ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia A Vasvári Kistérség energetikai koncepciója

Készítők neve:

Varga Eszter Szabó Orsolya

Készítette: Pannon Novum Nonprofit Kft A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

BEVEZETÉS, ALAPVETÉS A STRATÉGIÁHOZ .......................................................................... 3

2.

TÖRTÉNETI, TÁRSADALMI, FÖLDRAJZI ÉS GAZDASÁGI JELLEMZŐK ................................ 4

3.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI HELYZETKÉPE ......................................................... 6

3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron A napenergia közvetlen hő-hasznosítása Szélenergia Biomassza

6 7 8 9

4.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ENERGETIKAI SWOT–ANALÍZISE .................................................. 10

5.

A VASVÁRI KISTÉRSÉG ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA ................................ 12

5.1. 5.3. 5.5. 6.

Villamosenergia–ellátás Távhőellátás Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei

12 14 14

A KISTÉRSÉG ENERGETIKAI AKCIÓTERVEI .......................................................................... 15

6.1. Kistérségi energiafa-koncepció 15 6.2. Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél 19 6.3. Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben 21 6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas berendezések, eszközök előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése 23 6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram 25 6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései 29 7.

ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................................... 29

8.

FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................................... 31

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

1. Bevezetés, alapvetés a stratégiához „Az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának végével, és az éghajlatváltozást előidéző hatótényezők csökkentésére irányuló erőfeszítések következtében a 21. században az emberiség visszatér a földi lét alapjaihoz. A környezeti elemek és természeti erőforrások: a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz a legfontosabb kérdés.” Ezzel a bevezetővel indul a „Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010-2020” című dokumentum (NFM, 2010). Az elmúlt évek során rohamosan növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, amely következménye lett a földgáz árának növekedése. A drága energiaforrások, valamint az ország Európai Unióhoz való csatlakozásának következtében fokozott figyelem irányul a megújuló energiaforrások felé. A környezetvédelmi és az anyagi szempontok mellett az sem elhanyagolható, hogy esetleges energiahatékonysági beruházások új munkahelyeket teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik a beruházási lehetőségeket, továbbá a kistelepüléseken megteremtődik egyfajta energiabiztonság. Az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat okozhatnak, melyeknek a költségek oldaláról kifejezhető hatása nagyságrendekkel nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások volumene. Az infrastruktúra – tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények – karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel (NFM, 2010). Mindezeket szem előtt tartva készült a Vasvári kistérség energetikai koncepciója, amelynek célja, hogy felvázolja a térség jelenlegi energetikai helyzetét kiegészítve a helyi társadalom jellemzőivel. Végezetül a koncepció tartalmaz 5 olyan akciótervet, amely nem csak energetikai szempontból jelent előrelépési lehetőségeket, hanem a zöld gazdaság területén foglalkoztatási lehetőségeket is teremthet, a hátrányos helyzetű, évtizedek óta komoly munkaerőpiaci problémákkal küzdő vasvári kistérségben.


3

2. Történeti, társadalmi, földrajzi és gazdasági jellemzők

1. ábra: Vasvári Kistérség (Forrás: TEIR, [2010]) A Vasvári kistérség Vas megye déli részén helyezkedik el, központja Vasvár. A térség területe 474 km2 (TEIR, 2010). A kistérséget 22 községi jogállású település és a központ, a térség egyetlen városa Vasvár alkotja. A kistérségre jellemző, hogy kis lélekszámú falvakból áll. Két nagyobb községe közül csak Rábahídvég lakossága éri el az 1000 főt. A települések zöme kis- (például Gersekarát, Bérbaltavár, Oszkó) és aprófalu (például Kám, Szemenye, Csehi), valamint három törpefalu is található a térségben: Hegyhátszentpéter, Nagytilaj és Sárfimizdó. Közülük az utóbbi népessége az elmúlt években már csak épphogy elérte a 100 főt. A kistérség lakosságszáma ma csak mintegy 14.395 fő (TEIR, 2010), és ezzel a tíz legkisebb népességű kistérség közé tartozik.


4

1. táblázat A Vasvári Kistérség települési adatai Név

Jogáll

Alsóújlak Andrásfa Bérbaltavár Csehi Csehimindszent Csipkerek Egervölgy Gersekarát Győrvár Hegyhátszentpéter Kám Mikosszéplak Nagytilaj Olaszfa Oszkó Pácsony Petőmihályfa Püspökmolnári Rábahídvég Sárfimizdó Szemenye Telekes Vasvár Összesen

Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Község Város

Terület (100 ha) 21 8 26 9 15 13 9 20 17 7 15 19 16 17 20 10 10 15 22 7 12 11 55 374

Népesség (fő) 639 302 546 276 381 367 378 726 676 158 429 373 147 434 664 295 236 901 1 014 100 314 561 4 478 14 395

Forrás: TEIR – KSH, 2010 A kistérség népességszáma a 20. század közepéig folyamatosan növekedett és 27 ezer lakosúra duzzadt, ez jelentette egyben a térség népességi csúcsát is. Majd a következő évtizedekben több mint 12 ezer fővel lett kevesebb a lakosságszáma, ez a csökkenés elsősorban a községeket sújtotta. Az ok a negatív vándorlási egyenleg, valamint természetes fogyás volt. Térségi szinten a természetes fogyást alapvetően az élve születések számának az erőteljes visszaesése és kisebb részben a mortalitás növekedése okozta. Azonban az élve születési ráta a megyei átlagnak megfelelő a kistérségben, viszont a halálozás a megyei átlagnál magasabb, ami összefügg a népesség rosszabb egészségi állapotával (Kovács-Halinka, 2005). A térségben a 20. század közepéig ható, kedvezőbbnek nevezhető demográfiai folyamatok bázisa kimerült és a következő évtizedek társadalmi-gazdasági átalakulása népesedési szempontból depressziós területté tette Vasvár környékét. A kistérség Vas megyén belül bizonyos értelemben periférián, a dinamikusabban fejlődő pólusoktól viszonylag távol található. A térségben magas a munkanélküliségi ráta, emellett megfigyelhető a többgenerációs munkanélküliség jelenléte is (KovácsHalinka, 2005). Mindezek következnek a vállalkozói és a civil szféra hiányából. 2004A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

ben a Vasvári kistérség területén valamivel több, mint 700 vállalkozás (5/6-uk egyéni vállalkozás formájában) működött. Tízezer főre vetített arányuk csak mintegy 2/3-a a vidéki átlagénak. A vállalkozások túlnyomó része a kereskedelem, vendéglátás, fuvarozás, mezőgazdaság területén működik. Az erős középvállalkozói kör szinte teljesen hiányzik. Kiemelkedő a térségben a mezőgazdasági vállalkozások jelenléte, melyek a gyümölcstermesztés és a tejelő szarvasmarhatartás területén működnek, valamint a faipari ágazatban erősödtek meg számottevő nagyságú üzemek (KovácsHalinka, 2005). A településeken kevesen találnak megélhetést biztosító munkát az egyéni vállalkozók kivételével. A gazdaságilag aktív korú népesség elsősorban Zalaegerszegen és Vasváron dolgozik. A helyi foglalkoztatottság szinte teljesen hiányzik, nehéz az alapellátásokhoz, a különböző szolgáltatásokhoz, és az információkhoz való hozzájutás. A fenti hátrányok fokozzák a gazdasági előnyökből, a lehetőségekből való kirekesztődés veszélyét. A Vasvári kistérség hátrányos helyzetű, a hozzá tartozó településeken a tartós munkanélküliek aránya közel duplája a térségi átlagnak. A lakosság 4,2%a, a munkanélküliek 56%-a (TEIR, 2010) 180 napnál hosszabb ideje nem dolgozik. Az aprófalvakban a számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerőpiac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére közhasznú és közcélú foglalkoztatások, valamint álláskeresési járadékos időszakok folyamatos és gyakori változását eredményezi. 3. A Vasvári kistérség energetikai helyzetképe A térségben több elképzelés is megfogalmazódott megújuló energia felhasználása céljából nagyberuházás megvalósítására. Ezen alkalmazások életképessége a mai fosszilis energiahordozók árának drasztikus emelkedésével egyre időszerűbb. A villamosenergia-termelését primer energiaforrásokból biztosíthatják, nukleáris energia, fosszilis energia, megújuló energia ellátással. Ma a térség energiaellátását csaknem 100%-ban a kistérségen kívül elhelyezkedő nukleáris és fosszilis erőművek biztosítják. Az aprófalvas területeken kínálkozik lehetőség a megújuló energiák felhasználásban. „Kimeríthetetlen” energiaforrás a nap-, a szél-, a vízenergia, regenerálható energiaforrás a fa, a biogáz, biomassza. 3.1.

Termálvíz hasznosítása távhőszolgáltató rendszerben Vasváron

A geotermális energia fő hasznosítási területe Magyarországon a direkt hőhasznosítás és a balneológia (gyógyforrások, gyógyvizek gyógyfürdői alkalmazása). Magyarországon több mint 900 db termálkút üzemel, amelyekből kitermelt víz hője 30ºC-nál melegebb. Ezeknek a kutaknak 31%-a balneológiai célú, több mint negyedük ivóvíz ellátásra hasznosul, és közel fele szolgál direkt hőhasznosítási célokra. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

A felszínre kerülő hévíz hőtartalmát elsősorban a mezőgazdaság területén üvegházak fűtésére, épületek, uszodák fűtésére, használati melegvíz termelésre, esetenként távfűtésben alkalmazzák. A geotermikus energia tekintetében kedvező hazai adottságokat a hőtermelésben versenyképes módon ki lehetne használni a lakossági, intézményi melegvíz-ellátás biztosítására, valamint kiegészítő fűtési célú felhasználására (http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, 2011). A termálvíz gyógyászati alkalmazása mellett a geotermikus energiára (termálvízre, földhőre) alapozott hőellátás egyik speciális fajtája a hőszivattyúzás, mely lehetőséget kínál fűtésre, hűtésre, melegvíz előállítására. Ez a fajta berendezés a kisebb hőmérsékletű közegből felvett hőt – villamos energia felhasználásával – magasabb hőmérsékletű közegnek adja le. A hőszivattyúk energetikai hatékonysága annál kedvezőbb, minél magasabb a rendelkezésre álló hőforrás hőmérsékletszintje, továbbá minél alacsonyabb szintre kell azt emelni, ezért például a szennyvizek, fürdők és egyéb elfolyó vizek kedvező hőforrások lehetnének (GKM, 2007). Ma Magyarországon 9 város távfűtési rendszerének egy részét hévíz alapon működő hőszivattyús-rendszerrel fedezik. Ezen települések között található Vasvár is, ahol a hegyháti dombokban kavics és homok bányászata folyik, a felszín alatt 2100 m mélyben pedig 78 fokos termálvíz van, amelyet egyelőre csak részben aknáznak ki. A településen a távfűtés összhőértéke 2010-ben 13.386 (GJ/év) volt, ebből 3.951 (GJ/év) hévíz alapon működő rendszerből került fedezésre (TEIR, 2010). Ezzel a technológiával nem csak megtakarítás érhető el, de a környezetet is kevésbé szennyezi. (http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, 2011). A termálenergia hasznosítás forrásoldali potenciálja a térségben ehhez biztosított. A jövőben a városban tervezik a termálvíz hatékonyabb, szélesebb körű alkalmazását. 3.2.

A napenergia közvetlen hő-hasznosítása

„A napenergia az egyik legkézenfekvőbben hasznosítható, tiszta, szinte korlátlanul rendelkezésre álló megújuló energiaforrás” (GKM, 2007, 31.old.). Ez az energia közvetlenül vagy közvetve alkalmazható, napelemmel villamos energiává, napkollektorokkal pedig hőenergiává alakítható, és hasznosítható tovább. A napelem modulok átlagos ára 10 euro/W-ról közel egy évtized alatt a harmadára csökkent,3 euro/W-ra. Évente átlagosan 35%-al nő ezekre az eszközökre az igény, amely alátámasztja, hogy a napenergia hasznosítás az egyik leggyorsabban fejlődő iparág. Azonban európai szinten a napenergia hasznosítása egyelőre csekély, 2004-ben az EU 25 országaiban a megújuló energiafelhasználás kevesebb, mint 1%-a volt napenergia eredetű. A napenergia hasznosítása szempontjából Magyarország természeti adottságai kedvezőek, az éves napsütéses órák száma 1900-2200 (GKM, 2007). A térségben a napenergia fűtési, vagy villamossági célú hasznosítása még nem elterjedt, lakossági alkalmazása kialakulóban van. Ennek oka, hogy a lakosság anyagi lehetőségei sok esetben nem engedik meg az ilyen jellegű A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

beruházásokat, valamint a lakosság tájékozottsága a témával kapcsolatban nem kielégítő. A napenergia tekintetében gyakorlatilag lakossági szinten, csak termikus hasznosítással lehet számolni, elsősorban használati melegvíz készítési célokra. Nagyobb volumenű alkalmazása közösségi ház, faluház, közösségi konyha, orvosi rendelő, templom esetén vehető számításba. A nap hőjének hasznosítására legismertebb módszerek és eszközök a napcsapdák (zárt üvegezett tér, ahol a besütő nap melege hasznosul), a napkollektorok, amelyek lakások fűtéshűtésének kisegítésére szolgálhatnak, valamint a használati melegvíz készítés. A kistelepülések számára az egyik legalkalmasabb, és legolcsóbb módszer, a közintézmények melegvíz ellátására a napenergia hasznosítása (GKM, 2007). A napelem tekintetében a helyzet hasonló. A kistérség önkormányzatai közül több helyen tervezik, hogy a jövőben a közvilágítás korszerűsítése során napelemes rendszerrel oldják meg az energiaellátást. Andrásfa község polgármestere kiemelte, hogy a jövőben a polgármesteri hivatal épületét is szeretnék felszerelni napelemmel, hogy az épület villamos energia ellátása költségkímélőbb legyen (GKM, 2007). A villamos áram díjának folyamatos emelkedése arra kényszeríti az önkormányzatokat, vállalkozókat és magánszemélyeket, hogy energiatakarékos rendszerek segítségével próbálják az ilyen irányú költségeiket csökkenteni. A megújuló energiaforrások áram termelésre történő hasznosítása, jelen esetben a napelemek alkalmazása, eredményeképpen hosszútávon az energia költségek csökkenésével lehet számolni. A térségben találhatók ezzel a technológiával foglalkozó vállalkozók, akik információval tudják ellátni a felhasználót. 3.3.

Szélenergia

A térség szélenergia felhasználás szempontjából alkalmas területekkel rendelkezik, az évi szeles napok száma elég magas (42,2 PDe/év; (Tar, 2005). Hazánk egyébként Európa gyengén szeles területeihez tartozik, energianyerés szempontjából a helyi adottságok szélerősítő hatása használható ki. A szélenergiával történő villamosenergia-termelés kedvező abból a szempontból, hogy a szélerőművek gyorsan és egyszerűen kiépíthető berendezések, és a kezdeti beruházás megvalósulását követően olcsó az üzemeltetésük. Segítségükkel a megújuló energiatermelő kapacitás elvileg gyorsan növelhető. Hátrányuk azonban, hogy a hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos összesített kihasználtsága 20% körüli, ezért a kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony. Ez behatárolja a szélenergia zöld áram termelésben betölthető szerepét (Biró, 2010, 129.old). Mikrovállalkozások alkalmazzák öntözési rendszerek üzemeltetéséhez (gyümölcsösökben, csemetekertekben, bio zöldségkertekben). A rendszer üzemeltetésével a mezőgazdasági vállalkozók az öntözési rendszerek kivitelezésénél költségtakarékos módszert tudnak kialakítani, az így megmaradó forrásokat további fejlesztésekre tudják fordítani.


8

3.4.

Biomassza

A térség erdős területekben gazdag. Ezen erdőterületek nagyrészt tele vannak hulladék fával, amelyek hasznosítható mennyiségű, másra nem alkalmas alapanyagot jelentenek faaprítékkal, pellettel, azaz biomasszával működtethető berendezések üzemeléséhez. A szilárd biomassza energetikailag legkedvezőbb hasznosítása a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, ami után a direkt hőtermelés, majd a kizárólagos villamosenergia-termelés következik. Az erdőkben keletkező hulladék fa, a gatter üzemek felesleges fűrészpora, és a bútor üzemek hulladék fája olyan megújuló energiaforrás, mely a környezetet kevésbé károsítja, emellett gazdaságos és korszerű technológiával fűtési energia előállítására alkalmazható. A felhasználói igény növelését segítené, ha a szilárd biomassza-kínálat bázisa a hőtermelés területén kevesebb technikai problémát okozó mezőgazdasági hulladék és lágyszárú termesztett energianövények térnyerésével bővülne. Ennek érdekében az ilyen típusú biomassza egyszerűbb, automatizálható felhasználását biztosító pellet- vagy brikettgyártó üzemek létesítése és a biomassza kazánok beépítése egyaránt beruházási támogatást igényelne. Szintén elő kell segíteni a szilárd biomassza tüzelőanyagok kereskedelmi forgalmazási rendszerének megteremtését. Több településen felmerült a falu szintű fűtési rendszerek, biomassza erőművek, biogáz erőművek létesítésének kérdése. Biomassza erőművek elsősorban a fa alapanyaggal nagy mennyiségben rendelkező területeken épülhetnek, míg biogáz erőművek elsősorban a szarvasmarha telepek környékén valósulhatnak meg. Az erőművek telepítésének engedélyeztetési eljárása igen bonyolult, számos felmérés, tanulmány, hatástanulmány és környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés a feltétele. A kistérségben több nagy állattartó telep is működik (pl. Győrvár), ahol felmerült már a biomasszában rejlő energiatermelési lehetőségek kiaknázásának igénye. Ezen elképzelések megvalósulását bizonyára segítené, ha a bonyolult engedélyeztetési eljárásban az állattartó telepek tulajdonosai szakmai segítséget kapnának. A lakossági energiafelhasználásban, a lakások fűtése területén folyamatos átrendeződés figyelhető meg a vegyes-tüzelésű rendszerek irányában. Ehhez kapcsolódik az önkormányzati intézmények oldaláról jelentkező egyre markánsabb igény (10-15 intézmény) a helyi alapanyagra épülő magas hatásfokú fűtési rendszerek kiépítésére, amely a gázhoz képest jelentős költségmegtakarítást eredményezhet (30-40%).


9

4. A Vasvári kistérség energetikai SWOT–analízise ERŐSSÉGEK  Bőséges telephelykínálat.  Igény és érdeklődés az energia tudatosságra.  EU-tól érkező anyagi támogatások.  Önkormányzatok is érdekeltek, hogy a közintézmények energia ellátása korszerű és olcsó legyen.  Alternatív energiaforrásokban gazdag térség (hévíz, biomassza).  A mezőgazdaság központi helyet foglal el a térségben, viszonylag magas az energiatermelésbe bevonható mezőgazdasági hulladékok aránya.  A geotermális energia hasznosítása elindult a vasvári távhőellátásban.  Energiatermelésbe bevonható önkormányzati földterületek.  Fejlesztéseket támogató önkormányzati hozzáállás, a térségés vidékfejlesztési programok terén megszerzett tapasztalatok.  Jelentős állattartó telepek, fejleszteni kívánó gazdaságok.  Külterületi, energiatermelésbe még be nem kapcsolt szőlőhegyek.  A lakosság alapvetően kevés energiát fogyaszt, nem a „pazarlás” és túlfogyasztás jelenti a kiinduló állapotot.

GYENGESÉGEK  Foglalkoztatottsági problémák, több generációs munkanélküliség a lakosság egyre nagyobb rétegében – távolság az „energiatudatos fogyasztói normáktól”.  Előzetes műszaki felmérések hiánya.  A kistérség „alultőkésített”, önkormányzati, vállalkozói és lakossági oldalról egyaránt alacsony a bevonható saját pénzügyi források nagysága.  Az érintettek kevés ismerettel rendelkeznek a megújuló energiarendszerekben rejlő lehetőségekről.  Nincsenek még a térségben modell értékű megvalósult beruházások.


10

LEHETŐSÉGEK  A lakosok energiatudatosságának formálását támogató központi programok (KEOP, Darányi Terv).  Az anyagi támogatásokat kihasználva új, a megújuló energiafelhasználást lehetővé tevő beruházások indulhatnak meg.  Az új beruházások javíthatnak a foglalkoztatottsági mutatókon.  A „zöld gazdaságban” rejlő lehetőségek mind energetikai, mind foglalkoztatottsági oldalról kitörési pontot jelenthetnek.  A biomassza hasznosítása terén jelentkező technológiai és program szintű lehetőségek (biogáz program, energia-ültetvények, stb.).  Új Széchenyi Tervhez kapcsolt pályázati lehetőségek.  Energia-önellátás lehetőségére alapozott lakossági- és települési programokhoz való kapcsolódás.  Demográfiai földprogram, és az annak kapcsán bevonható fiatal családok, akik esetében a mezőgazdaságiés energia (ön)ellátásra alapozott programok együtt kezelhetők.  Állattartás egyre nagyobb kormányzati támogatottsága (biogáz erőművek).  Tervezett térségi beruházások már eleve megújuló energiára alapozottan kerülnek megtervezésre és megvalósításra (pl. járóbeteg szakellátó központ).

VESZÉLYEK  Egy-egy beruházás csak nagyarányú támogatással valósulhat meg, helyi tőke hiányában az utófinanszírozásos programokban való részvétel esélye csekély.  A helyi társadalom ismerethiánya magában hordozza a témától való elzárkózás veszélyét.  A fejlesztések élén álló önkormányzatok és vállalkozások finanszírozási „ellehetetlenülése” (nem kapnak hitelt a fejlesztéseikhez).  Az értékes biomassza állomány továbbra is alacsony hatásfokon kerül felhasználásra (elmaradnak a technológiai fejlesztések).  A térség népességfogyása, elöregedése tovább folytatódik, ami megkérdőjelezheti a jövőbeni fejlesztések indokoltságát, megtérülési lehetőségét.


11

5. A vasvári kistérség általános energetikai koncepciója A Vasvári kistérség energetikai koncepciójában célunk a már meglévő, kiépített energetikai hálózatok bemutatása, a lakossági célú és a térségben működő vállalkozások vezetékes energiafogyasztási adatainak felvázolása. A térség energia szolgáltatója, az E-on, a jelenlegi rendszerrel mind a lakossági energiaigényeket, mind a vállalkozások működéséhez szükséges energia szükségletet hosszútávon képes biztosítani. 5.1.

Villamosenergia–ellátás

A modern háztartás elképzelhetetlen villamos energia nélkül, ez az energia univerzálisan felhasználható, nem nagyon van olyan tevékenységi terület, amely közvetve vagy közvetlenül ne igényelne villamosenergia-szolgáltatást. 2. táblázat Vasvári kistérség villamosenergia-ellátással kapcsolatos jellemző adatai 20012009 2001 2005 2009 A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kWh] 16.135 16.247 16.217 Háztartási villamos energiafogyasztók száma [db] 7.556 7.693 7.795 Az összes szolgáltatott villamos energia mennyisége [1000 kWh] 26.991 Forrás: TEIR, 2011 A kistérségben a háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége 16.127 (1000 kWh), a korábbi évekhez képest ez az adat állandónak tekinthető. Ezt az energia mennyiséget 2009 évben 7.795 db villamos energia fogyasztó használta fel. Egyre népszerűbbek az energiatakarékos háztartási gépek, amelyek kedvezőbb fogyasztási adatai befolyásolják az összes fogyasztást, azonban ezt jórészt ellensúlyozza, hogy a háztartásokban egyre több villamos energiát felhasználó gép, eszköz kerül használatba.

5.2.

Földgáz ellátás A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

A Vasvári kistérség gázellátottsága az elmúlt 10 évben folyamatosan bővült, 2009-es évben 55 km-rel hosszabb volt a kiépített gázvezeték hálózat hossza 2001-hez képest. 3. táblázat A Vasvári kistérség földgáz ellátással kapcsolatos jellemző adatai 2001-2009 2001 2005 2009 Az összes gázvezeték hálózat hossza [km] 214,4 238 269 Gázzal fűtött lakások száma [db] 1.520 2.138 2.413 Az összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz 3 mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m ] 2.575 2.132 Összes gázfogyasztók száma [db] 1.656 2.338 2.627 Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) [1000 m3] 3.258 6.317 5.440 Forrás: TEIR, 2011 A gázvezeték hosszának növekedésével párhuzamosan a gázzal fűtött lakások száma növekedett, és a 2009-es évben már 2.413 lakás volt rácsatlakozva a vezetékekre. A háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége 443 (1000 m3-rel) csökkent, ennek oka feltételezhetően az, hogy az emelkedő gáz árak következtében egyre több háztartásban fűtenek télen fával, szénnel. A térségben a háztartási gázfogyasztókon kívül további 214 fogyasztó található, amelyek alapvetően nagyfogyasztók (intézmények, ipari vállalkozások). A vezetékes földgázfogyasztás 2009-ben 5.440 (1000 m3) volt, amely közel 2.200 (1000 m3)-el több az évtized elejei adatokhoz képest. Ez az adat viszont a 2005-ben fogyasztott gáz mennyiségénél 877 (1000 m3) -rel kevesebb. Az eltérésé oka, hogy a földgáz árának emelkedésével az emberek alternatív fűtési megoldások felé fordulnak saját helyzetük megkönnyítése miatt. A kistérség jellemzően falvas, amelyből következik, hogy a lakosság jelentős többsége családi házban él, így többségében lehetőségük van fára, szénre vagy más tüzelőanyag használatára a téli fűtéshez.


13

5.3. Távhőellátás A kistérségben távfűtésbe bekapcsolt ingatlanok Vasváron találhatók, számuk 2009ben 290 db volt. 4. táblázat A Vasvári kistérségben a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2001-2009 [db] 2005 2009 Vasvári kistérség Forrás: TEIR, 2011

292

290

5.4. Közvilágítás A közvilágítási lámpahelyek száma 2009-ben 797 db volt, ezekhez 6,7 km hosszú villamos hálózat tartozott. 5. táblázat A Vasvári kistérségben a közvilágítási lámpahelyek száma, 2001-2009 években [db] 2001 2005 2009 Vasvári kistérség Forrás: TEIR, 2011

662

794

797

A közintézmények energia ellátásának megújuló energiával történő korszerűsítését Vasvár és Andrásfa településeken tervezik. Előbbi településen geotermikus energiahasznosítást és napkollektorok felszerelését tervezik, míg Andrásfán az önkormányzat melegvíz ellátását szeretnék napkollektoros megoldással korszerűsíteni. A térségben található települések 2010-ben a kistelepüléseken átlagosan 800 ezer Ft-ot, Vasváron pedig 11 millió Ft-ot költöttek közvilágításra. A korszerűsítés minden településen megtörtént, energiatakarékos izzókat szinte mindenhol felszereltek. 5.5.

Megújuló energia széleskörű használatának eddigi eredményei

A jelenlegi vezetékes rendszereken szolgáltatott energia fogyasztás csökkentése rövidtávon épületszigeteléssel és energiatakarékos berendezések vásárlásával, karbantartással lehetséges. A térségben rövidtávú célként elsősorban az energia fogyasztás csökkentését kell kitűzni, az önkormányzatoknak példával kell előállniuk és a települések közintézményeit, önkormányzati fenntartású épületeit energiatakarékossá kell alakítani. A térségben eddig egyetlen település, Olaszfa tett lépéseket e téren a 2010-es évben, az UMFT pályázat keretében támogatást nyertek a település közintézményei fűtésrendszerének korszerűsítésére, így lehetőség nyílt a rendőrség, az önkormányzat és az óvoda épületének fűtését külön szabályozni. Emellett ezek az épületek külső szigetélést kaptak, amely további lehetőséget teremt az energiafogyasztás csökkentésére.


14

A kistérségben távfűtés csupán Vasváron működik, a város és a helyi távhőszolgáltató vállalat a magas távhőtermelési és szolgáltatási költségeket geotermális energia kiaknázásával csökkenti. A térség kistelepüléseinek gázellátása kielégítő, a falvakban élők többsége a magas gázárakat úgy próbálja csökkenteni, hogy a hideg téli hónapokban fát is használ a fűtéshez. Az alternatív energiaforrások kiépítettsége alacsony, ennek oka, hogy a lakosság pénzügyi lehetőségei szerények és a családok számára anyagilag megterhelő a modern technikák alkalmazása. Ezért is fontos elsősorban az energiafogyasztás csökkentésére, a hőszigetelés fontosságára felhívni a lakosság figyelmét, hosszútávon pedig megújuló-energia alapú beruházásokat kell ösztönözni. 6. A kistérség energetikai akciótervei 6.1.

Kistérségi energiafa-koncepció

A vasvári kistérség adottságait tekintve az egyik leghangsúlyosabb fejlesztési terület a biomasszában rejlő lehetőségek kihasználása. Előnye, hogy az energiatermelés mellett közvetlenül is összekapcsolható a hátrányos helyzetű, tartósan munka nélkül lévő emberek foglalkoztatásával, képzésével, esetenként fenntartható munkahelyek létrehozásával. Az alábbi koncepció alapjainak kialakítása 2010-ben történt, és felmerült a lehetősége annak, hogy a következő időszakban a Vasvári kistérség egyfajta mintaprogramként megvalósítsa. A mintaprogram összeállítását, valamint az erdészeti méréseket az Erdészeti Tudományos Intézet, a PROMEN Tanácsadó Kft. és a Regionális Humán Innováció Képzési Közhasznú Nonprofit Kft készítette, 2010. szeptemberében. A Magyar Energia Társaság adatai alapján, Magyarországon 700 MW kapacitású bio-erőműnek kellene működni 2020-ra. Jelenlegi ismeretek szerint a meglévő és tervezett erőművek 2013-ra ennek megfelelően megközelítőleg 700.000 t/év faaprítékot tudnak feldolgozni. Ha a biomasszára átalakított széntüzelésű erőműveket (2.000.000 t/év) is nézzük, akkor ez a szám akár 3-4 szerese is lehet. Az Erdészeti Tudományos Intézet kutatásai alapján rendelkezésre állnak magyarországi nemesítésű, jól termeszthető, nem tájidegen fafajok, amelyek évi hozama 15-20 t/év (több éves hazai klimatikus- és talajviszonyokra alapozott kutatással és sikeres fajtakísérletekkel támasztható alá). Ebből következően országosan már viszonylag rövid távon belül is legalább 135.000 ha terület telepítése szükséges. A termesztés és feldolgozás folyamata a lehető legkevésbé gépesített formában tervezett, hogy a foglalkoztatási szegmensben minél több hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű vidéki embert lehessen bevonni. Abban az esetben, ha 4 hektáronként átlagosan 1 fő tartós foglalkoztatását lehet megvalósítani a program végére közel 35.000 új munkahely keletkezhet. A kistérségben 3 éven belül ez 30-40 új munkahelyet jelenthet. A parlagon lévő főleg A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

állami és önkormányzati területek hasznosításával olyan munkahelyteremtés jöhet létre, ahol a közfoglalkoztatás, továbbá hosszabb távon tartós, részben önfenntartó gazdaság alapozható meg. Olyan közfoglalkoztatás, amely piaci bevételeket is növekvő mértékben állít elő és forgat vissza a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásába. A program induló szakaszában az energiafa-ültetvények mellett kiemelt terület lehet az önkormányzati tulajdonú mezőgazdasági utak menti bozótosfás területek kitisztítása, az ott történő védőfásítás, melybe már gyorsan növő fajták is bekombinálhatók. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a Vasvári kistérség területén átmenő vasútvonalak, valamint vízfolyások. Emellett több olyan kiöregedett gyümölcs-ültetvény is található a térségben, ahol már rövidtávon, a tulajdonosokkal egyeztetve elindítható a termelés és az erre alapozott hasznosítás. A biomassza piaci értékesítése mellett fontos szempont lehet a termelt alapanyag térségen belüli felhasználása. Elsődlegesen ez összekapcsolható az önkormányzati intézmények fűtési igényének kielégítésével, nagy hatásfokú biomassza kazánok üzembe állítását követően. (Erre vonatkozóan előkészítés alatt van egy kazánok beszerzését támogató célzott program a Kormányzat részéről, összhangban a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásának keretprogramjával - Darányi Ignác Terv - „Helyi gazdaságfejlesztés stratégiai területtel”, melynek egyik kiemelt „Nemzeti Stratégiai Programja” a „Helyi energiatermelés és –ellátás program”.) Az egyre drágább földgáz kiváltása már rövidtávon megvalósulhatna több intézmény esetében is, ami kalkuláltan közel 50%-os energia megtakarításhoz vezethet. (Az 50%-os megtakarítás, mint maximális arány az önkormányzati területeken lévő faanyag saját letermelése/használata esetén érhető el, foglalkoztatási programok megvalósításával.) Energetikai megalapozottság A fosszilis energiahordozók közül a szén tüzelésére készült berendezések használata során magas technológiájú és biztonságos konstrukciók születtek. Magas hőmérséklet keletkezik a tűztérben az égetés során, így elérhető, hogy nagy nyomású és hőmérsékletű gőz fejlődjön. A fa salakjának olvadáspontja alig kisebb a szénéhez képes, így az eddig működő kazánok kevés átalakítás után használhatók fa tüzelésére is (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). A faapríték ára a nagyfelhasználók számára nettó 20.000Ft atro tonnánként, ez a teljes száraz állapotra számított fatömeg értéke. A teljesen száraz állapotú fa fűtőértéke megközelítőleg 18 GJ/at, lényegében független a fajtától, vagyis az energiaültetvényből származó tűzifa energiaértékre átszámított jelenlegi nettó ára ~1.300 Ft/GJ. Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy a földgáz nettó ~3.000 Ft/GJ áron vásárolható meg, a különbség beszédes és várhatóan a jövőben a különbség növekedni fog. A fás szárú energiaültetvények termelési költségében meghatározó szerepe van a telepítésnek és a telepítés évében szükséges ápolásnak. Az ültetvények tipikusan két évenként arathatók, legalább 5-6 aratási ciklus az élettartamuk. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

A jelenlegi árak mellett már 6 atro tonna/hektár/év hozam mellett is gazdaságos egy ültetvény, az energiaültetvényekhez kifejlesztett fajtákkal 10 atro tonna/hektár/év feletti hozam is elérhető (http://www.energyforest.eu/crops.html, 2011). Erdészeti megalapozottság Az Erdészeti Tudományos Intézetnél évtizedes tapasztalat és fejlesztés alapján rendelkezésre áll az a technológiai-termesztési tudásbázis, amely alapja lehet egy jelentős telepítési elképzelésnek. A rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények a mezőgazdasági termelőknek új, biztos piacot jelentő termelési ágazatot jelentenek. Megfelelő fajták választása esetén a termelés időjárási kockázata sokkal alacsonyabb a hagyományos szántóföldi növényekhez viszonyítva. A fás szárú ültetvények létesítésének jogszabályi lehetőségét és feltételeit a 71/2007. (IV.14.) kormányrendelet és a 45/2007. (VII.27.) FVM rendelet együttesen teremtette meg. A jelenleg hatályos jogszabályok (134/2007 (XI.13.) és 31/2008 (III.27.) FVM rendeletek és 33/2007 (IV.26.) FVM rendelet jelentős, akár 200.000 Ft/ha támogatást biztosít a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvényekhez, amely önmagában is jelzi a termelési cél kiemelkedő társadalmi fontosságát. Állami, önkormányzati földterületek bevonása A program egyik érzékeny pontja a lehetséges földterületek bevonásának kérdése. Jelenleg nincs arról használható kimutatás, hogy milyen nagyságban állnak rendelkezésre önkormányzati vagy állami szántók, valamint bevonható területegységek. A vasvári kistérség területén önkormányzatok tulajdonában is vannak olyan földterületek, melyek alkalmasak lehetnek a programba történő bevonásra, emellett a mezőgazdasági utak menti területek, valamint az elhanyagolt magántulajdonú földek is szóba jöhetnek. A teljes körű felmérés jelen koncepció elkészítéséig még nem valósult meg, viszont több település lekérdezése nyomán átlagban 3-15 ha önkormányzati tulajdonú földterülettel lehet számolni településenként, feltéve, ha megfelelő alternatívát jelent számukra az energiaültetvény-programba történő bevonás. Ez kiegészíthető a nem gondozott, magánkézben lévő kiöregedett gyümölcsösökben lévő területekkel, ami becslés alapján 25-30 ha bevonható területet jelent (pl. a volt oszkói TSZ-gyümölcsösben). Mindezek alapján hozzávetőlegesen a kistérségben a program elindításához már rövid távon belül megvalósulhat kb. 100 ha-nyi földterület energiafa-ültetvény telepítés céljára történő bevonása. A jövőben stratégiai cél, ezeknek a földterületeinek energetikai hasznosításba való bevonási lehetőségét feltérképezni. Foglalkoztatási lehetőségek, előnyök Az energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi haszonnal bíró és a helyi érdekeket szem előtt tartó piaci szegmensbe kíván A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

belépni, s várható piaci bevételeiből a rendszer hosszútávon fenntarthatóvá tehető, és lehetőséget ad arra, hogy a foglalkoztatottak az eltartotti státusból önmagukról gondoskodni képes munkavállalókká váljanak. Ennek jelentős a társadalmi haszna, s emellett komoly gazdasági előnyt is hozhat a térségnek, különösen az önkormányzatoknak, azáltal, hogy a kihasználatlan erőforrásokat (föld, munkaerő, műveletlen területek) és a növekvő energiaigényt összhangba hozza. Az ültetvényeken az alábbi munkákat kell elvégezni:  Talaj és terület előkészítés (mélylazítás, keresztszántás, gyökér- és gyomirtás, tárcsázással, sorelőkészítés tárcsázással.  Telepítés (élőmunkával vagy géppel).  Ápolás (vegyi és mechanikai gyomirtás).  Betakarítás (élőmunkával vagy géppel). A fenti munkák egy jelentős része kézi erővel végezhető, azaz élőmunkára építhető, a gépesítést igénylő feladatokra pedig olyan rövid idejű képzéssel kiképezhetők az emberek, amely képzés a munkafolyamatba építve megvalósítható. Mind a kézi, mind pedig a gépi munkák folyamatos munkalehetőséget jelenthetnének a munkaerő-piacról kiszorult, hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli képzetlen embereknek, továbbá bizonyos fogyatékossági csoportba tartozóknak, s a megváltozott munkaképességű emberek bizonyos csoportjának. A foglalkoztatási komponens kiterjesztése csak akkor lehetséges, ha a faültetvényekkel kapcsolatos munkák és a meglévő biomassza termelése és feldolgozása mellett kiegészítő foglalkoztatás is megvalósul. Mivel a térségben az elmúlt években komoly előrelépés volt a helyi termékekre alapozó fejlesztésekben, amiatt akár az időjárásnak kevésbé kitett helyi termék-előállító műhelyek, kisüzemek, hulladék-hőt hasznosító üvegházak bekapcsolásával kiegészíthető a foglalkoztatási-termelési vertikum, és a bevételek oldaláról is segíti egy komplex, több lábon álló szociális gazdaság-típusú foglalkoztatási modell megvalósítását. A folyamat következő lépése a programhoz bevonható földterületek beazonosítása településenként. 3 éven belül egy 100-150 ha-os ültetvény nagyság elérése a cél. Családi házakra vetítve ez kb 100-150 lakóház fűtésének energia igényét fedezheti. A telepítési költségeket is beleszámítva kb. 100 ha-nyi földterület bevonásával a különböző technológiák függvényében 60-80 millió Ft összegű beruházásra lenne szükség. 100 ha termőterületre számolva évente kb. az alábbi munkaórát igényeli az energetikai ültetvény: ÉVES MUNKAIDŐ SZÜKSÉGLET dugványozás éve: aratás nélküli év aratási év:

munkaóra

8 órás munkanap/év

13.600 8.000 34.400


1.700 1.000 4.300

18

6.2.

Külterületi Szőlőhegyek megújuló energiával történő ellátása – Mintaprojekt az oszkói Hegypásztor pincéknél

A kistérségi energetikai akcióterv egyik célja, hogy a Vasi Hegyháton lévő külterületi, és rossz energiaellátású területeken szigetszerűen, hatékonyan biztosítható legyen az energiaellátás és ehhez lehetőség szerint megújuló energiák kerüljenek felhasználásra. A Hegyhátra jellemző a falvak mellett lévő külterületi szőlőhegyek megléte, amelyeken évszázadok óta folyik gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint helyi borászat. A gazdálkodási hagyományokat őrzik a még meglévő boronafalú, zsúpfedeles présházak, a hagyományos szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a szőlőhegyekhez kapcsolódó hagyományok. A területek jelentős része ma már nem művelt, nagyszámú bozóttal benőtt parcella található rajtuk. Az előző programnak is célja lehet e területek kitisztítása, egyben termelésre alkalmas állapotba hozása. A szőlőhegyek jelenleg komoly lehetőséget hordoznak a kulturális értékmegőrzés és a helyi borkultúra mellett a helyi értékekre alapozó turizmus megteremtésére és fejlesztésére, valamint a szőlőhegyi gazdálkodás újraélesztésére, az itt előállított termékek piacra vitelére. Mindez felveti a víz- és energiaellátás szükségességét is, amely a szőlőhegyek jelentős részében nem megoldott. Mivel a vezetékes rendszerekbe történő bekapcsolás csak esetileg lehetséges, emiatt különösen nagy jelentősége lehet az alternatív, – megújuló energiára alapozott – rendszerek kiépítésének. Ennek a programnak mintapéldája lehet az a szőlőhegyi fejlesztés, amelyet a közeljövőben tervez megvalósítani az oszkói Hegypásztor Kör. Pályázat elnyerése eredményeképp egy mintaprojekt indulhat a térségben. A beruházás célja az Oszkó községtől 2 km-re lévő szőlőhegyen elhelyezkedő kb. 2,5 ha-os területen megteremteni a vendéglátás és az idegenforgalom infrastrukturális feltételeit. A beruházás kapcsán egy maximum 50 fő szállóvendéglétszámmal működő egység jön létre. A beruházás célkitűzése a természeti és kulturális értékek megőrzése és hasznosítása, a vidéki környezet vonzóbbá tételével, életminőség javításával, esélyegyenlőség megteremtésével. A turizmusfejlesztés összekapcsolása a szolgáltatásfejlesztéssel, tematikus- és térségi csomagok kialakítása. Mindezekkel párhuzamosan speciális cél a megújuló energiaforrások elterjesztése, tervek kidolgozása, modellprogramok megvalósítása. A program magában hordozza egy fenntartható vidékfejlesztési modell működtetését az aprófalvas településszerkezet hátrányainak leküzdésére. Cél az Erdei Iskola központként is működő ifjúsági szálláshely olyan szintű helyi energiaellátása, amely lehetővé teszi a folyamatos éves működést. Bemutató helye lehet a megújuló energia napi alkalmazásának: hibrid (szél és nap) szélerőgép akkumulátorteleppel. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

A hagyományos stílusban készített épületekhez meg kell teremteni az áramellátás, a vízellátás, valamint az eső- és szennyvízelvezetés feltételeit. A fejlesztés keretében megvalósul egy fogyasztásra alkalmas ivóvizet biztosító fúrt kút létesítése (várhatóan 150 m mély). Emellett megtörténik a régi és újabb épületek temperáló fűtéséhez és használati melegvíz ellátásához szükséges biomassza tüzelésű központi kazán beépítése, ami kiegészül napkollektorok felszerelésével is. A turisztikai forgalom miatt tűzivíztárolót kell kialakítani környezetbe illő módon, ami lehetőség szerint a meglévő „tóka” kibővítésével történik. Az épületek használati melegvizét a fűtést is ellátó központi kazánházról, távvezetéken kapja. A szőlőhegyen sok hulladék szalma keletkezik a zsúpfeldolgozás miatt, emiatt célravezető a fűtést és a melegvíz ellátást ezzel a technológiával megoldani. Épületeken kívül az alábbi vízfelhasználási igények jelentkezhetnek: zsúpkészítés, állattartás, öntözés (szőlő, gyümölcsös), szomszédos területek esetleges ellátása. Ezeken a felhasználási területeken indokolt a szürkevíz tárolásának és hasznosításának a lehetőségeit áttekinteni. A keletkező szennyvizet sajnos csak zárt oldó-gyűjtő medencében lehet elhelyezni és ezt a közeli befogadóba adott esetben el kell szállítani. A csapadékvíz elfolyása a jelenlegi természetes módon megfelelő. A szemléletformálás okán a csapadékvizet érdemes a meglévő tókába vezetni és hasznosítani öntözésre, egyéb célokra, az Őrségben lévő tókák mintájára. A fűtési hőteljesítmény-igény kb. 12 kW. A szállás-épületek egy központi kazánházról, távvezetéken kapnak (névlegesen 70/55 °C hőmérsékletű) fűtési melegvizet. A beérkező fűtővíz tényleges hőmérsékletét és térfogatáramát a központi kazánházban elhelyezendő időjárás-követő előszabályozás határozza meg. Ez a technológia elsősorban a szálláshelyként működő épületek ellátására alkalmas, míg az elszigetelt apartman-pincék fűtését egyedi rendszerek keretében szükséges megoldani. A Hegypásztor Pincéknél az alábbi területeken jelentkezik energiaszükséglet (zárójelben feltüntetésre került, hogy ez folyamatosan, időszakosan, illetve szakaszosan jelentkezik-e):  Az épületek világítása, térvilágítás, biztonsági rendszerek (vagyonvédelem, tűzjelző) működtetése (folyamatos)  Kazánház működtetése (központi fűtés és használati melegvíz előállítás a szállás-épületek épület számára) (folyamatos)  Kútszivattyú és kútgépészeti berendezések működtetése (szakaszos)  Pajta és kemencék megvilágítása és energiaellátás (szakaszos)  Rendezvények (alkalmi árusítók, hangosítás, stb.) (időszakos)


20



Gazdasági tevékenységek (zsúpfeldolgozás, szőlőművelés, borászat) – (időszakos)  Tervezett állattartás (szakaszos) A hagyományos stílus és a településtől való elszigeteltség miatt „Sziget üzemű, Autonóm” szélturbinás-, napelemes-, dízelaggregátoros (tartalék áramforrás) hibrid áramtermelő rendszer kialakítására van terv az időszakos ellátáshoz. A kis teljesítményű szélerőgépek többsége 4-5 m/sec körül indul, s a névleges teljesítményt 10,5-12,5 m/sec-nál adja le. A szőlőhegy adottságai miatt síkvidéki géptípus szükséges, melynek elvárható élettartama a karbantartások szakszerű elvégzése mellett legalább 20 év. A szélerőgép kiegészítendő egy napelemes egységgel, valamint egy aggregátor beépítésével. Ez a megoldás alkalmas arra, hogy a felmerülő villamos energia igényeket várhatóan folyamatosan és üzembiztosan ki tudja szolgálni. A rendszer által kiszolgálható várható éves villamos energiaigény a tervezett használói körülmények között 3000 - 5 000 kWh között becsült. A Hegypásztor Kör rendelkezik egy 2007-ben készült, 1 hónapos időtartamú, szélmérési eredménnyel, melyet a tervezett helyszínen 16 m magasan elhelyezett szélmérő műszer rögzített. 6.3.

Termálvíz további hasznosítási lehetősége a vasvári távfűtésben

A termálvízben rejlő energetikai lehetőségek alig élnek a köztudatban, egy–egy elszigetelt sikeres hasznosítás környezetében ismerik, mivel élvezik áldásos hatásait, a tisztább levegőt, vagy éppen az olcsóbb fűtést. Hatékonyabb hasznosítás esetén ugyanazon hőmennyiséget kevesebb víz kitermelésével lehetne elérni. A kevesebb felszínre hozott víz kevesebb elhelyezési problémát jelent. A jobban lehűtött víz visszapréselése kevesebb energiát igényel. Magyarországon a földkéreg vastagsága 24-26 km, ami mintegy 10 km-rel vékonyabb, mint a szomszédos területeken. Ebből következően a geotermális gradiens 0,042 - 0,066 °C/m, ami a földi átlagértéknek körülbelül kétszerese. Ez kedvező geotermális adottságunk egyik összetevője. A felszíni 10°C-os hőmérsékletet figyelembe véve 1 km mélységben a kőzetek hőmérséklete 60°C, 2 km mélységben pedig már 110°C. Amennyiben a szilárd kőzetváz vizet is tartalmaz, természetesen annak hőmérséklete ugyanilyen magas. A Pannon-medencét nagy vastagságban (3-5 km) jó hőszigetelő tulajdonságú üledékek töltik ki. A medence jó vízvezető képződményeinek legnagyobb ismert mélysége eléri a 2,5 kmt, itt a kőzetek hőmérséklete már 130-150 °C. Az üledékek nagy rétegvíztartalma kedvező geotermális adottságaink másik összetevője (Kontra, 2010). A geotermális energia hasznosíthatósága sokrétű. Felhasználható belső terek melegítésére, használati melegvíz-szolgáltatásra, termálfürdőkben, ipari célokra és a mezőgazdaságban is. A fűtés és melegvíz hasznosítás a magas energia árak következtében kimagasló előnnyé válhat. Termálvízzel nemcsak közösségi, iroda- és egyedi lakóépületek, kórházak, raktárak, műhelyek stb. fűthetők, hanem egész háztömbök is. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

Vasvár településen a felszín alatt 2100 méteres mélyben 78°C-os termálvíz található, amelyet egyelőre csak részben aknáz ki egy kisebb fürdő és a város távhőrendszere. Jó geotermális adottságai csak az ország egyes területeinek vannak, de a 70-80 fokos termálvízzel kialakítható közvetlen távhőellátás is. A termálvíz nem kiapadhatatlan forrás, az emberi tevékenység fogyasztja a felszín alatti vízkészleteket, másrészt pedig csökkenti az utánpótlás mennyiségét. Ezért szükség van a kiemelt termálvizek visszatáplálására, ahhoz, hogy a körfolyamat ne szakadjon meg. A geotermális létesítmények építésénél az átlagos ipari beruházáshoz képest többlet faladatot jelent a távhő hálózat létrehozása. Akár a gőz, akár a forró víz csak kis távolságra vezethető el gazdaságosan a termelő kúttól, viszont Dániában találhatók olyan jól szigetelt távhő vezetékek, amelyek hossza eléri a 20 km-t is, és a hőveszteség csupán 3%. A lehetséges távolság függ a helyi éghajlati adottságoktól, felszíni- és terepviszonyoktól. Közvetlen felhasználás esetén 1-2 km-nél hosszabb szállító vezeték nem fordul elő. A beruházások viszonylag gyorsan kivitelezhetőek. A felszín feletti alaptechnológia kiforrott. Az egységek modulárisan bővíthetőek, akár erőmű, akár direkt hő hasznosító esetén. Magyarországon az ipari felhasználók száma jelentéktelen, azonban a direkt hasznosítási lehetőségek nagy száma, az alkalmazások eltérő igényei sokféle párosításra adnak lehetőséget. A különböző lehetőségek, amelyek direkt hő hasznosítással végezhetők, más és más hőmérsékletet igényelnek, így sorba rendezhetők. A legkézenfekvőbb alkalmazás – a fűtés – idényjellegű, a nyári hónapokban néhány speciális helytől – pl. termálmedence helyiségei – eltekintve szükségtelen. Nyári termálhő hasznosítók az iparban, és a mezőgazdaságban találhatók. A mezőgazdasági alkalmazások közül elsősorban a szárítás jöhet szóba. A betakarított termények közül a kalászos gabona szárításának időszaka teljes egészében a fűtési idényen kívül van. Az üvegházak jelentős energiamennyiséget felhasználó rendszerek, amellyel igen magas hozzáadott értéket tudunk Magyarországon előállítani. Figyelembe véve azt, hogy hazánkban a napfényes órák száma magas, ezért elsősorban az esti és az éjjeli órákban kell a hőenergiát pótolni. Ennek az energiának az előállítása fosszilis energiahordozókból meglehetősen drága, azonban a geotermális hő felhasználása a mezőgazdaság számára nagy versenyelőnyt jelentene. A termálhő segítségével üvegházban egész évben termelhető friss zöldség. Egy ilyen innovatív beruházás munkahelyeket is teremthetne. A Vasvári kistérségben hagyománya van a mezőgazdaság munkáknak, a térség jó természeti adottságai fokozhatók az üvegházas termeléssel. Kisebb mennyiségben, a zöldség- és gyümölcsszárításra is hasznosítható ez a fajta energia. Döntő tényező a víz minősége, kémiai jellemzői. A víz ásványi anyag tartalma nagy mértékben befolyásolja az igénybevétel módját. Kedvezőtlen mennyiségi és minőségi komponensek jelenléte nagyon megdrágíthatja a technológiát, esetenként egyes hasznosítási lehetőségeket ki is zár. Azonban a geotermális energia hasznosítása magas nemzetgazdasági jelentőséggel bír, mivel helyben elérhető energiaforrásokra, hazai technológiákra és munkaerőre A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

támaszkodva egyes ágazatokban alkalmas az import tüzelőanyagok felhasználásának kiváltására. A koncepció készítése során a Régióhő Kft. képviselője elmondta, hogy Vasváron a ’90-es évek közepétől működik a távfűtés geotermális energiával való kiegészítése. Ekkor sikerült, a jelenleg is működő termálkút megépítése, amelyből kitermelt víz egy része a távhő rendszerbe kerül. A kinyert termálvíz további fűtését a Kft. végzi. A közelmúltban megfogalmazódott a városban az igény, hogy a költséges rendszert további alternatív megoldásokkal korszerűsítik, egy 1,6 MW teljesítményű biomassza erőmű létrehozását tervezik. Végül a városvezetés a jelenlegi geotermikus energia kinyerésére szolgáló berendezések fejlesztését tűzte ki célul. Rövidtávú elképzelés, hogy a rendszert úgy kell átalakítani, hogy a gazdasági optimum elérhető legyen, mindehhez fél éven belüli megvalósulást terveznek. A fejlesztéseket a jelenlegi Európai Uniós szabályozásoknak megfelelően kívánják véghezvinni, valamint a fogyasztók lakásaiban működő rendszerek korszerűsítését is elő szeretnék mozdítani, ezáltal a távhő jelenlegi rendszere energiatakarékos lehet, mind a szolgáltató, mind a fogyasztók oldaláról. 6.4. Megújuló energia-termelésére alkalmas előállításával foglalkozó cégek helyi megtelepedése

berendezések,

eszközök

A megújuló energiaforrások környezetvédelmi előnyei mellett foglalkozni kell a társadalmi előnyökkel is, mégpedig a munkahelyteremtési, foglalkoztatási pozitívumokkal. A legnagyobb foglalkoztatás a megújuló energia-termeléshez szükséges berendezések, valamint azok alkatrészeinek gyártásához, az eszközök összeszereléséhez kapcsolódik. Azonban komoly foglalkoztatóként jelenik meg a kutatás-fejlesztési, valamint a tanácsadási terület is. Az Európai Unió célkitűzése a jelenlegi recesszió hatására bejelentett gazdaságélénkítő-, a megújuló energia-technológiák támogatását kiemelten kezelő-, csomagok mind ezen technológiák gyorsabb elterjedését, ezzel párhuzamosan az ezek gyártásához, üzemeltetéséhez kapcsolódó előmunka-igény növekedését vetítik elő. Külföldi adatok alapján a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek finanszírozása messze nem esett vissza annyira, mint a hagyományos erőműépítések projekt finanszírozása. A megújuló energia munkahelyteremtő hatását elemezve két eredményt különböztetünk meg: közvetett és közvetlen munkahelyeket. A közvetlen munkahelyek a különböző megújuló energia-berendezések beszereléséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához kapcsolódnak. Ennél jelentősebb a közvetett munkahelyek száma. Ilyenek például a berendezések, gépek és alkatrészeik gyártásának, vagy éppen a biomassza-hasznosításához kapcsolódó mezőgazdasági munkaerőigények, a különböző biomassza-üzemekben keletkező mellék- és hulladéktermékek hasznosításával kapcsolatos munkahelyek száma. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja által készített elemzés alapján 2006-ban a világon 3,2 millió főt foglalkoztattak a megújulóenergia szektorban, ennek fele A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

biomassza felhasználásával kapcsolatos munkát végzett. Egyes technológiák különböző munkahelyteremtő hatással bírnak, egyes technológiák az üzemeltetés, mások a gyártás, míg a biomassza-technológiák kifejezetten az alapanyag-termelés folyamatában igényelnek több munkaerőt (Varga – Homonnai, 2009). Éppen ezért a munkahely teremtés szempontjából a biomassza-hasznosítás az egyik legkedvezőbb megújuló energia-technológia. Az alapanyag-termelés a növénytermesztés, állattartás vagy az erdőgazdálkodás terén sok munkaerőt igényel. A biomassza előállítására kiváló lehetőségek vannak a Vasvári kistérségben is. A biomassza előállítás az a szektor, amelyben a hátrányos helyzetű emberek hatékonyan foglalkoztathatók, mind a női, mind a férfi munkaerő számára kínál munkalehetőséget, mivel könnyen elsajátítható szakismerettel végezhető tevékenységről van szó. E mellé további olyan közérdekű munkák szervezhetők, amelyekért elsődlegesen az önkormányzatok felelnek, így munkalehetőséget, egyben biomassza alapanyagot is jelent az utak, terek, árokpartok, folyópartok tisztítása, rendbetétele. Fontos, hogy a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása iránti igényt igazolják a megye munkaerő-piaci folyamatai. A kistérségben tervezett energetikai faültetvény, mint munkahelyteremtő beruházás egy olyan foglalkoztatási program lehetőségét hordozza, amely jelentős társadalmi haszonnal bír a Vasvár környéki lakosok és vállalkozások számára. Az energiahatékonysági intézkedések és beruházások, mint például a szigetelési munkálatok, nyílászárók cseréje, fűtési rendszerek korszerűsítése tipikusan helyi munkaerőt igényelnek. Ezek a szakmák helyben több munkahelyet és munkalehetőséget kínálnak, mint a megújulóenergia szektor. Mind a szakképzett, mind a szakképzetlen munkaerőnek a megújuló energia-ipar lehetőségeket biztosít. Mivel egyre nagyobb munkaerő igény jelenik meg a zöldgazdaságon belül a képzés és a szakképzés területén további fejlesztésekkel kell számolni. A zöldfoglalkoztatás nem csak a munkaerőpiacról kiszorultak számára kínálhat lehetőséget, hanem a fiatalok, a pályakezdők számára is. Amennyiben az új beruházásokkal, biomassza-termeléssel a térség be tud csatlakozni a zöldgazdaságba, hosszútávon vonzó maradhat a fiatalok számára és a negatív demográfiai folyamatok megállíthatók. A kistérség központja, Vasvár ipari területén több üres ingatlan található, amelyek hasznosításának kérdése régóta felmerült. Az alternatív energia beruházók számára ezek az épületek teljesen megfelelnek. Amennyiben a várossal együttműködve ilyen jellegű cégek telepednének ezekbe az épületekbe, a helyi lakosság számára új foglalkozási lehetőséget teremtenének. Továbbá Vasváron olyan tanácsadó, szolgáltató, vagy felnőttképző vállalkozások indulhatnának, vagy telepedhetnének meg, amelyek célja a megújuló energiával kapcsolatos háttértevékenységek elvégzése. A városi önkormányzat több üres iroda jellegű ingatlannal rendelkezik, amelyek ezeknek a vállalkozásoknak megfelelő munkahelyek lennének. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

24

A Vasvári kistérség számára jó példával szolgál Güssing, a dél burgenlandi kisváros példája. A város 20 évvel ezelőtt a güssingi járás Ausztria legszegényebb régiói közé tartozott. Rossz volt az infrastruktúra, kevés a munkahely. Ma Güssing jövőbe mutató sikermodellnek számít, Európa egyik ökológiai mintavárosának. Güssing ugyanis maga állítja elő energiaszükségletét – mégpedig megújuló energiaforrásokból. A város energetikai szempontból független. Az egykori sivár környék „öko-energetikai térséggé” változott. 50 új céget telepítettek be, 1.100 új munkahely jött létre a régióban. A környezettechnológiára való specializálódás vonzotta a vállalkozásokat. Az „öko-energetikai térség“ idegenforgalmi régióként is sikeres. Időközben az ökoturizmus fontos gazdasági tényezővé vált a környéken. A gyenge gazdasági struktúrájú güssingi régióból egy innovatív és fenntartható koncepció segítségével a megújuló energiaforrások egyik vezető európai központja lett. További jó példával szolgál a Bajorországban található Wildpoldsried település, amely a ’90-es évek közepétől folyamatos beruházásokkal elérte, hogy a lakosság energiaigényének a háromszorosát termeli meg és mindezt alternatív energiaforrásokkal. A fenti példákat követve, a kistérség számára a megújulóenergia forrásokra épülő beruházások komoly előrelépési lehetőségekkel kecsegtetnek. A térség számára ezek a beruházások foglalkoztatási növekedést eredményezhetnek. 6.5. Lakosság, szolgáltató szféra megújuló energia hasznosítását célzó akcióprogram A vasvári kistérség fogyasztói körében is fokozódott szükségletet jelent a felhasznált energia költségeinek csökkentése, különös tekintettel a kistérség társadalmigazdasági adottságaira. Az energiaigények fenntartható módon történő kielégítését nem az energia-termelés fokozásával, hanem elsősorban az energiatakarékosságot és energia hatékonyság javítását szolgáló intézkedésekkel (termelésben, fogyasztásban), és a megújuló energiaforrások hasznosításának növelésével kell megoldani. Cél, hogy a lakossági fogyasztók szemléletében megteremtődjön a megújuló energiák alkalmazásra való igény, és a témával kapcsolatban megfelelő ismereteket kapjon a helyi társadalom. El kell érni, hogy a piac keresleti oldalán is kialakuljon az energia tudatosság. Amennyiben a fenti akcióterv alapján mind Vasváron, mind a környéken megújuló energia felhasználásra, előállításra épülő beruházások telepednek meg a fenntarthatóság szempontjából fontos, hogy a piacon a kínálat és a keresleti oldal összhangban legyen. Elvárható, hogy a térségbe betelepülő alternatív energiafogyasztásra épülő vállalkozások termékeit, szolgáltatásait helyben tudják értékesíteni. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a helyi társadalom, az önkormányzatok, valamint a vállalkozások szemlélete formálódjon. Jelen akcióterv célja, hogy olyan megoldási lehetőségeket vázoljon fel, amelyek segítségével a térségben a környezettudatos gondolkodás, életmód kialakítható. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

25

Ezek megléte pedig elősegíti az energiatakarékos fogyasztás fenntartását. A fenntartható fejlődés megköveteli a fogyasztási szokások, ebből következően életmódok megváltoztatását. Mindez nem csupán az alternatív energiahordozók elterjedését jelenti, hanem egy környezetbarát felfogás, életmód kialakítását is. A környezetbarát életmód kialakítása a helyi társadalmon belül a legnehezebb a felnőtt lakosság körében. A már berögzült életvitellel rendelkező emberek számára sok esetben egy környezettudatos életmód lemondásokkal jár. Ennek ellenére tudatosítani kell az emberekben, hogy nagyobb számban forduljanak az energiabarát termékhez, mivel az nem csak környezetbarát, hanem sok estben olcsóbb, energiatakarékos is. Fontos szempont, hogy a fosszilis energia ára már ma is magas, a jövőben pedig ez emelkedni fog. Érdemes a lakosság számára tájékoztató füzetek készítése, a helyi médiákban és sajtóban állandó témának kell lennie a megújuló energia felhasználás és az energia spórolás kérdésének. Minden településen vannak olyan programok, amelyek megmozgatják a helyi lakosságot. Ezeken a programokon helyet kell biztosítani olyan tájékoztató fórumoknak, amelyeknek a szemléltető tájékoztatás a lényege. Felállíthatók standok, szervezhetők kiállítások, amelyek során a lakosság kézzelfogható módon is megismerkedik az energiahasznosítással. Lehetőséget kell teremteni, hogy az emberek közelebb kerüljenek a témához, minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek a megújuló energiával kapcsolatban, hiszen annál nagyobb az esély arra, hogy környezettudatosan éljek. A Vasvári kistérség helyi társadalmát magas munkanélküliség és alacsony életszínvonal jellemzi. Számukra elengedhetetlen, hogy olyan iparág telepedjen meg a térségben, amely stabil munkahelyeket biztosít. Mindehhez viszont fontos, hogy a jelenleg működő vállalkozások, valamint önkormányzatok számára természetessé váljon, hogy a jelenlegi költséges energiaforrásokat alternatív megoldásokkal helyettesítsék. Bár fontos a lakosság szemléletének formálása is, viszont gazdasági szempontból meghatározóbb a jelenleg működő beruházások, vállalkozások, költségvetési szervek infrastruktúrájának energiatakarékossá, és megújulóenergia megalapozottá alakítása. A gyermekek szemlélete könnyen formálható, a másodlagos szocializációs terep az iskola. Itt rendszeresen szervezhetők olyan játékos vetélkedők, pályázatok, amelyek segítségével, a témával kapcsolatban bővíthetők ismereteik. Emellett iskolai kirándulások, tanulmányutak során is felkereshetők olyan épületek, amelyek felszereltek alternatív energiaforrásokkal, esetleg biomassza erőműveket is felkereshetnek a diákok. A kézzelfogható, gyakorlatias információk gyorsabban tudatosulnak a fiatalokban. A környezettudatos szemlélet erősítése a jövő generációiban nagyon fontos.


26

31313131 6. táblázat Akcióterv 2012. januártól 2013. december 31.-ig Tevékenység megnevezése Feladatok megosztása, menedzsment szervezet kiválasztása, feladatainak meghatározása. Az energetikai koncepció megvalósításával feladatok és az ütemezés áttekintése. A koncepcióban szereplő mintaprojektek megvalósítása. Igényfelmérés a partnerszervezetek körében, adatbázis létrehozása.

Megvalósítás időtartama

Közvetlen eredmény

kapcsolatos elindítása, partnerségi

Elektronikus Hírlevelek megjelentetése.

Tájékoztatás, nyilvánosság szervezése, érdekképviselet, lobby.

Kapcsolatfelvétel olyan településekkel, ahol jó gyakorlatok valósultak meg (pl. Bajorországban Wildpoldsried, Burgenlandban Güssing). Térségi workshopok megszervezése, önkormányzatok, vállalkozók bevonása a program megvalósításba. Projekttervek részletes kidolgozása a helyi szereplők bevonásával.

Létrejön az energetikai koncepció gyakorlati megvalósítását végző team. Kiválasztásra kerül a menedzsment szervezet. A team tagjai áttekintik a megvalósítandó feladatokat. Kialakítják a feladattervet, és az ütemezést. A koncepcióban szereplő projektek megvalósulnak. Részletes adatbázis a partnerek igényeiről, kapcsolódó saját kezdeményezéseikről. Kéthavonta megjelenő hírlevél, a partnerek aktív tájékoztatása. A projekt tevékenységei rendezvényei publikálása, az eredmények terjesztése, hozzáférhetővé tétele, szakmapolitikai fenntarthatóság. Tapasztalatok átvétele, indokolt esetben önkormányzatok és vállalkozók részére tanulmányút/ak szervezése. 6 lebonyolított workshop, együttműködési, projekttervek kialakítása, stratégia elfogadása. Min. 6 projektterv részletes kidolgozásra kerül.


27

2012. február 2012. április

január-

március-

2012. márciustól folyamatos 2012. márciusáprilis 2012. márciustól folyamatosan 2012. márciustól folyamatosan

2012. áprilistól folyamatosan 2012. május-július 2012. augusztusszeptember

31313131

Tevékenység megnevezése

Lakosság bevonására akciók szervezése.

Projektfeltárás, projektgenerálás, kapcsolódó pályázatok készítése a lakosság részére, vagy később bekapcsolódó vállalkozásoknak. A térséghez kapcsolódó honlapokon információk elhelyezése.

Aktív marketing- és promóciós munka a lakosság körében. Értékelési/monitoring tevékenység végzése. Helyi ösztönző rendszerek lehetőségeinek kidolgozása az energia fogyasztás csökkentése érdekében. Záró-konferencia megrendezése készítése a projektről.

Megvalósítás időtartama

Közvetlen eredmény

és

tájékoztató

kiadvány

A program eredményeinek értékelése, a továbblépéshez szükséges összegző anyagok elkészítése.

Min. 5 rendezvény megvalósításra kerül, min. 6060 résztvevővel, amely a lakosságot célozza meg, ismertetve a korszerű energia felhasználás módjait, és energiafogyasztást csökkentő technológiákat. A témához kapcsolódóan kidolgozott minimum 5 projekt. A korszerű energia felhasználás módjairól, az energiafogyasztást csökkentő technológiákról, a programhoz való kapcsolódás lehetőségeiről információk elhelyezése. Befektetői promóciós anyagok megjelentetése és terjesztése a térség rendezvényein, intézményekben stb.. Közbenső- és záró beszámolók a projekt keretében elért eredményekről. Összegző tanulmány készítése. Információs füzetben publikált eredmények, széles körű részvétel a rendezvényen, összefoglaló kiadvány. A program továbbléptetéséhez szükséges anyagok elkészülnek.


28

2012. augusztus december 2012. augusztustól folyamatosan 2012. augusztustól folyamatosan 2012. augusztustól folyamatos folyamatos 2013.január-június 2013. augusztusoktóber 2013. novemberdecember

31313131 6.6. Az akcióterv megvalósításának szervezeti-, finanszírozási kérdései Az akcióterv megvalósulása szempontjából döntő jelentősége van a menedzsment szervezet kiválasztásának, és azon belül is a feladatok elvégzéséért felelős szakember kijelölésének. A szervezeti háttér biztosítását két szakaszban célszerű megtenni. I. A koncepcióhoz csatolt akcióterv időtartama alatt a meglévő szervezetek közül érdemes kiválasztani a menedzsment szervezetet. Itt szóba jöhetnek azok a partnerek, akik valamely területen „mintaprojektet” valósítanak meg és rendelkeznek a megfelelő személyi kapacitással, vagy a számos fejlesztési programot összefogó kistérségi társulás. II. Az akciótervben foglaltak megvalósítását követően, az abban jelzett célzott projektek beindulásakor önálló munkaszervezet kialakítása javasolt, minimum egy főállású-, megújuló energia területén jártas szakember bevonásával, aki a koordinatív, menedzsment- és előkészítési- tervezési feladatokat fogja össze. Emellett célirányos együttműködéseket épít mind a térségen belüli partnerekkel, mind külső szakmai szervezetekkel. Finanszírozás tekintetében ugyancsak két szakaszt érdemes megkülönböztetni. Az akciótervben foglalt tevékenységek jelentős anyagi forrást nem igényelnek, a partnerszervezetek saját vállalásai alapján megvalósíthatók. Ezt követően már hangsúlyos lehet a pályázati finanszírozás, valamint a projektek megvalósításában érintett helyi partnerek, – kiemelten a vállalkozások – anyagi tehervállalása. Fontos, hogy az ezzel kapcsolatos érdekeltségi rendszerek megjelenjenek a menedzsmentszervezet működtetésében is. 7. Összefoglalás A Vasvári kistérség jelenlegi energetikai helyzetképe alapján megállapítható, hogy a térségben jelenleg még csupán szigetszerű kezdeményezések történtek a megújuló-energiára alapozott fejlesztések tekintetében. Valós áttörésre az elkövetkező években számíthatunk. A kistérség természeti adottságai kiaknázatlan energetikai potenciálnak számítanak. Mindezek lehetőséget adnak arra, hogy biomassza előállítását célzó kezdeményezések már rövid időn belül elinduljanak. A koncepcióban megjelenő energiafa program megfelelő támogatással, gondolva itt Európai Uniós és a Darányi Ignác Tervhez kapcsolható projektekre is, a munkaügyi központok közfoglalkoztatási programjaival összekapcsolva a közeljövőben elindítható program. Hisz ez a tervezet nem csak energetikai szempontból fontos, hanem választ kínál a térség jelentős foglalkoztatási nehézségeire is. A zöld foglalkoztatás megoldási lehetőség a korábban mezőgazdasági munkákból élők számára, és a közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek számára is. Gazdasági és foglalkoztatási szempontokat figyelembe véve komoly előrelépési lehetőségeket kínálhatnak mind a megújuló-energiával foglalkozó vállalkozások, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

29

31313131 mind az energia megtakarítás elősegítését megcélzó cégek. Energetikai újításokat célzó támogatások kihasználásával a jövőben a térség – megfelelő marketinggel – vonzó lehet ilyen jellegű befektetőknek, ehhez azonban jelentős hangsúlyt kell fektetni a lakosság tájékoztatására is. Tudatosítani kell az energia megtakarítás lehetőségeit, tanácsadással, szakszerű segítségnyújtással segíteni kell a vállalkozások működésében a megújuló energiára alapozott működtetési- és fejlesztési alternatívák térnyerését. A kistérség számára a jövőben cél, hogy energetikai szempontból a térség önellátása minél nagyobb mértékben megvalósuljon. Mérhető megtakarítást hozhat a térségben az önkormányzati intézmények szigetelése, korszerűsítése. A Vasvári kistérség számára az energetikai szempontú önállósodás 2040-re elérhető célként tervezhető. Ebben elsődleges szerepe a biomasszára alapozott fejlesztéseknek lehet, ami mind lakossági- mind önkormányzati- és vállalkozási szinten jelentős megtakarításhoz-, illetve energia-nyereséghez vezethet. Emellett a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatottságában is jelentős előrelépést hozhatnak ezek a programok. Különös jelentősége lehet a szigetszerű energiatermelő rendszereknek, amelyek a közvetlen ellátás mellett modellprogramként is működhetnek, nem csupán a térségen belül, hanem nagyobb hatókörben is népszerűsítve a megújuló energiaellátás gondolatát. Ezek elsősorban a külterületi szőlőhegyek, és az állattartó telepek kapcsán jelenhetnek meg néhány éven belül. A közintézmények és társasházak távhő költségének csökkentése céljából a vasvári önkormányzat geotermális energia beruházást kíván elindítani. A város önkormányzata testületi ülésen még nem foglalkozott a kérdéssel, a beruházás konkrét tervezése a 2012-es év feladatai közé tartozik. A jelen koncepcióhoz kapcsolt Akcióterv lépéseit követve lehetővé válik a térségi „energia-önellátást” megalapozó lépések elindítása, 2013 végéig egy részletes-, komplex, megvalósíthatósági tanulmányokkal kiegészített stratégia kidolgozása.


30

31313131 8. Felhasznált irodalom

1. Dr. Kontra J. (2010): A geotermális energia hő- és hévíz felhasználásának jövője – ENEO Konferencia, Budapest 2. Kovács I. – Halinka P. (2005): A Vasvári Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja 3. Magyarország megújuló energia hasznosítási cselekvési terve, 2010-2020 – Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 4. Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája 2007-2020, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Budapest, 2007. 5. Megújuló energiák – A legjobb gyakorlatok (2010), szerk: Biró Tamás, Száz magyar falu Vidékfejlesztési Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., Szigetbicske 6. Tar Károly (2005): A szél energiája Magyarországon. Alternatív energiatermelési módok c. konferenciasorozat (KvVM, CEU). A szélenergia hasznosítása. http://www.kvvm.hu/cimg/documents/Tar_Karoly.pdf 7. Varga K. – Homonnai G. (2009): MUNKAHELYTEREMTÉS ZÖLD ENERGIÁVAL A megújuló energia-források munkahelyteremtő hatásának nemzetközi tapasztalatai, Energia Klub, Budapest 8. http://www.hasznosenergia.hu/geoterm.html, (2011. november) 9. http://www.energyforest.eu/crops.html, (2011. november) 10. http://www.combustion.uni-miskolc.hu/oktatas/jegyzetek/EH.geo.pdf, november)


(2011.

31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents