ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői

Készítette: MTA RKK Nyugat – magyarországi Tudományos Intézet A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2011-2012

1

Tartalom 5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői ......................................................................... 3 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból ............................................ 3 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai ................................... 4 5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése ...................................... 6 5.3.1 Mező- és erdőgazdaság .................................................................................... 6 5.3.2 Ipar .................................................................................................................... 7 5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra ........................................................................... 8 5.3.4 Háztartások, közlekedés .................................................................................... 9 5.4 Energetikai Infrastruktúra.................................................................................... 10 5.4.1 Villamosenergia-hálózat .................................................................................. 10 5.4.2 Gázvezeték-hálózat ......................................................................................... 12 5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) ....................... 14 5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés ..................................................... 16 5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek ........................................................................ 18 5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise .................... 19 5. fejezet mellékletei ................................................................................................. 20

A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

2

5. A Nyugat-dunántúli régió jellemzői Ezen fejezet a régió általános földrajzi, demográfiai, gazdasági és infrastruktúrális jellemzőivel foglalkozik. A fejezet külön figyelmet fordít a Nyugat-dunántúli régió legfontosabb múltbeli és jelenleg futó megújuló energiákra irányuló projektjeinek a bemutatására. Az általános jellemzők bemutatása is energetikai megközelítésben történik. 5.1 A régió földrajzi adottságai energetikai szempontból A Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió az ország nyugati határszélének három megyéjét, Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. A régió négy országgal határos, északon Szlovákiával, nyugaton Ausztriával, délnyugaton pedig Szlovéniával és Horvátországgal. A régió határvonala a leghosszabb szakaszon Ausztria Burgenland tartományával közös. Keleti és déli határa a Közép-dunántúli és a Dél-dunántúli régió. A Nyugat-Dunántúl három jelentős nagytája a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A Nyugat-Dunántúl fekvésének köszönhetően a felszíne igen változatos, sokszínű tájegység jellemzi. A talaja nagytájanként különböző szerkezetű és minőségű, a Kisalföldet jó termőképességű csernozjom talajok jellemzik, az Alpokalját pedig a fejlődés különböző fokán álló barna erdőtalajok. A Cser és Kemeneshát vidékén kavics teraszok terülnek el, a folyók völgyében pedig őstalaj. A régió fosszilis energiahordozókban és ásványi anyagokban szegény. A zalai kőolajmezők kimerülőben vannak az őrségi földgázkészlet nem hasznosítható. Jelentős azonban az alacsony fűtőértékű tőzeg és lignit kitermelhető mennyisége, valamit a természetes széndioxid készlet. További fontos ásványi nyersanyag még a hordalékon lerakódott kavics és agyag. A régió legfontosabb természeti kincse a termál és gyógyvíz készlete, melyből bőségesen található a Nyugat-Dunántúlon. Ezért a megújuló energiaforrások egyik alapja lehet a geotermikus energia ebben a térségben. Az éghajlatát tekintve meghatározó a Kárpát-medencét ezen a területen elérő északnyugati szélirány. Így a szélenergia felhasználása a másik jelentős megújuló energiaforrás, valamit a jó termőföldeknek köszönhetően a biomassza. A Nyugat-Dunántúl 656 településsel rendelkezik (Melléklet – 5.1.1. táblázat) melynek köszönhetően a legnagyobb településszámmal rendelkező régió Magyarországon. A Nyugat-Dunántúli régió megalakulása óta, településeinek száma 23-mal növekedett. Az utóbbi évtizedben is tovább folytatódott ez a tendencia, mivel 8 Veszprém megyei község 2001-ben Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott. A régióban utoljára 2010. október 3.-án önállósult település Győr-Moson-Sopron megyében, így a korábban Mosonmagyaróvárhoz tartozó Mosonudvar jelenleg a legfiatalabb települése.


3

A régió északi részén viszonylag magas létszámú települések jöttek létre, (10002000 fő) a középső és a déli részeken viszont főleg kistelepülések találhatók. A Nyugat-dunántúli régióban öt megyei jogú város található Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, és Nagykanizsa. Az országos és a nemzetközi tendenciákhoz hasonlóan, a régióban is a nagyobb városok környezetében szuburbanizációs folyamatok indultak el. A régióban ez a folyamat leginkább Győr térségére jellemző. 5.2 Demográfia, humán erőforrások energetikai vonatkozásai Magyarország lakosságának egy tizede a Nyugat-Dunántúlon él (992 ezer fő), melynek népessége a 2001-es népszámláláshoz képest közel 16 ezer fővel csökkent. A régión belül is jelentős eltérések tapasztalhatók az egyes megyék között, Győr-Moson-Sopron megye népessége ugyanis több mint 160 ezer fővel több, mint Vas, és Zala megye népessége. Ezzel együtt Vas és Zala megye népessége a 2001-es népszámlálás óta 12-14 ezer fővel csökkent, Győr-Moson-Sopron megye népessége pedig 11 ezer fővel bővült. Ez a növekedés Győr-Moson-Sopron megyében a migrációnak köszönhető, ami évente 1-2 ezer, főleg fiatal betelepülőt jelent. A természetes szaporodás ugyanakkor továbbra is fogyást mutat. Vas és Zala megyében a természetes szaporodás mellett az elvándorlás negatív egyenlegének köszönhető a népességfogyás. A népesség elöregedése követi a hazai trendeket, nagyjából az országos átlag körül alakul. A Nyugat-Dunántúlon élők várható élettartama a legmagasabb a régiók között, 2008-ban a nők várható élettartama 78,7 év, a férfiaké 70,5 év volt. A gazdasági válságnak köszönhetően, a régióban a foglalkoztatottak száma közel 20 ezer fővel lett kevesebb (Melléklet – 5.2.1. táblázat). Érthetően ugyanennyivel nőtt a munkanélküliek száma is (Melléklet – 5.2.2. táblázat). A régióban a nemzetgazdasági ágazatok közül a legtöbben az ipar területén, azon belül is a feldolgozó iparban dolgoznak. A melléklet 5.2.3. táblázat alapján az ipar és a mezőgazdaság területén 2005-ben volt egy visszaesés az alkalmazottak létszámába, ami aztán 2008-ig nem változott jelentősen. A feldolgozóipar jelentős része jelenleg is olyan hulladékokat termel, melyeket lehetséges megújuló energiaként alkalmazni. Ugyanakkor a jövőben ezeknek az iparágaknak a nagytöbbsége megújuló energiák felhasználásával működhet majd. Ezrét ezen a területen szükség lesz a megfelelő szakemberekre, akik tisztában vannak a hulladékok újrahasznosításával, és energia célú felhasználásával. A Nyugat-Dunántúlon az alapfokú, és a középfokú oktatás mindenhol megfelelően biztosított. Energetikai szempontból a régióban jelentős műszaki képzés folyik (pl. építészet, gépészet, stb.), melyek jó alapot szolgáltathatnak a különböző megújuló energiákkal kapcsolatos tananyagok bevezetésre. A felsőoktatás tekintve négy felsőoktatási intézmény található a régióban. Ebből a Széchenyi István Egyetemen Műszaki Tudományi, és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

4

karán található olyan képzés, ahol a jövőben nemcsak a megújuló energiákkal kapcsolatos képzések, hanem kutatások is helyet kaphatnak.


5

5.3 Gazdasági ágazatok energetikai szempontú áttekintése Ez az alfejezet a Nyugat-dunántúli régió nemzetgazdasági ágait hivatott bemutatni, energetikai megközelítésben. A mezőgazdaságnak, iparnak, szolgáltatói szférának és a háztartásoknak igen fontos szerepe van az energiatakarékosság, energiahatékonyság tekintetében, meg nem feledkezve a közlekedés jelentőségéről. 5.3.1 Mező- és erdőgazdaság Az ágazati szerkezet sajátosságai között a mezőgazdaságra vonatkozóan kiemelést érdemel, hogy a strukturális változások ellenére a társas cégek maradtak a legfontosabb és legtöbb munkavállalót alkalmazó egységek (2008-ban 1664 vállalkozás). A vállalkozások között ugyanakkor szám szerint az egyéniek kerültek túlsúlyba, számuk 2008-ban már túllépte a 36 ezret, jórészt azért, mert a korábbi alkalmazottak munkahelyük elvesztése után – speciális ismeretük, képzettségük és szoros vidéki kötődésük miatt – magánvállalkozás keretei között keresnek megélhetést. A tulajdonosi szerkezet átalakulása réven módosult a földhasználatban az egyes gazdálkodási formák szerepe. A régióban 2008-ban az összes földterület 1 108 ezer hektárt tett ki, amiből 901 ezer hektár kiterjedésű volt a termőterület, ennek 45%-a szántó, 25%-a pedig erdő. A szántó aránya a régión belül – a humuszban gazdag öntéstalaj nagyarányú kiterjedtségéből fakadó kitűnő termőhelyi adottságok miatt – Győr- Moson-Sopronban jóval magasabb (45%), Vas (29,8%) és Zala (24,5%) megyében azonban közel azonosasak. A szántóföldi növénytermesztés vázát a gabonafélék alkotják, közülük a legnagyobb területen termelt növény a búza, amely kissé felülmúlja a kukorica, jelentősebben az árpa területét. A kifejeztettem energia növénynek számító repce betakarított területe az elmúlt években folyamatosan növekedett (Melléklet – 5.3.1. ábra). A régióra – különösen annak északi es középső területére – jellemző növény a cukorrépa és a tavaszi árpa, köszönhetően a feldolgozóüzemek jelenlétének. A zöldségtermelés szerepe csak néhány speciális termőhelyi adottságú térségben jelentős (pl. uborka, gyökérzöldségek). A Vasi Hegyháton és a Zalai Dombságon a gyepgazdálkodás és a gyümölcstermesztés jelentős. Az ország legnagyobb egybefüggő körtése Zala megyében tálalható, ahol az alma is egyre nagyobb területeket hódít meg. Sopron, Pannonhalma és a Balaton melléke híres borvidékek. A művelési ágak közül a legkevésbé az erdőbirtoklás aprózódott el, a 281,3 ezer hektár kiterjedésű erdő túlnyomó részét a korábbi állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok jogutódjai kezelik. Az állattenyésztés az 1990-es években sokat veszített szerepéből. Legnagyobb mertekben a szarvasmarhák száma esett vissza, de még így is a régió legfontosabb haszonállatfaja maradt (Melléklet – 5.3.2. ábra). A sertéshizlalás más régiókkal ellentétben a Nyugat-Dunántúlon kevésbé jellemző. A szárnyasok tártasa és a pulykahizlalás a feldolgozóüzemek sikeres magánosítása réven viszont meghatározó A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

6

(Melléklet – 5.3.3. ábra). Nagyobb vágóhíd Sopronban (szarvasmarha), Kapuvaron (sertés), Sárváron es Győrben (szárnyasok) működnek. A régió intenzív erdősültsége, erdészeti hulladék volumen potenciálja, valamint energiaültetvényezésre alkalmas talajadottságai, klimatikus viszonyai lehetővé teszik összetett biomassza termelő-hasznosító technológiák; kis- és középteljesítményű erőművek, fűtőművek, faluközponti hőellátó rendszerek távlati létesítését, melyre már helyi referenciaművekkel rendelkeznek Vas és Zala megyében is. Győr-MosonSopron megyében jó példa a Pannonhalmi Főapátság, melynek fűtését a jövőben a 2009-ben felavatott biomassza erőműve fogja biztosítani, így a hőtermelés közel 80%-a megújuló energiaforrásból fog származni. Az agroenergetikai vizsgálatok eredményei szerint a régió meghatározott területei alkalmasak a biodízel és bioetanol átalakítására alkalmas primer célnövénytermesztésre. A mezőgazdaság növénytermesztési, állattenyésztési szerves hulladékok biogázra történő átalakítása, összekapcsolva egyéb (kommunális, élelmiszeripari stb.) hulladékártalmatlanítási célokkal jelentheti a régió integrálható biogáz energiahordozó-termelő új hálózatát, amelyet vagy helyi gázellátásra hasznosíthatnak, vagy biogáz kiserőművekben villamos és hőenergia termelésre – szolgáltatásra alkalmazhatnak. 5.3.2 Ipar A Nyugat-dunántúli régióban egyértelmű az ipar meghatározó szerepe, az országban csak a Közép-dunántúli régió bír hasonló ipari teljesítménnyel a többi ágazathoz képest (Melléklet 5.3.1. táblázat). A régióban az ipar GDP-ből való részesedése 38,6%. A 25,2%-os országos átlagot Győr-Moson-Sopron megye majd 20 százalékponttal, Vas megye 8 százalékponttal, de még a kevésbé iparosodott Zala is 5 százalékponttal haladja meg. A szekunder szektor elsősorban a mezőgazdaság súlyának kárára a kilencvenes évek közepéhez képest majd 5 százalékponttal bővült. Ugyanakkor a szolgáltatások szerepe a GDP-ben az elmúlt évtizedben, ellentétben az országos folyamtokkal nem igazán változott. Középtávon mindenképpen a jelenlegi folyamatokkal ellentétben az ipar részesedésének enyhe, de tartós csökkenése prognosztizálható, a tercier szféra folyamatos bővülés mellett. A térség egyes korábban hagyományosnak számító iparágai – élelmiszeripar, könnyűipar, textilipar – leértékelődtek, és folyamatosan veszítettek szerepükből, míg az ugyancsak évszázados hagyománnyal rendelkező gépipar a kilencvenes évtized elején, a keleti piacok összeomlása után megtorpant, majd elsősorban a multinacionális befektetők (Audi, Flextronics, General Electric, LUK, GM Opel stb.) megjelenésével fokozatosan megújult. A gépiparon belül egyértelműen a járműalkatrész gyártás és az autóiparhoz kapcsolódó beszállítói háttéripar a domináns. Más feldolgozóipari ágazatokhoz viszonyítva a gépek, berendezések előállítása, a villamos gép, műszer, valamint a híradástechnikai termékek gyártása is A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

7

számottevő teljesítményt tudott felmutatni. A második legnagyobb iparágban, az élelmiszeriparban a húsfeldolgozásé a vezető szerep, de jelentős értékű termelés volt a tejiparban, illetve az italgyártás ágazatban is. A legdinamikusabban fejlődő iparág mellett jelentőséggel bír a vegyipar is, ami elsősorban a műanyag termékgyártásra épül, de a vegyi alapanyag előállítása, azon belül az ipari gáztermelés is, amely természeti adottságra épül. (Répcelak környékén található Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű természetes széndioxid lelőhelye.) A régión belül nagyobb a gépipar súlya Győr-Moson-Sopron megyében, a vegyiparé, textiliparé, valamint elektronikai iparé Vasban, a bányászaté, a villamos-energia-, gáz-, gőz-, vízellátásé és a feldolgozóipari ágazatok többségének pedig Zalában. Míg Győr-Moson-Sopron és Vas megyében a feldolgozóipari ágazatok közül meghatározó a gépipar, azon belül is döntő hangsúlyt a közúti gépgyártás kapott. Vasban a gépjárműgyártás mellett nem elhanyagolható a villamos termékek és a híradástechnikai termékek gyártása sem. Zalában az energiatermeléssel közel azonos teljesítményt nyújtott a jelentős húsipari háttérrel rendelkező élelmiszeripar. A külföldi beruházások egy részére (pl. elektronikai ipar) jellemző, hogy alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelő tevékenységet honosítottak meg, valamint nem voltak képesek hazai beszállító láncok kiépítésével integrálódni a megye gazdaságába. A textilipari tevékenységre jórészt a nemzetközi bérmunka a jellemző, a sajátkollekciós termékek előállítása csekély mértékű. Emiatt a nemzetközi folyamatok változására igen érzékeny ez az ágazat. Jelenleg válsággal küzd, amelynek legfőbb oka a korábbi alacsony bérszínvonal által kínált versenyelőny elvesztése, a kereslet csökkenése és az egyre erőteljesebb távol-keleti dömping. 5.3.3 Szolgáltatások és a közszféra A gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottság területén a régió helyzete alapvetően az országos dimenzióban átlagosnak nevezhető, bár megint csak jelentős különbségek tapasztalhatók magán a Nyugat-Dunántúlon, mint ahogy már a kilencvenes évek közepén sem nyújtott egységes képet a térség. A Nyugat-dunántúli régióból Győr és környéke az egyetlen terület, amely fejlett üzleti szolgáltatásaival kiemelkedik és országos viszonylatban is képes átlag feletti szolgáltatási feltételeket biztosítani. Győr mellett a régió magasan urbanizált területei, nagyobb városok és vonzáskörzeteik ellátottsága átlagosnak mondható, míg a belső és határ menti perifériák átlag alatti, vagy kifejezetten rossz üzleti feltételeket tudnak csak nyújtani (Lenti, Letenyei, Őriszentpéteri, Körmendi vagy Csepregi kistérség) A közigazgatás a régió GDP-nek 12%-át teszi ki, ami jelentősen elmarad az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatásoktól, mely 28%.


8

5.3.4 Háztartások, közlekedés A Nyugat-dunántúli háztartások lakáshasználatát tekintve 89% rendelkezik tulajdonosi jogcímmel, ami 2002 óta gyakorlatilag változatlan (Melléklet – 5.3.2. táblázat). A bérleti jogcímmel rendelkező lakások száma azonban 6 év alatt jelentős ingadozást mutatott. Jelenleg a lakások 10%-át bérlik, az egyéb lakáshasználati jogcímek pedig még az 1%-ot sem érik el. A fűtést tekintve az egyedi fűtés aránya 2004-ig növekedett, majd 3%-al csökkent. Az ezt követő években ugyan ismét nőtt az egyedi fűtéssel rendelkezők száma, azonban 2008-ban jelentősen vissza esett az előző évekhez képest. A legtöbben az egyéb fűtési megoldásokat alkalmazzák a régióban, ami 51%-át tette ki 2008-ban a lakások fűtési módjának. A lakások több mint 95%-a gázzal, és szennyvízelvezetéssel is ellátott a Nyugat-Dunántúlon, átlagos alapterületük 82,2 m², illetve 32,5%-uk kétszobás (5.3.3. táblázat). Minden 100 háztartásra a régióban jut 65 autó, és 87 mosógép, és 186 mobiltelefon. Az autók száma meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években, de nem emelkedtek jelentősen. Egyértelmű növekedés a mobiltelefonok számában látható, ami 6 év alatt megduplázódott (5.3.2. táblázat). A háztartások egy főre jutó éves kiadásai között így nem meglepő hogy a második a sorban a lakások fenntartása, és energia fogyasztása (5.3.4. táblázat). 2008-ban ez az összeg csak az elektromos energiára, gázra, és az egyéb tüzelőanyagokra lebontva majdnem 100 ezer forintot tett ki. Ez a szám az elmúlt 6 évben több mint a duplája lett. A lakások teljes fenntartását tekintve 2005-ben volt egy jelentős emelkedés, ami aztán visszaesett, de még így is 2008-ig folyamatosan nőtt a kiadások összege. A régió személygépkocsi használatáról elmondható, hogy a legtöbb benzin üzemű, és Győr-Moson-Sopron megyében található (Melléket – 5.3.4. ábra). A személygépjárművek közel 80% benzinfogyasztású, és alig 20% használ gázolajat. Vas és Zala megyében arányait tekintve hasonló mondható el, a személygépjárművek üzemanyag felhasználásról. Azonban Vas megyében 1%-al, Zalában pedig 2%-al nagyobb a benzines gépjárművek aránya a gázolaj meghajtásúakkal szemben, mint GYMS megyében. A tehergépkocsik arányáról, és üzemanyag használatáról már mást lehet elmondani (Melléklet 5.3.5. ábra). A teherautók száma jóval kevesebb a személygépjárművekhez képest (a 320 ezer személygépkocsival szemben 42 ezer tehergépkocsi volt 2008-ban a Nyugat-Dunántúlon), valamit a fogyasztásukat tekintve a 42 ezer teherautóból majdnem 39 ezer gázolaj meghajtású. Ezért a biodízel felhasználása a teherautók üzemanyag ellátásában mindenképpen megfontolandó. A személygépjárművek esetében sajnos nem mondható el ugyanez, mivel a régióban csak 20% gázolaj meghajtású. Ezért ezen a téren jelentős változtatásokra lesz szükség a jövőben. A benzin üzemű személy- és tehergépkocsi, száma nem emelkedett jelentősen az elmúlt hat évben, azonban a gázolaj meghajtásúak szám a duplájára növekedett. Viszont még így is jelentősen elmarad a számuk a benzin üzemű járművekkel A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

9

szemben. A tömegközeledés terén a Nyugat-Dunántúlon 10 millióval kevesebb utast szállítottak 2008-ban a helyi buszjáratokon, mint a Dunántúl többi régiójában (Melléklet – 5.3.6. ábra). Az utasok száma az országos átlaghoz is jelentősen elmarad, ami egyrészről feltételezi a nagyarányú személygépjármű használatot. A legtöbb utast Győr-MosonSopron, a legkevesebbet pedig Vas megyében szállítottak 2008-ban. A buszok üzemanyag felhasználást tekintve is a biodízel, vagy más alternatívenergia meghajtás jelentheti a megoldást a fenntartható tömegközeledés biztosításához. Ehhez azonban elsősorban szükség van a helyi autóbusz közlekedés minőségi fejlesztésére is, hogy az utas szám növekedjen. 5.4 Energetikai Infrastruktúra Egy régió életét jelentős mértékben befolyásolja a helyben kiépített energetikai infrastruktúra, mint például a villamosenergia-hálózat, a gázhálózat, a távhőellátás és közlekedési infrastruktúra kiépítettsége, vagy éppen a hulladékkezelés színvonala. A fejezet során ezen tényezők bemutatására térünk ki. 5.4.1 Villamosenergia-hálózat A villamos energia országos alapellátást és nemzetközi kooperációt szolgáló 400 kV-os és 220 kV-os feszültségű szállító rendszerének hálózatai elérik és átszelik a régiót. Megcsapolásuk 400 kV-on történik a győri-, a szombathelyi és a hévízi 400/120 kV-os alállomásokban. A régiót ténylegesen ellátó 120 kV-os villamos főelosztóhálózatnak ezek a táppontjai. A 400 kV-os tranzit hálózatok rácsatlakoznak az UCTE európai egyesített rendszerre, Ausztriában a Győr-Wiener Neustadti, Szlovákiában a Pozsonyi, Szlovéniában a Hévíz-Cinkovcei, Horvátországban a Hévíz-Zerjevinec közötti rendszer-összeköttetés révén a jelölt 400/120 kV-os alállomásokra. 2004 év óta a villamos energia szabad piac megnyitása és a hálózatok szabad hozzáférhetősége révén, a MAVIR rendszerirányító és kereskedelmet bonyolítón keresztül bármely ipari nagyfogyasztó megválaszthatja, hogy melyik európai termelő-szolgáltató cégtől vásárolja meg a szükséges villamos energiáját a közös piacon. Az energia infrastruktúra rendszernek ezek az autópályáknak megfelelő kategóriájú szállítórendszerei, a 120 kV-os hálózat pedig az „autóút”, gyorsforgalmi főút kategóriának feleltethetők meg. A Nyugat-Dunántúli Régióban Vas megye csak a közelmúltban kapcsolódhatott be a kiépített Győr-Szombathely közötti 400 kV-os új szakaszon és az új 400/120 kV-os transzformátor állomáson keresztül a vázolt nagyrendszerbe. Zala megye, s így a régió is egy másik, az előzőtől független táppontból (Litérről) kapja táplálását 400 kV-on már jó ideje. Ebből a táppontból történik a szlovén-magyar és a horvátmagyar rendszer-összeköttetés és kooperáció, amely korábban, a délszláv háborúk A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

10

idején, csak 120 kV-on működött. Ez a kooperáció regionális szinten továbbra is megmaradt, üzemel. A Régió gazdasága, ipara a megyei jogú városok, ipari parkok és kistérségi központok és a nagyobb települések, üdülőhelyek biztonságos villamos energia ellátására ma már nélkülözhetetlen a 120 kV-os villamos főelosztóhálózatok folyamatos továbbfejlesztése és a 120/20 kV-os transzformátor alállomások sűrítése, ill. a meglévők kapacitásbővítése. Ezekre tudnak a középméretű, 6–20 MW-os, megújuló energiákra alapozott erőművek rátáplálni. (Ilyen épült a közelmúltban a Zalaegerszegi Ipari Parkban, Lentiben és Őriszentpéteren.) A meglévő 20 kV-os középfeszültségű hálózatok általában leterheltek, kevés szabad kapacitással rendelkeznek, számos térségben felújításra szorulnak. E hálózatok fejlesztésére a külföldi tulajdonos-szolgáltató cégek aránytalanul keveset fordítanak, különösen, amikor a megújuló bázisú kiserőművek által termelt energia átvételéhez aránytalanul nagy hálózatfejlesztési igénnyel lépnek fel. Célszerű ezért már a koncepciót megalapozva, előzetes területszerkezeti és előnyös csatlakoztatási feltételeket biztosítani a megújuló energia-hasznosítási programot megelőzően. Mindenképpen meg kell említeni a 2011. június 27.-én átadott gönyűi gázerőművet, mely bruttó 443 MW teljesítményével a legmodernebb, és legmagasabb hatásfokú létesítmény jelenleg Magyarországon. Az erőmű kombinált ciklusú gáz-és gőzturbinás berendezése nemcsak környezetbarát, de rendkívül magas, nettó 59%-os hatásfokú teljesítménnyel rendelkezik. Ennek a világszínvonalú technológiának köszönhetően több mint 600 ezer háztartás energiaellátása biztosítható. A Gönyűn termelt áram a magyar átviteli hálózatba kerül betáplálásra, melynek köszönhetően a teljes hazai hálózat számára elérhető. Emellett a gönyűi áram elegendő Győr, és térségének egész éves energiaellátására. A villamos energia felhasználás a Nyugat-Dunántúlon az országos viszonylathoz képest alacsonynak mondható. A régióban a villamos energiát fogyasztók száma a 10%-át adják az ország energiafogyasztóinak. Ilyen alacsony fogyasztói számmal csak a Dél-Dunántúl rendelkezik. A többi régió fogyasztói arányát tekintve 11% és 13% között mozog kivéve a Közép-Magyarországot ahol ez az arány 29%. Az éves energiafogyasztásról is hasonlót lehet elmondani, mely szintén 10%-a volt 2008-ban az ország összes éves fogyasztásának (1 115 ezer MWh volt az összes villamos energiafelhasználás a Nyugat-Dunántúlon, az országban 11 243 ezer MWh). Az elmúlt hat évben a háztatások éves villamos energiafelhasználása nagyjából hasonló volt, ami 2008-ban ugrott meg jelentősen GYMS megyében (Melléklet – 5.4.1. ábra). Az egy fogyasztóra jutó felhasználás viszont GYMS megyében csökkent a legtöbbet, a három megye közül (Melléklet – 5.4.2. ábra). Vas megyében is egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, ami azonban kisebb mértékű volt. Zala megye meglehetősen változatos képet mutatott az elmúlt években az egy főre jutó villamos áram felhasználása terén, ami hol emelkedett, hol pedig csökkent, de 2002-höz képest valamennyivel alacsonyabb volt. A megyék közül Győr-MosonA projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

11

Sopron megyében volt a legnagyobb az egy fogyasztóra jutó havi energiafogyasztás 2008-ban, 206 kWh és Zala megyében a legalacsonyabb 143 kWh. A kizárólag közvilágítási hálózat hossza Győr-Moson-Sopron megyében (451 km) közel azonos Vas megye hálózatának hosszával (450 km). Egyedül Zala megye marad el 20 km-el a másik két megyei hálózat hosszától. A Nyugat-Dunántúli közvilágítási hálózat a 12%-át teszi ki az országos hálózatnak. A közvilágítási fényforrások száma a Nyugat-Dunántúlon az ország összes közvilágítási fényforrásának 10%-át teszi ki (Nyugat-Dunántúl 135 ezer közvilágítási fényforrás, Magyarország 1 352 ezer). Érdekes módon azonban a megyék között Vas megyében van a legkevesebb közvilágítási fényforrás (39 ezer) holott a közvilágítási hálózatának hossza közel ugyan annyi mit Győr-Moson-Sopron megyében. Zala megyében pedig 20 km-rel rövidebb ugyan a közvilágítás hálózatának hossza, de 44 ezer fényforrással rendelkezik, amit 5 ezerrel több Vas megyénél, viszont 7 ezerrel kevesebb GYMS megyéhez képest. A megyék összes energia fogyasztását nézve azonban Vas és Zala megye közel azonosan teljesített 290 ezer MWh-val, míg Győr-Moson-Sopron megye 534 ezer MWh villamos energiát használt fel 2008-ban. A régió szélenergia potenciálja egyedül itt a legkedvezőbb az országban, különösen a régió északi és középső részéig bezárólag, emiatt nem csupán elszórt szélerőgépek, hanem nagyobb teljesítményű szélerőmű parkok telepítése is lehetséges. Referenciahelyek működnek Győr-Moson-Sopron, és Vas megyében. Valamennyi vázolt megújuló energia átalakító technológiához kapcsoltan, de önállóan működve is, javasolható a napenergia potenciál közvetlen villamos energiára, illetve hőenergiára történő átalakítása, annak technológiai berendezéseinek a régióban történő gyártása, majd alkalmazásuknak a jelenleginél nagyobb mértékű elterjesztése, mivel a közvetlen napsugárzási adottságok, a legnyugatibb keskeny sáv kivételével mindenütt igen kedvezőek általános európai összehasonlításban. 5.4.2 Gázvezeték-hálózat Az országos és nemzetközi szénhidrogén csőtávvezeték-hálózati nagynyomású rendszerek közül a földgázhálózat beteríti a régiót és nagy/középnyomású gázátadó állomásokon keresztül látja el a térség középnyomású fogyasztói elosztóhálózati alrendszereit. Ezen felül Győr-Moson-Sopron megye helyet ad nagynyomású tranzit földgázvezeték-hálózatnak is, egy Vecsés-Baumgarten közötti ág megyére eső szakaszán, amely már ma is a K-Ny-i tranzitszállításokat is elvégzi. Már a középtávú tervekben szerepel a dél-orosz földgáz („Déli Áramlat” névvel) mely a Fekete-tengeri Beregovaja kompresszorállomásáról indítva Bulgárián és a Balkánon át, Magyarországon keresztül vezetett nyomvonallal épülne ki ugyancsak Baumgartenig (Ausztriai kp.) a meglévővel párhuzamosan fektetve. A Déli Áramlat A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

12

kétoldalú kormányközi egyezménye 2010-ben megszületett, és az első vezeték építésének bejezését 2015-re tervezik. A másik terv a NABUCCO gázvezeték a Kaszpi-tengeri (iráni) táppontból indítva, ugyancsak elérné Magyarországot és ugyancsak a Baumgarten csomópontra csatlakozna. A NABUCCO gázvezeték támogatási szerződést az érdekelt országok, köztük hazánk is 2011 júniusában írta alá. Az igazi mérföldkő majd a beruházási döntés lesz, de ahhoz még nagyon hosszú utat kell megtennie a beruházónak. Ezek a tranzit-nagyrendszerek a telepítési helyszükségletükért folyamatos és jelentős díjjal honorálják az illető térség tulajdonosait, ezért célszerű a területhasználati díjat a régió egyéb fejlesztéseire hasznosítani. Egy korábbi É-D irányú a szibériai Yamal félszigeti táppontról indított – Oroszországon – Fehér-Oroszországon – Lengyelországon vezetett ún. „északitengeri gázok” projekt délre leágazó szakasza átszelné a Ny-Dunántúli Régió keleti részét, Bana és Tornyiszentmiklós közötti szakaszával, majd elér egy adriai-tengeri olasz LNG (folyékony földgáz) kikötőhelyet. Összességében a régió tranzitáló szerepe a földgázhálózati rendszeren tovább erősödik, amely kereskedelmi szerep folyamatos bevételt jelent mind az értékteremtéssel, mind az építési kivitelezés, mind pedig a folyamatos üzemelés idején. Addig azonban, míg ezek a gázellátó rendszerek elsősorban hazai ipari és energiaipari termelőhelyek igényeit elégítik ki, a lakossági-kommunális és tercier szektor számára aránytalanul költséges és környezetszennyező hőellátásmódot jelentenek. Kiváltásukra célszerű törekedni ezekben az ágazatokban és a teljes mezőgazdasági energiaigények kielégítésére is (villamos-, hő- és bioüzemanyag felhasználások) a térség gazdag megújuló potenciális energetikai adottságaira alapozva. Előnyben kell részesíteni a földgázzal még el nem látott településeket, illetve a régi, rekonstrukcióra szoruló települési hőellátó rendszereket. A Nyugat-Dunántúl összes gázhálózatának hossza 10 ezer km ami durván 1500 km-rel marad el a régiók átlagától. De ez a gázhálózat a leghosszabb a Dunántúlon, mert a Közép-Dunántúlon több mint 500 km-el, a Dél-Dunántúlon pedig több mint 1500 km-el rövidebb a gázhálózat. A fogyasztók számát tekintve (300 ezer fogyasztó) a Nyugat-dunántúli durván megegyezik a közép-dunántúli fogyasztók számával. A régiók átlagához képest majdnem 200 ezerrel kevesebb a gázfogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon. Ennél alacsonyabb értékkel a régiók közül, csak a Dél-dunántúli rendelkezik (242 ezer fogyasztó) mely 60 ezer fogyasztóval kevesebb a Nyugat-dunántúlihoz képeset. A fogyasztók több mint 80%-a minden régióban, hasonlóan az országos tendenciához, a gázt egyben fűtésre is használja. Ezen a területen jelentős változatást és energia-megtakarítást jelenthetne, ha a geotermikus energia válthatná ki a fűtést, amelyre azonban középtávon is csekély az esély. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

13

A háztartások számára értékesített gáz 307 055 ezer m³ volt 2008-ban, ami a második legalacsonyabb érték a régiók között. A régiók átlagához képest pedig több mint 200 000 ezer m³-el kevesebbet értékesítettek a Nyugat-Dunántúlon. A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége 2004-ig, Vas megyében 2003-ig növekedett, majd fokozatosan csökkeni kezdett (Melléklet - 5.4.3. ábra). Ezzel ellentétben a fogyasztók száma folyamatosan növekedett mindhárom megyében (Melléklet - 5.4.4. ábra). A megyék között Győr-Moson-Sopronban található a legtöbb fogyasztó (134 ezer), és itt értékesítették a legtöbb gázt is (149 259 ezer m³) 2008-ban. Zala és Vas megye jóval elmarad a fogyasztók számát, és a fogyasztást tekintve GYMS-tól. Itt külön kiemelendő, hogy Vas megye 74 ezer fogyasztóval rendelkezik, ami a legalacsonyabb érték a megyék között. Az éves gázfelhasználása sem érte el a 75 000 ezer m³-t, ami 8 000 ezer m³-el kevesebb Zalához képest. Az egy fogyasztóra jutó felhasználást tekintve azonban Vas megelőzi Zala megyét, de még így is GYMS megye az első. A felhasználások mértéke azonban nem sokban tér el egymástól, mert amíg GYMS megyében az egy főre jutó gáz mennyisége 92,8m³ volt havonta, addig Vasban 86,9m³, Zalában pedig 70,6m³. A melléklet 5.4.5. ábráján jól látható, hogy az egy fogyasztóra, és lakosra jutó havi gázfogyasztás, a háztarásoknak értésesített gáz éves mennyiségéhez hasonlóan változott. Ugyanis 2005-től mindhárom megyében folyamatosan csökkeni kezdett az értéke. Az egy fogyasztóra jutó havi gázfelhasználás 2008-ban a régiók közül a NyugatDunántúlon volt a legalacsonyabb 84,3m³. Ez az érték 10 m³-rel kevesebb az országos átlaghoz képest. 5.4.3 Közlekedés (innovatív tendenciák és technológiák, e-mobility) A Nyugat-Dunántúlon régióközlekedést tekintve a legforgalmasabbnak Győr-MosonSopron megye tekinthető, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a Budapestet Béccsel összekötő autópálya a területén halad át. Valamit GYMS megye közelében található Szlovákia fővárosa Pozsony is. A vasúti közlekedésről hasonló mondható el, ami nemcsak annak köszönhető, hogy a MÁV egyik legforgalmasabb és a Nyugat-Európával kapcsolatot jelentő vonalhálózata található Győr-Moson-Sopron megyében, hanem annak is, hogy a GYSEV hálózatának jelentős része ezt a területet érinti. A GYSEV járatainak többsége pedig a szomszédos Ausztriába közlekedik. A légi közlekedést tekintve szintén Győr-Moson-Sopron megyét, azon belül is a péri repülőteret kell kiemelni. A repülőtér fejlesztésének köszönhetően, jelentős nemzetközi forgalommal rendelkezik, melyből külön kiemelendő a teherszállítás. A kerékpáros infrastruktúrát tekintve az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény által az országos kerékpáros törzshálózat elemeiként kijelölt 27 regionális kerékpárútvonal közül hat érinti a régiót. A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

14

A közlekedési infrastruktúra tehát adott az e-mobilitás számára, azonban mégsem terjedt még el a régióban. Ennek egyik oka, hogy az alternatív meghajtású járművek (legyen az elektromos, hidrogén, vagy biodízel meghajtású) számára még nem építettek töltőállomásokat a régióban. Egyedül Zalaegerszeget lehet kiemelni, ahol a Zalavíz Zrt. 2010-ben felavatott egy biogáz töltőállomást. Az állomást egyelőre csak a cég saját autóinak tankolására használják, de a jövőben tervezik a helyi önkormányzati cégek gépjárműveinek, és a városi buszok üzemanyag ellátását is. A Pannon Novum Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség több projektet is indított, ami az e-mobilitást, az alternatív meghajtású járműveket, és azok használatát hivatott népszerűsíteni. Ezek közül kiemelendő a REZIPE program, és az ELMO projekt. A REZIPE projekt célja, hogy a zéró kibocsátású járművek használatát bevezesse a városi közlekedésbe. A projekt keretein belül több elektromos töltőállomás is épülne, melyek közül az egyik hamarosan elkészül Győrben. Mindamellett az elektromos járművek népszerűsítésének jegyében lehetőség lesz e-autók, e-mopedek, és e-biciklik kölcsönzésére is. Az e-mobilitást népszerűsíti például a győri Leier cég is, mely 2010-től elkezdett elektromos járműveket forgalmazni. Az ELMO projekt a fenntartható közlekedést hivatott biztosítani a városokban és a régiókban egyaránt, az elektromos járművek használatának segítségével. Ezért a projektben nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek is részt vesznek, akik közös koncepciókat készítenek az e-mobilitás kutatására, képzésére, és fejlesztésére. Amit mindenképpen meg kell még említeni az a Széchenyi István Egyetem alternatív meghajtású járművekkel kapcsolatos kutatása, valamint azok népszerűsítése. Ide tartozik többek között a Széchenyi futam, mely az alternatív meghajtású járművek versenye, valamint az egyetem Szenergy Team nevű csapata, amelyik évek óta jelentős sikereket ér el a nemzetközi Shell-Eco-marathon Europe versenyen napelemes autójának köszönhetően. Az alternatív meghajtású járművek fent említett népszerűsítései azért is fontos, mert amíg a régióban az utóbbi öt évben, a benzin, és gázolaj meghajtású személygépjárművek száma növekedett, az egyéb meghajtású járművek száma fokozatosan csökkent. A legnagyobb növekedést a gázolja meghajtású járművek jelentik, melyek száma majdnem a duplájára nőtt 2003 óta (Melléklet – 5.4.6. ábra). Az alternatív meghajtású járműveket először a tömegközeledésben célszerű alkalmazni. Az elektromos buszok, és villanymozdonyokat követhetnénk aztán a közszférában, és a helyi önkormányzatok használatában álló gépjárművek alternatív meghajtásúra cserélése. Az elektromos, és más alternatív meghajtású üzemanyagokkal rendelkező töltőállomások cseréjével pedig biztosított lenne a régió személygépjármű állományának fokozatos átállása a benzin üzeműről, az alternatív meghajtásúra.


15

5.4.4 Hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés A hulladékgazdálkodás szempontjából a régió meglehetősen eltérő képet mutat. A 2009-ben átadott Győr-sashegyi regionális hulladékkezelőnek köszönhetően, a Nyugat-Dunántúl északi területén található 112 település nagytérségi hulladékgazdálkodása kezdődött meg. A két-kannás rendszer bevezetésével a szelektív hulladék gyűjtés már a családok otthonaiban elkezdődik a komposzt és kommunális hulladék szétválasztásával. A rendszer egyelőre csak a családi házaknál került bevezetésre, a társasházak esetében továbbra is az egykannás szemétgyűjtést alkalmazzák, de a közeljövőben itt is áttérnek majd a két-kannás gyűjtésre. A sashegyi regionális hulladékkezelő teljes mértékben megfelel, az Európai Unió követelményeinek, ahol a mechanikai-biológiai kezelőművet, válogatóművet, és komposztálót állítottak fel. Ezek kívül több hulladékudvart (36 db), és hulladékszigetet (179 db) is kialakítottak a nagytérségen belül a szelektív hulladékgyűjtés minél hatékonyabb megvalósítása érdekében. A hulladékkezelő megépülésével természetesen a régi szeméttelep rekultiválásra került. A Nyugat-Dunántúli régió déli részén szintén megvalósult egy hasonló nagytérségi hulladékgazdálkodás, mint az északi részén, valamint minden nagyobb településen, úgymint Szombathely, Nagykanizsa, Sárvár, Körmend, stb. megvalósult a szelektív hulladékgyűjtés is. Zalabéren 2007-ben átadásra került egy 1 millió m³-es kapacitású lerakó, a Zalaispaprogram keretén belül. Ezzel Zala, és Vas megye határán található települések hulladékgazdálkodása valósult meg. A hulladéklerakón kívül hulladékgazdálkodási létesítmények, hulladékkezelő központok, válogatók, átrakodók, hulladékudvarok, és szelektív hulladékgyűjtő szigetek létesültek. Ennek a komplex hulladékgazdálkodási rendszernek köszönhetően több mint 130 településen felszámolták, illetve rekultiválták a régi szemétlerakókat. Vas megyében kiépülőben van még egy nagytérségi hulladékgazdálkodási rendszer, ami 2009-ben alakult 129 vasi önkormányzat részvételével, melynek központja Szombathely. A Nyugat-Dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás célja a sashegyi, és a zalabérihez hasonló szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer létrehozása, valamint a meglévő hulladéklerakók rekultiválása KEOP pályázat segítségével. A társulás az első fordulón már elnyerte a hulladékgazdálkodási program előkészítéséhez szükséges támogatást, melynek támogatási szerződést 2010 áprilisában aláírták. Az előkészítés fázisa így 2012 tavaszáig lezárulhat, és ha sikeres a 2. fordulója a pályázatnak akkor a beruházások legkésőbb 2014 első felében befejeződhetnek. A rendszer üzemelése így 2014-ben már elkezdődhet. A Nyugat-Dunántúlon a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 2003-tól 2008-ig több mint 15 ezerrel emelkedett. Ebből is kiemelkedik Győr-MosonSopron megye ahol 10 ezerrel voltak többen 2008-ban, mint öt évvel korábban (Melléklet – 5.4.7. ábra). Vas és Zala megyében 6 és 7 ezer növekedés A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

16

tapasztalható a lakások számában. A régióba a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma még így is alacsonynak mondható a régiók között, de a DélDunántúlon több mint 20 ezerrel alacsonyabb ez a szám. A begyűjtött települési szilárd hulladék terén GYMS megye egyértelmű csökkentést mutat 2006-tól kezdve, azonban Vas és Zala megyékről nem mondható el egyértelműen ugyanez. Míg 2006 és 2007 között egyértelmű csökkenés volt tapasztalható, addig 2008-ban ismét növekedett a települési szilárd hulladék mennyisége (Melléklet – 5.4.8. ábra). A folyékony hulladékok esetében viszont már más a helyzet. A lakosságtól gyűjtött folyékony hulladék 2006-tól folyamatosan csökkent a Nyugat-Dunántúlon több mint 20 ezer m³-el. Ez leginkább annak köszönhető, hogy egyre több lakás csatlakozott a helyi csatornahálózatra. A megyék között viszont Zalában szállítják el még mindig a legtöbb folyékony hulladékot (Melléklet – 5.4.9. ábra). Ez az elszállított mennyiség nagyjából a duplája a GYMS és Vas megyei értékeknek. A szennyvízelvezetés is meglehetősen változatos képet mutat a régióban, mert amíg a tisztítottan elvezetett szennyvíz egyedül Zala megyében csökkent folyamatosan 2003-tól, addig GYMS, és Vas megye meglehetősen változatos képet mutatnak. Míg GYMS megyében a tisztítottan elvezetett szennyvíz szinte évente növekedett és csökkent, addig Vas megyében 2004-ben hirtelen megnövekedett, majd 2006-ig csökkent, utána ismét megnövekedett de 2008-ban már megint csökkentő tendenciát mutatott (Melléklet – 5.4.10. ábra). A víztisztítás módját tekintve mechanikailag utolját a régióban 2004-ben tisztítottak szennyvizet GYMS és Vas megyében, Zalában pedig 2005-ben. Mindhárom megyében a biológiai tisztítás csökkenést mutat, a III. tisztítási fokozattal szemben (Melléklet – 5.4.11. ábra). Vas és Zala megyében 2008-ban nagyjából 25%-át tette ki a biológia tisztítása a szennyvíznek. A legnagyobb változást a víztisztítás terén GYMS megye mutatja, ahol 2003-ban még a szennyvíz több mint 90%-át biológiai úton tisztították, addig 2008-ban már csak az 56%-át. Azonban GYMS megyében még így is a szennyvíz jelentős részét biológiai úton tisztítják ellentétben a másik két megyével. Vas megyében érdekes módon 2003 óta közel azonos átlagosan 3500 m³ körül volt a biológiailag tisztított víz mennyisége, addig Zalában éppen fordítva átlagosan 7700 m³ volt a III. tisztítási fokozattal tisztított víz mennyisége. A Nyugat-Dunántúlon a regionális hulladékgazdálkodásnak, és a szelektív hulladékgyűjtésnek köszönhetően, kiválogathatók a megújul energiaforrásként felhasználható hulladékok. Ebbe beletartozik a rekultivált hulladéklerakók biogáz termelésének begyűjtése, valamint a folyékony hulladékok szintén hasonló célra történő felhasználása is. A szennyvíztisztító telepek esetében a keletkezett biogázok felhasználhatók hő, és elektromos áram termelésére, valamint magának a szennyvíz tisztítótelepnek az energiaellátására is.


17

5.4.5 Lokális távhőellátó rendszerek A Nyugat-dunántúli régió távhőellátását tekintve, Vas megyében található a legtöbb olyan település, amelyik távfűtéssel és meleg-vízhálózattal ellátott (szám szerint 8 település volt 2008-ban, míg 2004-ig hét előtte pedig hat). Győr-Moson-Sopron megyében az utóbbi 5 évben nem változott a távfűtéssel rendelkező települések száma, így továbbra is 5 város rendelkezik lokális távhőellátó rendszerrel. Egyedül Zala megyében található egy település, amelyik távfűtés és melegvíz szolgáltatással rendelkezik, és amelyiknek távfűtésbe kapcsolt lakásainak száma is gyakorlatilag változatlan maradt az elmúlt években. GYMS megyében 2007-ig folyamatosan növekedett a távfűtéssel rendelkező lakások száma, egyedül 2008-ban volt tapasztalható enyhe csökkenés. Érdekes módon azonban míg GYMS és Zala megyében közel azonos arányban állnak egymással a távfűtésbe és melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma, addig Vas megyében közel 6 ezerrel több a távfűtéssel ellátott lakások száma (Melléklet – 5.4.1. táblázat). A régió egészét tekintve a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 2006-ig folyamatosan növekedett, majd ezt követően némi csökkenés és stagnálás figyelhető meg. A melegvízellátásba bekapcsolt lakások száma ezzel ellentétben folyamatos növekedést mutatott (Melléklet – 5.4.12. ábra).


18

5.5 A Nyugat-dunántúli régió energetikai szempontú SWOT analízise ERŐSSÉGEK (belső +)

GYENGESÉGEK (belső -) Energia

Primer megújuló energiahordozói adottságok (nap, víz, szél, geotermikus, szilárd biomassza, lágyszárú biomassza) a legkedvezőbbek az országban.

Primer hagyományos energiahordozók (kőolaj, kőolajtermék, földgáz, szén) közül a szilárd tűzifát kivéve teljes behozatalra szorul a régió.

Másodlagos, harmadlagos átalakítással nyerhető biomassza alapú energiahordozói adottságai (biogáz, biodízel, bioetanol) országos szinten kedvezőek.

Biodízel, bioetanol technológiák létrehozására hazai tőkebefektetők hiányoznak.

Villamos energiaellátó hálózati rendszerek közül a Az új magisztrális villamos tranzit hálózatok építése újabb nemzetközi együttműködésben résztvevő tranzit területsávokat hasít ki a régió természeti területéből, szemben az hálózatok jelenlegi és tervezett kiépítettsége a régióban azonos tartóoszlopos szerkezetre rögzíthető 4-4 áramkörös (400 európai színvonalú és sűrűségű, ami a szabad kV, 120 kV) helytakarékos megoldásokkal. energiapiac feltétele. A régió innovációs központjai, tervezett K+F kutatóintézményei alkalmasak újabb megújuló energetikai technológiák (tüzelőanyag-cellák, hidrogénbontás) kifejlesztésére, kísérleti alkalmazására.

A tranzit földgáz kereskedelem a helyi energiaellátásban nem jelenti az életminőség javulását (olcsóbb fogyasztói árat, biztonságot).

Földgázenergia ellátó, szállító nemzetközi kooperáló hálózatok meglévő adottságai és tervezett nagyarányú fejlesztése, a tárolótér bővítést is beleértve a régió energiapiacai szerepét növelik, tranzit kereskedelmét szolgálják.

Nagy energetikai függőség, megújuló energiaforrások alacsony hasznosítási foka a régióban

LEHETŐSÉGEK (külső +)

VESZÉLYEK (külső -) Energia

Megújuló energiahasznosítási technológiák köztudottak, Pénzügyi, jogszabályi hiányok miatt, a megújuló energia hazai fejlesztésük elterjesztésére már termelési és átalakítási technológiák telepítése, kiépítése, az referenciaüzemek és szomszéd országi tapasztalatokra ezzel járó foglalkoztatás bővítés üteme, életkörülmények javítása támaszkodhatnak. lassúbb lesz a tervezettnél. Bioüzemanyag alapanyag termelésének és átalakításának helyi, szervezett, termékláncban történő üzemeltetése új iparágat teremthet.

Biohajtóanyag előállítás és forgalmazás nemzetközi monopóliumok (pl. MOL, GASPROM) kezében marad, ami kizárja a helyi termelők összefogásnak alapuló fejlesztések lehetőségét.

A meglévő 400 kV-os villamos alaphálózati rendszer távlatban történő megcsapolására a régió két mj. városa számára (Zalaegerszeg, Nagykanizsa) mód nyílik.

Villamos főelosztó és elosztó hálózati rendszerek (120 kV, 20 kV) rekonstrukciója és újabb szakaszok fejlesztése, 120/20 kV-os alállomások építése nem tart lépést az igényekkel a privatizáció óta sem, ami a megújuló energiabázisú erőműfejlesztés gátját is képezheti, vagy azt megdrágíthatja.

A földgáz tranzit rendszerek bővítésével helyszükségletük kielégítésével megnövekedhet a régió és az érintett önkormányzatok folyamatos bevétele, amennyiben ennek jogát és feltételeit időben biztosítják.

A hazai földgáztároló-kapacitás biztonsága csökken, ha az nemzetközi tulajdonba és irányítás alá kerül. Megújuló energiaforrásaink külső, pénzügyi befektetők általi privatizációja (ökogyarmatosítás) által diszfunkcionális megújuló energia ellátási struktúrák kialakulása


19

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia 5. fejezet mellékletei


20

5.1.1. táblázat A Nyugat-dunántúli régió településszerkezete (2011) Területi egység GyőrMosonSopron Vas Zala NyugatDunántúl

50010005000999 4999 9999 10000fős települések aránya, %

Terület (km2)

Települések száma

Városok száma

Lakosságszám (ezer fő)

-499

4 208 3 336 3 784

183 216 257

11 12 10

449 257 286

30,6 61,11 61,48

25,68 24,54 21,4

39,89 11,57 15,18

1,09 0,46 0,78

2,73 2,31 1,17

11328

656

33

992

52,74

23,63

20,88

0,76

1,98

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.2.1. táblázat A foglalkoztatottak száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) Foglalkoztatott, ezer fő

Megye, régió 2000

2006

2007

2008

20091

20101

Győr-Moson-Sopron

184,0

186,7

192,6

190,9

190,3

189,5

Vas

120,1

113,4

113,8

110,2

100,7

107

Zala

127,2

127,9

123,6

431,3

428,0

127,4 433,8

114,8 405,8

109,2 405,6

Nyugat-Dunántúl

424,7

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.2.2. táblázat A munkanélküliek száma a Nyugat-dunántúli régióban (2000 és 2006-2010) A munkanélküliek száma, ezer fő

Megye, régió Győr-Moson-Sopron

2000 8,2

2006 8,4

Vas

5,8

9,1

Zala

5,0

8,6

19,0

26,1

Nyugat-Dunántúl

2007

2008

20091

20101

7,3

7,0

13,9

14,5

8,3

6,4

13,1

11,4

7,2 22,8

8,7

14,3 41,3

13,5 39,3

22,1

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján

1

A 2009-es és 2010-es oszlop az adott év utolsó negyedévének adatait mutatja


21

5.2.3. táblázat Az alkalmazásban állók létszáma a Nyugat-Dunántúlon nemzetgazdasági ágak szerint (2003-2008) Megye, régió

Győr-Moson-Sopron

Ipar

Ebből: feldolgozóipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

2003

Mezőgazdaság, vad, erdő-, halgazdálkodás 5 821

52 110

49 137

5 493

12 038

2004

5 653

50 886

47 898

5 735

12 798

2005

5 166

48 500

45 659

5 841

13 129

2006

5363

48092

45581

8084

19537

2007

5 084

48 004

45 621

8 215

20 239

2008

5 029

49 428

46 990

8 051

20 560

2003

3 532

37 619

36 366

3 085

6 868

2004

3 439

36 143

34 892

3 178

6 857

2006

3 150 3 392

32 858 33 921

31 642 32 846

3 397 4 370

6 782 9 744

2007

3 406

34 098

33 026

4 474

10 134

2008

3 431

33 144

32 053

3 856

10 099

2003

4 099

31 106

28 696

4 326

7 767

2004

3 039

31 926

29 750

4 396

8 155

2006

2 984 3 249

25 312 28 548

23 179 26 673

4 298 5 468

7 928 11 572

2007

3 186

27 607

25 946

5 233

11 686

Év

2005 Vas

2005 Zala

2008

3 116

28 130

26 426

4 628

12 467

2003

13 452

120 835

114 199

12 904

26 673

2004

12 131

118 955

112 540

13 309

27 810

2006

11 300 12 004

106 670 110 561

100 480 105 100

13 536 17 922

27 839 40 853

2007

11 676

109 709

104 593

17 922

42 059

2008

11 576

110 702

105 469

16 535

43 126

2005 Nyugat-Dunántúl

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Hektár 140 000 2001–2005 évek átlaga

120 000

2004 100 000 2005

80 000

2006

60 000 40 000

2007

20 000

2008

Egyéb

Lucerna

Silókukorica

Cukorrépa

Repce

Napraforgó

Tavaszi árpa

Őszi árpa

Kukorica

Búza

0 Növény

5.3.1. ábra: A jelentősebb szántóföldi növények betakarított terüelte a Nyugat-Dunántúlon (2004-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

22

Ezer darab 250

200 Sertés

150

100 Szarvasmarha 50

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.2. ábra: Sertés és szarvasmarha-állomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer darab 2250 2000 1750 1500 1250 1000

Baromfi

750 500 250

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.3. ábra: Baromfiállomány a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


23

5.3.1. táblázat 5. tábla: A GDP ágazati megoszlása Magyarország régióiban (2000, 2007) 2000

Megye/Régió

Mezőgazdaság Ipar

Építőipar

2007

Szolgáltatások Mezőgazdaság

Ipar

Építőipar

Szolgáltatások

3,8

44,9

4,6

46,5

50,3

7,5

33,6

5,2

53,4

5,1

55,6

5,4

30,1

5,3

59,1

Győr-MosonSopron

4,1

48,9

4,1

43

Vas

3,6

41,5

4,7

Zala NyugatDunántúl

4,4

34,8

3,8

39,6

4,8

51,9

5,2

38,6

4,9

51,4

KözépMagyarország

0,7

18,5

4,4

76,3

0,7

18

4,1

77,2

KözépDunántúl

3,6

40,3

5,1

51

4,7

43,9

4,5

46,9

Dél-Dunántúl

7,2

21,9

5,6

65,2

8,5

21,6

5,5

64,4

ÉszakMagyarország

4,1

31,6

5,4

58,9

4,2

34,9

5,2

55,7

Észak-Alföld

6,2

26,8

5,5

61,5

8,4

24,1

5,6

61,9

Dél-Alföld

8,1

22,4

5,4

64,2

11,0

22,4

5,0

61,6

Magyarország

3,3

25,5

4,9

66,3

4,0

25,2

4,6

66,2



24

5.3.2. táblázat A háztartások legfontosabb jellemzői a Nyugat-dunántúli régióban (2002-2008) A háztartások megoszlása lakáshasználati jogcím és a fűtés módja szerint (%) Lakáshasználati jogcím Régió

Év bérleti

tulajdonosi

NyugatDunántú l

Régió

NyugatDunántú l

Régió

NyugatDunántú l

A fűtés módja

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Év

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

89,4 88,5 88,8 88,8 90,4 88,9 89,0

egyéb

épület egyedi lakás egyedi kazánfűtéssel kazánfűtéssel

távfűtés

6,3 4,3 13,3 5,9 9,0 2,5 11,2 5,4 8,1 3,1 11,4 6,2 7,8 3,4 9,2 5,5 9,0 0,7 11,9 6,4 10,5 0,6 11,4 7,2 10,2 0,7 12,5 7,3 A lakások megoszlása a szobák száma szerint (%)

26,2 34,8 38,0 35,5 36,0 36,5 29,2

Három és annál több szobás 0,7 7,1 15,5 34,0 22,3 20,3 0,2 8 13,1 30 22,5 26,2 0,4 7,3 11,8 32 20,4 28,1 0,5 7,4 14,2 27,5 20 30,4 0,5 6,5 14,6 30,9 20,3 27,1 1,0 6,7 15,7 29,8 18,8 28,1 0,6 7,8 13,6 32,5 19,5 26,1 A száz háztartásra jutó tartós fogyasztási cikkek éves átlagos állománya (darab)

Egyhelyiséges, félszobás

Másfél szobás

Egyszobás

Két és fél szobás

Kétszobás

egyéb fűtés 54,6 48,5 44,5 49,8 45,5 44,9 51,0

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Hűtőszekrény

Fagyasztógép

Hűtő- és fagyasztógép

Mosógép, automata és félautomata

Asztali számítógép (PC)

Mobiltelefon

Személygépkocsi

85 82 80 81 77 75,0 69

69 70 71 – 66 62,0 57

23 28 29 – 34 37,0 41

71 77 78 81 90 92,0 87

19 31 33 13 40 43,0 44

85 130 144 148 167 176,0 186

51 65 66 62 63 64,0 65

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján 5.3.3. táblázat A lakások mennyiségi és minőségi mutatói a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) A lakások mennyiségi és minőségi mutatói (%)

Régió

Lakások átlagos területe, m²

Gázzal ellátott, %

Szennyvízelvezetéssel ellátott, %

Vezetékes telefonnal ellátott, %

79,0

94,2

97,3

83,1

2003

83

96,6

96,6

78,9

2004

84

96,2

97,9

82

2005

85,6

99

97

98,3

2006

84

96,5

98,8

68,9

2007

84,0

95,9

99,1

66,7

2008

82,2

96,9

98,1

62,7

Év

2002

NyugatDunántúl



25

5.3.4. táblázat Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban a Nyugat-Dunántúlon Az egy főre jutó évi kiadás néhány főbb COICOP csoportban (Ft)

Lakásfenntartás, háztartási energia

Ebből: elektromos energia, gáz és egyéb tüzelőanyag

Lakberendezés, háztartásvitel

Egészségügy

Közlekedés

141 121

84 817

38 067

25 146

29 990

81 254

2003

137 979

92 347

42 480

23 804

19 641

62 731

2004 NyugatDunántúl 2005

143 290

102 285

53 421

28 443

19 463

66 418

134 240

177 355

–

–

21 151

88 635

2006

163 212

129 485

74 170

33 733

22 681

88 272

2007

165 942

137 411

83 655

27 843

24 773

88 797

2008

172 122

157 957

99 672

29 989

29 549

86 738

Régió

Év

2002

Élelmiszerek és alkoholmentes italok

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Személygépkocsik száma (db) 160 000 140 000

Összesen

120 000 Benzinüzemű

100 000 80 000

Gázolajüzemű 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.4. ábra: A személygépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Tehergépkocsik száma (db) 22 500 20 000

Összesen

17 500 15 000

Gázolajüzemű

12 500 10 000

Benzinüzemű

7 500 5 000 2 500

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.3.5. ábra: A tehergépkocsik száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag típusa szerint (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

26

Ezer fő 60000

56233

50000 40000 30634 30000

Szállított utas

20000 11926 10000 0 Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

Megye

5.3.6. ábra: A helyi autóbusz-közlekedés által szállított utasok száma a Nyugat-Dunántúlon (2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján MWh 550 000 500 000

Villamosenergiafelhasználás

450 000 400 000 350 000 300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.1. ábra: A háztartások éves villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján kWh 225 200 175

Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás

150 125 100

Egy lakosra jutó havi felhasználás

75 50 25

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.2. ábra: A háztartások egy főre jutó havi villamosenergia felhasználása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

27

Ezer m 3 180 000 160 000 Háztartásoknak értékesített gáz

140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.3. ábra: A háztartásoknak értékesített gáz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Fő 140 000 Fogyasztók száma

120 000

100 000 Ebből a fűtési fogyasztók száma

80 000

60 000

40 000

20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0

Zala

Megye/ Év

5.4.4. ábra: A vezetékesgáz fogyasztók száma a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján m3 125

100 Egy fogyasztóra jutó havi felhasználás

75

50

Egy lakosra jutó havi felhasználás

25

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

0 Megye/ Év

Zala

5.4.5. ábra: A háztartások havi gázfogyasztása a Nyugat-Dunántúlon (2002-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján A projekt az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Programban az Európai Unió és a Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

28

257 644

253 789 255 195

252 252

250 857 251 048

Személygépjármű (db)

2003

250 000

2004

200 000

2005

2006

150 000

Benzinüzemű

Gázolajüzemű

285

0

456 359

579

2008

834 770

50 156 55 719

45 339

33 370 39 358

50 000

61 214

2007 100 000

Üzemfajta

Egyéb üzemű

5.4.6. ábra: A személygépjárművek száma a Nyugat-Dunántúlon üzemanyag-felhasználás alapján (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab 180 000 160 000 Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma

140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

Megye/ Év

Zala

5.4.7. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer tonna 300 250

Települési szilárd hulladék

200 150 100

Ebből: lakossági

50

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

2009

2008

2007

2006

2009

2008

2007

2006

2009

2008

2007

2006

0 Megye/ Év

5.4.8. ábra: A települési szilárd hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2006-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


29

Ezer m 3 200 180 160 Települési folyékony hulladék

140 120 100 80

Ebből: lakossági

60 40 20

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0 Megye/ Év

Zala

5.4.9. ábra: A települési folyékony hulladék mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2005-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m 3 25 000 20 000 15 000 Tisztítottan elvezetett szennyvíz

10 000 5 000

Győr-Moson-Sopron

Vas

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0

Zala

Megye/ Év

5.4.10. ábra: A tisztítottan elvezetett szennyvíz mennyisége a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Ezer m 3 20 000 17 500 Biológiailag tisztított

15 000 12 500 10 000 7 500

III. tisztítási fokozattal tisztított

5 000 2 500

Győr-Moson-Sopron

Vas

Zala

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2008

2007

2006

2005

2004

2003

0 Megye/ Év

5.4.11. ábra: Közüzemi szennyvízkezelés a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


30

5.4.1. táblázat A távfűtés és melegvíz-szolgáltatás a Nyugat-Dunántúlon (2003-2008, db) Megnevezés

Győr-Moson-Sopron megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása 2003 2004 2005 2006

2007

2008

Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

5

5

5

5

5

5

Távfűtésbe bekapcsolt lakás

33 205

33 727

34 384

34 466

34 473

34 426

30 033 30 382 31 264 31 507 Vas megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

31 518

31 434

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

6

7

7

7

7

8


15 871

15 951

15 971

16 134

15 907

16 040

9 497 9 809 9 866 9 754 Zala megye távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

9 842

9 964

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

1

1

1

1

1

1


1 180

1 180

1 181

1 180

1 180

1 180

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás 1 021 1 022 1 023 1 022 A Nyugat-Dunántúl távfűtés és melegvíz-szolgáltatása

1 022

1 022

Távfűtéssel és melegvíz-hálózattal rendelkező település

12

13

13

13

13

14


50 256

50 858

51 536

51 780

51 560

51 646

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás

40 551

41 213

42 153

42 283

42 382

42 420

Saját szerkesztés a KSH adatai alapján Darab 55 000 2003 2004

50 000

2005 2006

45 000

2007 2008

40 000

35 000 Távfűtésbe bekapcsolt lakás

Melegvíz-hálózatba bekapcsolt lakás

5.4.12. ábra: A Nyugat-dunántúli régió távfűtés és melegvíz-szolgáltatása (2003-2008) Saját szerkesztés a KSH adatai alapján


31

ESPAN Nyugat-dunántúli Regionális Energia Stratégia

Recommend Documents