A SZOLNOKI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)

A SZOLNOKI SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013. 1

Tartalom BEVEZETŐ ...........................................................................................................................5 Iskolánkról:...........................................................................................................................5 1. Az iskola hivatalos adatai: ..............................................................................................5 2. Az intézmény általános jellemzői: ...................................................................................5 3. Tárgyi feltételek:.............................................................................................................5 NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................7 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .................................................................................................................7 1. Pedagógiai alapelveink, értékeink ...................................................................................7 2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai ...............................................................9 2. 1. A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: ............................................... 10 3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai ........................................................ 11 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere ............................ 11 II. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 14 III. Az egészségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai feladatok ........................................... 15 1. Alapfogalmak ............................................................................................................... 15 2. Az egészségfejlesztés célja............................................................................................ 16 3. Az egészségfejlesztés alapelvei ..................................................................................... 16 4. Az egészségnevelés, fejlesztés területei ......................................................................... 17 5. Az egészségfejlesztés színterei ...................................................................................... 18 6. Mindennapos testmozgás .............................................................................................. 20 7. Segítő kapcsolatok, partnerek........................................................................................ 22 IV. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv............ 22 1. Elsősegélynyújtást oktató pedagógusok továbbképzése ................................................ 22 2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatásának megvalósítása intézményünkben .............................................................................................................. 22 V. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................. 24 1. A tanulói közösség fejlesztésével kapcsolatos feladataink: ............................................ 24 2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok ........................................ 25 3. Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai ...................................................... 26 4. Szabadidős tevékenységek közösségfejlesztő feladatai: ................................................. 27 VI. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai ......................................................................................................... 29 1. A pedagógusok feladatai ............................................................................................... 29 2. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre .......................................................................... 30 VII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 31 1. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ........................................................ 31 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók nevelése, oktatása ... 33 3. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók nevelése .................................................... 34 VIII. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................ 35 IX. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek .................................................. 37 X. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi rendje ................... 39 XI. A szülők, tanulók, pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái .................................................................................................................................. 41 1. A partnerkapcsolatok irányítása .................................................................................... 41 2. A szülő és az iskola együttműködésének formái ............................................................ 43 3. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: ................. 45 XII. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ..................................................................... 46 2

1. Általános szabályok ...................................................................................................... 46 2. Osztályozó vizsga ......................................................................................................... 48 3. Javítóvizsga .................................................................................................................. 48 4. Különbözeti vizsga ....................................................................................................... 49 XIII. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének helyi szabályai ........... 49 1. A tankötelezettség teljesítésének megkezdése ............................................................... 49 2. A tanulói jogviszony keletkezése .................................................................................. 50 3. Általános iskolai felvétel ............................................................................................... 51 HELYI TANTERV ............................................................................................................. 52 1. A választott kerettanterv megnevezése ...................................................................... 52 2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása ............................................................................ 54 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ...................................................................................................... 56 4. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ............................................................................. 58 1. Fejlesztési területek – nevelési célok ......................................................................... 58 2. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok ..................................................................................................................................... 62 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................. 64 3. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .. 73 5. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai ......................................................................................... 74 1. Tantervek: ................................................................................................................. 74 2. A modulok tantárgyakba integrálása: ........................................................................ 75 3. A kerettantervi óraterven felüli órák: ......................................................................... 75 4. Csoportbontások az alábbi tantárgyak esetén lehetségesek: ....................................... 76 5. Egyéb foglalkozások szervezése................................................................................ 76 6. Kompetencia alapú oktatás ........................................................................................ 76 1. Bevezetésének pedagógiai céljai: .............................................................................. 76 2. A pedagógusok feladatai: .......................................................................................... 77 3. A kompetencia alapú oktatás módszertani sajátosságai: ............................................. 77 4. Kooperatív tanulás általános hatása: .......................................................................... 79 5. A résztvevő pedagógusokra és iskolákra gyakorolt hatás: .......................................... 79 6. A diákokra gyakorolt hatás: ...................................................................................... 80 7. Mérési-értékelési feladataink:.................................................................................... 80 A 2009/2010-es tanévben a támop 3.1.4/08/2 pályázat keretében bevezetésre került kompetencia alapú oktatásról ........................................................................................ 81 7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei ................................................................ 83 8. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ...................................................................... 91 1. A jutalmazás formái, fokozatai: ................................................................................. 91 2. A büntetés formái, fokozatai: .................................................................................... 92 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 93 10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .............................. 93 11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát ............. 94 segítő eszközök és felszerelések jegyzéke ....................................................................... 94 12. Záró rendelkezések ................................................................................................... 94

3

MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 96 1.sz melléklet Az osztályozással történő értékelés alól mentesített tanulókra vonatkozó értékelés ........................................................................................................................... 96 2. sz. melléklet A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi tanterve .................................................................................................................... 98 3. sz. melléklet Az osztályozással történő értékelés alól mentesített tanulókra vonatkozó értékelés ......................................................................................................................... 108 4.sz. melléklet: Programok, illetve rendezvények csoportosítása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és eszközök törvényben előírtak szerinti használata érdekében ....................................................................................................................................... 115 5. számú melléklet Közösségfejlesztési tevékenység ....................................................... 120

4

BEVEZETŐ A Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Pedagógiai programja Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezésinek megfelelően, a szülők és a tanulók elvárásaival összhangban, az eddigi hagyományok és elvek figyelembe vételével készült el. ISKOLÁNKRÓL: 1. Az iskola hivatalos adatai: - Neve: - Címe: - A szervezeti egység száma: - OM azonosítója: -Törzsszáma: - Költségvetési szerv típusa: - Az intézmény típusa: - Alapító szerv neve: - Alapítás éve: - Határozat száma: - Fenntartója: - Működtető:

Szolnoki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi István krt. 22. 103019 200609 577269 köznevelési intézmény nyolc évfolyamos általános iskola Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. július 01. 149/2005. (III.31.) sz. közgyűlési határozat 2013. január 1-től Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata

2. Az intézmény általános jellemzői: Iskolánk a Széchenyi városrészben található a lakótelep délnyugati peremén, igen szélsőséges szociokulturális környezetben. Itt él Szolnok város lakóinak kb. 1/5-e. Az iskola alapfeladata biztosítani az általános műveltséget megalapozó nevelést és oktatást, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. A feladatokból adódóan alaptevékenysége körében ellátja az iskoláskorúak általános iskolai oktatását, a tanulók részére napközi otthoni ellátást és étkezést biztosít. Feladat ellátási kötelezettsége körébe tartozik a fentieken túlmenően a könyvtár működtetése, a gyógytestnevelés és a különleges bánásmódot igénylő tanulók ellátása. Kiemelten foglalkozunk a magyar nyelv és irodalom, a matematika, az idegen nyelv és az informatika oktatásával. E tantárgyakat magasabb óraszámban, illetve a tanulók képességeinek megfelelő szervezési formában oktatjuk. Humán erőforrásunk lehetővé teszi, hogy a kötelező és vállalt feladatainkat magas színvonalon lássuk el. A nevelőtestület sokoldalúan képzett, együttműködő és innovatív. A törvényi feltételeknek a létszám és a képzettség tekintetében is megfelelünk. 3. Tárgyi feltételek: Az épület három szintje mintegy 7320 m2 a hozzátartozó sportudvar 2x 6600 m2, melyet kerítés vesz körül. Az udvaron 2x 800 m2-es aszfaltozott sportpálya, 2 távolugró gödör, súlylökő kör, röplabdaállvány és udvari pingpongasztal áll rendelkezésünkre. A játékudvaron pa-

5

vilonokat, homokozót, mászókát, asztalokat és padokat helyeztünk el. KRESZ-park segíti tanulóink felkészülését a biztonságos közlekedésre. Az épület helyiségeinek kihasználtsága maximális.

6

NEVELÉSI PROGRAM I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, ÉRTÉKEINK „Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, Megtanulnak, türelmesnek lenni. Ha a gyerekek dicsérve élnek, Megtanulják, megbecsülve érezni magukat. Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, Megtanulják megtalálni a szeretetet a világban.” Dorothy Law Holte gondolatait magunkénak vallva neveljük, oktatjuk diákjainkat nyugodt, demokratikus légkörben az életkori sajátosságok figyelembe vételével, a tudomány fejlődését, az élet változásait szem előtt tartva. Kiemelten fontos hogy az alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák. Ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az

élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiségük kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységre, az esztétikum befogadására és létrehozására. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

7

Az

alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az Szent-Györgyi Albert Általános Iskola nevelőtestülete a mindennapi nevelő – oktató munkája során az alábbi pedagógiai alapelveket kívánja érvényre juttatni: A

tanulók iskolánkhoz való kötődésének erősítése. Annak elősegítése, hogy iskolánk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a városban. Olyan légkör megteremtése az iskolában, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat. A tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteik, készségeik, képességeik, kulcskompetenciáik egyénre szabott fejlesztése (kialakítása és bővítése) a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével. Stabil értékrend közvetítése diákjainknak, amelyben kiemelt hangsúlyt kapnak az alapkészségek és a tanulási képességek fejlesztése, az idegen nyelv tudása, az informatika felhasználói szintű alkalmazása, a művészetek iránti fogékonyság és a környezettudatos magatartás erősítése. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelése a ránk bízott gyermekekből. Annak elérése, hogy tanulóink sikeres emberekké váljanak, olyan ismeretek birtokába jussanak, amelyek segítik őket a tudatos pályaválasztásban. A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Széles kínálat biztosítása, minőségi munka végzése, amely magában foglalja a tehetségek gondozását és a lemaradók felzárkóztatását a kompetencia alapú oktatás elterjesztésével. A szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel küzdő gyerekek hátránykompenzációjának segítése. Kiemelt figyelem fordítása a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokra, az esélyegyenlőség érvényesítése, szegregációmentes együttnevelési környezet biztosítása. Az esztétikus, korszerű nevelési - oktatási környezet megteremtése és annak biztonságos működtetése, a tárgyi feltételek javítása. Folyamatos részvétel lakóhelyünk életében. Szakmai eredményeink közzétételével hozzájárulunk ahhoz, hogy városunk nevelési – oktatási intézményei szakmai műhelyként működjenek. ESZMÉNYEINKBEN OLYAN TANULÓ KÉPE ÉL, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen az alábbi tulajdonságokat egyesíti magában: - humánus - szereti hazáját - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben - ismeri, tiszteli, óvja és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményit - társaival együttműködő, viselkedése udvarias, fegyelmezett, erkölcsös - képes kapcsolatait alakítani, beilleszkedni különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba, közösségekbe, ezekben megtalálja helyét

8

-

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, a tudást; fontos értékek ezek a számára van elképzelése a jövőjét illetően képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, ehhez a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik beszéde kulturált, gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, szóban és írásban alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit művelt, érdeklődő, nyitott, kreatív, gyakorlatias ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit jó eredmények elérésére törekszik, megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott, szellemileg és testileg egészséges és edzett.

Célunk, hogy az iskolából kilépő végzős diákjaink a felsorolt személyiségjegyek közül a lehető legtöbbel rendelkezzenek. 2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Hazáját

ismerő és szerető, a nemzeti hagyományokat és az iskolai tradíciókat őrző fiatalok

nevelése. Fontos a tehetség kibontakozásának a segítése, a differenciálással történő fejlesztés, és a hátránykompenzálás az iskolai élet minden területén Az intézmény az esélyegyenlőség elve szerint saját keretein belül lehetőséget teremt a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára is. Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. Az iskolarendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. A kompetencia alapú oktatás módszertanának, eszközeinek és eljárásainak széleskörű elterjesztése A kulcskompetenciák kialakítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az egész életen át tartó tanulás lehetőségének megalapozása. Az anyanyelv helyes használata szóban és írásban, a kommunikációs képességek fejlesztése. A pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos korszerűsítése. Célunk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód legfontosabb szabályait, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás egészséget befolyásoló hatásával, a testi-lelki higiéné fontosságával. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése az adott életszakaszra kidolgozott tanterv szerint. Az IKT-eszközök alkalmazásának folyamatos bevezetése. A digitális írástudás széles körű elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. A sikeres munkaerő piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai a negyedik évfolyam végén: - Önellátásra képesek a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, felszerelés stb)

9

- Iskolai feladataikat önállóan megoldják - Kialakítottak a koruknak megfelelő tanulási technikákat - Képesek az idejüket célszerűen beosztani - Ismerik és alkalmazzák a koruknak megfelelő viselkedési formákat felnőttekkel és a kortársaikkal szemben - Az alapkészségeket megfelelő szinten elsajátították - Saját képességeiknek megfelelően jó szinten teljesítik a tanulmányi követelményeket Végzős diákjaink a nyolcadik évfolyam végén: - Minden tantárgyból megfelelnek az érvényben lévő alapfokú nevelési - oktatási tantervekben meghatározott továbbhaladás feltételeinek - Rendelkeznek olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őket arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljenek - Ismerik és alkalmazzák a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés -és magatartásformákat - Elképzeléssel bírnak saját közelebbi jövőjüket és sorsukat illetően 2. 1. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS BEVEZETÉSÉNEK CÉLJAI: 1. a NAT által meghatározott kulcskompetenciák egyénre szabott fejlesztése: -anyanyelvi kommunikáció -idegen nyelvi kommunikáció -matematikai kompetencia -természettudományos kompetencia -digitális kompetencia -a hatékony, önálló tanulás -szociális és állampolgári kompetencia -kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia -esztétikai- művészeti tudatosság és kifejezőképesség 2. az esélyegyenlőség érvényesítése 3. a sikeres munkaerő- piaci alkalmazkodás 4. egész életen át tartó tanulás megalapozása 5. új módszerek megismerése, megvalósítása, módszertani kultúra fejlesztése 6. a pedagógusok kezében olyan módszerek legyenek, amelyek segítségével az egyéni különbségek is figyelembe vehetők 7. újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése 8. szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása 9. egyéni fejlesztés 10. a gyermek egyéni fejlődési jellemzőihez igazodó pedagógiai szemléletmód ösztönzésével növelni a sajátos nevelési igényű diákok együttnevelésének, eredményes fejlesztésének esélyeit 11. a gyerekek életkoruknak é életritmusuknak megfelelően jussanak új ismeretekhez 12. reális esély teremtése a tanulók kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megmutatkozó különbözőségeinek kezeléséhez 13. megelőzhető legyen a lemorzsolódás 14. minden tanuló olyan nevelésben, oktatásban részesüljön, amelyben egyenlő eséllyel indul felnőtt élete felé 15. digitális írástudás elterjesztése

10

16. a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó felzárkóztatása érdekében a tanóra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében megvalósuló felzárkóztatás 3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elérését, és a célok megvalósítását elősegítse. Ezt szolgálják tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó rendszeres és komplex értékelés valamint az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre, közösségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.  Korszerű

használható tudás átadása melynek segítségével tanulóink egész életük során önállóan is képesek lesznek tanulni.  Az optimális mennyiségű lexikális tudás mellett a logikai készség fejlesztése, az önálló gondolkodás, együttműködésen alapuló készségek kialakítása, kritikus látásmód fejlesztése.  A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása.  Prioritást kapjon az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.  Az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a szociális kompetenciák fejlesztését.  Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik.  A TÁMOP- 3.1.4-08/2 „Kompetenciaalapú oktatás bevezetése innovatív intézményekben” pályázaton nyertes projekt megvalósításával és fenntartásával tovább fejlődjön a pedagógusok módszertani kultúrája.  Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása.  Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megvalósítása.  A tanulókban alakítsuk ki azt az igényt, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembe vételével az egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.  Részesítsük előnyben azokat a programokat, modulrendszereket, melyek egymásra épülnek, folyamatosságot és folytonosságot teremtenek meg az oktatásban és a nevelésben. A kompetenciamérések eredményeinek felhasználásával javító tevékenységek szervezése a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. 4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZ-ÉS ELJÁRÁSRENDSZERE Mivel iskolánk nevelő-oktató tevékenysége 1-8 évfolyamig terjed, ez fokozottan szükségessé teszi az egységes cél- és feladatrendszer mellett az életkorhoz, a nevelő-oktató munka négy szakaszához alkalmazkodó eszközök, eljárások kialakítását, alkalmazását. A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Céljaink és feladataink eredményes teljesítése érdekében fontos számunkra: A

NAT szabályozásának megfelelően a kulcskompetenciák fejlesztése.

11

A

kompetenciamérések tapasztalataiból kiindulva a tanulói különbözőségek idejében történő felismerésével, a szervezeti keretek biztosította lehetőségek függvényében, egyénre szabott haladási ütem biztosítása. A tanítási órákon differenciált tevékenységi formák szervezése, a rendelkezésre álló éves órakeret racionális felhasználásával csoportbontásos oktatás, korszerű taneszközök, hatékony, változatos tanítási módszerek alkalmazása, a tanulás tanítása, sikeres új pedagógiai eljárások, módszerek kipróbálása, elterjesztése, a tanulói tevékenykedtetés előtérbe helyezése. A kompetencia alapú oktatás bevezetésével tartalmi fejlesztések megvalósítása IKT eszközök használata, digitális készségek fejlesztése, azaz a digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata, digitális készségek fejlesztése. A hátrányos helyzetű és a különleges bánásmódot igénylő tanulók esélyegyenlőségének javítása, a gyerekek integrálását elősegítő programok intézményi alkalmazása, szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása. Az intézmények közötti szakmai együttműködések, kialakítása. A pedagógusok horizontális együttműködési, tanulási lehetőségeinek megteremtése. Az intézmény saját innovációinak megvalósítása. Következetes, fokozatosan nehezedő követelménytámasztás, és a tanulói teljesítmények változatos formájú, személyre szóló folyamatos ellenőrzése, értékelése. Szakértői vélemény alapján, a központilag biztosított illetve a fenntartótól kapott órakeret felhasználásával fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások szervezése különösen a különleges bánásmódot igénylő gyermekek számára. Tehetséges tanulók korai felismerése, differenciált foglalkoztatásuk, fejlesztésük biztosítása, a kimagasló teljesítmény elismerése, jutalmazása. Városi, iskolai szintű rendezvények, ünnepélyek, megemlékezések, szervezése, változatos programkínálat biztosítása, valamint a szabadidő hasznos eltöltésének változatos módon történő segítése. A diákönkormányzat hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információk, személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. A TANULÁSSZERVEZÉS ALAPELVEI: Differenciálás:

egyéni különbségek figyelembevétele Esélyegyenlőség biztosítása Fokozatosság és folyamatosság Tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás átadása Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Valóságos tanulási környezet biztosítása A tudás és a képességfejlesztés helyes arányának biztosítása Szociális képességek fejlesztése – szociális kompetencia A képesség- és személyiségfejlesztést kiemelt helyen kezeljük Motiváló módszerek alkalmazása Új típusú tanári attitűd kialakítása: tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató, innovatív pedagógus

12

A bevezetésre került kompetencia alapú oktatás lényege többek között a módszerek alkalmazásának változatosabbá tétele. Az új eljárások alkalmazása a bevont osztályokon túl gyakorlatilag kihat az egész iskolára. Az új feladatokhoz kapcsolódó eszközök: témahét a projekt a moduláris oktatás erdei iskola projekt: IKT eszközök alkalmazása:  jó gyakorlatok 

HATÉKONY TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK: Tanulási célok elérésének és a problémamegoldó tevékenységeknek alapfeltétele a komplex, sajátos tanulási környezet megteremtése: - ahol a tanulók együtt dolgozhatnak és segíthetik egymást - hol a diákok változatos eszközöket és információs forrásokat használhatnak - hol élethelyzetekben fellelhető valóságos problémákra csoportosan, változatos munkaformákkal és módszerekkel keresik a választ KOMPETENCIA ALAPÚ TANÍTÁSI –TANULÁSI MUNKAFORMÁK: - csoportmunka - páros munka - egyénre szabott munkaforma - részben egyénre szabott szervezeti forma - differenciált tananyag feldolgozás feladatlapos rendszerben - foglalkoztató feladatlapok készítése KOOPERÁCIÓRA- EGYÜTTMŰKÖDÉSRE ÉPÜLŐ TANULÁSSZERVEZÉSI MÓDOK: - problémaalapú tanulás - kooperatív vita - drámamódszer a tanításban - kooperatív tanulás - pedagógiai projekt A TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS: - tartalmi differenciálás - szervezeti tanulócsoportos bontás - tanulási követelmények differenciálása

13

II. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A nevelés-oktatás folyamán alakulnia kell a gyermekek személyiségének, vagyis szükséges, hogy átéljék emberi méltóságukat, szabadságuk következményeként a felelősséget. Nem beszélhetünk addig a személyiségfejlesztésről, amíg nem biztosítjuk az alapvető készségek, képességek fejlesztését. Tudatában kell lennünk annak, hogy a személyiségfejlesztést csak a szülőkkel együtt tudjuk megvalósítani; ill. annak, hogy a gyerekre hatnak az iskolán kívüli közösségek is. A személyiségfejlesztés feladatai összhangban állnak a pedagógiai program alapelveivel, cél- és feladatrendszerével, valamint a NAT-ban képviselt értékekkel és a helyi sajátosságokkal. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Tanulóink szélsőséges szociokulturális háttérrel rendelkeznek, ezért fő cél a hátrányok feltárása, kompenzálása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A személyiségfejlesztésben a tanulási motiváció fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Fontos a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése. Ezzel egyidejűleg fejlesztenünk kell a tanulási képességeket is: a kognitív műveleteket, a megismerést, a gondolkodást, a kommunikációt, valamint a tapasztalati és értelmező tanulást, mindezt a következetes kompetencia alapú oktatáson keresztül. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével párhuzamosan. A kulturált megjelenés, magatartás és kommunikáció elsajátítása. A közösen végzett munka sikerességének, hatékonyságának, örömének felfedeztetése. Szociális kompetencia fejlesztése. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

14

5. Esztétikai nevelés Feladat: Szűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának észrevétetése, megtartatása. Önmagukkal és környezetükkel szembeni igényesség kialakítása. 6. A tanulók akarati nevelése Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 7. A tanulók nemzeti nevelése Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 8. A tanulók állampolgári nevelése Feladat: Az alapvető állampolgári jogok, Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 9. A tanulók munkára nevelése Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 10. A tanulók egészséges életmódra nevelése A tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködünk a szülőkkel. Nevelő-oktató tevékenységünk során gondoskodunk a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlesztéséről, továbbá az ismeretek tárgyilagos és több oldalú közvetítéséről. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

III. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK

1. ALAPFOGALMAK Egészség: Az Ottawai Chartában (1986) fogalmazódik meg először és széles körben tette elfogadottá azt a gondolatot, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelkiszociális jóllét állapota. Ebből következően az egészségfejlesztés nem redukálható bizonyos magatartás módoktól való tartózkodásra, hanem sokkal inkább olyan egyéni és közösségi erőforrások mozgósítását igényli, amelyek következtében az egészséget támogató, egészségbarát életvezetési alternatívák vonzereje megnő. Ebben az értelemben a drogprevenció részét képezi az egészségfejlesztésnek, mely egy folyamat. Egészségnevelés: Folyamat, melynek során a tanuló megérti saját egészségvédelmének jelentőségét, megszerzi a szükséges jártasságokat, készségeket. Módszerében érvényesülni kell bizonyos alapelveknek: legyen tervszerű, szervezett, rendszeres, tudományosan megalapozott, széles körre kiterjedő és helyes cselekvésre serkentő. Minden program hatékonyságát alapve15

tően befolyásolják az alkalmazott módszerek, ezért az egészségnevelésnek a szükséges menynyiségű ismeret átadására, valamint a döntést, viselkedést, életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie. Alapelv az egységes szemlélet. Mindezeket a felnőtt magatartási minták kell hogy erősítsék. Egészségfejlesztés: Magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Prevenció: Megelőzés. Célját akkor éri el, ha nem frontális jellegű, ismeretek átadására fókuszáló, alkalomszerű tevékenység, hanem több alkalomból álló, az interaktivitást előtérbe helyező, készség- és képességfejlesztésre irányuló folyamat. 2. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS CÉLJA Cél, hogy az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Cél, hogy az iskola olyan élettér legyen, olyan kellemes hely, amely biztonságos és ösztönző, ahol mindenki jól érzi magát. A pedagógus is csak akkor tud jó légkörű órákat tartani, és akkor lesz jó a közérzete. Szüksége van arra az önbizalomra is, amelyet a biztos szakmai tudás, a kompetenciahatárok ismerete ad. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nevelő pontosan ismerje a munkájához kapcsolódó szabályokat, előírásokat, megfelelően képzett legyen. Ennek a képzettségnek ki kell terjednie a probléma- megoldási technikákra, az egészségneveléshez feltétlen szükséges ismeretekre is. Tudnia kell úgy figyelni a gyermekre, hogy észrevegye, ha jelentős változás áll be tanulmányi eredményében, viselkedésében. 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ALAPELVEI           

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni a testi-lelki egészség megőrzése tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység kiterjed minden tanulóra résztvevője az iskola minden dolgozója helyes cselekedésre serkentő segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását személyiség megerősítése csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport) az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére.

16

4. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS, FEJLESZTÉS TERÜLETEI A) Testi nevelés:            

személyi higiéne környezethigiéne környezetvédelem testnevelés- és sport – több mozgás egészséges táplálkozás balesetek megelőzése elsősegélynyújtás időben orvoshoz fordulni – szűrővizsgálatok megelőzésre nevelés biztonság igénye szexuális nevelés (szerelem, házasság, nem kívánt terhesség) életkorral járó biológiai sajátosságok

B) Pszichohigiénés nevelés: a./ Egészséges életvezetés      

napi és heti életritmus alvás, tanulás, munka, játék ellenállni a reklám nem kívánatos hatásainak fogyasztói szokások pozitív értékrend kialakítása a jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálása – belső harmónia

b./ Stresszelhárítás    

apróbb sikertelenség elviselése konfliktusok megoldása, problémamegoldás önismeret, éntudat dönteni tudás

c./ Deviancia megelőzése   

szenvedélybetegségek megelőzése dohányzás-, alkohol-, drogtagadás társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdései

d./ Érzelmi nevelés   

az életkorral járó pszichohigiénés életmódi tennivalók érzelmeket felismerni, kifejezni saját erényeit, gyengéit felmérni, érzéseket kezelni empátia-képesség fejlesztése, segítőkészség, felelősségérzet, akaraterő fejlesztése

17

C) Szociális higiénés nevelés: a./ Kedvező társas kapcsolatok építése, fenntartása       

barátságok kialakítása kommunikáció fejlesztése kreativitás, aktivitás, együttműködés, vitakultúra fejlesztése, megtartása etika, érték szabályok kialakítása, korlátokat felállítani és elfogadni (házirend) szerepfeszültségek feloldása, érintkezési zavarok megelőzése társadalmi izoláció megelőzése (hátrányos helyzetűek) társadalmi támaszok (család, barát, egyesület, kisközösség…) fontossága, előnyei

5. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS SZÍNTEREI A) Tanítási órák: Az iskolában dolgozó minden pedagógus és alkalmazott személyes példamutatása is hirdesse az egészségnevelés fontosságát. Minden tanár, tanító képes arra, hogy szaktárgyába megtalálja az egészség propagálásának lehetőségeit és ezeket építse be a tananyagba. Ezt a kerettanterv sok helyen elő is írja a tantárgyak tartalmi részében. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségneveléshez. Környezetismeret tantárgy: táplálkozás, érzékszervek. Természetismeret tantárgy: egészséges táplálkozás, felelősségérzés kialakítása a környezet alakításában, egészségtan modul beépítése. Rajz tantárgy: esztétikai érzék fejlesztése, igény felkeltése a kulturált környezet iránt, beláttatni a balesetvédelmi szabályok betartásának fontosságát. Földrajz tantárgy: a környezetpusztítás következményei, a növénytermesztés és táplálkozás összefüggései, a helyes táplálkozás, légszennyezés, az ózonpajzs szerepe. Kémia tantárgy: a vegyszerek szerepe a mindennapi életünkben, a víz jelentősége, fontossága, tisztaságának védelme, talajvédelem, az egészségre legártalmatlanabb, korszerű technológiák elsajátítása. Történelem tantárgy: a nemzethez, közösséghez való tartozás fontossága, az életmódváltások, az ideológiák szerepe a háborúk, forradalmak kirobbanásában. Magyar nyelv és irodalom tantárgy: a kötelező olvasmányok és szemelvények által kínált lehetőségek kiaknázása, tanulói vélemények, tapasztalatok megfogalmazása. Biológia tantárgy: az emberi test működése, szervek, szervrendszerek egészsége, egészségtan modul beépítése. Legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Készségtárgyak: (ének, technika) a biztonsági és egészségvédelmi előírások fontossága, egészséges örömszerzés énekléssel, alkotással, helyes életvitel. Testnevelés óra: Az életmód és a tartási rendellenességek gyakorisága miatt tartásjavító gerinctorna végzése. Gyógytestnevelés igénybevételének lehetősége. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének mérése. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes.

18

Osztályfőnöki órák: választott egészségneveléshez kapcsolódó programok, programrészletek, testi és lelki fejlődés sajátosságai, problémái, stresszkezelés, konfliktuskezelés, a kommunikációs készség fejlesztése, a kooperáció mélyítése, helyes életvezetésre nevelés. A káros szenvedélyek elkerülésére mentálhigiénés szakemberek által tartott órák. B) Egészségfejlesztés tanórán kívül a. Szakmai szervezetekkel való együttműködés: Védőnői ügyelet biztosítása; Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.); Egészségügyi felvilágosító előadások; Védőnő által szervezett egészségőrző programok gyerekeknek és felnőtteknek b. Versenyekre való felkészítés: Egészség-és környezetvédelmi témákban szervezett versenyek, sportversenyek. A foglalkozások az iskola tornatermében, udvarán, és szaktermeiben zajlanak délutánonként. Bekapcsolódás a városi sportiskola munkájába. DSE sportcsoportjainak működtetése c. Részvétel megyei, vagy országos akciókban és programokon: Rendszeresen részt veszünk a megyei, illetve országos sport, egészség- témájú programokban, pályázatokon. d. Helyi kezdeményezések: Az iskolaújság és iskolarádió működtetése Kiállítások szervezése környezet- és egészségvédelem témákban Kortárssegítés, önálló személyiségfejlesztő csoport indítása DÖK - rendezvények A témanapokon a diákok érdeklődésüknek megfelelő szervezett programokon vehetnek részt. Meghívott előadókkal, szervezetekkel vesszük fel a kapcsolatot. Diáksport-napot szervezünk: egész napos rendezvény, sport, egészség, baleset megelőzés Szent-Györgyi napot szervezünk Felhívjuk diákjaink figyelmét: 2-3 jeles nap (Egészségügyi Világnap, Nemzetközi Vöröskereszt Napja, Lelki Egészség Napja) kapcsán az ügy fontosságára. Ennek lehetséges módjai: - helyi rajzverseny és kiállítás - faliújság - felkért előadó - helyi vetélkedő e. Napközis foglalkozás: segíti a tanórai programokat, ismerkedés az egészséges táplálkozással, testápolással, a szabadidő hasznos eltöltése, tánc-és sportprogramok, játékos vetélkedők, játéktanulás, kulturális rendezvények, játékos délutánok f. Szülői fórum: Témák pl. egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem, fogyasztóvédelem

19

g. Iskolán kívüli programok: Felelősök: a programok szervezői - Múzeumlátogatás - Levéltári foglalkozások - Továbbképzések - Osztálykirándulások - Erdei iskola - Táborok - Városi, megyei, országos vetélkedők h. egyéb: - Osztálykirándulások - Szakkörök - Nevelési értekezletek, fórumok, továbbképzések - Szülői értekezletek, fogadóórák - Fejlesztőpedagógiai foglalkozások - Alapítványok cél szerint végzett segítő tevékenysége C) Iskolai étkeztetés Az egészségnevelés és fejlesztés fontos területe az egészséges táplálkozás. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása nevelőmunkánkat segíti. Az iskola megfelelően felszerelt ebédlővel és külsős vállalkozó által üzemeltetett főzőkonyhával rendelkezik, ahol kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt diákjainknak az ebéd elfogyasztására. 6. MINDENNAPOS TESTMOZGÁS A) Célok, alapelvek        

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok Gyógytorna gyakorlatok Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is. Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok,) A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

20

 

A kisgyermekek a legmaradandóbb élményüket életük elő tíz évében gyűjtik. Ha a testi készség és képességfejlesztés ebben az életkorban elmarad, a későbbiekben nem, vagy csak alacsony szinten pótolható. Fizikai képességek kialakítása és fejlesztése (is) csak az érzékeny szakaszokban gazdaságos (Pl. az úszástanulás érzékeny időszaka 3-10, az ügyességé 10-13 éves kor)

B) A mindennapos testedzés formái, lehetőségei A 2012/2013 tanévtől kezdődően - felmenő rendszerben – a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint bevezetésre került a mindennapos testnevelés, mellyel heti 5 testnevelés óra megtartása valósul meg. Ebből legfeljebb heti 2 óra kiváltható -a kerettantervben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással - iskolai sportkörben való sportolással - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján szervezett edzéssel Az átmenetei időszakban a mindennapi testnevelés megvalósítása az alábbiak szerint történik:

Évfolyam Kötelező testnevelési órák Kötelezően választott testnevelési óra Választható testnevelés óra

HETI ÓRAKERET (2012/13 majd felmenő rendszerben) 2. 3. 4. 5. 6. 7. 3 2,5 2,5 5 3 2 2 2,5 2,5 0,5 0,5 1

1. 5

8. 2 0,5 1

Gyógytestnevelés alsó és felső tagozaton egyaránt biztosított orvos szakvélemény alapján. Gyógytestnevelés (csoportonként)

3

3

3

3

3

3

3

-A sportköri foglalkozások: Az iskola a hagyományos sportágakat a saját órakeretében tervezi, a tanulók számára az ingyenes: -alsó tagozat: heti 4 óra -felső tagozat: heti 4 óra Szervezett tömegsport ill. sportköri foglalkozások lehetősége mindkét tagozaton mindennap biztosított. Sportköreinket az adott tanév elei igényfelmérés alapján szervezzük. - A DSE egyéb sportági edzéseket szervezhet. A DSE sportfoglalkozásain minden tanuló részt vehet az egyesületi tagdíj befizetését követően több sportágban is. - A részt veszünk a 2. évfolyamosok számára szervezett kötelező úszásoktatáson. Gyógytestnevelésben részesülő tanulók számára lehetőséget biztosítunk gyógytestnevelés uszodai foglalkozások megtartására. Úszás oktatás megszervezése a szülők kérései alapján is megvalósulhat, ha a szülő arról nyilatkozik és vállalja a felmerülő költséget. - Az alsó tagozaton a kötelezően választott testnevelési órák játékos sportfoglalkozások formájában zajlanak. A foglalkozások tervezése a testnevelés tanmenetben történik.

21

3

A foglalkozások tartalmát tekintve törekedni kell: - hogy az megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak; - vegye figyelembe a tanulói igényeket; - fordítson gondot új játékok tanítására; - legyen változatos; - törekedjen a sport megszerettetésére, keltse fel a mindennapi mozgás iránti igényt; A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelésórákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, illetve tavasszal. A felmérést a szolnoki testnevelési felmérő rendszer (TFR) szerint végezzük a 2008/2009. tanévtől. A mérőanyagot a testnevelés helyi tanterv melléklete tartalmazza. 7. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK, PARTNEREK  ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott személyek  szülők, család  iskolai szülői munkaközösség,  iskolaorvos, háziorvos, védőnő  gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők  rendvédelmi szervek ifjúságvédelmi munkatársai  Magyar Vöröskereszt helyi csoportja  ANTSZ

IV. AZ ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

1. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁST OKTATÓ PEDAGÓGUSOK TOVÁBBKÉPZÉSE A pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretek témájú továbbképzése szerepel az intézmény továbbképzési tervében. A továbbképzés célja: hogy az oktatási intézményekben legyenek olyan pedagógusok, akik az elsősegély-nyújtási és/vagy baleset-megelőzési ismereteket oktatják, a veszélyhelyzeteket felismerik, illetve ellátják. További célok közt szerepel az elsősegély nyújtási ismeretek fontosságának bemutatása, annak népszerűsítése, illetve az, hogy minél több oktatási intézményben lehetőség legyen a téma akár tanórai, akár szakköri oktatására. 2. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ÉS BALESET-MEGELŐZÉSI ISMERETEK OKTATÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA INTÉZMÉNYÜNKBEN A bajba került társaiknak nyújtott segítség elvárható emberi cselekedet. Az adott szituációban a legfontosabb, hogy gyorsan és hatékonyan tudjunk segítséget adni. Az elsősegélynyújtás fontos, mert az egészség, az élet érték. Egyszeri és megismételhetetlen! Fontos annak tudatosítása, hogy a bajt könnyebb elkerülni, mint orvosolni.

22

1. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek oktatása az alsó tagozaton Az elsősegélynyújtás alapjai közé tartozik a gyermekekben való segélynyújtói szemlélet kialakítása, az egyszerűbb sérülések ellátásának megtanulása, és ami talán a legfontosabb, a balesetek megelőzése. Fontos, hogy rájöjjenek; egy kis odafigyeléssel és óvatossággal rengeteg baleset és a vele járó fájdalom elkerülhető lenne. A gyerekek megismerkedhetnek a vészhelyzetek, vagy balesetek során elvégzendő legfontosabb teendőkkel, illetve ezek közül is azzal, amit ők el is tudnak végezni. Ide tartozik a segítséghívás (felnőtt értesítése, vagy esetleg mentőhívás), a beteggel való kapcsolatteremtés és a könnyebb sérülések ellátása. A gyerekek megtanulhatják, hogy egy-egy hétköznapi tárgy (pl.: bicikli, mászóka, autó, gyógyszer) milyen veszélyforrásokat hordoz magával, illetve mire érdemes odafigyelniük a balesetek megelőzése érdekében. 2. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tantárgyak rendszerében Cél - olyan pozitív attitűd kialakítása, amely nyitottá tesz környezetünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz - a testi, lelki egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés - szakszerű segítségnyújtás a rászorulóknak - Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása a baleseti helyzetekben. NAT 2012 ember és természet műveltségi terület természetismeret (5–6. évfolyam) az ember megismerése és egészsége önfenntartás alapfokú elsősegélynyújtás biológia (7–8. évfolyam) az ember megismerése és egészsége egészség alapfokú elsősegély-nyújtási ismeretek fizika (7–8. évfolyam) az elektromos áram hatása az élő szervezetre veszélyek, érintésvédelmi ismeretek kémia (7–8. évfolyam) veszélyes anyagok és kezelésük a háztartásban 3. Elsősegély-nyújtási és baleset-megelőzési ismeretek a tanórán kívüli oktatásbannevelésben Az intézmény Házirendjében, Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a Munkavédelmi- és Tűzvédelmi Szabályzataiban foglaltak szerint baleset-megelőzési oktatás a tanév kezdetén, az osztályfőnöki órákon, s szükség szerint pl. kirándulások, üzemlátogatások alkalmával, illetve fokozott figyelemmel a testnevelés, az életvitel és gyakorlati ismeretek, a fizika, a kémia, az informatika tantárgyak tanításakor.

23

a) Elsősegélynyújtó szakkör b) Alapszintű elsősegélynyújtó tanfolyam szervezése Tematika: - vészhelyzetek felismerése - helyszínbiztosítás - általános betegvizsgálat - vérzéscsillapítás, végtagsérülések felismerése és ellátása - komplex újraélesztés és félautomata defibrillátor használata - égési és marási sérülések - mérgezések - stroke, infarktus, angina - görcsrohamok - egyéb belgyógyászati esetek

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánk felelős a tanulói közösség kialakításáért, fejlődéséért. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő - oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban közvetett módon is hat, a tanulói közösség ráhatásán keresztül. 1. A TANULÓI KÖZÖSSÉG FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanuló ismerje meg a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. A közösségben találja meg az igazi helyét. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Ennek érdekében a szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése. Tapasztalja meg, és tudatosítsa, hogy a közösségnek milyen nélkülözhetetlen szerepe van a személyisége formálódásában.

24

3. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni. Igazodjék el az emberi kapcsolatok, közösségek világában. Minél szűkebb egy közösség, annál nagyobb a felelősség, ugyanakkor maradjon nyitott a nagyobb közösségek irányában is (iskola, egyház). 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Ösztönözzük a hagyományok (családi, iskolai, népi) feltárására, ápolására, késztessük az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Alapozzuk meg a nemzettudatot, mélyítsük el a lakóhely, a közvetlen és tágabb környezet megismerését; a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet. 6. Elfogadó magatartás kialakítása Feladat: Fejlesszük a beteg, sérült, és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Tanítsuk meg, hogy társát tisztelje, szeresse. Tudjon és merjen a konfliktusokról beszélni - a felnőttekkel is -, tapasztalja meg, hogy ezek természetesek, s hogy van rájuk megoldás. Tanítsuk meg a konfliktusok kezelésére, megoldására. 2. A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATOK A tanulói személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási – tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Ahhoz, hogy minden tanuló egyenlő eséllyel, és eredményesen vegyen részt a tanítás-tanulás folyamatában, alapfeltétel a tanulók személyiségének, képességeinek megismerése, és az ahhoz illeszkedő módszerek, értékelési rendszerek alkalmazása. Az iskola nevelői a tanítási - tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

25

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő - oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményhez. d) A tanítási órákon az alábbi tanítási módszereket és szervezeti formákat alkalmazzuk: A szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére egyéni segítséget nyújtunk. Figyelembe vesszük a Szakértői Bizottság ajánlását. Integráltan nevelt tanulóink számára fejlesztő foglalkozásokat, szakkorrepetálást tartunk. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A kompetencia alapú oktatás implementációja segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. A felső tagozatos testnevelés órákat lehetőség szerint az évfolyamon szervezett homogén csoportnak tartjuk. Lehetőségeinkhez mérten biztosítjuk a bontott csoportban vagy nívócsoportban történő oktatást idegen nyelvből, matematikából, informatikából. e) Emelt szintű képzést szervezünk angol nyelvből 4-8. évfolyamon. f) Emelt óraszámban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakat. 3. AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek -Minden tanév folyamán iskolai szintű ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor, illetve a 8. osztályosok ballagásakor. - Fontos feladat az iskola névadójának, Szent-Györgyi Albert emlékének ápolása Ezt szolgálják a különféle iskolai, városi és vonzáskörzeti szintű Szent-Györgyi Albert nevével fémjelzett rendezvények megszervezése. - Megemlékezünk: 1956. október 23-ra, 1849. október 6-ra. - Időszakonként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. - Évenként Szent-Györgyi Töprengő néven városi matematika versenyt szervezünk. - Ötévenként ünnepi hét megszervezése, amely az iskola tevékenységét mutatja be. - Évenként városi szintű szavalóversenyt szervezünk. - Iskolatörténeti emlékeinket a folyosókon elhelyezett tárlókban az érdeklődők megtekinthetik. - További rendezvényeink: Zenei hét, Iskola gála, Anyanyelv hete, Alapítványi bál, farsang, Iskolanap, Karácsonyi hangverseny, játszóház, gyermeknapi program, néphagyományőrző programok.

26

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének szervezésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1 - 8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által jelölt és az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Napközi otthon, tanulószoba. A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-6. évfolyamon napközi otthon vagy (7-8 évf.) tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthoni csoport működik, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. A nyári napközis tábor városi szinten szerveződik. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. -Az 1 - 4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk. -A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességkibontakoztató órákat szervezünk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. 4. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI: a) Az iskolai diáksport egyesület a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Az iskolai diáksport egyesület tagja lehet az iskola minden tanulója. b) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre c) Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. A szakkör lehet ingyenes, vagy térítési díj fizetése ellenében igénybe vehető. d) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók további fejlődését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat városi, megyei és országos tanulmányi, művészeti versenyekre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. A verseny költségét a tanulónak kell megfizetnie. Az iskola, támogatást nyújthat.

27

e) Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhetnek. Az alsó és felső tagozaton 1 vagy 2 tanítási nap vehető igénybe. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Aki a kiránduláson nem vesz részt, köteles az iskolában szervezett foglalkozáson megjelenni. f) Erdei iskola: A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segíti táborszerű módon, az iskola falain kívül. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, alapítványi támogatás adható hozzá. Aki az erdei iskolában nem vesz részt, az köteles az iskolában szervezett foglalkozáson megjelenni. g) A külföldre szervezett utazások célja más országok kultúrájának hagyományainak megismerése, elfogadása, kapcsolatteremtés. A részvétel önkéntes. Feltétele a megfelelő tanulmányi eredmény és magatartás, az év során a kapcsolódó területen végzett aktív, színvonalas tevékenység, a felmerülő költségek vállalása a kapcsolat sajátosságának megfelelő területen. Időszakonként a tanult idegen nyelv gyakorlására szervezünk külföldi utat angol, német és orosz nyelvterületre. h) Múzeumi, kiállítási, levéltári, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás: Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel, ha az költségekkel is jár, akkor önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, mozi, cirkusz, opera, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola a költségeket részben vagy egészben átvállalhatja. j) Iskolai könyvtár: A tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni tanulását, önképzését szolgálja. A tanítási napokon látogatható. Könyvtári foglalkozás szervezhető a városi és megyei könyvtárban is tanórán és tanórán kívül. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, ha a tananyag szerves része. k) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján, előzetes engedély megkérését követően lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép, zongora stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. l) Hit - és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit - és vallásoktatást szervezhetnek. A hit és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

28

VI. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI

1. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. A nevelő-oktató munka általános és az intézmény pedagógiai programja alapján módszereinek szabad megválasztásával tevékenykedik. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény, pedagógiai és szaktárgyi útmutatók, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a szaktanácsadó/szakértő ajánlásai és az igazgató útmutatásai alkotják. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. Hivatásából

eredő kötelessége, hogy végezze pedagógiai munkáját, fejlessze szaktárgyi és általános műveltségét. Ennek érdekében használja fel az önképzés és szervezett továbbképzés alkalmait. Tevékenysége egészével elősegíti a nevelés-oktatás általános és helyi követelményeinek teljesítését. Tanártársaival, a szülőkkel és a tanulókkal való kapcsolattartása során érvényesüljenek a kulturált, pedagógiai hivatást tükröző érintkezési szabályok. Egész tanévi munkáját megtervezi, amelyet a munkatervben meghatározott időpontig a munkaközösség-vezetőnek véleményezésre bemutat. Ezen tervezet kiegészítéssel, javítással több tanéven át is használható. Tanmenete alapján halad szaktárgyának tanításában. Ellátja

akat: o o o o o

a nevelő-oktató munkával szoros kapcsolatban lévő feladatokat, különösen az alábbi-

a tanítási órákra való felkészülés a tanulók dolgozatainak összeállítása, javítása, értékelése a tanulók munkájának rendszeres értékelése tanulmányi versenyek lebonyolítása, ezek segítése, versenyekre való felkészítés iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel

Egyéb

o o o o o o

feladatok ellátása: iskolai kulturális és sport programok szervezése, a lebonyolításuk segítése osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés

Ellátja

a pedagógusi munkakörrel járó adminisztrációs munkát (haladási-, szakköri-, fejlesztési napló vezetése, stb.) Beosztás szerint ellátja az ügyeleti munkát, helyettesítéseket és felügyeleteket. A munkatervnek megfelelően végzi a felzárkóztató, fejlesztő feladatokat, valamint a tehetséggondozást.

29

Részt

vesz a szaktárgyának megfelelő munkaközösség(ek) és a nevelőtestület munkájában. E közösségek munkáját arányos, egyéni feladatok megoldásával segíti. Szaktárgyával kapcsolatban fogadóórákon és szülői értekezleteken információt ad a szülőknek. A tanulókkal kapcsolatos tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököket, rendkívüli esetben az igazgatót. Köteles megjelenni az iskolai ünnepélyeken és a munkatervben rögzített, egész iskolát érintő rendezvényeken. Munkája során köteles ügyelni szűkebb környezete (folyosó, tanterem) rendjére, tisztaságára, a tulajdon védelmére. Óvja tanítványai testi épségét, tevékenyen segítse az egészséges életmódra nevelést. Lássa el a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatban előirt kötelezettségeit! 2. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE Az osztályfőnöki munka feladatkörei: - Ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása - Szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása - Közvetlen nevelőmunka Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A feladatait a munkaköri leírása rögzíti. Az

osztályfőnök feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, alaposan megismerje a tanítványai személyiségét. Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, segíti az osztályközösség fejlesztését. Tanév elején elkészíti osztályfőnöki éves nevelési tervét, és így biztosítja nevelőmunkája tervszerűségét. Az osztály közösségi életének kialakításában és fejlesztésében irányító szerepet tölt be, együttműködve a diákönkormányzattal. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra. Ellátja az osztályával való ügyviteli teendőket (napló, törzslap, bizonyítvány, statisztika adatszolgáltatás stb.) Határidőre eleget tesz osztályára vonatkozó adatszolgáltató kötelezettségének Évente, tanévkezdéskor megismerteti tanulóival az iskolai élettel kapcsolatos baleset- és tűzvédelmi előírásokat és a Házirendet, az iskola dokumentumainak elérhetőségét. .  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Kellő információval rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges esetekben alapos értékelést tudjon készíteni a tanulókról. Szükség esetén szakember (pszichológus, ifjúságvédelmi felelős, stb.) segítségét kéri.  Határidőre elvégzi az osztályával kapcsolatos osztályfőnöki adminisztrációs teendőket /mulasztás, törzslap, stb./, meghatározott időben ellenőrzi, szükség szerint kiegészíti az ellenőrzőbe írt jegyeket.  A szülő kérésére évente összesen három napra távolmaradást engedélyezhet tanulóinak. Rendszeresen vezeti a tanulók hiányzását, késéseit a házirend szerint. 

30

A fogadóórákat, szülői értekezleteket és lehetséges családlátogatásokat is kihasználva szoros kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, eleget tesz a rendeletekben foglalt értesítési és ellenőrzési kötelezettségeinek /érdemjegyek, hiányzások, fegyelmik, meghívók, értesítő/.  Lehetőség szerint látogatja osztálya tanítási óráit, szoros kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal.  Segíti az osztály szülői munkaközösségének munkáját, kapcsolatot tart az osztály szülői közösségével. Évente legalább két szülői értekezletet tart. Szülői értekezleten beszámol az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, pedagógiai tanácsokat ad, törekszik az iskola és a család nevelőmunkájának összehangolására. 

Figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak a tanórán kívüli és - a meghatározott esetben - iskolán kívüli elfoglaltságait. Megszervezi az osztálykirándulást. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szerezésében. 

Mind a félévi, év végi, év közi magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításához kikéri az osztályban tanító tanárok véleményét és ezek alapján dönt az értékelésről. Írásban tájékoztatja szükség esetén az osztálya tanulóinak szüleit a tanuló magatartási és tanulmányi helyzetéről.  A pedagógiai programban meghatározott módon jutalmazhatja, elmarasztalhatja tanulóit. 

VII. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA Különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: - a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, - a kiemelten tehetséges gyermek, tanuló. A Nkt 3. § (6) alapelvi szinten rögzíti, hogy a köznevelés kiemelt feladata: - a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, - differenciáltan egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése. 1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján - mozgásszervi, - érzékszervi, - értelmi vagy beszédfogyatékos, - több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos 31

- autizmus spektrum zavarral vagy -egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd 1. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozás szervezése: Iskolánkban a különleges bánásmódot igénylő SNI és BTMN-es tanulók nevelése-oktatása a többi tanulóval együtt történik, ezért kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésére Nkt. 6. mellékletében meghatározottak szerint történik. 2. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozás célja: A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvéről és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet szerint: -A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból, az autizmusból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. -A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. -A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. -A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. -Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése. -A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai, orvosi-pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira építjük. 3. A fejlesztő feladatok meghatározása és dokumentálása: A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló fejlesztéséhez egyéni fejlesztési tervet készítünk minimum három hónapos időtartamra. 3.1. A „felvételi” pedagógiai vélemény A felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg pedagógiai vizsgálati teszteredményeket tartalmazza. A pedagógiai véleményt minden tanév kezdetén tanuló rehabilitációs foglalkoztatásáért felelős gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus és osztályfőnöke, tanítói, tanárai együtt alakítják ki, hogy ez alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására. 3.2. Az egyéni fejlesztési terv elkészítése Az egyéni fejlesztési terv a gyermek pedagógiai diagnózisának eredményeiből, az individuális célkitűzésekből, valamint az egyes tartalmi egységek megvalósítása során alkalmazandó speciális didaktikai-metodikai lépések konkrét megfogalmazásából áll. A fejlesztési tervet a szakértői véleményben javasolt fejlesztési területekre vonatkozóanelőzetes, tájékozódó pedagógiai vizsgálatok alapján elkészíti a gyermek gyógypedagógusafejlesztőpedagógusa, és évente legalább egy alkalommal/ a tanév végén/ rögzíti a fejlesztés eredményét.

32

A fejlesztési tervet kötelezően ismerteti évente két alkalommal a szülővel, és egyeztet a gyermek pedagógusaival. A fejlődés eredményeiről kötelezően tájékoztatja a gyermek szülőjét/ gondviselőjét és írásban megküldi az érintett Szakértői Bizottság, Nevelési Tanácsadó részére is a tanév végén. Ez az értékelés lehetőséget nyújt arra, hogy fejlesztésben részt vevő pedagógus, pedagógusok összegezzék tapasztalataikat, kontrollálják önmaguk munkáját és a fejlesztési tervet. Az értékelésnek tartalmaznia kell a gyermek, a tanuló minden egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, a javaslatokat az újabb fejlesztési terv elkészítésére vagy a meglévő kiegészítésére, módosítására. Az többi tanulóval együtt oktatott tanuló egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációját központilag kiadott egyéni fejlődési lapon (Tü. 356. r. sz. „Egyéni fejlődési lap – Külív”) az általános információkat, a változásokat, belíven (Tü. 357. r. sz. „Egyéni fejlődési lap – Belív”) dokumentáljuk. 4. Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - differenciált rétegmunka alkalmazása a tanórák megfelelő arányában - kompetencia alapú oktatás bevezetése - kooperatív tanulásszervezés alkalmazása a tanórák megfelelő arányában - a nívócsoportos oktatás - csoportbontás - a napközi otthon, tanulószoba - az egyéni foglalkozások (fejlesztő, magántanulók óráin) - a felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás vagy tanóra keretében) - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a továbbtanulás irányítása, segítése - egyéni tanulási eljárások alkalmazása - szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése 2. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA A beilleszkedési zavar az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés. Fontos feladatunknak tartjuk időben felismerni és kiszűrni a beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulókat. Ez a tevékenység csak akkor eredményes, ha ismerjük a magatartási zavarok megnyilvánulásának leggyakoribb formáit. Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. A viselkedészavarok megnyilvánulása változatos: az enyhe szorongástól a súlyos neurotikus tünetekig, a csavargástól az erőszakos tettekig, az enyhébb kényszerektől a súlyos pszichotikus megnyilvánulásokig terjedhetnek ki. Fel kell figyelnünk: - az agresszív megnyilvánulásokra, - a közönyre és a passzivitásra, - az érzelem-szegény, apatikus magatartásra, - a túlzott félelemre és szorongásra,

33

- a kifejezett féltékenységre, irigységre, - a beszédzavarra, - a hirtelen romló tanulmányi eredményre stb. A problémák, a nem elfogadható viselkedés számbavétele után következik a viselkedési zavart kiváltó pszichológiai, szociális, esetleg biológiai okok feltárása. - a családi környezet hatásaiból ered-e (pl. nevelési hibák, a szülők deviáns magatartása), - a család és az iskola ellentétéből fakad-e, - iskolai ártalmakra vezethető- e vissza (pl. túl magas követelmények, túl szigorú, autokratikus magatartás, gúny, megszégyenítés, túlzottan engedékeny, irányítás nélküli nevelés stb.) - esetleg a kedvezőtlen társas pozíciók (pl. peremhelyzet) következménye Az időben nyújtott szakmai segítség képes a folyamatot megállítani. Ezért az iskola feladatai között az egyik legfontosabb a helyzet felismerése, jelzése, a megfelelő szakemberhez való irányítás, speciális csoportba való javasolás. Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy, a pedagógiai szakszolgálat szakembereivel. Tevékenységek a tanulók felzárkóztatásához: -szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - képességek szerinti csoportbontás - a felzárkóztató órák - a napközi otthon, tanulószoba, iskolaotthon - egyéni fejlesztés a magántanulók számára - a felzárkóztató foglalkozások; fejlesztő foglalkozás - a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai - a családlátogatások - a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése - együttműködés a felső tagozat és az alsó tagozat között az átmenet megkönnyítése érdekében - szociális és életvitel kompetenciák fejlesztése - egyéni tanulási eljárások alkalmazása. - BGR felmenő rendszerben való bevezetése 3. A KIEMELTEN TEHETSÉGES GYERMEKEK, TANULÓK NEVELÉSE A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni tehetséggondozással történik. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Alapfeladataink: A tehetséggondozásra célirányos tanulás-szervezési eljárások alkalmazása: • differenciált tanulásszervezés • kooperatív technikák

34

• •

projektmódszer tevékenységközpontú pedagógiák

Pedagógusaink nevelő-oktató munkájuk során arra törekszenek, hogy teljes mértékben kibontakoztassák a tanulókban rejlő képességeket, fejlesszék kreativitásukat, szociális kompetenciájukat. Ennek érdekében: - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés - egyéni feladatok adásával igyekszünk kibontakoztatni a gyermek képességeit, tehetségét - kooperatív technikák - a tananyag lehetőségeinek függvényében projektmódszer alkalmazása - tevékenységközpontú pedagógiák - a nívócsoportos oktatás; - az angol nyelv emelt szintű oktatása - az iskola kiemelt területeinek megfelelő tárgyak emelt óraszámban történő oktatása - csoportbontás - a nem kötelező (választható), tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása - második idegen nyelv oktatása - a tehetséggondozó foglalkozások - a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelő szakkörök szervezése - a diáksport egyesület sportfoglalkozásai - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) - iskolai keretek között folyamatosan megrendezzük a helyesírási, nyelvhelyességi versenyeket - a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata - a közművelődési intézmények által biztosított lehetőségek kihasználása (múzeum-, hangverseny-, és színházlátogatások; könyvtárakban, levéltárakban végzett kutatómunka stb.) - a továbbtanulás segítése felkészítő foglalkozásokkal - egyéni tanulási eljárások alkalmazása - folyamatos részvétel pályázatokon - diák-önkormányzati tevékenység, diákújság szerkesztése, iskolai rendezvények szervezése

VIII. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK

a) A nevelő és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

35

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálásával megbízott személy tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül kiemelt feladatai közé tartozik: - a tanulók és a szülők, pedagógusok tájékoztatása azokról a lehetőségekről (személyekről, intézményekről), ahová problémáik megoldása érdekében fordulhatnak - családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében - a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét - a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi - tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról (Feladatait a munkaköri leírás rögzíti) c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyetető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. - fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit - meg kell keresni a problémák okait - segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához - szükség esetén jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek, illetve a jegyzőnek A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. d)

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: - nevelési tanácsadóval - gyermekjóléti szolgálattal - családsegítő szolgálattal - polgármesteri hivatallal - gyermekorvossal, védőnővel - továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal

e.)

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: - a felzárkóztató foglalkozások - a tehetséggondozó foglalkozások - az indulási hátrányok csökkentése: első évfolyam előkészítő szakaszban, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, korrepetálás, szükség esetén szakvizsgálat és korrekció - a pályaválasztás segítése - a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) - egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése - a családi életre történő nevelés tanórai és szabadidős foglalkozások keretében - a napközis és tanulószobai foglalkozások, iskolaotthonos oktatási forma - az iskolai étkezési lehetőségek igénybevétele

36

- az egészségügyi szűrővizsgálatok (a védőnő éves munkaterve alapján, mely az iskolai Munkaterv melléklete) - gyógytestnevelés - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) - a szülőkkel való együttműködés - tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról - ismeretterjesztő előadások szervezése (tanulónak, szülőnek, pedagógusnak)

IX. SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: a

szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése  intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása az esélyteremtés támogató lépések, szolgáltatások megvalósítása a megkülönböztetés megszüntetése az emberi méltóság tiszteletben tartása a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget a kialakult hátrányok csökkenjenek a HH ÉS HHH szülőkkel való kapcsolattartás bővítése az osztályokban lévő hátrányos tanulók aránya továbbra is megfeleljen a jogszabályban előírtaknak a tanulók motiváltságának növelése a kulturális hátrányok enyhítése Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet dolgoztunk ki a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. Az esélyegyenlőség biztosítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe/oktatásba történő bekapcsolódásnál a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés/oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez/oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) a neveléssel/oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a nevelésben/oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, g) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, h) a nevelésben/oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: - különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy köznevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, 37

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. A köznevelési intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a nevelést/oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy a nevelésben/oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt a nevelésben/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a köznevelési intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi nevelést/oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt a nevelésben/oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. A célok megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük: a

gyermekek/tanulók (HH/HHH ill. SNI) eloszlását az egyes iskolai osztályokban gyógypedagógiai nevelést, oktatást a lemorzsolódás arányát a továbbtanulási mutatókat a tanórán kívüli programokon való részvételt az iskolán kívüli segítő programokon való részvételt a kompetencia mérések eredményeit a módszertani képzettséget az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek) a

Az intézmény vezetője felelős azért, hogy: - az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők, és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, - a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának koordinálásáért, - az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, - minden, a működésre, pedagógiai munkára irányuló iránymutatásba, stratégiai dokumentumba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és célkitűzések. A tantestület minden tagja felelős azért, hogy: - tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, - biztosítsa a negatív diszkriminációmentes oktatást, nevelést, - biztosítsa a befogadó és toleráns légkört,

38

- az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének vagy az illetékes munkatársának, Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási Intézményi Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. Feladatok: - az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére rendszeres látogatások szervezése - beiskolázás előkészítése - társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése, rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel - a kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel a HHH tanulók sikeressége érdekében - a kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy vegyenek részt a szülők az iskolai rendezvényeken - az új pedagógiai módszerek alkalmazásával, valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben - fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók nyomon követésével és annak tapasztalatainak felhasználásával a megfelelő középfokú intézmény választása - differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal javítjuk a kompetenciamérések eredményeit - a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredménye közötti különbség csökkentése - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - a nívócsoportos oktatás - csoportbontás - a napközi otthon, tanulószoba - az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata - a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai - a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése - a családlátogatások; ifjúságvédelmi felelős segítségével - a továbbtanulás irányítása, segítése; (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra, FIT Pályaválasztási Tanácsadó, üzemlátogatás) - előadás, szülői értekezlet - a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek (SzMSz alapján) - az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek - szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek

X. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI RENDJE A tanulók jogait és az ezekkel összefüggésben álló feladatokat szabályozó törvények és rendeletek: Nkt 46.§, 48.§, 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet

39

A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy minden olyan kérdéssel foglalkozzanak az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók, ami személyüket és tanulmányaikat közvetlenül érinti. Ezen lehetőségek függvényében a tanulók és közösségeik tájékozódási, véleménynyilvánítási, javaslattételi joggal rendelkeznek. A tanulók jogaik gyakorlása során nem sérthetik társaik és a közösség jogait. A házirend és mellékleteinek szabályozó funkciója: A házirend és mellékletei szabályozzák, hogy az iskola milyen közvetlen és közvetett közreműködést igényel a tanulóktól az őket érintő kérdésekben. Diákkörök A tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenység megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a következő területeken: - saját közösségi életük tervezésében, szervezésében - tisztségviselőik megválasztásában - jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban Diákönkormányzat A tanulók, diákkörök a tanulók érdekképviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzatot hozhatnak létre. Az iskolai diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztosítja. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, a nevelőtestületnek egyetértési joga van. A diákönkormányzat véleménynyilvánítási joga: Véleményeztetési jog keretében - a jogszerű döntés meghozatala előtt - a diákok véleményét ki kell kérni a következő területeken: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználása - házirend kialakítása - a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala - adatkezelési szabályzat elkészítése, módosítása Az iskolai diákküldött közgyűlés Az iskolai diákküldött közgyűlést évente legalább 1 alkalommal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az intézményi élet

40

egészéről, az intézményi munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákküldött közgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákküldött közgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. - Az évi rendes diákküldött közgyűlésen a diákönkormányzat és az intézmény képviselője beszámol az előző diákküldött közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. - A tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az intézmény vezetéséhez. - A diákküldött közgyűlés napirendi pontjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.

XI. A SZÜLŐK, TANULÓK, PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

1. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A partnerközpontú tevékenység az iskola működésének lételeme. Az iskola a partneri igényeket messzemenően figyelembe véve vezeti be, szervezi és bonyolítja le a szolgáltatásait. Egyik oldalról partnereink biztosítják számunkra a működéshez a tárgyi, szellemi forrásokat, partnereinktől kapunk motivációt újabb projektekhez, tevékenységekhez, illetve segítséget az új utak felkutatásához, az eszközök biztosításához. Másik oldalról partnereink igényei, visszajelzései útmutatók számunkra munkánk értékeléséhez, a kudarcok felszámolásához, illetve a sikeres tevékenységek folytatásához. Ennek alapján tudjuk megteremteni elkötelezettségünket a partnerek felé. Ezáltal teremtődik csak meg a lehetőség a folyamatos fejlődéshez, javuláshoz annak érdekében, hogy intézményünk partnereinek érdekeit minél szélesebb körben és minél teljesebben ki tudjuk elégíteni. 1.1. Közoktatási ágazaton belüli kapcsolatok Az intézményrendszer egyes szakaszai közötti átmenet során biztosítani kell a gyermekek számára a zökkenőmentes átlépést, haladást. Ennek érdekében fontos, hogy a különböző intézménytípusok közötti szakmai együttműködés legyen biztosított. A városi szintű szellemi műhelyek (munkaközösségek) teret adnak a „jó gyakorlatok”, a közös problémák megvitatására. E műhelyekben való részvételt szorgalmazzuk a pedagógusok körében. 1.2. Ágazatközi kapcsolatok A diákok biztonsága és egészséges fejlődése szerteágazó szükségletek kielégítését kívánja meg, amelynek a színvonalas ellátása érdekében szerteágazó ágazatközi kapcsolatrendszert működtetünk. A kapcsolatok szervezettsége, formája különböző, célja azonban ugyanaz: a közoktatási rendszerben szereplő valamennyi gyermek szükségleteinek megfelelő, optimális fejlődését biztosító szolgáltatási háló fenntartása.

41

Az ágazatközi kapcsolatok rendszere:

A kapcsolat formája

A kapcsolat tartalma

Lokálpatriotizmus

Civil szervezetek, egyesületek

Tervezett programokban való együttműködés

x

x

Egészségügy

Iskola-egészségügyi ellátás (ÁNTSZ)

A tanulók kulturális szükségleteinek, a városhoz való kötődésének a támogatása, az aktív állampolgárság gyakorlására lehetőség biztosítása A tanulók egészséges fejlődésének nyomon követése, betegségmegelőzés, felvilágosítás Az iskolai dolgozók munka-alkalmassági vizsgálata, szűrés, prevenció

x

x

Az intézmények egészséges és biztonságos működtetése; Az iskola-egészségügy szakmai felügyeletének biztosítása Hitoktatás, együttműködés a hagyományápolásban

x

x

Foglalkoztatás egészségügyi szolgáltatás Hatósági ellenőrzés (ÁNTSZ) Egyházak Foglalkoztatási szféra Kisebbségi önkormányzatok Közbiztonság Kultúra, közművelődés

Partnerség a vallásgyakorlásban, a hagyományápolásban Pályaválasztási Tanácsadó TISZK partnerkapcsolat ápolása Tűzoltóság Rendőrség Aba-Novák Kulturális Központ Szolnoki Szigligeti Színház Tisza Mozi Kft. Damjanich János Múzeum Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár Hild Viktor Városi Könyvtár Művésztelep

Média

Városi Televízió Zrt.

Sport

Sajtó Szolnoki Sportcentrum Nonprofit Kft.

A diákok pályaorientációjának támogatása, hozzájárulás a piacképes tudás megszerzéséhez. tanulók életkörülményeinek javítására irányuló segítségnyújtás Szakterületük szerinti prevenció; Az intézmény biztonságos működtetése Iskolán kívüli tanulás lehetőségének biztosítása a közművelődés eszköztárával Az iskolán kívüli tanulás lehetőségének, a diákok kulturális szükségleteinek a támogatása Az iskolán kívüli tanulás lehetőségének biztosítása a filmművészeten keresztül Iskolán kívüli tanulás lehetőségének biztosítása tárlatok, kiállítások, hozzá kapcsolódó programokon keresztül Iskolán kívüli tanulás lehetőségének biztosítása, lokálpatriotizmus erősítése Iskolán kívüli tanulási (könyvtári órák), szórakozási lehetőségének biztosítása Iskolán kívüli tanulás lehetőségének biztosítása elsősorban a művészeti nevelés területén Az iskola által preferált értékek közvetítése. Az iskola mindennapjairól, kiemelkedő programjairól való tájékoztatás. Egészséges életmódra nevelés; Tehetséggondozás, utánpótlás-nevelés

42

Folyamatos szakmai fejlődés

Kapcsolódó terület

Értékorientált - konstruktív életvezetés

Értékkapcsolódás

x

x

x

x

x x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

Szociális ellátás

Sportegyesületek Szolnoki Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ (Gyermekjóléti Szolgálat)

A kapcsolat tartalma

x x

x

Gyermek-és ifjúságvédelem, családsegítés családsegítés, szociális információs szolgáltatás, drogprevenció, rászoruló gyermekek étkezési támogatása, Gyermekétkeztetés biztosítása

Folyamatos szakmai fejlődés

A kapcsolat formája

Lokálpatriotizmus

Kapcsolódó terület

Értékorientált - konstruktív életvezetés

Értékkapcsolódás

1.3. Kommunikáció a közvetlen partnereinkkel A PARTNER MEGNEVEZÉSE

fenntartó

szülők

A KAPCSOLAT (KOMMUNIKÁCIÓ) TERÜLETE

INTENZITÁSA

fenntartó ellenőrzési intézmény- ellenőrzés tervének megfelelően

minőségirányítás

éves munkaterv alapján

ALKALMA törvényességi ellenőrzés működés ellenőrzése nevelő-oktató munka szakmai ellenőrzésének koordinálása egyéb szülői értekezlet fogadóóra nyílt nap

MÓDJA Helyszíni tervezett és ad hoc ellenőrzések,

Vélemény nyilvánítás, tájékoztatás

személyes információcsere

óvodák

középiskolák

minőségirányítás

minőségirányítás

ősszel

nyílt órák óvónők részére

alkalmanként

iskola előkészítő foglalkozások óvodásoknak

alkalmanként

kulturális és sport programok szervezése óvodásoknak

alkalmanként

óvodák nyílt napjain részvétel

alkalmanként

részvétel a középiskolák nyílt napjain

Tájékoztatás, véleménykérés

Tájékoztatás, tájékozódás, véleménykérés

2. A SZÜLŐ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az eredményes pedagógiai tevékenység csak a partnerek együttműködésével képzelhető el. Az iskola és a pedagógusok feladata, hogy a szülőnek segítséget adjon gyermeke neveléséhez. Sikeres iskolai munkához a szülőnek információt kell szolgáltatni gyermekével kapcsolatban. Az egyeztetések lebonyolítása érdekében az iskola, különböző fórumokat szervez. 2.1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

43

részvételt az iskolai rendezvényeken, őszinte véleménynyilvánítást, együttműködő magatartást, nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, érdeklődő-segítő hozzáállást,

aktív

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülők tanácsának ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten - az osztályfőnök folyamatosan vagy az osztályok szülői értekezletein (évente legalább 2 alkalommal) 2.2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Családlátogatás

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. A pedagógus a szülővel előzetesen egyezteti az időpontot. Szülői

értekezlet Feladata: - A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. - A szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. - A szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola vezetőségének. - Az értekezlet idejéről, helyéről legalább 3 nappal korábban írásban kell tájékoztatni a szülőt. Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Évente 2 alkalommal meghatározott időpontban tartandó, de szülő és pedagógus előzetes egyeztetés után egyaránt kérheti a megtartását. Nyílt

tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Szülők igénye alapján az éves munkatervben foglaltaknak megfelelően - előzetes egyeztetést követően. A nyílt óráról/napról a pedagógus: írásban legalább 3 nappal korábban tájékoztatja a szülőt. Előzetes egyeztetés után a szülők is kérhetik a nyílt óra/nap megtartását.

44

A szülői értekezletek, a fogadóórák, és a nyílt tanítási napok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, Írásbeli

tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. Rendkívüli

megbeszélések, esetmegbeszélések

Pályaválasztási Ismeretterjesztő Iskolai

tanácsadás előadás a szülők igénye szerint.

honlap működtetése

Szülők

bevonása a témanapok, témahetek, projektek lebonyolításba, részvételük hagyományos programjainkon

ünnepségek, egyéb rendezvények - tanévnyitó - iskolai vers- és prózamondó versenyek, - karácsonyi műsor, - farsangi rendezvények, - anyák napi műsorok, - alapítványi bál - ballagási ünnepség, - tanévzáró Iskolai

A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. 3. A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, ALKALMAI, LEHETŐSÉGEI: kötelező

tanítási órák, kötelező iskolai órák, szakköri foglalkozások, énekkari órák, közös kirándulások, klubdélutánok, közösen végzett hasznos munkák, sportversenyek, vetélkedők, diák fórumok, személyes megbeszélések, nem

45

1.) A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese, munkaközösség-vezetők és valamennyi nevelő tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén (alkalmanként meghívás alapján) - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon 2.) A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3.) A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. (SzMSz-ben meghatározottak alapján) A szülők közösségének képviseleti szervei: osztály és iskolai SZMK választmányok. A tanulókat az iskolai diákönkormányzat választott vezetői képviselik. A diákönkormányzatot megbízott pedagógus segíti munkája végzésében.

XII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet: a tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok: A vizsgák szervezésére a 20/2012. EMMI rendelet 64. § - 78. §-a az iránymutató. 64. § (1): A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Jelen szabályozás az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - javító vizsgákra - különbözeti vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki átvételét kéri az intézménybe és ennek feltételeként az iskola igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira. 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

46

vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és nyilvánosságra hozza. A vizsgára utasított tanulót legalább egy hónappal korábban tájékoztatni kell a vizsga időpontjáról, típusáról és követelményrendszeréről. Minden vizsgázónak a vizsgák megkezdése előtt 15 perccel meg kell jelenni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. A vizsgákról előzetesen minden esetben tájékoztatni kell az iskola igazgatóját. A tanulmányok alatti vizsgán a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulóknál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért. A bizottság tagoknál a vizsgára vonatkozóan véleményeltérés esetén szavazást rendel el. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. A

A vizsga lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsga az alábbi rend szerint: 1.1 Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben a tanulói ülésrendet úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával - egy napon egymás után sorra kerülő írásbeli vizsgák között 10 perc pihenőidőt kell biztosítani - ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot és értékeli azt - az eredményt jegyzőkönyvben kell rögzíteni 1.2. A szóbeli vizsga általános szabályai - a szóbeli feleletre felkészülési időt kell adni - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót - a vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni. - a szóbeli vizsgát háromtagú bizottság előtt kell tenni

47

1.3. Gyakorlati vizsga általános szabályai - a gyakorlati oktatást vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről - a gyakorlati vizsgarészt a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amenynyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. 2. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA A tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében vizsgabizottság előtt tesz ekkor vizsgát. Az osztályozó vizsgát a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell letennie. Egy osztályozó vizsga – az EMMI rendelet (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen eléri a 250 tanítási órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. d) a tanuló magántanulóként teljesíti a tanulói jogviszonyát a tanév végén osztályozó vizsgát tesz A nevelőtestület a rendelet (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a rendelet (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

3. JAVÍTÓVIZSGA

48

EMMI rendelet 64§ (7) értelmében javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től, augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 4. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyeket korábban nem tanult, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

XIII. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK HELYI SZABÁLYAI

A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 1. A TANKÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSÉNEK MEGKEZDÉSE A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az

iskolai beiratkozás idejéről, az erről való döntés és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről a kormányhivatal közleményt vagy hirdetményt köteles közzétenni a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.

49

Az

adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március 1-je és április 30-a között – a kormányhivatal által közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az

általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta); - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. Az

iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az iskola igazgatója köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt: a döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző iskola igazgatóját is. Az

iskola a kormányhivataltól kapott nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az

iskola igazgatója értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Ha

az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirend tartalmazza. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után elsőbbséget élveznek: - a sajátos nevelési igényű tanuló (sorsolás nélkül is felvehető), - az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló a) szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal élő, vagy b) testvére az adott intézmény tanulója, vagy c) munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy d) az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található. A

tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van.

2. A TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE Az

iskolába felvett gyermeket, tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a rendelet 49. § (1)–(3) bekezdés szerint

50

benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha

a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti a nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha

a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. 3. ÁLTALÁNOS ISKOLAI FELVÉTEL Az

elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani. Az

általános iskola köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Ha

a településen, kerületben több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetekben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint az általános iskolába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település, kerület egészére kiszámított aránya. A

második - nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló anyakönyvi kivonatát; - a szülő személyi igazolványát; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt; - tájékoztató füzetét (ha tanév közben kéri felvételét)

A

második - nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Az

iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

51

HELYI TANTERV 1. A választott kerettanterv megnevezése

Intézményünk helyi tantervét a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló EMMI rendelet figyelembevételével az alábbiak szerint határozza meg: 1. ÁLTALÁNOS ISKOLA – 1-4 ÉVFOLYAM: A kötelező tantárgyak esetében adaptált tantervek: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

Változat

A változat

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1–4. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

52

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

2. ÁLTALÁNOS ISKOLA – 5-8 ÉVFOLYAM: A kötelező tantárgyak esetében adaptált tantervek: Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki

A változat

B változat B változat A változat A változat A változat

7. évfolyam: A változat

Tantárgyi struktúra és óraszámok Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5–8. évfolyamon Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2 2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1

53

1

Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1 1 5 1 2 28

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1 5 1 3 31

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meghatározása

A kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett a nevelőtestületnek dönteni kell: - az évfolyamonkénti órakeret 10%-ának (szabad órakeret) felhasználási módjáról - tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználásáról Az iskola szakmai feladatai közé tartozott: - választás „A” és „B” tantervi változat közül - a két évfolyamra megfogalmazott tantárgyi óraszámok tanévenkénti meghatározása - a két tanévre előírt fejlesztési követelmények szétválasztása - az adott tantárgy értékelési, ellenőrzési rendszerének leírása A választott kerettanterv feletti óraszám 1-4 évfolyam: A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1

2. évf. 7+1

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

4+1 1 1 2 2 1 5 2 25

54

3. évf. 6+1 +1 4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+1 2+0,5 4+1 1 1+0,5 2 2 1 5 3 27

Tantárgyi engedélyezett többletórakeret Maximális tanórai időkeret Tervezhető további időkeret Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27.§ (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

2

2

2

2

27 25

27 25

27 25

29 26

52

52

52

55

1

1

1

1

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a mellékletben találhatók. A választott kerettanterv feletti óraszám 5-8 évfolyam: A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret

5. évf. 4+1 3 4 1

6. évf. 4+1 3 3+1 1

7. évf. 3+2 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+1,5 1

2

2

2

2

2

2 2 -0,5 =1,5 1 +0,5 =1,5 2 -0,5 =1,5 1 +0,5 =1,5 1

1 +0,5 =1,5 2 -0,5 = 1,5 1+0,5+0,5 =2 2 -0,5 = 1,5 1

1 1

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret

1

1

1

1

1 1

1 1

1 1

1

1

1

5 1 2

5 1 3

5 1 3

55

5 1 3

Rendelkezésre álló órakeret Tantárgyi engedélyezett többletórakeret Maximális tanórai időkeret Tervezhető további időkeret Az osztályok számára engedélyezhető időkeret Nkt. 27.§ (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra

28

28

31

31

3

3

4

4

31 20

31 20

35 21

35 21

51

51

56

56

1

1

1

1

A helyi tanterv egyes tantárgyakra vonatkozó, részleteiben kidolgozott tananyaga és követelményei a mellékletben találhatók.

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Irányadó jogszabályok: • A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény • A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 1. A tankönyvvé nyilvánított tankönyvekről Iskolánkban

a nevelő - oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket tankönyvvé nyilvánítottak. A tankönyvjegyzékben nem szereplő taneszközök beszerzéséhez a szülők jóváhagyását előzetesen írásban be kell szerezni. A tankönyvrendelet 27. § (6) bekezdése szerint az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenőrendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet rendelhet, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása az új kerettantervek alapján történt. Nemzeti alaptanterv 10. § (1) bekezdése alapján az új tanterv szerinti nevelésoktatás 2013. szeptember 1-jén a következő évfolyamokon kerül bevezetésre: - az iskolák kezdő évfolyamán, - továbbá az iskolák ötödik évfolyamán Ezt követően minden tanévben felmenő rendszerben kell alkalmazni az új Nemzeti alaptanterv szerinti oktatást. Amely évfolyamokon idén nem kerül bevezetésre az új tantervek szerinti oktatás, kifutó évfolyamnak kell tekinteni.

56

2. A tankönyvrendelés A

tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: a) Pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket (az Oktatási Hivatal az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít). b) A tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak; c) A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, a kompetencia-alapú oktatás céljait szolgálja. d) Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. e) A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. f) Az iskola olyan árösszetételű tankönyvcsomagot rendelhet az egyes évfolyamok számára, hogy feltétlenül biztosítani tudja az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvet. A

Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt az iskolákkal a tankönyvrendelet 10. melléklete alapján azzal, hogy a tankönyvellátás minden fázisában a Központ jóváhagyásával és ellenőrzésével történik az iskolákkal való kapcsolattartás, így a szerződéskötés és a tankönyvrendelés is. Az

iskola a Könyvtárellátó rendszerében leadott rendelését követően – e rendszeren belül összesített adatokat küld a közoktatás információs rendszerének (KIR) a megrendelésről. Az

iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi, majd a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában: többek között a Könyvtárellátó által beszerzett tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadásában; a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlásában és a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolításában; valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzésében. 3. Ingyenes tankönyv A

köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-jétől az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre azzal, hogy a térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott minden tanuló számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani. 57

állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást a köznevelési törvény ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon, tehát az általános iskolák kifutó évfolyamain. Az iskola, köteles tájékoztatni a szülőket és felmérni, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti térítésmentes tankönyveket, illetve a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt. A szülők az ingyenes tankönyvre vonatkozó igényüket a tankönyvrendelet 5. mellékletében meghatározott igénylőlapon nyújthatják be az iskolának. A belépő évfolyamok, és tanulók esetén az igénylési lehetőséget a beiratkozás alkalmával kell biztosítani a szülők számára. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat, stb.). Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. A 29. § (4) bekezdés alapján az állam által biztosított ingyenes tartós tankönyveket az igazgatónak az iskola könyvtári állományába kell venni, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre kell bocsátani az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. Az

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott és elektronikus taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók és a napközis csoportok ingyenesen használhatják. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükség van.

4. A Nemzeti alaptantervben (Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. 1. FEJLESZTÉSI TERÜLETEK – NEVELÉSI CÉLOK Az erkölcsi nevelés A

köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására.

58

Az

iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – kihat egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A

tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A

demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemző-képesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az

önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját.

59

A

megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A

családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák közvetítésében, a harmonikus családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az

egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és – amennyire csak lehet – azok szerint éljenek. Az iskola feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A

Nat ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programja, a helyi tanterv külön figyelmet szentel minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Fenntarthatóság, környezettudatosság A

felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában.

60

Meg

kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelés célja, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció Az

iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Ehhez fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Gazdasági és pénzügyi nevelés A

felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A

médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. A tanulás tanítása A

tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

61

Meg

kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. 2. A KÖZNEVELÉSI RENDSZER EGYES FELADATAIRA ÉS INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK 2.1. Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint az általános iskola 1-8. évfolyamán az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a Nat Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. 2.2. A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok A hit- és erkölcstan oktatás tartalmi követelményeire a Nemzeti köznevelésről szóló törvény szövege az irányadó, amely az iskolai keretek között folyó hit- és erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását minden nevelési-oktatási intézménytípus esetén az adott egyház és az adott egyház nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalja. Intézményünkben a 2013/2014 tanévtől kezdődően 1. és 5. osztályban majd felmenő rendszerben a tanulók (szülők) választása alapján felekezeti hitoktatás folyik valamennyi évfolyamon, heti 1-1 órában. A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint nyilvántartásba vett egyház, vagy annak belső egyházi jogi személye (továbbiakban együtt: egyházi jogi személy) jogosult az iskolai hitoktatás megtartására. 2.3. A mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából legfeljebb heti két óra a Nat Testnevelés és sport műveltségterületében jelzett sporttevékenységekre (úszás, néptánc, különféle sportjáték az iskola lehetőségeinek és felszereltségének megfele különféle más sporttevékenységekre fordítható (hagyományos magyar történelmi sportok, mozgásos és ügyességi játékok, csapatjátékok). A heti két óra kiváltható továbbá

62

iskolai sportkörben való sportolással, vagy egyesület keretei között végzett sporttevékenységgel.

sportszervezet, sport-

„A Nkt 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [Nkt. 97.§ (6)] A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „ Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” c. fejezetében találhatók.

2.4. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti óra, amely az iskola délutáni foglalkozási keretében továbbiakkal is kiegészíthető, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére. Az egyes tanórai, valamint a délutáni foglalkozási keretek iskolánkban: napközi otthon, énekkar, szakkörök, iskolai ünnepségek stb. Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítani kell a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit. 2.5. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatása legkésőbb az általános iskola 4. évfolyamától kezdődően kötelező. Amennyiben a kisiskolás kori idegennyelv-oktatásában képzett pedagógus alkalmazása megoldható és az iskola nevelési-oktatási programja erre lehetőséget ad, az első idegen nyelv oktatása alsóbb évfolyamokon is megkezdhető. Az első idegen nyelv megválasztásakor ügyelni kell arra, hogy azt a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák. A második idegen nyelv oktatása a 7. évfolyamon kezdődhet. Intézményünkben az első évfolyamtól kezdődően az angol nyelv oktatása része a tanórai foglalkozásoknak. Felső tagozaton választható második idegen nyelvként a német és orosz nyelvek tanulását kínáljuk. 2.6. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van; - szükség szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni; - az iskolák segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogassák a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve; - a fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.

63

A helyi megvalósításának részletes szabályai a pedagógiai program „A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje” c. fejezetében találhatók. 2.7. Természettudományos nevelés Iskolánkban ÖKO-ISKOLAI program működik, amely a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vételével, játékosan, a tanulók közötti versenyszellemet is kihasználva szolgálja a környezettudatos magatartás kialakítását a diákokban. Intézményünkben a természettudományos nevelés főbb jellemzőit az alábbi KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM tartalmazza:

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Személyi erőforrások: a) Pedagógusok: Tudatosítják a gyermekekben a környezet értékeit. Hozzájárulnak a megfelelő környezeti attitűd kialakulásához. Környezeti tartalmakat közvetítenek. Megalapozzák a környezeti problémák többoldalú megközelítését és a megoldásukhoz szükséges együttműködő készséget. Munkájukat segíti az iskolaorvos, a védőnő, mentálhigiénés szakember, pedagógiai munkát közvetlenül segítő szakemberek. Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. b) Tanulók: Megismerik a környezet értékeit, az ember természet iránt viselt felelősségét. Tanulók feladata: tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés, saját terem gondozása. c) Adminisztratív és technikai dolgozók: Környezettudatos munkavégzésükkel járulnak hozzá a környezeti neveléshez. Segítséget nyújtanak a szelektív gyűjtéshez. d) Szülők: Megerősítik a gyermekekben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetít. e) Külső: fenntartó, lakótelep lakói és egyéb partnerek: Feladatuk: programok segítése, szervezése 2. Anyagi erőforrások: Pályázatok, adományok 3. Alapelvek, célok a) Általános célok, értékek a környezeti és egészségnevelésben - az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt - a Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés - a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

64

b) Az iskola hitvallása: A környezet- és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti - környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében neveljük a ránk bízott gyermekeket. Programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. c) Hosszú távú pedagógiai célok: - az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása - az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése - rendszerszemléletre nevelés - holisztikus (teljes személyiség fejlesztése) szemléletmód kialakítása - fenntarthatóságra nevelés - a környezetetika hatékony fejlesztése - érzelmi és értelmi környezeti nevelés - tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés - a környezettudatos magatartás és életvitel segítése - az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése - az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése - az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása - helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések megláttatása - problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, konfliktuskezelés fejlesztése - globális összefüggések megértése - létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása - az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás 4. Feladatok -

-

természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése a helyi értékek és problémák feltérképezése a helyi célok megfogalmazása (öreg fák megóvása, faültetés, virágosítás, madárvédelem, hulladék gyűjtése és szelektálása, iskolai büfé választékának egészségesebbé tétele és bővítése, energiatakarékosság, helyi védettség stb.) a lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai) a hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken az azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

5. Adottságok, célok és feladatok összefüggése: Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Nagy forgalom

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)

Célok: A közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos

65

- „fekvőrendőrök” megléte - közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása

közlekedés segítése

- kerékpárral közlekedők számára bicikli tároló - biztonsági felszerelések viselésének ösztönzése Zaj Csökkentés - fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az iskola környékén, az iskolakertben - a növények gondozása, pótlása - gyomtalanítás, parlagfű irtása - a tantermekben (légtisztítók) a szellőztetés biztosítása Szemét és kutya- Tiszta, egészséges környe- - a szeméttárolók sűrítése piszok zet - szelektív hulladékgyűjtés (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem), komposztálás - kutya WC szorgalmazása - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - az utak sózása helyett ásványi őrlemény használata Kevés játszótér A gyerekek mozgásigé- újabb játszóterek nyének kielégítése - az iskolai játszótér felszerelésének karbantartása, bővítése, a homok cseréje Az iskolabelső Tiszta, meghitt környezet - festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák – allergia), rovarirtás - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása EnergiaTakarékos fűtés - egyedi fűtés kiépítése felhasználás - a nyílászárók javítása, a tető szigetelése Világítás Egészséges, takarékos - neonok cseréje energiatakarékos izzókra - takarékos használat Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, - víztakarékos öblítés, csapok karbantarvízfogyasztás csökkentése tása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása Csatorna A csatorna karbantartása - biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, mosószóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Iskolakert A tanítás, pihenés, felüdü- - a növények gondozása, pótlása, csepeglés helye legyen tető öntözés, önelzáró csapok, fajátékok, gyógynövények, madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása Udvar Biztonságos aljzat - az aszfaltozott rész felújítása, további játékok beépítése Iskolabüfé Egészséges ételek, italok - gyümölcslevek- és teák, friss és szárított 66

gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes édességek Az iskola eszközellá- A tanítás-nevelés élmény- - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemtottsága központúságának növeléléltető-anyagok se, az esztétikai érzék fej- - a tantermekben korszerű felszerelés lesztése, egészséges sze- - egészséges, ergonomikus bútorok mélyiség

6. Tanórai keretek A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy a középiskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása. - tantárgyakba beépítve - integráltan (egészségtan, hon- és népismeret, médiaismeretek, dráma modulok) - erdei iskola - sportnap - osztályfőnöki órákon környezet- és egészségvédelmi témák évi 10 órában - testnevelés - más intézményekbe kihelyezett tanóra - témanap, témahét 7. A tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei: Testnevelés: A tanulók: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek; sajátítsanak el régi magyar mozgást igénylő népi játékokat (pl. méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás); tudatosodjon bennük az egészség és a környezet komplexitása. Magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat (6-10 év). A tanulók: ismerjék meg az ember alkotta közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket); egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Felső tagozat. A tanulók:

67

-

-

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben; növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;

Történelem: A tanulók: értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására; ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete; értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv: A tanulók: váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével; legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra; ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit; legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni; állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön, a tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben; fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika: A tanulók: váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják; legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni; logikus gondolkodásuk, szintetizáló és lényegkiemelő képességük fejlődjön; tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait; váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására; ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni; legyenek képesek reális becslésekre; tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. a tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket. Fizika: A tanulók: - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;

68

-

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat; tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra; mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni; ismereteik birtokában tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.

Földrajz: A tanulók: - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg a világ globális problémáit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti, és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia: A tanulók: - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit; - ismerjék és szeressék a természeti ill. az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti - működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket; - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat; - A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Kémia: A tanulók: - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására; - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére; - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Ének-zene: A tanulók: - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait; - fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban; - vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét; - tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek; - fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. Osztályfőnöki: A tanulók: - legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák; - tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni; - mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk.

69

-

A tanulókban alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek; alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban; fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.

Rajz és médiaismeret: A tanulók: - ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát; - ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit; - ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira; - ismerjék a természetes alapanyagok használatát; - legyenek képesek alkotásokat létrehozni környezeti nevelési témaköröknek megfelelően; - ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését; - tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre; - kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket, Tánc és dráma: A tanulók: - tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel; - legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz stb.); - sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika és életvitel: A tanulók: - ismerjék a technikai fejlődés következményeit környezetünkre, egészségünkre; - legyen igényük az egészséges életvitel energiatakarékosság, alternatív közlekedés stb.); - fejlődjenek a tanulókban azok a képességek, készségek, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek; - ismerjék a tanulók a környezeti károsodások és azok megelőzésének módjait, fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást; - sajátítsák el az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket és készségeket. Informatika: A tanulók: - az Internet segítségével ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetünk ökológiai problémáit, és az azok megoldását szolgáló lehetőségeket; - végezzenek gyűjtőmunkát a veszélyeztetett élőlények és élőhelyek felkutatására; - interaktív CD-k segítségével ismerjék meg a környezeti problémákat és megoldásukat; - legyenek tisztában a számítógép használatának ergonómiai szabályaival és tartsák be azokat; - ismerjék a számítástechnikai eszközök emberre és a környezetre gyakorolt pozitív és negatív hatásait; - bánjanak takarékosan humán és tárgyi erőforrásokkal - legyenek tisztában azzal, hogy a számítástechnikai eszközök használaton kívül veszélyes hulladékok

70

8. Tanórán kívüli szervezeti formák: Szakkörök Tanulói

pályázatok

Táborok Iskolai

átfogó környezetvédelmi program működtetése, fejlesztése Akciók: Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napon szervezünk olyan akciókat, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egy-egy helyi vagy globális környezeti problémára. Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témákban. Iskolai média: Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó anyagoknak. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Iskolaújságban lehetőséget adunk a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió alkalmas arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány – az iskola hírnevét is öregbíti, ha olyan szakmai kiadványsorozatot jelentet meg, amely színvonalával érdeklődésre tarthat számot. Városi, megyei média: Gondoskodunk az érdemi események, feltárt problémák, eredmények megismertetéséről. Tanulmányi kirándulás: Egy – vagy több napos tanulmányutat szervezünk egy-egy konkrét téma, egy-egy terület, táj részletesebb megismerése céljából. Tanösvény: kialakítása növények meghatározásával és rövid ismertetők készítésével. Növények telepítése (iskolai, lakótelepi). Szelektív hulladékgyűjtés Vetélkedők, tanulmányi versenyek: A tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Városismereti program: (nagyrészt a napközis munkaközösség szervezésében valósul meg). Levegőszennyeződés-mérő program (Savas eső mérése, zuzmótérképezés) Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel: Találkozzanak a tanulók a helyi és országos környezet- és természetvédő szervezetekkel. Ismerkedjenek a reklámok fogásaival, a fogyasztói szokásokkal. Vegyenek részt lakótelepi, városi, országos akciókban. Művészeti csoportok, ünnepségek: Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezünk irodalmi műsort (pl. Föld Napja, Víz Világnapja). A természetes anyagok felhasználását részesítsük előnyben. Élünk a drámapedagógia korszerű módszereivel is. Kézműves foglalkozás (szakköri, játszóházi, tábori formában). Diák-önkormányzati nap: Az iskolai programnak mindig van környezet-egészségügyi része Sportnap Napközis szabadidős foglalkozások: séta a környéken, termések gyűjtése, közlekedés és a megfelelő magatartás gyakorlása. DSE szervezések: táborok, túrák, sportfoglalkozások. Látogatások Előadások Könyvtári foglalkozás Szülői értekezletek: itt utalunk a környezet- és egészségvédelem néhány fontos elemére. Szülői fórum: Témák pl. egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem, fogyasztóvédelem. 9. A környezet- és egészségvédelem jeles napjai: 71

Nemzetközi Energiahatékonyság Napja Víz Világnapja

június 21.

A Nap Napja

június 25.

Barlangok Világnapja

Meteorológiai Világnap

augusztus 9.

Állatkertek Napja

szeptember 16. szeptember 22. szeptember 23. október 4.

április 24.

Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja

május 8. május 10. május 15. május 18. május 24. május 31. június 5.

Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap

október 10. október 15. október 16. október 21. október 31. november 17. november 27.

június 8.

Óceánok Világnapja

december 1.

Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatok Világnapja Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap

március 6. március 22. március 23. április 3. április 4. április 7. április 22.

október 8.

10. Módszerek: a vizsgálódásokhoz kapcsolódó módszerek: - megfigyelés - kísérlet - mérés - számítás - jegyzőkönyvkészítés - dokumentálás - modellezés - egyéb az élmény- és tevékenység központúságot elősegítő módszerek: - projekt - játékterápia - drámapedagógia - mese - művészeti csoportok - kézművesség - rajz - könyvtári búvárkodás - tanulói gyűjtőmunka, kiselőadás - növények, állatok gondozása - gyógynövénygyűjtés - egészséges ételek elkészítése - sportos elemek - egyéb az érdekérvényesítést biztosító módszerek: - lobbizás - vita - kapcsolatépítés, -fenntartás - média bekapcsolása a programokba - vélemények, javaslatok faliújságon, poszteren való bemutatása - egyéb számítógéphez kötött módszerek: - interaktív pedagógiai módszer (CD-ROM) - Internet alkalmazása 72

-

egyéb alkalmazása

iskolán kívül megvalósítható módszerek: - múzeumpedagógia - zoopedagógia - üzemlátogatás - terepgyakorlat - természetjárás, túra - egyéb 11. Eredményvizsgálat: A környezeti - egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. 3. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA Az alsó tagozat első két évében a szabályozás lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvodai játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Az érzelmi és az értelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. Mintát adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz. Kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával az egészséges életvitel kialakításához kívánunk hozzájárulni. A 3–4. évfolyamon erőteljesebbé válnak – a negyedik évfolyam végére már meghatározóan – az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Mintát adunk az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz. Megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. A motiválás és a tanulásszervezés a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő elvárásokra összpontosít. A Nat az első négy évfolyamot tekinti az első önálló képzési szakasznak. A felső tagozat (5–6. évfolyam) funkciója elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. Ösztönözzük az önálló ismeretszerzést, problémamegoldó gondolkodást. Bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. A 7–8. évfolyam alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is öszszefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságuk, változékonyságuk növelése. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. Az érzelmi, értelmi intelligenciát fejlesztjük az önismeret alakításával, az

73

együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a csoportban. Feladata még az élethosszig tartó tanulás megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

5. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, TOVÁBBÁ EZEK ESETÉBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI BEVEZETŐ: A helyi tantervünkben érvényesítjük azokat a változásokat, amelyeket a jogszabályok módosulása tesz szükségessé. A NAT szellemében az általános iskola feladata a kulcskompetenciák fejlesztésével az egész életen át tartó tanulás megalapozása, a foglalkoztatás növelése, a tudásalapú társadalom megteremtése érdekében. Ezek alapján kiemelt értéknek tekintjük azokat a tudás és viselkedésbeli jellemzőket, amelyek egy modern gazdaság hajtóerejét jelentik. Ezért támogatást élveznek azon kompetenciák, melyek a minőségi munkavégzéshez, és a gazdaság világában való érvényesüléshez, szerepvállaláshoz szükségesek. Iskolák tehát olyan tudást kíván nyújtani, amely megfelel a felnőttkor igényeinek, olyan tanulót kell képeznie, aki kommunikációs és együttműködési képességeivel megállja a helyét a munkaerőpiacon, van kellő önismerete, önbizalma, ezáltal képes érdekérvényesítésre. Ennek érdekében intézményünkben előtérbe kerülnek a személyiségközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra épülő tanulásszervezési eljárások és módszerek.

1. TANTERVEK: Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás. Jelmagyarázat: N: NAT alapján készült helyi tanterv KTT: Kerettanterv Képzési szakaszok: Bevezető szakasz

Tanév: 2013 – 2014. 2014 – 2015. 2015 – 2016. 2016 - 2017.

1.

2.

évf.

évf.

KTT KTT KTT KTT

N KTT KTT KTT

Kezdő szakasz 3. évf. N N KTT KTT

Fejlesztő szakasz

4.

5.

6.

7.

8.

évf.

évf.

évf.

évf.

évf.

N N N KTT

74

Alapozó szakasz

KTT KTT KTT KTT

N KTT KTT KTT

N N KTT KTT

N N N KTT

2. A MODULOK TANTÁRGYAKBA INTEGRÁLÁSA: Tánc és dráma

alsó tagozat: magyar, ének-zene, testnevelés, mindennapos testedzés felső tagozat: magyar, testnevelés Könyvtári-informatika alsó tagozat: magyar felső tagozat: magyar, informatika Hon és népismeret 5. évfolyam rajz 6. évfolyam történelem Egészségtan 6. évfolyam osztályfőnöki 7-8. évfolyam biológia, osztályfőnöki Mozgókép és médiaisme- 8. évfolyamon rajz ret

3. A KERETTANTERVI ÓRATERVEN FELÜLI ÓRÁK: 1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

angol

1 1 1 1,5 2 2 2 2 szakkör szakkör szakkör szakkör szakkör szakkör szakkör szakkör

informatika

1 1 1 1 szakkör szakkör szakkör szakkör nívó csoportos oktatás, csoportbontás

matematika matematika felzárkóztató csoport felzárkóztatás

1 1

1

1

1

1

1

felvételi előkészítő magyarból felvételi előkészítő matematikából tehetséggond.

1 1 1

1

énekkar

1

1

1 4

sportfoglalkozás szakkör

1

1

1

1 4 1

1

75

1

1

1

1

4. CSOPORTBONTÁSOK AZ ALÁBBI TANTÁRGYAK ESETÉN LEHETSÉGESEK: a) Hit és erkölcstan oktatása Egy adott évfolyam (esetleg több évfolyam) diákjaiból hittant, illetve erkölcstant tanulók homogén csoportjainak megszervezése. Az erkölcstan oktatását az iskola szervezi, a hitoktatás megszervezésének feltételeit biztosítjuk. b) Idegen nyelv oktatása - Egy adott osztály (évfolyam) diákjaiból az angol, illetve német nyelvet tanulók homogén csoportjainak megszervezése. - 8. osztályban angol nyelvből a választásoknak megfelelően emelt szintű képzés is biztosított. - A német és orosz nyelvet második idegen nyelvként oktatjuk. A csoportokat minimum 10 fő jelentkezése esetén szervezzük meg. A jelentkezés önkéntes az emelt szintű és a második idegen nyelv tanulására. c) Informatika oktatása: csoportbontásban d) Matematika oktatása 5. osztálytól nívó csoportban, csoportonként azonos óraszámban történik.

5. EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSE A foglalkozások szervezésénél a személyi és tárgyi feltételek biztosíthatóságát is figyelembe vesszük. Fontos szempont a folyamatosság és a felmenő rendszer elve. A foglalkozások megszervezéséről - az adott tanév tantárgyfelosztásának elfogadásával egyidejűleg – a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve, a nevelőtestület dönt. Pedagógus választás szabályai az intézményünkben: nem releváns.

6. Kompetencia alapú oktatás

1. BEVEZETÉSÉNEK PEDAGÓGIAI CÉLJAI: Megalapozzuk

az élethosszig tartó tanulás felismerésének fontosságát. tanulóink életpályájának tervezéséhez szükséges saját motivációik, képességeik kifejlesztéséhez a tanulási idő egészében a személyiségükhöz illő tanácsadással segítjük őket. Az életpálya építéshez tanulóink szüleivel aktív partneri kapcsolatokra épülő együttműködéssel szervezzük meg a feladatainkat. A kompetencia területek minél teljesebb körű adaptációja és felmenő rendszerben való A

76

alkalmazása. kompetencia fejlesztése A problémaközpontú tanítás, ill. a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés. A felfedeztető tanítás-tanulás. A megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés legyen a jellemzője az oktató és nevelő munkánknak. Folyamatos felkészüléssel fejlesztjük a pedagógiai kultúránkat, módszertani eszköztárunkat a kompetencia alapú nevelés és oktatás elvárásaihoz igazodva. Az együttműködésen alapuló csoportmunka elfogadására kívánjuk nevelni tanulóinkat. A tanulók egyéni szükségletéhez és képességéhez igazodó oktatás. A tanuló és a pedagógus együttműködésének fejlesztése. Kommunikáció-közpostúság Tevékenységcentrikusság A foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén legyen mérhető. A pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal partneri viszonyban, segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.  Digitális

2. A PEDAGÓGUSOK FELADATAI: A

kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembe vételével történő beépítése és alkalmazása. Minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje, és munkája során alkalmazza. A pedagógusok szemlélete még gyermekközpontúbb, toleránsabb legyen. gyerekek közötti különbségeket előnyként értelmezzék a pedagógusok. Képesek legyenek arra a pedagógusok, hogy a hátrányos helyzetű tanulók lemorzsolódását csökkentsék. A kooperatív tanulási mód alkalmazásával a pedagógusok fejlesszék a diákok együttműködési készségét. A tanórák egy részének IKT-támogatása Megértő légkört teremtve tanulhassanak a diákok a csoportban. A pedagógusok az aktivizáló, tevékenykedtető módszer elsajátításával legyenek képesek arra, hogy motiválják a gyerekeket, s ez által is csökkentsék a tanulók kudarcait, és növeljék sikerességük esélyét az iskolában. 

A

3. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS MÓDSZERTANI SAJÁTOSSÁGAI: A hangsúlyt a képességfejlesztésre, a differenciált tanulásszervezésre, a jelenleginél szabadabb csoportmunkára, a tanulók együttműködésére helyezzük. Az alábbi módszertani elemek alkalmazásával kívánjuk ezt elérni: Tanórai

differenciálás heterogén csoportban

77

Kooperatív

tanulás központú pedagógiák eszközeinek használata A drámapedagógia eszközeinek alkalmazása Egyéni és csoportos projektmunka módszere Átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztése a tanítási-tanulási folyamatba Prezentációs technikák elsajátítása és alkalmazása Tanulói értékelési formák gazdagítása Hatékony tanuló-megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnózis Attitűdváltást segítő programok alkalmazása Az inkluzív nevelés szempontjainak megismertetése, helyzetelemzés és stratégiatervezés Habilitációs és rehabilitációs tevékenységek bevezetése és alkalmazása Multikulturális és interkulturális nevelési gyakorlat kialakítása Óvoda-iskola átmenet támogatását segítő eljárások A korai iskolaelhagyás megelőzésére szolgáló módszerek alkalmazása Tevékenység

A kompetencia alapú oktatás lényege többek között a módszerek alkalmazásának változatosabbá tétele. Az új eljárások alkalmazása a bevont osztályokon túl gyakorlatilag kihat az egész iskolára. Pl. témahetek, 3 hetet meghaladó projektek, tantárgytömbösített oktatás, erdei iskola program szervezése. Az új feladatokhoz kapcsolódó eszközök meghatározása:  témahét:

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével dolgozzák fel. A tanulók az önmaguk által végzett kutatómunkát, gyűjtéseik eredményét bemutatják tanáraiknak és társaiknak. A témahét programjának kiválasztásakor a gyerekek életkori sajátosságait mindenkor szem előtt kell tartani. a projekt: A projekt olyan életszerű feladategység, melynek során a tanulók hosszabb időn keresztül önállóan, ill. tanári segítséggel elmélyülnek egy közösen kiválasztott témában, és a munka eredménye valamilyen közös produktumban jelenik meg. Olyan sajátos tanulásszervezés ez, melynek fókuszában valamilyen valóságos probléma, tennivaló, elvégzendő tevékenység áll. Jellemző, hogy a projekt végére a tanulócsoporttól olyan tárgyi vagy szellemi produktumot várunk el, mely a lehető legszélesebb vonatkozásban tárja fel az adott témát, gondolatkört. A projekt időtartama alatt a diákok csoportokban dolgoznak, előzetes feladatokat kapnak, az iskola falait is elhagyhatva, akár a természetben ismerkedhetnek meg az adott témával. a moduláris oktatás: A gyerekek a tananyagot témák szerint csoportosítva tanulják, nem passzív befogadóként, hanem tevékeny résztvevőként. Témája és felelőse az iskola Éves munkatervében kerül meghatározásra.

78

erdei iskola projekt: Az erdei iskola sajátos, a környezetünk adottságaira építő nevelés- és tanulásszervezési egység, melynek során a tanulók aktív, cselekvő, kölcsönösségen alapuló együttműködésére és kommunikációjára épül. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Igen nagy szükség van arra, hogy az ifjúság tudatos természetismerő, természetszerető, természetvédő szemléletét kialakítsuk, illetve megerősítsük. jó gyakorlatok: A közoktatás fejlesztésére vonatkozóan a "Jó gyakorlat" olyan innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese, amely az intézményi gyakorlatban és működésben megtapasztalható, több éve sikeresen és hatékonyan alkalmazott, kipróbált, ezért eredményesen adaptálható, fenntartható, fejleszthető, dokumentálható. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni. IKT

eszközök alkalmazása: Egyre nagyobb teret kapnak a számítógéppel segített oktatási módszerek és tanórák, nélkülözhetetlen a tanulók informatikai felkészültsége. Tanulóink az informatika oktatás eredményeképpen kellően jártasak a számítástechnikai eszközök kezelésében, s így alkalmasak az új információs és kommunikációs technikák befogadására és alkalmazására.

4. KOOPERATÍV TANULÁS ÁLTALÁNOS HATÁSA: A

kooperatív tanulás együttműködő tanulást jelent, amely nem egyenlő a hagyományosan használt csoportosan végzett munka kifejezéssel. A kooperatív tanulás egyenlő esélyt biztosít a hátrányos helyzetű és vagy lassabban haladóknak is a munkában való részvételre. A kooperatív tanulás toleranciára, elfogadásra és egymás segítésére nevel, s mint ilyen háttérbe helyezi a versengést, egymás legyőzését, kiszorítását. A kooperatív tanulás örömmel és kedvvel végzett munkát, aktív tanulást eredményez. A kooperatív tanulás feltétele a nyitott, elfogadó, toleráns pedagógiai attitűd, amely az alkalmazás során egyre jobban jellemzőjévé válik a pedagógusnak. A kooperatív tanulás elengedhetetlen szükséglet a későbbi munkára való felkészítésben, hiszen olyan, feltétlenül fontos és elengedhetetlen képességeket fejleszt a diákokban, mint a figyelem, empátia, felelősségvállalás, önzetlen segítés, kommunikáció, szervezőkészség, tolerancia. A kooperatív tanulás alkalmas az iskolai kudarcok nagymértékű csökkentésére, a tanulási kedv és sikerélmény és eredményesség biztosítására. A kooperatív tanulás olyan módszereket tartalmaz, amelyek egyaránt alkalmazhatók a tanulásban és a tanórán kívüli tevékenységekben is.

5. A RÉSZTVEVŐ PEDAGÓGUSOKRA ÉS ISKOLÁKRA GYAKOROLT HATÁS: A

pedagógusok megismerkednek a kooperatív tanulás alapmódszereivel. A kooperatív

79

tanulás programját ismerő, annak gyakorlati alkalmazására felkészült pedagógusok képessé válnak a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő képességekkel és különböző tanulási készültséggel rendelkező gyerekek sikeres tanítására. A résztvevő iskolákban módszertani megújulás és szemléletbeli változás jön létre, a tantestületi elkötelezettség nő a közös munka eredményeképpen nő az összetartás, a szemléletbeli hasonlóság. A pedagógusok önbecsülése, a hátrányos helyzetű gyerekekkel végzett munka iránti motiváltsága munkájuk sikere alapján nő.

6. A DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁS: Megszűnik,

de mindenképpen csökken a tanulásszervezési hiányosságokból fakadó lemaradás, bukás, a speciális iskolába kerülés egyedi esetté, a normál intelligenciaszint alatti vagy sérült értelmű gyerekek esetévé válik. A különbségekre figyelő tanulásszervezés csökkenti azokat a kényszereket, amelyek a gyermekek természetes életkorból adódó életszükségleteit korlátozzák. Ezáltal csökken a szorongás, a kompenzáló viselkedés, a gyerekek, szülők számára elfogadhatóbbá válik az iskola szabályrendszere. A gyermekek életkorának megfelelő, aktivitást igénylő és biztosító tevékenységrendszer növeli a tanulás élményszerűségét, s ez a gyerekek egész iskolai életére kiható motiváló tényező. A program tevékenységrendszerével, megfelelő tanulásszervezéssel a résztvevő pedagógusok valamennyi tanítványa elsajátítja a kooperatív tanuláshoz szükséges készségeket: együttműködési kézség, figyelem, elfogadás, megfelelő kommunikációs készség, tolerancia egymás iránt. Segítőkészség, figyelem, egymásért és önmagáért való felelősségérzet, felelősségvállalás készségét, csökkentve ez által a lemorzsolódás esélyét. A gyerekek egységes és eltérő szükségleteire figyelő tanulásszervezési módszerek lehetővé teszik és szolgálják az egyéni fejlődést, melynek következtében csökken a teljesítménykudarc, és a következményeként fellépő viselkedés- és magatartászavarok. A diákok tanulási körülményeinek javulása mellett a tanórán kívüli tevékenységük is színesebbé válik, csoportfejlesztő, kommunikációfejlesztő és gondolkodásfejlesztő hatása az életük egyéb területén is érezteti hatását.

7. MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI FELADATAINK: A kompetencia alapú nevelés és oktatás bevezetésének folyamatában két irányultságú mérési folyamatot illesztünk a tanítási-tanulási folyamatainkba. Egyrészt az intézményi belső mérések rendszerét, másrészt a Program-központ által generált méréseket. Az alkalmazott mérési eljárásoknak, módszereknek eszközhasználatoknak meg kell felelniük: a kompetencia alapú oktatás alapelveinek és céljainak, a mérés és értékelés szaktudományi kritériumainak, valamint az intézmény „Minőségirányítási programjában” rögzített mérési és értékelési alapelveknek és céloknak. Javasolt módszer a fejlesztő értékelés. Azzal fejleszti a tanulási képességet, hogy: - a tanítás és tanulás folyamatára helyezi a hangsúlyt, és aktívan bevonja a tanulót ebbe a folyamatba; - fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket; - segít a diákoknak megérteni saját tanulásukat és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanulására”. 80

A portfolió alternatív értékelési módszer, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók, tanárok és szülők átfogó képet kapjanak a tanulók teljesítményének időbeli alakulásáról. A portfolióértékelés az értékelést inkább a tanulással párhuzamos folyamatnak tekinti, nem pedig egy tanulási szakaszt lezáró eredménynek. A portfolió a tanuló önmaga által megfogalmazott céljainak, különböző produktumainak (például írások, rajzok), önértékelő feljegyzéseinek gyűjteménye. A portfoliót maguk a tanulók állítják össze a tanárok által meghatározott szempontok szerint, megadott formában, és bizonyos időközönként szüleikkel együtt megvitatják.

A 2009/2010-ES TANÉVBEN A TÁMOP 3.1.4/08/2 PÁLYÁZAT KERETÉBEN BEVEZETÉSRE KERÜLT KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁSRÓL 1. A kompetencia alapú oktatás implementációja: Szövegértés-szövegalkotás

kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése 1. évfolyamon: 1 osztály 5. évfolyamon: 2 osztály Matematika kulcskompetencia területen teljes tanórai lefedettséget biztosító „A” típusú oktatási programcsomag bevezetése 1. évfolyamon: 2 osztály 5. évfolyamon: 1 osztály Választott kulcskompetencia: Szociális, életviteli és környezeti kompetencia oktatási programcsomag bevezetése 4. évfolyamon: 1 osztály: C1 típusú – tanórán kívüli „Az Én dimenziója” 5. évfolyamon: 1 osztály: C1 típusú – tanórán kívüli „Az Én dimenziója” 7. évfolyamon: 1 osztály: C2 típusú – osztályfőnöki órák keretében „Toleranciára nevelés” Tantárgytömbösített

oktatás a szakrendszerű oktatásban a kötelező tanórai időkeret 5 %-ában. 5. évfolyamon: 4 osztály az alábbi tantárgyak esetében:- magyar nyelv és irodalom - történelem - informatika Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása magyar nyelv és irodalom műveltségterületen. 5. évfolyamon: 2 osztály 2. Oktatási programok, újszerű tanulásszervezési technikák alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása: Egy

három hetet meghaladó projekt megszervezése: témahét megszervezése A moduláris oktatási program megszervezése a tantárgytömbösített oktatás keretében 3. Az implementációban érintett tanórák minimum 25%-ának IKT-eszközzel támogatott tanóraként történő megvalósítása Egy

81

4. Az intézményi innovációt támogató tevékenységek: a) Tantestületi felkészítő nap a projekt indításakor b) Pedagógiai program Helyi tanterv, egyéb iskolai dokumentumok módosítása c) Két „jó gyakorlat” átvétele: -„Tanulói laptop-program a gyakorlatban” - Tanulásmódszertan témakörben: „IKT- val támogatott oktatási- nevelési folyamatok a kompetencia alapú oktatás szolgálatában” d) Innováció, átfogó intézményfejlesztés:  Két projekt kidolgozása, mely a tanulásban lemaradó gyermekek problémáit hivatott kezelni: - Téma I: „Beszédészlelés-beszédfeldolgozás fejlesztése kisiskoláskorban” - Téma II: „Számítógéppel segített felzárkóztatás”  „Tantárgytömbösített oktatásszervezés- tantárgyi integráció az 5. évfolyamon” kidolgozása  „Anyanyelv határok nélkül” e) Innováció: saját fejlesztés: erdei iskola program fejlesztése és megvalósítása A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében szakmai együttműködés kialakítása, szolgáltatások igénybe vétele. Az innovációk fenntartását a dokumentumainkban is szabályozzuk. 5. Taneszközök beszerzése: a. Kompetencia alapú oktatási programok bevezetését támogató: tanulói taneszközök, segédletek; tanári módszertani kézikönyvek; egyéb eszközi elemek (demonstrációs segédletek) és licencek; értékelési eszközök beszerzése b. A kompetencia alapú oktatás alkalmazását támogató egyéb taneszközök beszerzése.

82

6. A nyilvánosság biztosítása: Az iskolai honlapon megjelenítjük a projekt főbb eseményeit és a fejlesztési, innovációs tevékenység tartalmát és dokumentációit. Az innovációinkat feltöltjük az Educatio Kft. „Szolgáltatói kosarába”.

7. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A./ AZ ÉRTÉKELÉSSEL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK: Számon

kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. Lehetőséget kell adni a tanulónak, a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás– képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv. B./ ÉRTÉKELÉSI FUNKCIÓK MEGHATÁROZÁSA prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. Formatív, fejlesztő, szabályozó funkció, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához, a fejlesztési stratégiák kimunkálásához ad segítséget pedagógusnak, szülőnek, diáknak. Szummatív funkció, megerősítés, visszacsatolás,- egy-egy tanulási szakasz végén ad öszszegző tájékoztatást az elsajátított ismeretek eredményéről pedagógusnak, szülőnek, tanulónak egyaránt. Diagnosztikus,

C./ A TANULMÁNYI MUNKA ÉRTÉKELÉSE: 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

83

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A törvényben meghatározott évfolyamokon végzett kompetenciamérést nem minősítjük. A mérési eredményeket a pedagógiai munka belső fejlesztése céljából elemezzük, a javítás érdekében meghatározzuk feladatainkat. 2. A 2-8. évfolyamokon tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tanuló munkáját minimum 3 érdemjeggyel értékeljük a heti 1 órában oktatott tantárgyak esetében, a félév során időarányosan elosztva. A heti két, vagy annál több órában oktatott tantárgyak esetén lehetőség szerint havonta minimum egy érdemjeggyel kell értékelni. 3. A magyar nyelv és irodalom valamint a matematika, tantárgyakból az 1- 8. évfolyamon félévkor és a tanév végén, angol nyelvből 5- 8. évfolyamon félévkor és év végén, a többi elméleti tantárgyból tanév végén tudásszint mérésére kerül sor. 4. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél -a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik -az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 5. A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanulónak: - felső tagozaton egy félévben legalább egyszer kell felelnie szóban: az ének-zene, a rajz, a technika tantárgyból évente valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, - a testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük, - az informatika tantárgyból egy félévben legalább egyszer gyakorlatban és írásban vagy portfoliója bemutatásával kell felelnie a tanulónak. 6. A szóbeli feleltetés elvei - A felelő kiválasztása tervezett - Csak akkor értékelünk osztályzattal, ha a tanulónak volt módja a felkészülésre - A felelet végén röviden és tárgyszerűen szóban értékeljük a tanuló teljesítményét, majd megállapítjuk és bejegyezzük (bejegyeztetjük) az érdemjegyét, aláírásunkkal hitelesítjük. Érdemjegyek: Jeles (5): érdemjegyet kap a tanuló, ha a tantervben meghatározott ismereteket és készségeket birtokolja, csak enyhe hibát vét. Jó (4): érdemjegy kevés és kis súlyú hiba esetén adható, illetve egy közepes súlyú hiba esetén akkor, ha a tanuló könnyen rávezethető a tévedésére. Közepes (3): akkor jár, ha a teljesítés pontatlan, az ismeretekben sok a bizonytalanság és a hiány és a hibák korrigálása rendszeresen nevelői segítséget igényel. Elégséges (2): érdemjegyet akkor adunk, ha az ismeretekben és készségekben súlyos hibák, hiányosságok tapasztalhatók, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel bír a tanuló.

84

Elégtelen (1) a felelet, ha a diák a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel nem rendelkezik. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök legalább 2 alkalommal ellenőrzi az év során, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 7. Az írásbeli feleltetés elvei A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

TELJESÍTMÉNY

TELJESÍTMÉNY IDEGEN NYELV

ÉRDEMJEGY

0-35 36-59 60-78 79-89 90-100

0-29 30-49 50-69 70-89 90-100

elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

8. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Angol nyelvből 3. évfolyamon félévkor és év végén „részt vett” bejegyzés kerül a dokumentumokba. 4- 8. évfolyamon félévkor és év végén az értékelés osztályzattal történik. Orosz és német nyelvből (második idegen nyelv) 5. évfolyamon félévkor „részt vett” bejegyzés kerül a dokumentumokba, év végén osztályzattal történik a tanuló minősítése. Második idegen nyelvet EMMI rendelet értelmében 2013/14-től felmenő rendszerben a tanuló 7. évfolyamtól választhat. 9. Az osztályzással történő értékelés alól mentesített tanulók értékelése: A tanulók tantárgyi szöveges értékelését magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv tantárgyból a Helyi tanterv melléklete tartalmazza. Továbbhaladási feltétel: a képességeinek megfelelő minimális követelményeket teljesíti. Az értékelést a tanuló tájékoztató füzetében kell rögzíteni. 10. A szöveges értékelés A szöveges értékelés elvi kiindulópontjai: - az értékelés a gyerekért, de elsősorban a szülőknek szól - alakítja a helyes önértékelést, segíti a reális önismeretet - nyitott, nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart - a gyerek aktív részese a saját fejlődésének - a szülő és a pedagógus közösen gondolkodik a gyermek fejlődéséről

85

A szöveges értékelés elvi követelményei: - minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontúság jellemzi - figyelembe veszi az életkori sajátosságokat - összhangban van a pedagógiai programmal, a helyi tantervi rendszerrel és a kimunkált értékelési koncepciókkal - személyre szóló és ösztönző jellegű - a tanítási-tanulási folyamat állandó kísérőjeként megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet tölt be - konkrét egyénre szabott javaslatokkal jelöli meg a továbblépés útját és módját, A szöveges értékelés rendszerének felépítése: A helyi értékelés alapelvei - A gyerekek értékelését az osztálytanítók készítik el, figyelembe véve az osztályban tanítók véleményét is. - A teljes körű értékelések évente két alkalommal félévkor és év végén készülnek a tanév rendje szerint. - A fent említett értékeléseket az EMMI Oktatási Államtitkárság által kiadott a „Szöveges értékelést , minősítést támogató szoftver” használatával készítik el - A szöveges értékelés tartalmi szempontjai: - magatartás - szorgalom - tantárgyi teljesítmények - a helyi tanterv követelményeinek való megfelelés, - a fejlődés, illetve fejlettség az alapvető készségekben, képességekben Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor értékelő lapok felhasználásával a tanulók teljesítményét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: KIVÁLÓAN TELJESÍTETT JÓL TELJESÍTETT MEGFELELŐEN TELJESÍTETT FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL

11. Alsóban az adott évfolyamon a félévi és az év végi, valamint az 5 - 8. évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A második évfolyamtól az év végi bizonyítványban minden tantárgyból az elért eredményeket osztályzattal minősítjük. Az angol nyelv és informatika tantárgyaknál az egyes évfolyamoknál a helyi tantervükben szereplő értékelés az irányadó. Félév végi és tanév végi osztályzatok: Kitűnő a tanuló, ha a jeles követelményeken túl a kiegészítő tananyagot is elsajátítja, a tanulmányi munkát segíti, vagy tanulmányi versenyen bizonyítja tudását, vagy a félév során legalább egy szaktanári dicséretet kapott. Jeles (5): ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja az anyagot, mindezt alkalmazni is képes, pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre

86

mutatóan definiál, a saját szavaival is el tudja mondani a lényeget. Tud önállóan, összefüggően beszélni a témáról. Kérdéseit bátran megfogalmazza. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Definíciókat megtanulja. Közepes (3): a tantervi követelményeknek változóan, több, de nem súlyos hibával tesz eleget. Ismeretei felszínesek. A tanultakat nehezen fogalmazza meg önállóan. Segítséggel oldja meg a feladatokat. Elégséges(2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és jártasságokkal rendelkezik. A fogalmakat nehezen érti és fogalmazza meg. Gyakran képtelen az önálló munkavégzésre. Elégtelen(1): ha a tantervi követelményeknek nevelői segítséggel sem tud eleget tenni.

1.)

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a kerettantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden tantárgyból teljesítette.

2.)

A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei, szöveges értékelése alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból legalább az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.

3.)

Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon, a tanév végén valamely tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet.

4.)

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt.

5.)

Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon, a tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot EMMI rendelet 64§ (7) értelmében, a nevelőtestület jóváhagyásával javítóvizsgát tehet.

6.)

Az első évfolyamon a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott, vagy a szülő kéri a tanév megismétlését.

E./ A TANULÓK MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK MINŐSÍTÉSE Tanulóink személyiségfejlődésének, neveltségi szintjük értékelésének fontos eszköze magatartásuk, szorgalmuk minősítése. A minősítési rendszerrel célunk az egységes szemléletű értékelés megvalósítása. Aminősítés formái: A tanuló magatartásának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

87

A tanuló szorgalmának értékelése, minősítése: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A minősítés elvei: Az

értékelés helyi rendszerén belül a magatartás, szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat: - segítse az iskola nevelési- oktatási céljainak elérését - segítse a tanulók önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - mindig legyen személyre szabott A tanulók magatartásának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe: - megfelelés az iskolai követelményeknek - a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonya - megfelelés az általános viselkedési formáknak A tanulók szorgalmának értékelésekor az alábbi általános szempontokat vesszük figyelembe - motiváltság - a tudás megszerzésének igénye - egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény - a tanulási folyamatban való részvétel - kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés megléte vagy hiánya - tanórai tevékenység - plusz tevékenységek Az

írásbeli dicséret a magatartás és szorgalom havi osztályzatán egy érdemjegyet javíthat.

A minősítés eljárásrendje: tanuló magatartását és szorgalmát tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A

- 8. évfolyamon a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjeggyel értékeli az osztályban tanító nevelők véleménye alapján. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. 1

A

magatartás és szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az

értékelés alapelveit, az egyes minősítések feltételeit az osztályfőnök a tanulókkal az év elejei első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. Az

első félévben az első időszakban-, a tanév végén az egész tanévben mutatott magatartást és szorgalmat értékeljük. A

magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

A magatartás havi értékelésének és minősítésének szempontjai: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, - véleményével, példás viselkedésével elősegíti, társait ösztönzi 88

-

az iskolai feladatokból önként részt vállal, azokat teljesíti a házirendet betartja, és ezzel társainak jó példát mutat a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, tisztelettudó, megértő, együttműködő, jóindulatú kooperatív munkában aktív, segíti társait az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet fegyelmező intézkedés nem volt vele szemben hiányzásait rendben igazolja

b) Jó (4) az a tanuló, akinek: - a neveltségi szintjében, emberi kapcsolataiban apró hiányosságok tapasztalhatók, de törekszik a kijavításukra; aki: - a házirendet betartja - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, fegyelmezési problémák ritkán fordulnak elő vele, ezek kismértékűek - feladatait a képességeinek megfelelően teljesíti - kooperatív munkában együttműködő - részt vesz a közösségi életben, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti - legfeljebb egy írásbeli figyelmeztetése van - hiányzásait rendben igazolja c) Változó (3) az a tanuló, aki: - a közösségi munkában csak vonakodva vesz részt - a kooperatív munkába irányítással be tud kapcsolódni - többször vét a házirend és a közösségi magatartás szabályai ellen - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik - feladatait nem minden esetben teljesíti - a felnőttekkel és társaival szemben időnként udvariatlan, tiszteletlen, nem segítőkész - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik - felelősségérzete, rendszeretete ingadozó - igazolatlanul mulasztott (legfeljebb 1 órát) - 2 írásbeli figyelmeztetője van d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - fegyelmezetlen magatartásával a közösség fejlődését hátráltatja, rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, szándékosan árt a közösségnek - a házirend előírásait sorozatosan megsérti - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen - a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlan, tiszteletlen, gyakran neveletlenül viselkedik, társaival durván beszél, verekszik - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, a nevelési ráhatásokat tudatosan elutasítja - 2 vagy több órát igazolatlanul mulaszt

89

-

3 vagy több írásbeli figyelmeztetése van igazgatói figyelmeztetése van

A szorgalom havi értékelésének és minősítésének szempontjai: a ) Példás (5) az a tanuló, aki: - a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt - kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődő - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, érdeklődése sokirányú, ismeretanyaga a tananyagon kívülre is kiterjed - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el - a projektek megvalósításában aktívan vesz részt - munkavégzése pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken részt vesz; - a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra rendszeresen elhozza b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, az órákra képességeihez mérten lelkiismeretesen készül - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik - a tanórákon ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik és ellenőrzi munkáját, önmagát - érdeklődése megmarad a kötelező iskolai tananyag keretein belül, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti - segíti a projektek megvalósítását - taneszközei tiszták, rendezettek, rendszeresen elhozza azokat - a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől - tanulmányi munkája ingadozó, a hanyag és a jó munkák váltogatják egymást, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik - taneszközei elhanyagoltak - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik, nem ellenőrzi önmagát, szétszórtság jellemzi - nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: -képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen 90

- feladatait többnyire nem végzi el, gyakran elmulasztja kötelességeit - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, érdektelenség, közömbösség jellemzi - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen - a követelményeknek nem is próbál megfelelni

8. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

1. A JUTALMAZÁS FORMÁI, FOKOZATAI: Az iskola jutalomban részesítheti azt a tanulót, aki: - példamutató magatartást tanúsít és folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el - az osztály illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez Javaslatot tehet: - iskolavezetés - osztályfőnök - szaktanárok - munkaközösség-vezetők - diákközösség - külső szervek Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: - osztályfőnöki, szaktanári, napközis nevelői dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret A tanuló magasabb fokozatot öt dicséret után kaphat. Jelentős teljesítmény esetén a fokozatok átléphetők. Versenyeredmények elismerése igazgatói dicsérettel: - Országos verseny1-10. helyezés - Területi, megyei verseny 1-6. helyezés - Városi verseny 1-3. helyezés Levelező versenyek eredményének figyelembe vétele: Amennyiben a levelező verseny utolsó fordulója személyes megjelenést, és a helyszínen történő további versenyzést igényel, a versenyeredményeket a fenti elvek alapján ismerjük el. Az iskola által alapított kitüntetések:

91

Albert díjat az a tanuló kaphatja, aki példaértékű személyiség, a közösségért végzett munkája kiemelkedő, és a 8 év alatt kiváló tanulmányi és versenyeredményei voltak.  „Az év tanulója” címet az adott tanév legkiemelkedőbb eredményt elért tanulója nyerheti el. Azonos versenyeredmények esetén a felső tagozatos tanuló előnyt élvez.  „Az év sportolója” címet az adott tanév legeredményesebb 1 fiú és 1 lány sportolója kaphatja.  A „Jó tanuló, jó sportoló” címet az a tanuló nyerheti el, aki több éven keresztül mind tanulmányi, mind a sport terén kimagaslóan teljesített.

Szent-Györgyi

Egyéb elismerési formák: Kitűnő

tanulmányi eredményt elért tanulók a tanév végén oklevélben és könyvjutalomban részesülhetnek. Aki 8 éven át volt kitűnő, jutalmát az iskola közössége előtt veheti át. Egyéb

kiemelkedő teljesítményt a tanév végén oklevéllel ismerünk el az osztály előtt.

A

kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben lehet részesíteni, melyet oklevéllel ismerünk el. A

dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

2. A BÜNTETÉS FORMÁI, FOKOZATAI: Büntetésben lehet részesíteni azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének. Az iskolai büntetések formái: a. osztályfőnöki, szaktanári, napközis nevelői, ügyeletes nevelői figyelmeztetés b. osztályfőnöki megrovás c. igazgatói figyelmeztetés d. igazgatói megrovás e. nevelőtestületi figyelmeztetés f. nevelőtestületi intés g. nevelőtestületi megrovás Ha a tanulónak az „a” pontban felsorolt 5 büntetése összegyűlik, a következő büntetési fokozat az osztályfőnöki megrovás. Újabb 5, az „a” pontban megjelölt figyelmeztetés összegyűjtése esetén a következő büntetési fokozat az igazgatói figyelmeztetés. Kezdeményezheti: - iskolavezetés - osztályfőnök - szaktanárok

92

-

munkaközösség-vezetők diákközösség

Súlyos fegyelmi vétség esetén a Nkt alapján kell eljárni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, az osztálynaplóba be kell vezetni és azt a szülő tudomására kell hozni. A jutalmazás és büntetés szabályait az iskolánk Házirendje tömören tartalmazza.

9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: - a házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása, illetve felkészülés a projektekre. - az első - negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra) valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - az ötödik - nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot - a tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy osztállyal legfeljebb kettő témazárót illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni (Részletes szabályozást a házirend tartalmaz.)

10. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Évente két alkalommal - ősszel és tavasszal - gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítésében, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák: TFR alapján a testnevelés helyi tantervben meghatározottak szerint. ÁLTALÁNOS MÉRÉSI SZEMPONTOK A

mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.

93

Valamennyi

próbát tornateremben valamint sportudvaron tornaruhában, sportöltözetben célszerű végezni. A mérést mindig előzze meg az általános és speciális bemelegítés. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen, objektíven mérhető, értékelhető a tanulók fizikai állapota. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor (minden próbán minimum 3 kísérleti lehetőség megadásával) a legjobb teljesítményt kell nyilvántartásba venni, és a megfelelő pontértéket, (a megadott táblázat segítésével) meghatározni. Az általános fizikai teherbíró-képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, szükség esetén fejlesztéséhez, valamint szintjének ellenőrzéséhez. A teljesítmény mérésére, értékelésére alkalmas próbákat azzal a tanárral legcélszerűbb elvégeztetni, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A próbák mérése és értékelése a (testnevelő) tanár irányítása mellett, a tanulók által önállóan végezhető. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fokozatos fejlesztése, mérése, az iskolai testnevelés részévé, kiemelkedő feladatává kell, hogy váljék.

11. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke A jegyzéket az egyes tantárgyak helyi tantervéhez csatoltuk. A jegyzék tantárgyakra lebontva tartalmazza az iskolai nevelő – oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését szolgáló eszközöket és alapfelszereléseket, figyelembe veszi a korszerű oktatási igényeket. 12. Záró rendelkezések I. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata: 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok, és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. 2. A 2016-ban a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezt a pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. II. A pedagógiai program módosítása: 1.

A pedagógiai program módosítására indoklás mellett javaslatot tehet: - az iskola igazgatója - a nevelőtestület bármely tagja - a nevelők szakmai munkaközösségei - a szülői közösség - az iskola fenntartója

94

A módosítási javaslatot és annak részletes indoklását az igazgató köteles 30 napon belül a nevelőtestület elé terjeszteni. A nevelőtestület többségi határozattal (a jelenlévők 50%-a + 1 fő) dönt a javaslatról. Ha a nevelőtestület a módosítás mellett dönt, az igazgató a döntés után 10 napon belül köteles a módosítási kérelmet a fenntartónak felterjeszteni, amennyiben a módosításnak pénzügyi vonatkozása is van. (Ha a módosításnak nincs pénzügyi vonatkozása, az intézmény igazgatója hagyja jóvá a módosításokat.) 2. A tanulók a pedagógiai program módosítását a diák-önkormányzati képviselők útján javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a intézmény igazgatójának jóváhagyásával válik érvényessé. 4. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától kell bevezetni. III. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Hozzáférhető elhelyezés biztosítása: - az iskola könyvtárában - az iskola igazgatóhelyetteseinél - az iskola honlapján - az iskola fenntartójánál Legitimációs záradék: Intézményünk helyi pedagógiai programját a nevelőtestület 2013. március 25-én határozatképes értekezletén elfogadta. Felülvizsgálatát 2016. évben határozta meg. 2013 . március 25-én az intézmény igazgatója jóváhagyta. Szolnok, 2013.március 25. (: Szappanos Józsefné :) intézményvezető

95

MELLÉKLETEK 1.sz melléklet Az osztályozással történő értékelés alól mentesített tanulókra vonatkozó értékelés Érvényes 2009/10-es tanévtől. 2013/14-es tanévtől az 1. és 5. évfolyam kivételével a többi évfolyamnál érvényben lévő óratábla kifutó rendszerben érvényes. TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK ÓRASZÁMA Évfolyam: Magyar Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének-zene Rajz Technika Testnevelés Összesen: Kötelezően választott: Informatika (bontva ) Idegen nyelv Testnevelés Választható óra: Angol nyelv Összesen: Tanórán kívül: Felzárkóztatás /tehetséggond. Énekkar-furulya (tagozat) Sportfoglalkozás (tagozat) Informatika szakkör (évf.) Szakkör:

1.

2.

3.

4.

8 5 1 1 1 1 3 20

8 5 1 1 1 1 3 20

8 5 1.5 1 1 1 2.5 20

7 3 5 2 1 1 1 2.5 22.5

1 1 2

1 1 2

2 2,5

1 2,5

24

24

24

1 27

1

1

1

1

1 2

2

2 4 2

2

FELSŐ TAGOZAT Évfolyam: Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Történelem Matematika Informatika Természetismeret Fizika

5.

6.

4 3 2 3,5 1 2 -

4 3 2 3,5 1 2 -

96

7. 4 3 2 3 1 1.5

8. 4 3 2 3.5 1 1.5

Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: Kötelezően választott: Osztályfőnöki Magyar Matematika Testnevelés Választható: Idegen nyelv vagy testnevelés Összesen: Tanórán kívül: Sportfoglalkozások: Énekkar: Tehetséggondozás/felzárkóztatás

1 1 1 3 1 22.5

1 1 1 3 1 22.5

1.5 1.5 1.5 1 1 1 2 1 25

1.5 2 1.5 1 1 2 1 25

0,5 1 0,5 0,5

0,5 1 0,5 0.5

1 1 0,5

1 1 0,5

2 25-27

2 25-27

2 1 28,5-29,5

2 1 28,5-29,5

4 2 16

97

2. sz. melléklet A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi tanterve

Iskolánk, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola a kiemelt figyelmet igénylő (sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő ) tanulókat a többi tanulóval együtt, integráltan nevelő iskola. Arra törekszünk, hogy az iskola biztonságot nyújtó, természetes befogadó és elfogadó közege legyen minden kiemelt figyelmet igénylő gyermeknek. A helyi tanterv kidolgozásakor figyelembe vettük a kiemelt figyelmet igénylő tanulók különleges gondozásának jogforrásait. Iskolánk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szabályozását követve szervezi meg. A sajátos nevelési igényű tanulók közül annak a tanulónak a nevelését és oktatását biztosítja az iskola alapító okiratában foglaltak szerint, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján o beszédfogyatékos o mozgásszervi fogyatékos o egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral küzd) Biztosítjuk továbbá a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztő foglalkoztatását is. Differenciált óraszervezéssel, korrepetálásokkal segítjük a döntően környezeti ártalom miatt fellépő tanulási gyengeség leküzdését, ahol átmeneti következmény az elvárható tanulási eredményességtől való eltérés. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésének-oktatásának elvei: A kiemelt figyelmet igénylő tanulók esetében is a NAT-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek szerint kell megszervezni:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket kell megjelölni ott, ahol erre szükség van  igény szerint sajátos, a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket kell kialakítani és teljesíttetni  szükség esetén a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszerek és eszközök beépítése a nevelés, oktatás folyamatába  az iskola segítő megkülönböztetéssel, egyénileg is támogatja a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve.

98

A NAT alapján a differenciált tanítás-tanulás megvalósításához különösen fontosnak tartjuk a sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazását a különleges bánásmódot igénylő gyerekek esetében a nevelési-oktatási feladatok ellátásában. Az eredményes tanulás segítésének elvei közül kiemelt a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése. 2. Az integráció gyakorlati megvalósítása Iskolán belül fejlesztő foglalkozások szervezése a szakértői véleménnyel rendelkező tanulóink számára-speciálisan felkészült szakemberek segítségével. /gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus/ egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés keretében. B. Osztályokon belül történő differenciált tanulásszervezés. A pedagógus a tanórán rendszeresen differenciálást alkalmaz. (tanórai differenciált foglalkoztatás) A.

A.

Iskolán belül fejlesztő foglalkozások szervezése a szakértői véleménnyel rendelkező tanulóink számára-speciálisan felkészült szakemberek segítségével. /gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, nyelv-és beszédfejlesztő pedagógus/ egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés keretében.

A különleges gondozás jelenti a többletszolgáltatások kialakításának és hozzáférhetőségének megvalósítását az intézményen belül. A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátás speciális feltételek, eszközök és szakemberek meglétét igényli. Sajátos nevelési igényű tanulók esetében a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentésére irányuló és az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt szolgáló feladatok elvégzéséhez a fogyatékosság típusának megfelelő szakirányon szerzett gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanári szakképzettséggel rendelkező szakembert biztosítunk./ logopédus, gyógytornász, szurdopedagógus, oligofrén-pszichopedagógia szakos gyógypedagógus/ Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség esetén gyógypedagógus és/vagy fejlesztő pedagógus vezeti a fejlesztő foglalkozást. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a rehabilitációs célú órakeretben terhére javasolt sérülés-specifikus ellátást biztosítjuk: fejlesztő terápiák, pszichopedagógiai, logopédiai gondozás, felzárkóztatás. A gyerekek a heterogén osztályban maradnak és csak tanórán kívül, sérülés-specifikus ellátás idejére pl: a diszlexia reedukáció, diszkalkulia kezelése idején válnak külön a társaiktól.

99

Az egyéni fejlesztés: - nem korrepetálás, nem rátanítás - elsősorban a pszichés funkciókra épül, és nem a teljesítményre - támaszkodik a meglévő képességeikre, az ép funkcióikra - indirekt, azaz a tünetek okaira irányuló - a fejlesztendő korosztály érési folyamatához igazodó - tudatosan megtervezett,hosszú távú pedagógiai folyamat - kiterjed az egész személyiségre. Az osztályon belüli rendszeres differenciálás az osztálytanítók és szaktanárok feladata. 1. Pedagógiai vizsgálatok a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési területekre vonatkozóan. 2. A fejlesztési tervek elkészítése. 3. Csoportok, órarend kialakítása. 4. A szülőkkel, érintett pedagógusokkal való kapcsolattartás 5. A tantárgyi értékelés alóli mentesítés 6. A gyógypedagógiai-fejlesztő pedagógiai terápiás munka 7. A rehabilitációs foglalkoztatásban részesülő tanulóink munkájának, fejlődésének értékelése 8. Intézményi szakmai kapcsolatok Pedagógiai vizsgálatok a szakértői véleményben megfogalmazott fejlesztési területekre vonatkozóan Szeptemberben kerül sor a már diagnózissal rendelkező tanulóink „állapotfelmérésére”, azaz diagnózisának és a szakvéleményben megfogalmazott fejlesztési javaslatainak megfelelő részképességek, és/vagy olvasás-szövegértés-helyesírás valamint matematikai képességeinek vizsgálatára. Felhasználjuk az előző tanév záró méréseit is. A mérési eredményeket vizsgálati jegyzőkönyvben rögzítjük, ami tartalmazza a tanuló diagnózisát, a szakvéleményben javasolt fejlesztési területeket és a vizsgálati eszközöket, a mérések eredményeit. Kontrollvizsgálatra a tanév végén kerül sor. Mivel ugyanazon vizsgálat elvégzésére nem kerülhet sor meghatározott időintervallumban, ezért a nevelési tanácsadó szűréseit akkor sem végezzük, ha arra kompetenciánk van. Elsősorban összeállított pedagógiai mérőlapokkal értékeljük a fejlődést, ettől a Meixner – féle szókincsvizsgálat és az olvasásvizsgálat izolált betűk, szótagok, szavak olvasásánál tekintünk el. 1.

2. A fejlesztési tervek elkészítése. Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésénél szem előtt tartjuk a gyermek fő tünetét, a szakvélemény javaslatait, a vizsgálati eredményeket, a foglalkozások célját, a fejlesztés tervezett hangsúlyait. A fejlesztő órákon nem korrepetálás zajlik, hanem korrekció, reedukáció. Az egyéni fejlesztési terv-három hónapra vonatkozóan- tartalmazza a szeptemberi mérések eredményeit, a szakértői véleményben javasolt és a mérések alapján prioritást élvezőkiemelt fejlesztési területeket, a felhasznált eszközöket. 100

3. Csoportok, órarend kialakítása A tanulók órarendjének elkészítésénél több szempontot kell figyelembe venni:  diagnózisát  életkorát  osztályfokát  a szakértői véleményben megfogalmazott fő fejlesztési területeket  az esetlegesen meglévő másodlagos magatartási zavar mértékét,pszichés állapotát  képességeit, készségeit, egyéb pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet) fejlettségi szintjét  a rendelkezésre álló óraszámot  diszlexia reedukáció esetén például a legszembeötlőbb tünetek is lehetőleg azonosak legyenek  a gyerekek eredeti tanórai órarendjét. Szeptemberben kerül sor a csoportok és a rehabilitációs órarend kialakítására. 4. A szülőkkel, érintett pedagógusokkal való kapcsolattartás Az Nkt 62.§ alapján a pedagógus kötelessége, hogy:-a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse. A szülő kötelessége (Nkt. 72.§) különösen, hogy:gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét.

A szülőkön, tanárokon keresztül főként a másság elfogadására irányuló hatás elősegítésére sok időt fordítunk. Elutasítjuk, hogy diszkriminációt, megbélyegzést jelentsen a gyerekek számára, hogy fejlesztő foglalkozásra járnak. A különleges gondozásban részesülő gyermekek, tanulók fejlesztéséhez különösen fontos a szülők közreműködése. A nemzeti köznevelésről szóló törvény 72. § - a szülői jogok között felsorolja többek között azt is, hogy a gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. A fejlesztési tervek elkészülte után október hónapban tájékoztatjuk a szülőt és külön az érintett pedagógusokat a mérési eredményekről, a fejlesztési terv tartalmáról. Felhívjuk a szülő figyelmét, hogy a fejlesztés nem korrepetálás, hogy a gyermek állapotának megfelelően szükség van az otthoni megsegítésre, ellenőrzésre az aktuális tananyagra vonatkozóan. A fejlesztés nem helyettesítheti az otthoni folyamatos, irányított gyakorlást, s emellett szükség van/lehet az iskolai foglalkozások keretében külön korrepetálásokra is.

101

A tanév során lehetőséget biztosítunk a fejlesztő órai munkába való betekintésre, nyílt órákat szervezünk a szülők számára minden csoportban. A tanév végén elkészítjük a rehabilitációs foglalkoztatásban részesült tanulóinkról a kontrollvizsgálatok alapján a szöveges értékelést, amit részben az illetékes szakértői bizottság, részben a szülő számára megküldünk. Erről szükség esetén külön tájékoztatjuk. 5.A tantárgyi értékelés alóli mentesítés A kiemelt bánásmódot igénylő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az osztályozással és érdemjeggyel történő értékelés és minősítés alól. Ebben az esetben a törvény a szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő a Nkt. 56 §(a) Az osztályozás alól mentesített tantárgyból az érintett szaktanár készíti el a szöveges értékelést félévenként. 6.A gyógypedagógiai-fejlesztő pedagógiai terápiás munka A leggyakrabban előforduló kognitív pszichikus funkció zavarok:  A percepció zavarai: A vizuális, akusztikus, taktilis, helyzet- és mozgásérzékelés, különbözõ modalitások felfogásának nehézségeit jelentik. Ebbõl adódik a formák, arányok, irányok, térdimenziók érzékelésének tévesztése.  A beszédszervezõdés, a nyelvi nehézség zavarai: A beszédészlelés, beszédmegértés, szimbólumok képzése, felismerése, a szó- és jelentéstartalmak értelmezésében nyilvánul meg. Az artikuláció zavara, a szókincs fejletlensége, grammatikai akadályozottság mind a tanulási zavarhoz vezethet.  Az emlékezet gyengesége: A memória különbözõ fajtáinak sérülése, gyenge mûködése a tanulási nehézségre ható tényezõ. Az emlékezet egyenetlensége, a verbális tartalmak megõrzése, felidézése, a rövid- és hosszú távú memória tárolt információinak mennyiségi felidézése kevés, pontatlan, hiányos lehet.  A lateralitás, a saját test, illetve a térérzékelés akadályozottsága: A tanulást akadályozhatja a keresztezett vagy kevert dominancia. A síkban, térben való tájékozódást, a sorrendiség felidézését, az irány észlelését, tartását nehezíti.  A mozgáskoordináció, a finommozgások zavara: Az alap kultúrtechnikák elsajátításához nélkülözhetetlen a finom- és nagymozgások koordinációja. A tanulási zavar jelentõs okaként ezeknek koordinálatlansága jelenik meg. A tanulási zavar leggyakrabb megjelenési formái az iskolai teljesítményben:  a diszlexia / BNO F 81/  Az olvasásban: betűtévesztések, betűkihagyások- és betoldások, szótagkihagyások- és betoldások, reverziók, elõvételezések, perszeverációk, szóroncsok fordulnak elõ.  Az olvasás tempója lassúbb.  A beszéd területén jelentkező tünetek: nyelvi fejlettség elmaradásai, megkésett beszédfejlődés, kevés aktív szókincs, szóértési- és megtalálási nehézségek.  Egyéb lényeges tünetek: nagy- és finommozgás koordinációjának zavara, bizonytalan testséma, fejletlen ritmusérzék, lateralitás zavar, szem-kéz koordináció zavar, formaemlékezeti fejletlenség, kialakulatlan alak-háttér ismeret, vizuális megfigyelő, ellenőrzőkészség zavara, emlékezeti gyengeség, tartós figyelmi zavar, analizáló-szintetizáló fejletlenség.

102



A magatartásban fellépő tünetek: védekezési és kitérési mechanizmusok, agresszivitás, kompenzáció, szorongás, depresszió, valamint szomatikus tünetek.

Fejlesztése:

Meixner-féle diszlexia terápia Gósy-féle beszédpercepciós terápia Részképességek fejlesztése a szakértői vélemény alapján

 A diszgráfia ( BNO F 81.1)  A finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt az írás technikai része nehéz. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk formája szálkás, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.  Görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás mellett az írásképe erős nyomatékú.  A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja. Tollbamondás után nagyon sok hibát ejt. Fejlesztése: Meixner-féle diszgráfia terápia Gósy-féle beszédpercepciós terápia Részképességek fejlesztése a szakértői vélemény alapján  diszcalculia (BNO F 81.2) A diszkalkulia a számolási képesség részbeni hiányát, zavarát jelenti.  Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, alkalmazásának nehézsége. Fejlesztése:

Dékány – féle diszcalculia terápia Részképességek fejlesztése a szakértői vélemény alapján

 kevert specifikus fejlődési zavarok( BNO F 83) A beszéd, a nyelv ,az iskolai készségek,és a motoros funkciók kombinált fejlődési zavara észlelhető, de egyik tünet sem elegendően kifejezett, hogy önállóan alkalmazható volna. A zavar általában a kognitív funkciók károsodásával társul. Fejlesztése: Kognitív terápia, részképességek fejlesztése a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján  a beszéd specifikus fejlődési rendellenessége( BNO F 80) Azok a zavarok tartoznak ide, ahol a nyelv elsajátításának a folyamata az egészen korai fázistól zavart. A beszéd és a nyelv fejlődésének a zavarait gyakran követi társuló probléma mint az olvasási, helyesírási nehézség, személyközi kapcsolatok zavara, emocionális és viselkedési zavarok. Fejlesztése: Beszédészlelés, beszédértés fejlesztése  iskolai készségek kevert zavara( BNO F 81.3) Meghatározott zavara az aritmetikai, olvasási és helyesírási készségeknek.

103

Fejlesztése: Részképességek fejlesztése a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján

 enyhe mentális retardáció ( BNO F 70) Abbamaradt vagy nem teljes szellemi fejlődés, amelyre jellemző a különböző készségek romlása, melyek az intellektus minden szintjét érinthetik, mint pl.: kognitív, nyelvi, mozgásbeli, szociális készségek és képességek. Fejlesztése: Kognitív terápia, részképességek fejlesztése a szakértői véleményben megfogalmazottak alapján A reedukációs órák a kötelező tanítási órákon túl, délután zajlanak, s így a tanulók megfelelő motiválására kiemelt figyelmet kell fordítani. Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés során minden kiemelt figyelmet igénylő tanuló egy gyógypedagógushoz vagy fejlesztőpedagógushoz tartozik, aki a szakértői vélemény alapján egyéni fejlesztési tervet dolgoz ki számára, a tanulókról egyéni fejlesztési naplót vezet. Szükség esetén - a kötelező felülvizsgálaton túl - javaslatot tesz a szakértői bizottságnak újabb vizsgálat elvégzésére. Szorosan együttműködve dolgozik azzal a pedagógussal, aki abban a csoportban tanít, ahol a gyermek integrációja megvalósul. A fejlesztéssel kapcsolatos összes feladatot megbeszélik, együttesen dolgoznak a tanuló fejlődése érdekében. A felvételi pedagógiai vélemény a tanulóról szerzett tapasztalatokat, megfigyeléseket, esetleg pedagógiai vizsgálati teszteredményeket tartalmazza. A pedagógiai véleményt minden tanév kezdetén tanuló rehabilitációs foglalkoztatásáért felelős gyógypedagógus-fejlesztőpedagógus és osztályfőnöke, tanítói, tanárai együtt alakítják ki , hogy ez alapján kerüljön sor az adott tanévre vonatkozó célkitűzések meghatározására. A fejlesztést végző szakember minden fejlesztési év végén írásban készít értékelést a tanuló fejlődéséről, a fejlesztő órákon történt megfigyeléseikről részben a szülő, részben az érintett szakértői bizottság számára. Az értékelés logopédia területén az OM SULINOVA 2004. Logopédia című kiadványának értékelés, minősítés szempontsorai alapján történik. A sajátos nevelési igényű tanulók és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdők értékelésekor a pedagógiai – gyógypedagógiai vizsgálatok eredményeire, a tanuló folyamatos megfigyelésének tapasztalataira támaszkodunk. A gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus a kiemelt bánásmódot igénylő tanulók vizsgálati eredményeinek ismeretében minden tanévben kidolgozza saját munkatervét és órarendjét, a rábízott gyermekekről és fejlesztésükről egész évben gondoskodik. Egyéni fejlesztésbe a tanév során szeptemberben és félévkor lehet tanulókat bevonni. A fejlesztő szakemberek diagnosztizált tanulók esetében minden tanév október első két hetében tájékoztatják a szaktanárokat a tanuló aktuális állapotáról. A tájékoztatás felső tagozaton évfolyamonként lehetőség szerint csoportosan, a szaktanárok és az osztályfőnökök részvételével, az iskolavezetés jelenlétében zajlik.

104

Új diagnózis esetén a szakvélemény kézhezvételét követő két hét alatt történik meg a tájékoztatás. A gyógypedagógus/fejlesztő pedagógus napi munkája során a tanulók különleges gondozási igényének megfelelő egyéni óratervet készít.

7. A rehabilitációs foglalkoztatásban részesülő tanulóink munkájának, fejlődésének értékelése A fejlesztés eredményességének a minősítése: Nem minősíthető a tanuló, ha a megtartott foglalkozások száma kevesebb, mint tíz - illetve ha a fejlesztő foglalkozások feléről, vagy több, mint feléről hiányzott. Nem javult minősítést kap, ha nem alkalmazkodott a foglalkozások rendjéhez, ha nem fogadta el a közös munka módszerét, nem együttműködő, nem tud bekapcsolódni a foglalkozások tevékenységeibe, nem javult készültségének szintje, nem mutat érdeklődést az ismeretek iránt és valóban nem is történt javulás az állapotában. Keveset javult minősítést adunk akkor, ha a gyermek állapota nem javult, viszont előállt az alkalmazkodás, cselekvésszervezés és szabályozás kívánatos mértéke, ha motivált a foglalkozásokon való részvételben, feladatvállaló és feladatmegvalósító. Ha tud az apró sikereknek örülni, ha érdeklődéssel vesz részt a feladatmegoldásokban és közeli időben várható állapotában egy vagy több területen változás. Részben javult minősítést adunk akkor, ha a megnevezett célterületek fejlesztése következtében javulásának mértéke vizsgálattal vagy becsléssel igazolható, ha a tanuló iskolai és otthoni környezete visszajelzést ad a tapasztalt változásról. Lényegesen javult minősítést adunk, ha a tanuló hiányosságai és elmaradásai több mint felerészben megszűntek vagy pótlódtak, ha a foglalkozások nyomán a teljesítményjavulást pedagógusai is észreveszik , és ez a pedagógiai értékelésben megmutatkozik, ha a tanuló személyisége rendezettebb lett. Sikerkritériumnak a sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. 8.Intézményi szakmai kapcsolatok A fejlesztőpedagógus együttműködik a gyermek osztályfőnökével, osztálytanítóival, nevelőivel , szükség esetén a T. K.V.SZ.R.B. és/vagy a Nevelési Tanácsadó szakembereivel, az iskola gyermekvédelmi felelőseivel. Az iskola érintett pedagógusaival a folyamatos konzultáció a sajátos nevelési igényű tanulók előrehaladásáról közös feladat. Az kötelező szakértői vélemény felülvizsgálatokhoz elkészíti a kért pedagógiai jellemzéseket az általa fejlesztett tanulókról.

105

C.

Osztályokon belül történő differenciált tanulásszervezés. A pedagógus a tanórán rendszeresen differenciálást alkalmaz. (tanórai differenciált foglalkoztatás)

A tanórai differenciált foglalkoztatás alkalmával a kiemelt bánásmódot igénylő gyermek, tanuló a többi tanulóval egy osztályban oktatott és nevelt gyermek. A tanuló fejlesztőpedagógusa és/vagy gyógypedagógusa segíti az osztálykereten belüli elfogadás, tolerancia, empátia, és pozitív diszkrimináció megvalósulását valamint a lehetőségekhez mérten a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazását a tanulóval szemben. A pedagógus a tananyag átadásánál és számonkéréskor - a sajátos nevelési igénynek megfelelő mértékben-differenciál. Rugalmas a tanulásszervezésben, előtérbe helyezi az együttműködésen alapuló tanulási formákat és a differenciáláson alapuló feladatátadást. Október közepéig minden elsősünk a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-8 évesek számára (DIFER PROGRAMCSOMAG) szűrővizsgálatán vesz részt. A fejlesztésben részt vevő szakemberek indokolt esetben, pedagógus kérésére, szülő előzetes tájékoztatása mellett további vizsgálatokat is végezhetnek: Pl: mozgásvizsgálat,figyelem vizsgálat, Beszédhallás-beszédészlelés-beszédértés vizsgálat, Kulcsár Mihályné-féle szűrővizsgálat, Nebuló program szűrővizsgálatai, diszlexiaveszélyeztetettség vizsgálata a logopédiai előrejelző gyorstesztekkel stb. Mindezek eredményei alapján, ha arra szükség van, a szülő egyetértésével kezdeményezzük a nevelési tanácsadó vizsgálatát is. Tanév közben a szülő, a szaktanárok vagy az osztályfőnök jelzése után szűrővizsgálatot csak a nevelési tanácsadó szakembere végez, előzetes egyeztetés, felterjesztés alapján. Mellékletek: Pedagógiai vizsgálatok eredményei I. Szent-Györgyi Albert Általános Iskola

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola Szolnok A tanuló neve:……………………………………. Osztálya:………………………………………….. ÉRTÉKELÉS AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSBEN RÉSZT VETT TANULÓRÓL A …….. tanév Egyéni fejlesztő órák száma:………………óra Hiányzott:…………………………………. .órát A szakértői vélemény és a tanév eleji felmérések alapján az egyéni fejlesztés kiemelt feladatai voltak:

106

A félévi felmérések eredményei alapján: LÉNYEGESEN FEJLŐDÖTT RÉSZBEN FEJLŐDÖTT KEVESET FEJLŐDÖTT NEM FEJLŐDÖTT NEM MINŐSÍTHETŐ Szolnok, .................................................

................................. fejlesztőpedagógus

107

3. sz. melléklet Az osztályozással történő értékelés alól mentesített tanulókra vonatkozó értékelés ÉLŐ IDEGEN NYELV: 3. osztály Önálló munkavégzése: példás – jó - változó Hallás utáni értése: megérti az óravezetéssel kapcsolatos utasításokat, azokat magabiztosan, önállóan végrehajtja – megérti az óravezetéssel kapcsolatos utasításokat, de elvégzésükhöz segítségre szorul – sokszor nem érti az óravezetési utasításokat, rendszerint segítségre szorul a feladat végrehajtásánál – legtöbbször nem érti a tanári utasításokat Hallás utáni megértése: biztos – hallás utáni megértése esetenként bizonytalan – hallás utáni megértése bizonytalan – hallás utáni szövegértése gyenge Beszédkészség: alapvető kommunikációs szándékait ki tudja fejezni , a tanult nyelvi elemeket helyesen használja szituációkban – a tanult nyelvi elemeket igyekszik beszédhelyzetekben használni, alkalmanként bizonytalan – a tanult nyelvi elemeket szituációba illesztve nem tudja helyesen használni – nem kapcsolódik be a kommunikációba, szándékait csak szavakkal jelzi szókincse biztos – szókincse hiányos Olvasási készség: érti az ismert szövegeket – szövegértése jó - rövid mondatokat megért – szövegértése gyenge Feladatok megoldása: önállóan – kis segítséggel – sok segítséggel Íráskészsége: helyesen másol – a másolásban néha hibát vét – másolása gyakran hibás A tanuló teljesítményének, előmenetelének minősítése idegen nyelvből: kiválóan teljesített – jól teljesített – megfelelően teljesített – felzárkóztatásra szorul

Dátum: …………………….. ……………. szaktanár

……………………. intézményvezető

ÉLŐ IDEGEN NYELV: 4. osztály-8. osztály Önálló munkavégzése: példás – jó - változó Hallás utáni értése - Megérti az óravezetéssel kapcsolatos utasításokat, azokat magabiztosan, önállóan végrehajtja. – Megérti az óravezetéssel kapcsolatos utasításokat, de elvégzésükhöz segítségre szorul. – Sokszor nem érti az óravezetési utasításokat, rendszerint segítségre szorul a feladat végrehajtásánál. – Legtöbbször nem érti a tanári utasításokat. Hallás utáni megértése: biztos – esetenként bizonytalan – bizonytalan – gyenge Beszédkészsége - Alapvető kommunikációs szándékait ki tudja fejezni, a tanult nyelvi elemeket helyesen használja szituációkban. -A tanult nyelvi elemeket igyekszik beszédhelyzetekben használni, alkalmanként bizonytalan ebben. – A tanult nyelvi elemeket szituációba illesztve nem tudja helyesen használni. – Nem kapcsolódik be a kommunikációba, szándékait csak szavakkal jelzi. 108

Szókincse: biztos – szókincse hiányos Olvasási készség: érti az ismert szövegeket – szövegértése jó - rövid mondatokat megért – szövegértése gyenge Feladatok megoldása: önállóan – kis segítséggel – sok segítséggel Íráskészsége: helyesen másol – a másolásban néha hibát vét – másolása gyakran hibás A tanuló teljesítményének, előmenetelének minősítése idegen nyelvből: kiválóan teljesített – jól teljesített – megfelelően teljesített – felzárkóztatásra szorul

Dátum: ………….. …………….. szaktanár

………………………….. intézményvezető

A MENTESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ TANULÓK ÉRTÉKELÉSE MAGYAR NYELV –ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL 5 – 8. ÉVFOLYAM Az írás alaki részének értékelése:  írásképe  vonalközben való tájékozódása  írása

esztétikus, rendezett

elfogadható

megfelelő

nem megfelelő

jól olvasható

nehezen olvasható a szabályostól olykor eltérő nagyon kicsi betűkkel ír

 betűírása

szabályos

 betűmérete

megfelelő

 a szavakra történő tagolása

egyértelmű

nem egyértelmű

 az ékezetek, írásjelek jelölése

egyértelmű

nem egyértelmű

csúnya, rendezetlen

gyakran eltérő nagy méretű betűket ír

szabálytalan

A helyesírás értékelése:  mondatkezdő nagybetű

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 magánhangzók időtartama

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 mássalhangzók időtartama

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 j – ly írása

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 mondat végi írásjelek

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 tulajdonnevek írása

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

109

 szavak egybe- ill. külön írása

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 zöngés – zöngétlen mássalhangzók

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 szavak és toldalékok kapcsolása

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

 a szóelemzés elvének érvényesítése

helyesen jelöli

ritkán elvéti

gyakran elvéti

Dátum: …………………………………….. ……………………. szaktanár

…………………………… intézményvezető

A MENTESÍTÉSSEL RENDELKEZŐ TANULÓK ÉRTÉKELÉSE MAGYAR NYELV –ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL 1. OSZTÁLY Magyar irodalom: Szókincse: gazdag – választékos – korosztályának megfelelő – szegényes Beszéde: a hangokat tisztán ejti - néhány hangot hibásan ejt - beszédhibája miatt logopédiai képzésre szorul Kifejező készsége: választékosan, mondatokban fejezi ki magát – rövid mondatokat használ – csak kérdésre válaszol Vers-és szövegtanulása: pontos – kevés hiba – megfelelő – fejlesztendő – jól hangsúlyoz – hibásan hangsúlyoz – monoton – nem tanulja meg Olvasás: Betűismerete: a tanult betűket összeolvassa – nem tudja összeolvasni Egy és többtagú szavakat: hibátlanul – kevés hibával – sok hibával olvassa Rövid mondatokat: hibátlanul – kevés hibával – bizonytalanul olvassa Betűzve – szótagolva – szóképekben – szólamokban – folyamatosan olvas Szóértése: biztos – bizonytalan Mondatértése: az olvasott mondatokat megérti – részben érti meg – nem érti meg Szövegértése: az olvasott szöveget megérti – részben érti – csak mondat szintjén érti – nem érti Az olvasási tempója: jó – megfelelő – kapkodó – lassú – nem egyenletes Összességében magyar irodalomból: kiváló – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul

Magyar nyelv: Betűírása: a tanult betűket biztosan ismeri és írja – a tanult betű felismerésében és írásában bizonytalan – bizonyos betűket téveszt ................................................ Betűírása a segédvonalak közt: vonaltól vonalig ír – a vonalköznél nagyobbak /kisebbek a betűi Betűkapcsolása: szabályos – nem mindig szabályos – hibás 110

Írásképe: esztétikus – pontos – tiszta – maszatos – rendetlen Írás tempója: jó – megfelelő – lassú – kapkodó – gyakorlást igényel Feladatmegoldása: jó – gyors – lassú – bizonytalan – csak segítséggel dolgozik – kapkodó, emiatt pontatlan Összességében magyar nyelvből: kiváló – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul Dátum:………………………………………. ………………… tanító

……………………………… intézményvezető

2. OSZTÁLY Magyar irodalom Szókincse: gazdag- változatos- korának megfelelő- szegényes Beszéde: tiszta, jól érthető- néhány hangot hibásan ejt- halk- jó hangsúlyú- hibás hangsúlyú – összefüggő - zavaros, nehezen érthető Vers- és szövegtanulás: pontos- kevés hiba- megfelelő- fejlesztendő- jól hangsúlyoz- hibásan hangsúlyoz- monoton- nem tanulja meg Olvasás: a szavakat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával olvassa rövid mondatokat hibátlanul- kevés hibával- sok hibával- szótagolva- szóképekben – szólamokban - folyamatosan olvas szövegértés: az olvasott szöveget megérti - részben érti - csak mondat szintjén érti – nem érti tempója: jó – megfelelő – lassú – kapkodó - nem egyenletes Magyar irodalomból összességében: kiváló – jó – megfelelő - fejlesztésre szorul Magyar nyelv A nyelvtani szabályokat ismeri és helyesen alkalmazza - ismeri, de nem jól alkalmazza - csak részben ismeri- nem ismeri Feladat megoldása: jó, - magabiztos – bizonytalan - csak segítséggel dolgozik Írásképe: esztétikus – megfelelő – elfogadható - olvashatatlan Betűformák, - kapcsolások: szabályosak - néha hibásak - hibásak Írástempója: lendületes – megfelelő – lassú – kapkodó - gyakorlást igényel Külalakja: szép - rendes, tiszta – elfogadható – rendetlen - maszatos Helyesírása: másolás: pontos- kevés hibával - figyelmetlen, sok hibával tollbamondás: pontos - kevés hibával - sok hibával emlékezetből írás: hibátlan - kevés hiba - sok hiba Magyar nyelvből összességében: kiváló – jó – megfelelő - fejlesztésre szorul Dátum:………………………………………….. ………………………………. tanító

…………………………….. intézményvezető

3. OSZTÁLY

111

Magyar irodalom Beszéde: tiszta, jól érthető – nehezen érthető – halk – összefüggő – csapongó – hadaró Szókincse: gazdag - korosztályának megfelelő - szegényes Kommunikációs képessége: kezdeményező – bevonható – általában passzív – elutasító – társaira figyel – csak saját mondanivalójára figyel szívesen, oldottan kommunikál – nehezen nyilatkozik meg Vers- és szövegtanulása: gyorsan – könnyedén – nehezen –pontosan – pontatlanul tanulja meg Előadásmódja: élvezetes – kifejező – monoton – túlzó – hadaró Hangos olvasása: kifejező – folyamatos – szólamokban – akadozó – pontos – pontatlan - nagyon hibás Szövegértése: szöveget önállóan megérti – segítséggel érti meg – csak mondatokat ért meg – kérdésekre válaszol – kérdésekre sem tud válaszolni Fogalmazása: szóbeli szövegalkotás: kiemelkedően jó – mondatai jól kapcsolódnak – segítséget igényel – gondolatai gyakran összefüggéstelenek – gyakori a szóismétlés Írásbeli szövegalkotás: kiemelkedően jó – mondatai jól kapcsolódnak – segítséget igényel – rövid tőmondatokat ír - gondolatai gyakran összefüggéstelenek – gyakori a szóismétlés – időrendi hibát követ el Összességében magyar irodalomból: kiváló – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul Magyar nyelv A nyelvtani szabályokat ismeri és helyesen alkalmazza – a szabályokat ismeri, de nem jól alkalmazza – csak részben ismeri – nem ismeri Mondatfajták felismerése: hibátlan – kevés hibával – sok hibával – kever A szófajokat: önállóan felismeri, megnevezi – segítséggel ismeri fel – nem ismeri fel Helyesírása másolásnál: hibátlan – kevés hiba – sok hiba tollbamondásnál: hibátlan – alig hibázik – gyakran hibázik – sok a hiba emlékezetből írásnál: hibátlan – kevés hiba – sok hiba Írásmunkái: pontosak, rendezettek – pontatlanok Jellemzőhibái: .......................................................................................................................... Írásképe: esztétikus – egyéni – rendezetlen – olvashatatlan Írástempója: jó – megfelelő – lassú – kapkodó – fejlesztésre szorul Összességében magyar nyelvből: kiváló – jó – megfelelő – fejlesztésre szorul Dátum: ……………………………………….. ………………….. tanító

…………………………… intézményvezető

4. OSZTÁLY Magyar irodalom Szókincse: gazdag – választékos – megfelelő – sokat fejlődött – szegényes

112

Beszéde: tiszta, jól érthető – halk – jó hangsúlyú – hibás hangsúlyú – összefüggő – sokat fejlődött – nehezen érthető – hadaró Kommunikációs készsége: kezdeményező – bevonható – általában passzív – elutasító - társaira figyel – csak saját mondanivalójára figyel – szívesen, oldottan kommunikál nehezen - nyilatkozik meg Vers- és szövegtanulása: pontos – kevés hiba – megfelelő – gyenge – jól hangsúlyoz – hibásan hangsúlyoz – monoton – hadaró – nem tanulja meg Hangos olvasása: folyamatos – szólamokban – értő, kifejező – általában értő, kifejező, pontos – pontatlan – nagyon hibás – nehézkes – kezdetleges Szövegértése: biztos, az összefüggéseket felismeri – jó, kis segítséggel megérti az összefüggéseket – bizonytalan, az összefüggéseket még nem látja – kérdésekre válaszol – nem tud kérdésekre sem válaszolni Szöveg tartalmának visszaadása: jó – megfelelő – gyenge – csak kérdések segítségével mondja el Szöveg tagolása, lényegkiemelése: jó – megfelelő – gyenge – képtelen Vázlatkészítése: ügyes – jó – megfelelő – gyenge Fogalmazása: kiemelkedően jó – választékos a szókincse – a mondatai jól kapcsolódnak – segítséget igényel – rövid tő mondatokat ír– gondolatai gyakran összefüggéstelenek - a szavakat gyakran ismétli – értelmetlen – tagolt – tagolatlan Összességében magyar irodalomból: kiváló – jó – megfelelő – gyenge – még nem felelt meg Nyelvtan A nyelvtani szabályokat ismeri és helyesen alkalmazza – ismeri, de nem alkalmazza – csak részben ismeri – nem ismeri Feladatmegoldása: jó, magabiztos – bizonytalan – csak segítséggel dolgozik Mondatfajták felismerése: hibátlan – kevés hibával – sok hibával – keveri Szófajok felismerése: jó – bizonytalan – gyenge – nem ismeri fel Helyesírása: másolásnál: hibátlan – kevés hiba – sok hiba tollbamondásnál: hibátlan – alig hibázik – gyakran hibázik – sok hiba emlékezetből: hibátlan – kevés hiba – sok hiba Írásképe: esztétikus – egyéni – rendezetlen – olvashatatlan Írástempója: jó – megfelelő – lassú – kapkodó – gyakorolnia kel

Összességében nyelvtanból: kiváló – jó – megfelelő – gyenge – még nem felelt meg Dátum: .............................................. .......................................................... tanító

............................................... intézményvezető

113

114

4.sz. melléklet: Programok, illetve rendezvények csoportosítása az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok és eszközök törvényben előírtak szerinti használata érdekében

A Pedagógiai Programban szereplő tanórán kívüli tevékenységek, programok és rendezvények, melyek szervezője az intézmény Megnevezés

Gyakoriság, időtartam

Az intézményben megvalósuló programok, illetve rendezvények, melyek szervezője külső partner, de az intézmény diákjait és munkavállalóit érintik Gyakoriság, időtarMegnevezés Partner neve tam

Szent-Györgyi Nap

évente 1x 3 óra

Bolyai megyei matematika verseny

ÖSSZKÉP Alapítvány

évente 1x 4 óra

Villámangol nyelvtanfolyam I. Avanta bt

H,Sz,Cs: 17.30-18.30

Diákküldött közgyűlés

évente 1x 1 óra

Szülők, nevelők találkozója

Gyermekünk a jövő alapítvány,SZGYAÁI Diákjaiért alapítvány

évente 1x 10 óra

Villámangol Nyelvtanfolyam II .

K, Sz,P:15.00-16.00

Papírgyűjtés

évente 2x 2 nap

Bolyani megyei anyanyelvi verseny

ÖSSZKÉP Alapítvány

évente 1x 4 óra

Villámangol nyelvtanfolyam III. Avanta bt

H,Sz,Cs: 16.15-17.15

Biztonsággal két keréken városi közl vereseny évente 1x 5 óra

Zrinyi Ilona matematika verseny

MATEGYE Alapítvány

évente 1x 3 óra

Aerobic edzés

Cserba Beáta

H, Sz,P:19.00-20.00

Zenei hét

évente 1x 5nap

Bendegúz megyei anyanyelvi verseny

Bendegúz Gyerm. És Ifjúsági Akadémia

évente 1x 4 óra

Futball edzés

Kobela László

Cs: 20.00- 21.00

Állatok világnapja

évente 1x 4 óra

Silver AMI Táncgála SILVER AMI

évente 1x 4 óra

Futball edzés

Palcsó Tamás

K:19.00-20.30

Megemlékezés Aradi vértanúk

évente 1x 1 óra

Silver AMI Táncoktatás

SILVER AMI

heti 15x 1 óra

Kosárlabda edzés

Varga Tibor

Cs:18.30-20.30

Népmese hete

évente 1x 1hét

Sportnapok

Széchenyi Lakótelepért Egyesület évente 3x 3 óra

Kosárlabda edzés

Vargáné Molnár Enikő

Cs:18.30-20.30

Játékos történelmi vet.

évente 1x 2 óra

Szüreti Felvonulás

Széchenyi Lakótelepért Egyesület évente 1x 3 óra

Röplabda edzés

Szolnoki Sportcentrum Nonp. Kft

H,K,Sz,P:17.30-19.00

Kerékpárra fel!

Széchenyi Lakótelepért Egyesület évente 5x 6 óra

Karate edzés

Szolnoki Bajnokok Se

H:16.30-17.30,Sz:16.3019.00,P:17.00-18.30

Megemlékezés okt 23.

évente 1x 1 óra

115

Külső partner által szervezett programok, illetve rendezvények, melyek nem az intézmény diákjait és munkavállalóit érintik Megnevezés

Partner neve

Avanta bt

Gyakoriság, időtartam

Hallowen-party

évente 1x 3 óra

Hagyományőrző programok

Eredményes sportolók köszöntése

évente 1x 3 óra

Filharmónia koncertek

Széchenyi Lakótelepért Egyesület havonta 1x 5 óra Filharmónia KeletMagyarorsz. Noinprofit Kft évente 3 x1 óra

évente 1x 5 óra

Kenguru Nemzetközi Matematika verseny

ZALAMAT Alapítvány

évente 1x 2 óra

évente 1x 3 óra

Titok Bt környezetism, verseny

Titok Bt

évente 1x 2 óra

évente 1x 3 óra

Alapfokú művészeti oktatás

Széchenyi Körúti Ált,Is,Sportisk és AMI

hetente 5x 1 óra

Ünnepváró városi versmondó verseny

évente 1x 4 óra

Pályázatok konzorciumának megbesz.

Karácsonyi hangverseny

évente 1x 2 óra

Pályázati programok

Gazdaságfejlesztő és innovációs nonprofit Kft. Gazdaságfejlesztő és innovációs nonprofit Kft.

Gyeremekkarácsony

évente 1x 1 óra

Labdarugás

DSE

hetente 4x 2 óra

Ovi-logi matematika verseny

évente 1x 3 óra

Kötélugrás

DSE

hetente 3x 2 óra

Farsang alsótagozat

évente 1x 3 óra

Floorball

DSE

hetente 3x 2 óra

Farsang felsőtagozat

évente 1x 3 óra

Kosárlabda

DSE

hetente 2x 2 óra

Happy Taelents angol nyelvi megyi versen

Karácsonyi játszóház Karácsonyi vásár

havonta 1x 3 óra nyertes pályázat szakmai prog. Alapján

Iskolai szavalóverseny

évente 1x 3 óra

Kosárlabda

Szolnoki Sportcentrum Nonprof.Kft.hetente 3x 2 óra

Szent-Györgyi Töprengő megyei verseny

évente 1x 3 óra

Pedagógus kosárlabda

DSE

hetente 1x 2 óra

Témahét

évente 3x 1 hét

TÁMOP 3.2.11/10/1

Szolnoki Művészeti Egyesület

nyertes pályázat szakmai prog. Alapján

Márc.15. Iskolai ünnapség

évente 1x 1 óra

Iskolapszichológia

Pedagógiai Szaksz.

heti 7 óra

Nemzetközi labbdarugótorna

évente 1x 4 óra

Szurdopedagógia

Pedagógiai Szaksz

heti 2 óra

116

Fit-kid edzés I.

New Top Talent Se

H:16.30-18.30

Fit-kid edzés II

New Top Talent Se

H:15.00-16.00,Sz:15.00-17.30

Kézilabda edzés

Kötiviép B Kft

Sz:20.00-21.00

Székelykeresztúri vendégiskl fogadása

évente 2x 4 nap

Logopédia

Víz világnapja programjai

évente 1x 3 óra

Logopédia

Anyanyelv hete

évente 1x 1 hét

Gyógytorna

Kovácsné Grobarcsik Zsuzsanna Molnárné Lőwi Mariann

Föld napja

évente 1x 2 óra

Szűrővizsgálat

dr.Bugyi Zsuzsanna

évente 1x10 óra

Iskola Gála

évente 1x 4 óra

Pályaválasztási szülői értekezlet

TISZK

évente 1x2 óra

Sportjuniális

évente 1x 4 óra

Hitoktatás

Református hitoktató

heti 1x2 óra

DÖK nap

évente 1x 1 nap

Büfé Konyha üzemeltetése

Kenyeres Istvánné

Ballagás

évente 1x 2 óra

Tanévzáró ünnepély

évente 1x 2 óra

Informatika szakkör

hetente 1x 1 óra

Újságíró szakkör

hetente 1x 1 óra

Sakk szakkör

hetente 1x 1 óra

Kézműves szakkör

hetente 1x 2 óra

Közlekedési szakkör

hetente 2x 2 óra

Kézműáves tábor

évente 1x 1 hét

Matematikai logikai tábor

évente 1x 1 hét

Palánta tábor

évente 1x 3 nap

Sporttábor

évente 1x 2 hét (napi 2,5 óra)

On-line szavazós pályázatok

évente 1x 1 hónap

Háziversenyek

évente 20x 2 óra

Felvételi előkészítő

évente 4 x20 óra

Táncházak

évente 4 x 1 óra

Pedagógiai Szaksz.

heti 2 óra heti 2 óra heti 2 óra

Lépcsőfokok rajzverseny évente 1 x5 óra

117

Szülők Teaháza

évente 4x 1 óra

Történelmi vetélkedő

évente 1x 2 óra

Családi vetélkedő

évente 1x 3 óra

Néptánc

hetente 4x 1 óra

Iskolai sportrendezvény

évente 4x4 óra

Énekkar

heti 2x2 óra

Vizsgák

évente 2x 4 óts

Beíratkozás

évente 2x10 óra

Jubileumi rendezvények

5 évente 1 hét

DÖK ülés

2 havonta 2 óra

Tagozatgyűlés

évente 4x 1 óra

Munkaközösségi ért.

évente 4x 1 órax10

Megbeszélések,tréningek évente 150 óra Fogadóórák

évente 4x4 órax30 óra+szüks.szerint

Szakmai programok

évente 4x5 óra

Szülői értekezlet

évente 3x30x2 óra +2x2 óra

Konferencia

évente 2x3 óra

Kiállítások

három havonta

Hangversenyek

évente 2

Nyílt napok

2x30x4 óra

TÁMOP 3.2.4 programjai

nyertes pályázat szakmai prog. Alapján

Szülői választmány

évente 2x3 óra minimum

Szakszervezeti KT megbeszélések

évente 5 alkalom

Osztálytalálkozó

évente 4x1 óra

118

Tehets.gond., felzárkóztatás

heti 15 óra

Kompetenciamérés

évente 1x4 óra

Hitoktatás

hetente 2 óra

Óvodai pr.

évente 3x2 óra

SNI tanulók fejlesztése

heti 42 óra

Matematika tábor

évente 1x5 nap

Gyógytestnevelés

heti 12 óra

119

5. számú melléklet Közösségfejlesztési tevékenység Intézményünk a Köznevelési Törvénnyel (2011. évi CXC. törvény és módosításai) összhangban vállalja, hogy az iskolai rendezvények, versenyek, nyilvános események és ünnepek szervezését az aktív szülők és tanulók bevonásával és közreműködésével szervezi, építő ötleteiket beépíti a programba. Ebben a közösségfejlesztő tevékenységben felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának esettanulmánya, ami a „Legyünk kicsit boldogabbak” intézményünk által megvalósított közösségi esemény alapján készült. Az intézmény törekszik újszerű és innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri kapcsolatokat kiépíteni a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak az iskola környezetében közösségépítő, pozitív emberi tulajdonságokat erősítő, generációs problémákat csökkentő hatást elérni és arra ösztönözni.

120