bjs Intézkedések az energia hatékonyság javítására az építési ágazatban Potenciál felmérő tanulmány az
ESPAN (A pannon térség energiastratégiája) uniós támogatású projekt keretében
3. munkacsomag: Elemzések, koncepciók és stratégiák
bjs Tartalomjegyzék 1 Ausgangssituation .............................................................................................. 3 2 Analyse ................................................................................................................... 3 3 Konzepte ................................................................................................................ 5 3.1 Zielgruppen/Stakeholder ...................................................................................... 5 3.1.1 Architekten/Planer und Bauträger ..................................................................... 5 3.1.2 Ausbildungsstätten............................................................................................. 5 3.1.3 Bauausführende, Handwerker ............................................................................6 3.1.4 Die Gemeinden/Kommunen .............................................................................. 6 3.1.5 Banken .............................................................................................................. 7 3.1.6 Presse / Politiker ............................................................................................... 8 4 Strategien ............................................................................................................... 8 4.1 Aktivitäten mit Gemeinden/Kommunen ................................................................ 8 4.1.1 Informationsveranstaltungen in der Gemeinde ................................................. 9 4.1.2 Durchführung von Thermographie‐ Messungen .............................................. 9 4.1.3 Inbetriebnahme eines Energieeffizienten Gebäudes .........................................9 4.1.4 Planung und Durchführung von Energieeffizienten Projekten ........................... 9 4.1.5 Gemeinsame Umsetzung eines Pilotprojektes im Passivhaus‐ Standard ........ 9 4.2 Aktivitäten mit Banken .................................................................................... . 10
2 / 10
bjs 1. Kiindulási helyzet Az 1945-től kb. 1976-ig terjedő időszakban az építési ágazat – különösen a német nyelvű területen – rendkívüli aktivitást tanúsított, amely elsősorban a II. világháború következményeire vezethető vissza. A feladat abban állt, hogy rövid időn belül – amikor nem álltak rendelkezésre jó minőségű építőanyagok – kellett sok ember lakhatását biztosítani. Ebből kifolyólag ebben az időszakban sok-sok olyan épület létesült, amelyek a mai energetikai megítélés alapján katasztrofálisnak minősíthetők. Ehhez társult még az a körülmény, hogy az energia árak nagyon alacsonyak voltak és az emberek tudatában még nem volt jelen a tiszta környezet valamint az energiaforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontossága. Ez a gazdasági fellendülés korszaka volt és lehetett a lehetőségekből „meríteni”. Ez a gazdasági fellendülés még a szakma képviselőit is arra indította, hogy évszázados tapasztalatokat hagyjanak figyelmen kívül, „új épületfizikát” találjanak fel illetve határozzanak meg. A beton, mint építőanyag számos hívet szerzett magának, számos „méretes” építmény jött létre beton homlokzatokkal illetve üveg/acél szerkezetek felhasználásával. Ezeknek az épületeknek extrém sok energiára van szükségük a fűtéshez, de a hűtéshez is.
2. Elemzés Időközben azonban mindnyájunknak át kellett esnünk egy tanulási folyamaton, már az első energiaválság (az 1972 – 73 években) egyértelműen jelezte, hogy egyrészről az energia forrástartalékaink végesek, másrészről hogy az energia ellátás előre nem látható események (természeti és környezeti katasztrófák, háborúk, sztrájkok stb.) hatására könnyen meg is billenhet. Azonban mostanra már az energiahordózók világméretű, jelentős árnövekedése felébresztett bennünket álmainkból és arra kényszerített mindenkit, hogy átgondolja és revidiálja hozzáállását az energiafogyasztás és a környezetvédelem vonatkozásában. Az építőiparban ennek kapcsán újból felelevenítették a régebbi tapasztalatokat és igyekeztek ésszerűbben tervezni és építeni, így pl. jobb szigetelési paraméterekkel rendelkező nyílászárókat/ablaküvegeket fejlesztettek ki és megkezdték az épületek külső homlokzatának hőszigetelését. Az azóta eltelt időben már meghonosodott az „Energia-hatékony építés” fogalma is. Különböző szabványokat dolgoztak ki és az elmúlt évek során az ezekben a szabványokban foglalt kritériumokat egyre szorosabbra szabták. A „passzívházra” vonatkozó építési
3 / 10
bjs szabványt több mint 20 éve Dr. Wolfgang Feist professzor azzal a célkitűzéssel alkotta meg és terjesztette el, hogy olyan épületeket tervezzenek és építsenek, amelyeknek már csak nagyon kevés külső energiára van szükségük ahhoz, hogy a lakóknak kellemes klímát és jó közérzetet biztosítsanak. Az ilyen épületek energia szükségletét egészen 90 % -ig terjedő mértékben lehetett lecsökkenteni, aminek hosszútávon is kedvező kihatásai vannak a CO2 kibocsátásra. A ma meglevő épületállomány több mint 80 % -a sürgős felújításra szorul, mert a fajlagos fűtőenergia igényük évenként egészen 300 kWh/m²a értékig terjed. A passzívház szabvány szerinti épületek fajlagos fűtőenergia szükséglete ezzel szemben HWB ≤ 15 kWh/m²a. A passzívház témában az intenzív tájékoztatási tevékenység és a számos, magas színvonalon megtartott rendezvény ellenére – eddig csak Ausztriában több, mint 6.000 épületet hoztak létre ezen szabvány alapján – még mindig túlságosan is szkeptikus hozzáállás tapasztalható az energia-hatékony passzívház szabvánnyal szemben. Továbbra is széles körben terjednek az előítéletek a passzívházzal szemben és kitérnek az energiatakarékos építéssel kapcsolatos konstruktív viták elől. A tervezők, építő kivitelezők stb. oldalán ez egyrészről az ismeretek hiányával, másrészről a kényelmességre törekvéssel magyarázható. „Mi már sok-sok éve így (ilyen rosszul..!) építkezünk és ez jól be is vált, miért kellene ezen változtatni?“ Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fészkelnek még manapság is a szakemberek fejében, azokéban is, akiknek igazából tudniuk kellene a tényeket. Az energiatakarékos építési szabvány minden építkezésen való következetes alkalmazása – legyen az új építés, de még sokkal inkább felújítási projekt – az energiaszükséglet és a CO2‐kibocsátás rendkívüli mértékű csökkenését tenné lehetővé. Annak érdekében, hogy mi is hozzá tudjunk járulni a már meglevő illetve a jövőben várható energiaproblémák megoldásához, a bjs olyan koncepciókat és stratégiákat dolgozott ki, amelyek segítségével az energiatakarékos építés ügyét hatékonyabban sikerülhet előrevinni. Az alábbi fejezetekben ezeket a koncepciókat és stratégiákat ismertetjük közelebbről.
4 / 10
bjs 3. Koncepciók Az elkövetkező évek energiaproblémáinak leküzdéséhez célzott és megvalósítható koncepciók kidolgozására van szükség. Ezen kívül át kell gondolni, milyen célcsoportokat lehet partnerként az ügynek megnyerni és milyen megoldási utakat lehet kiválasztani.
3.1 Célcsoportok / Stakeholder Többek között az alábbi célcsoportokat határoztuk meg: �Építészek/tervezők �Építtetők �Beruházók �Építési kivitelezők �Oktatási intézmények �Politikusok �Önkormányzatok �Bankok �Sajtó A következőkben ezen célcsoportok némelyikével foglalkozunk. 3.1.1 Építészek / tervezők és beruházók Ennek a célcsoportnak néhány képviselőjével az IGPH Steiermark – Burgenland már konkrétan felvette a kapcsolatot és a visszajelzések a várt sikert mutatják. A tanúsítvánnyal rendelkező passzívház tervező tanfolyam keretében az építészeket / tervezőket illetve beruházókat szakirányú képzésben részesítik. Stájerországban az első ilyen tanfolyamra már 2010. tavaszán sor került, a grazi Műszaki Egyetemmel együttműködve. A tanfolyam létszámkerete már röviddel a meghirdetést követően betelt. A következő tanfolyamokat már most készítik elő, köztük egy magyarországi kurzust is. 3.1.2 Oktatási intézmények A szakirányú oktatási intézményekkel (mint pl. a TU Graz, de ide sorolható a műszaki szakfőiskolák /HTL/ is) már meglevő kapcsolatok vannak és konkrét tervek a jövőbeni szorosabb együttműködésre. Ennek célja, hogy az Energiatakarékos építés az előadások illetve tantervek szerves része legyen, hogy a jövő szakemberei tanulmányaik során idejekorán megismerkedjenek a témakörrel és szakirányú képzésben részesüljenek.
5 / 10
bjs 3.1.3 Építési kivitelezők, kézművesek Az építési kivitelezők, kézművesek, kisiparosok részére olyan tanfolyamot készítünk elő, amely a tartalmi témákat, a tanulási módszereket és a nyelvezetet illetően speciálisan e célcsoport igényeire van szabva. A tanfolyam a Darmstadt-i Passzívház Intézet (PHI) záróvizsgájával zárul és a résztvevők a „Passzívház kisiparos” bizonyítványt kaphatják meg. 3.1.4 Települési önkormányzatok Az önkormányzatok a témában kulcspozícióval rendelkeznek és ezért érdekes és fontos célcsoportnak számítanak abban a tekintetben, hogy az energiatakarékos építés ügyét előre tudjuk vinni. Emellett az alábbi érvek szólnak: �Az önkormányzatok döntenek az építési projektekről �A polgármester az építési hatóság feje �Az önkormányzatok döntenek az építési telkekről és a beépítési sűrűségről �Az önkormányzatok döntenek iskolák és óvodák építéséről �Az önkormányzatok közvetlen kapcsolatban vannak a polgárokkal, építtetői célcsoporttal �Az önkormányzatok attraktív építési projektekkel saját hírnevüket is erősíthetik �A potenciális energia megtakarítási lehetőségeket valós módon lehet felmérni �A Megújuló Energiák termelése kommunális szinten egyre inkább előtérbe kerül � Az energiaszükséglet és a CO2 kibocsátás csökkentése válik lehetővé az energiatakarékos építési szabályok előírása révén � Magas színvonalú lakókörülmények biztosítása, ezzel az elvándorlás megfékezése, különösen a fiatal építtetők körében � Szinergikus hatások jönnek létre, a jól sikerült építési projekteknek elterjed a híre, más települések is követni akarják a példát � Az önkormányzati képviselők a példa értékű beruházásokat (pl. passzívház) saját politikai céljaikra is ki tudják használni. A települési önkormányzatokkal megvalósítandó együtt működés során egy mindkét fél részére hasznos konstelláció („win/win szituáció”) érhető illetve érendő el. A kommunális együttműködés a Steiermark/Burgenland tartományok révén különösebb akadályok nélkül kiterjeszthető Magyarországra is.
6 / 10
bjs Magyarországnak az energiatakarékosság és az építési standardok tekintetében hasonló problémákkal kell küzdenie, mint nekünk a saját régiónkban, tehát ugyanaz a koncepció kis mértékű adaptálást követően Magyarországon is megvalósítható. Célszerűnek látszik a nyitó rendezvények közös, mindkét partner részvételével történő megszervezése és szinkrontolmácsok alkalmazása. Kézenfekvő lehetőség az is, hogy egyidejűleg testvérvárosi szinten is fusson a koncepció megvalósítása. 3.1.5 Bankok A települési önkormányzatokkal való együttműködés keretében célszerűnek tűnik a helyi bankok bevonása is a kooperációba. Legtöbb esetben ugyanis még a kisebb helyiségekben is működik legalább egy bankfiók. A vidéki térségek lakói legtöbbször a helyi bank („házi bank”) ügyfelei. Általános gyakorlatként ezek a bankok finanszírozzák az ügyfeleik építkezéseit is a településen. Annak figyelembe vételével, hogy a bank ismeri az ügyfelei vagyoni körülményeit és ily módon képes meghatározni az építési projektek költségkeretét, ennek révén a bankok bizonyos befolyást is tudnak gyakorolni az építési standardokra. A passzívház építési szabvány szakszerű tervezés esetén csak csekély mértékben nagyobb egyszeri beruházást igényel, viszont a fenntartási és rezsi költségek alacsonyabb, mint a hagyományos építési mód esetében. Ehhez társul még az a körülmény, hogy a passzívház kis energiaigénye következtében az áringadozások nem játszanak olyan komoly szerepet. Amennyiben például egy passzívház előírások alapján épült családi ház fűtési költségei éves szinten kb. 200 € nagyságrendűek, akkor még egy akár 100 %-os energia árnövekedés is finanszírozható marad. Még ekkor is csak 400 € per év fűtési költségnél tartunk, amely nem lehetetleníti el egy családi ház fenntartását. Ha viszont ezzel szemben egy hagyományos építésű házban évente 1.000 liter fűtőolajra van szükség, akkor ez 1 € /liter árszinten 1.000,-€ kiadást jelent. 100 % áremelés esetén a költségek 2.000,-€-ra növekednének. Sok háztulajdonos számára ez már az elviselhetőség határát súrolja. Ennek alapján egy passzívház előírások szerint létesített épület esetében úgy a hitelfelvevő, mind pedig a hitelnyújtó oldalán jelentkezik azon előny, hogy a finanszírozás biztonságosabb és jobban kalkulálható. Az ingatlan értékbecslése további érvet szolgáltat az energiatakarékos passzívházak építése mellett. Míg a passzívházas ingatlan az évek során tartja az értékét illetve az még növekszik is, addig egy ma hagyományos technológiával készített ház 10 – 20 éven belül veszíteni fog értékéből, mert ezeknél lényegesen magasabbak az energia költségek és az építési mód elavultnak számít majd. A pénzintézetek tehát a szakszerű tanácsadás keretében aktívan és közvetlen módon befolyást gyakorolhatnak a megvalósítandó épület építési technológiájára. A stájer/burgenlandi Passzívház
Munkaközösség (IGPH Stmk/Bgld.) ennek kapcsán abban áll, hogy a bankok finanszírozási tanácsadó munkatársait megfelelően tovább képezzék és a téma iránti érzékenységüket növeljék.
bjs 3.1.6 Sajtó / politikusok A politikusok nagy része már az önkormányzatok útján elérhető. Ennél a célcsoportnál a hosszútávra kialakított lobbi-tevékenység elengedhetetlenül fontos. A sajtót is célirányosan kell „beültetni a csónakba”. Rendkívüli fontosságú a sajtó képviselőivel való korrekt párbeszéd. A sajtó nagymértékben hozzájárulhat az energiatakarékos építési mód sikeréhez, de azt a másik oldalon akár teljesen tönkre is teheti, ha nem megfelelő vagy akár tudatosan elferdített információkkal látják el. Ezért feltétlenül szükséges objektív információs politika kialakítása, amelynél nem kivételezhetünk egyetlen szerkesztőséggel sem.
4. Stratégiák Annak érdekében, hogy a koncepcióban meghatározott célcsoportok optimális elérését biztosítsuk és az abban foglalt célokat sikeresen megvalósítsuk, ennek megfelelő, alkalmas stratégiákat kell kidolgozni. Mivel az önkormányzatok és bankok mint célcsoportok jelenleg döntően fontos jelentőséggel bírnak, a kialakított stratégiák is pillanatnyilag elsősorban őrájuk fókuszálnak.
4.1 Aktivitások az önkormányzatokkal Már az első gyakorlati kapcsolatfelvételek az önkormányzatokkal azt mutatták, hogy elsősorban olyan településeket érdemes megszólítani, amelyek már kinyilvánították nyitottságukat az innovációk illetve az energiakímélő koncepciók irányában. Az önkormányzati képviselőkkel folytatandó megbeszéléseken tisztázni kell az alábbi témákkal kapcsolatos álláspontot: �Tervezi-e a település belátható időn belül új lakóház létesítmények építését? �Vannak-e megfelelő építési telkek megfizethető árban a településen? � Vannak-e a település területén olyan közösségi intézmények (iskolák, óvodák, önkormányzati lakások stb.), amelynek belátható időn belül az építését, bővítését vagy felújítását tervezik? � Mutatnak-e az önkormányzati képviselők általánosságban megfelelő érdeklődést az energiakímélő intézkedések iránt? �Van-e érdeklődés szakmai kiránduláson való részvétel (mintaprojektek meglátogatása más településeken vagy régiókban) iránt? � Mi minden történt eddig a településen az energiahatékonysági szektorban, milyen tevékenységek indultak el? �Kielégítők voltak-e ezek az aktivitások, mit kellene még csinálni?
8 / 10
bjs Az eredményekből kiindulva végezhető a további stratégiák meghatározása. Ezekből ismertetünk a következőkben néhány kiragadott példát. 4.1.1 Információs rendezvények a települési önkormányzatnál Az önkormányzat meghívja helyi polgárokat egy olyan rendezvényre, ahol szakemberek tartanak rövid előadásokat egyes kiválasztott témákban. Az előadásokat követően az előadók pódiumvita keretében választ adnak a résztvevők által feltett kérdésekre. 4.1.2 Thermografikus mérések végzése A thermografikus mérésekkel foglalkozó vállalkozók (pl. az IGPH részéről) településenként 5 kommunális projekten végzik el ezeket a méréseket. Az önkormányzat ösztönözheti polgárait és pénzügyileg támogathatja ezeket a méréseket. Az eredményeket és a javítási javaslatokat egy önkormányzati rendezvény keretében mutatnák be. Az érdeklődő helyi polgároknak felajánlható további mérések végzése és az erre támaszkodó intézkedési javaslatok kidolgozása az energia megtakarítás és jobb energia hatékonyság céljából. Célkitűzés: Az energiahatékonysági intézkedések meghatározása és megvalósítása. 4.1.3 Energiatakarékos épület üzembe helyezése Ha a településen megvalósul egy ilyen épület és elkészül, akkor az üzembe helyezésnek illetve átadásnak kellő publicitást kell biztosítani. A passzívház témában pl. lehet az érdeklődőket meghívni nyílászáró mérésekre („Blower Door”) vagy a Passzívház Tanúsítvány átadására, plakett kihelyezésével együtt. Az eseményre meghívást kapnak a helyi polgárok, a képviselőtestület tagjai (polgármester) és a helyi sajtó képviselői és ott bemutatják nekik a projektet. 4.1.4 Energia hatékonysági projektek tervezése és megvalósítása Tanácsadási tevékenység energia hatékonysági projektek tervezésénél és megvalósításánál, mint pl. közösségi létesítmények felújítása vagy új épületek létesítése a passzívház követelmények alapján. 4.1.5 Kísérleti projekt közös megvalósítása a passzívház standard szerint A passzívház hálózatba tömörült vállalkozások – az érintett önkormányzattal együttműködve – létesítenek egy lakóház-tömböt a passzívház szabványelőírások alapján. Ennek a projektnek példaadó tulajdonságokkal kell rendelkeznie és az összes érintettnek imázs növekedést biztosítania.
9 / 10
bjs 4.2 Együttműködés a bankokkal Az önkormányzatokkal kialakított együttműködés bázisán meghatározzuk a banki kooperációhoz szükséges tevékenységeket. �A finanszírozási tanácsadók alapképzése a passzívház szabványok témájában � Információs rendezvények szervezése a bankokkal közösen és lehetőség szerint a települési önkormányzat támogatásával (a bank meghívja ügyfeleit és tájékoztatást nyújt a passzívház szabvány előírásokról). �Közös fellépés rendezvények (pl. vásárok, szakmai kirándulások) alkalmával � Információs anyagok – pl. szórólapok, brosúrák, magazinok, de akár teljes filmek is – közös kiadása az energia hatékonyság és a passzívház szabvány témákban. �Sajtótájékoztatók bonyolítása adott események alkalmával � A bankok az adott projekthez optimálisan hozzáigazított finanszírozási modelleket kínálnak fel. Az összes tevékenységet úgy kell megszervezni illetve előkészíteni, hogy azok Magyarországon is – az osztrák partnerek közreműködésével – megvalósíthatók legyenek.
Graz, 2010. március 30. Bernhard Schwarze okl. mérnök
bjs
10 / 10
