Érd Megyei Jogú Város részére
ÉRD 2030 Modern város „ÉRD – ÉRDekes; ÉRD – ÉRDemes”
Könyv 3. Fejlesztési Koncepció KREATÍV FEJLESZTÉSI PROGRAM DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ KONCEPCIÓVÁZLAT
2016 január 31.
ÉRD 2030 – a modern város fejlesztési programja KREATÍV MŰHELYMUNKA mikro-innovációk helyett átfogó innováció konszolidálás helyett a beavatkozás stratégiája főszerkesztő
Gauder Péter
Szerkesztő Bizottság, társszerkesztők
Jáki Monika Eskulics György településfejlesztési referens Simó Károly alpolgármester
Kreatív Csoport KRECS
Molnár László Dulicz László – Pro Urbe Kft Kétszeri Ádám – Salmus Kft Karácsony Krisztián Sz. Mosoni Dóra – Ecorys Kft. Zsirkai László – Érdi Városfejlesztési Kft. Józsa Gabriella Mácsai Anetta – Érdi Földrajzi Múzeum Wolf Katalin – Érdi Szepes Gyula Művelődési Központ Badalay Endre Kovács Gergely – Trenecon Kft. S. Bitskey Katalin Csohány Borbála –Pro Régió ügynökség
programokat moderálta: Gauder Péter programokat szervezte: Eskulics Gyögy Jáki Monika
A Szerkesztő Bizottság köszöni mindazok hozzájárulását, akik információikkal, javaslataikkal, ötleteikkel, vagy bármely más módon segítették , támogatták a koncepció kiformálódását.
A koncepcióvázlatból készített kivonatok közlésének feltétele a forrás megnevezése, valamint a kiadvány egy példányának Érd város településfejlesztési referensének a megküldése
TARTALOM
I.
Könyv 3 - fejlesztési szcenárium(ok)
II.
Intézményfejlesztési javaslat
III.
Ajánlás további intézkedések és feladatok
megalapozó-alátámasztó munkaanyagok IV.
Könyv 1 Fiókvizsgálat, meglévő mikroprojektek gyűjteménye és értékelése Érd fejlődése szempontjából
V.
Könyv 2 Ötletláda; integráló és innováló ötletek
VI.
műhelymunkák / workshopok
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
TARTALOMJEGYZÉK HÁTTÉR / LEHETŐSÉGEK ................................................................. 2 MIRE ÉPÍTHETÜNK? ........................................................................................................................................... 2 VÁLTOZÁSOK LEHETŐSÉGEI, TENDENCIÁK ................................................................................................................. 3 ALKALOM ........................................................................................................................................................ 4
MÁRKÁSÍTSUK A VÁROST! (MAKEYOUR MARK!) ............................... 4 ÉPÍTSÜK FEL ÉRD ÚJ BRAND-JÉT, MÁRKÁJÁT! .......................................................................................................... 4
A DUNA PARTY FEJLESZTÉSI PROGRAM, AVAGY A TRANSZFORMÁCIÓS STRATÉGIA LEÍRÁSA........................................ 8 EVOLUTÍV KONCEPCIÓ......................................................................................................................................... 9
ELSŐ LÉPÉSBEN: BRANDELÉS, AVAGY JELET TENNI! ....................... 12 AZ IDENTITÁSTEREMTÉSHEZ A DUNA EGYSZERRE EGY LEHETŐSÉG, EGY ALKALOM ÉS EGY KINCS. ............................................ 12
DUNA KULTURÁLIS KÖZPONT ....................................................... 13 PROGRAMELEMEK, TÁMOGATÓ PROJEKTEK ................................. 16 TELE PORT; IRODAPARK, SCIENCE PARK: .............................................................................................................. 17 PARKHÁLÓZAT ÉS IGE....................................................................................................................................... 18 STRAND, KORZÓ ÉS CSÓNAKÁZÓ TÓ ...................................................................................................................... 20 KÉK DUNA SZABADIDŐ, SPORT, SZÓRAKOZTATÓ ÉS KERESKEDELMI KÖZPONT................................................................... 22 KIKÖTŐ: ........................................................................................................................................................ 24 A DUNA PARTI STRAND /VÍZI VILÁG ...................................................................................................................... 26 BELICZAY, AVAGY MUNKANÉVEN „PARADICSOM SZIGET” ........................................................................................... 27 ÓFALU ÚJRATÖLTÉSE, „SZENTENDRÉSÍTÉSE” ÉS ARTISANAL- KÉZMŰVES ZÓNA.................................................................. 28 GYÓGY KÖZPONT ÉS –KÚRAPARK (KURPARK).......................................................................................................... 31 MARINA LAKÓPARK .......................................................................................................................................... 34 DILK............................................................................................................................................................ 35
ÜTEMEZÉS ILLETVE MUNKAMEGOSZTÁS....................................... 36
KÉSZÜLT 2015-2016
1 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Könyv 3. Fejlesztési Koncepció MOTTO. A válság oka az a nyilvánvaló tény, hogy a régi haldoklik, az új pedig még nem képes megszületni; ebben az Interregnumban számos különféle kóros tünet jelentkezik. John Fowles: Daniel MARTIN
HÁTTÉR / LEHETŐSÉGEK Mire építhetünk? Jelenlegi Stratégia(irányultság: spontán folyamatok követése) •
Érd megyei jogú város kidolgozta 2014-2030 közötti 15 éves városfejlesztési stratégiáját. Ebben a szakmai tervben egyrészt (i) még nem tudott olyan kitekintéssel a jövője elé nézni amely csupán 2015- második félévében körvonalazódott - másrészt (ii) pedig a terv szemlélete és így „megoldó-képlete” is inkább „befelé forduló”. A kidolgozott stratégia a munka során megtapasztalható lokális jelenségek kezelésére törekedett, a gyakorlatban már megjelent problémák megoldására, és ezáltalegyfajta konszolidáló kultúrájával, inkább reagált arra a külső irányítottságra, melyet Budapest, mint erőközpont immár több évtizede közvetít felé. A háttérben meghúzódó folyamatokat, a változást,amennyiben érzékelte, látta is, azokra nem építette Érd városának jövőstratégiáját. (minden tervezés örök dilemmája: a meghúzódó konfliktus a rövid és a hosszútáv között, a már látott és a még csak érzékelhető változások kezelése közt)
•
Alapvetően, azoknak a rövidtávon ható spontán folyamatoknak a leképezését rögzíti a város a tervben, amelyet jelenség szinteken, azaz nagyon gyakorlati módon érzékelni lehet. Nem tekint se időn, se téren túlra, azaz Érd „vegyértékeit” csak egyetlen irányba köti meg (erőközpont) és csak az onnan érkező impulzusokra reagálva, a nagyvárosi tér gerjesztette fejlődés „megtörténik vele”. A 15 éves koncepció, és stratégia alapján a terv (és a város) marad továbbra is „külső irányítottságú”, alárendelt szerepű, valójában nem megyei jogú szerepet megélő településrészek tömörülése. Szerepét tekintve továbbra is alvóváros, környezetével csupán alig, vagy kevés szálon kapcsolódó, ahhoz nem kötődő, inkább befelé forduló város, amely a lehetőségeit kihasználni nem tudja, és hiátusait nem ismeri.
2 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Változások lehetőségei, tendenciák (külső energiák, alkalmak, lakossági elvárások) • Számos belső és külső elvárást lehet beazonosítani a várossal kapcsolatban, melyek - maguk a városlakók és városhasználók részéről is egyre világosabban - a „hedonisztikus”1 értékek körül körvonalazódnak. Ezen értékek egyrészt (i) a „kertváros” iránti igényben - azaz a környezetminőség javításában - kerülnek napfényre, másrészt (ii) viszont,- a város alvóvárosi pozíciójából eredően egyre fajsúlyosabban - a bejárás-ingázás kérdéskörét feszegetik, igényelve a helyben-foglalkoztatás erősítését. Megjelenik a város szerepére vonatkozóan egy transzcendens igény is, amely arra irányul, hogy a város valóban kiélhesse, megvalósíthassa megyei jogistátuszát, és körzetének központja legyen. (ma jogilag igen, de ténylegesen nem tölti be ezt a szerepet) • A helyi vállalkozások, de a nemzetközi befektetők és pénztőke, vagy a betelepülő cégek munkásai, menedzserei, illetve a potenciális hétvégi turisták, vagy más városhasználók elég jól definiálható elvárásokkal rendelkeznek. Ezen elvárások lényeges változásoknak vannak kitéve. Nem csak a „modernek” (ők-mi megyünk ki a „divatból”) mellett megjelenő „alkotók”, (a korszellem modernjei, a környezettudatosak, általában öntudatosak) vagy a „kreatív osztály” megjelenése okán, illetve a környezettudatosság az élettel szembeni elvárások következtében, de változóban van a szabadidőeltöltés iránti kereslet is(a kereskedelem is dinamikus változása okán) • Változik a munka világa, miközben a gazdasági bizonytalanság és annak veszélye az egyes emberekre nézve egyre nő. Éppen ezérta társadalmi kompetenciák, együttélési képességek, a kognitív képességek egyre inkább meghatározóivá válnak a munka világában való boldogulásban, illetve fordítva is igaz, hiszen a cégek, vállalkozások is lehetőség szerint ehhez alkalmas munkavállalókat keresnek. • Mindezek együtt átformálják a városok (mint emberek tömörülése) iránti keresletet, ezzel a helyválasztás már ismertnek hitt kritériumait. Jellemzőjük, hogy sokkal tudatosabb a választás és a nagyon gyakorlati szempontok mellett egyre fontosabban a transzcendens, szellemi világ.Ez az imagináció, képzelet-képzelődés, elképzelt központi szerepet játszik a választásainkban. A helyválasztási döntések függenek az információinktól, és érzelmeinktől, amit a képzeletünk befolyásol. • Mindezek mellett számos – éppen a válság következtében gyorsabban beérő - trend is befolyásolja - illetve amennyiben építünk rá - befolyásolhatja a város, Érd fejlődését, illetve meghatározhat egy speciális keresletet. Fordítva is igaz, olyan kínálat állítható elő, amelyre ez a fajta kereslet reagálhat. Összefoglalva: mindazon külső energiák, amelyek körülveszik Érdet - amelyekből eleve számos impulzus / hatás éri el a várost - illetve a város adottságai, versenyképességét meghatározó valamely területen meglévő pozícióelőnye és a lehetőségek kölcsönhatása fogja meghatározni Érd fejlődési pályáját. 1
Hedonisztikus, avagy életminőség, örömök, élvezetek / itt a hely élvezet a bejárás során időben és anyagilag elpocsékolt szabadidővel és pénzzel szemben. Mérhető-kimutatható és összevethető életminőség összetevő. Kijelölhet ingázói rádiuszokat, amikor már inkább beköltözik valaki (főleg fiatalok) feladva a kertváros iránti vonzódást, a belváros másfajta „élmény”-ei kedvéért
3 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Alkalom •
•
Érd számára a természetes fejlődési pályáján, olyan külső energia jelent meg, amely képes új fejlődési pályára állítani a várost és az általa dominált, befolyásolt körzetet. A Modern Város program kiaknázásra alkalmas lehetőséget teremt. Erre reagálni szükséges, mert ha elmegy mellette a város, akkor csak hosszú idő múltán (2030 után, mert a jelen jövőterv addig határozza meg a cselekvéseket) tudja a szükséges „utánigazítást”, korrekciót elvégezni. Dönteni szükséges tehát, hogy Érd a jövőben a „járt úton” szeretne haladni, azaz a konszolidálás útját választva, apró projektek sorozatán keresztül folytatja a rövidtávú problémamegoldást, vagy egy „nagy ugrással, egy „új”, eddig szunnyadó, ki nem használt értékének a fejlesztésével halad tovább. Azaz Érd lehetséges fő pozícióelőnyének, a Duna Partnak, a Folyópartnak, „Vízfrontjá”-nak helyzetbe hozásával „átugorhat a túlsó partra”,egy önálló arculattal, személyiséggel rendelkező nagyvárosi pólussá, közép- ill. közvetítő-városi2 szolgáltató központtá válva.
MÁRKÁSÍTSUK A VÁROST! (makeyour MARK!) Építsük fel Érd új BRAND3-jét, márkáját! A következőkben arról az elvről, tervezési princípiumról osztjuk meg előzetesen a gondolatokat, amelynek alapján Érd fejlesztési koncepcióját, illetve fejlesztés-politikáját kidolgoztuk. Szeretnénk előrevetíteni a fejlesztési koncepcióra irányuló Ajánlásunk értékválasztásával kapcsolatosan, hogy Érd fejlesztését nem a szokásos műszaki-technikai, jellemzően szabályozási beavatkozásokon keresztül gondoljuk át, hanem a város lehetséges brandépítése, újra márkásítása felől közelítjük meg, ennek megfelelően Érd lehetséges jövővíziója, küldetése felől. Úgy gondoljuk, hogy Érdnek (is) szükséges szembesülnie ÖNMAGA ’rebrandelés’-ével, újrapozícionálásával. Ezt mi folyamatként fogjuk fel, és valójában egy „szoft” –programként: KAMPÁNYként, ami revitalizálja a várost, és egy sokkal prominensebb helyet jelöl ki, biztosít számára a „térképen”. Kampány helyett lehet, hogy helyesebb lenne útnak, vagy utazásnak (camino) felfognunk, esetleg átalakulásnak ezt az akciót. A kampányok inkább fókuszálnak szavakra és imázsra, kevésbé arra, hogy viselkedésmintákat, szokásokat változtassanak meg, mint pl. a kiszolgáló szerep, az ingázó bejáró életmód, a függőség, beolvadás, asszimilálódás, integráció helyett. Egy ilyen brand már önmagában is értékes „vagyona” a városnak! Mi több: már ez a meginduló brandépítő kampány-utazásás is segít vonzani mindenkit: turistákat, befektetőket és a várost dinamizálni képes talentumokat. Egyben azonnal javítja a lakók büszkeségét, máris „márkásítja és beazonosíthatóvá teszi a helyi termékeket, szolgáltatásokat. És vegyük mindehhez hozzá, hogy nem kell valamit „kitalálni”, hanem fel kell fedezni, hogy mi az, ami itt van (már esetleg régen) és amivel pozícióelőnyt lehet teremteni. Ehhez csak „meg kell vizsgálni a város összetett karakterét és a fejlesztéspolitikáját és „alá kell húzni” a város „nagy ideáját”,ami értékké tehető.
2
A középváros inkább méretet sugall, holott itt éppen nem méretről hanem FUNKCIÓ-ról van szó. (sőt jelen esetben éppen „a mennyiség minőségbe csap át”, logikára építenénk Érd fejlődését) 3 brand – az angol wikipédia szerint - ahogy a továbbiakban (szélesen) értelmezzük
4 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Ehhez nem rossz időről-időre szembesülni azzal, hogy amivel mi irányítók foglalkozunk, amire figyelünk az nem az, amiről a boltokban és az utcákon, tereken beszélnek az emberek. Amennyiben odafigyelünk, meghalljuk, hogy az emberek nagyobb része nem hallott arról, hogy milyen munka zajlik, és mi készül, valamint, hogy ez számára mit jelent, ez személyesen őt hogyan érinti, érintheti. Amennyiben komolyan vesszük, hogy brand építése mentén hozzuk létre az újat, a változást, akkor csakis holisztikusan, átfogóan kell tudnunk gondolkozni, kezelve az infrastruktúra fejlesztést, adózást és készségfejlesztést a programokkal együtt, mindezt egy egységes gazdasági környezetbe illesztve, Budapest metropolis munkamegosztásában önálló arculattal, személyiséggel. Egy jó megoldás lehet, „a helyezkedés”: értsd alatta, helyek, terek jobb teljesebb használata, megújítása, újra-töltése, helyek„újra-foglalása”, a brandnek, a „kibábozódásnak” megfelelően. Ennek érdekében kombinálni szükséges a városprogramozást, a várostervezést, az építészetet, tájépítészetet. Valamint ennek érdekében kell jobban, teljesebben megérteni és vizionálni, hogy a jövőben hogyan használódik a „tér”: hogyan lehetnek jobban működő közösségi terek, hogyan lehet javítani a gyalogosok, a lassú, és a gyors terek, mozgások, a „lerakódás”, a pihenés a hozzáférés, a közösségépítés stb. helyeit. Ezen apró lépéseken keresztül, és az ezek által nyújtott szolgáltatások által, közvetített viselkedésmódokon keresztül épül újjá Érd brandje. Nem egyetlen nagy betonozás-beruházás, hanem sok egymással összhangban lévő, egyetlen identitást-értéket kifejezni hivatott akciósorozat, az ezekkel adekvát látvány, minőség, kommunikáció fogja újjáteremthetni Érdet, mint vonzó önálló személyiséggel rendelkező közép-közvetítőváros egy nagyváros, egy nemzetközi erőközpont, metropolis jól identifikálható szereplőjét. Mit értünk brand,4brandelés, márkásítás alatt, avagy a lényeges különbség brand és marketing között A marketing - egy szervezet (cég / város/ régió) működtetéséhez-irányításához - a fogyasztók szükségleteit, igényeit és kívánságait-vágyait használja vezérlő princípiumként, ezzel szemben a brand-építésnél egyválasztott vízió, küldetés és identitás játszik ilyen szerepet. A város- brand készítése során alkalmazott brandépítő technikák földrajzi helyhez, a szó legtágabb értelmében vett földrajzi környezethez kapcsolódnak. Fontos megfigyelnünk még, hogy a sikeres város-brandelés a város minden kínálatára és interakciójára kiterjedően teremt meg beazonosítható egyedi egyéni - a várossal és csakis vele (be) azonosítható - brandet (billogot, jelzést, azonosító jelet,)
4
Ejtsd „brend”, jelentése kb.: jel, márkajegy, azonosító jel. (meg)bélyegez, égetéssel megjelöl, „billog”-oz, Egykor az állatok jelölésére használták, beleégették a jelet az állat bőrébe, innen az „égetés”, parázs. Később a minőség védjegye, / Made in Germany az angolok által a német márkát jelölő, eredetileg negatívnak gondolt márkajelzés)
5 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
A fogyasztó szempontjából ez a „jel” összetéveszthetetlenegyedi képet nyújt a városról, ráadásul avárossal létrejövő kapcsolatok minden szintjén. A város-brand egy ígéret az értékről, egy ígéret arra, hogy az igényeket a város az adott-ígért minőségben kielégíti5. A sikeres városbrand „eladja” és egyben magába ötvözi a város történetét, a helynek és a városi köztereknek a minőségét, az életstílusát, kultúráját, sokszínűségét és proaktívan formálja az együttműködést, partnerséget a város „részvényesei” a lakók, a városhasználók, a vállalkozások az önkormányzat és a kormányzat között, annak érdekében, hogy folyamatosan javítsák a város infrastruktúráját, szolgáltatásait. Elkerülhetetlenül kapcsolódik ahhoz a jelenséghez és elképzeléshez, hogy a helyek (is) versenyeznek más helyekkel (városokkal) emberekért, lakókért és város-helyhasználókért, forrásokért és gazdaságért-üzletért A globális versenyben becsült résztvevő világszerte cca. 500 metropolis (Budapest ebbe a “ligába” még nem kvalifikálta magát,) 3000 nagyváros és 3 millió kis és középváros.6
Még másoktól idézve ugyanerről A hely-brandelés (beleértve a hely és tér marketinget és helyhirdetést / promóciót is) egy olyan ernyőfogalom, mely magába ötvözi a város-brandelést, a régió brandelést és a nemzet brandelését. Hely-brandelésegy folyamattevékenység, és mint ilyen többek között: egy vízió, egy imázs kommunikálása egy célpiac felé. A hely-brendelés / márkásítás úgy határozható meg mint egy folyamat amelyet a városi közhivatal alkalmaz azzal a szándékkal, hogy megalkosson egy helybrandet-márkát, Ennek érdekében a város részvényesi célcsoportjai szervezeteinek hálózatát szellemi összekapcsolódását-ötvöződését, mely “egy hely, tér vizuális, verbális és
viselkedésmódbeli kifejezésén alapul, mely magába kell foglalja, ötvözze és egyben kifejezze a célokat, az értékeket és a hely a helyet alkotó-fémjelz ő “részvényesek” (stakeholder) átfogó-összetett kultúráját és végül a kommunikációját és a designt. (építészet, tájépítészet, térberendezés, vizuális megjelenés, stb.)” (Zenker& Braun, 2010 után) Éppen ezért cél az, hogy a hely felfogása, megértése, víziója pozitív fogadtatásra leljen a célcsoport elméjében és szívében (lásd még: szeretetmárka) Éppen ezért a hely-brendelést, (meg-jelölést, jeladást) úgy is fel lehet fogni, mint egy “város illetve terek imázsának elő-, kivetítésére, és menedzselésére irányuló városirányítási, város-kormányzási- stratégia.”” (Braun, Eshuis, &Klijn, 2014)
• ÉRD EL! Amit láthatóvá teszünk, „leleplezünk”, felfedünk,megmutatunk,megismertetünk annak hatása lesz a jövőbeli történetekre / történésekre, cselekvésekre, azaz a haladásra. Ehhez szükséges az a közös vízió kialakítása, ami a város brandje lesz, ami kommunikálható és a város polgárai, vállalkozásai által építhetőaz önkormányzat menedzsmentjének (ilyen még nincs) „karmesteri irányítása” mellett. Mert a várostervező, és menedzselő, valamint az általa kreált tervek dolga az, hogy segítsen másoknak megvalósítani,amit szeretnének, és amelyekkel elő tudják mozdítani a város közösségének hosszú távú céljait. Ebben részletkérdés a "hogyan lehet többlet forráshoz jutni" éppúgy, mint a "jó projekt" várostervezők általi kitalálása. (Ez is „cserék”, tárgyalások sorozatán keresztül alakul) Vonzani, kezdeményezni, gerjeszteni szükséges a kívánatos akciókat, a menedzselés összetett eszközeivel: szabályozás, infrastruktúra, adó, támogatás, stb. Kombinált folyamat szükséges, ilyet kell tudni meghatározni és irányítani.
5 6
gondoljunk a „kertváros”-ígéretre, minőségre (?!) a „nagy”, vagy a közép és kicsi nem a méret alapján, hanem a funkció alapján szerepel itt
6 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
•
A város fejlesztéspolitikai irányítói számára megszületett az alkalom, egy vissza nem térő lehetőség, hogy napi gyötrődésein túlra tekintve alakot, arculatot adjon a város magának, melyet közösen „álmodnak”. Most lehet és kell is Nagyot Álmodni! Ez a lehetőség és annak kihasználásaa jelenlegi külső irányítottságú, követő, sodródó városfejlődésből új dimenzióba katapultálja a várost, mint egy nagyvárosi fejlődés, egyik pólusát. Érd legyen ÉRDekes, és legyen ÉRDemes ide jönni, lakni, itt befektetni, új jövőorientált vállalkozásokat indítani. Érden, mint a körzetszervező központjában egy Győr nagyságú város-térség ügyeit hatékonyan intézni, minőségi szolgáltatásokat, megfelelő szolgáltatás-sűrűségben igénybe venni. Érd ezzel az új alakjával, arcával, mint jól beazonosítható személyiséggel rendelkező körzetközpont vehet a továbbiakban részt azagglomerációs munkamegosztásban, speciális potenciálként, az Ófalu menti új Vízi- Város, Duna Parti fejlesztések által gerjeszthető vonzerő-növekedés és kiszámítható hosszú távú minőség és szerepjavulás víziója eredményeként.
Mi is lehet a Nagy Idea? 1. Szükséges tudomásul vennünk, hogy Érd növekszik, kereslet-igény mutatkozik lakóhelyre, de nem csupán „éjszakai menedékre” 2. Szükséges felismernünk, hogy esélye van Érd-nek fejlődési pályájának módosítására, Érdközpont (közvetítő) szerepének kiépítésére 3. Szükséges egy vízióval kezdenünk, egy új közös / megosztott képzelettel 7 4. Szükséges támogatnunk és összehangolnunk a tervezőket, a tervezéseket, terveket, hogy egy irányba hassanak 5. Szükséges, hogy jobban kapcsolódjanak a vízió, a tervek és a programok, projektek megvalósítása, megszületése, azaz a cselekvések 6. Szükséges hatékonyabb kapcsolatot teremteni a közforrásokból fejlesztett projektek (infrastruktúrák) és a piaci fejlesztések, fejlesztők között 7. Szükséges kiszámíthatóságot teremteni és megosztani a kockázatokat éssikert, nyereséget 8. Szükséges területeket, városi tereket, struktúrákat létesíteni - nem csak épületeket 9. Szükséges térrészekben (identitáskörzetekben) gondolkodnunk, nem csupán elemi projektekben, beruházásokban esélyt adva paralel fejlesztéseknek 10. Szükséges meghatároznunk és kijelölnünk fenntartható helyszíneket 11. Szükséges jó építészetet, design minőséget terveznünk a folyamat első pillanatától 12. szükséges az emberek tudati térképére (mental map) minél előbb (még a létrejötte előtt) felkerülnie az „Új”Érdnek
7
„új frontot” nyitunk: a Víz-frontot! Duna Party-t!
7 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
A DUNA PARTY FEJLESZTÉSI PROGRAM, avagy a transzformációs stratégia leírása Az Érd Modern Város program nem cél, hanem eszköz. Ami annyit jelent, hogy helyesen kell definiálnunk, magunk elé tűznünk a célt, egy újra-pozícionált, avagy az „Új ÉRD” képét, amelynek megvalósításához a Modern Város program az első – ha nem is elhanyagolható – „hétmérföldes” lépés. Vagyis akkor lesz hasznos az Érd Duna Parti területeinek fejlesztése, amennyiben az beleilleszkedik a városfejlesztés, város regenerálás kontextusába, illetőleg ennek folyamatát iniciálja, bevezeti, és elindítja! Tekintve, hogy jelen Tanulmánynak nem volt feladata Érd átfogó regenerációs koncepciójának és stratégiájának meghatározása, így a város jövő-céljának csupán egy „fékezett habzású” lehetséges szcenárióját mutatjuk be, mint „CÉLkereszt”. A cél egyszerűen az lehet, hogy a következő 15 év során Érd egy önálló és vonzó arculattal rendelkező közép, illetve közvetítő városa, körzetközpontja legyen a „táguló” nagyvárosi (metropolis) térnek. Ehhez szükséges, hogy kihasználja fekvési energiáit. Ezt teheti úgy, hogy újrapozícionálja viszonyát az erőközponttal, vagy megfordítva az „áramlás irányát” olyan szolgáltatások (kényelem, szabadidő, szórakozás, egészség, tudás-kreativitás)meghonosítását és nyújtását teremti meg, amelyek túltekintve a helyi lakosok igényein vonzóak lehetnek a városrégió lakóinak, a turizmus szereplőinek.Így az új 21 századi minőségű élettérrel erősíti a hely potenciálját arra, hogy vonzza a talentumokat, az „Új Gazdaság” szereplőit, ezáltal az információs és tudásgazdaság vállalkozásait.
8 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Mindezen alapokon aztán „megteremheti” mindazt a minőséget, amelyet a város lakói ma szükségesnek tartanak, igényelnek. Vagyis nem direktbe a jólétet, hanem annak feltételeit, kereteit, struktúráit szükséges megteremteni. Ezek termik meg a „JÓMÓD” elemeit, amelyek helyben „táplálják” a ma hiányzó termékeny talajt. Ennek kezdeményező lépéseként jöhet létre - a Modern Város program segítségével - a Duna Party fejlesztés is, mint egyfajta eszköz. A program közvetlen célja, hogy (i) tegye termékennyé, termővé a „talajt” azaz az ÉRD-i szociális közeget, a társadalmi kompetenciákat, mint termőtalajt; (ii) támogassa, segítse elő a vázolt 4 gyökérág „megeredését”, a talentumok helyben megtelepedését, az innováció terjedését, a kapcsolatok hálózatosodását, sokrétűvé válását, valamint a vállalkozások megtelepedését és szárba szökkenését (kicsitől, start-uptól a multiig). Mind ezáltal elősegítve a helyei versenyképesség növekedését.
Evolutív koncepció Egy ilyen összetett, szerteágazó városfejlesztés célja nem érhető el egy lépésben. Ennek megteremtéséhez nem elég még egy olyan nagyszabású program sem, mint a Modern Várostámogatás, illetve 3-5 év sem. Érd kívánatos regenerálása reálisan 15 éves időhorizontban valósítható, meg és több egymástól jól meghatározhatóan elkülönülő lépés, intézkedéscsomag keretei között érhető el. Már a „célkereszten” is jelöltünk egyfajta fejlődési irányultságot. A következőben egy DNS spirál segítségével igyekszünk jelezni, hogy miként gondoltuk elhelyezni a Modern Városprogram által kiváltani tervezett fejlesztő hatást, az általa adható lökést Érd jövő- fejlődésének regenerációjának hozzávetőleges 15 éves folyamatában. A Modern város program, olyan fordulópontot jelent Érd fejlődésének pályáján, mely előmozdítja azt a lehetséges és szükséges transzformációs folyamatot, melynek eredményeként a mai a nagyváros függőségében élő alvóváros, „kibábozódhat” és egy önálló arculattal rendelkező közvetítő városi funkcióját kiélő gazdasági prosperitását helyben megteremteni képes,mikro regionális (szolgáltató) központtá, az „Új Gazdaság” egyik „telephelyévé” , és egyben egy kényelmes magas minőségű, a talentumokat vonzó élettérré, ezáltal a metropolistér egyik önállóan is versenyképes körzetévé válhat.
9 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Fenntartható fejlesztés
2030
2025
Pólus-fejlesztés
Gazdaságfejlesztés
2022
2019
2016 Trend folytatódik ÉLETMINŐSÉG FEJLESZTÉS
GAZDASÁG FEJLESZTÉS
10 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
A fejlesztés első lépésében a Modern Város kommunikációban rejlő lehetőségek maximális kihasználása mellett lehet újrapozícionálni, hitelesíteni a jövő útján meginduló„Új Érd”-et, ÉRD IDENTITÁSÁnak fejlesztését. Az a marketing, amely a programhoz kapcsolódóan (erős nemzetközi érdeklődésre is számot tartó)a projektelemek által - illetve maga a Duna téma – létrejön, kis befektetéssel elhelyezik a lakók, a városhasználók, döntéshozók tudati térképére a dinamikus és kényelmes 21 századi Érd jövőképét.
Lépések: 1. Városarculati, városmarketing és kommunikációs akciók, megteremtik a várakozást a reális jövő, az új Érd brand iránt. Ez az imaginárius, virtuális jelenlét segíti a továbbiakban az élettérminőség fejlesztését, a turizmusvonzerők helyzetbe hozását, „piacosítását”. Ennek a fókuszában a víz, a folyó a DUNA áll, illetve a kistérség összetett vonzerői, több rétegben kiajánlható turisztikai értékei. Ezeket kell szintén kommunikációs, marketing és brand eszközökkel helyzetbe hozni 2. A második lépésben turisztikai attrakcióra építetten, egy „Nagy Ideával” a Duna Kulturális Központ-tal az előzőekben felvázolt jövőképet megélhetővé, nagyon gyakorlativá, megragadhatóvá lehet tenni. Ezzel kiemelni Érdet a versenytársak közül. Ráirányítva a nemzetközi figyelmet Érdre, miközben Budapestnek a Duna Főutcában játszott szerepét erősítve, és kihasználva „jelet tenni” Érdre. A hétvégi metropolis- turizmus mellett e projekttel egy nemzetközi desztinációválehet válni, beindítani a turizmus kínálat (egészségturizmus, vízi- turizmus, kényelmi turizmus, történeti, kulturális, gasztro, stb. turizmus) és szolgáltatások széles skáláját. 3. Mind ezekkel összhangban szinte kéz a kézben megteremteni az életminőség új dimenzióját, kínálatait a szabadidő-eltöltésben és a lakó-élettér- minőségben, vízpartok kihasználásában, illetve a történeti városrész szórakoztató negyedként tervezett újratöltésében. A szabad terek, szabadidőterek parkok, kertek szórakoztatások és tanulás, ismeretszerzés, valamint kiállítások és vásárok olyan új életminőség-környezetet teremtenek,amely hitelesítheti az újratöltődő-feltöltődő, valódi kertvárosivá átalakuló körzeteket. Egyben megindul a KÖZÉP, ill.KÖZVETÍTŐ- városifunkciók kiépülése a város 5 identitáskörzetében, illetve tovább komfortosodik, épül, átépül, kiteljesedik a városközpont, mint mikro-regionális központ. Ezek a vonzerők együttesen biztosítják a társadalmi kompetenciák, illetve eleve a közösségek újraalakulását, a társadalmi működőképesség és a kognitív képességek kibontakozását helyben, a lakóhelyen. Ezáltal további talentumoknak, innovátoroknak a megtelepedését, és a kibontakozó képességekkel és kompetenciákkala vállalkozások és egyben munkahelyek helyben létrejöttét az „Új Gazdaság”-ban. Mindehhez hozzájárul a szerkezetváltást felgyorsítani hivatott infógazdasági Teleport / infoPark (esetleg ötvözve egy logisztikai parkkal) létrehozása, mely a számos középvárosi szolgáltatásfunkció kiépülésével immár új dimenzióba, új pályára, önálló szolgáltató pályára katapultálhatja Érdet. Érd,mind ezek által kiteljesítheti térségfejlesztő központi funkcióját, az egész Tárnok völgyi térség városhálózatának, térségének irányító-szervező központjává léphet elő, amennyiben megteremti az alkalmazkodás, együttműködés külső és belső feltételeit, és létrehozza az irányítás eszközrendszerét, intézményeit, valamint meghonosítja a hatékony térségirányítás technikáit, módszereit.
11 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
ELSŐ LÉPÉSBEN: brandelés, avagy Jelet tenni! Először meg kell teremteni az új identitást. Ezt a korábban már vázolt újra-márkásítással, brandeléssel, azaz egy VÍZIÓ-val, illetve azt megérthetővé, megélhetővé tevő programmal, projekttel lehetséges. Ez a javasolt Program és egyben beruházás és projekt a DKK, azaz a (Kék) Duna KultúrKözpont (vagy Palota). Lényegében, a Dunával kívánjuk Érdet pozícionálni, azonban a Duna önmagában nem elég erős. Javaslatunk szerint egy vízióval, valamifajta ÉLMÉNYKÉPPEL, képzettel kell, hogy társuljon a pozicionálás. Egy nagyon ütős, egyszerű ugyanakkor sok elemre bontható, ezekkel értelmezhető, ismert és mégse tudott kognitív élménnyel. Amely egyben élmény, szórakozás, identitás, érdekes, kommunikálható, valamint éppen ugyan ennyire gazdasági, társadalmi és kulturális. Továbbá egy kitüntetett HELY, mely más helyeket is helyzetbe hoz. Ezzel nem csak maga a központi hely, hanem a képviselt helyek / közösségek, kultúrák, termelési módok, eszközök összessége is felkerül a „mental map”-ekre, a tudati, és - ami tán fontosabb - érzelmi térképekre. A DKK egyszerre Hely, Üzenet és Események összessége, valamint egy mozgalom központja, amely egyszerre sok regiszteren képes (polifonikus) közösségeket szervezni, mozgatni, önazonosságukat, identitásukat építeni (Get involved!) A program egy kommunikációs program is, akciók sorozata, erőösszegzés, közösségi érzés fejlesztő modell, és egy eszköz is egyben.
Az identitásteremtéshez a Duna egyszerre egy lehetőség, egy alkalom és egy kincs. A víz az élet. A nagy emberi civilizációk, mind kapcsolódnak a vízhez és nagy folyamokhoz. Fordítva: a folyó menticivilizációk, kultúrákmind kapcsolatban álltak a vízzel, mind amellett sikereiket a folyó mentén élő emberek együttműködése teremtette meg. Az itt élő népek kultúráinak keveredése hozta létre azokat a civilizációkat, amelyet ismerünk. Európa integrálni kíván az új közös európai civilizációban népeket és kultúrákat, kitüntetetten a Duna folyam mentén, ahol korábban nem volt közös kultúra és így egységes civilizáció sem. Hiába jártak a folyamon egykoron görögök (Odüsszeusz;Ister), törökök hajói, vagy süllyesztette el Búvár Kund idegen kultúra, nép hajóit, a Duna mentén számos kultúra élt egymás mellett. Ma is az 1 Európában 10 ország él, dolgozik és alkot-épít a folyam mellett. Éppen ezért nevezik a Dunát Európa főutcájának. Ahány nemzet, kultúra, nyelv, annyi neve van a folyónak. Éppen ez a sokszínűség, a népek és kultúrák sokszínűsége az, ami a Dunát a közel 4000 km-es főutat oly egyedivé avatja. Mind ez ideig még sincs egy olyan kitüntetett hely ezen a főúton, ahol a Duna és a víz szelleme, géniusza, és speciálisan a Dunát alkotó számos kultúra, integráltan megmutatkozna, beazonosítható lenne, vagy ahol maga a közös idea, a Duna Régió megismerhető lenne.
12 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
DUNA KULTURÁLIS KÖZPONT Javaslatunk létrehozni egy Helyet, ahol a kultúrák sokasága, az identitások kaleidoszkópszerű sokszínűsége és egyben a folyammal megteremthető közös szellem, az együttműködés lehetősége bemutatható, megélhetőlehetne. A Duna identitása éppen e sokszínűséggel, a különféle kultúrák, termelési és életmódok, zenék, ruhák, ételek stb. ismertében jön létre, teremtődik meg. A munkanevén egyelőre (Kék) DUNA KULTÚRKözpont (Palota) (továbbiakban: DKK) ennek az európai kezdeményezésnek a fizikai megjelenítése: egy 10 nemzet által létesített és üzemeltett „bemutatóterem”, múzeum-skanzen- kulturális központ. Itt egy helyen lehet megismerkedni a halászati, hajózási technikákkal, azok különbségeivel, az egykor használt csónakok, vízimalmok, vagy hajóvonták, kofahajók, azaz a termelési módok számosságával és változásaival. Az egyes országok, vagy tájak, identitáskörzetek által berendezett bemutatókon megismerhetővé, megérhetővé válnak a különböző életmódok, a folklór, a ruházat, ételek, zenék, táncok, stb. A DKK egyfajta „Duna skanzen”-ként meghívja mindazon országokat, és tájegységeket, körzeteket, amelyek ezt a színes kulturális olvasztótégelyt alkotják, akik itt bemutathatják állandó és váltókiállításokon, rendezvényeken mindazt, amivel a közös kultúrához hozzájárulnak, ami együtt a Duna menti nem homogén - ám annál dinamikusabb - civilizáció tartópillérei. Ezen helyszín alkalmas, hogy az Európai Unió konferenciákon, rendezvényeken közvetítse mindazon törekvést és eredményt, amit a Duna Régió fejlesztése-fejlődése során fontosnak tart megosztani a kooperáció résztvevőivel. Egy kommunikációs információs központként megoszthatók a régióépítés folyamatában alakuló elvek, a létrejövő jó példák, miközben szervezhető a Duna menti városok települések együttműködése is. A DKK egyszerre „hardver” (Vizi- Palota-város), ahol ezen interaktív múzeum, skanzen biztosítja a Duna géniusz megélését, megértését. Ugyanakkor „színpada” azon eseményeknek, rendezvényeknek, ahol a térség „szoftverje” bemutatásra kerül: tánc, zene, gasztronómia, konferenciák, etc. A DKK tehát egyszerre: (i) HELY, (ii) ÜZENET(ek) és (iii) ESEMÉNY(ek). A jövőben készülő kiadványok, marketing és egyéb informatív disszeminációs szóróanyagok további kitekintést biztosítanak a folyam egészére, mintegy szervezve a Dunai aktivitásokat egy nagy „művelődési-háznak” tekintve az egész Duna-völgyet. Így egyszerre turisztikai kiindulási pont, infocseretér, találkozási hely.
13 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Business modell A DKK létesítése és üzemeltetése a kooperáció logikáján alapul. A Modern Város program keretében a „Vizi palota”, mint hardver megvalósítása történik meg. Miközben létrehozásában a 10 ország és az EU is részt vesz partnerként –a programadó, a filozófiai és politikai háttér biztosítójaként. A „meghívottak” biztosítják a berendezést, az álltaluk fontosnak ítélt életmód, termelési mód, kultúra hard elemeinek megmutatását, illetve részt vállalnak a működtetés-üzemeltetésben azáltal, hogy a kis sokszínű programok kialakításában és megvalósításában közreműködnek, vagy azokat önállóan szervezik, míg a nagy rendezvényeket összehangoltan alakítják. A Központ, és egyben turisztikai elosztóhely szervezetének üzemeltetését közösen (erre célra létesített alapból) biztosítják, az ebből a célból létesített megállapodás alapján, az EU védnökségével, Magyarország és Budapest gesztorálásával. Fizikai –építészeti javaslat: Az épület megvalósítása egy „vízmedencében”, azaz vízzel körülvéve képzelhető el stílszerűen. Ennek érdekében az épületet- a körülötte fekvő földterületből nyert feltöltésre8 kellene helyezni, úgy, hogy azt egy közel állandó talajvízszintű mesterséges „tó”, vízi világ vegye körül. A bevágás és a töltés egyensúlyban lévén földszállítás nem történne, a létesítmény pedig biztonságban lenne árvíz esetében is.
8
bevágás és feltöltés egyenlege =0
14 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Várható eredmény Ezzel a létesítménnyel, és a megvalósítására rávezető marketingkommunikációs, és diplomáciai eseményekkel megteremthető Érd számára az az új identitás és egyben „horgony” (anker) és hangsúly (akcentus), amellyel újrapozícionálhatja magát a város. Ez egyben aktivitást, szolgáltatást is meghonosít, amely állandó látogatókat, turisztikai és egyben diplomáciai, üzleti (pl. Duna REAL vagy DUNA Invest beruházási konferenciát, vásárt) akciókat teremt. A létesítmény ENERGIÁT és DINAMIKÁT teremt, kiemelve Érdet a hasonló települések sorából, egyéni alakot- szellemet kínálva számára. A „Vizivárosi” DUNA KULTÚR-Központ (Palota), ikonikus létesítményként, (esetleg nemzetközi építész pályázat /pre-marketing/ eredményeként, vagy sztárépítész produktumaként lásd Bilbao) egy modern „LANDMARK”–ként, analóg módon jelezheti azt a szellemet, ami létrehozta. Az épület-komplexumban materializálódik az a tökéletes nemzetközi desztináció, amire a Dunának és Érdnek a transzformációjához egyaránt szüksége van. Az épületegyüttes jelet tesz, és egyben „kasszasiker” (block-buster) is hoz. Az ide látogatók a Duna mentének 2000-2000 kilométer hosszban kisugározó in situ vízi és Duna-kultúra tapasztalatot szerezhetnek. Ráadásul a Dunán, mint kulturális olvasztótégelyen, környezeti természeti, gazdasági ötvöződésen túlra tekintve megélhető, megérezhető az a tény, hogy maga a víz, mint az élet forrása egyre értékesebbé kezd válni. Így a Duna idea kapcsolható, ötvözhető a víz világméretekben is pozícionálható fontosságával. Ennek egy „alapokat érintő- átütő” (ground-bracking) és egyben „lélegzetelállító” projektnek szükséges lennie, amellyel a Vízpart, Duna part új értelmet kap; 9 miközben a Duna Főutca / Magistrale kitüntetett pontjává válik. Egy egyedi termék egyedi eljárásmódot, folyamatot igényel. Ahhoz, hogy valósággá legyen, lényeges hogy egyesítsünk számos különböző szervezetet: Mindenkinek az E-Uniótól, a különböző kormányok, régiók, közös vízióját kell létrehozni, ehhez az aktoroknak meg kell osztani vízióikat.
9
(az érdi Duna partszakasz - a Cote d’ Azur mintájára lehetne pl. „Aqua-Marin Part” ami víz és kikötő valamint a kék-Duna ötvözete)
15 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
PROGRAMELEMEK, TÁMOGATÓ PROJEKTEK
16 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Tele PORT; Irodapark, Science park: Érd városának egyszerre szükséges nyitnia az „Új Gazdaság”, az infó és tudásgazdaság felé és a még meghatározó „Fordista- gazdaság” felé. A termelési és logisztikai funkciók megtelepedését a város előmozdíthatja ipari park kínálat megteremtésével, amely praktikusan a nagy magisztrális infrák körzetében lévő alulhasznosított vagy másra kevésbé használható területeken lehetséges.
A Duna parti zóna túl értékes ahhoz, hogy itt raktározási, manipulálási-átrakodási vagy kevés hozzáadott értéket teremtő termelési funkciók telepedjenek meg. Viszont ideális terepe a nagy hozzáadott értékű start upok, kutató laborok, intézetek illetve headquarterek- irányító központok megtelepedésének. Amennyiben esetleg éppen a víz-, avagy a Duna témában megnyerhető és bevonzható, megtelepíthető lehetne valamely európai / nemzetközi intézet, intézmény, vagy együttműködéseket szervező iroda, információmegosztó, gyűjtő, feldolgozó központ, vagy vállalkozás (GKI vagy hozzá hasonló infógazdasági intézmény) ez megteremtheti azt a magot és egyben vonzerőt, melyhez a többi szellemi –intellektuális vállalkozás, szolgáltatás kapcsolódhat-csatlakozhat. A kelet európai térben a gazdaság szereplőinek tájékozódásukhoz szükségük van releváns információkra és iránymutatásokra. A válság után újra kell a nemzetközi cégeknek tervezniük Európa- stratégiájukat így fontos lesz a térre vonatkozó tudás. A Duna, mint egy új Európa- tengely vagy / és az 5-ös (Lisszabon-Milánó- Kiev) korridor, mind új távlatokat nyitnak a piacok megdolgozásában, melyhez a Teleport ideális helyszínt kínál. A Teleport olyan funkciót jelöl meg, amely, mint egy „kikötő” a gondolatok csereközpontja, az információk újraelosztó helye. Olyan hely, ahonnan akár logisztikai irányítás, szervezés is történhet nagy távolságokban kapcsolva össze a szereplőket. Funkcionálisan és környezetalakításában is mintának tartjuk az Óbudán létesült és sikeren működtetett Graphisoft parkot, melyhez hasonló üzleti és épített modell valósítható meg Érden, azaz Dél Buda térségében. Business modell: Célszerűnek látszik, lévén a programmal Érd már egy „érett / maturált” időszakba lép be, hogy egy PPP jellegű megvalósítást hozzon létre. Ez lehetővé teszi, hogy a kezdeményezést a város ne adja ki a kezéből, a kontrol megmaradjon, azonban készségekkel rendelkező szervezet, piaci szereplő végezhessea megvalósítás, a fejlesztés összetett feladatait. Ebben az együttműködésben az (ön) kormányzat kezdeményezheti valamely Európa-intézmény megtelepülését, míg a számos kisebb labor, start up, képviseleti iroda, bériroda, stb.,mint végfelhasználó megszervezését a piaci partner.
17 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Parkhálózat és IGE Egy parkhálózat kialakítása meghatározó eleme a Duna Parti fejlesztéseknek. Egy ilyen parkrendszer nem csupán „zöld” azaz fenntartási igényével a közösség számára komoly terhet jelentő „végeérhetetlen” szabad tér, hanem sokszínű, különböző elemek kombinációjából összeötvözött térszerveződés. Ebben a szabadterületek, sport és szabadidő terek, de épített létesítmények, mint egy irodapark, vagy Science / infópark
egyaránt helyet kapnak. Az Új Érdi terület struktúráját két egymásra merőleges tengely szervezi: • az egyik az Ófalu főutca-tengelyével közel párhuzamosan a kikötőből több városi funkción, így pl. a DKK-n és a körzet alközponton, a szórakoztató és szabadidő központon keresztül a regenerálást, újragondolást igénylő jelenlegi főközpont irányába vezet • a másik az előzőekben vázolt szabadidő tengely mely a Dunával közel párhuzamosan tárja fel és kapcsolja össze a Duna menti térrészeket és a folyópartokat, és annak különböző karakterű szakaszait. A parkhálózat ezzel a második szabadidő tengellyel közel paralel, és a 6-os út és a szabadidő tengely közötti területen terül el, kapcsolatban a szegélyeken megtelepedő funkciókkal egymás mellé sorolt észak-déli szakaszokkal. A magterülethez, azaz a DKK-hoz és a vele kapcsolatban lévő Szabadidő központhoz a terület az aktív szabadidő eltöltésének eszközeivel kapcsolódik, így a városhoz is gravitálva nyújt számos rekreációs, sport és szórakozási-szabadidőszolgáltatást. Ettől egyre inkább északra haladva, ámbár egységes struktúrába szervezve a park funkció intenzitása csökken és a tőle keletre és nyugatra elhelyezkedő területek szabadtér- kiszolgálását biztosítja nagyobb súllyal. Végül a legészakabbi érdi szakaszon a javasolt-tervezett infó / Science park (graphisoft jelleggel) ágyazódik bele immár a parkhálózatba, megfordítva a logikát: az irodapark épített létesítményei által közrefogott szabadterület lesz a park. (míg az eddigiekben a parkba ágyazódnak elemi építmények) A kiterjedt parkhálózat, miközben megőrzi a jelenlegi nagyterjedelmű összefüggő szabadterületek által nyújtott tágasság érzetét, Érdnek ez a „manikűrözött” parkja minden rendű és rangú látogatót, legyen az sport vagy természetbarát, vagy pihenésre vágyó, vonzani fog. Ez egy tökéletes (legalább mikro-) regionális- desztinációt hoz létre a sokszínű, összetett kínálatával. Kevesebb, mint 20 km-re a Gellért tértől, egy több hektáros vízpart-közeli, számos városkörzetből könnyen megközelíthetően, a látogatók kényelmére tervezetten és berendezve, pihenési és sporteszközökkel, tájépítészetileg a mai kor igényeinek megfelelően művileg természetközelinek kialakítva, sok vízzel igazi szabadidő, szabadtér tapasztalatot tud nyújtani minden igényre.
18 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
A parkhálózat, - különböző tematikus szakaszokban vagy zónákra osztva,- gazdag választékát kínálja textúráknak, színeknek, környezeteknek, anyagoknak stb. melyek mind hozzájárulnak egy összetett sokszínű élet-tapasztalatszerzéshez. A parkhálózatban fellelhető gourmand és streetfood éttermek a bor –szőlőtermelő környék hangulatát is tükrözik, ugyanakkor a nemzetközi desztinációt teremtő DKK körzetében exkluzív bárok különleges, jó minőségű designnel adják az összetett térélmény gerincét. (nem mellékesen, ez a „mélyen hagyott” térrész képes biztosítani, hogy esetleges árvízidőszakban mintegy tározó-tóként felfogja a folyamból a gáton átcsapó esetleges vízmennyiséget, ezzel a feltöltött szinteken álló fő építményeket megóvva a víz alá kerüléstől)
IGE, az International Garden Exhibition, avagy Nemzetközi Kertészeti és Tájépítészeti Kiállítás és Vásár A parkhálózathoz rendelkezésre áll - annak a főtengelytől távolabbi északi, az irodaparkhoz kapcsolódóan- olyan térrész, szabadterület melyben egy Nemzetközi Kiállítás rendezésére nyílik lehetőség. Ez egy évente megrendezésre kerülő program, melyen a „kertvárosi” léthez szükséges tájépítészeti, kertészeti tudás, eszközök seregszemléje kaphat megjelenést. Érd mind Virágos kertváros ezzel a vásárral tudja identitását kisugározni, és egyben a kertváros lakói számára a „valódi kertváros” igényelte stílust és anyagokat, eszközöket közvetíteni. Ezt akár a város maga is rendezheti, létrehozva erre egy városi tulajdonban lévő kiállító és vásárrendező céget. Érd identitása másik komponensének, a kertkultúrának „megágyazandó”, - a dunai együttműködés keretében tervezett DKK nemzetközi desztinációval összhangban – egy olyan kertkiállítást is életre lehet hívni, mely egyszerre teszi lehetővé az eltérő nemzeti jelleggel rendelkező kertek bemutatását, valamint hozzájárul a park költségkímélő megvalósításához . Ez annyit jelent, hogy a meghívott 10 ország (persze kiterjeszthető és az EU mind a 29 országa) a saját nemzeti stílusában egy egy részterületet „berendez”kialakít és bemutat, mint német, olasz, francia, dalmát stb. kert. Ez egy nemzetközi vonzerőt jelentő kert- együttest hoz létre, melyben elképzelhető, hogy nemzeti kulináris élményekkel is szolgálnak a kiállítók. A kiállítás ebben az esetben fél év, melyet követően a berendezett kertek „visszamaradnak”, és a kiindulást jelentik az IGE számára. Business modell: A parkhálózat nagyobb mértékben összvárosi infrastruktúra, így megvalósítása és üzemeltetése, fenntartása az önkormányzatot terheli. A létesítéséhez már vázolt lehetséges marketing-megközelítésű ötletek mellett a város közösségét mozgósító, a park megvalósítását mozgalommá nemesítő akciók is hozzájárulhatnak. A lakók önkéntes hozzájárulása, illetve a szervezett mozgósító programok, egyszerre járulnak hozzá a közösség építéséhez és teremtenek forráskímélő megoldásokkal többletforrást. Nem elvetendő az a megközelítés, hogy a város más körzetei egy egy parkkörzetet „örökbe fogadjanak” azaz mintegy a parkban leképezzék a várost magát. Az üzemeltetési-fenntartási költségekhez, ezzel a fenntarthatósághoz (szinten tartáshoz) a különböző parkba települő szolgáltatások (vendéglátás, felnőtt- gyerek-kamasz- játszótér, fitneszpark, stb.) járulhatnak hozzá, illetve így tervezhető meg a szolgáltatások mennyisége.
19 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Strand, korzó és csónakázó tó
A Dunával párhuzamosan - a szabadidő tengelyre felfűzve- kerülnek kialakításra azok a kellemes, „kényelmi-pihenőrekreációs 10 szolgáltató helyek” amelyek a szabadidő tengelyt élettel töltik meg. Maga a tengely kéthárom fő jellegterületre szakaszolódik: (i) a kikötőtől északra a Strand- vagy Vizi világ mentén egy a parkot szegélyező SÉTÁNY (ii) a kikötői fantázia-világtól délre a Paradicsomszigeti holtág, amely az északi szektorában kialakított csónakázó-tó mentén az Ófaluig egy KORZÓ, és intenzíven „kommunikál” a csónakázótóval, valamint végül, de nem utoljára (iii) az Ófalunak a holtággal csatlakozó „talpazatánál”, a Paradicsom-sziget kapujától délre egy igazi passzív / pihenő kerti sétány. Az északi sétány a Vizivilág-strand vízi szórakoztató partszakasz feltárását szolgálja, hasonlatosan pl. a Balatonfüredi Tagore sétánnyal kölcsönkapcsolatban megvalósított fürdő és a mellette húzódó vendéglátó pavilonsorhoz. Az érdi Duna parti fürdő, illetve strand mentén a sétány többfunkciós és lényegében a nagy összefüggő parktáj részét képezi, annak szerves eleme. Ez egy aktívabb térrésze a szabadidő tengelynek, míg a tőle délre lévő korzószakasz inkább passzívabb szakasza a teljes Dunamenti tengelynek. Ennek megfelelően a szabadidő tengely berendezése a ma használatosnak tekinthető felnőtt játszóterekkel, kerékpáros és nordicwalkingfacilitásokkal, pihenőhelyekkel, piknikre alkalmaz gyepzónákkal alakítható ki. A korzó inkább szerveződik a csónakázó tóra, azzal áll szorosabb kapcsolatban, melynek szervező központja a kikötő, és a kölcsönzés és egyben felügyelet számára biztosítja a szükséges infrastruktúrát. A korzón megfelelő közösségteremtésre is alkalmas pihenőhelyek biztosítják a huzamosabb tartózkodás lehetőségét, a szemlélődést a hátteret lezáró Paradicsom Sziget képével, és ígéretével. A hely alkalmassá tehető meditációs és passzív sportok számára (jóga, stb.) is. A déli sétány szakaszán belül kitüntetett szerepet kaphat – amennyiben a gyógy központot ebben a szellemben alakítják ki - az ún. Forráskörzet (Quellengebiet), a jelenleg eléggé „ipari” termálkút, mely hitelesíteni hivatott az „artézi víz” meglétét, bemutatva a hozzáférés helyét.
10
általában a nemzetközi irodalomban = leisure
20 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Amennyiben a gyógy körzetnél elfogadtatásra talál azon elképzelés, hogy az elfolyó meleg vizet másodlagosan egy „pancsoló-medencében” újrahasznosítják, akkor az is ezen sétányszakaszról érhető majd el, és erre a szakaszra szerveződik a forráskörzettel összehangolt kialakítással. 11 A korzó egy „Duna téma-sétány”-ként rendezhető be. A Kikötő és a sétány, illetve a holtág inflexiós pontjában egy vizi-cirkusz, színpad létesülhet, mely esti szórakozást nyújthat, kitolva a nappali használatot a koraesti és esti kora éjszakai időszakra. Látható, hogy a cél, egy sor, egymással kölcsönkapcsolatban álló, eltérő, de mégis hasonló környezet létrehozása. Ez a térsorozat, térlánc képezi a „kék-zöld” rekreációs (leisure) tengelyt, melyre számos funkció fűzhető fel. Ezen társor kialakítása szoros együttgondolkodásban kell,hogy történjen a mederrendezéssel és az árvízvédelmi szempontokkal, nevezetesen a gátnak szélesen értelmezett sétánnyá, pihenő axissá alakításával. A vízparti sétányok - túl a már kényelmi, pihenési lehetőségeken és leírtakon - sok teret kínálnak sétára, futásra, találkozásokra, a zöld oázis a kék vízpart élvezetére. A dé li szakasz romantikus, az északi pedig „manikűrözött” Duna part, aholminden rendű és rangú természetbarát látogató megtalálhatja és megélheti az Aqua-Marin Part élményét érkezzen akár Érdről, vagy annak körzetéből, a metropolistérből,avagy még távolabbról.
11Erre vonatkozóan lásd az ARMOS projekt kapcsán hévízi gyógy-tóra kidolgozott korai javaslatunkban vázoltakat (korábban angolnanevelő)
21 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Kék Duna szórakoztató központ
Szabadidő, sport, és kereskedelmi
A legteljesebben lokális érdekeket megtestesítő programelem a szabadidő sport és kereskedelmi központ, amely a területet szervező harántoló - húrirányú - tengely mentén, illetve azon létesül, a Dunától távolabb és a városközponthoz közelebb, mintegy a mértani súlypontban. A létesítmény magját egy kereskedelmi központ képezi, melyet körbevesznek a szórakoztatás, a szabadidő és a sport különböző létesítményei, berendezései, Jellemzően egy szabadidő plazát alakítva ezáltal ki. Mérete és összetettsége okán gravitációs hatást képes kifejteni Érv városának szétterülő körzeteire, sőt a város körzetére mikro-aggl omerációs városhálózatára. Egy találkozóhely, ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének, igényének megfelelő kínálatot. Mindenki más, különbözik (pláne egy ilyen „gyüttment”,„bebírókból ” álló társadalmilag összetett városban) ezért mást keres, mást igényel. Ezt a sokszínű keresletet hivatott kielégíteni az összetett szolgáltatóközpont. A sportlétesítmények, főleg az aktív sport területén kínálnak számos lehetőséget, hiszen a parkhálózat, vagy a Paradicsom-sziget, illetve a vízparti korzó a passzív kikapcsolódás számára biztosítja a kínálatot. A sport koncentráció politikai döntés. Ez azt jelentené, hogy a város jelentős erőfesztésekkel létrehozott sikeres sporttevékenységeinek igényelt korszerű berendezései, létesítményei itt, ebben az aktív sport-szabadidő plázában koncentrálódnának, míg a már meglévő létesítmények a környezetük számára kínálhatnának aktív sportolási lehetőséget. Ez a „cserebere” az itteni központ egyfajta kisugárzását eredményezné, tehermentesítve a város más körzeteiben lévő létesítményeket. A szabadidő és a szórakozás, a vendéglátással, gasztronómiával, és kereskedelemmel keveredve minden helyi célcsoport, közösség számára vonzerőt teremt, ezáltal válhat a hely a találkozások helyévé, a közösségépítés központjává. A bowling pályák, mozi, a kereskedelmi mix, a bárok, vagy a Duna menti ételek, illetve éppen az itt élő nemzetiségek ételei, stb. mind együtt egy egészen új tapasztalathoz nyújtanak keretet. A központ fedett, zárt terei „átfolynak” a befogadó parkhálózat, illetve a másik oldalon az Ófalu szolgáltatáskörnyezetébe ezzel integrálva, és élettel telivé téve a befogadó szűkebb és tágabb szövegkörnyezetüket. Egy új, élettel teli, dinamikus- energetizáló pólus jön létre.
22 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
A Kék Duna szabadidőközpont filozófiája már a „hozott isten központi csarnokban” is kifejeződik, mert olyan smart szolgáltatások fogadják a vendégeket, amelyek a korszellemnek megfelelő tájékoztatásminőséggel bírnak. Az épülethez csatlakozó vízfelületek, kertek, játszóterek minden időben biztosítják a kikapcsolódást, pihenést, újratöltődés lehetőségét. Ráadásul egy ilyen összetett térben a vendégek mindig érezhetik a különbségetmás csupán kereskedelmi helyekkel szemben - a minőséget, a biztonságot és a környezet otthonosságát, befogadó karakterét, vendégszeretetet. Egy ilyen létesítmény már maga is márkásítja a várost, ikonikus építményként központjává válik a társadalmi kohézió kialakulásának. Business modell: Egy ilyen összetett projekt, amely nagyrészt üzleti alapon valósul meg, alapos előkészítést szerteágazó tervezést, egyértelmű világos üzletpolitikát és folyamatos üzemeltetést és menedzselést igényel. Ezért a legjárhatóbb útnak az látszik, hogy a város meghatározza azokat a használói érdekeit (pl. a sportra vonatkozó elvárásait és egyben, mint fenntartó a ráfordítható üzemi költségkereteit, a további társadalmi igényeket és ezzel egy PPP megvalósításra irányuló pályázatot hirdet. Ehhez tanácsadó cégek segítségével versenytárgyalás során kiválasztja a fejlesztő partnert és a megvalósításra kiszerződi. Ekkor a projektfejlesztés kockázatait az önkormányzat áthárítja a fejlesztőre, a jól definiált szolgáltatásokat meg maga számára biztosítja. Az áthárítható és át nem hárítható kockázatokez által jól elválaszthatóak, az önkormányzat azokat a szolgáltatásokat, létesítményeket megkapja, amelyekért fizet, mint végfelhasználó, a többi kereskedelmi ingatlanfejlesztésben csupán, mint engedélyező vesz részt, ezzel gyakorol kontrolt. Más modellek is kidolgozhatóak, de ez látszik a legjárhatóbb, legegyszerűbb megoldásnak, különösen, hogy a projekt olyan kontextusba illeszkedik, mely jól kiszámíthatóvá teszi a szolgáltatás környezetének kiépítését.
23 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Kikötő: A Duna, mint Európa főutcája jelentős közlekedési kapcsolat és lehetőség. Budapest is már tervezi, hogy a centrumból, a városrégióban lévő Duna-parti településeket kishajójárattal hálózatba kapcsolja. Érd városa, és annak központja közúton is és elővárosi kötöttpályás közlekedéssel is megközelíthető, azonban a Duna Partja, az „Aqua-Marin Part”, mint szabadidő és rekreációs zóna, vízparti szabadidő tengely még Érdből magából is
nehezen elérhető. Hiányzik egy határozott kapcsolat, összeköttetés a város jelenlegi központja és a Duna parti zóna között. (Az Ófalun keresztül meglévő kapcsolat nem kielégítő).Számos meglévő és tervezett új turisztikai célpont megközelítése, elérése, illetve a komfortos hozzáférés, a metropolis központjából és más körzeteiből akülönböző vonzó szabadidős szolgáltatásokhoz ma még nem biztosított. Ugyanakkor a Duna, mint közlekedési folyosó, tengely kitűnő lehetőséget kínál a helyek összekapcsolására, és egyben az érdi Duna part gyors és közvetlen elérésére, különös tekintettel a tervezett számos kényelmi és szabadidős fejlesztésekre, illetve a DKK Duna Palotára figyelemmel. Mindezek alapján, a Duna-folyosót érdemes és szükséges jobban kihasználni a turisztikai célok eléréséhez. Amennyiben Érd a „közvetítő”, azaz gyűjtő és elosztófunkcióját erősíteni kívánja, vagy a Duna Régióba jobban be kíván kapcsolódni, valamint a City Airporttal, a tököli reptérrel, a nemzetközi kapcsolatait intenzívebbé és közvetlenebbé kívánja tenni, akkor egy mai igényeket kielégítő hajókikötőre van szüksége. Ennek helye kijelölődik a zöld zóna szegélyén, a természet(es) zöldterülettől, a Beliczay, vagy átalakítását követően „Paradicsom Sziget”-től északra, a centrum irányában, átellenben a légikikötővel és háttérben az Új Érd-i haránt-főtengellyel, támaszkodva a jelenlegi városközpontban a „szárazföldi kikötőre”, azaz a vasúti ikerállomásra. Egyben keresztútja (quattre -chemin) az új Dunára vezető, arra merőleges városi tengelynek és a Dunával párhuzamos szabadidő tengelynek, a korzónak és parti sétánynak.
24 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Ez az infrastruktúra nem csupán hajókikötő, hanem egyszerre több funkciót is kielégítő mikro-alközpont. Itt a menetrendszerinti kishajók kikötője kiegészül a gyors szárnyas-vizibuszshuttlék és a kirándulóhajók, kompok kikötési infrastruktúráival. Tekintve, hogy a hajóval érkezés egyfajta szabadidő programot is jelent, így javasolt itt elhelyezni eszközváltást lehetővé tevő és kiszolgáló létesítményeket is: kerékpár, elektromos kisautó az Ófalu látogatáshoz, bérkocsik, parkoló, és esetleg távlatban, kisvasúti kapcsolat a központba és a fő munkahelyre vagy / és a gyógyfürdő komplexumba / „kombinátba”. Az infrastruktúraszolgáltatások egyben lehetővé teszik és involválják, hogy egy „kikötői fantázia-világ” is létesülhessen, kiépülhessen. Ezáltal egy összetett szabadidős szolgáltatás is létrejöhet, amely a kikötői kocsmák, szórakozóhelyek együttese, kihasználva a kikötői infrastruktúra által teremt hangulatot, aktivitást és attraktivitást. Javaslatunk szerint egy „P.Howard” jellegű kikötő hangulattal lehetne egyénivé alakítani a „kikötői fantázia-világot”. Jó előkép a Kopaszi gát, ami azonban egyben számos tanulság levonására is alkalmas. Ez a kikötői fantáziavilág már önmagában egy turisztikai desztináció, mint Szentendre „kikötői” vendéglátóhelyekben gazdag parti sávja. Business modell: Az egyes szórakozóhelyek bérleti díjaiból a kikötő-üzemeltetés biztosítható. Az egyébként kevéssé aktív helyszín éppen a szórakozóhelyek által jut dinamikához, miközben a helyi / lokális látogatók mellett számos „kívülről érkező”, a hely egyéni vonzására, karakterére kíváncsi helyszínhasználót, a hely jellegéből adódó lármásabb szórakozásnak hódolókat is kiszolgál. Egyben kellő távolságban a Korzó, az Ófalu, a Paradicsom- Sziget és a gyógy-kombinátterületétől, viszont kellő közelségben az aktívabb-zajosabb strandhoz és a csónakázó-holtághoz. A kikötő kölcsönkapcsolatban állhat a Gyógykombinát marina-kikötőjével, illetve egy, vagy több belvárosi kikötővel, mint gyors és közvetlen kapcsolódási ponttal a centrumban (Vigadó, Batthyányi, kitüntetetten a DKK-hoz a ParlamentAkadémia)
25 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el A Duna parti strand /vízi világ A folyópart és a sétány közötti vízparti zónában kerül kialakításra ajellemzően idényjelleggel működő strand-szabadidő komplexum, amely sok elemében hasonlóan a Kopaszi-gát szabadidő-szolgáltató koncepciójához nem csupán vízi élményeket kínál, hanem – a maitól eltérően - a fürdőélményt helyezi a fókuszba.
Ezen helyen többfajta fürdési és vízélmény együttese kerül kialakításra. Elvárás, hogy a kialakításra kerülő „vizi világ” szolgáltatásaival együtt (kommunikációjában a gyógyfürdő komplexummal együtt) illeszkedjen Budapest fürdőváros imázsához, ahol 25 fürdő szolgáltat különleges vízélményt. Itt tervezetten egy összetett, aktív vízélményt biztosítani képes Aqua-Park létrehozása a cél, amelyben a víz, a fürdőzés élménye mellett számos szabadidős szórakozásra nyílik lehetőség. A jól ismert és már bevezetett vizes játékok, medencék mellett egyfajta „vízi vidámpark” kialakítása teremti meg az érdi aquapark egyedi arculatát, speciális vonzerejét. Így a helyi látogatókon túl regionális desztinációvá is válhat - különösen a kikötői szolgáltatásokkal és esetleg egy fedett, megújuló energiákkal fűtött, téliesíthetőmedencével. A strandfürdő magába integrálhat egy csónakházat, mely a folyóhoz kapcsolódóan különböző szolgáltatásokat kínál (vízisí, kite, parachutestb.).Ezek spektrumát az üzemeltető véghasználó határozza meg, a fejlesztések, olyan infrastrukturális ellátást biztosítanak, amelyek lehetővé tesznek egy autonóm üzemeltetést is. Business modell: Egy ilyen – a környezeti beágyazottságára tekintettel - üzletileg is lehetőségekkel kecsegtető összetett projekt megvalósítása üzleti-piaci alapon történhet meg. A terv kiajánlása egy promóciós, befektető-szervezőakció során indul, egy erre a célra kidolgozott projektportfólióban, vagy projektvásáron. (Duna REALinvesztment Konferencia)
26 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Beliczay, avagy munkanéven „Paradicsom Sziget”
A körzet természeti értékeit a Beliczay szigeten lehet bemutatni, mint egy természeti témaparkban. A sziget bejáratát, illetve a természet világába való átlépés „kapuzatát” az Ófalu talpazatában elhelyezve a holtág(ak), mint „kerítés” felett átvezető nosztalgikus gyaloghíd képezi. Itt egy beléptető kapuval a Paradicsom-sziget tanulvaszórakozáskikapcsolódás („edutainnement) szolgáltatását lehet igénybe venni, vezetőt igényelni-bérelni. Ennél a kapuzatnál, hídnál válik két részre a holtág: az északi csónakázó tóra, délen pedig a gyógy-kombináttal szimbiózisban kialakított „forráskörzetre”. A jelenlegi „haszonerdő” megközelítést felszámolva és „újra berendezve” a szigeten, olyan élőhely bemutatókat lehet létrehozni, mellyel a Dunai élővilág, a flóra é s a fauna megismertethető a laikus látogatókkal. Ugyanakkor a tematikus út - melyen ez az ismeretszerzés megtörténhet - olyan természeti környezetbe ágyazódik,amely önmagában is kellő vonzerő, speciálisturisztikai célcsoport, vonzó desztináció. Nem elhanyagolható szempont, a szigeterdőség látványa, mely hozzáadott értéket teremt a gyógykörzetben tartózkodók számára és egyben az Ófalu „talpazatát” megteremtő látványelem. Business modell: A Paradicsom-sziget,mind az élővilág számára, mind a humán látogatócsoportok számára vonzó természeti környezetkialakítással kell megvalósuljon. Ekkor a hasznot nem a fa kitermelése, hanem az indirekt értékteremtés biztosítja, azaz az említett látványok, az erdő turisztikai és egyfajta „erdei iskola” típusú használata biztosítja majd. Ennek megfelelően durva becslésünk szerint az üzemeltetés költségei kitermelhetőek, és fenntartható a natúrpark. Ezen források többek közt egyszerűen belépőjeggyel - mint pl. ma az állatkert, vagy egykor a füvészkert megteremthetőek,különösen, ha egy „örökbefogadó” mozgalom keretében elemi támogatók is beszervezhetőek. Az üzemeltetési forrásokat bővíthetik még pl. helyi vállalkozók és környezetvédő szervezetek által megszervezett támogatások(anyagi vagy éppen más típusú hozzájárulások, melyben elképzelhető a Duna menti régiók részvétele, hozzájárulása, legyen az a parképítéshez vagy éppen a fauna feltöltéséhez, állandó szinten tartásához kapcsolódóak) A megvalósítás szempontjából kedvező lehet, ha a Paradicsom-sziget újra-pozícionálását megelőzően - a potenciális vagyonérték fényében - egy együttműködés alakul ki (részvénytársasági modell) a bevitt értékek arányában (tulajdonviszony, szellemi hozzáadott érték és / vagy bevitt fejlesztési forrás és hozzájárulás), amely előre meghatározható és rögzíthető lenne. A város direkt érdeke egy jól működő és a rendszer részét képező körzet kialakítása, ami esetleg nem várható el egy kezelőtől. Így a tulajdonviszonyok rendezése, tisztázása peremfeltétele a sikeres további működtetésnek. 27 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Ófalu „Szentendrésítése” kézműves zóna
újratöltése, és artisanal-
Fő célként meghatározható, hogy a körzet ENERGIÁJÁT és DINAMIKÁJÁT szükséges visszanyerni. Ehhez fel kell fedezni, meg kell határozni és újra kell tölteni a hely spirituszát, géniuszát, azaz új szellemmel-lélekkel szükséges megtölteni, hogy személyiségét újrateremthessük. A feladat több lépésben hajtható végre, és hosszabb „menetelést” igényel. A siker érdekében legfontosabb a helyes módszer meghatározása, valamint a folyamat definiálása, és megindítása. Ezidáig főként a vágyak mentén születtek gondolatok (wishfull thinking), jobbára visszatekintő gondolkodással. Most elérkezett az idő, hogy a múltra alapozva de a jövőre figyelemmel határozzuk meg, alakítsuk-formáljuk Ófalu összetett funkcionális és fizikai megújítását. Erre egy jó megoldás: a városközpont menedzselés (Town Center Management) módszertana,avagy a közterek megújításának, a „placemaking”-nak használata. Ez azt jelenti, hogy kombinálva az urbanisztika, várostervezés, építészet és társadalmi kommunikáció eszközeit, meg kell érteni, hogy a megosztott tér hogyan használódik. Megértve és meghatározva a megújuló használat szempontjait, összetett céljait,javítani lehet a terek funkcionális használatán, és egyben javítani a lassú forgalom, a gyalogoshasználatán, amely által egészen új minőségű közösségi terekalakulhatnak ki. Egy ilyen „újratöltés” számos szereplő együttműködését igényli, melyhez kombinált megoldás szükséges. A megújítás, újratöltés egyfolyamat, amely holisztikus (azaz nem elemi projektek, hanem átfogóan, „teljes kép” –ként (totalpicture) - a fenntartható megújítás igényei szerint - közelítve a megoldást) ésa saját újrateremtett ökoszisztémájában működik. Ennek érdekében javasoljuk, hogy a terek tervezésének módszertanát követve formálódjon meg az ökoszisztémát modellezni hivatott „tanulókör”, amelyben újra-programozható a körzet megújítása. Ezen időnek kitett - sok esetben egymással ellentétes folyamat, egymást kizáró szempontokat kell, hogy összeegyeztessen: alakófunkciók, a kereskedelmi szabadidő és vendéglátó funkciók, turisztikai szempontok, a környező és megújuló térrészekkel való kapcsolatok meghatározása, kihasználása, azokkal elérhető kölcsönhatások (hagyományos artisanalkézműves funkciók, látványműhelyek, nyitott művészeti műtermek, stb. (openstudio) mind megfontolás, mérlegelés és végül kiegyezés, egyezség tárgyát kell, képezik.
28 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Ehhez szükséges a hely géniuszának ismerete mellett a korszellem igényelte keresletre vonatkozó tudás, a feltételezések, valamint a beleérző és innováló képesség is. A város lelkét, szellemét tartalmazó ma még szlömös körzetet nem „helyreállítani”, rehabilitálni, hanem regenerálni, újratölteni, élettel telivé tenni kívánjuk. A város lelke a szlömben lakik! Amennyiben a kívánatos integráló munkaszakaszhoz kapcsolódóan az ökoszisztémát leképező munkacsoport összeállításra kerül, úgy kb. 9 hónap – max. egy év - leforgása alatt a fejlesztési program meghatározható. Valójában ezzel kerülhet csupán először startpozícióba a regeneráció, újratöltés- megújítás ügye. Ezt teremtheti meg azt a szolid alapot, melyre a megújítás szépítés, újjáépítés és újratöltés aktualizálás egymással párhuzamos, egymásra mégis épülő, egymást támogató és gerjesztő lépései támaszkodhatnak. Mert a regenerációt a közszféra „csupán” gerjeszti és menedzseli, kis részben maga is aktora lehet, de jellemzően a piaci szereplők tevékenysége során épülhet, szépülhet meg, töltődhet fel a körzet. Ellenkező megközelítéssel csupán ráncfelvarrás, kozmetikázás történhet, a szellem a lélek megjelenése nélkül. Ezen időszak alatt már számos „lágy” programot, marketingkommunikációs és identitás- és közösség-építő eseményt, rendezvényt meg lehet valósítani. Ez által „belsőleg” kommunikálvaa városban pozícionálni lehet azújratöltés programot és magát a +HELYET”, azaz Ófalut / Óvárost magát is el lehet helyezni a mentális térképeken. Ezek bár kevésnek tűnhetnek, de mégis több, mint elegek ahhoz, hogy pozícionálják a város NAPIRENDJÉBEN az Óváros –témát, mint a városi identitás és szellem, ezzel „házirend” –igazodás forrását. A rendezvények, programok maguk is számosak lehetnek, (a szőlő- borkultúrától, a török, római vagy éppen Mohács üzenetén keresztül, vallási jeles napokon át egyéb immár közelebbi időszakok felhasználható üzenetekig, termelési módjainak, társadalmi kompetenciaváltozásainak megismerhető mítoszaival) de közös rendező elvük kell legyen, hogy azok mindig a hely, a város valamely helyének, korszakának mítoszának, meséjének üzenetét hordozva tegyék azt megélhetővé, profanizálják a helyiek és a látogatók számára egyaránt. Az iniciáló- kezdeményező- gerjesztőprogramot, és benne az elemi projekteket ekkor lehet csak meghatározni-, kidolgozni, ekkor válnak kézzelfoghatóvá a megújítás lépései, az ütemezés, továbbá ahelyek, azaz a hol, mit, ki, mikor és hogyan. Az ezt követő közel két éves részletes tervezés eredményeként a menedzsment kezében lehet az az átfogó megújítási partitúra, amelyneka fejlesztő ipar számára való kiajánlása alapján kezdetét veheti maga a gyakorlati megújítás. Az általános megközelítés elvén mit sem változtat, hogy esetleg egyes részterületei, vagy terei, már a 3 éves időszakban is megújíthatóvá válhatnak, mert a közös gondolkodásban ezek a pontok, pólusok, helyek, témák már kikristályosodnak, kellően megszilárdulnak.
29 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Business modell: Egy programmenedzser vezetésével az erre a célra szervezett „Különítmény” (TaskForce) megkezdi működését az átfogó regenerációs program kidolgozására. Ezt a folyamatot (cca. 1 év) az önkormányzat finanszírozza. Ezen folyamatot tagolhatják hazai vagy akár nemzetközi műhelymunkák, design és építészeti iskolák alkotótáborai, szemináriumai, nyári-iskolái, melyek lépésről lépésre közelítve formálják, és egyben kommunikálják befelé és kifelé egyaránt az „örökséghelyszín” újjáalakítását. Maga a folyamat is dokumentálható és egyre növeli az elköteleződést a megújítás iránt, mind vezetői mind lakossági oldalon. A „menetben” történő programozó-tervező munka hátterét képező, a hely szellemiségét megjeleníteni hivatott rendezvények - erősítve annak szellemi tartalmát és hitelesítve azt - részben támogatásokkal, pályázatokkal és üzleti alapon szerveződnek, és támogatják a folyamatot. Ugyanezen időszakban kikristályosodó, a kiegyezés folyamatában már partneri együttműködések is létrejöhetnek, esetleg a közszféra és a közterek térfalait hasznosító lakók, vagy vállalkozások között. Az Üzleti modell mottója lehet: sebészi beavatkozás helyett akupunktúra kezelés. A megalapozó, startpozícióba hozó első három évben kiépül az a „városközpont menedzselő szervezet” amely átveszi, vagy tovább viszi a stafétát és „feltrancsírozza, akciókra bontja az átfogó tervet a „totalpicture”-t. Esetleg, hogy a menedzsment már felkészült legyen, az első három év során kiépítheti kapcsolatait azokkal a Városközpont menedzselő szervezetekkel (Town Center Management, TOCEMA) amelyektől tapasztalatcsere során számos társadalmi kompetenciát átvehet, honosíthat, adaptálhat. A megújítás ekkor indulhat meg. Ekkora már jól tervezhető, hogy mely beavatkozásokkal lehetséges gerjeszteni a megújítást (tapasztalatok szerint többnyire és inkább közterületek kialakításával, szépészeti és funkcionáliskellősítésével) és melyekhez szükséges külső piaci forrásokat megnyerni, megszervezni. Ehhez lehet segítség az évente megrendezésre kerülő„Duna REAL invesztmentkonferencia és vásár”12, mely hosszútávraa DKK-ban találhat helyet és egyben erős helyi szolgáltatói munkahelyteremtő szereppel is bír. A megújítás-újratöltés programja reálisan – a jelen gazdasági kilátások fényében – cca. 10-15 évet vehet igénybe.
12lásd az Intézményesítési javaslatban (egyben gazdaságfejlesztési program is)
30 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Gyógy központ (Kurpark)
és
–Kúrapark
A modern gyógyfürdő- kúrahelyek célja egészséges és beteg emberek fizikai és pszichikai regenerálása, illetve ezek alapfolyamatainak szolgáltatásainak biztosítása. Ez minden lényegeset elmond a Gyógy-kúrahelyekkel szembeni elvárásokról. Vagyis a modern kúrahelyek, azon komplex funkciótréning szolgáltatásokból állnak, amelyek segítségével a teljes emberi organizmus visszanyerheti vagy megőrizheti a fizikai-lelki egyensúlyát. A kúrahelyekkel és gyógyfürdőkkel kapcsolatban a svájci székhelyű FITEC előírásai, klasszifikációi a mérvadóak. Cél olyan gyógy és kúrahely kialakítása, amely a nemzetközi előírásoknak megfelel, és ez által nemzetközi „fogyasztói” érdeklődésre, valamint a hazai szabályok szerinti támogatásra tarthatnak számot. A kúrahelyek a definíció szerint lehetnek helységek vagy helységrészek, melyben a kúrakezelés feltételei teljesülnek, és a megfelelő kúraberendezések rendelkezésre állnak, valamint a hely felmutat egy megfelelő kúrakaraktert. Érd egykori téglagyári területén és a vele szomszédos Ófalui településrészen egy fürdő-kúrahely kialakítása lehetséges és kívánatos. Ez nem egy fürdő csupán, hanem egy összetett kúrahely, melyen a következő szolgáltatásokat nyújtják: • gyógyászati- esetleg kórházi kezelés Akut-, krónikus- és komoly betegek számára kínál maximális ápoló – helyreállító kezelést • magán orvosi praxisok egyes betegségfaktorok kezelésére-megelőzésére szakosodottan nyújt szolgáltatást • kúrahely-kezelés A hangsúly a begyakorlásra és az aktiválásra helyezi a hangsúlyt (szanatórium jelleg) Érden rendelkezésre álló gyógyforrás és a csatlakozó terület lehetőséget kínál egy összetett, szabadidő és szanatórium jellegű gyógyfürdőhely létestésére, lépésről-lépésre történő kiépítésére. Ehhez természetesen szükséges helyesen meghatározni a kúrahely karakterét.
31 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Ebben maghatározó faktor (i) a kúra- táj-körzet, amely nyugodt pihenőkörzet (ii) az infrastruktúra, amely egyben a környezetvédelmi előírásokat kielégíteni képes, (iii) az épített környezeti, építészeti kialakítás, a barátságos atmoszféra, kényelmes-pihenő karakter és a (iv) közlekedési kapcsolatok, a zavarmentes gyalogos kapcsolatok, valamint a periférián történő bekapcsolás, továbbá (v) a szaniter szolgáltatások, betegszállítás, mentő, stb. (vi) a kúrának megfelelő (lehet a szomszédos településen, Ófaluban) higiénikus és lakájos elszállásolás(vii) legalább egy különleges szakértelemmel rendelkező„márkásító”, helyben lakó orvos, és nem utolsó sorban (viii) a kúrahelynek megfelelő ellátás, az orvos előírásai szerinti értő személyzettel. Mindezek együtt arra irányítják a figyelmet, hogy a kiépítendő kúralétesítmények, mint a hely „hardverje” teljes mértékben a kúra „szoftverjének” alárendeltek. Mégis általánosságban tudható hogy egy sikeres általános terápiát nyújtó kúrahelynek a következő berendezéseit szükséges létesítenie: (i) berendezések a passzív kikapcsolódásra, (ii) az aktív kikapcsolódásra (iii) berendezések a szabadidő-eltöltésen keresztüli kikapcsolódásra és (iv) berendezések a kezelésekre, ápolásra valamint (v) különböző közösségi és kulturális szórakozási lehetőségekre: kávézó, mozi, kaszinó, színház, koncert, üzletközpont, stb. Amint azt Dr.Böni (Zürich) írja, egy kúrakörzet, hely, akkor lehet sikeres, ha azt a teljes komplexitásában ragadjuk meg. Tekintettel arra, hogy a kurkörzet létrejötte reálisan több lépésben valósulhat meg, fontos egy átfogó elképzelés, mint mestervízió-koncepció felvázolása, amely magába foglalja a kúrahelyet hitelesítő „forráskörzet”- kialakítását (pl., mint a Füredi forrás, ivókút), egy központi kúraházat, ami tartalmazza, mint alap-indító infrastruktúra a különböző közösségi és kulturális szórakoztatási felszereléseket, és, amely ez által a kúra- pihenő-körzettáji berendezését és a gyógyhely, valamint az orvosi ellátás létesítményeinek helyét meg–és kijelöli, hitelesíti és bevezeti a tudati térképekre. Részei lehetnek pl. a kúraszanatóriumok, kúraklinikák, kúrahotelek, panziók. A tájba illesztés, a Duna kapcsolat és a panoráma integráns része a mestervíziónak. Ennek maghatározását, mintegy előzetes „légypapír” koncepció megalapozott piaci (potenciális kereslet) kitekintéssel, a FITEC előírások figyelembevételével célszerű kidolgozni. A program részletes kidolgozásába érdemes bevonni: (a) vagy egy hasonló intézményt üzemeltető szakembert (pl. Hévíz, lásd annak amerikai regenerációs tervét) (b) esetleg már megnyerni egy jövőbeli üzemeltetőt, szervezetet vagy személy (pl. hírneves professzort, aki piacot is hoz személye által) aki fémjelezni fogja a létesítmény-komplexumot. A metropolisközpontjával való kényelmes kapcsolatot a Duna főutca teremti meg. Ezért a terület és Duna metszéspontjában a kúrahely perifériáján egy marina kiépítése indokolt. Ennek kialakítása, mint aktív zóna, és mint a vendégek ellátását-kényelmét szolgáló létesítmény kívánatos. Amennyiben, csupán átmenő-látogatói, napi vendégmozgatásra vonatkozó törekvés,funkcionális elrendezés körvonalazódna, akkor a kikötő, a gyógyfürdő és artiszana (Ófalu) kapcsolatok kialakítása a kúrahely zavarása nélkül kell, hogy megformálódjon.
32 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Feltehetően több lépésben kerül kialakításra a végső program, tekintettel a számos piaci szereplő bevonásának szükségszerűségére, valamint érdekére. Mégis meghatározható az a minimális fejlesztési program, amellyel a hely jövőbeni lehetőségei hitelessé válnak. Ezek a „horgony” létesítmények, mint pl. a Kúraház, a tájalakítás, forráskörzet, vagy a gyógyfürdő - esetleg egy kúrahotel (már piaci) illetve néhány magánpraxis, valamint az Ófalu csatlakozó szélén kereskedelmi, vendéglátó kézműves etc. szolgáltatások (szintén piaci létesítés) már megalapozzák a hely identitását karakterét és egyben a brand-építési és az „értékesítési” kommunikációját. Az marketing és brand-kommunikációval, valamint az infrastruktúrákkal megalapozható azon kiajánlás, mely elérhetővé teszi az alternatív végfelhasználókat, üzemeltetőket, akiknek a további fejlesztések, a programozás és tervezés delegálható. Business modell: Az Érd-Battai (Tárnokvölgyi) Gyógyfürdő és Kúraközpont megvalósítása és üzemeltetése alapvetően piaci alapon történhet, amennyiben a kezdeményező lépéseket, szervezést és a szükséges alapinfrastruktúra előkészítést, aziniciáló berendezés-létesítmény beruházását a tulajdonos-önkormányzat végrehajtja. Több alternatív lehetőség kínálkozik, kezdve a PPP típusú pályázattól, a lépésről –lépésre történő előrehaladás-fejlesztéskoncepción át, a részvénytársasági formáig. Mindegyik megoldás esetén a siker záloga a hiteles, márkásítható végfelhasználószolgáltató- üzemeltető megtalálása, megnyerése.
33 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el Marina lakópark Érd városa tovább növekszik számos okból kifolyóan. Különös növekedési nyomásnak lesz kitéve, amennyiben a vonzereje nő, mert brandje „eladja” mint a nagyvárosi erőtér egyik vonzó, dinamikus és minőségi élettere, ahol a szolgáltatásminőség változik, a korszellem igényeinek megfelelő szolgáltatás sűrűség és minőség kiszámítható időtávban megvalósulni látszik.
Ugyancsak szükséges számítani a helybenfoglalkoztatással összhangban megjelenő minőségi lakókörzet iránti keresletre, amennyiben az „Új Gazdaság” igényeinek megfelelő foglalkoztatottak megnyerése a cél. Ekkor ennek a célcsoportnak, illetve expatok (ideiglenesen, a munkára szerződötten itt tartózkodók, menedzserek, jellemzően bérlők) igényeinek megfelelő lakóélettér létrehozása válik aktuálissá (nem mellékesen az új törvényi szabályozás a kínálati oldalon is fejlesztési igényt gerjeszt). Mindezekre tekintettel, és figyelembe véve a rendelkezésre álló terület nagyságát, adottságait, valamint a városi szövet és a Duna parti térség kapcsolatát, a Duna part új jelentőségének, használatának megfelelően bérelhető lakásokkal rendelkező lakópark létesítése indokolt. Ez a lakópart az új életstílushoz szabva az „Új Falu”-ban gazdag választékát kínálja a lakóélménynek, közel a vízparti Duna- Új Város- hoz. A lakóparknak egy a vízre, vízélményre szervezett strukturális integritás és építészeti intelligencia adja a gerincét. A lakópark – mint feltételezhetően üzleti megvalósítás keretében megvalósuló kompakt, modern városias élettér – párbeszédben kell, legyen a város meglévő szövetével. Kölcsönkapcsolatban alakítható a megújításra váró városközponttal, illetve indukálhatja a regionális közlekedési folyosók által szétszabdalt város alulhasznosított / elhanyagolt területeinek élettel megtöltését. Business modell: Egy ilyen program piaci megvalósítás keretében alakítható ki. A környezet fejlesztésének jövőbeli ígérete, és a ma már tetten- érhető létező infrák, szinte azonnali megvalósítás után kiáltanak. Megfontolás tárgyát képezheti, hogy a város ennek a „kasszasikernek” milyen módon kíván részese lenni. A fejlesztést előmozdító segítő infrastruktúrákkal - értékesebbé föld- építési ingatlan-érték különbségével - a kívánatos talentumok lakáshoz juttatásában vesz részt,vagy a fejlesztő partnerek megtalálásában (pl. a korábban már jelen volt kínai befektetőkkel partnerségben, vagy Duna REAL invesztment-beruházói projektvásáron történő kiajánlás során megtalálható fejlesztőkkel, befektetőkkel) jeleskedik.
34 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
DILK Amennyiben a logisztikai park létesítését a szomszéd település területén a helyi önkormányzat támogatja, akkor annak létesítése erősítheti az Irodapark pozícióit, annak létesítése során egy egészséges és gyümölcsöző együttműködés lesz kialakítható a két szomszédos funkció között. Ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni a DILK fejlesztésének alakulását, hogy szükség szerint és időben kialakíthatóak legyenek, azok a kölcsönkapcsolatok, amelyek egyfajta „win-win” (nyerőnyerő) együttműködést hoznak létre a két külön üzleti entitás között.
35 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
ÜTEMEZÉS ILLETVE MUNKAMEGOSZTÁS Az előzőekben felvázolt érdi Duna Part fejlesztés egy 15-éves (2016-2030) időszakra tervezett program. Ez a program közforrások által kezdeményezve, gerjesztve piaci források addicionális bevonásával valósítható meg. Az első lépésekben a Modern Városok program által biztosított forrásokra támaszkodva azok a gerjesztő és brandépítő projektek valósulna meg, amelyek új pályára képesek katapultálni Érdet. A terület struktúráját megteremtő infrastruktúra-beruházások teszik lehetővé, hogy egymással párhuzamosan több projekt fejlesztése is megindulhasson egymástól függetlenül, de egymást erősítve, egymással kölcsönhatásban. A fejlesztés 3 5-éves tervidőszak alatt bontakozik ki, miközben ezen idő alatt a város más részterületeinek fejlődésére is hatást gyakorol. Ezeket az összefüggéseket a következő hónapok során szükséges feltárni, illetve meg kell határozni. A megbeszélések során kikristályosodott egy „háromszögelési” stratégia, ami a gazdasági szektor fejlesztésének helyszínét (InfoPark, Tele PORT), a városközpontot és jelen Tanulmány tárgyát képező Duna-parti fejlesztéseketköti hálózatba, alakít ki köztük interaktív kölcsönkapcsolatot. A város szövettel, illetve a városközponttal kapcsolatot létesítő „főutca” avagy harántolóaxis (Budapestre irányuló tengely irányú kapcsolatokra merőleges húrirányú) kiépítése, a magisztrális infrastruktúrák tengelyeként az első években kiépül. Ugyanezen – startpozícióba hozó - időszakban, a folyóparttal közel párhuzamos rekreációs tengely is kiépítésre kerül, összhangban a partrendezéssel, holtág rendezéssel és az árvízvédelem újjáépítésével. Ezek a „földalatti” munkálatok készítik elő a fejlesztési helyszíneket, a jelenlegi földekből ezen időszakban válik építési ingatlan. A mérnöki munka mellett ekkor a távlati üzleti tervekre való figyelemmel a jogi helyzet rendezése is megtörténik. Reálisanmához 3 évre 2020-ig a terület jogi és infra-műszaki előkészítése történhet meg, illetőleg az különböző eszközökkel végzett promóciós, marketing és befektető-szervező akciók hatására már több végfelhasználóval, fejlesztővel vagy/és befektetővel elő-megállapodások megkötése. Ezen időszakban a programozott projektek tervezése során,a megkívánt ütemben készülnek el a szükséges döntéseket megalapozni hivatott különböző mélységű tervek. (Előzetes megvalósíthatósági, Megvalósíthatósági, engedélyezési, pénzügyi, marketing tervek) Közben megtörténika fejlesztési program hajtóerejét megteremteni hivatott Zászlóshajó projektek, jogi, diplomáciai, pénzügyi és műszaki- mérnöki előkészítése, megtervezése és a szükséges megállapodások megkötése, valamint hatósági engedélyek beszerzése. Kis időkülönbséggel alternatív vezérprojektek kidolgozása is célravezetőnek tűnik.
36 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Elsősorban a DKK teremti meg a hely új identitását, ezáltal elhelyezi Érdet, mint nemzetközi desztináció a döntéshozók, befektetők tudati térképein. Ehhez ki kell dolgozni a DKK részletes programját és megvalósításának modelljét, annak ellenére, hogy jellemzően ez közforrásokból tervezett beruház lesz. Mégis, mivel ebben több aktor, ország, régió vesz részt, ennek előkészítése diplomácia csatornákon is szükséges, hiszen a résztvevők igényeinek kielégítése lényeges szempontja egy harmonikus projekt létrehozásának, és összetett finanszírozásának. (Az állam „csupán” előfinanszírozza a DKK-t, a „részvényesek” a végén megegyeznek a közterhek megosztásában.) Ennek a projektnek a PR és marketingkommunikációs szempontjai indokolttá teszik egy nemzetközi építészeti pályázat lebonyolítását, amely több változatban képzelhető el: (i) sztárépítészek meghívásával („Párizs modell”) (ii) nyílt (ötlet) pályázat a teljes Duna Partra és ezen belül építészeti vázlatterv a DKK-ra, (iii) stb. Ezzel a nemzetközi legitimációjú projekttel összhangban kerül előkészítésre a kikötő, melyben köz és privát forrás egyaránt szerepet kap. A kikötő funkciója meghatározza az alapinfrastruktúra mikéntjét (összhangban a partvonal, a holtág, a rekreációs sétány és a hajózási útvonalak terveivel) mely megalapozza a kikötő összetett komplex létesítésének részletes programját. Ennek tervei designja meghatározza a Duna Part karakterét, a „korszellem” által hagyandó nyomot a parton. A”tartalék” összetett fejlesztési program a gyógy és kúrahelyszín kialakítása, melynek létesítésében szintén számos magán, vagy egyéb forrásból előteremthető közforrás jut szerephez. Azonban a projekt összetettsége igényli a meglapozott előkészítést, egy fenntartható (noforprofit) vagy még inkább profitábilis,(for-profit) projekt kidolgozását, illetve egy ilyen projektelképzeléshez a partnerek megtalálását, megszervezését. Ez készülhet hasonlatosan a DKK előkészítéshez, de elképzelhető, hogy egyetemi alkotótábor modell is „bevethető”, ami elsősorban az Ófalu esetében kerülhetszóba. A megvalósítás rendelkezésére állítható közforrásokkal a kúrahelyszínen az infrastruktúrával kialakítható térstruktúrán túlmenően (ebbe beleérthető a gyógyfürdő) csupán kevés létesítmény megvalósítását gondoljuk tisztán közforrásokból, inkább vegyes köz és privát, vagy tisztán privát – piaci finanszírozással. Ez a program több külső tényezőtől is függ, így a harmadik alternatív program, a szabadidő, sport, szórakoztató és kereskedelmi központ, melyet szükséges paralel előkészíteni.Ennek elhelyezkedése és a program tartalma egyszerűbb megvalósítást tesz lehetővé, igaz „felhajtó ereje” kisebb, illetve lokális, míg az előző két zászlósprojekt regionális, illetve nemzetközi legitimitású. A kereskedelmiszabadidő-szórakoztató és sport központ tervezése során lehet szempont egyfajta „hagymahéj”, csigaház, spirál vagylabirintusszerű struktúra, azaz egy fejleszthető, bővíthető növekedő rendszerelv alapján történő kialakítás. A városközponthoz ezen létesítmény helyezkedik el legközelebb, ez egyben erős hatást (esetleg éppen egyfajta munkamegosztás igényét) fejt ki a meglévő városszövetre, annak funkciómegoszlására, átstrukturálására.
37 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció
Érd Modern Város
2016. február
döntéselőkészítő koncepció vázlat
2030 ÉRD / el
Az átfogó fejlesztési program Második lépcsőjét jelenti 3 projekt: a Paradicsom-park, a Parkhálózat és az Ófalu regenerációja. A Beliczay Sziget haszonerőből, pihenőerdővé való transzformációja elsősorban jogi előkészítést igényel, a tulajdonviszonyok, vagy a használati jogok megfelelő rendezését, új megállapodások kötését, hasznosítási (PPP típusú) szerződések megtárgyalását. Ezek alapján kialakuló munkamegosztás mentén megkezdődhet, részben közforrások, illetve pályázati források, és önkéntes tevékenységek mentén a sziget Paradicsommá transzformálása. A Parkhálózat megvalósítása- az ott leírtak szerint - több üzleti modell mentén kezdhető meg. Amennyiben az egyik vagy a másik nem valósul meg, át lehet váltani másik modellre. Lesz idő arra, hogy az előkészítés időszakában tisztázható legyen, melyik lesz a járható útja a megvalósításnak. Az Ófalu újratöltésével kapcsolatban az ott leírtak szerint számos lépés megtétele szükséges. Amennyiben a programozás alatt meghatározásra kerül, hogy mekkora iniciáló forrásokra van szükség, és azokat mely „akupunktúra” pontokban kell, és mikor bevetni, akkor ezt az összeget célszerű elkülöníteni, és a tervek elkészültekor a megújítást lépésről-lépésre, helyszínről-helyszínre megindítani, párhuzamosan az ezekkel generálható piaci befektetések szervezésével. A többi projektelem jobbára piaci alapokon szervezhető: a lakópark, az infópark, a strandfürdő, mind jellemzően üzleti projektek. Ezek kidolgozásában is kezdeményező lépéseket tehet a Duna Parti Menedzsment, bevonva már a kezdeti szakaszban a potenciális fejlesztőket. Mindezen akciók szervezésére, a program átfogó menedzselésére egy programmenedzsment azonnali létrehozása, és az egyes projektelemek előkészítésére speciális „különítmények” (taskforce) működtetése kívánatos. Ezeket létrehozva lehet a számos elemi projektet és a teljes összetett programot sikeresen, harmonikusan, koordináltan és egyben hatékonyan, és a város többi szokványos napi feladataival összehangoltan irányítani, szervezni. Ez a sikeres megvalósítás záloga, mint arra a pécsi 2010-es EUKF program tanulságul szolgált, megtanított.
38 Könyv 3 Fejlesztési Koncepció