ÉRD 2030 Modern város

Érd Megyei Jogú Város részére

ÉRD 2030 Modern város „ÉRD – ÉRDekes; ÉRD – ÉRDemes”

Könyv 1.: Fiókvizsgálat

2016 január 31.

Érd Modern Város

2016. február

döntéselőkészítő koncepció vázlat

2030 ÉRD / el

TARTALOMJEGYZÉK KORÁBBI (PROJEKT)TERVEK KONCEPCIONÁLIS ÁTTEKINTÉSE / ÉRTÉKELÉSE ..... 2 ÁLTALÁBAN ............................................................................................................................................................... 2 RÉSZLETESEN ............................................................................................................................................................. 3

TERVEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE, MEGISMERÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSÜK........................ 5 DÉL-BUDAKÖRNYÉKI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ / ABBÓL A „DINAMIKUS” FORGATÓKÖNYV(2004) .................. 5 PEST MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (1996-97-FELÜLVIZSGÁLATA 2013) .............................................................. 6 DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA DUNA TÉRSÉGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ (2009-10) ........................................................................... 7 ÉRD VÁROSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA.............................................................................................. 7 A KISTÉRSÉG IDEGENFORGALMI LEHETŐSÉGEINEK KIHASZNÁLÁSÁRA A TELEPÜLÉSEK (ÉRD, TÁRNOK, DIÓSD) TERVEZETT PROJEKTJEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE (MT JELLEGGEL PROJEKTPORTFÓLIÓ)..................................................................................... 18 AKTÍV TURIZMUS PROJEKT A DUNAPART HASZNOSÍTÁSÁRA (KONCEPCIÓTANULMÁNY) ........................................................... 20 KULTURÁLIS TURIZMUS ÉRD JÁRÁSBAN (DIPLOMAMUNKA-ELEMZŐTANULMÁNY) .................................................................. 21 DUNA INTERMODÁLIS LOGISZTIKAI KÖZPONT(DILK) ÉS A CBS TERÜLET .............................................................................. 23 VÁLLALKOZÓI FALU ................................................................................................................................................... 25

RÖVIDEN ÁTFOGÓAN ÉS „FELÜLNÉZETBŐL” ÉRTÉKELVE A TERVEKET ÉS A TERVEK ÉRD-JÉT: ...........................................................................................27 VALLUMPOTENTIAE-CAMPONA PROGRAM .................................................................................................................... 29 ÓFALU ÉS DUNAPART HASZNOSÍTÁSI ÖTLETEK ................................................................................................................ 31 TÉGLAGYÁR ............................................................................................................................................................. 32 REKREÁCIÓS PARK TERVE AZ ÉRDI PAPI-FÖLDEK TERÜLETÉN............................................................................................. 33

1 Könyv 1 Fiókvizsgálat

Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Könyv 1.: Fiókvizsgálat Korábbi (projekt)tervek koncepcionális áttekintése / értékelése Mottó:„Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort; Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” (Kölcsey Ferenc – Huszt) Előzmény: idézet 1998 Dél-Budai Kistérségi Fejlesztési Koncepcióból ….”Ennek kidolgozására vonatkozóan az eddigi tervek koncepcionális áttekintésére lenne szükség. Ez a fajta területi stratégia tisztázhatná mind a magisztrális infrastruktúrákat a kerületet, illetve a térséget érintő megoldást, mind pedig létrehozhatná az ezzel kapcsolatos strukturális rendet, a terület belső megújulásához szükséges értéknövekedési dinamikát”

Általában Az eddigi tervezésekről általánosíthatóan megállapíthatóak a következők(okozat / jelenség): • • •

•

•

a tervek nem épülnek egymásra, nincs vertikális terv-folytonosság („nem ismerik egymást”) a feltehetően egymást követő megbízások nem folytatják se horizontálisan se vertikálisan az előző tervi elhatározásokat az egyes tervezések többnyire újra és újra a „spanyolviaszt” keresik, valamely rész-szemszögből (tematikából)lát(tat)ván egy speciális (egyéni-egyedi- személyes) „Érd-képet” (több anyagban Érd egy szigetként jelenik meg) a feladatok, tervezési megbízások nem épülnek a korábbi döntésekre, egyfajta ad hoc problémaf/elismerésből kezdeményeződnek, sokszor versengő „Érd-énképek”, jövőképek meghatározására és megvalósítására szorítkoznak mindezek együtt azt jelzik, hogy a tervekkel, mint döntés-előkészítő eszközökkel az irányítás nem bánik rangjuk szerint, és így valójában nem jönnek létre kikezdhetetlen, megalapozott, erőteljes döntések, amelyeknek következménye és folytatás /folytonossága lenne a hivatali (followup) munka során

Ennek oka lehet: • egyrészt, hogy nincsenek cselekvések, nincs haladás, valódi fejlődésszervezés. Vannak viszont „intézést” igénylő felvetődő problémák, esetleg ötletek, de nincs célkövető folyamat, nincs valódi célfüggvény. Ebben a döntési mechanizmus és a döntések komolysága, komolyan vétele is szerepet játszhat, a terveztetési rendszer hiányosságai (összhangtan: kinek a karmesteri feladata?) mellett. • másrészt, hogy a döntés-előkészítő munka során, maguk a tervek nem tudnak meghatározni olyan cselekvéseket / cselekvéssorozatokat, amelyeket a döntéseket szolgáló adminisztráció végre kellene hajtson, mert (a) vagy rosszak a tervek, (b) vagy a végrehajtók nem követik az azokban foglaltakat, hanem ők is , valamint a fejlesztés szereplői, a társadalmi aktorok önállóan tűznek ki célokat. (Eötvös mondja, „Minden tudás csak akkor bír való beccsel, ha cselekvésre képesebbekké tesz") Vagyis vagy a „tudásban” (itt: tervezés), annak láncában, -folyamatában, vagy a cselekvésben, annak láncában keresendő a hiba! Ezt kell felismerni, diagnosztizálni és „gyógyítani”. Mert a tervezés eredménye így csekély marad, azaz a ráfordított energia nem hasznosul hatékonyan.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Tehát összefoglalóan: Nincs belső összhang és egymásra épülés a tervek között. Jellemzően elemi tervdarabkákban dolgozódik fel a város és körzete. Ráadásul e tervek többnyire inkább elképzelés- ideaszintűek, tervezési mélységük nem közelít a társadalmi, gazdasági, műszaki jogi, megalapozottságú Megvalósíthatósági Tervek (MT)komplexitását, sőt még csak az Előzetes MT (EMT) mélységét sem. Jellegük ezért nagyrészt továbbra is csupán beruházási dokumentum karakterrel készülő –forrásszerzésreszervezésre irányuló - műszaki dokumentum. (Székelyföldön a neve: „kolduló dokumentum”) Még megállapítható, hogy a tervek, koncepciók jobbára nagyon reális alapokból indultak ki. Csupán kevés közülük az, amelyik időn (azonnali probléma megoldása) és téren (Érd, mint sziget, vagy egy-egy projekt, mint sziget) túlra tekint, túllépve a mindennapok gyötrődésein, a mindennapok állította megoldó képlet lehetőségein. Nem lényegtelen; Mellékmotívum: Érd városának álma - az eddigi alvóvárosból kertvárossá avanzsálni - valójában annak tudomásulvételén alapszik, (ha nem is mondja ki) hogy belső (endogén) energiái, kapacitásai, (kompetenciái és legitimációja) nem elégségesek egy nagyvonalú megújuláshoz. Nincsenek olyan verseny- vagy pozícióelőnyei, amelyekkel magát más pozícióba katapultálhatná, mint a reálisan vágyott; javított környezet és nagyváros, mint gazdasági-szolgáltatási erőközpont. A tervek tükrében – melyekben kevés üdítő kivételtől eltekintve többnyire kis-, és öreg ideákkal szembesülhetünk - az olvasható ki a városjövőre vonatkozó álmaiból, hogy Érd belenyugodott a kiszolgáló-függő szerepébe, mai „márkáját” elfogadja, kisebb „plasztikai”, kozmetikaiszépészeti beavatkozásokkal azt feljavítva tudomásul veszi.

Részletesen Mindazon tervek, tanulmányok műszaki- gazdasági-társadalmi elemzések, mint háttér-információk, amelyek a hivatal által átadásra kerültek a koncepcionális munkához és rendelkezésre álltak, időrendben a következők:

2005 előtt

1. Dél-Budakörnyéki Kistérség Területfejlesztési Koncepció (abból a „DINAMIKUS” forgatókönyv) (2004)

2005 után

2. Ifjúsági Stratégia (2008) 3. Kerékpárút (2008) 4. Metropolis koncepció 5. Duna stratégia 6. Kistérség Idegenforgalmi Koncepció (2010) 7. Közművelődési stratégia (2011) 8. Kistérség-fejlesztési Koncepció (2011) 9. Pest megyei Fejlesztési Koncepció 10. DILK (…) 11. ÉRD városfejlesztési KONCEPCIÓ (2014) 12. Érd MJV Gazdaságfejlesztés (…) 13. Gazdasági Megvalósíthatósági Tanulmány (…) 14. Érd Duna part LEHETŐSÉGEK (2015) 15. Vállalkozói falu (2015) 16. Papi földek (2014) 17. Téglagyár (2014-15)

2010 után

2014-15-ben


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Más módon rendezve és osztályozva a terveket látható, hogy jelentős számú általános fejlesztési koncepció, ugyanakkor ezzel vetekedő számú projektelképzelés készült az elmúlt tizenöt évben, a 21 századra készülve. Típus Kelt elmúlt 15 évben elmúlt 10 évben elmúlt 5 év

elmúlt 3 év

Technikai szociológiai környezeti tanulmányok

Gazdasági és politikai tanulmányok

• Közművelődési Koncepció • Szociális Szolgáltatás Koncepció • Hulladékgazdálko dási Terv • Helyi Esélyegyenlőségi Program • Megalapozó vizsgálat

a) Lehetőségek Könyve

A. Érd MJV Gazdaságfejleszté s- HSPS, B. Érd MJV Vállalkozói Falu

Döntési, eljárási, szervezeti tanulmányok

Pragmatikus tanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok

I. Integrált Településfejleszté si Stratégia? II. Településfejleszté si Koncepció?

1. Érd Papi Földek Diplomaterv 2. Mácsai Anetta Diploma 3. Ófalu – Kéri M. 4. Duna partDemjén A.

Már a dokumentumok listája, struktúrája, összetétele; illetve ezeknek időbeli változása jól mutatja azt a szemléletváltást, ami Érd jövőjének alakítására befolyással lehet. (Amennyiben cselekvéssé, mozgássá, aktivitássá lesz.)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Tervek rövid áttekintése, megismerése és értékelésük Lássuk részletesebben is, hogy milyen lenne az az Érd, amelyet ezekből a tervekből lehet vizionálni. A következőkben sorra vesszük és leegyszerűsítve összefoglaljuk az egyes fontosabb alapdokumentumokban fellelhető vezérgondolatokat.

Dél-Budakörnyéki Kistérség Területfejlesztési Koncepció / abból a „DINAMIKUS” forgatókönyv(2004) A következő idézetet egy több, mint egy évtizede megfogalmazott koncepcióból emeltük ide: „A Lágymányosi Iparterület, illetve az Albertfalvai szabadterületek Metropolis struktúrájú hasznosítására vonatkozóan szükséges a kerületi struktúra Duna-parti sávjának újraértékelése. A Duna Science park koncepció a Riverside felértékelődése egyfajta Duna-revitalizációs koncepció a mikro térség egészének érdeke. Ebben ma olyan perspektívát érzékelünk, vizionálunk, mint amilyen a Londoni dokkok, pl. a CanaryWharf, illetve a London bridge környék megújulása, revitalizálása volt jó tíz évvel ezelőtt. A potenciál a területen belül is létezik, de a már jelzett Érdi kikötővel, Tököli City reptérrel, kofahajókkal, regionális komphajó-piaccal természetvédelmi és római Limes örökségterületi rendszerrel vízparti szabadidő- és szórakozási lehetőségekkel mind a háttérterületek mind pedig a városmag számára attraktív kínálatot jelentő fejlesztést eredményezhet. „ Aktuálissá megismétlését az teszi, hogy a következő projektvázlatok jobbára az itt felsorolt értékekre, azok kiaknázására alapoznak, a nélkül, hogy a „nagy kép”, teljes kép („totalpicture”) egységes felvázolása, rendszerszerű átgondolása és kölcsönkapcsolatai feltárásra, felvázolásra, megtervezésre kerültek volna. Így lehet, hogy a projektek „összefércelése” nem eredményezi a kívánt kimenetet, épp a vezérlő-integráló gondolat és így a lehetséges szinergiák létrejöttének hiányában. Összeadáson alapuló, lineáris gondolatokkal nem lehet összetett, komplex kérdésekre helyes választ találni, jó (integratív-kreatív) döntést hozni. Lásd még a DILK vagy az Aktív Szabadidőpark projekteket e szempontból is értékelve. Megjegyzés: Az egykori (más) kistérségi koncepcióban megfogalmazottak annak ellenére ma is aktuálisak, hogy azóta a kistérség, mint olyan földrajzi térmértékében és települési összetételében, viszonyrendszerében, jogállásában is átalakult. A társadalmi és térszerkezeti konstellációi azonban mindezek ellenére alig változtak. Csupán egypár időközben a „fejlődés kerekei” alá került elvei váltak közel megvalósíthatatlanná, mint pl. a Zöld Öv (GreenBelt) azaz a szuburbanizációs szétterülést - London mintájára- korlátozni hivatott a ’non- urbanizációs’ zóna létrehozása, és pl. maga az összefogás, együttműködés, azaz a partnerség, mint olyan. A következőkben a rendelkezésünkre álló terveket nem időrendben, hanem terv-hierarchia szerint felülről lefelé igyekszünk koncepcionálisan áttekinteni (részben bemutatni-ismertetni és Érdet hosszútávon versenyképessé tevő lehetséges ideális fejlődése szempontjából hasznosságukat értékelni)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Pest megye Területfejlesztési Koncepciója (1996-97-felülvizsgálata 2013) •

Pest megye területfejlesztési koncepciója a „Budapest függőség” felszámolását tűzi ki célul, melynek keretében és értelmében egy kiterjedt városrégiós struktúrát, egy mono-policentrikus térszerkezeti átalakulást és újragondolt funkcionális munkamegosztást támogat.

•

Ez a koncepció és Budapest ambíciója a Duna Fővárosává válni, egyben a Közép-kelet európai térségszervező központja szerepében kiteljesedni, számos lehetőséget kínál a Metropolistér / a Budapest régió / Agglomeráció potenciális szervező alközpontjai számára, amennyiben ki tudják használni versenyelőnyüket és az eddigi korlátaikon, megrögzött beidegződéseiken túl tudnak tekinteni és képesek túllépni az új dinamikák felé fordulva. (Self made city) •

Ebben tudni kell azt a bináris ideát képviselni és kezelni, amire ma úgy látszik lehetőséget kínál a magasabb szempontú döntés.

•

Az erőközpont kétsebességű fejlődésének versenyhátrányait feloldandó olyan „business modell”-t vezet be, melyben az egykori (relatív alulfejlesztett) agglomerációs zóna elszámolás-technikailag „elválik” a magterülettől, ahol ma az erő koncentrálódott, ugyanakkor együtt gondolja a térséget sikeressé tenni a metropolisok, euro-városok versenyében.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Duna Régió Stratégia Duna térségfejlesztési koncepció (200910) A stratégia fő célja olyan beavatkozási területek, fejlesztési pólusok meghatározása, definiálása, amelyek révén a Duna menti területek tematizálhatók és az egyes területek karakterének és adottságainak erősítésével olyan zónák jöhetnek létre, amelyek nem versenytársként, hanem egymást kiegészítő egységekként irányítják a figyelmet a folyóra, folyó menti területekre, elérve így a Duna parti területek adottságaikhoz méltó pozícionálását. Érd az úgynevezett déli beavatkozási területhez kapcsolódik, amely terület pozícionálásánál a fő hangsúly az alacsony presztízsű, ugyanakkor nagy potenciálal bíró terület kiemelt fejlesztési helyszínként kezelése. A főbb állítások, az életminőséggel összefüggő környezetminőség fejlesztésének alapkövei; •

a kreatív osztályok számára vonzóvá tenni a teret

•

tevezett urbanizációval csökkenteni a szétterülést / magasabb minőségű vizuális környezetet létrehozni (építészet, építési kultúra)

•

erősíteni a településmagokat, központokat, vonzóbbá tenni a közösségi tereket

•

összehangolt idegenforgalmi (kultúrális és szabadidő) kínálatot teremteni

Érd városfejlesztési koncepció és fejlesztési stratégia •

A terv korrekt, az előírásos tervezési lépéseket követve „jó iparos” munkával elvégzett kielégítő szakanyag. Leginkább– egyébként a „sorvezető” szellemét követve – az a szemlélete teszi ilyenné, hogy a közforrások allokálására, illetve ilyen források megszerzésére fókuszál, avagy"hogy juthatok több közforráshoz". Azon felfogással szemben, hogy a várostervezők a dolgukat végezve arra kell törekedjenek, hogy miként tudják segíteni az urbanizáló erőket abban, hogy rövidtávú tevékenységeikkel a közösség távlatos céljait megvalósítsák. A források a „kontrol alatt” tartott urbanizáló erőknél vannak tartósan nagyobb volumenben. A jövőt szabályozni hivatott terv, a közpénz illetve a vele végrehajtott infrastruktúra beruházás, illetve az adórendszer ennek megfelelő alakítása csupán eszközök, amellyel stimulálni és irányítani lehet a privát források –mint skaláris mennyiségek felhasználásának irányát/ irányait. Nem az instant „jó” projekt a cél, hanem a jövőre irányuló stimulus, amely jó projekteket gerjeszthet.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

•

•

•

•

Konszolidáló stratégiát tartalmazó koncepció, mely meg kívánja őrizni a város korábbi „kapu” szerepét melyet logisztikai pozíciót erősítve kíván megtenni. A kialakult függőséget a KKV-inak megerősödését feltételezve gondolja oldani, feltételezvén, hogy logisztikailag versenyelőnyös a földrajzi hely pozíciója.Ezzel szemben éppen konzerválja a fejlődési korlátok koncentrációját, nem nyit új dinamika felé. Nem törekszik nagyobb térségszervező szerepre, illetve a térségi koordináló szerepvállalásra, még hiányzó közép- vagy közvetítő-városi funkcióinak megerősödésére/ megerősítésére. (Közép- vagy Közvetítővárosi funkció, pólus, valódi körzetközpont, térségszervező alközpont, és ennek megfelelő intézményi szerkezet, közlekedési szerkezet, szolgáltatási szerkezet) A koncepció nem lát nagyobb lehetőséget a társadalmi-gazdasági változások kiaknázásában, a Metropolis-tér /Budapesti Agglomeráció strukturális átalakulásában, Egy földrajzi közösség passzív, deduktív stratégiája körvonalazódik a koncepcióban. A 7 fejlesztési elvéből, három a nagyvárosi szomszédságból eredő közlekedési energiákra alapozva kívánja erősíteni pozícióit, egyben a Duna közlekedési szállítási szerepének erősödésére építve lát új perspektívát és három másik elvével a város szépítésével (beautification) kívánja megalapozni a társadalmi közösség sikerességét, prosperitását (fellendülését-virágzását) a „változások erdejében” amely ma körülveszi Érdet, a feszültségekkel teli nagyváros tér átalakulása során. Az a 3 átfogó cél, melyet a koncepció maga elé tűz, a társadalmi megújulás, a gazdaság és a környezet megújulása a fenntarthatóság alapkoncepciójának szentháromságát vetíti elénk, azonban valódi fókusz nélkül. Amíg, o a társadalmi és természeti-környezetvédelmi metszéspontot fókuszba helyező utópisztikus koncepciót eredményezne, o a gazdasági-természeti metszéspontban hagyományos, szakmai koncepció születik (jellemzően konszolidált időszakokban) addig o válságok-változások időszakában a társadalmi-gazdasági metszéspontban születhet a „megváltó” politikai vízión alapuló koncepció, mely másként gondolkodást igényel és az értékválasztás újragondolását Érd fejlesztési koncepciója egy szakmai konszolidáló koncepció, a status quo megtartásával a társadalmi aspektusok jelentős elhanyagolásával, a még össze nem kovácsolt földrajzi közösség fizikai környezetének szebbé tételével, és a gazdaság kiszolgáló beszolgáló és nem szolgáltató szerepének kiterjesztésével ráépülve a nagyváros, mint elsődleges erőközpont fejlődési lehetőségeire, Kárpátmedencei Közép-kelet európai pozícióinak kiteljesedésére. Nem megújító, hanem megőrző stratégia, az új lehetőségek régi kihasználásával. (logisztikai szerep) kihasználva a fekvési energiát, külső keresletre reagálva, ingatlanértékeket konvertálva. tekintve hogy csekély a változás, szinte nincs értékváltás, ezért a konszolidációs stratégia fő összetevője a kis lépések, napi álmok megvalósítására irányuló források megteremtése. Ez a sorvezető inkább taktikai, mint sem stratégiai-koncepcionális. o zöldfelületek növelése (egy Central Parknál is nagyobb vízparttal rendelkező ideális rekreációra alkalmas területen) o épített és természeti értékek védelme (az előző „zöldes” időszak VÉDELEM kultúrájára alapozott defenzív idea, szemben egy GAZDÁLKODJ OKOSAN kultúra offenzív lehetőségére, ami jólétet gyarapodást teremthet) o közlekedés, közvilágítás, köztemető, árvízvédelem, stb. valamint


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

•

o az élettér „szebbé tétele” mellett egy tényleges fejlesztő és irányváltó terület: a városigazgatási-, szolgáltatási - funkcióinak erősítése, a KÖZÉP / vagy KÖZVETÍTŐ szerepre való halovány felkészítés az alközpontok komfortjavító fejlesztése mellett, azokon túl. Ugyanakkor az identitáskörzetek és ezek közösségfejlesztő intézkedései a lineáris tervszerkezet miatt nem jelennek meg, holott meghatározóak a földrajziból társadalmi közösségé válás igénye esetén. o a gazdaságfejlesztésben számos adminisztratív és piacélénkítő és protekcionista intézkedés mellett egy Nagybani Piac ideája (lásd gazdaság-környezet metszéspont) is felvázolásra kerül a koncepcióban, a KKV-k őstermelők mikro-vállalkozások támogatásának elvi keretében. o Ugyanakkor a város a fekvéséből származó előnyökre igyekszik építeni nagyvállalati betelepüléseket jellemzően elosztó, manipuláló logisztikai funkciókkal. Ennek érdekében befektetők betelepítését tervezi, hasonlóan a már sikeresebb, jobban fekvő, korábban „felfedezett” helyekhez, településekhez (M0 mentén Budapest "Altestén" Bicskétől –Gödöllőig, sőt) o A Duna szerepének felfedezése jelentős érték, habár egyelőre, a koncepció arra is inkább csak a logisztikai, szállítási intermodalitás miatt irányítja a figyelmet. o Turisztikai fejlesztés fókuszába a Sziget (környezet) került, illetve leginkább a piaci szektor számára jelöl ki lehetőségeket a vendéglátás és szálláshelyek létestésére irányítva figyelmüket (mik az attrakciók, az élmények, ami miatt a turisták felkereshetnék a térséget) és egy termálvízre alapozott fejlesztési irány is körvonalazódik a stratégiában. o a társadalmi megújításban is jobbára óvó, védő inkább taktikai semmint stratégiai célok jelennek meg, lokális rádiusszal, azaz Érdnek Érd fókusszal o Ugyanakkor erős irányt jelöl ki a humán intézményrendszer fejlesztése, egészségügy és oktatás terén, sajnos csupán "Basic", azaz alap vagy konszolidáló szinten. Holott, amennyiben ki kívánja bontani középvárosi funkcióit Érd, akkor ennél lényegesen nagyobb hátrányokat kellene behoznia a tervidőszakban. A koncepcióban háttérben marad a közösség, a lakók, akik ma életüknek csak egy részét tudják Érden eltölteni, többnyire éjszakai lakosok, hiszen reálisan: Érd alvóváros. Éppen ezért a fókusznak helyesebb lenne nem a környezetre, hanem a társadalomra irányulni, a jelenleg földrajzi közösségként itt élőket társadalmi közösséggé szervezni, számukra biztosítani jólét, a gyarapodás, a prosperitás lehetőségét helyben, és ehhez csupán eszközként formálni, szépíteni, alakítani a környezeteiket, lokális részvárosi és őszvárosi szinten. Ezenközben gazdasági és társadalmi szempontokat is figyelembe véve erősíteni, építeni Érd középvárosi funkcióit, alakítva önazonosságát, identitását illeszkedve a nagyvárosi térség újjászerveződő munkamegosztásában. Amennyiben ez a szakmai koncepció képezi alapját a következő tervidőszakban Érd mozgásterének, motivációjának, cselekvéseinek akkor elveszti azt a politikai hajtóerőt, amit egy távlatos értékválasztással, megújító és proaktív vízióval el tudna érni. Feléli a jövő lehetőségeit a konszolidálás energiáit támogatva, a megújítás hajtóerejét elhanyagolva.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

•

•

Mindehhez kapcsolódik, hogy egy ilyen léptékű feladathoz szükséges lenne egy hatékony intézményesítés, amelyik képes lebonyolítani, menedzselni egy ilyen léptékű integráló programot. Igaz a koncepció lineáris, így egymás mellett akár párhuzamosan is végrehajthatóak az intézkedések, persze ezáltal elvesztve a szinergiában meglévő energiákat. Óhatatlanul felmerül az olvasóban, hogy ez a koncepció fordítva készült: az elérhető pályázható források által (amik majdnem mindig konszolidáció céljával szerkesztődnek) meghatározott struktúrába, mátrixba tördelte Érd fejlesztésének egy lehetséges szcenárióját, nem vizsgálva más szcenáriumokat, konceptusokat. Nem egy politikai, értékválasztó akarat alapján kialakított stratégiát bontott részekre, hanem részekből ált össze egy „akarat”. Látszólag. Ettől is lett olyan sok, és egyben „saláta”, Nagy Idea hiányában fókusz nélküli.

Összefoglalva: a terv felfogása, koncepciója az „Elszalasztott Lehetőség”. Éppen a Nagyvárosi Erőtér átalakulása, strukturális szerkezetátalakulása tenné lehetővé, hogy egy jövő felé forduló dinamikát bevezetve a szilárdan begyökerezett viselkedésmintákat le lehessen győzni és olyan célzott mozgósítást lehessen végezni, mely lehetővé teszi a problémaszerkezet, az alvóvárosi szerep, a bejáró életmód, a függős helyzet az infrastruktúra hiányok, stb. hosszútávú felszámolását. Mindezt a nemzetközi válság, a kiterjedt technológiai, társadalmi és gazdasági változások sokasága is támogatná.

o Új Korszakba lépés útját járjuk, sokakat sokkol, megriaszt az Új Valóság, ami előttünk van, vár ránk és nem tekintenek előre a sokkoló jövőbe: retirálnak, visszatekintve reagálnak. Nem ismerik fel, és nem is merik kiaknázni a pozitívan kiaknázható fejlődési tendenciákat, így nem tudják megteremteni és megvalósítani a szerkezeti alkalmazkodás feltételeit, legyen az megfelelő infrastruktúra, szakképzett munkaerő, többlet értéket hordozó szolgáltatás. o Mivel nem tudják kihasználni komparatív előnyüket, nem hoznak létre megfelelő környezetet a felismert jövődinamikák számára, nem tudják növelni előnyüket, vagy behozni lemaradásukat. Szerencsés esetben tudják tartani a már létrejött „távolságot”, ha a változások fennmaradnak, vagy gyorsulnak, erősödnek. Márpedig a tapasztalat szerint erősödnek – milyen sok minden történhet 15 év alatt? Csak tekintsünk vissza 2000-re: mi minden változott meg az elmúlt másfél dekádban! Miért gondoljuk, hogy nem így folytatódik…)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el Definiált fejlesztési projektek:

Projekt neve

1. 2.

Bem téri óvoda régi szárnyának felújítása Teleki Sámuel Oktatási centrumrekonstrukciója

3.

M7-es lehajtó és kapcsolódó útvonalak átépítése (Iparos u. fejlesztése)

4.

Bem tér szolgáltatóház építése, közterület kialakítása

5.

Bem téri Közösségi Kulturális Központ Templom felújítása Akcióterületen belüli úthálózat szilárd burkolattal való ellátása Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett

6. 7.

8. 9.

Bevásárlóközpont az M7-es lehajtó mellett

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT1) Projekt rövid leírása Indikatív Megvalósít keretösszeg ás várható (nettó, millió Ft) ideje Az óvoda bővítése megtörtént, a régi épületszárny felújítása szükséges 2.1. Teleki Sámuel Általános iskola bővítése, rekonstrukciója 2.2. „Suli kézilabda utánpótlás program” A M7-es autópálya lehajtója és az Iparos utca kapcsolódó részének átépítése a Törökbálinti-Sóskúti csomópontig

Lehetséges OP kapcsolódás

Tervek előkészítése nem szükséges. Tervek előkészítése szükséges.

VEKOP 4.1

257

2015-2016

1600

2015-2017

1500

2014-2015

Önkormányzati és magántulajdonú épületbontások után új korszerű szolgáltató épület, 50 férőhelyes pinceszinti garázs építése valósul meg. Szolgáltató épületben helyi piac is helyet kap. A közterület kialakításakor új felszíni parkolók, zöldfelületek, sétányok épülnek. A jelenlegi közösségi ház és környezetének revitalizációja, rekreációs park kialakítása. A katolikus templom felújítása. Törökbálinti út, Sóskút út, Fűtő u., Bem köz, Kádár u. akcióterületein belüli szakaszainak kiépítése.

200

2017-2019

400

2017-2019

Tervek készítése szükséges.

30 200

2018-2020 2016-2020

Tervek készítése szükséges.

LIDL áruház építése

700

2016-2017

Tulajdonviszonyok rendezése megtörtént.

-

Az M7-es autópálya lehajtó mellett épülő bevásárló központban egy Spar és több kisebb kereskedelmi és szolgáltató egység kap helyet. A projekt keretében a környék közlekedési, parkolási és csapadékvíz-elvezetési problémák is megoldásra kerülnek. A Spar épületében 500m2 területet kap az önkormányzat közösségi célú hasznosításra (pl. ügyfélszolgálat)

5000

2014 -2015

Kiviteli terv elkészült

-


Előkészítettség foka

Megvalósításhoz szükséges bontási munkák egy része kész. Közbeszerzés és tervezés megtörtént. Engedélyek megvannak. Beépítési tanulmány készült. A további tervek előkészítése szükséges.

VEKOP 4. 1. Suli kézilabda utánpótlás program. TAO! -

-

4.3.(CLLD)

-

Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Projekt neve

1.

2.

3.

4. 5.

6.

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT2) Projekt rövid leírása Indikatív Megvalósítás Előkészítettség foka keretösszeg várható ideje (nettó, millió Ft)

Érdligeti alközpont fejlesztése II. Szolgáltatóház és Leromlott állapotú épületállomány bontása, közterület kialakítása használaton kívüli terület rehabilitációja, szolgáltatóház építése. Időseket ellátó központ Időseket ellátó központ épületének felújítása, ép. felújítása, épület épület parkjának közparkká kialakítása. parkjának közparkká kialakítása Érdligeti Általános Iskola 3.1. Érdligeti Általános Iskola (Diósdi úti felújítása épületének) felújítása, eszközállomány korszerűsítése, iskola udvar rehabilitációja, akadálymentesítés. 3.2. „Suli kézilabda utánpótlás program” Érdligeti alközpont fejlesztése I. Új Közösségi ház építése Önkormányzati tulajdonú, rossz állapotú épületállományú területen új közösségi ház építése Fürdő utca és környezetének fejlesztése, burkolattal való ellátása Élelmiszer áruház/ LIDL hrsz.: 11916

1500 2016-2018

Tervek elkészítése szükséges.

VEKOP 4.2.

2016-2018


VEKOP 4.2

2016-2018


VEKOP 3. 1. Suli kézilabda utánpótlás program. TAO!

2018-2020


4.2, 4.3 CLLD

1000

2016-2017

800


Lehetséges OPkapcsolódás

2016-2017

-

Engedélyes tervek rendelkezésre állnak.

nem releváns

Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Projekt neve

1.

Egészségügyi szociális központ a Tárnoki úton

Projekt neve

1.

Közösségi, szolgáltató központ kialakítása

2.

Komplex Ökoturisztikai fejlesztés Érd Ófaluban

3.

Termálturiszti-kai fejlesztések Érd Ófaluban Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban

4.

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT3) Projekt rövid leírása Indikatív Megvalósít keretösszeg ás várható (nettó, millió Ft) ideje Fekvőbeteg ellátásra is alkalmas egészségügyi létesítmény, kórház, szanatórium, klinika, esetleg nyugdíjasház kialakítása.

650


1. Ütem: tervek készítése, terület előkészítése (közművesítés) szükséges

VEKOP 5.3 csak az ESZA típusú elemei

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT4) Projekt rövid leírása Indikatív Megvalósít Előkészítettség foka keretösszeg ás várható (nettó, millió Ft) ideje


Az akcióterületen található szegregátum életminőségének javítása érdekében közösségi és szolgáltató központ kialakítása, közterület fejlesztése szükséges. A megépült tanösvény és környezetének turisztikai termékfejlesztése

500

2016-2018


VEKOP 4.2 és 4.3

380

2016-2020


Meglévő termálturisztikai infrastruktúra fejlesztése

500

2016-2020

Esetlegesen KEHOP 4., átjárhatósági keret terhére -

4.1.a Római LIMES – történelmi időutazás Érden A légiós táborokat, Camponát és a százhalombattai Matricat összekötő hadiút érinti Ófalut. A történelmi időutazásban és programokban – vásár, lakoma, jelmezes játékok stb. – bemutathatóvá válnak a történelmi emlékek, hagyományok. 4.2. Zarándokút, zarándokház kiépítése, Római Katolikus plébánia felújítása, támfal megerősítése szükséges. Esztergomtól Máriagyűdig, a Duna mentén haladó zarándokút jelenleg "hivatalosan" nem érinti Érdet. Az ófalusi keresztény emlékek, különösen Bogner Mária Margit emlékének őrzése, és az ide szervezett zarándoklatok indokolják, hogy a gyalogos útvonal a történeti településmagot is érintse.

200

2016-2020

Program kidolgozása szükséges.

Esetlegesen GINOP 6., átjárhatóság terhére (LIMES hálózatos fejlesztés részeként)

200

2016-2020

Tervek és program kidolgozása szükséges.

Esetlegesen GINOP 6., átjárhatóság terhére (LIMES hálózatos fejlesztés részeként)


2015-2020


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

4.3. Volt Szapáry kastély és környezetének helyreállítása, hasznosítása.Az egykori kastélyt lebontották, a gazdatiszti ház, és a volt kastélyalatti jelentős méretű pincerendszer felújításra szorul. Az egykori használat (népfőiskola) ma is aktuális lehet,agrár szakemberek képzése, skandináv népfőiskolai modellhez hasonlóan. Agyógyturizmus szolgálatába állítható idegenforgalmi funkció, országos jelentőségű oktatási, kulturális intézmények elhelyezése is lehetséges. (múzeum, főiskola) 4.5. Gazdatiszti ház, pincerendszer fejlesztése a város történeti magjában, Ófaluban a 23947 hrsz-ú önkormányzati ingatlant érintő hasznosítás, fejlesztés. 4.4. Eurovelo 6 kerékpárút folytatása Az Euroveló 6 kerékpárút meglévő érdi szakaszának összekötése Budapest XXII. kerület és Százhalombatta felé.

2500

2018-2020

Tervek kidolgozása szükséges.

-

50

2016-2017

Tervek és program kidolgozása szükséges.

4.6 Minaret és környezete felújítása, rendezése, új buszforduló kiépítése 4.7 Hamzsabég tér, Római út, Mecset utca rendezése, tervezett török kori emlékek bemutatása,

400

2018-2020

Tervek kidolgozása szükséges.

VEKOP 3.2 ill. GINOP 6.,átjárhatóság terhére (országos hálózat részeként) -

200

2018-2020

4.8. Kerülő úti pincesor A volt II. Lajos Általános Iskola épületének hasznosítása a közigazgatási intézmény rendszer fejlesztése érdekében. Népfőiskola és felnőtt oktatás helyszíneként is hasznosítható.

200 300

2018-2020 2016-2018

Tervek és program kidolgozása szükséges. Tervek kidolgozása szükséges. Tervek kidolgozása szükséges.

6.

Lovas turisztikai állomás létrehozása1

100

2018-2020

7.

Önkormányzati tulajdonú terület hasznosítása (Vizi sport célra) 24605 hrsz-ú ingatlanon pl. csónakház, sporthajó kikötő Volt téglagyár területének hasznosítása

270

2018-2020

500

2016-2020

4.

Kulturális örökségvédelmi program Érd Ófaluban

5.

Közig. intézményrendszer fejlesztése

8.

1

A terület előkészítése, hatásvizsgálat készítése szükséges Tervek kidolgozása szükséges Ingatlanhasznosítási tan.terv kidolgozása szükséges

VEKOP 3.1 – épületenergetikai felújítás -

VEKOP 1.2

A lovas turisztikai állomás számára kiválasztott terület hidrogeológiai „A” védőidomon fekszik. Tervezett projekt megvalósításának feltétele a 123/1997 (VII.18) Korm rendelet 5. melléklete alapján „Környezetvédelmi hatásvizsgálat” készítési igényét írja elő.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT5)

1.

2.

3.

4.

5.

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft)

Megvalósít ás várható ideje


Kapcsolódás a VEKOPhoz

Városi uszoda, sport- és rendezvény csarnok fejlesztése Sportkomplexum létrehozása a Velencei úton Batthyány Általános Iskola rekonstrukciója, bővítése

A már üzemelő uszodában, a versenyek rendezéséhez szükséges elemek beszerzése, beépítése.

100

2015-2017

-

VEKOP 4.3 CLLD

18778/1 hrsz-ú ingatlanon sportkomplexum építése, és ehhez kapcsolódó szálláshely-fejlesztés.

3800

2017-2020


Egyes elemei 4.3 CLLD

3.1. Az egyik legrégebbi, erősen leromlott infrastruktúrával rendelkező iskola rekonstrukciója, gimnáziumi férőhelyek létesítése. 3.2. „Suli kézilabda utánpótlás program” Barnamezős területek rehabilitációja

1600

2016-2018


VEKOP 3.1

3500

2017-2020


VEKOP 4.2

A szerkezeti tervben rögzített út kiépítése

1400

2016-2018

Engedélyes terv van.

-

Érd Nagyállomás és környezetének fejlesztése Tolmács utca kiépítése, kapcsolódása a Velencei úthoz


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Projekt neve

1.

Szabadság tér projekt 1.1 Közterület, közlekedési csomópont átalakítása 1.2 Közintézmény, irodaház kialakítása a Szabadság téren 1.3 Új közigazgatási központ, rendőrségi épület építése, sétány kiépítésének folytatása, (bíróság, ügyészség, országos jelentőségű kulturális és oktatási funkciójú intézmények (múzeumok), kormányhivatal elhelyezése) 1.4 Iroda/kereskedelem, vendéglátás kialakítása

3000

Budai úti kulturális és igazgatási tömb kialakítása 2.1 Magyar Földrajzi Múzeum kapcsolódó épületeinek(22714, 22711/1, 22715 hrsz-ú területeken található épületek) rekonstrukciója 2.2 Budai u- Alsó utca-Béke tér tömbjének új funkciókkal való megtöltése 2.3 Alsó u. 6. –Alsó u.10. – Felső u. 13. – Felső u. 11. tömb rehabilitációja és hasznosítása Kálvin tér projekt 3.1 Kálvin tér kialakítása

1000 300

3.2 Volt Volánbusz pályaudvar helyén magánberuházás Mária utca-Alispán u projekt 4.1 Aluljáró, sétálóutca menti épületek felújítása, átalakítása 4.2 Sétány kialakítása, gyalogos aluljáró kiváltása

4000 1200 900

Új rendőrségi épület építése, új igazgatási központ létrehozása, kulturális és közösségi kiskereskedelmi és szolgáltató létesítmények kialakítása, a közterületek és a park rehabilitációjának folytatása. Állandó orvosi ügyelet mellé mentőszolgálat kialakítása

2.

3.

4.

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT6) Projekt rövid leírása, projekt elemei Indikatív Megvalósít Előkészítettség foka keretösszeg ás várható (nettó, millió Ft) ideje Tervek készítése szükséges

VEKOP 4.3 (CLLD) -

2016-2020

A rendőrség épülete tervezés és közbeszerzés alatt van.

-

Tervek készítése szükséges

-

Tervek készítése szükséges -

200

VEKOP 4.2

500

VEKOP 4.2

4090 90

300


2015-2020


2016-2020

Tervek készítése szükséges

2016-2020

Tervek készítése szükséges VEKOP 3.1 -

Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

A településfejlesztési akció keretén belül tervezett projektek (AT7)

1.

Projekt neve

Projekt rövid leírása

Indikatív keretösszeg (nettó, millió Ft)

Megvalósít ás várható ideje



DILK-DunaIntermodális Logisztikai Központ kialakítása

A Duna Intermodális Logisztikai Központ projekt Érd és Budapest XXII. kerület határán a rendkívül kedvező közlekedéslogisztikai elhelyezkedési potenciál kiaknázására épülő új trimodális logisztikai központ. • Logisztikai kiszolgáló terület kialakítása: logisztikai feladatokat ellátni képes, kiváló infrastruktúrával rendelkező raktárak és a hozzátartozó egyéb irodahelyiségek kialakítása • Vasúti rakodó terület kialakítása: a konténerek és egyéb áruk szállításának vasúti kiszolgálása miatt kialakítandó rakodó vasúti állomás, a BudapestSzékesfehérvár vasútvonalhoz csatlakozó iparvágánnyal. • Folyami kikötő terminálok kialakítása: három hajóállással (ömlesztett, konténer, darabáru) rendelkező nyíltvízi rakodó kikötő kialkításaa part mentén a hozzátartozó kikötői terminállal.

Az intermodális terminál infrastruktúrájána k teljes kiépítése 11-13 Mrd Ft, a területen kialakítható raktárak és terminálok felépítményi fejlesztéséhez 1619 Mrd Ft vállalkozó beruházás várható.

2015-2020

Megvalósíthatósági tanulmánykészült.

VEKOP 1.2, IKOP 2


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

A kistérség idegenforgalmi lehetőségeinek kihasználására a települések (Érd, Tárnok, Diósd) tervezett projektjeinek előkészítése (MT jelleggel projektportfólió) • •

• •

•

•

•

Kiterjedt megalapozó munka alapján a települések idegenforgalomra alkalmas projektjeivel kapcsolatos intézkedések, feladatok meghatározását tartalmazó tervanyag. Éppen tán a megalapozó részek tartalmazzák a legtöbb koncepcionális elemet, innováló gondolatot, ajánlást egy (ön)fenntart(ha)tó turizmus megteremtése érdekében. (Pl.: „regionális szintű turisztikai látványosságok híján a kistérség jelenleg nem tartozik a turisztikai célpontok közé”. „első lépésben kisebb, helyi célcsoportokat vonzó fejlesztések teremthetik meg az igényt és a keresletet is a távlati, igazán nagy vonzerővel rendelkező projektek számára.Az identitásépítés is kiemelt feladat e térségben” ) Mégis jellemzően a tanulmány nem tartalmaz rendszerelvű struktúrát, jobbára az elemi projekteket dolgozza fel „helyzetbe hozás” szempontjai szerint. Imponáló a projektlista, amelyek önállóan belső kölcsönkapcsolatok, szinergia-lehetőségek nélkül jelennek meg. Vagyis ha a testfelépítést hívjuk segítségül: hiányzik az a csontváz, amely az „izmokat” vagyis projekteket és egyben a zsírpárnát (kiszolgáló háttér) és „bőrt” (bemutatás, marketing, kommunikáció) összehangolná, egységes keretbe szervezné, és így működőképessé tenné. fontos-lényeges megfogadásra érdemes megállapítása az anyagnak: „egy többlépcsős szabadidős-rekreációs fejlesztésbeindítása javasolt, amely az első lépésben a helyi igények kielégítését szolgálná.” (vagyis ezzel egy alulról építkező stratégia körvonalait vázolták fel a tanulmány készítői, majd valójában fizikai projekteket dolgoztak ki.) Másik fontos lényeglátó megállapítása az anyagnak, hogy identitásfejlesztés, brand2 építés kell vezérelje a térség turizmusfejlesztését. Ugyancsak lényeges szempontra mutat rá azzal, hogy a turizmusfejlesztés csak „összehangolt, tudatos fejlesztési és marketing munkával érhető el.” és csupán „Hosszú távon elképzelhető és csak igen nagy befektetések árán”, ha versenyképes kíván lenni a körzet Szentendre kistérséggel. turisztikai attrakciók Projektideák o A turisztikai projektekre tett fejlesztési javaslatban a számos elemi projektösszetevő mellett kiemelhető és programnak tekinthető rendszer az Ófalu fejlesztési szándéka. Ez a mellett, hogy több elemi projektet („Minaret és környéke, Sina-kastély és pincerendszer, Szent Mihály templom) fejlesztésén túl a környezetének, a közterületek rendezés utáni (minőségi javítás, utcabútorok, hulladékgyűjtők, stb.) bekapcsolásával lehet csak vonzó és megfelelő minőségű turisztikai célterület.”) is felölel, integrál egyben ÉRD identitását kifejezni hivatott területi egység is.(Hasonlóan, mint az egykori Óbuda volt, persze ott a ma is „megénekelt” a mítoszaival együtt.) o A borturizmust koncentrálni igyekszik, karaktert és egyedi speciális helyszínt (Mély út) kínálva a vendéglátáshoz. (megj.: a turizmus új trendjeinek megfelelően itt volna valóban nagy szükség a kulturális turizmus égisze alatt az információnyújtás és a bor és / vagy szőlőkultúra összekapcsolására, egyfajta „Grinzing”- egykorvolt Óbuda kocsmavonzerő kialakítására a borkultúra-helyszínek összekapcsolásával: Etyek, Tök, Budafok-Promontor, stb.)

2

A brand (vagy márka) egy név, egy szimbólum, egy terminus, design vagy más jellemző vonás, paraméter ami megkülönböztet egy terméket a másiktól. A brand-et használjuk üzletben, marketingben, hirdetésben. Eredetileg az állatállomány megjelölésére, “megbillogozására” alkalmazták, hogy megkülönböztessék egyik gazda állatait a másikétól, ami azáltal történt, hogy billogvassal az állat bőrébe sütötték a megkülönböztető jelet.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

o Sport és rekreáció említett-javasolt projektjei nem mind specifikus turisztikai projektek (pl. a tanuszoda) Köztük a „Sziget” újrahasznosítására tett javaslatok valamint több helyszín (téglagyár, Sziget északi vége) vízi-turisztikai szempontú fejlesztése és a helyi horgászat kiszolgálása mellett felmerül a gát monofunkcionális (futás) hasznosítása illetve az Eurovelo kihasználása a térrész fejlesztésére. o Egészségturizmus szinte egyetlen, egyébként magánvállalkozásra épülő projektjéhez egy bekötőút létestésének indokoltságát vázolja a tanulmány. Feltehetően ezzel nem jön létre az a vonzerőküszöb átlépéséhez elegendő attraktivitás, mely megindítaná a turizmushordákat. Ugyanakkor a wellness a selfness és az anti-aging (öregedés-elleni) programok olyan turisztikai termékek, amelyek megérdemelnek egy gondolatlöketet, különösen, hogy a körzetben termálkút üzemel, ha nem is extrém hő-értékkel. Definiált projektek o Szapáry-Sinai Kastély helyszíne érték, mint terület. A kidolgozott javaslat az előnytelen/erőltetett turisztikai hasznosítás-hasznosulás miatt kevés hozzáadott értékkel gazdagítaná Érd „újratöltését” és mint olyan unalmas és üzleti szempontból hátrányos tehát rossz idea. Lehetséges alternatív hasznosítás éppen az elkülönüléséből vezethető le: Konferenciahotel, Lásd: hotelek Visegrád-Dobogókő, Lepence) Csupán mivel önkormányzati tulajdonú, nem szükséges hogy az önkormányzat valami „öreg idea” mentén hozzon létre benne - e helyen- olyan funkciót melynek fenntartása továbbiakban is az önkormányzatot terhelné. A hely értékéből az önkormányzat profitábilis projektet is megvalósíthat. Amennyiben a turisztikai hasznosítás prioritás. o Mély utcai pincesor, borkultúra jegyében és a lokális identitás erősítésére szolgáló nyerő idea kiterjesztve a borkultúra idea által egyben profitábilis és sexi idea. Számos kölcsönkapcsolattal együtt (integráltan) tovább érlelendő: Ófalu, Limes, borkultúra, stb. o SztMihály Kápolna elemi projekt inkább problémakezelés, bár van – ha csak csekély – identitás-értéke is. kis idea hasznosabb lehet integrálni a teljes Ófalu regenerációs programmal, így nem projektként kezelve. o Minaret és török kultúra így elég lapos, unalmas idea Sokkal egyedibb identitása nincs Érdnek. Megérdemelne egy a vázoltnál összetettebb program kidolgozását. Beleértve esetleg a török állammal együttműködésben kert-parkalakítást, török napok megrendezését, csatahelyszín látogatást a halomsírok helyett, stb. Komplexebben definiált „termékként” mesékkel, videókkal, virtuális kiállítással, vizualizálva a múltat az 1600 évek környezetet, életkörülményeket, stb. jobban kihasználható a szinte unikális minaret helyszín. o Termálfürdő és szálloda a termálvízre alapozott magánprojekt továbbfejlesztése önkormányzat részvételével. Feltehetően nem kellően profitábilis idea. Egyrészt maga a termálturizmus wellnesturizmus, egészségturizmus, stb. fejlesztése kívánatos, másrészt kérdés az, hogy ezt itt és így szükséges és helyes-e fejleszteni. Nyilván amíg „alulnézetből” vizsgáljuk ez egy lehetséges opció-, azonban új körülmények, konstellációk esetén érdemes lehet komplex újragondolása. o Téglagyári terület fejlesztése kis és unalmas idea. A Duna kapcsolat kialakítása kajakozás szempontjából, és a megmaradt épülettel való sáfárkodás nem teremt olyan vonzerőt és attraktivitást mely kellő gravitációt biztosítani a várostól távoli helyszín felélesztésére, intenzív hasznosítására. Csak beillesztve a környezetébe tűnik a hely igazán jó fejlesztési lehetőségnek. Ma a város szegélyén, a hátsó sarokban vár a „nagy” vagy provokatív esetleg profitábilis új nyerő ideára.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

o Gát és sportpálya lokális szabadidő projekt. Üzemeltetése és fenntartó fejlesztése tervezett. Más perspektívából nagyobb kitekintéssel fejlesztése új, szerethető vagy mókás ideával lehetséges. o Sziget megőrző-megújító fejlesztése„alulnézetből” is reális jó idea. Továbbgondolása lehetséges és kívánatos. Új dinamizáló impulzussal továbbfejleszthető attrakció hozható létre.

Aktív turizmus projekt a Dunapart hasznosítására (koncepciótanulmány) •

•

•

•

•

•

Üde tanulmány, mely inkább fellistázza az összes turisztikai lehetőséget, semmint orientál valamilyen irányban . (Megint skaláris, nem iránymutató) Van benne kikötő (marina) szabad-vízi hasznosítás, aquapark, Vizi világ, kalandpark, bob-pálya, golf, aztán éttermek, vurstli, vagyis „minden szinten, szinte minden” . Nincs igazán fókusza, nem világosan definiált sem a célcsoport, sem a típusa (Vizi tematikus – park, idényfüggő vagy…., esetleg valódi aktívsport-teljesítménysport, stb.) Dunapart Pláza-logika mentén számos világban / hazánkban látható-felelhető modellt halmoz fel, hord egymás mellé. Ebből a szempontból adaptív logikájú. Valójában nem határozza meg azt az irányt, elemet, amire a Pláza épül. (Egy Pláza általában vagy iparcikk, vagy élelmiszer, vagy ezek kombinációja, a többi „kisbolt” függelék, csatolt részek csupán) A projekt érdi fókusszal került felvázolásra, a helyi lakosság szabadidő-igényeinek kielégítését célozza. Ugyanakkor kitekintéssel van egy esetleges regionális (Metropolis) legitimitás megteremthetőségére is, melyet a kerékpárúttal (illetve annak kisméretű járművekkel járhatóvá tételét is megcélozva) kíván helyzetbe hozni, és piaci aktivitások sorozatával kifejleszteni. Az „érdiséghez” a kerékpárút leírt megvalósulása nem feltétel, ugyanakkor a kis lépések sorozatával létrehozható, várhatóan heterogén minőségű (láttuk a Velencei tónál Balatonon milyen eredményre vezet a „kislépéses”- kis tőkeigényű megvalósítási technika) nem teremti meg azt a vonzerőt, amely valós regionális attrakcióvá emelheti a javasolt projektet. Látható, hogy a kerékpárúttal kölcsönkapcsolatban gondolja a vázolt rendszert létrehozni. Itt is megfontolást érdemel, hogy a kerékpárút evolutív kialakítása, ami már kisautók „főútjává” (meddig- ill. honnan?) lesz teljes pompájában a helyes megközelítése-e a megvalósítás lépéseinek. Ehhez persze a fókuszt kell tisztázni tudni. Csak amennyiben egyszerre, egy lépésben jön létre az egész „plázakombinát”, akkor esetleg valóban regionális vonzerővé lesz képes válni. A lokális és a regionális közlekedési kapcsolatok a fenti szempontok fényében újragondolva megfelelő alapot nyújtanak vízi, kötöttpályás és közúti eléréshez a régióból is. Végállapotra tervezve az instant /azonnali hozzáférés megteremthető.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Kulturális turizmus Érd Járásban (diplomamunka-elemzőtanulmány) •

Elemző tanulmány a diplomatervek stílusában. Megállapításai üdítően reálisak, ha kissé visszafogottan lekerekített éllel íródtak is. Helyesen állapítja meg: „Érd rendelkezik a járásban a legjelentősebb turisztikai értékekkel. Ezen attrakciók azonban további fejlesztés hiányában nem elég vonzók a turisták számára.” továbbá, hogy „a már meglévő attrakciók mellett új vonzerők kialakítása is elengedhetetlen.” A tanulmány készítője a kitörést a „kulturális turizmus” névvel megfogalmazott elsősorban rendezvényturizmusban véli megtalálni. Erre konkrét javaslatokat is kidolgoz, „akupunktúra pontokat” is azonosít. GYELV (SWOT) elemzése - bár szakmailag nem megértett - számos szempontból jó, használható analízis. Lényegében a „külső” azaz Lehetőség és Veszély összetevőket nem kezeli helyén, így a következtetésekben nem is arra támaszkodik, mégis heurisztikusan többé-kevésbé felfedezi –látja a lényeget.3 Számos kérdésben helyesen diagnosztizálja a térség adottságait, a kereslete és kínálatának helyzetét viszonyát midőn főként a komplex kínálat és a minőség hiányára világít, rá midőn rendre megállapítja: „A mennyiségi növekedéssel azonban nem tartott lépést a minőségi fejlesztés. A rekreációs szolgáltatások még messze vannak a kívánatostól. A turisták egyre inkább a komplex turisztikai kínálatot részesítik előnyben. A térségben azonban 2-3 napos program eltöltése jelenleg nem lehetséges. A járás turisztikai fejlesztéséhez elengedhetetlen új attrakciók kialakítása, mely növelné a terület iránti keresletet.” Erős lehetőség lehet a történeti korok (kőbaltás, római, török, termelési módok, eszközök, termelési módok, Duna, mint élettér, kofahajók stb.) megjelenítése, ezekben rejlő összetett kommunikációs lehetőségek kiaknázása mellett a zarándokút, – „magyar El Camino-nak nevezett – Magyar zarándokút, mely Esztergomot köti össze Máriagyűddel” - melyet felvet, de nem exponálja, mint lehetséges „tematikus –rétegtérkép”. Túl azon, hogy „gondolati térképe” (Denkraum / mental map) nem haladja meg a járást, a hely kitüntetett pontjai közötti kapcsolatok, a hozzáférés mellett a térség /körzet egészéhez való komfortos, gyors és alternatív hozzáférést nem exponálja, mint kritikus hiátus. Ugyanakkor nem „fedezi fel”, hogy a teret nem elég járásként elemezni, helyesebb lenne beilleszteni – esetleg változó karakterisztikájú- szövegkörnyezetébe, függően a tárgyalt témától. (Pl. borkultúra, természeti attraktivitások, történeti környezet, stb.) Bár rávilágít, hogy a Dunának, mint vízi útnak a nagyobb kihasználtsága egyfajta külső feltétele a turizmus feléledésének, érdekes, hogy a Dunát, mint kulturális összetevőt turisztikai attraktivitás, üzenetet és vonzerőt nem fedezi fel!? (Holott az ulmi Duna Iroda (Donaubüro) ezzel "házalt" a Duna Régió létrehozása során, már a 2000-es években. lásd Duna Menti Városok Szövetsége 2009)

•

•

•

•

•

•

•

3

( aGYELV-ben a külső feltételek, azaz a KERESLET-i oldalt, azaz az exogén (külső) összetevőket a L és V elemek képviselik, míg a KÍNÁLATI oldalt a belső, azaz endogén,- az Érd által (fel) használható / hasznosítható-hozzáférhető,- forrásokat, amelyek az E és a GY összetevők.)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

• •

•

•

•

•

•

A térség „brand”-jének alakítását a tér komplex márkásítását illetve a „turisztikai termék” kommunikálását, mint fontos sikerfaktor szintén elhanyagolja. Ismételten a térségbe „2-3 napra érkező” turizmus igényeire keresi a választ, holott a tér inkább a városkörnyéki kirándulóturizmusra alkalmas, vagyis szállásigény nélkül, ám komplex összetett élménysűrűséggel. A javasolt irány, a kultúr-turizmusnak aposztrofált - inkább esemény-rendezvényturizmus – javaslata önmagában ugyancsak kevéssé teljesítheti be a tanulmánykészítőnek önmaga elé felállított céljait. A kutató analitikus alkata lehetővé teszi, hogy reális valós diagnózishoz juthassunk el az elvárható körültekintéssel készült anyag alapján, egy csepp lényeglátással és innovációs összetevő hozzáadásával. Hasznos alapanyag. Ugyancsak hiányzik a kultúra értelmezéséből annak számos „szoft” összetevője: pl. a termelési módok megjelenítése,(kőfejtők, szőlőkultúra, borkultúra kézművesség, mint humán készségek-„fortélyok”, stb.) vagy életmódok, illetve a mítoszok, regék, történetek, mint identitásfaktor, és mint vonzerő összetevő. (Eger ebből él meg, hála az egri „sztárok”-nak! ) A kultúra maga az ember, a hozzáadott emberi többlet! További példa a szemlélet kiterjeszthetőségére, ha a kultúrát sokkal átfogóbban használjuk, pl. a Fundokliavölgy, ami ma természeti tanösvényként használatos, holott a medvevadász elődök akcióterülete volt, mint azt az ásatások bizonyították. Ezek ráadásul kapcsolhatóak a 100halombattai halmos telepesek megismertetésével. De a római kori kultúra is sokkal többet képes nyújtani, semmint a Mélyúti műszaki létesítmény fizikai megjelenítése. A törökkor alig hozzáférhető mítoszai, történetei is sok lehetőséget kínálnának, pláne korunk iszlám- dominálta hírei közepette. (Gül baba rózsakert, ”török magyar dvebratanki” tartják a törökök, stb. a visegrádi palotajátékok hoz hasonlóan pl. török életképek, felvonulások, haditorna, ételek, stb. Amint a római kornak is vannak szereplői, kultúrahordozói már az országban, pl. Vácott és Szombathelyen, lásd még Limes, stb. vagyis a kultúrát lehetne sokkal, de sokkal jobban kiterjeszteni és kihasználni, ha a fogalmat helyesen definiálnánk. Nem a „hoch-kultúra” az opera csupán kultúra! vö. kulturált) Összefoglalója inkább a helyzet negatív összefoglalása semmint egy lehetséges kitörési irány, vagy mód vázlata:„Diplomamunkám készítése során megállapítottam, hogy az Érdi járás ugyan rendelkezik turisztikai vonzerőkkel, de ezek nem teszik lehetővé, hogy a térségbe érkező turista 2-3 napot tartalmasan eltöltsön itt. A vonzerők nehéz megközelíthetősége, rossz kitáblázottsága, egyes esetekben elhanyagolt állapota, korlátozott látogathatósága nehezíti az attrakciók látogatottságának növelését. Az infrastruktúra hiányosságai, a kereskedelmi szállás és vendéglátóhelyek mennyiségi és minőségi hiánya is gátolja a turistaforgalmat.” A helyzet nem rózsás, de ennél azért több van- a kontextusába illesztett – térségben. Ugyanakkor jó alapja lehet egy továbbgondolásnak, különösen az előzőekben ismertetett Turizmus koncepcióval történő összehangolás, és egy a „3. Könyv”-ben körvonalazott Közép- illetve Közvetítővárosi szerep, („átszálló”- közvetítő hely, központ, mint Vállalkozói falu-ban olvashattuk: „hub”) célkijelölése esetén.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Duna Intermodális Logisztikai Központ(DILK) és a CBS terület Egyszerűbben és pontosabban: Konténerterminál és raktár. •

•

• •

•

Az az urbanizáló erő, ami ezt a projektet szülte és indokolja o egyrészt direkt ingatlanlogikán alapul (CBS) o másrészt a nagyváros logisztikai-ellátási igényének makro-indokán. Ezt megfejeli azzal az indokkal, (hogy miért pont itt) azzal fekvési energiával, amellyel Budapest és agglomerációja rendelkezik a földrajzi logikai keretben.(„kompország”) A helyszínválasztás mikro-indokát kívánja erősíteni a multi vagy intermodalitás, azaz a közlekedési infrastruktúrák egy lehetséges metszéspontjaként (Schnittstelle) történő megjelenítés (igazán nincs kikötő, a vasúti kapcsolat is még fejlesztésre szorul.) Mindez együtt indokolja a társégben egy vagy több átrakó, raktározó és manipuláló „üzem” elhelyezését, megtelepítését. A koncepció- tanulmányban is jelzetten kissé megbicsaklik az intermodalitás ezen a helyszínen, lásd Térkép

A projekt indokoltságát nem Érd adja, hanem Budapest illetve a helyszín, mint befektetőre váró ingatlan „szükséglete”: adekvát funkció befektető-szervezésre. A helyen megtelepíteni kívánt funkció lehet Érdnek stratégiájába illő, amennyiben a nagyváros „gyomorfunkciójának” kiszolgálásában szán/ talál magának szerepet. Ez az a múltbeli szerep, mely fejlődésében Érdet jelen pozíciójában „konzerválja”. (fejlődési korlátainak koncentrációja tovább halmozódik) 23

Könyv 1 Fiókvizsgálat

Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

A munkahelyteremtő indok lehet szintén egy faktor az értékválasztásban, bár megfontolásra érdemes (a) hogy ilyen típusú munkaerőkre kívánja építeni jövőjét a „kertváros” –minőséget megteremteni szándékozó közösség, (b) miközben lehet, hogy nem érdiekkel lesz kiszolgálva a konténerterminál. Az vitathatatlan, hogy ipari adót, azaz pénzt a városnak tudhat termelni, (Budapest potenciálját „feji”) és ez lehet egy indok mellette. • Vagyis ingatlanhasznosítás szempontjából lehetséges, sőt logikusan egyszerű / banális projekt (bár „Budapest lágy alteste” számos konkurens helyszínnel rendelkezik, ha csak a Csepel-szigeti, Pesti - oldali Duna menti terekre vetjük figyelő tekintetünket.) így a kérdést abból a szempontból kell Érdnek felvetnie, hogy beleillik-e abba a szövegkörnyezetbe, amelyben Érd a jövőjét tervezi / Vessük össze Budapest északi határával! • Szükséges lenne figyelemmel lenni azokra az egyre inkább látható változásokra a fogyasztói -szektorban, amelyek az utóbbi években már jól kirajzolódnak és a további években éppen ezt a szektort érintik tán a leginkább. o A szakértői interjúk, célzott kutatások, és fogyasztókkal kapcsolatban álló cégek tapasztalatai alapján beazonosíthatóak már azok a fő trendek, amelyek éppen, hogy a következő 15 évben befolyásolni fogják a fogyasztási szokásokat és ezzel összhangban a fogyasztói szektor hely-telephelyválasztásait. Ezeket a következő 5 kategóriába lehet sorolni, és ezek ma már a szektor egyes vezetőinek gondolataiban is fő helyet foglalnak el, míg másoknak persze még nem. o Tehát a fő trendek, melyek fényében a „helyszínválasztás” (ugye lehet hogy fordított logika szerinti: a helyre keresünk funkciót?) a szektor szempontjából is kérdőjeleket vethet fel, a következők: i. fogyasztói szokások általános és generális változása, (a KMart értékesítés 2/3-ra esett vissza míg az Amazon ötszörösére nőtt); ii. fejlődő-alakuló geopolitikai dinamika, (bármit is jelentsen ez a globalizációtól a lokalizáció mentén, a gyors kiszolgálás, stb.); iii. a személyes fogyasztás új mintái jönnek létre, iv. technológiai fejlődés- haladás, és v. a szektor strukturális elmozdulása-átalakulása. Ezek együtt komoly kérdéseket vetnek fel, és a helykiválasztást (pl. reptér közelség) komolyan fókuszba emelik. •

Vagyis az új, már megragadható trendeket is figyelembe véve a helyszín nem különösen versenyképes ezzel a funkcióval. (a versenyképesség nem más, nem több mint pozícióelőny. A Generális szempontként, a többi „érdes” szempont mellett ez is megkérdőjelezhető.) Ennek következtében mondhatjuk, hogy ez így „öreg idea”, 15 évvel ezelőtti helyzetre szabott, és Érd jövő felé forduló dinamika bevezetésére törekvése estén nem számolja fel a város problémaszerkezetét, sőt azt konzerválja, és pont egy ilyen Duna-parton (Waterfront, Duna-shore) elterülő telekkomplexumon.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Vállalkozói Falu • •

•

•

• •

•

A tanulmány alapvető megállapításokat tesz a vállalkozói szektorról, a KKV szektor fejletlenségéről és a mikro-vállalkozások kitettségéről, sérülékenységéről. A tanulmány szintén úgy látja, hogy a város fekvése, közlekedési adottsága elosztó szerepre is alkalmassá teszik. Ugyanakkor megállapítja, hogy kis fáziskéséssel csupán mostában kerül start pozícióba az ingatlanok kiajánlása, a zöldmezős fejlesztések lehetősége. Megállapítja, hogy miközben a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező, kvalifikáltabb munkaerő az erőközpontba történő (be) ingázása jellemző, mégis „erre a szellemi tőkére alapozva megteremthető egy tudatos gazdaságfejlesztés”.A „Vállalkozói Falu” idea azt a célt kívánja szolgálni, hogy legyen telephelykínálat a betelepedni szándékozók KKV-knak. A javaslat egy jellemzően a már Érden megtelepedett, de telephelyproblémákkal küszködő KKV-k életképessé válását célozva egy „inkubátor” jellegű szolgáltatás nyújtása és ehhez szükséges épületkomplexum, illetve telephely („Ipari Park”) létrehozása. Egy 1,2 HA-os területű ingatlanon közel 4,5 ezer m2 össz-szintterülettel cca. 45 vállalkozás (gyártási kisipari, kézműves, raktározási, termelési és irodai funkciók) számára tervezi a megtelepülést. Valójában a tervezett épület sokkal inkább egy Nagyraktár funkciót, vagy egy Gyártócsarnokot hoz létre (ilyen pl. a Velux fertődi gyártóbázisa is, vagy a Talentis irodaház Herceghalmon)) semmint 45 cég-vállalkozástelephelyét. (Alapművelet: a 4000 m-es csarnok 15 % közlekedési felületek levonásával nettó cca. 3500 m2, ami a tervezett 45 cégre szétosztva cca. átlag 75-80 m2. Mindezt nagy (12 m) belmagassággal) Mindez egy a „falu” egy kompakt építményben nyer formát, alakot és magánberuházásként valósul meg kvázi PPP vállalkozásként. (A PPP ebben az esetben egy olyan egyszerű konstrukció, melyben a közszféra a betelepülő vállalkozásokat támogatja, aki í bérleti díjban fizetik meg a szolgáltatást. A terv és a konstrukció láthatóan jól átgondolt, a beruházás is megalapozott lehet. Sajnos a leendő végfelhasználók, beköltözők nem ismertek, igényeik feltételezettek. Más helyeken, más módon elégítettek ki hasonló igényeket. Ám amennyiben ez „csak” egyetlen gyártóbázis, már akkor is hasznos lehet a környezetének kellősítésében, minőségjavításában. Kérdésként vetődik fel két gondolat:

o

o

amennyiben bővülni szükséges,- mertaz igényt jól mérték fel és a HÁZ is jól szolgálja a valós igényeket, és ezáltal dinamikus kereslet jelenik meg a csarnokba költözésre, - miként tud bővülni (Kompakt, merev geometria, épület és teljesen kihasznált telek, a kezdeti belső elrendezés 50%os értékesítettségesetén indifferens, lévén, hogy az élettartama során, mint egy plazában gyakran fog a belső geometria változni. Vagyis csak pillanatfelvétel, az első elhelyezkedés. Ezért is macerás a „csarnok-falu”) különösen mono-funkcionális raktározás és manipulálás esetén (amire megalapozott vélemény szerint be fog állni idővel a csarnok) a közlekedőforgalom miként hat a környezetre (utca aszfaltozás csak a minimum és pozitívum)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

Javaslat illetve kérdés-felvetés: Felvetődik, más tervek, ideák helyszínek és törekvések ismeretében, hogy egy „valódi” befogadó vállalkozói falu, igazi termelői telephely más helyszínen, másokkal szinergiában kissé komplexebb, több szellemi értéket is magába integrálóan (500 m2 iroda a 45 telephelyet is és inkubátorszolgáltatást is figyelembe véve nem sok fehérgalléros vállalkozásnak kínál helyet) történő megvalósítása megfontolást érdemel lévén elképzelhető, hogy nagyobb perspektívában valósítható meg. Ez nem alterálja ennek a 70x70x12 m-es épületblokk-„falu”- nak a megvalósíthatóságát, indokoltságát. (Sokat segítene, ha lehetne látni a végfelhasználói szándékokat, igényeket.)

•

Maga a business modell (ez a „lájtos” PPP) lehet a közszféra számára alapmodell, hiszen így minden betelepülni szándékozó kvázi (vissza)kap támogatást illetve az adóját csökkenti.Ezt érdemes lenne általánosságban kidolgozni és csaliként is kommunikálni, a kívánatos peremfeltételekkel.


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Röviden átfogóan és „felülnézetből” értékelve a terveket és a tervek Érd-jét4: • •

•

•

•

•

Érd fejlődését alapvetően a szomszédos ()elsődleges erőközpont, a fejlődő növekedő nagyváros és a vele kialakított viszonya határozza meg. Érd korábbi fejlődésének hajtóenergiáját meghatározó joghelyzet változásának ellenére a fejlődés dinamikája, egészen más okokból, fennmaradt melynek hajtóerejét a kon-urbanizáció (együttesvárosiasodás), szemben a szuburbanizációval, ami alárendelést jelent. Ez a metropolizációs dinamika annak ellenére hatott, hogy magasabb szempontú fejlesztéspolitikai megfontolások ezt gátolni igyekeztek. E kettősség nehézzé tette a közpolitika számára a konzekvens fejlesztési tevékenységet. A fejlődési irányokat inkább az önálló célokat kitűző piaci ingatlanszektor diktálta: inkább az ingatlanszektor által képviselt növekedés-szétterülés- területhasználat mentén, semmint a társadalmi-gazdasági-kulturális identitásfejlődés/fejlesztés logika mentén. A város dinamikus növekedése és a korszellem megkívánta „újratöltés”, minőségváltás nem járt kart karba öltve: a kibábozódás- megújulás-átalakulás elmaradt dinamikában a mennyiségi növekedés mögött. (nyúl és teknős versenye, csak itt a nyúl van elől) A fejlesztéspolitikai törekvés, hogy a (kis)térség centruma, központjává váljon, elvérzett a kistérségi viták mezején. A változások új potenciálokat hoztak helyzetbe, elsősorban a logisztikai terepen, ami a nagyváros érdeke és fejlődését irányítók hibás helyzetfelismeréséből, a hiányos elmaradt közlekedési infrából táplálkozott. Érd maga is inkább a 7-es út, azaz a M1-7 logisztikai tengely felé fejlődött, részben új problémákkal tetézve korábbi megoldatlanságait. (a 7-es és a 6-os nemzeti utak korábbi időszakokban történt átrendeződésére késve reagált a város) Az új beköltözők, jó érdekérvényesítők igényeinek kielégítése eltérítette a tevékenység fókuszát a meglévő átalakításáról, újra-kitalálásáról, újratöltéséről. A térségi centrummá, középvárosi funkciókban gazdag szolgáltató-központtá válás késett, a városi pólusok nem mindig időben és nem mindig jó ideák mentén történő (a problémát rövidtávon elvágó) megoldásai okán. Az alvóváros nem városiasodott, éppen a szolgáltatásminőség és sűrűség hiány miatt. o Mindehhez még hozzájárul, - hogy nehezebb legyen az irányt helyesen meghatározni – az a bináris idea, hogy Érd egyszerre kell, hogy egy „lukas megyében”, agglomerációban helyzetbe hozza magát, miközben életkilátásai jobbára, sőt többnyire éppen a „lukban” teremtődnek meg. Éppen, mint korábban, a Budapest-beköltözési tilalom idején, - azaz a harmadik generációs (Óváros, Kertváros, spontán „munkásszállás” alvó előváros) létrejöttekor, - amikor ugyan jöhetett dolgozni Pestre, de nem élhetett, lakhatott ott. Abból élt, de nem ott élt, még ha a szolgáltatások nagyobb részét ott is vette igénybe, ott kapta meg. (semmi sem változik..) o Az alakulóban lévő mai fejlesztéspolitikai joghelyzettel ismét egy új kihívást jelent, egyben esetleg lehetőséget teremt. Ehhez azonban ezt a kettősséget értően és helyen, súlyának és jelentőségének megfelelően kell kezelni tudni. Fel kellene tudnia állnia a függő helyzetből, az alvóváros szerepből és alakot, formát, arcot adva magamagának biztosítani a térségi munkamegosztásban egy nyerő szerepet.(lásd 3-ik Könyv)

4

Ez azt jelenti, hogy milyen várost városfejlődési irányt lehet a megismert tervekből „felfedezni” megismerni


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

•

•

•

•

•

•

Az utóbbi években éppen ezen a hiátuson kívánva javítani, projektalapú kezdeményezésék indultak el. Ezek jellegükben jelzik, hogy Érd középvárossá válás, önállósulás és karakter- városi kultúra megteremtése irányában mozdulna el. Társadalmi és szociális igények, kereslet kielégítése mellett, meg kívánja teremteni a város új arculatát. A hiányzó városi szolgáltatásokat-intézményeket igyekszik megtelepíteni, a megfelelő környezetet a helyi vállalkozások számára biztosítani. Ezekre vonatkozóan elemi projektek kerültek kidolgozásra. Az átfogó szemlélet nem stratégián alapul, nem nagy, új, szexi, vagy okos, nyerő, profitábilis, (hasznot hajtó) esetleg vicces, provokatív ideán, hanem forrásszerző taktikákon. Így nem pro-akítv, hanem lobbyzó a stratégia. A tervek ennek megfelelően - kevés kivételtől eltekintve – ennek a szemléletnek a termékei: vagy személyes ambíciók, jó vagy rossz elképzelések, profit vagy széplélek alapon szárba-szökkentek, nem ÉRD jövőbeli összérdekéből derivált, desztillált projektek. Horizontálisan is nehezen illeszthetőek, lévén nem kitapintható az ok okozati struktúrájuk. Egymás mellett különösebb kölcsönkapcsolatok nélküli elemi ideák eredményei. A tervek mélysége, mint már korábban megállapítottuk volt, nem Megvalósíthatósági Tanulmány mélységű, így nehezen piacosítható, befektető-szervezésre kevésbé alkalmas, mint lobbyzásra közforrások szerzésére. Csupán elenyésző számban van projektidea illetve terv, mely a piaci megvalósításra alapozottan került megformálásra. A tervek kifejezett „üzleti modellt” – a Vállalkozói Falu” kivételével - nem tartalmaznak, azonban indirekten tartalmazzák azt a megközelítést, hogy a város és térségfejlesztés közforrásokból valósul meg. Szemléletükben többnyire a „forrásszerződ dokumentum, jelleggel készült anyagokban csupán elvétve bukkan fel a gondolat, hogy a város polgárai (és csoportjaik, szerveződéseik, mint pl. cégek, utcaközösségek) építik, nem városépítési elkötelezettségből, hanem céljaik megvalósítása érdekében. o Ezen aktivitásoknak irányításra van szükségük, egyes tevékenységeikhez kezdeményezésre, támogatásra. Irányítás esetén ezen urbanizáló energiák irányt kapnak, bízni fognak az irányítás hatékonyságában és addicionális források erős dinamizáló hatást fejtenek ki. Ellenkező esetben a polgárok nem értve az irányítás törekvéseit önállóan tűznek ki célokat, és profitcélok fogják „irányítani” a város fejlődését. A közpénzt iniciáló forrásként felfogva és használva a piac, a lakók harmonikus fejlődést tudnak megvalósítani. Erre kell egy „business modell”, amit meg is lehet hirdetni. Amennyiben Érd fejlődését – illetve az ezt tükrözni hivatott terveket - vektorként fognánk fel, és vektorral is kívánnánk szemléltetni, melynek van irányultsága és skaláris mennyisége, akkor lenyűgözőnek találnánk a tervek mennyiségét azonban az irányát nem, mivel az őrzi,konzerválja, sőt egyes projektelemek esetében még erősíti is a függőséget és kiszolgáltatottságát. Érdnek fel kell nőnie a kínálkozó lehetőségekhez és függő kisgyermekből legalább lázadó pubertássá vagy önállóságát kiélni akaró és tudó fiatal felnőtté kellene tudni válnia. Akkor lesz „külső meghatározottból-irányítottból” belső irányítottságúvá és egyben belső adottságait és a külső lehetőségeket kihasználni képes önfejlesztő „személyiséggé”, entitássá (mert a város is élő szervezet).


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

VallumPotentiae-Campona Program •

•

•

A megismert tervek közül, a legátfogóbban legösszetettebben keresi a "helyi értékeket", és persze helyértékeket, és arra törekszik, hogy valamely vezérelv mentén a Duna menti térrész fejlesztését együttesként programozza. Mindez akkor is igaz, ha ezt sajnos elsősorban fizikai tényezőkre figyelemmel, a környezet (művi és természeti), a tér fizikai adottságai alapján közelíti meg. A térszerkezet és a társadalmi- és termelési mód fejlődést kölcsönhatásait, a térrészek közös és egymástól különböző identitását kevésbé veszi figyelembe, azaz a „hardvert” teszi gondolatai gyújtópontjába és kevésbé, vagy csak áttételesen a „szoftvert”. Mindezekkel együtt, a felvázolt Duna menti területek használati értékeit és a tervező csoport által tett hasznosítási (szabályozási) javaslatokat jó kiindulópontnak tekinthetjük, megfelelő hátteret ad egy funkcionális, vagy használati programozáshoz. A tervből Érd vonatkozásában kiemelhető gondolatok, melyeket érdemes továbbgondolni, értékelni: 1. az 5-ös Gazdasági térrész 6-os út és Duna között; erre nem tesz megragadható funkcionális javaslatot, inkább orientál egy területhasználat változtatás felé: ne használjuk gazdasági térként (amivel egyetérthetünk, lévén elszakítja a Dunát- az egyetlen igazán értékes területet Érd „Új városrészétől”) 2. 6-os Érd Ófalu rehabilitáció, amely inkább regenerációként, újratöltésként funkcióváltással „3-ik generációs város” jelleggel lakófunkcióval képzelünk . Ez adhatja meg más fejlesztésekkel összehangoltan) Érd új-régi identitását és egyben egy adekvát business modellel ( BID: business improvementdistrict /üzleti lehetőségeket javító körzet/ modell, vagy betterment /feljavítás/ adó, üres ingatlan adó, új végfelhasználók /end-userek/ adókedvezménye, stb. ) a megvalósítás piaci lehetőségét . A tanulmány által összegyűjtött és kiemelt értékek, amire tekintettel a regenerálás történhet: o

a különleges természeti környezet (a Duna közelsége, a Beliczay-sziget, Kakukk-hegy, Sánchegy, Magaspart, botanikai különlegességek),

o

a régészeti értékek (római limes-út),

o

a műemléki védettség alatt álló épületek (minaret, római katolikus templom és plébánia, stb.),

o

a történetileg kialakult festői, zeg-zugos utcaszerkezete,

o

a működő termálfürdő a minősített gyógyvízzel,

o a pincesorok (Mély út, Járom utca). 3. a 7-es terület a téglagyári rozsdaterület, és abban a projektjavaslatban említett „csatolt részei” . (Esetleg az ott elmondottak fényében a 8-as területtel együtt koncipiálva. (Twin city koncepció) 4. a Beliczay Sziget, melynek nem ad számot, de a funkciót, mint rekreációs pihenő, inkább az egyre ritkábbá váló natúr-zóna jelöli meg. (vö.: Háros sziget)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

• A Vallum Potenciál-javaslat Érdre vonatkozó vázlatos költségbecslése Forrásigény (milliárd Ft) min. 5. jelű fejlesztési terület (Érd) Ingatlan-struktúra átalakítása, alapinfrastruktúra kiépítése, rekreációs célú fejlesztés 6. jelű fejlesztési terület (Érd) • (műemlék-felújítás, pincesor felújítása, infrastruktúrafejlesztés) • rekonstrukciója (parkerdővé átépítés, holtágrevitalizációja, horgászparadicsom kiépítése) 7. jelű fejlesztési terület (Százhalombatta-Érd közös fejlesztések) • téglagyár)

max.

1,0

1,2 Ófalu

rehabilitációja

1,5

2,0 Beliczay-sziget

0,6

0,8

0,7

Ingatlanvásárlás 0,8

(Érdi

Figyelem: A fenti becslés a terv része és nem tartalmazza azokat a fejlesztéseket, amelyekkel a területrészek kihasználása megtörténik, mint pl. a téglagyári projekt csak ingatlanértéket tartalmaz, vagy az 5-ös területrész csak infrastruktúrával történő kellősítést, előkészítést.

•

•

•

Mindez együtt jól szemlélteti, hogy maga a koncepcióvázlat is egyfajta „terjedés- logika” mentén a fővárosból indul ki, vagy másként arra fűzi fel a programokat. Néhol határozottan összhangban fejlődnek a projektek a fővárosi fejlesztésekkel: vö.: 95-96 Dél-budai Expo. A kidolgozók mégis helyesen vették észre, hogy ha végül lineáris logika mentén is, de a térrészek agglomerálódnak, azaz kapcsolódnak, ötvöződnek. A kérdés, hogy saját önálló arculatukat, identitásukat miként tudják ezenközben megőrizni és kifejezni, ezzel téve az „ötvözetet” időt állóbbá, erősebbé. A teljes térszerveződést, Duna Parti „gyöngysort” átmetszi - az egész tér közös nevezőjét megteremteni hivatott – Limes, illetve római kori háttér. Ennek számos üzenetét lehet megteremteni, és nem csak hard építésekkel, hanem a hagyományos és modern kommunikációs és kiállítási technológiákkal. Sajnos más kultúrák és termelési módok, társadalmi formák bemutatására, mint összefűző funkcionális rendszerre nem találtunk javaslatot a „gyorsolvasásunk” során. Amint a háttérterületekkel való kapcsolat (fizikai és szellemi egyaránt) hiányossága a tervezetnek, olyan hiánya mind a Dunával, mint háttérrel, (és ez által a Csepel szigettel, majd rajta keresztül esetleg a Barbarikummal) mind a Tétényi-Zsámbéki, Etyeki, stb. kistájakkal való kapcsolatokat és a Budapesttel való kapcsolatokkal való foglalkozás. Ettől még értékes kiindulást teremt a kiterjedt térszerkezet megértésének. (Egykoron a pesti oldalon a Quo Vadis Consult vezetésével kidolgozásra került egy „pókháló” térszerkezet elemzés és ezen alapuló funkcionális javaslat kidolgozása, mely még ma is adekvát megoldása a centrális sugaras „nagybudapesti” térszerkezetnek. Javasoljuk megismerését, és esetleg több kistérség összefogásával a budai oldali felvázolását. Darabjai már léteznek, pl. éppen a megszűnt Dél-Budai kistérségben.)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Ófalu és Dunapart hasznosítási ötletek Néhány javaslat a Duna-part és Érd-Ófalu fejlesztési céljaihoz •

•

•

•

•

•

•

•

A szerzők bevezetőjükben a következőképpen jelenítik meg Érd versenypozícióit a turizmus piacán: a város adottságai (épített környezet, természeti adottságok, történelmi hagyományok, szellem élet) itt Budapest határában jobbára csupán mérsékelt turisztikai, idegenforgalmi érdeklődésre számíthatnak. Kivétel lehet Érd-Ófalu és az érdi Duna-part területe. Azok a javaslatok, amelyekkel a szerző él két fő irányt jelölnek meg, valójában egy erős javaslat két egymásra épülő, egymást erősítő-támogató projektelemmel. A vezérgondolat az Ó- Falu, azaz a történeti Érd falu revitalizációja, amelynek egy dunai kapcsolattal rendelkező „Városliget” további vonzerőt kölcsönöz. (különös figyelemmel arra, hogy „kiesik”, leszakad a város jelenlegi súlypontjától az Ó- Falui körzet, mely egyébként az egyik, ha nem a fő identitáshordozója lehetne – a szerzők szerint – a városnak. Turizmusra irányuló javaslat valójában azonban a város polgárai számára kínál lehetőséget szabadidő eltöltésre, közeli „természeti kapcsolatra” az egyre denarultabbá váló „új város” részekből, és a „kertvárosi” földrajzi közösségből. Egyben terepe lehetne a társadalmi közösség alakításának, a helyi identitás, büszkeség, közös kultúra alakításának, újradefiniálásának. Ezzel szemben a javaslat inkább a „hardver”, azaz az épített környezet megújítását, regenerálását helyezi fókuszba semmit azon funkciók „felfedezését” amelyekkel újratölthető (reloading) lehetne a régi korpusz, azaz a városrész. A felvázolt funkciókat jobbára a „műemlék-felújítás” gondolatvezetése alatt veszi sorra, vagyis a hardverekbe igyekszik szellemet lehetni. Fel kell hívjuk a figyelmet, hogy majd minden javaslata közforrások felhasználásával épülhet ki és működtetése, fenntartása is közpénzeket igényel. Vagyis a mai szemléletmód szerint „nem fenntartható” – ily módon az egyébként hasznos funkciók. Mindennek részben oka lehet, hogy nem az Ó-falu komplex társadalmi megújításába, funkcionális és identitásmegújításába illesztve gondolja végig az „újratöltést”, hanem elemi beavatkozásokon keresztül reméli a tér újjáéledését, reinkarnációját. Mindezt ráadásul a piac szereplőinek, érdekeinek és törekvéseinek megfontolása és ezáltal bevonásuk, részvételük figyelembevétele nélkül. Lényeges és a gondolkodás lokális fókuszát és turisztikai irányultságát és ezek belső ellentmondását jelzi, hogy a borútra vonatkozóan sem turisztikai sem pedig identitásépítő szempontból nem tekint pozitívan. Holott „belemerítve” környezetébe, lehet mind identitásfaktor, mind turisztikai attrakció, élmény, illetve azzá fejleszthető. Az elképzelést áthatja az a gondolatvezetés, hogy a turizmus gazdaságra építve határozzon meg élményelemeket a helyen, miközben egy jó turizmus, egy harmadik generációs városban, a helyi identitásra épül, így annak megteremtése és a vonzerők, a márka, a brand definiálása az elsődleges, amire aztán a turizmus épülhet. Lehet, hogy kevésbé kéne a turizmusgazdaságra koncentrálni, hanem éppen ÉRD szerepére, identitására, komplex szolgáltatást nyújtani képes hátterére, benne, mint +”ékszerek”, potens értékekre, azok hierarchiájára, nemzetközi, regionális és lokális legitimációjuk struktúrájára és az így kialakítható brand teremtheti meg a hely turizmusgazdaságát. (Szentendre se a turizmusgazdaságra fókuszált, mégis turizmus desztinációvá vált, amit aztán kihasznál. És érd még hol tart Szentendrebrandjétől, az Ó-falui városrész „újradefiniálásától, újratöltésétől, a mítoszok, történetek elmesélésétől, a „szerethetőségtől”, ismertségtől…) A másik projektösszetevő, azaz a turisztikai értéknek, ezzel potenciális pozícióelőnyként versenyképességi faktornak tekintett Duna-part. Igaz csak a Duna érdi partszakaszának, frontjának csupán egy korlátos részére vonatkozik a javaslat, ami egy lokális Érdközpontú értékként tekint a területre, mint „népligetre”. Más tervek ennél tágabb, szélesebb kitekintéssel egyébként éppen a „rozsdaövezetnek” aposztrofált környezetet tekintik potenciálnak. Lehet, hogy ebben az esetben éppen a nagyobb, komplexebb nyújt többet. (erre vonatkozó megfontolásokat, dilemmákat Lásd ott)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

Téglagyár •

•

• •

A téglagyár területének fejlesztésére több javaslattal rendelkezünk, melyek a következőek: (i) VallumPotentiae-Campona Programban megfogalmazott hasznosítás, a hely értékének kiaknázásának közösségi hasznosítására irányul (ii) a „kínai terv” mely jellemzően lakóterületi hasznosítás közösségi funkciókkal A Limes programmal is kapcsolatba hozható Campona-Matrica program szélesebb kitekintésben keresi a lehetséges területhasználati programot, és majdnem egyértelműen kizárja a lakóterületi hasznosítást, mint „értéken alulit”. Kiemeli továbbá, hogy: „a téglagyári területek (és a Sánchegy) fejlesztése – bár két önkormányzat területén fekszenek – csakis együtt, egy összehangolt program keretében lehetséges.” Ki mernénk jelenteni, hogy még ennél is tágabb térrészt együtt kezelve-gondolva,(a két „szomszéd” (iker)Ófalu és a 2 téglagyári terület) együttes gondolati körben oldható meg a legelegánsabban, nagyvonalúbban, az adottságok szinergikus kiaknázásával. A felvázolt - javasolt hasznosítás (Duna Múzeum) tetszetős ugyan, de a beépítési vázlaton inkább egy apartman házas vagy „Club Tihany” típusú beépítést ismerhetünk meg. A „kínai terv” alapvető gondolat egy 500 lakóegységes lakópark. A szálláshely (legyen lakás, hotel) önmagában nem ördögtől való idea, hisz Érd (és Budapest is) fejlődési pályája jelzi a beköltözés igényét, azonban a hely illetve Érd-hez illetve Érd-del való viszonya, kapcsolata jelen konstellációk mellett több kérdést vet fel (külső hozzáférési infrafejlesztések, business modell) és kockázatot jelez, mint amennyi előnye a városnak fejlődése, átalakulása metamorfózisa érdekében kívánatos lenne. (egy falunyi /1500/ ember, avagy cca. 700 egységjármű kell átbumlizzon Ófalun) Ófalu esetleges funkcióváltásával együtt átgondoltan már sokkal közelebb lehet jutni egy lehetséges és kívánatos üzleti szálláshely-fejlesztési programhoz (lásd a Club Tihany feltételezést. A téglagyári hegymaradvány is kínálhat számos, a termálvíz hasznosítással is összekapcsolható hasznosítási lehetőséget. (pl.: Barlangfürdő. Ezeket lásd a 2.könyv: Ötletládában)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

Összefoglalva: a városnak ez a - ma elhanyagolt - területe egyik leginkább jellegzetes és egyben befektetési kilátásokkal bíró, lehetőségekre nyitott zónája, mely „megér egy misét” arra, hogy ne „Érd, mint egy sziget” mentén legyen végiggondolva, hanem Százhalombatta kapcsolódó északi szegélyével (téglagyári völgy és Ófalu) együtt és egy Érd Ófalu-hasznosítással összekapcsoltan. A Vallum javaslat is – mint ott olvasható – inkább hardver, azaz épített (művi) és természeti környezet szempontból gondolja ki a lehetséges hasznosításokat, most itt az ideje, hogy ezt a fejlesztési programok és azok optimális allokációja felől tegyük. Akármely hasznosítás felé mozdulna gondolkodásunk, mindenesetre összetettebb programokra kell törekednünk, több helyiértéket kihasználó- több vegyérték-kötéssel rendelkező - programot célszerű definiálni. Csak szálláshellyé alakítás, kissé szimplának tűnik, a többi környezeti adottságra figyelemmel.

Rekreációs Park Terve Az Érdi Papi-Földek Területén •

•

•

•

5

a négy lehetséges beruházási indok közül ezen a helyszínen a „szükség” által kezdeményezett projekt került kidolgozásra, egy diplomamunka keretében, ennek minden előnyével és hátrányával. egy közel 40 km2- vízgyűjtő területről az érintett Papi földek elnevezésű területet átfolyó patakok és a relatív mély fekvésű terület vízrendezési szempontból való újrahasznosítása (bolgárkertészet helyett) egyben logikusan vetetette fel a közpark hiányos területen egy közösségi park létesítését. Érd szegélyén, Érd és Nagytétény határán a 3-ik parcellázás során cca. 1930 -ban létrehozott terület éppen a felszíni vízviszonyok miatt mai napig, mint lakóterület nem értékesült, és közösségi (önkormányzati) tulajdonban van a terület 50%-a. A konceptor szerinti business modell még kissé kiérleletlen: egyszerű felvásárlást (elővásárlás érvényesítését) javasol. Hiába veszi körül Érd Parkvárosa, az ott élő földrajzi közösségnek a kertvárosi környezetben is van, lenne igénye társadalmi közösség építésére, alkalmas közterületekre, szabadterületre, közparkra. a tervező saját szavaival: „Bár Érd klasszikus kertváros, ahol a panel és társasházak aránya elhanyagolható, egy kulturált közpark iránti igény mégsem vitatható.” A tervben feltételezettek szerint nem csupán a közpark vonzáskörzetében élő környékbeliek, Érdi illetve Tétény-Diósdi lakók érdeklődésére tarthat számot, az ő igényeiket szolgálhatja ki a park, hanem esetleg a nagyvárosban élőkre is vonzást gyakorolhat, különösen a többi környékbeli szabadidős kínálattal ötvözötten. Ez nem kizárható, bár megalapozott véleményem szerint ez a helyszín jellemzően a környéke számára teremti meg a közösségépítés társadalmi feltételeit. És ezzel a céllal a társadalmi kohézió, a kulturális szövet lesz alakítható, melyet budapesti kirándulók inkább „zilálnak” semmint harmonizálnak, különösen a vízisíelési idényben, az aktívvá váló környezetben. Amennyiben erre a „kivonzásra” bármely általunk nem látható vagy érthető okból mégis szükség van, (üzleti szempont lehet, amely elsősorban a pályát üzemeltetőnek lehet érdeke, miközben még Érden belül is számos potensebb konkurens helyszín található5; szemben a lakosság „pihenő- rekreációs” közösségteremtő igényével) nyilván megfelelő marketinggel, propagandával, mint egykor a telekosztás verbunkozható. Ennek mérlegelése dönthet a funkció-mixben.

Lásd az Aktív sport a Duna parton, vagy a Téglagyár tanulmányokat, SZhalombatta projektjét és mérlegeljük az egyes helyszínek marketing-vonzerő faktorait (konkurenciaelemzés)


Érd Modern Város

2016. február


2030 ÉRD / el

•

•

•

•

•

•

Specialitást-egyediséget teremtenek a közparkban fellehető vízfelületek, a csónakázó a horgász és az aktív Vizi játszótér, sporttó, melyek együtt akarva akaratlan a vízháztartásban is szerepet kaphatnak. (Nem lehet a klímaváltozás okozta újfajta csapadékviszonyokat sem figyelmen kívül hagyni.) Éppen a környezeti szempontok miatt jó ötlet a „wetland” amint arra éppen Balaton vízminőség-javítása rámutat és ahol már jó tapasztalatok gyűltek össze. (Plósz Sándor) A tervező által felvázolt anomáliának- a horgászok és csónakázók „összeférhetetlenségének” feloldására adhat megoldást, vagy megfontolást érdemlő gondolatlöketet, az idényjellegű vizisí-tó és a csónakázótó kapcsolata, időben eltérő használata. Ezt meghatározhatja a park és tóhasználó csoportok keresleti igénye. Több, nagyobb kereslet a horgászatra (bár ennek is van alternatívája) a „Cambridge-típusú” csónakázásra, Vizi játszótérre vagy és / az aktív Vizi sportokra. Jó lenne ezt a keresletet megismerhetni. A Közpark sport és rekreációs funkciói a környékhasználók számára, az aktív sportok és játszóterek, a közösségépítő helyek BBQ és piknik, stb. mind - mind telitalálat, és ki tudják szolgálni a kertvárosi emberek és a városközpontba a kompakt városrészben lakók igényeit, szervezvén a társadalmi közösséget és kohéziót. A Kemping éppúgy külső irányítottságú „idegen” gondolat, mint a vízisí, azaz a nem rekreációs, nem a környék igényeit kiszolgálni tervezett funkciók. Mérlegelni volna szükséges, hogy különös tekintettel az egyéb konkurens kínálati helyszínekre is, mely irányt volna kedvezőbb erősíteni: a külsők helyszínre vonzását és az ezzel együtt járó „zavaró” feltételeket (közlekedés, vurstli, stb.) vagy a helyi igények visszafogottabb, passzívabb kiszolgálását, az ezt lehetővé tevő pihenőpark, sétáló park, vendéglőpark, stb. megteremtését. Kirándulás, találkozóhely a domináns, vagy esetleg valamely álladóan fenntartott animáció, ezáltal művi (denaturált) környezet. Jó volna eldönteni, választani a fő irányultságon, mert a kettő nehezen fér meg együtt. Mindenre teremthető igény, a kérdés az, hogy melyiket kívánja a Park szolgálni. a Park tervezett felszerelése igényes, amit azonban illeszteni szükséges a fenti választás fényében kialakuló főirányhoz: más egy dinamikus aktív park környezet és megint más egy pihenő park igény, felszereltsége, a használt eszközök, anyagok és formák. A terv helyesen veszi „kezelésbe” a parlagon fekvő területet, azonban egyelőre tán túl sokat markol, sokmindenféle néha ellentmondásos igényeket is ki kíván elégíteni. Szerintünk, éppen a tágabb kontextusra is figyelemmel: a kevesebb több! Célszerű pontosabban „célozni”, jobban fókuszálni, nehogy „saláta” legyen, és konfliktusok forrását hozza létre, a társadalmi kohéziót teremtő eszköz, hely éppen a békétlenségnek legyen szülőhelye, táptalaja. (vö.: őslakos és bebíró)


ÉRD 2030 Modern város

Recommend Documents