A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Szent - Györgyi Albert Általános Iskola 1161. Budapest Csömöri út. 20. .: 406 - 4001 Fax: 402 - 4653

OM 035086

: [email protected]

A SZENT-GYÖRGYI ALBERT ÁLTALÁNOS ISKOLA MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA

Budapest, 2011. 10. 24.

Tartalomjegyzék

1. Bevezető

3.o.

2. Az intézmény minőségcéljai

4.o.

3. Az intézmény minőségirányítási rendszerének leírása

10.o.

4. Az országos kompetencia-mérések eredményeinek kezelési rendje

27.o.

5. A tanulók értékelésének IMIP-be foglalt rendje

28.o.

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

32.o.

7. Közalkalmazottak értékelése

33.o.

8. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelési szabályzata

55.o.

2

1. Bevezető Az intézményi minőségirányítási program törvényi háttere A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról a közoktatási intézmények számára előírja minőségirányítási programjuk elkészítését 2004. június 30.-ig, egyben 40.§ (10) és (11) bekezdése meghatározza a minőségirányítási program tartalmát is. Ezek szerint a közoktatási intézmény „…feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A fenntartói irányítás keretében Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzata Minőségirányítási programját a Képviselő-testület a 9/2004. (I.27.) számú határozatában jóváhagyta.

Az intézményi minőségirányítási program célja Az intézményi minőségirányítási program célja, hogy segítse a szervezet belső együttgondolkodását és közös munkálkodását a minőségi szemlélet érvényesítésében. A MIP a vezetést támogató hatékony eszközrendszer, mely a minőségi munkavégzés, a szervezetfejlesztés és az intézményi működési folyamatok fejlesztésének biztosítéka. Célja, hogy dokumentált formában kinyilvánítsa az intézmény minőségpolitikáját és a minőségcéljai megvalósítását szolgáló alapvető feladatokat. A minőségpolitika az intézmény, a szervezet működésének hosszú távra szóló elveit deklarálja. A minőségcélok a partneri igények és elvárások, valamint a pedagógiai program kiemelt szakmai céljainak elérését támogatják. A MIP meghatározza az intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását.

3

2. Intézményi minőségpolitika A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola küldetésnyilatkozata „Az iskola dolga, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni” – szól intézményünk mottója. (Szent-Györgyi Albert) A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 8 évfolyamos: diákjainkat a négy évfolyamos gimnáziumi, illetve szakközépiskolai továbbtanulásra készítjük fel. Elsődleges célunk olyan iskola működtetése, amelyben a társadalom, a szülő, a gyermek és a pedagógus elképzelései találkoznak. A gyerekekből jól képzett, problémamegoldó képességű, szilárd erkölcsökkel rendelkező embereket szeretnénk nevelni. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi, és iskolai nevelés eredményeképpen fegyelmezett, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott. Aki jó eredmények elérésére törekszik (játékban, tanulásban), van elképzelése a jövőjéről, becsüli a tudást. Képes az értő olvasásra, önálló tanulásra, önálló információ és ismeretszerzésre, gondolatait helyesen, és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban. Ismeri és ápolja és tiszteli nemzeti kultúránkat, anyanyelvünket, a természet és környezet értékeit, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, viselkedése udvarias, társaival együttműködő, szüleit és tanárait szereti, tiszteli. Munkánk során figyelembe vesszük az iskolával szemben támasztott partneri elvárásokat éppúgy, mint kialakult hagyományainkat, az iskola jó hírnevének megtartását, a folyamatos fejlődésre, fejlesztésre törekvést, a tehetséggondozást, az egyéni képességek fejlesztését. Kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek, a számítástechnika oktatása, a matematika, a magyar nyelv és irodalom tanítása, a testnevelés, valamint a szabadidő hasznos eltöltése. Korunknak megfelelő eszközök és módszerek alkalmazása Pedagógiai alapelveink: - Nyitott, családias légkör megteremtése - Tanulóink személyiségének fejlesztése - Egyéni képességek figyelembevételével a tehetség kibontakoztatása és a felzárkóztatás - Differenciált csoportbontás a hatékonyság érdekében - A kor követelményeinek megfelelő, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető tudás elérése - Önálló tanulás, önálló ismeret, önálló információ szerzés megtanítása

4

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola jövőképe Az elkövetkező években arra törekszünk, hogy a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolát olyan intézménnyé formáljuk, amelyben - évfolyamonként folyamatosan 3 osztály indul (3 emelt szintű tantervű osztály), - megvalósul a csoportbontás oktatás minden évfolyamon idegen nyelv, - a sokoldalú alapozás érdekében visszaállítjuk a művészeti tárgyak rangját, - rendelkezésre áll egy szituációs gyakorló szoba az 1 – 4. évfolyam részére a játékos idegen nyelv tanítás elősegítése érdekében. Hasonlóan fontos az informatikai társadalom követelményeinek megfelelően a számítógép segítségével történő munkavégzésre, tanulásra, gyors információszerzésre való felkészítés is. Ez megköveteli: - az idegen nyelv és a magas szintű informatikai és pedagógiai módszertani ismeretek birtoklását minden tanárnál; - középtávon az iskola rendelkezzen interaktív számítógépes előadóteremmel, ahol számítógép segítségével taníthatnak különböző tantárgyakat; - hosszú távon minden osztályteremben számítógép csatlakozási lehetőség kiépítése, biztosítva a laptop használatának lehetőségét Célunk, hogy mindezen elképzelések olyan kulturált környezetben valósuljanak meg, amely minden szempontból kielégíti egy XXI. századi iskolával szemben támasztott elvárásokat. Arra törekszünk, hogy az elkövetkező öt évben javítani tudjunk az épített és természetes külső környezet állapotán, valamint intézményünk felszereltségén, helyiségeinek és eszközeinek állagán.

5

2.1. Az intézmény minőségcéljai Pedagógiai minőségcélok Az intézmény pedagógiai programja – a Közoktatásról szóló törvény 48. §-ával és a Magyar Köztársaság

Alkotmányával összhangban – határozza meg az intézmény fő nevelési és oktatási céljait. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése. Célunk, hogy a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. - Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. - Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. - Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, segítőkészség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. - A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. - A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, önálló információ, önálló ismeretszerzés, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. - A kisebbségben élő magyarság tisztelete, megismerése és a magyarságért érzett felelősségés közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. - Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Nevelő és oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha: - Tanulóink többsége - több mint 50 % -a - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten felel meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. - A 4 évfolyamos középiskolába jelentkező tanulóink 70 % -a felvételt nyert az első helyen megjelölt intézménybe. - Végzős tanulóink 80 % -a ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, önálló tanulás és önálló ismeret szerzés. - Emeltszintű angol nyelv oktatása során a jeles minősítést kapott 8. osztályos tanulóink tudása megfelel az Európa Tanács által megfogalmazott B1 nyelvismereti szint követelményeinek. - Számítástechnika - informatika terén 8. osztályos tanulóink 20 % -a alapfokú felhasználói szintet ér el.

6

2.2 A fenntartói elvárásokból eredő célkitűzések Budapest Főváros XVI. Kerület Önkormányzata minőségirányítási programjában a IV.1. pontban megfogalmazta a Szent-Györgyi Albert Általános Iskolával kapcsolatos fenntartói elvárásait. A fenntartói elvárás rendszer alapján az intézmény az alábbi célokkal bővítette minőségcéljait: - Az intézmény fordítson figyelmet a pedagógiai hozzáadott érték mérésére. Sikerkritérium: - Az intézmény pedagógiai programja (a mérési és értékelési rendszer leírásában) tartalmaz a pedagógiai hozzáadott érték mérésével kapcsolatos méréseket, az abban foglaltakat az intézmény betartja, az eredményeket dokumentálni tudja. - Az intézmény rendelkezzen az alkalmazottak kiválasztásának szabályait rögzítő világos szempontrendszerrel. Sikerkritérium: - Az intézmény rendelkezik a munkatársak kiválasztására vonatkozó világos irányelvekkel, azokat az intézmény az új munkatársak kiválasztásáért felelős munkatársai ismerik és betartják. - Az intézmény vezetése biztosítsa a napi munkavégzés során a megfelelő információáramlást. Sikerkritérium: - Az intézmény munkatársai a szervezeten belüli információáramlással kapcsolatos elégedettsége legalább 75 %-os legyen. - Az intézmény használja ki a pályázati lehetőségeket. Sikerkritérium: - Az intézmény pályázati forrásbővítő tevékenysége az elkövetkező négy évben növekvő trendet mutat; - Az intézmény munkatársainak legalább 15 %-a működjön közre a pályázatok megalkotásában.

A fenntartói elvárásból adódó intézményi minőségcélok és cselekvési feladatok Fenntartói elvárás

Intézményi minőségcél

Cselekvési feladatok az intézményi minőségcélok végrehajtására

Tartsa be az intézmény működését szabályozó jogrendszer előírásait,

A jogszerű és jogkövető működés és működtetés biztosítása

Világosan fogalmazza meg a minőséggel kapcsolatos elvárásait,

Lásd Minőségirányítási program 6-7. oldal

Törvények, rendeletek, fenntartói utasítások folyamatos nyomon követése és a dokumentumok folyamatos karbantartása, A gazdasági és tanügy igazgatási területen dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése Lásd Minőségirányítási program

Kezdeményezze az intézményi munkáról készült beszámolók alapján a szükséges

A mérések alapján a fejlesztendő területek meghatározása az év végi beszámolókban

A fejlesztendő területekre intézkedési tervek készítése

Az érintettek bevonásával folyamatosan vizsgálja felül szabályozó dokumentumait,

A szabályozók és a működés koherenciájának biztosítása

A szabályzók ismeretének biztosítása, a szabálykövető folyamatok ellenőrzése

Biztosítsa a fejlesztéshez erőforrásokat,

folyamatos szükséges

Az intézményi folyamatokban humán és anyagi erőforrások optimális kihasználása

A folyamatok és erőforrások folyamatos feltérképezése, prioritási rend kialakítása, cselekvési tervek készítése

Kérje ki az intézmény alkalmazottainak és partnereinek (szülők gyermekek, fenntartó, stb.) javaslatait, segítse azok megvalósulását

A partneri igények folyamatos megismerése, beépítése az intézményi folyamatokba, az intézményi működés partneri kontroll alá helyezése

A partnerek azonosítása, az igénymérés módszereinek, periódusainak, a feldolgozás rendszerének, az elemzésnek kidolgozása, az artikulált igények alapján cselekvési tervek készítése, végrehajtása

beavatkozásokat,

7

. Segítse elő az intézmény jó hírnevének fejlődését,

Jogszabályi, szakmai elvárásoknak, a mikró/ makró környezet igényeinek megfelelő pedagógiai program, minőségirányítási program működtetése

Biztosítsa az intézmény jövőképének, küldetésének és értékrendjének közismertségét,

A partnerek ismerjék meg az iskola alapdokumentumaiban foglaltakat

Tegye rendszeressé a partneri igény és elégedettség méréseket,

A partneri igények, elégedettségi, illetve elégedetlenségi mutatók folyamatos nyomon követése

Vegye figyelembe azokat a javaslatokat, amelyek a vezetés munkájának javítását szolgálják Rendszeresen mérje, értékelje az intézmény pedagógiai tevékenységét, a tanulmányi munkát, a gyermekek neveltségi szintjét, Fordítson kiemelt figyelmet a pedagógiai hozzáadott érték mérésére, értékelésére Alkossa meg az alkalmazottak kiválasztásának szempontjait, Az érintettek közreműködésével alakítsa ki az intézményi célokkal összhangban lévő továbbképzési tervét,

A partneri kontroll folyamatos kezelése a fejlesztés érdekében

Alakítsa ki, majd működtesse az alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét Működtessen anyagi, erkölcsi ösztönző rendszert Rendszeresen szervezzen kétirányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket, ahol informálja az alkalmazottakat, és kérdéseiket megválaszolja

A pedagógiai hatékonyságának fejlesztése

munka

Intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése, értékelése, tovább fejlesztése. MIP megvalósításának éves értékelése. Az intézményi működés teljes körű önértékelése a vezetési ciklus 4. évében. A dokumentumok nyilvánosságának megteremtése elektronikus (honlap), valamint hagyományos írásos formában (prospektusok, tájékoztató anyagok, szórólapok), és szóbeli közlések (értekezletek, iskola napok, stb.) formájában, valamint a helyi média segítségével Partneri kommunikáció működtetése. Együttműködés kialakítása a szülőkkel. Rendszeres időközönként teljes körű, illetve reprezentatív felmérések folytatása, a fejlesztendő területekre intézkedési tervek kidolgozása, végrehajtása, ismételt ellenőrzés. A partneri vélemények folyamatos elemzése és beépítése az intézményi folyamatokba

IMIP 7. oldal „A” pont

A pedagógusok teljesítményértékelő rendszerének bevezetése, a tanulók fejlesztő értékelése, a teljesítmények mérése, a neveltségi szint mérése, a mérések alapján intézkedési és cselekvési tervek kidolgozása IMIP 7. oldal „A” pont

IMIP 7. oldal „B”pont

IMIP 7. oldal „B”pont

Az intézmény folyamataihoz a megfelelő humán erőforrás biztosítása

Pedagógus kompetenciák felmérése, a Pedagógiai programban megfogalmazottak alapján prioritások meghatározása, ez alapján preferált továbbképzések választása. Pedagógus továbbképzési program működtetése. Éves ellenőrzési terv készítése és működtetése, vezetők és pedagógusok teljesítményértékelő rendszerének és az önértékelő rendszernek működtetése

Az erősségek és fejlesztendő területek feltárása, a hatékonyság növelése

A teljesítmények elismerése

Intézményi ösztönző működtetése IMIP 7. oldal „C” pont

IMIP 7. oldal „C” pont

8

rendszer

Biztosítsa a napi munkavégzés folyamatossága érdekében a megfelelő információáramlást, az információk pontosságát, megbízhatóságát Az intézmény pénzügyi stratégiája feleljen meg a humán erőforrások és a tárgyi feltételek tekintetében a folyamatos fejlesztés elvének Vonja be az alkalmazottakat az intézmény rövid-, közép- és hosszú távú terveinek, programjainak készítésébe, azok rendszeres felülvizsgálatába, szükség szerinti módosításába, Használja ki a pályázati lehetőségeket.

IMIP 7. oldal „C” pont

Költséghatékony, működtetés

IMIP 7. oldal „C” pont

gazdaságos

Az intézményi folyamatok azonosítása, hozzájuk a megfelelő személyi és tárgyi feltételek rendelése

Az együttműködés fejlesztése

Arányos feladatelosztás tervezése, a humánerőforrás felhasználásának optimalizálása

További kiegészítő források megteremtésével a tárgyi feltételek fejlesztése.

Támogatók, szponzorok felkutatása, pályázatok készítése. A források minőségcélokat szolgáló felhasználása, dokumentálása. (IMIP 7. oldal „D” pont) Az intézményi folyamatokhoz ellenőrző pontok rendelése, az ellenőrzés módszereinek kiválasztása, az ellenőrzés ütemezése, a felelősök kijelölése, az ellenőrző rendszer működtetése (IMIP 12. oldal) IMIP 29. oldal

Az intézmény teljes működését lefedő belső ellenőrzési rendszer kidolgozása és működtetése

Az intézményi folyamatok átláthatóságának megteremtése, a működés hatékonyságának növelése

A rendszeres intézményi önértékelést tervezése A partneri (gyermek, szülő, fenntartó stb.) igény és elégedettségmérés, annak ütemtervének tervezése A nevelési pedagógiai programban foglaltak beválásának, teljesülésének, a pedagógiai munka eredményességének mérését, értékelését tervezze Tervezze meg a külső és belső továbbképzéseket

Az oktató nevelő munka hatékonyságának növelése Az oktató nevelő munka partneri kontroll alá helyezése a minőség javítása érdekében

az intézményi belső szabályzóés dokumentációs rendszer folyamatos fejlesztése

A tervszerűség, fejlesztése

Az oktató nevelő hatékonyságának növelése

munka

A humán erőforrások célirányos fejlesztése

átláthatóság

9

IMIP 23-24. oldal

IMIP 11-23. oldal

A teljesítményértékelések, belső ellenőrzések alapján továbbképzések szervezése a fejlesztendő területekre, a belső továbbképzési rendszer működtetése Az intézményi folyamatszabályozások áttekintése, a szükséges szabályzók bevezetése, működtetése, az ellenőrzések dokumentálása.

3. Az intézmény minőségirányítási rendszerének leírása Az intézményi vezetés folyamatai A gyorsan változó és több szempontból bizonytalan környezetben működő iskola vezetése csak akkor tudja hatékonyan működtetni az iskolát, ha megfelelő kezdeményezőkészséggel, a körülményekre való tekintettel, alkalmazkodása és rugalmasságra képes. A minőségirányítási program e fejezete írja le az intézmény vezetési folyamatait, kiemelten mindazon tevékenységeket, melyeken keresztül az intézmény vezetése biztosítja a minőség iránti elkötelezettségét növekedését, a folyamatos fejlesztés gyakorlatának kialakítását.

Az intézményvezetésre vonatkozó jogszabályok Az intézmény vezetési folyamataira, a vezetői feladatkörökre és felelősségre vonatkozó törvényi előírások:

Az iskolavezetés legfontosabb feladatai Színvonalas tanítás és iskolai szintű oktatásszervezés A tanítás és az oktatásszervezés ugyanannak a dolognak, a hatékony iskolai működésnek és a tanulók eredményes felkészítésének nélkülözhetetlen feltétele.

A szabályozás területe A közoktatási intézmény vezetőjének felelőssége és feladatköre

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (a 2003. évi LXI. törvény módosításaival) 54. § 55. §

A működés rendjének meghatározása

40. §

Pedagógiai program

44. § 48. §

Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje

53. §

Nevelőtestület

56. § 57. §

Szakmai munkaközösségek

58. §

Tanítási év rendje

52. §

A színvonalas tanítás a hatékony tanulásnak az osztálytermi tevékenység oldaláról való megközelítése, melynek főszereplői a tanárok, az oktatásszervezés ugyanennek a vezetés irányából való támogatása. Az iskola vezetésének biztosítania kell: A. A színvonalas tanítás feltételeit: - Felkészült pedagógusokat Az új alkalmazottak kiválasztásnak szempontjai a törvényben megfogalmazottakon túl fontos az iskola jövőképének való megfelelés. Előnyben részesülnek: - a több irányú diplomával rendelkezők - a számítógép felhasználói szintű ismerettel bírók - az iskola szabadidős tevékenységében aktív részt vállalók - fejlesztő pedagógiában való jártassággal rendelkezők illetve, az ilyen irányú tovább tanulást vállalók

10

- Pontos, mindenre kiterjedő tervezést: - Kimunkált tanmenetek - Céltudatos, választott tankönyvek - Tananyaghoz kapcsolódó tanórán kívüli tevékenység (múzeum, színház, tanulmányi kirándulás stb.) - Az IKT eszközök egyre nagyobb arányú alkalmazása - A kooperatív pedagógiai módszerek egyre nagyobb arányú alkalmazása - Tanórán kívüli tevékenység szervezése - Osztálytermi folyamatok szervezettségét: - Cél, feladat, módszer, ismétlés számonkérés - Szakmai segítségnyújtást: - Munkaközösségi szakmai megbeszélés - Egymás óráinak látogatása - Fiatal pályakezdős segítése

- A továbbképzéseken megszerzett tudás továbbadása - Gondoskodás a tanulókról: - Felzárkóztatás, tehetséggondozás - Szociális háló kialakítása - Napközi, tanulószoba, egyéni fejlesztés - Tanórán kívüli tevékenység szervezése Színvonalas oktatás kialakulását és fenntartását (oktatásszervezés) - Tanárok továbbképzése - Vezetői utánpótlás biztosítása - Belépő tantárgyak szakos lefedettsége (modul, etika stb.) - Integrált oktatásara való felkészítés - Módszertani továbbképzések - Másod diploma, szakvizsga megszerzésének lehetőségei - IKT továbbképzés - Tanárok ellenőrzése - Külső ellenőrzés (szakértő) - Belső ellenőrzés: óralátogatások, mérések. - Pedagógus teljesítményértékelés - Tanárok értékelése - Órai munka - Hatékonyság mérése - Tanórán kívüli tevékenység - Közösség érdekében végzett feladatvállalás - Előadások, bemutatóórák vállalása - Publikálás - Anyagi – erkölcsi ösztönző rendszer - Adminisztráció ellenőrzése - Elégedettségmérés

11

- Anyagi források biztosítása - Szükséges pénzügyi háttér biztosítása: - költségvetési tárgyaláskor a fenntartóval - Személyi és tárgyi feltételek: - létszám, tantárgyi lefedettség, feladathoz munkabér mellérendelés - eszközbeszerzés - pályázatok - működésből fakadó bevételek növelése - alapítványi segítség - A források hatékony felhasználása: - kommunális kiadások csökkentése (takarékosság) - fejlesztés – világos pénzügyi stratégia alapján - Koordináció - A kitűzött célok és az iskola szervezeti megoldási egymással harmonizáljanak. (A döntéshozatalban és a napi tevékenység során ne működjenek feleslegesen egymással párhuzamos szervezeti egységek.) - Szülőkkel való kapcsolattartás idejét, módját, témáit - Civil szervezetekkel, más intézményekkel, fenntartóval való kapcsolattartás - Szakszervezetek és közalkalmazotti tanács tevékenységének koordinálása - Problémamegoldás - Nagyfokú érzékenység a tanárok és tanulók, szülők problémái iránt - Konfliktusok gyors, határozott konszenzusos lezárása. Az iskola szakszerű és törvényes működtetése - A gazdasági és tanügy igazgatási területen dolgozók folyamatos szakmai továbbképzése (pénzügyi, munkajogi, tanügy igazgatási) - Tervszerű, takarékos gazdálkodás - A kapcsolódó állami és gazdasági szervekkel zökkenőmentes együttműködés (MÁK, TB, Bank, Rendőrség, Polgári Védelem, ÁNTSZ, Budapest XVI. Kerületi Polgármesteri Hivatal stb.) - Vagyonvédelem biztosítása Biztonsági rendszer működőképességének fenntartása Az épületek és a berendezés állagának megóvása, folyamatos karbantartása - Biztosítani kell, hogy a technikai dolgozók betartsák a HACCP előírásait és az ÁNTSZ higiénés követelményeit. Fentieken túl az intézményvezetés az alábbiakat vállalja a pedagógiai tervezés hatékonyságának folyamatos fejlesztése, tökéletesítése érdekében: - A vezetés személyesen részt vesz az intézmény hosszú távú terveinek, mind pedagógiai/nevelési programjának, mind az intézmény küldetésének, jövőképének és értékrendjének kialakításában. - A vezetés aktív részvételével menedzseli az intézmény belső működési rendjét a megfelelő szervezeti felépítés (felelősségek és hatáskörök), az erőforrás elosztás, a belső szabályozók és a folyamatok irányítási rendszerének kialakításával. - A vezetés biztosítja az intézmény belső működési rendjének és saját vezetési módszereinek értékelését és folyamatos továbbfejlesztését.

- Az intézmény vezetése tudatosan törekszik a partneri igények és elvárások minél mélyebb megismerésére és a partnerkapcsolatok tervszerű fejlesztésére.

12

- A vezetés figyelemmel kíséri a munkatársak észrevételeit, kéréseit, javaslatait és megfelelő módon reagál azokra, amellyel elősegíti a munkatársak terveinek és feladatainak eredményes teljesítését. - Az intézmény vezetése személyes részt vállal a dolgozók motivációs rendszerének kialakításában és működtetésében, megfelelő hangsúlyt fektetve a munkatársak ösztönzésére és elismerésére. - Gondoskodik arról, hogy az intézményben a működést szabályozó jogi dokumentumok, törvények, rendeletek, a fenntartó szerv, valamint az intézmény belső szabályozói, hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. - Biztosítja, hogy az ellenőrzési tervben foglaltak teljesüljenek.

3.1 A tervezés folyamatai Tervezési alapelvek A minőségi működés fenntartása és fejlesztése érdekében mind a minőségügyi tevékenységben, mind az intézményi működés egészében a PDCA - elv érvényesül. A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához. A tervezés szintjei Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés dokumentumai: - pedagógiai program - intézményi minőségirányítási program - intézményi küldetésnyilatkozat - vezetői pályázat - helyi tanterv - gyakornoki szabályzat - SZMSZ - Házirend - Belső Ellenőrzési Szabályzat Éves munkaterv Az éves munkaterv a stratégiai célok lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával. Elkészítésének menete a következő: 1. Minden félév/tanév végén legkésőbb június 15-ig az intézmény minden pedagógus munkatársa éves beszámolót készít, melynek részeként javaslatokat fogalmazhat meg az intézményvezetés számára. A beszámoló tartalmazza a kitűzött célokat, azok végrehajtásnak, elérésének értékelését, a statisztikai adatokat, azok összehasonlító elemzését, a további célok megfogalmazását. 2. A vezetés e javaslatokat, célokat figyelembe véve elkészíti az éves munkaterv tervezetét. A tervezet elkészítésének legkésőbbi időpontja az adott év augusztus 25. A munkaközösség vezetők, munkacsoport vezetők éves munkatervet készítenek. 3. A tervezetet a pedagógus munkatársak véleményezhetik. 4. A munkatervet a következő tanév elején, a tervezet nyilvánossá tétele után legkorábban egy héttel, de legkésőbb szeptember 15-ig a nevelőtestület egy értekezleten megvitatja, és jóváhagyja.

13

3.2 Az éves munkaterv melléklete az éves ellenőrzési terv. Projekttervezés A folyamatosan ellátandó napi feladatok mellett, a projekttervezés módszerét is alkalmazzuk, melynek segítségével egyszeri, adott időben végrehajtandó feladatra koncentrál az intézmény. (Jellemzően az intézményi minőségfejlesztés eredményeként kezdeményezett javító, fejlesztő tevékenységek tartoznak ide.) A projekt egy-egy konkrét program vagy részprogram (időben, feladatban, költségben) jól körülhatárolható része. Minden projekthez intézkedési terv készül, amely tartalmazza a projekt célját, az eléréséhez szükséges lépéseket (feladatokat), a határidőket és a felelősöket. A projektek végrehajtásáról, az elért eredményekről beszámoló, feljegyzés készül. A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés Az intézményben a pedagógiai munka végzésére vonatkozó közös követelményként jelenik meg a tanmenetek elkészítésének kötelezettsége. Tanmenetet minden pedagógus számára kötelező készíteni az adott tantárgyra, illetve tanulócsoportra. Intézményünkben a tanmenet jelenti a tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés kötelezőségének alsó határát. Egyéni fejlesztési tervek elkészítése csak abban az esetben kötelező, ha azt jogszabály vagy az intézmény vezetése elrendeli.

3.3 Az intézményi ellenőrzések, mérések és értékelések rendje A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

3.4 Ellenőrzés, mérés 3.4.1. Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban (elsősorban a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben, IMIP - ben) meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az értékelés jogi háttereként szolgáló jogszabályok: 1992. évi XXXIII. Tv. A Közalkalmazottak Jogállásáról 138/1992. (X) Korm. Rend. A Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény végrehajtásáról 40.§ A közalkalmazottat a) vezetőként a vezetői megbízást követő második év elteltével, valamint a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal, b) a várakozási idő 65. § (3) bekezdés szerinti csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező, c) a 66. § (1)-(3) bekezdés, a 66/A. § (1) bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt, d) a 66. § (8) bekezdés szerinti esetben, illetve e) kérésére, legkorábban közalkalmazotti jogviszonyának keletkezését, illetve a korábbi minősítését követő három évet követően, illetve közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, f) címadományozást megelőzően, illetve g) gyakornoki ideje alatt a 22. § (15) bekezdésében foglalt esetben minősíteni kell (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat

14

(3) Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére – az (1) bekezdés e) pontban és a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni. (4) A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. (5) A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. A minősítést az 1. számú melléklet szerinti minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni. (15)93 A gyakornoki idő lejártának hónapjában a közalkalmazottat minősíteni kell. A minősítés során a 40. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a munkáltatói jogkör gyakorlója a közalkalmazott közvetlen felettese véleménye mellett – ha személyük nem azonos – a szakmai segítő értékelését is köteles mérlegelni, valamint b)94 a minősítés eredményeként ba) harminctól száz százalékig „megfelelt” és bb) harminc százalék alatt „nem megfelelt” eredmény adható.

(16)95 A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének 40. § (5) bekezdése szerinti ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. (16)95 A közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a közalkalmazott „nem megfelelt” minősítést kap. A közalkalmazotti jogviszony a minősítés eredményének ismertetését követő tizedik napon szűnik meg. 3.4.2. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, IMIP, Házirend, illetve az évente - az iskolai munkaterv mellékleteként - összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg. 3.4.3. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: a) pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat. 65. § (3)308 A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesült. 67. § (3) A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek hiányában kollektív szerződésben foglaltak szerint. Ebben az esetben a közalkalmazottal külön megállapodásban kell meghatározni a részére járó illetménykiegészítés feltételeit és mértékét.

15

138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet Hatályos: 2011.07.26 [A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához]51 A fenti jogszabály végrehajtási rendelkezései alapján: 15/A. § (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője – minden nevelési évre, illetve tanévre – meghatározza, hogy a pedagógus a meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése „kevéssé alkalmas”, illetve „alkalmatlan” eredménnyel zárult. b) tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

3.4.4. A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: (4)A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. - A pedagógusok nevelő-oktató munkáján belül: - A tanár-diák kapcsolatra, a tanulói személyiség tiszteletben tartására - A szülőkkel való kapcsolattartásra. - A nevelő és oktató munka színvonalára a tanítási órákon. Ezen belül különösen fontos ellenőrzési területek: - A nevelő előzetes felkészülése és tervező munkája. - A tanítási óra felépítése és szervezése. - A tanítási órán alkalmazott módszerek. - A tanulók ellenőrzése, értékelése. - A tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán. - Az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése. - A felzárkóztatás és a tehetséggondozás. - Az iskolai diákönkormányzat tevékenységének segítésére, - A tanórán és az iskolán kívüli foglalkozások szervezésére, az ezeken valórészvételre. - A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására. - A tanulók továbbtanulásának segítésére, irányítására. - A pedagógusra bízott tanterem rendezettségére, dekorációjára. - Adminisztrációs tevékenység - Helyi szabályzatok, jogszabályok betartása - A tanulók iskolai munkáján belül: - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira. - A tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre. - Az iskolai és az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. 3.4.5. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik a pedagógus teljesítmény értékelési szabályzat szerint illetve az évente Összeállított - és az iskolai munkaterv részét képező - belső ellenőrzési terv alapján. Nem kerülhet sor a közalkalmazott minősítésére, ha korábbi minősítésének, illetve a közalkalmazotti jogviszonya létesítésének időpontjától tizenkét hónap nem telt el. Ez esetben a korábbi minősítés eredményét kell irányadónak tekinteni.

16

3.4.6. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola tanterve, a Pedagógiai Program, a Házirend illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján.

3.4.7. Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: - A pedagógusok körében - Az iskolai klíma vizsgálata (öt évente). Felelős: igazgató. - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (2,5 évente) Felelős: igazgató. - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (Öt évente, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén.) Felelős: igazgató. - Pedagógus teljesítményértékelés 3évente, vezetői 2 évente. Felelős: igazgató. - A szülők körében - A szülői elégedettség mérése: - Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó szülői értekezletén.) Felelős: osztályfőnökök. - Kérdőíves módszerrel a 2., a 4., a 6. és a 8. évfolyamon (2,5 évente). Felelős: igazgató. - A tanulók körében - A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 7. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban (minden évben a mindenkori 6. és 8. évfolyamokon). Felelős: osztályfőnökök. - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5, és a 8. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. - Az alsó tagozatos évfolyamokon a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos igazgató helyettes, alsós munkaközösség vezetője, osztálytanítók. - Évfolyamonkénti szintfelmérések, kompetenciamérés. - Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Mérés: Olvasás, szövegértés: a 6.-8. évfolyamon évente. Felelős: magyar szakos nevelők. - Mérés: Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők. - Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 5.-8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők.

17

3.5. Értékelés - Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. - A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. - Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére, - a vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésére (szempontok az „Iskolavezetés legfontosabb feladatai” című fejezetben olvashatóak, és a teljesítményértékelés rendje 3. sz. mellékletben) - a pedagógusok teljesítményértékelésére (szempontok a 4. pontban kerülnek kifejtésre, a teljesítményértékelés rendje a 4. sz. mellékletben) - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, - tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. - A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelése Az intézmény nevelő oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén, valamint az igazgatói megbízatás lejártakor – a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli. A nevelő – oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - Az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). - A nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok). - A tanítási – tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása). - A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók). - A pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása). - Az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a helyi médiában, a középiskolák visszajelzése, az iskola és a tantestület hírneve) - Az országos mérés és értékelés eredményeinek figyelembe vétele, elemzése, kezelése (7) A minősítés során az egyes minősítési szempontok értékelésekor a következő pontszámokat kell alkalmazni: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.

18

(8) A közalkalmazott minősítésének eredményeként kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan minősítést kaphat. A minősítés eredményét az egyes minősítési szempontok értékelésekor adható legmagasabb pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell megállapítani: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas,

d) harminc százalék alatt alkalmatlan - A pedagógusok nevelő és oktató munkájának értékelését az alábbiakban következő szempontok alapján az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a nevelői munkaközösségek vezetői folyamatosan, írásban – végzik. (9) A közalkalmazottal minősítését ismertetni kell, és annak egy példányát az ismertetésekor a közalkalmazottnak át kell adni. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. (10) A minősítési lap egy példányát a közalkalmazotti alapnyilvántartás tartalmazza. (11) A közalkalmazott a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítését a minősítés közlésétől számított harminc napon belül a bíróságtól kérheti.

(12) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit. - A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjai Az óra célja és tartalma - Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? - Illeszkedett- e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? - Van-e eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témákról, tananyagtól? - Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e - a szakmai (pedagógiai) szempontoknak, - a tudományosság elvének, - a tanulók életkori sajátosságának? Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? - Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? - Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? - Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység, kooperatív módszerek)? - Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? - Használt-e IKT eszközöket?

19

Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kooperatív eszközök, kísérlet stb.) - Használt-e IKT eszközöket? - Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) - Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? - Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli? - Folyamatos-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? - Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? - A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? - Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésnek felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? - Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása - Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? - Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? - Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? - Milyen az osztályban a fegyelme? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) - Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? - Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása - Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? - Menyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? - Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? - Jellemzi-e a nevelőt: felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? - Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? - Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? - Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? - Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? - A tanmenet részletessége, minősége milyen? - A tanmenetben rögzítettekhez képest hol tart a tananyag feldolgozásában? - A tanmenetben rögzítettekhez képest a tanagyag feldolgozása során történt eltérést indokolni kell. - Milyen a tantere, a szaktanterem rendje, tisztasága? Az óra eredményessége - El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? - Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? - Milyen jártasságok és készségek illetve kompetenciák kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? - Milyen mértékben járult hozzá az óra a tanulók eszköztudásának gazdagításához? (Pl.: önálló tanulás módszereinek megismertetése, értő olvasás gyakoroltatása, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, problémamegoldó gondolkodás, összefüggések felismerése IKT eszközhasználatához stb.) - Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül?

20

- A pedagógusok munkájának értékelése - Tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház, múzeumlátogatás, kirándulás) és iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség, sportprogram stb.). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülök együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. - Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. - A diákönkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. - Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, programokon való részvétel. - A tehetséges tanulók gondozása. - Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató órák, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel. - A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. - A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása. - A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók fejlesztése, felzárkóztatása, segítése. - Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. - Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. - Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. - A nevelő önként keresi a továbbképzés, és kötelező és önképzés lehetőségeit? - A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. - Az iskolai munka eredményességének javítása. - Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége, pályázatírás. - Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. - Az iskolai alapítvány és a Kocsis Ferenc DSE működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció). - Munkaköri kötelezettségeken túli feladatvállalások. - Díjazás nélküli iskolai feladatok vállalása (szertár, beszerzések stb.). - A pályakezdő gyakornok, vagy iskolánkba újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önként vállalt feladatok, megbízások, a nevelőtestület közösségi életében (rendezvények, kötetlen összejövetelek szervezése, segítése, részvétel). - Az iskola képviselete. - Részvétel a szülői munkaközösség által szervezett rendezvényeken, azok segítése. - Tudósítások készítése és közreadása a helyi társadalom számára az iskola életével, eredményeivel kapcsolatban a sajtóban. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai tevékenységekbe. - Érdeklődés a kerületi rendezvények, események iránt, azokon való részvétel. - Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala. - Előzetes felkészülés a tanítási órára. - Korszerű pedagógiai módszerek, IKT eszközök alkalmazása - A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. - A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. - A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. - A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán, és a tanítási órán kívül. - A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? - A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).

21

- A tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás. - Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. - A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége. - A problémás tanulókkal (veszélyeztetett, hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. - Gyermekvédelmi feladatok ellátása. - A nevelő különböző megbízásainak eredményes, jó színvonalú teljesítése. - Az alkalmanként vagy folyamatosan végzett tevékenység eredménye, minősége (pl.: iskolai rendezvények, ünnepélyek stb.). - A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. - A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával (osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárokkal, az osztályfőnökkel és egymással). - Személyes példamutatás. - A tanulókkal, a szülőkkel a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. - Magatartása, viselkedése, öltözködése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára. - Munkafegyelem, a munkához való viszony. - A munkaköri kötelességek teljesítése. - A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. - Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). - A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. - Házirend, SZMSZ, egyéb iskolai szabályzatok, munkajogi szabályok betartása. - A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű. - Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában. - Részvétel a szakmai döntések előkészítésében: saját ötletek, megfelelő elemző készség, vitakészség, önálló vélemény. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában a célok eléréséért. - A vezetői feladatok ellátása. - A különféle nevelői közösségek vezetői (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők) milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. - A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért? - Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és kollégákkal. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. - A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása. - A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. - A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. - A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése. - Szakmai felkészültség. - Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) - Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. - Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. - Tudományos fokozat. - Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban. - Korszerű pedagógiai módszerek ismerete, alkalmazása. - IKT eszközök ismerete, alkalmazása.

22

- A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése, - A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. - Eredményes középiskolai jelentkezés, felkészülés elősegítése az előbb felsorolt tanulók esetében is. - Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése. - A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi versenyeken, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon, versenyeken. - A tanuló továbbtanulásának, középiskolai jelentkezésének eredményei. - A nevelő által tanított tárgyból a középiskolai felvételin elért eredmények. a) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. b) A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók, hiányzási statisztika, lakhely szerinti tanulói összetétel). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülök kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek? - Milyen új problémák jelentkeztek? - Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? - Szakértői véleményének nyilvántartsa, ennek megfelelő bánásmód. - Célok meghatározása. - Célok megvalósulásának értékelése.

3.6. Juttatások a pedagógusértékelés keretén belül: Kjt. 65. § (3) A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas, vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. A várakozási időt csökkenteni kell, ha a közalkalmazott miniszteri vagy állami kitüntetésben részesül.t. 66. § (7) Az (1)-(5) bekezdésben, a 66A. § (1) bekezdésben, illetve a 79E. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet 15/A. § (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője – minden nevelési évre, illetve tanévre – meghatározza, hogy a pedagógus a meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése „kevéssé alkalmas”, illetve „alkalmatlan” eredménnyel zárult.

23

3.7. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének rendje Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja - Olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység elindítása, - amely a klientúra igényeinek, észrevételeinek felhasználásával – az intézmény kitűzött céljainak és elért munkájának közelítését célozza meg. - annak tudatosítása az intézmény valamennyi munkatársában, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, melynek számos érdekeltje, partnere van, s hogy törekedni kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó igények, elvárások, vélemények megismerésére; - az intézmény ismerje meg partnereinek igényeit, azokat szakmai küldetéssé érlelje, folyamatosan tájékozódjon annak teljesülésérõl, és a partneri visszajelzések alapján végezze el a szükséges korrekciókat. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének alapelvei - A folyamat és a teljesítmény (kimenet) összefüggésére helyezi a fő hangsúlyt. - Alapvetően fogyasztóvédelmi szemléletű, azaz a kliensek elégedettségét tekinti alapvetőnek. - Épít az intézmény önellenőrzésére, önértékelésére, szakmai célmeghatározásaira. - Kiemelt jelentőségűnek tartja a civil intézmény felhasználók bevonását a tervezési, fejlesztési folyamatokba. Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének gyakorlata - Az intézmény működtet rendszeres (2,5 évenkénti) önértékelésen alapuló minőségfejlesztési gyakorlatot. Az önértékelés kiterjed az intézményi működés minden területére (az adottságokra) és az elért eredményekre egyaránt. - Az intézmény rendszeresen vizsgálja partnerei elégedettségét. Ennek célja az intézmény partnerei által támasztott elvárások, elégedettség és elégedetlenség megismerése - Az intézményi önértékelés eredményei, valamint a partneri igényfelmérés során nyert adatokra támaszkodva, az intézményi minőségfejlesztési csoport és az intézmény vezetése kijelöli a célokat és a prioritásokat, a fejlesztendő területeket. - Az intézményi önértékelés eredményei, valamint a partneri igényfelmérés során nyert adatokra támaszkodva, az intézményi minőségfejlesztési csoport és az intézmény vezetése kijelöli a célokat és a prioritásokat, a fejlesztendő területeket. - Az előző pont alapján a minőségfejlesztés feladataiba bevont munkatársak intézkedési tervet készítenek (cselekvési sor, erőforrások, felelősök, az elvárt eredmény, annak mérési és értékelési módja). - Az intézkedési tervek megvalósítását az minőségfejlesztési csoport vezető ellenőrzi, s minden tanév során kétszer, nevelési értekezlet keretében értékeli a tantestület az intézkedési terv megvalósulásának mértékét. Erről írásos anyagot készít, melyet az igazgató hagy jóvá. - Amennyiben az intézkedési tervek végrehajtásának elemzése azt indokolttá teszi, a minőségfejlesztési csoport vezető korrekciós terv készít, és gondoskodik annak megvalósításáról.

24

3.7.1 A minőségirányítási program felülvizsgálatának rendje A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola jelen minőségirányítási programja alapján 2004. szeptember 1-jétől működteti minőségfejlesztési rendszerét. A program érvényessége 4 évre szól. Személyi és területi hatálya kiterjed az intézmény minden dolgozójára. A program értékelése, felülvizsgálata A programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását, a követelmények teljesítését – a pedagógiai programmal összhangban - a nevelőtestület évente vizsgálja. A program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését 2015. szeptember 01-ig végzi el a nevelőtestület. Kötelező az IMIP felülvizsgálata abban az esetben, ha a pedagógiai program vagy ha az önkormányzati (fenntartói) minőségirányítási program, illetve a hatályos jogszabályok megváltoznak. Kötelező a felülvizsgálat akkor is, ha az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése során felmerült szempontok a program módosítását indokolttá teszik. A program módosítása A program módosítására javaslatot tehet: - Az intézmény vezetője - Az alkalmazotti közösség bármely tagja - A fenntartó Képviselőtestülete - A szülői és diák közösség vezetője útján Az érintett közösségek a program módosítását – az intézmény vezetőjéhez beterjesztett - módosítási javaslatban kérhetik. A program módosítását az alkalmazotti közösség fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A minőségirányítási program mellékletében megjelenő éves ellenőrzési terv, a mérés, értékelés, intézményi önértékelés területeit bemutató leírás módosítása az alkalmazotti közösség jóváhagyásával válik érvényessé.

3.8 Az intézmény működésének belső szabályozói - Alapító Okirat (Száma:11/2003) - Szervezeti és Működési Szabályzat - Kollektív Szerződés - Közalkalmazotti Szabályzat - Házirend - Továbbképzési program (1998-2003) Sz.: 427/1998 - Belső ellenőrzési szabályzat - Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata - Szülői munkaközösség szervezeti és működési szabályzata - Ügyirat kezelési szabályzat - Együttműködési megállapodás a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és az Kocsis Ferenc Diáksport Egyesület között - Tűzvédelmi utasítás, szabályzat - Bombariadó és katasztrófa elhárítási terv - Prevenciós program - Munkavédelmi kockázatértékelési jegyzőkönyv - A Szent-Györgyi Albert díj és plakett odaítélésének feltételei - Vizsgaszabályzat - Gyakornoki Szabályzat - Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat

25

3.8.1Az intézményi önértékelés területei Az intézményi teljes körű, nyitott mintájú szervezeti kérdéseket érintő önértékelésére 4 évente kerül sor az alábbi területeken: Adottságok Vezetés: az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény küldetését és jövőképét, és hogyan segíti elő annak megvalósulását. Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki értékrendjét, illetve személyes részvételével hogyan mutat ebben példát, valamint hogyan biztosítja az intézmény irányítási rendszerének kialakítását és működtetését. Stratégia: az intézmény hogyan valósítja meg küldetését és jövőképét, a partnerekre összpontosító pedagógiai/nevelési program és a programhoz kapcsolódó hosszú távú tervei segítségével. Emberi erőforrások: az intézmény hogyan irányítja, fejleszti és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit és képességeit egyéni, csoportos és intézményi szinten. Az intézmény hogyan tervezi meg a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai/nevelési programjának és folyamatainak támogatása és hatékony működése érdekében. Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások: az intézmény hogyan tervezi meg és menedzseli közvetett partnerkapcsolatait és belső erőforrásait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében. Folyamatok: az intézmény hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, illetve a partneri elégedettség és a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából. Eredmények Közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények: milyen eredményeket ért el az intézmény a közvetlen partnerek elégedettsége terén előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények: milyen eredményeket ért el az intézmény a munkatársak elégedettsége terén, előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények: a társadalom, illetve a társadalmat képviselő szervek és szervezetek véleménye az intézményről, annak tevékenységéről, teljesítményéről, továbbá az intézmény társadalmi hatásával, társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos eredmények. Milyen hatást gyakorolt az intézmény a közösségre, milyen eredményeket ért el ezen a területen (helyi, regionális és országos szinten) és hogyan fejlődtek az intézmény eredményei az elmúlt években ezen a téren. Kulcsfontosságú eredmények: milyen eredményeket ért el az intézmény előre tervezett céljaival, teljesítményével és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva, és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években.

26

4. Az országos kompetencia-mérések eredményeinek kezelési rendje Személyi hatály: Az intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársai Felelős: vezető, helyettesek, munkaközösség-vezetők, illetve minden érintett pedagógus Értékelendő területek: A kompetencia-mérés eredményei Folyamat: A mérések lebonyolítása A feladatok elemzése, feladatbank folyamatos töltése. A mérési eredmények kézhez kapása A mérési eredmények elemzése Erősségek, fejlesztendő területek meghatározása Szükség szerint intézkedési tervek készítése A tervezett felülvizsgálat ideje: 2015. szeptember 1.

27

5. A tanulók értékelésének IMIP-be foglalat rendje A MIP meghatározza az intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását. A tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők láthatják el az értékelés feladatát. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola tanterve, a Pedagógiai Program, a Házirend illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. 5.1.A tanulók körében zajló értékelés rendje - A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - Szociometriai vizsgálat a 4., a 6. és a 7. évfolyamban. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. - Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban (minden évben a mindenkori 6. és 8. évfolyamokon). Felelős: osztályfőnökök. - A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5, és a 8. évfolyam elején. (Évente.) Felelős: osztályfőnökök. - Az alsó tagozatos évfolyamokon, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika és a környezetismeret tantárgyakból a tantárgynak az addig feldolgozott teljes tananyagát és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos igazgató helyettes, alsós munkaközösség vezetője, osztálytanítók. - Évfolyamonkénti szintfelmérések, kompetenciamérés. - Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: - Mérés: Olvasás, szövegértés: a 6.-8. évfolyamon évente. Felelős: magyar szakos nevelők. - Mérés: Matematika: a 6. és a 8. évfolyamon évente. Felelős: matematika szakos nevelők. - Testi fejlettség (testnevelés): a 4. és a 5.-8. évfolyamon évente. Felelős: osztálytanítók, testnevelés szakos nevelők. - a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére, - tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére. 5.2 A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai: A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik. - Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók, hiányzási statisztika, lakhely szerinti tanulói összetétel). - Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). - A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). - Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra (szociometria, a közösség rétegződése). - Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). - A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények, tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). - A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülök kapcsolata az iskolával). - Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: - Milyen változások történtek? - Milyen új problémák jelentkeztek? - Milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

28

- Szakértői véleményének nyilvántartsa, ennek megfelelő bánásmód. - Célok meghatározása. - Célok megvalósulásának értékelése. A tanulók személyiségfejlődését, magatartásuk és viselkedésük jellemzőit az osztályfőnökök folyamatosan szóban - és a tájékoztató füzeten keresztül írásban értékelik. Az osztályfőnökök a tanulók értelmi fejlettségét, viselkedését jellemvonásait az alábbi szempontok alapján minden tanév végén értékelik A tanuló - figyelme: - koncentrált, kitartó, rendezett. - kevéssé tartós, nem rendszeres, - képtelen a figyelemkoncentrációra. - megértése, felfogásmódja: - gyors és biztos, - lassú, de biztos, - lassú és bizonytalan, - gyors, de felszínes. - emlékezése: - könnyen, értelmesen jegyez meg, - könnyen, mechanikusan jegyez meg, - rosszul, nehezen jegyez meg. - megfigyelőképessége: - átfogó, lényegre irányuló, - egy területen alapos, - erősebb irányításra szorul, - munkatempója: - gyors, - normál, - lassú, - fegyelmezettsége: - önmaga fegyelmezésére képes, - passzivitásból, félelemből fegyelmezetlen, - fegyelmezetlen, rendbontó. - gondolkodása: - fejlett kombinatív készség, logikus következtetés, - irányításra szorul, kissé lassú, - összefüggések felismerésére, önálló problémamegoldásra nem képes. - érdeklődése: - sokoldalú, tartós, - egyoldalú, tartós, - kialakulatlan, változó, - tanulásmódja: - könnyen, értelmesen, eredményesen tanul, - nehezebben, de értelmesen és eredményesen tanul, - nehezen, kevés eredménnyel tanul, - kifejezőkészsége: - szóban fejlett, pontos, - írásban fejlett, pontos, - nehézkes, pontatlan. - A tanuló viselkedése, jellemvonásai az iskolai munkában - törekvő, készséges, megbízható, gondos, - hangulata szerint változó, felületes, - megbízhatatlan, hanyag, zavaró, ellenszegülő.

29

- társaival szemben: - a segítőkész, barátságos, együtt érző, nyílt, - fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, - érvényesülésre törő, önző, uralkodni vágyó. - önértékelése: - megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalom - szélsőségesen felértékelő, túlzott magabiztosság, - az önbizalom hiánya, belső gyengeség. - érzelmi élete: - vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, - kiegyensúlyozott, tartózkodó, - szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő. - akarati vonások: - kitartó, szava álló, állhatatos, - változó szorgalmú, biztatást igénylő. - akarati erőfeszítésekre nem képes. - reagálása jutalmazásra és büntetésre: - tartósan, mélyen érinti, eredményes, - kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony, - elhárítja, önigazolást keres, menti magát. A tanulók tanuló közösségek tanulmányi munkájának, teljesítményének, fejlődésének értékelése: - Az értékelés általános szempontjai: - A tanulócsoport eredményeinek viszonyítása az országos standardizált értékekhez - A tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz - A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel illetve írásbeli minősítéssel. - Az értékelés módjai – szóbeli, írásbeli, gyakorlati - Helye a tanítás – tanulás folyamatában: - rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán - rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából - írásbeli ellenőrzés Formái: - A tanuló teljesítményét nem befolyásoló ellenőrzés: - év eleji állapot felmérés Célja: a feleltelés mértékének mérése, ismétlés folyamatában a súlypontok feltérképezése - év végi évfolyamszintű Célja: a tantervi követelmények elsajátításának iskolai szintű mérése - Oktatási Hivatal által mért országos illetve kerületi mérések olvasás – szövegértés, matematika tantárgyból - A tanulók teljesítményét befolyásoló ellenőrzés - Röpdolgozat Célja: az agyagrész elsajátításának eredményességét ellenőrzi valamint a folyamatos készülést a tanórára. - Témazáró dolgozat Célja: az adott téma megértésének ellenőrzése Súlypontjai:

30

- a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, fogalmak, összefüggések, törvények ismerete, értelmezése - az ismeretekben való jártasság, gyakorlottság ellenőrzése - az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése A témazáró dolgozatok eredményei döntően befolyásolják a tanuló teljesítményének megítélését. 5.3. Tantárgyi osztályzatok: A 2010 évi LXXI törvény a közoktatásáról szóló törvény módosításáról szóló 2.§ (3) alapján: az első évfolyamon félévkor és évvégén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezi ki, hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése 1-5-ig terjedő érdemjegyekkel fog történni. Év közben érdemjeggyel fejezzük ki a teljesítményt. A szöveges értékelés tartalmát, mennyiségét a pedagógusok döntik el. Az iskola tanulói havonta minimum egy osztályzatot kapnak a tantárgyi osztályzatok száma félévenként legalább négy. Félévkor és tanév végén – kivéve az első bekezdésben foglaltak – egy- egy érdemjeggyel történik a tanulói teljesítmény értékelése. Érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) Magatartás és szorgalom: havonta egy alkalommal félévkor és tanév végén egy jeggyel értékelünk. Érdemjegyek magatartásnál: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Érdemjegyek szorgalomnál: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

31

6. A magasabb évfolyamba lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ah az oktatási államtitkár által kiadott kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. Kivéve a KT 70. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely az 1 osztály minősítését és továbbhaladását szabályozza. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 2-8. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 2-8. tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. 4. Ha a tanuló a 2-8. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez "elégtelen" osztályzatot, szülői kérésre javítóvizsgát tehet. 5. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - Az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; - Az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - Egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; - Magántanuló volt. 6. 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret. 5-6. évfolyam: magyar irodalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, természetismeret, idegen nyelv. 7-8. évfolyam: magyar irdalom, magyar nyelvtan, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz, idegen nyelv.

32

7. K ö z a l k a l m a z o t t a k é r t é k e l é s e Pedagógus teljesítményértékelés A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének rendje: A vezetők önértékelésére a fenntartói teljesítményértékelő szempontsorok alapján az adott területeken, a Fenntartó által meghatározott időszakokban kerül sor, a KJT. 40. §. (1) bekezdés a., pontja alapján. Személyi hatálya: A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelését az alábbi vezetői feladatot ellátókra terjesztjük ki, a KJT. 40. §. (1) bekezdés b., c., d., e., f., pontja illetve (2) és (3) bekezdése alapján: - Helyettesek - Munkaközösség-vezetők - Minőségirányítási csoport vezetője Értékelendő területek: A teljesítményértékelést az alábbi kompetenciák mentén végezzük: - Döntés - Koordinálás - Ellenőrző tevékenység - Tájékozódás, tájékoztatás - Erőforrások kezelése - Vezetői hatékonyság - Tervező tevékenység Folyamat: A teljesítményértékelést az intézményvezető esetében az intézmény fenntartója végzi a KJT. 40. §. (1) bekezdés a., pontja alapján. A többi vezető értékelését az intézményvezető végzi, tantestület végzi, előre kidolgozott szempontsorok alapján. - A mérőeszközök, szempontsorok kidolgozása. - Az értékelések ütemezése. - Az értékelések végrehajtása. - Az eredmények összevetése. - Megbeszélés, elemzés. - Az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása. - Az eredmények dokumentálása. - Szükség szerint intézkedési tervek készítése. A tervezett felülvizsgálat ideje: 2015. szeptember 1.

33

A pedagógusok teljesítményértékelésének rendje: A teljesítményértékelés során ugyanazon szempontsor alapján a pedagógus és az őt értékelő személy(ek) párhuzamosan folytatják az értékelést, az önértékelés összevetésre kerül az értékelő(k) véleményével. Személyi hatály: Az intézmény pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársai Felelős: vezető, helyettesek, munkaközösség-vezetők, illetve az értékelésre felkért pedagógusok Értékelendő területek: A teljesítményértékelést az alábbi kompetenciák mentén végezzük: - Szakmai tudás alkalmazása - Kommunikáció, partnerekkel való kapcsolat - Együttműködés - Megbízhatóság, felelősségvállalás - Tanóra - Tanórán kívüli foglalkozások - Iskolán kívüli foglalkozások, programok - Adminisztráció Folyamat: - Alapelvek, minőségcélok, szempontsor kidolgozása. - Ütemezés - Értékelések lebonyolítása a szempontsorok alapján (az első három pont kidolgozva: IMIP 12-23. oldal) - Megbeszélés, elemzés - Az erősségek és fejlesztendő területek meghatározása - Eredmények dokumentálása - Szükség szerint intézkedési tervek kidolgozása (a további lépések a PDCA logika alapján) A tervezett felülvizsgálat ideje: 2015. szeptember 1.

7.1. A pedagógus-teljesítményértékelés és –minősítés szempontjai és eljárási rendje A személyre szóló értékelési rendszer alapvető célja az oktatás minőségének javítása és a teljesítmény növelése, a humán erőforrás-gazdálkodás segítése. Ezt akkor érjük el, ha az értékelés során az objektivitásra, ezen belül a pozitív értékelésre törekszünk. A teljesítményértékelés minősítő következtetést ad az addig elért teljesítményről, hozzájárul az értékelt munkájának, kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint segíti az intézményi és egyéni célok megvalósítását. Az értékelés több részből áll össze, amelyeket zárásként egy értékelő megbeszélés, minősítés és a fejlesztendő területek meghatározása, intézkedési terv készítése követ. A keletkező dokumentumok, a személyi anyag részét képezik. Az értékeléseket ötévente kell lefolytatni.

(Kjt. 40.§ alapján)

A pedagógusok munkájának értékelése, az intézmény önértékelési területei között kiemelt területnek számít, hiszen a tanulási eredmények elérésének fő szereplője és felelőse a pedagógus. A pedagógus tevékenységének, együttműködésének, kompetenciáinak értékelése abból a szempontból lényeges tehát, hogy ezek mennyiben járulnak hozzá a tanulói eredményességhez, az oktatás minőségének, hatékonyságának kifejlesztéséhez, az intézmény megítélésének javulásához.

34

7.2. Jogszabályi háttér A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) 40.§ (4) bekezdése: A minősítés célja a közalkalmazott munkaköri feladatai ellátásának megítélése, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságok értékelése, továbbá a szakmai fejlődés elősegítése. A minősítés, tehát nem más, mint a közalkalmazott munkájának értékelése. A minősítésnek valós tényeken, ténymegállapításokon kell alapulnia, és ezekből okszerű, objektív következtetések levonásával, világos, egyértelműen megindokolt értékítélet meghozatalához kell vezetnie. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 2009. január 01. napjával hatályba lépett 40.§ 22.§; 30.§; 65.§; 66.§; 1. sz. melléklet 45.§ (11) bekezdése: Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell, az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. Törvényvégrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992.(X.8) Korm. Rendelet 8.§ ; 15/A.§(5) A pedagógus-teljesítményértékelés és –minősítés alapelvei: - A pedagógus-teljesítményértékelés és- minősítés elvégzése, a gyermekek mindenek feletti, és az oktatás minőségének javítása érdekében történik - Előre ismert normarendszer, dokumentálható tények, adatok, beszámolók alapján valósul meg. - Az értékelés, minősítés személyre szóló és ösztönző legyen. - A pedagógus-teljesítményértékelés és önértékelés azonos összetevők, szempontok alapján történik. - A pedagógus-teljesítményértékelés a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott tevékenységek megvalósítását, az ezt befolyásoló ismeretek, képességek, személyi tulajdonságokat kell hogy vizsgálja. - Az értékelő megbeszélés légköre segítse elő a pozitív megerősítést, ne a hibákat hangsúlyozza. -

Az értékelés a pedagógusminősítés alapja. Az értékelő megbeszélés során a partneri viszony biztosítva legyen. A fejlesztési terület meghatározása, az értékelt által elfogadott legyen. Az adatok kezelése az adatvédelmi törvények feleljen meg.

35

7.3. Minősítés - Teljesítményértékelés: a munka értékelésével kapcsolatos szabályokat a közoktatási törvény felhatalmazása alapján az IMIP határozza meg. - Szabályok: 138/1992. (X.8.) Korm. Rendelet 8.§; Kjt. 40.§(8) - Teljesítményértékelési szempontok értékelése (pontrendszer) „A minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.” - A teljesítményértékelés eredményének meghatározása (ponthatárok) „ A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) 80-100 százalékig kiválóan alkalmas, b) 60-79 százalékig alkalmas, c) 30-59 százalékig kevéssé alkalmas, d) 30 százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő.” A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (Kjt. 40.§ (8) A minősítési eredménnyel való egyenértékűség meghatározása: „Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény – ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is – alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.”

7.3.1. A minősítést végző személy A teljesítményértékelésen alapuló minősítésre kizárólag a munkáltatói jogok gyakorlója jogosult! A munkáltatói jogok gyakorlója felelős az intézményben dolgozók fejlesztő teljesítményértékeléséért, az értékelés elvégzéséért. Egyes feladatokat delegálhat munkaköri leírásban, és más dokumentumokban rögzítetteknek megfelelően (igazgató helyettes, gazdasági vezető, munkaközösség vezető). Az értékelés során kikérheti a munkaközösség vezetők, közvetlen irányító munkát végző munkatársak véleményét. A szubjektivitás kiküszöbölését szolgálja az a törvényi előírás, hogy az értékelés szempontjait az alkalmazotti közösség által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott IMIP-nek kell tartalmaznia. Gyakornok esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, köteles a minősítésnél mérlegelni a gyakornok közvetlen szakmai felettese, és ha e személlyel nem azonos, a szakmai segítője véleményét is.

36

7.3.2. A minősítettek köre: Az intézményi minőségirányítási rendszer, és az ahhoz kapcsolódó teljesítményértékelés, majd eredményeként a minősítés a pedagógusokra, valamint valamennyi, az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozóra kiterjed.

7.3.3. Minősítés elvégzése: - teljesítményértékelésen alapuló minősítést az IMIP-ben meghatározott időszakonként (tanévenként), továbbá a Kjt-ben, Kt-ben kötelezően előírtaknak megfelelően kell elvégezni. - köteles a munkáltatói jogkör gyakorlója a minősítést akkor is elvégezni, ha azt maga a közalkalmazott kéri, de legkorábban csak akkor: - ha a közalkalmazotti jogviszonyának létesítése illetőleg a korábbi minősítése óta 3 év már eltelt, illetve - közalkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, - a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva bármikor minősítheti a közalkalmazottat.

7.3.4. A teljesítményértékelés szempontjai - Szempontrendszer - Kjt. 1. sz. melléklet szerinti szempontok. - IMIP-ben rögzített egyéb szempontok. - Egyéb teljesítményértékelési szempontok - dolgozóra nézve releváns intézményi minőségcélok (IMIP) - munkaköri leírásában szereplő feladatok - az intézmény éves munkatervében, feladat ellátási tervében a dolgozó feladataként nevesített feladatok - a dolgozó mekkora részt vállal a feladat ellátási tervben kiosztott összes feladatból. - Tanévenkénti teljesítményértékelés menete - a tanév elején a minőségcélokat és feladatokat a dolgozó maga vezeti fel a teljesítményértékelési lapjára, ezekhez teljesítménymutatót rendel - a tanév végén a dolgozó nyilatkozik az elért – a minőségcélokhoz és feladatokhoz rendelt teljesítménymutatóban kifejezett – eredményeiről (önértékelés) - az értékelést végző vezető, a dolgozó által feltüntetett minőségcélokat és feladatokat kiegészítheti, az elért eredményeket értékeli, meghatározza a tanévre vonatkozó összegző értékelést

37

7.4. A teljesítményértékelés – minősítés helyi eljárásrendje - Az intézmény közalkalmazottainak minősítését (teljesítményértékelés) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (Kjt.) 40. § alapján kell elvégezni. - A munkavégzés minősítése a Kjt. 1. sz. melléklete szerinti Minősítési lap alkalmazásával történik. - Tanévenkénti teljesítményértékelés: a Kjt. 1. sz. melléklet 3.6. pontja szerinti egyéb szempontok értékelése az IMIP-ben rögzített szempontrendszer szerinti Teljesítményértékelési lap alkalmazásával történik. - Minősítés tervezése, menete - tervezése az éves munkatervben történik - a minősítésre jelölésnél a minősítést végző vezető figyelembe veheti az előző tanév teljesítményértékelésének eredményét - értékelés a tanév során, a minősítés a tanév végén történik - a minősítés eredményének megállapításánál az aktuális tanév teljesítményértékelési lapjának összegző értékelését kell a Minősítési lapon a minősítés egyéb szempontjaként feltüntetni. - Pedagógusértékelés: - ütemterv készítése: résztvevők, felelősök, határidők, tevékenység megjelölése - az ütemterv az éves munkaterv része - elégedettség mérés a szülők és diákok körében - az teljesítményértékelő és önértékelő kérdőívek, nyomtatványok aktualizálása, felülvizsgálata - a teljesítményértékelés lefolytatása - Pedagógus önértékelés: - munkatervi ütemezés alapján, de legalább az értékelő megbeszélés előtt 1 nappal célszerű elvégezni - Értékelő megbeszélés: - vezetője mindenkor az intézmény vezetője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, - az időpontjának meghatározása az ütemterv szerint - a megbeszélésen a vezetői értékelés, az önértékelési mutatók, statisztikák, iratok, elemzések eredményeinek összehasonlítása - az összevetés eredményeképpen a vezetői értékelés helybenhagyása vagy módosítása - A pedagógus minősítése: - a Kjt. 40.§-ának megfelelően a Kjt. 1.sz. mellékletével összhangban készített

minősítési lappal

végezzük - a minősítés csak a pedagógus személyi adatait és a munkakör betöltésével kapcsolatos tényeket, és a ténymegállapításokon alapuló értékelést tartalmazhat a jogszabályi előírásoknak megfelelően - a pedagógus alkalmasságának megítélését az intézményvezető, mint minősítő, írásban indokolni köteles - a minősítést a pedagógus-teljesítményértékelés eredményei alapján minősítési lap alkalmazásával kell elvégezni.

38

7.5. a minősítés lépései: 1. a pedagógus teljesítmény-értékelő lap, ill. az önértékelő lap valamennyi állítását értékelni kell 2. az egyes minősítési szempontokat értékelni kell a 2. pont alapján 3. az elért pontok, és az elérhető pontok százalékos arányának kiszámítása alapján a pedagógust minősíteni kell a 2. pont alapján. A közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése „nem megfelelő”. –Kjt. 40. §(8)Gyakornok minősítése során a „megfelelt” és a „nem felelt meg” kategóriákat kell alkalmazni. 4. a minősítési lap kitöltése, észrevételek rögzítése 5. jegyzőkönyv aláírása, irattárazása személyi anyagba 6. a minősítő lap egy példányának átadása a minősített alkalmazott részére, az átvétel tényének rögzítése A értékelés és minősítés folyományaként el kell dönteni, hogy melyek a pedagógus erősségei és fejlesztendő területei, szükség van-e bizonyos kompetenciák fejlesztésére, ha igen, akkor ezt hogyan tegye az érintett (intézkedések hozatala). A minősítés alapján az intézményvezető a Kjt. 65.§(3);66.§(7)(8); ill. gyakornok esetén a 22.§(16) szerint, valamint a 138/1992(X.8)Korm.rend.15/A§(5) szerinti munkajogi döntéseket hozhat. A munkáltató a munkaviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy nem végzi azt megfelelően. (Kjt.30.§ 1.c) 7. dokumentálás: az értékelés és minősítés teljes folyamatát végigköveti. A pedagógusértékelés és minősítés mutatói, jegyzőkönyvei, az intézkedések a személyi anyag részét képezik. 8. intézkedési terv készítése, a továbbfejlődés lehetőségeinek meghatározása, munkajogi döntések meghozatala A közalkalmazott észrevételezési jogára, jogorvoslatra irányadó a Kjt. 40§-a. - A teljesítményértékelés, a közalkalmazott személyi adatain túl, csak a munkakör betöltésével kapcsolatos ténymegállapításokat és az azokon alapuló értékelést tartalmazhatja. - A minősítést a közalkalmazottal ismertetni kell, és 1 példányt át kell adni a részére. - Az ismertetés és az átvétel tényét, a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, és joga van azon észrevételeit feltüntetni.

39

7.6. A teljesítményértékelés (minősítés) jogkövetkezményei - A minősítés eredményét a közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni [közoktatási törvény 16. § (1) bekezdés] - Eredményét a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésének megállapításánál figyelembe kell venni [közoktatási törvény 118. § (10) bekezdés] - Gyakornok közalkalmazotti jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, ha „nem megfelelt” minősítést kap. [Kjt. 22. § (16) bekezdés] - A közalkalmazott várakozási ideje tartósan magas színvonalú munkavégzése esetén csökkenthető. A tartósan magas színvonalú munkavégzés megállapításához kiválóan alkalmas vagy alkalmas eredményű minősítés szükséges. [Kjt. 65. § (3) bekezdés] - A garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott „kiválóan alkalmas” vagy „alkalmas” minősítést kapott. [Kjt. 66. § (7) bekezdés] - Ha a jogviszony létesítésére a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapításával került sor, egy év eltelte után a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott „alkalmatlan” vagy „kevéssé alkalmas” minősítést kapott, illetményét – a törvény erejénél fogva a besorolása szerinti, garantált mértékre kell csökkenteni. [Kjt. 66. § (8) bekezdés] - A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel megszüntetheti, ha a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált, vagy munkáját nem végzi megfelelően [Kjt. 30. § (1) bekezdés c) pont] - Az integrációs támogatási rendszerben nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárult. [138/1992. (X. 8.) Korm. Rendelet 15/A. § (8) bekezdés]

7.7. A teljesítményértékelés eszközei és módszerei - Minősítési lap szempontrendszere: - a munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - a munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - a szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - a munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - a munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet - a végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok - a vezető által irányított szervezeti egység/intézmény - munkájának színvonala - munkavégzésének szervezése - Teljesítményértékelési lap szempontrendszere - Minőségcélok (IMIP), feladatok (munkaterv, feladat ellátási terv) - Teljesítménymutató - Teljesítmény

40

- Óra megfigyelési lap, tanórai önértékelő lap: - A tanórai tevékenység értékelésére. /minimálisan 5 óra értékelése/ - Értékelés: a 2. pontban leírtakat kell alkalmazni. - Minősítési lap: önértékelés  értékelés - Teljesítményértékelési lap: célkitűzés  önértékelés  értékelés - Szöveges indoklás: világos, valós, okszerű

7.8. Pedagógus teljesítményértékelés A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelésének rendje: A vezetők önértékelésére a fenntartói teljesítményértékelő szempontsorok alapján az adott területeken, a Fenntartó által meghatározott időszakokban kerül sor, a KJT. 40. §. (1) bekezdés a., pontja alapján. Személyi hatálya: A vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelését az alábbi vezetői feladatot ellátókra terjesztjük ki, a KJT. 40. §. (1) bekezdés b., c., d., e., f., pontja illetve (2) és (3) bekezdése alapján: - Helyettesek - Munkaközösség-vezetők - Minőségirányítási csoport vezetője Értékelendő területek: A teljesítményértékelést az alábbi kompetenciák mentén végezzük: - Döntés - Koordinálás - Ellenőrző tevékenység - Tájékozódás, tájékoztatás - Erőforrások kezelése - Vezetői hatékonyság - Tervező tevékenység Folyamat: A teljesítményértékelést az intézményvezető esetében az intézmény fenntartója végzi a KJT. 40. §. (1) bekezdés a., pontja alapján. A többi vezető értékelését az intézményvezető végzi tantestület végzi, előre kidolgozott szempontsorok alapján. - A mérőeszközök, szempontsorok kidolgozása. - Az értékelések ütemezése. - Az értékelések végrehajtása. - Az eredmények összevetése. - Megbeszélés, elemzés. - Az erősségek és a fejlesztendő területek meghatározása. - Az eredmények dokumentálása. - Szükség szerint intézkedési tervek készítése. A tervezett felülvizsgálat ideje: 2015. szeptember 1.

41

7.9. Szempontrendszer a pedagógusok teljesítmény-értékeléséhez

1. Szakmai felkészültség - Szaktárgyának magas szintű módszertani ismerete. - Kérdéstípusok változatossága, szóbeli kifejezőkészség, szókincs gazdagság, beszédstílus - Tervező munka: tanterv, tanmenet, óratervezés - Tanulásirányítás: ösztönzés, differenciálás, aktivitás, figyelem 2. Tanítási órák vezetése - Az óra célja és tartalma - Az óra felépítése és szervezése - Az órán alkalmazott módszerek - Az óra eredményessége - Tanár-tanuló viszony 3. Tanórán kívüli tevékenység - Szabadidős programok szervezése (színház, mozi, múzeum, vetélkedő, ünnepség, DÖK Részvétel, stb.) - Versenyekre való felkészítés, szakkör, énekkar vezetése - Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás - Egyéni vagy csoportos korrepetálás 4. Aktivitás, feladatvállalás - Részvétel a nevelőtestület munkájában. Értekezlet, ünnepély, kirándulás, , tantervkészítés, pedagógiai program átalakítás, Minőség Irányítási Program - Pályázati tevékenység, innováció - Publikálás, bemutató órák vállalása, a kerület szakmai munkájába való bekapcsolódás - Pályázatok segítése - Önkéntes továbbképzés, folyamatos önképzésre igény 5. Személyközi, szociális tevékenység - Tájékozottság a diákok személyiségét és munkamorálját érintő problémákról - Tanuló életkörülményeinek megismerése (családlátogatás) - Korrekt, állandóan működő kapcsolat a szülőkkel - Szoros kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, fejlesztőpedagógussal - Az osztályközösség szerkezetének ismerése, törekvés egy jól működő osztályközösség kialakítására 6. Munkafegyelem, a munkához való viszony - Munkaköri kötelességek teljesítése - Pontos munkakezdés - Ügyelet felelősségteljes ellátása - Pontos adminisztráció

42

7.10. A tanítási órák értékelésének és ellenőrzésének, szempontjai 1. Az óra célja és tartalma - Helyesen lett-e meghatározva az óra oktatási és nevelési célja - A tervezés és megvalósítás egysége (tanterv, tanmenet, pontosság) - Az óra tartalma megfelel-e a: - szakmai szempontoknak (megfelelő számú és jellegű feladat kitűzése, a feladatok kidolgozottsága, előkészítettsége, feladatok változatossága) - tudományosság elvének - tanulók életkori sajátosságának 2. Az óra felépítése és szervezése - Az óra felépítése megfelel-e a tervezett didaktikai feladatok elvégzéséhez? - Óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között - Gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája - Szervezeti formák alkalmazása az órán (frontális, csoportos, egyéni, stb.) - Differenciálás, azok szempontjai 3. Az órán alkalmazott módszerek - Milyen módszereket alkalmazott a bemutatásra, szemléltetésre? (tanári magyarázat, Nyomtatott eszközök, szemléltető eszközök, kísérlet stb.) - Milyen módszereket alkalmazott az ismeretek rögzítésére? (ismétlés, koncentráció, vázlat Készítés, részösszefoglalás, gyakoroltatás, gyakorlati alkalmazás, önálló tanulás, stb.) Van-e kialakult rendje, az ellenőrzésnek és értékelésnek - Házi feladat kijelölésének tudatossága. Mennyire szolgálja a tananyag feldolgozását, Megértését, bevésődését. 4. Az óra eredményessége - El tudta-e érni a tervezett didaktikai és nevelési célt? - Az órán meggyőződött-e a nevelő, a teljesítménye eredményességéről? - A tanulók teljesítményének objektív értékelésének képessége - Hozzájárult-e a tanulók „eszköz tudásának” gazdagításához? (Önálló tanulás módszerének megismertetése, értő olvasás gyakorlása, szóbeli, írásbeli kifejező készség fejlesztése, probléma megoldó gondolkodás, összefüggések felismerése) - Adott-e tanórán valami pluszt a tanulóknak, a tananyagon kívül? 5. Tanár - tanuló viszony - Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus, kapcsolat a tanulókkal - magyar nyelv órai használata - ösztönző magatartás (barátságos, bátorító, biztató, együtt érző, kritikus) - a hibák kezelése - kérdezési technikák fejlettsége - tanulók bevonása a munkába - a figyelem és fegyelem fenntartásának képessége

43

Pedagógus teljesítményértékelés eljárás rendje Terület

Értékelés eszköze

Értékelés időpontja, gyakorisága

Kérdőív, értékelőlap, dokumentumok megtekintése

5 évente, vagy ha a munkáltatói döntés mérést igényel (Kjt.40.§(1)

Eredményesség, készült dokumentum

Értékelő személy

1. Szakmai felkészültség Ml. 3.1. Szaktárgyának magas szintű módszertani ismerete Kérdéstípusok változatossága, szóbeli kifejezőkészség, szókincs gazdagság, beszédstílus Tervező munka: tanterv, tanmenet, óratervezés Tanulásirányítás: ösztönzés, differenciálás, aktivitás, figyelem, munkaformák

Óralátogatási jegyzőkönyvek Vezetők Értékelőlapok

Továbbképzésen való részvétel

igazgatóhelyettesek,

Önképzés

Minőségi mutatók: pontszám, százalék

2. Tanítási órák vezetése, szakmai gyakorlati munka Ml. 3.2.

Feljegyzések

Az óra felépítése és szervezése

Az órán alkalmazott eszközök

gazdasági vezető, munkaközösség vezető)

Az óra célja és tartalma

Az órán alkalmazott módszerek

(igazgató,

Óra megfigyelési jegyzőkönyv, Önértékelő lap

Minimálisan 5 óra

Az óra eredményessége Tanár-tanuló viszony 44

3. Tanórán kívüli tevékenység Ml. 3.2. Szabadidős programok szervezése (színház, mozi, múzeum, vetélkedő, ünnepség, DÖK részvétel, stb.) Versenyekre való felkészítés Szakkör, énekkar vezetése Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás

Óra megfigyelési jegyzőkönyv, Önértékelő lap

Minimálisan 5 óra

Óralátogatási jegyzőkönyvek Vezetők

Egyéni vagy csoportos felzárkóztatás Értékelőlapok

4. Aktivitás, feladatvállalás, felelősség és hivatástudat Ml. 3.4.

igazgatóhelyettesek, Minőségi mutatók: pontszám, százalék

Részvétel a nevelőtestület munkájában. Tantervkészítés, pedagógiai program, minőség irányítási program készítése

Kerület szakmai munkájába való részvétel Értekezlet, ünnepély, kirándulás, szakmai program szervezése

gazdaságivezető, munkaközösségvezető

Pályázati tevékenység, pályázatok segítése, írása, innováció Bemutató órák vállalása, publikálás

(igazgató,

Feljegyzések Kérdőív, értékelőlap

Egyéb: Egyéb:

45

5. Személyközi, szociális tevékenység, problémamegoldó képesség Ml. 3.3. Családlátogatás Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, fejlesztőpedagógussal Az osztályközösség szervezése Kapcsolat a szülőkkel

Óralátogatási jegyzőkönyvek Kérdőív, értékelőlap

Vezetők

Kapcsolat a diákokkal

Értékelőlapok

Kapcsolat a kollégákkal Kapcsolat a vezetéssel

igazgatóhelyettesek, Minőségi mutatók: pontszám, százalék

6. Munkafegyelem, a munkához való viszony, igyekezet Ml.3.5.

Feljegyzések

Pontos munkakezdés Pontos adminisztráció Határidők betartása Munkatervek, statisztikák, beszámolók pontos elkészítése

gazdasági vezető, munkaközösség vezető

Munkaköri kötelességek teljesítése Ügyelet felelősségteljes ellátása

(igazgató,

Kérdőív, értékelőlap, feljegyzés, dokumentumok megtekintése

46

7.Vezetői megbízáshoz/munkakörhöz kapcsolódó szempontok Ml. 4.1. példamutatás, felelősség, terhelhetőség önállóság, kezdeményezés, innováció precizitás, pontosság határidők tartása kapcsolata a többi vezetővel kapcsolata beosztott kollégáival

5 évente, vagy ha a munkáltatói döntés mérést igényel

Kérdőív, értékelőlap

megszerzett tudásának rendszeres frissítése a megszerzett ismeretek eredményes alkalmazása 8. a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése Ml. 4.2.

Óralátogatási jegyzőkönyvek Vezetők: Értékelőlapok igazgatóhelyettesek,

irányítási, szervezési feladatok ellátása Minőségi mutatók: pontszám, százalék

ellenőrzési feladatok ellátása értékelési feladatok ellátása szervezetfejlesztési aktivitás a szervezet céljaival való azonosulás jó csapatszellem kialakítása a feladat ellátási területén jó csapatszellem kialakítása intézményi szinten feladat elosztási tevékenység problémák feltárása, megoldása adminisztráció minősége

Kérdőív, értékelőlap, feljegyzés, dokumentumok megtekintése

gazdasági vezető, munkaközösség vezető

Feljegyzések

Kérdőív, értékelőlap, feljegyzés, dokumentumok megtekintése

mérések, versenyek szervezése, értékelése 47

9. Tanulmányi versenyek eredményessége: (felsorolás)

Pedagógus teljesítményértékelés eljárás rendje

1./ szeptember 30-ig: - a minősítésben részt vevők kiválasztása - a minősítés szempontjainak és rendjének ismertetése - az értékelést végzők kiválasztása 2./ október 1. – május 30: - az értékelés megvalósulása 3./ június 1. –június 15: - a minősítés iratainak elkészítése - az értékelő megbeszélés lefolytatása - a minősítés lezárása felelős: igazgató határidő: június 15.

48

Pedagógusok teljesítményértékelés összesítő lap Ikt.sz.: …………………..

Terület

Értékelés Elérhető pont

1. Szakmai felkészültség Ml. 3.1. Szaktárgyának magas szintű módszertani ismerete Kérdéstípusok változatossága, szóbeli kifejezőkészség, szókincs gazdagság, beszédstílus Tervező munka: tanterv, tanmenet, óratervezés Tanulásirányítás: ösztönzés, differenciálás, aktivitás, figyelem, munkaformák Továbbképzésen való részvétel Önképzés Összesítve: 2. Tanítási órák vezetése, szakmai gyakorlati munka Ml. 3.2. Az óra célja és tartalma Az óra felépítése és szervezése Az órán alkalmazott módszerek Az órán alkalmazott eszközök Az óra eredményessége Tanár-tanuló viszony Összesítve: 3. Tanórán kívüli tevékenység Ml. 3.2. Szabadidős programok szervezése (színház, mozi, múzeum, vetélkedő, ünnepség, DÖK részvétel, stb.) Versenyekre való felkészítés Szakkör, énekkar vezetése Hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás Egyéni vagy csoportos felzárkóztatás Összesítve: 4. Aktivitás, feladatvállalás, felelősség és hivatástudat Ml. 3.4. Részvétel a nevelőtestület munkájában. Tantervkészítés, pedagógiai program, minőség irányítási program készítése Pályázati tevékenység, pályázatok segítése, írása, innováció Bemutató órák vállalása, publikálás Kerület szakmai munkájába való bekapcsolódás Értekezlet, ünnepély, kirándulás, szakmai program szervezése Egyéb: Egyéb: Összesítve: 49

Elért pont

Önértékelés Elérhető pont

Elért pont

Értékelés

Terület

Elérhető pont 5. Személyközi, szociális tevékenység, problémamegoldó képesség Ml. 3.3. Családlátogatás Kapcsolattartás a gyermekvédelmi felelőssel, pszichológussal, fejlesztőpedagógussal Az osztályközösség szervezése Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat a diákokkal Kapcsolat a kollégákkal Kapcsolat a vezetéssel Összesítve: 6. Munkafegyelem, a munkához való viszony, igyekezet Ml. 3.5. Munkaköri kötelességek teljesítése Pontos munkakezdés Ügyelet felelősségteljes ellátása Pontos adminisztráció Határidők betartása Munkatervek, statisztikák, beszámolók pontos elkészítése Összesítve: 7. Vezetői megbízáshoz/munkakörhöz kapcsolódó szempontok Ml. 4.1. példamutatás, felelősség, terhelhetőség önállóság, kezdeményezés, innováció precizitás, pontosság határidők tartása kapcsolata a többi vezetővel kapcsolata beosztott kollégáival megszerzett tudásának rendszeres frissítése a megszerzett ismeretek eredményes alkalmazása Összesítve:

50

Elért pont

Önértékelés Elérhető pont

Elért pont

8. a vezető által irányított szervezeti egység munkavégzésének szervezése Ml. 4.2. irányítási, szervezési feladatok ellátása ellenőrzési feladatok ellátása értékelési feladatok ellátása szervezetfejlesztési aktivitás jó csapatszellem kialakítása a feladat ellátási területén jó csapatszellem kialakítása intézményi szinten feladat elosztási tevékenység problémák feltárása, megoldása adminisztráció minősége mérések, versenyek szervezése, értékelése Összesítve: Összesítés Pontérték összesítve: Százalék, minősítés:

%

Tanulmányi versenyek eredményessége: (felsorolás)

Kelt: ………………………………………

…………………………………………….. minősítést végző

………………………………………… értékelt 51

Szent - Györgyi Albert Általános Iskola 1161. Budapest Csömöri út. 20. .: 406 - 4001 Fax: 402 - 4653 : [email protected]

OM 035086

ÓRAMEGFIGYELÉSI jegyzőkönyv

Ikt. sz.: ……………

Tanár neve: ……………...…………………………………….…….Időpont: …………..……………….. Osztály: ……….. Tantárgy: …………………………Értékelő: …………………………………………. Értékelés

Vizsgált terület

Megfigyelés iránya

Elérhető pontérték

Elért pontérték

Megjegyzés

Elérhető

Elért

Minősítés

pontérték

pontérték

1. Célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága

Az óra célja és tartalma

2. Az óra tartalma: - szakmai szempont - tudományosság elve - tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele

Az óra felépítése, szervezése

1. Az óra felépítése megfelelt-e a tervezett didaktikai feladatok elvégzéséhez. 2. Óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 3. Gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 4. Hatékonyak voltak-e a választott szervezeti formák 1. Bemutatás szemléltetés korszerűsége

Az órán alkalmazott módszerek

2. Magyarázat érthetősége, színessége, utasítások világossága 3. Ismeretek rögzítésének hatékonysága 4. Ellenőrzés - Értékelés 5. Az alkalmazott módszerek változatossága

Az óra eredményessége

1. El tudná-e érni a tervezett oktatási és nevelési célt? 2. Az órán meggyőződött-e a teljesítménye eredményességéről? 3. Hozzájárult-e a tanuló „eszköztudásának” gyarapításához? 1. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus

TanárTanuló viszony

2. Magyar nyelv használata 3. Kérdezési technikák fejlettsége 4. Tanulók bevonása a munkába 5. Figyelem, fegyelem fenntartása

100% 52

%

Adatgyűjtő lap Alkalmazott szemléltető eszköz

Alkalmazott didaktikai módszer

Videofilm

Frontális foglalkozás

Hangkazetta

Csoportos foglalkozás

CD-lemez

Egyéni differenciálás

Írásvetítő

Csoportdifferenciálás

Diavetítő

Önálló munka

Flexkamera

Páros munka

Számítógép-kivetítő

Projekt

Interaktív tábla

Egyéb:

Számítógép hálózat

Melyiknek volt hangsúlya az órán?

Szemléltető tabló, kép, fotó

Szövegértés fejlesztés

Könyv, folyóirat

Olvasási képesség fejlesztés

Lexikon, enciklopédia

Tanulási technikák fejlesztése

Szótár

Gondolkodásfejlesztés

Tankönyv

Helyesírás fejlesztés

Munkafüzet

Történt-e?

Tanári kísérlet

Házi feladat ellenőrzés

Tanulói kísérlet

Számonkérés

Tanulói applikációk (rúd, korong, modell, kártya stb.), plakát Térkép

Célmeghatározás

Földgömb

Önellenőrzés

Modell, makett

Összefoglalás

Egyéb:

Motiválás

Memorizálás

Értékelés Az óra tovább tartott……..……..perccel

Erősségek:………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………… Fejlesztendő területek:…………………………………………………………………………………............ ……………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………… Budapest, ………………… ……………………………….. pedagógus aláírása 53

……………………………….. értékelő aláírása

Szent – Györgyi Albert Általános Iskola 1161. Budapest Csömöri út. 20. .: 406 – 4001 Fax: 402 – 4653 : [email protected]

OM 035086

ÖNÉRTÉKELŐ LAP

Ikt. sz.: ……………………

Tanár neve: ………………………………………………….…….Időpont: …………………………….. Osztály: ……….. Tantárgy: …………………………………Értékelő: ………………………………….

Vizsgált terület

Értékelés Megfigyelés iránya

Elérhető pontérték

Elért pontérték

Megjegyzés

Elérhető

Elért

Minősítés

pontérték

pontérték

1. Célok egyértelműsége, megválasztásuk indokoltsága

Az óra célja és tartalma

2. Az óra tartalma: - szakmai szempont - tudományosság elve - tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vétele

Az óra felépítése, szervezése

1. Az óra felépítése megfelelt-e a tervezett didaktikai feladatok elvégzéséhez. 2. Óravezetés, a munka szervezése, átmenetek a fázisok között 3. Gazdálkodás az idővel, az óra dinamikája 4. Hatékonyak voltak-e a választott szervezeti formák 1. Bemutatás szemléltetés korszerűsége

Az órán alkalmazott módszerek

2. Magyarázat érthetősége, színessége, utasítások világossága 3. Ismeretek rögzítésének hatékonysága 4. Ellenőrzés - Értékelés 5. Az alkalmazott módszerek változatossága

Az óra eredményessége

1. El tudná-e érni a tervezett oktatási és nevelési célt? 2. Az órán meggyőződött-e a teljesítménye eredményességéről? 3. Hozzájárult-e a tanuló „eszköztudásának” gyarapításához? 1. Fellépés, megjelenés, hangnem, stílus

TanárTanuló viszony

2. Magyar nyelv használata 3. Kérdezési technikák fejlettsége 4. Tanulók bevonása a munkába 5. Figyelem, fegyelem fenntartása

100% 54

%

8. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítmény értékelési szabályzata Technikai feladatokat ellátók köre: - Gazdasági vezető - Bér és személyügyi munkatárs - Iskolatitkár - Kézbesítő - Gondnok - Karbantartó - Takarító - Konyhai dolgozó Értékelés időpontja : 5 évente , adott év augusztus.31.ig Értékeléshez kapcsolódó dokumentumok: - A technikai feladatokat ellátók személyre szóló munkaköri leírása - SZMSZ - Belső szabályzatok - IMIP - Teljesítményt értékelő és önértékelő adatlap - Értékelést összesítő minősítési lap

8.1. A teljesítmény értékelés célja: Az intézmény minőségi céljainak része a nem pedagógus munkakörben dolgozó alkalmazottak teljesítményének javítása a képességek, tudás tapasztalat, és motiváció fejlesztésével. Ennek eléréséhez egységes teljesítményértékelő rendszerben való mérésre van szükség , hogy a teljesítmény nyomon követhető legyen . Az eredményről az értékelt személy értesül , melyben munkájának erősségeiről és munkájának fejlesztendő területeiről visszajelzést kap . Ez ösztönzi a további fejlődésre. Az eredmény alapján a munkáltató specifikusan meg tudja határozni a feladatok ellátásához a kompetenciák fejlesztési irányait , ami a hatékonyságot növeli.

8.2. A teljesítmény értékelés alapelvei Fejlesztési szándék : alkalmas legyen az eredmények kimutatására, a problémás területek azonosítására, a teljesítményt javító célok meghatározására Méltányosság : minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kell kezelni. Törekedjen az objektivitásra. Csak olyan területekre terjedjen ki , amihez rendelkezésre állnak adatok.

8.3. Az értékelés általános szempontrendszere: - Munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - Munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - Munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - A munkavégzéssel kapcsolatos munkatársi viszony

55

8.4. Az értékelés pontos kritériumai - A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása - Szakmai felkészültség - Jogszabályok ismerete - Szükséges képességek (önállóság, helyzetfelismerés, problémamegoldás) - Személyes tulajdonságok (pontosság, szorgalom, megbízhatóság, gyorsaság stb.) - Munka hatékonysága - Vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség, - Felelősségi kör - Munkavédelem - Vagyonbiztonság, titoktartás - Emberi kapcsolatok, kommunikáció - Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

8.5. Értékelési skála A lapokat kitöltők a következő pontok szerint értékelhetik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt: 0 Nem megfelelő 1 Kevéssé megfelelő 2 Megfelelő 3 Kiemelkedő X nincs elegendő információ ennek megítéléséhez 8.6. Értékelés módja A kritériumokhoz az értékelési skálában meghatározott pontszámokat kell rendelni. Az X - nincs elegendő információ ennek megítéléséhez - minden esetben beírható. A kapott pontszámokból %-ot kell számítani, amit a maximálisan elérhető pontszámokhoz (100%) viszonyítunk . Az értékelés felelőse az igazgató . Az értékelést az általa kijelölt személy végzi. A teljesítményt összesítő lap egy példányát az érintett dolgozónak át kell adni. A dolgozó írásban észrevételt fűzhet hozzá. 8.7. Záró rendelkezések A nem szabályozott kérdésekben a pedagógus teljesítmény értékelés módja az irányadó. A teljesítmény- értékelés során keletkezett dokumentumokat bizalmasan kell kezelni. Megőrzésére és selejtezésére ugyanazon szabályok vonatkoznak mint a személyi anyagok esetén .

56

Minőségirányítási program záradéka

Az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról módosította a törvény 40.§-át, amely az intézményi minőségirányítási programok tartalmát írja le. Ennek megfelelően új feladatokkal szükséges bővíteni a programot: „Kt. 40§ (11): Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit, és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését, és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjen egymáshoz.”

A Kjt.40.§ (1) bekezdésében leírtak alapján történt meg 2011.10.24-én, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK módosítása.

……………………………….. igazgató

………………………………… IMIP munkacsoport

57

……………………………………. IMIP munkacsoport

58