A Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Pedagógiai programja

Bp. III. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata

Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola : 1033 Bp., Szérűskert u. 40. /Fax: 367-3399; 436-9365; 367-1429 @: [email protected] : www.drszent-gyorgyi.hu

Üi. sz.: 13-0669-I-14.

A Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

Pedagógiai programja

Budapest, 2013. március 27.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezető .............................................................................................................................................................. 4

2.

Az iskola nevelési programja ........................................................................................................................... 5 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 5 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 9 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................ 11 2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység................................. 13 2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ...................................................................... 15 2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .......................................................................... 17 2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok.................................................. 21 2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................................................. 22 2.9. Az iskola egészségnevelési programja........................................................................................................... 23 2.10. Az iskola környezeti nevelési programja .................................................................................................... 36 2.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei .... 53 2.12. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ...................................................... 55

3.

Az iskola helyi tanterve ...................................................................................................................................58 3.1. Az iskola képzési rendje .................................................................................................................................. 58 3.2. A tantárgyi rendszer és az órakeret ............................................................................................................... 59 3.3. A tantárgyi tantervek ....................................................................................................................................... 62 3.4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei.......................................... 63 3.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................................................ 64 3.6. A tanuló értékelésének és minősítésének formái ........................................................................................ 65 3.7. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya ............................................................................................................................................................... 69 3.8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................... 70 3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ............................................................... 71 3.10. Az iskola mérési rendszere ........................................................................................................................... 72 3.11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére Budapest III. kerületében élő német, horvát, cigány, bolgár, görög, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok................................................................................................................ 73 3.12. A fogyasztóvédelemmel összefüggő ismeretek ......................................................................................... 74 3.14. A nem szakrendszerű oktatás ...................................................................................................................... 80

4.

A tanuszoda programja ...................................................................................................................................85 4.1. Az úszásoktatás célja és feladatai ................................................................................................................... 85 4.2. Az úszásoktatás hatóköre ............................................................................................................................... 85 4.3. Eszközök ........................................................................................................................................................... 86

5.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása ..................................................................87

2

5.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése................................................................................................................................ 88 6.

A pedagógiai programra vonatkozó eljárásrend .........................................................................................92

6.1. A pedagógiai program érvényessége .................................................................................................................92 6.1. A pedagógiai program nyilvánosságára vonatkozó szabályok ......................................................................92 6.1. A pedagógiai program módosításával kapcsolatos szabályok .......................................................................92 6.1. A pedagógiai program beválásának vizsgálatára vonatkozó szabályok .......................................................93

3

1. Bevezető A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrõl és a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján nevelőtestületünk felülvizsgálta és módosította az iskola pedagógiai programját.

4

2. Az iskola nevelési programja

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1. Alapelvek

„Ahogy ma tanítunk, olyan lesz a holnap.” Dr. Szent-Györgyi Albert

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit a jogszabályok betartása mellett az egyetemes emberi értékek, és az a tény határozza meg, hogy Magyarország 2004-től az Európai Unió tagja. Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképessége maximumát, hogy egészséges felnőtté válhasson, aki állandó fejlődésre, megújulásra képes, aki egy életen át képes tanulni, képezni magát, aki bízik önmagában, energikus és felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt; így aztán szociálisan értékes és egyénileg is eredményes életet élhessen. A gyermekek mindenek felett való érdekét tarjuk mindig szem előtt.

2.1.2. Célok és feladatok, eljárások, eszközök „A tudomány nem adhat mintát az új világ felépítéséhez, csak szellemét és módszerét ajánlja fel egy ilyen minta megtervezéséhez.” Dr. Szent-Györgyi Albert

Az oktatás elsődleges célja: a helyes értékrend kialakítása, az élet ismeretének, az igazságok felfedezésének és ezeknek a jóra való alkalmazásának tanítása. A tanulás váljon minden gyerek természetes szükségletévé, valljuk, hogy a tanulás tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával kapcsolatban, tanítsa a gyermeket tanulni. Ennek érdekében minden szaktanár fejleszti tanulóink olvasás- és szövegértési technikáját, hogy felkészítsük tanulóinkat az életük végéig tartó tanulásra. A tanulási esélyegyenlőség megteremtését szolgálja a differenciált tanulásszervezés, ahol felzárkóztatunk és tehetséget gondozunk. A tanulás, akár iskolai, akár nem iskolai keretben történik, nem egyéb, mint a tanuló személyiségében bekövetkező állapotváltozás. Az ideális iskolai tanulás csak akkor lehet igazán eredményes, ha mind a fejlesztők, mind a pedagógusok felismerik a gyermekek önállóságának szerepét a tanulásban, ha a pedagógusok az önálló tanulásra képeseket arányosan terhelik, ha tudják, hogy milyen típusú ismeret, vagy tevékenység, tanulás esetén kell feltétlenül beavatkozniuk, segíteniük. Mind a pedagógus által segített, mind az önálló szándékos iskolai tanulás akkor igazán értékőrző, ha biztosítja a tanulónak a produktív tanulást. Vagyis lehetővé tesz a feladat- és problémamegoldásokat, a kreativitást, az eredetiséget, a rugalmasságot, a tanulékonyságot mozgósító tevékenységeket, de emellett arányosan törekszik a reproduktív tanulás biztosítására is, és ezt ugyancsak feladatmegoldáshoz kötjük. E felismerésre építve arra törekszünk, hogy a gyermekek az elsajátítandó ismereteket, viszonyulásokat is tevékenységgé alakítva, tevékenységbe ágyazva tanulják. Ennek érdekében megjelenik a tanmódszertan a helyi tantervben és tanmenetben, a tanórákat (tanuláscentrikus) tevékenységi formákban szervezzük. Mindemellett kiemelten figyelünk a következőkre: 5

Lokálpatrióta, magyarság- és nemzettudatunkat fejlesztjük abban a meggyőződésben, hogy lakóhelyünk, országunk, népünk, nemzetünk nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez. Fejlesztjük az önismeretet, önakaratot, a tudás és az emberi alkotás iránti érzékenységet. A morál, az esztétikum és a technikai haladás egymást kiegészítő értékeiben gondolkodunk. Valljuk, hogy a tudomány szelleme egyben a jóakarat, a kölcsönös tisztelet és az emberi összetartozás szelleme is, a testi és környezeti kultúra az emberi élet színvonalának nagyon fontos alapja. Alapozó iskolai funkciónkból adódóan elsődleges cél az általános műveltség alapjainak elsajátíttatása 1–8. évfolyamon, hogy olyan gyermekeket engedjünk ki iskolánk falai közül, akik mind tudásban, mind neveltségben sikeresen tudnak helytállni a képességeiknek megfelelő középiskolában. Munkánk a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja: az alapvető készségek biztos kialakításában, képességek fejlesztésében, tehetséggondozó és felzárkóztató programokban egyaránt. Célunk a tanulókat humánus viselkedésre, tisztességes munkavégzésre, önismeretre nevelni. A kulturált és egészséges életvitel, egymás megbecsülése, az udvarias viselkedés, a helyes étkezési szokások alkalmazása, a személyes higiénia, a szűkebb környezet tisztán tartása iránti igény kialakítása a tanításon belül és szabadidős programokkal (sport- és életmódtáborok, tantúrák, szakkörök, klubok, színvonalas rendezvények szervezése és látogatása, zenetanulás, egészségnevelés). A tárgyi-természeti környezettel, a kisebb és nagyobb közösségekkel, nemzetünkkel, a nemzeti kisebbségekkel, a hazával, a hagyományokkal, a vallásokkal és az állammal szembeni helyes beállítódás kialakítása (környezeti és helytörténeti nevelés, népi kultúra, művészetek tanítása, általános emberi jogok gyakorlása). Az iskola feladatgazdag közösségi intézmény, ahol komplex nevelő-oktató munka folyik a nevelési partnerek egyetértésével az alábbi kulcskompetenciák szerint: o o o o o o o o o

anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetencia természettudományos kompetencia digitális kompetencia hatékony, önálló tanulás szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség.

Alapvető tényező: a minőség nyújtása a nevelő-oktató folyamatban. A beindított folyamatok garanciája a pedagógus szemléletváltása és minőségi munkája, melyet csak úgy tud végezni, ha segít minden gyermeknek feltárnia saját adottságait, s ezekre építve fejleszti tovább személyiségét, tudását. A pozitív társas viszonyok biztonságot, védettséget jelentenek a gyermek számára, a tiszta szabályok pedig rendet, fegyelmet, a humán értékek tiszteletét. Alkotó embert csak alkotni tudó pedagógus képes nevelni. Kiemelt feladatok és módszerek a végrehajtásukra:  Az anyanyelvi kompetencia. Az anyanyelvi képesség-csoportok fejlesztése. Más szakórákon is törekedni kell az írásbeliség-szóbeliség ésszerű arányának kialakítására. A nyelvi hibák kijavítása és az olvasóvá nevelés minden pedagógus feladata.  Az idegen nyelvi kompetencia hatékony tanítása. Az idegen nyelvi képesség-csoportok fejlesztése. Differenciált kezdést biztosítunk szakkör formájában, majd a 4. osztálytól kötelezően oktatjuk a német és az angol nyelvet. A tanítást jól felszerelt nyelvi labor használata teszi még hatékonyabbá.  A matematikai kompetencia fejlesztése. Tehetséggondozó szakkör indítása. Kiemelt feladat a logikai gondolkodás fejlesztése minden szinten. 6

 A digitális kompetencia megalapozásaként az információhordozók alapfokú ismeretét oktatjuk, hogy tanítványainknak jártassága legyen az ismeretszerzésben, tanulásban, megismerő és átadó képessége legyen a tárgyi és képi világban (számítástechnika, könyvtár és mozgóképismeret, etika, művészetek oktatása). Ezzel biztosítjuk az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Szeretnénk elérni, hogy a tanuló váljon képessé az információkat egy-egy új területen alkalmazni.  A hatékony és önálló tanulás érdekében érdeklődés fölkeltése és a tanulási igény fejlesztése. Evvel kapcsolatban minden nevelő feladata: o Az önállóságra nevelés, az önismeret és az akarat, a kitartás és a pozitív döntőképesség kialakítása az értékelések folyamatában. Ezért fontos, hogy a tanuló óra alatti szereplése értékeletlenül ne maradjon. o A tanulási technikák elsajátíttatása (Tanulásmódszertan szakkör). Ennek különösképpen kiemelt szerepe van a napközis munkában. o A szociális hátrányok, a tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenység, a prevenció, a törődés folyamatainak beépítése munkájába. o Szaktárgya iránt felkelteni a tanulók érdeklődését. A tanítás-tanulás folyamatában legyen jelen tanórán belül és kívül: -

a sokoldalú motiválás, a felfedezések örömének megismerése, a siker- és a szerepélmény, az egészséges versenyeztetés, a tanórán, az iskolán kívüli ismeretszerzés, az eredményesség elismerése, a tanítási módszerek a tananyag megértését, a tanulói aktivitást segítsék.

 Szociális és állampolgári kompetencia. Az osztályfőnöki órák keretén belül az önismeret és az önértékelés emberismeret, társadalomismeret, egészséges életmódra, etikus magatartásra nevelés. Ezt a munkát segíti iskolán belül az iskolapszichológus, a gyermekvédelmi felelős, illetve a vendégszakemberek (védőnő, orvos, kortárs előadók, rendőrség, tűzoltóság, Vöröskereszt).  Kezdeményezőképesség. Különböző képességfejlesztő szakkörök (dráma, színjátszó) keretében az önálló gondolkodás, döntési helyzetek gyakorlása, az új ötletek végiggondolása.  Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőképesség. Iskolánkban hagyománya van a művészeti oktatásnak – ezen oktatás keretében indul minden évfolyamon művészeti képzésben részesülő csoport, akik emelt szintű ének-zene és rajz, dráma, tánc, kerámia foglalkozásokon részesülnek a művészi kifejezőképesség lehetőségeinek felismerésében. 

Az erkölcsi és etikai kultúra megalapozása és fejlesztése. (Az etika tantárgy oktatása.)

 Társadalmi ismeretek, a történelem tanítása olyan meggondolással, hogy jövőt építeni csak a múlt ismeretében lehet. Ez a tudomány bírt a legnagyobb hatással az értékrendek kialakítására, az emberiséget előre vivő példák történetével (erkölcs, hazaszeretet, jogok és kötelességek ismerete). 

A testi-lelki egészség, a környezeti kultúra.

Az egészséges életmód szemléletének alakítását szolgálják az osztályfőnöki és szakórákon nyújtott ismeretek, a prevenciós jellegű nevelő-oktató folyamatok (egészséges életvitel, családi életre nevelés, drogprevenció, házi betegápolás, elsősegély-nyújtási ismeretek). A testnevelésórákon a fizikai képességek fejlesztése, az egészséges, sportos életvitelre nevelés; a mindennapos testnevelés és az iskolai tömegsport formájában is. Testi korrekció prevencióval a gyógytestnevelési órákon. A mozgáskultúra fejlesztése a néptánc tanításával. Az iskolapszichológus, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök feladatai a prevencióban, a káros folyamatok megelőzésében való naprakész segítségadás, a partneri kapcsolatok kiépítése. 7

o Az iskola kulturális életének megfelelő tartalmakkal történő megtöltése. A folyamatos kiállítások, rendezvények segítik a kortárs művészek, a kiemelkedő sportolók megismerését, fejlesztik a tanulók művészeti, esztétikai, világismereti nevelését. Alkalmat adunk tanulói produkciók bemutatására, szereplésre. Elsősorban Óbuda művészeinek, tehetséges tanítványainknak ad bemutatkozási lehetőséget iskolánk. Gondot fordítunk az iskolai és az osztály szintű ünnepségek színvonalára.  Az életkori ciklusok közötti átmenet problémáit a helyi szokásrendek kialakításával segítjük. Ilyenek: o az óvoda és az iskola viszonyában: - kölcsönös tapasztalatcsere - közös szülői értekezletek - hospitálások - bemutató órák - közös programok o az alsó és a felső tagozat kapcsolatában: - hospitálás - a tananyag és a követelményrendszer felépítése - szakmai megbeszélések - a 4. osztályok „átadása” a leendő 5.-es osztályfőnököknek Minden nevelő feladata a tanítási órák maximális kihasználása a megjelölt célok és feladatok egységében.

8

2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Fontos feladatnak tekintjük, hogy iskolánk pedagógusai a nevelő-oktató munkájukban o az “amit” és az “ahogyant” harmonikus egységben valósítsák meg, o a tananyag elsajátítása mellett fokozott figyelmet fordítsanak a tanulók személyiségének megismerésére, annak fejlesztésére. Ezt az is indokolja, hogy iskolánkban is egyre több a problémákkal küszködő tanuló és család. Mindehhez szükséges, hogy pedagógusaink szemlélete is ennek ismeretében formálódjon, nyitott és megértőbb legyen. Fejlesztendő készségek, képességek: -

értelmi intelligencia érzelmi intelligencia állóképesség feladattartás konfliktuskezelés együttműködés önismeret, önértékelés kommunikációs (anyanyelvi, idegen nyelvi, vitakultúra) tervezés, szervezés, irányítás tanulás viselkedés

Mindezek fejlesztése három területen valósítható meg:  szakórákon, 



osztályfőnöki órákon (Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek c. segédanyag felhasználásával), tanórán kívüli foglalkozásokon, programokon:  napközi  tanulószoba  könyvtárlátogatás  sportköri foglalkozások:  kézilabda  kosárlabda  röplabda  labdarúgás  kerékpározás  szakkörök:  angol  dráma  kerámia  rajz/művészettörténeti  néptánc  énekkar  számítástechnika  matematika  Budapest  Európa  önismereti 9

               

korrepetálások fejlesztő foglalkozások az iskolapszichológus foglalkozásai tanulmányi versenyek vetélkedők (kulturális, sport, játékos) iskolanap prevenciós napok (drog, egészségvédelem) hagyományos iskolai programok (pl. farsang, Luca-nap, olvasóéj, stb.) tanfolyamok: úszás, szertorna, Bozsik-foci, angol nyelv múzeumlátogatás Kihívás Napja, sportnap tanulmányi kirándulás: évente 1 alkalommal, 1 napos erdei iskola: évente 1 alkalommal, legfeljebb 5 (munka)napos napközis tábor téli tábor: sítábor (legfeljebb 7 napos) nyári táborok:  sporttábor  Egészséges életmód tábor  honismereti tábor  kerékpáros vándortábor  sóstói (önkormányzati) tábor

Módszerek a megvalósításra:  a személyiség minél korábbi megismerése (kapcsolat az óvodákkal; leendő felsős osztályfőnökök és tanárok az alsóval);  önismereti foglalkozások korcsoportonkénti változó témakörökkel, módszerekkel;  kreatív foglalkozások lehetőségének megteremtése (klubnapközi);  tehetséggondozás, felzárkóztatás, fejlesztés;  az iskolapszichológus fejlesztő foglalkozásai  tanfolyamok szervezése a diákoknak (önismereti, konfliktuskezelés) Mindennek kulcsa a pedagógus személyisége, ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan fejlődjön. Ennek érdekében tervezünk  esetmegbeszéléseket,  szakmai foglalkozásokat, előadásokat külső szakember bevonásával,  továbbképzéseket, tanfolyamokat. A személyiségfejlesztés eredményességét a következő kritériumok alapján írhatjuk le:  a tolerancia-szint emelkedése  szilárdabb, pozitív értékrend  reális önértékelés  az önbizalom növekedése  közeli és távlati célok megléte  a frusztráció-tűrési képesség javulása  a konfliktuselkerülő, -megoldó képesség fejlődése  az érzelmi intelligencia emelkedése  képességeinek megfelelően tud teljesíteni  magasabb szinten szocializálódik, jobban be tud illeszkedni a közösségbe Ezeket a változásokat valamennyire mérni tudjuk különböző tesztekkel és kérdőívekkel (pl. szociometriai kérdőív, EQ-teszt).

10

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amelyben a különböző tulajdonságokkal rendelkező egyének képessé válnak arra, hogy egymás elfogadásával és a szokásrend betartásával közösséggé kovácsolódjanak. Közösségi formák:  alkalmazotti testület  nevelőtestület  munkaközösségek  tanulói osztályközösség  szülői közösség (SZK)  diákönkormányzat (DÖK) A közösségformálás eszközei:  közös iskolai célok tudatosítása  közösségi tevékenységek  közös értékrend, házirend  hagyományok (ünnepek, iskolai díjak, iskolazászló, stb.)  iskolanap  a tanulói közösség partnerként kezelése  a megfelelő információáramlás biztosítása A fejlesztés lehetőségei a különböző közösségi formáknál:  a nevelőtestületben  „angyalkodás” az adventi időszakban  felnőtt karácsony  tanári farsang  kirándulás  teadélutánok  pedagógusnap  tanév végi búcsúzás  a névnapok köszöntése  alkotódélutánok 

a tanulóközösségben:  tanulmányi és egyéb kirándulások  erdei iskola  táborok  sportrendezvények  kulturális rendezvények  tanulmányi versenyek  pályázatok  iskolán kívüli programok  kiállítások rendezése az Iskolagalériában  Ki mit tud?  vetélkedők  az óvodákkal való kapcsolattartás (fogadásuk, hospitálás)  Szent-Györgyi-nap: Jó tanuló, jó sportoló díj  Egészség-nap  véradás, ruhavásár  Mikulás  Luca-napi kirakodóvásár 11

       





Karácsony Farsang Klubnapközik olvasóéj Anyák napja Gyermeknap suligyűlések a Kihívás Napja

az SZMK-ban:  meghívás az iskolai programokra  közös kirándulás, múzeum-, színházlátogatás  családi nap  „társadalmi munka” a DÖK-ben  iskolaújság szerkesztése  az iskolanap megszervezésében való részvétel  házi pályázatok és kiállítások zsűrizésébe való bevonásuk  szerepvállalás az ünnepélyeken  a harmonikus együttműködés megteremtése, különböző feladatokban (pl. a felsős tanulók bevonása a véradás lebonyolításánál, vendégfogadás)  az osztályközösség programjainak megszervezésében való aktív részvétel  önálló rendezvények szervezése  tanfolyamok, előadások szervezése  kerekasztal beszélgetések.

12

2.4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Iskolánkban sajnos nagyon sok gyermek küzd magatartási, beilleszkedési zavarokkal. Célunknak kell tekintenünk ennek okát megkeresni, orvoslást találni problémájukra. A konfliktus megoldatlansága zavart okozhat a fejlődési folyamatokban, önértékelési problémákhoz vezethet, az iskolai normák elutasítását, potenciálisan a társadalmi beilleszkedési zavar kialakulását vonhatja maga után. Feladatunk ezen kívül a sajátos nevelési igényű gyermekekkel való foglalkozás, az integráció. Megoldási módok:  Prevenció o Kapcsolattartás az óvodával (iskolaérettség). o Szűrővizsgálatok (dyslexia, dysgraphia, IQ-tesztek, személyiségvizsgálat) - felvételkor - iskolába lépéskor - új tanuló felvételénél. o Mozgásigény kielégítése: az iskolai szabadidős programokba a mozgáslehetőség beiktatása. o Pozitív magatartási minták bemutatása, megőrzése, negatív minták elutasítása.  A fejlesztő pedagógus személyre szabott foglalkozásai.  Differenciált foglalkozás.  Kis létszámú osztály. (Ha az évfolyamon a differenciált foglalkozást igénylő tanulói létszám ezt igényli.)  Együttműködés o A családdal; szűkebb illetve tágabb értelemben szülők bevonása a megoldásba: - fogadóórák, - családlátogatás, - szülő és pedagógus egységes fellépésének megteremtése. o Az iskolapszichológussal: - kontaktus megteremtése, állandó kapcsolattartás az osztályfőnökök részéről, - pszichológus és szülő állandó párbeszéde. o Az osztályfőnökök és az osztályban tanító tanárok között, illetve az osztálytársakkal: - okkeresés, - egységes szemléletmód kialakítása, - önismereti foglalkozások, - szituációs játékok, - egyéni bánásmód, - társak, osztály bevonása a probléma megoldásába, - közös programokba való integrálás, - pozitív tulajdonságok kiemelése, - következetes pedagógiai magatartás, - elmarasztalás barátságos, segítő formában. o a gyermekvédelmi felelőssel 13

o a Nevelési Tanácsadóval o a KIÚT Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal o a Gyámügyi Hivatallal Közös, elsőrendű feladatunk, hogy ezeket a problémás gyerekeket segítsük abban, hogy ép lélekkel jussanak át a nehézségeken, képessé váljanak a többiekkel való együttműködésre, s úgy tudják elfogadtatni önmagukat, hogy közben ne kelljen elveszíteniük pozitív tulajdonságaikat, színes egyéniségüket.

14

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Minden generációban nagy valószínűséggel ugyanannyi genetikailag meghatározott tehetség található (létezik). A társadalomtól függ, hogy hagyja-e kibontakozni őket, vagy sem. A tehetség függ:  az egyén átalagos értelmi képességétől (okosságától),  az egyén speciális értelmi képességétől,  az egyén kreativitásától,  az egyén motivációjától (akarat, szorgalom, kitartás, megszállottság). Ahhoz, hogy az egyén tehetsége kibontakozzon, szükséges, hogy:  jó családba kerüljön,  jó iskolába kerüljön,  jó pedagógus kezébe kerüljön. A tehetséggondozás, képességfejlesztés lehetősége iskolánkban Cél: A gyerekek egyéni fejlesztése. Tehetséggondozó tevékenységünket meghatározó elvek:  A tanulók minden tagjával személy szerint törődünk.  Hátránykompenzáció (gyermekvédelem, családvédelem, egészségvédelem).  Integráció, koordináció: család—iskola, alsó és felső tagozat, tantárgyak.  Komplexitás; a sokoldalú tehetség felismerése, a tanuló fejlesztése érdeklődésének és teherbíró képességének függvényében. A tehetséggondozást végzők:  pedagógusok,  iskolapszichológus,  gyermekvédelmi felelős. A tehetséggondozás területei: 

Iskolai specialitások:  Emelt óraszámú testnevelés,  Csoportbontások: művészeti-zenebarát csoportok, idegen nyelv, számítástechnika, technika tantárgyaknál.  A Tanulásmódszertan szakkör az 5. évfolyamon.



Egyéb területek:  egyéni foglalkozás,  órák alatti differenciált foglalkozás,  szakkörök, sportkörök,  karének,  tanulmányi versenyek, vetélkedők,  pályázatok,  ünnepélyek,  kiállítások,  Ki mit tud?,  házi hangversenyek,  táborok, szaktáborok  erdei iskola,  a továbbtanulás előkészítése. 15

A tehetséggondozással kapcsolatos ösztönző, értékelő tevékenység:  közösség előtti dicséretek (suligyűlés, iskolarádió, dicsőségtáblák, évkönyvek, stb.),  iskoladíjak (Jó tanuló, jó sportoló iskoladíj, Szent-Györgyi Albert Emlékplakett)  alapítványi támogatás (verseny nevezési díja, tanfolyami díj, vizsgadíj, tábori részvételi díj stb.),  eredmények, alkotások publikálása,  iskolai pályázatok,  kiállítás a tanulók munkáiból. Tehetséggondozó tevékenységünk hatékonyságának mérése:  továbbtanulási mutatók 4.,6., 8. évfolyam végén,  a beiratkozási mutatók,  versenyek, pályázatok eredményei.

16

2.6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermek- és ifjúságvédelem komplex tevékenység, mely átfogja az iskolai élet egészét, és szorosan összefügg a pedagógiai program egyéb területeivel. Problémamegelőző illetve problémamegoldó céllal működik. Különböző területei:     

pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi, szociális, jogi.

Minden pedagógus kötelező feladata és felelőssége a gyermek- és ifjúságvédelem. Ebben kiemelt szerepe van az osztályfőnöknek, a gyermekvédelmi felelősnek és az iskolapszichológusnak. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok iskolai koordinálását és összefogását a gyermekvédelmi felelős végzi.

2.6.1. Helyzetelemzés Iskolánk egy öregedő félben lévő lakótelep egyetlen általános iskolája. A gyermekek létszáma eddig folyamatosan csökkent. A családok szociális hátterét és a szülők iskolázottságát tekintve igen vegyes a tanulóközösség. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók létszáma meghaladja a létszám 50%-át, és számuk sajnos évek óta növekszik. Ennek fő okai:  a családok romló anyagi és egzisztenciális helyzete,  a munkanélküliség,  a válások, és ezáltal a csonka családok magas száma,  a halálesetek,  a szenvedélybeteg szülők,  a gyerekek pszichés zavarai és magatartási problémái, amit  a feszült családi légkör,  a szülők következetlen nevelési módszere,  és a szülők elfoglaltsága miatti kevés törődés okoz. Egyre inkább növekszik a „bizonytalan” családi háttérrel rendelkező gyerekekre leselkedő veszélyek száma és súlyossága (galerik, cigaretta, alkohol, drog, szexuális zaklatás, lopás, zsarolás, testi fenyítések). Ezzel együtt növekednie kell az iskolák szerepvállalásának a gyermekvédelem területén.

2.6.2. Probléma-megelőzés  A gyerekek egészséges testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyeztető okok felderítése, azok lehetséges elhárítása.  A gyermekeket érő káros hatások pedagógiai eszközökkel történő megelőzése, ellensúlyozása.  A koruknak megfelelő módon, őszintén tájékoztatni a gyermekeket a rájuk leselkedő veszélyekről, azok következményeiről, elősegítve ezzel a gyermekek helyes döntését a negatív szituációkban.  Felvilágosító előadásokkal, tanfolyamokkal, vitafórumokkal elősegíteni a pedagógusok és a szülők jobb helyzetfelismerését, és motiválni őket a helyes cselekvésre, a megoldások keresésére. 17

2.6.3. Problémamegoldás A gyermekvédelmi felelős az osztályfőnökök közreműködésével felméri a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókat, kideríti a lehetséges kiváltó okokat, majd stratégiát dolgoz ki a problémák megoldására, enyhítésére. Szükség esetén igénybe veszi más, a gyermekvédelem rendszerében tevékenykedő szervezetek segítségét. Hátrányos helyzetű az a tanuló, akinek a családja, a környezete az átlaghoz képest alapvetően negatív eltérést mutat szociális és kulturális téren. Pl.: alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, rossz lakáskörülmények, munkanélküliség, negatív viselkedésminta. Halmozottan hátrányos helyzetű akkor, ha a hátrányos helyzet stagnál, és sok összetevője van. Veszélyeztetettség: olyan magatartásmulasztás vagy -körülmény következtében kialakult állapot, mely a gyermek egészséges testi, lelki, értelmi és erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Létezik egészségügyi, erkölcsi és pszichés veszélyeztetettség, ill. ezek kombinációja; a legsúlyosabb eset az abuzus, azaz a gyermekbántalmazás (testi, pszichés, szexuális).

2.6.4. A gyermekvédelemmel kapcsolatos módszerek és feladatok A tanulókkal kapcsolatban:  személyes beszélgetés  tanórai és csoportfoglalkozások történő felvilágosító közös megbeszélés  szakemberhez irányítás, közös beszélgetés, problémamegoldás  megfelelő szintű tájékoztatás  önismereti foglalkozás (szociológia, pszichológia, kommunikáció, drámapedagógia)  iskolai rendezvények, tanfolyamok, előadások  a továbbtanulás elősegítése: - pályaválasztási programok - írásos tájékoztatók - Középiskolák börzéje - Foglalkozási Információs Tanácsadó - intézménylátogatás - nyílt napok rendezése  kiállítások szervezése  szociális szolgáltatások igénybevétele  az iskolai DÖK munkájának segítése A szülők vonatkozásában:  személyes beszélgetés,  telefonon történő megbeszélés,  írásbeli értesítés,  fogadóóra,  családlátogatás,  szülői értekezlet,  előadások szervezése,  szülői fórum,  SZMK-értekezlet,  szociális juttatások,  nyílt napok,  iskolai kiállítások, rendezvények. Mindez lehet megbeszélés, tájékoztatás, információ- és tanácsadás, valamint segítségnyújtás. A tanároknak: 18

       

kölcsönös informálás, véleménycsere, jelzés az osztályfőnöknek, a gyermekvédelmi felelősnek indokolt esetben, közös megbeszélések, továbbképzések, előadások, felvilágosítás, megelőzés, pedagógiai eljárások, szakirodalmi tájékozódás, pályázatok készítése.

A más intézményekkel történő kapcsolattartás: Oktatási intézményekkel:  óvodákkal (információ az érkező gyermekekről),  iskolákkal (együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás, véleménycsere),  középiskolákkal (előzetes információk szerzése, visszajelzés a továbbtanulókról).  A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (az információk áramlása, segítség kérése, véleményezés, esetmegbeszélések):  KIÚT Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Önkormányzat megfelelő ügyosztályai  Gyámhivatal  Nevelési Tanácsadó  Gyermekorvos, védőnők  Ifjúsági szervezetek  Alapítványok  Vöröskereszt  Egyéb karitatív szervezetek  Rendőrség  PSZI, FPI Munkánk során szigorúan szem előtt kell tartani az adatkezeléssel kapcsolatos törvényváltozást, ami a titoktartási kötelezettségre vonatkozik. 

2.6.5. Szociális támogatás Anyagi juttatások: 



Étkezési kedvezmények:  Normatív támogatás az iskolától: 50% (alanyi jogon jár), - minden többgyermekes családnak, - a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családoknak, - tartósan beteg, vagy fogyatékos tanulóknak.  Szociális támogatás: 45 vagy 60% / adható / A III. kerületi állandó lakosoknak az Önkormányzat által finanszírozva az iskolán keresztül, mely meghatározott jövedelemhatárok alapján a megfelelő kérvény és igazolások benyújtása után ítélhető meg.  Egyéni elbírálás alapján másik önkormányzatok által megítélt szociális támogatás, melyet számla ellenében az iskolának utalnak a más kerületből, vagy vidékről bejáró gyermekek részére. Tankönyvtámogatás  Alapja az állam által tanulónként folyósított összeg. 19

 Normatív támogatásként az oktatási törvényben meghatározott célcsoportoknak alanyi jogon jár ingyenes tankönyv formájában.  Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten egyéb támogatást nyújthat az ingyenes tankönyvben nem részesülő, rászorult tanulóinak. A személyekről és az összegekről bizottság dönt a szülői kérelmek, a kereseti igazolások és az osztályfőnökök javaslatai alapján. Külön szempont, hogy ez az egyedüli támogatás, mely a nem kerületi tanulóknak is adható. Beiskolázási segély Az Önkormányzat által meghatározott összegű támogatás azon kerületi családok iskoláskorú gyermekeinek részére, ahol a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a meghatározott összeghatárt. Karácsonyi segély Az Önkormányzat által meghatározott összeg, melyre az iskola pályázaton keresztül terjesztheti fel a szociálisan rászoruló III. kerületi tanulókat. Egyéb anyagi támogatások a szülők által személyesen igényelhetők az Önkormányzatnál a megfelelő nyomtatványok és igazolások benyújtásával.







Nem anyagi juttatások:          

Ingyenes tankönyvek kölcsönzése az iskola könyvtárából. A különböző pályázatokon nyert összegekből a rászoruló gyermekek megajándékozása és vendégül látása a Mindenki karácsonyfája ünnepség keretében. Uszodai, színházi, állatkerti stb. belépők finanszírozása különböző forrásokból. A téli és a tavaszi ruhavásárkor az összegyűjtött használt ruhákból és cipőkből nagyon sok rászoruló gyermek ingyen részesülhet. Különböző egyesületek juttatásai az iskolán keresztül a többgyermekes ill. a rászoruló családoknak (ingyenes belépők, ajándékok, műsorok). Ingyenes tej-kakaó és kifli akció. Gyermekfelügyelet, napközi, tanulószoba. Szakkörök, korrepetálások, egyéni foglalkozások, felzárkóztatás, tehetséggondozás. Délutáni, hétvégi szervezett programok, kirándulások. Táborok, erdei iskola.

20

2.7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 2.7.1. Feltárás Belső, diagnosztikai vizsgálatokkal: 

Az 1. osztályban és az új tanulóknál személyiségfejlődés szintjének felmérése: logikai gondolkodás, megfigyelő-képesség, emlékezet, képzelet vizsgálata.



Diszlexia- és diszgráfiaszűrés az 1. osztályban, melynek eredményeit egyénre szabott terápiával a nevelővel, a pszichológussal, a fejlesztő pedagógussal, a szülővel hasznosítjuk a gyermek érdekében.

2.7.2. Fejlesztési formák 

Fejlesztő osztályok kialakítása az évfolyami létszám alakulása alapján.



A fejlesztő pedagógus foglalkozásai.



Csoportbontások:  évfolyamon belül - idegen nyelv - testnevelés  osztályon belül - technika, számítástechnika és gyakorlati tárgy (szakiskolai) oktatásánál - idegen nyelv



Differenciált, egyéni foglalkozások:  fejlesztő foglalkozások  korrepetálás  az iskolapszichológus foglalkozásai



Komplex program:  Az 5. évfolyamon a Tanulásmódszertan oktatása szakköri formában Napközi, tanulószoba

 

A nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények:  Tolerancia.  A gyerek képességéhez méretezett feladatok kiosztása.  Továbbképzéseken való részvétel.

21

2.8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.8.1. Feltárás Az iskola gyermekvédelmi felelőse a 2.6.3. pontban megfogalmazottak alapján végzi a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok és problémáik feltérképezését.

2.8.2. A segítő tevékenységi formák:           

napközi, tanulószoba; drog- és bűnmegelőzési programok; sportolási lehetőség biztosítása; pályaorientáció; szakkörök; korrepetálás; tanulmányi versenyek felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről: - szóban: szülői értekezleteken, fogadóórákon és családlátogatáson; - írásban: Szülői Hírlevélen keresztül. részvétel pályázatokon kirándulás, táborozás (anyagi támogatással) programok szervezése a lakótelep lakói számára (pl. kiállítások, családi napok, közös kirándulások)

2.8.3. Anyagi juttatások      

étkezési kedvezmények tankönyvtámogatás beiskolázási segély karácsonyi segély támogatás az iskolai Gyermekekért Alapítvány keretéből iskolai nyertes pályázatok segítségével

Ezeket a juttatásokat a 2.6.5. pontban részleteztük.

2.8.4. Nem anyagi juttatások 

A 2.6.5. pont részletezi.

22

2.9. Az iskola egészségnevelési programja „Az élet meghosszabbításának titka, hogy meg ne rövidítsük.” Móra Ferenc

2.9.1. Az egészségnevelés célja az egészségtudatosság kialakítása érdekében: Fő feladatunk a gyermekek egészségben való megtartása, szervezetük edzése, a stresszhatások feldolgozására való felkészítés. Mindez a mindennapos gondozó-nevelő-oktató munka elválaszthatatlan része, és folyamatos tennivalója. Az egészségnevelő feladatunk abban áll, hogy késztessük a gyermeket életének egészséges irányítására, a feszültségek feloldására. A tanulók az egészségük védelme érdekében ismerkedjenek meg korszerű ismeretekkel és azok alkalmazásához szükséges készségekkel és jártasságokkal. Alakítsuk ki a tanulókban a tisztaság és az egészséges életmód igényét, s az ezzel kapcsolatos szabályok tudatos alkalmazását. Ismertessük meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, és ezeket befolyásoló tényezőket.

2.9.2. Az egészségnevelés fő területei:       

az élet és testi épség védelme elegendő mozgáslehetőség, rendszeres testedzés, játéklehetőség az egészség védelme és fejlesztése, egészséggondozás az egészséges táplálkozás biztosítása a szocializáció—beilleszkedés segítése a világ tevékeny megismerése az értelmi és érzelmi fejlesztés megvalósítása.

2.9.3. Helyzetkép Iskolánk külső környezete Iskolánk jól megközelíthető helyen, Óbuda központjától nem messze, a lakótelep intézményi hálózatának központjában van. Szervesen hozzánk épült, de igazgatásilag különálló a Tanuszoda, melynek közelsége számunkra potenciális előnyt jelent. Az épületet megosztjuk még két intézménynyel: a Felnőttek Általános Iskolája és Gimnáziuma és a kerületi Pedagógiai Szolgáltató Intézet a szomszédunk. Utóbbival sokszor dolgozunk együtt egészségmegőrző pályázatok megvalósításában. Zöld területünk fővárosi viszonylatban is szerencsésen nagy, de zártsága ellenére az egész lakótelep használja, így gondoskodásunkkal is rendezetlen, sokszor balesetveszélyes. Iskolaépületünk műszaki állapota Iskolánk 20 éve épült, és azóta nem volt felújítva teljesen, csak tűzoltó munkákkal. Külső festés, belső padlóburkolat-csere, az ablakok cseréje, a WC-k, mosdók felújítása, a tornaterem teljes felújítása mind elvégzendő munka. Kerekes kocsival nem lehet akadálymentesen bejutni az épületbe. Berendezéseink állapota átlagos. Néhány termünkbe sikerült biztosítani korszerű, egészségbarát székeket, hozzá új padokat, de még így is számos osztályban a régi bútorok használatosak. Törekedünk az osztályokat új, egészségbarát székekkel, asztalokkal felszerelni. A tanáriban szintén régi a berendezés. Tornatermünk jól felszerelt, de a helyiség teljes felújításra szorul. Udvarunk állapotát rosszul befolyásolja az a tény, hogy a lakótelepi fiatalok a rácsokat kitörve, széthúzva, esténként bejárnak, italt fogyasztanak, az üvegeket eldobják, kutyát sétáltatnak.

23

Az udvar bitumenes sportpályából és játszóudvarból áll. A sportpályához egy salakos távolugró gödör és futórész tartozik. A sportudvar felszerelése 4 db szabadtéri kosárlabda palánkkal, és 2 db kézilabda kapuval nőtt, így az udvar alkalmassá vált szabadtéri labdajátékokra. A levegőzés, szellőztetés megoldott. Az ebédlőnk tiszta, rendezett. Az iskola egészségügyi mutatói: 1. Fizikai fejlettség: 2. Pszichoszociális mutató: 3. Járványügyi helyzet:

2.9.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.9.4.1.

Az iskola preventív tevékenysége:  Pedagógus továbbképzések:  Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek (Iskolai alapú személyiségfejlesztő, szenvedélybetegségeket megelőző program)  Csendes Éva: Véleményem szerint (Kritikai gondolkodásra, önálló véleményalkotásra nevelés)  Dr. Bagdy Emőke: A pedagógusok személyes mentálhigiéniai problémái  Kulin Eszter: Drogmegelőzési iskolai egészségnevelési program  Kulin Eszter: Egészségvirág (Iskolai egészségnevelési program)  Szexuális felvilágosítás a 7. évfolyamtól  Drogmegelőzési tevékenység az iskolai drogkoordinátor vezetésével az 5.évfolyamtól  Mindennapos fogmosás lehetősége  iskolapszichológus  Információs kiadványok eljuttatása a diákokhoz, a szülőkhöz, és a pedagógusokhoz.  Egészséghét, -nap szervezése évente legalább egy alkalommal  Pályázatok e témában (Pl.: Iskolai egészségfejlesztési—drogmegelőzési tevékenység, erdei iskola, nyári táborok)

2.9.4.2.

Egészségnevelés színterei, módszerei: 

Egészségnevelés a tanórákon (Természetismeret, Biológia, Egészségtan, Osztályfőnöki, Testnevelés)



Tanórán- és iskolán kívüli tevékenységi formák:            

Mindennapos testedzés, mindennapos testnevelés, tömegsport Egészséghét, -nap, vetélkedők Drogprevenció (felső tagozat) állatkerti bérlet (30 fő részére egész tanévben) véradás szervezése évente 2 alkalommal Kihívás Napja Családi nap a Hajógyári-szigeten A Föld Napja (akadályverseny) Madarak és fák napja (vetélkedő, rajzpályázat) kiállítás rendezése kirándulások, kerékpártúrák erdei iskola 24

 

sítábor nyári táborok: - sporttábor Zánkán - egészséges életmód tábor - horgásztábor Almásfüzítőn - kerékpáros vándortábor - sóstói sport- és kézművestábor

2.9.4.3. Az iskola külső kapcsolatai, együttműködő partnerek az egészségnevelés érdekében:  Védőnő, iskolaorvos  Fogorvos: fogászati szűrővizsgálat  ÁNTSZ  Pedagógiai Szolgáltató Intézet  Egészségesebb Iskolákért Egyesület  Egészségvirág Egyesület  Óbudai RSG Torna Club  KIÚT Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Vöröskereszt 2.9.4.4. Tájékoztatási lehetőségek formái, környezeti, egészségvédelmi helyzetről, akciókról, szülők, lakóhelyi közösségek felé  Szülői fórumok, felvilágosító előadások  Szülői értekezlet  Felhívások különböző akciókra: papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés stb.  Pályázatok  nyílt napok  Programjainkról, sikereinkről cikkek, fotók jelennek meg az Óbuda Újságban, a lakótelep Dűlőre jutunk c. lapjában, az Óbuda Televízióban.  Szülői Hírlevél

25

2.9.5. A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program 2.9.5.1. Helyzetelemzés 1. Személyi feltételek:  testnevelők száma:  sportszakmai végzettségűek:

 egyéb pedagógus: 2. Tárgyi feltételek:  Létesítmények:

3 fő 5 fő gyógytestnevelő 1 fő középfokú úszóedző 1 fő torna segédedző 1 fő táncpedagógus 2 fő tanár 1 tornaterem 1 tornaszoba 1 tanuszoda 1 játszóudvar 1 többcélú labdajáték pálya (szabadtéri) 1 salakos futópálya (80 m-es) 1 műfüves focipálya

 Felszerelések, sportszerek: Elegendő mennyiségű és minőségű sportszerrel és felszereléssel rendelkezünk, amelyek az ISK keretén belüli foglalkozások megtartásához szükségesek, valamint a kötelező testnevelésórák eszközigényét kielégítik. (lsd. Testnevelés és sport leltári könyve.) 3. Időkeret  sportköri foglalkozás: kézilabda 5-8. évfolyam: 2 x 45 perc kosárlabda 5-6. évfolyam: 2 x 45 perc kosárlabda 7-8. évfolyam: 2 x 45 perc foci 5-8. évfolyam: 2 x 45 perc játék 5-8. évfolyam: 2 x 45 perc néptánc 1-4. évfolyam: mindennapi  tanfolyamok: szertorna 1-4. évfolyam, fiúk: 2 x 1 óra GÓLIÁT foci 2 x (2 x 1 óra) Kötelező testnevelés óra (a tantervben előírtak szerint) 2.9.5.2.

Célkitűzések

1987. óta folyik mindennapi testedzés iskolánkban. Célunk  minél több ingyenes, a tanulók egész napos elfoglaltságába beépített foglalkozást biztosítani 1-12. évfolyamos tanulóinknak.  Alsó tagozatos évfolyamokon megoldani az oktatási törvényben előírt mindennapi testnevelési órákat (tanórai 3 óra, plusz azokon a napokon, amelyeken nincs testnevelés óra, délután 1-1 játékos sportfoglalkozást kell tartani minden tanulóra nézve kötelező jelleggel.  Az iskola lehetőségeit (tárgyi, személyi, képzettség) figyelembe véve sokféle rendszeres edzési, versenyzési lehetőséget adni tanulóinknak egészségük megőrzése, fizikai képességeik fejlesztése érdekében.  Az 1987 óta kialakult hagyományunk ápolása: az osztályok között meghirdetett "Mindennapi testnevelésért" verseny életben tartása.  Házibajnokságok szervezésével lehetőséget adni tanulóinknak képességeik összemérésére, a természetes versengési vágyak kielégítésére, a tehetséges tanulók kiválasztására, sportági irányítására, a diákolimpiai versenyekre való felkészülésre.

26

 Eredményesen szerepeltetni (felkészíteni) tanulóinkat a diákolimpiai versenyrendszeren kívüli versenyekre.  Edzéslehetőség biztosítása a testnevelési osztályban tanulók számára.  Sokféle sporttábor szervezése, táboroztatás  Az iskola sportlétesítményeinek bérbeadásával minél több egyesületi edzéslehetőség megteremtése gyerekeink számára. (RSG, karate, akrobatikus rock and roll, stb.) 2.9.5.3.

Tervezett foglalkozások

 A hagyomány szerint: - kézilabda 5-8. osztály - kosárlabda 5-6. osztály - kosárlabda 7-8. osztály - foci 5-8. osztály - játékos sport 5-8. osztály - GÓLIÁT foci 1-4. osztály - szertorna tanfolyam 1-4. osztály fiúk - tanár-diák mérkőzések kétszer egy évben - Kihívás-napi sportesemények  időszakos: - sítábor Ausztriában - kerékpáros vándortábor - horgásztábor Almásfüzitőn - sporttábor Zánkán - erdei iskola - hétvégi kerékpáros és gyalogos túrák, - Kaposvári Labdarugó Kupa, - Góliát Kupa  házibajnokság: - Úszás - atlétika - foci - kosárlabda 2.9.5.4.

Várható részvételi arány, illetve hatásfok (eredményesség) a tapasztalatok alapján kézilabda kosárlabda kosárlabda foci játék sítábor kerékpáros sporttábor erdei iskola hétvégi túrák Kaposvári foci Kupa Góliát kupa és edzés szertorna tanfolyam kézilabda bajnokság tanár-diák mérkőzések Kihívás-napi sportversenyek

5-8. osztály 15-20 fő 5-6. osztály 15-20 fő 7-8. osztály ~15 fő 5-8. osztály 25-30 fő 5-8. osztály 15-20 fő 2-8. osztály 20-25 fő 1-8. osztály 10-20 fő 1-8. osztály 40-50 fő 1-6. osztály 200 fő 1-8. osztály változó 3-8. osztály 30-40 fő 10-20 fő 80-100 fő 20 fő + nézőközönség 350 fő

2.9.5.5. A megoldáshoz igénybevett anyagi eszközök  költségvetésből (iskola saját): a testnevelő pedagógusok bérezése  diáksport támogatás összege (1200 Ft/fő) 27

fejlődőben fejlődőben hullámzó érdeklődés népszerű népszerű népszerű fejlődőben népszerű népszerű népszerű, hagyományos népszerű népszerű népszerű népszerű népszerű

 

A Gyermekekért Alapítvány támogatása pályázatok

28

2.9.5.6.

Tömegsport foglalkoztatási tervek JÁTÉK 5-8. évfolyam

Őszi időszakra (szeptembertől november 15-ig): 1. Balesetvédelem. 2. Kondicionális képességek fejlesztése. 3. Egyéni és társas labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok. 4. Fogó és futójáték. 5. Kidobós játék. 6. Labdajátékok: kosárlabda, kézilabda, röplabda, zsinórlabda. Téli időszakra (november 15-től március 15-ig): 1. Kondicionáló képességek fejlesztése. 2. Egyéni és társas labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok. 3. Fogó és futójátékok, sor és váltóversenyek. 4. Kidobós játékok. 5. Labdajátékok: kosárlabda, kézilabda, foci, röplabda, zsinórlabda, floor-ball, asztalitenisz. Tavaszi időszakra (március 15-től június 11-ig): 1. Az előző időszak mozgásanyagaiból. 2. Tollaslabda játék. 3. Mini tájékozódási futóverseny. 4. Váltóverseny. 5. Sakkverseny. 6. Kötélhúzó verseny. 7. Atlétikai versenyek. Megjegyzés: A tanulók létszámának, életkorának és érdeklődésének megfelelően a felsorolt játékokból áll össze egy-egy tömegsportóra anyag.

29

KÉZILABDA 1-8. évfolyam Őszi időszak (szeptembertől november 15-ig): 1. Balesetvédelem. 2. Kondicionális képességek fejlesztése. 3. Egyéni labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok. 4. Átadások párokban, csoportokban haladással. 5. Cselezés: labda nélkül testtel, lefordulás, elfordulás, labdával: testtel, lefordulás, elfordulás. 6. Lövések: keresztlépéssel, felugrással (átlövés), beugrásos lövés, büntető. 7. Szélső játékos hosszú indulása. 8. A kapus védő technikája. 9. A védekező alapmozgás. Téli időszak (november 15-től március 15-ig): 1. Az őszi időszak tananyagából ismétlések, gyakorlások. 2. Területvédekezés, 6-os, 5:1-es. 3. Emberfogásos védekezés. 4. Beállós játékos lövésmódja, helyezkedése, összjátéka csapattagokkal. 5. A szélső játékosok helyezkedése támadásban, védekezésben. 6. Az irányító játékos szerepe. 7. Betörés húzás után. 8. Diákolimpiai mérkőzések. Tavaszi időszak (március 15-június 15-ig): 1. Az előző időszakok mozgásanyagaiból. 2. Diákolimpiai mérkőzések. 3. Keresztmozgások, elzárások, leválás. 4. A külső-belső pozícióban játszó játékosok kapcsolata (társas kapcsolatok).

30

KOSÁRLABDA 5-6. évfolyam Őszi időszak (szeptembertől november 15-ig): 1-12. foglalkozás: - Balesetvédelmi oktatás. - A kosárlabda alapfogalmai. - A kosárlabda technikájának alapjai: labdavezetés labdapasszolások befutások labdával kettős lerohanás hármasnyolcas 1:1 elleni játék fektetett dobás Téli időszak (november 16 - március 15.): 13-25. foglalkozás: - tempódobás - büntetődobás - hármas lerohanások - játék 2:2 ellen - emberelőnyös helyzetek kijátszása - lepattanó labda megszerzése - gyorsindítás széleken Tavaszi időszak (március 16 ─ június 11.): 26-38. foglalkozás: - 3:2, 4:3 elleni játék - lepattanó labda kiszabadítása - emberfogásos védekezés - egészpályán letámadás - zónavédekezés - pontok szerinti tagozódás támadása - támadásból visszarendeződés zónavédekezésre

31

KOSÁRLABDA 5-8. évfolyam

Szeptember 4 óra - balesetvédelmi oktatás - átadások helyben és mozgás közben - labdavezetés irányváltoztatással - induló és dobócselek, irányváltoztatások - ugró képességek fejlesztése Október 8 óra - páros lefutások, védekező mozgás elsajátítása - emberfogásos védekezés - kosárlabda dobások fektetett dobással, horog dobással - gyorsindítás - labdavezetés November 8 óra - eddig tanultak ismétlése - védők együttműködése két védővel szemben, két támadó - kosárlabdadobások: tempódobás, kosárra dobás ráfordulással - 1:1 elleni játék gyakorlása - 2:2 elleni játék gyakorlása - eddig tanultak játék közbeni alkalmazása December 6 óra - labda megszerzésére irányuló tevékenység: szerelés labdavezetés közben, dobások szerelése - felállt védelem elleni játék Január 10 óra - terület-védekezés - kosárra dobások: pincérdobás, kosárra dobás pörgetéssel - ellentétes emberfogás kialakítása Február 8 óra - eddig tanult cselek labdával illetve labda nélküli ismétlése - átadások, kosárra dobások ismétlése - elzárások végrehajtása - már tanult alapelemek alkalmazása játék közben Március 8 óra - elzárások gyakorlása, terület-védekezés - felállt védelem elleni játék - cselezések helyben Április 6 óra - cselezések labdával, védekezés több támadó ellen - félpályás és egész pályás emberfogás elleni játék - védekező mozgás gyakorlása Május 8 óra - emberfogásos- és terület-védekezés gyakorlása - előbbi védekezési formák elleni játék - labdát birtokló támadó védése - irányító játékos technikája Június 4 óra - Az eddig tanultak alkalmazása játék közben.

32

LABDARÚGÁS 5-8. évfolyam Szeptember

Október

November

December:

Január:

Február:

-

Március:

Április:

Május:

-

Június:

-

balesetvédelmi oktatás a gyorsaság fejlesztése az ugróképesség fejlesztése labdapasszolás ismétlése páros gyakorlatokban belsővel, külsővel labdavezetés labdás ügyességfejlesztő gyakorlatok gyorsasági gyakorlatok az ugróképesség fejlesztése labdavezetés labdaátadás talajon, labdavezetés, helyezkedés játékban lapos átadások gyakorlása gyorsasági gyakorlatok labdavezetési gyakorlatok párokban, csoportosan lövések laposan a tanult elemek játékban való alkalmazása gyorsasági gyakorlatok labdaátadás ívelten párokban kapura lövések laposan és magasan játék 5:5 ellen képességfejlesztés mezőnymunka gyakorlása: támadók visszazárkózása, védők helyezkedése támadáskor kapura lövések játék gyorsasági gyakorlatok láb dinamikus erejének a fejlesztése páros és csoportos labdakezelési feladatok szabadrúgás támadásból visszazárkózás mezőnymunka javítása kapura lövés meghatározott helyre kapuindítás támadófölény kihasználása mezőnymunka javítása gyorsasági gyakorlatok hosszú indítás fejelés párban játék 5:5 ellen gyorsasági gyakorlatok hosszú indítás beívelés fejelés beívelés után játék 5:5 ellen az eddig tanultak ismétlése játék 5:5 ellen

33

2.9.6. Az iskola drogstratégiája 2.9.6.1. A drogstratégia célja Az elsődleges prevenció színterei az iskola, a család, a közösségi életterek. Fontos, hogy a pedagógus együttműködjön, és részt vegyen a prevencióban: a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Főbb célok: - A tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása. - A tantestület nevelési módszereinek gazdagítása. - A tantestület drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gazdagítása. - Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. - A tanulókat képessé tenni: o a konfliktusok kezelésére, o a sikertelenség elviselésére, o a szabályok betartására és betartatására, o a pozitív értékrend felismerésére, kialakítására, o segíteni a droggal kapcsolatba kerülő és a drogproblémákkal küzdő gyerekeket és családokat. 2.9.6.2. Az iskolai drogstratégia kialakításának előkészítése és a segítő intézmények szerepe Előkészítő szakaszok - Célcsoportok kijelölése (diákok, pedagógusok, szülők) - Az iskolai drogkoordinátor előzetes felkérése és szakmai képzésének elindítása. - Egységes prevenciós szemlélet kialakítása a tantestületen belül. - A probléma felvállalása (tájékoztatók, kérdőívek, stb.). - A tantestület megnyerése: o tantestületi értekezleten ismeretátadás, o közös problémakezelés, egységes viszonyulás. - Segítő kapcsolatok, partneri csatornák feltérképezése. - Az iskolai droghelyzet felmérése. A segítő kapcsolatok és kapcsolódási pontok: - Szülők, család: Az elsődleges prevenciónak a családon belül kell megkezdődnie. - Szülői munkaközösség: Kapcsolatot biztosít az oktatási intézmény és a tanulók szülei között. - Iskolaorvos, védőnői hálózat: Rendszeresen végeznek szűrővizsgálatot. Témaorientált biológiaórák tartásában, a prevenciós program elkészítésében tudnak segíteni. - Iskolapszichológus: o Lelki eredetű problémák feltárásában és feldolgozásában segít. o Konzultáció. o Csoportfeldolgozás. - Gyermekvédelmi felelős: Az iskolai gyermekvédelmi feladatokat fogja össze. Legalább félévenként egyezteti az osztályfőnökök segítségével a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek körülményeinek alakulását. - Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó: Konkrét esetekben tudnak segíteni a munkatársak. - Kortárs segítők Az iskolai programok színterei Tanórai foglalkozások: - biológia-, kémia-, természetismeret-, rajz-, irodalom- és drámaóra;

34

- Osztályfőnöki órák keretein belül évfolyamonként felfelé bővítve a témát, az életkori sajátosságoknak megfelelően (a dohányzás, az alkohol, a gyógyszerek indokolatlan szedése, a kábítószerek veszélyei stb.). Partnerek: pedagógusok, orvosok, védőnő, kortárscsoport, pszichológus Tanórákon kívüli foglalkozások: - Napközis foglakozások — kézműves tevékenységek. - Délutáni szabadidős foglalkozások: a DSK sportprogjamjai, a szakkörök foglalkozásai. - A Diákönkormányzat programjai: kirakodóvásár, véradás, egészségnap. - Szülői fórumok és értekezletek: a családok érzékenyebbé tétele a drogproblémák felismerésében és kezelésében. - Szakmai tanácsadás a tanárok részére. Partnerek: pedagógusok Iskolán kívüli rendezvények: - tanulmányi kirándulások, - hétvégi kirándulások, - erdei iskola, - nyári táborozások: sóstói állótábor, napközis tábor, sporttábor, kerékpáros vándortábor, horgásztábor, - színház- és mozilátogatás, - egyéb szabadidős programok. Partnerek: pedagógusok 2.9.6.3. A drogstratégia felépítése: a prevenció céljai és cselekvési terve Rövid távú célok: - Felmérések készítése a 2P oktatási Bt. segítségével. - Az iskolai egészségfejlesztő programok felkarolása. - Szakmai anyagok beszerzése. - Információs kiadványok eljuttatása a diákokhoz, a szülőkhöz, és a pedagógusokhoz. - Egészségfejlesztéssel foglalkozó továbbképzéseken való részvétel. Középtávú célok: - Jól működő egészségfejlesztő program megvalósítása. - Fokozódjék a fiatalok drogokkal és a használat következményeivel kapcsolatos tudása és elutasító attitűdje. - A drogkoordinátor feladatainak szélesítése: o a kábítószer-ellenes stratégia koordinálása, o információk biztosítása a tanárok, a diákok, és a szülők felé. Hosszú távú célok: - A tanulók utasítsák el a droghasználatot. - Az egészséges, drogmentes életstílus váljon vonzóvá. - A drogkoordinációs csoport megalakítása az iskolai drogkoordinátor, a Diákönkormányzat, a kortárscsoport és az iskolai egészségügyi szolgálat összefogásával. 2.9.6.4. Javasolt továbbképzések  Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek (Iskolai alapú személyiségfejlesztő, szenvedélybetegségeket megelőző program)  Csendes Éva: Véleményem szerint (Kritikai gondolkodásra, önálló véleményalkotásra nevelés)  Dr. Bagdy Emőke: A pedagógusok személyes mentálhigiéniai problémái  Kulin Eszter: Drogmegelőzési iskolai egészségnevelési program  Kulin Eszter: Egészségvirág (Iskolai egészségnevelési program) 2.9.6.5. Értékelés Évente átfogó értékelés. Az elmaradt programokat újabb egészségfejlesztési feladatként kell kezelni.

35

2.10. Az iskola környezeti nevelési programja „Ha az emberek eltűnnének a földről, a legtöbb állat és növény élete változatlan mederben folyna tovább; ha azonban eltűnnének a növények és állatok, hamarosan az ember is követné őket.” Bruce Wallace

2.10.1. A környezeti nevelési program törvényi háttere 2.10.1.1. Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:  18. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.  16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.  18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 2.10.1.2. 

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.



Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.



A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.



Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).



A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.



Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető

36

szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. 

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.



1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.



A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

2.10.1.3.

Egészségügyi jogszabályok



A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:



Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják.



A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.



1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.



Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

37

2.10.1.4.

Közoktatási jogszabályok



A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre.



A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.



Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.”



A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.



1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás.

2.10.1.5. 

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

2.10.2. Helyzetelemzés 2.10.2.1.

Az iskola épületének jellemzői



A Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola ellátandó alaptevékenysége nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás, napközi otthoni és tanulószobai ellátás, intézményi vagyon működtetése, iskolai intézményi étkeztetés, alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő, kiegészítő tevékenység saját vagy bérelt ingatlan hasznosítása, iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás, diáksport szervezése, vezetése, végzése, folytatása. A beépített alapterület 3 644 m2, mely 1983-ban épült, aszfaltozott-füvesített udvar és sportpálya tartozik hozzá. Háromszintes, lapos tetejű, panelszerkezetű épület.



A fő funkciót ellátó helyiségek száma 26 db tanterem, 600 m2-es tornaterem, 1 db konditerem, 1 db könyvtár, 1 db számítógépes terem, a kiszolgáló helyiségek száma 22 db. Az ebédlő 92 fő befogadására alkalmas.



A ki- és bejáratok száma 3 db. Ebből kettő az iskolaudvarokra, a másik a Szérűskert utcára nyílik. Az udvar 4685 m2 nagyságú.



A fűtés és a melegvízellátás a távhőszolgáltatón keresztül történik.

38



Az iskola megközelítése BKV járművekkel (busz, HÉV) valamint közúton történhet. A parkolási lehetőség az objektum területén kívül megoldható.



Az iskola dolgozói létszáma 75 fő.

2.10.2.2.

Az iskola közvetlen és tágabb környezete



Az iskola a kaszásdűlői lakótelep közepén épült, de a Duna partja mindössze néhány száz méterre található. Ez a környezet meghatározza az iskola miliőjét, lehetőségeit. A Duna-part és a Hajógyári-sziget, valamint a közelben fekvő budai hegyek természetes lehetőséget nyújt a tanulóknak a környezetvédelmi vizsgálatokhoz, s így a környezeti nevelés fontos színteréül szolgál.



Ugyanakkor a nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. A természettel való kapcsolat részben hosszabbrövidebb terepprogramok szervezésével, részben a városi parkok, kertek tanulmányozásával valósítható meg. A környezetszennyezés és a közlekedés viszonya, az épített környezet felújítási programja jó vizsgálati, elemzési, véleményalkotási lehetőséget adnak. A diákoknak lehetősége van különböző állampolgári tevékenységek gyakorlására, amikor bekapcsolódnak a döntéshozatali eljárásokba, demonstrációk szervezésébe, egy –egy környezetkárosítás feltárásába.



Az aktivitás fokozása és az iskola környéke vagy a város lakosságának bevonása a különböző zöld akciókba mindenki számára hasznos.

2.10.2.3.

A környezeti nevelés hagyományai iskolánkban



Iskolánk névadója, Szent-Györgyi Albert a szegedi egyetemen az aszkorbinsavval kapcsolatos kutatásaiért Nobel-díjban részesült orvos, pedagógus számára is igen fontos volt az egészséges élet és az egészséges környezet. Iskolánk 1983-as megalapítása óta nagy gondot fordít a gyermekek környezettudatos viselkedésének alakítására, formálására. Ezt a célt szolgálták a környezetkultúrás osztályaink, melyekben magas színvonalon sajátíthatta el az itt tanuló ifjúság környezetünk élő- és élettelen világának titokzatos-érdekes jelenségeinek magyarázatát.



Sajnos a tanulólétszám csökkenésével ezek az osztályaink megszűntek, de nevelőtestületünk nem adta föl a kitűzött célokat, és az adott körülményekhez alkalmazkodva az erdei iskolák programjaiban találta meg azokat a lehetőségeket, melyek segítségével a kívánt célokat (környzettudatos gondolkodás és magatartás, állat-, egészség- és környezetvédelem, természetszeretet) elérheti. Az 1988/1989-es tanévtől kezdve folyamatosan vesznek részt alsó és felső tagozatos diákjaink a különböző erdei iskolai programokon, kezdetben a környezetkultúrás osztályok tevékenységét kiegészítendő, majd később, azok megszűnte után annak részben történő helyettesítéseként.



A felső tagozaton rövid szünet után az 1999/2000-es tanévben indult el újra az erdei iskolai program. Életkoruknak megfelelően a felső tagozatos korú gyermekek már nem kötődnek olyan szorosan tanáraikhoz, éppen ezért nehezebben is mozgósíthatók a közös célokért, így annál nagyobb örömmel tapasztaltuk, hogy az idei tanév erdei iskolájára 4 osztály is jelentkezett.

Egyéb területek:  Terepgyakorlat, nyári táborok, tanulmányutak, laborlátogatás az egyedi tantervű, biológia speciális képzésű csoportok számára.  Szelektív hulladékgyűjtés papír-, PET-palack és hagyományos kommunális hulladék frakcióban 39

   

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek Az érdeklődő diákok számára természetvédő klub működtetése Az iskolarádióban, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés

2.10.3. Erőforrások 2.10.3.1.

Belső erőforrások

Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Osztályfőnöki közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Diákönkormányzatot segítő

Tagjai a környezeti nevelési munkacsoportnak. Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, természettudományi előadó, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett programban sokoldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések.

Iskolaorvos

Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Diákok

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, hulladékgyűjtés..

szelektív

Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Előadások tartása, szemléltetőeszközök Tevékeny részvétel a progragazdagítása, anyagi támogatás, külső mokban, az ő szemléletük is erőforrások felkutatása. formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

Szülők

2.10.3.2.

Külső erőforrások

Intézmény, szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

40

Iskolai képviselő, kapcsolattartó

Más közoktatási intézményekkel kapcsolat A kerületi pedagógiai szolgáltató intézet szaktanácsadója Az önkormányzat környezetvédelmi referense A környezetvédelmi felügyelőség Magyar Madártani Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége WWF Könyvtárak, könyvtári olvasó, művelődési központ Állatkert, ÁNTSZ Média Rendőrség

helyi szolgáltatók

víz szennyvíz hulladéklerakó hulladékégető távhőszolgáltató közlekedési vállalat papírhulladék-gyűjtő cég

Általános iskolákkal: nyílt napok, Igazgató, igazgatóhelyettes kiállításainkon látogatás Szakmai együttműködés Igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezető Alkalmankénti Munkaközösség-vezető Laborlátogatás, szakmai anyagok, Környezetvédelmi referens pályázatok Alkalmankénti, egyes diákokra Biológiatanárok Információs anyagok Földrajztanárok Szakmai anyagok, akciók Segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása Szakmai segítség, versenyek, szobrok készítése kiveszett fajokról Laborlátogatás, előadások, versenyek Tájékoztatás Engedélyek pl. demonstrációhoz valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók

Környezetvédelmi referens Irodalomtanárok Művésztanárok Egészségvédelmi felelős Igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató, igazgatóhelyettes Igazgató

fizet az elszállított papírhulladékért

2.10.3.3. Tárgyi erőforrások  szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök  ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok),  „zöld könyvtár”  audiovizuális eszközök: projektor stb.

2.10.4. Alapelvek, célok 2.10.4.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Az ember környezetéhez hozzá tartozik mind a természetes, mind az épített és a társadalmi környezet. Ezért a környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönös voltát, helyét és szerepét e környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezettel kapcsolatos magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezetben minden mindennel összefügg, ezért szerencsés, hogy a környezeti nevelés rendszer-szemléletű, holisztikus látásmódú, lehetővé teszi az egésztől a részek felé való megismerést, több tudományterület összekapcsolását. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület). 41

A környezeti problémák igazából soha nem helyi jellegűek, mindig tágabb környezetre hatnak, mégis érzelmileg fontos, hogy a környezeti nevelés helyi problémákra, a helyi természeti-társadalmi jellemzők megismerésére támaszkodjon, miközben megláttatja ezek globális összefüggéseit. Az aktuális problémák szemléletformáló hatásán keresztül eljut a gyermekekben a jövő iránti erkölcsi felelősség kialakításáig. Cél olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni, életvitelüket harmonikusan tudják vezetni, ezért a nevelésnek a valóságos életben kell gyökereznie. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra odafigyelés, az egymás iránti szeretet kialakítása, a társadalomba való beilleszkedés képességének kifejlesztése. A jövő problémái sok esetben még előreláthatatlanok, ezért fontos feladata a környezeti nevelésnek a kreativitás, az önálló ismeretszerzés és kritikus, problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása, fejlesztése. 2.10.4.2.

Konkrét célok és feladatok



A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.



Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.



Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.



Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.



Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.



Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.



Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.



A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.



A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témahét, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében (ez iskolánkban egy speciális tantárgy).

42



Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.



A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek munkájába.

2.10.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 2.10.5.1.

Tanórai keretek

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók  ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását  ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre  erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük  tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére  sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit  A tanulókban  alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség  növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával  fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására  ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete  legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül  értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Hon és népismeret A tanulók  ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit  ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök) Idegen nyelv A tanulók 43



váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével  legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit  tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit  legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni  állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban  alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben  fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával  tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni  logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön  tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait  váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására  ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  Legyenek képesek reális becslésekre  Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban  alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás  alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók  ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal  ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében  Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit Természetismeret A tanulók  váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére  a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll)  természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása;  környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése  ökológiai szemlélet fejlesztése  helyes környezeti attitűdök fejlesztése 44

    

magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók  váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára  ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit  ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat  tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra  mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni  ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá  ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók  rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel  törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására  legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére  ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére  ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától  értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók  szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről  érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit  értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket  értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet  ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban  a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény  alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére  fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia 45

A tanulók  ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit  ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet  ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket  legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően  ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat  legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére  sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban  alakuljon ki ökológiai szemléletmód  alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók  ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait  fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban  vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét  tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek  fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók  ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát  ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát  ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit  ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére  Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira  ismerjék a természetes alapanyagok használatát  legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően  ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését 46

 

tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Ember- és társadalomismeret, etika A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák  tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni  mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban  alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek  alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban  fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók  tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.)  természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül  sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók  ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket  ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait  értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit  ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást  sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket  ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit  sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait  ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát  ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat  ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit  sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban  alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény  a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság  alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika A tanulók

47

          

legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés és sport A tanulók  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket  győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes  igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek  sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban  tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását  alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására  segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását 2.10.5.2.

Tanórán kívüli foglalkozások

Szelektív hulladékgyűjtési folyamat. Felelős az iskola környezetvédelmi felelős tanára (lehet a szabadidő-szervező tanár is). A kerület hulladékokkal kapcsolatos problémáinak feltérképezése. Az osztályok döntő többségének a tanévek végén környezeti központú erdei iskolák szervezése. Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel. Diákpályázatokon történő részvétel (pl.: Természet Világa diákpályázata). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt.

48

A jeles napok megünneplése az iskolarádióban, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

2.10.6.       

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

Módszerek

2.10.6.1. Játékok Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő 49

 Drámapedagógia    

2.10.6.2. Terepgyakorlati módszerek Terepgyakorlatok Táborok Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések

   

2.10.6.3. Aktív, kreatív munka Természetvédelmi és fenntartási munkák Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny

2.10.6.4. Közösségépítés  Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében        

2.10.6.5. Művészi kifejezés Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

2.10.7. Taneszközök

 Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.  Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók.  Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.).  Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.)  Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.)  Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok)

2.10.8. Az iskolai környezet 2.10.8.1. Az épület  A helyi adottságokat kihasználva minél egészségesebb, esztétikusabb környezetet nyújtsunk az itt tanuló diákoknak és az itt dolgozó kollegáknak.  Az épület energiagazdálkodása, korszerűsítése az elkövetkezendő 5 éven belül kerüljön megvalósításra.  A folyosók otthonosabbá tétele miatt szükség lenne padokra, ahová a diákok le tudnak ülni, mivel szünetekben nem tartózkodhatnak bent az osztálytermekben.

50

 Szükség lesz a szelektív hulladékgyűjtés beindításához minden folyosó részre 6 db (összesen 50 db) szemét tárolóra. Az udvaron pedig egy papír-, és egy műanyag-tároló konténerre.  A tantermek esztétikusabbá, hangulatosabbá tétele kiemelt feladat. Ne csak a szaktantermeknek legyen” gazdája ”. ”Egy terem – egy hangulat” (pl.: plakátokkal, graffitikkel, virágokkal stb.)  A stúdióban üzemelő iskola rádióban minden héten egy “zöld” nap kerüljön bevezetésre, amikor hagyományőrzés történne, népzene, cigányzene stb.  A tornaterem délutáni kihasználtságát elősegíteni lehetne egy-egy játékos sportvetélkedő, népi játékok megismerése, vagy az iskola mindennapi életéhez hozzátartozó edzések által.       

2.10.8.2. Az iskolai életvitel Az iskolakert, -park ápolása, illetve virágosítása során a tanulókat próbáljuk bevonni a mindennapi kertészkedésbe. A szerves hulladék gyűjtését és utána az újrahasznosítását, komposztálását ne csak a környezetvédelem szakos diákok végezzék, hanem pl. biológia, osztályfőnöki stb. óra keretén belül a 9-10.-es évfolyamok is. Épüljenek be az iskola mindennapi életébe az ún. jeles napok pl. egy témanap vagy témahét keretén belül. Az iskolai büfé esetén is szükség van szemléletváltásra, próbáljuk a büfé üzemeltetőjével közösen a kólás, chipses arculatot egy kicsit “biová” varázsolni. A szakmák hagyományai, ünnepei méltó megtartásra kerüljenek, legyen lehetőség múzeumlátogatásra, vagy idős mesterek meglátogatására. A diákönkormányzat “zöld szemmel” tevékenykedjen, vagy alakítson ki egy zöld tagozatot, mely szem előtt tartja a diákok és az iskola érdekeit. pl. iskolai étkezés minősége, iskolakörnyéki közlekedés, higiénés viszonyok, könyvtári állomány összetétele stb. A megvalósítási tervben a munkaközösség vezetőkkel közreműködve kidolgozni a konkrét feladatokat.

2.10.9. Kommunikáció 2.10.9.1. Iskolán belüli A diákokat faliújságon, iskolarádión, a DÖK-ön, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról. A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat. 2.10.9.2. Iskolán kívüli Az iskolában történő eseményekről, az elért eredményekről a lakótelepi lakosokat és más intézményeket az iskolanap keretében tájékoztatjuk. A zöld mozgalmak akcióiról, kampányairól, pályázati lehetőségekről különféle zöld kiadványok, mint pl. Kukabúvár, Ökotáj, Zöldpók, TermészetBÚVÁR és az elektronikus kommunikáció révén szerzünk tudomást.

2.10.10. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés     

2.10.10.1. Az értékelés célja: A tanulók észlelési tudatossága, ismereti, környezeti etikája, állampolgári cselekvési készségei hogyan fejlődtek A program hatékonyságának meghatározása A tantervi tartalom egységének és értelmes sorrendiségének ellenőrzése Annak meghatározása, hogy a tanulók hogyan fogták fel a tapasztalatokat, hogyan válaszoltak azokra és azok miképp hatottak rájuk A tanárok és diákok hogyan fogadták az új tanítási stratégiákat, illetve tanulási tevékenységeket 51

 A program költséghatékonyságának meghatározása  A tanárokat, az iskola vezetését, az iskola épületét vagy az egész körzetet érintő szolgáltatások meghatározása, megtervezése, javítása  A közvélemény a tanulók tevékenységének eredményeképp bekövetkezett változásának meghatározása  Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok együttműködéssel történő kezelésében és megoldásában  A tanárok a környezeti nevelés színvonalának megőrzése, a hiányterületek pótlása miatt a fenntartható fejlődés egyik alapgondolatát az élethosszig tartó tanulást tartsák szem előtt, vegyenek részt pedagógus továbbképzéseken. 2.10.10.2. Az eredményesség vizsgálatára alkalmazható módszerek:  Kérdőív  Szociometriai vizsgálat  Különböző megfigyelések  Nyomon követő rendszer  Egyéni vagy csoportos beszélgetések  Diákönkormányzat egyedi értékelése Az értékelési folyamatról tájékoztatni kell az érintetteket, a tanulókat.

2.10.11. Továbbképzések - Környezeti nevelés - Az osztálytermi interakció elemzése - aktuális

52

2.11. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye, amelyben fontos szerepe van az iskolának, de a fő felelősség a családé. Ez az érdekeltég fűzi össze az iskolát és a családot és ez az együttműködésük alapja. A pedagógus egyik feladata az iskola és a család pedagógiai kapcsolatának erősítése. Célunk, hogy a szülők váljanak pedagógiai partnerekké. A szülők pedagógiai kultúráját hivatott fejleszteni minden olyan alkalom, ahol a szülők és a nevelők találkozhatnak, és kölcsönösen kicserélhetik elképzeléseiket.

2.11.1.

A szülő és a pedagógus együttműködésének formái

o Iskolai szülői szervezet (SZMK) o Szülői értekezletek - Iskolai szintű szülői értekezlet. - Évfolyami szintű szülői értekezletek. - A leendő első osztályosok szüleinek értekezlete (az iskola nevelési-oktatási célkitűzései, feladat- és követelményrendszer, a hagyományok, a szokások, a tanulóknak nyújtott lehetőségek ismertetése; a leendő tanítók bemutatása). - Az 4. osztályosok szüleinek értekezlete (a leendő osztályfőnökök, tanárok bemutatása, a felső tagozatos követelmények ismertetése). - A végzősök szüleinek értekezlete (a pályaválasztás elősegítése). - Osztályszintű szülői értekezletek. - Réteg szülői értekezletek (táborok vagy egyéb iskolai rendezvények esetén a szülők egy kis részét érintő ügyek megbeszélése céljából). - Rendkívüli szülői értekezletek (ballagás előkészítése, fegyelmi ügy, átszervezés, átalakítás, költözködés, osztályok összevonása esetén). o Fogadóórák (rendszeres, alkalmi) o Családlátogatás o Írásos kapcsolatok - üzenő füzetben - ellenőrző könyv - levél o Egyéni lehetőségek a jó kapcsolattartás érdekében - Kapcsolattartás már az óvodában:  leendő elsősöknek és szüleiknek tartott bemutató foglalkozások (klubnapközi, specialitások bemutatása, nyílt órák);  a leendő tanító nénik bemutatása; - Közös programokon való részvétel:  családi hétvége (pl. Hajógyári-sziget),  közös osztálykirándulás a szülőkkel,  játékos klubdélután,  közös színház-, kiállítás-, mozilátogatás stb.,  ünnepségeken, programokon való szülői részvétel (Ki mit tud? , Luca-nap, farsang, alkotódélutánok stb.), - Esetmegbeszélő csoportok, melyeken az osztályban tanító pedagógusok a szülőkkel és az iskolapszichológussal együtt megvitatják — különböző szemszögből — a felmerülő, egyéni és közösségi problémákat. 53

- Az osztályfőnök rendszeres/eseti négyszemközti beszélgetése a szülőkkel. - Szülői fórum, ismeretterjesztő előadások, utána beszélgetés, mely során bizonyos életkori sajátosságokról, specifikus problémákról kapnak tájékoztatást (pl. tanulási nehézségek, szexuális problémák, drog, serdülőkori változások, pályaválasztás stb.) - Az iskolai pszichológus, a gyermekvédelmi felelős segítő tevékenysége; a Nevelési Tanácsadó felé irányítás. - Segélyek és egyéb anyagi segítségek koordinálása.

2.11.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái          

tanítási órák, tanórán kívüli foglalkozások, diákönkormányzat (DÖK), suligyűlés, erdei iskola, osztálykirándulás, különböző szabadidős programok, közös munka (teremdíszítés, stb.) „családi hétvége”, melyen a tanárok, a szülők és a gyerekek együtt töltik szabadidejüket (pl. a szalonnasütés a Hajógyári-szigeten); tanár–diák mérkőzések

2.11.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei       

Ismerkedő kirándulás (az 5. osztály év eleji kirándulása az őket tanító tanárokkal). A szabadidős programok rendszeresebbé tétele a felsőben is. Erdei iskola szervezése lehetőleg minden osztály számára. Több olyan program, amelyben a családok is részt tudnak venni. Közös pályázatok megírása (szülő, tanár, diák). Családlátogatások formájában lehetőség arra, hogy a gyereket saját közegében, szülővel együtt ismerjük meg. Osztályfőnöki órára különböző területen dolgozó szülők meghívása, akik mesélnek saját pályájukról, munkájukról.

54

2.12. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Egészség- és munkavédelmi eszközök Mennyiségi Eszközök, felszerelések Hiány mutató mentőláda 3 0 gyógyszerszekrény 1 0 tűzoltó készülék 21 0 Helyiségek tanterem 20 0 szaktanterem 7 0 tornaterem 2 0 sportudvar 1 0 igazgatói iroda 1 0 nevelőtestületi szoba 1 0 helyettesi iroda 2 0 gazdasági vezetői iroda 1 0 ügyviteli helyiség 1 0 könyvtár 1 0 pénztár 1 0 orvosi szoba 1 0 tanuszoda - medencetér 1 0 Kiszolgáló helyiségek sportszertár 2 0 aula 1 0 porta 1 0 ebédlő 1 0 melegítőkonyha 1 0 tálaló-mosogató (+ felnőtt étkező) 1 0 öltöző 3+2 0 gépészeti tér 1 0 hideg-meleg vizes zuhanyzó 4+8 0 személyzeti WC 7 0 tanulói WC 22 0 mosléktároló 0 1 egyéb raktár 4 0 szertár 5 0 Helyiségek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai I. Tanterem tanulói asztal 330 0 tanulói szék 872 0 nevelői asztal 44 0 nevelői szék 50 0 eszköztároló szekrény 48 5 tábla 24 4 ruhafogas 8 6 osztálynyi szeméttároló 10 0 sötétítő függöny 177 fm 15 fm II/1. Számítástechnikai terem tábla + flipchart 1 0 számítógépasztal 19 0 számítógépek és tartozékai 19 monitor 0 monitor nyomtató 2 0 lemeztároló doboz 0 0 program 5 több

55

II/2. Idegennyelvi szaktanterem nyelvi labor 1 magnetofon 24 írásvetítő 1 II/3. Természettudományi szaktanterem vegyszerálló tanulói asztalok 8 vegyszerálló mosogató 1 elszívó berendezés 1 fali mosogató 1 poroltó 1 mentőláda 1 eszköz- és vegyszerszekrény 2 zárható méregszekrény 1 törpefeszültségű csatlakozások 1 eszközszállító tolókocsi 0 II/4. Művészeti nevelés szaktanterem rajzasztal 30 állítható tárgyasztal 0 reflektor 0 vízcsap 2 pianínó 1 ötvonalas tábla 0 CD- vagy lemezjátszó, magnetofon 1 tároló polcok 0 II/5. Technikai nevelés szaktanterem tanulói munkaasztal 8 állítható magasságú támla nélküli szék 16 II/6. Multimédiás szaktanterem tanulói asztal 13 tanulói szék 26 intreaktív tábla 1 számítógép 1 Tornaterem kosárlabda palánk 8 gyűrű 8 mászórúd 6 kislabda 36 labda 138 tornaszőnyeg 17 tornapad 29 zsámoly 15 bordásfal 29 mászókötél 28 gumikötél 1 ugrókötél 34 medicinlabda 79 stopper 1 kiegészítő tornakészlet 3 egyéni fejlesztést szolgáló speciális tornafelszerelések 30 Sportudvar szabadtéri labdajáték felszerelése 43 magasugró állvány, léc 10 távol-, magasugró gödör 1 futópálya 1 egyéni fejlesztést szolgáló speciális 13

56

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 1 0 2 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

tornafelszerelések Igazgatói iroda íróasztal, szék 1 tárgyalóasztal 1 szék 8 iratszekrény 1 fax 1 telefon 1 számítógép + monitor 1 Nevelőtestületi szoba fiókos asztal 15 szék 43 napló és folyóirattartó 2 könyvszekrény 4 ruhásszekrény vagy fogasok 2 mosdókagyló 1 tükör 1 számítógép 4 nyomtató 1 Ügyviteli helyiség asztal 2 szék 3 iratszekrény 1 lemezszekrény 1 írógép 0 írógépasztal és szék 0 fénymásoló 2 számítógépasztal és szék 2 számítógép nyomtatóval, telefon 2 Könyvtár tanulói asztal 5 tanulói szék 30 egyedi világítás 0 könyvtárosi asztal, szék 1 szekrény (tároló) 2 tárolók, polcok, szabadpolcok 12 létra (polcokhoz) 1 telefon 1 fénymásoló 1 számítógép, nyomtató 1 videó (lejátszó, felvevő) televízióval 1 CD vagy lemezjátszó 1 írásvetítő 1 Nevelőmunkát segítő eszközök tárgyak, eszközök, információhordozók az iskolai pedagógiai programjában előírt tananyag feldolgozásához sok egyéni fejlesztést szolgáló speciális taneszközök sok magnetofon 14 CD- vagy lemezjátszó 8 videó (lejátszó) televízióval 7

57

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 30 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

néhány néhány 0 0 0

3. Az iskola helyi tanterve 3.1. Az iskola képzési rendje 3.1.1.

A képzés szakaszai

Általános iskola: a) bevezető szakasz: b) kezdő szakasz: c) alapozó szakasz: d) fejlesztő szakasz:

3.1.2.

3.1.3.

1–2. évfolyam 3–4. évfolyam 5–6. évfolyam 7–8. évfolyam

A képzés irányai  Fejlesztő osztályok – az évfolyami létszám függvényében indítható. Célkitűzés: hátránykompenzálás egyénre tervezett fejlesztéssel, továbbtanulásra való felkészítés.  Emelt óraszámú testnevelés. Célkitűzés: a fizikai képességek fejlesztése; egészséges életmódra való nevelés.  Művészeti képzés az Aelia Sabina Zene-, Képző és Táncművészeti Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel együttműködésben. Célkitűzés: Humán nevelési program az élménytől élményig jutás elvével. A tanulói jogviszony

Az elemi első osztály évfolyamára belépés feltételei:  a törvényben meghatározottak szerint,  környezetünkből, a III. kerületből. Emelt szintű oktatási formákba való bejutás egyéb követelményei:  Emelt szintű testnevelés tanulására  a szülő írásos kérelme  a képességvizsgálat eredménye A képességvizsgálat területei:  rendezett mozgáskoordináció, fizikai alkalmasság,  egészségügyi előzetes vizsgálat. A képességvizsgálatot végzők:  a testnevelés munkaközösség tagjai  „zenebarát” művészeti képzésnél:  a szülő írásos kérelme A beiratkozás módja:  Elemi 1. osztályba a jogszabályban meghatározott időben és módon.  Egyéb évfolyamokra a másik iskolából hozott távozási lappal.  A beiratkozó tanulókkal és szüleikkel az iskolapszichológus beszélget, és ajánlást ad arra, hogy melyik osztályközösségbe kerüljön az új tanuló. Egy évfolyamon belül másik osztályba való átlépés lehetősége:  a nevelőtestület kérésére,  a szülő indokolt, írásbeli kérelmére. A döntési jogkör: az igazgatóé.

58

3.2. A tantárgyi rendszer és az órakeret 3.2.1. Tantárgy- és tanóraszerkezet a 2011/2012-es tanévtől Évfolyamok 1. Specialitások T M K Magyar nyelv és irodalom (+ 8. médiaismeret) 8,0 8,0 8,0 Tört. és áll.p. ism. (+ 7. etika) Idegen nyelv (angol) Matematika 4,0 4,0 4,0 Informatika Környezetismeret 1,0 1,0 1,0 Természetismeret (+ 6. egészségtan) Fizika Biológia (+ 8. egészségtan) Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene 1,0 1,0 1,0 Rajz és vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 Technika (és életvitel) 1,0 1,0 1,0 Testnevelés (és sport) 3,0 3,0 3,0 Osztályfőnöki 0,5 0,5 0,5 Mozgóképkultúra és médiaismeret Összesen 20,0 20,0 20,0 Választható tanórák Magyar nyelv és irodalom 1,0 Matematika 1,0 Idegen nyelv Természetismeret Tanulásmódszertan Testnevelés és sport 2,0 Informatika Technika és életvitel Rajz és vizuális kultúra 0,5 Dráma 1,0 Néptánc 0,5 Mindösszesen 22,0 22,0 22,0 T: emelt óraszámú testnevelés; M: művészeti osztály; K: kislétszámú osztály

2. 3. 4. 5. T M K T M K T M K T 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 8,0 7,0 7,0 7,0 4,0 4,0 2,0 2,0 3,0 3,0 3,0 3,0 3,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 4,0 1,0 1,0 1,0 0,5 0,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,5 1,5 1,5 2,0 2,0

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,5 1,0 3,0 0,5

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,0 1,0 3,0

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0

6. T 4,0 2,0 3,0 4,0 1,0

7. 4,0 2,0 3,0 4,0 1,0

2,0

1,0 1,0

2,0

0,5 1,0 0,5 22,0 22,0 22,0 22,0

59

1,0 1,0

2,0 0,5 1,0 0,5 22,0 22,0 24,5

T 3,5 2,0 2,5 3,0 1,0

3,5 2,0 3,0 3,0 1,0

3,5 2,0 2,5 3,0 1,0

1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5 1,0

1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 1,0 2,5 1,0

1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 0,5 2,5 1,0 1,0 25,0 25,0 25,0

1,5 1,5 1,5 1,5 1,0 1,0 0,5 2,5 1,0 1,0 25,0

1,5 1,5

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0

1,0 1,5 1,0 2,5 1,0

20,0 20,0 20,0 20,0 20,0 20,0 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 22,5 1,0 1,0

8.

T 3,5 2,0 3,0 3,0 1,0

0,5 0,5 0,5 0,5 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 1,0 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1,5 0,5 0,5 0,5 1,0 0,5 0,5

0,5 1,0 0,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 24,5 29,0 29,0 29,0 29,0

3.2.2. Emelt szintű oktatás Testnevelés és sport emelt szintű oktatása az évfolyamok T-vel jelölt osztályaiban folyik a választható órák időkeretének felhasználásával. Az M-mel jelölt osztályokban művészeti nevelést végzünk az alsó tagozaton a választható órák időkeretének néptáncra, drámára való felhasználásával. Felső tagozaton ez a specialitás ilyen módon nem folytatódik. A választható órákból az idegen nyelv és az informatika tantárgy óraszámait növeljük. 3.2.3. Modulok A modulok közül önálló tantárgyként tanítjuk: - Mozgókép- és médiaismeret Más tantárgyakkal integrálva tanítjuk: - Tánc és dráma - Hon- és népismeret - Ember- és társadalomismeret, etika - Egészségtan

— — — —

Magyar nyelv és irodalom és Testnevelés Történelem és állampolgári ismeretek Osztályfőnöki Osztályfőnöki

3.2.5. Csoportbontás (létszámtól függően)  Idegen nyelv  Technika és életvitel  Testnevelés  Informatika  Dráma  Kerámia 3.2.6. Mindennapos testedzés A mindennapos testedzés feladatainak megvalósulását a Nevelési program 2.9. fejezetének 5. pontjában részletezzük. 3.2.7. Tanórán kívüli tevékenységek  napközis foglalkozás az 1–6. évfolyamon: o 1–4. évfolyamon: osztályonként 1 csoport o az 5. és a 6. évfolyamon az igénytől függően;  

tanulószobai foglalkozás: a 7–8. évfolyamon összevont csoportban; szakkörök: o angol o matematika o rajz o Európa-szakkör o Budapest-szakkör o informatika  énekkar  sportköri foglalkozások (heti 1-1 óra): o kosárlabda o kézilabda o röplabda o labdarúgás o kerékpározás Az iskola által szervezett egyéb programokat a 2.2. fejezet tartalmazza.

60

3.2.8. A nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének felhasználása Az iskola élt azzal a lehetőséggel, hogy a heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási hetek között átcsoportosítható. foglalkozás/évfolyam

1.

2.

3.

4.

Technika csoportbontás Informatika csoportbontás

1

Dráma csoportbontás Angol szakkör

1 2

5.

6.

7.

8.

1

1

1

1

1

1

1

1

1 2

2

Matematika szakkör

1 óra

Rajz szakkör

1 óra

Európa szakkör

1 óra

Budapest szakkör.

1 óra

Informatika sz.

1 óra

Énekkar

1 óra

Kosárlabda

2 óra

Kézilabda

2 óra

Röplabda

2 óra

Labdarúgás

2 óra

3.2.9. Az egyéni foglalkozásra biztosított órakeret felhasználása Az órakeretet (ami a fejlesztő osztályok számának függvénye) minden év elején a tantárgyfelosztásban meghatározva, a szakértői véleményekben javasoltak alapján osztjuk el az érintett tanulók között. 3.2.10. A tehetséggondozásra, felzárkóztatásra szánt időkeret felhasználása  versenyre, pályázatra való felkészítés  korrepetálás  egyéni fejlesztés

61

3.3. A tantárgyi tantervek 3.3.1.

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerint az Apáczai Kiadó és a Mozaik Kiadó akkreditált kerettantervét adaptáltuk a helyi tantervünk tantárgyi tanterveibe. 2008. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő módosított NAT alapjaira épülő kerettantervek kiadására az Oktatási és Kulturális Minisztérium részéről 2007 decemberéig nem került sor. Az iskola a megkezdett programra építve folytatja nevelési-oktatási tevékenységét. A módosított, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott kerettanterveket építi be a helyi tanterv tantárgyi tanterveibe a megjelenést követő 60 napon belül. Az elfogadásról legkésőbb a tanévzáró értekezleten dönt a nevelőtestület a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján. A módosított helyi tantervet az 1. és 5. évfolyamokon 2008. szeptember 1-jétől vezetjük be felmenő rendszerben.

3.3.2. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet 9/C. § által szabályozott iskolaotthonos nevelés és oktatás feladatait az ugyanezen rendelet 11/B. § szerint – Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott rendelet kiadásától számított 60 napon belül építjük be a helyi tantervünkbe 1-4. évfolyamig. Az elfogadásról legkésőbb a tanévzáró értekezleten dönt a nevelőtestület a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján. A módosított helyi tantervet az 1. évfolyamon egy osztályba, 2008. szeptember 1-től vezetjük be felmenő rendszerben.

62

3.4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.4.1.

A tankönyvek kiválasztásának elvei  Tartós, elsősorban „alap” tankönyvek (pl. több év tananyagát tartalmazó) beszerzését szorgalmazzuk.  A tankönyv tartalma, minősége mellett fontos az elfogadható ár.  A munkaközösségek döntése alapján, a jogszabályok betartásával történik a választás, a felmenő-rendszerben való egymásra épülést is figyelembe vesszük.  Egyéni kívánsággal kiegészíteni a tankönyvrendelést csak szülői beleegyezéssel lehet.  Csak olyan alaptankönyveket jelölünk megvételre, melyek használata nélkülözhetetlen a tananyag elsajátításához.  A tankönyvek mellett maximálisan kihasználjuk könyvtári lehetőségeinket.  A munkaközösségek a tankönyvpiacon jelen lévő könyvek változásai alapján változtathatnak a megrendelendő tankönyvek listáján.

3.4.2.

A tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei  A taneszközök kiválasztása szigorúan a jogszabályok betartásával történik.  Tanév végén túlzásokat elkerülő taneszköz-felsorolást ismertetünk a szülőkkel.  A taneszközök a munkaközösségek által egységesen meghatározottak, a specifikus osztályoknál térhetnek csak el.  Csak olyan taneszközt kérhetünk, melynek használata életkornak megfelelő, a tananyag elsajátítása meglétét indokolttá teszi, nélkülözhetetlen segédeszköz.  Olyan szakórákra, foglalkozásra, ahol a kész produktumot gyermekek vagy családok élvezik, az előállításhoz szükséges anyag megvételét kérjük (pl. élelem, ajándék, stb.).  Testnevelés órára a ruházat színe: fiúknál fehér trikó, piros nadrág, lányoknál piros tornadressz, fehér zokni és tornacipő.  Úszáshoz egészségügyi okok miatt kötelező az úszósapka, strandpapucs.  Szakiskolai gyakorlathoz fehér köpeny szükséges.  Tantúrához, táborozáshoz a specialitásnak megfelelő ruházatot, felszerelést kérünk.

63

3.5. A magasabb évfolyamra lépés feltételei  A tanuló iskola magasabb évfolyamba akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette.  A tanuló az 1. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.  Ha a 2–8. osztályos tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként eltiltottak a tanév folytatásától.

64

3.6. A tanuló értékelésének és minősítésének formái 3.6.1.

Az értékelés célja: - a pedagógus értékelése a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan, tervszerű, folyamatos és objektív legyen, - a minősítés (szöveges értékelés vagy osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. Az értékelés feladata: - Hiteles visszajelzést adni arról, hogy a tanuló hogyan felelt meg a követelményrendszernek. - a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az ellenőrzés célja: - Tájékozódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról. - A tanulási tevékenység hatékonyságának növelése. 3.6.2. Az 1. évfolyamon és a 2. évfolyam első félévekor a tanulókat szövegesen értékeljük. Szövegesen értékeljük ezen évfolyamokon kívül azokat a tantárgyakat, amelyeknek a heti óraszáma 0,5. A szöveges minősítés módja: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul

3.6.3.

A felzárkóztatásra szoruló tanuló értékelésének módja, a kidolgozandó javaslat elemei  a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét,  feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket  egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki a tanuló felzárkóztatására

Résztvevők:    

tanítók iskolapszichológus fejlesztő pedagógus szülő

3.6.4. A tantárgyi modulok értékelése  Az önálló modul (Mozgókép- és médiaismeret a 8. évf.-on) értékelésére a tanulói teljesítményértékelés általános szabályai vonatkoznak.  Integrált tantárgy esetén a modulok követelményei egybeépülnek az alaptantárgy követelményeivel, így a számonkérésben és az értékelésben is együtt kell figyelembe venni a tantárgy követelményeit: - Tánc és dráma — Magyar nyelv és irodalom és Testnevelés - Hon- és népismeret — Történelem és állampolgári ismeretek - Ember- és társadalomismeret, etika — Osztályfőnöki - Egészségtan — Osztályfőnöki

65

A modulok ugyanúgy beleszámítanak az év végi eredménybe, mint bármely más tantárgy. Ennek megfelelően a modul tantárgy teljesítése is feltétele az iskolai továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. 3.6.5.

Az iskola a 2. év végén és a magasabb évfolyamokon a hagyományos értékelési kategóriákat alkalmazza: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kitűnő osztályzatot kaphat a tantárgyból félév végén vagy év végén az a tanuló, akinek a tantárgyi átlaga legalább 4,8 és teljesítménye kiemelkedő. 3.6.6.         

Osztályzatot kaphat a tanuló: szóbeli feleletre; írásbeli munkára: röpdolgozat, dolgozat, témazáró, felmérő, házi dolgozat, olvasónapló; gyűjtőmunkára; önálló kiselőadásra; tanulói kísérletre; órai munkára; havi munkára (készségtantárgyakból); gyakorlati feladatmegoldásra (testnevelés, számítástechnika, néptánc, technika, rajz); munkafüzet- és füzetvezetésre (A füzetvezetést félévente 1 alkalommal lehet osztályzattal értékelni.);  az általa elkészített munkadarabra;  teljesítménymérésre (testnevelés);  tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.

3.6.7.

A kapott osztályzatokat a pedagógus a tanulóval ismerteti, és még az órán beíratja az ellenőrzőbe. A tanuló által beírt jegyet és annak tartalmát a pedagógus aláírja, és megjelöli az érdemjegy tartalmát. Ha a tanuló tőle független ok miatt nem tudott az órára készülni, azt az óra elején köteles jelenteni, és a következő órára pótolni. 3.6.8.

Az érdemjegyek nem egyenértékűek: a felmérők és a témazáró dolgozatok osztályzatai kétszer akkora súllyal számítanak a félévi/tanév végi érdemjegyek kialakításában.

3.6.9. Az osztályzatok száma: Ha a heti óraszám: o 1, félévente legalább 3 osztályzat; o 2–3, havonta legalább 1 osztályzat; o 4 vagy 5, havonta legalább 2 osztályzat. 3.6.10. Az osztálynaplóba az érdemjegyek az alábbi színekkel kerülnek be: o zölddel: füzetvezetés; o pirossal: felmérők, témazáró dolgozatok o kékkel: minden egyéb. 3.6.11. A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembe vételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A félévi/év végi osztályzat megállapításánál X,7-es tanulmányi átlag

66

fölött automatikusan megkapja a tanuló a magasabb osztályzatot; a pedagógus mérlegelési joga, hogy gyengébb tanulmányi átlag esetén is megadja-e a magasabb osztályzatot. 3.6.12. Évente kétszer, negyedévkor és háromnegyed évkor szaktárgyi figyelmeztetést kap az a tanuló, aki bukásra áll vagy képességei alatt teljesít. 3.6.13. Az uszoda értékelési rendje Szöveges értékelést alkalmaznak az úszást oktató pedagógusok a  Tímár Utcai Általános Iskola  Óbudai Nagy László Általános Iskola  Pais Dezső Általános Iskola  Bárczi Géza Általános Iskola  Zipernowsky Általános Iskola esetében A szöveges értékelés tartalma: kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – fejlesztésre szorul. A kerület többi iskolájának tanulói a 3.6.4. pontban felsorolt értékelés hatálya alá esnek. 3.6.14. A tanulókat az első osztálytól kezdve – életkori sajátosságaik figyelembe vételével – havonta értékeljük magatartásból és szorgalomból. Az értékelés szempontjai az alábbiak:

A magatartás értékelése Szempontok: Aktivitás, példamutatás A közösségi célokkal való azonosulás; a munkában való részvétel Hatása a közösségre Törődés társaival A tanulói kötelességek és a Házirend betartása Viselkedés, hangnem Fegyelmezettség

Példás (5) igen magas fokú igen élen jár pozitív példaértékű gondos, segítőkész betartja, arra ösztönöz kifogástalan példamutató nagyfokú

Jó (4) megfelelő ellene nem vét aktívan részt vesz pozitív segítőkész betartja megfelelő megfelelő

Változó (3) Rossz (2) ingadozó negatív vagy romboló ingadozó szemben áll közömbös

érdektelen

nem árt

negatív

ingadozó

közömbös, gátló részben sokat vét elletartja be ne kívánnivalót durva, goromhagy maga ba, nyegle, után udvariatlan hullámzó nem megfelelő

A szorgalom értékelése Szempontok: Tanulmányi munkához való viszony Munkavégzés

Példás (5) igényes

Jó (4) gondos

Változó (3) ingadozó

kitartó, pontos, rendszeres rendszertelen megbízható Általános tantárgyi munka- mindent elvégez ösztönzésre önállótlan végzés dolgozik Önálló munkavégzés 67

Hanyag (2) hanyag megbízhatatlan feladatait nem végzi el

Tanórán kívüli feladatot vállal-e? Munkabeosztás: - önellenőrzés - önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása Tanórai felszerelése

Önállóan és sokat. igen jó

Ösztönzés- ritkán re vállal. jó közepes

nem, elutasítja

igen sokszor, rendszeresen hiánytalan

gyakran előfordul általában hiánytalan

egyáltalán nem, elvétve rendszeresen hiányos

68

ritkán gyakran hiányos

gyenge vagy nincs

3.7. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe és súlya

Az írásbeli beszámoltatás formái:  írásbeli munkára:  röpdolgozat,  dolgozat,  témazáró,  felmérő,  házi dolgozat,  olvasónapló. Egy napon legfeljebb 2 írásbeli témazáró dolgozat íratható a tanulókkal, és őket legalább 1 héttel előbb értesíteni kell az írásbeli témazárók és felmérések időpontjáról. A témazárók írásának tényét a tanári bejelentés után egy felelős tanuló bejegyzi az osztály asztali naptárába. A megírt dolgozatokat a tanárok kötelesek két héten belül kijavítani és megmutatni a tanulóknak. A dolgozat javítását tanórán meg kell beszélni. Minden írásbeli számonkérést pontozni kell, és a %-os teljesítményt értékeljük osztályzattal/szövegesen. Ezeket a tantárgyi tantervek tartalmazzák. A pontozástól eltekintünk a szépírás, fogalmazás és külalak értékelésénél. Félévente legalább 1 nagydolgozatot (témazáró, felmérő) kell íratni tantárgyanként. Kivételt képeznek a készségtantárgyak. Az érdemjegyek nem egyenértékűek: a felmérők és a témazáró dolgozatok osztályzatai kétszer akkora súllyal számítanak a félévi/tanév végi érdemjegyek kialakításában. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden gyereknek meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján igazoltan hiányzik, a Házirendben szabályozottak szerint („A tanuló a hiányzását követő 2. szakórára köteles pótolni a tananyagot. Amennyiben 3 napnál többet hiányzott, mulasztásának pótlására 1 hét áll rendelkezésére.”) pótló dolgozatot ír. Igazolatlan hiányzás esetén nincs várakozási idő, rögtön az első órán megírja a pótló dolgozatot. A szülő fogadóórán megtekintheti a dolgozatokat. Kérésére fénymásolatot készít belőle a pedagógus. Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/éves anyagból írásban beszámoltatni a tanulót nem lehet.

69

3.8. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladat célja: az órán tanult új ismeretek megszilárdítása, emlékezetbe vésése, további gyakoroltatása. Egyes esetekben a következő órán végzendő tananyagot készíti elő. A házi feladat lehet:  szóbeli tanulás,  írásbeli feladat,  gyűjtőmunka,  rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás. A házi feladatok mennyiségének meghatározása:  Az írásos és szóbeli tanulnivaló elsajátítására fordítandó idő együttes mennyisége tantárgyanként ne haladja meg a fél órát.  Hétvégére, illetve tanítási szünetre sem adható több feladat, mint egyik óráról a másikra.  Legalább 1 hetet kell biztosítani a - házi dolgozat, - gyűjtőmunka, - kiselőadás, - vers-, szövegtanulás, - olvasónapló - versenyre készülés - beszámoló, - kiselőadás esetén az elkészítésre. (A szünet nem számítható ide!)

70

3.9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban a Hungarofit módszer alkalmazásával történik tanév elején és végén.

71

3.10. Az iskola mérési rendszere

Magyar nyelv és irodalom értő olvasás felolvasás helyesírás nyelvtan Matematika Környezetismeret Idegen nyelv Kompetenciamérés Diszlexiaszűrés Hungarofit-mérés DIFER mérés

e - tanév eleji mérés f - félévi mérés v - tanév végi mérés

1. évfolyam e f v F SZ SZ SZ SZ F SZ SZ D D

2. évfolyam e f v D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ

D D

3. évfolyam e f v D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ

D D

4. évfolyam e f v D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D F SZ D D

D D

5. évfolyam e f v D D D SZ SZ

6. évfolyam e f v D D D SZ SZ

7. évfolyam e f v D D D SZ SZ

D

SZ D

SZ D D

SZ D

SZ D

D D

D D

D D

D D

D

D

D - diagnosztizáló F- formatív SZ - zsummatív

A mérések eredményeit a munkaközösségek összehasonlítják az egyes évfolyamokon belül, illetve az előző mérés eredményével. Az összehasonlítások eredményei határozzák meg a felzárkóztatás-tehetséggondozás irányait.

72

8. évfolyam e f v D D D SZ SZ

3.11. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére Budapest III. kerületében élő német, horvát, cigány, bolgár, görög, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagok Idegen nyelv: 4–8. osztály: kiszámolók, mondókák, mesék, dalok, népszokások, színházlátogatás. Magyar irodalom 3–8. osztály: kisebbségi mesék, táncok, népszokások. Ének-zene 2–8. osztály: kisebbségi népdalok; népdalfeldolgozások zeneművekben. Történelem 6. osztály: népszokások, hagyományok, foglalkozások, tárgyi emlékek. Történelem 8. osztály. A kisebbségek eredete, kultúrájuk hasonló és eltérő vonásai. Évente egy alkalommal nagyszabású programmal készülnek az osztályok bemutatandó a határokon belül és kívül élő kisebbségek kultúráját.

73

3.12. A fogyasztóvédelemmel összefüggő ismeretek 3.12.1. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:  az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog  a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga  a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga  a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga  a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog  az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog  a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga  a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások (pénzügyi és biztosítási) területe. A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. 3.12.2. A fogyasztóvédelmi oktatás célja “A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(NAT) A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való képviselete jelenti. 3.12.3. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

74

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat) Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett. A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelésoktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású. Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges például:  a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése  az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása,  a természeti értékek védelme. Fontos továbbá a fogyasztás során:  a tájékozódás képessége,  a döntési helyzet felismerése és  a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló 75

előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladékés szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. 3.12.4. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépülő a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak.  Magyar: reklámnyelv, feliratok tartalmi és formai sajátosságai; a reklám kommunikációs csapdái; a reklám mint a humor forrása.  Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története.  Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások.  Technika: áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései.  Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák).  Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások.  Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás-kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás; az adalékanyagok veszélyei.  Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok: ízfokozók, aromák, színezékek, tartósítószerek, savanyúságot szabályozó anyagok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk  Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia.  Mozgókép- és médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. 3.12.5. Módszertani elemek A készségek fejlesztése: a kritikus gondolkodás, az egyéni és csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. Az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás, és az ezekhez szükséges módszerek.

76

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Rendszeres házi feladatok az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatosan, így a gyerekek egyre tudatosabban élik meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat megtartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.          

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Helyi, országos és EU-s szabályozások tanulmányozása. Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Szimulációs játék, esettanulmány. Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés).

77

3.13. A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A bűnözés visszaszorítása, az áldozattá válás elkerülése és a kábítószer-fogyasztás megelőzése olyan komplex tevékenység, amely minden olyan intézmény kötelessége, amely a fiatalok oktatásával és nevelésével foglalkozik. A bűnmegelőzésre nevelés a családban kell, hogy elkezdődjön. A szülők pozitív példája modellt kell jelentsen, ami utánzásra érdemes. A jellemes, erkölcsös életvitelre nevelés eleve a bűnmegelőzést szolgálja. A bűn elkövetésének megelőzése a szülők és a pedagógusok mellett a bűnüldöző, rendteremtő szerveknek is felelőssége. A család-, gyermek- és ifjúságvédelem elméleti alapja az a megállapítás, mely szerint a "bűnmegelőzés legbiztosabb eszköze a nevelés tökéletesítése”. A D.A.D.A. Biztonságra Nevelő Program Célunk, hogy a 8 év alatt mind az alsó, mind a felső tagozaton 1-1 alkalommal vegyenek részt a gyerekek a programban. Ennek érdekében együttműködési megállapodást kötünk a rendőrséggel a program megvalósítására. A program tartalma az alsó tagozatosok részére:         



A tanulók életét meghatározó írott és íratlan szabályok típusaival, azok szerepével, normákkal és hagyományokkal való ismerkedés. A veszély, kockázat, döntés, következmények fogalmának megismertetése, a tanulók védelme érdekében a helyes magatartási minta kialakítása. A biztonságos életre való nevelés hangsúlyozása mind otthon, mind a közlekedésben és a közterületen. Annak tudatosítása, hogy a háztartásban sok veszélyes anyaggal, illetve eszközzel találkozhatnak, melyek kezelése nagy óvatosságot igényel. A közlekedésben és a közterületen érvényben lévő szabályok elsajátítása, és az arra való felhívás, hogy a saját biztonságukért ők a felelősek. A gyógynövények felhasználási módjai, a gyógyszerek betegséget-kezelő hatásai. Az emberi jogokkal és kötelezettségekkel való ismerkedés: a gyermekek legyenek tisztában saját gyermeki jogaikkal, tudják azt megfelelő időben alkalmazni, illetve kötelezettségeiket teljesíteni. Azoknak a módszereknek a megismertetése, mellyel a gyerekek megtanulják elhárítani az idegen, illetve ismerős személy által létrejött "kellemetlen érintések"-et. A gyerekek megismertetése az erőszak és agresszió fogalmával, a különböző erőszakos cselekedetek következményeivel, különböző érzések és érzelmek kifejezésének módjaival, a családi szeretet nélkülözhetetlen szerepével és azokkal az erőszakos formákkal is, melyek a gyerekek ellen irányulnak. A gyerekek ránevelése arra, hogy különbséget tudjanak tenni a "jó hecc"-ek, a csínytevések és a bűncselekmények között.

A program tartalma a felső tagozatosok részére:  

A diákok pozitív én-képének fejlesztése, hogy pozitív módon álljanak hozzá saját képességük, adottságuk vizsgálatához. Megismerkedés a különböző szenvedélybetegségek fajtáival, azok okozta nehézségekkel. (Hazánkban a szenvedélybetegségek különböző formában megjelenő rohamos növekedése figyelhető meg. Az ún. "klasszikus" (alkohol, dohányzás, kávé) mellé megjelentek a technika gyors fejlődésének következtében a televízió, a videó, a nyerő automaták és a számítógép-függőséget okozó eszközei is.) 78



A program részletesen foglalkozik a média hatásaival, az erőszak megjelenésével filmekben és mesefilmekben, valamint az Internet káros és hasznos hatásaival.  Megismerteti a tanulókat a barát-választás alternatíváival, a bandák befolyásoló szerepével, a különböző csoportosulások veszélyeivel, a csoportos erőszakkal, valamint tudatosítja bennük, hogy a bandák tagjai nyomást gyakorolhatnak rájuk.  A tanulók segítése annak felismerésében, hogy döntéseik következményeiért a felelősséget nekik kell vállalni.  A családon belüli erőszak és a szexuális bűnözés. A tanulók megismertetése azokkal az elhárítási szempontokkal, melyekkel vissza tudják utasítani a családon belül előforduló szexuális zaklatásokat, illetve segíti őket azok felismerésében és elkerülésében.  A drogokkal kapcsolatos tudnivalók, megjelenési formájuk, fogyasztásuk következményei és azok visszautasításának lehetőségei.  A jog jelentősége az életben, illetve a büntetőjog szerepe: Miért is kell a jogi előírásokat betartani?  A rendőr lehetőségei és feladatai egy adott jogsértés kapcsán.  Az ifjúkori bűnözés jellemzői, az elkövetés okai, az egyes cselekmények egyéni-, családiés büntetőjogi következményei. A diákok konfliktustűrő képességének fejlesztése, valamint a problémák kezelésére és megoldására való tanítás.

79

3.14. A nem szakrendszerű oktatás „Félig sem olyan fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy hogyan tanítjuk.” Eötvös József „Az oktatás célja nem minél szélesebb ismeretek, hanem minél mélyebb ismeretek átadása.” Jerome S. Bruner 3.14.1.

Célok, feladatok

3.14.1.1.

A nem szakrendszerű oktatás tartalma

A nem szakrendszerű oktatás keretein belül a kulcskompetenciák fejlesztése folyik. Kulcskompetenciák: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 3.14.1.2. A Nemzeti Alaptantervben szereplő kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. A hatékony, önálló tanulás 7. Szociális és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

3.14.1.3.

Intézményi szintű prioritások

Mindezen kompetenciák közül intézményünk eddigi munkája és pedagógiai programunk alapján 6 kulcskompetenciára helyezzük a hangsúlyt: Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására 80

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, viszszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Kiemelt céljaink:  a tanulási, beilleszkedési nehézséggel rendelkező tanulók felzárkóztatásának kiemelt kezelése  az önálló tanulási szokások kialakítása,  az elemi olvasás-, számolási, gondolkodási és íráskészség területén a kerületi átlag feletti teljesítmény elérése 3.14.2. Az időkeret

3.14.2.1.

A felhasználandó órák száma

2008/2009—2010/2011-es tanévig Kötelező tanórai foglalkozások az 5-6. évfolyamon: 22,5 óra/hét – ennek 20%-a: 4,5 óra 2011/2012-es tanévtől Kötelező tanórai foglalkozások az 5-6. évfolyamon: 22,5 óra/hét – ennek 25%-a: 5,6 óra Nem kötelező tanórai foglalkozások: 5,625 óra/hét – ennek 25%-a: 1,4 óra Összesen: 7 óra

3.14.2.2.

5. évfolyam

Kötelező tanórai foglalkozások A 2008/2009—2010/2011-es tanévig Magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét Matematika 1 óra/hét Testnevelés és sport 1 óra/hét Élő idegen nyelv 1 óra/hét Informatika: 0,5 óra/hét A 2011/2012-es tanévtől Magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét Matematika 1 óra/hét 81

Testnevelés és sport 1 óra/hét Élő idegen nyelv 1 óra/hét Ének-zene: 0,5 óra/hét Rajz és vizuális kultúra: 0,5 óra/hét Informatika: 0,5 óra/hét Nem kötelező tanórai foglalkozás Tanulásmódszertan 1 óra/hét Matematika-magyar felzárkóztatás: 0,5 óra/hét

3.14.2.3.

6. évfolyam

Kötelező tanórai foglalkozások A 2008/2009—2010/2011-es tanévig Magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét Matematika 1 óra/hét Testnevelés és sport 1 óra/hét Élő idegen nyelv 1 óra/hét Informatika: 0,5 óra/hét A 2011/2012-es tanévtől Magyar nyelv és irodalom 1 óra/hét Matematika 1 óra/hét Testnevelés és sport 1 óra/hét Élő idegen nyelv 1 óra/hét Ének-zene: 0,5 óra/hét Rajz és vizuális kultúra: 0,5 óra/hét Informatika: 0,5 óra/hét Nem kötelező tanórai foglalkozások Tanulásmódszertan: 1 óra/hét Idegen nyelvi felzárkóztatás: 0,5 óra/hét 3.14.3. A tartalmak A nem szakrendszerű oktatás tartalmait elsősorban az évente lebonyolított országos kompetenciamérés eredményei befolyásolják. Magyar nyelv és irodalom Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása. A tanulási képesség fejlesztése. A leírt szöveg olvashatóságának és külalakjának fejlesztése lassabb írástempóval. Élő idegen nyelv A kommunikatív nyelvi kompetencia kialakítása. Ez azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. Matematika A biztos számolási tudás alakítása. A kommunikáció fejlesztésee: mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatása, megértése; saját gondolatok közlése; a jelenségek értelmezéséhez illeszkedő érvek keresése; az érveken alapuló vitakészség fejlesztése.

82

A pontos, kitartó, fegyelmezett munkavégzés; az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása, a tanulás, a matematikatanulás szokásainak, képességének alakítása; a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. A mértékváltás technikájának begyakorlása szemléltetéssel, tevékenykedtetéssel. A rendszerező és a kombinálókészségek fejlesztése. Informatika Az informatikai eszközök alkotó használata. A szükséges információkhoz történő időbeli hozzájutás, az információk céljának megfelelő feldolgozása és alkalmazása. A megfelelő információszerzési, -feldolgozási, adattárolási, -szervezési és -átadási technikák elsajátítása. Testnevelés: és sport A környezettudatos magatartás; az épített környezet védelme, a takarékos energiahasználat, a káros szenvedélyek elleni küzdelem. A köznapi, kulturált viselkedés társadalmilag kialakult és hasznos mozgáskészletének elsajátítása, az alapvető viselkedési sémák alkalmazása. Aktívabb szerepvállalás, sajátos eszközeivel lehetőség az önkifejezésre, az önmegvalósításra. A higiéniai szokások, egészségfejlesztési eljárások és módszerek megismerése, törekvés az egészsége fenntartására. Ének-zene és rajz- és vizuális kultúra A vizuális nyelv kifejező és ábrázoló szándék szerinti használatának erősítése, tudatosítása, a vizuális közlés- és kommunikáció-változatok szélesedő skálájával történő ismerkedés. A muzsikáló közösség-, és zeneszerető, zeneértő közösségnevelés. Ehhez szükséges a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti egyetemes zenekultúra megismertetése. A művészi kifejezőkészség kibontakoztatása, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása. Tanulásmódszertan A tanuláshoz való viszony áthangolása. A tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása. A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése. Személyiségépítés. 3.14.4. Intézményi formák   

Differenciált foglalkozás Egyéni fejlesztés Nívócsoportos munkaforma (testnevelés és sport, idegen nyelv, ének-zene, rajz és vizuális kultúra)

3.14.5. Személyi feltételek        

1 fő tanító és rajz-informatika szakos tanár 1 fő tanító és matematika szakos tanár 1 fő tanító és magyar-történelem szakos tanár 1 fő tanító és angol-technika szakos tanár 1 fő magyar-történelem szakos tanár + 120 órás továbbképzés 1 fő matematika-kémia szakos tanár + 120 órás továbbképzés 1 fő matematika-fizika szakos tanár, a tanulás tanítása továbbképzés + 120 órás továbbképzés 3 fő testnevelés szakos tanár + 2004 előtti gyakorlat 1–4. évfolyamon 83

   

1 fő angol-magyar szakos tanár + 2004 előtti gyakorlat 1–4. évfolyamon 1 fő angol-rajz-földrajz szakos tanár, a tanulás tanítása továbbképzés + 2004 előtti gyakorlat 1—4. évfolyamon 1 fő angol-magyar-ének szakos tanár + 2004 előtti gyakorlat 1–4. évfolyamon 1 fő pszichológia-filozófia szakos tanár, a tanulás tanítása továbbképzés + 2004 előtti gyakorlat 1–4. évfolyamon

3.14.6. Értékelés  

A kötelező órákon megvalósuló nem szakrendszerű oktatás esetén külön nem történik értékelés, beleilleszkedik a tantárgyak értékelési rendszerébe. A nem kötelező tanórákon való részvételről a szülők folyamatos tájékoztatást kapnak gyermekük készségeinek-képességeinek fejlődéséről.

3.14.7. Visszatérés a szakrendszerű oktatásra A Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola a többször módosított, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. §-a alapján az ötödik-hatodik évfolyamon a 2011/2012-es tanévtől felmenő rendszerben visszatér a szakrendszerű oktatásra.

84

4. A tanuszoda programja 4.1. Az úszásoktatás célja és feladatai Intézményi szakfeladat magában foglalja a kötelező úszásoktatást alsó tagozaton. Bizonyításra nem szoruló tény, hogy az egészség megőrzésére, az állóképesség megszerzésére, a mozgáskészség és képesség fejlesztésére az egyik legalkalmasabb sportág. A rendszeres úszás a szervezet fizikai fiziológiai tulajdonságainak fejlesztésén túl, akarati, erkölcsi, pszichikai tulajdonságok fejlesztésén keresztül az egyén nevelésére hatnak. Ezért indokolt, hogy az iskolai testnevelés és oktatás keretén belül az úszás kiemelkedő szerepet kapjon. A kisiskolás életkorban a tanulás hatására kialakult már a kötelező szabályokhoz való alkalmazkodás képessége. Ismeretes előttük a gyakorlás szabályai, el tudják helyezni magukat társaik egy csoportjában, megértik és fel tudják dolgoznia közös gyakorlás, tanulás célját. Ahhoz, hogy egymásra épülhessen ez a tevékenység, folyamatos és hatékony legyen a szakmai munka, tudatosan tervezni kell az úszásoktatás gyakorlatsorának kiválasztását, figyelembe véve a körülményeket, a saját lehetőségeinket. Cél: A gyermek szeresse meg a vizet, fogadja el természetes közegnek, ehhez alkalmazkodni tudjon. Végeredményként alakuljon ki a tökéletes tájékozódás, az otthonos viselkedés és a célszerű mozgás. Pedagógiailag és szakmailag helytálló, könnyen elsajátítható és egymásra épülő gyakorlatanyag tanítása az életkori sajátosságok figyelembevételével. Siker és örömélmény biztosítása és nevelői ráhatás az úszómozgás tanításán keresztül, a vízben történő gazdaságos mozgás elsajátítása. Életvédelem és baleset-megelőzés. Feladat: Úszásoktatás gyakorlatsorának kiválasztása, ellenőrzés meghatározása tudásszint szerint. 4.2. Az úszásoktatás hatóköre A kerületben hosszú évek tapasztalatai alapján a következő rendszer alakult ki: 

a testnevelés tagozatos, ill. irányultságú osztályok 2. és 3. évfolyamban egész évben heti 1 alkalommal gyakorolnak



az általános osztályok 4. osztályban féléven keresztül heti 1x 60 perces foglalkozáson vesznek részt.



4. osztály: heti egy alkalommal fél éven keresztül (18-19 alkalom) gyorsúszás, hátúszás-mint a leggyorsabban megtanulható úszásnemek, hamar ad sikerélményt, természetes mozgások, egymás kiegészítői, így párhuzamosan kell oktatni. Azért is célszerű e két úszásnem oktatása, mert szárazföldi mozgástanítása illeszkedik a testnevelés tantárgy anyagához. A minőségi munka elvégzéséhez fontos és nélkülözhetetlen a következetesség, a pontosság a gyakorlatok végrehajtásában.



o

Cél: A megtanult alaptechnika, ritmus elsajátítása. Két úszásnem levegővételének oktatása, alapszinten való alkalmazása.

o

Feladatok: A bátor hozzáállásra és minőségi munkára való igény kialakítása.

2-3. évfolyamos testnevelés tagozatos osztály: Heti egy alkalommal egész éven át (2X 38 alkalom). A gyors és hátúszás elsajátítása készség szinten. A mellúszás technikája alapszinten. A nagyobb terhelés-hosszabb távok elviselése, teljesítése. A tanóra edzésszerű alkalmazása. Igénykialakítás a nagyobb teljesítményre. o

Cél: 3 úszótechnika ismerete, alkalmazása versenykörülmények között.

85

o

Feladat: képességfejlesztés, technika csiszolás

o

A kiindulási szintet az előképzettséghez alakítjuk. A gyakorlás alkalmazkodik a fejlődés menetéhez, alapvető módszertani feltételek figyelembe vétele (könnyűtől a nehéz felé haladás, megerősítés, visszajelzés).

4.3. Eszközök Mozgástanulásnál a fő funkciójuk a segítség, a könnyebb helyzetek megteremtése, tulajdonképpen a könnyebbről a nehezebbre való előkészítés, rávezetés. Haladó tanulóknál a technika javítását szolgáló eszközök alkalmazása is célszerű:  Műanyag tégla  Úszólap  Gumiszalag  Kézellenállás  Lábellenállás  Merülő tárgyak  Labdák A kötelező úszásoktatást négy testnevelő tanár látja el váltakozó beosztással. Óraszámuk heti 3 x 22, ill.8 óra. 4.4. Pedagógiai szakszolgálat Az óbudai oktatási intézmények részére biztosítjuk a pedagógiai, gyógytestnevelés szolgálat ellátását. Az iskolaorvosi és szakorvosi szűrések alapján a tanulók a besorolásuknak megfelelően kerülnek ellátásra. A folyamatosan változó tanulólétszám miatt minden évben gondot, problémát jelent a tanulólétszám beosztása, elhelyezése. A tornatermi órákat a kerületi iskolák tornatermében oldjuk meg. Az úszást a tanuszoda látja el. A 4 fő gyógytestnevelő álláshelyen 4 fő a szakfeladat ellátására elégséges. A kollégák kötelező óraszáma heti 22 óra és egy óra kedvezményt kapnak mint utazó szakemberek. Cél: Az orvos által kialakított diagnózis alapján a gyermekek szakszerű ellátása. A foglalkozásoknak elő kell segíteniük, hogy lehetőség szerint a tanulók mielőbb az egészséges gyerekekkel együtt dolgozhassanak. Elő kell segíteni, hogy a nem egyszer a betegségük miatt pszichésen is hátrányos helyzetbe került gyerekek mielőbb legyenek képesek a betegségüket elfogadni, tudomásul venni és ezzel együtt élni, de a rehabilitációra való igény és tenni akarás fennmaradjon.

86

5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják:  Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.  Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.  A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.  A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő - a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó 87

gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 5.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 5.1.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképességzavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a. A részképességzavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképességzavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. b. A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:  általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,  fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget,  gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,  fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. 5.1.2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 5.1.2.1. A fejlesztés alapelvei  A részképességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik.  A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

88

rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.  A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe.  Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a. az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b. a kudarctűrő-képesség növelése, c. az önállóságra nevelés. 5.1.2.2. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 5.1.2.2.1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a. a testséma biztonságának kialakítása, b. a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c. a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d. a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e. az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, f. az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g. a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h. az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i. az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 5.1.2.2.2. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sor89

rendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 5.1.2.2.3. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar Hiperkinetikus zavarok Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat. Magatartási zavarok Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: a) A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. b) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. c) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. d) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel. e) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 5.1.2.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekcióskompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 90

5.1.2.4. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A NAT alkalmazása A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. 5.1.3. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

91

6. A pedagógiai programra vonatkozó eljárásrend 6.1. A pedagógiai program érvényessége Jelen pedagógiai program 2010. szeptember 1-jén lép életbe, és érvényessége 2012. augusztus 31-ig tart. Pedagógiai programunk a nevelőtestület konszenzusa alapján fogalmazódott meg, a szülők és diákok véleményét magába foglalja. A véleményező értekezleteken készült jegyzőkönyveket ebben a fejezetben közöljük. 6.1. A pedagógiai program nyilvánosságára vonatkozó szabályok A Dr. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola pedagógia programjának 1-1 példánya az igazgatói irodában, az igazgatóhelyettesi irodában, a tanári szobában és az iskola könyvtárának kézikönyvtár részében kerül elhelyezésre. A könyvtár nyitvatartási idejében a programba betekinteni kívánók megnézhetik a kívánt részeket. 6.1. A pedagógiai program módosításával kapcsolatos szabályok A pedagógiai program részeinek eredményességi vizsgálatától függően az igazgató dönt arról, hogy szükséges-e a fenntartó beleegyezését kérve a sürgősségi módosítás. Ebben az esetben elkészíti a szükséges módosításokat; a nevelőtestület elfogadása és a fenntartó jóváhagyása után a módosítás(ok) életbe lépnek. A pedagógiai program módosítása szükségeltetik minden olyan esetben, amikor a jogszabályi változások ezt szükségessé teszik. Hasonlóképpen szükséges a pedagógiai program felülvizsgálata az érvényesség lejárta után.

92

6.1. A pedagógiai program beválásának vizsgálatára vonatkozó szabályok A pedagógiai program egyes részeinek eredményességi vizsgálata: Tanév/Tartalom A 2008/2009-es tanévben A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A 2009/20010-es tanévben A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A 2010/2011-es tanévben A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A 20011/2012-es tanévben Az iskola egészségnevelési programja Az iskola környezeti nevelési programja A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Felelőse

Helye

Iskolapszichológus Osztályfőnöki közösség vezetője Az alsó igazgatóhelyettes A humán munkaközösség vezetője Az adott éves munkatervnek az arra az évre szóló ellenőrA gyermekvédelmi felelős zési-értékelési tervében, melynek megvalósulása a A reál munkaközösség veze- tanévzáró értekezlet jegyzőkönyvében kerül rögzítésre. tője Gyermekvédelmi felelős A testnevelési munkaközösség vezetője A felsős igazgatóhelyettes Igazgató

Budapest, 2010. december 8.

Parcz Ildikó igazgató

93