Elektronikus kereskedelem -1 Általános rész
Balogh Zsolt György egyetemi docens Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Kar E-mail:
[email protected]
Jogszabályok 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet a távollevők között kötött szerződésekről Hatályát vesztette – 2014. június 13-án. Helyette:
45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (régi Hpt. XXXI. Fejezet – 218. §; Értelmező rendelkezések 5.1 – 5.5.) Hatályát veszti – 2014. január 1-én. Helyette:
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (új Hpt. 6. § 16.; Értelmező rendelkezés. 285. §) 2009. évi LXXXV. törvény a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról 2013. évi CCXXXV. törvény az egyes fizetési szolgáltatókról (3. § 7.; 66. § Az ügyfelek védelme – elektronikuspénz kibocsátási ügyletben.)
2
EU jogforrások Az Európai Parlament és a Tanács 2000/31/EK irányelve (2000. június 8.) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól Az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról Az Európai Parlament és a Tanács 2007. november 13-i 2007/64/EK irányelve a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/ EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről Az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/110/EK irányelve az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról, valamint a 2000/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről 3
E-business E-kereskedelem E-business minden olyan szolgáltatás és tevékenység, amely az elektronikus adatátviteli hálózatok piaci hasznosítására épül. E-kereskedelem Tágabb értelemben: olyan üzleti tranzakció, amelyben a felek elektronikus úton kommunikálnak egymással. Szűkebb értelemben: olyan kereskedelmi tevékenységet jelent, amikor az egyik fél ellenszolgáltatásért elektronikus úton nyújt valamely árut vagy szolgáltatást.
4
E-business üzleti modellek
Dotcom modell Piactér építési modell Reklámozási, hirdetési modell Közvetlenül a gyártótól modell Előfizetői modell Közmű modell (outsourcing)
5
Miért jó üzlet?
Olcsó és költséghatékony Közvetlen ügyfélkapcsolat Nemzetközi megjelenés Gyors és áttekinthető
6
Az elektronikus kereskedelem kapcsolati rendszere
B2B: Business-to-Business B2C: Business-to-Consumer B2A: Business-to-Authorities C2A: Consumer-to-Authorities C2C: Consumer-to-Consumer
7
Az elektronikus kereskedelmi szabályozás területei kereskedelmi szolgáltatás távközlési hálózatok igénybevételével történő biztosítása; a szerződések megkötése távollévő partnerek között; az elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos titkosítási és hitelesítési szabályok (kriptográfia); az elektronikus fizetés szabályai (virtuális pénz); speciális fogyasztóvédelmi szabályok; az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos adózási, egyéb közteherviselési, számviteli és nyilvántartási szabályok; a szerződő partnerek adatvédelme, tágabban véve személyiségvédelme; határokon átlépő ügyletek esetén a nemzetközi magánjogi szabályok
8
Technikai megoldások E_mail EDI (Electronid Data Interchange) EDIFACT- EDI for Administration, Commerce and Transport
EFT (Electronic Fund Trasfer) HTTP; HTTPS Katalógus áruház Változatos tranzakciós formák
9
EDI
Beszállító
Megrendelő
Pénzügyi EDI
Megrendelő bankja
EFT
Beszállító bankja 10
Az elektronikus szerződés keletkezése
11
Az elektronikus szerződés keletkezése Az írásbeliség problémája Okiratiság • • • •
Magánokirat Közokirat Elektronikus aláírás Időbélyegzés
12
Szerződési elméletek Ajánlattétel Ajánlati kötöttség kérdése
Keletkezési elméletek Megfogalmazási elmélet Elküldési elmélet Megérkezési elmélet • A szerződés távollevők között abban az időpontban jön létre, amikor az elfogadó nyilatkozat az ajánlattevőhöz megérkezik. Ekkor a szerződés létrejöttének helye az ajánlattevő lakóhelye, illetve székhelye. (régi Ptk 213. § (1) és (3) bek.) • Akkor tekintendő megérkezettnek, amikor az számára hozzáférhetővé válik. (Ekertv. 6. § (3) bek.)
Tudomásszerzési elmélet
13
Szerződéskötés távollevők között – új Ptk Ajánlattétel 6:65. § Az ajánlati kötöttség megszűnik távollevők között tett ajánlat esetén annak az időnek az elteltével, amelyen belül az ajánlattevő - az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat megtételének módjára tekintettel - a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta
Jognyilatkozat hatályosulása 6:5. § (2) Megérkezési elmélet • A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá.
14
Szerződéskötés elektronikus úton – új Ptk Tájékoztatás 6:82. §
a szerződéskötés technikai lépéseiről a szerződés írásba foglaltnak minősül-e az elektronikus utat biztosító fél rögzíti-e a szerződés utóbb hozzáférhető lesz-e adatbeviteli hibák azonosítását és kijavítását biztosító eszközök a szerződési jognyilatkozat megtételét megelőzően a szerződés nyelvéről; és a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódex (ha létezik) • elektronikus hozzáférhetőségéről
általános szerződési feltételek • elektronikus utat biztosító fél biztosítja a hozzáférhetőséget • olyan módon, hogy a másik fél tárolhassa és előhívhassa
15
Szerződéskötés elektronikus úton – új Ptk Fogyasztói szerződések esetén mellőzhetetlenek az alábbi szabályok. 6:85. § (2) Adatbeviteli hibák javítását lehetővé tevő eszközök 6:83. § az elektronikus utat biztosító fél biztosítja a másik fél szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa a hibákat Az eszközök biztosításának elmaradása MEGTÁMADÁSI OK!!!
Hatályosulás és visszaigazolás 6:84. § az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik az elektronikus utat biztosító fél haladéktalanul visszaigazol Késedelmes visszaigazolás: MENTESÜLÉSI OK!!!
Kivétel: email útján kötött szerződés 6:85. § (1) 16
Az elektronikus kereskedelmi törvény INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMMAL ÖSSZEFÜGGŐ SZOLGÁLTATÁS
17
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (elektronikus kereskedelmi törvény; e-ker tv.) 2000/31/EK irányelv alapján
elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá.
18
Az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás E-ker tv. 2003. december 31-ig: Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg kezdeményezi, továbbá mindazon ellenszolgáltatás nélkül, elektronikus úton, távollevők részére, az igénybe vevő egyedi kezdeményezésére nyújtott szolgáltatások, amelyek a szolgáltató, illetve az igénybe vevő részéről nem az Alkotmány által biztosított véleményszabadság gyakorlásának körébe tartoznak;
2004. január 1-től: Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: elektronikus úton, távollevők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelyhez a szolgáltatás igénybe vevője egyedileg fér hozzá.
19
Elektronikus kereskedelmi szolgáltatás információs társadalommal összefüggő szolgáltatás célja valamely áru
birtokba vehető forgalomképes ingó dolog pénz értékpapír dolog módjára hasznosítható természeti erő szolgáltatás ingatlan vagyoni értékű jog
üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje vagy más módon történő igénybevétele
20
Az e-ker. törvény hatálya KITERJED AZ EKTV HATÁLYA MK területéről nyújtott MK területére irányuló ITSz igénybe vevőnek, illetve szolgáltatónak minősülő természetes és jogi személy
NEM TERJED KI AZ EKTV. HATÁLYA a szabályozott területtel kapcsolatos követelmények tekintetében az Európai Gazdasági Térség tagállama területén letelepedett, az MK területére irányuló szolgáltatást nyújtó szolgáltatókra a bírósági egyéb hatósági eljárásban nyújtott és felhasznált ITSz-ra a személyes adatok védelmére gazdasági vagy szakmai tevékenység, vagy közfeladat körén kívül eső célból eljáró személy által ITSz igénybevételével tett közlésekre (szerződési nyilatkozat is)
21
Az e-ker. törvény hatálya SPECIÁLIS PROBLÉMÁK MK területére irányuló szolgáltatás: • használt nyelv • pénznem • egyéb körülmények alapján valószínűsíthető
MK területéről nyújtott szolgáltatás: MK területén lévő székhelyén, telephelyén vagy lakóhelyén az adott ITSz-szel összefüggő szolgáltatással kapcsolatos tényleges tevékenységet végző szolgáltató Magyar nyelv használata • 4 § (1) • Probléma volt 2008. 09.01-ig.
22
A szolgáltató Szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet; Szolgáltatás: megkezdéséhez, illetve folytatásához előzetes engedély vagy bármely ezzel azonos joghatású hatósági határozat nem szükséges. Kivéve: tevékenységre külön jogszabályban, nem az elektronikus úton történő szolgáltatásnyújtásra tekintettel előírt • • • •
minősítési, képesítési, engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség
az Eht-ban, illetve Eht alapján jogszabályban engedélyezési, illetve bejelentési kötelezettség rádióengedély)
előírt (Pl: 23
Adatszolgáltatás elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan könnyen hozzáférhető módon tájékoztatást közzétenni:
név; lakcím, székhely, telephely; elérhetőségére vonatkozó adatok, (különösen email cím); bejegyző bíróság vagy hatóság megnevezése, nyilvántartási száma; engedélyező hatóság megnevezése, elérhetőségi adatai, engedély száma; adószáma; szabályozott szakmák esetén: • érdek-képviseleti szerv megnevezése; • szakképzettség, szakmai, tudományos fokozat, valamint tagállam megjelölése; • hivatkozás a szakma gyakorlásának szabályaira, és a hozzáférés módjára;
24
Szerződéskötés – 5. § ÁSZF hozzáférhetővé tétele igénybe vevő tárolhassa és előhívhassa
Előzetes egyértelmű tájékoztatás
szerződés megkötéséhez szükséges technikai lépésekről a szerződés írásba foglaltnak minősül-e szolgáltató iktatja-e a szerződést az utóbb hozzáférhető lesz-e adatbeviteli hibák azonosításához és kijavításához biztosított eszközökről a szerződéskötés lehetséges nyelveiről magatartási kódexről (ha van) és elektronikus hozzáférhetőségéről
Kivételek Nem fogyasztói szerződés esetén a fentitől eltérés lehetséges Email útján kötött szerződésre nem kell alkalmazni 25
Szerződéskötés – 6. § Adatbeviteli hibák azonosítása és kijavítása Technikai eszközöket kell biztosítani • megfelelő, hatékony, hozzáférhető • megrendelés elküldése előtt elvégezhető legyen
Ennek hiánya érvénytelenségi ok.
Visszaigazolás elektronikus úton haladéktalanul • elvárható határidőn belül, de max. 48 óra • igénybe vevőhöz való megérkezés
Ennek hiánya mentesülési ok • ajánlati kötöttség vagy • szerződéses kötelezettség alól.
26
Az elektronikus kereskedelmi törvény KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK ÉS FELELŐSSÉGÜK
27
A közvetítő szolgáltató E-ker tv. 2. § l)
Hozzáférés szolgáltató (Mere Conduit) Tárhely szolgáltató Gyorsítótár szolgáltató (Proxy) Kereső szolgáltató
28
A szolgáltató felelőssége A szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogszabályba ütköző tartalmú információért. 7. § (1) Tipikus felelősségi esetek Szerzői és szomszédos jogok megsértése Személyiségi jogok megsértése
29
A közvetítő szolgáltató felelőssége… …mögöttes felelősség más (tartalomszolgáltató; ITSz) által rendelkezésre bocsátott, a közvetítő szolgáltató által • továbbított • tárolt • hozzáférhetővé tett
jogszabályba ütköző tartalmú információért.
Nem köteles ellenőrizni az információt, továbbá jogellenes tevékenységre utaló tényeket keresni
30
A közvetítő szolgáltató felelőssége Mentesül… A tv-ben meghatározott feltételek esetén Tárhelyszolgáltató és proxyszolgáltató az értesítési és eltávolítási eljárás esetén Ekkor nem felel… • az információ eltávolítása vagy hozzáférés nem biztosítása (blokkolása) révén keletkezett jogsérelemért sem
…de vele szemben jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követelések ekkor is érvényesíthetők
Nem mentesül ha az igénybe vevő a szolgáltató megbízásából vagy utasításai alapján cselekszik.
31
A hozzáférés-szolgáltató felelőssége Akkor nem felel a továbbított információért, ha…
nem kezdeményezi az információ továbbítását; nem választja meg a továbbítás címzettjét, és a továbbított információt nem választja ki a továbbított információt nem változtatja meg.
32
A proxy-szolgáltató felelőssége Felelősség alapja: az információ közbenső és átmeneti jellegű automatikus tárolásával okozott kár Akkor nem felel, ha nem változtatja meg az információt; a hozzáférés megfelel az információ hozzáférésével kapcsolatban támasztott feltételeknek (JOGOSULTSÁG-KEZELÉS) a közbenső tárolóban az információ frissítése megfelel a széleskörűen elismert és alkalmazott (????) információfrissítési gyakorlatnak a közbenső tárolás nem zavarja meg az információ felhasználásával kapcsolatos adatok kinyerésére szolgáló, széleskörűen elismert és alkalmazott technológia (????) jogszerű használatát (NAPLÓZÁS) haladéktalanul eltávolítja vagy blokkolja az információt, amint tudomást szerzett arról, hogy • az információt az adatátvitel eredeti kiindulási pontján eltávolították, vagy blokkolták, vagy • hatóság az eltávolítást vagy a hozzáférés megtiltását elrendelte. 33
A tárhelyszolgáltató felelőssége Felelősség alapja: az információ folyamatos, tartós tárolásával okozott kár Akkor nem felel, ha nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy az információ jogsértő jellegéről; amint a jogsértésről tudomást szerzett; eltávolítás vagy blokkolás
34
A keresőszolgáltató felelőssége Felelősség alapja: az információ megtalálását elősegítő eszköz biztosítása által a hozzáférhetővé tétel Akkor nem felel, ha nincs tudomása az információval kapcsolatos jogellenes magatartásról, vagy az információ jogsértő jellegéről; amint a jogsértésről tudomást szerzett; az elérési információ eltávolítása vagy blokkolása
35
Az értesítési és eltávolítási eljárás Ekertv 13. § Védett igények szerzői jogi védjegyoltalmi
Érvényesítés alaki feltétele
teljes bizonyító erejű magánokirat közokirat
Kötelezettek
Tárhely szolgáltató Gyorsítótár szolgáltató (Proxy) Kereső szolgáltató
Határidők
Eltávolításra: 12 óra Érintett igénybevevő értesítésére: 3 munkanap Kifogás benyújtása érintett igénybevevő által: 8 nap Ismételt hozzáférhetővé tétel és jogosult értesítése: haladéktalanul Egyéb törvényes útra terelés jogosult részéről: 10 nap Ismételt eltávolítás: 12 óra 36