1
Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr. Mester György Általános Iskola és Óvoda
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2010-2011 – es tanév készült: 2010. augusztus 31.
2
" Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog." (Szent-Györgyi Albert)
3
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS.........................................................................................................................................................................6 2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JOGI STÁTUSZA..............................................................................................................7 3. KÜLDETÉSNYILATKOZAT.............................................................................................................................................8 4. HELYZETELEMZÉS .........................................................................................................................................................9 4.1. AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI ..................................................................................................................................10 4.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK.....................................................................................................................................................11 4.3. A TÁMOP 3.1.4 PÁLYÁZAT SZERVEZETI, TARTALMI KÖTELEZŐ ELEMEINEK MEGVALÓSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN.............13 4.3.1. Kompetencia-alapú oktatás...................................................................................................................................13 4.3.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása.....................................................................................................15 4.3.3. IKT alkalmazása ...................................................................................................................................................17 5. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA.........................................................................................................................18 5.1. NEVELÉSI PROGRAMUNK ALAPELVE..................................................................................................................................18 5.2. A PROGRAMUNK GLOBÁLIS CÉLRENDSZERE.......................................................................................................................18 5.2.1. Óvodáink alapvető célja........................................................................................................................................18 5.2.2. Általános nevelési feladataink...............................................................................................................................19 5.2.3. Óvodai nevelésünk rendszerábrája.......................................................................................................................20 5.2.5. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok..............................................................................................................22 5.3. A FEJLESZTÉS TARTALMA.................................................................................................................................................24 5.3.1. A játék - és tanulási tevékenység:..........................................................................................................................24 5.3.2. Szocializáció..........................................................................................................................................................26 5.3.3. Munkatevékenység.................................................................................................................................................27 5.3.4. Szabadidős tevékenység.........................................................................................................................................28 5.4. A KOMPLEX FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE........................................................................................................................29 5.4.1. Anyanyelv..............................................................................................................................................................29 5.4.2 Matematika.............................................................................................................................................................30 5.4.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: .....................................................31 5.4.4. Mese-vers...............................................................................................................................................................34 5.4.5. Zenei nevelés.........................................................................................................................................................35 5.4.6. Vizuális nevelés.....................................................................................................................................................35 5.4.7. Mindennapi testnevelés.........................................................................................................................................36 5.5. A NEVELÉS TERVEZÉSE ÉS IDŐKERETEI:............................................................................................................................ 37 5.6. AZ ÓVODAI CSOPORTOK ÉS A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE....................................................39 5.7. AZ ÓVODAI INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE .........................................................................................................40 5.8. SAJÁTOS FELADATAINK ...................................................................................................................................................41 6. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.........................................................................................................................48 6.1. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....48 6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK.............................................................................52 7. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETÉSE A 2009/2010-ES TANÉVBEN A DR. MESTER GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN - 001-ES FELADATELLÁTÁSI HELY (FELSŐ TAGOZAT) ....................63 7.1. BEVEZETÉSRE KERÜLT KOMPETENCIA TERÜLETEK:............................................................................................................64 7.2. PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSULÁSRA KERÜLŐ SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK:...............................................................65 7.3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS IMPLEMENTÁCIÓJA........................................................................................................66 7.4. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGA:...................................................................................................69 7.5. ÚJ TANULÁSSZERVEZÉSI ELJÁRÁSOK:................................................................................................................................70 7.5.1. Tantárgytömbösített oktatás..................................................................................................................................70 7.5.2. Témahét.................................................................................................................................................................71 7.5.3. Projekt (3 hetet meghaladó)..................................................................................................................................72 7.5.4. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák, módszerek, eljárások:.........................................................................................................................................................................74 7.5.5. Információs és kommunikációs technológia (IKT) bevezetése, alkalmazása a tanórákon:..................................75
4 7.5.6. Jó gyakorlatok átvétele, adaptációja, hálózati tanulás.........................................................................................75 7.5.7. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében került bevezetésre iskolánk alsó tagozatán a 2009-2010-es tanévben a kompetencia alapú oktatás a következő területeken........................................................................................................76 7.5.8. A kompetencia alapú oktatás implementációja....................................................................................................76 7.5.9. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület...................................................................................................77 7.5.10. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya.............................................................................78 7.5.11. Matematikai kompetenciaterület.........................................................................................................................79 7.6. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS FENNTARTHATÓSÁGA INTÉZMÉNYÜNKBEN AZ ALSÓ TAGOZATON ....................................84 7.6.1. Új tanulásszervezési eljárások..............................................................................................................................85 7.6.2. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg az 2.sz. feladatellátási helyen.......................................................................................................................................................85 7.6.3. A programcsomagok tantárgyi rendszerbe való illeszkedése................................................................................86 7.7. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.....................................................................................................86 7.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG............................................89 7.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG................................................................................91 7.10. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK........................................................92 7.11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM.........................................................93 7.12. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYT ENYHÍTŐ TEVÉKENYSÉG................................................................................................................97 7.13. A SZÜLŐ, A GYERMEK/TANULÓ, INTÉZMÉNY, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁI, A TOVÁBBFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................................................................................................100 7.14. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................................................102 7.15. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM......................................................................................................................................104 7.15.1. Egészségnevelési program................................................................................................................................ 104 7.15.2. Mindennapos testnevelés megvalósítását szolgáló program.............................................................................108 7.16. FOGYASZTÓVÉDELMI PROGRAM....................................................................................................................................110 7.17. ISKOLAOTTHONOS NEVELÉS ÉS OKTATÁS.......................................................................................................................113 Iskolánkban az 1-4. évfolyamon a szülői igényekre alapozva az iskolaotthonos oktatásszervezési forma valósul meg. Az iskolaotthon alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon és segítse a gyermek sikeres iskolai életét.......................................................................................................................................................113 Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. .......................................................................................................................113 7.18. NÉMET NEMZETISÉGI NYELVOKTATÁS...........................................................................................................................114 8. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE..................................................................................................................................118 8.1. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK ÉS AZOK ÓRASZÁMAI , AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK, ALKALMAZOTT TANTERVEK............................................................ 118 8.1.1. Alkalmazott tantervek és óraszámok...................................................................................................................118 8.1.2. Óraterv: székhelyintézmény Elek - általános tanterv szerint tanuló osztályok..................................................120 8.1.3. Óraterv: székhelyintézmény Elek - nemzetiségi német nyelvet tanuló osztályok .................................................121 8.1.4. Óraterv székhelyintézmény Elek – eltérő tantervű tanulócsoportok számára.....................................................122 8.1.5. Kevermesi tagintézmény óraterve....................................................................................................................... 123 8.1.6. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete....................................124 8.2. NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ÓRAKERETE ÉS TARTALMA............................................................................................126 8.2.1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamokon..........................................................................126 8.2.2. A nem szakrendszerű órák időkerete évfolyamonként, osztályokra lebontva......................................................128 8.3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK, TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI........................130 8.4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...............................................................................................131 8.5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI........................................132 8.5.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai............................................................................132 8.5.2 Az otthoni (napközis, iskolaotthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai..........................................................................................................................................................................134 8.6. A TANULÓI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI....................................................................................135 8.6.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 1-8. évfolyamon .....................................................137 8.6.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ....138 8.7. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI........................................139 8.7.1. Az iskolai jutalmazás formái...............................................................................................................................142 8.7.2. Az iskolai elmarasztalás formái.......................................................................................................................... 143
5 8.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .........................................................................144 8.9. NEMZETISÉGI NÉMET NYELVOKTATÁS FELADATAI...........................................................................................................146 9. A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK................................................ 147 10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA ..............................148 11. MELLÉKLETEK............................................................................................................................................................149 11.1. CSUPASZÍV ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT, A KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK JEGYZÉKE ................................................................................................................................149 11.1.1. Játékok, játékeszközök ......................................................................................................................................149 11.1.2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök............................................................................................................. 153 11.2. A DR. MESTER GYÖRGY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE......................................................................................... 154 11.3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSHOZ SZÜKSÉGES EGYÉB ESZKÖZÖK ............................................................................171 11.3.1. Eszközök az 1- 4. évfolyam részére................................................................................................................... 172 11.3.2. Eszközök az 5 - 8. évfolyam részére.................................................................................................................. 174
6
1. Bevezetés Elek Város és Kevermes Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete 2009. augusztus 1-jétől közoktatási intézményátszervezést hajtott végre. Az óvodai nevelésről és az alapfokú nevelésrőloktatásról a jogelőd intézmények teljes körű jogutódlással történő megszüntetését követően új többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: óvoda, általános iskola – alapfokú oktatás intézménytípus jött létre, Elek-Kevermes Közoktatás Társulás Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda néven. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 33.§ (7) és (8), valamint a 45. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kidolgozott egységes Nevelési programunk egységes nevelési elveket tartalmaz. A törvényi szabályozásnak megfeleltetve az óvodai nevelés és alapfokú oktatás közös tartartalmi elemei egységesen, a nevelési program első részében kerültek meghatározásra. A 2009-ben elfogadott Pedagógiai Programunk ismételt felülvizsgálatát, átdolgozását a Társadalmi Megújulás Operatív Program "Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben" TÁMOP 3.1.4-08/2-2008-0012 pályázat szervezeti, tartalmi vállalási kötelezettségei tették szükségessé, továbbá a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXI. törvény által szabályozott, az évfolyamismétlésre, a szöveges értékelésre és a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések adta lehetőségekkel már a 2010/2011-es nevelési- és oktatási évtől élni kívánunk. Az eredeti alapokra építkező program átdolgozása során törekedtünk, hogy nevelő-oktató munkánk középtávú koncepciója korszerű elemekkel egészüljön ki, melyek koherensek a törvényi szabályozással és a NAT tartalmi elvárásaival. Elek, 2010. augusztus 24. Pelle László igazgató
7
2. Az intézmény adatai, jogi státusza Az intézmény neve:
Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda OM azonosító: 201335 Az intézmény székhelye : 5742 Elek, Lőkösházi út 17-19. Telefon: 66/240-531 Fax: 66/240-514 E-mail:
[email protected] [email protected] Honlap: http://www.mester-elek.sulinet.hu Telephelyei: Általános iskola 1-4. évfolyam 5742 Elek, Lőkösházi út 10. Telefon: 70/9354-376 Sportcsarnok 5742 Elek, Hősök útja 14. Tagintézménye: Általános iskola 1-8. évolyam 5744 Kevermes, Battonyai u. 6 Telefon/fax: 68/434-017 E-mail:
[email protected] Telephelyei: Tornaterem 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 1. Csupaszív Óvoda I. 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5 Telefon: 68/434-517 Csupaszív Óvoda II. 5744 Kevermes, Toldi u. 5 Telefon: 68/434-518 Az intézmény alapítója: Elek-Kevermes Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az intézmény fenntartója: Elek-Kevermes Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulás Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény: Óvoda, általános iskola –alapfokú oktatás (évfolyamok száma: 8) Az intézmény alapításának éve: 2009. Az intézmény a közoktatási törvényben foglaltak alapján szakmailag önálló jogi személy. A rábízott vagyonnal, költségvetésével részben önállóan gazdálkodik. Az intézmény igazgatója gyakorolja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. Az intézmény szakfeladatai: 852010 – Alapfokú oktatás 851020 –óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés Német, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató iskola, Sajátos nevelési igényű, enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óvodai nevelése, iskolai oktatása-nevelése integrált és szegregált formában Képesség kibontakoztató és integrációs felkészítés, Napköziotthonos, iskolaotthonos és tanulószoba ellátás Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás Diáksport Egyéb vendéglátás
8
3. Küldetésnyilatkozat A Dr Mester György Általános Iskola és Óvoda küldetése az, hogy a beóvodázási és beiskolázási körzet gyermekeinek nevelésére, oktatására vonatkozó speciális társadalmi szükségletek kielégítése olyan színvonalon és olyan mennyiségben valósuljon meg, amely kiváltja a települések lakosságának, az intézmény fenntartójának és partnereinek elégedettségét, elismerését. Óvodásainknak, tanulóinknak egy életre szóló útravalót kívánunk adni. Olyan fiatalokat szeretnénk nevelni, akik képesek lesznek a változó társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni, helytállni a globalizálódó világban. Célunk az, hogy a megfelelő önismerettel rendelkező, értékeit ismerő és azokat érvényesíteni is tudó fiatalok nevelése, az ifjúság segítése sajátos problémáinak megoldásában, a 3-14 éves korosztályú gyermekek személyiségének kibontakoztatását, harmonikus fejlődését az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével elősegítsük. A sokoldalú képességfejlesztéssel kialakítsuk a sikeres iskolakezdéshez, a pályaválasztáshoz szükséges testi-, szociális- és értelmi fejlettséget. Szeretnénk olyan gyermekeket, tanulókat nevelni, akik szeretik, védik a természetet, megbízhatóak, gyakorlatiasak, kreatívak, kudarctűrők és elfogadják a másságot. Alakuljon ki az általános emberi értékek iránti belső motiváltság és igény. Arra törekszünk, hogy megteremtsük az élethosszig tartó tanulás alapjait, gyermekeinkben, tanítványainkban felkeltsük ennek igényét, képessé tegyük tanítványainkat ismereteik önálló gazdagítására, az egyéni ismeretszerzésre. A szülőket legfontosabb szövetségesünknek tekintjük, törekvéseink közösek, elvárjuk, hogy legyenek partnerek gyermekeik nevelésében. Tisztában vagyunk társadalmi felelősségünkkel: a jövő nemzedékét neveljük. Ezért minden pedagógustól, munkatárstól elvárjuk, hogy törekedjék fejlődésre és kiválóságra. Fontosnak tartjuk az eddig elért eredményeink megtartását, további javítását. Célunk, hogy: javuljanak az iskola eredményességi mutatói (kompetenciamérési eredmények, továbbtanulási mutatók, lemorzsolódási adatok), a kompetenciaalapú oktatás a mindennapi pedagógiai gyakorlat részévé váljon, mérhetően csökkenjen a sajátos nevelési igényű tanulók aránya a tudatos, összehangolt és az érintett gyermekek minél korábban történő korai fejlesztésével, a tudatos esélykiegyenlítő munka eredményeként javuljanak a HHH-tanulók kompetenciamutatói és továbbtanulási eredményei.
A német nemzetiségi oktatás megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, és e mellett biztosítja a német nyelv tanulását, a magyarországi németek történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi kulturális sokszínűség előnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók megtanulják a magyarországi németek helyzetét az európai dimenzióban elhelyezni.
9
4. Helyzetelemzés Elek város lakosságának száma 5285, Kevermes nagyközség lakosainak száma 2213. Mindkét településen a lakosság főképp mezőgazdaságból él, a közeli városokban működő ipari üzemek megszűnőben vannak. A munkanélküliség aránya Eleken 14,63 %, Kevermesen 23,39 %. Az iskolaépületek a települések központjában helyezkednek el. A székhelyintézmény tanulóinak létszáma 390 fő, a településdemográfiai mutatóinak megfelelően lassú csökkenés tapasztalható. Nyolc évfolyammal működünk, minden évfolyamon két-három, párhuzamos osztállyal. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka eredményességét nagymértékben befolyásolja a gyerekek szociális helyzete. Az iskolánk beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete rendkívül változatos képet mutat. Tanulóink 60%-a rendezett családi körülmények között él. A gyerekek 42%-a családban nő fel, ahol kettő, vagy több gyerek van. A gyerekek közel 50 %-a él olyan családban, ahol az egyik szülő átmenetileg vagy tartósan munkanélküli. A nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik: tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor fontosnak tartjuk a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Hátrányos helyzetű 45%, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya:15 %. A kevermesi tagintézmény gyermek/tanulólétszáma: óvodás: 85, iskolás: 164 fő. A tagintézményben közvetlenül érzékelhetők az olyan társadalmi jelenségek, mint a szegénység növekedése vagy a deviancia különböző formáinak terjedése, a családi kötelékek lazulása, a többség és a kisebbség közötti kapcsolatok alakulása vagy a különböző társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése. A családok szociális helyzete és az anyagi nehézségek nem maradnak kívül az iskola falain. A szülők egy jelentős hányada képtelen megbirkózni külső segítség nélkül a társadalmi elvárásokkal, és gyermekeik számára biztosítani a megfelelő életkörülményeket és életesélyeket. Sajnálatos tény, hogy az alapfokú nevelésben, oktatásban részesülő gyermekeink közül egyre nagyobb a szociálisan és mentálisan hátrányos helyzetbe kerülők száma, melynek oka egyrészt a szülők alacsony iskolai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek hiányából adódik. A legutóbbi adatok szerint az óvodások 79 %-a hátrányos helyzetű, 40,7%-uk halmozottan hátrányos helyzetű, általános iskolás korosztály 83,5 %-a hátrányos helyzetű, 51,2%-uk halmozottan hátrányos helyzetű. Rendkívül szoros korreláció figyelhető meg a családok szociális helyzete és a gyerekek tanulmányi teljesítménye között. Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az iskolára. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése az élethosszig tartó tanulás elősegítése. A tanulók élethosszig tartó tanulásra való felkészítése komplex, soktényezős feladat, mely a változások igényét veti fel. Alapvető elvárás a közoktatási intézménnyel szemben, hogy az életben való boldoguláshoz szükséges kompetenciákat átadja, kifejlessze, hogy a tanuló olyan tudással, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen, amelyek a gyakorlati életben jól használhatóak. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészítés a tanár- és intézményközpontú szemléletről a tanuló- és tanuláscentrikus megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Ugyanakkor az élethosszig tartó tanulás szemléletében fontos a tanuláshoz való hozzáférés szélesítése, az esélyegyenlőség megvalósítása is. Diákjaink előrehaladását segítjük a tanórákon a kompetencia alapú oktatás bevezetésével. Az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek.
10 Az alsó tagozaton iskolaotthonos rendszerben oktatunk, és ennek folytatásaként a felső tagozaton biztosítjuk a napköziotthonos/tanulószobai rendszert.
4.1. Az intézmény tárgyi feltételei A székhelyintézményben két épületben működik, melynek állaga koruktól függően változó képet mutat. Az újnak mondott épületrésznél már a folyamatos karbantartás sem tudja tartani a kor színvonalát. A régi épületek felújítása megtörtént, a sportcsarnok fűtése, hőszigetelése nagyon elavult. A kettő épületben összesen 21 osztályterem található és 5 szaktanteremként (informatika, idegen nyelv, rajz, háztartástan, fizika-kémia) funkcionál, a tantermeken kívül három kisterem, 5 szertár, 2 öltöző, 1 tornaterem, 1 sportcsarnok és a főépületben található könyvtár biztosítja a tanulók és a pedagógusok számára a zavartalan munkát. Az intézmény átlagos szinten rendelkezik az oktatáshoz szükséges audiovizuális technikai eszközökkel, szemléltetőeszközökkel, de jelentős részük elavult, folyamatos cseréjük és a NAT követelményeihez igazodó új eszközök beszerzése mindenképpen szükséges. A számítástechnikai teremben 26 gép segíti az informatikai ismeretek megfelelő oktatását. Az iskolai könyvtár 5000 kötetes állományával a tanulók rendszeres kölcsönzései mellett a könyvtárban tartott órák szolgálják az ismeretek bővítését. Az állományban való tájékozódást és a kölcsönzések nyilvántartását katalógus rendszer segíti. A székhelyintézmény épülete - 5-8. évfolyamos oktatás (Elek, Lőkösházi út 17-19.) ▫ 13 tanterem ▫ 5 szaktanterem ▫ 4 szertár ▫ 3 kisterem ▫ tornaterem ▫ 2 öltöző ▫ sportudvar ▫ könyvtárszoba A székhelyintézmény telephelye - 1-4. évfolyamos oktatás (Elek, Lőkösházi út 10.) ▫ 9 tanterem ▫ 1 szertár Sportcsarnok (Elek, Hősök útja 14.) Az iskola helyiségeinek bútorzata folyamatos karbantartással megfelelő, az általános iskolai oktatás alapkészleteivel rendelkezünk. A tagintézményben a tanítási órák, tanórán kívüli- és csoportfoglalkozások megtartására a következő helyiségekkel rendelkezünk: ▫ 8 tanterem, ▫ 1 szaktanterem, ▫ 1 fejlesztő szoba, ▫ 4 csoportszoba, ▫ könyvtárszoba, ▫ tornaterem. Az intézmény épületeinek „régi” falain belül is próbálunk évről évre esztétikus tanulási, nevelési tereket létrehozni. A tantermek, csoportszobák, közösségi terek - minimális fejlesztési lehetőségek híján - az évenkénti folyamatos meszelésnek, belső festésnek és a pedagógusok által végzett dekorálásnak, szemléltetőeszköz készítésnek köszönhetően a körülményekhez képest barátságosak. Az intézményi épületeik általános állapotának javítására, állagmegóvásra már hosszú évek óta nem került sor. 2003-ban világításkorszerűsítés, 2008-ban sor került az iskola épületeinek külső nyílászáró
11 cseréire. Megoldásra váró feladat minden intézményi épületben az akadálymentes közlekedés biztosítása. Kopottak, cserére szorulnának a tantermi és óvodai bútorok, valamint az udvari mászókák is. Tagintézmény és telephelyei Iskola - Kevermes, Battonyai u. 6 ▫ 8 tanterem ▫ 1 informatikai szaktanterem ▫ 1 fejlesztő szoba ▫ 3 szertár ▫ könyvtárszoba ▫ 1 játszóudvar Tornaterem - Kevermes, Felszabadulás u. 1. ▫ tornaterem ▫ 2 öltöző ▫ sportpálya Óvoda Csupaszív Óvoda I. - 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5. Az óvoda a község központjában található. 1942-43-ban kezdte meg működését, egy régi épületben. Az intézmény a település központjában, könnyen megközelíthető helyen van. Az épületünk megfelelő komfort fokozatú, vonzó, tiszta és esztétikus. Az udvar mérete ideális, nagy füves rész és betonozott (burkolt) felület váltja egymást, van fedett játszórész, étkező és homokozó. A mozgásfejlesztő játékok, a tornaszerek változatos és sokszínű játékra ill. mozgásra kínálnak lehetőséget. Csupaszív Óvoda II. - 5744 Kevermes, Toldi u. 5 1950-ben épült óvodának, és az újabban épült település részén, egészséges, tiszta környezetben helyezkedik el. A belső udvar tágas, füvesített és betonozott részből áll. Mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt, ahol a gyermekek nyugodt, derűs környezetben fejlődhetnek. Az óvodák épületei, berendezései, az udvarok, a gyermekeket körülvevő környezet megfelel a nevelési programnak. Az óvodák nagy tágas udvarát, különböző jellegű talajfelület borítja, ami változatos tevékenységet biztosít a gyermekek számára. Az árnyékolást fák és napernyők teszik lehetővé. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét megfelelő méretű, de felújításra, bővítésre, fejlesztésre szoruló felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szolgálják. Helyiségek Felszabadulás u. 5. Toldi u. 5 Csoporttermek száma 2 2 Gyermekmosdó 1 1 Gyermeköltöző 3 3 Tálalókonyha 1 1 Felnőtt mosdó 1 1 Felnőtt öltöző 1 1 Szertár 2 1
4.2. Személyi feltételek Tantestületünk összetétele évek óta stabilnak tekinthető. Iskolánk pedagógusainak létszáma: 35+21 fő Ebből 6 fő óvónő, 23 fő tanító és 26 fő tanári, 1 fő egyetemi végzettségű középiskolai tanári képesítéssel rendelkezik.
12 A tantestület innovatív szemléletű, jellemző az új módszerek iránti nyitottság. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. Az elmúlt évek továbbképzései: A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének, adatbázisának 6 fő kezelése és felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában A számítógép alkalmazási lehetőségei a tanítás-tanulás folyamatában
1 fő
A szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése
1 fő
Alternatív pedagógiai módszerek hasznosítása az írás, olvasás és 1 fő számolás tanításában Árnyalt, szöveges értékelés a gyakorlatban
2 fő
Beszédfejlesztő szakvizsga
1 fő
Drámapedagógia a hátrányos helyzetű, kiemelten a roma tanulók 2 fő integrált nevelésének elősegítésére Dyslexia prevenció
1 fő
Fejlesztőpedagógiai szakvizsga
1 fő
Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Matematika kompetencia
2 fő
Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Óvodai nevelés
2 fő
Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra - Szociális, életviteli és 2 fő környezeti kompetencia Felkészítés a szövegalkotás
kompetencia
alapú
oktatásra
-
Szövegértés- 2 fő
Intézmény-fejlesztés és program-adaptáció a sajátos nevelési igényű 2 fő gyermekek befogadásának elősegítésére IPR-képzés - Hatékony együttnevelés az iskolában
20 fő
Kooperatív módszertanra épülő együttműködés
7 fő
Mentálhigiénés képzés
1 fő
Multikulturális tartalmak, interkulturális nevelés
1 fő
Óvoda-iskola átmenet támogatása
2 fő
Projektmenedzsment
1 fő
Számítógéppel támogatott tanítás lehetőségei a közoktatásban - az 2 fő oktatás-irányításban és -szervezésben dolgozó szakemberek képzése Tanórai differenciálás a gyakorlatban
21 fő
Tanulásirányítás mesterfokon
1+2 fő
Tanügy-igazgatási szakvizsga
2 fő
Tevékenységközpontú pedagógiák alkalmazása
21 fő
Változásmenedzsment
1 fő
13 ECDL
24+12 fő
Közoktatás vezető szakvizsga
3 fő
IKT továbbképzés
10 fő
Menedzsmentképzés: új oktatásszervezés az intézményben
2 fő
Menedzsmentképzés: változásmenedzsment, projektmenedzsment
2 fő
Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: „szövegértés-szövegalkotás” 1-4. évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: „szövegértés-szövegalkotás” 5-8 évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: „szociális életvitel és körny. komp.” 1-6. évfolyam Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: „szociális életvitel és körny.komp.” 7-12. évfolyam Egyéb továbbképzés
1 fő
SNI gyerekek együttnevelésére felkészítő képzés
4 fő
Általános pedagógiai módszertani képzés: Új tanulásszervezési eljárások alkalmazása ( projektpedagógia, epochális oktatás)
10 fő
Általános pedagógiai módszertani képzés: Tanulás tanulása
10 fő
IPR alkalmazása, a hatékony együttnevelésre felkészítő tantestületi módszertani képzés (IPR-light ) IPR alkalmazását támogató tantestületi módszertani képzés
28 fő
1 fő 4 fő 2 fő 1 fő
28 fő
Az intézményben 6 szakmai munkaközösség (óvodai, idegen nyelv, magyar, reál, osztályfőnöki, alsós) működik, ezek tevékenységét a pedagógusok által választott munkaközösség-vezetők irányítják. Az intézményben folyó oktató-nevelő munkát 13 fő technikai állomány segíti, melynek tagjai dajkák, adminisztrátor, a hivatalsegédek. Időszakosan közcélú munkavégzés keretében egyéb technikai dolgozókat foglalkoztatunk. A törvényi előírásoknak megfelelően az intézmény munkáltatói jogkört gyakorlója az igazgató, a tagintézmény szakmai irányítását a tagintézmény-vezető végzi. Feladatkörüket, hatáskörüket a Közoktatási Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák.
4.3. A TÁMOP 3.1.4 pályázat szervezeti, tartalmi kötelező elemeinek megvalósítása intézményünkben 4.3.1. Kompetencia-alapú oktatás Kulcskompetenciák fejlesztése - Meghatározott tanulócsoportban, a „Szövegértés-szövegalkotás” kulcskompetencia területen tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása.
14 - Meghatározott tanulócsoportban, a „Matematika” kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan, teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Meghatározott tanulócsoportban, további egy választott kulcskompetencia területen kompetencia alapú oktatási program, programcsomag bevezetése, alkalmazása. - Tantárgytömbösített oktatás, a szakrendszerű oktatás teljes intézményi időkerete 5%ának mértékéig. - Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása. - Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése.
Az implementációs tevékenységet segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: - Egy, három hetet meghaladó projekt megszervezése tanévenként. - Egy témahét megszervezése tanévenként. - Egy moduláris oktatási program tanévenként.
IKT-eszközök használata, digitális készségek fejlesztése: - Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése oly módon, hogy a programba bevont tanulócsoportok implementációban érintett tanóráinak 25%-a IKT-eszközzel támogatott tanóraként valósuljon meg.
A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása: - A hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációját, inklúzióját elősegítő programok intézményi alkalmazása.
Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása.
A lemorzsolódás és kirekesztődés megelőzését támogató személyközpontú, egyéni tanulási utak, komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.
Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése, önálló intézményi innováció megvalósítása.
Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladat-ellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, „jó gyakorlatok átvétele”, alkalmazása.
Intézmények közötti szakmai együttműködés kialakítása.
A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése.
Az intézmény saját innovációjának megvalósítása, amely a helyi igényekhez igazodva, egyéni fejlesztésre, a nevelés, oktatás eredményességének fokozására, az esélyegyenlőség kiteljesítésére, programok, nevelési eljárások, tanulásszervezési módok kidolgozására, azok gyakorlati megvalósítására vállalkozik.
Átfogó intézményfejlesztés megvalósítása.
együttműködések,
referencia
intézményekkel
való
15
4.3.2. Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek egy osztályban, csoportban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal. Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: o
új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása,
o tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, o hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, o pedagógus szerep áthangolása, o a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek, stb.) bevonása, o differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: -
-
-
a be- és elfogadó szemlélet, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, széleskörű tevékenységformák biztosítása, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a gyermek- és tanulóbarát környezet, a kapcsolatfejlesztés, párbeszéd, a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, a gyermek – és tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (CKÖ*, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskolaközépiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések),
16 -
az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelés- és oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt). Az általános iskolában a pedagógiai munka kiemelt feladata az érintett gyermekek hátrányainak feltérképezése az alapvető képesség és készségterületeken, az egészséges személyiségfejlődés, a szociális fejlettség, a közösségi kapcsolatok és tanulási nehézségek területén: - a feltérképezett hátrányok enyhítésére kidolgozott egyéni fejlesztési tervek készítésében: megjelölve benne a hátrányokat, azok fokát, a kompenzációs feladatokat, a tevékenységeket, a módszereket és a szervezeti kereteket, színtereket, - a differenciált tanulásszervezés, valamint a fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó és az érdeklődési körnek megfelelő foglalkozások biztosításában: ennek eredményeként a lemorzsolódási, továbbtanulási, kompetenciamérési eredmények az érintett tanulók körében folyamatosan javulnak, - az iskolán kívüli, továbbtanulást segítő programok megvalósítása, - HHH gyerekek és tanulók esetében a háromhavonkénti értékelő megbeszélés, amelybe minél több érintett fél bevonása indokolt. Sikerkritériumok: Nevelési céljainkat, feladatainkat megvalósultnak tekintjük, ha: -
Sikerül tanulóinkkal elsajátíttatnunk a helyi tantervekben továbbhaladási feltételként meghatározott ismeretanyagot, kifejlesztjük az adott életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelő kulcskompetenciákat, képességeket, készségeket, gondolkodási műveleteket, a kulturált magatartási szokásokat.
-
A fenntartási időszak végére a TÁMOP 3.1.4. pályázati vállalási kötelezettségek szervezeti, tartalmi egységeit megvalósítjuk.
-
Az előző ötéves átlagot figyelembe véve: nem következik be csökkenés a tantárgyitanulmányi eredményekben, a különböző szintű és tartalmú versenyeken elért eredményekben.
-
Javulnak a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói.
-
A közvetlen illetve közvetett partnerek körében végzett, az iskola működésével, eredményességével, hatékonyságával kapcsolatos elégedettségi vizsgálatok tapasztalatai pozitív irányú változást mutatnak.
-
Különböző pénzügyi források, pályázatok igénybevételével, megszerzésével biztosítani tudjuk a hatékony nevelő-oktatómunka, a tanórán kívüli tevékenységi formák, a szabadidő hasznos eltöltésének személyi tárgyi feltételeit.
-
A felzárkóztatásra szoruló gyermekek fejlesztése az év végi mérésekkel alátámasztva fejlődést mutat.
-
Felderítjük tanulóink veszélyeztetettségének okait, és megtaláljuk a segítségnyújtás leghatékonyabb módját.
-
A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek a közösség tagjaivá válnak.
-
Szülők, tanulók, nevelők együtt tudnak működni, a konfliktusokat, vitás helyzeteket kompromisszumra törekvően oldjuk meg.
-
Nem növekszik az iskolai balesetek száma.
17 - Sikerül gazdag programkínálattal élnünk a gyermekek felé. Eljárások, módszerek: A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
4.3.3. IKT alkalmazása A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésre-vitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk, hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök.
18
5. AZ ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA Programunk a gyermekek alapvető tevékenységére, a játékra, a mozgásra, a környezet megismerése, a kommunikációra, mesére, a művészeti élmény nyújtására épít. Ennek megfelelően saját készítésű programunk magában foglalja a „Tevékenység központú óvodai nevelés”, valamint az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” című programok elemeit. A 2006/2007. nevelési évtől kezdődően bevezetésre került a Kompetencia alapú óvodai nevelés programja.
5.1. Nevelési programunk alapelve Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy tartást, önállóságot, boldogságot ad a gyermekeknek nevelésünk a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Biztosítjuk a hazájukat elhagyni kényszerülő családok /migráns/ gyermekei meg tudják őrizni önazonosságukat, lehetőséget biztosítunk az interkulturális nevelésen alapuló integrációra, az emberi jogok és alapvető szabadságokjogok védelmére. A másság elfogadása, tiszteletben tartása, nyugodt, családias légkör megteremtése, amelyben a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A gyermeki személyiséget övező bizalom megvalósítása Kiindulási pontjaink Minden gyermek a saját képességrendszerének figyelembe vételével nevelhető, fejleszthető. A felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet. Minden gyermek ismerje és tudja meg értékeit, de azt is érzékelje, hogy melyek a hiányosságai. Ezt természetesen fogja fel, minden lelki feszültség nélkül. Gyermekképünk Olyan gyermek nevelése, aki érzelmileg gazdag, településhez kötődő, környezetében jól tájékozódó, nyitott, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadni tudó, együttműködő. Tudjon nevetni, felfedezni, csodálkozni. Erősen kötődjön a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységhez, látszódjon rajta a kiegyensúlyozottság.
5.2. A programunk globális célrendszere 5.2.1. Óvodáink alapvető célja Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztés segítségével a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődés biztosítása, elősegítése. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, helyes mintaadással. A beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása s a válaszok lehetőségének biztosítása. Kompetencia alapú Óvodai Nevelés célja: A gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése, a kreativitás előtérbe helyezése és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek alapja az, hogy a gyermek érdeklődésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer.
19
5.2.2. Általános nevelési feladataink Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, valamint mindazon feltételek biztosítása (személyi, tér, idő, eszköz) amelyek a célok megvalósításához szükséges. A nevelési feladataink maradéktalan teljesítéséhez az engedélyezett csoportszámoknak megfelelő – vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelően – óvodapedagógusi és dajkai létszámot a fenntartó önkormányzat biztosítja az adott nevelési évben. Óvodánkban a pedagógusok továbbképzése tervszerűen és leszabályozott rendszerben történik. Nevelőtestületünk tagjai szakmailag jól felkészült, pedagógiai megújulásra törekvő nevelők, akik képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. Nevelőtestületünk légköre nyugodt, derűs. Lehetőséget biztosítunk az önállóságra, a kezdeményezésre. Lehetőség van az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülésére,a gyermek érdekeit figyelembe tartva. Érzelmi nevelés és szocializáció: Érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, szeretetteljes, nyugodt, családias légkör megteremtése; Olyan óvodai élet szervezése, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a szimbólumok, jelek erősítenek meg olyan erkölcsi tulajdonságokat, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, önállóság, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, a közösen végzett munka öröme, önzetlenség. A mindennapi testi-lelki edzés lehetősége fejlessze a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességének fejlődését, testi harmóniájának kialakulását; A gyermek – gyermek, felnőtt – gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltés segítse a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést, önértékelést. Segítjük az önkifejező, önérvényesítő gyermeki törekvéseket. A gyermek legyen képes a környezetében lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés; A szociális érzékenység kialakulása segítse a barátkozást, tegye lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét, szerepét a csoportban. Esztétikai nevelés: Egyéni igények figyelembevételével, esztétikus, higiénikus gondozás biztosítása; Harmonikus, esztétikus környezet biztosítása segítse a szépérzék kialakulását. Az ízlésformálás jelenjen meg az óvoda mindennapjaiban a természetben, tárgyi-, társadalmi környezetben egyaránt; Képesek legyenek a tárgyi – emberi – természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát; Az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek esztétikai ítéletének. Értelmi nevelés: Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, a szűkebb – tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását; A gyermekek kíváncsisága utánzási kedve fejlessze az értelmi képességeket – az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkozást – különös tekintettel a kreativitásra; A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozása fejlessze az egyszerű gondolkozási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását; A meghitt beszélgetések erősítik a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét; Az érzelmi alapigények biztosítása – biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet – segítse a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy vizuális eszközök segítségével szabadon kifejezhessék. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. A nevelés egész folyamatának szerves része, jelen van a nevelő tevékenység egészében. Az anyanyelv fejlesztése
20 és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, mintaadással, szabályközvetítéssel - hozzájárul az eredményes megvalósításhoz, az iskolaérettség megalapozásához. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermeki miliővel való érintkezésnek, az önkifejezésnek, a gondolkodásnak legfőbb eszközévé válik. A beszéd által erősödik biztonságérzete, tájékozódóképessége, bővülnek ismeretei. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben figyelmet kell fordítanunk a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére. A beszédkapcsolatok kialakulásának alapja a biztonságot nyújtó, derűs közeg, a közvetlen, támogató pedagógusi attitűd. A nyelvi kommunikációs helyzetek kialakulásának alapvető feltétele az egymást meghallgató, beszélő társak beszédkedve, beszédképessége, az anyanyelv szókincsének hangzásbeli és szövegszerkesztési sajátosságainak tapasztalati ismerete, használata. Az óvodai nevelési programunk a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra, meglévő tapasztalataira, élményeire, ismereteire építve biztosítson változatos tevékenységeket, melyen keresztül további tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. A gyermeki spontaneitás felkeltése az anyanyelvi nevelés elengedhetetlen feltétele. Változatos élményekkel (mese, vers, bábjáték, dramatikus játék, séta, stb), az óvodapedagógus modellbeszédével fejleszthető a kifejező, változatos szókincs, az érzelmeket megjelenítő viselkedés. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése érdekében a hátrányos helyzetű (nyelvi hátrányokkal küzdő) gyermekek fejlesztését éppoly fontosnak ítéljük, mint a tehetségek gondozását. Ebből következően fejlesztési elveink a differenciált egyéni képességfejlesztést szolgálják. A gyermek legfontosabb tevékenységének a játékot tekintjük, fokozottan van jelen minden tevékenységben a szabad játék hangsúlyozva a játék önkéntességét, a gyermek önállóságát, kezdeményezését, aktivitását. A játékra jellemző az izgatottság és az öröm érzése, kísérője a jó hangulat és a könnyedség. A játéknak és a tanulásnak is a gyermek tevékenységi vágya, természetes kíváncsisága, az önállóságra törekvés szándéka az alapja. A gyermekek a játékba integrálást tevékenységek során szerzett tapasztalataik és élményeik alapján tanulnak, egyenként, kisebb csoportokban vagy közösen az egész csoporttal. Célunk, hogy minél sokrétűbb, tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás, a gyermeki tevékenységek biztosítsák a felfedezés lehetőségét, annak örömét.
5.2.3. Óvodai nevelésünk rendszerábrája A nevelés célja, feladata A nevelés keretei Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Nevelésünk tevékenységformái Játék Vers, mese Mozgás, mozgásos játék Matematika Ének, énekes játékok, zenehallgatás Rajzolás, mintázás, kézimunka Természet, társadalom, ember Munka jellegű tevékenységek Óvodánk kapcsolatrendszere Család Fenntartó, szakmai szervezetek, iskola, közművelődési intézmények, egészségügyi intézmények A fejlődés eredménye az óvodáskor végére.
21 5.2.4. Az egészséges életmód alakítása Célunk: A gyermekek egészséges életviteligényének alakítása, testi és lelki fejlődésük elősegítse. Feladataink: A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, biztonságos környezet biztosítása. Ismerjék meg az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. Az óvónő – orvos – védőnő kapcsolatrendszerének kialakítása, a gyermekek rendszeres egészségügyi szűrése érdekében. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban (melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez) kiemelt jelentőségű. Törekszünk arra, hogy az óvodai élet minden tevékenységét hassa át a környezet védelme és a megóvása A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése: A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről, amelyben nagy eltérések, és lemaradások tapasztalhatók. A beszoktatás ideje alatt megismertetjük a gyermekekkel, a mosdó használatát, a testápolási szokások sorrendjét. Úgy alakulnak ki helyesen az egészségügyi szokások, ha ezt minden felnőtt azonos módon és következetesen gyakoroltatja a gyerekekkel. Az otthoni rendszertelen, egyoldalú szegényes táplálkozást, az óvodai étkeztetéssel próbáljuk javítani. Az étkezési szokásokban tapasztalható egyéni különbségeket, lemaradást a kulturált körülmények biztosításával, személyes példaadással, próbáljuk koruknak megfelelő szintre hozni. Naponta szervezünk néhány percig tartó, mozgásos tevékenységet, valamint rövid ideig tartó sétát, melyek hozzájárulnak a gyerekek mozgásigényének kielégítéséhez, mozgáskoordinációjának fejlődéséhez. Biztosítjuk az alváshoz, pihenéshez szükséges feltételeket. Azoknak a gyermekeknek, akiknek bármilyen területen speciális gondozásra, vagy korrekciós testi nevelésre van szüksége, megfelelő szakemberhez irányítjuk. A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása: Minden nap nyújtsunk edzési lehetőséget a gyermekek számára. Naponta kétszer is tartózkodjanak a szabadban. Lehetőséget adunk sáros időben is a szabadtéri játékra, légfürdőzésre. Téli időszakban kihasználjuk a tél adta játéklehetőségeket (szánkózás, csúszkálás, hógolyózás, hóemberépítés) A nagycsoportosoknak nyújtsunk lehetőséget az úszásra (vízhez szoktatás). Melegben pancsolási lehetőséget biztosítunk az udvaron. A gyermekek fejlődéséhez szükséges környezet biztosítása: Udvarunk nagy része füves, de van homokos és szilárd burkolatú része is. A gyermekek szabad mozgását, edzését, változatos tevékenységét, ügyességi játékokkal, mászókákkal, mászókötelekkel biztosítjuk. A többfunkciós csoportszobák alapterülete, a létszámnak megfelelő, bútorzata régi, elhasználódott. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén: A testápolás körében kialakított egészségügyi szokásokat, önállóan, felszólítás nélkül végzik a gyerekek. A tisztálkodási eszközöket megfelelően használják. A kanalat, villát megfelelően használják, a kés használatával megismerkednek. Önállóan öltözködnek, ruhaneműjüket, ágyneműjüket rendben tartják. Kialakul bennük a kultúrált étkezés igénye, igyekeznek betartani az óvodában kialakított étkezési szokásokat.
22 Ügyelnek környezetük rendjére, tisztaságára. Nem csak saját holmijukra, hanem a csoport szoba, öltöző, mosdó rendjére is figyelnek.
5.2.5. Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok Célunk: A szociális és egyéni nevelés célja a gyermekek egyéni érdekeinek tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösség normáinak érvényesítésével. Feladataink: Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. A másság elfogadására nevelés. A gyermek szükebb és tágabb környezetéhez, a szülőföldhöz való kötődést segítő pedagógiai attitűd szélesítése Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes légkör megteremtését. Már a beszoktatásnál arra törekszünk, hogy a gyermek élettere legyen barátságos, otthonos, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Igény szerint lehetőséget adunk arra, hogy a szülő és a gyermek együtt ismerkedjen az óvodával. Magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Minden csoportnak hagyománya, szokásrendszere, szimbóluma van, amely sajátos légkört biztosít, ami mélyíti összetartozásukat. A közös élmények, tevékenységek biztosítják a gyermekek együttműködését, amely formálja egymáshoz való viszonyukat. Figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermekek ötletei, elképzelései is érvényesüljenek. A gyermek – gyermek, a felnőtt – gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása: A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. Jó kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együttneveléshez, így megismerhetjük a gyermekek egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni nevelésnek. Segítjük a gyermekeket abban, hogy elfogadják eltérő képességű, és tulajdonságú társaikat. A szocializáció szempontjából különös jelentősége van a közös élményekre épülő tevékenységek gyakorlásának. A közös együttlétek öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősít, mint az együttérzés, segítőkészség, lelkiismeretesség, őszinteség, igazmondás, önzetlenség, figyelmesség. Fejleszti akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladattudatukat, szabálytudatukat. Viselkedéskultúrájukat fejlesztjük példaadással, bátorítással, türelemmel, bizalommal, hogy a sikert észrevegyék és a sikertelenséget elviseljék. Szívesen használjuk a humort a szeretetkapcsolat kialakításához a nehézségek feloldásához, a görcsösség megszüntetéséhez. Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért szükséges hogy a gyermeket kedvező érzelmi hatások érjék az óvodapedagógus - gyermek, gyermek - dajka, gyermek - gyermek kapcsolatot pozitív attitűd érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek. Teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek
23 kielégíthesse természetes társas szükségleteit, nevelje a gyermeket a különbözőségek elfogadására tiszteletére. A másság elfogadására nevelés: Óvodáinkban a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma magas és egyre nő. A nevelésüket integrált csoportokban oldjuk meg. Ez azért fontos, mert körükben nincs elegendő olyan modell, amely számottevő pozitív értéket képviselne, vagy esetleg közvetítene. Ebben a közegben lehetőség van arra, hogy megfelelő identitásuk, empátiás készségük fejlődjön. Itt lehet a gyermekeket a másság elfogadására nevelni. Túlnyomó többségben a hátrányos helyzet adja a másság alapját a szegényesebb, gondozatlanabb külső, magatartásban jelentkező szélsőségek, alacsony értelmi színvonal, nehezen szocializálhatóság. Általában ezekre a gyermekekre jellemző a szélsőséges érzelmi magatartás, mely abban nyilvánul meg, hogy néha túlságosan bizalmasak, máskor pedig hirtelen indulatossá válnak, a kudarc agressziót vált ki belőlük. Célunk, hogy e két szélsőséges magatartás közelítsen egy optimális közép felé.
24
5.3. A fejlesztés tartalma A tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre, a nevelési folyamat négy feladatrendszerén keresztül valósul meg. A feladatrendszer elemei egymást átszőve együtt jelentik a gyermekek nevelésének tartalmát, mereven nem választhatók el egymástól.
5.3.1. A játék - és tanulási tevékenység: A játék a gyermek életeleme. Egésznapi tevékenységei között a legjelentősebb, személyiségének alakulásában mással nem helyettesíthető. Feladataink:
Az óvónő biztosítsa a nyugodt légkört, teremtse meg az elmélyült játék feltételeit. Biztosítsa a napirenden belül az elegendő helyet és időt a játék számára. Folyamatosan legyenek elérhetők a játékhoz szükséges eszközök. Teremtse meg a helyzeteket, lehetőségeket a sokszínű játék kialakulásához. Tartsa tiszteletben a gyermeki játék önállóságát. Kérésre kapcsolódjon be a játékba, játsszon együtt a gyermekekkel. Használja fel az egyéni élményeken túl a közös élményszerzéseket a játék fejlesztése érdekében. A játék az életnek olyan lehetősége, amely a gyermeknek az öröm, az ismeretszerzés, a gondolkodás, az alkotás, a fantázia, az átélés, a biztos-bizonytalan lehetősége, a mozgás és nyugalom, a munka, tervezés, a valóság és képzelet szárnyaló öröme és gyönyörűsége. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan fel kell használnia a nevelés folyamatában, céljai elérésében, hiszen nem csak kitűnő talaja a fejlesztésnek, melyben észrevétlenül tanul a gyermek, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt ért élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újra élheti kellemes élményeit. A teremtett világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermeknek. A gyermeki tevékenységet különösen a játékban nem szabad szűken értelmeznünk. A játék tevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szeplőit és eszközzel, vagy tárggyal helyettesíti azokat. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, melynek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ettől függetlenül szükséges az általunk kezdeményezett vagy irányított tevékenység is. Jót és jól játszani- ez a gyermek dolga az óvodában. Az a feladatunk, hogy figyeljük a gyermek játékát, felhasználjuk azt a saját nevelési céljaink elérésében. A játék kicsiben maga az élet: az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki. Az ehhez szükséges feltételeket, ötleteket, eszközöket nekünk kell biztosítani. A legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva, olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben a játék folyamatában, ami később, a társadalomba való beilleszkedést, nagymértékben elősegíti. Így válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok.
25 A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodás korban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy, ösztön a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben, játékosan, szinte észrevétlenül tanul, tehát a játék az óvodai tanulás legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az. A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Ezért célunk az, hogy egyszerre egy időben kevesebbet, de minőségében és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyerekek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdés a tanulás folyamatának, mert szerintünk kevesebbet, de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyermekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk. Miután a gyermek a világot komplex módon érzékeli, észleli, és éli meg, ezért tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeretet, tapasztalatot jelent. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel, önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció késztesse erre. A cél az, hogy megfelelő színvonalú, differenciált feladatok elé állítsuk a gyermeket. Így képességeinek megfelelő feladatokat kapnak, amelyek megoldása sikerélményhez juttatja őket. Ezek az élmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak nekik az újabb, nehezebb problémák megoldásához. Az óvodapedagógus szerepe tehát itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítja az egyes gyermekeket, mennyire képes megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembevételével. A program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljesen az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés. Az óvodapedagógus feladatai, a tanulással kapcsolatban: Fejlessze a gyermek értelmi képességeit /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás/ Elégítse ki a gyermek megismerési vágyát, kíváncsiságát, sokoldalú érdeklődését, Kínáljon lehetőséget a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit. Biztosítson a gyermekek egyéni érdeklődéseinek megfelelő tevékenységet. Fejlessze a gyermekek önállóságát, figyelmét, kitartását, pontosságát, feladattudatát. Nyújtson segítséget olyan tapasztalatok szerzéséhez, amelyben saját teljesítőképességüket is megismerhetik a gyermekek. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén: A gyermekek képesek állhatatosan egyazon játéktémában közösen részt venni; Játékukban domináns a szerepjáték; Szívesen dramatizálnak, báboznak meséket, verseket; Képesek bonyolult építményeket létrehozni; Képesek a játékszabályok betartására, egészséges versenyszellemük alakul ki; Társas viselkedésük alkalmazkodik a helyes viselkedési szabályokhoz; Érdeklődőek és nyitottak a külvilágra;
26 Szociális és intellektuális képességeik megfelelően alakulnak; Értelmi képességeik fejlettsége megfelelő az iskolai tanulás megkezdésére.
5.3.2. Szocializáció A kisgyermek korai életszakaszában szerzett benyomások szeretetteljes támogatások, élmények a gyermek biztonságérzetét erősítik. Feladataink: Kontaktusfelvétel biztosítása Felnőttekkel szembeni helyes viselkedés kialakítása, kölcsönös tisztelet A csoporton belül az együttdolgozás képességének kialakítása Konfliktusok kezelése Felelősségérzet kialakítása a csoportért A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása Megérteni és tolerálni az emberek különbözőségét. A nevelés óvodáinkban családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermek fejlődéséhez szükséges sokféle, változatos tevékenységet. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. A kisgyermek ahhoz, hogy boldoguljon meg kell tanulnia a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket megfelelően használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét eltérő kulturális színvonalon a családok teljesítik, de legtöbb esetben spontán módon valósítják meg. Az óvoda az intézményes nevelés első állomását jelenti, mely folytatja a család nevelő munkáját, másrészt új módon kiegészíti azt. A célunk olyan légkörnek a megteremtése, amely kielégíti a gyermek szeretetigényét. A gyermek egymás közötti és a felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, nyíltságra és őszinteségre kell építeni. A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok keletkezésére, és feloldására. Ezek a folyamatok pedig, a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű fejlődéséhez. A játék a 3-7 éves gyermek alapvető tevékenysége. A játékban az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak, a gyermeki személyiség fejlődéséhez. Játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok. Nagyon fontos, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, ami számára nem veszélyes. A felnőtt és a gyermek között demokratikus partnerviszony kialakítása a cél. Közös séták során rácsodálkozhatnak a természet szépségeire, összhangjára, felfedezhetik a föld, a növényzet, az állatvilág gazdagságát, s a föléjük hajló égbolt végtelenségét. A közösségi együttlétekben megtapasztalt felnőtt minta tanítja a gyermekeket a természet megóvására, megbecsülésére. A gyermek szocializációját befolyásolják a tágabb társadalom környezetének hatásai is/pl. rokoni kapcsolatok, lakókörnyezet, kulturális hatások /.
27 A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a nevelés a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. A komplex foglalkozások rendszere elősegíti a gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára.
5.3.3. Munkatevékenység A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és munkatevékenység. Alapvető követelmény az önállóság az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése. Tapasztalatszerzés és a környezet megismerése lehetőséget biztosít a munka jellegű tevékenységekhez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok /kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság/ alakításához. Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységekkel kapcsolatban: Biztosítson minden gyermeknek lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. Folyamatosan biztosítsa munkatevékenységhez szükséges, a gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközöket a gyermekek bármikor elérhetik, és használhatják azokat. Lehetőséget adjon a gyermekeknek bármilyen őket érdeklő munkatevékenység elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek összhangban. Arra törekedjen , hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat. A különböző munkafajták: önkiszolgálás naposság kerti munkák, növénygondozás gyermekek saját személyével kapcsolatos munkák, csoport érdekében elvégzett munkák. A munka végzése közben a céltudatos irányításunkkal a gyermekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek a természeti, társadalmi környezetünkről. Minden munkatevékenység újabb tapasztalatok forrását jelenti. Munkavégzés közben formálódnak és egyre pontosabbá válnak a munkához való készségek. A gyermekek éppúgy elvégzik a munkatevékenységeket, mint a játékot, ha tiltásokkal vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvüket. Munkavégzés során biztosítjuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermekre kényszeríttet feladat. Munkavégzés nem időszakonkénti, hanem rendszeres, folyamatos tevékenység, ami beépül az óvodai mindennapokba. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt-testápolás, öltözködés, környezet rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Hagyjuk, hogy a gyermekek saját képességeik szerint koruktól függetlenül akkor végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá. Fontos feladat, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. A nagyfokú önállóság és a
28 döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A naposi munkát jól előkészítik az önkiszolgáló tevékenységek. Ezt szolgálja a naposi rendszer is. Az óvónő és a dajka közös megállapodás alapján alakítja ki a naposi munkát. Ennek régi hagyománya van a mi óvodáinkban is, ebben a programban is megerősíthetjük fontosságát. Bevezetésére négy-öt éves korban kerül sor. Ebben a korcsoportban elsősorban az étkezési feladatok elvégzésénél alkalmazzuk. A 6 - 7 éveseknél már lehet önálló naposi munka. Közösen-óvónő figyelmével - döntenek a munka megosztásáról. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek és a szokásrendszernek megfelelően, leszedik az asztalt, és rendet tesznek. A kerti munkákban a növények gondozásával ezek életfeltételeinek megteremtéséhez járulnak hozzá a gyerekek, miközben átélik és megfigyelik a közreműködésük nyomán létrejövő változásokat. A teremben és a kertben az évszaknak megfelelően végezhető tevékenységek: a csíráztatás, rügyeztetés, a virágoskert gondozása, a fű gereblyézése, a falevelek összegyűjtése, a hó seprés, az élősarok gondozása, stb. A mi óvodáink virágoskert kialakítását tervezik, melynek munkálatait, pl. ültetés, öntözés, stb. a gyermekek végeznék óvónői irányítás mellett. Az élősarokban termesztett növények fejlődésének megfigyelése, gondozása hasznos élményt jelenthet a gyermekeknek. Ennek során az óvónő mutasson rá az emberi beavatkozásnak a növényekre tett hatására. Az óvoda, a csoport életében vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyermekek alkalomszerűen végeznek. A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:
Életkoruknak megfelelő felelőséggel végzik a vállalt, vagy rájuk bízott munkát; Tudnak örülni munkájuk eredményének; Önállóan végzik a naposi munkát, képesek megteremteni a kultúrált étkezés feltételeit; Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat; Segítenek, társaiknak és a felnőtteknek; Felelősséget éreznek a rájuk bízott növényekért, állatokért, szeretettel bánnak velük; Természetes igényükké válik az esztétikus környezet megteremtése, megtartása.
5.3.4. Szabadidős tevékenység A szabadidő igazi tartalma a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékeny, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nehezen tud választani. Egyszerre szeretne mindenütt ott lenni, mindennel játszani, mindent megfigyelni. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell különösen fontos szerepet kivívni a nevelési intézményekben, mert a gyermek sohasem tanulhatja meg hogyan gazdálkodjon a rendelkezésre álló idővel. Ebben a tevékenységi szférában célként tűzzük ki, hogy a gyermekek fokozatosan, önálló egyéniséggé váljanak, és tervei megvalósításához önálló döntések meghozatalára legyen képes. Az óvónő tapintatosan vegyen részt a gyermekek tevékenységében, beavatkozásra csak akkor van szükség, ha a tevékenység tartalma nem kívánatos viselkedési formák kialakulását váltja ki. Ilyenkor igyekezzünk pozitív fordulatot adni a tevékenységnek. A gyermekek által indított, szervezett, szabadidős tevékenységek során felmerülő konfliktus helyzeteket próbálják önállóan megoldani. Az udvari szabadidős tevékenységek során-lehetőségeikhez mérten- igyekszünk minél nagyobb mozgási és tevékenységi teret biztosítani gyermekeink számára.
29 Oktatási céllal szervezett szabadidős tevékenységek: kiállítások megtekintése, színházlátogatás, kirándulások megszervezése stb. Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban:
Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére. Biztosítsa a nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek. Bővítse a felkínált tevékenységek listáját, időszakonként változtassa azt. Segítse elő a gyermekek kreativitásának, fantáziájának fejlődését. Teremtse meg a lehetőséget az egyéni képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére. Kiemelten és pedagógiai tapasztalattal foglalkoztassa az óvónő a hátrányos helyzetű gyermekeket. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén: ▫ A gyermekek tudnak szabadon választani az óvónők által felkínált lehetőségek közül; ▫ Szükségleteiknek, érdeklődésüknek és életkoruknak megfelelő játékot választanak; ▫ Önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség jellemzi a gyermeket; ▫ Aktívak az erőfeszítést, ügyességet igénylő játékokban; ▫ Képesek szabályjátékok megtanulására, a megismert szabályokat követik; ▫ Adott tevékenységhez helyesen választanak anyagot és eszközt; ▫ Vannak egyéni ötleteik, javaslataik, elfogadják társaik javaslatait; ▫ Bekapcsolódnak a közös játékba.
5.4. A komplex foglalkozások rendszere Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén. A foglalkozásokat probléma centrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi. A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó ismereteket. A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások:
5.4.1. Anyanyelv A beszédes közlés tanulásának színtere a család. Az óvodába lépő gyermek a mikrokörnyezetének szókincsét hozza magával. Nehéz feladat a családi környezetben elnémított gyermek beszéd kommunikációjának elindítása a kreatív gondolkodás irányába. A beszéd és a gondolkodás ugyanis egymással szoros kapcsolatban áll. Az óvoda anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Mindez segíti önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását, zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermekeknek a beszédre. Különösen fontos az óvodapedagógus és az óvodában dolgozó felnőttek beszéd stílusa. A felnőttek beszéde legyen egyszerű, érthető és világos. Az anyanyelvi nevelés feladatainak megtervezésekor figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségét, a tervezett óvodai tevékenységet és a konkrét téma sajátosságait. A beszédhibás
30 gyermekek játékos egyéni fejlesztését beépítjük az anyanyelvi nevelés feladatai közé. Szükség esetén kérjük szakember /logopédus/segítségét. A szókincsbővítés új fogalmak, kifejezések megismertetését kívánja. Cselekvéssel, tárgyi tapasztalattal, képi ábrázolással tudjuk az új fogalmak képzeteit kialakítani. A szókincs aktivizálása érdekében az új szavakat változatos szövegkörnyezetbe illesztve alkalmazzuk. A mesékben, dalokban, népi játékokban előforduló régi vagy népies, tájnyelvi kifejezéseket megmagyarázzuk a gyermekeknek. Kérdéseinket változatos formában, válaszadásra serkentő módon tesszük fel. Az utasításokat szabatosan, egyszerű, érthető módon fogalmazzuk meg. Az anyanyelvi játékokat úgy tervezzük meg, hogy minél jobban illeszkedjenek a gyermekek tevékenységéhez, a komplex foglalkozások anyagához. Nagy teret biztosítunk a gyermekek spontán megnyilatkozásainak, a természetes élethelyzetekben gyűjtött beszédkapcsolatoknak. A csoportos beszélgetések jó alkalmat biztosítanak a beszédfegyelem erősítésére. Fontosnak tartjuk a metakommunikációs jelek ismeretét is. A gesztus, a mimika, a tekintet, a fej-és testtartás, a távolság érzelemkifejezési, kapcsolatteremtő lehetőségét alkalmazzuk a mindennapokban. Megtanítjuk az együttműködés, egymáshoz való odafordulás udvarias kifejezését, és elvárjuk, hogy beépüljön a gyermekek beszédébe, viselkedésébe. A szülőkben tudatosítjuk az anyanyelvi nevelés fontosságát. Ösztönözzük, hogy minél többet beszélgessenek, meséljenek gyermekeiknek, ezáltal megpróbáljuk csökkenteni a TV-videó káros hatásait. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: ▫ A gyermekek ismerik az alapvető viselkedési szokások kultúrált nyelvi kifejezési lehetőségeit /köszönés, megszólítás, bemutatkozás, kérés, véleménynyilvánítás /; ▫ Képesek megfelelő hangerővel, nyugodtan, elmélyülten beszélgetni; ▫ Belső igényükké válik a beszédfegyelem; ▫ Folyamatosan bővül aktív szókincsük; ▫ Beszédük illeszkedik a beszédhelyzetekhez, anyanyelvi szabályokhoz, nyelvtanilag életkoruknak megfelelően helyesen beszélnek.
5.4.2 Matematika A matematikai ismerettartalmakat a komplex óvodai foglalkozások és tevékenységek keretében valósítjuk meg. Építünk a gyermekek megismerési vágyára, érzékelésére, észlelésére, tevékenységvágyára, aktivitására, együttműködésére. A család által nyújtott korai matematikai ösztönzéseket követi a tudatos óvodai nevelés a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. A matematikai nevelés területén két életkori szintet különböztetünk meg: Első szint: bevezetés a matematikába /általában a gyermek 5. életévéig tart / Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának elősegítése, a matematikai szemlélet megalapozása. Második szint: az intenzív fejlődés szakasza / az 5-6-7. évben/.
31 Feladata: Eligazodás a gyakorlati életben az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok, képességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. A matematikai nevelés tartalma a következő tevékenységekben valósul meg: Munka jellegű tevékenységekben, melyek a képességek, készségek alakításának fontos lehetőségei (pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság), Közös élményekben, tevékenységekben, való részvételben; Társas szükségletek kielégítésében, mert ezek alkalmasak a matematikai neveltségi szint erősítésére (pl. önfegyelem, kitartás, feladat-és szabálytudat, önállóság); A szabadidős tevékenységben, melynek matematikai lehetőségeit a játék, vers, ének-zene, mozgás, énekes játék, rajzolás stb. teremti meg. Folyamatos cselekedtetéssel olyan szituációt teremtünk, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. Az észlelésre épülő motoros tevékenységek, a verbális és szociális tevékenységek megélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek szerzésére és az összefüggések megláttatására; Kihasználjuk a matematikai nevelés alkalmait a verbális fejlesztésre, ösztönözzük a gyermeket arra, hogy bátran kérdezzenek, alkossanak ítéleteket és az egyszerűbb matematikai kifejezéseket megfelelően alkalmazni, tudják. A komplex foglalkozások lehetőséget adnak az ismeretek alapos rendszerezésére, mélyítésére, a spontán megismerések rögzítésére. A gyermekek 4. életéve után gyakrabban szervezünk irányított matematikai tapasztalatszerzést kisebb-nagyobb csoportokban. A matematikai nevelés témaköreit kötött vagy kötetlen foglalkozásokon vagy játékidőben dolgozzuk fel. Lehetővé tesszük, hogy a matematika fejlesztés eszközeivel a gyermekek érdeklődésük szerint szabadon tevékenykedhessenek. Az eszközöket a gyermekek által jól elérhető helyen tartjuk, megismertetjük azok használatát. A matematikai képességek fejlesztését játékba; tevékenységekbe építetten, a gyermekek fejlettségéhez igazítva valósítjuk meg. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: ▫ Képesek halmazok tulajdonság szerinti válogatására, rendezésére, kiegészítésére; ▫ Értik és helyesen használják a megismert matematikai kifejezéseket; ▫ Összemérnek különböző hosszúságokat, kiterjedéseket; ▫ Tapasztalatuk van a testek tömegéről; ▫ Képesek előállítani elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet kevesebbet; ▫ Ismerik a semmi fogalmát; ▫ Elszámolnak legalább tízig; ▫ Ismernek néhány térbeli alakzatot és síkidomot; ▫ Ismerik és helyesen alkalmazzák a térirányokat és a névutókat.
5.4.3. A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások: Az élővilág köszöntése, meghajlás a természet előtt.
32 E komplex tevékenység tartalma képezi óvodánkban az ismeretszerzés alapját. Az évszakok, a természet változásaihoz kapcsolódnak mindennapjaink, ünnepeink. A tevékenység célja: A gyermekek ismerjék meg a világot a maga egészében, az ismeretek szétaprózása nélkül; Olyan szokásrendszer kialakítása, amelyek lehetővé teszik, hogy a gyermekek harmonikus kapcsolatba kerülhessenek környezetükkel; Megtanítani őket, hogy tiszteljék az élőlényeket, az ember munkája révén létrehozott értékeket védjék, óvják és becsüljék meg a kialakított rendet; A szülőföldhöz, a hagyományokhoz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása. A tevékenység feladata: A sokoldalú ismeretszerzés, tapasztalás lehetőségeinek megszervezése; Anyanyelvi kifejezőkészség, kommunikációs és gondolkodási képességek fejlesztése; A szervezeti formák biztosítása. A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növények és állatok tisztelete, megbecsülése, a szülőföld, a lakóhely, az óvoda és a hozzájuk kapcsolódó személyek, az itt élő emberek megismerése és szeretete vezethet csak oda, hogy a gyermek megértse, mi a hazaszeretet, a magyarságtudat. Az anyanyelv fejlesztésének, a szókincs gyarapításának is nagyon fontos területe az óvodai nevelés egészét átfogó környezet megismerésére nevelés. Feladatunk elsősorban az, hogy a gyermekek közvetlen környezetükből szerezzenek életkoruknak megfelelő tapasztalatokat, élményeket, amikkel bővítjük az ismert fogalmak körét. A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozásokat legtöbb esetben a szabad természetben, az óvoda környezetében, udvarán szervezzük. Legfontosabb feladatunk, hogy megismertessük a gyerekeket azzal a természeti környezettel, amelyben élnek, fel kell hívnunk figyelmüket annak értékeire, szépségeire. Komplex tapasztalatszerzési lehetőséget nyújtunk sétákkal, kirándulásokkal, az élősarokban végzett tevékenységekkel, önálló és csoportos megfigyelések révén. A gyermekeket értékes tapasztalatokhoz juttatjuk a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről. A komplex foglalkozások tartalma az évszakok változásait követi. A gyermekeket körülvevő valós természeti és társadalmi környezetből megismertetjük mindazt, ami érthető és hasznosítható számukra. Születéstől – felnőttkorig A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódik mindaz, amit az óvodában, vagy tágabb környezetükben tapasztalnak, láthatnak, hallanak. A születéstől a felnőttkorig címmel fogalmazott komplex foglalkozások magukba foglalják a testápolástól, a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetükben meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. Az óvodai életnek a hagyományos, a néphagyományokhoz kapcsolódó és a nemzeti ünnepek bizonyos vonatkozásokban éppúgy részei a környezeti nevelésnek, mint az élő és élettelen természet nevezetes napjai.
33 A környezet megismerésére nevelés fontos eleme, hogy a gyermekekben tudatosítsuk a környezet védelmének fontosságát. Tudatosítanunk kell, hogy a tiszta levegő, a tiszta víz nélkülözhetetlen az élőlények számára. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: ▫ A gyermekek tudják lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását; ▫ Különbséget tudnak tenni az évszakok között, ismerik jellemzőiket, gyönyörködnek szépségükben; ▫ Tudják a gyalogos közlekedés elemi szabályait; ▫ Megkülönböztetnek szárazföldi, vízi, és légi közlekedési eszközöket; ▫ Felismerik és megnevezik környezetük színeit; ▫ Ismerik a test részeit, igényesek testük tisztaságára; ▫ Tudják a napok nevét, megkülönböztetik a napszakokat; ▫ Képesek az élőlényeket csoportosítani megadott szempont alapján, ▫ Ismerik környezetük növényeit; ▫ Tapasztalatokkal rendelkeznek alapvető növény-és állatgondozási műveletekről; ▫ Megértik és észre veszik a természet szépségét, óvják és tisztelik azt; ▫ Megfelelően viselkednek a szabadban, a természetben: mozgás, beszéd, megfigyelés, szemételtakarítás, stb. Művészeti tevékenységek A tevékenység célja: Művészet ismeretére, szeretetére való nevelés. A tevékenység feladata: Megismertetni a gyermekekkel környezetük szépségeit. A kreativitás, az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása Nagyon fontosnak tartjuk a művészeti nevelés szempontjából, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezettel vegyük körül a kisgyermekeket, ugyanis az esztétikusság harmóniát teremtve komoly hatást gyakorol ízlésvilágukra, egyéniségük sokszínű fejlődésére. A művészeti tevékenységek legfontosabb feladata a kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása. Óvodás korban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Ezt elsősorban elősegíti az oldott légkör, a nagy mozgástér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása. A gyermekek fogékonyak mindenre, minden érdekli őket, mindent utánoznak, ezért a válogatás pozitív irányba való terelése a mi feladatunk. A művészeti tevékenységek fogalomkörbe a mese-vers, ének-zene és a vizuális tevékenységeket soroljuk. Ezeket a tevékenységeket a nap folyamán bármikor művelhetik a gyermekek. A tapasztalat –és az élményszerzés itt is alapvető fontosságú feladat.
34
5.4.4. Mese-vers A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A gyermekekre óvodáskorban a mágikus gondolkodás jellemző, ezért rendkívül fontos a mese, vers szeretetére nevelés. A tevékenység célja: A gyermekek érzelmi, erkölcsi fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyek megalapozása. A népi és tájnyelv szavainak megismerésével szókincsük bővítése, árnyaltabbá tétele. A tevékenység feladata: Az irodalmi anyag igényes összeállítása, A mese, vers hallgatásához megfelelő légkör megteremtése, Kellékek biztosítása a dramatizáláshoz, bábozáshoz, Nyelvi képességek fejlesztése. A gyermekek első élményei a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz kapcsolódnak. Az óvodába kerüléskor is ezekkel bátorítjuk, nyugtatjuk, vigasztaljuk a kisgyermekeket. A mondókákhoz kapcsolódó mozdulatok, játékok nagy élvezetet okoznak számukra. A meséket, verseket többször ismételjük, majd megpróbáljuk dramatizálni, megjeleníteni azokat. Az irodalmi élmények feldolgozását elősegítik a különböző eszközök, anyagok, barkácsolási lehetőségek. A nagyobbak a mesebérlet előadásai során ismerkednek meg a színház világával. A mozi film vetítése az óvodában történik, ahol minden gyermek részt vesz a vetítésen. A meséléshez, verseléshez nyugodt körülményeket biztosítunk. Mivel mindennap mesélünk, lehet a mesélésnek kialakult szertartása (halk zene, gyertyagyújtás, mesepárnák, stb.). Elalvás előtt rendszeresen mondunk meséket. Ilyenkor előnyben részesítjük a szelíd lefolyású vagy folytatásos meséket. A versek kiválasztásánál és előadásánál a ritmust, a hangzást tartjuk elsődlegesen fontosnak. A mondókák, versek a természetről, időjárásról, évszakokról, állatokról, megszemélyesített tárgyakról szólnak. Az ünnepi alkalmakra mondott versek közül előnyben részesítjük a hangulatot megragadó vidám vagy bensőséges verseket. A mesékből, versekből új fogalmakat tanulnak meg a gyermekek, ezáltal bővül aktív szókincsük. A rigmusokat, mondókákat magán- és mássalhangzók kiejtésének, megfelelő artikuláció gyakorlására is felhasználjuk. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végén: A gyermekek szeretik, igénylik a verseket, meséket, élvezettel hallgatják azokat, Megjelenítik az ismert mesehősöket játékukban, rajzaikban. Az ismert meséket dramatizálják, bábozzák, használják a jellegzetes szófordulatokat Szeretik és óvják a könyveket Kultúráltan viselkednek a mozi- és színházi előadáson.
35
5.4.5. Zenei nevelés „Az emberek többsége zenétlenül megy végig az életen, s még jó, ha nem sejti mit vesztett. Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal a közléleknek lesz alkotó eleme. Az egész ország közízlésére kihat.” (Kodály Z.) A zenei nevelésnek az óvodai élet egészét át kellene hatnia, tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. A tevékenység célja: Olyan zenei élményhez juttatni a gyermekeket, amelyek megalapozzák zenei anyanyelvüket A közös éneklés, közös játék örömének átélése, Ízlés és esztétikai fogékonyság fejlesztése. A tevékenység feladata: A tevékenység alapvető feltételeinek megteremtése, Az életkornak, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő zenei anyag válogatása Tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, A fokozatosság elvének betartása a zenei anyag feldolgozásában, a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében. A hagyományos népi játékok tanításának kiemelt jelentőséget tulajdonítunk. A felhasznált zenei anyagot igényesen, az életkornak és a csoport fejlettségi szintjének megfelelően válogatjuk össze. A zenei nevelést Kodály Zoltán módszerével, Forrai Katalin útmutatásai alapján valósítjuk meg. Komplex foglalkozások keretében tervezzük, szervezzük a fejlesztést, kötött vagy kötetlen jelleggel. A zenei nevelés során megismertetjük a gyermekeket mondókákkal, dalos játékokkal, komponált gyermekdalokkal. A dalok hangkészletét, a mozgásformákat úgy választjuk meg, hogy igazodjon az adott csoport fejlettségi szintjéhez. A dalokat, dalos játékokat az évszakok, ünnepek vagy egyéb aktualitásnak megfelelően tervezzük. A képességek fejlesztése fontos része a zenei nevelésnek. A fejlődés jellemzői óvodáskor végén: ▫ Szívesen énekeljenek megfelelő hangmagasságban és tempóban, ▫ Képesek érzékelni és kifejezni a hangmagasság, tempó és dinamikai különbségeket, ▫ Változatos módon tudják kifejezni az egyenletes lüktetést és a ritmust, ▫ Egyszerű táncmozdulatokat végeznek, térformákat alakítanak, ▫ Szívesen hallgatnak zenét, ▫ Tudják használni a megismert ritmushangszereket.
5.4.6. Vizuális nevelés A tevékenység célja: A gyermekek térbeli látásmódjának, képi ábrázolásának, fantáziájának a fejlesztése, Az alkotás örömének elősegítése.
36 A tevékenység feladata: A zavartalan és sokrétű tevékenykedés feltételeinek biztosítása, A finommotoros koordinációs készség fejlesztése. A gyermekek számára elérhető helyen biztosítunk mindenféle anyagot, eszközt, felszerelést, amivel a gyermekek fantáziájuknak megfelelően tevékenykedhetnek, alkothatnak a nap folyamán bármikor. A tevékenységek megszervezéséhez az évszakok változásai, a természet szépségei, a gyermeki világ tárgyai, eseményei, az ünnepek adnak megfelelő alapot. A gyermekek vizuális képességeinek fejlesztését a különböző technikák gyakoroltatásával érjük el. A gyermekek szabadon választhatnak, hogy a választott témát milyen módon valósítják meg. Megtanítjuk a rajz- és festő eszközök használatát, a mintázás, kézimunka, barkácsolás egyes fogásait, módszereit. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermekek szívesen tevékenykednek, a megismert technikákat jól alkalmazzák, Biztonsággal használják a képi kifejezés eszközeit, Ismerik a gyakrabban használt színeket, színárnyalatokat, Forma és emberábrázolásuk változatos, Képesek bonyolultabb építményeket létrehozni, barkácsolással egyszerű játékokat, kellékeket, bábokat elkészíteni, Megismerkednek népművészeti és műalkotásokkal.
5.4.7. Mindennapi testnevelés Óvodai nevelésünk lényeges eleme a testi fejlesztés. A mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A nyugodt, derűs légkörű, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nemcsak a motoros képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is. A tevékenység célja: Az alapvető mozgásigény kihasználásával a gyermekek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése, Megfelelő edzettség kialakításával egészségük megóvása, fontos személyiségtulajdonságok (bátorság, fegyelmezettség, kitartás) erősítése. A tevékenység feladata: Változatos eszközök biztosítása a gyermekek önálló szabad mozgásához, Differenciált terheléssel a motoros képességek fejlesztése, a testséma kialakítása. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását óvodás korban kell elkezdenünk. A mozgásfejlesztéshez hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőségeket, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembevételével. A gyermekek minél többet tartózkodjanak szabad levegőn, használják ki az udvar lehetőségét a mozgásos játékok során. Az udvaron rögzített
37 játékok és tornaszerek kombinálásával tudjuk biztosítani a gyermekek motoros képességeinek fejlesztését. Az óvodapedagógus személyisége testi neveléshez való viszonya nagymértékben meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. Megnyilvánulásaiban tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyerekekkel, ezzel is elősegítve a gyermekek rendszeres testmozgásához való pozitív viszonyának kialakítását. A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik. (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok stb.) Ezeket kiegészíti néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen ide tartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretében beépíthetők legyenek. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés alatt egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt. Tornaszobával nem rendelkezünk, ezért a csoportszobában kell megfelelő helyet biztosítani a mozgáshoz. Ezt a berendezés ésszerű átrendezésével valósítjuk meg.
5.5. A nevelés tervezése és időkeretei: A óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében, a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógus számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezés során mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket. A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon éves, féléves periódusokban gondoljuk át, konkrét formában heti tervet készítünk. A tervezés során külön is biztosítani kell a gyermeket foglalkoztató élmények, és a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges a vázlatírás. A heti oktató –nevelő munka elemzése alapján a gyermekek fejlődési ütemét figyelembe véve differenciált fejlesztést tervezünk. Csoportszervezés: Két telephelyen működő két-két csoportos óvodánkban heterogén életkorú (kis-középső, nagy-középső) csoportok kialakítása történik, mind a csoportösszetétel, óvodapedagógusi attitűd valamint a helyi adottságokhoz való alkalmazkodás miatt. Ebben az óvodapedagógus felkészültsége, rugalmassága, empátiája helyzetfelismerése domináns. A fejlesztés módszere: Az óvodapedagógus dönti el, hogy adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani. A fejlesztés, a formáját ne a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. Az óvoda feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket. A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata, az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól. A fejlesztés keretei:
38 A teljes nevelési folyamat, amely a csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül. A nevelési folyamatban szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei: Önálló irányított tapasztalatszerzés Komplex foglalkozások rendszere Kötetlen kezdeményezések és kötött foglalkozások. A nevelés időkeretei: A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét, időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai környezet megteremtését. A gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása. A napirend lehetővé teszi a szabadlevegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását. A napirenden belül legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja. A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermekek számára, rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend változtatható, módosítható, figyelembe véve a fejlődés közben bekövetkező változásokat A napirend általános időkeretei: Játék és szabadidős tevékenység: 5 óra Étkezés, pihenés: 3 óra Öltözködés, tisztálkodási tevékenység: 1 óra 10 perc Komplex foglalkozások: 35 perc középső és nagycsoportban Mindennapi együttmozgás: 15-2o-25 perc Csendes percek: 10 perc A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, váratlan események stb. hatására. Hetirend: A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet segíti elő, az óvodai csoportban. Lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Különösen a nevelési év elején teljesen másként alakulhat, mint a nevelési év végén. A beszoktatás idején figyelünk arra, hogy lazább, rugalmasabb hetirendet állítsunk össze. Az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezik előtérbe. A nevelés általános tartalma és maximális időkeretei: Minden korcsoportban legyen naponta mindennapi testnevelés, mese-vers. ▫ 3-4 évesek korcsoportjában kötelező heti egy testnevelés foglalkozás, és minden egyéb kezdeményezés formájában. ▫ 4-5 évesek korcsoportjában heti egy kötelező testnevelés foglalkozás és napi egy komplex foglalkozás. ▫ 5-6 évesek korcsoportjában heti kettő kötelező testnevelés foglalkozás és napi egy komplex foglalkozás.
39 A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata az adott óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével. A komplex foglalkozások helyei és időkeretei is megváltoztathatók.
5.6. Az óvodai csoportok és a gyermekek fejlődésének ellenőrzése és értékelése A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelési - fejlesztési eljárások folyamatos írásbeli munkát igényelnek. Segítik a folyamatok célirányos, célszerű egymásra épülését, ugyanakkor rugalmas alkalmazást és a gyermekekhez való igazodást biztosítják. A gyermekcsoport nevelési - tevékenységi programjának tervezése a gyermekek fejlődési üteméhez, igényeihez, a spontán helyzetekhez igazodik, a feladatok egymásra épülnek. Az élethelyzetek, gyermekek, az aktuális feladatok irányítják a folyamatot. Ellenőrzését a nevelési év elején az intézményegység-vezetője végzi. Az intézményegység-vezető a csoportlátogatások alkalmával folyamatosan ellenőrzi és értékeli a tervezést olyan céllal, hogy az mennyire szolgálja a helyi nevelési program célját és feladatát. Év végén az óvónők szóbeli értékelést végeznek a gyermekek közösségi életének és egyéni fejlődésének alakulásáról. Az egyéni képességfejlesztésnek mindenhol érvényesülnie kell. Minden óvónőnek tudnia kell, hogy melyik gyermeket miben, mivel kell fejleszteni ahhoz, hogy önmagához képest optimálisan fejlődjön. A legfontosabb a gyermekek folyamatos megfigyelése, megismerése. Követni kell fejlődési ütemüket, jelezni a lemaradásokat és az egyénhez kötődő feladatokat. Az egyéni fejlődést tartalmazó dokumentum szempontjai: Önállóság fejlődése: o Önkiszolgáló munka (öltözés, étkezés, testápolás) o Egyéni igények, jellemzők. Játék: o A gyermekek élményanyaga, a játék fejlődése, fajtái, sajátosságai. o Együttműködés a játékban. o A gyermek helye a játszócsoportban. o Érzelmi megnyilvánulások. Szociális magatartás: o Beilleszkedés o önállóság (bátorság, magabiztosság, szabályok betartása, stb.) o Kapcsolatteremtő képesség o Együttműködés a tevékenységekben (kitartás, fegyelmezettség, baráti kapcsolatok). Kommunikációs képesség: o Beszédhallás, beszédértés. o Hangok ejtése, szókincs. o Mondatszerkesztés. o Folyamatos, összefüggő beszéd, önálló történet elmondása. Kognitív képességek: o Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín. rész - egész viszony) o Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok) o Keresztcsatornák fejlődése. o Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása. o Gondolkodási műveletek
40 o Verbális, vizuális memória és a figyelem tartósága, terjedelme. o Motoros képesség o Nagy mozgások Tempója, ritmusa, iránya) o Finommotorika o Szem - kéz, szem - láb koordináció o Kezesség o Testséma fejlődése (testrészek ismerete, oldaliság, elülső és hátulsó rész, függőleges zóna) o Testrészek mozgatása. A gyermekek megfigyelésének szempontjai alapján vezetett egyéni fejlődési dokumentum ellenőrzése folyamatosan történik. Év közepén az iskolába készülő gyermekek fejlődési eredményeiről írásos értékelést ad az óvónő sikerkritériumok figyelembe vételével. A csoportok év végi értékelései határozzák meg a következő nevelési év kiemelt feladatait.
5.7. Az óvodai intézményünk kapcsolatrendszere ▫ Óvodapedagógusok együttműködése, az együttműködés továbbfejlesztése Az együttműködés, az egymástól való tanulás meghatározó része nevelőmunkánknak. ▫ Óvoda – család együttműködése, az együttműködés továbbfejlesztése Minden feladat ellátási hely arra törekszik, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve gondozzuk, ápoljuk, védjük, szocializáljuk, neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket nevelőpartnernek tekintjük, ismertetjük velük nevelői felfogásunkat, programunk célját, feladatát. Minden lehetőséget megragadunk annak érdekében, hogy a családi nevelési eljárásokat, szokásokat megismerjük. Az óvodai nevelés nem lehet eredményes családi megerősítés nélkül, elengedhetetlen az összhangban történő nevelés. A gyermekek egyéni fejlődéséről folyamatosan konzultálunk a szülőkkel. Fontosnak tartjuk a hiteles tájékoztatást, a problémaérzékenységet, a tapintatot és az előre mutató segítséget. Óvodánk nyitott, a szülők igényeinek megfelelően lehetőséget biztosítunk arra, hogy előzetes megbeszélés alapján bármikor betekintést nyerjenek gyermekeik óvodai életébe. A családdal történő nyílt, őszinte együttműködés csak a kölcsönös bizalom talaján valósulhat meg. A szülőknek tapasztalniuk kell, hogy tiszteletben tartjuk nevelési elveiket, hogy szeretjük gyermeküket. Arra törekszünk, hogy emberi magatartásunkban, szakmai felkészültségünkben egyaránt példamutatóak legyünk. ▫ Óvoda – iskolák együttműködése, továbbfejlesztése A gyermekeket egyéni képességeiknek megfelelően úgy neveljük és fejlesztjük, hogy a környezetükben jól eligazodjanak, legyenek együttműködőek, kapcsolatteremtőek és képességeik szerint legyenek alkalmasak az iskolai tanulmányok megkezdésére. A gyermek belső érése,valamint a csládi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodás kor végére 6-7 éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába amelyben az óvodásból iskolássá érik.A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Fontosnak tartjuk, hogy az óvoda – iskola átmenetet minél zökkenő-mentesebbé tegyük. /A óvoda nem iskola./ Ennek érdekében folyamatos, rendszeres, hagyományteremtő- és megtartó kapcsolatra törekszünk az Általános Iskolával. A jó kapcsolat alapja a tisztelet és megbecsülés egymás munkája iránt. ▫ Óvodánk egyéb kapcsolatai: Fenntartóval:
41 Kapcsolatunk együttműködő, részben hivatalos, részben pedig támogató, segítő jellegű. A kapcsolattartás formái: - kölcsönös tájékoztatás, egyéni megbeszélések - óvodavezető beszámolója - az óvodavezető által részvétel az oktatási bizottság munkájában Közművelődési intézményekkel: Folyamatos és hagyományteremtő kapcsolatra törekszünk, rendszeres konzultációkat szervezünk. A kapcsolattartás formái: - gyermekműsorok - közös programok szervezése - könyvtárlátogatások: gyermekfoglalkozások- “Költészet napja”. Egészségügyi szervekkel: védőnő, orvos, fogorvos, családsegítő szolgálat Szakmai szervezetekkel: Folyamatosan figyelemmel kísérjük a felkínált szakmai képzéseket, programokat és érdeklődésünknek, illetve a nevelési programunk megkívánta fejlesztési lehetőségeknek megfelelően részt veszünk azokon. Szakmai tevékenységünk fejlesztése, megújulása érdekében igénybe vesszük szolgáltatásaikat. A megye óvodáival való kapcsolataink pozitív kisugárzással lehetnek mindennapi nevelőmunkánkra és segítik az egymástól való tanulást.
5.8. Sajátos feladataink Gyermekvédelem Óvodásaink eltérő szocio-kultúrális környezetből kerülnek óvodába. Fontos feladatunk az egyéni sorsokkal való törődés és a szociális hátrányok kompenzációja. Célunk : Évenként feltárni azokat a körülményeket, amelyek óvodásaink családi helyzetét hátrányosan érintik, illetve veszélyeztetik. Egyéni képességek differenciált fejlesztése, fejlődésük elősegítése. Feladatunk: Segítségnyújtás a hátrányok enyhítésére, az óvodai keretek közötti kompenzálás biztosítása. Az egyéni bánásmód, a családi nevelés gyermek iránti felelősségének erősítése, a tapintatos egyéni, személyes kapcsolattartás alapvető nevelési módszerünk. A szülővel való közvetlen viszony kialakítására törekszünk, személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermekek fejlődését segíteni. Ez a segítség kiegészül a pszichológus segítő közreműködésével is. A veszélyeztetettség nyilvántartásba vételének szempontjai: - súlyos anyagi nehézségekhez kapcsolódó elhanyagoló nevelés, testi - lelki bántalmazás - erkölcstelen családi környezet, italozó szülők, bűnöző családi helyzet A gyermekvédelmi munka fő feladatát a prevenció, a segítségnyújtás jelenti, amelyre a humánum, a megértés, a támaszadás, a szeretetpótlás jellemző. A gyermekvédelmi munka valamennyi óvodapedagógus feladatkörébe beletartozik. Feladatuk a gyermekvédelmi esetek feltérképezése, adatszolgáltatás, környezettanulmány készítése a hatóság kérésére, a pedagógiai munka koordinálása. A gyermekvédelmi felelősök koordinálják a gyermekvédelmi feladatokat és kapcsolatot tartanak a családsegítő szolgálattal, a pszichológussal, az óvodánkban működő szakszolgálattal és a Szakértő Bizottsággal. Az óvodapedagógusok évente egy alkalommal értékelik a gyermekvédelmi munkát, az intézményvezetőt tevékenységükről folyamatosan tájékoztatják. Sajátos nevelési igényű (SNI) és a beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő gyermekek integrált ellátása
42 A sajátos nevelési igény az az állapot, amikor a gyermek egyedi sajátosságai oly mértékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján – a lehetséges fejlődés eléréséhez – sajátos pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosítása szükséges. Sajátos nevelési igényű gyermek, az a gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. (például dyslexia, dysgrafia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) A sajátos nevelési igény megállapítása Sajátos nevelési igény megállapítására a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok és az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet ellátó bizottságok komplex – orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai – vizsgálat alapján kerülhet sor. A sajátos nevelési igényű gyermek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. A gyógypedagógiai nevelésben részt vevő intézményeknek rendelkezniük kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához szükségesek. A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése A sajátos nevelési igényű gyermek is az általános szabályok szerint – azaz hároméves korától hétéves koráig – vehet részt az óvodai nevelésben. Az Óvodai nevelés országos alapprogramban meghatározott nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Miért vállaltuk az integrációt? Mert, ha a problémával küzdő gyermekek ép társaik között nevelkedhetnek, az segíti az együttélési szokások elsajátítását, a közösségi nevelést, a tolerancia kialakulását, a társadalmi beilleszkedést. Mert a problémával küzdő gyermekek jobban fejlődnek szegregált (elkülönített) társaiknál, személyiségük kibontakoztatása így teljesebbé válhat. Óvodánk, mint az együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, mint részvétet és védettséget. Nevelőközösségünk a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. Fejlesztésük közösségi keretek között egyénileg és mikrocsoportosan történik. Az óvodai nevelőmunkánk során figyelemmel vagyunk arra, hogy a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését az elfogadó, az eredményeket értékelő környezet segíti a gyermek iránti elvárást fogyatékosságának jellege, súlyosságának mértéke határozza meg. terhelhetőségét biológiai állapota, esetleges társuló fogyatékossága, személyiségjegyei befolyásolják. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. A sajátos nevelési igényű gyermekek az intézmény minden dolgozójától egy kicsit több, odafordulóbb, figyelmesebb magatartást kívánnak. Ebben a munkában az óvoda minden dolgozója részt vesz. A gyermekek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermekek fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező, az integrált fejlesztésben tapasztalatokkal rendelkező utazó gyógypedagógus segíti.
43 Közreműködése kiterjed a gyermekeket fejlesztő óvodapedagógusok felkészítésére, az óvoda sajátos teendői ellátásának tervezésére, folyamatos tanácsadásra, mely az óvodai nevelőmunkán túl a szülők és az óvoda együttműködésére is kellő hangsúlyt helyez. Nevelőtestületünk törekszik arra, hogy az integráltan fejlesztett gyermekek számára a lehetőségeikhez mérten biztosítsuk mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz. Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedését, fejlődését, az együtt haladás lehetőségét tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják: Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet, és a sérülés-specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülés-specifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttműködéshez szükséges kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus - Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz, - A foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztja, - Egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres, - Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, - Együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. - A gyermek fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező gyógypedagógus az együttműködés során: - Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását, - Javaslatot tesz gyógypedagógiai-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó környezet kialakítására, - Segítséget nyújt a szükséges speciális eszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzés lehetőségeiről, - Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel foglalkozó óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, - Kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés-specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során Óvodánk személyi és tárgyi feltételei az alábbi gyermekek óvodai nevelését teszik lehetővé: Enyhébben hallássérült gyermek Hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült gyermek Enyhén értelmi fogyatékos gyermek Beszédfogyatékos gyermek Autisztikus gyermek Részképesség zavarral küzdő gyermekek Az enyhébben hallássérült (nagyothalló) és a korai életkorban cochlea implantált kisgyermekek képessé válnak a hallásra épített kommunikációra. A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodáskor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel halló társaival együtt vehet részt óvodai nevelésben. A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza,
44 hogy a gyermekek az óvodába lépés időszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól, és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (pl.: mentális állapot, szociokulturális környezet stb.) Az anyanyelvi – kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik. Minden, a szocializációt hatékonyan segítő tevékenységbe bevonjuk a hallássérült gyermeket. A hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült gyermekeknél egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Szövegértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van. Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk. Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó a nem fogyatékos óvodáskorúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyet a gyermek a kortárscsoportban megél. Az óvodáskorú kisgyermek fejlesztése esetében a cél az, hogy a csoporton belül a belső differenciálás kereteit kihasználva történjen a gyermek nevelése. Az óvodában elsősorban a játékos tevékenységek képezik a gyermek napi szükségleteit. Ezeket a tevékenységeket kell a tanulás szolgálatába állítani. A gyermek nehezen ért meg és hajt végre utasításokat, ezért rövid, egyszerű tőmondatokban kell feladatot adni neki, majd a végrehajtás után ellenőrízni és következő utasítást adni. Mivel figyelme rövid ideig tart, az egyes feladatokat koncentráltan érdemes megszervezni, és más típusú tevékenység végzésével, tevékenységváltással érdemes fenntartani. Egy-egy feladat végzése közben könnyen eltéríthető, ezért a koncentrálást igénylő esetekben a munkakörülményeket úgy kell kialakítani, hogy minél kevésbé vonják el a gyermek figyelmét. Az iskola-előkészítés feladataira koncentrálva a napi feladatokban a nagymozgások fejlesztése, játékos formában különböző egyensúlyfeladatok végzése, a vesztibuláris rendszer ingerlése alapozza meg az észlelés fejlődését. - A taktilis észlelés érdekében tárgyakat csoportosítunk, halmazokba. Mindezt az építőjátékok, az autók, a kisállatok bevonásával a napi játékos feladatokhoz kapcsoljuk. - Az auditív észlelés fejlesztését szolgálják a zörejek megkülönböztetését célzó feladatok, a csendjáték, amikor néhány másodpercig csendben figyelik a gyermekek, milyen zajok hallatszanak a háttérben, különböző egyszerű hangszerek hangját ismerik fel, felnőtt ás gyermekhangot különböztetnek meg, hangok magasságának érzékeltetésével, hangok sorrendjét észlelik, háttérzajból egyes hangokat, beszédhangokat ismernek fel. - A vizuális észlelés terén különböző formák összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek észlelése, csoportosítása először tárgyak segítségével, majd még mindig térben, mértani formák megfigyelésével, majd ezeknek a síkban történő összehasonlítása, megkülönböztetése, különböző feladatokon keresztül. Az alakháttér észlelés fejlesztéséhez különböző színezések, háttérből bizonyos formák kiemelése is jó játékos feladat a gyermekeknek. - A finommotorika fejlesztése az óvodáskorban központi szerepet kap. Természetesen az idegrendszer érése, a kéztőcsontosodás olyan organikus alap, amelyet egyrészt nem tudunk pedagógiai eszközökkel befolyásolni, másrészt pedig az egyes gyermekek érettségét tekintve többéves eltérést is mutathat gyermekenként. A finommozgás
45 fejlesztése azonban fontos feladat, amely az iskoláskorban szükséges írástanulást alapozza meg. A gyurmázás, nyírás, vágás, ujjfestés, gyöngyfűzés, csavarok csavarozása hozzájárul e terület fejlődéséhez. A kislányok előnyben vannak, mivel napi játéktevékenységük során is megjelennek ezek a mozgások. A kisfiúkat a játék során kell tudatos irányítással bekapcsolni, például a szereléssel az ilyen jellegű tevékenységekbe. A tanulásban akadályozott gyermekek tudatos külső motivációt igényelnek, az óvodapedagógus többször felhívja a figyelmet egy-egy tevékenységre, felkínál egy-egy új lehetőséget az adott gyermeknek. Sok dicséretre van szükségük a gyermekeknek, minden egyes tevékenységükben meg kell keresni azt a pozitív elemet, ami megerősítést igényel, és amely a következő lépés alapjául szolgál. A kapcsolatteremtésben is figyelmet igényelnek ezeknek a gyermekek. Segíteni kell a társaikkal való együttműködést, meg kell előzni az ebből adódó konfliktusok kialakítását, amennyiben pedig az bekövetkezett, az óvodapedagógus segítségével kell megoldani azt. A napi önkiszolgálási tevékenységek is lehetőséget adnak a gyermek fejlesztésére. Ebben az óvodapedagógus mellett jelentős szerepet vállal a dajka is. Az öltözködés során fejlesztjük a gyermek testsémáját az egyes testrészek megnevezésével, a szerialitást az egyes ruhadarabok felvételének sorrendjével. A bal-jobb differenciálása a bal-jobb láb és kéz megnevezésével, megerősítésével történik. Tanítjuk a színeket, anyagokat, a ruhadarabok megtapintásával, tulajdonságaik megnevezésével. A naposi teendők elvégzésekor a terítés sorrendje, az evőeszközök tányér melletti elhelyezése szintén a szerialitás és a relációs szókincs szolgálatába állítható. A beszédfogyatékos gyermek A beszédfogyatékos (súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája, illetve a beszédhibához csatlakozó tanulási és/vagy magatartási zavara miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédszerek gyengeségében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, a beszédmozgásokról szerzett emlékképek felhasználásának hiányában a grammatikai fejletlenségben, az utánzóképesség gyengeségében nyilvánul meg. A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító speciális terápiákat alkalmazó intenzív, komplex – az életkori sajátosságokat, a játékosság elvét szem előtt tartó – nevelési környezetben valósulhat meg. Az óvodai nevelésünk során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, a koordinációs készség fejlesztése segít az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésében. Az autisztikus gyermek Az autizmus-spektrumzavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikáció és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autisztikus gyermekekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés, a szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyetlen képességprofil. Az autisztikus kisgyermek lehető legkorábbi diagnózist követő habilitációs terápiája megelőzheti a kóros viselkedés kialakulását, enyhítheti a fejlődés devinanciáját. Ennek eredményeként (ha mentális szintje megengedi) óvodába lépéskor már rendelkezhet korlátozott mennyiségű, de célszerűen használt augmentált – vizuálisan segített – kommunikációs eszköztárral.
46 A jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő autisztikus kisgyermekek számára a kommunikációs, szociális és kognitív habilitációs terápia az óvodai nevelés elsődleges feladata. Ennek érdekében az óvodai nevelőmunka, illetve ideálisan a szülőkkel való együttműködés eredményeképpen az egész ébren töltött időt használjuk a fejlesztésre. A fejlesztések során az intenzív, jól strukturált és a meglévő töredékkészségek használata, az egyéni motiváció megteremtése, a speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módszerek alkalmazása a célravezető. Az óvodai fejlesztés alapja a pszichológiai képességmérés. A fejlődési szint és szociális alkalmazkodás követése egyéni tervekkel történik, speciális eszközök és módszerek használatával, egyéni fejlesztési helyzetben megalapozva. Az autisztikus gyermek szükségleteinek megfelelő fejlesztéshez a megfelelő óvodai környezeten kívül speciális szakember (gyógypedagógus, pszichológus, logopédus) is szükséges. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek ellátása - Óvodai integrációs program működtetése A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül - rendkívül hatékonyan fejleszthetőek. A kisgyermekkorban történő pedagógiai támogatás jelentősen csökkentheti a későbbi iskolai kudarcokat. Az óvodai integrációs program jellemzői Az óvodai integrációs program (óvodai IPR) arra vállalkozik, hogy meghatározza az óvodai nevelés azon területeit, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének elősegítésében. Az óvodai IPR egy olyan rendszernek tekinthető, melynek elemeit a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek érdekében nagyobb tudatossággal és mérhetően is nagyobb eredményességgel kell a nevelési folyamat fókuszába állítani. Az óvodai IPR legfőbb jellemzője a gyermekközpontú és családorientált szemlélet, valamint az interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja. Így ösztönzi az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a szülőket támogatják, számukra erőforrást jelentenek, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. Célja: Esélyegyenlőséget biztosítani a gyermekek számára. A szociális hátrány okozta zavarok mértékének a lehető legkisebbre csökkentése. Segíteni abban, hogy minden szociálisan hátrányos helyzetű gyermek elérje az iskolára való alkalmasság szintjét, és időben tudja megkezdeni a tanulmányokat. Feladat: ▫ Elősegíteni a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek óvodába járását. ▫ A gyermek és a családjának a lehetőséghez képest tapintatos minél alaposabb megismerése. ▫ A problémák, a hátrányos helyzet okozta tünetek felismerése, “ha szüksége az okok kiderítéséhez” szakember segítségének kérése. ▫ A feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására irányuló egyéni fejlesztés készítése a gyermekdossziéban. ▫ A folyamatos differenciált fejlesztés megvalósítása. ▫ Szülőkkel való partner kapcsolat kialakítása.
47 ▫ Védőnő és óvoda orvos segítségével a gyermekek egészségi állapotának figyelemmel kisérése.
48
6. Az iskola nevelési programja 6.1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Oktató–nevelő munkánk célja, hogy hozzájáruljon a gyermekek/tanulók személyiségének, képességeinek kibontakoztatásához, segítse szellemi, testi fejlődésüket, az egészséges életmód, környezettudatos fogyasztói magatartás kialakítását. Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink/tanulóink megismerjék, védjék és formálják természeti és társadalmi környezetüket, hazánk, szülőföldünk kultúráját és hagyományait. Pedagógiánk arra irányul, hogy a tudás, a műveltség átörökítése mellett a gyermekek/tanulók számára biztosítsuk személyiségük kibontakozását. Személyiség-fejlesztő és mentálhigiénés szolgáltatások megteremtésével, szélesítésével segítjük az önismeret fejlődését, a tolerancia, az empátia képességének kialakulását. Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez, együttműködéshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a testi és lelki fejlődéshez szükséges alapvető képességeket és készségeket, a továbbtanulási orientációt. Intézményünk nevelő-oktató tevékenységét a kompetencia alapú fejlesztés irányába fejlesztjük. Figyelembe vesszük a gyermekcsoportok sokszínűségét, érdeklődését, életkori sajátosságait, a gyermekek és tanulók egyéni fejlődési ütemét és eltérő képességeit, különös tekintettel a HH-s, SNI-s és HHH-s gyerekek/tanulók hátránykompenzációjára. Ezek ismeretében választjuk meg a feldolgozandó tananyagot, az integrációt segítő módszereket, az új tanulásszervezési eljárásokat. Törekszünk arra, hogy a tanulók megértsék és alkalmazzák a megszerzett ismereteket. Különböző élethelyzetekben felismerjék azt, hogy az általuk elsajátított ismeretek közül melyiket kell mobilizálni. Készségeket, kompetenciákat (gondolkodási, kommunikációs, tanulási, együttműködési, készség) fejlesztünk annak érdekében, hogy a diákok életük bármely szakaszában képesek legyenek tanulni. A képességfejlesztést meghatározott ismeretek közvetítése során valósítjuk meg. Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságú számunkra a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületek: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítása, a társas aktivitás. A pedagógus partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státuszban van. Olyan tanulási stratégiákat dolgoz ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Előnyben részesítjük azokat a programokat, modulrendszereket, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot és a folytonosságot teremtenek az oktatási és képzési rendszerben. Figyelembe veszik a tanulók különböző ütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Az ismeretszerzésnek a hagyományosnál nagyobb mértékben kell épülnie a valóságra annak közvetlen és közvetett megtapasztalása, megfigyelése és vizsgálata által. Olyan tanulási környezetet alakítunk ki, ahol az információforrások és az információszerzés lehetőségei a tanulók rendelkezésére állnak, valamint a megismerés és a nevelő hatások forrása a feladatok útján megvalósuló önálló és csoportos tapasztalás, eredményeképpen a tanulók az ismereteket konkrét, valós környezetben alkalmazni is tudják. A tanulási környezet kialakításakor törekszünk, ami az átlagtól bármilyen módon eltérő gyermekek (tehetséges, szorongó, lemaradó, újrakezdő) együttnevelését lehetővé teszi. Olyan tanulási környezetet teremtünk, mely egyfelől örömforrást jelenthet, másfelől érdeklődést kelt, aktív, konstruktív együttműködésre készteti a tanulókat. A motiváltság a hatékony tanulás alapvető feltétele, törekednünk kell a belső motiváció kialakítására és az egyéni teljesítményvágy kielégítésére és az önkifejezés, önbecsülés, sikerélmény biztosítására.
49 A tananyag feldolgozása során a tanórai és órán kívüli munkában nagy hangsúlyt fektetünk a motiválásra, a tanulók aktivizálására és a differenciált foglalkoztatására, szükség esetén az egyéni foglalkozások lehetőségével is élünk. A tanítás-tanulás során megismerést, gondolkodásmódot, szemléletet és ítélőképességet is alakítanak, ezért preferáljuk a gyermekközpontú tanulásszervezési formákat a team munkára épülő kooperatív tanulást. Az intézményi élet minden területén igyekszünk demokratikus légkört teremteni, ezzel is elősegítve a tanulók, a pedagógusok a szülők részvételét az őket érintő döntések, feladatok előkésztésében és végrehajtásában. Kisiskolás kortól gyakoroltatjuk a tanulókkal a demokratikus magatartásformákat, megteremtjük annak lehetőségét, hogy tudjanak élni jogaikkal és elősegítjük a kötelezettségeik teljesítését. Rendkívül fontos, hogy életkoruknak megfelelően legyenek tudatában a saját szerepükkel a szűkebb és tágabb közösségben, és tudatosan vállalják azokat a közösségeket, amelyhez tartoznak. Az elvárások és a feladatok a gyermeki személyiség önállóságának tiszteletben tartásával párosulnak. Célunk, hogy tanulóinkban alakuljon ki a tudás iránti vágy és a megszerzett ismeretek alkalmazási képessége, valamint egyéni igényeinknek és képességeiknek megfelelő általános műveltségre, kulcskompetenciákra tegyenek szert, mellyel hozzájárulhatunk pályairányításukhoz, az élethosszig tartó tanulás igényének kialakításához. Más szemmel tekintünk a tanítási folyamatra, új szemléleti alapokra helyezzük, új módszerekkel gazdagítjuk a napi pedagógiai gyakorlatunkat. Az intézményben folyó szakmai és pedagógiai munkához elengedhetetlen követelmény az ott dolgozók folyamatos intézményes és önfejlesztő továbbképzése. Mivel a nevelés-oktatás bipoláris folyamat, ezért a munkavégzés minősége és eredményessége az intézmény szakmai színvonalának meghatározója. Ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak, a pedagógusnak a következő elvárásoknak kell megfelelnie: 1. Képesítése, felkészültsége széleskörű alkalmazását teszi lehetővé az intézményben. 2. Megfelelően gondoskodik a rábízott tanulók személyiségének fejlődéséről. 3. A nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz. 4. Módszertani kultúrája alkalmas megfelelő tanulási környezet kialakítására. 5. A tanulók matematikai és szövegértési kompetenciájának fejlesztéséhez kimutathatóan hozzájárul. 6. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. 7. A gyermek, tanuló életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, nevelő, oktató munkája során eredményes azok betartásában. 8. A szülőket gyermekük nevelésével és oktatásával, fejlődésével kapcsolatosan, továbbá a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, folyamatosan, partneri kapcsolatot ápol a szülőkkel. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. 9. A gyermekek, tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, a gyermekek, tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja, személyes példájával is ezt erősíti. 10. Innovációs képessége segíti az intézmény fejlesztését, pályázatok készítését. 11. IKT kompetenciája folyamatosan fejlődik. 12. Munkafegyelmével hozzájárul az intézmény törvényes működéséhez. Ennek eléréséhez szükséges a pedagógus számára is az élethosszig tartó tanulás. A továbbképzéseknek tartalmazniuk kell mind a szakmai, mind a módszertani ismeretekben való fejlődést – csak ilyen
50 innovatív személyiségű pedagógus gárdával és átalakult képzési rendszerrel érhető el fokozatosan az európai összemérhetőség Pedagógiai alapelveink: - Gyermekközpontúság: a gyermek mindenek felett álló érdekének elve - Gyakorlati és alkalmazható tudás nyújtása - Tartalomba ágyazott képességfejlesztés - Képesség- és személyiségfejlesztés - Új típusú, támogató, innovatív tanári attitűd - Fokozatosság és folyamatosság - Valóságos tanulási környezet kialakítása - Tárgyi tudás mellé, használható eszköztudás - Inklúzió és esélyegyenlőség biztosítása, kiemelt hangsúlyt fektetve a differenciálásra - Motiváló tanulási környezet megteremtése - Sokrétű módszertani felkészültség, a pedagógiai módszertani kultúra folyamatos megújítása - Hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve - Vallási és világnézeti semlegesség elve - Tevékenység-központúság, problémaközpontúság és felfedező tanítási-tanulási gyakorlat - A digitális pedagógia módszerei alkalmazásának elterjesztése - tanórán és tanórán kívül - A pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás fontosságának elismerése, támogatása - A tapasztalatszerzés elve: Biztosítanunk kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését a színházi előadások alkalmával is. - Külső hatások elve: Támaszkodnunk kell azokra a tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, melyeket a tanulók a színházlátogatás során szereznek be. - Bizalom elve: Bizalom, megértés, tisztelet legyen a tanulók között. Célunk hogy a tanulók személyes kapcsolatai egymással jók legyenek. A személyes kompetenciák fejlesztése kiemelt feladatunk. - A tisztelet elve: A tanulókat arra neveljük, hogy a felnőttekkel jelen esetben a színház dolgozóival/ ruhatáros, jegyszedő, ügyelő/ is tisztelettudóak legyenek. Viselkedésük illemtudó legyen a színházi előadás előtt, előadás alatt, a szünetben és előadás után, kifelé menet is. - Kölcsönös megbecsülés elve: A színházban nagyon sok más gyerekkel kerülnek kapcsolatba tanítványaink. Azt szeretnénk elérni minden tanulónál, a magatartási zavarokkal küzdőknél is,hogy legyenek türelmesek, toleránsak más gyerekcsoportok tagjaival is. Intézményünknek és nevelőtestületünknek a társadalomban elfogadott alábbi értékeket kell közvetítenie: - biztos tudást, - nyelvet, kultúrát, - értékálló ismereteket, - pozitív attitűdöt, - becsületet, - igazságosságot, - műveltséget, - nyitottságot, - türelmességet, - hazaszeretetet, - toleranciát, - empátiát, - hagyományőrzést, - környezettudatos magatartást,
51 - egészséges életmódra nevelést. Feladataink - Minden gyermekünk és tanulónk számára biztosítani azon alapkészségek, alapkompetenciák elsajátítását, melyek a társadalomba való beilleszkedést, egyéni boldogulást szolgálják. - A HHH-s tanulók/gyermekek hátránykompenzációja és esélyegyenlőség biztosítása - A kompetenciafejlesztő módszerek, eljárások terjesztése a tantestületben, ezek tudatosítása - A kompetenciafejlesztés tárgyi feltételeinek a kialakítása - A kompetenciafejlesztés elemeinek a beépítése az iskola tevékenységeibe - A tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba - A tanulói tevékenységre építő, tapasztalati tanulást biztosító tanulási környezet létrehozása - Fejlesztő értékelés alkalmazása - Ön és társértékelés lehetőségének biztosítása - Sokféle óraszervezés - Az iskola pedagógiai kultúrájának fejlesztése - A digitális pedagógia elterjesztése, arányának növelése - Az életkori sajátosságok figyelembevételével történő tevékenységrendszer, módszerváltás - Eredményes és hatékony tanulási módszerek és technikák elsajátítása - Az IKT technikák elsajátítása - Differenciált, korszerű, továbbfejleszthető alapműveltség biztosításával az élethosszig tartó tanulás motivációjának megteremtése - Felkelteni tanulóinkban az ismeretszerzés vágyát, ki kell alakítani az információk közötti szelekciós képességet - A nevelés fejlesztésének kiemelt területei: a tehetséggondozás, az esélyegyenlőség biztosítása, a hátránykompenzáció, a társadalmi beilleszkedés segítése, az egészséges életmód, környezettudatos fogyasztói magatartás igényeinek kialakítása. - A nyelvi kommunikációs nevelés: az írás, olvasás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek elsajátítására, szövegértés-szövegalkotás folyamatos fejlesztése - A számolási készség fejlesztése mellett a problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az emlékezet, a megfigyelés, a megértés és a logikai következtetés fejlesztése - A tanult idegen nyelv kommunikatív használata, a fejlesztéshez szükséges alapismereteket megszerzése. - A számítástechnikai és informatikai ismeretekben a tanulók szerezzenek alapvető jártasságot és továbbfejleszthető tudást. - Környezetünk védelmére, lakóhelyünk és az iskola rendjének, tisztaságának használati otthonosságának megteremtésére és megőrzésére. - Lakóhelyünk történetének, népszokásainak megismertetésére, a népi kultúra és hagyományainak ápolására. - Az egészséges életmód az állóképesség és a rendszeres mozgási igény kialakítására, fejlesztésére. - A tanulók testi és mentálhigiéniai fejlesztésére, a helyes élet-és napirend kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére. - A nemek közötti társas kapcsolat javítására, a kulturált viselkedési szokások kialakítására. - A demokratikus magatartási formák gyakoroltatására, a jogok biztosítására és a kötelességek teljesítésére. - Tiszteletet ébreszteni az emberi - tárgyi-, művészeti- és az erkölcsi értékek iránt. A nevelő-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul.
52 A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: o minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép; o bírálat, önbírálat; o beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás; o előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: o helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dícséret; o gyakorlás, követelés; o ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás; o játékos módszerek; A pozitív magatartásra ható módszereink: o helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás; o osztályozás; o felszólítás; kényszerítés o követelés. A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: o felügyelet; o ellenőrzés; o figyelmeztetés; o intés, elmarasztalás, tiltás; o büntetés. Tananyagátadás, az ismeretközvetítés és ismeretelsajátítás új tanulásszervezési eljárásai, módszerei o tantárgytömbösítés o projektoktatás o témahét o moduláris oktatás o IKT eszközök alkalmazása o kooperatív tanulásszervezés o differenciált rétegmunka o drámapedagógiai elemek alkalmazása Tartalomfejlesztések o kompetencia-alapú oktatás alkalmazása o Integrációs Pedagógiai Rendszer alkalmazása
6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlődés egész életünket átszövő és életkori ciklusoktól, életeseményektől függően gyorsabban vagy lassabban haladó folyamat. A személyiségfejlesztés a gyermek/tanuló életében egy olyan beavatkozás, amely a kommunikáció, az interakció, az emberi kölcsönhatás révén igyekszik pozitív változásokat elérni a gyermekek/tanulók viselkedésében. Intézményünkben az általunk képviselt értékek, az egységes és alapvető követelmények, valamint az ezekre épülő differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, értékelés egyaránt segítik a gyerekek személyiségének fejlődését. Az óvodai-iskolai személyiségfejlesztés rendszerét, módszereit, eszközeit annak céljaival szembesítve kell kialakítani. Komplex feladatot jelent ez, s ahhoz, hogy minél több gyereket juttassunk el ehhez a célhoz, meg kell újítani az intézmény egész tevékenységrendszerét. Keresni kell azokat a formákat, amelyek segítségével túlléphetünk az egyoldalú intellektuális képzésen. Ebben a folyamatban
53 építenünk kell az évszázados hagyományokra is, ugyanakkor a kor kihívásainak megfelelően új formákat is ki kell dolgozni. Mindez csak akkor valósítható meg, ha a diák kerül az iskolában a középpontba. Intézményünk céljaihoz hozzárendelt személyiségfejlesztő feladatok a következők: Motiváció emelése - nyitottság és kíváncsiság fejlesztése - sokrétű érdeklődés felkeltése - örömre való képesség kibontakoztatása - önfejlesztési igény fejlesztése - önállóságuk fejlesztése - a tanulás kötelességtudatának kialakítása a tanulókban Esélyegyenlőség megteremtése, hátránykompenzáció - önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása - a személyiség pozitív tulajdonságainak erősítése - a konfliktuskezelő képesség fejlesztése - a másság elfogadásának tudatosítása - a kapcsolatteremtő képesség fejlesztése - a társadalmi érzékenység fejlesztése - tanulóink felkészítése az iskolaváltás nehézségeire Egészséges életmódra nevelés - a testi-lelki harmónia megteremtése - önismeret-fejlesztés - a nemet mondás készségének megalapozása és továbbfejlesztése - önállóság fejlesztése A gyermek életkorának és képességeinek megfelelő programok biztosítása -
Az új oktatás szervezési eljárások alkalmazásával a személyiség komplex fejlesztése
- az emberi együttélés szabályainak megismertetése - a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása - az együttműködési készség kialakítása - a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása - segítő versengés képességének fejlesztése Közösségfejlesztés - együttműködésre való képesség fejlesztése - a segítségnyújtás és a segítség elfogadásának fejlesztése - tolerancia, nyitottság, a másik értékeinek és másságának elfogadása - közösségi szabályok megismerése - problémamegoldó készség fejlesztése - a kölcsönös bizalom érzésének megismertetése - együttműködési készség fejlesztés - a méltósággal való győzni és veszíteni tudás képességének fejlesztése - kudarctűrő képesség fejlesztése - oldott versenyzési magatartás megismerése Tárgyi tudás mellé használható eszköztudás - korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, informatikai eszközök lehetőségeit - használni tudó tanulók képzése - kognitív kommunikáció fejlesztése (értő olvasás, fogalmazás, szövegfeldolgozás) - gondolkodási-, együttműködési- és tanulási képességek fejlesztése - hiteles magatartás kialakítása (a kommunikációs csatornák, a verbális és non-verbális üzenetküldés összhangja)
54 - konfliktuskezelési készség fejlesztése - szabályalkotó- és elfogadó képesség fejlesztése - a véleményalkotó képesség és vitakészség fejlesztése a) Informatikai eszközökkel támogatott tanítás-tanulás - Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, informatikai eszközök lehetőségeit használni tudó tanulók képzése - Informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez, feladataihoz használjanak informatikai eszközöket - Algoritmikus gondolkodás fejlesztése - Önálló munkára nevelés és tehetséggondozás - Együttműködésre, alkotó munkára nevelés b) A hatékonyságot és integrációt elősegítő módszertani elemek alkalmazása Egyéni haladási ütemét segítő differenciált tanulásszervezés differenciáló óraszervezés, iskolaotthonos foglalkozás, tanulószoba egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén) tehetséggondozó foglalkozások tanórán kívüli differenciált foglalkozások Drámapedagógia beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör, illetve önálló modulként is megjelenik (felső tagozat), módszertani elem a tanórákon báb- és drámajáték modul az alsó tagozaton a szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában: néptánc dráma rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával (az éves munkatervben rögzítetten) részt vesznek tanulóink, települési, kistérségi, megyei kulturális programokon művészeti csoportjaink bemutatkoznak "Suliparádé” c. bemutatóinkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük Kooperatív tanulásszervezés a kompetencia alapú oktatás egyik legfontosabb módszere, mely segíti a kommunikációs készségek, a társas kapcsolatok fejlődését hozzájárul az esélyegyenlőség biztosításához hatékonyan segíti a tananyag elsajátítását, a képességek fejlődését. Tevékenységközpontú pedagógia bevezetése a tevékenykedtetés mellett fontos helyet kap a tanulás tanulása módszertan az iskolaotthon foglalkozásaiban, a szakórákba beágyazva, a tevékenységközpontú pedagógia keretében szervezzük meg az erdei iskolát Kompetencia alapú nevelés-oktatás Az eszköztudás a tudásnak az a része, amely az önálló ismeretszerzést és az elsajátított tudás alkalmazását teszi lehetővé. Az önálló tanulás eszközeinek ismerete és aktív alkalmazása nagy jelentősége van a műveltség elsajátításának megalapozásában. Törekszünk arra, hogy a gyermekeket/tanulókat egyéni különbségeikhez alkalmazkodva, személyre szabottan fejlesszük. Az iskolai tudás eredményességét – szinte valamennyi tantárgy területén jelentősen befolyásolja az a körülmény, hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különböző típusú szövegeket és hogyan tudnak matematikai problémákat megoldani a tanulók. Az olvasás, a szövegértés és a szövegalkotás szintjének emeléséhez kapcsolódó feladataink
55 -
Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti meghosszabbítása. Az írás tanulás előkészítése mozgásokkal és a mozgás vizuális megjelenítésével. A beszédhanghallás zavaraiból, a szó nyelvi egységként való felismerésének fejletlenségéből fakadó problémák csökkentése, illetve megfelelő kezelése. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. Az értelmező olvasás folyamatos fejlesztése. A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. A szókincs fejlesztése, a beszélgető kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása”. Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése. A kérdésfelvetés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. A matematikai-logikai kompetencia fejlesztésének feladatai A tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. A tevékenységen alapuló tapasztalatszerzés. A motiváció biztosítása, a matematika iránti érdeklődés felkeltése a tanulási folyamatban A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját képezi a problémák adaptálása a gyakorlatban. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával. Életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. A tanulók előzetes tudására építés. A diákok fogalmi és gyakorlati tudásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban érvelnek és vitatkoznak. A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. A rendszerezés és a kombinativitás fejlesztése már alsó tagozaton is. Felsőbb évfolyamokon az absztrahációt emelni kell. Az induktív és deduktív gondolkodást fejleszteni. A szakmai nyelv szókincsének bővítése, a matematikai kifejezések szabatos használatának megkövetelése. A megjelenítéssel, modellezéssel, rajzolással elő kell segíteni a fogalomfejlődést, a szakszavak használatát. Önálló kutatómunkák szervezése, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazása. A matematikai készségek – számlálás, számolás, mennyiségi következtet A Kompetencia alapú nevelő-oktató munka végrehajtását segítő módszerek, munkaformák Hagyományos tanulásszervezés - frontális osztálymunka: új fogalmak bevezetésénél használjuk. - önálló munka egyénileg, párban, csoportban: a tanuló egyedül dolgozik
56 Tanórai differenciálás - érdeklődés szerinti bontás - tartalmi differenciálás - szervezeti tanulócsoportos bontás - tanulási környezet differenciálása
Csoportmunka - homogén csoportok - heterogén csoportok Páros munka - hasonló képességűek a párok - tanulópár Egyéni munka Kooperatív tanulásszervezés Drámamódszer alkalmazása Bevezetésre került kompetencia területek Óvodai kompetencia alapú nevelés - óvoda-iskola való átmenet tartalmilag újszerű kidolgozása - inkluzív pedagógia, az együttélés elterjesztése - a játék mint a fejlesztés céljának és eredményének a megjelenítése - a játék-érzelem-erkölcs metodikai kapcsolatának érvényesítése Szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület: - Képességfejlesztés - Alkalmazható tudás fejlesztése - Kapcsolatteremtés - Ismeretszerzésre használt tudás megalapozása - Logikus érvelés fejlesztése - Szövegértési műveletek fejlesztése Matematika kompetenciaterület: - Logikai gondolkodás fejlesztése - Olyan képességek fejlesztése melyek a mindennapi élet problémáinak megoldásához szükségesek - Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó problémamegoldás - Matematikai eszköztár készségszintű használata - Olyan képességfejlesztés melynek segítségével megérti és elemzi a matematika szerepét valós világban - Matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban és együttműködésben Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület: - pozitív énkép kialakítása, melynek segítségével a diák jól ismeri önmagát, helyes önértékelésre képes - döntési képesség kialakítása, adott élethelyzetben képes mérlegelni és helyes döntést hozni. - felelősségtudat kialakítása, bármely helyzetben vállalja tetteinek következményeit
57 -
szabálykövetés és szabályalkotás képességének kialakítása során ismerjék meg a jogok és kötelességek viszonyát, vegyenek részt szabályalkotásban, alkalmazzák azokat, tudják a szabályszegés következményei - véleményalkotás és véleménynyilvánítás képességének kialakítása során ismerjék meg a diákok vita kereteit, a véleménynyilvánítás formáit, csatornáit - környezettudatos magatartás kialakítása során törekedjünk az egészséges környezet kialakítására otthon és az iskolában, óvják természeti kincseinket. Hagyományőrzés Cél egy olyan szellemiség kialakítása, amely hozzájárul az intézményi hagyományok ápolásához, az itt felnövő diákság gondolkodásmódjának megváltoztatásához és az iskola értékeihez való ragaszkodáshoz. Az intézmény hagyományossá váló rendezvényei, eseményei nem csak a bennük résztvevők számára nyújtsanak maradandó élményeket és ismereteket, hanem az egykori diákok mentalitásán is jelenjék meg intézményük egykori arculata. - az új értékek elfogadtatása mellett az általános érvényű értékek tiszteletének tudatosítása - a közösségi életben való részvétel gyakorlása - alapvető társadalmi értékek átadása - az iskolai hagyományokhoz való kötődés képességének fejlesztése Feladatok - osztályok, évfolyamok közötti sport-, tanulmányi versenyek - Mester Napok október végén kapcsolódva október 23-hoz - Suliparádé (tagintézményünk egész napos kulturális bemutatkozója) - Iskolai ünnepeink (tanévnyitó, bolondballagás, tanévzáró, ballagás). - Nyílt hét/nap a szülők számára: bemutató órák - Sportnap - Nemzeti ünnepeink: október 6, 23, március 15.) - Ünnepek: Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermekek életének jeles napjai - Hasznosanyag-gyűjtés - Madarak és fák napja, természetvédelmi nap - Közlekedési verseny - Testvériskolai kapcsolat Gerolzhofen-Elek Partneri viszony kialakítása szülővel, gyerekkel - a társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása - az együttműködési készség kialakítása - a kulturált kommunikáció elsajátítása Környezetvédelem - tudatos szemléletformálás - helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására - ökológiai szemlélet kialakítása a technikai-technológiai szemlélettel szemben - környezettudatos magatartás kialakítása, erősítése - önmagukkal és környezetükkel szembeni érzékenység fejlesztése - a kritikai gondolkodás megerősítése Multikultúra/Nemzetiségi német, szlovák nyelvoktatás A multikulturális nevelés figyelembe veszi a sokszínű, sokféle kulturális háttérrel rendelkező társadalomban megfogalmazódó eltérő igényeket, szükségleteket, plurális értékeket. Gyűjtőfogalom, amely sokféle, egymástól is igen különböző programot, koncepciót, elképzelést foglal magában, így például a multikulturális kommunikációt, asszertív konfliktusmegoldást, a kisebbségi kultúrák megismerésének módszertanát, a kisebbségi diákok részére azonos oktatási feltételek biztosítását, a demokratikus társadalmi részvétel tanítását, az igazságtalan emberi bánásmód elleni harcot stb.
58 A multikulturális oktatás egyszerre elképzelés, reform-mozgalom és folyamat. A multikulturális oktatással egyenlő lehetőségeket kell biztosítani minden tanulónak, köztük a faji, etnikai, és társadalmi csoportból származó tanulók számára is. A multikulturális oktatás mindenki számára próbál egyenlő esélyeket teremteni azáltal, hogy átváltoztatja a teljes iskolai környezetet úgy, hogy az tükrözze a társadalom és az iskolai osztály eltérő kultúráit és csoportjait. A multikulturális oktatás folyamat, mert a céljai olyan ideálok, amelyek elérésére állandóan törekednie kell. A székhelyintézményben NAT bevezetése után is folytatjuk a nemzetiségi német nyelvoktatás és nevelést, igény szerint a szlovák nyelv oktatását is biztosítjuk. A kisebbségi oktatást a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendeletben irányelvek alapján végezzük. Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás formájában valósítjuk meg a kisebbségi oktatást. Ezen oktatási formában a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamától oktatjuk. Célunk a kisebbség nyelvének tanítása, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése, hagyományőrzés-és teremtés. Fontosnak tekintjük az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését, gyakorlását, Segítjük a nemzeti kisebbséghez tartozókat abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák a kisebbségi értékeket, erősítsék a közösséghez való kötődést. Arra törekszünk, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép. Feladatok - Több kultúrára épülő személyiségfejlesztés, amellyel a legfőbb cél, hogy a diákok előnyként éljék meg a kulturális hátteret. - Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása. - A kisebbségi kultúra fenntartása, beleértve a vallás, nyelv, a normák, tradíciók, társadalmi értékek, társas kapcsolatok ápolása. Kisebbséghez tartozó gyerekek önképének javítása. - Átfogó értékek felkarolása, fejlesztése, amelyek mind a többség számára fontosak és értékesek (pl. tolerancia, empátia, együttműködés élménye ) - Az akkulturáció, azaz a teljes kulturális beolvadás megakadályozása. - Különbségekhez, mássághoz való viszony javítása. Fogyasztói kultúra kialakítása A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kifejlesztése a tanulókban (NAT). A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott ismeretek a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához.
59 Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetünk megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív vagyis megelőző fogyasztóvédelem: amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. Célok - A tanulókban a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kifejlesztése megkezdődjön. A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. - Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása. - A természeti értékek védelme. - A tanulókon keresztül hatni kell a család fogyasztói kultúrája. - A fogyasztói társadalomban jellemző fogalmak jelentésének megismertetése a tanulókkal és az eligazodás elősegítése. - A tájékozódás képességének, a döntési helyzet felismerésének, a döntésre való felkészülés képességének a kialakítása. Feladatok - tudatosan megváltoztatni tanulóink vásárlási szokásait az érték fogyasztóvédelem fogalmának megismertetésén keresztül - a gyerekek értékorientációjának formálása - választás képességének fejlesztése Megvalósítás színtere: Tanórai tevékenységek: az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépítendők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek: Tanórán kívüli tevékenységek: - vetélkedők, versenyek, rendezvények; - iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása); - hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, testvériskolával, állami és civil szervezetekkel); - az iskola fogyasztóvédelmi működésének megismertetése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac); Sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelése A sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók nevelése-oktatása esetében az a cél, hogy ezek a gyerekek valóban az állapotuknak, helyzetüknek megfelelő foglalkozást, oktatást kapják. A Kt. módosítása szigorítja ezeknek a tanulóknak a vizsgálatát, a besorolási feltételeiket, és konkrétabban meghatározza az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Az általános iskola szerepe nő a módosítás szerint, elsősorban ezen intézmény felel azért, hogy a náluk lévő sajátos nevelési igényű gyerekeknek megszervezzék a megfelelő foglalkozásokat. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése egyik kiemelt feladatunk, mivel a tanköteles korúak között egyre nagyobb arányban fordulnak elő ilyen problémával küzdő tanulók. Intézményünkben a tanulásban akadályoztatott és részképesség hiányos tanulók fejlesztése történik. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének célja: - a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést,
60 - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. - a sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése. - a tanulási zavarral küzdő tanulók hatékonyabb oktatása - motiváció a tanulás és iskola iránt, - iskolai kudarcok enyhítése/megszüntetése, - esélyegyenlőség biztosítása. - a tanulási zavarok kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése - önbizalom, önismeret, önértékelés fejlesztése, reális énkép kialakítása - önállóságra nevelés Legfőbb feladatunk a törvény által meghatározott és a szakértői véleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. A felzárkóztatást segítő tevékenység akkor eredményes: - Ha a gyermek megkapja tőlünk a megfelelő segítséget - Ha az érzelmi élete gazdagodik és elfogadja saját magát - Ha zökkenőmentes a beilleszkedése - Ha a mérések azt igazolják, hogy önmagához viszonyítva fejlődik - Ha az érintett tanulóknak az okok kellő idejű felismerése és a megfelelő pedagógiai eszközökkel való segítés során a tanulási kudarcok mérséklődnek vagy egyes optimális esetekben meg is szűnnek. - Ha az alapozó évek során (1-4. évfolyam) biztosítani tudjuk a NAT-ban meghatározott követelmények (legalább minimumkövetelmények) elsajátítását. - Ha az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatásával a tanulók integrálódni tudnak a felső tagozatos követelményekhez, és ezáltal hozzásegíthetjük őket a középfokú oktatásba való továbbjutáshoz is. - Ha a megfelelő tárgyi feltételek (fejlesztő szoba, megfelelő eszközök) rendelkezésre állnak. Az tanulásban akadályozott tanulók nevelése, oktatása a székhelyintézményben speciális tagozaton történik. Cél: a kommunikációs képességek; megismerőképesség, cselekvőképesség szocializációs képesség fejlesztése a társadalmi cselekvőképesség kialakulása érdekében. Feladat: - az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, - az egyre önállóbb tanulási tevékenységek gyakoroltatása, - az egész személyiség fejlesztése, szokásos következetes kialakítása és megerősítése. Az eltérő tantervű általános iskolai oktatás-nevelés négy pedagógiai szakaszra osztottan történik. Adaptációs fejlesztési időszak: A személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerei fejlesztésnek Alapozó fejlesztési időszak A tanulók egyéni háttér-tényezőinek figyelembe vételével -- a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett képességfejlesztő folyamattal az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű elsajátításának, a személyiségnek az alapozása. Intenzív fejlesztés időszaka A tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé tétele az intenzív személyiségfejlesztés.
61 Integrációs időszak: A tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése. Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a sajátos nevelési igényű gyermek: - a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható - az óvodát/iskolát a bizottság alkalmasnak találja, kijelöli, mert rendelkezik azokkal a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek megléte feltétel, hogy biztosítsa a gyermek/tanuló részére az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást, az intézménynek a gyermek sajátos igényeihez igazodó egyéni fejlesztő programot kell kidolgoznia. Az ilyen tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni, de a tanuló sajátos igényeihez igazodva, az érvényes jogszabályok alapján, a szakértői véleményt figyelembe véve: - a feladatok időkerete, a követelmények teljesítése a Kt. 50. § alapján akár egy tanítási évnél hosszabb időben is meghatározható - a tanuló részére az osztályozó vizsgán, a javítóvizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép) - alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. - a tankötelezettséget az iskola igazgatója további két évvel meghosszabbíthatja - a Kt. 30. §-ának (9) bekezdése alapján az egyes tantárgyakból, témakörökből, az értékelés és a minősítés alól az igazgató köteles mentesítést biztosítani a tanulót - egyéni foglalkozási keretben, egyéni fejlesztési terv alapján kell segíteni a tanuló felzárkóztatását a többiekhez A megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. Minden pedagógus feladata: - a tanári, a tanulói és a szülői attitűd formálása, együttműködés - a szülők tájékoztatása arról, milyen segítséget, fejlesztési lehetőséget vehet igénybe gyermeke - empátiára, toleranciára, a különbözőség kezelésének képességére, az eltérések elfogadására nevelés - kooperatív tanítási és kooperatív tanulási gyakorlat - a sajátos nevelési igényű tanulóknak leginkább megfelelő tanulási módszerek kiválasztása, rugalmas alkalmazkodás a tanulásszervezésben, heterogén csoportok kialakításában
62 - segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg segíteni, hangsúlyosan értékelni a gyermek önmagához viszonyított fejlődését - folyamatos együttműködés, együtt dolgozás a speciális ismeretekkel rendelkező szakemberekkel. - Minden tanórán: az értő olvasás, a kommunikációs képességek, az önálló ismeretszerzés képességének kiemelt fejlesztése, valamint az információszerzés, szelektálás, felhasználás képességének fejlesztése - felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése, - lehetőség szerint csoportbontások, - egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése /differenciálás/, - tanulásmódszertan oktatása, - nevelők és tanulók személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek, - családlátogatás A fejlesztést végző fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus feladatai: - diagnosztika - csoportos és egyéni szűrő vizsgálatok (pl. Difer) - osztálytermi megfigyelés - egyedi estek megbeszélése, megoldási módok keresése - a lemaradás mértékének megállapítása, fejlesztési célok meghatározása - komplex fejlesztő program kidolgozása (egyénre szabottan maximum 3 hónapra előre) - a gyermek fejlődésének nyomon követése, - dokumentáció - szakemberek/intézmények/tanárok, tanítók együttműködése - differenciálás, speciális eljárások alkalmazása - egyéni fejlesztés (1-3 fővel) - kiscsoportos fejlesztés (5-6 fővel) - segítségnyújtáskor az öntevékenység erősítése - optimális támogató környezet - kapcsolattartás a szülőkkel - óvoda-iskola átmenet megkönnyítése - személyre szabott fejlesztőprogram kidolgozása (gyógypedagógus irányítása mellett) - Szoros kapcsolat az óvodákkal, Nevelési Tanácsadóval, a Tanulási képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal. - a tanulási kudarc mérséklése érdekében az iskola és a családi ház együttműködésének erősítése
63
7. Kompetencia alapú nevelés-oktatás bevezetése a 2009/2010-es tanévben a Dr. Mester György Általános Iskolában - 001-es feladatellátási hely (felső tagozat) Elek Város Önkormányzata 2008. december 16-án pályázatot nyújtott be az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című, TÁMOP 3.1.4/08/2 kódszámú pályázati felhívásra. A pályázat címe: „Kompetencia bevezetése az eleki Dr. Mester György Általános Iskolában”. A benyújtott pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága 2009. április 30-án nyertes pályázatnak minősítette. A kompetencia alapú oktatás bevezetését a világban zajló, hazánkat is érintő társadalmi és gazdasági változások indokolják. Rohamos gyorsasággal fejlődik a tudomány és a technika, tehát a mai gyerekek számára a tudás megszerzése nem fejeződhet be az iskola kapuin kívül, hanem folyamatos, az új ismeretek befogadására nyitott, élethosszig tartó tanulásra képes felnőttekké kell válniuk. A világszerte zajlott felmérések igazolták, hogy a hagyományos iskolatípusban folyó oktatás kevésnek bizonyul(t) ahhoz, hogy a gyerekek lépést tudjanak majd tartani ezekkel a változásokkal a felnőtt életben. A hatékony gondolkodásra tanítás szükségességének főbb okai: A világ rohamos fejlődése miatt a vitakészség és a kritikus gondolkodás már nem elég, döntések sorozatos meghozatala, kezdeményező készség, kreativitás, világos, tervezett, konstruktív gondolkodás szükséges. Az iskolánkban szeptemberben beindított kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek készségeit, képességeit úgy fejlesszük, hogy a megszerzett ismereteiket a mindennapokban, különböző élethelyzetekben, felnőttként majd alkalmazni is tudják. A cél nem az ismeretek felhalmozása, hanem a képességek fejlesztése. A kompetencia alapú oktatásban a tanárnak a háttérből irányító, tanácsadó szerepe van, ő a tevékenységet segítő partner, míg a diák a tudást önállóan szerzi meg. A tudásszerzés folyamata akkor hatékony, ha a gyerek kellően motivált, továbbá ha az előtte álló feladat érdekes, hasznos, élményszerű, változatos, és annak elvégzése kihívást jelent a számára, és annak van köze a valósághoz, továbbá nem mereven kötelező. Ez a típusú oktatás a megismerés fő forrásává a gyerek tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A tudás megszerzése során a tanulóé a főszerep. Ő kerül a középpontba. Konkrét, cselekvésekre épülő feladatmegoldása során találkozhat csak olyan problémahelyzettel, amit egyénileg kell megoldania. Az ő aktív közreműködése szükséges a problémák felvetéséhez, a megoldáskereséshez. Ezáltal nemcsak új ismeretekhez jut, hanem gyakorlatias, életszerű tudásra tesz szert. Mindez a tevékenység a képességei fejlesztését szolgáló formában zajlik. Ez a tanulás a kutató és felfedező, játékos és fantáziadús, a kérdezni tudó és kérdezni engedő, a kooperatív és szociális tanulás lehetőségeinek megteremtését követeli meg. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése Kompetencia alapú oktatás elterjesztése A kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése
64 Az esélyegyenlőség érvényesítése Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése Szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása Egyéni fejlesztési tervek készítése Digitális írástudás elterjesztése A kompetencia fogalma: értékes, érvényes, hasznosítható tudás. Kulcskompetenciák: - kommunikációs, - döntési, - lényegkiemelő, - életvezetési, - együttműködési, - problémamegoldó, - kritikai gondolkodás A tanulók képességfejlesztésének területei: Mozgás: - finom motorika - egyensúly - szem-, kéz-, lábkoordináció - egészséges életmód, énkép kialakítása Észlelés: - vizuális, auditív - a figyelem tartósságának növelése - beszédészlelés - ritmus fejlesztése - zörejek, zenei és beszédhangok észlelése Figyelem: - koncentráció - a figyelem tartóssága - osztott figyelem - a figyelem terjedelme Emlékezetfejlesztés: - motoros - vizuális - verbális Beszéd: - beszédészlelés, beszédmegértés erősítése - beszédtempó, ritmus fejlesztése - szókincsbővítés - beszédkészség fejlesztése - a nyelvi kompetencia fejlesztése - a grammatikai szabályrendszer kialakítása
7.1. Bevezetésre került kompetencia területek: Szövegértés-szövegalkotási kompetencia terület: képességfejlesztés alkalmazható tudás fejlesztése ismeretszerzésre használt tudás megalapozása
65 logikus érvelés fejlesztése szövegértési műveletek fejlesztése kapcsolatteremtés Matematika kompetenciaterület: logikai gondolkodás fejlesztése a mindennapi élet problémáinak megoldásához szükséges képességek fejlesztése mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó problémamegoldás matematikai eszköztár készségszintű használata a valós világban a matematika szerepét megértő és elemző képesség fejlesztése matematikai eszközök használata a társadalmi kommunikációban és együttműködésben Szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterület: pozitív énkép kialakítása helyes önértékelés, önismeret kialakítása döntési képesség, felelősségtudat kialakítása szabálykövetés és szabályalkotás képességének kialakítása, jogok és kötelességek viszonyának megismerés; szabályalkotásban részt vegyenek, tudják a szabályszegés következményeit véleményalkotás és véleménynyilvánítás képességének kialakítása, ismerjék meg a véleménynyilvánítás formáit és csatornáit környezettudatos magatartás kialakítása otthon és az iskolában; óvják természeti kincseinket
7.2. Pályázat keretében megvalósulásra kerülő szakmai továbbképzések: Továbbképzés megnevezése, jellege IKT alapú eszközök használatának módszertana
Menedzsmentképzés: új oktatásszervezés az intézményben Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szövegértésszövegalkotás 1-4. évf Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szövegértésszövegalkotás 5-8. évf. Menedzsmentképzés: változásmenedzsment, projektmenedzsment Mérés-értékelés
Résztvevő pedagógusok Brindás Györgyné, Hoffmann Ferenc, Lénárt Istvánné, Szegedi Károlyné, Tóth Gáborné, Zsidó Ferenc, Bellon Tiborné, Miszlai Jáőnosné, Lupné Soós Tünde, Kecdkeméti Jánosné Pelle László Sebők Ferencné Bellon Tiborné
A képzés időtartama 30 órás, akkreditált
30 órás, akkreditált 30 órás akkreditált
Lénárt Istvánné
30 órás, akkreditált
Pelle László Sebők Ferencné
30 órás, akkreditált
Jámborné Simó Mária
60 órás, akkreditált 30 órás akkreditált
Kompetencia alapú oktatási Miszlai Jánosné programok alkalmazását támogató módszertani képzés: matematika
66 1-4.évf. Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: matematika 5-8.évf. Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szociális életvitel és környezeti kompetencia 1-6. évf. Kompetencia alapú oktatási programok alkalmazását támogató módszertani képzés: szociális életvitel és környezeti kompetencia 7-12.évf. SNI gyermekek együttnevelésére felkészítő képzés Általános pedagógiai módszertani képzés: új tanulásszervezési eljárások alkalmazása(projektpedagógia, epochális oktatás) Általános pedagógiai módszertani képzés: tanulás tanulása
IPR alkalmazását támogató módszertani képzés IPR alkalmazására, a hatékony együttnevelésre felkészítő módszertani képzés (IPR light) Egyéb (választható)
Brindás Györgyné
30 órás, akkreditált
Hoffmann Ferenc, Tóth Gáborné Lupné Soós Tünde, Kecskeméti Jánosné
30 órás, akkreditált
Szegedi Károlyné, Zsidó Ferenc
30 órás, akkreditált
Altorjayné Köves Erika, Nagyné Nádor Gabriella, Ökrös Márta, Kallóné Balogh Ágnes Brindás Györgyné, Hoffmann Ferenc, Lénárt Istvánné, Szegedi Károlyné, Tóth Gáborné, Zsidó Ferenc, Bellon Tiborné, Miszlai Jánosné, Lupné Soós Tünde, Kecskeméti Jánosné Brindás Györgyné, Hoffmann Ferenc, Lénárt Istvánné, Szegedi Károlyné, Tóth Gáborné, Zsidó Ferenc, Bellon Tiborné, Miszlai Jánosné, Lupné Soós Tünde, Kecskeméti Jánosné tantestület
60 órás, akkreditált
tantestület
30 órás, akkreditált
Pelle László
30 órás, akkreditált
30 órás, akkreditált
30 órás, akkreditált
30 órás, akkreditált
7.3. A kompetencia alapú oktatás implementációja A pályázat fenntarthatóságát a pályázatban leírtaknak megfelelően kívánjuk megvalósítani: hat tanulócsoportban, a választott kompetenciaterületeken. Az adott tanévben a humán erőforrást is figyelembe véve alakítjuk ki a megfelelő tanulócsoportokat, ill. a táblázatban jelölt tanulócsoportok betűjelzése is csak a megkülönböztetést szolgálják.
67 Tevékenységek
Évfolyam
Kompetenciaterület
Sikerkritérium
68 Teljes tanórai 5.a lefedettséget biztosító programcsomag
Szövegértésszövegalkotás A csomag
Teljes tanórai 5.b lefedettséget biztosító programcsomag
Matematika; csomag
Egy választott 8.a kulcskompetencia 8.b területi programcsomag
Szociális, életviteli és környezeti komp.; B csomag; (történelem és rajz órán)
Egy választott 7.b kulcskompetencia 7.c területi programcsomag
Szociális, életviteli és környezeti komp.; B csomag (technika és természetismeret órán)
Tantárgytömbösített 7.b oktatás a 7.c;(8.b;c) szakrendszerű oktatásban (5-10-15%)
Magyar, ember és természet műveltségterület; (matematika)
Műveltségterület 5.b tantárgyi bontás nélküli oktatása Digitális tartalmak, 5-8. taneszközök használata
technika
A hátrányos helyzetű 5-8. és az SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása Új módszerek 5., 6., 7. intézményi
A
Javulnak a szövegértést, szóbeli kifejezőképességet mérő felmérések eredményei Javul a logikus gondolkodásuk; használható tudás elsajátítása A lemaradó gyerekek felzárkóztatása; együttműködés, tolarencia fejlesztése; környezettudatos nevelés A lemaradó gyerekek felzárkóztatása; együttműködés, tolerancia fejlesztése; környezettudatos nevelés;hasznos információk elsajátítása Átfogóbb képet kapjon egy-egy műveltségi területről, változatos eszközökkel sajátítsanak el ismeretanyagot → érdeklődés felkeltése Átfogóbb képet kapjon egy-egy műveltségi területről, Jártasak legyenek a digitális eszközök használatában; lehetőségek felhasználása
Szövegértésszövegalkotás; matematika; szociális, életviteli és környezeti komp. Minden területen Az iskolai kompenzációs lehetőségeket kihasználva a HH-s és HHH-s gyerekek felzárkóztatása Minden tantárgy és Változatossá tenni a műveltségi terület tanórákat, az
69 alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi 5-8. innovációk megvalósítása
Jó gyakorlatok átvétele 5-8.
iskolában folyó munkát Erdei iskola Közös innováció; Család tevékenységek, barát iskola pozitív élmény innováció szerzése, szülői érdeklődés, tájékozottság növekszik Minden területen A megismert technikák sikeres alkalmazása
A bevezetett kompetenciaterületekhez kapcsolódóan a tevékenységeket a kompetenciamérések eredményeinek felhasználásával végezzük, adott tanévre elkészítve. Tanórákon és tanórán kívül figyelemmel kísérjük az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulók együttnevelését, oktatását. Ennek érdekében alkalmazzuk a differenciálást; különböző kooperatív technikákat, csoportmunkát. Célunk: e tanulók felzárkóztatása, pozitív élményhez, sikerekhez juttatása. Értékelés: A teljes lefedettségű szövegértés-szövegalkotást integráltan oktatjuk a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében, értékelése két jeggyel történik. A többi kompetenciaterületnél a kapcsolódó tantárgyaknál érdemjegyek (önálló munka, tevékenységek) adása, valamint csoportos tevékenységek értékelése szövegesen: kiválóan megfelelt-jól megfeleltmegfelelt-gyenge.
7.4. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága: Célok, indikátormutatók
2009/201 0 5.a
Szövegértésszövegalkotás kompetenciaterület Matematika 5.b kompetenciaterület Szociális, életviteli 5.a; 5.b és környezeti 7.b;7.c kompetencia Tantárgytömbösített oktatás a 5% szakrendszerű oktatásban Műveltségterület 5.b tantárgyi bontás nélküli oktatásban
2010/2011
Implementáció éve 2011/2012 2012/2013
2013/2014
2014/2015
5.a 6.a
5.a 7.a
5.a 7.a
5.a 7.a
5.b 6.b 5.a; 5.b 6.a;6.b 7.b;7.a 8.b; 8.c
5.b 6.b 7.b 5.a; 5.b 6.a;6.b 7.b;7.a 8.b; 8.c
5.b 6.b 7.b 8.b 5.a; 5.b 6.a;6.b 7.b;7.a 8.b; 8.c
5.b 6.b 7.b 8.b 5.a; 5.b 6.a;6.b 7.b;7.a 8.b; 8.c
5.b 6.b 7.b 8.b 5.a; 5.b 6.a;6.b 7.b;7.a 8.b; 8.c
0%
0%
0%
0%
0%
5.b
5.b
5.b
5.b
5.b
6.a
5.a 7.a
6.a 8.a
6.a 8.a
6.a 8.a
70 Digitális tartalmak, taneszközök használata (az óra %-ban) A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségéne k javítása Új módszerek intézményi alkalmazása, elterjesztése Önálló intézményi innováció megvalósítása Témahét
25%
25%
25%
25%
25%
25%
érintett osztályok
érintett osztályok
érintett osztályok
érintett osztályok
érintett osztályok
érintett osztályok
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály
minden osztály minden osztály Jó gyakorlat alkalmazás a
minden osztály minden osztály Jó gyakorlat alkalmazás a
minden osztály minden osztály Jó gyakorlat alkalmazás a
minden osztály minden osztály Jó gyakorlat alkalmazás a
minden osztály minden osztály Jó gyakorlat alkalmazás a
minden osztály Három hetet minden meghaladó projekt osztály Jó gyakorlatok Jó átvétele gyakorlat átvétele
7.5. Új tanulásszervezési eljárások: „A döntés nem a jó vagy a rossz megoldás közötti választás! Csak arra van módunk, hogy a járható, de messze nem tökéletes utak közül kiválasszuk, amelyik a legjobbnak ígérkezik.” (Marvin) Az intézményi fejlesztések elemei: ~ tantárgytömbösített oktatás ~ témahét ~ 3 hetet meghaladó projekt ~ Moduláris oktatási program bevezetése ~ Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása
7.5.1. Tantárgytömbösített oktatás Tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. A tantárgytömbösítést a közoktatásról szóló törvény 52§ (3) bekezdése alapján, a szakrendszerű oktatás kötelező tanóra foglalkozásaihoz rendelkezésre álló intézményi időkeret 2009/2010 tanévben legalább 5 %-ának, a 2010/2011. tanévben legalább 10 %-ának, a 2011/2012 tanévben legalább 15 %-ának felhasználásával kell megszervezni a következők szerint: a tanítási ciklusoknak legalább kéthetenként kell váltaniuk egymást, a tantárgytömbösítésbe bevont tantárgyak, műveltségi területek tanítási óráinak legalább két egymást követő tanítási napra kell esniük, a tanítási napok közül az egyiken legalább 3, a
71 másikon legalább 2, a tantárgytömbösítésbe bevont tanítási órának kell lennie, az egy tanítási napon szervezett tanítási órákat egymást követően, egymáshoz kapcsolódóan kell megtartani. A tantárgytömbösítés megszervezésekor figyelni kell: A tanulók heti óraszámára A pedagógusok kötelező óraszámára A pedagógusok túlóra keretére Tanítási időkeretre A tantárgy éves óraszámára A tantárgyfelosztásra A bevont és nem bevont osztályok órarendjére A tanítás minőségére Cél: - tananyag ne tagolódjon szét -a gyermek figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy területre koncentrálódjon - különböző megközelítésben, változatos eszközökkel sajátítsanak el egy-egy anyagrészt. Intézményi megvalósítás területei: Ember és természet műveltségterületen (biológia, földrajz, fizika, kémia) Magyar tantárgynál Matematika tantárgyból Megvalósítás: Tantárgytömbösítést a 2009/2010-es tanévben a 7.b és 7.c osztályokban vezettük be magyar tantárgyból ill. ember és természet műveltségterületen a földrajz és biológia tantárgyra vonatkozóan, a feltételeknek megfelelően a tanítási órák 5%-ában. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2010. aug. 6.-i közleményében megszüntette a tantárgytömbösítés kötelezettségét a fenntarthatóság időszakára, ezért 2010. szeptember 1-jétől nem alkalmazzuk.
7.5.2. Témahét A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája. A gyermeket állítja a középpontba, számít az ő aktív közreműködésére. Nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt úgy, hogy a témát maguk a tanulók választják, fogadják el, és a feladatok megoldása párban vagy csoportban történik. Lényeges elem, hogy eltűnik a hagyományos osztály- és tanórai keret. Az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. Mindeközben fejlődik a gyermek személyisége, és a szociális hátrány is jelentősen csökkenthető. Ebben a tanulási formában a verbális képességek a háttérbe szorulnak, és egyéb képességek lépnek előtérbe. Ez lehet például: a fantázia és a kreativitás, a manuális készség, a térlátás, a tájékozódási képesség, a szociális érzékenység, a problémamegoldó gondolkodás, a tartós és osztott figyelem, a lényegkiemelés, a rövid és hosszú távú memória, az auditív és vizuális észlelés az időészlelés
72 Az egyéni képességek kibontakoztatása mellett lehetőség nyílik a közösségek összekovácsolására, hiszen a csoport minden tagjának van valamilyen feladata. A közös munka, a közös alkotás erősíti a közösségi élményt. A felmerülő problémák megoldása közben a felelős együttműködés során különböző konfliktushelyzetek alakulhatnak ki. Ezek feloldása is része ennek a pedagógiai módszernek. A tanár a háttérből irányít, ha szükséges, beavatkozik, egyébként csendes szemlélője a végzett munkának. Az a feladata, hogy egyensúlyban tartsa a tervezettséget és a spontaneitást. A gyerek akkor végzi örömmel az adott tevékenységet, ha érzi, tapasztalja, hogy az ő véleményét sem hagyják figyelmen kívül, végig aktív közreműködője lehet a folyamatban lévő feladatmegoldásnak. (Intézményi megvalósítása: lásd:)
7.5.3. Projekt (3 hetet meghaladó) A projekt olyan tanulásszervezési eljárás, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység áll. A hangsúlyt az ismeretek megszerzésének folyamatára helyezi, és produktuma van (tárgy, írásmű, kiállítás, plakát, előadás, játék, rendezvény). Megvalósítása önálló, páros vagy csoportos - munkamegosztáson alapuló - tevékenység során történik. A tanár: indirekt tanácsadó, folyamat katalizátora, időnként direkt beavatkozó. Kézben tartja a projekt működési rendszerét. A projekt nagyfokú tanulói önállóságot tesz lehetővé, módot ad az ismeretek integrálására, az iskolán kívüli világ megismerésére, kapcsolatok kialakítására, a közélethez szükséges készségek elsajátítására. Középpontjában a gyermek alkotói tevékenysége áll. Az együtt végzett munka lehetőséget biztosít a közösségek összekovácsolására, egyben egészséges versengésre ösztönöz. A tanulók odafigyelnek egymás munkájára, segítséget igénylő társaikra. Fejlődik szociális kompetenciájuk. Toleránsabbak, empatikusabbak lesznek. A köztük lévő szociális különbségek a közös munka során enyhülnek, eltűnnek. A projektmódszer alkalmas a tanulók érdeklődésének felkeltésére. Fontos, hogy örömüket leljék a megvalósítás folyamatában, ezért lényeges az önálló célok kitűzése, a tanári ösztönzés azok elérésére. Az irányítás közvetetten történik. A tanárnak a tevékenységet a háttérből irányító, azt segítő, összefogó szerep jut. A gyermekek (tanári irányítással) maguk választhatják a programot, a projekt témáját. Önálló kutatáson alapuló ismeretszerzésre van lehetőségük (egyéni célok egyéni ütemben, útvonalon, módon, egyéni forrásokkal), rögzíthetik a tanultakat, és a projekt végén a kész produktumot bemutathatják. A projekt fontos eleme a tanulók önértékelése. Ez folyamatosan történik, majd a produktumok bemutatását követően összehangolt, alapos, az egész folyamatra kiterjedő, közös értékelő tevékenységgel zárul. A projekt kiváló lehetőséget biztosít a gyerekek személyiségének fejlesztésére: - hagyományok ápolás - tevékeny munka, aktív hozzáállás - segítőkészség - kölcsönös megértés, harmonikusabbá váló kapcsolatteremtés - összetartozás, egymásra figyelés - önfegyelem, különböző érzelmek megfelelő kezelése - önállóság - felelősségtudat, pozitív énkép - önértékelés - másság elfogadása - kreativitás - a megfelelő viselkedésformák pozitív megerősödése A projekt alkalmas arra, hogy figyelembe vegye a tanulók sokszínűségét, egyéni képességeiket, érzelmi és értelmi állapotukat, fejlettségüket. Fontos az egyéni képességekhez igazodó követelmények támasztása. A pozitívumokra támaszkodva, egységes nevelési ráhatás érhető el. A tervszerű és céltudatos munka nagyban elősegíti a közösség fejlesztését is:
73 - a másság elfogadása - együttműködési készség fejlesztése - megindul a szocializálódási folyamat - szociális hátrány enyhítése - legyen képes másokat türelmesen végighallgatni - mások véleményének meghallgatása, megvitatása, elfogadása - annak megértése, hogy a közösségben időnként háttérbe szorul az egyéni érdek - empátia - tolerancia A projekt a szülők, a diákok és a tanárok közös együttműködésén alapul. Partnernek tekintjük a szülőket, és partnerként kezeljük a gyerekeket is. Egymás kölcsönös segítése, a projekt során alkalmazásra kerülő módszerek, feladatok közös megbeszélése megkönnyíti a kitűzött célok elérését, így válhat eredményessé maga a folyamat. A szülők együttműködő szereplőivé válnak az iskolában folyó munka egy részének. A közösen végzett, kötetlen iskolai és iskolán kívüli tevékenységek során szorosabbá, közvetlenebbé válik a szülő-gyerektanár kapcsolat. A közös tevékenység során lehetőség nyílik arra, hogy a szülő megfigyelhesse gyermeke családon kívüli magatartását. Másképp viselkednek a tanulók az iskolai közösségükben, mint otthon. Itt sem egyformán teszik ezt. Az iskolai kötött (órai) és kötetlen (órán kívüli) tevékenységek során is más-más viselkedési formák mutatkoznak. Negatívan és pozitívan is hathat a gyerekre az adott közösség, egy adott szituáció, ezért ez a minden tekintetben kötetlen, a szülők jelenlétet is magába foglaló közös tevékenység segíti az őket ért hatások egyensúlyba állítását. A játékosan, nem pusztán iskolai keretek között végzett tevékenység során közvetlenebbé, felszabadultabbá, nyitottabbá válnak, rejtett személyiségjegyeik felszínre kerülnek, és így, oldottabb környezetben személyiségük formálása is könnyebb, kedvezőbben fogadják a tanácsokat, hiszen azok nem tűnnek irányítottnak. A projekttervezet elemei: Bevezetés: Célmeghatározás : téma megfogalmazása, témaválasztás indoklása Tartalom (a mindennapi élet, tárgyi koncentrációk, a tanterv és a projekt kapcsolata témakörönként / tárgyanként) Folyamat leírása, tervezés (gondolkodás fejlesztése, szociális és tanulási képességek elsajátítása; tapasztalás, adatok gyűjtése, feladatok, munkamegosztás) folyamatterv Módszerek különbözősége: egy előadás meghallgatása, rögzítése, megbeszélése interjú készítése a témához kapcsolódva szövegek cikkek önálló tanulmányozása, értelmezése, feldolgozása megfigyelés, megbeszélés, vita A projekt folyamata: Tervezés: a cél elérését segítő feladatok meghatározása, időtervezés, előzetes ismeretek számbavétele, lehetséges források Külső kapcsolatok (szülők, intézmények stb.) körének meghatározása, kapcsolattartás módja Szervezés: tárgyi, személyi feltételek, az eredmények bemutatásának módja Kivitelezés: megvalósítás, ismeretszerzés, ismeretátadás Értékelés: a kitűzött cél és a megvalósulás összhangjának a megvizsgálása, beleértve a folyamatot és a produktumot is. Az eredmények (produktumok) bemutatása (Intézményi megvalósítása: lásd:)
74
7.5.4. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák, módszerek, eljárások: Napjainkban az emberiség globális ökológiai, gazdasági és társadalmi problémákkal küzd. A tudományos-technológiai fejlődés kiélezte a versengést. Felértékelődött a versenyképes és folyamatosan megújulásra képes tudás, a kompetenciákkal, alkalmazkodó készséggel rendelkező emberi erőforrás. Megváltozott a tudásról alkotott képünk, felgyorsult a tudás terjedése. Növekszik a tudás alkalmazhatóságának fontossága. Mindezek változásokat, új összefüggések felismerését indokolja. Nyilvánvalóvá vált, hogy a frontális óravezetés nem lehet uralkodó, a mechanikus tanulás helyébe az értelmező tanulás kell lépjen. Az új szemlélet szerint a felvetett problémákat társaival együttműködve, kooperatívan oldja meg. Az új tanulásszervezési eljárások célkitűzései: Alkalmazása a kompetencia területek fejlesztését erősíti Változatossá, sokrétűbbé teszi az ismeretszerzést Az oktatási programok implementációját elősegíti Módszertani elemek: ~ alsó és felső tagozat átmenet ~ hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás ~ habilitációs és rehabilitációs tevékenység ~ az inkluzív nevelés ~ attitüdváltást segítő programok pedagógusoknak ~ multikulturális tartalmak ~ tanórai differenciálás (heterogén csoportok) ~ kooperatív tanulás ~ a drámapedagógia eszközei ~ tevékenységközpontú pedagógiák eszközei ~ projektmunka (egyéni és csoportos) ~ prezentációs technikák ~ tanulói értékelési formák gazdagítása ~ módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: ~ tanári magyarázat ~ munkáltatás ~ individuális (egyéni és önálló) Motiváló módszerek: ~ páros munka ~ csoportmunka ~ játék ~ szerepjáték ~ vita ~ kutató-felfedező módszer ~ kooperatív módszerek ~ projekt módszer A tanulásszervezés alapelvei: ~ differenciálás egyéni különbségek figyelembe vétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése
75 ~ szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek, önismeret, önkifejezés, társismeret. ~ Motiváló módszerek alkalmazása A kooperatív tanulástechnikák folyamatosan kipróbálásra, megvalósításra kerülnek minden tanulócsoportban.
7.5.5. Információs és kommunikációs technológia (IKT) bevezetése, alkalmazása a tanórákon: IKT eszközhasználat Szövegértéstevékenységrendszere szövegalkotás komp. IKT 5.a IKT alapú eszközök (2009/2010-es tanév) IKT-val támogatott tanóra éves óraszáma, osztályonként
Szociális, életvételi és környezeti komp. 5.b 7.b-7.c 8.a-8.b Tanári laptop, Tanári laptop, Tanári laptop, projektor, projektor, projektor, írásvetítő, írásvetítő, írásvetítő, számítógépek számítógépek számítógépek 47
Matematika komp.
47
8
7.5.6. Jó gyakorlatok átvétele, adaptációja, hálózati tanulás Célja: Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése, a már kifejlesztett és kipróbált jó gyakorlatok megismerése és adaptációja. Egymástól tanulják meg a pedagógiai gyakorlatukban, osztálytermi folyamataikban bevált szakmai eszközrendszer adaptációját az intézmény helyi sajátosságainak megfelelően. Az átvett jó gyakorlatok: 1. A jó gyakorlat címe: Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés a tudástérképek segítségével A jó gyakorlat tulajdonosa: Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, Kiskunhalas A jó gyakorlat megvalósításának helyszíne: Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr. Mester György Általános Iskola és Óvoda 001 telephely A jó gyakorlat alkalmazási területe: minden évfolyamon, minden osztályban, minden tantárgynál 2. A jó gyakorlat címe: Szociális kompetencia fejlesztése a szövegértés és -alkotás képességén keresztül A jó gyakorlat tulajdonosa: Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola, Kiskunhalas A jó gyakorlat megvalósításának helyszíne: Elek-Kevermes Közoktatási Társulás Dr. Mester György Általános Iskola és Óvoda 001 telephely
76 A jó gyakorlat alkalmazási területe: minden évfolyamon, minden osztályban, osztályfőnöki órákon
7.5.7. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében került bevezetésre iskolánk alsó tagozatán a 2009-2010-es tanévben a kompetencia alapú oktatás a következő területeken matematikai-logika „A” szövegértés-szövegalkotás „A” szociális és életviteli kompetencia „C” A kompetencia oktatás bevezetésének céljai: •
A tanulók kompetenciáinak fejlesztése az élethosszig tartó tanulás megalapozása érdekében.
•
A tanulók tanulási motivációjának kialakítása, fenntartása
•
A felelősségvállalás, felelősségérzet megalapozása, fejlesztése
•
A tanulók kreativitásának, problémamegoldó gondolkodásának fejlesztése
•
Használható, eszközszintű tudás elsajátítása
•
Az egyéni képességek optimális fejlesztése
•
A nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése
•
Az esélyegyenlőség érvényesítése
•
Szegregáció mentes együttnevelési környezet kialakítása
•
Digitális írástudás elterjesztése
7.5.8. A kompetencia alapú oktatás implementációja Tevékenységek
Évfolyam
teljes tanórai lefedettséget biztosító 1 b. programcsomag teljes tanórai lefedettséget biztosító 1 a. programcsomag egy választott kulcskompetencia területi 3. évf. programcsomag 1a.
Kompetenciaterület
szövegértés; szövegalkotás matematikai logika
szociális komp.
matemat. logika,
Sikerkritérium
Önismeret, önművelés képességének kialakítása Logikus gondolkodás, értelmi képességek fejl Nyitott, befogadó, empatikus személyiség kialakítása.
77 digitális tartalmak, 1b. taneszközök használata(25 3. évf. %)
szövegértésszövegalkotás, szociális komp.
a hátrányos helyzetű és 1-4 évf. SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása
-személyiségfejl. -közösségfejl. -tanulási kudarc nehézség. enyh. -szociális hátrány felszámolása
új módszerek intézményi 1. 3. évf alkalmazása, elterjesztése
Kooperatív techn.
önálló intézményi 1-4 évf. innováció megvalósítása
Színház és családbarát iskola
jó gyakorlat átvétele
1-4 évf.
Elektronikus írástudás, az IKT-s eszközhasználat megvalósítása. Biztosítsuk képességeiknek megfelelően fejlődésüket, személyiségük kibontakozását. A gyermekek biztonsággal, toleranciával dolgozzanak együtt. Művészeteket ismerő, színházba járó felnőtté váljanak.
Megismerjék, védjék, Kultúrák megismerése a formálják társadalmi rajz és a színjátszás környezetüket, eszközeivel. (Jó gyak.) kultúrájukat és hagyományainkat.
7.5.9. Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület Célok és feladatok Kommunikáció-központúság o a kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. o a feladatmegoldások során folyamatos kommunikáció legyen az ellenőrzés és értékelés során a pedagógus és a diákok között o a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban kell fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus együttműködésére, vitáira-eszmecseréire épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget fejleszt Tevékenység centrikusság o a tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel műveleteket kell végezniük. Rendszeresség o a szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. Differenciáltság o a foglalkozások megszervezése az egyéni képességek, problémák, haladási tempó figyelembevételével kell, hogy történjen
78 differenciálás szempontja legyen a tanulók szövegértési, szövegalkotási szintje, tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke o a tanulási folyamat hatékonysága ne a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérjük Partnerség o a program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanárdiák viszonyt képviselje Kutatószemlélet o A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. o Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. o A kutatószemlélet fontos eleme kell, hogy legyen kérdésfeltevés. o
7.5.10. Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés során az eddig döntően időrendben szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítás került. Ebből eredő feladatok: Kommunikációs képességfejlesztés:
a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése, a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata, az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata, a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás képessége, a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése, a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével, a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése.
A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg: a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése, szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára, a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása, a szavak, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása, szövegtípusok interpretálása és alkotása, a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia, a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében,
79
a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása.
A magyartanítás az olvasást konstruktív, mozgósítható előismereteken alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli Várható eredmények a 4. osztály végén:
spontán helyzetben köszön, ismeretlen szituációkban megszólít, kér és tájékoztat, társalgásban kérdez, bekapcsolódik a beszélgetésbe, verset mond megfelelő hangerővel, szünettartással, dramatikus játékokba megfelelően belép, jól hallhatóan, mondattípusoknak megfelelően beszél különbséget tud tenni közlési stílusok és kifejezésmódok között megért egyszerű metakommunikációs jelzéseket megfelelő ismeretei vannak a szavak jelentéséről, toldalékolásáról, a mondat és a szövegalkotás elemi szabályairól, a beszélő szándék kifejezésének módjáról ismert szöveget folyamatosan, pontosan felolvas egy - két oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért, és saját olvasata szerint értelmez egyszerű összefüggéseket felismer fontos információkat kiemel, feladatokba beépít az olvasottakról tud tömörített összegzést adni egyszerű szöveget felkészülés után jól érthetően felolvas az olvasottakról véleményt nyilvánít rövid szöveget nyomtatottan és írottan jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül ír adott, vagy választott témáról egy – másfél oldal értelmes, összefüggő szöveget ír jelzi a szó és mondathatárokat megfelelően használja a mondatvégi írásjelek közül a pontot és a kérdőjelet Begyakorlott szókészletben helyesen jelöli a a magán és mássalhangzók időtartamát a tulajdonnevek kezdőbetűjét a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat a j hangot helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit hibátlanul választja el az egyszerű szavakat
7.5.11. Matematikai kompetenciaterület A matematikatanítás célja, hogy a gondolkodás örömének és hasznosságának felfedezésével párhuzamosan megismertesse a tanulókat a környezetük mennyiségi és térbeli viszonyaival, - megalapozza a korszerű, a mindennapi életben, különböző probléma-szituációkban jól használható, továbbfejlesztésre alkalmas matematikai műveltségüket, Ezen cél megvalósításának folyamatában a matematikai kompetencia különböző komponenseit fejlesztjük Célok, feladatok:
80 A fejlesztés-központúság megvalósítása: A tanulók komplex fejlesztése 1. számlálás, számolás, mennyiségi és valószínűségi következtetés, becslés, mérés, mértékváltás, rendszerezés, szöveges feladat megoldás készségének,az induktív és deduktív gondolkodási képességek fejlesztését segítik elő 2. a matematikai tartalmak fokozatos felépítése, mélyítése, bővítése az életkori sajátosságoknak megfelelően 3. lehetőséget nyújt a tanulók differenciált foglalkoztatására, az egyéni bánásmód megvalósítására Az esélyegyenlőtlenség csökkentése -
alkalmazkodás a különböző adottságokhoz, képességekhez, nehézségekhez, a különféle tanulási módokhoz, érdeklődéshez a megértés és továbbhaladás lehetőségét korlátozó hiányosságok pótlása szükséges a fogalmi rendszer gazdag valóságtartalommal való megtöltése különösen fontos a szegényes szociális hátterű tanulók számára
A gyakorlati problémákban való jobb eligazodás biztosítása -
az elméleti ismeretek beágyazása szükséges a mindennapi élet helyzeteibe, problémáiba, a köznapi és a különféle műveltségterületi alkalmazásokra
A matematika hasznosságának, gyakorlati hasznosíthatóságának, más műveltségterületeken történő alkalmazásának nagyobb hangsúlyozása a kulcskompetenciák fejlesztése érdekében A kerettanterv új szemléletét megerősítő tevékenységi formák, módszertani ajánlások megjelenítése (pl.: páros és csoportmunka, kooperatív tanulási eljárások) Az értékelési módszerek változatosságának hangsúlyozása -
az értékelést a fejlődés szolgálatába állítva megerősíti az egyén önmagához képesti fejlődésének pozitív értékelését
A matematikai kompetencia készség- és képességkomponensei
Készségek (számlálás, számolás, becslés); Gondolkodási képességek (rendszerezés, deduktív és induktív következtetés); Kommunikációs képességek (relációszókincs, szövegértés, térlátás); Tudásszerző képességek (problémaérzékenység, megoldás, metakogníció); Tanulási képességek (figyelem, emlékezet
Matematikai kompetencia fejlesztési területe iskolánkban A típusú-jellemzői:
a tanulókat bevonja a tudás- és készségelsajátítási folyamatába; erős hangsúlyt kap a tevékenységközpontúság a tanulási folyamatokban domináns a játék és az eszközhasználat, fontos a megfelelő tanulási környezet kialakítása,
81 a kooperatív tanulási technikák alkalmazása megteremtődik a lehetőség arra, hogy a tanulók saját tanulási tevékenységüket felidézzék, reflektáljanak rá a matematikatanulás cselekvő, személyes tapasztalatszerzésen alapul a jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztosítása A matematikai ismereteknek igen szigorú felépülési rendje van. Az egyes témák egymást feltételezik, egymást segítik, ezért ezek felépülésének logikájára fűzzük fel a pedagógus munkáját. A fejlesztés különféle területei szintén illeszkednek egymáshoz. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkori és egyéni sajátosságai határozzák meg. A problémafelvetés, ahol csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jobb megértését segítik. Az egyes témakörök feldolgozása során a hagyományos módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A „bemenet vezérlésű építkezés" a kezdő szakaszban a pedagógus számára jelöl ki feladatokat, és kisebb hangsúlyt kapnak a gyermekkel szemben támasztott elvárások. Elsősorban a haladás irányát kívánja kijelölni, és a fejlesztés várható eredményeit fogalmazza meg. A kezdő szakasz végére körvonalazódik az elérendő minimális szint ahhoz, hogy a következő szakasz munkája biztonságosan elkezdhető legyen, körvonalazódnak azok a képességek is, amelyek a matematikatanulás folytatásának feltételét jelentik. Várható eredmények a 4. osztály végén: - a közös munkában való részvétel -
képes a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom érzékszervi összehasonlítására
-
össze tud mérni, hasonlítani hosszúságot, tömeget, időt
-
több,kevesebb, ugyanannyi viszony megállapítása az adott számkörben
-
számokhoz megfelelő halmazok létrehozása
-
a számok jelének ismerete, biztonságos olvasása, felismerhető írása
-
a számok összeg és különbségalakjának leolvasása
-
számok megfelelő írása
-
a számok tulajdonságai: páros, páratlan, egyjegyű, két vagy többjegyű
-
számok bontott alakja
-
pótlás az adott számkörben
-
sor és tőszámok ismerete
-
állítások igazságtartalmának ismerete
-
nyitott mondatok igazzá, hamissá tétele
82 -
biztos tudás a számlálás és számolásban
-
a műveletek értelmezni tudása tevékenységről, történetről, képről való leolvasás alapján darab és mérőszámokkal
-
számok írása, olvasása diktálás után, nagyságviszonyainak megítélése
-
eljátszott, képeken megjelenített, vagy szavakban megfogalmazott tevékenységekhez hozzá tudja rendelni a megfelelő műveletet
-
biztosan végzi a tanult műveleteket
-
képes ellenőrizni saját munkáját, összevetni a valósággal, legyen igénye az ellenőrzésére
-
képes legyen az utasítások, kérdések megértésére, követésére
-
a megismert tulajdonságokat képes legyen értelmezni
-
képes legyen a számok összehasonlítására, szétválogatására adott tulajdonság szerint
-
tapasztalati ismerete legyen a műveletek felcserélhetőségéről, az összeadás és kivonás kapcsolatáról, az összeadás tagjainak csoportosíthatóságáról, fel tudja használni a számolásban
-
a műveleteket le tudja jegyezni a műveleti jelek használatával
-
tudjon számokat sorbarendezni
-
ismerje a számok alaki, helyi és valódi értékeit
-
jártas legyen a fejszámolásban
-
tudjon kerekíteni, becsülni, ismerje a szabályait
-
képes legyen szövegből adatokat kigyűjteni, pótolni és fölöslegeseket kiszűrni
-
ismerje a pozitív, negatív számokat, tudja sorbarendezni őket
-
törteket tudjon megnevezni, összehasonlítani
-
alakzatokat összehasonlítani
-
ismerje fel a testeket, tulajdonságaikat
-
ismerje a kerület, terület fogalmát, egyszerű feladatokat tudjon kiszámolni
-
biztosan végezze az írásbeli műveleteket: az összeadást, kivonást, szorzás, osztást egy és kétjegyűvel
Szociális, életviteli és környezeti kompetencia C modul céljai: belsőkontrollt létrehozó érték és motivációs rendszer, erkölcsi fejlettség hiteles magatartás kialakítása
83 reális önismereten alapuló önbizalom és önállóság reális igényszint kialakítása kudarctűrés és siker kezelésének képessége kitartás, kellő akarati működés,a döntéshozás és felelősség vállalás képessége decentrálás a másik szempontjainak figyelembe vétele konstruktív alkalmazkodáson alapuló hiteles és hatékony kommunikáció együttműködési készség konfliktuskezelési készség szervezőkészség empátia, a másikra figyelés az érzelmi ráhangolódás és a megértés képessége tolerancia, nyitottság a másik értékeinek és különbözőségeinek elfogadása szabályok alkotásának és elfogadásának képessége, szabálykövetés problémamegoldó gondolkodás véleményalkotás, vitakészség kreatív jegyek erősítése nyitottság, kíváncsiság sokrétű érdeklődés Fejlesztési feladatok: önállóság önbizalom, pozitív énkép belső harmóniára való képesség fejlődés igénye önértékelés alkotókedv kreativitás döntésképesség
84 pozitív énkép megalapozása az én-tudat erősítése Várható eredmények:
a gyerekek tudatossági szintje erősödni fog
együttműködési készség jelentősen fejlődni fog
konfliktuskezelési technikája fejlődni fog
képes lesz információkat gyűjteni, feldolgozni
képes lesz szabályok, normák közt eligazodni, belátni, elfogadni
képes lesz bizonyos helyzetekben tudatosan dönteni
képes lesz reális helyzetfelismerésre
képes lesz megvalósítani ötletei
nő a motiválhatósága
a csoportok hangulata javulni fog
nő a csoportok összetartó ereje, erősödik tudatossági szintje
7.6. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alsó tagozaton Célok, indikátormutatók
Implementáció éve
Fenntarthatóság
2009/2010
2010/2011
2011/2012
2012/2013
2013/2014
2014/2015
teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag matematikai logika teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag szövegértés-szövegalkotás
1 a.
1 a. 2 a.
1 a. 2 a. 3 a.
1.b
1 b. 2 b.
1 b. 2 b. 3 b.
1 a. 2 a. 3 a. 4 a. 1 b. 2 b. 3 b. 4 b.
1 a. 2 a. 3 a. 4 a. 1 b. 2 b. 3 b. 4 b.
1 a. 2 a. 3 a. 4 a. 1 b. 2 b. 3 b. 4 b.
Egy választott kulcskompetencia területi programcsomag. Szociális és életviteli kompetencia C modul
3 a-b.
3a-b. 4a-b.
3a-b. 4a-b.
3a-b. 4a-b.
3a-b. 4a-b.
3a-b. 4a-b.
85 digitális tartalmak, 25% taneszközök használata(25 %) A hátrányos helyzetű és 40% SNI tanulók esélyegyenlőségének javítása új módszerek intézményi 1. 3. évf. alkalmazása,elterjesztése önálló intézményi 1-4. évf. innováció megvalósítása jó gyakorlatok átvétele pedag.
25%
25%
25%
25%
25%
40%
40%
40%
40%
40%
1-2. 3-4. évf. 1-4. évf. ped.
1-3. 3-4. évf. 1-4. évf. ped
1-4. évf.
1-4. évf.
1-4. évf.
1-4. évf. ped.
1-4. évf. ped.
1-4. évf. ped.
7.6.1. Új tanulásszervezési eljárások módszerek , szervezési módok
három hetet meghaladó projekt megtervezés témahét megtervezése jó gyakorlatok átvétele
évfolyam
1
2
3
4
x
x
x
x
x
x
x
x
5
6
7
8
évfolyamtól függetlenül különös tekintettel a HH/HHH-s tanulók bevonására
önálló intézményi innováció
x
x
x
x
7.6.2. A kompetencia alapú oktatás fenntarthatósága intézményünkben az alábbi módon valósul meg az 2.sz. feladatellátási helyen .Új oktatásszervezési eljárások alkalmazása ( projekt, témahét,) Új tanulásszervezési formák alkalmazása
tanulásszervezés, kooperatív módszerek) Az Apáczai kerettanterv alkalmazása.
( differenciált rétegmunka, kooperatív
86 Kooperatív tanulásszervezés- koop.módszerek, egyéni –páros -csoportmunka szervezése Differenciált rétegmunka- egyénre szóló differenciált képességfejlesztés heterogén csoportban Hatékony tanuló megismerési technikák, pedagógiai diagnosztizálás alkalmazása Tanulói tevékenységre épülő ismeretszerzés, képességfejlesztés Életkornak megfelelő drámapedagógiai eszközök A verbális és a vizuális információhordozók együttes alkalmazása különösen a HH/HHH tanulók esetén Digitális eszközök, módszerek tanórai és tanórán kívüli használata A tanulók önálló felfedező, kutató tevékenységét támogató módszerek alkalmazása Az ön-és csoportértékelés alkalmazása a személyes és társas kompetenciák fejlesztése érdekében A különböző szövegértési szintnek megfelelő feladattípusok alkalmazása
7.6.3. A programcsomagok tantárgyi rendszerbe való illeszkedése PROGRAMCSOMAG
TANTÁRGY
Szövegértés- szövegalkotás „A”
Magyar nyelv és irodalom/
Matematika-logika „A”
Matematika
Szociális-és életviteli kompetencia „C”
Szabadidő
Az elektronikus írástudás elterjesztésének intézményi célrendszere. IKT eszközhasználat megvalósítását támogató tevékenységrendszer IKT eszközhasználat tevékenységrendszere
szövegértés
matematikai logika
választott kompetenciaterület
IKT alapú eszközök
CD-k, DVD-k, projektor laptop, lejátszók/CD,magnó/
CD-k, DVD-k, projektor laptop, lejátszók/CD,magnó
CD-k, DVD-k, projektor laptop, lejátszók/CD,magnó
matematika
szabadidő
IKT-val tanóra
támogatott magyar
7.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
87 A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Személyiség- és közösségalakító munkánk részeként fejlesztjük a tanulók szociális és életviteli kompetenciáit. Tanórán Az osztályközösségek értékrendje eltérő, mégis valamennyi értéknek kettős funkciója van: egyrészt közösségfejlesztő, másrészt individuálisan fejlesztő. A felelős emberi magatartás kialakítása az iskola feladata az adott közösségben. Az osztályfőnöki munkaterv alapján dolgozó közösségek olyan emberi kapcsolatot alakítanak ki, amelyek kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapulnak. Az osztályközösségek munkáját a nevelőtestület valamennyi tagja éves munkaterv alapján együtt valósítja meg. Feladataink: - Az évfolyamok kapcsolatának erősítése, közös iskolai, ill. osztály szintű programok szervezésével. - A közösségben végzett tevékenység során emberi értékek és készségek elsajátításának megismerése - MI - tudat kialakítása - Tiszta kommunikációs helyzetek megteremtése - Problémamegoldó készség fejlesztése - Kölcsönös bizalmon alapuló közösség megteremtése - Együttműködés (kooperativitás), empátia, tudatosság a kapcsolatokban, barátság, családi szerepek erősítése - A közösségben kialakult szokások, szabályok megteremtése, betartatása - A hagyományok ápolása iskolai és családi ünnepek, közös versenyek szervezésével. - Részvétel az osztályközösségeket érintő döntések meghozatalában, programszervezésben és lebonyolításban - A tanulók ön-és társértékelési kompetenciájának kialakítása, fejlesztés - A szociális készségek fejlesztése, a tanulói együttműködés különböző formáinak alkalmazása-páros és csoportmunka, projektmunka, otthoni egyéni feladatok vállalása - A felelősség vállalás megalapozása A tanórán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek fő területei Diákönkormányzat A Diákönkormányzat a diákság önszerveződő csoportjaira épül. Hatásköre mindazon kérdésekre kiterjed, amit a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata megfogalmaz (döntési, véleményezési, egyetértési jog gyakorlása). Feladatok: - A tanulók érdekeinek képviselete. - A közösségek szabadidős programjainak megszervezése Napközi otthon, iskolaotthon, tanulószoba Iskolánkban az iskolaotthon az alsó tagozatos gyermekek számára, a napközi otthon/tanulószoba a felső tagozat számára működik. Feladatok: - Szervezett formában biztosítjuk a nyugodt tanulás feltételeit. - A tanulás utáni szabadidőt programokkal színesítjük - A tanulók az aznapi szóbeli és írásbeli házi feladatot oldják meg meghatározott időkeretben. - Együttműködési készség fejlesztése - A „MI –tudat” kialakítása - A kölcsönös bizalom érzésének megismertetése
88 -
Közösségi szabályok megismerése Önállóság, önbizalom, belső harmóniára való képesség, kreativitás, nyitottság, rugalmasság, mások elfogadásának fejlesztése - A foglalkozások után összevont gyermekfelügyeletet tartunk. Sportfoglalkozások Az iskolai sportfoglalkozások a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Feladatok: - érdeklődési körüknek megfelelő sporttevékenységek biztosítása - a versenyzés során az együttműködési készség kialakítása, fejlesztése - kudarctűrő képesség fejlesztése - versengés lehetőségének megteremtése Szakkörök A szakkörök az egyes tantárgyakhoz kapcsolódnak, a tanulók érdeklődésére épülnek, általuk kezdeményezettek, a tanár, ill. a foglalkozást vezető személy koordinálásával valósulnak meg. Iskolánk évek óta kapcsolatot tart fent a Harruckern János Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel, melynek keretében néptánc, és különböző hangszeres képzés folyik. Feladatok - A képességfejlesztés, a tehetség kibontakoztatása. - A tanult ismeretek elmélyítése és gyakorlati alkalmazása. - Együttműködési készség fejlesztése - Problémák feltárása a közös cél érdekében - Feladatok közös elvégzésének jelentőségével való ismerekedés Versenyek, vetélkedők A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Feladatok: - a tehetséges tanulók továbbfejlesztése, felkészítése a versenyekre - az egészséges versengés lehetőségének megteremtése - kudarctűrő készség fejlesztése - szolidaritási készség fejlesztése - a siker, mint érzés – megfelelő reakciók megismerése Énekkar Az énekkari tevékenységünkben az a cél, hogy a tanulókat - az ének-zene órákon szerzett jártasságokat felhasználva - a közös éneklés örömével kollektív zenei élményhez juttassuk. A kórusok tevékenységének kiemelt feladatai: - Az iskola kórusával szerepel a különböző iskolai rendezvényeken és ünnepségeken. - A kórus tükrözheti és képviselheti az iskola arculatát. - Az iskola külső megjelenítésének képviselete. - Az iskola kulturális hagyományainak ápolása. Feladatok: - közös cél érdekében történő feladatok biztosítása - összefogás készségének kialakítása - lehetőség biztosítása a nyitott gyermeki magatartás kibontakozására Hit- és vallásoktatás
89 Az iskolában a történelmi egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hités vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Versenyek, vetélkedők A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. Feladatok: - a tehetséges tanulók továbbfejlesztése, versenyeztetése - a versenyzés során az együttműködési készség kialakítása, fejlesztése - versengés lehetőségének megteremtése - oldott versenyzési magatartás megismerése - kudarctűrő képesség fejlesztése Erdei iskola Az erdei iskola az intézmény keretein belül valósul meg kellő számú jelentkező esetén évente egy alkalommal. Feladatok: - a nevelési és a tantervi követelmények teljesítése táborszerű módon, az iskola falain kívül - az erdei iskolában nem részt vevő gyermekek számára, az iskolában szervezett foglalkozások lebonyolítása - az évfolyamok kapcsolatának erősítése - a közösségben végzett tevékenység során emberi értékek és készségek elsajátításának megismerése - MI - tudat kialakítása - tiszta kommunikációs helyzetek megteremtése - problémamegoldó készség fejlesztése - kölcsönös bizalmon alapuló közösség megteremtése - a közösségben kialakult szokások, szabályok megteremtése, betartatása Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Feladatok: - a gyermekekkel megismertetni az intézményen kívüli művelődés lehetőségét - a helyes viselkedés megismertetése - közösségi élményszerzés iskolán kívül - idegen közösségek működésének megismerése - más közösségek szabályai szerinti viselkedés tanulása, szokások betartatása Az osztálykirándulások, az erdei iskolai programban való részvétel, valamint a kiállítások, múzeumok és művészeti előadások látogatása önkéntes, az iskolai tananyagtartalmak elsajátításának nem képezik részét, színtereit. Az ez irányú programok felmerülő költségét a szülők állják, így a részvétel önkéntes, előzetes egyeztetést igényel az osztályfőnök és a szülők között.
7.8. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az alapfokú intézmény feladata, hogy tanulóit eljuttassa ahhoz a minimális felkészültséghez, amely a felnőtt világban való sikeres beilleszkedéshez szükséges. Teszi ezt annak tudatában, hogy a szociális környezet szempontjából és az adottságok szempontjából igen nagy különbségek vannak a gyerekek között. Az alapfokú iskola gyengesége világszerte az, hogy még a minimális követelmények elsajátításához sem tud kellőképpen igazodni a gyermekek nevelhetőségében fennálló különbségek
90 terén. Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a gyerek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshetők Évről-évre nő az iskolába kerülő gyerekek között azoknak a száma, akiknek figyelmét nehéz a tanórán lekötni, akiknek komoly nehézségei vannak a tanulásban, akik magatartásukkal zavarják az órát, társaik munkáját. A Közoktatási Törvény 30.§-a részletesen szabályozza, melyek az iskola feladatai az e körbe tartozó tanulókkal kapcsolatban. A (7) bekezdés értelmében: „A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel,magatartási rendellenességgel küzdő gyermek,tanuló a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás, a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg”. A törvény a szülő szerepét is meghatározza:”A szülő kötelessége, hogy megtegyen minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért.”30.§ (9) bekezdése szerint a szakértői vélemény alapján az ilyen tanulók egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthetik az értékelés alól. (Amennyiben a tanulót mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskolának egyéni foglalkozása keretében kell segítséget nyújtani a felzárkóztatáshoz. Az egyéni fogalakozást a tanulóra „igazított" fejlesztési terv alapján kell elvégezni, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgálhat. -az egyéni foglalkozás tanórai foglalkozásnak számít.) Szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbelivel (súlyos diszlexiás, diszgráfiás tanuló) a szóbelit írásbelivel kell felváltani (dadogó tanulónál). A közoktatásról szóló törvényben az első évfolyamra felvett tanulók esetében lehetőség van az előkészítő évfolyamra, illetve a tanuló egyéni továbbhaladására. Ha a tanulót a Kt. 70. § (7) alapján az igazgató mentesítette az értékelés és minősítés alól, avagy részére az egyéni adottságokhoz, fejlettséghez igazodó egyéni továbbhaladást engedélyez: Ebben az esetben a tanulót a pedagógusnak nem a követelmények maradéktalan elsajátítására, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre kell felkészíteni. Ezzel a lehetőséggel az iskola csak akkor élhet, ha erre a nevelési tanácsadó vagy a szakértői rehabilitációs bizottság javaslatot tett. Ezek a tanulók a többi tanulóval egy osztályban ülve készülnek fel arra, hogy a következő tanévben nekivágjanak az előírt követelmények teljesítéshez. A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többféle oka lehet: - A tanuló adottságai, organikus tényezők, mentális tényezők. - Családi környezet (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.) - Egyik legalapvetőbb ok mégis a kudarc. A részképességzavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tud lépest tartani az osztálytársaival) beilleszkedési nehézséggel küzd. - Beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször ismételt osztályt, és nem a korának megfelelő korcsoportban tanul. - Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők és tanulók közötti viszony nem megfelelő. Legfőbb jelei: nyugtalanság, fegyelmezetlenség, dekoncentráltság, hipermobilitás, impulzivitás, agresszió. A helytelen viselkedés célja lehet: - Magukra akarják vonni a figyelmet - Hatalmat akarnak szerezni maguknak - Bosszúállás A problémák enyhítését segíti általános tevékenységi formák, feladatok: Megelőzés, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartás minden nevelő részéről. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, bíztatás minden tanórán a nevelőtestület minden tagja részéről.
91
Közös kedvelt tevékenységek szervezése.(szakkörök, diszkó, kirándulások szervezése, papírgyűjtés, természetjáró szakkör). Szabadidős tevékenységek ajánlása. - Tanórákon sikerélményhez juttatás. Együttműködés a szülővel. Az okok feltárása. A szülő bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő módszerek megismertetésével. Szociális helyzetfelmérés, család megismerése, környezettanulmány. Esetmegbeszélő fórum, konkrét esetek tekintetében Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a problémák megoldásába. Súlyos esetben szakszolgálati szakember segítségének kérése. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott feladatok adása. Az évismétlés vagy költözés miatt közösséget váltó gyerekre külön odafigyelés. Előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről iskolaorvos, védőnő bevonásával. Helyes konfliktus kezelés megtanítása osztályfőnöki órán, szociális kompetencia foglalkozásokon. A tanulókban lévő feszültség oldása játékos helyzetgyakorlatokkal, drámapedagógiai módszerekkel (pl. megtanítani a tanulókkal a célirányos tervezést, szervezést, szabályok alkotását azok elfogadását és betartását) a tanítási órákon. Szoros kapcsolat az óvodákkal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység Az óvodából az iskolába való átmenet, a beilleszkedés megkönnyítése érdekében a leendő első osztályos nevelő látogatást tesz az óvodában, részt vesz az óvodai szülői értekezleten. Az iskola fokozott figyelemmel tanulmányozza a megküldött iskolaérettségi véleményt, ha a gyermeket Nevelési Tanácsadóba küldte az óvoda Tanórai feladatok a beilleszkedési és magatartási zavar enyhítésére: A követelmény teljesítéséhez hosszabb idő biztosítása, egyénre szabott segítő differenciálás, önmagukhoz viszonyított fejlődés értékelése. Egyéni bánásmód Egyénre szabott feladatok kijelölése A pozitív megnyilvánulások erősítése, sikerhez juttatás Hosszabb türelmi időszak biztosítása Tanórán kívüli feladatok: Az iskola és környezetének tisztántartására nevelés Felkészítés a közösségi életre Együttműködés a családdal
7.9. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A nevelőtestület oktató-nevelő tevékenységét azzal a szemlélettel végzi, hogy felismerje tanulók bármely területen meglévő tehetségét, s azokat minél jobban kibontakoztassa, s így a nyolcadik osztály végére - a családdal együttműködve - a gyermeket a pályaválasztásakor abba az irányba terelje, amely hozzásegíti ahhoz, hogy kreatív, önképző felnőtté váljon. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet a tanóra, vagy tanórán kívüli foglalkozás (művészeti iskola, szakkörök, sportkörök, napközis foglalkozások, stb.) A tanítási órák egyéni ütemhez igazodó, differenciált munkaszervezéssel, egyénre méretezett tudásanyaggal biztosítjuk a kiemelkedő képességűek optimális fejlesztését, fejlődését; tanulmányi versenyekre, pályázatokra, vetélkedőkre, levelező versenyekre készítjük fel a diákokat. Feladatok A tehetség irányultságának a felfedezése, a tehetséges gyermekek mindegyike legalább egy szakkör tagja legyen.
92
Differenciált tanóraszervezés Differenciált házi feladat, önálló otthoni és könyvtári kutatómunka, médiumok, virtuális könyvtárak, nyújtotta ismeretek felfedeztetése, kiselőadás.
7.10. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek Az egész intézményi pedagógiai munka legfontosabb alapelve a gyermek érdekeinek szem előtt tartása illetve személyiségi jogainak tiszteletben tartása. Toleráns szemléletet kell kialakítani az iskolában, azaz egyetlen gyermeket/tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más rajta kívül álló ok miatt Az ifjúságvédelmi munka során törekedni kell a családban nevelkedés megtartására mindaddig, míg a körülmények a gyermek családból való kiemelését valóban szükségessé nem teszik. A problémák mielőbbi feltárása érdekében bizalmi kapcsolatot és érdekközösséget kell kialakítani a szülővel, hogy a szülő is érezze, hogy a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldása közös feladat A pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi feladatai: A veszélyeztetett gyermekek kiszűrése a csoportvezetők, osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök segítségével személyes beszélgetés formájában Közreműködés a veszélyeztetettnek ítélt gyermekekről/tanulókról vezetett egységes ifjúságvédelmi nyilvántartás készítésébe Családlátogatás szervezése a veszélyeztetett gyermekek/tanulók körülményeinek felmérésére az osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős részvételével Indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyámhatóság, Önkormányzat, Rendőrség közreműködésének kezdeményezése a pedagógusok javaslatára a csoportvezetők, osztályfőnök és az ifjúságvédelmi felelős közvetítésével Javaslatot, intézkedési tervet kell kidolgozni a hátrányok kompenzálására a pedagógusok és szükség esetén külső partner bevonásával értékelő esetmegbeszélés formájában Tankönyv és taneszköz biztosítása tartós tankönyvek vásárlásával és kölcsönzésével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére Rászorultságnak megfelelő étkezési támogatás biztosítása. Minden veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítani kell a napközis és tanulószobai foglalkozás lehetőségét, amelynek keretében biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra. Az iskola nevelési programja keretében elkészített egészségnevelési - ennek részeként kábítószerellenes - program kidolgozásában közreműködni kell (elsősorban e feladatkör felelősének és a védőnőnek), végrehajtását figyelemmel kell kísérni. Szükség esetén intézkedést kezdeményezzen az igazgatónál, nyújtson tájékoztatást a szülőknek, pedagógusoknak. A gyermek – és ifjúságvédelmi felelős feladatai: A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladat különösen: A csoportokat/osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthon stb.) és közzéteszi ezen intézmények címét, illetve telefonszámát. Egységes szempontrendszerű ifjúságvédelmi nyilvántartás készítése a veszélyeztetett gyermekekről/tanulókról A veszélyeztetett gyermekeknél/tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.
93 -
Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot. A gyermekjóléti szolgálat felkérésére esetmegbeszéléseken vesz részt, vagy indokolt esetben esetmegbeszélést kezdeményez a pedagógusok és társintézmények képviselőinek bevonásával. Az intézmény nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai kertében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése: szükségesetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. Módszerek - Négyszemközti beszélgetés (gyermekkel, szülővel); családlátogatás. - Értékelő esetmegbeszélés - Egyéni foglalkozás, korrepetálás - Családterápia ajánlása. - Szakemberhez irányítás (pszichológus, orvos, gyámügyi szakember, stb.) - Hatósági közreműködés kérése.
7.11. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Egyre növekszik azon tanulók száma, akik valamilyen oknál fogva tanulási nehézséggel küzdenek. Alapfeladatunk megtalálni azokat a tevékenységeket, amelyben a különböző hátrányokkal küszködő tanulók sikerrel kibontakoztathatják képességeiket. A tanév minden osztályban szintfelméréssel, az 1. osztályainkban bemeneti (DIFER) méréssel indul, mely alapján felzárkóztató foglalkozásokat kell szervezni az esélyegyenlőség biztosítására. Valamennyi alsós osztályban lehetőség van felzárkóztató órákon való részvételre. A napközi otthonban az önálló tanulás ideje alatt nyílik mód az egyéni felzárkózásra. A tanulószobai foglalkozásokon szaktanárok segítenek az elakadó diákoknak. Feladatok - A tanév eleji szintfelmérők és az 1. osztályokban bemeneti mérések alapján meghatározzuk a tanulási akadályozottságot. A szintfelmérőkkel kiszűrésre kerülnek a tanulási problémákkal küszködő gyermekek, számukra felzárkózó foglalkozások, szaktárgyi korrepetálások szervezése. - Tanítási óráinkon differenciált terhelést, feladatvégzést: egyéni, páros, csoportos munkavégzést alkalmazunk. - Tanulás tanítása módszereivel fejlesztjük értő olvasásukat, kommunikációs, önálló ismeretszerzési, valamint információszerzési, szelektálási, felhasználási képességeiket. - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. - Kapcsolattartás a családdal és a Nevelési Tanácsadóval. - Az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás preferálása a kezdő szakaszban -
A verbális és vizuális információhordozók együttes alkalmazása a tanítás folyamán
-
A tanulók tevékenységre épülő, azt biztosító oktatás-és tanulásszervezési eljárások alkalmazása
-
Önértékelés és társértékelés motivációs szerepének hangsúlyozása, elismerése
A gyermekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe, óvodából az iskolába, alsó tagozatból a felsőbe, illetve az általános iskolából a középiskolába. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladat, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet megkönnyítsük a gyerekek számára.
94
Óvoda-iskola átmenet segítése Alapelv Gyermekközpontú, személyiségfejlesztő- eljárásrendszer alkalmazása. Feladat: - Elfogadó légkör, a kellemes, esztétikus környezet megteremtése, - A gyermek szükségleteire figyelő iskolai szokásrend kialakítása, - Az életkori sajátosságok és az egyéni különbségek figyelembevétele a követelmények meghatározásánál, a tanulás szervezésében és irányításában; - A beilleszkedés segítése; - A biztonságot nyújtó személyhez kötődés elősegítése; - Érdekes, élményszerű tanítás (differenciálás, fokozatosság); - Nyugodt tanulási feltételek és haladási tempó kialakítása; - Odafigyelés az optimális terhelésre; - Folyamatos ellenőrzés, fejlesztő értékelés, önértékelés; - Segítségnyújtás a lemaradóknak a hátrányok kompenzálásához, - Tehetséggondozás; - Partneri együttműködés a szülőkkel. Módszerek - Tanítói hospitálások az óvodában; - Folyamatos szakmai kapcsolattartás az óvodával; - Óvónők látogatása az iskolában; - Óvodások látogatása az iskolában; - Leendő első osztályos tanítók bemutatkozása az óvoda szülői értekezleteken; - Beiskolázási szülői értekezlet a leendő elsősök szüleinek; - Nyílt tanítási napok szülőknek, gyermekeknek; - Az iskola életének, épületének, felnőttek munkájának megismertetése az iskolába kerülő gyerekekkel; - Az iskola magatartási szabályrendszerének megismertetése és gyakoroltatása; - Októberben az átvezető időszak tapasztalatok megbeszélése az óvónők és a tanítók körében - Késleltetett írás és olvasás tanítás a tagintézményben Az alsó és felső tagozat közti átmenet segítése Célja: A Nemzeti Alaptanterv kulcskompetenciáinak, a lemaradó gyermekek képességeinek fejlesztése. Az elvárt teljesítménytől elmaradó tanulók olyan készségeinek és képességeinek kialakítása, fejlesztése a helyi tantervben rögzített tantárgyakon belül , amely a további sikeres tanulást elősegíti. A legfontosabb cél az, hogy e tanulók oktatás-nevelésében nagyobb szerepet kapjon az alapvető készségek és képességek fejlesztése, kibontakoztatása, a tanulók felzárkóztatása. Kiemelt fejlesztési irányok, célzott készség - képesség területek: Alapkészségek: olvasáskészség, íráskészség, elemi számolási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kombinatív képesség. -
az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban, az információszerzés-, és feldolgozás (forrásból tájékozódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kontextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kommunikációs képességek (Pl: műfajok ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alkotása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szociális kompetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra
95 A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink: - Integrált magyartanítás keretében a szövegértés-szövegalkotás adta lehetőségek Kihasználásával az anyanyelvi kompetenciák, a gondolkodási képességek, kommunikációs képességek, fejlesztésének előtérbe helyezése a testnevelés és a matematika órán. Matematikaórán a vitakultúra, az érvelés képességének fejlesztése, a szöveges feladatok értelmezésének segítése. Minden tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a fegyelmezett feladat-végrehajtás, szabálykövetés, konfliktuskezelés fejlesztése verbálisan és játékba ágyazottan. A pozitív transzfer kihasználása a megfigyelés, ismeretszerzés, és-alkalmazás területein. - Az információgyűjtést, az információ-feldolgozást (vétel, kódolás, dekódolás, átalakítás, létrehozás, közlés, tárolás) segítő stratégiák alkalmazása, megvalósító kognitív, szociális és egyéni képességek fejlesztése. - A háttérközlemények felfedezésének és értelmezésének segítése. - A kérdésfeltevés, kérdéstechnika fejlesztése érdekében a tanulókat arra kell ösztönözni, hogy felmerülő gondjaikkal kapcsolatosan tegyék fel kérdéseiket a tanárnak vagy egymásnak, úgy hogy a kérdésre választ is kapjanak. - Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás. - Az értelmező olvasás fejlesztése. - A saját olvasat lehetőségének megteremtése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. - A szókincs fejlesztése, a beszélgető kör, a szabad beszélgetés lehetőségének megteremtése, egymás meghallgatásának tanítása. - A vizuális tömegkultúra példatárként és hivatkozási mezőként való felhasználásának segítése. - Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása. - A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése. - A matematikai értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való, cselekvő megoldása képezi. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik. - Olyan autentikus, életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket. - A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. - A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése, azáltal, hogy kis csoportokban megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék, és reflektáljanak rá. - A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerezés és a kombinativitás fejlesztésével az absztraháció szintje is emelhető. Az induktív és deduktív gondolkodás fejlesztése és fejlődési szintjének folyamatos ellenőrzése. - A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát. - Matematikatörténeti érdekességek megismertetése önálló vagy csoportos kutatómunkák szervezésével, interaktív számítógépes matematikai programok alkalmazásával. - A determinisztikus, illetve nem determinisztikus események területén való tájékozódás képességének fejlesztése. - A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése. Tanulásszervezési eljárások
96 - Egyéni munka - Páros munka - Differenciált csoportmunka - Projekthetek szervezése - Erdei iskola Átjárhatóság A tanköteles tanulók felvételéről, más iskolából történő átvételéről az iskola igazgatója dönt. Abban az esetben, ha az iskolában év közben iratkozik be tanuló, az előző iskolában nem tanult tantárgyból félévi türelmi időt biztosítunk, miközben korcsoportjával együtt halad, felzárkóztató segítség igénybevétele mellett. Tanulóinknak lehetősége nyílik más iskolaszerkezetbe való átlépésre, amelyre felkészítjük őket: – a 4. évfolyam után 8 osztályos gimnáziumba léphetnek; – a 6. évfolyamot követően 6 osztályos gimnáziumba léphetnek; – a 8. évfolyam elvégzése után hagyományos 4 osztályos gimnáziumba, szakközépiskolába, szakképző iskolába léphetnek;
Pályaorientáció, felvételi előkészítő A tanulók pályaválasztásával kapcsolatos fő cél, hogy az iskola elvégzése után a középiskolában és a munkahelyen a tudásuk legjavát adva helytálljanak. Legyenek képesek a kor kihívásainak megfelelni és önmagukat permanensen képezni. Tiszteljék a szellemi, a fizikai és a közéleti munkát. Képesek legyenek az ezzel kapcsolatos értékek megóvására. Fontos az egészséges sikerorientáltság, céltudatosság, amely képessé tesz a kudarcok elviselésére, sőt a negatív tapasztalatokon edződve, azon felülemelkedve további eredmények elérésére sarkal. A siker a kitartó munka következménye. A nevelés e része sarkalatos pontnak tekinthető, kialakítása hosszú folyamat eredménye. A személyiségfejlesztés folyamatában éppen ezért hangsúlyt kell fektetni a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek kialakítására, úgy, mint: folyamatos tanulás, probléma érzékenység, kreativitás, szellemi igényesség. Nagyon fontos, hogy a tanulók az iskola befejezése után megtalálják helyüket a társadalomban és becsületes munka mellett megfelelő családi kapcsolatokat tudjanak kialakítani a jövő nemzedék egészséges szocializációja érdekében. Feladatok - Önismeret fejlesztése A pályaválasztásra előkészítő munkának folyamatosnak kell lennie. Tanulóknak el kell jutni egy olyan önismereti szintre, hogy pályaválasztásuk ne okozzon csalódást, s később megtalálják helyüket. Fontos a lehetőségek és a valóság, vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször is pályamódosításra kényszerülhetnek. Színtere: −A pályaválasztás elsősorban a 8. osztályosok feladata, de az arra való felkészítés már az alsóbb évfolyamokban is elkezdődhet. Módszer: −önértékelés, önismeret folyamatos fejlesztése (pl. magatartás, szorgalom saját értékelése) - Szakmaismeret bővítése Alaposan ismerjen meg minél több szakmát, hogy ismeretei birtokában reálisan tudjon dönteni saját továbbtanulásáról. Színtere: −5-8. osztályban tantárgyakhoz kapcsolódóan tanórákon (pl. történelem, fizika, technika) −tanórákon, iskolán kívül (osztálynapok, erdei iskola, rendhagyó hét) üzemlátogatások lehetőség szerinti szervezése −7-8. osztályban osztályfőnöki órákon a pályaismereti alapfogalmak megismerése, mint: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, hivatás, képesítés, pályaalkalmasság.
97 Módszerek: - beiskolázási tájékoztató −pályaválasztási börze −középiskolai nyílt napok - Tájékoztatók, szakirodalom eljuttatása a családokhoz, internetes tájékozódás lehetőségének ismerete Lehetőséget kell biztosítani a megyei pályaválasztási tájékoztató megvásárlására. Fel kell hívni a tanulók és a szülők figyelmét a szakirodalom tanulmányozására. Szakirodalom vásárlása a könyvtár részére. Színtere: −8. osztály osztályfőnöki órái −könyvtári órák −szülői értekezlet Módszerek: −pályaválasztási szülői értekezlet −pályaválasztási börze −középiskolák kiadványainak eljuttatása a tanulókhoz −pályaválasztási tájékoztató eljuttatása lehetőség szerint minden családhoz −a könyvtár részére pályaválasztási kiadványok beszerzése −www.epalya.hu internetes oldal használata −egyre konkrétabb jövőkép kialakulása - Továbbtanulásra történő jelentkezés eljárásrendjének megismertetése Minden szülő és tanuló tájékozott legyen a továbbtanulással kapcsolatos összes tennivalóval, határidővel. Színtere: −8. osztályos tanulók osztályfőnöki órái −szülői értekezlet Módszerek: −pályaválasztási tájékoztató elemzése (határidők, lehetőségek) −pályaválasztási szülői értekezlet
7.12. Szociális hátrányt enyhítő tevékenység Az intézményben folyó pedagógiai munka egyik legfontosabb alapelve a negatív diszkrimináció kiküszöbölése, azaz egyetlen tanulót sem érhet hátrányos megkülönböztetés családi hátteréből és szociális körülményeiből eredően. Az intézményben saját eszközeivel kell ellensúlyoznia a szociális háttérből fakadó hátrányokat, biztosítani kell minden tanuló számára képességeinek és tehetségeinek kibontakoztatását és a tanuláshoz elengedhetetlen anyagi és tárgyi feltételeket és a szabadidő hasznos eltöltését. Kiemelt figyelemmel kell kísérni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai munkáját, megfelelő segítséget kell nyújtani számukra ismereteik elsajátításában és egyéni ütemű fejlődésükben, amelynek következtében csökkenthető a lemorzsolódás mértéke. Feladatok - A HH-s és HHH-s helyzetű gyermekek kiszűrése az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök segítségével. - Szükség esetén családlátogatáson tájékozódni kell a gyermekek/tanulók körülményeiről. - A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók felmérése - Az intézményben lévő hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről/tanulókról nyilvántartás készül
98 -
-
A gyermekek/tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszerek alkalmazása tanórán és tanórán kívüli foglalkozások formájában Minden hátrányos helyzetű gyermek részére biztosítjuk a napközis és tanulószobai foglalkozás lehetőségét, amelynek keretében biztosítjuk egyrészt a gyermek napközbeni ellátását, másrészt a tanulók felkészítését a másnapi tanítási órákra. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fokozottabb bevonása a tanórán kívül felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokba A pályaválasztást elősegítő pályázati lehetőségek kihasználása Indokolt esetben a Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság, Gyámhatóság, Önkormányzat, Rendőrség segítségét kell kérni, és velük kapcsolatot kell tartani. Tankönyv és taneszköz biztosítása tartós tankönyvek vásárlásával és kölcsönzésével a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Rászorultságnak megfelelő étkezési támogatás biztosítása. Szülői értekezlet, fogadóóra és iskolai rendezvények szervezése.
-
Az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése
-
Szegregáció mentes, az együttnevelést biztosító környezet kialakítása
-
-A befogadó /inkluzív pedagógiai kultúra/ működésének támogatása- az ehhez szükséges feltételek biztosítása
-
Iskolaotthon/Napközi otthon Iskolaotthonos csoportot az 1-4. évfolyamon a napközi otthonos csoportot két, vagy több felső tagozatos osztály tanulóiból összevont csoportban működtetünk. Az alsó tagozat sajátos, alapozó, a későbbi tanulás, művelődés eszközrendszerét és motivációs bázisát biztosító feladatát iskolaotthonos szervezeti formában, rugalmas óratervi keretekkel igyekszik megvalósítani. A rugalmas óratervi keretek a csoportmunkát, a páros munkát is lehetővé teszik, sőt az optimális egyéni fejlődésre, önálló tevékenykedésre is módot kapnak a tanulók. Az egész napos foglalkoztatás a következőkben kell közreműködjön Egészséges életmód Cél: A tanulók sajátítsák el a kultúrált, és egészséges életmód szokásait Feladatok: - higiéniás szokások megismertetése, alkalmaztatása - általános testápolási és öltözködési szokások - a kulturált étkezés szokásainak megismertetése, alkalmaztatása - mindennapos testmozgási lehetőség biztosítása, az ezzel kapcsolatos személyes higiénia alkalmaztatása - balesetmegelőző viselkedés és játék szabályainak megismertetése, betartatása - a környezet tisztaságának megvédése - esztétikus környezet kialakítása Társas kapcsolatok, csoportélet Cél: A tanulók legyenek feladataik elvégzésében együttműködésre képesek, egymásra figyelők, nyújtsanak segítséget társaiknak, tapasztalják meg a közösséghez tartozás élményét Feladatok: - napirend szervezése - csoportos feladatokban az alá-, fölé- és mellérendeltség helyzeteinek kipróbáltatása - csoportszokások, hagyományok kialakítása - csoportszabályok kialakítása, betartatása - megbízatásokkal a csoport iránti felelősség kialakítása
99 - csoportrendezvények kezdeményezése, szervezése, lebonyolítása, - együttműködés a csoportélet, a társas kapcsolatok értékelésében - a közös eredmények feletti öröm kifejezése Önálló tanulás Cél: Ismerje fel és alakítsa ki a tanuló egyéni tanulási stílusát, ismeretszerzésben és alkalmazásban legyen önálló és eredményes. Feladatok: - a tanulás helyes környezeti feltételeinek kialakítása - igényes, kitartó munkavégzés szokássá alakítása - önellenőrzés és önértékelés képességének kialakítása - reális értékelés képességének kialakítása a társak munkájával szemben - kérdések kultúrált megfogalmazására nevelés - önálló könyvtárhasználati igény felkeltése - munkaeszközök megfelelő használatának elsajátítása - a tanulás tervezésének tanítása (sorrendiség, írásbeli és szóbeli feladatok) - önálló taneszköz- és segédeszköz használat - tanulási technikák elsajátíttatása Szabadidő Cél: A szabadidős tevékenység kedvezően befolyásolja a személyiség és a közösség fejlődését, változatosságával segítsen kialakítani a szabadidő tartalmas és önálló felhasználásának igényét. Feladatok: - változatos játékok megismertetése (konstrukciós-, sport-, csapat-) - változatos művészeti tevékenységek kipróbálása - népszokások, mesterségek megismertetése - iskolán kívüli programok biztosítása - könyvtárhasználat A nevelés tervezése során figyelembe vesszük, hogy a nevelés folyamatában egymással szorosan összefüggő és egymásra ható nevelési feladatokat kell megoldani. A különböző korcsoportoknál másmás sajátosságok kerülnek előtérbe, kapnak nagyobb hangsúlyt, ugyanakkor minden nevelési terület megjelenik. A gyerekcsoportok összetétele, körülményei, a közösségi fejlődés jellegzetességei más és más eljárásokat tesznek szükségessé. A napközi otthon/tanulószoba délutáni programja ▫ A tanítás befejezése után a napközis nevelő átveszi a tanulókat, ez általában nem egy időben történik, hiszen az osztályok óraszáma különböző. Röviden tájékozódik a délelőtt történtekről. ▫ Az ebédeltetés kidolgozott rend szerint történik. Ügyelnünk kell arra, hogy a tanulók lehetőleg állandó helyen, nyugodt körülmények között ebédelhessenek. ▫ A napközi legfontosabb része a tanóra. Cél: a tanulók elkészüljenek az írásbeli és a szóbeli házi feladatokkal. Nevelő feladatai: – házi feladatok elkészítésének ellenőrzése, – gyakoroltassa az éppen aktuális feladatokat, – segítse a gyengébb tanulók felzárkózását, – a szülők és tanítók rendszeresen tájékoztatása 4. Uzsonnázás Új tanulásszervezési eljárások az eleki iskola alsó tagozatán - témahét -
projekt
100 -
innováció
-
jó gyakorlatok
Az átvett jó gyakorlatok két részből tevődnek össze: - Kultúrák megismertetése a színjátszás eszközeivel - Kultúrák megismerése a rajz eszközeivel Mind a két területet szakköri formában valósítjuk meg, különös tekintettel a HH/HHH-s tanulók bevonására. Célunk ezen tanulók fejlesztése a bennük rejlő értékek kiaknázása. Az új tanulásszervezési eljárások megszervezése, lebonyolítása függ az adott évi feltételeiktől, tekintettel a humán erőforrásra és a tanulói csoportok összetételére
7.13. A szülő, a gyermek/tanuló, intézmény, a pedagógus együttműködési formái, a továbbfejlesztés lehetőségei A különböző oktatási létesítmények közös pályázati tevékenysége eredményeként létrejött intézményi hálózatban a pedagógusok új típusú együttműködését alakítjuk ki: megismerjük és megvitatjuk egymás jó kompetenciafejlesztő gyakorlatát, szakmai tapasztalatainkat folyamatosan megosztjuk egymással. Nevelőmunkánk egyik alapelve a partnerközpontúság, amely állandó párbeszédet, információcserét, a szándékok és lehetőségek egyeztetését jelenti. A családban kapja a gyermek az első mintát a viselkedéshez, itt tanulja meg, mi az érték, itt kapja a társas kapcsolatok modelljeit, ami személyisége kialakulásában meghatározó tényező. Közvetlen partnereink a gyermekek/tanulók, rajtuk keresztül pedig a szülők. Az együttműködés folyamatait a pedagógusok irányítják, s felelnek a sikeres megvalósulásért. Mind a családoknak, mind az intézménynek törekednie kell arra, hogy a közös munka azonos irányba és egyöntetűen hasson a gyermekre. Az intézmény, a család közös törekvése, hogy a nevelés hatékonysága egyértelműen megvalósulhasson a gyermek személyiségét illetően. Az intézményi programokon való közös részvétel (pedagógusok – tanulók – szülők) segíti egymás jobb megismerését, ami a cél- és feladatrendszer teljesítését teszi teljesebbé. Ennek a közösségformáló tényezőnek kívánunk eleget tenni. A szülői közösség választott tisztségviselőin és aktív tagjain keresztül rendszeres munkájával segíti az iskolai programok, és rendezvények sikeres lebonyolítását. A család maga is jó közösség, ha: - nyitott a társadalom intézményei, közösségei felé, - jó együttműködést valósít meg azokkal az intézményekkel, amelyek a gyermek fejlődésére közvetlen hatással vannak, - szociális kultúrája a gyermek személyiségét kedvezően alakítja Feladatok: Együttműködés a szülővel a gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában; javaslattevés olyan közös eljárások kialakítására és alkalmazására, melyek a közösség pozitív irányú előrelépését, fejlődését szolgálják, és megszüntetik a lehetséges közösségi beilleszkedést gátló tényezőket A tanulók és szülők / gondviselők véleményének, javaslatainak meghallgatása és figyelembe vétele az általuk választott képviselőkön keresztül. Közvetlenebb viszony kialakítása, ápolása szülővel, gyermekkel, Olyan fórum létrehozása, ahol a szülők jelezhetik elvárásaikat, véleményüket Tájékoztatás a szülőknek (gondviselőknek) a gyermekük tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról, neveltségi szintjéről abban az esetben is, ha a szülő nem tudja felvenni, ill. tartani a kapcsolatot az iskolával
101 Közös rendezvények szervezése a szülők, pedagógusok és tanulók részvételével A családi háttérnek, körülményeknek a megismerése, ill. tanácsadás a gyermek személyiségének optimális fejlődése érdekében, Előadások szervezése: logopédus, pszichológus, pályaválasztási tanácsadási szülői értekezlet/ egészségügyi szakemberek meghívása (esetenként iskolaorvos, iskolavédőnő, mentők, tűzoltóság, rendőrség bevonásával) Előzetes és folyamatos tájékoztatás az iskolában bevezetésre kerülő új nevelési és oktatási programokról, az intézmény cél- és feladatrendszeréről, a helyi tantervi (és minimum-) követelményekről, a törvényi változásokról, a házirendről, taneszközökről (tankönyvekről, a könyvtári kölcsönzés lehetőségeiről, a támogatás mértékéről) Éves partneri elégedettségmérés, az eredményekről visszajelzés Együttműködés a tanulókkal és a szülőkkel. A szülők szerepe az új tanulásszervezési eljárások során/projekt, témahét, intézményi innováció Intézményi innováció: A szülőket a "Családbarát iskola" keretében még inkább szeretnénk bevonni iskolánk életébe. Az új oktatásszervezési eljárások erre tág teret biztosítanak. Itt lehetőség nyílik a családokon kívül a kisebbségi közösségek/német, román, cigány/, és a civil szervezetek bevonására. Témahét: megvalósítása az eleki intézmény felső tagozatán szeptember 29-én nyitóünnepséggel kezdődött. A témahét ideje alatt valamilyen formában minden tantárgy tananyagában megjelentek magyar hősökkel kapcsolatos feladatok. A tanítási órákon és az iskolán kívül is lelkes munka folyt. Az osztályfőnöki órákon minden évfolyamon a fő motívum a magyar hősök tetteinek felidézése volt. Egyéb feladatok: - meghívó készítése a záróünnepségre - filmvetítés - a településünkön lévő emlékművek, emlékhelyek felkeresése, évfolyamonként - tablókészítés - kiállítás a tanulók munkáiból Okt. 6-án nyilvános (partnerek részére is) ünnepi műsorral zárult témahetünk. Projekt (3 hetet meghaladó) megvalósítása az eleki intézmény felső tagozatán történt. A projekt címe: Vízkereszttől farsangig A projekt a vízkereszttől farsangig tartó időszakot foglalja magában, így a január 6-ával kezdődő héten indul: 1. Projektterv készítése, feladatok meghatározása 2. Kivitelezés: Meghívó készítése A projekt címét adó két fogalom jelentésének megismerése Cikkek elhelyezése a faliújságon Rajzok, plakátok készítése Tantárgyakhoz kapcsolódó internetes adatgyűjtő munka Versek, dalok, farsangi rigmusok gyűjtése, majd ezekből tablókészítés Meghívott vendégek előadása az eleki farsangi hagyományokról Műsorkészítés a farsangi bálra Tombola árusítás Jelmezek tervezése Énekverseny a farsang jegyében Farsangi ételek készítése Beszélgetés más népek karneváljairól Farsangi bál szervezése szülők segítségével
102 3. Prezentáció 4. A projekt értékelése A tanulókat az iskolai életről, ill. az aktuális feladatokról folyamatosan tájékoztatják az alábbi személyek: - iskolaigazgató - tagintézmény vezető - DÖK vezetője - osztályfőnökök - szaktanárok - csoportvezetők - napközis/tanulószobát vezető pedagógus - szakkörvezető A tájékoztatás formái: - ellenőrzőkönyv - tájékoztató füzet - osztályfőnöki órák - családlátogatás - információs levelek (rendezvényekről, összejövetelekről) - szülői értekezletek - fogadóórák - SZMK- megbeszélések - nyílt tanítási napok / órák - faliújság (eredményeink-akikre büszkék vagyunk, programjaink) A tájékoztatás köre: - az intézményi cél- és feladatrendszeréről (éves munkatervekről) - a helyi tantervi (és minimum-) követelményekről - törvényi változásokról - a tanulók tanulmányi- magatartási helyzetének értékelése - a házirendről - taneszközökről (tankönyvekről, a könyvtári kölcsönzés lehetőségeiről, a támogatás mértékéről) - intézményi innováció, fejlesztés - tankönyvellátás rendjéről
7.14. Környezeti nevelési program Tárgyi feltételek Eleki székhelyintézményünk két különböző időpontban épült tagépületben működik, melyek, kisebbnagyobb felújításra szorulnak. Egy épületben alsó tagozatos, egyben felső tagozatos gyerekek tanulnak. A legtöbb tanterem tágas, világos, melyben a világítás és fűtés energiatakarékos. A padok és asztalok a tanulók életkorának megfelelőek. A felső tagozatos épületben sajnos kevés a felszerelés tárolására alkalmas szekrény. Iskolánk rendelkezik még egy újonnan épített sportcsarnokkal, ami nem csak sport – tevékenység megtartására alkalmas Intézményünknek része még egy tornaterem, könyvtár, háztartástechnika terem, nyitott udvar. Az iskolai épületek folyosóin dekorációk, faliújságok, tablók és növények találhatók. Az iskolaudvar zárt, a Lökösházi u. 10. sz. alatti udvar aszfaltozott. Padok és fák száma nagyon kevés. Étkeztetés: Az étkező az iskolától távoli épületben található. Berendezése megfelelő, 120 gyerek egyszeri étkeztetésére alkalmas. Az étkezés önkiszolgálással történik. A tálcák, tányérok, poharak műanyagból készültek. Mivel nem csak gyerekeknek főznek, az ételek minősége és tartalma nem mindig felel meg a gyermekétkeztetés elvárásainak.
103 A kevermesi tagintézményben a központi épület 1930-ban épült, ehhez építettek 1960-ban egy új épületet, négy tanteremmel. 2003-ban az épületek világításkorszerűsítése, 2008-ban pedig nyílászáró csere történt. Az utcafront elfogadhatóan parkosított, az udvar sáros időben használhatatlan. Nagy szükség lenne a zöld terület növelésére, egy aszfaltozott kosárlabdapályára, kihasználva az előzőleg odatelepített palánkokat, a padok és a mosdók felújítására. Az épületek fűtése központi fűtéssel történik, vezetékes gáz, illetve szalmabálás vegyes tüzelésű kazán felhasználásával. Tornatermünk 1993-ban épült. Az állagmegóváson túl az épületek belső és külső felújítása szükségszerű lenne. A környezeti nevelés program alapelvei, céljai - a gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre érzékennyé tenni a gyermeket a harmonikus környezet szépségének befogadására élvezetére. - segíteni a környezeti folyamatok összefüggések megértését - megvalósítani a helyes döntések meghozatalát - lehetővé tenni a problémák jelenségek sokoldalú megközelítésének látásmódját - felkészíteni a gyermeket, ha lehetőségük van választani, dönteni, akkor a környezetkímélő termékeket részesítsék előnyben. - megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit - a környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba - a valóságos természeti és humán környezet megismerését biztosító programok: erdei iskola, témanap, jeles napok, a lakóhely megismerése, a hagyományok védelme. Tanulás szervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemléletformálás, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata a tanórákon a tantervhez illeszkedve. Alsó tagozatban első, második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később erre alapozva alakulhat ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. Fontos, hogy a környezeti nevelés a szokásos napi tevékenységeken belül kapjon helyet. Környezetismeret tantárgy: a környezeti nevelés fókuszpontja, itt tervezetten és intenzíven folyik a környezettudatos magatartás kialakítása és az ismeretek fejlesztése. Magyar nyelv és irodalom órákon: a mindennapi életből, vagy szépirodalmi művekből vett szövegek tanulmányozása, elemzése. Érzelmek és tulajdonságok megfigyelése ebben a témában. Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során. Táblázatok, grafikonok készítése és elemzése. Környezeti mérések eredményeinek értelmezése, elemzése. Következtetések levonása. Környezeti összefüggések matematikai módszerekkel történő demonstrálása. Természettudományi tantárgyak: A tantervekbe építve itt szerzik a tanulók a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatásának sokaságát. Ezen ismeretek birtoklása a szemléletformálás fontos eszköze. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Társadalomtudományi tantárgyak: Feladatuk, hogy a társadalomszerveződés, az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítsék meg a problémát. Mutassanak utat a környezeti gondok felismeréséhez, Alkalmazott módszerek lehetnek: a tanítási órák klasszikus módszerei, kooperatív tanulási technikák, aktív és interaktív tanulás, modellezés, projekt módszer, riport, játék, kreatív tevékenységek. Nem hagyományos tanórai foglalkozások Erdei iskola Környezeti nevelés egyik fő színtere az intézményben az erdei iskola program. Ez egy három-öt napos program sorozat, melynek során a diákok a projekt módszer segítségével megismerkedhetnek egy adott terület jellegzetességeivel, természeti-, épített környezetével. Mindezt játékos feladatok során teszik, minden műveltségi területet felölelve.
104 Témanap, témahét Jeles napok - Március 22. Víz Világnapja - Április 22. Föld napja - Május 10. Madarak és fák napja - Május 24. Európai Nemzeti Parkok napja - Június 5. Környezetvédelmi Világnap - Szeptember 23. Takarítási Világnap - Október 4. Állatok Világnapja - Október 31. Takarékossági Világnap A diákok rendhagyó tanítási napokon/órákon, rendezvényeken, vesznek részt az iskolában, kiállításokra látogatnak, túrákat szerveznek, előadásokat hallgathatnak, pályázatokba kapcsolódnak az aktuális témában, az éves munkaterv alapján. Tanórán kívüli lehetőségek Iskolai környezet szépítése: - Az iskola folyosójának belső dekorálása elsősorban természetes anyagok felhasználásával - Az iskola udvarán meglévő zöld növények ápolása - Virágládák egynyári növényekkel történő beültetése, gondozása Hulladékkezelés: - évente hasznosanyag-gyűjtés szervezése - a lakosság bevonása a hasznosítható papír és fém, veszélyes anyagok, hulladék begyűjtésébe - fel kell hívni a figyelmet a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, - igény kialakítása a környezetre veszélyes anyagok kijelölt helyen való elhelyezésére, Települési környezeti neveléssel kapcsolatos rendezvényekhez csatlakozás: - Településszépítési, virágosítás, hulladékgyűjtési akciókhoz kacsolódás.
7.15. Egészségnevelési program 7.15.1. Egészségnevelési program Az általános iskolában az egészséges életmódra felkészítés az életkori sajátosságoknak megfelelően új ismeretek nyújtása mellett elsősorban a készség és képességszintű alkalmazásban valósul meg. Mind egyéni szinten, mind társadalmi vonatkozásban tudatosítani kell, hogy az egészség érték, hiszen az egészséges ember tud aktívan részt vállalni a közösségek életében. Így a legkifizetődőbb befektetés az egészség megőrzése, veszélyforrások kivédése, a prevenció. Az iskoláskor a szocializáció döntő időszaka. Ebben az életkorban a prevenció nem elsősorban az ismeretszerzésre kell, hogy támaszkodjon, hanem a pozitív irányú befolyásolásra. Ezért fontos, hogy a készségfejlesztés mellett a környezet, az iskola valamennyi érintettje, szülők, diákok, pedagógusok egészséget támogatók legyenek. Pedagógiai célok - A program keretén belül tanulók személyiségének fejlesztése oly módon, hogy képesek legyenek a saját belső és külső környezetük iránti figyelemre és igényességre. - A saját és társaik életminőségéért való felelősség kiépítése. - A mindennapos testneveléshez kapcsolódva alakuljon ki a tanulókban a belső igény a rendszeres mozgásra.
105 -
A mozgásszervi betegségek csökkentése, javítása. Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre. Tudatosuljon a tanulókban, hogy a külső megjelenésnek, a higiénének egészségügyi és társadalmi vonatkozásai vannak - Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás. - Az iskolában olyan légkör kialakítása, ahol jól érzik magukat a gyerekek. - Legyenek felkészülve a káros hatások, szokások kísértéseivel szemben. - Olyan iskolai közeg kialakítása, mely kapcsán ne találkozhassanak negatív mintával. - A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén. - Képesek legyenek olyan technikákat alkalmazni, melyek segítségével a stresszt drogok nélkül tudja oldani. Konkrét célok és feladatok ▫ Életvezetés: - Értsék saját fejlődésüket, testi- lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. (párkapcsolat) - Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége, a tudatos családtervezés. - Vigyázzanak magukra, felelősséggel viszonyuljanak a nemi élethez (szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhesség megelőzése) - Legyenek képesek megfelelő döntéseket hozni, ismerjék fel azok következményeit. Szinterei: Osztályfőnöki óra, egészségtan modul egészségnap ▫ Családi életre nevelés: - A harmonikus család jelentőségének megerősítése, melynek fontos szerepe van az egyén életének alakításában, alakulásában. - A nemi identitás kialakítása, a serdülőkori testi, lelki változásokra történő felkészítés. - Szeretet, szerelem, párkapcsolat helyes kezelése. Felelős családtervezés kialakítása. AISD és más nemi úton terjedő betegségek. - Érintett tanulói csoportok: Ezen feladat megvalósítása az 5-8. évfolyamokban, az életkori sajátosságoknak megfelelően történik. Szinterei: Osztályfőnöki óra, egészségtan modul, biológiai óra, egészségnap. A foglalkozásokat az osztályfőnökök, szaktanárok, védőnők dolgozzák fel. ▫ Káros szenvedélyek (alkohol, drog, dohányzás) prevenció: Korunk egyik legsúlyosabb társadalmi problémája a káros szenvedélyek elterjedése. Különösen érintett ebben a kérdésben a felnövekvő generáció. A fiatalok körében egyre inkább terjednek a szenvedélybetegségek – dohányzás, alkohol, kábítószer – és a velük együtt járó agresszió. A kedvezőtlen tendencia megállítása érdekében az egészségügy mellett felelősség hárul a köznevelési intézményekre is, ezért kiemelt helyet kell, hogy kapjon minden oktatási intézmény pedagógiai munkájában a veszélyforrások kivédése, a prevenció. Feladat: Az alkohol, dohányzás és a drog hatásainak megismerése. A nemet mondás készségének kialakítása. Fel kell hívni a tanulók figyelmét ezen szerek egészségkárosító hatásaira, mert a dohányzás az általános iskolás korúak között is egyre jobban terjed. Hazánkban mind többen nyúlnak kábítószerekhez. El kell érnünk, hogy ennek későbbi kipróbálását is utasítsák el a tanulók.
106 A téma feldolgozásában a rendőrségtől, az iskola orvostól, az iskolai védőnőtől kap az intézmény támogatást. Ez a program a dohányzás és az alkohol mellett a drog és az AIDS veszélyeire is rávilágít, segít a megelőzésben. Ezen kívül osztályfőnöki órán, szakórán és egészségnap keretében is lehet az egészséges életmód igényét erősíteni a tanulókban. Közvetlen céljaink: - Tanulóink ne váljanak drogfogyasztókká - Váljanak magabiztos társas – szociális lénnyé, alkalmasak legyenek arra, hogy az alkohol, dohányzás és a drogok, jelentette „kísértésnek” ellenálljanak. - A gyerekek problémamegoldó készségük legyen megfelelő, hogy jó konfliktustűrő- és kezelő felnőttekké váljanak. - Képesek legyenek a bűnügyi ártalmakat és veszélyeket felmérni és kezelni. - Tanulóinkon keresztül igyekszünk hatást gyakorolni közvetlen környezetükre, a családra, a baráti közösségekre. - A szülő felvilágosítása Megvalósítás színterei Tanórai foglalkozások: - osztályfőnöki illetve ember és társadalom, műveltségterületet lefedő órák, - iskolaotthonos foglalkozások, (évi minimum 10 órában) - szociális kompetencia terület foglalkozásai - Projektnapok - Erdei iskola Tanórán kívüli foglalkozások: - Egészségnap - Sportnap - DÖK rendezvények - Iskolán kívüli rendezvények: - Kirándulások Módszerek - Filmvetítés - Interaktív foglalkozások - Vetélkedők, pályázatok - Beszélgetőkör - Dramatikus játék - Drogellenes sportprogramok - Könyvtári órák - Internet - DÖK-programok - Tematikus előadás ▫ A családi életre nevelés és szexuális nevelés A kultúra értékeit reprezentáló, természetes és harmonikus család a gyermekek nevelésének legkedvezőbb közege. A család funkciói: -
Biológiai, mely biztosítja a társadalom biológiai folytonosságát, az utódok létrehozását. Ez családtervezési eszközökkel történik (pozitív, negatív tervezés).
107 -
Gazdasági, mely fogyasztási és termelési feladatot jelent. A munkanélküliséggel ez nem csupán a családtagokon múlik.
-
Szocializációs, mely jelentős szerepet játszik a gyermekek személyiségének kialakulásában, formálásában, a családi és társadalmi életbe való bekapcsolódásában.
-
Ellenőrző, mely kontrolálja és irányítja a család tagjainak magatartását.
A család formái: -
teljes család
-
formálisan teljes család
-
csonka család
A családi életre nevelés célja: Egészséges, harmonikus légkör, testi, lelki egészség biztosítása. A cél elérését befolyásoló tényezők: genetikai elváltozások; a családban előforduló betegségek; külső súlyosbító tényezők. Baráti közösségek hatása is jelentkezik a családi életre nevelésben. Ez a hatás lehet pozitív, de sajnos negatív is. A családi ház mellett fontos szerep jut az iskolának abban, hogy a tanulókban a pozitív értékeket erősítse. Segítse a gyermekeket a negatív hatású baráti kapcsolatok felismerésében és elutasításában. A szexuális nevelés célja: -
A nemi identitás kialakítása
-
Az én identitás biztosítása.
-
Az egészséges párkapcsolat biztosítása.
-
Az iskola szerepe, hogy megerősítse a tanulókban a harmonikus család jelentőségét, fontos szerepét az egyén életének alakulásában. A szülőkkel együttműködve fel kell a tanulókat készíteni a családban fellelhető veszélytényezőkre is.
A szexuális nevelés terén a pedagógusok elsősorban az egészségügyi szakemberek munkájára és a szülők együttműködésére számíthatnak. Az iskolai védőnő az egyes életkoroknak megfelelő módon végzi felvilágosító munkáját. Ezen kívül osztályfőnöki órán és a témához kapcsolódó szakórákon kell foglalkozni a szexuális neveléssel. Az együttműködő partnereknek fel kell hívni a tanulók figyelmét a szexuális neveléssel kapcsolatban a következő élő társadalmi problémákra: korai szexuális élet veszélyei; szexuális visszaélések; szexuális veszélyeztetés; családon belüli erőszak; fertőző betegségek.
108
7.15.2. Mindennapos testnevelés megvalósítását szolgáló program Az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ennek feltétele, hogy ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme. A testnevelés és a sport hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megbecsülik társaik teljesítményét, motorikusan képzettek, mozgásuk kulturált, felismerik a testnevelés és a sport egészségügyi és prevenciós értékeit. – A képességfejlesztés az egyéni adottságoknak megfelelő legyen. Alakuljon ki a tanulókban az igény az iskolán kívüli és az iskola utáni önállóan végzett mozgásos tevékenységre. Ehhez kapjanak megfelelő mennyiségű és minőségű információt. –A megfelelő mozgásanyag minden tanulóval történő rendszeres végzésével, valamint a gerinc- és ízületvédelmi szempontok alkalmazásával el kell érni, hogy a tanulók helyes testtartása kialakuljon, automatizálódjon és fennmaradjon. A megvalósításra biztosított órák, foglalkozások. Székhelyintézményben testnevelés órák órarendbe építve: Alsó tagozaton minden nap van testnevelés óra - tanterv szerinti testnevelés heti 3 óra - irányított szabad foglalkozás heti 2 óra Felső tagozaton: - tanterv szerinti testnevelés heti 2,5 óra - sportköri foglalkozás 2,5 óra Tagintézményben testnevelés órák órarendbe építve: Alsó tagozaton minden nap van testnevelés óra - tanterv szerinti testnevelés heti 3 óra - sportköri foglalkozás 1 óra - sportjáték heti 1 óra Felső tagozaton: - tanterv szerinti testnevelés heti 2,5 óra - sportköri foglalkozás 2,5 óra
109 Tanórán kívüli foglalkozások: - Játékprogram a szünetekben (kosárlabda, foci, stb) - Napközisek, tanulószobások szabadidős sportprogramja napi kb. 30 percben. A tanulók választhatnak az alábbi időtöltések közül: labdarúgás, kosárlabda, kiütő, asztalitenisz, fogójátékok, sor,- váltóversenyek. Ezen programok a napközis nevelő részvételével, szervezetten zajlanak az udvaron. - Sportköri foglalkozások a tanulók előzetes felmérése alapján: - labdarúgás - kézilabda - kosárlabda - röplabda - aerobic - Gyógytestnevelés szűrővizsgálatok alapján - Néptánc - sportrendezvények, sportversenyek - Sportnap - Külső sportegyesületekben való részvétel Rendelkezésre álló tárgyi feltételek: - Tornaterem - Tornacsarnok - Sportpálya - Játékudvar - Az iskola sportfelszerelései Követelmény: – El kell érni, hogy igényükké váljon az egészséges életmód, ezért kezeljék kiemelt helyen az egészség megőrzését. Ismerjék saját motorikus képességeiket, azok fejlesztésének, fenntartásának módjait. Ismerjék és igényeljék a mozgásos játékok, a versengés örömét. – Becsüljék meg társaik teljesítményét. Mozgásuk koordinált, esztétikus és kulturált legyen. Váljék életmódjuk részévé a rendszeres fizikai aktivitás. Legyenek képesek a természetes mozgások tökéletes végrehajtására. – Fejlődjön akaratuk, kitartásuk és egyéb erkölcsi tulajdonságaik. – Fizikai képzettségük életkoruknak megfelelő legyen. Ismerjék és alkalmazzák az ismertebb sportágak, sportjátékok alaptechnikáit, szabályait.
110 – Alakuljon ki megfelelő higiéniai alap az egészséges sportoláshoz, illetve sportolás utáni tisztálkodáshoz. – Alakuljon ki, automatizálódjon és maradjon fenn a tanulókban a biomechanikailag helyes testtartás
7.16. Fogyasztóvédelmi program „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (Nat) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei: A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátítani, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a családokra épülő nevelés. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges: A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása. A természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:
111 a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás célja, hogy tanulóink értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: tudatos, kritikus fogyasztói magatartás ökológiai fogyasztóvédelem környezettudatos fogyasztás fenntartható fogyasztás preventív (megelőző) fogyasztóvédelem A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az iskolánkban: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Történelem: Magyar:
EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, reklámtörténet. reklámnyelv, feliratok, kommunikációs csapdák a reklámban, reklámszövegírás.
Földrajz:
eltérő fogyasztási struktúrák és szokások.
Idegen nyelv:
az adott nyelvterület jellemző fogyasztási szokásainak megismerése.
Biológia:
génmódosított élelmiszerek (GMO) táplálkozási kiegészítők és divatkapcsolata, egészséges táplálkozás.
Kémia:
élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, (E-számok), vegyszerek és egészség kapcsolata, kozmetikumok szerepe.
Fizika: Informatika:
mérőeszközök, mérés. elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.
Médiaismeret: Rajz:
a reklám képi nyelve és hatásai. reklámértelmezés, lényeglátás és reklámhatás értelmezése.
Módszertani elemek Nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatással, hanem bizonyos készségek fejlesztésével segítjük a fogyasztóvédelmet. Ilyen készségek: a kritikus
112 gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyéni és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés módszereit. A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelésbe. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának. Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.
Interjúk, felmérések az emberek vásárlási szokásairól
Riportkészítés az eladókkal
Médiafigyelés
Egyéni és csoportos döntéshozatal
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével
Érveléstechnikai gyakorlatok.
113
7.17. Iskolaotthonos nevelés és oktatás Iskolánkban az 1-4. évfolyamon a szülői igényekre alapozva az iskolaotthonos oktatásszervezési forma valósul meg. Az iskolaotthon alapvető feladata, hogy a gondjaira bízott gyermekek számára biztonságot adjon és segítse a gyermek sikeres iskolai életét. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét. Az iskolaotthonban két, esetenként több nevelő foglalkozik a gyerekekkel, megosztva egymás között a közismereti és készségtárgyakat. Ennek függvényében készítik el az órarendet. Ez a forma nagymértékben megkönnyíti mind a tanulók, mind a nevelők mindennapjait. A két pedagógus együttműködésével megnő a pedagógiai hatékonyság: A szoktatás következetesen gyakorolható a nap egészében: a felelősi rendszer működtetése, viselkedési normák, a kulturált étkezési szabályok, kommunikáció, tanulási technikák nem csak a nap bizonyos szakaszára korlátozódik. Az egy osztály – egy csoport: erősíti a közösséget. A nap egészére elosztva váltják egymást a tanórák, amelyeknek szerves folytatása az önálló tanulás, ahol meg kell oldani a következő tanítási napokra történő felkészülés feladatait is, amit ugyanaz a nevelő vezet. Az önálló tanulás részben délelőtt, részben délután történik. Rendszeresen van – délelőtt és délutáni időszakban is – szabadidő, amely a kikapcsolódást, a monotóniából való kizökkenést teszi lehetővé. A színes, mozgalmas szabadidő eltöltésének lehetőségei: szabadlevegőn való mozgás, amellyel a mindennapos játékos, egészségfejlesztő testmozgást, a heti három testnevelés óra mellett valósítják meg. Továbbá könyvtárlátogatás, játék, kreatív manuális foglalkozások, vetélkedők, szakkörök, séták, kirándulások, sportkörök, művészeti foglalkozások (kézműves, drámajáték stb.). A gyermekek terhelése egyenletes. A napirend – órarend – természetesen nem rideg szabályokat tartalmaz, ez egy rugalmasan kezelhető keret, átvariálható, igazítható az aktuális programokhoz. Heti értékelés, és a hétfői beszélgető kör - melynek nevelő hatása állandó keretet biztosít a csoportnak - kiváló eszköz a személyiség - és közösségformálásban.
114 Biztosítjuk az iskolaotthonos nevelési és oktatási formában működő osztályokban a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések iskolai tárolásához.
7.18. Német nemzetiségi nyelvoktatás A kisebbség iskolai oktatásának formája, irányelvei Nyelvoktató kisebbségi oktatás
Célja, hogy a dominánsan magyar nyelvű tanulók számára biztosítsa anyanyelvük másodnyelvként való elsajátítását.
A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátításával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.
Tartalmi követelmények
A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a kerettanterv követelményeit veszik alapul és egészítik ki.
Emellett, a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi, irodalmi és népismeret tananyagból is.
A kisebbségi oktatás-nevelés céljai A kisebbségi oktatás-nevelés sajátos célja a kisebbségi önazonosság megőrzése és erősítése, ennek érdekében törekszünk: ▫ a német nyelv szóbeli és írásbeli megértésének, illetve használatának kifejlesztésével a német nyelv művelt köznyelvi szinten történő elsajátításának elősegítésére, ▫ a népköltészet, a zene, a képzőművészet a szokások és hagyományok megismertetésére és ápolására, ▫ a történelmi hagyományok, az anyanyelvi kultúra, a hon- és népismeret oktatására, ▫ a különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsüléséra, ▫ az anyaország életének, kultúrájának, történelmének megismertetésére, ▫ a hagyományőrzés- és teremtés elősegítésére, ▫ az önismeret kialakítására, ▫ a kisebbségi jogok megismertetésére és gyakorlására.
115 A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti kisebbségekhez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. A kisebbségi oktatás és nevelést folytató intézményben törekszünk arra: ▫ hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei, hogy kialakuljon bennük a reális nemzetkép és kisebbségkép, ▫ hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és a kirekesztés megjelenési formáit, megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megértésének jelenségét. Fő célok ▫ Magyarságukat vállalva a német nemzetiség hagyományait ismerők és tiszteletben tartók, szűkebb szülőföldjüket jól ismerő ifjak legyenek. ▫ A tanulók ismerjék szülőfalujukat, a népi hagyományokat, szokásokat. ▫ A nyelvet használva őrizzék, ápolják hagyományaikat, a gyökerek feltárásával ismerjék meg elődeik történetét, szokásait. ▫ Az iskola mindannyi nyelvhasználót a nyelv sajátosságainak élményt adó bemutatásával segítse a német nyelv alapjainak elsajátítását; a testvérkapcsolat kiszélesítésével annak gyakorlását. ▫ Iskolánkban a nevelő - oktató munka német nemzetiségi tartalmakkal egészül ki, ami a német nyelv elsajátításán túl a magyarországi és a helyi németség szokásaival, hagyományaival, ünnepeivel, irodalmával, táncaival, történelmével, népdalkincsével és kézművességével való megismerkedést jelenti. ▫ A különböző kultúrák értékeinek kifejezésre juttatásával toleranciára, a másság elfogadására és megbecsülésére neveljük tanulóinkat, hiszen Eleken együtt él a magyar, a német, a szlovák és a cigány népcsoport. Teret adunk a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának, a természet és környezet szeretetére neveljük tanulóinkat, egészséges életmódra szoktatjuk, ösztönözzük őket. ▫ Hagyományőrző és szabadidős programjainkat a szülők együttműködésével szervezzük. E célok elérése érdekében a következőket kínáljuk ▫ Magas szintű német nyelvoktatást ▫ Az eleki németség hagyományainak, kultúrájának ismeretét
116 A német nemzetiségi nevelés-oktatás sajátosságai A kisebbségi oktatás - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően - a magyarországi közoktatás része. Általános célja és feladata megegyezik a többségi oktatáséval; sajátossága, hogy intézményi feltételek között biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és hagyományteremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kisebbségi oktatás-nevelés segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Pedagógiai alapelveink, feladataink, eszközeink, eljárásaink ▫ Településünk lakóinak egy része kettős magyar és német nemzetiségi identitással rendelkezik. Mindent ápolni kell, ami az identitás megerősítéséhez hozzájárul. Nem becsüljük le a múltba tekintő folklorisztikus hagyományőrző gyakorlatot sem, de olyan modern identitástudat kialakítására kell törekednünk, amellyel a mai fiatal generációk azonosulni tudnak. ▫ A honismeret, a helyi hagyományok őrzése számunkra mindenekelőtt a nemzetiségi kultúra megismerését és ápolását jelenti. Mivel ennek gyökerei a mai Németországba vezetnek, a nyelv és a kulturális identitás őrzése esetünkben egybefonódik a német nyelvterülettel való kapcsolattartással. Nevelési rendszerünknek része ezért a német partnerkapcsolatok ápolása, és a diákcserék rendszeres megszervezése. ▫ A német nyelvterülettel kialakított kapcsolatokat ugyanakkor az Európa felé való nyitás eszközének is tekintjük. Hiszen e kapcsolatok révén tanulóink a kontinens egyik legfejlettebb államának viszonyaival, illetve polgárainak életével ismerkedhetnek meg, és s rajtuk keresztül további nemzetközi kapcsolatokra tehetnek szert.
A kisebbségi nevelés feladata ▫ a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötődő hagyományok és szokások megteremtése és ápolása, ▫ a kisebbségi identitástudat kialakulásának és fejlesztésének a segítése, ▫ a kisebbségi nyelv tanulása, ápolása A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetővé teszi az
117 irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és közösségmegtartó erő. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni. A kisebbségi népismeret tanítása integráltan folyik, azonban megjelenik tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint projektek, tanulmányi kirándulások, kulturális rendezvények). Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi gyűjtőmunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. A célok eléréséhez, a feladatok megvalósításához szükség van a szülő és a pedagógus együttes közreműködésére. A célok érdekében megvalósítandó feladatok, eszközök, eljárások A kisebbségi oktatás - a magyarországi közoktatás részeként - a Nemzeti Alaptantervben meghatározott célkitűzéseket és feladatokat valósítja meg. Egyidejűleg biztosítja a nemzetiségi nyelv megtanulását, valamint a kisebbség történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismerését. Feladatok a személyiségformálás, közösségfejlesztés terén Az iskola által kínált lehetőségek mellett - szakkör, énekkar, sportkör, kulturális- és sportrendezvények, tanulmányi versenyek iskolai és iskolán kívüli személyiségfejlesztő tevékenységeket szervez: ▫ részvétel német nemzetiségi kulturális rendezvényeken, találkozókon, ünnepségeken, ▫ a német nemzetiségi gyermek-néptánccsoport szereplése kulturális rendezvényeken, ▫ részvétel német nyelvű tantárgyi versenyeken, vetélkedőkön, ▫ német nyelvű vers- és prózamondó versenyek, ▫ Márton-napi ünnepség, ▫ kétnyelvű osztályünnepségek (karácsony, farsang, Anyák-napja), ▫ tanulmányi kirándulás németországi német településekre.
118
8. Az iskola helyi tanterve 8.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelmények, alkalmazott tantervek 8.1.1. Alkalmazott tantervek és óraszámok Iskolánk egyes évfolyamain az elkövetkezendő tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: Tanév
Évfolyam 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2009/10
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
CS
CS
2010/11
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
NAT
CS
2011/12 NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT NAT Magyarázat: CS: 2003. évi költségvetési tv. 103.§. (4) bekezdésében előírt óraszám csökkentés alapján felülvizsgált, 2001-ben bevezetett helyi tanterv NAT: 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003, valamint az OM által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv Iskolánk óraterve tartalmazza: az egyes évfolyamok óratervét, kötelező óraszámokat a helyi tantervbe beépített, a pedagógiai program megvalósítását szolgáló többlet óraszámokat, (törvény szerinti választható órakeret) az évfolyamok összes óraszámát, a tantárgyi bontásokat, Kötelező óraszámok alakulása a tantervek és törvényi rendelkezés alapján Alkalmazott helyi tantervek: Évfolyam Tanterv
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
( 2003 )
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
NAT ( 2004 )
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
CS
Az alkalmazott tantervek alapján a heti kötelező és választható óraszámok alakulása tanévenként
119 Kötelező tantárgyak heti óraszáma összesen - általános tanterv: Évfolyam/ óraszám Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2009/2010
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
2010/2011
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
2011/2012
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
Kötelező tantárgyak heti óraszáma összesen - német nemzetiségi hagyományos nyelvoktató program: Évfolyam/ óraszám Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2009/2010
22
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
2010/2011
22
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
2011/2012
22
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
Kötelező és választott tantárgyak heti óraszáma összesen: Évfolyam/ óraszám Tanév
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
2009/2010
22
22
22
24,5
25,5
25,5
28,5
28,5
2010/2011
22
22
22
24,5
25,5
25,5
28,5
28,5
2011/2012
22
22
22
24,5
25,5
25,5
28,5
28,5
Székhelyintézmény Elek - Apáczai kiadó tantervének adaptációja 1-8. évfolyam a helyi sajátosságokhoz igazítva - Nemzeti kiadó kerettanterve a német kisebbségi oktatáshoz: Német nyelv és irodalom a kisebbségi oktatással rendelkező magyarországi német iskoláknak. - 2009/2010-es nevelési és oktatási évtől a kompetencia-alapú oktatási program alkalmazása - matematikai - szövegértési-szövegalkotási - szociális, életviteli és környezetei Tagintézmény Kevermes - Átlagos feltételekkel dolgozó Nyíregyházi teljes iskolai tanterv adaptációja a helyi sajátosságokhoz igazítva - A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának műveltségterületi és tantárgyi tantervei enyhén értelmi fogyatékos tanulókat oktató általános iskolák számára - adaptációja a helyi sajátosságokhoz igazítva - 2006-2007-től kompetencia alapú oktatási program alkalmazása
120 - szövegértési-szövegalkotási - matematikai - szociális, életviteli és környezetei
8.1.2. Óraterv: székhelyintézmény Elek - általános tanterv szerint tanuló osztályok NAT Műveltségterületek Tantárgyak/évfolyam Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom integrált tánc és dráma Ember és társadalom Történelem integrált hon- és népismeret integrált ember és társadalmi etika Élő idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika Ember a természetben
Földünk és környezetünk Művészetek
1. o 2.o
8
3.o
8
4.o
8
5
5
4,5
Környezetismeret Természetismeret integrált egészségtan Fizika Biológia Kémia
1
1
1,5
Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika életvitel Testnevelés Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező óraszám Választható tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Angol
6.o
7.o
8.o
5 5 7 (1+4) (1+4)
4
4
2
2
2
2
3 3 4 4 3,5 (1+3) (1+3) 1 1 1
3
3
4 1
4 1
1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1
3
Matematika Informatika
Földrajz Ének-zene Rajz integrált mozgókép és médiaismeret
5.o
2 1,5
2
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1,5 0,5 1
1 3
1 3
1 3
1 3
1 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
(Megjegyzés: felmenő rendszerben (1-3.oszt.-ig) a +1 magyar órát felváltja az angol)
121
8.1.3. Óraterv: székhelyintézmény Elek - nemzetiségi német nyelvet tanuló osztályok NAT Műveltségterületek Tantárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv és irodalom integrált tánc és dráma Ember és társadalom Történelem integrált hon- és népismeret integrált ember és társadalmism., etika Élő idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika Ember a természetben
Földünk és környezetünk Művészetek
Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés
1. o 2.o 7
3.o 7
4.o 7
2
5
5
5
Matematika Informatika
3
3
3
Környezetismeret Természetismeret integrált egészségtan Fizika Biológia Kémia
1
1
1
Földrajz Ének-zene Rajz integrált mozgókép és médiaismeret Technika életvitel Testnevelés Osztályfőnöki KÖTELEZŐ ÓRASZÁM
5.o 6.o 7.o 8.o 5 5 7 (1+4) (1+4) 4 4
2
2
2
5 5 4 4 3,5 (1+3) (1+3) 1 1 1
5
5
4 1
4 1
1,5 1,5 1,5
1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1
5
2 1,5
2
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1 1
1,5 0,5 1
1 3
1 3
1 3
1 3
1 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
0,5 2,5 0,5
22
22
22
24,5
24,5
24,5
27
27
122
8.1.4. Óraterv székhelyintézmény Elek – eltérő tantervű tanulócsoportok számára Évfolyamok Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetis meret Törénelem integráltan: honés népismeret, etika Természetis meret Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének zene integráltan tánc és dráma Rajz Informatika Életvitel, gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnö ki Összesen Hab-rehab
1.
2
3
4
K 2
Ö 6
K 2
Ö 6
K 2
Ö 6
1 1
3 1
1 1
3 1
1 1
3 1
K
5
2
Ö 5
1 1 1
2 2 1
6
K
7
2
Ö 2
K 2
Ö K 2,5 2
1 1 0
2 3 0
1 1 0
2 2 0
0
1,5
1
1,5
1
0
1
1
1
1
0 1
8 Ö 2
K 2
Ö 2
1 1 0
2 2 0
1 1 0
2 2 0
1
1
1
1
1 1 1 1
0,5 0,5 0,5 0,5
1 1 1 1
0,5 0,5 0,5 0,5
1,5
1 0
1,5 1
1
0,5
0,5
1
1
0,5
3 0
2,5 1
20
20
20
22,5
22,5
22,5
25
25
3
3
3
3,5
3.5
3,5
4
4
123
8.1.5. Kevermesi tagintézmény óraterve NAT műveltségterületek Magyar nyelv és irodalom Művészetek
Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom
Tantárgyak/évfolyam 1.o Kötelező tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 8 integrált tánc és dráma integrált mozgókép és médiaism. szabadon t. magyar 0,5 Történelem integrált hon és népismeret integrált ember és társ. i.
2.o
3.o
4.o
5.o
6.o
7.o
8.o
8
8
7
3,5 1
4
4
4 0,5
0,5 2
2 1
2
2
0,5
0,5
3 3 1
3 3 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 0,5 0,5
etika Élő idegen nyelv Matematika Informatika Ember a természetben
Földünk és környezetünk Művészete k Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés
Idegen nyelv** Matematika Informatika Környezetismeret Természetismeret integrált egészségtan Fizika Biológia Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika életvitel
4
4
4
1
1
1,5
1 1,5 1
Testnevelés 3 Osztályfőnöki KÖTELEZŐ ÓRASZÁM 20 Választható tantárgyak Szociális és életvitel 1
3 3,5 0,5 2
3 4 1
3 3 1
2
2 0,5
1 1,5 1
1 1,5 1
1 1,5 1
1 1 1
1 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 0,5
3
3
3
20
20
22,5
2,5 0,5 22,5
2,5 0,5 22,5
2,5 0,5 25
2,5 0,5 25
1
1
1
1
1
1
1
** SNI tanulásban akadályozott tanulók habilitációs, rehabilitációs idősávja Választható tanórai foglalkozások kínálata: 1-4 évfolyamon: heti 1 órában szociális és életvitel kompetencia fejlesztő foglalkozás iskolaotthon keretében 5-8 évfolyamon: heti 1 órában szociális és életvitel kompetencia fejlesztő foglalkozás Csoportbontások A Pedagógiai Programban leírtak és a kiemelt nevelési-oktatási területeink alapján a csoportbontást az adott tanévre vonatkozó tantárgyfelosztás tartalmazza. A tanítási órákon való részvétel rendje Iskolánk helyi tantervének teljesítése a kötelező tanórákkal biztosított. A szabadon választott órákon való részvétel, valamint a nemzetiségi nyelvoktatásban történő részvétel a beiratkozáskor tett szülői nyilatkozat alapján történik, ez esetben válik a tanuló számára kötelezően teljesítendővé. A nemzetiségi nyelvoktatás iskolánkban az 1. évfolyamon kezdődik, és a 8. évfolyam végéig tart. Az egyes tantárgyak tananyagát, fejlesztési feladatait és követelményeit a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza.
124
8.1.6. Felhasználható órakeret és számított pedagógus létszám meghatározásának tervezete 1. Ssz. Megnevezés/évfolyam 1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Ktv. 52.§. (3) alapján 2. Szorzó Választható tanórai foglalkozások heti óra3. száma az 1. sor százalékában, Ktv. 52.§. (7) 4. 5. 6.
Választható tanórai foglalkozás heti órakeret ( 1.sor x 2.sor x 3 sor ) Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1. sor százalékában Ktv. 52.§. (11/c)
11.
Az egyéni foglalkozás heti óraszáma Ped. tev.-re biztosított időkeret az 1. sor százalékában Ktv. 1.sz. m. Harmadik rész II.7. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. alapján felhasználható órakeret A Ktv. alapján felhasználható összes órakeret ( 1.sor + 9. sor ) A beosztott pedagógus munkakörre megállapított heti kötelező óraszám
12.
Egy osztályra számított pedagógus álláshely
7. 8. 9. 10.
A 2009/2010-ES NEVELÉSI- ÉS OKTATÁSI ÉVRE
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1-4. 20 1
20 1
20 1
22,5 1
10%
10%
10%
10%
2
2
2
2,3
11%
11%
11%
11%
2.2
2,2
2,2
2,5
5% 1
5% 1
5% 1
5,2
5,2
25,2
82,5
5-8.
1-8.
95
177,5
22,5 1
22,5 1
25 1
25 1
25%
25%
30 %
30 %
5,6
5,6
7,5
7,5
26,2
34,5
11%
11%
9,1
2,5
2,5
11 % 2,8
11 % 2,8
10,6
19,7
5% 1,1
4,1
5% 1,1
5% 1,1
5% 1,3
5% 1,3
4,8
8,9
5,2
5,9
21,5
9,2
9,2
11,6 11,6
41,6
63,1
25,2
25,2
28,4
104
31,7
31,7
36,6 36,6 136,6 240,6
22
22
22
22
22
22
1,15
1,15
1,15
1,29
1,44
1,44
8,3
4,74
22
22
1,66 1,66
6,2
10,96
125 FELHASZNÁLHATÓ ÓRAKERET ÉS SZÁMÍTOTT PEDAGÓGUS LÉTSZÁM MEGHATÁROZÁSÁNAK TERVEZETE A 2010-2011-ES NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI ÉVRE 1. Ssz. Megnevezés/évfolyam 1. A kötelező tanórai foglalkozás heti óraszáma a Ktv. 52.§. (3) alapján 2. Szorzó Választható tanórai foglalkozások heti óra3. száma az 1. sor százalékában, Ktv. 52.§. (7) 4. 5. 6.
Választható tanórai foglalkozás heti órakeret ( 1.sor x 2.sor x 3 sor ) Az egyéni foglalkozás heti óraszáma az 1. sor százalékában Ktv. 52.§. (11/c)
11.
Az egyéni foglalkozás heti óraszáma Ped. tev.-re biztosított időkeret az 1. sor százalékában Ktv. 1.sz. m. Harmadik rész II.7. Pedagógiai tevékenységre biztosított időkeret A kötelező tanórai fogl.-ok időkeretén túl a Ktv. alapján felhasználható órakeret A Ktv. alapján felhasználható összes órakeret ( 1.sor + 9. sor ) A beosztott pedagógus munkakörre megállapított heti kötelező óraszám
12.
Egy osztályra számított pedagógus álláshely
7. 8. 9. 10.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
1-4. 20 1
20 1
20 1
22,5 1
10%
10%
10%
10%
2
2
2
2,3
12%
12%
12%
12%
2.4
2,4
2,4
2,7
5% 1
5% 1
5% 1
5,4
5,4
25,4
82,5
5-8.
1-8.
95
177,5
22,5 1
22,5 1
25 1
25 1
25%
25%
30 %
30 %
5,6
5,6
7,5
7,5
26,2
34,5
12%
12%
9,9
2,7
2,7
12 % 3
12 % 3
11,4
21,3
5% 1,1
4,1
5% 1,1
5% 1,1
5% 1,3
5% 1,3
4,8
8,9
5,4
6,1
22,3
9,2
9,2
11,6 11,6
41,6
63,1
25,4
25,4
28,6
104,8
31,9
31,9
36,8 36,8 137,4 242,2
22
22
22
22
22
22
1,15
1,15
1,15
1,3
1,45
1,45
8,3
4,76
22
22
1,67 1,67
6,2
11
126
8.2. Nem szakrendszerű oktatás órakerete és tartalma A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó rendelkezéseit a
2010. évi LXXI. törvény 2010. szeptember 1-jei hatállyal módosította, mely
rendelkezések értelmében a nevelőtestület döntése alapján a 2010-2011-es nevelési- és oktatási évben az 5. évfolyam osztályaiban teljes óraszámban szakrendszerű oktatás folyik, a nem szakrendszerű oktatás csak a 6. évfolyam osztályaiban - tekintettel a felmenő rendszerű alkalmazásra. A 2011-2012-es nevelési- és oktatási évtől az 5. és a 6. évfolyamon teljes egészében szakrendszerű oktatás történik. Mindezek értelmében a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó, alább lefektetett helyi szabályozások a 2011-2012-es tanévtől hatályukat vesztik. Szakrendszerű oktatás: kulcskompetenciák fejlesztése elsősorban tantárgyi keretek között. Nem szakrendszerű oktatás: kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása a tanulók egyéni képességeihez igazodó fejlesztéssel, a tantárgyi szerkezet kialakításának mellőzésével. A Kt. 133.§ (1) bekezdése: „ A 2006. évi LXXI. Törvény 1.§-ával megállapított Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben.” Ezt követően az 5.;6. évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. A törvénymódosítás célja: az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának növelése, az alapozó funkciók tanítása a felső tagozat első két évfolyamán a korábbinál több időben folyjon és esélyt adjon arra, hogy eredményesebb is legyen.
8.2.1. A nem szakrendszerű oktatás bevezetése az 5-6. évfolyamokon A nem szakrendszerű oktatás részleges bevezetése az 5. és 6. évfolyamon a magyar nyelv és a matematika műveltségi területeken (tantárgyaknál) látszik indokoltnak. A felmérések és a vizsgálatok ezeken a területeken jeleznek problémákat (PISA, kompetencia mérések, UNICEF jelentés). A Kt. 17. §-ának (8.) bekezdése szerint: „Nem szakrendszerű oktatásban a tanár akkor taníthat, ha legalább százhúsz órás pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította a hat-tizenkét éves korosztály életkori sajátosságaihoz illeszkedő pedagógiai, pszichológiai ismereteket és az eredményes felkészítéshez szükséges módszereket. E rendelkezéseket alkalmazni kell a szakkollégiumi
127 végzettséggel nem rendelkező tanítókra is, azzal az eltéréssel, hogy a felkészülés során a tizenegytizenkettő éves korosztály neveléséhez és oktatásához szükséges ismereteket sajátítsa el.” A nem szakrendszerű oktatás célja, hogy kialakuljon: A kritikus gondolkodás A kreativitás A kezdeményező képesség A problémamegoldó képesség A kockázat értékelés A döntéshozatal A korábbinál több időben folyjon az alapképesség fejlesztése: A kommunikációs képességek Az olvasás-szövegértés A problémamegoldás fejlesztés A fejlesztési feladatok meghatározása: Szövegalkotás Szövegértés Logikai műveletek Helyesírás Kommunikáció Cél: önálló tanulás fejlesztése A nem szakrendszerű képzést a törvény előírásainak megfelelő képzettségű tanítók és tanárok végzik. A nem szakrendszerű képzés heti 7 tanóra, órarend szerinti felosztás szerint valósul meg. A helyi tantervnek az 5-6. évfolyamos nem szakrendszerű oktatásszervezés okán történő átdolgozásakor kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra: ▫ Az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására 10-12 éves korban ▫ Az információszerzés és-feldolgozás képességének fejlesztésére ▫ A kommunikációs képességek erősítésére ▫ A szociális kompetenciák fejlesztésére ▫ A térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban való pontosabb tájékozódásra ▫ Az 5. és 6. évfolyamokon kialakítandó tanulásszervezés során a módszertani kultúra, azon belül a „tanítói” és a „tanári” módszerek arányára.
128 Az intenzív tanulói fejlesztés érdekében kiemelt szempontjaink. o 4. évfolyam végén végzett helyi diagnosztikai mérések o 4. évfolyamon végzett kompetenciamérés o A kiindulópontjai a következő tanév nem szakrendszerű tantárgyfelosztásának a fejlesztési területek meghatározása, óratervének megfelelően. A nem szakrendszerű képzés értékelésének formája Szöveges értékelés: Kiválóan megfelelt-jól megfelelt-megfelelt-gyenge
8.2.2. A nem szakrendszerű órák időkerete évfolyamonként, osztályokra lebontva ELEKI SZÉKHELYINTÉZMÉNY Osztályok
5.a
5.b
6.a
6.b
Kötelező órák 24,5 24,5 24,5 24,5 száma Szakrendszerű órák 17,5 17,5 17,5 17,5 száma Nem szakrendszerű 7 7 7 7 órák száma Nem szakrendszerű 4/3 4/3 4/3 4/3 órák bontása: magyar/matematika A nem szakrendszerű oktatást a magyar nyelv és irodalom és a matematika tantárgyak/műveltségi területek terén valósítjuk meg.
129
KEVERMESI TAGINTÉZMÉNY Kötelező órakeretben érintett tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Matematika Történelem Informatika Osztályfőnöki Nem kötelező órák keretében Szociális és életvitel kompetencia fejlesztő foglalkozás
Időkeret 5. évfolyam órarend szerint - heti 2 óra órarend szerint - heti 1,5 óra órarend szerint - heti 1 óra órarend szerint - heti 1 óra órarend szerint - heti 0,5 óra Időkeret 5. évfolyam - heti 1 óra
Időkeret 6. évfolyam órarend szerint - heti 2 óra órarend szerint - heti 1,5 óra órarend szerint - heti 1 óra órarend szerint - heti 1 óra órarend szerint - heti 0,5 óra Időkeret 6. évfolyam - heti 1 óra
Ezen tantárgyak/fogalakozás keretén belül, az azokban a NAT által az alapozó szakaszra előírt tudás és képesség fejlesztési feladatokat lefedve mindkét évfolyamon a következő tudás és képesség területek szerepelnek: A kompetencia alapú programcsomagok A moduljait dolgozzák fel teljes lefedettségben és matematika órákon. A szociális és életviteli kompetencia terület C modulja választható tanórai foglalkozás keretében valósul meg. Kommunikáció (70 óra) - A kommunikáció (az általános modell, a jelek világa és a jelrendszerek, az informatika és az információs társadalom, a médiainformatika és a tömegkommunikáció) - A nyelvi kommunikáció (a nyelvi kommunikáció sajátosságai, a nyelv és a beszéd, a nyelv mint jelrendszer, mindennapi beszédhelyzeteink) - Az irodalom mint kommunikáció (az irodalmi kommunikáció modellje, az irodalom és más művészeti ágak, az irodalmi kommunikáció és az epika, elbeszélő műfajok) - Könyvtárhasználat (felkészülés a könyvtár használatára) A nyelv mint jelrendszer (szófajok és mondatrészek, az írott és a beszélt nyelv, szövegfajták,) - Az infokommunikáció (az internetes és mobil kommunikáció, adatok az interneten, infotechnológia, algoritmizálás) - Az irodalom mint kommunikáció (kommunikáció a lírai műfajokban, nagyepikai alkotások, irodalom – történelem, az irodalom határterületei) - A média (a sajtó, az elektronikus média, a reklám) - Könyvtárhasználat (felkészülés a könyvtár önálló használatára, könyvtári informatika) Mindennapi életünk (57 óra) - Az emberi együttélést lehetővé tevő szabályok, a szokások, hagyományok, az illem, az erkölcs és a jog - Egyéni, családi, helyi szokások, hagyományok
130 -
A hazánkban élő nemzetiségek, etnikumok szokásai A viselkedési szabályok, az erkölcsi és a jogi ismeretek Az emberi együttélés során keletkező kapcsolatok: barátság, párkapcsolatok, család, közösségi kapcsolatok (iskola, munkahely, lakóhely), - Az együttélés során felmerülő ügyintézéssel kapcsolatos ismeretek és képességek - A gazdaság, a társadalmi rétegződés és a kultúra Tér és idő (39 óra) - Az anyagi rendszerek egymásba épülő világa, a részecskéktől a kozmikus méretekig. - A társadalmi viszonyok között érvényesülő időbeliség és térbeliség - Az idő, a változások és folyamatok időbeliségének vizsgálata - Anyagok, az energia és az információ fogalmai - A természet, a technika és a társadalom viszonyrendszerei Szabályok (41 óra) - A tudományos megismerési rendszer szabályainak sajátosságai - Az élő rendszerek új szabályozása - A természeti rendszerek fejlődéstörténete az idő különféle dimenzióiban, - A rendszer és környezete viszonya - Az emberi közösség együttélésének alapvető feltétele - A szabályalkotás érvényesülése, a szabályok közös elfogadása és betartása. - A kultúra, illetve a mukltikulturalizmus fogalma - A különböző jellegű kultúrák belső összetevőivel - A történeti örökség Szülőföldünk (52 óra) - A sokszintű és sokszálú identitás fogalma - Belső motiváció aktivizálására - Önismeret, - A család, a helyi közösség, a regionális, illetve nemzeti szint, közép-európaiság, európaiság - A közvetlen környezet természeti és társadalmi viszonyrendszere - A hagyományos állami, illetve nemzeti történelem elemei - Az értékek bemutatása, a megőrzés igényének és képességének kialakítása - Az emberi tevékenység szoros kölcsönhatása a természetes élővilággal - A veszélyeztető hatások elleni védekezés - A személyes és közösségi cselekvés
8.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
131 -
Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak.
-
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.
-
-
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével a szövegértés-szövegalkotás, matematikai logika kompetencia területeken a Sulinova KHT által kifejlesztett a NAT-hoz igazodó A típusú programcsomagokat használjuk munkánk során a projekt fizikai megvalósításának időszakában. Kompetencia alapú programcsomagok elemei: tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, tanári segédletek, mérési-értékelési eszközök, szemléltető eszközök A kevermesi tagintézményben és az eleki székhelyintézmény alsó és felső tagozatán a kompetencia alapú oktatás bevezetésével a szövegértés-szövegalkotás, matematika-logika, szociális és életviteli kompetencia a Sulinova KHT által kifejlesztett programcsomagokkal indult. A fenntarthatóság ideje alatt un. kompetencia fejlesztő tankönyvek és a hozzájuk kapcsolódó tantervek, tanári segédletek, mérési-értékelési eszközök, személtető eszközök kerülnek alkalmazásra, a szövegértés-szövegalkotás és a matematika-logika területén. A szociális életviteli és környezeti kompetencia „C” moduljának (alsó tagozat) és „B” moduljának (felső tagozat) oktatása során a Sulinova KHT által kifejlesztett tankönyvek és segédletek alkalmazása megmarad az adott tanév lehetőségeihez mérten.
8.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A 2-8. évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Abban az esetben, ha az iskolában év közben iratkozik be tanuló, az előző iskolában nem tanult tantárgyból félévi türelmi időt biztosítunk, miközben korcsoportjával együtt halad, felzárkóztató segítség igénybevétele mellett. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A 2-8. évfolyamon magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben önhibáján kívül 250 óránál többet mulasztott, és nincs elegendő érdemjegye ahhoz, hogy értékelni lehessen;
132 - 11/94-es MKM rendelet 20§ (6) d) pontja alapján, ha a tantárgyi mulasztása eléri a 30%-ot; - magántanuló volt. Az 1. évfolyamon a közoktatási törvény előírásainak megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott év során 250 óránál többet mulasztott. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 71§ (7) A 250 óránál többet mulasztók esetében a nevelőtestület döntése alapján tehet a tanuló osztályozó vizsgát. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: - 2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv; - 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem matematika, természetismeret, idegen nyelv; - 7-8. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv. Intézményünkben az igazgató mentesíti a készség tantárgyakból a tanulót az osztályozóvizsga alól.
8.5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 8.5.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formája, rendje, korlátai 1. Írásbeli felelet Aránya a tanulói számonkérések 50%-a. Az értékelésben betöltött súlya azonos a szóbeli feleletekével. Mélysége 1-2 órára visszanyúló tananyag. 2. Témazáró Egy–egy tananyagegység lezárásakor írják a tanulók. Számukat a tantárgyak témaköreinek mennyisége határozza meg. Minden tanulónak minden témazárót meg kell írni. A tanuló saját kérésére egyszer megismételheti a felmérést, tanórán kívül. Ebben az esetben mindkét dolgozat osztályzata bekerül a naplóba. Ha a tanuló betegsége miatt nem tudta megírni a témazárót, tanórán kívül lehetőséget kap annak pótlására. A témazáró felmérések osztályzatai a naplókba pirossal kerülnek beírásra, a félévi, év végi osztályzatok kialakításánál súlyozottan számítanak. Témazáró dolgozat: ezt a szaktanár előre bejelentett időben íratja meg, melyet egy összefoglaló, rendszerező ismétlés és gyakorlás előz meg. Időpontját a szaktanár a haladási naplóban előre ceruzával bejegyzi a témazáró íratása előtt legalább egy héttel azért, hogy napi kettő témazárónál többet ne írjanak a tanulók. A témazáró dolgozat időtartama egy tanítási óránál nem lehet több. 3. Felmérés
133 Évi 2 alkalommal íratjuk, a készségtárgyakat kivéve valamennyi tantárgy törzsanyagából: év eleji, év végi felmérések. Céljuk a tanulók fejlődésének megállapítása, korrigálandó, megerősítendő területek kijelölése. A felméréseket nem osztályozzuk, a tájékoztató füzetekben a tanuló által elért százalékos teljesítményt rögzítjük, de a félévi, év végi osztályzatok kialakítását döntő mértékben befolyásolják. (kivéve országos mérések) 4. Osztályozó/javítóvizsga A javítóvizsgára kötelezett tanulónak az elméleti tantárgyakból írásbeli formában is számot kell adnia tudásáról. Az írásbeli vizsgalapok az adott tantárgy minimumkövetelményeinek megfelelően készülnek, ezért a továbbhaladáshoz annak legalább 51 %-os teljesítése követelmény. Az osztályozó vizsgák írásbeli feladatai megegyeznek a megfelelő évfolyam, meghatározott tantárgyaiból készített félévi, év végi felmérések feladataival. Az eredményes vizsgához az egységesen érvényben lévő százalékos értékek elégséges szintjének elérése szükséges. 5. Házi dolgozat /tagintézményben/ A felső tagozat 7-8. évfolyamán készítik a tanulók. Célunk, hogy ösztönözzük őket az igényes, esztétikus munkavégzésre, az anyag rendszerezésére, a gyűjtőmunka hasznosságára, egy-egy témában való elmélyülésre. 7. osztály: 3-4 oldal terjedelemben történelem/természetismeret szövegszerkesztéssel 8. osztály: 5-6 oldal terjedelemben kultúrtörténeti dolgozat készítése szövegszerkesztéssel. A házi dolgozatok témáit minden tanévben, október 15-ig kapják meg a tanulók, a beadási határidő a következő év március 15-e. A választott téma kidolgozásához segítséget nyújtanak a szaktanárok. Az értékelés során a tanulók jegyet kapnak a tartalmi kidolgozásra, nyelvhelyességre, helyesírásra, szövegszerkesztésre. (a témának megfelelő szaktárgyból, magyar nyelvből, informatikából). A házi dolgozatra kapott érdemjegyek témazáró értékűek. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: Témazáró/felmérő dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. A tanulók írásbeli munkáját minden esetben írásban értékeljük. A százalékos értékelés mellett részletes megjegyzésekkel, kiegészítésekkel, javaslatokkal, a helyesírás minősítésével.
134 A százalékos értékelés osztályzatra váltásának arányai valamennyi tantárgyra vonatkozóan: 0-35%
elégtelen
36-59%
elégséges
60-75%
közepes
76-90%
jó
91-100%
jeles
A projekt, témahét, innováció, oktatás során nem alkalmazunk írásbeli beszámoltatást
8.5.2 Az otthoni (napközis, iskolaotthoni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az első-negyedik évfolyamon -
A délelőtti tanórákon feladott házi feladat funkciója, hogy szervesen kapcsolódjon a délelőtt tanult anyaghoz. Segítse elő annak gyakorlását, elmélyítését, megszilárdítását, kiegészítését.
-
Segítse a tanult ismeretek gyakorlatban történő felhasználását.
-
Rendszeres végeztetése, és folyamatos, következetes ellenőrzése a tanulót hibáinak, hiányosságinak pótlására ösztönzi, ezáltal sikerélményhez juttatja.
-
A házi feladat mennyisége és minősége korosztályonként változó – az életkori sajátosságokat figyelembe veszi.
-
Mennyiségét tekintve napi 1 órában elvégezhető legyen.
-
Az egyéni sajátosságokat figyelembe véve a házi feladatok mennyiségét, nehézségi fokát differenciáltan adhatjuk.
-
Figyelembe vesszük a napi terhelést is.
-
Azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt nem tudnak a délutáni foglalkozásokon részt venni, otthon készítik el az aznapi írásbeli leckét és a következő napi szóbeli feladatokat. Az adott osztályokban minden tanulónak a feladott írásbeli és szóbeli lecke egységes mennyiségű, így minden tanulónak a terhelése egyforma.
-
A hétvégi szabadnapokra, pihenőnapokra, valamint a szünetekre csak minimális mennyiségű kötelező szóbeli házi feladat (memoriter, házi olvasmány) legyen.
-
Írásbeli feladat helyett - az életkori sajátosságaikat figyelembe véve- a játékra, a pihenésre, a kikapcsolódásra ösztönözzük tanulóinkat. Itt kap lehetőséget a tanuló a szorgalmi munkára, gyűjtő munkára, búvárkodásra.
Az ötödik-nyolcadik évfolyamon
135 -
A házi feladat legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség-, képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása.
-
Az első – nyolcadik évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére – a szokásos: egyik óráról a másikra való felkészülésen túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot.
8.6. A tanulói teljesítmény értékelése, minősítésének formái Az értékelés funkciója rendkívüli sokrétű, differenciált. Az értékelés funkciói: -
folyamatos munka visszajelzésének eszköze,
-
a tanulásra, vagy más tevékenységre való érdekeltség megteremtésének eszköze,
-
a motiváció egy eszköze,
-
az elvárt, követelményekben megfogalmazott ismeretekhez való viszony, illetve mérték kontrolljának eszköze,
-
hasonló tevékenységet végzőkhöz képest kialakult relatív helyzet meghatározásának eszköze,
-
versenyorientációt, sikert, kudarcot jelez,
-
az önismeret kontrollja,
-
az elvárt képességek szintmérésének eszköze,
-
az előrehaladás mérésének eszköze.
Az értékelési rend követelményei -
legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,
-
legyen differenciált, személyre szóló, motiváló, az eltérő gyereknek eltérő sikert biztosítson,
-
legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,
-
jelezze a sikert és a kudarcot, de -preferálja a fejlődést, szorgalmat és a tehetséget,
-
jelezze a tanuló számára helyzetét éppúgy, mint szülei, környezete számára,
-
teremtsen érdekeltséget a „jó döntésre " az alternatív programok és az egyéni munkarend kialakítása során,
-
legyen kompatibilis a közoktatás egészével.
Formatív értékelés (fejlesztő, formáló) - Funkciója: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából. - Az értékelés tárgya: kognitív területek Diagnosztikus értékelés
136 - Funkciója: az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, tanulási problémák esetén az okok meghatározása. - Az értékelés tárgya: kognitív, affektív, és pszichomotoros területek, fizikális pszichológiai és környezeti tényezők. Egyiknek sem célja a minősítés-szelektálás, mind inkább a formálás – motiválás- fejlesztés. Iskolánk belső ellenőrzési, értékelés rendszeréhez igazodva a tanulók tanulmányi munkájának értékelésében helyet kap a szummatív értékelés is. Szummatív értékelés - Funkciója: a tanulók minősítése - Az értékelés tárgya: általában kognitív, a műveltségterülettől függően. A tanulók értékelése az eleki iskola alsó tagozatán: A mindenkori törvényi szabályoknak megfelelően. Amennyiben választási lehetőség nyílik a szöveges értékelés és az érdemjeggyel történő között az érdemjeggyel való értékelést alkalmazzuk. A szöveges minősítések mondatbankját a tájékoztató füzet és az értékelési napló is tartalmazza. Szociális életviteli és környezeti kompetencia „C” moduljának értékelése: -
folyamatos értékelés, önértékelés a programcsomagban megadott szempontok alapján
-
az év végi értékeléskor a záradék rovatban: -részt vett -nem vett részt minősítést írunk
Szövegértés-szövegalkotás kompetencia értékelése: -
két részből tevődik össze: nyelvtan és irodalom/a mindenkori törvényben szabályozott értékelési feltételeknek megfelelően/ két minősítéssel vagy két érdemjeggyel
Új tanulásszervezési eljárások értékelése:/projekt, témahét, innováció,jó gyakorlatok/ -
ön-, és csoportértékelés formájában valósul meg a folyamat végén
-
a félévi és az év végi értékelésben nem jelenik meg
-
az innovációról elégedettségi kérdőívet töltenek ki a tanulók és a szülők
-
a jó gyakorlatok megvalósulásáról kiállítást és bemutató szereplést rendezünk
-
137
8.6.1. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 1-8. évfolyamon A tanulói teljesítmények értékelésében iskolánkban a hagyományos, a Közoktatási Törvény 70. §-ban foglalt, 5 fokozatú osztályzat-skálát alkalmazzuk, ez alól a szövegesen kifejezett értékelést alkalmazó első évfolyam félévkor és év végén, a második évfolyam félévkor kivétel, ahol a szöveges értékelést alkalmazzuk a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően: kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul. Az értékelések rögzítésére az országosan alkalmazott tájékoztató füzetet, értesítő könyvet, illetve osztályozó naplót használjuk fel. Az iskolánk pedagógiai elveivel összefüggően bármely értékelhető tanulói teljesítményre megkülönböztetés nélkül alkalmazzuk az értékelési mechanizmust, az évközi értékelésben a tanítók, tanárok módszertani szabadságuk jegyében szabadon alkalmazhatnak értékelő szimbólumokat, ezt a testület nem egységesíti, nem is korlátozza. Az iskolánkban a tanulói teljesítmények objektív értékelését tartjuk alapvetőnek, de fontosnak tartjuk a tanulók tudásbeli fejlődéséről alkotott tanítói, tanári vélemény milyen arányban jut érvényre, ez a módszertani szabadság és a tanítói, tanári felelősség alapján az adott nevelő és az adott tanulócsoport objektív sajátosságainak függvénye. Nem korlátozza a tantestület a tanítók, tanárok módszertani szabadságát abban, hogy a tantárgy sajátosságainak megfelelően-maga döntse el, mely a tantárggyal összefüggő tanulói teljesítmény érdemesíti osztályzásra valónak. Hasonlóképpen az osztályban tanító nevelők közös döntése alapján havonta kap minden tanuló értékelést magatartásról, szorgalomról. Közmegegyezés van a tantestületben` arra nézve, hogy az osztályozásban optimális kombinációban kell kifejezésre juttatni az adott teljesítmény objektív értékét, illetve a tanulónak a tantárgyban elért fejlődését. Osztályozás. Az eredményértékelés, annak számszerűsítése a közoktatás egészéhez illeszkedő ötfokozatú minősítéssel történik. A tantárgyak, tevékenységek, értékelések, minősítések követelményeit tanévente előre (szeptember 15-ig ) közöljük a tanulókkal. A szaktanárok, tanítók közlik a tanulókkal a számonkérés formáit, a minimum megszerzendő érdemjegyek számát, a félévi és év végi minősítés szempontjait. Félévenként szükséges érdemjegyek száma: -
heti 1 órás tantárgyakból - havi 1 érdemjegy
-
heti 1-2 órás tantárgyakból - havi 1-2 érdemjegy
138 -
heti 3-4 órás tantárgyakból - havi 2 érdemjegy
-
heti 5 órás tantárgyakból - havi 2-3 érdemjegy
Az érdemjegyek közötti különbségeket színnel is jelezzük a naplóban . - kék
-órai felelet (írásban, szóban)
- piros
-átfogó témakör - témazáró dolgozat.
- zöld
-tantárgyi specialitásoknak megfelelően pl.: helyesírás, tollbamondás, versmondó, egyéb memoriterek.
Félévi értesítő, bizonyítvány A közoktatás egészéhez igazodva félévkor (3 - 8. évfolyamon) az ellenőrző könyvben 1-5-ig, az ötfokú skálán számmal értékeljük a tanulók előmenetelét, 1 - 2. évfolyamon a tájékoztató füzetben szövegesen: kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul bejegyzésekkel. Év végén a bizonyítványban betűvel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) minősítjük az előmenetelüket. A tanulók, a szülő tájékoztatása -
Az ellenőrző a tájékoztatás alapvető eszköze.
-
Az érdemjegyeket az ellenőrzőbe kell írni a megállapított módon.
-
A bejegyzéseket a szaktanár köteles ellenőrzi, kézjegyével ellátni.
-
Az elégtelenre álló tanuló szülőjét december első hetében, illetve május első hetében írásban értesíti a szaktanár ellenőrző útján. (Ennek elmaradása esetén a nevelőtestület köteles kivizsgálni a helyzetet az osztályozó értekezleten.)
-
szülői értekezlet (2/év), fogadóóra -konzultáció
8.6.2. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget
139 Modulok Tánc és dráma
5. +
6.
7.
8.
Értékelése félévkor év végén Magyar nyelv és irodalom
Hon és népismeret
Mozgókép
együtt értékelve Történelem tárggyal
+
Társadalom ismeretek
+ és
+
együtt értékelve Történelem tárggyal
+
együtt értékelve Magyar nyelv
médiaismeret Egészségtan
tárggyal
irodalom/rajz +
és
tárggyal
együtt értékelve Természetismeret tárggyal
együtt
értékelve
8.7. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 1-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, rossz /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás /5/ az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja
-
tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik
-
kötelességtudó, feladatait teljesíti
-
önként vállal feladatokat és azokat teljesíti
140 -
tisztelettudó
-
társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik
-
az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz
-
óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet
-
nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása
Jó /4/ az a tanuló, aki: -
a házirendet betartja
-
tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik
-
feladatait a tőle elvárható módon teljesíti
-
feladatokat önként nem vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti
-
az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt
-
nincs írásbeli intője vagy megrovása
Változó /3/ az a tanuló, aki: -
az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be
-
a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik
-
feladatait nem minden esetben teljesíti
-
előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva
-
a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik
-
igazolatlanul mulasztott
-
osztályfőnöki intője van
Rossz /2/ az a tanuló, aki: -
a házirend előírásait sorozatosan megsérti
-
feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti
-
magatartása fegyelmezetlen, rendetlen
-
társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik
-
viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza
-
több alkalommal igazolatlanul mulaszt
-
több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése
A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Szorgalom:
141 A tanulók szorgalmának értékelésénél, a minősítésnél a 1-8. évfolyamon a példás /5/, jó /4/, változó /3/, hanyag /2/ érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát a 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályf őnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az 2-8. évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: példás /5/ az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
-
tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi
-
a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi
-
munkavégzése pontos, megbízható
-
a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz
-
a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza
jó /4/ az a tanuló, aki: -
képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt
-
rendszeresen, megbízhatóan dolgozik
-
a tanórákon többnyire aktív
-
többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként
-
nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti
-
taneszközei tiszták, rendezettek
változó /3/ az a tanuló, akinek: -
tanulmányi eredménye elmarad képességeitől
-
tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti
-
felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik
-
érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja
-
önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik
hanyag /2/ az a tanuló, aki: -
képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében
-
az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg
-
tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen
142 -
feladatait többnyire nem végzi el
-
felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek
-
a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül
-
félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen
A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten: -
példamutató magatartást tanúsít vagy
-
folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el vagy
-
az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez vagy
-
iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt vagy
-
bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola elismerésben részesítheti.
8.7.1. Az iskolai jutalmazás formái A tanulmányi magatartási és szorgalmi követelményeket kiemelkedően teljesítő, az iskola hírnevét erősítő tanulókat jutalomban, elismerésben részesítjük. Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -
szaktanári dicséret
-
napközis nevelői dicséret
-
osztályfőnöki dicséret
-
igazgatói dicséret
-
nevelőtestületi dicséret
Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: -
szaktárgyi teljesítményért
-
példamutató magatartásért
-
kiemelkedő szorgalomért
-
példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők
-
Az egyes tanévek végén kitűnő tanulmányi eredményt elért, valamint, valamint kiemelkedő közösségi munkát végzők oklevelet és könyvjutalmat kapnak
143 -
A tagintézményben a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók emlékplakettet kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen és ballagáskor az iskola közössége előtt vehetnek át, valamint fényképük felkerül az „Iskola kiválóságai” közé
„Az iskola legjobb tanulója" címet a következők alapján lehet elnyerni -
Nyolcadik osztályos tanulók pályázhatnak, a korábbi évek tanulmányi munkája alapján.
-
Kitűnő bizonyítvány.
-
Iskolai versenyeken rendszeresen jó helyezések (1-3. hely).
-
Körzeti versenyeken elért eredmények.
-
Megyei és országos versenyeken eredményei.
„Az iskola legjobb sportolója" címet a következők alapján lehet elnyerni -
Nyolcadikos tanulók pályázhatnak, a korábbi évek sport terén elért eredmények alapján.
-
Iskolai versenyeken elért eredmények.
-
Körzeti versenyeken elért eredmények.
-
Megyei és országos versenyek eredményei.
A kitüntetések átadására minden tanévben az év végi tanévzáró ünnepségen kerül sor. Abban az esetben, ha az adott tanévben nincs olyan tanuló, aki kimagasló tanulmányi munkájával, vagy kimagasló sport teljesítményében megérdemelné a cím elnyerését, a nevelőtestület nem ítéli oda a megtisztelő címet. Abban az esetben, ha több tanuló is érdemes a megtisztelő címre, akkor a nevelőtestület több tanulóit is díjazhat. -
Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári, osztályfőnöki dicséretben részesülnek
-
Az iskolán kívüli körzeti/megyei versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári/igazgatói dicséretben részesülnek.
-
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. Az év folyamán a tanulmányi versenyekről, sporteredményekről, az iskolai faliújságokon folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat, nevelőket.
8.7.2. Az iskolai elmarasztalás formái Azt a tanulót, aki -
tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy
-
a házirend előírásait megszegi, vagy
144 -
igazolatlanul mulaszt, vagy
-
bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni.
Elmarasztalások -
szaktanári figyelmeztetés
-
napközis nevelői figyelmeztetés
-
osztályfőnöki figyelmeztetés
-
osztályfőnök intés
-
osztályfőnöki megrovás
-
igazgatói figyelmeztetés
-
igazgatói intés
-
tantestületi figyelmeztetés
-
tantestületi intés
-
tantestületi megrovás
Az iskolai elmarasztalás kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. Az elmarasztalást írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
8.8. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanév során minden tanuló általános fizikai teherbíró képességét szeptember és május hónapban felmérjük és az eredményeket a tanuló fejlődési lapján rögzítjük. A mérés az életkori sajátosságoknak megfelelően kiemelt képességek aktuális szintjét mutatja. Lehetőség van tehát: -
az átlagos, korosztályának megfelelő szint megismerésére és az ahhoz való viszonyításra;
-
egymás teljesítményének megismerésére, az azokkal való összehasonlításra;
-
saját magához mért teljesítményváltozás mértékének megismerésére;
-
az előzőeket felhasználva a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során az önismeret, a tárgyilagos önértékelés, az akarat és az önbecsülés fejlesztése.
1. Mérés 2. Értékelés
145 3. Fejlesztési lehetőségek a) Korrigálás, felzárkóztatás, speciális fejlesztő gyakorlatok
tartásjavító, speciális
mozgásanyag, ill. gyógytestnevelés b) Az egészségesen fejlett fizikum fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges változatos mozgásanyag általános fejlesztés biztosítása c) Sportági tevékenység felé irányítható kiemelkedő teljesítményt biztosító terhelés sportági kiválasztás A rendszeres alkalmazás és az újabb folyamatos felmérések alapján kialakított fejlesztési program eredményeként olyan fejlődés érhető el, amely lehetővé teszi az egyén számára az előrelépést. A felmérésre a „Mini Hungarofit” tesztrendszert alkalmazzuk, a teszt 1+4 motorikus próbából áll: Izomerő mérése o Helyből távolugrás o Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 4 perc) o Fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 3 perc) o Hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig. (Komfortérzésen belül, a max. időtartam: 4 perc) Az aerob állóképesség mérése. (Cooper-teszt, futással, kocogással)
146
8.9. Nemzetiségi német nyelvoktatás feladatai Székhelyintézmény iskolánkban a NAT bevezetése után is folytatjuk a nemzetiségi német nyelvoktatás és nevelést, igény szerint a szlovák nyelv oktatását is biztosítja. A kisebbségi oktatást a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendeletben irányelvek alapján végezzük. Hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás formájában kívánjuk megvalósítani a kisebbségi oktatást. Ezen oktatási formában a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az első évfolyamától oktatjuk. Erre a heti órakeretből 5 tanórát biztosítunk. Célunk a nemzetiség nyelvének tanítása, a nemzetiség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismertetése, hagyományőrzés- és teremtés. Fontosnak tekintjük az önismeret kialakítását a kisebbségi jogok megismerését, gyakorlását, Segítjük a nemzeti kisebbséghez tartozókat abban, hogy megtalálják, megőrizzék és fejlesszék identitásukat, vállalják másságukat, elfogadják és másoknak is megmutassák a nemzetiségi értékeit, erősítsék a közösséghez való kötődést. Arra törekszünk, hogy tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdaság előnyei és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép.
147
9. A Pedagógiai Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2010. szeptember l. napjától kerül bevezetésre. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei /ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok/ minden tanév végén értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: - az intézmény igazgatója, - a nevelőtestület bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - az intézmény fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül a szülői munkaközösség képviselői, diák-önkormányzati képviselői útján javasolhatják. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember l. napjától kell bevezetni. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény fenntartójánál, - az intézmény irattárában, - az intézmény könyvtárában, - az intézmény igazgatójánál, - tagintézmény vezetőnél - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél, - az intézmény honlapján www.mester-elek.sulinet.hu Elek, 2010. augusztus 23. ................................. Pelle László igazgató
148
10. A Pedagógiai Program véleményezése, elfogadása és jóváhagyása 1. A pedagógiai programot az általános iskolai diákönkormányzat 2010.év augusztus 23. hó napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Elek, 2010. augusztus 23. …….………………..………. iskolai diákönkormányzat vezetője 2. A pedagógiai programot az általános iskolai szülői szervezete a 2010. augusztus hó 24. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Elek, 2010. augusztus 24. …….………………..………. iskolai szülői szervezet vezetője 3. A pedagógiai programot Elek Város Német Kisebbségi Önkormányzata a 2010.év augusztus 25. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Elek, 2010. augusztus25. ...................................... Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője 4. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2010. augusztus hó 27. napján tartott értekezletén elfogadta. Elek, 2010. augusztus 27. .................................. igazgató 5. A pedagógiai programot Elek Város és Kevermes Község Önkormányzatának képviselőtestülete a 2010.év augusztus 30. napján tartott ülésén, …….Kt.(….). sz. határozatával elfogadta. Elek, 2010. augusztus 30. …….………………..………. polgármester
149
11. Mellékletek 11.1. Csupaszív Óvoda nevelési programjának végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát, a kompetencia alapú nevelést segítő eszközök jegyzéke A 11/1994. (VI. 8.) MKM a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelet alapján
11.1.1. Játékok, játékeszközök Eszközök, felszerelések
szükséges mennyiség
Kompetencia alapú nevelés eszköze
1. Különféle játékformák eszközei Mozgásos játékok eszközei kültéri mászóka kültéri hinta kültéri mérleghinta kültéri csúszda labdák szalagok ejtőernyő Szerepjáték eszközei baba és kellékei babakocsi babaház és berendezése vasaló és vasalódeszka eladó pult és bolti termékek bevásárló kosár mini konyha és berendezései fodrászos kellékek (hajszárító, hajcsavarók, csatok, fésűk) orvosi táska vár katonákkal barkácskészlet autó (dömper, daru, tűzoltó, mentő, rendőrségi vonat és állomás állatok (házi, vadon élő, állatkerti, … ) Építő-konstruáló játékok faépítő készlet Lego fakocka Homokozó készlet (lapát, gereblye, vödör, dömper, daru) Szabályjátékok „Játszva megismerjük” társasjátékok
1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként
X X X X X X X
Gyerm.létsz. 30%meny. 2 db telephelyenként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként
X X X X X X X X
1 db csoportonként Gyerm.létsz. 30%meny. 1 db csoportonként Gyerm.létsz. 30%meny. Gyerm.létsz. 30%meny. Gyerm.létsz. 30%meny.
X X X X X X
3 készlet csoportonként 2 készlet csoportonként 3 készlet csoportonként
X X X
1 db telephelyenként
X
150 Diset szín rulett 1 db telephelyenként X Diset forma rulett 1 db telephelyenként X Ki nevet a végén? 1 db telephelyenként X domino 2 db telephelyenként X Dramatizálás és bábozás eszközei fejmaszkok Telephelyenként 15 db X jelmezek Telephelyenként 15 db X kesztyűs bábkészlet Telephelyenként 15 db X ujjbáb készlet Telephelyenként 15 db X bábparaván 1 db csoportonként X Meseládikó 1 db telephelyenként X Barkácsolás eszközei olló (gyermekkézre jobbos és balos) 10 db csoportonként X ragasztó (kenőfejes, és folyékony tubusos) 25 db csoportonként X ragasztópisztoly (pedagógusnak) 2 db pedagógusnak X szövőkeret 8 db csoportonként X természetes anyagok (vessző, háncs, filcgyapjú) Gyerm.létsz. 30%meny. X 2. Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök - tükör (min. 1x1 m) 1 db csoportonként X - bordásfal 2db óvodánként X - tornaszőnyeg 2 db óvodánként X - mozgásfejlesztő modul készlet (alagút, 1 db csoportonként X masszázsút, ) - akadálykészlet (bóják, karikák, rudak, 1 db csoportonként X - mozgáskotta 1 db óvodánként X - trambulin 1 db csoportonként X - tornakarika 15 db óvodánként X - ugráló labda 3 db telephelyenként X - lépegető 4 db telephelyenként X - egyensúlyozó deszka 2 db telephelyenként X - ugráló henger 3 db telephelyenként X 3. Ének, zene, énekes játékok eszközei ritmushangszer készlet (dobok, triangulumok, 1 db telephelyenként X cintányérok, kasztanyettek, ritmusbotok, metallofon, furulya óvodapedagógusok számára 1 db pedagógusonként X CD-lejátszó hordozható 1 db csoportonként X zenei CD-lemezek 15 db csoportonként X néptánc ruha 25 db telephelyenként X 4. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei képes mesekönyvek, leporellók, verses kötetek 100 db csoportonként X Activity 1 db telephelyenként X diavetítő 1 db telephelyenként X vetítővászon 1 db telephelyenként X diafilmek 30 db telephelyenként X mágneses képkirakó 1 db csoportonként X mesekocka 1 db csoportonként X
151 5. értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök érzékelést fejlesztő játékok: - formaegyeztető játék 1 db csoportonként X - kirakó (puzzle) 5 db csoportonként X - mozaik játék 1 db csoportonként X - homokozó és vizes asztal 1 db telephelyenként X - mérlegelő 1 db telephelyenként X - tapintós játékok (dominó, torony, kocka) 1 db csoportonként X - tapintó 1 db csoportonként X - horgászjáték 2 db csoportonként X - memória játék 2 db csoportonként X - dominó 2 db csoportonként X - vidám kirakó 1 db csoportonként X - kirakó 1 db csoportonként X - kézvezető játék 3 db telephelyenként X - Mi hiányzik? 1 db csoportonként X - lottó játék 1 db csoportonként X - mozaik kirakó 1 db csoportonként X - párosító játék 1 db csoportonként X - logikai készlet 10 db csoportonként X - Logico játékok 5 db csoportonként X - számképek 1 db telephelyenként X - kétkarú mérleg 1 db telephelyenként X - mágneses kirakó 2 db telephelyenként X - labirintus asztalka 1 db telephelyenként X - labirintus nagy 1 db telephelyenként X - útvesztő 1 db telephelyenként X Labirintus kicsi 2 db csoportonként X Habszivacs dobókocka 2 db csoportonként X 6. Ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok, eszközök rajzolás eszközei, anyagai - színes ceruza készlet (három oldalú is) 25 db csoportonként X - rajzlap 50 db gyermekenként X - grafit ceruza 1 db gyermekenként X - zsírkréta, marokkréta, porkréta, olajkréta, 1 db gyermekenként X - filctoll készlet 1 db gyermekenként X festés eszközei, anyagai - 12 színű gombfesték 15 db csoportonként X - tempera 3 db 0.5 l alapszínenként X - festőecset és henger 20 db csoportonként X - festőköpeny 20 db csoportonként X - ujjfesték készlet 3 db 0.5 l alapszínenként X - 12 színű üvegmatrica festék 10 db csoportonként X - fóliák üvegfestéshez 100 db csoportonként X mintázás eszközei, anyagai - agyag 4 kg csoportonként X
152 - gyurma (plasztilin, só-liszt, hőre keményedő) - filcgyapjú - gyurmakés - agyagkinyomó szett képalakítás - magvak, természetes anyagok - kartonok - színes papírok - mintalyukasztó
15 cs csoportonként 20 cs csoportonként 10 db csoportonként 1 db csoportonként
X X X X
10 ív színenként X 50 cs telephelyenként X 10-15 fajta X telephelyenként - textilek X kg X - fonalak 10 motring X - Hama gyöngykészlet és alaplap 5 db csoportonként X 7. A természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését, a környezetvédelemre nevelést elősegítő eszközök, anyagok élősarok állvány 1 db csoportonként X akvárium vagy terrárium 1 db csoportonként X távcső 10 db telephelyenként X Mikroszkóp szett 3 db óvodánként X Nagyító, nagyító doboz 20 db telephelyenként X szelektív hulladékgyűjtő 1 db helyiségenként X esőmérő 1 db telephelyenként X iránytű 20 db telephelyenként X szélmérő 1db telephelyenként X 8. A munka jellegű tevékenységek eszközei takarítóeszközök (gyermek méretű seprű, lapát, 1-1 db csoportonként X felmosó) kerti szerszámok (gyermek méretű kapa, gereblye, 3-3 db telephelyenként X ásó, villa, lapát, talicska, locsoló) SNI-s gyermekek fejlesztéséhez szükséges eszközök Mozgásfejlődést, finommotorikát fejlesztő eszközök - Grafikai játék - Mágneses tábla - Rajzoló tábla - Mágneses labirintus - Koordinációs és írás előkészítő eszköz - Függőleges labirintus - Billegő - Kéz-, lábnyom fából - Vezesd a vonalon - Golyóvezető - Tükör Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztő eszközök
2-3 db 2-3 db 2-3 db 2-3 db 2-3 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 2-3 db
X X X X X X X X X X X
153 - Agytúra - Kvízjáték - Agytorna - Betű birodalom - Szópárbaj - Memória -Differix -Figurix - Logico táblák és munkafüzetek különböző fejlesztési területen - Televízió - DVD lejátszó
Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 2-3 db fajtánként, területenként Épületenként 1 db Épületenként 1 db
X X X X X X X X X X X
11.1.2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök DVD lejátszó televízió HIFI-torony erősítővel és hangfalakkal digitális kamera digitális fényképezőgép notebook Kompetencia alapú programcsomag Kiegészítő kiadványok 1-10. Hangos melléklet- zenei CD DVD a kompetencia alapú program bevezetéséhez DVD a Játék-tánc-élet kiadványhoz
1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db telephelyenként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db csoportonként 1 db telephelyenként 1 db csoportonként
X X X X X X X X X X X
154
11.2. A Dr. Mester György Általános Iskola Pedagógiai Programjának végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A 11/1994. (VI. 8.) MKM a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről rendelet alapján Eszközök, felszerelések
Szükséges mennyiség
Kompetencia alapú oktatás eszköze
Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Képek, betűkártyák, szótagkártyák - Hívóképek, hívókártyák - Betűtartó - Kis és nagybetűs nyomtatott - ABC - falikép - Írott kis és nagy ABC - Mágneses betű boksz - Feladatlap a betűboksz készlethez - Vésike betűépítő készlet - Különböző témájú képkártya sorozat - Kommunikációs képsorozat - A szó - A mondat - Gyermeklexikon - Szólások, közmondások könyve - Nemzeti jelképek (fali tabló) - Az ige – falikép - .A főnév - A melléknév – falikép - A számnév - falikép - Helyesírási szabályzat és szótár - Szinonima szótár - Magyar Értelmező kéziszótár - Bábok dramatikus játékokhoz - Paraván bábokhoz - Magnó/CD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép -Projektor - Internet - Számítógépes interaktív oktató tananyagok
Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 5 db Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 5 db Osztályonként 3-5 készlet Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 5 db Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 5 db Osztályonként 1 Osztályonként 1 Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 Osztályonként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
155 - Televízió Épületenként 1 db - DVD lejátszó Telephelyenként 1 db - Kooperatív eszközök Osztályonként 1-1 készlet - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
X X X
- Űrmértékek (cl, dl, l) - Demonstrációs óra - Minimat matematikai készlet - Különböző súlyú számoló egységek - Számkártyák (1-1000-ig)
X X X X X
- Kéttányéros mérleg és súlysorozat - Színes számoló kocka - Matek majom - Demonstrációs szám mérleg - Órakészlet - Hőmérő - Tölthető testkészlet - Jelkártya készlet - Mérőhenger készlet - Tanulói piros-kék korong, műveleti jelek - Geotábla kétoldalú - Mérőszalag - Számolószalag 1-100-ig - Dobókockák - Térépítő készlet - Méterrúd/tanulói méterrúd - Színes rudak Tízes rendszer készlet Tanári helyiérték számoló Tanulói helyiérték számoló - Cubo fakocka készlet - Cubo feldatkártyák
Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 db Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1-1 készlet Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1-1 készlet Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1-1 készlet Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Osztályonként 1-1 készlet Tanulólétszámnak megfelelően
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X x X X
156 - Televízió - DVD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes interaktív oktató tananyagok
Épületenként 1 db Telephelyenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Az idő(oktatótábla) - Iskolai iránytű - domborzati térképe - Magyarország közigazgatási térképe a megyecímerekkel - Szobai hőmérő - Földgömb
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db
- Videokazetták:)
- Homokasztal
- Az élet erőpróbái 6 db - National Geographic 5 db - Közlekedés szabályai (videofilm) - Testünk (videofilm Telephelyenként 1 db
- Ásványok készlet
Telephelyenként 1 db
- Nagyító
Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 1 db Épületenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a
- Fali tabló: Életközösségek - Televízió - DVD lejátszó - CD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet
X X X X X X X X
Osztályonként 1 db Telephelyenként 1 db
X X X X X X X
157 - Számítógépes oktató játékok
tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X
Kooperatív eszközök X - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Magyar értelmező szótár - Szinonima szótár - Helyesírási tanácsadó szótár - Életrajzi lexikon - Helyesírási szabályzat és szótár - Magyar mondák Videofilmek: - Magyar Népmesék - János Vitéz - A Pál utcai fiúk - Rab ember fiai - Ludas Matyix - Egri Csillagok - Liliomfi - Egy magyar nábob - Kárpáti Zoltán - A kőszívű ember fiai - Légy jó mindhalálig
Osztályonként 1 db Osztályonként 1-4 db Osztályonként 4-5 db Osztályonként 1 db Osztályonként 4-5 db Osztályonként 1-4 db Osztályonként 1 db
- Könyv: Osztályonként 1 db Népmesegyűjtemények - Magyar szólások és közmondások - A Pál utcai fiúk - Egri csillagok - Szent Péter esernyője - Légy jó mindhalálig - Magyar irodalmi lexikon A-Z - A magyar irodalom képeskönyve - Idegen szavak és kifejezések szótára - Világirodalmi kisenciklopédia l. és 2. kötet - A magyar rokon értelmű szók és szólások kézikönyve - Ki kicsoda a magyar irodalomban? - A magyar helyesírás szabályai - A magyar irodalom arcképcsarnoka I. és II. kötet - Irodalmi fogalomtár A-Z - Biblia
X X X X X X X
X
158 - Bibliai kislexikon Tablóképek: - Helyesírási alapelveink - A szófajok - Petőfi Sándor - Jókai Mór - Gárdonyi Géza - Móra Ferenc - Vörösmarty Mihály - Ady Endre - Móricz Zsigmond - József Attila - CD lejátszó
Osztályonként 1 db
X
Osztályonként 1 db
X
- Televízió - DVD lejátszó
Épületenként 1 db Épületenként 1 db
X X
- Digitális tábla - Számítógép
1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X X
- Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák történelem tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérkép: Az ókori Kelet Telephelyenként 1-1 db Az ókori Görögország A Római Birodalom A magyar népvándorlás és a honfoglalás Európa Nagy Károly korában Magyarország a korai feudalizmus idején A feudális Magyarország a XIII. sz. közepétől a XV. sz. elejéig Magyarország l526-l606 Európa a XIV-XV. században A feudális Magyarország a XV. században Magyarország a XVII. században Európa a XVII. század közepén Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XV-XVII. század
X X X X
159 Magyarország népei a XVIII. század végén Európa a XVIII. század végén Az 1848/49-es szabadságharc Európa a XVI: század végén Európa a XVIII. század közepén Európa a XII-XIII. században Európa a IX-XI. században Magyarország honvédő harcai Európa a XIX. század végén Európa 1815-1849 Európa az I. világháború idején A gyarmati rendszer 1830-1914 Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben Európa a II. világháború idején Hazánk felszabadulása Magyarország a X-XI. században Európa a XII-XIII. században Tatárjárás és országépítés Magyarországon Magyarország az Anjouk és Zsigmond korában A kereszténység születése és elterjedése A trianoni béke következményei Magyarország a kiegyezéstől az I. világháborúig Forradalom és szabadságharc 1848-1849 A II. világháború DUO térkép (160 x 120) Videokazetta: - Az ókori Egyiptom - A piramisok - A kínai Nagy Fal - Az ókori Hellász - Görögország - Róma és Pompei - Róma építészete - A Colosseum, Róma - Honfoglalás, államalapítás Írásvetítő transzparens. - Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). - CD lejátszó
Telephelyenként 1-1 db
Telephelyenként 1 db
X
Osztályonként 1 db
X
- Televízió - DVD lejátszó
Épületenként 1 db Épületenként 1 db
X X
- Digitális tábla - Számítógép
1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek
X X
160 - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X X X
Kooperatív eszközök X - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Idegen nyelv/Nemzetiségi német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - London/Berlin térkép. - Anglia/Németország térkép, nyelvtani táblázatokkal. - Hangkazetták - Videokazetták - Interaktív oktató programok - Kártya (l doboz). - TIP-TOP kazetta. - írásvetítő - Porvédő huzat írásvetítőhöz /az írásvetítő vászon használatához szükséges fali vetítővászon, fóliák és filctoll/
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Évfolyamonként, tananyagonként Évfolyamonként, tananyagonként Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Szaktantermenként 1 db Szaktantermenként 1 db
- Német nyelvi garnitúra
Szaktantermenként 1 db
- Német ABC
Szaktantermenként 1 db
- Képek társalgási témákhoz ( 42 db - 60 x 44 cm )
Szaktantermenként 1 db
- Tesztgyűjtemények - Nyelvi szótárak: német - magyar magyar - német
Osztálylétszámnak megfelelő Osztálylétszámnak megfelelő
- Német rendszerező nyelvtan - Magnetofon/CD lejátszó
Osztálylétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db
X
- Televízió - DVD lejátszó
Épületenként 1 db Épületenként 1 db
X X
- Digitális tábla
1 db fix/mobil
X
161 - Számítógép
1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök
X
- Táblai körző fa
Osztályonként 1 db
X
- Táblai vonalzó 45 fokos fából - Táblai vonalzó 60 fokos fából - Táblai szögmérő fából - Méterrúd fából - Összerakható m3 - Számegyenes, koordinátarendszer (írásvetítő fólia - Helyiérték táblázat (írásvetítő fólia) - Kétkaros mérleg és súlysorozat - Testek, felszíni formák - Élvázmodellek - Élvázmodell építő készlet - Térépítő készlet - Űrmérték sorozat - Szétszedhető dm3 - Tér és sík geometriai konstrukciós készlet - Tölthető testkészlet - Varázstükör geometriához - Xeo készlet - Tanári törtrúdkészlet - Tanulói törtrúdkészlet - Tanári dem. törtkorong készlet mágneses - Tanulói törtkorong készlez - Tanári dem. óra 385 x 385 mm - Lénárt-gömb - Törtrész-tornyok - Kék-piros korong - Színes rúd készlet - Számkártyák - Játékpénzek
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db
X X X X X X
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 db Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő
X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X
- Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
X X X
162 - Lyukas tábla - Szívószál - Lakóhelyi térkép - Hőmérő-modell - Számolóléc - Körcikk-modell törtekhez - Síkmértani és térmodellező - Cubo fakockák - Cubo feladatkártyák - Cubuói Cup térbeli stratégiai játék - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X X X X X X X X X X X X X X X
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák - Tükrök Tanulólétszámnak megfelelő Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
X
- Pentium IV munkaállomások, monitorok
X
Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 1 db Osztályonként 1 db
- Szkenner Fali tablók: - A számítógép belső felépítése IBM-02 - Az input-output eszközök csatlakoztatása - A billentyűzet Alapvető programok: Tanulólétszámnak - Windows 98 vagy 2000 megfelelően - Windows 95 - Office 97 vagy 2000 - Office 2003 - Windows XP - Comenius Logo - WinZip, Total Commander - Szoftver az Internet hálózatban való működtetéséhez - Vírusírtó Digitális tábla 1 db Projektor 1 db Természetismeret és a földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
X
X X
X
X X
163 5-8. osztályos írásvetítő fólia-sorozat a környezetismeret és a földrajz tanításához Kőzetgyűjtemény Hőmérő Iránytű Térképek - Magyarország térképe - A Föld éghajlata - A Föld természetes növényzete -.A Föld domborzata - A Föld felszíne - A Föld morfológiai térképe a tengerfenék domborzatával - Afrika domborzata és vizei - Ausztrália és Óceánia gazdasági élete - Afrika domborzata - Ausztrália és Új-Zéland domborzata - Észak-Amerika, Dél- Amerika domborzata és vizei - Ázsia domborzata és vizei - Európa domborzata és vizei - Európa országai - Észak-Európa - Kelet-Európa - Közép Európa - A Kárpát-medence - domborzata és vizei - Naprendszerünk - Közép-Európa domborzata - Nyugat-Európa domborzata - Földgömb - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Osztályonként 1 db Osztályonként 4-5 db Telephelyenként 1 db
Telephelyenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák 5-8. osztályos táblai vak térképsorozat Telephelyenként 1 db A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök:
X X X X X X
164 - Mágneses rúd pár fatokban - Táblai mágnes 25 mm-es - SI mértéktáblázat (falitérkép) - Lejtőmodell (tanulókísérleti eszköz) - Mikola cső - Mágneses készlet (komplett) - Mechanikai eszközkészlet (tanulókísérleti eszköz) - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet - Rugós erőmérő - Kétkarú emelő - Karos mérleg, súlysorozattal - Hőmérő - Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet - Kétütemű motorminta - Négyütemű motorminta - Áram átalakító - Csengő redutkor - Dugaszos ellenállásszekrény - Generátor minta - Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet) - Transzformátor modell - Mérőműszer (Voltax) - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására - Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet - Optikai pad (lencsékkel, tükrökkel) - Prizmatartó - Tanulókísérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára - Rugós erőmérő 5 N Demonstrációs hőmérő - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok
Osztályonként 1 db Osztályonként 40 db Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db Osztályonként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Osztályonként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Osztályonként 4-5 db Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X X X X X X
165 - Értékelő korongok - Szituációs kártyák A biológia és egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kézi nagyító - Metszettároló - Mikroszkóp - Szarvasmarha koponya - Fogtípusok - Madár csontváz - Emlős csontváz - Lábtípusok - Ehető és mérgező gombák (oktatóbálák) - Sz.marha tülök - Madár ccsontváz - Hal (csontváz) - Béka (csontváz) - Termések, terméstípusok - Az emberi bőr (bőrmetszet) - Emberi csontváz - Csöves csont - Koponya - Emberi torzó - Lapos és csöves csont metszete - Légzés (oktatótábla) - Szív-modell - Vese (metszet) - Szem (modell) - Hallás és egyensúly szerv (modell) - Emberi fejmetszet - Fül (modell) - Életközösségek I. (6 db 100 x 70 cm kép) - Életközösségek II. (6 db 100 x 70 cm kép) - A termés részei és típusai (80 x 110) - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok
Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
X X X X X X
166 - Szituációs kártyák - Videofilmek: Telephelyenként 1 db Az élelem Alapvető élelmiszerek A dohányzás és az egészség Az emberi szervezet reprodukciós rendszere A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Kémcső - Főzőpohár - Óraüveg - Borszeszégő - Kémcsőfogó - Vasháromláb - Vízbontó készülék - Kalotta molekulamodell - Pálcika modell - Bunsen állvány 800 mm, 2 kg talp - Bevezetés a kémiába, szervetlen kémia 57 fólia - Kettős dió, 16 mm-ig - Lombikfogó 20-30 mm, dióval - Porcelánbetétes drótháló - Gázfejlesztő készülék - Desztilláló cső - Lombikok - Rácsmodellek - Szűrőkarika - Üvegtölcsér - Dörzsmozsár - Különböző átmérőjű gumicsövek, parafa dugók - Üvegcsövek - Porüvegek - Folyadéküvegek - Veszélyes anyagok tárolására hordó Fali tablók: - Periódusos rendszer Oktatótáblák: - Fémek reakciói vízzel - Fémek reakciói savval - Sav-bázis reakció - Közömbösítés - Redukció a redukáló sorban - Digitális tábla - Számítógép
80-100 db 30-50 db 30-50 db Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 1 db 4 db 30-50 db Telephelyenként 1 készlet Tanulólétszámnak megfelelő Tanulólétszámnak megfelelő Telephelyenként 4-5 db 30-50 db 30-50 db 40 db 40 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db
1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek
X X
167 - Projektor - Internet - Számítógépes oktató játékok
létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként Osztályonként 1-1 készlet
Kooperatív eszközök - Szerepkártyák - Hangulatértékelő lapok - Értékelő korongok - Szituációs kártyák Videokazetták: Telephelyenként 1 db - Az elektromosság - Savak, bázisok, sók - Elemek, vegyületek - A kovalens kötés - Az elektromos áram Ének-zene 1-8 évfolyamig tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó Zenehallgatási anyag CD-n Videofilmek: - Televízió - DVD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet
Telephelyenként 1 db Évfolyamonként tananyagonként - Tánctípusok - Jeles napok népszokásai Épületenként 1 db Épületenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Osztályonként 1készlet
- Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök (triangulum, xilofon, kisdob, stb) Rajz 1-8 évfolyamig tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák Osztályonként 1 készlet - Képsík rendszer a vetületi ábrázoláshoz Osztályonként 1 készlet - Táblai körző (fém hegyező) Osztályonként 1 db - 60 fokos táblai vonalzó Osztályonként 1 db - 45 fokos táblai vonalzó Osztályonként 1 db - l00 cm-es táblai vonalzó Osztályonként 1 db - Táblai szögmérő Osztályonként 1 db - Műanyag, átlátszó kocka, tégla Osztályonként 1 készlet - Demonstrációs testek Osztályonként 1 készlet - Gipszformázó kés Tanulólétszámnak megfelelően
X X X X
X X X X X X
168 - Festőhenger - Mintázó kések - Televízió - DVD lejátszó
Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Épületenként 1 db Épületenként 1 db
- Digitális tábla - Számítógép
1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően - Projektor Osztályonként 1 db - Internet Szélessávú Internet elérés a tantermekben A technika 1-8 évfolyam tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - A gépek (fali tabló) - KRESZ-táblák (oktató táblák) - LEGO-DACTA építőkészlet - Olló, kés, vonalzó - Építőkocka fából - Szövőkeret - kerékpáros ügyességi pályaelemek - Televízió - DVD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet
Osztályonként 1 db Osztályonként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 1 készlet Épületenként 1 db Épületenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Telephelyenként 1 db
Videofilm: - Technika otthon az iskolában A testnevelés 1-8 évfolyam tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Ugródomb - Magasugrómérce fém - Magasugróléc - Maroklabda - Súlygolyó 3 kg
Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően
X X X X X X
X X X X X X
169 - Súlygolyó 4 kg - Gyűrű - Gerenda - Dobbantó - Tornazsámoly - Medicinlabdák - Ugrálókötél - Kézi súlyzók - Mászókötél - Gumikötél - Kosárlabda - Kézilabda - Futball-labda - Kosárlabda-palánk - Kézilabda kapu - Ping-pong asztal - Kompresszor - Röplabda - Bordásfal - Talajszőnyeg - Húzókötél - Gumilabda - Babzsák - Tornapad - Tornaszekrény - Jelzőszalag - Mérőszalag - Stopperóra - Futballkapu - Tollas ütő - Ping-pong labda. - Ping-pong ütő - Hullahopp karika
Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 4-5 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 4-5 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 2 pár Telephelyenként 1 pár Telephelyenként 3 db Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 30 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Telephelyenként 4-6 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 2 pár Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően Tanulólétszámnak
170 megfelelően Tanulólétszámnak megfelelően - Sportszer (labda) Tanulólétszámnak megfelelően Tanórán kívüli foglalkozások, napközi- iskolaotthonos felszerelések, játékok - Gumilabda
Mozgásos játékok eszközei - Kugli műanyag - Ugráló kötél - Labdák (különböző méretű) - Hulahop karika(különböző méretű) Szabályjátékok - Twister társasjáték - Gazdálkodj okosan - Játékgyűjtemény - Activity - Cso-cso asztal -Halli galli - Halli galli junior - Autós kártya - UNO kártya -Solo kártya Építő-konstruáló játékok - Lego Értelmi képességeket és kreativitást fejlesztő eszközök - Mikádó - Dominó (szám, kép, stb. - Puzzle-k - Számkártya Fekete Péter - ABC kártya A-Z játékos ismerkedés a betűkkel - sakk - Memória kártya - Logikai játék - Televízió - DVD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Kópéláda
X X X X X X X X X X X X X X X X
Épületenként 1 db Épületenként 1 db 1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Osztályonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Csoportonként 1-1 készlet
X X X X X X X X X X
171 SNI-s tanulók fejlesztéséhez szükséges eszközök Mozgásfejlődést, finommotorikát fejlesztő eszközök - Grafikai játék - Mágneses tábla - Rajzoló tábla - Mágneses labirintus - Koordinációs és írás előkészítő eszköz - Függőleges labirintus - Billegő - Kéz-, lábnyom fából - Vezesd a vonalon - Golyóvezető - Tükör Értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) fejlesztő eszközök - Agytúra - Kvízjáték - Agytorna - Betű birodalom - Szópárbaj - Memória -Differix -Figurix - Logico táblák és munkafüzetek különböző fejlesztési területen - Televízió - DVD lejátszó - Digitális tábla - Számítógép - Projektor - Internet - Számítógépes interaktív oktató tananyagok
2-3 db 2-3 db 2-3 db 2-3 db 2-3 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 2-3 db
X X X X X X X X X X X
Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db Telephelyenként 1 db 2-3 db fajtánként, területenként Épületenként 1 db Épületenként 1 db
X X X X X X X X X
1 db fix/mobil 1 db tanári hordozható Tanulói számítógépek létszámnak megfelelően Csoportonként 1 db Szélessávú Internet elérés a tantermekben Évfolyamonként, tananyagonként, fejlesztési területenként
X X
11.3. A kompetencia alapú oktatáshoz szükséges egyéb eszközök (Munkaközösségek döntései alapján beszerzésre kerültek)
X X
X X X
172
11.3.1. Eszközök az 1- 4. évfolyam részére Szövegértés-szövegalkotás: - Mesetár sorozat - Szövegértés csomag - problémamegoldás tanulható - Kalóz ABC osztálykészlet - írott, és nyomtatott ABC - Fejlesztő program gondolkodj, és írj - Digitális tananyag - Szövegértés-szövegalkotás - Alsós képgaléria csomag - kerettantervi csomag - hangoskönyv - Háromszor hét magyar népmese Matematika: - Tanári mágneses törtkészlet - Logikai készlet - Kalóz számolóbox - Táblai óra mágnes - Tanári mérleg - geometriai testkészlet - tanulópénz - forgatható korong - Tanári színes rúdkészlet - Cubo fakocka, feladatkártya - törtkorong készlet - súlykészlet
173 - tanári abacus - matematika eszközcsomag - becslés-mérés fejlesztőcsomag Digitális tananyag: -
Digitális matematika tanítócsomag
-
Első interaktív számháboró
-
Matek bevetés
Szociális kompetencia: -
szelektív hulladékgyűjtés
-
minimatt szorítószett
-
ritmus táska
-
kesztyűbáb figura
Digitális tananyag: -
egészségfejlesztő csomag
-
festmények enciklopédiája
-
környezetismeret
Kis értékű tárgyi eszközök: -
Philips DVD lejátszó
-
Parafa tábla
-
Casio számológép
-
Háromrészes tároló alacsony fiókkal
-
Képszűárító tartó
-
Konténerek
-
Eszközszállító kocsi
-
Fali vetítővászon
-
Paraván tűzhető tábla
174
11.3.2. Eszközök az 5 - 8. évfolyam részére Matematika: Kópéláda Becslés, mérés kompetenciafejlesztő csomag Geometriai testkészlet Sárga szögestábla Mérőszalag 50 m Mérőhenger készlet Súlykészlet Tanári óra Tanulói óra Munkakönyv geometriai formákhoz Óriás habszivacs kocka Mágneses tanári tangramm Köbméter építőmodell Cubo feladatkártya csomag Geometriai formák Cubo fakockák Tanári eurokassza mágneses Euro kassza tanulói Szám- és műveletfogalom kompetencia csomag 10-es rendszer helyiérték Törtkorong készlet Tanulói törtkészlet Törtrész tornyok Helyiérték számoló tanulói Helyiérték számoló tanári Számoló szalag 1-100-ig Tanári demonstrációs törtkészlet Tanári mágneses matematikai eszközcsomag II. komp. Tér-és síkgeometriai konstrukció Élváz modell Testek és felszíni formák Élváz fonalmodell Térlátást fejlesztő logikai játék Téglatest mágneses Négyzet alapú gúla Kocka mágneses Vonalzókészlet tartóval Színesrúdkészlet Biológia: Anatómiai modellek: agy, nyelv, tüdő, vese, szem, koponya Csontváz Földrajz: Falcon földgömb
175 Térképek Magyarország közi., közlekedése és ipara Afrika domborzata 106x125 cm Föld keresztmetszete Föld domborzata/Föld orsz. Térkép, fém Történelem - Rákóczi szabadságharc 140x100 cm Kémia Atommodell Főzőpoharak Magyar Applikációs táblák Digitális eszközök: Számok világa 5.-6. osztály Történelem 5., 6. 7. o. Történelem interaktív anyag Magyar nyelvtan feladatgyűjtemény Tüskevár I.-II. Földrajz 080 Magyar 064 Művészettörténet I-II-III Repeta felsős irodalmi csomag 5-6-7-8. Kötelező olvasmányok röviden III./1-2. Kötelező olvasmányok I. Kötelező olvasmányok II. Kötelező olvasmányok IV. A kőszívű ember fiai Ábel a rengetegben Ábel Amerikában A Pál utcai fiúk A nyomorultak Lúdas Matyi Az ember tragédiája Egy magyar nábob Sándor Mátyás A Mester és Margaríta Beszterce ostroma Kerettantervi olvasmányok Háry János kalandjai Rege a csodaszarvasról Kinizsi Pál A tűzmadár A kiskakas gyémánt félkrajcárja Magyar irodalom csomag Magyar költők összes műve I-II. Irodalmi lexikon
176 Irodalmi kalauz Földrajz Afrika I. Fekete város I-II. Szent Péter esernyője Csongor és Tünde Egri csillagok Kisértékű tárgyi eszkösz - Philips DVD lejátszó -
Parafa tábla
-
Casio számológép
-
Háromrészes tároló alacsony fiókkal
-
Képszűárító tartó
-
Konténerek
-
Eszközszállító kocsi
-
Fali vetítővászon
-
Paraván tűzhető tábla
-
C:\Users\Brandt\Documents\Klemm\Pedagogiai_Program_2010-2011_Utolso.doc
