Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2017

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2017.

Jászsági Általános Iskola

Pedagógiai Program

Tartalom ISKOLÁNKRÓL

5

Általános helyzetelemzés

5

AZ ISKOLA ALAPADATAI

6

Hivatalos neve: Feladatellátási helyei: Alapító és a fenntartó neve és székhelye Típusa Összetett iskola OM azonosító: Az intézmény működési köre: Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: Köznevelési és egyéb alapfeladata:

6 6 7 7 7 7 7 7 7

NEVELÉSIPROGRAM

13

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

13 13

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI ÉS ELVÁRÁSAI 16 A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 19 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK, TANULÓ 21 I. Helyzetkép 21 I.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: 21 1.2. Az integrált nevelés pozitívumai 21 1.3. Intézményünk az alapdokumentumnak megfelelően az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését vállalja 22 1.4. Személyi feltételek 23 II. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, feladatok 23 2.1. A következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk 23 2.2. Feladataink az integrált nevelés megvalósítása érdekében 24 III. A helyi tantervbe beépülő elemek 27 IV. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztése érdekében végzett tevékenységek 29 4.1. Éves feladatterv 29 4.2. A fejlesztés, terápia általános szempontjai 30 5. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó speciális tartalmak: 32 5.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei 32 5.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 33 5.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 33 5.4. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 34 5.5. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 34 5.6. A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 35 5.7. Az autista tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 36


Pedagógiai Program

5.8. Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése 5.9. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához kapcsolódó eljárási rend

37 38

NEVELÉSIPROGRAM

39

1.A mi iskolánk 2. Az iskola küldetésnyilatkozata.

39 39

FELTÉTELEK

42

1. Személyi feltételek 2. Tárgyi-dologi feltételek 3. Eredményeink 4. Tanulókra vonatkozó adatok 5. Intézményünk tanulóinak szociális környezete 6. Az iskola irányítása, szervezeti felépítése 7. Jövőképünket befolyásoló tényezők

42 42 43 43 43 44 44

3. N E V E L É S I P R O G R A M

45

3. 1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink, követelményeink 45 3. 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk 45 3. 1. 2. Pedagógiai alapelveink 45 3. 2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. 47 3. 3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok 49 3.4 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 49 3. 4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 49 A közösségkialakítás feladatai 50 3.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenység. 54

4. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

56

4. 1. Törvényességi háttér 4. 2. Egészségfejlesztő iskola 4. 3. Helyzetkép 4. 3. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 4. 3. 2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt céljai

56 56 57 57 57

6. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI 59 6. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése 6. 3. Az osztályfőnöki órák témái

60 62

7. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

69

7. 1. A pedagógusok alapvető feladatai 69 7. 2. A tanórai oktató-nevelő munka, tanulásirányítás 69 7. 3. A tehetséges tanulók gondozása, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. 70 7.15. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 72 7.16. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 73 8. Magasabb évfolyamra lépés feltételei 75 8.1. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 77 3


Pedagógiai Program

8.2. Iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei 8.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

79 79

9. HELYI TANTERV

82

9. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények: 9.2. Óratervek

82 82

1. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 90 1.1.Nevelésfilozófiánk: 90 1.2. Az iskolai nevelés és oktatás céljai 90 1.3.Bemeneti feltételek 90 1.4. Kimenetre utaló célok 91 1.5. Céljainkat akkor tekintjük elértnek: 91 1.6. Együttműködés a szülőkkel 92 1.7.Iskolánk helyi tanterve 92 1.8.Kötelező tanszerjegyzék: 93 1.8.1.Tánc tanszak 93 1.8.2. Képző és iparművészet 94 1.8.3. Színművészet 95 1.9.Tantárgyak, óraszámok 96 1.9.1.Képző- és Iparművészeti ág: 96 1.9.2. Színművészet-bábművészeti ág: 97 1.9.3. Táncművészeti ág: 98 1.10.Ellenőrzés – értékelés 100 1.11. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 106 1.12.Tehetséggondozás-Térítési- és tandíj fizetés 107 1.13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei. 107 1.14.Záró rendelkezések 108

2. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI OKTATÁS HELYI TANTERVE 110 2.1.KÉPZŐ – ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 111 2.2. SZÍNMŰVÉSZET- BÁBMŰVÉSZET: SZÍNJÁTÉK TANSZAK 158 2.3. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG 227 3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK 269 4. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


Pedagógiai Program ISKOLÁNKRÓL

Általános helyzetelemzés A Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 10 település 12 iskoláját összefogó köznevelési intézmény. Az iskolai tagintézményekben a gyermekek nevelése-oktatása 110 tanulócsoportban valósul meg, melyet iskolaotthonos és napközis ellátás segít. Az iskola összlétszáma közel 2100 fő. A tagintézmények szakmai szempontból önállóak. Mindegyikben integrált oktatás folyik. 7 tagintézmény részt vesz az integrációs és képességkibontakoztató

programban

(Alattyán,

Jánoshida,

Jászfelsőszentgyörgy,

Jászdózsa,

Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor). 5 tagintézményben folyik etnikai oktatás (Alattyán, Jánoshida, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jásztelek), két tagintézményben alapfokú művészetoktatás (Pusztamonostor, Jászberény). Az intézmény jogelődje, a Jászsági Közoktatási Intézmény 2009. augusztus 1-én alakult Jászdózsai székhellyel, majd 2011. augusztus 1-én bővült és székhelye Jászberénybe került. A 2013. január 1-én a Jászsági Közoktatási Intézmény Klebelsberg Intézményfenntartó Központba beolvadó iskolai intézményegysége, továbbra is 10 település 12 iskolai tagintézményének koordinálja a működését, önálló jogi személyiségű szervezeti egységként. Az érintett települések közül két település (Jászberény és Jászjákóhalma) lakossága haladja meg a 3000 főt, a további 8 település (Jánoshida, Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Jászdózsa, Jászágó Pusztamonostor és Visznek) lakossága 3000 fő alatti. A 3000 fő alatti települések önkormányzatai közül egyik sem vállalta át a működtetéssel járó kötelezettségeket az Intézményfenntartó Központtól. A 3000 fő feletti települések közül Jászberény Város Önkormányzata vállalta a működtetést, még Jászjákóhalma Község Önkormányzata lemondott a működtetői kötelezettségéről.

5


Pedagógiai Program

AZ ISKOLA ALAPADATAI Hivatalos neve: Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Jászsági Általános Iskola 5100 JÁSZBERÉNY Bajcsy-Zsilinszky utca 1.

Rövid neve: Székhelye: Telefonszámai: intézményvezetői iroda: munkaügy: pénzügy:

57/658-261 57/658-263 fax is. 57/658-264

E-mail címei:

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] Feladatellátási helyei: Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5100 Jászberény, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Jászsági Általános Iskola Bercsényi Miklós Általános Iskolai Tagintézménye 5100 Jászberény, Bercsényi út 9-13. Jászsági Általános Iskola Székely Mihály Általános Iskolai Tagintézménye 5100 Jászberény, Lehel Vezér tér 6. Telephelye: Felnőttoktatási osztály, napközi, melegítő konyha, technika terem 5100 Jászberény, Petőfi Sándor utca 3. Jászsági Általános Iskola Bozóky János Általános Iskolai Tagintézménye 5122 Jászdózsa, Széchenyi út 9. Jászsági Általános Iskola Gerevich Aladár Általános Iskolai Tagintézménye 5142 Alattyán, Szent István út 21. Jászsági Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye 5143 Jánoshida, Iskola út 2. Jászsági Általános Iskola Jászágói Általános Iskolai Tagintézménye 5124 Jászágó, Jókai út 14. Jászsági Általános Iskola Szent György Általános Iskolai Tagintézménye 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 110. Jászsági Általános Iskola IV. Béla Általános Iskolai Tagintézménye 5121 Jászjákóhalma, Fő út 48-50.


Pedagógiai Program

Jászsági Általános Iskola Hunyadi Mátyás Általános Iskolai Tagintézménye 5141 Jásztelek, Szabadság út 59. Jászsági Általános Iskola Hábor Gabriella Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye 5125 Pusztamonostor, Szabadság út 60. Jászsági Általános Iskola Viszneki Általános Iskolai Tagintézménye 3293 Visznek, Szabadság út 65. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 3.1. Alapító szerv neve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

3.2. Alapítói jogkör gyakorlója:

emberi erőforrások minisztere

3.3. Alapító székhelye:

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

3.4. Fenntartó neve:

Jászberényi Tankerületi Központ

3.5. Fenntartó székhelye:

1051 Budapest, Nádor utca 32.

Típusa: Összetett iskola OM azonosító: 201345 Az intézmény működési köre: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jásztelek, Pusztamonostor, Visznek települések közigazgatási területe. Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: Az intézménybe maximálisan felvehető általános iskolai tanulók száma: 2651 fő Az intézménybe maximálisan felvehető művészeti alapiskolás tanulók száma: 200 fő Köznevelési és egyéb alapfeladata: 8.1.

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 5100 Jászberény, Bajcsy-Zsilinszky utca 1. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos)

7


Pedagógiai Program

o alapfokú művészetoktatás  táncművészeti ág (kifutó tanszakok: néptánc tanszak) (új tanszakok: kortárstánc tanszak, moderntánc tanszak)  képző- és iparművészeti ág (új tanszakok: grafika és festészet tanszak, szobrászat és kerámia tanszak)  szín- és bábművészeti ág (új tanszakok: színjáték tanszak) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális létszám: Évfolyamainak száma: Alapfokú művészetoktatás: Évfolyamainak száma: Iskolai könyvtár ellátásának módja: 8.2.

Jászsági Általános Iskola Bercsényi Miklós Általános Iskolai Tagintézménye 5100 Jászberény, Bercsényi út 9-13. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos.) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: Évfolyamainak száma: Iskolai könyvtár ellátásának módja:

8.3.

630 fő 8 évfolyam 180 fő 12 évfolyam saját szervezeti egységgel

560 fő 8 évfolyam saját szervezeti egységgel

Jászsági Általános Iskola Székely Mihály Általános Iskolai Tagintézménye 5100 Jászberény, Lehel Vezér tér 6. Tagintézmény telephelye:5100 Jászberény, Petőfi Sándor utca 3. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás:  alsó tagozat  felső tagozat  felnőttoktatás - esti o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos.) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám:

280 fő


Pedagógiai Program

Évfolyamainak száma: Iskolai könyvtár ellátásának módja:

8 évfolyam saját szervezeti egységgel

8.4.

Jászsági Általános Iskola Bozóky János Általános Iskolai Tagintézménye 5122 Jászdózsa, Széchenyi út 9. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 176 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel

8.5.

Jászsági Általános Iskola Gerevich Aladár Általános Iskolai Tagintézménye 5142 Alattyán, Szent István út 21. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés  nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás) o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 176 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja:együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral

8.6.

Jászsági Általános Iskola Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézménye 5143 Jánoshida, Iskola út 2. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés 9


Pedagógiai Program

o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 197 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 8.7.

Jászsági Általános Iskola Jászágói Általános Iskolai Tagintézménye 5124 Jászágó, Jókai út 14. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 60 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral

8.8.

Jászsági Általános Iskola Szent György Általános Iskolai Tagintézménye 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő út 110. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés  nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás) o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás


Pedagógiai Program

Felvehető maximális tanuló létszám: 170 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 8.9.

Jászsági Általános Iskola IV. Béla Általános Iskolai Tagintézménye 5121 Jászjákóhalma, Fő út 48-50. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés  nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás) o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 176 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral

8.10. Jászsági Általános Iskola Hunyadi Mátyás Általános Iskolai Tagintézménye 5141 Jásztelek, Szabadság út 59. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat  integrációs felkészítés  nemzetiségi nevelés-oktatás (magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás) o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanul létszám: Évfolyamainak száma: Iskolai könyvtár ellátásának módja:

50 fő 6 évfolyam

11


Pedagógiai Program

együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 8.11. Jászsági Általános Iskola Hábor Gabriella Általános Iskolai és Alapfokú Művészeti Iskolai Tagintézménye 5125 Pusztamonostor Szabadság út 60. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o alapfokú művészetoktatás  zeneművészeti ág (új tanszakok: billentyűs tanszak, fafúvós tanszak) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális létszám: 176 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Alapfokú művészetoktatás: 30 fő Évfolyamainak száma: 12 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral 8.12. Jászsági Általános Iskola Viszneki Általános Iskolai Tagintézménye 3293 Visznek, Szabadság út 65. Köznevelési alapfeladatok: o általános iskolai nevelés-oktatás  alsó tagozat  felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) o egyéb köznevelési foglalkozás:  tanulószoba, napközi otthonos ellátás Felvehető maximális tanuló létszám: 120 fő Évfolyamainak száma: 8 évfolyam Iskolai könyvtár ellátásának módja: együttműködési megállapodással települési illetékességű könyvtárral


Pedagógiai Program NEVELÉSIPROGRAM

PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása -

A Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  tanuló és tanuló,  tanuló és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, 13


-

Pedagógiai Program

szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias,


-

-

Pedagógiai Program

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

15


Pedagógiai Program

Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és elvárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra


Pedagógiai Program

kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

17

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.


Pedagógiai Program

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.


Pedagógiai Program

A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése. 19


Pedagógiai Program

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.


Pedagógiai Program

KIEMELT FIGYELMET igénylő gyermek, tanuló

„Nem te választod az életedet: ő választ téged. Nem értheted meg, miért jut neked több öröm vagy több szomorúság. Csak fogadd el és menj tovább. Az életünket nem választhatjuk meg, de azt mi döntjük el, hogy mit kezdünk a kapott örömökkel és bánatokkal.” /Paolo Coelho/ I. Helyzetkép A Jászsági Általános Iskola valamennyi tagintézménye felvállalta a teljes integrációt, a sajátos nevelési igényű tanuló együttnevelését, oktatását a többi tanulóval. A SNI tanulókra vonatkozó jogszabályokat a Köznevelési törvény tartalmazza, az iskolai oktatás irányelveit a 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet szabályozza. I.1. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. /2011. évi CXC. törvény a köznevelésről/ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. /2011. évi CXC. törvény a köznevelésről/ 1.2. Az integrált nevelés pozitívumai A köznevelési törvény lehetővé teszi a különleges bánásmódot igénylő gyerekeknek a többségi iskolában való együttnevelését (integrált oktatását), így a fogyatékos gyermek a teljes időt az iskolában tölti a többi gyermekkel azonos iskolai osztályban. Minden tanórai foglalkozáson együtt vesznek részt társaikkal, képességeiknek megfelelő mértékben. Intézményünkben egyre növekszik a nehezen nevelhető, és a tanulási problémával küzdő gyermekek száma. Pedagógiai tevékenységünk során szükség van arra, hogy tanulóink átlagtól eltérő képességeit felismerjük, hiszen ezeknek a gyermekeknek a fejlesztése a normál 21


Pedagógiai Program

pedagógia eszközeivel, az adott időkeretben nem oldható meg. Speciális nevelési eljárásokat, egyéni bánásmódot igényelnek. Az integrált iskola előnye az, hogy a gyermekeket nem kell közvetlen környezetéből, a családból kiemelni, hiszen a kiemelés károsan hathat a személyiség fejlődésére. Nevelési szempontból fontos, hogy a fogyatékos emberekkel szembeni előítéletes magatartás kialakulását megelőzzük, természetes példaadással. Az integráció nemcsak a sérültek szemszögéből fontos, szociális képességek fejlesztésére irányuló pozitív lehetőség, hanem az egészséges gyermekek sérültekkel szembeni magatartását/társadalmi elfogadását is segítő pedagógiai irányzat. Feladatunk a sajátos nevelési igényű, és a fogyatékos gyermekek számára is olyan feltételeket biztosítani, amelyek legjobban közelítenek a normális élet feltételeihez. Mindezzel együtt jár a tanulás átértékelése is. Nemcsak a hasznos ismereteket kell elsajátítani, hanem az együttélés, a társas viszonyok kialakításának képességét is. Erre a fogyatékos gyermekeket is fel kell készíteni, tehát az integráció nemcsak mint cél, hanem mint eszköz is segíti a tanulást. Feladatunk továbbá megteremteni azokat a körülményeket, amelyek az intézmény minden tanulójának, egészségesnek és fogyatékosnak egyformán lehetővé teszik személyiségük legoptimálisabb fejlődését, hátrányaik kompenzálását, elősegítve ezzel továbbtanulásukat, megkönnyíteni későbbi társadalmi beilleszkedésüket. 1.3. Intézményünk az alapdokumentumnak megfelelően az alábbi sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését vállalja  enyhe fokban értelmi sérült/tanulásban akadályozott 

beszédfogyatékos



látássérült



hallássérült



mozgásszervi fogyatékos,



pszichés fejlődési zavarral küzdő



halmozottan fogyatékos



autizmus spektrum zavarral küzdő


Pedagógiai Program

1.4. Személyi feltételek Az intézményben 6 fő gyógypedagógus és 3 fő fejlesztőpedagógus végzi a fejlesztést, a tagintézmények között áttanítással, az alábbi végzettségekkel: 1 fő tanító, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos MSC 1 fő tanító, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, szakvizsga, közoktatás-vezető 1 fő gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos, szurdopedagógus 1 fő gyógypedagógus pszichopedagógia szakos 1 fő tanító, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos 1 fő tanító, gyógypedagógus tanulásban akadályozottak pedagógiája és autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakos 2 fő tanító, nyelv- és beszédfejlesztő pedagógus, szakvizsga 1 fő szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus A megfelelő ellátás érdekében szükség van még logopédus, tiflopedagógus és konduktor bevonására is, melyet utazótanári szolgáltatás keretében a szolnoki Liget úti EGYMI biztosít. II. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célok, feladatok 2.1. A következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk 

a sérült személyiség fejlesztése (gyógy) pedagógiai eszközökkel,



a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és nevelés folyamatában,



egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,



támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,



a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés - oktatás minden területén



elsődleges feladatunk a prevenció, a képességzavarok kialakulásának megelőzése; ugyanakkor a szakértői bizottság javaslatával már hozzánk került tanulók esetében a másodlagos prevenciót alkalmazzuk, miszerint a tanuló már meglévő nehézségeit igyekszünk csökkenteni, illetve a további zavarok kialakulását megelőzni.

23


Pedagógiai Program

2.2. Feladataink az integrált nevelés megvalósítása érdekében A) személyi feltételek Osztályfőnökkel szembeni elvárások: - A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon. - A tanulók problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében. - Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét. - Gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba való kerüléséről, a pályaválasztásáról. - Szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt. - Nevelje a közösséget toleranciára! Szaktanárokkal szembeni elvárások: - Ismerjék a részképesség zavar tünet együttesét. - Tudjanak differenciáltan oktatni, nevelni. - Semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti részükről a tanulókat. - Az értékelésnél vegyék figyelembe a tanulók eltérő képességeit. - A teljesítmény mérésénél adja meg a tanulót megillető egyéni megsegítést. - A tanuló fejlődését főként önmagához mérten ítélje meg. - A hátrányt nem jelentő képesség területen erősítsék a tanulók kiemelkedési lehetőségeit. - Neveljék a közösséget a képességek különbözéségének tolerálására. Iskolavezetéssel szembeni elvárások: - Alakítsanak ki szakmai kapcsolatokat a nevelési tanácsadó, a gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, a szakértői bizottság, a pedagógiai szakszolgálat, az egészségügyi szolgálat és az önkormányzat megfelelő szakembereivel. - Biztosítsa a különleges gondoskodás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtését, a pozitív diszkrimináció elvének érvényesülését. Szülővel szembeni elvárások: - Tegyen meg minden tőle telhetőt gyermeke fejlődése érdekében. - Szükség esetén forduljon szakértői bizottsághoz, nevelési tanácsadóhoz


Pedagógiai Program

- Folyamatosan tartsa a kapcsolatot gyermeke osztályfőnökével, a gyermeket ellátó fejlesztő-, illetve gyógypedagógussal B) A többségi pedagógusok kompetenciája: Az SNI-tanuló integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség), az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki - maximális mértékben tiszteletben tartja az SNI-tanulók emberi jogait; - a tananyag feldolgozása során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI-tanulók csoportjaira jellemző módosulásait; - szükség esetén egyéni haladási ütemet biztosít, - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplőjavaslatokat beépíti, szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - alkalmazkodik az elérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba; - értékelésében a tanuló teljesítményét egyéni képességeihez, fejlettségi szintjéhez viszonyítja, az értékelés/minősítés fő szempontja az önmagához mért fejlődés legyen! A gyógypedagógus kompetenciája: Az SNI-s tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során - segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítása (a tanuló elhelyezése az osztályteremben eszközök, műszerek alkalmazása stb.); - segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; - figyelemmel kíséri a tanuló haladását, részt vesz az eredmények értékelésében (félévi/év végi értékelés) - együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulókkal foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait, ezeket beépíti a fejlesztő foglalkozások

25


Pedagógiai Program

tartalmába, illetve a gyermekről szerzett tapasztalataival (tudásanyag, képességek alakulása, személyiség terén bekövetkezett esetleges változás) viszont segíti a szaktanár munkáját - terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon, egyéni fejlesztési terv alapján, a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkcióira. - részt vesz szakmai munkaközösségi megbeszéléseken C) Objektív feltételek - Alapító okirat elkészítése. - A Pedagógiai program módosítása. - A fejlesztő szaktanterem kialakítása, használata. - Megfelelő taneszközök, tankönyvek alkalmazása. - Osztályok ideális létszámának kialakítása, a szakértői véleményben foglaltak alapján a – a sérülés típusától és mértékétől függően megállapított – számított létszám figyelembe vételével. - A pedagógiai asszisztens jelenléte. - Szoros kapcsolattartás az integrációt végző óvodával. D) Pozitív diszkrimináció biztosítása tanítási órán - A tananyagnak mennyiségben és nehézségi fokban a gyermek képességeihez igazodó megválasztása, szükség esetén a tananyag minőségi és mennyiségi redukálása. -

A

tanulás

folyamatának

egyidejűleg

többcsatornás

(auditív,

vizuális,

taktilis)

információközvetítéssel való segítése. - A tanuláshoz az átlagosnál hosszabb idő biztosítása. - A fogalmi gondolkodás segítése érdekében szógyűjtések, szómagyarázatok alkalmazása. - Helyesírás segítése céljából helyesírási szótár, szövegszerkesztő és helyesírási programok használata. Az így előállított szövegek képezik az írásbeli házi feladatok és dolgozatok értékelésének alapját. - Szövegfeldolgozáshoz segítségnyújtás vázlatkészítéssel, a szöveg rövidítésével, lényeget kiemelő kérdéssor adásával, - A számonkérés módjának igazítása a gyermek állapotához, a választás/ szóban v. írásban/ lehetőségének biztosítása - Szöveges feladatok értelmezéséhez segítségadás: kiegészítő kérdések, rajzos illusztráció, szómagyarázat, stb.


Pedagógiai Program

- Segédeszközök használata - Tekintettel a figyelmi funkciók sajátosságaira: o mozaikszerű órafelépítés (rövid, változatos feladatok), o jól megfogalmazott, rövid instrukciók adása, o közvetlen, kétszemélyes helyzetek teremtése a tanítási órákon, o fokozott kontroll biztosítása. - A felolvasás, hangos olvasás mellőzése az iskolai munkában. Javasolt továbbá a tanuló számára biztosítani az elbírálás jogát, hogy állapota, speciális szükséglete szerint tudásáról szóban, vagy írásban kíván számot adni. - Állandó szemléltetés - A szakértői véleményben megfogalmazott javaslat alapján, amennyiben a tanuló állapota ezt indokolttá teszi; részleges, vagy teljes felmentés az értékelés/minősítés alól. III. A helyi tantervbe beépülő elemek Az érintett tanulók általános problémával küzdenek az iskolai sikertelenségük során, melynek elsődleges oka a tanulási részképességek zavart működése. A részképesség zavarok körébe elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjeit, valamint az általuk kiváltott következményes magatartási és/ vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét sorolják. Az NAT-ban és a Kerettantervekben előírt szabályok alkalmazása a helyi tanterv készítésénél az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, fejlesztendő képességek az érintett tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesülnek. A fejlesztés tanítási-tanulási folyamata speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel valósul meg. Fejlesztési lehetőségek tantárgyaként Valamennyi műveltségterület közös fejlesztési célja: - az önismeretet, a reális önértékelés kialakítása, a kommunikáció fejlesztése, - rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése: csoportmunka, differenciálás, egyéni haladási ütem biztosítása, időkeretek rugalmas kezelése, - a tanulás tanítását segítő célzott tanulás - módszertani technikák elsajátítása igazodva a különféle egyéni képességekhez.

27


Magyar nyelv és irodalom

Idegen nyelv

Informatika

Matematika

Történelem, Erkölcstan, Etika

Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz

Pedagógiai Program

- beszédészlelés, beszédmegértés, verbális figyelem és emlékezet, olvasástechnika és olvasásértés fejlesztése - látás, hallás, mozgás koordinált működése - beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése - verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése - hang-betű kapcsolat kialakítása - betűtévesztések kiküszöbölése - figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között - olvasás, írás tanítása hangoztató - elemző vagy diszlexiaprevenciós módszerrel - a nyelvoktatás auditív és beszédközpontú módszerei kerülnek előtérbe - speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel - egyszerű élethelyzetek játékos modellezése - a számítógép működési elvének megismerése, alapfolyamatok megértése - a számítógép felhasználhatósága a mindennapokban - kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést: kis lépések, többoldalú, egyszerűsített, megismételt magyarázat - számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén - a mennyiségállandóság fogalmának kialakítása - szövegértés, lényeg-kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban - a matematikai nyelvi relációk tudatosítása - az alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megtartása, sokoldalú gyakorlás - problémamegoldó képességfejlesztés - kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítéséhez - önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése - önmaguk elhelyezése a világban, a társadalomban - képességeihez mérten továbbtanulás, pályaválasztás előkészítése - a társadalmi kapcsolatok elősegítése, a hétköznapi élet (ügyintézés) elősegítése - számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). - Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése - rajzos vázlatok készítése. - kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítéséhez - számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett, szóbeli, szóbeli helyett írásbeli). Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése. - számítógép, számológép használat


Környezetismeret

Pedagógiai Program

- tér- és időbeli viszonyok kialakítása, tájékozódási ismeretek készségszintű fejlesztése - életszerű helyezetek megtapasztalása következtetések, oksági viszonyok alapszintű megértéséhez ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése. - a kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztése. - kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása - személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal - az önkifejezés lehetőségének megteremtése - nagy- és finommozgások fejlesztése - alkotó és befogadó magatartás kialakítása, fejlesztése - testséma biztonságának kialakítása - látás, hallás, mozgás koordinált működése - helyes magatartási szokások, önfegyelem kialakítása - jellembeli tulajdonságok fejlesztése - személyiség formálása csoport, ill. csapatjátékokon keresztül. - kudarctűrő képesség növelése

Ének- zene

Vizuális kultúra, Technika Testnevelés

IV. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztése érdekében végzett tevékenységek 4.1. Éves feladatterv hónap

tevékenység

felelős

augusztus

Tanév eleji feladatok: szakvélemények áttekintése, változások értékelése szakember-igény felmérése, felkérése Csoportos és egyéni felmérések a tanulási problémákkal küzdő vagy a tanulási zavar miatt veszélyeztetett gyermekek kiszűrése érdekében, Tantárgyi felmérések Információgyűjtés az éves tervezéshez. - A fejlesztő foglalkozások megszervezése csoportok kialakítása Dokumentációs feladatok: - munkanapló megnyitása, - egyéni fejlesztési tervek készítése. Értékelés és minősítés alól mentesített tanulók esetében a mentesítésről szóló határozatok elkészítése - szülői értekezlet az SNI/BTMN-s gyermekek szüleinek - szükség szerint szakember részvétele az első osztályos szülői értekezleten Kapcsolatfelvétel szülőkkel Pedagógusokkal való konzultáció

tagintézmény-vezető gyógypedagógusok

szeptember

október

29

gyógypedagógus tagintézmény-vezető osztályfőnök

gyógypedagógus tanító


Munkaközösségi megbeszélés DIFER mérések Egyéni esettől függően kapcsolatfelvétel más pedagógiai szakszolgálattal, szakintézménnyel Vizsgálati kérelmek elkészítése Konzultáció az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal Egyéni fejlesztési terv készítése Féléves értékelés. (írásban a fejlesztési terv feladatainak és céljainak tükrében A fejlesztési tervek módosítása, folytatása; - a foglalkozások módszereinek, eljárásainak újragondolása, - szükség esetén csoportösszetétel és időbeosztás módosítása. Munkaközösségi megbeszélés Együttműködés az óvoda, iskola szakmai munkaközösségeivel Részvétel a nyílt napokon és a beiratkozáson: ismerkedés a leendő elsős tanulókkal és szüleikkel. Konzultáció a pedagógusokkal. Év végi mérések Részvétel az osztályozó értekezleteken. Javaslattétel a fejlesztett gyermekek értékeléséhez (felmentések figyelembe vétele, méltányos értékelés lehetőségének érvényesítése, szöveges értékelés stb.). - év végi egyéni értékelő lap készítése, - a Munkanapló lezárása. - kötelező kontrollvizsgálatok felterjesztése a szakértői bizottsághoz, szakszolgálathoz

november

december január február

március április május június

4.2. A fejlesztés, terápia általános szempontjai 

Kiindulópont az elakadás szintje



A haladási tempót a fejlődési tempó határozza meg:



Kis lépések



Fokozatosság a továbblépésnél



A feladatok egymásra épülése:



Gyakorlási idő biztosítása



A képességek megszilárdítása



Játékosság, nem tanóraszerű feladathelyzet: o szemléltető módszerek, o mozgásos feladatok

Pedagógiai Program

gyógypedagógus gyógypedagógus gyógypedagógus, osztályfőnök gyógypedagógus

gyógypedagógus gyógypedagógus, osztályfőnök gyógypedagógus gyógypedagógus


Pedagógiai Program

o az ismeretek tapasztalati úton történő elsajátítása, minél több érzékszervet bevonva a tanulásba 

Az időtartam fokozatos növelése



Rendszeresség



Viszonyítási alap: az önmagához mért eredményesség (hosszú távú cél: saját korosztályi szint elérése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai o Az enyhén értelmi fogyatékosságból, a beszédfogyatékosságból, egyéb pszichés fejlődési zavar (súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartási zavar) rendellenességéből fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, kompenzációs technikák elsajátítása o A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. o A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. o A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása o Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése o A fogyatékosságból eredő hátrány csökkentése A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők o A fogyatékosság típusa, súlyossága. o A fogyatékosság kialakulásának ideje. o A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei. o A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás A fejlesztés szervezeti keretei A tanulók habilitációs - rehabilitációs foglalkozásainak időbeosztását a gyógypedagógus az osztálytanítókkal, osztályfőnökökkel konzultálva határozza meg. A fejlesztő foglalkozás lehet: a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások, terápiák. b) Kiscsoportos fejlesztés:

31


Pedagógiai Program

A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, c) A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével: Szükség esetén a gyógypedagógus bevonása a tanítási órákon. 5. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó speciális tartalmak: 5.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta (elsősorban logopédus,) közreműködésével valósul meg. A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Iskolai nevelésük, oktatásuk során kiemelt feladataként kezeljük: - az egészséges énkép és önbizalom kialakítását, - a kudarctűrő-képesség növelését, - az önállóságra nevelést. Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok Iskolás korban az olvasás – és írászavarok javításának feladata kialakítania tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás - írás készséget, fejleszteni kifejező készségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató - elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a testséma, téri tájékozódás, a vizuomotoros koordináció és a lateralitás fejlesztésére. Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés - észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv tudatosítására, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára.


Pedagógiai Program

A számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót, hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A szám- és műveletfogalmak kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében segítő - kompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongok - korongképek, számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat. Hiperkinetikus zavarok, aktivitászavarok, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok A gyermek nevelése – fejlesztése - tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichopedagógus) és a szülői ház között. A gyermek képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind tantárgyi tananyagot illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a tanuló gyengébb monotónia - tűrését, fáradékonyságát. Pszichés funkcióinak fejlődését gyakori pozitív visszajelzésekkel segítjük. 5.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A beszédfogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása logopédus bevonásával történik. A tanulók fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. Az anyanyelvi tárgyak tanítása során igyekszünk sok mondókát, gyermekverset tanítani, mozgással, ritmizálással kisérve. 5.3. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus bevonásával történik. A nevelésükhöz biztosított feltételek:

33


Pedagógiai Program

- a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta foglalkoztatása, - speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, - a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása, - egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek megfelelően, - hosszabb időkeret biztosítása egy-egy tanév tananyagának elsajátíttatására. 5.4. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A nagyothalló tanulók gyógypedagógiai rehabilitációja, reedukációja logopédus, utazó szurdopedagógus bevonásával történik Az iskolai fejlesztés kiemelt feladata a beszédhallás fejlesztése, beszéd észlelés és megértés, szókincs fejlesztése, beszéd érthetőségének fejlesztése. Fontos, hogy a nagyothalló gyermek padjának elhelyezése az osztályteremben olyan módon történjen, hogy a frontális munka során a pedagógushoz minél közelebb legyen, azaz elöl üljön. A pedagógus győződjön meg róla, hogy a nagyothalló gyermek megértette a csoportnak szóló utasítást, ha kell, ismételje meg a gyermek számára. Differenciált foglalkoztatás, csoportos és páros munka során is segítse a gyermek munkáját, üljön mellé, álljon mellette. Mindig közelről, szemkontaktust felvéve, érhetően, helyesen artikulálva beszéljen hozzá.

5.5. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A mozgáskorlátozott tanuló fejlesztése, oktatása konduktor, szomatopedagógus és/vagy gyógytornász bevonásával történik. A mozgáskorlátozott tanuló nevelésének, oktatásának, mozgásfejlesztésének alapelve, hogy a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni. A képességek tervszerű fejlesztésnek az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan kell történnie annak érdekében, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt kell tartani az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó).


Pedagógiai Program

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. 5.6. A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók fejlesztése, oktatása tiflopedagógus bevonásával történik. − A vak és a látásukat praktikusan kismértékben használó alig látó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A látássérült tanulóknak is szükségük van azokra az ismeretekre, képességekre, attitűdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tudnak a változásokhoz. A Nemzeti alaptantervben és a választott kerettantervben megjelenő tartalmak speciális ismeretekkel, képességekkel, attitűdökkel egészülnek ki. A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. − A vak és alig látó tanulók nevelésében a NAT- ban leírt fejlesztési területek, nevelési célok az irányadóak. A nevelési célok elérését a tanulók szemészeti és pszichés állapota egyénileg befolyásolja. A célok sérülésspecifikus tartalmakkal egészülnek ki. − A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni.

35


Pedagógiai Program

5.7. Az autista tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók fejlesztése, oktatása autizmus szakos gyógypedagógus bevonásával történik. Az autizmus spektrum zavarok lényege a társas viselkedés, a kommunikációs és sajátos gondolkodási képességek minőségi károsodása, amely jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóra legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő társas viselkedési készségek területén tapasztalható gondolkodási képesség sajátos hiányosságai, a beszéd szintjéhez képest károsodott kölcsönös kommunikáció, a rugalmas viselkedés szervezés és kivitelezés képességének minőségi sérülése és az egyenetlen képességprofil. Autizmus spektrum zavar minden értelmi szinten előfordul, ami azt jelenti, hogy jelen lehet átlagos (vagy átlag feletti) intelligencia mellett épp úgy, mint értelmi sérüléssel együtt járva. A fejlődési zavar átlagos, vagy átlag feletti intelligencia esetében is jelentősen befolyásolja, áthatja a gyermeki fejlődést, megváltoztatja a megismerés folyamatát és a társas viselkedés fejlődését, ezért sérülés-specifikusfejlesztésre minden érintett gyermekeknek joga és szüksége van. −

A legáltalánosabb távlati cél az egyéni képességek, fejlettség szintjén elérhető legjobb

felnőttkori szociális adaptáció és önállóság feltételeinek megteremtése: ennek alapja a szociális, kommunikációs és gondolkodási készségek hiányának speciális módszerekkel történő kompenzálása és a meglévő készségek fejlesztése. – A hiányzó készségeket pótló, helyettesítő kompenzációs-habilitációs kezelése a fejlődési elmaradás, a másodlagos (pl. viselkedés-) problémák leküzdése érdekében. A fogyatékos készségek kompenzálása különös jelentőségű a tanulási, szociális és munkahelyzetekbe való beilleszkedés és viselkedés elsajátításához. – Az iskolai és a mindennapi gyakorlati életre felkészítő tananyag speciális módszerek segítségével történő elsajátítása. – A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt – a továbblépés előtt – külön kiemelt fejlesztési feladat az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának tanítása, az ismeretek folyamatos használata a fenntartás biztosítására, valamint a változatos, problémamegoldási módszerek tanítása. – A tananyag kiválasztásának legfontosabb szempontja a tanított képesség egész életen át megfelelő alkalmazhatósága. A tanuló túlterheltségének elkerülése érdekében a felesleges információkat szűrni kell, mert a tipikusan fejlődő gyermek által spontán, ösztönösen


Pedagógiai Program

elsajátított nagy mennyiségű információ és készség az autizmus spektrum zavarral küzdő gyermek számára nehéz tananyagot jelent. −

Protetikus környezet és eszköztár kialakítása (strukturált környezet biztosítása az időbeli

és téri tájékozódás segítéséhez, vizuális információhordozók és augmentatív kommunikációt segítő eszközrendszer kialakítása). – Speciális, egyéni motivációs és jutalmazási rendszer kialakítása. – Vizuálisan segített kommunikációs rendszer, a speciális környezeten belül és személyek között: beleértve a gyermek felé irányuló minden kommunikációt. −

A fejlesztésben, tanításban és a viselkedésproblémák kezelésében alapvető a kognitív-

viselkedésterápia módszereinek alkalmazása.

5.8. Az SNI tanuló tantárgyi teljesítményének értékelése Alapvető cél a tanulók önértékelésének fejlesztetése, kritikus gondolkodásuk kialakítása, egymás munkájának elismerése, a hibák kíméletes, javító szándékkal történő megfogalmazása. A tévedések megbeszélése, kijavítása közösen történik. A hibák elfogadása, a tanulási folyamat részeként való kezelése a biztonság érzését nyújtja, mentesíti a gyerekeket a szorongástól. A teljesíthető tevékenység biztosítja az örömteli, kudarc nélküli tanulás lehetőségét. Ugyanakkor az elért teljesítmény értékelésekor nem hagyható figyelmen kívül az adott gyermek aktuális teljesítőképessége, az, hogy saját lehetőségeit mennyire használta ki a munka, a feladat elvégzése érdekében. Elvünk, hogy az értékelés - ne minősítsen, hanem fejlődési állapotról számoljon be, - számba tudja venni, hogy a tanuló az előző szintjéhez, önmagához mérten mennyit fejlődött, - tartalmazza, hogy a gyerek a saját lehetőségeit mennyire aknázta ki. Az értékelési szempontok összetettek, egy-egy tantárgyra, illetve a gyermek egész személyiségének fejlődésére koncentrálnak. A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási - írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzottan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számonkérés, hanem a gyakorlás során is.

37


Pedagógiai Program

Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítunk egy-egy dolgozat elkészítésére, valamint indokolt esetben mi olvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A részképesség zavarokkal küzdő, s emiatt görcsös, szorongó gyermeknek lehetőséget nyújtunk az egyéni helyzetben, nem az osztályközösség előtt történő számonkérésekre is. A számolási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (korongok, pálcikák, számtábla, szorzótábla, számológép) a dolgozatok során is használhatják. Az iskolai számonkérések során a témazáró dolgozatok mellett minél nagyobb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hogy tudásukról röpdolgozatok, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) formájában is számot adjanak. 5.9. A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásához kapcsolódó eljárási rend A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. Az évnyitó szülői értekezleteinken tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre, a fejlesztő foglalkozásokra vonatkozó főbb tudnivalókról. Fokozott figyelmet fordítunk az első osztályos, illetve az újonnan felvett tanulók megismerésére, probléma esetén a Szakértői Bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények mielőbbi feltárásában. A szakértői bizottság, illetve a nevelési tanácsadó vizsgálata a szülő kérésére történik, a kérelem elkészítésében az iskola közreműködik. A Szakértői Bizottság szakvéleményében leírtak alapján egyéni fejlesztési tervek szerint történik a tanulók fejlesztése a tanítási időn túl. A szülőket figyelmeztetjük arra, hogy a fejlesztő foglalkozásokon kötelező a tanulóknak részt venni. A hiányzásokat ugyanúgy kell igazolni, mint a többi tanóráról való hiányzást. A tagintézmény vezető a szakvélemények alapján minden tanév elején határozatban értesíti a szülőt, hogy gyermeke milyen kedvezményekre jogosult a különböző tantárgyak tanulása, számonkérése során. Az iskola figyelemmel kíséri a tanulók felülvizsgálatának idejét, és minden évben június 30-ig elkészíti a felterjesztést a Pedagógiai Szakszolgálathoz.


Pedagógiai Program NEVELÉSIPROGRAM

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola központi intézmény MOTTÓ: ”…A GYERMEKKORNAK BOLDOGNAK KELL LENNI, OLYANNAK, AMELYNEK EMLÉKE A KÉSŐBBI KOMOLY ÉVEKET NAPSUGÁRRAL ARANYOZZA MEG…” /Gróf Apponyi Albert/ 1.A mi iskolánk Az iskolánk jogelődjét 1906-ban alapította Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter a 48801. sz. rendeletével. A tanítás az 1907/1908-as tanévben kezdődött, akkor 6 tanteremben. 1997. szeptember 01-től működünk Gróf Apponyi Albert Ált. Iskola néven, mely 2001. szeptember 01-től Alapfokú Művészetoktatási Intézményként is funkcionált. Tagintézmény egységünk, és névadónk története arra kötelez minket, hogy oktatónevelő munkánkban kiemelt helyen kezeljük a Jászság, a magyar nemzet és jász öntudat történetének, hagyományainak megismertetését, a haza s ezen belül a „Jász haza” iránti szeretet felébresztését, a másság, a különféle világnézetű emberek együttes, cselekvőképes gondolkodásának formálását. Beiskolázási körzetünkben megfigyelhető változások, partnereink igénye s velünk szemben megfogalmazott elvárások szerinti feladatok:  Intézményünknek széles körű igényeket kell kiszolgálnia,  szoros együttműködés alakult ki a város önkormányzati és nem önkormányzati iskoláival, művészeti kulturális csoportjaival. A fenntartó kulturális felkéréseinek eleget téve rendszeresen adunk műsort a városi ünnepségeken,  erőforrásaink hatékony kihasználásával biztosítjuk intézményünk optimális működését, megőrizvén ezzel a város nevelési-oktatási intézményei között megszerzett helyzetünket, pozíciónkat,  növekszik a hátrányos helyzetű családok száma, s az ebből adódó szocializációs és tanulási zavarral küszködő gyermekek száma is. Az ebből adódó problémákat kezelnünk kell, és a hátrányokat csökkentenünk szükséges. Vállaljuk, hogy az esélyegyenlőség megteremtésével igyekszünk megteremteni tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. 2. Az iskola küldetésnyilatkozata. Az állami fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk az iskolába járó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. Ennek érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A jelenleg dolgozó tantestület – figyelembe véve a városi középtávú oktatási koncepcióban is szereplő, valamint az iskolahasználók és a fenntartó által támasztott igényeket, illetve elvárásokat - a következő értékeket tartja elsődlegesnek:  Képességfejlesztés  Esélyegyenlőség 39


Pedagógiai Program

 Szocializáció  Versenyszellem  Egészséges életmód Ezeknek kell áthatniuk az iskolai élet minden területét. Megvalósulásukhoz:  a tanulási lehetőségek gazdag választékát kínáljuk,  tanítási módszereinkkel alkalmazható tudást kívánunk kialakítani,  tanár és diák részére alkotó légkör teremtünk,  megfelelő önismeretre neveljük diákot és tanárt egyaránt. Tagintézményünk minden tanulója szempontjából fontosnak tartjuk: Tanulóink személyiségének sokoldalú fejlesztését, biztonságos, kiegyensúlyozott környezet megteremtését. Neveltségi szintjük, intelligenciájuk, kompetenciaképes tudásuk fejlesztését a különböző programok megvalósításának eredményeként. A különböző versenyeken való megmérettetést, a mindennapos (délelőttidélutáni) testnevelést. Egészségi és fizikai állapotuk javítását. A beiskolázási útmutatóink megtartását. hogy nevelési-pedagógiai programunkat az iskolával szembeni reális elvárások és igények ismeretében tervezzük meg. A domináns értékekből következő stratégiai céljaink, ezek megvalósításához szükséges legfontosabb feladataink: Színvonalas, következetes oktatás  a továbbtanulás megalapozása  a tehetséges tanulók felkészítése versenyekre  használható idegennyelv-tudás biztosítása diákjaink számára  hátrányos helyzetű, gyenge képességű tanulók felzárkóztatása Ezen célok eléréséhez feladat a hozzánk járó diákok közül a jó képességű tanulók kiválasztása, majd a későbbiek során a tehetségek gondozása. A külföldi iskolákkal való cserekapcsolataink, a közös projektekben való együttdolgozás más népek kultúrájának megismerését, egyúttal az idegen nyelv magasabb szintű elsajátítását és használatát biztosítja. Alkotó gondolkodásra nevelés  a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevője legyen a diák  önálló feladatokban hasznosítsa megszerzett tudását Ennek megvalósításához feladatunk az iskola öntevékeny csoportjainak működtetése, számuk gyarapítása, megfelelő tanítási módszerek (felfedeztetés, tanári és tanulói kísérletek, a diákok részéről előadások, dolgozatok, pályamunkák, projektekben együttdolgozás,) alkalmazása. Korszerű, sokoldalú, általános műveltség biztosítása  magas színvonalú anyanyelvi kultúra elsajátíttatása  jó kommunikációs készség fejlesztése  korszerű számítástechnikai ismeretek átadása, használata  A művészetek iránti igény felébresztése A drámajáték és a művészetoktatás megfelelő óraszámban tanulható, a kommunikatív nyelvtanításban is sokat léptünk előre. Az ingyenes internet-használat a SULINET program támogatásával már 1998. márciusa óta realitás, a számítógépekhez egész nap hozzáférhetnek diákjaink. Külön számítástechnika szaktanterem működik, a könyvtárban és az osztálytermekben elhelyezett számítógépek.


Pedagógiai Program

Emberi, erkölcsi tartást adó egyéni és közösségi nevelés  az együttműködési készség és a versenyszellem kialakítása  a minden diákban meglévő tehetség kibontakoztatása  helyes önismeretre nevelés Az együttműködés kultúrájának elsajátítását szolgálják azok a hagyományos rendezvények iskolai ünnepélyek, a drámajáték produkciói, amelyeken az egyéni önmegvalósításhoz szükség van csapatmunkára, a másikra való odafigyelésre, a másik munkájának elismerésére is. A tehetséggondozásban eddig is országos, megyei szintű eredményeink voltak, de még tervszerűbbé, folyamatosabbá kell ezt tennünk. Egészséges életmódra, környezetünk védelmére nevelés  a tanulók mindennapi életének részévé váljon a rendszeres testmozgás  a természetet szerető, a természetet védő diákok kerüljenek ki az iskolából A kisebb közösségekben már működő programjainkat - rendszeres kerékpártúrák, gyalogtúrák, erdei iskolai és ökoiskolai programok, pályázatokban történő részvétel (pl. TEIS program) sok sportágból háziversenyek – a diákok minél szélesebb körében kell megvalósítanunk. Az életvitel és a testnevelés tantárgyak segíthetik az életmód, valamint a testi - lelki egészséggel kapcsolatos ismeretek megszerzését, a helyes gondolkodásmód elsajátítását. Céljainkat akkor tekintjük megvalósultnak, ha  az oktató-nevelő munkánkat legalább a hagyományainknak (felvételi eredmények, tanulmányi eredmények, versenyeredmények, színes diákélet,) megfelelő színvonalon végezzük a következő években is  belső ellenőrzési-értékelési rendszerünknek köszönhetően fokozatosan kialakul a minőség biztosításának rendszere. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében:  biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek.

41


Pedagógiai Program FELTÉTELEK 1. Személyi feltételek

Személyi feltételek Az oktató-nevelő munka minden személyi feltételei biztosítottak tantestület létszáma: 39 fő, ebből : Egyetemi végzettségű v. mesterképzésben részt vett: Főiskolai végzettség: Szakvizsgázott: Gyes-en: Szerződéses: Könyvtáros (tanító-könyvtár): Fejlesztőpedagógus: Gyógypedagógus: Pszichológus: Pedagógus munkát segítő munkatársak: Iskolatitkár: Pedagógiai asszisztens Laboráns: Rendszergazda:

az intézményben. 9 fő 30 fő 9 fő 1 fő 2 fő 1 fő 1 fő 3 fő 1 fő 2 fő 3 fő 1 fő 1 fő

A színvonalas nevelő-oktató munka alapfeltétele a megfelelő személyi feltételek biztosítása pedagógusok magas fokú szakmai és pedagógiai-pszichológiai felkészültsége. Ehhez fontos a továbbképzés és önképzés lehetőségeinek biztosítása. A törvényi előírásoknak megfelelően nagy számban vesznek részt kollégáink továbbképzéseken az intézményi továbbképzési ütemtervben meghatározottak szerint. Egyetemi, főiskolai képzés: 53 fő vett részt az elmúlt időszakban. Tanfolyami továbbképzés: 32 fő módszertani, nevelési elméleti, minőségfejlesztési. Helyi továbbképzéseken bővítjük módszertani, nevelési elméleti tudásunkat, mind a város iskoláinál meghirdetett továbbképzésen, mind az intézményünkben tartott értekezleteken. Fontos feladat: a nyugdíjba vonuló szakemberek megfelelő pótlása, a minőségi szakembergárda további biztosítása. 2. Tárgyi-dologi feltételek A Jászsági Apponyi Albert Ált. Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény1 épületben működik. Jászberényben a Bajcsy út 1. szám alatt. A Bajcsy úti épület 1983-ban épült, modern, jól felszerelt intézményegység. Elhelyezkedése jó. Nem főút mellett, csendes, nyugodt környezetben található. 23 termünk van, méretük átlagosan 55 m2. .Az intézményben büfé is működik. 655 m2-es tornateremmel, 216 m2-es melegítőkonyhával és ebédlővel rendelkezik az iskola. Szaktantermei, előadók /számítógépes, kémia, képzőművészet, tánc, természetismeret/ segítik az oktatást. A könyvtár állománya több ezer kötetes. Öltözők és kiszolgáló helyiségek tartoznak még az épülethez. Az udvaron aszfaltborítású kézilabdapálya, és műfüves labdarúgó pálya, 80 m-es salakos futópálya, röplabdapálya is található. Az udvaron látható Vásárhelyi István természetbiológus emlékparkja. Az intézmény rendelkezik digitális táblákkal, fénymásolókkal, videokamerákkal, DVD- és video lejátszókkal, televíziókkal, korszerű CD lejátszókkal, mikrofonokkal, írásvetítőkkel, projektorokkal, alapfokú színpadi hangosítással. A számítógépparkunk


Pedagógiai Program

folyamatos cseréjére és új gépek beszerzésére fordítottunk nagy gondot. Az oktatásban szükséges felszerelések, eszközök beszerzése folyamatosan történik. A kerámiaégető kemence vásárlásával a képzőművészeti ismereteket tanuló osztályokban készített alkotásokat ki tudjuk égetni. Az elhasználódott sporteszközök felújítása és karbantartása folyamatos. Több ezer kötetes könyvtárunk van, új könyvek vásárlása az utóbbi években az anyagi lehetőségeinkhez mérten történt, illetve pályázatok útján. A beszerzéshez a költségvetési kereteken túl alapítványi, pályázati és saját bevételi lehetőségeinket jobban ki kell használnunk. Fontos az iskola valamennyi dolgozójának, tanulójának a takarékossága, és hogy óvja az iskola berendezéseit, vigyázzon az iskola vagyonára. 3. Eredményeink Pedagógusaink felkészültségét, munkájuk eredményességét jelzik a tanulmányi és sportversenyek eredményei. Szaktárgyi és sportversenyeken iskolai, megyei, területi és országos szinten egyaránt vesznek részt tanulóink. Iskolánk szakmai munkájának elismertségét bizonyítja, hogy évek óta egyre több tanulónk ér el kiemelkedő eredményt tanulmányi, és sportversenyeken egyaránt. Ezzel öregbítik iskolánk és Jászberény város hírnevét is. Sikeresen tanulnak tovább diákjaink 8 osztályos gimnázium osztályban is, diákjaink sorsát is figyelemmel követjük, és örömmel tölt el mindannyiunkat, hogy jól megállják helyüket. 4. Tanulókra vonatkozó adatok Tanulói létszám iskolánkban (2017. október 1-i adat): 381 tanuló Tanulócsoportjaink száma: 16 Napközis és tanulószobás tanulók száma: 255 tanuló Napközis csoportjaink száma: 8 Iskolában szervezett intézményi étkező: 329 tanuló Bejáró tanulók: 76 fő Alapfokú művészetoktatásban részesül: 83 fő Tanulócsoportjaink összetétele igen heterogén. A magatartás és a tanuláshoz való viszony területén is változatos a kép. SNI-s tanulók száma: 75 fő 5. Intézményünk tanulóinak szociális környezete Az iskolánkat körülvevő társadalmi háttér az anyagi lehetőségeket és értékrend tekintetében igen heterogén összetételű. Értelmiségiek, vállalkozók alkalmazotti munkavállalók és munkanélküliek is alkotják a szülők csoportjait. Ebből fakadóan az intézményünknek sok feladatot kell megoldania ezek közül is, kiemelkedik a család és az iskola értékrendjének egyeztetésére tett erőfeszítések. A szülők nagy része együttműködő, partnere az iskolának. Élnek az iskola által felkínált kapcsolattartási feltételekkel. Rendszeresen tartunk szülői értekezleteket és fogadóórákat és ez mellett a leendő első osztályosok szüleinek és a beiskolázás előtt álló diákjainknak (8. évfolyam) és természetesen szüleiknek külön tájékoztatót tart az iskola. Mind a diákoknak és mind a szülőknek nyílt tanítási nap keretében biztosítunk lehetőséget munkánk megismerésére. A meglevő kapcsolataink erősítésére ünnepségeket, rendezvényeket szervezünk, ahol a családok velünk együtt örülhetnek a gyermekek sikerének. A visszajelzések alapján a szülők nagy része színvonalas, gyermekközpontú, eredményes beiskolázást megalapozó iskolának tartja intézményünket. 43


Pedagógiai Program

6. Az iskola irányítása, szervezeti felépítése

Az iskola irányítását a főigazgató által kinevezett tagintézmény-vezető, és a tagintézmény-vezető helyettese végzi. A kibővített tagiskola-vezetőség tagjai:

 tagintézmény-vezető  tagintézmény-vezető helyettes  munkaközösség-vezető  diákönkormányzat vezetője Észrevételeikkel, tanácsaikkal, feladatvállalásaikkal eredményesen segítik a vezető munkáját. Az osztályok élén osztályfőnökök állnak, feladatuk az adminisztratív teendők ellátásán túl az oktatási-nevelési eljárások koordinálása, folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel aktív részvétel az iskolára háruló feladatok megvalósításában. Intézményünkben szülői munkaközösség működik. A pedagógiai munka irányvonalának meghatározásában jelentős feladata van. 7. Jövőképünket befolyásoló tényezők A meglevő hagyományaink kimagasló eredményeink ellenére az utóbbi években a gyereklétszám csökkenésével a mind több hátrányos helyzetű, speciális képzést igénylő tanuló képzésének problémájával is szembe kellett néznünk. Az intézmények közötti versenyszellemhelyzet arra késztett bennünket, hogy meglévő hagyományainkat (pedagógiai, módszertani) újragondoljuk. Szükségessé vált egy új, korszerűbb tartalmú megoldást találni. A művészeti képzésünket hátrányosan befolyásolja a tanulók tudásszintje, összetétele. Nőtt az igény az idegen nyelv minél korábbi bevezetése és kiscsoportban való oktatása iránt. Mivel a személyi feltételek adottak, szeretnénk, ha az induló első osztályokban a készségtárgyak közül a rajz és a technika tárgyakat angol nyelven oktathatnánk. Ahol a létszámok engedik, ott csoportbontásban dolgozunk.


Pedagógiai Program 3. N E V E L É S I P R O G R A M

3. 1 Pedagógiai alapelveink, céljaink, feladataink, követelményeink A nevelési programunkban fogalmaztuk meg az intézményünkben folyó nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelveit, iskolánk általunk képviselt értékrendjét, a megvalósuláshoz szükséges cél és feladatrendszert, tevékenységi formáinkat, módszereinket, elvárásainkat, eszközrendszerünket, az intézmény teljes vertikumának működését. Oktatási-nevelési struktúránk, szolgáltatásaink az iskolát használók igényeinek kíván megfelelni s mindenekelőtt a gyerekek érdekeit, kívánjuk szolgálni. 3. 1. 1. Küldetésnyilatkozatunk -

-

Diákjainkat a teljesebb megértésre, kompetencia alapú és alkotó képes tudás megszerzésre ösztönözzük. Olyan tudást biztosítsunk számukra, mely széles körű felhasználhatóságot és az új helyzetekhez való alkalmazhatóságot, alkalmazható tudást nyújthasson. Biztosítjuk valamennyi tanulónk számára az esélyegyenlőséget, egyéni képességük kibontakoztatását. Legfőbb értékünk a tanuló, a gyermek, és személyiségfejlődését biztonságos kiegyensúlyozott környezet megteremtésével biztosíthatjuk. Fontosnak tartjuk a kiemelkedő, jó szakmai pedagógusaink innovációs törekvéseit, korszerű tanítási módszerek alkalmazását. 3. 1. 2. Pedagógiai alapelveink

Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása. A Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában tanító pedagógusok azokat az értékeket tartják elsődlegesnek, melyeket egyöntetűen tudunk közvetíteni diákjainknak, figyelembe véve a szülők elvárásait, igényeit iskolánkkal szemben, valamint diákjaink elképzelései is szerepet kapnak nevelésfilozófiánkban. A.) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ezért:  A tanuló egész személyiségének, értelmének, érzelmének, jellemének és fizikumának harmonikus és differenciált fejlesztését fontosnak tartjuk.  Az iskolai élet megszervezésébe bevonjuk a gyermekeket.  Építünk nevelőink segítségére a tanulásban, a tanórán és tanórán kívüli munka megszervezésében.  A pozitív emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:  diákok között,  diák és nevelő között,  a szülői ház és nevelők,  nevelőink között B.) Pedagógiai feladatunk, hogy tanulóinknak szilárd, korszerű, továbbfejleszthető alapismereteket nyújtsunk. Ennek érdekében:  A tudomány és társadalom gyors fejlődését követni tudják diákjaink, szilárd alapismeretekkel kell rendelkezniük, hiszen az általános iskolában megszerzett tudás alappillére a továbbtanulásnak.

45


Pedagógiai Program

 Tanulóinkat felkészítjük, hogy alapvető képességeik folyamatosan fejlődjenek, képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, képességeik, jártasságaik, gondolkodásuk és intellektuális érzelmeik folyamatosan fejlődjenek.  Iskolánk oktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széles körű fejlesztésében látjuk.  Fontosnak tartjuk, hogy elsajátítsák a minden időben helytálló erkölcsi normákat.  Törekszünk a humánumra, egymás személyiségének tiszteletben tartására.  Segítjük diákjainkat és tanítjuk őket a tolerancia, a másság elfogadására.  Törekszünk arra, hogy a felelősségérzet és a kötelességtudat kialakuljon bennük a szülők együttműködésével.  Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel s hagyományaival, hogy ápoljuk a haza és szülőföld iránti szeretetet. (pl. Határtalanul pályázat)  A Föld, az élet és annak sokszínűségének tiszteletére neveljük tanulóinkat. Megértő, együtt érző és szerető figyelemmel forduljanak az élők-mind emberek, mind más élőlények-, alkotta közösségek iránt. A környezeti tudatosságot erősítjük az életviteli szokások, a fogyasztás, a közlekedés, a hulladékkezelés, a környezetre és emberre veszélyes anyagok használatának megismertetésével. Egyszerű döntési helyzetekben tudják felidézni a tanult ismereteket, és ezek alapján mérlegelni. C.) Intézményünk a szülői házzal ápolt kapcsolata révén lakóhelyünk életében folyamatosan részt kíván venni.  Rendszeresen kapcsolatot tartunk tanulóink hozzátartozóival, családjával.  Iskolánk életébe, tevékenységrendszerébe jobban be kívánjuk vonni a szülőket, lehetőséget teremtünk arra, hogy eredményeinkről minél jobban tájékozódjanak városunk érdeklődő polgárai is.  Kapcsolatainkat bővítjük, és ápoljuk a város valamennyi közművelődési intézményével és iskolájával.  Az eddigi hagyományainkhoz híven iskolánk továbbra is képviselteti magát a különböző városi rendezvényeken. D.) Tanulóinkkal szemben támasztott követelmények  rendelkezzék szilárd ismeretekkel,  problémák megoldására törekedjék,  legyen nyitott, érdeklődő,  tudja leküzdeni a felmerülő nehézségeket, ha kell akarata megfeszítésével is.  törekedjen mind jobb eredmények elérésére (a tanulásban és az életben egyaránt),  legyen kötelességtudó, és vállalt feladatait elvégző ember,  legyen segítőkész és toleráns,  tisztelje embertársait, legyen tisztában a család fontosságával és szeresse azt,  társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjék,  alkalmazza az emberi érintkezésben a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit.  ismerje, tisztelje, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet és a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  az Európai Közösséghez való tartozás értékeit  szellemileg és testileg egészséges legyen:


Pedagógiai Program

 egészségesen éljen,  szeressen sportolni, mozogni Célunk, hogy az intézményből kikerülő tanulóink közül a lehető legtöbben rendelkezzenek végzős korukra a fentebb felsorolt személyiségjegyek többségével, hiszen nevelőink mindennapi nevelő-és oktató munkája erre irányul. 3. 2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. A nevelési cél mindig azt fogalmazza meg, hogy milyen embertípus (embereszmény) alkalmas leginkább a jelen és jövő társadalmi feladatainak a megvalósításához. Alapvető feladatunk, hogy minden tanulónknak megadjuk a lehetőséget, hogy életkori sajátosságának megfelelően érje el teljesítőképessége maximumát, és az életben nélkülözhetetlen tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőttekké válhassanak, olyanokká, akik hisznek és bíznak önmagukban, felelősséget éreznek embertársaik és környezetük iránt. Célok az alapfokú nevelés-oktatás első - negyedik évfolyamán Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja:  Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.  Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.  Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt.  Az iskola adjon teret a gyermek játék és mozgás iránti vágyának.  Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését.  Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás ötödik – nyolcadik évfolyamán Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk célja:  Folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését.  A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik.  Vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz.  Vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi, és az elemző gondolkodás.  A különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveljük.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra.  A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre.  Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első - negyedik évfolyamán Az 1-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata: 47


Pedagógiai Program

 A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon.  A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását.  Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.  Alapozza meg a tanulási szokásokat.  Támogassa az egyéni képességek kibontakozását.  Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában.  Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.  Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket.  Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat.  A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás ötödik – nyolcadik évfolyamán Az 5-8. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata:  Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek.  A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.  Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét.  Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát.  Tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban.  A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra.  A nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása, és ápolásukra való nevelés.  Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt.  Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére.  Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására. Céljaink között meghatározó az európai humanista hagyományokra épülő erkölcsiség és szellemiség kialakítása, ahol a tudás mellett az ember a legfőbb érték, erényeivel és hibáival.  lakóhelyünk és természeti környezetünk megóvása,  testileg és szellemileg egyaránt fejlett gyermekek nevelése,  egészséges és kulturált életmód iránti igény felkeltése,  nemzeti hagyományaink, kulturális értékeink megismertetése, azok megbecsülése, tiszteletére nevelés,  a toleráns viselkedés kisebbségek és más népek, nemzetek kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása,  az érintkezés elfogadott normáinak és helyes formáinak gyakoroltatása,


Pedagógiai Program

 előítélet mentességre való törekvés. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy elősegítse a fentebb felsorolt értékek, elsajátítását. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek. Nevelő és oktató munkánkat sikeresnek mondhatjuk akkor, ha nyolcadik osztály végén a végzős diákjaink legalább 75 – 80%-a rendelkezik:  Olyan ismeretekkel, képességekkel, melyek képessé teszik őt arra, hogy középiskolai tanulmányoknak, követelményeknek későbbiekben megfeleljen.  Ismeri és gyakorolja a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokásokat, magatartásformákat.  Teljesíti a pedagógiai programban műveltségterületenként és tantárgyanként megfogalmazott követelményeket.  Reális elképzelése van közelebbi és távolabbi jövőjét, sorsát illetően. 3. 3. A személyiség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok A tantervben képviselt értékek, az egységes alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás azt a célt szolgálják, hogy a tanulók adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk pedagógiai munkájának középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe véve, hogy egyre több azon tanulóink száma, akik az átlagtól eltérnek akár pozitív, akár negatív irányban. 3.4 A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulói személyiség fejlesztésének elsődleges színtere a tanítási óra. A tanítás - tanulási folyamatban a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás és a tanórán belüli differenciálás meghatározzák a tanulók aktív részvételét az ismeretszerzési folyamatban. a.) A motiválás célja, hogy tartós teljesítményt önmagunktól és másoktól csak magas szinten motivált állapotban várhatunk el. Vagyis tanulóinkban felébresztjük azokat a hajtóerőket (drive), melyek a tanulóinkat tanulásra ösztönzik és ezt az állapotot (tanulási kedvet) minél tovább fenntartjuk. b.) Olyan módszereket és szervezeti formákat valósítunk meg, illetve alkalmazunk, melyek a hosszantartó aktivitást és tevékenykedést fenntartják. c.) A tanulók egyéni fejlettségéhez, képességéhez igazodik a pedagógus nevelő és oktató munkája, hogy az egyes tantárgyakból maximumot nyújtson, vagy közelítsen az optimális állapothoz. Ezt szolgálják a képességekhez igazodó munkaformák, az önálló, a csoportos, és páros munkák

3. 4.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés főbb területei:  Tanórák,  Tanórán kívüli foglalkozások,  Diák önkormányzati munka, 49


Pedagógiai Program

 Szabadidős tevékenységek,  Sport Mind az öt területnek vannak sajátos feladatai, azonban megegyeznek abban, hogy tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (diák) közösségi magatartásának kialakításához, - Véleményalkotó, és véleménynyilvánító képességének kibontakoztatásához - az erkölcsi normák kialakult szokások elfogadásához - a másság elfogadásához - társas emberi kapcsolatok fejlesztéséhez - az empátia kialakulásához. Az intézmény valamennyi dolgozójának feladata kell, hogy legyen a közösségfejlesztés terén, hiszen megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal, példaként állnak az intézmény diákjai előtt. a.A különféle iskolai, tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A nevelői hatás pedagógiailag megalapozott, konkrét legyen, a nevelői eljárás igazodjék a megértett helyzethez. b.A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A pedagógus és gyermek bizalomtéli viszonyának kialakítása. Pozitív érzelmi légkör megvalósítása. A nevelő alkalmazkodása az életkorral változó közösségi magatartáshoz. c. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni. A cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. d.A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A közösség igényszintjének felmérése. Közös célok meghatározása nevelői segítséggel. A cél elérése érdekében összehangolt tevékenység, folyamatos értékelés végzése szükséges. Önértékelés képességének fejlesztése, felelősség kialakítása a közösség dolgaiért. Az egyén helyének szerepének tudatosítása a közösségen belül. e. A közösség egyéni arculatának hagyományainak kialakítása. Feladata: A közösségek tevékenységének tudatos tervezése, folyamatos szervezése. A tanulók aktív részvételének biztosítása. A közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formák gyakorlása. Feladatmegosztás a közösségen belül. A közösségkialakítás feladatai Alsó tagozat első – negyedik évfolyam


Életkori szakasz

Pedagógiai Program

Ebből adódó feladatok

Színterek

1. osztály Beiskolázás, a csoportba tartozás élménye, egocentrizmus, spontán szerveződő párok, együtt játszó csoportok, rivalizálás megjelenése.

- szocializálódás elősegítése - beilleszkedés irányítása részletes szokásrendszer - felelősök rendszerének kialakítása e-verbális különbözőségek egy szintre hozása - azonos elvárások, egységes követelményrendszer bevezetése

- tanítási órák - nevelési helyzetek - szabadidő és sporttevékeny ségek - napközi

Életkori szakasz 2. osztály Osztályszellem, „mi” élmény kialakulása, a csoportban elfoglalt státusért folyó harc. Csúfolódás, árulkodás, fiúlány ellentét megjelenése.

Ebből adódó feladatok - szerep és szabályjátékok játszása, - tanulópárok, - csoportmunka alkalmazása, - irányított beszélgetések, - véleményalkotásra késztetés, - tisztességes küzdésre szoktatás, - másság elfogadása, - jó és rossz tulajdonságok szétválogatása, - egészséges kritikára szoktatás „vegyes nemű” csoportok kijelölése feladatokra - szociometriai mérés, - drámapedagógiai foglalkozások, - szituációs játékok, - mások véleményének meghallgatása, - többség akaratának elfogadása - konfliktuskezelés tanulása, - csoportos felkészülést igénylő feladatok adása

Színterek - erdei iskolák, - kirándulások, - napközi, - órán kívüli foglalkozások, - sportprogramok, tanítási órák

- felkészülés a felső tagozatra - leválás a tanítókról, a közösség önszabályozó szerepének elősegítése, önismereti tréning, - közösségi jogok gyakorlása

- tanítási órák, - tanórán kívüli, tevékenységek, - napközi, -DÖK munka

3. osztály Önkritika, önértékelés megjelenése, egyes tanulók peremre szorítása. Valamiben jól teljesítő, illetve negatív előjelű egyének, „sztárok” megjelenése.

4. osztály Kiskamaszkori folyamatok beindulása.

Felső tagozat ötödik – nyolcadik évfolyam 51

- osztályfőnöki órák - napközi, -DÖK munka, - erdei iskola, - kirándulások, - könyvtár, - múzeum, - versenyek, - ünnepek


Pedagógiai Program

Életkor jellemzői 5-6. osztály 11 – 12 év Az első alaki változáson túl a nemek közötti különbségek kezdenek kialakulni. A megismerő, differenciáló lelki folyamatok tökéletesedése. Nagyfokú önállóságra törekvés.

A pedagógus ebből adódó feladatai - beszélgetések kezdeményezése, - szituációs játékok alkalmazása, - önuralom, önellenőrzés, önfegyelem gyakorlása, - önismereti tréning, - helyes konfliktuskezelés, - következetes követelés

7-8. osztály 13 – 14 év A második alakváltozás és a nemek közötti végleges különbségek kialakulása. Nagyfokú gátlásosság kialakulása. Önállósodás – szülőktől való elszakadás.

-a szülőkkel való őszinte kapcsolattartás, - iskolán kívül eltöltött idő ellenőrzése szülői segítséggel - konfliktushelyzetek kezelése: Diák – diák Diák – tanár Diák – szülő Szülő – tanár - irányított beszélgetések, véleményalkotásra késztetés - gátlásosság oldása feladatokkal, értelmes tevékenységekkel -a tanuló érezze saját felelősségét

Ajánlott színterei - osztályfőnöki - biológiai órák - osztálykirándulássok - épületváltozás - színjátszás - drámaóra színházlátogatások - iskolán kívüli tevékenységek - rendszeres edzések - úszás fontosságának a kiemelése - szituációs játékok - közös kirándulások, kerékpártúrák színházlátogatások

3.5 Nevelési és oktatási céljaink megvalósítását a tanórán kívüli tevékenységek segítik, melyek az alábbiak: a.) Hagyományőrző tevékenység  Fontos feladat az iskola névadójának Gróf Apponyi Albert emlékének az ápolása.  A tanév folyamán megemlékezünk 1848. március 15-éről, 1849. október 6-áról, 1956. október 23-áról, Vásárhelyi István természetbiológusról, Iskolai ünnepélyt tartunk karácsonykor, iskolanapon, a tanévnyitásakor és tanévzárásakor.  Az év folyamán a városi, megyei, területi, és országos versenyen kiemelkedő eredményt elért tanulóknak és szüleiknek valamint felkészítő nevelőiknek állófogadást tartunk.  Saját szervezésű versenyeink, rendezvényeink: „Aranydió” mesemondó verseny Németh József népdaléneklő verseny Októberi szavalóverseny Nyuszi Kupa sorverseny Költészet napi szavalóverseny Kitűnő tanulók kirándulása (külön alsó, külön felső) Állófogadás Diáknap Víz világnapja vetélkedő Sportversenyek


b.)

c.)

d.)

e.)

f.)

g.)

h.)

Pedagógiai Program

Tavaszi és őszi rajzversenyek Nyári diáktábor Színházlátogatás (évente 2x alsó, felső) Színházlátogatás (tanárok) Testvériskolai találkozók (Kiutazások, csoportok fogadása, Perafort, Vechta, Conselve, Gyimesfelsőlok) Nemzeti lovas program Tanév végi jutalmazások (Apponyi plakett, könyvjutalom) Pályázatokon való részvétel Ballagás Könyvtári vetélkedő Szaktárgyi versenyeken való részvétel, utazás Mikulás- és Karácsonyi rendezvények Alapfokú művészetoktatás versenyi, rendezvényei (anyagszükséglet) Természetvédelmi vetélkedők, tábor (Sas-központ)  Részt veszünk Határtalanul pályázat keretében Erdély és gyimesfelsőloki testvériskolánk széleskörű megismertetésében.  Lehetőségünkhöz és mérten beépítjük tananyagunkba a magyarság múltjának egy jelentős hagyományát, a lovas képzést és oktatást. Diákönkormányzat: Tanulóink és közösségeik érdekeinek képviseletére, a szabadidős tevékenység segítésére, az intézményben diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az iskola tagintézmény-vezetője által megbízott nevelő segíti, akit demokratikus úton a közösség választ meg. Munkáját segítik az osztályban megválasztott osztálytitkárok, valamint két önkéntes nevelőtársunk. Napközi otthon, tanulószoba: A köznevelési előírásának megfelelően a szülők igényei alapján tanítási órák után, a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon és felső tagozaton (összevontan) is napközi otthon működik. Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. Igény szerint ebédet (menzát) biztosít az intézmény a nem napközis tanulók számára is. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjat az iskolában kell befizetni. Iskolai diák-sportkör: Az iskolai diáksport a tanórai testnevelésórákkal együtt biztosítja tanulóink mindennapi testedzését, valamint tanulóink felkészítését a különböző sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A ISK több sportágat működtet az igények és lehetőségek figyelembevételével. Figyelembe vesszük iskolánk és városunk hagyományait, így hangsúlyt fektetünk a labdarúgásra, jeges sportokra és a lovas oktatásra is. Versenyek, vetélkedők: Tehetséges tanulóink képességeinek fejlesztését segítik az iskola által meghirdetett versenyek, vetélkedők, melyek évente rendszeresen kerülnek megrendezésre. A legtehetségesebb tanulóinkat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre nevelőink felkészítik. A felkészítést a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások: Intézményünk nevelői egyrészt a tantervi követelmények teljesítéséhez, másrészt a nevelői munka elősegítése céljából az osztályaik számára évente (1 – 8 évfolyamon) tanítási időben egynapos tanulmányi kirándulást szervezhetnek. E kirándulásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola: Az iskola falain kívül több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozásokat szerveznek nevelőink alsó tagozatos munkaközösségen belül. Itt élet közeli helyzetben sajátíthatják el tanulóink egy-egy tantárgyi téma feldolgozását. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell 53


Pedagógiai Program

fedezniük. Az alapítványi támogatáson felül a költségeket lehetőség szerint pályázati pénzzel próbáljuk kiegészíteni. i.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozás: Az egyes témák anyagának a feldolgozását s az anyag teljesítését hatékony módon szolgálják a közművelődési intézményekben és művészeti előadásokon tett csoportos látogatások, ahol tanulóink felkészülhetnek az önálló információgyűjtésre, az önálló ismeretszerzésre. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Szabadidős foglalkozás: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére a szülők anyagi helyzetéhez és a felmerülő igényekhez igazodva szabadidős programokat szervezünk. A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. k.) Iskolai könyvtár: Tanítási napokon az önképzést, az önművelést iskolai könyvtár segíti. Folyamatosan törekszünk arra, hogy új könyveket tudjunk beszerezni, és frissíteni tudjuk a könyvtári állományt. l.) Számítástechnikai szaktanterem: Tanítási napokon a számítástechnika órákon kívül a tehetséggondozásra illetve az új információk átadására, bővítésére nyílik nagy lehetőség. m.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek csoportos használata: A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit illetve eszközeit a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. n.) Hit- és vallásoktatás: Az iskolában területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel tanulóink számára önkéntes. Az iskola biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve a világnézeti információk tárgyilagos és többcélú közvetítését. Intézményünk vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. A hit- és vallás oktatót az egyház biztosítja. 3.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenység. Pedagógiai tevékenység Az elmúlt évek statisztikáját figyelembe véve egyre több problémával küszködő gyermekkel találkozunk, mely sokszor nagy terhet és kihívást ró a pedagógusaink vállára, ezeknek az eseteknek a megoldásában, a probléma feltárásában szakember segítségére is kell támaszkodnunk. Azoknál a tanulóinknál, akiknél beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzd, e kérdés eldöntésében a Jászsági Egységes Pedagógiai Szakszolgálat megkeresésére a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság dönt Konkrét tüneti kategóriák: Hiperaktivitás, Figyelemzavar, Érzelmi zavar, Krónikus testi betegség, Autizmus, Többszörös a fentiekkel együttesen való jelentkezése. Mindezek ismeretében kollégáinknak feladata: - probléma felismerése, - empatikus képesség érvényesítése, - okok keresése (szülővel való beszélgetés segítségével), ha nincs eredmény szakember segítségének igénybevétele, - módszerek megválasztása-megváltoztatása,


Pedagógiai Program

- tanulási technika tanítása, - önértékelés képességének az erősítése, - szabadidős tevékenység során több időt kell szánni e tanulókra, - sok türelem, dicsérő szó, - különböző konfliktus megoldó technikák megismerése-megismertetése, - szakszolgálatok segítségének az igénybevétele, Szülői kérés alapján intézményünk magántanulói státuszt engedélyez (közoktatási törvényben meghatározottak szerint), de igyekszünk olyan megoldást találni, ami legjobban a tanuló érdekét szolgálja.

55


Pedagógiai Program 4. Iskolai egészségnevelési program 4. 1. Törvényességi háttér

1. A Köznevelési tv. 2. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló rendelet 3. Országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására" 4. Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról 5. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény és vhr. 6. Az egészségügyről szóló törvény 7. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló rendelet 2. és 3. sz. melléklete 8. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról szóló rendelet 9. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv. 4. 2. Egészségfejlesztő iskola Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:  Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.  Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;  Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.  Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.  Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá vagy éppen Hogyan hátráltathatja - az egészség fejlesztését és a tanulást. Az elmúlt évek népegészségügyi adatai illetve a hazai felmérések elemzése alapján szükségessé vált, hogy a jogszabályoknak megfelelően az iskolánkban is külön kezeljük az egészségnevelési, egészségfejlesztési programunkat.


Pedagógiai Program 4. 3. Helyzetkép

Az egészségnevelést iskolánk hosszú évek óta kiemelt területnek tekintette és kiemelten is kezelte. Mutatják ezt a különböző tantárgyak tanmenetei, az osztályfőnöki órák helyi tantervei, az iskola egészségnevelésének kialakult támogató és kapcsolattartó rendszere. Az alábbiakban vázolt feladatok, módszerek jelentős része több éve sikeresen működik, folyamatos fejlesztése biztosított. 4. 3. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel  a táplálkozás,  az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás,  a családi és kortárskapcsolatok,  a környezet védelme,  az aktív életmód, a sport,  a személyes higiénia,  a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás;  az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; évente egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:  évente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában;  a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. 4. 3. 2. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt céljai  A tanulók szerezzék meg azokat az ismereteket, alkalmazásához szükséges jártasságokat, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, csökkenteni azok súlyosságát. 57


Pedagógiai Program

 Az egészséges életmód kialakítása, a természet adta lehetőségek felhasználása.  Ismerjék saját testük életműködéseit, a testi-lelki egészség feltételeit.  Tudatosuljon bennük az ember és az őt körülvevő környezet kölcsönhatásainak következménye.  A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozása. Helyi céljaink:  Az egészség helyes értelmezése, az önmagunkkal szembeni felelősségérzet kialakítása.  A helyes viselkedési módok elsajátítása.  Egészségvédő szokásrendszer kialakítása.  Segítségnyújtás az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi hatások felismeréséhez, tanácsok adása azok kivédésére, elhárítására.  Tudatosuljon az önismeret, a helyes önértékelés fontossága az egyéni döntések meghozatalában.  A tanulók mozgásigényeinek kielégítése, a motoros képességek, a mozgáskészségek fejlesztése, fizikai erőnlét fokozása.  A szellemi és a fizikai terhelés egyensúlyának fontossága. Az edzés, a sport iránti igény kialakítása, a kötelességtudat fejlesztése.  Az állandó és indokolatlan gyógyszerszedés ellen, a szervezet ellenálló képességének más módszerrel való befolyásolása melletti fellépés.

Konkrét céljaink:  Az egészség megőrzéséhez és a betegségek megelőzéséhez szükséges ismereteket konkrét példákon elemezzük, erősítjük.  Olyan képességek kialakítása a cél, amellyel később tanulóink kontrollt szerezhetnek saját egészségük felett.  Fejlesszük a tanulók kifejezőkészségét, önismeretét, önbizalmát.  Erősíteni kell a tanulók empatikus és együttműködési készségét. A mindennapi élet példáinak felhasználásával a kritikus szemléletmódot, a döntéshozatalhoz szükséges felelősségérzetet alakítjuk ki tanulóinkban


Pedagógiai Program

6. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 6. 1. Az osztályfőnök feladatai -

-

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

59


-

-

-

Pedagógiai Program

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel. A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

6. 2. Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállított munkaterv - Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról. - Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). - Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. - Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. - Az osztály diákközösségének vezetői. - Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán - Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. - Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről. - Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról


-

Pedagógiai Program

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Más településről bejáró tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról - Tanulók száma - Osztályozott tanulók száma és aránya - Osztályozatlan tanulók száma és aránya - Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga - Az osztály tanulmányi átlaga - Kitűnő tanulók száma és aránya - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén - Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén - Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén - Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya - Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya - A bukások száma tantárgyanként - A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei - Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) - Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői  A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika)  Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján  A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és aránya  Továbbtanulás iskolatípusok szerint  Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya  Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya  Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya  Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén 61


-

Pedagógiai Program

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:  Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?  A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek? 6. 3. Az osztályfőnöki órák témái

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. - Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. - Megemlékezés az iskola névadójáról. - Osztálykirándulás előkészítése.


Pedagógiai Program

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 5. évfolyam Tananyag: Tanuljunk tanulni Ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban. Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel. A tanulást is tanulni kell. Ami érdekel, amit szívesen csinálok. Tananyag: Személyiségünk Önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély. Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás szenvedélybetegség jellegének tudatosítása. Tananyag: Test és lélek Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségese. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. Szabadidő helyes felhasználásáról. Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései. Tananyag: Tudni illik Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana: színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand. Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése. Tananyag: Családi élet Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek). Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása. Tananyag: Közlekedés Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek. Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait! 6. évfolyam Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás. Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket! Tananyag: Személyiségünk Ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély: jó és rossz szokásaink. Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

63


Pedagógiai Program

Tananyag: Test és lélek Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom. Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit. Tananyag: Tudni illik Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság. Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete. Tananyag: Családi élet Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban. Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele! Tananyag: Közlekedés Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi). Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat. Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit! 7. évfolyam Tananyag: Test és lélek Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása. Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról! Tananyag: Személyiségünk Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések. Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában! Tananyag: Pályaorientáció Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.


Pedagógiai Program

Tananyag: Közlekedés A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása. Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal! Tananyag: Tudni illik Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. Társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem. Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása. 8. évfolyam Tananyag: Személyiségünk Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, énideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem-lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői. Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit! Tananyag:Pályaorientáció Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka. Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, 65


Pedagógiai Program

továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása. Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban. Tananyag: Családi élet Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés. Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni! d) Választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka


-

Pedagógiai Program

A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra Az iskolaválasztás gondja A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét 67


-

Pedagógiai Program

Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása


Pedagógiai Program 7. A pedagógusok helyi intézményi feladatai

7. 1. A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösség munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 7. 2. A tanórai oktató-nevelő munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. -

69


-

Pedagógiai Program

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

7. 3. A tehetséges tanulók gondozása, és a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. - Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

7.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

7.5 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.


Pedagógiai Program

7.6 Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása. 7.7 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

7.8 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban lehetőség szerint. 7.9 Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása. 7.10 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 7.11

Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.

71


-

Pedagógiai Program

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

életének;

7.12

Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

7.13

A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

7.14 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

1. 2. 3. 4.

7.15. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - iskolai felelősi rendszer; - sportélet;


5.

6.

7.

8.

9.

Pedagógiai Program

- túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt a tagintézmény vezetőnek ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az tagintézmény vezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. 7.16. A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola vezetője legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,  a helyi tanterv követelményeiről, 73

Jászsági Általános Iskola     

Pedagógiai Program

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola vezetőségéhez, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola vezetőjétől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirendegy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában;


-

Pedagógiai Program

az iskola tagintézmény vezetőnél; a nevelők szakmai munkaközösség vezetőnél 8. Magasabb évfolyamra lépés feltételei

Az első-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette. Pedagógusaink a követelmények teljesítését a tanuló év közbeni tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján bírálják el. Első – nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot, illetve megfelelt minősítést kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanulónk második – nyolcadik év végén egy vagy három tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, akkor augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha osztályozó- ill. javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, második – nyolcadik évfolyamon évfolyamot ismételni köteles. Első évfolyamon, ha diákunk első alkalommal nem tesz eleget a követelményeknek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük és tanulmányait első évfolyamon folytatja. Osztályozóvizsgát köteles tenni az a tanuló, aki:  a tanulói foglalkozások alól felmentett,  az intézmény főigazgatója engedélyezte, hogy tanulmányi kötelezettségeit az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, illetve az egyes tantárgyak éves órakeretének 30%-ánál többet hiányzott  magántanuló volt. Osztályozóvizsga tantárgyai a következők: 1-4.évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, erkölcstan, környezetismeret, idegen nyelv, informatika. 5-8.évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, idegen nyelv, matematika, erkölcstan, etika, történelem, társadalmi ismeretek, természetismeret, fizika, kémia, biológiaegészségtan, földrajz, tánc és dráma hon- és népismeret, informatika Az első-nyolcadik évfolyamon a törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott igazolatlanul.

1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. 3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:  a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;

75

Jászsági Általános Iskola 

Pedagógiai Program

az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:  az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.) 5. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. 6. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:  Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk.  A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.  Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük.  A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:  KIVÁLÓAN TELJESÍTETT /5/  JÓL TELJESÍTETT /4/  MEGFELELŐEN TELJESÍTETT /3/  FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL /2 vagy1/  A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. 7. A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. 8. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5)jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 9. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. 10. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 11. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:


Pedagógiai Program

Teljesítmény 0-30 %: 31-50 %: 51-75 %: 76-90 %: 91-100 %:

Érdemjegy elégtelen (1) Elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

8.1. Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1 Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozóvizsga, - pótló vizsga, - javítóvizsga. 1. Osztályozóvizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 4.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

5. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozóvizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, - javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. 6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: - 2013-2014. tanév júniusban: Az első és az ötödik évfolyamon. - 2014-2015. tanév júniusban: A második és a hatodik évfolyamon. 77


Pedagógiai Program

- 2015-2016. tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évfolyamon. - 2016-2017. tanév júniusban: A negyedik és a nyolcadik évfolyamon. A követelmények elfogadásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 7. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI GYAKORLATI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI


Pedagógiai Program

Testnevelés és sport

GYAKORLATI

A kiemelt dőlt aláhúzott az osztályozóvizsgára vonatkozik, még a többi a javítóvizsga és a pótló vizsgára. 8.2. Iskolánkba jelentkező tanulók felvételének elvei Iskolánk a beiskolázási körzetből (fenntartó által meghatározott) minden jelentkező tanköteles tanulót felvesz. 1. Első évfolyamra történő beiratkozás feltételei:  az adott naptári évben a 6. életévét május 31-ig betölti,  ha december 31-ig tölti be a 6. életévét, a szülő írásos kérelme és nevelési tanácsadó szakvéleménye szükséges. 2. Beiratkozáshoz szükséges:     

gyermek születési anyakönyvi kivonat, szülő személyi igazolványa, lakcímkártya, óvodai szakvélemény, nevelési tanácsadó szakvéleménye (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda Nevelési Tanácsadó vizsgálatát javasolta),  orvosi vizsgálat eredménye (ha szükséges szakértői bizottság véleménye). 2.-8. osztályba történő felvételnél kérjük:  tanuló anyakönyvi kivonatát,  szülő személyi igazolványát,  tanuló személyi igazolványa  lakcím kártyáját,  tanuló bizonyítványát,  előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, 8.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 1. tanulók számára. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

-

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

-

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

-

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

-

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

-

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

79


Pedagógiai Program

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

-

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -

-

a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY biológia

kémia

fizika testnevelés -

-

ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás magasból esés

az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegélynyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

-

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

-

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos


Pedagógiai Program

HELYI TANTERV

81


Pedagógiai Program

9. HELYI TANTERV 9. 1. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai, az előírt tananyag és a követelmények: A vonatkozó jogszabályok: 2011. évi CXC tv a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 51/2012 (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről (A kerettantervek képezik a mellékleteket!) 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (Nat) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 17/2013 (III. 1) EMMI rendelet A nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról (irányelv) 16/2013. (II.28. ) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről (TKr.) 73/2013. Korm. rendelet az egyes oktatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról Iskolánk az EMMI rendelet által kiadott kerettanterveket használja. 9.2. Óratervek 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet,és A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet pedagógiai programmal, helyi tantervvel kapcsolatos rendelkezései szerint: 8. § (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási napon nem lehet több  hat tanítási óránál az első–harmadik évfolyamon,  hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon,  hét tanítási óránál az ötödik–nyolcadik évfolyamon, (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet  az első–negyedik évfolyamon legfeljebb kettő,  az ötödik–hatodik évfolyamon legfeljebb három,  a hetedik–tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy 9. § (1) A 8. §-ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni ▪ az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, ▪ a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások,


Pedagógiai Program

▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)–(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, ▪ a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. (2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. 10. § (1) Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. tanévben az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és kilencedik évfolyamán, ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni. Az EMMI kerettantervi óraszámait értelmezve 36 tanítási hétben kell gondolkoznunk. 1. Iskolánk helyi tanterve az Emberi Erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül az alábbi kerettantervekre épül: A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, 2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”. 2. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le,a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel. 3. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson: A jogszabályi változások miatt – melyek lépcsőzetesen, felmenő rendszerben lépnek érvénybe – az egymást követő tanévekben eltérően alakulnak az egyes évfolyamokon a tanulók által igénybe vehető kötelező és választható tanórai óraszámok. Az évente belépő változásokat mutatja a következő táblázat. Rendeletben előírt kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 7 7 6 6 2 4 4 4 4 1 1 1 1 83


Pedagógiai Program

Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Összes heti óra

1 2 2 1 5 2 25

1 2 2 1 5 2 25

1 2 2 1 5 3 25

1 2 2 1 5 3 27

A nevelőtestület által megszavazott tantárgyi óraszámok. Érvényes felmenő rendszerben a 2013. szeptember 1-től az 1. évfolyamtól.

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Angol nyelv Összes heti óra

ÉVFOLYAM 1. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam

1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 8 8 8 8 2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 5 5 5 5 1 25

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom

1 25

1 25

1 27

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 óra 1 óra 1 óra


2. évfolyam 3. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 4. évfolyam

Pedagógiai Program

1 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra

Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv

Rendeletben előírt kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam Évfolyam 4 4 3 4 3 3 3 3 4 3 3 3 1 1 1 1

Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Összes heti óra

2

2

2

2

2 1 1 1 1 5

2 1 1 1 1 5

2 1 2 1 1 1 1 1 5

1 2 1 2 1 1 1 5

1

1

1

1

2 28

3 28

3 31

3 31

A nevelőtestület által megszavazott tantárgyi óraszámok. Érvényes felmenő rendszerben a 2013. szeptember 1-től az 5. évfolyamtól.

85


ÉVFOLYAM 5. évfolyam 5. évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam 8. évfolyam

Pedagógiai Program

Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Matematika Informatika Vizuális kultúra Matematika Természetismeret Hon- és népismeret Vizuális kultúra Magyar nyelv és irodalom Matematika Kémia Földrajz Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Biológia-egészségtan Technika, életvitel és gyakorlat Kémia Földrajz

Tantárgyak

5.

Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 0,5 óra 1 óra 1 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 1 óra - 0,5 óra - 0,5 óra

6.

7.

8.


Pedagógiai Program

évfolyam évfolyam évfolyam Évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

4 3 4,5 1

4 3 4 1

4 3 4 1

4,5 3 4,5 1

2

2

2

2

2 1 1 1,5 1 1 5

2,5 1 1 1,5 1 1 5

2 1,5 2 1,5 1 1 1 1 5

1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 5

Osztályfőnöki óra

1

1

1

1

Összes heti óra

28

28

31

31

87


Pedagógiai Program

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

Művészeti Pedagógiai programja

2015

„A játék során egy gyerek mindig átlagéletkora köznapi viselkedése fölé emelkedik, a játékban olyan, mintha egy fejjel magasabb lenne önmagánál.”

/Vigotszkij/

„Egyelőre a legkisebbeken akartam segíteni. Azok lehetnek felnőttek is, mert ki miben járatlan, abban gyermek…” /Kodály Zoltán/


Pedagógiai Program

Az intézmény adatai: Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény székhelye: Jászberény, Bajcsy u. 1. Az intézmény fenntartója: Jászberényi Tankerületi Központ Az intézmény működési területe: Jászberény város közigazgatási területe és környező települései Az intézmény alaptevékenysége: Általános iskoláskorú gyerekek oktatása, nevelése Alapfokú művészeti nevelés megvalósítása: Színművészet-bábművészeti, képző- és iparművészeti valamint táncművészeti ágakban Évfolyamok: Előképző 1-2. alapfok 1-6 osztályig

Alapítás kelte: 2001.

Tagintézmény vezető: Koczka Tibor

89


Pedagógiai Program

1. Alapfokú Művészeti Oktatás Pedagógiai Programja 1.1.Nevelésfilozófiánk:

„Minden gyerek értékes és tehetséges, csak meg kell találni a bennük rejlő értékeket és tehetséget:” – Ez a pedagógus feladata. A fenti gondolat fokozatosan érvényes a művészetek területén. A művészeti oktatás bevezetésével bővebb lehetőség nyílik a gyermeki képességek kibontakoztatására, filozófiánk megvalósítására. Ehhez olyan oktatási intézményekre van szükség, amelyek sokoldalú ismereteket közölnek a tanulókkal. 1.2. Az iskolai nevelés és oktatás céljai

1.2.1. Intézményünk célja tanulóink művészeti alapnevelésének megvalósítása az indítandó tanszakokon, a művészeti kultúra megalapozása, a tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. Fontos feladata a képességek kibontakoztatása, az esztétikai érzék finomítása. 1.2.2. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság –alakítása mellett a látás kiművelésére, tudatosítására. Alkalom nyílik a képességek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejezőkészségeik kialakítására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait. 1.2.3. A múlt értékeinek megőrzése mellett cél a művészi kommunikáció megjelenítési formáit megismertetni, gazdagítani az önkifejezés eszközeit. Az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül elősegíteni a tanulók szocializációjának folyamatát. 1.3.Bemeneti feltételek

a, Környezeti feltételek biztosítása:  A kimeneti cél elérése érdekében szükséges eszközrendszer megteremtése, funkcionális használta.  A hatékony nevelőmunka biztosítása a megfelelő szakértőgárda működési feltételeinek biztosítása, munkájuk szinten tartása – továbbképzéssel, ellenőrzéssel. b, Az iskola által átadandó értékek:


Pedagógiai Program

 A megfelelő kommunikációs kultúra kialakítása.  A személyiség és csoportszerep formálása.  Az egyéni érdeklődés, az önálló feladatvégzés és gondolkodásmód kialakítása.  Eszközhasználat és anyagalakítás megismertetése.  A természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására való felkészítés.  Az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésének elsajátítása.  A néphagyomány és népkultúra élményszerű megismertetése. c, Képességek fejlesztése:                 

vizuális önkifejezés és alkotás megismertetése, az esztétikum felismerése és értelmezése, a természet szépségének befogadása, a művészetek, a műalkotások befogadása, vizuális absztrakció, kifejezési technika, önálló gondolkodás és tevékenység, önálló problémamegoldó képesség, nyilvánosság előtti szereplés, beszédkészség és kommunikatív készség fejlesztése, kreatív gondolkodás, a fegyelmezett, összehangolt és csoportban végzett munka megvalósítása, testi és lelki teherbírás fejlesztése, tér- és formaérzék kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, előadási készség kifejlesztése, magabiztos fellépés, 1.4. Kimenetre utaló célok

Olyan gyerekek kerüljenek ki iskolánkból, akik:  szeretik és megértik a művészetet,  emberi tulajdonságaikban is a harmóniára törekednek,  alapkészségeik a megismert művészeti területen az átlagosnál magasabb szintet érnek el,  továbbtanulásuknál megfelelő alapként szolgáljanak az itt megszerzett ismeretek,  ismerje és szeresse a népművészetet, népi hagyományokat, 1.5. Céljainkat akkor tekintjük elértnek:

 Ha a bemeneti feltételeknél az iskola lehetőségeihez mérten minden tervezett lehetőséget és feltételt biztosítani tud, úgy tárgyi, mint szakmai területen.

91


Pedagógiai Program

 Ha olyan vonzóvá tudjuk tenni a képzési területeket, hogy tanulólétszámunk a megfelelő nagyságrendet éri el.  Ha az értékelések során azt látjuk, hogy tanulóink megfelelő szinten teljesítették a kitűzött feladatokat.  Ha a tanítás-tanulás folyamatának ellenőrzése során azt tapasztaljuk, hogy a munka elvégzése mindkét fél részéről megfelelő szintű, intenzitású.  Ha a szülők, az önkormányzat és városunk polgárai megelégedettséggel nyilatkoznak munkánkról, eredményeinkről. Céljainkat a kiadott tanterveknek megfelelően, követelményeinek szellemében végezzük. Az itt tanító pedagógusok folyamatosan önképzésben vesznek részt. Igyekszünk a tanulóknál tapasztalható hátrányokat ellensúlyozni, azonos szintre hozni. A tantervben meghatározott módon mérjük és értékeljük tanulóink munkáit, amelyről a szülők felé bemutató előadások, kiállítások és foglalkozások keretein belül számot adunk. 1.6. Együttműködés a szülőkkel

A csoportok által tartott bemutatók, előadások, kiállítások alkalmával találkozó a szülőkkel. A felmerülő problémák megvitatása, segítség kérése a feladatok megoldásához. 1.7.Iskolánk helyi tanterve

Az iskola helyi tanterve tartalmazza az egyes művészeti ágakban tanítandó tantárgyakat, a tanítási időkeretet, óraszámot tantárgyanként és évfolyamonként. Továbbá tartalmazza a követelményrendszert, a tanulók értékelésének módjait, a szükséges taneszközök jegyzékét. A választható órakeret felhasználásáról, lehetőségeinknek megfelelően döntöttünk. A tanulókat ösztönözzük a versenyeken, bemutatókon való részvételre. Tudásuk bemutatásaként nyílt órákat, kiállításokat, előadásokat rendezünk. Az alapfokú művészeti oktatás működéséhez szükséges taneszközökkel rendelkezünk. Ezek fejlesztése folyamatos, előzetes terv alapján valósul meg. A művészeti oktatás folyamatában a központi tanterv (27/1998./VI.10./MKM rendelet alapján készült. Az Alapfokú Művészetoktatás követelményei és tantervi programja, ROMI-SULI Könyvkiadó és Továbbképző Műhely, Mogyoród, 1998 által előírt tankönyveket és taneszközöket használjuk. Munkacsoportunk helyi tantervet nem írt, hanem az imént említett s a minisztérium által már elfogadott Művészeti Oktatás Tanterve alapján készült helyi tantervet használjuk fel, az iskola helyi adottságainak és céljainak megfelelő kisebb módosításokkal, tehát adaptáltuk. Az adaptálás előtt több olyan iskolát is


Pedagógiai Program

meglátogattunk, ahol e tanterv szerint tanítanak, s csak ezután döntöttünk a felhasználásról. 1.8.Kötelező tanszerjegyzék: 1.8.1.Tánc tanszak

A tanterv a következő kötelező taneszközök használatát írja elő: Helyiségek, tanterem:  A csoport, illetve az együttesek létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban más művészeti ágakkal, tanszakokkal közös helyiségként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Táncterem (balett-terem)  Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1 Figyelembe vehető más célra létesített, de funkciójának megfelelő, a többcélú hasznosítás szempontjai szerint kialakított nagyméretű terem is. Kellék- és jelmeztár  Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai és oktatási eszközei. Tanterem  Tanulói asztalok, székek tanulók létszámának figyelembevételével.  Tanári asztal, szék tanteremként 1. Eszköztároló szekrény  Tanteremként 1. Tábla  Tanteremként 1 elméleti órák helyiségébe. Ruhatároló (fogas)  Tanulók létszámának figyelembevételével, folyosóra is elhelyezhető. Magnetofon, CD vagy lemezjátszó,  Tanteremként 1. Televízió, videokamera, video lejátszó  Iskolánként (székhelyen és telephelyen) 1. Táncterem, balett-terem  Megfelelő faburkolatú padlózattal. Zongora vagy pianínó: 1 93


Pedagógiai Program

 Zongoraszék: l. Tükörrel borított falfelület  Legalább a terem egyik oldalán. Balett szőnyeg: 1 Falba rögzített 5-6 cm átmérőjű farudak  Tanulók létszámának figyelembevételével a tanulók kora szerinti magasságba függesztve. Audio készülék: 1 Erősítő berendezés tartozékokkal: 1 1.8.2. Képző és iparművészet

(grafika, festészet, szobrászat, kézművesség,) Helyiségek Előadóterem, tanterem  A tanszakok és a tanulók létszámának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Vasaló, vasalóállvány: műhelyenként 1. Varrógép: - műhelyenként 1. Szövőszék: - műhelyenként 1. Szövőállvány vagy szövőkeret, madzagszövő tábla: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Rezsó: - műhelyenként 1. Festékező kád: műhelyenként 1. Festékező edények: - műhelyenként 6, tanulók létszámának figyelembevételével 1. Grafikai festékező asztal: - műhelyenként 1. Kéziszerszámok: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Zárható vegyszertároló: műhelyenként 1, savak, lúgok tárolására. Szeméttároló: - műhelyenként 1. Grafika, festészet, szobrászat műterem, valamennyi) rajzasztal (rajzpad, rajzbak) .

rajzterem

(megjegyzés

 Tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely. Tárgyasztal (állítható): - műhelyenként 2.

hiányában


Pedagógiai Program

Dobogó, paraván: - műhelyenként 1. Mobil-lámpa (reflektor): - műtermenként 2. Vízcsap (falikút):- műhelyenként 1. Festőállvány: - négy tanulóként 1, festészet tanszak. Mappatartó szekrény: - tanszakonként 1. Mintázó állvány vagy mintázó korong: - négy tanulónként 1, szobrásztanszak. Szárító és tároló állvány: - műhelyenként 1. Sokszorosító grafikai prés: - iskolánként 1, grafika tanszak. Égetőkemence: - iskolánként 1. Agyagtároló láda: - iskolánként 1. Gipsztároló láda: - műhelyenként 1, szobrásztanszak. Zárható vegyszertároló: - tanszakonként 1. Kéziszerszámok (grafikai és mintázó eszközök): - tanulónként 1. Szeméttároló: - műtermenként 1. 1.8.3. Színművészet

Helyiségek Tanterem  A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban művészeti ágak, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható, ha az funkciójának megfelelő, illetve a tanulók és a csoportok száma azt lehetővé teszi. Előadóterem, próbaterem, gyakorlati műhely  A tanszakok és a tanulók számának figyelembevételével, az iskola munkarendje szerint az egyidejűleg megtartott csoportos foglalkozásokhoz szükséges számban színpaddal bábművészeti tanszaknál. Jelmez-, kellék- és díszlettár: tanszakonként 1, tanszakok közös helyiségeként is kialakítható. Tanterem tanulói asztalok, székek  Tanulók létszámának figyelembevételével 1. Nevelői asztal és szék: - tantermenként 1. Eszköztároló szekrény: - tantermenként 1. Tábla: tantermenként 1, elméleti órák helyiségében. 95


Pedagógiai Program

Vetítővászon: - tantermenként 1. Sötétítő függöny: - ablakonként, az ablakok lefedésére alkalmas méretben. Videokamera: - tanszakonként 1. CD-lejátszó, magnetofon: - tantermenként 1. Televízió, video (lejátszó, felvevő): - tantermenként 1. Ruhatároló (fogas): - tantermenként 1, folyosóra is elhelyezhető. Szeméttároló: - tantermenként 1. Előadóterem, próbaterem mozgatható dobogók: tantermenként 1. Paravánok: - tantermenként 1, bábművészeti ágnál. Egészalakos tükör: - termenként 1. Alapvető színpadi előadótermenként 1.

világítástechnikai

és

hangtechnikai

berendezés:

-

Erősítők, hangfalak: - előadótermenként 1, illetve 2. Egyszerű ritmus és dallamhangszerek: - előadástól függően. Állítható magasságú támla nélküli szék: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Varrógép: - műhelyenként 1. Falikút (hideg-meleg vizes kézmosási lehetőség): - műhelyenként 1. Tároló szekrények, ládák, kosarak: - műhelyenként 2. Polcok: - műhelyenként 1. Kéziszerszámok: - tanulók létszámának figyelembevételével 1. Zárható vegyszertároló: - műhelyenként 1, savak, lúgok tárolására. Szeméttároló: - műhelyenként 1. 1.9.Tantárgyak, óraszámok

Az alapfokú művészetoktatás tantervét 37 hétre tervezi. A heti tanítási órák együttes száma az előképzőben 2 óra, az alapfokon 4 óra. 1.9.1.Képző- és Iparművészeti ág:

Képzőművészet tanszak Tantárgyak

Évfolyamok

Előképző

Alapfok 1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.


Vizuális alapismeret

2

Pedagógiai Program

2

Rajz – festés – mintázás

2

2

2

2

2

2

Műhely

2

2

2

2

2

2

előkészítő, Műhelygyak Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen-év

72

72

144

144

144

144

144

144

2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben. Tantárgyak

Évfolyamok

Előképző

Alapfok 1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Vizuális alapozó 2 gyakorlatok

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

Grafika és festészet alapjai Vizuális alkotó gyakorlat Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen-év

72

72

144

144

144

144

144

144

2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben.

1.9.2. Színművészet-bábművészeti ág:

Színjáték tanszak

Tantárgyak

Évfolyamok 97


Pedagógiai Program

Előképző Drámajáték színjáték

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

– 2

2

2

2

2

2

2

2

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

Beszéd gyakorlat Mozgás gyakorlat Versés prózamondó Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen – év

72

72

144

144

144

144

144

144


Évfolyamok Előképző

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

és 2

2

2

2

2

2

2

2

Beszéd és vers

1

1

1

1

1

1

Mozgás és

1

1

1

1

1

1

Dráma színjáték

tánc Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen – év

72

72

144

144

144

144

144

144

3.

4.

5.

6.


1.9.3. Táncművészeti ág:

Néptánc tanszak Tantárgyak

Évfolyamok Előképző 1.

Alapfok 2.

1.

2.


Népi Néptánc

játék 2

Pedagógiai Program

2

Folklór

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

1

1

ismeret Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen – év

72

72

144

144

144

144

144

144

2011.szeptember 1-ig kifutó rendszerben. Tantárgyak


Népi játék

Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

2

2

3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

Folklórismer. Folklórism.

1

1

Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen-év

74

74

148

148

148

148

148

148

2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben. Modern kortárstánc tanszak Moderntánc tanszak

99


Tantárgyak

Pedagógiai Program


Táncelőkész.

Alapfok

1.

2.

2

2

Esztétikus testképz.

1.

2.

4

4

Jazz-technika

3.

4.

5.

6.

4

4

4

4

Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen-év

76

76

152

152

152

152

152

152

A tantárgyakhoz kapcsolódó helyi tanterveket a pedagógiai program melléklete tartalmazza. Itt találhatók :     

feldolgozandó tananyag, követelmények, javasolt módszerek, ajánlott taneszközök, az ellenőrzés és értékelés módjai. 1.10.Ellenőrzés – értékelés

Értékelési módok A, Színjáték tanszak  Az előképzőben félévkor csak a szülők előtti nyílt óra keretében, a műhelymunka szokásos menetét bemutató formában adjanak számot az elvégzett munkáról, év végén a tanszakvezető dönt a közönség előtti vagy nyílt órai szereplésről.  Az alapfok első évfolyamától év végén kezdődhet a bemutató előadások megtartása – tanszaki bemutató.  Félévkor – az előképzőhöz hasonlóan nyílt óra keretében adhatnak számot tudásukról.  Az értékelés formája: Az alapfok évfolyamain érdemjeggyel, osztályzattal minősítjük a tanulókat, ahol nem feltétlenül kell, hogy a jegy nagy részét a bemutató előadás adja.


Pedagógiai Program

 Beszédgyakorlat tantárgynál folyamatos szóbeli értékeléssel kell segíteni és ösztönözni a tanulókat. Félévkor és a tanév végén osztályzatot kapnak a tanulók az ötfokú skála szerint.  Mozgásgyakorlatok tantárgynál is év közben sokszor kell a szóbeli és írásbeli értékelést választani. Félévkor és év végén az ötfokú skála szerint a tantárgy követelményeinek megfelelően osztályzattal értékeljünk.  Vers- és prózamondás tantárgynál félévkor és tanév végén az osztályzattal történő értékelést alkalmazzuk, de ezt meg kell, hogy előzze egy alapos elemző beszélgetés.  Csak a szorgalmat értékeljük a meghatározott értékelési forma szerint. b, Képzőművészet tanszak A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján szükséges meghatározni. A tanév során, a bemutatókon, pályázatokon, kiállításokon való szereplés is értékelhető. Az elméleti tárgyak számonkérési módja szóbeli és írásbeli forma. A tanulók munkáját félévkor ellenőrzőben, év végén bizonyítványban osztályzattal kell minősíteni. Év végén kiállítás keretében mutatkoznak be az érdeklődőknek. c, Táncművészet – Néptánc tanszak A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai és a minimumkövetelmények a tanszak helyi tantervében került rögzítésre. d, Értékelés formája 1. Az előképző és az alapfok évfolyamain a magasabb évfolyamra a tanuló akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az előírt tanulmányi követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit az egyes tantárgyi tervek tartalmazzák.

101


Pedagógiai Program

2, A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, az érdemjegyei, valamint az év végi vizsgaelőadás alapján bírálják el. 3, Ha a tanuló a fő tantárgy követelményeit nem tudta teljesíteni, akkor a következő évfolyamon tanulmányait csak évismétlés után folytathatja. 4, Amennyiben egy tanuló egy tanítási évben kétszázötven óránál többet mulasztott, akkor a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet. 5, Az előképző első évfolyamán a tanulók teljesítményét szövegesen minősítéssel értékelik. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő:  Kiválóan teljesített  Jól teljesített  Megfelelően teljesített  Rosszul teljesített Az előképző második évfolyamától kezdve a tanuló félévi és év végi osztályzatait az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:  Jeles (5)  Jó (4)  Közepes (3)  Elégséges (2)  Elégtelen (1) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból havonta egy-egy érdemjegyet kell adni. 6, Szorgalom Órai munka A tanórákon mindig aktív A tanórákon általában aktív Jó lenne, ha az órai munkában aktív lenne Munkavégzés minősége Munkáját mindig precízen, gondosan végzi Munkáját legtöbbször pontosan végzi Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie. Szorgalmi feladatok A kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. A kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatokat is vállal.


Pedagógiai Program

Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot. Iskolai felszerelés Iskolai felszerelése mindig kifogástalan Iskolai felszerelése többnyire rendben van Iskolai felszerelése gyakran hiányos Értékelés:    

Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)

A szöveges értékelés időpontjai a következők:     

az értékelés a gyerekekért, s elsősorban a gyereknek szóljon alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart a gyerek lehessen aktív részese a saját fejlődésének a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről.

A szöveges értékeléssel kapcsolatos követelmények az alábbiakban összegezhetők:  minősítés –központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemezze  vegye figyelembe az életkori sajátosságokat  legyen összhang a NAT, a Pedagógiai Program, a helyi tantervi, rendszer és a kimunkált értékelési koncepció között.  jellemezze a gyakorlatot a rendszeres és folyamatos értékelés  személyre szóló és ösztönző jellegű legyen  a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként tudjon megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet betölteni  konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelölje meg a továbblépés útját, és módját, nyelvi megformálásában legyen közérthető mind a tanuló, mind a szülő számára. Drámajáték-színjáték Figyelem és koncentráció Tudjon mindig megfelelően figyelni és koncentrálni Általában figyel és koncentrál Figyelhetne és koncentrálhatna jobban Verbális nonverbális eszközök 103


Pedagógiai Program

Tudja használni a verbális és nonverbális eszközöket Általában ismeri a verbális és nonverbális eszközöket Kevésbé ismeri a verbális és nonverbális eszközöket Színház és drámai ismeretek Legyen tisztában a színházi és drámai fogalmakkal Többnyire ismeri a színházi és drámai fogalmakat Ismeretei hiányosak Beszédgyakorlat Beszéde tiszta, érthető, kulturált Általában megfelelő a beszéde Beszédét fejleszteni kell Mozgásgyakorlat Mozgása tudatos, harmonikus Mozgása megfelelő Mozgása fejlesztésre szorul

Vers-és prózamondás Ismer különféle irodalmi alkotásokat, és azokat elő is tudja adni Ismer néhány irodalmi alkotást, és azokat elő is tudja adni Ismeretei hiányosak, előadása fejlesztésre szorul Vizuális alapismeret Ismeri a színek, formák, felületek törvényszerűségeit teljes egészében

és

tömegek

alapvető

Ismeri a színek, formák, felületek és tömegek törvényszerűségeit Segítségre szorul a színek, formák, törvényszerűségeinek ismereteiben

felületek

és

tömegek

Rajz-festés-mintázás Ismeri a különféle technikákat, és megfelelően tudja is használni azokat Ismeri a különféle technikákat Ismeretei hiányosak, alkalmazásukhoz segítségre van szükség Műhelyelőkészítő – műhelygyakorlat


Pedagógiai Program

Megfelelően ismeri a választott műhelytevékenységet, anyagait, eszközeit Ismeri a választott műhelytevékenységet, anyagait, eszközeit Ismeretei hiányosak, segítségre szorul Népi játék-Néptánc Megfelelő szinten ismeri a nép kultúra, a néptánc elemeit, mozgáskultúrája kiváló Ismeri a nép kultúra, a néptánc elemeit, mozgáskultúrája jó Ismeretei hiányosok, mozgáskultúrája fejlesztésre szorul Folkló ismeret Részletesen ismerje a jeles napokat, az emberélet fordulóit Ismeri a jeles napokat, az emberélet fordulóit Ismereteiben még fejlődnie kell

e, Magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló érdeklődése, hajlama alapján kerülhet a választott művészeti előképzőjébe, továbbhaladása folyamatos. Az alapfokú művészetoktatásra jelentkezett tanulók körében az iskola felvételi vizsgát szervez, amelynek alapját a tanszakoknál elengedhetetlen képességek, és készségek megléte adja. A bizottság tagjait az igazgató bízza meg. A felvételi vizsga a tanév rendjében meghatározott módon szervezhető. Magasabb évfolyamba lépés feltétele, hogy a megfelelő évfolyamra előírt követelményeket teljesítse, hiányzása ne haladja meg a kettőszázötven órát.

2. Belső átjárhatóság A tanuló a választott művészeti ág tanszakáról megfelelő indokkal kiléphet és különbözeti vizsga letétele után más tanszakra be is léphet. Az iskola igazgatójának engedélye alapján a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára megállapított követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ha a tanuló más művészeti ágba tartozó tanszakra kíván bekapcsolódni, az adott tanszak tantárgyaiból különbözeti vizsgát tehet. Félévkor és tanév végén a tanulók csoportos vizsgát tesznek ( táncbemutató, kiállítás, színdarab bemutató)

105


Pedagógiai Program

Az első évfolyamba lépéskor alapvető:  a megfelelő életkor,  iskolaérettség,  óvodai szakvélemény  szülői nyilatkozat Az iskola felsőbb évfolyamaiba azok léphetnek, akik teljesítették a tantervben meghatározott minimum követelményeket. 1.11. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a művészetoktatás tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1, A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2, A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3, A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4, A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagunkra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5, A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségeinek kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6, A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.


Pedagógiai Program

7, A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8, A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9, A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 1.12.Tehetséggondozás-Térítési- és tandíj fizetés

Az alapfokú művészeti program valójában egy képességeket kibontakoztató képzési forma, amelynek feladata a művészi kifejezőkészségek, képességek felszínre hozatala. Fontos azonban, hogy a képzésben résztvevő különböző szintű tanulóknál megvalósuljon az hogy a tanárok egyénileg sokat foglalkozhassanak a tanítványokkal. Így kialakíthatóak a tanulók egyéniségének megfelelő formai, technikai megoldások, alkotói módszerek. Szükséges az is, hogy a tehetségesebb, jobb képességű tanulók több pályázaton, meghallgatáson, előadáson vegyenek részt, így a magasabb szintű alkotások létrehozására tudjuk ösztönözni őket. Itt is bátran kell nyúlni a differenciálás módszeréhez, hiszen az alapfok évfolyamain eltérő lesz a művészi kifejezőképességek elsajátításának mélysége. A Közoktatási Törvény 115.§ szerint az alapfokú művészetoktatásban résztvevő tanulók térítési-, vagy tandíjat kötelesek fizetni. Ennek mértékét a törvény 117.§ határozza meg. A térítési- és tandíj befizetésére vonatkozó rendelkezéseket intézményünk házirendje tartalmazza a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

1.13. Alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának 107


Pedagógiai Program

elvei.

 Nevelőink az oktatási miniszter által hivatalosan tankönyvvé nyilvánított nyomtatott taneszközöket használják.  A szükséges taneszközöket a tanszakvezető a képzést irányító igazgató helyettessel a központilag elfogadott irányelvek szerint határozzák meg.  A kötelező taneszközökről az év elején tartott szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket. Kiválasztás elvei:    

Több éven keresztül használható legyen Lefedje a tantervi követelményeket Szakmailag magas színvonalú és hibátlan legyen Tegye lehetővé a korszerű oktatást

Tartalmi megfelelés    

Fedje a tanterv tantárgyi anyagát Legyen egymásra épülő Legyen fejlesztés központú Szemléltető anyaga legyen igényes

Formai megfelelés  Nyelvi megformáltsága igazodjon a tanulók életkorához  Legyen áttekinthető szerkesztésében és jelrendszerében  Ábrakészlete segítse a megismerés folyamatát 1.14.Záró rendelkezések

Az alapfokú művészeti oktatás pedagógiai programjának záró rendelkezései megegyeznek az általános iskola ilyen irányú rendelkezéseivel.


Pedagógiai Program

109


Pedagógiai Program 2. Alapfokú Művészeti Oktatás Helyi Tanterve


Pedagógiai Program 2.1.Képző – és Iparművészeti ág

2.1.1. Célja és funkciói:

2.1.1.1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság – alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. 2.1.1.2.A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 2.1.1.3. A képző és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. 2.1.2. Általános fejlesztési követelmények és feladatok:

Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészeti formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót:  a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére,  a vizuális információk, közlemények megértésére,  a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra,  a tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra,  a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére,  a kifejezési eljárások használatára, 111


Pedagógiai Program

            

az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, a vizuális önkifejezésre, alkotásra, a tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, tervezésre, konstruálásra, a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, eszközhasználatra, anyagalakításra, a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, tárgykészítésre, környezetformálásra, a kézműves tevékenységek gyakorlására, a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, a rendeltetés – a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére,  a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására,  a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére,  a műelemzési eljárások alkalmazására, Tegye lehetővé:  a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban:  az esztétikum iránti igényt,  az esztétikai élményképességet,  az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. 2.1.2.1. Tantárgyak, óraszámok 2.1Képző- és Iparművészeti ág:

Képzőművészet tanszak

Tantárgyak Előképző Vizuális alapismeretek

Évfolyamok 1. 2

Alapfok 2. 1. 2

2.

3.

4.

5.

6.


Rajz – festés – mintázás Műhely előkészítő, Műhelygyak. 2 Összesen: 72 Összesen-év

Pedagógiai Program

2 72

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

4 144

4 144

4 144

4 144

4 144

4 144


Évfolyamok

Előképző

Alapfok 1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Vizuális alapozó 2 gyakorlatok

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2 2

2

2

Grafika és festészet alapjai Vizuális alkotó gyakorlat Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen-év

72

72

144

144

144

144

144

144


2.1.3.Vizuális alapismeretek 2.1.3.1. A program célja: Az alapfokú művészetoktatás 8 évfolyamán résztvevő tanulók számára a program a következő cél- és feladatrendszert határozza meg:  a látás és látványértelmező képesség fejlesztése,  a látványértelmezésben szerepet játszó tényezők tudatosítása,  a megjelenítő és a kompozíciós képesség fejlesztése,  a vizuális gondolkodás képességeinek fejlesztése: - az elemzés, - az elvont gondolkodás, - a képi gondolkodás,

113


Pedagógiai Program

 a plasztikai és a síkművészeti technikák készségszintű elsajátítása,  az egyes festői és szobrászi technikák, valamint a médiaművészet (intermédia) megismerése, alkalmazása,  a művészettörtének nagy korszakainak ismerete,  a vizuális kifejezőkészség fejlesztése 2.1.3.2. Követelmények A tanuló az alapfok végén ismerje:  a rajz-festés-mintázás alapelemeit,  a vizuális gondolkodás formáit és nyelvezetét,  a tervezéstől az alkotásig tartó kreatív folyamat részeit,  a plasztikai, rajzi, festészeti technikák alkalmazásának módjait,  a sík és tér törvényszerűségeit a képzőművészet világában, Legyen képes:  a látványt értelmezni,  a kompozíciós ismereteket alkalmazni,  a síkban és térben alkotásokat létrehozni,  a művészettörténet nagy korszakait ismertetni. 2.1.4. Előképző 1-2. évfolyam (Intézményünkben ez főleg az általános iskolások 1-2. osztályában valósul meg) Az előképző célja: Az általános vizuális alapismertek elsajátítása, a tanulók kreatív képességeit fejlesztő program beindítása. A vizuális alapismereteken alapuló célszerű tevékenységsorok munkafolyamatainak kialakítása a tanulókban. Környezetük esztétikájának felfedezése, az alkotásra nevelés folyamatának megalapozása. Az előképző feladata:  a kreatív munkára és gondolkodásra nevelés,  az általános vizuális alapismeretek, és az ezekkel való munkálkodás elsajátíttatása  a színek, formák, felületek és tömegek alapvető törvényszerűségeinek megismertetése és játékos módon való feldolgozása,  alapvető formaelemzés gyakoroltatása,  rajzi eszközökkel, képzőművészeti anyagokkal való ismeretek mélyítése,


Pedagógiai Program

 az arányok, a kompozíció, a tér és sík alapvető fogalmi ismeretének és az ezekkel való alkotó-játékos munkának a kialakítása,  önálló véleményalkotás, az önértékelés kialakítása,  az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek jártasságszintű elsajátíttatása,  az örömteli alkotómunkára való felkészítés. 1. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 74 óra (37hétre) Részei: Vizuális alapismeretek (Az előképzősök komplex művészeti tantárgya) Tartalom: Ismerkedés a tanulókkal: Az óvodában már megismert képi-plasztikai kifejezőeszközök használatának felmérése élményrajzok alapján. Élménykifejezés:  Érzelmek kifejezése, megjelenítése a, öröm (győztem, születésnapon…..) b., bánat (veszítettem, rossz jegyet kaptam…) c, félelem (megijedtem…)  Színek hangulati szerepének felhasználása a, méret b, tiszta színek c, a kép központi alakjának kiemelése Technika: zsírkréta, színes ceruza, filctoll Ismerkedés a képi kifejezés alapelemeivel: Pont, vonal, folt megismerése. Játékos gyakorlatok: - ponttal (sűrűsödés, ritkulás – esőcseppek) - vonallal (sűrűsödés, ritkulás, vékony vonal, vastag vonal, rövid – hosszú (szalmakötegek) - folt (kicsi-nagy, fekete-fehér) Technika: grafitceruza, tusrajz, papírtépés, ragasztás, papírhajtás Műalkotások bemutatása: 115


Pedagógiai Program

 Őskori barlangrajzok Josef Kleibl: Ádám nyomában c. könyve  poentilista képek Victor Vasarely vonalas jellegű képei Ismerkedés a kiemeléssel, a lényegmegragadással:  jellemvonások felismerése képekről  hasonlóság, azonosság, különbözőség észrevétele  karakter kifejezése arányok torzításával Technika: plasztikai feladatok A tér felfedezése: A képmezőben való tájékozódás és annak gyakorlati alkalmazása Téri szituációs feladatok végzése építőkockával Irányfelmérés, külső és belső tér egyszerű viszonylatainak megfigyelése és ábrázolása (előtér, háttér előtt, mögött) Irányok ábrázolásával kapcsolatos munkák készítése mesejelentekből. Technika: zsírkréta, tempera A tér ábrázolása: A tanult téri szituációk és arányok ábrázolása saját élmény alapján (állatok-állatkertben, játszótéren, cirkuszban) Séta az állatkertben, játszótéren (termések és növények gyűjtése) Állatok rajzolása, formázása agyagból Technika: zsírkréta, pácok, monotípia, agyagozás 2. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 74 óra (37 hétre) Részei: Vizuális alapismeretek (Az előképzősök komplex művészeti tantárgya) Az előző évi ismeret felmérése A méretek, arányok megértése, felismerése A tér érzékeltetése (takarások) Szubjektív színhasználat Meseillusztráció készítés: leporelló – kollektív munkával Technika: tempera, viaszolt festékrétegbe karcolás


Pedagógiai Program

Műalkotások bemutatása: egyiptomi képek (takarások, kiterített tér) A szerkezet felfedezése Szerkezettel kapcsolatos feladatok (rész-egész, folyamat, kezdet, vég, sorrend) gyakorlati alkalmazása tematikus munkán (pl. szüret) Technika: filctoll, papírdúc, papírvágás, -ragasztás Portré és alakrajz Önarckép készítése (emlékezetből vagy tükörből) Szüleim portréja (alapvető arányokra figyelemmel) Többalakos kompozíció alkotása (karácsonyi ünnepkör) Technika: grafitceruza, zsírkréta, kollázs A sík és tér Sík és tér fogalmának gyakorlati megismerése Maszk rajza, maszk készítése Témakör: farsangi népszokások (busójárás) A külső tér megfigyeltetése séta során Vázlatok készítése épületekről Játékos épülettervezés felhasználásával)

(papírplasztika,

makett

készítése

vegyes

anyagok

A térből szerzett ismeretek felhasználása kollektív munka során (az utcán) A feladatsorban javasolt technikák: zsírkréta, pasztellkréta, tempera, agyag A színek kifejező ereje: A színek hangulati hatásának felhasználása Komplementer színpárok, színárnyalatok, tört és tiszta színek megismerése Gyermekversekhez, mesékhez díszlet és báb készítése Dramatizálás Kiállítás, Múzeumlátogatás Minimum követelmény A tanuló legyen képes:  A vizuális alapelemeket (pont, vonal, sík, folt, felület irány, tér kontraszt) felismerni és alkalmazni,  megfigyeléseit, élményeit egyszerű tárgyak, rajzok, festmények formájában megörökíteni, 117


Pedagógiai Program

 a színek hangulatkeltő erejét alkalmazni. Ismerje és legyen képes alkalmazni  a kiemelést,  az anyag, forma, funkció összefüggéseit,  az időbeliség képi kifejezésének néhány lehetőségét,  önállóan (tanári korrektúra mellett) a megismert technikákat. Legyen képes a megismert műalkotásokról és a környezetükben lévő tárgyakról (tanári segítséggel) véleményt mondani. 2.1.5. Alapfok Óraszám: heti 4 óra Összesen: 148 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Műhelyelőkészítő 2 óra

2 óra

Az 1-2. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a tanulókkal  a vizuális nyelvrendszer alapjait,  az ábrázolás alapvető törvényszerűségeit,  az ábrázolási konvenciókat,  a művészettörténet néhány fontos (kezdeti) korszakát és e korszakokban alkalmazott alkotó módszereket. Feladatai: Ismertesse meg  az egyes témák, témacsoportok anyagokkal történő változatos feldolgozását,  a képzőművészet nyelvi, kifejezési módjainak néhány törvényszerűségét. Segítsen ismereteket szerezni. - az absztrakció fogalmáról, a vizuális kommunikáció (képi jel-jelentés) összefüggéseiről és alkalmazásáról.

Alakítsa ki a tanulókban  a tárgykultúra és a művészeti alkotások értékeit felismerő képességet,  az igényt az önálló alkotómunkára. 1. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Formai felfedezések


Pedagógiai Program

A természeti és ember alkotta környezet esztétikai szempotú vizsgálata Közvetlen élmények elemzése, motívumgyűjtés (gyűjtögetés) A forma (természeti, mesterséges) egészének és részeinek kapcsolata Jellemző nézetek, karakter megjelenítése vonalképző eszközökkel A formák csoportjának kompozíciós megoldásai a kiemelés, sűrítés alkalmazásával (lavírozott tus, -pác eljárás) A feladatokhoz, problémákhoz kapcsolt műalkotások elemzése Mintázás. Plasztikai minőségekben (ritmus, textúra, pozitív-negatív) gazdag felület létrehozása agyaglapon nyomhagyással Az írás és a nyomtatás története a mezopotámiai kultúrától kezdődően Különféle anyagokból (természeti, mesterséges) kollográfia készítése a fektúrák kontrasztjával Színek kölcsönhatása Művészeti élmények (színház, tánc, mesék) feldolgozása színes kompozícióban, színkontrasztok, színharmóniák alkalmazásával (pasztell, tempera, kevert technikák megoldásaival) Saját élmény kifejezése képsorozattal a feladathoz kapcsolt műalkotások elemzése nyomán, szubjektív szín-, térábrázolás lehetőségeivel Mesehős portréja a színek kifejező erejének alkalmazásával (vidámság, bánat, félelem) Forma és mozgás Portré. Karakter ábrázolása a mimika, groteszk lehetőségeivel Mozgásváltozás, mozdulat, egyszerű mozgássor elemzése, megjelenítése Vonalas ábrázolás közvetlen élmény (mozgásos szituációk, film, fotó) alapján A forma felépítése, formatömegek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló-, guggoló, több-kevesebb figura, árnyképek) Szobrászati alkotások elemzése, kiállítás-látogatás A téli ünnepkör néhány eleme (hagyományok, szokások) Több figurás kisplasztika mintázása ünnepkörökhöz kapcsolódóan (Betlehem, regölés) Az anyagszerűség követelményeinek megtartása, ragasztás agyagpéppel Játékkonstruálás, agyag-kerámia fejű bábok, babák textil és más anyagok alkalmazásával Ember és terek 119


Pedagógiai Program

Épített terek, helyi építészeti (műemlék) alkotások megfigyelése, építészeti motívumok gyűjtése (vázlatok). Síkjellegű városképi kompozíciók készítése sötét-világos folt redukcióval, kontraszttal Tus és szénrajzok nagyobb méretben Plasztikai megjelenítés papír és más anyagokkal Térplasztika illusztratív tartalommal (labirintus) Nagyméretű színes képi kompozíciók, csoportmunkával szubjektív szín- és térhasználattal, az alkalmas technika megválasztásával Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és legyen képes alkalmazni - a síkbeli ábrázolás alapvető elemeit, - a különböző rajzi és festészeti technikákat (tus, szénrajz, vízfestés, tempera). Legyen képes vizuális élményeit megörökíteni. 2. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Természeti motívumok Növények (fák) formája, szerkezete, színei, a forma és színkarakterek (színes ceruzák, kréták, akvarell technika) Tematikus feladatok a tanulmányok felhasználásával Életfa motívum megjelenítése (népmesék, legendák, mítoszok alapján), sgraffito jellegű viaszos technika alkalmazása Átírás képi igénnyel, egyéni, esztétikusan formált kifejezéssel (színes tussal) Növény és állat tanulmányok, illusztrációk különböző művészeti korokból különböző kultúrákból A mítoszok, legendák álltai Fantáziára épülő illusztratív feladatok Állatok ábrázolása közvetlen élmény alapján Mozgás, arány, formatömeg érzékeltetése vonalrajzzal A mesék táltosai, paripái – alkotó képzelet és tanulmányok felhasználásával, figurális dombormű mintázása Kép, jel, jelkép, szimbólum


Pedagógiai Program

A forma jele, a karácsony jelképei – dekoratív tervezés Mézeskalácsformák tervezése A mézeskalácssütés hagyományai, a mézeskalács díszítése Karácsonyi díszek szalmából A népi játék, a népi kézművesség néhány eleme Az emberi arc belső arányai, a karakter, a mozgás-változás, a mimika megjelenítése képi igénnyel Alakoskodások, szimbolikus tartalmak megjelenítése plasztikában Viselhető maszk készítése torzítással, szimbolikus tartalommal, plasztikai minőség, grafikai minőségek alkalmazásával ( papír-, gipszmasé, agyag) A képzőművészet és társművészetek (színház, irodalom, zene, tánc) kapcsolata Testfestés, maszk, jelmez, díszlet készítése Forma, tér, szerkezet A különböző korok szerkezeti találmányainak vizsgálata Konstruálás, különböző szerkezetek készítése többféle anyag felhasználásával (pálcák, drót) Néhány egyszerűbb szerkezet képi síkredukciója Képzelt gépek, szerkezetek, emberszabású konstrukciók színes kompozíciói, csoportmunkában, nagy méretben, illusztratív tartalommal Kiállítás látogatás (műfajok felismerése) Minimumkövetelmény A tanuló rendelkezzen alapvető formaismerettel. Tudja alkotó módon alkalmazni ismereteit a képi, rajzi, plasztikai kifejezésmódokban. Ismerje és alkalmazza a síkbeli ábrázolás alapelemeit. Legyen képes egyszerű rajzi, festészeti technikák alkalmazására. Tanári segítséggel legyen képes egyszerű beállítások képi, plasztikai bemutatására, a mesék, történetek, irodalmi művek képi megfogalmazására.

A 3-6. évfolyam tanítási céljai Ismertesse meg a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatát. Alakítsa ki a tanulókban - a rajzi, képi, plasztikai nyelv segítségével gondolataik önálló, alkotó módon történő kifejezését, - a csoportos és egyéni kreatív tevékenységek számos formáját, - a kritikai véleményformálás igényét és képességét, mely a saját és mások alkotásainak megítélésében segítségükre válhat, 121


-

Pedagógiai Program

a művészet iránti érdeklődést.

Feladatai - a látvány értelmezésének fejlesztése - az ebben szerepet játszó tényezők (formai és tartalmi elemek) megismerése - az elvont gondolkodás (absztrakció) szerepének felismerése és alkalmazása munkáikban - a sűrítés, és felbontás, mint alkotói (komponálási) eszköz ismerete és alkalmazása - a képi kifejezés összefüggéseinek felismerése és alapszintű alkalmazása - a művészettörténeti ismeretek tudatos beépítése az alkotó tevékenységbe. 3. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás A síkból a térbe Emelkedő forma grafikai, színbeli, plasztikai és egyéb feldolgozása. A vizuális alapelemek (pont, vonal, folt) virtuális (képzelt) térbe történő elmozdulásai Játék a vonallal a sík és tér határán Térábrázolási rendszerek Térábrázolási rendszerek feldolgozása a művészettörténet nagy korszakain keresztül, műalkotás-elemző órák segítségével Őskor, Egyiptom, Mezopotámia, görög, római Tér és idő feldolgozása Saját élmény, munkafolyamat megjelenítése képsorozattal Teljes síkba forgatás, mitologikus terek építése, megrajzolása axonometrikus formában Technika: tempera, tollrajz Statika és dinamika Statikus és dinamikus kompozíciók fejlesztése, alá-fölészervezés, nagyságrendi kiemelések természetes és mesterséges formák, saját élmény és illusztrációs feladatok segítségével A kompozíciós elemek szerepe Technika: tollrajz, festés, kollázs, nyomatok, plasztika


Pedagógiai Program

Vonal, folt, szín A vonal, folt és szín formaképző szerepének vizsgálata szabad témaválasztás alapján A természetes és mesterséges környezet, a hagyományos népi életmód eseményeinek feldolgozása Archaikus kultúrkincs Az archaikus kultúrkincs és évszakhoz fűződő népi hagyományok kép, plasztikai és grafikai feldolgozása Teremtésmítoszok, Gilgames eposz, görög mitológia Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a sík és tér alapelemeinek rendszerét. Tudjon bánni a grafikai eszközök közül a tollal, krétával. Ismerje a 12 fokú színskálát és tudja azt képek elkészítésénél alkalmazni. Ismerje az emberiség mítoszainak néhány fontos művét és legyen képes ezzel kapcsolatos művek elkészítésére. Tudja és ismerje a vonal, folt, szín képalakító szerepét. 4. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz – festés – mintázás Szín-világ Szín-világ a monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverésszínei Tiszta színekből és szürkékből építkező kép Három főszínre hangolt kép Magában való színkontraszt , színezet kontraszt Komplementer színpárok Szín és tér, színes tér – színes plasztikák Spirál és hullám Természetes és mesterséges formák szerkezeti, látvány utáni és élményszerű feldolgozása Képi (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs), grafikai (metszet, tollrajz) és plasztikai (gipsz, agyag) feldolgozás Műalkotás elemzés 123


Pedagógiai Program

Összehasonlító műelemzés az ókeresztény kortól a XX. sz. elejéig Az elemzés és feldolgozás az évfolyam feladataihoz kötődik Életképek Életképek és térábrázolási rendszerek Korok ünnepeinek és hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási rendszerek segítségével Képi, grafikai, plasztikai, fotó, videó feldolgozások, életképek, jelmezek, díszletek Mondák, eposzok Mondák, eposzok illusztrációs feldolgozása, képi megjelenítése (Biblia, Arthus mondakör, Mahabharáta – Szávitri története, a csodaszarvas monda) Főhős és mellékszereplő viszonyának kompozíciós érzékeltetése Ikonszerűség és epikus előadásmód Zárt formájú kompozíciók

Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a szín téralakító szerepét a monokrómiától a komplementerekig. Legyen képes mesterséges és természetes formák szerkezeti rajzának elkészítésére, a bennük rejlő dinamika felismerésére. Legyen képes illusztrációs munkák készítésére. 5. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz –festés – mintázás Szerkesztések Az axonometria, perspektíva, rekonstrukció tapasztalati úton történő megismertetése Testmodellek Az egyszerű és összetett forgástestektől a zárt és nyitott szögletes testekig Modellezés, származtatás, nézőpontváltás, vonal értékek Technika: ceruza és szénrajz Drapériák, egyszerű csendéletek


Pedagógiai Program

Színproblémák: lokál, valőr, reflexek, színredukció, monokromitás Megvilágítási feladatok Telifény, szemből világítás, ellen- és súrolófény (rajz, festés, fotó…) A reneszánsz, a barokk, a klasszicizmus és a romantika Kompozíciós módszerek, a tér illúzionisztikus megjelenítése A műfajok születése A megismert művészettörténeti korok műveinek felhasználásával parafrázisok készítése (portré, csendélet, tájkép) Minimumkövetelmény A tanuló ismerje a vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrázolás alapelemeit, tudjon azok segítségével egyszerű és bonyolult testcsoportokat ábrázolni. Legyen képes a színdinamikai ismeretei felhasználásával önálló képek elkészítésére. Ismerje és tudja alkalmazni önálló munkáinál a plasztikai szabályokat, negatív-pozitív formákat. 6. évfolyam Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Rajz - festés –mintázás Nézőpontváltás Természeti formák és drapériák együttes megjelenítése, kompozícióba rendezése Nézőpontváltás A kompozíció és a látványábrázolás szempontjai Festés, rajzolás (tempera, akvarell, pasztell, ceruza, kréták, toll, szén) A portré Portré készítése élő modellről Szerkezeti és arányrend A fej mozgásban Nézőpontváltások, tónusos ábrázolás (képi igénnyel) A portrérajzolás kánonjai

Az emberi alak Alak vázolása, arányai, térbeli helyzetének, mozgásának felismerése és feldolgozása Kroki, szerkezeti rajz, résztanulmányok (kéz és láb) 125


Pedagógiai Program

Rajzi, plasztikai munkák Játék a műalkotással (összevetések) Impresszionizmus, századelő, törzsi kultúrák, fauve, a XX. sz.-i izmusok, avantgarde, neoavantgarde Játék a műalkotásokkal (belenyúlás, átalakítás, montázsok) A megismert művészettörténeti korszakok kreatív feldolgozása képi, plasztikai eszközökkel Szintézis – mestermunka Önálló alkotás létrehozása személyes vagy irodalmi élmény alapján tetszés szerinti technikával az eddig megismert képzőművészeti témák, feladatok és technikák segítségével. Minimumkövetelmény A tanuló ismerje és használja a jártasság szintjén a képi, plasztikai, grafikai technikák alapelemeit. Sajátítsa el és használja az ábrázolási konvenciók alapformáit. Legyen képes önállóan a klasszikus emberábrázolás szabályainak alkalmazására (képi, plasztikai feldolgozás). Ismerje a művészettörténet nagy korszakait, legyen jártas a műalkotások elemzésében. 2.1.6. Műhelyelőkészítő és műhelygyakorlat Alapfok 1-6. osztály Óraszám: heti 2 óra Összesen: 72 óra Részei: Képzőművészet – grafika és festészet Műhelyprogram az alapfok évfolyamain A műhelyprogram célja: Az előkészítő szakasz vizuális alapismereteire, az alapfok rajz-festés-mintázás műveltséganyagára építve olyan műhelygyakorlat kialakítása, amely erősíti, kiegészíti a fenti tantárgyakban megszerzett ismereteket, jártasságokat, képességeket, és gyakorlati tevékenysége által lehetőséget teremt a tárgyalkotásra, környezetalakításra. A tanulók vizuális élményképességére, képzetanyagára, képi gondolkodására építve olyan tárgyformáló tevékenység megvalósítása, amelyben fejlődik a kreatív tervező képzelet, az esztétikai érzék, a manuális és tárgyalkotó készség, a technikai érzékenység, a konstruáló és művészi képesség.


Pedagógiai Program

A műhelyprogram feladatai: Olyan alapozó és speciális ismeretek, készségek biztosítása, mely lehetővé teszi a fenti célok megvalósulását. A műhelyprogram feladata, hogy ismeresse meg a tanulót:  a választott műhelytevékenység anyagaival, eszközeivel,  a tárgykészítéshez szükséges tervezési folyamatokkal,  a tárgykészítés alapműveleteivel, technikáival, munkavédelmével,  a díszítés eszközeivel, lehetőségeivel. Alakítsa ki azokat a speciális ismereteket, amelyek elsajátítása által képes lesz meghatározott célú és funkciójú tárgyak készítésére. A műhelymunka módszerei: Az alkotóképesség kialakítása a személyiségfejlesztés napjaink pedagógiájának kiemelt feladata. A gyermek alkotóképessége, életkori sajátosságánál fogva, legjobban játékos tevékenységgel alakítható. A képzés során olyan ismereteket kell adni, amelyet a későbbi élethelyzetekben aktivizálni tud, olyan magatartásformát kell kialakítani, hogy ki tudja hozni magából azokat az értékeket, amire szüksége van. Olyan helyzetekre és gyakorlatokra van szükség, amelyek a gyermek kíváncsiságát, játékosságát, önállóságát, sablonoktól eltérő attitűdjét, sokirányú érdeklődését, érzékenységét, beleélő készségét megmozgatják, melyek elősegítik az élmények, az információk, tapasztalatok, ítéletek gazdagodását, az esztétikai érzékenység kifinomodását, a megjelenítő, konstruáló, környezetalakító, önkifejező, problémamegoldó képesség kifejlődését. Biztosítja a felfedezés, a siker örömét, a művészethez vezető utak személyes bejárását. A műhelyválasztás: Az alapfok első és második évfolyamán a tanuló az intézmény lehetőségeihez mérten fél-fél éves váltásban más-más tanszakok (műhelyek) tananyagával ismerkedhet meg a műhely előkészítő során. A kétéves műhely-előkészítő után történhet meg a tényleges műhelygyakorlat, a tanszakválasztás. Követelmények: A tanuló az alapfok végén ismerje:  az adott szakáig legjelentősebb alkotásait,  a tartalom és forma összefüggéseit,  a tárgyformáló tevékenység anyagait, eszközeit,  a tervezés, kivitelezés műveleteit,  az alkotás módszereit, 127


Pedagógiai Program

 a díszítés eljárásait,  a kifejezési módokat és lehetőségeket,  a szín- és formarendezés alaptörvényeit, legyen jártas:

legyen képes:

   

a formaelemzésben, a tárgyértelmezésben, a díszítménytervezésben, a kifejezési eszközök személyes jellegű használatában,

        

elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazására, a forma jelentést hordozó funkcióinak megismerésére, a leendő tárgy elképzelésére, megtervezésére, a munkafázisok megállapítására, a legalkalmasabb anyagok megválasztására, a tárgyformáló eszközök használatára, az anyagok formálására, egyszerű tárgyak készítésére, a balesetmentes munkavégzésre, az elvégzett tevékenység értékelésére.

II. Műhelyprogram a továbbképző évfolyamain A műhelymunka célja: A választott műhelygyakorlat tanításának célja, hogy azt az alapfokú képző- és iparművészeti művészoktatási intézmény tantárgyainak, (rajz-festés-mintázás, művészettörténet) műveltséganyagával közösen fejlessze:  a vizuális megismerő, megjelenítő, kifejező, alkotó képességeket,  a látást, a kézügyességet, a technikai érzéket,  a kézműves konstruáló, tárgytervező-alakító készségeket,  az esztétikai érzékenységet, ítélőképességet,  a helyzetfelismerő, véleményalkotó, problémamegoldó képességeket. A műhelygyakorlat célja:  a tapasztalásra épülő, tevékenységbe ágyazott készség és képességfejlesztés,  az értelmi és érzelmi gazdagítás,  az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tehetséggondozás  a sokoldalú személyiségfejlesztés A műhelygyakorlat célja, hogy a tanulók gondolataikat, elképzeléseket a vizualitás, a tárgyformálás eszközeivel meg tudják jeleníteni  ismerjék a választott műhely elméleti és gyakorlati tudnivalóit,  esztétikai és technikai lehetőségeit,


Pedagógiai Program

 rendszerezzék, alkalmazzák a megszerzett ismereteiket,  legyenek képesek tervezésre, kivitelezésre, tárgyalkotásra. A művészeti iskola tevékenysége járuljon hozzá, hogy a tanulók életkoruknak és képességüknek megfelelő vizuális műveltségre tegyenek szert, hogy képesség váljanak ezen ismereteik felhasználására a mindennapi életben és a továbbtanulásban. A műhelymunka feladatai: A tárgyalkotó műhelymunka feladata, hogy a tanulót ismertesse meg:  a választott tárgyalkotó tevékenység jelentőségével, helyével, szerepével,  alkalmazási lehetőségével  a választott tevékenység eszközeivel, anyagaival, technikáival, formanyelvével, konvencióival,  a tervezés, dokumentálás módszereivel,  a forma-díszítmény, az anyag-forma-technika-funkció-rendeltetés, hasznosság-szépség, életmód-tárgy-stílus összefüggéseivel. Keltse fel a tárgyi világ, a környezet iránti érdeklődést. A tárgyalkotó műhelymunka alakítsa ki:  a szerszámhasználó, anyagalakító jártasságokat,  a tárgytervező-kivitelező-alkotó képességeket,  a munkaszervezés, ellenőrzés, eredményértékelés módszereit. A képességeket olyan szintre fejlessze, hogy elképzeléseiket tárgyiasult formában meg tudják jeleníteni. Követelmények A tanuló ismerje a választott műhelygyakorlat:  fogalmát, műfaját, szerepét, jelentőségét, alkalmazási lehetőségeit,  a legjelentősebb alkotásait, alkotói, műhelyeit,  a fejlődés szakaszait, technikai vonulatait,  a kifejezés, megjelenítés eszközrendszerét, anyagait,  az anyagalakítás eszközeit, eljárásait, technikai műveleteit,  a felhasználás, feldolgozás, bemutatás lehetőségeit,  a formázás, díszítés módjait,  az anyag, forma, funkció összefüggéseit A tanuló legyen jártas a választott műhelygyakorlat:  kifejezési eszközeinek megismerésében, azok felhasználásában, 129


Pedagógiai Program

    

a műfaj követelményeinek megfelelő átfogalmazásban, átírásban, a tervezés nyelvi eszközeinek, értelmező ábráinak alkalmazásában, a díszítés technikai műveleteiben, a kifejezés hagyományos és újszerű technikában, az egyéniségnek megfelelő: anyag, eszköz, formálástechnika, alkotói módszer, forma- és motívum megválasztásában, kivitelezésében. A tanuló legyen képes a választott műhelygyakorlat:  folyamatainak, alkotásainak, tárgyainak megismerésére, legjellemzőbb vonásainak megragadására,  a feladatnak megfelelő megjelenítési gondolatközlési, átírási gyakorlatok, tér, forma- és színtanulmányok, szerkesztési eljárások, modellek, makettek készítésére,  a tervezési folyamatok önálló megoldására,  a forma- díszítmény, forma- funkció összhangjának megteremtésére,  a célnak megfelelő: kifejezési eszközök, anyagok, technológiák, eljárások, anyagmegformálás, alakítás megválasztására,  a szerszámok, eszközök balesetmentes, szakszerű használatára,  a tervszerű, igényes munkavégzésre. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei  Kiemelt kompetenciák a képző– és iparművészeti oktatás területén  A kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az Önkifejezés kibontakoztatását segítik.  Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas Alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást.  Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges  Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése  Tervezési készség  Alkotói magatartás  Kreativitás  Vizuális gondolkodás  Vizuális kifejezőkészség  Eszközhasználati készség  Anyaghasználati készség  Komplex szemlélet  Tudatos környezetformálás igénye  Biztonságos munkavégzés képessége


Pedagógiai Program

 Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség  Problémaérzékenység  Véleményformálási képesség  Személyes kompetenciák:  Nyitottság  Fejlődőképesség  Önállóság  Önkifejezés  Rugalmasság  Érzékenység  Kísérletező kedv  Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció).  Társas kompetenciák:  Motiválhatóság  Empatikus készség  Együttműködési készség  Kezdeményezőkészség  Segítőkészség Módszerkompetenciák:      

Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés

A művészeti alapvizsga és záróvizsga általános követelményei A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképzőévfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja: A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú és középfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. 131


Pedagógiai Program

Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a mûvészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el, vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése: A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.


Pedagógiai Program

KÉPZÕMÛVÉSZETI TANSZAK Vizuális alapozó tanszak A vizuális alapozó gyakorlatok célja az érzékelés, a befogadó készségek fejlesztése. A művészettel való játékos ismerkedésen keresztül a pozitív lelki tulajdonságok gyarapítása, az esztétikai érzékenység, a nyitottság kialakítása. A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek fejlesztése. Az alapozó gyakorlatok feladata az alkotói képességek fejlődéséhez való hozzájárulás komplex, játékos, élményszerű művészeti tevékenységek által. Előképző évfolyamok 1–2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A közvetlen érzéki tapasztalás (hallás, látás, tapintás) útján megszerzett élmények képi, plasztikai feldolgozási képességének fejlesztése. – A természeti és tárgyi környezet szépségeinek felfedeztetése. – A hagyományok élményszerű megismertetése. – Egyszerű kézműves tevékenységek iránti nyitottság kialakítása: – Az arányok, színek, formák, felületek, tömegek és a tér felfedeztetése játékos tevékenységeken keresztül. – Az önkifejezés változatos formáinak megismertetése. – Az egyéni és csoportos alkotómunka alapelemeinek elsajátíttatása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. Kreatív munkára és gondolkodásra nevelés. Tananyag Feladatcsoportok Érzékszervi tapasztalások – Színek, formák, hangok megfigyelése, hasonlóságaik észrevétele – Hangokkal, mozgással, látvánnyal való analogikus játékok – Dramatizálással, mozgással, hanggal érzelmek, élmények kifejezése – A ritmus és a megélt mozgás vizuális megjelenítése Vonal, forma – A vonal és a folt megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben – A forma gazdasága – Pont–, vonal–, folt– és formaképző játékok Felületek – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok biztosításával – Felületképzési játékok síkban és plasztikában változatos anyagokkal Méretek és arányok A méretek és arányok érzékletes megtapasztalása (kisebb, nagyobb; hosszabb, rövidebb, sovány, kövér) – Játékos arányváltó feladatok A színek világa 133


Pedagógiai Program

– A színek hangulati hatásának átélése, alkalmazása – Színkeverési játékok Téri élmények – A sík és a tér megtapasztalása – Térjátékok (kinn, benn fent, lent). Zárt és nyitott terek – Téri élmények rajzi, plasztikai megjelenítése Idő élmények – Az idő múlásának és a változás megtapasztalása – Eseménysort kifejező képsorozat, leporelló készítése – Egyszerű animációs játékok Mese és valóság – A mesebeli világok, lények, történések síkban és plasztikában – Környezetünk formái, szereplői sík és plasztikus formában Tárgykészítés – Játékok, használati és ajándéktárgyak létrehozása (mézeskalács, textilfonatok, papírhajtogatások, papírdombormű, agyag– vagy gipszfigurák) – Hagyománytárgyak készítése Vizuális alkotó gyakorlat A vizuális alkotó gyakorlat célja a tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése, a pozitív lelki tulajdonságok megerősítése a képi emlékezet és képzelet gazdagításával, a vizuális gondolkodás és kifejezőkészség fejlesztésével, valamint az esztétikai érzékenység és befogadó készség kialakításával. A tantárgy feladata a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, erős belső motivációra épülő, változatos alkotó folyamatok biztosítása, melyek lehetővé teszik a csoportos és egyéni kreatív tevékenységformák megismerését, feltárják az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségeit, kialakítják a formák, színek használatában való jártasságot. Az egyes témák, témacsoportok változatos feldolgozása, a különféle képzőművészeti technikák gyakorlásához szükséges eszközök és anyagok használatának megismertetése, a népművészeti és művészettörténeti ismeretek aktív beépítése az alkotó tevékenységbe. A baleset–, munka– környezet és tűzvédelmi szabályok betartatása. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok


Pedagógiai Program

– Az alapvető képzőművészeti technikák segítségével a látvány és jelenségek befogadására, értelmezésére való ösztönözés, gondolatainak, terveinek képi vagy plasztikai megoldásán keresztül. – A művészeti tevékenységekhez szükséges eszközhasználat, anyagalakítás megismertetése kép és tárgykészítés vagy egyéb alkotófolyamat végig vitelével. – A tanuló figyelmes, kitartó munkavégzésének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Kézműves és népművészeti technikák Mesék jellegzetes történetvezetése Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Mesék, kalandos történetek – Egyéni fantáziára épülő illusztratív mesefeldolgozások – Elbeszélés vonalakkal, különböző vonalminőségek keresése – Vonalrajzos kompozíciók különféle alapformákban, hangsúlyos kontúrok alkalmazásával (ceruza, filctoll, zsírkréta és vízfesték) Színes világok megelevenítése – Kitalált történetek feldolgozása színes kompozícióban – A színek hatása, érzelmi ereje – Színkontrasztok, színharmóniák (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – A szereplők megjelenítése – mesehősök, állatfigurák (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek – bábfigurák készítése Megszemélyesítés – Síkfigurák kialakítása (papírtépés, ragasztás, kivágás, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Mesék birodalma – A kiválasztott mesehősök környezetének feldolgozása különféle technikákkal (ceruzák, tollak, tusrajz) – A természeti és ember alkotta környezet modellezése, újrateremtése a fénymásolt elemek, motívumok segítségével – Hangulati elemek megjelenítése (vidám, mozgalmas, kopár, félelmetes) Varázslatos tárgyak, különös eszközök – Edények, eszközök kialakítása (agyagból, karcolt díszítéssel) – Az adott történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – A gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságai, felhasználási lehetőségei – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása 135


Pedagógiai Program

– Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt Figura és mozgás – A történet szereplőinek megjelenítése ecsetvázlattal, színfoltokkal (álló–, guggoló, több–kevesebb figura, árnyképek) – Mozgás, mozdulat, mozdulatsor megjelenítése egyszerű animációs eszközökkel – Emberi figurák és állatfigurák mintázása – különféle mozdulatok megjelenítése Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – Megőrzött nyomok az agyaglapon (üzenetek, lenyomatok készítése különböző eszközökkel) – A törzsi művészet mintakincse, motívumgyűjtés (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – Fonások papírcsíkokkal, színes fonalakkal, zsinórokkal – Szám–, állati és növényi szimbólumok a mesék világában – Pecsétek, szerencsét hozó tárgyak, amulettek készítése (agyag, gipsz, talált, gyűjtött tárgyak) Időkerék – évszakváltások – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A vizuális művészetek műfaji sajátosságainak, anyagainak és eszközeinek megismertetése a kézműves tárgyformálás egyes elemeinek, technikai fázisainak kipróbálásán keresztül. – Az alkotási folyamat során a képzelet, a tapasztalat és az emlékezet élményanyagának mozgósítása, az önkifejezés lehetőségeinek felfedeztetése. – A környezet által közvetített üzenetek befogadtatása, értelmezése. – A tanuló egyéni, kreatív személyiségjegyeinek előhívása, az ismeretek, élmények feldolgozásának segítése.


Pedagógiai Program

– A tanuló érdeklődésének felkeltése, fenntartása, kitartó munkavégzés képességének fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolás és tárgyalkotás az életkori sajátosságoknak megfelelõ, változatos alkotó folyamatokba illesztve A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok, eszközök csoportos és egyéni kreatív használata Az értékmegőrzés, értékteremtés lehetőségei A formák, színek használatában való jártasság Kézműves és képzőművészeti technikák Az egyes témák, témacsoportok többirányú feldolgozása A különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Népművészeti hagyományok, művészettörténeti érdekességek Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok – Elbeszélés vonalakkal – Hétköznapi történetek fő motívumainak megjelenítése – Feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Saját élmények feldolgozása színes kompozíciókban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Kedvenc állatok – állatfigurák és figurális dombormű mintázása – Sosemvolt lények életre keltése (mintázás agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Agyagplasztikák, figurák készítése, díszítésük földfestékkel Szabadon formálható anyag – Ünnepek régen és ma – Személyes tárgyak, ünnepi ajándékok készítése különféle anyagokból – Az ünnep díszletei Tér és idő feldolgozása – Adott történet, valamilyen folyamat megjelenítése képsorozattal vagy egyszerű fázisrajzokkal (tempera, tollrajz) – Eseménynaptár – képsorozatok készítése monokróm és színes technikákkal – Az otthoni környezet modellezése agyagból. A tér átalakítása – A mi városunk – nagyméretű, színes kompozíciók, csoportmunkában (plasztikus megjelenítés papír, papírmasé és más anyagokkal) Minta, jel, jelkép – A mintaképzés síkbeli és plasztikus módjai – A magyar népművészet mintakincse – motívumgyűjtés – Fonások hánccsal, színes fonalakkal, zsinórokkal

137


Pedagógiai Program

– Növények stilizált megjelenítése (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba) – Geometriai szimbólumok (négyzet, kör, felfelé – lefelé mutató háromszög, csillag, egymásba kapcsolódó körök) – Pecsét faragása, idolok, amulettek készítése (agyag, gipsz) A tárgykészítés folyamata – Ismerkedés a gyapjú–, a textilanyagok tulajdonságaival, felhasználási lehetőségeivel – Ünnepi jelkép megjelenítése nemezen (tarsolyfedőlap) – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák megismerése – Ékszerkészítés gyönggyel és más természetes anyagokkal Évszakváltás – Az ünnepekhez fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Változások az ünnepi szokások körében – páros képek készítése Megszemélyesítés – Én és a külvilág – Önarckép, jellegzetes arányok, karakterjegyek – Az önismeret útjai – az emberi arc arányai, a karakter, a mimika megjelenítése – Meglévő portréfotók felhasználása, nagyítása (ismétlõdések, átírások, fénymásolatok segítségével) – Alakoskodások – szimbolikus tartalmak megjelenítése az arcábrázoláson keresztül – Maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – vázlatok készítésére, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az ismeretek, élmények befogadásának, feldolgozásának segítése, a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, változatos alkotó folyamatokba való bevonásával. – A csoportos és egyéni alkotótevékenységek formáinak megismertetésével a tanuló kreatív személyiségjegyeinek, pozitív lelki tulajdonságainak előhívása, megerősítése.


Pedagógiai Program

– A képi emlékezet és képzelet gazdagítása, az esztétikai érzékenység, nyitottság kialakítása. – A népművészeti és művészettörténeti ismeretek alkotó tevékenységhez kapcsolódó aktív beépítése. – A vizuális kifejezéshez, alkotáshoz szükséges készségek fejlesztése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Ábrázolási és tárgyalkotási ismeretek A síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Népművészeti ismeretek, művészettörténeti érdekességek Kézműves és népművészeti technikák Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Elbeszélés vonalakkal – Legendás történetek megjelenítése, feldolgozása különféle vonalrajzos kompozíciókban – Hangsúlyos kontúrok alkalmazása (ceruzák, tollak, tusrajz) – Leporelló készítése az egyes jelenetek összeállításával A színek érzelmi ereje – Természeti erők megelevenítése színekkel, az adott jelenségek saját élményekre épülő (vagy színházra, táncra, mesékre támaszkodó) feldolgozása színes kompozícióban – Színkontrasztok, színharmóniák alkalmazása – A színek és alkalmazott technikák megjelenítő és hangulatközvetítő képessége (színes ceruza, pasztell, tempera, kevert technikák) Plasztikus figurák – formai felfedezések – Figurateremtés, jellegzetes arányok, karakterjegyek felfedezése – Táltosok, paripák, félelmetes szörnyállatok – képzelet és előtanulmányok alapján (figurális dombormű mintázása agyagból, gipszfaragás, papírmasé) – Növények, termések formája, szerkezete, színei (színes ceruza, kréta, akvarell) Szabadon formálható anyag – Agyagedény formálása felrakással – Agyagplasztikák, állatfigurák készítése, díszítésük földfestékkel, bekarcolt mintákkal – Állatok ábrázolása emlékképek vagy közvetlen látvány alapján – tömeg, arányok, mozgás érzékeltetése Tér és idő feldolgozása – Természeti erők, különleges és félelmetes természeti jelenségek felidézése, megjelenítése képsorozattal (tempera, tollrajz) – Különböző kompozíciók készítése spirál– és hullámmotívum felhasználásával – A természet körforgása (olajpasztell, tempera, fotó, montázs, kollázs) Minta, jel, jelkép 139


Pedagógiai Program

– Életfa motívum, varázslatos növények megjelenítése népmesék, legendák alapján, (sgrafitto jellegű viaszos technika, festés, karcolás agyagba, gipszbe) – Papírkivágások – szimmetria, pozitív–negatív formák, ritmusok, sorminták – A varrás, hímzés alapfogásai, formaalkotó és dekoratív szerepük – Egyéni fantáziára épülő illusztratív feldolgozások – Az elvonatkoztatás útja és célja – anyaggyűjtés – A tűz, víz, föld, levegő – szimbólumok a különböző kultúrákban – Sárga, narancs, piros, barna, lila, zöld, fehér, arany. Színszimbólumok használata (papírragasztás kivágott színes motívumok kompozícióba rendezésével) A tárgykészítés folyamata – Az adott témakörhöz, történethez kapcsolódó valós tárgyak, varázseszközök készítése – Különféle hagyományos kézműves technikák, díszítési módok alkalmazása – Állat alakú és antropomorf edény készítése agyagból – A textilanyagok, a gyapjú alkalmazási lehetőségei – Nemezfigura készítése – Tárgykészítés népi hagyományok alapján, a keleti és a mai kultúra esztétikája szerint – Természetes anyagok, ágak, termések alakítása, felhasználásuk más anyagokkal együtt – Ragasztóanyagok, ragasztási technikák használata – Ékszerkészítés gyöngyfűzéssel Évszakváltás – Az évszakokhoz fűződő népi hagyományok képi, plasztikai feldolgozása – Mézeskalácsformák rajzolása, tervezése – A népi kézművesség néhány jellegzetes eleme, technikája – Megszemélyesítés – Mozgatható bábfigurák készítése. Karakterábrázolás és a mozgatás lehetőségei – Zsineggel mozgatható figurák, pálcára vagy lécre szerelt bábok (papírkivágás, mozgatható elemek összeállítása, festés) – Álarcok, maszkok, készítése (papír, gipsz, agyag, papírmasé) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a témához kapcsolódó formákat, színeket, motívumokat, – az alapvető ábrázolási technikákat, – a kézművesség, a hagyományos népi kultúra egyes szokásait, tárgyait és technikáit, – az egyszerű kézműves technikai fogásokat, plasztikus megoldásokat, – a vizuális művészetek formáit, sajátosságait, anyagait és eszközeit. Legyen képes: – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, – a látvány és jelenségek értelmezésére, – vázlatok készítésére, átírásra, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és sokszínű alkalmazására, – ügyelni a képek kidolgozottságára, technikai következetességére.


Pedagógiai Program

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látás és a látványértelmező képesség tudatosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek megalapozása. – A látvány utáni ábrázolás alapvető törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alapjainak elsajátíttatása. – A kifejezéshez, alkotáshoz szükséges képességek továbbfejlesztése, a képi műveltség bővítése. – A tanuló kitartó, feladattudatos munkavégzésének segítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, értelmezése, rögzítése Síkbeli és plasztikus munkákhoz szükséges anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok A középkor művészettörténeti érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formák, színek tudatos használata és a térábrázolás kérdései A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetszövés – történetábrázolás – Képzeletbeli utazás (egy középkori városban – illusztrációk különféle rajzeszközökkel, vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor hétköznapjainak megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével. A tervek nagyítása, megfestése (képi, fotó, videó – vagy számítógépes feldolgozások) Környezetábrázolás – hangulatteremtés – A környezet épített elemeinek rajza (homlokzatok) – kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal – makett készítése vegyes technikával – Makettkészítés (házak, lakótornyok, várak) különféle anyagok felhasználásával Színharmóniák – A monokróm színhasználattól a komplementer színpárokig – Egy főszínre hangolás, főszín és elsődleges keverékszínei – Tiszta színekből és szürkékből építkező képek Rész és egész – Papírmozaik készítése (ókori vagy bizánci minták alapján) – Üvegablakok – Rózsaablak – színes kép készítése 141


Pedagógiai Program

– Királyfejek, egészalakos figurák rajza viaszolt, festett alapról visszakaparásos technikával Képeskönyv – A mai életünk kódexe – Cél és célszerűség, a könyvkötés alapfogásai – A papír tulajdonságai – Betűkép, iniciálé készítése, szövegírás (temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – Az adott korra jellemző minták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Plasztika – Oszlopszobrok. Szoborfaragás (egyszerűen formált emberfigurák gipszből, ytong téglából, purhabból) – Vízköpők. Fantasztikus figurák, állatalakok (gótikus templomokról; mintázás agyagból) – Figurateremtés valódi állatok és képzeletbeli szörnyek megformálásával Öltözéktervezés – Sisak készítése. A viselhetőség és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Arcképtár – Önarckép különböző elképzelt szerepben, jelmezben és korban való ábrázolása – Önarckép gyűjtemény mai környezetben (ceruza, krétarajzok, tempera) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a választott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos – forma – faktúra és felületminőségek létrehozására,


Pedagógiai Program

– különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók–tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 5.évfolyam Fejlesztési feladatok – Az emberi és a természeti környezet esztétikumának felismertetése, a művészetek, alkotási tevékenységek iránti érdeklődés megerősítése. – A látás és a látványértelmező képesség pontosítása, fejlesztése. – A kézműves tárgyalkotás, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek körének bővítése. – A látvány utáni ábrázolás törvényszerűségeinek felismertetése, a vizuális nyelvrendszer alkalmazásának fejlesztése a különböző feladatok során. – A manuális tudás és az alkotóképesség továbbfejlesztése, a stílusérzék megalapozása. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek A látvány megfigyelése, perspektivikus ábrázolása Rajzeszközök, plasztikus és modellező anyagok és eszközök Különféle képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák Az egyes műfajokra jellemző előadásmódok Az ókori antik világ és a reneszánsz művészettörténet érdekességei Az egyes népművészeti tájegységekre jellemző stílusjegyek, technikák A formai, színtani alapismeretek A tárgyalkotás, a tárgykészítéshez kapcsolódó anyagok, egyes eljárások, technikák Hagyományos és új médiumok Az előképek megismerése, feldolgozása – tanulmányrajzok, vázlatok, makettek, modellek Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Életképek (reneszánsz palotában; illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – A kor ünnepeinek megjelenítése a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták 143


Pedagógiai Program

– Épületábrázolás tusrajzzal – Struktúra – textúra, formaszerkezet és felületi megjelenés (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) – Makettkészítés különféle anyagok felhasználásával csoportmunkában Színharmóniák – Tájképek különböző fényviszonyok között – csak színfoltokkal festve – hajnalban, délben, szürkületben, éjszaka (gyűjtés elektronikus formában is, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Telt és tört színek, komplementer színek és különböző árnyalataik (festés akvarellel, krétával, kevert eljárással) Környezetábrázolás – kép és valóság – A tárgyak és a természeti környezet megfigyelése – Az ablakon át látható világ (ábrázolás pitt–krétával, festéssel) – A vonalperspektíva, levegő és színperspektíva felfedezése – Előtér – középtér – háttér (tusrajzok, szénrajzok) – Öltözéktervezés – A szín– és az anyagválasztás szerepe – Fejfedők (bohócsipka) készítése a viselhetőség és a méretek figyelembe vétele (papír és textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Képeskönyv – A természet törvényeinek, jelenségeinek megfigyelése, összegyűjtése, lejegyzése – Növények, állatok minél pontosabb megfigyelés alapján készült illusztrációi – Magyarázó rajz, részletek és leírások a tervlapon (aprólékos ceruza és tusrajzok, temperafestés, kézírás vágott hegyű tollal) Mintakincs – A korra jellemző textilminták, díszítések gyűjtése, vázlatfüzetbe rajzolása – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok,) – Egyszerű díszítőelemek szimmetrikus, pozitív–negatív formákká, ritmussá rendezése – Természetes formák redukálása, egyszerűsítése, stilizálása, szín– és forma–variációk létrehozása (papírmetszet létrehozása) Arcképtár – Hétköznapi tömeg (piaci sokadalom) összeállítása nagyméretű kartonra (saját, választott figurákkal) – Különböző korú és karakterű emberek portréja. (Csoportmunka. Ceruza, krétarajzok, tempera) Fény– árnyék jelenségek


Pedagógiai Program

– Titokzatos terek létrehozása, a fény–árnyék hatások felhasználásával – Vázlatok készítése jellegzetes fény–árnyék viszonyok bemutatására – Térkonstrukció talált, gyűjtött tárgyakból, lepedőkből, zsinórokból, kartonokból többféle bevilágítással (közös, csoportos alkotás) – Fényképek, videó készítése a terek bejárásával, a korábbi munkák térbe helyezése, „helyzetbe hozása” Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A látvány és a tanult ábrázolás összhangba hozása a személyes mondanivalóval. – A természet– és emberábrázolás különböző formáinak megismertetése. – A stílus– és arányérzék továbbfejlesztése. – Az önálló kézműves tárgyalkotás technikájának megválasztására, a képző– és iparművészeti, médiaművészeti tevékenységek eszköztárának biztonságos használatára való képesség fejlesztése. – A látvány utáni ábrázolás árnyaltabbá tétele, a kompozíció, a szín és az előadásmód finomítása. – A képi műveltség bővítése. Tananyag Vizuális alkotó gyakorlat – ismeretek Rajzeszközök, vizes bázisú festékek és plasztikus anyagok A képző– és iparművészeti, népművészeti, médiaművészeti technikák A barokk művészettörténeti korszakára jellemző stílusjegyek, technikák 145


Pedagógiai Program

A stíluskorszakra jellemző előadásmódok Témavariációk és különböző méretű alkotások készítésének sajátosságai Eszközhasználati és munkavédelmi szabályok Feladatcsoportok Történetábrázolás – Mozgalmas jelenetek (Álarcosbál egy barokk kastélyban. Illusztrációk különféle színes eszközökkel vagy képregényszerűen elmesélve) – Groteszk, vígjátéki történetelemek illusztratív feldolgozása a megismert ábrázolási formák, stílusjegyek felidézésével (képi, fotó, videó vagy számítógépes feldolgozások) Tornyok, várak, paloták – Épületek belseje, bútorai – Épületábrázolás tusrajzzal, vegyes technikával (kollázs különböző felületű, struktúrájú, textúrájú anyagokkal, tussal, páccal) Színharmóniák – Öltözetek pasztellszínekkel (gyűjtés elektronikus formában, kísérletek a számítógépes grafikai programok használatával) – Színhangulatok festése zenei hangzásokra (akvarell, kréta kevert eljárások) Öltözék – Legyező és maszk készítése a működés és a méretek figyelembe vétele – A szín– és az anyagválasztás szerepe (papír, textilanyagok felhasználása, karcolás, hajtás, ragasztás, festés, varrás) Kép és valóság – A térábrázolási konvenciók, optikai csalódások, illúziókeltés – A perspektíva és az axonometria fintorai (Escher rajzai, térformái. Gyűjtések) – Tárgyak ábrázolása eltérő, végletes nézőpontokból – alulnézet, felülnézet, közelről – és messzire távolodva (grafit, szén, pittkréta) Mintakincs – Épületdíszítések, minták gyűjtése, rajzolásuk vázlatfüzetbe – Gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése (vízfestés, ecsetrajz, különböző léptékben – páros munka) – Ornamentika szerkesztése, rajzolása természeti motívumok, növények, csiga, kagylómotívumok felhasználásával (akvarell ceruza, vízfestékek, sablonok) Arcképtár – Arcképek díszes keretben – Különböző korú és karakterű emberek portréja (ceruza, krétarajzok, tempera) A tárgyak egyedi vonásai – Lakomák gazdag tárgyi világa. Gyűjtés a németalföldi festmények és mai fotók, installációk körében


Pedagógiai Program

– Hasonlóság és különbözőség. Azonos funkciójú tárgyak megfigyelése, egyedi vonásaik, különbözőségeik felfedezése (ceruza, vízfesték) A tárgyak összhangja – Hangszerek – Klasszikus és saját megoldások – Csendélet, drapériák, hangszerek beállításával (összefogott kompozíciók, finom részletmegoldások. Pasztellkréta) Vizsgamunka készítése Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – az adott kor művészetét, kézműves kultúráját, tárgyait, – a vizuális kifejezés formáit, eszközeit, elemeit és nyelvezetét, – a tervezéstől a tárgyalkotásig tartó kreatív folyamat részeit, – a legfontosabb baleset és munkavédelmi tudnivalókat. Legyen képes: – a látvány és jelenségek értelmezésére, rögzítésére, – egy gondolat, téma kibontására, sík és plasztikus variációinak létrehozására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás alapszabályai szerint tárgycsoportok, figurák ábrázolására, – színtani alapismereteinek felhasználásával önálló képek készítésére, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, – változatos forma–, faktúra– és felületminőségek létrehozására, – különböző anyagokkal és eszközökkel, változatos konstrukciók, tárgyak létrehozására, – egyéni eszközhasználatra, – a műalkotások értő befogadására, – vizuális eszköztárának, folyamatos bővítésére és alkalmazására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje: – a vizuális művészetek eszköztárát, – a tárgytervezés és tárgykészítés fázisait, – a rajzolás, festés, térművészet műfaji sajátosságait, anyagait és eszközeit, – a különböző ábrázolási és tárgyalkotó technikákat, – a legjelentősebb művészettörténeti korszakok művészetének jellegzetességeit, kultúráját, tárgyait, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi tudnivalókat. A tanuló legyen képes: – az alkotói munka végigvitelére, – a látvány és jelenségek megragadására, visszaadására, – motívumgyűjtésre, feldolgozásra, vázlatok készítésére, átírásra, – a perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazására, – színtani ismereteinek felhasználására, – kompozíciós ismereteinek alkalmazására, 147


Pedagógiai Program

– sokféle eszköz– és anyaghasználatra a kifejezés érdekében, – konzekvens munkák elkészítésére, – a művészettörténeti korok, stílusok megkülönböztetésére, értõ befogadására, – a legfontosabb baleset– és munkavédelmi szabályok betartására. A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja.


Pedagógiai Program

Grafika és festészet alapjai A grafika és festészet alapjai tantárgy célja a képi világ, a képi kifejezés különbféle módjainak megismertetése. A fantázia kibontakoztatása, a valósággal való összekapcsolása. Változatos felfedező és alkotó folyamatokon keresztül hozzásegíteni a tanulókat az önálló, kreatív tevékenységekhez. A tantárgy feladata előkészíteni és megalapozni a művészi igényű szakmai munkát. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A környezet esztétikumára érzékeny nyitott szemlélet kialakítása. – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok játékos gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal megjelenési formái A szín szerepe az érzelmek, hangulat kifejezésében A forma, folt, felület és textúra jelentése és létrehozásának lehetõségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai Részlet és nagyítás A díszítés sajátosságai A nyomhagyás egyszerű technikái Kompozíciós alapismeretek Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – A vonal megjelenési formái a valóságban és a képzőművészetben. Játékos felfedezések – A vonal mint mozgásnyom – Eltérő célú és irányú mozgások megfigyelése, létrehozása – Változatos mozdulatokkal, mozgással hagyott nyomok más–más felületeken és anyagokon A szín – Szín és mozgás – Különböző mozgások, mozdulatok (simogatás, dobolás) által keltett érzelmek kifejezése színekkel 149


Pedagógiai Program

– Mozdulatok, mozdulatsorok színes lenyomatai nagyméretű felületeken kézzel, szivaccsal, széles ecsettel – Színek és élmények közti asszociatív kapcsolat – Érzelmek, hangulatok megjelenítése különböző formájú és anyagú felületeken absztrakt színfoltokkal – A kedvenc tárgy, lény jellemének kifejező ábrázolása színekkel szokatlan formájú felületeken – A tárgy, lény hangulatváltozásainak megjelenítése színek segítségével Felület és forma – Különféle felületek és formák által kiváltott érzelmek – Játékos forma– és felületalakítási kísérletek – Gesztusok által létrehozott foltok, felületek – Különböző érzelmi állapotok lenyomata Felület és textúra – A környezet felületeinek megismerése élményszerű tapasztalatok által – Vizuális és taktilis érzékelés közti kapcsolat – Különböző felületű, textúrájú anyagok gyűjtése, meghatározott szempontok szerinti csoportosításaik – A gyűjtött anyagok kollázsként való felhasználása – Különböző anyagok felületének tapintással való érzékelése (bekötött szemmel) – A tapintási élmények megfogalmazása, megjelenítése, tapintási napló, térkép készítése Minta a környezetben – Környezetünkben levő tárgyakon található mintákból gyűjtemény létrehozása – A gyűjtött minták egy–egy részletének nagyítása, új kontextusba helyezése Díszítés, díszítmények – Lapok felületek díszítése grafikai és festészeti technikákkal, jelentést hordozó motívumokkal Nyomhagyás – Különböző formájú, felületű tárgyakkal foltok, rajzolatok létrehozása – Az elkészített nyomatok kiegészítése, továbbfejlesztése jelentést hordozó illusztratív alkotássá tussal, filctollal, festékkel Kompozíció – Képi elemek rendezése – Ugyanazon elemekből eltérő hatású, egyensúlyú kompozíciók összeállítása monokróm festéssel, kollázzsal, egyszerű nyomhagyással Képalkotás – Illusztrációk készítése mesék, események szereplőinek nagyméretű ábrázolásával – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív megfogalmazása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal (grafit, toll, kréta, vízfesték, kollázs) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a vonal megjelenési formáit,


Pedagógiai Program

– a szín szerepét az érzelmek, hangulat kifejezésében, – a forma, folt, felület és textúra jelentését és létrehozásának lehetőségeit, – a díszítés sajátosságait, – a nyomhagyás egyszerű technikáit, – a kompozíciós alapismereteket, – az illusztratív ábrázolás alapjait. Legyen képes: – mozgásnyomok vonallal történő rögzítésére, – az érzelmek vonallal, színnel történő ábrázolása, – forma, folt, felület és textúra létrehozására, – a nyomhagyás egyszerű technikáinak alkalmazására, – képalkotásra, – gyűjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz– és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek Vonal a térben A szín szerepe és hatása a tárgyakon és a térben A színek és lelki minőségek Felület és textúra kontrasztok és létrehozásának lehetőségei A gyűjtés, gyűjtemény létrehozásának módjai A díszítés sajátosságai A tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolat Egyszerű nyomatok A kiemelés Az illusztratív ábrázolás Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Vonalak a térben – Vonalszerű anyagokkal (kötél, szalag) térjátékok, installációk létrehozása – A létrehozott vonalterek megjelenítése különböző grafikai eszközökkel – Az elkészült grafika továbbfejlesztése, alakítása variációk, sorozatok formájában A szín – A színek és térbeli formák kapcsolata a mesékben és a valóságban – Színes terek, téri formák létrehozása, térátalakítások 151


Pedagógiai Program

– Különböző színű vagy különböző színűre festett talált tárgyak (textilek, dobozok, fonalak) segítségével eltérő funkciójú és hangulatú színes terek megépítése – A létrehozott terek által nyújtott élmények megjelenítése festéssel, kollázzsal – Tulajdonságok, fogalmak rokonítása, összekapcsolása színekkel és egyszerű térbeli formákkal, tárgyakkal – Térbeli formák, tárgyak felületének átalakítása festéssel, tárgymesék létrehozása – Egy konstruált tér hangulatának, jelentésének módosítása színcserével Felület és forma – Ellentétek, felületi kontrasztok – Semleges, nyugodt felületeken markáns ellentétek, felületi kontrasztok létrehozása – A gesztusokkal létrehozott foltok, felületek által közvetített információk Felület és textúra – Különbözõ felületeket, textúrákat ábrázoló képek, fotók gyûjtése, csoportosítási lehetõségek – A gyûjtött fotók, fénymásolatok grafikai kiegészítései, átalakításai – Az elkészült lapokból illetve a gyûjtött fotókból kollázsok, képtárgyak készítése Minta a környezetben – Növények, állatok fotóin, illetve mikroszkopikus felvételeken található minták, mintázatok gyûjtése – A gyûjtött mintakincs szabad felhasználása méret és léptékváltással Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró plasztikus tárgyak felületének megmunkálása, díszítése grafikai és festészeti technikákkal Egyszerû nyomatok – Képi üzenetek létrehozása egyszerû sokszorosítási technikákkal (papírdúc, papír– vagy mûanyagkarc, sablon átfújással) Kompozíció – A kiemelés szerepe és lehetõségei a valóságban, a mesékben és a különbözõmûvészeti ágakban – A kép egyes szereplõinek, elemeinek hangsúlyozása (formával, mérettel, színnel, aránnyal, nézõponttal, felülettel, kontraszt alkalmazásával, elhelyezéssel) Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása grafikai és festészeti eszközökkel, anyagokkal, valamint ezek kombinált megoldásaival (festett ceruzarajz, színezett tollrajz, kollázs, vegyes technika) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – vonal a térképzõ szerepét, – a szín szerepét, hatását a tárgyakon és a térben,


Pedagógiai Program

– felület és textúra kontrasztok létrehozásának lehetõségeit, – a gyûjtés, gyûjtemény létrehozásának módjait, – a díszítés sajátosságait, – a tárgyak funkciója és díszítése közti kapcsolatot, – a kiemelés módjait, – az illusztratív ábrázolás sajátosságait. Legyen képes: – vonalvariációk létrehozására, – a lelki minõségek kifejezésére, – felület és textúra kontrasztok létrehozására, – egyszerû nyomatok készítésére, – képalkotásra, – gyûjtemény létrehozására, – eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A grafikai és festészeti munkához szükséges eszköz és anyaghasználati készség fejlesztése. – A vonallal, színnel, felülettel, díszítménnyel, kompozícióval kapcsolatos tapasztalatok gazdagítása. – A képalkotáshoz szükséges érzéki tapasztalások és technikai ismeretek átadása. – Örömteli munkával a személyes megnyilvánulásnak teret adó alkotótevékenység motiválása. – Kreatív gondolkodásra, alkotásra nevelés. – Az önkifejezés változatos formáinak alkalmazása. Tananyag Grafikai és festészeti ismeretek A vonal és a mozgás–változás A színek egymáshoz való viszonya A színek érzelmi minõsége Színharmóniák, színkontrasztok A forma, folt, felület és textúra kifejezõ használata A gyûjtés, gyûjtemény felhasználásának lehetõségei A funkció és díszítés Egyedi motívumok, motívumrendszer Dombornyomat Kompozíciós variációk Illusztratív sorozatok Eszközhasználati és munkavédelmi ismeretek Feladatcsoportok A vonal – Változások vizuális nyomai – A valóságos és képzeletbeli változások nyomainak megjelenítése különbözõ grafikai és festészeti technikákkal – Improvizatív és tudatos vonal– és hangjátékok

153


Pedagógiai Program

– Különbözõ hatású, karakterû hangok, zajok, zenék inspiráló hatására különbözõkarakterû vonalak, rajzos vonalszövetek készítése A szín – Színfoltok festése zene hangulatára – A színek egymáshoz való viszonya, a színek érzelmi minõsége – Természeti jelenségek színekkel és színárnyalatokkal való kifejezése – Egy–egy szín más színekkel való kapcsolatának mesén, dramatikus játékon keresztül történõ átélése, az élmények megfestése – Árnyalt vizuális minõségek, színharmóniák – Fogalmakkal, hangokkal, mozdulatokkal leírható tartalmak megjelenítése színek, színharmóniák által – Színkontrasztok, tartalmi ellentétek – Színkontrasztok, színellentétek festése – melyek tartalmi ellentéteket és belsõ élményeket juttatnak felszínre – különös tekintettel a sötét–világos kontrasztra A felület – Felület és ábrázolási szándék – Különbözõ érzelmi, hangulati állapotok megjelenítése a megismert technikákkal, felületalakítási lehetõségekkel változatosmûfaji kísérletek során – Foltok, folthatárok – A valóságban látható éles és elmosódott kontúrok megfigyelése és megjelenítésük – Transzparencia, ellenfény, a részletek láthatósága Textúra képzés – Különbözõ anyagok segítségével, felhasználásával (homok, gipsz, fonal, drót, szögek) változatos textúrájú felületek létrehozása – Az elkészült lapokból képtárgyak készítése Minta a környezetben – Mûalkotásokról, építményekrõl, fotókról minták, ornamentikák gyûjtése – A gyûjtött és továbbgondolt mintakincs felhasználása tárgyakon Díszítés, díszítmények – Funkcióval, jelentéssel bíró mikroterekkülsõ– belsõ elemeinek díszítése grafikai és festészeti technikákkal – A mikroterek lakóinak, lényeinek egyedi megjelenítése Sablon nyomatok – Meghívó, plakát, képregény készítése sablonnyomat segítségével (kivágott papír vagy mûanyag motívumokkal) Dombornyomatok – Különbözõ anyagok, tárgyak segítségével plasztikus papírnyomatok készítése Kompozíció – Komponálási módok – Játékos kísérletek, variációk egy saját alkotás, illetve különbözõ reprodukciók képi elemeinek, szereplõinek


Pedagógiai Program

átrendezésére Képalkotás – Illusztrációk készítése – Történetek, mesék jeleneteinek illusztratív ábrázolása sorozatokban grafikai és festészeti technikákkal (monotípia és kollázs–technika vonalas, festett kiegészítéssel, krétarajzzal, karcnyomatokkal) Értékelés és kiállítás–rendezés Követelmény A tanuló ismerje: – a mozgás–változás vonallal történõ kifejezésének lehetõségeit, – a színek egymáshoz való viszonyát, – a színek érzelmi minõségét, – a színharmóniákat, színkontrasztokat, – a gyûjtés, gyûjtemény felhasználásának lehetõségeit, – a funkció és díszítés kapcsolatát, – a dombornyomat készítésének technikáját. Legyen képes: – a vonal, forma, folt, felület, szín és textúra kifejezõ használatára, – egyedi motívumok, motívumrendszer alkalmazására, – dombornyomat készítésére, – a kompozíciós variációk, illusztratív sorozatok készítésére, eszközhasználati és munkavédelmi szabályok betartására A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekbõl áll. A vizsga tantárgya és idõtartama A grafika és festészet mûhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhetõ legyen a tanuló tervezõ, képalkotó képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, mûfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerûségeirõl megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet mûhelygyakorlat vizsga két részbõl tevõdik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mûfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat,

155


Pedagógiai Program

– szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a mûvészeti alapvizsga napját megelõzõen tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervezõ intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet mûfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése: A grafika és festészet mûhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvetõ anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, mûfaji sajátosságoknak megfelelõ átíró és kifejezõképesség, – az elkészült munka összhangja. Színjáték és drámajáték 2.2.1. Az alapfokú színművészeti képzés célrendszere és funkció Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi A színművészet területén:  minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt,  a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését,  differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását,  az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését,  a színjáték kulturális tradícióinak megismerését,  a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését,


Pedagógiai Program

 azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják,  minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését,  a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását,  azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák: a közös alkotómunka adta örömteli együttlétét,  az önkifejezést,  az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják, 2.2.2. Általános fejlesztési követelmények A színművészet területén Készítse fel a tanulókat:        

drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasására különböző színészi technikák tudatos alkalmazására színházi improvizációra karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra különféle szerepek megformálására a rendezői instrukciók mentén végzett munkára a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során  színházi előadások elemzésére, értékelésére Ismertesse meg a tanulókkal:  a színházi alapfogalmakat /szakkifejezéseket  a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását  a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat  a színházi műfajokat  a szöveg- és előadás- elemzés szempontjait  a színészi játék alapvető iskoláit  a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit  a színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét  napjaink színházi struktúráját 2.2.2.1. Színjáték tanszak Drámajáték – főtárgy (előképző 1-2. évfolyam és alapfok 1-6. évfolyam)

157


Pedagógiai Program

2.2. Színművészet- bábművészet: Színjáték tanszak

Tantárgyak Előképző 1. – 2

Drámajáték színjáték Beszéd Gyakorlat Mozgás Gyakorlat Versés prózamondó 2 Összesen: 72 Összesen- év

2. 2

2 72

Évfolyam Alapfok 1. 2. 3. 2 2 2

4. 2

5. 2

6. 2

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1

1

1

1

1

1

4 144

4 144

4 144

4 144

4 144

4 144



Alapfok

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

és 2

2

2

2

2

2

2

2

Beszéd és vers

1

1

1

1

1

1

Mozgás és

1

1

1

1

1

1

Dráma színjáték

Tánc Összesen:

2

2

4

4

4

4

4

4

Összesen – év

72

72

144

144

144

144

144

144


A tantárgy tanításának célja A drámajáték főtárgy célja, hogy a különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejlessze a tanulók érzelmi, értelmi, szociális s fizikai képességeit, készségeit, gazdagítsa önkifejezési formáit, illetve az egyéni és csoportos kreatív folyamatokon keresztül segítse elő a tanulók szocializációjának folyamatát.


Pedagógiai Program

A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival együtt drámai és színházi produktumok létrehozatalára. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek:  figyelmük tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre,  társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére,  a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára,  a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben,  érzelmi emlékek felszínre hozására és a szerepjátékokban való kreatív alkalmazására,  érzékeny kapcsolatteremtésre és annak megtartására,  tiszta és kifejező verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokra,  pontos és érzékletes szerepjátékra társaikkal és egyénileg,  kreatív dramatizálásra, a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására,  saját testük, mozgásaik, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára,  egyre növekvő intenzitású, tudatosságú és mélységű részvételre a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban,  a különböző – felidézett, illetve az emberi világban tapasztalt – érzelmek verbális, vokális, mozgásos, mimikai és a társművészetek eszköztárát is bevonó eszközökkel történő kifejezésére,  összetett művészi üzenetek közlésére különböző anyag-, tér- és mozgásformák együttes alkalmazásán keresztül,  a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében, ismerjék:  a saját testük adta lehetőségeiket, illetve érzékszerveik hatékonyságát,  a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét,  a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztáruk ez irányú fejlettségének mértékét,  figyelmük tudatos összpontosításának szerepét és módját, a fegyelmezett feladatvégzés feltételeit,  társaik, önmaguk és a felnőtt világ megfigyelésének módjait, ennek szerepét a szerepjátékok során és az improvizációkban,  a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák adta lehetőségeket, használatuk lehetséges módjait,  az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaikkal és másokkal való kapcsolatukban, 159


Pedagógiai Program

 az érzelmi emlékezet szerepét, alkalmazásának lehetőségeit a szerepjátékokban,  a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit  összetett művészi üzenetek közlésének különböző anyag-, tér-és mozgásformák, illetve a szerepjáték adta lehetőségeit,  a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötleteik, gondolataik kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében. 2.2.3.1. Előképző (1-2. évfolyam) Követelmények A képzés ismertesse meg a tanulókkal:  az érzékszervek működésének jelentőségét  a ritmus jelentőségét  az alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat  a kezdet és a vég fogalmát  a csoportos szerepjátékokban való részvétel élményét  a csoportos improvizációkban való részvétel élményét  az egyszerű bábok készítését, használatát fejlessze a tanulók:  érzékszerveinek működését  ritmusérzékét  Megfigyelő és utánzó képességét  szókincsét, kifejező-, beszéd- és mozgáskészségét  helyzet-felismerési képességének, szabálytudatának, én- és társ-tudatának kialakulását  mozgásos ügyességét, koordinációját  együttműködési képességét  figyelem-összpontosító (koncentráló) képességét ösztönözze a tanulókat:  közvetlen környezetük megfigyelésére, megismerésére  társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására  versek, mesék önálló olvasására, értelmezésére  a hétköznapi és játékszabályok betartására és betartatására  verbális és mozgásos önkifejezésre  kreatív játékos tevékenységre biztosítson lehetőséget:  a nyugodt légkör kialakítására  a tanulók játékbátorságának felkeltésére


   

Pedagógiai Program

gátlások oldására a manuális tevékenységekre a játék örömének felismerésére, megtapasztalására a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására

Az előképző elvégzését követően a tanulók legyenek képesek:  differenciált és pontos érzékelésre  különböző ritmusok érzékelésére, a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre  alapvető emberi, állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre  önálló verbális és mozgásos kifejezésre  legalább két rövid lélegzetű vers vagy meserészlet önálló elmondására  a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során  mesék, történetek kezdetének és végének felismerésére, a főhős és a szereplők tulajdonságainak felsorolására  a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre  egyszerű bábok készítésére, használatára ismerjék:  az érzékszervek funkcióját  a ritmus fogalmát  az alapvető emberi állati, növényi, illetve különböző tárgyakhoz és jelenségekhez köthető mozgássémákat  a cselekmény-mesélés kritériumait (időrend, kezdet és vég, szereplők)  a főhős és a szereplők közti különbséget  a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvétel élményét  az egyszerű bábok készítésének módját, használatát. Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok  versenyjátékok  egyszerű mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok (pl.: „Kint a bárány, bent a farkas”, „Adj, király, katonát!”) Érzékelő játékok  színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése  a tapasztalatok szóbeli közlése  az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása  színkompozíciók összehasonlítása  tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással

161


Pedagógiai Program

Ritmusgyakorlatok  egyenletes lüktetés érzékeltetése, mondókázással  szöveges és mozgásos ritmusjátékok  tempótartás (gyors és lassú érzékeltetése)  járások (gyors és lassú, különböző térformákban)  futások irányváltoztatással  ugrások térbeli fordulattal  ritmushangszerekkel történő irányítás Beszédgyakorlatok  beszédre késztető játékok  mozgásos és szöveges játékok összekapcsolása  a beszéd folyamatosságát és pontosságát fejlesztő játékok  beszéltető, gondolkodtató, kitaláló játékok Utánzó játékok  mozgás és helyzet utánzása  mozgások és helyzetek tükörképe  tevékenységek utánzása  állatok mozgásának utánzása  hangok utánzása Memória- és koncentrációfejlesztő játékok  mondókák, kiszámolók, találós kérdések  versek, mesék szövegének kísérése mimetikus mozgással  mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok  népi gyermekjátékok  énekes, táncos játékok  vetélkedőjátékok  mozgásos (testnevelési) játékok Csoportos improvizációs játékok  játékkal, mozgással kísérhető versek, mesék  mozgásos gyakorlójáték (nagymozgások fejlesztése)  manipulációs gyakorlójáték (finommozgások fejlesztése)  verbális gyakorlójáték Egyszerű bábok készítése  kézügyesítő játékok I. (vágás, tépés, ragasztás stb.)  kézügyesítő játékok II. (ujj, csukló mozgatása ritmusra, zenére)  kreatív játékok formákkal, színekkel


Pedagógiai Program

2.2.3.2.Alapfok ( 1. évfolyam) A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  a képzet, az emlék szerepét  az érzelmek kifejezésének nonverbális és verbális jellemzőit  az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását  a tér használatát és az abban való tájékozódást  a helyszín fogalmát, jelentőségét  a figyelem-összpontosítás fontosságát  az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait (pl. maszkkészítés) Fejlessze a tanulók:  együttműködő képességét  képzelőerejét  verbális és mozgásos megnyilvánulásainak kifejező erejét  érzelemkifejező mozgásos improvizációs képességét  térbeli tájékozódását  figyelem-összpontosító képességét  megfigyelő képességét  dramatikus érzékenységét  manuális ügyességét Ösztönözze a tanulókat:  maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére  a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására  társaikkal való együttműködésre  képzelőerejük kibontakoztatására  gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére  a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára biztosítson lehetőséget:  kiscsoportokban történő tevékenységre  a kreatív képességek kibontakoztatására  manuális tevékenység végzésére  a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására A tanulók az alapfok 1. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek:  az érzékszervi finomításokkal elért készségük birtokában egyszerű képzettársításra  a képzettársítással felidézett emlékek érzelmi jellegű megközelítésére  a felidézett érzelmek verbális és mozgásos kifejezésére  a felidézett érzelmek kifejezésére vizuális eszközök segítségével (pl. maszkkészítés)  a tanult mozgáselemek, csoportos mozgásformák kreatív összekapcsolásra  az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra  a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére 163


Pedagógiai Program

 részvételre egy verses mese dramatikus feldolgozásában Ismerjék:      

az emlék fogalmát az érzelmek nonverbális és verbális kifejezésének jellemzőit a tér és a helyszín fogalmát a figyelem-összpontosítás jelentőségét az érzelmek vizuális megjelenítésének módjait verses mesék dramatikus feldolgozásának módjait

Tananyag Bemelegítő játékok  csapatjátékok, versenyjátékok, ügyességi játékok  lazító és feszítő gyakorlatok  érzékelést fejlesztő játékok  kapcsolatteremtő és bizalomjátékok Fantáziajátékok  játék elképzelt tárgyakkal, tárgyfelidéző gesztusok  játék elképzelt személyek megjelenítésével  játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével  játék különböző hangulat-felidéző gesztusok, motívumok alapján  játék különböző érzelem-felidéző gesztusok, motívumok alapján Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok  csapatjátékok, versenyjátékok  játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok  térkihasználó gyakorlatok  térkitöltő gyakorlatok  térérzékelő gyakorlatok  ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok  gyermekversek, mondókák mondása ritmus- és mozgásváltással Dramatikus játékok  mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére  szituációs játékok szó, mondat, helyszín stb. megadásával Egyszerű maszkok készítése  rajzolás: érzelmek kifejezése a szem és száj formáján keresztül


Pedagógiai Program

 festés: érzelmek kifejezése színekkel  nyírás, agyagozás: érzelmek kifejezése formákkal Alapfok (2. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  a figyelem-összpontosítás tudatos alkalmazását  a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát  a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait  a tiszta, érthető beszéd alapjait  a főhős és a szereplők különbözőségét, a hős és a többiek viszonylatát  a szereplők jellemzését segítő technikákat (beszédstílus, testtartás stb.) fejlessze a tanulók:  koncentráló képességét  megfigyelő képességét  szociális érzékenységét  verbális megnyilvánulásainak tisztaságát  fogalmazási és kifejező képességét  dramatizáló képességét Ösztönözze a tanulókat:  figyelmük tudatos összpontosítására  a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére  önálló és tudatos kapcsolatteremtésre  önálló verbális megnyilvánulásra  pontos és kifejező szerepjátékra  önálló dramatizálásra Biztosítson lehetőséget:     

a jelentkező önálló törekvések megvalósítására a differenciált munkamegosztásra a nemkívánatos viselkedésformák megváltoztatására az előző évek manuális tevékenységének gyakorlására a tanulók eredményes együttműködésére különböző tevékenységformákban.

A tanulók az alapfok 2. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül):  figyelmük tudatos összpontosítására  társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére  a bizalom átélésére 165


Pedagógiai Program

 érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására  tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra  egy nagyobb lélegzetű vers pontos, tiszta, érthető elmondására  aktív és kreatív szerepjátékra  kreatív dramatizálásra Ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):       

a figyelem-összpontosítás alapszabályait a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát a bizalom élményét a kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait a tiszta, érthető beszéd szabályait a kifejező szerepjáték szabályait a szereplők jellemzését segítő technikákat (testtartás, beszédstílus stb.)

Tananyag Koncentrációs és mozgáskoordinációs gyakorlatok  megfigyelésre és utánzásra ösztönző gyakorlatok  mozgásos, szöveges és relaxációs gyakorlatok  szólánc-játékok  érzékszervekkel kapcsolatos játékok  tükörgyakorlatok Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok  szemkontaktussal  érintéssel  kézfogással  hanggal  „vakvezető” játékok Beszéd- és mozgásgyakorlatok  kiscsoportos és páros szituációk mozgásos és szöveges megjelenítése  dinamikus mozgásokat ábrázoló képzőművészeti alkotások megfigyelése, a mozgás utánzása  szoborgyakorlatok, tablók Improvizációs játékok  mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal)  hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel  szituációs játékok (befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával stb.)


Pedagógiai Program

Dramatizálás  verses mesék, mesék elemzése  a szerkezet érzékeltetése (kezdet, vég, főhős, szereplők, helyszín)  az eddig tanult vizuális ábrázolások alkalmazása Alapfok (3. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  az empátia, azaz az együtt érző beleélés szükséges voltát  a szavak nélküli közlések jelentőségét  a nonverbális kommunikáció csatornáinak működését  a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét  a belső feszültség élményét és fogalmát  a különféle anyagok (pl. textíliák) felhasználási lehetőségét Fejlessze a tanulók:  alakulóban lévő empátiás képességét  verbális és nonverbális kommunikációs képességét  fantáziáját és kreativitását  drámai érzékenységét  esztétikai érzékenységét  differenciált kifejezőképességét  fogalmi gondolkodását Ösztönözze a tanulókat:  őszinte megnyilvánulásra  elfogadó együttműködésre  a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára  vizuális önkifejezésre Biztosítson lehetőséget:    

a kialakulóban lévő önkifejezési szándékok megvalósítására a fantázia fejlesztésére képzőművészeti alkotások megtekintésére más, hasonló életkorúakból szerveződött csoportok megismerésére  manuális tevékenység folytatására

munkájának

A tanulók az alapfok 3. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül):  a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére  a nonverbális kommunikációs csatornák használatára 167


Pedagógiai Program

 aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban,  feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására  művészi jellegű üzenetek közlésére anyagok (pl. textiliák) segítségével Ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):     

az empátia, az együtt érző beleélés fogalmát, élményét a szavak nélküli közlések jelentőségét különböző élethelyzetekben a nonverbális kommunikációs csatornák működési mechanizmusát a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben a feszültség fogalmát, jelentőségét

Tananyag Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok  az arc, tekintet, gesztusok kifejező képességét fejlesztő játékok, gyakorlatok (grimaszjáték, személyiség-tükör stb.)  érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal  üzenetek (utasítások, parancsok, kérések stb.) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok  tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak  élőlények megszemélyesítése, beszéltetése  belsők képek megjelenítése mozgással, szóban és különböző vizuális eszközökkel Improvizációs játékok  szituációs játékok hangeffektusokra, vázlat megadásával, a valódi érzelmek kimondásának megtiltásával  feszültségtéli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése  látott vagy hallott történetek feszültségtéli jeleneteinek felidézése kiscsoportos improvizációkban Interakciós játékok  tükörjátékok  távolság megtartását célzó játékok Térjátékok különböző anyagokkal, kreatív térhasználattal  folyosók, irányok  szerkezetek  textíliák megkülönböztetése tapintásara, színre, formára, esésre  térplasztikák kialakítása színekkel, formákkal, esésekkel


Pedagógiai Program

Alapfok (4. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  az empátiára épített elemző gondolkodás lényegét, használatát  különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák megjelenítésének lehetséges módjait  a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét  a színpadi tér kreatív használatának lehetőségeit

dramatikus

Fejlessze a tanulók:  elemző gondolkodási képességét  morális érzékenységét  szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét  fogalmazási képességét  helyzet-felismerési képességét  problémamegoldó érzékenységét  együttműködési képességet  megfigyelési képességét Ösztönözze a tanulókat:  maguk és környezetük tudatos megfigyelésére  kritikus és önkritikus gondolkodásra  különböző élethelyzetek és morális problémák erőszakmentes kezelésére  beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára  a különböző közlésforma differenciált alkalmazására  egy-egy színházi élmény cselekvő elemzésére  egy-egy drámai szöveg érzékletes és kreatív bemutatására Biztosítson lehetőséget:  a nem kívánt viselkedésformák kezelésére, visszaszorítására  az adott életkor jellemző problémáinak dramatikus feldolgozására  az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó színházi előadások megtekintésére  az adott életkorra jellemző problémákkal foglalkozó filmek megtekintésére  az együttműködés fontosságának és különböző módjainak megtapasztalására  a manuális tevékenység folytatására A tanulók az alapfok 4. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül): 169


     

Pedagógiai Program

különböző élethelyzeteik kritikus és önkritikus elemzésére kreatív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására pontos és hiteles szóbeli és nem szóbeli önkifejezésre egy-egy drámai szöveg konfliktusának elemzésére a tér kreatív használatára

Ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):  különböző élethelyzeteik és morális problémáik dramatikus feldolgozásának lehetséges módozatait  a szóbeli és nem szóbeli kifejezési formák hiteles, pontos, együttes használatát  a konfliktust mint a drámai cselekmény egyik mozgatórugóját  egy-egy drámai szöveg többféle értelmezését  a tér kreatív használatát Tananyag Beszéd- és mozgásgyakorlatokon alapuló improvizációs játékok  életjátékok (egy-egy aktuális téma feldolgozása)  jelenetek közmondás, konfliktus, ki nem mondott konfliktus megadásával  szerepjátékok megadott témára  „nem azt mondom, amit gondolok”  „nem azt teszem, amit mondok”  monológok különböző élethelyzetekben  hétköznapi szituációkat feldolgozó páros jelentek Drámarészletek, balladák  balladák egyes történéseinek dramatikus formában való megjelenítése  az epikus műben nem szereplő háttér-történések kitalálása és dramatikus formában való megjelenítése Alapfok (5. évfolyam)

Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  az érzelmi emlékezet felszínre hozásának élményét


Pedagógiai Program

 a személyes érzelmek és gondolatok, valamint az empátiás készségből fakadó érzések és gondolatok közti szoros kapcsolatot  a felszínre hozott érzelmek által keletkezett gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésének módját  a szimbólum fogalmát, illetve a szimbólumot mint a gondolatok és fogalmak kifejezőjét és hangulatok, érzések felidézőjét  a kontraszt fogalmát, az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát Fejlessze a tanulók:  megismerő, önmegismerő képességét  személyiségének pozitív jellemvonásait  akaraterejét  asszociációs képességét  konstruktivitását  elemző gondolkodását  kritikai és önkritikai képességét Ösztönözze a tanulókat:  az „én”-en kívüli tapasztalatok befogadására  önálló döntéshozatalra  szimbólumok keresésére és kreatív használatára  hiteles és őszinte színpadi jelenlétre  előrevivő, építő gondolkodásra biztosítson lehetőséget:  a feszültségtéli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre  más csoportok munkájának beható megismerése  színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére  színházi előadásokat bemutató videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére A tanulók az alapfok 5. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül):  érzelmi emlékek felszínre hozására  az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolat felismerésére  a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítésére, kreatív alkalmazására  a szimbólumok keresésére, kreatív alkalmazására  az ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására  egy-egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére Ismerjék ( az előző évfolyamok követelményein kívül):  az érzelmi emlékek felszínre hozásának módját 171


Pedagógiai Program

 az empátiás készségből fakadó érzések, gondolatok és a személyes érzések, gondolatok közötti kapcsolatot  a felszínre hozott érzelmek keltette gesztusok, mimikák, mozgássorok rögzítését és kreatív alkalmazását  a szimbólum fogalmát, kreatív alkalmazását  a kontraszt fogalmát, tudatos alkalmazását Tananyag Fantáziajátékok  irodalmi művek „új címe”  képzőművészeti alkotások „előzménye”  kevéssé ismert irodalmi művek folytatása, befejezése  szimbolikus tárgyak használata  tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Beszéd és mozgásgyakorlatok  figurateremtő hang- és artikulációs gyakorlatok  érzelemkifejező hangbéli és gesztusnyelvi eszközöket fejlesztő gyakorlatok  fizikai koncentrációt, testtudatot fejlesztő gyakorlatok  csoportos együttműködést igénylő mozgásgyakorlatok Improvizációs gyakorlatok  versek indulati tartalmaira épülő improvizációk  versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk  szimbolikus mozgásokból építkező improvizációk  zenés etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával)  státuszjátékok  etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával)  rögtönzések ellentétek megadásával  drámarészletek mögöttes tartalmának kibontásával Alapfok (6. évfolyam) Követelmények A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  az előző évek során tapasztaltak, tanultak kreatív alkalmazásának lehetőségeit  az egy-egy színpadi előadás létrejöttét megalapozó és elősegítő munkaformákat  a színházi forma kiválasztását a gondolatok, érzelmek erősítéséhez


Pedagógiai Program

 a színházi formanyelv alapelemeinek tudatos alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében Fejlessze a tanulók:  kreativitását, eredeti gondolkodását, kombináló képességét  drámai érzékenységét  színházi fogékonyságát  kritikai és önkritikai képességét  más művészetek iránti fogékonyságát  önállóságát, magabiztosságát Ösztönözze a tanulókat:  kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra, konstruktív együttműködésre  drámai művek olvasására  színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére  önálló, magabiztos megnyilvánulásra Biztosítson lehetőséget:  a színházzal rokon művészeti tevékenységek gyakorlására  más művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére  nyilvánosság előtti fellépésre A tanulók az alapfok 6. évfolyamának elvégzését követően legyenek képesek (az előző évfolyamok követelményein kívül):  alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait  a megismert munkaformákban felismerni a színházi alkalmazhatóságot  kiválasztani a legmegfelelőbb munkaformát az adott gondolat, érzelem erősítése érdekében  munkaformák tudatos alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében  részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében Ismerjék (az előző évfolyamok követelményein kívül):    

az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét a munkaformák színházi alkalmazhatóságát egy-egy munkaforma tudatos kiválasztását és alkalmazását a színpadi improvizációban rejlő lehetőségeket

Tananyag Alapvető színpadi-színházi konvenciók  színházi térformák (dobozszínpad, körszínpad, kamaraszínpad stb.)  az egyes színházi térformákból következő, a színésszel szembeni elvárások 173


Pedagógiai Program

 a különböző színházi konvenciók (pl. „félre”, monológ, „kikacsintás” a közönségre stb.) színjátékos alkalmazása

A drámai konvenciók színjátékos és színpadi alkalmazása  különböző drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés stb.) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésén  különböző drámai konvenciók (pl. belső hangok, „forró szék” stb.) alkalmazása a szerepépítés folyamatában Összetettebb színpadi improvizációk  rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékok stílusok, szöveg megadásával  rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával 2.2.4. Beszédgyakorlatok Kötelező tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam) A tantárgy tanításának célja A beszédgyakorlatok tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelően – dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek  a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében  hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát  a durva légzéstechnikai, hangadási és artikulációs hibák felismerésére mások és a saját beszédükben Ismerjék


Pedagógiai Program

 a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat  légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel  a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat az általában érvényes hangsúly-szabályokat  az artikuláció ritmus- és tempóformálós szerepét A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók legyenek képesek (az előbbieken kívül)  ismert karakterek hangzásának hiteles létrehozására  dramatikus és színpadi munkájukban az e tantárgy keretében tanultak alkalmazására Ismerjék (az előbbieken kívül):  a beszéd dallamának változatait és kifejező hatását  a beszéd váltásait (erő, magasság, tempó)  szövegek tagolásának, földolgozásának lehetőségeit A képzés Ismertesse meg a tanulókkal:  a beszédfolyamat részeit (légzés, hangadás, kiejtés) és azok összefüggéseit, egymásrautaltságát  a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit és azok beszédtechnikai elemeit  az egészséges beszélőtől elvárható hangzás összetevőit  a beszédállapot értékelésének szempontjait  a hibás beszédállapot jegyeit  a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat és egyszerű beszédgyakorlatokat Alakítsa ki a tanulókban:    

az önelemzés és önértékelés igényét és képességét a beszéd elemzésének képességét a beszédszervek tudatos, pontos és célszerű használatát a beszéd során megnyilatkozó személyiségjegyek fölismerésének, megértésének és létrehozásának képességét  az önképzés igényét Fejlessze:  a tanulók kifejező kedvét  a hallási figyelmet és érzékenységet 175


   

Pedagógiai Program

a tanulók koncentrációs készségét az életkoruknak megfelelően a játékosságukat a képzelőerejüket és megfigyelőképességüket a produktív és reproduktív kifejezőkészséget

Tananyag Alapfok (1. évfolyam) Lazítógyakorlatok  az egész test feszítése és lazítása hanyatt fekve, különös tekintettel a váll, a nyak és az arc izmaira  feszítés és lazítás állás és járás közben Légzőgyakorlatok  a légzéstípusok ismertetése (váll, mellkas, rekesz), a saját légzés megfigyelése  kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megőrzése mellett  kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok            

játékos hangerő gyakorlatok repülőindítás a közeledés és a távolodás kifejezése fúvójátékok (lyukas kulcs, filctollkupak, síp, szájharmonika stb. fújása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására, spontán légzéssel folyamatos és szaggatott fúvások a fúvás (kilégzés) erejének változtatása a lehetséges légutak tanulmányozása ki- és belégzés közben, élettani és beszédlégzés alatt egyaránt a légutak használatának gyakorlatai a saját és a társak légzésének tanulmányozása, a megfigyelések, tapasztalatok megfogalmazása a légzés hibáinak, akadályainak tisztázása a zörej nélküli belégzést követő kilégzés nyújtása sz és s hangokkal szabályozott légzéssel egyszerű szólamok, versek gyakorlása


Pedagógiai Program

Hangjátékok  egymás hangjának felismerése (Hol szólsz kispajtás? játék mintájára)  a hang tulajdonságainak tanulmányozása, a megfigyelések megfogalmazása (magas-mély, csengő-rekedt, halk-hangos, elől szól – hátul szól, oldott, laza, feszes, préselt, orrhangzós, vastag-vékony)  egymás hangjának utánzása  a természetes alaphang felismertetése és megerősítése  hangkitalálás (a saját hangtól eltérő hangzások játékos próbálgatása)  szavak és rövid mondatpárok játékos variálása (Mondd másképpen! játék) Artikulációs játékok, gyakorlatok  a beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgető ejtésével (pl. karika…, Marika…, fekete…, sárga bögre…stb.)  áll emelés-ejtés á-a-e hangok segítségével  ajakkerekítés-széthúzás (íűíű…éőéő…pl.)  a zárhangok ejtésének gyakorlatai (pl. Petike-Katika-patika…,dibbendobban…, kippen-koppan…, kipeg-kopog…, csitteg-csattog…, Ne dobogj! De dobogok!stb.)  a nyelv mozgásának ügyesítése a t, d és n hangok segítségével (pl. bele tettem-teletette tettem…., éneklés lálálá-val stb.)  fütyülés fúvott levegővel, az ű hang ajakállásával  csettintés az á és az ó ajakállását váltogatva  ajakpergetés hosszan, folyamatosan, suttogva és hangosan is  szájról olvasás – kezdetben hangok (magánhangzók és a látható mozdulattal képzett mássalhangzók), majd szavak (gyerekek neve)  a szóvég ejtésének gyakorlatai (pl. Mit kérsz? Almát kérek. Mik ezek? Ezek székek. Kik ők? Ők… …k. stb.)  szóépítés hangonként  szóláncok (pl. mák-rák-rak-vak-van stb.)  a hibás magánhangzóejtés meg- és fölismerése:  szűk (túlkerekített ajakmunka)  széles (túlságosan széthúzott ajkak, „mosolygós” artikuláció)  zárt (visszafogott az állmozgás) Ritmus- és tempógyakorlatok  Versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással, egyenletesen lassabb vagy gyorsabb tempóban egyaránt Hangsúlygyakorlatok  a szóhangsúly gyakorlása (az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) 177


Pedagógiai Program

 az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév első tagjának a hangsúlya (pl. aranyhajú, Bőrönd Ödön stb.) Alapfok (2. évfolyam) Lazító gyakorlatok  feszítés-lazítás fekve, állva, ülve  könnyed fejkörzés mindkét irányba  az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben (prüszkölnek a lovak) Légzőgyakorlatok  a különböző légzéstípusok ismertetése, megfigyelése  a saját légzés megfigyelése  kapacitásnövelő gyakorlatok sz, s és f hangokkal a laza testtónus megőrzése mellett  kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megőrzése mellett (legfeljebb 40-50 szótag) Hanggyakorlatok  játékos hangerő próbálgatás: repülőindítás  a közeledés és a távolodás hangzása (pl. légy köröz a szobában, kör alakú pálya széléről az autóverseny hangja)  szirénázás magánhangzókkal  hangok próbálgatása a függőségi viszonyok és az erős érzelmi-indulati állapotok kifejezésére (pl. a köszönés változatai) Artikulációs játékok, gyakorlatok  az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok, versek á, a és e hangokkal  a nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok r-l hangokkal (pl. hajolaj, az halolaj, ez…, róla-lóra…, lila Lali, Lila Lali… stb.)  az artikulációs mozgások összehangolása nyelvtörők pergő tempójú mondásával  magánhangzó gyakorlatok versekkel, mondókákkal, különös figyelemmel a mély (sötét) és a magas (világos) hangzók hangulatkeltő szerepére  a zárhangok kettőzésének technikája Ritmus- és tempógyakorlatok


Pedagógiai Program

 versek ütemezése kötött mozgással, egyenletes (lassabb vagy gyorsabb) tempóban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok  számnevek, évszámok hangsúlya  a kijelentés hanglejtése Alapfok (3. évfolyam) Lazítógyakorlatok  feszítés-lazítás testrészenként  hanyatt fekve  állva Légzőgyakorlatok     

rekeszlégzés hanyatt fekve, állva a be- és kilélegzett levegő mennyiségének tudatos növelése kapacitásnövelés rekeszlégzéssel, hangokkal (sz, s, f, h, z, m) kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (50-60 szótag) légzésszabályozó gyakorlatok (különböző hosszúságú szólamok)

Hangjátékok  a mellkasi rezonanciával szóló középhang és a fejhang hangzásának megismertetése  az oldott mellhang megerősítése hangringató gyakorlatokban  a térhez igazodó hangerő és a színpadi középhangerő gyakorlása  az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, szónok, programszervező, idegenvezető stb.) Artikulációs gyakorlatok    

nyelvtörő mondókák a j-l-r hangok pontos ejtésének kimunkálására l-r hangok hibás ejtésének fölismerése hallás útján szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) a hosszú ,magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai

Ritmus- és tempógyakorlatok  ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok  a kérdezés: 179


Pedagógiai Program

hangsúlya kérdőszóval és anélkül (Hová menjek? Menjek? Stb.) hanglejtése kérdőszóval és anélkül Alapfok (4. évfolyam) Lazítógyakorlatok  feszítés-lazítás testrészenként, ülve Légző gyakorlatok  rekeszlégzés állva, ülve és járás közben  koncentrációs légző gyakorlatok  kapacitásnövelés (60-70 szótag)  a lopott (pót-) levegővétel technikája Hanggyakorlatok  ciklikus szótaggyakorlatok a mellkasi rezonancia megerősítésére (má…,ná…, lá…, nyújtott, zengő r hangoztatás stb.)  hangrágó gyakorlatok (folyamatos magánhangzó-ejtés közben az áll laza ejtése-emelése)  hangcsúszda (magánhangzók siklatása föl, egyre magasabbra és le, egyre mélyebbre)  hanghizlaló és fogyasztó gyakorlatok (magánhangzók hangoztatása a fúvás erejének változtatásával  hangkitalálás(Így mondaná a robot:…,…a pattogatott kukorica:… stb.) Artikulációs gyakorlatok    

nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel az á-a, é-e hangok gyakorlatai, különös figyelemmel az időtartamra a sz és s hangok hibáinak fölismerése hallás útján szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel

Ritmus- és tempógyakorlatok  időmértékes versek ritmizálása tapssal, járással, mozgással Hangsúlygyakorlatok  a tagadás hangsúlyai (Nem hallom. Nincs több. Se így, se úgy. Stb.) Alapfok (5. évfolyam)


Pedagógiai Program

Légző gyakorlatok      

rekeszlégzés mozgás közben (pl. labdázás) kapacitásnövelés (70-80 szótag) koncentrációs légző gyakorlatok nyelvtörő mondókák légzésszabályozással a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése a kilégzés erejének szabályozása rekeszlégzéssel, sz és s hanggal

Hanggyakorlatok  hangcsúszda mellhangon, szavakkal (ajánlott nyitott magánhangzós, n, m, l, r vagy h kezdetű szavakkal, pl. nem…, három…, málna…stb.)  hanghízlalás-fogyasztás szavakkal (pl. számokkal, a 3,4, 6 vagy a 7 „hízzon „: 3-33-333-3333…) úgy, hogy a hangerő mutassa a gyarapodás és a fogyás mértékét  erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel Artikulációs gyakorlatok     

ty-gy-ny hangok pontos ejtésének gyakorlatai sz-z-c és s-zs-cs hangok gyakorlatai nyelvtörők a sziszegő és susogó hangok gyakorlására szinkronizálás valamennyi jel figyelembe vételével az „idegenség” artikulációja (más dialektusú, külföldi)

Ritmus- és tempógyakorlatok  időmértékes versek gyakorlása az értelmi hangsúlyok visszahelyezésével  időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel  időmértékes szövegek csoportosan, kánonban Hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok  az összetett mondatok hangsúly-variációi hanglejtés-variációi Alapfok (6. évfolyam) Légzőgyakorlatok  kapacitásnövelés (80-90) szótag 181


Pedagógiai Program

 koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben  a pótlevegőzés technikájának továbbfejlesztése váltakozó hosszúságú szólamokkal  a hallható légzés jelentéseinek tanulmányozása és értelmezése (zihál, sóhajt, fujtat stb.) Hanggyakorlatok  szöveges hangerő-gyakorlatok: a színpadi középhangerő, az erőteljes – nem ordított -, és a halk, intim hangvétel  szöveges hangmagasság gyakorlatok egy-egy magasság kitartásával, lépcsőzetes föl-lejárással a tanulók egyéni középhangsávjához igazodva, legfeljebb egy oktávnyi terjedelemben  az életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása Artikulációs gyakorlatok  pontos, laza, pergő artikuláció: járás közben mozgás közben fizikai terhelés, pl. lovacskázás közben  egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása Ritmus- és tempógyakorlatok  időmértékes versek gyakorlása kötött ritmuskísérettel, pl. titi-tá-t tapsolnak folyamatosan, szövegmondás közben  ritmusgyakorlatok tempóváltással hangsúly- és hanglejtésgyakorlatok  az alárendelő mondatok (Úgy hallottam, hogy… Arra gondoltam, hogy.. Akkor gyere, amikor… stb.) Hangsúly-variáció Hanglejtés-variációi 2.2.5. Mozgásgyakorlatok Kötelező tantárgy (alapfok 1-6. évfolyam) A tantárgy tanításának célja


Pedagógiai Program

 a tanuló felkészítése, illetve alkalmassá tétele a csoportos dráma- vagy színjáték foglalkozásokon történő részvételre  alapvető technikai elemek, a bemelegítés részeinek és folyamatának elsajátíttatása és elméleti megismertetése  a próbaállapot elérése csoportkohéziós, speciális mozgásos feladatok, illetve koncentrációt és a kondíciót fejlesztő gyakorlatok révén  az esetleges sérülésekről, az ütközéstől, eséstől, az érintéstől való félelem, illetve tartózkodás megelőzése, elkerülése, vagy feloldása a mozgás eszközeivel Követelmények Az alapfok elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek.:  a mozgástréning gyakorlatainak koncentrált és pontos elvégzésére  a megfelelő próbaállapot elérésére a tréning gyakorlatainak végrehajtása során  általános bemelegítés megtervezésére és levezetésére Ismerjék (az előbbieken kívül):  a bemelegítés menetének élettani hatásait  a gyakorlatok egymásra épülésének logikai menetét, lehetőségeit  a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait A tantárgyi program elvégzését követően a tanulók Legyenek képesek (az előbbieken kívül):  egy adott színházi feladatnak megfelelő mozgástréning összeállítására, körültekintő levezetésére Ismerjék (az előbbieken kívül):  a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait, tréningstílusokat  a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében  a különböző gyakorlattípusok egymás mellé rendelésének főbb módozatait A képzés Ismertesse meg a tanulókkal: 183


     

Pedagógiai Program

a mozgásgyakorlatok tréning menetét a bemelegítés menetének fiziológiai okait a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségét, illetve rendszerét a különböző gyakorlattípusok szerkesztésének menetét a mozgástechnikai tréning fontosabb irányzatait a mozgástechnika tréning szerepét a megfelelő próbaállapot elérésében

Fejlessze a tanulók:      

mozgáskoordinációs készségét koncentrációs készségét, és teherbíró képességét fizikai képességeit-kondícióját, rugalmasságát mozgás-memóriáját mozgástechnikai ismereteit rendszerező képességét

Ösztönözze a tanulókat:  a bemelegítés gyakorlatainak koncentrált és intenzív elvégzésére  a különböző próbahelyzetek, szituációk megfelelő próbaállapotban történő megoldására  önálló, a saját képességei által megkívánt tréning elvégzésére  egyes feladatatok előkészítéseként a megfelelő bemelegítő gyakorlatsor megválasztására és elvégzésére  helyes tematikájú tréning felépítésére és megtartására Biztosítson lehetőséget:  a témakör módszertanának elemző megismerésére  különleges, speciális feladatok elvégzésére előkészítő módszerek megismerésére  különböző stílusú mozgástechnika tréningek megismerésére, az azokon való részvételre  működő színtársulatok, színházi műhelyek tréningmódszereinek élő, vagy videofelvételen történő megtekintésére Alapfok (1. évfolyam) A tantárgy bevezető évfolyamának anyaga elsősorban játékhelyzetekre kell, hogy épüljön. A foglalkozás vezetője igyekezzen olyan módon irányítani a játékokat, hogy ezek ellássák a bemelegítés alapvető feladatait is. Fontos, hogy a gyermek ne érezze ezen játékok tematikus voltát. Amennyiben lehetőség van rá, a játékok fűzésével, szituációs tréningként való felvezetésével igyekezzünk folyamatossá tenni részvételüket.


Pedagógiai Program

Tananyag Bemelegítő játékok: összekapaszkodó, egymás elérése törekvő, érintés elől elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok. Pl. váll-, térdérintős játékok, nehezített, speciális helyzetű fogók stb. Talajra-szoktató játékok: a talajfogás, a földön való forgás, gurulás, lassú csúszómászó mozgások előkészítő gyakorlatai szituációba helyezve. Indítás-megállítás gyakorlatok: az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével. Pl.: tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók stb. Állatok mozgását utánzó szituációs játékok: különböző állatok (majom, macska, kígyó, medve, madarak) mozgását utánzó játékok szituációba helyezett formában. Alapfok (2. évfolyam) Ebben az évben a foglalkozás vezetője kísérelje meg a gimnasztika alapgyakorlatainak elsajátíttatását, azonban ezt először csak rövid szakaszokban, s elsősorban az ismétlések alkalmával tegye. A dinamikusabb mozgásformák játékhelyzetben történő felvezetése szükséges ebben a korban, s erre a futásos és térformáló gyakorlatok kifejezetten alkalmasak lehetnek. A bemelegítés alapgyakorlatai: lazító és feszítő gyakorlatok, gimnasztika. Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben. Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék fejlesztés. Körjátékok, lánc-típusú népi játékok, a „tekeredik a kígyó” feltételekkel. Futásos gyakorlatok: (fontos, a bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatkör) szituációs formában különböző tempójú, karakterű és funkciójú 185


Pedagógiai Program

futástípusok. Testrész-vezetéses futások, páros fogó (a fogók szemkontaktussal tartják a kapcsolatot), vezetőt követő, ún. kígyózó futás. Csukott szemes játékok: vezetéses, kikerüléses helyzetekben bizalom- és térérzékelő gyakorlatokként. Arc- és kézfelismerő játékok, körbeállásos helyzetben, szabálytalan térben történő bizalomjátékok. Alapfok (3. évfolyam) Az évfolyam tananyagában már közel egyenlő arányban szerepeljen a technikai igényességet és a játékosságot szem előtt tartó megközelítés. Érjük el, hogy a gimnasztikus gyakorlatok elvégzése egy idő után különösebb vezénylő irányítás nélkül, elsősorban az egymásra figyelésre és a szemkontaktusra építve történjen meg. Ugyanakkor ügyeljünk a futásos és versenyjátékok során a kellő intenzitás és dinamika megteremtésére. Tananyag Versenyjátékok, különböző típusú fogó játékok: nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai ( térbeli, szabálybeli átalakítással a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére. Gimnasztikus gyakorlatok: komplex lazító tréning fokozatos terheléssel, erősítő, kondicionáló gyakorlatok cirkuid edzésprogrammal (kis számban végzett gyakorlatkör többszöri visszatéréssel). A gyakorlatok levezetésének felosztása a résztvevők között, gimnasztikus gyakorlatok felvezetése a vezető által irányított szituációs játékban. Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok: hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások (esetleg szituációval indokolt helyzetben), erdő (álló társak között) és testrész-vezetéses ( pl. egyik, majd másik kar, mellkas, fej) futások. A korábban már használt gyakorlattípus igényes kivitelezés melletti elvégzése. Egyensúly játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok. Alapfok (4. évfolyam)


Pedagógiai Program

Ebben az évben a bizalomgyakorlatok és a vezetéses feladatok megjelenésével az ön- és egymás elfogadására vonatkozó helyzetek jelentik a legfontosabb tevékenységeket. Abban az esetben, ha ezek a gyakorlatok kellő technikai felvezetés mellett történnek meg, elejét vehetjük a gátlások és szorongások kialakulásának, s egyben kiemelik a figyelem és a koncentráció fejlesztése szempontjából fontos elemeket. A csöndet, mint ezen gyakorlatok kísérő elemét az első pillanattól kezdve követeljük meg. Tananyag Bizalomgyakorlatok: egymás és önmaguk elfogadását célzó, dőléses, billenéses, haladásos helyzetekben történő gyakorlatok. Esés- és talajgyakorlatok: spirál és hanyatt esés technikájának előkészítést követő elsajátítása, forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon. Egyensúly- és vezetéses gyakorlatok: egyensúlygyakorlatok támasz- és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással. Gimnasztikus gyakorlatok: fokozatosan bővített gyakorlatkör, többféle indítású előkészítéssel (dinamikus, relaxációs). Alapfok (5. évfolyam) Az első, technikai szempontból nehéz elemeket tartalmazó évfolyam. Minden esetben ügyeljünk a gondos bemelegítésre, és a fokozatosság feltétlen figyelembe vételével végeztessük a tananyag feladatait. Csak abban az esetben, amennyiben a szerhasználat kellően begyakorlott, térjünk rá a partnerrel való akrobatikus helyzetek végeztetésére. Ebben a gyakorlatkörben javasolt az ún. cirkuid edzésmód, tehát a kis elemszámú, de többszöri visszatéréssel végeztetett gyakoroltatás. Tananyag Ugrás- és futásgyakorlatok: talajról való elemelkedés, talajfogás eszközök, illetve páros gyakorlatokban egymás segítségével, dinamikus futástípusok. Egy lábról, páros lábról történő rugaszkodás azonos és emelt szintről. Szer (zsámoly), majd páros gyakorlatként a zsugor tartásban elhelyezkedő partner hátának érintésével speciális futás-ugrás gyakorlatok a fokozatosság alapos betartásával. 187


Pedagógiai Program

Eséstechnika: esés fordulatból és ugrásból, talajfogás csúsztatással és tompításos érkezéssel (természetesen csak megfelelő tornaszőnyeg megléte esetén). Előkészítő akrobatikus gyakorlatok: gurulás előre-hátra, támasz- és billenés gyakorlatok, kéz- és fejállás, kézen átfordulás oldalra. Alapfok (6. évfolyam) Az évfolyam tananyaga épít a tanulók fizikai képességeinek változására, de a feladatkör előkészítő jellegű. Az emelések, de a többi gyakorlat is a megfelelő izomtónus és egyensúly kialakítására, megteremtésére szolgál. Tananyag Emeléses és támaszgyakorlatok: könnyített gyakorlatok. Tárgyi feltételek  egyenletesen fűtött, jól szellőztethető, egészalakos tükörrel felszerelt próbahelyiség,  hangosítási (magnó, CD), illetve szükség esetén video és tévé használati lehetőséggel  tornaszőnyeg, zsámoly, tornaszekrény, bordásfal Javasolt értékelési mód Művészeti tárgyakra (általában) jellemzően az évközi értékelést differenciáltan végezzük el: az életkori sajátosságoknak és az adott évfolyam részkövetelményeinek megfelelően, továbbá a műfaji sajátosságoknak való megfeleltetés mellett vegyük figyelembe az egyén és a közösség önmagához, adottságaihoz, korábbi eredményeihez képest nyújtott teljesítményét, fejlődését, haladását. A színházi nevelőmunka, illetve a tanulók fejlődésének értékelése optimális esetben a tanulók és a tanár közös tevékenysége, ennek része az egyén önértékelése, a társak véleménynyilvánítása egymás munkájáról – az értékelés így szolgálhatja leginkább a munka folyamatosságát és fejlődését. Az évközi értékeléseknél a lehetőségekhez mérten gyakran válasszuk a kifejlett szöveges ( szóbeli, esetenként írásos) formát. Minthogy a művészeti nevelőmunka


Pedagógiai Program

jellegéből fakadóan a számszerű értékelés csak igen korlátozott visszajelzéssel szolgálhat, ezért célszerű, ha az egyes félévek, illetve tanévek végén az osztályzattal történő minősítést megelőzik az elemző beszélgetések, továbbá kísérik azt a kifejtett szöveges formában, akár írásban is megtörténő értékelések. Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinek megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás

189


Pedagógiai Program

Dráma és színjáték A dráma és színjáték főtárgy elsődleges célja, hogy a színházművészet – ezen belül is elsősorban a színjáték – iránt érdeklődő tanulók számára lehetőséget biztosítson a drámán és színjátékon keresztül történő önkifejezésre, közösségi alkotásra, a kommunikációs és előadói képességeik fejlődésére, a színházi alkotófolyamaton keresztül a színpadi munka alapjainak elsajátítására, a színházon keresztül önmagukra és a világra vonatkozó kérdések megfogalmazására és a válaszok keresésére. A tantárgy oktatása során a célokat a közösségben végzett dramatikus tevékenység élményén, a játék örömén keresztül érjük el. A tantárgy feladata, hogy a folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanuló váljon képessé a dráma és a színház értõ befogadására, értelmezésére, illetve művészi együttműködésen keresztül, tanulótársaival együtt, drámai és színházi produktumok létrehozatalára.

Előképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos játék örömét – a csoportos játék szabályait – az érzékszervek működésének jelentőségét – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát – a szerepjátékokban való részvétel élményét – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját – együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat – környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra


Pedagógiai Program

– társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Bemelegítő mozgásos játékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Népi kiszámoló– és fogócskajátékok – Egyszerű mozgáselemeket is tartalmazó körjátékok, népi játékok – Egyszerű mímes játékok tanári marrációra – Rövidebb versek, mesék kísérése mozgással Érzékelő játékok – Színek, formák, illatok, ízek felismerése, csoportosítása, megkülönböztetése – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Egyenletes lüktetés érzékeltetése mondókázással – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás (gyors és lassú) különböző térformákban – Természetes ritmusok felfedezése és mozgásos lekövetése Beszédgyakorlatok – Hangok utánzása – Beszédszervek ügyesítése játékos formában (ajak–, nyelvgyakorlatok) – Beszédre késztető játékok Utánzó játékok – Testtartás és mozgás utánzása – Hétköznapi tevékenységek utánzása – Állatok mozgásának utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Mondókák, kiszámolók, találós kérdések – Mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Énekes–táncos játékok – Mozgásos (testnevelési) játékok – Egyszerű szerkezetű drámajátékok Csoportos improvizációs játékok – Mondókák, gyerekdalok feldolgozása – Gyerekversek feldolgozása Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték)

191


Pedagógiai Program

Követelmények: A tanulók ismerjék – az érzékszervek működésének funkcióját, jelentőségét – a jelenet kezdetének és befejezésének fontosságát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, kiszámolókat, mondókákat, gyerekdalokat, énekes–táncos játékokat, gyerekverseket, népmeséket (mindegyikből legalább egyet) Legyenek képesek –adottságaiknak megfelelően a látáshoz és halláshoz kapcsolódó differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre – alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy vers vagy rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására csoportos játék során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a csoportos improvizációs játék örömét – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez használható mozgásos (testnevelési) játékokat – az alapvető ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges újabb népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket – egyes drámajátékok szabályait Fejlessze a tanulók – érzékszerveinek működését, érzékelését – ritmusérzékét – megfigyelő– és utánzóképességét – mozgásos ügyességét, koordinációját – együttműködési képességét – hallási figyelmét – figyelemösszpontosító (koncentráló) képességét – kifejezőkészségét – helyzet-felismerési képességét – szabálytudatát – közösségtudatát Ösztönözze a tanulókat


Pedagógiai Program

– környezetük megfigyelésére, megismerésére, az arról való véleményalkotásra – társaikkal való nyugodt kapcsolat kialakítására, egymás elfogadására – versek, mesék meghallgatására, értelmezésére – az önállóan olvasott versek, mesék élményének megosztására – a hétköznapi szabályok és a csoportos játék szabályainak betartására és betartatására – a nemkívánatos (pl. agresszív) viselkedésformák visszaszorítására – a játék örömének másokkal való megosztására Tananyag Mozgásgyakorlatok – Fogójátékok – Versenyjátékok, nagymozgásos játékok – Mozgáselemeket tartalmazó körjátékok, népi játékok – Mímes játékok tanári narrációra Érzékelő játékok – Az érzékszervek által keltett érzetek megfogalmazása – Színkompozíciók összehasonlítása – Tájékozódás hangok segítségével, tapintással, szaglással – Az idő észlelésének fejlesztése Ritmusgyakorlatok – Szöveges és mozgásos ritmusjátékok – Tempótartás különböző térformákban – Futások irányváltoztatással – Ritmushangszerek és mozgás Beszédgyakorlatok – Beszédre késztető játékok – Beszédgimnasztikai gyakorlatok – Beszédszervek ügyesítése játékos formában Utánzó játékok – Egyszerű mozgástükrözések – Hétköznapi tevékenységek és mesterségek jellemző gesztusainak utánzása – Állatmozgások, természeti jelenségekhez kapcsolódó mozgások utánzása Memória– és koncentrációfejlesztő játékok – Versek, mondókák szöveg nélkül, csak mozgással – Összetettebb mozgásos és szöveges figyelemfejlesztő játékok Szerepjátékok, szabályjátékok – Népi gyermekjátékok – Mozgásos (testnevelési) játékok – Egész csoportos és páros munkára épülő drámajátékok – Vetélkedőjátékok Komplex drámafoglalkozások – Mesei motívum vagy meserészlet, vagy rövidebb mese feldolgozása tanári közreműködéssel (térmeghatározás, közös rajzolás, üzenetek, szimuláció, a teljes csoportot megmozgató szerepjáték, a tanár szerepben, szertartás, állókép, némajáték) Követelmények:

193


Pedagógiai Program

A tanulók ismerjék – a csoportos játék szabályait – az alapvető emberi, állati mozgássémákat – a bemelegítéshez során használt mozgásos (testnevelési) játékokat – a megismert ritmushangszerek használatát – a dramatikus munkához szükséges népi gyermekjátékokat, mondókákat, gyerekdalokat, gyerekverseket, népmeséket (az újonnan – tanultak közül mindegyikből legalább egyet) – egyes drámajátékok szabályait Legyenek képesek – adottságaiknak megfelelően differenciált és pontos érzékelésre – a csoportos ritmusjátékokban való aktív részvételre – alapvető emberi, állati mozgássémák utánzására, a csoportos utánzó játékokban való aktív részvételre – legalább egy újonnan tanult vers és rövid meserészlet önálló elmondására – a beszéd és a mozgás összekapcsolására a játékok során – a szerepjátékokban, csoportos improvizációkban való részvételre – társaikkal való együttműködésre Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a képzelet és az emlékezet szerepét, fontosságát – az egyszerű mozgáselemek összekapcsolását – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – rövidebb prózai mesék dramatikus feldolgozásának folyamatát – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Fejlessze a tanulók – együttműködő képességét – képzelőerejét – mozgásos improvizációs képességét – térbeli tájékozódását – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – problémamegoldó képességét – ritmusérzékét – légzőkapacitását


Pedagógiai Program

– hangképzését – artikulációs képességét Ösztönözze a tanulókat – maguk és környezetük egyre tudatosabb megfigyelésére – a közlésformák egyre differenciáltabb alkalmazására – társaikkal való együttműködésre – gondolataik és érzelmeik pontos kifejezésére – a csoporton belüli aktív és kezdeményező munkára – kiscsoportokban önállóan végzett tevékenységre Tananyag Mozgásgyakorlatok – Összekapaszkodó, érintésére törekvő, érintés elõl elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevő gyakorlatok (pl. váll–, térdérintős játékok, nehezített speciális helyzetű fogók) – Lazító és feszítő gyakorlatok – Térformáló, térérzékelő játékok: játékos formában különböző térformák felvétele, formálása, kikerüléses gyakorlatokban térérzék–fejlesztés körjátékok, lánc–típusú népi játékok – Szabad mozgás zenére önállóan és a társakkal együttműködve Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – A saját és a társak légzésének megfigyelése nyugalmi állapotban, tevékenység során (pl. tűzfújás), beszéd közben; a tapasztalatok megfogalmazása – Fúvójátékok (pl. lyukas kulcs, síp, szájharmonika fúvása) a kilégzés erejének és hosszának tanulmányozására; folyamatos és szaggatott fúvások – Indirekt légzőgyakorlatok (pl. „gumibaba” felfújása, leeresztése) – Hanggyakorlatok – A hangadás megfigyelése (ásítás, nevetés, lelkiállapotok, hangulatok tükröződése a hangban) – A hang tulajdonságairól szerzett tapasztalatok megfogalmazása (magas–mély, halk hangos) – Egymás hangjának felismerése, utánzása – Hangkitalálás (a saját hangtól eltérõ hangzások játékos próbálgatása) – Szavak, rövid mondatpárok játékos variálása – Játékos hangerő–gyakorlatok – Artikulációs gyakorlatok – A kiejtés, az artikulációs mozgások megfigyelése – A beszédszervek mozgásának „ügyesítése” szavak, szólamok ismételgetõ ejtésével – Szájról olvasás – kezdetben hangok, majd szavak – Szóláncok pontos hangzó– és szóvégejtéssel – Hangsúlygyakorlatok – A szóhangsúly gyakorlása (az első szótag nyomatékos ejtésének gyakorlása egyre hosszabb szavakban) 195


Pedagógiai Program

– Az összetett szavak előtagjának és a teljes személynév elsõ tagjának hangsúlya Fantáziajátékok – Elképzelt tárgyak, helyszínek, figurák részletes kigondolása csoportban – A közösen kitalált figurák, helyszínek, tárgyak köré szervezett játék Ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatok – Játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus koordinációs gyakorlatok (pl. versek, mondókák ütemezése tapssal, járással, mozgással különböző tempóban) – Térkitöltő gyakorlatok – Ritmikus, mozgással és szöveggel összekapcsolt számolós gyakorlatok – Gyermekversek, mondókák ritmus– és mozgásváltással Dramatikus játékok – Mimetikus (egyéni és csoportos) improvizációk zenére – Szituációs játékok pl. szó, mondat, helyszín megadásával Komplex drámafoglalkozások – Központi figura köré épülő dráma (hangaláfestés, szerep a falon, térképek és ábrák készítése, állókép, gyűlés, véletlenül meghallott beszélgetés, képaláírás, maszkok, beépített szereplő, gondolatkövetés konvenciók felhasználásával) Követelmények A tanulók ismerjék – a tér használatát és az abban való tájékozódást – a helyszín fogalmát, jelentőségét – a figyelemösszpontosítás fontosságát, alapvető technikáit – a beszédtevékenység részeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a hang tulajdonságait (pl. mélység, magasság) – a legfontosabb légző– és hangképző gyakorlatokat – a ritmikus mozgással kombinált koncentrációs gyakorlatokat Legyenek képesek – egyszerű képzettársításra, annak játékbeli alkalmazására – egyes érzelmi állapotok verbális és mozgásos kifejezésére – a tanult mozgáselemek összekapcsolására – az adott tér használatára és az abban való tájékozódásra – a helyszín fogalmának alkalmazására, jelentőségének felismerésére – a tanult beszédgyakorlatok tudatos alkalmazására – tanári irányítás mellett zajló komplex dramatikus tevékenységben való részvételre. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát


Pedagógiai Program

– a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a beszédtevékenység részeinek egymásrautaltságát – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Fejlessze a tanulók – figyelem–összpontosító képességét – megfigyelő képességét – együttműködő képességét – verbális megnyilvánulásainak tisztaságát – fogalmazási és kifejező képességét – dramatizáló képességét – rögtönzési képességét – elméleti drámaelméleti tudását Ösztönözze a tanulókat – figyelmük tudatos összpontosítására – a külvilág és önmaguk érzékeny megfigyelésére – önálló és tudatos kapcsolatteremtésre – a nemkívánatos viselkedésformák konstruktív visszajelzésére, megváltoztatására – önálló verbális megnyilvánulásra – pontos és kifejező szerepjátékra – önálló dramatizálásra Tananyag Mozgásgyakorlatok – Gimnasztikus gyakorlatok játékos helyzetekben, nehezített járásmóddal, fordított testhelyzetben – Indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történõ gyakorlása versenyjátékok segítségével (pl. tapsos fogó, csendkirály – típusú játékok) Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás fekve, állva, ülve – Az arc ellazítása, „kirázása” kilégzés közben Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – A különböző légzéstípusok megfigyelése (váll, mellkas, rekesz) – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése – Saját légzés megfigyelése nyugalmi állapotban és beszéd közben – Zörej nélküli belégzést követő kilégzés a laza testtónus megőrzése mellett – Kapacitásnövelő gyakorlatok versekkel, mondókákkal a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 40–50 szótag) – Hanggyakorlatok – Játékos hangszerpróbálgatás – Hangok próbálgatása az erős érzelmi–indulati állapotok kifejezésére – Artikulációs gyakorlatok – Az áll nyitó mozdulatát megerősítő gyakorlatok – Nyelvmozgást ügyesítő gyakorlatok 197


Pedagógiai Program

– Ritmus és tempógyakorlat – Versek ütemezése kötött mozgással – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlatok – Számnevek, évszámok hangsúlya – A kijelentés hanglejtése Koncentrációs gyakorlatok – Játékok számokkal – Kérdés–felelet típusú játékok – Mozgáskoncentrációs játékok – Kapcsolatteremtő és bizalomgyakorlatok – Kapcsolatteremtés szemkontaktussal, érintéssel, kézfogással, hanggal – Vakvezető játékok alapváltozatai Improvizációs játékok – Mimetikus improvizációk (mozdulatra, hangeffektusokra, tárgyakkal) – Hétköznapi élethelyzetek felidézése mozgással és beszéddel – Szituációs játékok (pl. befejezetlen történetre, képzőművészeti alkotások reprodukcióival, a szereplők jellegzetes vonásainak megadásával) – Rövid történetek (ismert mesék) elmesélése zenére, kisebb csoportokban előkészített improvizációkkal Komplex drámafoglalkozások – Reális (de eltávolított) szituációk kibontása drámán keresztül – Csoportról szóló drámaóra (a jelmezöltés, befejezetlen anyagok, interjú, forró szék, szerepcsere, kiscsoportos improvizáció, mímes játék, az igazság pillanata, belső hangok, szertartás, vita konvenciók felhasználásával) Drámaelméleti alapok – Verses mesék, mesék, elbeszélések szerkezetének érzékeltetése (történet, jelenet, jelenet kezdete és vége, főhős, szereplők, helyszín) Követelmények A tanulók ismerjék – a figyelem–összpontosítás tudatos alkalmazását – a megfigyelés és önmegfigyelés fontosságát – a bizalomra épülő kapcsolatteremtés és kapcsolattartás szabályait – a tiszta, érthető beszéd alapjait – a történet, a jelenet, jelenet kezdete és vége, a főhős, a szereplők fogalmát – a szereplők ábrázolását segítő egyes technikákat (pl. beszédstílus, testtartás) – a feszítés–lazítás alapgyakorlatait – a mimikai bemelegítés gyakorlatait Legyenek képesek – figyelmük tudatos összpontosítására – társaik, önmaguk és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a bizalom megélésére – érzékeny kapcsolatteremtésre és a kapcsolat megtartására – tiszta és kifejező verbális megnyilatkozásokra – egy nagyobb lélegzetű vers vagy próza pontos, tiszta, érthető elmondására


Pedagógiai Program

– aktív szerepjátékra 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az együttérző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét – a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – a feszültség élményét és fogalmát – az analógiás gondolkodás alapjait – a karakter fogalmát – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – térhez igazodó beszédét – artikulációs képességét – empátiás képességét – verbális és nonverbális kommunikációs képességét – fantáziáját és kreativitását – differenciált kifejezőképességét – fogalmi gondolkodását – kooperációs készségét Ösztönözze a tanulókat – elfogadó együttműködésre – érzelmeik és szándékaik pontos kifejezésére – a nonverbális kommunikációs jelek tudatos használatára – a nonverbális kommunikációs jelek minél pontosabb értelmezésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Versenyjátékok, különböző típusú fogójátékok, nehezített fogó és üldözéses játékok a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére és a feszültség elvezetésére – Különböző tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok – Testrész–vezetéses futások, páros fogó, a vezetőt követő futás – Lazító gyakorlatok – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlat – A be– és kilélegzett levegő mennyiségének fokozatos növelése a laza testtónus megtartása mellett kapacitásnövelés versekkel, mondókákkal (legfeljebb 50–60 szótag) – Hanggyakorlatok – A térhez igazodó hangerő gyakorlása – Az emelt hangvétel gyakorlása a test megfelelő tónusának összehangolásával (pl. rikkancs, piaci árus, idegenvezető) – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörő mondókák 199


Pedagógiai Program

– A hosszú magánhangzók pontos ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasási gyakorlatok (versek, verssorok) – Ritmus és tempógyakorlat – Ütemezés változó tempóban kitalált mozgássorral, tánccal, tapsjátékkal – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlat – A kérdezés hangsúlya kérdőszóval és anélkül – A kérdezés hanglejtése kérdőszóval és anélkül Kapcsolatteremtő és kommunikációs játékok – Az arc, tekintet, gesztusok kifejezőképességét fejlesztő játékok, gyakorlatok – Érzelmi állapotok kifejezése testtartással, gesztusokkal – Üzenetek (pl. utasítások, parancsok, kérések) küldése tekintettel és gesztusokkal Fantáziajátékok – Tárgyjátékok, tárgyak megszólaltatása, képzeletbeli tárgyak – Képzelt lények megszemélyesítése, beszéltetése – Belső képek megjelenítése mozgással és beszéddel Improvizációs játékok – Szituációs játékok vázlat megadásával – Különböző karakterek megjelenítése páros vagy kiscsoportos improvizációkban – Feszültségteli hétköznapi helyzetek megjelenítése és értelmezése – Látott vagy hallott történetek feszültségteli jeleneteinek felidézése improvizációkban Páros és kiscsoportos kooperációs játékok – Tükörjátékok – Távolságtartó játékok – Szoborjátékok Ön– és társismereti játékok – Tulajdonságok megfogalmazásával járó játékok (apróhirdetés, tulajdonságok vására) – Egyszerű visszajelzésekre építő játékok Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi dilemmákat vizsgáló drámaórák (pl. a szakértő köntösében, telefonbeszélgetés, az élet egy napja, fórum–színház, Hogyan történt? konvenciókkal) Követelmények A tanulók ismerjék – az együtt érző beleélés szükséges voltát – a szavak nélküli közlések jelentőségét – a nonverbális kommunikáció csatornák működését – a kommunikációs jelek jelentéshordozó erejét – az analógiás gondolkodás alapjait – egyes karakterjellemzőket – a gyakran alkalmazott páros és kiscsoportos kooperációs játékokat – a belső feszültség élményét, szerepét a drámai történésekben Legyenek képesek – a szavak nélküli közlések különböző élethelyzetekben való felismerésére – a nonverbális kommunikációs csatornák használatára – aktív részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, komplex drámaórákban – feszültségteremtő drámai jelenetek létrehozására


Pedagógiai Program

– beszédüket a térhez igazítani – pontosan körülírt feladatok kiscsoportokban történõ elvégzésére 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – az elemző gondolkodás lényegét, használatát – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözõségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait Fejlessze a tanulók – légzéskapacitását – kifejező beszédét – testkontrollját – elemző gondolkodási képességét – szóbeli és nem szóbeli kifejezőképességét – fogalmazási képességét – helyzetfelismerési képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – megfigyelési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önmaguk és környezetük tudatos megfigyelésére – kritikus és önkritikus gondolkodásra – különböző élethelyzetek és morális problémák erõszakmentes kezelésére – beszédük és mozdulataik koordinált és kifejező használatára – a különböző közlésformák differenciált alkalmazására – egy–egy életkoruknak megfelelő rövid vers vagy prózai mû részletének bemutatására – a munkaforma önálló megválasztásra egy–egy probléma feldolgozása során – életkoruknak megfelelő rangos színházi előadások, színházi nevelési programok, filmek megtekintésére és a látottak közös feldolgozására a dráma eszközeivel Tananyag Mozgásgyakorlatok – Futásos és kikerüléses gyakorlatok: ritmus és irányváltásos futások (szituációval), testrész–vezetéses futások – Egyensúly–játékok: toló és húzó mozdulatok játékos formában 201


Pedagógiai Program

– Lazítógyakorlat – Feszítés–lazítás testrészenként Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – Légzéskapacitás növelése a laza testtónus megtartása mellett (legfeljebb 60–70 szótag) – Hanggyakorlatok – Hangkitalálás – Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők, versek pontos, pergő kiejtéssel – Magánhangzók gyakorlatai (különös figyelemmel az időtartamra) – Szinkronizálási (leolvasási) gyakorlatok versekkel – Ritmus– és tempógyakorlat – Időmértékes versek ritmizálása – Hangsúlygyakorlat – A tagadás hangsúlyai Bizalomgyakorlatok – Vakvezetéses gyakorlatok Improvizációs játékok – Rögtönzések életkori témákra – Hétköznapi szituációkat feldolgozó páros rögtönzések – Rögtönzések közmondásokra – Rögtönzések megadott konfliktusra – Rögtönzések megadott témára – Rövid monológok különböző élethelyzetekben Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (pl. riportkészítés, montázs, újrajátszás, stílusváltás, analógia, mélyítés konvenciók által) Színjátékos gyakorlatok – A színpadi létezés alapszabályai – Rövid vers vagy prózai mű részletének önálló előadása – Rögzített kiscsoportos improvizációk nézők előtt – A figyelem felkeltése és megtartása Követelmények A tanulók ismerjék – különböző hétköznapi élethelyzetek és morális problémák dramatikus megjelenítésének egyes módjait – a konfliktus és a feszültség fogalmát, különbözőségét – a színpadi tér kreatív használatának alapjait – az időmértékes versek ritmizálását – a tagadás hangsúlyát – az improvizáció szabályait – a színpadi létezés alapszabályait – a figyelem felkeltésének és megtartásának eljárásait Legyenek képesek


Pedagógiai Program

– mozgásuk, testtartásuk kontrollálására a csoportos gyakorlatok során – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemzõ megbeszélésekor – kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – különböző élethelyzetek kritikus és önkritikus elemzésére – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – konfliktushelyzetek erőszakmentes megoldására – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bizalom fontosságát – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát, tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő használatát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Fejlessze a tanulók – megismerő, önmegismerő képességét – önfegyelmét, színpadi fegyelmét – asszociációs képességét – konstruktivitását – elemző gondolkodási képességét – kritikai és önkritikai képességét – előadói képességeit – improvizációs képességét – problémamegoldó képességét – együttműködési képességét – analógiás gondolkodását – előadói képességét – improvizációs képességét Ösztönözze a tanulókat – önálló döntéshozatalra – hiteles és őszinte színpadi jelenlétre – előrevivő, építő gondolkodásra – a feszültségteli helyzetek, konfliktusok elemzésére, a konfliktusokkal való szembenézésre – más csoportok munkájának beható megismerésére – színházi és mozgásszínházi előadások megtekintésére – színházi előadásokat bemutató tévéfelvételek, videofilmek, dokumentumfilmek megtekintésére Tananyag Mozgásgyakorlatok – Egyensúlygyakorlatok – Vezetéses gyakorlatok 203


Pedagógiai Program

– Forgás, gurulás, támaszhelyzetek talajon Beszédgyakorlatok – Légzőgyakorlatok – Nyelvtörő mondókák légzésszabályozással – Hanggyakorlat – Erős érzelmek, indulatok hangjának próbálgatása versekkel – Artikulációs gyakorlat – Szinkronizálás – Ritmus– és tempógyakorlat – Az időmértékes versek gyakorlása tetszőleges ritmuskísérettel – Hangsúly– és hanglejtésgyakorlat – Számnevek, évszámok, összetett szavak, nevek, ikerszavak hangsúlya – Az összetett mondatok hangsúly– és hanglejtés–variációi Fantáziajátékok – Irodalmi művek „új címe” – Képzőművészeti alkotások „előzménye” – Kevéssé ismert irodalmi művek befejezése, folytatása – Tárgyak nem rendeltetésszerű alkalmazása Bizalomgyakorlatok – Dőléses, billenéses gyakorlatok Improvizációs gyakorlatok – Versek indulati tartalmaira épülő improvizációk – Versek által keltett hangulatokra épülő improvizációk – Mozgáselemekből építkező improvizációk – Rögtönzés zenei effektek beépítésével – Rögtönzések szimbólumok, ellentétek megadásával – Etűdök (indulatok, hangulatok, érzelmek megadásával) Komplex drámafoglalkozások – Erkölcsi, életkori és társadalmi problémák feldolgozása drámával – Ismert történetek, regények részleteinek feldolgozása drámán keresztül (az eddig tanult konvenciók alkalmazásával) Ön– és társismereti játékok – Vélemények közlését és fogadását lehetővé tévő szabályjátékok (pl. mi lenne, ha?, telefon, ilyennek látlak) Színjátékos gyakorlatok – Rövid monológ önálló előadása – Rögzített páros improvizációk nézők előtt – Kapcsolattartás a partnerrel Követelmények A tanulók ismerjék – a legfontosabb bizalomgyakorlatokat – a kontraszt fogalmát – a beszédszervek tudatos, célszerű és pontos használatának fontosságát – a drámák alapvető munkaformáit Legyenek képesek – ellentétek tudatos, jelentést hangsúlyozó és jelentésteremtő alkalmazására


Pedagógiai Program

– egy–egy drámai szöveg mozgásban és szóban való megjelenítésére – a beszédfolyamat részeinek tudatos irányítására – bonyolultabb feladatok kiscsoportokban történő elvégzésére – a munka eredményének bemutatására – véleményalkotásra a látott színművek, filmek és improvizációk elemzõ megbeszélésekor – kifejező szóbeli és mozgásos megnyilvánulásokra – részvételre különböző élethelyzeteket feldolgozó improvizációkban, tanítási drámákban – a tér tudatos használatára – a ritmus és tempó tudatos alkalmazására 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a színházi formanyelv alapelemeinek alkalmazását egy adott drámai szöveg megközelítésében – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait Fejlessze a tanulók – színházi fogékonyságát – kritikai és önkritikai képességét – más művészetek iránti fogékonyságát – önállóságát, magabiztosságát Ösztönözze a tanulókat – az előző évek során tapasztaltak, tanultak alkalmazására – kísérletezésre, rugalmas gondolkodásra – konstruktív együttműködésre – drámai művek olvasására – színházzal rokon művészeti tevékenységek megismerésére, gyakorlására – önálló, magabiztos megnyilvánulásra – más, hasonló művészeti tevékenységet folytató csoportok tevékenységének megismerésére – őszinte, építő szándékú kritikai megnyilvánulásokra – nyilvánosság előtti fellépésre Tananyag Mozgásgyakorlatok – Lassított mozgás(különböző helyzetekben) – A mozdulat megállítására vonatkozó gyakorlatok Beszédgyakorlatok 205


Pedagógiai Program

– Légzőgyakorlatok – Koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben – Hanggyakorlatok – Szöveges hangerő–gyakorlatok – Életkorok hangadási karakterének tanulmányozása, próbálgatása – Artikulációs gyakorlatok – Pontos, laza pergő artikuláció járás, mozgás, fizikai terhelés közben – Egymás artikulációjának megfigyelése, utánzása – Ritmus– és tempógyakorlatok – Ritmusgyakorlatok tempóváltással – Hangsúly–, hanglejtésgyakorlatok – Az alárendelő mondatok hangsúly– és hanglejtés variációi Színházi alapismeretek – Színházi térformák (pl. dobozszínház, körszínház) – Mozgás a dobozszínház terében (a tér hangsúlyos pontjai és irányai) – A „félre” technikája – Monológ Színjátékos gyakorlatok – Különböző drámai konvenciók (pl. állókép, gondolatkövetés) alkalmazása az improvizációk és egy adott színdarab megjelenítésének előkészítésében – Különböző drámai konvenciók (pl. belső hangok, „forró szék”) alkalmazása a szerepépítés folyamatában – Rögtönzések érzelmi állapotok, színjátékos stílusok, szöveg megadásával – Rögtönzések drámarészletek alapján, a mögöttes tartalmának és a szereplők érzelmi állapotának kibontásával Felkészülés a vizsgára – Improvizációk létrehozása és javítása tanári segítséggel – Jelenet létrehozása és javítása tanári segítséggel vagy Rövid előadás létrehozása tanári irányítással Követelmények A tanulók ismerjék – a különböző színházi terek jellemzőit – a dobozszínházi tér hangsúlyos pontjait és irányait – a tanult drámai konvenciók alkalmazási lehetőségeit a szerepépítés folyamatában – a mindennapi és a színpadi beszéd különbségeit – a különböző szerkezetű tanítási drámák lényeges jegyeit – az alárendelő mondatok hangsúlyozását, hanglejtését – a „félre” és a monológ technikai alapjait – az előző évek tapasztalatainak alkalmazási, hasznosítási lehetőségét – a fejlesztő és szinten tartó beszédes játékokat, beszédgyakorlatokat Legyenek képesek – alkotó és eredeti módon hasznosítani az előző évek tapasztalatait – munkaformát választani az adott gondolat, érzelem kifejezése érdekében – a munkaformák alkalmazására egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – a munkaformák tudatos alkalmazására egy komplex drámafoglalkozás során


Pedagógiai Program

– részvételre egy adott mű színpadi feldolgozásának előkészítésében – a helyes színpadi beszédre dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – az alapfokon elsajátított képességeiknek megfelelő improvizációban, jelenetben vagy színházi előadásban való közreműködésre Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – saját teste lehetőségeit, illetve érzékszervei hatékonyságát – a különböző verbális és gesztusnyelvi megnyilatkozásokat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – a különböző, szerepjátékokban alkalmazható mozgásformákat, illetve saját eszköztára ez irányú fejlettségének mértékét – az empátiás képesség szerepét társas helyzetekben, kortársaival és másokkal való kapcsolatában – a kreatív dramatizálás alapvető eszköztárát, a dramatizálás egyes lépéseit – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazásának lehetőségeit saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai szöveg megjelenítésének előkészítésében – azokat a dramatikus technikákat valamint a társművészetek alapvető kifejezőeszközeit, amelyek a körülöttük lévő világról való gondolkodásban, véleményalkotásban, s azok kommunikációjában segítséget nyújtanak Legyenek képesek – figyelme tudatos összpontosítására, fegyelmezett feladatvégzésre – társai, önmaga és a felnőtt világ érzékeny megfigyelésére – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára – a bizalom átélésére, az empátiás képesség működtetésére társas helyzetekben – személyes élményei felszínre hozására és a szerepjátékokban való alkalmazására – drámában és színjátékokban a szerepnek és a helyzetnek megfelelő kapcsolatteremtésre – pontos és érzékletes szerepjátékra társaival és egyénileg – a dramatizálás alapvető eszköztárának önálló alkalmazására, kreatív dramatizálásra – saját teste, mozgásai, illetve a tér és a térben mozgó társak differenciált és pontos érzékelésére, a tér kreatív használatára – a megismert munkaformák tudatos és kreatív alkalmazására saját ötletei, gondolatai kidolgozásában, illetve egy kötött drámai – szöveg megjelenítésének előkészítésében – társadalmi, életkori és erkölcsi problémákról szóló drámajátékokban való aktív közreműködésre, valamint a problémák életkorának megfelelő szintű vizsgálatára és megfogalmazására A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei: A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

207


Pedagógiai Program

Dráma és színjáték improvizáció 2–3 perc színpadi produkció – jelenet 3–5 perc vagy – előadás 15 perc A vizsga tartalma: A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mû, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése: – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – Színpadi jelenlét – Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből) – Sűrítés képessége – A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés) – Színpadi produkció – A színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése – Együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impulzusok erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Figyelem, koncentráció – Színpadi jelenlét – Ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás) – Atmoszférateremtés – Verbális kifejezőeszközök használata Továbbképző évfolyamok


Pedagógiai Program

BESZÉD ÉS VERS A beszéd és vers tantárgy tanításának célja, hogy hozzásegítse a tanulókat beszédük oldottá, természetessé válásához és maradásához, dramatikus és színpadi munkájukban egyaránt – az adottságaiknak és a képességeiknek megfelelő szinten – könnyen érthetővé és élvezhetővé fejlesztéséhez. A tantárgy ugyanakkor keltse fel az érdeklődést a tudatos beszédművelés, valamint a vers– és prózamondás mint önálló pódiumi műfaj iránt. A tantárgy feladata, hogy a tanulók a különböző képességfejlesztő gyakorlatokon, játékos feladatokon, szövegelemzéseken és memoritereken keresztül váljanak képessé a magyar nyelv magas szintű, tudatos használatára, az irodalmi műalkotások értő befogadására és értelmezésére, jussanak el a lírai és prózai szövegek interpretálásának magas színvonaláig. A tantárggyal való ismerkedés során erősödjön befogadói és előadói attitűdjük, váljanak képessé a verskultúra ápolására. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédfolyamat eseményeit (légzés, hangadás, kiejtés) – a vers zenei–ritmikai jellemzőit Fejlessze a tanulók – hallási figyelmét – megfigyelőképességét – ritmusérzékét – a csoportos munkára való készségét Ösztönözze a tanulókat – képességeik megismerésére – megfigyeléseik megfogalmazására – versolvasásra, fantáziájuk, asszociációs képességeik felszabadítására – csoportos versjátékokra Tananyag Lazítógyakorlat – Lazítás–feszítés Légzőgyakorlat – A légutak és a légzés folyamatának megfigyelése – Légzőgyakorlatok hangokkal – Szabályozott légzés egyszerű szólamokkal, mondókákkal – Fúvójátékok folyamatosan, szaggatottan, lágyan, erősen Hanggyakorlatok – Játékos hangutánzás (állatok, gépek, tárgyak) magassági és dinamikai váltásokkal) 209


Pedagógiai Program

Hallásgyakorlat – Egymás hangjának felismerése – A környezet hangjainak megfigyelése Artikulációs gyakorlatok – Beszédmozgás–ügyesítés szavakkal, szólamokkal, nyelvtörő mondókákkal – Szájról olvasás – hangok Ritmus– és tempógyakorlatok – Versek ütemezése tapssal, járással, ütőhangszerekkel – Kis vers–zenei kompozíciók készítése közmondásokból, ritmikus szólásokból Hangsúlygyakorlat – A szóhangsúly – Szövegek memoriterként való rögzítése – A közös szövegtanulás (mondókák, ritmikus gyermekversek, párbeszédes versek) Követelmények A tanulók ismerjék – az egyszerű mozgásügyesítő gyakorlatokat – artikulációs és ritmusgyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat Legyenek képesek – figyelmüket a saját beszédükre irányítani – a szöveg zenei–ritmikai elemeinek kiemelésére – csoportos ritmusjátékokra – csoportban történő vers–előadásra 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a célszerű beszédlégzés folyamatát és egyszerű gyakorlatait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét – a vershelyzetek felismerésének lehetőségeit – az egyszerűbb képek, hangulatok kibontásának lehetőségeit – a mimika és a testbeszéd szerepének jelentőségét Fejlessze a tanulók – hangszínnel való bánásának képességét – szabad asszociációs készségét – hanggal történő karakterábrázoló képességét Ösztönözze a tanulókat – a saját és mások beszédének megfigyelésére – különböző hangulatú szövegekkel való munkára – kifejezőeszközeik bővítésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Légzéstípusok ismertetése, megfigyelése – A célszerű beszédlégzés folyamatának ismertetése és egyszerű gyakorlatai Hanggyakorlatok – Hangkitaláló játékok (pl. állatok, mesefigurák, tárgyak elképzelt beszéde)


Pedagógiai Program

– Személyek és hangulatok megszólaltatása (hangszín–játék) – A természetes alaphang gyakorlatai mindennapi szólamokkal, verssorokkal Artikulációs gyakorlatok – Ajak és áll gyakorlatok – A magánhangzók gyakorlatai – A szóvégejtés játékos gyakorlatai Ritmus és tempógyakorlatok – Versek, mondókák ütemezése kötött mozgással – Versek, mondókák lassuló és gyorsuló tempóban egyaránt, hangerőváltásokkal Hangsúlygyakorlatok – Az állítás (kijelentés) hangsúlya – Ereszkedő beszéddallam – Számnevek, évszámok hangsúlya – A név hangsúlyai – A név a cím, és a szöveg kapcsolata szöveggel való munkák – Játék a szöveggel (ismert gyerekdalokkal, versekkel) – Képek felismerése, szétválasztása, saját szavakkal történõ leírása – A hangulatváltó–pontok tudatosítása – Hangkulissza készítése szabad asszociációkkal – Mozgás–improvizáció a szövegre (szöveg nélkül) – Szöveg és mozgás összekapcsolása Szövegek memoriterként való rögzítése – Rövidebb szövegek kiválasztása, bemutatása a gyerekirodalom klasszikusaitól,– az egyéni választások szabadságával Követelmények A tanulók ismerjék – a természetes és a szerep–beszédhang jellemzőit – a vers képekre tagolásának módjait az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét Legyenek képesek – légzésük egyszerű szabályozására – különféle hangszínekkel karakterek és hangulatok megjelenítésére – egyszerűbb költői képek felismerésére és kibontására – a szövegek tartalmának kifejtésére – a szöveg memoriterként való rögzítésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a természetes beszédhang tulajdonságait – a hétköznapi beszéd stílusteremtő erejét – a saját középhang megtalálásának módjait – a meseszövés alapvetéseit – a mesék, verses mesék, kisprózák illetve a prózaversek előadói különbségeit Fejlessze a tanulók – koncentrációs képességét – artikulációs ügyességét és pontosságát 211


Pedagógiai Program

– a belső képek előhívását – a történetmeséléshez szükséges készségeket Ösztönözze a tanulókat – az otthoni gyakorlásra – saját élményeik szabatos megfogalmazására – mese és novella olvasására – eredményeik bemutatására – mesélésre, nagy mesemondó egyéniségek lemezeinek vagy előadásainak meghallgatására Tananyag Légzőgyakorlatok – Kapacitásnövelő légzőgyakorlatok zaj és látvány (vállemelés) nélkül – Légzésszabályozó gyakorlatok Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Mondókák mellhangon és fejhangon – A közép hangsáv felismertetése – Hangelőrehozó gyakorlatok Artikulációs gyakorlatok – A zárhangok gyakorlatai, kettőzésük technikája – A hosszú magánhangzók ejtésének gyakorlatai – Szájról olvasás (ismert verssorok, mondókák) Ritmusgyakorlatok – Ütemezés kitalált mozgássorral – Időmérték – ütemhangsúly (támaszkodni a ritmusra, ellene dolgozni…) – Ritmus a prózában – A tagolás módozatai Hangsúly–gyakorlatok – A kérdezés hangsúlya és hanglejtése kérdőszóval és anélkül – Közbevetések – A mesélő és a beszélő elkülönítése – Értelmi és érzelmi hangsúlyok – Felkiáltások, óhajtások, jelző és jelzett szó kapcsolata A szöveggel való munkák – Közös mese–költés (pl. egyszerű láncmese vagy ismeretlen történetek végének kitalálása, nem várt fordulat beiktatása) – Így mesélte anyukám – kedves mesék után–mondása – Saját élményű történetek és viccek mesélése – Mesélési technikák felismerése – Közös mesemondás, dramatizálással – A szereplők elkülönítése, megszólaltatása – Nonverbális kommunikáció, mimika, testbeszéd Mesehallgatás, meseolvasás – Mesemondókkal való ismerkedés, előadás, hangos–könyv vagy mese–lemez segítségével – Régi és új „mesék” olvasása (népmesék, majd rövid műmesék)


Pedagógiai Program

Követelmények A tanulók ismerjék – a kérdezés, felkiáltás, közbevetés helyes dallamvonalát – a szereplők elkülönítésének néhány variációját – az alapvető testbeszéd–formákat Legyenek képesek – széles hangterjedelemben, játékosan és könnyedén mondani szöveget – rövid történetek, mesék értelmezésére, élményszerű felépítésére, közönség előtti önálló előadására Szám 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a koncentráció szerepét a beszédben – a vers–kommunikáció fogalmát – a művek befogadásának, értelmezésének és közvetítésének lehetőségeit – a versmondó versenyek mibenlétét, és az azokon való részvétel ismérveit – a balladamondás sajátosságait Fejlessze a tanulók – ritmusérzékét – kommunikációját – a személyes közlés és a saját gesztusrendszer tudatosítását – képi fantáziáját – előadói technikai tudását Ösztönözze a tanulók – eleven hanghasználatát – produktív fantáziáinak előhívását – önálló szövegválasztását – „házi” vers– és prózamondó alkalmainak szervezését – önálló véleménynyilvánítását Tananyag Légzőgyakorlatok – Szöveges gyakorlatok mozgás közben – A lopott (pót) levegővétel technikája Hanggyakorlatok – A mellkasi rezonancia megerősítése – Skálázás szavakkal, verssorokkal, legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok – A j–l–r hangok gyakorlatai – Az artikulációs hibák fölismerése hallás útján – „Szinkron–játék” (szájról olvasás) versekkel Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek ritmizálása – Játék a magyaros versformákkal Hangsúlygyakorlatok 213


Pedagógiai Program

– A tagadás hangsúlya Szöveggel való munka: – Változatos hangulatok, érzelmek megmutatása (kreatív hangfestés) – Vershelyzetek, szituációk – helyzetdalokban, zsánerképekben – Lírai dalok – hangszín, hangulat, érzelem, tempó – Ismerkedés a balladákkal – sűrített érzelmek, feszültségek megjelenítése Szövegek memoriterként való rögzítése – Választott nép– vagy vígballada – Kisprózák (műmesék, novellák) – Vidám, rövid időmértékes versek Követelmények A tanulók ismerjék – a légzés szövegtagoló szerepét – beszédhibáik korrekciós lehetőségeit, a kreatív hangfestés eszközeit – a hangszín szerepét a hangulatteremtésben – a pódiumi kiállás, megszólalás alapvető ismérveit Legyenek képesek – légzésük tudatos irányítására – oldott, természetes középhangjuk használatára – saját kiejtésük megfigyelésére és elemzésére – különböző ritmusú lírai művek érzékletes megszólaltatására – felépített produkciók bemutatására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a hallás és beszédállapot kapcsolatát – a gyakran hallható beszédhibákat, és azok korrekciós lehetőségeit – az érzelmek, indulatok hangsúlymódosító szerepét – a verselemzés előadói központú megközelítését Fejlessze a tanulók – hallásfigyelmét, hallási megkülönböztető képességét – képzelőerejét – érzelmi intelligenciáját – empatikus és műértelmező képességeit Ösztönözze a tanulókat – a gesztusok és a mimika természetes használatára – a versek saját élményű megfogalmazásának közelítésére – önálló választású szövegek megformálására – csoportos versműsorokban való részvételre Tananyag Légzőgyakorlatok – Fizikai terheléssel – Koncentrációs légzőgyakorlatok – Nyelvtörők légzésszabályozással Hanggyakorlatok


Pedagógiai Program

– A térhez igazodó középhang gyakorlatai – Indulati fokozás–csillapítás egyszerű szólamokkal Artikulációs gyakorlatok – Nyelvtörők a sziszegő és a susogó hangok gyakorlására – A gyakran előforduló beszédhibák egyszerű korrekciós gyakorlatai Ritmusgyakorlatok – Időmértékes versek tetszőleges és kötött ritmuskísérettel Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Mondatok hangsúly–variációi – Az indulat és érzelem hangsúlyai Szöveggel való munka: – Tartalom és forma; gondolati ívek – Személyes közelítés a szöveghez – A szöveg és a testbeszéd egymásra hatása – A megszemélyesítések játékai (párbeszédes versek) – Ismerkedés a szónoki beszéd alapjaival – az érvelés tagolási technikái – Erő, dinamika, gondolat a szövegben – Elbeszélő költemények – (narrátor, több szereplő…) – Rövid, ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejezõ felolvasása Szövegek memoriterként való rögzítése – Az irodalomórai kötelezők előadói feldolgozása – Válogatás, önálló választás alapján, a kortárs irodalomból Követelmények A tanulók ismerjék – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát – a művészi előadás gondolati (érzelmi) és beszédtechnikai feltételeit – a hangsúly és érzelmi többletek jelentés–módosító szerepét Legyenek képesek – alkalmazkodni a térhez – megfelelő hangerővel, tartósan, érthetően szöveget mondani – a verbális, vokális és nonverbális kommunikációs csatornák tudatos használatára 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a beszédtechnikai váltások szerepét – a leíró költészet és a gondolati líra sajátosságait, előadói követelményeit Fejlessze a tanulók – figyelemmegosztó képességét – esztétikai érzékenységét – képközvetítési készségeit Ösztönözze a tanulókat – hangi adottságaik eleven használatára – önismeretük pontosítására – saját közlésvágyuknak megfelelő szövegek kiválasztására, tolmácsolására – csoportos és egyéni előadói munkára 215


Pedagógiai Program

– ünnepi műsorok szerkesztésében való kreatív részvételre – az irodalmi előadó–művészet fórumainak megismerésére Tananyag Légzőgyakorlatok – Koncentrációs légzőgyakorlatok mozgás közben Hanggyakorlatok – Szöveges hangerőgyakorlatok: a középhangerő, az erős és az intim hangvétel – Szöveges hangmagasság gyakorlatok legfeljebb egy oktáv terjedelemben Artikulációs gyakorlatok – Pontos, pergő tempójú szöveges gyakorlatok mozgás és fizikai terhelés közben Ritmus és tempógyakorlatok – Időmértékes szövegek gyakorlatai tempóváltásokkal Hangsúly és hanglejtésgyakorlatok – Összetett mondatok hanglejtése – A „lebegő” szólamvég Szöveggel való munka – Gondolati és leíró versek színei – Hangszín–váltások, hangerő, tempó, ritmus – Érzelmek – átélés, és/vagy közvetítés – Instrukció–adás (pl. egymás versmondásának megfigyelése, értékelése, a véleménynyilvánítás mikéntje) – Saját élmény keresés a versekben – Ismeretlen szövegek első olvasatú, értelmezett, kifejező felolvasása – Ünnepi műsorok szerkesztési gyakorlata (szövegek és zenék gyűjtése, válogatása) Szövegek memoriterként való rögzítése – Az iskolai kötelezőkön túli önálló választások – Műballadák Követelmények A tanulók ismerjék – az írásjelek megszólaltatásának lehetőségeit – a kifejező beszéd lehetőségeit és hatáselemeit – saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat Legyenek képesek – figyelmük megosztására – érzelmeik kondicionálására – fantáziájuk és előadókészségük felszabadítására – ismeretlen szövegek értelmezett felolvasására – önmaguk és egymás teljesítményének többirányú értékelésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a lazító és koncentrációs játékokat és gyakorlatokat – a fejlesztő és kondicionáló beszédtechnikai játékokat, gyakorlatokat – az általában érvényes hangsúly–szabályokat – az artikuláció ritmus– és tempóformáló szerepét – a szövegválasztás alapvető kritériumait – a lírai és az epikus művek előadásmódja közötti különbségeket


Pedagógiai Program

– a testbeszéd jeleit – a pódiumi szereplés alapvető követelményeit – saját előadói lehetőségeiket és korlátaikat – a szövegelemzés előadói szempontú alapfolyamatát Legyenek képesek – a beszédfolyamat részeinek és egészének tudatos irányítására az adottságaiknak legjobban megfelelő beszédállapot elérése érdekében – hallás alapján fölismerni a követendő és az elvetendő beszédpéldát – a fejlesztő és a korrekciós gyakorlatok alkalmazására beszédükben – a szövegek zenei elemeinek kiemelésére, a ritmus és a vers gondolati összefüggésének felismerésére – a szövegek tartalmának értelmezésére, memoriterként való rögzítésére – mesék és versek, prózai szövegek önálló vagy csoportban történő előadására – önmaguk és társaik teljesítményének értékelésére – a kommunikációs csatornák eleven használatára A művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás 5 perc A vizsga tartalma A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor bemutatása Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) Vers– és prózamondás A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang, – tudatos nyelvhasználat A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, 217


Pedagógiai Program

– kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek Mozgás és tánc A tantárgy célja a tanulók testtudatának kialakítása és fejlesztése, a mozgással történő önkifejezés fejlesztése, a testbeszéd, mint nyelv tanulmányozása, az alapvető mozgástechnikai elemek megismertetése és elsajátíttatása. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen a tanulók legyenek képesek színházi helyzetekben megvalósuló, mozgásra, táncra épülő feladatok ellátására. A tantárgy feladata elérni, hogy a tanulók megtapasztalhassák egyéni vagy csoportos mozgásokra, illetve táncra épülő gyakorlatok elvégzésével fizikai jelenlétük lehetőségeit, a mozgásban fellelhető szabadságérzetet, a test alkalmassá tételét különböző érzelmi állapotok és helyzetek megjelenítésére. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a mozdulat indításának, megállításának lehetőségeit – a futásos és térérzékelő gyakorlatok és játékok típusait – a verseny–, illetve körjátékok különböző fajtáit Fejlessze a tanulók – mozgásintenzitását – mozgáskoordinációját – koncentrációját Ösztönözze a tanulókat – önmaguk testének megismerésére – a különböző típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgás örömének megtapasztalására – a kis– és nagyobb csoportban végzett játékokban való részvételre – a játékokban rejlő kreativitás kibontására Tananyag Indítás–megállítás gyakorlatok – Az indítás és megállás különböző tempóban, helyzetben, magasságban történő gyakorlása versenyjátékok, illetve szituációs játékok segítségével (pl. tapsos fogó, csendkirály típusú játékok, a kettős körben történő páros fogók) Versenyjátékok, különböző típusú fogó játékok – Nehezített fogó és üldözéses játékok, gyermekjátékok nehezített változatai (térbeli, szabálybeli átalakítással) a megfelelő intenzitású jelenlét megteremtésére Speciális futásos és kikerüléses gyakorlatok – Hosszabb távú, ritmus és irányváltásos futások, erdő (álló társak között) és testrész– vezetéses (pl. egyik, majd másik


Pedagógiai Program

kar, mellkas, fej) futások Egyensúly játékok – Toló és húzó mozdulatok játékos formában (pl. „bogozó”, sószsákot cipelő, Gólya viszi...), ilyen játékhelyzeteket tartalmazó gyakorlatok Népi játék, tánc – Körjátékok, ügyességi játékok: különböző fogócskák (terpesz–, fészek–, láncfogók), ritmusjátékok (egyenletes lüktetés erősítése, tempótartási gyakorlatok), egyszerű ugrásgyakorlatok ugrós zenére, különböző támaszhelyzetekben Követelmények A tanulók ismerjék – a versenyjátékok szabályrendszerét – a gyakorlatok megértéséhez szükséges szakszavakat Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerű elvégzésére – csoportos feladatokban való részvételre – az egyensúlyra és irányváltásra épülő feladatok pontos elvégzésére 2. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a bemelegítéshez szükséges játékformákat – a dinamikus elmozdulásban rejlő lehetőségeket – a gyakorlatok egymásra épülésének lehetőségeit – népi játékok, illetve lánc– és körjátékok egyes fajtáit, az ugrós táncok alaptechnikáit Fejlessze a tanulók – mozgáskoordinációs készségét – koncentrációs készségét – fizikai képességeit–kondícióját, rugalmasságát Ösztönözze a tanulókat – a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – partnerekkel való együttmûködésre – kis csoportokban történõ tevékenységre – a kreatív képességek kibontakoztatására – a közös játék örömének megtapasztalására, felismerésére, tudatosítására Tananyag Bemelegítõ játékok – Összekapaszkodó, egymás elérésére törekvõ, érintés elõl elhúzódó, a gimnasztika gyakorlatait játékos szituációba tevõ gyakorlatok Futásos gyakorlatok – A bemelegítés szempontjából meghatározó gyakorlatok szituációs formában, különbözõ tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok használatával Egyensúly– és vezetéses gyakorlatok

219


Pedagógiai Program

– Egyensúlygyakorlatok támasz– és fogásos helyzetekben, vezetéses gyakorlatok kéz, fej, valamint fogásváltásos irányítással Népi játék, tánc – Utánzó (pl. állatutánzó) játékok, párválasztó–játékok, népi gyermekjátékok, lánc és körformák a táncban; ugrós táncok alaptechnikái; csoportosan a közösségi táncélmény megszerzése (pl. ugrós táncok alapmotívumaival, cifrák, lengetõk) Követelmények A tanulók ismerjék – a csoportos futás–, egyensúly– és bizalomgyakorlatok szabályait – a népi gyermekjátékok menetét Legyenek képesek – a megismert játékok szabályszerû elvégzésére – a dinamikus, irányváltásos feladatokban való részvételre – az egyensúly gyakorlatok koordinált elvégzésére 3. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a talajfogás különbözõ módozatait – a bizalomgyakorlatokban való részvétel szabályait és lehetõségeit – a testközéppont használatának, a mozgás azon keresztül való vezetésének lehetõségeit – a gyakorlatok egymásra épülésének különbözõ lehetõségeit – ugrós táncok motívumfûzéseinek lehetõségeit Fejlessze – a tanulók biztonságát a talajfogás, eséstechnika, illetve a négy végtag egyenlõ értékû használatát kívánó gyakorlatok végzése során Ösztönözze a tanulókat – a csoportos feladatokban való koncentrált részvételre – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Bemelegítõ játékok – A gimnasztika életkornak megfelelõ gyakorlatait játékos szituációba tevõ gyakorlatok Futásos gyakorlatok – Szituációs formában különbözõ tempójú, karakterű és funkciójú futástípusok használatával; testrészvezetéses futások, páros fogó, vezetõt követõ, ún. kígyózó futás Állatmozgások, középmagasságú mozgások – Különbözõ mozgáskarakterek elsajátítása, illetve ezeken keresztül a négy végtag egyenrangú, a testközéppont által vezérelt, koordinált használata; majom– és macskakarakterû mozgáselemek elsajátítása Bizalomgyakorlatok – Egymás és önmaguk elfogadását célzó, dõléses, billenéses, haladásos helyzetekben történõ gyakorlatok, partner–felismeréses játékok csukott szemmel Mozgássorok, motívumsorok felépítése – Állatmozgások, középmagasságú mozgáselemek motívumainak sorba fûzése, elemsorrá fejlesztése


Pedagógiai Program

Tánc – Térbeli elmozdulás lehetõségei ugrós motívumokkal – Ugrós táncok motívumfûzései: szólóban, párban Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai elemeit és egymásra épülésük lehetõségeit – a tanult néptánc alaptechnikák elemeit és fûzésük lehetõségeit Legyenek képesek – a mozgástechnikai elemek harmonikus elvégzésére – a magasságszintek rugalmas váltására – az állatmozgások koordinált végrehajtására – a táncelemek stílusos reprodukálására 4. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a térbeli elmozdulás horizontális és vertikális irányú lehetõségeit – a mozdulat lassításának technikai összetevõit – a kórusmozgásban való részvétel lehetõségeit – a párválasztó játékokat, illetve a páros és ugrós–legényes táncok alapelemeit, technikáját Fejlessze a tanulók – térérzékelését – egyensúlyérzetét és koordinációs képességét – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó élmény megtapasztalására Tananyag Tér– és helyzetérzékelõ gyakorlatok – A térirányok, a színpadi tér felosztásának ismerete, „üres” tér kitöltésének, a tér mindhárom dimenziójában való elmozdulás képességének megteremtése, csukott szemes és az ún. Vezetéses gyakorlatokon keresztül a tér érzetének, érzékelésének fejlesztése Egyensúly– és lassított mozgás–gyakorlatok – Az egyensúlyérzék fejlesztése, a lassú, súlyáthelyezéses mozgások billenés nélküli vezetése, páros, csoportos gyakorlatokban a súlyáthelyezés, súlyfelvétel, s a különbözõ támaszhelyzetek gördülékeny megoldása, a súly és erõegyensúly megteremtése Kórusmozgások – Csoportos gyakorlatban különbözõ mozdulatok, mozgáselemek, tánc és/vagy mozgáskombinációk szinkronban történõ elvégzése, a közös elmozdulások közben a helyes irányok, a mozgáskarakter és ritmus megtartása, az egységes mozgáskép kialakítása Tánc – Táncba hívó játékok (pl. hajlikázó) 221


Pedagógiai Program

– Párválasztó játékok – Páros táncok – Ugrós–legényes táncok Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult feladatok technikai összetevõit – az érintett feladatok szakkifejezéseit – az ugrós–legényes táncok alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek figyelemvezetési pontok mentén történõ elvégzésére – az egyéni és csoportos térbeli elmozdulásban rejlõ lehetõségek alkalmazására – különbözõ típusú tánc– és mozgástechnikai feladatok stílusos bemutatására 5. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a test egyes részeinek függetlenített mozgatásából adódó lehetõségeket – a bizalomgyakorlatokban rejlõ technikai lehetõségeket – a karaktermozgás kialakításának és mûködtetésének technikai alapelemeit – ritmusképletek mozgásban történõ alkalmazásának lehetõségeit – az eszközös táncok technikai felépítését – a hétköznapi mozgásformák pontosításának, motívumsorba rendezésének lehetõségeit Fejlessze a tanulók – mozgástechnikai és ritmikai képességét – mozgásának intenzitását és dinamikáját – mozgásmemóriáját Ösztönözze a tanulókat – a részletgazdag mozgástechnikai munka elvégzésére – a különbözõ típusú feladatok pontos végrehajtására – egyéni és csoportos munkában való részvételre – a mozgásból fakadó dinamikai és ritmikai lehetõségek megtapasztalására Tananyag Analitika, izoláció – A test részeinek elkülönítéses mozgatása, egymástól való függetlenítése, a feszítés és lazítás lebontása kisebb „egységekre” Bizalomgyakorlatok – Partner talajra kísérése dõléses, billentéses helyzetbõl – Talajra kíséréses elemek gyakorlatsorba fûzése Lépés– és járásgyakorlatok – Karakterformák keresése járásgyakorlatokon keresztül – A gerinc mozgatása törzshullám–gyakorlatokon keresztül – Láb– és kar–gyakorlatok plasztikus lehetõségeinek kibontása Ritmika – Alapfokú ritmusgyakorlatok – Ritmusgyakorlatok lépésanyagban és tapssal


Pedagógiai Program

– Többszólamúság a ritmusban – Adott mozgásanyag ritmizálása, motívumépítés megadott ritmusképletre Tánc – Eszközzel járt táncok (pl. bot, üveg, seprõ, párna, kendõ, kalap) – Páros táncviszony, szoros összekapaszkodás (pl. a csárdás alaptechnikáival) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult gyakorlatok technikai tulajdonságait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – az eszközös és páros táncok technikai alapjait Legyenek képesek – a tánc– és mozgástechnikai elemek ritmikailag és dinamikailag pontosított elvégzésére – karaktermozgások elvégzésére – egyszerû mozgáselemek, technikai gyakorlatok pontosítására, s motívumsorba rendezésére 6. évfolyam Fejlesztési feladatok Ismertesse meg a tanulókkal – a gyakorlatfûzések megtervezésének szabályait, és szerepét a színházi munkában – a színpadi mozgások gyakrabban használt elemeit, technikai jellemzõiket – a nehezített körülmények között végzett bizalomgyakorlatok biztonságos végzésének feltételeit – a párban végzett tánchelyzetek esetén az egymásra hatás, valamint a megfelelõ tónus megteremtésének technikai összetevõit Fejlessze a tanulók – bátorságát és akaraterejét – mozgásának precizitását, részletgazdagságát – koncentrációját az egyénileg, illetve páros, csoportos helyzetekben végzett gyakorlatokban Ösztönözze a tanulókat – részletgazdag mozgástechnikai munka végzésére – különbözõ típusú technikai feladatok pontos végrehajtására – egyéni és partnerrel történõ munkában való részvételre – mozgásgyakorlatokban rejlõ lehetõségek kreatív kibontására Tananyag Gyakorlattervezés – Különbözõ típusú gimnasztikus és egyéb bemelegítõ gyakorlatok gyakorlatsorrá fûzése, a színházi feladatnak megfelelõ bemelegítõ mozgássor megtervezése és elvégzése Bizalomgyakorlatok – A korábbi gyakorlatkör továbbfejlesztése nehezebb, nagyobb koncentrációt és fizikai aktivitást követelõ feladatokkal (zuhanásos helyzetek, illetve tempóból történõ változatok) Technikai elõkészítés (a tánc– és mozgásszínházi táncokhoz) – Talaj – és egyensúlygyakorlatok, támasz– és gördülés elemek páros helyzetekben 223


Pedagógiai Program

– Lépés és forgásgyakorlatok, táncanalitika Tánc – Kollektív táncformák (pl. moldvai táncokon keresztül), ahol a dallamorientált zenei illeszkedés és a csoporttáncolás adta lehetõségek érvényesülnek) – A testen megjelenõ többszólamúság (pl. kéz, láb mozgásának különválasztása) Követelmények A tanulók ismerjék – a tanult fizikai gyakorlatok végrehajtásának technikai, elméleti szempontjait – az érintett feladatok szakkifejezéseit, irányelveit – kollektív táncformák technikai alapjait Legyenek képesek – különbözõ karakterû gyakorlatsorok memorizálására és koncentrált végrehajtására – attraktív mozgástechnikai feladatok biztonságos és kellõen pontosított bemutatására – partnerrel végzett tánctechnikai feladatok kellõ figyelemmel és érzékenységgel történõ elvégzésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanulók ismerjék – a feldolgozott mozgásgyakorlatok és táncok jellemzõit, típusait – az alapvetõ mozgásmûvészeti szakkifejezéseket (pl. ritmus, dinamika). Legyenek képesek – a mozgásgyakorlatok és/vagy táncok egyéni és csoportos koncentrált és pontos elvégzésére, – a gyakorolt és rögzített mozgássorok, koreográfiák bemutatására, elõadására – az adott színházi helyzetnek megfelelõ mozgásszínházi eszközök megválasztására, – karakterábrázolásra a mozgás és tánc eszközeivel, A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészbõl áll A gyakorlati vizsga tantárgya és idõtartama Mozgás és tánc – egyéni produkció 2–3 perc – csoportos produkció 10–20 perc A vizsga tartalma Lépés–, járás–, futás–, ugrás–, esés–, talaj–, emelés– és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok, tánclépések, illetve a koreográfiák körébõl a szaktanár segítségével kiválasztott és összeállított produkció A vizsga értékelése – Mozgás– és táncgyakorlatok ismerete, gyakorlati alkalmazása különbözõ szituációkban – A feladatok végrehajtásának pontossága, minõsége (mozgáskoordináció, ritmika, dinamika, térhasználat, koncentráció, együttmûködés)


Pedagógiai Program

225


Pedagógiai Program


Pedagógiai Program 2.3. Táncművészeti ág

I.

2..3.1.Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói

2.3.1.1.Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. 2.3.1.2. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanuló képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket, és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket, és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. 2.3.1.3.A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. II.

2.3..2.Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei

Fejlessze  a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját,  testi-lelki állóképességét,  a fiatalok kapcsolatteremtő képességét. Készítsen fel  a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncképzésnek nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. III. IV. V.

2.3.3.Szakmai alkalmassági vizsgálat 227


Pedagógiai Program

Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor nem az életkor, hanem a tanulók tánctechnikai és fizikai fejlettsége a meghatározó. Az iskolatípus nem vállalkozhat korrekciós, terápiás feladatok ellátására. 2.3.4. Értékelés Javasolt, hogy a pedagógus szóban és írásban is értékelje a tanuló munkáját. Az előképző 1. és 2. évfolyamán célszerű a szöveges értékelést választani:  kiválóan megfelelt,  jól megfelelt,  megfelelt,  nem felelt meg Az alapfok 1-6., valamint a továbbképző 7-10. évfolyamán a pedagógus a tanuló teljesítményét a tanítási év közben érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulók félévi és év végi vizsgái az iskolában – csoportos bemutatási formában – bizottság előtt történnek. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, amelyről a bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények:          

a tananyag-elsajátítási mechanizmus fejlődése, technikai biztonság, pontos kivitelezés (mozdulatok, irányok, ritmus, dinamika), esztétikus megjelenítés, a tantárgy elvárásainak megfelelő stílusú előadásmód, a zene és a tánc összhangja, a tudatos testhasználat, saját mozgásanyag gazdagodása, mozgáshatárok fejlődése, kapcsolatteremtés, kifejezőkészség, erőnlét.

A számonkérés javasolt formája a tanszakok programjában kerül meghatározásra. 2.3.5. Néptánc tanszak BEVEZETÉS A népi műveltség megismerése a mai kultúra számara fontos információkat hordoz. A népművészet fennmaradt alkotásai kiállták az idők próbáját, több száz, több ezer éven át, generációkon keresztül csiszolódtak, és alkalmasak a mai gyerekek nevelésének eszközévé válni.


Pedagógiai Program

A folklór különböző területei a népzene, a népdal, néptánc, népi játék óriási lehetőséget nyújtanak a gyermekek zenei és mozgáskultúrájának fejlesztésére, személyiségük formálására. Századunk két nagy magyar zeneszerzője és gyűjtője, Bartók Béla és Kodály Zoltán a magyar parasztzenéből kiindulva teremtettek XX. századi zenét. Kodály egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére, különös tekintettel a magyar népi gyermekjátékokra alapozta. A néptáncoktatás egyik lehetséges formája a művészi iskola néptánc tanszaka. A korábbi évek pedagógiai tapasztalatai és az abból kialakult módszerek összegzéseként született az alábbi tanterv. 2.3.5.1.

Az alapfokú táncművészeti oktatás követelményei

A néptánc tanszak célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A táncokon keresztül ismerjék meg hagyományainkat, a magyar nép táncait, a táncok lépésanyagát, jellegzetességeit, stílusát. A tanszak feladata Ismertesse meg a tanulóval  a hagyományos népi játékokat,  a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánctípusait, táncrendjeit,  a mozgásanyag variációs lehetőségeit,  a táncokhoz kapcsolódó énekeket, zenei kíséretet,  a néptánctudomány sajátos megközelítési módját,  a folklórkutatás tárgyának, az alávetett társadalmi rétegek, a „nép” műveltségének sajátos helyét az egyetemes emberi kultúrában,  a táncművészi és közhasznú formáit,  a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait,  az egyetemes és nemzeti táncművészet néhány alapművét, s ezek elemzésén keresztül a táncirodalom különböző stílusait. Alakítsa ki a tanulókban  a rendszeres munka természetes igényét,  a megfelelő munkafegyelmet,  a munkájuk tudatos kontrollálását,  a művészi előadásmód kivitelezést,  az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi,  az esztétikai érzéket,  a művészetek befogadására nyitott attitűdöt,  fogékonyságot a múlt és a jelen értékeinek befogadására, Fejlessze a tanuló:

229


Pedagógiai Program

          

mozgáskultúráját, fizikai állóképességét, ritmusérzékét, hallását, zenéhez való alkalmazkodását, tér-, forma- és stílusérzékét, mozgásmemóriáját, koncentráló képességét, improvizációs készségét, ízlését, kritikai érzékét, a tánc komplexitásából adódóan a társművészetek (zene, képzőművészet, színház) iránti érzékenységét,  vizuális memóriáját,  a képzelőerejét. Ösztönözze a tanulót  a közösségi alkotás örömének, a közösségi kultúra értékeinek megismerésére,  a néprajzi és általában kultúrtörténeti ismereteinek rendszeres gyarapítására,  a rendszeres múzeumlátogatásra,  a rendszeres társasági és színházi táncesemények látogatására,  a televízió és rádió táncos témájú műsorainak figyelemmel kísérésére,  az aktív részvétel igényére az iskolán kívüli alkalmakon (kézműves foglalkozások, játszóházak, táncházak, néprajzi táborok, egyéb táncesemények),a környezetben esetleg adódó gyűjtési lehetőségek kihasználására (helytörténeti hagyományok összeírása, nagyszülők, idős emberek tudásanyagának összegyűjtése). Tudatosítsa a tanulóban:  a tánctörténeti ismeretek fejlesztik a személyiségét, az ízlését és fogékonyságát általában a művészetek, különösen az előadóművészetek iránt. Hívja fel a tanulók figyelmét  a évfolyamuknak megfelelő néptáncos, népzenei, néprajzi, tánctörténeti irodalomra. Tegye nyitottá  a tanuló személyiségét a folklór iránt Irányítsa a tanulót  szakirányú továbbtanulásra  a továbbképző folytatására  az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra.


2.3.5.2.

Pedagógiai Program

A tanszak tantárgyai és azok óraszámai

Óraterv Néptánc tanszak A tanszak tantárgyai Tantárgyak Előképző Népi játék Néptánc Folklórismeret Összesen: Összesen-év

Évfolyamok 1. 2

2. 2

Alapfok 1. 2. 3 3

2

2

1 4

1 4

1 4

1 4

1 4

1 4

72

72

144

144

144

144

144

144

3. 3

4. 3

5. 3

6. 3

2011.szeptember 1-től kifutó rendszerben Évfolyamok

Tantárgyak Előképző Népi játék Néptánc Folklórismeret Összesen:

1. 2

2

2. 2

2

Alapfok 1. 2.

3.

4.

5.

6.

3 1 4

3 1 4

3 1 4

3 1 4

3 1 4

144

144

144

144

3 1 4

Összesen-év 72 72 144 144 2011.szeptember 1-től felmenő rendszerben A tantárgyak helye a tanszak programjában

A népi játék-néptánc a tanszak fő tantárgya, s az előkészítő – alapfok – továbbképző minden évfolyamán a legtöbb óraszámban foglalkoznak vele. Ez az összefoglaló elnevezés több részterületet foglal magába:  A tánctechnika, ami minden órát bevezet, a táncos izomzatának, ízületeinek bemelegítése mellett a technikai alapozást hivatott szolgálni.  A ritmikai gyakorlatok és a táncos nyelvezet elsajátítása is a táncosok felkészülését segíti.

231


Pedagógiai Program

 A népi játékok az előkészítő, és az alapfok 1-2. évfolyamán játszanak fontos szerepet. A gyerekek megismerik a magyar játékkincs legszebb változatait, s ezen keresztül megszeretik a népzenét és néptáncot.  A néptánc oktatása elkezdődik az előkészítőben, de az alapfok és a továbbképző évfolyamain teljesedik ki. Egyre több dialektus táncrendjeit ismerik meg a tanulók, s táncolják „anyanyelvként”.  A daltanulás szorosan összetartozik a tánccal, míg a koreográfiák a tanult eredeti anyagok összefoglalásai. A folklórismeret az alapfok 3-6. évfolyamán kötelező tantárgy. A 4 év alatt a tanulók megismerkednek a jeles napokkal, az emberélet fordulóival, a magyar nép hiedelemvilágával. A továbbképzőn szabadon választhatják ezt a tárgyat Ekkor a népköltészetről és a magyar nép táji-történeti csoportjairól, hallgathatnak előadást. A néptáncot tanuló gyerekek számára szükséges, hogy tudatosodjon bennük: művészeti területük egy komplex, elkülönülő részeiben is összefüggő kultúra része. A tánctörténettel a továbbképzőn találkoznak a tanulók. Ekkor az egyetemes és nemzeti tánctörténeti rétegekről, stílusjegyekről tanulnak. Így a táncművészet értő és élvező befogadójává válnak. A kinetográfia tantárgy a továbbképző 9-10. évfolyamán a választható tárgyak között szerepel, de minden továbbképzős hallgatónak ajánlani tudjuk. Akik megtanulják a kinetográfiát, azok az írásos anyagot sokkal pontosabban, gyorsabban tudják elsajátítani. Emellett nagyon sok autentikus néptáncközlés csak kinetogramban történt, tehát szövegesen nem hozzáférhető. Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely tantárgyából választható. Célja, hogy a tehetséges tanulóknak módot adjon a további fejlődésre. 2.3.5.3.Követelmények Követelmények az előképző elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerjen:  legalább 10 kiszámolót, 10 különböző típusú játékot, ill. 10 népdalt. Legyen képes:  a játékokhoz fűződő lépéseket szépen előadni,  egyszerű ritmusképleteket visszaadni tapssal, dobogással Követelmények az alapfok elvégzése után Népi játék, néptánc A tanuló ismerje


Pedagógiai Program

 a tanult játékokat (min.20) és népdalokat (min.40)  a tanult táncrendeket, s legalább kettőt magabiztosan improvizáljon. Pl: déldunántúli ugrós, kanásztánc (fiúk) karikázó )lányok), rábaközi dús, illetve körverbunk (fiúk) szatmári verbunk (fiúk), hajlikázó (lányok), lassú és friss csárdás, széki négyes, csárdás, sűrű és ritka tempó (fiúk), lőrincrévi páros táncok, sárközi ugrós és csárdás, karikázó (lányok), verbunk (fiúk), dél-alföldi páros ugrós és csárdás. legyen képes  a technikai gyakorlatokat biztosan végrehajtani, összekötni,  2/4-es ritmusképletet visszatapsolni, dobogni,  legyen képes felismerni és megnevezni az irányokat, arányokat, alakzatokat. Folklórismeret A tanuló ismerje:     

a folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok időpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázó történetét, a hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfőbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fűződő mondákat,  a parasztság hiedelemvilágának főbb szereplőit, funkciójukat,  a korévfolyam szintjének megfelelő fontosabb folklórkiadványokat (könyv, lemez), és intézményeket (múzeumok, gyűjtemények). legyen képes:  felidézni az egyes jelenségek konkrét megjelenését, a népszokások idejét és rítusrendjét,  előadni népdalokat, rítusénekeket, és szokásszövegeket. A NÉPTÁNCOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklõdés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése A hagyományos népi játékmód ismerete Korszerû szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggõ rendszerének értelmezéséhez A tánc általánosan jellemzõ vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása 233


Pedagógiai Program

A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerûségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelõ ismerete és tudatos alkalmazása A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemzõ viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése A színpad általános törvényszerûségeinek megismertetése Elõadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelõen A színpadi táncmûvészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és mûvészeti alkotásainak megismerése Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék fejlesztése A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés Folyamatos ismeretbõvítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés A vizuális memória és a képzelõerõ fejlesztése A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása A másság elfogadásának képessége Az önálló döntéshozatal képessége Kezdeményezõkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás A kapcsolatteremtõ képesség fejlesztése A szabálytudat kialakítása A csoportnorma kialakítása A segítõ életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése A közösségi szemlélet kialakítása A környezet megóvásának fontossága Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A hatékony önálló tanulásra nevelés Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A MÛVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A mûvészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

ÁLTALÁNOS


Pedagógiai Program

Mûvészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mûvészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Mûvészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú mûvészetoktatási intézmény utolsó továbbképzõ évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében az alapfokú mûvészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervezõ intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhetõ és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá Vizsga tantárgyak: Mûvészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Mûvészeti záróvizsga: Néptánc Tánctörténet A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet az adott tantárgyból a mûvészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos mûvészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzõként, illetve párban – helyezést ért el. A mûvészeti alapvizsga és záróvizsga minõsítése: A tanuló teljesítményét a mûvészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minõsíteni. A mûvészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzõdik, a végsõ eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntõ) Amennyiben az intézmény elõrehozott mûvészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a mûvészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes mûvészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi elõírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a mûvészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészbõl, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészbõl, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. 2.3.2.4.Tananyag Népi játék Előképző 1-2. évfolyam 235


Pedagógiai Program

Népi játékok a, énekes-táncos gyermekjáték b, népi sportjáték Megjegyzés A népi játékok alkalmazásánál figyelembe kell venni a gyerekek nemét, korát, érdeklődési körét, a helyet, ahol a játékot tanítjuk A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményező készségének, kulturális tudatosságának, általános műveltségének fejlesztéséhez. Elsődleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Céljaink a tanult játékokkal:  mozgáskészség javítása,  közösségi érzés tudatos erősítése,  élményszerzés, játékra nevelés. a, Eredeti énekes-táncos gyermekjátékok  - altatók Csicsíja babája…., Belibei, kucubeli  kiolvasók: Mese, mese, mátka…, Kiugrott a gombóc…, Héja, héja lakatos…  szerepjátszók: Lipem-lopom a szőlőt…, Festékes, A csengeri piacon…  fogócska: Ha én cica…, Katica szállj el…, Tüzet viszek…  párválasztó: Három csillag…, Hajlik a meggyfa…, Elvesztettem zsebkendőmet…  fogyó-gyarapodó: Járok egyedül…, Itt ül egy kis kosárban…  vonulós-kapuzó: Új a csizmám…, Mért küldött az…, b, Népi sportjátékok Kiválóan alkalmasak jellembeli tulajdonságok (ügyesség, bátorság, önuralom, önzetlenség, gyors felfogóképesség, versenyszellem) fejlesztésére.  küzdő Adj király, katonát!…  nemzetes  fogó fekete-fehér, fészekfogó, Itt a kettő…,  pásztorjátékok csülközés, kanászozás  tréfás versengések bakugrás, sótörés, NÉPI JÁTÉK A képzés elemi szinten járuljon hozzá a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezõ készségének, kulturális tudatosságának, általános mûveltségének fejlesztéséhez. Elsõdleges feladat az önfeledt játék megvalósítása, a játékszabály megismerése, a játéköröm megélése Elõképzõ évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok


Pedagógiai Program

– Alapvetõ mozdulattípusok fejlesztése a játéktevékenység során – A ritmus–tér–térforma fogalmainak kialakítása – Az ugrás és forgás technikai elõkészítése – A tanuló mozgáskészségének, önfegyelmének, kommunikációs képességének, éneklési készségének, játékbátorságának, szabálytudatának fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elõsegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag A játékmûveltség felmérése: A népi játékokhoz szükséges mozgások, ritmusok, terek, térformák megismertetése Az alapvetõ mozdulattípusok Játéktípusok (sport–küzdõ karakterû népi játékok, énekes–táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetõ zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, Dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (elõre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, Térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfûzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetõ népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, játékfûzéseket A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elõtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra, a játéktevékenységre 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A mozgáskészség, alapvetõ kombinációs képesség fejlesztése a mozgás– és játéktevékenység során – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ugrás és forgástechnika fejlesztése – A játékmûveltség, játékbátorság, szabálytudat, önfegyelem és kezdeményezõképesség fejlesztése – A kommunikációs és éneklési képesség fejlesztése, a verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának kialakítása – A kreatív játékos tevékenység valamint a mozgásos és verbális önkifejezés ösztönzése, a közösségépítés megvalósítása, a szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Az alapvetõ mozdulattípusok variációs lehetõségeinek valamint az ugrás típusainak megismertetése Az improvizációs tevékenység elõkészítése, a játékismeret bõvítése 237


Pedagógiai Program

Játéktípusok (sport–küzdõ karakterû népi játékok, énekes táncos gyermekjátékok) Népi mondókák, kiszámolók, szövegek, dallamok Alapvetõ zenei ismeretek (egyenletes lüktetés, zenéhez való igazodás, negyedes és nyolcados lüktetés, Dallamegységek, a gyermekdalok hangkészlete, ritmusgyakorlatok) Irányok, alakzatok (elõre–hátra, jobbra–balra, lent–fönt, sor, kör, oszlop, félkör, csigavonal, szórt forma, térkitöltés, Térváltás, egyén és csoport viszonya az alakzatokban) Játékfûzések (a helyi vagy régió szerinti néphagyományban fellelhetõ népi gyermekjátékokból) Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfûzéseket A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a társak elõtti kommunikációra, a párválasztásra, a szerepvállalásra és a játéktevékenységre a variációk során is A tananyag feldolgozásához szükséges kötelezõ (minimális) taneszköz 1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erõsítõ, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok, videó és/vagy DVD filmek A tanulólétszámnak megfelelõ, a tanévzáró bemutatókhoz szükséges, megfelelõ népviseletek, lábbelik. Néptánc A néptáncoktatás tantervi programja lehetõvé teszi a tanulók kompetenciaalapú fejlesztését. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenységek és mûvészetek iránt, fejleszti a kapcsolatépítést az emberekkel, az idõgazdálkodást, fejleszti a tanulók megérzõ képességét, intuícióját, Kreativitásukat, improvizációs képességüket, készségüket. Fejleszti a tanulók szocializációs, kommunikációs készségét, kezdeményezõ készségét, kulturális tudatosságát, általános mûveltségét. Lehetõséget nyújt a tanulók mozgásmûveltségének, mozgáskultúrájának sokoldalú fejlesztésére, fizikai állóképességük, ügyességük, cselekvõ biztonságuk, ritmusérzékük, hallásuk, tér– és formaérzékenységük fejlesztésére, gazdagítására. Figyelembe veszi az egyéni adottságokat, az életkorra jellemzõ fizikai és szellemi sajátosságokat. Alkalmazkodik a helyi igényekhez és hagyományokhoz. Rugalmassága révén hozzájárul a speciális képzési rendszerekben, összevont osztályokban történõ oktatás megvalósításához, lehetõséget teremt a különbözõ életkorban a képzésbe bekapcsolódó tanulók számára az életkornak megfelelõ szintû képzés megvalósítására. Célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncmûvészeti pályára illetve az amatõr táncéletbe való


Pedagógiai Program

bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncmûvészeti értékeinek megismertetésével, megszerettetésével lehetõséget teremt a tanulók számára az életkoruknak megfelelõ táncmûvészeti kultúra, mûveltség megszerzésére. Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrástechnikák fejlesztése, a népi játék–ismeret bõvítése, az alapvetõ táncos alakzatok fogalmi rendszerének kialakítása és alkalmazása – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játék központi szerepének megtartása – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – A játékbátorság, a kezdeményezõkészség, az improvizációs készség, a ritmuskészség és a mozgáskoordináció fejlesztése – Az éneklési kedv, a társak elõtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: (szerepjátékok, párválasztó játékok) a páros tánc elõkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrós és a csárdás tanítását elõkészítõ táncos mozdulatok megismertetése – Ugrós táncok elõkészítése csoportos formában – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses, tovahaladó) csoportos formában – Eszközhasználat elõkészítése (babzsák, karika, ugrálókötél, bot, üveg) – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték vagy népi gyermekjáték és tánc Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, 2/4–es lüktetés Népi ének: a választott táncanyaghoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései Hagyományõrzés: saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a népi játékok cselekményét, szövegét és dallamait, a játékfûzéseket és játékszabályokat, az ugrós és a csárdás technikai elemeit, a tánc közbeni eszközhasználatot A tanuló legyen képes a játéktevékenységre, együttmûködésre, feladatvállalásra, a tánctechnikai elemek alkalmazására, improvizációra, a rövid táncetûd folyamatainak felidézésére, koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására 2. évfolyam Fejlesztési feladatok 239


Pedagógiai Program

– A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az ugrások különbözõségeinek, hasonlóságainak összevetése – A fizikai kontaktus megteremtésének elõsegítése – A csárdás mozgáselemeinek elõkészítése – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak felfedezése, alkalmazása – Ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – A játékbátorság, a kezdeményezõkészség, az improvizációs készség, a ritmusérzék, a hallás, a ruganyosság, a térdhasználat, a kapcsolatteremtõ képesség és az eszközhasználat fejlesztése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése – Az éneklési kedv, a társak elõtti kommunikáció ösztönzése, közösségfejlesztés, a helyi szokások és normák kialakítása. Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly– fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, eszközhasználat, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bõvítése, a játék központi szerepének megtartása, (szerepjátékok, párválasztó játékok) kör és páros tánc elõkészítése Táncgyakorlat: – Az ugrástechnikáknak, a súlyvétel lehetõségeinek, az ugrós táncelemeknek és az összekapaszkodási módoknak a megismertetése – A Dunai táncdialektus ugrós táncai közül választott, a helyi tantervben meghatározott táncanyag (csoportos, páros) – A Dunai táncdialektus eszközös táncai közül a helyi tantervben meghatározott táncanyag bevezetése (szóló) – Csárdás motívumok (egylépéses, kétlépéses) páros formában – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: népi gyermekjáték és tánc és/vagy ugrós–eszközös táncok Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a duda, a hosszúfurulya Népi ének: a Dunai táncdialektusból választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánctípus fogalma, formai lehetõségei, összekapaszkodási módok, a tánctípus fõbb jellemzõi Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok Hagyományõrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a tanult táncanyagot, az énekes táncos gyermekjátékok cselekményét, szövegét és dallamát, a tánc közbeni eszközhasználatot


Pedagógiai Program

A tanuló legyen képes a közösségen belüli aktív tevékenységre, a tanult táncanyag újraalkotására, improvizációra, a tanult koreográfia bemutatására, a ritmikai gyakorlatok megvalósítására, a tanórákon megfelelõ fizikai és szellemi erõnléttel való részvételre. 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A ritmus–tér–térforma fogalmainak alkalmazása a gyakorlatban – Az ritmikai, plasztikai, dinamikai fogalmak kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelõen – Az ugrós tánc ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetõségeinek, a táncszerkesztés elveinek és a táncok elnevezésének megismertetése az adott tájegység illetve funkció szerint – A gesztusmozdulat fogalmának kialakítása – Az eszközhasználat lehetõségeinek bõvítése – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, térdhasználat, térben való eligazodás, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás (séta, járás, futás, ridázás) lenthangsúly– fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros fogás, kargesztusok, térirányok gyakorlatai, csapások, gesztusok Énekes–táncos népi gyermekjátékok: a játékismeret bõvítése, a játék központi szerepének megtartása (szerepjátékok, párválasztó játékok) a kör– és páros táncok elõkészítése Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése, a tananyag bõvítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc bevezetése – A verbunk elõkészítése, a választott verbunk és csárdás elemeinek, a jellegzetes összekapaszkodási módoknak a megismerése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga 241


Pedagógiai Program

Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: dudaritmus, kanásztánc ritmus, ritmusgyakorlatok, strófa, a hangszerek funkciója, játékmódja, jellegzetes hangszer együttesek, Népi ének: a választott tánchoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: az ugrós tánc fejlõdése, formái, a csárdás jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzõi, tánckezdõ szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió gyermekjátékai és táncai Követelmények A tanuló ismerje a választott ugrós, verbunk és csárdás elemeit, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes az ugrós és eszközös ugrós valamint csárdás elemekbõl csoportosan és párban történõ improvizációra, a tánctípus fogalmának meghatározására, a tájegységek, falvak földrajzi meghatározására. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – A körtáncok technikai elõkészítése – A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetõségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a férfi és nõi szerepbõl adódó viselkedésmódok szerint a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások, gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A Dunai táncdialektus ugrós–eszközös táncai közül választott tánc elmélyítése – A Tiszai táncdialektus csárdásai közül választott tánc ismeretének bõvítése, ritmikai, plasztikai, dinamikai lehetõségeinek megismertetése – A Tiszai táncdialektus verbunkjai közül választott tánc bevezetése – Ismerkedés a Déli körtánc dialektussal


Pedagógiai Program

– Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ugrós–eszközös vagy a csárdás táncanyagából Zenei ismeretek: a Tiszai dialektus jellegzetes hangszerei (cimbalom, klarinét, tekerõ) parasztbanda, cigánybanda, a hangszerek funkciói, játékmódja, 4/4–es lüktetés, nyújtott ritmus, éles ritmus Népi ének: a választott csárdásokhoz és karikázókhoz kapcsolódó népdalok, gyermekjáték dallamok Táncfolklorisztika: a csárdás fejlõdése, formái, jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, a táncos magatartás jellemzõi, tánckezdõ szokások, a táncok földrajzi, történelmi háttere Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a választott ugróst, verbunkot és csárdást, a tanult népdalok szövegét, dallamát, a tanult hangszerek jellemzõit, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történõ improvizálásra. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Összefoglaló és rendszerezõ gondolkodás ösztönzése, összefüggések feltárása a tanult táncdialektus ismeretanyagán keresztül – A mozgás közbeni éneklési készség fejlesztése – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – A táncrend fogalmának kialakítása – A táncszerkesztés elveinek, az összekapaszkodási módok variációs lehetõségeinek megismertetése, a táncos partnerkapcsolat kialakítása – A táncalkalmak megismerése, a viselkedésmódok, illemszabályok, a megfelelõ táncos magatartás elsajátítása – A zenei lüktetésrendhez történõ igazodás hangsúlyainak tudatosítása – A zenei kíséretmódok és a tánc összefüggéseinek feltárása – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a dinamikai és stílusérzék fejlesztése – A közösséghez tartozás, kötõdés erõsítése, a másságot elfogadó attitûd valamint a férfi és nõi szerepbõl adódó viselkedésmódok szerinti táncformálás, a nemi identitás erõsítése – Az önálló tanulói tevékenység és egyéni szerepvállalás ösztönzése

243


Pedagógiai Program

Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrástípusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – A Dunai–dialektus csárdásai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Tiszai dialektus verbunkjai közül választott tánc ismeretének bõvítése – A Dunai dialektus verbunkjai közül a helyi tantervben választott tánc bevezetése – A Déli körtánc dialektus ismereteinek bõvítése és az Északi körtánc dialektus bevezetése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a választott karikázó énekes dallamai és azok jellemzõi, sajátosságai, a periódus fogalma, a szinkópa ritmus Népi ének: a tanult csárdásokhoz és körtáncokhoz kötõdõ dalok Táncfolklorisztika: a verbunk fejlõdése, formái, jellemzõ vonásai, a tánctípus meghatározása, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje a tánctípus, táncrend fogalmát, a Dunai táncdialektus választott táncait, a tanult koreográfiákat, a népdalok szövegét, dallamát, a hangszereket, a tanult táncok földrajzi elhelyezkedését, a jellegzetes falvakat A tanuló legyen képes a tánctípus fogalmának meghatározására, a tanult táncok földrajzi elhelyezésére, az elsajátított táncokból történõ improvizálásra. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A test alkalmassá tétele a tananyag szerinti táncos mozgásra – Az összefoglaló és rendszerezõ gondolkodás valamint a fogalmi gondolkodás ösztönzése és fejlesztése, az összefüggések feltárása az alapfokú évfolyamok ismeretanyagán keresztül – Az improvizációs készség, az elõadói készség, a ritmusérzék, a mozgáskoordináció, a mozgásemlékezet, a fizikai állóképesség, a stílusérzék, a dinamikai készség, a partnerkapcsolat fejlesztése – A vizsgahelyzetre való felkészítés


Pedagógiai Program

Tananyag Táncelõkészítõ gimnasztika Tánctechnika: alapvetõ mozdulattípusok, támasztékszerkezet, súlyváltások, ugrás típusok, forgások, térdhasználat, térben való eligazodás, térkitöltõ játékok, dinamikai gyakorlatok, pozíciók, körtartás, körív mentén haladás, lenthangsúly–fenthangsúly gyakorlatok, összekapaszkodási módok, tartás–ellentartás gyakorlatai, tempóváltások, páros forgás, térirányok, forgások, csapások gesztusok (kar, láb) Táncgyakorlat: – A legényes és a forgós–forgatós táncok elõkészítése – Az ugrós és eszközös ugrós táncok ismétlése, táncismeret bõvítése – A csárdások ismétlése, táncismeret bõvítése – A verbunkok ismétlése, táncismeret bõvítése – A körtáncok ismétlése, táncismeret bõvítése – Az évfolyam célkitûzéseinek, feladatainak, az életkori sajátosságoknak, jellemzõknek megfelelõ tánctípus anyaga Koreográfia: az ismert táncanyagból Zenei ismeretek: a tanult tájegységek jellegzetes népi hangszerei és zenei együttesei, a dûvõ és az esztam kíséret jellemzõi, tánctípusok és kíséretmódok Népi ének: a tanult táncokhoz kötõdõ dalok ismétlése, bõvítése Táncfolklorisztika: az ismert táncok jellemzõ vonásai, a tánctípusok, táncalkalmak, táncos magatartás Viseletek: jellemzõ viseletdarabok, azok elnevezései, öltözködési szabályok, a táncos mozgás és a viselet összefüggései Hagyományõrzés: a saját táncrégió táncai, beleértve az ott élõ nemzetiségek tánchagyományát is Követelmények A tanuló ismerje az alapfokú évfolyamokon elsajátított táncokat, a tanult koreográfiákat, a tanult zenei, folklorisztikai, földrajzi jellemzõket A tanuló legyen képes a tanult ismeretek megfogalmazására, az önálló táncos megjelenítésre, improvizációra, a megfelelõ táncos magatartás színpadi megjelenítésére, az alapfokú mûvészeti vizsga követelményeinek teljesítésére Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje Az ugrósok, ügyességi táncok, körtáncok, csárdások és a verbunkok táncanyagát a helyi tantervben meghatározott tájegységek szerint A tájegységek táncaihoz kötõdõ alapvetõ földrajzi, történelmi, zenei, táncfolklorisztikai ismeretek összefüggéseit A táncszerkesztés elveit, a jellemzõ összekapaszkodási módokat A tájegységre jellemzõ öltözködési, viselethordási szabályokat A ritmikai, plasztikai, dinamikai törvényszerûségeket és azok alkalmazását a gyakorlat során A színpadi törvényszerûségeket. A koreográfiák folyamatait, az alakzatok, térformák gyakorlati alkalmazását 245


Pedagógiai Program

A táncalkalmaknak megfelelõ magatartás– és viselkedésmódokat A tanuló legyen képes Az egyéni és csoportos improvizációra, a testtudat fenntartására, az eszközhasználatra, a tudatos színpadi megjelenésre, a táncfolyamatok mozgásemlékezetére, a viseletek tánc közbeni használatára, viselésére, a táncos magatartás és partnerkapcsolat kialakítására A megszerzett ismeretekrõl beszélni A térben történõ eligazodásra, a zenei lüktetésrendhez, zenei egységekhez való igazodásra, ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni az alakzatokat, térformákat A képzés során elsajátított ismeretek alkalmazására más környezetben is A környezet értékeinek megõrzésére, gyarapítására, a környezettudatos magatartásra A közösségi szerepvállalásra, önálló feladatvállalásra A másság elfogadására, a csoporthagyományok kialakításában való aktivitásra Olyan szokások, tevékenységek kialakítására, amelyek az egészséges életvitelt segítik elõ A mûvészeti alapvizsga követelményei: . A vizsga részei: A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és idõtartama Néptánc Csoportban 5–10 perc Egyénenként illetve párban: 2–3 perc A vizsga tartalma Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplõ tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelõ szerepben kettõ elõadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból A vizsga értékelése: – Csoportban: a koreográfia ismerete, együttmûködés a partnerekkel, színpadi jelenlét – Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása. FOLKLÓRISMERET A konkrét népszokások megismertetésén keresztül a tanulók elõtt fel kell tárni a néphagyomány ünnepi rítusainak formai és tartalmi összetevõit, megjelenését. Világítson rá a hagyomány folyamatosan változó természetére, egykori történeti rétegeire, eredetére. Tegye élményszerûvé a jeles napok és ünnepi szokások megismerését. Aktualizálja az emberi élet fordulóihoz fûzõdõ hagyományokat, szokásokat. A gyermekjátékok és táncok táji és történeti megismertetésével a gyakorlati képzésben elsajátított ismeretek rendszerezéséhez nyújtson segítséget.


Pedagógiai Program

Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A játék– és táncalkalmak szerepének megismertetése a faluközösség és az egyén életén keresztül, a kommunikációs képesség, verbális kommunikáció, szocializációs készség, közösségérzet, a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A gyermekkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Gyerekszületés, gyermekkor – Jósló praktikák a gyermek születése elõtt – Komatál hagyománya – Keresztelõ – A gyermek befogadása, helye a családban és a falu társadalmában – Az anya avatása – Munkára nevelés, gyermekmunka A gyermekek játékalkalmai és táncalkalmai – A munkavégzéshez kötõdõ játékalkalmak (libalegeltetés, kalákamunkák) – A játszó helyszíne, idõpontja, a falu társadalmi életében betöltött szerepe – A tánc tanulása – Gyermeklakodalmas (a felnõttek világának – szokások, táncok, zenei kultúra – tanulása) – A gyerekek táncalkalmai (kukoricabál, pulyabál, aprók tánca, serketánc) Az évkör ünnepei gyermekszemmel – Szent Miklós napja – Jézus születésének története – Óévbúcsúztató és évkezdõ szokások – Szent Balázs napja, Balázsjárás – Szent Gergely napja, Gergelyjárás – Húsvét vasárnapjának és hétfõjének szokásai – Pünkösdi királynéjárás Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a gyermekkor jeles eseményeit, játék– és táncalkalmait A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet és a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése 247


Pedagógiai Program

– A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag A tanuló elõzõ évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bõvítése A legényélethez, leányélethez, párválasztáshoz, lakodalomhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, rituális cselekmények, jeles napok és ünnepi szokások megismertetése A táncalkalmak jelentõségének megismertetése a párválasztás során Legényélet, leányélet, párválasztás, lakodalom – Munkavégzés a serdülõ korban – Legényavatás, leányavatás – Udvarlási szokások, szerelmi élet, és azok színterei – Szokásjogok a paraszti társadalomban – Leánynézõ, háztûznézõ, hozomány – Leánykérés, eljegyzés, jegyajándék – Lakodalmi elõkészületek – Lakodalmi tisztségviselõk, feladatok – Lakodalmi szokások, rítusok Legények és lányok játék– és táncalkalmai – A fonó helyszíne, szerepe a párválasztásban, társas kapcsolatokban – Fonójátékok, tánc a fonóban (hangszerek, tánckíséret) – Böjti idõszak (tavaszköszöntõ játékok és a böjti karikázó) – Bálok idõpontja, helyszíne, bálrendezés Lányok és legények szerepe a kalendáris szokásokban – Luca kettõs alakja – Betlehemezés – Farsangi szokások – A nagyhét eseményei – A húsvéti tojás jelentése és díszítésének különbözõ technikái – Pünkösdi királyválasztás – Májusfaállítás – Nyári napforduló szerepe, Szent Iván napi szokások Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a leányélet, legényélet jeles eseményeit, táncalkalmait, a párválasztás szokásait, a lakodalom menetének, szereplõit A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A táncalkalmak szerepének változásai és a változások okainak feltárása – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés


Pedagógiai Program

Tananyag A tanuló elõzõ évben megszerzett ismereteinek elmélyítése, bõvítése A rituális cselekmények szerepe, a felnõtt– és öregkorhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek, a jeles napok és ünnepi szokások megismertetése Felnõttek, idõsek és az elbúcsúztatás szokásai – Paraszti munka, munkaszervezés – Az idõsek társadalmi szerepe a paraszti társadalomban – Elõjelek, jóslások, hiedelmek – A haldoklóval, a halottal kapcsolatos szokások – Virrasztás, temetés, siratás – A halotti tor – Fejfák, keresztek – Mindenszentek napja – Halottak napja, megemlékezés a halottakról A házasok táncalkalmai – Táncalkalmak a családi eseményeken (keresztelõ, lakodalom) – Táncalkalmak a farsangban (házasok bálja, batyusbál) – Asszonyok mulatságai (asszonyfarsang, lakodalmi kontyoló) – Férfiak mulatságai (pincézés, tejbemérés) Felnõttek az évkör ünnepein – Disznótorok ideje (alakoskodás, adománykérés) – A regölés (idõpontja, jelmezek, hangszerek, szereplõk) – Szent György napja – Virágvasárnap – A húsvéti ételek jelképrendszere – Fehérvasárnap – Aratás és a hozzá kapcsolódó szokások – Szent István napja, új kenyér ünnepe – Szüret, szüreti felvonulások, alakoskodás – Szent Mihály napja – Dömötör napja, Vendel napja Követelmények A tanuló ismerje az év során tanult jeles napok elhelyezkedését a naptárban, a felnõtt– és idõskor jeles eseményeit, szokásait, a különbözõ életkorokhoz kapcsolódó táncalkalmakat, azok szerepét A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az elméleti tananyag és az eddig tanult táncanyagok közötti összefüggések megfogalmazása

249


Pedagógiai Program

– A tananyagban meghatározott régi– és új stílusú táncrétegek jellemzõinek, a táncdialektusok elhelyezkedésének, földrajzi meghatározásának megismertetése – A kommunikációs képesség, a verbális kommunikáció, a szocializációs készség, a közösségérzet valamint a tér– és idõbeli tájékozódás fejlesztése – A tananyaghoz kapcsolódóan más mûvészeti ágak alkotásaira való figyelemfelkeltés Tananyag Táncfolklorisztika A régi táncréteg jellemzõi Körtáncok – Középkori tánchagyomány, lánc– és körtáncok – Énekes nõi körtáncok helye és szerepe a tánckultúrában Eszközös pásztortáncok – Kanásztánc, pásztortánc – Pásztorbotoló, cigánybotoló Ugrós–legényes tánctípus – Ugrós táncok (szóló, csoportos és páros formák, helyi sajátosságok) – Erdélyi legényes táncok Küzdõ karakterû páros táncok Forgós–forgatós páros táncok – Reneszánsz tánchagyomány, forgós–forgatós páros táncok – Lassú tempójú páros táncok – Mérsékelt és gyors tempójú páros táncok – Az új táncréteg jellemzõi – A reformkor tánckultúrája, a verbunk és csárdás kialakulása Verbunk – A szóló verbunk – Szabályozott szerkezetû verbunkok Csárdás – A csárdás tagolódása (lassú és friss, valamint csendes, csárdás, ugrós) – Körcsárdás, hármas csárdás A dialektusok meghatározása, elhelyezkedése, jellemzõi – Dunai dialektus – Tiszai dialektus – Erdélyi dialektus A tanult táncanyagok elhelyezése a nagy dialektusterületekben Követelmények A tanuló ismerje a régi és az új táncrétegbe tartozó tánctípusokat, a fõbb jellemzõiket, a tanulmányok során megtanult táncok földrajzi elhelyezkedését, dialektusait A tanuló legyen képes az együttmûködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a társak elõtti kommunikációra, a tanult ismeretek megfogalmazására.


Pedagógiai Program

Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A folklór, mint történeti hagyomány sajátosságait, az egyes jeles napok idõpontját, a jeles napok vallási, hiedelmi funkcióját, magyarázótörténetét A hagyományos paraszti élet jellegzetes fordulópontjait, a magyar paraszti világkép legfõbb elemeit, eredetüket, s a hozzájuk fûzõdõ mondákat, a parasztság hiedelemvilága fõbb szereplõit, funkcióit A tanuló legyen képes A rítuscselekmények szövegeinek és tartalmának értelmezésére és használatára, a szakkifejezések, a megszerzett ismeretek alkalmazására, a tér–idõ összefüggéseinek felismerésére A paraszti társadalom erkölcsi és viselkedési normáinak megítélésére, értékeinek elfogadására Az önálló ismeretszerzésre, az elméleti ismeretek alkalmazására a mindennapi életben A magyar folklórhagyományokat a nemzettudat részeként értelmezni Az azonosságok és különbözõségek felismerésére a hazai és egyetemes folklórban A mûvészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészbõl áll A vizsga tantárgya és idõtartama Folklórismeret Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5 perc A vizsga tartalma – A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll – Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Témakörök Jeles napok Munkavégző ünnepek Az emberélet fordulói Táncdialektusok A régi és új táncréteg tánctípusai A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a pontok alapján a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tanuló feleletének tartalmi és formai szempontok alapján történő értékelése – Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz 251


Pedagógiai Program

1 db tábla vagy flipchart 1 db történelmi Magyarország térkép vagy néprajzi térkép Videó vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor A tananyaghoz kapcsolódó könyvek, kiadványok Néprajzi kézikönyvek, lexikonok Néprajzi videó és/vagy DVD filmek 2.3.5.7. A számonkérés formája A tanulók minden évfolyamon félévi és év végi vizsgán adnak számot tudásukról. A vizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A bemutatás csoportosan történik. A minősítésre, az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot. A bizottság szótöbbséggel dönt. Az értékelés szempontjai – minimumkövetelmények: Előképző  félévi beszámoló: -

a tanult játékok bemutatása, népdalok eléneklése. év végi bemutató: a tanult játékfűzés (koreográfia bemutatatása).

Alapfok, félévi beszámoló: gyakorlat - a tanult anyag biztos ismerete, improvizálás.

-

elmélet a tanult anyaghoz kapcsolódó elmélet (pl. táncrend, zenekari felállás…), népdalok. év végi bemutató: a tanult koreográfiák színpadi bemutatása.

MODERN-KORTÁRSTÁNC Kreatív gyermektánc A képzés feladata az önkifejezés mozgásban történő realizálása, az önfeledt játék megvalósítása, a különböző játékszabályok megismerése és alkalmazása, a játék örömének megélése. A képzés célja, hogy a tanuló az önfeledt, ám a későbbiekben egyre tudatosabb mozgás segítségével jobban megismerkedjen testének képességeivel, a tér használatával, a dinamikai variációkkal és az idõ, mint a zeneiség alkotóelemével. Megtanulja figyelni, érteni és használni saját és mások nonverbális kommunikációját. Elsajátítja az együttműködés számtalan fatáját. A képzés hozzájárul a tanuló szocializációs, kommunikációs készségének, kezdeményezőkészségének, önismeretének fejlesztéséhez.


Pedagógiai Program

Elõképző évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló mozgáskészségének fejlesztése – A tanuló tér és formalátásának fejlesztése – A tanuló önfegyelmének növelése – A koncentrációkészség növelése – A megfigyelőképesség kialakítása – A kommunikációs képesség, játékbátorság, szabálytudat fejlesztése – A közösségi érzés, a közösséghez tartozás tudatos kialakítása – A verbális és nonverbális kommunikáció szinkronjának elősegítése – A szocializációs folyamatok fejlesztése Tananyag Ismerkedő táncok Ábrázoló táncok Csoportos táncok Ünnepi táncok Izom puzzle/testtudati táncok Kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje a tanév során ismertetett táncjáték–fajtákat A tanuló legyen képes az együttműködésre, alkalmazkodásra, mások elfogadására, a szabályok betartására, a fizikai kontaktus kialakítására, a társas együttlétre, a pár– és csoportválasztásra, a játéktevékenységre. 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – A kreativitás fejlesztése – A testrészek mozgáslehetőségeinek megismertetése – A test térben való mozgáslehetőségeink feltárása – A tempókülönbségek felismerése, alkalmazása – Egyszerű ritmusképletek megszólaltatása – A helyzetfelismerő képesség fejlesztése – A megoldási lehetőségek feltérképezése – A döntésképesség növelése – A mozgás kapcsolatteremtő lehetőségeinek alkalmazása – A szociális érzékenység fejlesztése

253


Pedagógiai Program

Tananyag Energia levezető, összehangoló játékok Koncentrációt növelő játékok A feladatok egyénileg, páros, kis és nagycsoportos formában Alap mozgásformák elsajátítása, variálása, tudatosítása (kúszás, mászás, gurulás, lépés, járás, futás, ugrás) Alapvető gyakorlattípusok használata: Vezetés–követés: alárendeltség, fölérendeltség megtapasztalása Másolás–tükrözés: szinkronicitás, kánonforma Kontraszt variációk: mozgás–mozdulatlanság, kicsi–nagy mozgások, gyors–lassú mozgások tudatosítása Akció–reakció: párbeszédformák, folytatáson alapuló játékok Zenei táncjátékok Bizalmi játékok Fogócska és más, gyors reakciókészséget fejlesztő játékok Koncentrálós és kitalálós játékok Ábrázoló és csoportjátékok Anyaggal való játékok Követelmények A tanuló ismerje az alapvető gyakorlattípusokat (vezetés–követés, másolás–tükrözés, kontrasztvariációk, akció–reakció) és a tanév során elsajátított különböző táncjátékfajtákat A tanuló legyen képes az alap mozgásformák szabad variálására, a tanult mozgásformák gyakorlati megvalósítására, az új kapcsolatteremtési formák felhasználására valamint a térbeli és ritmikai alapfogalmak gyakorlati alkalmazására Alapfokú évfolyamok 1. évfolyam Fejlesztési feladatok – Önálló, aktív, kreatív mozgássorok létrehozásának ösztönzése – A testtudat fejlesztése, a központ tudatosítása, izolációja, koordinációja – Release alapok: az ellazulás technikájának megismerése, a földön való sérülésmentes mozgás illetve a földre való érkezés sérülésmentes formáinak feltérképezése – Imaginációs alapok: a tanult lépések, mozgássorok képzeletben történő megjelenítésének kialakítása, képzettársítások összekötése a gyakorlati mozgással – A mozgásmemória fejlesztése – A problémák felismertetése elõre és utólag – A tér–, ritmika–, dinamika: az életkornak megfelelő szintű alapelemek használata – A kölcsönösségen alapuló szociális magatartás ösztönzése Tananyag Energia kiegyenlítő, összehangoló játékok Koncentrációt növelő játékok Alapmozgásformák: döntések, dőlések, esések, gurulások párban és egyénileg


Pedagógiai Program

Lendített, ejtett, vezetett, tartott mozdulatok variálása, adaptálása más szabályrendszerekhez Térben haladás változatai, két– és háromdimenziós terek, térábrázolások megkülönböztetése Többszereplős térbeli képletek kialakítása, melyek megalapozzák a kompozíciókészítést Csoport improvizáció a tanultak felhasználásával 2/4–, 3/4–, 4/4–es metrum ismerete és mozgásban való alkalmazása Hangok, szavak, énekhang játékos használata A végtag ízületek szabadságfokának megismerése a fõ irányokban Az érzékszervek adta világ felfedezése A belsõ kép, tükörkép és a társak jelzései alapján kialakult énkép összevetése Követelmények: A tanuló ismerje az alapmozgás formákat A tanuló legyen képes tudatosan játszani a gravitáció és a teste adta lehetõségek széles spektrumával mind egyénileg, mind kis és nagy csoportban. Legyen képes aktívan, jó helyzetfelismeréssel részt venni egy csoport improvizációban, felhasználva a ritmika és a tér új ismereteit 2. évfolyam Fejlesztési feladatok – Az absztrakció értése, létrehozása, más kontextusba való helyezése – A koordinációs készség fejlesztése – A térlátás, térfelosztás, téralkotás, térforma alkotás képességének fejlesztése – A zenei szövetek értelmezése és az azokhoz való viszony definiálása, variálása Tananyag Energia összehangoló játékok Bemelegítő, állóképesség javító, erősítő játékos gyakorlatok Koncentráló képességet javító feladatok A csont–, izom– és szalagrendszer feltérképezése, lehetőségeinek mozgásban való kipróbálása, a tapasztalatokból mozgásfolyamok alakítása Térformák (kocka, mozgásgömb), egy, két és három dimenzionális irányok használata Az alap mozgásformák kötésének variációi, egyéni mozdulatsorrá való rögzítése Testkapcsolatok (bodyhalf, diagonális kapcsolat, fejtető–farokcsont, ülőcsont– sarokcsont, tengelyek mentén való elválasztás illetve forgatás) Zenei ritmusok, szerkezetek analizálása, megértése, ritmikai képletek variálása, kánon, felezés, kiegészítés Etűdök készítése egyénileg és kiscsoportban Imagináció: képzeletbeli mozgások, tárgyakra való mozdulati reflektálás Mozgáselemzés, stíluselemzés Csoport improvizáció stílusok, irányzatok szerint

255


Pedagógiai Program

Követelmények A tanuló ismerje saját testének lehetőségeit és korlátait, tudatosan használja és koordinálja testrészeit. Otthonosan mozogjon a tér rendszerében, tudatosan formálja a teret maga körül, ismerje a zene alapvető alkotórészeit A tanuló legyen képes egy egyszerűbb zenemű szerkezetének felismerésére, mozgásfolyamok létrehozására és rögzítésére mind egyénileg, mind párban illetve kiscsoportban A tananyag feldolgozásához szükséges kötelező (minimális) taneszköz Kísérő hangszerek Hangzóanyag lejátszására alkalmas lejátszó/erősítő, hangfal Videó– vagy DVD lejátszó, televízió vagy monitor KORTÁRSTÁNC TANSZAK AZ ALAPFOKÚ KORTÁRSTÁNCOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI A XXI. század társadalmi elvárásainak következtében állandóan alakuló, formálódó tánckultúrák megjelenési formájának központi kérdése az önálló individuummal rendelkező ember. A testi, szellemi valamint lelki folyamatokra épülő mozgás megnyilvánulási formái elősegítik az emberi kapcsolatok kialakulását, az értelmi és érzelmi képességek kibontakoztatását és az önfejlesztés lehetőségének megélését A Kortárstánc oktatása megteremti a harmonikus, egészséges személyiséggel rendelkező, társas kapcsolatokban jártas embert. A kortárs művészetek befogadására nyitott és értõ közönséget nevel, miközben biztosítja a hívatásos pályaorientációt. A technikai képzés elősegíti az oktatási folyamatban résztvevők számára a saját adottságaik szerinti képességfejlesztést. Az évenként meghatározott fejlesztési feladatok és a tananyag spirális elrendeződése lehetővé teszi az összevont osztályokban történő oktatást és nagyobb szabadságot teremt a pedagógus számára az oktatási folyamat megszervezése során. A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA Tantárgyak Főtárgy: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) Kortárstánc (3–6 alapfokú évfolyamon, 7–10 továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Limón–technika (5–6 alapfokú évfolyamon) Kontakt improvizáció (5–6 alapfokú évfolyamon) Lábán– technika (7–8 továbbképző évfolyamon) Tánctörténet (9–10 továbbképző évfolyamon) Repertoár (7–10 továbbképző évfolyamon)


Pedagógiai Program

Kötelezően választható tantárgy az összevont osztályokban: Tánctörténet Limón–technika Választható tantárgyak: Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon,1–2 alapfokú évfolyamon) Kortárstánc (3–6 alapfokú évfolyamon, 7–10. továbbképző évfolyamon) Graham–technika (9–10 továbbképző évfolyamon) Improvizáció és kompozíció (9–10 továbbképző évfolyamon) számát jelenti. A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más tanszak valamint más művészeti ág képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet A tanítási órák időtartama: 45 perc A KORTÁRSTÁNC ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI Kiemelt kompetenciák a kortárstánc területén Szakmai kompetenciák A táncos képességek, készségek, jártasságok, kialakítása és fejlesztése A tér, idő, energia rendszereinek, törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása A táncstílusok és technikák általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása A mozgásmemória fejlesztése és a stílusérzék kialakítása Az improvizációs készség kialakítása és fejlesztése A színpad és a színpadi jelenlét általános törvényszerűségeinek megismertetése Tudatos előadói, táncos magatartás kialakítása és fejlesztése az életkori sajátosságoknak és az előképzettségnek megfelelően A táncművészet legfontosabb irányzatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése és tudatos értelmezése Egészségmegőrzés, testi higiénia, egészséges életmód iránti igény kialakítása A kortársművészetek és társművészetek megismerése iránti igény kialakítása A komplex előadó–művészeti gondolkodásmód kialakítása Személyes kompetenciák Az esztétikai érzék kialakítása és fejlesztése A zenei ízlésformálás A tudatos és rendszeres munkára nevelés Fejlődőképesség Nyitottságra nevelés Elhivatottságra való igény kialakítása Folyamatos ismeretbővítés valamint analizáló és szintetizáló tudás kialakítása A vizuális memória fejlesztése és a térben való tájékozódás képességének kialakítása A testi, lelki állóképesség fejlesztése, a személyiség kibontakoztatása A kommunikációs csatornák felismerése és alkalmazása Önreflexió és önálló véleményalkotás A kritikai gondolkodás fejlesztése Társas kompetenciák 257


Pedagógiai Program

A csoport és a csoportnorma kialakítása A kooperáció valamint együttműködési képesség fejlesztése A csoportos alkotásban való aktív részvétel öröme A szabálytudat kialakítása A konfliktusmegoldó készség fejlesztése Az empatikus készség fejlesztése, a társak felé való bizalom kialakítása A társak felé irányuló aktív figyelem kialakítása és fejlesztése Az egészséges életmódra nevelés A szocializációs normák kialakítása, a viselkedéskultúra megalapozása A környezet megóvásának igénye Módszerkompetenciák A helyzetfelismerés fejlesztése, a figyelemmegosztás képességének kialakítása A flexibilitás, kezdeményezőkészség, kreativitás képességének fejlesztése A motivált ismeretbefogadás igényének kialakítása és képességének fejlesztése A testtudat kialakítása A hatékony ismeretbefogadásra nevelés és az önálló tanulás képességének kialakítása Az ok–okozati összefüggések megértése A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása A tehetséggondozás és pályaorientáció Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más táncstílusokban és Élethelyzetekben A MÛVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Vizsga tantárgyak: Művészeti alapvizsga Kortárstánc Limón–technika vagy Kontakt improvizáció Művészeti záróvizsga Kortárstánc


Pedagógiai Program

Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként illetve párban – helyezést ért el A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése: A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni A művészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végzõdik, a végsõ eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő) Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A Kortárstánc elnevezés egy összetett és átfogó technikát jelöl, amely épít a 20. században kialakult különböző technika és stílus rendszerekre, úgymint Graham–, Limón– és Cunningham–technika, ezen kívül beépíti mozgásanyagába és szemléletébe a „Release” (ellazulás) technika, az improvizáció és kontakt improvizáció elveit, gondolatait, szempontrendszereit és gyakorlatait. Alapgondolata a test természetes irányvonalainak használata, a gazdaságos energiahasználat, a széles és választékos mozgásrepertoár és a test mozgáslehetőségeinek kiaknázása. Sajátossága, hogy dinamikusan változik és képviseli az adott kor táncnyelvezetének irányvonalait, kapcsolatban van a kortárs művészet egyéb területeivel és fejlődésében teret ad egyéni gondolatoknak, irányoknak. A kortárstánc képzés célja, hogy a tanulók felfedezzék a test természetes és sajátos mozgáslehetőségiet és ezeken keresztül testismeretre és testtudatra tegyenek szert. Célja, hogy tágítsa a fizikai mozgásos képességek határait, ösztönözze az önálló gondolkodást és munkavégzést, elősegítse a kreativitás fejlődését, alakítsa ki és fejlessze a tanulóban a tánc és az egészséges életmód kapcsolatán alapuló életvitelt. Célja, hogy a tanulók megéljék a társművészetekkel kapcsolatos kreatív alkotó folyamatot, megtalálják a tánckifejezés egyéni útjait. Alapfokú évfolyamok 3. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének fejlesztése, saját mozgás szótárának megismertetése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgások megismertetése. – A lábfej és a bokaízület mozgásfelfedezésének ösztönzése. – A gerincoszlop mozgási lehetőségeinek felismertetése. 259


Pedagógiai Program

– Az együttműködésre, kooperációra való készség fejlesztése páros, kiscsoportos, csoportos együttműködés során. – A divergens gondolkodás fejlesztése Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos játékok Mozgásfelfedező gyakorlatok – A lábfej és bokaízület mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc mozgásai – Légző gyakorlatok – A talajszinten történő mozgáslehetőségek Figyelem vezetési gyakorlatok – Mozgás és légzés kapcsolata – Csoportos figyelem – járás, futás, állás váltakozása – A tér alapvető irányaiban végzett gyakorlatok Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Formák és azok átmenetei – Azonos oldali testrészekkel végzett mozgások – Állásban végzett törzs, kar és láb gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Testrészek vezetésére épülő gyakorlatok – Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Egyszerű szökdelések és ugrások Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Egyéni formák kialakítása és azok mozgásos összekapcsolása Improvizációs feladatok – A zene ritmikájának, érzetének követésével szabad mozgások – Érzékszervi mozgásos feladatok – Egyéni formák – Utánzás, tükrözés Követelmények A tanuló ismerje a természetes mozgásokat és azok végrehajtási módjait, a lábfej, a bokaízület és a gerincoszlop felépítését, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit, a kortárstánc adott évfolyamának mozgásos anyagát A tanuló legyen képes az együttműködésre páros és kiscsoportos feladatokban, a tananyag pontos bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére.


Pedagógiai Program

4. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének fejlesztése, saját mozgás szótárának további megismertetése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgások megismertetésének bővítése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – A divergens gondolkodás fejlesztése – A láb mozgásainak megismertetése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés elősegítése. – A gerincoszlop mozgásai lehetőségeinek vizsgálata. – A térérzék elősegítése, a mozgások dinamikai változatosságának felismertetése. – Az együttműködésre, kooperációra való készség fejlesztése páros, kiscsoportos, csoportos együttműködés során. – Kreatív gyakorlatokon keresztül az önállóság ösztönzése, a figyelem fenntartásának fejlesztése és az alkotás folyamatának bevezetése Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos játékok – Figyelemfelkeltő játékok Mozgásfelfedező gyakorlatok – A lábfej és bokaízület mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc mozgásai minden mozgásszinten – Légző gyakorlatok – A talajszinten történő mozgáslehetőségek – Vezetéssel folyamatos mozgások – Helyben mozgások a horizontális–, vertikális testtengelyek mentén valamint a mozgás fõ irányaiban – Különböző erőkifejtéssel végzett mozgások – Testtengely Figyelem vezetési gyakorlatok – Mozgás és légzés kapcsolata – Csoportos figyelem – járás, futás, állás, ülés, fekvés – Páros feladatok – Csukott szemes feladatok – A tér alapvető irányaiban végzett gyakorlatok Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Gurulás, kúszás, mászás – Formák, pozíciók és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – Azonos és ellentétes oldali testrészekkel végzett mozgások – Állásban végzett törzs, kar és lábgyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Állásban alap lábfejpozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék) – Testrészek vezetésére épülő gyakorlatok 261


Pedagógiai Program

– Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Egyszerű szökdelések és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban – Forgások, fordulatok állásban, ülésben Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Egyéni formák, mozgások kialakítása és azok összekapcsolása – Társ által készített formák és mozgások átalakítása (a tér és a dinamika eszközeivel) – Meglévő elemek összekapcsolása sorokká Improvizációs feladatok – Zene inspirációjával, ellenpontozásával szabad mozgások – Érzékszervi mozgásos feladatok – Páros és csoportos improvizációk – Utánzás, tükrözés, ellenpontozás – Térjátékok Követelmények A tanuló ismerje a természetes mozgásokat és azok kombinálhatóságát, a láb ízületeinek alapmozgásait, a biztonságos talajra érkezés végrehajtási módját és az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát. Ismerje a tér és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes az együttműködésre páros és kiscsoportos feladatokban, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív és improvizatív feladatok elvégzésére. 5. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének további fejlesztése, saját mozgás szótár bõvítése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgásokból kiinduló összetett mozgások megismertetése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – A divergens gondolkodás fejlesztése. – Az önállóság, az önálló munkavégzésre való képesség fejlesztése – A láb izomzatának fejlesztése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges alapképességek fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés gyakoroltatása. – A gerincoszlop mozgáslehetőségeinek vizsgálata. – A kar mozgáslehetőségeinek felismertetése. – A térérzék és térbeli tájékozódás fejlesztése, a mozgások dinamikai változatosságának képességfejlesztése. – A mozgások ritmikai változatosságának megismertetése. – Kreatív páros és kiscsoportos, csoportos gyakorlatok alkalmazásával az együttműködésre és kooperációra való készség fejlesztése. – A figyelem fenntartásának fejlesztése és az alkotás folyamatának további megismertetése


Pedagógiai Program

Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Csoportos és párban végezhető improvizatív játékok – Figyelemfelkeltő és testre hangoló játékok Mozgásfelfedező és testtudatossági gyakorlatok – A lábfej, boka és csípőízületek mozgásai a talajon és álló helyzetben – A gerinc végpontjainak mozgásba vezetése egyéni és párban végzett gyakorlatokkal – A kar ízületeinek mozgásfelfedezése, talajfogás kartámasszal – Független szabad karmozgások, ízületek tánca, kép: fonalak karvezetése – A talajszinten történő mozgáslehetőségek, tolások, húzások a talajon – Helyben mozgások a horizontális–, vertikális – és diagonális testtengelyek mentén, valamint a mozgás fő irányaiban – Vezetetéssel folyamatos mozgások és lendületek (kar, láb, törzs) – Ejtések, a végtagok súlyának felhasználása – Különböző erőkifejtéssel, dinamikai váltásokkal végzett mozgások – A testtengely és a talaj viszonya – A testrészek elmozdulásai egymáshoz és a főtengelyhez képest. – Egyensúlyozás Figyelem vezetési gyakorlatok – A belégzés és kilégzés szabad mozgással való összekötése – Csoportos figyelem – járás, futás, állás, ülés, fekvés – Páros feladatok, vezető/követő szerepek érintés nélkül – Csukott szemes feladatok párban és kiscsoportban – Nyugalmi helyzet, ellazulás és belső képek Egyszerű gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Gurulás, kúszás, mászás, átmenetek – Formák, pozíciók és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – Azonos, ellentétes oldali testrészekkel végzett gyakorlatok – Állásban végzett törzs, kar és láb összetett gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás) – Gördülések, spirálok a talajon, ülésben, állásban – Állásban lábfej pozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék, relevék) variációi és kombinációi végtagmozgásokkal – Karvezetés, ejtés, lendület, karpozíciók – Haladásos és mozgásszint váltással egyszerű sorok – Térbe kimozduló helyváltoztató mozgások hossz–, magasság– és mélység relációban – Egyszerű szökdelések és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban – Forgások, fordulatok állásban, ülésben – Lassú, folyamatos mozgásos gyakorlatsorok különböző térirányokban Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Egyéni mozgássorok komponálása adott szerkesztési feladatokkal – Társ által készített formák és mozgások átalakítása, formálása, kiegészítése a tér, a dinamika és ritmika eszközeivel – Meglévő elemek összekapcsolása sorokká 263


Pedagógiai Program

Improvizációs feladatok – Zene, hang és ritmusadások inspirálta szabad mozgások – Csoportos figyelmi improvizációk – Reagálások, dinamikai változtatással – Térjátékok – Testrészvezetéses feladatok (fej, lábfej, ujjak, szemek, nagy ízületek) – Páros impulzusadások – Egymást megfigyelő improvizációk, írásos és verbális visszajelzés Követelmények A tanuló ismerje saját mozgás szótárát, az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát, a biztonságos talajra érkezés végrehajtási módját, a gerinc és a karok mozgáslehetőségeit. Ismerje a tér, a ritmus és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes önálló feladatok végrehajtására, az együttműködésre csoportos feladatokban, a figyelem megosztására improvizatív helyzetekben, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére. 6. évfolyam Fejlesztési feladatok – A tanuló testismeretének további fejlesztése, saját mozgás szótár bõvítése, önálló feladatok elvégzésének ösztönzése, a természetes mozgásokból kiinduló összetett mozgások megismertetése, a kreatív gondolkodás ösztönzése. – Az emlékezet fejlesztése. – A divergens gondolkodás alkalmazása különböző helyzetekben. – Az önállóság, az önálló munkavégzésre való képesség fejlesztése – A láb izomzatának fejlesztése, a szökdelésekhez és az ugrásokhoz szükséges képességek további fejlesztése. – A biztonságos talajra érkezés gyakoroltatása. – A gerincoszlop mozgáslehetőségeinek vizsgálata, a törzs izomzatának fejlesztése. – A kar mozgáslehetőségeinek felismertetése. – A térérzék és térbeli tájékozódás fejlesztése, a mozgások dinamikai változatosságának képességfejlesztése. – A mozgások ritmikai változatosságának megismertetése. – Kreatív páros és kiscsoportos, csoportos gyakorlatok alkalmazásával az együttműködésre és kooperációra való készség fejlesztése. – A koncentráció és a figyelem fenntartásának fejlesztése, alkotói módok megismertetése, rövid kompozíciók készítésének ösztönzése. – A társművészetek bevonásának mozgásos feladatokhoz Tananyag Bemelegítő és ráhangoló gyakorlatok, játékok – Az életkori sajátosságoknak és a képességek, készségek továbbfejlesztésének megfelelő speciális erősítő és nyújtó gyakorlatok – Testre hangoló játékok


Pedagógiai Program

– Térjátékok – Állóképességet fejlesztő játékok Mozgásfelfedező és testtudatossági gyakorlatok – A láb ízületeinek mozgásai partner munkán keresztül (a láb súlyának megéreztetése) – Ellazítás és a végtag mozgatása párokban – A gerinc végpontjainak mozgásai egyénileg – A törzs mozgáslehetőségeinek gyakorlása (gerinc, karok, fej, testközpont kapcsolata) – A kar ízületeinek mozgásfelfedezése, talajfogás kartámasszal – Független szabad karmozgások, ízületek tánca, kép: fonalak karvezetése – A talajszinten történő mozgáslehetőségek, tolások, húzások a talajon – Vezetetéssel folyamatos mozgások és lendületek (kar, láb, törzs) – Végtag és az egész test mozgásai ejtésekkel, lendületekkel és zuhanásokkal – Különböző erőkifejtéssel, dinamikai váltásokkal végzett mozgások – A test központja, mint motor használata egyéni és páros feladatokban – A testtartás és testtengely viszonyának felfedezése – A testrészek elmozdulásai egymáshoz és a főtengelyhez képest – Térbe kimozduló helyváltoztató mozgások hossz–, magasság és mélység relációban – Egyensúlyozás különböző alátámasztási felületeken – Elmozdulások a (test fizikai adottságai alapján) a gravitáció aspektusából Figyelem vezetési gyakorlatok – Irányított légzés, áramlás, engedés – Csoportos figyelemi gyakorlatok – Páros feladatok, vezető/követő szerepek érintés nélkül – Csukott szemes feladatok párban és kiscsoportban – Nyugalmi helyzet, ellazulás és belső képek Egyszer gyakorlatsorok, mozgásminták – Talajon végzett (fekvő és ülő) törzs, láb és kargyakorlatok és azok kombinációi – Természetes mozgásokkal összetett gyakorlatok, gyakorlatsorok – Formák, pozíciók, testszobrok és azok átmenetei a talajon és álló helyzetben – A lábfej, boka és csípőízületek gyakorlatai talajon és álló helyzetben, törzs és karmozgással összekötve – Állásban végzett törzs, kar és láb összetett gyakorlatok (hajlítás/nyújtás, zárás/nyitás, zuhanás/visszarugózás) – Spirálok a talajon, ülésben, állásban karmozgással és különböző lábpozíciókban végrehajtva – Állásban lábfej pozíciók és térdízületi gyakorlatok (pliék, relevék) variációi és kombinációi végtagmozgásokkal, fordulattal – Karvezetés, ejtés, lendület, karpozíciók és ezek kombinációi – Haladásos és mozgásszint váltással gyakorlat sorok – Szökdelések, átugrások és ugrások helyben és haladással, különböző térirányokban, fordulattal – Ugrások gurulásba, támasz és karhasználat gyakorlatai – Forgások, fordulatok állásban, ülésben, fogás közbeni sík és térirányváltással – Forgások egyensúlyi helyzetbe és/vagy talajra érkezéssel – Lassú/gyors és folyamatos/szaggatott mozgásos gyakorlatsorok különböző térirányokban, eltérő dinamikákkal, ritmusokkal 265


Pedagógiai Program

– Mozgássorokat ismétlő összetett gyakorlatok és azok variációi Kreatív, alkotó jellegű feladatok – Saját mozgásvariációk megadott szempontok, testrészek, mozgások használatával – Egyszerű mozgásgyakorlatok elemzései – Egyéni mozgássorok komponálása adott és választott szerkesztési feladatokkal – Mozgások a különböző érzékszervi területek illetve partner bevonásával – Vizuális alkotás felhasználása komponálásra (festmény, rajz, szobor) – Társ által készített formák és mozgások átalakítása, formálása, kiegészítése a tér, a dinamika és ritmika eszközeivel – Meglévő elemek összekapcsolása összetett sorokká Improvizációs feladatok – Zene, hang és ritmusadások inspirálta szabad mozgások – Csoportos gondolkodást fejlesztő improvizációk – Reagálások, dinamikai változtatással – Térirányokkal és térsíkokkal – Több testrész vezetésével – Páros improvizációk érintéses feladatokkal – Egymást megfigyelő improvizációk, írásos és verbális visszajelzés Követelmények A tanuló ismerje az adott évfolyam mozgásnyelvi tananyagát és saját mozgás szótárának kombinációs lehetőségeit, a láb, a gerinc és a karok mozgáslehetőségeit. Ismerje a tér, a ritmus és a dinamika alapvető formáit és felhasználási lehetőségeit, a kapcsolatteremtés és együttműködés lehetőségeit A tanuló legyen képes önálló feladatok végrehajtására, az együttműködésre csoportos feladatokban, a figyelem megosztására improvizatív helyzetekben, a tananyag gyakorlatsorokba foglalt bemutatására, rövid kombinációk végrehajtására és az életkori sajátosságoknak megfelelő kreatív feladatok elvégzésére. Képes legyen összetett mozgássor komponálására és bemutatására. Követelmények az alapfokú évfolyamok elvégzése után A tanuló ismerje A test felépítését, saját mozgás szótárát és a tanult mozgásanyagot, a tér, a ritmus, a dinamika alapvető formáit, a kifejezés eszközeit, együttműködési képességeit, fizikális határait. Ismerje a társművészetek bevonásának lehetőségeit A tanuló legyen képes Ismereteit a gyakorlatban alkalmazni, azokat a kapcsolatteremtésben, kommunikációban és az alkotói folyamatban hasznosítani. Testismerete alapján legyen képes egészségét megőrizni és a tánctanulásban szerzett képességeit az élet más területein is hasznosítani. A kortárstánc művészeti alapvizsga követelményei A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama: Kortárstánc, csoportban 30–40 perc


Pedagógiai Program

A vizsga tartalma: – Kortárstánc gyakorlatsor önálló csoportos bemutatása – 2–3 perces, a szaktanár által összeállított, kombináció kiscsoportos bemutatása – A szaktanár által előre kiválasztott kreatív feladat csoportos megoldása – Rövid improvizáció bemutatása előre megadott szempontok alapján A vizsga értékelése – A bemutatott tananyag ismerete, a bemutatás biztonsága, minősége – A kreatív és improvizatív feladatok megoldási minősége A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 1. A pedagógiai program érvényességi ideje a) Az iskola 2004.szeptember 01. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. b) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004.szeptember 01.napjától kerül bevezetésre. c) A pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanév – azaz 2004.szeptember 01 napjától – 2012.augusztus 31. napjáig szól. 2. A 2008/2009.tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő- felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. 3. A nevelőtestület felkéri az iskolaszéket, hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását a 2007/2008.tanév lezárását követően átfogóan elemezze. Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközösségei, az iskolaszék, az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diákönkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. 1.      2.

267


Pedagógiai Program

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az igazgatóhelyetteseknél,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél,  a városi könyvtárban,  a városi óvodai intézmény igazgatóságán. A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatni kell őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Ajánlott irodalom Népi játék, néptánc - Néptáncelméleti munkák: Martin György: A magyar tánctípusok és táncdialektusok. NPI Pesovár – Lányi: A magyar nép táncművészete. NPI - Eredeti játékgyűjtemények: Bihari gyermekmondókák Bukarest, 1980 Kerényi György: Gyermekjáték dalok. Kerényi György: Magyar énekes népszokások. Gondolat Kiadó


Pedagógiai Program

3. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK

I.

A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2014. szeptember 1. napjától 2018. augusztus 31. napjáig – szól.

II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők,a szaktanárok minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: - az iskola főigazgatója a tagintézmény vezető javaslatára; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközössége; - az iskolaszék; - a szülői munkaközösség; - az iskola fenntartója. 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az főigazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 269


Pedagógiai Program

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet a tagintézmény vezetőtől, helyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola főigazgatójánál; - az iskola tagintézmény vezetőjénél; - a nevelők szakmai munkaközösségénél; - a városi óvodai intézményekben. Jászberény, 2017. október 12.


Pedagógiai Program

271

Jászsági Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2017

Recommend Documents