ERDÉSZETI LAPOK AZ
K
ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET
Ö
Z
L
Ö
N
Y
K.
Megjelenik m i n d e n h ó n a p b a n . Tizenkeitödik évfolyam. I V
. füzet.
Április 1873. 1
Előfizetési dij egy évre és azok számára kik az „Országos Erdészeti-Egyesületnek 'nem tagjai 8 frt; tagok számára az évi 5 frt alapítványi kamat, vagy érdij beküldése mellett csak 3 frt. Szerkesztőség skiadóhivatal Budapesten, a várban, Fortuna-utcza 129. sz. a. II. em. Mérsékelt dijért mindennemű hirdetésele közöltetnek.
1
Erdészetünk leírása a világkiállítási honismertetőben. ) Irta : Bedő
A
magyar
korona
Albert.
országainak erdőségei a
birodalom
éjszaki határvonalát képező kárpátoktól kezdve délre az adriai tenger mellett elhúzódó Balkán hegység aljáig terjednek, keletre Moldva és Gácsország földjével és nyugotra az osztrák-magyar monarchia örökös tartományaival Morva, Ausztria, Stiria, Krajna és az osztrák tengerparti tartományokkal határosak. A
magyar korona országainak, Magyarországnak, Erdély-
*) A m. kir. kormány megbízásából Keleti Károly ministeri tanácsos által szerkesztett világkiállítási katalógus honismertető része hazánk általános leirását s az egyes közgazdasági ágak szakbeli részletesebb ismertetését tartalmazza. E köz leményünk azon könyvnek szintén egyik szakaszát képezi, s ehez képest feladatunk volt oly irányban megírni, hogy vele a rendelkezésünkre bocsátott térhez mértten hazai erdészetünk jelen állásáról ne csak a szakemberek által érthető, de az erdészet ügye iránt érdeklődő más ügybarátoknak is hű képet adjunk. Tárgyánál fogva, s mint az emiitett könyv tartalmát is jelző leírást, szintén közölni kívántuk. Szerz.
nek, s Hörvát-Slavon-Balmátországoknak erdei főleg négy cso portba oszthatók : első csoportba tartoznak délfelé
egész
az
éjszaki
rész
erdei
le
a Dunáig és az úgynevezett magyar alföld sík
ságának kezdetéig; a második csoportot képezik a k e l e t i
erdők,
melyekhez
tartoznak a Magyarország és Erdély közt lévő bihari hegység, Zaránd-
és
Aradmegyék
erdei
s az Erdélyben
lévő
összes
erdőségek; a harmadik csoport erdőségeit alkotják az a l f ö l d i ságon
lévő kisebb
erdőségek
s részben
a
sík
megkötött futó
homokon álló e r d ő k ; a negyedik csoport erdőségeihez tartoznak a erdők,
délvidéki
melyek alá foglalhatók, a Duna déli oldalán alul levő
összes erdők, Bács, Krassó, Temes és a szomszédos vidék erdei, továbbá Horvát-Slavon- és Dalmátországok erdőségei. Az fenyő,
éjszaki a
rész erdőségei : főfenemek a lucz- és jegenye
bükk,
kisebb
mértékben
a kocsános és kocsántalan
tölgy, ezután a vörös- és erdei fenyő meg a gyertyán. E
fák
azok, melyek
erdőhasználati
és erdőüzleti tekin
tetben az összes éjszaki területre nézve kiválóbb birnak.
Tenyésznek
e vidéken
még azon
jelentőséggel
összes másodrendű
erdei fák, minők a czirbolya fenyő, kőris, szil, juhar, nyír stb., melyek gazdasági, gyári vagy bármely
kisebb
iparági
haszná
latnak tárgyát képezik. Az égalj
éjszaki
növényei
rész lévén,
erdei nagyobbrészt mérsékelt hűvösségü lassúbb
növéssel
birnak
a déli erdők
fáinál, faszövetük azonban épen e körülmény folytán tömöttebb, s az éjszaki rész fái, vétessenek azok bár a déliekkel azon
egy
műszaki
tengerszin czélokra
déli erdőké.
feletti
tartósabb
magasságból erejű
fákat
s
hasonló
ugyan talajról,
szolgáltatnak, mint a
E vidék szállítási és közlekedési eszközökben s különösen vizi erőben legkedvezőbb viszonyoknak A keleti
erdők
főfaneme a bükk, a lucz- és jegenyefenyő,
kisebb mértékben
a
a gyertyán.
képezik
Ezek
örvend.
kocsános, az
kocsántalan erdei
és
használat
csertölgy,
s
jelentékenyebb
tömegét, E vidék erdélyi erdőségei az erdőipar képező vizerővel
kiváló
patak az itt eddigelé fatömegének másodrendű Az
az
alföldi
legnagyobbrészt
erdei
még elzártan állt erdők
jelentékeny
fák e vidéken
síkság
főtényezőjét
mértékben birnak, s a számos hegyi
értékesítésre
erdei
egyik
kulcsát
képezi.
A
gazdagon vannak képviselve.
főfanemei
az
ákácz, a
nyár- és
a tölgy és igen kevés bálványfa. E vidék erdei csupán a helyi gazdaság szempontjából érdemelnek
figyelmet,
kereskedelmi t e
kintetben azonban nem birnak jelentőséggel. A közlekedési főeszközök a Duna és a Tisza vize, meg a vasutak, melyek főleg az első csoport erdőségeinek fáját hozzák e vidékre. Az ország közfigyelmének
s a hivatott közegeknek
különös gondtárgyát képezi az ezen vidék erdőterületéhez t a r tozó futóhomok területek A déli erdők Hasonlítva
a
fanemei a lcgváltozatosabbaknak mondhatók.
többi
tenyésznek, s itt
megkötése és beerdősitése.
vidékhez,
kiválóan
igen jelentékeny
nagyobb
peznek a tölgyek, a kocsános és kocsántalan tölgy. és Szlavóniában honos még
mértékben
kereskedelmi czikket is k é Bácskában
a magyal vagy úgynevezett moly
hos tölgy, Sopronymegyében s az örökös tartományokkal szom szédos Beljebb
határszélen az
a
fenyők
országban
Horvát - Szlavonországban
s közöttük
tölgyek, a
csak
bükkesek
az
erdei és
közelebbről
fenyő
is.
gyertyánosok. jelentékenyebb
használat alá veendő terjedelmes és nagy fatömegekkel rendel kező tölgyerdők; nem különben jelentékeny
területen a magas
hegységek lucz- és jegenyefenyői, s tűzifára a bükk- és gyer tyánfák; Dalmátiában kevés fenyves és tölgyes, melyek inkább csak
romszerü
maradványai
e
tartomány
elpusztult
összes
erdőségeinek. E csoport területén fennálló
van az u. n. Karst-vidék is részben
szép erdőségeivel,
silány kőtengerével.
részben pedig mértföldekre
A Karston fennálló gyors növésű és óriás
nagyságú lucz- és jegenyefenyők ványai
annak,
üde égalj
hogy
és bikkesek kitűnő bizonyít
e vidék termőhelyi
és a tengerhez
kitűnőbbek ; s ezen is az emberi kéz
terjedő
közel
viszonyai, a
való fekvés
meleg,
folytán, a leg
erdők ősidőben kezdődő elpusztulása csak
romboló hatalmának, a gondatlanságnak s a
közfelügyelet hiányának tulaj donitható. Szállítási erdők
területe
domborzati küzd.
A
és
közlekedési
részint
viszonyok
a
eszközök
talaj
folytán
horvátországi
tekintetében
természete,
részint
nem jelentéktelen
erdők
határőrvidéki
a
déli
pedig
a
akadályokkal
részének
és
a
Karst területi erdőknek, utóbbiaknál a hegységek kupcsoportozatos képződése mellett
még csak
nem teljes vizhiánynyal is
kell küzdeni.
A) Az erdők területe állapota, használata és termőképessége. A magyar
korona
országainak
összes
erdőségei
kerek
számban 1 5 , 2 5 0 . 0 0 0 holdra terjednek, mely számból az egyes országokra következő arány esik: Magyarország
8,884.000
hold
Erdély
3,564.000
„
Horvát-Szlavonország
.
.
.
2,340.000
„
Dalmátország
.
.
.
470.000
„
.
.
Összesen .
1 5 , 2 5 8 . 0 0 0 hold.
Ezen területből : Kincstári vagy államerdő „
„
.
,
3,530.000
reservált erdő .
.
80.000
„
.
106.000
„
Állami közalapítványi erdő Magán,
községi
és más
.
hold,
holt kézen
lévő erdők
11,542.000 Összesen .
1 5 , 2 5 8 . 0 0 0 hold,
E z erdőterületnek nagyobb részét általában véve lombos fák foglalják el, mig a tűlevelű fák csak az északi részen túlnyomók. Midőn nünk,
erdeink
figyelemmel
gazdasági
állapotáról
kell
megemlékez
azok természeti és használati rendeltetésére,
mai tényleges minőségére az egyes birtok osztályokat, illetőleg következő megkülönböztetéseket kell tennünk : Hosszú
időn
óta és jelenben követő
át
és legalább is 1 0 0 évet meghaladó idő
is gondos, és a tartamos fatermés biztosítását
gazdaság
alkalmaztatik
és a reservált erdőkben, soknál
tömeggel
szintén gondosan Nem
erdőkben,
vannak, s igen
rendelkeznek, lehet
közbirtokosok,
állami
vagy is a kincstári
néhány nagybirtokosnál, a kir. váro
és a közalapítványi
jó állapotban
az
s azért ez erdők ínég
tetemes és kitűnő minőségű fa-
kihasznált
részök
felnyitása
pedig
eszközöltetett. ily
s. a
kedvező községek
tényállást
igazolni
erdeire, melyek
a közép- és különösen
az
utóbbi pár évtized alatt a hűbéri viszonyok megszűnésével be következett
társadalmi
átalakulás
által
okozott
gazdálkodási
zavar, s a kedvezőtlen pénzviszonyokból való menekülés végett a rendes évi termésen felül is, és többeknél a fatőke tetemes megtámadásával
vétettek
használat alá, a mellett, hogy a fel
használtak helyett uj erdőnevelésre sem lett gond fordítva. Hazánkban az erdők kihasználásának terjedelmesebb alkal mazása, úgyszólván, kezdetét; az előtt
a
hűbéri viszonyok megszűnésével vévén
a használat, a fafogyasztó
vállalatok és a
közlekedési eszközök hiánya, s a birtokos
szükségleteinek más
jövedelmi forrásokból való könynyü fedezhetése folytán, inkább csak is a helyi tüzelés
és építkezési
szükséglet kielégítésére
szorítkozott. Egyedüli jelentékeny fafogyasztó akkori időben a kincstári bányászat volt; azonban a kincstári erdőkből ez által eszközölt fogyasztás
természete
sem
gazdasági felvirágzásának
vala
olyan,
egészséges
mely
azon
erdők-
alapját képezhette volna;
s ha van ama múltnak a kincstári erdők jelen állapotára nézve valami érdeme, ez egyedül lösleg, melyet
a czélból
azon
megtakarított jelenlegi
fafö-
kíméltek meg, hogy a bányászat szá
mára szükséges faanyag örök időkre biztosítva legyen. Ma azonban ez indokolatlanul tulóvatos gazdálkodás meg szűnvén, s a kezelési azt, hogy
rendszer
is, mely addig magával hozta
az erdők jövedelmét a bányák jövedelme nyelje el,
s mely szerint, az erdőnek önmagára
adható
mindig az érezek jövedelmében
mint
bányászati haszon szere
elfogadott
azon elvnél fogva, hogy
pelt, az államháztartásban minden maga
gazdasági
ág saját
számlájára
alapján
az
használata
viselje,
bevételeit és előnyösen
tiszta jövedelme
kiadásait egyedül a
megváltozott
és
állami
erdőknek a tartamosságra fektetett
szintén
kezdetét
vette;
mihezképest
ennek okszerű
értékesítésre
kerül a múltból maradott azon fölösleg is, mely a szabályszerű készleten
felül
rendelkezésre
áll.
E
fölösleget
illetőleg
meg
kell azonban jegyeznünk, hogy az, mint épen a gazdaság igenje is magával
hozza,
nem
egyszerre, vagy épen néhány év alatt
jövend vágatás alá, hanem az első forda (Turnus) vagy a be rendezési eszközül
korszak szolgál
idejére
felosztva használtatik
a mostani
ki, s előnyös
erdő állapotnak a szabályos álla
potra való átvitelére. Hazánkban az általán nemesi birtokot képező erdők 1 8 4 8 . előtt
adómentesek
lévén,
a birtokos
nem sokat gondolt azok
jövedelmével; ségletére
fahasználata főleg csak saját és hűbéresei szük
terjedett, s az
ingyen
rendelkezésére
álló
és egész
községenként kirendelt jobbágyi munkaerővel aránytalanul nagy, és ha netalán az erdő fakészletével igen is, de korosztályaival és gazdasági területek
viszonyaival
hozattak
nagyobbára
vágatás
alá;
a
ott minden tekintet
nélkül csak az
terheltettek
E
azzal.
hogy erdeink részei
a
jöttek jogi
át és
össze nem egyező nagy hol
körülményeknek
s illetőleg
használat volt,
közelebb eső erdők tulajdonítandó
az
is,
azok egyes üzem testekké alakítható
lakottabb
vidékeken
igen
azon idő
kezdetére,
mely
kereskedelmi
pedig
ahoz
szabálytalan
viszonyoknál
állapotban
a hirtelen
fogva
megváltozott
a bővebb
mértékű
használat megkezdését követelte. Ez
idő óta tehát,
megkívánta, mány
a
közterhek
hogy az adónak hordozására
minél
használata
midőn
fokozottabb
jövedelmet
egyenlő
hivatott
állítson
viselése
birtokállo-
elő,
az
erdők
is nagyobb mérvet kezdett ölteni, s az erdőgazdák
űgyelme keresni kénytelenült a módot, melynek segélyével fáját értékesíthesse. használat hogy
a birtokos
fáját
s hogy
Üzleti
tőke
részéről
derűre b o r ú r a
erdeje
legelőjét
által minél jobban
befektetésre nagyobbára
élénkebb
fordulat
melyekben feldolgozni,
a
kihasználja.
kitűnő
abból
a
állott,
különösen
juhtenyésztés
Később a középitkezések meg hazánkba jövetelével már
s habár épületi
ma
is
vannak
és műszerfát
még
még
éj
vidékek,
tűzifába
kell
azért még is általában véve mai erdőhaszuálatunk
bámulatra ragadó ben űzetik
csak
lévén,
fejlődvén ki, az értékesítés is biztosabbá
lőn,
a belterjesség fokán termelünk.
nem
az épen jelentkező vevőnek e l a d t a ; marhatartás,
indulása és külföldi fakereskedőknek jövedelmezőbbé
pénz
áll, s
az egyszerű szitakávától kezdve a
árboezfáig
mindennemű erdei gyártmányokat
Az erdei kézi gyártmányok ipara kiválóbb mérték a bakonyerdőkben
a magyarok
által,
az
éjszaki
részen a tótok által, s Erdélyben a topánfalvi erdőségekben az oláhok által, végül a székelyek által a csiki havasokon és a Hargita hegységben. Az erdők állapotának alakulására befolyt és röviden körvonalozott gazdasági jelenségek ki kell emelnünk
még azt,
megemlítése után határozottan
hogy a mi erdeink
egyes állab-
jainak és zömének minőségét illeti, cz az eddig lefolyt és ugy szólva rövidnek jelezhető használati idő folytán, azért is, mert erdeink,
általában
állanak,
ez időszerint
Fenyveseink
véve teljesen jó és átlagban
a legszebb
épületi
erejű
termékeny
talajon
véve kitűnőnek mondható.
és műszerfákat
szolgáltatják,
gyorsan nőnek, s műszaki vághatóságuk ideje 8 0 — 1 0 0 többre nem teendő. Tölgyeseink
évnél
épület- és műszerfája a leg
kiválóbb méretékig található, bükkös állabjaink és másodrendű fanemeink pedig
gyáripari és kisebb - nagyobb fagyártmányokra
kitűnően alkalmas és tűzifa szükségletünk fedezésére is gazdag fatömeggel
birnak,
rendelkezik
azon
és
egyátalában
fanemekkel,
erdősvidékeink
melyek
kereskedelmi
mindenike czélokra
használhatók. A fatömegek választék arányaira nézve megjegyzendő, hogy a termelt tömeg épület és műszerfa választéka a legked vezőbb arányban jelentkezik. Átlag véve a tömeg 7 5 ° / - a az értékesebb épület és műszerfából áll. 0
Megjegyezzük egyébiránt még azt is, hogy e 1 5 , 0 0 0 . 0 0 0 holdat meghaladó erdőbirtoknál több százezer s még pár millió holdnyi terjedelmet is fölülmúló erdőterületet találunk, mely részben lepusztítva, legeltetés által elrontva, vagy könnyelmű avagy értelein nélküli kezelés folytán elszomorító állapotra lettek juttatva. E teriiletek egyébiránt igen kevés kivétellel, mind olyanok, melyeken okszerű kezelés mellett és minden nagyobb áldozat nélkül ismét jó erdők nevelhetők.
Vizi
és
szárazon
való faszállitásunk a legkedvezőbb fej
lődésnek örvend ugy annyira, hogy addig, mig alig egy évtized előtt általánosan szállítási
és némely gondatlanabb
veszteség
a
tömeg
kezelésnél ma is, a
15 — 2 5 ° / - r a
terjedett, ma már
u
helyenként ugyszólva veszteség nélkül, vagy legfeljebb a tömeg 5—6°/ -nyi 0
hiányával foganatosítjuk
e munkálatokat. A fekete
erdőben alkalmazott óriás tutajozás nálunk is honos, s erdeink nem
kis
kisebb A
előnyére
kell
megjegyeznünk,
vizgazdaságuknál magyar
fogva
birodalom
hogy
azok
patakjai
e tutajozásra épen alkalmasak.
erdőségeinek
termőképességét
az
erdősült és kihasznált téreket együtt véve, tekintettel a külön böző fanemek
nővekvési viszonyaira, s a fenyő meg lombfane
meket
is összevéve
átlagban
tenni.
Erdőtalajunk
s állabjaink
viszonyainak jelzéséül luczfenyő-állabok, talajon holdanként
holdanként
215
ként 2 4 0 törzsszámmal
100
köblábra
minőségének
megemlítjük,
melyek
75
s
fanövekvési
hogy a felvidéken
éves
korban
lehet vannak
homokos agyag
köbláb évi átlag növekvéssel, holdan birnak.
Tölgyeseink a déli vidékeken 1 0 0 éves korban mély agyagtala jon holdanként 7 5 — 1 0 0 köbláb évi átlag növekvést mutatnak fel. B) Az erdők mivelése. Hazánk
nagy
terjedelmű
fanemeink természeti nak,
az erdőknek
erdőségeiben
tulajdonságainak
főleg
természetes
megfelelően
s erdészeti uton
való
főbb
viszonyaink nevelése
van
gyakorlatban; azonban a mesterséges uton tehát magvetés vagy csemete
ültetés által való erdőnevelést sem mondhatjuk
mellő-
zöttnek,
különösen
vegyes
jegenyefenyő
vagy
ujabb
időben,
midőn
bükkel
elegyült
fenyves
a
luczczal erdők,
gazdasági
terveink szerint az értékesebb lúczfenyő vagy fenyves állabokká változtatandók
át, s midőn
e czélból tarvágások
után a csemete ültetést jó sikerrel használjuk.
alkalmazása
Erdőgazdáink gondolkozóbb része, a kőszén használatának terjedése kisebb
s fűtő
eszközeink
értéke folytán,
tökélyesbülése, valamint a tűzifa
már tényleg követi azon helyes irányt,
miszerint erdeinkben kiválóan inkább az épületi és műszerfára meg fűrészáruk készítésére alkalmas fák termelendők. Az üzem módok közül általánosan alkalmazottnak mond hatjuk a s z á l e r d ő nálunk eddig
üzemet. A k ö z é p e r d ő
a foganatban ugyszólva
üzem, melynek
levő birtokelkülönitések után van jövője,
alkalmazásban
sincs.
A
sarjerdő üzem
szintén kis mértékben s természetének megfelelően a szelidebb vidékek egyes kisebb erdőbirtokosainál,
vagy ilyeneket kivéve,
csak azoknál van használatban, kik ez
üzemmel
egyszersmind
a cserkéreg termelést is összekötik. A szálerdő-üzem a körülmények szerint tarvágással, foko zatosan
felujitó
vágásokkal
és szállaló
egyenlő mértékben alkalmaztatok. köztes-használatra ortolási nált a
üzem
botfa
alkalmas is;
módszerrel
majdnem
A szálerdőnél mezőgazdasági
területeken
használatban
van
az
a sarjerdő köréből pedig szintén hasz
és
nyeselő
A futó-homok
területek
üzem. befásitása a földbirtok
és
a fa
növekedő értéke folytán, és a csaknem általánosan érzett szük ségből következőleg, örvendetes mértékben halad, s mint kitűnőbb példák megemlíthetők, a vacsi pusztán és a volt magyar határ őrségben levő homoki erdők, mely utóbbi vidéken eddigelé
10.000
holdnyi homokterület lett az erdőtenyésztésnek meghódítva. C) Az erdők értékesítése és jövedelme. Az előnyös értékesítés alapfeltételei a fa olcsó termelése és könnyű kiszállítása, ha nem is állanak egészen általánosan a ma gyar birodalmi
erdőkre,
mégis azt lehet mondani, hogy ennek
ellenkezője inkább a kivételekhez tartozik, s ha mind e mellett is jelen erdészeti viszonyaink közt az anyagtermésnek biztos és
megfelelő néhány
árak
mellett
főbb
vizi
a
köttetésben
álló
való
eladhatása,
utakkal,
erdőkre
vasutvonalakkal
szorítkozik,
az
tulajdonitható, mert erdőbirtokosainknál az erdőgazdaság
bensőbb
viszonyoknál
erdőgazdaságot
sem
nek
okszerű
véve
könnyű
csak össze
csak annak
általában véve, részint ismerethiánya, részint
fogva, és pedig magát az állami
ki
a
közel
és a bizalom arra,
kiaknázására
szintén
főképen
természetének
pedig pénzügyi
akarat, a tehetség
eddig
a
kellő
múltig,
hiányzott
az
hogy erdéik terményei
szellemi
és anyagi
beru
házásokat megtegyék. Az
erdőtermények
előnyös
értékesítésének,
illetőleg
az
ezekből várható nagyobb jövedelem apasztásának nem kevéssé lényeges
tényezője
volt
eddig
főleg
azon körülmény is, hogy
az anyagok feldolgozásánál részint gondatlanság, részint szorga lomhiány
vagy
épen
közömbösség
használt
eszközök
és gépek
faanyag
nevezetes
része
a
kincstár hradeki
után ad : 6 7 ° / fát, s 1 4 ° /
0
a
0
és kitartás
gőzl'ürésze
a termelt
veszendőbe ment. A könnyen
100°/
0
segít.
nyers
Igy
faanyag
0
hol az erdőbirtokos vagy az anyagok meg
viszonyok már
alapos
állítás
a
csaknem
lehet folytatni ugy
erdőterületek,
helyt
tiszta fürészárut, 1 9 / széldeszkát és hulladék
annyira,
bátran kivételeseknek Ez
sok
segélyül
fürészport.
képes megválasztani, és riad vissza,
a
( )
Ott azonban, vásárlója
vagy
alkalmatlansága miatt,
igen
min egyébiránt komoly a k a r a t például
folytán,
szükséges
után
a
helyes utat
tőke befektetésektől
sem
mindenütt jói hzető erdőgazdaságot hogy az ezzel ellenkező állapotok
mondhatók.
igazságát
melyek
felismerése
alig
bizonyítják
azon
tények
néhány
előtt
a
év
is,
hogy
birtokos
és a
nehézségekkel küzdeni' nem szerető szakemberek által az okszerű gazdasági
használatra
helyrajzi
győződéssel nyilváníttattak
fekvésüknél
fogva
erős
meg
évek hosszú sorára elveszetteknek,
kitűnő szálfájukat ma már a tengerre küldik, s az egyes
tal
pakban való tutajozásra alkalmatlan erdei patakokon számosabb helyt a bámulatos gyorsan haladó óriás tutaj kigyódzik ki az erdők és havasok mélyéből. Az
értékesítés
általános
körvonalának
előbb
érintése után áttérhetünk magára a szorosabb
tett rövid
értelemben vett
értékesítésre vagy faeladásra. Az e r d ő t e r m é n y e k írásbeli
árverés
utján
e l a d á s a legtöbbnyire szó- vagy
történik.
A nagyobb erdőbirtokosoknál
s különösen az államerdészetnél is az évenkéti anyagtermésből várható jövedelem biztosítása végett a több évre lában
5 egész
által
ís
állandó
10
teljesen árak
való és áta
évre terjedő, az erdőgazdaság
indokolt,
eladások
meghatározása
természete
foganatosíttatnak,
mellett,
részint
részint
pedig olyképen,
hogy ez vagy amaz ismeretesebb és az illető erdőkhöz közelebb eső fapiacz árainak emelkedése vagy szállása szerint az eladás idejében megállapított árak is az emelkedésnek vagy szállásnak megfelelő százalékokkal nagyobbodnak vagy kisebbednek. Kisebb erdőbirtokoknál az évi vágásterület egészben vagy egyes kis területekre lefelé egész osztva a helyszínén lagos,
de
lizetés
mellett
szóbeli
a mennyiben adatik
lehet
1
/
1
8
és /
1 6
árverésen
holdnyi nagyságra ós rendesen utó
a fa elvitele előtt teljesítendő,
el, mig másoknál az eladás egyes tör
zsenként s mindjárt az árveréskor való fizetés mellett törteink. A faanyag tömege és ennek eladási alapárul felvett értéke holdanként,
vagy
az
eladásra
felosztott
és a természetben is
megjelölt területenként becslés és kiszámítás utján
s
átalában
a Divald és Wagner által kiadott erdészeti segédtáblák adatai szerint történik; mig az egyes törzsek, főkép átmérőjük nagy ságához mért árak szerint adatnak cl. A rendezettebb erdőgazdaságoknál rint
határozott
árak
köbtartalom
sze
vannak, s a fa köbtartalma köblá-
bakban
kiszámíttatván,
fizettetik.
az
egyes köblábra megállapított árral
Mértékegység a hat láb hosszú és úgynevezett bécsi öl.
A tűzifa öle ily mértékben készíttetik s az általánosan 6 ' széles, 3 ' hosszú hasábokkal és 6' magas, melyre az erdőben radás
folytán
bekövetkező
apadék
kiegyenlítésére
a szá rendesen
még 6 " aszréteg rakatik. A faárak az egyes vidékek lönbözők.
Az
épület
viszonyaihoz képest igen kü
és műszerfánál az egész országra nézve
általános árakul következőket jelölhetjük meg : Tölgyfánál és tövön az erdőben köblábanként 1 0 — 2 5
kr
Fenyő — jegenye és lucz —
8—15
„
6—12
„
„
—
erdei és fekete —
Veresfenyő Bükk,
20—30 „
szil, kőris vagy más kevésbé keresett
hasonminőségü fánál tövön az erdőben köblábanként . P ia c zi
4—12
árak.
Budapesten : Tölgy, épület és szerszámfa egy köbláb 5 0 — luczf.
GO kr,
„
„
„
„
„
35 —
40 „
jegenyei. „
„
„
„
„
30 —
36 „
„
„
„
80 —
90 „
„
„
„
80 —
90 „
vörösf.
„
erdeif. „
„
„
egy öl cser- vagy bükkhasábfa .
.
2 0 — 21 frt,
.
18 —
19 „
„
ezer darab 1 8 " - e s fenyő zsindely .
7 —
8 „
„
egy mázsa gubacs
8 —
„
„ tölgy
„
„
„
1 0 0 " 2J/2
,
luezkéreg
1. —
2. „
1. —
2,- „
öl h. 1 1 " széles
7
5
.
.
.
30 —
5
35 kr,
lúcz
fenyő talppal együtt „
12
tölgykéreg
Komárom : Egy köbláb fenyő épületfa „
.
egy mázsa luezkéreg talppal együtt .
1 0 0 — 1 1 0 frt, 4 —
5 „
Szegeden : Egy köbláb fenyő épületfa „
3 0 — 3 3 kr,
egy darab 10 öl bosszú fenyőfa .
.
. 15—21
frt,
.
. 17—19
„
bükk tűzifa
17—18
„
tölgy
„
13—10
„
fenyő
„
„
„
öl kőris, gyertyán, csertüzifa
„
„
„
» ,
„
.
.
Kolozsvárt: Egy öl kemény tűzifa Károly fehérvárt: Egy öl kemény tűzifa
. . . .
Maros-Vásárhelyt : Egy öl kemény tűzifa Földmivelési
.
és
makkoltatás
jövedelmet
„ „
12-—-13
„
. 12—14
„
viszonyainkhoz képest s erdőgazdaságunknak
a fejlődés kezdetén lévő állapotánál fogva tetés
.
11 — 13 12—13
képez,
s ez
az e r d e i
legel
igen sok helyt jelentékeny mellék
a
kisebb
földbirtokosoknál
legtöbb-
nyire a saját marha állomány utján hasznosittatik, az államnál és nagyobb birtokosoknál pedig szintén árverés utján adatik el, míg több állat
helyt
bizonyos
és a termés
meghatározott
minőségéhez
képest
összegért, például az 10
kr, egész 2 frtig
fizetendő árért bocsátják a marha darabját az erdőbe. A igen
gubacstermés
értékes
a déli vidékek kocsános tölgyeinek
mellékjövedelmi
tárgya,
középminőségü termésre
minden 5 — 6 évben számíthatni, oly évben tölgy
dúsan
azonban,
midőn a
virágzik, s ebben a fagy kárt nem tesz, s midőn
a gubacslégy kirepülése és párosodása idején is enyhe és meleg időjárás van, igen jó termés szokott lenni, (rendesen 8 — 1 0 - i k évben)
s ilyenkor
20—30.000
frt
aztán
egy
2—3000
tisztajövedelmet
is
holdnyi tölgyes erdő
ad. A gubacs gyűjtését
rendesen a vásárló üzérek eszközlik, s ezért az eladók a mu tatkozó termések valódi eredményéről még eddig kevés tapasz talattal birnak. A
vadászati
mellékjövedelem,
miután azt erdő
birtokosaink átalában véve nem bocsátják idegen kézre s miután annak
kezelése
különben
is, ide nem értve néhány nagyobb
uradalomnak kiváló gonddal kezelt rendszeres vadászatát, inkább csak a vadászidény megtartásában áll, igen jelentéktelen, s főleg a vadászati jog személyes élvezetére szorítkozik. Közepes vad állománnyal
biró
s
inkább
őz,
vaddisznó, nyúllal rendelkező
3 — 4 0 0 0 holdnyi erdőterület vadászati jogának évi bérösszege 3 — 4 0 0 frtra megy. Az erdők jövedelmeinek számokban való kifejezésére szintén csak általánosan
tájékozó számot emiithetünk fel, van például
számos birtokos, kinek erdeje holdanként 5 — 1 0 jövedelmet
hoz;
rendesebb
jövedelműi
frtnyi birtok-
tekinthető
holdanként
1 forinttól kezdve egész 4 frt tisztajövedelem, mig számos oly eset is van, hol a jövedelem csak krajczárokban jelentkezik, vagy helyette épen ráfizetéssel kezeltetik az erdő. Az államerdők 1 8 7 3 . évi költségvetése sze rint a pénzügyministerium által kezelt 3 , 6 0 5 . 0 0 0 cat. holdra terjedő államerdők összes bevétele . 1 4 , 4 5 1 . 0 7 8 frt, kiadása
10,718.573
s igy összes tiszta jövedelme
3,732.505
a miből egy holdra
1
„ „ frt
és 4 kr esik, mely tiszta jövedelem mellett még megjegyzendő, hogy a jövedelem
fokozása
végett
vételekből üzleti beruházásokra
az
mint
1 8 7 3 . évi
erdei
rendkívüli
1,071.000 frt fordittatik, s hogy a kincstári erdőknek számban
egyharmadrészében
be
kiadás kerek
a termés kellő kihasználása csak
a most folyamatban lévő nagymérvű üzleti beruházások befeje zése után kezdődik meg. A mi egyébiránt a kincstári erdőknek az előbbi számokban nyilvánult
és
a rendkívüli
kiadások
tekintetbe vételével szá
mitott mai átlagos jövedelmezését illeti, meg kell még jegyez nünk, hogy
az
magyar kormány
távolról sem nem
vette
volt
olt kedvező
át
kezelést, s hogy az ennek
a
addig, mig a
működését
megelőző
időben az erdők tiszta jövedelme a mai
nak alig egy tized részét tette. Átlagos számokat véve, a magyar birodalom erdőségeiből belfogyasztásra értékét
felhasznált és külföldre eladott
faanyag
következőkbe lehet megjelölni :
a birodalom határain
belül elfogyasztott
fa pénzértéke a külföldre kivitt fa pénzértéke . . . .
25,000.000
frt,
25,000.000
„
Összesen . 5 0 , 0 0 0 . 0 0 0
frt,
melyből 7 0 % - o t az adó, kezelés, szállítás és termelés költsé geire
levonva az erdőjövedelem
1 5 , 0 0 0 . 0 0 0 , s igy egy
hold
nak tiszta jövedelme nagy átlagban véve 1 forint. A mi a magyar birodalomban termelt faanyagnak az ország határain
kivül
való
értékesítését
illeti, erre nézve
megjegyezhetjük, hogy a magyar fának természetes kiviteli piaczaiul Európa egész déli részének kikötői tekinthetők, s hogy a magyar
fakereskedés
keletre
és Éjszak-Némethonra
is jövő
vel bir. ( F o l y t , köv.)
Egyleti előterjesztés a földmivelési ministerhez a fa árak jegyzése ügyében. *) 1 5 9 . sz. Nagyméltóságu kedelmi
és iparkamarának
véleményét
méltóztatott
nagyrabecsült
Minister
Url A budapesti keres
a faárak jegyzése tárgyában adott
Nagyméltóságod m. é. 1 5 . 8 2 1 . számú
leiratával egyesületünknek nyilatkozás végett át
küldeni. *) Lásd „Erdészeti Lapok" II. füzet 1873. 73 lap.
Szerk.
