ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Minıségirányítási programja

ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Minıségirányítási programja

Készítették:

Bordács Ivánné Kaibinger Pál Mátrai Józsefné Tálas Józsefné

A nevelıtestület jóváhagyta: 2010. 06. 22. Szülıi munkaközösség véleményezte: 2010. 06. 10. Diákönkormányzat véleményezte: 2010. 06. 14. A fenntartó jóváhagyta:

Budapest, 2010. 06. 22. Papházy Éva igazgató

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása 1.2. Küldetésnyilatkozat 2. FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK 3. MINİSÉGPOLITIKÁNK 4. CÉLKITŐZÉSEINK 4.1. Pedagógiai céljaink 4.2. Szervezeti céljaink 5. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 5.1. A vezetési folyamatok, a vezetés felelıssége, elkötelezettsége 5.1.1. 5.1.2. 5.1.3. 5.1.4.

Törvényes és jogszerő mőködés biztosítása A vezetıi ellenırzés, értékelés eljárásrendjének kialakítása Feladat, felelısség és hatáskör átruházásának folyamata Humán erıforrás biztosítása és fejlesztése

5.2. Tervezési folyamatok, az intézményi munka tervezése 5.3. Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése 5.3.1. A partnerközpontú mőködés lépései iskolánkban 5.3.2. Kommunikáció a közvetlen- és közvetett partnerekkel 5.3.3. A partneri igény- és elégedettségi mérés 5.4. Mérés, ellenırzés, értékelés rendszere – az intézményi önértékelés 5.4.1. A tanulók ellenırzése, mérése, értékelése 5.4.2. Pedagógus- és vezetıértékelési rendszer 5.4.3. Az intézményi önértékelés 6. A MINİSEGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŐKÖDÉSE A PDCA/ SDCA REDSZER ALAPJÁN 6.1. A minıségirányítási szervezet felépítése, mőködése 6.2. Intézkedési terv megvalósításának, értékelésének folyamata 6.3. Az Intézményi Minıségirányítási Program beépítése az intézmény mőködésébe – folyamatos fejlesztés 7. A MIP ELFOGADÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA 7.1. Felülvizsgálat módja, rendszere 7.2. A módosítás folyamata

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. Az intézmény bemutatása Az intézmény neve:

ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Címe: 1071 Budapest Damjanich u. 41-43. Telefon: 461-37-26

Fax: 461-37-11

E-mail: [email protected]

OM azonosító kódja: 038410 Az intézmény fenntartója: Eötvös Lóránd Tudományegyetem 1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.

Intézményünk 1981-ben létesült a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Intézményeként. Így többrétő feladatot lát el. A közoktatás rendszerében mint gyógypedagógiai-nevelési-oktatási intézmény, a tanköteles korú enyhén értelmi fogyatékos ( tanulásban akadályozott) és beszédfogyatékos tanulók nevelésétoktatását végzi. Mint gyakorló intézmény a gyógypedagógus képzésben, a szakterületnek megfelelıen az enyhén értelmi fogyatékos /tanulásban akadályozottak/ és a középsúlyos értelmi fogyatékos /értelmileg akadályozottak/ tanár és terapeuta szakos valamint beszédfogyatékos tanári szakos fıiskolai hallgatók gyakorlati képzésének is eleget tesz. Elsısorban Budapest VI. és VII. kerületi enyhén értelmi fogyatékosnak (tanulásban akadályozottnak) illetve beszédfogyatékosnak minısített tanulók nevelését és oktatását végzi, de a szülık szabad iskolaválasztási jogukkal élve (Kjt. 13. § ) nagy számban kérik a fıváros más kerületeibıl és vonzáskörzetébıl gyermekeik felvételét. Eredményes gyógypedagógiai munkánk alapján a különféle tanulási problémát, személyiségzavart és más fogyatékosságot mutató tanulók felvételének igényei is megfogalmazódnak a szülık részérıl. A szülıi háttérre jellemzı, hogy a sok család szociálisan rendkívül hátrányos helyzető. Jellemzıek a gyermekvédelmi problémák, melyek megoldása szoros együttmőködést igényel a kerületi gyámhatóságokkal és gyermekjóléti szolgálatokkal. Az intézményben a gyógypedagógiai feladat nagyon összetett. Tanórákon a fogyatékosságnak, a fejlettségi szintnek megfelelı differenciált foglalkozás - esetenként egyéni fejlesztés – történik. A tanulók sajátos nevelési szükségletéhez igazodó fejlesztés a habilitációs, rehabilitációs, az egyéni korrekciós és logopédiai órákon, fejlesztı foglalkozásokon történik. A tehetséggondozást, az épen maradt és jól mőködı pszichés funkciók továbbfejlesztését a nem kötelezı, választható tanórák és tanórán kívüli tevékenységek biztosítják. Tanulóinkat, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság valamint a Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján iskolázzuk be. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet szabályozott” intézmény. Az iskolában nyolc évfolyamon, 12-16 osztályban folyik az oktatás. Délutánonként 10-14 napközis csoport illetve 1-2 tanulószobai csoport programjának keretei között változatos szabadidıs tevékenységre nyílik lehetıség, melyeken a tanulók képességeiknek és érdeklıdési körüknek megfelelıen vesznek részt. Az intézményben a szakos ellátottság teljes körő, 33 gyógypedagógus, 4 pedagógiai asszisztens és 1 gyermekfelügyelı látja el a pedagógiai munkát. Több kolléga 2-3 diplomával is rendelkezik. A

tantestület 50 %-a már részt vett akkreditált továbbképzésben és az elıírt tanulmányi követelményeket teljesítette. Az iskola gyakorlatvezetı tanárai bekapcsolódnak a fıiskolai hallgatók elméleti képzésébe, a Nemzeti Alaptanterv bevezetésével összefüggı tanegységek oktatásába. Elıadásokat tartanak, külföldi és vidéki szakmai csoportoknak bemutató órákkal és megbeszélésekkel nyújtanak magas színvonalú szakmai segítséget. Szolgáltatásaink kiadványokon keresztül jutnak el az ország valamennyi gyógypedagógusához. Teljes körő – valamennyi mőveltségi területre és évfolyamra elkészített - helyi tantervet kínálunk az enyhén értelmi fogyatékosokat (tanulásban akadályozottakat) nevelı-oktató gyógypedagógiai intézményeknek. A kerettanterv követelményrendszeréhez igazodva folyamatosan készítjük a tanmeneteket, segítve ezzel a speciális tantervvel dolgozó intézményeket. Az iskola pedagógusai a szakterület oktató-nevelı munkájához nélkülözhetetlen speciális tankönyveket, feladatlapokat, gyakorlólapokat, szöveggyőjteményeket, segédkönyveket, kézikönyveket és útmutatókat írtak és írnak melyek a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt és a Logopédia Kiadó gondozásában jelentek meg. A gyógypedagógia területén jelenleg használt könyvek, segédletek, egyéb publikációk száma körülbelül 120-130. Az épület szerkezeti, építészeti hibáiból adódó veszélyeket az elmúlt évek során a fenntartóval szorosan együttmőködve sikerült elhárítani. Így tornatermünk, tanmedencénk és gyakorlati mőhelyünk ismét tanulóink rendelkezésére áll, biztosítva a mindennapos testedzés és a mindennapi életre való felkészülés lehetıségét. 1.2. Küldetésnyilatkozat Iskolánk innovatív szemlélető intézmény. Arra törekszünk, hogy megırizzük országos szintő elismertségünket a gyógypedagógiai intézmények körében. Szakmai és szellemi mőhelyként szolgáljuk a gyógypedagógia ügyét. Célunk olyan iskolai légkör megteremtése, amelyben gyermek és felnıtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol mindenki teljes értékő emberként élheti meg önmagát, a különösséget és a másságot is elfogadva. Iskolánk nevelıtestülete elkötelezett a sajátos nevelési igényő tanulók nevelése, oktatása és fejlesztı felkészítése mellett. Arra vállalkoztunk, hogy tanulóink életkorának, fejlettségi állapotának figyelembe vételével olyan lehetıségeket biztosítunk nekik, melyek segítik képességeik kibontakozását, felkészíti ıket az eredményes integrációra a többségi általános iskolákba, az önálló életvitelre, az eredményes szocializációra, szakmatanulásra Alapelveink megfelelnek a társadalmi és partneri igényeknek. Megvalósulásukat szakmailag jól felkészült, a minıségi munka iránt elkötelezett, igényes segítıkész nevelıtestület garantálja. 2. FENNTATÓI ELVÁRÁSOK Fenntartóink minıségfelfogásának középpontjában a partnerek elégedettségének biztosítása áll. Jogszerő, törvényes, biztonságos mőködésen túl a szakmai elvárásra helyezi a hangsúlyt. Problémamentes, hatékony munkavégzés. A sajátos nevelési igényő gyermekeket nevelı családok elvárásainak kielégítése oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális szolgáltatások és kínálatok terén. A fıiskolai hallgatók gyakorlati képzésének magas színvonalú ellátása mellett bekapcsolódás az elméleti oktató- és kutatómunkába. A pedagógiai szakmai szolgáltatások területi és tartalmi bıvítése az ELTE regionális törekvéseivel összhangban. 3. MINİSÉGPOLITIKÁNK Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény alapfokú – sajátos nevelési igényő tanulókat nevelı-oktató- közoktatási intézmény elkötelezi magát amellett, hogy a vele kapcsolatban álló valamennyi partnere igényét minél szélesebb körben igyekszik kielégíteni.

Ennek érdekében vállaljuk, hogy iskolánk valamennyi munkatársának bevonásával mőködtetjük és továbbfejlesztjük a partnerek elégedettségére és az intézmény önértékelésére épülı minıségirányítási rendszerünket. Célunk az, hogy a rendszer segítségével biztosítsuk a minıségi nevelést-oktatást. Minıségi a tantestület nevelı-oktató munkája, ha: • iskolánk az empátia, a tolerancia, a szeretet, a törıdés és az emberiesség alapján mőködik • a pedagógusok magas szakmai kompetenciával, lelkiismeretesen az etika szabályai szerint dolgoznak • az egyéni bánásmód, a differenciálás és a speciális fejlesztés segítségével minden tanuló egyénisége kiteljesedik • az iskola minden dolgozójának munkáját az odafigyelés és a felelısségérzet jellemzi • a tanulók életre való felkészülése, társadalmi beilleszkedése megvalósul 4. CÉLKITŐZÉSEINK 4.1 Pedagógiai céljaink A pedagógiai programunkban megfogalmazott nevelési oktatási céljainkat mérhetı minıségcélokká alakítottuk át. • Elsı osztályos tanulóink sikeresen teljesítsék az iskolai normarendszer elvárásait, épüljön be viselkedéskultúrájukba a feladat – és szabálytudat, a kötelesség és felelısségérzet. • Az alsó tagozatos tanulók a negyedik évfolyam végére sajátítsák el az alapvetı kultúrtechnikákat. • Végzıs diákjaink folytassák tanulmányaikat speciális szakiskolákban. • A tanári munkában a készségek és képességek fejlesztése gazdag élményanyaggal, szemléletesen, az érdeklıdés, az aktivitás felkeltése által, a diákok kreatív, alkotó részvételével valósuljon meg; a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kapjon a tanulók egyéni szükségleteinek megfelelı differenciálás, egyéni és csoportmunka. Az osztályfınökök továbbra is mőködjenek együtt a magatartási vagy tanulási zavarral küzdı tanítványuk családjával. A pedagógusok az oktatási-nevelési folyamat szerves részeként biztosítsák az önálló tanulás lehetıségét, teremtsenek rendszeresen alkalmat az iskola közösségeinek életében az alapvetı társadalmi normák, viselkedésformák elsajátítására, az önálló életvitelre történı felkészítésre, egészségmegırzı, környezetóvó attitőd kialakítására a kitartás, az akarat fejlesztésére, az állóképesség, az erınlét fokozására, az egyéni különbségek, a másság elfogadtatására, toleráns viselkedésformák elsajátíttatására.

4.2. Szervezeti céljaink • Iskolánk szervezeti kultúrájának alapja az intézmény közvetlen partnerei közötti jó kommunikáció és összehangolt tevékenység. • Jó és kiegyensúlyozott a kapcsolat a munkaközösségekben és a munkaközösségek között. • Erısödött az együttmőködés a tagozatok –alsó és felsı tagozat- és a napközis csoportok esetében. • Az elmúlt évben javult a team munka a COMENIUS 2000. I. intézményi modell kiépítése kapcsán. Egy-egy feladat megoldására szervezıdött munkacsoportok hatékonyan, harmonikusan együttmőködve dolgoztak.

Mindezt jól összeszokott iskolavezetıség segíti, koordinálja és értékeli. Az intézmény igazgatójának irányítását két helyettes munkája egészíti ki különbözı szervezeti felelısséggel. Szervezeti kultúránk fejlesztése érdekében az alábbi minıségi célokat fogalmaztuk meg: • Változzon meg a szervezeti struktúránk. A mindenkori minıség irányítási vezetı kerüljön be az iskolavezetésbe, a minıségirányítási csoport egyenrangú helyet foglaljon el a szervezeten belül a módszertani munkaközösségekkel • Erısödjön a vezetıi ellenırzés, növekedjen az óralátogatások és az egyéni szakmai beszélgetések száma • A jövıben a munkamegosztás egyenletesebb és arányosabb legyen

5. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSÉNEK FOLYAMATAI 5.1.A vezetési folyamatok,a vezetés felelıssége, elkötelezettsége 5.1.1. Törvényes és jogszerő mőködés biztosítása Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény mőködését szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, a fenntartó szerv és az intézmény belsı szabályozói hozzáférhetık legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A vezetés felelıs a jogi szabályozás változásainak folyamatos nyomon követéséért. Ezekre a feladatokra felelısi rendszert dolgoztunk ki.

A dokumentumok, szabályzatok elkészítésének, felülvizsgálatának rendje, hozzáférhetıség

A szabályozó dokumentum neve

Felelıs

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény igazgató Közoktatási törvény

igazgatóhelyettesek

Munka törvénykönyve

igazgatóhelyettesek

Belsı szabályzatok felülvizsgálata

Alapvetı

A felülvizsgálat ideje

Felelıs

Hol található?

Fenntartói igény

ELTE

igazgatói iroda

igazgató

igazgatói iroda

dokumentumok

Alapító okirat

szerint

SZMSZ

jogszabály változások alapján

igazgató-helyettesi iroda, könyvtár

Házirend

2004. nov.30.,

osztályfınöki

igazgatói iroda

szükség szerint

munkaközösség,

tanári

DÖK

könyvtár

igazgató

igazgatói iroda

Alapvetı szakmai dokumentumok Pedagógiai program

2004. június,

igazgató-helyettesi kétévente

iroda, könyvtár, tanári szoba igazgatói iroda

Helyi tanterv

szükség szerint

igazgató-helyettesek

igazgató-helyettesi iroda, könyvtár igazgatói iroda

MIP és

kétévente

minıségfejlesztési

Minıségfejlesztési

igazgató-helyettesi

felelıs

iroda, tanári,

szabályzatok

könyvtár Igazgatói iroda

Továbbképzési terv

Évente

Igazgató Igazgatói iroda

Munkaterv

Évente

Igazgató

Igazgató-helyettesi iroda, tanári

Az intézmény ügyintézési dokumentumai Igazgatói iroda Ügyintézési és

Szükség szerint

Igazgató

iratkezelési szabályzat Igazgató-helyettesi Tanügyi

Szükség szerint

Igazgató helyettes

iroda

nyomtatványok Igazgató-helyettesi Diákigazolvány

Törvény

Igazgató helyettes

iroda

kezelési rendje

módosításakor

Szükség szerint

Igazgató

Igazgatói iroda

Szükség szerint

Szükség szerint

Igazgatói iroda

Védelmi jellegő szabályzatok Munkavédelmi szabályzat

Tőzvédelmi szabályzat

Évente ellenırizzük a dokumentumokat, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak.

5.1.2. A vezetıi ellenırzés, értékelés eljárásrendjének kialakítás Iskolánk folyamatszabályozása állandó visszajelzések láncolatára épül. Az egyes területeken történı munka kontroll-mérésének elvégzését pedig belsı szabályzat garantálja. A minıségfejlesztést végzı intézményekben a vezetıi ellenırzés nem más, mint az önellenırzésen alapuló folyamatszabályozás irányítása. Az ellenırzés-értékelés rendszerében kiemelt területek négy csoportba sorolhatók: - pedagógiai - gazdálkodási - munkaügyi, munkáltatói - tanügy-igazgatási ellenırzés

A vezetıi ellenırzés folyamata Cél: adatgyőjtés, tapasztalatgyőjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez. START

Indikátorrendszer

1. Az általános területeinek, meghatározása

Idı- és felelısség mátrix

vezetıi ellenırzés szempontjainak Szempontlista

Indikátorrendszer

2. Az ellenırzési területek kiválasztása

Az ellenırzött területek listája

3. Éves ellenırzési terv elkészítése

Ellenırzési terv

Az ellenırzött területek listája

Ellenırzési terv

Jegyzıkönyv 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel Megbízások

Idıés felelısségmátrix

5. Az ellenırzésért felelıs személyek megbízása Idıterv a beszámoláshoz

Ellenırzési szempontlista

6. Az ellenırzés végrehajtása Feljegyzések

Feljegyzések az ellenırzésrıl

Ellenırzési lista

Ellenırzési lista

7. A tapasztalatok megbeszélése

Ellenırzési lista

8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására

9. Az igazgató tájékoztatása ellenırzés tapasztalatairól

Feljegyzés

az

Feljegyzések Eredményes ellenırzés

Nem

Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése

STOP

Elektromos adatbázis

A folyamat leírása • a vezetıi kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetıi ellenırzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit • az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenırzendı területeket • az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenırzési tervet és értekezleten ismerteti az alkalmazotti közösséggel • szeptember elején megbízza az ellenırzést végzı személyeket, ezzel egyidıben meghatározza a beszámolók idejét • az ellenırzés idıben ütemezett végrehajtása • az ellenırzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenırzés után egy héten belül • az ellenırzést végzı személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására • az ellenırzést végzı személy beszámol az ellenırzés tapasztalatairól az igazgatónak A vezetés évente a részterületekre is kiterjedı belsı ellenırzési tervet készít. Ez a forma az egyes területeket havi lebontásban tünteti fel, megjelölve az ellenırzést végzı felelısöket is. Ellenırzési terv Terület

IX.hó

X.hó

Oszt.fı

mkv.

Alsó tagozat Magyar Történelem Matematika Természet- és körny. ism. Készség tárgyak Napközi Új kollégák Zárótanítás Szakkörök Erdei iskola Munkatervek Naplók

I.évf. ig.

Ellenırzık Dolgozatok Füzetek

XI.hó

XII.hó

I.hó

II.hó

ig.,ig.h.

III.hó

IV.hó

mkv.

VI.hó

ig.h. IV.évf. ig.h.

ig.h.

mkv.

ig.h.

mkv. Ig.h.

mkv.

ig.h.

mkv.

ig.h. ig. igh.

V.hó

mkv.

ig.h.

ig, mkv

mkv. ig.h.

mkv. .

ig.h.

ig.h.

ig.h.

ig.h. ig. ig.h.

ig. ig.h.

ig.h. ig.h.

ig. ig.h.

ig.h.

ig.h. mkv. ig.h.

ig.h. mkv. mkv.

Bizonyít ványok, Törzskönyvek

ig.h.

ig.h.

ig.h.

5.1.3. Feladat, felelısség és hatáskör átadásának folyamata 1. Feladatot, felelısséget és hatáskört csak az a személy, vagy testület adhat át, amely rendelkezik a jogszabályok vagy belsı szabályozás által elıírt jogokkal. 2. A nevelıtestület hatáskörébe tartozó egyes feladatok és hatáskörök átruházásának szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat tartalmazza. 3. Az intézmény zavartalan mőködésének biztosítása érdekében az intézmény vezetıje önállóan dönt egyes feladatainak átadásáról, a hozzákapcsolódó felelısségi és hatáskörök átruházásáról az alábbi területeken: a. Az intézmény képviselete külsı fórumon b. A többi munkavállalóval összefüggı operatív feladatok ellátása a szervezeten belül c. Intézményi dokumentumok elkészítése, felülvizsgálata, értékelése területén d. Vezetıi ellenırzés lefolytatása e. Egyéb, az intézmény által elfogadott területen 4. A feladat a felelısség és a hatáskör átruházása csak egyidejőleg történhet. 5. Az átruházás szóban és írásban is megtörténhet, mindkét esetben arról az intézmény valamennyi munkavállalóját tájékoztatni szükséges. 6. Az átruházott feladat ellátásáról az azt végrehajtó személy köteles beszámolni az intézményvezetıjének, illetve annak a testületnek, amelytıl a feladatot kapta 5.1.4. Humán erıforrás biztosítása és fejlesztése A megfelelı szakképzett munkaerı kiválasztásával, a munkatársak tevékenységének ösztönzése, javítása és fejlesztése célkitőzéseink elérése érdekében. (melléklet: Eljárásrend az emberi erıforrások kiválasztási és betanulási rendjének mőködtetésére) A belépı új munkaerı kiválasztása és betanítása, szakmai megsegítése mentorokkal. A munkatársak szakmai tudásának fejlesztése Az emberi erıforrás szakmai fejlesztését a törvényi elıírásoknak megfelelıen és az alkalmazotti igénymérést szem elıtt tartva hajtjuk végre. 2002-ben intézkedési tervet hoztunk létre kollégáink informatikai ismereteinek bıvítésére. Célul tőztük ki, hogy minden évben három kollégánk ECDL vizsgát tegyen. A továbbképzések ütemezésére iskolai továbbképzési tervet fogad el minden évben a nevelıtestület. Itt elınyt élveznek a szakvizsgára készülık, a másoddiplomás képzésre és a kötelezı 120 órás tanfolyamra jelentkezı kollégák. Nagyon fontosnak tartjuk kollégáink folyamatos szakmai megújulását, ezért iskolánk a továbbképzések finanszírozását is támogatja. A pedagógus továbbképzési normatíva összegét elsısorban a tandíjak, továbbképzési díjak, utazási költségek, tankönyvek fedezésére fordítjuk. Ez az összeg a kollégákra háruló költség 80%-át teszi ki. A helyettesítésekkel járó anyagi terheket nagyrészt az iskolai költségvetés vállalja magára. 5.2. Tervezési folyamatok, az intézményi munka tervezése A minıségfejlesztési munka során elsajátított PDCA ciklus szerinti folyamatszabályozás a vezetés stratégiai tervezı munkájában is érvényesül. A ciklus elsı eleme a tervezés, mely alapján történik a megvalósítás, annak ellenırzése, értékelése és a korrekció. Fontos célkitőzésünk az, hogy a kialakított minıségbiztosítási- minıségfejlesztési rendszerünk

beépüljön a mindennapi munkánkba, ezt tükrözzék az éves munkatervek is. Ezért a mőködés minden területén alapvetıen a PDCA ciklusokban kívánjuk szervezni a további feladatainkat. A stratégiai tervezés két fı forrása pedagógiai programunk alapelvei, valamint méréseink eredménye. Pedagógiai programunk alapján vesszük figyelembe a tervezésnél az emberi és a tárgyi erıforrásokat, saját szakmai elvárásainkat. Méréseink pedig közvetlen és közvetett partnereink elégedettségét, elégedetlenségét, igényeit vizsgálják. Kiemelt szerepet játszik méréseink között a 4 évente végrehajtandó irányított önértékelés. (Melléklet: Stratégiai tervezés szabályozása) Stratégiai tervezés A pedagógiai tervezés (a pedagógiai program felülvizsgálatának) folyamatszabályozása. A folyamat célja az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata, módosítása.

START

Jogi szabályozások

1. A KT és szükséges törvényi szabályozások megismerése

HPP

Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsop.-ok listája

Azonosított

2. A HPP módosítandó, kiegészí-tendı területeinek számbavétele

területek, Megalakult munkacsop.-ok

3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre

4. A területek szétosztása a csoportok között

5. Tantestület tájékoztatása a csop.–ok

A területekhez rendelt

Jegyzıkönyv

megalakulásáról és az elsı olvasat HPP 6. A munkacsoportok elemzı munkája

Javaslat a módosításokra

Jogi szabályozások

Hiányok pótlása 7. A csoportok együttes és kölcsönös HPP megbeszélése, a módosító javaslatok

Módosító javaslatok, kiegészítések

Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések

8. Tantestületi értekezlet az elemzı munka és a módosító javaslatok megvitatása

Javaslatok elfogadása

Igen

Nem

Igen HPP 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba

Kiegészített PP.

10. A módosított PP elfogadtatása az iskolaszékkel és megismertetése a DÖKkel

Jegyzıkönyv

Módosítások

Kiegészített PP.

Törvényi szabályozások 11. A teljes program ellenırzése, összevetése a törvényi elıírásokkal Kiegészített PP.

A kiegészített PP lexkomform

Nem

Igen

HPP fejlesztési módosításai

Jegyzıkönyv

12. Testületi vita

Elfogadott HPP

Nem

Módosítások

Igen

Elkészült HPP

Új HPP

13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel

14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra

STOP

Jegyzıkönyv

A folyamat leírása: 1. A HPP felülvizsgálata szeptemberben 5 évenként történik. Elsı lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a KT-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibıvített iskolavezetıség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az elsı olvasat elkészítésének és elıterjesztésének idıpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot iskolaszéki ülésen elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenırzi és összeveti a teljes programot a törvényi elıírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi elıírásoknak, akkor bıvíthetı. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülık, gyerekek) különbözı fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az fenntartóhoz elfogadásra. Felelısségek és hatáskörök Lépés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Felelıs Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató Csoportvezetık Csoportvezetık Igazgató Munkacsoportok vezetıi Igazgató, DÖK vezetı Igazgató Igazgató Igazgató Igazgató

Érintett Tantestület Kibıvített isk. vez. Támogatói kör Munkacsoportok Tantestület Munkacsoport tagjai Munkacsoport tagjai Tantestület Tantestület Iskolaszék, DÖK Iskolavezetıség Tantestület Szülık, gyerekek, tantestület ELTE

Informált Nevelıtestület Nevelıtestület Nevelıtestület Igazgató Igazgató

Tantestület

Tantestület

A program alapján felépített 4 éves ciklusokra tervezett minıségfejlesztési munkatervünk aktuális feladatai beépülnek az éves intézményi munkatervbe, azzal harmonikus egységet alkotva. A tartalmi és az idıbeli összhang megteremtése a tervezés során a vezetés feladata. Az éves munkatervben stratégiai céljaink operatív célok és konkrét feladatokra bontva jelennek meg. Az éves munkaterv elkészítésének folyamata A folyamat célja: A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelı munkáját. Szabályozza idıben és felelısökre lebontva az éves feladatokat. Elızetes tantárgy felosztás

Az elmúlt tanév értékelı beszámolója Mk-ek tanév végi beszámolói Partneri igényfelmérés beszámolói

START

1. Tájékoztatás a nevelési-oktatási célkitőzésekrıl

Jegyzıkönyv

2. Személyi feltételek aktualizálása

3. Tárgyi és szervezeti feltételek aktualizálása

4/a. A DÖK vezetı és az ifj. védelmi felelıs elkészíti a munkatervet

Az adott év munkarendjérıl szóló rendelet 4. Feladatterv ismertetése

5. Eseménynaptár összeállítása, felelısök hozzárendelése

6. Az éves munkaterv összeállítása, írásba foglalása

7. A nevelıtestület elfogadja az éves munkatervet és kiegészíti szept. 20-ig a munkaközösségek, a DÖK és az ifj. véd.-i

9. A munkaterv véglegesítése, elküldése a fenntartónak. Elhelyezése az igazgatói irodában

DÖK és ifj, védelmi munkaterv

A folyamat leírása: 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitőzésekrıl, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezetı tájékoztatást ad a személyi feltételekrıl. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az elsı megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és az ifjúságvédelmi felelısök elkészítik éves munkatervüket. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az idıkereteket, felelısöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenırzéséhez, értékeléséhez. 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetık összeállítják, és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelınek tartják, akkor elfogadják, és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követıen az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység idıpontját és felelıseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezetı elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplıit és felelıseit. 10. Ezzel egy idıben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelıtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelınek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. Felelısségek és hatáskörök Felelıs

Tantestület

Igazgató

Érintett Mk. vezetık, ifj. véd felelıs, DÖK vezetı Tantestület

3.

Igazgató

Tantestület

-

4. 5. 6. 7.

Mk. vezetık Mk. vezetık Mk. vezetık

Tantestület Tantestület Tantestület

Igazgató

8.

Igazgató

-

9.

Igazgató

Mk. vezetık, ifj. véd felelıs, DÖK vezetı Mk. vezetık

-

10.

Igazgató

Mk. vezetık, DÖK vezetı

-

11.

Igazgató

-

Tantestület

1.

Igazgató

2.

Informált

-

12.

Igazgató

-

-

13.

Igazgató

Tantestület

Fenntartó, szülı

14.

Igazgató

Iskolatitkár

-

5.3. Partnerkapcsolatok irányítása, menedzselése 5.3.1. A partnerközpontú mőködés lépései iskolánkban 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A partnerek azonosítása A partnerek igényeinek és elégedettségének felmérése Az igények elemzése Célok és prioritások meghatározása Intézkedési tervek készítése Az intézkedési tervek végrehajtása Az intézkedések gyakorlati beépülésének elemzése Korrekciós terv készítése és megvalósítása Irányított önértékelés

5.3.2. Kommunikáció a közvetlen és közvetett partnereinkkel A partneri csoportokkal folyamatos és szabályozott kommunikációra törekszünk. Ezek egy része a munkakapcsolatból adódik, egy része tervezett mérés, interjú, fókuszcsoportos megbeszélés formájában valósul meg. A szülıkkel fogadóórákon, szülıi értekezleteken, szülıi fórumokon, nyílt napokon, iskolai programok alkalmával rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Véleményüket a szülıi választmányon és az évente ismétlıdı elégedettségmérési kérdıíven keresztül fejthetik ki. Diákjaink számára a mindennapos közvetlen kapcsolaton túl a diák-önkormányzati közgyőlés, valamint a szintén évente megismételt kérdıíves elégedettségmérés teremt lehetıséget véleménynyilvánításra. Intézményünkben dolgozó munkatársaink szakmai és minıségfejlesztési munkacsoportokon keresztül, a folyamatos kommunikációt fenntartva és az éves igénymérés segítségével biztosítjuk a kapcsolattartást. A fenntartó képviselıivel a munkakapcsolaton túl interjúkkal informálódunk az elvárásokról.

5.3.3. A partneri igény- és elégedettségmérés A partneri igény- és elégedettségmérés elvégzésére a minıségfejlesztési csoport szabályzatot alkotott, melyet a nevelıtestület elfogadott. A partnerek megnevezése A mérés módszere Tanulók Kérdıív

Mintavétel

Gyakoriság

Reprezentatív (50%) Teljes körő

Évente

Teljes körő

2 évente 2 évente

Nevelıtestület

Kérdıív

Segítı munkatársak Szülık

Fókusz csoport Kérdıív

ELTE rektor helyettese

Kérdıív

Reprezentatív (50%) 4 évente

ELTE GYFK tanszékvezetı ELTE GYFK gazdasági igazgató Óvodák vezetıi

Kérdıív

4 évente

Kérdıív

4 évente

Kérdıív

2 évente

Szükség szerint Szükség szerint Szükség szerint 2 évente

Középfokú iskolák Kérdıív igazgatói, osztályfınökök Tanulási Képességet Kérdıív Vizsgáló Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság Beszédvizsgáló Országos Kérdıív Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság

2 évente

2 évente

2 évente

2 évente

Évente

Mérést végzı felelıs neve Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai Minıségügyi Bizottság tagjai

(Mellékletek: Partnerlista, Partnerazonosítás szabályozása, Kommunikációs háló)

A panaszkezelés rendje az iskolában Célja: -

hogy a tanulót érintı felmerülı problémákat, vitákat a legkorábbi idıpontban, a legmegfelelıbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani.

A panaszkezelési eljárás folyamatábrája:

START

I. szint

1. Panasz

2. A panasz jogosságának vizsgálata

Nem jogos Az osztályfınök tisztázza az ügyet a panaszossal

Jogos

3. Az osztályfınök egyeztet az Az egyeztetés eredményes érintettel A probléma megnyugtatóan lezárult 4. Panasz leírása

II. szint

5. Az igazgató egyeztet a panaszossal (megállapodás)

6. Az egyeztetést, megállapodást írásban rögzítik, és elfogadják az abban foglaltakat

Az egyeztetés eredményes A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

Türelmi idı szükséges 1 hónap múlva

Igen

Nem

A probléma megnyugtatóan megoldódott; rögzítése feljegyzésben

7. Probléma fennáll, panasz jelentése a fenntartó felé

III. szint

8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával vizsgálja a panaszt; közös javaslat a probléma kezelésére

9. Egyeztetés a panaszossal, megállapodás írásban rögzítése

STOP

A probléma megnyugtatóan lezárult, rögzítés, feljegyzés

A folyamat leírása I. szint 1. A panaszos problémájával az osztályfınökhöz fordul. 2. Az osztályfınök aznap vagy másnap megvizsgálja a panasz jogosságát, amennyiben az nem jogos, akkor tisztázza az ügyet a panaszossal. 3. Jogos panasz esetén az osztályfınök egyeztet az érintettekkel. Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan lezárul. II. szint 4. Abban az esetben, ha az osztályfınök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgató felé. 5. Az igazgató 3 napon belül egyeztet a panaszossal. 6. Az egyeztetést, megállapodást a panaszos és az érintettek szóban v. írásban rögzítik és elfogadják az abban foglaltakat, így az egyeztetés eredményes. Amennyiben a probléma megoldásához türelmi idı szükséges, 1 hónap idıtartam után az érintettek közösen értékelik a beválást. III. szint 7. Ha a probléma ezek után is fennáll, a panaszos képviselıje jelenti a panaszt a fenntartó felé. 8. Az iskola igazgatója a fenntartó bevonásával 15 napon belül megvizsgálja a panaszt, közös javaslatot tesznek a probléma kezelésére. 9. A fenntartó egyeztet a panaszos képviselıjével, amit írásban is rögzítenek. A folyamat gazdája az igazgatóhelyettes, aki a tanév végén ellenırzi a panaszkezelés folyamatát, összegzi a tapasztalatokat. Ha szükséges, elvégzi a korrekciót az adott lépésnél, és elkészíti a beszámolóját az éves értékeléshez.

Felelısségek és hatáskörök

2. 3. 4. 5. 6.

Felelıs Osztályfınök Osztályfınök Osztályfınök Igazgató Igazgató

Érintett A panasz alanya A panasz alanya Panaszos/képviselıje Panaszos/képviselıje Panaszos/képviselıje

Informált Panaszos/képviselıje Panaszos/képviselıje Igazgató Osztályfınök Osztályfınök

A dokumentumok és bizonylatok rendje

6. 9.

A bizonylat megnevezése Jegyzıkönyv Feljegyzés

Kitöltı / készítı Iskolatitkár Fenntartó

Megırzési hely Iktató Iktató

Megırzési idı Végleg Végleg

Másolatot kap Panaszos képviselıje Panaszos képviselıje

5.4. Mérés, ellenırzés, értékelés rendszere – az intézmény önértékelése 5.4.1. A tanulók ellenırzése, mérése, értékelése Tanulóink ellenırzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzıi: • Az intézmény pedagógiai programjára, helyi tantervére épül. • Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelıen differenciált. • Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli. • A személyiség alakulására, az attitőd fejlıdésére is irányul. • Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén. • Megoldási módokat ad a javításra. • A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenırzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál – összhangban van a közoktatásról szóló törvény szabályozásaival. • A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása. Ellenırzés rendszerünk • • •

Az ellenırzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel: az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlıdésének ellenırzését, a tanulók személyiségfejlıdésének, szocializáltsági mutatóinak, attitődjének folyamatos alakulását nyomon követı ellenırzés.

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenırzés Típusai

Gyakorisága

Dokumentálása, nyilvánossága

Szóbeli feleltetés

a gyakorlást,

nyilvános szóbeli vissza-

(differenciáltan)

a rögzítést,

jelzés a tanulónak, önér-

fıleg a felsı tagozaton

megerısítést követıen

tékelés alkalmazása a felsıben

Írásbeli munka feladat-

folyamatosan a

lappal, munkalappal

tanítás-tanulás didaktikai egységeiben –megerısítés gyakorlási céllal

javítása, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményrıl, önállóságról

(differenciáltan, segítségnyújtással) produktum, győjtımunka, szorgalmi munka

témához, tematikus egységhez kötötten

nyilvános, közösség elıtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés dokumentálás

A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthetı – egyéb területre irányuló ellenırzési feladat: A tanulók sérülésébıl, a nagyon eltérı mértékő elızetes ismereteibıl, szokás- és normarendjébıl adódóan folyamatos ellenırzést végzünk – a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az íróeszközök és egyszerő kézi szerszámok, játéktárgyak használatában az önellátás és a környezetének ellátása területén. Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Szükség szerint folyamatosan. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése, programszerő kimunkálása. Az ellenırzı munkát minden esetben meg kell elıznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten mőködnek, hogy az elızetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szinten mőködik. A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése Területei

Színterei

Módszerei és dokumentációja

Aktivitás, együttmőködés tanórán és tanórán kívül

a tanórán, a tanórán kívül megfigyelés, (napköziben külsı programokon, produktumok elemzése, játékban, sportban, beszélgetés, vetélkedıkön, a családban

Együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül

tanórán, napköziben, szünetben, szabadidıben, iskolán kívüli helyszíneken

családlátogatás, megfigyelés, visszajelzés az adott esetben, tapasztalatok győjtése a családtagoktól, feljegyzés készítése

Feladatvállalás és viszonyulás a munkához

iskolában, osztályban, családban

folyamatos megfigyelés, visszacsatolás, kommunikáció, a feladatról írásos feljegyzés

Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás az akarat

iskolában osztálytársakhoz, iskolatársakhoz, nevelıkhöz, a családtagokhoz a családban

beszélgetés egyénileg, kiscsoportban, a családtagokkal történı konzultáció, feljegyzés készítése

A tanulók tudásának mérése • •

A tanulók tudásának, képességeik fejlıdésének, fejlettségének mérésére saját készítéső feladatlapokat használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze, évenként felülvizsgáljuk és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérést kettıs céllal alkalmazzuk: - félévi és év végi teljesítménymérések, - diagnosztikus mérések

A félévi és év végi mérések •

A méréshez használt feladatlapok elkészítésének szempontjai: - a feladatok a begyakorolt, a megerısített ismeretanyagra épüljenek, - különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetıséget a differenciálásra, - mindenkor mintavétellel, kipróbálással készüljenek elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel, - a feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitődjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét, - a mérıeszköz csak a tanuló által megismert tevékenységeket, ismereteket kérje számon, - csak a tanulók által ismert, és begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérıeszközök, - minden tanuló fejlettségének megfelelıen kapjon segítséget, - a mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenırzést.

Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeirıl, elızetes tudásáról, ismereteirıl. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervezı munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztı programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérı gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók sérült pszichés funkcióinak és hiányos készségeinek korrigálására. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenırzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsıdlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerısítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülıi elfogadáshoz.

Mit értékelünk?

Ki értékel?

Az értékelés típusai

Tanulmányi munka

a tantárgyat tanár

Magatartás

osztályfınök megfigyelés az osztályban tanító tapasztalatok tanárok rögzítése

Szorgalom

tanító formatív szummatív

Az értékelés eredményének ismertetése szóbeli szöveges minısítı

Formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkezı tanulási nehézségek feltárása. Így lehetıség nyílik azonnali korrekcióra. Megerısítı szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlıdésérıl. Szummatív értékelés Szummativ értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitőzött célokkal. Az értékelés formái és rendszeressége • •

A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenırzés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról. A negyedik évfolyam félévéig az értékelés nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel történik. Év közben történı értékelés alapjául a munkaközösségek által elkészített értékelı lapok szolgálnak. A negyedik osztály félévétıl a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben – az elsı évfolyam kivételével – témazáró és félévi felmérık alapján is értékelünk. Tanév végén minden évfolyamon szummatív értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb idıt igényelnek, vagy mentességet kaptak.

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Elsı évfolyamtól a negyedik osztály félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kidolgozott egyéni értékelılapokon történik A negyedik évfolyam második félévétıl a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló, értékelı napló részébe kerülnek bejegyzésre. Félévkor és tanév végén a negyedik évfolyam félévéig a minısítés formái: kiváló, jól megfelelt, megfelelt. A negyedik évfolyamtól érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a naplókba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. A szülık tájékoztatása a tanulók eredményeirıl A szülık tájékoztatása a tanulók elımenetelérıl történhet szóban, szülıi értekezleteken, fogadórákon – írásban; az üzenı- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban. Negyed- és háromnegyed évben minden évfolyamon, minden tanulóról szöveges értékelést írunk a tájékoztató füzetekbe. Az elsı évfolyamon elsı negyedévében fıleg a tanulók beilleszkedésérıl, a társaikhoz, a felnıttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást írásban. Az ötödik évfolyam elsı negyedévében a felsı tagozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat, motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamokon a tanulók önmagukhoz mért fejlıdésérıl,

személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi elımenetelükrıl tájékoztatjuk a szülıket. A tanulók motiválása, fejlıdése érdekében javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülıket a tanulók eredményeirıl. A minısítés formái megegyeznek az iskolai dokumentumokba bejegyzettekkel. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlıdését, a szocializáltság elérését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanuló bevonásával. Minden hét végén az osztályfınökök és napközivezetık kiértékelik az osztály magatartását és szorgalmát. Alkalmazkodva a kisiskolások életkori sajátosságaihoz tárgyi jutalmazásban is részesülnek a példamutató gyerekek a közösség elıtt. Felsı tagozaton értékelı füzeteket rendszeresítettünk, amelyet minden tanítási órára magukkal visznek a tanulócsoportok. Ebbe a füzetbe kerülnek bevezetésre az osztály, illetve egyéni dicséretek, kirívó esetekben az elmarasztalások a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozóan. Minden hónapban egyszer kerül sor az évfolyamok magatartásának és szorgalmának önértékelésére a felsı tagozatos diákok, a tagozaton tanító gyógypedagógusok és az iskola vezetése elıtt. A tartósan – legalább negyed évig – példás magatartású és szorgalmú gyerekek a nyilvánosság elıtt dicséretben és jutalomban részesülnek. Folyamatosan ellenırizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények és tanulópadok rendjét. Ebben az ellenırzı munkába a tanulók is aktívan vesznek részt. Minden héten más-más évfolyam ellenırzi és értékeli a többi osztályt. Naponta értékeljük a napközis csoportok ebédlıi magatartását a kulturált étkezés szabályainak alkalmazását. A legrendezettebb osztályok, legkulturáltabban étkezı napközis csoportok félévenként jutalmazásban részesülnek. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi érdemjegye megállapítása céljából az osztályfınök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Az osztályzatról az osztályfınök és a napközi vezetı dönt a tanulók bevonásával. Problémás esetekben félévkor és tanév végén az osztályozó konferencia hoz döntést az érdemjegyrıl.

A magatartás értékelésének szempontjai: • • •

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása, a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony, az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül, • a tanuláshoz való viszony, • az iskola képviselete. A minısítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott, a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kialakításához készült táblázatos szempontsor. A magatartás minısítése Példás az tanuló aki minden szempontnak következetesen megfelel, nincs osztályfınöki figyelmeztetése. Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfınöki intıje. Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felel meg folyamatosan, osztályfınöki intıje van. Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfınöki rovója és igazgatói intıje van. A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejıdést, amelynek szóban és írásban történı dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szorgalom értékelési szempontjai:

• motiváltság, • az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erıfeszítés, akarat, • többletfeladatok vállalása, ellátása, • a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása. A tantestület által elfogadott szempontsor segíti a pedagógust döntéseiben és biztosítja az egységes értelmezést, a szorgalom minısítésében. A szorgalom minısítése Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja. Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti. Változó az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredıen a követelményeknek nem felel meg folyamatosan. Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt.

5.4.2. Pedagógus- és vezetıértékelési rendszer A pedagógusértékelési rendszer célja: Egységes elveken, az intézmény Pedagógiai programján alapuló, a gyakorlatban mőködı értékelési rendszer kialakítása, mellyel mérhetıvé válik a pedagógusok és a vezetık teljesítménye, tevékenységének szakmai eredményessége. A cél megvalósításához az alábbi feltételeket biztosítjuk: • • •

A pedagógusok és a vezetık munkaköri leírásait. Az igazgatóhelyettesek és a középvezetık feladatainak és tevékenységének szabályozottságát az ellenırzésben, értékelésben. Eljárásrend alapján a pedagógusok önértékelésének kötelezettségét, idejét és módját.

Az értékelés alapelvei: • • • • • •

Az értékelés egységes és nyilvános szempontok, azonos követelmények alapján érvényes valamennyi pedagógusra és vezetıi feladatot ellátóra Az átfogó értékelés legyen alapja és ösztönzıje a további fejlıdésnek. Segítse az egyéni törekvések és az intézményi célok összehangolását. Szolgálja a pedagógiai program megvalósítását, növelje az intézmény mőködésének hatékonyságát Kapcsolódjon össze az eredményes pedagógus szakmai tevékenységgel Tegye lehetıvé a kiemelkedı teljesítmény megállapítását és elismerését

Az értékelés szintjei, területei, követelmények: A pedagógusok teljesítményértékelését az általuk végzett tevékenységek fı területeire vonatkozóan határoztuk meg. •

Minden pedagógusra vonatkozó alapvetı elvárások

•

A vezetıi és az egyes speciális tevékenységekhez kapcsolódó elvárások.

•

Az egyes pedagógusok önként – a vezetéssel egyeztetetve - vállalt feladatai. (A munkaköri leírásából nem következik, de értéktöbbletet hordoz.)

A pedagógus teljesítményértékelése az alapvetı és a rá vonatkozó speciális elvárások teljesítése alapján történik. Ezen elvárásoknak való megfelelés alapját képezheti a kiemelt munkavégzésért járó teljesítménypótlék meghatározásának is. A vezetık teljesítményértékelése az alapvetı elvárások közül a tanítási, nevelési folyamat és a vezetıi területhez kapcsolt speciális elvárások teljesítésének alapján történik Minden területhez követelményeket fogalmaztunk meg. Az értékelés területei Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak:

•

Minden pedagógusra vonatkozó alapvetı elvárások területei: -

•

Tanítási folyamat Nevelési folyamat Szakmai felkészültség Szabály és normakövetés Adminisztrációs feladatok Kapcsolat és együttmőködés

A vezetıi és az egyes speciális tevékenységekhez kapcsolódó elvárások területei: -

•

Minıségügyi vezetıi munka Osztályfınöki munka Munkaközösség-vezetıi tevékenység Gyermekvédelmi felelısi feladatok Gyakorlatvezetés

Igazgatóhelyettesre vonatkozó alapvetı elvárások területei - Tanítási folyamat - Nevelési folyamat - Szakmai felkészültség - Szabály és normakövetés - Adminisztrációs feladatok - Kapcsolat és együttmőködés - Igazgatóhelyettesi tevékenység

•

Igazgatóhelyettesi speciális tevékenység -

Minıségügyi vezetıi munka Fıiskolai hallgatók gyakorlati képzése Fıiskolai hallgatók elméleti képzése Az integráció segítése Az egyetem és a fıiskolai kar bizottságaiban való részvtétel

• A egyes pedagógusok önként – a vezetéssel egyeztetetve - vállalt feladatainak (szakmai érdemek) területei (A munkaköri leírásából nem következik, de értéktöbbletet hordoz.): - Intézményi dokumentumok kidolgozása - Tankönyvek, mérılapok írása - Publikációs tevékenység - Pályázatok írása, megvalósítása - Szakmai elıadások, konferenciák tartása 4. 2 Az értékelés részterületei és követelményei Az alapvetı elvárások 6 tevékenységi területéhez 40 részterület, a speciális elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatokhoz az igazgatóhelyettesek esetében 10 a többi feladat esetében feladatkörönként legfeljebb 10 részterület kapcsolódik.

Alapvetı elvárások Pedagógusok 1. Tanítási-tanulási folyamat 1. Tervezı munka

2. Óravezetés, motiváció

3. Módszertani eszköztár

4. Tanulók értékelése

Követelmények


Tanmenetet és/vagy foglalkozási tervet készít a Pedagógiai Program alapján
Helyzetelemzésre épülı tanmenet és/vagy foglalkozási tervet készít, mely figyelembe veszi a gyermekcsoport eltérı képességeit
Felkészül a tanórákra, foglalkozásokra
Óravázlatot és/vagy foglalkozási tervet készít
Pontosan kezdi és fejezi be a tanítási órát és/vagy a napközis foglalkozást
Az idıkeretet optimálisan hasznosítja, megfelelı arányokat tart
A pedagógiai tevékenységnek megfelelıen szervezi, irányítja a tanórákat, foglalkozásokat
Minden tanulót bevon a tanítás, tanulás folyamatába
Képességeiknek megfelelıen terheli a tanulókat
Ismeri és alkalmazza az alapvetı módszereket
Folyamatosan törekszik a legújabb módszerek megismerésére, alkalmazására
A tanórákon és/vagy a foglalkozásokon alkalmazza a korszerő tanítási, tanulási módszereket és módszerkombinációkat
Folyamatosan értékeli minden tanuló munkáját
Lehetıséget ad a hiányosságok pótlására, a javításra
Differenciált értékelési formákat alkalmaz
Törekszik a motiváló, fejlesztı hatású értékelésre
Figyelembe veszi a tanuló önmagához viszonyított fejlıdését
A szóbeli és írásbeli ellenırzés arányait helyesen alkalmazza

5. Felzárkóztatás, eredményesség


A felmért hiányosságokhoz felzárkóztató programot készít
A tantárgyi követelmények elérése céljából felzárkóztatási foglalkozásokat tart
A tanulókat eljuttatja a tanév végére a tantárgyi követelmények teljesítéséhez

6. Egyéni fejlesztés


Az eltérı képesség szinteket figyelembe vevı foglalkozásokat tart
Az egyéni képességekhez igazodó differenciált készség,képességfejlesztést tervszerően valósítja meg.
Egyénre lebontott fejlesztési tervet készít.
Vezeti a fejlesztési naplót
Dokumentálja az elért eredményeket

7. Tanár – diák kapcsolat
Korrekt tanár – diák kapcsolatot alakit ki
Partnerként kezeli a diákokat, teret ad a tanulói

kezdeményezéseknek
Aktívan bevonja ıket az iskolai élet alakításában
Tiszteli a gyermeki személyiséget
Egyéni tanulási problémáik megoldásában segítséget nyújt 8. Differenciálás, egyéni és csoport munka alkalmazása


A feladatokat a tanulók képességeihez mérten határozza meg
Adekvát, változatos tanítási, tanulási módszereket alkalmaz
A tanulásszervezés során igazodik a tanulók eltérı tudás és képességszintjeihez
Törekszik arra, hogy minden tanuló sikerélményhez jusson

9. Tehetséggondozás


Ismeri a tanulók kiemelkedı képességeit
A Pedagógiai programban megfogalmazott tehetséggondozási feladatokat megvalósítja
A tehetséggondozást kidolgozott program alapján valósítja meg
Felkészíti tanulóit az iskolai versenyekre, bemutatókra
Iskolai szintő versenyeket, bemutató programokat (tanulmányi, sport, kulturális, mővészeti) szervez és bonyolít le
Felkészíti tanulóit az iskolán kívüli versenyekre, bemutatókra
Részt vesz az iskolán kívüli versenyeken, bemutatókon
Felkészíti tanulóit a pályaválasztásra, önismeret alapján a megfelelı szakmák kiválasztására
Segíti a tanulók beiskolázását a megfelelı iskolatípusba

10. Továbbtanulás segítése

Elért pont: (Elérhetı: 50 pont) 2. Nevelési folyamat 11. Elfogadás, pozitív légkör kialakítása


Elfogadó, befogadó szemléletet, attitődöt tanúsít
Feltétel nélkül fogadja el tanítványait
Minden gyermekben az értéket keresi, a jóra épít, azt erısíti
Munkájában elsıdleges, hogy minden tanuló jól érezze magát az iskolában

12. Tanulói megismerés


Ismeri és alkalmazza a tanulói megismerési technikákat
Hatékonyan és tudatosan alkalmazza azokat
A tapasztalatait felhasználja mindennapi munkájában

13. Személyiségfejlesztés


Megvalósítja a Pedagógiai programban e területre megfogalmazottakat
A személyiségfejlesztés értekében folyamatosan bıvíti ismereteit
Tudatosan alkalmazza a megismert módszereket
Megvalósítja a Pedagógiai programban e területre megfogalmazottakat
Elvégzi az iskolán belüli programokban a rá osztott feladatokat
A programok szervezésében, megvalósításában

14. Közösségépítés

15. Önismeret fejlesztése

16. Prevenciós tevékenység

17. Szocializáció segítése

18. Hátrányok kompenzálása

19. Szabadidıs programok szervezése

20. Értékközvetítés

kezdeményezı szerepet vállal
Feladatait elismerésre méltóan végzi el
Feladatának tartja a tanulók helyes önismeretének kialakítását
Tréningeket szervez a tanulók önismeretének fejlesztése érdekében
Fejleszti kritikai, önkritikai képességeiket
Nevelési helyzetekben támaszkodik a tanulók önértékelésére
Figyelemmel kíséri a tanulók iskolán belüli és kívüli szabadidıs szokásait
Felfigyel a veszélyeztetettségre utaló jelekre
Mindent megtesz a probléma feltárására és megoldására
Pozitív mintát nyújt a szabadidı hasznos eltöltéséhez
A társadalmi beilleszkedés érdekében megismerteti tanulóival az elfogadott normákat, szabályokat
Pedagógiai munkájában a magatartás és viselkedéskultúra fejlesztésére változatos módszereket alkalmaz
A társadalmi együttélés pozitív mintáit közvetíti
Ismeri a tanulók hiányosságait
Megfelelı pedagógiai eljárásokat alkalmaz a hátrányok csökkentése értekében
A feltárt hiányosságok pótlására megoldási lehetıségeket keres, külön foglalkozásokat szervez
Iskolán belüli szabadidıs programokban a rá osztott feladatokat elvégzi
Iskolán kívüli programokban részt vesz
Iskolai és iskolán kívüli szabadidıs programokat szervez és lebonyolít
A Pedagógiai programban és a MIP-ben foglalt értékek megismertetésére, elfogadására neveli tanulóit
Személyében, viselkedésében pozitív példát mutat tanítványainak.
Az értékek feltárására, megırzésére nevel

Elért pont: (Elérhetı: 50 pont)

, 3. Szabály és normakövetés 21. Munkafegyelem
A törvényekben, rendeletekben, helyi szabályzatokban (munkaidı, határidı, stb,) foglaltakat betartja.
Munkáját példaértékően végzi 22. Szabályzatok,
Munkaköri kötelezettségének eleget tesz. elıírások betartása
Feladatait pontosan, az elıírásoknak megfelelıen végzi. 23. Szabályok betartatása
Az iskolai szabályzókban a tanulókra vonatkozó elıírásokat (SZMSZ, Házirend stb.) megismerteti, és ellenırzi azok betartását
Következetesen és folyamatosan ellenırzi a szabályok betartását.
Hatékony, probléma – és konfliktuskezelı módszereket

alkalmaz. 24. Ügyeleti feladatok ellátása


Beosztás szerint ellátja ügyeletesi feladatát.
Ügyeletesi munkája során a felmerülı nevelési problémákat megoldja.

Elért pont: (Elérhetı: 20 pont)

4. Adminisztrációs feladatok 25. Adminisztráció
Határidıre elvégzi a kötelezı adminisztrációs feladatokat. pontossága, megfelelısége
Adminisztrációs munkája naprakész, formailag és tartalmilag kifogástalan 26. A szülık és a tanulók
A szülıket folyamatosan tájékoztatja tájékoztatása (ellenırzı,
Az ellenırzıkbe történı bejegyzések naprakészek üzenı füzet) 27. Tanulói
Az elıírásoknak megfelel. dokumentumok vezetése
Folyamatos, naprakész, formailag és tartalmilag kifogástalan. 28. A tanulók
A tanulók munkáit folyamatosan értékeli értékelésével összefüggı
A tanulók értékelését naprakészen vezeti. adminisztrációs tevékenység Elért pont: (Elérhetı: 20 pont) 5. Szakmai felkészültség 29. Pedagógiai felkészültség

30. Kompetenciabıvítés

31. Informatikai ismeretek

32. Továbbképzéseken, hospitálásokon való részvétel

33. A tanultak gyakorlatba való átültetése Elért pont:


Rendelkezik a feladatellátáshoz szükséges képesítési feltételekkel.
Részt vesz a belsı és külsı továbbképzéseken.
Részt vállal szakterületét érinti belsı fejlesztésekben
Felismeri a munkaköréhez szükséges új kompetenciaterületeket.
A szükséges új kompetenciákat megszerzi és alkalmazza.
Alapfokú informatikai ismeretekkel rendelkezik.
Informatikai, számítástechnikai tudását rendszeres önképzéssel fejleszti.
Rendelkezik a korszerő tanulás- (foglalkozás) szervezéshez nélkülözhetetlen informatikai, számítástechnikai ismeretekkel és munkája során használja azokat.
Az elıirt továbbképzéseket, hospitálásokat teljesíti.
Szakmai munkájának jobbítása érdekében önképzést, továbbképzést végez.


Munkájába beépíti és alkalmazza a tapasztalatokat.
Tájékoztatja munkatársait a szerzett ismeretekrıl, bemutató órákat, foglalkozásokat tart.

(Elérhetı: 25 pont) 6. Kapcsolat és együttmőködés 34. Kapcsolat a gyermekekkel
Kapcsolata a diákokkal harmonikus.
Bizalomra épülı kapcsolatot, alakit ki tanulóival.
A felmerülı problémák megoldásába a tanulókat is bevonja.
Megfelelı konfliktuskezelı technikát alkalmaz. 35. Kapcsolat a szülıkkel
A fogadóórákat, szülıi értekezleteket pontosan megtartja.
A szülıkkel rendszeresen tartja a kapcsolatot.
Partnerként kezeli a szülıket.
Tájékoztatást, segítséget, tanácsot ad a problémák megoldásához. 36. Kapcsolat a
Korrekt kapcsolatot, alakit ki az intézmény minden munkatársakkal dolgozójával.
Aktívan közremőködik a csapatépítésben.
Hozzájárul a nevelıtestület pozitív légkörének fejlesztéséhez. 37. Kapcsolat külsı szakemberekkel

38. Együttmőködés a munkatársakkal


Ismeri a munkáját segítı külsı szakembereket, tájékozódik munkájukról, velük kapcsolatot tart.
Új szakmai kapcsolatokat épít ki, az együttmőködés kialakítását és megvalósítását szorgalmazza.


Együttmőködı a szakmai és munkahelyi problémák megoldásában.
Kezdeményezı a problémák megoldásában.

39. Nevelıtestületi tevékenységében való részvétel


Részt vesz a nevelıtestületi értekezleteken és a döntések elıkészítésében.
Aktívan részt vesz a nevelıtestületi értekezleteken,
Konstruktív hozzászólásokkal, pedagógiai jellegő elıadások tartásával (pl. nevelési értekezleten) segíti a testület munkáját.

40. .Munkaközösségben való részvétel


Rész vesz a munkaközösség éves programjának megvalósításában, azzal összefüggı rendezvényeken, foglalkozásokon.
Részfeladatot vállal a munkaközösség. munkatervének kidolgozásában és megvalósításában, a továbbképzésen, önképzésében megszerzett ismereteket és gyakorlatokat, tapasztalatokat megosztja a munkaközösséggel

Elért pont: (Elérhetı: 35 pont)

Speciális elvárások

Területek Osztályfınöki tevékenység 1. Komplex tanulói megismerés

Követelmények

2. Nevelési feladatok megvalósítása


Ismeri a gyerekek családi hátterét, nevelési problémáit, igyekszik közremőködni azok megoldásában.
Fejleszti a tanulók magatartás és viselkedéskultúráját, segíti a tanulókat a társadalmi beilleszkedésben

3. Közösségépítés


Törekszik a jó osztályközösség kialakítására.
Törekszik a csoportközi kapcsolatok kiépítésére
Csoportjával aktívan vesz részt az iskolai közösségi életben.

4. Együttmőködés a pedagógus társakkal


Az osztályában tanító pedagógusokkal kapcsolatot tart.
Rendszeresen együttmőködik az osztályában tanító pedagógusokkal a feladatok megoldásában

5. Együttmőködés a szülıkkel


Korrekt kapcsolata van a szülıkkel.
Rendszeresen együttmőködik a szülıkkel, bevonja ıket az osztállyal kapcsolatos munkákba, iskolai rendezvényekbe,

6. Közösségi programok szervezése


Motiválja tanulóit a közösségi programokban való részvételre.
Közös programokat szervez tanulóival.

7. Adminisztrációs tevékenység elvégzése


Az osztályfınöki tevékenységgel kapcsolatos adminisztrációt elvégzi.
Munkája naprakész

8. Problémamegoldás


Ismeri osztályában a problémákat.
Konkrét segítséget nyújt a problémák megoldásához

9. A külsı és belsı partnerekkel való kapcsolattartás


A tanulók érdekében kapcsolatot tart az érintett partnerekkel.
A kapcsolatépítésben aktív szerepet vállal, hatékony együttmőködést valósít meg.

10. Prevenciós tevékenység


Nevelımunkájában figyelmet fordít a megelızésre.
Nevelımunkájában tudatosan végzi a prevenciós tevékenységet.

Munkaközösség-vezetıi tevékenység 1. Szakmai felkészültség


Törekszik a tanulók megismerésére.
Ismeri a tanulóit, személyiségük legfontosabb jellemzıit.


Rendelkezik a részterületre vonatkozó korszerő szakmai ismeretekkel, többlettudással.
Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzéssel fejleszti.

2. A tervezési feladatok megvalósítása

3. A szervezési feladatok megvalósítása

4. Együttmőködés a pedagógus társakkal.

5. Együttmőködés a vezetıkkel

6. A munkaterv megvalósítása

7. Értékelés a feladatok megvalósításáról

8. Problémamegoldás

9. Külsı és belsı partnerekkel való kapcsolattartás

10. Hatékonyság, eredményesség

Minıségügyi vezetıi tevékenység 1. Módszertani felkészültség

2. A tervezési feladatok megvalósítása

3. A szervezési feladatok megvalósítása


Átgondolt éves munkatervet készít a munkaközösség tagjaival együttmőködve.
Az iskola Pedagógiai programjából és valóságos helyzetébıl kiindulva stratégiát határoz meg a gyengeségek felszámolására, az erısségek továbbfejlesztésére.
Valamennyi munkaközösségi foglalkozás elıkészítését megszervezi, biztosítja a mőködéshez szükséges feltételeket.
A munkaközösség tevékenységének szervezése során együttmőködik a tagokkal és a vezetéssel.
A foglalkozásokon kívül is folyamatosan szervezi a tagok szakmai együttmőködését.
A munkavégzéshez szükséges feltételeket a lehetıségekhez képest igyekszik javítani.
Jó munkakapcsolatot tart a munkaközösség tagjaival.
Együttmőködı, egymást segítı munkaközösséget épít.
A szakmai újdonságokról tájékoztatja ıket.
Összekötı szerepet játszik a vezetés és a munkaközösség között.
Részt vesz az intézményvezetés tervezımunkájában.
Ellenırzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai munkáját.
A munkatervben meghatározott feladatokat a munkaközösség-vezetı irányításával maradéktalanul elvégzi.
Rugalmasan alkalmazkodik az aktuális feladatokhoz.
Az éves munkáról írásos beszámolót készít.
Az elemzı –értékelı beszámolóban meghatározza a következı tanév fejlesztendı területeit.
Feltárja a munkaközösségen belül adódó problémákat.
Feltárja a munkaközösségek közötti problémákat.
A feltárt problémákat megoldja.
Együttmőködı kapcsolatot tart az intézményben mőködı munkaközösségekkel.
Részt vesz a külsı partnerek szakmai tevékenységében.
Kezdı kollégák szakmai megsegítését biztosítja.
Folyamatos, hatékony szakmai konzultációt folytat a munkaközösség tagjai között.
Alapvetı ismeretekkel rendelkezik a minıségfejlesztési módszerekrıl, eszközökrıl, adatfeldolgozási technikákról.
Ismereteit, módszertani felkészültségét rendszeresen bıvíti, folyamatosan fejleszti.
Az új eljárásokat igyekszik alkalmazni, másoknak átadni.
Határidıre elkészíti a minıségfejlesztési team éves munkatervét.
Tudatos folyamat-tervezést tükrözı munkatervet készít.
Biztosítja a minıségfejlesztéssel összefüggı feladatok elvégzéséhez szükséges feltételeket.
A részfeladatok megvalósítására - a feladatok

4. Együttmőködés a munkatársakkal

5. Együttmőködés a vezetıkkel

6. A munkaterv megvalósítása

7. Ellenırzési feladatok megvalósítása

8. A teljesített feladatok elemzése, értékelése

9. Dokumentumok kezelése

10. Hatékonyság, eredményesség

Gyermekvédelmi tevékenység 1. Komplex szakmai tevékenység

2. Adminisztrációs tevékenység

3. Egyéni problémamegoldás

4. Együttmőködés a szülıkkel

függvényében - alkalmi munkacsoportokat szervez.
A minıségfejlesztési tevékenységének szervezése során együttmőködik a munkacsoport tagjaival és a vezetéssel.
Az érintett munkatársakat folyamatosan tájékoztatja az elvégzett feladatokról, eredményekrıl.
Folyamatosan kapcsolatot tart a munkatársakkal, számukra fórumokat biztosít.
A vezetés számára javaslatokat tesz.
A tényekkel, adatokkal segíti a vezetıi döntéselıkészítést.
A munkatervben meghatározott valamennyi feladatot irányításával elvégzik.
A munkatervi célokhoz kapcsolódva szükség szerint képes módosítani a terven, és azt megvalósítani
A tervezett feladatok elvégzését ellenırzi.
Folyamatosan ellenırzi az aktuális feladatok végrehajtását.
Határidıre elkészíti éves beszámolóját.
A rendelkezésre álló adatok és információk elemzésérıl, értékelésérıl folyamatosan gondoskodik.
Az elkészített dokumentumokat megfelelıen tárolja és megırzi.
A dokumentumok tárolása során gondoskodik azok hozzáférhetıségérıl, rendszerezésérıl, átláthatóságáról
A minıségfejlesztı teamet összehangoltan mőködteti, az egyes csoportokat a feladatoknak megfelelıen koordinálja.
Irányításával, az intézkedési tervek feladatainak sikeres végrehajtásával hozzájárul az intézmény hatékonyabb mőködéséhez.


Rendelkezik a gyermekvédelemre vonatkozó alapvetı jogszabályi ismeretekkel.
Ismereteit folyamatos önképzéssel, továbbképzésekkel, szakmai konferenciákon való részvétellel fejleszti.
Elvégzi a gyermekvédelmi tevékenységgel összefüggı adminisztrációs feladatokat (éves munkaterv, nyilvántartás vezetése, jegyzıkönyvek, beszámoló)
Határidıre, precízen, szakmailag igényesen készíti és vezeti a gyermekvédelmi dokumentumokat
Nyilvántartásba veszi és megfigyeli a hátrányos helyzető vagy veszélyeztetett gyermekeket.
Folyamatosan nyomon követi a nyilvántartásba vett gyermekek fejlıdését, felderíti a gyermekek fejlıdését hátráltató veszélyeztetı okokat, segít azok csökkentésében
Az érintett szülıkkel korrekt kapcsolattartásra törekszik.
Családlátogatást kezdeményez.

5. Együttmőködés a pedagógusokkal

6. Együttmőködés a gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel

7.Tájékoztatás, információ átadása

8. A teljesített feladatok elemzése, értékelése 9. A dokumentumok kezelése 10. Hatékonyság, eredményesség

Gyakorlatvezetés 1. Bemutató órák tartása 2. Órák megbeszélése 3. Hallgatók felkészítése 4. Tervezetek ellenırzése, jóváhagyása 5. Hallgatók értékelése

Alapvetı elvárások Területek Igazgatóhelyettesi tevékenyég 1.Szakmai felkészültség a vezetıi munkára

2.Az intézményvezetı helyettesítésébıl adódó feladatok elvégzése

3.A tervezési feladatok megvalósítása


Információkat biztosít a szülık számára.
Minden esetben a gyermekek érdekeinek maximális figyelembe vételével jár el.
Tevékenysége a konfliktusok feloldására irányul.
Segítséget nyújt azoknak a kollégáknak, akik problémáikkal megkeresik.
Konzultációkat, esetmegbeszéléseket kezdeményez, elıadásokat tart a nevelıtestületen belül
Szükség esetén jelzi a veszélyeztetettséget a megfelelı intézmény felé.
Munkakapcsolatot tart fenn, részt vesz szakmai fórumokon, értekezleteken, esetmegbeszéléseken
Fontos információk, telefonszámok, elérhetıségét biztosítja.
Ismerteti a mentálhigiénés programokat.
Szabadidıs programokat ajánl
Naprakész tájékoztatást nyújt szociális ellátások lehetıségeirıl.
Értekezleteken, felkérésre beszámol az elért eredményekrıl.
A gyermekekkel kapcsolatos dokumentumokat bizalmasan kezeli.
A családok problémáikkal bizalommal fordulnak hozzá.
A szülık együttmőködnek, elfogadják javaslatait.









Szakmai tudás Szakmódszertani tudás Korszerő pedagógiai, pszichológiai felkészültség A pedagógiai tudás átadásának képessége Együttmőködési képesség Bizonyos emberi kvalitások (tolerancia, empátia, türelem)

Követelmények
A vezetıi munkához szükséges elméleti és gyakorlati tudással, jogszabályi ismeretekkel rendelkezik.
Ismereteit folyamatosan bıvíti, és megfelelıen alkalmazza.
Az új feladatok iránt nyitott, kezdeményezı
A vezetı távollétében elvégzi a halaszthatatlan vezetıi teendıket.
A vezetı távollétében teljes körően, önállóan végzi a vezetési feladatokat.
A vezetıi feladatokkal összefüggı tervezési kötelezettségét határidıre teljesíti.

4.A szervezési feladatok megvalósítása

5.Ellenırzési feladatok elvégzése

6.A vezetıi értékelési feladatok ellátása

7.A döntés-elıkészítés mechanizmusa

8.Irányítási feladatok megvalósítása

9.A külsı és belsı partnerekkel való kapcsolattartás. Forrásbıvítés.

10.Az adminisztrációs tevékenység elvégzése

Speciális elvárások Területek Igazgató helyettesi tevékenység 1. Minıségügyi vezetıi munka


Tervezési feladatait a Minıségirányítási programnak, a Pedagógiai programnak és az érvényes szabályozásoknak megfelelıen végzi
A munkatervben és a munkaköri leírásában meghatározott szervezési feladatait határidıre elvégzi.
A szervezési feladatok ellátása során maximálisan szem elıtt tartja a tanulók, tanulócsoportok érdekeit, az alkalmazottak terhelhetıségét, az egyenlı teherviselés elvét.
Ellenırzési feladatait önállóan, az ütemezésnek megfelelıen végzi.
A jogszabályi elıírásoknak megfelelıen végzi az ellenırzést.
Objektív és tárgyilagos az értékelı munkája.
Értékelésével hozzájárul a pedagógiai hatékonyság növeléséhez és a törvényes mőködés biztosításához.
A döntés – elıkészítés folyamatában biztosítja a szükséges adatokat, információkat, konzultációs lehetıségeket.
A rendelkezésre álló információk, adatok birtokában a célnak megfelelıen mérlegel, érvel.
Saját hatáskörébe tartozó munkatársak irányítását önállóan végzi.
A felmerülı problémákat átlátja, megoldásukra törekszik, a személyi konfliktusokat humánusan kezeli, biztosítja a zavartalan mőködést.
Az intézmény külsı és belsı partnereivel együttmőködı, korrekt kapcsolatot alakít ki.
Keresi a forrásbıvítés lehetıségeit.
Az intézmény érdekeit szem elıtt tartva a partnerkapcsolatokat folyamatosan fejleszti.
Él a pályázatírással, a szponzori kapcsolatokkal
Írásbeli dokumentációs feladatait a törvényi elírásoknak megfelelıen látja el.
Az adminisztráció vezetése átlátható, naprakész, precíz, a szükséges dokumentumok mindig rendelkezésre állnak

Követelmények







Módszertani felkészültség Tervezési feladatok megvalósítása szervezési feladatok megvalósítása 2. Fıiskolai hallgatók gyakorlati Órarendi egyeztetés az adott tanszékekkel képzése A beosztások elkészítése A gyakorlatvezetık és a hallgatók tájékoztatása a beosztásról
A hallgatói gyakorlatok ellenırzése és értékelése
Részvétel a záró tanításokon, elnöki feladat ellátása 3. Fıiskolai hallgatók elméleti képzése
Felkérésre elıadások tartása ELTE GYFK, ELTE PPK, ELTE TOFK,

4. Az integráció segítése

5. Az egyetem és a fıiskolai kar bizottságaiban való részvétel

Kiemelkedı szakmai érdemek 1. Intézményi dokumentumok kidolgozása 2. Publikációk, tankönyvek, mérılapok, segédanyagok, feladatlapok írása 3. Pályázat írása, megvalósítása 4. Szakmai elıadások, konferenciák tartása







Nyugat magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar
Kapcsolattartás a kerületi óvodákkal, iskolákkal és az EPSZK-val
Konferencia szervezése
Bemutató tanítások, hospitálások szervezése
Szakmai anyagok biztosítása az integrációhoz
Fejlesztı foglalkozások szervezése a többségi iskolákban, óvodákban
Részvétel a bizottsági üléseken
Szakmai anyagok véleményezése
szakmai anyagok készítése

Részfeladatokat vállal és elvégzi azokat Munkacsoportot szervez a feladatok megoldására Irányító szerepet vállal a megvalósításban Önként vállal e területeken feladatokat az intézmény a sajátos nevelési igényő tanulók érdekében.


Figyelemmel kíséri a pályázási lehetıségeket
Tevılegesen részt vesz a megírásban
Önként vállal e területeken feladatokat

Az értékelés módszerei Az értékelés során az alábbi módszereket és eljárásokat alkalmazzuk: • • • • •

A pedagógus önértékelési lapot tölt ki, melyhez szöveges kiegészítést készíthet. A vezetıi ellenırzés és értékelés folyamatos (óralátogatások, dokumentumok ellenırzése, jelenléti ív stb.) A vezetı az értékelésbe bevontak véleményeit mérlegelve kitölti az önértékelési lappal megegyezı értékelési lapot. A vezetı célzott beszélgetést folytat az érintett pedagógussal. A pedagógus és a vezetı között az értékelés eredményébıl következı pedagógusi feladatokról megállapodás születik.

Az értékelés eredménye

Az értékelés során a megadott követelmények teljesülését ötfokú skálán értékeljük: (1) nem felel meg, (2) megfelel, (3) átlagosan megfelel (4) jól megfelel, (5) kiválóan megfelel. Az alapvetı elvárásoknak való megfelelés értékelése adja összességében a pedagógus teljesítményértékelésének egészét (100%), ugyanakkor alapvetı elvárásokhoz kapcsolódó egyes értékelési területek eltérı súllyal szerepelnek az értékelés végeredményének megállapításában. Ezek a következık:

Terület

Arány (%)

Pedagógus 1. Tanítási folyamat 2. Nevelési folyamat 3 Szakmai felkészültség 4.Szabály és normakövetés 5. Adminisztrációs feladatok 6. Kapcsolat és együttmőködés Összesen %: Pontszámok

100 % 200 pont

Terület

Arány (%)

Speciális feladatot ellátó pedagógus 1. Pedagógus munkakör 1. Tanítási folyamat 2. Nevelési folyamat 3 Szakmai felkészültség 4.Szabály és normakövetés 5. Adminisztrációs feladatok 6. Kapcsolat és együttmőködés 2. Speciális tevékenység Összesen %: Pontszámok

30 % 30 % 10% 10 % 10 %

Megfelelt

Átlagosan megfelelt

Jól megfelelt

Kiválóan megfelelt

40%

50 %

60%

70%

20 %

20 %

20 %

30%

80 % 160 pont

100% 200 pont

10 %

30 % 30 % 10% 10 %

60% 70% 120 pont 140 pont

Megfelelt

Átlagosan megfelelt

Jól megfelelt

Kiválóan megfelelt

40%

50 %

60%

70%

20 %

20 %

25 %

30%

85 % 20 % 105 % 210 pont

100% 25 % 125 % 250 pont

10 % 10 % 100 % 25 % 125% 250 pont

60% 70% 15 % 15 % 75 % 85 % 150 pont 170 pont

Terület

Arány (%)

Igazgatóhelyettes 1. Pedagógus munkakör 1. Tanítási folyamat 2. Nevelési folyamat 3 Szakmai felkészültség 4.Szabály és normakövetés 5. Adminisztrációs feladatok 6. Kapcsolat és együttmőködés 2. Igazgatóhelyettesi tevékenység Összesen %: Pontszámok

100% 200 pont

Terület

Arány (%)

Igazgatóhelyettes 1. Pedagógus munkakör 1. Tanítási folyamat 2. Nevelési folyamat 3 Szakmai felkészültség 4.Szabály és normakövetés 5. Adminisztrációs feladatok 6. Kapcsolat és együttmőködés 2. Igazgatóhelyettesi tevékenység Összesen %: Pontszámok 3. Speciális tevékenység Összesen %: Pontszámok

20 % 20% -

Megfelelt

Átlagosan megfelelt

Jól megfelelt

Kiválóan megfelelt

30 %

35%

35%

40 %

45%

60%

80% 160 pont

100% 200 pont

60 %

20 % 20% -

30 %

35%

60% 70 % 120 pont 140 pont

Megfelelt

Átlagosan megfelelt

Jól megfelelt

Kiválóan megfelelt

30 %

35%

35%

40 %

45%

60%

80% 160 pont 20 % 105 % 210 pont

100% 200 pont 25 % 125 % 250 pont

60 % 100% 200 pont 25 % 125 % 250 pont

30 %

35%

60% 70 % 120 pont 140 pont 15 % 15 % 75 % 85 % 150 pont 170 pont

A pedagógus munkakörben, de meghatározott speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetében speciális elvárásoknak való megfelelés a teljesítményértékelést összességében legfeljebb 25%-kal növeli meg, így az elérhetı maximális pontszám az alapvetı elvárások pontszámának 125%-a. A vezetı-helyettes értékelése az alapvetı elvárásokon belül a tanítási, nevelési folyamat és a vezetıi tevékenységhez kapcsolódó legfeljebb 10*2 részterület értékelése alapján történik Az értékelés eredményét pontszámok és a hozzá kapcsolódó esetleges szöveges kiegészítés és a vezetıi intézkedés meghatározása jelenti.

A pontszámok megállapítása a következı módon történik: a pedagógus önértékelése és a vezetıi értékelése egyes területekhez kapcsolódó pontszámait összeadjuk és elosztjuk kettıvel (területenkénti pontátlag). Így a minısítés eredménye az önértékelés és a vezetıi értékelés által kapott pontszámok területenkénti átlagpontszámának összege. Az elérhetı maximális pontszámok 5 fokú skála esetén a következık: Pedagógusok esetén: Alapvetı elvárások 40*5 =200 pont Összesen 200 pont Speciális feladatot is ellátó pedagógus (minıségügyi vezetı, osztályfınök, munkaközösségvezetı stb.) esetén: Alapvetı elvárások 40 * 5 = 200 + speciális elvárások 10 * 5 = 50 Összesen 250pont Vezetık esetén: Alapvetı elvárások (tanítási, nevelési folyamat) 20 * 5 =100 + speciális elvárások 10 * 5*2 = 100 Összesen: 200 pont A megfelelt minısítéshez az adott beosztáshoz kapcsolódó maximális pontszám legalább 60%-t kell megszerezni, amelyen belül a tanítási, nevelési folyamat területén szerzett pontok arányának minimum a 40%-t teljesíteni szükséges. Az átlagosan megfelelt minısítéshez 70%, jól megfelelt minısítéshez összességében 80%, a kiváló minısítéshez 100% teljesítése szükséges. A kiemelkedı elvárásoknak való megfelelés a pedagógus által önként, munkaidején kívül vállalt és ellátott feladatok teljesítését jelenti, amely szöveges értékelésként kapcsolódik az értékelı laphoz. Ennek elismerésérıl az intézményvezetı dönt. Értékelési lap Az értékelési lapon az egyes területekhez, részterületekhez kapcsolódó követelmények alapján történik az önértékelés és a vezetıi értékelés, majd meghatározásra kerül a közös értékelés. A közös értékelés osztályzatát a részterületekre kapott pontok (önértékelés és vezetıi értékelés) összegének átlaga adja. Többletfeladatok, reszortfeladatok értékelésekor feladatonként 5 pont adható, melyet a pedagógus értékelésekor figyelembe veszünk. A kiemelkedı teljesítmények értékelése szövegesen történik. A munkatársakkal, egy hónappal elıre egyeztetni kell a fejlesztı beszélgetésre meghatározott helyszínt és idıpontot, melynek idıtartama 30 perc. Az értékelı lapot a munkatárs és az értékelı/fejlesztı beszélgetést folytató vezetı tölti ki. Egy-egy terület osztályzatát a megadott részterületeket összegezve kell megadni, kiemelve az erısségeket és a fejlesztendı területeket. A közös értékelés során született megállapodást írásba kell foglalni, melyet a végén mindketten aláírnak. Az értékelés idıpontja (gyakorisága) Az értékelési rendszer bevezetésére 2008.-ban kerül sor. Ezt követıen kétévenként az értékelést megismételjük. A trendvizsgálat kapcsán elemezzük, hogy az egyes területeken romlott, stagnált vagy javult az eredmény Rendkívüli értékelést végzünk pedagógus munkahely változtatásakor, kitüntetésre való felterjesztést megelızıen, fegyelmi eljárás alá vonás esetében, egyéb rendkívüli esetben.

A pedagógus értékelésének folyamata, eljárásrendje
Az intézmény által elfogadott pedagógus és vezetıi értékelési rendszerben szereplı értékelı lap kitöltésével a pedagógus önértékelést végez.
Az intézmény vezetıje és az értékelésbe bevont személyek véleményének kikérésével elkészíti a pedagógus vezetıi értékelését az értékelı lapon.
Az önértékelés és a vezetıi értékelés eredményének alapján a vezetı elkészíti az összesített értékelést, amely a két értékelés területenkénti átlaga.
A pedagógus áttanulmányozza az megjegyzést, kiegészítést főzhet.

összesített

értékelést,

amelyhez

szöveges


Megbeszélés keretében kerül sor az esetleges eltérésék okainak feltárására, itt kerül meghatározásra a pedagógus tevékenységében az erısségek és a fejlesztendı területek.
A fejlesztendı területekrıl a vezetı és a pedagógus megállapodást köt.
A nem megfelelı értékelést kapott pedagógus szankcionálásával kapcsolatos feladatokról a vezetı dönt.

fejlesztésével,

esetleges


Az összesített értékelés, kiegészítve az esetleges írásbeli megállapodással, a vezetı aláírásával válik érvényessé.
A pedagógus átveszi az értékelést, az átvételt aláírásával igazolja.
Az értékelés egy példánya a pedagógus személyi anyagába kerül elhelyezésre. A vezetı-helyettes értékelése is a fenti eljárásrend szerint történik azzal a megszorítással, hogy a vezetıi értékelést kizárólag az intézmény magasabb vezetıje végezheti el.

A pedagógusértékelési rendszer intézményi minıségirányítási program részeként a nevelıtestület elfogadása és fenntartói jóváhagyás után lép életbe. 5.4.3. Intézményi önértékelés Az önértékelés alapelvei Mindezek alapján az intézményértékelés alapelvei a következıkben összegezhetık: - Az intézményi önértékelés és az intézményre irányuló külsı értékelés az értékelés területei és szempontjai, által összekapcsolódik. - Az intézményi önértékelés elsısorban a belsı fejlesztés támogatása érdekében történik. - Az intézményértékelés komplex, a tanulói teljesítmények értékelésén túl az eredmények létrejöttében szerepet játszó folyamatokat is vizsgálja. - A mőködés, folyamatok vizsgálatánál az értékelés alapvetı szempontja, hogy a vizsgált terület mennyiben járul hozzá az eredményességhez. - Az intézményi mőködés ellenırzése során tett megállapítások az értékelés bemeneti információi. - Az értékelés során biztosítani kell, hogy az érintettek hozzájussanak az értékelés eredményeihez, az ıket illetı információkhoz.

Az önértékelés célja Célunk, hogy felmérjük intézményünk adottságait, az elért eredményeket, meghatározzuk az erıs és gyenge pontjainkat, kijelöljük a továbbfejlıdésünk irányát. A folyamat leírása A feladat és erıforrás feltárása után: • meghatározzuk a felmérés területeit • kiválasztjuk és megismerjük az alkalmazott módszereket • megalakítjuk a munkacsoportokat • elkészítjük az irányított önértékelés feladatainak ütemezését, intézkedési tervét • elkészítjük a kérdıíveket • elvégezzük a méréseket • regisztráljuk és elemezzük az eredményeket • feltárjuk az intézmény gyenge pontjait • kijelöljük a további feladatainkat Az önértékelés területei • a vezetés értékelése • stratégiai és operatív tervezés • a dolgozók irányításának értékelése • erıforrások felhasználása • oktatási- nevelési és a mőködési folyamatok, valamint szabályozottságok értékelése • a folyamatos fejlesztés alkalmazásainak szintje • a szervezeti kultúra és klíma értékelése • a munkatársak részvétele (bevonásának mértéke) az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásába • a külsı és belsı partnerek elégedettsége • közösségi, társadalmi szerepvállalás • az intézmény oktatási, nevelési eredményei Az alkalmazott módszerek, eszközök • dokumentumelemzés • kérdıív • klímateszt • adatgyőjtı- és ellenırzılap • trendvizsgálat • páros összehasonlítás • grafikus megjelenítés • folyamatábra • interjú • PDC ábra Az önértékelés résztvevıi • kérdezık: minıségügyi bizottság vezetıje és tagjai • kérdezettek: igazgató, igazgató helyettesek, munkaközösség vezetık, pedagógusok, pedagógiai munkát segítık, fıiskolai hallgatók, szülık, tanulók Az önértékelés elıkészítése Az önértékelés végrehajtását az intézmény vezetıje rendeli el legalább 4 évi rendszerességgel. Ennek végrehajtására team vezetıt és teamet jelöl ki és meghatározza az önértékelés végrehajtásának határidejét. A team határozza meg a vizsgálandó (kritérium) területeket a mőködési jellemzık, valamint az eredmények területén a minıségbiztosítási rendszer követelményeinek, valamint az intézmény sajátosságainak figyelembevételével.

A team feladata a mőködés jellemzıit feltáró kérdéslisták, illetve az eredményeket bemutató kritériumrendszer, valamint az értékelési szempontok összeállítása az önértékelés lefolytatásához. A team tesz javaslatot az értékelésbe bevont (a kérdıíveket megválaszoló) munkatársak körére és elkészíti a végrehajtás ütemtervét. Az értékelésbe bevontak körét úgy kell meghatározni, hogy az intézmény szempontjából reprezentatív legyen. Az önértékelésnek a team által kidolgozott metodikáját az intézmény vezetése hagyja jóvá. Önértékelés végrehajtása: A team által összeállított ütemterv alapján a felelısök kiosztják a kérdıíveket és segítséget nyújtanak a feltett kérdések értelmezéséhez. Az eredmények összeállításáért felelıs személyek pedig feltárják és összeállítják az eredményeket bemutató adatokat a kijelölt kritérium területeken. Az eredmények elemzése és intézkedések megtervezése Az önértékelés adatait a team tagok összesítik és elemzik, amely alapján kritérium területenként meghatározzák az erısségeket és a javítandó területeket. A team az önértékelés eredményét ismerteti, és vitára bocsátja a tantestületen belül. A team feladata a célkitőzések megfogalmazása a javításra szoruló területekre, amely alapján intézkedési tervet készít a feladatok, határidık és felelısök megnevezésével. Ezt az intézmény vezetıjének jóváhagyásával léptetik életbe. Az intézkedési terv végrehajtásának és eredményességének nyomon követése a team vezetı feladata.

6. A MINİSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŐKÖDTETÉSE A PDCA/SDCA REDSZER ALAPJÁN 6.1.A minıségirányítási szervezet felépítése, mőködtetése A minıségfejlesztı munkát egy négytagú csoport végzi. A csoportot minıségügyi felelıse és minıségi körök vezetıi alkotják. A csoport folyamatosan együttmőködik az iskola igazgatójával. Tájékoztatják az igazgatót a partneri elvárásokról, összehangolják a stratégiai célkitőzéseket, megkapják a feladatkörükhöz szükséges felhatalmazást. Ez a négytagú csoport szervezi, koordinálja a teamek munkáját az intézkedési terveknek megfelelıen. A teamek fejlesztı tevékenységéért, a konkrét intézkedésekért, a mérésekkel kapcsolatos részfeladatokért a team vezetık felelnek. Fontos, hogy a teamek munkája nem izoláltan, hanem egymással összehangolva folyik. Mind a módszerek, mind az eredmények tekintetében fontos az egymástól való tanulás. A minıségfejlesztı munkát egy négytagú csoport végzi. A csoportot minıségügyi felelıse és minıségi körök vezetıi alkotják. A csoport folyamatosan együttmőködik az iskola igazgatójával. Tájékoztatják az igazgatót a partneri elvárásokról, összehangolják a stratégiai célkitőzéseket, megkapják a feladatkörükhöz szükséges felhatalmazást. Ez a négytagú csoport szervezi, koordinálja a teamek munkáját az intézkedési terveknek megfelelıen. A teamek fejlesztı tevékenységéért, a konkrét intézkedésekért, a mérésekkel kapcsolatos részfeladatokért a team vezetık felelnek. Fontos, hogy a teamek munkája nem izoláltan, hanem egymással összehangolva folyik. Mind a módszerek, mind az eredmények tekintetében fontos az egymástól való tanulás. /Melléklet: Intézményi Minıségirányítási program felülvizsgálata/

6.2. Intézkedési tervek megvalósításának, értékelésének folyamata

Intézkedési terv

Minıségi kör

1. feladat végrehajtása

korrigálás

nem

értékelés

2. feladat végrehajtása

korrigálás

nem

értékelés

3. feladat végrehajtása

ok keresés

korrigálás

nem

értékelés

ok keresés

ok keresés

korrigálás Elértük-e a kitőzött célt?

nem Ok keresés

Standardizálás dokumentálás

és

Beépül a mőködésbe

(Melléklet: Intézkedési terv (feladatterv) a PDCA rendszerben) 6.3. Az Intézményi Minıségirányítási Program beépítése az intézmény mőködésébefolyamatos fejlesztés Tevékenység Felelıs folyamata 1. Helyzetelemzés 1.1 Az elızı tanévben végzett mérések, értékelések, partneri mérések, önértékelések tapasztalatainak elemzése 1.2 A Problémák, okok feltárása • Eseti vagy visszatérı problémák • Elszigetelt, egyedi, rendszerszintő • Tervezési vagy végrehajtási szakaszra vonatkoztatható problémák 1.3 Az elemzés alapján: • rövid távú célok megfogalmazása • középtávú célok megfogalmazása • hosszú távú célok megfogalmazása 2.

A fejlesztés megtervezése

2.1 Célok priorizálása

Eszköz, módszer

Produktum Gyakoriság Hivatkozás

Dokumentum összegzés elemzés

Szabályzat szerint

Partneri igény mérés

Tevékenység folyamata 2.2 A tanév fejlesztési céljainak rangsorolása

Felelıs

Eszköz, módszer

2.3 A fejlesztéshez kapcsolódó feladatok meghatározása 2.4 Az éves munkatervbe való beépítés 3. Az intézkedési tervek megvalósítása 3.1 A fejlesztési team kijelölése 3.2 Intézkedési tervek készítése 3.3 A feladatok megvalósítása 3.4 Az elvégzett feladatok elemzése 3.5 Az elvégzett feladatok értékelése • Esetleges problémaelemzés • Probléma esetén visszalépés a fejlesztési területhez • A problémához kapcsolódó új intézkedési terv készítése 3.6 Az érdekelt felek tájékoztatása 3.7 Az eredmények beépülése az intézmény tevékenységi rendszerébe 4. Új fejlesztési területek kijelölése Adatbázisba való rögzítés

Produktum Gyakoriság Hivatkozás

7. MIP ELFOGADÁSA ÉS FELÜLVIZSGÁLATA 7.1. Felülvizsgálat módja, rendszere

Érvényesség Minıségpolitika - Minıségcél 1 - Minıségcél 2 - Minıségcél 3

5 év

Minıségfejlesztési rendszer - Vezetés 5 év

- Tervezés

Felülvizsgálat Módja Szempontjai

Ideje Évente

Intézményvezetés Megfelel-e a fenntartói elvárásoknak? Teljesülnek-e a célok? Azonosulnak-e velük a munkatársak? A részcélok összhangban vannak-e a minıségcélokkal?

évente

Önértékelés

Az egyes évente dokumentumok ban szabályozottak szerint

Munkatársi elégedettség

Felelısség, HR, munkafeltételek Vezetés tevékenysége

Belsı ellenırzés

Jogszerőség

Külsı ellenırzés Gazdálkodás Intézményvezetés Az eredmények megfelelnek-e a PP, SZMSZ, IMIP elvárásainak, céljainak?

Mérés, értékelés - Intézményi önértékelés

Mőködtetés - fejlesztı

Fejlesztı csoport

1 év

Évente

Összhangban van-e az ÖMIP-pel? Ismételhetıség, összehasonlíthatóság biztosított-e? Történt-e intézkedés a mérés, értékelés eredményei alapján?

Intézményvezetés

Szabályok betartása. Munkatársak értékelése

Intézményvezetés

Fejlesztı csoportok

szervezet

- fejlesztési célok

1-5 év

évente

Intézményvezetés

- intézkedési terv

1-5 év

évente

Fejlesztıcsoport

- intézkedési terv

1-5 év

-fejlesztés intézményesítése

évente

Fejlesztıcsoport

évente

Intézményvezetés

tevékenysége. Munkatársak tájékozottsága, bevonásának mértéke. Szabályok betartása. Összhangban van-e a jövıképpel Erısségek-gyengeségek tisztázottak-e? Mérések, értékelések eredményeivel megfelelıen alátámasztottak-e? Prioritásokat meghatározottak-e? Tartalmazza: • feladatokat • erıforrásokat • határidıket • felelısöket • elvárt eredményt • mérési módot Tartalmazza: • feladatokat • erıforrásokat • határidıket • felelısöket • elvárt eredményt • mérési módot Megvalósulás Korrekció szükségessége

A felülvizsgálat célja: • • • •

igazolni, hogy megfelelıen mőködik a minıségirányítási program, meghatározni, hogy az alkalmazottak a minıségirányítási program eljárásainak és folyamatainak megfelelıen dolgoznak, értékelni a helyzetet a tekintetben, hogy szükség van-e helyesbítı intézkedésekre, felmérni, és tájékoztatást adni a vezetés számára abban a kérdésben, hogy a minıségirányítási program képes-e az intézmény minıségügyi célkitőzéseit teljesít

7.2. A módosítás folyamata IMIP alapján mőködtetett minıségfejlesztési rendszer

Felülvizsgálat

Mőködés zavarai TSZ

Nev.test. 20%-a Jelentés a vezetıhöz írásban Okok feltárása

Döntés a módosításról

Elfogadási eljárás

Érintettek Fenntartó

Módosított IMIP

Okok:

− − − − − − − −

feladatváltozásból származó fenntartói elvárások változása partnerek változása elvárások változása célok változása rossz cél túlszabályozott rendszer hiányosan szabályozott rendszer (lyukak) illetékesség, hatáskör kijelölés hibás