasztóinak. Ilyen alacsony fogyasztói számmal csak a Dél-Dunántúl rendelkezik. A többi régió fogyasztói arányát tekintve 11% és 13% között mozog kivéve a Közép-Magyarországot ahol ez az arány 29%. Az éves energiafogyasztásról is hasonlót lehet elmondani, mely szintén 10%-a volt 2008-ban az ország összes éves fogyasztásának (1 115 ezer MWh volt az összes villamos energiafelhasználás a Nyugat-Dunántúlon, az országban 11 243 ezer MWh). Az elmúlt hat évben a háztatások éves villamos energiafelhasználása nagyjából hasonló volt, ami 2008-ban ugrott meg jelentősen GYMS megyében (Melléklet – 5.4.1. ábra). Az egy fogyasztóra jutó felhasználás viszont GYMS megyében csökkent a legtöbbet, a három megye közül (Melléklet – 5.4.2. ábra). Vas megyében is egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, ami azonban kisebb mértékű volt. Zala megye meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években az egy főre jutó villamos áram felhasználása terén, ami hol emelkedett, hol pedig csökkent, de 2002-höz képest valamennyivel alacsonyabb volt. A megyék közül Győr-MosonA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

Sopron megyében volt a legnagyobb az egy fogyasztóra jutó havi energiafogyasztás 2008-ban, 206 kWh és Zala megyében a legalacsonyabb 143 kWh. A kizárólag közvilágítási hálózat hossza Győr-Moson-Sopron megyében (451 km) közel azonos Vas megye hálózatának hosszával (450 km). Egyedül Zala megye marad el 20 km-el a másik két megyei hálózat hosszától. A Nyugat-Dunántúli közvilágítási hálózat a 12%-át teszi ki az országos hálózatnak. A közvilágítási fényforrások száma a Nyugat-Dunántúlon az ország összes közvilágítási fényforrásának 10%-át teszi ki (Nyugat-Dunántúl 135 ezer közvilágítási fényforrás, Magyarország 1 352 ezer). Érdekes módon azonban a megyék között Vas megyében van a legkevesebb közvilágítási fényforrás (39 ezer) holott a közvilágítási hálózatának hossza közel ugyan annyi mit Győr-Moson-Sopron megyében. Zala megyében pedig 20 km-rel rövidebb ugyan a közvilágítás hálózatának hossza, de 44 ezer fényforrással rendelkezik, amit 5 ezerrel több Vas megyénél, viszont 7 ezerrel kevesebb GYMS megyéhez képest. A megyék összes energia fogyasztását nézve azonban Vas és Zala megye közel azonosan teljesített 290 ezer MWh-val, míg Győr-Moson-Sopron megye 534 ezer MWh villamos energiát használt fel 2008-ban. A régió szélenergia potenciálja egyedül itt a legkedvezőbb az országban, különösen a régió északi és középső részéig bezárólag, emiatt nem csupán elszórt szélerőgépek, hanem nagyobb teljesítményű szélerőmű parkok telepítése is lehetséges. Referenciahelyek működnek Győr-Moson-Sopron, és Vas megyében. Valamennyi vázolt megújuló energia átalakító technológiához kapcsoltan, de önállóan működve is, javasolható a napenergia potenciál közvetlen villamos energiára, illetve hőenergiára történő átalakítása, annak technológiai berendezéseinek a régióban történő gyártása, majd alkalmazásuknak a jelenleginél nagyobb mértékű elterjesztése, mivel a közvetlen napsugárzási adottságok, a legnyugatibb keskeny sáv kivételével mindenütt igen kedvezőek általános európai összehasonlításban. 5.4.2 Gázvezeték-hálózat Az országos és nemzetközi szénhidrogén csőtávvezeték-hálózati nagynyomású rendszerek közül a földgázhálózat beteríti a régiót és nagy/középnyomású gázátadó állomásokon keresztül látja el a térség középnyomású fogyasztói elosztóhálózati alrendszereit. Ezen felül Győr-Moson-Sopron megye helyet ad nagynyomású tranzit földgázvezeték-hálózatnak is, egy Vecsés-Baumgarten közötti ág megyére eső szakaszán, amely már ma is a K-Ny-i tranzitszállításokat is elvégzi. Már a középtávú tervekben szerepel a dél-orosz földgáz („Déli Áramlat” névvel) mely a Fekete-tengeri Beregovaja kompresszorállomásáról indítva Bulgárián és a Balkánon át, Magyarországon keresztül vezetett nyomvonallal épülne ki ugyancsak Baumgartenig (Ausztriai kp.) a meglévővel párhuzamosan fektetve. A Déli Áramlat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

kétoldalú kormányközi egyezménye 2010-ben megszületett, és az első vezeték építésének bejezését 2015-re tervezik. A másik terv a NABUCCO gázvezeték a Kaszpi-tengeri (iráni) táppontból indítva, ugyancsak elérné Magyarországot és ugyancsak a Baumgarten csomópontra csatlakozna. A NABUCCO gázvezeték támogatási szerződést az érdekelt országok, köztük hazánk is 2011 júniusában írta alá. Az igazi mérföldkő majd a beruházási döntés lesz, de ahhoz még nagyon hosszú utat kell megtennie a beruházónak. Ezek a tranzit-nagyrendszerek a telepítési helyszükségletükért folyamatos és jelentős díjjal honorálják az illető térség tulajdonosait, ezért célszerű a területhasználati díjat a régió egyéb fejlesztéseire hasznosítani. Egy korábbi É-D irányú a szibériai Yamal félszigeti táppontról indított – Oroszországon – Fehér-Oroszországon – Lengyelországon vezetett ún. „északitengeri gázok” projekt délre leágazó szakasza átszelné a Ny-Dunántúli Régió keleti részét, Bana és Tornyiszentmiklós közötti szakaszával, majd elér egy adriai-tengeri olasz LNG (folyékony földgáz) kikötőhelyet. Összességében a régió tranzitáló szerepe a földgázhálózati rendszeren tovább erősödik, amely kereskedelmi szerep folyamatos bevételt jelent mind az értékteremtéssel, mind az építési kivitelezés, mind pedig a folyamatos üzemelés idején. Addig azonban, míg ezek a gázellátó rendszerek elsősorban hazai ipari és energiaipari termelőhelyek igényeit elégítik ki, a lakossági-kommunális és tercier szektor számára aránytalanul költséges és környezetszennyező hőellátásmódot jelentenek. Kiváltásukra célszerű törekedni ezekben az ágazatokban és a teljes mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is (villamos-, hő- és bioüzemanyag felhasználások) a térség gazdag megújuló potenciális energetikai adottságaira alapozva. Előnyben kell részesíteni a földgázzal még el nem látott településeket, illetve a régi, rekonstrukcióra szoruló települési hőellátó rendszereket. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 10 ezer km ami durván 1500 km-rel marad el a régiók átlagától. De ez a gázhálózat a leghosszabb a Dunántúlon, mert a Közép-Dunántúlon több mint 500 km-el, a Dél-Dunántúlon pedig több mint 1500 km-el rövidebb a gázhálózat. A fogyasztók számát tekintve (300 ezer fogyasztó) a Nyugat-dunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A régiók átlagához képest majdnem 200 ezerrel kevesebb a gázfogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon. Ennél alacsonyabb értékkel a régiók közül, csak a Dél-dunántúli rendelkezik (242 ezer fogyasztó) mely 60 ezer fogyasztóval kevesebb a Nyugat-dunántúlihoz képeset. A fogyasztók több mint 80%-a minden régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. Ezen a területen jelentős változatást és energia-megtakarítást jelenthetne, ha a geotermikus energia válthatná ki a fűtést, amelyre azonban középtávon is csekély az esély. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

A háztartások számára értékesített gáz 307 055 ezer m³ volt 2008-ban, ami a második legalacsonyabb érték a régiók között. A régiók átlagához képest pedig több mint 200 000 ezer m³-el kevesebbet értékesítettek a Nyugat-Dunántúlon. A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége 2004-ig, Vas megyében 2003-ig növekedett, majd fokozatosan csökkeni kezdett (Melléklet - 5.4.3. ábra). Ezzel ellentétben a fogyasztók száma folyamatosan növekedett mindhárom megyében (Melléklet - 5.4.4. ábra). A megyék között Győr-Moson-Sopronban található a legtöbb fogyasztó (134 ezer), és itt értékesítették a legtöbb gázt is (149 259 ezer m³) 2008-ban. Zala és Vas megye jóval elmarad a fogyasztók számát, és a fogyasztást tekintve GYMS-tól. Itt külön kiemelendő, hogy Vas megye 74 ezer fogyasztóval rendelkezik, ami a legalacsonyabb érték a megyék között. Az éves gázfelhasználása sem érte el a 75 000 ezer m³-t, ami 8 000 ezer m³-el kevesebb Zalához képest. Az egy fogyasztóra jutó felhasználást tekintve azonban Vas megelőzi Zala megyét, de még így is GYMS megye az első. A felhasználások mértéke azonban nem sokban tér el egymástól, mert amíg GYMS megyében az egy főre jutó gáz mennyisége 92,8m³ volt havonta, addig Vasban 86,9m³, Zalában pedig 70,6m³. A melléklet 5.4.5. ábráján jól látható, hogy az egy fogyasztóra, és lakosra jutó havi gázfogyasztás, a háztarásoknak értésesített gáz éves mennyiségéhez hasonlóan változott. Ugyanis 2005-től mindhárom megyében folyamatosan csökkeni kezdett az értéke. Az egy fogyasztóra jutó havi gázfelhasználás 2008-ban a régiók közül a NyugatDunántúlon volt a legalacsonyabb 84,3m³. Ez az érték 10 m³-rel kevesebb az országos átlaghoz képest. 5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) A Nyugat-Dunántúlon régióközlekedést tekintve a legforgalmasabbnak Győr-MosonSopron megye tekinthető, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Budapestet Béccsel összekötő autópálya a területén halad át. Valamit GYMS megye közelében található Szlovákia fővárosa Pozsony is. A vasúti közlekedésről hasonló mondható el, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a MÁV egyik legforgalmasabb és a Nyugat-Európával kapcsolatot jelentő vonalhálózata található Győr-Moson-Sopron megyében, hanem annak is, hogy a GYSEV hálózatának jelentős része ezt a területet érinti. A GYSEV járatainak többsége pedig a szomszédos Ausztriába közlekedik. A légi közlekedést tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megyét, azon belül is a péri repülőteret kell kiemelni. A repülőtér fejlesztésének köszönhetően, jelentős nemzetközi forgalommal rendelkezik, melyből külön kiemelendő a teherszállítás. A kerékpáros infrastruktúrát tekintve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény által az országos kerékpáros törzshálózat elemeiként kijelölt 27 regionális kerékpárútvonal közül hat érinti a régiót. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

A közlekedési infrastruktúra tehát adott az e-mobilitás számára, azonban mégsem terjedt még el a régióban. Ennek egyik oka, hogy az alternatív meghajtású járművek (legyen az elektromos, hidrogén, vagy biodízel meghajtású) számára még nem építettek töltőállomásokat a régióban. Egyedül Zalaegerszeget lehet kiemelni, ahol a Zalavíz Zrt. 2010-ben felavatott egy biogáz töltőállomást. Az állomást egyelőre csak a cég saját autóinak tankolására használják, de a jövőben tervezik a helyi önkormányzati cégek gépjárműveinek, és a városi buszok üzemanyag ellátását is. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség több projektet is indított, ami az e-mobilitást, az alternatív meghajtású járműveket, és azok használatát hivatott népszerűsíteni. Ezek közül kiemelendő a REZIPE program, és az ELMO projekt. A REZIPE projekt célja, hogy a zéró kibocsátású járművek használatát bevezesse a városi közlekedésbe. A projekt keretein belül több elektromos töltőállomás is épülne, melyek közül az egyik hamarosan elkészül Győrben. Mindamellett az elektromos járművek népszerűsítésének jegyében lehetőség lesz e-autók, e-mopedek, és e-biciklik kölcsönzésére is. Az e-mobilitást népszerűsíti például a győri Leier cég is, mely 2010-től elkezdett elektromos járműveket forgalmazni. Az ELMO projekt a fenntartható közlekedést hivatott biztosítani a városokban és a régiókban egyaránt, az elektromos járművek használatának segítségével. Ezért a projektben nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is részt vesznek, akik közös koncepciókat készítenek az e-mobilitás kutatására, képzésére, és fejlesztésére. Amit mindenképpen meg kell még említeni az a Széchenyi István Egyetem alternatív meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatása, valamint azok népszerűsítése. Ide tartozik többek között a Széchenyi futam, mely az alternatív meghajtású járművek versenye, valamint az egyetem Szenergy Team nevű csapata, amelyik évek óta jelentős sikereket ér el a nemzetközi Shell-Eco-marathon Europe versenyen napelemes autójának köszönhetően. Az alternatív meghajtású járművek fent említett népszerűsítései azért is fontos, mert amíg a régióban az utóbbi öt évben, a benzin, és gázolaj meghajtású személygépjárművek száma növekedett, az egyéb meghajtású járművek száma fokozatosan csökkent. A legnagyobb növekedést a gázolja meghajtású járművek jelentik, melyek száma majdnem a duplájára nőtt 2003 óta (Melléklet – 5.4.6. ábra). Az alternatív meghajtású járműveket először a tömegközeledésben célszerű alkalmazni. Az elektromos buszok, és villanymozdonyokat követhetnénk aztán a közszférában, és a helyi önkormányzatok használatában álló gépjárművek alternatív meghajtásúra cserélése. Az elektromos, és más alternatív meghajtású üzemanyagokkal rendelkező töltőállomások cseréjével pedig biztosított lenne a régió személygépjármű állományának fokozatos átállása a benzin üzeműről, az alternatív meghajtásúra.


15

5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából a régió meglehetősen eltérő képet mutat. A 2009-ben átadott Győr-sashegyi regionális hulladékkezelőnek köszönhetően, a Nyugat-Dunántúl északi területén található 112 település nagytérségi hulladékgazdálkodása kezdődött meg. A két-kannás rendszer bevezetésével a szelektív hulladék gyűjtés már a családok otthonaiban elkezdődik a komposzt és kommunális hulladék szétválasztásával. A rendszer egyelőre csak a családi házaknál került bevezetésre, a társasházak esetében továbbra is az egykannás szemétgyűjtést alkalmazzák, de a közeljövőben itt is áttérnek majd a két-kannás gyűjtésre. A sashegyi regionális hulladékkezelő teljes mértékben megfelel, az Európai Unió követelményeinek, ahol a mechanikai-biológiai kezelőművet, válogatóművet, és komposztálót állítottak fel. Ezek kívül több hulladékudvart (36 db), és hulladékszigetet (179 db) is kialakítottak a nagytérségen belül a szelektív hulladékgyűjtés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. A hulladékkezelő megépülésével természetesen a régi szeméttelep rekultiválásra került. A Nyugat-Dunántúli régió déli részén szintén megvalósult egy hasonló nagytérségi hulladékgazdálkodás, mint az északi részén, valamint minden nagyobb településen, úgymint Szombathely, Nagykanizsa, Sárvár, Körmend, stb. megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés is. Zalabéren 2007-ben átadásra került egy 1 millió m³-es kapacitású lerakó, a Zalaispaprogram keretén belül. Ezzel Zala, és Vas megye határán található települések hulladékgazdálkodása valósult meg. A hulladéklerakón kívül hulladékgazdálkodási létesítmények, hulladékkezelő központok, válogatók, átrakodók, hulladékudvarok, és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesültek. Ennek a komplex hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően több mint 130 településen felszámolták, illetve rekultiválták a régi szemétlerakókat. Vas megyében kiépülőben van még egy nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, ami 2009-ben alakult 129 vasi önkormányzat részvételével, melynek központja Szombathely. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás célja a sashegyi, és a zalabérihez hasonló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer létrehozása, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultiválása KEOP pályázat segítségével. A társulás az első fordulón már elnyerte a hulladékgazdálkodási program előkészítéséhez szükséges támogatást, melynek támogatási szerződést 2010 áprilisában aláírták. Az előkészítés fázisa így 2012 tavaszáig lezárulhat, és ha sikeres a 2. fordulója a pályázatnak akkor a beruházások legkésőbb 2014 első felében befejeződhetnek. A rendszer üzemelése így 2014-ben már elkezdődhet. A Nyugat-Dunántúlon a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2003-tól 2008-ig több mint 15 ezerrel emelkedett. Ebből is kiemelkedik Győr-MosonSopron megye ahol 10 ezerrel voltak többen 2008-ban, mint öt évvel korábban (Melléklet – 5.4.7. ábra). Vas és Zala megyében 6 és 7 ezer növekedés A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

tapasztalható a lakások számában. A régióba a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma még így is alacsonynak mondható a régiók között, de a DélDunántúlon több mint 20 ezerrel alacsonyabb ez a szám. A begyűjtött települési szilárd hulladék terén GYMS megye egyértelmű csökkentést mutat 2006-tól kezdve, azonban Vas és Zala megyékről nem mondható el egyértelműen ugyanez. Míg 2006 és 2007 között egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, addig 2008-ban ismét növekedett a települési szilárd hulladék mennyisége (Melléklet – 5.4.8. ábra). A folyékony hulladékok esetében viszont már más a helyzet. A lakosságtól gyűjtött folyékony hulladék 2006-tól folyamatosan csökkent a Nyugat-Dunántúlon több mint 20 ezer m³-el. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre több lakás csatlakozott a helyi csatornahálózatra. A megyék között viszont Zalában szállítják el még mindig a legtöbb folyékony hulladékot (Melléklet – 5.4.9. ábra). Ez az elszállított mennyiség nagyjából a duplája a GYMS és Vas megyei értékeknek. A szennyvízelvezetés is meglehetősen változatos képet mutat a régióban, mert amíg a tisztítottan elvezetett szennyvíz egyedül Zala megyében csökkent folyamatosan 2003-tól, addig GYMS, és Vas megye meglehetősen változatos képet mutatnak. Míg GYMS megyében a tisztítottan elvezetett szennyvíz szinte évente növekedett és csökkent, addig Vas megyében 2004-ben hirtelen megnövekedett, majd 2006-ig csökkent, utána ismét megnövekedett de 2008-ban már megint csökkentő tendenciát mutatott (Melléklet – 5.4.10. ábra). A víztisztítás módját tekintve mechanikailag utolját a régióban 2004-ben tisztítottak szennyvizet GYMS és Vas megyében, Zalában pedig 2005-ben. Mindhárom megyében a biológiai tisztítás csökkenést mutat, a III. tisztítási fokozattal szemben (Melléklet – 5.4.11. ábra). Vas és Zala megyében 2008-ban nagyjából 25%-át tette ki a biológia tisztítása a szennyvíznek. A legnagyobb változást a víztisztítás terén GYMS megye mutatja, ahol 2003-ban még a szennyvíz több mint 90%-át biológiai úton tisztították, addig 2008-ban már csak az 56%-át. Azonban GYMS megyében még így is a szennyvíz jelentős részét biológiai úton tisztítják ellentétben a másik két megyével. Vas megyében érdekes módon 2003 óta közel azonos átlagosan 3500 m³ körül volt a biológiailag tisztított víz mennyisége, addig Zalában éppen fordítva átlagosan 7700 m³ volt a III. tisztítási fokozattal tisztított víz mennyisége. A Nyugat-Dunántúlon a regionális hulladékgazdálkodásnak, és a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően, kiválogathatók a megújul energiaforrásként felhasználható hulladékok. Ebbe beletartozik a rekultivált hulladéklerakók biogáz termelésének begyűjtése, valamint a folyékony hulladékok szintén hasonló célra történő felhasználása is. A szennyvíztisztító telepek esetében a keletkezett biogázok felhasználhatók hő, és elektromos áram termelésére, valamint magának a szennyvíz tisztítótelepnek az energiaellátására is.


17

5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió távhőellátását tekintve, Vas megyében található a legtöbb olyan település, amelyik távfűtéssel és meleg-vízhálózattal ellátott (szám szerint 8 település volt 2008-ban, míg 2004-ig hét előtte pedig hat). Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi 5 évben nem változott a távfűtéssel rendelkező települések száma, így továbbra is 5 város rendelkezik lokális távhőellátó rendszerrel. Egyedül Zala megyében található egy település, amelyik távfűtés és melegvíz szolgáltatással rendelkezik, és amelyiknek távfűtésbe kapcsolt lakásainak száma is gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt években. GYMS megyében 2007-ig folyamatosan növekedett a távfűtéssel rendelkező lakások száma, egyedül 2008-ban volt tapasztalható enyhe csökkenés. Érdekes módon azonban míg GYMS és Zala megyében közel azonos arányban állnak egymással a távfűtésbe és melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma, addig Vas megyében közel 6 ezerrel több a távfűtéssel ellátott lakások száma (Melléklet – 5.4.1. táblázat). A régió egészét tekintve a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2006-ig folyamatosan növekedett, majd ezt követően némi csökkenés és stagnálás figyelhető meg. A melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma ezzel ellentétben folyamatos növekedést mutatott (Melléklet – 5.4.12. ábra).


18

5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise ERŐSSÉGEK (belső +)

GYENGESÉGEK (belső -) Energia

Primer megújuló energiahordozói adottságok (nap, víz, szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú biomassza) a legkedvezőbbek az országban.

Primer hagyományos energiahordozók (kőolaj, kőolajtermék, földgáz, szén) közül a szilárd tűzifát kivéve teljes behozatalra szorul a régió.

Másodlagos, harmadlagos átalakítással nyerhető biomassza alapú energiahordozói adottságai (biogáz, biodízel, bioetanol) országos szinten kedvezőek.

Biodízel, bioetanol technológiák létrehozására hazai tőkebefektetők hiányoznak.

Villamos energiaellátó hálózati rendszerek közül a Az új magisztrális villamos tranzit hálózatok építése újabb nemzetközi együttműködésben résztvevő tranzit területsávokat hasít ki a régió természeti területéből, szemben az hálózatok jelenlegi és tervezett kiépítettsége a régióban azonos tartóoszlopos szerkezetre rögzíthető 4-4 áramkörös (400 európai színvonalú és sűrűségű, ami a szabad kV, 120 kV) helytakarékos megoldásokkal. energiapiac feltétele. A régió innovációs központjai, tervezett K+F kutatóintézményei alkalmasak újabb megújuló energetikai technológiák (tüzelőanyag-cellák, hidrogénbontás) kifejlesztésére, kísérleti alkalmazására.

A tranzit földgáz kereskedelem a helyi energiaellátásban nem jelenti az életminőség javulását (olcsóbb fogyasztói árat, biztonságot).

Földgázenergia ellátó, szállító nemzetközi kooperáló hálózatok meglévő adottságai és tervezett nagyarányú fejlesztése, a tárolótér bővítést is beleértve a régió energiapiacai szerepét növelik, tranzit kereskedelmét szolgálják.

Nagy energetikai függőség, megújuló energiaforrások alacsony hasznosítási foka a régióban

LEHETŐSÉGEK (külső +)

VESZÉLYEK (külső -) Energia

Megújuló energiahasznosítási technológiák köztudottak, Pénzügyi, jogszabályi hiányok miatt, a megújuló energia hazai fejlesztésük elterjesztésére már termelési és átalakítási technológiák telepítése, kiépítése, az referenciaüzemek és szomszéd országi tapasztalatokra ezzel járó foglalkoztatás bővítés üteme, életkörülmények javítása támaszkodhatnak. lassúbb lesz a tervezettnél. Bioüzemanyag alapanyag termelésének és átalakításának helyi, szervezett, termékláncban történő üzemeltetése új iparágat teremthet.

Biohajtóanyag előállítás és forgalmazás nemzetközi monopóliumok (pl. MOL, GASPROM) kezében marad, ami kizárja a helyi termelők összefogásnak alapuló fejlesztések lehetőségét.

A meglévő 400 kV-os villamos alaphálózati rendszer távlatban történő megcsapolására a régió két mj. városa számára (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mód nyílik.

Villamos főelosztó és elosztó hálózati rendszerek (120 kV, 20 kV) rekonstrukciója és újabb szakaszok fejlesztése, 120/20 kV-os alállomások építése nem tart lépést az igényekkel a privatizáció óta sem, ami a megújuló energiabázisú erőműfejlesztés gátját is képezheti, vagy azt megdrágíthatja.

A földgáz tranzit rendszerek bővítésével helyszükségletük kielégítésével megnövekedhet a régió és az érintett önkormányzatok folyamatos bevétele, amennyiben ennek jogát és feltételeit időben biztosítják.

A hazai földgáztároló-kapacitás biztonsága csökken, ha az nemzetközi tulajdonba és irányítás alá kerül. Megújuló energiaforrásaink külső, pénzügyi befektetők általi privatizációja (ökogyarmatosítás) által diszfunkcionális megújuló energia ellátási struktúrák kialakulása


19



20

5.1.1. táblázat A Nyugat-dunántúli régió településszerkezete (2011) Területi egység GyőrMosonSopron Vas Zala NyugatDunántúl

50010005000999 4999 9999 10000fős települések aránya, %

Terület (km2)

Települések száma

Városok száma

Lakosságszám (ezer fő)

-499

4 208 3 336 3 784

183 216 257

11 12 10

449 257 286

30,6 61,11 61,48

25,68 24,54 21,4

39,89 11,57 15,18

1,09 0,46 0,78

2,73 2,31 1,17

11328

656

33

992

52,74

23,63

20,88

0,76

1,98

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.2.1. táblázat A foglalkoztatottak száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) Foglalkoztatott, ezer fő

Megye, régió 2000

2006

2007

2008

20091

20101

Győr-Moson-Sopron

184,0

186,7

192,6

190,9

190,3

189,5

Vas

120,1

113,4

113,8

110,2

100,7

107

Zala

127,2

127,9

123,6

431,3

428,0

127,4 433,8

114,8 405,8

109,2 405,6

Nyugat-Dunántúl

424,7

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.2.2. táblázat A munkanélküliek száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) A munkanélküliek száma, ezer fő

Megye, régió Győr-Moson-Sopron

2000 8,2

2006 8,4

Vas

5,8

9,1

Zala

5,0

8,6

19,0

26,1

Nyugat-Dunántúl

2007

2008

20091

20101

7,3

7,0

13,9

14,5

8,3

6,4

13,1

11,4

7,2 22,8

8,7

14,3 41,3

13,5 39,3

22,1

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

1

A 2009-es és 2010-es oszlop az adott év utolsó negyedévének adatait mutatja


21

5.2.3. táblázat Az alkalmazásban állók létszáma a Nyugat-Dunántúlon nemzetgazdasági ágak szerint (2003-2008) Megye, régió

Győr-Moson-Sopron

Ipar

Ebből: feldolgozóipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

2003

Mezőgazdaság, vad, erdő-, halgazdálkodás 5 821

52 110

49 137

5 493

12 038

2004

5 653

50 886

47 898

5 735

12 798

2005

5 166

48 500

45 659

5 841

13 129

2006

5363

48092

45581

8084

19537

2007

5 084

48 004

45 621

8 215

20 239

2008

5 029

49 428

46 990

8 051

20 560

2003

3 532

37 619

36 366

3 085

6 868

2004

3 439

36 143

34 892

3 178

6 857

2006

3 150 3 392

32 858 33 921

31 642 32 846

3 397 4 370

6 782 9 744

2007

3 406

34 098

33 026

4 474

10 134

2008

3 431

33 144

32 053

3 856

10 099

2003

4 099

31 106

28 696

4 326

7 767

2004

3 039

31 926

29 750

4 396

8 155

2006

2 984 3 249

25 312 28 548

23 179 26 673

4 298 5 468

7 928 11 572

2007

3 186

27 607

25 946

5 233

11 686

Év

2005 Vas

2005 Zala

2008

3 116

28 130

26 426

4 628

12 467

2003

13 452

120 835

114 199

12 904

26 673

2004

12 131

118 955

112 540

13 309

27 810

2006

11 300 12 004

106 670 110 561

100 480 105 100

13 536 17 922

27 839 40 853

2007

11 676

109 709

104 593

17 922

42 059

2008

11 576

110 702

105 469

16 535

43 126

2005 Nyugat-Dunántúl

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Hektár 140 000 2001–2005 évek átlaga

120 000

2004 100 000 2005

80 000

2006

60 000 40 000

2007

20 000

2008

Egyéb

Lucerna

Silókukorica

Cukorrépa

Repce

Napraforgó

Tavaszi árpa

Őszi árpa

Kukorica

Búza

0 Növény

5.3.1. ábra: A jelentősebb szántóföldi növények betakarított terüelte a Nyugat-Dunántúlon (2004-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

Ezer darab 250

200 Sertés

150

100 Szarvasmarha 50

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.2. ábra: Sertés és szarvasmarha-állomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer darab 2250 2000 1750 1500 1250 1000

Baromfi

750 500 250

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.3. ábra: Baromfiállomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


23

5.3.1. táblázat 5. tábla: A GDP ágazati megoszlása Magyarország régióiban (2000, 2007) 2000

Megye/Régió

Mezőgazdaság Ipar

Építőipar

2007

Szolgáltatások Mezőgazdaság

Ipar

Építőipar

Szolgáltatások

3,8

44,9

4,6

46,5

50,3

7,5

33,6

5,2

53,4

5,1

55,6

5,4

30,1

5,3

59,1

Győr-MosonSopron

4,1

48,9

4,1

43

Vas

3,6

41,5

4,7

Zala NyugatDunántúl

4,4

34,8

3,8

39,6

4,8

51,9

5,2

38,6

4,9

51,4

KözépMagyarország

0,7

18,5

4,4

76,3

0,7

18

4,1

77,2

KözépDunántúl

3,6

40,3

5,1

51

4,7

43,9

4,5

46,9

Dél-Dunántúl

7,2

21,9

5,6

65,2

8,5

21,6

5,5

64,4

ÉszakMagyarország

4,1

31,6

5,4

58,9

4,2

34,9

5,2

55,7

Észak-Alföld

6,2

26,8

5,5

61,5

8,4

24,1

5,6

61,9

Dél-Alföld

8,1

22,4

5,4

64,2

11,0

22,4

5,0

61,6

Magyarország

3,3

25,5

4,9

66,3

4,0

25,2

4,6

66,2



24

5.3.2. táblázat A háztartások legfontosabb jellemzői a Nyugat-dunántúli régióban (2002-2008) A háztartások megoszlása lakáshasználati jogcím és a fűtés módja szerint (%) Lakáshasználati jogcím Régió

Év bérleti

tulajdonosi

NyugatDunántú l

Régió

NyugatDunántú l

Régió

NyugatDunántú l

A fűtés módja

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

89,4 88,5 88,8 88,8 90,4 88,9 89,0

egyéb

épület egyedi lakás egyedi kazánfűtéssel kazánfűtéssel

távfűtés

6,3 4,3 13,3 5,9 9,0 2,5 11,2 5,4 8,1 3,1 11,4 6,2 7,8 3,4 9,2 5,5 9,0 0,7 11,9 6,4 10,5 0,6 11,4 7,2 10,2 0,7 12,5 7,3 A lakások megoszlása a szobák száma szerint (%)

26,2 34,8 38,0 35,5 36,0 36,5 29,2

Három és annál több szobás 0,7 7,1 15,5 34,0 22,3 20,3 0,2 8 13,1 30 22,5 26,2 0,4 7,3 11,8 32 20,4 28,1 0,5 7,4 14,2 27,5 20 30,4 0,5 6,5 14,6 30,9 20,3 27,1 1,0 6,7 15,7 29,8 18,8 28,1 0,6 7,8 13,6 32,5 19,5 26,1 A száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek éves átlagos állománya (darab)

Egyhelyiséges, félszobás

Másfél szobás

Egyszobás

Két és fél szobás

Kétszobás

egyéb fűtés 54,6 48,5 44,5 49,8 45,5 44,9 51,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Hűtőszekrény

Fagyasztógép

Hűtő- és fagyasztógép

Mosógép, automata és félautomata

Asztali számítógép (PC)

Mobiltelefon

Személygépkocsi

85 82 80 81 77 75,0 69

69 70 71 – 66 62,0 57

23 28 29 – 34 37,0 41

71 77 78 81 90 92,0 87

19 31 33 13 40 43,0 44

85 130 144 148 167 176,0 186

51 65 66 62 63 64,0 65

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.3.3. táblázat A lakások mennyiségi és minőségi mutatói a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) A lakások mennyiségi és minőségi mutatói (%)

Régió

Lakások átlagos területe, m²

Gázzal ellátott, %

Szennyvízelvezetéssel ellátott, %

Vezetékes telefonnal ellátott, %

79,0

94,2

97,3

83,1

2003

83

96,6

96,6

78,9

2004

84

96,2

97,9

82

2005

85,6

99

97

98,3

2006

84

96,5

98,8

68,9

2007

84,0

95,9

99,1

66,7

2008

82,2

96,9

98,1

62,7

Év

2002

NyugatDunántúl



25

5.3.4. táblázat Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban a Nyugat-Dunántúlon Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban (Ft)

Lakásfenntartás, háztartási energia

Ebből: elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag

Lakberendezés, háztartásvitel

Egészségügy

Közlekedés

141 121

84 817

38 067

25 146

29 990

81 254

2003

137 979

92 347

42 480

23 804

19 641

62 731

2004 NyugatDunántúl 2005

143 290

102 285

53 421

28 443

19 463

66 418

134 240

177 355

–

–

21 151

88 635

2006

163 212

129 485

74 170

33 733

22 681

88 272

2007

165 942

137 411

83 655

27 843

24 773

88 797

2008

172 122

157 957

99 672

29 989

29 549

86 738

Régió

Év

2002

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Személygépkocsik száma (db) 160 000 140 000

Összesen

120 000 Benzinüzemű

100 000 80 000

Gázolajüzemű 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.4. ábra: A személygépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Tehergépkocsik száma (db) 22 500 20 000

Összesen

17 500 15 000

Gázolajüzemű

12 500 10 000

Benzinüzemű

7 500 5 000 2 500

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.5. ábra: A tehergépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

26

Ezer fő 60000

56233

50000 40000 30634 30000

Szállított utas

20000 11926 10000 0 Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

Megye

5.3.6. ábra: A helyi autóbusz-közlekedés által szállított utasok száma a Nyugat-Dunántúlon (2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján MWh 550 000 500 000

Villamosenergiafelhasználás

450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.1. ábra: A háztartások éves villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján kWh 225 200 175

Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás

150 125 100

Egy lakosra jutó havi felhasználás

75 50 25

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.2. ábra: A háztartások egy főre jutó havi villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

Ezer m 3 180 000 160 000 Háztartásoknak értékesített gáz

140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.3. ábra: A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Fő 140 000 Fogyasztók száma

120 000

100 000 Ebből a fűtési fogyasztók száma

80 000

60 000

40 000

20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0

Zala

Megye/ Év

5.4.4. ábra: A vezetékesgáz fogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján m3 125

100 Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás

75

50

Egy lakosra jutó havi felhasználás

25

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.5. ábra: A háztartások havi gázfogyasztása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

28

257 644

253 789 255 195

252 252

250 857 251 048

Személygépjármű (db)

2003

250 000

2004

200 000

2005

2006

150 000

Benzinüzemű

Gázolajüzemű

285

0

456 359

579

2008

834 770

50 156 55 719

45 339

33 370 39 358

50 000

61 214

2007 100 000

Üzemfajta

Egyéb üzemű

5.4.6. ábra: A személygépjárművek száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag-felhasználás alapján (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab 180 000 160 000 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma

140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

Megye/ Év

Zala

5.4.7. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer tonna 300 250

Települési szilárd hulladék

200 150 100

Ebből: lakossági

50

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

2009

2008

2007

2006

2009

2008

2007

2006

2009

2008

2007

2006

0 Megye/ Év

5.4.8. ábra: A települési szilárd hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2006-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


29

Ezer m 3 200 180 160 Települési folyékony hulladék

140 120 100 80

Ebből: lakossági

60 40 20

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0 Megye/ Év

Zala

5.4.9. ábra: A települési folyékony hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2005-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m 3 25 000 20 000 15 000 Tisztítottan elvezetett szennyvíz

10 000 5 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

Zala

Megye/ Év

5.4.10. ábra: A tisztítottan elvezetett szennyvíz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m 3 20 000 17 500 Biológiailag tisztított

15 000 12 500 10 000 7 500

III. tisztítási fokozattal tisztított

5 000 2 500

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0 Megye/ Év

5.4.11. ábra: Közüzemi szennyvízkezelés a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


30

5.4.1. táblázat A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008, db) Megnevezés

Győr-Moson-Sopron megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 2003 2004 2005 2006

2007

2008

Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

5

5

5

5

5

5

Távfűtésbe bekapcsolt lakás

33 205

33 727

34 384

34 466

34 473

34 426

30 033 30 382 31 264 31 507 Vas megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

31 518

31 434

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

6

7

7

7

7

8


15 871

15 951

15 971

16 134

15 907

16 040

9 497 9 809 9 866 9 754 Zala megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

9 842

9 964

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

1

1

1

1

1

1


1 180

1 180

1 181

1 180

1 180

1 180

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás 1 021 1 022 1 023 1 022 A Nyugat-Dunántúl távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

1 022

1 022

Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

12

13

13

13

13

14


50 256

50 858

51 536

51 780

51 560

51 646

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás

40 551

41 213

42 153

42 283

42 382

42 420

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab 55 000 2003 2004

50 000

2005 2006

45 000

2007 2008

40 000

35 000 Távfűtésbe bekapcsolt lakás

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás

5.4.12. ábra: A Nyugat-dunántúli régió távfűtés és melegvíz-szolgáltatása (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 6. Jövőkép megfogalmazása

Készítők neve:

Kovacsics István Popovics Attila Szabó István


2011-2012

1

6. Jövőkép megfogalmazása A fosszilis energia felhasználás tekintetében a megfogalmazható jövőkép kettős hatás mentén alakul. Mindkét hatás egyértelműen egyszerre jelentkezik, ugyanakkor ellentétes irányú folyamatokat indukál. Egyrészt érvényesül a térség országon belüli fejlettségéből adódó magasabb teherviselő képesség és a lakosság átlagosnál nagyobb elkötelezettsége a környezetvédelmi kérdésekben, másrészt ez a relatív fejlettség és ennek további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb fosszilis energiafelhasználás növekedést eredményez. Mindez érvényes a lakossági és az intézményi felhasználók, valamint az ipari felhasználók vonatkozásában is. Fosszilis energiafelhasználás jövőképe Az egyéni elkötelezettség és motiváció feltehetően meghatározó lesz a 2020-ig tartó folyamatok érvényesülésében, mert a gazdasági racionalitás ezen időtávban még nem fogja a felhasználókat elegendő mértékben inspirálni az energiatakarékossági és megújuló felhasználási döntéseik meghozatalában, ahhoz már ösztönző eszközökre lesz szükség. A megújuló energia felhasználást elősegítő beruházás támogatások térséget érintő támogatási intenzitása, illetve az országosan rendelkezésre álló támogatási források szintén azt támasztják alá, hogy az egyéni elkötelezettségre apellálva érhetők el időarányosan az energiapolitikai célok. A régió jelentős megújuló energia potenciállal rendelkezik a szélenergia, a biomassza, a biogáz gyártás és a geotermia területén. Az elsődleges biomassza potenciál a kedvezőtlen termőterületek energetikai ültetvény céljára történő hasznosítás terén is jelentős, hiszen a térség középső és déli területein a termőterületek minősége az élelmiszertermelésre kevésbé alkalmas. A nagyságrenddel magasabb terméshozamot produkáló energetikai ültetvények javítják a térség mezőgazdasági vállalkozóinak jövedelemtermelő képességét, hosszútávon kiszámítható piacot garantálnak a termékükre. Mindez részletesen kifejtésre kerül a 7.1.1.2. fejezetben. A térség erdősültsége majd duplája a hazai átlagnak. Az erdőgazdálkodásban az évek óta folyamatosan növekvő erdei fatömeg még további fenntartható fejlesztési lehetőségeket teremt az alkalmas válogatások energetikai célú felhasználásán alapuló projektek megvalósíthatóságára. Mindezen megfontolások alapján a térségre az országos átlagnál magasabb energiatakarékossági és megújuló felhasználási arányok érvényesülhetnek. A térség vezetékes elosztó hálózatainak fejlettsége magas, a felhasználók ellátottsági aránya országos átlag feletti, így ezen a területen a fosszilis energiahordozók bővülésével nem kell számolni, ellenkezőleg: az energiatakarékossági és megújuló felhasználási készség miatt a hagyományosnak és elterjedtnek tekinthető földgáz felhasználás csökkenése várható.


2

Országos szinten is kiemelkedő beruházások indultak el és várhatóan fognak is elindulni a Nyugat-dunántúli régióban. Az autóipari beruházások (győri AUDI, szentgotthárdi OPEL) és a hozzájuk kapcsolódó háttéripari fejlesztések, valamint a térség középső részein alakuló logisztikai projekt (Szombathely-Vát Nemzetközi Cargo Repülőtér) és egyéb gépipari és elektronikai beruházások energiaigénye az átlagosnál nagyobb bővülést eredményez a fosszilis és a megújuló felhasználások terén is. A várható beruházások mindegyikében megtalálhatók a fenntartható fejlődés elvének megfelelő projektrészek, ugyanakkor a fejlesztések fosszilis energiahordozó igénye a hálózatok bővítését és a felhasználás régiós növekedését eredményezi. A fosszilis energiahordozókon belül a földgáz felhasználás tekintetében kell számolnunk további növekedéssel. Ugyanakkor a villamosenergia-felhasználás növekedése is számottevő ezen projektek esetén. A beruházások megvalósítását követően jelentősen növekszik a térség áruszállításhoz kapcsolódó közlekedési energia felhasználása mind a közúti, mind a vasúti, mind a légi közlekedés tekintetében. A növekedés mértékére jellemző, hogy a Váti logisztikai központhoz tartozó SIA-PORT Nemzetközi repülőtér kerozin igénye heti 6000 tonna, mely mennyiség országos mértékben a MOL finomítói kapacitását érintő nagyságrendben jelent új igényeket. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó szállítási kapacitásnövekedés is jelentős mértékű, igaz ennek térségi felhasználás növekedése nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a jelentős részben közúton történő áruszállításhoz kapcsolódó tankolási trendek nagyban függnek a szállítással érintett országokban alkalmazott üzemanyagárak arányaitól. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozó energiapolitikai célokat az EU irányelvek és a Nemzeti Energia Stratégiában rögzített – az uniós vállalásokhoz igazodó – célok határozzák meg az alábbiak szerint: 2009/28/EK irányelv és EU 2020 stratégia: a klímaváltozás és energiahatékonyság területén elfogadott uniós szintű kiemelt célkitűzés három számszerű célt fogalmaz meg 2020-ra: a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelését, a teljes energiafelhasználás 20 százalékos mérséklését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését (az 1990-es bázisévhez képest). A CO2 kibocsátási kvóta kereskedelem fellendítése érdekében az Európai Bizottság felvetette az üvegházhatású gázok 30 százalékkal való csökkentését 2020-ra. A Nemzeti Energia Stratégia 2030-ig terjedő időszakra az energiatakarékossági célokat úgy határozza meg, hogy a 2010. évi 1085 PJ primer energia felhasználás növekedést 6 %-ban maximálja, 1150 PJ értékben. Az épületek energia felhasználás csökkentésére az Európai Unió részéről nincs a tagállamokra kötelező érvényességű célkitűzés. Az energia stratégiában 2030-ig 30%-os csökkenés került meghatározásra, melyet a 2020-ig terjedő időszakra vonatkozóan a könnyen elérhető, legnagyobb megtakarítást eredményező a legrosszabb épületenergetikai tulajdonságokkal rendelkező épületek felújításával 20% megtakarítást prognosztizálunk. A megújuló energiaforrások arányát a hazai vállalás 2020-ig 14,65%-ban határozza A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

meg. Ez az arány 2030-ig 20% fölé kell hogy emelkedjen. Az első időszakban a biogáz, biomassza és geotermikus energia hasznosítását tűzi ki célul az energiastratégia. A második időszakban a napenergia villamos energia célú hasznosítását feltételezik a tervezők. A biogáz és a biomassza hasznosítása során a kapcsolt termelési technológiák részesülnek előnyben, melynek következtében kiemelt jelentőségű a jelenlegi hőbázisok megtartása és bővítése. A hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás jövőképét a régióban is a fent ismertetett országos stratégiai célok határozzák meg. Ahhoz ugyanis, hogy az országos célok teljesülhessenek, legalább ilyen, illetve, tekintettel a régió több szempontból kedvezőbb adottságaira, némileg az országos átlagot meghaladó eredményeket kell elérni. Mind a Nyugat-Magyarországi Régió adottságai (lakosság és közületi szektorok meghatározó, 65%-os részesedése az energiafogyasztásból, és e szektorok fogyasztási struktúrája – lásd a 8. fejezetet), mind a nemzeti energiastratégiai dokumentumok fő irányai alapján megállapítható, hogy az energiahatékonyság javítás legfontosabb területe a lakossági és közületi épületenergetika lesz. Az energiahatékonyság javítása, fogyasztáscsökkentés alapvetően két úton érhető el:  a fogyasztói viselkedés befolyásolásával, így az igények csökkentésével, és  hatékonyságjavító beruházásokkal. Beruházások vagy azok támogatása tekintetében a régió közigazgatásának gyakorlatilag nincs mozgástere, ezért e területen konkrét, számszerű stratégiai célok nem tűzhetők ki. Fontos azonban, és ennek stratégiai célnak kell lennie, hogy a központi kormányzat által kínált energiahatékonysági beruházás-támogatások felhasználását a régió minden rendelkezésre álló eszközzel elősegítse, mozdítsa elő, hogy minél nagyobb számban valósulhassanak meg ilyen beruházások, valamint biztosítsa, hogy e ráfordítások minél jobban hasznosuljanak, nagyobb energetikai eredménnyel, és így minél több ÜHG kibocsátás-csökkenéssel járjanak. E stratégiai célok elérésének eszközeiről az egyes forgatókönyvek ismertetésénél térünk ki. A fogyasztói viselkedés befolyásolása területén, a tudatosságfejlesztésben ugyanakkor jóval nagyobb szerep juthat a régiónak. Ezek olyan tevékenységek, amelyek lokálisan, a helyi erőforrások, civil szervezetek bevonásával végezhetők leghatékonyabban, és költségigényük is jóval kisebb. Amint a jelen dokumentum más helyen is megállapítja, az ismeretek és informatikai háttér hiánya, szemléletbeli hiányosságok a hatékonyabb energia-felhasználás jelentős korlátai. Az energiahatékonyság javítása területén a regionális stratégia fő céljai között kell szerepelnie e korlátok megszüntetésének. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

A következőkben bemutatott jövőképek alapvetően abban térnek el egymástól, hogy milyen mértékben várhatók támogatások a stratégiai célok megvalósításához. Ennek megfelelően a energiafelhasználás hatékonysága javításának eszközei nem különböznek az egyes forgatókönyvek esetén, csak arányuk változik, a hangsúlyok tolódnak el a beruházás igényes intézkedések és a szemléletformáló, viselkedést befolyásoló tevékenységek között. Itt kell megjegyeznünk még, hogy az energiahatékonysági célok nem vizsgálhatók önállóan, azok szoros kölcsönhatásban vannak a többi stratégiai céllal. Így például, ha hatékonyságjavító intézkedések eredményeképpen jelentősen csökken a távfűtött lakások hőigénye, az alapvetően befolyásolja a hőforrások korszerűsítését innovatív technológiákkal vagy a megújuló energiára történő áttérést. A Nemzeti Energia Stratégiai célok értékelése és a Nyugat-dunántúli régióban való érvényességének elemzése során több anomáliával is szembesülünk. Országosan a primer energiafelhasználás 40%-a lakáscélú felhasználás. Az országban 4,3 millió lakás 70%-a nem felel meg a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak sem. A várhatóan bevezetésre kerülő szigorú előírások esetén ez az arány tovább romlik: a teljes lakásállomány 10-12%-a felel csak meg a szigorúbb előírásoknak. Régiónkban hasonló a helyzet 515 ezer lakás épületenergetikai állapotát szükséges felülvizsgálni. Az országos statisztikákhoz hasonló arányban a lakások kb. 10-12%-a felel meg a szigorodó épületenergetikai előírásoknak, a jelenlegi lakásállomány alapján ez 62 ezer lakást jelent. További 5-7% (26-36 ezer) lakás esetében olyan műszaki állapottal kell számolni, ami a lakások energetikai korszerűsítését értelmetlenné teszi, a statikai, épületszerkezeti, vagy a területfejlesztési szempontok alapján ezen lakások elbontásával, minőségi cseréjével kell kalkulálni a vizsgált időszakban. A régióban 410 ezer lakás épületenergetikai rekonstrukciójához kell forrást biztosítani, annak érdekében, hogy a hazai, illetve Uniós vállalásoknak eleget tudjunk tenni. A megújuló energiahordozók részaránya országos szinten a teljes primer energia felhasználásból jelenleg 6%. A cselekvési terv részét képező, rossz hatékonysággal működő biomassza tüzelésű nagy erőművi blokkok leállításával ez az arány 2,5%-ra csökken. A 2020-ig fennmaradó időben tehát több mint 12%-kal kellene növelni a megújuló energiahordozók részarányát. A jelenlegi trendek figyelembe vételével ez az elképzelést mind az Uniós, mind a hazai viszonyokat elemezve rendkívül optimistának mondható. 8 év áll rendelkezésre a célértékek eléréséhez, ugyanakkor a kitűzött célok jelentős részt alacsony gazdasági hajtóerő mellett kell, hogy megvalósuljanak. A motivációt lényegében az energiatudatos magatartás és a támogatások biztosítják. A régió megújuló energiahasznosításra vonatkozó jövőképe úgy körvonalazható, hogy az északi területen továbbra is a szélenergia felhasználása marad a domináns, amely kiegészülhet az egész régióra vonatkozóan a mezőgazdasági A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

hulladékhasznosításból és az energetikai növénytermesztésből származó biomassza hasznosítással. A régió középső és déli részén fokozottan jelentkezik a rossz termőképességű földterület esetén a termőföld minőségéhez igazodó energetikai növénytermesztés, úgy a fásszárú, mind a lágyszárú növények tekintetében. Vas és Zala megye területén az erdőgazdálkodás fenntartható fejlesztésével és alakításával tovább növelhető a kitermelhető biomassza mennyisége. A térség jövőképének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül a szomszédos Ausztria alapanyag felszívó hatása. Ausztriában évtizedes tradíciókkal rendelkezik, kiforrott technológiával és kialakult logisztikával a biomassza hasznosítás. Mivel az osztrák energiapiaci árarányokat nem torzítja az egyetemes földgáz tarifájának szociális jellege, ezért a biomassza ára magasabb, mint hazánkban. A határon átnyúló kereskedelem következtében jelenleg nagy mennyiségben történik fásszárú és lágyszárú alapanyag kiáramlása az országból, melyet csak a hazai gázárrendszer piaci viszonyainak kialakulásával csökkenhet. Amennyiben az árviszonyok és a támogatási rendszer alakulása lehetővé teszi, úgy a jövőben a térség nagyvárosai közvetlen közelében létesülhetnek nagyobb kapacitással (20 MW nagyságrendben) kapcsolt hő- és villamos energiatermelő biomassza erőművek. A biomassza erőműveket a térség hőbázisaihoz telepített biomassza fűtőművek, vagy biogáz üzemek egészíthetik ki, így biztosítva a nagyobb városok alap hőigényét. Három-négy helyszínen képzelhető el kapcsolt technológiájú erőmű, és további 4-5 telephelyen létesíthető megfelelő kapacitású fűtőmű. A további kisebb koncentrált hőigények, és/vagy villamos igények decentralizáltan létesített biogáz üzemek, biomassza kazánok, illetve geotermikus és napenergia felhasználását célzó berendezések létesítésével fedezhetők. Ezen berendezések kapacitása a 100 kW-tól az 1-2 MW nagyságrendig prognosztizálható. Ilyen berendezések már jelenleg is működnek a térségben, jellemzően a szennyvíztelepeken keletkező szennyvíziszapból történő biogáz gyártásra alapulva, de minta projektként már található mezőgazdasági hulladékkal működő biogáz üzem is a térségben. A fosszilis energiahordozók megtakarítására az épületenergetikai átalakításokon túl a hatékonyságnövelés és a takarékosság a járható út. A hatékonyságnövelés szokványos módszerei közé tartozik a kondenzációs tüzelési technológiák alkalmazása, illetve az épületek helyiségenkénti időjárás és használatfüggő szabályozása. Ezen szokványos megoldásokkal néhány százalékos tüzelőanyag megtakarítás érhető el éves szinten, illetve a nagyobb kapacitású berendezések esetében oxigén korrekciós szabályozással és egyéb beavatkozásokkal 4-5%-os primer energiahordozó megtakarítás realizálható. Az innovatív technológiák alkalmazásával lényegesen nagyobb az elérhető megtakarítás. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával például 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Ezen kérdéskörhöz tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. A komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. A 9. fejezetben és a 7.1.1.1.-3 sz. mellékletben részletesen bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. A technológia alkalmazhatóságát mutatja be az alábbi összehasonlítás. A régióban található távhőszolgáltatók által ellátott többnyire iparszerű technológiával épült lakások száma megközelítőleg 50 ezer, melynek 30-35%-ában történt meg az épületenergetikai korszerűsítés. A fennmaradó 32 500 lakás épületenergetikai és épületgépészeti korszerűsítése lakásonként 400 ezer forint beruházási költséggel számolva megközelítőleg 13 milliárd forint, melynek révén 20-25%-os energia megtakarítás érhető el lakásonként. A vizsgált 32 500 lakás hőellátásához szükséges távhőkapacitás 200 MW. Figyelembe véve a térségre jellemző, túlnyomó részt kis termelőegységekből álló távhőszolgáltatói állapotot, kb. 40 db tüzelőegység vízbeporlasztásos katalizátoros gázégővel történő felszerelésével kell kalkulálnunk, ezen teljesítmény biztosítása érdekében. A 40 db tüzelő berendezés becsült teljes beruházási költsége 2 milliárd forint, mely összeg az épületenergetikai korszerűsítés beruházási összegének alig 15%-a. Az innovatív technológiák alkalmazásával elképzelhető a hazai energia megtakarítási célok vállalási mértékének növelése, korlátot csak a jelenleg még K+F jellegű technológiák elterjedése, illetve ennek finanszírozási kérdései jelentenek. Az energia megtakarítási és az üvegház hatású gázkibocsátás csökkentési célértékek eléréséhez elengedhetetlen az átgondolt, és szisztematikus képzési rendszer kialakítása. A célértékek eléréséhez hármas képzési szempontrendszert kell figyelembe vennünk. Elsőként szükséges az a tudatformáló, a környezettudatos magatartási mintákat bemutató és népszerűsítő tevékenység, mely feltétlen szükséges ahhoz, hogy a 2020, illetve 2030-ig meghatározott energia megtakarítási és megújuló energiaforrás hasznosítási célok megvalósulhassanak. Ezen tudatformálást az általános iskolai képzéstől kezdődően számos célterületen és számos felületen (médiák, kiadványok, népszerűsítő előadások, stb.) szükséges megvalósítani. Másodikként szükséges azon energetikai és környezetvédelmi szakember csoport képzése, amely a célértékekben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó operatív munkát elvégzi. Kétszintű képzésben kell gondolkodni, egyrészt konstruktív A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

energetikai és épületgépészeti mérnökképzés, illetve továbbképzés kialakítása szükséges, másrészt a magas elvárásokat támasztó technológiák telepítésében, üzemeltetésében és karbantartásában jártasságot szerzett minőségi szakmunkás képzés, illetve átképzés szükséges. Harmadikként megfogalmazható az a cél, hogy a dunántúli régió ne csak felhasználóként kapjon szerepet az innovatív technológiák alkalmazásában, az energiatakarékossági intézkedések helyi kivitelezésében és a megújuló energiaforrások alkalmazásában, hanem a régió töltsön be vezető, irányító, tervező szerepet mindezen területeken. Ehhez magasan képzett külföldi tapasztalatokkal rendelkező, kifejezetten innovatív irányító testület és szakember gárda felkészítése szükséges. Mindezen célok eléréséhez szükséges első lépések a térségben már megvalósultak, a Nyugat-magyarországi Egyetemen és a keszthelyi tudásközpontokban kialakított képzésekben résztvevők a képzésüket követően már alkalmazhatók ezen feladatok végzésére. A realista, pesszimista, optimista változatok megvalósulását alapvetően a fosszilis energiahordozó – elsősorban a földgáz – jelenlegi költségszintjének változása befolyásolja a legnagyobb mértékben. A lakossági földgáz ára jelenleg is tartalmaz szociális elemeket, az egyetemes szolgáltatás díjai és a szabadpiacon beszerezhető gázár között alig mutatkozik különbség, ezáltal a hazai gázárrendszer nem tükrözi a fogyasztás nagyságrendjéből eredő költségkülönbségeket. A hazai gázárrendszer fenti sajátosságai alapvetően befolyásolják az alternatív technológiák versenyképességét. A környezettudatosság mellett a versenyképesség dönti el, hogy milyen mértékben alkalmazzák a felhasználók az alternatív forrásokat. A ráfordításokat tükröző gázárrendszer, megszabadítva az egyetemes fogyasztók szociális tarifa elemeitől, tisztán a piaci viszonyoktól befolyásolt árakkal, önmagában is nagyrészt helyre teszi a megújuló energia felhasználás gazdaságossági szempontjait. 6.2. Realista forgatókönyv A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó maradhat a fosszilis energiafelhasználás, így a jövőben nominálisan növekedhet a gáz és villamos energia igény, bár a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódni fog a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitás létesítése is. A gázfelhasználás trendjeinek vizsgálata során célszerű külön vizsgálni a lakossági felhasználók és az ipari, közületi felhasználók gázfelhasználási lehetőségeit, illetve megújuló energiaforrásokra való áttérésüknek, valamint korszerűsítési hajlandóságuknak szempontjait. A lakossági felhasználókra jellemző, hogy a városi jellegű beépítéseknél a földgáz rákötési arány 80% körüli, ez az arány a falusi jellegű építkezéseknél mindössze 60%, következésképp a vidéken élők már jelenleg is nagyobb arányban használják az alternatív tüzelőanyagokat. A földgázfelhasználás csökkenése leginkább az épületenergetikai korszerűsítések következtében az előzőek szerinti 20%-os A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

mértékben prognosztizálható a 2020-ig terjedő időszakban. Nincs megoldva ezen felhasználói kör számára megfelelő segítség, sem korszerűsítések lebonyolítása, sem a pályázati támogatások elkészítése tekintetében.

6.2.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A fentieknek megfelelően a realista forgatókönyv esetében azt feltételezzük, hogy megvalósulnak a nemzeti stratégiai dokumentumokban kitűzött országos célok. Ez egyúttal azt is feltételezi, hogy a kormány a deklarált stratégiai célok eléréséhez hozzárendeli a megfelelő eszközrendszert. E feltételezések tükrében a régiós stratégia energiahatékonysági célja, hogy a régió is – arányosan – legalább az országos céloknak megfelelő, de inkább azt meghaladó hatékonyságjavítást érjen el. E célkitűzés elérése érdekében a következő eszközöket lehet és kell igénybe venni:  Meg kell teremteni a források igénybevételének feltételeit, illetve meg kell könnyíteni a pályázatok benyújtását. Ezen belül pl. o folyamatos pályázatfigyelést kell végezni, a pályázati lehetőségeket minél szélesebb körben kívánatos megismertetni a potenciális pályázókkal; o segítséget kell nyújtani a pályázatok elkészítéséhez és benyújtásához (pályázatkészítési tanácsadás, informatikai háttér biztosítása); o Elő kell segíteni, hogy a hatóságok minél hatékonyabban, meggyorsítva adják ki a pályázatokhoz szükséges dokumentumokat, igazolásokat, esetleg engedélyeket.  A sikeres pályázatokat, az azokkal elért eredményeket – ösztönöző szándékkal – meg kell ismertetni más lehetséges pályázókkal.  Törekedni kell arra, hogy a rendelkezésre álló támogatások igénybe vehető források minél jobban hasznosuljanak, azaz egységnyi beruházás minél nagyobb energia-megtakarítást és kibocsátás-csökkentést eredményezzen. Erre elsősorban közintézmények energetikai korszerűsítésénél nyílik lehetőség. Ehhez azonban el kell végezni az intézmények valamilyen energetikai minősítését – optimális esetben energetikai felülvizsgálatokkal, de legalább valamilyen benchmarking módszerrel. (Ennek módszerével többek között a 8. fejezet és mellékletei foglalkoznak). Az energiahatékonysági célokhoz kapcsolódóan a régió egésze szempontjából fontos stratégiai cél lehet még, hogy a megvalósuló hatékonyságjavító beruházások járulékos előnyeiből (munkahelyteremtés, gazdaságélénkítő hatás) a régió minél nagyobb arányban részesedjen. Ehhez a Nyugat-dunántúli régió jó adottságokkal rendelkezik, hiszen több olyan vállalkozás is működik itt, amelyik energiahatékonyság-javító beruházások anyagait, berendezéseit állítja elő (ilyen pl. Austrotherm győri üzeme, vagy a korszerű nyílászárókat gyártó Ablakcentrum Kft.) A A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

régióban hatékonyságjavító beruházásai során preferálni szükséges tehát a helyi beszállítókat, illetve a helyi kivitelezőket. Erre elsősorban közintézmények esetében van közvetlenül lehetőség, de a lakossági beruházások esetében is lehet közvetve, pl. megfelelő tanácsadással, információszolgáltatással erre törekedni. A helyi tervezők, kivitelezők igénybevételéhez azonban szükség van ilyen szakemberek képzésére. Stratégiai cél tehát a korszerű energiahatékonysági technológiákban jártas tervezők, műszaki ellenőrök és kivitelező szakemberek oktatása, továbbképzése. Ebben tanácsos kihasználni Ausztria közelségét, a regionális együttműködést, hiszen Ausztria mind az energiahatékonyság, mind a megújuló energiák hasznosítása terén komoly tapasztalatokkal rendelkezik. A beruházások mellett azonban a realista forgatókönyv esetében is igen fontos a tudatosságfejlesztés, szemléletformálás, hiszen bizonyos fogyasztói szegmensek (pl. a már modern otthonokban, vagy a felújításra nem érdemes épületekben lakók) csak így érthetők el. 6.2.2. Gondolatok az épület energetikai korszerűsítéshez Az épületenergetikai korszerűsítése során a régióban 330.000-340.000 lakás felújításának financiális és műszaki problémáival szembesülünk. A 2020-ig terjedő időszak célkitűzéseinek megvalósítása érdekében ezen felújításra váró lakásállomány tekintetében 20%-os energia megtakarítás elérése lehet a cél. A vizsgált időszak elején – figyelembe véve a jelenlegi támogatási intenzitást – a felújítások során nem lehet számolni a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával minden fogyasztó esetében. Az iparosított technológiával épült épületek épületenergetikai korszerűsítése a Panel Plusz Program keretében központi és önkormányzati forrásból valósulhat meg, ami 66% támogatási arányt jelent a felhasználó szempontjából. Ezen épületek esetében az épületenergetikai korszerűsítések teljes körűek, vagyis tartalmazzák a homlokzati és födém hőszigetelést, valamint a nyílászáró cserét is. Ebből adódóan az energiafelhasználás csökkenése elméletileg 50-60% között alakul. A program sajátossága, hogy a korszerűsítés nem tartalmazza kötelezően az épületgépészeti rendszerek felújítását. Az egyedi szabályozás és elszámolás hiánya miatt a tényleges energia megtakarítás elmarad az elméletileg várható optimumtól. Más a helyzet az épületállomány többségét kitevő és a térségre jellemző kis társasházi, illetve családi ház felújítások esetén. Ez a célcsoport a korszerűsítési költségeinek legfeljebb 30%-át tudja a jelenlegi gyakorlat szerint támogatási forrásból fedezni. Így jelentős hányaduk számára a támogatás nem elérhető, mert nem rendelkeznek a pályázatíráshoz szükséges informatikai háttérrel, illetve alapvető ismeretekkel. A közületi felhasználókra jellemző, hogy mind a korszerűsítéseik, mind az energia felhasználásuk költségeit központi forrásból fedezik. A jelenlegi támogatási A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

rendszerben az épületenergetikai korszerűsítések, illetve a megújuló energiaforrások felhasználására irányuló korszerűsítések tekintetében 50-85%-os támogatási intenzitásra számíthatnak az ipari és intézményi felhasználók. Ezen felhasználói kör fejlesztéseinek csak az elérhető források nagysága szab határt. Helyzetükből adódóan a távhőszolgáltatók esetében várható reálisan nagyobb mértékű fejlesztés az alternatív technológiák alkalmazásának irányában. A kötelező átvételi rendszer megszüntetésével a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés leépül a régió távhőszolgáltatói körében. Az így kialakult kapacitás hiányt, illetve a versenyképességi szempontokat figyelembe véve a 2020-ig terjedő időszakban a térség távhőszolgáltatói várhatóan a kapacitásaik 18-20%-át állítják át alternatív technológiára, ezek közül is első sorban a biomassza felhasználást célzó technológiákat részesítve előnyben. Az ipari felhasználók fejlesztési elképzelései és lehetőségei eltérőek. A fejlesztéseikhez 40-50%-os támogatás intenzitást vehetnek igénybe, ugyanakkor a döntéseiket kizárólag racionálisan megalapozott gazdaságossági szempontok alapján hozzák meg. Amennyiben részükre megfelelő támogatási rendszer érhető el, akkor esetükben reálisan feltételezhető az energia stratégiában szereplő célszámok regionális szinten való teljesülése. A térségben jelentős ipari beruházások indultak el és valósulnak meg a vizsgált időszakban. A járműipari fejlesztések és a kistérségi ipari parkok fejlődése a fosszilis energiahordozók, így elsősorban a földgáz felhasználásának növekedését elkerülhetetlenné teszik. Ezen beruházásokhoz csakis olyan mértékű megújuló energiahordozó felhasználás társul, ami a vállalkozás gazdaságossági szempontjai szerint a beruházáshoz kapcsolható. A jelenlegi gyakorlat szerint a fejlesztéseket két tényező befolyásolhatja: az elérhető támogatások révén megvalósítható beruházások, illetve a gazdasági racionalitások mellett elvégezhető fejlesztések. Tekintettel arra, hogy az alternatív technológiák földgázhoz való versenyképessége ezen időszakban feltehetően jelentősen nem változik, ezért a nagyipari beruházásokhoz csak támogatott megújuló energia felhasználás kapcsolódhat, a központi célkitűzésekkel megegyező mértékben. A régióban reálisan 60-80 MW kapacitás létesíthető biomassza alapon és további 800-1000 MW hőkapacitás biomassza és egyéb megújulóból. Az átállás túlnyomórészt a földgáz felhasználást fogja csökkenteni, hasonlóan az épület energetikai korszérűsítésekből eredő 20% közeli megtakarítással. A térség fejlettsége és további fejlődési üteme az országos átlagnál magasabb energiafelhasználás növekedést eredményez, az innovatív technológiák használatával a fosszilis energia felhasználása az összes tényező figyelembevételével 4-5% csökkenés mutathat a vizsgált időszakban. 6.2.3. A régió megújuló energia felhasználás fejlesztési lehetőségei A Nyugat-dunántúli régióban a biomassza felhasználás jelenlegi állapotában főként faapríték alapú kazános hőtermelésből áll. A beépített fűtőművi, illetve egyedi A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

felhasználói kazánkapacitás 35-40 MW. A jövőben a térség nagyvárosai mellé telepített biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművek biztosíthatják a hőbázisok alap hőellátását. A meglévő hőbázisok figyelembe vételével ez 3, legfeljebb 4 helyszínen 20 MW vill. teljesítmény alatti erőmű létesítését jelenti. A biomasszára alapuló erőmű kapacitáson túl, a helyi hőigényekre alapuló fűtőművi- és kazános hőtermelés vehető számításba. Ezen technológiával létesíthető kapacitás 200-300 MW, amely 80 ezer lakás egyenérték hőenergia szükségletét biztosítja. A térségben már jelenleg is 100 MW feletti beépített szélerőmű kapacitás található. Ez a teljesítmény a magyar villamos energia hálózat alkalmassá válása esetén 2-3szorosára növelhető. Ennek a technológiának határt a helyettesítő kapacitások megteremtése szab. A szélerőművek kihasználási óraszáma ugyanis évente legfeljebb 2000 óra. Az üzemidő nem esik egybe a villamos energia igények hálózati képével, így ameddig nem lehetséges megoldani a termelés és a felhasználás közötti eltéréseket (pl.: magaslati víztároló), addig a szélenergia felhasználása a MAVIR részéről adminisztratív eszközökkel korlátozott. A térségben jelenleg 6-7 MW vízi erőmű kapacitás működik, amely legfeljebb megduplázható olyan projektek megvalósításával, melyek ökológiai lábnyoma nem jelentős (kis tájrombolással jár). A biogáz gyártáshoz kapcsolódó erőműi kapacitás a térségben a néhány MW-os nagyságrendet éri el. Ezen a területen jelentős potenciállal számolhatunk: a biogáz alapú erőművek, illetve a gázhálózatba táplált biometán teljesítőképessége alapján több száz MW kapacitás létesítése lehetséges. A biomassza alapú hőelőállítás tekintetében még nagyobb a térség potenciálja, amint azt már korábban jeleztük. A geotermikus energiafelhasználás is túlnyomó részt a hőigények fedezésére szolgálhat a 2030-ig terjedő időszakban. A térség geotermikus potenciáljának paraméterei az erőművi célú felhasználást a jelenleg ismert általános technológiai megoldásokkal nem teszik lehetővé. A technológia hőpotenciálja azonban jelentős, a hőigényekhez közeli új termelő kutak fúrásával 400-500 MW hőigényt lehet fedezni 150-200 termálkút termelésbe állításával. A termálhő hasznosítás potenciálját nagyban befolyásolja, hogy 2 db termelő kút létesítése mellett 3 db visszasajtoló kút létesítése is szükséges. A technológia költségességére jellemző, hogy a fenti kapacitás létesítésének költségei 50 milliárd forint körüli összegre becsülhetők, és ebbe az összegbe nem értendő bele a termálvíz hasznosítását célzó berendezések (termálvezetékek, hőtávvezetékek, hőközpontok) költségei. A napenergia hasznosítás szintén jelentős potenciált képvisel. Az általánosan alkalmazott terminológia szerint a napenergia hasznosítás technológiái közé soroljuk a 100 métert el nem érő mélységig a földhő hasznosítás technológiáit is (kút, talajszonda, stb.) Ezek döntően hőszivattyús hasznosítási módok, jelentőségük első sorban az új építésű, családi házas jellegű beruházások esetében merülhet fel egyáltalán, tekintettel a technológia beruházási költségeire. A közvetlen napenergia hasznosítás (napelem, kollektor) széles körben releváns. A kollektoros napenergia hasznosítása a meghatározó irány a használati melegvíz termelés kiváltására. A A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

néhány kW egységteljesítményű berendezések elsősorban családi házas és társasházi rendszerek esetében alkalmazhatók, a biomassza hasznosítással kombinált bioszolár rendszerek azonban már jelentősebb kapacitásokat is kiszolgálhatnak. A távhőszolgáltatás nyári hőigényét a biomassza fűtőművek kiegészítéseként napkollektorokkal fedezhetjük. Ezen nyári hőigények a térségben 30-40 MW napkollektor létesítését teszik reálissá, mely kapacitás helyettesítheti az üzemből kiszoruló fölgáz alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést. A napelemekkel mind családi házas, mind intézményi, mind ipari létesítmények villamos igényének részbeni biztosítása lehetséges. A közeljövőben várható a napelemek új generációjának piacra kerülése, ezen új technológia már 20%-os napenergia hasznosítást valósít meg, tömeggyártása esetén elfogadható költségszinttel. A technológiához kapcsolódó kapacitás előzetesen nehezen felmérhető, de a térségünkben 10-100 MW nagyságrend becsülhető. A CO2 kibocsátás csökkenés a fosszilis energia felhasználással arányosan fog alakulni, mert a vizsgált időszakban várhatóan még nem kerülnek alkalmazásra az elnyeletési technológiák. 6.3. Pesszimista forgatókönyv Pesszimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége elmarad a várakozástól, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája továbbra is megtartja szociális elemeit, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét korlátozza. Valamint, ha az épület energetikai korszerűsítések nem a szükséges mértékben valósulnak meg, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknek megfelelően nem csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya sem fog növekedni a lehetőségek szerint.

6.3.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás A pesszimista forgatókönyv alapfeltevése tehát, hogy az országos célok megvalósulásához szükséges támogatások nem, vagy csak részben állnak majd rendelkezésre, így jóval kevesebb beruházás valósulhat meg. E forgatókönyv esetében magasan felértékelődik fogyasztói viselkedés befolyásolása, a tudatos fogyasztás, takarékosság és bármely ezeket elősegítő tevékenység, és jóval kisebb jelentősége van a realista forgatókönyvnél ismertetetett, beruházásokhoz kapcsolódó eszközöknek. A kitűzött energiafogyasztás-csökkenés a következő módszerekkel érhető el:  Energetikai tanácsadás a lakosság részére. Ilyen tevékenység, pl. tanácsadó szolgálatok, vagy telefonos energetikai „segélyvonal” működtetése viszonylag A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

kis költséggel megoldható. Igen fontos a régióban működő civil szervezetek bevonása, részben a helyi kötődés, részben a tájékoztatás függetlenségének, hitelességének biztosítása érdekében. E tekintetben a Nyugat-magyarországi régió kedvező helyzetben van, hiszen a térségben több erős, jól felkészült környezetvédő civil szervezet működik (pl. Reflex Környezetvédő Egyesület, Győr; a Magyar Természetvédők Szövetségének régióbeli tagszervezetei [pl. Castanea Környezetvédelmi Egyesület ,Sopron, Domberdő Természetvédelmi Egyesület, Zalaegerszeg, Mosonmagyaróvári Környezetvédő Egyesület, stb.]). Ezek közül pl. a Reflex már jelenleg is működtet energia tanácsadó irodát, így tapasztalataik jól hasznosíthatók térségi szinten.  Közintézmények energiagazdálkodásának szorosabb nyomonkövetése. El kell érni az energiafogyasztási adatok gyakori leolvasását és rögzítését a 8. fejezetben leírtak szerint. Hatékonyabbá válik ez a tevékenység, ha az intézményeket fenntartó szervezet rendszeresen jelentést kér be ezekről az adatokról, és visszajelzést is ad.  Már rövidtávon is megnő az oktatás szerepe. A környezettudatosságnak, energiatakarékos viselkedésnek már általános iskolás kortól kezdve szerepet kell kapnia a tantervben. Szorgalmazni kell, hogy az iskolák legalább az osztályfőnöki órák keretében foglalkozzanak e kérdéskörrel. Ehhez oktatási segédanyagok, oktatók biztosításának is szerepelnie kell a stratégia eszköztárában. E területen is célszerű keresni a civil szervezetek és osztrák partnerek együttműködését.  Tudatosságfejlesztő információs kampányok, információterjesztés. Ezek fő eszközei a helyi sajtó, önkormányzati kiadványok lehetnek. Az épületenergetikai fejlesztések révén így megközelítőleg 10%-os megtakarítás realizálható, de ehhez is megfelelő orientáló kampányok szükségesek. A megújulók alkalmazása tekintetében még rosszabb a kép. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő hiányában elmaradnak a megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások, valamint az energia megtakarítást célzó fejlesztések is csak az üzleti megtérülést szolgáló mértékben valósulnak meg. A régió energia szolgáltatóinak és iparának megújuló kapacitásai a jelenlegi értéken maradnak, a 7.1.2.2. fejezetben részletezett beruházások nem valósulnak meg. Az ágazat megújuló arány növekedése a jelenlegi kapacitások jobb kihasználására korlátozódva 1-2 %-os növekedést mutat. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó marad a fosszilis energia felhasználás, így a jövőben nominálisan jelentősen növekedni fog a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz nem minden esetben kapcsolódnak a hazai vállalási arányokat tükröző megújuló kapacitáslétesítések. A pesszimista forgatókönyvet vizsgálva, szükséges kitérni a technológiai fejlődés felső korlátaira, valamint a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulásának visszahatására a megújuló energiaforrások felhasználására. A A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

hatékonyságot növelő és a megújuló energiaforrások hasznosítását célzó technológiák bizonyos tekintetben versenyeznek egymással az energiapiacon. A versenyt a létesítési és az üzemeltetési költségek együttesen döntik el. A vízi energia, a szélenergia és a napenergia hasznosítása esetén tüzelőanyag költséggel nem kell számolni, de a technológia beruházási költségeinek megtérülésével igen. Biomassza és a biogáz előállítás esetében kalkulálni kell tüzelőanyag költséggel is. A jelenlegi árarányok szerint a fásszárú biomassza alapanyag tüzelésre előkészített állapotban fele költséggel szerezhető be, mint az ugyanakkora fűtőértékkel rendelkező földgáz. A megtérülés kalkulációja során, egy zöldmezős beruházás esetén, a biomassza tüzelés beruházási költsége csak annyival lehet magasabb a gázkazános beruházási költségnél, amennyit az üzleti tervben meghatározott futamidő alatt a tüzelőanyag költségmegtakarítás lehetővé tesz. Amennyiben tehát a földgázárak emelkednek, abban az esetben nagyobb beruházási összeget visel el a projekt, vagy rövidebb megtérülési idővel kalkulálhatunk. Amennyiben viszont a gázkazános technológia hatékonysága javul, úgy a tüzelőanyag költség különbség elolvad, projektenként kalkulálható az a hatékonysági küszöb, amely felett a megújulós beruházás pusztán a gazdasági megfontolások alapján értelmetlen. A fosszilis energiahordozó felhasználás növekedés az optimista forgatókönyvhöz képest 6-8%-os, mely részben az épületenergetikai korszerűsítések elmaradásából, részben pedig a megújuló hasznosítás tervezett szinthez képesti 6-8%-os elmaradásából adódik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fosszilis energiahordozók áremelése megtakarításokra ösztönzi a felhasználókat. Ez a megtakarítás, mind azt a későbbiekben részletesen bemutatjuk, a technológiai fejlesztésekből eredő hatékonyság növelés és az épületek kényszerű alulfűtéséből eredő megtakarításból áll össze. Ezen hatások eredőjeként prognosztizálható az összességében 6-8%-os növekedés a realista változathoz képest. A CO2 kibocsátás tekintetében a realista változathoz képest 8-9% növekedés várható, ami a fosszilis energiahordozók aránynövekedésének közvetlen, valamint a támogatási rendszer szűkösségéből következő CO2 csökkentésre irányuló közvetlen beruházások elmaradásának közvetett következménye. 6.3. Optimista forgatókönyv Optimista forgatókönyv valósul meg abban az esetben, ha a strukturális változásokat segítő támogatások mértéke és elérhetősége lényegesen meghaladja a realista forgatókönyvben szereplő mértéket, illetve az alap energiahordozónak tekinthető földgáz árstruktúrája megszabadul a szociális elemektől, ezáltal az alternatív technológiák versenyképességét továbbiakban nem korlátozza. Valamint, ha a fosszilis energiahordozók fogyasztói ára jobban emelkedik, mint az a realista forgatókönyvben feltételezett. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. Ezek meghatározása mellett lehetséges – a maradék igények alapján – a még szükséges fosszilis energiaforrások és azok esetleges infrastrukturális fejlesztéseinek kalkulációja. A technológiai fejlődés felső korlátai, illetve a jövőben alkalmazható technológiák hatékonyság javulása jelentős tényező a fosszilis energiahordozók felhasználása során.

6.4.1. Hatékony energia felhasználás, energiatudatos fogyasztás Abban az esetben tehát, ha az igénybevehető támogatások meghaladják a realista forgatókönyv által feltételezett mértéket, jóval ambiciózusabb célok valósíthatók meg. Ekkor azonban még inkább megnő realista forgatókönyvnél leírt célok megvalósításának jelentősége, azaz különösen fontossá válik  a források igénybevétele feltételeinek biztosítása (pályázatfigyelés, segítség a pályázatok benyújtásához és menedzseléséhez, stb.);  a pályázati lehetőségek és eredmények széleskörű propagálása;  a hatékonyságjavító beruházások járulékos hozadékainak minél jobb kihasználása a régióban;  tervező és kivitelező szakemberek képzése. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a nagyobb volumenű hatékonyságjavító beruházások megvalósulásai jóval nagyobb hatásúak, mint bármely másik forgatókönyv esetében. Ez pedig sokkal jobban kiemeli annak fontosságát, hogy e beruházások minél inkább rendszerszemlélettel, az egyes beavatkozások korábban vázolt kölcsönhatását figyelembe véve, megfelelő sorrendben valósuljanak meg. E szempontból különös figyelmet kell szentelni a távhőrendszerek fogyasztó- elosztásés forrásoldali korszerűsítésének megvalósítására. E szcenárió szerint az épületenergetikai korszerűsítések a szükséges mértékben valósulnak meg, valamint a fosszilis energiahordozó árak növekedése miatt még nagyobb a felhasználói ösztönzés a beruházások elvégzésére. A háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeket meghaladó mértékben csökken a városias beépítésű település részeken, a vidéki jellegű építkezéseknél a megújulók aránya lényegesen növekszik, meghaladja a realista forgatókönyvben megfogalmazott lehetőségeket, így a háztartások tüzelőanyag felhasználása a kitűzött célértékeknél jobban, régiós szinten 25%-kal is csökkenhet. A térség stratégiai ipari fejlesztései során meghatározó jelentőségű ugyan a fosszilis energia felhasználás, de a jövőben nominálisan sem fog jelentősen növekedni a gáz és villamos energia felhasználás, a beruházásokhoz minden esetben kapcsolódik a hazai vállalási arányokat meghaladó megújuló kapacitás létesítése is. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a közlekedési energiahordozók felhasználás A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

növekedésével növekszik csak, minden egyéb vonatkozásban csökken. Az optimista verzió megvalósulásának feltétele a gazdasági fejlődés pozitív alakulása, a felhasználók beruházási lehetőségeinek bővülése. Az optimista elképzelés határát a gazdaságosan felhasználható megújuló energiaforrások potenciáljának felső korlátai szabják meg. A térség kedvező megújuló energia potenciálja megfelelő mértékig kihasználásra kerül a lakossági és az ipari szektorban egyaránt. A jelenleg megvalósíthatósági tanulmány szinten álló biomassza hasznosítási projektek többségében realizálásra kerülnek, illetve újabb projekteket generál a pozitív irányban változó gazdasági környezet. A távhőszolgáltatásban megfelelő támogatottság és önerő birtokában jelentős kapacitású kapcsolt megújuló energiaforrások hasznosítására irányuló beruházások létesülnek. A két meghatározó szolgáltató (Győr és Szombathely) szolgáltatási területén összességében 60 MW kapcsolt biomassza tüzelésű erőmű létesül, melynek hőfelhasználásával 400 000 -500 000 GJ-ra növelhető a megújulók aránya ezen két településen. A kisebb településeken fűtőműi biomassza felhasználás létesül, illetve geotermikus és napenergia hasznosítási projektek valósulnak meg. Csak a távhőszektorban a beruházások révén 80.000-100.000 tonna CO2 kibocsátás csökkenés prognosztizálható az optimista változatban, melyhez hozzáadódik az épületenergetikai korszerűsítések révén régiós szinten az optimista változathoz képest 5%-os növekedés, illetve a fosszilis energia felhasználás csökkenése az ipari és lakossági felhasználók körében a reális 20%-oshoz képest 30%-ra növekedésével 400.000 tonna üvegház hatású gáz kibocsátás csökkenés várható.


17

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás

Készítők neve:

Angster Tamás Borovics Attila Kapuváry Gusztáv Kovács Attila, Dr. Lendvay Péter Nádasdi Péter Németh György Popovics Attila Szabó László Szabó István

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft

2011-2012

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

1

Tartalom 7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás ............................................................. 5 Bevezetés ................................................................................................................... 5 Gázellátás ........................................................................................................... 6 Villamosenergia-ellátás ....................................................................................... 7 Szén, kőolaj, felhasználás ................................................................................... 8 Megújuló energiahordozó-felhasználás ............................................................... 9 7.1.1. Primer energiahordozók ................................................................................... 9 7.1.1.1. Fosszilis energiahordozók ........................................................................... 10 Földgáz felhasználás ......................................................................................... 10 Szén felhasználás ............................................................................................. 12 Kőolaj felhasználás ........................................................................................... 12 7.1.1.2. Megújuló energiahordozók .......................................................................... 14 7.1.1.2.1.Biomassza hasznosítás ............................................................................. 16 Elsődleges biomassza ....................................................................................... 16 Másodlagos biomassza ..................................................................................... 19 Harmadlagos biomassza ................................................................................... 20 Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása................................. 21 A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása egy konkrét példán keresztül ................................................................................. 24 7.1.1.2.2. Szélenergia ............................................................................................... 24 A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei ............................................ 27 7.1.1.2.3. Napenergia hasznosítás ........................................................................... 28 A napenergia passzív hasznosítása ...................................................................... 30 Napelemes rendszerek ......................................................................................... 32 Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer ..................................................... 33 7.1.1.2.4. Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás ................................... 34 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

Hő- és villamos áram termelés geotermiával ........................................................ 36 7.1.1.2.5. Vízenergia hasznosítás ............................................................................ 39 7.1.2. Szekunder energiahordozók ........................................................................... 43 7.1.2.1. Tüzelőanyagok ............................................................................................ 43 7.1.2.2. Gőz és forró víz ........................................................................................... 44 A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok ...................................... 47 7.1.2.3. Villamos energia .......................................................................................... 50 A fejezet összefoglalója ............................................................................................ 54 7. fejezet mellékletei .......................................................................................... 58 7.1. – 1 Ausztria energetikai jellemzői ...................................................................... 58 7.1.1.1. – 1 Fosszilis energiahordozók kistérségenként ........................................... 59 7.1.1.1. – 2 A CO2 kibocsátást csökkentő technológiák ........................................... 60 7.1.1.1. – 3 Jövőbemutató technológiák bemutatása ............................................... 60 7.1.1.1. – 4 Hibrid technológiák ................................................................................ 62 7.1.1.2-1. Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése ........................... 65 7.1.1.2-2. Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények .............. 66 7.1.1.2-3. Faalapú biomassza – Erdőgazdálkodás ................................................... 71 7.1.1.2-4. Faalapú biomassza – energetikai faültetvények ....................................... 72 7.1.1.2-5. Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok ......................... 78 7.1.1.2-6. Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM rendeletek. .... 79 7.1.1.2-7. Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva. ................... 81 7.1.1.2-8. Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata ................ 82 7.1.1.2-9 Állattartó telepek a NYD-i régióban ........................................................... 83 7.1.1.2-10. Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása ............................... 92 7.1.1.2-11. Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa) .............................................. 94 7.1.1.2-12. Szélerőművek létesítésének törvényi háttere ......................................... 96 7.1.1.2-13. A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok ............... 97 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

7.1.1.2-14. Példa egy házi szélerőmű felépítésére ................................................... 98 7.1.1.2-15. Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez ................ 99 7.1.1.2-16. Jogszabályi háttér................................................................................. 102 7.1.1.2-17. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései ............... 103 7.1.1.2-18. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással .......................... 104 7.1.1.2-19. Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét példán keresztül ................................................................................................................. 105 7.1.2.3-1 A világ primer energiafelhasználása ........................................................ 106 7.1.2.3-2 Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája ........................... 106


4

7. Energiahordozók, energiaelosztás, tárolás Bevezetés Az előző fejezetben láthattuk azokat a jövőképeket, amelyek közül a realista magvalósulása a legvalószínűbb. A Nyugat-dunántúli régió az ország egyik legfejlettebb régiója. Az elmúlt években jelentős energetikai beruházások történtek (szombathelyi 400/120 kV-os állomás, gönyűi erőmű, szélparkok Gy-M-S megyében, stb.), amelyek az energia hálózat megerősítését és kismértékű „zöldítését” mutatják. A 2020-as EU-s célok megvalósításához a jelenlegi ütem lassúnak tűnik, a következő években olyan pozitív változások kellenek a beruházások ösztönzésében, amelyek lehetőleg nem „csak” megvalósítják az EU-s célokat, de túl is teljesítik azokat. Ehhez az állam részéről hosszútávon kiszámítható gazdaságpolitika kell, megfelelő pályázati/támogatási rendszerrel és lehetőleg hazai befektetők, akik megvalósítják a zöld energiatermelő beruházásokat. Ausztriában és ezen belül Burgenlandban azt tűzték ki célul, hogy a 2030-ig tartó időszakban 75%-ban, 2050-re pedig 100%-ban megújuló erőforrások felhasználásával termeljék meg a szükséges energiát (jelenleg az 50%-ot közelítik). Ehhez nem csak az energiatermelést kell zöldíteni, hanem az energiahatékonyságot (ld. jelen Stratégia 8. fejezete) is javítani kell. A konkrét lépésekről az ESPAN keretein belül 2012-ben elkészülő Burgenlandi Energia Stratégia fog részletekkel szolgálni (ld. még 7.1-1. melléklet). Ebben a fejezetben áttekintjük a megújuló és nem megújuló energiaforrásokat és javaslatokat teszünk a 2020-as (és azon túli) célok eléréséhez szükséges lépésekre. A régió primer energia felhasználása 2008-ban az alábbi táblázat szerint alakult. Összes energia felhasználás szektorok szerint Ipar Kommunális Lakosság Mezőgazdaság Összesen NyugatDunántúl régió

12 470 TJ

7 887 TJ

19 524 TJ

2 152 TJ

42 033 TJ

7.0.1 táblázat. Forrás: szerkesztve a 3.4.1 táblázat

Mint a táblázatból látható a kommunális és lakossági szektor együttesen közel kétszer akkora primer energia felhasználást jelent a térségben, mint az ipar és mezőgazdaság együttes energia igénye. A régiók összehasonlításában 42 PJ összes primer energia felhasználással a térség lényegesen az országos átlag alatti felhasználást produkál, mint azt a 3. fejezet 3.4.1 táblázata részletesen bemutatja. Ez a tény különösen figyelemre méltó, ha vizsgáljuk a térség ipari teljesítményét is. A régió kistérségeinek ipari potenciálja jelentős országos viszonylatban is, a relatíve alacsony energiafelhasználás mutatja e térség energetikai fejlettségét.


5

Az energiahordozók vizsgálata során kiemelkedő jelentőséggel a földgáz és a villamos energia felhasználás bír, számottevő még a megújuló energiahasznosítás, ugyanakkor mind inkább csökken a szén és a kőolaj energetikai célú felhasználása. Mint az a 3.4. fejezetben részletesen bemutatásra került a térség infrastruktúrával kiemelkedően ellátott, ezen belül is a vezetékes energiahordozókkal való ellátottság villamos hálózat esetében közelíti a 100%-ot, a gázhálózat esetében a 80%-ot.

Gázellátás A térség földgáz ellátottsága kiemelkedően magas, a 655 településből 613 rendelkezik vezetékes földgázzal. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza közelítőleg 10 ezer km. A fogyasztók számát tekintve (303 ezer fogyasztó) a nyugatdunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A fogyasztók több mint 80%-a a régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. A háztartások számára értékesített gáz 307 millió m³ volt 2008ban. A földgázzal ellátott településeken városi beépítésű környezetben a fogyasztók 80%-a csatlakozott a földgáz hálózatra, míg falusi jellegű beépítésű környezetben ez az arány 65%. A térség teljes gázfelhasználása 925 millió m3/év. A fogyasztók döntően közép és nagyközép nyomáson csatlakoznak a hálózathoz, csak a városi településeken található kisnyomású hálózat. A fogyasztók gázigényét döntő részben az országos tranzitvezeték hálózatról elégíti ki a térségben található három hálózati engedélyes. Ugyanakkor a régió rendelkezik feltárt lencseszerű gázelőfordulásokkal, melyek hasznosítására az első lépések már megtörténtek Bőny térségében, ahol a térséghez tartozó települések gázigényét a helyi gázelőfordulás kitermelésével elégítik ki. További hasonló gázelőfordulások találhatók az Örségben és DélZalában, melyek kitermelhető gázvagyona milliárd m3 nagyságrendű. Ez a gázvagyon a térség fosszilis energiaellátásában jelentős szerepet kaphat a következő két évtizedben. A meglévő gázhálózatok fejlesztése a régióban kétirányú. Egyrészt az ellátás biztonságot növelő fejlesztésekkel, az elöregedett hálózati szakaszok cseréjével a meglévő igények kiszolgálására vonatkozó beruházások képzelhetők el. A térség növekvő ipari jellegű felhasználását, valamint újonnan kialakított lakóparkjainak gázellátását kell biztosítani a hálózat fejlesztésével. Más irányú fejlesztések szükségesek a biometán gyártás során keletkező gáz hálózatba, valamint felhasználói helyekre juttatásához. A biometán hálózatba történő táplálását és a hálózati engedélyes számára a kötelező átvételt a Gázenergiáról szóló 2008 évi XL törvény előírja, ugyanakkor mindez új technikai problémákat vet fel a hálózati engedélyesek számára. A folyamatosan és adott nyomásszinten hálózatra táplált biometán betáplálási és felhasználási egyensúlyát a gázfogyasztási völgyidőszakokban nehéz megoldani, szükséges tehát a biometán tárolását vagy magasabb nyomásszintre való komprimálásának lehetőségét megoldani. A térségben kutatandók azok a geológiai képződmények, melyek gáztárolás szempontjából igénybe vehetők, mert jelenleg a térségben kiépített gáztároló A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

kapacitás nincs, eltekintve a biogáz üzemek melletti néhány 100-1000 m3-es tároló kapacitástól. A térséghez szorosan kapcsolódik a szomszédos Ausztria Burgenland tartományának energiaellátása. Ausztriában egészen más szempontok szerint alakult az energiaellátás mérlege. Már most jellemző a megújuló tüzelőanyagok nagymértékű felhasználása. A 2009. évi adatok szerint az ország 2 496 000 TJ primer energiafelhasználásából 1 251 000 TJ a saját termelés és 1 245 000 TJ mindössze az import. Figyelembe véve, hogy 343 000 TJ energiát exportálnak, elmondható, hogy az ország 58%-ban képes fedezni a saját energiaigényét. Az osztrák energiafelhasználás jellemzőit és értékelését a melléklet 7.1. – 1 pontjában mutatjuk be részletesen.

Villamosenergia-ellátás A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kVos és 220 kV-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és keresztezik a régiót. Megcsapolásuk 400 kV-on történik a győri, a szombathelyi és a hévízi 400/120 kV-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kV-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 400 kV-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország közötti rendszerösszeköttetés révén a helyi 400/120 kV-os alállomásokra. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott a kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kV-os új szakaszon és az új 400/120 kV-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt rendszerhez. Zala megye, s így a régió is, egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kV-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvát-magyar rendszer-összeköttetés és kooperáció. A Régió gazdasága, ipara, a városok ipari parkjai és kistérségi központok valamint a nagyobb települések biztonságos villamosenergia-ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kV-os villamos hálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kV-os transzformátor alállomások sűrítése, valamint a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6–20 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 20 kV-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos esetben felújításra szorulnak. A térség jelentős erőmű kapacitással a közelmúltig nem rendelkezett. A távhőbázisokra telepített gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő kiserőművek kapacitásai jelentek meg a térségben. Összességében 42 MW ilyen kapcsolt erőmű létesült. Ezen erőművek az elmúlt 8 éven belül épültek ki, összhatásfokuk megközelíti, sőt egyes esetekben meghaladja a 90%-ot. A villamosenergia-termelés hatásfoka is 40% körüli ezen a hazai viszonylatban A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

korszerűnek mondható erőműparknak. A fosszilis energiahordozó felhasználású erőművek a 2011. június 27-én átadott gönyűi gázerőművel egészültek ki, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás berendezése környezetbarát, rendkívül magas, nettó 59% hatásfokkal rendelkezik. A megújuló energiahordozókon alapuló villamosenergia-termelés a térség vízi erőműveivel indult még a múlt század elején. A mára már csak néhány megmaradt vízi erőművet az utóbbi időben felújították, vagy ismét termelésbe állították, így a térség vízi erőmű kapacitása kb. 8 MW. A tradicionális vízi erőműveket az utóbbi években telepített 120 MW beépített kapacitású szélerőmű park egészíti ki. A szélerőművek döntő többségükben Győr-Moson-Sopron megyében találhatók. A térség villamos energia kapacitását kiegészítik még azok a biogáz motorok, melyek a szennyvíztisztításból keletkező szennyvíziszap fermentálásán alapuló biogázzal üzemelnek, illetve azok a gázmotorok, amelyek mezőgazdasági hulladékokból származó biogázt égetnek el. A térség összes biogáz motor kapacitása kb. 6 MW. A villamosenergia-felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 10%-át adja az ország energiafogyasztóinak. Villamos energiával 515 ezer fogyasztót lát el a térségben működő két hálózati engedélyes. 2010-ben 3,9 millió MWh villamos energiát értékesítettek a régióban.

Szén, kőolaj, felhasználás A régió szén és kőolaj felhasználása az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. A 60-as, 70-es években még jelentős felhasználás volt mindkét energiahordozóból, a nagyvárosok gázellátása is szénbázisú elgázosításos technológián alapult, az ipar, a lakosság és a távhőszolgáltatás is szén, tüzelőolaj és fűtőolaj felhasználással fedezte a hőigényét. Az energiahordozó világpiaci árának növekedésével, és a környezetvédelmi szempontok érvényesítése következtében a fosszilis energiahordozó felhasználáson belül átcsoportosítás indult el a földgáz javára, melynek eredményeként a szén-, és kőolaj-termékek folyamatosan kiszorultak az alap energiahordozók közül és helyüket a földgáz vette át. Ezt a folyamatot segítette a hazai szénbányászat visszafejlesztése. Napjainkban a régió szénfelhasználása az ipari és az energetikai ágazatokból teljesen kiszorult, a lakossági felhasználásban maradt többnyire kiegészítő tüzelőanyagként, éves szinten néhány ezer tonna mennyiségben. A földgáz drágulásával azonban ismét növekvő szerepet kaphat ez a tradicionális tüzelőanyag, a 2011-es értékesítési adatok erre utaló tendenciát sejtetnek. A kőolajszármazékok elsősorban a közlekedésben maradtak fent, energetikai célú és háztartási felhasználásuk az energiahordozók árának drasztikus növekedése miatt jelentéktelenné vált. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

A térség középső részén, Szombathely környékén található jelentős mennyiségű, felszíni műveléssel kitermelhető lignitvagyon. A felszíni bányászat és a kapcsolódó logisztika, valamint az erőművi technológia környezetterhelése olyan nagymértékű, hogy az a jelenlegi tendenciák figyelembe vételével az érintettek számára elfogadhatatlan. A lignit kiaknázására a térség épített és természeti környezetének megóvása mellett nem lehet gazdaságosan megoldani, ezért a lignitvagyon kitermelésére irányuló próbálkozások eleve kudarcot vallottak és a jövőben sem számolhatunk ezen energiahordozók felhasználásával. A fosszilis energiafelhasználás csökkentésére az épületenergetikai korszerűsítések, a hatékonyság növelés és a takarékosság hármas szabályát alkalmazva lehet eredményt elérni. Az épületenergetikai beavatkozásokkal 20%-os megtakarítást, a hatékonyság növelésével további 20%-os megtakarítást lehet elérni. A megtakarítás elsősorban fogyasztói környezettudatosság fejlesztése útján érhető el.

Megújuló energiahordozó-felhasználás A megújuló energiahordozókra épülő energiafelhasználás terjedését segíti a környezettudatosság, a fosszilis energiahordozók árrendszere ugyanakkor negatívan befolyásolja. Nem lehet elegendő hangsúllyal ismételni, hogy a torz gázárrendszer akadályozza leginkább a megújuló energiaforrások alkalmazását. Amíg ezen a téren a piaci viszonyokat politikai, szociálpolitikai indíttatású megfontolások befolyásolják, addig nem számolhatunk a megújuló technológiák áttörésével. Az alacsony fosszilis energiahordozó költségek, mindezen túl a hatékonyság növelő beruházások terjedését is korlátozzák. Némileg megoldást adhat a fosszilis energiahordozó ár és megújuló energiaforrás dilemmájára a hibrid erőművek alkalmazása. Amennyiben ezt a technológiát helyezzük előtérbe a következő időszak erőmű építései során, akkor az így létesült berendezések alkalmasak mind a fosszilis, mind a megújuló energiahordozók eltüzelésére, így átalakítás nélkül, vagy csak csekély átalakítással tehetők alkalmassá tisztán megújuló energiahordozók hasznosítására. Sajnos a biomassza esetében az együtttüzelés szinte kizárólag szénnel képzelhető el, míg a földgáz és biogáz együtttüzelésének nincs komoly technológiai akadálya. A biomassza-szén együtt-tüzelés korlátja a szén hozzáférhetősége térségünkben. 7.1.1. Primer energiahordozók A térség primer energiahordozói közé soroljuk a földgáz, a szén, a kőolaj és származékai, valamint a megújuló tüzelőanyagok összességét. Fosszilis energiahordozónak nevezzük a földtörténet során szerves anyagok részleges bomlásával kialakult energiahordozókat, szenet, kőolajat, földgázt. A megújuló energiahordozók csoportja a biomassza, ezen belül dendromassza, mezőgazdasági hulladék, szerves hulladék (trágya, szennyvíziszap, kommunális szerves hulladék), szél, geotermia, napenergia, ezen belül közvetlen napenergia hasznosítás és közvetett napenergia hasznosítás (földhő). Másodlagos megújuló energiahordozónak A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

tekintjük a biogázt, a biodízelt, bioetanolt, valamint ezek egyéb tisztított, vagy vegyiparilag átalakított változatait. 7.1.1.1. Fosszilis energiahordozók A megújuló energiaforrások mellett lassan csökkenő tendenciával, de még évtizedekig számolnunk kell a szén, olaj, földgáz, valamint ezek származékainak felhasználásával. Térségünkben meghatározó a földgáz felhasználás. A fűtési energiát 80%-ban földgázból állítja elő. A maradék fa, faapríték és pellet tüzelés, illetve néhány % egyéb fosszilis tüzelőanyag (szén, tüzelőolaj, villany.).

Földgáz felhasználás A földgázellátás népszerűségét a meglévő infrastruktúrához való könnyű hozzáférés, az egyszerű kezelhetőség, a kevésbé észrevehető és kisebb mértékű környezetterhelés növeli. További pozitívum, hogy a korlátozott anyagi forrásokkal rendelkező lakossági felhasználók a szolgáltatás minimális szinten történő igénybevételével költségeiket a lehetőségeikhez tudják igazítani. A technológiai fejlődéssel viszonylag kis beruházási költség mellett már jó hatásfokú tüzelő berendezések szerezhetők be, így a földgáz ellátás hatékonysági mutatói nagyon gazdaságosan javíthatók. A melléklet 7.1.1.1. – 1 pontjában bemutatjuk a régió kistérségeinek földgáz felhasználását a fogyasztás jellege szerinti bontásban. Mint a táblázatból látható a földgáz felhasználás szempontjából a győri, a sopron-fertődi, a szombathelyi és a zalaegerszegi kistérség meghatározó jelentőségű, ezen kistérségekben létezik, vagy nyílik lehetőség a hőbázisok megtartására, illetve kialakítására. Feltételezhető, hogy a vizsgált időszak végéig a felsorolt kistérségek, a nagyvárosok nagy energia igényű területein a fosszilis energiahordozó felhasználás jelentős arányban megmarad. A felhasználás mértékének alakulása függ az épületenergetikai beavatkozások megvalósítási ütemétől és arányától, valamint a hatékonyság növelő technológiák alkalmazhatóságától. Vizsgálandó továbbá az ezen folyamatok mellett megmaradó fosszilis energiahordozók okozta üvegházhatású gázkibocsájtás csökkentési lehetősége. Az üvegházhatást okozó kibocsájtott gázok közül legjelentősebb hatást a CO2 okozza a kibocsájtás volumenéből adódóan. A már említett innovatív technológiák közül az FDT dekarbonizációs katalizátoros rendszer alkalmazása hozhat átütő sikert a CO2 kibocsájtás csökkentésében. Részletesen lásd a melléklet 7.1.1.1. – 2 pontjában. A CO2 kibocsátás csökkentés másik lehetősége a kibocsájtások során keletkezett széndioxid leválasztása és tárolása, vagy elnyeletése. A kísérleti technológiák alkalmazása térségünkben nem tűnik lehetségesnek a vizsgált időszakban, hiszen nincsenek olyan ismert geológiai képződmények, ahol a leválasztott CO2 nagy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

biztonságban, hosszú időre letárolható. Elvi lehetőséget ad a már említett földgázlencsék kiaknázását követően CO2-vel való feltöltése. Az ipari gázfelhasználás mindenkép növekedni fog a vizsgált időszakban, a már ismert beruházások gázigénye miatt. A térség ipari parkjaiba nagymértékű járműipari és kereskedelmi, valamint egyéb összeszerelő kapacitások létesítése várható a 2020-ig terjedő időszakban. A térségre jellemző gépjárműipar fejlődése, az Audi és az Opel stratégiai beruházásai és a kapcsolódó beszállítói háttéripari növekedések döntően fosszilis, földgáz bázissal elégítik ki energiaigényüket. Az előkészítés előtt álló Szombathely-Vát térségében létesülő SIA-PORT Nemzetközi Cargo Repülőtér és Ipari park jelentős energia igényű fejlesztését 50%-ban megújuló energia források felhasználásával tervezi a beruházást előkészítő szervezet. Ezen szándék mellett is 2 000 – 4 000 m3/h gázfelhasználási többlet teljesítmény igény jelentkezik a beruházás kapcsán. Az adatforrás a szerzők egyéb irányú megbízásából származik. Az M7-es közlekedési útvonal kiépítésével Nagykanizsa térségi szerepe is megnőtt, így a régió déli részén is több kisebb-nagyobb ipari fejlesztési elképzelés valósulhat meg. A régió iparosodási folyamatát tovább erősítik az észak-déli közlekedési tengely folyamatban lévő építési munkái. A tradicionálisnak mondható Győr-Mosonmagyaróvári Ipari központ fejlődése is azt mutatja, hogy az Audi beruházáson kívül is települ a térségbe további gyártó és ipari összeszerelő kapacitás. A térség mezőgazdasági jellemzői különösen alkalmasak a megújulón alapuló üzemanyagok (biodizel, bioetanol) alapanyagainak termesztésére, ami további feldolgozó ipari kapacitások létesítését vetíti elő. A felhasználás bővülésének korlátot a technikai színvonal és az energiahordozó ár növekedésével együtt járó hatékonyságnövekedés szabhat. A kondenzációs technológiák már elérhetők a felhasználók széles rétegei számára. Az ipari hőenergia előállítás tekintetében új, innovatív eljárások alkalmazása szükséges. A térség fejlettsége miatt a K+F jellegű beruházások fontos szerepet játszhatnak a gázfelhasználás hatékonyságának javítása érdekében. Nagy lehetőség látszik a technológiai fejlesztésben: katalizátoros-vízbeporlasztásos gázégők alkalmazásával 20% gáz felhasználás csökkenés érhető el. A melléklet 7.1.1.1. – 3 pontjában részletesen bemutatjuk ezen technológiákat és az elérhető megtakarítást. A vizsgálat ezen részében kell foglalkoznunk a hibrid technológiák bemutatásával is. A hibrid rendszerek fő tulajdonsága, hogy több különböző energiaforrást, közöttük megújulókat is használnak energiatermelés céljára. A hibrid rendszerek részben kiegészítik egymást, így az energiatermelést biztonságossá és állandóan hozzáférhetővé teszik, másrészt a hibrid rendszerekkel előállíthatjuk megújuló energiaforrásokból azt az energiahordozót, amit a hagyományosnak tekinthető technológiákban használunk fel. Mindezekről részletesen a melléklet 7.1.1.1. – 4 pontjában adunk tájékoztatást. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

A jelenlegi hálózati és hálózatfejlesztési vizsgálatok kapcsán megállapítható, hogy a földgázzal való ellátottság oly mértékű, amely jelentős további hálózatbővítést nem indokol. A meglévő gerincvezetékekre lehetséges még további, eddig rá nem kapcsolt fogyasztókat csatlakoztatni. Néhány ipari park és lakópark esetében válik szükségessé a helyi hálózatok bővítése. A gázhálózat fejlesztése során az ellátásbiztonság kap hangsúlyos szerepet. A gázhálózatok felújítása, a szivárgások csökkentését célzó beruházások kapnak prioritást. A biogáz termelés fejlődésével fel kell készíteni a hálózatokat a tisztított biometán befogadására és továbbítására. Ez új kihívásokat jelent a nyári kis fogyasztású körzetek betáplálási és fogyasztási pozitív különbségének kezelésére. A földgáz felhasználás stratégiai célja a régióban a felhasználás csökkentés, melyhez eszköz a hatékonyság növelés a bemutatott innovatív technológiák alkalmazása és a megtakarítást célzó intézkedések, közülük is elsődlegesen az épületfizikai korszerűsítés. További fontos stratégiai szempont a megújulok mind szélesebb körben történő alkalmazása. A régió lehetőségeit vizsgálva a földgázfelhasználás csökkentés direkt eszköze lehet a megfelelően előkészített és kezelt biometán közvetlen gázhálózatba táplálása.

Szén felhasználás Térségünkben a szén kitermelése korábban sem volt jellemző. A szén lakossági felhasználásának jelentősége folyamatosan csökkent az elmúl 15 esztendőben, az ipari felhasználás pedig lényegében megszűnt. A régióból Vas megyében található jelentősebb lignitvagyon, melynek kitermelésére, mint azt az előzőekben már bemutattuk nincs kialakult koncepció. A jövőben a régióban energetikai célú, ipari energia célú szén bázison alapuló projekt nem ismert, ugyanakkor a lakossági célú felhasználás bővüléssel számolhatunk.

Kőolaj felhasználás A kőolaj felhasználás esetében hasonló megállapítások tehetők, mint az előzőekben a szénfelhasználás vonatkozásában. A közlekedési célú üzemanyagként alkalmazáson túl az olaj energetikai célú eltüzelés az energiahordozó növekvő ára miatt mind kisebb az igény. Az olajfelhasználás bővülésével a jövőben sem számolhatunk tekintettel arra, hogy ezen energiahordozó esetében az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása komoly gazdasági előnyt jelent. A régió tüzeléstechnikai színvonala az országos átlaghoz hasonlóan alakul. A szakvállalatok és a nagyobb ipari energiafogyasztók odafigyelnek arra, hogy tüzelőberendezéseik korszerűek és jól karbantartottak legyenek. A kis-, és középvállalkozások, a lakosság és a mezőgazdaság tekintetében sokkal árnyaltabb a kép. Mind többen alkalmazzák a korszerű kondenzációs technológiákat, ugyanakkor a felhasználók jelentős része elhanyagolja a tüzelőberendezések és a kapcsolódó technológiai részek (pl.: kémények) karbantartását, illetve A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

korszerűsítését. A régió fűtésmódjainak alakulását és a különböző technológiák közötti megoszlását mutatja a következő táblázat.

2008

A régió fűtés módjának százalékos megoszlása épület egyedi lakás egyedi távfűtés kazánfűtéssel kazánfűtéssel egyéb fűtés 12,5 % 7,3 % 29,2 % 51%

7.1.1.1. 1. táblázat Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a NyugatDunántúlon című kiadványból [2009]

A 7.1.1.1 1. táblázatból látható, hogy a térségben meghatározó az egyedi fűtési technológia. A gázfelhasználású fogyasztóknál ez gázkonvektor, illetve gázkályha formájában jelenik meg. A vegyes tüzelésű technológiák alkalmazásánál szén, vagy fatüzelésű kályhák és cserépkályhák használata a jellemző. A tüzelőanyag váltás a gázalapú egyedi fűtés esetén a legösszetettebb és a legnagyobb költséggel járó feladat. A technológiai váltáshoz kéményépítés, tüzelőanyag tároló létesítés szükséges az épületgépészeti átalakítások mellett. Ezen technológia esetén költséghatékonyabb megoldás a távhőszolgáltatásba történő bekapcsolás, ahol erre lehetőség nyílik. Az egyedi fűtéssel ellátott területek esetén megfontolható új hőbázis kiépítése, vagyis itt lehetséges a távhőszolgáltatás korszerű elvek szerint történő kialakítása. Az egyedi kazánfűtéssel ellátott épületek esetében a tüzeléstechnikai váltás viszonylag egyszerű, a tüzelőberendezés cseréjével megoldható. A fejlesztés költségeinek vizsgálatakor minden esetben foglalkozni kell a tüzelőberendezés cseréjén túl az égési levegőellátás és az égéstermék elvezetés vizsgálatával is. Az egyedi kazánfűtéssel rendelkező lakások esetében hasonló a helyzet, mint az egyedi fűtésnél. Az egyedi kazánfűtés a gyakorlatban túlnyomó többségben fali gázkazánok alkalmazásával történik. Ezen technológia tüzelőanyag váltása és helyettesíthetősége költséges és bonyolult, mivel szükséges a kémények átalakítása, valamint tüzelőanyag tárolók a lakásokon belül nem alakíthatók ki. E fűtésmód esetében is legcélszerűbb egy központi tüzelő berendezés kialakítása, vagy amennyiben lehetséges, a meglévő hőbázisokhoz, távhőszolgáltatáshoz integrálása. A tüzelőanyag váltás legkönnyebb a távhőszolgáltatás esetén, ahol a hőtermelő bázisok átállítása a legköltséghatékonyabb. A koncentrált felhasználási helyek energiaigényének fosszilis energiahordozóval történő leghatékonyabb technológiája továbbra is a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés. A technológia a térségben jelentős tradíciókkal és kapacitással rendelkezik. Túlnyomó többségében gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergiatermelésről beszélhetünk, melynek hatékonyságát és a kibocsátás csökkentését a maradékhő hasznosítást célzó átalakításokkal javíthatjuk. A meglévő gázmotorok fluidkatalizátorral és dekarbonizációs katalizátorral való felszerelése 25-40%-kal csökkentheti a tüzelőanyag felhasználást, így a CO2 kibocsátást is. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

Komplex rendszerek alakíthatók ki az energiaigények fedezésére, hiszen biogáz felhasználása során alkalmazott gázmotoros kapcsolt hő és villamosenergia-termelő berendezések dekarbonizációs és maradékhő hasznosítású technológiákkal kiegészítve rendkívül hatékony energetikai rendszerek kialakítását eredményezik. 7.1.1.2. Megújuló energiahordozók Napjainkban egyre inkább kezd előtérbe kerülni a megújuló energia, mint a nap-, a víz-, a szél-, a geotermikus energia, valamint a biomasszából kinyerhető bioenergia egyre nagyobb mértékű felhasználása. A megújuló energiaforrások hasznosításával javíthatunk környezetünk állapotán, valamint takarékoskodhatunk a nem megújuló erőforrás-készleteinkkel. Ezért szükség van egy össztársadalmi szemléletmód váltásra, amellyel mindezen problémák elkerülhetőek, illetve az eddig bekövetkezett emberi tevékenységek hatásai mérsékelhetőek. Ezeknek a törekvéseknek az eléréséhez a megfelelő törvényi hátteret, valamint egyszerűsített engedélyeztetési eljárást kell kialakítani, amely hosszútávon elősegíti a megújuló energiát előállító erőművek létesítését. A megújuló energiából előállított villamos energia hálózatra csatlakozásának lehetőségei törvényekben vannak szabályozva. A törvényekhez végrehajtási rendeletek kapcsolódnak szervesen, amelyek közösen határozzák meg a feltételeket. Lakossági villamosenergia-termelés esetén egy egyszerűsített eljárást kell elvégezni, amely tartalmazza a hatósági bejelentéseket és az engedélyek megszerzését. A különböző megújuló energiából előállított villamos energia csatlakoztatására más és más engedélyeztetési eljárás vonatkozik. Szélerőművek esetében a felállításra kerülő torony építési magasságát a helyi építési rendeletek szabályozzák és ezért a helyi építési hatóságot is be kell vonni az eljárásba. Az eljárás folyamán meghívott szakhatóságok, azok állásfoglalásai és jóváhagyó nyilatkozatainak megszerzése sokszor nagymértékben megnehezíthetik az eljárás sikeres lefolytatását, sőt esetenként teljesmértékben el is lehetetleníthetik azt, így megakadályozva a megújuló energia felhasználására irányuló projekteket. Napelemes rendszerek esetében hasonló eljárást kell lefolytatni, függetlenül attól hogy a tervezett napelemek új vagy meglévő létesítményre kerülnek felhelyezésre. Egyszerűbb az eljárás olyan szempontból, hogy csak az adott helyszín mellett lévő szomszédok jelennek meg az ügyben érintettként és nincs akkora szerepe a tájképbe való beillesztésnek, mint pl. egy szélgenerátornál. Geotermikus energia felhasználása esetén attól függően változik az eljárás, hogy milyen típusú hő-előállító egységet kíván telepíteni a beruházó. Abban az esetben, ha például talajszondákat kívánunk telepíteni, amelynek építési technológiája során a szondák vízszintesen vannak elhelyezve a föld felszíne alatt (a padlófűtéshez hasonlóan), akkor nem szükséges engedély megszerzése. Abban az esetben, ha viszont a szondákat le kell fúrni és a föld hőjét zárt vagy nyitott rendszeren keresztül hasznosítjuk, úgy a területileg illetékes bányakapitányság engedélyét kell A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

megszerezni. A levegős hőszivattyúk telepítése során nem kell bevonni engedélyező hatóságot, viszont megjegyeznénk, hogy ez a fajta hőszivattyús techonlógiai megoldás rendelkezik mindközül a legrosszabb hatásfokkal. Vízerőművek telepítése során vízhasználati engedélyt kell kérni a területileg illetékes vízügyi igazgatóságtól. Ezen engedélyek megszerzését követően, ott ahol villamosenergia-termelés történik, a területileg illetékes áramszolgáltató engedélyét is meg kell szerezni. Az engedélyezési eljárás lefolytatásával az áramszolgáltató következtetni tud arra, hogy a hálózatához, milyen és mennyi villamos energia termelőegység csatlakozik. Az adatgyűjtésen túlmenően meghatározásra kerülnek azok a feltételek, előírások is, amelyek szükségesek a szolgáltatói hálózathoz való csatlakozáshoz. Az előbbiekben említett energia termelő egységek számos előnnyel rendelkeznek, amelyek közül talán az egyik legfontosabb, hogy a termelt villamos energia az előállítás helyén kerül felhasználásra, amelynek következtében a szállítási veszteség elhanyagolható mértékű. A másik előnye, hogy ún. „sziget” üzemeket lehet létrehozni, kialakítani, amelyek így a megtermelt villamos energia felhasználása révén, részben, vagy teljes egészében függetlenné válhatnak az országos villamos hálózattól. Az ilyen esetekben viszont számolni kell azzal a ténnyel, hogy a megújuló energia rendelkezésre állása nem minden esetben elegendő a szükséges villamos energia fedezésére. Az ilyen esetekben az energia szükségletet a villamos hálózatról való vételezéssel, esetleg tárolt energia felhasználásával, vagy más alternatív energiaforrás bevonásával kell biztosítani. A kisebb lakossági energiatermelő egységek létesítésére jelenleg nincsen érvényben korlátozás. Viszont azt meg kell jegyezni, hogy a koncentráltabb elterjedésük következtében már ezek a „kisebb” teljesítményű villamos energia termelőegységek is hatást gyakorolnak az adott régió, vagy éppen az ország villamos hálózat rendszerére. Összességében elmondható, hogy a lakossági megújuló energia felhasználás nagyban függ attól, hogy mennyire egyszerűsödik a közigazgatási eljárás az engedélyeztetéssel kapcsolatban, valamint az egyes energiatermelő egységek beruházási költségei milyen mértékben csökkennek, hogy a beruházni szándékozóknak rövid megtérülési idővel kelljen számolniuk. Amennyiben ezeknek a beruházásoknak a piaci előállítási és kereskedelmi költsége nem tud – jelentősen csökkenni, úgy további Európai Uniós és Kormányzati támogatásokkal kellene segíteni az ilyen jellegű beruházások nagymértékű elterjedését az ország régióiban. Az alternatív energia felhasználására és hasznosítására irányuló beruházások támogatása a számottevő munkahelyteremtő képessége miatt is fontos. Nem beszélve arról az egyszerű gazdasági tényről, hogy azok, akik függetleníteni tudják magukat részben vagy teljes egészében a villamos energia rendszertől, a beruházás megtérülését követően újabb hasonló, vagy más egyéb beruházásba kezdhetnek, amellyel lendületet adhatnak a Magyar gazdaság fejlődésének. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

7.1.1.2.1.Biomassza hasznosítás

Elsődleges biomassza Elsődleges biomassza előállítása olyan növényi kultúrákban történik, amelyeket kifejezetten energetikai célra termesztenek. Az energianövények előállításának minden költsége ezért a főtermékként jelentkező szilárd növényi biomasszában kell, hogy megtérüljön. Ki kell hangsúlyozni, hogy az erdőgazdálkodás is jelentős elsődleges biomassza előállító ágazat, mivel az évente kitermelhető faanyagnak csupán fele alkalmas magasabb feldolgozottságú faipari termék előállítására, a másik fele túlnyomóan tűzifaként hasznosul. A lágy- és fás szárú energianövényeket célszerű elkülöníteni, mivel termesztésükből és felhasználásukból fakadóan jelentősen eltérő tulajdonságaik vannak. Nagy jelentőségű a melléktermékekre alapozott energiatermelés, de azok összegyűjtésénél felmerülő többletköltségek, logisztikai problémák miatt a nagyobb koncentráltsággal előállítható ültetvényi energianövények termesztésének is szerepet kell kapnia a megújuló energia előállításában. Lágyszárú energianövények Az energetikai célra termesztett lágyszárú növények a felhasználás típusa szerint négy fő csoportba sorolhatók:  Bioetanol előállítását célzó növénytermesztés során a magas keményítő, cellulóz, inulin és cukortartalmú növények jöhetnek szóba. Ilyenek például a kukorica, a csicsóka és a burgonya.  Biodízel számára a magas olajtartalmú növények ültethetők, mint például a repce és a napraforgó.  Biogáz előállítása szempontjából a magas lágyszövet-tartalmú, vékony és könnyen lebomló szöveti szerkezetű, magas szénhidráttartalmú növények az ideálisak, mint például a kukorica, tritikálé, kanáriköles.  Szilárd tüzelőanyagként történő hasznosítás számára a magas lignocellulóz- és rosttartalmú növények a legmegfelelőbbek, mint az energiafű, a japánfű, olasznád, pántlikafű vagy a kender. A biogáz termelés szempontjából a legnagyobb potenciált természetesen a szántóföldi növénytermesztés adja, ahol viszont a biogáz versenyben van egyrészt az élelmiszer- és takarmánytermesztéssel, másrészt az egyéb energetikai területekkel (folyékony bio-üzemanyag, égetési célú biomassza energiaültetvény). A szántóföldi növénytermesztés által lehetséges biogáz potenciált a 7.1.1.2-1.számú mellékletben található táblázatokban mutatjuk be. A mellékelt táblázatokban látható, hogy 200 hektáron termesztett energianövénnyel (a terméshozamok és a növényfajták függvényében) egy 200–550 kW el nagyságrendű biogáz üzem látható el alapanyaggal. A 200-550 kW el nagyságrendű biogáz üzem alkalmas helyi energiaigények (beleértve hőenergia) kielégítésére. A méretnöveléshez értelemszerűen nagyobb termőterület és nagyobb helyi hőenergia igényre van A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

szükség. A helyi adottságoknak legjobban megfelelő növényfajták kiválasztásával, a kedvezőtlenebb adottságú területek bevonásával lehet optimalizálni a biogáz alapanyag termesztést. A szántóföldi növénytermesztés bevonására a gazdaságos üzemméret elérése és a stabil alapanyag ellátás érdekében akkor is szükség lehet, ha a biogáz üzem elsősorban trágya és/vagy hulladékok feldolgozására jön létre. A fentiekkel szemben a kifejezetten szilárd tüzelőanyag céljából termelt elsődleges biomassza alapanyagok esetében nem érvényesül az élelmiszerpiaci verseny. Jelenleg a japánfű (Miscanthus×giganteus) és a hazai nemesítésű energiafű („Szarvasi-1”) esetében állnak rendelkezésünkre olyan technológiai ismeretek, hozamvizsgálatok, növény egészségügyi tapasztalatok, amelyek alapján a termesztés biztonságosan elindítható (lásd: 7.1.1.2-2. sz. melléklet). Az erdészeti gyakorlatban számos szárazságot jól toleráló és jelentős biomassza hozamot produkáló fafaj terjedt el (pl. fehér akác), ugyanakkor a lágyszárú növények termesztése is indokoltnak látszik az erdő számára termőhelyi körülmények között, szilárd tüzelőanyag előállításra nem hasznosítható területen. Erre a régióban a Kisalföld erdőssztyepp klímájú kötött talajai adnak elsősorban lehetőséget. A lágyszárú elsődleges biomassza előállítás előnye a fás szárúakkal szemben, hogy jobban illeszkednek a tradicionális mezőgazdasági gyakorlatba. A legtöbb lágyszárú energianövény telepítése, gondozása és betakarítása az agráriumban megszokott gépekkel, technológiákkal megoldható, és az elvégzendő mezőgazdasági munkák időbeli ütemezése is jobban kapcsolható a már megszokott, hagyományos tevékenységekhez. Faalapú biomassza a.) Erdőgazdálkodás Magyarországon szigorúan szabályozott, fenntartható erdőgazdálkodás folyik, ami azt jelenti, hogy a vágásérett állományt hosszú távú erdőtervek és engedélyek alapján lehet kitermelni, majd a kitermelést követően kötelező újra telepíteni. A fenntartható módon kitermelhető fa mennyisége évente 10 millió m 3, amelynek azonban csak 70%-a kerül ténylegesen kivágásra. A hazai erdőterület és előfakészlet nagysága az erőművek fatüzelésre történő részbeni átállását követően is folyamatosan növekszik, így a faanyag energetikai célú hasznosítása nem eredményezett túlhasznosítást (7.1.1.2-3. sz. melléklet). Az erőművek által eltüzelt gyenge minőségű tűzifa mennyiséget az erdőgazdálkodók eddig is kitermelték, de felvevő piac hiányában korábban külföldön értékesítették. A magasabb értékű, ipari célra is alkalmas faanyag ára lényegesen meghaladja a tűzifa árát, ezért az erdőgazdálkodóknak nem érdeke a magas értékű faanyag energetikai célú hasznosítása. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

b.) Energetikai faültetvények Fűz-, illetve nyár fajták és szelektált akác − szaporítóanyag felhasználásával, valamint intenzív mezőgazdasági módszerekkel, rövid vágásfordulóban és sarjaztatással kezelt − ültetvényei jelentős mennyiségű biomassza előállítására képesek. Az ilyen típusú ültetvények évente akár 30-40 élőnedves tonna hektáronkénti hozamra is képesek a hagyományos erdőgazdálkodás 3-4 tonnájával szemben. A rövid vágásfordulójú ültetvények gazdaságosságát és környezeti viselkedését legjelentősebb mértékben a szaporítóanyag minősége befolyásolja. Olyan tulajdonságok, mint a növekedés, rezisztencia betegségekkel, vagy tolerancia szárazsággal és faggyal szemben, víz- és tápanyag hasznosítás, meghatározzák az egész termelési rendszer versenyképességét. A hagyományos erdőgazdálkodástól eltérően a rövid vágásfordulójú sarjaztatásos ültetvények intenzív agrotechnológiát igényelnek, a talaj előkészítéstől, a gyomkorlátozáson, trágyázáson át a növényvédelemig. A széleskörű piaci elterjedés jelen korai stádiumában nagy jelentőségű a hazai környezeti feltételekhez alkalmazkodott, biztonságosan termeszthető hazai fajták köztermesztésbe vonása (lásd: 7.1.1.2-4. sz. melléklet). Az energetikai faültetvényekben megtermelt faapríték kiváló energetikai és égetéstechnológiai jellemzőkkel bír, tulajdonságai nagyon hasonlóak az erdőből származó faanyagéhoz. A régiós lehetőségekről szintén a 7.1.1.2-4. sz. mellékletben található bővebb információ. A rét és legelő vegetációja ugyanúgy felhasználható biogáz alapanyagként, mint takarmányként. A széna begyűjtése és tartósítása önmagában nem képezheti egy biogáz üzemi beruházás alapját. Ennek oka a terméshozam jelentős ingadozása és a relatív alacsony biomassza mennyiség. A rét és legelő vegetációját ezért csak korlátozott, kiegészítő jelentőségű, helyi forrásként lehet számításba venni. A természetes vegetációból, biogáz szempontból a gátak felületéről begyűjthető fű vehető számításba, azonban erre is érvényesek a rét és legelő kapcsán fent megfogalmazott korlátok. Meg kell említeni, hogy a közutak, illetve a mezőgazdasági utak környezetének karbantartása során keletkező kaszált fű a biogáz üzem alapanyag struktúrájának kiegészítésére szolgálhat. Azzal, hogy a levágott és begyűjtött fű energetikai hasznosításra kerül, csökkenthető lenne a fűfélék pollenjeinek levegőbe kerülése, amely a lakosság számára elviselhetőbbé tenné az allergiás időszakokat. Az egészségügyi szempontokon túl további előnyökkel is járna, a fű hasznosítása: a rendszeres kaszálással az utak balesetveszélyessége is csökkenthető volna, mert az út melletti sávok karbantartásával javítani lehetne a közlekedők észlelési idejét. A kertészeti növénytermesztés hulladékai (pl. minőséghibás termék, paradicsomszár, borsószár, stb.) is feldolgozhatók biogáz üzemekben. Ezekre az anyagokra jellemző a szezonális jelleg, az egy helyen rendelkezésre álló relatív alacsony biomassza mennyiség és az (energianövényekhez viszonyítva) alacsony fajlagos biogáz hozam. Ezek következtében a kertészeti növénytermesztésből származó anyagokra A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

önmagában nem lehet biogáz üzemeket telepíteni, de kiegészítő biomassza forrásként minden biogáz üzem esetében hasznosíthatók. A vízben élő növények (pl. nád, gyékény, stb.), jellemzően magas cellulóz tartalmuk és alacsony fajlagos biogáz potenciáljuk miatt, nem képezhetik biogáz üzemek alapanyagát.

Másodlagos biomassza A másodlagos biomassza körébe tartoznak az állatvilág, a gazdasági haszonállatok, az állattenyésztés fő termékei, melléktermékei és hulladékai. A természetben élő állatvilág biogáz szempontból érdektelen, a gazdasági haszonállatok trágyája azonban értékes biogáz forrás. Az energetikai hasznosítással párhuzamosan a biogáz üzem egyben a trágyák környezetbarát kezelését is biztosítja, a biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék pedig értékes talajerő utánpótlást (műtrágya kiváltást) ad. Az állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatokat a 7.1.1.2-5. számú mellékeltben található táblázatok foglalják össze. Ehhez meg kell jegyezni, hogy nem minden trágya alkalmas önmagában biogáz üzem telepítésére, például a hígtrágyás technológiájú sertéstelep alacsony szerves szárazanyag tartalmú hígtrágyájának fermentációja az alacsony energiasűrűség miatt nem gazdaságos; a baromfitrágyát más anyagokkal közösen kell fermentálni. A táblázat adataiból az látható, hogy a kisméretű állattartó telepeken (pl. 100 tehén vagy 100 koca) csak 40-50 kW el kapacitású kogenerációs egységet lehet telepíteni, amelynek villamos hálózati csatlakoztatása várhatóan nem lenne gazdaságos. Ezeken a kisméretű telepeken akkor célszerű biogáz üzemet létrehozni, ha a termelt energiát (villamos és/vagy hőenergiát) a helyszínen, meglévő igények kielégítésére fel lehet használni. Az állattartó telepek méretének növekedésével a kapcsolódó biogáz üzem mérete is növekszik, a lehetséges mérettartomány 150–500 kW el. Ennél nagyobb méretű biogáz üzemet állattartó telep mellé csak akkor lehet megépíteni, ha egyéb alapanyagok (energianövények, harmadlagos biomasszák) is rendelkezésre állnak. A gazdaságossági számítások azt mutatják, hogy több állattartó telep trágyájának egy helyszínen történő feldolgozása korlátokba ütközik: hígtrágya gazdaságosan csak 2-3 km távolságra, csővezetéken szállítható, a szarvasmarha almos trágyára elfogadható távolság 10 km, a baromfitrágyára 20-25 km. A telepítésnél – egyebek között – azt is figyelembe kell venni, hogy miként és hol lehet a koncentráltan keletkező fermentációs maradékot kihelyezni. Mindazonáltal lehetségesek nagyon célszerű kombinációk, például az alacsony szárazanyag tartalmú sertés hígtrágya és a magas szárazanyag tartalmú baromfitrágya együttes fermentációja, amely mind a biotechnológia, mind az üzemméret szempontjából kívánatos.


19

Az elhullott tetemek biogáz üzemi feldolgozása a vonatkozó szigorú állategészségügyi előírások betartása mellett, csak akkor képzelhető el, ha erre a célra egy regionális létesítményt építenek. A speciális kezelés többlet beruházási- és üzemeltetési költségeinek figyelembe vételével ez a tevékenység új létesítményben (az ÁTEV rendszerén kívül) legalább 5.000 tonna mennyiségben igényel alapanyagot, azaz vágóhídi hulladékot és elhullott tetemet. Még ha az alapanyag nagyobb része a vágóhidakról is származik, akkor is több ezer elhullott tetemről van szó. Az állati trágyákat feldolgozó biogáz üzem „mellékterméke”, a fermentációs maradék kitűnő minőségű talajerő utánpótló anyag, magas nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmával a műtrágyát helyettesíti. A homogén, könnyen kiszórható vagy kihordható fermentációs maradék szántóföldi kihelyezése nem jár semmiféle növényvagy állategészségügyi kockázattal, de a kihelyezés során természetesen figyelembe kell venni a nitrogénre vonatkozó kijuttatási korlátokat (170 kg/ha). Az állati trágyákat feldolgozó biogáz üzemekből kikerülő fermentációs maradék azonban nem tekinthető többlet bevételi forrásnak, minthogy összes tápértéke nem magasabb, mint a trágyáké volt.

Harmadlagos biomassza A harmadlagos biomasszába a biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai és az emberi települések szerves eredetű hulladékai tartoznak. Az élelmiszeripar (pl. tejüzemek, vágóhidak, konzervgyárak, gyümölcslé üzemek, szeszgyárak, sörfőzdék, cukorgyárak, stb.) melléktermékei és hulladék anyagai a biogáz üzemek fontos alapanyagát képezik, azonban a biogáz célú feldolgozás tervezésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni ezen anyagok alternatív hasznosítási lehetőségeit és hasznosítási értékét. Így például a sörtörköly vagy a szeszmoslék általában takarmányként is hasznosítható. Ugyancsak vizsgálandó kérdés, hogy elhelyezhető-e a biogáz üzem az élelmiszeripari üzem közvetlen közelében, amely a szállítási költségek minimalizálásán túlmenően a kapcsoltan termelt hőenergia értékesítésének legjobb lehetőségét is kínálná. A konyhai/éttermi hulladékok biogáz üzemi hasznosítása környezetvédelmi szempontból kívánatos, a begyűjtés megbízható és gazdaságos megszervezése azonban komoly feladat. A feldolgozási technológia kialakítása során is speciális követelmények jelentkeznek, mint az idegen anyagok leválasztásának szükségessége, aprítás/hőkezelés igénye, stb. Ezeknek a többlet beruházási- és üzemeltetési költségeknek a figyelembe vételével az állapítható meg, hogy egy erre szakosodott biogáz üzem megépítése csak akkor jöhet számításba, ha a konyhai/éttermi hulladék mennyisége eléri legalább az évi 20.000 tonnát. Az állati eredetű melléktermékek (elsősorban vágóhídi hulladék) biogáz üzemi feldolgozását a vonatkozó jogszabály lehetővé teszi, de szigorúan szabályozza is A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

(71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól). Az állati eredetű hulladékok besorolását és az idevonatkozó FVM rendeleteket a 7.1.1.2-6.számú melléklet tartalmazza. A szennyvíziszap külön kategóriát képez, (lásd: 7.1.1.2-7.számú melléklet) amelynek rothasztása szinte kizárólagosan a szennyvíztelepeken valósul meg, aminek okai a következők:  

A viszonylag alacsony szárazanyag tartalmú szennyvíziszap szállítása nagyobb távolságra nem gazdaságos. A szennyvíztelep egyben energiafogyasztó is, ahol mind a villamos- mind a kapcsoltan termelt hőenergia felhasználása helyben biztosított.

Mezőgazdasági biogáz üzemek technológiai bemutatása A biogáz üzem technológiailag a következő főbb egységekre bontható: 1. Alapanyag tárolás (silótároló, folyadéktároló, stb.), beviteli technológia 2. Fermentációs szakasz, fermentáló technológia 3. Fermentációs maradék kezelése 4. Gázmotoros blokk-fűtőerőmű Alapanyag tárolás, beviteli technológia A szilárd halmazállapotú alapanyagok (ún. kukorica- és cirok szilázs) tárolására általában a telepeken meglévő takarmánytároló(k) kerülnek átalakításra. A célszerűségből kialakított napi alapanyag tárolók nagy szolgálatot tesznek a szükséges almos trágya ideiglenes tárolására, szemrevételezésére (törekedni kell az inert szennyeződések elkerülésére – pl. kövek, beton maradványok) a felhasználást megelőzően. A beszállított folyékony halmazállapotú alapanyag összegyűjtésére és elhelyezésre az előtároló tartály szolgál. Gyakorlat szerint ezek a tartályok földfeletti, vagy földalatti függőleges, kör keresztmetszetű monolit-vasbeton szerkezetű tárolók, azonban lehetőség van a már meglévő tárolók átalakítására, felhasználására is. Monolit-vasbeton kivitelű előtároló: föld alatti illetve föld feletti

7.1.1.2.1-1. ábra. Forrás: IPS Power Kft.


21

A tartály méretét a beszállítások gyakorisága, valamint a felhasználandó mennyiség határozza meg. Az anyag keverését és homogenizálását merülő-motoros keverőmű biztosítja. Alapanyag adagolók. A balodalon konténeres, a jobb oldalon vasbeton szerkezetű látható.


A szilárd halmazállapotú alapanyagok adagolását, fermentáló tartályokba való bejuttatását csigás vagy szállító szalagos rendszerrel lehet megvalósítani. Az alapanyagok, a szállítójárművek, valamint a szállítás gyakoriságának függvényében az adagolóberendezések széles választékából kerül kiválasztásra az üzem körülményeinek legjobban megfelelő technológia. Fermentációs szakasz, fermentáló technológia Az alapanyag bevitel a fermentáló tartály(ok)ba történik, tömegmérés és nyilvántartás mellett. Az előbbiekben említett szilárd anyagok csigás vagy szállító szalagos rendszerrel, a folyékony anyagok szivattyú segítségével kerülnek be a tartály(ok)ba. A bejuttatott anyag növeli az anyag szintjét a rothasztóban és a rothadt anyag átfolyós rendszerrel a következő tartályba kerül. A fermentáló tartályok függőleges, kör keresztmetszetű tárolók monolit-vasbeton vagy fémlemezes szerkezettel. Méretüket a bejuttatott anyag minősége valamint a biológiai körülmények határozzák meg. A fermentáló tartály(ok)ban elhelyezett horizontális és/vagy vertikális elhelyezkedésű keverőmű(vek) biztosítják az anyag folyamatos mozgatását, homogenizálását. Az üzemeltetési tapasztalatok nyomán ideálisan beállított keverők elősegíthetik a nagyobb gáztermelést. A fermentáló tartály gáztároló duplamembrános kupolával vannak ellátva. A tartály belsejébe épített fűtőrendszer egyenletes hő eloszlást biztosít, ami a mikroorganizmusoknak optimális életkörülményeket teremt. Az integrált fűtőrendszernek köszönhetően nem képződik a falakon lerakódás, ami a keverőket valamint az egyenletes hő eloszlást és a biológiai lebontó folyamatokat megzavarná. Az üzemben történő anyagáramlást, valamint a magasabb üzemeltetési biztonságot egy, a vezérlőépületbe telepített szivattyú elosztó állomás segíti. Ez lehetővé teszi az anyagok tartályok közötti, minden irányba történő áramoltatását, valamint folyékony alapanyagok fermentáló tartály(ok)ba történő juttatását.


22

Szubsztrátum-keverő berendezések: nagylapátos (bal) és merülőmotoros (jobb).


Fermentációs maradék kezelése A magyarországi előírásoknak megfelelően hat hónapnak megfelelő tárolókapacitással kell rendelkezni az erjesztési maradék tárolására. A másodlagos fermentáló tartály(ok) tároló képességét figyelembe véve kis mértékben le lehet csökkenteni a tárolótartályok mennyiségét. Másik lehetőség az erjesztési maradék elszeparálása, valamint szárítása. A hígfázisú fermentációs maradéktároló a fermentáló tartályhoz hasonlóan függőleges, kör keresztmetszetű tartály monolitvasbeton vagy fémlemezes szerkezettel, azonban fűtés nélkül. A tartályokat szükség szerint szagemisszió-csökkentő fóliafedéssel vagy duplamembrános fóliafedéssel lehet ellátni, amelynek köszönhetően csökkenthető a környezeti szagterhelés. Gázmotoros blokk-fűtőerőmű A fermentációs folyamat során keletkező biogáz a megfelelő tisztítás és víztelenítés után a konténeres kialakítású gázmotoros blokk-fűtőerőműbe kerül, ahol hő- és villamos energia keletkezik belőle. A blokk-fűtőerőmű motorja speciálisan alacsony fűtőértékű gázok elégetésére alkalmas motor. A motor és a kipufogógáz hűtéséből nyerhető hőenergia 80-90°C hőmérsékletű forró víz formájában áll rendelkezésre, amelyet a fermentáló tartály(ok) fűtésére, valamint a helyi igényeknek megfelelően lehet hasznosítani (pl. lakóházak, istállók, ipari épületek fűtésére). A villamos energia egy része az üzem elektromos ellátására kerül felhasználásra, nagy része pedig a villamos hálózatba kerül betáplálásra és a Villamos Energia Törvénynek megfelelően kerül kifizetésre. Összefoglalva a biogáz technológia előnyei a fentiek értelmében a következőkben rejlenek:  Villamos- és hőenergia termelés.  Szerves hulladék átalakítása kiváló minőségű trágyává.  Higiéniai viszonyok javítása a kórokozók, stb. mennyiségének visszaszorításával.  Környezeti előnyök a talaj, a víz és a levegő megóvása révén.  Kiegészítő bevétel a gazdáknak energia- és trágyatermelés útján.


23

 Makroökonómiai előnyök a környezetvédelem által.  Profitáló, hosszú távú befektetés.

decentralizált

energiatermelés

és

a

A mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezési eljárásának folyamatát a 7.1.1.28.számú melléklet ábrája szemlélteti. A biogáz fejlesztésre felhasználható regionális biomassza potenciál bemutatása egy konkrét példán keresztül A régión belül számos olyan állattartó telep működik, amelyeken megfelelő mennyiségű trágya keletkezik, és ezen felül rendelkeznek annyi földterülettel, ami a kiegészítő alapanyagokat meg tudja termelni. Lásd: 7.1.1.2-9. melléklet. A biogáz üzemek beruházási költségeit egy 625kW-os villamos teljesítményű projekten keresztül szemléltetjük (lásd: 7.1.1.2-10. melléklet). A melléklet táblázatában szereplő költségek irányadó számok, hiszen az adott helyszínen mindig pontos felmérést kell végezni, amelyek befolyásolják a beruházás költségeit. A 7.1.1.2-11. melléklet a megadott beruházási költségekhez a megtérülési adatokat szemlélteti, amely tartalmazza az éves alapanyag felhasználásokat, a megtermelt biogáz és villamos mennyiségeket, valamint az érvényben lévő kötelező átvételi árakat. A biogáz üzem által megtermelt éves bevételek és kiadások szembeállítása esetén látszik, hogy az ilyen energiatermelő egységek megtérülése csak akkor lehetséges 10 éven belül, ha a kormány támogatja pályázati forrásokon keresztül a beruházást, vagy olyan kötelező átvételi rendszert dolgoz ki a villamos energia vonatkozásában, amely a beruházók számára biztonságot ad. 7.1.1.2.2. Szélenergia A szél energiájának hasznosítása az emberiséget régóta foglalkoztatja. Folyamatosan olyan műszaki, technikai megoldásokat fejlesztünk, amelyekkel egyre hatékonyabban tudjuk a szél energiáját saját igényeiknek kiszolgálására fordítani. Az utolsó félszáz évben felfedezett anyagszerkezeti megoldások (pl. szénszál) lehetővé tették, hogy a szélenergia kinyerésére olyan nagy berendezéseket állítsunk elő, amelyekkel képesek vagyunk már ipari méretben a szél energiáját villamos energiává alakítani. A szélből kinyerhető energia mértéke exponenciálisan függ a levegő mozgási sebességétől. Azaz, minél nagyobb sebességgel fúj a szél, annál nagyobb energiával rendelkezik, tehát sokkal nagyobb villamos energiát lehet vele előállítani. Azon területeken érdemes ezért szélerőgépeket felállítani, ahol a szél többé-kevésbé folyamatosan, nagy sebességgel fúj. A szélből kinyerhető villamos energia mértéke attól is függ, hogy milyen a környezet tagoltsága, tehát a domborzata, illetve a növénytakaró. Erősen tagolt, növényekkel borított területen a szél sokkal több akadályba ütközik, iránya többször változik, turbulenssé és kiszámíthatatlanná válik. A benne rejlő energiát így sokkal nehezebb befogni, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

24

átalakítani. Az egyenletesen áramló levegő a szélerőgépek szabályozhatóságát is befolyásolja. Így a gépek szabályozása hatékonyabban tudja a gépet szélirányba állítani, s így több energiát tud hasznosítani. A tagoltság szempontjából a tengerek sík felülete a legkedvezőbb és itt a szél sebessége is nagyobb, mint a szárazföldön. Magyarország - ilyen tekintetben – kedvezőtlen földrajzi fekvéssel rendelkezik, hiszen hegységekkel körülvett, és a tengerektől távol helyezkedik el. Kedvezőtlen földrajzi fekvését kompenzálja a természetes szélcsatornák kialakulása, amely az ország egyes területeit kedvezőbbé tudja tenni a többihez képest. Elsősorban a Kárpát-medence észak-nyugati területén, - az Alpok nyúlványánál és a Kárpátok találkozásánál - alakult ki egy olyan természetes szélcsatorna, ahol a szél felgyorsulva áramlik be az ország területére. A mért szélsebességek és azok előfordulási gyakorisága alapján a kisalföldi régióban az átlagos szélsebesség 1520%-kal magasabb, mint az ország más régiójában. A 4. ábrán Magyarország széltérképe látható, amelyen színek szerint különülnek el a 75 méteres magasságra vonatkozó átlag szélsebesség értékek. Az ország közepe felé haladva az átlagos szélsebességek mértéke csökken és a legalacsonyabb értékek az ország északkeleti területén találhatóak. Magyarország széltérképe a földfelszíntől 75 méteres magasságban mérhető szélsebességekkel

7.1.1.2.2-1. ábra. Forrás: Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület Honlapja (http://www.szelmszte.hu), 2011.augusztus.

A jelenlegi műszaki megoldások alapján egy szélturbina 3-5 m/s szélsebességnél kezd el termelni villamos energiát és nagyságrendileg 25 m/s sebességnél a szabályzás, a berendezés műszaki védelme érdekében a gépet leállítja. A hasznos szélsebességi tartomány tehát e kettő érték között van. Gazdasági szempontokat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

25

figyelembe véve a turbinák fizikai elhelyezhetőségének gyakorisága – a jelenlegi technikai megoldások mellett – hasonló eloszlásban képzelhető el, mint ahogy azt a fenti ábra a szélerősség gyakoriságában mutatja. A sötétebb árnyalattal jelzett területeken nagyobb, míg a világosabb területeken kisebb szélerőmű kapacitást lehet beépíteni. A helyi szélviszonyokat figyelembe véve, a 80-110 méter rotoragy magasságú, 1,5-3 MW el teljesítmény közötti berendezéseket érdemes telepíteni a régióban. A 3 MW el feletti tartományban működő berendezésekhez jóval magasabb torony építése szükséges, ahhoz hogy megfelelő nagyságú szél álljon rendelkezésre és ez jelentős mértékben drágítja a beruházást, illetve az 1,5 MW el alatti berendezések kivitelezéséhez kapcsolódó egyéb beruházási költségek, mint például a villamos hálózat oly mértékben drágítják az így előállított villamos energia tőkeköltségét, hogy ugyancsak nem érdemes megvalósítani. Egy turbina rendelkezésre állása eléri a 97-98%-ot, tehát szinte mindig kész arra, hogy termeljen. Magyarországon a legjobb (legszelesebb) területek kihasználhatósági mutatója csak 22-27% körül mozog. Ez abból adódik, hogy a turbinák teljes teljesítményüket 12-13 m/s körül érik el, míg a magyarországi és a régiós átlagos szélsebesség 5-6 m/s körül van. A kihasználhatósági mutató a berendezés egy évre vonatkoztatott százalékos üzemét mutatja meg azt feltételezve, mintha egész évben csak a névleges terhelésen járt volna. A berendezések telepítésekor az egyik legfontosabb tényező, hogy olyan földrajzi helyre kerüljön a turbina, ahol ez az érték magas, mivel a megtérülést alapjaiban ez határozza meg. A szélerőművek telepítésekor a beruházási költségek közel háromnegyedét általában maga a torony és a kapcsolódó berendezések teszik ki. További jelentős, közel 10%-os súlyú költséget jelent a hálózathoz való kapcsolódás kiépítése. Ennek mértéke függ a szélpark elhelyezkedésétől, illetve a már meglévő kapcsolódási lehetőségektől. Ezen főbb költségek mellett a telepítés további költségei szinte már eltörpülnek. Az elmúlt időszakban Magyarországon épült szélerőmű-parkok beruházási értékei 1400 és 1800 EUR/kW el között mozogtak, annak megfelelően, hogy milyen messze helyezkedett el a villamos csatlakozási pont a parktól, illetve milyen hálózati csatlakozási kiépítést kellett hozzá megvalósítani. A nagyobb méretű parkok a tartomány alsó felénél, míg a kisebb méretűek a tartomány felső végén helyezkednek el. A megtérülést nagymértékben befolyásolja – a fent említett kihasználhatósági értéken és az előbb említett beruházási költségeken túl – a villamos energia átvételi ára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi költségszerkezet és KÁT (kötelező átvételi rendszer) tarifa fennmaradása esetén a szélerőművek megtérülése 10-15 évre tehető. Ugyanakkor a tőkeköltség pár százalékpontos növekedése vagy a KÁT ár kismértékű, 3-5%-os változása esetén már jelentős mértékben ingadozik a projektek megtérülése. A piaci átlagárak mellett viszont a szélerőművek telepítése és


26

üzemeltetése nem térül meg. A szélparkok megtérüléséhez a piaci árat számottevően meghaladó kötelező átvételi tarifára van szükség. A szélerőművek közvetlen működési és karbantartási költségei, mivel üzemanyagra nincs szükség, jóval alacsonyabbak a többi erőműtípus költségeinél. A szélerőművek főbb működési költségei közé a rendszeres karbantartás, biztosítás, javítások, pótalkatrészek, adminisztrációs és személyi költségek tartoznak. A magyarországi szélerőművek működési költségei (tőkeköltség nélkül, 2010-ben) kb. 6-8 Ft/kWh körülire voltak tehetők. A teljes termelési költséget figyelembe véve (tőkeköltséggel együtt), a szélerőgépek által előállított villamos energia várhatóan olcsóbb lesz a jövőben, mint a szén- vagy gázerőművekben, hiszen a technológia igen dinamikus fejlődésével a kihasználtság nőni, míg a fajlagos beruházási költségek pedig csökkeni fognak. Az előállított villamos energiát viszont nem befolyásolja további nyersanyag árváltozás, valamint költség. A szélerőművek lakossági felhasználási lehetőségei A nagy szélerőművekhez hasonlóan a kisebb pár kW-os szélerőművek működését és kihasználhatóságát is a rendelkezésre álló szél befolyásolja a legnagyobb mértékben. Ezeknél a típusú szélerőműveknél meg kell jegyezni, hogy a telepítési magasságok miatt (7-15 méter) a terepi műtárgyak sokkal nagyobb befolyással vannak a működésre, mint a nagyobb szélerőművek esetében, hiszen a sűrűn lakott és beépített helyeken az egyes műtárgyak és lakóingatlanok teljes mértékben le tudják árnyékolni a szélerőgépet. Ezért a helyszín kiválasztásánál mindenképpen figyelembe kell venni az adott környezetet. Ezen felül nagyon fontos, hogy a telepítésnek meg kell felelni a területileg illetékes előírásoknak. Az illetékes építési hatóság által szabott építési magasság korlátot jelenthet a lakossági szélerőművek elterjedésének, amely esetenként olyan alacsony felállítási magasságra szorítja vissza a szélerőművek telepítést, hogy az a minimális villamos energia előállítására sem alkalmas. Ezen felül meg kell jegyezni, hogy ezen berendezések működésénél jelentős hanghatások jelentkeznek, amelyek a szabadidő és pihenő övezetben kellemetlenséget okozhatnak. Az érvényben lévő előírások értelmében az ilyen típusú berendezések felállításához a szomszédok hozzájárulása is szükséges, ezen túlmenően pedig mindenkit ügyfélként kezel az engedélyező hatóság, akire bármilyen hatást gyakorolhat (hang, valamint látvány szempontjából) az erőmű. Összegezve a lakossági szélerőművek lehetőségét, ott várható az elterjedésük, ahol a ritkán lakott területeken a villamos hálózat még nincs kiépítve, vagy a nagy távolságok miatt az energiaszolgáltatás minősége nem megfelelő. Ilyen terület Magyarországon például az Alföldi tanyavilág vagy a nyugati régiókban az olyan helyek, ahol mezőgazdasági gazdálkodás folyik és a lakó ingatlanok távolabb helyezkednek el a nagyobb villamos ellátottságú területektől. Telepítési lehetőség lehet továbbá az erdészházak és külterületen található gazdasági, majorsági épületek szomszédságában.


27

A szélerőművek által megtermelt villamos energia felhasználása többféleképpen történhet, ezt a rendeletek pontosan szabályozzák, amely az 7.1.1.2-12. számú mellékletben találhatóak. A régióban tervezett, de eddig meg nem valósult szélerőmű-parkokról a 7.1.1.2-13. számú mellékletben, egy házi szélerőmű megvalósításáról pedig a 7.1.1.2-14. számú mellékletben található bővebb információ. Meg kell jegyezni, hogy a szélerőművek a szabályozhatatlan erőművekhez tartoznak, olyan szempontból, hogy a szél kiszámíthatatlansága miatt a keletkezett villamos energia mennyisége is kiszámíthatatlan. A MAVIR – Magyarországi Villamos Rendszerirányító – negyedórás prognózisok alapján dolgozik, éppen ezért szélerőművek által termelt villamos energia előrejelzést is negyedórás lebontásban kell megadni az üzemeltetőknek. Természetesen az üzemeltetők törekednek arra, hogy az előrejelzést a legpontosabban adják meg a rendszerirányítónak, de sajnos az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények nagy nehézségeket támasztanak, mind az üzemeltető, mind az irányító számára. A lakossági szélerőművek tömeges beépítése és elterjedése esetén ezek a problémák megnövekedhetnek. A megoldás a jelenlegi műszaki körülmények között csak az lehet, ha az előállított villamos energia teljes mértékben szabályozhatóvá válik. Nagyon fontos hogy a szabályozhatóság teljes értékű, ill. kétirányú legyen. A nagyobb szélerőmű parkok esetében a szabályozhatóság részlegesen már megoldott, ami azt jelenti, hogy a villamos energia termelés mennyiségét - a beépített digitális szabályozók és védelmek segítségével – szükség szerint csökkenteni lehet, olyan mértékben, hogy az a villamos hálózati rendszer stabilitása számára még kezelhető és biztonságos legyen. Viszont azokban az időszakokban (pl. csúcsidőszak), amikor a villamos hálózati rendszernek esetleg szüksége lenne többlet villamos energiára, és nem fúj a szél, - tehát nincs energia termelés - akkor a villamos hálózati rendszer csak más forrásból (pl. importból) tud többlet villamos energiához juttni. A teljes szabályozhatóság csak akkumulátor vagy kémiai-, mechanikai tároló (víztározó, lendkerék, hidrogén előállítás, stb.) beépítésével történhet meg, hiszen ezen berendezések tudják tárolni a villamos energiát akkor, amikor a rendszernek nincsen szüksége rá és a szél fúj. Egy hasonló műszaki megoldásnak a bemutatása a 7.1.1.2-15. számú mellékletben található. 7.1.1.2.3. Napenergia hasznosítás Adottságok Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából a következők: az évi napsütéses órák száma 1900−2200, a beeső napsugárzás éves összege átlagosan 1150-1360 kWh/m2 (lásd: 7.1.1.2.3-1 ábra).


28

Magyarország adottságai a napenergia-hasznosítás szempontjából

7.1.1.2.3-1.ábra. Forrás: SolarGis Honlapja (http://www.solargis.info), 2011.augusztus.

Régiónk északi- és középső része gyengébb, míg a déli része közepes adottságokkal rendelkezik napenergia hasznosítás szempontjából – az ország adottságait figyelembe véve. A Nap hőenergiája a télen fűtésre csak korlátozottan használható fel, és a berendezéseknek fagy esetén is működőképeseknek kell lenniük. A ma forgalomban lévő napenergia-hasznosító berendezések (termikus) megfelelő tájolással, dőlésszögbeállítással, illetve árnyékmentes helyen történő telepítés esetén éves átlagban 30−50%-os hatásfokkal működnek Magyarországon. Meglévő lakossági melegvíz előállítási rendszerekhez csatlakoztatott napenergia hasznosító rendszerek 60-70%-ban tudnak rásegíteni a „hagyományos” hőelőállítási rendszerre. Természetesen azoknál a szezonális intézményeknél, amelyek működése a nyári időszakra esik ez elmehet 80-90%-ig is. Jelenleg viszont nagyon minimálisan alkalmazzák ezt az energiaforrást, annak ellenére, hogy számos előnnyel rendelkezik: • forgalomban kapható, könnyen elérhető; • tiszta, környezetkímélő energiaforrás; • kíméli a nyersanyagkészletet; • alkalmazása kedvezően hat a helyi gazdaságra; • nincsen szállítási költség, és nincsenek szállítási veszteségek; • „kimeríthetetlen” energiaforrás. Közvetlenül a napkollektorok és a napelemek képesek a napenergiát számunkra hatékony módon hasznosítani (aktív napenergia hasznosítás). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

Közvetett módon pl. a hőszivattyúk és az infra panelek tudják a napenergiát hő formájában felhasználni. Ezekkel a berendezésekkel a jelenlegi energiaszükségletünknek csupán 2%-át, míg a fejlett ipari országokban is csupán 7%-át fedezik. Ahhoz, hogy az Európai Unió által előirányzott normatívákat elérjük, a napenergia felhasználást jelentős mértékben növelni kell. Továbbá a Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervben (NCST) rögzített célok teljesítéséhez 2020-ig több száz háztartási méretű és 150-200 db 50-5000 kW teljesítményű megújuló villamosenergia-termelő egységet kell a közcélú hálózathoz csatlakoztatni, mivel a magyar kormány a megújuló energiát termelő erőművek arányát 14,65%-ban határozta meg. Ezek a számok nem tartalmazzák a szélerőműi fejlesztéseket. A napenergia passzív hasznosítása A forgalomban lévő napelemek alkalmasak arra, hogy mind a lakossági, mind a közintézményi, valamint az ipari felhasználásban a felhasznált villamos energia egy részét, vagy teljes egészét ezek a berendezések termeljék meg. Az ilyen típusú villamosenergia termelő egységeknek számos előnye van. Az első és talán legfontosabb, hogy a villamos energia előállítás megújuló energiából történik. A másik nagyon fontos szempont, hogy ezek a berendezések decentralizáltan, a felhasználási helyen kerülnek telepítésre, így a villamos energia szállítási veszteségeivel és költségekkel nem kell számolni, ami a rendszer hatékonyságát tovább növeli. Ezen termelő egységek telepítésével lehetőség nyílik arra, hogy egy nagyobb energiaválság esetén a mindennapi élethez már-már nélkülözhetetlen villamos energia, ha minimális mértékben is, de rendelkezésre álljon a telepítési helyszíneken. Egy átlagos családi ház esetében a 3-5kW-os rendszerek már számottevő energia termelő egységnek számítanak, amelyek az éves energiafogyasztás 70-80%-át tudják fedezni. Ezen energia termelő beruházásokat, ha fogyasztói megtakarításokkal kombináljuk (például a meglévő világítási lámpatestek cseréje ledes lámpatestekre), akkor nagyobb mértékben is képesek részt venni a fogyasztási és termelési energia mérlegben. Nem csak a világítási lámpatestek cseréjével lehet javítani az energia mérleget, hanem ha a fűtési rendszerbe olyan villamos energia hasznosító berendezéseket építünk be, amelyeknek a villamos energián kívül nincsen más energia igényük, akkor a fűtés szempontjából is függetleníteni tudja a beruházó magát a fosszilis energiahordozók díjának változásától is. Közintézményeknél, ipari létesítményeknél hasonlóan a lakossági napenergia felhasználáshoz, komoly segítséget nyújthat egy részleteiben átgondolt rendszer kiépítése.


30

Jelen pillanatban a beruházások megtérülése nagy mértékben függ a támogatási rendszertől. Minden környezeti, valamint egyéb előnytől elvonatkoztatva, addig ezek a rendszerek nem tudnak és nem is fognak elterjedni, amíg megfelelő garanciák mellett 6-8 éven belül meg nem térülnek. A napenergia hasznosítására szolgáló eszközök Napkollektorok A napkollektor nem más, mint a Nap fényenergiáját hőenergiává átalakító berendezés, amit legtöbbször víz melegítésére használnak, de előfordul hőcserélő közegként légnemű anyag alkalmazása is. Ezt a felmelegített anyagot használják fűtésre, felhasználási területei között megtalálható még például a fűtésen kívül a meleg-víz szolgáltatás mosogatáshoz, fürdéshez és akár medencék vízutánpótlásához is, de olyan megoldással is találkozhatunk, ahol a fényt összegyűjtve üvegszálakon, vagy tükrös csöveken keresztül vezetik el épületek világításához.

Napkollektorok típusai (lásd 7.1.1.2.3-2. ábra): • Sík napkollektor • Vákuumcsöves napkollektor • Nemesgáz töltésű napkollektor Sík-, vákuumcsöves és nemesgáz töltésű napkollektorok

7.1.1.2.3-2.ábra. Forrás: Buderus Kft. Honlapja (http://www.buderus.hu), 2011.augusztus

Napelemek A napelem olyan fotovillamos elem, amely a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítja át villamos energiává. Az energiaátalakítás folyamata a félvezetőben játszódik le, amely a napelemek alapanyaga. Napelemek típusai (lásd 7.1.1.2.3-3.ábra): A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

31

• egykristályos napelemek (mono), • polikristályos napelemek, • amorf-szilícium napelemek, o fém - félvezető – fémszerkezetek, o adalékolt amorf félvezető napelemek. Poli-, és monokristályos napelemek.

7.1.1.2.3-3.ábra. Forrás: Manitu Solar Kft. Honlapja (http://napelem.net), 2011.augusztus.

Napelemes rendszerek A napelemek által előállított villamos energia felhasználása történhet azonnal (az energia vételezés időpontjával megegyező időben), például ha állandó fogyasztókat üzemeltetünk (szigetüzem), illetve ha a fogyasztás időszaka nem esik egybe a napsütéses időszakkal, vagy kevesebb a felhasználási igény az előállított energiánál, akkor a közcélú hálózatra is visszatermelhetjük az energiát (villamos hálózatra való kitáplálás). Ld. 7.1.1.2.3-4.ábra. Mindkét említett esetben olyan energiaátalakító eszköz (inverter) rendszerbe állítása szükséges, amely képes a hálózattal való együttműködésre, így hasonló minőségű villamos áramot szolgáltat, mint a vezetékes ellátást biztosító villamos közszolgáltató. Az inverter hálózatra csatlakoztatásához a szolgáltató engedélye szükséges, amelynek jogszabályi háttere a 7.1.1.2-16. számú mellékletben található. Hálózatfüggetlen, szigetüzemű rendszer Az olyan igények esetén, ahol van villamosenergia felhasználás, de nincs villamos hálózat, úgynevezett „szigetüzemű” rendszereket használhatunk (pl. tanyák, erdészházak esetében). A rendszer működése: a szigetüzemű rendszereknél maga az energiatermelő rendszer független, nem kapcsolódik hálózathoz, az energia tárolása jellemzően akkumulátorokban történik. Az akkumulátorok közvetlenül nem képesek energiával ellátni a ház (pl.: erdészház) belső elektromos hálózatát, mivel az akkumulátorok az energiát egyenáram formájában tárolják, a hálózati eszközök nagy része pedig A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

32

váltóárammal működik. Így szükséges egyéb kiegészítő berendezések telepítése is. Ilyen például az inverter, ami az akkumulátor egyenáramát alakítja át hálózati váltóárammá. Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszer Villamos hálózatra kapcsolt napelem rendszert alkalmazunk, ha rendelkezünk hálózati csatlakozási lehetőséggel, és a fogyasztási költségeket részben vagy egészben csökkenteni szeretnénk, valamint ha a napelemekkel előállított villamos energiát nem közvetlenül a megtermelés idejében kívánjuk felhasználni. (pl.: nyáron nagyobb villamosenergia mennyiséget táplálunk be, mint a fogyasztásunk, így télen részben vagy egészében tudjuk a nagyobb villamosenergia igényünket a betáplált villamosenergia terhére biztosítani, de ugyanez történik este is, amikor a napelemek nem termelnek, s a szükséges energiamennyiséget a villamos hálózatból vesszük fel). Hálózati visszatáplálásos üzemben nem alkalmazunk akkumulátorokat, hanem a fel nem használt villamos áramot a közüzemi hálózatba táplálhatjuk vissza, így a hálózatot, mint akkumulátort használjuk. Jelenlegi törvényi szabályozás szerint a villamos energia szolgáltatónak a visszatáplált villamos áramot meg kell vásárolnia. Ez esetben olyan invertert kell alkalmaznunk, amely biztosítja az áramszolgáltató által támasztott követelményeket a visszatáplálás folyamán. Ilyenkor olyan mérőóra kerül felszerelésre, amely mind a vételezett, mind a betáplált villamos áramot méri, így a számlánk a két érték különbségét fogja tartalmazni. Egy jól megtervezett és kiépített rendszer képes az egész éves áramigényt is biztosítani. A rendszer létesítésével kapcsolatban a felhasználóval jogviszonyban álló elosztó hálózati engedélyesnek kell igénybejelentést benyújtani. Hálózatfüggetlen, illetve hálózatra kapcsolt napelemes rendszer

7.1.1.2.3-4.ábra.Forrás: Acrux Épületgépész Bt. Honlapja (http://www.acrux.hu), 2011.augusztus.

A hálózatra kapcsolt napelem rendszer két csoportja: • háztartási méretű: 50 kVA csatlakozási teljesítményig • nagy (kiserőmű) méretű: 50 kVA csatlakozási teljesítmény fölött


33

A rendszer kiépítése mindkét esetben megegyezik, csak a beépített teljesítményekben, és a felhasznált berendezések teljesítményében (pl.: inverter) van különbség. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépéseit lásd a 7.1.1.2-17-as mellékletben. Megtérülés és pályázati lehetőségek A napelemes rendszerek megtérülése nagymértékben függ a mindenkori villamos energia árától, a rendszer bekerülési összegétől és a pályázati támogatások mértékétől. A háztartási méretű kiserőművek esetében az 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése értelmében az elszámolási időszak során betáplált villamosenergiatöbbletet a háztartási méretű kiserőmű üzemeletetőjével jogviszonyban álló kereskedő által a betápláló – mint felhasználó – részére értékesített villamos energia szerződés szerint átlagos termékár + RHD 85%-ával kell elszámolni. Előzőek alapján javasolt a rendszert úgy tervezni, hogy éves szinten – javasolt elszámolási időszak – ne termeljen több villamos energiát a háztartási méretű kiserőmű, mint amennyit elfogyaszt az adott épület, mivel ebben az esetben csak 85%-os áron lehet értékesíteni a többlet villamos energiát. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítását pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással lásd a 7.1.1.2-18-as mellékletben. Előzőek alapján jól látható, hogy pályázati támogatás nélkül – akárcsak a többi energetikai beruházás esetén – a beruházások hosszú megtérülési idővel rendelkeznek, ami a megújuló energiát előállító háztartási méretű kiserőművek elterjedését nagymértékben hátráltatja. A Nyugat-dunántúli régióra vonatkozóan, akárcsak az egész ország területére elmondható, hogy pályázati támogatással nagymértékben elősegíthető lenne a megújuló energiák elterjedése, amelynek több előnye is közismert, mint például a decentralizált energiatermelés, a hálózati veszteségek csökkentése, a munkahelyteremtés, vagy a szén-dioxid kibocsájtás csökkentése. A jelenlegi pályázati rendszer forráshiánnyal küzd, amelynek folyamatos biztosítása esetén a háztartási méretű kiserőművek nagyságrenddel gyorsabban terjedhetnének, ezáltal kihasználva az előbb említett előnyöket. 7.1.1.2.4. Geotermikus- és geotermális energia hasznosítás Adottságainkat tekintve, akár az energia függetlenség éllovasai is lehetnénk. Abban a szerencsés helyzetben van részünk, hogy nem csak napos órák számában bővelkedünk, hazánk felszíne nem csak a biomassza előállítására alkalmas, hanem A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

34

a föld mélyén értékes megújuló energia lapul. A Kárpát-medence alatt a földkéreg szerkezete, vastagsága csaknem 10 km-rel vékonyabb az átlagosnál. Ezen helyzeti előnyünk miatt országunkat olyan országokkal említik egy lapon mint Japán, Izland, Fülöp-szigetek vagy Alaszka. Összehasonlításul, Magyarországon a megfúrt kutak esetében kilométerenként 45°C-kal emelkedik a hőmérséklet, az Alföldön még ennél is nagyobb mértékben, míg a szomszédos országokban ez nagyságrendileg 30 °C körül mozog. Ezen adottságok mellett, már kisebb kutak fúrásakor is lehetőség nyílik a lakossági fűtésre. Ahhoz, hogy az ipari felhasználásban is használható legyen ez az energia, sokkal mélyebbre kell fúrni, olyan rétegekbe ahonnan gőz tör elő. Ilyen esetekben már lehetőség nyílik villamos energia előállítására is. Magyarországon 900-1000 db hévízkút van, amelyekből a 60-70°C-os feljövő vizet kórházak, fürdők vízellátására használják és néhány nagyobb településen távhőszolgáltatáshoz csatlakoztatják. A 7.1.1.2.4-1. ábrán látható, hogy 1000m mélyen milyen vízhőfokok vannak az egyes régiókban, valamint a 10. ábra a 2000 méteres mélységben található hőfokokat szemlélteti. Hőmérséklet térkép 1000 m mélyen a felszín alatt

7.1.1.2.4-1. ábra. Forrás: Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), 2011. augusztus

A geotermikus energia (termálvíz) közvetlen hasznosítási formái:     

Kommunális fűtés. Használati melegvíz készítés, szolgáltatás. Növényházak, fóliasátrak fűtése. Terményszárítás. Baromfinevelés, temperált vizű haltenyésztés.


35

Hőmérséklet térkép 2000 m mélyen a felszín alatt

7.1.1.2.4-2. ábra. Forrás:Geotermikus Erőmű Projekt Honlapja (http://www.geothermalpower.net), 2011.augusztus.

Hő- és villamos áram termelés geotermiával Közvetlen hőtermelés A geotermikus erőforrásokat elsősorban nem elektromos áram termelésére hasznosítják, hanem mint energiahordozó közeget használják. Gyakran a forró víz túl sós és korrozív ahhoz, hogy közvetlen fel lehessen használni, ezért korrózió mentes hőcserélőket alkalmaznak. Ezután a nyert hőt hatalmas üvegház rendszerekben hasznosítják lég- vagy talajfűtésre. Háztartási alkalmazás esetén radiátoros vagy padlófűtésre alkalmas. A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőmérséklet szerint az alábbiak szerint oszlik meg:         

20°C Haltenyésztés. 30°C Uszodafűtés, biolebontás, erjesztés. 40°C Talaj melegítés. 50°C Gombatermesztés, balneológia. 60°C Állattenyésztés, üvegházak lég- és melegágyfűtése. 70°C Alacsony hőmérsékletű fűtés. 80°C Fűtés, üvegházak légfűtése. 90°C Intenzív jégtelenítés, raktározott hal szárítása. 100°C Szerves anyagok szárítása, tengeri moszatok, zöldségek, széna szárítása.


36

Fűtés, hűtés, melegvíz Elsősorban alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek láthatók el hőszivattyúval előállított energiával, mert akárcsak a napkollektoroknál, annál nagyobb a rendszer hatékonysága, minél kisebb a fűtési előremenő hőmérséklet. Leginkább a padló-, falés mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hő leadó felület miatt már 35 °C is elegendő. Említést érdemel, hogy ezek a megoldások nem befolyásolják az épület esztétikumát, és helyet foglaló radiátorokra sincs szükség. A hőszivattyú használati melegvíz készítésre is felhasználható, a kinyerhető víz maximális hőmérséklete kb. 55°C. Ha pedig jön a nyár, a folyamat megfordításával a hőszivattyú fűtés helyett hűtésre, az épület tökéletes klimatizálására is bevethető, ekkor ugyanis a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségből elvont hőt. Villamos energia termelés Geotermikus hőből történő villamosáram-termelés esetén a legtöbb esetben termálvizet használnak hőforrásként. A termálvizet kutakból vagy kútból nyerik és a hőenergia kinyerése után gondoskodni kell a víz elhelyezéséről. Ahogy ennek a technológiának a megvalósítása elterjedt, a környezetvédelmi hatóságok előírták a használt víz talajba történő visszasajtolását. A visszasajtolás jelentős energia igényű és előfordulhat, hogy a visszasajtoló kútból többet kell létesíteni, mint a hőforrást biztosító kutakból. Közvetett hőtermelés, a hőszivattyús rendszerekről általában A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja úgy, hogy egy átadó közeg és egy hőcserélő segítségével kivonja a környezeti hőt és átadja a fűtésre használt közegnek. Az így nyert energia a fűtési közeg hőmérsékletét emeli, amellyel már lehetséges fűteni, illetve melegvizet előállítani. A legtöbb esetben a rendszer teljesítménytényezőjével (COP) jellemzik a rendszer hatékonyságát, amely érték 3 és 5 közé esik (a 3 ma már gyengének számít, a jobbak közelítenek az 5-höz). Más szóval a megújuló energiaforrásból kivont hő esetén 1 kW elektromos energia elégséges ahhoz, hogy 3-5 kW fűtő teljesítményt tudjunk generálni. A hőszivattyús rendszerek ezért 3-5-ször hatékonyabbak, mint a hagyományos rendszerek és teljesen ki tudják fűteni a lakóépületet, még a leghidegebb téli napokon is. Ezen fűtőrendszerek növekvő népszerűségét jól jellemzi, hogy elterjedésük a hideg klímájú Skandináviában és fejlettebb országokban már évek óta rendkívül gyorsan nő. A hőszivattyús rendszerek csendes működésűek, alig több helyet foglalnak el, mint a tárolós melegvíz- és fűtő rendszerek, valamint rendkívül megbízhatóak. Villamos energiával működnek, így függetlenek a gáz ellátástól, illetve a gáz árának változása sincs közvetlen hatással az üzemeltetés költségére. Továbbá óriási előny, hogy a legtöbb rendszer nem csak fűt, hanem a nyári időszakban a hűtést is megoldja. Az egyik legfontosabb szempont, ami a hatékonyságból következik, hogy nem csak a


37

pénztárcánkat, hanem környezetünket is 3-5-ször kevésbé terheli egy ilyen korszerű megoldás, mint a hagyományos rendszerek. Hőszivattyúk alkalmazási lehetőségei a lakosság körében Hőnyerés talajkollektorral Az egyik megoldás, amikor a földfelszínhez közeli hőenergiát hasznosítjuk úgy, hogy néhány méter mélyen hosszú csőkígyót helyezünk el a talajban. A berendezés a csőkígyóban a folyadékot áramoltatja, és a földben felmelegedő folyadékból kinyeri a hőenergiát, majd a hideg folyadék ismét bekerül a csőkígyóba, hogy azután fűtésre, valamint melegvíz előállítására is hasznosítjuk. A talajkollektoros rendszer kiépítésének egy konkrét példán keresztül történő bemutatását lásd a 7.1.1.2-19-es mellékletben. Hőnyerés a talajból-talajszondával Az alsóbb rétegekből nyernek energiát, amikor mély kutakat fúrnak, és ezekbe úgynevezett szondákat helyeznek. Az elv és a hasznosítás nagyon hasonló az előző példához, azonban ebben az esetben a hőenergiát a mélyebb rétegekből nyerik. A másik gyakori megoldás, amikor a talajvíz hőenergiáját hasznosítjuk. Ehhez két kutat fúrnak, és az egyikből kiszivattyúzzák a vizet, amelyből kinyerik a hőenergiát, majd a másikon visszajuttatják a talajba a lehűlt vizet, hogy ott ismét felmelegedjen. Hőnyerés a környezeti levegőből A levegőben lévő hőenergiát hasznosíthatjuk úgy, hogy a hőszivattyús rendszerrel „bevisszük” a lakásba. Egy kis sarkítással azt mondhatjuk, olyan ez, mint egy kifordított hűtőszekrény. Ez a módszer nagyon ígéretes a jövőre nézve, mert kivitelezése, telepítése gyors és egyszerű, így a beruházási költségek is alacsonyabbak lehetnek. Az elmúlt néhány évben sokat fejlődött ez a technológia, egyre jobb COP értékeket (hatásfokot) érnek el. Talajkollektoros, talajvizes és levegős hőkinyerés

7.1.1.2.4-3. ábra. Forrás: Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. Honlapja (http://gallatherm.gportal.hu), 2011. augusztus.


38

7.1.1.2.5. Vízenergia hasznosítás A vízenergia az egyik legrégebb óta hasznosított energia, amelynek szerepe az idők változása során jelentős átalakuláson ment keresztül. Az első vízkerekeket az ókori Rómában aquaductokról lezúduló vízzel hajtották meg. Időszámítás szerint 537-ben megszálló gótok lerombolták az aquaductokat hogy kiéheztessék és megtörjék a város népét. A találékony rómaiak azonban a malomköveket mozgató lapátkerekeket a Tiberis városfalakkal védett szakaszán horgonyzó hajókra szerelték. Ezek voltak az első hajómalmok. Krónikák szerint 1863-ban a Kárpát-medencében több mint 4000 hajómalom működött, gabonát és pirospaprikát őröltek velük. Az elmúlt században több törpeerőművet építettek a mezőgazdaság és a szűk körű lakosság számára, ott ahol a közelben lehetőség volt a vízenergia hasznosítására. A második világháborút követően megugrott a kisvízerőművek telepítése, majd az ötvenes évek közepétől elkezdődött a nagyobb vízierőművek telepítése, és a kisvízerőművek fokozatosan a háttérbe szorultak és megkezdődött az elöregedésük és sorozatos karbantartások és rekonstrukciók helyett a bezárások és az erőművek leállítása került előtérbe. Napjainkban az egyre fokozódó energiaigény miatt, valamint az Európai Unios törekvéseknek köszönhetően, újból kezd előtérbe kerülni a megújuló energia egyik és jelentős fajtája a víz. Az erőművi fejlesztések átalakultak az elmúlt századhoz képest. Akkoriban a mezőgazdaságot, az ipart részesítették előnyben, napjainkban már a villamos energia előállíthatósága a döntő szempont. Hiszen az így keletkezett energia a viszonylag jónak mondható villamos elosztói hálózaton keresztül bárhová eljuttatható. Annak érdekében, hogy a beruházási költségek, valamint a megtérülési mutatók is elfogadható szinten maradjanak, előnyben részesülnek azok a helyszínek, ahol már a múltban megépült a duzzasztómű. Nem csak gazdasági szempontok miatt kedveltek ezek a helyszínek, hanem az érvényben lévő környezeti előírások miatt is, mivel a természetes vízi, illetve szárazföldi élőhelyek megóvása is kiemelt szerepet kap. Egy ilyen típusú erőmű telepítésnél ott, ahol már készen van az esetleges duzzasztó mű, nem kell olyan környezeti beavatkozást véghezvinni, amelynek hatásai rövid, közép, illetve hosszú távon feltételezéseken alapulnak. A vízi energia megújuló energia, nem szennyezi a környezetet és nem termel sem szén-dioxidot, sem más, melegházhatást kiváltó gázt. Hasznosított energia mennyisége az átömlő víz mennyiségétől, a víz forrása és a kilépési helyének magasságkülönbségétől függ. Ezt a magasságkülönbséget esésnek nevezzük. A potenciális energia egyenesen arányos az eséssel. A vízrendszer jellegéből adódóan Magyarországon nagyon alacsony a folyók esése − nagy alföldi térségbe futnak ki a hegyvidéki területekről − és a világ legalacsonyabb esésű folyói kategóriájába sorolhatóak. Ilyen adottságok mellett Magyarország nem lesz a vízerőművek hazája. Mint minden beruházásnak, úgy a vízerőművek (7.1.1.2.4-4. ábra) építésének is vannak előnyei és hátrányai. Előnyei:  Olcsó villamosenergia-előállítás, nincs szükség energia befektetésre. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

39

   

Az üzemeltetéshez kis létszámú személyzet is elegendő. A duzzasztást hasznosíthatja a mezőgazdaság. A duzzasztógát sok esetben kis ráfordítással közúti hídként is szolgálhat. Gyors indíthatóság.

Hátrányai:  Gátszakadás esetén nagy árhullám alakulhat ki.  A duzzasztás hatására a vízszintemelkedés megváltoztatja a már kialakult talajvízszintet, ez károsan hat a környezetre és a már megépült létesítményekre.  A szennyvízelvezetést csak folyamatosan üzemelő szivattyúkkal lehet megoldani a környező településeken.  A csúcsra járatásnál jelentkező állandó vízszintingadozás tönkreteszi a partot.  A zsilip rendszer miatt drágább és lassabb lesz a hajózás. Fontosnak tartjuk, hogy azokon a vízszakaszokon, ahol már korábban megépült duzzasztómű üzemel, de eddig még nem építettek hozzá erőművet, ott a gazdaságosan létesíthető erőműi kapacitások kihasználásra kerüljenek, azaz erőművek létesüljenek. Vízerőmű vázlata. A - Víztározó, B - Gépház, C - Turbina, D - Generátor, E - Vízbevezetés, F - Frissvíz csatorna, G - Villamos távvezeték, H – Folyó.

7.1.1.2.4-4. ábra: Forrás: Wikipédia (http://hu.wikipedia.org), 2011.augusztus.

A Duna, a Tisza, a Dráva vízpotenciáljának hasznosítása jelen pillanatban nem aktuális feladat. A Dunán nincs – és várhatóan a közeljövőben nem is lesz – villamosenergia-termelésre szolgáló létesítmény. A Tiszán a – hazai viszonyok között nagynak számító – Tiszalöki Vízerőmű és, mint legújabb létesítmény, a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MVA beépített teljesítménnyel. A Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, illetve mellékfolyóikon üzemel a hazai kis- és A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

40

törpe vízerőművek döntő többsége, egyéb vizeinken működő energiatermelő berendezés nincs üzemben. Teljesítőképességűk szerint az erőműveket 3 kategóriába sorolhatjuk: I. kategóriába sorolhatók az 500 kW fölötti erőművek. Ilyenek lehetnek a nagyobb folyóink (Duna, Tisza, Dráva. Maros vagy a Kőrösök) vízkészleteit hasznosító erőművek. II. kategóriába sorolhatók a 100-500 kW teljesítménytartományba eső erőművek vagy a még kihasználatlan lehetőségek. Ide tartoznak a meglévő kisvíz-erőművek egy része, vagy mint lehetőség, néhány nyugat-dunántúli vízfolyás vagy az alföldi főcsatornák. III. kategóriába a 100 kW alatti lehetőségeket soroljuk, amelyekre számos példa van a magyar gyakorlatban. Hazai kis- és törpe vízerőműveink nagy része a kedvező hidrológiai és topográfiai adottságokkal rendelkező vidékeken üzemel. A magyarországi vízerőművek legfiatalabb tagjára a Kenyeri község területén megépített erőmű lehet példa, hiszen a beruházók kihasználták, hogy a Rába ezen részén már a múltban megvalósult a duzzasztás. A Rábán megvalósított projektekhez hasonlóan lehetne létesíteni még többek között a Hernádon és a Sajón is. További lehetőség még, hogy a meglévő és működő erőművek kapjanak kiegészítéseket, mint például Gibárt vagy Felsődobsza. Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek Magyarország egyik legjobban kihasznált vízfolyása a Gyöngyös volt. Az egykor megépített több tucat vízerőműből ma is jó néhány megtalálható, amelyek üzemelnek. Ezen erőművek többsége az 1920-as években épült. Vízerőmű építésére legalkalmasabb helyszínek a Gyöngyösre: Kőszeg mellett, illetve Bogáton találhatóak. Viszont nem csak a Gyöngyös rejt magában kiaknázatlan lehetőségeket vízenergia szempontjából, hanem a Pinkán Vaskeresztesen lehetne különösebb környezetkárosítás vagy terhelés nélküli megoldással energiát termelni. Hasonló helyzet a Répcén is. A Nyugat-magyarországi törpe vízerőművek helyzete egyelőre kedvezőbb a keleti szomszédjaiknál. Ez köszönhető annak, hogy (főként osztrák) magántulajdonba kerülésük után a tulajdonosok sorra korszerűsítették és üzembe állították a régi telephelyeken a leromlott átlagú kiserőműveket. A Zala egyike azon kevés folyóknak, amely a határainkon belül ered és itt is ér véget: 126km-es útja után a magyar tengerbe, a Balatonba torkollik. Esése Zalalövőtől majd 100 m, vízbősége néha eléri a 6 m3/s vízhozamot is, ami már bőven elegendő volt vízimalmok meghajtására, így a XVIII. századtól folyamatosan üzemeltek itt malmok. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

41

Volt, hogy 50 felett járt a számuk; egy 1870-es térkép 35 malomhelyet jelöl és ebből még több mint 20 ma is felkereshető. Ez a sűrűség azt jelenti, hogy sok szakaszon 12 kilométer távolságban álltak a malmok, miközben a víz esése 1,5-2,5 m-t tett ki. Nagyon sok helyen a malom már nincsen meg, de a természetes esés miatti sebes áramlást, partrombolást mesterséges zúgókkal akadályozzák, azaz a víz ott van, lezubog – anélkül, hogy munkát végezne. A Zalán mintegy 5-10 olyan törpe erőművet lehetne létesíteni (kb. 20 kW-osakat) amelynek építése gyakorlatilag minimális mederkorrekcióval járna. Mikro vízerőművek A törpe- és mikro vízerőművek elemei gyakorlatilag katalógus alapján rendelhetők. A kereskedelemben egyre több, egészen kis teljesítményű turbina is kapható (500 W – 10 kW-ig). Ez az a méret, amely a Nyugat−magyarországi vizeken a legköltséghatékonyabban lehet beépíteni, hiszen a múltban megépített gátrendszerek és védművek esetleges felújítása szükséges csak ahhoz, hogy az energiatermelés megvalósuljon. Élettartam Az erőmű az átadást követően nem kíván folyamatos személyzetet, mert az újonnan megépített erőművek távfelügyeleti rendszerekkel rendelkeznek és nem csak az erőmű tulajdonosa, de a turbina és a generátor szállítója is folyamatosan szemmel tudja követni a termelést és a működést, valamint elemzéseket tud készíteni az egyes üzemállapotokról. A vízerőműveket esetenként 100 év felett is üzemben lehet tartani, azonban ehhez az egyes egységeket élettartamuk szerint nagyjavításnak kell alávetni. Folyamatosan ellenőrizni kell a turbina lapátok állapotát, mert az esetlegesen bekerülő idegen anyagok károsíthatják, így befolyásolva a termelést. Nem szabad elfelejtkezni a ritka (15-30 évenkénti), de rendellenes vízjárások, elsősorban áradások által okozott károkról sem, ami a folyamatos karbantartásnál nagyobb feladatokat ró az üzemeltetőre. A technológia elemek élettartama és karbantartási igénye más és más. A gátak élettartama 100 év, karbantartás szempontjából a folyamatos ellenőrzéssel és tisztán tartásával megelőzhető, hogy egy nagyobb áradás esetén a tervezett terheléseket ne bírja, és egy esetleges katasztrófához vezessen, ami komoly károkat okozna a gépi berendezésekben is. Az árapasztó kapuk várható élettartama 50 év. Karbantartás szempontjából folyamatos felülvizsgálattal észlelhető egy esetleges anyagszerkezet probléma, hogy az árvizek esetén törések és rongálódások ne lépjenek fel. A turbina, generátor és villamos berendezések élettartama 30-50 év, ezeken a berendezéseken 10 évente nagyfelújítást kell végezni a folyamatos karbantartások mellett. Ezen berendezések esetében vizsgálni kell, hogy az esetleges cseréjükkel,


42

amelyek nem okoznak környezetterhelést, milyen hatásfok növekedés érhető el, és a hatásfok növekedések milyen költségekkel járnak. A vízerőmű rendszereknél az elméletileg kinyerhető energiát a vízmennyiség és esése határozza meg, ezért az egyes elemek korszerűbbre cserélésével lehet teljesítményt növelni (pl. turbina csere a nagyobb hatásfok érdekében). Hasonlóképpen változhat egy erőmű szerepe, amikor a korábbi kisebb, folyamatos teljesítmény helyett (mellett), egy jobban szabályozható, vagy részben csúcsüzemű turbina is beépítésre kerül. Tipikus hatásfok növelő eljárás a turbinavezérlések korszerűsítése. A hagyományos elektrohidraulikus megoldások nem mindig tudták optimálisan vezérelni a turbina lapátok beeresztő lemezek állásszögét, a rendelkezésre álló vízesés és vízmennyiség függvényében. Az új digitális szabályozások alkalmazása (és a korszerűbb turbinák) a hagyományos 80-90%-os hatásfokot néhány %-kal emelni tudja. 7.1.2. Szekunder energiahordozók Szekunder energiahordozók között is megkülönböztetünk fosszilis energiahordozó származékokat, és megújuló energiahordozó származékokat. Fosszilis szekunder energiahordozónak tekinthetők a szén, a kőolaj és a földgáz különböző származékai, a megújuló szekunder, vagy másodlagos energiahordozók közé soroljuk a biogázt, valamint az energetikai növénytermesztésből származó, egyéb tüzelőanyagokat, mint a bioetanol, vagy a biodízel.

7.1.2.1. Tüzelőanyagok A hagyományosnak mondható energiahordozók létjogosultsága és jelentősége feltehetően továbbra is megmarad a gazdaság egyes területein a 2030-ig terjedő időszakban. A kőolajszármazékok a közlekedés célú energiaigények kielégítésében továbbra is kulcsszerepet fognak játszani, felhasználásuk a másodlagos energiahordozók térnyerésével is csak lassan csökkenhet, ugyanis a járműpark jelentős része korlátozottan tudja a bio üzemanyagokat felhasználni. A széntüzelés néhány ezer tonna/év mennyiségre zsugorodott a térségben, a 2030ig terjedő időszakban nem látható sem a szükségessége, sem a lehetősége annak, hogy ezen tüzelőanyag újból teret nyerjen. A régió lignitvagyonának kiaknázása csak környezeti kompromisszumok árán és kizárólag olyan fejlett technológia alkalmazásával lehetséges, amely jelenleg még nem áll rendelkezésre. A koksz jelentősége a széngáz gyártás és az ezzel együtt járó koksz előállítás megszűnésével jelentőségét vesztette az energetikai felhasználását tekintve. A termék fokozottan kiszorult a piacról. Széngáz felhasználásáról nincs adatunk, vélhetően nulla. Fűtőolaj és PB gáz tekintetében az energiahordozó áremelésével a kereslet A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

43

nagymértékben lecsökkent. Felhasználása a vezetékes gázzal el nem látott felhasználók esetén kiegészítő jellegű. A szintetikus földgáz (SNG) szerepe is egyre korlátozottabb, a gázfelhasználási csúcs letörésére eseti az alkalmazhatósága. A földgázhoz képest magas felhasználói áron kívül a készletezési költségek is alkalmazásának csökkenését sejtetik. A SIA-PORT nemzetközi repülőtér 2014-re tervezett elindulásával a légiforgalmi igények heti 6 000 tonna kerozin felhasználás bővülését eredményezik a térségben. Az éves közel 320 000 tonna kerozin felhasználás háttéripari kapacitásai még megteremtendők az országon belül. A másodlagos energiahordozók szerepe és jelentősége folyamatosan növekszik a térségben. A biodízel és bioetanol gyártása fejlődő iparág, és az élelmiszertermelésre nem használható mezőgazdasági területek esetén vonzó alternatíva az előállításukhoz szükséges alapanyag termesztése. A dekarbonizációs technológiák alkalmazása esetén további jelentős mennyiségű etil és metanol előállítása lehetséges, ezzel felmerül a tüzelőanyag ismételten energetikai célú hasznosítása. Ezen energiahordozók alkalmazása egyszerű módon, a meglévő hőtermelők tüzelőberendezéseinek átalakításával megoldható.

7.1.2.2. Gőz és forró víz Gőz és forró víz előállítása térségünkben koncentrált energiatermelő helyszíneken a távhőtermelők és egyes ipari üzemek telephelyein történik. Hőkiadás szempontjából a távhőtermelők helyzete vizsgálandó részletesen. A távhőszolgáltatás regionális helyzete A régió energia felhasználásának megközelítőleg 40%-a fűtési célú energia felhasználás. Az épületfűtés adatait vizsgálva megállapítható, hogy az egyedi fűtés aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen visszaesett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. Különvizsgálva a távhőszolgáltatás részarányának alakulását a megállapítható, hogy az rendre12% körül alakul. A távhőszolgáltatás a térségben az 1960-as években kezdődő, tömeges, iparosított technológiával történő lakásépítési programmal együtt alakult ki. Jelenlegi helyzetét a rendszerváltás utáni vagyonátadás során kialakult önkormányzati tulajdonosi és ármegállapító szerep döntően meghatározza. A távhőszolgáltató társaságok tulajdonviszonyai többnyire tisztázottak, jellemző az önkormányzati tulajdon, a vegyes tulajdonú társaságok esetében is tendencia, hogy az önkormányzati tulajdonrész a nagyobb. A hőtermelő berendezések tulajdonviszonyainak tekintetében módosul a kép, több esetben pénzügyi és /vagy szakmai befektetők tulajdonában vannak a gázmotoros kiserőművek. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

44

A Nyugat-Dunántúli régió távhőszolgáltató cégei többnyire földgáz bázison állítják elő a kiadott hőt, de 2003 óta egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a megújuló energiaforrásokat is. A fűtés mód alakulása a Nyugat- Dunántúlon [%]

távfűtés 13,3 11,2 11,4 9,2 11,9 11,4 12,5

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

épület egyedi kazánfűtéssel 5,9 5,4 6,2 5,5 6,4 7,2 7,3

lakás egyedi kazánfűtéssel 26,2 34,8 38 35,5 36 36,5 29,2

egyéb fűtés 54,6 48,5 44,5 49,8 45,5 44,9 51

7.1.2.2.-1. táblázat. Forrás: Szerkesztett KSH adat A települési infrastruktúra fejlődése a NyugatDunántúlon című kiadványból [2009]

A régió távhőszolgáltató társaságainak adatait az alábbi táblázat tartalmazza. A távfűtés adatai a Nyugat- Dunántúl településein Város

Lakásszám

Értékesített hőenergia [GJ]

Megújulóból [GJ]

Körmend Szentgotthárd Vasvár Kőszeg Sárvár Celldömölk Szombathely Győr Sopron Csorna Mosonmagyaróvár Pornóapáti

1 498 494 270 485 1 457 463 11 446 22 609 6 115 379 3 608 64

58 438 27 514 24 626 32 198 86 376 28 000 466 819 1 464 647 706 463 146 789 221 882 1 600

41080 0 12735 0 0 0 56200 0 0 0 0 1600

Összesen

48 888

3 265 352

111 615

arány % 48,7 0,0 0,0 0,0 12,0 0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 3,4

7.1.2.2-2. táblázat. Forrás: Matászsz kiadvány és Nettcalor Kft. információgyűjtés [ 2007-2010]

Az adatok elemzésévvel megállapítható, hogy Győr-Moson-Sopron megyében 5 településen található távhőszolgáltatás, Vas megyében 8 településen, míg Zalában csupán egy település rendelkezik szervezett hőbázissal. GYMS és Vas megyében a lakásszámhoz mérten azonos súlyt képvisel ez a szolgáltatás, míg Zala lényegesen elmarad ebben a tekintetben. A lakossági szolgáltatáson kívül jelentős az intézményi és az ipari célú hőkiadás is szinte valamennyi társaságnál. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

45

A műszaki színvonalat és technológiai megoldásokat tekintve még árnyaltabb a kép. A hőtermelés többnyire blokkégős meleg vagy forróvíz kazánokban történik. A kazánkapacitások igen széles skálán mozognak. A Győri Távhőszolgáltató Kft esetében 80 MW-os erőműkazánok üzemelnek, de kisebb távhőszolgáltató társaságok néhány 100 kW-os berendezésekkel üzemelnek. A Távhőszolgáltatás kondenzációs kazánt jellemzően nem alkalmaz, tekintettel a magas visszatérő vízhőmérsékletre. Ugyanakkor jelentős a távhőszolgáltatói hőbázisra telepített kapcsolt hő- és villamosenergia-kapacitás, ami a gyakorlatban korszerű és hatékony gázmotoros kiserőműi blokkok üzemét jelenti. A beépített gázmotoros kapacitás a régióban 42 MW. A hőelosztás műszaki állapotát meghatározza, hogy a távhőszolgáltatói rendszerek többsége a 70-es, 80-as években alakult ki. Jellemző a vasbeton védőcsatornás, utólag hőszigetelt távhővezeték. A 90-es évek után létesült, vagy felújított távhőrendszerek esetében alkalmazták a lényegesen jobb hőszigetelő képességgel rendelkező előre szigetelt távvezetéki technológiát. A fogyasztói hőközpontok mára szinte minden távhőszolgáltató esetében korszerű hőcserélőkkel, időjárásfüggő szabályozással és jórészt energiatakarékos szivattyúkkal rendelkeznek. A régió távhőszolgáltatóinak energetikai mutatóit meghatározó mértékben a távhővezetékek állapota befolyásolja negatív irányban. Míg a hőtermelő berendezések hatásfoka kivétel nélkül 90% fölött alakul, addig a hőelosztás rontja az összhatásfokot 78-82%-os szintre. A hőveszteségek vizsgálata során a legnagyobb anomáliát a nyári üzem okozza. Ezen időszakban az elvétel a csúcsigények 10%-ára esik vissza, miközben a távvezetéki hőveszteség gyakorlatilag, abszolút mértékben változatlan. Az energiahordozó vásárlásnál a távhőszolgáltatók nem tudják érvényesíteni a kapacitásukból eredő előnyöket. A hazai torz gázárrendszer eredményeként a több millió m3-es éves gázfelhasználású fogyasztók egységárai közel azonosak a kisfogyasztói egységárakkal. Európában nem szokatlan, hogy a kisfogyasztói és a fűtőműi gázár között másfél-kétszeres különbség is kialakuljon a fűtőművek javára. A magyarországi gázár jelentősen rontja a távhőszolgáltatók versenyképességét az egyedi földgázellátáshoz képest. A versenyhelyzetet tovább befolyásolja negatív irányban az a tény, hogy a távhőszolgáltatás jellemzően az iparosított technológiájú lakásépítés eredményeként létrejött városi lakótelepeken valósult meg. A nagy hőigényű panelépületek rosszul szabályozott hőleadóinak és túlfűtésének következtében energia és költségpazarló fűtésmódot eredményeznek, ami a magyar távhőszolgáltatást megbélyegezte a fogyasztók szemében. A távhőszolgáltatás versenyképességét egyedül a kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés technológiájának elterjedése javította. A 30% primerenergia megtakarítást jelentő technológiát egészen napjainkig a villamos energia kedvező áron történő A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

46

kötelező átvételével ismerte el a hazai energiapolitika. A kötelező átvétel megszűnésével és a villamos energia szabadpiacon történő értékesítésével az addig a szolgáltatás költségeit csökkentő technológia a szolgáltatók számára teherként jelentkezik. A többnyire még meg nem térült beruházások állandó költségei sújtják a termelőket, a termelői ár befagyasztásával és az alacsony villamosenergiaértékesítési árakkal üzemi szinten is veszteséget okoznak a változatlanul magas gázárak. Jelenleg a távhőszolgáltatók csak veszteséggel tudnak szolgáltatási kötelezettségüknek eleget tenni. A veszteség oly mértékű, hogy az a társaságok finanszírozhatóságát és működését veszélyezteti. A gázalapú kapcsoltenergia-termelés helyzete a kötelező átvétel megszűnését követően nem kizárólag energetikai probléma. Jelenleg nem látszik alternatíva az így termelt villamos energia elhelyezésére. Stratégiai lehetőségüktől lettek a távhőtermelők megfosztva, ráadásul felkészülési időszak nélkül. Legsúlyosabban az önkormányzati tulajdonú és a KKV jellegű társaságokat sújtja a kialakult helyzet. A változásokkal megszűnt a cégek gázköltségeinek kompenzációja, vagy az alapdíj költségek csökkenése, ezzel együtt megszűnt a forrás a technológia- váltás önerejének biztosításához is. A már meglévő pénzeszközök veszteségek fedezésére lettek fordítva, a társaságok egy részénél a szolgáltatás már csak folyószámla hitelekből fedezhető. A közeljövő kilátásai sem pozitívak, az elkerülhetetlen áremelések leválási hullámot indíthatnak el. A szolgáltatás versenyképességét vizsgálva jelenleg az egyetlen előny az alacsonyabb ÁFA következtében mutatkozik.

A távhőszolgáltatás regionális lehetőségei, javaslatok A kialakult helyzet ellentmondásos, tekintettel arra, hogy a hazai energiastratégia számol a távhőszolgáltatás hőbázisaival, illetve azok bővülését feltételezi a 2030-ig terjedő időszakban. Mint az már bemutatásra került, a távhőszolgáltatás hőbázisai igen nagy jelentőségűek mind országosan, mind regionális szinten, az energiatakarékossági és a megújuló energiaforrások felhasználási cél elérése érdekében. A távhőszolgáltatás keretében nyílik közvetlen lehetőség beavatkozni a városi energetikai kérdésekbe, úgy épületenergetikai szinten, mint a megújulók elterjedése tekintetében. A távhőtermelői kapacitások könnyen állíthatók át megújuló energiaforrásokra és esetükben hatékonyan alkalmazhatok az innovatív technológiák. Megfelelő támogatási rendszer mellett lehetőség nyílik a jobbára önkormányzati tulajdonú társaságok technológiai fejlesztésének összehangolására, az energetikai koncepció szerinti váltásra. A vizsgált időszak végéig várhatóan a földgáz marad a nagyvárosok nagy energiasűrűségű területeinek fő energiahordozója. A távhőszolgáltatók gázfelhasználása tekintetében az egyedüli mozgástér a hatékonyság javítása, melynek egyik eszköze továbbra is a kapcsolt hő és villamosenergia-termelés. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiájának átalakítása a maradékhő A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

47

hasznosítási és dekarbonációs technológiákkal új lendületet adhat az ágazatnak és a régió energia hatékonysági programjának. A távhőszolgáltatói kazánparkok katalizátoros technológiával való kiegészítése költséghatékony módszer lehet az energia-megtakarítási célszámok eléréséhez. Új hatékonyság növelő technológiák elterjesztésére kell az ösztönzőket kialakítani és a támogatási rendszert módosítani. A gázmotoros kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő technológia kiváltása történhet biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés technológiával. A kiváltás azonban rendkívül költséges, tekintettel arra, hogy a meglévő technológia egyetlen eleme, sőt túlnyomó többségében a telephely sem alkalmas a technológiaváltásra. Figyelembe véve a biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés tüzelőanyag költségét, költséghatékonyabb a meglévő gázmotoros technológia - előzőekben bemutatott - hatékonyság javítása. A távhőszolgáltatás hatékonysága egyszerű módon növelhető a meglévő nagy hőveszteséget okozó távvezetéki rendszerek korszerű előre szigetelt technológiával készült távhővezetékekre cserélésével. A hatékonysági mutatókat tovább javíthatja a szolgáltatásban alkalmazott hőfoklépcsők csökkentése. Az alacsonyabb hőmérsékletű közegek alkalmazása esetén távhőszolgáltatásba integrálhatók azon megújuló energiaforrások is, melyek csak alacsony hőmérsékleten állnak rendelkezésre, így hőszivattyús alkalmazásokra és geotermikus energiafelhasználására is lehetőség nyílik. Mint a 7.1.2.2. 2 sz. táblázatból kiderül, a távhőszolgáltatás terén könnyen felhasználhatók a megújuló energiaforrások. A Körmend-Szentgotthárd és Vasvár térségében működő Régióhő Kft. által értékesített hőenergia 48,7 %-a megújuló energiaforrásból származik. Szombathely esetében is közel 12 %-os arányt képviselnek a hőtermelésben a megújulók. A többi távhőszolgáltató esetében is műszakilag egyszerű módon alkalmazható akár biomassza, napenergia, vagy geotermikus energia is. Az alkalmazhatóságnak kizárólag financiális problémái vannak. A régió távhőszolgáltatói közül Körmenden, Szombathelyen, Vasváron és Pornóapátiban történik biomassza alapú hőtermelés, geotermikus hőhasznosítás Vasváron, napenergia hasznosítás Szombathelyen és Körmenden valósult meg. Régiós szinten 3,4% a megújuló energiafelhasználás aránya. A bemutatott és működő gyakorlat alapján ez az arány 40-45%-ig növelhető, ami 1 500 TJ fosszilis energiahordozó kiváltását eredményezheti. Az előzőekben részletezett hatékonysági intézkedések révén, 15% hatékonyság növekedéssel számolva további, megközelítően 500 TJ primer energiahordozó megtakarítás érhető el régiós szinten a távhőszolgáltatásban. Amennyiben a megújuló energiaforrásokra való átállás megközelítőleg 50%-ban biomassza tüzeléssel valósul meg, akkor a 800 ezer GJ tüzelőhőt kb. 75 ezer tonna faaprítékból lehet előállítani. A térségben nagyságrenddel nagyobb mennyiségben is áll rendelkezésre biomassza. A további 700 ezer GJ megújuló energiahordozója a biogáz, a geotermia és a napenergia együttesen lehet. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

48

A fogyasztó oldali beavatkozások két fő iránya határozható meg, az egyik a már többször tárgyalt épületenergetikai beavatkozás, mely a panelépületek hőszigeteléséből és nyílászáró cseréjéből áll. A másik a helyiségenkénti szabályozás és mérés kialakítása, melyhez a fogyasztói oldal épületgépészeti átalakítása szükséges. A fogyasztó oldali beavatkozások is problémák tömegét vetik fel, a távhőszolgáltatók szándékaik ellenére sem tudják felvállalni ezen beruházásokat, mert ezekre nincs forrásuk, valamint a számviteli és adó szabályok is akadályokat okoznak. Ezen akadályok a tulajdonviszonyok keveredéséből származó karbantartás és üzemeltetés rendezetlenségében, vagy az ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésében jelentkeznek. Mindez kihat a távhőszolgáltatás versenyképességére is, hiszen a primer energiahordozó földgáztüzelésű kazánban történő elégetésével - a jelenlegi gázárrendszer mellett - nem lehetséges versenyhelyzetet teremteni a kisfogyasztói hőtermeléssel szemben. A jelenleg még érvényes CO2 kereskedelmi rendszer gyakorlata sem támogatja a távhőszolgáltatást, semmilyen módon nem javítja, inkább rontja a versenyképességet. A kvótakiosztás szűkülése miatt a szolgáltatók kénytelenek CO2 kvótát vásárolni, és ezzel költségeiket növelni, miután a kvótakereskedelem csak a 20 MW feletti bemenő teljesítményű energiatermelőket érinti, ezért a kisfogyasztók ebben a tekintetben is versenyelőnyt élveznek. A hatékonyság növelésével és a megújulók használatával azonban kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek a távhőszolgáltatók, hiszen az így megtakarított kvótákat értékesíthetik az üveghatású gázok kibocsátás kereskedelmi rendszerében. Jelenleg a távhőszolgáltatás környezetvédelmi és nemzetgazdasági előnyei semmilyen módon nem jelennek meg a szolgáltatást igénybe vevők számára. Ezen előnyök megjelenésének módja az energiabizonyítvány rendszerek kialakításában lehetséges. Ilyen rendszer azonban a Villamos Energia Törvény (VET) által előírtak ellenére sem került kialakításra. Meglátásunk szerint a szolgáltatás legnagyobb problémáját az jelenti, hogy sem a távhőszolgáltató társaságok, sem a tulajdonos önkormányzatok nem rendelkeznek azon forrásokkal, amelyek a szolgáltatás korszerűsítését, valamint az energiastratégiai programban szereplő célok eléréséhez szükséges beruházások finanszírozását fedeznék. Az esetleges pályázatok önerejének előteremtése is egyre lehetetlenebb feladat, miközben a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók tovább nem terhelhetők anyagilag. A távhőszolgáltatás vonatkozásában a régió stratégiai célja egyrészt a meglévő hőbázisok megtartása és bővítése a szolgáltatás versenyképességének javításával, másrészt a megújuló energiaforrások alkalmazásához szükséges technológiai váltás. További cél a távhőszolgáltatás szolgáltatói és fogyasztó oldali veszteségeinek markáns csökkentése, a szolgáltatásban meglévő környezetvédelmi lehetőségek felszínre hozása, az externáliák bemutatása és A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

49

számszerűsítése, ezzel a társadalmi elfogadottság javítása. A térség távhőszolgáltatása területén konkrét projektek is meghatározhatók. A szombathelyi kistérségben biomassza alapú kapcsolt hő- és villamosenergiatermelés megvalósítását célzó projekt, valamint biomassza alapú hőtermelés kialakítására vonatkozó projekt is előkészület alatt áll. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre a vépi 400 kV-os átadó állomás közelében egy 14-18 MW el teljesítményű, valamint Szombathely déli területére egy 6 MW el teljesítményű létesítmény előzetes tanulmányai és engedélyei készültek el. A győri kistértségben 2 db 20 MW el, a Győri Távhőszolgáltató Kft. hőbázisára termelő berendezés létesítése is indokolt. Sopron térségében 15-20 MWel kapacitással hasonló technológiájú berendezés létesítése reális a távhőszolgáltatói hőigények alapján. A felsorolt, megközelítőleg 80 MW villamos kapacitás tüzelőanyag igénye 800 000 t évente, mely mennyiség a 7.1.1.2. fejezetben bemutatott mezőgazdasági területek egészének energetikai növénnyel történő beültetése esetén is csak részben (500 000 t/év) biztosítható. A fennmaradó mennyiséget a térség erdőgazdálkodásából kellene pótolni, amennyiben erre az éves fanövekmény lehetőséget biztosít. 7.1.2.3. Villamos energia A villamos energia termelésére és elosztására fokozottan igaz, hogy a Nyugatdunántúli Régiós és az országos vagy uniós stratégia csak egymást erősítő kölcsönhatásban valósítható meg. A villamos energia olyan kivételes termék - talán már azt is mondhatjuk, hogy áru -, mely az ipar, a mezőgazdaság tevékenységét és a lakosság életét közvetlenül, vagy közvetve sűrűn átszövi, ezért az igények is kivételesen magasak a villamos energiával kapcsolatosan. A felhasználók oldalán a feszültség nagyságát és frekvenciáját szűk sávban kell tartani és elvárás az ellátás nagy üzembiztonsága. A mai villamosenergia-termelő (erőmű) és szállító (hálózat) rendszer kialakulása szénhidrogénre, szénre és hasadóanyagra alapozva történt. Az erre alapozott termelés gazdaságosan csak a nagy erőművek (több száztól – több ezer MW teljesítményig) képesek villamos energiát előállítani. A kisszámú, de nagy egységteljesítményű erőművek egyre nagyobb méretű villamosenergia-átviteli hálózatok kifejlesztését követelték. Az átviteli hálózatok feszültségszintenként vertikálisan is tagozódtak, alap-, főelosztó és elosztóhálózatokra. Az így kialakult együttműködő (szinkronban üzemelő) rendszer biztosítja jelenleg is a fogyasztók által elvárt feszültség- és frekvenciasávon belül az energiát. Természetesen a nagy rendszer rugalmassága folyamatosan fejlődik, hiszen épültek a fogyasztási csúcsoknál gyorsan üzembe helyezhető pl. gázturbinás erőműi egységek, melyek egy korszerűbb és kiterjedtebb irányítástechnikát igényeltek a rendszer stabilitásnak megőrzése érdekében. Ezek a fejlesztési megoldások (gyors reagálás, fejlett irányítástechnikai megoldások) tulajdonképpen már tekinthetők a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

50

decentralizált villamosenergia-termelés előzményeinek. A fenti együttműködő rendszer előnyeit mindenképp célszerű megtartani, azzal a kikötéssel, hogy ez nem korlátozhatja a helyi szintű villamosenergia-termelést, a kiserőművek létesítését. A villamosenergia-rendszer nagy problémája, hogy az energia tárolása ezen belül nehezen megoldható és rontja a termelés gazdaságosságát. A rendszer irányítónak a termelést és a fogyasztást egyensúlyban kell tartania, mivel az egyensúly megbomlása a szolgáltatott energia minőségét és üzembiztonságát veszélyezteti. Bár az erőmű-hálózat-fogyasztó rendszernek működik egy egyfajta önszabályozó mechanizmusa, a hierarchia csúcsán szükséges a rendszerirányító. Megújuló energiaforrások esetében a tárolás kérdése a rendszerüzemeltetés egyik kulcskérdése erőmű nagyságtól függetlenül. Az erőmű nagysága csak a tárolás módját befolyásolja. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint a villamosenergia-termelésében a felhasznált energiaforrások megoszlása 2010-ben az alábbi volt: - 37% hasadóanyag, - 29% szénhidrogén, - 14% szén, - 7% megújuló energiaforrás, - 13% import. Felmerül a kérdés, hogy a jelenleg jól működő rendszer miért szorul változtatásra? Egyrészről a gáz és olajkészletek csökkenésével és stratégiai időtávon belüli kimerülésével kell számolnunk, másrészről ismert korunk fő problémája, hogy a környezetszennyezéssel végzetesen veszélyeztethetjük bolygónkat. A felvetett kérdésre olyan választ kell találnunk, amely alapvetően változtatja meg a jelenlegi szemléletünket, mely a jelenleg működő rendszer előnyeit megtartja, így a villamos energia minőségét negatív irányban nem befolyásolja. Szembesülünk azzal a problémával, hogy az így kialakított villamosenergia-rendszer költségei nem emelkedhetnek drasztikusan a fogyasztók által megszokott és elvárt színt fölé. A stratégia érthetősége kedvéért a melléklet 7.1.2.3. – 1 pontjában bemutatjuk a világ primer energia előrejelzését, mely szerint a felhasználásban alapvető strukturális változások következnek be. Mindez alapjaiban hat a villamosenergiatermelésre is. Mint ahogy az a prognózisból kiderül, előtérbe kerül a nap, a szél és biomassza villamosenergia-termelésre történő felhasználása. Ez mindhárom olyan energiaforrás, melynek felhasználása helyhez kötött. Elismerve az egyéni kezdeményező képesség nagy hajtóerejét, a potenciális lehetőségek kihasználásához a beruházások gazdasági-, műszaki feltételein makro és régiós szinten is szükséges javítani. A megújuló energia jelenleg még drágább a hagyományosnál, ezért vagy támogatni szükséges, vagy a nem megújuló energiaforrásoknál lehetne az árképzésbe externáliákat beépíteni. A meglévő villamosenergia-rendszer mind a termelés-elosztás, mind az irányítás szempontjából alapvetően felülről-lefelé működő rendszer, a szükségesnél kevesebb A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

51

visszacsatolással az alacsonyabb szintekről. A meglévő struktúrát alkalmassá kell tenni egészen a háztartásoktól, ipari, mezőgazdasági felhasználóktól kiindulva, hogy a helyben meglévő megújuló és kapcsolt primer energiaforrások fogadására alkalmas legyen. A létesülő kiserőművek teljesítménye nagy szórást mutat. Néhány száz kW-tól a néhány tíz MW teljesítményig. Ezért a fogadókészség megteremtése nagyobb 6-40MW teljesítménynél a meglévő 120/középfeszültségű (20,10 kV) alállomások létesítésével, vagy bővítésével oldható meg. Az ennél kisebb teljesítmények fogadása a középfeszültségű (20 és 10kV-os) elosztóhálózaton célszerű. A villamos energia átvétele és felhasználóhoz juttatása megfelelő hálózatfejlesztéssel biztosítható. A hálózati kapacitások kiépítése a kiserőmű közvetlen létesítési költségével sok esetben összemérhető. Célszerű lenne a kiserőművek beruházását függetleníteni attól, hogy az optimális telepítési helyen éppen milyen a meglévő hálózat fogadókészsége. Előnyös lenne, a mögöttes (már meglévő és/vagy kiépítendő) hálózaton szükséges beruházásokra vonatkozóan valamilyen módon, például a kiépítendő erőművi teljesítményhez kapcsolva normatívákat meghatározni. Az elszámolási mérés helye, az átvételi tarifa és ezzel összefüggésben az építendő hálózat tulajdonjogának pontosítása mindenképp hasznos lenne. Az eddig leírtak mind azt feltételezik, hogy a kiserőmű a villamosenergia-hálózat részeként üzemel. Kisebb, vagy hálózattól távol eső kiserőmű telepítésénél a mai technológiai szinten elképzelhető a villamosenergia-hálózattól független un. szigetüzem is. Ilyenkor a teljes ellátási felelősség természetesen a villamosenergiatermelőé. A szigetüzem esetén pl. szélerőműnél célszerű a fel nem használt villamos energiát megfelelő módon tárolni. A megújuló energiával működő kiserőművek mind jobb kihasználása, az energiaforrások struktúraváltásának elősegítésére, és a kiserőművek gazdaságos üzemeltetése együttes célként jelölhető ki, így a megújuló energiaforrásokból a maximális energia kinyerés érhető el. Az előzőekben megfogalmazott cél elérése érdekében két egymást nem kizáró megoldás körvonalazható, a megoldások egyedül, vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók. Az erőmű bevonása az együttműködő hálózat irányítási rendszerébe Megítélésünk szerint kb. 10 MW teljesítménytől cél lehet az erőmű bevonása az országos vagy regionális főelosztó hálózat irányításába. Ez azt jelenti, hogy az arra alkalmas irányító központba folyamatosan érkeznek az információk, melyek feldolgozása a központban megtörténik a rendszerirányítás prioritásainak megfelelően (prioritást kaphat pl. a szélerőmű is, ha túltermelés esetén más erőműnél a termelés csökkenthető). Az információ feldolgozása után dönt a rendszerirányító a szükséges beavatkozásról. A helyi beavatkozó berendezéshez (kapcsolóhoz) az információt vissza kell juttatni. Fontos hangsúlyozni, hogy a hálózat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

52

stabilitása, az elfogadhatatlan feszültségek és áramerősségek, a fogyasztói berendezések meghibásodásának elkerülése érdekében az irányított régió más helyeiről is kell információkat gyűjteni és feldolgozni egy adott erőműre vonatkozó döntéshez. Ilyen komplex irányító rendszer megvalósítása, mely lenyúlik a 10 és 20 kV-os elosztóhálózatok szintjéig, vagy akár a kisfeszültségig már nem csupán a kiserőművek kérdéskörét fedi le, hanem egy újfajta többcélú rendszerirányítás kiépítését jelenti országos vagy áramszolgáltatói szinten. A Nyugat-dunántúli Régió az informatikai, technológiai háttér az irányítási rendszer kiterjesztéséhez rendelkezésre áll. Autonóm irányítási rendszer Az autonóm irányítási rendszer kialakítható az energia helyi tárolása nélkül. A tárolás nélküli autonóm rendszer a feszültség és áramerősség erőműnél, esetleg az erőmű betápláló hálózatának a végpontján mért jellemzőinek alapján működik. Prioritása a fogadó hálózatnak van. Így abban az esetben, ha a fogadó hálózat az energiát nem tudja fogadni, mert energia felesleg van a rendszerben, az erőmű leválasztásra kerül és csak akkor kapcsolódhat vissza,ha a fogadó hálózat villamos jellemzői ezt lehetővé teszik. Ebben az esetben az erőmű által termelt energiában kiesések jelentkeznek. Lehetséges az autonóm irányítási rendszer kiegészítése az energia tárolásával. Ebben a továbbfejlesztett megoldásban az autonóm irányítási rendszer kiegészítésre kerül az erőmű hálózatról történő leválasztása után termelhető villamos energia tárolásával. A regionális kb. 1-100 MW teljesítménytartományban akkumulátoros és lendkerekes energiatárolók kerültek kifejlesztésre. Amikor az erőmű nem dolgozik a hálózatra, a megtermelt energiát akkumulátorok, vagy lendkerekes rendszerek tárolják. A tárolt energiát csúcsidőben az erőmű visszatáplálja a hálózatba. A csúcsidőben az energia kedvezőbb tarifával értékesíthető. A tárolás kialakítása még meglehetősen költségigényes, de tömeggyártás esetén és a technológia folyamatos fejlesztésével az ára nagymértékben csökkenhet. Mindkét ismertetett irányítási megoldás a villamosenergia-előállítás költségét növeli. A villamosenergia-rendszer felhasználói oldalát vizsgálva az a tendencia várható, hogy az eddigi passzív felhasználók egyre inkább aktív energia- és környezettudatos felhasználókká, ezzel együtt energiatermelőkké válnak. Ez a változás a villamosenergia-rendszer kisfeszültségű felhasználói oldalát, de a középfeszültségű elosztó rendszereket is új kihívások elé állítja. Ezen kihívásokkal és a kihívásokra adható válaszokkal, a „smat grid „ hálózatok ismertetésével a melléklet 7.1.2.3. – 2 pontjában részletesen foglalkozunk.


53

A fejezet összefoglalója A stratégia összefoglaló célja, hogy a régió megújuló energia kapacitásaira, adottságaira alapozva adjon iránymutatást elsősorban az energiatermelés fejlesztéséhez. Ez a hosszú távú fejlesztés a szállító hálózatok fejlesztését is magával hozza és a fogyasztói oldal hatékonyságának növelését is megkívánja. Fontos, hogy az energetikai elosztóhálózatok az eddigi egyirányúról (termelőtől a fogyasztóig) kétirányúvá kell fejleszteni (a termelőtől a fogyasztóig, de a fogyasztó már termelő is lehet). Ez bonyolultabb berendezéseket, helyenként megerősített hálózatokat – úgynevezett „smart grid” kiépítését igényli a villamos hálózatok esetében. Az áram- és gázhálózatokból vételezhető energia(hordozó) a régióban jelenleg túlnyomórészt nem megújuló energiaforrásokból származik. Ennek megváltoztatása, amint azt az előzőekben láttuk, sokrétű és sokféleképpen kivitelezhető beruházásokkal valósítható meg. A 8. fejezet megmutatja, hogy az új energiaszükségleteket, változatlan nagyságú vagy kismértékben csökkenő termeléssel is ki lehet elégíteni, ha a meglévő energiafogyasztók növelik hatékonyságukat, valamint ha szemléletváltással és fogyasztói szokásaik megváltoztatásával csökkentik fogyasztásukat. A megújuló energiaforrások használatát nagymértékben elterjeszteni elsősorban hosszútávon kiszámítható, kedvező szabályzói környezettel (árképzéssel), másodsorban megfelelő ösztönző erőt képviselő pályázati lehetőségek nyújtásával lehet. Természetesen nem csak a termelést, hanem a felhasználói oldali hatékonyságnövelést, megtakarítást is egyidejűleg kell ösztönözni. Ezzel a regionális energiamérleg javítása mellett néhány ezer új munkahely is teremthető. Ha a megyékhez egy-egy megújuló energiaforrást akarnánk rendelni, akkor GyőrMoson-Sopron megyéhez a szélenergiát, Vas megyéhez a biomasszát, míg Zala megyéhez a napenergiát tennénk az adottságaik alapján. Természetesen a kép árnyaltabb, hisz mindegyik megye alkalmas mindegyik megújuló kiaknázására és a víz- illetőleg geotermális energiáról még nem is beszéltünk. A régió egészét tekintve a legjelentősebb mégis a biomasszában rejlő potenciál. A régió északi részén húzódó (és a burgenlandi területen már nagymértékben kiaknázott szélcsatornára) további 500 MW-os termelői kapacitást lehet építeni csak a meglévő tervek alapján (7.1.1.2-13. melléklet). Ez a teljesítmény azonban nem képzelhető el a rendszer szintjén a termelés kiesését részben kompenzáló energiatárolás (7.1.1.2-15. melléklet) vagy energiatermelő egység (9. fejezet) nélkül. Hasonóan a régió déli része jobb adottságokkal bír a napsugárzás tekintetében (7.1.1.2.3-1.ábra). Itt napratartást segítő, forgatóberendezésekkel kiegészített fotovoltaikus rendszerekkel komoly teljesítményű villamos energia rendszereket lehet


54

építeni – jelenleg hosszú megtérülés mellett. Itt is szükséges azonban energiatárolás vagy kompenzáló termelés. Az elsődleges biomassza nagyon jelentős energetikai lehetőségekkel bír (részben a szomszédos Ausztriában hasznosul). Ez egy olyan energiaforrás, amely könnyen és viszonylag hosszan tárolható további energiabefektetés nélkül, illetőleg változatos formában érhető el (bioetanol, biodízel, biogáz, tűzifa, szalmabála, faapríték, pellet, stb.). Energetikai célú növényeket (nyárfa, fűz, mischanthus) a gyenge minőségű termőtalajokon lehet és érdemes termeszteni (7.1.1.2-4 melléklet), a régióban több mint 28000 ha-on van erre lehetőség, kedvező megtérülés mellett. Ez szintén jó munkahelyteremtő tevékenység. A 7.1.1.2-9-es mellékletben látható, hogy a régióban jelentős a közepes- illetve a nagy állattartó telepek száma. Ezekre akkor érdemes biogáz erőművet építeni, ha a keletkező hő hasznosítása is is megoldott (pl. távhő, üvegház, terményszárító). A jelenlegi földgázszükséglet csökkenthető biogáz (biometán) termelésével és (megfelelő kezelést követően) a fölgáz-hálózatba táplálásával is, miként a korábban említett bioetanol és biodízel a gépjárművek kőolajszükségletét csökkentheti. A geotermikus gradiens hazánkban és a régióban is magasabb a környező európai országokéhoz képest, így ezt többféleképpen is érdemes a hasznunkra fordítani. Geotermikus erőművön ott lehet gondolkodni, ahol a víz hőmérséklete 120-130oC feletti és kellően nagy vízhozam mutatkozik, hogy 2-5 MW nagyságú gazdaságosan üzemeltethető erőmű létesülhessen. Jelenlegi szabályozás mellett gondoskodni kell a kitermelt forró víz visszasajtolásáról, ami megduplázza a fúrási költségeket. A termálvizet 70-80oC víz esetén már távfűtés céljára is lehet alkalmazni a jelenlegi rendszerekben. Ráadásul lépcsőzetes hőelvonással több alkalmazási területen is tudunk hőenergiát kinyerni ugyanabból a vízből (ld. 36.oldal). A régióban a vízfolyásokhoz igazodva törpe vagy mikro vízierőműveket lehet még néhány helyen építeni (~500W-20kW). Meglévő, de ilyen célra még nem hasznosított gátak a legalkalmasabbak, illetve a Zala folyón a korábbi malmok helyén lehetne kialakítani erőműveket. Ne feledkezzünk meg azonban a rendelkezésre álló fosszilis energiahordozókról sem. Megállapítottuk, hogy a szénfelhasználásnak várhatóan még a mainál is kisebb szerep jut, helyette inkább a földgáz dominál. A földgáz szempontjából szerencsés a régió hiszen 2012-ben elkezdődhet a megelőző évben talált több mint 11 Md m3-esre becsült földgázvagyon kitermelése a magyar-szlovén határ közelében Lovászinál. Ezzel a régió földgázimportja jelentősen csökkenthető addig, amíg a megújulók nagyobb teret nyernek.


55

Felhasznált irodalom [1] [2] [3] [4] [5]

[6]

[7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] [16] [17]

[18] [19] [20]

[21]

SEMBERY, P. – TÓTH, L. (szerk.) (2004): Hagyományos és megújuló energiák. Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest. Stratégia a magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére 2008-2020. Budapest. (Tanulmány) IMRE, L. (2003.): A megújuló energiaforrások hasznosítása az Európai Unió tagállamaiban. Magyar Energetika 2003/4 (Tanulmány) KACZ, K. – NEMÉNYI, M. (1998): Megújuló energiaforrások. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. Réczey, G. (2007): A biomassza energetikai hasznosításának lehetősége és a vidékfejlesztés gyakorolt hatása az Európai Unió támogatási rendszerének tükrében. (Doktori Iskola) Führer Ernő (2004): Nemzeti erdővagyon bővítése a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem hasznosított földterületek beerdősítésével. In: Molnár Sándor: Erdő-fahasznosítás Magyarországon. Sopron. 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet NRG Services Kft. honlapja (http://nrgservices.hu) Szilágyi K. Szabolcs: A biogáz energetikai célú hasznosításának lehetőségei hazánkban (http://www.zoldtech.hu) Dr. Bai Attila - Kormányos Szilvia: A biogáz, mint hajtóanyag (előadás) Dr. Bai Attila (szerk., 2002): A biomassza felhasználás, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. Szerzők: Petis Mihály Szerves hulladékok újrahasznosítása - a Nyírbátori Biogáz Üzem; Agrárágazat, 2004. (5. évf.) 9. sz. 32-36. old. Magyar Biogáz Egyesület honlapja (http://www.biogas.hu) Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja (http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium) Dr. Lengyel Attila (2010): A mezőgazdasági biogáz üzemek jogszabályi környezete, az engedélyezés eljárása, Kecskemét TÓTH, L. – SCHREMPF, N. – TÓTH, G. (2007): A szélenergiát hasznosító berendezések fejlődése. SZIE Gépészmérnöki Kar TÓTH, L. (2007): Az újabb fejlesztésű szélerőművekkel a várható energiatermelés meghatározása, energetikai célú szélmérések alapján, Magyarországon. SZIE Gépészmérnöki Kar (Tanulmány) SZÉPSZÓ G. – HORÁNYI A. – KERTÉSZ S. – LÁBÓ E. (szerk.) (2005): MMT előadás, OMSZ Budapest, 2005.10.13. PATAY, I. (1991): A, szél, mint energiaforrás. Magyar Mezőgazdaság. NEMÉNYI, M. – VARGA, J. (1994): Nyugat-Dunántúl környezet- és tájvédelmének műszaki kérdései. MTA AMB és az MTA Veszprémi Területi Bizottság Agrártudományi Szakbizottság együttes ülése. Vitaanyag. Mosonmagyaróvár. Greenetik Kft. honlapja (http://www.greenetik.eu) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

56

[22]

[23] [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] [35]

Power Consult Kft. (2007): A szélenergia termelés beillesztése a magyar villamos energia - rendszerbe – az integráció feltételei és akadályai. Budapest. Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület honlapja (http://www.szelmszte.hu) TÓTH, G. (2005): Energia célú szélfelmérés. Gödöllő. (Dokt. értekezés) Ferenczi Ödön: Napenergia-hasznosító áramtermelő rendszerek, RádióTechnika Évkönyve, 2005. SolarGis honlapja (http://www.solargis.info) Buderus Kft. honlapja (http://www.buderus.hu) Manitu Solar Kft. honlapja (http://napelem.net) Acrux Épületgépész Bt. honlapja (http://www.acrux.hu) 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet American Electric Power honlapja (http://www.aep.com) VRB East Europe Társaság honlapja (www.vrbeasteurope.hu) Geotermikus Erőmű Projekt honlapja (http://www.geothermalpower.net) Gallatherm Épületgépész, Szolg. és Kivitelező Kft. honlapja (http://gallatherm.gportal.hu) Monoki Ákos: Geotermikus energia (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Geotermikus%20energia/Geoter mikus%20energia.html#kozvetlen)

[36] [37] [38] [39] [40]

Ormat Technologies, Inc. honlapja (http://www.ormat.com) Magyar Állami Földtani Intézet honlapja (http://www.mafi.hu) Energia Központ Nonprofit Kft honlapja (http://www.energiakozpont.hu) Wikipédia A szabad enciklopédia honlapja (http://hu.wikipedia.org) Göőz Lajos - Kovács Tamás: Vízenergia (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/vizenergia/Vizenergia.html)

[41] [42] [43] [44] [45] [46] [47] [48] [49]

Vízenergia Alapítvány honlapja (http://www.vizenergia.hu) Központi Statisztikai Hivatal honlapja (http://www.ksh.hu) Központi Statisztikai Hivatal (2009): A települési infrastruktúra fejlődése a Nyugat-Dunántúlon. Internetes Kiadvány Major Zoltán (2010): Hidrogén szélenergiával történő előállításának lehetőségei. MET, Budapest Magyar Köztáraság Kormánya (2011): Nemzeti Energiastratégia 2030. Budapest Magyar Köztáraság Kormánya (2007): Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia. NFÜ, Budapest Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (2010): Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020, Budapest Tarnai Márton (2010): Válságkezelés a megújuló energiaforrások részarányának növelésével. Lélegzet Alapítvány, Budapest Statistics Ausztria (2009): Average annual prices and taxes for the most relevant fuels. Internetes Kiadvány, Wien


57

7. fejezet mellékletei 7.1. – 1 Ausztria energetikai jellemzői

Ausztria energiamérlege Éves primer energiafelhasználás Saját termelés Primer energiahordozó import Energia export

2 496 231 TJ 1 251 336 TJ 1 244 895 TJ 342 927 TJ

A villamos energia, földgáz, gőz és forróvíz szolgáltatás országos szinten 196 352 TJ megújuló energiahordozót használ fel, és mindössze 92 478 TJ az erre a célra felhasznált földgáz mennyisége. (az adatok az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapjáról kerültek letöltésre 2009. évre vonatkozóan 2011. 08.10.-én) Ausztria energiahordozó árai 2009. év EUR-ban: 7.1-1 táblázat Annulált energiahordozó árak (EUR-ban) Nettó ár

Energia adó

Áfa

Összes adó

Fogyasztói ár

Nehéz tüzelő olaj (ipari) 1000 kg

283,68

67,70

0,00

67,70

351,38

Nehéz tüzelő olaj (energiatermelés) 1000 kg

182,71

7,70

0,00

7,70

190,41

Gázolaj ipari célú 1000 kg

226,39

109,05

0,00

109,05

335,44

Gázolaj lakossági célú 1000 kg

407,38

109,05 103,29

212,34

619,72

Diesel és közösségi közlekedés (liter)

0,21

0,39

0,00

0,39

0,60

Diesel privát közlekedés (liter)

0,43

0,39

0,20

0,55

0,97

Benzin 98 octan (liter)

0,51

0,48

0,20

0,68

1,19

Benzin 95 octan (liter)

0,39

0,48

0,20

0,66

1,04

122,36

50,00

0,00

50,00

172,36

86,65

0,00

0,00

0,00

86,65

69,34 125,02

194,36

750,14

Villamos energia lakossági célú kWh 0,13 0,02 0,03 0,06 Forrás: Osztrák Statisztikai Hivatal elektronikus adatszolgáltatása [2009]

0,19

Szén (ipari célú) 1000 kg Szén (energetikai célú) 1000 kg Földgáz lakossági célú 1000 kgoe

555,77

Az osztrák energiahordozó árakat vizsgálva azonnal érthetővé válik a megújuló energiaforrások használatának jelentős aránya. Az osztrák energiahordozó árpolitikában az adórendszert úgy alakítják, hogy az energiaadó és az Áfa az egyes energiahordozók között versenysemlegességet eredményezzen, valamint a mindenkori energiapolitikai céloknak megfelelően alakítják az adórendszert, teljes mértékben mentesítve azt a szociálpolitikai szempontoktól. Az árlistából egyértelműen kiderül, hogy a legdrágább energiahordozó a vezetékes földgáz. Végfelhasználói ára 1,2 szerese a tüzelőolajnak. Az így kialakított árrendszer önmagában is versenyhelyzetbe hozza a megújuló energiaforrásokat. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

58

A beruházások szövetségi támogatása az Áfa mérséklésében jelentkezik, míg az egyes tartományok további támogatásokat biztosítanak a megújuló energia felhasználását célzó beruházásokra. A magyarországi energiahordozó árrendszerben éppen ellenkező tendenciákat tapasztalhatunk. Az energiahordozó árrendszerben a legkedvezőbb a vezetékes földgáz ára. A megújuló beruházások Áfa kedvezményben nem részesülnek, az Uniós közös finanszírozású projektek forrása korlátozott, a lakossági felhasználók számára egészen minimális mértékben érhető el. 7.1.1.1. – 1 Fosszilis energiahordozók kistérségenként Földgázfelhasználás a Nyugat-dunántúli régióban 2007 (ezer m3) Háztartás Nem házt. Összesen Celldömölki kistérség 7 906 5 961 13 867 Csepregi kistérség 5 417 12 180 17 597 Csornai kistérség 10 836 11 688 22 524 Győri kistérség 68 874 173 985 242 859 Kapuvár-Beledi kistérség 7 593 6 085 13 678 Keszthelyi kistérség 15 277 24 083 39 360 Körmendi kistérség 4 897 7 856 12 753 Kőszegi kistérség 5 246 4 456 9 702 Lenti kistérség 5 009 7 651 12 660 Letenyei kistérség 3 836 2 657 6 493 Mosonmagyaróvári kistérség 25 970 36 399 62 369 Nagykanizsai kistérség 26 248 61 900 88 148 Őriszentpéteri kistérség 780 497 1 277 Sárvári kistérség 11 390 21 353 32 743 Sopron-Fertődi kistérség 36 653 64 702 101 355 Szentgotthárdi kistérség 3 075 6 356 9 431 Szombathelyi kistérség 41 625 66 854 108 479 Téti kistérség 10 642 4 843 15 485 Vasvári kistérség 2 150 2 931 5 081 Zalaegerszegi kistérség 29 776 72 381 102 157 Zalaszentgróti kistérség 4 368 3 907 8 275 Összesen 327 568 598 725 926 293 Forrás: Saját szerkesztés az Energia Központ Kht. adatai alapján [2008]


59

7.1.1.1. – 2 A CO2 kibocsátást csökkentő technológiák A fejezetben vázolt fejlesztési elképzelések alapján a legóvatosabb becslés szerint is az ipari kapacitások 10-12%-os bővülése várható a térségben, a 2020-ig tartó időszakban. A kalkuláció alapját szolgáló növekedés a következő 8 évben alig 1,5% éves növekedési ütem mellett teljesül. Miután ezen ipari fejlesztések energia felhasználásának mutatói kedvezőbbek, mint a meglévő kapacitásoké, ezért a 12%os volumenbővüléshez legfeljebb 8%-os energiaigény-növekedés kalkulálható. Amennyiben figyelembe vesszük a megújuló energia források felhasználásának várható arányát, akkor megközelítőleg 6% fosszilis energiahordozó igény bővüléssel kell számolnunk a vizsgált időszakra vonatkozóan. Miután a fűtéscélú gázfelhasználás a teljes gázfelhasználásnak a 40%-a és ezen felhasználás 20%-os csökkenésével kalkuláltunk az épületenergetikai korszerűsítések következtében, ezért összességében 8%-os földgáz megtakarítás várható. Az összes gázfelhasználásból 60%-ot képviselő ipari felhasználás 6%-os bővülése 3,6 %-os növekedést eredményez. A vizsgálat eredményeként a 2020-ig várható földgázfelhasználás csökkenés 4,4 % a realista változat szerint. 7.1.1.1. – 3 Jövőbemutató technológiák bemutatása További innovatív technológiai megoldásokat a stratégia 9. fejezete tartalmaz. 1. ábra: Maradékhő hasznosítás alkalmazása belső égésű motoroknál

Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011]

Gázmotoros maradékhő hasznosításos dekarbonizációs eljárással. Az 1. ábrán bemutatott berendezés alkalmazásával 40-45%-kal csökkenthető a CO2 kibocsátás. A komplett tüzeléstechnikai megoldás lényege, hogy a nagy hatékonyságú katalikus izzótér eleve rendkívül alacsony káros anyag kibocsátás mellett alakítja a földgázt hővé, széndioxiddá és vízzé. A berendezés A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

60

dekarbonizációs katalizátoros egysége minden további beavatkozás vagy adalék anyag nélkül a füstgáz CO2 és víztartalmát alakítja át etil és metil alkohollá. Szeparálást követően az alkohol másodlagos tüzelőanyagként felhasználható energetikai célra, vagy közlekedési energiahordozóként is. A technológia alkalmazható a belsőégésű motoroknál, mint azt az 1. ábra is mutatja. A vízbeporlasztásos katalizátoros gázégő alkalmazásával 20% energia megtakarítás érhető el, amelyet maradékhő hasznosítással kiegészítve 60-65%-ra is lehetséges növelni. Teljesen új utat jelent a fosszilis energiafelhasználás terén a zéró kibocsátású, energiatermelő ipari épületek alkalmazása. Itt olyan technológiai megoldásokat alkalmazhatunk, melyek révén az ipari csarnok a benne folyó termelési technológiától függetlenül aktív energiatermelő funkcióval rendelkezik. Az innovatív technológiák kérdésköréhez tartozik a komplex hulladékhasznosítási eljárások alkalmazása is. Ezen komplex kémiai és energetikai feldolgozó rendszerrel lehetőség nyílik kommunális hulladék, mezőgazdasági melléktermékek, szennyvíziszap, hígtrágya, valamint biomassza újrahasznosítására, ultra alacsony környezetterhelés, gyakorlatilag zéró káros anyag kibocsátás mellett. A folyamat során a hulladékáramból első lépésben leválasztásra kerül a fém és üveg, a hulladékáram széntartalmú része (műanyag, trágya, gázok) etanollá, illetve metanollá alakíthatók át. A rendszer energiaellátása egyszerűen fenntartható, akár valamilyen megújuló energiaforrás segítségével. Az innovatív technológiák alkalmazására a teljesség igénye nélkül az alábbi képekben mutatunk be példákat. 2. ábra: Zéró kibocsátású, energiatermelő ipari csarnok

A: optikai áttételű napkollektor, B: szilárd hőtároló, C: forrólevegő gyűjtőcső, D: hűtő levegő rendszer, E: dekarbonizáló katalizátor, F: katalitikus izzótér, G: turbó légkompresszor és generátor, H: kondenzátum gyűjtő, I: termo-elektromos hőcserélő, J: melegvíz hőcserélő, K: pneumatikus áttételű szélkollektor, L: inverter, M: rotosugár szintézisgáz elgázosító

Forrás: Technology Know Logistic (TKL) [2011]


61

3. ábra: Katalitikus elgázosító FDT

1.: katalitikus izzótér, termikus vízbontással, 2.: légellátás, 3.: földgáz, 4.: turbókompresszor, 5.: dekarbonizáló katalizátor, 6.: füstgáz kondenzleválasztó, 7.: termo-elektromos hőcserélők,8.: melegvíz maradékhő hasznosító, 9.: inverter

Forrás: TKL[2011]

A 3. ábrán bemutatott katalizátoros gázégő forradalmasíthatja a gázkazános alapuló ipari hőellátást. 20 % primer energiahordozó megtakarítás mellett másodlagos tüzelőanyagot előállítva drasztikusan csökkenti a CO2 kibocsájtást. Az előzőekben bemutatott innovatív technológiák révén elérhető tüzelőanyag megtakarítás azonos mértékű lehet, mint az épületenergetikai korszerűsítésekkel elért földgáz felhasználás csökkentés. 7.1.1.1. – 4 Hibrid technológiák Az alábbiakban a jelen technológiai színvonal mellett szóba jöhető technológiai megoldásokat ismertetjük kizárólag elvi szinten a részletezés igénye nélkül. Egyes esetekben olyan megoldásokat is bemutatunk, melyek esetén legalább előrehaladott alapkutatások zajlanak. A felsorolás nem teljes körű, de arra rámutat, hogy milyen sokrétű lehetőség jöhet szóba.  Szélhidrogén: szélenergiával termelt villamos energia segítségével vizet bontanak, így nyerik a hidrogént. Az eljárás a villamosenergia-rendszer szempontjából is előnyös, mivel nem szigetüzemben történő termelés esetén a megtermelt hidrogén a tartalékképzés, vagy kiegészítő termelés üzemanyaga.  Napenergiával három lehetőség is rendelkezésre áll hidrogén előállításra. - Napelemekkel történő villamosenergia-termelés, majd vízbontás. - Naperőművekben, termokémiai vízbontás. - Katalitikus fotolízis. A költségek mindhárom esetben még igen magasak, egyes esetekben alapkutatásokra is szükség van. A fotokatalitikus vízbontásra irányuló kutatások az A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

62

MTA Kémiai Kutatóintézetében is kezdődtek 2009-től;  Hidrogén forrásként biomasszából szóba jöhet a mezőgazdasági hulladékoktól, melléktermékeken, az energetikai ültetvényeken át, egészen a tengeri algapopulációkig sokféle szerves anyag;  Biotechnológiai módszerrel bizonyos egysejtűek, megfelelő külső körülmények között hidrogént termelnek, anyagcseréjük végtermékeként a hidrogéngázt ki lehet nyerni a rendszerből. Az így megszerkesztett foto-bioreaktor kis befektetéssel a nap energiáját kihasználva olcsó hidrogént képes előállítani, de a kihozatali arányokkal még komoly problémák vannak. E területen kutatás a Szegedi Tudományegyetemen is zajlik;  Hulladékokból elgázosítással vagy anaerob fermentálással, majd reformálással;  Nukleáris energiával is többféle módszer jöhet szóba, pl.: termokémiai módszerek, magas hőmérsékletű elektrolízis, egyéb hibridmódszerek. Ezen a területen is kutatások zajlanak. 2020-2025 között tervezik az első létesítmény kereskedelmi üzemet az USA-ban, amely nukleáris alapú, így olcsón, nagy mennyiségben tudna hidrogént termelni és nem mellékesen az atomerőművek villamosenergiatermelése is némileg szabályozottabb lehetne. A fentiek alapján a hidrogén egyfajta energiatároló médiumnak is tekinthető a megújuló energiaforrások terjedése kapcsán. A fenti, alternatív előállítási módok közül a szélenergia és elektrolízis segítségével történő előállítási mód technikailag már jelenleg is érett, a szükséges eszközök kereskedelmi forgalomban beszerezhetők. Szélhidrogén erőmű A szélenergia segítségével történő hidrogéntermelés rendszer, amely hagyományos szélerőművel villamos energiát termel, de ha a villamosenergia-rendszer az így megtermelt energiát nem tudja fogadni, akkor elektrolízis alkalmazásával hidrogént állítanak elő, és azt bizonyos mennyiségben tárolni tudják. A hidrogént a későbbiekben például biogázhoz keverik, amellyel a szintén a rendszerhez tartozó biogáz-erőműben villamos energiát (és hőt) állítanak elő. A teljes rendszer így szélcsendes időben is kb. 6 MW villamos energiát tud biztosítani. Napelemes hibriderőmű A fő tulajdonsága a hibrid napelemes rendszereknek, hogy több különböző energiaforrást használ. A fotovoltaikus alkalmazásoknál ez a másik energiaforrás lehet egy gázmotoros generátor, szélkerék vagy a hálózat. Az inverterekbe integrálva kerül egy akkumulátortöltő, amelyhez kapcsolódnak a különböző váltóáramú fogyasztó berendezések, melyek a mindenkori teljesítmény igénynek megfelelően vagy az akkumulátorból, vagy a másodlagos energiaforrásból kerülnek megtáplálásra. A hibrid rendszereknél lehetséges, hogy az akkumulátort a másodlagos energiaforrás töltse. Másik nagy előnyük, hogy nem szükséges a napelemes rendszert túlméretezni, ami jelentős megtakarítást eredményez a kezdeti befektetési költségekben. A napelemek által előállított energia mindig elsőbbséget A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

63

élvez a másodlagos energiaforrásokkal szemben, a másodlagos energiaforrásokkal kombinált hibrid rendszer megbízható ellátást biztosít egész nap és egész évben. Hibrid erőműnek tekinthető az előzőekben már bemutatott gázmotoros maradékhő hasznosítású technológia, mely abban tér el az előzőekben bemutatottaktól, hogy a földgáz üzemű gázmotor széndioxid és víz égéstermékét katalizátor segítségével alakítja át ipari alkohollá, mint másodlagos előállítású tüzelőanyaggá.


64

7.1.1.2-1. Energianövények fajtái és várható biogáz termelődése Energia növények fajtái és várható biogáz termelődésük.

22 - 35 22 - 32

Szerves szárazanyag tartalom [%] 85 - 95 85 - 95

Biogáz hozam, teljes tömeg 3 [m /t] 170 - 200 170 - 210

Biogáz hozam, szerves sz.a. 3 [m /t] 500 - 700 550 - 700

28 - 35

92 - 98

170 - 220

550 - 650

25 - 50 22 - 25 11 - 13 20 - 30 25 - 30

70 - 95 90 - 95 75 - 85 85 - 95 85 - 95 Forrás: Kovács Attila, Dr.

170 - 200 170 - 180 75 - 100 150 - 180 170 - 210

550 - 600 800 - 860 620 - 750 450 - 600 600 - 720

Szárazanyag tartalom [%]

Energianövény Silókukorica Cukorcirok Gabona másodvetés silózva Fűszenázs Cukorrépa Takarmányrépa Csicsóka szár/levél Szilfium

Energianövények hektáronkénti terméshozama. Közepes talaj [t/év] Silókukorica 30 Cukorcirok 40 Gabona másodvetés silózva 30 Fűszenázs 25 Cukorrépa 25 Takarmányrépa 25 Csicsóka szár/levél 30 Szilfium 50 Forrás: Kovács Attila, Dr. Energianövény

Gazdag talaj [t/év] 50 60 40 35 60 50 45 80

Várható biogáz képződés 200 hektáron termesztett energianövényekből. Energianövény Silókukorica Cukorcirok Gabona másodvetés silózva Fűszenázs Cukorrépa Takarmányrépa Csicsóka szár/levél Szilfium

Biogáz hozam, [kWh/év]

Kogeneráció mérete, [kW el]

10 000 12 000

Átlagos biogáz hozam, 3 [m /év] 1 428 480 1 794 000

7 428 096 9 867 000

325 469

8 000

1 097 250

6 034 875

287

7 000 952 200 12 000 1 376 320 10 000 432 000 9 000 928 125 16 000 2 210 208 Forrás: Kovács Attila, Dr.

5 237 100 7 982 656 2 505 600 5 383 125 13 261 248

249 349 119 256 630

Közepes talaj [t/év]

Gazdag talaj, [t/év]

6 000 8 000 6 000 5 000 5 000 5 000 6 000 10 000


65

7.1.1.2-2. Szilárd tüzelőanyag előállítására alkalmas lágyszárú növények Japánfű – kínai nád (Miscanthus×giganteus) Származás, taxonómia (rendszertan) Kelet-Ázsiából származik, ahol 17 Miscanthus faj található a trópusoktól egészen a meleg mérsékelt övig húzódó széles elterjedési területen. Az Európában már a múlt század 30-as évei óta vizsgált japánfű a Miscanthus × giganteus a M. sinensis és a M. sacchariflorus természetes hibridje. Ez az első növény, amellyel a biomasszanövények vizsgálata elindult Európában. Eredetileg kerti dísznövényként került behozatalra az 1950-es években, 10 évvel később Dániában folytatták vele az első ipari célú vizsgálatot, mint papíripari és energetikai alapanyag. Az első szabadföldi kísérleti parcellákat a 80-as évek elején hozták létre. A japánfű viszonylag fejletlen a termesztett növények között, az eddigi termesztési kísérletekbe vont klón ugyanaz, mint amit egy dániai dísznövénygyűjteményből jó 40 évvel ezelőtt kiválasztottak, és mivel hibrid növényről van szó, genetikai tulajdonságainak további javítása klasszikus keresztezési eljárásokkal nem várható. Más kérdés, hogy jelentős pénzés időráfordítással a Miscanthus nemzetségből további jól termő vonalak nemesíthetők, ahol a hozamok növelése mellett a fő cél a nagyobb szárazságtolerancia és nagyobb fagytűrés elérése lehet. Az egyetlen hazai fajta a Miscanthussinensiscv. Tatai szintén kerti dísznövényként lett elismertetve. Morfológia, növekedés Erőteljes növekedésű, évelő, rizómás, C4-es növény, amelyet rendszerint egyszer, késő ősszel vagy téli időszakban aratnak. Rizómája közepesen vastag, rövid szártagú. Szél-porozta nemzetség, de a kultivált M. × giganteus steril triploid hibrid, mely nem hoz létre termékeny magokat. Szaporítása csak vegetatív úton, a rizómák feldarabolásával vagy mikroszaporítással (szövettenyésztéssel) oldható meg. Magassága elérheti a 4 métert is. Állományai megfelelő művelés mellett hosszú életűek lehetnek, elérhetik a 20-25 éves kort is, a legöregebb európai ültetvény 18 éves. A japánfű-biomassza égéshője eléri, illetve meghaladja a 17-19 MJ/kg-ot. A viszonylag alacsony hamu-olvadáspont miatt égetése speciálisan az ilyen jellegű tüzelőanyag számára kifejlesztett kazánokban történik. Az ismert Miscanthus fajok és fajták között jelentős eltérés lehet a hamu karakterisztikus összetételében, így az égési tulajdonságokban is. Termesztés Szaporítása vegetatív úton rizómákkal, vagy szövettenyészetekben előállított klónpalántákkal történik. Ez utóbbi költsége akár tízszerese is lehet az előbbinek, bár technikailag mindkét módszer kidolgozott és elérhető. Az ültetést a téli fagyok elmúltával kell megkezdeni. Az ültetési sűrűség 1-2 növény vagy rizóma A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

66

négyzetméterenként, az első tavaszon és nyáron alkalmazott öntözés jelentősen növelheti az állomány megeredését. A telepítést követően az állomány 4-5 év alatt éri el a teljes hozamszintet. Ez Dél-Európában a magas besugárzási értékek (6200 MJ/m2), magas átlaghőmérséklet (15,5oC) és rendszeres öntözés mellett elérheti a 30t DM/ha értéket, míg Közép- és Észak-Európában (globálsugárzás: 3500-3900 MJ/m2, átlagos hőmérséklet: 7,3-8oC) 10-25t DM/ha körül alakul. Nitrogén műtrágyázás csak a kimondottan N-szegény talajok esetén szükséges, egyébként a hozzáadott N-többlet nem jár hozamnövekedéssel. A szárazanyagon vett tonnánkénti Miscanthus-biomassza 2-5 kg N-t, 0,3-1,1 kg P-t, 0,8-1 kg kálciumot és 0,8-1,2 kg káliumot tartalmaz. Javasolt a kora tavaszi betakarítás, amikorra a lábon álló biomassza jelentősen veszít víztartalmából, a téli csapadék hatására klór- és káliumtartalma lecsökken, javítva ezzel az égési tulajdonságokat. Ősztől tavaszig a biomassza tömege is csökkenhet, amely mérték elérheti a 25 %-ot is, de a növényi anyag nedvességtartalmának 30% alá történő lecsökkenését mindenképpen ajánlatos megvárni a betakarítással. Az első évben jelentős gyomosodásra kell számítani, ezért a megfelelően végzett posztemergens gyomirtásnak nagy szerepe lehet az állomány jó megeredésében. Növényi kórokozók okozta jelentős terméskiesésről szakirodalom ez idáig nem tesz említést. Egyszeri, késő ősz és koratavasz között elvégzett betakarítás ajánlott, kétszeri vagy többszöri vágás a rizómák túlhasználtságát okozhatja és az állomány pusztulását vonhatja maga után. A maximális évi terméshozamot szeptember első napjaiban éri el, és ettől fogva minden nap átlagosan 70 kg szárazanyagot veszít hektáronként. A Miscanthus esetében az őszi magas víztartalom miatt mindenképpen javasolt későtéli, kora tavaszi betakarítás; az összesített veszteség így elérheti a 10t DM/ha értéket is. Termőhely Széles termőhelyi toleranciájú, de a levegőtlen talajokat nem kedveli. Laza, homokos talajokon általában jobb megeredésű, de kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajokon nagyobb hozamokat produkál. A M. × giganteus európai termesztésének akadálya lehet a rizómák gyenge télállóképessége. A M. × giganteus esetében már -3,4oC-on, a M. sinensis esetén -5,4oC-on megtörténik az elfagyás. A rizómák 10-12oC mellett kezdenek hajtani. A víz elérhetőségére hozamai érzékenyen reagálnak. 450 mm csapadéknál átlagos hozama 20-22t DM/ha, míg 750 mm csapadék mellett ez az értéke elérheti a 30-32t DM/ha-t, megfelelő tápanyag-ellátottság mellett. Környezeti kockázatok Habár idegenhonos növény, a termesztésbe vont Miscanthus × giganteus steril triploid hibrid, amely nem termel életképes pollent, így magot sem hoz. Rövid szártagú rizómáival terjedése erősen korlátozott. A spontán terjedéséből adódó természetvédelmi kockázat nem jelentős, habár az állományainak felszámolását követő vadsarjadás mértéke nem ismert. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

67

Széles körű elterjedését a következő tényezők akadályozzák: 

Keskeny genetikai alap: az 1990-es évekig mindössze egyetlen, kellően nagy hozamú fajtát ismertek, a Miscanthus × giganteus-t. Ez részben a kártevők és kórokozók gyors adaptálódását, és széles körű elterjedését vetíti előre, ami az ültetvények nagyfokú fertőződését és jelentős növényvédelmi költségeket valamint agrokémiai környezetterhelést indukálhat. Másrészt pedig hiányzik az a genotipikus sokféleség, amely a növényt eltérő termőhelyi adottságok mellett is kimagasló hozamok eléréséhez segíti.



Gyenge télállóság. Különösen Észak-Európában (pl. Németország, Írország, Dánia) az ültetvények jelentős téli fagykárokat szenvedtek el a telepítést követő első évben.



A növény telepítése csak vegetatív úton, rizómadarabokkal történik. A rizómák feldarabolása vagy az alternatív útként adott mikropropagáció jelentősen megnöveli a telepítés költségeit, nem is szólva a technikai akadályokról. 2006-os európai árakon számolva 1 ha Miscanthus-ültetvény létesítése 0,75 – 1,5 millió forintba került.

Energiafű, Szarvasi-1(Elymuselongatusssp. ponticuscv.Szarvasi-1) Származás, taxonómia A „Szarvasi-1 energiafű” (Elymuselongatusssp. ponticuscv. ’Szarvasi-1’) hazánkban, a szarvasi Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő Kht.-által nemesített, államilag elismert fűféle (Gramineae család). A szelekció bázisát képező magas tarackbúzaanyapopuláció hazánkból származik. Az őshonos magas tarackbúza pontusimediterrán faj, a Fekete-tenger vidékétől egészen az Ibériai-félszigetig mindenhol megtalálható. Két, morfológiai alapon jól elkülöníthető alfaja van: az alacsonyabb, filigránabb növekedési formájú Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. elongatusaz elterjedési terület nyugati, míg a magasabb, robusztusabb megjelenésű Elymuselongatus (Host) Runemarkssp. ponticus(Podp.) Melderis a keleti felében él. Magyarországon ez utóbbit találjuk, annak legészakibb és legnyugatibb előfordulásaként. Morfológia, növekedés Az energiafű nem rendelkezik tarackokkal. Csomós növekedésű évelő fűféle. Magassága elérheti a 200-220 cm-t. Tövéből erőteljes, nagy tömegű gyökérzet hatol mélyen (2,5-3 m) a talajba. A gyökérzet fő tömege azonban a felső 20 cm mély talajrétegben található, mint a legtöbb fűfélének. Szürkészöld színű szára gyéren leveles, egyenes, sima felületű, kemény. Levelei merevek, számuk hajtásonként 2-4. Virágzata egyenes, 20-30 cm hosszú, kalászképű buga. Április közepén hajt, június végén - július közepén virágzik. Július végén - augusztus hónap elején érik meg szemtermése a betakarításra. Ezerszemtömege 6,0-6,5 g. Évről-évre jelentős gyökértömeget képez, az elhalt gyökérágak nagymértékben növelik a talaj A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

68

szervesanyag-tartalmát. C3-as fotoszintetikus úttal bír, így a nyár közepi aszályos időszakban fejlődése lelassul. Az augusztusi kaszálást követően még 40-50 cm-es sarjút hoz a vegetációs időszak végéig. A nagy hideget is jól elviseli. Termesztés Magról vethető. Ajánlott vetési ideje szeptember középső hete. Könnyen csírázik, speciális körülményeket nem igényel. Fontos azonban, hogy a csírázás időszakában jelentős nedvesség érje a magokat, egyébként a csíranövények gyorsan elhalnak. Szintén igényli a versenytársaktól mentes csírázási körülményeket, a gyomkonkurenciát nem viseli ebben az életfázisban. Rövid, 7 napos, naponként 16 órás sötétperiódus és átlagosan 18-20 fok körüli hőmérséklet a csírázási százalékot maximalizálhatja. Egyéb körülmények között is jól csírázik, csírázási aránya közel 80-90%, amely érték a termőhelytől függően jelentősen változhat: 52-90%. Csírázás idején és fiatalon rosszul tűri az elárasztást, ilyenkor a növények fejlődése lelassul vagy el is marad. A növény május végén szökken szárba, július közepén virágzik. Idegenmegporzású, de nem teljesen önsteril, így pollinációja, a virágok kötése nagyarányú, és a generatív szaporító-képletek genetikailag nagyon heterogének, egy táblában létrejövő magok között is nagy a genetikai különbség. Ennek köszönhetően az utódok kimagasló alkalmazkodási potenciállal rendelkeznek. Talajtípustól és a csapadékviszonyoktól függően hazai körülmények között 10-25 t DM/ha hozamra képes, de erősen kötött, száraz termőhelyen ez az érték 5 tonna alá is kerülhet. Az évenként egyszeri, augusztus közepén végzett betakarítással a fenti hozamok realizálhatók úgy, hogy a vegetációs periódusból fennmaradt három-négy hónap alatt további 30-40 cm-es sarjú képzésére képes. A sarjú lágy szövetű, könnyen emészthető, így állati takarmányozás céljára felhasználható. A megtermelt biomassza 15-20%-körüli nedvességtartalom mellett fűkaszával vágható, és pár napos száradást követően 9 %-os nedvességtartalom mellett bálázható. A megfelelően tömörített bálákban rothadás nélkül is sokáig eltárolható. Az így nyert tüzelőanyag közvetlenül bálás formában vagy pelletálva-brikettálva is égethető. Fűtőértéke 16-17 MJ/kg között változik. A hamutartalom 4-6,5 %. Az első évben a növény nagy vegetatív allokációja ellenére sem alakít ki zárt állományokat, spontán foltjai és nagyüzemi kultúrái sok más, elsősorban nagy versenyképességű gyomfajjal keverednek. Ebben az évben posztemergens gyomirtásra mindenképpen szükség van. Az átlagos gyomborítás az első éves mezőgazdasági vetett táblákon 50% körüli, amely érték a második évre 13,3%-ra csökken. Az energiafű ilyen mértékű gyomelnyomó képessége nagy versenyképességet mutat. Sokféle gombabetegséggel szemben érzékeny, kísérleti körülmények között állományaiban a lisztharmat (Blumeriagraminis) jelentős fertőzése figyelhető meg. Szükség esetén növényvédelmi kezelést kell alkalmazni a gombabetegségekkel szemben. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

69

Termőhely A talajjal szemben nem igényes, alacsony humusztartalmú homoktalajoktól a közepesen kötött agyagos talajokig sokféle fizikai típuson megél. A 6,5-10 pH közötti termőhelyeken tenyészik, de optimális fejlődést a magasabb, 7,5-9 pH-jú területeken mutat. Ideális körülmények között hosszú, 10-15 éves élettartamú, de félsivatagi klímában, talajvíz nélkül, csupán néhány évig él. A tartós vízborítást fiatalon, mielőtt zsombékjait kifejleszthette volna, rosszul tűri. Később akár már egy hónapos elárasztást is jól elvisel. A szárazságot és a talaj magas só koncentrációját csak magasan álló talajvízszintnél tolerálja. Nagy versenyképességét részben az erőteljes, bojtos gyökérzetének köszönheti. Szárazabb időszakokban elmaradó csapadékot a talajvízből ezen keresztül pótolja. Környezeti kockázatok Noha termesztésbe vonását széles körű szakmai viták kísérték, a természet közeli élőhelyek elözönlésével kapcsolatos félelmek ez idáig nem igazolódtak. Noha a közel rokon tarackbúza fajokkal történő hibridizációjának esélye fennáll, az eddigi vizsgálati eredmények alapján nem állapítható meg a növény kultúrából való kiszökése miatti jelentős természetvédelmi kockázat. Inváziós szempontból mérlegelve a Szarvasi-1 energiafű genetikai, életmenet, morfológiai és autökológiai sajátságait, megállapítható, hogy a tulajdonságok nagy része nem vetít előre termesztésbe vonással járó nagy inváziós kockázatot. A mezőgazdaságban bevett közönséges vetés-előkészítő eljárásokkal kultúrái maradék nélkül felszámolhatók. A gyomszegélybe szorult kisebb állományai folyamatos degradációt mutatnak, bár a parlagokon, útszéleken, földutakon megtelepedett állományai hosszú ideig fennmaradhatnak, számottevően módosítva ez által az út menti gyomnövényzet összetételét.

Mivel termesztés-technológiája az ismert lágyszárú és fás szárú energianövények között a legalaposabban kidolgozott, nagyléptékű termesztésbe vonását már csak az égetésére alkalmas tüzeléstechnológia elterjedése hátráltatja.


70

7.1.1.2-3. Faalapú biomassza – Erdőgazdálkodás A hazai erdőkben a körzeti erdőtervek alapján kitermelhető és az erdészeti hatóság engedélye alapján ténylegesen kitermelt összes faanyag mennyiségét mutatja az alábbi ábra 2002-2009 között. Az erdészeti hatóság engedélye alapján a tényleges fakitermelés (2002-2009)

Erdőtervi lehetőség 3 [ezer m ] Tényleges fakitermelés 3 [ezer m ]

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

9 444

9 857

10 130

10 078

10 235

10 160

10 384

10 508

7 013

7 086

7 095

7 167

7 005

6 609

7 024

6 773

Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ

A táblázat adatai alapján egyértelmű, hogy az erdőkben az elmúlt évtizedben a tényleges fakitermelés az erdészeti hatóság által meghatározott lehetőség alatt maradt, és kiegyenlített 7 millió köbméter körül mozog, nem jellemzi emelkedő tendencia. Energetikai célra felhasznált erdei fatermékek (2001-2009) 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Erdei apríték 3 [ezer m ]

3

3

7

5

14

31

50

151

151

Vastag tűzifa 3 [ezer m ]

1 494

2 092

2 472

2 356

2 774

2 869

2 550

2 588

3 012

Vékony tűzifa 3 [ezer m ]

196

303

302

311

348

346

279

396

363

1 693

2 398

2 781

3 672

3 136

3 246

2 879

3 135

3 526

Összesen 3 [ezer m ]

Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ

A táblázatok adatainak összevetéséből látható, hogy az összes fakitermelés éves szintje közel állandó, ugyanakkor a tűzifa választék aránya változó mértékben ugyan, de jellemzően növekszik. Az erdei apríték mennyiségének dinamikus növekedése jelzi, hogy a kereslet mennyiségi növekedése nem a fakitermelés szintjének növekedését, hanem – a választékszerkezet átalakulásán túl – új választék megjelenését és mennyiségének felfutását eredményezte.


71

Az erdők élőfa készletének változása 2006-2009 között. 3

Év

Élőfa készlet [millió m ]

2006

341,4

2007

347,4

2008

351,9

2009 355,8 Forrás: MgSzH Erdészeti Igazgatóság Központ

7.1.1.2-4. Faalapú biomassza – energetikai faültetvények Fajtaválasztás legfontosabb szempontjai A jelenlegi fajtaválasztékban is találhatók energetikai célra is alkalmasak, amelyek biztonságosan termeszthetők és jelentős hozamra képesek. Ugyanakkor energetikai célú új fajták előállítása is szükséges, amelynél tekintetbe kell venni a dugványokkal történő telepítésből, a sűrű ültetési hálózatból és sarjaztatásból fakadó termesztési sajátságokat. A külföldön előállított fajták hazai alkalmazhatóságát igazolni szükséges, klón- és fajtakiválasztó kísérletekben kell először honosítani azokat! Energetikai célra ajánlott, államilag elismert nyárfa fajták 1.

2.

3.

4.

5.

Populusxeuramericanacv. Pannónia: Jelenleg a legnagyobb termesztési területtel bír hazánkban. Különösen a fiatalkori növekedése erőteljes. Nagy a termőhelyi plaszticitása. Populusxeuramericanacv. Kopecky: Kezdeti növekedése erőteljes. Főleg a közepes fatermőképességű nemes nyáras termőhelyeken lehet versenyképes. Elviseli a nagyobb agyagtartalom miatt időszakosan túlnedvesedő és a lápi eredetű termőhelyeket, valamint a talaj magasabb szénsavas-mész tartalmával kapcsolatban kialakuló viszonylag szárazabb körülményeket. P. deltoidesx P. xeuramericanacv.Adonis: 2004-ben minősített, gyors fiatalkori növekedésű hímivarú nemesnyár fajta. Erőteljes növekedési képessége mindenekelőtt a gyengébb (közepes) nyár termőhelyeken mutatkozik meg. Populusxeuramericanacv.Triplo: Kezdettől fogva és tartósan erőteljes. Tág termőhelyi tűrésű, de kimagasló teljesítményt csak jó fatermőképességű termőhelyen nyújt. Populusxeuramericanacv.Koltay: Hímivarú nemesnyár fajta. Növekedési erélye kezdettől fogva és tartósan erőteljes, az egyik legkiemelkedőbb a hazai nyárfajtáink között. Széles termőhelyi skálán termeszthető, tág tűrőképességű fajta.

Energetikai faültetvények termesztés-technológiája • Egysoros ültetvény – kétéves vágásforduló – ideális egyensúly a jövedelmezőség, a fa apríték minősége és mennyisége között • 2-3 m-es sortávolság – 40-60 cm-es tőtávolság A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

72

– 8-10 000 növény hektáronként jól kezelhető, ugyanakkor jelentős hozamot produkál • Intenzív növekedésű államilag elismert fűz és nyár fajták, szelektált akác szaporítóanyag – biztonságos és jövedelmező termesztés 1. Termesztési ciklus 1. Vegetációs időszak • Talajelőkészítés-szántás (40 cm) → tárcsázás → ültetési sorok talajmarózása vagy forgó boronálása (20 cm). • Dugványok termőhelytől függően megválasztott fűz vagy nyár fajták, akác csemete, ültetésig hűtőkamrában szükséges tárolni. • Ültetése a fagyok elmúltával március közepétől április végéig végezhető, dugványozó illetve ültetőgéppel, kézzel. • Növényvédelem: – Vegyszeres: ültetést követően azonnal vegyszeres csírázásgátlás, gyomirtás – Gépi: 3-4 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor) • Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel megjelenésekor. 2. Vegetációs időszak • Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). • Betakarítás eszközei széles választékban állnak rendelkezésre, az ültetvény ezt követően magától újrasarjad. 2. Termesztési ciklus 3. Vegetációs időszak • Sarjaztatás: levágást követően az ültetvény magától intenzíven újrasarjad, nem szükséges az újratelepítés. • Növényvédelem: márciusban vegyszeres gyomirtás szerekkel, majd 2-3 alkalommal gépi sorközápolás (talajmaró, tárcsa, kombinátor). • Kártevők elleni védelem: tömeges lombrágó rovar kártétel esetén. 4. Vegetációs időszak • Növényvédelem: 1-2 alkalommal gépi sorközápolás (tárcsa, kombinátor). • Betakarítás, majd sarjaztatás. 3. Termesztési ciklustól az ültetvény teljes hozamú További ciklusokban a műveletek megegyeznek a 3. és a 4. vegetációs időszakban leírtakkal Kiegészítő műveletek • Tápanyag utánpótlás: szerves trágyázás az ültetést megelőzően, termesztési ciklusonként hígtrágya kijuttatás, levelek őszi-tavaszi betárcsázása vagy műtrágyázás. – Telepítés előtt PK, telepítés évében lombtrágya, beállt ültetvényben N • Öntözés: ültetéskor esőztető, később elárasztás. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

73

• Felszámolás: 6-7 ciklust követően, vegyszerezés (Garlon), talajmarózás, majd mélyszántás. Jövedelmezőség Összehasonlítva a hagyományos erdőgazdálkodás átlagos 3-4 t/ha*év hozamával a nyár energetikai faültetvények képesek akár a 30-40 t/ha*év hozamra amennyiben: • Jó a termőhely. • A fajta a termőhelynek megfelelően lett megválasztva. • Az ültetvény megfelelő kezelést kap – gyomok elleni védelem. Várható élőnedves hozamok, két éves betakarítási ciklusonként. 60

50

40

2. év 30

1. év

20

10

0 1. ciklus

2. ciklus

3. ciklus

4. ciklus

5. ciklus

Forrás: Borovics Attila (saját számítás)

Különböző termőhelyeken létesülő ültetvények jövedelmezősége A fás szárú energetikai ültetvények eredményeinek vizsgálatára három különböző terméshozammal bíró esetet vizsgáltunk meg. Az alkalmazott technológia szinte azonos, csupán a növényvédelmi beavatkozásokban generáltunk különbségeket. Feltételeztük, hogy a gyengébb termőhelyen nagyobb eséllyel lépnek fel kórokozók és károsítók. Ennek megfelelően a jó viszonyok között termesztett ültetvényben 3-3, a közepesben 4-4, a gyenge termőhelyen létesített ültetvényben 6-6 alkalommal végeztünk károsítók és kórokozók ellen irányuló beavatkozást. A legfontosabb különbséget a hozamok nagyságában fejeztük ki. Értékeik a következők:


74

A hozamok nagysága a vizsgált esetek ciklusaiban Terméshozam

t/ha

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

gyenge

Nedves tömeg

25

39

40

38

37

35

34

32

30

29

közepes

Nedves tömeg

31

46

47

46

43

42

40

40

39

37

jó

Nedves tömeg

40

55

55

52

50

48

45

44

42

40

Forrás: Borovics Attila

A fenti esetekben a számítások elvégzésekor a következő eredményekre jutottunk: Éves átlagos jövedelem: Éves átlagos jövedelmek (eFt/ha) 1. eset (jó) 2. eset (közepes) 3. eset (gyenge)

89,74 58,16 17,74


Az éves átlagos jövedelmek a három csoport között közel egyenlő, kb. 31 ezer Ft-os különbséget mutatnak. Az első és a második esetben is az elérhető értékek magasak, a többi mezőgazdasági kultúrával versenyképesek, azok hozamait bizonyos esetekben már meg is haladják. A kis hozamok mellett vizsgált harmadik eset alig rentábilis, az elért nyereség mindössze 17,74 ezer Ft. Helyette más növénykultúráknak lehet létjogosultsága. Belső kamatláb (IRR) Belső kamatláb (%) 1. eset (jó) 2. eset (közepes) 3. eset (gyenge)

42,92 28,80 14,16


A belső kamatláb az a szám, amely megmutatja, hogy a tőkebefektetés évi hány % kamatot hoz belátható időn belül. A belső kamatláb (IRR) az a diszkontráta, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke (NPV) zérus. Akkor gazdaságos az adott beruházás, ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb Ebből a szempontból az ültetvények kedvezőtlenebbik esete is megállja még a helyét, de amint láttuk, éves pénzhozamai szerényebbek.


75

Lehetőségek az Észak - Nyugat Magyarországi régióban A tervezett hosszú távú erdőtelepítések és energetikai faültetvény létesítések kiindulása az erdőtelepítésre tervezhető gyenge és rossz termékenységű szántók területi felmérése erdőgazdasági tájanként. A III. gyenge és rossz minőségű szántón a szántóföldi művelés gazdaságtalan és hasznosításuk egyik lehetősége az erdősítés és ültetvénylétesítés, mint elsődleges biomassza hasznosítási lehetőség. A Nyugat-Dunántúli régió (Nyugat-Dunántúli és Kisalföldi erdőgazdasági tájcsoportonként) ilyen területei a Führer (2004) alapján a következők. Erdőtelepítésre tervezhető III. osztályú gyenge és rossz termékenységű szántóterületek megoszlása a Nyugat-Dunántúli erdőgazdasági tájcsoportban

Erdőgazdasági táj Déli Pannonhát Göcseji bükktáj Göcseji fenyőrégió Őrség Vas - zalai hegyhát Vas me.-i dombvidék Írottkő alja Soproni hegyvidék Soproni dombvidék Összesen

Összes terület

Összes szántóterület

III. osztályú szántóterület

173120 74167 45260 75590 191103 70149 49115 9109 33497 721100

[ha] 58270 24730 14890 24210 86410 42270 19810 4140 7750 282500

4270 2530 840 3440 7320 7150 2190 190 210 28100

Forrás: Führer Ernő (2004)

Erdőtelepítésre és energetikai ültetvény létesítésére tervezhető III. osztályú gyenge és rossz termékenységű szántóterületek megoszlása a Kisalföld erdőgazdasági tájcsoportban

Erdőgazdasági táj Kisalföldi- homok Kemenesalja Hanság Szigetköz Összesen

Összes terület

Összes szántóterület

[ha] 141776 58270 187945 24730 107043 14890 64046 24210 500800 122100 Forrás: Führer Ernő (2004)

III. osztályú szántóterület 4270 2530 840 3440 11100


76

Hektáronként 10 atrotonna évenkénti hozammal számolva, mintegy 14 lutrotonna (30%-os víztartalmú, égetésre technikailag alkalmas) elsődleges faalapú biomassza termelését lehet elérni évente energetikai faültetvények létesítésével. Az ilyen tulajdonságú faanyag fűtőértéke kilogrammonként 14 MJ, vagyis összesen közel 200 GJ energia állítható elő hektáronként. Mivel összesen közel 40 ezer hektár olyan szántó terület van a térségben, amely gyengébb adottsága révén javasolható energetikai faültetvény létesítésére, ezért átlagosan és évente mintegy 8 millió GJ az az energiapotenciál, amely a térség számára energetikai faültetvények létesítése érvén, elsődleges biomassza termeléssel rendelkezésre állhat.


77

7.1.1.2-5. Állattartó telepek biogáz potenciáljára vonatkozó adatok

Jellemző állati trágya típusok és biogáz potenciálja. Szárazanyag tartalom [%]

Állati trágyák típusa Szarvasmarha hígtrágya Szarvasmarha almos trágya Sertés hígtrágya

Szerves sz. anyag Biogáz hozam, 3 tartalom [%] teljes tömeg, [m /t]

Biogáz hozam, 3 sz.sz.a., [m /t]

8 - 11

75 - 82

20 - 30

250 - 300

24 - 26

68 - 76

40 - 50

250 - 380

5-7

75 - 86

20 - 35

300 - 450

Sertés almos trágya

20 - 25

75 - 80

55 - 65

270 - 450

Baromfitrágya

21 - 38

70 - 90

250 - 450

63 - 80 Forrás: Kovács Attila, Dr.

Trágyaképződés mennyisége Trágyaképződés mennyisége

Hígtrágya [kg/év]

Almos trágya [kg/év]

7 280

19 240

-

11 960

Koca + alom

3 952

5 096

Hízó

1 664

1 846

1000 tojótyúk ketrecben

41 860

-

1000 brojler

-

11 336

1000 pulykatojó

-

17 160

Tejelő tehén Hízó marha, üsző

Forrás: Kovács Attila, Dr.

Várható biogáz termelés

1 924 9 620 19 240

Biogáz hozam 3 [m /év] 147 726 738 629 1 477 258

Biogáz hozam [kWh/év] 812 492 4 062 458 8 124 917

1 726

1 986

159 178

923 234

40

5 179

5 959

477 535

2 769 701

132

8 632

9 932

795 891

4 616 169

219

8 372

-

632 923

3 797 539

180

-

5 668

507 853

3 047 117

145

-

1 716

168 168

Várható biogáz termelés

Hígtrágya [t/év]

Almos trágya [t/év]

100 tehén 500 tehén 1000 tehén 100 koca + 800 hízó 300 koca + 2.400 hízó 500 koca + 4.000 hízó 200.000 tojótyúk ketrecben 500.000 brojler

728 3 640 7 280

100.000 pulykatojó

1

009 008

Kogeneráció mérete [kW el] 36 193 386

44

Forrás: Kovács Attila, Dr. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

78

7.1.1.2-6. Állati eredetű hulladékok besorolása és a vonatkozó FVM rendeletek. Állati eredetű hulladékok besorolása Hulladék Osztály Sterilizálás Gyomor-, bél-, bendőtartalom 2. Kérődző állatok vére 2. X Nem-kérődző állatok vére 3. Egészséges állatok testrészei 3. Nyesedék, zsír, stb. 3. Szőr, bőr, pata, szarv stb. 3. Rácsszemét 2. X Szennyvíziszap 2. X Csatornaiszap 2. X Hibás, selejtes húsáru 3.

Pasztőrözés X X X X X X X X X


A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet kimondja: 16. § A biogáz- és komposztáló telepnek – a létesítés és működés engedélyezése feltételeként: a) Meg kell felelnie a külön jogszabály előírásainak. b) Meg kell felelnie az 5. számú melléklet II. fejezet A) pontjába foglalt engedélyezésre vonatkozó követelményeknek. c) Az állati hulladékokat az 5. számú melléklet II. fejezete B) pontjába foglalt speciális állat-egészségügyi feltételeknek és C) pontjába foglalt hőkezelési feltételeknek megfelelően kell kezelnie. d) Meg kell határoznia a kezelés kritikus ellenőrzési pontjait, azok határértékeit, mérési módszerét, az adatok rögzítési módját, az intézkedésre kötelezettek körét. e) Biztosítania kell, hogy a szilárd anaerob lebontási maradékok megfeleljenek az 5. számú melléklet II. fejezete D) pontjában lefektetett mikrobiológiai feltételeknek. A 4. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez meghatározza az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó általános követelményeket, amelyek az állati hulladékot kezelő és feldolgozó biogáz üzemre is vonatkoznak. Az I. Fejezet 1. pontja szerint: “Az állati hulladékot kezelő és feldolgozó üzem csak ipari területen – a települési rendezési terv alapján – létesíthető. A kezelő és feldolgozó üzem telekhatára és a meglévő, vagy a település általános rendezési tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület közötti védőtávolságot a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség állapítja meg, a környezethasználati


79

engedély köteles tevékenység esetén az egységes környezethasználati engedélyben. A távolság nem lehet kevesebb, mint 500 méter.” Ez az elhelyezésre vonatkozó szabályzás egyértelműen vonatkozik a biogáz üzemre. Az 5. számú melléklet a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelethez II. Fejezete tartalmazza a biogáz-üzemben feldolgozott állati hulladékok kezelésének speciális követelményeit. Az állati hulladékokat fel kell szerelni olyan pasztőröző egységgel, amely nem megkerülhető, amelyben a feldolgozott 2. osztályba sorolt állati hulladékot vagy a feldolgozatlan 3. osztályba sorolt állati hulladékot hőkezelik a biogáz-reaktorba történő belépés előtt. Ennek az egységnek felszereltségét és a hőkezelés paramétereit (max. 12 mm, min. 70°C, min. 60 perc) a rendelet részletezi. A mellékelt táblázatban szerepelnek a harmadlagos biomassza biogáz célú hasznosítására vonatkozó számítások eredményei. Harmadlagos biomassza biogáz potenciálja Szárazanyag tartalom [%]

Szerves sz. anyag tartalom [%]

Biogáz hozam, teljes tömeg, 3 [m /t]

Biogáz hozam, 3 sz.sz.a., [m /t]

Sörtörköly Gabonatörköly (szeszmoslék) Konyhai/éttermi hulladék Gyomor/bendő/bél tartalom Baromfi vágóhídi hulladék Repcedara

20 - 25

70 – 80

105 - 130

580 - 750

6-8

83 – 88

30 - 50

430 - 700

9 - 37

80 – 98

50 - 480

200 - 500

22 - 25

90 – 95

170 - 180

800 - 860

15 - 22 50 - 60

75 – 85 85 – 95

40 - 130 340 - 480

450 - 550 750 - 850

Szennyvíziszap

6 - 12

70 – 80

15 - 35

300 - 350


Harmadlagos biomassza biogáz termelése

Sörtörköly Gabonatörköly (szeszmoslék) Konyhai/éttermi hulladék Gyomor/bendő/bél tartalom Baromfi vágóhídi hulladék Repcedara Szennyvíziszap

Mennyiség [t/év]

Átlagos biogáz 3 hozam [m /év]

Biogáz hozam [kWh/év]

Kogeneráció mérete, [kW el]

10 000

990 000

5 148 000

225

100 000

2 904 000

15 972 000

759

10 000

535 500

2 945 250

140

10 000

1 619 200

9 391 360

411

10 000 5 000

720 000 1 980 000

4 176 000 11 484 000

198 545

100 000

1 920 000

11 520 000

547


A fenti táblázatból hiányzik a cukorrépaszelet, amely ugyan kitűnő biogáz alapanyag (az egyetlen hazai cukorgyárban már így is hasznosítják), de Kaposváron túlmenően nem áll rendelkezésre. A táblázat azt mutatja, hogy a szeszmoslék kivételével a többi harmadlagos biomassza elsősorban 300-500 kW el mérettartományú biogáz üzem A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

80

telepítését alapozhatja meg, kivéve természetesen olyan helyszíneket, ahol több különböző forrásból származó biogáz alapanyag összegyűjthető. 7.1.1.2-7. Szennyvíztelepek biogáz képződése a lakosságra lebontva. Biogáz hozam szennyvíziszapból Biogáz termelés Gázmotor LEÉ [fő]* 3 [m /nap] kapacitás [kW el] 6 000 120 10 10 000 200 16 20 000 400 32 30 000 600 48 50 000 1 000 80 75 000 1 500 120 100 000 2 000 160 150 000 3 000 240 200 000 4 000 320 Forrás: Kovács Attila, Dr. *LEÉ: lakos egyenérték


81

7.1.1.2-8. Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamata Mezőgazdasági biogáz üzemek engedélyezésének folyamatábrája



82

7.1.1.2-9 Állattartó telepek a NYD-i régióban Megnevezés

Település

Németh Vilmos Takács László Nyerges András Horváth Imre Tóth Lajos Farmer I Családi Gazd. Mező Gold 21. Kft. Tóth Lajos Agro-Invenció BT Március 15. Mg. Sz. Nagy Ferenc Nagy Zoltán Ferenc Kapuvári Mg. Sz. Sz. Mészáros László Tordosa-Menti Mg. T.Sz.Sz. Faluszövetkezet növendék Mezőgazdasági Faluszövetkezet Pöltl József Előre Sz. Jó Barátság Mg. T. F. K. Szöv. Szabó László AGRO-MILCH Kft. Agro-Milch Mg. Sz. Kft. Bezenyei Mg.Sz. Agrár RT Himod Agrár T. Sz. Rt. Nyugati Kapu T.K.Sz.Sz. Fertő-Hanság Np. Fertő-Hanság Np. Kisalföldi Rt. Búzakalász Sz. Agyagosszergényi Győzelem Mg. Sz. Kisalföldi Rt. Tejtermelő Kft. Mórich Kft. Haladás Vagyonkezelő Mg. Sz. Zöld Mező Mg.Tsz. Lajta-Hanság Rt. Lang Tejtermelő és Állattenyésztő Kft. BOSFLOR Kft. Bosflór Mg.Sz.Kft. LEGLER BALÁZS NÉMETH MÁRTON Szénaház Kft. Rákóczi Mg. T.Sz.Sz. Hanság T.Sz.K.Szöv. KOVÁCS MIKLÓS RÁBA MEZŐGAZDASÁGI SZ. Dunaszentpáli Mg. Sz. SOÓS IMRÉNÉ Soponyi István Kisalföldi Rt. Simon László Modrovich István

Dénesfa Bősárkány Veszkény Töltéstava Rábasebes Máriakálnok Páli Nyúl Rábcakapi Lébény Fertőd Fertőd Kapuvár Bogyoszló Babót Magyarkeresztúr Magyarkeresztúr Románd Beled Szilsárkány Rábcakapi Lázi Sikátor Bezenye Himod Mihályi Levél Sarród Sarród Kapuvár Püski Agyagosszergény Bőny Csorna Mórichida Kóny Kunsziget Károlyháza Egyed Bakonyszentlászló Románd Szany Rábacsanak Győrsövényház Kimle Bősárkány Rábaszentmihály Árpás Dunaszentpál Babót Nemeskér Rétalap Pásztori Lébény

Megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye

Állatfaj szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha bivaly szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha sertés sertés

Létszám (becslés) 109 114 129 138 149 150 152 156 172 172 174 174 176 179 188 189 189 197 198 203 215 262 262 284 296 296 302 320 320 320 342 355 370 387 415 417 450 457 481 489 489 511 521 521 523 526 544 547 554 558 560 587 595 602


83

Település

Megnevezés Halászi Zöldmező Sz. BÁBOTA Kft KEMÉNY GÁBOR Müller egyéni cég Erőss Kálmán Kovács farm Rábamenti Mg. Sz. Horváth István Fertődi Zöld Mező Mg. Sz. Virágzó Term. Ker. Szolg. Szöv. NÉMETH GYULA INICIA Rt. Inícia Rt. Agrár ZRt. PORC Kft. Rábapordány Rt növendék Rábapordányi Mg. Rt. Petőfi Mg.T.Sz.Sz. SER-CO KFT. Hidráns Mg. Sz. Kft. Lajta-HAnság Rt. Szabóné Miskoczi Mónika Kiss Mihály Gézáné, Kapuvár-Garta Horváth Károly Dózsa T. É. Sz. Szöv. PONGRÁCZ GYULA Horváth Géza Lajta-Hanság Rt. NÉMETH ANTAL SZÍJJ DEZSŐ ŐSZE JÓZSEF Duna Mg. Zrt. Böcskör György PÁLI GAZDA MG. KFT. VISY KÁROLY Cséry László Czankó 2000. Mg. T. K. Sz. Kft. Farádi Mg Csicsics Zoltán ÁCS GYÖRGY Ács György G-CSEI FARM BT. KOVÁCS ERVIN Agro-Nexus Mg. Ker. Bt. Bácsai Agrár Rt. KARAKAI fívérek (István,Zsolt) Kiss M Vencel Bakonyér Mg.Sz. Hegykői Mg. Rt. Lajta-Hanság Rt. Csicsics György Berki Mg.Sz.É.Sz. Horváth István sertés hízó TÖREKI GYULA Kisalföldi Rt. NÉMETH ZOLTÁN SCROFA Bt.

Halászi Koroncó Szany Szakony Sopron Bezi Rábakecöl Szany Fertőd Nyalka Rábacsanak Enese Ikrény Darnózseli Nagyszentjános Dör Rábapordány Csorna Pásztori Szil Mosonmagyaróvár Jánossomorja Kapuvár Jánossomorja Szany Bágyogszovát Rábapordány Jánossomorja Markotabödöge Rábaszentandrás Osli Mosonmagyaróvár Magyarkeresztúr Magyarkeresztúr Magyarkeresztúr Szakony Bogyoszló Farád Rábapatona Szany Szany Gyóró Rábaszentmihály Bősárkány Kisbajcs Rábaszentandrás Kapuvár Mezőörs Hegykő Mosonszolnok Rábapatona Beled Rábaszentandrás Sobor Nagyszentjános Rábapordány Hegyeshalom

Megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye

Állatfaj szarvasmarha sertés sertés sertés juh sertés szarvasmarha sertés szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés sertés szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha sertés sertés sertés szarvasmarha sertés sertés sertés sertés szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés sertés sertés sertés szarvasmarha szarvasmarha sertés szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha sertés sertés

Létszám (becslés) 608 609 609 609 627 634 641 655 662 662 672 683 683 687 710 730 730 739 774 781 799 801 807 808 821 853 859 860 868 889 893 909 919 956 956 959 986 993 1 030 1 042 1 042 1 050 1 054 1 083 1 083 1 122 1 183 1 203 1 208 1 231 1 236 1 251 1 377 1 377 1 459 1 492 1 631


84

Mihályi Rábacsécsény Rábacsanak Halászi Sobor Osli Rábasebes Táp Rábacsanak Kapuvár Rábapatona Mihályi Bezenye Rábacsanak Szil Szil Bágyogszovát Bakonypéterd Lázi Rábaszentandrás Kisbabot Töltéstava Töltéstava Pázmándfalu Mosonszentmiklós Lázi Rábaszentandrás Rábakecöl Kunsziget Rábaszentandrás Barbacs Bősárkány Rábapordány Kóny Tét Szerecseny Szakony Rajka Zsira Kimle Újkér Rábakecöl Szakony Kimle Újkér Szárföld

GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye

sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés sertés házityúk pulyka sertés pulyka pulyka pulyka sertés pulyka pulyka pulyka házityúk

Létszám (becslés) 1 632 1 663 1 760 1 772 1 807 1 856 1 997 1 998 2 077 2 290 2 488 2 728 2 746 2 911 2 923 2 923 2 930 3 095 3 095 3 241 3 280 3 347 3 347 3 347 3 517 3 725 3 800 4 056 4 385 4 417 4 604 5 210 8 054 8 626 9 996 10 572 10 596 10 649 10 910 11 434 11 860 11 886 12 986 13 720 15 260 15 927

Farád

GY-M-S megye

házityúk

16 706

Rétalap Szilsárkány Kimle Mórichida Győrszemere Bőny Mosonmagyaróvár Jánossomorja Ásványráró Tényő

GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye

házityúk pulyka pulyka házityúk házityúk pulyka sertés sertés házityúk házityúk

17 612 18 387 21 026 21 600 22 550 24 331 26 036 27 811 28 944 44 000

Megnevezés

Település

POZSGAI ISTVÁNNÉ NAGY GYULA Horváth Zsolt Takács János Szíjj Dezső Sobor MÉSZÁROS TAMÁS Karakai Szabolcs EGYESÜLT SZ. GALAMBOS ZOLTÁN Kiss M. Vencel Sipos Lajos BENDES JÓZSEF Kovács Péter BACON KFT. HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. HIDRÁNS MG. SZOLG. KFT. HORVÁTH CSABA AGRO-MILCH Kft. Kozma Tamás Horváth István tenyész NAGY IMRE Horváth Imre MG. RT. Töltéstavai Mg. Rt. Új élet sz. AGRO-MILCH Kft. HORVÁTH ATTILÁNÉ RÁBAMENTI TAK. HÚS RT. Zöld Mező Mg. Tsz. GASZTONYI GYÖRGY HORVÁTH ISTVÁN Agro-Nexus Kft RÁBAPORDÁNYI MG. RT. KÓNY-PIG KFT. AGRO-TÉT Kft. Galliform Kft. Lőrinci Medalion Kft. Extra-Pig Kft. Hollósi Zsolt PANNON PULYKA KFT Táp Kft. RÁBAMENTI MG. SZÖV. Hollósi Zsolt PANNON PULYKA KFT Dózsa népe szövetkezet BÁRKOVICS GYULÁNÉ FARÁDI MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET Kövi Pál ÉLETFA 2001 KFT Domonkos László Barabás Csaba Tóth László Kövesi Mg. Term. és Szolg. Kft. Lajta-Hanság Rt. Fiorács Kft. Csiron Kft. Simon Tibor

Megye

Állatfaj


85

Lövő Bőny Rábapatona Győr Győrszemere Táp Győr Győr Bőny Szeleste Szombathely

GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye GY-M-S megye Vas megye Vas megye

pulyka pulyka házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk szarvasmarha szarvasmarha

Létszám (becslés) 52 052 68 541 77 690 83 374 115 247 151 430 316 383 482 742 506 707 100 101

Zsennye

Vas megye

szarvasmarha

103

Sorkifalud

Vas megye

szarvasmarha

109

Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. taródházi Sorkifalud szarvasmarha telepe

Vas megye

szarvasmarha

109

Őrségi Nemzeti Park őriszentpéteri szarvasmarha telepe

Őriszentpéter

Vas megye

szarvasmarha

111

Bérbaltavár Nemescsó

Vas megye Vas megye

szarvasmarha szarvasmarha

113 116

Kenyeri

Vas megye

szarvasmarha

118

Szalafő Pápoc Szergény Bejcgyertyános Nyőgér

Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha

145 152 159 171 171

Nyőgér

Vas megye

szarvasmarha

171

Kenyeri

Vas megye

szarvasmarha

183

Csákánydoroszló Nemeskeresztúr

Vas megye Vas megye


188 193

Bozsok

Vas megye

szarvasmarha

202

Varga Gyula szarvasmarha telepe Lajta Hanság Rt. szentgotthárdi szarvasmarha telepe Rumi Génmegőrző centrum- Rum szarvasmarhatelep Felszabadulás Mg. Szöv. szarvasmarha telepe Vasi Agro Pannonia Kft.- balogunyomi üszőtelep Vasi Agro Pannónia Kft.-Sorokpolány szarvasmarhatelep

Olaszfa

Vas megye

szarvasmarha

229

Szentgotthárd

Vas megye

szarvasmarha

243

Rum

Vas megye

szarvasmarha

246

Szombathely

Vas megye

szarvasmarha

268

Balogunyom

Vas megye

szarvasmarha

268

Sorokpolány

Vas megye

szarvasmarha

268

Szélesi Zoltán szarvasmarha telepe Kovács Ervinné Provid Kft Petőfi Mg. Szöv. óhegyi szarvasmarha telepe Rábavölgye MG Szövetkezet Rum

Gérce Pácsony Győrvár

Vas megye Vas megye Vas megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha

292 302 302

Ostffyasszonyfa

Vas megye

szarvasmarha

326

Rum

Vas megye

szarvasmarha

333

Sárvár

Vas megye

szarvasmarha

341

Egyházasrádóc

Vas megye

szarvasmarha

361

Nemesrempehollós

Vas megye

szarvasmarha

361

Mesteri

Vas megye

szarvasmarha

395

Kám

Vas megye

szarvasmarha

411

Megnevezés

Település

Táp Kft. Kövesi Mg. Term. Szolg. Kft. Stoller Csaba B-BROILER Kft. GALLI-TÉT Kft. TÁPI CSIPOGÓ Kft. B-BROILER Kft. B1-Entertainment Kft. B-BROILER KFT. Szimszolg Kft. szarvasmarha telepe OMT Rt. szarvasmarha telepe Németh László zsennyei szarvasmarha telepe Sorokmenti Term. és Szolg. Szöv. nemeskoltai szarvasmarha telepe

Németh Béla Jurisich Mg. Rt. szarvasmarha telepe Egyetértés Agrár Kft. kecskédi szarvasmarha telepe Tarack Bt. Szabadföld Mg. Szöv. szarvasmarha telepe Pintér Imre szarvasmarha telepe Húshasznú Bt Felső major szmarha Húshasznú Bt nyőgéri Külső major szmarha Húshasznú Bt. káposztáskerti szarvasmarha telepe Egyetértés Agrár Kft. kenyeri szarvasmarha telepe INDRI Farm Kft.-szarvasmarha telepe Rába András APHA Mezőgazd.és Keresk. Kft. szarvasmarha telepe

Gazdaszövetkezet Sárvár tilosaljai szarvasmarha telepe Rádóci Agrár KFT. egyházasrádóci telepe Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi sertéstelepe Hetyei Berzsenyi kft. mesteri szarvasmarha telepe Kisfaludy Mg. Szöv. kámi szarvasmarha telepe

Megye

Állatfaj


86

Megnevezés

Település

Állatfaj

Megye

Létszám (becslés)

Csörnöcmenti Mg. Szöv. györgy-majori szarvasmarha telepe

Vasvár

Vas megye

szarvasmarha

576

Csörnöcmenti Mg. Szöv. alsóújlaki szarvasmarha telepe

Alsóújlak

Vas megye

szarvasmarha

578

Szabó György Vép Bozzai Sertéstelepe Rába Völgye MTSz. szarvasmarha telepe Sárvári Mg. ZRt. hegyfalui szarvasmarha telepe Moser Kft. szarvasmarha telepe Ráczné Gyalog Stefánia Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Celli Sághegyalja Rt. szarvasmarha telepe Raschka Zsolt szarvasmarha telepe Ráczné Gyalog Stefánia sertéstelepe Hári Bt.Pápa Szergényi Sertéstelepe Rumi Génmegőrző Centrum Kft Sertéstelep Petőfi Mg. Szöv. csermajori szarvasmarha telepe Szombathelyi Tangazdaság Rt.Táplánszentkereszt-Rangut

Vép Körmend

Vas megye Vas megye

sertés szarvasmarha

612 649

Hegyfalu

Vas megye

szarvasmarha

650

Karakó Ják Ják Celldömölk Kemenesmagasi Ják Szergény Alsóújlak

Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés sertés

690 740 740 766 886 1 012 1 050 1 213

Ostffyasszonyfa

Vas megye

szarvasmarha

1 225

Táplánszentkereszt

Vas megye

szarvasmarha

1 386

Francsics Gábor Vasasszonyfai Sertéstelep Rádóci Agrár Kft. nemesrempehollósi sertéstelepe Agro Euro Mode Kft. Sárvár borgátai sertéstelepe Kovács Dezső Merseváti Sertéstelepe

Vasasszonyfa

Vas megye

sertés

1 403

Nemesrempehollós

Vas megye

sertés

1 447

Borgáta

Vas megye

sertés

1 451

Mersevát

Vas megye

sertés

1 589

Vassurány

Vas megye

sertés

1 652

Káld

Vas megye

szarvasmarha

1 804

Kemenesszentmárton Vas megye

sertés

9 411

Jákfa Kemenespálfa Meggyeskovácsi Rábapaty

Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye

házityúk pulyka pulyka pulyka

10 118 10 900 11 107 11 490

Uraiújfalu

Vas megye

házityúk

11 660

Acsád Peresznye Peresznye Jánosháza Káld


egyéb tyúk alkatúak házityúk házityúk pulyka sertés

11 800 11 942 11 942 11 976 11 977

Csepreg

Vas megye

pulyka

12 392

Csönge Csénye Csepreg Csákánydoroszló


sertés pulyka házityúk házityúk

12 606 12 991 13 450 14 224

Rábapaty

Vas megye

házityúk

14 329

Vép Ivánc Uraiújfalu Sótony


pulyka házityúk házityúk pulyka

14 402 14 420 14 476 15 317

Vasegerszeg

Vas megye

házityúk

16 086

Rábapaty Szombathely Pecöl Jánosháza


pulyka házityúk pulyka pulyka

16 444 16 800 17 058 17 065

Hús Állat Import Export Kft. Szombathely vassurányi sertéstelepe Sárvári Mg. ZRt. Káld-lajosmajori szarvasmarha telepe Sokmalac Kft. kemenesszentmártoni sertéstelep Bábolna Tetra Kft. Hintós tenyésztyúk telep Simonné Pál Ibolya pulyka telepe Borsi Zoltán pulykatelep Dabi Kft. pulyka telepe Bábolna Tetra Kft. Urai Dózsa major tenyésztyúk telep Komonczky István tojótyúk telep Acsád Agro Univerzál Kft. Húscsirke Telep Schrott István húscsirke telepe Márfi Józsefné pulykatelepe Káld-Szitamajori Sertéstelep Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi Mg. Kft Sárvári Mg. Rt. Csöngei sertéstelep Banai István pulykatelepe HORVÁTH GÁBOR húscsirke Sipos László húscsirke telepe Bábolna Tetra Kft. Rábapaty tenyésztyúk telep Tancsics István és Tamás pulykatelepe Őri -Baromi Kft. húscsirke telepe Bábolna Tetra Kft Teszt telep tojótyúk telep Vasakarat 2001. Kft. pulyka telepe Bábolna Tetra Kft. Vasegerszeg Tenyésztyúk telep Balogh László pulyka West Pannónia Kft. húscsirke telepe Tancsics Tamás pulyka telepe Dr. Varga Sándor pulyka telepe


87

Jánosháza

Vas megye

pulyka

Létszám (becslés) 17 065

Csepreg

Vas megye

pulyka

18 253

Csepreg Csepreg Sajtoskál Ják Szeleste


házityúk házityúk pulyka pulyka pulyka

19 850 19 850 20 786 21 333 21 814

Uraiújfalu

Vas megye

házityúk

21 900

Gersekarát

Vas megye

házityúk

23 040

Szalafő

Vas megye

házityúk

23 224

Nemesbőd Kőszegdoroszló Kemenesmihályfa Csepreg


pulyka házityúk pulyka házityúk

23 690 23 826 25 521 28 100

Uraiújfalu

Vas megye

házityúk

28 821

Tormásliget Ikervár

Vas megye Vas megye

pulyka pulyka

33 568 33 630

Meggyeskovácsi

Vas megye

házityúk

34 036

Kondorfa Vasszécseny Vasszécseny Táplánszentkereszt Gencsapáti Felsőmarác Szentgotthárd Tormásliget Lukácsháza Simaság Vasasszonyfa Őriszentpéter Halogy

Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye

házityúk házityúk házityúk házityúk pulyka pulyka házityúk házityúk házityúk pulyka pulyka házityúk házityúk

34 650 35 050 35 050 35 100 35 828 35 947 36 875 37 936 39 562 40 776 41 452 47 280 50 900

Pósfa

Vas megye

házityúk

57 280

Jákfa Szentgotthárd Magyarlak Csehimindszent Vát Őriszentpéter Pusztacsó Vasvár Hegyhátszentpéter Ikervár Szombathely Hegyháthodász Sorkikápolna Szentpéterfa Hegyhátszentpéter Hegyhátsál Rábahídvég Vasvár Bögöte Nemesszentandrás Zalaigrice

Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Vas megye Zala megye Zala megye

házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk pulyka házityúk házityúk pulyka házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk pulyka szarvasmarha szarvasmarha

Megnevezés

Település

Sága Foods RT Csepregi Baromfi Szöv. Németh Bálint Vasi Mg. Kft HORVÁTH ANTALNÉ HÚSCSIRKE Horváth János húscsirke telepe Táp KFT. Újkér pulyka telepe Sága Foods pulykatelepe Ják Berghoffer Lajos pulykatelepe Báblna Tetra Kft. Központi telep tenyésztyúk Gallen Attila broilercsirke Agroinvest TSB.Kft.Szalafői húscsirke telepe Pannon Pulyka Mg. Szöv. Agro-univerzál kft húscsirke telep Vasi Gallus Kft. pulykatelepe Fülöp József baromfi Bábolna Tetra Kft. Szentivánfa tenyésztyúk telep Molnár János pulyka telepe Szabó Lászlóné pulyka telep Rábamenti Agrár Kft Ikervár Meggyeskovácsi tojótyúktelep Jandrasits István húscsirke telepe Domokos Lajos dr csirke telepe Márfi Józsefné csirke telepe Bársony József húscsirke telepe Berghoffer Imre pulyka telepe Broiler 2000 Bt. pulyka telepe Kóbor Tamás húscsirke telepe Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Czetin és Társa Kft. húscsirke telepe Kövesi Kft. pulyka telepe Tak KFT. Vasasszonyfa Bartik Tibor húscsirke telepe Diószegi Zoltán húscsirke telepe Erdőlaki Tojás termelő Kft. tenyésztyúk előnevelés Bábolna Tetra kft. Új telep tenyésztyúk Hegyhát Br. Kft húscsirke telepe Horpet 2001 Kft. húscsirke telepe HE-SI-PU Bt. húscsirke telepe Szigeti László húscsirke telepe Agroinvest TSB. Kft. húscsirke telepe Szigeti János húscsirke telepe Hantó Attila húscsirke telepe Hantó Jánosné húscsirke telepe Sága Foods Ikervári pulykatelepe Németh Pál Vass László húscsirke telepe Gyöngyösmente Szöv. pulyka telepe Bartik Tibor húscsirke telepe Bedics Istvánné hús csirke telepe Agroinvest TSB Kft. húscsirke telepe Grót-Broyler Kft. húscsirke telepe Gallen Attila húscsirke telepe Sága Foods Rt. Vörös József Pálfi László húsmarhatelep

Állatfaj

Megye

70 948 74 330 75 690 78 540 81 300 81 520 100 986 106 247 110 267 113 545 121 323 143 310 143 346 160 460 169 500 192 786 200 705 233 840 342 245 109 120


88

Országh László szarvasmarha Nagyrécse Országh László szarvasmarha Zalakomár Ulme Kft. szarvasmarhatelep Best Trade Kft szarvasmarha telep Best Trade Kft. Angéla major Best Trade Kft. Hegyestető major

Nagyrécse Zalakomár Ozmánbük Zalacséb Vasboldogasszony Vasboldogasszony

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha

Létszám (becslés) 122 122 128 142 142 142

Georgikon Kht. Keszthely Úsztató major szarvasmarhatelep

Keszthely

Zala megye

szarvasmarha

173

Galambok Zalavár

Zala megye Zala megye

szarvasmarha bivaly

181 183

Zalakomár

Zala megye

bivaly

183

Gelse Söjtör



188 195

Szentpéterfölde

Zala megye

szarvasmarha

195

Zalaszentmihály Lendvajakabfa Resznek

Zala megye Zala megye Zala megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha

263 273 273

Lenti

Zala megye

szarvasmarha

300

Gáborjánháza

Zala megye

szarvasmarha

300

Rédics

Zala megye

szarvasmarha

300

Zalabaksa

Zala megye

szarvasmarha

300

Felsőrajk Pókaszepetk Nagykanizsa Csesztreg

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha

300 319 337 349

Magyarszerdahely

Zala megye

szarvasmarha

385

Zalaszentbalázs

Zala megye

szarvasmarha

385

Füzvölgy

Zala megye

szarvasmarha

385

Zalaszentgyörgy Zalalövő Nagykanizsa Nagykanizsa Zalaszentiván Kemendollár Iklódbördőce Gősfa Söjtör Lenti Lovászi Szentgyörgyvölgy Kerkakutas Szalapa

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha szarvasmarha sertés sertés sertés sertés juh sertés szarvasmarha sertés szarvasmarha

401 413 429 429 463 524 526 530 560 594 613 635 680 728

Nova

Zala megye

szarvasmarha

739

Zalaszentmihály

Zala megye

sertés

760

Zalaszentiván Belezna Felsőrajk Salomvár Csonkahegyhát Szentgyörgyvölgy Misefa

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

sertés sertés szarvasmarha szarvasmarha sertés juh sertés

Megnevezés

Település

Boros Antalné szarvasmarhatelep Balatoni Nemzeti Park Balatoni Nemzeti Park Igazgatósága Bivalyrezervátum Zalafarm Kft. szarvasmarhatelep Gelse Farmer Dél Kft. Söjtör szarvasmarha Farmer Dél Kft. szarvasmarha Szentpéterfölde Cziráki Gábor húsmarha telep Gólicza Kft. szarvasmarha Lendvajakabfa Gólicza Kft. szarvasmarha Resznek Kerka Genetics Kft. Lentikápolna szarvasmarha Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Gáborjánháza Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Rédics Kerka Genetics Kft. szarvasmarha Zalabaksa Salato Kft. szarvasmarha Felsőrajk Póker Impex Kft tehenészet Miklósfai Mg. Rt Miklósfa szarvasmarha Agro Metz Kft. szarvasmarha Csesztreg Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha Magyarszerdahely Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarha Zalaszentbalázs Fűzvölgyi Agrár Rt. szarvasmarhatelep Fűzvölgy Zalarét Kft tehenészet Mandl Kft tehenészet Alkotmány MgTSZ tehenészet Bajcsa Alkotmány MgTSZ üszőnevelő Alsómajor Tyrol Kft tehenészet Póker-Impex Kft. sertéstelep Szekeres István sertéstelep Iklódbördöce Csalló Tamás sertéstelep SZABADICS kFT HÍZÓSERTÉS TELEP Kodrikné Farkas Eugénia juhászat Lenti Határmenti Korona Bt. sertéstelep Cilinkó Agrár Kft. tehenészet Kutas-Farm Kft. sertéstelep Zal-Agro Rt. szarvasmarhatelep Szalapa Krisztina Tej Kft. szarvasmarhatelep Krisztina major He-Si-Pu Kft telep(pulyka+sertés) Zalaszentmihály Tóth '95 Bt. sertéstelep Kondricz Tamás sertés Belezna Backó Kft. szarvasmarhatelep Felsőrajk Blasko Milch und Tier Kft Simon László Métnek Agrár Kft. juhászat Métnekpuszta Takács Árpád sertéstelep Misefa

Állatfaj

Megye

778 833 838 912 959 1 010 1 102


89

Megnevezés

Zalaszántó Zalalövő


sertés sertés

Létszám (becslés) 1 148 1 157

Magyarszentmiklós

Zala megye

sertés

1 294

Magyarszerdahely

Zala megye

sertés

1 294

Zalaszentbalázs Pölöskefő Pölöske Murarátka Semjénháza Hottó Zalaszentgrót Egervár Nagykapornak Szepetnek Pölöske Ormándlak Ormándlak Ormándlak Pötréte Vaspör

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

sertés sertés sertés sertés sertés szarvasmarha sertés sertés szarvasmarha sertés sertés sertés sertés sertés sertés házityúk

1 294 1 385 1 417 1 708 1 708 1 926 1 938 2 055 4 599 6 401 6 623 7 228 7 228 7 228 10 829 10 960

Becsehely

Zala megye

házityúk

11 709

Szentgyörgyvár Semjénháza Kerkafalva Becsvölgye Zalaszentgrót Pölöske Felsőrajk Alsópáhok Baktüttös Letenye Letenye Letenye Kerkakutas Pusztaszentlászló Páka Bak

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

pulyka házityúk házityúk pulyka pulyka egyéb tyúk alkatúak házityúk házityúk egyéb tyúk alkatúak házityúk házityúk házityúk pulyka pulyka házityúk pulyka

11 936 12 775 12 885 13 680 15 168 17 668 18 070 18 100 19 515 20 570 20 570 20 570 21 323 21 626 25 773 27 500

Pusztaederics

Zala megye

házityúk

27 711

Pakod Zalasárszeg Csonkahegyhát Nova Vasboldogasszony Zalaszentgrót Nagykanizsa Nagykanizsa Zalavár

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

sertés házityúk pulyka házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk házityúk

29 069 31 480 35 619 39 460 39 700 46 268 47 210 47 210 50 642

Zalatárnok

Zala megye

pulyka

50 983

Zalaegerszeg Gősfa Nova Zalaszentgrót

Zala megye Zala megye Zala megye Zala megye

házityúk házityúk házityúk házityúk

51 100 51 800 58 080 73 461

Szepetnek

Zala megye

házityúk

77 570

Település

UNI VAS Bt. Zalaszántó sertéstelep MNT Agrár Bt. Fűzvölgyi Agrár RT. sertés Magyarszentmiklós Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés Magyarszerdahely Fűzvölgyi Agrár Rt. sertés Zalaszentbalázs Hahóti Várdomb Kft. sertés Pölöskefő Horváth Tibor sertéstelep Mikó György sertés (Murarátka) Mikó György sertés Semjénháza Taxbi Kft tehenészet Szabó Győző Vortes Kft sertéstelep Agrár-Coop Kft Farmer Kiss Kft. sertés Szepetnek Hungária-Barnak Kft. Göcsej Pig Kft. sertéstelep Hízó Göcsej Pig Kft. sertéstelep malac utónevelő Göcsej Pig Kft. sertéstelep tenyész Backó Kft. sertéstelep Pötréte Király Gyula Lábodi Ferencné Broiler Becsehely Tuskós major Balogh Sándorné bfitelep Szentgyörgyvár Andróczi László Broilertelep Semjénháza Takács Attila broilertelep Be-Ne Kft. Pulykatelep Balogh Lajos bfitelep Zalaszentgrót Rosta László Csibe 98 Bt. broilertelep Felsőrajk Kiss László bfitelep Alsópáhok Pergel Alajos bfi telep Gombos Lajos keltető Letenye Molnár Imre Broilertelep Letenye Sánta Lajos broilertelep Letenye Taki Farm 2003 Kft. pulykatelep Külső majori pulykatelep Brenner József Broiler Gallo-Trade Kft pulyka telep Zalatárnok Tófej Mg. Kft. Pusztaederics broilertelep Végh Róbert Nagy Gábor broilertelep Zalasárszeg Nérel Kft. Pulykatelep Csonkahegyhát Horváth János broiler Kálmán és Tsa Kft Szabó Győző Bfitelep Tekenye Kovács Ferenc broiler Kovács Ferenc broiler AB OVO TRADE Kft. Zalavár tenyész Zalatárnok tófej Mg. Kft. Zalatárnok Központi major pulykatelep Páterdombi Szakközépiskola Gorza Ferenc Tojótyúktelep Domján Péter broiler Nova Gájer '96 Kft. Zalakoppány bfitelep Szepetneki Zöldmező Szöv. Broiler Szepetnek

Állatfaj

Megye


90

Megnevezés

Település

Megye

Gilikter Imre broilertelep Németh Tibor broiler Szabó Győző Bfitelep Pakod

Barlahida Muraszemenye Pakod

Zala megye Zala megye Zala megye

Állatfaj házityúk házityúk házityúk

Létszám (becslés) 78 870 108 948 130 310

Forrás: KSH.


91

7.1.1.2-10. Biogáz üzem beruházási költségeinek megoszlása 1.

Engedélyeztetés

10.000.000

2.

Kiviteli tervezés

15.000.000

3.

Biogáz üzem építése

607.500.000

3.1. 3.1.1. 3.1.2. 3.1.3. 3.1.4. 3.1.5.

Szubsztrátum adagolási- és tárolási technikája Keverő- és fogadó tartály Szilárd fázisú szubsztrátumadagoló Híg fázisú szubsztrátumadagolás Szilázs / száraz anyag tároló Előtároló tartály

90.000.000 20.000.000 55.000.000 opció opció 15.000.000

3.2. 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4.

Fermentorok / Végtermék tárolók Szigetelt anaerob fermentációs tartály Utótároló tartály Folyékony fázisú fermentációs végtermék tároló Szeparátor

230.000.000 75.000.000 75.000.000 65.000.000 15.000.000

3.3. 3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7.

Gázrendszer / Gázmotor / Transzformátor állomás Gázmotor Gáztisztítás, gázhűtés technikája Gázmérés technikája Biogáz tároló Biogáz kéntelenítő berendezés Biogáz fáklya Transzformátor állomás/villamos hálózati csatlakozás

202.000.000 150.000.000 5.000.000 2.000.000 opció opció opció 45.000.000

3.4. 3.4.1. 3.4.2. 3.4.3. 3.4.4. 3.4.5.

Irányítás- és adagolástechnika Szubsztrátum elosztó Hőelosztó, fűtőrendszer Irányító központ Csővezeték építés az építményeken kívül Villámvédelem

82.000.000 10.000.000 10.000.000 50.000.000 10.000.000 2.000.000

3.5. 3.5.1. 3.5.2. 3.5.3. 3.5.4.

Egyéb infrastruktúrális létesítmények Útépítés Kerítésépítés Tüzivíz tároló Hőenergia hasznosítás

3.6.

Építésvezetés

3.500.000

4.

Beüzemelés és próbaüzem

6.500.000

4.1.

Műszaki átadás

4.2.

Biogáz üzem biológiai próbaüzemének előkészítése

1.000.000

4.3.

Biogáz üzem biológiai próbaüzeme

5.000.000

opció opció opció opció opció

500.000

Összesen

639.000.000 Forrás: Szabó István (2010. árak alapján)


92

A fentiekben szemléltetett konkrét példa alapján látható, hogy egy 625 kWel teljesítményű biogáz üzem megvalósítása esetén az építészeti, a gépészeti, a technológiai és az egyéb költségek összesen mintegy 639.000.000 forintot tesznek ki. A beruházás helyét meghatározó feltételek:  alapanyagok rendelkezésre állása,  alapanyagok tárolásához és előkészítéséhez szükséges létesítmények megléte,  a melegvíz, hulladékhő hasznosítása,  a biogáz közvetlen hőtermelésre való hasznosítása,  a fermentációs maradék szilárd fázis (ún. biotrágya) felhasználása,  infrastrukturális kapcsolódás lehetőségei.


93

7.1.1.2-11. Biogáz Erőmű megtérülési adatok (példa) Számított biogáz képződés 550 db állatlétszámra vonatkozóan Alapanyag m ennyiség [tonna/év]

Alapanyagok m egnevezése

Szárazanyag tartalom [TS%] (2)

Szerves sz.a. tartalom [oTS%] (2)

Fajlagos biogáz tartalom [Nm 3/t oTS] (2)

CH4 tartalom [%] (2)

Szárazanyag m ennyiség [tonna/év]

Fajlagos CH4 tartalom [Nm 3 CH4/t oTS]

Szerves sz.a. m ennyiség [tonna/év]

Biogáz term elés [Nm 3/év]

CH4 képződés [Nm 3/év]

Mezőgazdasági trágya Trágyatermelés [kg/állatkategória/hét](1) 10 582,0 t/év 4 004,0 t/év

21,8% 8,5%

82,3% 81,4%

337,0 345,0

53,2% 58,0%

179,3 200,1

2 306,9 t/év 340,3 t/év

1 898,6 t/év 277,0 t/év

639 814,4 95 577,7

340 381,2 55 435,1

5 800,0 t/év

32,6%

94,7%

642,0

54,0%

346,7

1 890,8 t/év

1 790,6 t/év

1 149 557,2

620 760,9

ÖSSZESEN 20 386 t/év 22,3% (1) 59/2008. (IV,29.) FVM rendelet alapján (2) A KTBL (Kuratorium für Technik und Bauwesen in der Landwirtschaft) irányszámai alapján * Saját számítás 550 db állatlétszámra vonatkoztatva

19,5%

4 538 t/év

3 966 t/év

Tejelő tehén (24 hónapnál idősebb)*

Kukorica

Almos trágya Hígtrágya

Növényi alapanyag Szilázs

370 140

53,9%

CH4 Fűtőérték MJ/Nm3

35,9

Specifikus vill. termelés Nm3/kWh

0,47

1 884 949 1 016 577 5 164 Nm3/nap 36 495 122 MJ/év 10 137 533,82 kWh/év 4 010 530 kWh/év 5,38

kWh/Nm3

Forrás: IPS Power Kft, Szabó István

Számított éves villamos energia értékesítés

1. szám ú m elléklet a 389/2007. (XII. 23.) Korm . rendelethez Csúcs Völgy Mélyvölgy Vill. Átlagár

Megújuló energiaforrásból term elt villam os energia átvételi árai <20 MWe Ft/kWh 33,35 29,84 12,18 31,76

Önfogyasztás/veszteség 15%

Gázmotor rend. állás 90%

Garantált biogáz rend.állás 90%

Éves villam os energia értékesítés

Éves villam os energia term elés

Éves biogáz energia felhasználás

kWh/év 1 483 442 1 223 693 2 707 135

kWh/év 1 745 226 1 439 638 3 184 864 Gm ban felhasznált Gm ban felhasznált Termelt biogáz Értékesíthető/fáklyázandó



94

kWh/év 4 978 232 4 106 548 9 084 780 9 084 780 1 689 203 1 696 454 7 252

Éves óraszám

Heti óraszám

h/év

h/hét 80 62 0 141,5

3 629 2 993 6 622 kWh/év Nm3 Nm3 Nm3

Egy hétre vonatkoztatott, számított üzemvitel 8 5

ünnepnap/év (max. 10 nap lehet egy évben) 1 1 Üzem vitel

Hétköznap 16,0 4,5 0,0 20,5 102,5

Szombat

Vasárnap

19,5 0,0 19,5 19,5

19,5 0,0 19,5 19,5

141,5

hét/év

52


A 625 kWel teljesítményű biogáz üzem összesítő táblázata. A feltételezett alapanyagokból termelhető biogáz mennyiség Gázmotor(ok) biogáz igénye Értékesíthető/fáklyázandó biogáz mennyiség Éves üzemóraszám Rendelkezésreállás Éves villamos energia termelés Önfogyasztás/veszteség Éves villamos energia értékesítés Villamos energia értékesítési átlagát (2012)

1 696 454 1 689 203 7 252

6 622 90% 3 184 864 15% 2 707 135 31,76

Éves villamos energia árbevétel (2012)

85 987 780 Ft


A villamos energia árbevétel közel 60%-át a járulékos költségekre kell fordítani, úgymint alapanyag (pl. kukorica szilázs) előállítás, munkabérek, logisztika, karbantartás, banki költségek, stb. Fentiekből következik, hogy biogáz potenciálban rejlő lehetőségeket csak állami támogatással lehet gazdaságosan megvalósítani.


95

7.1.1.2-12. Szélerőművek létesítésének törvényi háttere Szélerőmű létesítésének engedélyezése négy önálló eljárásból áll, amelyekből hármat közigazgatási szerveknek, egyet pedig, az illetékes hálózati engedélyes társaságnak kell benyújtani. Ez a négy folyamat több ponton kapcsolódik egymáshoz, egyes eljárások előfeltételei a többinek. Az engedélyezési eljárás módját a 2004. évi CXL Törvény a Közigazgatási Hatósági Eljárás és Szolgáltatás Általános Szabályairól (KET), a 2007. évi LXXXVI Törvény a Villamos Energiáról (VET), és az ennek végrehajtását szabályozó 187/2008 (VII. 24.) kormányrendelet, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) kormányrendelet szabályozza. Az engedélyezési eljárás négy része kiserőművek (nem lakossági célú) esetében:  Környezetvédelmi engedélyezési eljárás: az építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésének előfeltétele.  Építési engedély.  Hálózati csatlakozási szerződés, amelynek a környezetvédelmi és az építési engedély, valamint a pályázati úton megnyert kvóta előfeltétele.  MEH (Magyar Energia Hivatal) engedély, aminek a hálózati csatlakozási szerződés előfeltétele. Az engedély kiadása mind a négy fórumon szakhatóságok és főhatóságok bevonásával történik, ami önmagában időigényessé teszi az egész procedúrát. Ráadásul az előírt határidőket a szakhatóságok gyakran nem tartják be, a főhatóságok pedig a szakhatóságok állásfoglalásának bevárása nélkül nem hoznak döntést, ezért az eljárások sokszor évekig elhúzódnak.


96

7.1.1.2-13. A régióban tervezett, de meg nem valósult szélerőmű parkok A régióban számos szélerőmű parkot készítettek elő a beruházók, akik külön projektcégekben szerezték meg az építéshez szükséges engedélyeket. Ezek a projektek Magyar Energia Hivatali engedélyek hiányában nem tudnak megépülni. Hiszen jelen pillanatban nincsen szabad kvóta, amit fel tudnának használni a befektetők. Továbbá, ahhoz hogy nagyszámú projekt valósulhasson meg és a folyamatos működésük biztosított legyen a villamos hálózat fejlesztésére is szükség van, valamint meg kell oldani a villamos rendszer szabályozhatóságát is. A régióban tervezett szélerőmű beruházások:                            

Csákhegy Szolgáltató és Termelő Kft, Hegyeshalom, 850kW Renerwind Kft, Kapuvár, 1,8 MW ECO - Wind Környezettechnológia Kft, Kőszegpaty, 25,3 MW Totál Wind Kft, Agyagosszergény, 39,1 MW Totál Immobilien Projekt Kft, Vitnyéd, 23 MW Totál Szél Kft, Vitnyéd, 23 MW Bana H2 Szélerőmű Kft, Bana, 44 MW Mov - R H1 Szélerőmű Kft, Mosonmagyaróvár, 24 MW Mecséri Szélpark Kft, Mecsér, 26 MW Szél - Erő Energia Hasznosító Kft, Perenye, 20 MW Alfa - Szélpark Energiatermelő Kft, Mosonmagyaróvár/Levél, 18 MW Pannon Szél - Erő Szolgáltató Kft, Bogyoszló, 44 MW Schnell Invest Ingatlanforgalmazó, Tervező és Szolgáltató Kft, Lövő, 22MW Aero Energia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft, Lövő 4 MW Bágyogszováti Szélerőműpark Energia Termelő Kft, Bágyogszovát, Rábapordány, 32 MW HungaroConcept Szélerőmű Üzemeltető Kft, Sopronkövesd/Nagylózs, 39 MW Vienna Energy Természeti Erő Kft, Levél, 24 MW Vill - Korr Energia, Energiatermelő és Befektető Kft, Veszkény 1,6 MW - Szélerő Vép Energiatermelő Nonprofit Kft. Vép, 0,8 MW Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Ács, 2 MW Kaptár "B" Energetikai Szolgáltató Kft, Károlyháza, 2 MW Greenergy Szélenergetikai Befektető Kft, Kapuvár, 8 MW Greenergy SRG Szélerőmű Kft, Kapuvár, 20 MW Central Energy Energiaipari Kft, Vönöck, 8 MW VIS FAVONIUS Szél- és Megújuló Energia Termelő, Kereskedelmi Kft, Újkér, 13,8 MW SZ - Energy Alternatív Energiatermelő és Szolgáltató Kft, Újkér, 46 MW Szélerőmű Park Kisfalud Tervező, Építő és Üzemeltető Kft, Kisfalud, 40 MW Qvantum Szélpark Energiatermelő Kft, Veszkény, 20 MW


97

7.1.1.2-14. Példa egy házi szélerőmű felépítésére Alap adatok:                

Függőleges szélkerék SFTV4,2 (Maximum 4,5kW) Névleges teljesítmény 4,2kW, 11,3 m/s-nál (11,3m/s = 40,7 km/h) Fordulatszám NT-nél 165 ford./perc Hálózati kapcsolódás kb. 3 m/s (10,8km/h) Fékezés kezdete 11,3m/s Kikapcsolás > 13 m/s (46,8km/h) GENERÁTOR 4,2kW, 165 ford./perc-nél Rotor magasság 4,0 m Rotor átmérő 4,0 m Rotor súly 390 kg generátorral Anyag GFK + Carbon Szélnyomás 50m/s –nál 1000 kg Elektromos és mechanikus biztonsági fékrendszer Inverter 4200W, max. 4500W 1-fázis 230V 50 Hz Túlélési sebesség> 50 m/s (180 km/h)

Opcionálisan: Villámhárítás, Aktív jégtelenítés, Távvezérlés Nagyon egyszerű és robusztus: hajtómű nélkül, nincsen szükség a rotor lapát- és azimut állításra. Kellemes üzemeltetés: nagyon halk, nincs stroboszkóp effektus. Magas hatásfok: turbulens földközeli és tetőn szerelt széláramlásnál, ferde széláramlás fentről vagy lentről lehetséges. A tervezett szélkerék szélsebesség – teljesítmény grafikonja

Forrás: Greenetik Kft. Honlapja (http://www.greenetik.eu)


98

7.1.1.2-15. Energiatárolási lehetőségek a megújuló energiatermeléshez Az alul látható képen az a villamos energia–tároló látható, amit az American Electric Power (AEP) helyezett üzembe, 2008 októberében Ohio államban. A Columbus-i székhelyű hálózati engedélyes szolgáltatási jellemzői és tapasztalatai összemérhetőek a magyarországiakkal, attól eltekintve, hogy itthon több szereplő van jelen a villamos-energia hálózati szektor szolgáltatóit tekintve. A berendezés névleges teljesítménye 2 MW és 12 MWh energia tárolására alkalmas. A szigetüzemet is tudó elosztó hálózati tároló, – feszültség átalakító-, töltő-, kisütő-, minőségi jellemzőket felügyelő – funkcióit az S&C Electric Company rendszereivel valósították meg. A vezetett hálózatok (Smart Grid) jellemzőivel bíró és funkcióit megvalósító rendszerek SCADA alatt, autonóm mérő-, elemző és beavatkozó elemekkel oldják meg feladatukat. NAS (Nátrium-kén) akkumulátor rendszer

Forrás: American Electric Power Honlapja (http://www.aep.com)

A kiserőművek hálózatra kapcsoláshoz teljesítendő feltételek meghatározásakor az AEP-t a Magyarországon is klasszikusnak tartott szempontok vezérelték:  A rendelkezésre állás legyen kiszámítható.  A szolgáltatási jellemzők tarthatósága.  A hálózati szennyezés csökkentése.  Az energiaszállítás irányíthatósága.  A csúcsterhelés irányíthatósága.  Az eszközhatékonyság növelése.  A beruházások időbeni optimalizáltak legyenek. A rendszer a NAS (Nátrium-Kén) akkumulátor technológiát alkalmazza, ami a japán NGK cég terméke. A tulajdonságai a következők: Feszültség: 2,076 V (cellánként) Elektrolit: szilárd alumínium-oxid tartalmú ionvezető kerámia. Anód: folyékony A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

99

nátrium. Katód: folyékony kén. Számos előnyös tulajdonsága van: nem veszti el töltést, mint a nikkel-kadmium akkumulátorok, nagy az energiatárolási kapacitása (45 Wh/kg). (kb. egyharmad méretű, mint az ólomakkumulátor.) Viszonylag olcsó. Élettartama hosszú, kb. 15 év, illetve kb. 2500 töltési/kisütési ciklus. Ugyanakkor vannak hátrányos tulajdonságai is: a nátrium és a kén 290 - 390°C között folyékony. Ez elég veszélyes, mivel a folyékony nátrium rendkívül reakcióképes, vízzel gyulladást és robbanást okoz, és csúnya égési sérüléseket is okozhat, valamint erőteljes felmelegedés történhet, ha a nátriumot és ként elválasztó kerámia eltörik. Az energiatárolásnak egy másik módja a VRB-ESS rendszer lehet. A VRB-ESS alapja a szabadalmaztatott vanádium alapú redox regeneratív tüzelőanyag cella, amely kémiai energiát vált elektromossá. Az energiát a vanádium különböző ionos formáiban kémiailag tárolja egy híg kénsavas elektrolit oldatban. Az elektrolitot szivattyúk mozgatják a műanyag tartályokból a cellákba protoncserélő membránokon (PEM) keresztül, ahol az elektrolit egyik formája elektrokémiailag oxidálódik, a másik pedig redukálódik. Ez egy elektronáramot indít el, melyet az elektródákon keresztül lehet egy külső áramkörbe táplálni. Ez a reakció megfordítható, tehát az akkumulátort fel lehet tölteni, kisütni, majd újratölteni. Előnyei:  a VRB-ESS oda-vissza (töltés-kisütés) hatásfoka 65-75%;  az ismétlődő mélytöltések és –kisülések nem okoznak anyagromlást. A VRBESS-t több mint 13,000-szer lehet feltölteni és kisütni (20-80%-os töltési állapoton). A rendszer várható élettartama több mint 10 év, de a cellakötegek membránjainak cseréjével ez növelhető. Az elektrolit maradványértéke az eredeti költség körül marad, mivel teljesen újrahasznosítható;  elméletileg a töltés/kisütés időarányosan 1:1 is lehet (gyakorlatilag 1.5-1.8:1). Ez völgyidőszaki töltést és csúcsidőszaki visszaadást tesz lehetővé – más akkumulátor rendszereknek ennek többszörösére van szükségük –, ill. ugyancsak ideális szélparki alkalmazásokhoz;  alacsony működési hőmérsékletű (0-35°C), valamint kevéssé érzékeny a környezeti hőmérséklet-változásokra;  az elektrolitok kereszt-elegyedése nem vezet azok szennyeződéséhez;  az elektrolit végtelen élettartammal rendelkezik (nincsenek kezelési, ill. szennyezési problémák);  töltött állapotban marad sokáig, mivel az elektrolitnak nagyon alacsony az önkisülése;  az elektrolit energia-sűrűsége 15 Wh/liter és 25 Wh/liter között van – ezek tényleges mért és szállított adatok;  a teljesítmény-sűrűség a cellakötegek és az elektrolit mennyiségének függvénye. Nagyobb rendszereknél ez 100-150 W/kg, kisebbeknél 80 W/kg körüli.


100

Hátrányai:  az elektrolit nagy helyet foglal, a rendszer sokkal nagyobb helyigényű, mint a NAS technológia;  az üzemanyag cellák öregedésével a hatásfok romolhat, ezek cseréje jelentős költség. VRB rendszer elektrolit tároló tartályai (King Island Ausztrália)

Forrás: VRB East Europe Társaság Honlapja (www.vrbeasteurope.hu)


101

7.1.1.2-16. Jogszabályi háttér Az erőművek létesítésének jogszabályi alapjait – egyebek mellett – a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) és annak végrehajtási rendelete, a 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban Vhr.) fekteti le. A Vet. egyik legfontosabb fejezete a villamosenergia-termelés szabályozásával foglalkozik, melynek értelmében a 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy saját üzleti kockázatára bárki létesíthet új termelő kapacitást a Vet.-ben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. A 0,5 MW-nál kisebb teljesítőképességű kiserőművek létesítéséhez, illetve üzemeltetéséhez a törvény szerint nem kell engedélyt kérni a Magyar Energia Hivataltól. A Vhr. 4. §-a kimondja, hogy a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni, ellenben a csatlakozás tényleges intézését, fizikai kivitelezését az adott csatlakozási ponton működő elosztó hálózati engedélyessel kell intézni (a továbbiakban: Elosztó). Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, – vagy a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a Vet 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett –, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. Fontos, hogy háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.


102

7.1.1.2-17. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének főbb lépései 1. Háztartási méretű (50 kVA) napelemes rendszer esetén: A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: „Villamos energia rendszerhasználói igénybejelentés” és a „Betétlap háztartási méretű kiserőmű hálózatra csatlakoztatásához” című formanyomtatványok kitöltése (1 hét) b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) c. Csatlakozási dokumentáció elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (30 nap) d. Elfogadott csatlakozási dokumentáció, Csatlakozási szerződés megkötése (30 nap) e. Napelemes rendszer kivitelezése, készre jelentése (2-3 hónap) f. Hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét) g. Mérőfelszerelés (Elosztói engedélyes végzi), üzembe helyezés (2-3 hét) 2. Kiserőműi (50 kVA feletti) napelemes rendszer esetén: A termelő berendezés kialakítása és hálózatra csatlakoztatása: a. Igénybejelentés benyújtása az Elosztói engedélyeshez: „Csatlakozási igénybejelentőhöz szükséges adatok” című formanyomtatvány kitöltése (1 hét) b. Elosztói engedélyes előzetes hálózatcsatlakozási tájékoztatója (30 nap) c. Csatlakozási terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1 hónap) d. Csatlakozási terv jóváhagyása, Csatlakozási szerződés megkötése (30 nap) e. Kiviteli terv elkészítése, benyújtása az Elosztói engedélyeshez (1-2 hónap) f. Kiviteli terv jóváhagyása (30 nap) g. Napelemes rendszer kivitelezése (3-4 hónap) h. Megvalósulási terv elkészítése (1 hónap) i. Üzembe helyezési eljárás (2-3 hét) j. Üzemviteli megállapodás, hálózathasználati szerződés megkötése (1 hét)


103

7.1.1.2-18. Napelemes rendszer kiépítésének és egyszerű megtérülésének számítása pályázati támogatás nélkül és pályázati támogatással Példa a háztartási méretű kiserőmű megtérülésére (családfi ház): Tető tájolása: DNY 28° Tető dőlésszöge: 28° Épület éves villamosenergia fogyasztása: 5700 kWh Tervezett napelemes rendszer: - 22 db 235 Wp-es napelem - 2 db 2100 W-os inverter - egyéb szerelési anyagok, tervezés, kivitelezés Várható éves villamosenergia termelés: 5448,9 kWh Villamos energia ára, A1-es tarifa esetében: 48,78 Ft/kWh Egyszerű megtérülés számítás pályázati támogatás nélkül: Bekerülési költség: 6.300.000 Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kWh/év x 48,78 Ft/kWh = 265.797 Ft(br)/év Megtérülés: 6.300.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 23,7 év Jelenlegi pályázati rendszer esetén a megtérülési idők 50%-os, illetve 85%-os támogatás (önkormányzatok) esetén: Egyszerű megtérülés számítás 50 %-os pályázati támogatással: Bekerülési költség: 6.300.000 Ft(br) Szükséges önerő: 3.150.000 Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kWh/év x 48,78 Ft/kWh = 265.797 Ft(br)/év Megtérülés: 3.150.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 11,85 év Egyszerű megtérülés számítás 85 %-os pályázati támogatással: Bekerülési költség: 6.300.000 Ft(br) Szükséges önerő: 945.000 Ft(br) Éves megtakarítás: 5448,9 kWh/év x 48,78 Ft/kWh = 265.797 Ft(br)/év Megtérülés: 945.000 Ft(br) / 265.797 Ft(br)/év = 3,55 év


104

7.1.1.2-19. Talajkollektorral történő hőnyerés bemutatása egy konkrét példán keresztül

Alapadatok: -fűtött alapterület: 260 m2 -fűtési csúcshőigény: 12 kW=43,2 MJ/ó (Tk= -15 Cfok, Tk átl= 3,5 Cfok →c=0,4714) -tervezési hőmérsékletlépcső: 35/27 Cfok -használati melegvíz (hmv) tároló: V=300 l; Tmax=48 Cfok -hőszivattyú: IDM TERRA 13 S/W A fűtési idény egészében (kb. 200 nap, napi 18 óra fűtés) átlagosan a csúcshőigény „c”-szeresével lehet számolni, így a fűtési hőfelhasználás: Qfűtés,év=43,2*0,4714*18*200=73312 MJ A használati melegvíz hőfelhasználás egész évre, napi egyszeri felfűtéssel: Qhmv,év=300*(48-10)*0,0042*365=17476 MJ Az összes éves hőigény: Qösszes,év=73312+17476= 90788 MJ/év = 25219 kWh Különböző hőforrásokkal a számított felhasználás illetve költség: 1. Földgáz (95 % hatásfokkal, kondenzációs kazán): 2811 m3 → 340.000.- Ft/év 2. Fa (80 % hatásfokkal, faelgázosító kazán): 7566 kg → 200.000.- Ft/év 3. Hőszivattyú (COP=4, H tarifa): 6305 kWh → 177.000.- Ft/év A fentiekben részletezett példa költségmegosztása az alábbiak szerint alakul: 1. Hőszivattyús rendszer, fűtésre, hűtésre, használati melegvízre, IDM TERRA 13 S/W-BA 13 kW hőteljesítménnyel Navigator 1.0 vezérléssel, üzembe helyezéssel (hőszigetelési, kőműves, villanyszerelési munkák valamint HGL technika és IDM Hygienik nélkül): 2.100.000 Ft + ÁFA 2. Talajkollektorok lehelyezése, telepítése, fagyálló folyadék, szonda osztó-gyűjtő a szükséges szerelvényekkel, épületig (kazánházig) becsövezve: 1.600.000 Ft + ÁFA (Bányakapitánysági létesítési engedélyeztetés nélkül!) 3. Kazánházi kapcsolás szükség szerinti átalakítása, a meglévő rendszerre történő rácsatlakozás, medence épület fogadórész kialakítása (lakóépület és medence épület közötti összekötő vezeték nélkül): 300.000 Ft + ÁFA A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

105

7.1.2.3-1 A világ primer energiafelhasználása A világ primer energiafelhasználása és annak várható alakulása

Forrás: Source LBST [2005]

Az ábrázolt csökkenő szénhidrogén és szén felhasználás nem jelenti automatikusan, hogy a villamos energia előállításban a részarányuk ilyen mértékben csökken, hiszen még tartalékok vannak főleg a szénhidrogén felhasználás hatékonyságának növelésében (pl. kapcsolt villamosenergia-termelés). 7.1.2.3-2 Együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája A fogyasztói energiafelhasználás hatékonyságának növelése nagyságrendtől függetlenül cél, a hatékony megoldás eszközeire szerencsére napjainkban sok megoldás adódik. A megújuló villamos energiát termelő fogyasztók a feleslegüket a lehetőségeikhez és nagyságukhoz mérten sokféle módon hasznosíthatják. Azon kívül, hogy a saját felhasználás feletti többletet visszatáplálják a villamos rendszerbe, akkumulátorokban tárolhatják (saját használatra, vagy későbbi hálózati visszatáplálásra), vízbontással hidrogént és oxigént állíthatnak elő, melyet később kombinált ciklusú erőműben hasznosíthatnak vagy tüzelőanyag cellában újra villamos energiává alakítják át. És ez csak a villamos része az épület energetikai rendszerének. Az épület energetikai optimalizálásának (ld. még 8. fejezet) épp az a feladata, hogy adott építményhez, az abban működő technológiához kiválassza a megfelelő megoldásokat és épület menedzsment rendszer irányítsa az energiagazdálkodást. A külső hálózattól „csak” annyi az elvárás, hogy a villamos mérő által a rendszerirányítóhoz küldött mérési jeleket megossza az épületirányító rendszerrel, és biztosítsa a termelt villamos energia felesleg fogadását. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű. Például tömeges elosztott termelésnél - veszélyes üzemről lévén szó – a külső hálózat karbantartásakor komoly biztonságtechnikai problémákkal nézünk szembe. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

106

A nagy együttműködő villamosenergia-rendszerek struktúrája az alaperőművektől a közép- és kisfeszültségű felhasználóig megváltozik. Ez a struktúraváltás a villamos energetika fenntartható fejlődésének egyetlen lehetséges alternatívája. Ezen új rendszert fémjelzi a „smart grid” (intelligens vagy okos hálózatok) megnevezés.Mint minden nagy változást, ezt is a kényszerűség a jelenleg felhasznált primér energiaforrások szűkössége generálta. A nagy kihívások egyben nagy lehetőségek hordozói. Új iparágak, új gazdasági fejlődési pályák felfutásának kiinduló pontjai. Nem lehet a cél a központi és elosztott villamosenergia-termelés egymással történő szembeállítása. A cél az összhang megteremtése, a kölcsönös előnyök kihasználása. A fejlődésből – éppen a decentralizációból adódóan - a kisebb régiók, sőt az egyes ipari, intézményi és lakossági fogyasztók is kivehetik részüket. Olyan rendszer kialakítása szükséges a teljes vertikumban, ahol az energia kétirányú áramlásának lehetősége biztosított. Ehhez a megfelelő irányítástechnika telepítése szükséges (mérés, információátvitel, információfeldolgozás, értékelés és szükséges beavatkozások). Az irányítástechnika fejlettsége nagy, komplex rendszerek kezelését is lehetővé teszi. Mindennek úgy kell megvalósulnia, hogy az ellátás biztonságának, a villamos energia minőségi paramétereinek (elsősorban frekvenciájának és feszültségének) csak a javulása fogadható el az átvevői oldalon. A „smart grid” (intelligens vagy okos hálózatok) rendszerének három területét emelnénk ki: 

Egyrészt a nagy rendszerek összekötése, integrálása szükséges a kiegyenlítő hatás növeléséhez. A kiegyenlítő hatás az alaphálózathoz kapcsolódó gyors reagálású erőmű kapacitások létrehozása, valamint nagy kapacitású tározós (víz magaslati tározóba szivattyúzása, földalatti sűrített levegős tárolás) erőművek építése a napi egyenlőtlen terhelés- és megújuló termeléseloszlás kiegyenlítésére, annak érdekében, hogy az alaprendszer rugalmasságának növelésével alkalmasabb legyen a megújuló energiaforrások villamosenergiatermelésének korlátozás nélküli fogadására.



Másrészt fontos szempont a gáz, szén alaperőművek hatásfokának növelése. A nukleáris energia felhasználásának még biztonságosabbá tétele, a felszámolás helyett.



Harmadsorban az erőműveket, az alap- és főelosztó hálózatokat (HV) irányító meglévő rendszerek folyamatos fejlesztését kell megoldani összhangban a „smart grid” filozófiával.

Az irányítási rendszer kiterjesztése az alaphálózati és főelosztó-hálózati szintről a 10 és 20 kV-os középfeszültségű (MV) és kisfeszültségű (LV) rendszerekre is az elosztott energiatermelés hatékony fogadása érdekében (a felsőbb szintek irányítása sok analógiát biztosít). Az együttműködő rendszert alkalmassá kell tenni az eddig A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

107

csak túlnyomórészt passzív fogyasztói szerepet betöltő ipari, intézményi és lakossági felhasználók által kialakított belső energetikai irányítási rendszereivel történő együttműködésre és felhasználónál keletkező termelt (saját fogyasztás feletti) villamos energia fogadására.  A közép- és kisfeszültségű rendszer fejlesztési lehetőségeit két szinten célszerű vizsgálni.  A villamosenergia-átviteli hálózat: 10 és 20 kV-os hálózatai alapvetően ívesgyűrűs kialakításúak, a betáplálás minimum kétirányú. Kb.1 MW teljesítmény befogadására kisebb fejlesztésekkel most is alkalmasak. A betáplált teljesítmény változása következtében azonban feszültségingadozások várhatók. A jelenlegi kisfeszültségű hálózat azokon a helyeken (családi házak), ahol a megújuló energia (szél, nap) felhasználása szóba jöhet, általában kis átviteli kapacitású, sugaras hálózatok. Ezeken a hálózati elemeken már néhány tíz kW közvetlen betáplálása is gond lehet. Megoldásként a kis teljesítményű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás kínálkozik. (természetesen a meglévő középfeszültségű hálózatig a középfeszültségű vezetéket ilyenkor ki kell építeni)  Irányítási rendszer: teljesítmény és feszültségmérési pontok kialakítása szükséges a hálózatokon. Kézenfekvő megoldás a fogyasztásmérőket úgy kialakítani, hogy ennek a célnak megfeleljenek. A középfeszültségű hálózatok jellemzői a transzformátor állomásoknál mérhetők. A jelek bevitelére a regionális irányító központba a jelátvitel a villamos hálózat felhasználásával lehetséges. Az irányító központból szükség szerint be kell avatkozni a hálózat megfelelő pontjain, az erre a célra beépített villamos készülékeknél. A beavatkozásnak lehetőleg olyannak kell lenni, ami nem okoz szolgáltatás kiesést, de nem jár a kiserőmű kikapcsolásával sem. A mérőt követő hálózaton a nagyszámú, különböző nagyságú, és építményen belül más-más technológiájú felhasználónál sokszínű rendszer alakulhat ki. A külső hálózat fogadóképességének és a felhasználó és/vagy termelő irányításba történő bevonásról már volt szó. Nagyon fontos a felhasználói energia- és környezettudatos gondolkodás fejlesztése: meg kell találni a hangot a szakemberrel és a laikussal is. Minél szélesebb körben kell ismertté tenni a lehetséges megoldásokat és azok előnyeit. Az igény felkeltése az első lépés a megvalósuláshoz. Az igényből fizetőképes kereslet akkor lesz, ha a fejlesztésekhez a szükséges anyagi, technikai feltételek biztosítottak, és ha a megújuló energiát felhasználó beruházás minimum 4-6 éven belül megtérül. A megújuló energiaforrások megjelenése szükségszerűen piaci versenyt is generál a termelői körben. Fentiekből akkor lesz valóság, ha a piacon fenti technikai megoldások versenyképesnek bizonyulnak. A trend a hagyományos energiahordozók árának még nehezen kiszámítható emelkedése, és az alternatív megoldások megvalósítási A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

108

költségeinek drasztikus csökkenése a technológiai fejlesztések következtében és a tömegtermelés beindításával. Nagy kérdés, hogy az új struktúrába történő fokozatos áttérés óriási költségeit a meglévő nagy hálózati rendszereknél ki állja?

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

109

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 8. Energiatudatos fogyasztás, energiahatékony felhasználás Készítők neve:

Kovacsics István Bakoss Géza


2011-2012

1

Tartalomjegyzék 8.1.

Az energiafelhasználás globális és helyi problémái ................................... 3

8.2.

Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság ............................................ 4

8.3.

A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői4

8.4. A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, felülvizsgálat .......................................................................................................... 7 8.5.

Energetikai felülvizsgálatok ........................................................................ 8

8.6.

Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában ...................... 9

8.7.

Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága ..... 10

8.8.

Energiahatékonyság az iparban ............................................................... 11

8.9.

Energiahatékonysági beruházások értékelése ......................................... 12

8.10.

A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei .... 13

8.11.

Felhasznált irodalom ............................................................................. 14


2

8.1. Az energiafelhasználás globális és helyi problémái Míg az világ primer energia igénye és termelése – aminek döntő része fosszilis energia – folyamatosan, sőt némileg gyorsuló ütemben nő1 (lásd a 8.1-1. mellékletet), addig a legtöbb kutatás nagyon közelinek, vagy már elérkezettnek látja az ún. „olaj csúcsot” ill. a „gázcsúcsot”. Ez az pont, amikor a kitermelés eléri a maximumát, és amelytől kezdődően csökkenni kezd. A hagyományos módon kitermelt fosszilis energiahordozók tehát már a közeljövőben is egyre nehezebben, szűkösebben lesznek hozzáférhetők. Az energiafelhasználás növekedése, de jelenlegi mértéke is számos környezeti problémát is felvet. A klímakutatók többsége egyetért abban, hogy a Föld átlaghőmérsékletének kimutatható emelkedése összefüggésben van az emberi tevékenységgel, és ezen belül is az úgynevezett üvegház-hatású gázok (ÜHG-k) légkörbe kerülésével, ami elsősorban a fosszilis energiahordozók felhasználásának következménye. Az ÜHG-kibocsátás miatti hőmérsékletemelkedés hatásai már jelenleg is megfigyelhetők és már középtávon is igen jelentős változásokat okoznak az éghajlatban, a természeti környezetben, majd ennek következtében a gazdaságban, társadalomban is. Emiatt Magyarország más, elsősorban európai országokkal együtt, komoly nemzetközi kötelezettségeket vállalalt az ÜHG kibocsátás csökkentése érdekében. Az ÜHG-kibocsátás mellett az energiafelhasználás más kedvezőtlen környezeti problémák forrása is: Ilyen például az energiahordozók bányászatához és felhasználásához kapcsolódó tájrombolás, ami elsősorban a szénbányászat kapcsán merül fel. Jelentős lehet az energiahordozók szállításának környezeti hatása is (pl. tartályhajó balesetek2, az olaj-, de főként a földgázvezetékek, tengeri kitermelő-platformok szivárgásai. (A környezeti hatásokra több példával szolgál a 8.1-2. sz. melléklet) Regionális, vagy helyi szinten az indokoltnál nagyobb energiafogyasztás elsősorban gazdasági hátrányokat okoz, pl. rontja a régió versenyképességét, vagy megnehezíti az intézményrendszer működtetését, rontja a lakosság életszínvonalát. Az energiafelhasználás kedvezőtlen globális és helyi hatásai csökkentésének leghatékonyabb útja a felhasználás csökkentése, a tudatos energiafogyasztás. 1

A Nemzetközi Energia Ügynökség kb. 20-50% igénynövekedést jelez előre 2035-ig a 2008-as értékekhez képest [1] 2

Bár vélhetőleg mindenki csak néhány ilyen esetre emlékszik, a valóság az, hogy 1970 és 2010 között összesen 1797 olajkiömléssel járó baleset történt (ebből a kiömlött olaj mennyisége 461 esetben meghaladta a 700 tonnát), az összes kiömlött olaj mennyisége pedig több mint 5,7 millió tonna volt. (www.itopf.com, 2011. augusztus)


3

8.2. Alapfogalmak, hatékonyság és takarékosság Kisebb energiafelhasználás vagy a hatékonyság javításával, azaz azonos igények kevesebb energiával való kielégítésével, vagy az igények abszolút értékben való csökkentésével, azaz takarékossággal érhető el. A tudatos, hatékony és/vagy takarékos energiafogyasztás alapfeltétele, hogy tisztában legyünk azzal, mikor, milyen célból fogyasztunk energiát. A fűtés, hűtés, világítás, gépek működtetése közvetlen energiafelhasználással jár. Kevésbé szembetűnő azonban a különböző anyagok, áruk felhasználása, de akár a szolgáltatások igénybevétele kapcsán is jelentkező közvetett, indirekt energiafogyasztás. Az anyagok, áruk előállítása, gyártása, szállítása és végül a felhasználás után történő elhelyezése, vagy feldolgozása, ártalmatlanítása is jelentős energiafelhasználást igényel, így ezek felhasználásával közvetve is fogyasztunk energiát. Az energiaigények jelentős, „mellékhatások nélküli” csökkenése energiatakarékossággal érhető el, ezért célszerű az ilyen jellegű intézkedéseknek prioritást adni. A hatékonyságjavító intézkedések ugyanis rendszerint beruházással, azaz anyagok, áruk felhasználásával járnak – az ezekben megtestesülő energiafelhasználás pedig csökkenti az elérhető megtakarítást. A tudatos, takarékos energiafogyasztás alapelve tehát: csak akkor és annyi energiát, árut és szolgáltatást felhasználni ill. igénybe venni, amikor és amennyit feltétlenül szükséges. Bár ez az elv egyszerűnek, sőt közhelyszerűnek tűnhet, a gyakorlatba való átültetése sokszor korántsem magától értetődő. Hogy ezt milyen módon érhetjük el, azt mutatják be a következő fejezetek. 8.3. A Nyugat-Dunántúli régió energiafogyasztásának jellemzői és fő szereplői A régió energiafogyasztásban a lakossági és intézményi fogyasztók, valamint az ipar játszanak döntő szerepet. A lakosság és intézményi szektor 65,2%-ban, az ipar 29,7%-ban felelős az energia felhasználásért, azaz együttesen e fogyasztói csoportok, az országos átlagot meghaladóan, 94,9%-ban részesednek az energiafelhasználásból. Az energiahatékonyság javítása szempontjából tehát elsősorban ezek a területek, ill. ezen belül kiemelten is a lakosság érdemel figyelmet. Az intézményi szektoron belül különös jelentősége van az egészségügynek és az oktatásnak, részben az ilyen intézmények nagy száma miatt, részben pedig azért, mert a több hasonló intézmény lehetővé teszi az egyes programok, beavatkozások ismételt megvalósítását. A régióban 12 nagyobb, önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmény van, ezek között öt olyan kórház, amelyben az ágyszám meghaladja az ötszázat.(Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás 2010. Országos Egészségbiztosítási pénztár Budapest, 2011) Emellett a NyugatA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

Dunántúli régióban 569 önkormányzati fenntartású és 87 civil szervezet vagy egyház által fenntartott oktatási intézmény is működik. (KIR Hivatalos Intézménytörzs. Hiv-szám: ASZ-02712. Oktatási Hivatal Közoktatási Információs Iroda, Győr - 2009.) A régióra jellemző sajátosság, hogy igen jelentős a turizmus: a vendégéjszakák száma 2010-ben 2–4-szeres volt a többi régióhoz képest, a Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarországi régió kivételével. Ezen belül is jelentős a balneológiai turizmus és az az ezt kiszolgáló infrastruktúra. A 2006-ban a NyugatDunántúlon működő 24 fürdő közül 11 minősült gyógyfürdőnek, köztük olyan nevezetes és kiemelkedően nagy forgalmú, mint Hévíz, Bük, Sárvár vagy Zalakaros. (Statisztikai Tükör. Gyógy- és termálturizmus a Nyugat-Dunántúlon. KSH, Zalaegerszeg, 2007.) Fontossága miatt tehát ez a terület is kiemelt figyelmet érdemel az energiahatékonysági stratégiában. Az energiahatékonyság fő mutatói alapján a Nyugat-Dunántúli régió a többi magyarországi régióval összehasonlítva a középmezőnybe tartozik, vagy az átlagnál némileg jobb. Ezt szemlélteti az 1 ábra. A magyarországi épületállomány 70%-a azonban nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, valamint hőtechnikai követelményeknek, és Magyarország az EU-27 átlagához viszonyított, az éghajlati különbségekkel korrigált lakossági energiafogyasztás tekintetében a tíz legmagasabb között van (Nemzeti Energiastratégia 2030. Magyar Közlöny 2011. évi 119. Szám, 30240.old.). Hasonló a helyzet az energiaigényesség (bruttó hazai termékre vetített energiafelhasználás) esetében is: ez Magyarországon 2007-ben mintegy 2,4-szerese volt az Európai Unió átlagának. (Nemzeti Energiastratégia 2030. Magyar Közlöny 2011. évi 119. Szám, 30234.old.) Ez jól mutatja, hogy az átlagtól csak kismértékben eltérő Nyugat-Dunántúli régió is jelentős energiahatékonyság-javítási potenciállal bír. A következőben röviden áttekintjük, hogy az előzőekben meghatározott súlyponti szektorokban melyek az energiafelhasználás fő területei, majd a továbbiakban bemutatjuk, hogy e területeken milyen intézkedésekkel csökkenthető az energiafelhasználás.


5

1 ábra: Magyarország régióinak energiahatékonysági mutatói: egy főre jutó összes energiafogyasztás, egy lakásra vetített lakossági energiafelhasználás és a régióban megtermelt bruttó hazai termékre vetített összes energiafogyasztás (energia-igényesség) Forrás: 3. fejezet; KSH adatok [2], [3]

Ipari fogyasztók esetében a tapasztalat szerint a technológiai fogyasztás a döntő. A technológia jellemzően hő- és villamos energiát, valamint segédenergiákat (pl. hűtött víz, sűrített levegő) használ fel. Gyakori, hogy itt, az egyéb fogyasztói csoportoktól eltérően, a hőre gőz formájában van szükség. A technológiai energiafogyasztás mellett iparok esetében jelentős lehet még az épületenergetikai jellegű (elsősorban fűtés, esetleg szellőzés) valamint kisebb mértékben az „irodai” jellegű (számítógépek, másológépek, nyomtatók, stb.) fogyasztás. Közintézmények vagy más intézmény jellegű fogyasztók esetében az épületenergetikai célú (fűtés, szellőzés, világítás, esetleg klimatizálás) felhasználás a döntő, de az intézmény jellegétől függően itt is jelentkezhet az „irodai” jellegű fogyasztás, de akár, pl. idősek otthona, napközi esetében háztartási készülékek energiaigénye. Kórházaknál bizonyos technológiai jellegű fogyasztás is jelentkezik (mosoda, konyha), ahol előfordulhatnak gőzös rendszerek is. A kórházak sajátossága a magasabb helyiséghőmérséklet-igény és a folyamatos üzem, nagy kihasználtság. Fürdők, gyógyfürdők jellemzője, hogy a meghatározó épületenergetika mellett jelentős lehet a technológia (vízgépészet) energiaigénye, valamint az, hogy speciális épületgépészeti igények (pl. párátlanítás) jelentkeznek és gyakran A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

jelentősek nyári hőigények is (nagy használati melegvíz-igény, medencefűtés). A nagy mennyiségű alacsony potenciálú hulladékhő (elfolyó langyos szennyvizek) jó lehetőséget kínálnak hőszivattyúk alkalmazására. Lakossági fogyasztóknál is az épületenergetika a döntő, de itt – elsősorban városi környezetben - jelentős lehet a háztartási készülékek energiaigénye is. Meg kell jegyezni, hogy stratégiai szempontból a lakossági fogyasztók különös jelentőséggel bírnak: ez a fogyasztói szegmens ugyanis csak közvetve befolyásolható, nem esik pl. a költségvetési gazdálkodás vagy akár az emissziókereskedelem hatálya alá, ami közvetlenül ösztönözné e szektorban a takarékos energiafelhasználást. 8.4. A tudatos és takarékos fogyasztás alapja: mérés, nyilvántartás, elemzés, felülvizsgálat Az egykori vonatkozó jogszabály deregulációjával megszűnt az energetikusok alkalmazásának kötelezettsége. Ma jellemzően energetikusok helyett az ilyen feladatokkal rendszerint a gazdálkodó szervek, önkormányzatok műszaki vagy pénzügyi osztályának valamelyik munkatársa, kisebb intézményeknél pedig az intézményvezető foglakozik számos más teendője mellett. Emiatt ez a tevékenység tipikusan az ellátási hibák kiküszöbölésére, esetleg általános statisztikai és más kimutatások készítésére korlátozódik. Az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, így a költségek csökkentése azonban csak akkor várható, ha nem csupán regisztráljuk – és fizetjük – a felhasznált energiamennyiséget, hanem azzal ésszerűen gazdálkodunk, tehát tisztában vagyunk azzal, hogy az energiafelhasználás sok-e vagy kevés, indokolte, túlzott fogyasztás esetén pedig beavatkozunk. Mindez nyilvánvalóan csak akkor érhető el, ha megfelelő információ áll rendelkezésre, valós célokhoz hasonlítják az adatokat, minden érintett tájékoztatást kap, a beavatkozásoknak intézményesített formája van – tehát energiagazdálkodási rendszer működik. A jól működő energiagazdálkodási rendszertől elvárható, hogy:  biztosítsa az energiafogyasztási és más szükséges adatok gyűjtését megfelelő gyakorisággal;  tegye lehetővé (megfelelő módszer alkalmazásával) az adatok reális kiértékelését;  biztosítsa, hogy minden érdekelt megfelelő szintű információt kapjon; Különösen az energia-végfelhasználók esetében fontos, hogy tájékozódhassanak saját “teljesítményükről”;  tegye lehetővé a hatékony beavatkozást jelentős többletfogyasztások esetén;  segítsen meghatározni a hatékonyságjavítási lehetőségeket;  szolgáljon alapul a hatékonyságjavító intézkedések eredményének kimutatásához.


7

Ha azonban forrás- vagy időhiány miatt ilyen rendszer működtetésére mégsincs mód, minimum elvárásként legalább a megbízható, megfelelő gyakoriságú adatgyűjtést biztosítani kell. Információ nélkül ugyanis nem lehet döntéseket hozni: a fogyasztási adatok ismerete minden szerződés, tarifaváltás, beruházási döntés, energiaköltség-tervezés, pályázat, jó üzemeltetési gyakorlat alapja - és az adatok hiánya utólag nem pótolható. Sajnos, ma már a szolgáltatói számlák sem adnak mindehhez elegendő információt. Stratégiai célnak kell tehát lennie annak ösztönzése, hogy a fogyasztók fogyasztási adatokat rendszeresen leolvassák, rögzítsék. Amennyire azonban ezt a lehetőségek megengedik, szükséges az adatok kiértékelése is – ha ez helyben, minél gyakrabban és rendszeresen történik, az lehetőséget biztosít a gyors beavatkozáshoz. Az adatgyűjtés módszereit és a kiértékelés egyes egyszerűbb technikáit a 8.4-1 melléklet tekinti röviden át. A fentebb vázolt, igazán hatékony energiagazdálkodási rendszer azonban fejlettebb elemzési technikákat kíván meg. Ezek sem túl bonyolultak, és ma már megfelelő számítógépi programok segítik az alkalmazásukat. Ilyen technikák alapelveit és néhány alkalmazását mutatja be a 8.4-2 melléklet. Az adatok felhasználásának másik egyszerű módszere a referenciaértékekkel, vagy más hasonló létesítmények adataival való összevetés, közkeletű idegen szóval a benchmarking. Ennek segítségével értékelhetők a fogyasztók (épületek, intézmények) és ez teszi lehetővé, hogy azokkal energiahatékonyságuk szerinti sorrendben foglalkozzunk, és az ilyen célra igen szűkös forrásokat a leghatékonyabban használjuk fel. A benchmarking módszerét és egyes viszonyítási értékeket a 8.4-3 melléklet mutat be. 8.5. Energetikai felülvizsgálatok A helyes energiagazdálkodás, a tudatos energiafogyasztás azonban nem merül ki az előzőekben ismertetett adatgyűjtésben és -elemzésben: szükség van az igényeket és költségeket csökkentő intézkedésekre is. Ilyen célra azonban rendszerint igen korlátozott források állnak rendelkezésre, célszerű tehát azokat minél hatékonyabban felhasználni. Ebben és az energiafelhasználás jellemzőinek alapos megismerésében lehetnek igen hasznosak az energetikai felülvizsgálatok („energia-auditok”). Ilyen vizsgálatot a legjobb megfelelő képzettséggel és tapasztalatokkal rendelkező külső szakértőkkel, szakcégekkel végeztetni, ebben az esetben előny az elfogulatlan külső szemléletmód. Az auditot az intézmények, önkormányzatok saját energetikusa (ha van ilyen) is elvégezheti – ekkor viszont az alapos helyismeret jelenthet előnyt. A jó energetikai felülvizsgálat megállapítja az energiafogyasztást és annak jellemzőit, a fogyasztást és költségeit minél részletesebben lebontja fogyasztókra (ha kell, helyszíni mérések alapján), optimalizálja a szolgáltatói szerződéseket, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

meghatározza az energiafelhasználás kulcsfontosságú területeit, és ezekre kidolgozza a különböző hatékonyságjavítási intézkedések műszaki tartalmát, a várható bekerülési és üzemeltetési költségeket és gazdaságossági vizsgálatot végez. Végül gazdaságossági kritériumok alapján cselekvési tervet ad a döntéshozók kezébe. Az energetikai felülvizsgálat eredményeit rendszerint jelentésben foglalják össze. Ilyen jelentés javasolható tartalmára ad példát a 8.5-1 melléklet. 8.6. Energiatakarékossági lehetőségek az épületenergetikában Az előzőekben láttuk, hogy az épületek fűtése, hűtése, szellőztetése, világítása szinte minden fogyasztói csoportnál meghatározó jelentőségű. Ezért különösen fontos áttekinteni az itt alkalmazható energiatakarékossági és hatékonyságjavítási technikákat. Itt csak vázlatszerűen soroljuk fel az egyes lehetőségeket, de azokat részletesebben is bemutatjuk az alább hivatkozott mellékletekben. 

Építészeti megoldások Az épületek energiaigénye jelentősen csökkenthető a megfelelő tájolással, a benapozás minél jobb kihasználásával a megfelelő belső hőmérséklet és világítási igények biztosítása érdekében. A tájolás mellett fontos az energetikai szempontok figyelembe vétele az épület arányainak, formájának (kevés legyen a lehűlő felület) vagy az ún. üvegezési arány meghatározásakor, illetve a szerkezeti anyagok kiválasztása során. (Lásd a 8.6-1 mellékletet)



Transzmissziós és sugárzási hőveszteség csökkentése Az épületek fűtési energiafelhasználása gyakorlatilag teljes egészében az épület hőveszteségeit pótolja. A transzmissziós hőveszteségek új épületek esetén elsősorban jól megválasztott anyagú, vastagságú és rétegrendű falés födémszerkezetekkel és alacsony hőátbocsátású nyílászárókkal csökkenthetők. A sugárzási veszteség elsősorban a nyílászárók árnyékolásával, ill. megfelelő sugárzáscsökentő üvegbevonatok alkalmazásával szorítható le. (Lásd még a 8.6-1 mellékletet)



Fűtésoptimalizálás Rendszerint a fűtés a legnagyobb energiafogyasztó egy épületben, így különös figyelmet érdemel. A fűtési igények leghatékonyabban megfelelő szabályozással csökkenthetők, de jó megoldás a minél jobb hatásfokú hőforrások (pl. kondenzációs kazánok) alkalmazása. A költségek és az energiafelhasználás környezeti hatásai a különböző megújuló


9

energiaforrást használó fűtési rendszerek alkalmazásával csökkenthetők. (Bővebben lásd a 8.6-2 mellékletet.) 

Világítás-optimalizálás Az épületenergetika fontos területe a világítás. A leghatékonyabb energiaigény-csökkentési mód itt is a megfelelő vezérlés és szabályozás, de igen jelentős megtakarítás érhető el a jó hatásfokú világítási módok (a megfelelő lámpatestek és takarékos fényforrások) alkalmazásával is. Ezek lehetőségeit kicsit részletesebben a 8.6-3 melléklet mutatja be.



Szellőzés, légkondicionálás A megfelelő komfortérzet elengedhetetlen feltétele a megfelelő légcsere, szellőzés, a keletkező szagok, pára, elhasznált levegő eltávolítása. Ez azonban, különösen fűtött, hűtött épületek esetében jelentős energiaveszteséget is okoz. Az energiatakarékos szellőzés alapvető feltétele, hogy a szellőzés ne spontán, pl. nyílászárók résein keresztül, hanem ellenőrzött módon történjen: csak így biztosítható, hogy a légcsere ne legyen nagyobb a kívánatosnál, és lehetőség legyen a hővisszanyerésre. Ennek lehetőségeit ismerteti a 8.6-4 melléklet.

8.7. Irodai és háztartási berendezések, készülékek energiahatékonysága A háztartási készülékek, irodai berendezések energiatudatos üzemeltetésének legfontosabb előfeltétele, hogy az üzemeltető tisztában legyen a készülékek energiafogyasztásával, az egyes készülékek e szempontból értelmezett fontosságával. Itt nem elsősorban egy készülék névleges teljesítményfelvétele, sokkal inkább az éves üzemóra, a kihasználtság játszik szerepet. Hiába van ugyanis pl. egy középiskola tanműhelyében egy nagyteljesítnményű égetőkemence, ennek hatékonysága szinte lényegtelen, ha azt évente csak egykét alkalommal használják. Ezzel szemben igen fontos pl. egy irodaépületben a szerverek teljesítményfelvétele, hiszen ezek a számítógépek egész évben folyamatosan működnek. Ilyen szempontból fontos, hogy az üzemeltető saját felmérésére, adataira, vagy egy energetikai felülvizsgálatra támaszkodva elkészítse az energiafelhasználás végfelhasználókra való lebontását – ez mutatja meg, mely készülékeket kell alaposabban megvizsgálni. Lakossági fogyasztók esetén általában külön figyelmet érdemelnek a hűtők és mélyhűtők, hiszen ezek egész évben üzemelnek. Jelentős minden vízmelegítést igénylő fogyasztó (mosó-és mosogatógépek), mert ehhez nagy teljesítményre van szükség, és használatuk gyakori. Irodákban a legfontosabbak a folyamatosan működő számítógépek.


10

Az ilyen berendezések energiafogyasztása leginkább beszerzéskor, megfelelően takarékos üzemű típusok kiválasztásával csökkenthető. Fontos, hogy vegyük figyelembe az energiafelhasználásról tájékoztató címkéket, osztályba sorolást (Magyarországon 2002 óta jogszabály írja elő az ilyen tájékoztatást hűtő- és fagyasztószekrények, mosó-szárítógépek, mosogatógépek esetében), ezek hiányában pedig a névleges teljesítményfelvételi adatok alapján választhatunk. Részesítsük előnyben az olyan berendezéseket, amelyek használaton kívül kikapcsolnak, vagy minimális energia-felvételű üzemmódba kapcsolnak (pl. fénymásoló gépek), vagy van takarékos üzemmódjuk (pl. mosogatógép fél töltettel való működtetése esetén). Közintézmények, önkormányzatok esetén előnyben kell részesíteni az ún. „zöld közbeszerzést”, azaz környezetvédelmi, takarékossági szempontokat kell szerepeltetni a közbeszerzési eljárások kritériumrendszerében. Törekedni kell a takarékos üzemeltetésre – ez azonban elsősorban felhasználói tudatosság kérdése, és csak kis részben automatizálható. Ennek egyik legfontosabb területe az ún. üresjárási energiafogyasztás elkerülése, vagy minimumra szorítása. A használaton kívüli, de készenléti („stand-by”) állapotban lévő berendezések is fogyasztanak energiát, és mivel ez állandó, tartós fogyasztás, bármilyen kicsi is az így felvett teljesítmény, éves viszonylatban komoly fogyasztás adódik ki3. Amikor csak lehet, ki kell tehát kapcsolni a „standby” állapotot is (pl. TV-k). Számítógépek esetén olyan elosztót kell alkalmazni, amelyik a számítógép kikapcsolásakor az összes rákapcsolt periféria (nyomtató, hangszóró, lapolvasó, stb.) energiaellátását is lekapcsolja. Ugyanígy jellemző, de észrevétlen fogyasztás a különböző tápegységek, töltők (telefon, akkumulátor) üresjárási vesztesége: ezeket használaton kívül ki kell húzni a falból. 8.8. Energiahatékonyság az iparban Az ipari technológiák egyediek, így az energiahatékonyságuk javítása is egyedi megoldásokat kíván. Így csak néhány általános alapelv fogalmazható meg, illetve néhány gyakoribb hatékonyságjavító lehetőségre hívjuk fel a figyelmet. Törekedni kell a berendezések névleges terhelésen, tervezési munkapontban való üzemeltetésére. Így a gyártási- és munkafolyamatokat lehetőség szerint úgy kell időzíteni, hogy lehetőleg a berendezések teljes kapacitását kihasználják. a részterhelésen való üzemet el kell kerülni – a berendezések hatásfoka ilyenkor rendszerint rosszabb.

3

Egy átlagos amerikai háztartásban legalább negyven olyan készülék van, amely stand-by üzemmódban működik. Ezek együttesen akár az éves villanyfogyasztás 10%-ért is felelősek (http://standby.lbl.gov/)


11

Preferálni kell a minél alacsonyabb paramétereken (hőmérsékleten, nyomáson) történő energiaellátást, amennyire a technológia megengedi – ezzel csökkenek a veszteségek és az energia-előállítás ráfordításai. Meg kell vizsgálni a „hulladék” energiák hasznosításának lehetőségeit: hőhasznosítás (hőcserélőkkel, vagy hőszivattyúval); alacsonyabb nyomású gőzfogyasztók ellátása magasabb nyomású gőzök kondenzátumának kigőzölögtetésével, melegvíz készítés sűrítettlevegős kompresszorok hulladékhőjének felhasználásával, stb. Iparban jellemző, hogy technológiai és egyéb célokra gőzt használnak. Gőzrendszereknél igen fontos a megfelelő kondenzleválasztás és kondenzgazdálkodás: ezzel nem csak jelentős energiaveszteség előzhető meg, hanem az értékes kezelt víz pazarlása is megakadályozható. Szárítási folyamatoknál előnyben kell részesíteni a mechanikai módszereket, mert ezek energiaigénye nagyságrendekkel alacsonyabb a termikus szárításénál. Nagy belmagasságú ipari épületekben sokszor jól alkalmazható a sugárzó fűtés: ez nem melegíti fel a teljes légtérfogatot, így a hagyományos (pl. légbefúvós) fűtésekhez képest töredék energiaráfordítást igényel. Nagy jelentősége van az energia-elosztó rendszerek karbantartásának, megfelelő szigetelésének. Megfelelő energiatároló (hő- vagy hidegenergia tárolása) rendszerek beépítésével egyenletessé tehető a kazántelep vagy hűtőkompresszorok terhelése, és kisebb beépített teljesítmény is elegendő. 8.9. Energiahatékonysági beruházások értékelése Gyakori, hogy az energiahatékonysági beruházásokat pusztán gazdaságossági szempontból értékelik, és azt is csupán az elvárt közvetlen megtakarítás és bekerülési költségből adódó ún. egyszerű megtérülési idő alapján, sőt, rossz esetben egyszerűen csak azért vetnek el egy ilyen beruházást, mert drága. Amilyen egyszerű és gyors ez a módszer annyira félrevezető is lehet. A pusztán bekerülési költség alapú összehasonlítás szinte biztosan energiapazarló megoldáshoz vezet, hiszen a hatékony megoldások rendszerint drágábbak. Ha azonban figyelembe vesszük az élettartam alatti energiamegtakarítást – másképpen: az „olcsóbb” megoldás többlet üzemeltetési költségét, könnyen belátható, hogy az olcsóbb megoldás lehet a drágább. Jó példa erre a rövidebb élettartamú hagyományos izzók és a kompakt fénycsövek vagy LED-es lámpák összevetése. Korrekt gazdaságossági értékeléshez figyelembe kell venni a közvetlen bekerülési költségek mellett a finanszírozás költségeit (pl. kamatok, pályázati díjak, adminisztrációs költségek) és az üzemeltetés során jelentkező költségeket is (pl. kezelő személyzet, karbantartás, segédenergia, segédanyag, tartalékalkatrészek stb.), valamint az amortizációt is. A megtakarítások számbavételekor A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

sem csupán a közvetlen energiaköltség-megtakarítással kell számolni, de más anyagi előnyökkel (pl. esetleg alacsonyabb lekötési díj, kedvezőbb tarifa), elmaradó költségekkel (csökkenő karbantartási költségek, kevesebb alkatrész, pótlás) is. Az sem mindegy, hogy ezek az előnyök és költségek időben mikor merülnek fel: ezért a számításoknál az egyszerű megtérülési idő helyett érdemesebb az ún. belső megtérülési rátát („internal rate of return” - IRR) alkalmazni. A végleges döntés meghozatala előtt pedig a gazdaságosságon túl mérlegelni kell a beruházás nem számszerűsíthető előnyeit is, pl. a komfortérzet javulását, a kedvezőbb munkakörülményeket, jobb megvilágítást; a projekt demonstrációs, tudatosságfejlesztő de akár politikai hatását is. 8.10. A Regionális Energiastratégia javasolt energiahatékonysági elemei 1. A Nemzeti Energiastratégia célkitűzéseivel és prioritásaival összhangban a Regionális Energiastratégiában is kiemelten kell kezelni az épületenergetikai hatékonyságjavítást. Amint bemutattuk, az épületenergetika elsősorban alakossági és közintézményi szektorok energiafelhasználásában meghatározó. E szektorokban a hatékonyságjavítás fő eszközei a következők: o Energiafogyasztási adatok nyilvántartásának és figyelésének ösztönzése. Elsődleges célcsoport: oktatási intézmények, egészségügyi intézmények, egyéb önkormányzati intézmények. Másodlagos célcsoport: lakosság (civil szervezeteken keresztül). o Energetikai felülvizsgálatok a közintézményekben. Ennek elősegítésére minta auditok a legnagyobb 

egészségügyi intézményekben (Petz Aladár Megyei Kórház, Győr; Sopron Megyei Kórház-Rendelőintézet; Vas Megyei Markusovszky Kórház, Szombathely; Nagykanizsa Város Kórháza; Zala Megyei Kórház, Zalaegerszeg);



önkormányzati v. állami fenntartású oktatási intézményekben (méreténél fogva elsősorban a Nyugat-Magyarországi Egyetem soproni, szombathelyi, győri és mosonmagyaróvári létesítményei és gyakorló iskolái);



a legnagyobb ill. legismertebb, ezért legnagyobb demonstrációs potenciállal rendelkező gyógyfürdőkben (Balf, Bük, Hévíz, Kehidakustyán, Sárvár, Zalakaros)

majd az eredmények széles körben történő megismertetése. A vizsgálatokkal feltárt költséghatékony hatékonyságjavítási beavatkozások megvalósítása pl. pályázatok segítségével.


13

o Épületek minősítése, de legalább benchmarking. o Nagyobb fogyasztóknál (lásd az előző pontban) és a sok intézményt működtető önkormányzatoknál: energetikus alkalmazása vagy igénybevétele, energiagazdálkodási rendszer működtetése. o Önkormányzatok: építési hatóságként az épületek energetikai előírásainak szigorú betartatása és ellenőrzése. o Szakemberek, elsősorban építőipari és épületgépészeti tervezők, kivitelezők képzése a korszerű, energiahatékony technológiák alkalmazása területén. 2. A Nemzeti Energiastratégiában meghatározott másik pillér a szemléletformálás. A lakossági energiafogyasztás átlagot meghaladó aránya okán ez lehet a Régiós Stratégia másik alap-prioritása. Ezt a következő eszközökkel szolgálhatják: o Tudatosságnövelő kampányok, információszolgáltatás, tanácsadás a lakosság számára (civil szervezetekkel, de akár a szolgáltatókkal együttműködve) o Tudatos vásárlás (alacsony energiatartalmú áruk előnyben részesítése) ösztönzése, ehhez információszolgáltatás. 8.11. Felhasznált irodalom 1. OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, International Energy Agency Párizs 2011 2. KSH (2011): A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2011. január 1. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2011 3. KSH (2009): Magyarország nemzeti számlái 1995–2007. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2009


14

4. Mellékletek 8.1-1. melléklet.

Mennyire végesek a világ fosszilis energia tartalékai?

A világ primerenergia-felhasználása az elmúlt 40 évben – az olajválságok és gazdasági válságok időszakait leszámítva gyakorlatilag folyamatosan nőtt ezt mutatja be a 2. ábra.

2. ábra:A világ primerenergia-termelésének alakulása 1971-2010 között (Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011)

Friss, hivatalos előrejelzések szerint a világ jövőbeli energiatermelése az alábbi diagram szerint alakul.


15

3. ábra: A világ primerenergia-termelésének előrejelzése2035-ig (Forrás: OECD/IEA (2011): Key World Energy Statistics, IEA Párizs, 2011)

Az ábrákból jól látható a fosszilis energiahordozók döntő, 2008-ban kb. 80%-os részaránya, valamint a termelés egyre gyorsuló trendje. Hogy a növekedés nem áll meg, arra jó példa az alábbi előrejelzés. A diagramból a növekedési trend az RS-sel jelölt ún. referencia forgatókönyv esetében, de az igen optimista 450 PS jelű forgatókönyv szerint is enyhe növekedést, és a mainál magasabb szinten való stabilizálódást mutat. (A 450 RS forgatókönyv azt feltételezi, hogy a világ országai megvalósítják mindazokat a klímavédelmi, kibocsátás-csökkentő intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a Föld légkörében az üvegházhatású gázok koncentrációja 450 ppm-nél nem lesz magasabb. A jelenlegi klímapolitikai folyamatok fényében ez meglehetősen optimista feltételezésnek látszik.) Jól látszik, hogy még az optimista forgatókönyv esetén is döntő marad a fosszilis energiahordozók részaránya: a referencia esetben ez 80,1%, míg a 450 forgatókönyv esetében 68,1%. Ez utóbbi azonban – a csökkenőnek feltételezett össz-energiaigény miatt – gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fosszilis energiakitermelés kb. a 2008-as szinten stabilizálódna.


16

8.1-2. melléklet

Néhány tény és illusztráció az általános felmelegedés és az energiafelhasználás környezeti hatásainak témaköréhez

A Föld átlaghőmérsékletének növekedése, és ezzel összefüggésben a világóceán szintjének emelkedése, valamint a hóval fedett felületek csökkenése jól megfigyelhető. Ezt illusztrálják a következő ábrák.

4. ábra:A Föld átlaghőmérsékletének változásai különböző kutatások szerint (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA)


17

5. ábra: Az átlaghőmérséklet növekedés gyorsuló trendjei és a leginkább érintett területek (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA).


18

6. ábra: tengerszint változása az 1960-91 közötti időszak átlagához képest (piros – rekonstruált értékek, kék – árapály mérések fekete – műholdas mérések) (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Technical Summary. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA).

7. ábra: Az északi félteke hóval borított felülete március-áprilisban (Forrás: Solomon, S., D. Qin, M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (szerk.)(2007): Climate Change 2007: Observations: Changes in Snow, Ice and Frozen


19

Ground. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change]. Cambridge University Press 2007, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA)

A klímakutatással foglalkozó nemzetközi szervezetek publikációi, az ezzel foglalkozó elemzések a fentieken túl mára számos olyan jelenséget azonosítottak, amelyek a megfigyelt felmelegedéssel összefüggésbe hozhatók. Ilyen például a sarkvidéki jég mennyiségének jelentős csökkenése, a gleccserek jelentős visszahúzódása, vagy eltűnése, a tengerszint mérhető emelkedése vagy mediterrán rovarfajok mérsékeltebb égöveken való megjelenése. Néhány példát az alábbiakban mutatunk be.

8. ábra: Az északi-sarki jégtakaró megfigyelt mérete a szeptemberi minimum idején. Műhold adatok alapján készült képek (Forrás: Hassol et al: Impacts of a Warming Arctic. Cambridge University Press 2004, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA)


20

9. ábra: Az alaszkai Muir gleccser visszahúzódása 1941-2004 (Forrás: http://www.grid.unep.ch/glaciers/graphics.php, 2011 augusztus)

A klímakutatók hosszabb távon azonban további, a mindennapi életünket közvetlenül befolyásoló súlyos hatásokkal számolnak: nő az extrém hőmérsékletviszonyok, szárazságok és a hirtelen extrém nagyságú csapadék gyakorisága, jelentősen csökken a hóval fedett területek nagysága, a trópusi viharok gyakoribbak és súlyosabbak lesznek. Mindez befolyásolja az állat- és növényvilágot, az élelmiszertermelést, a gazdasági életet: az állat- és növényfajok 20-30%-át fokozottabban fenyegeti a kihalás veszélye, szubtropikus területeken megnő az éhínség veszélye, jelentős népesség kerül veszélybe az áradások miatt. Európában elsősorban a délebbi területek válnak sérülékenyebbé a vízhiány, gabona-termésátlagok csökkenése sőt a turizmus csökkenése következtében4.

4

Climate Change 2007: Synthesis Report. An Assessment of the Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC, 2007)


21

Az energiahordozók bányászatához és felhasználásához kapcsolódó tájrombolásra a leglátványosabb példákat a külszíni fejtésű szénbányák szolgáltatják. Az egyre inkább terjedő külszíni bányaművelés hatalmas mennyiségű föld, kőzet megmozgatásával jár, hegyek tűnnek el. A kibányászott anyagnak pedig csak kis része hasznosítható, a többi meddő kőzet, amelyet hatalmas meddőhányókon helyeznek el.

10. ábra: Külszíni bányaművelés Ausztráliában, az USÁ-ban... (Forrás: www.mongabay.com, Friends of the Earth (www.foe.org) 2011.augusztus )

11. ábra....és a magyarországi Bükkábrányban. (Forrás: Panoramio (www.panoramio.com), Lantos Zoltán, 2011 augusztus)


22

8.4-1. melléklet

Adatgyűjtés, egyszerű kiértékelési módszerek

Az egyszerű adatgyűjtés helyes módszere Az adatgyűjtés legegyszerűbb módja – bármilyen kézenfekvőnek is tűnhet – a mérők (villany-, gáz- és vízmérők) rendszeres és minél gyakoribb leolvasása, és az adatok rögzítése. Ha megoldható, a napi leolvasás az optimális, de legalább heti gyakoriság szükséges. Fontos, hogy mindig azonos időközökben (pl. naponta, kétnaponta, hetente) történjen meg a leolvasás, és minél rövidebb ez az időköz, annál fontosabb, hogy a leolvasásra közel azonos időpontban kerüljön sor. Az adatok rögzítése akár egy erre célra használt füzetben is történhet, de a feldolgozást nagyban megkönnyíti, ha az adatokat számítógépbe, valamilyen táblázatkezelőbe írják. Az adatok mellett mindig rögzíteni kell a leolvasás időpontját is. Olyan esetben is, ha az energiát nem mérik – ez jellemzően széntüzelés, vagy fatüzelés esetében fordul elő – célszerű a fogyasztást valamilyen mérőszámmal rögzíteni pl. hány vödör szenet hordtak fel a kályhákhoz. Bár ez már némileg túlmutat az egyszerű adatrögzítésen, a későbbi elemzéseket, adatfeldolgozást nagyon megkönnyíti, ha nem csak magukat a mérőállásokat rögzítik, hanem néhány olyan további paramétert is, ami nyilvánvalóan befolyásolja az energiafelhasználást. Ilyen például a külső hőmérséklet, a napi működési idő, egyes esetekben a létszám, vagy ipari üzem esetében a termelés valamilyen mérőszáma. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha ezt megfelelően kommunikálják, pusztán a rendszeres adatrögzítés bevezetése is megtakarítást (nagyságrendben 5-10%-ot) eredményez: nagyban segít ugyanis a fogyasztás tényének tudatosításában, és abban, hogy pl. egy épület használói, egy intézmény dolgozói szem előtt tartsák: valaki odafigyel arra, mennyi energia fogy. Az adatok egyszerű kiértékelése Az egyszerű kiértékelési módszerek – időbeli lefutás ábrázolása, költségek és/vagy fogyasztások lebontása – akár egy háztartásban is használhatók, de intézményekben, vagy több fogyasztót „kezelő” szervezetekben mindenképpen célszerű az alkalmazásuk. A gyűjtött mérő-leolvasási adatokból tehát célszerű azonnal fogyasztási adatot képezni. Ez két egymást követő leolvasási adat kivonásával állítható elő, de figyelembe kell venni – ha van ilyen – a mérőóra szorzóját is. (Utóbbit vagy magán a mérőn, vagy a szolgáltatói szerződésben, esetleg a szolgáltatói számlán tüntetik fel.) Az így kapott fogyasztás villamos energia esetében közvetlenül energiában kifejezve, rendszerint kWh-ban jelenik meg. Földgáz esetében bonyolultabb a helyzet, itt csak az határozható meg kivonással, hogy hány m3 gáz A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

fogyott. Ahhoz, hogy ezt korrekt módon átszámíthassuk energia mértékegységre (ami a számlázás alapja is), figyelembe kell venni a gáz mindenkori nyomását, hőmérsékletét és aktuális fűtőértékét. Ezeknek az adatoknak a havi átlagát a szolgáltató rendszerint feltünteti a számlán, így a korrekció és az átszámítás utólag elvégezhető. Ez azonban ne vegye el a kedvét annak, aki az ilyen számításokban járatlan: ahhoz, hogy egyszerűbb elemzéseket elvégezzünk, megvizsgáljuk a trendeket, figyeljük a kiugró fogyasztási értékeket, azaz működtessük az energiagazdálkodási rendszert, elegendő, ha az átszámítást csak némileg durva közelítéssel végezzük, és a leolvasott m 3-ben kifejezett fogyasztást korrekció nélkül, közvetlenül az átlagos 34,5 MJ/Nm3-es fűtőértékkel szorozva számítjuk át. Az energiagazdálkodási rendszer működtetése sokkal fontosabb, mint az abszolút pontosság. Ha az így megkapott energiafogyasztási adatok időbeli lefutását diagramban ábrázolják, azonnal szembeszökik, ha valamilyen lényegi változás, ugrás következik be, de jól megítélhető a fogyasztás jellege, pl. szezonalitása is. Ez önmagában jó alap lehet pl. a szolgáltatói szerződések optimalizálásához is. Erre mutat példát a következő diagram, ahol egy közepes nagyságú közintézmény gázfogyasztásának napi alakulását mutatja be egy év során.

12. ábra: Példa közintézmény gázfogyasztására Érdemes a diagramot kicsit jobban szemügyre venni. A szezonalitás szembeötlő, a téli magasabb fogyasztásból nyilvánvaló, hogy a gázfelhasználás jelentős része fűtési célú. Feltűnő ugyanakkor, hogy viszonylag magas és meglehetősen


24

egyenletes a nyári, fűtési szezonon kívüli energiafogyasztás. (A 7,5 GJ körüli átlagot a barna egyenes mutatja.) Az egyenletességből arra lehet következtetni, hogy ez az alapfogyasztás nagy valószínűséggel télen is jelentkezik. Ha ez így van, a görbék alatti területek becslésével, „szemre” a felhasznált gáz kb. felét nem fűtésre, hanem más célra használta az intézmény. Ha működik benne pl. konyha mosoda, vagy valamilyen más technológia célú fogyasztó akkor ez érthető. Ellenkező esetben használati melegvíz felhasználásnak ez a kb. 50% szokatlanul magas – bár az intézmény jellege indokolhatja. Mindkét esetben célszerű azonban ezt az alapfogyasztást részletesebben vizsgálni. Jellemző adatrögzítési hibára utal a két piros körrel jelzett diagram-rész. Mindkét esetben hirtelen a korábbinál nagyobb fogyasztás jelentkezik, amit közvetlenül egy a korábbiaknál alacsonyabb követ. Bár lehet ennek fizikai magyarázata is, sokkal valószínűbb, hogy nem a többiekkel azonos időben történt a leolvasás a második napon. Így e nap fogyasztásának egy része az előző napéhoz „számítódott” – ez indokolja a magasabb, majd az alacsonyabb értéket. Látható a diagramból az is, hogy sok esetben meglehetősen széles határok között változik a napi fogyasztás. Ezt indokolhatják fizikai okok is, de utalhat valamilyen meghibásodásra is (pl. rossz szabályozás). Annak eldöntésére, hogy melyik valószínűbb, további adatokra és fejlettebb elemzési módszerekre van szükség. Több fogyasztó, pl. önkormányzati intézmények esetében célszerű azokat az energiafogyasztás és az energiaköltségek alapján sorrendbe állítani (pl. kördiagramban, vagy táblázatban), ill. egy fogyasztó esetén is összesíteni energia-fajtánként a fogyasztásokat és a költségeket. Ebből közvetlenül kitűnik, melyek a súlyponti, több odafigyelést igénylő területek. Annak jelentőségét, hogy mind a fogyasztást, mind a költségeket meg kell jeleníteni, a következő, egy konkrét intézmény (kórház) adatait ábrázoló diagram mutatja:

Energiafelhasználás megoszlása

Energiaköltség megoszlása

13. ábra: Egy kórház energiafelhasználása és -költségei


25

Az első diagram alapján úgy tűnhet, hogy a villamosenergia-fogyasztás olyan kis mértékű, hogy nem érdemel különösebb figyelmet. A költségek megoszlásából azonban kiderül, hogy a villamos energia jóval nagyobb részarányt képvisel, tehát mindkettő fontos terület. Az is látszik, hogy a vízköltségek is hasonlók, így a részletesebb vizsgálatoknak erre is ki kell terjedniük.


26

8.4-2. melléklet

Fejlettebb elemzési technikák

„Energetikai kézjegy” Az adatfeldolgozás egy fokkal bonyolultabb, de komolyabb szakértelmet még nem igénylő, ugyanakkor sok információt adó módszere az ún. „energetikai kézjegy” előállítása. Ehhez meg kell határozni egy olyan paramétert, amitől az energiafogyasztás nagy valószínűséggel a leginkább függ. Ez lehet pl. fűtési energiafogyasztás, vagy földgázfogyasztás esetén a külső átlaghőmérséklet, vagy villamosenergia-fogyasztás esetén az üzemidő, az épület kihasználtsága. A fogyasztási adatokkal együtt, azokkal azonos időszakra vonatkozóan ezeket is gyűjteni és rögzíteni kell, majd a fogyasztási adatokat e paraméter függvényében diagramban ábrázolni. Az erre az adatsorra fektetett regressziós egyenest, vagy trendvonalat – ennek előállítása táblázatkezelő programmal igen egyszerű – nevezzük energetikai kézjegynek. Ez a trendvonal és a mérési pontok attól való eltérése ugyanis rendkívül sok információval szolgál: meglehetős pontossággal megállapítható az alapfogyasztás (szerződésoptimalizáláshoz nélkülözhetetlen), az energiafogyasztás szabályozottsága (megfelelően kézben van-e tartva), a költségérzékenység és a fogyasztás több más jellegzetessége. Az energetikai kézjegy használatának illusztrálására használjuk a 8.4-1. mellékletben szereplő intézmény fogyasztási adatait, pontosabban az azokból képezhető napi átlagteljesítményeket. (Ezt a napi fogyasztást 3600 másodperccel osztva kapjuk meg, és kW-ban fejeztük ki.) A lefutás alapján azt feltételeztük, hogy az energia nagy részét a fűtés használja fel, így független változóként jó választásnak tűnik a napi külső átlaghőmérséklet. A következő diagram ennek függvényében mutatja a napi átlagteljesítményeket.


27

14. ábra: Példa az energetikai kézjegyre A diagramról több következtetés is levonható. Jól láthatóan elkülönül a külső hőmérséklettől független alapterhelés (a trendvonal R2 értéke gyakorlatilag nulla), és a hőmérsékletfüggő ponthalmaz. Az alapterhelés gyakorlatilag állandó, hiszen a ponthalmaz alig mutat szóródást: ez valamilyen technológiai jellegű, nem szezonális fogyasztásra utal. Ha például az intézmény olyan iskola lenne, ahol az alapterhelést a használati melegvíz-fogyasztás adja akkor két, vízszintes egyenes mentén szóródó ponthalmazt látnánk: egy a nyári szünetnek megfelelő alacsony fogyasztást, a másik a még fűtési időszakon kívüli, de már a tanítási évben előforduló magasabb fogyasztást jelezné. Az alapterhelésnek elsősorban új megújuló hőforrások beépítése tervezése során van jelentősége. Ezeket a berendezéseket, magas bekerülési költségük miatt, célszerű úgy mértezni, hogy minél nagyobb éves üzemóraszámban működjenek teljes kihasználással: ez biztosítja a minél jobb gazdaságosságot. Így tehát célszerű a berendezés (pl. napkollektor, biomassza kazán) kapacitását az alapterheléshez illeszteni. Ha a példában szereplő intézményben egy kb. 75 kW biomassza kazánt építenének be, az –a 8.4-2. mellékletben szereplő diagramból, a görbék alatti területek arányából becsülhetően – az éves gázfogyasztás kb. 4050%-át váltaná ki.


28

Az ábrából megállapítható még a szükséges kazán-kapacitás. A fűtési adathalmazra fektetett trendgörbét a méretezési hőmérsékletig5 meghosszabbítva (zöld szaggatott egyenes) kiadódik, hogy az adott intézményben kb. 400 kW hőteljesítményre van szükség. Ezt kb. 15%-kal megnövelve (felfűtési tartalék) jól becsülhető a szükséges beépített teljesítmény. Ha ezek után azt találjuk, hogy ennél valamilyen okból – pl. korábban több épületet fűtöttek innen, de azután egyesek leváltak - sokkal nagyobb kazán van beépítve, tudható, hogy ezek részterhelésen, tehát rossz hatásfokkal működnek. Sokat elmond az adatpontok trendvonal körüli szóródása is. Az ábrából látható, hogy különösen a nagyobb hidegekben a pontok elég nagy szóródást mutatnak. Ez arra utal, hogy az hőmérséklet-szabályozás nem megfelelő. A pirossal keretezett tartományban pl. látható, hogy közel azonos külső átlaghőmérsékletnél (-7,5°C) a napi átlagos hőteljesítmények 275-350 kW között szórnak, azaz az eltérés akár 27% is lehet. Ha ezt valamilyen más ok (pl. az épület egy részét nem mindig fűtötték) nem indokolja, akkor szinte biztos, hogy a rossz hőmérsékletszabályozásra vezethető vissza. Mivel pedig, 1°C többlethőmérséklet kb. 6% többlet energiafelhasználást jelent, és a szabályozás jellemzően nem drága, a diagram alapján szinte látatlanban javasolható egy várhatóan jó megtérülésű hatékonyságjavító intézkedés.

Energiafigyelés és célkitűzés Az energiafogyasztási adatok csak akkor értékelhetők reálisan, ha azokat ésszerűen választott elvárt, ún. “célértékkel” összehasonlítva vizsgáljuk. A célértékektől való eltérések ezután számos technikával elemezhetők, és az elemzés eredményeitől függően beavatkozásokra kerülhet sor. A hatékony energiagazdálkodás igen jó eszköze tehát a rendszeres méréseken, valamint a mért értékek és a valós célérték közötti eltérések elemzésén alapuló energiafigyelés és célkitűzés (E&C) módszere6. Nyilvánvaló, hogy a módszer eredményessége többek között alapvetően függ attól, hogy a kitűzött célok mennyire reálisak, és nem utolsósorban attól, hogy e célok mennyire elfogadhatók az energia-végfelhasználók számára. Reális célértékek többféle módon is előállíthatók. Az egyik lehetőség, ha az adott létesítmény energiafogyasztását az épületfizikai jellemzők, kihasználtsági mutatók, meteorológiai viszonyok és számos egyéb tényező alapján modellezzük, 5

Magyarországon ez szabvány szerint -11°C, -13°C vagy, mint jelen esetben -15°C lehet a földrajzi elhelyezkedéstől függően. 6

Az angol eredetű módszer eredeti, közismertebb elnevezése: monitoring and targeting (M&T).


29

és így állapítjuk meg, hogy adott viszonyok között mekkora a reálisan várható fogyasztás. Bár ez nyilvánvalóan meglehetősen pontos módszer, olyan mennyiségű adat gyűjtését és olyan mélységű számítások elvégzését teszi szükségessé, ami szinte csak „laboratóriumi” körülmények között elképzelhető – a gyakorlatban ehhez sem a szükséges erőforrások sem a megfelelő idő és adatmennyiség nem áll rendelkezésre. Bár nem ilyen pontos, de eredményeiben egyáltalán nem rosszabb módszer, ha a célok meghatározásakor abból indulunk ki, hogy az adott energiafogyasztó, pl. épület hosszabb idő távlatában hogyan „viselkedett”, azaz adott körülmények között hogyan alakult az energiafelhasználása. E módszer alkalmazásához az energiafelhasználáson kívül azt is ismerni kell, hogy azt milyen tényezők befolyásolják. Intézmények esetében általában elegendő a fűtési fogyasztást alapvetően meghatározó külső hőmérséklet, valamint a fűtésen kívül a villamos energia felhasználásra és a vízfogyasztásra hatást gyakorló kihasználtsági adatok – létszám és üzemidő – nyilvántartása. Megfelelő számú adat birtokában statisztikai módszerekkel (az egyszerűség kedvéért célszerű lineáris regressziót alkalmazni) elő lehet állítani azt a függvényt (egy változó esetében ez egy egyenes) amely leírja, hogy adott körülmények esetén mekkora fogyasztás várható a létesítmény múltbeli viselkedése alapján. Ennek alapján például meg lehet „jósolni”, hogy egy gimnázium, ha egy adott héten, amikor az átlagos hőmérséklet –2,5°C, és 1000 tanuló 96 órán át használja az épületet, akkor 320 GJ értékű gázt, 5200 kWh villamos energiát és 150m3 vizet fog fogyasztani. A valós fogyasztási adat ezután az így előállított célértékkel hasonlítható össze. A módszer segítségével azonnal érzékelhető, ha a fogyasztás jellegében valamilyen változás áll be, és be lehet avatkozni. A gyakorlatban alkalmazott (E&C) rendszerek tehát a célérték meghatározásánál az energetikai kézjegy koncepcióját fejlesztik tovább: a fogyasztási adatokra fektetett trendvonal alapján ugyanis előre jelezhető egy elvárt fogyasztási érték, azaz kitűzhető egy fogyasztási cél. A valós adatokat az elvárt értékekkel rendszeresen összehasonlítva nagyon jól követhető a fogyasztás és minden, akár a fogyasztás nagyságára, akár jellegére vonatkozó változás azonnal észlelhető, kimutatható, de bármely takarékossági intézkedés hatása is számszerűsíthető. A rendszer alkalmazása során létrejövő adatbázis és kimutatások megbízható alapul szolgálnak a költségtervezéshez, energiatakarékossági beruházások előkészítéséhez és utólagos értékeléshez, a tudatos és hatékony üzemeltetéshez is. Az összehasonlítás legegyszerűbb módja az „elvárt” és a valós fogyasztási adatok időbeli lefutását egymás mellett ábrázoló trendgörbék felrajzolása, ahogy ezt az alábbi példa, egy óvoda gázfogyasztását ábrázoló diagram szemlélteti:


30

120

100 Valós fogyasztás

Célfüggvény

GJ

80

60

40

20

IV

98

98

2/ 19

III

04

/0

98

2/ 19

II

/0 03

2/ 19

I

/0 02

97

/0

2/ 19

XII

01

97

/0

2/ 19

XI

12

97

/0

2/ 19

X

11

97

2/ 19

/0 10

97

2/ 19

/0 09

2/ 19

/0

97

VII VIII IX

08

97

2/ 19

/0 07

/0

97

VI

2/ 19

V

06

97

/0

2/ 19

IV

05

97

/0

2/ 19

III.

04

2/ 19

/0 03

02

/0

2/ 19

97

II.

98

0

15. ábra: Trendgörbék Az ábrán jól nyomonkövethető, hogy a nyári időszakban mennyire esik vissza a fogyasztás, de az is látszik, hogy míg a valós értékek és a célfüggvény értékei sokáig többé-kevésbé egybeesnek, kb. a második év elejétől kezdődően – amikor az intézményben kicserélték a fűtésszabályzókat – rendre kevesebb a fogyasztás a vártnál. Az eltérések, azok nagyságrendje, valamint a tendencia azonban jóval szemléletesebben látszanak, ha ezeket külön diagramban ábrázoljuk. Bár ez a diagramtípus jó szemlélteti az eltérések jellegét, nem határozható meg belőle, hogy egy adott időszak alatt mennyi az összes megtakarítás vagy a veszteség. Ezért célszerű az akkumulált eltérések görbéjét is előállítani, ami minden pontban a diagram kezdőpontjától számítva az addig eltelt időszak eltéréseinek előjeles összegét mutatja. Az ilyen görbékből első pillantással megállapítható, mikor történt valamilyen változás: ahol a görbének töréspontja van, ott megváltozott az eltérések trendje, tehát a fogyasztás jellege is. Még fontosabb a görbének az a tulajdonsága, hogy egy változás hatására bekövetkező megtakarítások vagy veszteségek összegzett hatása könnyen leolvasható. Az ábrából például egy pillantásra látszik, hogy a fűtési szabályozók cseréje óta – ami a fentieknél pontosabban megállapíthatóan december végén, január elején, azaz vélhetően a karácsonyi szünetben történt – az azt követő április végéig mintegy 290 GJ megtakarítást értek el. Az ilyen típusú elemzés különösen alkalmas a haszonrészesedéses szerződések esetén az elszámolás alapjául szolgáló megtakarítások számszerűsítésre.


31

350 300 250

GJ

200 150 100 50 0

III

04/02/98

II

03/02/98

I

02/02/98

XII

01/02/98

XI

12/02/97

X

11/02/97

IX

10/02/97

VII VIII

09/02/97

08/02/97

VI

07/02/97

V

06/02/97

IV

05/02/97

III

04/02/97

II

03/02/97

02/02/97

-50

IV

16. ábra: Példa az akkumulált eltérések görbéjére Bár elvileg ez módszer akár táblázatkezelő program segítségével is alkalmazható, célszerű valamelyik kimondottan erre a célra kifejlesztett energiagazdálkodási szoftvert alkalmazni. Ezek ugyanis jellemzően nem csak az adatrögzítést, célérték-képzést, összehasonlítást és fenti ill. azokhoz hasonló elemzéseket automatizálják, de a jelentéskészítést is, valamint számos kiegészítő funkciót tartalmaznak, pl. fajlagosok képzése, benchmarking módszerek.

17. ábra: Egy energiagazdálkodási szoftver a sok közül Forrás: Monitoring and Targeting Software. (SystemsLink brochure) (SYSTEMSLINK 2000 LIMITED www.systems-link.com, 2011. augusztus)


32

A módszer viszonylagos bonyolultsága, a szükséges ráfordítások nagysága miatt ezt az eljárást elsősorban nagyobb közintézmények (pl. kórházak), több intézményt működtető önkormányzatok, és nagyobb iparvállalatok alkalmazhatják eredményesen. Fontos hangsúlyozni, hogy az energiafigyelés és célkitűzés módszerén alapuló energiagazdálkodási rendszer nem csak az adatok előbb leírt gyűjtéséből és elemzéséből áll – sőt ez csak a kisebb része a teljes folyamatnak. Eredmények, energiamegtakarítás és költségcsökkentés csak akkor várható, ha a feldolgozott adatok és a kapott eredmények alapján beavatkozás történik. Ennek első lépése az eltérések okainak megkeresése. Meg kell jegyeznünk, hogy nem csak akkor van erre szükség, ha kiértékelés túlfogyasztást mutat, hanem akkor is, ha a valós fogyasztási adatok rendre a célfüggvény értékei alatt maradnak, tehát megtakarítások jelentkeznek, hiszen célszerű azt is megvizsgálni, hogyan biztosítható, hogy ez hosszú távon így maradjon. Az eltérések okait kivizsgálva meg kell állapítani, milyen beavatkozás szükséges ahhoz, hogy a túlfogyasztásokat megszüntessük, vagy a megtakarításokat megőrizzük. A beavatkozás sokféle lehet, a beruházást nem igénylő intézkedésektől (pl. a karbantartó vagy takarítószemélyzet kioktatása, fűtési szabályozó átprogramozása) a kis beruházást igénylő beavatkozásokon át (pl. ablakszigetelés öntapadó gumicsíkkal) a komolyabb beruházást igénylő projektekig (pl. kazáncsere). Nyilvánvaló, hogy a beavatkozások módosítják az intézmények energiafogyasztási jellemzőit, tehát egy idő után a célfüggvény módosítására van szükség. Hangsúlyozni kell, hogy a folyamat ciklikus, tehát a beavatkozások hatására megváltozott paramétereket rendszeresen módosítani kell a kiértékelő folyamatban. A módszer bevezetésének és működtetésének folyamatát a következő, egyszerűsített ábrán mutatjuk be.


33

Legyünk tudatában a lehetőségeknek Az önkormányzat kötelezze el magát Előzetes felmérés, információáramlás megszervezése Visszajelzés/jelentés

Figyeljük a felhasználást Elemezzük és hasonlítsuk össze a célokkal Ha szükséges, jelöljünk ki új célfüggvényt

Tudatosságfejlesztés, képzés

Kisköltségű v. „ingyen” projektek

Részletes tanulmányok

Beruházás

18. ábra: E&C módszeren alapuló energiagazdálkodási rendszer


34

8.4-3. melléklet

Benchmarking: példák épületek referenciaértékeire

Az egyes energiafogyasztók egymással, vagy valamilyen külső referenciaértékkel való összehasonlítása jó alapja az egyes fogyasztók értékelésének, prioritások felállításának. Az energiafogyasztó létesítmények különbözősége miatt azonban érdemi összehasonlítás csak valamilyen közös alapra vetített fajlagos érték segítségével lehetséges. Épületek esetében ilyen lehet pl. az egy légköbméterre vetített fűtési energiafelhasználás (pl.MJ/lm3) vagy a külföldi példák alapján egyre jobban elterjedő alapterületre vetített energiafogyasztás (kWh/m 2), de igen fontos lehet a fajlagos energiaköltség is (pl. Ft/m2, Ft/m3). Fontos azonban, hogy nagyon eltérő jellegű fogyasztók (pl. lakóépület és iroda, kórház és iskola, stb.) összehasonlítása még ilyen fajlagosok segítségével sem ad komolyan értékelhető információt.  Hasonló létesítmények összehasonlítása: Elsősorban sok intézményt üzemeltető vagy felügyelő szervezetek (pl. önkormányzatok, megyei önkormányzatok) alkalmazhatják sikerrel. A fajlagosok összehasonlításából azonnal kitűnik, melyik létesítmény érdemel nagyobb odafigyelést, hol van legtöbb lehetőség hatékonyságjavítási intézkedésekre. Erre mutat példát a következő ábra: 3,00

kWh/főnap

2,50

kWh/év

Iskolák villamos energia fogyasztásának hatékonysága

80000 70000

Tényleges fogyasztás Fajlagos fogyasztás

2,00 1,50

60000 50000 40000 30000

1,00

20000 0,50

10000

Kisegítő iskola

2. Gimnázium

Szakközépiskola

8. Iskola

7. Iskola

6. Iskola

5. Iskola

4. Iskola

3. Iskola

Zeneiskola

2. Iskola

1. Iskola

0

1. Gimnázium

0,00

19. ábra: Példa intézményi „benchmarking”-ra A nyers fogyasztási adatok alapján az iskolák üzemeltetője úgy ítélhetné meg, hogy ha energetikahatékonyság-javító beruházásra kerül sor, a 7.iskolának a prioritási lista élén kellene szerepelnie, hiszen nagy fogyasztóról, és nagy energiaköltségről van szó. Ha azonban a fajlagos értékeke vizsgáljuk, kiderül, hogy ezt pusztán a létesítmény nagy mérete és kihasználtsága okozza, de az alacsony fajlagos azt sejteti, hogy kevés a lehetőség a további javítása, az iskola hatékonysága jó. Nyilvánvaló, hogy jóval több figyelmet érdemel az 1. Gimnázum, vagy a 2. Iskola. Ugyanakkor az abszolút értékeket is figyelembe


35

kell venni, hiszen pl. a kis Zeneiskola hatékonysága igen rossz, de abszolút értékben kevés villamos energiát fogyaszt – az esetleges beruházással sem érünk el jelentős megtakarítást. A fajlagos energiaköltségek szerződésekre vethet fényt.

összevetése

hibásan

kötött

szolgáltatói

 Referenciaértékekkel való összehasonlítás. A szakirodalomban, a jogi szabályozásban találhatók olyan fajlagos referenciaértékek melyekkel összehasonlítva akár egy létesítményről is eldönthető, hogy mennyire energiapazarló vagy éppen takarékos. Ezek az összehasonlítások megfelelő szakértelem nélkül azonban csak durva értékelésre alkalmasak. Bár a számítás bonyolultabb, célszerű a magyar jogszabály minősítési rendszerét alkalmazni. Itt jegyezzük meg, hogy a követelményrendszert 2020-ig a vonatkozó EU direktívának megfelelően szigorítani fogják. A cél többek között az, hogy 2020-tól minden új építésű épület csak ún. passzív ház legyen. (A passzívház olyan épület, amelynek fűtési energia igénye nem haladja évi 15 kWh/m2-t, és összes energiafelhasználása, mely a fűtési energián kívül magában foglalja a hűtést, a használati melegvíz készítését, a műszaki berendezések használatát, a világítást, az ellenőrzött szellőztetés üzemeltetését és az épület használatával járó egyéb energiafelhasználást, nem lehet több mint 42 kWh/m2év) Az alábbiakban bemutatunk néhány középület-típusra vonatkozó egyszerűen használható referenciaértéket brit források alapján. Itt is fel kell hívnunk a figyelmet, hogy az ezekkel való összehasonlítás megfelelő szakértelmet kíván. Közvetlen összehasonlításuk egy magyar intézményre kiszámított fajlagos értékkel csak nagyságrendi tájékozódásra alkalmas de akár félrevezetők is lehetnek, hiszen a külföldi fajlagosok esetében (elsősorban a német és angolszász szakirodalomban találhatók ilyenek) figyelembe kell venni az éghajlat eltéréseit és sok más feltételezést, amelyek segítségével e fajlagosokat meghatározták. Így jelentős eltérés lehet pl. az egyes intézmények kihasználtsága (munkaidő hossza) az elvárt komfort-színvonal, a munkahelyek gépesítettsége stb. között. Kórházak 1. táblázat Kórházak referencia-energiafelhasználása Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás GJ/fűtött lm3 Fosszilis energia Villamos energia

Klinika, oktató kórház (nagy, 30000 m2 felett) Átlagos 51,0 15,1

Jó 42,0 10,7

Általános jellegű kórház

Átlagos 63,3 13,4

Jó 52,4 9,2

Kisebb, pavilonos jellegű kórház

Átlagos 61,0 9,7

Jó 55,0 6,8

Szanatórium, elmegyógyintézet

Átlagos 64,3 8,9

Jó 49,7 6,0

Forrás: Energy Consumption in Hospitals. Energy consumption Guide 72. (Efficiency Best Practice Programme of the UK Government) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

36

Közigazgatási (iroda) épületek A táblázatban szereplő épülettípusok jellegzetes példáit a következő ábra mutatja (az egyes ábrákat a táblázatban a sorszámuk azonosítja):

2. táblázat Irodaépületek referencia-energiafelhasználása Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás

1.

2.

3.

4.

Természetes szellőzésű, különálló irodákkal rendelkező épület

Természetes szellőzésű, egyterű irodákkal rendelkező épület

Légkondicionált, átlagos

Légkondicionált, korszerű, magas komfortú

Átlagos

Jó

Átlagos

Jó

Átlagos

Jó

Átlagos

Jó

Fosszilis energia (gáz vagy olaj)

151

79

151

79

178

97

210

114

Villamos energia

205

112

236

133

404

225

568

348

kWh/m2

Forrás: Energy performance in the government’s civil estate. Good Practice Guide 286. (Energy Efficiency Best Practice Programme of the UK Government)


37

Iskolák 3. táblázat Iskolák referencia-energiafelhasználása Átlagos és jó gyakorlatnak megfelelő fajlagos energiafelhasználás

Általános iskolák

Középiskolák

kWh/m2 Átlagos

Jó

Átlagos

Jó

Fosszilis energia (gáz vagy olaj)

173

126

174

136

Villamos energia

28

20

30

24

Forrás: Saving energy in schools. Energy consumption Guide 73. (Efficiency Best Practice Programme of the UK Government)

A külföldi adatokkal való összehasonlítás fentebb vázolt bizonytalanságai miatt jóval pontosabb a vonatkozó magyar jogszabályok előírásaiból kiindulni, noha az abban szereplő paraméterek kiszámítása kissé bonyolultabb. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet három épülettípus (lakó- és szállásjellegű épületek, irodaépületek és oktatási épületek) összesített energetikai jellemzőjére ad meg referenciaértékeket az épület határoló felülete és térfogata hányadosának függvényében. Egy adott épületet pedig az ettől a referenciaértéktől való eltérése alapján lehet besorolni az I (rossz)-tól az A+ (fokozottan energiatakarékos)-ig terjedő kategóriák egyikébe a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően. A minősítéshez először az épület határoló felületét és térfogatát kell meghatározni. Az épület határoló felülete alatt a fűtött épülettérfogatot határoló szerkezetek összfelülete értendő, amelybe beszámítandó a külsőlevegővel, a talajjal, a szomszédos fűtetlen terekkel és a fűtött épületekkel érintkezővalamennyi határolás. A térfogat alatt pedig a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat) értendő. Az így kapott két érték hányadosával az épület rendeltetésétől függően az alábbi diagram alapján meghatározható az ún. összesített energetikai jellemzőre vonatkozó követelmény, azaz annak legnagyobb megengedhető értéke. (Figyelem! A lakó- és szállásjellegű épületekre megadott értékek nem tartalmazzák a világítási energiaigényt, míg a mási két épülettípusnál igen!)


38

20. ábra: Épületenergetikai alapkövetelmények A következő lépésben meg kell határozni a konkrét épület összesített energetikai jellemzőjét. Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke. Ha tehát az épületben nem működik valamilyen technológiai jellegű fogyasztó (pl. konyha, mosoda, stb.), akkor az összesített energetikai jellemző jó közelítéssel az éves (pl. számlák alapján megállapított) energiafogyasztás és a fűtött alapterület hányadosa. Az így kapott értéket a fentebb meghatározott követelménnyel összehasonlítva minősíthető az épület.

Osztály

A követelménytől való eltérés annak %-ában

A+ <55 A 56-75 B 76-95 C 96-100 D 101-120 E 121-150 F 151-190 G 191-250 H 251-340 I 341< Forrás: az 176/2008. (VI. 30.) Korm.

4. táblázat Épületek minősítése energiafogyasztásuk alapján Minősítés

Fokozottan energiatakarékos Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz


39


40

8.5-1 melléklet Energetika felülvizsgálati jelentés javasolt tartalma 1. A létesítmény rövid jellemzése A létesítmény megnevezése, funkciója, mérete (pl. … osztályos iskola, … ágyas kórház stb.), a beépített alapterület vagy a fűtött légtérfogat, az energiafelhasználás célja (fűtés, melegvízszolgáltatás, szellőzés, világítás, konyha, mosoda stb.), az épület(ek) rövid jellemzése és kora (pl. „15 éves panelépület” vagy „30 éves téglaépület utólagos szigeteléssel” stb.), a közelmúltban végrehajtott lényegi korszerűsítések rövid leírása (pl. „a belső világítás teljes rekonstrukciója 2004-ben” vagy „nyílászárócsere 1998-ban” vagy „a hőközpont felújítása …” stb.). 2. A létesítmény energiamérlege Ebben a fejezetben gyűjtünk össze minden olyan adatot, ami a későbbiekben részletezett projektekben számított energiamegtakarítás meghatározásához szükségesek. Szerepel benne az összes energiafelhasználás lebontása energiahordozónként, illetve – amennyire lehet – végfelhasználónként. 2.1. Hőenergia Kazánház vagy hőfogadó Éves primer energiahordozó felhasználás, GJ mennyiségben, havi bontásban. Ezek forrása vagy az intézmény saját nyilvántartása (pl. kazánnapló), vagy pedig a szolgáltatói számlák. Termelt hő mennyisége GJ-ban, ugyancsak havi bontásban. Forrása a beépített hőmennyiségmérők adatai (az esetek többségében ilyen berendezések nincsenek), ezek hiányában a becsült vagy mért kazántelepi hatásfokból számítható. A termelt hő paraméterei (melegvíz esetén méretezési hőmérséklet, gőz esetén nyomás és hőmérséklet). Hőenergia-felhasználás megoszlása GJ/év mennyiségben:   

fűtés, használati melegvíz, technológiai fogyasztás.

Ha nincsenek almérők beépítve, a havi lefutásból következtethetünk a fűtési és az egyéb célokra termelt hő megoszlására. Ha a használati melegvízen kívül egyéb célra is használnak hőt (pl. mosoda, klíma stb.), akkor a megoszlást a berendezések teljesítményéből és kihasználási óraszámából lehet kalkulációval megbecsülni.


41

Fűtési energia megoszlása az egyes épületek között (ha a létesítmény több épületből áll, amelyeket központilag látnak el hővel). Légtérfogatokból, elosztóhálózati veszteségekből, az épületek állagából, az egyes hőközpontok fűtési teljesítményéből becsülhető. Kazánházon kívüli egyéb hőfelhasználás Meghatározására akkor van szükség, ha mértéke számottevő és valamelyik projektben javaslat születik ennek csökkentésére. A szükséges adatok szerkezete megegyezik a fent leírtakkal. 2.2. Villamos energia Éves villamosenergia-felhasználás (kWh), havi bontásban, külön-külön az egyes időszakokra (éjszakai és nappali). Teljesítménydíjas tarifa esetén a nappali és csúcsidei maximális teljesítmények (kW) havi bontásban. Ezek forrásai a villanyszámlák. Az éves villamosenergia-felhasználás megoszlása (pl. világítás, főzés, hűtés, melegvízkészítés). Almérők hiányában ezeket helyszíni mérések segítségével, vagy a berendezések teljesítményéből és éves üzemóraszámából becsülhetjük meg. 2.3. Ivóvíz Éves vízfelhasználás (m3), havi bontásban. A vízfelhasználás megoszlása (pl. kazánház, kommunális fogyasztás stb.). 3. Létesítmények és fő berendezések jellemzése Azokat a létesítményeket és berendezéseket kell ismertetni, melyek az egyes projektekben cserére kerülnek, vagy állapotuk és üzemvitelük az egyes projektekben számított megtakarításokat befolyásolja. Ilyenek lehetnek pl.: 3.1. Épületek Hőszigetelésre vagy nyílászáró cserére/felújításra szoruló épületek rövid jellemzése (légtérfogat, felhasznált éves fűtési hő, homlokzatok/tetők/aljazatok mérete, nyílászárók felülete, becsült hőátbocsátási tényezők stb.) 3.2. Hőtermelő berendezések Kazánok száma, kazánonként típus, életkor, teljesítmény, éves üzemóraszám, tüzeléstechnikai hatásfok (mérés alapján). 3.3. Villamos berendezések A főbb villamos fogyasztók (világítás, motorhajtások stb.) teljesítménye és éves üzemóraszáma.


42

3.4. Hűtőberendezések 3.5. Klímaberendezések 3.6. Egyebek 4. Energiaköltségek, szolgáltatói szerződések Az egyes projektek megvalósításával jelentkező költségmegtakarításokhoz lényeges az energiaköltségek és azok szerkezetének pontos ismerete és dokumentálása. Ezek egyrészt a szolgáltatói szerződésekből, másrészt az aktuális energiaárakból derülnek ki. Az energiaköltségek között a szolgáltatói, és tüzelőanyag-vásárlási számlákon kívül az energiafogyasztással kapcsolatos valamennyi költségelemet figyelembe kell vennünk (karbantartási költségek, vegyszerköltségek, személyzeti költségek, az esetleges környezetvédelmi bírságok stb.). 5. Helyzetértékelés Az eddigiek alapján a létesítmény rövid energetikai értékelése, a főbb megtakarítási területek - melyekre a projekteket kifejlesztettük - kijelölése és rövid indoklása. Itt szerepelhet a létesítmény referenciaértékek alapján történő értékelése is. 6. Az egyes beavatkozási lehetőségek projektek felépítése (A következők projektenként értendők) 6.1. A megvalósítás helye (pl. kazánház, … épület hőközpontja stb.) 6.2. A projekt ismertetése A projekt rövid leírása és indokoltsága. 6.3. Energiafogyasztás, valamint energia- és egyéb költségek a megvalósítás előtt A jelenlegi energiafogyasztás és -költségek meghatározása a 2-4. pontokban felvett kiinduló adatok alapján. Kiegészítésül ismertetni kell a csak erre a projektre vonatkozó további fogyasztási és berendezésadatokat, valamint a számításokat. 6.4. Energiafogyasztás, illetve energia- és egyéb költségek a megvalósítás után A megvalósítás után jelentkező energiafogyasztások, energia és egyéb költségek meghatározása a 2-4. pontokban felvett kiinduló adatok alapján. A fogyasztás megtakarítások meghatározását részletes számításokkal kell alátámasztani. Becslések esetén szükséges azok indoklása.


43

6.5. Megtakarítások Energiamegtakarítás Energiaköltség-megtakarítás Egyéb költség-megtakarítás/többlet anyagköltség stb.)

(karbantartás,

személyzeti

költség,

Összes megtakarítás 6.6. Beruházási és üzemeltetési költségek Beépítendő főberendezések jegyzéke és ára. Bontási, építési, kivitelezési és tervezési költségek. Beüzemelés és üzemeltetés költségei. Egyéb költségek (pl. vám, szállítás stb.). Költségek összesítése. 6.7. Gazdaságossági értékelés Egyszerű megtérülési idő. A finanszírozó preferenciáitól függő egyéb gazdaságossági mutatók számítása (pl. IRR, NPV, fajlagos energiamegtakarítás [GJ/év/MFt beruházás] stb.). 6.8. Kockázatok A projekt megvalósítása során felmerülő esetleges kockázatok értékelése 7. Cselekvési terv Javaslat az előzőekben azonosított beavatkozási lehetőségek megvalósításának ütemezésére. (Pl. a projektek sorrendje megtérülés alapján, a műszaki megvalósíthatóság figyelembevételével.)


44

8.6-1 melléklet Épületek hőigényének csökkentése Elsősorban új épületeknél, már a tervezéskor, de régebbi épületek felújításakor, átépítésekor alkalmazhatók az energiatakarékosság építészeti megoldásai. Ezek közül legfontosabb a napsugárzás minél jobb kihasználása a fűtési és világítási energiaigények csökkentésére. Erre már az épületek tájolásakor célszerű gondolni: az ablakkal rendelkező helyiség lehetőleg délre nézzenek. A délre néző homlokzatokat pedig a falsík megfelelő döntésével, kiugró épületelemek (pl. erkély, árnyékvető elem) segítségével úgy kell kialakítani, hogy az ablakok, üvegezett felületek a nyári magasabb napállásnál árnyékban legyenek, télen pedig, amikor az nap alacsonyabban „jár”, teljes benapozást kapjanak. A világítási energiaszükséglet felülvilágítók beépítésével csökkenthető. Ezek korszerű változatai tükröző felületek vagy üvegszálak segítségével tetszőleges helyre vezetik a tetőn elhelyezett felülvilágítók fényét. Az előbbi elv mellett azonban ügyelni kell a megfelelő üvegezési arányra: az ablakok, üvegezett felületek hőtechnikai paraméterei ugyanis elmaradnak az egyéb épülethatároló szerkezetekétől, így, ha nem kapnak napot, hőveszteségük nagy. Ezért fontos, hogy hogy a nem délre néző felületeken minél kisebb legyen az üvegezési arány, és a meglévő ablakok minél jobb hőtechnikai paraméterekkel (optimális esetben háromrétegű, hőszigetelő kivitel), és – az éjszakai sugárzásos hőveszteség csökkentése érdekében – megfelelő redőnnyel, reluxával vagy más takarószerkezettel rendelkezzenek. Nagy szerepe van az épület hőkapacitása, azaz hőtároló képessége helyes megválasztásának is. Minél nagyobb ez, az elsősorban a falak tömegének növelésével és anyaguk megfelelő megválasztásával befolyásolható érték, annál egyenletesebb a belső hőmérséklet, mesterséges beavatkozás (fűtés-hűtés) nélkül. Fontos az épületek formája is: a minél kevesebb lehűlő felület (alacsony felület/térfogat arány) jelentősen csökkenti az energiaigényt. A különböző hőmérséklet-igényű helyiségek megfelelő elrendezésével is csökkenthető a fűtési igény: a magasabb hőmérsékletű helyiségeket (lakóépületeknél pl. fürdőszoba) célszerű az épület belsejében, esetleg felső szinten, külső fallal nem érintkező módon kialakítani, a alacsonyabb hőmérsékletet igénylő helységeket pedig az északi tájolású épületrészeken. Az épületek fűtési energiafelhasználása gyakorlatilag teljes egészében az épület hőveszteségeit pótolja. Igaz ugyan, hogy a hőveszteség döntő részért a homlokzati falak és a nyílászárók felelősek, de nem elhanyagolható a tetők és a talajjal érintkező épületrészek (aljzat, pince) vesztesége sem: családi házaknál ez 30-45%, többlakásos házak esetén kevesebb, 5-20% is lehet.


45

A transzmissziós hőveszteségek új épületek esetén elsősorban jól megválasztott anyagú, vastagságú és rétegrendű fal- és födémszerkezetekkel és alacsony hőátbocsátású nyílászárókkal csökkenthetők. Korszerű passzív házaknál többféle megoldást alkalmaznak: a fal lehet valamilyen masszív kerámia, pórusbeton vagy mészhomok tégla falazat, megfelelő ásványgyapot, vagy polisztirol hőszigeteléssel, vagy beton kitöltésű polisztirol keményhab zsaluelem, de akár fa vázas szerkezetek befújt, vagy tartóvázas hőszigeteléssel, vakolva, vagy fa burkolattal is. Meglévő épületeknél az utólagos külső hőszigetelés és szintén alacsony hőátbocsátású nyílászárók alkalmazása a megoldás. Itt a minél nagyobb rétegvastagságra kell törekedni, amit a falszerkezet és az épület kialakítása megenged. Padlásfödémek utólagos hőszigetelése akár házilag is megoldható járható, terhelhető, ún. lépésálló kialakítású szigetelőelemekkel. A nyílászárók kiválasztásánál a hőveszteséget jellemző ún. Uw-érték7 lehet irányadó. A többrétegű, a rétegek között nemesgázzal töltött üvegezésű, többkamrás keretszerkezetű nyílászárók alkalmazásával jelentősen csökkenthető a hőveszteség. Kaphatók olyan nyílászárók is, amelyek visszaverő bevonata a sugárzási veszteségeket is csökkenti, de, mint fentebb írtuk, erre a célra a különböző árnyékoló, sötétítő szerkezetek (reluxa, sötétítő függöny, redőny) is megfelelnek.

7

Olyan kombinált hőátbocsátási tényező, ami nem csak az üvegezés, hanem a beépített keretszerkezet hőátbocsátását is figyelembe veszi. Minél alacsonyabb az értéke, annál kisebb a 2 hőveszteség. A nagyságrendet érzékelteti, hogy Uw=0,8 W/m K érték már teljesíti a passzív ház nyílászáróival szemben támasztott követelményeket.


46

8.6-2 . melléklet Fűtésoptimalizálás Fűtésszabályozás Különösen fontos, hogy az egyes helyiségekben csak olyan hőmérsékletet tartsunk, ami feltétlenül szükséges (lásd az alábbi táblázatot), hiszen magyar éghajlati viszonyok között a szükségesnél magasabb átlagos helyiséghőmérséklet 1°C-onként kb. 6% többlet energiafelhasználást jelent. Így a fűtési energiaszükséglet csökkentésének legkisebb költségű, de igen hatásos módja a megfelelő fűtésszabályozás. Ez a fűtési rendszertől függően egyszerűbb esetben szoba- vagy kazán-termosztátokkal is megoldható, de pontosabb szabályozás, jobb eredmény érhető el a programozható, sőt időjáráskompenzált szabályozók alkalmazásával. Melegvízzel fűtött nagyobb épületek (pl. távfűtött panelházak) esetében jól alkalmazhatók az ún. termosztatikus fejjel ellátott radiátorszelepek. Költséget nem igénylő, de igen hatásos intézkedés lehet a meglévő szabályozók beállításainak (hőmérséklet, időprogram) rendszeres ellenőrzése, hiszen a helyiségek használati módja, az igények változhatnak.


47

5. táblázat Javasolt, szabványos helyiséghőmérsékletek

(Forrás: Recknagel, Sprenger, Schramek - Fűtés- és klímatechnika 2000. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2000)


48

21. ábra: Gyártói ajánlás különböző helyiségekben beépített termosztatikus radiátorszelepek beállításához (Forrás: www.thermotrade.hu, 2011.augusztus)

Kondenzációs kazánok A hatékonyságjavítás és költségcsökkentés másik módja a minél jobb hatásfokú hőforrások alkalmazása. Földgáz alapú épületfűtésre jól bevált technológia a kondenzációs kazánok alkalmazása. Ezek a berendezések a füstgázt a harmatpont alá hűtik, így a füstgázban lévő vízgőz kondenzációs hőjét is hasznosítják, így még a korszerű, jó hatásfokú hagyományos kazánokhoz képest is mintegy 10-15% megtakarítás érhető el alkalmazásukkal. Alkalmazásuk korlátja, hogy a füstgázok lehűtéséhez, azaz a kondenzációs üzemmódhoz megfelelően hideg vízre van szükség, ami alacsonyabb radiátorhőmérsékletet jelent. Meglévő rendszereknél tehát csak akkor használható nagyobb átalakítás (radiátorcsere) nélkül, ha a rendszert eredetileg megfelelő tartalékkal méretezték. Ezen kívül a keletkező kondenzátumot össze kell gyűjteni, és el kell vezetni, valamint gondoskodni kell a megfelelő füstgáz elvezetésről (bélelt kémény, füstgázventilátor). Hőszivattyúk Igen divatos megoldás a hőszivattyúk alkalmazása. Ezek a berendezések valamilyen környezeti forrásból (talaj, talajvíz, élővíz, levegő) vonnak el hőt, és A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

49

külső energiát (rendszerint hálózati villamos energiát) csak arra használnak, hogy annak hőmérsékletszintjét emeljék. Így a forrásból elvont hővel együtt a felhasznált villamos energia többszörösét képesek fűtési célra biztosítani: minél magasabb a forrás hőmérséklete, és minél alacsonyabb fűtési rendszerben megkívánt hőmérséklet, annál többet. Így tehát nagyon hatékonyan lehet hőszivattyúval fűteni, ha pl. valamilyen langyos hulladékvíz áll rendelkezésre (esetleg egy fürdőben) és a fűtési rendszer padló- vagy falfűtés, ami kb. 30°C-os fűtővizet igényel. Ugyanakkor jellemzően rossz a levegő hőforrást használó fűtési hőszivattyúk hatékonysága, hiszen a levegő akkor a leghidegebb, amikor a leginkább van szükség fűtésre, azaz a legmelegebb fűtőközegre. A hőszivattyúk hatékonyságát a leadott hasznos hőteljesítmény és a bevitt hajtóteljesítmény hányadosával (COP), illetve a szezonális teljesítménytényezővel (SPF) jellemzik 8. A hőszivattyúk minimális energetikai követelményeiről a Európai Bizottság 2007/742/EK határozata („a villamos meghajtású, gázmotoros vagy gázabszorpciós hőszivattyúkra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról”) rendelkezik. Ennek értelmében az ilyen berendezések hatékonyságának a fűtési hatásfok (COP) és az elsődleges energia hányados (PER) tekintetében a következő minimumkövetelményeket kell meghaladnia:

8

Ez a fajlagos fűtőteljesítmény vagy jóságfok, szokásos idegen eredetű rövidítéssel COP („Coefficient of Performance”). Ha ezt az értéket hosszabb időre, jellemzően az az egész fűtési szezonra számítják ki (az időszakban leadott összes fűtési energia és az összes hajtóenergia hányadosa) akkor szezonális teljesítménytényezőről beszélünk, szokásos jelölése SPF („seasonal performance factor”).


50

6. táblázat Hőszivattyúk követelményértékei A hőszivattyú típusa hőforrás/hőleadás

Kültéri egység (°C)

levegő/levegő

Bemeneti száraz hőmérő:2 Bemeneti nedves hőmérő:1

levegő/víz

Bemeneti száraz hőmérő:2 Bemeneti nedves hőmérő:1

sós víz/levegő

Bemeneti hőm.: 0 Kimeneti hőm.: – 3

sós víz/víz

Bemeneti hőm.: 0 Kimeneti hőm.: – 3

víz/víz

víz/levegő

Bemeneti hőm.: 10 Kimeneti hőm.: 7

Bemeneti hőm.: 15 Kimeneti hőm.: 12

(vízhurok hőforrás) Bemeneti hőm.: 20 Kimeneti hőm.: 17

Beltéri egység (°C)

Min. COP

Min. COP

Villamos hőszivattyú

Gázmotoros hőszivattyú

Min. PER

Bemeneti száraz hőmérő:20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15

2,90

1,27

1,16

Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35 Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45 Bemeneti száraz hőmérő:20 Bemeneti nedves hőmérő: max. 15 Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35 Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45 Bemeneti hőmérséklet: 30 Kimeneti hőmérséklet: 35 Bemeneti hőmérséklet: 40 Kimeneti hőmérséklet: 45

3,10

1,36

1,24

2,60

1,14

1,04

3,40

1,49

1,36

4,30

1,89

1,72

3,50

1,54

1,40

5,10

2,24

2,04

4,20

1,85

1,68


4,70

2,07

1,88


4,40

1,93

1,76

Forrás: 2007/742/EK

Itt kell megjegyezni még, hogy hőszivattyúk alkalmazásával csak akkor érhető el primerenergia-megtakarítás és üvegház-gáz kibocsátás csökkentés, ha az SPF nagyobb, mint négy, hiszen a magyar villamosenergia-rendszer együttes termelési és elosztási hatásfoka kb. 25%, azaz egységnyi helyben felhasznált villamos energia előállítása és szállítása 4 egységnyi primerenergia felhasználását igényli. Fontos alkalmazási korlát, hogy a felhasznált munkaközegek tulajdonságai miatt a kereskedelemben kapható hőszivattyúk legfeljebb 55°C-os fűtővizet tudnak előállítani, így az ilyen rendszerek is megfelelően nagyra méretezett hőleadó felületekkel használhatók csak. Biomassza tüzelés A biomasszával (ezen belül fával vagy lágyszárú növényekkel, és az ezekből előállított tüzelőanyagokkal) működő hőforrások ma már széles választékban


51

állnak rendelkezésre a kézzel üzemeltetett de akár kisebb intézmények fűtését is biztosítani tudó szalmabála tüzelő berendezésektől a teljesen automata üzemű pellett-tüzelésű kazánokig. Ezekkel a berendezésekkel energiamegtakarítás gyakorlatilag nem érhető el, hiszen hatásfokuk általában elmarad a korszerű gáztüzelésű berendezésekétől, vagy legfeljebb csak eléri azt. Ugyanakkor igen fontos szerepet játszhatnak az ÜHG kibocsátások csökkentésében 9, és abban, hogy a nagy távolságról érkező fosszilis energiahordozókat helyben termelt forrással váltsuk ki. Fontos azonban, hogy ilyen technológia alkalmazása előtt a nyilvánvaló gazdaságossági megfontolásokon túl számot vessünk a műszaki megvalósíthatóság technológiánként eltérő feltételeivel (tüzelőanyagtárolás, ellátásbiztonság; égési maradékok, hamu elhelyezése; kezelőszemélyzet-igény; égéstermék elvezetés, stb.) és a járulékos környezeti hatásokkal (füst, ezen belül esősorban CO és lebegő por kibocsátás) is. Napkollektorok Ilyen berendezések alkalmazása elsősorban ott gazdaságos, ahol sok melegvízre van szükség: erre célra jól kihasználható a kollektorok nagy nyári teljesítménye. Fűtésre nemigen és fűtés-rásegítésre is korlátozottan alkalmazhatók, mivel éppen akkor a legkisebb a teljesítményük, amikor fűtésre a leginkább szükség van. Meg kell említeni a meglévő, hagyományos gázkazánok karbantartásának fontosságát is, ezzel biztosítható a megfelelő hatásfok fenntartása. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a rendszeresen (legalább kétévente) elvégzett hatásfokmérés és égéslevegő-arány beszabályozás jelentős megtakarítást eredményez.

9

A növények elégetése során csak annyi CO2 szabadul fel, amennyit a növény élete során megkötött, így az ilyen tüzelőanyagokat nettó nulla ÜHG kibocsátásúnak tekintik.


52

8.6-3 melléklet Világítás-optimalizálás Az energiatakarékosság legolcsóbb módja ezen a területen is annak biztosítása, hogy csak akkor és ott működjék a világítás, amikor és ahol arra szükség van. Ezt legegyszerűbben az épület használói biztosíthatják, így a takarékos fogyasztás elsődleges eszköze a tudatosság erősítése: erre sok jól bevált módszer létezik, a felvilágosító kampányoktól kezdve a villanykapcsolóknál elhelyezett figyelmeztető matricákig. Ugyanerre kínálnak műszaki megoldást a különböző világításvezérlő automatikák. Ezek lehetnek időkapcsolók, amelyek bizonyos világítási menetrendet biztosítnak, de jóval elterjedtebbek a fényérzékelők (fotocellák), a mozgásérzékelők, valamint ezek kombinációi. A legtöbb vezérlőrendszer hatékony működéséhez előfeltétel, hogy a világítási rendszer megfelelően szakaszolt legyen. Az energiafelhasználás csökkentésének további módja megfelelő lámpatestek és takarékos fényforrások alkalmazása. Energiatakarékosság szempontjából nagy jelentőségű a lámpatestek optikai és fénytechnikai hatásfoka10 és a lámpatest fényeloszlása (azaz a kilépő fény mekkora hányada éri el a megvilágítandó felületet. Egy adott helyszínre és célra jól kiválasztott lámpatest esetén jóval kisebb teljesítményű fényforrás is elegendő lehet. Ma már szinte közhely, hogy a hagyományos izzólámpák mennyire energiapazarlóak, sőt a vonatkozó EU-direktíva (244/2009 EK) fokozatosan ki is kívánja szorítani ezeket a piacról. Igen alacsony áruk miatt azonban még mindig népszerűek így cseréjüket más módokon is célszerű szorgalmazni. Helyettesítésük elsősorban valamilyen kisülőcsöves (egyenes, vagy kompakt fénycsővel) valósítható meg – ezek 4-5-ször kisebb villamos teljesítményt igényelnek az izzólámpákhoz képest, és újabb generációjuk hasonló színhőmérsékletet, komfortérzetet is nyújthat. Fontos tudni, hogy mára már a fénycsövek is jelentős technikai fejlődésen mentek keresztül: egy korszerű kis átmérőjű T5-ös fénycsövekkel megvalósított világítás akár 30-40%-kal alacsonyabb energiaigényű lehet, mint a régebbi T8-as fénycsővel szerelt rendszer. Meglévő fénycsöves világítás esetén jó és költséghatékony intézkedés lehet az elektronikus előtétek alkalmazása a hagyományos induktív előtétek helyett. Ez nem csak akár 25%-os megtakarítást eredményez, de javítja a világítás minőségét, növeli a fénycsövek élettartamát is. Feltörekvőben van a LED-technológia, ami a fénycsöveknél is hatékonyabb lehet, és a fénycsövek néhány problémáját (pl. élettartammal csökkenő fénykibocsátás, szabályozhatóság nehézsége, ki-be kapcsolásra való érzékenység) is 10

Optikai hatásfok: a lámpatestből kilépő fényáram és a lámpatestben működő lámpák fényáramának aránya. Fénytechnikai hatásfok: a lámpatestből kilépő fényáram és a lámpatesten kívül, referenciakörülmények között működő fényforrás fényáramának aránya.


53

kiküszöböli, élettartama pedig akár tízszer hosszabb. Egyelőre azonban ez a technológia – pontosabban annak megfelelő minőségű reprezentánsai, amelyek valóban rendelkeznek az említett előnyökkel – még drága, így egyelőre elsősorban csak speciális célokra jöhet szóba. Új épületek, rekonstrukciók esetében pedig törekedni kell a természetes fény minél nagyobb mértékű felhasználására, pl. megfelelő ablakok, vagy felülvilágítók beépítésével.


54

8.6-3 melléklet Szellőzés, légkondicionálás A hatékony szellőzés biztosításának első lépése az épületek rés-szigetelése, „tömítése”. Ezzel egyidőben lehetőséget kell biztosítani a megfelelő mértékű, de szabályozható szellőzésre. Természetes szellőzésű épületek esetén kis mértékben nyitható ablakok (bukóablak) vagy kimondottan szellőztető-ablakok, esetleg zsaluval zárható fali vagy az ablakok keretébe mart szellőzőnyílások beépítésével/kialakításával. Utóbbiakból olyan automatikus működésű is kapható, amely a légnedvesség változásának hatására nyit-zár. Különösen fontos – sőt kötelező – ilyen szellőzőnyílások kialakítása, ha a helyiségben tüzelőberendezés (pl. tűzhely, falikazán) van. Mesterséges szellőzésű épületekben részben az elszívó ventilátor szabályozásával (időszakos működtetés, fordulatszámszabályozás) részben hővisszanyerő hőcserélők segítségével csökkenthető a szellőzés okozta energiafelhasználás. Utóbbiak a távozó elhasznált levegővel fűtött épületeknél előmelegítik, hűtött épületeknél pedig előhűtik a friss levegőt. Ilyen korszerű rendszerek a távozó levegő hőjének akár 90%-át is hasznosíthatják . Klímarendszerek üzemeltetésénél a működtetés időtartamának van a legnagyobb szerepe (csak akkor és ott működjön, ha az igazán szükséges), de fontos még a hőmérséklet szabályozása is (ne hűtsük túl a helyiségeket), noha fizikai okokból ez kisebb jelentőségű, mit fűtés esetében. Nagy a jelentősége azonban a légkondicionáló készülék kiválasztásának: új korszerű berendezések 20-30%-kal kevesebb energiát fogyasztanak, mint kevésbé hatékony társaik. Légkondicionálók energiahatékonyságát a hűtési teljesítménytényezővel (angol rövidítésével: EER), illetve ennek hosszabb időtartamra értelmezett értékével (szezonális teljesítménytényező, SEER) jellemzik. Az EER a pillanatnyi hűtőteljesítmény és az ehhez felhasznált hajtóenergia hányadosa, míg a SEER a teljes hűtési szezonban elvont összes hő („hűtési energia”) és az ehhez felhasznált hajtóenergia-felhasználás hányadosa. Energetikai, gazdaságossági számításokhoz a SEER használható jobban, ez ad jobb képet az adott készülék valós energiafelhasználásához, mivel az EER értéke nagyban függ a külső körülményektől, elsősorban a hőmérsékletviszonyoktól. A különböző készülékek összehasonlításához azonban a meghatározott referenciakörülmények között kimért EER-t használják: ez pontosabban meghatározható. Magyarországon még nincs olyan érvényes jogszabály, ami a légkondicionálók energetikai osztályba sorolását előírná, azonban külföldi minták alapján ezt mégis gyakorta megteszik, és hirdetésekben nem ritkán hivatkoznak egy készülék „A” vagy akár „AAAA+” besorolására. Tájékoztatásul a 12kW alatti léghűtő és léghűtéses split /multi split klímák szokásos hűtőteljesítmény szerinti besorolását az alábbi táblázatban közöljük: A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

55

7. táblázat 12kW alatti léghűtő és léghűtéses split /multi split klímák követelményértékei

EER > 3,20 3,20 >= EER > 3,00 3,00 >= EER > 2,80 2,80 >= EER > 2,60 2,60 >= EER > 2,40 2,40 >= EER > 2,20 2.20 >= EER Forrás: 2002/31/EC


56

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai

Készítők neve:

Pálfy Miklós Unk Jánosné Hallgató Ferenc Nemes Kálmán Bujna Ferenc


2011-2012

1

Tartalom 9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai .................................... 5 Bevezető..................................................................................................................... 5 9.1. Stirling-motoros rendszerek – Bevezető .............................................................. 5 9.1.1. Technológia rövid műszaki leírása ................................................................ 5 9.1.2 Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással .............................................................................................. 6 9.1.3 Technológia jelenlegi (prototípus, pilot projekt stb. jellegű) alkalmazása és előretörésének jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai . 6 9.1.4. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának várható jövője ..................... 7 9.1.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................... 8 9.2. Pirolízis rendszerek ............................................................................................. 8 Bevezető..................................................................................................................... 8 9.2.1 Technológia műszaki leírása .......................................................................... 8 9.2.2 Technológia műszaki- üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással .............................................................................................. 9 9.2.3 Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai ............................................. 9 9.2.4 Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, nyugat- dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások ................. 10 9.2.5 Technológia paraméterei .............................................................................. 11 9.3. Hidrogén (hidrogéntartalmú energiahordozó) alapú rendszerek bemutatása – Bevezető................................................................................................................... 11 9.3.1. Technológia leírása ..................................................................................... 12 9.3.1.1 A hidrogén előállítása ............................................................................ 12 9.3.1.2. A hidrogén felhasználása tüzelőanyag-cellákban ................................. 12 9.3.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással ............................................................................................ 12 9.3.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi korlátai ... 13 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

9.3.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások ................. 14 9.3.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................. 15 9.4. Geotermikus erőművek a jövőben ..................................................................... 15 Bevezető................................................................................................................... 15 9.4.1 Technológia leírása ...................................................................................... 16 9.4.2 Technológia összehasonlítása ..................................................................... 16 9.4.3 Technológia előnyei, korlátai ........................................................................ 17 9.4.4 Technológia várható jövője........................................................................... 17 9.4.5. Regionális fejlesztési stratégiai javaslatok .................................................. 18 9.4.6 A technológiák gazdaságossági paraméterei ............................................... 19 9.5. A jövő napelemes rendszerei ............................................................................ 19 9.5.1. Technológia műszaki leírása ....................................................................... 19 9.5.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással ............................................................................................ 20 9.5.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai ........................................... 21 9.5.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások ................. 21 9.5.5. Technológia gazdaságossági paraméterei .................................................. 21 9.6. Jó példák Ausztriából......................................................................................... 22 Irodalmjegyzék ......................................................................................................... 23 9. FEJEZET MELLÉKLETEI ..................................................................................... 25 9.1. - 1 A Stirilng-motorok fejlődésének rövid áttekintése ......................................... 25 9.1.3. – 1. Különleges üzemanyagokkal is üzemelő ipari méretű Stirling-motor.... 25 9.1.3. – 2. Pellettel üzemelő 3 kW-os Stirling-motoros CHP modul .......................... 26 9.1.3. – 3. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának előnyei és hátrányai ...... 27 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

9.1.4. – 1. A fűtésre és 1-9 kW teljesítményben elektromos energia előállítására képes Stirling-motoros készülékek elterjedésének várható hatásai.......................... 28 9.1.4. – 2. Stirling-motor alkalmazási lehetősége elektromos járművekben: ............ 29 9.1.4. – 3. Parabolatükrök alkalmazása .................................................................... 29 9.2.1. – 1. Elgázosító felépítése ............................................................................... 30 9.2.2. – 1. Példák jelentősebb korszerű elgázosítási technológiákra ........................ 31 9.2.3. – 1. Fotó pirolizáló berendezésről ................................................................... 34 9.2.4. – 1. A folyamat reakciói .................................................................................. 34 9.3. – 1. Az üzemanyagcella fogalma: ...................................................................... 35 9.3.1.1. – 1. Fosszilis alapú hidrogéntermelés.......................................................... 35 9.3.3. – 1. Hidrogén tárolás jövője ............................................................................ 36 9.3.5. – 1. A hidrogéngazdaság kialakulásának fázisai: ........................................... 37 9.4.1. – 1.: P. Ungemah féle diagram ....................................................................... 38 9.4.1. – 2.: A szekunder köri villamos energia átalakítás hatásfoka az alkalmazott munkaközeg összetételétől és nyomásától függően jelentősen változhat: ............... 39 9.4.1. – 3. Innovatív javaslat az FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok kombinált technológiája, az átalakítási hatásfok növelése érdekében ...................................... 39 9.4.2. – 1. Összehasonlító értékelés ........................................................................ 44 9.4.2. – 2. A választott technológiai – prototípus jellegű – változatok alkalmazási körülményei, problematikája ..................................................................................... 46 9.4.4. – 1. Magyarország geotermikus energiaforrás-adottságai kedvezőek általában és a Nyugat-dunántúli Régióban kitüntetett potenciállal rendelkeznek: .................... 47 9.5.1. – 1. Kiegészítő leírás a jövő napelemes rendszereihez .................................. 48 9.5.2. – 1. BIPV Technológia .................................................................................... 49 9.5.2. – 2. Napelemes áramforrások ........................................................................ 50 9.5.3. – 1. Kiegészítés a technológia gazdaságossági paramétereihez – napelemek közeli jövőben várható bekerülési költsége: ............................................................. 51 Melléklet irodalomjegyzék......................................................................................... 54


4

9. Innováció, kísérleti fázisban lévő technológiák, a jövő útjai Bevezető A 7. fejezetben csoportosítva bemutatásra kerültek a különböző energiahordozók felhasználásai a Nyugat-dunántúli régióban. Mivel az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program megvalósítása során energetikai szempontból fő célkitűzés, hogy a felhasznált primer energiahordozók között a megújuló tüzelőanyagok aránya növekedjen összességében a legnagyobb mértékben, ezért ebben a fejezetben azokat az innovatív, kísérleti fázisban lévő technológiákat választottuk ki és mutatjuk be, amelyek megvalósulása, adaptálása, és elterjedése nagyban elősegítheti a jövőben a megújuló energiaforrások egyre szélesebb körben történő felhasználását. A következőkben bemutatásra kerülnek a Stirling-motoros és a pirolízis elvén működő rendszerek, melyek segítségével a napenergia közvetlen hasznosításán túl, a gáznemű és a szilárd halmazállapotú biomassza alapanyagok decentralizáltan hasznosíthatók, majd a megújuló energiaforrásokkal előállított elektromos áram elsősorban hidrogén formájában történő tárolásának lehetőségeit, a hidrogéngazdaság kialakulásához vezető út első lépéseit vizsgáljuk. A geotermikus energia hasznosítása terén először is az erőművi felhasználás innovatív lehetőségeit tárgyaljuk, amelyek szóba kerülhetnek a magyarországi projektek megvalósításakor is, majd a jövő nagyberuházásaihoz köthető építészeti projektek keretében, a vékonyréteg napelemekkel már a közeli jövőben is megvalósítható lehetőségeket mutatjuk be. 9.1. Stirling-motoros rendszerek – Bevezető A Stirling-motor egy hőerőgép. A Stirling-motoros rendszerek, mint a hőerőgépek, a hőenergiát tudják mechanikai munkává alakítani (ld. 9.1. - 1. melléklet). Számunkra azért érdekesek ezek a Stirling-motoros rendszerek, mert felépítésüknél fogva, a legkülönfélébb üzemanyagokkal (különböző megújuló energiaforrásokkal) is működtethetők, akár a lakások, családi házak nagyságrendjéhez igazodva is, továbbá az üzemeltetésük nem igényel speciális biztonsági követelményeket, szakmai ismereteket és a berendezés szervizigénye alacsony. 9.1.1. Technológia rövid műszaki leírása A Stirling-motoros technológiák vezérgépe a Stirling-motor. A technika abban különbözik az Otto- és Diesel-motorokétól, hogy az üzemanyag nem kerül a Stirlingmotor belsejébe. A működéshez a motorba zárt munkagázt kell melegíteni, illetve hűteni. Mivel ezeknél a motoroknál használt üzemanyag feladata a munkagáz hevítése, így nagyon sokfajta megújuló energiaforrás is felhasználható üzemanyagként a motorok üzemeltetéséhez. (pl. napfény, biomassza, stb.) Ezek a motorok egyszerű felépítésűek, viszonylag könnyen előállíthatók, a bennük alkalmazandó tömítési rendszerek kivételével, amelyek megfelelő kialakításához különleges minőségű anyagokra és csúcstechnológiára van szükség. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

A Stirling-motornak nagyon sokfajta kialakítása működőképes. Mindegyik variációra jellemző, hogy elméletileg bármilyen hőforrással is képes üzemelni. (Pl. működhet hulladék gázok elégetésével, kazánnal összeépítve, forró füstgázokkal, fosszilákkal, biogázzal, depóniagázzal, atomenergiával, napfénnyel, stb., így akár lehetővé teheti eddig hulladékként kezelt anyagok üzemanyagként történő felhasználását is.) 9.1.2 Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással A kapcsolt hő-és villamosenergia-termelési technológiákat (CHP technológiákat) már régóta használjuk (pl. fűtőművekben, kereskedelmi épületekben, egyetemeken, kórházakban, szállodákban, stb.) azért, hogy csökkentsük az energiaköltségeket. A jelenleg a kapcsolt hő-és villamosenergia-termelésben használt technológiák fosszilis eredetű üzemanyagokkal működnek. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásával lehetővé válik az, hogy hasonlóan előnyös rendszereket üzemeltessünk, de az üzemanyagok sokkal szélesebb körét alkalmazhatjuk. Már a kisebb ipari üzemekben is működnek jelenleg kapcsolt hő-és villamosenergiatermelést megvalósító berendezések, melyek között általában gázmotorral hajtott egységeket találunk. Ezekhez képest a Stirling-motoros rendszerek, a sajátos és előnyös tulajdonságaikkal, újabb helyszíneken teszik lehetővé a kapcsolt hő-és villamosenergia-termelés gazdaságos megvalósítását. - A belsőégésű motorokkal ellentétben itt az üzemanyag és az égéstermék nem találkozik a motor mozgó alkatrészeivel, így azok nem szennyeződnek el az üzemeltetés közben. - Kisebb a kopás, kicsi a szervizigénye, nincs szükség olajcserére. - 50%-kal kevesebb mozgó alkatrésze van, mint a belsőégésű motornak. - Alacsony szintű vibráció, csendes üzem jellemzi. - Az üzemanyag folyamatos elégetése miatt, alacsony szennyezőanyag kibocsátás jellemzi. 9.1.3 Technológia jelenlegi (prototípus, pilot projekt stb. jellegű) alkalmazása és előretörésének jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai Stirling-motoros rendszereket több helyen is alkalmaznak. Készültek már kazánnal egybeépített változatok és sok helyen használják hűtésre is. Épült naperőmű park parabola tükrök fókuszpontjaiba szerelt Stirling-motorokkal, az Egyesült Államokban. Ugyanitt fejlesztették ki a kb. 40 kW elektromos teljesítményű egységeket (ld. 9.1.3. – 1 melléklet). Ezekből a kapcsolt hő- és áramtermelő egységekből már néhányszor 10 db üzemel az Egyesült Államokban, Indiában és már lehet néhány darabot találni Európában is. Németországban megjelent egy 3 kW-os pellettel üzemelő változat (ld. 9.1.3. – 2. melléklet) és egy 2-9 kW közötti elektromos teljesítményű Stirling CHP modul. A fenti rendszerek elterjedésének hazánkban nincsenek jogszabályi korlátai, háztartási méretű erőműként dolgozhatnának (ld. 9.1.3. – 3. melléklet). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

Ezen rendszerek sorozatgyártása napjainkban kezdődhet el, de amíg ez megvalósul, áruk nagyon magas szinten marad. Az elterjedéshez meg kell oldani egy más szemléletet és speciális berendezéseket igénylő szervizháttér kialakulását. Szerintünk a Stirling-motoros rendszerek elterjedésének egyetlen korlátja hazánkban, a magas áron kívül, a fenti műszaki, üzemeltetési feltételek hiánya. 9.1.4. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának várható jövője Az elterjedésének kezdetén lévő fosszilis eredetű üzemanyagokkal működtetett Stirling-motoros házi erőmű méretű rendszerek területén gyors előretörés várható, mert a lakásokban is alkalmazható, mikro-CHP kettős energiatermelő rendszerek rendkívül hatékonyan dolgoznak, mint fűtő- és melegvíz előállító rendszerek, hasonlóan a széleskörűen alkalmazott kondenzációs kazánokhoz, de alacsony széndioxid-kibocsátás mellett képesek villamosenergia-termelésére is, 1 kW-os nagyságrendben. A berendezések azért nagyon hatékonyak, mert a működésük során, a lakásokban hasznosítjuk az elektromos áram termelése közben előállított hőt is, amely hőt, más áramtermelő rendszerekben, gyakran kényszerhűtőkön keresztül vezetnek a környezetünkbe (ld. 9.1.4. – 1. melléklet). A Stirling-motoros rendszerek között létezik egy nagyobb teljesítményű, piacérett kapcsolt hő- és villamosenergia-termelést megvalósító egység. A gáz halmazállapotú üzemanyagokkal működő, 38 kW elektromos teljesítményű, Stirling-motoros CHP rendszer gyors elterjedésére számítunk azokon a helyszíneken, ahol olcsón rendelkezésre áll olyan eddig nem hasznosított üzemanyag, amely üzemanyag alkalmazása a berendezés gyors megtérülését biztosítja. (ld. 9.1.3. – 1. melléklet). (Akkor számíthatunk áttörésre a nevezett rendszerek piacán, ha széleskörű kutatási tevékenységgel sikerül szilárd, megújuló üzemanyagokkal is működő rendszereket forgalomba hozni.) (ld. 9.1.4. – 2. melléklet). Jelenleg a fosszilis energiahordozókra (földgázra) épülő Stirling házi erőművek elterjedése várható leggyorsabban a lakossági felhasználók körében. A régióban is várható a parabolatükörrel egybeépített áramtermelő egységek megjelenése, mert egyes beruházásoknál esetleg csak kisebb területen lehet megvalósítani az áramtermelést közvetlenül a napsütésből. (ld. 9.1.4. – 3. melléklet). Az ipari méretekben alkalmazható 38 kW-os Stirling-motoros erőmű elterjedése a régió több helyszínén is várható, ahol jelenleg nem megoldott a rendelkezésre álló, gyenge minőségű, de itt mégis hasznosítható éghető gázok hasznosítása. (Alkalmazásra javasoljuk azokon a helyeken, ahol pl. hulladékból depónia gáz termelődik.) A nyugat-dunántúli régióban alkalmazni lehetne a 38 kW-os erőmű mellett egy elektromos áram tárolására alkalmas VRB rendszert is. (Ld. 7.1.1.2-15 sz. melléklet). A két rendszer együttes alkalmazásával kisebb üzemek energiaellátása is biztosítható, mert a 38 kW-os erőmű működtetése közben a két rendszer együttesen, akár a 100-150 kW-os csúcs teljesítményigényt is tudná kezelni, mivel egy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

energiatároló, VRB rendszer 5, 10, vagy 50 kW-os nagyságrendben is kapcsolódhat a Stirling-motoros erőműhöz. 9.1.5. Technológia gazdaságossági paraméterei A sorozatgyártásra már képes néhány cég, de a széleskörű alkalmazására még nem került sor napjainkban. A Stirling-motorok jelenleg drágák, de elterjedésükkel áruk drasztikusan csökkenhet. (A sokak által keresett, fosszilis üzemanyagokkal működő 1 kW elektromos teljesítményű egységek elterjedése nagymértékben elősegítheti ezt a folyamatot. – A kísérleti fázisban lévő darabok vagy megfizethetetlenül drágák, vagy nem alkalmasak még a sorozatgyártás elindítására.) A nagyobb méretű, különféle gáz halmazállapotú üzemanyaggal működtethető, 38 kW-os egységek megtérülése nagyban függ attól, hogy milyen olcsón áll rendelkezésre a motorban felhasználható „üzemanyag”. A beruházás-igényes fejlesztés gyorsan megtérül, ha pl. rendelkezünk depónia gázzal, ami változó minősége miatt nem hasznosítható egy szintén beruházásigényes fejlesztéssel megvalósítható gázmotoros egységben, így a berendezés lehetővé teszi a gáz kapcsolt áramtermelés keretében történő felhasználását, ami biztosítja annak gyors (2-5 éven belüli) megtérülését, de más egyéb, pl. fáklyázásra kerülő ipari gázok esetén még kifizetődőbb.

9.2. Pirolízis rendszerek Bevezető A magas szerves anyag tartalmú hulladékok, elsősorban a szilárd halmazállapotú biomassza melléktermékek pirolízis útján történő decentralizáltan megvalósítható energiatermelési lehetőségeit vizsgáljuk meg. A technológia használatával a szilárd halmazállapotú alapanyagok (szerves anyag tartalmú hulladékok és biomassza alapú melléktermékek) hasznosítása válik lehetővé jelentős nagyságrendben, decentralizáltan. 9.2.1 Technológia műszaki leírása A pirolízis hosszú múltra visszatekintő, tradicionális eljárás. Alapvetően a cellulóz tartalmú biomassza hőbontását jelenti. A folyamat végeredménye szempontjából éghető gázok, és/vagy pirolízis olaj, bioszén a végtermék. A bioszén ipari alapanyag, az olaj hajtóanyag, a gáz gázmotorban elégethető, villamos áram és hő nyerhető ki, hő és vízgőz jelenlétében magas hőértékű éghető gáz nyerhető. E gáz hidrogénben gazdag, így hidrogén forrásként is felhasználható. A pirolízis folyamata különböző típusú gázosítóban is végezhető. (ld. 9.2.1. - 1. melléklet). A felhasználói igények, és a rendelkezésre álló alapanyagok függvényében háztartási méretekben is és ipari méretekben is alkalmazhatók A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

faelgázósító kazánok, pirolítikus úton működő elgázosítók. A faelgázósító kazánok nagyon magas hatásfokkal tudják elégetni a gyengébb minőségű fűtőanyagokat is, a faelgázosítók alkalmazása esetén pedig jó hatásfokkal válik lehetővé az előállított pirolízis gáz belső égésű motorban (vagy Stirling-motorokban) történő hasznosítása, így a hőtermelésen túl a helyi áramtermelés is lehetővé válik. 9.2.2 Technológia műszaki- üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással A pirolizis nem vetélytársa a biogáz erőműnek, hagyományos hőerőműveknek. Gyorsan, olcsón felállítható, egyszerű technológia. Egységnyi energiatartalomra vetítve kedvező a villamos energia arány, hasonló a biogáz erőművekéhez. Kicsi a helyigénye. A közeli/távoli jövőben a fagázok (alapanyag fa, mezőgazdasági hulladék, esetleg pirolizálható kémiai összetételű környezetszennyező anyag, mint a gumi) jól beilleszkednek a kis és közepes kogenerációs (villamos áram és hőtermelés együtt) erőművek sorába. Akár háztartási méretben vagy kisvárosi erőmű méretében képesek gyorsan, rugalmasan áramot és hőt termelni. A megtermelt biomassza (energiafű, fás szárú energianövény stb.) korszerűbb termikus hőbontásával, a legmodernebb elgázosítási eljárásokkal (ld. 9.2.2 – 1. melléklet) a tüzelőanyagban lévő összes karbont és hidrogént megpróbálják elgázosítani egy teljesen automatizált és folyamatos eljárás során, mint pl. az Arts Eco Group technológia, mellyel lehetővé válik a nagy erőművek pirolitikus eljárással való kiszolgálása, méltó vetélytársaként bármely biomassza alapú energiahordozó termelő eljárásnak. Pl. metil/etil alkoholtermelés. A pirolízis technológia és a biogáz erőművek egymásra épülve további előnyt hoznak, mert pl. ebben az esetben a biogáz kierjedt fermentumának (száraz iszap) további felbontása, hasznosítása is lehetségesé válik a pirolízissel. 9.2.3 Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai A pirolízis elvén működő kis erőművek elterjedésének nincs jogi akadálya. Nem új technológia, csak a földgáz bőségében elfeledkeztünk erről a lehetőségről. Mivel földgáz és olaj egyre kevesebb lesz, a fagáz felhasználása fűtésre vagy áram és hőenergia nyerésére egyre elterjedtebbé válik. Jelenlegi hátránya, hogy bár több évtizedes múltra visszatekintő eljárás, a bevezetett innovációk száma kevés, viszont óriási még a fejlesztési lehetőség. Kevés a referencia. Üzemeltetési, munkavédelmi szempontból hátrány, hogy a termelt gáz szénmonoxid tartalmú, mely mérgező. A technológia folyamat során keletkező hamu sterilizált, nem veszélyes anyag, sőt a talaj javítására egyenesen kívánatos. Ha a pirolízis reaktorban kis mennyiségű levegő hozzáadásával plusz hőenergiát termelünk és vízgőzt is adagolunk, un. szintézisgázt nyerünk, mely igen gazdag hidrogénben. Így fűtőértéke is magasabb a fagázénál. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

A pirolízis vagy fagáz, mint tüzelőanyag rövid távolságban könnyen szállítható, további égése egyszerűbb mint a szilárd vagy folyékony fűtőanyagé. A gáz elégethető tűzhelyen és különféle típusú gázmotorokban. Hagyományos diesel motor gázmotorrá alakítható át. A pirolitikus berendezések nagyon kis helyigényűek. Felépítésük olcsó, kinyerhető gáz mennyiség jól számítható. Üzemanyaga, mint bármely biomassza anyag bárhol elérhető. Mivel a pirolízis gáz fűtőértéke kisebb, alig harmada, negyede, mint a metánban gazdag biogáz fűtőértéke, azaz kicsi a gáz energiasűrűsége, nagy teljesítményű erőművek jelenleg alig működnek. Általánosak viszont a kis vagy közepes, 100 kW-ig használatos erőművek, amelyeknek létjogosultsága széleskörű. A pirolizis elvén működő kis, közepes erőművek, házi vagy kisvárosi használatra elterjedőben vannak. Ezt bizonyítja, hogy a világban itt-ott új és új cégek jelennek meg gyártásukkal. Talán a jövőben, amint a benzin, gázolaj még kevesebb lesz, újra előtérbe kerül az erőgépek működtetése fagázzal. A pirolizáló berendezés tehát szilárd biomasszából állít elő hagyományos módon felhasználható gáznemű éghető anyagot, kiváló alkalmazása van ott, ahol kis erőmű kiépítése nem lehetséges, továbbá mezőgazdasági üzemeknél, ahol a szükséges technológiai folyamatokhoz áramot és hőenergiát szolgáltat. Tehát a jövőben várható különféle teljesítmény nagyságban a tömeges megjelenésük, háztartások, mezőgazdasági kisüzemek használatában. Feltehetően tanyai viszonylatban nélkülözhetetlen lesz, kiváltja a ma még népszerű kőolajszármazékokkal üzemeltetett belsőégésű motoros generátorokat. Sorozatgyártásuk néhány cégnél megtörtént. (ld. 9.2.3. – 1. melléklet, 9.2.3. – 1. ábra). A technológia fejlesztése folyamatban van, hisz hazai, még be nem jelentett know-how alapján, infra hő és katalizátor jelenlétében sokkal könnyebb lesz a biomassza anyag krakkolása, hőbontása. (Arts Eco Group technológia) Valószínűleg, amennyiben a pirolízis technológiája terjed, új és új megoldások születnek a képződő gáz tisztítására, egyre jobb hatásfokú égetésére. Nem nagy beruházás igényű technológia, jól kihasználható, megtérülése igen gyors. 9.2.4 Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, nyugat- dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások Alig száz éve még általános volt a járművekre, erőgépekre szerelt kazán, melyben a keletkező fagáz helyben, gázmotorban égett el, ezzel hajtva meg olaj, benzin nélkül az erőgépet. Ha a keletkező gázt generátorral kapcsolt gázmotorban égetik, elektromos áram nyerhető és a füstgázzal és motor vizes hűtésével jelentős hőenergia is. A forró gázzal szárítani lehet akár takarmányt is, míg a forró hűtővízzel fűteni lehet lakást, üvegházat, medencét stb. (Ld. 9.2.4. – 1. melléklet) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

Várhatóan lakossági, háztartási méretekben 3-10 kW között fog elterjedni a technológia. A régió mezőgazdaságilag jelentős részein például terményszárítók, pellettáló, brikettáló üzemek alkalmazhatják. Ilyen helyen különös előnyt jelent, hogy bármely mezőgazdasági hulladék, mint maghéj, léha mag, burok maradvány azonnal felhasználható. Szárított szennyvíz iszap, egyéb biomassza jellegű veszélyes hulladékok (pl. szeszgyári kifőzött anyag, más élelmiszeripari hulladékok) száraz változatai szintén jól pirolizálhatóak, hasonló hatásfokkal állítva elő gázt, illetve ezen keresztül áramot, hőenergiát. 9.2.5 Technológia paraméterei A pirolízis rendszerek beruházási igénye kisebb a biogáz telepekénél. A klasszikus, levegőtől elzárt térben végbemenő pirolízis végterméke a bioolaj. A folyamat veszteségmentes, szinte 100%-ban hasznosul a beadott biomassza alapanyag. A folyamat során a kiindulási anyagtól függően keményfa-puhafa-fűfélék, szalma a képződő magas értékű bioolaj mennyisége 75-62%, keletkezik kb. 10% finom minőségű faszén, melyet talajjavításra, biomassza égetésekor hozzáadott tüzelőként lehet hasznosítani. A folyamat hőigényének nagy részét a képződő éghető gázok fedezik. A biomasszában rejlő energia tartalmat jobb hatásfokkal alakítja át a pirolízis alapú erőmű elektromos árammá és hővé, mint a biogáz telep vagy biomassza alapú etanol gyártás. Utóbbi révén a pirolízis technológia kedvezőbb megtérülési mutatót produkál. 9.3. Hidrogén (hidrogéntartalmú bemutatása – Bevezető

energiahordozó)

alapú

rendszerek

A hidrogén energetikai célú használatának elterjedésével hosszú távon az energiapiac és sok környezetvédelmi (pl. levegő tisztaság védelmi) probléma is orvosolható. A hidrogénre, mint energiatároló közegre épülő gazdaságot gyakran „hidrogéngazdaság” néven használják. (A hidrogéngazdaság az energetika és a közlekedés hidrogén alapú rendszerek irányába történő határozott orientációját jelenti.) A hidrogén előállításával akkor nem terheljük környezetünket, ha vegyipari folyamatok melléktermékeként keletkező hidrogént hasznosítunk, vagy ha a hidrogén előállítását megújuló energiaforrások segítségével tudjuk megvalósítani. Mivel a hidrogén felhasználásakor (hidrogén üzemanyagcella alkalmazásakor, ld. 9.3. – 1. melléklet) csak vizet kapunk vissza, így a körfolyamat biztosítja a hosszú távú környezetbarát felhasználást. A hidrogén üzemanyagcellák jellemzője, hogy nincs káros anyag kibocsátásuk. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

9.3.1. Technológia leírása 9.3.1.1 A hidrogén előállítása A hidrogén a Földön hasznosítható módon nem önállóan, hanem molekula alkotórészként fordul elő (CH4, H2O, C2H5OH stb.). Utóbbiakból állítható elő energiabefektetéssel. Mivel az előállítási energia nagyobb, mint a képződő hidrogén gáz energiatartalma, ezért a hidrogén nem energiaforrás, hanem energiatároló. A hidrogén nagy energiasűrűségű tömegre vonatkoztatva (1 kg H2 142 MJ), de kicsi energiasűrűségű térfogatra (1 m3 H2 12,8 MJ). Megújuló energia felhasználásával napjainkban a hidrogént vízből elektrolízissel állítják elő kb. 50-80%-os hatásfokkal technológiától függően. (Más megújuló energiát hasznosító lehetőségek, mint pl. napelemekkel történő villamosenergia-termelés, majd vízbontás, termokémiai vízbontás naperőművekben, katalitikus fotolízis költségei még túl magasak, ld. 7.1.1.1. – 4 melléklet). Előbbi mégis nagy jelentőségű a szél és nap eredetű nem hasznosított elektromos áram H2 gázzá történő átalakítása (vízbontás villamos árammal) révén, mert így ezzel az egyre inkább elterjedő megoldással hidrogén formájában tudják tárolni a többletben termelődő és a mélyvölgyi időszakban megtermelt villamos energiát (ld. 9.3.1.1. - 1. melléklet). 9.3.1.2. A hidrogén felhasználása tüzelőanyag-cellákban A hidrogéngazdaságban a hidrogén felhasználása főként tüzelőanyag-cellákban történik, ahol a hidrogénben tárolt kémiai energia elektromos árammá és hővé alakul. (Tüzelőanyag-cellák azok az eszközök, amelyekben a tüzelőanyag kémiai energiája közvetlenül elektromos energiává alakul át.) Az elektromos áramot előállító üzemanyagcellának számos előnye van az akkumulátorokkal szemben. (Pl. gyorsan utántölthető, könnyebb, nagyobb kapacitású, nagyobb energiasűrűségű, mint a jelenlegi akkumulátorok, elméletileg korlátlan a cella élettartama – ha nincs szennyezőanyag a hidrogénben.) További előnyük, hogy méretük miatt alkalmasak mobil eszközök üzemeltetésére is. 9.3.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással A hidrogén mobil eszközök energiaforrásaként, közlekedési célú üzemanyagként és kapcsolt hő- és áramtermelés üzemanyagaként jöhetnek elsősorban számításba. Tüzelőanyag cellás felhasználásnál az energetikai hatásfok 20-30%-kal (cella típustól függően) javul, a belsőégésű motorokban történő felhasználáshoz képest. Tüzelőanyag cella alkalmazásakor elmarad a környezetszennyező kenőolajcsere, üzemeltetés közben káros gázemisszió gyakorlatilag nincs (vízpára képződik). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

Várhatóan rendkívül nagy környezetvédelmi hatása lesz a tüzelőanyag cellák széleskörű alkalmazásának, a hidrogén alapú hajtás közlekedésben történő elterjedésének a levegő tisztaság védelemben. A hidrogén és a tüzelőanyag-cella alkalmazások fontos területe a jó hatásfokú, környezetkímélő, decentralizált kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés. A hidrogén energetikai célú használatának pozitív hatása az, hogy ha a hidrogén előállításakor bekövetkező környezetszennyezést minimalizáljuk, akkor később, a hidrogén hasznosításakor már csak víz (vízpára) keletkezik. – Vigyázzunk, a hidrogén belsőégésű, benzines motorban történő alkalmazásakor légszennyező (NOx) molekulák is keletkeznek! (http://www.sparkplugengineering.com/ [2010.12.10]) A hidrogén energetikai célú, széleskörű használatához jelenleg még meg kell oldani a hidrogén termeléséhez, tárolásához, szállításához és a gazdaságos felhasználásához köthető jelentős műszaki és gazdaságossági problémákat jelentő kérdéseket. 9.3.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi korlátai A hidrogén tárolásának és szállításának területén jelenleg hazánkban a kötött, azaz szilárd adszorbenseken történő hidrogéntárolás területén értek el jelentős eredményeket, így a tároló nyomása jelentősen (pl. 100 bar-ról 10 bar-ra) csökkenthető. A közeljövőben várható a hidrogén felhasználásának tömeges megjelenése a tartalék energiaforrásokban és a mobil energiaellátó rendszerekben. Nagy ütemben terjed és versenyképesnek látszik, a tüzelőanyag-cellák szünetmentes áramellátásban való alkalmazása. (Fix telepítésű szünetmentes tápegységgel kereskedelmi célú projektek már futnak jelenleg is.) Ebben az évtizedben várható a tömegközlekedésben és a személygépkocsikban a hidrogén és tüzelőanyag-cella meghajtású járművek demonstrációs célú bemutatkozása. (Pl. „Három darab hidrogén hajtóanyagot használó és azt tüzelőanyag-cellákban elektromos energiává alakító Mercedes kisautó indult világkörüli útra, hogy az automobil feltalálásának 125 éves jubileumát ünnepelje és egyben bemutassa és tesztelje az új technológiát.”) (http://www.energiacentrum.com/news/a_mercedes_f_cell_hidrogenauto_elindult_vil agkoruli_utjara.html, [2011.11.30]) Sajnos jelenleg, egy kisebb, pl. 50 kW-os benzines autó, hasonló teljesítményű üzemanyagcellája még több millió dollárba is kerülhet. A háztartásokban is használható, 1-5 kW közötti nagyságrendű, valamint a középületek és ipari létesítmények energiaellátására alkalmas 50-500 kW közötti nagyságrendű rendszerek mintaprojektekben már léteznek, s nagyon jó hatásfokkal A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

tudnak különböző alternatív tüzelőanyagokat (pl. a biogázt) is hasznosítani. Sajnos az üzemanyagcellák élettartama (elszennyeződésük miatt átlagosan 10000 óra), még nem teszi lehetővé gazdaságosan a folyamatos működtetést. A szennyezőanyagokra kevésbé érzékeny, hosszabb élettartamú üzemanyag-cellák kifejlesztése hozhat a közeli jövőben lendületet, a hidrogén alapú kapcsolt hő- és elektromos áram előállítására alkalmas (CHP) alkalmazások elterjedésében. Az üzemanyagcellák ára kW-onként 1000-2000 dollárról indult, de a tömeggyártás beindulásával ez az ár jelentősen csökkenhet. (Egy hagyományos belső égésű motorral már 20-30 dollárból kihozható 1 kW teljesítmény.) Ígéretes eredményeket sejtet, ha a hidrogénnel való autózás árát, a hazánkban jelenleg elérhető palackos hidrogéngáz árából becsüljük meg, mert 5.000 Ft-ért kb. 5,5 kg, 99,8%-os tisztaságú hidrogént kaphatunk, amivel 300 km út is megtehető egy hidrogén benzin hibrid autóval. (5000 Ft-ból egy 100 km-en kb. 6 l-t fogyasztó hagyományos autóval, 430 Ft/l benzin ár mellett, kb. 200 km-t tudunk megtenni.) 9.3.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások Mivel a hidrogén a hidrogéngazdaságban energiahordozó közeg, ezért hosszú távon csak akkor biztosíthatjuk segítségével az energiaellátás biztonságát, ha a hidrogént megújuló energiaforrásból állítjuk elő. Ilyen forrás a csúcsidőn kívüli szél és napenergia eredetű villamos áram hidrogéntermelésre, tárolásra fordítása (elektrolízissel). Utóbbi egyben lehetővé teszi a kiegyenlítettebb áramtermelésüket is. A hidrogént energiatároló erőműben tudjuk energiatárolásra használni, ahol pl. az olcsóbb éjszakai/mélyvölgyi áram felhasználásával vízbontó berendezésben hidrogént állítunk elő, amit a csúcsidőszakban ismét villamos energiává alakíthatunk. A régió nagyobb városaiban előnyös lenne legalább demonstrációs céllal egy-egy közlekedési, fix telepítésű és mobil tartalék-áramforrás, mikro-kogenerációs rendszer telepítése. A hidrogén középtávon várható növekedő piaci részesedése speciális infrastruktúra kialakítását kívánja meg mind a tárolás, mind a szállítás számára. A hidrogéninfrastruktúra fokozatos építése válik szükségessé a hidrogén energetikai felhasználásának elterjesztéséhez, mert csak így lehet biztosítani azt, hogy a hidrogén eljusson a termelőktől a felhasználókig. (A hidrogéninfrastruktúra kialakulása már elkezdődött a mobil elektromos eszközök üzemanyagcelláinak üzemeltetéséhez szükséges hidrogénpalackok töltési igényének megjelenésével.) Előretörőben van a H2 fémporban elnyeletett tárolási módja és a folyékony fázisú tárolási módja (ld. 9.3.3. - 1. melléklet) is, amelyek rövidesen (kb. a következő 5 évben) a piacra kerülnek. A folyékony fázisú tárolás a jelenlegi folyékony fázisú A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

(benzin, gázolaj) közlekedési üzemanyagokat képes kiváltani. (prof. Shih-Yuan Liu, [2011]) 9.3.5. Technológia gazdaságossági paraméterei Gazdasági megfontolások A hidrogén infrastruktúra műszakilag rendelkezésre áll, de nem tömegesen elterjedt. A hidrogéngazdaság kialakulásának várható fázisait a 9.3.5. – 1. mellékletben látható táblázat szemlélteti. A hidrogén alapú energiatermelés fő költségoldali elemei (H2=hidrogén): H2 előállítás 220-660 Ft/kg hidrogéntermelés ára, az előállítási módszerektől függően) H2 szállítás 220 Ft/kg (vezetékes szállítás esetén) H2 tárolás 22-220 Ft/kg H2 felhasználás költségeit a tüzelőanyag cellák jövőbeni ára és várható élettartama határozza meg. Tárolás költségei: A hidrogén tárolása nagyméretű földalatti földgáztárolókban, napjainkban az egyetlen, kis költségű hidrogén-tárolási technológia (20-260 Ft/kg hidrogén), de a tároló-berendezéshez történő szállítás költségeit is figyelembe kell venni. Ez rendkívül nagy lehet a decentralizált hidrogéntermelés esetén. Ráadásul egyelőre még nem nyert bizonyosságot, hogy minden egyes hajdani földalatti földgáztározó alkalmas lenne hidrogéntárolására is. (STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV, [2010]) A földalatti hidrogéntárolás azért kutatandó terület, mert segítségével hosszú távon nagy energiasűrűségű áramtárolás valósítható meg. Gazdaságosságot javító bevételi tényezők: Hőhasznosítás, Környezetvédelmi kedvezmények (Meggi N. Kft, [2011]) 9.4. Geotermikus erőművek a jövőben Bevezető A Földből származó geotermikus energia egy tiszta, megújuló energiaforrás, amely megbízhatóan, éghajlattól függetlenül áll rendelkezésre. Forrása a Föld olvadt belsejéből származó hő. Azokon a helyeken, ahol a geotermikus energia forró víz formájában jut a felszínre, már sok helyen régóta hasznosítják az emberek, pl. fürdőket (gyógyfürdőket) üzemeltetnek (ld. 7.1.1.2.4 fejezet). Ahol lehetséges a földalatti víztárolókba fúrt kutakkal felszínre hozni a magas nyomású gőzt és forró vizet, ott erőművek turbináit meghajtva tudunk áramot és hőt is termelni a geotermikus energia hasznosításával. A lehűlt geotermikus folyadékot A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

vissza kell préselni a vízgyűjtőbe, ahol újra felmelegszik, így biztosítva a folyamatos működés feltételeit. A geotermikus energia erőművi technológiája csak hazánkban újszerű, külföldön már több helyen is léteznek működő rendszerek. Innovációs kísérletnek számít az alábbiakban bemutatott ismert technológiák kombinálása, az összetett rendszerektől várható jobb kihasználás és ez által a még kedvezőbb hatásfok, mint fő cél elérése. Innovatív javaslatok (ld. 9.4.1. – 3. melléklet):  FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok kombinált technológiája (ld. 9.4.1. melléklet 9.4.1. – 3. ábra),  teljes folyadékáramú ciklus (TFC) gőzlecsapolásos kombinálva, (ld. 9.4.1. melléklet 9.4.1. – 5. ábra jobb oldala),

(FC)

rendszerrel

 többlépcsős integrált villamosenergia-termelés (ORC) bináris rendszerrel. (ld. 9.4.1. melléklet 9.4.1. – 6-7. ábra). 9.4.1 Technológia leírása A geotermikus energia erőművi hasznosítása a 95°C hőmérsékletű termálvíztől (fluidumtól) kezdődően történhet egészen a több száz fokos hőmérsékletű tartományig, de a hagyományosabb technológiák a 120°C feletti hőmérsékletet igénylik (ld. 9.4.1. – 1. melléklet). Az alacsony hőmérsékletű termálvíz esetében kettős folyadékciklusú – bináris – rendszert, az ún. ORC (Organic Rankine Cycle: Clausius-Rankie-féle szerves folyadékciklusú) technológiát (Pierre Ungemach, [1987]) célszerű alkalmazni, ahol a második körben olyan szerves folyadékot (CH származékot) melegít fel a primer-köri termálvíz, amely folyadék forráspontja a víznél alacsonyabb hőfokú, már alkalmas a turbina meghajtására. Hasonló bináris rendszerű az ammónia munkaközeget és nagyobb nyomást alkalmazó ún. Kalina rendszer (Dr. Pall Valdimarsson prof., [2006], M+W Zander FE GmbH, Dr. Manfred Renz, Manfred Engelhard, [2006], Uri Kaplan, [2007]), melynek hatásfoka már jóval kedvezőbb (ld. 9.4.1. – 2. mell.). Mindkét technológia bevált, alapvető átalakítási mód, számos külföldön megvalósult példái ismeretesek. A 100-120°C feletti geotermikus energiahordozói közegű folyadékok villamos erőművi hasznosítására az egyszeri, kétszeri gőzlecsapatásos alapvető technológiák, majd a kigőzölögtetéses FC (flashing cycle) rendszerű ismert technológiák alkalmazhatók, amelyek hatásfoka a 15-20-25%-ot is elérheti. A teljes folyadékáram elvén (TFC rendszer) alapuló technológia esetében az expanzió két fázisban történik, ami által a termálvíz teljes energiatartama hasznosul megfelelő befúvó fúvóka és szeparátor beépítése segítségével. E rendszer hatásfoka elérheti a 28-max. 40% nagyságrendet (ld. 9.4.1. – 3., 9.4.2. - 1 melléklet). 9.4.2 Technológia összehasonlítása A geotermikus energia különböző hasznosítási módjai a fluidum (termálvíz) hőmérsékletétől változnak (ld. 9.4.1. – 1. melléklet 9.4.1. - 1. sz. ábra), A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

összehasonlításukat pedig a különböző hatásfokuk szerint lehet megtenni. (ld. 9.4.2. – 1 melléklet 9.4.2. - 1. sz. táblázat). A termálvizek balneológiai hasznosítása széleskörűen megvalósult hazánkban. A geotermikus energia fűtésre történő alkalmazására jellemző, hogy az erőművi hasznosításhoz képest kisebb az egyes projektek beruházási költsége, de a fűtést megvalósító beruházások esetén a kedvező geológiai adottságú helyeken sem használjuk ki a megújuló energiaforrásra alapozott áramtermelés lehetőségét. Hazánk kedvező geológiai adottságú helyszínein minden esetben a geotermikus energia erőművi hasznosítása javasolt, mert ebben villamosáram-termelése mellett kapcsoltan valósítjuk meg a hőtermelést (9.4.2. – 1-2. melléklet). 9.4.3 Technológia előnyei, korlátai A röviden bemutatott technológiák alkalmazására alkalmas termálvízadó – geotermikus termálvizet tároló – rétegek eloszlása – mind az 50°C-nál melegebb, porózus kőzetekben, mind a repedezett és karsztos – már korántsem olyan egyenletes megoszlást mutat hazánkban, mint a hőmérsékleti eloszlások, bár együttesen értékelve, kellőképpen lefedik az ország területét. A geotermikus energia megújuló energiaforrás, amely energia elméletileg korlátlan és folytonosan termelődik. Energiatermelésben történő alkalmazása esetének legnagyobb előnye, hogy a levegőt nem szennyezi és kedvező adottságokkal rendelkező helyeken a kitermelése viszonylag olcsó. Erőművi alkalmazás esetén meg kell oldani a talajrétegek vízutánpótlását, mert a rétegenergia csökkenése következtében idővel a hőkinyerésre kialakított kutak egyre kevesebb vizet adnának. A legtöbb esetben azt a megoldást alkalmazzák, hogy a kitermelt és már lehűlt vizet visszasajtolják a mély rétegekben található vízszint csökkenésének megakadályozására. Jogi szabályozás bányászati engedélyeztetés; törvényi szabályozások:  Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.)  203/1998. (XII.19) Kormányrendelet a Bt. végrehajtásáról  Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének valamint értékszámítás mód 54/2008 (III.20) Kormányrendelet, ill. tervezet módosítása (Valamennyi energiaátalakítás mód esetén valamennyi fluidumot vissza kell sajtolni, kivéve a halasztást kapott kertészeti üzemi hőellátó rendszereket.)

9.4.4 Technológia várható jövője A Kárpát-medence területeinek felsőpannon üledékeinek és a paleo-mezozoós termálkarszt-rendszereinkben 50–100°C-os kifolyóvíz-hőmérsékletű termálvizei csak közvetlen hőhasznosításra alkalmasak, ugyanakkor az ilyen tárolók korlátozott A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

utánpótlódása, valamint vízellátási és balneológiai hasznosítások fenntarthatósága és a felszíni befogadók vízminőség-védelme miatt, energetikai hasznosításuknál itt is szükséges és ajánlatos a hévíz-visszatáplálás, visszasajtolás alkalmazása. Ennek műszaki-gazdasági feltételei a hasadékos-karsztos tárolóknál már jelenleg is biztosíthatóak, a pliocén homok-homokkő rétegekbe történő használt-hévíz visszatáplálás általános elterjesztése viszont csak néhány éve tekinthető megoldottnak (Hódmezővásárhely, Fülöpjakab Kistelek, stb.) (. Nádasi Tamás, Udud Péter, Dr. Unk Jánosné, [2002]) Ismeretesek (Dr. Pápay József, Dr. Árpási Miklós, [1993]) az 50°C réteghőmérséklet izoterma eloszlások térképei, mely rétegek termálvize csak hőenergia ellátására alkalmas. Erőművi energiaátalakításra legalább 90–100°C hőmérsékletű hordozóközegek használhatóak. Erőművi hasznosítás szempontjából legfontosabb a reménybeli hőhordozó közeg (a termálvíz) hőmérséklete és az adott térség tárolókapacitása (a víztermelő kutak vízhozama). Ilyen szempontból az ország jól feltártnak minősíthető (Dr. Unk Jánosné, [1987]), (Fodor Zoltán, [2004] 18. old.) A közelmúltban megjelent hazai szakirodalom újabb eredményei (Dr. Lorberer Árpád, [2004], Dr. Török József, [2007]) egyre pontosabb tájékoztatásul szolgálnak. A szakirodalomban bemutatott mélyebb, közepes és nagyobb entalpiájú helyeken feltételezhetően termálvíz található. Az ilyen túlnyomásos helyek ― melyek hőmérséklete 90°-150°C közötti ― alkalmasak lehetnek úgynevezett kogenerációs erőművek létesítésére. Egyrészt hagyományos, másrészt ORC (Organic Rankine Cycle) kettős rendszerű technológiákkal valósítható meg az áramtermelés és kapcsolt hőenergia-hasznosítás. Várhatóan kisebb hányadban valósulnak meg a villamos energiát is termelő projektek, nagyobb részben hőenergia termelhető beruházások megvalósítása várható. Az ideális hőenergia-hasznosítás többlépcsős kaszkád rendszerben történik. A régióban e kedvező helyek Zala megyében prognosztizálhatók. (A Magyar Köztársaság Kormánya az „Országos Területfejlesztési Koncepció”-ban rögzítette, hogy e területek geotermikus energiahasznosítási preferált funkcióra fenntartottak Zala megyében.) 9.4.5. Regionális fejlesztési stratégiai javaslatok Az erőművi telepítés javasolt helyszínei: Mosonmagyaróvári, Csornai, Sárvári, Zalaegerszegi, Lentii, Letenyei, Nagykanizsai Kistérségek. Fűtőművi mezőgazdasági hőenergia ellátó rendszerek telepítésére a teljes régió alkalmas mégis kiemelten javasoljuk a Kapuvári, Celdömölki, Körmendi, Vasvári, Zalaszentgróti-, valamint Keszthelyi kistérségeket. Zala megyében Bak, Lenti és Zalalövő térségében érdemes leginkább feltárni azt, hogy mely területeken voltak pontosan kedvező, magas hőmérsékletű termálvizet feltáró MOL fúrások (ld. 9.4.4.-1. ábra). A meglévő termál kutak és a meddő kutak adatainak feldolgozása után kell eldönteni, hogy a működő termál kút felhasználásával, vagy a meddő kutak mellett új kutak igénybevételével lehet-e a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

kedvező geotermikus adottságokat hasznosítani. (A meddő kutakat általában nem célszerű újra kitisztítani, mert a hasznosításuk kb. egy új kút fúrásának másfélszeres költségével valósítható meg. Ezeket a kutakat általában, legfeljebb visszasajtolásra alkalmas állapotig érdemes felújítani, ld. 9.4.4. – 1. melléklet). A meglévő termál és meddő kutak adatainak feldolgozása után mindig meg kell vizsgálni, hogy az adott helyszín alkalmas-e arra, hogy ORC technológiával áramot is termeljünk. Kedvező körülmények esetén csak elektromos áramtermeléssel egybekötött geotermikus hőhasznosítás projektjeit javasoljuk támogatni. 9.4.6 A technológiák gazdaságossági paraméterei A hazai megújuló Nemzeti Cselekvési Tervbe (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve, [2010]) bekerült két geotermikus erőművi technológia, egy kis és egy közepes beépített teljesítménnyel (4,0 MW e és 50 MW e) feltételezett ORC és ORC+FC technológiákkal (Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán [2010], [2011]), amelyek benchmark számítások alapján 15 éves megtérülési idővel, támogatásra jogosult minősítést kaptak. (A választott ORC+FC technológiák számítási példáját ld. a 9.4.1. – 3. mellékletben)

9.5. A jövő napelemes rendszerei 9.5.1. Technológia műszaki leírása Ebben az évtizedben jelentős figyelem irányul az épület anyagok fejlesztésére és az épületek teljes rendszerben történő vizsgálatára. A BIPV (épületbe integrált napelem, Building Integrated PV) az egyik legjobb technika az energiahatékonysági célok elérésére. A BIPV technológia alapvetően a széles körben elterjedt fotovillamos modulok műszaki és üzemeltetési jellemzőihez hasonló. A fotovillamos modulok strukturális épületelemkénti kezelése nem hagyható ki a hőszigetelés javításából, a zaj csökkentéséből, a benapozás vezérléséből. Ugyanakkor ezek a napelem modulok kompenzálják többletköltségüket a villamosenergia-termeléssel és ebből eredően az életciklusuk alatt kifejtett CO2 emisszió csökkentő hatásukkal. A BIPV tervezés egy új szemlélet kialakulását eredményezi az építészetben. Ehhez építészek és a napelem technológiai fejlesztők szoros kooperációja szükséges. Alátámasztja ennek a technológia hazai alkalmazásának várható fejlődését a többszázezer hazai épület rendkívül rossz energiahatékonysági mutatója, amelynek javítása a jelenlegi fejlesztési programok között is szerepel. A technológia jelenlegi alkalmazását néhány példával illusztráljuk:


19

Hőszigetelő üvegezés, hőszigetelő függönyfal, függönyfal

9.5.1.-1. ábra. Forrás: Photo: Fraunhofer ISE, Freiburg; További leírás a 9.5.1. – 1. mellékletben található.

9.5.2. Technológia műszaki-üzemeltetési összehasonlítása a jelenleg elterjedt műszaki megoldással A fotovillamos elemeket általában két főbb csoportba szoktuk sorolni mégpedig a kristályos szilíciumból készült napelemek. Jó hatásfok (15-20%) a jellemzőjük és a vékonyréteg napelemek (alacsonyabb hatásfok (5-10%)) és kis anyagfelhasználás a jellemzőjük. Egy másik csoportosítást is alkalmazhatunk, mégpedig a koncentrátoros és a koncentrálás nélküli napelemek. A BIPV alkalmazásoknál a fix tájolás alkalmazása miatt csak a koncentrátor nélküli napelemek alkalmazása jöhet szóba. A koncentrátoros rendszerek erőteljesen fejlődnek elsősorban kis aktívanyag felhasználásuk és kedvező hatásfokuk miatt. Ezekkel kapcsolatban néhány példát a mellékletben (9.5.2. – 1.) bemutatunk. Alkalmazás tekintetében általában az alábbi főbb irányokat szoktuk megkülönböztetni, mégpedig az autonóm napelemes áramellátást és a közvetlenül villamos hálózatra dolgozó rendszert, ill. ezek kombinációja a kváziautonom áramellátó rendszer. A napelemes áramellátást a mellékletben (9.5.2. – 2.) elhelyezett villamos sémákban követhetjük végig. A BIPV rendszerek villamosan a korábban említett sémák szerint alkalmazhatók. Üzemeltetésük is megegyezik a hagyományos rendszerekkel.


20

9.5.3. Technológia jelenlegi alkalmazása és előretörésének pillanatnyi jogszabályi, műszaki, gazdaságossági, gazdaságpolitikai korlátai Magyarországon a BIPV rendszerek alkalmazásáról nincs elegendő információnk. Ennek számos oka van. Az egyik legfontosabb ok a technológia ismeretének hiánya. Az építészeket meg kell győzni, akik sajnos a hagyományos anyagokat alkalmazzák szívesebben. A másik ok pedig az, hogy költségesebb, mint egy hagyományos üvegfelület. Harmadik okként említhetnénk, hogy nincs preferált támogatás az épületekben történő felhasználásra. Napelemek meglévő épületekben történő alkalmazása egyébként nem engedélyköteles, amennyiben nem változtatja meg az épület jellegét. Kivétel a műemlék jellegű épületek. Új épületeknél, pedig a megújulók alkalmazását javasolják. Európában már gazdag tapasztalat áll rendelkezésre a BIPV alkalmazása tekintetében. 9.5.4. Technológia várható elterjedési területe, további fejlesztési tendenciái, széleskörű gyakorlati alkalmazás feltételei, várható alakulása, Nyugat-dunántúli regionális alkalmazási lehetőségek, jelenlegi esetleges alkalmazások Magyarországon a BIPV értelemszerűen a napelemek épületekben történő használatánál fog várhatóan elterjedni. A BIPV előnye nemcsak a helyi villamosenergia-termelés és ezzel az épület saját energiaellátása, vagy energiaháztartás javítása, hanem hőszigetelési és esztétikai előnyök biztosítása is. Az alkalmazás két területen várható: Meglévő lakó és középületek felújításánál, korszerűsítésénél. Az épületek energiaháztartásának javításánál. Ismeretes, hogy Magyarországon többszázezer energiafaló épület van, elsősorban a rossz, korszerűtlen szigetelés alkalmazása miatt. Ezek felújítása, energiaháztartásának javítása Kormányprogram. A BIPV itt igen komoly szerephez fog jutni. Új lakó és középületek tervezésénél. Az EU „20-20-20” klíma és energetikai célja megköveteli a tagállamoktól a CO2 csökkentését 20%-al, a megújulók 20%-os részesedését az energiamérlegben, és az energiahatékonyság növelését 20%-al. Továbbá az EU épület energiahatékonysági direktívája (EPBD 2010) 2020-ra minden újonnan készülő épületre a közel zéró energiafelhasználást feltételként írja elő. 9.5.5. Technológia gazdaságossági paraméterei A BIPV általában költségesebb, mint egy hagyományos üvegfelület. Ha azonban speciális pl. fényvédőréteges üvegfelülettel vetjük össze, akkor a villamosenergiatermelés és ebből adódó bevétel, költség megtakarítás átbillenti a mérleget a BIPV javára. A BIPV készülhet kristályos, vagy vékonyréteg napelemek alkalmazásával. A BIPV funkciótól függő többletköltsége jelenleg 30-100% a hagyományos napelem modulokhoz viszonyítva. Várhatóan ez a költségnövekedés felére csökken az alkalmazás terjedésével. A napelemes rendszer költségén belül a kristályos napelem A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

modul majdnem 60%-ot képvisel (9.5.5.–1. melléklet 9.5.5.-1. ábra.). Villamosenergia-termelő képessége azonban jelenleg legalább kétszerese a vékonyréteg napelemekhez viszonyítva. A vékonyréteg napelemes rendszer költségén belül a vékonyréteg napelem modul alig éri el az 50%-ot (9.5.5.–1. melléklet 9.5.5.-2. ábra). Villamosenergia-termelő képessége, azonban jelenleg mintegy fele a kristályos napelemekhez viszonyítva. A napelem előállítási alaptechnológiák rendelkezésre állnak, illetve fejlődésük során a BIPV-ben alkalmazásra kerülnek és ez garancia a gyors, széleskörű elterjedésre. A további konkrét költségösszetevők a 9.5.5.–1. mellékletben találhatók.

9.6. Jó példák Ausztriából A güssingi Megújuló Energiák Európai Központjában jó példával szolgál a biomassza alapú energiahordozók különböző energetikai célú felhasználására és a beszállítói struktúra kialakítására, ahol a térségben működő erdőségek erdőtulajdonosok, faipari vállalkozók, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, földtulajdonosok adatbázisának összeállítására már megtörtént. Erre a feltárt együttműködési lehetőségekre támaszkodva, a konkrét beszállítói struktúra kialakításával, a beszállítókkal történő rendszeres kapcsolattartással folyamatosan fenntartható projekteket valósítanak meg. „Ökoenergiaturizmus“ keretében mutatják be Güssing város energiatermelő üzemeit. A güssingi modell nem más, mint egy kisváros megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátása. Bemutatásra kerülnek hőtermelő (helyi ipari fahulladék hasznosítása távfűtőműben) biomassza erőmű (áramtermelés a megtermelt hő hasznosításával) és kombinált (biomassza és napkollektor) projektek. Az International Geothermal Association (IGA) tudományos, oktatási és kulturális szervezet adatai szerint Ausztriában geotermikus áramtermelő kapacitás 2009 decemberében három helyszínen volt. (Altheim 106°C-os termálvízből távhőellátás + 0,50 MW áramtermelés, Simbach / Braunau 40 MWth távhőellátás + kicsi, 0,20 MW áramtermelés, Bad Blumau 110°C-os termálvízből fürdő üzemeltetés + 0,18 MW áramtermelés  Összesen 0,88 MW elektromos teljesítménnyel.) Hazánkban jelenleg nincs geotermikus áramtermelés. A geotermikus áramtermelés nagyságát a hazai adottságoknál rosszabb körülmények között Ausztriában 6 MW-ra tervezik növelni 2015-re. (http://www.geothermal-energy.org/148,welcome_to_our_ page_with_data_for_austria.html, [2011.11.10]) A zöld áram támogatási rendszer eltérése a két ország között nemcsak az üzemek számára hat, hanem a méretére is. Minél nyereségesebb a mindennapok termelése, annál kisebb üzemméret elegendő ahhoz, hogy gyorsan megtérüljön a beruházás. Megfelelő támogatási rendszerek kialakításával a megalomán projektek tervezése megszüntethető. (Magyar Energia Hivatal, [2011]) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

Irodalmjegyzék AQUAPLUS Kft. Kurunczi Mihály: „A visszasajtolás” Kisteleki Geot. Konf. 2007. febr. 6. 2. AQUAPROFIT Rt. Nádasi Tamás, Udud Péter – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „Zala megye meddő szénhidrogén CH kutak hasznosítását feltáró és biztosító ELŐZETES MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY I-II. rész. Területi-, hasznosítási-, műszakigazdaság és értékelési munkarészek.” Bp. 2002. július 3. Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról – Magyar Energia Hivatal 2011 4. Dr. Gőöz Lajos: „The natural resources of Hungry. Towards a sustainable future” Nyíregyháza, 2003. 5. Dr. Pall Valdimarsson prof.: „The Kalina power plant in Husavik – why Kalina and what has been learned” University of Iceland. 2006. 14-16. Sept in Strasbourg: „Electricity generation from Enhanced Geothermal Systems” (exorka) 6. Dr. Török József: „A Kárpát-medence geológiai adottságai” Kisteleki Geot. Konf. 2007. febr. 6-7. 7. Dr. Unk Jánosné: „Klímára illesztett területfejlesztés, környezetvédő energiagazdálkodás, fenntartható energiaellátás”. Szeged, 2009.04.16-17. 8. Dr. Unk Jánosné: „Regionális megújuló energiagazdálkodás és energiaellátás kutatások, területi-fejlesztés koncepció és programjavaslatok, ezen belül a geotermikus energiahasznosítások” Önálló, folyamatos kutatás. Bp. VÁTI – PYLON 1981-2008 9. ÉVM–VÁTI Dr. Unk Jánosné: TERVEZÉSI SEGÉDLET a megújuló energiaforráshasznosítások bevezetésére a KOMPLEX ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS TERVEZÉSE munkarészben, a területrendezési tervek tartalmi követelményei keretében. Bp. 1987. okt. 10. Fodor Zoltán: A geotermikus energia hasznosítás fejlesztésének lehetőségei 2010-ig. „MGSZ, Budapest, 2004 május 18. p. 11. György Zoltán AQUAPLUS Kft.: „A geotermikus energia hasznosítása a mezőgazdaságban, kertészetben: a Fülöpjakabi minta” 2006.01. 12. Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV, (2010) 13. HRD-Consortium – ÖKO Rt. – PYLON Kft.: „KISTELEK város-térség geotermikus energiahasznosító távhőellátási közműrendszer PEA támogatással késült Pályázati Dokumentációja és Műszaki-gazdasági megvalósíthatósági tanulmányterve. Tervezők: Dr. Ress Sándor, Magyar Emőke, Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán, Tombácz E., Marossi Zoltán, Molnár Gyöngyi 14. M+W Zander FE GmbH, Dr. Manfred Renz, Manfred Engelhard: „The „New Kalina” Cycle.” September 2006 15. Meggi N. Kft, Hidrogén energetikai célú felhasználása, Piaci elemzés a hidrogén technológiákról (2011) 16. MEH Magyar Energia Hivatal – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán: „Javaslat a magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – rendszer Green-X alapú átalakítására 2011-12 évre. Budapest, 2011.03. 17. MEH-PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné, Kapros Zoltán: „A hazai Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Terv NCST-t megalapozó kutatások, „B kötet: Magyarország 2020-ig hasznosítható megújuló energiapotenciáljának 1.


23

gazdaságossági, megtérülési modell, optimális támogatási eszközök vizsgálata (Benchmark költség meghatározások)”Budapest, 2010.02. 18. MOL Rt. – OGIL Magyar Olaj és Gázipari Rt. Olaj és Gázipari Laboratórium, Dr. Pápay József, Dr. Árpási Miklós: „AZ ORSZÁG GEOTERMÁLIS LEHETŐSÉGEINEK FELMÉRÉSE, különös tekintettel a MOL érdekeltségére.” Bp. 1993 19. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a 2020-ig terjedő megújuló energiahordozói felhasználás alakulásáról. 2010 december 20. Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné és munkacsoportja: „Zalai geotermikus energiahasznosítás területfejlesztési Programja. GEOTERMIKUS MINTAERŐMŰ A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN”. Bp. 2000. jún. 21. Pierre Ungemach: „Electric Power Generation from Geothermal Sources” Applied Geothermics. Edited by M. Economides and P. Ungemach, 1987 John Wiley & Sons, Ltd. 22. University of Oregon, prof. Shih-Yuan Liu, (2011) 23. Uri Kaplan: „Organic Rankine Cycle Configuration” (Ormat Technologies Reno – USA) European Congress 2007. 30. May – 1. June Unterhacing, Germany 24. VITUKI Dr. Lorberer Árpád: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója” Bp. 2004. Beszámoló a kötelező átvételi rendszer 2010. évi alakulásáról – Magyar Energia Hivatal 2011 25. http://www.energiacentrum.com/news/a_mercedes_f_cell_hidrogenauto_elindult_v ilagkoruli_utjara.html, (2011.11.30) 26. http://www.geothermalenergy.org/148,welcome_to_our_page_with_data_for_austria.html, (2011.11.10) 27. http://www.sparkplugengineering.com/ (2010.12.10)


24

9. FEJEZET MELLÉKLETEI 9.1. - 1 A Stirilng-motorok fejlődésének rövid áttekintése Az 1800-as évek végén a Stirilng-motorok együtt indultak a piacon a belsőégésű motorokkal. Az 1900-as évek elején, a „végtelen” mennyiségben rendelkezésre álló kőolajszármazékokkal, megfelelő hatékonysággal működő belsőégésű motorok kiszorították a piacról a Stirling-motorokat. A Stirling-motorok modern változatának kialakítása kb. 1940-től kezdődhetett, amikor a Philips, egy rádiók üzemeltetéséhez szükséges áramellátást biztosító, 200 W-os Stirling-motoros generátor kifejlesztésével kezdett kísérletezni. Használták a Stirling-motoros rendszereket a hadiiparban, műholdak áramellátására, és csendes üzemű tengeralattjárók kifejlesztésére. Ezeket a rendszereket alkalmazták továbbá mélyhűtésben is, mert ha a motor tengelyét forgatjuk, akkor hőszivattyúként üzemel, és a hűtéshatárnak csak a gyakorlatban felhasznált anyagok szabtak határt. A ’70-es évek olajválsága hozta ismét a figyelem középpontjába a Stirling-motoros rendszerek polgári életben történő használatának vizsgálatát. A járműiparban is sikerült Stirling-motorral üzemelő autóbusz prototípusokat üzembe helyezni, de komoly problémaként jelentkezett, hogy a motorok teljesítményének gyors szabályozását csak nagyon bonyolultan tudták megoldani. A fejlesztések során már gördülő membránnal oldották meg a Stirling-motor tömörítését (szivárgásmentesítését), de ez a megoldás nem terjedhetett el a tömegtermelésben. Az ezredforduló tájékán az anyagtudományok nagyarányú fejlődése tette lehetővé, hogy tömegtermelésre is alkalmas tömítési rendszerek születhessenek a Stirlingmotorok számára. Ebben az időben kezdtek megjelenni a piaci felhasználásra szánt komolyabb teljesítmény leadására alkalmas Stirling-motorok. 9.1.3. – 1. Különleges üzemanyagokkal is üzemelő ipari méretű Stirlingmotor A Stirling-motorokban a metán tartalmú gázok egyszerűen hasznosíthatók, hasonlóan a belsőégésű motorokhoz, de különleges üzemanyagok is felhasználhatók bennük, amiket általában nem is tartunk üzemanyagnak.


25

38 kW elektromos teljesítményű Stirling motoros CHP rendszer

9.1.3. – 1. ábra. Forrás: Qalovis Farmer Automatic, [2009] A képen látható 38 kW elektromos teljesítmény, és 65 kW hasznosítható hőteljesítmény leadására alkalmas Stirling-motoros CHP rendszerben felhasználható üzemanyagként pl.: - a szennyvíztisztításkor anaerobképződésű alacsony fűtőértékű biogáz, - a mezőgazdasági melléktermékekből (pl. anaerob fermentációs) metán, - hulladéklerakókban képző megcsapolt gázok, - fáklyázásra kerülő gázok, - ipari melléktermékek illékony szerves vegyületei. A 38 kW-os egység négyhengeres kettős működésű Stiling-motorja:

9.1.3. - 2. ábra. Forrás: Hallgató F.: Stirling-motor használata villamosáram-termelési célra, [2009] 9.1.3. – 2. Pellettel üzemelő 3 kW-os Stirling-motoros CHP modul Minden tekintetben nagyon szimpatikus német megoldás az alábbi kapcsolt hő- és áramtermelésre alkalmas egység, ami széleskörűen elterjedhet hazánkban is, ha kedvező áron kerül forgalomba. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

26

Pellet CHP modul

9.1.3. - 3. ábra.Forrás: Sunmachine® tájékoztató füzet (2007)

9.1.3. – 3. A Stirling-motoros rendszerek alkalmazásának előnyei és hátrányai A Stirling-motoros egységek használatának előnye, hogy csak megfelelő hőmérsékleteket kell biztosítani a működéséhez, amit mindegy, hogy milyen energiahordozóból állítunk elő. Gyakorlati hátrány, hogy a piacérett egységekben, még nem tudjuk ezt a lehetőséget széleskörűen kihasználni. A Stirling-motorok előnyös tulajdonságait már fosszilis tüzelőanyagok alkalmazása mellet is ki lehet használni. (pl. csendes üzem, alacsony szennyezőanyag kibocsátás, alacsony szervizigény), de a megújuló energiaforrásokkal üzemelő változatok megjelenését és gyors elterjedését prognosztizáljuk. Stirling-motor alkalmazási lehetősége mini (háztartási méretű) erőműben 2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján kisfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozó fogyasztó 50 kVA-ig úgynevezett háztartási méretű kiserőművet létesíthet. Ebbe a kategóriába tartoznak a bemutatott Stirling-motoros erőművek, így pl. az alábbi alkalmazásuk előtt megszűntek a jogi akadályok: - amennyiben a fogyasztóként rendelkezésre álló teljesítmény mértékéig épül be termelőkapacitás a meglévő csatlakozási szerződés marad érvényben, csatlakozási díjfizetési kötelezettség nem keletkezik, - nincs akadálya annak sem, hogy a fogyasztó a rendelkezésre álló teljesítményét meghaladó termelőkapacitást csatlakoztasson a hálózatra, de ebben az esetben a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

rendelkezésre álló teljesítményét meg kell emelni legalább a termelőkapacitás teljesítőképességéig. A teljesítménykülönbözetre csatlakozási díjat kell fizetnie (117/2007 GKM rendelet szerint), és új csatlakozási szerződést kell kötnie.

9.1.4. – 1. A fűtésre és 1-9 kW teljesítményben elektromos energia előállítására képes Stirling-motoros készülékek elterjedésének várható hatásai Napjainkban az 1 kW elektromos teljesítményű Stirling-motoros egységek fejlődése látványos. Eleinte yacht-ok elektromos ellátására készült egységekkel találkoztunk, majd megjelentek a lakások konyháiban használható Stirling-motoros egységek. A közeli jövőben világszerte elterjedhet a Stirling-motoros kondenzációs fali gázkazán, amely a fűtési- és a használati melegvíz előállítása mellett egy villamosenergia előállító házi „minierőmű". Az elterjedésének elején járó készülékek 1 kWh elektromos energia előállítására képesek a kazánjukba épített Stirling-motor segítségével óránként. A „minierőmű"-ben előállított áram, normál 230 Voltos csatlakozással nyerhető ki a rendszerből, így csökkenthetjük az elektromos áram számlánk összegét. A Stirling-motoros kondenzációs fali kazánok úgy működnek, mint a kondenzációs kazánok, de a szabályozásuk úgy van kialakítva, hogy a Stirling-motor a lehető legtöbbet üzemeljen működési hatásfokának maximumán. A készülék gyorsan képes áramot termelni, amint a hőtermelés beindul, így a légkör CO 2 terhelését csökkenthetjük, mert a potenciális felhasználási helyek száma több millió. Alkalmazásuk esetén a háztartás villamos energia szükségletének kb. 2/3-át lehet megtermelni éves szinten a Stirling-motoros kazánnal. Egyes terméktípusok magyarországi forgalmazását is tervezik. (http://okemike.blogter.hu/465094/stirling_motor_szerepe_az_epuletgepeszetben, [2012.02.22]) A fenti megállapítások hasonlóak az elterjedésének kezdeti fázisában lévő, elsősorban földgázzal üzemelő, 2-9 kW elektromos teljesítményű Stirling-motoros egységekre is. A lakásokban és kisebb üzemekben is alkalmazható Stirling-motoros mikro-CHP kettős energiatermelő rendszer elektromos teljesítménye 2-9 kW, a hőteljesítménye 8-25 kW között változtatható. Elektromos hatásfoka eléri a 24%-ot. A fűtő- és melegvíz előállító rendszerrel együtt az egység teljes hatásfoka több mint 90%, így a széleskörűen alkalmazott kondenzációs kazánokhoz elterjedése várható, így a sorozatgyártás alacsonyabb árakon történő forgalmazást tesz majd lehetővé.


28

9.1.4. – 2. Stirling-motor alkalmazási lehetősége elektromos járművekben: 2008-ban mutta be Dean Kamen a világ első Stirling - elekromos kétülésés hibrid autóját, a DEKA Revolt-ot. (http://blog.vadaenergy.com/?p=807, [2011.10.29]) A Revolt Stirling Hibrid rendszerű jármű egy hagyományos elektromos autó, amiben különféle üzemanyagokkal (pl. növényi olajjal, biogázzal vagy szilárd, megújuló üzemanyagokkal, amiből hőenergia nyerhető) működtethető Stirling-motor újratölti menet közben az akkumulátorokat, így megnövelve a jármű hatótávolságát. – Mivel a külső égésű Stirling-motorokban folyamatos az üzemanyag elégetése, ezért égésük tisztább, károsanyag-kibocsátásuk jóval alacsonyabb, mint a belsőégésű motoroké. – A Stirling-motoros elektromos autók várhatóan a következő évtizedben válnak ismerté az autópiacon. 9.1.4. – 3. Parabolatükrök alkalmazása A parabolatükör alkalmazásakor a koncentrált napenergiát általában vízmelegítésre használjuk. A koncentrált napenergia hasznosítása történhet Stirling-motor beiktatásával is. Ekkor elektromos áramot, vagy kapcsolt hő- és áramtermelést tudunk megvalósítani a napenergia közvetlen hasznosításával. Olaszországban az Infinia gyárt 3 kilowattos Stirling-motorral egybeépített parabolatükröt, amellyel a családi ház villamos energia igényét csaknem ki tudja elégíteni éves szinten.1-3 kW elektromos teljesítményű Stirling motoros szolár CHP rendszer

9.1.4.- 1. ábra. Forrás: http://www.deltaeonline.com/solar_cogenerator_system.html, [2011.11.30] A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

A rendszert úgy tervezték, hogy működhet több mint 20 éven keresztül karbantartás nélkül és az üzemeltetéséhez nem szükséges vízvezeték rendszer sem. Az Infinia rendszere 24%-os hatásfokú, ami hatékonyabban átalakítja át a napfény energiáját, mint a fotovoltaikus rendszerek, melyek hatásfoka 16-18%. A koncentrált napenergia hasznosító egység további előnye, hogy kisebb a helyigénye, mint ha ugyan azt az elektromos energiát fotovoltaikus napelemek segítségével állítanánk elő.

9.2.1. – 1. Elgázosító felépítése A példában a gázosítóba felül beadagolt darabos tüzelőanyagot elgázosítják az alulról befúvott levegő-vízgőz keverékkel, melynek során a karbon részlegesen oxidálódik szénmonoxiddá. A keletkező gáz felfelé áramolva felül hagyja el a generátort, a lefelé haladó tüzelőanyagokból álló salak pedig alultávozik a gázfejlesztőből. A folyamatot, annak jellemző zónáit és hőmérsékleteit a következő ábra szemlélteti: A felszálló tüzelésű elgázosítás technológiai zónái

9.2.1. - 1. ábra. Forrás: Tanulmány Miskolci Egyetem Tüzeléstani Tanszék 2009


30

Pirolízis reaktor belső felépítése 2.


9.2.2. – 1. Példák jelentősebb korszerű elgázosítási technológiákra 1. GE ENERGY (KORÁBBAN TEXACO PROCESS) Jellemzői: szén zagy alapanyag oxigénes technológia tűzálló falazatú elgázosító alkalmas feketeszén, petrolkoksz, vagy együttgázosítás esetén gyengébb minőségű szenek elgázosítására elgázosítási technológia: GE Energy kombinált ciklusú erőmű: GE Power IGCC teljes garancia: Bechtel + GE Energy


31

Texaco típusú elgázosító

9.2.2. - 1. ábra Forrás: Tanulmány Miskolci Egyetem Tüzeléstani Tanszék 2009 Coal slurry, Oxigen from Air Separtion Plant  szén (biomassza), oxigén adagolása, Food water  tiszta víz, Radiant Syngas Cooler  sugár irányú szintézisgáz hűtő, High pressure steam  magasnyomású gőz, Syngas  szintézisgáz, Slag to Disposal  Salakanyagok ártalmatlanításra (lerakóba) „Black Water” Recycled  szennyezett víz visszaforgatásra


32

2. SHELL Jellemzői: száraz alapanyag (aprított és szárított szén) oxigénes technológia vízcsöves falazatú elgázosító alkalmas különböző minőségű szenek elgázosítására elgázosítási technológia: Shell kivitelezés: Black & Veatch és Uhde Előnyei: megbízható, nagy hatásfokú flexibilis az alapanyagok és a termékgáz szempontjából alacsony környezetszennyezési mutatók számos referencia, sokéves tapasztalat Shell típusú elgázosító



33

9.2.3. – 1. Fotó pirolizáló berendezésről Pirolizáló berendezés

9.2.3. – 1. ábra. Forrás: http://www.powerhearth.net [2011.11.30] 9.2.4. – 1. A folyamat reakciói Amennyiben a cellulóz alapú biomasszát ellenőrzött mennyiségű levegővel, (vagy éppen tiszta oxigénnel) égetik, úgy generátorgáz keletkezik. Az előző, oxigén mentes pirolízishez képest itt faszén és kátrányos anyagok tökéletlen égése során jelentős mennyiségű szénmonoxiddal dúsul a gáz. Mint neve is jelzi, ez a gáz alkalmas belső égésű motorokban való elégetésre. Generátorgáz képződési reakciók – A végbemenő kémiai reakciók. C + O2 = CO2 ∆H= -4067 kJ/mol (ex.) ∆ H = reakcióhő CO2 + C = 2 CO ∆H=+1609 kJ/mol (en.) Amennyiben a levegőtől elzárt pirolízis folyamatában oxigén helyett vízgőzt juttatnak a reakciótérbe, úgy a következő kémiai folyamatok játszódnak le: a képződő gázelegy a vízgáz nevet viseli. C + H2O = CO + H2 C + 2 H2O = CO2 + 2H2 CO2 + H2 = CO + H2O

∆H=+13257 kJ/mol ∆H=+8971 kJ/mol ∆H=+4287 kJ/mol

+ hőt igénylő kémiai folyamat - hőtermelő kémiai folyamat

A folyamat magas hőmérsékleten tud csak lezajlani, vagyis ahol az izzó szén szemcsék redukálják a vizet (900-1200°C). A generátorgáz elégetése során lejátszódó reakciók: 2CO + O2 = 2CO2 ∆H=-10112 kJ/kg CH4 + O2 = CO2 + H2O ∆H=-50009 kJ/kg 2H2 + O2 = 2H2O ∆H=-144307 kJ/kg A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

34

9.3. – 1. Az üzemanyagcella fogalma: Az üzemanyagcellák a szárazelemekhez hasonlóan kémiai reakciók útján elektromos áramot állítanak elő. Amíg a ma széles körben használt „elemeket" kimerülésük után nem tudjuk újra felhasználni - hulladékká válnak -, az üzemanyagcella mindaddig újra és újra használható, amíg az üzemanyagát biztosítjuk. Ez a legtöbbször hidrogén, de léteznek metánnal és metanollal működő cellák is. A reakció során a hidrogénből víz keletkezik, a szénvegyületekből még szén-dioxid is, amely közismert üvegházhatású gáz. Ezért a hidrogén felhasználása környezeti szempontból előnyösebb (kép forrása: http://www.nrel.gov/data/pix, [2011.12.02]). Az üzemanyagcella lényegében katalizátorok és speciális membránok segítségével a hidrogénből és oxigénből vizet és elektromos áramot állít elő. (http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Hidrogen/Hidrogen.html, [2011.11.25]) 9.3.1.1. – 1. Fosszilis alapú hidrogéntermelés A biotechnológiai hidrogéntermelés csak akkor tud versenyezni a földgázreformálással, ha az alapanyag biomassza ára 0 Euro/GJ vagy ez alatt van. Tehát egyelőre csak a hulladékokból, valamint veszélyes hulladékokból (ahol bevétel származik az anyag átvételéből, érdemes a mai technológiákkal hidrogént előállítani. A technológiai fejlesztések célja, hogy az előállított hidrogén árát csökkentse. Ebben az esetben – a földgáz addig prognosztizálható áremelkedését is figyelembe véve – a biotechnológiai eljárás önmagában is versenyképes lehet a többi technológiával. Alapvetően elmondható, hogy a felhasználók igényei fogják meghatározni, hogy mely hidrogén-előállítási technológiát kell/lehet gazdasági szempontból előnybe részesíteni. Mivel a felhasználói követelmények igen változatosak, várható, hogy más és más hidrogén előállítási módszerek válhatnak gazdaságossá a különböző felhasználók számára. Ez azzal is jár, hogy bármely új hidrogén-előállítási technológiának lehet speciális piaca, ahol versenyképessé válhat a többi módszerrel szemben. Jelenleg úgy tűnik a fosszilis forrásokból történő hidrogéntermelés költsége alacsonyabb, mint a megújuló energiaforrásokból történő előállítás. A hidrogénszállítás magas költsége, a megújuló energiaforrásokból történő hidrogén előállítás költségeit, a hidrogén árát, földrajzi problémák miatt, tovább növeli.


35

9.3.3. – 1. Hidrogén tárolás jövője Folyadék fázisú boron-nitrogén alapú hidrogéntároló anyag, szobahőmérsékleten, levegőn is stabil

9.3.3. – 1. ábra. Forrás: Oregon University, USA Magyar fejlesztésű „hidrogénakkumulátor": Több éves kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeképpen az Accusealed Kft. kifejlesztette új szabadalmát, a hidrogén termelő és tároló egységet. A „hidrogénakkumulátor" a hidrogént vízbontás révén fejleszti és a keletkező hidrogént a speciális tárolóanyag rögtön le is köti. Amennyiben a hidrogénre szükség lenne, az bármikor felszabadítható. A rendszer - eltérően az eddig használt tárolási rendszerektől - szobahőmérsékleten működik, túlnyomás nélkül. A tárolás tökéletesen tűz- és robbanásbiztos, ezáltal a közlekedésben is biztonságosan használható. A találmány elnyerte a Genius díjat is. A rendszer energiasűrűsége 140-190 Wh/kg (a hidrogéngázra számolva), beleszámolva a tartály és a tárolóanyag súlyát is. Ára összevethető az ólomakkumulátorokéval. (http://www.hidrogenakkumulator.hu/, [2011.12.05]) A hidrogénakkumulátor felhasználási területei:      

üzemanyagcellák hidrogénellátása, napelemes és szélkerekes energiatermelő rendszerekhez energiatárolás, autóiparban hidrogénautók és hibrid autók meghajtása, otthoni energiatermelő rendszerek, laboratóriumi felhasználás, hegesztési technológiákhoz.

hidrogénes

Ez a hidrogén akkumulátor 1 m3 hidrogént tartalmaz:


36

9.3.3. – 2. ábra. Forrás: Accusealed Kft. 9.3.5. – 1. A hidrogéngazdaság kialakulásának fázisai:

9.3.5. – 1. ábra Forrás: Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform STRATÉGIAI KUTATÁSI TERV, (http://www.hidrogenplatform.hu/files/ 24311278340451SKT-2-1-final-2010july-2.pdf, [2011.11.30])


37

A hidrogén energiapiaci elterjedése eleinte speciális területeken várható. Az áttörés indulhat tömeges alkalmazáskor pl. a mobil telefonok vagy a laptopok akkumulátorait kiváltó tüzelőanyag-cellák elterjedésétől. Világszerte folynak kísérleteket a hidrogén közlekedési célú hasznosításával kapcsolatban. Stratégiai Kutatási Tervet készített a Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Nemzeti Technológiai Platform, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) támogatásával, melynek célja a „hidrogéngazdaság” hazánkban való kialakításának megalapozása. (http://www.hidrogenplatform.hu/files/24311278340451SKT-2-1-final2010july-2.pdf, [2011.11.19]) 9.4.1. – 1.: P. Ungemah féle diagram A geotermikus termálvíz hőfoklépcsőire ajánlott, különböző hasznosítási célokra az ún. LINDAL féle diagram (1973) alapján továbbfejlesztett P. Ungemah féle diagram használatos: A geotermikus energiaforrások hőmérsékletétől függő felhasználási módjai, alapvető technológiái P. Ungemach-féle diagram KONDENZÁTUM KINYERÉS FOLYAMAT HŐ IPARI FELHASZNÁLÁS

KÖZVETLEN FELHASZNÁLÁS

ÁRAMFEJLESZTÉS

VILLAMOS ERŐMŰVI FEJLESZTÉS

9.4.1. - 1. ábra. Forrás: Pierre Ungemach [1987] A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

38

9.4.1. – 2.: A szekunder köri villamos energia átalakítás hatásfoka az alkalmazott munkaközeg összetételétől és nyomásától függően jelentősen változhat:

Teljesítmény (kW)

A szekunder-köri villamos energia átalakítási hatásfok

9.4.1. – 2. ábra. Forrás: Pierre Ungemach, [1987] – az ORC technológiával a hatásfok 8 – max. 10%, – Kalina ciklusú technológiával 40 bar nyomáson 11 – max. 21%, ill. – Kalina ciklusú technológiával 70 bar nyomáson 11 – max. 23%. A bemutatott alapvető technológiák fejlődési eredményét az egyre jobb hatásfokú rendszerek támasztják alá, s a megvalósult külföldi példák igazolják ezek életképességét, széria-gyártásuk fenntarthatóságát. Újszerűségnek, innovációs kísérletnek számít az előzőekben vázolt technológiák kombinálása, az összetett rendszerektől várható jobb kihasználás és ezáltal a még kedvezőbb hatásfok, mint főcél elérése.

9.4.1. – 3. Innovatív javaslat az FC és ORC rendszerek, mint alaptípusok kombinált technológiája, az átalakítási hatásfok növelése érdekében A geotermikus források túlnyomó többségéből kétfázisú (gőz+víz) geotermikus termálvizet termelnek. Ha ezekre a forrásokra geotermikus áramfejlesztő egységeket telepítenek, akkor rendszerint a kigőzölögtetéses (FC) rendszert valósítják meg. Azonban a kigőzölögtetéses rendszerből távozó geotermikus termálvíz (140–180°Cos) még jelentős energiatartalmú, ezért célszerű kombinálni a hasznosító egységet az ORC rendszerrel.


39

A kettős folyadékciklusú és a kigőzölögtetéses rendszerek kapcsolódása látható a 3. ábrán. Kombinált kigőzölögtetéses ORC rendszerek 13–28%-kal több villamos energiát termelnek, mintha csak elgőzölögtetéses rendszert építenénk és gazdaságosabbak is (az áramfejlesztés fajlagos költsége is kisebb) (Pierre Ungemach [2007], Ronald Di Pippo, Ph.D. [1999], Dr. Csaba József [1994], Dr. Unk Jánosné [2007]) ORC és FC rendszerek kapcsolása Háromfokozatú lecsapatás optimális módszere

9.4.1. – 3. ábra. Forrás: Ronald Di Pippo, Ph.D. [1999], Dr. Csaba József [1994] Még több elemzés és kutatás szükséges a különböző technológiák közötti választáshoz. Az előzetes becslések szerint ennek a kombinált rendszernek a hatásfoka elérheti az erőművi rendszer kapacitásának legalább eff = 21% – max. 30%-át. További várható előnyök A kigőzölögtetéses rendszerhez hasonlóan a szeparálási nyomás határozza meg a kombinált körfolyamat optimális működését, amint az a következő ábrán látható, a szeparálási nyomás egy bizonyos értéke hozza létre a maximális kimenő teljesítményt. Az ORC ciklus esetében a szeparátorban bekövetkező növekedés megnöveli mind a munka entalpiakülönbségét a turbinában, mind a forró termálvíz tömegáramát.

Kombinált körfolyamat optimum pontjai A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

40

9.4.1. – 4. ábra. Forrás: Paloso JR, G; Mohanty, [1993] 804-814. old. Tehát az ORC ciklus kimenő teljesítménye a szeparátornyomással együtt nő, amint az az ábrán is látható. Összeadva a két ciklus kimenő teljesítményét, a kombinált ciklus számára az optimális szeparátornyomás jóval nagyobb, mint az egyszerű gőzölögtetéses ciklus esetében. Ez lehetővé teszi, hogy mind a kigőzölögtetéses, mind az ORC rész munkaközege kis fajlagos térfogattal lépjen be a saját turbinájába; tehát a kombinált ciklushoz szükséges turbinák viszonylag kisebbek és szilárdabbak lehetnek. A választott ORC+FC technológiájú, közepes teljesítményű geotermikus erőmű főbb paraméterei: – – – – – – – – – – – – –

beépített villamos teljesítmény: 50,0 MW e, – kiadható hőteljesítmény: 88,0MW th csúcskihaszn. óraszám (vill.): 7.000 óra/év, – csúcskih. óraszám (hő): 2.000 óra/év, villamosenergia-önfogyasztás: 0,5% a termelt villamos energia: 350.000 MWh/év, megfelel: 1.260.000 GJ/év a hálózatra adott vill. energia: 348.250 MWh/év, megfelel: 1.253.700 GJ/év a hasznos kiadott hőenergia: 176.000 MWh/év, megfelel: 633.600 GJ/év a projekt várható technikai élettartama: 25 év ÜHG kibocsájtás csökkentés: 323.873 t/év villamos termeléssel 745.412 t/év hőtermeléssel becsült bevétel: villamos energia fajlagos értéke: 14 458,0 Ft/MWh becsült bevétel: hőenergia fajlagos értéke: 2 590,0 Ft/ GJ súlyozott, átlagos tőkeköltség WACC: 6,8015% megtérülési idő: 15 év feltételezett METÁR/KÁT támogatás (2012-ig): 31 389,0 Ft/MWh


41

Innovatív módszer: teljes folyadékáramú ciklus (TFC) – kétfázisú expanziós ciklusú – gőzlecsapolásos (FC) rendszerrel kombinálva (TFC+FC) Jellegzetes energia-átalakító rendszer. Gőzlecsapatásos és teljes folyadékáramlású rendszer elvi kapcsolási rajza

9.4.1. – 5. ábra. Forrás: Pierre Ungemach, [1987]

Kétfázisú forgószeparátoros turbinák elve (Pierre Ungemach, [1987]) A gőzlecsapatásos (FC) és teljes folyadékáramú (TFC) ciklusok átalakító rendszere magába foglal egy folyadék-gőzszeparáló egységet, egy többfokozatú turbógenerátoros áramfejlesztő egységet, egy kondenzátort és a nem kondenzálódó gázok leválasztó-rendszerét. A rendszer becsült hatásfoka igen kedvező, elérheti  = 28 – max. 40% nagyságrendet.


42

Többlépcsős – többfázisú – többturbinás – integrált villamosenergia-termelés (ORC) bináris rendszerrel.

Többlépcsős geotermikus villamosenergia-termelés folyamatábrája

9.4.1. – 6. ábra. Forrás: Uri Kaplan, [2007]

A nagyhagyományú ORMAT cég a közelmúltban fejlesztette ki és alkalmazta az ún. integrált ORC rendszerét, melyben a nagy entalpiájú, 150°C-nál melegebb primer munkaközeg jelentős hőfoklépcsőjét megosztva két lépcsőre, annak kihasználását két áramtermelő egységgel, jelentős hatásfoknöveléssel oldotta meg. A munkafolyamat elvét a 9.4.1.-6. ábra szemlélteti. A 150°C-os primer hőből, technológiai veszteséggel, 145°C-os ORC munkaközeg áll rendelkezésre. 35°C-os hőlépcsővel még mindig 110°C-ról kell a munkaközeget hűteni, hogy a Carnot körbe az optimális hatásfokot elérjük. Ma ezt a „lehűtést” kommunális/ipari hőfelhasználással oldják meg, jó esetben. Általában csak lehűtik a munkaközeget, ráadásul többletenergia felhasználásával. Éppen itt van az a többlet, amit csak a geotermikus energia tud a többi megújuló közül létrehozni (Uri Kaplan, [2007]). Az integrált kombinált kogenerációs technológiájú erőmű (9.4.1-7. ábra) többfokozatú elektromos áramtermelő egységekkel bővült ki, bár a vázolt speciális elemekkel megnövelte a berendezések számát és ezeknek az elemeknek a költségét is.


43

ORMAT rendszerű „integrált geotermikus kogenerációs erőmű” (Combined Cycle Power Plant), becsült  = < 40%

9.4.1. – 7. ábra. Forrás: Uri Kaplan, [2007], Tímár Lajos [2007] 9.4.2. – 1. Összehasonlító értékelés A bemutatott különböző elven működtetett technológiák („alapvető”, már tipizált és a „kombinált”, integrált rendszerek) fejlődési folyamatában a legfontosabb cél, az erőművi rendszerhatásfok növelése volt. Az irodalomból ismert (Paloso JR, G; Mohanty, B., [1993] 804-814 old.), megvalósult, speciális, kedvező hatásfokú geotermikus erőművek között már (lásd a 9.4.2.-1. táblázatot) megtalálhatók azok a kombinált, ill. integrált innovatív technológiák néhány referencia jellegű példái, amelyek közül jó néhány exergiai (vagyis a rendelkezésre álló, felhasználható energia) hatásfoka meghaladja a 40%-ot is. A részletes elemző műszaki-gazdasági számítások elvégzése után lehet majd eldönteni, hogy a nagyobb villamosenergia-termelőkapacitások bővülését eredményező hatásfoknövelés-e a főcél, vagy az egyszerűbben fenntartható konstrukciójú, mérsékelt beruházási költségű rendszer (Cédric Nathanaël Hance [2005], Wilson Rickerson and Robert C. Garace [2007], Dr. Unk Jánosné [2008], Dr. Árpási Miklós [2008]). A döntéshozók világos, műszaki-gazdasági számításokkal megalapozott és bizonyított számításokat kell, hogy kapjanak. Előzetes becslések szerint az integrált és kombinált technológiákkal =32 – max. 38% hatásfok értékkel lehet számolni. Meglévő geotermikus erőművi technológiák kedvező energetikai hatásfok értékei [%] maximálisan kihasználhatók a kombinált technológiákból származó előnyökkel.


44

Geotermikus erőművek exergetikai hatásfoka (a növekvő hatékonyság eredményeként)

Technológia megnevezése

Az helye

Fajlagos exergy erőmű input (kJ/kg)

Exerget i-kai hatásfo k* (%)

Binary (kettős folyadék ciklusú)

Brady

36,70

16,3


Brady botteming

49,86

17,9

Binary: (hő visszanyeréssel)

Rotokowa

227,96

18,7


Nigorikawa pilot 92,77

21,6


Kalina Husavik

81,49

23,1

205,14

26,0

646,71

27,8

278,67

35,6

Binary two phase (kétfázisú Pico-Vermelho kettős folyadék ciklusú)

219,65

40,8

Hybrid flash binary (kettős folyadék ciklusú hibrid lecsapatásos) Rotokawa

461,45

42,0

Binary: dual-level (kettős Heber SIGC folyadék ciklusú két szintes)

125,84

43,0

Binary: flash evaporator (kettős folyadék ciklusú lecsapatásos Otaka pilot elgőzölögtető)

126,65

53,9

Double flash lecsapatásos)

(kettős Beowawe

Binary: (kettős FC egyszeri) Single-flash lecsapatásos)

Rotokowa

(egyszeri Blundell

max.23%

max. 35%

max. 54%

9.4.2. – 1. táblázat. Forrás: Uri Kaplan (Ormat, USA-Reno) * ahol az exergetikus hatásfok az erőmű elméleti maximális terhelési arányát jelenti a helyi feltételek mellett Összehasonlító elemzés (Tímár Lajos [2007]) készült a többlépcsős rendszerek beruházási költségszerkezetére (lásd a 9.4.2.-2. táblázatot), amely jól mutatja a különbségeket a hagyományos technológiákhoz képest. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

45

Többlépcsős villamosáram-termelés geotermál energiával. Költségmegoszlásai arányok

9.4.2. – 2. táblázat. Forrás: Tímár L.: ENERGOexpo 2007 Debrecen, [2007.09.26.] További összehasonlító vizsgálat készült a geotermikus energiaforrás hőmérsékletétől függő erőművi berendezések fajlagos költségeire (Cédric Nathanaël Hance, [2005]), ezek eredményei: – jelentős különbség mutatkozik a bináris és a gőzalapú technológiák költségei között, – a nagyobb hőmérsékletű technológiák relatíve olcsóbbak, – az alacsonyabb hőmérsékletű és egyben kisebb teljesítőképességűek jelentősen drágábbak, – a fajlagos költségeket (több mint 10 évesek) aktualizálni kell. 9.4.2. – 2. A választott technológiai – prototípus jellegű – változatok alkalmazási körülményei, problematikája Néhány munkaközi eredmény és publikálható előzetes döntés egy Kárpát-medencei potenciális geotermikus energiára alapozott kogenerációs középerőműre. 1. Az előzetes, ismert módszerekkel végzett, kedvező magas felszíni hőmérsékletű és jelentős hozamú kutak potenciális adottságaira vonatkozó becslésekre alapozva, jó közelítéssel kijelölhető az a mikro régió, ahova a próbafúrási rétegvizsgálati mérések eredményeitől függően telepíthető a szükséges számú termelő-visszasajtoló kút, a lehetőleg középteljesítményű (min 50 MW e) geotermikus kogenerációs erőmű (kapcsoltan termelt 80–110 MW hőteljesítménnyel) és a csatlakozó villamos és hő-tápvezetéki rendszer, valamint fogyasztói csatlakozólétesítmények (kaszkád rendszerű hő hasznosítással). 2.

A műszaki – gazdasági – technológiai elemzés során 5 technológiai változat kiválasztása történt meg, ezek: 1. Kalina ciklus, 2. ORC+FC kombinált rendszer, 3. TFC, 4. TFC+FC, 5. integrált ORMAT rendszer

3.

Ezekhez három változat (I., II., III. változat) szerint feltételezett hidrogeológiai adottságok alapján; 5 vagy 3-2 db termelő-visszasajtoló kútpár tartozhat. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

46

4.

A mértéktartó változat esetén az ORC+FC technológiát célszerű választani, 3 kútpár feltételezésével. Az optimista, extrém változatban az ORC+FC vagy a TFC technológia ajánlható, 2 kútpárral.

5.

A termelhető és értékesíthető villamos energia menetrendet tartva rátáplálható az országos fő elosztóhálózati rendszerre folyamatosan és állandóan, min. 7000 óra kihasználtsággal, éghajlattól függetlenül, minimális károsanyag kibocsátással. Ezen felül, amennyiben a vízgőz fluidumról leválasztott gáz hasznosítására szükség van, valamint ha azt a volument is bevonják a kogenerációs energiatermelésbe, úgy teljesítménye tovább növekedik (Dr. Árpási M. – Dr. Unk Jánosné, [2003]).

6.

A durva becslésekhez, előzetes kalkulációkhoz a választott ORC+FC technológiájú erőművi rendszer villamos hatásfokát egyelőre =20%-ra lehetett feltételezni. A technológiai berendezés pontos méretezése a termelő kutakon végzett, rétegenként különböző mélységben mért legfőbb adatok kimutatása után dolgozható ki a munka következő fázisában, valamint a gazdaságossági számítások is ezt követhetik.

7.

Az előzetes vízjogi engedélyezési folyamat megindult, azonfelül: a hazai befektető társulás pályázati támogatásra benyújtotta az előkészített programot, amelynek elbírálása ugyancsak folyamatban van. 9.4.4. – 1. Magyarország geotermikus energiaforrás-adottságai kedvezőek általában és a Nyugat-dunántúli Régióban kitüntetett potenciállal rendelkeznek:

Hazai példák (Hódmezővásárhely, Fülöpjakab, Kistelek, stb.) mellett két példa hőhasznosításra, a Nyugat-dunántúli Régió szomszédságából: Somogy megyében, a Csurgói kistérség központjában, Csurgó városa, a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 20072013 keretében az „Innovatív Geotermikus Energia Kutatás Csurgó és Kapronca közelében” (Innovative Geothermal Energy Research surrounding Csurgó and Koprivnica, IGER-CsK) című projekt megvalósításán dolgozik. A projekt e két település közelében a felszín alatt nyugvó geotermikus lelőhelyek azonosítására, geotermikus kutak létesítésére legalkalmasabb helyek feltárására irányul. A projektnek úttörő szerepe van a két ország közös geotermikus kincsének hasznosításában és a megújuló energiaforrások alkalmazásában. (http://www.igercsk.eu/sub.php?m=2&n=a-projekt, [2011.11.30]) Jó példa a szomszédos Ausztriából: 2014-től negyvenezer bécsi háztartást lát el Ausztria legnagyobb 40 megawattos teljesítményű geotermikus erőműve, amelyben ötezer méteres mélységből kinyert, 150 fokos víz hőenergiáját hasznosítják a bécsi távfűtésben. A kihűlt vizet 3.600 méteres mélységbe vezetik vissza. (http://www.alternativenergia.hu/ausztria-legnagyobb-geotermikus-eromuve-epulbecsben/40606, [2011.12.05]) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

47

9.4.4. - 1. ábra. Forrás: Dr. Lorberer Árpád [2004], Dr. Török József [2007]. Szénhidrogén-kutató mélyfúrások eredménye 3000 m mélységben mezozoós képződményekben, ahol a hőmérséklet nagyobb, mint 120°C

9.5.1. – 1. Kiegészítő leírás a jövő napelemes rendszereihez A fotovillamos energia átalakítók (napelemek) a Nap sugárzási energiáját közvetlenül alakítják át villamos energiává. Ez egy rendkívül elegáns módja a megújuló villamosenergia-termelésnek. A napelemek alkalmazási lehetősége - moduláris felépítésének, emisszió mentes, csendes működésének köszönhetően - széleskörű és lényeges szerepet játszhat a jövő villamosenergia-ellátásában. A napenergia tudatos hasznosításának története az ókorba nyúlik vissza. A nap sugárzási energiájából közvetlenül villamos energiát előállító eszközök múltja jóval rövidebb időszakot ölel át. A 19. században felfedezett fotovillamos hatástól csak a 20 század közepén jutott el a tudomány és technika a mai értelemben napelemeknek nevezhető eszközök létrehozásáig. A földi alkalmazás elterjedésének az 1972-es olajválság adott jelentős lökést. Az ezt követő időszakban néhány év alatt a kutatási ráfordítások összege a világon mintegy 100 szorosára emelkedett. A technológiai fejlesztésre költött dollár milliárdok meghozták az eredményt. Az előállítási költségek rohamosan csökkenni kezdtek, és a napelemek alkalmazási köre szélesedett.


48

A fejlődés az óta töretlen. Különböző alapanyagokból és felépítéssel, különböző technológiákkal 2010-ben több mint 20 000 MW p napelemet állítottak elő és mintegy 12 000 MW p-al nőtt a világon a napelemes villamosenergia-termelő berendezések teljesítménye (Forrás: www.solarbuzz.com, [2011, szeptember]). Az eddig legyártott napelemekből készült berendezések összteljesítménye meghaladta a 30 000 MW p-t (MW p: Megawatt peak, névleges csúcs-teljesítmény). Bátran mondhatjuk, hogy ennek a technológiának a jelenlegi fejlődése a számítástechnika korábbi robbanásszerű fejlődéséhez hasonló. Európa alkalmazás tekintetében az első helyen áll a világon.

9.5.2. – 1. BIPV Technológia Tetőbe integrált napelemek, napelemzsindely

9.5.2-1 ábra. Forrás: Solar Design Associates, Brooklyn,USA Image: Braas, Heusenstamm Fénykorlátozó tetőablakok

9.5.2.-2. ábra. Forrás: Fraunhofer ISE, Freiburg A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

49

9.5.2. – 2. Napelemes áramforrások

9.5.2.-3 ábra. Forrás: Pálfy, [2011]

9.5.2. -4 ábra. Forrás: Pálfy, [2011[ A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

50

9.5.2.-5. ábra. Forrás: Pálfy Miklós, [2011] 9.5.3. – 1. Kiegészítés a technológia gazdaságossági paramétereihez – napelemek közeli jövőben várható bekerülési költsége: Az európai fejlesztési irányokat az Európai Fotovillamos Technológiai Platform (EUPVPlatform) végzi és többszöri szakértői egyeztetés után most már második kiadásban A Strategic Research Agenda for Photovoltaic Solar Energy Technology (SRA) kiadványban hozza nyilvánosságra. Az SRA az alábbiakban megfogalmazott energiahasznosítás területén.

célokat

jelöli

ki

a

fotovillamos

A kulcsra kész 100 kW-os napelemes rendszer ÁFA mentes fajlagos árát, amely ma átlagban 2,5 €/W, 2020–ra le kell csökkenteni 1,5 €/W-ra, 2030-ra 1 €/Wra és hosszútávon 0,5 €/W-ra. Továbbá a napelemekkel termelt villamos energia költségét Dél Európában, amely ma átlagban 0,19 €/kWh, 2020–ra le kell csökkenteni 0,1 €/kWh-ra, 2030-ra 0,06 €/kWh-ra és hosszútávon 0,03 €/kWh-ra. Valamint a napelemes rendszerek tipikus energiamegtérülését (a gyártásuk során felhasznált energia megtermelését), amely ma átlagban 0,5-1,5 év, 2020–ra le kell csökkenteni 0,5 évre 2030-ra < 0,5 évre és hosszútávon < 0,25 évre. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

51

A rendszerárból számolt energia költség néhány feltételezést tartalmaz miután a telepítési hely, rendszer élettartam, hatásfok és gazdasági tényező függő. A feltételezésnél 80% rendszer hatásfokot, azaz 1000 kWh/m 2/év fajlagos besugárzás értéknél 800 kWh/kW/év értéket vesz figyelembe. Dél Európában optimális tájolású és dőlésszögű telepítésnél 1800 kWh/m 2/év fajlagos besugárzás értéknél 1440 kWh/kW/év értéket vesz figyelembe. A rendszer gazdaságos működési élettartamára 25 évet és a működtetése során a rendszer árának évi 1%kal számol karbantartási költségként. A 9.5.5.-1 ábra bemutatja a kristályos szilícium napelemből készült villamos hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevőit, azok arányát és az egyes főbb költségelemek, mint berendezés, anyag, munkabér, és rezsi/villamos energia arányát.

Kristályos szilícium napelemből készült villamos hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevői

9.5.5-1. ábra. Forrás: Winfried Hoffman 2011 (fordítás: overhead/electricity = rezsi/villamos áram, labour=munka, materials=anyagok, equipment=berendezések)


52

A 9.5.5-2. ábra bemutatja a vékonyréteg szilícium napelemekből készült villamos hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevőit, azok arányát és az egyes főbb költségelemek, mint berendezés, anyag, munkabér, és rezsi/villamosenergia arányát.

Vékonyréteg szilícium napelemekből készült villamos hálózatra dolgozó rendszer átlagos főbb költségösszetevői

9.5.5.-2 ábra. Forrás: Winfried Hoffman 2011 (fordítás: overhead/electricity = rezsi/villamos áram, labour=munka, materials=anyagok, equipment=berendezések) (Winfried Hoffman, [2011])


53

Melléklet irodalomjegyzék Csináljuk jól” Geotermikus energia hasznosítása Magyarországon 2007. Írta: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné Megbízó: Energiaközpont UNDP/GEF projekt. HUN/00/G41/1G/99 sz. 2. Dr. Árpási M. – Dr. Unk Jánosné: „A nagy gáztartalmú, 100oC-nál nagyobb felszíni hőmérsékletű geotermikus fluidum kombinált energiahasznosítási javaslata” Európai Geotermális Konferencia – Szeged, 2003. május 25-30. 3. Dr. Árpási Miklós: „A geotermális energiahasznosítás Magyarországon – 2008” Tanulmány, Bp. 2008. ápr. 4. Dr. Árpási Miklós: „Szakvélemény a geotermikus energia hasznosításáról és a környezetvédelemmel való kapcsolódásáról Magyarországon” Bp. 2006. dec. 5. Dr. Csaba József: „Környezetkímélő villamosenergia-termelési és településfejlesztési lehetőségek a geotermikus energia hasznosításával a világon – elvi lehetőségek hazánkban.” OMIKK Kiadvány, 1994/23. 6. Dr. Szanyi János, Kovács Balázs: „A Kárpát-medence geotermikus energiapotenciálja” Kistelek 2007. április 7. Dr. Török József: „A Kárpát-medence geológiai adottságai” Kisteleki Geot. Konf. 2007. febr. 6-7. 8. Főv. Vízművek Rt. –EnergoBanking Kft. – PYLON Kft.: „Geotermikus erőmű létrehozásához kapcsolódó megvalósíthatósági szakvélemény” Villamosenergetikai munkarész szerzője: Dr. Unk Jánosné, PYLON Kft. Bp. 2008. ápr. 9. GEOTHERMAL ENERGY ASSOCIATION for the U.S. Department of Energy Washington, USA: „Factors Affecting Costs of Geothermal Power Development” Kidolgozója: Cédric Nathanaël Hance, August 2005 10. HEINRICH BÖLL FOUNDATION, Wilson Rickerson and Robert C. Garace: „The Debate over Fixed Price Incentives for Renewable Electricity in Europe and the United States: Fallout and Future Directions.” A White Paper, February 2007 11. http:// okemike.blogter.hu/465094/stirling_motor_szerepe_az_epuletgepeszetben, 2011 12. János Haas: „GEOLOGY OF HUNGARY” Eötvös University Press 2001 13. Kujbus Attila, CEGE: „Geotermikus erőmű létesítésének lehetőségei Magyarországon.” Bp. Magyar Hidr. Társ. 2009. IV. 21. 14. Magyar Köztársaság Kormánya: „Országos Területfejlesztési Koncepció” az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY Határozatának háttéranyaga Bp. 1997. Energia fejezet, Megújuló energiahasznosítások területi javaslata (szerző: PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné) 15. MOL Rt. – OGIL Magyar Olaj és Gázipari Rt. Olaj és Gázipari Laboratórium, Dr. Pápay József, Dr. Árpási Miklós: „AZ ORSZÁG GEOTERMÁLIS LEHETŐSÉGEINEK FELMÉRÉSE, különös tekintettel a MOL érdekeltségére.” Bp. 1993 1.


54

Monostori Tibor: „Pannon rétegek.” Demokrata – Zöld jövő melléklet, 2008. július 9. 17. Pálfy Miklós. (2011. május 21): A napenergia fotovillamos hasznosításának lehetőségei és perspektívája. Szakmérnöki tanfolyam. SZIE Gödöllő 18. Paloso JR, G; Mohanty, B.: „A flashing binary combined cycle for geothermal power generation” Energy 18.k.8.sz.1993.p.804-814. 19. Pierre Ungemach: „Electric Power Generation from Geothermal Sources” Applied Geothermics. Edited by M. Economides and P. Ungemach, 1987 John Wiley & Sons, Ltd. 20. PROTACON Kft. – PYLON Kft. Dr. Unk Jánosné: „Balotaszállás-Mélykút térségi CH-meddő fúrásból átképzett M3 és M6 jelű víztermelő és M7 jelű víznyelő kutakra, szűkebb területükre vonatkozó értékelési, hasznosítási terv” előtanulmánya 2007-ben 21. Ronald Di Pippo, Ph.D.: „Small Geothermal Power Plants: design, performance and economics” University of Massachusetts Dartmouth. GHC Bulletin, June 1999 22. Tímár Lajos: „A termálenergia felhasználásának gazdasági kérdései” ENERGOexpo 2007 Debrecen, Hungary 23. Uri Kaplan: „Organic Rankine Cycle Configuration” (Ormat Technologies Reno – USA) European Congress 2007. 30. May – 1. June Unterhacing, Germany 24. VITUKI Dr. Lorberer Árpád: „A geotermális energiahasznosítás hazai fejlesztési koncepciója” Bp. 2004. 25. Winfried Hoffman. (2011 június 30.): Preliminary results of study „ PV competing int he energy sector” EPIA 6th GAM of PV Tecnology Platform, Brussels 26. http://blog.vadaenergy.com/?p=807, [2011.10.29] 27. http://www.alternativenergia.hu/ausztria-legnagyobb-geotermikus-eromuve-epulbecsben/40606 [2011.12.05] 28. http://www.eupvplatform.org [2011. november] 29. http://www.hidrogenakkumulator.hu/ [2011.12.05] 30. http://www.hidrogenplatform.hu/files/24311278340451SKT-2-1-final-2010july-2.pdf 31. http://www.igercsk.eu/sub.php?m=2&n=a-projekt, [2011.11.30] 32. http://www.nrel.gov/data/pix, [2011. november] 33. http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/megujulo/Hidrogen/Hidrogen.html [2011. 11. 25] 16.


55

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei

Készítők neve:

Angster Tamás Kalcsú Zoltán Magyar Dániel Regner Márta Varga Eszter


2011-2012

1

Tartalom 10.

A stratégia megvalósításának intézményi keretei ...................................... 3

10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban ......... 3 10.2. Nemzeti és regionális keretek ...................................................................... 4 10.3. A stratégia megvalósításába bevonandó szervezetek és felhasználandó eszközök ............................................................................................................... 6 10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres példákon keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen ......................................... 8 10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos projektek és kezdeményezések a Nyugat-dunántúli régióban .................................................................................... 8 10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok ........................................................... 8 10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések ....................................................... 9 HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése ........................................... 9 HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeit bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti kistérség területén c. projekt.................................................................................................................. 9 HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) ................................................. 10 10.4.1.4. Öko-check ............................................................................................ 10 Irodalomjegyzék: ................................................................................................. 12


2

10. A stratégia megvalósításának intézményi keretei Ebben a fejezetben röviden bemutatjuk az EU támogatási rendszerét, a hazai megújuló energiarendszerek fejlesztését segítő nemzeti és regionális programokat. Továbbá javaslatot teszünk a jelen stratégia megvalósításába bevonandó szervezetekre és a megvalósítandó akciókra, amelyek a megújuló energia felhasználását népszerűsíthetik. Röviden bemutatunk már megvalósult sikeres programokat is. 10.1. Az Európai Unió támogatási rendszere a 2014-2020-as periódusban Az Európai Bizottság 2010. márciusában fogadta el az Európa 2020 stratégiát, mely a térség következő évtizedre szóló fejlesztési alapdokumentuma. A stratégia célja, hogy változó világunkban az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. A stratégia megvalósítását konkrét uniós és tagállami intézkedések segítik. Az Európai Unió energiapolitikai elveit is tartalmazza az Energia 2020 Stratégia, amely erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-intenzitású (CO2 kibocsátású) gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Ehhez meg kell teremteni a csökkenő energiafelhasználás melletti versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és felhasználás stratégiáját, a gazdasági növekedés, a CO2 kibocsátás csökkentés és a versenyképesség javítás integrált feltételrendszerét, amely egyúttal az ellátásbiztonság növekedését is eredményezi. Az energetikai és klímapolitikai célok elérésének leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja – főleg a hőfelhasználás területén – az energiahatékonyság, takarékosság fokozása, ami emellett hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a fogyasztók költségeinek csökkentéséhez és jobb életkörülmények megteremtéséhez. Az EU 2020 stratégia számszerűsíthető céljai közt szerepel, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek), a megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni, az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. Az EB az energiabiztonság megteremtését, valamint az energiapiac integrálását is fő feladatai között tartja számon a következő periódusban. A 2011. február 4-ei rendkívüli Európai Tanács ülésen döntés született arról, hogy 2014-ig megteremtik az egységes, integrált energiapiacot.


3

10.2. Nemzeti és regionális keretek A kormány 2010 nyarán dolgozta ki, és 2011 januárjában indította útjára az Új Széchenyi Tervet. A Terv a 2011-13 között Magyarország számára rendelkezésre álló 2000 milliárd forint EU-forrás felhasználásának stratégiai irányait jelöli ki. A 2011-2013 évekre vonatkozó EU-s operatív programok akciótervei, az azok által meghatározott pályázatok és kiemelt projektek igazodnak az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) hét kitörési pontjához, amelyek biztosítják a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését, és hazánk versenyképességének javítását. Az ÚSZT keretében az elérni kívánt cél Magyarország hosszú távú fejlődésének elősegítése, hozzájárulás a tartós növekedés megkezdéséhez és fenntartásához. A kormány 2011. őszén fogadta el a Nemzeti Energiastratégiát, melynek célja (a továbbiakban NES) az energia- és klímapolitika összhangjának megteremtése a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával, az elfogadható energia igény és az energetikai fejlesztések jövőbeli irányainak meghatározása, valamint a magyar energetika jövőképének kialakítása az energiapiaci szereplők bevonásával. A NES 2030-ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a döntéshozók számára, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. A NES fókuszában az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása áll. Az energetikai struktúra váltás során meg kell valósítani: 

teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket (ld. 8. fejezet);  alacsony CO2 intenzitású – elsődlegesen megújuló energiaforrásokra épülő – villamosenergia-termelés arányának növelését (ld. 7. fejezet);  a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését (ld. 7 és 9. fejezetek);  az alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését (e-mobility és hibrid technológiák, energiatárolás a járművek akkumulátorai segítségével). Ha egy mondatban akarnánk összefoglalni a NES fő üzenetét, akkor célunk a függetlenedés az energiafüggőségtől. A cél eléréséhez javasolt öt eszköz: az energiatakarékosság, a megújuló energia felhasználása a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása, valamint az európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás. A megújuló energiarendszerek fejlesztését és elterjedését az áremelések ellenére is kedvező (nem világpiaci) árú fosszilis energiahordozók gátolják Magyarországon, s így a NYD-i régióban is, amely a támogatási, illetve az adóA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

és járulékrendszer módosításával lenne orvosolható. Nem kedvez a megújulók elterjedésének a magyar „zöld tarifa” sem, amely szintén elmarad az EU-s átlagtól. A KEOP Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében kiírt, még futó pályázatok közül a Kistelepülések szennyvízkezelése céljából kiírt pályázat (NYDOP-4.1.1/A-11) köthető az energetikai stratégiához is. A közlekedési kapcsolatok fejlesztésére (NYDOP – 2007-4.3.1/A) és a településeket összekötő utak kiépítésére (NYDOP – 2009-4.3.1/A) kiírt pályázatok újraindításuk fontos lenne az energiastratégia szempontjából is. A jelenleg futó KEOP, EUROSTARS és GOP pályázatok energetikai célokat is megvalósítanak, pl. Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztéseipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása a Nyugat-Dunántúli Régióban (NYDOP-1.3.1/A, B és C-11), EUROSTARS_HU_07 - Eurostars Pályázat, KEOP-1.1.1/B/10-11, KEOP-7.1.1.1/09-11 és KEOP-1.1.1/09-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek (tovább)fejlesztése, Komplex vállalati technológia-fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára (KHG) GOP-2011-2.1.1/KHG, KMOP-2011-1.2.1/KHG, Környezeti célú fejlesztések (GOP-2011-2.1.4 (BAT, energiatakarékos technológiák). A cél érdekében fontos projektek lehetnek a komplex energetikai rendszerek kiépítésére, meglévő rendszerek összekapcsolására, települések közötti energetikai együttműködések kialakítására meghirdetendő pályázatok. A megújulók elterjedését segítené, ha a megújuló energiás (kis) erőművek építését nem elsősorban pályázatokból támogatná az állam, hanem helyette hosszú távon (5-10 évre) rögzített és kellően ösztönző kötelező átvételi tarifákat vezetne be, s így a termelőegységet építő beruházó egyszerűen kalkulálhatná a megtérülés idejét, „függetlenül” az alkalmazott technológiáktól és berendezésektől. Mindezt, a kedvező tarifálást addig szükséges fenntartani, amíg az EU-s, az állami vagy regionális célértékeket elérjük. Azaz tarifálisan támogatott lenne minden megújuló energiatermelő beruházás a területi kvótaértékek eléréséig. Ezzel jól kontrollálható és tervezhető lenne a megújulók terjedése. A lakossági szinten a ZBR (Zöld Beruházási Rendszer) további egyszerűsítésével és legalább 2020-ig való fenntartásával lehet az elsősorban (de nem kizárólag) a napelemes, napkollektoros, hőszivattyús rendszerek elterjedését segíteni. A kombinált (megújuló energiás energiatermelés és energiahatékonyság növelés) beruházások ösztönzése rendkívül fontos, hiszen kisebb teljesítményű (olcsóbb) energiatermelő berendezés is elegendő lehet, ha az épület energiahatékonyságát előzetesen növelik. A szemléletformálást, ismeretterjesztést szolgálják a TÁMOP projektek (pl. TÁMOP 2.1.3 - Munkahelyi képzések támogatása, TÁMOP-2.2.4-11/1 Határon átnyúló együttműködés a szakképzés és a felnőttképzés területén, TÁMOP-3.1.3A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program). 10.3. A stratégia megvalósításába felhasználandó eszközök

bevonandó

szervezetek

és

A stratégia megvalósításában a Regionális Fejlesztési Ügynökségre kiemelt szerep hárul. Stratégiai tervező, javaslattevő szervezetként és a régió ismerőjeként célzott energiahatékonysági és megújuló energiahasznosítási programokra kell javaslatot tennie. Akár a jelen stratégiából, akár a nemzetiből kiindulva 2020-ig célszerű lenne kimunkálni egy hosszú távú célzott megújuló energia pályázati programot. A program megvalósításában egy az NYDRFÜ által esetlegesen életre hívott Regionális Energia Ügynökség jelentős szerepet kaphat. KSH-tól eltérő adatgyűjtéssel, monitorozással, az új, helyi megújuló energia lehetőségek feltárásával, az új és elérhető technológiák adaptálásával, szakképzési javaslatokkal, szemléletformálással egy jelentős űrt tölthetne be a régió és kistérségeinek fejlesztésében. Pannon Megújuló Energia Klaszter segítheti az összefogást, valamint az anyagi és bemutatkozási lehetőségek bővítését, hozzájárulhat a cégek munkaerőképzéséhez, és segítheti a különböző vásárokon való megjelenést is, míg a MTESZ regionális szervezetei konferenciák, workshopok tartásával, a szakemberek továbbképzésében vállalhatnak szerepet. A szakemberképzésben rendkívül fontos lenne főállású energetikusok (tovább) képzése. A korábbi (1990-es és 2000-es) években ezeket az embereket elbocsájtották az önkormányzatoktól, intézményektől, cégektől és inkább – szükség esetén – vállalkozásokat bíztak meg a feladatok – kampányszerű – elvégzésére. A szakembereknek nem csak a hagyományos-, hanem – a fenntarthatóság érdekében – a megújuló energiás technológiákkal kapcsolatban is megfelelő mélységű tudásra van szükségük. A megszerzett tudásukat pedig legalább félévente továbbképzéseken kellene naprakészen tartani. A döntéshozók nem is tudják, hogy mit kellene, lehetne tenni energetikai költségeik csökkentésére, mert nem kerül eléjük a problémák megoldásához vezető út, amit egy gazdaszemlélettel rendelkező energetikus tudna megmutatni. De nem elég csak beruházni, gazdaságosan üzemeltetni is kell, ami szintén csak megfelelő képzettségű szakember felügyelete mellett biztosított. A régióban megújuló energiaforrásokkal, energetikával foglalkozó szak (közép) iskolák, egyetemek aktív és tudatos szerepvállalása szükséges. Fontos pillére a szombathelyi Solar-labor, „solarteur” képzés a villanyszerelő szakma alapképzésébe integráltan (Szombathelyi Műszaki Szakképző Iskola és Kollégium). Itt a Szoláriskolai képzésen belül oktatott modulok: Munka-és környezetvédelem, ökológia, Elektrotechnika, Fotovoltaikus rendszerek, Fűtéstechnikai alapismeretek, Napkollektoros rendszerek, Hőszivattyú. Ezek a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

modulok minden olyan iskola oktatási struktúrájában meg kell jelenjenek a jövőben, amelyek épületgépészettel, kivitelezéssel foglalkoznak közép vagy felsőfokon. Szükséges továbbá a NYME energetikus szakmérnök, valamint a SZE Műszaki Tudományi Kar továbbképzési szakjainak bevonása. Az egyetemeken létrehozott Regionális Egyetemi Tudásközpont és Kooperációs Központ is alkalmas lenne arra, hogy támogassa a régió energetikai törekvéseit. A CNG technológiával működtetett járművek működésének feltétele szintén a szakembergárda képzése a közép szintű és a felsőoktatásban (Pl. Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola, Zalaegerszeg és a SZE, Alternatív Közlekedést Fejlesztő Hallgatói Közhasznú Egyesület összefogásával) A vépi székhelyű Megújuló Energia Kutató Központ és a szombathelyi Energia Pont és Tudásközpont szerepe az egyetemi tudásközpontokkal együttműködve a feladatok összehangolásában lehet. A megújuló energiahasználatot egy-egy támogató pályázat megjelenését megelőzően, regionális rádióreklámokkal és a nagyobb településeken, városokban speciálisan felszerelt információs kamionok vagy buszok bevásárlóközpontok ill. központi helyszíneken történő felvonultatásával javasoljuk népszerűsíteni a lakosság és a kkv-k körében. Az információs járművekben a napelem, a napkollektor, a szélkerék és a hőszivattyú demonstrációját kell megoldani energiatárolással (hő és villamos) együtt. Így az építkezők, az épület felújítás előtt állók a működő demonstrációs eszközök segítségével szerezhetnek első kézből információt a szükséges eszközökről. Néhány tipikus estre (pl. 5 kW p napelem, 4 kW-os hőszivattyú) szórólapokon kidolgozott költségvetés és üzemeltetési költség részletezővel érdemes készülni. Egyidejűleg fel kell hívni a figyelmet a hőszigetelés fontosságára is, mint gépészeti beruházási igényt csökkentő tételre. A már működő berendezések, projektek bemutatásával is lehet a társadalmi szemléletformálást segíteni. Ilyenek a VASIVÍZ Zrt. megvalósult projekjei (biogáz hasznosítás), a szelestei bioüzemanyag gyár, a vépi szélerőműpark vagy a Pornóapátiban működő falufűtőmű. Alkalmas lehet az CEEBEE projekt által szervezett Passzívház képzési körút is. Intézmények, saját telephellyel rendelkező nagyobb cégek esetében a cégvezető személyes megkeresése lehet a legcélravezetőbb, különösen akkor, ha nincs az adott intézménynél vagy vállalatnál energetikáért felelős szakember. Személyre (cégre) szabott energetikai tanácsadás, későbbiekben energetikai auditálás segíthet a megújuló erőforrások hasznosításában.


7

Szemléletformálást főként a regionális TV csatornák segítségével, jó gyakorlatok (megvalósult, mérhető) megújuló energiás projektek bemutatásával lehet megoldani, de ezeknek a filmeknek a fent említett infókamionokban, illetve buszokban való bemutatása is hatásos lehet. Az internet sem elhanyagolható információforrás: az Energopédia elektronikus hírportál lehetne a témával ismerkedők, tájékozódni vágyók honlapja, az elektronikus ismeretterjesztés adekvát formája. 10.4. A megújuló energiafelhasználás ösztönzésének eszközei sikeres példákon keresztül az Ausztria-Magyarország programterületen A NYD-i régióban is a megújuló energiafelhasználás ösztönzésének egyik legcélravezetőbb módja a nemzeti-, a regionális- illetve a határon átnyúló pályázati programokban való részvétel. A sikeres pályázatokon túl egy a német nyelvterületen már bizonyított ökológiai auditrendszert is bemutatunk, amely vállalatok és önkormányzatok esetében is hasznos lehet. 10.4.1.1. A megújuló energiákkal kapcsolatos kezdeményezések a Nyugat-dunántúli régióban

projektek

és

Több megújuló energiára épülő projekt vár megvalósításra, de a befektetők kivárnak, egyrészt amíg a kvótát felszabadítják (szélenergia ld. 7.1.1.2-13 melléklet) másrészt amíg a megújuló energia átvételi rendszere megújításra kerül (várhatóan 2012 II. negyedév) és kiszámítható lesz pl. egy biogáz üzem megtérülése. A 7. fejezet biomassza és biogáz projektlehetőségeket is bemutat. 10.4.1.2. Nemzeti és regionális programok 2012-ben az NFÜ más – közlekedést finanszírozó – forrásokból is tervez átcsoportosítani a KEOP pályázati keretösszegek növelésére, miután százmilliárdos igény merült fel az önkormányzatok és a kkv szektor részéről az energiahatékonysági és megújuló energia kiaknázását támogató pályázatok iránt. Így a KEOP 4. „A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése”, a KEOP 5. „Hatékony energiafelhasználás” és a KEOP 8. „Technikai segítségnyújtás” prioritások is emelt keretösszegekkel kerülnek kiírásra 2012-ben. Ennek köszönhetően várhatóan az alábbi korábban lezárt pályázatok lesznek ismét elérhetőek: 

Új Széchenyi Terv - Épületenergetikai fejlesztések támogatása; Helyi hő, hűtési és villamos energia igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal



Új Széchenyi Terv - Megújuló energiatermelés támogatása; Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

10.4.1.3. Határon átnyúló kezdeményezések Régiónkban több határon átnyúló pályázati program érhető el: szlovák-magyar, osztrák-magyar, szlovén-magyar és horvát-magyar. Az aktuális kiírásoknak függvényében, de szinte mindegyikben található megújuló energia használatot népszerűsítő vagy közvetlenül ösztönző forrás. Ezek közül mutatunk be röviden hármat.

HU-SLO: Őriszentpéteri biogáz erőmű előkészítése A projekt célja Őriszentpéter, mint a fejlesztés helyszíne és térsége nagy mennyiségben rendelkezik olyan környezeti, természeti erőforrásokkal, melyek egy környezetbarát, megújuló energiát hasznosító energiatermelési rendszer alapanyagai lehetnek. A terület nemzeti parki fennhatóság alá tartozik, így fokozott szükségletként jelentkezik a megújuló energiaforrások felhasználása, hasznosítása. A projekt célja egy biogáz erőmű építésének előkészítése építési engedély szintű tervek, megvalósíthatósági tanulmányok formájában. A fejlesztés célcsoportja a település lakossága, a térség gazdálkodói, valamint a projekthez szakmai tapasztalataival hozzájáruló külföldi partner. Elért eredmények A projekt megvalósulásának eredményeképpen rendelkezésre áll a biogáz erőmű környezeti hatástanulmánya, a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezési tervdokumentációk. A projekt nagymértékben hozzájárul a határrégió fenntartható fejlődéséhez. A projekt keretében két beszállítói konferencia került megrendezésre, valamint elkészítésre került egy tájékoztató füzet a lakosság és a vállalkozók számára.

HUSK/0901/2.1.1/0279 Megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeit bemutató központok kialakítása a Tőkési ág és a Téti kistérség területén c. projekt. A projekttel érintett önkormányzatok mindegyikénél jelentős probléma a középületek magas fenntartási költségeinek finanszírozása, az épületek nagy energiaigénye és azok környezetre gyakorolt negatív hatása. A partnerek – az átfogó megoldást előtérbe helyezve – megújuló energiaforrások kihasználására alkalmas berendezések beszerzésében, elhelyezésében és ezen források felhasználásában egyeztek meg. A projektben szolár rendszerek – napkollektor berendezések és a hozzá tartozó szerelvények kerülnek beszerzésre, beépítésre a kiválasztott épületek tetőszerkezetén. A berendezések kihasználásának hatásfokát, környezetkímélő hatását és minden más előnyét mindkét kistérség az újonnan kialakítandó, multi funkciós, közösségi központokon keresztül szeretné bemutatni. A központok A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

feladata a megújuló energiaforrások gyakorlati hasznának bemutatása, a napkollektorok működésének rendszeres nyomon követése és nem utolsósorban nevelési, oktatási tevékenységek megvalósítása a természetés környezetvédelem területén. A bemutató központ a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulása központjában kerül kialakításra. Projekt várható befejezése: 2012. október 14.

HU-SLO: Megújuló energia út projekt (lezárult) A projekt célja Környezettudatos szemlélet kialakítása a határ-menti régióban és az érintettek körében. A projekt meghatározó eleme a megújuló energiák megismertetése közvetlen tapasztalati úton. Az új ismeretek birtokában a közszféra és a lakosság törekvései erősödnek a megújuló energia hasznosítására, a környezetkímélő életmódra a környezeti fenntarthatóság elvei szerint. Projektek generálódnak a megújuló energiák hasznosítására a gazdaságban, hiszen költségkímélő és gazdaságos megoldások megismerése vált lehetővé. Az energiahatékonyság és a megújuló energiastratégia alternatív lehetőségeinek kiválasztása, alkalmazása a helyi viszonyokra alkalmazható módszerek ismeretében elkezdődött a szakértők, tanácsadók bevonásával. Elért eredmények Zala, Vas és Somogy megyére vonatkozó helyzetfelmérés alapján elkészült a tanulmány, amely 11 kiemelkedő projektet ítélt alkalmasnak a bemutatásra. A bemutatóhelyek építési munkálataival együtt elkezdődött a szakszerű látogatási csomagok (energianapok, iskolaprogramok) kidolgozása és képzési közismereti anyag elkészítése a látogatók számára. A 6 bemutatóhely elkészült, és 2007 első félévben átadásra került a következő helyszíneken: Dötk, Keszthely, Nagypáli, Pornóapáti, Szentgyörgyvölgy, Vép. 10.4.1.4. Öko-check Az „Öko-check” egy Ausztriában kifejlesztett módszertan, amely már nemzetközi szinten is bizonyított. Alkalmas önkormányzati szervezetek, cégek, intézmények auditálására. A vizsgálat egy helyszínbejárással és állapotfelméréssel kezdődik, amelyben a felhasznált nyers-, segéd- és alapanyagokat, az energiafelhasználás mértékét és módjait, a hulladékgazdálkodást illetőleg a vízgazdálkodást vizsgálják. Felkutatják ezeknek a területeknek a gyenge pontjait és megállapítják a területenkénti megtakarítási lehetőségeket. Ezt követően a vizsgálatot végző szakemberek elkészítik az állapotjelentést, melyben a fenntarthatósági kérdések is tárgyalásra kerülnek. Majd néhány órás A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

tanácsadás keretében az auditálást végző cég megtárgyalja a megrendelővel a megtakarításokban rejlő lehetőségeket és azok elérésének módját a fenntarthatóság jegyében. Az eddig elvégzett több ezer vizsgálat alapján az átlagos éves megtakarítás 33.000€, de nagyobb cégek esetében a 400.000€-t is elérheti. Az ESPAN projekt keretében és költségére mintegy 50 (osztrák és magyar) önkormányzatnál tervezik a vizsgálat lefolytatását.


11

Irodalomjegyzék: [1] Nemzeti Energiastratégia 2030 (http://www.terport.hu) (2011.12.16). [2] RIS Navigator (www.westpa.hu/rhti) (2012.01.04). [3] ÚSZT Stratégia (http://ujszechenyiterv.gov.hu) (2012.01.04). [4] Duna Stratégia (http://www.eu211.hu) (2012.01.04). [5] Európai Bizottság honlapja (http://ec.europa.eu/index.html) (2012.01.04). [6] Interreg IIIA Közösségi Kezdeményezés Szlovénia/Magyarország/Horvátország Szomszédsági Program 2004-2006 TÁRSFINANSZÍROZOTT PROJEKTEK BEMUTATÁSA (2012.01.04). [7] „Öko-check” Ihr Einstieg in das Projekt „Nachhaltiges Fürstenfeld”; Kiadja: SFG, WKO Steiermark, Das Land Steiermark. [8] http://www.palyazatihirek.eu/energiatakarekossag/23-energiatakarekossagipalyazatok/2095-163-milliard-forint-keruel-atcsoportositasra-a-keop-palyazataiba (2012.01.26). [9] KEOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/534) (2012.01.26). [10] TÁMOP pályázatok (http://www.nfu.hu/doc/5) (2012.01.26). [11] Pannon Megújuló Energia Klaszter (http://www.panenerg.hu/) (2012.01.26). [12] MTESZ (http://www.mtesz.hu/00home/00home.htm) (2012.01.26). [13] Szombathelyi Műszaki Szakképző (http://www.ptszki.hu/), (2012.01.26).

Iskola

és

Kollégium

[14] http://www.at-hu.net/at-hu/hu/projekt.php?we_objectID=45 (2012.01.26). [15] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Kutatási Katalógus 2010, Széchenyi István Egyetem, Győr [16] Dr. Dőri T.–Tilinger A. (2011): Éves jelentés 2010 Kutatás-fejlesztés a Széchenyi István Egyetemen, Széchenyi István Egyetem, Győr [17] http://www.nyugat.hu (2012.01.26). [18] http://energiapedia.hu/ (2012.01.26).


12

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 11. Értékelések, konklúziók, javaslatok

Készítők neve:

Angster Tamás Kalcsú Zoltán Magyar Dániel


2011-2012

1

11. Értékelések, konklúziók, javaslatok Ebben a fejezetben röviden összefoglaljuk – jelen stratégia alapján – az energetikai rendszerek ajánlott továbbfejlesztési irányait. A meglévő energetikai rendszerek közül a villamosenergia-hálózat szerepe a régióban a következő évtizedekben is kiemelkedő fontosságú lesz, de jelentős átalakuláson fog keresztülmenni. A – lokális energiatermelés és az önellátás jegyében – egyre szaporodó háztartási- és kiserőművek a hálózatok kétirányúvá válását kényszerítik ki a hálózati engedélyes részéről. A villamos hálózatok is okos hálózatokká válnak. Az átállás fokozatosan kb. egy évtized alatt valósítható meg. Eredményeképpen egy hálózatszakasz – kis- vagy középfeszültségen – akár napszaktól függően is lehet bruttó termelő vagy éppen fogyasztó. Cél a helyi – önellátó - energiatermelés elősegítése. A földgázt szolgáltató hálózatok jelentősége vélhetően fokozatosan csökken (főként vidéken), ha a biomasszára épülő tüzelőberendezések elterjednek és lesz elegendő energetikai célra hasznosítható biomassza is. A gázhálózatok jelentősége azonban valamelyest konzerválódhat, ha a különböző megújuló forrásokból sikerül nagy tisztaságú, a földgáz fűtőértékével közel megegyező metántartalmú biogázt, szintetikus gázt előállítani (ld. 7. és 9. fejezetek) és ezt a földgáz hálózatba juttatni. Az elosztó-hálózati infrastruktúra működőképességének megtartása hosszútávon (2030) is mindenképpen kívánatos. Regionálisan határozott lépésekkel kell növelni a megújuló energiaforrások kiaknázását. Ebben az EU-s 20%-os (nemzeti 14,65%) cél elérése fontos eredmény lesz, de fontosabb a lendületes továbblépés, a 100%-ot közelítő, fenntartható, önellátó energiatermelés kiépítése. A biomasszának ebben kiemelkedő szerepe lehet. Ösztönözni kell az élelmiszer termelés céljára alkalmatlan mezőgazdasági területeken az energianövények termesztését és az élelmiszer célra termelt növények hulladékainak energetikai hasznosítását (pl. biogáz, pellet,stb.). Villamosenergia-termelést a régió északi területein elsősorban szélerőművekkel, a déli területeken nap- és geotermikus energiaforrások kiaknázásával érdemes megoldani – a helyi adottságok figyelembe vételével. Általánosan ki kell építeni az energiatárolást a nap- és szélenergiát hasznosító erőművek esetében, ahol a termelés nem mindig hozható szinkronba a felhasználással. Így a rendszerirányító szempontjából a jelenlegi (szélerőművekkel termelt) energiamennyiségnek akár a két-háromszorosát is meg lehetne termelni szélgenerátorokkal. A technika jelen állása szerint két irány látszik követendőnek az energiatárolás terén: a VRB (ld. 7. fejezet) illetve a hidrogént generáló és tároló megoldások (ld. 9. fejezet).


2

A napenergiával történő villamos energia előállításra két optimális eszközt javaslunk alkalmazni: az egyik a kéttengelyű napkövető forgatóval felszerelt fotovoltaikus napelemeket tartalmazó berendezés, a másik a parabolatükör fókuszpontjában a stirling motoros egységgel. Az első berendezés a statikus változathoz képest 3040%-kal termel több villamos energiát, a második viszont napelemek nélkül a nap hőenergiáját alakítja át a Stirling motor segítségével villamos energiává (ld. 9.1.4-3as melléklet) igen jó hatásfokkal. A vízenergia hasznosításában rejlő lehetőségek regionális szinten kisebb jelentőségűek, azonban a meglévő duzzasztási- illetőleg nagyobb sodrású helyeket érdemes felhasználni villamosenergia-termelésre (ld. 7. fejezet). A vizierőmű évtizedeken át termel viszonylag állandó teljesítménnyel és kis költség mellett. A biogáz üzemeket a régióban elsősorban nagy állattartó telepekre érdemes alapozni, melyhez helyben kell megtermelni a fermentációhoz szükséges növényi alapanyagokat (ld. 7.1.1.2 fejezet és mellékletei). Az épületek esetében elsősorban a fűtési (és hűtési) energiaigények csökkentésére kell koncentrálni, amelyet főként kiváló hőszigeteléssel (fal és nyílászárók), másrészt hőcserélővel ellátott szellőzőrendszerek (akár utólagos) kiépítésével lehet elérni (ld. 8. fejezet). Az épületgépészeti fejlesztéseket elsősorban a már hőszigetelt épületeknél javasoljuk, mert a gépészeti invesztíció és az azt követő üzemeltetésből származó költségek ezzel együtt optimalizálhatóak az egyén és a régió szintjén. A 2020-tól életbe léptetni kívánt hőszigetelésre vonatkozó (EUs) előírások betartását, már 2013-tól pályázati támogatás vagy egyéb (pl. Áfa) kedvezmény bevezetésével kellene ösztönözni, ezzel is csökkentve hosszútávon a régió energiafelhasználását. A panelprogram esetében a hőszigetelés kivitelezését a 9. fejezetben említett BIPV technológiával lehetne kiegészíteni az épületek megfelelően benapozott déli oldalain. Így az épület-felújítás idején „egy menetben” lehetne energiahatékonyságot növelni és a helyi energiatermelést – részben - megoldani. A fenti módszerekkel csökkentett regionális CO2 kibocsátás, további CO2 kvótaértékesítésekhez vezet. Az így, regionálisan „megtermelt” bevételeket regionális energetikai beruházások (pályázati) támogatására kell fordítani. Ennek tervezése, koordinálása is a NYDRFÜ vagy a 10.3-as pontban javasolt Regionális Energia Ügynökségek feladata lehet.


3

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia Lenti, a megújuló térség - A Lenti Kistérség energetikai koncepciója

Készítők neve:

Kovács Károly Kovács Tünde Fekete Nóra


2011-2012

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. A LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA..................................................................... 3 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

FÖLDRAJZI-TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ........................................................................................ 3 INFRASTRUKTÚRA ...................................................................................................................... 4 ÉPÍTETT KÖRNYEZET .................................................................................................................. 4 LAKOSSÁG, DEMOGRÁFIA, NÉPMOZGALOM................................................................................... 4 GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZET................................................................................... 4

2. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ................................................................. 5 2.1. ENERGIAFELHASZNÁLÁS ............................................................................................................. 5 2.2. MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KISTÉRSÉGBEN, JÓ PÉLDÁK, LEHETŐSÉGEK ........................ 6 2.2.1. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS - FELDOLGOZÁS .......................................................................... 6 2.2.2. BIOMASSZA HASZNOSÍTÁS – FAAPRÍTÉK ÉRTÉKESÍTÉSE ........................................................ 8 2.2.3. BIOMASSZA TERMELÉS – ENERGIAFŰZ-ÜLTETVÉNY............................................................... 9 2.2.4. GEOTERMIKUS ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSA ............................................................................ 9 2.2.5. NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSA ............................................................................................ 10 2.2.6. MÁS MEGÚJULÓ ENERGETIKAI LEHETŐSÉGEK A KISTÉRSÉGBEN .......................................... 11 2.2.7. A CEEBEE PROJEKT SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIÁK HASZNOSÍTÁSÁBAN ........................ 11 3. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT-ANALÍZISE .......................................................... 12 4. A LENTI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA........................................ 13 5. A LENTI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI ................................................................. 16 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

LENTI MEGÚJULÓ ENERGIÁK HÁZA FEJLESZTÉSE....................................................................... 16 LENTI ZÖLD GAZDASÁG INNOVÁCIÓS PARK FEJLESZTÉSE........................................................... 20 TÉRSÉGI SZINTŰ BIOMASSZA-ÜLTEVÉNY AKCIÓTERV ................................................................... 24 INTÉZMÉNYI, VÁLLALATI ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉS TÉRSÉGI MINTAPROGRAMJA ..................... 27 LAKOSSÁGI ENERGETIKAI KORSZERŰSÍTÉSI MINTAPROGRAM....................................................... 29

6. ÖSSZEFOGLALÁS ........................................................................................................................... 30 7. FELHASZNÁLT IRODALOM ......................................................................................................... 31


2

1. A Lenti kistérség általános bemutatása

1. ábra: A Lenti kistérség átnézeti térképe (Forrás: Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája, 2007. június)

1.1. Földrajzi-természeti adottságok A lenti kistérség Délnyugat-Magyarországon, a Nyugat-dunántúli Régióban, Zala megyében található a szlovén határ közelében. Magyarország egyik külső perifériája a hidegháború időszakában az ország szigorúan védett határövezete volt, ahova stratégiai iparágak nem települtek, a környezet állapota viszont kiváló. A térségben a hagyományos energiaforrások közül legnagyobb arányban a fa található meg, az erdőterület eléri a 38%-ot. A gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. A Kerka mentén a kavicsos rétegen agyag- és vályogtalajok, valamint nyers réti öntéstalajok jellemzőek, amelyek tömöttek, levegőtlenek, szántóföldi növénytermesztésre kevésbé, energiaültetvények telepítésére azonban megfelelőek. A gyenge adottságú területek mezőgazdaságilag nem kihasználtak, felerdősültek. Lenti térségének felszíne nagyrészt síkság, amit szelíd dombok törnek meg (a tengerszint feletti magasság általában 165-210 méter között mozog). A felszíni vízfolyások közül a legjelentősebb a Kerka és a Cupi-patak, de sem ezek, sem más vízfolyások a térségben nem alkalmasak energiatermelésre pl. törpevízerőmű létesítésre. A felszín alatt magas hőfokú termálmezők húzódnak 1000-3000 méter mélységben. A hévíz adta lehetőségeket egyelőre csak a Lenti termálfürdőben hasznosítják. (Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

1.2. Infrastruktúra A térség közlekedés-földrajzi fekvése jó, közvetlenül határos Szlovéniával (határátkelő Rédics), Horvátország 33 km (határátkelő Letenye) Ausztria 51 km (határátkelő Szentgotthárd) távolságra van. Déli területeit átszeli az M70-es autóút. A 86-os út összeköti a térséget a régió más megyéivel és a szlovén határral (határmetszési pontjától indul a Szlovéniát átszelő autópálya). A 75-ös fő közlekedési út jelenti a kapcsolatot a Balaton-régióval és Zalaegerszeggel. Lenti, mint központ Zalaegerszegtől 39 km, a Balatontól 70 km, Budapesttől 238 km távol esik, megközelíthetősége belföldről és külföldről is egyaránt kiváló. Zalaegerszeg és Rédics között húzódik a 23-as számú vasúti fővonal, amely Szlovénia irányába várhatóan meghosszabbításra kerül. A villamos alaphálózat, egyben tranzitrendszer, átszeli a térséget és jelenleg két 120 kV-os betáplálás biztosítja az ellátást. A térség minden részén elérhető a földgáz-hálózat, a vezetékes vízhálózat, a nagyobb településeken a szennyvíz-elvezető rendszer, de távhő-hálózat nincs. A körzetben az internet elérése mindenütt megoldott (optikai hálózatok, mobilnet). 1.3. Épített környezet A várost és a nagyobb falvakat rendezett településkörnyezeti megjelenés, gondozott utcák, kiépült intézményhálózat jellemzi, a lassan elnéptelenedő kisebb települések épületállománya pusztul. A térség lakóházai, sorházai, és közintézményei közül kevés sorolható az A, B és C energetikai osztályba. Az életmódváltozással együtt járó energiafelhasználás-növekedés, és az emelkedő energiaköltségek miatt a térségben a lakossági, és a közösségi szektorban indultak energiahatékonyságot szolgáló beruházások. E fejlesztéseket a gazdasági helyzet behatárolja, a közszférában csak pályázati támogatások felhasználásával indulnak fejlesztések (nyílászáró-csere, hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés, stb.). A megújuló energiák lakossági felhasználása a tűzifán kívül még nem terjedt el. Lentiben, és több településen vannak olyan használaton kívüli ingatlanok, melyeket energia-termelésre, a megújuló energiahordozók felhasználására lehet hasznosítani. 1.4. Lakosság, demográfia, népmozgalom A 663 km2 területű Lenti Kistérség ritkán lakott (népsűrűség 33,7 fő/km2), rurális vidék, csökkenő népességgel. A népességfogyás mértéke 10 év alatt meghaladta a 6,1%-ot. 51 településén a 2010-es KSH-adatok alapján 22.576 fő él. Lenti lakossága 8.502 fő, 41 település 500 fő alatti aprófalu. A településszerkezetből adódóan a közszolgáltatásokat társulási formákban látják el (oktatás, közigazgatás, egészségügy, szociális ellátások), az intézmények Lentiben és a mikrotérségi központokban találhatóak. A térség 51 településéből 24 falu hátrányos helyzetű. (Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg) 1.5. Gazdasági és munkaerő-piaci helyzet A térség meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a fafeldolgozás. A tradicionális fa-, és bútoripar mellett a gépgyártás, a textilipar A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

és a cserépgyártás jelentős, de a foglalkoztatottak számottevő hányada a szolgáltatási szektorban (kereskedelem, turizmus, közszolgáltatások) dolgozik. Az iparon belül a gépipar, a faipar és részben a könnyűipar (textilipar) a legnagyobb foglalkoztató. A faipari vállalkozások egy része a faipari hulladékot dolgozza fel (pl. Németh-Fa Kft. – pelletgyártás), vagy a telephely fűtésére használja fel. A meglévő ipari üzemek fejlesztése, valamint új ipari üzemek létrehozása érdekében az iparterületek bővítésére van szükség (Lenti DNy-i részén, Zajdai laktanya területén). A mezőgazdaságon belül a növénytermesztés jellemző, de néhány állattartó (hússzarvasmarha, pulyka, csirke, mangalica) vállalkozás is munkalehetőséget biztosít a térségben élőknek. A művelésbe nem vont mezőgazdasági területek és az alacsony aranykorona értékű művelt területek a sok csapadék (800 mm felett évente) miatt kiválóan alkalmasak biomassza-ültetvények kialakítására. Több gazdálkodó telepített energiaültetvényt, de a környéken még alig hasznosítják a zöld energiát (osztrák, szlovén erőművek vásárolják fel az alapanyagot). A kistérség közel 15 ezres munkaképes korú népességéből 700-1500 fő a Munkaügyi Központ által nyilvántartott álláskereső (hektikus munkaerő-piac). Az álláskeresők korcsoport és iskolai végzettség szerinti megoszlása alapján mind a férfiak, mind a nők esetében az alacsony iskolai végzettségűek (max. szakmunkásképző) számaránya kiemelkedő (férfiak 81%-a, nők 66%-a), akik számára a koncepcióban javasolt fejlesztések biztosíthatnak munkalehetőséget. (Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg) 2. A Lenti kistérség energetikai helyzetképe 2.1. Energiafelhasználás A lenti kistérség energetikai helyzete kétarcú, a kismértékű fosszilis energiahordozó (kőolaj, földgáz Lovászi környezetében) kitermelése mellett a térség jelentős megújuló energetikai potenciállal rendelkezik, ennek ellenére az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. szombathelyi régióvezetőjével, Vörös Lászlóval történő megbeszélés alapján villamos energiatermelés (betáplálás) a térségben nincs, erre még igény sem merült fel. A térség villamos-energia szolgáltatója az E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. A kistérségben a háztartások villamos-energia felhasználása a következőképpen alakult: Háztartási villamos-energia fogyasztók száma a KSH adatai alapján 2000-ben 11.564 db, 2010-ben 12.704 db. A népességfogyással fordított arányba emelkedő bekötés-szám (10 év alatt 1.140 db új bekötés) az energiaár-emelkedéssel magyarázható, a társasházak a közületi elszámolásról áttértek az egyedi mérőórák használatára. A növekvő felhasználói szám mellett a háztartások részére szolgáltatott villamos-energia mennyisége csökkent a térségben, a 2000-ben mért 22.096 ezer kWh-ról 2010-re 20.187 ezer kWh-ra (1 bekötésre 17 %-os energiafelhasználás csökkenés – saját számítás).


5

Az E-ON Zrt. adatai alapján a villamos alaphálózatban jelenleg két 120/20 kV-os betáplálás biztosítja az ellátást (tranzitrendszer), amely a lakossági energiaigények mellett a vállalkozások energiaszükségletét is képes hosszú távon fedezni (akkor is, ha több, nagy energiaigényű cég kíván megtelepedni a térségben). Térségi szinten a kis és középfeszültségi hálózatok felújítását végzik ütemterv alapján. A vezetékes földgáz-hálózat szolgáltatója/üzemeltetője is az E-ON Zrt. A térség minden településén elérhető a gázszolgáltatás. A háztartások földgáz-felhasználása a KSH adatai alapján a következőképpen alakult: Háztartási gázfogyasztók száma 2000-ben 4.859 db, 2010-ben 7.168 db, a szolgáltatott gáz mennyisége 2000-ben 4.137 ezer m3, 2010-ben 5.603 ezer m3, a vezetékes gázzal rendelkezők aránya 2000-ben 49%, 2010-ben 71%. Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 2000-ben 9.830 ezer m3 (ebből 5.693 ezer m3 vállalati felhasználás), 2010-ben 15.805 ezer m3 (10.201,9 ezer m3 vállalati felhasználás). Az adatok alapján a háztartási felhasználók száma jelentősen megnőtt, az egy rákötésre számított gázmennyiség viszont csökkent az energiaárak emelkedése miatt kialakult tudatos energiafelhasználás, és a lakossági, közületi energiaracionalizálási beruházások, projektek eredményeként. Jelentősen nőtt a vállalati felhasználás mennyisége, 10 év alatt 4.508 ezer m3-rel, amely a CREATON Cserépgyár fejlesztéseire vezethető vissza. A térség energia-felhasználásában a közlekedéshez kapcsolódóan jelentős mértékű a kőolajszármazékok használata is. Üzemanyag-kút Lentiben és Rédicsen, valamint a nagyobb mezőgazdasági telephelyeken található. Az üzemanyagok árának változására a helyi üzemanyag-piac érzékenyen reagál, és magyarországi drágulás esetén a térségből sokan Szlovéniában (Horvátországban) tankolnak. A fosszilis energiahordozók használatában a szén felhasználási aránya térségi szinten minimálisra csökkent. 2.2. Megújuló energiafelhasználás a kistérségben, jó példák, lehetőségek A kistérség megújuló energia-potenciálja jelentős, de a helyi energiaellátásban áttörés nem tapasztalható. Az ESPAN-projekthez kapcsolódóan felmérésre kerültek a jó gyakorlatok, amelyek adaptálásával mások is jelentős megtakarítást érhetnek el, valamint azok a hátráltató tényezők, amelyek az alternatív energiák használatának általános elterjedését gátolják. Az interjúk készítője Fekete Nóra, a „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. munkatársa volt. 2.2.1. Biomassza hasznosítás - feldolgozás A kistérség területének 38%-a erdő, és 4-5%-a olyan terület, ahol javasolt az erdősítés, vagy energiaültetvények telepítése. Az erdőterületek, és részben a mezőgazdasági termelés olyan mértékű biomassza-mennyiséget tud előállítani, amely a kistérség teljes energiaszükségletét képes lenne önmagában biztosítani. A 4. sz. Lenti Erdészet a Zalaerdő Zrt. egyik szervezeti egysége 15 484 hektár erdészeti területtel rendelkezik, melyen erdőfelújítással, erdőtelepítéssel, ápolással és fakitermeléssel foglalkoznak. Az Erdészethez tartozó fűrészüzemben éves szinten A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

15 ezer m3 tölgy és bükk rönköt dolgoznak fel. A feldolgozás során keletkezett aprítékot a faüzemben szükséges hőmennyiség előállítására használják fel. A pellet üzemet 2009-ben adták át. Az üzemben feldolgozott keményfából (tölgy, bükk) keletkezett fűrészporból, gyaluforgácsból, és a partnercégektől felvásárolt fűrészporból állítják elő a pelletet. Az alapanyag 50%-ban saját, a feldolgozás során keletkezett hulladékból származik, 50%-ban vásárolt. 4000 tonna alapanyagból 3000 tonna pelletet állítanak elő évente, melyet 80%-ban Magyarországon, 20%-ban Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában értékesítenek. A pelletet a kisfogyasztók részére 15 kg-os (48 ezer Ft+Áfa/tonna) zsákokba csomagolják, a nagyfogyasztók részére 500 kg-os (45 ezer Ft+Áfa/tonna) kiszerelésben vagy ömlesztve árusítják. A pellet tárolására 1000 m2-es csarnok áll rendelkezésükre. A nagykanizsai központot és a Lenti Erdészethez tartozó Olgamajort már pellettel fűtik. Cél, hogy a Lenti irodaépületet is ezzel a technológiával fűtsék. Rendelkezésükre áll két darab egyenként 2 MW-os kazán, mely szükség esetén el tudná látni Lenti városát távhővel. A kazánokat a fűrészüzem szomszédságában lévő épület fűtésére (tervezett szálloda) szerezték be. Az erdészet 2 milliárdos bevételéből 800 millió származik a fűrészüzemi tevékenységből, melyből 100 millió forintot tesz ki a pellet értékesítés. A szervezet folyamatosan fejleszt, tervbe van új gépek, berendezések, kazánok, szárítók beszerzése, és az épületek felújítása is. Távlati terv, hogy az égetés során keletkező füstből további hőt vonjanak ki, és azt hasznosítsák. Az erdészigazgató a megújuló energiák fejlesztésére lát lehetőséget a térségben. Problémának tartja, hogy az érintett szervezetek nem működnek együtt, nem mérik fel a helyi lehetőségeket, így az új technológiák bevezetése nehézkes. (Gróf András erdészetigazgatóval készített interjú alapján.) A Németh-Fa Kft. fafeldolgozással foglalkozik, az iparág teljes vertikuma megtalálható náluk, a rönkfeldolgozástól a késztermék előállításáig (műszárítás, nyílászárók gyártása, gerendaházak készítése). 90 munkavállalót alkalmaznak. 2007-től foglalkoznak pellet előállítással (2 munkavállaló). A termékek előállítása során keletkezett hulladékkal (apríték) fűtik a cég épületeit (éves költség 2-3%-át tudják megspórolni). A maradék anyagból pelletet készítenek, melynek 80%-át Olaszországba exportálják, 20% kerül értékesítésre Magyarországon. Az építőipar leállása miatt jelenleg kevés a megrendelésük, így a keletkező aprítékot fűtésére használják (kb. havi 1 tonna), a megújuló energiahasznosítást segítő termék előállítás (pellet) terén leállás van. Az ügyvezető szerint a térségben lenne lehetőség napenergia és biomassza hasznosításra. Tervezte, hogy a cég létrehoz egy erőművet, mellyel a környező vállalkozások épületeit, intézményeket fűtenék, de nem talált partnereket. Óriási problémának tartja, hogy az osztrák piac elviszi a nyersanyag nagy részét, a vállalkozások tőkeszegények, és a helyi szervezetek nem működnek együtt. (Németh László ügyvezetővel készített interjú alapján.) A két vállalkozás apríték- és pelletfűtés tapasztalatai más intézmények, vállalatok számára is hasznosítható, ehhez rendszeres szakmai konzultációra lenne szükség, amely az alapanyag helyi felhasználásának növeléséhez és a lakossági A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

szemléletformáláshoz (megújuló energiahasználat növelése, pelletfűtés) is hozzájárulhat. 2.2.2. Biomassza hasznosítás – faapríték értékesítése Az erdőművelés során a fűrészüzemi feldolgozás, pelletálásnál jóval nagyobb mértékű a faapíték exportja, elsősorban Ausztriába és Szlovéniába. Ennek térségi feldolgozása, hasznosítása jelentős energia-előállítással, továbbá megtakarítással járna, elsősorban a fűtéshez kapcsolódóan, de együttműködések hiányában adottságunk még csak lehetőség. A 2005-től működő Somogy Erdeiért Kft. egy cégcsoport tagja, amelynek fő profilja a fa nagykereskedelem, biomassza előállítás, fakitermelés, erdőgazdasági szolgáltatás. Jelenleg az 5 cégben 43 alkalmazottal dolgoznak. 2007 óta szállítanak tűzifát a heiligenkreuzi erőműbe, papírfát pedig a gratweini Gratkornba. 2008-ban indult a biomassza szállítás, melynek mennyisége mára több tízezer tonna évente (Ausztria erőműveibe - Eisenstadt, Hartberg). A cég az alapanyagot Magyarországról szerzi be, az értékesítés 90%-a Ausztriához, 10%-a Magyarországhoz kötődik. Csesztregen egy hasító üzemet és fűrészüzemet hoznak létre a közeljövőben, ahol a fa hulladékot is feldolgozzák, pellet és brikett előállításra (150 millió forintos beruházás). Csesztregen saját fejlesztésük mellett szeretnének egy hő-központot létrehozni, mellyel az egész települést – lakóházakat és közintézményeket – is ellátnák, vagy konténeres megoldással a nagyobb intézmények fűtését vállalnák. A mindenkori gázárnál 15%-kal olcsóbban biztosítanák az energiát, és a rendszerhez tartózó kazánokat is ők adják. Pályázati lehetőségek függvényében az új telephelyen egy logisztikai központ/inkubátorházat is kialakítanak, és további 40-50 fő betanított munkás felvételére kerül sor. Szigetváron van egy pelletüzemük (Baranya Pellet Kft.). A cég Magyarországon szeretne terjeszkedni, mert a magas szállítási költségek a teljes költség 1/3-át adják, az alapanyag beszerzés kapcsán nyitnak Románia felé. (Fábsics Gyula ügyvezetővel készített interjú alapján.) A 2008-ban Magyarországon alapított LEVI HOLZ GmbH a gazdasági helyzet miatt 2010-ben kitelepedett Németországba. A céget 4 magyar vállalkozó viszi. A vállalkozás fa hulladék feldolgozásával, darálásával foglalkozik, fa aprítékot készít. A Zala és Somogy megyékben előállított aprítékot Ausztriába, Hartbergbe és Bad Radkersburgba, szállítják felhasználásra, melegvíz és áram előállításra. Éves szinten 4-500 kamion aprítékot szállítanak ki. Bad Radkersburg olajjal fűtött, de áttért a hazánkból bevitt apríték felhasználására, és ezzel 40% megtakarítást ér el (napi kb. 4 kamion faaprítékot használ fel). A vállalkozás képviselője jelenleg nem lát fejlesztési lehetőséget a Lenti térségben, és Magyarországon sem. Szerinte a magyarországi olaj és gázfelhasználás miatt nem terjed el a megújuló energiák alkalmazása. A Kft. korábban egy kisebb erőművet kívánt létrehozni Lentiben, azonban az egyeztetések nem jártak sikerrel. Az erdei biomassza-hulladék 2008-at követő teljes körű feldolgozása átalakította a falun élő lakosság fűtési szokásait. Az erdőművelés során a rönkfeldolgozást követően az ágfát a lakosság fa-szedési akciók keretében gyűjthette össze, ami főleg A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

a szegényebb rétegek számára biztosította az olcsó téli tüzelőt. A darálógépek elterjedésével ez a lehetőség megszűnt (részben ez is indokolja a vezetékes gázhálózatra a másutt jelzett rákötések megugrását). (Berta Róbert ügyvezetővel készített interjú alapján.) 2.2.3. Biomassza termelés – energiafűz-ültetvény A térségben Sabján Krisztián egyéni vállalkozó 4 éve 40 hektáron foglalkozik fás szárú, sarjasztásos energia fűz ültetvénnyel. Az általa telepített energiafűz Svédországból érkezett. Az energiafűz ültetvény energetikai célú, iparszerű biomassza termelésre szolgál. A növénynek magas a fűtőértéke, nagy növekedési intenzitás jellemzi. Az első év kivételével nem kíván különleges növényápolást. Beállt ültetvény esetén a betakarítás decembertől február végéig tart. A növényt telepítése után az első évben le kell vágni, ezt követően kezd el sarjadni, majd 2-3 évente lehet letermelni. Az ültetvény élettartama 20-25 év. Egy 0,5 hektáros ültetvény megoldja egy átlagos (100-120 m2) családi ház fűtését. Az ültetvény után telepítési- és területalapú támogatás is igényelhető. Az energiafűzből apríték készül, melyet fűtésre használnak fel. Magyarországon a pécsi, az ajkai erőmű, és pelletgyártó cégek a felvásárlók, de hazánkban alacsony a kereslet, az átvételi ár, a határtérségben a szállítási költség is alacsonyabb, ezért a legnagyobb felvásárlók osztrák és szlovén cégek. A térségben más vállalkozók kisebb területen (kb. 3 ha) próbálkoznak energia fűz telepítésével, egy másik vállalakozó 8 hektáron nyár ültetvénnyel foglalkozik. (Sabján Krisztián vállalkozóval készített interjú alapján.) Mezőgazdasági alapanyagokat alkalmazó, feldolgozó biomassza-üzemet (biogáz, biodízel, stb.) a térségben nem találtunk, de arról vannak információink, hogy a térségben megtermelt kukoricát osztrák erőművek, hőközpontok is felvásárolják. A fenti vállalkozások terveinek ismeretében, valamint az energiapiac átrendeződése, a hagyományos energiák árának emelkedése miatt várható, hogy a jelenleginél magasabb szinten feldolgozott, és a térségben hasznosított biomassza aránya az energiatermelésben jelentősen megnő. 2.2.4. Geotermikus energiák hasznosítása A kistérségben végzett kőolajkutató fúrások során feltárt kutak jelentős hányadában magas hőfokú termálvizet találtak, melyet jelenleg a térségben a Lenti Termálfürdő hasznosít. A földhő, különösen a termálenergia hasznosítása a térség egyik kitörési pontja lehet, mind jövedelemtermelés, mind a foglalkoztatás terén. A térségben található Iklódbördőcén a MOL Nyrt. 2002 óta többirányú vizsgálatot végeztetett geotermikus erőmű létesítésére. A faluban két üzemen kívüli szénhidrogén kúton hévíztermelési és visszasajtolási tesztelést végrehajtott a kutatást végző konzorcium mintegy 1 milliárd forint értékben, amely 2011-ben Túrán üzembe helyezte első geotermikus erőművét. A vizsgálat szerint a tesztelt geotermális kutak nem tartalmaznak elég hévizet ahhoz, hogy azokra a jelenlegi műszaki feltételek 2-5 megawatt kapacitású, gazdaságos A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

geotermikus erőművet lehessen létesíteni (0,8 megawatt teljesítmény biztosított). Az erőmű tervezett költsége az előzetes kalkulációk alapján 3-4 milliárd Ft, az elvárt megtérülési idő 10 év volt (zöldáram-átvételi ár alapján számítva). Az iklódbördőcei erőmű felért volna 10 megawatt kapacitású szélturbina-parkkal (szélerőmű évi 1.8002.000 órában képes energiát termelni, a geotermikus erőmű ennek négyszeres időtartamában képes üzemelni). A 2 kút paraméterei: MOL tulajdon, környező terület magánkézben. A kutak 3 km mélyek, a kútfejnél 130 C hőmérsékletet mértek (termelő kút, sajtoló kút). Az erőműből kikerülő 40-50 C vizet üvegházak fűtésére kívánták hasznosítani. (Sabján Krisztián polgármesterrel készített interjú alapján.) Az iklódbördőcei elképzelésekhez hasonlóan a termálenergia hasznosítására Lentiben is van lehetőség. A településen 90 C feletti termálvíz található, amely a városközpontban található intézmények fűtését biztosíthatja (épületfűtés konvekciós és sugárzó fűtőtestekkel) gazdaságosan. 2.2.5. Napenergia hasznosítása A lenti kistérség az ország egyik legcsapadékosabb vidéke, így a napenergiahasznosítás feltételei kedvezőtlenebbek más térségeknél. A napenergia felhasználása lakossági, közösségi és idegenforgalmi szférában terjedhet el. Térségi szinten az első komolyabb beruházás a napenergia hasznosítására a Gó-Na Szabadidőközpontban valósult meg 2004-ben, 30 millió Ft-os támogatással. A jobb besugárzási szög miatt nem az épületekre szerelték fel a napkollektorokat, hanem a patak partján egy állványrendszerre (autó-beállóként is hasznosított). A 120 m2 felületű napkollektor a Szabadidőközpont melegvíz-ellátását biztosítja. Májustól szeptemberig a medence vízét fűtik vele, és 100 gyerek melegvíz ellátását biztosítja, télen a fűtésrásegítésben hasznosítják (gázfelhasználást csökkentik vele). A napkollektor fagyállóval van feltöltve, és föld alatti csőrendszeren át jut el a kazánházig. A melegvíz tárolásra 2 db 2.000 literes tartályt állították be, a rendszer az előállított hőt hőcserélőn keresztül adja le, a melegvíz hasznosítását egy számítógép szabályozza. A rendszert faapríték-kazánnal kívánják bővíteni, és a gázfelhasználást a konyhára korlátozni. A Gó-Na a Pannon Megújuló Energiaút része, mely a régióban a napenergia hasznosítását mutatja be. (Gódor Mihály ügyvezetővel készített interjú alapján.) A térség másik megújuló energia bemutatóhelye a Nova Tábor Kft. hasonló jellegű fejlesztést bonyolított a Csicsergő Szabadidőközpontban. (Ruzsics Milán ügyvezetővel készített interjú alapján.) 2008-ban a KEOP-4.1.0 „Hő- és/vagy villamosenergia-előállítás támogatása megújuló energiaforrásból” című konstrukció keretében, 5,5 millió forintból, 50%-os támogatási intenzitással 25 db sík napkollektor (10 db keleti, 15 db déli oldalon), összesen 50 m2 lett felszerelve, és egy 3000 l-es tartály került beszerzésre. A rendszer a szálláshely teljes meleg víz ellátását biztosítja, amivel a nyári szezonban a gázszámla 70%-át takarítják meg. 2009-ben a KEOP-5.3.0/B/09 „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című pályázat keretében, 4,5 millió összegből, 50%-os támogatási intenzitással, 2 db 1000 literes tartály került beszerzésre (fűtés rásegítés). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

A térségi vállalkozások mellett Lenti Város Önkormányzata is elkötelezett az alternatív energiák elterjesztésében, a Dr. Hetés Ferenc Szakorvosi Rendelőintézet fejújítása során a Rendelőintézetben is felszerelésre került egy napkollektorrendszer. A Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola egy képzési projekt során szereltetett fel bemutató céllal napkollektort az éttermére. 2.2.6. Más megújuló energetikai lehetőségek a kistérségben A Lenti kistérség területén kezdeményezések történtek szélenergia-projektek indítására (Rédics), de a térségi szélcsatornák elemzése alapján ezek fenntarthatóságát nem lehet biztosítani, ezért nem valósultak meg fejlesztések. A Lenti Hulladékkezelő Kft. kezdeményezte biogáz-hasznosítási projekt indítását (lezárt lerakóban található szerves hulladékból, valamint szennyvíziszapból keletkező biogáz), a rendszer kiépült, de a gyakorlati hasznosítás még nem indult el. A cég a hatékonyabb hulladékfeldolgozás bevezetése után lehetőséget lát a hulladékra épülő hőközpont/fűtőmű létesítésére, amelynek hőjét a laktanyába tervezett kertészetben, az itt működő üzemekben, valamint villamos energiává alakítva helyi energiabetáplálásra lehet hasznosítani. 2.2.7. A CEEBEE projekt szerepe a megújuló energiák hasznosításában A Lenti Kistérség Többcélú Társulása a CEEBEE pályázat keretében partnereivel együttműködve az energiahatékony építészet és a megújuló energiák témakörében készített elő képzési és kutatási programokat (napkollektor-szerelés, épületek szigetelése). A projektben megújuló energiákkal és az energiahatékony építészettel foglalkozó külföldi és hazai Kiválósági Központokat (Center of Excellence) kerestek meg. A gyakorlati hasznosítást szolgálta egy kisenergiájú közösségi központ engedélyezési szintű terveinek elkészítése. A CEEBEE projekt fő célja volt a lenti Kistérségben a fenntartható és energiaoptimalizált építészet, és a megújuló energiahasználat elterjesztését segítő Kiválósági Központ (Center of Excellence) alapítási lehetőségeinek bemutatása. (Kovács K. (szerk.) (2011. szeptember): Megújuló Energiák Háza Lenti - Megvalósíthatósági Tanulmány (L00057 számú CEEBEE projekt). „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. által készített stratégia, megrendelő: Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti) A projekt legfőbb eredménye a résztvevők motiválása volt, annak érdekében, hogy a térség meglévő megújuló energia-potenciáljának felhasználását ösztönözze. A helyzetelemzés alapján megállapítható, hogy a Lenti Kistérségben lehetőség van a hatékonyabb energiafelhasználásra, a térség energiafelhasználásának csökkentésére, a hagyományos első és másodlagos energiahordozók felváltására megújuló energiák alkalmazásával. Mindenki az együttműködés hiányával, és részben forráshiánnyal magyarázza, hogy az adottságok ellenére a megújuló energiák használata még alig terjedt el. A CEEBEE projekt rávilágított arra, hogy a környezetünkben (Szlovéniában, Ausztriában) számos jó gyakorlatot lehet átvenni és adaptálni, ezzel a gazdaságot fejleszteni, munkahelyeket teremteni. Jelen kistérségi energiakoncepció fő célkitűzése, hogy a térség szereplőit együttműködésre késztesse, és összefogással egy új gazdasági fejlődést indítsanak el térségi szinten. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

3. A lenti kistérség energetikai SWOT-analízise Erősségek (Strengths)

Gyengeségek (Weaknesses)







 





 

Meglévő, az igényeket kielégíteni tudó energiahálózatok (villamos, gáz). Térség adottságai a megújuló energiák hasznosítására nagyon kedvezőek (biomassza, geotermikus energia esetében). Középiskolai hálózat, megújuló energiák körében elindított képzések. Jó földrajzi környezet (EU közlekedési tengelyek, közúti, vasúti szállítás, 3 ország közelsége). Együttműködési rendszerek tradíciója (munkaerő piaci paktum; kistérségi hálózatok, határmenti együttműködés). Mezőgazdasági vállalkozások, nem művelt termelőföldek bekapcsolhatósága, természetes és természetközeli tér- és tájszerkezet, magas erdősültség. Rendelkezésre álló, betanítható munkaerő. Jelentős pályázói tapasztalat.

   

  

  

Megújuló energiahasznosításban kevés tapasztalat, helyi jó gyakorlatok hiánya, információhiány. Szél- és napenergia nem optimális kihasználási lehetőségei. Energetikához kapcsolódó térségi marketing tevékenység hiánya. Gazdasági válság miatt meggyengült kkv szektor, tőkehiány. Vállalkozások együttműködése eseti, nem szervezett, hálózatok munkájában kevesen vesznek részt. Információáramlás nem megfelelő, igények rosszul kommunikáltak. Önkormányzati megrendeléseket nem térségi vállalkozók kapják. Lakossági szektor forráshiánya, elöregedő településeken fejlesztések elmaradása. Meglévő erőforrások külföldön hasznosulnak. Képzési struktúra és vállalkozói igények között eltérés. Pályázói szkepticizmus.

Lehetőségek (Opportunities)

Veszélyek (Threats)





 

 

 

Tőkebefektetés a megújuló energiák hasznosítására. Új források innovációra, megújuló energiára, gazdaságfejlesztésre. Igény növekedése a fenntartható, ökológikus területhasználat és tájgazdálkodás kialakítására, biomassza ültetvények telepítésére. Kedvező feltételek a kivételes földrajzi adottság "kihasználásához", logisztikai szolgáltatások. Vállalkozásbarát adópolitika. Bekapcsolódás a klaszterek, hálózatok munkájába, új innovációs szolgáltatások elterjesztése. Helyi együttműködéseket ösztönző támogatáspolitika. Erősödő határ menti együttműködések (szlovén, horvát, osztrák).

   





Nemzetközi és országos gazdasági folyamatok kedvezőtlen irányú változása, a válság újabb hulláma. Vállalkozói adóterhek növekedése. Hitelezési feltételek további romlása, a saját források csökkenése. Támogatási rendszerek forrásainak elapadása. Hatékony együttműködési lehetőségek hiányában a térségen belüli közös érdekeltség szintje erősen lecsökken. A helyi együttműködés gyengül, a közös eredmények nem jönnek létre. Lakossági, önkormányzati források csökkenése miatt az építőipari cégek is csődbe mennek. Elnéptelenedés fokozódása.


12

4. A Lenti kistérség általános energetikai koncepciója A kistérségi energetikai koncepcióban három irányt vázolunk, amelyekre felépítjük a kistérség energetikai akcióterveit. Ez a 3 irány: - Meglévő energetikai hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési igények, bővítési elképzelések (villamos, gáz, stb.). - Az energiahatékonyság fokozása háztartási, intézményi, gazdasági szinten. - Megújuló energiahasználat elterjesztése (háztartási, intézményi, gazdasági). A helyzetfeltárásban elemeztük a meglévő energetikai hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztési igényeket, bővítési elképzeléseket a szolgáltató E-ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. adatszolgáltatásai alapján. A kistérség villamos alaphálózatban jelenleg két 120/20 kV-os betáplálás biztosítja az ellátást (tranzitrendszer), amely a lakossági energiaigények mellett a vállalkozások energiaszükségletét is képes hosszú távon fedezni, ezért a cég hálózatfejlesztést hosszú távon (5 éven túl) sem tervez, a kis és középfeszültségi hálózatok felújítását végzik ütemterv alapján. A volt lenti laktanyában a „Zöld Gazdaság Innovációs Park” fejlesztéseihez, és egyes MOL-os kezelésben lévő területek szolgáltatói átvételéhez kapcsolódóan néhány középfeszültségi hálózat bővülhet (3-5 km), de lényeges kapacitásigény vevői oldalról sem jelentkezik. A zártkertek, szőlőhegyek villamosítási programja során a háztartási felhasználók száma kismértékben növekedhet, a felhasznált villamos energia mennyiségét ez számottevően nem befolyásolja. Az elmúlt 2-3 évben a nyári hűtéshez, légkondicionáláshoz kapcsolódó, emelkedő energiafelhasználás megállt, így optimista forgatókönyv szerint bízunk abban, hogy az energiahatékonysághoz kapcsolódó akcióterv eredményeként a villamosenergiafogyasztás csökken a térségben (energiatakarékos égők, háztartási kisgépek terjedése). A vezetékes földgáz-hálózat üzemeltetője is az E-ON Zrt. Mára a kistérség minden településén elérhető a gázszolgáltatás, új fejlesztési igény sem szolgáltatói, sem fogyasztói (lakossági, közületi) oldalról nem merült fel. Az energiahatékonysághoz kapcsolódó akcióterv eredményeként az elmúlt időszakban egy rákötésre számított gázmennyiség 14% feletti csökkenése újabb10%-kal csökkenhet. Az energiahatékonyság és megtakarítás témakörét egy frissen megjelent tanulmány szerint közelítjük meg, mely kimondja, hogy az energiaszektor fokozódó problémáinak megoldásában az energiahatékonyság radikális növelése (technológiában rejlő lehetőségek), és az energiatakarékosság (energiahasználat mérséklése) együttes alkalmazása az alapja az energiagazdálkodás fenntartható pályára állításának. A Vision 2040 Hungary 1.1. tanulmány fontos megállapítása (55. oldal), hogy a magyar háztartások energiafogyasztásában 64%-os aránnyal a fűtéshez kapcsolódó felhasználás dominál, a közlekedéshez, egyéb hő előállításhoz 12-13%-ot meghaladó arány társul, az elektromos eszközök használata a teljes felhasznált energiamennyiség 9%-a, a világításhoz 1%-a. A felhasznált energiamennyiség A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

szoros összefüggésben van életmódunkkal. Az épületek hőszigetelése (homlokzat, nyílászárók) mellett takarékoskodással további energiacsökkentés érhető el (lakás átlaghőmérsékletének csökkentése, helyiségek különböző hőmérséklete, energiafogyasztás figyelemmel kísérése, stb.). Az elektromos eszközök tudatos használata (jobb energiaosztály, nem fogyasztás-vezérelt elvek), a lakásvilágítás átalakítása is jelentős energia-megtakarítást eredményez. A tanulmány az egyes háztípusok energiahasználatának mértékét is elemzi (62. oldal). A családi házak esetében az éves energiafogyasztás 4-500 kWh/m2/év (ezek az épületek legtöbb esetben hőszigetelés nélkül épültek, nagy a hőveszteségük). A tégla társasházaknál (Lenti belvárosa) ez a mutatószám 2-300 kWh/m2/év. A legújabb épületenergetikai szabványnak megfelelő épület energiafogyasztása 90 kWh/m2/év, a passzívházaké 15 kWh/m2/év. A CEEBEE projekt esetében hasonló mutatókkal találkoztunk osztrák mintákat figyelembe véve. (Dr. Munkácsy B. (szerk.) (2011): Erre van előre – Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.1. által készített stratégia, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában, Budapest) A lenti kistérségben a családi házak alkotják az épületállomány 92%-át, ezért kiemelten fontos e szegmensbe tartozó házak felújítása (pályázati források inkább a panelprogramot preferálják). Koncepciónkban az energiahatékonyság, energia-megtakarítás során fokozottan koncentrálunk az épületenergetikai helyzet javítására, figyelembe véve a 2012-től bevezetésre kerülő épület-energetikai tanúsítvány direktíváit (amely ingatlanpiacot befolyásoló tényező is lesz). A pályázati lehetőségek összege elmarad az elvárt szinttől. A 2011-es energiahatékonysági és energiatakarékos új otthonok építésére szánt 1,6 mrd Ft keret a pályázat beadásának napján elfogyott. A közlekedéshez kapcsolódó energiahatékonysági tényezőkkel nem foglalkozunk a koncepcióban. A gazdasági és az önkormányzati szféra számára jelenleg is rendelkezésre állnak európai uniós források energiahatékonyságuk javítására. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság Programja (KEOP releváns intézkedései) 50%-os mértékig támogatja a vállalkozások, max. 85%-os szintig az önkormányzatok beruházásait, és külön kiírások a megújuló energiahordozók felhasználását. Az USZT keretében jelenleg a fogyó források pótlására a Kormány forrásátcsoportosítást kér a TÁMOP, és a KÖZOP keretéből kb. 40 mrd Ft keretösszegben, így ezek a beruházások várhatóan 2012-ben is pályázhatók lesznek. Lentiben e lehetőségekre építve újíthatók fel az általános és középiskolák, valamint a mikrotérségi központok (Lovászi, Páka, Csesztreg, Rédics, stb.) intézményei. A kistérség energetikai koncepciójában kiemelt szerepe van a megújuló energiahasználat elterjesztésének a háztartási, az önkormányzati-intézményi és a gazdasági szférában egyaránt. Helyzetfeltárásunkban bemutatásra került, hogy a térségben a biomasszaelőállításnak vannak meg leginkább a lehetőségei. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

Két, már jelenleg is működő pelletüzem (Zalaerdő, Németh-Fa) mellett a közeljövőben tervezett egy csesztregi létesítmény megnyitása, valamint a volt lenti laktanyára építve szintén felmerült egy pelletgyártó üzem létesítésének gondolata a „Zöld Gazdaság Innovációs Parkban”. A versenyképesség megőrzéséhez szükséges felmérni, hogy 4 ilyen profilú cég fennmaradhat-e tartósan a piacon, ezért javasolt az érintettekkel további megbeszélések szervezése. A már meglévő energiafűzültetvényekre, a lenti laktanya volt gyakorlóterének önkormányzati tulajdonba vételével újabb energiaültetvények telepítésére alapozva a térség önfenntartóvá válhat a fűtéshez kapcsolódó energiaellátásban. A térségben keletkező kommunális hulladék további szelektív válogatásával és a biomassza potenciálra építve a lenti laktanyában megépíthető egy 5 MW teljesítményű kiserőmű, az itt keletkező hulladékhő pedig üvegházi kertészet fenntartását biztosíthatja. A térségben előállított pellet, és a hőközpontok fejlesztésével a térség intézményei, vállalatai számára lehetőség lesz átállni gázfűtésről a megújuló energiákra. A geotermális kutak beruházási programját folytatni szükséges, kiemelten koncentrálva az iklódbőrdöcei lehetőségekre és a Lenti városközpontjának hőellátását biztosító potenciális termálkút megnyitására. A földhőre alapozva javasolunk a térségben hőszivattyús rendszereket létesíteni. A lakossági, és a jelentős meleg vizet felhasználó intézmények, üzemcsarnokok esetében javasolt napkollektorok telepítése. Később lehetőség lesz a lenti Hulladékkezelő által elindított depógáz-program bevezetésére is. Az interjúk során a megújuló energiák térségi elterjesztésének legfőbb akadályát az együttműködések hiányában látták a bevont cégek képviselői. Szinte minden válaszadó az egyik legfontosabb megrendelő, az önkormányzati szféra érdektelenségét, a nagyberuházások során külső, térségen kívüli vállalkozások bevonását emelte ki. Összefoglalva tehát a megújuló energia felhasználás növelése érdekében szükséges a lakosság ismereteinek a bővítése, alkalmazható rendszerek megismerésének megteremtése, az intézmények, vállalkozások számára az energetikai célú fejlesztéseket segítő mintaprogramok elindítása, valamint a megújuló energiahordozókhoz (pellet, faapríték stb.) szükséges alapanyag helyi biztosítása. A koncepcióra alapozva az alábbi 5 térségi akciótervet fogalmaztunk meg, amelyek mindegyike fontos a fenntartható kistérségi energiarendszer kialakításában: - Lenti Megújuló Energiák Háza fejlesztése (tanácsadó-információs központ) – beruházási és hálózatépítési program. - Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztése. - Biomassza ültetvények telepítése, hasznosítása. - Intézményi, vállalati energetikai korszerűsítés térségi mintaprogramja. - Lakossági energetikai korszerűsítési mintaprogram. A fejlesztések országos szintű beazonosítása, tudatosítása érdekében javasoljuk, hogy a térségben induló összehangolt fejlesztések a „Lenti, a megújuló térség” szlogennel legyenek keretbe foglalva. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

5. A lenti kistérség energetikai akciótervei 5.1. Lenti Megújuló Energiák Háza fejlesztése A térségben eddig végzett kutatásaink (CEEBEE, ESPAN, FATE projektekhez kapcsolódó felmérések) alapján a térség energetikai és gazdasági adottságainak jobb kihasználása érdekében kiemelkedő fontossága van a tudatformálásnak, tanácsadásnak, együttműködési hálózatok kialakításának, a lakossági szféra, az önkormányzatok és a térségben működő vállalkozások érdekeinek összefogásának. Az akcióterv célja: Az akcióterv eredményeként megvalósuló beruházási és hálózatépítési projekt hozzá kíván járulni a különböző érintettek együttműködéséhez, annak érdekében, hogy a társadalom minél szélesebb körében tudatosuljon a fenntarthatóság, mint értékrend, ismertté váljanak a megújuló energiahasználatok módjai és hatásai, elterjedjen a különböző energiahatékony építészeti alternatívák használata. Az akcióterv közvetlen célja a CEEBEE projektben megfogalmazott Center of Excellence koncepció megvalósításaként fenntartható életmóddal kapcsolatos non-profit információs központ fejlesztése Lentiben az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság fejlesztése program részeként kidolgozott Zöld mintaprojekt alprogramhoz kapcsolódva (a projekt a KEOP-kiírás felfüggesztése miatt nem került benyújtásra). (Dr. Munkácsy B. (szerk.) (2011): Erre van előre – Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.1. által készített stratégia, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában, Budapest; KEOP-6.2.0/B/09-11 (2011): „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” pályázati felhívás, Budapest) A beruházás hozzájárul a fenntartható fogyasztási szokások kialakításához, elterjesztéséhez, ismeretek átadásához, környezetbarát termékek, szolgáltatások bemutatásához és népszerűsítéséhez gyakorlati és jogi tanácsadással és kipróbálási lehetőség biztosításával a megújuló energiák témakörében. A Megújuló Energiák Házának célcsoportjai: Valamennyi érdekelt szféra képviselői, melyek közül Lenti kistérség lakossága, kiemelten a háztartások részére az épület-felújításhoz, megújuló energiahasznosítási módokhoz tanácsadást, képzést biztosítunk, segítjük pályázataikat. A kistérség önkormányzatai, intézményei részére épületeik (hivatalok, rendelők stb.) energiaracionalizáláshoz tanácsadási, képzési, projektfejlesztési szolgáltatásokat biztosít. Megújuló energiahasznosításba gondolkodó vállalkozások (80-100 vállalkozás), akik megújuló energiák hasznosításában kulcsszereplők lehetnek, a központ képzési, tanácsadási, fejlesztési szolgáltatásaihoz csatlakozhatnak. Emellett a kivitelezők részére (villanyszerelő, tervező stb.) is szolgáltatásokat biztosít: képzéseket, információs napokat a legjobb technikákról, közvetítést térségi minősítési rendszer alapján a keresleti oldal felé, munkaerő-piaci szolgáltatások, munkaszerzés. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

Az akcióterv megvalósítására javasolt konzorcium „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. feladata az érintettek bevonása, a beruházási és hálózatépítési program-elemek előkészítése, bonyolítása, a szakmai szolgáltatások biztosítása, a Megújuló Energiák Házának üzemeltetése. Lenti Kistérség Többcélú Társulása feladata a kistérség 51 településének bevonása, önkormányzati hálózatszervezés, térségi szintű projektek készítése és bonyolítása. A Konzorcium munkájába a Lámfalussy Sándor Szakközépiskola és Szakiskola a vállalati felnőttképzési igényeket, másrészt a szakképzésben új tudásanyagok bevezetését vállalja magára. Együttműködő partnerként kerül bevonásra a Lenti Hulladékkezelő Kft., az iklódbőrdöcei energiaültetvény-tulajdonosok, más vállalkozások, külső szolgáltatók. Infrastruktúra-fejlesztési programelem A CEEBEE projekt keretében kialakításra került egy kisenergiájú közösségi ház engedélyezési szintű terve, amelynek kismértékű átalakítása után az épület a lenti kistérség megújuló energiákhoz és az energiahatékony építészethez tanácsadási, képzési, hálózati központja lesz. (Czigány L. (MÉK-2-20-0150) (felelős tervező) (2011): Alacsony energia felhasználású közösségi ház építési engedélyezési terve. Megbízó: Lenti Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő: „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. Tervező: Verein Kft.) A Megújuló Energiák Háza a tervek szerint Lenti városközpontjában épül meg, legalább 2.000 m2 területű telken, beépített bruttó alapterülete 243,31 m2, hasznos alapterülete 343 m2, szintek száma 2 (földszint+tetőszint). Közműellátás: elektromos áram utcai légvezetéken keresztül kerül kialakításra, ivóvíz utcai lecsatlakozás, szennyvízelvezetés szennyvízcsatornába kötve, gáz földvezetéken keresztül. A tervezett épületben optimálisan tudjuk biztosítani a képzési, tanácsadási, hálózatépítési szolgáltatásokat (közösségi terek), az irodai, inkubációs tevékenységek végzését (4 iroda, 1 akadálymentesített), valamint az emeleti rész alkalmas lesz bentlakásos felnőttképzési, erdei iskolai funkciók integrálására (6 szoba/iroda). A „Megújuló Energiák Házában” és környezetében az energiafelhasználásban jelentős hányadot képviselő lakossági és intézményi célcsoportnak mutatjuk be komplex módon a megújuló energia felhasználás lehetőségeit, olyan mintákat, amelyek külön-külön, de rendszerbe kapcsolva is használhatnak saját környezetükben. Az épület használati víz előállítását, valamint részben a fűtést napkollektoros rendszerrel valósítjuk meg. A „Megújuló Energiák Háza” méreténél fogva optimális lesz arra, hogy a lakosság, valamint kisebb intézmények számára olyan léptékben mutassuk be a megújuló energia rendszereket, ahol ők is élnek, dolgoznak, így tapasztalataink hitelesebbek és könnyebben adaptálhatók lesznek számukra. A napkollektorok esetében különböző típusok beépítését, továbbá bemutatását tervezzük, hiszen a legismertebb rendszerek különböző igénybevételre alkalmasak. Síkkollektorokat telepítünk a melegvízellátás biztosítására, amely elsősorban a képzések, erdei iskola programok megnövekedett melegvíz igényét biztosíthatja. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

Kisebb felületen vákumcsöves napkollektorok telepítése valósul meg, amelynek elsődleges célja a fűtésrásegítés lesz. Bemutató célzattal emellett légkollektorok beépítésére is sor kerül, amelyek a leggazdaságosabban építhetők és üzemeltethetők és a fűtés mellett akár villamos energia generálására is alkalmas. A különböző típusokkal az igényeknek megfelelően lehet tapasztalatot átadni az érdeklődőknek a leggyakrabban használt megújuló energiát hasznosító eszközökről. Az esővíz összegyűjtésre kerül és később a WC szaniterek öblítésére szolgál. A Megújuló Energiák Házának udvarán egy témapark létesül, mely demonstrációs céllal mutatja be a megújuló energiahasználat lehetőségeit. Az egyik fő célja az elektromos energia előállítás bemutatása a helyszínre telepített kisteljesítményű fotovoltaikus rendszer és egy működő szélkerék segítségével, mely rásegít a ház villamos-energia ellátására. Mivel a térségben viszonylag alacsony a szélsebesség, ezért bemutató célzattal egy max. 1000 W névleges teljesítményű szélkerék építése lehetséges, amely 3 m/s szélsebesség alatt is képes energiatermelésre. Az energiatermelést emellett egy szigetüzemű napelem is bemutatja, mivel a térségben nincs gyakorlat a hálózatra visszatápláló rendszerekre és így a gyakorlati felhasználása az előbbi rendszernek könnyebb. A ház energiaellátását segítő rendszerek tapasztalatai ezzel a komplex rendszerrel egy intézmény, vagy lakóház esetén is hasznosíthatók lesznek. A témaparkba elhelyezésre kerül egy kültéri foglalkoztató (25 főt befogadó pavilon, fa szerkezetű, fedett), 10 db, egyenként min. 120*100 cm felületű információs tábla, legalább 3 különböző biomassza-növény. A megújuló energiák és az energia hatékony építészet témakörben beszerzésre kerülnek digitális és nyomtatott demonstrációs anyagok. Hálózatépítési, partnerségi programelem a Megújuló Energiák Házában A Megújuló Energiák Háza kiemelkedő feladata lesz a hálózatépítés, a térségben hiányzó tudás biztosítása. A projekt megvalósítását célul kitűző konzorcium mellett az alábbi külső szervezeteket javasolt bevonni a fejlesztésekbe, és számukra a közösségi térben havi rendszerességgel ügyfélfogadást szervezni:  A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (www.panfa.hu).  A Pannon Megújuló Energia Klaszter (www.panenerg.hu).  Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (www.zmva.hu).  Pannon Novum Regionális Innovációs Nonprofit Kft (www.pannonnovum.hu).  A Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (www.nyupan.hu).  Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft (www.westpa).  Bankok térségi fiókirodái Inkubációs, képzési, információszolgáltatási, tanácsadási programelem A Megújuló Energiák Házának egyik fontos célja a témakörhöz kapcsolódóan inkubációs szolgáltatások indítása (elő-inkubációs, inkubációs szolgáltatások). A vállalkozások bevonása érdekében a Konzorcium célzott kommunikációs programokat indít és a következő inkubációs programok megvalósítását javasolja:  Nyílt napok szervezése, a megújuló energiahasznosításban működő vállalkozások bemutatkozása. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

 Zöld Gazdasághoz, energia-hatékony építészethez kötődő rövid bemutatók, képzések szervezése, befektetői programok indítása.  “Vállalkozásakadémia” képzési programra építve vállalkozások 60 órás képzése.  Hitelprogramokhoz, pályázatokhoz kapcsolódó üzleti tervek készítésének támogatása, nemzeti és uniós támogatások elnyerésének népszerűsítése.  Induló, átalakuló, támogatási programokra pályázatot benyújtó vállalkozások kockázatelemzése, átvilágítása.  Hálózatépítés, klaszterek munkájához csatlakozás segítése.  Információnyújtás a szociális gazdaság-szervezetek a megújuló energiák témakörében (munkaerő-piaci tevékenységekbe megjelenjenek e tartalmak). A Megújuló Energiák Háza programjában kulcsszerepe lesz a képzéseknek. Az alábbi képzések, képzéstípusok indítása javasolt:  Erdei iskolai programok (6 napos képzési blokk) általános és középiskolások számára fenntartható fejlődés, megújuló energiák témákban, bentlakással.  Önkormányzatok, intézmények számára tájékoztató programok, ismeretterjesztő képzések (1, max. 2 napos képzések) energia-racionalizálás témakörben;  Hálózatépítési, szervezetfejlesztési tréningek önkormányzati, civil és vállalkozói szféra részére (1-3 napos képzések).  Marketingképzések a kereskedők, kivitelező számára (hagyományos és online).  Akkreditált felnőttképzési programok a megújuló energiák és az energiahatékony építészetben (napkollektor szerelés, belső szigetelés), új programakkreditációk.  OKJ-rész-szakképzettségek, OKJ-képzések szervezése szakembereknek, átképzésre jelentkezőknek (osztrák elvárásoknak is megfelelő szinten). Pénzügyi terv A pénzügyi számítások két részből állnak: a Megújuló Energiák Háza kialakításának költségeire, és a Központ fenntartási költségeire. A beruházási költségeket tervezői költségbecslés alapján adtuk meg, anyag-és munkadíj-számítással (forintban), 1 m2-re jutó kimutatással. Jelen akcióterv csak a fő számokat tartalmazza. A beruházás tervezett időpontja 2012-2013, a működtetés kezdete 2013. szeptember. A lenti Megújuló Energiák Háza építési költsége bruttó 82.403.750 Ft, mely magában foglalja az épület és a témapark kialakítását is. A kapcsolódó eszközök és bútorok költsége bruttó 11.851.000 Ft. A fejlesztés tervezett beruházási költsége összesen bruttó 94.254.750 Ft. 1 m2 területre eső bruttó költség 217.740 Ft, 1 m 2 hasznos alapterületre eső költség 240.027 Ft. A fejlesztésre a pályázati kiírás függvényében „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. nyújt be pályázatot 2012-ben, a megcélzott projekttámogatás a Zöldgazdaság operatív program keretében a KEOP-6.2. felhívás (Mintaprojektek), vagy a harmadik Magyar IPA felhívása. Mindkét projekt keretében max. 95 %-os támogatás nyerhető el. A projekt költségösszetétele bruttó finanszírozás esetén: támogatás 89.542.012 Ft, saját forrás 4.712.738 Ft, összesen 94.254.750 Ft. 2013. szeptembertől a tervek szerint már folyamatosan üzemel a Megújuló Energiák Háza, melynek éves bruttó fenntartási költségei az alábbi módon alakulnak: A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

Megnevezése Internet, 20 Mbit/sec IP-telefon Fűtés, hűtés Villany - túlzott Víz és csatornadíj Papír, írószer, nyomtatvány, toner Projektvezető bére, járuléka Szakmai asszisztens bére, járuléka Külső szakértők díjai Megújuló Energiák Háza összesen

Hónap 12 12 12 12 12 12 12 12 1

Egységár/hó 18 500 14 500 60 000 20 000 24 000 36 000 250 000 200 000 1 600 000

Ft 222 000 174 000 720 000 240 000 288 000 432 000 3 000 000 2 400 000 1 600 000 9 076 000

Az engedélyes szintű tervdokumentáció, a részletes építési költségeket és eszközlistát is tartalmazó kétnyelvű megvalósíthatósági tanulmány elkészült, az építés a források rendelkezésre állása esetén 4 hónapon belül megkezdhető. A Megújuló Energiák Házának szakmai programja illeszkedik a regionális Klaszterpályázat céljaihoz, ezért javasoljuk regionális szinten átgondolni kisléptékű klaszterpályázat-felhívás kidolgozását. 5.2. Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztése Lenti Város Önkormányzatának legnagyobb hatású fejlesztése lesz középtávon a volt laktanya területének hasznosítása, ott a zöld gazdasághoz kapcsolódó ipartelepítés, vállalkozásfejlesztés, a megújuló energiákhoz kapcsolódó beruházások indítása. A projekt megvalósíthatósági tanulmánya a „From Army to Entrepreneurship - Volt katonai területek vállalkozói hasznosítása” című „South East Euorpoe Programme” keretében került kidolgozásra angol és magyar nyelven. (Kovács K. (szerk.) (2011. június): Feasibility Study For “Lenti Green Economy Innovation Park” - “Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park” megvalósíthatósági tanulmánya. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által készített tanulmány, megrendelő: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Lenti) Akcióterv helyszínének bemutatása, a laktanyában megvalósított fejlesztések A 36 hektáros alapterületű lenti “Bottyán János Laktanya” és környezete (hrsz. 046) a várostól keletre, mintegy 5 km távolságban található a 75 sz. főút mellett. Az ingatlan megközelíthetősége jó, végig szilárd felületű két nyomtávú úton érhető el. A közúttól 250 méteres bekötőút vezet a laktanyáig. A laktanyától 1 km távolságban található a volt katonai iparvágány, így a vasúti szállítás is biztosított. 2004 júliusától 2006 augusztusáig egy revitalizációs program zajlott a laktanyában, a PHARE ORPHEUS program támogatásával, melynek keretében környezeti kármentesítés, a használhatatlan építmények bontása, 13 épület állagmegóvása történt. A laktanya meglévő víz- és szennyvízhálózatát csatlakoztatták a Lenti-Mumor városrészig kiépített víz és szennyvíz hálózathoz, és a telekhatárig új földgáz vezeték épült. A fejlesztések ellenére az egyes telephelyek közmű-hálózata nem kiépített (infrastruktúra telekhatárig, és nem telephelyig kiépített). (Gazdaságfejlesztési célú laktanya-felújítás Lentiben, azonosítója HU2003/004347.05.05) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

Az akcióterv céljai, célcsoportjai: A Zöld Gazdaság Innovációs Park fejlesztésének hosszú távú célja a földrajzi adottságok figyelembevételével Lentiben a fenntartható fejlődés elveire épülő gazdaság felépítése, a térség innovációs készségének és vállalkozó kedvének növelése, a népesség megtartó képesség növelése, a humánerőforrás fejlesztése. Az Innovációs Park létesítésének rövid távú célja a „zöld gazdaság”-gal foglalkozó vállalkozások megerősítése, új vállalkozások létrehozása, inkubátorház kialakításával, megújuló energiákra alapozott beruházási programokkal a térség foglalkoztatási szintjének növelése, 2-300 új munkahely teremtése, a kihasználatlan területek gazdasági célú hasznosítása biomassza alapanyag termelésére. A tervezett „zöld gazdaság” fejlesztések célpiacát a helyi vállalatok, önkormányzatok és a lakosság alkotják. Az Innovációs Park három ország környezetében nyújt innovációs szolgáltatásokat a megújuló energiák hasznosításhoz, olyan vállalkozásokat vonz a térségbe, melyek a helyi adottságokra építve kínálnak megoldásokat a vidéki térségek fejlesztéséhez a logisztikai háttér, a telephely, a rendelkezésre álló, betanítható munkaerő felhasználásával. Az akcióterv megvalósítására javasolt konzorcium  Lenti Város Önkormányzata, a laktanya tulajdonosa. Feladat: a laktanyai területek értékesítésének felügyelete, a szociális gazdaság program ellenőrzése.  Lenti Városüzemeltető Nonprofit Kft. Feladata az innovációs park üzemeltetése (bérlet, takarítás, terület-karbantartás), a hulladékkezelés és zöld energiák felhasználási lehetőségeinek feltárása.  Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség. Feladata az általános projektfejlesztés és szaktanácsadás, a nemzetközi kapcsolatépítés.  Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Feladata az inkubációs elemek előkészítése, vállalkozások toborzása, általános vállalkozói szaktanácsadás. Az Innovációs Park javasolt fejlesztési területei: A Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park megvalósíthatósági tanulmányában 8 különböző, de egymással összefüggő fejlesztési irányra történt stratégiai javaslatok kidolgozása, amelyek szinergikus hatásaként térségi szinten innovatív vállalkozások betelepedésével nagy létszámú munkaerő-bővítést tudnak indítani, és integrált szolgáltatásokat bevezetni a célterületen. Az akcióterv tartalmazza a területmegosztást, az egyes területegységeken található épületek hasznosítási javaslatát, a becsatornázható forrásokat. A FATE-programban részletesen kidolgozásra került a laktanya központjában található volt Parancsnoki Épület hasznosítási koncepciója – Inkubátorház (felmérési rajzok, beépítési tanulmányterv, tervezői költségbecslés, részletes felszereléslista árakkal), valamint a meglévő közmű-hálózatok bővítéséhez kapcsolódó árkalkuláció.


21

A fejlesztési területek rövid bemutatása (8 fejlesztési terület): Inkubátorház (business incubator) Az innovációs park működtetésének kulcsa a laktanya (046 hrsz.) volt parancsnoki épületében tervezett szolgáltatóház, inkubációs központ kialakítása. A 316,7 m2 alapterületű, 3 szintes épület már alapfunkciójában is irodaháznak épült, külső felújítás, és kismértékű belső átalakítás után az üzleti inkubátorház minden funkcióját képes lesz ellátni. Az inkubátorházat telekkönyvileg 2.200 m 2 alapterületű, felmérés után önálló helyrajzi számú ingatlanon javasoljuk kialakítani, a meglévő épület mellett biztosítva a szükséges számú parkolót (akadálymentes parkolók is). Az ingatlan alaprajzai, és a javasolt átalakítások a FATE-tanulmányban elérhetők. Az átalakítást követően a földszinten kap helyet az Innovációs Park menedzsmentje, a földszinti tárgyalóban, és 4 irodában, a további 5 irodába a park működtetéséhez szükséges egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások települhetnek (könyvelőcég, ügyvédi iroda, stb.). A betelepült vállalkozások számára kisebb konferenciaterem, előadó-tréningterem, szintenként tárgyalók, és irodák állnak rendelkezésre (12 db). Az egyes irodák a vállalkozói igények függvényében összenyithatók, belső elrendezésük szabadon variálható. Az épületfelújítás során nyílászáró-csere, homlokzati hőszigetelés, napkollektoros energia-rásegítő rendszer, szürkevíz használat tervezett. Az Inkubátorház emellett részben a megújuló-energiák hasznosítását, illetve az energiatakarékos megoldásokat bemutató központ is lenne, ahol a park vállalkozásai, valamint az érdeklődők számára tapasztalatátadó szemináriumokat, képzéseket szervezünk. „Mesterségek Tere” Második Esély Iskola és Szociálökonómiai Üzem Lenti 5 éve folyamatosan vesz részt az Unió innovatív foglalkoztatási programjaiban. A „Mesterségek Tere - Innovatív foglalkoztatási program DélnyugatMagyarországon a munkahely-teremtés érdekében” c. modellprogram 120 fő bevonásával, 60 fő képzési-foglalkoztatási programjával megteremti a fenntartható térségi szociális gazdaság alapjait. A munkavállalók 4 szakmában tanulnak; erdőgondozó (800 óra), dísznövény termesztő (1000 óra), szerkezetlakatos (800 óra), hulladékkezelő (800 óra). A képzés után 6 hónapon át munka-tapasztalatot szereznek. Eszközbeszerzés és 120 m2 alapterületű fóliaház kialakításával biztosított lesz a programhoz szükséges termelési infrastruktúra. A programban létrejött további fizikai infrastruktúra a későbbiekben folyamatosan segíti a hátrányos helyzetű munkavállalók bevonását, képzését, elhelyezését, foglalkoztatását az elsődleges munkaerő-piacon. Az ökoszociális célokhoz kapcsolódó fejlesztések telepítésére az innovációs központ mellett álló 3,1 ha nagyságú területet javasolt. A területen 4 épület található, melynek tervezett hasznosítását szintén tartalmazza a FATE-projekt. Az itt kialakítandó zöldség és dísznövény-kertészet főbb paraméterei: 500 m2 területű üvegház-rendszer, és az 1.000 m2 területű fóliarendszer. Az üvegház bekerülési költsége szekcionált fűtéssel, napelemekkel, szellőztető rendszerrel 116 eFt/m2, 500 m2 esetén 58 millió Ft, a fóliarendszer kialakítási költsége 14,5 eFt/m2, 1.000 m2 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

esetén 14,5 millió Ft. A kertészet kialakítására 2013-tól fokozatosan kerülhet sor. 2014-re a kertészet 20 fő számára biztosít munkát. A megújuló energiák felhasználásával kialakított termelő rendszer (fóliasátor), mint modell adaptálható lesz hasonló adottságú térségekben, cél a tapasztalatok bemutatása térségen kívül a megfelelő fórumokon. A „Mesterségek Tere” Szociálökonómia Üzem másik jelentős foglalkoztatási programja lesz a biomassza ültetvények gondozása (l. később). Az ültetvény 10 hektáronként képes olyan jövedelmeket generálni, amely egy ember munkabérét biztosítja. 250 hektár biomassza ültetvény 25 fő tartós foglalkoztatását teszi lehetővé. Hulladékra és biomasszára épülő kiserőmű kialakítása A laktanya közelében van a Lenti Hulladékkezelő Kft. központi telephelye, de a cég egyes hulladékkezeléshez kapcsolódó feladatait a laktanyában végzi, és használ jelentős területeket, ahol a szelektíven gyűjtött hulladék (papír, fém, üveg, pet palack) bálák tárolása és komposzt utóérlelés folyik. A Kft. számos innovatív beruházást indított (depógáz-feldolgozás, lakossági komposztanyag begyűjtés és feldolgozás). A jelentős mértékű újra fel nem dolgozható, de megsemmisíthető hulladék miatt a Kft. a laktanya területén egy hulladék-erőművet kíván létesíteni, mely alkalmas energiatermelésre, a laktanyában található vállalkozások energia-, és fűtési igényeinek kielégítésére, a keletkező hulladékhővel egy kertészet fűtésére. Célszerű az erőművet a hulladékkezelés során megmaradó anyagok mellett mezőgazdasági hulladékokra (szalma, más növényszár), és nem fás alapanyagokra alapozni. Hatékonyan működő biomassza erőművet min. 10 MW teljesítménnyel érdemes tervezni, melynek bekerülési költsége jelenleg cca. 10 mrd Ft. A biomassza erőmű tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése, továbbá az alapanyag-beszállítókkal és az energiavásárlókkal való megállapodás 4-5 évet vesz igénybe. A zöldenergia átvételéhez kapcsolódó piaci bizonytalanság, a finanszírozó banki háttér hiánya ezt az időt kitolhatja, az erőmű létesítése csak hosszú távon realitás Lentiben. (B. Horváth L. (2011.10.20): Évekig nem épül új biomassza-erőmű. Világgazdaság, Budapest). A tervezett hulladék-erőmű létesítése előtt szükséges a lakossággal, az érdekelt szervezetekkel és hatóságokkal való egyeztetés. Biomassza üzem kialakítása A laktanyában a volt javítóműhely (hasznos alapterülete 1.302,5 m 2), és a mögötte található betonnal burkolt területet (3,5 ha + 2 ha tartalékterület) kiválóan alkalmas biomassza alapanyagok szárítására, hasznosítására. 2011 elején még a Somogy Erdeiért Kft. a laktanyában tervezte kialakítani azt a komplexumot, amit jelenleg Csesztregen fejlesztenek (l. helyzetfeltárás). A térségi biomassza előállításhoz a laktanya környezetében találhatók azok a területek, amelyeken energiaültetvények telepítése javasolt (l. 5.3. akcióterv). A laktanya e fejlesztések bázisául szolgál. A laktanya missziója és a hasonló profilú cégek miatt javasolt a Lentiben található faipari cégek betelepítése a „Zöld Gazdaság” Innovációs Parkba. Ehhez az A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

Önkormányzat 10 ha területet biztosít a laktanyában, vagy a tartalék iparterületként nevesített 039/8 hrsz. területen. Az Innovációs Park logisztikai bázisa (3,8 hektár), a szociális bérlakás-program (1,15 hektár) és a Bottyán Ifjúsági Szálló és Közösségi Épület kialakítása funkciók csak „használóként” veszik igénybe a zöld-gazdaság program elemeit. Az inkubátor, de a laktanya más területi egységeinek hasznosításához szükséges a telekhatáron található gázvezeték, a villamos hálózat, a vízvezeték és a szennyvíz csatorna elvitele az egyes épületekhez, továbbá minden betelepülő vállalkozás igényli önálló almérők felszerelését. A szükséges közmű-vezetékek hossza: gázvezeték 1.700 m, víz- és csatorna 1.160 m, villanyvezeték 900 m. Összefoglaló pénzügyi információk A pénzügyi terv a FATE tanulmányban részletesen kidolgozásra került az Inkubátorház és a teljes akcióterületen a közmű-hálózat kialakítására forintban és 2011. júniusi euro árfolyamon. A Vállalkozói Inkubátorház felújításának, kialakításának költsége és a közmű-hálózat fejlesztési összköltsége nettó 205.862.400 Ft, bruttó 257.325.500 Ft. A fejlesztést a FATE tanulmány alapján pályázati támogatásból (ÚSZT-NYDOP – 128.662.750 Ft), önkormányzati hozzájárulásból (30.912.750 Ft), ingatlanértékesítésből 50.000.000 Ft), és a vállalkozói hozzájárulásokból (47.750.000 Ft) kívánja az Önkormányzat finanszírozni. 5.3. Térségi szintű biomassza-ültevény akcióterv „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020” tanulmány 4.6.1. fejezete alapján a Lenti Kistérségben is megoldást keresünk a jelenlegi szántóföldi növénytermesztés által hasznosított területek egy részén nem élelmiszeripari célú – alternatív hasznosítási formákra a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területeken (17 AK alatti, belvízveszélyes stb.), amelyeken nem lehet rentábilisan élelmiszeripari célú növénytermesztést folytatni, de energetikai termelésre gazdaságosan hasznosíthatóak. (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2011): 2010-2020, pp. 165-183 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest) A térségben jelenleg is komoly volumene van a biomassza-feldolgozásnak, amit jelenleg még nem a térségben hasznosítanak. A meglévő potenciálok, és új biomassza ültetvények telepítésével a kistérség már középtávon önfenntartó lehet a fűtéshez kapcsolódó energiaellátásban. Az akcióterv általános célja a kistérség hőenergia-szükségletének biztosítása a meg-lévő energiaültetvények területének bővítésével a térség parlagterületein, a Kerka belvízveszélyes területein, és a volt lenti laktanya gyakorlótere és lőtere egy részén (hrsz.: 051/2 – 193,9 ha, hrsz. 039/8 – 285,8 ha, hrsz. 0477 – 115 ha, összesen 594,7 hektár). A nevesített katonai területek jelenleg állami kezelésben vannak, alig hasznosítottak, művelési ágba vonásukra és térképi feltüntetésükre, önkormányzati tulajdonba kerülésükre a lőszermentesítést követően kerülhet sor.


24

Az akcióterv konkrét célja a térségben meglévő 40 hektáros energiaültetvény mellett a volt katonai területek egy részének hasznosítása 100 ha területen (optimális esetben 250 hektáron), itt biomassza ültetvények, és biomassza fajtakísérleti telep létesítése egy komplex energetikai és foglalkoztatási program részeként. Cél a kistérség önkormányzatainak tulajdonában lévő, hasznosításra váró területein fásszárú biomassza ültetvények telepítése a közmunkaprogramok kiterjesztésével, és a térség gazdálkodóinak bevonásával további biomassza ültetvények telepítése. A biomassza ültetvény akcióterv, mint munkahelyteremtő beruházás a térségnek – különösen az önkormányzatoknak – hozhat komoly társadalmi-gazdasági hasznot. Az így előállított energia ára közelítőleg harmada a jelenleg elterjedt gáz alapú energia előállítási árának. Az önkormányzatok számára ez különösen a közintézmények fűtésénél jelenthet komoly megtakarítást. A fejlesztés eredményeként legalább 25 fő tartós foglalkozatását biztosító ültetvények a már meglévő potenciálokkal együtt legalább 50%-ban biztosítják a térség energiaellátását. A már üzemelő iklódbőrdöcei energiafűz ültetvény bemutató gazdaságként történő bevonása tervezett a fejlesztésbe. Tervezett tevékenységek: Előzetes szándékfelmérés, promóció 2011 októberében indult a Lenti Kistérségi Területfejlesztési Stratégia 2012-2014 kidolgozása, melynek helyzetfeltárása bemutatja az önkormányzatok által a térségi megújuló energiahasznosításhoz javasolt ingatlanokat, földterületeket. A biomassza-ültetvényekhez kapcsolódóan a felmérést követően 2012 januárjában a többcélú kistérségi társulás ülésén egy népszerűsítő előadás keretében mutatta be a biomassza ültetvények telepítéséhez kapcsolódó lehetőségeket (mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatások, 2012. évi közmunka – kiemelt prioritás lesz). Ültetvényhasznosítási, telepítési koncepció, területbevizsgálás A kistérség természeti adottsága eltérőek, ezért a telepítési program indítása előtt az akcióterv részeként szükséges a potenciális jelentkezők földterületeinek bevizsgálása, a felmérések tükrében ültetvényhasznosítási koncepció készítése. Előzetes koncepció alapján a volt katonai területek egy részén hagyományos erdők telepítésére is sor kerül, energetikai hasznosításuk azonban az ilyen erdőknek csak hosszú távon (több évtizedes időszak) tervezhető. Az energetikai faültetvények megtérülése sokkal gyorsabb, a telepítést követő 2-4 éven belül már hasznosítható, ezért az akciótervben fás szárú energiaültetvények telepítését preferáljuk. Az energiaerdők termesztése újratelepítéses és sarjaztatásos „üzemmódban” történhet. Sabján Krisztián, elmondása alapján a sarjaztatásos „üzemmód” a gazdaságos, mert a gyakori vágás nagyobb hozamot, gyorsabb megtérülést biztosít. A hozam a termőhelyi adottságoktól és a választott fafajtól függ. A 110/2003-as FVM rendelet (erdészeti szaporítóanyagok) értelmében sarjaztatásos ültetvénytelepítést, fűz, nyár és akác ültetvények esetében engedélyez. A 3 fafaj fűtőértéke a három fafaj esetében hasonló, 19-21,5 MJ/kg szárazon, termésátlagaik is hasonlóak, 6,2 T/év/ha. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

25

A területbevizsgálást követően a készülő koncepciónak minden területre javaslatot kell adni a fafajra és a technológiára, hogy ezek alapján a potenciális termelők/ termeltetők meghozzák döntésüket. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy az alacsony termőhelyi adottságú földek jelentős hányada NATURA 2000-es terület, valamint extrém kötöttség esetén energiaerdő telepítése nem lehetséges. Ültetvénytelepítési program A felméréseket követően indulhat az ültetvénytelepítési program, a 2012. évi közmunka-pályázatokkal összekacsolva. A beruházási költségeknél előrejelzéséhez Sabján Krisztián adatait, és Németh Kornél PhD értekezését használtuk fel, a program indításában és koordinálásában mindkét szakember bevonása tervezett. (Németh K. (2011): Dendromasszahasznosításon alapuló alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése (PhD értekezés). Pannon Egyetem, Keszthely) Technológia leírás energiafűzre Sabján Krisztián alapján: fás szárú, sarjasztásos energiafűz ültetvény, mely energetikai célú, iparszerű biomassza termelésre szolgál. A növénynek magas a fűtőértéke, nagy növekedési intenzitás jellemzi. Az első év kivételével nem kíván különleges növényápolást. Beállt ültetvény esetén a betakarítás decembertől február végéig tart. A növényt telepítése után az első évben le kell vágni, ezt követően kezd el sarjadni, majd 2-3 évente lehet letermelni. Az ültetvény élettartama 20-25 év. A termőhely feltárás és a telepítési terv elkészítése után indulhat a telepítés, melynek munkafázisai: talaj-előkészítés (gyomirtás, mélylazítás, tápanyag-feltöltés, mélyszántás), telepítés (energiafűz esetében 14.815 db/ha tőszám, félautomata ültetvénytelepítő géppel, telepítést követő gyomirtás), ápolás, az ültetvény fenntartása (Németh Kornél alapján). Németh Kornél 2008-as árakon meghatározta egy 10 hektáros ültetvény telepítési költségeit. Tanulmánya alapján első évben a telepítési terv készül el (nettó 100.000 Ft), és sor kerül a talaj-előkészítésre (mélylazítás, mélyszántás – 710.000 Ft). A második évben indul a telepítési program, melynek részei: teljes gyomirtás (185.500 Ft), tápanyag feltöltés (404.360 Ft), tárcsázás (210.000 Ft), dugványozás (2.820.000 Ft), növényvédelem (213.850 Ft). 10 hektár esetében 4.643.710 Ft. A harmadik évben az ápolási és visszavágási feladatok költsége 1.100.000 Ft. A három év teljes ráfordítási költsége megközelíti 10 hektár esetében a 6 millió Ft-ot. Németh Kornél 12 éves ciklussal számolja az ültetvény megtérülését, melyben a ráfordítások, és a bevételek egyaránt nevesítésre kerültek. A kimutatások alapján az ültetvény a 4. évben térül meg (támogatások igénybevételével, egyébként 7. év), és élettartama alatt a befektetett összeg háromszor térül meg. A megadott megtérülés csak helyi hasznosítás (10 km-en) esetén érvényes. A 30 %-os nedevességtartalmú keményfa-apríték javasolt ára nettó 16.000 Ft, a puhafaaprítéké nettó 15.000 Ft tonnánként. A biomassza ültetvénybővítési akcióterv magasabb támogatottságú állami és uniós források bevonásával tervez, melyben kombinálódik a területalapú támogatás, a


26

közmunka-támogatás és a szociális gazdaság számára nyújtható – akár 100%-os támogatástartalmú – beruházási költségek. Ültetvényhasznosítási program Az akcióterv megvalósítása párhuzamosan kell, hogy bonyolódjon a „Zöld Gazdaság Innovációs Park” tervezett fejlesztéseivel. A Mesterségek Tere programelem és a 2012-től induló közmunkaprogramok biztosítják a szükséges élőmunkát (ültetvénytelepítés és ápolás, begyűjtés), a laktanya biomasszafeldolgozójának területén lehet a termőre fordult ültetvényről letermelt biomasszát szárítani és a későbbiekben feldolgozni (pellet, stb.). A fejlesztés együtt kell, hogy megvalósuljon az intézményi energiaracionalizálási akciótervvel, melynek során önkormányzatok, vállalkozások állnak át a megújuló energiák használatára (jelenleg indul a biomassza-kazán program, szintén közmunka-pályázat keretében). 2014-re el kell érni, hogy a kistérségben előállított biomassza (erdészeti, energiaültetvényről származó, szelektív hulladékgyűjtés során égethető anyagok) legalább 50%-a a kistérségben legyen felhasználva, ezzel is csökkentve a térség, és közvetetten Magyarország energiafüggőségét. 5.4. Intézményi, vállalati energetikai korszerűsítés térségi mintaprogramja Az akcióterv a legnagyobb felhasználók – önkormányzati, állami intézmények, vállalatok – bevonásával kíván a kistérségben energia-megtakarítást elérni. Az önkormányzati szférában a Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) időszakától a komplex intézménykorszerűsítési programok keretében elvárás volt energiahatékonysági programelem integrálása is, amit az Új Magyarország Fejlesztési Terv a fenntarthatósági indikátorok előzetes meghatározásával kifejezetten ösztönözött (fajlagos energiacsökkenés, CO2 csökkentés, stb.). 2011 októberéig a kistérségben az alábbi intézményekben történt az energiahatékonyságot (homlokzati hőszigetelés, nyílászáró-csere, hűtő-fűtő rendszerek, megújuló energiák használata, stb.) is érintő beruházás: Lentiben a Szakorvosi Rendelőintézet, a Petőfi úti Óvoda, a Polgármesteri Hivatal, a Városi Művelődési Központ és Könyvtár, háziorvosi rendelők, Termálfürdő. Csesztregen az orvosi, fogorvosi rendelő, iskola, Polgármesteri Hivatal, Rédicsen az orvosi rendelő. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, a III. és IV. (Leader) tengely biztosított lehetőséget a vidéki térségek fejlesztésére, és e projektekben energetikai korszerűsítésre. A térségből e kiírás során szintén történtek a témához kapcsolódó kisléptékű fejlesztések. A fenti megvalósult projektek eredményeire alapozva 2012-ben javasoljuk az intézmények hatékony felkészítését, és új energiahatékonysági programok indítását. Az akcióterv általános célja a kistérség intézményeinek, vállalkozásainak érdekeltté tétele energiahatékonysági programok indításában, középtávon az intézmények, a nagyobb vállalkozások működési-fenntartási költségeinek csökkentése, a megújuló energiaforrások felhasználásával a térség energia-függőségének csökkentése. Az akcióterv konkrét célja a térség intézményeinek energetikai korszerűsítéssel összekötött megújítása 2020-ig a „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020” elvárásainak megfelelően, a megújuló energiák A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

hasznosításának elterjesztése térségi szinten. Konkrét cél 2020-ig évente 5 térségi vállalkozás bevonása energetikai projektekbe, vállalatonként 10%-os megtakarítás elérése. Az intézményfejlesztési akcióterv célja az önkormányzatok, és a térségben megújuló energiákkal foglalkozó vállalkozások között a párbeszéd megteremtése, összhangban a Megújuló Energiák Háza hálózatépítési elképzeléseivel. A program eredményeként megújulnak Lentiben az iskolák (2 általános, 2 középiskola, 1 speciális iskola), 2 háziorvosi rendelő. A térségben felújításra kerülnek a közoktatási törvény elfogadása után fennmaradó oktatási intézmények (óvodák, iskolák), az egészségügyi és szociális intézmények. A 2020-ig tartó időszakban legalább 40 vállalkozás hajt végre energetikai projektet. UMVP-projekt keretében 2012-ben 5 vállalkozás és 5 önkormányzat, civil szervezet nyújt be olyan projektet, amelynek célja a megújuló energiák hasznosítása. A fejlesztések eredményeként térségi szinten elterjed a helyben előállított megújuló energiák használata. Tervezett tevékenységek: Intézményi állapotfelmérés, intézményfejlesztési stratégia készítése 2011 októberében indult a Kistérségi Területfejlesztési Stratégia 2012-2014 kidolgozása, melyben az eddig megvalósult fejlesztési programok mellett felméri a jelenleg elfogadásra váró önkormányzati, közoktatási, és egyéb sarkalatos törvények függvényében az önkormányzati beruházási szándékokat. A stratégia része lesz a térségi intézményfejlesztési terv, amely a 2014-ig tervezett fejlesztések esetében pénzügyi mutatókat is tartalmaz. Az USZT Zöld-gazdaság Fejlesztési Programja, és kisebb mértékben a Nyugatdunántúli Operatív Program fennmaradt forrásai behatárolják az önkormányzatok 2012-2013-as terveit, amivel az intézményfejlesztési stratégiának számolni kell. Az intézményi felméréssel párhuzamosan kell a vállalkozásokat elérni, és interjúk keretében felmérni elvárásaikat, és tájékoztatni őket lehetőségeikről. Beruházási programok előkészítése, tervezése A társadalmi véleményezetése után 2012 elején várható a NYDOP-5.3.1 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázat kiírása, melyre a lenti Vörösmarty úti Óvoda kíván pályázni a térségből. A projekt célja az oktatási intézmény bővítése, teljes energetikai korszerűsítése, akadálymentesítése. A 80 millió Ft-os költségű, 90%-os támogatottságú projektben javasolt a fűtéskorszerűsítés, és a meglévő gázkazánok mellett egy pelletkazán beépítése, és napkollektoros rendszer kialakítása. Javasolt emellett a felfüggesztett, de várhatóan 2012 elején forrás-átcsoportosítás után megnyíló „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” pályázat elkészítése a Lentiben található Arany és Vörösmarty, a lovászi és a pákai általános iskolák felújítására. Minden intézmény esetében szóba jöhet a pellet, a napkollektor és a hőszivattyús rendszerek telepítése egyaránt. Az intézménykorszerűsítési pályázatok esetében a tervezési költség intézményenként 1-1,5 millió Ft, a bekerülési költség 50-150 millió Ft között tervezett, amelyhez minimálisan 15%-os önrészt kell biztosítani. Beruházók bevonásával 2012-ben javasoljuk megtervezni a Lenti belvárosát ellátó távhő-rendszert, a megújuló energiákra, különösen a térségi biomassza ültetvény akcióterv során önkormányzati-állami területeken kialakított energiaerdőA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

28

ültetvényekre alapozva. A megvalósítás során javasolt a Zalaerdő Zrt. bevonása is. A fejlesztés realitását adja, hogy az intézmények két nagyobb csoportban települtek (kis szállítási távolság – akár Németh-Fa és Zalaerdő telephelyről elérhetően). Lentiben lehetőség van a Termálfürdő körzetében (fürdő, panziók, üdülőtelep) egy geotermikus fűtőmű kialakítására a 90 C feletti termálvízre alapozva, amely már gazdaságosan működtethető, de mindenképpen befektető bevonása szükséges. A vidéki települések számára külön részprogramot kell indítani, hogy a kistelepülések beruházásai akár a közmunka-programmal kombinálva minél több ember számára nyújtsanak megélhetést. A vállalati szféra esetében tulajdonosi, ügyvezetői hatáskör a beruházások indítása, melyhez a Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében kívánunk segítséget adni. Beruházási programok bonyolítása Önkormányzatok, intézmények esetében pályázatfüggő, vállalkozások esetében beruházói döntés függvénye. Távfűtőmű beruházás, vagy a geotermikus erőmű program csak külső befektető bevonásával indítható. 5.5. Lakossági energetikai korszerűsítési mintaprogram A tanulmány 4. fejezete (térségi koncepció) megállapításai alapján áttörést a térségi energiafelhasználásban a háztartások bevonásával lehet elérni, ahol a fejlesztések jellemzően nem pályázati támogatásból, hanem családi megtakarításokból valósulnak meg. A pénzhiány ellenére a lakossági energiakorszerűsítésekkel foglalkozni kell, mert a családi házak hőtechnikai mutatói kedvezőtlenek. Az akcióterv általános célja a térség lakóinak érdekeltté tétele energia-hatékonysági programok indításában, középtávon a háztartások működési-fenntartási költségeinek csökkentése, a valamint a térség energia-függőségének csökkentése. A konkrét cél a háztartások energetikai korszerűsítéssel összekötött megújítása, a megújuló energiák lakossági hasznosításának elterjesztése, 2020-ig évente 10 lakás bevonása energetikai projektekbe, ezáltal „minta-bemutatóhelyek” hálózatának kialakítása, a helyi jó példák integrálása a Megújuló Energiák Háza akcióterv megvalósításába. A program eredményeként évi 10 lakás újul meg, és kerül bevezetésre a háztartásokban alkalmazható megújuló energetikai technológiák (napkollektor, pelletkazánok, háztartási szélturbinák, stb.). A fejlesztéseket úgy kell koordinálni, hogy a kistérség minden területén legyenek mintaprojektek (bemutató házak), és mikrotérségenként legalább 1-1 új technológia a különböző megújuló energiákhoz kötődően. A fejlesztések eredményeként lakossági szinten is egyre több helyen használják a helyben előállított megújuló energiákat, és a lakóingatlanok megújulásával a térség vonzóbbá válik idegenforgalmi szempontból is. Tervezett tevékenységek: Lakossági népszerűsítő akciók a Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében. Lakossági beruházási programok előkészítése, tervezése, szaktanácsadás. Kistérségi „megújuló piac” szervezése, ahol a forgalmazóktól összegyűjtött, adott technológiák használatáról kap információt az érdeklődő. Ennek keretében térségi kedvezményprogramok előkészítése (pl. helyben előállított CREATON cserépre 20% térségi akció, Zalaerdő pellet 4-et fizet, 5 csomaggal kap akció, stb.) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

6. Összefoglalás Tanulmányunk alapján megállapítható, hogy a lenti kistérségben az eddig az energiafelhasználás témakörében indított projektekhez, beruházásokhoz képest sokkal több lehetőség van fenntartható, az energiahatékonyságra és energiaelőállításra épülő fejlesztések indítására. Térségünk biomassza-potenciálja, a kinyerhető geotermikus energiák, a rendelkezésre álló fejlesztési területek egyaránt megkövetelik, hogy az adottságainkra építve újítsuk meg a kistérség gazdaságát, településeit, lakóházait, vonzó befektetési környezetet, az idegenforgalomban a zöldre, a szinte érintetlen környezetre és az új energiákra építve új kínálatot teremtve. A helyzetfeltárás és a tanulmány alapján a megújuló energiaforrások közül a elsősorban a biomassza hasznosítását javasoljuk, mivel ehhez minden kedvező adottsággal rendelkezik a térség (alacsony aranykorona értékű területek, csapadék mennyisége, munkaerő), valamint komplex módon lehetséges az intézményeket, háztartásokat bevonni az energia felhasználásba. Az alapanyag termeléstől (sarjasztásos energiafűz ültetvény), a feldolgozásig minden a térségben valósulhat meg munkahelyeket teremtve és a felhasználók számára jelentős energia megtakarítást eredményezve. A biomassza felhasználás mellett az energiafogyasztók jelentős hányadát jelentő lakosság számára kell minél több lehetőséget teremteni arra, hogy megismerjék és lehetőség szerint építkezéseik, felújításaik során használják is a megújuló energia hasznosító technológiákat, amely célt szolgálja a Megújuló Energiák Háza létrehozása. A térség a szélenergia hasznosítására az adottságai miatt (kis szélsebesség, szélcsatornák hiánya) kevésbé alkalmas. Az elmúlt időszakban több pozitív, az egyes települések megújításában mintaértékű fejlesztésekről adott hírt a média (Újszilvás, Wildpoldsried Bajorországban), ahol a közösség által is elfogadott, az új energiák használatához kötődő településfejlesztési projektek eredményeként adott település megújult, jövedelemtermelő képessége nőtt. A Megújuló Energiák Háza akcióterv keretében javasoljuk a térség összes fejlesztéséhez a „Lenti, a megújuló térség” szlogent kapcsolni, ezt önkormányzati, vállalati és lakossági szinteken propagálni, és összefogva közösen munkálkodni. Amikor a Lenti térségéből származó biomassza már nem Hartberg és Bad Radkersburg kazánjaiban hasznosul, hanem ott, ahol megtermelik, akkor a térség elindul a felemelkedés útján. A Megújuló Energiák Háza ebben szakmai segítséget, információt nyújt, a Zöld Gazdaság Innovációs Parkra alapozva pedig a befektetőknek adunk teret elképzeléseik megvalósításához.


30

7. Felhasznált irodalom B. Horváth L. (2011.10.20): Évekig nem épül új biomassza-erőmű. Világgazdaság, Budapest Czigány L. (MÉK-2-20-0150) (felelős tervező) (2011): Alacsony energia felhasználású közösségi ház építési engedélyezési terve. Megbízó: Lenti Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő: „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. Tervező: Verein Kft. KEOP-6.2.0/B/09-11 (2011): „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” pályázati felhívás, Budapest Kovács I. (szerk.) (2010): Térségi szintű gazdaság, foglalkoztatási és képzési helyzetfelmérés, „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft., Promen Tanácsadó Kft., Csesztreg Kovács K. (szerk.) (2011. szeptember): Megújuló Energiák Háza Lenti Megvalósíthatósági Tanulmány (L00057 számú CEEBEE projekt). „Cseszt Regélő” Nonprofit Kft. által készített stratégia, megrendelő: Lenti Kistérség Többcélú Társulása, Lenti Kovács K. (szerk.) (2011. június): Feasibility Study For “Lenti Green Economy Innovation Park” - “Lenti Zöld Gazdaság Innovációs Park” megvalósíthatósági tanulmánya. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által készített tanulmány, megrendelő: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Lenti Kovács K. – Fekete N. (interjúkészítők) (2011): Személyes interjúk az interjúadók nevével és címével: - Gróf András erdészetigazgató, cím: 8960 Lenti, Táncsics u. 11/A. - Németh László ügyvezető, cím: 8960 Lenti, Petőfi u. 34/B. - Fábsics Gyula ügyvezető, cím: 7543 Beleg, Petőfi u. 54. - Berta Róbert ügyvezető, cím: Obersöschering, Dorfstraße 2/A - Sabján Krisztián vállalkozó, cím: 8958 Iklódbördőce, Fő út 108. - Sabján Krisztián polgármester, cím: 8958 Iklódbördőce, Fő u. 2. - Gódor Mihály ügyvezető, cím: 8975 Szentgyörgyvölgy, Farkasi út 1. - Ruzsics Milán ügyvezető, cím: 8948 Nova, Zuggó köz 1. Dr. Munkácsy B. (szerk.) (2011): Erre van előre – Egy fenntartható energiarendszer keretei Magyarországon. Vision 2040 Hungary 1.1. által készített stratégia, Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület gondozásában, Budapest

Németh K. (2011): Dendromassza-hasznosításon alapuló alapuló decentralizált hőenergia-termelés és felhasználás komplex elemzése (PhD értekezés). Pannon Egyetem, Keszthely Soós A. (szerk.) (2007. június): Lenti Kistérség információs társadalom stratégiája. Lenti és Vidéke Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Kft. által készített stratégia, Lenti Gazdaságfejlesztési célú laktanya-felújítás Lentiben, azonosítója HU2003/004347.05.05 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve (2011): 20102020, pp. 165-183 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia A Sopron–fertődi kistérség energetikai koncepciója

Készítők neve:

Pappné Dr. Vancsó Judit Dr. Jankó Ferenc


2011-2012

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

A SOPRON-FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA ............................................ 3 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

2.

FÖLDRAJZI–TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ...................................................................................... 3 INFRASTRUKTÚRA ..................................................................................................................... 4 ÉPÍTETT KÖRNYEZET................................................................................................................. 4 LAKOSSÁG, DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK..................................................................................... 4 GAZDASÁGI, INTÉZMÉNYI HÁTTÉR, MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ..................................................... 5

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ........................................ 5 2.1. 2.2. 2.3.

ENERGIAFELHASZNÁLÁS ........................................................................................................... 5 MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁS A KISTÉRSÉGBEN, JÓ PÉLDÁK, FEJLESZTÉSI TRENDEK ........... 8 A BIOMASSZA HASZNOSÍTÁSBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK.............................................................. 11

3.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT-ANALÍZISE ................................. 13

4.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA .............. 14

5.

A SOPRON–FERTŐDI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI ....................................... 17 5.1. ZÖLD VÁROSOK A TÉRSÉGBEN – SOPRON, FERTŐD .................................................................. 17 5.1.1. Sopron ............................................................................................................................. 17 5.1.2. Fertőd ............................................................................................................................... 18 5.1.3. A modell és a gyakorlat ................................................................................................... 20 5.2. BIOMASSZÁRA ÉPÜLŐ MEGÚJULÓ ENERGIA-HASZNOSÍTÁS ......................................................... 20 5.2.1. Biomassza fűtőmű létesítése ........................................................................................... 21 5.2.2. Fás- és lágy szárú energianövény termesztése .............................................................. 23 5.2.3. Biogáztermelés ................................................................................................................ 24 5.2.4. Folyékony üzemanyagok ................................................................................................. 25 5.3. SZÉL-, GEOTERMIKUS- , VÍZ- ÉS NAPENERGIA-HASZNOSÍTÁS A KISTÉRSÉGBEN ........................... 26 5.3.1. Szélenergia ...................................................................................................................... 26 5.3.2. Geotermikus energia ....................................................................................................... 26 5.3.3. Vízenergia ........................................................................................................................ 27 5.3.4. Napenergia ...................................................................................................................... 27 5.4. AUTONÓM KISTÉRSÉGI TELEPÜLÉSEK....................................................................................... 28 5.5. OSZTRÁK KISTÉRSÉGEK ENERGETIKAI KONCEPCIÓJÁNAK, FEJLESZTÉSEINEK ADAPTÁCIÓS LEHETŐSÉGEI ...................................................................................................................................... 29 5.5.1. Jó gyakorlatok és intő példák Ausztriában ...................................................................... 29 5.5.2. Biogáz üzem Margarethen am Moos településen ........................................................... 30

6.

ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 31

7.

FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 32


2

1. A Sopron-fertődi kistérség általános bemutatása

1. ábra: A Corine Land Cover 2006 felszínborítási kategóriái a Sopron–fertődi kistérségben Forrás: www.centropemap.org, kismértékben átdolgozva (2011.11.12)

1.1. Földrajzi–természeti adottságok A kistérség, Sopron és környéke mindig is határtérség volt; a vásárvonalon fekvés igen fontos városfejlesztő energia volt, s kimondottan ezzé tette/teszi az osztrák– magyar határ melletti fekvése, kapu szerepe, de említhetők történelmi, nyelvi, kulturális, természetföldrajzi, növényföldrajzi jegyei, amelyek tovább erősítik e karaktert. A hagyományos energiaforrások közül a kistérségben ma leginkább kiemelkedő a fa. Itt a hegyvidéki (Soproni-hegység) és a síkvidéki erdő (Répce-sík, régi nevén Sopron-megyei Nagyerdő) alkotja a két fő bázisterületet. De említhető a fertői nád is. A brennbergi szénbányászat története ismert, a műveléssel 1952-ben felhagytak. A még ismert szénelőfordulások – pl. Ágfalva alatt – a jelenlegi piaci viszonyok között nem termelhetők ki gazdaságosan. Szintén ismert a tágabb térség alkalmassága a szélenergia kihasználására, számtalan vizsgálat erre predesztinálja (Szépszó G. et al. 2006). Az elhelyezés kiválasztásánál a természetvédelmi, tájvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A környék gyógy- és termálvízkincseinek (Balf, Hegykő, Kapuvár stb.) kihasználása, és a pozitív hatásoknak a környék fejlesztésébe való bevonása eddig elsősorban a turizmusfejlesztés feladata volt, az alternatív használatok kibontakozása még várat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

magára. Sopron és kistérsége vízi erőforrás-ellátottságát tekintve kevésbé jó helyzetű, hiszen nincsenek bővizű élő-vízfolyások, az Ikva és a Rák-patak csekély vízmennyiséget szállít. Az egyetlen vízfolyás, amely törpevízerőmű-telepítési célokra számba jöhet, a térség déli határain folydogáló Répce. A talajadottságok változók, főleg Sopron környékén szembetűnő a mezőgazdaság térvesztése, számtalan parlagterület képez potenciált a megújuló energia előállításhoz szükséges növények termesztéséhez. Tágabb probléma, hogy a földterületek egy jelentős része külföldi (osztrák) tulajdonban van. 1.2. Infrastruktúra A térség közlekedés-földrajzi fekvése kimondottan jó, jóllehet autópálya nem érinti a térséget, de ennek előnyeit-hátrányait megítélni már nézőpont kérdése. A két fő ütőér a 84. sz. és a 85. sz. főút, a határátkelők száma növekedőben van. Autópályát magyar viszonylatban csak Győr és Mosonmagyaróvár térségében lehet elérni, azonban az osztrák gyorsforgalmi utak már Vulkapordánynál, vagy Szikránál, azaz kb. 10 km-re elérhetők. Ám így is kedvezőnek ítélhető a helyzet, hiszen a bécsi orientáció fontos(abb) Sopron számára. A kétszámjegyű főutaktól távolabb fekvő térségek, így pl. Fertőd környékének közlekedés-földrajzi megítélését az osztrák határátkelő javítja valamelyest, míg a Nagyerdő területének, vagy a Kőszeg irányába eső sopronhegyaljai falvaknak az elérhetősége már értelemszerűen rosszabb. Sok település esetében a vasút szállítás fejlesztése lehetne ésszerűbb, hiszen a GySEV által működtetett vonalak sűrűsége még mindig magas, bár meg kell jegyezni, hogy a 70es években történt vonalfelszámolás szintén Iván térségét érintette kedvezőtlenül. 1.3. Épített környezet A térség épületállományának két alapvető jellemzője: a koros, részben műemléki épületállomány, főleg Sopronban, amelynek magas a felújítási, energetikai korszerűsítési igénye, másfelől az országos átlaghoz képest dinamikusan fejlődő ingatlanpiac, bővülő lakásállomány (2011-ben meghaladta a 40 ezret), mindenekelőtt a szuburbanizáció, a városi szétterülés folyományaként. Így nemcsak a város belterülete nőtt jelentős mértékben, hanem a környező települések – főképp Harka, Ágfalva és a Fertő-part – is „profitáltak” a beköltözésekből. Energetikai, fenntarthatósági szempontból kettős e folyamat: egyrészt a szétterülés a város „határtalanná” válása növeli a közműköltségeket, a fajlagos energiafogyasztást, az új építkezés viszont lehetőséget teremt a korszerű(bb), energiatakarékosabb építkezés megvalósítására. A mára jelentős korszerűsítési igényt felhalmozott panellakás-szektor elsősorban Sopronban és Fertődön jelenik meg, előbbi településen a lakásállomány mintegy ötödét teszi ki (Jankó F. 2004; www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi adatai. Győr-Moson-Sopron megye; www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 1.4. Lakosság, demográfiai folyamatok Sopron és a kistérség népessége egyaránt növekvő tendenciát mutat, ami a természetes fogyás mellett a vándorlási nyereségnek tudható be. A szuburbán átalakulás, demográfiai fejlődés az említett falvakon kívüli településekre kevéssé, vagy A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

nem jellemző, így ezek esetében szintén fogyásról, egyes községek esetében pedig aprófalvasodásról (Csér, Gyalóka) beszélhetünk; 15 falu népessége nem éri el az 500 főt. A továbbvezetett adatok szerint a mára 60 ezres várossá vált Sopron mellett 39 település tartozik a kistérséghez, ezek együttes lakossága kb. 39 ezer fő (www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok; A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1.). 1.5. Gazdasági, intézményi háttér, munkaerő-piaci helyzet Sopron alapvetően mindig is könnyűipari város volt, a brennbergi szén ellenére nem épült ki nehézipar, illetve ami esetleg ide sorolható lenne (vasöntöde), a rendszerváltozás után tönkre ment. Az előszeretettel „zöld egyetemnek” titulált felsőoktatási intézmény erőforrásai mellett megemlítendő a tanácsadói szféra, a civil szféra relatív fejlettsége is, amely alapját képezheti a megújulós fejlesztéseknek, továbbá jelentős térségi szereplő a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága is. A térség mezőgazdasága átalakult, az állattenyésztés ágazata összezsugorodott, a szántóföldi növénytermesztésben néhány nagyvállalat, újjászervezett tsz, és egyéni gazdálkodó tevékenykedik. Utóbbi termelési szerkezet jellemző a soproni borvidékre is, amely a turizmussal összekapcsolódva a térség egyik sikerágazata. A térség munkaerő-piaci helyzete stabil, a települések többségében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nyilvántartott álláskeresők aránya 1–2% (www.afsz.hu). Ehhez az ausztriai munkavállalási lehetőségek is hozzájárulnak, úgyhogy összességében bizonyos szakmákban, szakcsoportokban relatív munkaerőhiányról lehet beszélni, ezt támasztja alá több üzem is, amely az ország más vidékeiről toboroz munkásokat. 2. A Sopron–fertődi kistérség energetikai helyzetképe 2.1. Energiafelhasználás A Sopron–fertődi kistérségben rendelkezésre áll villamos energia-, földgáz-, távhőés melegvíz-ellátás, utóbbiak csak Sopronban, mintegy 6 ezer fogyasztóhoz jutnak el, amely szám az utóbbi években a leválásokkal csökkent. Üzemanyag kutakkal Sopron, a határátkelők és a főutak térsége jól ellátott. A lakossági fűtőanyagfelhasználásban a szén, az olaj, és a propán-bután szinte teljesen visszaszorult, a gázár-emelkedés, illetve a lakossági gázár-támogatási rendszer eróziója következtében viszont a tűzifaigények, szénigények növekvőben vannak (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, 2010.). A földgázhálózatra 1985-ben kötötték rá Sopront, majd megindult a gázvezetékhálózat fejlesztése, az utolsók között Csáfordjánosfát, Csért és Répceszemerét kapcsolták be, 2002-ben. 2009-re a háztartási fogyasztók száma közelítette a 34 ezret, ebből a kistérségben majdnem 25 ezer fűtési fogyasztó is volt egyben (a falvak többségében az összes gázzal ellátott háztartás egyben fűtési fogyasztó is, egyedül Sopronban van ez az arány 61%-on) (2. ábra).


5

2. ábra. A gázfogyasztók számának változása, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok

3. ábra. A szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége, ezer m3-ben, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok


6

A szolgáltatott gáz mennyiségi csúcsa 118,3 millió m3-rel 2005-ben volt, a háztartási fogyasztók részére juttatott gáz 41,8 millió m3-rel 2004-ben érte el tetőpontját. Érdekes, hogy míg az utóbbi néhány évben a kistérségben meredeken csökkent, addig Sopronban nőtt, és 2008–9-re csúcsot döntött a gázfogyasztás (3. ábra). E változások nagyobbrészt a nem-háztartási fogyasztóknak tulajdoníthatók, hiszen felhasznált vezetékes gáznak csak kb. egy harmadát használja fel a lakosság a térségben, viszont településenként az arány igen ingadozó, attól függően van-e nagyfogyasztó vagy nincs. Sopronban pl. újabban 25% körül mozog ez az arány. A villamos energiát tekintve a térség ellátása 120 és 35 kV-os vezetékekről történik. 2009-ben a térségben 49 200 háztartási fogyasztó volt, amely szám dinamikusan, másfélszeresére bővült a rendszerváltozás óta. Így Sopronban pl. a rendszerváltás környéki 20–21 ezer fogyasztóból mára 32 ezer lett, vagyis első ránézésre látható, hogy a bővülés jóval meghaladta a lakosságszám növekedési ütemét. A legnagyobb növekedés Harkán volt, ahol az 1985-ös 291 fogyasztóhoz 2009-re még 400 jött hozzá, ami a nagy népességnövekedés következménye is. A háztartások számára szolgáltatott villamos energia mennyisége a rendszerváltozás környékén tapasztalt 70 millió kWh/év mennyiségről 187%-os növekedést ért el 2009-re, igaz utóbb 2008-hoz viszonyítva némi csökkenés következett be, aminek oka összetett lehet (lehet időjárási, fejlesztésbeli is, talán a gazdasági válság áttételes hatása). Ha az egy főre jutó fogyasztást nézzük, stagnáló–nagyon lassan csökkenő trendet figyelhetünk meg, mindez a gázfogyasztás esetében egy picit markánsabb (4. ábra).

4. ábra. A háztartások egy főre jutó gáz-, illetve villamosenergia fogyasztása, m3-ben és kWh-ban, Sopron–fertődi kistérség, 1989–2009 Forrás: www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

A nem háztartási villamosenergia-fogyasztókról a KSH-nál 2007–2009 között van adat, ezek mintegy 8–9%-át teszik ki az összes fogyasztóknak, viszont természetesen a szolgáltatott villamos energia mennyiségből nagyobb részt szakítanak ki. Kistérségi szinten ez az érték átlagban 70%-os, viszont a települések között nagy az ingadozás, attól függően, van-e valamilyen jelentősebb nem lakossági fogyasztó helyben. Míg az aprófalvakban 10–20%-os az arány, addig Sopronhorpácson 85%os, Sopronban 75% körüli. A nem háztartási fogyasztók trendjét nézve már a 2007– 2008-as 8%-os csökkenés szembetűnő, e mögött a szám mögött viszont ismét nagy ingadozás tapasztalható, valamely települések esetében növekedő a hároméves trend, másutt viszont drasztikus csökkenés volt tapasztalható. Sopron mértékadó talán a maga 4–5%-os csökkenésével (www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok). Sopron villamosenergia-ellátása részben helyi termelésből származik. A mai erőmű elődjét, a villanygyárat még 1898-ban alapították. A szocialista időszakban a növekedő igények miatt épülő új széntüzelésű erőmű 1962-ben kezdett termelni. A hetvenes évek elején a házgyári lakásépítések beindulása miatt kellett bővíteni, a hő-, illetve villamosenergia-termelő kapacitás három-, illetve kétszeresére nőtt. A 80-as évek elején pakura fűtésre tértek át, majd a város és környékének az országos földgázhálózatra való rákapcsolódása után kezdődött a gázüzemre való átállás, amely az időközben az E-ON Zrt. tulajdonába került jereváni fűtőmű esetében véglegesen 2011-ben történt meg. A jereváni erőmű 2009-ben kiválásos átalakulással a Soproni Erőmű Kft. tulajdona lett, amelyet később az ALTEO Nyrt. vásárolt meg. A cég 2010ben újabb fejlesztéseket hajtott végre, két új gázkazán üzembe helyezési munkálataival. Az erőmű jelenleg 15 MW villamos és 120 MW hőteljesítmény beépített kapacitással rendelkezik. Az ALTEO azonban alapvetően megújuló, alternatív energiákkal, befektetésekkel foglalkozik, és sajtóértesülések szerint néhány éven belül megújuló energiák felhasználását is tervezik az erőműben (Baumann J. 1981, 1989; http://www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html; www.nyugatmagyar.hu – Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az erőművet Sopronban; www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles). Az 1969-es létesítésű kőszegi úti fűtőmű kezdetben szénporral, 1985-től fűtőolajjal, 1987-től földgázzal állította elő a hőt és a melegvizet. A 2003–2004-es fejlesztések keretében összekötötték az ÉNy-i és a DK-i távhő-rendszert, és egy hat gázmotoros blokkból álló kogenerációs erőművet is üzembe helyeztek. Ennek tulajdonosa a Dalkia cég, amúgy a telep üzemeltetője a Sopron Holding Zrt. Utóbbi cég önerős fűtéskorszerűsítési programot is működtet, amely nyomán már több száz lakásban vált szabályozhatóvá, mérhetővé a fűtésés melegvíz-használat (www.sopronholding.hu). 2.2. Megújuló energiafelhasználás a kistérségben, jó példák, fejlesztési trendek A Sopron–fertődi kistérség jelentős megújuló energia-potenciállal rendelkezik (lásd alább). Mindezidáig azonban helyi megújuló energiabázisú villamosenergiatermelésre kevés előrelépés történt, megvalósult fejlesztésként egyedül a SopronköA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

vesd–Nagylózs térségében található, 2008-ban átadott szélerőmű park említhető, ahol nyolc szélturbina összesen 23 MW beépített teljesítménnyel rendelkezik (www.mszet.hu). A térségben emellett számos szélbázisú energiatermelési fejlesztési elképzelés körvonalazódott, így például a Répce völgyében, Répceszemerén, Sopronhorpácson, Völcsejen, Fertődön, azonban a hazai korlátozott lehetőségek miatt ezek egyelőre nem valósultak meg. A fejlesztések egyik inputja Ausztriából érkezik (Ökoenergie GmbH), másfelől Burgenland, és különösen a Fertő-tó északi partja jó mintaként szolgál a magyar fél számára. Ennek megfelelően számos település elkülönített, lehatárolt területeket rendezési terveiben a szélerőmű farmok számára. A szélenergetikai fejlesztési elképzelések mellett a térségben a biomassza alapú energetikai fejlesztések képezik a másik nagy szegmenst – mindezt alátámasztja az egyetem, azon belül is a soproni székhelyű Erdőmérnöki Kar és a Mezőgazdaságés Élelmiszertudományi Kar (Mosonmagyaróváron) kutatási szférájából érkező számtalan input. Az utóbbi években nemzeti ösztönzésre – pályázati források által támogatva – a gazdasági szférával való együttműködésben alkalmazott és kísérleti kutatóműhelyek is létrejöttek. Így az Erdő- és Fahasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpont (ERFARET), amelyet 2005-ben a Pázmány Péter Program keretében hívtak életre. Az eredetileg 12 konzorciumi partnerrel induló innovációs és technológiai központ mára nonprofit alapon működő Kft-vé vált, s elsődleges feladata a technológiatranszfer az erdőgazdaság és a faipar területén (www.erfaret.hu). A Kooperációs Kutatási Központ is 2005-ben indult, s később szintén átalakult (NymE KKK Nonprofit Kft.), egyik kutatási főiránya az ökoenergetika, ahol kutatások folynak például biogáz üzemek, pelletüzemek térségi alapanyagbázisának feltérképezésére (Egy lehetséges biogázüzem alapanyag paramétereinek meghatározása. NYME KKK–Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat; Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat.). A főirányhoz az alábbi alprogramok tartoznak: 1. Erdő-ültetvény alprogram: kutatások lignocellulózok alkalmazásával kapcsolatosan, mezőgazdasági, erdészeti és faipari hulladékokra alapozva, továbbá energetikai ültetvényekre vonatkozóan. 2. Műszaki- és technológia-fejlesztések alprogram: az energetikai ültetvényekkel kapcsolatos technológiai fejlesztések, továbbá a biomassza-bázisú energiatermelés környezeti vonatkozásainak vizsgálata. 3. Biogáz alprogram: itt a kutatások a depóniagázok, a termesztett biomasszákból származó biogázok felhasználására és a biogáziszap ártalmatlanítására vonatkoznak, illetve a biogáz tisztítása révén biometán előállításával is kísérleteznek. 4. Ökoinnováció alprogram: a kutatási témák megalapozásával, az eredmények közzétételével, valamint az oktatásban való felhasználásával foglalkoznak(http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html). Ezek mellett a Magyar Biomassza Társaság is az egyetemhez kötődik, mint ahogy számos a területen tevékenykedő tanácsadó, fejlesztő cég is. Ide kívánkozik a sopronhorpácsi Répatermesztési Kutatóintézet bázisán kialakult utód-cégcsoport, a A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

Béta Center említése, amely több mezőgazdasági termelő vállalatot (növénytermesztő, malomipari, sertéstenyésztő), értékesítő szövetkezeteket tömörít, köztük a Béta Kutató Nonprofit Kft.-t, amely az elődintézmény profilját messze meghaladva biomassza és biomassza hulladékok energetikai hasznosítását, a biogáz-előállítás folyamatát kutatja (www.betacenter.hu). A gyakorlati oldalon is számos előrelépésről lehet beszámolni. Zsirán 2008 tavasza óta termel a Gold Pellet Kft., fapelletet és brikettet állít elő (www.betacenter.hu). A petőházi cukorgyár területén 2009 elején indult a fapellet előállító, Pellet Produkt Energiahordozó Termelő és Kereskedelmi Kft. termelése, amely jelenleg teljes egészében a fertődi Velux Magyarország Kft.-től szerzi be a faforgácsot, fűrészport, fő piaca pedig Olaszország (Deák Levente ügyvezető szóbeli közlése). Emellett említhető a soproni Swedwood bútoripari cég, amely fűrészporból, fahulladékából maga állít elő brikettet. A biogáz terén is több apró fejlesztésről lehet beszámolni. A Soproni Vízmű ZRt. ISPA forrásból 2005-ben kezdte fejleszteni a soproni szennyvíztisztítót, amely komplett iszapkezeléssel és gázhasznosítással 2008-ban készült el (www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html). Szintén 2008-ban adták át a Soproni Sörgyár szennyvíztisztító telepét, ahol a tisztítási folyamat során keletkező biogázt a gyár saját kazánban hasznosítja (www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást adtak át). Főleg a faipari bázisra és kimondottan az egyetemi kutatási potenciálokra alapozódik az az elképzelés Sopron fejlesztési dokumentumaiban, miszerint a város egyik előrelépési lehetősége a környezeti ipar lehetne, ezen a téren eddig azonban kevés előrelépés történt. Az egyetemen futó, gazdasági szereplőkkel kooperációban folyó alkalmazott kutatások segíthetik a befektetők vonzását, emellett viszont az egész város gazdaságpolitikai támogatására szükség van. A befektetői környezet javításához át kell gondolni a telekpolitikát, a támogatási rendszereket, használni kell a telephelymarketing adta eszközöket, továbbá a terület-felhasználás racionalizálása révén vizsgálni kell a barnamezős területek ilyen célú újrahasznosítását is. Sopron város törekvése – Nagycenk határában termál kutat fúrni – a fentebb jelzett turizmusfejlesztési motivációkból táplálkozott, ám az erőfeszítések kudarcot vallottak. A majdnem 2 km-es mélységbe hatolt fúrás a várakozások ellenére meddőnek bizonyult. Hegykőn ezzel szemben 2010–2011 folyamán új termál kutat helyeztek üzembe, az Alpokalja–Ikvamente Leader Egyesület által kezelt pályázatokon – amelyekben megújuló energiaellátást biztosító infrastrukturális fejlesztéseket, eszközbeszerzéseket támogatnak a nonprofit szférában és a vállalkozásoknál – beruházási forrást is nyertek a termálvíz-hasznosítás során keletkező maradékhő hasznosítására (Helyi vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 2011; www.alpokalja-ikvamente.hu). Lakossági szinten a családi házas építkezések során a földhő-hasznosítás van terjedőben. A napenergia-felhasználás tekintetében egyfelől a lakossági szférát kell megemlítenünk, ahol lassan, de terjedőben vannak a jól bevett (napelemek, napkollektorok), vagy egyedi megoldások. A lakosság egy jelentős része azonban forráshiányos, nem A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

képes megvalósítani azokat a fejlesztéseket sem, amelyek alapvetők lennének, vagy a piaci orientáció (költségek, kínálati viszonyok) miatt a hagyományos technológiáknál maradnak a korszerűsítések során. A lakosság környezettudatossága egy folyamat kezdetén van. Az indikátorok – pl. szelektív hulladékgyűjtés – azt mutatják, hogy lassú fejlődésről lehet beszélni, amihez feltehetően a fiatalabb – számottevő környezeti nevelésen áteső – generációk felcseperedése járul hozzá elsősorban (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010). Intézmények terén természetesen beszámolhatunk e téren is jelentősebb fejlesztésekről, így pl. a Lővér Fürdő, a Hunyadi Általános Iskola napkollektor-fejlesztése. Annak ellenére tehát, hogy a térség jelentős megújuló energiapotenciállal rendelkezik, nem láthatunk sem a lakossági, sem az intézményi, szervezeti szférában jelentős áttörést a területen. Egy az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesületben dolgozó közgazdász hallgató diplomamunkájához kapcsolódó kérdőíves felmérésében annak járt utána, hogy az egyesületnél meghirdetett pályázatok közül miért választják kevesen a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos pályázati lehetőségeket. 2011-ben a lehetséges, megújuló energiaforrások támogatására szánt 60 millió forintos keretből 4 pályázat mindössze 11,9 millió forintot nyert el. Mindez teljesen ellentmondott az előzetes igényfelméréseknek (Hancz E. 2011). Az említett kérdőívet 21 önkormányzat, 24 vállalkozás és 2 civil szervezet töltötte ki, melyet kiértékelve megállapítható, hogy a megkérdezettek pontos ismeretekkel rendelkeznek a kistérségben fellehető megújuló energiaforrások jelenlétéről, azok hasznosítási lehetőségeiről, megállapítják, hogy a különböző megújuló energiafajták közül a kistérség melyekben bővelkedik leginkább, illetve legkevésbé, valamint nyitottak a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatos információkra. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos igényeik és elvárásaik elsősorban a hagyományos energiahordozóktól való függetlenedéshez, majd a környezettudatossághoz, a beruházás gyors megtérüléséhez és végül a melléktermékek hasznosításához köthetők. A megkérdezettek 97 százaléka fontosnak tartja, és a jövőben tervezi, hogy energetikailag autonómmá váljon. A válaszadók kb. 6 százaléka rendelkezik támogatással megvalósult megújuló energiaforrást hasznosító beruházással, 9 százalékuknál a beruházás megvalósulása épp folyamatban van, 22 százalékuk esetében a beadott pályázat elbírálás alatt van, 17 százalék esetén beszélhetünk sikertelen pályázatról, 35 százalék eddig még nem pályázott, de a jövőben tervezi, végül a megkérdezettek mindössze 11 százaléka nem tervez ilyen jellegű beruházást megvalósítani. Az előzetes igényfelmérések, és a fenti adatok, valamint a megkérdezettek tájékozottsága arra engednek következtetni, hogy beruházási szándék lenne, azok megtorpanása az elmúlt évek gazdasági válsága miatt lehet inkább. A válaszadók többsége ugyanis a túlzottan magas önrészt, illetve a gazdasági recessziót jelölték meg az elmaradt fejlesztések okaiként, 63 százalékuk pályázott volna megújulókkal kapcsolatos beruházásra, amennyiben a 2008-ban kezdődő gazdasági válság nem következik be.

2.3.

A biomassza hasznosításban rejlő lehetőségek A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

Az erdő- és mezőgazdálkodásból származó biomassza energetikai célú hasznosítása egyelőre nem jelentős a kistérségben. A változatos mezőgazdasági kultúrák (erdők, szőlősök és gyümölcsösök, szántók, a fertői nád, a faipari vállalkozások, valamint az állattartás melléktermékei) bőséges alapanyaggal láthatnák el elsősorban a közvetlen tüzelésre hasznosítható energiatermelő beruházásokat. Bár a térségben meghatározó a fa- és bútoripar jelenléte, az ipari hasznosításra kevéssé alkalmas, energetikai célokra azonban hasznosítható tűzifa, állománynevelési melléktermény illetve vágástéri hulladék még így is jelentős energetikai alapanyagot jelenthetne, kiegészülve az agráriumból származó mellékterményekkel (szármaradványok, szőlővenyige, gyümölcsfa nyesedék), illetve a faipari cégek melléktermékeivel. A kistérség még szigorú becslések szerint is rendelkezik évente legalább 530 TJ közvetlen tüzelésre alkalmas mező, illetve erdőgazdaságból származó alapanyaggal, ami jelenleg nem kerül hasznosításra. Minderre a Sopron–fertődi kistérségben kb. 25 MW beépített teljesítményű fűtőművi kapacitást lehetne alapozni, mindezt már meglévő, kihasználatlan alapanyagokból. Ezzel a kapacitással nagyjából 8 átlagos méretű (600 háztartás/település) település fűtési energiáját lehetne kiváltani. A számítás nem tartalmazza a Fertői náddal kapcsolatos lehetőségeket, és szigorúan becsléseken alapszik (Pappné Vancsó J. 2010). A biomassza potenciál becslésére kistérségünkben –hasonló eredményekkel – más felmérés (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.) is készült, mindez arra enged következtetni, hogy a rendelkezésre álló alapanyag nagy pontossággal becsülhető. A már rendelkezésre álló alapanyagon túl energianövény termesztésére is található lehetőség a mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas szántókon: ezek az – elsősorban fás szárú – energiafák (nyár, fűz, akác) szintén a közvetlen tüzelés alapanyagai lehetnének, bár ezzel kapcsolatban a jövőt érintő földhasználati változásokkal is számolni kell, ezért ezek hosszú távú megítélése bizonytalan. A hulladéklerakókhoz, valamint a szennyvízkezeléshez kötődő biogáz hasznosításon túl biogáz üzem mezőgazdasági mellékterményekre (első sorban híg- és almostrágya alapanyaggal) is alapozható. Bár a kistérség mezőgazdasági profilját elsősorban nem az állattartás jellemzi, a későbbi példákból láthatjuk majd, hogy biogáz üzem kis léptékben is megvalósítható, erősítve egy-egy település energia önellátását, illetve népességmegtartó erejét. A Sopron–fertődi kultúrtáj kevéssé alkalmas a nagy területigényű, nagyüzemi szántóföldi művelést igénylő bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel) alapanyagának (kukorica, búza repce, napraforgó) előállításához. A biomassza hasznosítását célszerű lenne inkább az egyébként is hatékonyabb, és a változatos mezőgazdálkodáshoz jobban alkalmazkodó közvetlen tüzelés, illetve biogáz hasznosítás irányába fejleszteni.


12

3. A Sopron–fertődi kistérség energetikai SWOT-analízise Erősségek (Strengths)

Gyengeségek (Weaknesses)

 





 



Kiváló elhelyezkedés, Bécs közelsége. Kedvező adottságok a megújuló energiák használatára (biomassza, geotermális, szél). Nyugat-magyarországi egyetem alap-. és alkalmazott kutatásai, nonprofit kutató és technológiatranszfer cégei. Külföldi működő tőke magas fokú jelenléte a mezőgazdaságban is. Átlagon felüli ellátottság környezetvédelmi, műszaki képzettségű humánerőforrásokból. Kialakult osztrák–magyar kapcsolatok, tanulási folyamatok.

Lehetőségek (Opportunities)  

 

   



Tőkehiányos kkv szektor, együttműködési hiányosságok. Energetikailag függő térség, önellátás alacsony foka. Mezőgazdasági földterületek jelentős része külföldi kézben van. Mezőgazdasági szektor, főképpen állattartó ágazatok gyengesége. Forráshiányos lakosság, alacsony környezettudatosság, érdektelenség. Szűklátókörű, rövidtávon érdekelt helyi politika, gyenge civil szféra.

Veszélyek (Threats)

Jó gyakorlatok átvétele a határon túlról.  Megújuló energiák piacának szélesedése, piaci trendek javulása, megújuló technológiák elérhetőbbé  válnak. Potenciális olajpiaci krízis pozitív,  ösztönző hatásai Megújuló szinergiák kihasználása, piaci szereplők hálózatosodása, megújulóenergia-vertikum komplexitásának fokozódása.

Természetvédelmi és megújuló energiákat támogatók érdekeinek összeegyeztethetetlensége. Külföldi cégek versenye, ellenérdekeltségek. Országos jogi, szabályzási, makropiaci trendek kedvezőtlen alakulása


13

4. A Sopron–fertődi kistérség általános energetikai koncepciója FŐ CÉL: Hálózati energetikai rendszer függőségének oldása Mivel a térségben sem nagy volumenű lakosságszám-változás, sem jelentősebb áramfogyasztó megtelepedése nem várható, a fejlesztési igények robbanásszerű változása sem prognosztizálható. (Jóllehet, Sopron és környéke vándorlási nyereséggel, mérsékelten növekvő népességgel rendelkezik.) Ebből kifolyólag mind a villamos-, mind a földgáz elosztóhálózatok extenzív bővítése helyett a hatékonysági fejlesztések, megelőző karbantartások vannak napirenden. A kistérségi koncepció, illetve a helyi döntéshozók, illetékes gazdasági társaságok kiemelt feladata, hogy az energiaellátó-rendszert úgy fejlesszék tovább, hogy lehetőség szerint működtetésének rugalmassága növekedjen, függőségi szintje pedig csökkenjen. A térségi energiabázis fejlesztése a fő cél mellett hozzájárulhat a helyi gazdaság megerősödéséhez, a foglalkoztatás kismértékű növekedéséhez, áttételesen a mezőgazdaság funkcióbővüléséhez, illetve szintén a foglalkoztatásának bővüléséhez, tágabban a falvak élhetőségének javulásához. Beavatkozási pontok: ‒ Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés. ‒ Együttműködések generálása, kapacitások fejlesztése. ‒ Közintézmények, ipari létesítmények alternatív energiaellátó rendszerének kialakítása (faapríték, pellet, biogáz). ‒ Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása. ‒ Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve terjedésének segítése, támogatása. ‒ Tározós erőmű megvalósítása a térségben. Kulcsszereplők: Soproni Erőmű Kft.; E-ON Zrt., GDF-Suez, Soproni MJV Önkormányzata, Sopron Holding Zrt., térségi nagyfogyasztók (ipari üzemek, közintézmények, egyetem), civilek, lakosság 1. ALCÉL: Helyi havária-tervek kidolgozása, kötelező tartalékképzés A rendszerek regionális függőségűek, helyi ráhatás az importfüggőség miatt nincs, ezért ki kell dolgozni helyi havária-terveket, az ellátó rendszerek zavarai esetén életbe léptethető forgatókönyveket. Megfontolandó az energetikai cégek számára kötelezően létrehozandó helyi vis-major alap, amellyel az esetleges rendkívüli események okozta problémákat lehetne orvosolni. Feladat felelőse: kistérségi/járási igazgatási szint, partnerek az energiatermelő és szolgáltató cégek.


14

2. ALCÉL: Együttműködések generálása, kapacitások fejlesztése Cél: Térségi együttműködések továbbfejlesztése a regionális ellátóbázisok kialakítására biogáz, biomassza hasznosítás területén. Az energetikai beruházások hosszas előkészítés után valósulhatnak meg (ilyen kutatások azonban már folynak az egyetemen, lásd feljebb), cél a termelők, anyaghasználók anyagforgalmának elemzése, a termékpályák nyomon követése, a hulladék-, illetve másodnyersanyagok keletkezésének, kezelésének vizsgálata. Nagyon fontos a térségi koordinációs szint létrejötte és működése. Feladat felelőse: egyetem, járási/kistérségi igazgatási szint. Térségi szereplők azonosítása: mezőgazdasági, ipari cégek (Béta Center cégcsoport, ETHOFER Kft., Hegykői Mezőgazdasági Zrt., Florasca Környezetgazdálkodási Zrt., Fertő Tavi Nádgazdaság Zrt.; Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt., magángazdálkodók, magánerdő-tulajdonosok, szőlész-borász cégek, vállalkozók, Swedwood Kft., Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft., Soproni Vízmű Zrt. 3. ALCÉL: Közintézmények, ipari létesítmények alternatív fűtési-energiaellátó rendszerének kialakítása, fejlesztése Cél: A távhő-rendszeren kívüli intézményi fogyasztók ellátása (jó példák már vannak is, pl. Sopronban), iskolák, az egyetem, a TV-torony, a nagy szállodák, ipari létesítmények alternatív energiaellátásának fejlesztése. Mindez egy következő lépcsőként fogható fel a közintézmények folyamatban lévő energetikai korszerűsítési programját követően. Felelős szervezetek: önkormányzatok, Sopron Holding Zrt., nagyfogyasztók. 4. ALCÉL: Kistelepüléseken biomassza-bázisú helyi fűtőművek kialakítása Feladat: Fel kell tárni a létesítmények számára legmegfelelőbb településeket (logisztika, alapanyagellátás szempontjából), illetve telephelyeket (kiürült mezőgazdasági, ipari (pl. petőházi cukorgyár). További feladat a helyi lakossággal való kommunikáció, a helyi igények pontos felmérése, a működtetés konstrukciójának kialakítása. Felelős szervezetek: önkormányzatok, mezőgazdasági, ipari cégek. 5. ALCÉL: Lakossági megújuló energiaforrás-technológiák terjesztése, illetve terjedésének segítése, támogatása A talán leginkább forráshiányos oldal ösztönzése az energiahatékonysági fejlesztések megtételére nehéz feladat. Jól látható, és ez bizakodásra is okot ad, mert jelzi, hogy az ez irányú fejlesztési igények megvannak a magyar társadalomban, hogy az országos pályázati források nem elegendőek, a jelenlegi önkormányzati helyzetben nem várható, hogy helyi forrásokkal egészüljenek ki e támogatási rendszerek. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

Ezen a téren a javulás tehát több csatornán is a nemzeti szint felől várható. Nemzetközi szinten a mitigációs politika 2009-es koppenhágai klímacsúcson bekövetkező kudarca után fogalmazódtak meg olyan gondolatok, hogy egy alacsony szintről induló, majd növekvő karbon adóból befolyó összeget a megújulók fejlesztésébe kéne csatornázni, hogy azok mielőbb – támogatások nélkül – versenyképesek legyenek az energia-piacon, s maga a megújuló energia piac is egyre bővüljön (Prins, G. et al. 2009). Ennek az elképzelésnek egy helyi változata könnyen felvázolható: a helyi adók megfeleltethető, „karbonizálható” részét (építményadó, vállalkozások kommunális adója, iparűzési adó egy része) a megújuló energiafelhasználás növelését támogató alapba kell gyűjteni, amit vissza lehet forgatni a korszerűsítési beruházások támogatásához, ösztönzéséhez. Emellett természetesen több szinten folytatni kell a környezeti szemlélet terjesztését; az iskolákban a környezeti nevelést, helyi társadalmi szinten pedig a folyamatos kampányokat (ahogy azt pl. a Sopron Holding Zrt., vagy méginkább a Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. igyekszik tenni). Fontos, hogy ezek a tevékenységek szakszerűen legyenek megszervezve, hiszen ha a lakosság anyagi érdeket szimatol a „marketing” mögött könnyen hátra arcot tesz (Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron). Felelős szervezetek: önkormányzatok, járási/kistérségi igazgatási szint, iskolák, egyetem, Sopron Holding Zrt., Sopron és Térsége Környezetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Kft. 6. ALCÉL: Tározós erőmű megvalósítása a térségben Mivel a térség az egyik legjobb potenciállal rendelkezik a szélenergiát tekintve az országban célszerű lenne, hogy az egyébként nemzeti szinten is fontolóra vett (H/3839. számú országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Energiastratégiáról – Magyar Köztársaság Kormánya, Budapest, 2011) tározós erőművek egyike a kistérségben valósuljon meg, ehhez pedig némi lobbytevékenység is fontos lehet. Alternatívaként felmerül az osztrák energiatárolási kapacitások igénybe vétele, amennyiben ezek rendelkezésre állnak és technológiailag megoldható. Felelős szervezetek: önkormányzatok, járási/kistérségi igazgatási szint.


16

5. A Sopron–fertődi kistérség energetikai akciótervei 5.1. Zöld városok a térségben – Sopron, Fertőd Korunkban újraértelmeződnek a város–falu kapcsolatok. A globalizáció, azaz a globális, makroregionális termelési, munkamegosztási láncok többnyire felülírták a helyi kapcsolatokat, sok helyütt meggyengítették a helyi egymásra épüléseket, vertikumokat; a város–falura alapozott helyi ellátó körzetek elhalványultak. A társadalmakkal és a városokkal kapcsolatos jövőbeni kilátások a mély pesszimizmustól az optimizmusig terjednek. Számtalan modell lelhető fel, amelyek a fenntarthatóbb élet megteremtésének módját ajánlják. A klímaváltozással és az olajhozamcsúcs elmélettel kapcsolatban három kihívás körvonalazható, ahol az előrelépésekkel hozzájárulhatunk a problémák megoldásához. Ezek: visszaállítani a városok ökológiai integritását, újratervezni a fogyasztás és a termelés rendszereit (azaz újraformálni a város-falu kapcsolatot) és újjászervezni azt a fajta (városi) polgárságot, amely kiáll a társadalmi és ökológiai jogokért (Wolch, J. 2007). Ma, nagyjából a fenti három lábon áll a modell, ennek gyakorlatba ültetéséhez szükséges az ezek eléréséhez szükséges lépések végiggondolása. A zöld város gondolat – hasonlóan az alternatív kifejezésekkel (klímabarát város, ökováros, fenntartható város, energikus város) (Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium – VÁTI, Budapest, 2011) – gyökereiben több, mint száz évre nyúlik vissza (pl. Howard kertváros ideája). Hasonlóan az ökomarketing gyakori fogásaira sok esetben egyelőre reklámértékkel bír csupán. Térségünk két városa (Sopron és Fertőd) esetében viszont ennél már többről beszélhetünk. 5.1.1. SOPRON Sopronban egyrészt az egyetemet kell kiemelnünk, amely maga is „zöld egyetemként” aposztrofálja magát, de emellett sokat tett azért, hogy a zöld város gondolat terjedjen a döntéshozói szinten is, gondolunk itt a kétszer megrendezett Építőkockák városfejlesztési pályázatra, ahol a zöld város témája pályázható célként szerepelt (www.epitokockak.nyme.hu). Természetesen a város fejlesztési anyagaiban körvonalazódik a „zöld város” gondolat, azonban még nincs egységes programra felfűzve (Sopron MJV Gazdaságfejlesztési koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009; Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy-Bartucz-Hollai Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt. 2008; Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron; Sopron MJV Városfejlesztési koncepciója, 2010–2015. Váti Kft – Viriditas Bt., Sopron). Mindazonáltal elmondhatjuk, hogy a város környezetvédelmi programja egy ilyen modell számos elemét tartalmazza: ‒ Ki kell dolgozni a település energiakoncepcióját (Más információk szerint 1996-ból létezik ilyen, amely már a megújuló energiák használatának fontosságára is kitért – www.sopronholding.hu). A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

‒ Szabályozni és támogatni kell a tömbházak közösségi hőellátását, távhőre való rákapcsolódását. ‒ Távhőrendszer korszerűsítése, áttérés a megújuló energiaforrásokra. ‒ Helyi tanácsadó, tervező csoport létrehozása megújuló energiák használatával kapcsolatban a lakosság részére. ‒ A város csatlakozzon valamelyik uniós szintű városszövetséghez (pl. EnergieCities). ‒ Fényszennyezés csökkentése, köztéri világítás korszerűsítése. ‒ Gyalogosközlekedés fejlesztése, ösztönzése. ‒ Kerékpáros közlekedés fejlesztése. ‒ Elővárosi vasútfejlesztés. ‒ Belvárosi forgalmi rend átgondolása. ‒ Közösségi közlekedés fejlesztése, átgondolása, iskolabusz-járatok kialakítása. ‒ Zöldterület-fejlesztés. ‒ A környezeti nevelés és a környezettudatosság színvonalának emelése. A soproni önkormányzat ebben a célrendszerben is értelmezhető, első jelzésértékű projektje a GUTS (Green Urban Transport Systems), amelyben a közösségi közlekedés számára szeretnének alkalmazható megújulóenergia-alapú innovatív megoldásokat, modelleket kidolgozni (www.gutscentral.eu). A projekt átfogó célja, hogy hozzájáruljon a fenntartható városi közlekedéshez, előkészítse azt, ami által a tömegközlekedés új, megújuló energiaforrásokon alapuló ágazattá alakulhat át. Így kívánják segíteni a projektben résztvevő partner-városokat, hogy a tömegközlekedésük energiaellátását tekintve egyre inkább önellátóbbak legyenek, és versenyképesebbek legyenek a magánközlekedéssel szemben, végül, hogy a környezeti ártalmak csökkenéséhez is hozzájáruljanak. A projekt specifikus céljai a következők: 1. „Kormányzás" és társadalmi felelősség: a felelős szervezetek felkészítése az új rendszerekre történő átállásra, együttműködési modellek kialakítása, és a társadalom érzékennyé tétele és a zöldebb környezet, zöld közlekedési megoldások iránt. 2. A pénzügyi fenntarthatóság és a finanszírozás kérdéseinek vizsgálata, konkrét modellek kidolgozása. 3. Technológiai megvalósíthatóság (különböző megújuló energiaforrások használata) vizsgálata (www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/). A 2013-ig tartó projekt a megvalósítás fázisában van, konkrét eredményekről egyelőre nem lehet beszámolni. 5.1.2. FERTŐD Fertőd esetében a város 2009-ben készült Integrált Városfejlesztési Stratégiája a dokumentum, illetve a település részcéljai közé emeli be a „zöld várost”, a gazdasági élet és a turizmus fejlesztésének stratégiai célja alá. E rövid metaforát az akcióterületi fejlesztések során a következőképpen bővítik: „fenntartható gazdaság és társadalom fejlesztésének erősítése (»Zöld város« létrehozása, energiatakaréA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

kosság fejlesztése és terjesztése, hatékony energiafelhasználás megvalósítása)”. Alább pedig így fejtik ki a projektet: „»Zöld város« projekt megvalósítása: a zöld energia-fejlesztésben érdekelt Venterfor Kft. tervezett beruházásai által több projekt körvonalazódik Fertődön, amelyek segítségével a település közintézményeiben hatékonyabb energiafelhasználás valósulhat meg, továbbá a magán- és vállalkozói szféra energiatakarékossága is fokozódhat, illetve a fenntartható fejlődés alapelveinek, tevékenységeinek terjesztése is megtörténik. A projekt keretein belül belterületen valósul meg a biomassza erőmű, amely tulajdonképpen egy fűtőmű kiépítését jelenti az általános iskola épülete mögött, központi helyen, hogy onnan lássa el a közintézményeket, az Esterházy-kastélyt fűtésre alkalmas energiával. A projekt tervezett forrásai: pályázatok (magyar–osztrák oldalon), gyártói hozzájárulások, beruházók, tőkebefektetők. Az Önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlanokon (323 és 724/84 hrsz.) 30 évre szóló ingyenes használati jogot és ráépítési jogosultságot ad a beruházónak 10%-os tulajdoni részesedésért.” A projekt egyes elemeit külterületen tervezik megvalósítani: „»Zöld város« projekt külterületen tervezett fejlesztései, melyekkel egy több funkciós energia-park kerülhet kialakításra: ‒ Szélenergia projekt, szélerőmű park létrehozása – részben magánszemély tulajdonában lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul meg, részben pedig az Önkormányzat saját tulajdonát képező ingatlant (072/4 hrsz.) biztosít 30 évre szóló bérlet formájában a beruházónak, valamint ráépítési jogosultságot ad. A környezetvédelmi szakhatósági engedélyek kiadása folyamatban van. A teljes szélerőmű park kialakítása több ütemben tervezett, mivel jelentős költséggel valósítható meg a beruházás: cca. 1–4 milliárd Ft, az összberuházás nagysága. ‒ Fotovoltaikus hasznosítás (naperőmű létesítése) – olyan rendszerek kiépítése, amelyek a nap energiáját felhasználva, azt átalakítva azonnal áramot termelnek, amely áram rögtön használható, eladható. A rendszer a már említett, kialakítandó szélturbinák közé telepíthető. Magánszemély tulajdonában lévő külterületi ingatlanon (művelési ág váltás szükséges) valósul meg, ahol a szükséges infrastruktúra (pl.: felvezető, bekötő utak) részben adott. A projektelőkészítése jelen pillanatban is folyik, gyártói megállapodások előkészítése és a finanszírozási oldal összeállítása van folyamatban, a projekt költségeit az előkészítési szakasz lezárultát követően lehet pontosan meghatározni. ‒ Geotermia hasznosítása – geotermális hőerőmű és a lakott területeket ellátó távhő szállítóhálózat kialakítása tervezett, azonban a projekt részletes, pontos tartalma a későbbiekben pontosítható, jelenleg az előkészítő munkák, a szállítói egyeztetések folynak. ” A nagyreményű projekt előkészítés alatt van, tanulmányterv született a megvalósíthatóság tekintetében (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.), a szélerőművek engedélyeztetés alatt vannak. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

5.1.3. A MODELL ÉS A GYAKORLAT A városok felismerték a zöld város gondolatban rejlő szervező erőt, marketingértéket, imázsjavító lehetőséget. A jelenlegi projekt-alapú városfejlesztés körülményei között nem ismerték fel azonban azt, hogy a modell nem csak egy fejlesztés, egy szűk fókuszú projekt, egy eredmény, hanem egy holisztikus városirányítási séma, egy látásmód, egy komplex fejlesztési vízió. Természetesen a tervezett fejlesztések – ha megvalósulnak, a gyakorlatba átültetődnek – számos pozitív hatással fognak rendelkezni: demonstráló erejüknél fogva alkalmasak a szemléletjavításra, hozzájárulhatnak majd a települési életminőség, a foglalkoztatási szint, az önállóság növekedéséhez. Hasonlóképpen, az energia-stratégiai megfontolások, fejlesztések csak egy elemét alkotják a zöld város modelljének, Fertőd projektje viszont szinte kizárólagosan energetikai témákat tartalmaz. Fentiek alapján egy zöld város modell végrehajtása során az alábbi mérföldkövek sorolhatók, illesztve a három alaphoz: ‒ A városok ökológiai integritásának visszaállítása: o A városok térbeli növekedésének visszafogása, megállítása, a kompakt városfejlesztés, illetve a barnamezős, városfelújítási célok előtérbe helyezése. o A városperemek tájba illesztése. o A zöldfelületi elemek fejlesztése, a zöldhálózati elemek összekötése. o A hulladékgazdálkodási, -kezelési rendszer fejlesztése, szelektív hulladékgyűjtés, a lerakás visszaszorítása. ‒ A városi fogyasztás és termelés rendszerének újratervezése: o Az energiaellátás rugalmasságának, illetve az autonómia fokának növelése; megújuló energiaforrások kihasználásának fejlesztése. o Helyi ellátó körzetek megerősítése. o Városi közlekedés újraszervezése. o Városi mezőgazdaság erősítése. ‒ A környezet- és öntudatos városi polgárság újraszervezése o Környezeti nevelés, környezettudatosság erősítése. o Közösségfejlesztés. o A várostervezés társadalmasítsa. A kistérség városainak igen jók a feltételei, lehetőségei e modellek gyakorlatba ültetéséhez. A megvalósítást számos érdekellentét, konfliktus kísérheti, ezt azonban éppen a társadalmasítás és a közösségfejlesztés hivatott tompítani, mint ahogy nem elhanyagolhatók a térségen kívüli faktorok sem: a benzinár változása, makrogazdasági folyamatok, nemzeti támogatási rendszerek, stb. 5.2.

Biomasszára épülő megújuló energia-hasznosítás

A helyi önkormányzatok, illetve a kistérség fejlesztési, környezeti programjai csupán ajánlásokat tartalmaznak általában a megújuló energia, így a biomassza hasznosításával kapcsolatban, így a szomszédos térségek jó gyakorlatait, a térség adottságait, társadalmi-gazdasági, természeti környezetét, a jövőre vonatkozó földhasználati változásokat figyelembe véve alakítjuk ki akciótervünket. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

A biomassza környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjából leghatékonyabb felhasználási módja a közvetlen tüzelés hő+villamosenergia-termelés céllal, illetve a közvetlen tüzelésre nem használható szerves anyagokból biogáz előállítása (Büki G. 2007; Bai A. 2002, 2005). Figyelembe véve a jelenlegi jogiés gazdasági szabályzórendszert, kistérségünkben a felsorolt hasznosításokkal kapcsolatos beruházások települési, illetve vállalati szinten valósíthatók meg legkönynyebben, háztartási szinten legnehezebben. Míg az előbbi szinthez tartozók több hazai, valamint uniós forrásból is részesülhetnek (KEOP, EMVA, LEADER, termelési támogatások), addig a háztartások számára szűkösek a lehetőségek (Új Széchenyi Terv, ZBR). Az energiatermeléshez szükséges beruházások a méretek növekedésével együtt gazdaságosabbak, mindehhez azonban koncentrált energiaforrás lenne szükséges, amely elvárásnak a hagyományos energiahordozók jobban megfelelnek. A megújuló energiaforrások többsége ezzel ellentétben szórt energiaforrás, ezért azokat helyben, kis léptékben, a legkevesebb átalakítással célszerű hasznosítani. Az alacsonyabb teljesítményű energiatermelő egységek fajlagos beruházási költségei magasak, ezért szükséges támogatni ezeket. A jelenlegi szabályzórendszer, bár időről időre korrigálásra kerül, nem elég rugalmas, az önszabályzó zöldbizonyítvány rendszerrel lehetne nagyobb hatékonyságot, ezzel motiválóbb környezetet teremteni a kisléptékű hasznosításnak. A hazai Villamos-energia törvény (2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról) ugyan lehetővé teszi a zöldbizonyítvány rendszer későbbi bevezetését, azonban ez egyelőre várat magára. 5.2.1. BIOMASSZA FŰTŐMŰ LÉTESÍTÉSE A fent említett forráshiány ellenére javasoljuk, hogy a legnagyobb energiatermelő berendezés, pl. fűtőmű, ne legyen nagyobb néhány MW beépített kapacitásnál a szállítás okozta környezeti ártalmak, illetve az esetleges alapanyag ellátási gondok miatt. A fenti elemzésből kiderült, hogy a térségben fellelhető, egyelőre kihasználatlan, mellékterményekből álló alapanyag nagyjából 8 db 3 MW beépített kapacitású egység létesítéséhez lenne elegendő. Hogy ez mennyire nem lehetetlen, bizonyítja a térség szomszédságában található Pannonhalma, Körmend (5MW), Pornóapáti (1,2MW) vagy Szombathely (7MW) fűtőműve. Ezeken a településeken a hagyományos energiahordozókat váltották ki a környezetükben termelődő alapanyaggal, vagy régi fűtőműveiket faapríték tüzelésre átépítve, vagy utóbbi kettő esetében zöldmezős beruházással. A fűtést és melegvíz készítést tekintve Pornóapáti teljesen önellátóvá vált. Érdemes kiemelni Pannonhalmát is, ahol a hazai megvalósult biomassza fűtőművek közül egyedüliként vegyes alapanyagot hasznosítanak: a faaprítékon kívül levendulaszárat, szőlővenyigét, gyümölcsfanyesedéket, az apátság földgázszükségletének 80 százalékát kiváltva. Az összes beruházás esetében legalább 50 százalék önrészt kellett felmutatni a pályázatok elnyeréséhez. Kistérségünkben szintén van néhány ötlet szintjén lévő, leendő beruházás: a soproni fűtőerőmű, a már említett fertődi „zöld város” terv, vagy a fertői nádra alapozott erőmű. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

A soproni fűtőerőmű tulajdonosa az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. energiakorszerűsítési céljai között szerepel a megújuló energia hasznosítása is. Az ötlet szintjén lévő beruházási szándékot tovább erősítheti, hogy a napjainkban változó megújulóenergia-támogatási rendszer a továbbiakban nemcsak a zöld villamos energiának, de a zöld hőenergiának is termelési támogatást nyújt majd (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011). A fertői nádban rejlő energetikai lehetőségekre a nádgazdálkodók és a kutatók már felfigyeltek, energetikai beruházásaik azonban váratnak magukra a környezetilletve természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak miatt. A nád energetikai hasznosításának kistérségünkben ellent mond, hogy Natura 2000 területen energianövény termesztése nem lehetséges, ez esetben viszont már meglévő, természetesen nőtt, és nem termesztett növényről van szó, s a nádgazdálkodásnak, nádaratásnak a térségben pedig egyébként is hagyományai vannak. További aggodalmakra adhat okot a szállítás okozta forgalomnövekedés a térségben, illetve, hogy az esetleges erőművet nem lehet a védett területeken létesíteni. Úgy véljük, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos aggodalmak megalapozottak, a Fertő-vidék fokozott gondoskodást, odafigyelést igényel, hiszen egyaránt képezi a Világörökség és a Natura 2000 hálózat részét, valamint nemzeti park is, amely az Európában kiemelkedő értékkel bíró hazai biodiverzitás védelmében kulcsszerepet játszik. Mivel a megújulókkal kapcsolatos hazai szabályzás következményeként már keletkeztek komoly környezeti károk (pl. nagykapacitású biomassza erőművek nem fenntartható alapanyagigénye), érthetők az aggodalmak. A nád egy részének energetikai hasznosítása azonban nem lehetetlen. A beruházások megkezdése előtt azonban első lépésként elengedhetetlen a kialakulóban lévő új hazai szabályzórendszer áttekintése, és helyi rendeletekkel való korrigálása, tekintettel a kiemelten védett környezetre. További fontos feladat a kitermelhető nád környezeti károkat nem okozó mennyiségének, illetve területének hozzávetőleg pontos meghatározásához szükséges részletes háttértanulmány elkészítése (egy becslés szerint 35-40 ezer tonna nádat lehetne a célra éves szinten felhasználni - Petőháza 80km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., 2009, Kézirat), és a szükséges jogi szabályzók megalkotása, a hatékony monitoring kidolgozása. Mindez szoros együttműködést igényel a gazdálkodók, a környezetvédelmet képviselő helyi szervek, illetve a helyi önkormányzatok között. Véleményünk szerint a fertői nádra alapozott energetikai akcióterv a környezeti érdek és a gazdasági értékteremtés kiemelten pontos mérlegelése, a kellően szigorú és hatékony szabályzórendszer és a partnerség elvének betartása nélkül nem valósulhat meg. A rendelkezésre álló szármaradványok, első sorban a gabonaszalma több módon is felhasználható. Nagyobb léptékben szalmatüzelő erőművekben, ami 1MW beépített teljesítmény fölött gazdaságos, ám logisztikailag a 15 MW beépített teljesítménynél nagyobb berendezés nem optimális. Mivel a kistérség egyébként nem kifejezetten agrárjellegű, vagyis csak kevés helyen áll rendelkezésre homogén, elegendő menynyiségű alapanyag, és ökológiai szempontból is a kis lépték a megfelelő, fontos lenA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

ne, hogy az estleges szalmatüzelésű erőművek se legyenek nagyobbak néhány MW beépített teljesítménynél. Speciális kazánokban (Pannonhalmi fűtőmű) vegyes alapanyagot is lehet hasznosítani, a szalmatüzeléshez adott esetben tehát nem szükséges homogén alapanyagot igénylő bálatüzelő. A szalmát brikettálva vagy pelletálva szintén hasznosítani lehetne, a tűzifán kívül ezek a tömörítvények alkalmasak a háztartások ellátására. Mindehhez azonban szükséges lenne a tömörítvényeket létrehozó üzemek megtelepedése a térségben, amire eddig kevés példa akadt (lásd feljebb). A háztartási hasznosítást tovább nehezíti, hogy támogatás nélkül egyelőre csupán a hagyományos fatüzelésű, illetve a faelgázosítós kazánok versenyképesek a földgáztüzeléssel. A földgáztüzeléssel járó komfortfokot megközelítő pelletet hasznosító automatizált kazánok esetében az éves fűtési költség nagyjából hasonlóan alakul, mint egy magas hatásfokkal bíró kondenzációs gázkazán esetében, azonban a beruházáskor fellépő költség pelletkazán esetében akár a gázkazán költségének kétszerese is lehet. 5.2.2. FÁS- ÉS LÁGY SZÁRÚ ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSE A biomassza közvetlen tüzelése energianövény termesztésen is alapulhat. Kistérségünket tekintve inkább a fás szárú energianövények termesztésének kedvez: nyár, fűz, akác félék (Sulyok D.-Megyes A. 2006a), de hazánkban a lágyszárú energianövények nemesítésének eredményeként a Miscantus Sinenesis Tatai, a magyar energianád termesztése is szóba jöhet (Hanzély Gy. 2007). Az energianövény termesztéséhez szükséges területigény szükségképpen kérdéseket vet fel a jövőben várható földhasználati változásokkal és az élelmiszernövény termesztés területigényével kapcsolatosan. A jövőben tervezett földhasználati változások szerint 2030-ra kb. 350–400 ezer hektár szántó-erdő konverzióval, illetve 250 ezer hektár szántó-gyep konverzióval számolhatunk. A szántóföldi művelés alól véglegesen kivonásra kerülő terület pedig 70 ezer hektár veszteséget okozhat a művelhető földeknek az időszak végéig (Sulyok D.-Megyes A. 2006b; Laczkó I. 2007; Szemán L. 2003). Energianövény termesztési lehetőségünk tehát az élelmezési célú növénytermesztéssel együtt egy folyamatosan zsugorodó szántóterületre korlátozódik, ahol a két művelési ág optimális arányát kellene megtalálni. Egyes tanulmányok szerint (How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA Report No. 7/2006, Copenhagen), 2030-ig hazánkban mindössze fél millió hektár vehető igénybe energianövény termesztésére, a jelenlegi energianövények termesztése (bioetanol és biodízel alapanyagai az üzemek kapacitásai alapján) azonban már meg is haladják ezt a szántóterületet (Pappné V. J. 2010). Mivel a kistérségek élelmiszer önellátására való törekvései legalább olyan fontosak – ha nem fontosabbak –, mint az energia autonómia, fentiek tudatában fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy az energianövény termesztésére vonatkozó terveket előzze meg az élelmiszer biztonságra vonatkozó hatásvizsgálat, illetve a helyi földterület változásokat érintő kutatások elvégzése. Az energianövény termesztését kistérségünkben szintén behatárolják a védelem alá eső területek nagy aránya, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

ezeken a helyeken energianövény termesztése ugyanis nem lehetséges. Bár az energianövény termesztésével kapcsolatos kutatások nagy léptekben haladnak, az ökológusok kétségeiket fejezik ki azok invazív, esetleg genetikai szennyezést okozó, tájidegen tulajdonságaik miatt (Gyulai I. 2009). A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a védelem alá eső természeti területeken nemcsak energianövény termesztése, de intenzív élelmiszernövény termesztés sem lehetséges. A jövőben folyamatosan zsugorodó szántók közül így célszerű a legjobb minőségű szántókon intenzív gazdálkodást folytatni, hogy a termésátlagok növelésével fenntarthatóak legyenek a hozamok. Az energianövény termesztése így a kevésbé jó minőségű, esetlegesen megmaradó szántókra szorul vissza, következésképpen előfordulhat, hogy az alacsony hozamok miatt nem lesz jövedelmező a tevékenység. Véleményünk szerint jó minőségű szántóinkon egyébként sem célszerű élelmiszer növény helyett energianövényt termeszteni, figyelembe véve, hogy élelmiszerexportunk évről-évre növekszik, és a hazánkban előállított élelmiszerek tetemes része is külföldi alapanyagokból származik (http://www.avoppalyazat.hu/news/elelmiszerimport.html). Az energianövényekkel kapcsolatos kutatásoknak tehát abban az irányba kellene folytatódniuk, ami a kedvezőtlen körülményekkel kapcsolatos termesztéshez köthetők. A Nyugat-magyarországi Egyetem kutatóhelyei kiváló lehetőséget biztosíthatnak e probléma feltárására. Itt utalhatunk a NYME KKK térségi energiaültetvény-kísérleteire (Marosvölgyi Béla szóbeli közlése), vagy a fertődi zöld város projekttel összefüggésben készített tanulmányra, annak a közvetlen tüzelésre hasznosítható biomassza potenciálbecslésére, az energianövény-termesztéshez alkalmas fajok kiválasztására, illetve a termesztés lehetséges helyszíneinek meghatározására (Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft.). Számos külföldi kutatás foglalkozik az energianövény élelmiszer- vagy takarmánynövénnyel való együtt termesztésének lehetőségével, melyek arra engednek következtetni, hogy a hagyományos szántóföldi kultúrába ágyazott energiafa sorok nem okoznak számottevő visszaesést a szántóföldi növények hozamaiban (Gruenewald H. et al. 2007). Ezzel a módszerrel az élelmiszer önellátás mellett a települések energia önellátását is elősegíthetjük. Célszerű lenne hasonló kutatásokat kistérségünkben is kezdeményezni.

5.2.3. BIOGÁZTERMELÉS Követve az európai uniós irányelveket, hazánkban is egyre nagyobb helyet kap az extenzív művelésű szántóföldi kultúrák, a magas környezeti értékkel bíró mezőgazdálkodás terjedése. Kívánatos a nagyüzemi mezőgazdálkodás helyett a „régi-új”, munkaigényesebb, természethez közel állóbb ökológiai gazdálkodás egyre nagyobb arányú meghonosítása, ami szintén nem kedvez az intenzív művelést igénylő energianövény termesztésnek. Kedvező viszont a kis léptékű biogáz hasznosításnak. Az A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

24

utolsó pontban olvasható ausztriai példából (Margarethen am Moos) jól láthatjuk, hogyan valósítható meg mindez helyi gazdálkodók összefogásával. A helyben termelődő, nagy nedvességtartalmú biomassza melléktermények (növényi, élelmiszeripari maradványok, híg- és almos trágya) akár lágy szárú energianövény termesztéssel kiegészítve biogázból termelt hő- vagy villamos energia (illetve mindkettő) hasznosításával szintén elláthatják egy-egy település vagy településrész energiaigényeit, melléktermékként jó minőségű biotrágyát szolgáltatva. Kistérségünk agrár jellegű területein kiváló lehetőség lehetne a kis léptékű biogáztermelés, mindez a mezőgazdaságból élők helyben maradásához, a természet közeli, sokoldalú mezőgazdálkodás megvalósításához is hozzájárulna, melyben a tájökológiai szempontok sem sérülnek, és a biodiverzitás szempontjainak sem kedvezőtlen, sőt, fenntartható, helyi mellékterményekből származó energiaforrásokból táplálkozna. A fennálló szabályzó rendszer, amely hőtermelésre eddig sem nyújtott termelési támogatást, valamint a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos szigorú menetrendtartási kötelezettség (A szélerőművekkel kapcsolatos teljesítményingadozásokhoz hasonlóan, a biogáz üzemek is kissé egyenetlen teljesítményt produkálnak, esetükben viszont kötelező a menetrendtartás.) ezidáig meglehetősen visszafogta a kis biogáz üzemek terjedését. Az előbbi probléma a fent már említett változásokkal megoldódni látszik, a villamosenergia-termeléssel kapcsolatos menetrendtartási kötelezettség viszont továbbra is megoldatlan kérdés maradhat. Mint láthattuk, a biogáz hasznosítás alapvetően az állattartáshoz köthető, növényi alapanyagokkal kiegészítve. A Kisalföldre néhány évtizede még jellemző állattartás a rendszerváltást követő hanyatlás után még mindig nem állt helyre. Figyelembe véve a tej- és tejtermékek növekvő importját, valamint az élelmiszer önellátásra való törekvést, talán bizakodhatunk abban, hogy az ágazat előbb-utóbb fellendülésnek indul. Addig is, és mindettől függetlenül célszerű lenne az állattartásra, és annak szántóföldi környezetére vonatkozó felméréseket készíteni a gazdálkodók biogázzal kapcsolatos igényeiről, lehetőségeiről, egyidejűleg tájékoztatni a megkérdezetteket a beruházási- és a leendő termelési támogatásokról. 5.2.4. FOLYÉKONY ÜZEMANYAGOK A folyékony biológiai eredetű üzemanyagok (biodízel, bioetanol) a hagyományos közlekedési hajtóanyagok kiváltását hivatottak ellátni. Jelenleg használt, első generációs változataikkal kapcsolatban azonban sok probléma merül fel. Ezek közül a két legfontosabb, hogy az összes biomassza fajta közül az előállításhoz szükséges foszszilis energia és a nyert bioenergia aránya a legalacsonyabb, és túlzottan nagy szántóterületeket igényel az alapanyag termesztése. A második, harmadik generációs üzemanyagokkal kapcsolatos kutatások hatékonyabb termelési módok felé haladnak, a jelenleg hazánkban működő kapacitásokat az első generációs rendszerekkel azonban már nem célszerű bővíteni. A fent leírtak szerint kistérségünk várhatóan egyébként sem bővelkedik majd intenzíven művelhető szántókkal, így ennek a biomasszafajtának további alapanyag termesztését, illetve annak bővítését nem tartjuk térségünkre nézve kedvezőnek. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

25

5.3.

Szél-, geotermikus- , víz- és napenergia-hasznosítás a kistérségben

5.3.1. SZÉLENERGIA Bár hazánkban a szélenergia az egyik olyan energiaforrás, mely felhasználása az utóbbi évek egyik sikerágazata lett, a hazai villamosenergia-rendszer (VER) nem elég rugalmas az egyenetlen termelés kezelésére. Egyes vélemények szerint a Magyar Energia Hivatal (MEH) ugyan valóban nincs felkészülve a szélenergia felhasználására, azonban nem is áll szándékában ezen változtatni. A hazai gondokat szervezési, együttműködési és teherelosztási megoldásokkal lehetne orvosolni, mint ahogyan azt pl. Németországban vagy Dániában sikeresen megtették (Csűrök T. 2008). A pontos okokat tehát nehéz megfejteni, egy biztos, hogy kistérségünket mélyen érintő problémáról van szó, hiszen országos viszonylatban ez az egyetlen olyan vidék, ahol az átlagos szélsebesség meghaladja a 6 m/s-ot, vagyis eleget tesz a megbízható szélenergia termelés feltételeinek. Meg kell azonban jegyezni, hogy mivel hazánkban nincsenek meg a decentralizált villamosenergia-termelés feltételei, így a szélerőművel rendelkező település valójában nem rendelkezik a megtermelt árammal, a bevételi lehetőségek gyakorlatilag csak a helyi adókat jelentik az adott önkormányzat számára, azonban ez sem elhanyagolható tétel. Kistérségünkben további gondot jelent szélerőművek létesítése esetén a jelentős kiterjedésű, védelem alatt álló területek aránya, ezeken a helyeken szintén nem lehet ilyen létesítményeket létrehozni. Mivel a tapasztalat szerint a beruházók sok esetben jó kapcsolatot ápolnak az adott településsel, sok esetben támogatásokat is nyújtva azoknak, és a gazdálkodásból befolyó adók is fontos erőforrást jelentenek az önkormányzatoknak, így annak ellenére is célszerű támogatni a beruházási szándékot, hogy a szélerőművek valójában nem járulnak hozzá az energia autonómiához. Mivel a szóban forgó létesítményekkel kapcsolatban gyakran ellenérzések merülhetnek fel a lakosság körében (zajszennyezés, veszély a vonuló madarakra, tájidegenség), fontosnak tartjuk a beruházások megkezdése előtt a civilek, illetve a lakosság, a helyi oktatási intézmények bevonását a tervezés folyamatába. A kistérségi, illetve a hazai szélerőmű park bővítése azonban nem a beruházói szándék hiánya, hanem a nemzeti szinten fennálló problémák miatt halad vontatottan. 5.3.2. GEOTERMIKUS ENERGIA Bár hazánkban jelentős a geotermikus gradiens, ami a felszín alatt sok helyen jó vízadó porózus vagy repedezett kőzetekkel párosul, a hőhasznosítás többnyire kertészetek és gyógyfürdők hőellátására szorítkozik, a lakossági és intézményi szektor energiaellátására csak néhány példa akad. A földhő éves hasznosított mennyisége jelenleg 4,23 PJ (Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011). A jelenlegi műszaki, technikai feltételek mellett az ország kitermelhető geotermikus energiavagyona kb. 350 EJ (Lenkey L. et al. 2009), tehát a jelenlegi hasznosítás mindenképpen töredéke a lehetségesnek.


26

Kistérségünkben a fent írtak szerint csupán Hegykő térsége hasznosítja számottevő mértékben a geotermikus energiát, illetve végez fejlesztéseket. Mivel a geotermikus energia kutatása (első sorban a fúrásokra gondolunk itt) hazánkban első sorban a szénhidrogén kutatásokhoz köthető, nem csoda, ha ebben a kistérségben nincsenek feltérképezve a további lehetőségek. A hegykői működő forráson kívül csupán Csapod közelében van egy CH meddő, termálvízkivételre azonban alkalmas, lezárt kút. A geotermikus energia hasznosításával kapcsolatos beruházásokat egyébként is nehezítik környezetvédelmi, illetve a szabályzással kapcsolatos problémák: a geotermikus hasznosítást bányajáradékkal, illetve vízkészlet-járulékkal is sújtják (ez utóbbi visszasajtolás esetén nem érvényes). Az uniós szabályzás csak indokolt esetben teszi kötelezővé a visszasajtolást, a hazai szabályzás azonban újonnan épülő létesítményeknél kötelezővé teszi azt. Valós visszasajtolás azonban itthon csak kevés helyen lehetséges, mert az a hazai geológiai viszonyok között meglehetősen nehéz és költséges (Árpási M. 2005; Bobok E.–Tóth A. 2010). A felsoroltak miatt nem várható tehát a kistérségben túlzottan nagy előrelépés a geotermikus energiát illetően, talán a hegykői térség, és a rendelkezésre álló csapodi kút kivételével. Ez utóbbi esetén érdemes lenne felmérni a hasznosításra vonatkozó pályázati lehetőségeket, kedvezményes bankhiteleket. Szintén hasznos lehetne az önkormányzat részéről egy ötletpályázat kiírása a hasznosításra vonatkozóan, hiszen a geotermális energiához kapcsolható gyógy-, illetve üdülő turizmus lehetne hosszú távon a település és vonzáskörzete fellendülésének záloga. A földhő-hasznosításhoz kapcsolódó hőszivattyús rendszerek terjedése szintén nem a helyi ösztönzőktől, hanem a nemzeti, illetve uniós támogatási rendszerek hatékonyságától függ. 5.3.3. VÍZENERGIA A kistérség nem bővelkedik vízenergiában, azonban a Répce folyó alkalmas lehet néhány törpe vízerőmű létesítésére. Ezek a szélerőművekhez hasonlóan szintén nem szolgálnák az energiaautonómiát, de tulajdonosként az értékesített áram komoly bevételt jelenthetne a helyi önkormányzatoknak. A megvalósítás szintén a hazai szabályzó, illetve támogató rendszer hiányosságaiban keresendő. Hazánkban a zöldáram kötelező átvétele alá vízerőművek esetében csupán a 0,1 MW–5 MW közötti beépített teljesítménnyel rendelkező erőművek esnek. Nem véletlen, hogy az utóbbi években nem nagyon épültek erőművek: egyetlen kivételként 2006-ban a Rábán a nicki duzzasztónál létesült egy 1,5 MW-os egység (Megújuló energia Magyarországon. Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, 2008). A szabályozás miatt sok, köztük kistérségünket is érintő törpeerőmű létesítése elmarad, és a már meglévő nagyobb erőműveink sem részesülnek támogatásban. A törpeerőművekkel kapcsolatos beruházások megtérülése bizonytalan, hiszen az általuk termelt áram átvétele sem garantált. 5.3.4. NAPENERGIA A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

A térségben a napenergia hasznosítása decentralizáltan valósulhat meg. Vállalatok, szervezetek, önkormányzatok szintjén a határon átnyúló együttműködések keretén belül is nyerhető támogatás: az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület kezelésében több esetben is megvalósult fejlesztésekről számolhatunk be (nagylózsi sportöltöző, fertőszéplaki pékség energia korszerűsítése). A fenti elemzésből azonban kiderült, hogy a befektetési szándék kevesebb ezen a területen, mint a támogatási keret. A napenergiával kapcsolatos beruházások még támogatással együtt is jelentősek, a gazdasági válság elhúzódása esetén így várható, hogy a tendencia nem változik számottevően. A háztartások még nehezebb helyzetben vannak, hiszen többnyire önerőre támaszkodva tudják csak végrehajtani saját fejélesztéseiket, hiszen a háztartások által igénybe vehető támogatások kerete nagyon szűkös (Új Széchenyi Terv, ZBR). 5.4.

Autonóm kistérségi települések

A koncepcióban megfogalmazottak szerint az energia önellátás erősítése a legfontosabb szempont. Általában véve talán a fentiek már rávilágítottak ennek lehetőségeire, és akadályaira egyaránt. A szociális problémák között a legnagyobb megterhelést az önkormányzatok számára a közműtartozások kompenzálása, a segélyek kigazdálkodása jelenti, s ebben az energiadíjak a legjelentősebb tételek. A vízellátás és szennyvízkezelés hiánya szociális problémákat nem, „csak” környezetieket vet föl. Az autonómia, a részleges önfenntartás megvalósításában tehát az energia az egyik elsőszámú kérdés, egy szinten említve a foglalkoztatási kérdésekkel, sőt ez a két prioritás össze is kapcsolódhat a gyakorlatban. A „zöld város” modell esetében jelzett tágabb kontextus, azaz célrendszer; illetve a holisztikus, integrált megközelítés fontossága az autonóm kistelepülések esetében is hangsúlyozandó. Itt azonban mások a lehetőségek, és mások, szűkebb körűek a foglalkoztatási célok. Az energia autonómiára való törekvés első lépéseként azonban mindenképpen szükséges, hogy az adott település ismerje saját erőforrásait, azok bővítési lehetőségeit, a hasznosítás műszaki, jogi feltételeit, a szükséges pénzügyi források előteremtésének lehetőségeit. Ki kell mondanunk, hogy autonómmá csak azok a települések válhatnak, amelyek gazdálkodásra alkalmas földterületekkel, vállalkozói réteggel, humán erőforrásokkal rendelkeznek. Ennek megfelelően az egyes településeknek egy komplex, az egész települést és környezetét magában foglaló, a kistérségi energiakoncepcióval összhangban lévő, fejlesztési tervet kellene készítenie – illetve egy ilyen munkafázist integrálnia a konvencionális településfejlesztési tervbe –, melynek az energia önellátásra való törekvés is része. A fenti példákból talán körvonalazódott, hogy – különösen a biomassza energiával kapcsolatosan – a megújuló energiák helyben történő előállítása és felhasználása egy sokszereplős gazdálkodó rendszeren keresztül valósulhat meg optimálisan, ahol a gazdasági szereplők, a lakosság és az intézmények kapcsolatban vannak egymással, a beruházások pedig hatással vannak az egész település életszínvonalára. Az energetikai fejlesztéssel kapcsolatos tervezést tehát nem önmagában, hanem az egész településfejlesztési tervbe integrálva célszerű elvégezni, toA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

28

vábbá meg kell teremteni a térségi szintű koordináció lehetőségét is – különösen a biomassza alapú fejlesztések esetében – a párhuzamosságok, érdekeltségbeli konfliktusok elkerülése végett. Ehhez a következő lépéseket szükséges megtenni: ‒ A meglévő állapot felmérése. ‒ Jövőképek megfogalmazása több lehetséges alternatívával a fejlődési lehetőségeiről. ‒ Helyi energiastratégia megújuló energiaforrásokra alapozva (a fosszilis és nukleáris energia hosszú távú, fokozatos kiváltására). ‒ Mezőgazdasági fejlesztés javaslatai. ‒ Szociális kérdések: önigazgatás, decentralizáció, helyi tulajdon. ‒ Vízbázisok védelme. ‒ Tájfejlődés vizsgálata. E szemlélet szerint kistérségünk részét képező néhány településre vonatkozóan (Alpokalja kistérség) már készült részletes tanulmány (Ertsey A.-Medgyasszay P. (szerk.) 2006), láthattuk, hogy néhány településen már lépések is történtek megújuló energiaforrás hasznosítására (Fertőd, Hegykő, Nagylózs, Fertőszéplak), de a kistérségünk településeire nem jellemző a fenti komplex szemléletű tervezés, ahogy azt már a zöld város akciótervben is fejtegettük. 5.5. Osztrák kistérségek energetikai koncepciójának, fejlesztéseinek adaptációs lehetőségei Ausztriában a megújuló energiaforrások aránya meghaladja a 20 százalékot az öszszes energiafelhasználásból, mindez hozzávetőleg fele-fele arányban oszlik meg a víz és a biomassza energia között (EU energy and transport in figures. Statistical Pocketbook. European Commission, Luxembourg, 2009). A vízerő potenciál szinte teljesen kihasznált, a törpe erőművektől a nagy folyami erőművekig minden mérettel találkozhatunk. A biomassza energia nagyrészt a közvetlen tüzeléssel hasznosítható energiaforrásokból áll, de az utóbbi évtizedben az európai tendenciáknak megfelelően a biogáz hasznosítás, illetve a folyékony üzemanyagok előállítása terjedt legintenzívebben (Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). Nemcsak a Fertő túlpartjára, vagy a határ másik oldalára kell figyelmünket vetni tehát, amikor jó gyakorlatokat keresünk a megújuló energiaforrások terén. Ausztriából nemcsak a működő tőke érkezhet, hanem a tudástőke is, ezért a kistérségben rendszeressé kell tenni az energetika terén is az együttműködéseket, folyamatos párbeszédet kell folytatni elsősorban Burgenlanddal, Béccsel, Alsó-Ausztriával és Stájerországgal. 5.5.1. JÓ GYAKORLATOK ÉS INTŐ PÉLDÁK AUSZTRIÁBAN Ausztriában jól működik a decentralizált energiatermelés, és a kellően ösztönző támogatási rendszer miatt nem maradnak el a fajlagosan kis beruházások sem, a hegyvidéki vízfolyásokon számtalan törpeerőművet létesítettek. Igaz ez a biogáz előállításával kapcsolatban is, bár ez esetben negatív példával is szolgálhatunk. A túlzottan ösztönző támogató rendszer miatt ugyanis az addig feldolgozásra nem kerülő A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

szerves melléktermények és hulladékok, valamint az energianövények iránti megnövekedett kereslet az árak emelkedésével járt, ami 2007-ben a kisebb üzemek terjedésének lassulásához vezetett (Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19)). A szabályozási problémákat azonban Ausztriában gyorsan és rugalmasan korrigálják, így sikerült ezen a problémán is túllépniük. Egy a vidékfejlesztés, a vidéki népesség megtartását segítő, a jól szervezett közösség eredményes munkáját bemutató megvalósult beruházást szeretnénk a következő néhány sorban bemutatni. 5.5.2. BIOGÁZ ÜZEM MARGARETHEN AM MOOS TELEPÜLÉSEN Az osztrák Margarethen am Moos településen 2005-ben épült meg a biogáz üzem, ahol 14 helyi gazda összefogásával (bankhitelekkel és tartományi támogatásokkal), saját gazdálkodásukból kikerülő mellékterményekből és földjeiken termesztett energianövényekből együttesen termelnek biogázt (Hódi J. 2009). A kiváló szervezés és együttműködés eredményeként az üzemet – mely addig hőt és villanyáramot szolgáltatott – tovább fejlesztették, így 2008 óta biometánt is előállít, melyet szintén az e célra létrehozott töltőállomáson értékesítenek. A termelt hő hasznosítására a településen egy 3 km hosszú távfűtő vezetéket építettek, mely előnyeit 44 felhasználónak tudják biztosítani. A termelt biotrágyát a gazdák saját földjeiken hasznosítják. Az eset kiváló példája annak, hogy egy sikeres vállalkozáshoz az összefogás és a jó szervezés legalább olyan fontos, mint az anyagi támogatás. A gazdák az üzem működtetéséhez kizárólag saját földjeikről teremtik elő a szükséges alapanyagot, és a saját bevételeken túl társadalmi és ökológiai hasznot is produkálnak. Fenti példa is bizonyítja, hogy a biomasszát – és általában véve a megújuló energiaforrásokat – kis léptékben, a helyi igényekhez és lehetőségekhez igazítva a társadalmi, környezeti és – ésszerű szabályzással – a gazdasági fenntarthatóságnak egyaránt leginkább megfelelően lehet alkalmazni.


30

6. Összefoglalás Jelen kistérségi tanulmány rögzíti az országunkra általában érvényes energiaimportfüggőséget, az energiaellátó rendszerek rugalmatlanságát, a társadalom működésének néhány problémáját. Egy helyi koncepció első ránézésre egy olyan dokumentum, amely készítőinek keze meg volt kötve, hiszen sok mindent nem lehet helyi szinten megoldani, nemzeti, sőt sok ügyben globális politikák eredményes működése szükséges a területen való előrelépéshez. Hivatott azonban ez a dokumentum arra, hogy megmutassa, mi az, amit viszont helyben lehetséges és kell megtenni. Meg kell találni a helyi politikának azt a mozgásteret, amelyben a helyi társadalomnak – amely szolgálatára felesküdött – az életminőségét tudja emelni, e dokumentum esetében az energetika területén. Tanulmányunkban a többször is körbejárt témák azonban azt sugallják: a feladatok nem csak a közszférában vannak, hanem a legjobb megoldásokat legtöbbször csak együtt, együttműködésekkel lehet megtalálni. Sok kutatási, megvalósíthatósági feladat is áll még a problématerület előtt, azonban a felkészülés, vagy a klímaváltozás korában sokat emlegetett adaptáció elkezdése ma különösen időszerű. További hangsúlyoznivaló, hogy e kistérségi szinten való tervezés azért kiemelten fontos, mert az egyes települések szintjén vajmi kevéssé lehet önálló mozgástérről beszélni, nagyobb városok esetében pedig különösen; fontos a térség (a jövőbeli járási szint) szerepvállalása a tervezésben és a koordinációban, ennek hiányában a fejlesztések összehangolatlanok lehetnek, kiolthatják egymás hatását, végső esetben ellenérdekeltek is lehetnek.


31

7. Felhasznált irodalom Árpási M. (2005): A geotermális energia készletek és hasznosításuk helyzete hazánkban. Energiagazdálkodás, 46. 1. pp. 14–18. Bai A. (2002): A biomassza felhasználása. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Bai A. (2005): A biogáz előállítása – Jelen és jövő. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest Baumann J. 1981: A soproni gázmű története 1865–1978. Soproni Szemle 25. 1–2. pp. 1–32., 97–128. Baumann J. (1989): A soproni gázmű története (1976–86). Soproni Szemle 43. 1. pp. 1–18. Bobok E.–Tóth A. 2010: A geotermikus energia helyzete és perspektívái. Magyar Tudomány 171. 8. pp. 926–936. Büki G. (2007): A biomassza energetikai hasznosítása III. – Bioenergia, 2. 6. pp. 3–6. Csűrök T. (2008): Szélerőművek beillesztése a villamosenergia-rendszerbe. Magyar Energetika 16. 3. pp. 3–17. Ertsey A.-Medgyasszay P. szerk. (2006): Autonóm kisrégió az Európai Unióban. Esettanulmány az Alpokalja vizsgálatával. Független Ökológiai Központ, Budapest Gruenewald H.-Brandt B.K.V.-Schneider B.U.-Bens O.-Kendzia G.-Hüttl R.F. (2007): Agroforestry sistems for the production of woody biomass for energy transformation purposes. Ecological Engineering 29. 4. pp. 319–328. Gyulai I. (2009): A biomassza dilemma. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc Hancz E. (2011): A megújuló energiaforrások felhasználását ösztönző támogatásivalamint finanszírozási lehetőségek vizsgálata Magyarországra vonatkozóan. Diplomamunka. Sopron, NYME KTK Nemzetközi- és Regionális Gazdaságtani Intézet, Kézirat Hanzély Gy. (2007): Energianád, mint a tüzelési célú biomassza termelés egyik lehetséges növénye. Bioenergia 2. 6. pp. 21–24. Jankó F. (2004): Szuburbán folyamatok Sopron térségében: a Lőverek átalakulása. Földrajzi Értesítő 53. 3-4. pp. 295–312. Laczkó I. (2007): Vidék, mezőgazdaság, vidékfejlesztés. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. Budapest Lenkey L.-Dövényi P.-Zsemle F. (2009): Geotermikus energiahasznosítás II. – Magyarország geotermikus viszonyai. Bioenergia, 4./1. pp. 8–12. Pappné V. J. (2010): A biomassza, mint energiaforrás hasznosítási lehetőségei, különös tekintettel Magyarországra. Doktori disszertáció, ELTE TTK, Földtudományi Doktori Iskola, Földrajz–meteorológia Program, Budapest Prins, G., Galiana, I., Green, C., Grundmann, R., Hulme, M., Korhola, A., Laird, F., Nordhaus, T., Pielke Jr., R.A., Rayner, S., Sarewicz, D., Shellenberger, M., Stehr, N., Tezuka, H.: The Hartwell Paper. A new direction for climate policy after the crash of 2009. University of Oxford, Institute for Science, Innovation and Society; LSE Mackinder Programme – eprints.lse.ac.uk/27939/


32

Sulyok D.-Megyes A. (2006a): Energiatermelés faültetvényből származó energiából III. Agrárágazat 7. 6. pp. 64–67. Sulyok D.-Megyes A. (2006b): Energiatermelés faültetvényből származó energiából II. Agrárágazat 7. 5. pp. 56–59. Szemán L. (2003): A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP); „B”: Ökológiai gyepgazdálkodás. Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő–Budapest Szépszó G.-Horányi A.-Kertész S.-Lábó E. (2006): Magyarországi szélklimatológia előállítása globális mezők dinamikai leskálázásával. Magyarországi szél és napenergia kutatás eredményei. – www.met.hu Wolch, J. (2007): Green Urban Worlds. Annals of the Association of American Geographers 97. 2. pp. 373–384. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról Biogas Barometer, EurObserv’ER L’Oservatoire Des Energies Renouvables, Paris. www.eurobserv-er.org (Letöltve: 2010–05–19) Egy lehetséges biogázüzem alapanyagparamétereinek Meghatározása. NYME KKK–Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 EU energy and transport in figures. Statistical Pocketbook. European Commission, Luxembourg, 2009 Fertőd Város Integrált Városfejlesztési Stratégia – Fertőd Város Önkormányzata, Equinox Consulting Kft., 2009 Helyi vidékfejlesztési stratégia. Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület, Fertőszentmiklós, 2011 How much bioenergy can Europe produce without harming the environment. EEA Report No. 7/2006, Copenhagen, 2006 Klímabarát városok – Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, Belügyminisztérium – VÁTI, Budapest, 2011 Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiahasznosítással történő fejlesztési koncepciója az Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület tervezési területén. Megbízó: Fertőd Város Önkormányzata, készítő: Evergreen Energy Kft., 2009 Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve 2010-2020. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 2011 Megújuló energia Magyarországon. Helyzetjelentés 2008. Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, Budapest, 2008 Nemzeti Erdőprogram 2006–2015 évi megvalósításának terve a kormány 1110/2004. (X. 27.) Kormányhatározatának 3. pontja alapján. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest, 2007 Petőháza 80 km-es körzetén belül fellelhető alapanyagbázisok elemzése. NYME KKK – Ökoinnov Kft., Kézirat, 2009 Sopron MJV Gazdaságfejlesztési koncepciója. NYME KTK, Sopron, 2009 Sopron MJV Integrált Városfejlesztési Stratégia, Sopron MJV Önkormányzata, Hitesy - Bartucz - Hollai Euroconsulting Kft., Portaterv Kft., Óbuda-Újlak Zrt., 2008 Sopron MJV Környezetvédelmi Programja, 2010–2015. NYME KKK, Sopron, 2010 A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

33

Sopron MJV Városfejlesztési koncepciója, 2010–2015. Váti Kft. – Viriditas Bt., Sopron

http://goldpellet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) http://kkk.nyme.hu/okoenergetika.html (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.afsz.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.alpokalja-ikvamente.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.alteo.hu/hu/hagyomanyos-energia-termeles (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.autopro.hu/kitekinto/guts-sopron-eu-projekt/886/ (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.betacenter.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.centropemap.org (Hozzáférés: 2012. 01. 05.) www.epitokockak.nyme.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 17.) www.erfaret.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.freeweb.hu/sopronieromu/rolunk_aram992.html (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.gutscentral.eu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.ksh.hu – A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.ksh.hu – Tájékoztatási adatbázis, Területi statisztika, településsoros adatok (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.mszet.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.nepszamlalas.hu – a 2001-es Népszámlálás területi adatai. Győr-MosonSopron megye (Hozzáférés: 2011. 12. 15.) www.nyugatmagyar.hu – Kisalföld 2010. 10. 07. Kétszázmillióból korszerűsítik az erőművet Sopronban (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.nyugatmagyar.hu 2008. 04. 23. – Soproni sörgyár: 2,2 millió eurós beruházást adtak át (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.sopronholding.hu (Hozzáférés: 2011. 12. 16.) www.sopviz.hu/hu/54-torteneti_attekintes.html (Hozzáférés: 2011. 12. 17.)


34

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia A Vasvári Kistérség energetikai koncepciója

Készítők neve:

Varga Eszter Szabó Orsolya


2011-2012

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS, ALAPVETÉS A STRATÉGIÁHOZ .......................................................................... 3

2.

TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK ................................ 4

3.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ......................................................... 6

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron A napenergia közvetlen hő-hasznosítása Szélenergia Biomassza

6 7 8 9

4.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT–ANALÍZISE .................................................. 10

5.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA ................................ 12

5.1. 5.3. 5.5. 6.

Villamosenergia–ellátás Távhőellátás Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei

12 14 14

A KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI .......................................................................... 15

6.1. Kistérségi energiafa-koncepció 15 6.2. Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél 19 6.3. Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben 21 6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas berendezések, eszközök előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése 23 6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram 25 6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései 29 7.

ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 29

8.

FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 31


2

1. Bevezetés, alapvetés a stratégiához „Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével, és az éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz. A környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés.” Ezzel a bevezetővel indul a „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010-2020” című dokumentum (NFM, 2010). Az elmúlt évek során rohamosan növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, amely következménye lett a földgáz árának növekedése. A drága energiaforrások, valamint az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának következtében fokozott figyelem irányul a megújuló energiaforrások felé. A környezetvédelmi és az anyagi szempontok mellett az sem elhanyagolható, hogy esetleges energiahatékonysági beruházások új munkahelyeket teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik a beruházási lehetőségeket, továbbá a kistelepüléseken megteremtődik egyfajta energiabiztonság. Az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat okozhatnak, melyeknek a költségek oldaláról kifejezhető hatása nagyságrendekkel nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások volumene. Az infrastruktúra – tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények – karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel (NFM, 2010). Mindezeket szem előtt tartva készült a Vasvári kistérség energetikai koncepciója, amelynek célja, hogy felvázolja a térség jelenlegi energetikai helyzetét kiegészítve a helyi társadalom jellemzőivel. Végezetül a koncepció tartalmaz 5 olyan akciótervet, amely nem csak energetikai szempontból jelent előrelépési lehetőségeket, hanem a zöld gazdaság területén foglalkoztatási lehetőségeket is teremthet, a hátrányos helyzetű, évtizedek óta komoly munkaerőpiaci problémákkal küzdő vasvári kistérségben.


3

2. Történeti, társadalmi, földrajzi és gazdasági jellemzők

1. ábra: Vasvári Kistérség (Forrás: TEIR, [2010]) A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, központja Vasvár. A térség területe 474 km2 (TEIR, 2010). A kistérséget 22 községi jogállású település és a központ, a térség egyetlen városa Vasvár alkotja. A kistérségre jellemző, hogy kis lélekszámú falvakból áll. Két nagyobb községe közül csak Rábahídvég lakossága éri el az 1000 főt. A települések zöme kis- (például Gersekarát, Bérbaltavár, Oszkó) és aprófalu (például Kám, Szemenye, Csehi), valamint három törpefalu is található a térségben: Hegyhátszentpéter, Nagytilaj és Sárfimizdó. Közülük az utóbbi népessége az elmúlt években már csak épphogy elérte a 100 főt. A kistérség lakosságszáma ma csak mintegy 14.395 fő (TEIR, 2010), és ezzel a tíz legkisebb népességű kistérség közé tartozik.


4

1. táblázat A Vasvári Kistérség települési adatai Név

Jogáll

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Város

Terület (100 ha) 21 8 26 9 15 13 9 20 17 7 15 19 16 17 20 10 10 15 22 7 12 11 55 374

Népesség (fő) 639 302 546 276 381 367 378 726 676 158 429 373 147 434 664 295 236 901 1 014 100 314 561 4 478 14 395

Forrás: TEIR – KSH, 2010 A kistérség népességszáma a 20. század közepéig folyamatosan növekedett és 27 ezer lakosúra duzzadt, ez jelentette egyben a térség népességi csúcsát is. Majd a következő évtizedekben több mint 12 ezer fővel lett kevesebb a lakosságszáma, ez a csökkenés elsősorban a községeket sújtotta. Az ok a negatív vándorlási egyenleg, valamint természetes fogyás volt. Térségi szinten a természetes fogyást alapvetően az élve születések számának az erőteljes visszaesése és kisebb részben a mortalitás növekedése okozta. Azonban az élve születési ráta a megyei átlagnak megfelelő a kistérségben, viszont a halálozás a megyei átlagnál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával (Kovács-Halinka, 2005). A térségben a 20. század közepéig ható, kedvezőbbnek nevezhető demográfiai folyamatok bázisa kimerült és a következő évtizedek társadalmi-gazdasági átalakulása népesedési szempontból depressziós területté tette Vasvár környékét. A kistérség Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, a dinamikusabban fejlődő pólusoktól viszonylag távol található. A térségben magas a munkanélküliségi ráta, emellett megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is (KovácsHalinka, 2005). Mindezek következnek a vállalkozói és a civil szféra hiányából. 2004A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

ben a Vasvári kistérség területén valamivel több, mint 700 vállalkozás (5/6-uk egyéni vállalkozás formájában) működött. Tízezer főre vetített arányuk csak mintegy 2/3-a a vidéki átlagénak. A vállalkozások túlnyomó része a kereskedelem, vendéglátás, fuvarozás, mezőgazdaság területén működik. Az erős középvállalkozói kör szinte teljesen hiányzik. Kiemelkedő a térségben a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, melyek a gyümölcstermesztés és a tejelő szarvasmarhatartás területén működnek, valamint a faipari ágazatban erősödtek meg számottevő nagyságú üzemek (KovácsHalinka, 2005). A településeken kevesen találnak megélhetést biztosító munkát az egyéni vállalkozók kivételével. A gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban Zalaegerszegen és Vasváron dolgozik. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A Vasvári kistérség hátrányos helyzetű, a hozzá tartozó településeken a tartós munkanélküliek aránya közel duplája a térségi átlagnak. A lakosság 4,2%a, a munkanélküliek 56%-a (TEIR, 2010) 180 napnál hosszabb ideje nem dolgozik. Az aprófalvakban a számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerőpiac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére közhasznú és közcélú foglalkoztatások, valamint álláskeresési járadékos időszakok folyamatos és gyakori változását eredményezi. 3. A Vasvári kistérség energetikai helyzetképe A térségben több elképzelés is megfogalmazódott megújuló energia felhasználása céljából nagyberuházás megvalósítására. Ezen alkalmazások életképessége a mai fosszilis energiahordozók árának drasztikus emelkedésével egyre időszerűbb. A villamosenergia-termelését primer energiaforrásokból biztosíthatják, nukleáris energia, fosszilis energia, megújuló energia ellátással. Ma a térség energiaellátását csaknem 100%-ban a kistérségen kívül elhelyezkedő nukleáris és fosszilis erőművek biztosítják. Az aprófalvas területeken kínálkozik lehetőség a megújuló energiák felhasználásban. „Kimeríthetetlen” energiaforrás a nap-, a szél-, a vízenergia, regenerálható energiaforrás a fa, a biogáz, biomassza. 3.1.

Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron

A geotermális energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt hőhasznosítás és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazása). Magyarországon több mint 900 db termálkút üzemel, amelyekből kitermelt víz hője 30ºC-nál melegebb. Ezeknek a kutaknak 31%-a balneológiai célú, több mint negyedük ivóvíz ellátásra hasznosul, és közel fele szolgál direkt hőhasznosítási célokra. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

A felszínre kerülő hévíz hőtartalmát elsősorban a mezőgazdaság területén üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, esetenként távfűtésben alkalmazzák. A geotermikus energia tekintetében kedvező hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a lakossági, intézményi melegvíz-ellátás biztosítására, valamint kiegészítő fűtési célú felhasználására (http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, 2011). A termálvíz gyógyászati alkalmazása mellett a geotermikus energiára (termálvízre, földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyúzás, mely lehetőséget kínál fűtésre, hűtésre, melegvíz előállítására. Ez a fajta berendezés a kisebb hőmérsékletű közegből felvett hőt – villamos energia felhasználásával – magasabb hőmérsékletű közegnek adja le. A hőszivattyúk energetikai hatékonysága annál kedvezőbb, minél magasabb a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékletszintje, továbbá minél alacsonyabb szintre kell azt emelni, ezért például a szennyvizek, fürdők és egyéb elfolyó vizek kedvező hőforrások lehetnének (GKM, 2007). Ma Magyarországon 9 város távfűtési rendszerének egy részét hévíz alapon működő hőszivattyús-rendszerrel fedezik. Ezen települések között található Vasvár is, ahol a hegyháti dombokban kavics és homok bányászata folyik, a felszín alatt 2100 m mélyben pedig 78 fokos termálvíz van, amelyet egyelőre csak részben aknáznak ki. A településen a távfűtés összhőértéke 2010-ben 13.386 (GJ/év) volt, ebből 3.951 (GJ/év) hévíz alapon működő rendszerből került fedezésre (TEIR, 2010). Ezzel a technológiával nem csak megtakarítás érhető el, de a környezetet is kevésbé szennyezi. (http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, 2011). A termálenergia hasznosítás forrásoldali potenciálja a térségben ehhez biztosított. A jövőben a városban tervezik a termálvíz hatékonyabb, szélesebb körű alkalmazását. 3.2.

A napenergia közvetlen hő-hasznosítása

„A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás” (GKM, 2007, 31.old.). Ez az energia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, napelemmel villamos energiává, napkollektorokkal pedig hőenergiává alakítható, és hasznosítható tovább. A napelem modulok átlagos ára 10 euro/W-ról közel egy évtized alatt a harmadára csökkent,3 euro/W-ra. Évente átlagosan 35%-al nő ezekre az eszközökre az igény, amely alátámasztja, hogy a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Azonban európai szinten a napenergia hasznosítása egyelőre csekély, 2004-ben az EU 25 országaiban a megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt napenergia eredetű. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország természeti adottságai kedvezőek, az éves napsütéses órák száma 1900-2200 (GKM, 2007). A térségben a napenergia fűtési, vagy villamossági célú hasznosítása még nem elterjedt, lakossági alkalmazása kialakulóban van. Ennek oka, hogy a lakosság anyagi lehetőségei sok esetben nem engedik meg az ilyen jellegű A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

beruházásokat, valamint a lakosság tájékozottsága a témával kapcsolatban nem kielégítő. A napenergia tekintetében gyakorlatilag lakossági szinten, csak termikus hasznosítással lehet számolni, elsősorban használati melegvíz készítési célokra. Nagyobb volumenű alkalmazása közösségi ház, faluház, közösségi konyha, orvosi rendelő, templom esetén vehető számításba. A nap hőjének hasznosítására legismertebb módszerek és eszközök a napcsapdák (zárt üvegezett tér, ahol a besütő nap melege hasznosul), a napkollektorok, amelyek lakások fűtéshűtésének kisegítésére szolgálhatnak, valamint a használati melegvíz készítés. A kistelepülések számára az egyik legalkalmasabb, és legolcsóbb módszer, a közintézmények melegvíz ellátására a napenergia hasznosítása (GKM, 2007). A napelem tekintetében a helyzet hasonló. A kistérség önkormányzatai közül több helyen tervezik, hogy a jövőben a közvilágítás korszerűsítése során napelemes rendszerrel oldják meg az energiaellátást. Andrásfa község polgármestere kiemelte, hogy a jövőben a polgármesteri hivatal épületét is szeretnék felszerelni napelemmel, hogy az épület villamos energia ellátása költségkímélőbb legyen (GKM, 2007). A villamos áram díjának folyamatos emelkedése arra kényszeríti az önkormányzatokat, vállalkozókat és magánszemélyeket, hogy energiatakarékos rendszerek segítségével próbálják az ilyen irányú költségeiket csökkenteni. A megújuló energiaforrások áram termelésre történő hasznosítása, jelen esetben a napelemek alkalmazása, eredményeképpen hosszútávon az energia költségek csökkenésével lehet számolni. A térségben találhatók ezzel a technológiával foglalkozó vállalkozók, akik információval tudják ellátni a felhasználót. 3.3.

Szélenergia

A térség szélenergia felhasználás szempontjából alkalmas területekkel rendelkezik, az évi szeles napok száma elég magas (42,2 PDe/év; (Tar, 2005). Hazánk egyébként Európa gyengén szeles területeihez tartozik, energianyerés szempontjából a helyi adottságok szélerősítő hatása használható ki. A szélenergiával történő villamosenergia-termelés kedvező abból a szempontból, hogy a szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthető berendezések, és a kezdeti beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Segítségükkel a megújuló energiatermelő kapacitás elvileg gyorsan növelhető. Hátrányuk azonban, hogy a hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. Ez behatárolja a szélenergia zöld áram termelésben betölthető szerepét (Biró, 2010, 129.old). Mikrovállalkozások alkalmazzák öntözési rendszerek üzemeltetéséhez (gyümölcsösökben, csemetekertekben, bio zöldségkertekben). A rendszer üzemeltetésével a mezőgazdasági vállalkozók az öntözési rendszerek kivitelezésénél költségtakarékos módszert tudnak kialakítani, az így megmaradó forrásokat további fejlesztésekre tudják fordítani.


8

3.4.

Biomassza

A térség erdős területekben gazdag. Ezen erdőterületek nagyrészt tele vannak hulladék fával, amelyek hasznosítható mennyiségű, másra nem alkalmas alapanyagot jelentenek faaprítékkal, pellettel, azaz biomasszával működtethető berendezések üzemeléséhez. A szilárd biomassza energetikailag legkedvezőbb hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ami után a direkt hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik. Az erdőkben keletkező hulladék fa, a gatter üzemek felesleges fűrészpora, és a bútor üzemek hulladék fája olyan megújuló energiaforrás, mely a környezetet kevésbé károsítja, emellett gazdaságos és korszerű technológiával fűtési energia előállítására alkalmazható. A felhasználói igény növelését segítené, ha a szilárd biomassza-kínálat bázisa a hőtermelés területén kevesebb technikai problémát okozó mezőgazdasági hulladék és lágyszárú termesztett energianövények térnyerésével bővülne. Ennek érdekében az ilyen típusú biomassza egyszerűbb, automatizálható felhasználását biztosító pellet- vagy brikettgyártó üzemek létesítése és a biomassza kazánok beépítése egyaránt beruházási támogatást igényelne. Szintén elő kell segíteni a szilárd biomassza tüzelőanyagok kereskedelmi forgalmazási rendszerének megteremtését. Több településen felmerült a falu szintű fűtési rendszerek, biomassza erőművek, biogáz erőművek létesítésének kérdése. Biomassza erőművek elsősorban a fa alapanyaggal nagy mennyiségben rendelkező területeken épülhetnek, míg biogáz erőművek elsősorban a szarvasmarha telepek környékén valósulhatnak meg. Az erőművek telepítésének engedélyeztetési eljárása igen bonyolult, számos felmérés, tanulmány, hatástanulmány és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés a feltétele. A kistérségben több nagy állattartó telep is működik (pl. Győrvár), ahol felmerült már a biomasszában rejlő energiatermelési lehetőségek kiaknázásának igénye. Ezen elképzelések megvalósulását bizonyára segítené, ha a bonyolult engedélyeztetési eljárásban az állattartó telepek tulajdonosai szakmai segítséget kapnának. A lakossági energiafelhasználásban, a lakások fűtése területén folyamatos átrendeződés figyelhető meg a vegyes-tüzelésű rendszerek irányában. Ehhez kapcsolódik az önkormányzati intézmények oldaláról jelentkező egyre markánsabb igény (10-15 intézmény) a helyi alapanyagra épülő magas hatásfokú fűtési rendszerek kiépítésére, amely a gázhoz képest jelentős költségmegtakarítást eredményezhet (30-40%).


9

4. A Vasvári kistérség energetikai SWOT–analízise ERŐSSÉGEK  Bőséges telephelykínálat.  Igény és érdeklődés az energia tudatosságra.  EU-tól érkező anyagi támogatások.  Önkormányzatok is érdekeltek, hogy a közintézmények energia ellátása korszerű és olcsó legyen.  Alternatív energiaforrásokban gazdag térség (hévíz, biomassza).  A mezőgazdaság központi helyet foglal el a térségben, viszonylag magas az energiatermelésbe bevonható mezőgazdasági hulladékok aránya.  A geotermális energia hasznosítása elindult a vasvári távhőellátásban.  Energiatermelésbe bevonható önkormányzati földterületek.  Fejlesztéseket támogató önkormányzati hozzáállás, a térségés vidékfejlesztési programok terén megszerzett tapasztalatok.  Jelentős állattartó telepek, fejleszteni kívánó gazdaságok.  Külterületi, energiatermelésbe még be nem kapcsolt szőlőhegyek.  A lakosság alapvetően kevés energiát fogyaszt, nem a „pazarlás” és túlfogyasztás jelenti a kiinduló állapotot.

GYENGESÉGEK  Foglalkoztatottsági problémák, több generációs munkanélküliség a lakosság egyre nagyobb rétegében – távolság az „energiatudatos fogyasztói normáktól”.  Előzetes műszaki felmérések hiánya.  A kistérség „alultőkésített”, önkormányzati, vállalkozói és lakossági oldalról egyaránt alacsony a bevonható saját pénzügyi források nagysága.  Az érintettek kevés ismerettel rendelkeznek a megújuló energiarendszerekben rejlő lehetőségekről.  Nincsenek még a térségben modell értékű megvalósult beruházások.


10

LEHETŐSÉGEK  A lakosok energiatudatosságának formálását támogató központi programok (KEOP, Darányi Terv).  Az anyagi támogatásokat kihasználva új, a megújuló energiafelhasználást lehetővé tevő beruházások indulhatnak meg.  Az új beruházások javíthatnak a foglalkoztatottsági mutatókon.  A „zöld gazdaságban” rejlő lehetőségek mind energetikai, mind foglalkoztatottsági oldalról kitörési pontot jelenthetnek.  A biomassza hasznosítása terén jelentkező technológiai és program szintű lehetőségek (biogáz program, energia-ültetvények, stb.).  Új Széchenyi Tervhez kapcsolt pályázati lehetőségek.  Energia-önellátás lehetőségére alapozott lakossági- és települési programokhoz való kapcsolódás.  Demográfiai földprogram, és az annak kapcsán bevonható fiatal családok, akik esetében a mezőgazdaságiés energia (ön)ellátásra alapozott programok együtt kezelhetők.  Állattartás egyre nagyobb kormányzati támogatottsága (biogáz erőművek).  Tervezett térségi beruházások már eleve megújuló energiára alapozottan kerülnek megtervezésre és megvalósításra (pl. járóbeteg szakellátó központ).

VESZÉLYEK  Egy-egy beruházás csak nagyarányú támogatással valósulhat meg, helyi tőke hiányában az utófinanszírozásos programokban való részvétel esélye csekély.  A helyi társadalom ismerethiánya magában hordozza a témától való elzárkózás veszélyét.  A fejlesztések élén álló önkormányzatok és vállalkozások finanszírozási „ellehetetlenülése” (nem kapnak hitelt a fejlesztéseikhez).  Az értékes biomassza állomány továbbra is alacsony hatásfokon kerül felhasználásra (elmaradnak a technológiai fejlesztések).  A térség népességfogyása, elöregedése tovább folytatódik, ami megkérdőjelezheti a jövőbeni fejlesztések indokoltságát, megtérülési lehetőségét.


11

5. A vasvári kistérség általános energetikai koncepciója A Vasvári kistérség energetikai koncepciójában célunk a már meglévő, kiépített energetikai hálózatok bemutatása, a lakossági célú és a térségben működő vállalkozások vezetékes energiafogyasztási adatainak felvázolása. A térség energia szolgáltatója, az E-on, a jelenlegi rendszerrel mind a lakossági energiaigényeket, mind a vállalkozások működéséhez szükséges energia szükségletet hosszútávon képes biztosítani. 5.1.

Villamosenergia–ellátás

A modern háztartás elképzelhetetlen villamos energia nélkül, ez az energia univerzálisan felhasználható, nem nagyon van olyan tevékenységi terület, amely közvetve vagy közvetlenül ne igényelne villamosenergia-szolgáltatást. 2. táblázat Vasvári kistérség villamosenergia-ellátással kapcsolatos jellemző adatai 20012009 2001 2005 2009 A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kWh] 16.135 16.247 16.217 Háztartási villamos energiafogyasztók száma [db] 7.556 7.693 7.795 Az összes szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kWh] 26.991 Forrás: TEIR, 2011 A kistérségben a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 16.127 (1000 kWh), a korábbi évekhez képest ez az adat állandónak tekinthető. Ezt az energia mennyiséget 2009 évben 7.795 db villamos energia fogyasztó használta fel. Egyre népszerűbbek az energiatakarékos háztartási gépek, amelyek kedvezőbb fogyasztási adatai befolyásolják az összes fogyasztást, azonban ezt jórészt ellensúlyozza, hogy a háztartásokban egyre több villamos energiát felhasználó gép, eszköz kerül használatba.

5.2.

Földgáz ellátás A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

A Vasvári kistérség gázellátottsága az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, 2009-es évben 55 km-rel hosszabb volt a kiépített gázvezeték hálózat hossza 2001-hez képest. 3. táblázat A Vasvári kistérség földgáz ellátással kapcsolatos jellemző adatai 2001-2009 2001 2005 2009 Az összes gázvezeték hálózat hossza [km] 214,4 238 269 Gázzal fűtött lakások száma [db] 1.520 2.138 2.413 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz 3 mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m ] 2.575 2.132 Összes gázfogyasztók száma [db] 1.656 2.338 2.627 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m3] 3.258 6.317 5.440 Forrás: TEIR, 2011 A gázvezeték hosszának növekedésével párhuzamosan a gázzal fűtött lakások száma növekedett, és a 2009-es évben már 2.413 lakás volt rácsatlakozva a vezetékekre. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 443 (1000 m3-rel) csökkent, ennek oka feltételezhetően az, hogy az emelkedő gáz árak következtében egyre több háztartásban fűtenek télen fával, szénnel. A térségben a háztartási gázfogyasztókon kívül további 214 fogyasztó található, amelyek alapvetően nagyfogyasztók (intézmények, ipari vállalkozások). A vezetékes földgázfogyasztás 2009-ben 5.440 (1000 m3) volt, amely közel 2.200 (1000 m3)-el több az évtized elejei adatokhoz képest. Ez az adat viszont a 2005-ben fogyasztott gáz mennyiségénél 877 (1000 m3) -rel kevesebb. Az eltérésé oka, hogy a földgáz árának emelkedésével az emberek alternatív fűtési megoldások felé fordulnak saját helyzetük megkönnyítése miatt. A kistérség jellemzően falvas, amelyből következik, hogy a lakosság jelentős többsége családi házban él, így többségében lehetőségük van fára, szénre vagy más tüzelőanyag használatára a téli fűtéshez.


13

5.3. Távhőellátás A kistérségben távfűtésbe bekapcsolt ingatlanok Vasváron találhatók, számuk 2009ben 290 db volt. 4. táblázat A Vasvári kistérségben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2001-2009 [db] 2005 2009 Vasvári kistérség Forrás: TEIR, 2011

292

290

5.4. Közvilágítás A közvilágítási lámpahelyek száma 2009-ben 797 db volt, ezekhez 6,7 km hosszú villamos hálózat tartozott. 5. táblázat A Vasvári kistérségben a közvilágítási lámpahelyek száma, 2001-2009 években [db] 2001 2005 2009 Vasvári kistérség Forrás: TEIR, 2011

662

794

797

A közintézmények energia ellátásának megújuló energiával történő korszerűsítését Vasvár és Andrásfa településeken tervezik. Előbbi településen geotermikus energiahasznosítást és napkollektorok felszerelését tervezik, míg Andrásfán az önkormányzat melegvíz ellátását szeretnék napkollektoros megoldással korszerűsíteni. A térségben található települések 2010-ben a kistelepüléseken átlagosan 800 ezer Ft-ot, Vasváron pedig 11 millió Ft-ot költöttek közvilágításra. A korszerűsítés minden településen megtörtént, energiatakarékos izzókat szinte mindenhol felszereltek. 5.5.

Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei

A jelenlegi vezetékes rendszereken szolgáltatott energia fogyasztás csökkentése rövidtávon épületszigeteléssel és energiatakarékos berendezések vásárlásával, karbantartással lehetséges. A térségben rövidtávú célként elsősorban az energia fogyasztás csökkentését kell kitűzni, az önkormányzatoknak példával kell előállniuk és a települések közintézményeit, önkormányzati fenntartású épületeit energiatakarékossá kell alakítani. A térségben eddig egyetlen település, Olaszfa tett lépéseket e téren a 2010-es évben, az UMFT pályázat keretében támogatást nyertek a település közintézményei fűtésrendszerének korszerűsítésére, így lehetőség nyílt a rendőrség, az önkormányzat és az óvoda épületének fűtését külön szabályozni. Emellett ezek az épületek külső szigetélést kaptak, amely további lehetőséget teremt az energiafogyasztás csökkentésére.


14

A kistérségben távfűtés csupán Vasváron működik, a város és a helyi távhőszolgáltató vállalat a magas távhőtermelési és szolgáltatási költségeket geotermális energia kiaknázásával csökkenti. A térség kistelepüléseinek gázellátása kielégítő, a falvakban élők többsége a magas gázárakat úgy próbálja csökkenteni, hogy a hideg téli hónapokban fát is használ a fűtéshez. Az alternatív energiaforrások kiépítettsége alacsony, ennek oka, hogy a lakosság pénzügyi lehetőségei szerények és a családok számára anyagilag megterhelő a modern technikák alkalmazása. Ezért is fontos elsősorban az energiafogyasztás csökkentésére, a hőszigetelés fontosságára felhívni a lakosság figyelmét, hosszútávon pedig megújuló-energia alapú beruházásokat kell ösztönözni. 6. A kistérség energetikai akciótervei 6.1.

Kistérségi energiafa-koncepció

A vasvári kistérség adottságait tekintve az egyik leghangsúlyosabb fejlesztési terület a biomasszában rejlő lehetőségek kihasználása. Előnye, hogy az energiatermelés mellett közvetlenül is összekapcsolható a hátrányos helyzetű, tartósan munka nélkül lévő emberek foglalkoztatásával, képzésével, esetenként fenntartható munkahelyek létrehozásával. Az alábbi koncepció alapjainak kialakítása 2010-ben történt, és felmerült a lehetősége annak, hogy a következő időszakban a Vasvári kistérség egyfajta mintaprogramként megvalósítsa. A mintaprogram összeállítását, valamint az erdészeti méréseket az Erdészeti Tudományos Intézet, a PROMEN Tanácsadó Kft. és a Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft készítette, 2010. szeptemberében. A Magyar Energia Társaság adatai alapján, Magyarországon 700 MW kapacitású bio-erőműnek kellene működni 2020-ra. Jelenlegi ismeretek szerint a meglévő és tervezett erőművek 2013-ra ennek megfelelően megközelítőleg 700.000 t/év faaprítékot tudnak feldolgozni. Ha a biomasszára átalakított széntüzelésű erőműveket (2.000.000 t/év) is nézzük, akkor ez a szám akár 3-4 szerese is lehet. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai alapján rendelkezésre állnak magyarországi nemesítésű, jól termeszthető, nem tájidegen fafajok, amelyek évi hozama 15-20 t/év (több éves hazai klimatikus- és talajviszonyokra alapozott kutatással és sikeres fajtakísérletekkel támasztható alá). Ebből következően országosan már viszonylag rövid távon belül is legalább 135.000 ha terület telepítése szükséges. A termesztés és feldolgozás folyamata a lehető legkevésbé gépesített formában tervezett, hogy a foglalkoztatási szegmensben minél több hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű vidéki embert lehessen bevonni. Abban az esetben, ha 4 hektáronként átlagosan 1 fő tartós foglalkoztatását lehet megvalósítani a program végére közel 35.000 új munkahely keletkezhet. A kistérségben 3 éven belül ez 30-40 új munkahelyet jelenthet. A parlagon lévő főleg A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

állami és önkormányzati területek hasznosításával olyan munkahelyteremtés jöhet létre, ahol a közfoglalkoztatás, továbbá hosszabb távon tartós, részben önfenntartó gazdaság alapozható meg. Olyan közfoglalkoztatás, amely piaci bevételeket is növekvő mértékben állít elő és forgat vissza a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásába. A program induló szakaszában az energiafa-ültetvények mellett kiemelt terület lehet az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági utak menti bozótosfás területek kitisztítása, az ott történő védőfásítás, melybe már gyorsan növő fajták is bekombinálhatók. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Vasvári kistérség területén átmenő vasútvonalak, valamint vízfolyások. Emellett több olyan kiöregedett gyümölcs-ültetvény is található a térségben, ahol már rövidtávon, a tulajdonosokkal egyeztetve elindítható a termelés és az erre alapozott hasznosítás. A biomassza piaci értékesítése mellett fontos szempont lehet a termelt alapanyag térségen belüli felhasználása. Elsődlegesen ez összekapcsolható az önkormányzati intézmények fűtési igényének kielégítésével, nagy hatásfokú biomassza kazánok üzembe állítását követően. (Erre vonatkozóan előkészítés alatt van egy kazánok beszerzését támogató célzott program a Kormányzat részéről, összhangban a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramjával - Darányi Ignác Terv - „Helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területtel”, melynek egyik kiemelt „Nemzeti Stratégiai Programja” a „Helyi energiatermelés és –ellátás program”.) Az egyre drágább földgáz kiváltása már rövidtávon megvalósulhatna több intézmény esetében is, ami kalkuláltan közel 50%-os energia megtakarításhoz vezethet. (Az 50%-os megtakarítás, mint maximális arány az önkormányzati területeken lévő faanyag saját letermelése/használata esetén érhető el, foglalkoztatási programok megvalósításával.) Energetikai megalapozottság A fosszilis energiahordozók közül a szén tüzelésére készült berendezések használata során magas technológiájú és biztonságos konstrukciók születtek. Magas hőmérséklet keletkezik a tűztérben az égetés során, így elérhető, hogy nagy nyomású és hőmérsékletű gőz fejlődjön. A fa salakjának olvadáspontja alig kisebb a szénéhez képes, így az eddig működő kazánok kevés átalakítás után használhatók fa tüzelésére is (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). A faapríték ára a nagyfelhasználók számára nettó 20.000Ft atro tonnánként, ez a teljes száraz állapotra számított fatömeg értéke. A teljesen száraz állapotú fa fűtőértéke megközelítőleg 18 GJ/at, lényegében független a fajtától, vagyis az energiaültetvényből származó tűzifa energiaértékre átszámított jelenlegi nettó ára ~1.300 Ft/GJ. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a földgáz nettó ~3.000 Ft/GJ áron vásárolható meg, a különbség beszédes és várhatóan a jövőben a különbség növekedni fog. A fás szárú energiaültetvények termelési költségében meghatározó szerepe van a telepítésnek és a telepítés évében szükséges ápolásnak. Az ültetvények tipikusan két évenként arathatók, legalább 5-6 aratási ciklus az élettartamuk. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

A jelenlegi árak mellett már 6 atro tonna/hektár/év hozam mellett is gazdaságos egy ültetvény, az energiaültetvényekhez kifejlesztett fajtákkal 10 atro tonna/hektár/év feletti hozam is elérhető (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). Erdészeti megalapozottság Az Erdészeti Tudományos Intézetnél évtizedes tapasztalat és fejlesztés alapján rendelkezésre áll az a technológiai-termesztési tudásbázis, amely alapja lehet egy jelentős telepítési elképzelésnek. A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő termelési ágazatot jelentenek. Megfelelő fajták választása esetén a termelés időjárási kockázata sokkal alacsonyabb a hagyományos szántóföldi növényekhez viszonyítva. A fás szárú ültetvények létesítésének jogszabályi lehetőségét és feltételeit a 71/2007. (IV.14.) kormányrendelet és a 45/2007. (VII.27.) FVM rendelet együttesen teremtette meg. A jelenleg hatályos jogszabályok (134/2007 (XI.13.) és 31/2008 (III.27.) FVM rendeletek és 33/2007 (IV.26.) FVM rendelet jelentős, akár 200.000 Ft/ha támogatást biztosít a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényekhez, amely önmagában is jelzi a termelési cél kiemelkedő társadalmi fontosságát. Állami, önkormányzati földterületek bevonása A program egyik érzékeny pontja a lehetséges földterületek bevonásának kérdése. Jelenleg nincs arról használható kimutatás, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre önkormányzati vagy állami szántók, valamint bevonható területegységek. A vasvári kistérség területén önkormányzatok tulajdonában is vannak olyan földterületek, melyek alkalmasak lehetnek a programba történő bevonásra, emellett a mezőgazdasági utak menti területek, valamint az elhanyagolt magántulajdonú földek is szóba jöhetnek. A teljes körű felmérés jelen koncepció elkészítéséig még nem valósult meg, viszont több település lekérdezése nyomán átlagban 3-15 ha önkormányzati tulajdonú földterülettel lehet számolni településenként, feltéve, ha megfelelő alternatívát jelent számukra az energiaültetvény-programba történő bevonás. Ez kiegészíthető a nem gondozott, magánkézben lévő kiöregedett gyümölcsösökben lévő területekkel, ami becslés alapján 25-30 ha bevonható területet jelent (pl. a volt oszkói TSZ-gyümölcsösben). Mindezek alapján hozzávetőlegesen a kistérségben a program elindításához már rövid távon belül megvalósulhat kb. 100 ha-nyi földterület energiafa-ültetvény telepítés céljára történő bevonása. A jövőben stratégiai cél, ezeknek a földterületeinek energetikai hasznosításba való bevonási lehetőségét feltérképezni. Foglalkoztatási lehetőségek, előnyök Az energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi haszonnal bíró és a helyi érdekeket szem előtt tartó piaci szegmensbe kíván A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

belépni, s várható piaci bevételeiből a rendszer hosszútávon fenntarthatóvá tehető, és lehetőséget ad arra, hogy a foglalkoztatottak az eltartotti státusból önmagukról gondoskodni képes munkavállalókká váljanak. Ennek jelentős a társadalmi haszna, s emellett komoly gazdasági előnyt is hozhat a térségnek, különösen az önkormányzatoknak, azáltal, hogy a kihasználatlan erőforrásokat (föld, munkaerő, műveletlen területek) és a növekvő energiaigényt összhangba hozza. Az ültetvényeken az alábbi munkákat kell elvégezni:  Talaj és terület előkészítés (mélylazítás, keresztszántás, gyökér- és gyomirtás, tárcsázással, sorelőkészítés tárcsázással.  Telepítés (élőmunkával vagy géppel).  Ápolás (vegyi és mechanikai gyomirtás).  Betakarítás (élőmunkával vagy géppel). A fenti munkák egy jelentős része kézi erővel végezhető, azaz élőmunkára építhető, a gépesítést igénylő feladatokra pedig olyan rövid idejű képzéssel kiképezhetők az emberek, amely képzés a munkafolyamatba építve megvalósítható. Mind a kézi, mind pedig a gépi munkák folyamatos munkalehetőséget jelenthetnének a munkaerő-piacról kiszorult, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli képzetlen embereknek, továbbá bizonyos fogyatékossági csoportba tartozóknak, s a megváltozott munkaképességű emberek bizonyos csoportjának. A foglalkoztatási komponens kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a faültetvényekkel kapcsolatos munkák és a meglévő biomassza termelése és feldolgozása mellett kiegészítő foglalkoztatás is megvalósul. Mivel a térségben az elmúlt években komoly előrelépés volt a helyi termékekre alapozó fejlesztésekben, amiatt akár az időjárásnak kevésbé kitett helyi termék-előállító műhelyek, kisüzemek, hulladék-hőt hasznosító üvegházak bekapcsolásával kiegészíthető a foglalkoztatási-termelési vertikum, és a bevételek oldaláról is segíti egy komplex, több lábon álló szociális gazdaság-típusú foglalkoztatási modell megvalósítását. A folyamat következő lépése a programhoz bevonható földterületek beazonosítása településenként. 3 éven belül egy 100-150 ha-os ültetvény nagyság elérése a cél. Családi házakra vetítve ez kb 100-150 lakóház fűtésének energia igényét fedezheti. A telepítési költségeket is beleszámítva kb. 100 ha-nyi földterület bevonásával a különböző technológiák függvényében 60-80 millió Ft összegű beruházásra lenne szükség. 100 ha termőterületre számolva évente kb. az alábbi munkaórát igényeli az energetikai ültetvény: ÉVES MUNKAIDŐ SZÜKSÉGLET dugványozás éve: aratás nélküli év aratási év:

munkaóra

8 órás munkanap/év

13.600 8.000 34.400


1.700 1.000 4.300

18

6.2.

Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél

A kistérségi energetikai akcióterv egyik célja, hogy a Vasi Hegyháton lévő külterületi, és rossz energiaellátású területeken szigetszerűen, hatékonyan biztosítható legyen az energiaellátás és ehhez lehetőség szerint megújuló energiák kerüljenek felhasználásra. A Hegyhátra jellemző a falvak mellett lévő külterületi szőlőhegyek megléte, amelyeken évszázadok óta folyik gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint helyi borászat. A gazdálkodási hagyományokat őrzik a még meglévő boronafalú, zsúpfedeles présházak, a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a szőlőhegyekhez kapcsolódó hagyományok. A területek jelentős része ma már nem művelt, nagyszámú bozóttal benőtt parcella található rajtuk. Az előző programnak is célja lehet e területek kitisztítása, egyben termelésre alkalmas állapotba hozása. A szőlőhegyek jelenleg komoly lehetőséget hordoznak a kulturális értékmegőrzés és a helyi borkultúra mellett a helyi értékekre alapozó turizmus megteremtésére és fejlesztésére, valamint a szőlőhegyi gazdálkodás újraélesztésére, az itt előállított termékek piacra vitelére. Mindez felveti a víz- és energiaellátás szükségességét is, amely a szőlőhegyek jelentős részében nem megoldott. Mivel a vezetékes rendszerekbe történő bekapcsolás csak esetileg lehetséges, emiatt különösen nagy jelentősége lehet az alternatív, – megújuló energiára alapozott – rendszerek kiépítésének. Ennek a programnak mintapéldája lehet az a szőlőhegyi fejlesztés, amelyet a közeljövőben tervez megvalósítani az oszkói Hegypásztor Kör. Pályázat elnyerése eredményeképp egy mintaprojekt indulhat a térségben. A beruházás célja az Oszkó községtől 2 km-re lévő szőlőhegyen elhelyezkedő kb. 2,5 ha-os területen megteremteni a vendéglátás és az idegenforgalom infrastrukturális feltételeit. A beruházás kapcsán egy maximum 50 fő szállóvendéglétszámmal működő egység jön létre. A beruházás célkitűzése a természeti és kulturális értékek megőrzése és hasznosítása, a vidéki környezet vonzóbbá tételével, életminőség javításával, esélyegyenlőség megteremtésével. A turizmusfejlesztés összekapcsolása a szolgáltatásfejlesztéssel, tematikus- és térségi csomagok kialakítása. Mindezekkel párhuzamosan speciális cél a megújuló energiaforrások elterjesztése, tervek kidolgozása, modellprogramok megvalósítása. A program magában hordozza egy fenntartható vidékfejlesztési modell működtetését az aprófalvas településszerkezet hátrányainak leküzdésére. Cél az Erdei Iskola központként is működő ifjúsági szálláshely olyan szintű helyi energiaellátása, amely lehetővé teszi a folyamatos éves működést. Bemutató helye lehet a megújuló energia napi alkalmazásának: hibrid (szél és nap) szélerőgép akkumulátorteleppel. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

A hagyományos stílusban készített épületekhez meg kell teremteni az áramellátás, a vízellátás, valamint az eső- és szennyvízelvezetés feltételeit. A fejlesztés keretében megvalósul egy fogyasztásra alkalmas ivóvizet biztosító fúrt kút létesítése (várhatóan 150 m mély). Emellett megtörténik a régi és újabb épületek temperáló fűtéséhez és használati melegvíz ellátásához szükséges biomassza tüzelésű központi kazán beépítése, ami kiegészül napkollektorok felszerelésével is. A turisztikai forgalom miatt tűzivíztárolót kell kialakítani környezetbe illő módon, ami lehetőség szerint a meglévő „tóka” kibővítésével történik. Az épületek használati melegvizét a fűtést is ellátó központi kazánházról, távvezetéken kapja. A szőlőhegyen sok hulladék szalma keletkezik a zsúpfeldolgozás miatt, emiatt célravezető a fűtést és a melegvíz ellátást ezzel a technológiával megoldani. Épületeken kívül az alábbi vízfelhasználási igények jelentkezhetnek: zsúpkészítés, állattartás, öntözés (szőlő, gyümölcsös), szomszédos területek esetleges ellátása. Ezeken a felhasználási területeken indokolt a szürkevíz tárolásának és hasznosításának a lehetőségeit áttekinteni. A keletkező szennyvizet sajnos csak zárt oldó-gyűjtő medencében lehet elhelyezni és ezt a közeli befogadóba adott esetben el kell szállítani. A csapadékvíz elfolyása a jelenlegi természetes módon megfelelő. A szemléletformálás okán a csapadékvizet érdemes a meglévő tókába vezetni és hasznosítani öntözésre, egyéb célokra, az Őrségben lévő tókák mintájára. A fűtési hőteljesítmény-igény kb. 12 kW. A szállás-épületek egy központi kazánházról, távvezetéken kapnak (névlegesen 70/55 °C hőmérsékletű) fűtési melegvizet. A beérkező fűtővíz tényleges hőmérsékletét és térfogatáramát a központi kazánházban elhelyezendő időjárás-követő előszabályozás határozza meg. Ez a technológia elsősorban a szálláshelyként működő épületek ellátására alkalmas, míg az elszigetelt apartman-pincék fűtését egyedi rendszerek keretében szükséges megoldani. A Hegypásztor Pincéknél az alábbi területeken jelentkezik energiaszükséglet (zárójelben feltüntetésre került, hogy ez folyamatosan, időszakosan, illetve szakaszosan jelentkezik-e):  Az épületek világítása, térvilágítás, biztonsági rendszerek (vagyonvédelem, tűzjelző) működtetése (folyamatos)  Kazánház működtetése (központi fűtés és használati melegvíz előállítás a szállás-épületek épület számára) (folyamatos)  Kútszivattyú és kútgépészeti berendezések működtetése (szakaszos)  Pajta és kemencék megvilágítása és energiaellátás (szakaszos)  Rendezvények (alkalmi árusítók, hangosítás, stb.) (időszakos)


20



Gazdasági tevékenységek (zsúpfeldolgozás, szőlőművelés, borászat) – (időszakos)  Tervezett állattartás (szakaszos) A hagyományos stílus és a településtől való elszigeteltség miatt „Sziget üzemű, Autonóm” szélturbinás-, napelemes-, dízelaggregátoros (tartalék áramforrás) hibrid áramtermelő rendszer kialakítására van terv az időszakos ellátáshoz. A kis teljesítményű szélerőgépek többsége 4-5 m/sec körül indul, s a névleges teljesítményt 10,5-12,5 m/sec-nál adja le. A szőlőhegy adottságai miatt síkvidéki géptípus szükséges, melynek elvárható élettartama a karbantartások szakszerű elvégzése mellett legalább 20 év. A szélerőgép kiegészítendő egy napelemes egységgel, valamint egy aggregátor beépítésével. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy a felmerülő villamos energia igényeket várhatóan folyamatosan és üzembiztosan ki tudja szolgálni. A rendszer által kiszolgálható várható éves villamos energiaigény a tervezett használói körülmények között 3000 - 5 000 kWh között becsült. A Hegypásztor Kör rendelkezik egy 2007-ben készült, 1 hónapos időtartamú, szélmérési eredménnyel, melyet a tervezett helyszínen 16 m magasan elhelyezett szélmérő műszer rögzített. 6.3.

Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben

A termálvízben rejlő energetikai lehetőségek alig élnek a köztudatban, egy–egy elszigetelt sikeres hasznosítás környezetében ismerik, mivel élvezik áldásos hatásait, a tisztább levegőt, vagy éppen az olcsóbb fűtést. Hatékonyabb hasznosítás esetén ugyanazon hőmennyiséget kevesebb víz kitermelésével lehetne elérni. A kevesebb felszínre hozott víz kevesebb elhelyezési problémát jelent. A jobban lehűtött víz visszapréselése kevesebb energiát igényel. Magyarországon a földkéreg vastagsága 24-26 km, ami mintegy 10 km-rel vékonyabb, mint a szomszédos területeken. Ebből következően a geotermális gradiens 0,042 - 0,066 °C/m, ami a földi átlagértéknek körülbelül kétszerese. Ez kedvező geotermális adottságunk egyik összetevője. A felszíni 10°C-os hőmérsékletet figyelembe véve 1 km mélységben a kőzetek hőmérséklete 60°C, 2 km mélységben pedig már 110°C. Amennyiben a szilárd kőzetváz vizet is tartalmaz, természetesen annak hőmérséklete ugyanilyen magas. A Pannon-medencét nagy vastagságban (3-5 km) jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek töltik ki. A medence jó vízvezető képződményeinek legnagyobb ismert mélysége eléri a 2,5 kmt, itt a kőzetek hőmérséklete már 130-150 °C. Az üledékek nagy rétegvíztartalma kedvező geotermális adottságaink másik összetevője (Kontra, 2010). A geotermális energia hasznosíthatósága sokrétű. Felhasználható belső terek melegítésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban is. A fűtés és melegvíz hasznosítás a magas energia árak következtében kimagasló előnnyé válhat. Termálvízzel nemcsak közösségi, iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak, műhelyek stb. fűthetők, hanem egész háztömbök is. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

Vasvár településen a felszín alatt 2100 méteres mélyben 78°C-os termálvíz található, amelyet egyelőre csak részben aknáz ki egy kisebb fürdő és a város távhőrendszere. Jó geotermális adottságai csak az ország egyes területeinek vannak, de a 70-80 fokos termálvízzel kialakítható közvetlen távhőellátás is. A termálvíz nem kiapadhatatlan forrás, az emberi tevékenység fogyasztja a felszín alatti vízkészleteket, másrészt pedig csökkenti az utánpótlás mennyiségét. Ezért szükség van a kiemelt termálvizek visszatáplálására, ahhoz, hogy a körfolyamat ne szakadjon meg. A geotermális létesítmények építésénél az átlagos ipari beruházáshoz képest többlet faladatot jelent a távhő hálózat létrehozása. Akár a gőz, akár a forró víz csak kis távolságra vezethető el gazdaságosan a termelő kúttól, viszont Dániában találhatók olyan jól szigetelt távhő vezetékek, amelyek hossza eléri a 20 km-t is, és a hőveszteség csupán 3%. A lehetséges távolság függ a helyi éghajlati adottságoktól, felszíni- és terepviszonyoktól. Közvetlen felhasználás esetén 1-2 km-nél hosszabb szállító vezeték nem fordul elő. A beruházások viszonylag gyorsan kivitelezhetőek. A felszín feletti alaptechnológia kiforrott. Az egységek modulárisan bővíthetőek, akár erőmű, akár direkt hő hasznosító esetén. Magyarországon az ipari felhasználók száma jelentéktelen, azonban a direkt hasznosítási lehetőségek nagy száma, az alkalmazások eltérő igényei sokféle párosításra adnak lehetőséget. A különböző lehetőségek, amelyek direkt hő hasznosítással végezhetők, más és más hőmérsékletet igényelnek, így sorba rendezhetők. A legkézenfekvőbb alkalmazás – a fűtés – idényjellegű, a nyári hónapokban néhány speciális helytől – pl. termálmedence helyiségei – eltekintve szükségtelen. Nyári termálhő hasznosítók az iparban, és a mezőgazdaságban találhatók. A mezőgazdasági alkalmazások közül elsősorban a szárítás jöhet szóba. A betakarított termények közül a kalászos gabona szárításának időszaka teljes egészében a fűtési idényen kívül van. Az üvegházak jelentős energiamennyiséget felhasználó rendszerek, amellyel igen magas hozzáadott értéket tudunk Magyarországon előállítani. Figyelembe véve azt, hogy hazánkban a napfényes órák száma magas, ezért elsősorban az esti és az éjjeli órákban kell a hőenergiát pótolni. Ennek az energiának az előállítása fosszilis energiahordozókból meglehetősen drága, azonban a geotermális hő felhasználása a mezőgazdaság számára nagy versenyelőnyt jelentene. A termálhő segítségével üvegházban egész évben termelhető friss zöldség. Egy ilyen innovatív beruházás munkahelyeket is teremthetne. A Vasvári kistérségben hagyománya van a mezőgazdaság munkáknak, a térség jó természeti adottságai fokozhatók az üvegházas termeléssel. Kisebb mennyiségben, a zöldség- és gyümölcsszárításra is hasznosítható ez a fajta energia. Döntő tényező a víz minősége, kémiai jellemzői. A víz ásványi anyag tartalma nagy mértékben befolyásolja az igénybevétel módját. Kedvezőtlen mennyiségi és minőségi komponensek jelenléte nagyon megdrágíthatja a technológiát, esetenként egyes hasznosítási lehetőségeket ki is zár. Azonban a geotermális energia hasznosítása magas nemzetgazdasági jelentőséggel bír, mivel helyben elérhető energiaforrásokra, hazai technológiákra és munkaerőre A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

támaszkodva egyes ágazatokban alkalmas az import tüzelőanyagok felhasználásának kiváltására. A koncepció készítése során a Régióhő Kft. képviselője elmondta, hogy Vasváron a ’90-es évek közepétől működik a távfűtés geotermális energiával való kiegészítése. Ekkor sikerült, a jelenleg is működő termálkút megépítése, amelyből kitermelt víz egy része a távhő rendszerbe kerül. A kinyert termálvíz további fűtését a Kft. végzi. A közelmúltban megfogalmazódott a városban az igény, hogy a költséges rendszert további alternatív megoldásokkal korszerűsítik, egy 1,6 MW teljesítményű biomassza erőmű létrehozását tervezik. Végül a városvezetés a jelenlegi geotermikus energia kinyerésére szolgáló berendezések fejlesztését tűzte ki célul. Rövidtávú elképzelés, hogy a rendszert úgy kell átalakítani, hogy a gazdasági optimum elérhető legyen, mindehhez fél éven belüli megvalósulást terveznek. A fejlesztéseket a jelenlegi Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően kívánják véghezvinni, valamint a fogyasztók lakásaiban működő rendszerek korszerűsítését is elő szeretnék mozdítani, ezáltal a távhő jelenlegi rendszere energiatakarékos lehet, mind a szolgáltató, mind a fogyasztók oldaláról. 6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése

berendezések,

eszközök

A megújuló energiaforrások környezetvédelmi előnyei mellett foglalkozni kell a társadalmi előnyökkel is, mégpedig a munkahelyteremtési, foglalkoztatási pozitívumokkal. A legnagyobb foglalkoztatás a megújuló energia-termeléshez szükséges berendezések, valamint azok alkatrészeinek gyártásához, az eszközök összeszereléséhez kapcsolódik. Azonban komoly foglalkoztatóként jelenik meg a kutatás-fejlesztési, valamint a tanácsadási terület is. Az Európai Unió célkitűzése a jelenlegi recesszió hatására bejelentett gazdaságélénkítő-, a megújuló energia-technológiák támogatását kiemelten kezelő-, csomagok mind ezen technológiák gyorsabb elterjedését, ezzel párhuzamosan az ezek gyártásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó előmunka-igény növekedését vetítik elő. Külföldi adatok alapján a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek finanszírozása messze nem esett vissza annyira, mint a hagyományos erőműépítések projekt finanszírozása. A megújuló energia munkahelyteremtő hatását elemezve két eredményt különböztetünk meg: közvetett és közvetlen munkahelyeket. A közvetlen munkahelyek a különböző megújuló energia-berendezések beszereléséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához kapcsolódnak. Ennél jelentősebb a közvetett munkahelyek száma. Ilyenek például a berendezések, gépek és alkatrészeik gyártásának, vagy éppen a biomassza-hasznosításához kapcsolódó mezőgazdasági munkaerőigények, a különböző biomassza-üzemekben keletkező mellék- és hulladéktermékek hasznosításával kapcsolatos munkahelyek száma. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által készített elemzés alapján 2006-ban a világon 3,2 millió főt foglalkoztattak a megújulóenergia szektorban, ennek fele A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

biomassza felhasználásával kapcsolatos munkát végzett. Egyes technológiák különböző munkahelyteremtő hatással bírnak, egyes technológiák az üzemeltetés, mások a gyártás, míg a biomassza-technológiák kifejezetten az alapanyag-termelés folyamatában igényelnek több munkaerőt (Varga – Homonnai, 2009). Éppen ezért a munkahely teremtés szempontjából a biomassza-hasznosítás az egyik legkedvezőbb megújuló energia-technológia. Az alapanyag-termelés a növénytermesztés, állattartás vagy az erdőgazdálkodás terén sok munkaerőt igényel. A biomassza előállítására kiváló lehetőségek vannak a Vasvári kistérségben is. A biomassza előállítás az a szektor, amelyben a hátrányos helyzetű emberek hatékonyan foglalkoztathatók, mind a női, mind a férfi munkaerő számára kínál munkalehetőséget, mivel könnyen elsajátítható szakismerettel végezhető tevékenységről van szó. E mellé további olyan közérdekű munkák szervezhetők, amelyekért elsődlegesen az önkormányzatok felelnek, így munkalehetőséget, egyben biomassza alapanyagot is jelent az utak, terek, árokpartok, folyópartok tisztítása, rendbetétele. Fontos, hogy a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása iránti igényt igazolják a megye munkaerő-piaci folyamatai. A kistérségben tervezett energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi haszonnal bír a Vasvár környéki lakosok és vállalkozások számára. Az energiahatékonysági intézkedések és beruházások, mint például a szigetelési munkálatok, nyílászárók cseréje, fűtési rendszerek korszerűsítése tipikusan helyi munkaerőt igényelnek. Ezek a szakmák helyben több munkahelyet és munkalehetőséget kínálnak, mint a megújulóenergia szektor. Mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerőnek a megújuló energia-ipar lehetőségeket biztosít. Mivel egyre nagyobb munkaerő igény jelenik meg a zöldgazdaságon belül a képzés és a szakképzés területén további fejlesztésekkel kell számolni. A zöldfoglalkoztatás nem csak a munkaerőpiacról kiszorultak számára kínálhat lehetőséget, hanem a fiatalok, a pályakezdők számára is. Amennyiben az új beruházásokkal, biomassza-termeléssel a térség be tud csatlakozni a zöldgazdaságba, hosszútávon vonzó maradhat a fiatalok számára és a negatív demográfiai folyamatok megállíthatók. A kistérség központja, Vasvár ipari területén több üres ingatlan található, amelyek hasznosításának kérdése régóta felmerült. Az alternatív energia beruházók számára ezek az épületek teljesen megfelelnek. Amennyiben a várossal együttműködve ilyen jellegű cégek telepednének ezekbe az épületekbe, a helyi lakosság számára új foglalkozási lehetőséget teremtenének. Továbbá Vasváron olyan tanácsadó, szolgáltató, vagy felnőttképző vállalkozások indulhatnának, vagy telepedhetnének meg, amelyek célja a megújuló energiával kapcsolatos háttértevékenységek elvégzése. A városi önkormányzat több üres iroda jellegű ingatlannal rendelkezik, amelyek ezeknek a vállalkozásoknak megfelelő munkahelyek lennének. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

24

A Vasvári kistérség számára jó példával szolgál Güssing, a dél burgenlandi kisváros példája. A város 20 évvel ezelőtt a güssingi járás Ausztria legszegényebb régiói közé tartozott. Rossz volt az infrastruktúra, kevés a munkahely. Ma Güssing jövőbe mutató sikermodellnek számít, Európa egyik ökológiai mintavárosának. Güssing ugyanis maga állítja elő energiaszükségletét – mégpedig megújuló energiaforrásokból. A város energetikai szempontból független. Az egykori sivár környék „öko-energetikai térséggé” változott. 50 új céget telepítettek be, 1.100 új munkahely jött létre a régióban. A környezettechnológiára való specializálódás vonzotta a vállalkozásokat. Az „öko-energetikai térség“ idegenforgalmi régióként is sikeres. Időközben az ökoturizmus fontos gazdasági tényezővé vált a környéken. A gyenge gazdasági struktúrájú güssingi régióból egy innovatív és fenntartható koncepció segítségével a megújuló energiaforrások egyik vezető európai központja lett. További jó példával szolgál a Bajorországban található Wildpoldsried település, amely a ’90-es évek közepétől folyamatos beruházásokkal elérte, hogy a lakosság energiaigényének a háromszorosát termeli meg és mindezt alternatív energiaforrásokkal. A fenti példákat követve, a kistérség számára a megújulóenergia forrásokra épülő beruházások komoly előrelépési lehetőségekkel kecsegtetnek. A térség számára ezek a beruházások foglalkoztatási növekedést eredményezhetnek. 6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram A vasvári kistérség fogyasztói körében is fokozódott szükségletet jelent a felhasznált energia költségeinek csökkentése, különös tekintettel a kistérség társadalmigazdasági adottságaira. Az energiaigények fenntartható módon történő kielégítését nem az energia-termelés fokozásával, hanem elsősorban az energiatakarékosságot és energia hatékonyság javítását szolgáló intézkedésekkel (termelésben, fogyasztásban), és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésével kell megoldani. Cél, hogy a lakossági fogyasztók szemléletében megteremtődjön a megújuló energiák alkalmazásra való igény, és a témával kapcsolatban megfelelő ismereteket kapjon a helyi társadalom. El kell érni, hogy a piac keresleti oldalán is kialakuljon az energia tudatosság. Amennyiben a fenti akcióterv alapján mind Vasváron, mind a környéken megújuló energia felhasználásra, előállításra épülő beruházások telepednek meg a fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a piacon a kínálat és a keresleti oldal összhangban legyen. Elvárható, hogy a térségbe betelepülő alternatív energiafogyasztásra épülő vállalkozások termékeit, szolgáltatásait helyben tudják értékesíteni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a helyi társadalom, az önkormányzatok, valamint a vállalkozások szemlélete formálódjon. Jelen akcióterv célja, hogy olyan megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyek segítségével a térségben a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítható. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

25

Ezek megléte pedig elősegíti az energiatakarékos fogyasztás fenntartását. A fenntartható fejlődés megköveteli a fogyasztási szokások, ebből következően életmódok megváltoztatását. Mindez nem csupán az alternatív energiahordozók elterjedését jelenti, hanem egy környezetbarát felfogás, életmód kialakítását is. A környezetbarát életmód kialakítása a helyi társadalmon belül a legnehezebb a felnőtt lakosság körében. A már berögzült életvitellel rendelkező emberek számára sok esetben egy környezettudatos életmód lemondásokkal jár. Ennek ellenére tudatosítani kell az emberekben, hogy nagyobb számban forduljanak az energiabarát termékhez, mivel az nem csak környezetbarát, hanem sok estben olcsóbb, energiatakarékos is. Fontos szempont, hogy a fosszilis energia ára már ma is magas, a jövőben pedig ez emelkedni fog. Érdemes a lakosság számára tájékoztató füzetek készítése, a helyi médiákban és sajtóban állandó témának kell lennie a megújuló energia felhasználás és az energia spórolás kérdésének. Minden településen vannak olyan programok, amelyek megmozgatják a helyi lakosságot. Ezeken a programokon helyet kell biztosítani olyan tájékoztató fórumoknak, amelyeknek a szemléltető tájékoztatás a lényege. Felállíthatók standok, szervezhetők kiállítások, amelyek során a lakosság kézzelfogható módon is megismerkedik az energiahasznosítással. Lehetőséget kell teremteni, hogy az emberek közelebb kerüljenek a témához, minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek a megújuló energiával kapcsolatban, hiszen annál nagyobb az esély arra, hogy környezettudatosan éljek. A Vasvári kistérség helyi társadalmát magas munkanélküliség és alacsony életszínvonal jellemzi. Számukra elengedhetetlen, hogy olyan iparág telepedjen meg a térségben, amely stabil munkahelyeket biztosít. Mindehhez viszont fontos, hogy a jelenleg működő vállalkozások, valamint önkormányzatok számára természetessé váljon, hogy a jelenlegi költséges energiaforrásokat alternatív megoldásokkal helyettesítsék. Bár fontos a lakosság szemléletének formálása is, viszont gazdasági szempontból meghatározóbb a jelenleg működő beruházások, vállalkozások, költségvetési szervek infrastruktúrájának energiatakarékossá, és megújulóenergia megalapozottá alakítása. A gyermekek szemlélete könnyen formálható, a másodlagos szocializációs terep az iskola. Itt rendszeresen szervezhetők olyan játékos vetélkedők, pályázatok, amelyek segítségével, a témával kapcsolatban bővíthetők ismereteik. Emellett iskolai kirándulások, tanulmányutak során is felkereshetők olyan épületek, amelyek felszereltek alternatív energiaforrásokkal, esetleg biomassza erőműveket is felkereshetnek a diákok. A kézzelfogható, gyakorlatias információk gyorsabban tudatosulnak a fiatalokban. A környezettudatos szemlélet erősítése a jövő generációiban nagyon fontos.


26

31313131 6. táblázat Akcióterv 2012. januártól 2013. december 31.-ig Tevékenység megnevezése Feladatok megosztása, menedzsment szervezet kiválasztása, feladatainak meghatározása. Az energetikai koncepció megvalósításával feladatok és az ütemezés áttekintése. A koncepcióban szereplő mintaprojektek megvalósítása. Igényfelmérés a partnerszervezetek körében, adatbázis létrehozása.

Megvalósítás időtartama

Közvetlen eredmény

kapcsolatos elindítása, partnerségi

Elektronikus Hírlevelek megjelentetése.

Tájékoztatás, nyilvánosság szervezése, érdekképviselet, lobby.

Kapcsolatfelvétel olyan településekkel, ahol jó gyakorlatok valósultak meg (pl. Bajorországban Wildpoldsried, Burgenlandban Güssing). Térségi workshopok megszervezése, önkormányzatok, vállalkozók bevonása a program megvalósításba. Projekttervek részletes kidolgozása a helyi szereplők bevonásával.

Létrejön az energetikai koncepció gyakorlati megvalósítását végző team. Kiválasztásra kerül a menedzsment szervezet. A team tagjai áttekintik a megvalósítandó feladatokat. Kialakítják a feladattervet, és az ütemezést. A koncepcióban szereplő projektek megvalósulnak. Részletes adatbázis a partnerek igényeiről, kapcsolódó saját kezdeményezéseikről. Kéthavonta megjelenő hírlevél, a partnerek aktív tájékoztatása. A projekt tevékenységei rendezvényei publikálása, az eredmények terjesztése, hozzáférhetővé tétele, szakmapolitikai fenntarthatóság. Tapasztalatok átvétele, indokolt esetben önkormányzatok és vállalkozók részére tanulmányút/ak szervezése. 6 lebonyolított workshop, együttműködési, projekttervek kialakítása, stratégia elfogadása. Min. 6 projektterv részletes kidolgozásra kerül.


27

2012. február 2012. április

január-

március-

2012. márciustól folyamatos 2012. márciusáprilis 2012. márciustól folyamatosan 2012. márciustól folyamatosan

2012. áprilistól folyamatosan 2012. május-július 2012. augusztusszeptember

31313131

Tevékenység megnevezése

Lakosság bevonására akciók szervezése.

Projektfeltárás, projektgenerálás, kapcsolódó pályázatok készítése a lakosság részére, vagy később bekapcsolódó vállalkozásoknak. A térséghez kapcsolódó honlapokon információk elhelyezése.

Aktív marketing- és promóciós munka a lakosság körében. Értékelési/monitoring tevékenység végzése. Helyi ösztönző rendszerek lehetőségeinek kidolgozása az energia fogyasztás csökkentése érdekében. Záró-konferencia megrendezése készítése a projektről.

Megvalósítás időtartama

Közvetlen eredmény

és

tájékoztató

kiadvány

A program eredményeinek értékelése, a továbblépéshez szükséges összegző anyagok elkészítése.

Min. 5 rendezvény megvalósításra kerül, min. 6060 résztvevővel, amely a lakosságot célozza meg, ismertetve a korszerű energia felhasználás módjait, és energiafogyasztást csökkentő technológiákat. A témához kapcsolódóan kidolgozott minimum 5 projekt. A korszerű energia felhasználás módjairól, az energiafogyasztást csökkentő technológiákról, a programhoz való kapcsolódás lehetőségeiről információk elhelyezése. Befektetői promóciós anyagok megjelentetése és terjesztése a térség rendezvényein, intézményekben stb.. Közbenső- és záró beszámolók a projekt keretében elért eredményekről. Összegző tanulmány készítése. Információs füzetben publikált eredmények, széles körű részvétel a rendezvényen, összefoglaló kiadvány. A program továbbléptetéséhez szükséges anyagok elkészülnek.


28

2012. augusztus december 2012. augusztustól folyamatosan 2012. augusztustól folyamatosan 2012. augusztustól folyamatos folyamatos 2013.január-június 2013. augusztusoktóber 2013. novemberdecember

31313131 6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései Az akcióterv megvalósulása szempontjából döntő jelentősége van a menedzsment szervezet kiválasztásának, és azon belül is a feladatok elvégzéséért felelős szakember kijelölésének. A szervezeti háttér biztosítását két szakaszban célszerű megtenni. I. A koncepcióhoz csatolt akcióterv időtartama alatt a meglévő szervezetek közül érdemes kiválasztani a menedzsment szervezetet. Itt szóba jöhetnek azok a partnerek, akik valamely területen „mintaprojektet” valósítanak meg és rendelkeznek a megfelelő személyi kapacitással, vagy a számos fejlesztési programot összefogó kistérségi társulás. II. Az akciótervben foglaltak megvalósítását követően, az abban jelzett célzott projektek beindulásakor önálló munkaszervezet kialakítása javasolt, minimum egy főállású-, megújuló energia területén jártas szakember bevonásával, aki a koordinatív, menedzsment- és előkészítési- tervezési feladatokat fogja össze. Emellett célirányos együttműködéseket épít mind a térségen belüli partnerekkel, mind külső szakmai szervezetekkel. Finanszírozás tekintetében ugyancsak két szakaszt érdemes megkülönböztetni. Az akciótervben foglalt tevékenységek jelentős anyagi forrást nem igényelnek, a partnerszervezetek saját vállalásai alapján megvalósíthatók. Ezt követően már hangsúlyos lehet a pályázati finanszírozás, valamint a projektek megvalósításában érintett helyi partnerek, – kiemelten a vállalkozások – anyagi tehervállalása. Fontos, hogy az ezzel kapcsolatos érdekeltségi rendszerek megjelenjenek a menedzsmentszervezet működtetésében is. 7. Összefoglalás A Vasvári kistérség jelenlegi energetikai helyzetképe alapján megállapítható, hogy a térségben jelenleg még csupán szigetszerű kezdeményezések történtek a megújuló-energiára alapozott fejlesztések tekintetében. Valós áttörésre az elkövetkező években számíthatunk. A kistérség természeti adottságai kiaknázatlan energetikai potenciálnak számítanak. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy biomassza előállítását célzó kezdeményezések már rövid időn belül elinduljanak. A koncepcióban megjelenő energiafa program megfelelő támogatással, gondolva itt Európai Uniós és a Darányi Ignác Tervhez kapcsolható projektekre is, a munkaügyi központok közfoglalkoztatási programjaival összekapcsolva a közeljövőben elindítható program. Hisz ez a tervezet nem csak energetikai szempontból fontos, hanem választ kínál a térség jelentős foglalkoztatási nehézségeire is. A zöld foglalkoztatás megoldási lehetőség a korábban mezőgazdasági munkákból élők számára, és a közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek számára is. Gazdasági és foglalkoztatási szempontokat figyelembe véve komoly előrelépési lehetőségeket kínálhatnak mind a megújuló-energiával foglalkozó vállalkozások, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

31313131 mind az energia megtakarítás elősegítését megcélzó cégek. Energetikai újításokat célzó támogatások kihasználásával a jövőben a térség – megfelelő marketinggel – vonzó lehet ilyen jellegű befektetőknek, ehhez azonban jelentős hangsúlyt kell fektetni a lakosság tájékoztatására is. Tudatosítani kell az energia megtakarítás lehetőségeit, tanácsadással, szakszerű segítségnyújtással segíteni kell a vállalkozások működésében a megújuló energiára alapozott működtetési- és fejlesztési alternatívák térnyerését. A kistérség számára a jövőben cél, hogy energetikai szempontból a térség önellátása minél nagyobb mértékben megvalósuljon. Mérhető megtakarítást hozhat a térségben az önkormányzati intézmények szigetelése, korszerűsítése. A Vasvári kistérség számára az energetikai szempontú önállósodás 2040-re elérhető célként tervezhető. Ebben elsődleges szerepe a biomasszára alapozott fejlesztéseknek lehet, ami mind lakossági- mind önkormányzati- és vállalkozási szinten jelentős megtakarításhoz-, illetve energia-nyereséghez vezethet. Emellett a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottságában is jelentős előrelépést hozhatnak ezek a programok. Különös jelentősége lehet a szigetszerű energiatermelő rendszereknek, amelyek a közvetlen ellátás mellett modellprogramként is működhetnek, nem csupán a térségen belül, hanem nagyobb hatókörben is népszerűsítve a megújuló energiaellátás gondolatát. Ezek elsősorban a külterületi szőlőhegyek, és az állattartó telepek kapcsán jelenhetnek meg néhány éven belül. A közintézmények és társasházak távhő költségének csökkentése céljából a vasvári önkormányzat geotermális energia beruházást kíván elindítani. A város önkormányzata testületi ülésen még nem foglalkozott a kérdéssel, a beruházás konkrét tervezése a 2012-es év feladatai közé tartozik. A jelen koncepcióhoz kapcsolt Akcióterv lépéseit követve lehetővé válik a térségi „energia-önellátást” megalapozó lépések elindítása, 2013 végéig egy részletes-, komplex, megvalósíthatósági tanulmányokkal kiegészített stratégia kidolgozása.


30

31313131 8. Felhasznált irodalom

1. Dr. Kontra J. (2010): A geotermális energia hő- és hévíz felhasználásának jövője – ENEO Konferencia, Budapest 2. Kovács I. – Halinka P. (2005): A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 3. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010-2020 – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4. Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2007. 5. Megújuló energiák – A legjobb gyakorlatok (2010), szerk: Biró Tamás, Száz magyar falu Vidékfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Szigetbicske 6. Tar Károly (2005): A szél energiája Magyarországon. Alternatív energiatermelési módok c. konferenciasorozat (KvVM, CEU). A szélenergia hasznosítása. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Tar_Karoly.pdf 7. Varga K. – Homonnai G. (2009): MUNKAHELYTEREMTÉS ZÖLD ENERGIÁVAL A megújuló energia-források munkahelyteremtő hatásának nemzetközi tapasztalatai, Energia Klub, Budapest 8. http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, (2011. november) 9. http://www.energyforest.eu/crops.html, (2011. november) 10. http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, november)


(2011.

31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents