Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2010

ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ ______________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ............................................................................................................ 2 I. ISKOLÁNKRÓL .................................................................................................................... 5 1. Az iskola mőködése, története ...................................................................................... 5 1.1. Mőködése .............................................................................................................. 5 1.2. Története ............................................................................................................... 5 2. Az iskolánk jellemzıi, helyi adottságai ........................................................................ 6 2.1. Az épület tárgyi adottságai.................................................................................... 6 2.2. A nevelıtestület jellemzıi..................................................................................... 6 II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................... 6 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai......... 6 1.1. Alapelvek .............................................................................................................. 6 1.2. Célok ..................................................................................................................... 8 1.3. Az intézmény feladatai........................................................................................ 11 1.4. Kulcskompetenciák fejlesztése ........................................................................... 12 1.5. Kiemelt fejlesztési feladatok ............................................................................... 14 1.6. Az oktató-nevelı munkánk szervezése ............................................................... 15 1.7. Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere ........... 16 1.8. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei ................................... 17 1.8.1. A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai................................................ 17 1.8.2. Iskolai oktatás a bevezetı és a kezdı szakaszban..................................... 17 1.8.3. A pedagógiai habilitáció fıbb tevékenységformái.................................... 18 1.8.4. Személyi és tárgyi feltételrendszer a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében............................................................................................ 18 2. Személyiség- és közösségfejlesztés ............................................................................ 18 2.1. A tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................... 19 2.2. Az iskola hagyományai ....................................................................................... 20 2.3. A diákönkormányzat mőködése és hagyományai ............................................... 21 2 4. A szocializáltsági, neveltségi mutatók erısítése ................................................. 22 2.5. A tanulás ............................................................................................................. 23 2.6. A kommunikációs nevelés .................................................................................. 24 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység ... 25 4. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés................................................... 26 4.1. A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon .................................................................................................. 26 5. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység ................................................. 29 5.1. A szociális hátrányok enyhítésének rendszere iskolánkban................................ 29 5.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló programok rendszere éves szinten ... 30 5.3. A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre ......................................... 30 5.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................... 31 ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

2


6. A tanuló, a szülı és az iskola együttmőködési formái, továbbfejlesztésének lehetıségei.................................................................................................................. 32 6.1. A diákok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülésével összefüggı feladatok ............................................................................................................................. 32 6.2. A szülıi jogok érvényesülése intézményünkben ................................................ 32 7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések........................................................................................... 34 7.1. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .......................................... 34 7.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések.................................................................................... 34 8. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendje, írásbeli beszámoltatásának rendje .............................................................................. 35 8.1. A tanulók ellenırzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei .......... 35 8.2. Ellenırzési rendszerünk ...................................................................................... 36 8.3. A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése........................................................................................................... 36 8.4. A tanulók tudásának mérése ............................................................................... 37 8.4.1. A félévi és év végi mérések ...................................................................... 37 8.4.2. Diagnosztikus mérés ................................................................................. 38 8.4.3. A tanulók értékelése.................................................................................. 38 8.5. Az értékelés formái és rendszeressége................................................................ 39 8.6. A magatartás és szorgalom értékelése ................................................................ 39 9. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának rendje és korlátai ................................................................................................................... 41 10. A tanulók fizikai állapotának mérése........................................................................ 41 III. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ................................................................................ 42 1. Általános cél ............................................................................................................... 42 2. A program alapelve..................................................................................................... 43 3. Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei .......................... 43 4. Az egészségnevelési program megvalósításának színterei......................................... 43 5. A program megvalósításában közremőködı partnerek .............................................. 44 6. Az intézmény céljai megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások ..... 44 7. Az egészségnevelési program kiemelt fejlesztési feladatai a Nemzeti Alaptantervre építve.......................................................................................................................... 44 8. Az egészségnevelési program feldolgozandó feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten.............................................................................................. 45 8.1. Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam.) ..................................................................... 45 8.2. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) ........................................................................... 45 8.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)........................................................................ 46 8.4. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) ....................................................................... 46 9. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA ................................................... 47 9.1. A mozgásnevelés, testnevelés órák az iskolai órarendben.................................. 47 9.2. A mozgás, a játék, a sport helye a tanórán kívüli tevékenységben ..................... 47 9.3. Sportkörök, túrák az iskolában és az iskolán kívül ............................................. 47 ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

3


10. Az egészségnevelési programhoz az alábbi tantárgyi programokat szükséges felülvizsgálni .............................................................................................................. 47 11. Erıforrások ............................................................................................................... 48 IV. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM............................................................................ 48 1. Általános cél ............................................................................................................... 48 2. A környezeti nevelés alapelve .................................................................................... 48 3. A környezeti nevelés céljának megvalósulását elısegítı pedagógiai feltételrendszer48 4. A környezeti nevelés megvalósulásának kitüntetett színterei..................................... 49 5. Az iskola környezetnevelési céljai érdekében jól hasznosítható módszerek .............. 49 6. A környezeti nevelési program kiemelt feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten..................................................................................................................... 50 6.1. Bevezetıszakasz (1-2. évfolyam) ....................................................................... 50 6.2. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) ........................................................................... 50 6.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam)........................................................................ 51 6.4. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) ....................................................................... 51 6.5. Anyagi erıforrások ............................................................................................. 52 V. FOGYASZTÓVÉDELEM .................................................................................................. 52 VI. A TANÁRJELÖLTEK GYAKORLATI KÉPZÉSE ......................................................... 54 VII. GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT................................................. 55 VIII. HELYI TANTERV ......................................................................................................... 56 1. A tantervek jellemzıi.................................................................................................. 56 2. Óraterv az alsó és felsı tagozat számára .................................................................... 57 3. Tankönyvválasztás szempontjai, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.................................................................................................. 59 4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei ........................................................................ 59 5. Felkészülés az erıszakmentes konfliktusmegoldásra ................................................. 59 6. Közlekedésre nevelés.................................................................................................. 60 7. Társadalmi bőnmegelızés........................................................................................... 60 8. Az áldozattá válás megelızése ................................................................................... 61 IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................. 61 1. A pedagógiai program érvényességi ideje. ................................................................. 61 2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata ...................................................... 61 3. A pedagógiai program tájékoztatásának színterei, nyilvánosságra hozatalának módja és elhelyezése ............................................................................................................. 62

______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

4


I. ISKOLÁNKRÓL 1. Az iskola mőködése, története 1.1. Mőködése Az intézmény neve: ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Székhelye: Budapest VII., Damjanich u. 41-43. Postacíme: 1071 Budapest, Damjanich u. 41-43. Telefonszáma: 1/461-3726; 1/461-3730; 1/461-3711 (fax) Típusa: Többcélú közoktatási intézmény, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény (általános iskola) és módszertani központ Évfolyamok száma: 8 évfolyamos általános iskola Tanulócsoportok: alsó-, felsı tagozat, napközi, tanulószoba Alapítás éve: 1981 Alapító: Oktatási Minisztérium Alapításkori elnevezés: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolája Az intézmény fenntartója: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szakmai ellenırzı szerve: ELTE Pedagogikum Központ ELTE Gyógypedagógiai Kar Törvényességi ellenırzı, felügyeleti szerve: Budapest fıváros fıjegyzıje

1.2. Története Iskolánk az 1981-82-es tanévben nyitotta meg kapuit – az akkori elnevezés szerint – Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola Gyakorló Általános Iskolájaként enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára, és a Gyógypedagógiai Tanárképzı Fıiskola hallgatóinak gyakorlóiskolai terepet biztosítva. 2000. 01. 01-tıl a fıiskola az ELTE fıiskolai karává vált, ennek következtében a gyakorlóiskola fenntartója a tudományegyetem lett. Intézményünk hazánk világhírő orvos, gyógypedagógusa elıtt tisztelegve fölvette Bárczi Gusztáv nevét, ezúton is erısítve szoros együttmőködését a karral, amely szintén a tudós nevét viseli. A 2004-2005-ös tanévben – alkalmazkodva az új igényekhez – elindult a sajátos nevelési igényő, beszédfogyatékos tanulók számára a logopédiai tagozaton az elsı osztály.


5


2. Az iskolánk jellemzıi, helyi adottságai 2.1. Az épület tárgyi adottságai Az épület akadálymentesített, a korszerő iskola egészségtani feltételeknek megfelel. Az iskola osztálytermei tágasak, világosak, zajmentesek. Tizenhat tanterem biztosítja a tanulók színvonalas oktatását-nevelését. Az informatika, ének-zene, természetismeret, földrajz, anyanyelv, matematika, történelem, technika és életvitel tárgyak tanításához szaktantermi lehetıségek állnak rendelkezésre. Az egyéni fejlesztés színteréül logopédiai- és fejlesztı szobák állnak rendelkezésre a korszerő tanítási-tanulási folyamatok biztosításához. Az intézményben mőködı uszoda és tornaterem biztosítja az iskola diákjai számára a mindennapi testedzési, testnevelési és sportlehetıségeket. Az iskolai rendezvények megtartására az aula, a zsibongók és az ebédlı helyszíne szolgál. Az épületben külön orvosi szoba áll rendelkezésre. A diákok egészségügyi ellátását az iskolaorvos és a védını biztosítja. Az iskola a napköziotthon keretén belül teremt lehetıséget tanulói számára a háromszori étkezésre, amelyet helyben mőködı konyhai személyzet biztosít. Az iskola tárgyi környezete folyamatosan újul, napjaink korszerő pedagógiai munkájához elengedhetetlen audiovizuális és IKT eszközök állnak rendelkezésre.

2.2. A nevelıtestület jellemzıi A tantestület szakmai felkészültsége biztosítja oktatásunk, nevelésünk magas színvonalát. Végzettségüket tekintve gyógypedagógiai tanári képesítéssel, tanítói, konduktori végzettséggel, más tanári, egyetemi képesítéssel rendelkeznek. Állandó a továbbképzéseken való részvétel mind a szakmai, mind a módszertani megújulás érdekében.

II. AZ INTÉZMÉNY NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai Az intézmény valamennyi területére érvényes nevelési program az elmúlt évtizedek pedagógiai tapasztalatára épül, különös tekintettel az új szabályozó dokumentumokra, a kerettanterv cél- és feladatrendszerében megjelenı feladatokra és tevékenységformákra. A NAT célirányosan meghatározott egységes fejlesztési feladatait, követelményeit, az osztályfınöki órák programját figyelembe vettük a program kidolgozása során. Ennek kialakításához korábbi tapasztalatokkal rendelkezünk a diákönkormányzat mőködtetése, a diákszínjátszás, az erdei iskolai programok, a rendszeres színházi, múzeumi programok, az iskolai közösségek éves együttmőködésének terén.

1.1. Alapelvek •

Az intézményünkben folyó gyógypedagógiai nevelı-oktató munka alapgondolatai magukba foglalják a kompetencia alapú oktatással kapcsolatos alapelveket. ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

6


•

Az óvodai környezetbıl az iskola világába kerülı sajátos nevelési igényő kisiskolásokat játékosan vezetjük be az iskolai feladatokba.

•

A sajátos nevelési igényő – enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos tanulókat felkészítjük a felnıtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülıi elvárásoknak megfelelıen.

•

Korszerő és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében. A befogadáshoz szükséges attitődöt kialakítjuk.

•

A helyi tantervünkben – egységbe szerkesztve – megjelenítjük az egyes tantárgyakban, a NAT és a Tantervi Irányelvben leírt alapelveket, tartalmakat, a tanulók képességfejlesztésére, terápiás célú megsegítésére vonatkozó útmutatásokat, ügyelve a tudás és képességfejlesztés helyes arányára.

•

A tanítás – tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával. Hangsúlyt kap a tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat és az egymástól való tanulás elve.

•

Célkitőzésünk, hogy a diákok a közös célok érdekében képesek legyenek együttmőködni és egymással együtt élni, amely feltétele az egyén kibontakozási lehetıségeinek is. Ennek következtében a tanuló kompetenssé válik az adott mőveltségterületen, így az elsajátított tudását kompetens módon alkalmazza a mindennapok során. A tantestület az új típusú tanári attitőd elsajátításával szervezi nevelı-oktató munkáját.

•

Az alapfokú iskoláztatás teljes idıszakában biztosítjuk – a kiegészítı pedagógiai szolgáltatásokat: a fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs és terápiás célú gyógypedagógiai ellátás körét, amelyeket a differenciált fejlesztés elvei alapján valósítunk meg. Ezáltal is biztosítjuk az esélyegyenlıséget minden tanuló számára.

•

Az iskolai nevelést-oktatást olyan elvek szerint szervezzük, amely valóságos tanulási környezetet biztosít, hogy segítsük az iskolák közötti átjárhatóságot. A sikeresen fejlesztett tanuló számára lehetıvé válik a többségi iskolába történı visszatérés – nyomon-követés és megsegítés mellett.

•

Az intézmény alapelveinek megfelelıen a gyermekközpontú oktatás-nevelés fı alkotóeleme az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, mely minden iskolai tevékenységet áthat. Toleráns az alsó határon teljesítıkkel, ezt érvényesíti befogadásuknál. Ezen tanulók beilleszkedését és folyamatos fejlesztését az integrációs elvek alapján segítjük.

•

Az iskola helyi tantervében olyan követelmények kerültek meghatározásra, amelyek a sajátos nevelési igényő (enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók fejlesztése során a rendelkezésre álló idıkeretben, az iskola szervezeti keretei között eredménnyel megvalósíthatók.

•

A célok, követelmények meghatározásakor nagy hangsúlyt kap az a több évtizedre visszanyúló tapasztalat, amelyet a tantestület tagjai szereztek a helyi tantervi fejlesztések során, figyelembe véve az elért eredményeket.

•

Az intézmény oktató-nevelı munkája során él az alternatív – és a kompetencia alapú pedagógia köréhez tartozó – megoldások alkalmazásával, amely összehangoltan alkalmazza a tartalmi szabályozókat, tantervet, tankönyvet, taneszközt. ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

7


•

Nevelési tevékenységünket áthatja a más népek, kultúrák iránti nyitottság és befogadókészség. Fontos, hogy tanulóink megismerjék, megbecsüljék és tiszteljék ezeket a hagyományokat.

•

Az intézményben folyó gyógypedagógiai nevelés korszerő gyakorlóterepe a gyógypedagógus jelölteknek, a továbbképzéseken résztvevı pedagógusoknak, pedagógiai segítıknek.

•

Az integritás elvét követve aktívan együttmőködünk a közoktatás rendszerében hasonló feladatokat ellátó gyógypedagógiai intézményekkel, többségi általános iskolákkal, gyakorló feladatokat ellátó intézményekkel, azok tevékenységéhez szakmai-módszertani segítséget nyújtunk.

•

Iskolánk hozzájárul ahhoz, hogy a felnövekvı nemzedék tagjai birtokában legyenek az élethosszig tartó tanulás képességének, az ehhez szükséges gondolkodásmódot kompetens módon sajátítsák el. Ehhez együttmőködési és kommunikációs készséggel is rendelkeznek, ezáltal a társadalom szociálisan érzékeny, toleráns tagjaivá váljanak. Az ország gazdasági és társadalmi felemelkedését szolgálják, és fogékonyak legyenek a társadalmi és környezeti problémák iránt. Iskolánk a sajátos nevelési igényő beszédfogyatékos és tanulásban akadályozott gyermekek társadalomba történı beilleszkedését segíti.

1.2. Célok Az intézményünkben végzett gyógypedagógiai tevékenység általános célja Iskolánk a közoktatásról szóló törvény 20.§.(1) szerint, a közoktatás nevelı és oktató intézményei közé sorolt gyógypedagógiai intézmény. Ennek értelmében célja és egyben feladata is, hogy: a gyógypedagógiai ellátás keretében biztosítsa a sajátos nevelési igényő (enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók szükségletébıl adódó iskolai nevelést, oktatást, fejlesztést, a terápiák alkalmazását. Célja továbbá, hogy mindenkor a tanuló életkora, állapota figyelembe vételével nyújtsa a gyógypedagógiai nevelést – oktatást és eljuttassa a tanulót a képességeinek megfelelı maximum teljesítmény megvalósítására. A speciális oktató-nevelı munkát intézményünk kiemelt célként veszi figyelembe a tanulók önálló életvitelre, eredményes szocializációra történı, és a pályaválasztásra, a szakmatanulásra való felkészítését. A célok rendszerében ugyancsak kiemelt fontosságú, hogy minden tanulót – az állapotához igazított – gyógypedagógiai megsegítéssel juttatunk el az alapfokú nevelés – oktatás szakaszának eredményes befejezéséhez. Célunk továbbá, hogy az alapfokú iskoláztatás idején az iskolával tanulói jogviszonyban lévı tanulók az életkoruknak, fejlettségi állapotuknak, szükségleteiknek megfelelı teljes körő gyógypedagógiai ellátást kapjanak a tanórán, a tanórán kívül, az egészségügyi és pedagógiai habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokon valamint a gyermekvédelem, a kulturális, a szociális hátrányok enyhítése területén – az iskolára vonatkozó törvényi keretek között. Céljaink között szerepel az intézményi szervezet bıvítése, többcélú közoktatási intézmény, módszertani központ szolgáltatási körének bıvítése, a gyakorlati képzés korszerősítése, az összehangolt követelmények, feladatok ellátása, bemutatása, modellként történı funkcionálása. Intézményünk célja a kompetencia alapú oktatás bevezetése. Szükségszerőségét annak felismerése hívta életre, hogy a jelen munkaerı piaci helyzethez alkalmazkodni kell, meg kell felelni az új kihívásoknak, melynek elengedhetetlen része az egész életen át tartó tanulás. Nagy hangsúlyt fektetünk az ennek megalapozását szolgáló képességek fejlesztésére. ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

8


Intézményünk céljai között szerepelnek a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák és az erre épülı kiemelt fejlesztési feladatok. Ezen kompetenciák beépítésével valósul meg az egységes alapokra épülı differenciáló pedagógiai munka. A kompetenciaalapú oktatás adaptációját követıen intézményünk a tanárképzési feladatkörnek megfelelıen referenciaintézményként bekapcsolódik a kompetenciaalapú oktatás módszereinek terjesztésébe, a módszerek és tartalmak fejlesztésébe. Tehetséggondozó és integrációs programok kidolgozásával, tesztelésével segítjük a hasonló profilú intézmények munkáját. Tanulóink nevelésére vonatkozó általános célkitőzések •

Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épülı és a tanuló által alkalmazni képes tudás elsajátítása.

•

Kulcskompetenciák fejlesztése.

•

Reális önismeret, önelfogadás. Önmaga és a társak másságának ismerete, türelem, megértés.

•

Kulturált érintkezési formák elsajátítása, írott és íratlan szabályok betartása, társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom, konfliktuskezelı technikák gyakorlása- fejlettségnek, egyéniségnek megfelelıen.

•

Továbbfejleszthetı, továbbépíthetı tudás az élethosszig tartó tanulás megalapozására – az egyéni adottsághoz, a fogyatékossághoz, a tanulási akadály és zavar mértékéhez viszonyítva. Törekvés a továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulás megalapozására, a szakmaszerzésre.

•

Törekvés az infokommunikációs eszközök használatára.

•

Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben, az élı és az épített környezetünk értékeinek felismerése, környezetvédı, óvó cselekedet, viselkedés és megnyilvánulás különféle helyzetekben - felnıtt jelenléte nélkül is.

•

Képességeikhez alkalmazkodó erıfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb helyzetekben, monotónia tőrés.

•

Az egészségmegóvás igényének kialakítása.

•

A szokások, a hagyományok elfogadása, más értékek tisztelete, az önzetlenség, a szeretet, a segítıkészség, a szorgalom.

•

Részvétel az iskola közösségeinek életében, kötıdés társakhoz, felnıttekhez, büszkeség az iskolai hovatartozásban, oldott viselkedés az iskolai környezetben.

A célkitőzések teljesülésének kritériumai a szervezeti felépítésben, a képzési korszerősítésben •

A többcélú közoktatási intézmény létrehozása.

•

A törvényben elıírt dokumentumok átdolgozása, az új szabályozó dokumentumok figyelembevételével. Építettünk a 2003. évi LXV közoktatási törvényre, a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokra, a kerettanterv cél- és feladatrendszerére.

•

A belsı együttmőködés – a szakmailag önálló gyakorló mőhelyek – meghatározott célok szerinti partnerkapcsolatának további fejlesztése.

•

Az új szervezetben a képzés korszerő elemeinek érvényesítése.


9


•

A tantestület szakirányú továbbképzése, a szakvezetı tanárok szakvizsgája megszerzésének biztosítása.

Nevelési - oktatási és képzési célok életkori szakaszokhoz rendelten A kisiskoláskor •

Az óvodás létbıl az iskolai életformára történı zökkenımentes átvezetés.

•

Az iskolai élet, a társas kapcsolatok szokásrendjének pontos elsajátítása.

•

A feladat- és szabálytudat erısítése.

•

Az érdeklıdés, az aktivitás, a tevékenység iránti igény felkeltése, ébrentartása.

•

A saját fejlıdési ütem elfogadása, önismeret alapozása.

•

A közösségi tudat erısítése, az érzelmi élet gazdagítása.

•

Az alapvetı kultúrtechnikák elsajátítása, a kommunikáció fejlesztése.

•

A játék megszerettetése a tanulási helyzetekben, a szabályjátékok, a didaktikai játékok örömének megélése, a kortárscsoport felfedezése.

•

Gazdag élményanyag biztosítása az ismeretszerzéshez, a képesség, a tartós figyelem, a megtartó emlékezet fejlesztése.

•

A személyiség értelmi, érzelmi, akarati oldalának, pozitív tulajdonságoknak erısítése.

•

A kulturális, a szociális háttérbıl adódó hátrányok csökkentése felzárkóztatás, törekvés a nem fogyatékos gyermekek iskolai csoportjaiba történı visszavezetésre. Az iskolán kívüli társas kapcsolatok erısítése.

A serdülıkor •

Az önismeret erısítése, reális kép kialakítása önmagáról, lehetıségeirıl, korlátairól.

•

Az önképviselet, megnyilatkozás, véleménynyilvánítás elsajátítása.

•

Ismeretszerzés a továbbtanulási lehetıségekrıl, pályaválasztásról.

•

Az általános mőveltség elemeinek gazdagítása, ismeretek szélesítése, strukturálódása, megerısítése.

•

Az önálló életvitel, a társadalmi beilleszkedés módjainak, lehetıségeinek megismerése, gyakorlása.

•

Felkészítés a társadalmi szerepre, a magánélet szerepeire, a konfliktusmentes kapcsolatépítésre, szocializációra.

•

Az önálló tanulás, a megismerés módszereinek, mőveleteinek, elsajátítása, alkalmazása a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelıen.

•

Egészségmegırzı, környezet óvó attitőd kialakítása.

•

A jól mőködı képességek fokozott fejlesztése, a sérült képességek korrigálása, kompenzálása.

•

A személyiség érzelmi, akarati oldalának stabilizálása.

•

Az egyéni különbségek, a másság elfogadása kortárscsoportban, közösségben. ______________________________________________________________________________________10 Pedagógiai program 2010.


•

A kulturális, szociális hátrányok folyamatos kompenzálása, korrigálása, visszavezetés a nem fogyatékos fiatalok korcsoportjaiba, a befogadás, az elfogadás erısítése a szülıkkel, a családdal közösen.

1.3. Az intézmény feladatai •

Biztosítjuk azokat a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényő (enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulók iskolai neveléséhez szükségesek.

•

Az alapfokú iskolázás teljes tartalmában – szükségleteiknek megfelelıen – egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban, terápiában részesülnek tanulóink.

•

Feladat a kulcskompetenciák bevezetése és fejlesztése.

•

Kooperatív tanulásszervezési formákkal és korszerő módszerekkel biztosítjuk, hogy a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben érvényesüljön a differenciált, egyéni fejlesztés.

•

Témahét szervezésével, projektmódszer alkalmazásával segítjük a gyakorlatközpontú és alkalmazható tudás megszerzését, biztosítjuk a tevékenységközpontú tanulást.

•

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében, azon tanulók számára, akik az évfolyamra meghatározott követelményeket hosszabb intervallum alatt teljesítik, a fejlıdési ütemüknek megfelelı képzési idıt biztosítunk, törvényi keretek között.

•

Olyan valóságos tanulási környezetet, tapasztalatszerzési lehetıséget biztosítunk, amelyben a cselekvésbıl kiindulva a valóságról sokoldalú, konkrét tapasztalatokat szerezhet és a közvetlen vizsgálódásokból juthat el a tanuló az ismeretek képi, majd absztrakciós szintjéhez.

•

Projekt és témahét megszervezése.

•

Sokoldalú szemléltetéssel, cselekvéssel, gazdag feladattárral biztosítjuk a tevékenységközpontú tanítási- tanulási folyamatot (egyes tantárgyakhoz kötıdı készség- és képességfejlesztést, a tevékenységek bıvülı körét).

•

Kiemelt figyelmet fordítunk az alapozást szolgáló évfolyamokat felölelı pedagógiai egységre, ahol a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztése, a tanulási szokások alapozása, gyakorlása történik iskolán belül, az iskolán kívüli foglalkozásokon.

•

Olyan lehetıségeket teremtünk, ahol a tanulók gyakorolhatják az ön- és szőkebb környezetük ellátásához, a társadalmi együttéléshez, az önálló és eredményes életvezetéshez nélkülözhetetlen tevékenységeket.

•

A szülık (gondviselık) és az iskola között olyan kapcsolatot teremtünk, ahol a nevelési feladatok megvalósításában a szülı partner.

•

A tanuló szükségletének és a szülık igényének megfelelıen teljes ellátást biztosítunk – ügyelet, oktatás, étkeztetés, fejlesztı terápiák, napközi, tanulószobai ellátás, szakkörök, klubok, tehetséggondozás.

•

A tanítás-tanulás folyamatában a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva megértetjük az egészség megóvásának fontosságát, elsajátíttatjuk a környezetünk védelmével összefüggı teendıket.

______________________________________________________________________________________11 Pedagógiai program 2010.


•

Bevonjuk tanulóinkat az iskolai élet szervezésébe, szervezeteik mőködtetésébe, jogaik gyakorlásába, kötelezettségeik felfogására, értelmezésére.

•

Kialakítjuk a tanulók kötelességtudatát.

•

Folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat, a szülıket a tanulók iskolai elımenetelérıl, elért eredményeikrıl, lehetıségeikrıl.

•

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenységet úgy mőködtetjük, hogy a szociális hátrányból eredı különbségeket csökkentjük, együttmőködve a különféle segítı szervezetekkel, szolgálatokkal.

•

Felkészítjük tanulóinkat az informatikai eszközhasználat elsajátítására.

•

Egyéni differenciált fejlesztéssel hatékonyabbá tesszük társadalmi integrációjukat.

1.4. Kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák a tudás megszerzéséhez és megújításához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükségesek. Hozzájárulnak a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Ennek megfelelıen intézményeink fı céljai között szerepel. Pedagógiai feladataink a kulcskompetenciák fejlesztésére épülve segítik a tanulók személyiségfejlesztését a tanítási órán, illetve a tanórán kívüli foglalkozásokon. Az iskolai nevelés-oktatás a sokoldalú készség és képességfejlesztés kiváló terepe. A NATban elıírt kulcskompetenciák és az erre épülı kiemelt fejlesztési feladatok mindegyik mőveltségterületen megjelennek. Az egyes mőveltségterületek, tantárgyak kiemelt fejlesztési területei és az ezekhez kapcsolódó tartalmi és fejlesztési feladatok részletesen megjelennek a helyi tantervben. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidıs tevékenységek, stb. során. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelı keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidıs tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelıen. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szövet értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társ- és kulturális háttere, környezete és igényei, érdeklıdése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, ezzel felkészítve az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek olyan fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia magában foglalja a matematikai gondolko-



dásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek felhasználásával magyarázatokat és elırejelzéseket tegyünk a természetben. Az ember és a rajta kívüli természeti világ között lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, elırejelzéseket tegyünk és irányítsuk cselekvéseinket. Ez a kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlıdés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelısséget. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyőjtését és feldolgozását, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, minden mőveltségi területen, az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást is ide értve. Ez jelenti egyrészt az új ismeretek megszerzését, feldolgozását, beépülését, másrészt útmutatások keresését, alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy elızetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit használja otthon, munkában, tanulásban, képzésben egyaránt. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, a közösségi élet feltételei. Az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, melyet áthat a közjó iránti elkötelezettség. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben, és a társadalmi folyamatokról, demokráciáról kialakult tudása, véleménye legyen. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben megismerni tágabb környezetét – a munkahelyén is – és képessé teszi a kínálkozó lehetıségek megragadására. Célkitőzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást is jelenti. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Az esztétikai-mővészeti tudatosság minden mőveltségterületen megjelenik. Magában foglalja az esztétikai megismerést, az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését. Mővészeti önkifejezés, mőalkotások és elıadások elemzése, saját nézıpont összevetése mások véleményével – ilyen képességek tartoznak ide. Különösen fontos a magyar nyelv és irodalom területen az irodalom, a dráma, a bábjáték, a mővészetek területén a zene, a vizuális mővészetek kultúrája és a modern mővészeti kifejezıeszközök a fotó, a mozgókép fontossága. ______________________________________________________________________________________13 Pedagógiai program 2010.


1.5. Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép és önismeret Az egyén alkotó tevékenysége során alakul ki önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe. Kialakul az önmegismerés, önkifejezés, önállóság, önkifejezés igénye, fogékonnyá válik az alapvetı erkölcsi, etikai normák iránt. Hon- és népismeret Jelen van az összes mőveltségi területen. Meghatározó szerepe van a nemzeti értékek, hagyományok megismertetésének. Cél a nyitottság megırzése a nemzeti értékek iránt, amely alapja lehet másfajta kultúrák iránti fogékonyságnak, toleranciának. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. Szerezzenek ismereteket a tanulók az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Legyenek nyitottak és elfogadóak az európai kultúrák, szokások, életmódok, vallások, a másság iránt. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai élet, az osztályközösség élete az aktív állampolgárságra és a demokráciára nevelés helyszínei. Az iskolai élet teljes folyamatát teremtheti meg, a tanulók aktív részvételére építı tanítás- és tanulásszervezeti eljárásokkal, az iskolai élet demokratikus gyakorlásával a tanulók aktív állampolgárrá válását. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó ismeretek nélkül nem érthetjük meg a folyamatok jelentıs részét. A társadalom számára is fontos, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka és a gazdaság, ésszerőség iránt. Az iskolai életnek fontos szerepe van abban, hogy tanulóink tudatos fogyasztóvá váljanak, tudják a döntésekkel járó kockázatot mérlegelni. Környezettudatos nevelés A tanulók legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt. Más-más élményük van a környezettudatos életvitel terén. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita, stb.) segítségével formálhatjuk tudatos magatartásukat. Ápolják és óvják szőkebb és tágabb környezetüket, elısegítve ezzel a természet fennmaradását, a társadalom fenntartható fejlıdését. Értsék a fogyasztás és a környezeti erıforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Szerezzenek tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása Oktató-, nevelımunkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás képességét. Elsajátítják a tanulók az önálló tanulás elemi technikai sajátosságait, a hatékony tanulási módszereket, a páros, csoportos és kooperatív tanulási technikát. Kialakítjuk az önmővelés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehetıségeket. ______________________________________________________________________________________14 Pedagógiai program 2010.


Testi és lelki egészség Az iskolában biztosítjuk az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Felkészítjük tanulóinkat, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Segítsék beteg, sérül, vagy fogyatékos embertársukat elfogató és segítıkész magatartással. Tudják kezelni vagy megelızni a veszélyhelyzeteket. Figyelmet fordítunk a családi életre, felkészülésre, a helyes szexuális magatartásra és kultúrára Felkészítés a felnıtt lét szerepére A felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Ennek célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versenyzéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint pl. a vállalkozás, a gazdálkodás és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

1.6. Az oktató-nevelı munkánk szervezése Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelı oktatásban részesüljön. A tanulók fejlettségi szintjének meghatározása után végezzük a fejlesztést. Ehhez határozzuk meg az eszközt és a módszert. Intézményünk érvényesíti az egységes alapokra épülı differenciálást •

Együttmőködı (kooperatív) tanulási technikák alkalmazása.

•

A tanuló tevékenységeinek önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak és alkotó képességének középpontba helyezése különbözı szervezeti formában – osztály, csoport, tanulópár, részben és teljesen egyéni oktatásban.

•

Differenciálás a tanuló képességeihez igazodva.

•

Sajátos tanulásszervezési technikák kidolgozása a tanulási, magatartási és egyéb problémákkal küzdı tanulók eredményes oktatása érdekében.

•

A tanulói aktivitás kibontakoztatásának elısegítése.

Biztosítjuk a tanulási esélyegyenlıséget •

A tanulók személyiségének megismerésével az eredményesség érdekében személyre szabott pedagógiai módszereket alkalmazunk.

•

Segítjük a sikeres tanulást a tanulási nehézségek feltárásával.

•

Az egyénhez igazodó fejlesztéssel alapozzuk meg a kulcskompetenciákat.



•

Egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelményeket, ellenırzési- értékelési eljárásokat alkalmazunk.

•

Differenciálással fejlesztjük tehetséges tanulóinkat.

•

Az egységes alapokra helyezett differenciálás biztosítja iskolánkban a tanulói különbségekhez való alkalmazkodást.

1.7. Az iskolában folyó nevelı-oktató munkánk eszköz- és eljárásrendszere A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsıdlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük. Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei: •

A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk.

•

A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához, szükségletéhez, és minden esetben törekszik a tanulóközpontú módszertan alkalmazására.

•

Figyelembe vesszük a tanuló életkori sajátosságait, elızetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját.

•

Módszereinket az adott helyzethez, szituációhoz igazítjuk, élünk a korszerő lehetıségekkel.

•

A tanulók egyediségéhez, sérüléséhez leginkább illı módszer-kombinációkat alkalmazunk, kooperatív technikákat, drámapedagógiát.

•

A választott módszerek (kooperatív technikák, drámajáték, mozgás-és zeneterápia, egyéni fejlesztések) a sérült gyerekek személyiségéhez igazodva ösztönzık, a pozitív megerısítést szolgálják.

•

A módszerek kiválasztásában figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényét. Kiemelt szerepe van a tapasztalatszerzésnek, a cselekvésbıl kiinduló gondolkodásnak, a követendı mintaadásnak, a modellnyújtásnak, a gyakorlásnak, a megerısítésnek, a szerepjátékoknak, a fejlesztı beszélgetéseknek, problémaközpontú tanításnak a tanítás-tanulás, a nevelés egész folyamatában.

•

Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása, az egymástól tanulás elsajátítása.

•

Személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárásokat, módszereket alkalmazunk.

A magatartás, a viselkedés, az attitőd formálás ösztönzı módszerei A helyeslés, a biztatás, a dicséret, az elismerés szóban és írásban. Irányultsága •

A szorgalom elismerése

•

A pozitív magatartási formák megerısítése

•

A tanuló kitartásának, akaratának elismerése (eredmények, versenyek, helyezések)

•

A közösségért végzett munka értékeinek felmutatása



Formái A szóbeli, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (tárgyi, könyv, színház, mozi, kirándulás, ösztöndíj…) A tanulmányi munkára, a tanulási motívumokra ható ösztönzı módszerek: •

A helyeslés kifejezése szóban és írásban

•

Az elismerés kifejezése az osztály elıtt, az iskolatársak, a szülık elıtt szóban és írásban

•

Dicséret az osztály, az iskolatársak elıtt szóban és írásban

Formái: •

Osztályfınöki, szaktanári, igazgatói dicséret üzenı füzetbe, ellenırzıbe, osztálynaplóba, bizonyítványba

•

Jutalom – tárgyi, könyv, ösztöndíj, oklevél

1.8. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei Intézményünkben azok a tanköteles, kisiskolás korú tanulók nyernek felvételt, akik ép értelmi képességek övezetébe esnek, de a beszéd vagy a beszédmegértés zavaraik miatt a tanulási folyamatban súlyosan, tartósan akadályozottak. Valamennyi tanuló a Beszédvizsgáló Országos Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye nyomán nyer felvételt. Fejlesztésük elsıdleges célja az intenzív rehabilitációs fejlesztés, a tanuló egyediségének, speciális nevelési szükségletének kielégítése. Az intézményünkben nyújtott nevelés-, oktatásfejlesztés biztosíthatja a tanuló számára, hogy a gyermek minél elıbb visszakerüljön a többségi oktatásba. Az elkülönített nevelésük idıtartama – ésszerő idıhatárok között – átmeneti, a terápia eredményességétıl függı. A többségi intézményben történı integrált oktatás mellett, a sajátos nevelési igény szerinti további rehabilitációs megsegítés biztosított részükre.

1.8.1. A tanulók fejlesztésének kiemelt feladatai A fejlesztés során törekszünk a pszichológiai és a fiziológiai tényezık összhangjára, a beszéd és az egész személyiség fejlesztésének egységére. A több tanéves fejlesztı tevékenység tudatos, tervszerő. A tanulók beszéd és személyiség állapotának diagnosztizálásának nyomán – állapotához illesztett terápiás terv készül a fejlıdésének folyamatos ellenırzése, diagnosztizálása mellett. A nevelés-oktatás, a terápiák alkalmazása a sokoldalú fejlesztést szolgálják. Változatos szervezeti keretet biztosítunk, ahol az egyéni és a csoportos foglalkozások váltják egymást. A fejlesztés intenzív és folyamatos.

1.8.2. Iskolai oktatás a bevezetı és a kezdı szakaszban A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a közoktatásról szóló törvényekben elıírt szakaszokkal. A helyi tantervben igény szerint a bevezetı szakasz idıtartama növekszik – a tananyag két évre való elosztásával – csak indokolt esetben. Ezáltal a nevelésben a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak – bár a fejlesztés útja, módja és a kialakulásuk idıtartama módosulhat. A tananyag átadásánál, a módszerek megválasztásánál kiemelt figyelmet kap a Magyar nyelv és irodalom az alábbi szempontok szerint: ______________________________________________________________________________________17 Pedagógiai program 2010.


Hosszabb elıkészítı idıszak a hallási, a látási tudatosság, differenciáló képesség, az akusztikus figyelem, a beszédpercepció érdekében. Késleltetett írástanítás – indokolt esetben. Olvasás-, írástanítási módszerként a diszlexia prevenciós és redukciós olvasástanítási módszer alkalmazása (Meixner módszer). Hasonlóan kiemelt szerepet kap a különbözı információs és kommunikációs eszközök segítı szerepe – amely tanulási és munkaeszköz is lehet a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanulók számára.

1.8.3. A pedagógiai habilitáció fıbb tevékenységformái •

Logopédiai egyéni és csoportos terápia – nyelvi fejlesztés

•

Pösze terápia

•

Diszlexia prevenció

•

Grafomotoros fejlesztés

•

Dadogás terápia

•

Diszlexia terápia

1.8.4. Személyi és tárgyi feltételrendszer a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében A tanórai foglalkozások elsıdleges célja a sajátos nevelési igénybıl eredı hátrány csökkentése – ezért a tanórai foglalkozásokat a fogyatékosság típusának megfelelı gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus-logopédus, konduktor-tanító végzettséggel rendelkezı szakemberek vezetik. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat, terápiákat logopédusok látják el. A tanulók nevelésében – oktatásában részt vevı pedagógusok az alábbi – fıiskolai szakirányú – továbbképzéseken, pedagógus szakvizsgán bıvítették szakképzettségüket: •

Sindelar program

•

Tanulási- és magatartási zavarok terápiája iskoláskorban

•

A matematika tanulás zavarai

•

Pedagógus szakvizsgára felkészítı szakirányú továbbképzés

•

Meixner-féle diszlexia prevenció és reedukáció módszere

Az intézmény által biztosított környezet a tanulók egyéni igényeihez, szükségleteihez igazított (a tanulók elhelyezése az osztályteremben, a hely- és helyzetváltoztatást segítı bútorok, jól felszerelt fejlesztı szobák, gyógy úszás, gyógytorna).

2. Személyiség- és közösségfejlesztés Iskolánk tanulóinak sajátosságából adódóan (a tanulásban akadályozottság, beszédfogyatékosság és a járulékos tünetek) pedagógiai programunknak a sérült személyiség egészének figyelembe vételével kell kijelölni nevelési területeinket. ______________________________________________________________________________________18 Pedagógiai program 2010.


Az életkori sajátosságok, a fogyatékosság által okozott részleges körő módosulások szükségessé teszik a személyiségfejlesztés folyamatában a sajátos, fejlesztı, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs (terápiás) célú pedagógiai eljárások alkalmazását. Nevelési programunkban – a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük: •

a szocializáltsági, neveltségi mutatók erısítését,

•

a szociális kompetenciák fejlesztését

•

az egészségmegırzı-, óvó attitőd kialakítását,

•

a természet- és környezettudatos magatartásformákat,

•

a tanulást az egész személyiség fejlıdése, fejlesztése érdekében,

•

a kommunikációs nevelést

•

egymásra irányuló figyelmet, együttmőködést, felelısségvállalást,

•

megértésen alapuló fejlesztést,

•

önzetlen segítést, toleranciát,

•

szervezıkészséget

A személyiségfejlesztés mindig egymással összefüggı nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás, rehabilitációs hatású résztevékenységek sokaságából építkezı komplex folyamatban valósul meg. Ez a komplex folyamat a speciális nevelési szükségletektıl függıen különbözı szerkezető, összetételő komplex fázisokban, más- más tartalommal és hangsúllyal szervezıdik. A gyógypedagógiai tevékenység egyidejőleg nevelés, terápia, rehabilitáció, amelyet az érintett személy nehezített fejlıdési és/vagy életvezetési szükségletei határoznak meg. A személyiségfejlesztést nem kívánjuk külön kezelni a közösségfejlesztéstıl, hiszen kölcsönös, szoros kapcsolat főzi össze tartalmi, módszerbeli, és a megvalósulás színtereinek tekintetében. A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtıl, annak fejlıdéstörvényeitıl. Az egyén a maga tulajdonságaival viszont hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erıteljesebb a sérült tanulóink esetében, ebbıl következıen fejlesztésük, fejlıdésük térben és idıben elválaszthatatlan.

2.1. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskolában a nevelési- oktatási célok megvalósulását a tanítási órán kívül szervezett foglalkozások segítik. Napköziotthon, tanulószoba A közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen az iskolában a tanítási napokon a délutáni idıszakban 1-6. évfolyamig napközi, 7-8. évfolyamon tanulószoba mőködik (szülıi igény szerint). A napközis foglalkozás a következı tevékenységeket, fejlesztéseket foglalja magába: •

tanulás

•

a szabadidı értelmes falhasználása (játék, kultúrával kapcsolatos tevékenység, kézmőves foglalkozás)

•

testi és lelki egészségnevelés ______________________________________________________________________________________19 Pedagógiai program 2010.


•

társas kapcsolatok fejlesztése

•

tehetséggondozás és felzárkóztatás

Diákétkeztetés A napközibe és tanulószobába járó tanulók részére naponta háromszor biztosítjuk az étkezést. Iskolánkban a térítési díj alanyi jogon minden tanulónak 50%, ehhez hozzájárul még az önkormányzatok által a családoknak megítélt különféle kedvezmény. Szakkörök, klubok Az igények és az iskola lehetıségeinek figyelembevételével a tanév elején dönt az iskola nevelıtestülete az induló szakkörökrıl, és klubokról. Sportolás, testedzés A mindennapi testedzés része a délutáni foglalkozásokban a tornaterem és az uszodahasználat, a karate oktatás, a rendszeres természetjárás. Egyéb tevékenység Mővészeti, tudományos fejlıdést biztosít a könyvtár-, a színház-, és mozi látogatás, a hangszeres tanulási lehetıségek és a kórus. Hit- és vallásoktatás az iskolán kívül szervezıdik. Az erkölcsi és etikai nevelés az iskola minden színterén, különösen osztályfınöki órán és napközis foglalkozásokon valósul meg. Erdei iskolát is szervezünk a jelentkezés önkéntes. Itt a tájegységhez kapcsolódóan történelmi, földrajzi, természeti, irodalmi, népmővészeti ismeretek győjtése, feldolgozása történik.

2.2. Az iskola hagyományai A hagyományok fontos pillérei az iskolai életnek. Hozzájárulnak a tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatásához és fejlesztéséhez. Ünnepségek, megemlékezések •

Megemlékezés az aradi vértanúkról

•

Megemlékezés október 23-án

•

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról

•

Március 15-én az alsó tagozat emlékhelyek látogatásával ünnepel. A felsı tagozat az ünnephez kapcsolódó irodalmi, történelmi, zene- és képzımővészeti kérdések alapján vetélkedı formájában kooperatív csoportmunkával.

•

Anyák napja

Iskolai rendezvények •

Tanévnyitó ünnepély az elsı osztályosok köszöntésével

•

Iskolai karácsony

•

Nyílt nap az alsó és a felsı tagozaton

•

Nyitott kapu a leendı elsı osztályosoknak és szüleiknek ______________________________________________________________________________________20 Pedagógiai program 2010.


•

Erdei iskola

•

Közös vetélkedı az óvodával – óvoda iskola átmenet segítése

•

Ballagás

•

Tanévzáró ünnepély

Részvétel rendezvényeken •

Éneklı ifjúság hangverseny a VII. kerületi általános iskolákkal

•

Kulturális versenyek a fıvárosi sajátos nevelési igényő tanulók általános iskoláiban

•

Közös rendezvény az ELTE gyakorló iskoláival

Versenyek •

Versmondó verseny (alsó és felsı tagozat)

•

Meseolvasó verseny (2., 3., 4. osztály)

•

Szép füzet verseny (alsó tagozat)

•

Környezetvédelmi vetélkedı

•

Matematika szaktárgyi verseny (3-4. osztály és felsı tagozat)

•

Sportversenyek

•

Atlétika, váltóversenyek, ping-pong, állóképesség

2.3. A diákönkormányzat mőködése és hagyományai Tevékenysége a tanulókat érintı kérdésekre terjed ki. Szervezeti és mőködési szabályzat alapján mőködik. Munkáját az osztályfınöki munkaközösség segíti. Tagjai Az iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók. Jogai •

Képviseleti jog: Az iskola valamennyi tanulójának képviseletében azok a diákönkormányzati vezetık járnak el, akiket a tanulók több mint 50%-a választott. A DÖK megválasztott vezetıje részt vehet az Országos Diákparlamenten

•

Használati jog: Feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helységeit, berendezéseit, amennyiben ezzel nem korlátozza az iskola mőködését

•

Javaslattételi, véleményezési jog: Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelésioktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

•

Egyetértési jog: A tanulókat érintı fıbb kérdésekben – a házirend elfogadásakor, módosításakor – jutalmazáskor

•

Döntési jog: Egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönthet

Iskolánk diákönkormányzatának mőködése ______________________________________________________________________________________21 Pedagógiai program 2010.


Felsı tagozaton mőködik. Minden osztályban megválasztanak egy osztálytitkárt, aki a diákönkormányzatban képviseli tagként a közösséget. A tagok titkos szavazással választják meg a DÖK vezetıjét. Minden évben kétszer diák közgyőlést szervez: októberben az éves várható feladatokat, májusban a végzett munkát beszélik meg. Hagyományai •

Megemlékezés a különbözı világnapokról – Gyermekek Világnapja – Víz Világnapja – Mőemlékvédelmi Világnap – Madarak és fák napja – Föld napja

•

Diákközgyőlés

•

Farsang alsó és felsı tagozaton

•

Diákújság – Dami Hírmondó

•

Fórum: a tanulók magatartásának értékelése, jutalmazása

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény, amely megadja a felhatalmazást a diákönkormányzatnak a mőködési szabály megalkotására, és tartalmazza az elfogadásával kapcsolatos szabályokat.

2 4. A szocializáltsági, neveltségi mutatók erısítése A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése, elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos mutatója az együttmőködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása az egyéni a közösségi érdekérvényesítés ön- és mások elfogadása. Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelıen. Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet szánunk az erdei iskolai programoknak, túráknak, kirándulásoknak, a közös sport és kulturális rendezvényeknek. Kisiskoláskor Feladatok, tevékenységek Tapasztalatok szerzése az intézmény mőködésérıl, az egyes közösségek mőködési rendjérıl. Az iskolai hagyomány és szokásrend megismerése, elfogadása – együttmőködés a társakkal, a pedagógusokkal a teremrend, a tanszerek rendje, saját holmi elhelyezésének rendje, sorakozások, a tanórai megnyilvánulások, a közös étkezések, óraközi szünetek, a szabadidıs foglalkozások terén. Szokásrend kialakítása az önellátásban – az öltözködésben, az elemi tisztálkodásban (kézmosás, fogmosás) – az egyes tanórákhoz tartozó taneszközök kezelésében, A felelısök rendjének kialakítása, a felelısi munka elvégzése.



A saját, a társak tulajdonának, felszerelésének óvása, tiszteletben tartása, az iskola, a lakókörnyezet kezelésében. Ezeket az elvárásokat elsıdlegesen az elsı és a második évfolyam felé fogalmazzuk meg. Az érzelmi kötıdések, odafordulás, elfogadás, szeretet kimutatása a tanulók személyiség formálásának fontos eszköze. A normák elsajátítása második fázisában a megismert, a megértett szokások, gyakorlása, megerısítése, interiorizációs szakasza következik a 3-4-5 évfolyamokon. A gyakorlás különféle színtereken: osztályban, tornateremben, öltözıben, étteremben, a közös helyiségekben, az orvosi rendelıben, játszótéren, utazásnál, kirándulásokon, erdei iskolában, kulturális programokon, realizálódik. Serdülıkor Feladatok, tevékenységek Ebben a szakaszban már az alkalmazási szintig juttatjuk el a tanulókat. Célunk, hogy az elsajátított normák, viselkedési szabályok, szokások már belsıvé vált algoritmus szintjén mőködjenek. Ehhez kapnak indíttatást, megfelelı terepet, alkalmat, helyzeteket. A szituációk széles körét felkínálva kívánjuk eljuttatni a tanulókat az együttélési normák, az írott és íratlan szabályok megismeréséig, értelmezéséig és azok elfogadásáig, alkalmazásáig. A serdülıkorban nagyobb figyelmet fordítunk az érzelmi élet gazdagítására, a barátságokra, tartós kapcsolatokra, az egymás problémáinak kezelésére, a közösségi atmoszférára. A személyiségfejlıdés problémás eseteiben a tanulók egyéni bánásmódban és megsegítésben részesülnek. A normaelfogadás mindenkor együtt jár a másság, a más kultúrából hozott értékek megerısítésével, tolerálásával. Mindez addig nyer elfogadást, amíg annak tartalma, vagy módja nem károsítja a tanulót vagy az intézményi életet. Iskolánk nyitott a különféle vallási, közösségi normák, elvek terén, amíg ez a többi tanuló munkáját, erkölcsi fejlıdését nem károsítja, vagy az érintett tanuló ellenében nem hat. A belsıvé válást elısegíti a közösség minısítı ereje, hatása, a társak véleménye, megítélése, az önértékelés, a következetes visszajelzés, megerısítés, vagy korrekció. Az intézmény az eredményeit csak valamennyi pedagógusnak, pedagógiai segítınek, munkatársának egységes elvek szerinti együttmőködéseként érheti el. Ebben a folyamatban meghatározó a családi háttér megnyerése, támogató megerısítése. A tevékenységek, a megélt, átélt szituációk széles körét kínáljuk korrekciós és terápiás jelleggel. Ehhez térben és idıben olyan helyszíneket rendelünk, amely a széleskörő társadalmi gyakorlat megtapasztalását jelenti és a felnıtt életben, a társas kapcsolatokban modellként szolgálhat. E célból bıvül az iskolai élet valamennyi színterét érintı, a tanulók által hozott döntések, véleményezések, állásfoglalások, érvelések lehetısége. Aktív részvételükre számítunk az életüket, a közösségüket érintı tervezésben, szervezésben, kivitelezésben. Bevonjuk a serdülıket az ügyeletes tevékenységbe, gondozói munkába, táborok, kulturális rendezvények szervezésébe, saját és társaik tetteinek megítélésébe, az iskolai normák megfogalmazásába.

2.5. A tanulás A sajátos nevelési igényő tanulók – az enyhén értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott - a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek legjobban megfelelı tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése, az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, a cselekvésbıl kiinduló gon______________________________________________________________________________________23 Pedagógiai program 2010.


dolkodás, a felfedeztetı tanulás, a problémaközpontú tanítás. Ezen elveket érvényesítjük a beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében is. A kisiskoláskor tevékenységei Az alsó tagozatban elıtérbe helyezzük a tankönyvek, taneszközök helyes használatát pl. munkatankönyvek piktogramjainak értelmezését, az ábrák, képanyagok elemzését, a feladatok külsı algoritmusokkal vezérelt megoldását, feladat végrehajtás sorrendjét, az összehasonlítást, az önellenırzés módjait, lehetıségét, az írásbeli feladatok végrehajtását. A technikai jellegő, manuális feladatokban a pontos mintakövetést, az algoritmizált lépések leolvasását. A mozgásban az utánzás, a mintakövetés tanulása, a szabályok elsajátítása. Folyamatosan végzett tevékenység az esztétikus füzetvezetés, a képi ábrázolás elemi formai, tartalmai és esztétikai követelményeinek megismertetése, az önkifejezés, a viszonyulás képi megjelenítése. Megtanítjuk tanulóinkat az alsó tagozatban a rövid, egyszerő szövegelemzésre, értelmezésre, a bevésés technikájára – az egyéni tanulási sajátosság felismerésére, a tartalomjegyzék kezelésére, a gyermeklexikonok és gyermekeknek szóló segédanyagok irányítás melletti felhasználására. Kiemelt tevékenység a beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése – gyakorlása a teljes tanítási - tanulási folyamatban. A tanulás tanításának fontos eleme, hogy a tantárgyak taneszközeit (pl. matematikai, technikai, magyar) megtanulják adekvátan használni és a segédeszközöket önállóan alkalmazni. A tanulás tanításának részét képezik az egyszerő memoriterek, versek tanulása. A serdülıkorúak tevékenységei A felsı tagozaton elıtérbe kerül az elsajátított tanulási módszerek alkalmazása, az önálló tanulás megvalósítása. Ezen a szinten a tanuló a problémája megoldásához tudjon segítséget kérni, ismerje a segítség formáit is. A felsı tagozatos tanulók mutassanak nagyobb jártasságot a páros, a csoportos és a kooperatív munkaformákban. Gyakorolják és alkalmazzák a tankönyvekkel, feladatlapokkal, munkalapokkal való önálló tanulást, a szövegfeldolgozás, értelmezés formáit, fejlettségüknek megfelelı feldolgozási lehetıségeket. El kell jutni a tanulóknak az ésszerő, a takarékos, az esztétikus füzetvezetéshez, technikai, vizuális jellegő alkotások önálló elkészítéséhez. Képessé kell válniuk az ésszerő tervezésre, a belsıvé vált algoritmusok pontos alkalmazására, a munkamenet összeállítására tartalmuk szerint. El kell sajátítani a hatékony önellenırzést, hibák javítását, értelmezését, a tanuláshoz szükséges speciális taneszközök használatát. A tanulás tanításában feladat az épen maradt képességcsoportok és a tanulási motiváltság erısítése.

2.6. A kommunikációs nevelés Az iskola valamennyi színterén kiemelt feladat a kommunikációs kultúra fejlesztése. A tanulók többségénél kommunikációs nehézséggel a beszéd területén érzékelhetı funkciózavarral szembesülünk. A kisiskoláskorban kiemelt tevékenységek A beszéd formai, tartalmi részének javítása, korrigálása, fejlesztése. Az értelmes, szép, magyar beszéd megköveteli a helyzetnek megfelelı beszédpéldát, a kellı motivációt, a következetes gyakorlást, a mindenkori korrigálást, kiigazítást. Olyan szituációk, helyzetek teremtése, amelyben a társadalom által elvárt beszédnormáknak megfelelıen gyakorolhatnak a tanulók, tapasztalatokat szerezhetnek a kommunikációs feladatok megoldásában. Külön figyelmet ér______________________________________________________________________________________24 Pedagógiai program 2010.


demel az alsó tagozaton: a köszönés, a kérés, a tudakozódásnak megfelelı kommunikáció, a segítségkérés, a probléma, a szükséglet megfogalmazása, az önkifejezés technikáinak elsajátíttatása. Mondatokban történı megnyilatkozás különféle kommunikációs helyzetekben. A serdülıkori tevékenységek A felsı tagozatban elıtérbe kerül a mondanivaló értelmes, az összefüggésnek megfelelı interpretálása, a társas kapcsolatban a kapcsolatfelvétel-és fenntartás. A konfliktuskezelés kulturált technikáinak alkalmazása. A tanulók jártasságot szereznek az írásbeli kifejezés különféle formáiban: az önéletrajz írásában, kérvények, nyomtatványok kitöltésében. Ezen tevékenységekhez megfelelı mintákat, technikákat kapnak a tanulók. Meg kell teremteni annak lehetıségét, hogy véleményükkel, írásaikkal a nyilvánosság elıtt is megjelenhessenek a diákújságban, a faliújságok, tablók készítésekor, a diákfórumokon, nyilvános szerepléseken felszólalásaikkal, elıadással, színjátszással, drámajátékkal. Terápiás céllal és jelleggel sok szituációt éljenek meg tanulóink. Valamennyi korosztály gyakorolja a metakommunikáció különbözı formáit. Ésszerően, helyesen használják tevékenységükben az infokommunikációs eszközöket.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Az iskolával történı találkozás, az iskolaváltás, az óvodai védett környezet elhagyása a gyermek, a szülı számára szorongást, bizonytalanságot okozó tényezı. Ennek oldását segíti a szülıkkel történı ismerkedı beszélgetés, amely a szülı és az iskola igazgatója között zajlik. Egy tájékozódó jellegő iskolabejárással megtekinthetik adottságainkat. Nyílt napon lehetıséget adunk az elsı osztályok tanórai munkájának megtekintésére. Májusban szülıértekezlet keretében ismerkednek meg a tanítókkal, az iskola elvárásaival. Szeptemberben ajándékkal kedveskednek az elsısöknek idısebb iskolatársaik. Nemcsak a fogadás, de a tanulók búcsúztatása is hasonló formában történik. A ballagás, a búcsúztatók, a mősorok, a diáktársak sorfala között vonuló öreg diákok ünneplése iskolai életük maradandó emléke. Az ünnepek sorában elsı helyen áll a Karácsony, amelyben valamennyi csoport mősorral ajándékozza meg az egész iskola közösségét és vendégeinket. A közös ünnepet, a szülıkkel együtt szervezett osztályszintő karácsony teszi teljesebbé. Májusban az anyák napját osztályszinten ünnepeljük meg. Nemzeti ünnepeinket az életkori sajátosságoknak megfelelıen szervezzük. Tablókat, plakátokat készítünk, emlékhelyeket keresünk fel, vetélkedıket rendezünk, kiállításokat tekintünk meg. Megünnepeljük a Madarak és fák napját a természetben, ahol túra formájában, vetélkedıkkel, feladatokkal tarkított programot kínálunk. Játékok, vetélkedık, közös kirándulás, sportolás vár a tanulókra a gyermeknapon. Hagyományt teremtettünk a házi versenyekkel, vetélkedıkkel. Nagy érdeklıdés kíséri a matematika-, anyanyelvi-és környezetvetélkedıt. Kiállításokat szervezünk rajzaikból, a technika órákon született alkotásaikból, a tárgyi győjteményeikbıl. Évente megtartjuk a szép füzetek versenyét az alsó és a felsı tagozaton egyaránt. ______________________________________________________________________________________25 Pedagógiai program 2010.


Hagyománya van a csoportközi foglalkozásoknak, mozgásos, ügyességi vetélkedıknek, ısz és tavaszköszöntı közös megmozdulásnak, kirándulásnak, valamint a farsangi jelmezes felvonulásnak. A 6. évfolyamtól kezdıdıen a felsısök rendszeres ügyeleti, gondozási feladatokat látnak el az alsó tagozatos osztályokban és a felsı tagozaton az óraközi szünetek idején. A feladatvégzés megtiszteltetés, fegyelmezı erı, társas kapcsolatok elmélyítését, a kisebbek iránt érzett felelısség érzéseit erısítı tényezı. Több évre tekint vissza az erdei iskola programja a 3. évfolyamtól a 8. évfolyamig.

4. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés Pedagógiai programunk elkészítésénél alapul vettük az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvényt és annak módosítását, valamint a Fogyatékos tanulók tantervi irányelvét és módosítását. A törvény meghatározza évfolyamonként a heti kötelezı tanórák számát, a kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti idıkeretét, valamint a nem kötelezı, választható tanórai foglalkozások évfolyamra lebontott heti idıkeretét. A törvényben meghatározott kötelezı és nem kötelezı tanórai és a tanórán kívüli, valamint rehabilitációs célú foglalkozásokat az alábbi pedagógiai elvek alapján szervezzük: Tanulóink iskolai fejlesztésében figyelembe vesszük, a tanulási nehézségeiket, sajátos nevelési igényüket, amelyekhez igazodva határozzuk meg a célokat, a fejlesztési tartalmakat és eljárásokat. Mindehhez igazítjuk az iskola belsı életét, szerkezetét, a kiegészítı szolgáltatásokat. Az egyéni nevelés – differenciált tartalmakban, módszerekben, rétegmunkában, terápiás eljárásokban – a tanórákon, valamint kiscsoportban, az egyéni fejlesztı, és a rehabilitációs órákon valósul meg. A pszichés fejlıdés zavarai miatt, értelmi- és beszédfogyatékosság miatt nehezen nevelhetı tanulók fejlesztése az optimális bánásmóddal, szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokkal eredményhez vezet. A sajátos elvek, célok és a terápiás célú iskolai mőveltségtartalom, valamint az alkalmazott szervezeti keretek is az értelmi- és beszédfogyatékos tanulók eredményes nevelhetıségét szolgálják. Az értelmi- és beszédfogyatékos tanuló adottságai között sok a nevelés szempontjából kedvezıtlen elem. Ehhez csak a szükséglethez igazított gyógypedagógiai megsegítés hatékony, amely figyelembe veszi a testi-lelki állapotokban rejlı nevelést nehezítı tényezıket és az életkori sajátosságokat, a módosult pszichés funkciókat.

4.1. A képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon 1. Alsó tagozat (bevezetı-, kezdı szakasz) Az alsó tagozaton belül egy kisebb fejlesztési egységnek tekintjük az 1-2, 3-4. évfolyamot. Ennek megfelelıen további szakaszolással dolgoztunk a célok, feladatok lebontásában. A habilitáció, rehabilitáció kiemelt célja: az észlelés, a figyelem, a megismerı képesség, az emlékezet, fejlesztése – képalkotás fejlesztése, a beszéd formai és tartalmi oldalának javítása. ______________________________________________________________________________________26 Pedagógiai program 2010.


a.) Gondolkodási képességek fejlesztése •

A pontos érzékelés kialakítása: tárgyak, személyek, jelenségek felismerése, megnevezése, felsorolása.

•

Összehasonlítás: személyek, tárgyak, tárgyképek tulajdonság szerinti összehasonlítása (szín, alak, forma, nagyság, mozgás, mennyiség). A feltárt lényeges tulajdonság alapján azonos és megkülönböztetı jegyek több szempontú összehasonlítása.

•

Differenciálás: tárgyak, személyek, jelenségek, mennyiségek csoportosítása a jellemzı jegyek említésével, megkülönböztetés a minıség és mennyiség alapján, rendezés pl. nagyság, szín színárnyalat, mozgás szerint.

•

A gondolkodási funkciók fejlesztése nem nélkülözheti az emlékezet, a figyelem, a koncentráció folyamatos fejlesztését.

•

Az emlékezet: személyek, tárgyak, szimbólumok megjegyzése, felsorolása, egymásutánisága, szekvenciák megjegyzése, cselekedetekre, visszaemlékezés cselekvésre, történésre, tárgyakhoz, személyekhez kapcsolódó tevékenység felidézése.

•

Figyelem: egyszerő, majd bonyolultabb utasítások végrehajtása, meghatározott cselekvés elvégzése, gyors reagálás az utasításokra, többféle mozgás, vagy cselekvés végrehajtása egymásután, összpontosítás a feladatra, céltudatos feladatvégzés.

b.) Motoros képességek fejlesztése •

A motoros képességek fejlesztésének célja és feladata a testvázlat kiépítése, a különbözı testhelyzetek tudatos érzékelése, változtatása, a testrészek mozgatása különbözı testhelyzetekben, a saját testhez viszonyított irány- és térbeli helyzet felismerése.

•

Finommozgás fejlesztése, vizuomotoros koordináció kialakítása, nagymozgások lendületes végzése, egyensúlygyakorlatok ügyességi gyakorlatok.

•

Mozgások megkülönböztetése – tempó, erısség, ritmus szerint.

c.) Tér- és idıbeli tájékozódási képesség alakítása •

Térbeli helyzet felismerése megnevezése – fent-lent, elıl, hátul, középen.

•

Térbeli helyzetek megfogalmazása – relációs szókincs fejlesztése.

•

Idıbeli tájékozódás: történésekre, cselekvésekre visszaemlékezés – idıpont (mikor?), idıköz (mettıl-meddig?), az idı ritmusa a természet ritmusa, ritmikusan ismétlıdı állapotok megfigyelése.

d.) Kommunikációs képességek fejlesztése •

A beszédindíték, beszédkedv fokozása, (a koncentráció, a figyelem fejlesztésével) a beszédkésztetés, ösztönzés, beszédminták, helyes beszédlégzés, tagolás (rigmusok, mondókák, gyermekversek) szünettartás, beszédhangok, toldalékok pontos, tiszta ejtése, fonematikus hallás fejlesztése a beszédhelyzethez alkalmazkodó hangerı, hanglejtés, beszéd tempó, ritmus. A szókincs gyarapítása, aktivizálása, helyes ejtés, az olvasott, a tanult témához kapcsolódó szógyőjtés, kifejezések beépítése a beszélt nyelvbe.

•

Az olvasás-írás tanulásában mutatkozó fejlıdési lemaradások, nehézségek leküzdésének feladatai: az olvasás irányának gyakorlása, sortartás, sorváltás, magánhangzók differenciálása (idıtartam, ajakállás, artikulációs mozgás szerint) mássalhangzók megkülönböztetése ______________________________________________________________________________________27 Pedagógiai program 2010.


(zöngés, zöngétlen), bető-felismerési gyakorlatok, hanganalízis, összeolvasási gyakorlatok. •

Írásmozgás fejlesztése: a ceruzamozgás, görcsös, szaggatott lassú írásmozgás korrekciója, írásmozgások sorrendje, mozdulatok gyakorlása, a hangok, betők közötti asszociációs kapcsolat megerısítése.

e.) Szociális képességek fejlesztése •

Pontos diagnózis kialakítása a viselkedés elemzése nyomán. Megfelelı kötıdések, viszonyulások kialakítása, szabályok felismerése, értelmezése, betartása, a társas viselkedés formáinak ismerete, gyakorlása, önfegyelem kialakítása. A kulturális hátrányokból eredı viselkedési formák megváltoztatása.

2. Felsı tagozat (alapozó szakasz) A felsı tagozaton a már felsorolt korrekciós területek és feladatok ismétlıdnek, de mélyebb tartalommal és magasabb követelményekkel jelennek meg. a.) Gondolkodási képességek fejlesztése Feladat: Az újonnan szerzett és a már meglévı ismeretek között kapcsolat kialakítása, a lényeges – megegyezı és eltérı jegyek – kiemelése, összehasonlítások, eltérések, különbségek megfogalmazása, differenciálása – a verbális szint megerısítése gyakorlása feladatokon, mőveleteken, feladat- és mőveletrendszerekben (az általános, a különös, a fölé- mellérendeltség, egyidejőség, a szempontváltás, a megfelelı győjtıfogalomba való besorolás). b.) Tanulási képességek Feladat: A szándékos tanulás, az önálló, a meghatározott célra irányuló tanulás kialakítása, önálló tanulási módszerek, technikák gyakorlása, az önellenırzés formái, a koncentráció növelése a tanulás idején – zavaró ingerek kiszőrése, a kudarc, a nehézség leküzdése, újrakezdés, próbálgatás, ismétlés. c.) Kommunikációs képességek Feladat: Az összefüggı beszéd megerısítése, javítása sokféle kommunikációs helyzetben, nyelvi készségek kialakítása konkrét tanulási folyamatban, a nyelvi megnyilatkozások tartalmi-formai alakítása, információk szóban, írásban, szövegértelmezés az olvasottak alapján, szövegalkotás szóban, írásban, grammatikai gyakorlatok, a helyesírási hibák elemzése, ok feltárása (hiányos szabályismeret, a gyakorlás, az automatizáltság hiánya, beszédhiba következménye), az okokra irányuló fejlesztı feladatrendszer. 3. Felsı tagozat (fejlesztı szakasz) A korrektív célú fejlesztés a második és a harmadik fejlesztési egységben (7-8. évfolyam) a megelızı évekre alapozva folytatódik. A fejlesztésnek fokozottabban kell szolgálni a harmonikus személyiség alakítását, az önfegyelmet, a tudatos magatartást, a céltudatos feladat- és munkavégzést. A társadalmi beilleszkedés érdekében a társas kapcsolatok fejlesztése, a konfliktuskezelı feloldó magatartás erısítése, felkészítés a családi szerepekre, az önálló életvezetésre. A szabályok, normák elfogadása is hozzátartozik a korrektív célú fejlesztéshez. A kognitív képességek fejlesztésében a verbális szint megerısítése kerül elıtérbe, a mőveletek, feladatmegoldások menetének értelmezése, a szabályok alkalmazása analóg feladatokra, ______________________________________________________________________________________28 Pedagógiai program 2010.


ok-okozati összefüggések keresése, a rendszerezési, a történelmi idıbe való tájékozódó képesség megerısítése. Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, a kortárscsoportba történı visszavezetésre, beilleszkedésre. A csoportok szervezésében alapelvként fogadjuk el az alábbiakat •

Minden tanuló szükségleteinek, igényeinek megfelelıen kapjon ellátást a habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon,

•

Valamennyi tanuló napközis ellátásban részesüljön.

•

A 7-8. évfolyamokon szülıi igény szerint tanulószobai foglalkozást biztosítunk.

•

Minden tanuló részesüljön napi háromszori kedvezményes étkezésben.

A tehetséggondozást szolgáló foglalkozások elızetes felmérés, pedagógiai javaslat alapján szervezıdnek a jól mőködı funkciók fejlesztésére. A tehetséges tanulók iskolán kívüli foglalkoztatásához is segítséget nyújtunk – egyesületek, klubok, zeneiskolák megkeresésével.

5. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység Az iskola számtalan tevékenységi és szervezeti formát mőködtet, amely a tanulók helyzetébıl, családi hátterébıl adódó szociális hátrányok enyhítését szolgálják.

5.1. A szociális hátrányok enyhítésének rendszere iskolánkban •

A szociális hátrányok feltérképezése – családszociológiai vizsgálatokkal, a személyiségi jogokat nem sértı adatok bekérésével.

•

A problémák feltárása és a stratégiák kidolgozása az egyéni megsegítésre.

•

A tanítási napokon a tanítás kezdete elıtt és befejezését követıen, valamint az ıszi, téli és a tavaszi szünetben ügyelet szervezése, programok biztosítása a dolgozó szülık, valamint a szociálisan hátrányos családi környezetben élı tanulók számára.

•

Napközis foglalkozások biztosítása az 1-8. évfolyamon valamennyi tanuló részére.

•

Igény és szükséglet szerint tanulószoba szervezése 7-8. évfolyamokon.

•

Szakkörök, klubok mőködtetése a képességfejlesztés, a kulturális hátrányok enyhítésére, a tehetségesebb tanulók differenciált megsegítésére.

•

Segítségnyújtás a különféle (szociális alapú) támogatás megszerzéséhez (étkezés, tankönyv, beiskolázás, tábor, kirándulás, erdei iskola).

•

Sportkör mőködtetése, a kiemelkedı képességekkel rendelkezı tanulók sportegyesületi tevékenységbe történı bekapcsolása, eredményeik, fejlıdésük nyomon követése folyamatos kapcsolattartással.

•

Tájékoztató, felvilágosító programok kimunkálása a drogmegelızéssel kapcsolatosan, ezen tevékenységek, tartalmak beépítése az osztályfınöki órába és az egészségnevelésbe.

•

Eszközök, fejlesztı játékok, feladatok.



5.2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló programok rendszere éves szinten Feladatok, programok, tevékenységek

A megvalósítás ideje, helyszíne, formái

1. A jól mőködı funkciók – az érintetlen képességek Éves program szerint, zongora, furulya, énekkar az megkülönböztetett fejlesztése: iskolában tanórán kívüli tevékenységben. – sport Éves program szerint atlétika, úszás nemek szerint, – mozgás felkészülés a házi, a fıvárosi bajnokságra. – torna Program szerint – saját diákújság elıállítása, terjesztése, szerkesztési ismeretek. Informatika: klub – úszás és választható tanórai keretben. – újságírás Klub és szakköri tevékenység program szerint. – informatika

2. Drog- és bőnmegelızési program

Az osztályfınöki munkában, diákönkormányzati tevékenységben, az iskolaorvossal együttmőködve. Osztályfınöki és gyakorlati ismeretek órákon folyamatosan. Szülıi értekezleteken, iskolalátogatásokon a szülık bevonásával.

3. Pályaorientációs tevékenység

Éves program szerint 3-4. évf. és 5-8. évfolyam Éves program szerint 5-8. évfolyam számára

4. Tanulmányi versenyek, vetélkedık: – környezetvédelmi – matematikai – szavaló, meseolvasó – történelem és hagyományismeret

Valamennyi tanuló részvételével – osztály és iskolaszintő Nemzeti ünnephez kapcsoltan, folyamatosan, klub formájában mőködve

5. Kirándulás, természetjárás: – Erdei iskola – Nyári napközis tábor

Osztályszintő kirándulás – éves terv szerint Hétvégi természetjárás ısszel, tavasszal Egy hetes iskolai program változó helyszínnel Igény szerint szervezett, változó helyszínnel

6. Felvilágosító munka a szülık részére: – tankönyvtámogatás, – szociális juttatások – nevelési tanácsadás

A tanév elején – az osztályfınök közremőködésével Folyamatos felvilágosítás Folyamatosan, igény szerint

7. Pályázatok figyelése: – helyi támogatások – országos pályázatok

Folyamatosan a programoknak megfelelıen

5.3. A pályaválasztással kapcsolatos tevékenységek köre •

Pályaválasztási ismeretek beépítése a tantárgyakba a 6. évfolyamtól kezdıdıen.

•

Önismereti képességek, pályaelképzelések és vonzódások folyamatos elemzése.

•

Választható szakmák körének megismertetése a tanulókkal, a szülıkkel.

•

Tájékozódás, látogatás a szakiskolákban, gyakorlati képzı helyeken.

•

Egyéni segítségnyújtás a szakmaválasztásban.

•

Pályaalkalmassági vizsgálatok, az egészségügyi szőrések megszervezése a szülık bevonásával.



•

A beiskolázási tennivalók elvégzése, a szülık rendszeres tájékoztatása.

5.4. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megilletı jogok érvényesülését, védı-óvó intézkedést tegyen a rászorulók érdekében, ırködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzető gyermekek elviselhetı életlehetıségei felett. Feladatatunk a tanulók életkori szakaszaihoz kötötten tér el, figyelve a kisiskoláskorúak igényeit. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai a kisiskolás korúaknál (6-12 életév) •

A tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) ellátása a családban.

•

A tanuló egészséges fejlıdéséhez szükséges nevelési légkör biztosítása és a testi épségének megóvása a családon belül és a családon kívül.

•

A tanuló egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül, az iskolafogászati rendelésekkel, a szakorvosi ellátás (szemészet, fülészet, ortopédia, stb.) és segédeszközök hozzáférhetısége igény szerint.

•

A tanuló intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása (ügyelet, étkezés, fejlesztı foglalkozás, felzárkóztatás, gondozás, szabadidı) a tanuló szükséglete szerint.

•

A család szociális és anyagi helyzetének megfelelıen a különféle támogatások –pénzbeli és természetbeli – felkutatása, a hozzájutás segítése, támogatása, valamint tanácsadás a családellátó tevékenységhez.

•

Segítségnyújtás a kulturált szabadidıtöltéshez, az életkoruknak, fejlettségüknek megfelelı rendezvényeken történı részvételhez.

•

Biztosítani a kerület nyári napközis táborában való elhelyezést, erdei iskolai részvételt – ehhez anyagi erıforrást keresni.

•

Gyorsan és hatékonyan intézkedni a gyermeket veszélyeztetı helyzetben.

•

Folyamatosan ellenırizni a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást – szükség esetén eljárást kezdeményezni.

•

Segítséget nyújtani a rászoruló gyermekeknek a kulturális, szociális hátrányaik csökkentése érdekében.

A serdülıkorú tanulók ellátásával kapcsolatosan a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok az alábbi területeket érintik •

A családi minta, a törıdés, az érzelmi kötıdés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlıdését.

•

Milyen kortárscsoportban vesz részt, mennyire ellenırzött a tevékenységük, szabad mozgásuk.

•

Használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e korára, fejlıdésére káros életmódot.



•

Folyamatos ellenırzést, nyomon követést igényel a hátrányos helyzető és veszélyeztetett környezetben nevelkedı fiatal otthoni életformája, ellátása, pihenése, a rendszeres iskolába járás elérése, a tanulmányai befejezése, a pályaválasztás és eredményes beiskolázás érdekében.

•

Segélyekkel, támogatásokkal javítani a család, a tanuló szociális helyzetét, elemi szükségleteinek kielégítését.

•

Bekapcsolni az iskolai tevékenységekbe, intenzív fejlesztésbe, tehetséggondozásba, a sportköri munkába, az iskolán kívüli kortárscsoportok tevékenységébe.

•

Életkorának, fejlettségének megfelelı kulturális programokra mozgósítani, üdülést szervezni.

•

Folyamatos, ıszinte érzelmi kötıdést biztosítani, amelyben problémáit nyíltan feltárja.

6. A tanuló, a szülı és az iskola együttmőködési formái, továbbfejlesztésének lehetıségei Intézményünk figyelembe veszi, betartja, és betartatja mindazon törvényeket és rendelkezéseket, amelyek a gyermekek, a szülık jogait és kötelezettségeit tartalmazzák. Úgy alakítjuk ki az intézmény szervezeti felépítését, napi mőködését, hogy abban optimálisan érvényesülhessenek a jogosítványok.

6.1. A diákok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülésével összefüggı feladatok A házirend megfelel az érvényes közoktatási törvény elıírásainak. A diákok védelmében megkülönböztetett figyelmet kap a nevelıtestület egységes szemlélete alapján – az értékelés, ellenırzés, osztályozás, a tanulók kulturált érintkezési formáira, a tanuló külsı megjelenésére, gondozottságára, ápoltságára vonatkozó elvárás és ebben való segítségnyújtás formái, módjai, a lehetséges fegyelmezési és jutalmazási módok egységes alkalmazása. Valamennyi érintett terület szabályozása a házi rendben a tanulók, a szülıi szervezetek bevonásával történik.

6.2. A szülıi jogok érvényesülése intézményünkben A szülı az iskolában háromféle szerepben van jelen •

A gyermek gondozójaként és nevelıjeként

•

A tanuló törvényes képviselıjeként

•

Iskolahasználóként

A szülıi jogok érvényesítéséhez az iskola az alábbi területeken kívánja folyamatosan együttmőködve segíteni a szülıket •

A szabad iskolaválasztásnál olyan szakmai segítséget kínálunk, amely közelebb hozza a szülıt a sérült gyermeke számára leginkább megfelelı iskola megválasztásához. Ennek ______________________________________________________________________________________32 Pedagógiai program 2010.


érdekében tájékoztatjuk iskolánk szervezeti, mőködési körülményeirıl, tanulóiról, a képzı munkánkról, szakmai, tárgyi feltételeinkrıl. •

Lehetıséget biztosítunk az iskola megtekintésére a szülı és gyermek számára egyaránt.

•

Napi munkakapcsolatot igyekszünk kialakítani – elsısorban az alsó tagozatos csoportoknál –, hogy a folyamatos tájékoztatást biztosítsuk és a problémáink kezelésébe a szülıt is bevonjuk. Írásbeli értesítést alkalmazunk az iskola eseményeivel, a tanuló elımenetelével, eseti kéréseinkkel kapcsolatosan.

•

Az iskola honlapján, blogján, faliújságján tájékozódhatnak a mindennapok eseményeirıl.

•

Tájékoztatást kapnak a szülık az új tanulás szervezési eljárások alkalmazásáról, történéseirıl, pl. témahét, projekt.

•

A rendszeres családlátogatást az együttmőködés alapjaként kezeljük (elsıbbséget élveznek az elsı osztályosok és a problémás esetek) – a gyermekvédelem, a pedagógiai segítık bevonásával.

•

Naprakész tájékoztatást, szoros együttmőködést alakítunk ki tanuló egészségi állapotát gyógyszeres kezelését, orvosi ellátását érintıen.

•

A tanulók lelki egészségének védelmében a nyitott, ıszinte együttgondolkodást szorgalmazzuk a családdal.

•

Segítséget nyújtunk átmeneti vagy tartós családi, együttélési problémák, anyagi gondok kezeléséhez bevonva, megkeresve a társintézményeket, szervezeteket.

•

A szülık véleményét kérve, segítségüket igényelve szervezzük az iskolai rendezvényeket, hagyományırzı alkalmakat.

•

A szülıi szervezeteknek biztosított jogok érvényesülésének megfelelı teret biztosítunk programjaink, az iskola életét érintı szabályzatok megalkotásában, véleményezésében.

•

A Szülıi Munkaközösség választmánya kétszer tart értekezletet a kapcsolatot tartó tanár bevonásával.

•

A gyermekek védelmében, érdekeinek képviseletében lépünk fel és a meggyızés erejével kívánjuk a szülıket a kötelezettségeik teljesítésének elfogadására bírni. A meggyızés eredménytelenségét követıen élünk a jog által biztosított eszközökkel.

•

Rendszeresen tartunk szülıi értekezletet, fogadó órát, nyílt napokat.

•

A szülıknek, családtagoknak biztosítjuk az intézménybe való belépést és benntartózkodást az elızetesen elfogadott és ismertetett szabályozók szerint.

•

A szülık bevonásával, tudatos felvilágosító munkával készítjük elı a tanulók továbbtanulását, pályaválasztását. Szülıi fórumokon felvilágosító, tájékoztató elıadásokat, konzultációkat kínálunk.

•

A szülık iskolahasználói jogait kiemelten tiszteletben tartjuk az ügyeletek, a tanórán kívüli, a nem kötelezı választható tanórák, a felzárkóztatás, a tehetséggondozás és az erdei táborok, valamint a nyári napközi szervezésében, a tanulók étkeztetésében és a többletszolgáltatások valamennyi területén.

•

Megkülönböztetett figyelemmel kísérjük, és szakmai elkötelezettséggel kezeljük azt a tényt, hogy a szülı a gyermeke különleges gondozási szükségletének kielégítése céljából választotta intézményünket. ______________________________________________________________________________________33 Pedagógiai program 2010.


•

Segítjük a szülıket, családokat abban, hogy a sérült embereket képviselı szervezetekhez problémáikkal eljussanak és azok szolgáltatásait is igénybe vegyék gyermekeik érdekében.

7. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések 7.1. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A közoktatási törvény a nevelıtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztásait. Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelıtestület ügye, hanem a szülıé is. Így döntéshozatal elıtt szükséges a szülıi munkaközösséggel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit. A tankönyvválasztás elvei az iskolában •

Feleljen meg az iskola helyi tantervének – A szakmai követelményeknek – A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelkeltı, szép kivitelezéső és idıtálló – A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a sajátos nevelési igényő tanuló szükségleteihez – Az egyes évfolyamok könyvei épüljenek egymásra – Áttekinthetık, jól olvashatóak, legyenek – Az alaptankönyvekhez tartozzon feladatlap vagy munkalap a megerısítés, a gyakorlás, a tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellenırzése végett

•

A nyomtatott taneszközök egy része könyvtári állományba kerül, több éven keresztül használható.

•

A tankönyvválasztást a nevelıtestület tanévenként felülvizsgálja és a tankönyv-rendelést megelızıen döntést hoz.

7.2. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések A sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve valamint a Nemzeti alaptanterv meghatározza meg intézményünk felszerelést és taneszközeit. Célunk, hogy a tartalmai szabályozás szintjén megfogalmazott tartalmakat követı eszközkészlet álljon rendelkezésünkre. Alapelveink •

A tartalmi modernizációnak megfelelı felszerelés és eszközkészlet biztosítása.

•

A kompetenciaalapú oktatáshoz szükséges taneszközök, programcsomagok, információhordozók, IKT eszközök.

•

A különleges gondozási igénynek, a speciális nevelési szükségletnek megfelelı eszközök, berendezések feltérképezése, beszerzése tanulóink ellátásához. ______________________________________________________________________________________34 Pedagógiai program 2010.


Feladataink •

A pedagógiai programnak megfelelı felszerelés és eszközök folyamatos nyilvántartása, a bıvítés, fejlesztés tervezése, megvalósítása.

•

A konkrét eszközkészlet gazdagítása kreatív pedagógiai mőhelymunkával.

•

Folyamatos nyomon követése a fejlesztık-gyártók – forgalmazók által elérhetı legújabb taneszközök „nemzedékének”.

•

Bıvíteni azon eszközök jelenlétét az iskolai oktató-nevelı munkában, amelyeket közvetlenül a tanulók használnak képességfejlesztı és terápiás céllal.

•

A közoktatási törvény 38. §. (1.) bekezdése szerint: „A közoktatási intézménynek rendelkeznie kell a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel.”

•

A feltételek közé tartoznak az intézmény épületei, helyiségei, eszközei, felszerelései. A kötelezı (minimális) – fenntartótól független – minden intézményben kötelezı eszközök és felszerelések jegyzékét a nevelési- oktatási intézmények mőködésérıl szóló: 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.

•

Színvonalas munkánkhoz eszközeink rendelkezésre állnak, de a természetet amortizáció szerint folyamatosan pótoljuk.

•

Az iskola mőködéséhez alapvetıen hozzátartoznak azon tárgyak és berendezések is, amelyek a tanulási képességfejlesztés, a személyiség fejlesztés mellett a biztonságot, a komfortérzetet, a higiéniát szolgálják.

8. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka ellenırzési, mérési, értékelési rendje, írásbeli beszámoltatásának rendje 8.1. A tanulók ellenırzésének, mérésének, értékelésének egységes alapelvei Tanulóink ellenırzése, értékelése egységes elvek alapján történik. Jellemzıi •

Az intézmény pedagógiai programjára, helyi tantervére épül.

•

Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelıen differenciált.

•

Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.

•

A személyiség alakulására, az attitőd fejlıdésére is irányul.

•

Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.

•

Megoldási módokat ad a javításra.

•

A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenırzés komplex egységet alkot, esetenként más tevékenységi formákat preferál – összhangban van a közoktatásról szóló törvény szabályozásaival.

•

A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek dokumentálása.



8.2. Ellenırzési rendszerünk Az ellenırzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel •

Az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és képességek fejlıdésének ellenırzését,

•

A tanulók személyiségfejlıdésének, szocializáltsági mutatóinak, attitődjének folyamatos alakulását nyomon követı ellenırzés.

A tantárgyhoz, a tanulmányi munkához kapcsolódó ellenırzés

Típusai

Gyakorisága

Dokumentálása, nyilvánossága

Szóbeli feleltetés (differenciáltan) fıleg a felsı tagozaton

– A gyakorlást, – A rögzítést, – A megerısítést követıen

Nyilvános szóbeli visszajelzés a tanulónak, önértékelés alkalmazása a felsıben

Írásbeli munka feladatlappal, munkalappal (differenciáltan, segítségnyújtással)

Folyamatosan a tanítástanulás didaktikai egységeiben, megerısítés gyakorlási céllal

Javítása, segítségnyújtás folyamatosan, a tanórákon feljegyzés készítése a tanulói teljesítményrıl, önállóságról

Produktum, győjtımunka, szorgalmi munka

Témához, tematikus egységhez kötötten

Nyilvános, közösség elıtt, szóbeli, írásbeli visszajelzés dokumentálás

A tanulmányi munkához, tevékenységhez köthetı – egyéb területre irányuló ellenırzési feladat: •

A tanulók sérülésébıl, a nagyon eltérı mértékő elızetes ismereteibıl, szokás-

•

és normarendjébıl adódóan folyamatos ellenırzést végzünk – a tankönyvek, taneszközök, füzetek használatában, kezelésében, az íróeszközök és egyszerő kézi szerszámok, játéktárgyak használatában az önellátás és a környezetének ellátása területén.

•

Nagyobb lemaradás esetén terápiákat, tréningeket alkalmazunk. Szükség szerint folyamatosan. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés, korrekciós, fejlesztési terület megjelölése, programszerő kimunkálása.

Az ellenırzı munkát minden esetben meg kell elıznie egy pontos diagnosztizálásnak, amely feltárja, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten mőködnek, hogy az elızetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki, a tevékenység milyen szinten mőködik.

8.3. A tanulók személyiségfejlıdése, szocializáltsága, attitődje, fejlıdésének ellenırzése

Területei Aktivitás, együttmőködés tanórán és tanórán kívül

Színterei – Tanórán

Módszerei és dokumentációja – Megfigyelés



Együttélési normák, szabályok követése iskolában és iskolán kívül

– – – – – –

Napköziben Külsı programokon Játékban Sportban Vetélkedıkön Családban

– – – – –

– Családlátogatás Tanórán – Megfigyelés Napköziben – Visszajelzés az adott esetben Szünetben Tapasztalatok győjtése a csaSzabadidıben ládtagoktól Iskolán kívüli helyszíneken – Feljegyzés készítése

– Iskolában, Feladatvállalás és viszonyulás – Osztályban, a munkához – Családban

Érzelmi élet, az önismeret és önelfogadás az akarat

– – – –

Osztálytársakhoz Iskolatársakhoz Nevelıkhöz Családtagokhoz

– Produktumok elemzése – Beszélgetés

– – – –

Folyamatos megfigyelés Visszacsatolás Kommunikáció A feladatról írásos feljegyzés

– Beszélgetés egyénileg – Kiscsoportban – A családtagokkal történı konzultáció – Feljegyzés készítése

8.4. A tanulók tudásának mérése A tanulók tudásának, képességeik fejlıdésének, fejlettségének mérésére saját készítéső feladatlapokat használunk, amelyet a helyi tantervi követelményekre építve állítunk össze és évenként felülvizsgáljuk és a tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük. A mérést kettıs céllal alkalmazzuk: •

félévi és év végi teljesítménymérések,

•

diagnosztikus mérések

8.4.1. A félévi és év végi mérések A méréshez használt feladatlapok elkészítésének szempontjai •

A feladatok a begyakorolt, megerısített ismeretanyagra épüljenek.

•

Különféle teljesítményszintekhez készüljenek, adjanak lehetıséget a differenciálásra.

•

Mindenkor mintavétellel, kipróbálással készüljenek elemekre bontott értékeléssel és százalékra megadható teljesítményszinttel.

•

A feladatok – az ismereteken túl – mérjék a tanuló önállóságát, a tevékenységének szintjét, viszonyulását, attitődjét, munkatempóját, írásbeli munkája külalakját, feladat megértési képességét.

•

A mérıeszköz csak a tanuló által megismert tevékenységeket, ismereteket kérje számon. ______________________________________________________________________________________37 Pedagógiai program 2010.


•

Csak a tanulók által ismert, és begyakorolt algoritmusokat, feladat-megoldási módozatokat, piktogramokat tartalmazzanak a mérıeszközök.

•

Minden tanuló fejlettségének megfelelıen kapjon segítséget.

•

A mérés eredményeinek elemzésébe minden tanuló bekapcsolódik, gyakorolva az önellenırzést.

8.4.2. Diagnosztikus mérés Diagnosztikus mérést alkalmazunk a helyzetfeltárás céljából a nevelési oktatási folyamat adott szakaszába lépéskor, az iskolakezdéskor, tanév elején, vagy egy-egy új tanuló érkezésekor, illetve kirívó eredménytelenség esetén. Diagnosztikus méréssel információkat szerzünk a tanulók képességeirıl, elızetes tudásáról, ismereteirıl. Ezek hatékony segítséget nyújtanak a pedagógiai tervezı munkához, a tanmenetek, tematikus tervek és fejlesztı programok írásához, a habilitációs órákhoz. A diagnosztizálás a tanítás-tanulás folyamatát végig kísérı gyógypedagógiai tevékenység, amely terápiás célokat szolgál a tanulók sérült pszichés funkcióinak és hiányos készségeinek korrigálására. A tartós fejlesztésre, habilitációs foglalkozásra szoruló tanulók esetében a diagnosztizáláshoz egyéni lapokat használunk. A lapokon az állapot és a fejlesztés eredményeinek rögzítése történik.

8.4.3. A tanulók értékelése A tanulók teljesítményének értékeléséhez rendelkezésünkre állnak a tanulás-tanítás folyamatában alkalmazott ellenırzések, a mérések eredményei. Iskolánkban az értékelés elsıdlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerısítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülıi elfogadáshoz. Mit értékelünk?

Ki értékel?

Az értékelés típusai

Tanulmányi munka

A tantárgyat tanító tanár

– Formatív – Szummativ

– Magatartás – Szorgalom

– Osztályfınök – Az osztályban tanító tanárok

– Megfigyelés – Tapasztalatok rögzítése

Az értékelés eredményének ismertetése – Szóbeli – Szöveges – Minısítı

A formatív értékelés A formatív értékelés célja a nevelési-oktatási folyamat közben jelentkezı tanulási nehézségek feltárása. Így lehetıség nyílik azonnali korrekcióra. Megerısítı szerepe is van. Folyamatos visszajelzést kapunk munkánk hatékonyságáról, a tanuló taníthatóságáról, tanulási képességeinek fejlıdésérıl. Szummativ értékelés Szummativ értékelést alkalmazunk egy-egy nagyobb témakör lezárásakor, félévkor, év végén, egy tantárgy tanulásának befejezésekor. Funkciója az eredmények megállapítása, összevetése a kitőzött célokkal. ______________________________________________________________________________________38 Pedagógiai program 2010.


8.5. Az értékelés formái és rendszeressége •

A tanítási órákon rendszeres és folyamatos szóbeli ellenırzés történik. Így a tanulók állandó visszajelzést kapnak tanulmányi munkájukról.

•

A negyedik évfolyam félévéig az értékelés nem érdemjeggyel, hanem szöveges értékeléssel történik. Év közben történı értékelés alapjául a munkaközösségek által elkészített értékelı lapok szolgálnak. A második évfolyam év végétıl lehetséges a szöveges értékelés mellett az érdemjeggyel történı értékelés. A negyedik osztály félévétıl a tanulók teljesítményét év közben rendszeresen – legalább havonta egyszer – érdemjeggyel értékeljük. Tanév közben – az elsı évfolyam kivételével – témazáró és félévi felmérık alapján is értékelünk. Tanév végén minden évfolyamon szummativ értékelést alkalmazunk, kivéve azon tanulókat, akik a követelmények teljesítéséhez egy évnél hosszabb idıt igényelnek, vagy mentességet kaptak.

Az értékelés regisztrálása az iskolai dokumentumokban Elsı évfolyamtól a negyedik osztály félévéig a szöveges értékelés a tantárgyakhoz kidolgozott egyéni értékelılapokon történik. A második évfolyam év végétıl lehetséges a szöveges értékelés mellett az érdemjeggyel történı értékelés. A negyedik évfolyam második félévétıl a tanulók teljesítményét érdemjegyekkel fejezzük ki, amelyek az osztálynapló, értékelı napló részébe kerülnek bejegyzésre. Félévkor és tanév végén a negyedik évfolyam félévéig a minısítés formái: kiváló, jól megfelelt, megfelelt. A negyedik évfolyamtól érdemjegyekkel osztályozunk, melyeket a naplókba és a törzslapokba is bejegyezzük: (5) jeles, (4) jó, (3) közepes, (2) elégséges, (1) elégtelen. A szülık tájékoztatása a tanulók eredményeirıl A szülık tájékoztatása a tanulók elımenetelérıl történhet szóban, szülıi értekezleteken, fogadórákon – írásban; az üzenı- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban. Negyed- és háromnegyed évben minden évfolyamon, minden tanulóról szöveges értékelést írunk a tájékoztató füzetekbe. Az elsı évfolyamon elsı negyedévében fıleg a tanulók beilleszkedésérıl, a társaikhoz, a felnıttekhez és az egyes tantárgyakhoz való viszonyukról, feladattudatukról adunk tájékoztatást írásban. Az ötödik évfolyam elsı negyedévében a felsı tagozatos létformához, az új tantárgyakhoz, tanórákhoz való viszonyukat motiváltságukat értékeljük. A többi évfolyamokon a tanulók önmagukhoz mért fejlıdésérıl, személyiségjegyeik, szociális kapcsolataik alakulásáról, tanulmányi elımenetelükrıl tájékoztatjuk a szülıket. A tanulók motiválása, fejlıdése érdekében javaslatokat és feladatokat is megfogalmazunk. Félévkor a tájékoztató füzetben, tanév végén a bizonyítványban tájékoztatjuk a szülıket a tanulók eredményeirıl. A minısítés formái megegyeznek az iskolai dokumentumokba bejegyzettekkel.

8.6. A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom értékelési rendszere segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlıdését, a szocializáltság elérését. Tanév közben, alsó tagozaton a tanulók magatartását és szorgalmát rendszeresen értékeljük tanítási órákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. Egyezményes jelekkel (pontok, csillagok) ______________________________________________________________________________________39 Pedagógiai program 2010.


szóbeli értékeléssel egyaránt jelezzük tanulóink felé véleményünket, észrevételeinket a közösség, az egyes tanuló bevonásával. Minden hét végén az osztályfınökök és napközivezetık kiértékelik az osztály magatartását és szorgalmát. Alkalmazkodva a kisiskolások életkori sajátosságaihoz tárgyi jutalmazásban is részesülnek a példamutató gyerekek a közösség elıtt. Felsı tagozaton értékelı füzeteket rendszeresítettünk, amelyet minden tanítási órára magukkal visznek a tanulócsoportok. Ebbe a füzetbe kerülnek bevezetésre az osztály illetve egyéni dicséretek, kirívó esetekben az elmarasztalások a tanítási órákon és a tanórán kívüli tevékenységekre vonatkozóan. Minden hónapban egyszer kerül sor az évfolyamok magatartásának és szorgalmának önértékelésére a felsı tagozatos diákok, a tagozaton tanító gyógypedagógusok és az iskola vezetése elıtt. A tartósan – legalább negyed évig – példás magatartású és szorgalmú gyerekek a nyilvánosság elıtt dicséretben és jutalomban részesülnek. Folyamatosan ellenırizzük és értékeljük a tanulók felszerelését, az osztálytermek, szekrények és tanulópadok rendjét. Ebben az ellenırzı munkába a tanulók is aktívan vesznek részt. Minden héten más-más évfolyam ellenırzi és értékeli a többi osztályt. Naponta értékeljük a napközis csoportok ebédlıi magatartását a kulturált étkezés szabályainak alkalmazását. A legrendezettebb osztályok, legkulturáltabban étkezı napközis csoportok félévenként jutalmazásban részesülnek. Az egyes tanuló magatartási és szorgalmi érdemjegye megállapítása céljából az osztályfınök összegzi az osztály és az osztályban tanító pedagógusok észrevételeit. Az osztályzatról az osztályfınök és a napközi vezetı dönt a tanulók bevonásával. Problémás esetekben félévkor és tanév végén az osztályozó konferencia hoz döntést az érdemjegyrıl. A magatartás értékelésének szempontjai: •

a házirend és az iskolai elvárások, normák elfogadása, betartása,

•

a közösséghez és annak tagjaihoz való viszony,

•

az együttélés, a társas kapcsolatok, a közösségi normák elfogadása az iskolán belül és kívül,

•

a tanuláshoz való viszony,

•

az iskola képviselete.

•

A minısítésben segíti a kollégákat a tantestület által elfogadott és jóváhagyott, a magatartás és a szorgalom érdemjegyek kialakításához készült táblázatos szempontsor.

A magatartás minısítése •

Példás az tanuló, aki minden szempontnak következetesen megfelel, nincs osztályfınöki figyelmeztetése.

•

Jó az a tanuló, aki kisebb hiányosságokkal felel meg a szempontsornak, nincs osztályfınöki intıje.

•

Változó az a tanuló, aki a szempontsornak nem felel meg folyamatosan, osztályfınöki intıje van. ______________________________________________________________________________________40 Pedagógiai program 2010.


•

Rossz az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem tesz eleget, osztályfınöki rovója és igazgatói intıje van.

A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához képest elért pozitív változást, fejıdést, amelynek szóban és írásban történı dokumentálással adhatunk nagyobb hangsúlyt. A szorgalom értékelési szempontjai: •

motiváltság,

•

az egyes tantárgyak követelményeinek eléréséhez tett erıfeszítés, akarat,

•

többletfeladatok vállalása, ellátása,

•

a közösségért végzett munka, a társak megsegítése, a kisebbek gondozása.

A tantestület által elfogadott szempontsor segíti a pedagógust döntéseiben és biztosítja az egységes értelmezést, a szorgalom minısítésében. A szorgalom minısítése •

Példás az a tanuló, aki maximálisan megfelel az elvárásoknak, a szabályozókat betartja.

•

Jó az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti.

•

Változó az a tanuló, aki hozzáállásából, motívumaiból eredıen a követelményeknek nem felel meg folyamatosan.

•

Hanyag az a tanuló, aki nem is igyekszik megfelelni az elvárásoknak, vagy szándékosan szembe helyezkedik, elutasítja azt.

9. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának rendje és korlátai A házi feladatok meghatározásával kapcsolatban, iskolánkban a következık érvényesülnek •

A tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (a képesség- és készségfejlesztés) és a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása a házi feladat fı célja.

•

Az 1-4. évfolyamon a tanulók hétvégére (szombat, vasárnap) és a tanítási szünetek idejére sem kapnak szóbeli és írásbeli házi feladatot.

•

Az 5-8. évfolyamon az egyik óráról a másikra esedékes feladatok mellett nem kapnak szóbeli és írásbeli házi feladatot a tanulók a tanítási szünetek idejére.

•

A tanulók egy tanítási napon belül legfeljebb kettı témazáró, illetve félévi, év végi felmérı dolgozatot írhatnak.

10. A tanulók fizikai állapotának mérése Az iskolai testnevelés és sport eredményességének egyik fontos feltétele a tanulók teljesítményének, mozgáskultúrájuk fejlıdésének folyamatos mérése és értékelése. A mérés a Testnevelési Bizottság által készített teszt alapján történik októberben és májusban, melynek értékelését az SNI-s gyermekekre kidolgozott táblázat alapján végezzük. A teszt tartalmazza az alábbiakat: ______________________________________________________________________________________41 Pedagógiai program 2010.


1. Egyensúly teszt Vizsgálati tényezı: általános egyensúly Egy lábon való egyensúlyozás megadott mérető gerendán 2. Ülésben elıre nyúlás Vizsgálati tényezı: hajlékonyság Ülı helyzetben a lehetı legtávolabbra nyúlás Szükséges: zsámoly, vonalzó, centiméter szalag 3. Helybıl távolugrás Vizsgálati tényezı: explozív erı 4. Álló helyzetbıl távolugrás Eszköz: mérıszalag, kréta SIT-UP teszt, felülések Vizsgálati tényezı: hasizomerı-állóképesség mérése 5. Hanyatt fekvésbıl felülés és visszaereszkedés folyamatosan kifáradásig, az elsı kifáradásnál megállás (db) Maximális idıtartam 4 perc 6. Függés hajlított karral Vizsgálati tényezı: funkcionális erı (a kar- és vállizomerı állóképessége) Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben 7. 12 perces futás – Cooper teszt Vizsgálati tényezı: kardio-respiratoratikus állóképesség Vízszintes terepen, kijelölt pályán futás 12 percig. Fáradásnál meg lehet állni, de csak a teljesített köröket számoljuk A mérés eredménye tükrözi a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minısíti. Az évente kapott eredményeket összehasonlítjuk, a szülık tudomására hozzuk.

III. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Általános cél Az iskola egészségnevelési programjának általános célja: valamennyi tanulóban tudatosítani, hogy a teljes emberi élet elengedhetetlen feltétele az ember egészségének megóvása. Felismertetni, hogy az ember egészsége olyan érték, amelyért mi magunk vagyunk felelısek. ______________________________________________________________________________________42 Pedagógiai program 2010.


Az egészségnevelési program további célja a civilizáció társadalmi, környezeti összefüggései révén a tudatos életvezetés megismerése, a toleráns személyiség kifejlesztése, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása, a helyes önértékelés, a konfliktuskezelés. A képzési ciklus végén a nevelımunka eredményeként az egészségesen szocializálódó iskolai terepen – egy egészséges személyiségfejlıdést megvalósítani, a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelni.

2. A program alapelve Az iskolai egészségnevelés folyamatában nem egy „iskolás” „tankönyvszagú” programot kell adnunk, hanem olyan élı gyakorlatot, amelyben változik magatartásuk, viselkedésük, attitődjük. Ezért a program az iskola valamennyi színterén folyamatosan jelen van, de túl az iskola falain kívül is folytatódik. Nagyobb hangsúlyt kapnak az érzelmi azonosulást kiváltó indirekt nevelı hatások, azok érvényesülése.

3. Az egészségnevelési célok megvalósulásának pedagógiai feltételei •

A fejlesztési folyamat vegye figyelembe a tanuló sajátos fejlıdési ütemét, sérülését, életlehetıségeit.

•

A nevelési folyamatban, minden elemében alkalmazza a sérülés specifikus eljárásokat, terápiákat, szociális tréningeket.

•

Alakítsa ki a tanulók problémák iránti érzékenységét, építse erre a tanulásirányítási folyamatait.

•

Teremtsen folyamatosan életközeli, társas helyzeteket, amelyben konkrét tapasztalatokat szerezhet, szokásrendeket sajátíthat el, hatékonyabban tanulhat.

•

Valamennyi nevelési folyamatban építsen a tanulók elızetes tudására -, az elsajátított ismeretek megerısítésére, beillesztésére és fordítson kiemelt figyelmet alkalmazására.

•

A fejlesztés, a kívánt magatartás – konstruktív életvezetés – elérése érdekében szövetkezzen a szülıvel, építsen a gyermek természetes nevelı környezetére.

•

Az értékelés, a visszajelzés legyen jelen az egészségnevelés egész folyamatában – indirekt formák alkalmazásával, óvakodva az ítélkezéstıl.

•

A másságot, a szociokulturális különbségeket maximálisan vegye figyelembe, építsen a tanulók értékeire.

•

Alakítsa ki a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás igényét.

4. Az egészségnevelési program megvalósításának színterei •

A tanórák, valamennyi tantárgy bekapcsolásával, de meghatározó jelentıségőek az osztályfınöki órák, a biológia – egészségtan és a testnevelés tantárgy.

•

A tanórán kívüli, szabadidıs tevékenységek, napközis foglalkozások, klubnapközi, szakköri formák, könyvtári órák, a szabadban végzett megfigyelések, anyaggyőjtések.



•

Az iskola falain kívüli programok – tanulmányi kirándulások, túrák, célséták, táborok, erdei iskola, versenyek és egyéb iskolán kívüli rendezvények.

5. A program megvalósításában közremőködı partnerek •

Az intézmény egészségügyi felelısei: az iskolaorvos, fogorvos, védınıi hálózat, a gondozói szervezetek.

•

A település sportszervezetei, sportlétesítményei, önkormányzati képviseletek.

•

A szülıi ház, családtagok, rokonok.

•

Az egyesületek, alapítványok, az egyházak szervezetei.

•

A segítı szervezetek helyi, vagy országos képviseletei, közalapítványok.

6. Az intézmény céljai megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások •

a kötetlen, az irányított beszélgetés,

•

a problémák megvitatása – a vita módszere,

•

a közösségen belüli kommunikáció, a kooperatív együttmőködés,

•

a problémák széleskörő feltárása, összefüggéseinek megismerése – a projekt módszer eseti beemelése,

•

a mintaadás, a minta értelmezése, kritikai elfogadása,

•

a retorziók nélküli, szabad, nyitott megnyilatkozás, véleményformálás – a bizalom légkörének megteremtése.

Az egészségnevelési program elsıdlegesen – a fejlettségnek, életkori sajátosságnak megfelelıen – a képességfejlesztésre orientált. Az egészséggel kapcsolatos kompetenciák megerısítését szolgálja, de mindig céltudatosan választott tartalommal. Ezzel együttesen kívánja szolgálni a nemzeti kulturális hagyomány, a tudás átadását, és ezáltal, ezekkel fejleszteni, kialakítani a képességeket, a kompetenciákat. A fıbb tartalmi körökben építünk a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataira, amelyek a „Testi és lelki egészség” címszó alatt fogalmazódtak meg: •

„Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlıdését.”

•

Az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van.”

7. Az egészségnevelési program kiemelt fejlesztési feladatai a Nemzeti Alaptantervre építve •

Pozitív beállítódások, motivációk kiépítése az egészségmegırzésével kapcsolatban.



•

Az egészségi állapotot javító, fejlesztı magatartás és szokásrend kialakítása. Törekvés a tiszta, egészséges környezet megteremtésére.

•

Felismertetni a helyes döntések szerepét a felnıtt életre, önálló életvezetésre vonatkozóan – a döntési kompetencia kialakítása.

•

Önmaga megismerése, biológiai állapotával való együttélés elfogadása, törekvés a teljes életre. A másság elfogadása, tolerancia, segítıkészség.

•

Képesség az életet, egészséget veszélyeztetı anyagok, helyzetek felismerésére, azok elutasítására (drogok, veszélyes anyagok, készítmények, cselekedetek, közlekedési helyzetek, káros függıségek…).

•

Képesség az örömteli párkapcsolatra, a felelıs családi életre, a harmonikus életvitelre.

•

Képesség a folyamatos testmozgásra, a test fejlesztésére, az erınlét, állóképesség karbantartására.

•

Képesség a szőkebb, a tágabb környezettel való konfliktusmentes együttélésre, a konfliktus kezelésére, a közösségi lét ápolására.

8. Az egészségnevelési program feldolgozandó feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten 8.1. Bevezetı szakasz (1-2. évfolyam.) Feladatok, tevékenységek •

Önismeret – tulajdonságaim, miben különbözöm, mire vagyok képes.

•

A test tisztántartása – szokásrend elsajátítása irányítással.

•

A helyes fogápolás

•

Az öltözködés – jó és rossz öltözködés, réteges öltözködés, fehérnemő csere.

•

Környezetünk tisztasága – tapasztalatok a tiszta és a szennyezett környezetrıl. Részvétel a környezet tisztántartásában, közremőködés a felnıtt irányításával.

•

A helyes életmód – mibıl mennyit fogyasszunk, a játék, munka, alvás egyensúlya.

•

Kapcsolataim –barát, osztálytárs, családtagjaim. Ragaszkodás, szeretet, segítıkészség – illemszabályok.

•

A közlekedés – tapasztalatok győjtése, a gyalogos közlekedés szabályairól – irányítással.

8.2. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Feladatok, tevékenységek •

Önismeret – miben vagyok másokhoz hasonló, mire vagyok képes, mire nem vagyok képes, miért kell betartani a szabályokat, képes vagyok-e erre, melyek a legjobb tulajdonságaim.

•

Testem, környezetem tisztasága – napi tisztálkodásban önállóság, ruhanemő váltása, tárolása, idıjárásnak megfelelı önálló öltözködés. Hulladéktárolás, a hulladékok, szennyezı, káros hatása az egészségre, részvétel a környezet takarításában, gondozásában – a fejlett______________________________________________________________________________________45 Pedagógiai program 2010.


ség, a testi állapot szerint. Egészség és betegség. A betegség felismerése saját testen. Tennivalók. A betegség megelızése. •

Helyes, egészséges életmód, napirend – testi- szellemi- és szociális jólét ismérvei. Ritmusok az életünkben a „jóérzés” állapot megırzésének cselekvései: pihenés, tanulás, játék, szórakozás, alkotó tevékenység, sportolás, munkatevékenység, közösségi kapcsolatok, ezek mennyisége és minısége.

•

Élvezeti szerek és káros hatásuk – kedvtelés, élvezet, szenvedély – elemi ismeretek megújítása.

•

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek – pozitív és, negatív érzelmek a kapcsolatban, helytelen megítélés, a megismerés fontossága, a nyitottság, a barátkozás – a távolságtartás veszélyt jelentı helyzetekben.

•

Közlekedés – a tömegközeledés szabályai, közlekedés felügyelettel és önállóan – a fejlettség szerint.

8.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Feladatok, tevékenységek •

Önismeret – serdülı lettem, a megváltozott test elfogadása, a változás okainak ismerete, fokozott figyelem a test tisztántartására, a serdülıkor kozmetikája, hogyan öltözködjünk? – illik – nem illik az egyéniségemhez – az esztétikus külsı, ápoltság.

•

Egészséges otthon és iskola – az egészséges otthon ismérvei, milyen lakást képzelek magamnak, a lakás felszereltsége, célszerő eszközök, bútorok, a folyamatos tisztántartás, a lakáskarbantartás fontossága, hogyan

•

változtatnám meg az iskolai környezetem? – az egészséges iskolai környezet ismérvei.

•

Az egészséges életvitel – a fizikai erınlét megırzése, mozgás, sportolás, rendszeresség – a tiszta levegın való tartózkodás fontossága.

•

A változatos táplálkozás (gyümölcs, zöldség, tejtermék, fehérjék és a cukor arányai).

•

Mit tehetek az egészségemért? Játékos szerzıdéskötés az egészségért.

•

Mit jelent az életvitel? Milyen különbségek vannak a családok életvitele között. Milyen életvitelt alakítok ki felnıtt koromban. Életmód, életvitel veszélyei – veszélyes anyagok, függıségek, pszichoaktív szerek.

•

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek: mit jelent a biztonságérzet, érzelmi biztonság, érzéseink megóvása, szeretet, megbecsülés a családon belül, a baráti kör, fiú-lány kapcsolat. Szülık nélkül – egyedül döntés a párkapcsolatban, a veszélyes anyagok elutasítása, veszélyhelyzetek kerülése.

•

Közlekedés: hogyan közlekedjünk a helyi járaton, a tömegközlekedés eszközein –, kockázatok, veszélyhelyzetek a közlekedésben – udvariasság, kulturáltság a tömegközlekedésben.

8.4. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) Feladatok, tevékenységek



•

Felkészülés a felnıtt életre – Jól mőködı képességeim, miben térek el mások fejlıdésétıl, mit tehetek a lemaradás csökkentéséért, mit jelent jól ápoltnak, tisztának lenni, hogyan teremtem meg magamnak a jó testi-lelki közérzetet. Hogyan látom a környezetemben élı felnıtteket, kit tekintek példának, mintának, kit utasítok el. Önértékelés, önkritika.

•

Az egészséges életvitel – Energiaszükséglet, energiabevitel – táplálkozási tanácsok, szaktanácsadás igénybevétele, a fogyókúra és veszélyei – a nyugodt, rendszeres táplálkozás elınyei – a mohóság, a rendszertelen étkezés eredményei. Mit változtatnék a saját és családom táplálkozási szokásain – korszerőség a táplálkozásban. A lakás tisztasága, a konyhai higiéné.

•

Egészség, sport – Betegség, orvoshoz fordulás, segítségkérés. Mit jelent a fogyasztói kultúra? A tudatos fogyasztás, takarékoskodás a pénzzel a természeti erıforrásokkal, az energiával.

•

Társas kapcsolatok, barátság, érzelmek – Tartós kapcsolatokra való törekvés, elfogadás, önmagam elfogadtatása. Bizalmas kapcsolatok, korai szexualitás veszélyei – barátságok, szerelmek, testi kapcsolat nélkül. Baráti összejövetelek – kulturált szórakozás, szélsıséges viselkedés, veszélyes magatartás elutasítása, kritikája. Szituációk elemzése. Döntéshelyzet.

9. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA 9.1. A mozgásnevelés, testnevelés órák az iskolai órarendben Heti három testnevelés órából kettı a tornateremben egy az uszodában szervezıdik. Amelyik két napban nincs testnevelés óra, akkor a délutáni órarendben egy óra a tornateremben, egy óra az uszodában szervezıdik.

9.2. A mozgás, a játék, a sport helye a tanórán kívüli tevékenységben Minden csoportnak minden nap van lehetısége szabad levegın, illetve a tornateremben mozgásos, játékos foglalkozásokra.

9.3. Sportkörök, túrák az iskolában és az iskolán kívül Sportfoglalkozások: asztalitenisz, atlétika, sportgimnasztika a felsı tagozaton. Mozgásfejlesztés az alsó tagozatosoknak. Gyógytestnevelés minden rászoruló kisgyermeknek, ducitorna, gerinctartási problémákkal küzdıknek. İszi, tavaszi túrák, kirándulások.

10. Az egészségnevelési programhoz az alábbi tantárgyi programokat szükséges felülvizsgálni •

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek vonatkozó témaköreit

•

A Természetismeret – biológia, egészségtan tartalmát, tevékenységeit

•

A Környezet és társadalomismeret vonatkozó témaköreit

•

Az Osztályfınöki óra programját ______________________________________________________________________________________47 Pedagógiai program 2010.


11. Erıforrások Saját erıforrás Költségvetés: Az iskola az éves normatívából biztosítja a feladatok ellátásához szükséges költségeket. •

Részben az utazási költségek, erdei iskolai, kirándulási költségekhez hozzájárulás,

•

Részben szakkönyvek vásárlása, az egészségneveléssel kapcsolatos versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges így.

Külsı erıforrás Pályázat: lehetıségek kihasználása, részvétel a pályázatokon.

IV. KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM 1. Általános cél Az iskola környezeti nevelés programjának általános célja: elısegíteni a tanulók környezettudatos magatartását az élı természettel, az épített, a társadalmi környezettel kapcsolatosan, valamint a saját életvitelük tekintetében. Megismertetni a tanulókat az élıvilágot, és benne az embert veszélyeztetı környezeti válsággal, globális problémákkal, lakóhelyükön is fellelhetı környezeti gondokkal. Felébreszteni a felelısségérzetet, a tenni akarást a környezeti értékek megırzésére. Megtanítani növendékeinket a természetben, a környezetben eligazodni, felelıs döntéseket hozni életére, családja jövıjére és tágabb közösségére vonatkozóan. Képessé tenni a sérült tanulókat arra, hogy bekapcsolódjanak a természet, a társadalom, a gazdaság terén mutatkozó válságkezelésbe, modernizációs folyamatokba a szőkebb környezetükben, a lakóhelyükön.

2. A környezeti nevelés alapelve Konkrét példákon keresztül bemutatni a környezet állapotát, folyamatait – Megértetni, hogy az ember életét, személyes biztonságát milyen veszélyek fenyegetik – Megtanítani, személyes tapasztalatot szerezni a környezeti konfliktusok kezelésére – Érzékennyé, motiválttá tenni a feladatok elfogadásában.

3. A környezeti nevelés céljának megvalósulását elısegítı pedagógiai feltételrendszer •

A környezeti nevelés épüljön a saját tapasztalatra, átélt élményre, a konkrét példákra.

•

A megismerési folyamatot, a vizsgálódás módszereinek elsajátítását, az önálló tanulást és tevékenységet a sérüléshez alkalmazkodó közvetlen és közvetett segítés, irányítás kísérje.



•

A tanulási folyamat változatos terepen, korszerő módszerek (páros, csoportos, kooperatív projekt) valósuljon meg.

•

Valamennyi tanulási tevékenység építsen a tanulók elızetes tudására és segítse a környezettudatos magatartás kialakulását.

•

A nevelés folyamatába vonja be az intézmény a tanuló családját, bírja támogatásukat, a célok elfogadását.

•

A környezeti nevelés egész programja kiemelt figyelmet fordítson a sérülés specifikus eljárásokra, tartalmakra, terápiákra.

4. A környezeti nevelés megvalósulásának kitüntetett színterei Hagyományos tanórai oktatásszervezésben •

Tanórán, kiemelt szerep és felelısség hárul a társadalmi, a természetismeret, a földrajz tantárgy tanulásának, az osztályfınöki óráknak.

Nem hagyományos tanórai keretben •

A tanórán kívül szervezett foglalkozások, az erdei iskola, a tanulmányi kirándulások, túrák, a témanapok, témahetek, versenyek, kiállítások, múzeumlátogatás, állatkert, nemzeti parkok.

•

A tanórán kívüli tevékenységek napköziben, klubnapköziben, szakkörökben,

•

A kapcsolatok a környezeti nevelés programját segítı hivatalokkal, civil szervezetekkel.

5. Az iskola környezetnevelési céljai érdekében jól hasznosítható módszerek •

folyamatos tapasztalatszerzés és gazdag kommunikáció a tapasztalatok értelmezése, feldolgozása, elemzése céljából.

•

A napi élethelyzetekben megjelenı példák, szükségszerőségek értelmezése.

•

Minden ismeret legyen a természetes valóságában tanulmányozható.

•

Minden tanuló kapjon lehetıséget az együttmőködésre, vagy önálló tevékenységre a fejlettségének megfelelıen.

•

Motiváljon a munkára a kooperatív tanulási forma, a páros, a csoportos kutatás, adatgyőjtés, böngészés, az ötletek győjtése, a projektek alkalmazása.

•

Az alsó tagozatban minden tartalomhoz kötıdjön tanulmányi séta, kirándulás, témanap, közös győjtımunka.

•

A felsı tagozat tanulói terepgyakorlaton, témaheteken, önálló vagy csoportos győjtımunkákon vegyenek részt.



•

A konkrét példákon túl használják fel a modern technikát, a videofilmeket, a számítógép adta lehetıséget a világhálón.

6. A környezeti nevelési program kiemelt feladatai az egyes pedagógiai szakaszokhoz rendelten 6.1. Bevezetıszakasz (1-2. évfolyam) Feladatok, tevékenységek •

Otthonunk, környezetünk tisztasága – Tapasztalatok győjtése – tiszta, szép – a rendetlen piszkos otthon, hogyan járulhatsz hozzá az otthonod, az iskolai környezeted tisztántartásához; témanapok – tüntessük el a szemetet az iskola folyosójáról, az udvarról, a játszótérrıl.

•

Természeti értékeink – Növények gondozása a tanteremben, az iskolaudvaron, az iskola elıtt, - egy fa, egy bokor örökbefogadása az utcán, vagy a játszótéren, köztéren; a madarak, a rovarok megfigyelése, kedvenc házi állatok, hobbiállatok bemutatása az osztálytársaknak (az én cicám, kutyám, tengerimalacom, teknısöm, papagájom…).

•

Környezeti ártalmak – Tapasztalatok győjtése a zsúfolt forgalmi útszakaszok levegıszenynyezésérıl, a kipufogógáz veszélyei – emberre, állatra, növényekre.

•

Helyes és helytelen szokásaink – A csomagoló anyagok eldobása az iskolában, az utcán, a jármőveken – megfigyelések az utcán, a jármőveken, a játszótéren – a helyes viselkedés – a hulladékgyőjtık használata. Rongálások – bútorok, berendezési tárgyak rendellenes használata, rongálások a köztereken, játszótereken, a parkokban. Károkozás az élı természetben – bokrok, fák ágainak, a virágos növények részeinek letörése, állatok zavarása. Helyes viselkedés a tereken, a növények, az állatok óvása.

•

Verseny a tiszta osztályért, a tiszta iskoláért.

6.2. Kezdı szakasz (3-4. évfolyam) Feladatok, tevékenységek •

Otthonunk, környezetünk tisztasága – váltócipı, a papucs használata, fertıtlenítés, a szelektív hulladéktárolás, az elhasznált elemek különválasztása, hasznosítható háztartási hulladék (papír, a konyhai zöld hulladék elkülönítése).

•

Versenyek – tiszta iskoláért, iskolaudvarért, a díszített osztályért.

•

Természeti értékeink – ismereteink forrásai – gyermekenciklopédiák, természetfilmek, képek – mi a jó és mi a rossz a környezetünkben található növények és állatok számra, mi történik az örökbefogadott fával, madárvédelem – madáretetés télen, növények ültetése magról, palántáról – gondozás, a változás megvitatása.

•

Környezeti ártalmak, veszélyhelyzetek – tiszta és szennyezett területek észrevétele a lakóhelyen – ötletek – hogyan védekezhetünk a szennyezıdés ellen? – természeti vizek a lakóhelyen – a víz minıségének vizsgálata többszöri visszatéréssel – vízminta; mit tesz és tehet az ember a vizek tisztaságáért? A környezeti zajok, a zajártalom, a közlekedés hatása az ember egészségére.



•

Helyes és helytelen szokásaink – helyes viselkedés a túrákon, az erdei sétán, a vizek partján – tudatos alkalmazás pl. madárlesen – anyagok és tulajdonságaik – környezetszennyezı anyagok pl. mőanyag, mőanyagok eldobálása a természetben – veszélyes, káros anyag. Helyes és helytelen TV nézés – a reklámok hatása, célja.

6.3. Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) Feladtok, tevékenységek: •

Változások a környezetünkben, az otthonunkban az anyagokban – Az idıjárás változásának folyamatos megfigyelése, feljegyzések, rajzok. Szélsıséges változások – okok keresése – videofilmek, természetfilmek elemzése – hazai veszélyhelyzetek (viharok, árvíz, hóvihar, jégesı, erdıtőz…) ötletek – mit tehetünk? Mesterséges és természetes anyagok felhasználása az otthonunkban, a ruházkodásban. Hulladékkezelés modern technológiái – hulladék hegyek a településeken. Levegıszennyezés és közlekedés a lakóhelyen.

•

Természeti és társadalmi környezet – Lakóházak megfigyelése, összehasonlítása – rajzok készítése – melyikben laknál szívesen? Miért? Környezettudatos építészet jellemzıi. Az ember termelı tevékenységének hatása a természetes élıvilágra – a környezet védett növényei, állatai.

•

Fogyasztói, vásárlói szokások – Személyes élmények a vásárlásról, példák a reklámok világából – túlzott fogyasztás ismérvei, következményei-, a természetbarát termékek értelmezése, megtapasztalása – mit együnk meg – a vásárolt termék összetevıi – példák, termékösszetevık értelmezése, szavatossági idı a terméken – vásárolt árú, étel tárolása.

6.4. Fejlesztı szakasz (7-8. évfolyam) Feladatok, tevékenységek •

Változások a környezetünkben, az otthonunkban – Tapasztalatok szerzése a használati tárgyaink, munkaeszközeink, szerszámaink változásáról – régi tárgyak elemzése, az otthonunk kellékei – modern tárgyak a kereskedelemben, a lakásban – elınyei, esetleges hátrányai. Összefüggés a környezetünk berendezése, a tárgyak funkciója, esztétikuma – valamint közérzetünk között – saját példák, tapasztalatok. Vágyak és lehetıségek egyensúlya. Jólét és a jól –lét fogalmak értelmezése – döntések saját életterünkre, életvitelünkre vonatkozóan.

•

Természeti és társadalmi környezet – Tapasztalatok szerzése a lakóhely gazdálkodásáról – régi, hagyományos gazdálkodási módok, állattartások, növénytermesztési eljárások (makkoltató rideg sertéstartás, juhtartás, ártéri gazdálkodás, irtások). Ezek hátrányai. Környezeti hatások. A gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen a közvetlen környezetismeret – modern termelés környezeti hatása: vegyszerek, tartósítószerek, nagyüzemi termelés. Ipari mérető áramtermelés hatása a környezetre.

•

Gazdálkodás az energiával – Tapasztalatok győjtése az erımővekrıl – képek, filmek, tanulmányi kirándulás – a természet kizsákmányolása az energiáért – alternatív energiaforrások – te mit tehetsz? Ötletek, lehetséges megoldások. A csatornahálózat állapota a településen – szennyvíztisztítási módok. Takarékosság a vízzel – a túlnépesedés, a globális felmelegedés és az ivóvíz-hiány összefüggései. Pramatikus improvizációk a természeti, ökológiai katasztrófákról.



•

Fogyasztói, vásárlói szokások – Értelmezzük közösen a TV reklámokat, szórólapokat – serkentés a fokozott fogyasztásra – a túlzott fogyasztás jövıbeni következményei, - a hulladék felhalmozása. Hulladéklerakó felkeresése – szembesülés a hulladékgondokkal. Életmódminták a saját környezetbıl – ezek elemzése, kritikai észrevételek, hogyan teszem, ha felnıtt leszek.

Az iskola környezet nevelési programjának megvalósítása érdekében környezetvédelmi tartalmak összhangja miatt integrálni szükséges az alábbi tantárgyi programokat: •

A Földrajz tantárgy programját

•

A Természetismeret és Környezetismereti tantárgyak programját

•

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek programját

•

Az Osztályfınöki órák programját

•

A Társadalomismeret vonatkozó témaköreit

6.5. Anyagi erıforrások Saját erıforrások Költségvetés Az iskola az éves normatívából biztosítja a költségeket a környezetnevelési feladatok ellátására Ezt egyrészt belépıkre, utazási költségekre, erdei iskolai költségek hozzájárulására lehet felhasználni, másrészt kisebb eszköz, szakkönyvvásárlás, környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása is lehetséges. Az iskolai költségvetésbıl minden évben olyan felújításokat kell elvégezni, amelyek környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, környezetkímélı mőködtetését szolgálják. Külsı forrás Pályázat: pályázati lehetıségek kihasználása, pályázatokban részvétel, az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól.

V. FOGYASZTÓVÉDELEM A fejlett társadalmakban a gazdaság a fogyasztási igények (többnyire mesterséges) generálásával a számára profitot hozó termelés növekedését kívánja biztosítani. A vállalkozások gazdagodása érdekében gerjesztett mértéktelen fogyasztás miatt több ponton láthatóan megbillent a természet egyensúlya. A további romlás megállításában fontos feladat hárul az aktív környezet- és egészségvédelemre. Az ügyes reklámfogásoknak kiszolgáltatott fogyasztók valós, hosszú távon érvényes érdekei nem a gazdaság, hanem a környezet- és egészségvédelem érdekeivel esnek egybe. Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos és önmérséklı fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A tudatos fogyasztói magatartás alapja a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok legalaposabb ismerete.



Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya szerint a fogyasztónak joga van •

Az alapvetı szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez, amelyek a túlélést biztosítják).

•

A biztonsághoz (az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga).

•

A tájékoztatáshoz (a tisztességtelen és félrevezetı hirdetés elleni védelemhez való jog).

•

A választáshoz (versenyképes fogyasztási cikkekhez való jog, a megfelelı minıség biztosításával).

•

A képviselethez (a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog a kormányzati-politikai tervezésben).

•

A kártérítéshez (rossz minıségő fogyasztási cikkek, szolgáltatások ellentételezéséhez való jog).

•

Fogyasztói oktatáshoz (tájékozott fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás megszerzéséhez való jog).

•

Az egészséges környezethez (méltóságot biztosító, félelem- és veszélymentes környezethez való jog).

A környezet- és egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem célja szó szerint a fogyasztó védelme. „Védeni kell ugyanis a fogyasztókat azoktól, akik megsértik a jogaikat; akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyes termékeket hoznak forgalomba; akik a kereskedelem szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing- és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. De védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellı információk hiányában hozott döntésektıl, ezek következményeitıl is. A fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényeges feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése, és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is”. Tehát a hazai fogyasztóvédelem jelenlegi fı céljait a következıkben foglalhatjuk öszsze: •

A fogyasztó életének, egészségének és biztonságának megvédése

•

A fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme

•

A fogyasztó megfelelı tájékoztatása, oktatása

•

A fogyasztói jogok hatékony érvényesítése

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekben már kisiskolás kortól – osztályfınöki órán, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidıs rendezvényeken stb. – hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Minél korábban mutassuk be a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: Kinek és mirıl szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára?



9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását. Osztályfınöki, technika, háztartásban, testnevelés, fizika és kémia órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági elıírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémia szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték-ár arányra, a termékek minıség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére.

VI. A TANÁRJELÖLTEK GYAKORLATI KÉPZÉSE Intézményünk, mint az ELTE Gyakorló Általános Iskolája alapfeladatként látja el a Gyógypedagógiai Kar tanárjelöltjeinek gyakorlati képzését. Pedagógusképzı intézményként hozzájárulunk ahhoz, hogy a jövı pedagógus generációja a kor követelményeinek megfelelı szakmai tudással és módszertani felkészültséggel rendelkezzen, elkötelezetté váljon az oktatás tartalmi és módszertani megújulása iránt. Feladatok •

Gyógypedagógus tanárjelöltek, kiscsoportos gyakorlatának, összefüggı gyakorlatának és záró tanításának szervezése, biztosítása.

•

Gyógypedagógus terapeuta képzésben résztvevı tanárjelöltek kiscsoportos, vagy egyéni gyakorlatának szervezése, biztosítása.

•

A tanárjelöltek terepgyakorlatainak biztosítása.

•

Az alapozó képzéshez tartozó évfolyamszintő gyakorlatok, intézmény-látogatások szervezése.

•

A gyakorlatok szervezése, irányítása az érintett szaktanszék vezetıjének, munkatársainak közremőködésével történik – a Kar dékánjának jóváhagyása mellett.

•

A tartalmi munkát, a szervezeti formákat, az elvárásokat a gyakorlati képzéshez készült „Kalauz” címő kiadvány szerint végzi az iskola.

•

A tanárjelöltek gyakorlati képzésénél figyelembe vesszük azokat az ELTE és a Kar által készített és jóváhagyott szabályzatokat, amelyek közvetlenül, vagy közvetetten érintik a képzımunkánkat.

•

A tanárjelöltek folyamatos jelenléte az átlagos iskolai élettıl eltérı megoldásokat kíván. E tényrıl mindenkor tájékoztatjuk a szülıket a tanulók iskolai felvétele elıtt.

•

Igény szerint fogadjuk az ELTE más karairól érkezı egyetemi hallgatókat.



VII. GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI KÖZPONT A közoktatásról szóló 1993 évi LXXXIX. Tvr. módosításáról rendelkezı 2003. évi LXV. Tvr. teszi lehetıvé létrehozását. 33.§.(12) Utazó szakember-hálózat mőködtetése Az iskola alaptevékenysége fıleg a VI. és VII. kerületi sajátos nevelési igényő, enyhén értelmi fogyatékos tanulók ellátása. A tanulók egy része a többségi általános iskolába, óvodába integrálva kerül behelyezésre. Feltétlenül szükséges megfelelı fejlıdésük érdekében gyógypedagógiai megsegítés. E feladatokat iskolánk a Közoktatási Megállapodás keretén belül felvállalja. Ennek anyagi terheit a kerületi önkormányzat vállalja Gyógypedagógus szakembereink tudása biztosítéka a feladat szakszerő ellátásának. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanulásban akadályozott szakos tanári és terapeuta jelölteknek így biztosítunk gyakorlati terepet hospitálásra és szakmai gyakorlatok végzésére, az integráltan tanulók sajátos nevelési igényő gyermekek megsegítésében, habilitációs, rehabilitációs foglalkozásain. 36.§. Pedagógiai szakmai szolgáltatás (2) b) Szaktanácsadás, oktatási, pedagógiai módszereink megismertetése, terjesztése igény szerint országos szinten. (2) c) Pedagógiai tájékoztatás, szakmai információk, tankönyvek, segédletek írása, győjtése, használatba adása, tájékoztatás nyújtása igény szerint, országos szinten. (2) d) Pedagógiai szolgáltatás, pedagógiai programok készítése és átadása igény szerint országos szinten. (2) e) Pedagógusok képzése, továbbképzésének segítése. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar által szervezett pedagógus szakvizsga gyakorlatvezetıi szakterületen gyakorló terep biztosítása a továbbképzésen részt vevık számára. Kutató gyógypedagógiai fejlesztı tevékenység, bekapcsolódás a Kar és az Egyetem ilyen irányú munkáiba. A tantestület tagjai közül jelenleg is 12 fı tankönyvszerzı a NAT különbözı mőveletségi területein. Az iskola helyi tantervét, tantárgyi programjait az ország legtöbb hasonló típusú általános iskolájában adaptálják. Az OKI tantervi blokkjában nyomtatott és elektronikus formában is utolérhetık szakanyagaink. A pedagógusok munkáját a könyvkiadóknál megjelent – általunk végzett – tanmenetekkel, segédletekkel segítjük. Tankönyveink és tantárgyi segédleteink a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., a Konsept Kiadó és Logopédiai Kiadó gondozásában jelennek meg. Fıiskolai jegyzetek készítésében is aktívan részt vesz a tantestület. Intézményünk a sajátos nevelési igényő (enyhén értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos) tanulókat nevelı-oktató iskolákkal szoros kapcsolatot épített ki. Az országnak olyan szakmai központja, ahol széleskörő pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtunk a fıvárosi és vidéki gyógypedagógusoknak egyaránt.



VIII. HELYI TANTERV 1. A tantervek jellemzıi A logopédiai tagozaton az Apáczai Kiadó bázisiskoláinak helyi tantervét használjuk, kiegészítve azokkal a speciális, egyénre szabott fejlesztési feladatokkal, amelyek a tanulók sérüléseibıl adódnak. A sérülésspecifikusság határozza meg a differenciált képességfejlesztést. A tanulásban akadályozott tagozaton az iskola tantestülete által készített helyi tantervet használjuk. Az iskola a helyi tantervét úgy állította össze, hogy oktatási- nevelési célkitőzései a tanterveken keresztül valósuljanak meg. 1-4. évfolyamon A tanítás célja: az alapvetı készségek és képességek fejlesztése és azok alkalmazása. Többek között •

Az olvasás és írás, a helyesírás, a számolás, a zenei és képi, olvasás-írás készségeinek fejlesztése.

•

A szóbeli és írásbeli kifejezés és megértés, a megfelelı kommunikáció és ábrázolás képességének fejlesztése.

•

A kézügyesség, a testi ügyesség fejlesztése.

•

A gyermekek tájékozódási képességét segítı ismeretek elsajátítása és azok alkalmazásának elsajátítása (írásjelek, matematikai alapfogalmak, közlekedési ismeretek).

•

Az önálló tanulás képességének megalapozása.

Az alsó tagozatos iskolaévek meghatározzák a tanuláshoz, a közösséghez való viszonyt, ezért a tanmeneteit az itt tanító pedagógusoknak nagy gonddal és felelısséggel kell összeállítani. Ehhez komoly felelısség és szakmai tudás szükséges. A gyakorlóiskolai helyzetbıl adódóan tanulóinkat már alsó tagozatban több tanár tanítja, ez a helyzet számukra természetes. A tanárjelöltek jelenléte sem okoz gondot. Az ötödik osztály többfajta nehézséggel küzd. Megnı az óráról-órára tanulnivaló mennyisége. Továbbra is nagy hangsúlyt kap az olvasás, a szövegértés, a kommunikáció és a problémamegoldó képesség fejlesztése.


ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ ______________________________________________________________________________________________________________________________________

2. Óraterv az alsó és felsı tagozat számára

Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfınöki Informatika Kötelezı óraszám

1.

2.

3.

4.

Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. 7 4 2 1 1 1 3 1

259 148 74 37 37 37 111 37

7 4 2 1 1 1 3 1

259 148 74 37 37 37 111 37

20

740

20

740

7 4 2 1 1 1 2,5 1 0,5 20

259 148 74 37 37 37 92,5 37 18,5 740

7 4 2 1 1 2,5 3 1 1 22,5

259 148 74 37 37 92,5 92,5 37 37 814

______________________________________________________________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Központ ______________________________________________________________________________________________________________________________________

Évfolyamok Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelmi és állampolgári ismeretek Matematika Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz- kézmővesség Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport Osztályfınöki Informatika Élı idegen nyelv Kötelezı óraszám

5.

6.

7.

8.

Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. Heti ó. Éves ó. 5 2 4 2

185 74 148 74 37 37 92,5 111 37 37

4 2 4 2 1,5 1 1 2,5 2,5 1 1

148 74 148 74 55,5 37 37 92,5 92,5 37 37

4 2 4 3 1,5 1 1 3 2,5 1 1 1

148 74 148 111 55,5 37 37 111 92,5 37 37 37

4 2 4 3 1,5 1 1 3 2,5 1 1 1

148 74 148 111 55,5 37 37 111 92,5 37 37 37

1 1 2,5 3 1 1 22,5

832,5

22,5

832,5

25

925

25

925

______________________________________________________________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.


3. Tankönyvválasztás szempontjai, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban csak hivatalosan taneszközzé nyilvánított nyomtatott taneszközöket használnak a pedagógusok (tankönyv, munkatankönyv, munkafüzet, térkép, stb.). A különbözı tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı iskolai taneszközöket a helyi tanterv alapján a nevelık szakmai munkaközösségei határozzák meg. A szülıket a kötelezıen elıírt taneszközökrıl az év utolsó szülıi értekezletén tájékoztatjuk. Az SNI-s tanulók a tankönyveket az iskolában ingyen kapják meg.

4. Magasabb évfolyamba lépés feltételei •

Az 1-3. évfolyamon a tanuló akkor nem léphet magasabb évfolyamba, ha a tanév folyamán 250 óránál mulasztott, vagy a szülı kérésére.

•

4-8. évfolyamon a tanuló magasabb évfolyamba léphet, ha a követelményeket minden tárgyból teljesítette a tanév végére.

•

A követelmények teljesítését a tanulók évközi tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A továbbhaladáshoz a 4-8. évfolyamon év végére az elégséges osztályzatot kell elérni minden tantárgyból.

•

Ha a tanuló 4-8. évfolyamon, a tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen osztályzatot szerez, javító vizsgát tehet a következı tanévet megelızı augusztusban.

•

Ha a tanuló 4-8. évfolyamon, tanév végén három vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, évfolyamot ismételni köteles.

•

A 4-8. évfolyamon a magasabb évfolyamba történı lépéshez a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie, ha: – Az iskola igazgatója felmentette a tanórákon való részvétel alól – Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott – Magántanuló volt

5. Felkészülés az erıszakmentes konfliktusmegoldásra Ennek feltétele, hogy a tanuló legyen képes •

Az önbecsülésre, és mások megbecsülésére

•

A meghallgatásra és megértésre

•

A beleérzı képességre

•

Az önérvényesítésre (anélkül, hogy másoknak ártana)

•

Az együttmőködésre a csoportban

•

A nyitottságra és kritikai gondolkodásra

•

A fantáziára és kreativitásra ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.


6. Közlekedésre nevelés Az általános iskolai korcsoportnak megfelelı közlekedésre vonatkozó tudás, illetve helyes magatartás biztosítása a feladatunk. Ennek megfelelıen ki kell alakítani •

A közlekedési rendszerszemlélet elterjesztését

•

Az önkéntes jogkövetés, KRESZ ismeretek elsajátítását

•

A szabályok gyakorlatba történı átültetését

•

A veszélyhelyzetek megismerését, és az elkerülésükhöz szükséges technikák elsajátítását

Célunk a szabályok megismerésével, betartásával, a veszélyhelyzetek elkerülése, a közlekedési morál javítása, továbbá, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület, az osztályfınöki óra, a környezetismeret tantárgy és a napközis foglalkozás lehetıséget nyújt a közlekedéskultúra, a közlekedés rendszere, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok megismerésére, gyakorlati alkalmazására.

7. Társadalmi bőnmegelızés Ezek olyan intézkedéseket beavatkozásokat jelentenek, amelyek célja a bőnözés megelızése, és esetünkben a tanulók biztonságérzetének javítása. A differenciált bőnmegelızés feladatai •

A jogkövetı magatartás kultúrájának kialakítása

•

A krimináló magatartást befolyásoló tényezık pozitív alakítása

•

A bőnalkalmak csökkentése

•

Az áldozattá válás megelızése

Ez iskolánkban a következı módon valósul meg •

Fokozottan figyelünk és vigyázunk értékeinkre

•

A pedagógus állandó jelenléte minimalizálja a lehetıségeket

•

Az osztályfınök és a gyermekvédelem szoros együttmőködésben, naprakészen dolgozik

•

Jogkövetı magatartás erısítése

•

Fokozott károk mérséklése

•

Bőnelkövetési alkalmak szőkítése

•

Iskolakerülés, csavargás megelızése

•

A szabadidıs tevékenységek, biztonságos szórakozás feltételeinek megteremtése



8. Az áldozattá válás megelızése A közösségi bőnmegelızési eszköztár része a sértetté, az áldozattá válás megelızése. Osztályfınöki órákon, szituációs játékokban, dramatikus játékban, filmrészletekkel alátámasztva kiemelt szerepet kap. Sérüléseikbıl adódóan tanulóink egy része könnyen befolyásolható, a következményeket tudatosan nem képes felmérni, így könnyen válhat áldozattá. Feladatunk ennek megelızése. Javítani kell a különösen sérülékeny csoportok önvédelmi képességét. A családon belüli erıszak – a gyermekbántalmazások – megelızése a feladat. Az osztályfınök jelzése, a gyermekvédelem hatékony lépései óvják a gyermekeket.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A pedagógiai program érvényességi ideje. Az iskola 2010. 09. 01. napjától szervezi meg nevelı és oktató munkáját a pedagógiai program alapján.

2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata •

A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, az alapelvek érvényesülését a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja.

•

A pedagógiai program felülvizsgálata a bevezetést követı öt év múlva, a jogszabályok változásakor, vagy az intézmény feladatbıvülése esetén szükséges.

•

A pedagógiai program módosítást igényel, amennyiben – A nevelıtestület 2/3-a a módosítást megszavazta – A programmal kapcsolatos elvárások nem teljesülnek – A fenntartó javaslatára – A szülık 75 %-a kezdeményezi a módosítást

A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított programot a következı tanév szeptember elsı napjától kell bevezetni.



3. A pedagógiai program tájékoztatásának színterei, nyilvánosságra hozatalának módja és elhelyezése Színterei •

Tantestület – tantestületi értekezlet

•

Szülık – szülık fóruma, szülıi értekezlet

•

Tanulók – diákfórum

Elhelyezése •

Az iskola fenntartója

•

Igazgatói iroda

•

Igazgatóhelyettesi iroda

•

Tanári szoba

•

Az iskola honlapja

•

Irattár

Az iskola Pedagógiai programját a nevelı testület 2010. 06. 25-én jóváhagyta.

Budapest, 2010. 06. 25.

Papházy Éva igazgató

A fenntartói jóváhagyás idıpontja:

Budapest, 2010.

....................................................... fenntartó ______________________________________________________________________________________ Pedagógiai program 2010.

Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola és Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents