ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata

Készítette: MTA RKK Nyugat – magyarországi Tudományos Intézet A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

1

Tartalom 4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata ............................................ 3 4.1. Globális klímavédelmi és energiafogyasztási kezdeményezések, egyezmények 3 4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában ................... 8 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) ................................................................................. 12 4.3.1 Az Új Széchenyi Terv ...................................................................................... 13 4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ................... 16 4.4. Megújuló energiák a Nyugat-dunántúli régió fejlesztési dokumentumaiban ...... 19 Nyugat-dunántúli régió ........................................................................................ 19 Győr-Moson-Sopron megye ................................................................................ 21 Vas megye .......................................................................................................... 22 Zala megye .......................................................................................................... 23 4. fejezet mellékletei ................................................................................................. 25

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

4. Előzmények – Korábbi tervek, koncepciók vizsgálata Ezen fejezetben a globális és lokális szintű klímavédelmi és energiapolitikai elképzelések bemutatását tesszük meg a teljesség igénye nélkül. Először a legfontosabb nemzetközi klímavédelmi és energiafogyasztási egyezményekre térünk ki, amit az Európai Unió ide vonatkozó hosszú távú energiapolitikájának és a tagországok részére előirányzott direktíváinak az ismertetése követ. Ezek után Magyarország hosszú távú energiapolitikai elképzeléseinek a bemutatására kerül sor, különböző célkitűzéseken, stratégiai dokumentumokon keresztül. A fejezet végén részletesebb kitekintést teszünk a Nyugat-dunántúli régió energiaügyi terveire. 4.1. Globális egyezmények

klímavédelmi

és

energiafogyasztási

kezdeményezések,

Globális felmelegedés, klímaváltozás, biodiverzitás vesztés, ivóvíz- élelem- és energiaválság. Néhány, napjaink legtöbbet hangoztatott és legégetőbb nehézségei közül, melyeket az elmúlt évtizedekben már több kiváltó ok is előre vetítette. Ilyen és talán a legfontosabb a túlnépesedés témaköre, hiszen az elmúlt hat évtizedben nemcsak a Föld lakóinak száma háromszorozódott meg, hanem ez egy sor egyéb más folyamatot is felgyorsított. A népesség növekedésének következtében a fogyasztói igények is jelentős ugrásnak indultak, amely hatalmas tömegű ásványi eredetű energiahordozó kitermelést és ipari kibocsátást indukált. Míg az előbbi a 20. század elejéhez képest megharmincszorozódott, addig utóbbi ma már több mint ötvenszeres értéket mutat úgy, hogy mindezen növekedés 80%-a csak az 1950-es évektől ment végbe! Természetesen az erőforrások mértéktelen pazarlása, továbbá az ipari kibocsátás fokozása egyes országokban és régiókban jelentős mértékű gazdasági- és életszínvonal növekedéssel párosult. A növekedés iránti igény hatására a világ minden pontján további erőforrások bevonására került sor, mely alatt a modern társadalmak folyamatosan figyelmen kívül hagyták az egyik legalapvetőbb közgazdaságtani tételt, mely szerint véges ökológiai rendszerben, ahol a társadalom igényei korlátlanok, viszont az energia, a nyersanyagok és egyéb természetes erőforrások szűkös mennyiségben állnak rendelkezésre a népesség és a gazdaság állandó növekedése előbb-utóbb szűkösséget eredményez! (Barbier, [1989]) Sokat hallhatjuk, hogy a jelenlegi gazdasági növekedés és ezzel összefüggésben a mértéktelen erőforrás felhasználás egy minden eddiginél nagyobb, globális krízishez vezethet, melynek leginkább két fő aspektusáról beszélhetünk. Az egyik a humán-, míg a másik az ökológiai világkrízis. Előbbi alatt a túlnépesedést, szegénységet, éhezést, a természeti katasztrófák elől menekülők növekvő tömegét valamint a gazdasági- és életszínvonalbeli hanyatlást értjük, míg utóbbi esetében a meg nem újuló – elsősorban a fosszilis alapú – erőforrások kimerüléséről, az ásványi nyersanyagok véges készleteiről, az édesvíz készletek korlátozottságáról és szennyeződéséről, a termőföld eróziójáról, az üvegházgázok mennyiségének növekedéséről, a savas esők kockázatának A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

3

megemelkedéséről valamint az erdők gyors fogyatkozásáról beszélhetünk. Mind-mind az emberi tevékenység következményei, melyek tudatában ki kell jelentenünk, hogy az elkövetkező évtizedekben a gazdasági növekedés bizonyos mértékű beszűkülésére kell felkészülnünk, amennyiben a jelenlegi gazdálkodási módszereinken sürgősen nem változtatunk! Mindez összefüggésben van azzal a folyamattal, amely során a robbanásszerű gazdasági növekedés és erőforrás felhasználás hatására, „szándékunktól független mellékhatásként számottevő változások jelentek meg a Föld légkörében, és az egész bioszférában, veszélyeztetve ezzel bolygónk egészének évmilliók során kialakult, az emberiség számára kedvező viszonyait” (Kerekes, Kobjakov [2000]). A humán és ökológiai világkrízis minden egyes – legyen az fejlett, fejlődő vagy harmadik világbéli – országot fenyeget, hiszen ma már a társadalmi, gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok nem szűkíthetőek le bizonyos térségi szintekre, régiókra, hanem a Föld egészére kiterjednek. Mindezen változások alapvetően két fő okkal magyarázhatóak. Az egyik mennyiségi a másik tényező pedig minőségi jellegű. Előbbi esetében az emberiség természetátalakító tevékenységének ugrásszerű, a bioszféra méreteihez képest is jelentős növekedésére kell gondolnunk. Utóbbi esetében kiemelendő, hogy az egyes országok egymásra utaltsága rendkívüli mértékben megnövekedett az elmúlt évtizedek során, így egy adott térségben bekövetkező nagyobb jelentőségű gazdasági vagy természeti változás a világ más pontjain is sokkoló hatást gyakorolhat a gazdaságra vagy a környezetre! (Beckman, [2011]) A két fő tényező mellett nem szabad megfeledkeznünk a túlnépesedés, korábban már említett multiplikátor hatásáról sem. Ezt tovább fokozhatja az a tény, mely szerint 2030-ra a világ lakóinak száma nagyságrendileg elérheti a 9 milliárd főt, melyből kifolyóan az élelmiszerigény megduplázódhat, az ipari termelés és az energiafelhasználás pedig megháromszorozódhat. Már maga ez a növekedési arány is alapvetően magában hordozza a környezeti katasztrófák kockázatát. (Kerekes, [2007]) Mindezen folyamatok már a 80-as években előre láthatóak voltak, ezért a világ országai mérsékelt ütemben egy olyan fejlődési irány meghatározásába kezdtek, mely értelmében a gazdaság egy új pályára állhat, amely nagyobb összhangot lenne képes teremteni a bolygó eltartó képessége és a növekedési igények között. Mivel az ökológiai és humán katasztrófák elkerüléséhez, megfékezéséhez az adott problémák nemzetközi szintű kezelésére van szükség, ezért az ENSZ Közgyűlése 1983-ban az akkori norvég miniszterelnök asszonyt, Gro Harlem Brundtland-ot és bizottságát – Környezet és Fejlődés Világbizottság1 – bízta meg azzal, hogy a bioszférát veszélyeztető környezeti válság megelőzése céljából dolgozzanak ki egy, a szükséges változás irányait kijelölő, átfogó programot. A Brundtland Bizottság további feladatai között szerepelt az is, hogy: (Korompai, [2003])  kidolgozzon egy hosszú távú stratégiát, ami az ezredfordulón túl is lehetővé teszi a környezetkímélő fejlődést, valamint a különböző fejlettségű és 1

World Comission on Environment and Development A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

berendezkedésű országok együttműködési kereteit olyan közös és kölcsönösen előnyös megoldások érdekében, amelyek figyelembe veszik az emberek, erőforrások és a fejlődés kölcsönhatásait;  felmérje a környezet megóvására alkalmas, hatékonyabb nemzetközi együttműködést lehetővé tévő módszereket és eszközöket; valamint  kialakítsa a környezetvédelemhez szükséges erőfeszítések keretrendszerét és ehhez kapcsolódóan hosszú távú cselekvési programot készítsen a világ számára. A jelentés publikálására 1987. augusztus 2-án, Közös Jövőnk2 címmel került sor, melyben először jelentek meg azon alapelvek és javaslatok, amelyek alkalmazása esetén a Föld és annak jelenlegi bioszférája, életkörnyezete megmenthető és továbbadható a jövő generációi számára. Ezen alapelvek később a fenntartható fejlődés alapelveiként váltak ismertté világszerte. „A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. Két alapfogalma:  a szükségletek (a világ szegényeinek alapvető szükségleteiről van szó elsősorban), amelyeknek feltétlen elsődlegességet kell biztosítani, és  a korlátozások eszméje, amelyet a technológiai fejlettség és a társadalom szervezete hív életre, hogy a környezet képes legyen mind a jelen, mind a jövő igényeinek kielégítésére.” (Közös jövőnk, [1998]) A jelentés megállapította, hogy az emberiség a gazdasági növekedés jelenlegi módjának hajszolásával a földi bioszféra teljes összeomlását kockáztatja, ezért a gazdaság működésének egy új, fenntartható pályára való állítását javasolta. Az elmélet elsősorban azt szorgalmazta, hogy eddigi szükségleteinket minél kevesebb természeti, nem megújuló erőforrás felhasználásával valamint a termelő tevékenység szennyező hatásainak minimalizálásával próbáljuk a jövőben kielégíteni. A fenntartható fejlődés elméletét később, 1991-ben az IUCN, az UNEP és a WWF közösen egy tanulmány keretében kibővítette és megalkotta a fenntartható társadalom és fejlődés kilenc alapelvét, melyekre napjainkban a világ országainak klímavédelmi dokumentumai is építkeznek: (Carling for the Earth, [1991])  Figyelem és gondoskodás az életközösségekről.  Az ember életminőségének javítása.  A Föld életképességének és diverzitásának a megőrzése.  Az életet támogató rendszerek megőrzése,  A biodiverzitás megőrzése,  A megújuló erőforrások folytonos felhasználhatóságának biztosítása.

2

Our Common Future A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

5

 A meg nem újuló erőforrások használatának minimalizálása.  A Föld eltartóképessége által meghatározott kereteken belül kell maradni.  Meg kell változtatni az emberek attitűdjét és magatartását.  Lehetővé kell tenni, környezetükről.

hogy

a

közösségek

gondoskodjanak

a

saját

 Biztosítani kell az integrált fejlődés és természetvédelem nemzeti kereteit.  Globális szövetséget kell létrehozni. Az alapelvek közül külön ki kell emelni a harmadikat és a negyediket. Fontos, hogy maga a kutatás, már 90-es évek elején realizálta az erőforrás felhasználásunk problematikáját, a fosszilis erőforrások felhasználásának túlzott mértékét valamint a megújuló erőforrások alkalmazásának nagyobb arányú szükségszerűségét. Klímavédelem szempontjából ebben pionír időszakban, a Brundtland jelentést követően kormányok és világszervezetek sorra hívták fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák közül ezen folyamat igényli a jövőben legszélesebb körű összefogást. (Faragó, [2008] 45-50. old.) A bolygó bioszférájának megóvása és természetesen a szén-dioxid és egyéb káros gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az első jelentős, világméretű és a legmagasabb politikai és gazdasági köröket is érintő tárgyalás az ENSZ 1992-es Rio de Janeiró-i Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján történt, ahol 172 ország és 2400 egyéb gazdasági- és környezetvédelmi szervezet képviselői is megjelentek. A konferencia legfontosabb kezdeményezése egy közös éghajlat-változási keretegyezmény (United Nations Framework Convention on Climate Change, röviden UNFCCC) létrehozása volt. A keretegyezmény célja az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan szinten való stabilizálása volt, amely megakadályozza az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes, emberi tevékenységből származó hatást, így biztosítva az élelmiszertermelést és a fenntartható gazdasági fejlődés folytatását. (UNFCCC, [1992]) Bár az elgondolás és a kezdeményezés precedens értékű volt, mégis egyes kutatók már akkor azt hangoztatták, hogy a légkörben található CO 2 koncentrációjának a stabilizálására 60-80%-kal kellene csökkenteni a kibocsájtást, globális szinten! Itt jelentkezett először az a felvetés, ha valóban hajlandóak vagyunk a CO 2 emissziónk ilyen szintű, radikális redukálására, akkor előbb-utóbb az energiagazdaság alapvető szintű irányváltására lesz szükség a jövőben. A Rió-i konferencia után több tárgyalásra is sor került, azonban a következő mérföldkő csak 1997 decemberében következett, nevezetesen az ENSZ által életre hívott éghajlat-változás keretegyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv aláírása és annak ratifikálása keretében, amely lényegében az 1992-es Rió-i konferencián elfogadott Keretegyezmény kiegészítő, az életbe léptetendő korlátozások konkrét előírásait és célszámait tartalmazó jegyzőkönyve, protokollja volt. A dokumentumban rögzítették, hogy az aláíró országok átlagosan 5,2%-kal A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

csökkentik, hat meghatározott Üvegház Hatású Gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsájtását 2008 és 2012 között az 1990-es bázisértékhez – a volt szocialista országok, így hazánk esetében 1985-87 közötti időszakhoz – viszonyítva. Természetesen az „ÜHG kvóták” változatosan oszlottak meg, hiszen míg a szerződés az európai országok többsége esetében 8 – Magyarország esetében 6 – százalékos csökkentést írt elő, addig Ausztrália és Izland 8-10%-os kibocsájtás növeléssel számolhatott. A jegyzőkönyv rendelkezett egy igen fontos kitétellel is, amely szerint csak akkor léphet életbe, ha legalább annyi ország ratifikálja azt, ahány az 1990-es évben az összes iparosodott állam szén-dioxid kibocsájtásának 55%-áért volt felelős. Ez később komoly problémát okozott, hiszen a legnagyobb légszennyező – a világ CO2 termelésének 1/3-áért felelős – ország, az Amerikai Egyesült Államok új, 2001-ben hivatalba álló kormányzata a hosszú távú gazdasági érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó ratifikálni a számára 7%-os redukálást előíró dokumentumot. (Bíró, [2003])3 A megoldást végül 2004 őszén Oroszország csatlakozása jelentette, aki az 1990-es kibocsájtási szintjének szinten tartását vállalta. Ennek köszönhetően a Kiotói Egyezmény – melyhez a mai napig 191 ország, köztük Kína és az összes Európai Uniós tagállam csatlakozott – 2005. február 16-án ténylegesen életbe léphetett. A szerződés egy újfajta megközelítésű szabályozást is alkalmazott, amely keretében a környezetszennyezést az egyes tagállamok közötti korlátozott ÜHG kvóta kereskedelmének engedélyezésével, közgazdasági módszerekkel, úgymond az externális költségek piacivá tételével próbálta kezelni. Ennek alapja az, hogy a kiosztott kvótán felül kibocsátó államok – a kvótákat vállalati, intézményi szinten tovább osztják, ezért elsősorban súlyosan környezetszennyező vállalataik – a többlet emisszióért kvótavásárlás formájában fizetnek. Ez arra sarkallhatja őket, hogy minél „tisztább” és hatékonyabb technológiákat alkalmazzanak a kisebb környezetszennyezés érdekében. Amennyiben nem így tesznek, akár tartós versenyhátrányba kerülhetnek, majd pedig kiszorulhatnak az adott piacról. Az egyezmény az ÜHG-k visszaszorítása és azok kvótáinak kereskedelme mellett több javaslatot tartalmazott a fenntartható fejlődésre, a fosszilis erőforrások felhasználásának mihamarabbi visszaszorítására, valamint a megújuló erőforrások kutatásának és alkalmazásának fokozott támogatására is. A kiotói találkozót több, ENSZ által szervezett nemzetközi klímavédelmi konferencia (COP) is követte. Az utolsót 2011-ben a dél-afrikai Durbanban tartották, amelyen közel 190 tagállam képviseltette magát. A konferencia a sok évig tartó huzavona után végül eredményesnek mondható, mivel a felek megújították a kiotói jegyzőkönyvet és megállapodtak, hogy 2012-ben döntenek az egyezmény második vállalási időszakának pontos lezárulási idejéről.4

3 4

A Kiotói Jegyzőkönyvet az USA kormányzata 2011 szeptemberében még mindig nem ratifikálta. http://greenfo.hu/hirek/2011/12/11/veget-ert-a-klimacsucs-durbanben (2012.03.08) A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

4.2. A megújuló energiák szerepe az Európai Unió energiapolitikájában Ahogy már korábban felvázoltuk a világ több országában és globális szinten is látható trendek mutatkoznak arra, hogy – közösen, vagy akár külön-külön is – egyrészt csökkentsék energiafelhasználásukat, másrészt lokális megújuló erőforrások alkalmazásával mérsékeljék a klímaváltozás várható hatásait. Nincs ez másképp az Európai Unió és tagságunkból fakadóan Magyarország esetében sem. Az elmúlt évtizedekben a megújuló erőforrások támogatását és hasznosítását szorgalmazó egyik leginkább elkötelezett úttörőnek az Európai Uniót tekinthetjük, hiszen annak gazdasága – köszönhetően a minimális mértékű fosszilis erőforráskészleteinek – igencsak kiszolgáltatott a világpiacon végbemenő változásokkal szemben. Egyrészt az Unió számára a három alapvető szénhidrogénforrás közül (Melléklet 4.2.1. táblázat) komoly problémát jelent az, hogy a bizonyított kőolaj és a földgáz készletekhez és az éves termelő kapacitásokhoz képest stagnáló, de mégis jelentős túlfogyasztás jelentkezik. Másrészről tagállamait a Kiotói Egyezmény – az ÜHG-k csökkentésén keresztül – a fosszilis erőforrások arányának visszaszorítására sarkallja, mely igen komoly próbatétel elé állítja a tagállamokat, hiszen többségük 2012-ig 8%-os CO2 kibocsájtás csökkentést vállalt az 1990-es bázisévhez viszonyítottan. Vállalásának teljesítése és a korábban felvázolt függőségének leküzdése érdekében az Európai Unió az elmúlt másfél évtizedben több intézkedést is hozott, melyek többkevesebb sikerrel a megújuló erőforrások elterjedését is előmozdították. A következőkben ezen dokumentumokról nyújtunk egy rövid áttekintést. 1997. november 26. : Fehér könyv – A jövő energiái: Megújuló erőforrások Az első jelentősebb dokumentum, az úgy nevezett Fehér Könyvek5 közül került ki, amely a megújuló erőforrások fokozott hasznosításának szorgalmazása mellett rámutatatott arra is, hogy amennyiben a tagállamok nem változtatnak az addigi felhasználási szokásaikon, akkor 2020-ra az energiaimportjuk – a már akkor is igen magas 50%-hoz képest – meghaladhatja a teljes felhasználás 70%-át. A tanulmány – mely közösségi stratégiát és cselekvési tervet fogalmazott meg – megvitatása után az Európai Parlament határozatott hozott, melynek értelmében 2010-ig a megújuló erőforrások arányának a teljes energiafelhasználásban el kell érnie a 12%-ot (Lukács, [2008]). A Közösség vezetői mindezt azért tartották különösen fontosnak, mert a növekvő importfüggés esetén a jövőben súlyosan sérülhetnek az Európai Unió tárgyalási pozíciói a nemzetközi energiapiacon. 2000. november: Zöld könyv: Európa energiaellátást biztosító stratégiája A következő energetikai dokumentum, a Zöld Könyvek6 tagjaként felhívta a figyelmet a hatalmas kihívást jelentő, klímaváltozást előidéző ÜHG-k növekvő kibocsájtásának mihamarabbi megfordítására, az energiafüggőség megfékezésére és az alternatív

5, 6

A Fehér és Zöld Könyvek bárki számára elérhetőek az Európai Unió hivatalos dokumentumai között. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

8

technológiák támogatására. A közös energiapolitika legfontosabb alapkövetelményének az energiaellátás-, a fenntartható fejlődés-, a gazdaság- és a versenyképesség biztosítását tekintette. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikának segítenie kell a nemzetgazdaságok – összességében az egész EU – versenyképességének folyamatos fenntartását és növelését, de ez nem jelentheti a természeti erőforrások mértéktelen kihasználását és a növekvő környezetszennyezést. Éppen ellentétesen, azok megóvására és az emisszió csökkentésére kell törekedni! A dokumentum az alapkövetelmények teljesítéséhez különböző prioritásokat is rendelt, melyek közül fontos kiemelni azt, hogy a megfelelő energiahordozó-struktúra kialakításán belül a megújuló erőforrások fokozott, erőteljes növelését szorgalmazta. 2000. március és 2001. június: A Lisszaboni és Göteborgi Stratégia Következő lépésben a megújuló erőforrások a Lisszaboni és Göteborgi Európai Uniós stratégiákba való beemelésére került sor. Habár a két dokumentum nem egy helyen és időben került elfogadásra, mégis együtt kezelendőek, hiszen bár más-más eszközökkel és időhorizonttal, de egymást kiegészítve szolgálják az Európai Unió klímapolitikájának stratégiai célkitűzéseinek megvalósítását, melyre később az Európa 2020 stratégia is építkezett. A Lisszaboni Stratégia az Unió gazdasági és társadalmi fenntartható fejlődésének megvalósítását, a Göteborgi Stratégia pedig az előbbi hosszú távú jövőképét és annak környezeti feltételeit vázolta fel. Közösen azt a célt tűzték ki az EU elé, hogy az 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb, tudásalapú gazdaságává váljék, amelynek a fenntartható növekedése a kutatás-fejlesztésen, az innováción, az információs és kommunikációs technológia széles körű alkalmazásán alapul. Mindehhez 2001-ben hét fő prioritást csatoltak, melyek közt kiemelt szerepet kapott az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az emberi egészség védelme jegyében az energiagazdálkodás javítása és a „tiszta” és megújuló energiaforrások felhasználásának növelése.


9

2001. szeptember 27. : 2001/77/EK irányelve a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról 2001-ben az Európai Unió elismerte, hogy a „megújuló energiaforrások kiaknázása elmaradt a lehetőségektől. A Közösség felismerte a megújuló energiaforrások támogatásának elsődleges szükségességét, mivel ezek kiaknázása hozzájárul a környezetvédelemhez és a fenntartható fejlődéshez. Ezen felül helyi munkahelyeket teremthet, kedvezően hat a társadalmi kohézióra, biztonságosabbá teszi az energiaellátást, és lehetővé teszi a kiotói célkitűzések gyorsabb megvalósítását. Mindezek érdekében biztosítani kell, hogy ezeket a lehetőségeket a belső villamosenergia-piac keretein belül minél nagyobb mértékben aknázzák ki.” 7 A direktíva konkrét tagállami szintre lebontott (Melléklet - 4.2.1. ábra) célszámokat is tartalmazott, melyeken keresztül kötelezte azokat, hogy 2010-ig az EU15-ök teljes villamosenergia termelésének megújulókból biztosított akkori 13,9%-os részesedését 22,1%-ra növeljék. Mindezek mellé az egyes országok számára olyan nemzeti célkitűzések elkészítését is előírta, amelyek – az egyes országok eltérő természeti és gazdasági adottságaihoz igazodva – középtávon biztosítják a megújulók részarányának növelését (akár ösztönző-támogatási rendszereken keresztül), a Közösség céljainak megvalósulását, továbbá a Kiotóban elfogadott kötelezettségvállalásokat is. Ezen előírások már az újonnan csatlakozni kívánó országokra is, így hazánkra is vonatkoztak. Természetesen a velük szemben elvárt megújuló alapú villamosenergia termelési arány nem volt olyan szigorú, mint az eredeti 15-ök esetében, azonban már így is bizonyos mértékű közösségi felelősségvállalásra kötelezte őket. 2007. január 10. : „Megújuló energia útiterv” – Megújuló energiák a XXI. Században: egy fenntarthatóbb jövő építése A 2000-ben elfogadott Zöld könyvhöz hasonlóan a „Megújuló Energia Útiterv” is tartalmazott néhány alapkövetelményt, melyek több hasonlóságot mutattak a korábbiakkal. Továbbra is fontos tényező volt az ellátásbiztonság, azonban itt már nemcsak prioritásként, hanem alapkövetelményként jelent meg a megújuló erőforrások részarányának a növelése és az azok elterjedése előtt álló indokolatlan akadályok kiküszöbölése, továbbá a hűtés-fűtés témaköre is. Mindezekre azért került sor, mert a dokumentum adatainak tanulsága szerint az Európai Uniónak minden korábbi erőfeszítése ellenére sem sikerül elérnie azon korábbi vállalását, mely szerint 2010-re a teljes energiafelhasználás 12%-át megújuló erőforrásokból fogja biztosítani. További indoklást jelentett az is, hogy az útiterv alapján a tagállamoknak vállalniuk kell, hogy 2020-ra ez az arányszám – Uniós szinten – el fogja érni a 20%-ot. Az egyes országok természetesen továbbra is különböző vállalásokkal szerepeltek a dokumentumban, azonban az mindannyijuk számára kötelező érvényű volt, hogy a céldátumig a közlekedésben felhasznált

7

2001/77/EK Irányelv A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

energia legalább 10%-át megújulókból biztosítsák.8 2009. április 23. : 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról Mivel az Európai Unió több alkalommal is bizonyította, hogy a klímaváltozás elleni harc egyik legnagyobb képviselője, továbbá a megújuló erőforrások alkalmazásának úttörője, ezért ez irányú céljait 2009-ben további közösségi dokumentummal erősítette. A korábbi irányelvekhez képest ez már jóval szigorúbb előírásokat fogalmazott meg a tagországok számára. Mivel több kutatás is azt prognosztizálta, hogy az ezt megelőzően felállított célok a jelenlegi szabályozási keretek között nem fognak teljesülni, ezért az Európai Unió a megújuló erőforrások ösztönzési rendszerének felülvizsgálatát és nyomon követését írta elő. Ennek értelmében minden tagállam számára kötelező érvénnyel elrendelte, hogy azok 2009. december 30-ig a saját célértékeikhez (Melléklet - 4.2.2. ábra) viszonyított Előrejelzési Dokumentumokat; továbbá 2010. június 30-ig több energetikai forgatókönyvvel, ágazati hasznosítási lebontással, támogatási és együttműködési intézkedésekkel rendelkező Nemzeti Cselekvési Terveket készítsenek. 2010. március 3. : Európa 2020 – Az okos, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Napjaink egyik legfontosabb közösségi szintű gazdaság- és energiapolitikai dokumentuma az Európai Bizottság által készített, az Európai Unió hosszú távú, 2020-ig szóló gazdasági, energetikai és politikai célrendszerét tartalmazó Európa 2020 stratégia. A dokumentum az elmúlt években lezajlott pénzügyi- és világgazdasági válságra adott válaszként is aposztrofálható, amelyben az uniós döntéshozók felismerik, hogy mind a klímapolitikai célok, mind pedig a gazdaságélénkítő intézkedések jól összekapcsolhatóak! Véleményük szerint a válság lehetőséget adott arra, hogy alapvető szerkezeti reformok véghezvitelével, valamint egy „Green New Deal” kidolgozásával a gazdaság és a növekedés egyik jövőbeli hajtóerejévé a zöld technológiák fejlesztése és azok hasznosítása válhat az Európai Unió számára. Ennek érdekében a stratégia keretében 5 kiemelt cél került felállításra: 1. Foglalkoztatás 2. K+F és innováció 3. Éghajlatváltozás és energia 4. Oktatás 5. Szegénység és társadalmi kirekesztés Ezek alapján az éghajlatváltozás és energia célkitűzések olyan kihívások elé állítják a Közösséget, mint például az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának 20%-kal 8

Nemcsak bioenergia-források, hanem egyéb megújuló erőforrások által előállított energiák (hidrogén, villamosenergia) is szerepelhetnek a célirányszám teljesítésében. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

– szükséges feltételek teljesülése esetén akár 30%-kal – való mérséklése az 1990es évhez képest, az energiahatékonyság 20%-os növelése vagy – a 2009/28/EK irányelvből korábban már jól ismert – a megújuló erőforrások teljes primer energiafelhasználásban történő 20%-os részarányának elérése! Fontos szerepet kap a fenntartható növekedés szellemében az erőforráshatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság megteremtése is, melyet az „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt kezdeményezés keretében elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazásával és az alacsony szén-dioxid kibocsájtású gazdaság felé való elmozdulás lehetőségével próbálnak ösztönözni. Mindezen intézkedések nyomán a Stratégia nemcsak az energiaimport csökkenésével és a közösségi gazdaság élénkítésével, hanem a beruházások révén legalább 600 000 új munkahely létrejöttével is számol. 4.3 Magyarország hosszú távú energia stratégiája (átfogó célkitűzések, stratégiai dokumentumok, vállalások) Hazánkban a környezet- és az energiapolitika – korlátos saját erőforrásainkból kifolyóan – mind a rendszerváltás előtt, mind pedig utána igen jelentős nemzetgazdasági tényező volt, azonban a megújuló erőforrások hasznosításának gondolata csak a Kiotói Egyezményhez való csatlakozásunkat követően jelent meg, amelyet később az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk tovább erősítet. Mivel az Unió ezen a területen több lépéssel előttünk járt, ezért a hazai döntéshozók legalább a jogszabályok terén, különböző intézkedésekkel próbálták – kisebbnagyobb sikerrel – behozni a hátrányunkat. (Antal, [2010]) Természetesen az Unióhoz való csatlakozásunkat követően a folyamat valamelyest felgyorsult, így az elmúlt években több igen fontos dokumentum is napvilágot látott, amelyek az energiapolitika mellett a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre helyezték a hangsúlyt. Ezek közül ki kell emelni Magyarország 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáját9 és az ugyanezen időszakra szóló Megújuló Energiahordozó Felhasználás Növelési Stratégiát,10 amelyek főként az Európai Unió által elfogadott irányelvek és alapelvek mentén, továbbá a nemzetközi klímaegyezményekben foglaltak alapján olyan célkitűzéseket állítottak fel, mint: - a fosszilis erőforrások importjának mérséklésével elérendő ellátásbiztonság, - az erőforrások költségeinek csökkentésével és racionalizálásával való gazdasági versenyképesség növelés, - valamint a környezetvédelem, az energiatakarékosság és a megújuló erőforrások fokozott alkalmazásával a fenntartható fejlődés.

9

40/2008. (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról

10

2148/2008. (X. 31.) Korm. h. A magyarországi megújuló energiaforrások felhasználásának növelésére vonatkozó 2008-2020 közötti stratégiáról A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

Ezeken túl a dokumentumok külön kitértek a megújuló erőforrások hazai hasznosításának mennyiségi lehetőségeire és azok támogatási kereteire, mellyel megalapozták a korábbiakat felülbíráló, jövőbeli stratégiai dokumentumok, így az Új Széchenyi Terv és Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének alapvető irányvonalait is. 4.3.1 Az Új Széchenyi Terv A 2010. július 28-án bemutatott és 2011. január 14-én elindult Új Széchenyi Terv Magyarország 10 évre szóló gazdaságfejlesztési programja, amely olyan célokat állít maga elé, mint például a foglalkoztatás dinamikus bővítése, a pénzügyi stabilitás fenntartása valamint hazánk gazdasági versenyképességének javítása. Mindezek eléréséhez 7 kitörési pontot és azokhoz kapcsolódó programokat fogalmaz meg. Az egyes kitörési pontok szoros kapcsolatban állnak egymással, programjaik több különböző iparágat foglalnak magukba, továbbá azok a lehető legtöbb területen próbálnak harmonizálni az Európai Unió 2020-as stratégiájával és annak elsődleges céljaival is. A kitörési pontok az alábbiak: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság – fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Tudomány – Innováció Program 6. Foglalkoztatási Program 7. Közlekedésfejlesztési Program Mindezek közül az energetika és a megújuló erőforrások vizsgálatának szempontjából a legfontosabbnak a másodikat, azaz a Zöldgazdaság-fejlesztési programot tekinthetjük. A program alapvető felvetése szerint a 21. században egy nemzetgazdaság elsődleges feladata energiagazdálkodási szempontból az, hogy minél nagyobb mértékben csökkentse a fosszilis erőforrásoktól való függését, melyek több égető problémát is felvetnek, mint például a környezetszennyezés és a globális klímaváltozás, a gazdasági és társadalmi konfliktusok kockázata, növekvő energiaigényekből következő ellátásbiztonság és a kiszámíthatatlan erőforráspiac keltette gazdasági instabilitás. Egyértelműen kijelenti, hogy „az olcsó energiahordozókra épülő gazdaság időszakának vége”, továbbá azt is, mely szerint ezen időszakban „a talaj, a víz, a levegő minősége, az energia, valamint az ezekhez való hozzáférés lesz bolygónk gazdaságának és ökoszisztémája fenntarthatóságának legfontosabb kérdése”. Ebből következően a program hazánk számára a fosszilis erőforrásoktól való elszakadás és az erre épített új gazdaság kialakításának lehetőségét a tiszta és alternatív technológiák hasznosításában látja. Az új, fenntartható gazdasági modell A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

(Melléklet - 4.3.1. ábra) alapjának az energiatakarékosság, az energiahatékonyság, a megújuló- valamint a saját erőforrások négyesét tekinti, melyek ésszerű kombinálásával új zöld iparágak és innovációk jöhetnek létre. Ezzel teremtve meg a hazai, fenntartható gazdaság jövőbeli kulcstényezőit. A programban megjelennek a korábban már említett – az Európai Parlament és Tanács által elfogadott 2009/28/EK irányelvben szereplő – kötelezettségek is, így például az, hogy Magyarországnak is egy, a megújuló erőforrásokra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet kell készítenie, melyben szavatolja a primer energiafelhasználásban számára előírt – hazánk esetében 13%-os – megújuló energiahányad teljesítését. Az Új Széchényi Terv ezen passzust nem kötelezettségnek, hanem – az Európa 2020 stratégiához hasonlóan – a gazdasági krízisből való kilábalás és struktúraváltás egyik lehetőségének, kiugrási pontjának tekinti, így nemzeti vállalásként már 14,65%-os elérendő megújuló erőforráshányadot említ. Indoklásként megjelenik, hogy ez által átfogó piaci és gazdasági reformok, külföldön is versenyképes termékek, valamint új munkahelyek jöhetnek létre. Mindezek eléréshez azonban az összes nemzetgazdasági ágazat, legfőképp a mezőgazdaság és az ipar összehangolására lesz szükség. Ha ez teljesül, akkor egy új zöldipar és ezt koordináló gazdaságfejlesztés építhető fel, melynek hatására potenciálisan 70 ezer új – a megújuló erőforrásiparban dolgozó – úgynevezett „zöldgalléros” foglalkoztatottal és további 80-130 ezer indukált munkahellyel számolhatunk. A hazai és az export piacokra is termelő zöldipar (kutató-fejlesztő egységek, gyártóés termelőüzemek) alapjának az erdészetből, mezőgazdaságból és kommunális hulladékból keletkező szerves hulladékokat (biomasszát, biogázt és a különböző bioüzemanyagokat), a geotermikus-, nap- és szélenergiát végül a kis- és törpevízerőműveket tekinthetjük. Azonban csupán a termelés és gyártás nem lesz elegendő az új gazdasági modell sikerének biztosításához, ezért törekedni kell a minél magasabb hozzáadott érték biztosítására is. A Zöldgazdaság-fejlesztési program egy nyolc tényezőből álló eszközrendszert (Melléklet - 4.3.2. ábra) párosít a célok eléréséhez. A korábban ismertetett célokon túl felhívja arra is a figyelmet, hogy a megújuló energiákat hasznosító gazdálkodási módszerek alkalmazásával nemcsak a hozzáadott érték és a gazdasági teljesítmény növelhető – ami ugye elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti -, hanem a mai modern társadalmak egyik legnagyobb problémáját, a szakképzetlen munkaerő jelentős számú munkaerőpiaci elhelyezését is megoldhatja. Példaként említenénk a biomassza begyűjtését, az enegiaültetvényeken történő gazdálkodást vagy a geotermikus hővel fűtött üvegházakban való zöldség- és gyümölcstermesztést. Nem elhanyagolható az sem, hogy mindez nemcsak gazdasági és foglalkoztatási értelemben vett haszonnal járhat, hanem felzárkózási pontot jelenthet a rurális terek számára, erősítheti azok lakosságmegtartó képességét, javíthatja a – szociális egyenlőtlenségek redukálásával – társadalmi A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

kohéziót, új lehetőségeket biztosíthat az itt működő kis- és középvállalkozások számára is. Mindezek eléréséhez azonban nem szabad megfeledkezni arról a sarkalatos pontról sem, mely szerint a fejlesztési források hatékony felhasználásához az egyes programokat, akcióterveket az adott területek környezeti, társadalmi és gazdasági adottságaihoz kell igazítani. Ebben az esetben viszont felértékelődik a régiók, kistérségek és a települések szerepe, nem beszélve a területi tervezés intézményéről sem! A program további 4 fő prioritásra – Zöldenergia; Energiahatékonyság; Zöldoktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás; Zöld K+F+I – és 15 alprogramra bontható. Meghatározásra kerülnek a hazai megújuló erőforrások fajtái és azok hasznosíthatósági lehetőségei is. Ez alapján elsődleges és másodlagos kategóriákat alakít ki, ahol az előbbibe az erdészeti és mezőgazdasági alapanyagokból származó biomassza, biogáz és a bioüzemanyagok, valamint a geotermikus energia; az utóbbiba pedig a nap-, szél- és a vízenergia tartozik. Természetesen ezen „rangsor” az egyes tájegységek vonatkozásában – az adott terület természeti adottságaitól függően – módosulhat. A dokumentum elsősorban a megújuló erőforrások rövid, tömör és általános bemutatására, azok hazai hasznosítására fókuszál, azonban egyes esetekben az alapvető megállapításokon kívül néhány kitételt és követelményt is belecsempész az anyagba. Ilyen például az, hogy habár hazánkban a biomassza és a bioüzemanyagok az egyik legnagyobb potenciállal bíró megújuló erőforrások, mégsem szabad kockáztatni túlzott alkalmazásukkal a hazai élelmiszerellátást, sőt nem jelenthetnek versenyt az élelmiszertermelés számára sem! További hangsúlyos megállapítás az is, mely szerint hazánk világviszonylatban is kiválónak minősülő geotermikus adottságai és potenciálja „természeti kincseink közül a magyar nemzeti vagyon egy szinte érintetlen része. Védelme a nemzet elemi érdeke, ésszerű felhasználása a gazdasági stabilitás és felemelkedés lehetősége, a biztonságos energiaellátás kitüntetett tényezője”. Ezen túl fejlesztési eszközök is megjelennek, melyek alapjának a jövőben felülvizsgálatra és átalakításra kerülő jelenlegi támogatási és pályázati rendszereket tekinthetjük, amelyek megfelelő szabályozásával a gazdaság és az infrastruktúra több területe – így például a közlekedés és az úthálózat, az építőipar és a lakásállomány, a hulladékipar, közintézményi hálózat, oktatási és kutatási területek – is bekapcsolódhat az átstrukturálódó gazdaságba. Jelentős hangsúly helyeződik a foglalkoztatáspolitika és gazdaságpolitika mellett – a minél nagyobb jövőbeli hozzáadott érték elérése érdekében – a megújuló erőforrások alkalmazását, fejlesztését támogató képzésrendszer kialakítására is, hiszen egy új gazdasági modell kiépítéséhez komoly szemléletformálásra és új szakembergárdára lesz szükség. A program előrevetíti egy új intézményrendszer, a regionális energetikai szaktanácsadói és tudásközpont hálózatát is, amelyről bővebb A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

15

tájékoztatást sajnos nem nyújt. Az Új Széchenyi Terv Zöldgazdaság-fejlesztési programja a felvázolt prioritások, célok és alprogramok teljesülése esetén olyan várható eredményekkel számol, mint az energiaimport függőség leküzdése, több tízezer új munkahely létrejötte, az államháztartási egyensúly 10 éven belüli megteremtése, a hazai KKV szektor versenyképességének növelése, az aktív korú népesség munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedése, a K+F költségeinek GDP-hez viszonyított részarányának növelése, a hátrányos helyzetű térségek életszínvonalának és népességmegtartó képességének javulása, hazai energetikai eszközök termelése és így új piacok elérése, továbbá az Európai Uniós és nemzetközi klímavédelmi és energetikai vállalásaink teljesítése. 4.3.2 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK Irányelve alapján minden egyes tagállamnak a megújuló erőforrások hasznosítására vonatkozó nemzeti cselekvési tervet kellett készítenie és azt 2010. június 30.-áig be kellett nyújtania az Európai Bizottság számára. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve részben épít hazánk korábbi, a 2008 és 2020 közötti időszakra szóló Megújuló Energia Stratégiájára, azonban a bekövetkezett gazdasági és politikai változások hivatkozva felül is bírálja azt. További alapját képezi az Új Széchenyi Terv, melyből a megújuló erőforrások által gerjeszthető zöldipar, mint gazdasági kiugrási pont került kiemelésre. Elkészítésében a Magyar Energia Hivatal koordinálása alatt, több szakmai szervezet– így például a holland ECORYS, a német ECOFYS, az osztrák Energy Economics Group, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft., valamint az Energia Klub – is közreműködött. A gazdasági és energetikai számítások és hosszú távú előrejelzések az úgynevezett Green-X modell alapján kerültek kidolgozásra. „A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló- és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése.” (MMEHCsT, [2010]) Magyarország új, megújuló energetikai stratégiáját megalapozó dokumentumaként három, hosszú távú célt tűz ki maga elé, amelyek az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot foglalják magukban. A stratégiai célok öt további kulcsterület köré csoportosulnak:  Ellátásbiztonság  Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem  Mezőgazdaság-vidékfejlesztés A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

 Zöldgazdaság-fejlesztés  Közösségi célokhoz való hozzájárulás Mint az jól látható az ellátásbiztonság hosszú távú szavatolása kiemelten fontos szerepet tölt be, hiszen hazánk energetikai viszonylatban az európai országok közül is kiugró kiszolgáltatottsági helyzetben van. Ezt alátámasztja az is, mely szerint a belföldi kőolaj és földgáz szükségleteink 80-83%-át csak importból tudjuk fedezni. A dokumentum szerint jövőben azonban nagymértékben csökkenthető a szénhidrogén függőségi helyzetünk a megújuló erőforrások minél szélesebb körű hazai hasznosítása révén, amelyek emellett további pozitív nemzetgazdasági haszonnal is kecsegtetnek. Ilyen lehetőség a mezőgazdaság és az ipari megújulása, a foglalkoztatás növelése, a károsanyag kibocsájtás csökkentése, valamint a környezet minőségének javulása. Természetesen nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy mindez elsődlegesen az Európai Unió felé tett vállalásunkat – mely szerint 2020-ban a teljes energiafelhasználásunk minimum 13%-át megújuló erőforrásokból biztosítjuk – hivatott biztosítani. A fentebb meghatározott célok eléréséhez több tényezőt is figyelembe kell venni és össze kell hangolni. Ilyen tényező a lakosság, a piac és a költségvetés teherbíró képessége; a rendelkezésre álló szabad fejlesztési források volumene; a támogatásokra és ösztönzésre vonatkozó közösségi jogszabályok; a magyar villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és befogadóképessége; valamint az egyenletes jövedelem-megosztás biztosítása az egyes termékpályák mentén. Hazánk 2020-ig tartó végső bruttó energiafelhasználási trendjére vonatkozóan 3 szcenárió – BAU pálya,11 referencia pálya, kiegészítő energiahatékonysági pálya – került kidolgozásra. A számításokhoz, a gazdasági világválság okozta energiafelhasználási anomáliák kiküszöbölése érdekében a 2005-ös évi adatok szolgáltak referenciaként. A Megújuló Energia Direktíva 12 terminológiájának értelmében ezen szcenáriók nem tartalmazhatják az energiaátalakítás veszteségeit (így az atomerőmű villamosenergia-termelésének átszámítási veszteségét), továbbá az „anyagjellegű” és a „nem energetikai” célú energia felhasználás értékeit sem. Az első modell (BAU) olyan fogyasztási tendenciákkal számol, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. A második módszer (referencia pálya) az első pálya adatait a 2009. előtt elfogadott energiatakarékossági és hatékonysági intézkedések hatásaival korrigálja. A harmadik (kiegészítő energiahatékonysági pálya) pedig a jövőbeli energetikai intézkedések, szabályozások – így a következő években tervezett Nemzeti Energiatakarékossági Program – pályamódosítását szimulálja. Mindezeket összevetve 2020-ban a három felhasználási pálya alapján a hazai energiafogyasztás

11

Business As Usual - Azon energiafogyasztási pálya, amely energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések nélkül alakulna ki. 12

2009/28/EK Irányelv A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

17

és a hozzájuk tartozó megújuló erőforrásarány a Melléklet - 4.3.1. táblázatban felvázoltak alapján fog alakulni. A harmadik forgatókönyvhöz kapcsolódóan a megújuló erőforrások jövőbeli célszámai is kialakításra kerültek (Melléklet - 4.3.2. táblázat). Ezek alapján 2020-ban a korábbi évekhez viszonyítottan – habár csökkenő arányban – továbbra is a biomassza alapú energiatermelés lesz a leginkább meghatározó. Ezt a sorban a geotermikus-, a hőszivattyús-, a szél- és biogáz, valamint a napenergia alapú erőforrás hasznosítások fogják követni. A korábbi kormányzati nyilatkozatokkal összhangban az utolsó helyen a vízenergia felhasználás fog szerepelni, mely ebben az évtizedben érdemi jellegű növekedést nem fog tudni felmutatni. A megújuló cselekvési terv a kialakított energiamix arányainak alátámasztása céljából több érvet és ellenérvet is felsorolt az egyes megújuló erőforrások alkalmazásával kapcsolatban (Melléklet - 4.3.3. táblázat). Így habár mindegyik magában hordozza a fosszilis erőforrásokkal szembeni függés leküzdésének, a decentralizált energiatermelésnek, továbbá – elsősorban a vidéki – gazdaság fellendülésének lehetőségét, mégis több ponton korlátozó és visszatartó tényezőkkel kell számolnunk. Emiatt a Magyar Energia Hivatal az egyes megújuló energiaforrások várható nemzetgazdasági hatásainak, pozitívumainak és negatívumainak összevetésével leszűkítette a támogatásra szorgalmazott technológiákat és területeket. A befolyásoló kritériumok között – a teljesség igénye nélkül – megjelent a villamosenergia hálózat biztonságos szintű befogadó kapacitása, a foglalkoztatás növelésének lehetősége, az egyes berendezések támogatási költsége, az adott technológia kiforrottsága és a környezetvédelem kérdésköre is. Az NCST felhívja a figyelmet arra is, mely szerint jelenleg a fosszilis erőforrások piaci árába nem épülnek be az általuk kiváltott közvetlen vagy közvetett negatív externáliák, ezért a megújuló energiatermelési módok csak korlátozott mértékben versenyképesek azokkal. Ennek kiküszöbölése és az utóbbiak gyorsabb elterjedése érdekében a kezdeti időszakban minél nagyobb arányú állami szerepvállalásra és támogatásra lesz szükség, amely a financiális támogatások mellett (Melléklet - 4.3.4. táblázat) megjelenhet egyéb immateriális eszközök (tájékoztatás, promóció) formájában is. Mint a 4.3.4 táblázatból látható az egyes erőforrások különböző mértékű támogatásban részesülhetnek. A forrásokat korlátozottságuk miatt allokálni kellett, amelyhez a Green-X modellt felhasználva hat fő szempontot – a megtermelt energiamennyiséget, a CO2 kibocsátás csökkentés mértékét, a hulladékok energetikai hasznosítását, a GDP növekményt valamint kiemelt súlyozással a munkahely-teremtő képességet és az egységnyi támogatással előállított energia mennyiségét – értékeltek. A cselekvési terv hatékonyabb megvalósítása érdekében kihangsúlyozásra kerültek azon jogszabályi és intézkedési keretek is, amelyek a legtöbb megoldandó feladattal A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

18

és problémával rendelkeznek. Ezeket négy pillér köré csoportosították:  Támogatási intézkedések, programok  Egyéb (piaci, költségvetési) pénzügyi ösztönzők  Általános szabályozási, átfogó programalkotási ösztönzők  Társadalmi intézkedések A megújuló erőforrások alkalmazásának foglalkoztatásra gyakorolt hatását illetően a cselekvési terv az Új Széchenyi Tervhez hasonlóan 10 évre vetítve – elsődlegesen a vidéki térségekben – 70-80 ezer új zöldgalléros munkahellyel számol, mely további 80-120 ezer munkahelyet indukálhat. Ehhez és a hosszú távú karbon-szegény energiagazdálkodás megalapozásához több intézkedést is előrevetít, mint a jogszabályi környezet egyszerűsítése és a hatósági engedélyeztetések felgyorsítása, integrált komplex zöld közfoglalkoztatási programok indítása önkormányzatok részére, egy Zöld Fejlesztési Bank 2012-es esetleges felállítása, pilot programok indukálása, valamint a következő programozási időszakban, azaz 2014 és 2020 között egy önálló energetikai Operatív Program indítása. Ez utóbbit külön ki kell emelnünk, hiszen a tervek szerint 2014-et követően hozzávetőlegesen 800 milliárd forinttal járulna hozzá az energiahatékonyság növeléséhez és a megújuló erőforrások elterjedéséhez. 4.4. Megújuló dokumentumaiban

energiák

a

Nyugat-dunántúli

régió

fejlesztési

A Nyugat-dunántúli régió társadalmi és gazdasági szempontból is a Kárpát-medence harmadik legfejlettebb régiója, melyhez nemcsak a geopolitikai helyzete és a dinamikus, innovációkra épülő policentrikus fejlődése, hanem a Nyugat-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség példaértékű aktivitása és kezdeményező készsége is közrejátszott. A régió térsége és annak fejlesztéséért elkötelezett szereplői már a magyar regionális politika 1990-es évek közepén elindított újjászervezésétől kezdve egészen napjainkig folyamatos kapcsolatot alakított ki elsődlegesen az osztrák kollégákkal, továbbá az Európai Unió tervezésért és fejlesztésért felelős szakembereivel. Mindezen kapcsolatrendszer és tapasztalat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Nyugat-dunántúli régió a területi tervezés tekintetében hazánk egyik úttörőjévé váljon. Ezt jól példázza az, hogy az elmúlt években a térségben megjelent fejlesztési dokumentumokban a hazai stratégiai célokon túlmutatóan a megújuló erőforrások – még az Új Széchenyi Terv és az NCST előtt – már igen komoly szerepet kaptak. Nyugat-dunántúli régió A Nyugat-dunántúli régió 2007-ben elkészült 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Regionális Átfogó Fejlesztési Programja külön fejezet keretében az energetikával is foglalkozott, melyben több ponton is utalásokat tett a térség A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

19

megújuló energiák hasznosítására vonatkozó lehetőségeire, potenciáljára is. A régió 3 megyéjét energetikailag részben azonos jellemzőkkel illette, érdemi eltérést abban látott, hogy az energia ágazati nagyrendszerek és bázislétesítmények – új földgázbázisú erőmű, bioetanolgyár, biomassza középerőmű és szélerőművek – főként Győr-Moson-Sopron megye területére esnek és csak csekély hányad jut ebből Vas megyére, illetve még kevesebb Zala megyére. A program a korábbi regionális energetikai koncepcióhoz kapcsolódóan az alábbi állásfoglalásokat fogalmazta meg:  A Nyugat-Dunántúli Régió nem zárja ki a környezetbarát technológiájú kis-, közép- és nagyteljesítményű vízerőmű létesítését és a szomszédos tagállamokkal történő kooperáció helyreállítását;  helyet ad a hidrogén, mint új energiahordozó termelésének, hasznosítási technológiák kifejlesztésének, mint innovációs programnak;  a Régió valamennyi ismert és a helyzetelemzés során feltárt, gazdag megújuló energiahordozói potenciáljára alapozva támogatja ezeknek, az eddiginél nagyságrenddel nagyobb kitermelési és hasznosítási technológiai tevékenységére vonatkozó programokat, projekteket;  a megújuló energiahasznosító létesítmények közül kizárólag a decentralizált kistérségi fejlesztések; lakossági, kommunális és mezőgazdasági energiaellátást célzó objektumok megvalósítására összpontosít;  valamint támogatja a biomassza energiahordozók részarány-növelését. Regionális energiagazdálkodás területét érintve a régió akkori 2004-2006-os adataival kalkulálva a megújuló erőforrások a teljes energiahordozói szerkezetben elérte a mintegy 5%-ot. A program 2013-ig célul tűzte ki – a kedvező biomassza és geotermikus energia potenciálra alapozva – a 15%-os részarány elérését. A korábbi tervekkel ellentétben a 2007-es fejlesztési dokumentum már komoly fejlesztési irányokat is kijelölt megyei, sőt regionális szinten is. Decentralizált erőművi kapacitások – főleg kisteljesítményű biomassza és biogáz alapú fűtőművek, geotermikus mintaerőművek és hibrid technológiák (biosolár, szél-solár, szélhidrogén, szél-tüzelőanyagcellás berendezések) – telepítését, továbbá a 22 kistérségében decentralizált energetikai bázisok létrejöttét szorgalmazta. A többtényezős célrendszerre épülő (Melléklet - 4.4.1. táblázat) energetikai programban úttörő javaslatként megjelent az is, hogy a régióban működő 17 ipari parkban (Melléklet - 4.4.1. ábra) a versenyképes gazdaság megteremtése és a helyi KKV-k számára olcsó villamos és hőenergia ellátás érdekében innovatív technológiájú, helyi megújuló energiahordozóra alapozott kiserőművek létesüljenek 3, maximum 6 MW villamos és 10, maximum 20 MW hőenergia teljesítményben. A program keretében a munkahelyteremtés és a foglalkoztatás bővítésének kérdésköre is felvetődött, melynek érdekében megjelent, hogy az oktatási A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

20

programokat egy hosszabb távú tervezés keretében ki kell bővíteni a környezetbarát megújuló energiaforrások és azok hasznosításának lehetőségeivel. Győr-Moson-Sopron megye A megye területfejlesztési dokumentumaiban több alkalommal is találkozhatunk hivatkozásokkal a megújuló erőforrások hasznosítására. Mind a 2001-ben, mind pedig a 2007-ben elkészült területfejlesztési programokban külön alfejezetet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása. A dokumentumok tanulsága alapján GyőrMoson-Sopron megyében az elmúlt évtizedben energetikai célokból már több településen is alkalmazták a megújuló erőforrások egyes válfajait: - Geotermikus energia hasznosítása:  kertészeti fűtési célok: Abda, Lébény, Lipót  fűtési és használati melegvíz: Győr, Mosonmagyaróvár, Csorna  távfűtési célok: Kapuvár - Biogáz hasznosítása:  épületfűtés és járművekben komprimált állapotban üzemanyagként: Győr  műhely és irodaépület fűtés: Sopron - Biomassza hasznosítása:  kazántüzelés: CARDO Bútorgyár, CEREOL Növényipari Kft, Tanulmányi ÁEG, Sopron, Fertőmenti Mgtsz, Hegykő - Biodízel hasznosítása:  Első Repce Szövetkezet kísérletei: Mosonmagyaróvár - Napenergia hasznosítása:  közvetlen fűtés és melegvíz előállítás: Mindszenty József Gimnázium és Népfőiskola – Mezőőrs; Németh László Népi Akadémia – Sopron - Energetikai ültetvények:  Nyugat-Magyarországi Egyetem kutatásai A 2007-es megyei területfejlesztési program igen előremutatóan Geo-Termál Programot és Földhő alprogramot is elkülönített, melyben Győr-Moson-Sopron megye legfontosabb természeti kincsének a termál- és gyógyvíz készletet említette, amellyel kapcsolatban alternatív energiaellátó rendszerek kiépítését szorgalmazta. A program a megyét a geotermikus energetikai adottságokat tekintve az ország egyik legkedvezőbb pontjának minősítette, melynek több részét is alkalmas helyszínként említette egy-egy hagyományos gőzturbinás technológiájú villamos erőmű vagy egy kogenerációs (hő- és villamosenergia) kiserőmű felépítésére és működtetésére is. További villamos-energetikai hivatkozásként megjelent a szél- és napenergia potenciál kutatására alakult tudományos konzorcium is, amely az NKFP A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

21

3A/0038/2002 projekt keretében megalkotott egy adatbázist, amelynek segítségével előzetes javaslat készíthető az optimális szélerő-hasznosítás preferálható területeire. A tanulmány szerint a szélenergia hasznosítására leginkább alkalmas területek országos viszonylatban éppen a Dunántúl északi részén találhatóak. Ezen területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron megye csaknem teljes területe is. A fejlesztési dokumentum a korábbi területfejlesztési program mintáját követve ez esetben is megemlít pár, a megye területén már működő és engedélyeztetés alatt álló, referenciaként szolgáló erőművet. Potenciális alternatív erőforrásként megjelent a szerves hulladék hasznosítása is. Példaként említik a győri hulladéklerakóban és a városi szennyvíztisztítóban keletkező deponált biogáz hasznosítását. A dokumentum röviden a biomassza megyei szintű alkalmazását is boncolgatja. Ezzel kapcsolatban azon elképzelés jelenik meg, mely szerint az intenzív mezőgazdálkodásra nem vagy csak kevésbé alkalmas területek esetében az energetikai célú hasznosítás érdekében a nem kizárólagosan fás szárú energianövények telepítése lenne a javallott. Vas megye Vas megye területfejlesztési dokumentumai közül elsősorban a 2007 és 2020 közötti időszakra vonatkozó területfejlesztési koncepció és program foglalkozott behatóbban a megújuló erőforrások hasznosításával, amely az infrastrukturális fejezeten belül külön alfejezetet szentelt a megye energiagazdálkodására és energiaellátására is. Ebből megtudhatjuk, hogy az energiaforrások megyei szerkezetében a megújuló energiaforrások alkalmazása igen csekély, mindössze 1,7%-os (főleg biomassza, faipari hulladék és vízenergia). Szombathelyen biogázt, Vasváron a termálvíz geotermikus energiáját, Pornóapátiban pedig a bio-fűtőüzemben biomasszát hasznosítanak lakások és intézmények fűtésére. A 2007-es fejlesztési dokumentum utal arra is, hogy milyen mértékben kívánatos a megye potenciális megújuló energiaforrás-adottságait hasznosítani a magyar energiapolitikai- és a nemzetközi környezetvédelmi célok teljesítése érdekében. Ez alapján a tervezett megújuló energiamix 50-55%-ban biomasszára, 38-40%-ban geotermikus energiára, 12-15%-ban pedig víz-, szél- és napenergiára támaszkodna. Ebből következően a 2005-ös bázisévhez mérten 2014-ig a megújuló erőforrásokból termelt villamosenergia mennyiségét 1,7%-ról 4-5%-ra, a biohajtóanyagok közlekedésben betöltött szerepét pedig legalább 1%-ra kívánja növelni. A területfejlesztési koncepció minden egyes programjában szerepet kapott a megújuló erőforrások hasznosítása, külön alprogramként szerepelt a Környezetfejlesztés programon belül a megújuló energiaforrások használata. A célok közt megjelent a fosszilis energiahordozók részbeni kiváltása, a tervszerű megújulóenergiagazdálkodás és a mezőgazdasági termelés kihasználatlan kapacitásainak átfordítása a bioenergia termelésére, melynek érdekében több preferálandó tevékenységet is elkülönítettek, úgy, mint: A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

 különböző biomassza projektek, így a kis kapacitású erőmű-telepítések;  a szennyvíziszapból keletkező biogáz hasznosítása; térségi biogáz-üzemek kialakítása, kismérető egyedi fogyasztói biogáz-üzemek létesítése, a szennyvíziszap energetikai és mezőgazdasági hasznosítása;  a helyi lakossági, intézményi és termelői hőenergia igények kielégítése érdekében geotermikus erőművek támogatása;  napelemek és napkollektorok támogatása a lakossági fogyasztók melegvíz és elektromos energia ellátására;  a már meglévő vízerőművek élettartamának növelése, hatékonyságának, energiaátalakítási hatásfokának javítása, illetve további kisebb vízerőművek létesítése;  a szélenergiával történő villamosenergia-termelés elsősorban lokális, illetve közösségi szélerőgépek formájában való támogatása;  illetve a közvilágítás energiatakarékos, megújuló energiaforrásokra alapozott kialakítása. Mindezen tevékenységekkel szemben pedig az alábbi elvárások fogalmazódtak meg:  fosszilis energiahordozók kiváltása a megújuló erőforrások révén, valamint a hagyományos energiahordozóktól való energiaimport-függőség mérséklődése;  új munkahelyek keletkezése;  a mezőgazdasági struktúra megváltozása;  új, magas szintű technológiák alkalmazása;  a környezetterhelő anyagok (pl. szennyvíziszap) energiává átalakításával a környezeti terhelések jelentős csökkentése.

történő

Zala megye A Nyugat-dunántúli régió megyéi közül a megújuló erőforrások alkalmazására vonatkozó terveket illetően Zala megye valamelyest elmaradottnak tekinthető, hiszen első komolyabb ez irányú megállapításait és javaslatait csak a 2010 júniusában módosított Területrendezési Tervében fogalmazta meg. A dokumentum Energiagazdálkodás és energiaellátás fejezetéből megtudhatjuk, hogy a megyében az egyik legnagyobb tömegben elérhető megújuló erőforrás a vízenergia, amelynek elméleti hasznosítási potenciálként feltüntetett 50 MW-os teljesítményének kiaknázását a már meglévő rendszerek kibővítésével, további kis és törpe vízművek telepítésével szorgalmazta. A dokumentum a megye területének jelentős erdősültsége miatt kiemelten kezelte a biomasszát, mint jövőbeli alternatív erőforrást. Ezen kijelentését arra alapozta, hogy az erdőgazdasági, a fa és bútoripari és egyéb növénytermesztési hulladékok, valamint az energiahasznosítási céllal telepített faültetvények felhasználásával, A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

23

megfelelő kogenerációs technológiákkal, hosszú távon kiválthatóvá válhatna a keszthelyi távfűtés hőbázisa; a nagyobb kommunális oktatási, kórházi és egyéb intézményi létesítmények hagyományos hőenergia hordozói, valamint az ipari parkok új, egyéb vállalkozások hő- és villamosenergia-átalakító bázisai is. Ezek mellett fejlesztési irányként a biomassza alapú fűtőegységek alap energiaforrásául szolgálhatnának az új vidékfejlesztési, turisztikai és rekreációs intézményeknek is. A terv emellett megemlítette a nap-, szél- és geotermikus energia hasznosításának lehetőségét is, azonban ezeket a megye területi adottságaiból fakadóan elenyészőnek ítélte. További érdekes gondolat az is, hogy a Területrendezési Terv a környezet- és klímavédelem szempontjából a megújuló erőforrások alkalmazásának ösztönzését fontosnak találja, azonban azokat jelenleg még meg nem térülő beruházásnak tekinti, amely csak pénzügyi támogatással válhat gazdaságossá. Hasonló megállapítással találkozhatunk a megújuló erőforrások foglalkoztatás növelő szempontjából is, hiszen a terv Zala megyében egyedül csak az alacsonyan képzett munkaerő magas talajvízszint állású és időszakosan vízzel borított területeken létesítendő energiaültetvényeken való elhelyezésében lát lehetőséget.


24

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 4. fejezet mellékletei


25

4.2.1. táblázat Az Európai Unió fosszilis erőforrásai bizonyított készleteik, éves kitermelésük és felhasználásuk, valamint az ebből felszabaduló CO2 mennyiség alapján 1990 és 2009 között Kőolaj (millió hordó)

Földgáz alapú

Szén alapú

3088

213

363

n.a.

1076

1211

1848

662

1667

1991

7386

1056

4953

3088

226

376

n.a.

934

1071

1867

695

1535

1992

7722

1082

5087

3680

224

373

n.a.

899

1029

1939

687

1492

1993

8336

1120

5056

3906

246

385

n.a.

840

969

1927

718

1403

1994

8646

1341

5105

3904

249

388

n.a.

791

933

1929

726

1349

1995

8472

1396

5197

4025

254

418

n.a.

775

908

1956

793

1304

1996

8460

1431

5285

4043

280

449

n.a.

771

907

2002

854

1309

1997

8676

1412

5338

3990

264

439

n.a.

745

871

2018

836

1297

1998

9191

1446

5440

3994

260

447

n.a.

684

832

2049

853

1227

1999

9212

1471

5390

3938

265

461

n.a.

646

787

2008

887

1186

2000

9227

1350

5328

3878

269

473

n.a.

646

821

1990

912

1220

2001

9144

1349

5407

3868

271

487

n.a.

653

826

2025

938

1236

2002

8624

1356

5380

3519

264

490

n.a.

651

821

2012

945

1199

2003

8738

1301

5420

3469

256

515

n.a.

651

846

2047

992

1241

2004

8691

1200

5452

3368

262

530

n.a.

642

840

2050

1023

1241

2005

8508

1107

5509

3326

244

539

29570

623

818

2066

1041

1199

2006

8043

1025

5505

3213

233

536

n.a.

611

827

2054

1036

1232

2007

7313

1012

5390

2687

219

527

n.a.

610

835

2013

1017

1240

2008

6759

965

5390

2545

219

537

56148

588

801

2013

1039

1182

2009

6333

913

5123

2387

n.a.

481

n.a.

497

674

n.a.

n.a.

n.a.

Éves kitermelés

Éves felhasználás

4887

Éves kitermelés

1054

Bizonyított készletek

6755


1990


Kőolaj alapú

CO2 kibocsájtás (millió tonna)


Szén (millió tonna)


Földgáz (milliárd m3) Éves kitermelés

Év

Saját szerkesztés az EIA adatai alapján


26

Százalék 80 70 1997

60 50 40 30

2010

20 10

Magyarország

Észtország Málta

Ciprus

Luxemburg

Litvánia Belgium

Lengyelország

Hollandia Cseh Köztársaság

Németország

Egyesült Királyság

Közösség

Görögország Írország

Franciaország

Dánia Olaszország

Spanyolország

Szlovénia

Finnország Szlovákia

Portugália

Ausztria

Svédország Lettország

0 Ország

4.2.1. ábra: A megújuló energiaforrások részaránya a villamosenergia-termelésben az egyes európai országokban (1997-valós adatok, 2010-célirányszámok) Saját szerkesztés a 2001/77/EK Irányelv alapján

Százalék 50 45 40

2005-ös tényadat

35 30

Célkitűzés 2020-ra

25 20 15 10 5

Svédország Lettország Finnország Ausztria Portugália Dánia Észtország Szlovénia Románia Franciaország Litvánia Spanyolország Németország Görögország Olaszország Bulgária Írország Lengyelország Egyesült Királyság Hollandia Szlovákia Belgium Cseh Köztársaság Ciprus Magyarország Luxemburg Málta

0

Ország

4.2.2. ábra: Nemzeti átfogó célkitűzések a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt részarányára Saját szerkesztés a 2009/28/EK Irányelv alapján


27

Fenntartható gazdaság

Zöld iparágak Innovációk

Energiatakarékosság Energiahatékonyság Saját- és megújuló erőforrások

4.3.1. ábra: Az új fenntartható gazdaság alapvető modellje Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján


28

Környezetipa r, hulladékipar

Zöldfoglalkoztatás

ZöldgazdaságFejlesztés

Kutatásfejlesztés és innováció

Oktatás, képzés, szaktanácsa dás

AgrárenergetikaMezőgazdasági bioenergia

ZöldenergiaMegújuló erőforrások

Energiahatékonyság Támogatás és finanszírozás

Energiatakarékosság Energiaracionalizálás

4.3.2. ábra: A Zöldgazdaság-fejlesztési program eszközrendszere Saját szerkesztés az Új Széchenyi Terv alapján 4.3.1. táblázat Magyarország bruttó végső energiafelhasználása és a megújuló erőforrások aránya szektorális bontásban (2005-re és 2020-ra vetítve) 2005 (bázisév)

2020

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év)

Bruttó energiafelhasználás (PJ/év)

Referencia forgatókönyv (PJ/év)

524,80

5,40

28,34

491,00

434,00

407,00

18,90

76,92

villamosenergiafelhasználás

151,00

4,30

6,50

191,00

189,00

185,00

10,90

20,17

közlekedés

166,00

0,22

0,37

240,00

230,00

224,00

10,00

22,40

Bruttó végső felhasználás

841,80

4,18

35,21

922,00

853,00

816,00

14,64

119,49

tervezett részaránya (%)

BAU forgatókönyv (PJ/év)

fűtés-hűtés

Kiegészítő energiahatékonysági intézkedéseken alapuló forgatókönyv (PJ/év)

mennyisége (PJ/év)

tervezett mennyisége a 3. forgatókönyv adatai alapján (PJ/év)

Ebből: megújuló erőforrások

részaránya (%)

Ebből: megújuló erőforrások

Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 alapján


29

4.3.2. táblázat A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010-ben és várhatóan 2020-ban 2010

2020

%

PJ/év

%

PJ/év

Biomassza

83

40,74

62

60,97

Biogáz

1

0,32

5

4,63

Geotermikus

9

4,23

17

16,43

Hőszivattyú

0

0,25

6

5,99

Szélenergia

5

2,49

5

5,56

Vízenergia

1

0,7

1

0,86

Napenergia

1

0,25

4

3,73



30

4.3.3. táblázat Az egyes megújuló erőforrások energiamixet befolyásoló tulajdonságai Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek

Felhasználási területek

Pozitívumok

Negatívumuk

- Könnyen elérhető Agrárés vidékfejlesztési eszköz (biomassza begyűjtés, energiaültetvények) Szilárd biomassza

Bioüzemanyag

Mezőgazdaság értékesítési csatornáinak bővítése, az alapanyagok többféle feldolgozása (gyógyszeripar, vegyipar)

Agrárium állattenyésztés

Villamosenergia előállítás

- Új jövedelemforrás Kiváló hazai agroökológiai adottságok

- Közlekedés

- Kiváló agroökológiai adottságok

- Bioüzemanyag ipar

- Biogáz és biometán ipar

Mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék hasznosítása

Kisés közepes kapacitású decentralizált villamosenergia termelés maximum 20 MW-ig Nagyvárosi távhő esetében támogatható a 25 MW feletti teljesítményű erőmű is

- Versenyt jelenthet az élelmiszertermelés számára - Motortechnikai korlátok

Közlekedés (elsősorban vidéki városokban)

- Mezőgazdaság

Felhasználható termőterületek véges száma

- Jól tervezhető és szabályozható az általa előállított energia mennyisége

és

Biogáz

- Helyi, vidéki hőenergia termelés

- Olcsó erőforrás - Fűtés

Támogatandó területek

-

- Villamosenergia

- Kisméretű, évi 5-10 ezer tonna kapacitású üzemek Bioüzemanyag meghajtású tömegközlekedés

LNG-hez hasonló rendszerű CNG töltőállomások kialakítása

- Földgáz kiváltása - Hűtés-fűtés Épületfűtés, távhőszolgáltatás - Természeti kincs - Használati melegvíz szolgáltatás

- Mezőgazdaság Geotermikus energia

- Termál turizmus

és

gyógy-

- Gyógyfürdők víz- és hő ellátása Üvegházak, kertészetek hő ellátása

- A geotermikus gradiens meghaladja a világátlagot - Többlépcsős, komplex hő hasznosítási rendszer építhető ki

- Nem racionális és optimális kihasználás szemléletének hiánya - Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása

- Épületek hő ellátása 57 MW-nyi villamosenergia termelés kiépítése

- Az egyik legszélesebb körben alkalmazható megújuló erőforrás Hőszivattyú

- Hőszivattyúgyártás

- Hűtés-fűtés

Jól használható urbanizált területeken is

- Korlátozó tényező a finanszírozás biztosítása

- Hőszivattyúgyártás és telepítés

- Gyorsan kiépíthető Hatalmas erőforráskészlet

Villamosenergia termelés Szélenergia

- Alkatrészgyártás - Jövőben cseppfolyós hidrogén előállítás

- Több ezer MW hazai szélenergia potenciál - Zérus CO2 kibocsájtás - Könnyen és gyorsan telepíthető

- Nem szabályozható, időjárásfüggő, - A villamos elosztó rendszer addicionális tartalék erőművi teljesítményt igényel a biztonságos szolgáltatás érdekében


- 740 MW-nyi szélfarm és 10 MW-nyi kisméretű háztartási autonóm szélkerék telepítése

31

Nemzetgazdasági hatások és foglalkoztatási lehetőségek

Felhasználási területek

Hő villamosenergia termelés

Pozitívumok

Negatívumuk

és

- Drága berendezések

- Hálózati meleg víz előállítás - Medencefűtés Napenergia

- Alkatrészgyártás

Támogatandó területek

- Komplex rendszer (melegvíz, fűtés rásegítés, villamosenergia termelés)

- Alacsony keret Több ezer hasznosítható felület - Több potenciál

tízezer

m2

MW

támogatási

Technológiai és teljesítménybeli fejlesztések szükségesek Más erőforrásokkal szemben még nem hordoz elég komparatív előnyt

Távhőszolgáltatás kiegészítése

Családi házak, közintézmények melegvíz ellátása - Országutak és tanyák villamosítása

- Lakótelepi melegvíz szolgáltatás

Nagy vízhozamú, azonban kis esésű hazai folyók

Vízenergia

Villamosenergia termelés

- Kiválóan szabályozható, így hozzájárul a villamosenergia rendszer szabályozhatóságához - Az egyik erőforrás

legtisztább

Duzzasztóművek szükségesek - Szétszórt vagyon

vízenergia

Vízgazdálkodási, árvízvédelmi és környezetvédelmi problémákat vet fel

- Reálisan 16-17 MW beépített villamosenergia teljesítmény beépítése Indokolt esetben maximálisan 66 MW-nyi, már meglévő duzzasztóművekbe beépíthető 5 MW alatti törpe turbinák beszerelése Háztartási méretű kiserőművek (mikrohidro 5 -100 kW, pikohidro 5 kW alatt) és folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinák alkalmazása



32

4.3.4. táblázat Az egyes megújuló energiaforrás típusok elterjesztéséhez alkalmazott finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek Termelési támogatás

Közvetett ösztönzés

Beruházási támogatás

Zöld finanszírozás

X

X

X

X

Vízenergia

X

Szélenergia

X

Geotermikus energia

X

Napenergia

X

X

X

X

Hőszivattyú

X

X

X

X

Biomassza

X

X

X

Biogáz

X

X

X

X

X

Bioüzemanyag

X

Saját szerkesztés Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 alapján 4.4.1. táblázat Nyugat-Dunántúli Régió hosszú távú (2007–2020) koncepcionális céljai – célrendszere Regionális energetikai program 









 megújuló

 nagyvárosi

 megújuló energia

 „felzárkózó

 helyi energia

energia hasznosító, átalakító technológiák létesítése a kistérségekben

megújuló pólusok energiatermelés és ellátás korszerűsítése

célnövények termesztése (erdő, faültetvény, lágyszárú biomasszák)

kistérségek elsődleges támogatása megújuló energiaellátás létrehozására (11 kistérség)

elosztóhálózatok bővítése

 energetikai

önkormányzatok szövetkezése feljogosított fogyasztói piaci megjelenés szervezése

 megújuló kiserőművek létesítése ipari parkokban

 innovációs program új környezetbarát technológiák honosítására

 település rehabilitáció megújuló forrásokkal (nap, geotermia, hőszivattyú, biogáz, szél)

 környezetbarát iparfejlesztés

 decentralizált bioüzem anyag előállítás –alapanyag termelés –nyersszesz előállítás

oktatás, tudatformálás és referencia helyi bemutatás

 kistérségi energetikus-hálózat létrehozása

 kistérségi

 határon átnyúló biomassza, geotermikus projektek, hálózatok

Saját szerkesztés a Nyugat-dunántúli Régió Regionális Átfogó Program 2007-2013 alapján


33

4.4.1. ábra: Megújuló energiabázisú erőmű telepítési programjavaslat a Nyugat-dunántúli régió kistérségi központjaiba és ipari parkjaiba Forrás: Nyugat-dunántúli régió regionális átfogó program 2007-2013, 155.oldal E-7 sz. ábra


34

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents