Az Energia[Forradalom] Magyarországon
Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország
[email protected] Láncreakció, Pécs, 2011. november 25.
Áttekintés: • Pár szó a Greenpeace-ről… • Az Energia[Forradalom] általános ismertetése • A megújulóenergia-ipar jelenlegi helyzete • A globális és magyar erőműpiac alakulása • A magyar eredmények ismertetése • A Nemzeti Energiastratégia…
A Greenpeace... nemzetközi
rávilágít a problémákra;
független
megnevezi a felelősöket;
erőszakmentes
szembesítő konfrontatív
tudatosítja a változtatás fontosságát; változásokat csikar ki.
kampányszervezet.
the energy [r]evolution Az Energia[Forradalom]
Az Energia[Forradalom] öt alapelve Az energiához való igazságos hozzáférés biztosítása mindenki számára. A természeti korlátok figyelembe vétele az erőforrások és a kibocsátások tekintetében. A piszkos és nem fenntartható energiaforrások fokozatos kivezetése a rendszerből (nukleáris, fosszilis+CCS). Bizonyított megújuló alapú megoldások használata és decentralizáció. Az emberi jólét növelése fosszilis energiahordozók nélkül.
Az Energia[Forradalom] logikája Elvektől a gyakorlatig
1. lépés: energiahatékonyság 2. lépés: szerkezeti átalakítások Decentralizált termelés, nagy mennyiségű megújuló energiával Hálózati átalakítások Kapcsolt energiatermelés 3. lépés: hatékony közlekedés Hatékony közösségi közlekedési rendszerek Takarékos autók, teherautók stb. Fenntartható módon előállított bioüzemanyagok A forgatókönyv alapelvei dióhéjban Intelligens fogyasztási, termelési és elosztási rendszer Az energiatermelés közelebb kerül a fogyasztóhoz
Megközelítés • 10 régiós modell fejlesztése (az IEA régiói alapján)
• Az energiamérlegek megvalósítása a MESAP/PlaNet rendszerben, a modell kiindulási értékeiként az IEA 2009-es adatait betáplálva • A gazdasági fejlődés és a népességnövekedés az IEA World Energy Outlook 2009 alapján (2050-ig előrevetítve) • Referencia forgatókönyv: az IEA World Energy Outlook 2004 alapján (2050-ig előrevetítve) Alternatív forgatókönyvek • Az energiaigények forgatókönyvei: Ecofys Ellátási forgatókönyvek: DLR
Felülvizsgálati folyamat • Regionális partnerek (akadémiák, iparági képviselők, szakértők, civil szervezetek bevonásával) + EREC/Greenpeace
A megújulóenergia-ipar jelenlegi helyzete
Source: Global Status Report, REN21
Source: Global Status Report, REN21
Globális erőműpiac 1970–2010
Globális erőműpiac 1970–2010, kivéve Kínát
Magyarország: az erőműpiac évenkénti fejlődése 1970-2010
A Progresszív Energia[Forradalom] eredményei • Energiahatékonyság-javulás: durván 30% • Megújulók aránya az áramtermelésben: 78%
• Megújulók aránya a hőtermelésben: 93% • Megújulók aránya a primer energiában: 75%
Az Energia[Forradalom] Magyarországon: 10 évvel a referencia előtt haladva, folyamatos hatékonysági intézkedésekkel
A magyarországi energiaigények alakulása A progresszív forgatókönyv szerint 796 PJ lesz a primerenergia igény 2050-re a referenciához képest. Ez 28%-os csökkentést feltételez. A legfontosabb intézkedések: hőszigetelés, valamint szigorú villamosenergia-, illetve üzemanyag-fogyasztási előírások.
A primerenergia igények alakulása
Megújulókon alapuló villamos energia A megújuló energia részaránya a magyarországi villamosenergia-termelésben Jelenleg: 7% / 2020: 29% / 2030: 57% / 2050: 78%
A megújulók beépített kapacitásának alakulása
Megújulókon alapuló hőenergia
Az energiaárak alakulása: megújuló és nem megújuló források
2007
2015
2020
2030
2040
2050
Kőolaj $2008/bl
75
110
130
150
150
150
Földgáz $2008/GJ
6,3
14
16,6
19,3
22
26
Szén $2008/t
69
116
135
143
160
172
20
30
40
50
CO2
A számítások alapja az IEA „Magas áras” prognózisa (WEO 2009).
Az energia megfizethető szinten tartása
Jövőbeli befektetések A befektetések megoszlása a referencia és az Energia[Forradalom] esetében
Üzemanyagköltség-megtakarítások és befektetési költségek
Jövőbeli munkahelyek a villamosenergia-szektorban
CO2-kibocsátások alakulása Magyarország CO2-kibocsátásai 1990-hez képest 2015: -21% / 2020: -32% / 2030: -54% / 2040: -70% / 2050: -88%
A szükséges szabályozási változtatások I. 1. A fosszilis energiahordozók és az atomenergia összes állami támogatásának fokozatos megszüntetése. 2. Az energiatermelés externalizált (társadalmi és környezeti) költségeinek internalizálása a kibocsátások korlátozásával és kereskedelemével. 3. Szigorú energiahatékonysági előírások létrehozása az összes energiafogyasztó berendezésre, épületre és járműre vonatkozóan. 4. Jogilag kötelező érvényű célok kitűzése a megújuló energiára és a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő erőművekre. .
A szükséges szabályozási változtatások II. 5. A villamos energia piacának átalakítása a megújulóenergia-termelők elsőbbségének biztosításával a hálózathoz való hozzáférésben. 6. Meghatározott és stabil befektetői hozam biztosítása, például hatékony kötelező átvételi áras programokkal. 7. Jobb címkézési és információ-közzétételi mechanizmusok megvalósítása a környezetvédelmi termékekről szóló információk korlátlan elérhetőségéért.
8. A megújuló energiák és az energiahatékonyság kutatási és fejlesztési költségvetésének növelése.
Nemzeti Energiastratégia 2030 • A kormány 2011 őszén fogadta el • Az atom-zöld-szén forgatókönyv került be—mit jelent ez? • A főbb különbségek…
Köszönöm a figyelmet!
A realitás: az infrastruktúra kiépítésére van szükség Villamosenergia-hálózat - Technológiai választás: „alapterhelés” vagy „rugalmas termelés” - Decentralizált termelés vagy központosított termelés
Az okos hálózat vázlata
31
