Európai Parlament 2014-2019
Külügyi Bizottság
2016/2030(INI) 2.5.2016
JELENTÉSTERVEZET a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról (2016/2030(INI)) Külügyi Bizottság Előadó: Anna Elżbieta Fotyga
PR\1094066HU.doc
HU
PE582.060v02-00 Egyesülve a sokféleségben
HU
PR_INI TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY ..........3
PE582.060v02-00
HU
2/5
PR\1094066HU.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról (2016/2030(INI)) Az Európai Parlament, –
tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,
–
tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0000/2016),
A.
mivel az EU egyre nagyobb és módszeresebb nyomás alá került a keletről és délről induló információs, félretájékoztató és félrevezető kampányok kezelése tekintetében;
B.
mivel a Nyugat ellen irányuló információs hadviselés – amelyet először a Szovjetunió vezetett be – mindig is szerves részét képezte az újkori háborúskodásnak, és nemcsak az EU partnerei ellen irányult, hanem az összes tagállam és állampolgár ellen is, nemzetségtől vagy vallástól függetlenül;
C.
mivel az orosz stratégiai kommunikáció számos olyan eseménnyel együtt járt, mint például az Észtország ellen irányuló kibertámadásokkal 2007-ben, a grúziai háborúval 2008-ban, a 2010-es a szmolenszki légi katasztrófát és az MH-17-es járat 2014-es lelövését követő félretájékoztatással, továbbá soha sem látott mértékben a Krím félsziget annektálásával, az Ukrajna elleni agresszióval és legutóbb a migránsválsággal;
D.
mivel a Dáis és sok más iszlám terrorista csoport gyakran használ kommunikációs stratégiákat a Nyugat elleni akcióik részeként és az európai fiatalok toborzásának fellendítése érdekében;
A harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikáció 1.
hangsúlyozza, hogy az EU-ellenes stratégiai propaganda számos formában és különböző eszközök felhasználásával, gyakran a tagállamok profiljához igazodva valósul meg, célja pedig az, hogy kétséget keltsen, megbénítsa a döntéshozatali eljárásokat, rontsa az uniós intézmények hitelét az állampolgárok szemében és fejében, valamint szétmállassza a nyugati értékeket és a transzatlanti kapcsolatokat;
2.
felszólítja az uniós intézményeket annak elismerésére, hogy az információs hadviselés nemcsak külső uniós probléma, hanem belső is;
3.
megjegyzi a különböző, többek között a NATO, az uniós tagállamok, az NGO-k és a civil szervezetek szintjén folytatott jelenlegi uniós stratégiai kommunikáció többrétegű jellegét; felszólít az érintett szereplők közötti lehető legjobb koordinációra és információcserére;
Az orosz információs hadviselési stratégia felismerése PR\1094066HU.doc
3/5
PE582.060v02-00
HU
4.
elismeri, hogy Oroszország agresszív módon használja a különböző eszközök és csatornák széles skáláját, például a különleges alapítványokat (Russzkij Mir), a többnyelvű TV-állomásokat (Russia Today, RIA Novosztyi), a hírügynökségeket (Szputnyik), a társadalmi és vallási csoportokat (többek között az ortodox egyházat), a közösségi médiát és az internetes trollokat a nyugati értékek megkérdőjelezésére, Európa megosztására, belső támogatás szerzésére, valamint olyan kép kialakítására, hogy az EU keleti szomszédságában hanyatló államok találhatók;
5.
mélységes aggodalmának ad hangot Oroszország azon gyorsan növekvő tevékenysége miatt, hogy Európában fokozza befolyását és hegemóniáját; hangsúlyozza, hogy az orosz stratégiai kommunikáció nagy része arra irányul, hogy a közép- és kelet-európai országokat hagyományos befolyási övezetéhez tartozókként ábrázolja, aláásva így szuverenitásukat; megjegyzi, hogy a történelem meghamisítása egyik fő stratégiáját képezi;
6.
hangsúlyozza, hogy Oroszország kihasználja a nemzetközi jogi keret hiányát például a kiberbiztonság területén, és az ezekben az ügyekben meglévő bárminemű kétértelműséget saját előnyére fordítja;
A Dáis információs hadviselésének és radikalizálódási módszereinek megértése és leszerelése 7.
tudatában van annak, hogy a Dáis mind regionális, mind globális szinten számos stratégiát alkalmaz politikai, vallási és szociális felfogásának terjesztésére; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy alakítsák ki a Dáis „ellenhangját” többek között olyan elismert muszlim tudósok szerepvállalásának és láthatóságának növelése révén, akiknek megvan a hitelük ahhoz, hogy a Dáis-propagandát megfosszák legitimitásától;
8.
kiemeli, hogy a Dáis célközönsége az EU, és felszólítja az EU-t és tagállamait a szorosabb együttműködésre a társadalom, és különösen a fiatalok toborzástól és radikalizálódástól való védelmére; felszólítja valamennyi tagállamot, hogy vizsgálja ki a radikalizálódásra való fogékonyság hátterében rejlő társadalmi-demográfiai okokat;
9.
felszólítja a tagállamokat, hogy lépjenek fel a Dáis finanszírozáshoz és támogatáshoz való hozzáférésének megakadályozása érdekében, és mozdítsák elő ezt az elvet az EU külső fellépéseiben, továbbá hangsúlyozza, hogy le kell leplezni a Dáis valódi természetét is ideológiáját;
A propaganda elleni fellépés uniós stratégiája 10.
üdvözli „A hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépés közös kerete” című közleményt, és felszólít az azokban foglalt ajánlások haladéktalan végrehajtására; felszólítja az EU soros elnökségét betöltő országokat, hogy a stratégiai kommunikációkat mindig foglalják bele programjaikba, hogy biztosítani lehessen az e területtel kapcsolatos munka folytonosságát; üdvözli a lett elnökség kezdeményezéseit és eredményeit e területen;
11.
elismeri, hogy az ellenséges propaganda kihathat az uniós döntéshozatali eljárásra; felszólít ezért az EU stratégiai kommunikációs munkacsoportjának megerősítésére azáltal, hogy az EKSZ-en belül olyan teljes jogú egységgé váljon, amelyik felelős a
PE582.060v02-00
HU
4/5
PR\1094066HU.doc
keletért és a délért, továbbá megfelelő személyzettel és elegendő költségvetési forrásokkal rendelkezik; 12.
felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a meglévő uniós pénzügyi eszközök hatékonyságának mélyreható felülvizsgálatát, és terjesszen elő olyan rugalmas megoldásra irányuló javaslatot, amely közvetlen támogatást tud nyújtani a független médiaorgánumoknak, és lehetővé teszi kiegészítő források átcsoportosítását olyan szervezetek – például a Demokráciáért Európai Alapítvány – számára, amelyek erre képesek;
13.
hangsúlyozza, hogy támogatja az olyan kezdeményezéseket, mint a baltikumi médiakiválósági központ Tallinnban vagy a radikalizálódástudatossági hálózat kiválósági központja; hangsúlyozza, hogy minden szinten meg kell erősíteni az elemzési kapacitásokat; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak hasonló projekteket, vállaljanak szerepet az újságírók képzésében, hozzanak létre független médiacentrumokat, támogassák a média sokszínűségét, valamint a bevált gyakorlatok és információk cseréjét ezen a területen;
14.
utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az EKSZ-nek.
PR\1094066HU.doc
5/5
PE582.060v02-00
HU
