A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." Szent-Györgyi Albert

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

1

TARTALOMJEGYZÉK

INTÉZMÉNYI ADATOK ................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE:................................................................................. 4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉT MEGHATÁROZÓ INTÉZMÉNYI INTÉZKEDÉSEK ................................................................................................................................................. 5 ISKOLÁNK MÚLTJA ÉS JELENE ................................................................................................................... 6 PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, ISKOLAKONCEPCIÓNK ........................................................................ 7 NEVELÉSI CÉLJAINK ÉS FELADATAINK ................................................................................................. 10 A NEVELÉSI CÉLOK ÉS FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁNAK MÉRÉSE ....................................... 18 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI SZEREPE ................................................................................. 19 A SZABADIDŐ-SZERVEZÉS, MINT A KÖZÖSSÉG- ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS EGY SAJÁTOS FORMÁJA ........................................................................................................................................ 20 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL ÉS A TANULÓKKAL................................................................. 22 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI ..................................................................................................... 25 AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE .............................................................................. 27 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓINK ..................................................................................... 70 SZENZOROS INTEGRÁCIÓ (A KÜLÖNBÖZŐ ÉSZLELÉSI TERÜLETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE) ............................................................................................................................................................................ 101 SZENZO-MOTOROS INTEGRÁCIÓ (AZ ÉSZLELÉSI ÉS MOTOROS RENDSZER EGYÜTTMŰKÖDÉSE) ................................................................................................................................... 101 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ISKOLAI FELADATAI, INTÉZMÉNYÜNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA................................................................................................................................................... 106 HELYI TANTERV ........................................................................................................................................... 126 ISKOLÁNK KÖVETELMÉNYRENDSZERE .............................................................................................. 131 AZ ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI ......................................................................................................... 135 BELSŐ VIZSGASZABÁLYZAT .................................................................................................................... 136 A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI ......................................... 138 A TANULÓK (GYERMEKEK) JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI ......................................... 140 RÉSZVÉTELÜNK A TANKERÜLETI MUNKAMEGOSZTÁSBAN ........................................................ 143 A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK SZEMPONTJAI ................................................................... 144 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE .................................................................................. 146 GYÓGYTESTNEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................................... 148 A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT BIZTOSÍTÓ ESZKÖZÖK ...................................... 150 MÚZEUMLÁTOGATÁSI TERV ................................................................................................................... 152 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ................................................................................................................. 153 TANTÁRGYI KERETTANTERVEK ............................................................................................................ 220

2

Az iskola hivatalos elnevezése:

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium

Az iskola székhelye:

1093 Budapest, Lónyay u. 4-8.

Telefon/fax:

2-176-476, 2-175-987, 2-158-242

E-mail:

[email protected]

Az iskola fenntartója:

Klebersberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u. 32.

Az iskola alaptevékenysége:

alap- és középfokú oktatás felnőttoktatás

Az alapító okirat kelte: Az intézmény jogállása: Az intézmény vezetője:

az igazgató

3

A pedagógiai program törvényi háttere: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (38.§(1)) 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

16/2013.(II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről ( hatályát veszti 2013.szept.1.)

2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

4

A pedagógiai program érvényességét meghatározó intézményi intézkedések A pedagógiai program érvényes:

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata:

Az esetlegesen változó jogi szabályozásnak megfelelő törvényes működés fenntartása érdekében az éves munkatervek keretén belül az intézmény felső- és középszintű vezetése folyamatosan ellenőrzi a pedagógiai programban meghatározott célok és feladatok végrehajtását. Amennyiben a törvényi háttér változása, a fenntartó vagy más partner új igényének megfogalmazódása szükségessé teszi, úgy felülvizsgáljuk a pedagógiai programunkat. A pedagógiai program módosítása:

A pedagógiai programban történő változás minden esetben az intézmény közvetlen partnereinek és különböző képviseleti fórumainak a véleményalkotásával és jóváhagyásával történik. Ebbe a körbe tartozik a szülői munkaközösség (Szülők Fóruma), a diákönkormányzat és a nevelőtestület. A dokumentum végleges jóváhagyása az iskola igazgatójának a jogosultsága. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, elhelyezése: Jelen dokumentum - mint intézményünk egyik alapdokumentuma - nyilvános. Ennek érdekében nyomtatott formában iskolánk könyvtárában, interneten pedig az intézmény honlapján (www.szgya.hu) olvasható.

Budapest, 2013. március .................................... igazgató

5

Iskolánk múltja és jelene Iskolánk 1873-ban kezdődő története során különböző fenntartók irányítása alatt, különböző elnevezésekkel, különböző szintű oktatási intézményként működött a jelenlegi épületében. A közvetlen elődünknek tekinthető általános iskola 1950-től, 63 éve oktatja, neveli a kerület diákjait.

Intézményünk 1991-től a szerkezetváltó iskolák közé tartozik. Ennek értelmében az első, alapozó négy év után (1-4. évfolyam) a tanulók felső tagozaton (5-8. évfolyam), illetve a 8 osztályos gimnáziumi képzés keretében (5-12. évfolyam) folytathatják tanulmányaikat. Az igényeknek megfelelően idegen nyelvi évfolyamot (NYEK) és 4 osztályos gimnáziumi osztályokat is működtetünk. 2012 óta a Felnőttképzési Intézetünk keretén belül ECDL vizsgaközpontot is létrehoztunk, illetve idegen nyelvi tanfolyamokat indítunk- igény szerint. felnőtteknek.

A patinás épület 1989-től - részben felújítva - eredeti formájában áll az oktatás szolgálatában. Adottságai, méretei legfeljebb 30 tanulócsoport elhelyezését teszik lehetővé. Ennek 700 fő körüli gyereklétszám felel meg, ami évek óta iskolánk tényleges tanulólétszáma. Az oktatásinevelési folyamat irányítását megközelítőleg 60 fős nevelőtestület végzi. Intézményünk múltját és jelenét kapcsolja össze az immár 2 éve látogatható „Itt jártak a Pál utcai fiúk” című folyosó kiállítás. A Petőfi Irodalmi Múzeum 2007-ben, Molnár Ferenc világhírűvé vált regényének, A Pál utcai fiúk kiadásának 100. évfordulója előtt tisztelegve kiállítást állított össze a szerzőről és regényéről. A kiállítás 2008-tól bejárta a határon túli magyarlakta területeket és 2011-ben tért vissza Budapestre. A kiállítás kurátorai kérték fel iskolánkat - amelynek épülete egykor Molnár Ferenc gimnáziuma, a regény ihlető helyszíne, közössége volt -, hogy fogadjuk be és tegyük egy iskola mindennapjainak részévé a kiállítás számunkra hasznosítható elemeit. Örömmel fogadtuk ezt a lehetőséget, hiszen így élményszerűen bemutathatjuk Molnár Ferenc és a regény kötődését az épületünkhöz. Egyéni és csoportos látogatókat azóta is rendszeresen fogadunk, illetve kihasználjuk a kiállítás pedagógiai lehetőségeit is.

6

Pedagógiai alapelveink, iskolakoncepciónk Szent-Györgyi Albert gondolata számunkra azért is követendő, hiszen pontosan rámutat arra, hogy nevelő-oktató munkánk csak akkor éri el a célját, ha az a gyermek megismerésén és fejlesztésén alapul. Ezért minden tanulónk számára igyekszünk biztosítani az optimális személyiségfejlődést szolgáló, esélyegyenlőségen alapuló oktatási-képzési rendszert. A társadalmi, gazdasági változások folyamatosan újabb és újabb feladatokat rónak ránk, s ennek a változó követelményrendszernek igyekszünk úgy megfelelni, hogy közben klasszikus, alapvető emberi értékeket is közvetítünk. Az első négy évfolyamon fontos feladatunk az alapkészségek magas szintű kialakítása. A tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítanunk a képességfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk ugyanis annak, hogy minden gyermek csak a saját szintjéről, a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A nyolcosztályos gimnázium oktatási koncepciójából eredendően célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. A tanulásra erősen motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi - a múlt ismeretére építkező - reális és pozitív jövőkép felvázolását. Kiemelt figyelmet fordítunk az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, illetve az egyéni adottságok, képességek életszerű, valóságos probléma- és feladathelyzetekben való kipróbálására. Az elmúlt évek oktatási tapasztalata azonban azt is megmutatta, hogy tehetséges gyermekek a saját egyéni tempójukból adódóan bizonyos életkorig lassabban fejleszthetők, így számukra a négyosztályos gimnáziumi képzési formát is fenntartjuk. Pedagógusi, tanári magatartásunk egészét áthatja a gyermekközpontúság. Tudjuk, hogy nem elegendő ún. ismeret paneleket átadnunk, hanem viselkedésünkkel azt kell sugallnunk, követendő mintának felvázolnunk, hogy a modern kor embere számára a tudás birtokbavétele jelenti az örömöt. Ha ezt sikeresen tudjuk átadni, akkor ez magával hozza, hogy egészséges versenyszellemet kell kialakítanunk a tanulói közösségekben, illetve a tudásnak, készségeknek, képességeknek

olyan

elemeit

kell

fejlesztenünk,

amelyek

a

változó

társadalmi

követelményekhez könnyen igazíthatók. Fontos, hogy tanítványaink tudjanak közös célokat megfogalmazni, s ezeknek a céloknak az elérése érdekében hatékonyan működjenek együtt társaikkal.

7

Nevelési alapelvek és célrendszer Nevelő-oktató munkánk alapvető céljának a tananyag feldolgozása során megvalósuló személyiségfejlesztést tartjuk, melynek során szem előtt tartjuk az egyéni képességeket és az iskolahasználók elvárásait. Alapvetően két fő célnak kívánunk megfelelni: -

az általános iskolai képzés keretében olyan tudás kialakítása és képességfejlesztés a célunk, mely tanulóink ezen körének a sikeres pályaorientációját és továbbtanulását szolgálja,

-

gimnáziumként a diákok nagyobb körét készítjük fel a kétszintű érettségire, valamint felsőoktatási tanulmányaikra.

Az oktatási folyamat egyértelmű célorientáltsága mellett fontosnak tartjuk a tanulói személyiség alakítását is, hiszen diákjaink nagy része 12-13 évet tölt el intézményünkben életének legfogékonyabb korszakában. A nevelési-oktatási folyamat különböző színterein másmás módon igyekszünk céljainkat elérni, de végeredményben egy stabil értékrend és attitűd kialakítására törekszünk. Iskolai közösségünk minden tagja számára fontos, hogy egyértelműen megfogalmazzuk, milyen értékek átadását tartjuk fontosnak, s mely magatartásformákat, személyiségjegyeket akarjuk erősíteni, formálni. Tantestületünk a nevelés folyamatát egyrészt mint értékközvetítő folyamatot fogja fel, hiszen pedagógiai munkánk során igyekszünk tanulóinkban olyan tartós tulajdonság-együttest, beállítódást, életvezetési készséget kialakítani, mely az egyén és a közösség számára is pozitív, konstruktív tevékenységek létrehozására ösztönöz. Pedagógiai tevékenységünk során felmerülő és nevelési szempontból fontos értéknek tekintjük a következőket: a. Az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékeket. b. A biológiai lét értékeit. c. A társas kapcsolatokra vonatkozó értékeket: -

a személyes kapcsolatok értékeit

-

a szociális kapcsolatok értékeit

-

a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékeket 8

d. A társadalmi eredményességre vonatkozó értékeket: -

a műveltséggel kapcsolatos értékeket

-

a munkával kapcsolatos értékeket

e. A humanizált társadalom és világkép értékeit: -

a hazával, nemzettel kapcsolatos értékeket

-

a civil társadalommal kapcsolatos értékeket

-

a világra vonatkozó értékeket

Ez a komplex értékstruktúra alapvetően áthatja nevelési célrendszerünket, de a nevelés számunkra olyan segítő tevékenység is, amelynek során képességeket fejlesztünk, tapasztalatszerzésre, ismeretek, emóciók, beállítódások elsajátítására ösztönözzük tanulóinkat, tehát végső soron személyiséget fejlesztünk. A nevelés – tantestületünk felfogása szerint - tehát egy olyan értékközvetítő folyamat, amelynek célja egy önmagával harmóniában lévő, céljait megfogalmazni és megvalósítani tudó közösségi ember, aki szűkebb és tágabb környezetéért is tenni akar.

9

Nevelési céljaink és feladataink 1. Személyiségfejlesztés

Kiemelt fejlesztési területek: -

erkölcsi nevelés

-

családi életre nevelés

-

önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

Az iskolának - mint másodlagos szocializációs színtérnek - a személyiségformálásban nagy szerepe van. Szükséges, hogy tanítványaink reális önismerettel, énképpel rendelkezzenek. Tudjanak különbséget tenni a valódi és virtuális kapcsolatok természete között, és be tudjanak kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Társadalmi szerepeiket megismerjék és gyakorolni tudják, ismerjék a családban betöltött szerepeket. Készüljenek fel az önálló életvitelre, önmaguk ellátását meg tudják szervezni. Ismerjék fel a szabály- és normakövetés fontosságát, teljesítsék vállalt kötelességeiket. Külső és belső konfliktusaikat kezelni tudják, és a demokratikus viselkedés alapvető normáival is tisztában legyenek. Ezekkel párhuzamosan a nyitottság és a tolerancia képességét is fejlesztenünk kell bennük. Fel kell készítenünk tanulóinkat a kulturált társas kapcsolatok kialakítására, s arra is, hogy minden helyzetben megfelelő módon tudjanak kommunikálni. Meg kell őket tanítanunk a különféle problémahelyzetekben való eredményes megküzdési stratégiák alkalmazására is. Az előzőekben vázolt célok megvalósítását befolyásolják, meghatározzák lehetőségeink. Az iskolánkba járó gyerekek nagy különbséget mutatnak a nevelhetőség terén, hiszen eltérnek életkorban és családi környezet tekintetében is. Ebből adódik, hogy az általunk deklarált és közvetítendő értékek és magatartásminták áthagyományozása nem minden gyermekcsoportnál vagy gyermeknél lehetséges egyforma színvonalon. Ennek megfelelően differenciált módszerekkel, egyéni eljárások alkalmazásával valósítjuk meg pedagógiai céljainkat. A nevelési folyamatot nem három pólusú (tanár - diák - diák) kapcsolatnak fogjuk fel, hanem a szülői, családi háttér fontosságát is fel- illetve elismerjük. Az értékszocializáció folyamata ugyanis a családban kezdődik, s ezt a későbbiekben mi is továbbfejlesztjük, kiegészítjük. A szülőkkel való szoros együttműködés tehát szükségszerű, hiszen a gyermek egészséges

10

fejlődése megkívánja, hogy az őt érő hatások között ne legyenek egymásnak szélsőségesen ellentmondóak. Tudjuk, hogy az alapvető értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában is. Céljaink megvalósítása érdekében: -

a 14-19 év közötti korosztály személyiségfejlesztésében nagy súlyt fektetünk a megküzdési stratégiák - kiemelten a drog- prevenció kialakítására, s ehhez igyekszünk külső szakemberek segítségét is igénybe venni,

-

osztályfőnöki órákon, napközis foglalkozásokon tudatosan törekszünk arra, hogy különféle módszerekkel, technikákkal, szituációs játékokkal hétköznapi és életszerű problémák különféle megoldási lehetőségeit gyakorolhassák a tanulók,

-

önismereti csoportok létrehozását szorgalmazzuk tanítványaink között. A nyelvi évfolyamon (9. évfolyam) pedig heti egy órában biztosítunk erre megfelelő időkeretet,

-

osztályaink évente több kiránduláson, szabadidős programon, kulturális- és sportrendezvényen vesznek részt, kihasználva a kerület és a főváros nyújtotta lehetőségeket,

-

közös

iskolai

programok

szervezésével

(Szent-Györgyi

napok,

iskolanap,

sportrendezvények) segítünk abban, hogy a tanulók más osztályokba, évfolyamokra járó gyerekekkel is kapcsolatot, barátságot tudjanak kialakítani, -

iskolai könyvtárunk gyűjteményével széles tárházát kínálja a személyiségfejlesztést szolgáló klasszikus és kortárs szépirodalmi és ismeretközlő olvasmányoknak.

2. Közösségalakítás 11


állampolgárságra, demokráciára nevelés

-

felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Nevelési céljaink eléréséhez szükséges, hogy tanulóink több iskolai közösség aktív tagjaként tudjanak működni, s ezáltal elsajátítsák azokat a szociális kompetenciákat, amelyek segítenek a harmonikus életvitel kialakításában, a közösségi beilleszkedés feltételeinek felismerésében és kialakítják a közjó iránti elkötelezettséget. A sikeres kapcsolatok és a közösségi életben való részvétel érdekében fontos az egységes normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni tanulóink, és a különböző nézőpontokat, elveket megértsék, empatikusan tudják kezelni. Alapvetően fontosnak tartjuk az együttműködés különböző formáit, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődést, a sokféleség elismerését. Erre a pozitív attitűd kialakítására törekszünk, mely tartalmazza még az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét is. Igyekszünk olyan képességeket kialakítani, hogy fontosnak tartsák tanulóink a kisebb, nagyobb közösségek életében való részvételt, a döntéseket kritikusan, kreatívan tudják elemezni és a döntéshozatalban ők is részt kívánjanak venni. Motiváljuk tanulóinkat, hogy civil szervezetek működését ismerjék meg és munkájukba igyekezzenek bekapcsolódni. Segítsenek a környezetükben élő rászorultakon és az önkéntes segítő tevékenységet valóban pozitívumként éljék meg. Feladatunknak tekintjük, hogy -

osztályaink erős közösséggé válását segítsük különböző iskolai és iskolán kívüli programok szervezésével, a felelősi rendszer kiépítésével,

-

osztályfőnöki órákon a tanulókat érintő és érdeklő témákat vitassunk meg,

-

könyvtárunk közösségi teret biztosítson a tanár-diák, diák-diák tevékenységeknek,

-

testvériskolai kapcsolatokat alakítsunk ki a határainkon túli magyar nyelvet oktató iskolákkal, illetve hazai Szent-Györgyi Albert nevét viselő és emlékét ápoló oktatási intézményekkel,

12

-

külföldi (angol, francia, német nyelvet oktató) iskolákkal nyelvgyakorlás és más kultúrák megismerése céljából szoros kapcsolatokat alakítsunk ki (diákcsere programok),

-

nagygimnazista diákok bevonásával diákügyeletet hozzunk létre,

-

a saját belső alkotmány alapján működő diákönkormányzat keretén belül sajátíthassák el és gyakorolhassák tanulóink az érdekképviselet és érdekérvényesítés lehetőségeit és útjait,

-

lehetőséget teremtünk arra, hogy tanulóink tapasztalatot szerezzenek a fogyatékkal élők problémáiról, helyzetéről (pl. Láthatatlan kiállítás meglátogatása, civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel)

3. Hagyományaink őrzése

Kiemelt fejlesztési terület: - nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontosnak tartjuk, hogy nemzeti múltunk és kultúránk alapvető értékeit ismerjék és tiszteljék tanítványaink. Elsajátítsák azokat az ismereteket és gyakorolják azokat a tevékenységeket, amelyek a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Tanulóinkat iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal kell gyarapítanunk, hogy magyarságtudatuk kialakulása mellett európai polgárokká is váljanak. Feladataink: -

Szent-Györgyi Albert és más magyar származású Nobel-díjas tudósunk emlékét ápoljuk az évről évre megrendezett természettudományi vetélkedőnkkel.

-

Molnár Ferenc és regénye, A Pál utcai fiúk emlékét a 2011-től látható kiállítás formájában, valamint az évente az 5. évfolyamosok számára megrendezett irodalmi vetélkedővel is őrizzük.

-

Tudatosan szervezzük és tervezzük tanulmányi kirándulásainkat. Törekszünk arra, hogy diákjaink hazánk több táját, nevezetességét megismerjék.

-

Színvonalas osztály, illetve iskolai szintű megemlékezéseket és ünnepélyeket szervezünk.

-

Írókat, tudósokat, sportolókat hívunk beszélgetésekre, találkozókra és iskolánk is igyekszik bekapcsolódni a környezetünkben szerveződő különféle rendezvényekbe. 13

-

Motiváljuk tanulóinkat, hogy minél többen vegyenek részt a helytörténeti vetélkedőkön, programokon.

-

Könyvtárunk gyűjteményének alakítása során külön figyelmet fordítunk a névadónk, Szent-Györgyi Albert, valamint Molnár Ferenc, az iskola és Ferencváros történetére vonatkozó dokumentumok gyűjtésére, szolgáltatására.

-

Népi hagyományainkkal és különféle kézműves technikákkal ismerkedhetnek meg diákjaink napközis és szakköri foglalkozásokon.

4. Az általános műveltség és az alkalmazható tudás egyensúlyának megteremtése


a tanulás tanítása

-

pályaorientáció

-

médiatudatosságra nevelés

-

gazdasági és pénzügyi nevelés

Alapvető célunk, hogy tanítványainkban tudatosítsuk, hogy az ismeretszerzés, a tanulás sohasem lehet befejezett folyamat. Modern korunk alapvető követelménye, hogy az információs társadalom technológiáit magabiztosan és kritikusan tudják alkalmazni. Kreatív és innovatív módon használják a főbb számítógépes alkalmazásokat, de ismerniük kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat is. Egyre tudatosabban tudjanak dönteni a tanulást, művelődést és szórakozást segítő és kiszolgáló médiumok között. El kell sajátítaniuk a hatékony, önálló tanulás képességét, az idővel és az információval való tudatos gazdálkodást. Biztosítanunk kell tanulóink számára azokat az élethelyzeteket, amikor elméleti és gyakorlati tudásukat kipróbálhatják. A közös munka, tanulás során diákjaink a társaikkal való együttműködést is gyakorolhatják. Az életszerű, gyakorlati helyzetekben felismertetjük tanulóinkkal, hogy a külső tényezők is döntően befolyásolhatják életútjukat és különböző megküzdési stratégiák állnak a rendelkezésükre. Az élethosszig tartó tanulás attitűdjének kialakításában próbáljuk segíteni, motiválni tanulóinkat azzal, hogy: 14

-

támogatjuk a problémamegoldó, a tanulók önálló kreatív tevékenységére építő, a források széles körét felhasználó tanulási stratégiák alkalmazását,

-

tanulásmódszertan órákat tartunk,

-

könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórákon elsajátíthatják és gyakorolhatják a különböző ismerethordozók alkalmazását és felhasználását,

-

szóbeli

és

írásbeli megnyilvánulásaik

alkalmával

alapvető

követelményként

fogalmazzuk meg az igényes magyar beszéd használatát, illetve -

a tanult idegen nyelvek alkalmazható, kommunikatív elsajátítását támogatjuk nyelvgyakorló külföldi utak szervezésével,

-

a tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése érdekében

könyvtárpedagógiai

program

alapján

szervezzük

a

tanulók

könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórák keretében.

5. Környezetünk gondozása és védelme


fenntarthatóság, környezettudatosság

-

testi és lelki egészségre nevelés

Szeretnénk kialakítani, hogy a gyerekek nyitottsága, kíváncsisága szűkebb környezetükön túlmutasson, felismerjék, hogy felelősek annak állapotáért. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók mindennapi életvitelét meghatározó alapelvnek, viselkedési normának kell lennie. Azonban azt is meg kell mutatnunk tanítványainknak, hogy a természeti, tárgyi környezet megóvásán túl felelősek önmaguk testi, lelki egészségéért is. Ezért az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére neveljük diákjainkat. Igyekszünk kialakítani és fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást is. A környezettudatos magatartás kialakítása érdekében: - szervezünk a 3., 5. és 7. évfolyamon erdei iskolai táborokat, 15

- hirdetünk tisztasági és díszítési versenyeket az osztályok között, - a szelektív hulladékgyűjtéshez megteremtjük a tárgyi feltételeket és - természetvédelmi vetélkedőket tartunk, - osztályfőnöki órákon kiemelt témaként kezeljük az egészséges életmód, táplálkozás és mozgás fontosságát, - a könyvtári gyűjtemény fejlesztése során figyelmet fordítunk a diákok, tanárok környezettudatos gondolkodásának kialakítását szolgáló dokumentumok beszerzését. A mozgás, a sport megszerettetésére különböző sportágakban sportköröket szervezünk, valamint főállású szakember foglalkozik a gyógytestnevelésre járó gyerekekkel.

6. Tehetségfejlesztés és felzárkóztatás

Iskolánkba 6 és 20 éves életkor közötti gyerekek, fiatalok járnak, akik nagy különbséget mutatnak nemcsak életkorban, hanem tanulási motivációban, az alapkészségek kialakulásának szintjében, szociális, családi környezet tekintetében is. Ezért alapvető cél, sőt követelmény számunkra,

hogy egyénre

szabottan,

differenciált

módszerekkel,

egyéni

eljárások

alkalmazásával valósítsuk meg pedagógiai céljainkat, vagyis képesség kibontakoztató felkészítést nyújtsunk tanulóinknak. Ehhez pontosan kell ismernünk diákjaink sajátos tanulási módjait, szokásait, és ezekre építve kell megterveznünk a tanulásuk fejlesztését. Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet új helyzetekben is alkalmazni tudnak, tehát támogatnunk kell a kreatív, kritikai gondolkodást. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása is fontos feladatunk, hiszen ezek a gyermekek elfogadó, támogató közösségben jól taníthatók, fejleszthetők. Egyéni, differenciált fejlesztésükben szakemberek (pszichopedagógus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítik a munkánkat.

Feladataink:

16

-

Felzárkóztató foglalkozásokat

szervezünk azért, hogy minden tanuló

saját

képességeihez mérten jó teljesítményt tudjon elérni. -

A

felzárkóztatásra

szoruló

diákok

egyéni

tanulásához,

a

tehetséggondozó

tevékenységekhez igény szerint a könyvtárban segítséget biztosítunk. -

Szakköröket, sportköröket szervezünk, hogy minden tanuló érdeklődésének megfelelő délutáni elfoglaltságot találhasson.

-

Szaktárgyi versenyeinket év elején megtervezzük, így biztosítva, hogy tanulóink felkészülésére és felkészítésére elegendő idő álljon a rendelkezésünkre.

-

Mentor tanárok felkérésével motiváljuk tanítványainkat arra, hogy tudományos diákköröket alakítva mélyedjenek el egy-egy tudományterület vizsgálatában, illetve ők maguk végezzenek kísérleteket, tudományos megfigyeléseket.

-

A tehetséggondozás során felmerülő, az iskolai könyvtár állományán túlmutató dokumentumigények könyvtári rendszer segítségével, könyvtárközi kölcsönzéssel történő kielégítése.

-

Igény szerint szervezünk érettségi előkészítő foglalkozásokat, illetve emelt szintű érettségi vizsgákra felkészítő fakultációkat.

17

A nevelési célok és feladatok megvalósulásának mérése Természetesen tudjuk, hogy a nevelés bármennyire is tervezett és szervezett folyamat, nagyon nehezen mérhető, számszerűsíthető. Azonban bízunk abban, hogy nevelőtestületünk "rejtett tanterve" is olyan pozitív értékekkel bír, hogy minden tanítványunk gazdagabb, jobb és harmonikus személyiséggé válik az iskolánkban eltöltött évek után.

Tanulók körében végzett mérések: (a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések) a. szociometriai vizsgálat b. tanulói elégedettség mérése c. tanulók egyéni megismerése kérdőíves módszerrel Szülők körében végzett mérések: csoportos interjú keretében és kérdőíves módszerrel végzett elégedettségi mérések Pedagógusok körében végzett mérések: a. iskolai klíma vizsgálata b. SWOT analízis c. értékorientációs vizsgálat

18

Az iskolai könyvtár pedagógiai szerepe Iskolai

könyvtárunk

az

iskola

pedagógiai

igényeinek

megfelelően

tanulási

forrásközpontként működik. Gyűjteményével, könyvtár-pedagógiai tevékenységrendszerével hatékonyan segíti a nevelési-oktatási célok megvalósítását. Rendelkezik folyamatosan fejlesztett eszköz hátérrel és korszerű könyvtári berendezéssel. Részben alkalmas egy tanulócsoport elhelyezésére, keressük a lehetőséget a könyvtár tereinek bővítésére, elhelyezésének optimalizálására. Rendszeresen gyarapított dokumentumgyűjteménye az iskolában tanított tantárgyak ismeretanyagához szükséges, megfelelő példányszámú szépirodalmi és ismeretterjesztő-, kézi és segédkönyvekből, tanári segéd- és kézikönyvekből, időszaki kiadványokból, nem nyomtatott dokumentumokból. tankönyvekből áll. Szakszerűen elhelyezett és elektronikusan feltárt gyűjteményen alapuló, az interneten is elérhető forrásokra épülő szolgáltatásaival az iskola egész tevékenységrendszerét átfogó információs központként működik. Biztosítjuk a személyi feltételeket ahhoz, hogy az iskola diákjai, tanárai napi 8,5 órában igénybe vehessék a könyvtári szolgáltatásokat. Könyvtárunk kapcsolatot tart a kerületi, fővárosi iskolai, pedagógiai és közkönyvtárakkal annak érdekében, hogy a könyvtári rendszer dokumentum szolgáltatását és hálózaton elérhető szolgáltatásait helyben biztosítsa a tantestület és a diákok számára. A tanulási kompetencia, az önálló ismeretszerzési képesség, az olvasás fejlesztése érdekében az iskola pedagógiai programján alapuló könyvtár-pedagógiai program alapján szervezzük a tanulók könyvtárhasználati felkészítését könyvtárhasználati órákon és könyvtárhasználaton alapuló szakórák keretében. Könyvtár-pedagógiai programunk tevékenységi hálója átfogja az iskola teljes, a tanórai mellett (könyvtárhasználati órák, könyvtárhasználaton alapuló szakórák) a tanórán kívüli (projektek, erdei iskola, napközi, tehetséggondozó iskolai és kerületi vetélkedők, versenyek, közkönyvtári programok, stb.) nevelő-oktató rendszerét is. Az iskolai könyvtár könyvtári kapcsolatrendszerével hozzájárul ahhoz, hogy az iskola helyi és tágabb társadalmi kapcsolatai erősödjenek.

19

A szabadidő-szervezés, mint a közösség- és személyiségfejlesztés egy sajátos formája Az iskolai szabadidő-szervezés színterei közül kettőt emeltünk ki: a napközi és a diákklub működését. Szabadidő-szervezés a napköziben A napközi elsődleges feladata, hogy a gyerekek a tanulási időn kívül az iskolában eltöltött idejét hasznossá tegye, más megfogalmazás szerint a két tanulási időszak közötti szabadidő hasznos eltöltésének irányítását szolgálja. Ehhez olyan lehetőségeket, programokat és foglalkozásokat kell biztosítanunk, melyek szabadon választhatók, igazodnak a gyerekek életkori sajátosságaihoz, ahol a gyerekek jól érzik magukat, és tehetségük kibontakozhat. Mindezek mellett megvalósíthatják önmagukat. A jól megválasztott programokkal a gyerekek szabadidejét változatossá tehetjük, formálhatjuk személyiségüket és sikerélményekhez juttathatjuk őket. A pedagógusoknak is befolyásoló szerepe lehet, ha felismerik, hogy az egyes gyerekek miben tehetségesek, akkor a megfelelő elfoglaltságok felé irányíthatják őket. A napköziben a szabadidős programok a sport, a kulturális tevékenységek (könyvtár, színház, múzeum stb.) és a technikai foglalkozások köré szerveződnek. Minden hónapban szervezünk az alsó tagozatos gyermekeknek klubnapközit, mely mindig egy témára épül. Ilyenek például: 

mozgás és sport, játéktanítás



kézműves foglalkozások, technikák elsajátítása.

Évek óta működő szakköreink, tanfolyamaink a következők: 

játékos gyerektorna



angol nyelvtanfolyam



játékkuckó



dalosjáték, zenei előkészítő



kézimunka szakkör



firkaklub, stb.

A napközinek minden évben van kiemelt feladata, ebbe a körbe tartozik például a néphagyományok megismerése, őrzése.

20

A gyerekek életkori sajátosságából adódóan a sokfajta program mellett nagy hangsúlyt helyezünk a játékra mint tevékenységre. A programokon kívül célunk és feladatunk a könyvtárral való kapcsolat kialakítása, az olvasás megszerettetése, a könyvtárhasználat beépülése a szabadidős tevékenységek közé. Szabadidő-szervezés a diákklubban Olyan gyermekorientált programot hozunk létre, ami megfelel az aktuális pedagógiai elvárásoknak is, de a gyerekek érdekeire és kívánságaira is épít. A program kidolgozásában fontos tényező a gyerekektől begyűjtött vélemények és kérések összessége, melynek szakmai szempontból is elfogadható kivitelezési lépéseit mindenkor az ő igényeiket is figyelembe véve alkotjuk meg. Amennyiben a gyerekeket partnerként tudjuk ebbe a folyamatba bevonni, és lehetségessé válik ezt a kezdetben érdeklődő és lelkes társaságot olyan szintű közösségekké szervezni, akikben már felmerül az érdekérvényesítés, az összetartozás és a magasabb szervezettségi formák iránti igény, úgy munkánk eredményesnek mondható. A diákklub közössége így integrálódik most diákkör formájában a diákönkormányzatba, annak minden hivatalos formáját magáénak tudva, ám "spontán" jellegéből adódóan megőrizve lelkesedését és motiváltságát. A cél, hogy a gyerekekben a változatos programok megélése és alakítása közben tudatosodjon, hogy egy közösség részei, ahol idejüket hasznosan és szervezett formában tudják eltölteni, amihez ragaszkodnak, amire évek múlva is jó szívvel tudnak visszagondolni.

Céljaink:

1. A diáköntudat megerősítése (jogok, kötelességek) 2. A tolerancia szint növelése 3. Integráció a közösség életébe, szocializáció 4. A gyermek közérzetének javítása, kitölthető szabadidejének változatosabbá, tartalmasabbá tétele 5. Gyermekvédelem, a hátrányos helyzetű gyerekek gondozása 6. Bűnmegelőzés, drog-prevenció, egészségvédelem 7. Az önmegvalósítás és az önkifejezés módozatainak elősegítése (tehetséggondozás)

21

Kapcsolattartás a szülőkkel és a tanulókkal 1. A szülők és pedagógusok együttműködésének formái

A szülőkkel való együttműködés fontos és szükségszerű, hiszen a gyermek fejlődése szempontjából a szülői háttér fontos tényező. Iskolánkban az alábbi pedagógus-szülő együttműködési formák lelhetők fel:

HIVATALOS

NEM HIVATALOS

Személyes

Írásos

szülői értekezlet:

- hírlevél

- iskolai

szintű

(Szülők - üzenő füzet

- Iskolanap - Ünnepélyes

Fóruma)

- ellenőrző

(anyák

- évfolyamszintű

- levél

teadélután, stb.)

- osztályszintű

- faliújság

- „rétegszülői" értekezletek

- tájékoztató az iskoláról

napja,

alkalmak karácsonyi

- rendkívüli szülői értekezlet - honlap fogadóóra telefonon történő tájékoztatás nyílt nap családlátogatás

A különböző típusú értekezletek, a megnevezésükből következő funkciójukon túl bizonyos speciális feladatokat is megoldanak. Az iskolai szintű szülői értekezleteket az iskola igazgatója a szülői közösség vezetőjével hívja össze. Ez a mi intézményünkben a Szülők Fóruma elnevezést kapta. Erre tanévenként legalább egy alkalommal kerül sor. Fő témája a pedagógiai tervekből, koncepcióból adódik. Különösen nagy jelentőségű az ilyen típusú értekezlet, ha új programok lépnek életbe. Az évfolyamszintű szülői értekezletet általában 1-1 adott évfolyamon évente 1 alkalommal tartjuk. Különösen fontosak ezek az óvodából érkező első osztályosok vagy a negyedikből az ötödik osztályba lépő, valamint a végzős (8. illetve 13. évfolyam) tanulók problémáinak megbeszélése céljából. 22

Az osztályszintű szülői értekezletek biztosítják leginkább az iskola és a családi ház folyamatos kapcsolatát. Évente legalább 2 alkalommal tartjuk. El kell érnünk, hogy a szülők készséggel nyújtsanak segítséget az iskola programjainak megvalósításához (például kirándulások). Az osztályszintű szülői értekezleteken meg kell értetni a szülőkkel, hogy az osztályközösség minőségileg más, mint egy-egy gyermek problémája. A szülőkkel célszerű megismertetni az osztály előzetes életét, jelenlegi helyzetét, a magatartás, szorgalom, közösségi szellem, a tanulmányi helyzet jellemzőit. Tájékoztatjuk őket a gyermekek neveltségi szintjéről, pontosabban pillanatnyi fejlettségi állapotáról. A rétegszülői értekezleteket esetenként, mikor szükség van rá, kell megszervezni. Fontos, ha nevelési problémákkal küzdő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleivel külön tárgyalunk. A tehetséges tanulók szüleinek tartott értekezlet hasznos lehet a gyerekek feladatokkal való ellátása, továbbfejlesztése céljából. Rendkívüli szülői értekezletet, mint a neve is tartalmazza, váratlan esemény bekövetkezésénél (például droghasználat, egy-egy tantárgyból adódó nehézségek, stb.) hívunk össze. Fogadóórák az alsó tagozaton havi rendszerességgel vannak. A felső tagozaton a negyedévenkénti 1 közös délutáni fogadóórán túl, minden szaktanárnak órarendben rögzített heti 1 fogadóórája van. A családlátogatás a problémás esetekre korlátozódik. Súlyos gondok esetén az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel közösen megy el a családhoz. A nem hivatalos fórumok célja, hogy a szülőknek módjuk legyen véleményük kifejtésére, a szülőket érzelmileg is megnyerjük az iskola és a nevelés ügyének.

2. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 23

Az iskola diákjai elsősorban a diákönkormányzat (DÖK) keretein belül gyakorolhatják jogaikat, hiszen ez a közösség az, amely alapvetően érdekvédelmi és jogérvényesítő céllal jött létre. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A DÖK munkáját segítő nevelőt a DÖK vezetőségének javaslata alapján a nevelőtestület egyetértésével az igazgató bízza meg. A diákönkormányzat minden tanévben diákközgyűlést tart. Az iskolagyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. Az iskolai diákönkormányzat megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi, a nevelőtestületi, valamint a szülői szervezeti értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni problémáikkal, valamint kérdéseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az igazgató fogadóórájának időpontja tanévenként változik, azt az adott tanév intézményi munkaterve tartalmazza.

24

A pedagógusok helyi feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatai: 1. a tanítási órákra való felkészülés, 2. a tanulók dolgozatainak javítása, 3. a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, 4. érettségi,

különbözeti,

felvételi,

osztályozó

vizsgák

lebonyolítása,

kísérletek

összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, 5. tanulmányi versenyek lebonyolítása. 6. tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, 7. felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, 8. iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, 9. az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, 10. szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, 11. részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, 12. részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 13. a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, 14. tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 15. iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, 16. részvétel a munkaközösségi értekezleteken, 17. tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

25

18. iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, 19. szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 20. osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

26

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka pedagógiai jelentősége az utóbbi években, évtizedekben megnőtt, hiszen a tanulók életének egyik legfontosabb szocializációs színterévé vált az iskola, az osztályközösség. Az osztályfőnök meghatározó szereplője ennek a folyamatnak, hiszen ő az, aki a tanulókkal együtt közösen tervezi, szervezi az osztály életét, és biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnököt az igazgató jelöli ki a tantestület tagjai közül. Egész éves tevékenységét az osztályfőnök-helyettes is segíti. Az osztályfőnök munkáját tervszerűen, az iskola pedagógiai programját figyelembe véve végzi.

Az osztályfőnöki munka feladatkörei:

1. Ügyviteli, adminisztrációs feladatok: - digitális napló vezetése, ellenőrzése - félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása - bizonyítványok megírása - továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése - hiányzások igazolása - törzslapok vezetése - az SNI-s gyerekekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása - a tanulói adatlapok kitöltetése - az ellenőrzők vezetését legalább negyedévente ellenőrzi - kérésre pedagógiai szakvéleményt ír

2. Szervezési, koordinációs feladatok - kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével - segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát - a belső vizsgák szervezésében részt vesz, a vizsgabizottság tagja - az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatosan kapcsolatot tart - a fejlesztést végző szakemberekkel együttműködik, munkájukat segíti 27

-

az osztályterem rendezettségére kiemelt figyelmet fordít

3. Közvetlen nevelőmunka - előkészíti és szervezi osztálya tanulmányi kirándulását (erdei iskoláját) - szülői értekezletet tart - a tanév elején nevelési tervet ír - megtervezi és megtartja az osztályfőnöki órákat - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti - kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével - előkészíti és szervezi osztályában a közösségi munkát

4. A nevelési tevékenységhez tartozó mérések elvégzése - a tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: a. szociometriai vizsgálat 4.,5. és 9. évfolyamon b. tanulói elégedettség mérése 7. és 13. évfolyamon c. tanulói önértékelés 5. és 9. évfolyamon - szülők körében végzett elégedettségi mérések: a. csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban b. kérdőíves módszerrel a 3., 6. és 8. évfolyamon

Nevelési terv (minden tanév elején az osztályfőnök készíti el) Részei: 1. helyzetelemzés - az osztály összetétele létszám: fiú/lány tanulószobás/menzás új és távozott tanulók HH/HHH/SNI-s tanulók veszélyeztetett tanulók 2. 3. 4. 5.

célok és feladatok szakköri, tanórán kívüli elfoglaltságok családokkal való kapcsolattartás tervezett osztályprogramok 28

6. óralátogatási terv OSZTÁLYFŐNÖKI FELADATOK AZ ALSÓ TAGOZATON

(1-4. évfolyam) Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a saját tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A) ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása; tűz- és katasztrófavédelmi képzés biztosítása B) szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása C) közvetlen nevelőmunka (a, önismeretre nevelés;



b, életvezetési készségek kialakítása)

A) a digitális napló vezetése, ellenőrzése; félévi és év végi statisztikák ellenőrzése, bizonyítványok írása, hiányzások igazolása, törzslap vezetése

o tűz- polgári és katasztrófavédelem: tűzriadó terv gyakoroltatása o téli veszélyek otthon – fűtés, CO-mérgezés a lakásban, parkolóházakban, mélygarázsokban o a katasztrófavédelem története (polgári védelem, tűzvédelem előtörténete) o természeti katasztrófák következményeinek elhárítása (árvíz, földrengés) 

B) o kapcsolattartás a szülői munkaközösséggel, gyermekek orvosi vizsgálatának figyelemmel kísérése (iskolaorvos, fogászat) o szülői értekezlet tartása o az osztály tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése o tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése o külön figyelmet fordít az osztályba járó veszélyeztetett, illetve hátrányos helyzetű gyerekekre. o elkészíti az osztály nevelési tervét o tanulmányi kirándulás, erdei iskola szervezése

29



C) Mivel az alsó tagozaton nincs osztályfőnöki óra, így jó ötletnek tűnik az úgynevezett napi negyed órás osztályfőnöki foglalkozás bevezetése.

-

A mindennapos iskolakezdésben legyen alkalom az osztályfőnök és tanítványai között a kapcsolatfelvételre, beszélgetésre, az osztály aktuális problémáinak megtárgyalására.

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG o Az osztályfőnök feladata, hogy segítsen a gyerekeknek az óvodából átszokni az iskolába o Szociális készségek, szokásrend kialakítása, az iskolai élet szabályainak betartása o Közösség és személyiség alakítása, cél az együttműködő közösség elérése – személyes kapcsolatok az osztályban (szociometriai felmérés) o Önvizsgálat – tulajdonságtáblázat készítése o Társas kapcsolatok az osztályban o Társas kapcsolatok illemtana, alapvető illemszabályok, azonosulás, önfegyelem TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE o Házirendben szereplő feladatok o Munkafegyelem, tervszerű munka o Munkám a családban, mindennapi megbízatások, állandó feladatok o Magatartás és szorgalom értékelése EMBER ÉS TÁRSADALOM o Házirend, iskolai hagyományok o Otthon, lakóhely, tiszta környezet, egészséges ember o Nemzeti ünnepeink, történelmi emlékhelyek ismertetése EGÉSZSÉGNEVELÉS o Korszerű táplálkozás o Egészségkárosító tényezők ismerete o Megfelelő öltözködés o Egészséges táplálkozás o Káros szenvedélyek elutasítása

30

ÉLETVEZETÉS ÉS GYAKORLATI ISMERETEK o Önismeret o Pozitív énkép, megfelelő értékrend o Én és a helyem a környezetben o Humánus, udvarias magatartás, előítélet-mentesség o Természeti jelenségek szépségének meglátása o Kommunikációs készség o Befolyásolás kezelése o Negatív befolyásolás felismerése és elutasítása o Vitakészség, a visszautasítás és az elutasítás formái o Ítélőképesség, kritikus gondolkodás kialakítása o Megbízatások teljesítése, felelősségvállalás PÁLYAORIENTÁCIÓ o Reális jövőkép kialakítása

31

Osztályfőnöki feladatok a felső tagozaton

(5-8. évfolyam, általános iskolai képzés) Évfolyam

5.

6.

7.

8. Összesen

Tantárgy/modul Osztályfőnöki

Heti Évi Heti Évi Heti Évi Heti Évi 2

72

3 108

2

72

2

72

324

Célok és feladatok A Nemzeti Alaptantervben és a Kerettantervben képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a saját tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki: A, ügyviteli (adminisztrációs) teendők ellátása; tűz- és katasztrófavédelmi képzés biztosítása B, szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása, C, közvetlen nevelőmunka (a, önismeretre nevelés;

b, életvezetési készségek kialakítása)

A Kerettanterv által biztosított osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására.

Az osztályfőnöki tevékenység jellemzői: 32

 

 

  

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak. Az osztályfőnöki óra egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. A tanulókat tudományosan megalapozott ismeretekhez juttatja a természeti- és társadalmi környezetről, az emberről, és megismerteti őket a magatartási szabályokkal és etikai normákkal. Az Erkölcstan tantárgy ismeretanyagához számos ponton kapcsolódnak az osztályfőnöki órák témái. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás kultúra, erkölcsismeret, vallásismeret) Az életkornak megfelelő ember-, és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat-, és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

Értékelés- követelmények          

Az érdeklődés felkeltésére és aktív cselekvésre alapozott, oldott légkörű személyiségfejlesztés a célunk. A nyílt, őszinte légkör megteremtése alapvetően befolyásolhatja a foglalkozások sikerességét. A tevékenységek eredményessége egyes témák esetében nehezen objektivizálható, ezért természetesen nem osztályozunk. Az ismeretek elsajátításának, a megértésnek és a pozitív viszonyulás kialakulásának végső mércéje a tanulók személyiségében rögzült pozitív irányú változás, a magatartás minősítésére a magatartási osztályzat szolgál. Elsősorban az interaktív tanítási-tanulási folyamatban megnyilvánuló aktivitást értékeljük. Az anyag megértését a csoportos megbeszélés, feldolgozás, önálló példák, és elemzések sora igazolja. A tanulók helyes szokásrendszere, életvezetése, testi-lelki harmonikus működése az érték. A fogalmak és összefüggések egyéni és csoportos értelmezése, a pozitív értéktételezés, tanulók személyiségében bekövetkezett pozitív irányú változás az érték, a minőség. A legfontosabb fogalmak, kategóriák és összefüggések ismeretének mérésére és az eredmények indirekt visszacsatolására számtalan lehetőség kínálkozik a fiatalok szabadságjogának és emberi méltóságának megsértése nélkül. Törekedjünk az önértékelés és egymás értékelése, valamint a tanári értékelés egyensúlyának összhangjára. A helyes ismeretek, belsővé vált normák és pozitív tartalmú cselekvések alapján indirekt visszajelzésre törekedjünk, s az „igazságosztó” értékelést és minősítést mellőzzük! 33

Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret Az énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részesévé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy egyre fontosabbnak érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. A tanulás tanulása (Könyvtárhasználat) Minden nevelő feladata, hogy a gyerekeket megtanítsa tanulni. A tanulás nem más, mint fegyelem és az emlékezés működtetése. Mindamellett magában foglalja az értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését, fejlődését. Az eredményes tanulás módszereinek az elsajátítása, gyakoroltatása magában foglalja az egyénre szabott tanulási módszereket, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítő módszerek kialakítását. A tanárnak meg kell ismernie a tanulók sajátos nevelési stílusát, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőket és erre kell alapozni a tanulás fejlesztését. Kiemelt feladatként kezeljük a helyes könyvtárhasználati szokások megalapozását, fejlesztését, pozitív attitűd alakítását a tanulás nem formális helyszínével kapcsolatban. Ennek érdekében az iskolai könyvtár mellett a lakóhelyi közkönyvtárakat is megismertetjük a diákjainkkal. A szükséges (tanuláshoz, munkához) információkhoz való hozzájutás, információfeldolgozás

technikáinak

elsajátítása

az

élethossziglan

tartó

tanulás

megalapozásához járul hozzá. Egészségnevelés - Testi és lelki egészség Az oktatási intézményre nagy felelősség hárul abban, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje. Ismereteket kell szolgáltatnia az egészség megőrzésére, a balesetek, sérülések elkerülésére. A pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni. Elfogadó és

34

segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A diákok készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre is. Fontos, hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges, testi, lelki és szociális fejlődést.

Életmód - Felkészülés az felelősségteljes élet szerepeire - pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Összetevői: Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése, a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a további életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülnek, folyamatosan tanulniuk kell, meg kell ismerniük a művelődés intézményeit, a könyvtárakat. Az iskolának a lehető legszélesebb képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan lehetőséget kell biztosítani a tanulónak, amelyben kipróbálják képességeiket, adottságaikat.

Az iskolában szükséges még főleg osztályfőnöki órákon foglalkozni a családi modellel, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta, hiszen évről évre emelkednek a válások száma és egyre több a csonka család. Így az oktatási intézmény egyre nagyobb hiánypótló szerepet tölt be.

Koncentrikusan bővülő ajánlott témakörök és javasolt óraszámok:

Sor.

Témakörök

évfolyamok

35

sz. 1.

Közösség

és

személyiség

alakítása 2.

5.

6.

7.

8.

14

26

14

10

8

8

8

6

Tanulás és munka, magatartás és szorgalom értékelése

3.

Ember és társadalom

1

3

1

2

4.

Egészségnevelés

8

9

8

6

5.

Életvezetési

35

35

35

34

és

gyakorlati

ismeretek, könyvtárhasználat 6.

Pályaorientáció

1

2

1

10

7.

Szabadon felhasználható órák

2

4

2

2

8.

Tűz-polgári

3

4

2

2

2

20

3

2

72

108

72

72

és

katasztrófavédelem 9.

Tanulási

technikák,

könyvtárhasználat Összes óraszám:

5. évfolyam Javasolt óraterv

36

Témakör Közösség és személyiség alakítása

Órák száma 14

Tanulás és munka, magatartás és szorgalom értékelés

8

Ember-, és társadalom

1

Egészségnevelés

8

Életvezetési és gyakorlati ismeretek, könyvtárhasználat

33

Pályaorientáció

1


2

Tűz-polgári és katasztrófavédelem

3

Tanulási technikák

2

Összes óra:

74

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG         

A közösség céljai, feladatai a felső tagozatba lépve (a Házirend áttekintése, változások az alsó tagozathoz képest). Tartalmas, vonzó élet a közösségben (a felelősi rendszer kialakítása, a felelősök munkájának értékelési rendszere. Az együttműködő közösség felé (a közös célok elérésének akadályozói: rongálók, rendbontók, passzívak, stb., a fegyelem fontossága, a helyzetképből adódó újabb feladatok meghatározása). Személyes kapcsolatok az osztályban (szociometriai felmérés) A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (a közösség fejlődésének értékelése: eredmények és feladatok). Ismerem-e önmagamat? (tulajdonságaink megismerésének módjai: rendszeres önvizsgálat; mások véleményének meghallgatása, tulajdonságtáblázat készítése alapvető jellemzőinkről (alkat, vérmérséklet, érzelmi világ, stb.). Milyen szeretnék lenni? (önismereti teszt alapján a kívánt tulajdonságok meghatározása, megközelítésének módjai). Eszményképeim (ki a személyiség és az egyéniség? Mi a jellem? Eszménykép-életcél, a pozitív példa serkentő ereje, olvasmányélmények). Társas kapcsolatok az osztályban (a kapcsolatok kialakulása feltétele, változásai (tisztelet, szeretet, barátság). 37

   

Őszinteség, titoktartás, segítőkészség (az igaz barátság ismérvei az őszinteség, a titoktartás, segítőkészség, cinkosság). Én és az önfegyelem (az önfegyelem mozgatórugói: szeretet, félelem, stb. az önfegyelem különböző színterei és fokai). A társas kapcsolatok illemtana (megszólítás, üdvözlések, bemutatkozások, bemutatások). Hogyan viselkedjem? (mi a viselkedés és tanulható-e?, utánzás, azonosulás, önfegyelem, alapvető illemszabályok).

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE    

Munka az iskolában (a házirendben szereplő feladatok megbeszélése, a hetes és az ügyeletesek feladatai, a házifeladat-felelős teendői, minden gyerek feladata az iskolában). Munkafegyelem-tervszerű munka (az előre elfogadott rendhez való alkalmazkodás, a munkafegyelem betartása, munkarend készítése és érvényesítése). Munkám a családban (mindennapi megbízatások, szünidei illetve hétvégi tevékenységek, állandó feladatok, napi illetve heti programok). Magatartás és szorgalom értékelése

EMBER ÉS TÁRSADALOM 





Az iskola törvénye: a Házirend; az iskola hagyományainak megismerése; az iskolai és otthoni élet összehasonlítása; az adott iskola szokásai, hagyományai; mit teszek én, hogy tovább öregbítsem iskolám jó hírét? – hogyan tehetem széppé, otthonosabbá az iskolámat, tantermemet? Életem színtere: az otthon, az iskola, a lakóhely (otthonom – iskolám – lakóhelyem környezetének rendben tartása; miért szeretek/nem szeretek itt élni?; virággondozás, parkgondozás, faültetés (pl.: minden tanuló hoz virágot az iskola szebbé tételéhez; tisztasági őrjárat az iskola környékén, a lakóhelyén; tiszta környezet-egészséges ember; a lakóhely értékeinek védelme). Nemzeti ünnepeink: március 15.; augusztus 20.; október 23. (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? - hogyan ünnepelünk? - helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)

EGÉSZSÉGNEVELÉS 

Életünk különböző szakaszai (csecsemő és kisgyermekkor (0-3 év); óvodáskor (3-6 év); az iskolába lépés kora (6-7 év); kisiskoláskor (8-10 év); serdülőkor (11-14 év); ifjúkor (15-18 év); felnőtt és öregkor; életmód, kapcsolat, szokások, értékek, örömök, vágyak alakulása az egyes szakaszokban). 38

 

Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiénia követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás). Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni? hogyan tudok visszautasítani?.

ÉLETVEZETÉS ÉS GYAKORLATI ISMERETEK  

Önismeret (Ki vagyok én? Én a társaim szemében. A másik ember is fontos.) Én és a helyem a környezetben. (A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai. Családfa. Demokrácia a családban; generációk együttélése. A családi munkamegosztás. A pénz értéke, megbecsülése a család életében. Gazdálkodás a családban-zsebpénz. A család és annak szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében. A család feladatai: szeretet, érzelmi biztonság, lelki támasz nyújtása, anyagi gondoskodás, idős /beteg családtagokkal való törődés; ami a családi életet meghitté teszi. Munkamegosztás a családban. Mikor és hogyan ünnepelünk a családban: születésnap, névnap, házassági évforduló, karácsony, húsvét, anyák napja, nőnap, gyermeknap. Illemtan az ünnepekkel kapcsolatban.)

 

Életvezetés (Hogy tudok életmódot váltani?) Szabadidő: az élményszerző olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása; a könyv tanít, nevel, szórakoztat; a könyvtár jelentősége, a FSZEK Központi Könyvtár Gyermekkönyvtárának látogatása, a helyes könyv-, és könyvtár használat) Veszélyeztető tényezők (Veszélyes helyzetek és anyagok. A drog fogalma, hatása) Óvd és védd magad (Jogaim és kötelességeim. Felelősségem)

 

PÁLYAORIENTÁCIÓ 

Ami érdekel, amit szívesen csinálok (érdeklődésem, képességeim, életpálya-elképzelés).



A szülők, ismerősök foglalkozása, munkakörülmények, fizetés).

mennyit

kell

ahhoz

tanulni,

nehézségek,

TANULÁSI TECHNIKÁK  Tanulás és tudás (a tanulás és tudás közti különbség és összefüggés).  A tanulás akadályai  A figyelem mérése és fejlesztése (figyelemkoncentrációt javító gyakorlatok, játékok beiktatása).

TŰZ-POLGÁRI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM 

tűzriadó terv gyakoroltatása

39



téli veszélyek otthon – fűtés, CO mérgezés a lakásban, parkolóházakban, mélygarázsokban



a katasztrófavédelem története (polgári védelem, tűzvédelem előtörténete)



természeti katasztrófák következményeinek elhárítása (árvíz, földrengés)

6. évfolyam Javasolt óraterv Témakör Közösség és személyiség alakítása

Órák száma 26


8


3

Egészségnevelés

9

Életvezetési és gyakorlati ismeretek, könyvtárhasználat

31

Pályaorientáció

2


4


4

Tanulási technikák

20

Összes óra:

108

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG    

A közösség céljai, feladatai a tanévben (a helyzet értékelése, újabb feladatok megjelölése) A köz-, és magántulajdon tisztelete (közös terület, öltöző, tantermek, stb. megbecsülése, rendben tartása, megóvása, a károkozás megelőzése és büntetése, a megrongált tárgyak, mint lehetséges veszélyforrások, személyi tulajdon) Együtt-egymással (feladatvállalás a közös tevékenységben, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása a tanuló képességeinek megfelelően; legmagasabb rendű emberi tevékenység: az együttműködés) Testre szabott feladatok kiválasztása az egyes tanulók számára tulajdonságainak 40



  



ismeretében. Felelős vagy önmagadért és másokért (a felelősségtudat kialakítása önmagunk, barátaink, családtagjaink, embertársaink iránt; barátság vagy haverság? - különbségtétel a fogalmak közölt; lelkiismeretességre nemcsak a munkához, de társainkhoz fűződő viszonyunkban is szükség van, a lelkiismeretesség hiánya lelkifurdaláshoz, s így rossz közérzethez, súlyosabb esetben betegséghez is vezethet) "Tükröm, tükröm mondd meg nékem!" (a testi-lelki harmónia alapja az önismeret, beképzeltség és önhittség vagy kishitűség? - a torzult énképek) Önzés-önzetlenség (különbségtétel az egészséges önszeretet és a túlzott önimádat, az önzés között; lemondás a másik ember javára; önzetlen cselekedeteink pozitívan hatnak közérzetünkre) Őszinteség-hazugság (társas kapcsolataink, őszinte és igaz barátság, családi életünk alapköve az őszinteség; az őszinteség hiánya mindig konfliktust okoz; a tények különböző okok miatt és különböző mértékben eltorzulhatnak: betyárbecsület, kegyes hazugság, elhallgatás, füllentés, rágalmazás) Tolerancia a másság iránt (más népek, nemzetiségek, különféle embercsoportok (cigányság, zsidók, fogyatékosok, stb.) elfogadása, értékeinek megismerése, elismerése, a velük való helyes bánásmód)

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE   

Munka és alkotás (a fizikai és szellemi munka közötti különbségek, munka és alkotás kapcsolata) A munka létünk alapja (az emberi szükségletek kielégítésének forrása, igényszint, kedvelt és kevésbé kedvelt tanulási és munkalehetőségek) Munka és személyiség (munkasiker - örömforrás - személyiség, kudarc hatása a személyiségre), magatartás és szorgalom értékelése


 

Szokások - hagyományok (csak az szeretheti igazán szülőföldjét, lakóhelyét, aki ismeri történelmét, az itt élő emberek szokásait, hagyományait; ismerje meg szűkebb környezetének (lakóhely, környező történelmi emlékhely, megye) történetét, az emberek hitében fellelhető szokásokat, hagyományokat, ezen keresztül a szűkebb pátria szeretetének, értékei megóvásának kialakítása a tanulókban; a hagyományok ismerete nélkül nem létezik teljes emberi élet) Hazánk természeti kincsei és ezek védelme (a világörökség részévé nyilvánított értékek bemutatása: Hollókő, Budai várnegyed, Aggteleki cseppkőbarlang; hogyan védjük, óvjuk ezeket?; tanulmányi kirándulás viselkedési szabályai) Nemzeti ünnepeink: március 15.; augusztus 20.; október 23. (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? - hogyan ünnepelünk? - helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)

41

EGÉSZSÉGNEVELÉS  

Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiénia követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás). Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni? hogyan tudok visszautasítani?

ÉLETVEZETÉS ÉS GYAKORLATI ISMERETEK      

Önismeret (Változásai, hogyan fejlődöm? Pozitív én bemutatása társaknak) Én és a helyem a környezetben (Helyem az osztályban, az iskolában. Elfogadás és elutasítás. Együttműködés) Életvezetés (Növekszem és változom. Életrend, életstílus) Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása: a könyvtár, az ismeretszerző olvasás, időszaki kiadványok szerepe az ismeretszerzésben, szórakozásban) Veszélyeztető tényezők (Kísértésnek kitéve. Veszélyes és tiltott szerek. Nem-et mondás gyakorlása.) Óvd és védd magad! (Véleményalkotás. Kritikai gondolkodás. Helyzetet felismerő gondolkodás fejlesztése.)

PÁLYAORIENTÁCIÓ  

A fizikai és a szellemi munka A szülők és ismerősök szakmája; ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba; melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai; mennyit kell az egyes szakmákhoz tanulni, milyen iskolatípusban?; milyen a kétfajta munkacsoport társadalmi megítélése és anyagi elismerése?

TANULÁSI TECHNIKÁK  A tanulás tanítása  A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása  A tanuláshoz való viszony formálása  Személyiség fejlesztés  Hatékony tanulási szokások kialakítása Tanulási szokások felmérése (1 óra) Tanulási technikák ismétlése (5 óra) Újabb technikák (8 óra) 42

Látás után tanulok Gondolkodva tanulok Képek segítségével tanulok Motorikusan tanulok Lazító gyakorlatok (2 óra) Tanácsok a tanuláshoz (2 óra) Tanítva tanulás (2 óra) Koncentrációs gyakorlatok (4 óra) Akarj akarni! (1 óra) Figyelj a tanórán! (1 óra) Otthoni tanulás (4 óra) Rendszeresség (1 óra) Információs szöveg feldolgozása (6 óra) Lényegkiemelés Logikai sorrend kialakítása Tájékozódás ismeretlen szövegben Adatelemezés Tanultak ismétlése (2 óra)


tűzriadó terv gyakoroltatása 43



hazai szélsőséges időjárási események által okozott károk bemutatása, magatartási formák, megelőzés tűzgyújtási tilalom feltételei, okai, az öngyulladás és a gyújtogatás



felelőtlen eszközhasználat: vasaló, hajsütő, főzőlap, hősugárzó, dohányzás



biztonságos nyaralás

7. évfolyam

Javasolt óraterv Témakör Közösség és személyiség alakítása

Órák száma 14


8


1

Egészségnevelés

8

Életvezetési és gyakorlati ismeretek

33

Pályaorientáció

1


2


2

Tanulási technikák, könyvtárhasználat

23

Összes óra:

72

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG 

A közösség céljai, feladatai a tanévben (a közösség további fejlesztése; a helyesen kialakult értékek, magatartási normák megerősítése; az egyéni és a körérdek érvényre jutását szolgáló tevékenységekre való rávilágítás) 44

       

Társakkal a közös munkában (felelősségvállalás a feladatok megfelelő végrehajtásáért; a közösséggel való együttműködés az egyén számára is védelmet és előnyt jelent; egymás segítése az iskolai élet különböző színterein biztosítja a sikert) A kulturált magatartás szabályai a lányok és fiúk kapcsolatában (legyenek udvariasak, tapintatosak egymással és a kívülállókkal szemben is; tartózkodjanak a kirívó magatartástól!). Milyen vagyok? (a helyes önértékelés kialakítása bírálat, ön bírálat alapján) Milyen legyek, milyen lehetek? (az ideális "én" elérésére tett erőfeszítések fejlesztik a jellemet; elvárásaim magammal szemben, mások elvárásai velem szemben) Azt gondolod, amit mondasz? (a kommunikáció, metakommunikáció szerepe, fejlesztése; a testnyelv fontossága a mindennapi érintkezésben) Mi motiválja cselekvéseinket? (ösztönök és tudatos cselekvések; szükségleteink hierarchiája a fizikai szükségletektó1az önmegvalósításig) Az emberi együttélés írott és íratlan szabályai (a szabályok szintjei és egymásra épülésük: szokás, erkölcs, jog; a szabályok megszegésének büntetése) A család, mint a nevelés legfőbb színtere (nevelés, érzelmi védettség; generációk együttélése, munkamegosztás; családi szokások és ünnepek; egymás tiszteletben tartása; demokrácia a családban) Konfliktusok a családban (a türelem, megértés, odafigyelés szerepe a konfliktus kezelésében, feloldásában; a válás káros hatása a családtagokra, a gyermekfejlődésére)

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKLÉSE  



A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése (helyzetelemzés, összehasonlítás a korábbi állapottal; a közösség és az egyén céljainak felelevenítése a helyes továbbhaladási irány megtartásáért. A tanulás mentálhigiénés feltételei (a lelki tényezők szerepe a tanulásban, a teljes nyugalom, megfelelő testi erőnlét, képességünk - terhelhetőségünk, hit az elvégzett munka sikerében, önellenőrzés szerepe a megszilárdításban, sikereim és kudarcaim a tanulásban, tanulás a céljaim elérése érdekében) Ki miben jobb? Önellenőrzés, önértékelés






"Akikre büszkék lehetünk" (kiemelkedő államfők, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságán keresztül bővítsék ismereteiket kulturális örökségünk-ről; helyezzék el ezen keresztül hazánkat Európában és a világban - helytörténeti vonatkozások is) Politika, politizálás (a tévé, rádió, sajtó segítségével kapjanak képet a hazánkban folyó politikai eseményekről, fejlődő demokráciánkról, politikai kultúránkról; ismerje meg, hogy a különféle társadalmi csoportok érdekeit a pártok képviselik, s ezért a pártok sokfélék lehetnek; a politizálás szerepe a mindennapi életben) Életünk a "megsebzett bolygón" (a környezetvédelem szükségességének megértése; a környezeti ártalmak számbavétele (gépjármű-közlekedés, energiatermelés; a környezetszennyezés elleni védekezés lehetőségei; a környezetvédelem általában és közvetlen környezetünkben; mit tehetek én környezetem védelmében?) 45

EGÉSZSÉGNEVELÉS   

A serdülőkor biológiai és higiéniai problémái (a serdülődéssel járó biológiai és pszichológiai változások; a változások biológiai gyökerei; a természet rendjének elfogadása; én-képed új fényképe) Testkultúra a serdülőkorban (hogyan és miért törődöm a testemmel?; ki a szép ember?; divat, ízlés, ízléstelenség; az én egyéni stílusom; a serdülőkor kozmetikai problémái; mindenki szép valamiben) Az egészség érték: lelki jólléti állapot (a jó lelki állapot fogalma, a gyilkos stressz, a stressz kezelés és szabályozás)

ÉLETVEZETÉS ÉS GYAKORLATI ISMERETEK     

Önismeret (Önállósodás kezdete. Nemi különbségek) Én és a helyem a környezetben. (Én és a barátom. Az elfogadás. Barátok szerepe. ) Életvezetés. (Mi bánt engem. Érzelmek kifejezése.) Veszélyeztető tényezők. (A reklámok szerepe és hatása. Kritikus helyzetek és döntések.) Óvd és Védd magad ( Asszertív gyakorlatok)


  

Érdeklődés, jellem, motiváció a pályaválasztásban (kiindulási pont az 5. osztályban elkészített fogalmazás, kérdőív az érdeklődésről; az érdeklődés változékonyságának felismerése; érdeklődési terület ismerete; a jellem ismerete; érdeklődési területek és pályaelképzelések közötti összefüggés; jellemed hogyan befolyásolhatja pályaválasztási szándékodat?; mi motiválhatja a pályaválasztást?) Egy érdekes életpálya (vendégek fogadása, vagy riportok készítése; az életpályája milyen tanulmányok, erőfeszítések mentén alakult olyanná amilyen?; Voltak-e korrekciók, bukások?; Hogyan tudott újból „építkezni”?; Lezártnak tekinti e az életpályáját?) Pályaválasztási elképzelések (gyerek - szülő, motivációk, döntés joga) Pályaválasztási vetélkedő (ismeretek, helyzetfelismerés, kreativitás, magatartási kultúra, kommunikáció)

TANULÁSI TECHNIKÁK  A tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése, készségek kialakítása  A tanuláshoz való viszony formálása  Hatékony tanulási szokások kialakítása, a könyvtári szolgáltatások felhasználása a tanulásban, látogatás közkönyvtárban (pl.: FSZEK Boráros téri tagkönyvtára)


tűzriadó terv gyakoroltatása



katasztrófák csoportosítása eredet, kiterjedés, intenzitás, időparaméter szerint 46



nemzetközi együttműködés (ENSZ, EU, NATO) – magyar tapasztalatok



klímaváltozás és katasztrófavédelem, ökológiai katasztrófa bemutatása



nemzetközi katasztrófahelyzetek



„Nemzeti segélyvonal” bemutatása, belföldi és külföldi segélyakciók

8. évfolyam


Órák száma 10


6


2

Egészségnevelés

6

Életvezetési és gyakorlati ismeretek

31

Pályaorientáció

10


2


2

Tanulási technikák, könyvtárhasználat

3

Összes óra:

72


Céljaink, feladataink a 8. osztályban (a továbbtanulás megalapozása; elvárás velük szemben a példamutatás tanulmányi, magatartási, stb. téren) Csoportok az osztályban (klikkek és barátok; sztárok és magányosok) Egyéni képességek a közösség szolgálatában (a kapcsolatteremtés a kooperáció fontossága a közösségben; empátia, tolerancia, konfliktus-, és kudarctűrő képesség) Harcban önmagunkkal (sajátos ellentmondása ennek az életkornak, hogy a vágyak és 47

      

igények nincsenek összhangban a lehetőséggel; az én-ideál megközelítését segítik a helyes önismeret (önkritika), az egészséges ambíció és akarat a gátlások és negatívumok leküzdésére) A felnőtté válás jellemző viselkedési normái (a felnőttkor jellemzői már gyermekkorban jelentkeznek; a szó és a tett, a vágy és az értelem viszonya) Barátság, szerelem, szexualitás (a barátság és szerelem azonos és eltérő elemei, értékeik; a serdülőkorban a szexuális élet kerülendő, mert a fiatalok biológiai, szellemi és társadalmi érettsége, helyzete nem alkalmas a felelősségteljes kapcsolat létesítésére) Mi dolgunk a világon? (életünk értelmét mi adjuk céljainkkal, cselekedeteinkkel, hitünkkel; az élet értelme az értelmes élet!) Generációk együttélése a családban (a tisztelet korra való tekintet nélkül mindenkinek kijár; a család szokásaihoz alkalmazkodni kell; az alkalmazkodás gyakorlással fejleszthető) Az önkormányzat működése az osztályban és az iskolában (a vállalt feladatok elvégzése kötelesség, melyet önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan kell végezni; a dicséret, elismerés új erőt ad a további munkához) Közéletiség, demokrácia (az igazi demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport és a közösségi érdek felismerése; az osztályfőnöki óra a demokrácia gyakorlásának színtere) Isten, hit, vallásosság (a hit világa, a vallásos ember, minden ember kizárólagos joga)

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE    

A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (helyzetelemzés és célmeghatározás a tanulók önértékelése alapján) Aki mer, az nyer (kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, vállalkozói bátorság) Én és a nyári munka Versengés és együttműködés


Én is hazám polgára vagyok (az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek megismerésén keresztül egyensúly kialakítása a joggyakorlás és a kötelesség-végrehajtás között)  "Magyarországról jövök" (a leggyakrabban látogatott idegenforgalmi nevezetességek, földrajzi helyek bemutatásán keresztül érezzék szükségét ezek védelmének, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt (pl.: nemzeti parkjaink, Balaton, Velencei- tó, Tisza- tó bemutatása - felhasználhatók a tanulmányi kirándulások tapasztalatai is, illetve ezek előkészítésére is! EGÉSZSÉGNEVELÉS 



Kamaszszerelem (az élet természetes ajándéka: szeretet, szerelem, imádat; vonzalomtól a szerelemig; a szerelmes állapot; hogyan fejezzem ki a szerelmem? - a szerelmesek illemtan a; a szerelemtől más Lettem? hogyan Lehet szerelmeket megszakítani anélkül, hogy a másik ember ön bizalmát megsérteném; tudjon különbséget tenni a szerelem és a nemi vágy megnyilvánulása között) Szexualitás (a testi szerelem, mint az emberiség közös titka; a szex, a szexualitás; mi a különbség a szerelem és a szexualitás között?; miért káros a szexuális élet túl korai 48





megkezdése?; szemérmes, szemérmetlen, pornográf; a tömegkommunikáció és a szex; uralom a nemi ösztönök felett) Boldogság és szomorúságforrások (mit jelent: boldogság, szomorúság?; a boldogság összetevői, szintjei: javak, örömérzet, megelégedettség, értelemmel telített élet; a boldogság kellékei: nyitottság, lendület, életkedv, szeretet, helyes önértékelés, tettek; szomorúságforrás: félelem, önbizalom hiánya; állandó szomorúság következménye: depresszió, magány, öngyilkosság; nyújts kezet!) Élet és halál (az emberi lét értelme, a véges és végtelen összefüggései, a folytatásra vonatkozó legfontosabb elképzelések, a különböző "túlélési" elképzelések, a vallások válaszai a halállal kapcsolatban, a célok, perspektívák és a vég összefüggései, a lét küzdelem az önmegvalósításért, az ember alkotásaiban és utódaiban "él tovább", mi dolgunk a világon?)

ÉLETVEZETÉS ÉS GYAKORLATI ISMERETEK     

Önismeret (Felnőtt, vagy gyerek vagyok. Lehetőségeim) Én és a helyem a környezetben. (Felnőtté válás) Életvezetés. (Életösvény. Teendők a teljes életért.) Veszélyeztető tényezők. (Drogok és társadalom. Kik vigyáznak rám, segítő szervezetek.) Óvd és Védd magad (Alkotó gondolkodás. Következmények vállalása)

PÁLYAORIENTÁCIÓ      

Jövőnkre készülünk (pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség, pályakép) Én-képem - személyiségleltár (képességeim, erősségek - gyengeségek – lehetőségek veszélyek) Középfokú iskoláztatás (iskolaszerkezet, felvételi követelmények, pályaalkalmasság, iskolaváltás, helytállás) Pályaválasztási döntés (elképzelések, döntés, alternatívák, érvek--ellenérvek) "Próbafelvételi" (felkészülés, feszültségoldás, megjelenés, bemutatkozó beszélgetés, kommunikációs stratégiák, taktikák, siker -kudarc) A munkanélküliség állapota, folyamata (munkaerő kereslet és kínálat, esélyteremtés).

TANULÁSI TECHNIKÁK  A tanulás tanítása  A tanuláshoz való viszony formálása, az iskolán kívüli tanulás formái: könyvtárak, kiállítások látogatása

TŰZ-POLGÁRI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM

49

a) a katasztrófavédelmi szervezetrendszer 

feladatai: megelőzés – védekezés – helyreállítás



szervezeti felépítés: helyi – területi – központi szinten



katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervezetek



az önkéntesség szerepe és jelentősége b) polgári védelem és tűzvédelem



történelme, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létrejöttének jelentősége c) biztonságos nyaralás itthon és külföldön



a nyári időjárás



természetes vizekben fürdőzés



szabadtéri rendezvények

Osztályfőnöki feladatok a gimnáziumi tagozaton

(5-8. évfolyam) Évfolyam

5.

6.

7.

8.

Összesen

50

Tantárgy/modul

Heti Évi Heti Évi

Osztályfőnöki

36+ 1

tanulásmódszertan

Heti Évi Heti Évi

36

2

*

144+ 1

36

*

36

1

36 36*

A Kerettanterv által biztosított osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki tevékenység jellemzői: 

Az 5-8. évfolyamon kötelező osztályfőnöki órák nevelési témái lehetnek: kötöttek, szabadon választhatók és aktuális eseményekhez kapcsolódóak.



Az Erkölcstan tantárgy ismeretanyagához számos ponton kapcsolódnak az osztályfőnöki órák témái. Szükség van azonban arra, hogy a javasolt osztályfőnöki program koncentrikusan bővülő ismeretrendszere már 5. osztálytól járuljon hozzá a fiatalok önismeretének, önfejlesztő stratégiájának és erkölcsiségének alakításához (egészséges életmód, konstruktív életvezetés, magatartás-kultúra, erkölcsismeret) Az életkornak megfelelő ember- és társadalomismeretek nyújtásával segítse elő a tanuló szocializálódási folyamatát, természeti és társadalmi környezetébe való beilleszkedését. Segítse a tanulót kapcsolat- és viszonyrendszereinek felismerésében, nevelje értékes és hasznos kapcsolatok kialakítására és ápolására. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránt.

  

Értékelés- követelmények    

Az érdeklődés felkeltésére és aktív cselekvésre alapozott, oldott légkörű személyiségfejlesztés a célunk. A nyílt, őszinte légkör megteremtése alapvetően befolyásolhatja a foglalkozások sikerességét. Az anyag megértését a csoportos megbeszélés, feldolgozás, önálló példák és elemzések sora igazolja. A tanulók helyes szokásrendszere, életvezetése, testi-lelki harmonikus működése az érték. A fogalmak és összefüggések egyéni és csoportos értelmezése, a pozitív értéktételezés,

51

 

tanulók személyiségében bekövetkezett pozitív irányú változás az érték, a minőség. Törekszünk az önértékelés és egymás értékelése, valamint a tanári értékelés egyensúlyának összhangjára. A tevékenységek eredményessége egyes témák esetében nehezen objektivizálható, ezért természetesen nem osztályozunk.

Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Az énképük és önismeretük gazdagodásához olyan tanulási környezetet célszerű biztosítani, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részesévé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról, hogy egyre fontosabbnak érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában.

A tanulás tanulása (Könyvtárhasználat) Minden nevelő feladata, hogy a gyerekeket megtanítsa tanulni. A tanulás magában foglalja az értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését, fejlődését. Az eredményes tanulás módszereinek az elsajátítása, gyakoroltatása magában foglalja az egyénre szabott tanulási módszereket, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítő módszerek kialakítását. A tanárnak meg kell ismernie a tanulók sajátos nevelési stílusát, szokásait. Figyelembe kell venni az életkori és egyéni jellemzőket és erre kell alapozni a tanulás fejlesztését. Kiemelt feladatként kezeljük a helyes könyvtárhasználati szokások megalapozását, fejlesztését, pozitív attitűd alakítását a tanulás nem formális helyszínével kapcsolatban. Ennek érdekében az iskolai könyvtár mellett a lakóhelyi közkönyvtárakat is megismertetjük a diákjainkkal. A szükséges (tanuláshoz, munkához) információkhoz való hozzájutás, információfeldolgozás

technikáinak

elsajátítása

az

élethossziglan

tartó

tanulás

megalapozásához járul hozzá. 52

Egészségnevelés - Testi és lelki egészség A pedagógusoknak fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló életükben képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, életmódjukra vonatkozóan helyes döntést hozni. Elfogadó és segítőkész magatartást tanúsítsanak beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. A diákok készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. A pedagógusok nyújtsanak támogatást a gyerekeknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Figyelmet kell fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre is. Fontos, hogy az iskolai környezet biztosítsa az egészséges, testi, lelki és szociális fejlődést.

Életmód - Felkészülés a felelősségteljes élet szerepeire - pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire történő felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a további életpályájuk során akár többször is pályamódosításra kényszerülnek, folyamatosan tanulniuk kell, meg kell ismerniük a művelődés intézményeit, a könyvtárakat. Az iskolának a lehető legszélesebb képet kell nyújtani a munka világáról. Ennek érdekében olyan lehetőséget kell biztosítani a tanulónak, amelyben kipróbálják képességeiket, adottságaikat. Az iskolában szükséges még főleg osztályfőnöki órákon foglalkozni a családi modellel, mert egyre kevesebb az otthoni pozitív minta.

53

Koncentrikusan bővülő ajánlott témakörök és javasolt óraszámok:

Sor. sz. 1.

évfolyamok Témakörök

Közösség

és

személyiség

alakítása 2.

Tanulás és munka, magatartás és szorgalom értékelése

5.

6.

7.

8.

14

15

14

14

8

7

8

8

3.

Ember és társadalom

2

3

2

2

4.

Egészségnevelés

7

6

7

7

6.

Pályaorientáció

1

1

1

1

7.

Tűz-polgári

2

2

2

2

2

2

2

2

36

36

és

katasztrófavédelem 8.


Összes óraszám:

36 36

Tanulásmódszertan, könyvtárhasználat

*

+36*

Kötelező témák minden évfolyamon: Közösség és személyiség alakítása: 9 óra a Házirend ismertetése (5. évfolyamon +1 óra), a DÖK működése, osztályképviselő-választás, a tanulmányi kirándulás (5. és 7. évfolyamon erdei iskola) szervezése (2 óra), iskolanapi készülés (4 óra) Tanulás és munka, magatartás és szorgalom értékelése: 4 óra ¼ évenkénti értékelés (4 óra), Ember-, és társadalom: 1 óra

megemlékezés az aradi vértanúkról Egészségnevelés: 1 óra kötelező (fog)orvosi vizsgálat Tűz-polgári és katasztrófavédelem: 1 óra tanév elején: baleset-megelőzési és tűzvédelmi tájékoztatás

5. évfolyam

Javasolt óraterv

Témakör Közösség és személyiség alakítása

Órák száma 14 (4+10)


8 (4+4)


2(1+1)

Egészségnevelés

7 (6+1)

Pályaorientáció

1


2 (1+1)


2

Összes óra:

36

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG 

A közösség céljai, feladatai a felső tagozatba lépve (a Házirend áttekintése, változások az alsó tagozathoz képest), iskolánk névadója.

55

           

Tartalmas, vonzó élet a közösségben (a felelősi rendszer kialakítása, a felelősök munkájának értékelési rendszere, a DÖK működése, osztályképviselő-választás). Az együttműködő közösség felé (a közös célok elérésének akadályozói: rongálók, rendbontók, passzívak, stb., a fegyelem fontossága, a helyzetképből adódó újabb feladatok meghatározása). Személyes és társas kapcsolatok az osztályban (szociometriai felmérés) Társas kapcsolatok az osztályban (a kapcsolatok kialakulása feltétele, változásai (tisztelet, szeretet, barátság). Ismerem-e önmagamat? (tulajdonságaink megismerésének módjai: rendszeres önvizsgálat; mások véleményének meghallgatása, tulajdonságtáblázat készítése alapvető jellemzőinkről (alkat, vérmérséklet, érzelmi világ, stb.). Milyen szeretnék lenni? (önismereti teszt alapján a kívánt tulajdonságok meghatározása, megközelítésének módjai) Eszményképeim (Ki a személyiség és az egyéniség? Mi a jellem? Eszménykép-életcél, a pozitív példa serkentő ereje, olvasmányélmények.) Őszinteség, titoktartás, segítőkészség (az igaz barátság ismérvei az őszinteség, a titoktartás, segítőkészség, cinkosság). Én és az önfegyelem (az önfegyelem mozgatórugói: szeretet, félelem, stb.; az önfegyelem különböző színterei és fokai). A társas kapcsolatok illemtana (megszólítás, üdvözlések, bemutatkozások, bemutatások). Hogyan viselkedjem? (mi a viselkedés és tanulható-e?, utánzás, azonosulás, önfegyelem, alapvető illemszabályok) Szervezési, előkészítési feladatok: erdei iskola/tanulmányi kirándulás, iskolanapi fellépés

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE     

A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (a közösség fejlődésének értékelése: eredmények és feladatok). Magatartás és szorgalom értékelése 1/4évente Munka az iskolában (a házirendben szereplő feladatok megbeszélése, a hetes és az ügyeletesek feladatai, a házifeladat-felelős teendői, minden gyerek feladata az iskolában). Munkafegyelem-tervszerű munka (az előre elfogadott rendhez való alkalmazkodás, a munkafegyelem betartása, munkarend készítése és érvényesítése). Munkám a családban (mindennapi megbízatások, szünidei illetve hétvégi tevékenységek, állandó feladatok, napi illetve heti programok). A tanulói önértékelés mérése


Nemzeti ünnepeink: október 6.; október 23.; március 15.; augusztus 20.; (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? - hogyan ünnepelünk? - helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)

56


Életünk különböző szakaszai (csecsemő és kisgyermekkor (0-3 év); óvodáskor (3-6 év); az iskolába lépés kora (6-7 év); kisiskoláskor (8-10 év); serdülőkor (11-14 év); ifjúkor (15-18 év); felnőtt és öregkor; életmód, kapcsolat, szokások, értékek, örömök, vágyak alakulása az egyes szakaszokban).



Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiénia követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás). Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni? hogyan tudok visszautasítani?). Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása; a könyv tanít, nevel, szórakoztat; a könyvtár jelentősége, a helyes könyv-, és könyvtárhasználat; hogyan befolyásolhatja későbbi pályaválasztásomat?). kötelező (fog)orvosi vizsgálat

  


Ami érdekel, amit szívesen csinálok (érdeklődésem, képességeim, életpálya-elképzelés).



A szülők, ismerősök foglalkozása, mennyit kell ahhoz tanulni…, nehézségek, munkakörülmények, fizetés


tűzriadó terv gyakoroltatása, baleset-megelőzési és tűzvédelmi tájékoztatás



téli veszélyek otthon – fűtés, CO mérgezés a lakásban; parkolóházakban, mélygarázsokban



a katasztrófavédelem története (a polgári védelem, tűzvédelem előtörténete)



a természeti katasztrófák következményeinek elhárítása (árvíz, földrengés)

57

6.évfolyam Javasolt óraterv Témakör Közösség és személyiség alakítása

Órák száma 15(6 +9)


7 (3+4)


3 (2+1)

Egészségnevelés

6 (5+1)

Pályaorientáció

1


2


2

Összes óra:

36

+ tanulásmódszertan

+36*




A közösség céljai, feladatai a tanévben (a Házirend áttekintése, a helyzet értékelése, újabb feladatok megjelölése) A köz- és magántulajdon tisztelete (közös terület, öltöző, tantermek, stb. megbecsülése, rendben tartása, megóvása; a károkozás megelőzése és büntetése; a megrongált tárgyak mint lehetséges veszélyforrások, személyi tulajdon) Együtt-egymással (feladatvállalás a közös tevékenységben, a DÖK-osztályképviselők megválasztása, a vállalt feladatok pontos, lelkiismeretes ellátása a tanuló képességeinek megfelelően; a legmagasabb rendű emberi tevékenység: az együttműködés) Felelős vagy önmagadért és másokért (a felelősségtudat kialakítása önmagunk, barátaink, családtagjaink, embertársaink iránt; barátság vagy haverság? - különbségtétel a fogalmak közölt; lelkiismeretességre nemcsak a munkához, de társainkhoz fűződő viszonyunkban is szükség van, a lelkiismeretesség hiánya lelkifurdaláshoz, s így rossz közérzethez, súlyosabb esetben betegséghez is vezethet). Önzés-önzetlenség (különbségtétel az egészséges önszeretet és a túlzott önimádat, az önzés között; lemondás a másik ember javára; önzetlen cselekedeteink pozitívan hatnak közérzetünkre). 58



 

Őszinteség-hazugság (társas kapcsolataink, őszinte és igaz barátság, családi életünk alapköve az őszinteség; az őszinteség hiánya mindig konfliktust okoz; a tények különböző okok miatt és különböző mértékben eltorzulhatnak: betyárbecsület, kegyes hazugság, elhallgatás, füllentés, rágalmazás). Tolerancia a másság iránt (más népek, nemzetiségek, különféle embercsoportok (cigányság, zsidók, fogyatékosok, stb.) elfogadása, értékeinek megismerése, elismerése, a velük való helyes bánásmód) Szervezési, előkészítési feladatok: erdei iskola/tanulmányi kirándulás, iskolanapi fellépés

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKLÉSE    

A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése 1/4évente Munka és alkotás (a fizikai és szellemi munka közötti különbségek, munka és alkotás kapcsolata) Munka és személyiség (munkasiker - örömforrás - személyiség, a kudarc hatása a személyiségre) Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása: a könyvtár, az ismeretszerző olvasás, időszaki kiadványok szerepe az ismeretszerzésben, szórakozásban)


 

Szokások - hagyományok (a szűkebb környezet - lakóhely, környező történelmi emlékhely, megye - története, az emberek hitében fellelhető szokások, hagyományok, ezen keresztül a szűkebb pátria szeretetének, értékei megóvásának kialakítása) Hazánk természeti kincsei és ezek védelme (a világörökség részévé nyilvánított értékek bemutatása: Hollókő, Budai várnegyed, Aggteleki cseppkőbarlang; hogyan védjük, óvjuk ezeket?) Nemzeti ünnepeink: október 6.; október 23.; március 15.; augusztus 20.; (a haza iránti szeretet és a magyar nemzethez tartozás érzésének kialakítása az ünnepek helyi aktualitásának segítségével; az ünnepek történelmi hátterének rövid megismertetése; hogyan ünnepeltünk? - hogyan ünnepelünk? - helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismertetése)

EGÉSZSÉGNEVELÉS   

Az egészség érték: testi jólléti állapot (elemi higiéniai követelmények) –testápolási vetélkedő; alkalomnak, időjárásnak megfelelő öltözködés; egészséges táplálkozás, az elhízás veszélyei) teljesítmény és táplálkozás). Kísértésnek kitéve: a dohányzás (élettani kísérletek, a cigaretta összetevői; közvetlen hatása az emberre; betegségek okozója, következményei az utódokra; hogyan lehet leszokni? hogyan tudok visszautasítani? Szabadidő: olvasás, hobbi (a műveltség iránti igény megalapozása; a könyv tanít, nevel, szórakoztat; a könyvtár jelentősége, a helyes könyv-, és könyvtárhasználat; hogyan befolyásolhatja későbbi pályaválasztásomat?). 59



kötelező (fog)orvosi vizsgálat

PÁLYAORIENTÁCIÓ  

A fizikai és a szellemi munka A szülők és ismerősök szakmája; ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi munkacsoportba; melyek a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai; mennyit kell az egyes szakmákhoz tanulni, milyen iskolatípusban?; milyen a kétfajta munkacsoport társadalmi megítélése és anyagi elismerése?


Baleset-megelőzési és tűzvédelmi tájékoztatás



hazai szélsőséges időjárási események által okozott károk bemutatása, magatartási formák, megelőzés tűzgyújtási tilalom feltételei, okai, az öngyulladás és a gyújtogatás



felelőtlen eszközhasználat: vasaló, hajsütő, főzőlap, hősugárzó, dohányzás



biztonságos nyaralás

7. évfolyam



Tanulás és munka, könyvtárhasználat magatartás és szorgalom értékelés

8 (4+4)


2 (1+1)

Egészségnevelés

7 (6+1)

Pályaorientáció

1


2


2

Összes óra:

36

60

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG  

       

A közösség céljai, feladatai a tanévben (a Házirend áttekintése, a közösség további fejlesztése; a helyesen kialakult értékek, magatartási normák megerősítése; az egyéni és a közérdek érvényre jutását szolgáló tevékenységekre való rávilágítás), Társakkal a közös munkában (felelősségvállalás a feladatok megfelelő végrehajtásáért; DÖK-osztályképviselők megválasztása; a közösséggel való együttműködés az egyén számára is védelmet és előnyt jelent; egymás segítése az iskolai élet különböző színterein biztosítja a sikert) A kulturált magatartás szabályai a lányok és fiúk kapcsolatában (legyenek udvariasak, tapintatosak egymással és a kívülállókkal szemben is; Milyen vagyok? - a helyes önértékelés kialakítása bírálat, önbírálat alapján) Milyen legyek, milyen lehetek? (az ideális "én" elérésére tett erőfeszítések fejlesztik a jellemet; elvárásaim magammal szemben, mások elvárásai velem szemben) Azt gondolod, amit mondasz? (a kommunikáció, metakommunikáció szerepe, fejlesztése; a testnyelv fontossága a mindennapi érintkezésben) Mi motiválja cselekvéseinket? (ösztönök és tudatos cselekvések; szükségleteink hierarchiája a fizikai szükségletektó1az önmegvalósításig) Az emberi együttélés írott és íratlan szabályai (a szabályok szintjei és egymásra épülésük: szokás, erkölcs, jog; a szabályok megszegésének büntetése) A család, mint a nevelés legfőbb színtere (nevelés, érzelmi védettség; generációk együttélése, munkamegosztás; családi szokások és ünnepek; egymás tiszteletben tartása; demokrácia a családban) Konfliktusok a családban (a türelem, megértés, odafigyelés szerepe a konfliktus kezelésében, feloldásában; a válás káros hatása a családtagokra, a gyermekfejlődésére) Szervezési, előkészítési feladatok: erdei iskola/tanulmányi kirándulás, iskolanapi fellépés

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE  

  

A magatartás, a szorgalom és a tanulmányi helyzet értékelése (helyzetelemzés, összehasonlítás a korábbi állapottal; a közösség és az egyén céljainak felelevenítése a helyes továbbhaladási irány megtartásáért- 1/4évente A tanulás mentálhigiénés feltételei (a lelki tényezők szerepe a tanulásban, a teljes nyugalom, megfelelő testi erőnlét, képességünk - terhelhetőségünk, hit az elvégzett munka sikerében, önellenőrzés szerepe a megszilárdításban, sikereim és kudarcaim a tanulásban, tanulás a céljaim elérése érdekében) Ki miben jobb? Önellenőrzés, önértékelés Hatékony tanulási szokások kialakítása, a könyvtári szolgáltatások felhasználása a tanulásban, látogatás közkönyvtárban (pl.: FSZEK Boráros téri tagkönyvtára, Fővárosi Szabó E. Könyvtár) A tanulói elégedettség mérése


"Akikre büszkék lehetünk" (kiemelkedő államfők, tudósok, feltalálók, művészek, írók,

61

 

költők, sportolók munkásságán keresztül bővítsék ismereteiket kulturális örökségünkről; helyezzék el ezen keresztül hazánkat Európában és a világban - helytörténeti vonatkozások is) Politika, politizálás Megemlékezés október 6-ról

EGÉSZSÉGNEVELÉS    

A serdülőkor biológiai és higiéniai problémái (a serdülődéssel járó biológiai és pszichológiai változások; a változások biológiai gyökerei; a természet rendjének elfogadása; én-képed új fényképe) Testkultúra a serdülőkorban (hogyan és miért törődöm a testemmel?; ki a szép ember?; divat, ízlés, ízléstelenség; az én egyéni stílusom; a serdülőkor kozmetikai problémái; mindenki szép valamiben) Az egészség érték: lelki jólléti állapot (a jó lelkiállapot fogalma, a gyilkos stressz, a stressz kezelése és szabályozása) kötelező (fog)orvosi vizsgálat




Érdeklődés, jellem, motiváció a pályaválasztásban (kiindulási pont az 5. osztályban elkészített fogalmazás, kérdőív az érdeklődésről; az érdeklődés változékonyságának felismerése; érdeklődési terület ismerete; a jellem ismerete; érdeklődési területek és pályaelképzelések közötti összefüggés; jellemed hogyan befolyásolhatja pályaválasztási szándékodat?; mi motiválhatja a pályaválasztást?) Pályaválasztási elképzelések (gyerek - szülő, motivációk, döntés joga) Egy érdekes életpálya (vendégek fogadása, vagy riportok készítése; az életpályája milyen tanulmányok, erőfeszítések mentén alakult olyanná amilyen?; Voltak-e korrekciók, bukások?; Hogyan tudott újból „építkezni”?; Lezártnak tekinti e az életpályáját?)





katasztrófák csoportosítása eredet, kiterjedés, intenzitás, időparaméter szerint



klímaváltozás és katasztrófavédelem, ökológiai katasztrófa bemutatása



nemzetközi együttműködés (ENSZ, EU, NATO) – magyar tapasztalatok;



nemzetközi katasztrófahelyzetek



„Nemzeti segélyvonal” bemutatása, belföldi és külföldi segélyakciók

62

8. évfolyam Javasolt óraterv Témakör Közösség és személyiség alakítása


Tanulás és munka, könyvtárhasználat magatartás és szorgalom értékelés

8 (3+5)


2 (1+1)

Egészségnevelés

7 (6+1)

Pályaorientáció

1


2


2

Összes óra:

36

KÖZÖSSÉG ÉS SZEMÉLYISÉG     

  

Céljaink, feladataink a 8. osztályban (a Házirend áttekintése, elvárás velük szemben a példamutatás tanulmányi, magatartási, stb. téren) Csoportok az osztályban (klikkek és barátok; sztárok és magányosok) Egyéni képességek a közösség szolgálatában (a kapcsolatteremtés a kooperáció fontossága a közösségben; empátia, tolerancia, konfliktus-, és kudarctűrő képesség) Közéletiség, demokrácia (az igazi demokrácia gyakorlásához szükséges a saját, a csoport és a közösségi érdek felismerése; az osztályfőnöki óra – is - a demokrácia gyakorlásának színtere), a DÖK-osztályképviselők megválasztása Harcban önmagunkkal (sajátos ellentmondása ennek az életkornak, hogy a vágyak és igények nincsenek összhangban a lehetőséggel; az én-ideál megközelítését segítik a helyes önismeret (önkritika), az egészséges ambíció és akarat a gátlások és negatívumok leküzdésére) A felnőtté válás jellemző viselkedési normái (a felnőttkor jellemzői már gyermekkorban jelentkeznek; a szó és a tett, a vágy és az értelem viszonya) Barátság, szerelem, szexualitás (a barátság és szerelem azonos és eltérő elemei, értékeik; a serdülőkorban a szexuális élet kerülendő, mert a fiatalok biológiai, szellemi és társadalmi érettsége, helyzete nem alkalmas a felelősségteljes kapcsolat létesítésére) Mi dolgunk a világon? (életünk értelmét mi adjuk céljainkkal, cselekedeteinkkel, hitünkkel; az élet értelme az értelmes élet!)

63

   

Generációk együttélése a családban (a tisztelet korra való tekintet nélkül mindenkinek kijár; a család szokásaihoz alkalmazkodni kell; az alkalmazkodás gyakorlással fejleszthető) Az önkormányzat működése az osztályban és az iskolában (a vállalt feladatok elvégzése kötelesség, melyet önzetlenül, lelkiismeretesen, pontosan kell végezni; a dicséret, elismerés új erőt ad a további munkához) Isten, hit, vallásosság (a hit világa, a vallásos ember, minden ember kizárólagos joga) Szervezési, előkészítési feladatok: erdei iskola/osztálykirándulás,

TANULÁS ÉS MUNKA, MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKLÉSE      

A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (helyzetelemzés és célmeghatározás a tanulók önértékelése alapján) 1/4évente Szervezési, előkészítési feladatok: a 8. évfolyamos vizsgák Aki mer, az nyer (kezdeményezőkészség, kockázatvállalás, vállalkozói bátorság) Én és a nyári munka Versengés és együttműködés A tanuláshoz való viszony formálása, az iskolán kívüli tanulás formái: könyvtárak, kiállítások látogatása

EMBER ÉS TÁRSADALOM  



Én is hazám polgára vagyok (az állampolgárok alapvető jogainak és kötelességeinek megismerésén keresztül egyensúly kialakítása a joggyakorlás és a kötelességvégrehajtás között) "Magyarországról jövök" (a leggyakrabban látogatott idegenforgalmi nevezetességek, földrajzi helyek bemutatásán keresztül érezzék szükségét ezek védelmének, erkölcsi és anyagi szempontból egyaránt (pl.: nemzeti parkjaink, Balaton, Velencei- tó, Tisza- tó bemutatása - felhasználhatók a tanulmányi kirándulások tapasztalatai is, illetve ezek előkészítésére is! Megemlékezés október 6-ról






Kamaszszerelem (az élet természetes ajándéka: szeretet, szerelem, imádat; vonzalomtól a szerelemig; a szerelmes állapot; hogyan fejezzem ki a szerelmem? - a szerelmesek illemtana; a szerelemtől más lettem? hogyan lehet szerelmeket megszakítani anélkül, hogy a másik ember önbizalmát megsérteném; tudjon különbséget tenni a szerelem és a nemi vágy megnyilvánulása között) Szexualitás (a testi szerelem mint az emberiség közös titka; a szex, a szexualitás; mi a különbség a szerelem és a szexualitás között?; miért káros a szexuális élet túl korai megkezdése?; szemérmes, szemérmetlen, pornográf; a tömegkommunikáció és a szex; uralom a nemi ösztönök felett) Boldogság és szomorúságforrások (mit jelent: boldogság, szomorúság?; a boldogság összetevői, szintjei: javak, örömérzet, megelégedettség, értelemmel telített élet; a boldogság kellékei: nyitottság, lendület, életkedv, szeretet, helyes önértékelés, tettek;

64





szomorúságforrás: félelem, önbizalom hiánya; az állandó szomorúság következménye: depresszió, magány, öngyilkosság; nyújts kezet!) Élet és halál (az emberi lét értelme, a véges és végtelen összefüggései, a folytatásra vonatkozó legfontosabb elképzelések, a különböző "túlélési" elképzelések, a vallások válaszai a halállal kapcsolatban, a célok, perspektívák és a vég összefüggései, a lét küzdelem az önmegvalósításért, az ember alkotásaiban és utódaiban "él tovább", mi dolgunk a világon?) kötelező (fog)orvosi vizsgálat

PÁLYAORIENTÁCIÓ    

Jövőnkre készülünk (pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség, pályakép) Én-képem - személyiségleltár (képességeim, erősségek - gyengeségek – lehetőségek veszélyek) Pályaválasztási döntés (elképzelések, döntés, alternatívák, érvek--ellenérvek) "Próbavizsga" (felkészülés, feszültségoldás, megjelenés, bemutatkozó beszélgetés, kommunikációs stratégiák, taktikák, siker -kudarc)





a katasztrófavédelmi szervezetrendszer - feladatai: megelőzés – védekezés – helyreállítás - szervezeti felépítés: helyi – területi – központi szinten - katasztrófák elleni védekezésben közreműködő szervezetek - az önkéntesség szerepe és jelentősége



a polgári védelem és tűzvédelem történelme, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv létrejöttének jelentősége



biztonságos nyaralás itthon és külföldön - természetes vizekben fürdőzés - szabadtéri rendezvények

65

Osztályfőnöki feladatok a gimnáziumi tagozaton

(9-12. évfolyam) Nyelvi előkészítő évfolyam Ajánlott témakörök és óraszámok:

Témakör

Órák száma

A

házirend

ismertetése,

baleset

megelőzés,

tűz-

és

2 óra

A hatékony tanulás technikája, egyéni tanulás, csoportmunka.

3 óra

Erkölcsi nevelés: kötelességtudat, felelősségtudat.

2 óra

Egyéni fejlődés, énkép. A harmonikus személyiség.

2 óra

A társas együttélés íratlan szabályai.

3 óra

Barátság, szerelem, párkapcsolatok.

3 óra

Betegségmegelőzés, higiénés szabályok.

3 óra

Környezetünk védelme, levegő- víz- és talajszennyezés.

3 óra

Nemzeti kultúránk értékei.

3 óra

A család, mint gazdálkodó egység

2 óra

Szakkönyvtár látogatás: Országos Idegennyelvű Könyvtár.

2 óra

Negyedévi, félévi és év végi értékelés.

4 óra

Szabadon felhasználható órakeret.

4 óra

Összesen:

36

katasztrófavédelem.

óra

9. évfolyam

Témakör

Órák száma

66

A

házirend

ismertetése,

baleset

megelőzés,

tűz-

és

2 óra

katasztrófavédelem. Tanulási módszerek: megfigyelés, kísérlet

2 óra

Nagy magyarok munkássága a tudomány területén.

2 óra

Szexuális kultúra, fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő

4 óra

betegségek. Káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószer.

5 óra

Törvénytisztelet, a bűnözés megjelenési formái.

3 óra

Erkölcsi nevelés: tisztelet, tisztesség, segítőkészség.

3 óra

Természeti erőforrásaink.

3 óra

Könyvtártípusok – nemzeti könyvtár látogatása.

2 óra

A fogyasztóvédelem működése és feladatai

2 óra


4 óra


4 óra

Összesen:

36 óra

10. évfolyam

Témakör

Órák száma

A

házirend

ismertetése,

baleset

megelőzés,

tűz-

és

2 óra

katasztrófavédelem. Az egyén helye és szerepe a családban.

3 óra

Kölcsönös elfogadás, empátia.

3 óra

Konfliktushelyzetek megoldása, igazságérzet.

2 óra

Állampolgári jogok és kötelességek.

2 óra

67

Nagy magyarok munkássága a kultúra területén.

2 óra

Az egészséges táplálkozás és a testmozgás jelentősége

4 óra

életünkben. A nemzetgazdaság és a világgazdaság működése, folyamatai.

2 óra

Az erőforrások gazdaságos felhasználása, takarékosság.

2 óra

Pályaorientáció: érdeklődési körök.

3 óra

Információforrások, könyvtári szolgáltatások.

3 óra


4 óra


4 óra

Összesen:

36 óra

11. évfolyam

Témakör

Órák száma

A

házirend

ismertetése,

baleset

megelőzés,

tűz-

és

2 óra

katasztrófavédelem. Otthon, lakóhely, szülőföld, haza.

3 óra

A demokrácia működése, demokratikus intézmények.

3 óra

A média szerepe mindennapjainkban, a nyilvánosság.

2 óra

Szociális érzékenység: együttérzés, megértés, elfogadás.

3 óra

Működési zavarok a családban.

2 óra

Vészhelyzetek elhárítása, az elsősegély nyújtás alapjai.

2 óra

Globális környezeti problémák.

2 óra

Pályaorientáció: a munka világa.

4 óra

Felsőoktatási könyvtár látogatása.

2 óra

Pénzügyi intézmények és folyamatok.

3 óra

68


4 óra


4 óra

Összesen:

36 óra

12. évfolyam

Témakör

Órák száma

A

házirend

ismertetése,

baleset

megelőzés,

tűz-

és

2 óra

katasztrófavédelem. Az egyetemes emberi civilizáció értékei.

2 óra

Az emberi jogok, jogorvoslati lehetőségek.

2 óra

Önkéntesség, segítő magatartás.

4 óra

A család, mint a társadalom legkisebb egysége.

2 óra

Segítés, együttműködés, versengés, vezetés.

2 óra

Erkölcsi nevelés: mértéktartás, önfegyelem.

2 óra

A fenntartható fejlődés.

2 óra

Egyéni és társas vállalkozások.

2 óra

Stressz kezelés, a felgyülemlett feszültség oldása.

2 óra

Médiatudatosság, kritikai szemlélet.

2 óra


4 óra


4 óra

Összesen:

32 óra

69

A gimnáziumi tagozat 9-12. évfolyamán az osztályfőnök szabadon dönthet, hogy az osztályfőnöki órákat tömbösítve kívánja-e megtartani figyelembe véve az adott témá(ka)t, illetve a tanulócsoport összetételét.

KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓINK

I. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ TANULÓK

A.) Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követen történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus,

tanulásban

akadályozottak

pedagógiája

szakon/szakirányon

szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően.

70

Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is.

A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intézményünkben az Alapító Okiratban rögzített sérüléstípusoknak megfelelően a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történik.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Adott sérüléseknél indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

71

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhatnak, mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye.

A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

72

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezését tartjuk fontosnak a helyi tanterv készítésénél. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

1. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat elő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja:

73

A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasáskészségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató - elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizálószintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése.

2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara,

74

– beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövid távú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, –

a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, - kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja:

75

A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő íráskészséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása.

4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei,

76

– szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése,

77

g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása.

5. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői: – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.

78

A fejlesztés célja: – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása.

6. A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása,

79

b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

Ezért a különleges bánásmódot igénylő tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok: - mit tanítunk, mi a célunk vele, milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, cselekedtetéses rávezetés; differenciálás; stb.), - mi a követelmény, mi az adott tanórán elérni kívánt eredmény, mit tekintünk optimumnak, milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint, melyek azok a módszerek, óravezetési módok, amelyek a gyermek figyelmét folyamatosan fenn tudják tartani, és azokat tudatosan kell beépíteni a rá irányuló fejlesztésbe, nevelésbe, oktatásba.

80

B.) Sajátos Nevelésű Igényű tanulóink Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk. Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink, akik: –

– – – – –

a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak, a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják, egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek, alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez, együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók iskolai fejlesztésének elvei A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltérhet a nyelvi kommunikáció (beszédértés, szövegértő olvasás szókincs, nyelvi szerkezetek értése és használata, hangzó beszéd stb.) fejlettsége, ennek következtében a megismerő tevékenység és a teljes személyiség fejlődése is megváltozhat. A tanuló nyelvi kommunikációja intenzív fejlesztést igényel, mert ennek szintje általában nem korrelál életkorával, hallásállapotával melytől pozitív és negatív irányú eltérés is lehet.

A hallássérült tanulók populációjának napjainkra jellemző változása komoly gondot okoz a szakterületi intézmények utazó gyógypedagógusainak, illetve az intézményünk szaktanárainak, mivel a diszfázia korábban nem alkalmazott módszertani eljárásokat és

81

óraszervezési technikákat igényel. Javasolt a speciális módszertani és óraszervezési technikák, alkalmazása.

A hallássérült (siket, nagyothalló) tanulók fejlesztésének alapelvei A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpontja, kóroka, mértéke, a fejlesztés megkezdésének ideje. A hallássérült tanulók fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül gyógypedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás a korai fejlesztésre és óvodai nevelésre építkezve, döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a jól beállított hallókészülékek és hatékony hangátviteli

technikák

használatával

és/vagy

a

legkorszerűbb

műtéti

technika

alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési, speciális pedagógiai vizsgálati, megfigyelési, tapasztalati eredmények figyelembevétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes gyógypedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógus számára.

A hallássérült tanulók többségi iskolában történő együttnevelése A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés a szülő/gyógypedagógus/pedagógus közös döntését igényli az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével.

82

Az együttnevelés nem lehet formális, a befogadó iskolának szükséges változtatásokat végrehajtani a valódi befogadás érdekében, így pl. a módszer és eszközrendszerben (differenciálás, egyéni képességek figyelembe vétele stb.), az óraszervezésben, a probléma megoldásában, a teljes tantestület szemlélet változásában.

A hallássérült gyermekek együttnevelése intézményünkben a halló társaikkal többféle formában lehetséges: - egyéni teljes integráció, amelyben a gyermek az oktatás teljes időtartamában a befogadó csoportban van; - a csoportos teljes integráció, amelyben a hallássérült csoport a befogadó iskola azonos osztályfokán tanul; - részleges integráció, amikor a tanuló a tanórák egy részén vesz részt a többi tanulóval együtt, a többi időt gyógypedagógussal tölti.

Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: A tantestület pozitív hozzáállása, bevonódása és toleranciája fontos tényező. A tantervének elkészítésekor figyelembe kell venni a hallássérült gyermek speciális fejlesztési igényeit a tananyag, a követelmény, az értékelési mód és a speciális módszertan tekintetében. Külön gondot kell fordítani arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből,

gyengébb

nyelvi

kommunikációs

kompetenciájából,

fogalmi

gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő esetleges tanulási nehézségének leküzdéséhez. A többségi pedagógusnak az értékelésnél figyelembe kell vennie a hallássérülés következményeként fellépő kommunikációs nehézségeket, a szókincs esetleges elmaradását, a szóbeli, írásbeli kifejezőkészség gyengébb voltát, az abban előforduló grammatikai hibákat és kiejtési problémákat.

83

Ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló társaival azonos szinten vagy módon (hosszú memoriter, hangsúlyos, ritmusos versmondás, tollbamondás utáni esetleges hibák stb.) Értékelésüknél az egyéni fejlesztési terv követelményeit figyelembe kell venni.

Az együttműködés során intézményünk vállalja: - segítjük a gyermek beilleszkedését a közösségbe; - konzultációs, hospitálási és osztálytermi együttműködési lehetőséget biztosítunk a gyógypedagógus számára; - a jogszabályokban foglaltak érvényesítése során mindent megteszünk a hallássérült gyermek sikeres integrációja érdekében; - megszervezzük a törvényben meghatározottak szerint a szükséges egyéni korrekciós órákat.

Az együttműködés során a szurdopedagógus/utazótanár vállalja, hogy: - tájékoztatás nyújtásával segíti a befogadó pedagógus-, gyermek-, és szülői közösségek az intézmény többi pedagógusának felkészítését a hallássérült gyermek érkezése előtt, majd beilleszkedése során; - konzultációval segíti a pedagógusok, az oktató/nevelő közösség munkáját a hallássérült gyermek sajátosságainak megértésében; - hospitál a gyermek osztályában; – segítséget nyújt a befogadó intézmény órai munkájához; – nyomon követi a gyermek fejlődését; – egyéni fejlesztés során fejleszti a gyermek kommunikációs kompetenciáját; – esetlegesen koordinálja a rehabilitációs munkában résztvevő szakemberek munkáját; – rendszeresen kapcsolatot tart a szülővel.

84

Az eredményesség érdekében szükség van a szülők aktív közreműködésére valamint a szülők és az iskola együttműködésére. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítani kell mindazokat a speciális eszközöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl. audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslat, a fogyatékosság típusa szerint illetékes gyógypedagógiai módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadás nyújt segítséget.

A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása a hallássérült (és nagyothalló) gyermekek nevelése-oktatásában

Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a Nat-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei.

- a beszédértés fejlesztése - a szövegértő olvasás fejlesztése - konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés - a beszéd használata - az írásbeli kifejezés fejlesztése

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

85

A hallássérült tanulókat segíteni kell abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve, önmagukat elfogadva a munka világának aktív részesévé, kiegyensúlyozott személyiségekké váljanak a sikeres társadalmi beilleszkedés céljából (alul-és felülértékelés, reális énkép, önértékelés). Tanulják meg, hogy felelősek saját sorsuk, életpályájuk alakításában. A családi életre nevelés A halló családba született sajátos nevelési igényű gyerekek esetében sokszor megváltoznak a szerepek. A megfelelő önismeret és a reális énkép kialakításával, a pozitív családminták bemutatásával a hallássérült tanulók esetében értékeket alakíthatunk ki. Médiatudatosságra nevelés Az ismeretszerzésben kiemelkedő szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy az ezen az úton szerzett ismeretek tartalma valósághű legyen, és hogy az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs és a fogalmak bővítése, a nonverbális úton szerzett ismeretek, fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés és a kapcsolattartás formáinak megismertetése, elsajátítása, gyakorlása. Fontos a hallássérültek számára készült feliratozott műsorok, filmek használata. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Az identitástudat kialakítása a kulturális örökségek megismerésén keresztül, életkoruknak

megfelelő

gyakorlat

orientált

módszerekkel

(pl.

tárgyi

emlékek,

múzeumlátogatások) történjen. Szemléletük, nyitottságuk alakításában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni tágabb környezetükben élő sorstársaikkal (pl. internet, pályázatok, szabadidős tevékenységek, kulturális rendezvények). Közvetlen élmények

nyújtásával

kell

ismereteket

adni

megismeréséhez.

86

a

hazánkon

kívüli

kulturkincsek

Fenntarthatóság, környezettudatosságra nevelés Minél fiatalabb életkortól kezdődően tevékeny részvétellel, megfigyelés útján kell hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, megóvásának és fontosságának felismeréséhez (pl. interaktív tananyagok alkalmazása, természetben töltött programok). Tudatos pedagógiai segítséggel kell lehetővé tenni minél több vizuálisan jól érzékelhető, saját élményen alapuló ismeretek gyűjtését. A tanulás tanítása A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs

akadályozottságuk.

A

tanulással

kapcsolatos

speciális

igényeik,

lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek, részképesség zavarok stb.) feltárására építve valósítható meg az egyénre szabott fejlesztés. Az iskolai évek során sajátítsák el az önálló tanulást segítő eszközök (pl. számítógép, internet, elektronikus és iskolai könyvtár) készségszintű használatát. A hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása magában foglalja a csoportos tanulás módszereit, a kooperatív tanulási technikát vagy a távoktatás elsajátítását, megismerését. A testi és lelki egészségre nevelés A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni – az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten – azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. El kell sajátíttatni a tanulókkal a nélkülözhetetlen hallásjavító eszközök használatát, valamint azokat az egészségügyi ismereteket, melyekkel biztosítható számukra hallásmaradványuk aktivizálása. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos

szerepe

van

komplex

kommunikációs

lehetőségeik

fejlesztésének

(hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás, pontos jelnyelvi ismeretek). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, hogy az ártalmas magatartási formákat ne vegyék át. Ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerőpiac elvárásainak megfelelő társadalmi integrációra. A hallássérült gyermek számára a mozgás, a testedzés olyan kompenzációs terület, ahol kommunikációs hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el. Emellett a sport segíthet a belső feszültségeik levezetésében, így segítve az indulatok kezelését.

87

A mozgás, a testedzés hozzájárulhat a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyproblémák kezeléséhez. A hallássérült gyermekek, nyelvi korlátozottságuk miatt kevesebb információval rendelkeznek a világról, bizonytalanságuk, befolyásolhatóságuk miatt jobban ki vannak téve veszélyeztető hatásoknak. Ezért fontos a szexuális nevelés, a szenvedélybetegségeket megelőző programok, illetve a biztonságos internet használat megismertetése. Az érzelmek, indulatok, belső feszültségek verbális kifejezésének nehezített volta miatt fontos, hogy legyen lehetőségük ezek nem verbális módon való kifejezésére akár a művészetek (képzőművészet, tánc) akár a sport terén. A társadalomba való beilleszkedésüket segítve meg kell ismertetni velük az érzelem, az indulat kifejezés társadalmilag elfogadott verbális és nonverbális formáit. Tanuljanak meg segítő szakemberekhez fordulni (pszichológus stb.). Pályaorientáció Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsát döntően befolyásolhatják. Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Segíteni kell őket, hogy reálisan mérjék fel a hallássérülésükből adódó akadályozó tényezőket. Reális énképük, önismeretük kialakítása segíti a számukra megfelelő, elérhető szakma tanulását, majd a munka világába, azon keresztül a társadalomba való beilleszkedésüket. Ehhez rendszeres integrációs gyakorlatra van szükségük, ahol megismerhetik a hallók világát (pl. kapcsolattartás halló közösséggel, kommunikáció gyakorlása „természetes” közegben, illemszabályok, írott és íratlan törvények megismerése). Gazdasági és pénzügyi nevelés A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függő életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, az életkornak megfelelő pénzzel való bánásmódra tanítás a hallássérült tanulók későbbi beilleszkedését szolgálja.

88

Anyanyelvi kommunikáció A súlyos fokban hallássérült (siket) gyermekek/fiatalok ismeretszerzését nehezíti a nyelvi kommunikációs szintjük életkorhoz viszonyított elmaradása. Szókincsük fogalmi gondolkodásuk szegényes, kifejezésmódjuk kevésbé árnyalt, mint halló társaiké. Az ismeretek megértését segíti a változatos szemléltetés, saját élményen alapuló tevékenységbe ágyazott anyanyelvi fejlesztés, a digitális technika nyújtotta lehetőségek kihasználása. A társas kapcsolatokban, a társadalmi és kulturális tevékenységek során a különböző kommunikációs helyzetekben társadalmilag elvárható, helyes viselkedési formák értelmezése, megértése nyelvi kifejezése valósítható meg. A mindennapi helyzetekben előforduló metakommunikációt tanulják meg helyesen értelmezni. Tudjanak írásban kommunikálni. Fontos a pozitív attitűd kialakítása, mely segíti a nyilvánosság előtti magabiztos megszólalásra való törekvést. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelv elsajátítására való képességet jelentősen befolyásolja a hallássérült tanuló hallásállapota, szókincse, nyelvi kommunikációs szintje. Az idegen nyelv tanulásánál a gyermek egyéni képességeihez alkalmazkodva a nyelv megismerése és elsajátítása, illetve a köznapi élethelyzetekben, vagy egy adott szakmával kapcsolatos kifejezések megértése és használata lehet a cél. Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztését a hallássérülés következtében kialakult szűkebb szókincs, és az alacsonyabb nyelvi szint jelentősen befolyásol/hat/ja. A gondolkodás kevésbé flexibilis, esetenként gondot okozhat az egyes témakörök, feladattípusok, műveletek közötti váltás. A matematikai fogalmak értelmezését segíthetik a mindennapi élethelyzetek (pl. vásárlás, mérés, bankolás, térbeli tájékozódás, tapasztalatok) tanórai modellezése valamint verbális megfogalmazása. Kiemelt jelentőségű a speciális szemléltetés és a segédeszközök használata. Az auditív csatorna részleges vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, ismétlésre van szükségük. Természettudományos és technikai kompetencia

89

A hallássérült gyermek/fiatal a környezetéről elsősorban a látás útján szerez információkat. Fontos, hogy az egyes természeti folyamatok megértését, szemléltetés, modellezés, tényleges cselekedtetés, kísérletezés útján segítsük. (Pl. terepasztalok, tanulmányi séta, kirándulás, természetfilmek, digitális tananyagok, interaktív tábla használata). Digitális kompetencia A hallássérültek egyik legfontosabb információszerzési, illetve kommunikációs eszköze a számítógép és ezen keresztül az internet. Használatát nehezíti szűkebb szókincsük és szövegértési nehézségük. Ebből adódóan kiemelt feladat a kereső programokkal való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében. Mivel a hallássérült tanulók erősen motiváltak a digitális eszközök használatában, ezt a motivációt ajánlott kihasználni más tanórákon is. Ajánlott a szabályos tízujjas gépírás elsajátítása (gépírást tanító program). Az ok-okozati összefüggéseket nehezen ismerik fel, ezért szükséges az IKT használatának során felmerülő valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetésének oktatása. A hatékony, önálló tanulás A hallássérült tanuló önértékelése esetenként nem reális, szókincs és beszédértési nehézségei miatt az önálló tanuláshoz szükséges képességek kialakítása nagyobb figyelmet igényel. Munkába állásuk, karrierépítésük a kommunikációs lemaradásuk miatt nehezített, ezért ajánlott megtanítani őket munkájuk értékelésére, tanácsok, információk kérésére. A különböző tanulási technikák megismertetése elengedhetetlen (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata). Fontos az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (lehetőség szerint könyvtár). Szociális és állampolgári kompetencia A hallássérült gyermeket/fiatalt támogatni kell sérülésének, és ebből adódó esetleges hátrányainak elfogadásában, az esetenként kialakuló konfliktusok és stressz kezelésében. A megfelelő társas kapcsolatok kialakításának képessége nagy szerepet játszik, az udvarias viselkedés és a későbbi társadalmi beilleszkedés során. Individuális beállítódásuk, gondolkodásuk miatt fontos a közösségi beilleszkedés szabályaira nevelés.

90

Érdekvédelmi ismereteik alkalmazása, az őket megillető támogatási rendszer valamint jogi lehetőségeik érvényesítésének ismerete elengedhetetlen. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Minél korábbi életkorban (5. osztálytól) fontos az iskolák életpálya építést megalapozó, pályaorientációs tevékenysége, hogy a hallássérült tanulók és szüleik megismerjék a választható szakmák körét, a továbbtanulási lehetőségeket. Kellő figyelmet kell fordítani a sikerorientáltság, innovációs készség kialakítására. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hallássérült tanulók esztétikai nevelése, ízlésük formálása nem csak személyiségük színesebbé tételét szolgálja, hanem fontos eszköze társadalmi beilleszkedésüknek, önkifejezésüknek is. A művészeti ágak közül elsősorban a vizuális kultúra, a manuális tevékenységek (festés, agyagozás, szövés, bortárgy készítés, fotózás, kézimunka, gyöngyfűzés, ékszerkészítés) lehetnek az önkifejezés eszközei, melyek a későbbi megfelelő pályaválasztást is befolyásolhatják.

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A hallássérült tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat-ban rögzített pedagógiai szakaszokkal és tartalmakkal.

Az alsó tagozatos (1.oszt.–4.oszt.) szakasz végéig átfogó feladat a nyelvi rendszer kiépítése. Megvalósítása elsődlegesen a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladata. Általános cél, hogy ez a szakasz megalapozza egy olyan direkt kommunikációs

szint

elérését,

amely

alkalmas

valamennyi

műveltségi

terület

ismeretanyagának teljesebb körű elsajátítására (szókincs, nyelvalaki struktúrák stb. vonatkozásában). Alkalmazása, gyakorlása minden területen megvalósítandó fejlesztési feladat, beépíthető a szabadon választott és a rehabilitációs célú tanórák programjaiba. Az első osztály végén szükséges a nyelvi kommunikációs fejlettségi szint mérése, mert ekkorra már megjelennek azok a nyelvi készségek, amelyek lehetővé teszik az értékelést.

91

Jelentősen eltérő fejlődési ütemű tanulók esetében – a szakértői bizottság bevonásával – javaslatot kell tenni a fejlesztés további formájára, módjára, szükség esetén iskolatípus változtatására. A nyelvi kommunikáció építésének feladatai az általános iskolai oktatás egész időtartama alatt döntően befolyásolják a műveltségi területek tartalmainak feldolgozását.

A felső tagozatos (5.oszt.–8.oszt.) szakasz végére a nyelvi készségek olyan szintjére juttatható el a súlyos fokban hallássérült tanulók egy része, amely alkalmassá teszi őket az egyre önállóbb ismeretszerzésre, szövegalkotó műveletek végzésére, a korszerű műveltség iskolai tartalmának birtoklására. Ennek megfelelően valamennyi műveltségi területen megjelenik az anyanyelvi készségek intenzív fejlődése (szóbeli és írásbeli közlés gyarapodása, a beszéd-és szövegértés készségei, az aktív és passzív szókincs növekedése, a passzív szókincs aktivizálási folyamatának gyorsulása). Vannak azonban olyan tanulók is, akiknél a fenti készségek csak alacsonyabb szinten jelennek meg, akiknél az egyre önállóbb ismeretszerzés csak alacsonyabb szinten tapasztalható meg.

A fejlesztés további speciális feladatai A szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, nyelvi formáinak elsajátítása a személyiség harmonikus fejlesztése érdekében. Az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszerek pontos kiépítése, a tudáselemek ért, értelmező összekapcsolása a kognitív funkciók (a felfogás, a feldolgozás, a lényegkiemelés, az összefüggések meglátása és az alkalmazás) szintjeinek fejlesztésével. A vizuális percepció, az önkifejezés, az önmegvalósítás, a valóság képi feldolgozásának, megjelenítésének, értelmezésének folyamatos bekapcsolása a tanulás-tanítás folyamatába a személyiség kibontakoztatása, gazdagítása céljából. A magyar nyelv szabályainak megfelelő beszéd komplex, folyamatos fejlesztése. A beszédhallás, a beszédérthetőség fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában.

92

Az információszerzés, az interperszonális kapcsolatok új technikai formáira való felkészítés (számítógép, Internet stb.), az írásos kommunikáció, idegen nyelv ismerete, írásos formájának hangsúlyos megalapozása és fejlesztése. A tehetségre utaló személyiségjegyek feltárása és gondozása. A beszédértés és mondanivaló kifejezésének fejlesztése. A szövegértő olvasás folyamatos fejlesztése Felzárkóztatás, differenciálás A tehetséggondozás A mozgás és ritmus intenzív fejlesztése. A továbbtanulás, a szakmaszerzés ismereteinek, lehetőségének alapozása, kitekintés a munka világára. A Nat és a kerettantervek alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A súlyos és enyhe fokban hallássérült tanulók nevelésében, oktatásában az életkori és iskolai

szakaszokhoz

rendelt

követelményeket

a

fejleszthetőség

sajátosságainak

figyelembevételével szükséges a helyi tantervben érvényesíteni. A fejleszthetőség sajátos akadályát döntően a nyelvi fejlettségi, figyelmi, emlékezeti, gondolkodási, magatartási állapot jelenti. A hallók azonos korosztályától egyedileg eltérő mértékben elmarad a szókincs, a nyelvi kifejező eszközöket kevésbé automatizáltan és árnyaltan használják. A hallássérüléssel közvetlenül összefüggenek az eltérések. A Nat elveit és lényegét nem érintő módosításoknak ezek a jelenségek képezik az alapját. A súlyos és enyhe fokban hallássérült tanulók oktatása a Nat tíz műveltségi területét követi. Az egyéni sajátosságok figyelembevételével módosulhatnak a tantárgyi témakörök, tartalmak.

Az egyes műveltségi területek hangsúlyos, speciális feladatai:

93

Magyar nyelv és irodalom Komplex nyelvi fejlesztésre van szükség, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításának céljából. Tartalmába – az alsóbb évfolyamokon hangsúlyosabban – integrálódhat a közvetlen környezet társadalmi és természetismereti anyaga. A NAT-ban és a kerettantervben rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az irodalmi műveket. A műveltségi terület speciális fejlesztési részterületei valamennyi évfolyamon: a) Egyéni társalgás Ezeknek az óráknak a keretében zajlik az elsősorban köznapi témájú verbális kommunikáció, a nyelvi szerepváltás, a beszédértés (beszédhallás és szájról olvasás) és a gondolatok önálló, minél érthetőbb megfogalmazásának folyamatos fejlesztése. A fejlesztés az egyéni anyanyelvi nevelés keretei között történik speciális módszerek alkalmazásával. b) Hallás-, ritmus-, mozgásnevelés Közvetlenül a hallássérülést és annak következményeit tantárgyi keretekben, egyénre tervezett fejlesztési programmal lehet kompenzálni, a hallásfigyelmet fejleszteni. Speciális tevékenykedtetés célozza a beszédhallás, a hangos beszéd további komponenseinek – mozgási, ritmus– fejlesztését. A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, ön és társismeretük kialakításában, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A fejlesztési program az egyéni adottságok figyelembevételével készül. Az elért teljesítmények az egyéni hallásveszteség és adottságok miatt nagy eltérést mutatnak, ezért közös követelményrendszerének meghatározása nem indokolt. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fő feladata az idegen nyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történ felkészítés. Kívánatos a korszerű idegen nyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történ kommunikációfejlesztés.

94

Lehetőséget kell biztosítani indokolt esetekben a jelnyelv választására az idegen nyelvi órák keretében a többi tanuló által tanult nyelv helyett. Matematika A nyelvi kommunikációs szint, a fogalmi gondolkodás, a szövegértő olvasás, valamint a matematikai problémák felismeréséhez és megoldásához szükséges absztrakciós képesség szoros összefüggést mutat. Fentiekből következően a matematika eredményes oktatásának feltétele a fogalmi, gondolkodásbeli megalapozottság. Ennek további feltétele, hogy a nyelvi kommunikációs szint megfelelő alapokat biztosítson a gondolkodási műveletek elsajátításához. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Ember és társadalom A műveltségi terület speciális fejlesztési tartalmát képezi a tér-idő viszonylatok kialakítása, a tájékozódási képesség, a történésekből, folyamatokból a tendenciák felismertetése. Segítséget nyújt a hallássérült embernek sajátos problémái miatti akadályozott

helyzetében

szocializációjához.

a

Sérülés

társadalmi

specifikus

környezetben

tartalma

kiegészül

való a

eligazodásához,

siketek

társadalmi

beilleszkedését segítő szociális és jogi ismeretek oktatásával. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Ember a természetben. Földünk és környezetünk A beszédkommunikációjukban és megismerő tevékenységükben akadályozott siket tanulókat

lehetőség

tapasztalatszerzéssel

szerint juttassa

gyakorlati olyan

tevékenykedtetéssel,

alkalmazható

ismeretek

multiszenzoros

birtokába,

melyek

konvertálhatók a természeti környezet, a viszonylatok, összefüggések felismeréséhez. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Művészetek Az önkifejezés, az információszerzés széles skálája teremthető meg e műveltségi terület tartalmain

keresztül.

A

kreativitás

fejlesztése

95

szempontjából

megkülönböztetett

jelentőséggel bír a vizuális kultúra fejlesztése, a különböző manuális technikák megismertetése és sokoldalú művelése. A személyiség fejlesztésében a dráma és a tánc adta lehetőségek kihasználása fontos az önkifejezés miatt. A tanulók teljesítménye e műveltségi terület egyes részterületein eléri, a halló társak produktumait. A vizuális kultúra keretében a többi szaktárgy (pl. földrajz, fizika) tanításához nyújt segítséget, fejleszti a tanulók absztrakciós készségét. Informatika A hallássérült tanulóknak az információszerzésben és kommunikációban meglévő akadályozottságuk következtében alapvető szükségük van a vizuális információszerzés, feldolgozás és átadás legkorszerűbb technikáinak ismeretére és ezek alkalmazására. Megkülönböztetett jelentősége van az írásos kommunikációban. Ezért a lehető legkorábbi életkortól kell tanítani a gyermekeket a számítógép helyes használatára, illetve az internet által kínált kommunikációs lehetőségek tudatos, kulturált elsajátítására. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Életvitel és gyakorlat Megkülönböztetett jelentősége a hallássérültek oktatásában abban áll, hogy lehetőséget biztosít

a

manuális

készségek

magas

fokú

fejlesztésére,

a

mozgássorok

összerendezettségének fokozására, az önálló életvitel megalapozására. Feladata, hogy direkt módon alapozza meg a munkavégzésre történő felkészülést is. A pályaválasztás is olyan ismeretek megtanítása, amelyeket a tanuló hasznosítani tud a szabadideje eltöltése során. Jelentős szerepe van a halló személyekkel, közösségekkel való szociális érintkezésnek. A közlekedés és a magas szintű technika világában való részvételre történő felkészítés hangsúlyos szerepet kap az oktatásban, mivel a hallássérült gyermek és felnőtt a baleseteknek, veszélyhelyzeteknek fokozottabban van kitéve. Testnevelés Speciális szerepe többirányú. A fejlesztésnek figyelembe kell vennie a tanulók adottságait, az átlagosnál gyakrabban előforduló mozgáskoordinációs zavarokat, testi fejlődési rendellenességeket, térbeli orientációs zavarokat.

96

A tehetséggondozás fontos területe is egyben, ahol a hallássérült tanulók jó adottságaikat fejlesztve a halló társakkal azonos teljesítményekre képesek. Feladata a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény kialakítása, a halló gyermekekkel való kapcsolatok kiépítése, versenyhelyzetek teremtése.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók és ezen belül kiemelten a sajátos nevelési igényű tanulók esetében azt az elvet is tartva, hogy lehetőség szerint az adott tantárgyban a tantervi téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térhet el a tananyag. Ez feltételezi, hogy az osztályban tanító ismeri, és alkalmazni is tudja a differenciált óraszervezést és a differenciálás típusait. A differenciált feladat kidolgozásában a gyógypedagógus adhat segítséget. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat a gyógypedagógus tervezi, vezeti. Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet. Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását.

C. KIEMELTEN TEHETSÉGES TANULÓK Iskolánk mindig is nagy hangsúlyt fektetett a tehetséges gyermekek, tanulók gondozására, a tehetségfejlesztésre. Véleményünk szerint a pedagógusoknak meghatározó szerepük van a tehetségek kibontakoztatásában.

97

A tehetséggondozás sokoldalú, komplex feladat, éveken át tartó, hosszú folyamat. A fejlesztés a legtöbb esetben kétirányú: -

a

tehetséges

diákok

erősségeinek

további

fejlesztése

(szakkörökön,

versenyfelkészítéseken, önálló projektek készítésében, stb.), illetve -

a gyengébben teljesítő tanulók fejlesztése (kompetenciákat fejlesztő gyakorlatokkal, alsó tagozaton felzárkóztató foglalkozással, később korrepetálással, tanórai differenciált foglalkoztatással).

Kiemelt hangsúlyt kap a diákok érzelmi intelligenciájának fejlesztése, illetve a sajátos nevelési problémákkal küzdő diákokkal való foglalkozás. A tehetséges gyerekek között gyakori a kisebb-nagyobb mértékű hiperaktivitás, a diszlexia és a diszgráfia, a túlzott versengésre való hajlam. Ezeknek a problémáknak a kezelésében a tanárok munkáját szakemberek, logopédus és fejlesztő pedagógusok segítik. Az osztályközösségek kialakításában, fejlesztésében, a tehetséges tanulók felfedezésében kiemelt szerepük van a tanórákon és az osztályfőnöki órákon végzett kooperatív módszereknek (csoportmunka, páros munka, projektek, stb.), a tanulmányi kirándulásoknak, az erdei iskoláknak és egyéb iskolaszintű rendezvényeknek. Tanterveink kidolgozásakor alapvető szempont volt a tanulási képességek életkornak megfelelő folyamatos fejlesztése. Pedagógiai munkánkban kiemelt hangsúlyt kap az ebből a szempontból alapvető kompetenciák (szövegértés és szövegalkotás, matematikai-logikai kompetenciák,

idegen

nyelvi

kompetenciák,

infokommunikációs

technológiai

kompetenciák) korszerű módszerekkel történő fejlesztése. Pedagógusaink változatos tanulásszervezési eljárások (egyéni munka, páros munka, csoportmunka, projektmódszer, stb.), informatikai eszközök (számítógéppel támogatott tanulás, aktív tábla, stb.) alkalmazásával teszik hatékonyabbá munkájukat. A tehetségnevelés érdekében az alsó tagozaton tanító kollégák nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden tanuló reális önismereti alapokkal rendelkezzen. Az erkölcstan órákon, illetve a szabadidős foglalkozásokon is törekednek arra, hogy a tanulók kommunikációjának fejlesztésén keresztül megalapozzák az életben való boldogulást, a társas kapcsolatok építését és a helyes énkép kialakítását. A táblajáték szakkör logikai társasjátékok széles skáláján keresztül fejleszti a gyerekek gondolkodását, szociális készségeit, érzelmi intelligenciáját és problémamegoldó képességét.

98

Kiemelt figyelmet fordítunk a művészeti nevelésre, a mozgáskultúra fejlesztésére, hagyományaink ápolására, így minden alsó tagozatos, 5. és 9. évfolyamos tanulónk néptánc oktatáson vesz részt. A tehetséges és motivált tanulóink szakkör keretében folytathatják, mélyíthetik el az ilyen irányú tehetségüket. Fontosnak tartjuk a szabadidő helyes kihasználását, mely lehetőséget biztosít a tehetséges gyermekek fejlesztésében. Többféle tanórán kívüli tevékenységet és foglalkozást ajánlunk fel. amelyben kipróbálhatja magát bármely tanuló. A teljesség igénye nélkül néhány több éve magas színvonalon működő szakkörünk: drámaszakkör, matematika- és magyar képességfejlesztő szakkör, képzőművész szakkör, természettudományi szakkör, énekkar. Ezek a foglalkozások heti rendszerességgel kerülnek megtartásra, és a tevékenységekbe jól bevonhatóak a hátrányos és halmozottan hátrányos tanulóink, akik számára ez az egyedüli lehetőség, hogy tehetségüket felismerjék és kibontakoztassák. Minden tanévben idegen nyelvi tanulmányutakat, cserediák programokat szervezünk, így diákjaink az élő idegen nyelvvel és kultúrával ismerkedhetnek meg és a kortársi csoportokban megmutathatják tehetségüket. A hagyományossá váló Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny keretén belül lehetősége adódik minden diákunknak tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való megméretésre. A tehetséggondozás sokféle módját és megnyilvánulását törekszünk intézményi szinten is rendszerbe foglalni. Ezért a tehetséggondozás intézményi kereteinek további biztosítására, illetve fejlesztésére csatlakoztunk az országos Tehetségpont hálózathoz.

II. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓ A szociális hátrányok enyhítése Kiemelt célunk, hogy segítsük a szociálisan rászoruló, szűkösebb anyagi körülmények között élő családok gyermekeit, hogy ne kerüljenek aránytalanul hátrányos helyzetbe jobb

99

anyagi körülményeik között élő társaikhoz képest. Ennek érdekében a tanév elején az osztályfőnökök segítségével felmérjük a tanulók szociális helyzetét, kiszűrjük a szociális szempontból problémás eseteket. A beiskolázás anyagi gondjain próbálunk enyhíteni a tanév elején kifizetendő tankönyvtámogatással. Iskolánkban támogatjuk az arra rászoruló tanulókat az étkezési díj, tanfolyamok, tanulmányi kirándulások költségeinek részleges, vagy teljes megtérítésével, illetve egyszeri szociális segélyt adunk olyan esetben, amikor a tanuló családi, egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik. Az iskolavezetés fontos feladatának tekinti, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a szakszolgáltató intézményekkel; támogatja, hogy a rászoruló családok rendszeres anyagi támogatásban részesüljenek a települési önkormányzatoktól. A szociális és anyagi hátrányok enyhítésére az alábbi tevékenységi formákat alkalmazzuk:              

felzárkózató foglalkozások szervezése az általános iskolai tagozat 5. és 6. osztályában, átlépési lehetőség biztosítás a gimnáziumi tagozatra drog- és bűnmegelőzési programok pályaorientációs foglalkozások felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon részvétel a különféle pályázatokon szociális juttatások (tankönyv, étkezés, ösztöndíjak: alapítványi és Önkormányzati forrásból) a nevelési-oktatási forma mentálhigiénés és tartalmi stabilitása (színház, kirándulás, táborozásszervezése és költségeinek támogatása) az iskolai higiénés körülmények biztosítása (tisztálkodási és higiénés eszközök, anyagok, tisztálkodási lehetőség, mindig tiszta és gondozott környezet) motiválás arra, hogy a gyerek napközis vagy tanulószobai ellátásba részesüljön pályázatok figyelése könyvtárhasználati lehetőség biztosítása délutáni hasznos időtöltés a diákklub keretein belül számítógépek használata tanórán kívüli tevékenységre (diákklub, könyvtár) szakköri- és sportfoglalkozások

A tanulási/teljesítmény kudarcnak kitett hátrányos- és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatását segítő feladataink: 1. Az ismeretelsajátítás folyamatát gátló, gyengébben fejlett, diszharmonikus működést mutató részképességek megerősítése. 2. Az ismeretanyag hatékony beépüléséhez szükséges jártasságok, készségek kialakítása illetve megerősítése. 3. A motiváció növelése

100

A fejlesztő munka a tanulók jól működő funkcióinak maximális kihasználása mellett zajlik.

Fejlesztési célterületek (egyéni szükséglettől függően): A bázisfunkciók megerősítése - Észlelési területek Szenzoros integráció (a különböző észlelési területek együttműködése) - Mozgás, finommozgás Szenzo-motoros integráció (az észlelési és motoros rendszer együttműködése) - Lateralitás és/vagy saját testen és térben való tájékozódás→Téri orientáció - Nyelvi készségek, beszédszerveződés

A kiegészítő funkciók megerősítése - Emlékezet figyelembe veendő szempontok: - a cselekvésbe ágyazottság a leghatásosabb módja az emlékezésnek általános fejlesztés a célzott, a részterületnek megfelelő fejlesztés pl: auditív emlékezet, vizuális emlékezet stb. a közvetlen emlékezet fejlesztés a megtartó emlékezet fejlesztése az emlékezet kontinuitásának megerősítése - Figyelem figyelembe veendő szempontok: 101

- szükség esetén a tér redukálás,- elterelő ingerek csökkentése-pihenési idő biztosítása,- a feladatok szekventálása- az instrukciók valamint a tevékenység megfelelő strukturáltsága - a figyelem terjedelmének fejlesztése - a figyelem koncentráltságának biztosabbá tétele - Készségfejlesztés A megerősített bázisfunkciók segítségével az összetettebb működést igénylő területek fejlesztése. pl:olvasás-készség, írás, helyesírás készség, számolás-készség stb. - Motiváció-fejlesztés - sikerélményhez juttatás segítségével a teljesítmény-motiváció megerősítése - reális én-kép kialakítása - mentálhigiénés szempontok érvényesülése A tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását a fejlesztő-gyógypedagógusokon kívül pszichológus is segítheti. Ha adott tananyagban tapasztalunk lemaradást, akkor a szaktanári korrepetálást és a tanulószobai megsegítést vehetik igénybe tanulóink. A differenciáló, tanórai képességfejlesztés egyre fontosabb feladattá válik az intézményünkben.

Az oktatási esélyegyenlőség érvényesülése érdekében alkalmazott módszerek  Az óvodából az iskolába való átmenet segítése  felelős: fejlesztő pedagógus, pszichopedagógus 1. Diagnosztikus vizsgálat / DIFER mérés/ az első osztályban 2. A mérés alapján egyéni fejlesztési terv készítése 3. A fejlesztés kivitelezése 102

4. Törekszünk a heterogén osztályok kialakítására a jogszabályoknak megfelelően, a hátrányos és nem hátrányos helyzetűek aránya szerint.  Együttműködések –partnerségi kapcsolatok kiépítésefelelős: osztályfőnök, , szaktanárok Szülői házzal (kommunikációs terv a szülőkkel való kapcsolattartás formájára és tartalmára: iskolanapok, fogadóórák, szülői értekezletek, közös szabadidős programok) Gyermekjóléti szolgálattal (együttműködési terv a konkrét feladatokat, ütemezést és várható eredményeket illetően) Szakmai és szakszolgálatokkal (pl. Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottságok stb. komplex szempontok alapján született döntés a megfelelő szolgáltatás igénybevételéről) Amennyiben szükséges, a kisebbségi önkormányzattal (konkrét feladatok kijelölése) Civil szervezetekkel (felajánlott segítség-formák igénybevétele)

 Tanítást - tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei  felelős: osztályfőnök, szaktanárok Kompetenciafejlesztő

programok

és

programelemek

(minden

alsó

tagozatos

tanulócsoportban önismereti foglalkozások - heti egy óra) – megismerik egymás szokásait, megértik egymás viselkedését. Előítéletek kezelését szolgáló programok –megszűnnek az egymás közötti feszültségek. Beiskolázási terv. Pályaorientáció – továbbtanulásra felkészítő program – tisztába jönnek saját készségeiket, képességeiket. Tanulási technikák tanítása – egyéni tanulási stílusok és stratégiák kialakítása. Egyéni értékelés (alsó tagozatban szöveges, árnyalt értékelés) – egyéni fejlődési ütem figyelembevétele. Az alsó tagozatos osztályok tehetséges tanulóinak felkészítése a gimnáziumi felvételire.

103

Az általános iskolai osztályokban tanuló tehetséges felső tagozatos gyermekek felzárkóztatása a lehetséges gimnáziumi felvétel érdekében – alternatív átlépési lehetőségek és időpontok  Az esélyegyenlőséget biztosító tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek felelős: diák-önkormányzatot koordináló tanár, szakkörvezetők, osztályfőnökök 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Szakköri foglalkozások az alsó tagozatban Diák-klub a felső tagozatosoknak Diák-önkormányzati programok Erdei iskola Iskolai táborok Osztálykirándulások, múzeum - és színházlátogatás Ifjú vezetőképzés (a hátrányos helyzetű tanulók lehetőséget kapnak az idegen nyelv nyelvi környezetben való gyakorlására)  Az esélyegyenlőséget biztosító módszertani elemek  szaktanárok, osztályfőnökök,

dráma – és táncpedagógus Kooperetivitás Drámapedagógia Tánc- és zenei oktatás Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Szociális kompetenciák fejlesztése Csökkentjük, illetve megelőzzük a lemaradást Figyelembe vesszük az egyéni eltéréseket  Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  felelős: fejlesztő/pszichopedagógus, pszichológus Értékelő esetmegbeszélések Hospitálásra épülő együttműködés Hatásvizsgálatok

104

A szociális hátránnyal érkező tanulóink értékelésénél az intézményünk egységes irányelve az egyéni képességhez mért, differenciált számonkérés biztosítása. Maximálisan igyekszünk figyelembe venni a tanulók eltérő fejlődési ütemét, szociális hátterét, lehetőségeit, ugyanakkor célunknak tartjuk azt, hogy minél nagyobb fokban felzárkóztassuk őket, és csökkentsük a lemaradás mértékét. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai esélyüket.

105

Az

egészségfejlesztés

iskolai

feladatai,

intézményünk

egészségnevelési programja I. Bevezető gondolatok

A népegészségügyi statisztikák szerint a magyar lakosság várható élettartama alacsonyabb, mint ahogy ez az Európai Unió országaiban jellemző. Az ezredfordulón végzett hazai kutatások kimutatták, hogy a korai halálozás oka egyrészt (40%) az emberek egészségkárosító életvitele, másrészt (60%) pedig azoknak a képességeknek, készségeknek a hiánya, amelyek segítségével az emberek a környezeti (pl.: társadalmi, gazdasági, magánéleti stb.) változásokra autentikus válaszokat tudnának adni, és így test-lelki egészségüket is meg tudnák őrizni. Ezek a felismerések nagymértékben hozzájárultak az „Egészséges Nemzetért Népegészségügyi program 2001–2010”, valamint az „Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” megszületéséhez. A programokban a következő gondolat jelenik meg: „El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb érték az egészség legyen, s az egészsége megőrzéséért kész is legyen tenni. Ezt a képességet alapvetően az iskolai évek alatt lehet kialakítani. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése a társadalomban a következő területeken:  a dohányzás visszaszorítása,  az alkohol- és drog-prevenció,  az egészséges táplálkozás érvényesítése,  az aktív testmozgás elterjesztése,  a lelki egészségvédelem megerősítése,  a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram végrehajtása.”

106

II. Helyzetelemzés

Az iskola épülete és működése az egészséges környezet szempontjából Az iskola a 19. század végén épült az akkori főváros egyik legjobb pontján. Ma már a Belváros része. Ebből adódóan zajos a környezete és emeletes házak közé van beszorítva. Maga az épület kora és a helye is adja, hogy a tanulók számára ideális egészségbiztonsági feltételek megteremtése gyakorlatilag lehetetlen. A tanítást gyakran zavarja az utcáról behallatszó zaj. Ez a tanulókban és a tanárokban is feszültséget okoz. A szellőztetést sokszor értelmetlenné teszi az a tény, hogy úgyis csak benzingőzös levegő jönne be az ablakon. A környező utcákban egyetlen fa sincs, legközelebbi zöldövezet a Duna part. A járdákon található kutyaürülék fertőzésveszélyes, és undort vált ki az iskolába érkezőkből. Az épületet határoló járda rendszeres takarítását, lemosását az iskola végzi. Az iskola udvarai kicsik, magas falak veszik körül, ezért kevéssé alkalmas növényesítésre, zöld környezet kialakítására. Arra is kevéssé alkalmas, hogy a diákok a szabad levegőn töltsék a tanórák közötti szünetet. Az alsó tagozatosok minden csoportja számára lehetőség van naponta egy szünetet az iskola legtágasabb díszudvarán, valamint egy kisebb, frissen füvesített udvaron tölteni. Az épület belmagassága tágasságot ad a tantermeknek és a folyosóknak. A tantermek és a folyosók a nagy felületű ablakokon keresztül természetes megvilágítást kapnak. A fali kaspókban levő növények kellemessé teszik a környezetet. A növények gondozása személyzet feladata, ami meglehetősen esetleges. A tantermekben a nagyméretű ablakok adják a természetes megvilágítást. A mesterséges megvilágítást frissen kiépített, energiatakarékos fénycsövek biztosítják. . Az elmúlt években minden teremben sikerült már fehér, fényes, filces táblákat felszerelnünk, mely csökkenti a pedagógusok és a diákok egészségét veszélyeztető krétapor mennyiségét. A krétapor elkerülése érdekében a számítógép termekben fehér, fényes felületű táblák vannak. A tantermekben egy- vagy kétszemélyes asztalok vannak. A megfelelő szék biztosítja számukra, hogy egészséges testtartással ülhessenek napi 5-6 órát az iskolában. 107

Az iskolában egy nagyobb méretű tornaterem, egy sportolásra kijelölt, 2009-ben gumiborítást kapott kisméretű udvari sportpálya, egy kialakított tornaterem (alagsor) és egy konditerem (alagsor) található. Ezek adottsága (pl.: légtér, szellőztetési lehetőségek, burkolat stb.) és száma nem megfelelő ahhoz, hogy a testnevelés órák, és a mindennapos testnevelés technikai feltételeit – a kor követelményeinek megfelelő színvonalon – az iskola biztosítani tudja. A testnevelési foglalkozások után zuhanyzóban és öltözőben tisztálkodhatnak a lányok és a fiúk. Ezek nem mindenben felelnek meg a kor elvárásainak, fejlesztésre szoruló terület. A foglalkozásokat tartó pedagógusok tisztálkodására külön helyiség nincs. Felszerelésüket, sportruházatukat egy kisméretű szertárban tárolják. A kémia szertárban igyekszünk elkerülni az egészségkárosítási helyzeteket. A vegyszeres üvegeken az előírásoknak megfelelő címkék vannak. Elzárt acélszekrényben tároljuk a használt vegyszereket és az ún. mérgeket. A gyúlékony anyagok tűzvédelmi szekrényben találhatók. Ennek anyaga fém. Az iskola alkalmanként elszállíttatja – egy erre szakosodott céggel – a kísérletek során keletkező illetve a lejárt szavatosságú vegyszereket. A szaktanterem nem rendelkezik külön előkészítő helyiséggel, ezt e funkciót is a szertárnak kell betöltenie. A mérgező anyagokat termelő kísérletek elvégzéséhez a tanterem és a szertár közös falában vegyi fülke áll rendelkezésre. Ennek elszívó képessége nem megfelelő, így a keletkező gázok egy része a tanterembe kerül. A tanórai kísérletek megválasztásában kerüljük az egészségre ártalmas anyagok alkalmazását és előállítását. Tanári munkánk során a lehető legkisebb mennyiségben használjuk a vegyszereket az egyes tanulói és tanári kísérletekhez. A szertárban rendelkezésre áll az alapvető munkavédelmi felszerelés (gumikesztyű, védőszemüveg). Biológia szertárunk nincsen, ezt a funkciót is a kémiaszertár tölti be. Ebből a teremből kell a tanításhoz szükséges vegyszereket akár távoli termekbe is átszállítani. A szállításhoz elvileg rendelkezünk guruló laborasztallal, amit az épület szinteltolása és akadálymentesítetlensége miatt csak alkalmanként tudunk használni. A fizika szertár eszköz- és anyagkészlete annyira szegényes (volt), hogy a kísérletek előkészítése és elvégzése is komoly feladatot rótt a szaktanárokra. Az idei esztendőben pályázati forrásból sikerült 200 000,- Ft-os eszközfejlesztést végrehajtanunk, ami a gondokon ideig-óráig enyhíthet.

Az épületben csak melegítő- és tálalókonyha működik, mely képes a frissen bútorozott ebédlő ellátására alkalmas. Az ebédlő mérete nem mindig képes kiszolgálni a tanítás után

108

egyszerre érkező éhes diákcsoportokat, ezért az ebédlő forgalmát – külön beosztás szerint – a pedagógusok irányítják. Az ebédet külső, szerződéses cég szállítja, melyet az igazgató választ ki pályázati úton határozatlan időre. Az ételek minőségét az iskola vezetősége rendszeresen ellenőrzi, ha kell, akkor a cégnek visszajelzést ad. A közétkeztetésben gyakori ár-érték aránytalanság iskolánkban is előfordul, ennek feloldására az étkezők minden hónapban két menüsorból választhatnak, más részről pedig nem élnek az iskolai étkezés lehetőségével. A tantestület számára nevelői konyha és külön étkező nincsen, a közös tanári szobában elhelyezett egyetlen hűtő, egy mikrohullámú sütő és egy (tanóra utáni kézmosásra is használt) mosdókagyló hivatott ezt a célt kiszolgálni. A pedagógusok így az otthonról hozott ebédjüket a saját kisméretű munkaasztaluknál kénytelenek elfogyasztani.

Az iskolában a tanítási idő alatt büfé működik. Itt kapható péksütemény, szendvics, tej, tea, rostos gyümölcslé is. Az egészségre fokozottan károsnak kikiáltott élelmiszerek (kóla, chips, stb.) nem kaphatók. A kínálat összeállításában jó az együttműködés a büfé vezetője és az iskola között. Az épületben két „kávé” automata van, ezek egyike a tanári szobában van, a másikat a diákok is használják. Utóbbiból olyan italok kaphatók, melyek csökkentett koffeintartalmúak, vagy nem is tartalmazzák ezt a hatóanyagot. A tanárok csak egy kijelölt, romos udvarban dohányozhatnak kevéssé kulturált környezetben. A tantestület kb. 10-15%-a (8-10 fő) dohányos. A tanulóknak 18 éves koruk felett sem engedélyezett a dohányzás az iskolai foglalkozásokon, programokon. Az iskolában van orvosi rendelő és váró. Felszereltsége megfelel a törvényi előírásoknak. Hetente egyszer rendel orvos, egyéb napokon a kerületi védőnői szolgálat védőnőt biztosít. A mellékhelyiségekben a tanulók és a tanárok számára is biztosított a WC papír és a szappan. A mellékhelységek jelentős részét az előző években felújítottuk, néhány jelenlegi állapota még magán viseli a tanulói rongálás és a kulturálatlan használat nyomait.

Az iskolai nyomtatás fénymásolás az oktatástechnikus és a rendszergazda szobájában történik A helyiség klimatizált a szervergép optimális működéséhez, így rendszeres szellőztetésre nincs lehetőség.

109

Az iskola működése egészségnevelési szempontból

Az egészségnevelés szereplői Diákok A diákok az egészséggel, az egészséges életvitellel kapcsolatos ismereteik egy jelentős részét az iskolai életük során szerzik meg. Ennek forrása lehet a tanár, a társak, de a szakkönyvek és a média is. Az iskolánkban töltött nyolc-tizenhárom év alatt diákjaink az életüket meghatározó testi és lelki változásokon mennek át. Az iskola törekszik arra, hogy ehhez a fejlődéshez a lehető legtöbb segítséget megadja.

Nevelőtestület A nevelői munkánk célja tanulóink teljes személyiségének fejlesztése. Ennek része az egészségnevelés is. A harmonikus, kiegyensúlyozott testileg és lelkileg is egészséges pedagógus az iskolai oktató-nevelő munka alappillére. Az, hogy egy tanár miként vélekedik az egészségről, életvitelében milyen példát mutat – tantárgytól és nevelési-oktatási helyzettől függetlenül – meghatározó tanítványai számára. A tanárok részére több kezdeményezés volt/van közös sportolásra. A drog-prevenció témakörében előadások voltak a tantestület számára. Az iskolában többféle egészségnevelési tevékenység folyik. Ezt legtudatosabban a biológia, a testnevelés és a kémia szakos tanárok, az osztályfőnökök egy része, valamint a drog-prevenciós koordinátor végzi. Pszichopedagógus A pszichopedagógus jelenléte napjainkban nélkülözhetetlen az iskola életében. Feladatai közé tartozik az egyes tanulók, tanulócsoportok, osztályok fejlődésének figyelemmel kísérése. Több területen is hatékonyan támogatja az osztályfőnök munkáját. Tanácsaival, meglátásaival sokat segít a serdülőkori életvezetési kérdések, problémák megoldásában a diákoknak, a szülőknek és a tanároknak is. Rendszerint fejlesztő foglalkozásokat tart a

110

képességzavaros diákok részére. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, az iskolapszichológussal, vagy más külső szervezetekkel.

Iskolaorvos, védőnő Az iskolának egy orvosa és egy védőnője van. Az orvos egy délelőtt rendel az iskolában. Ezen időben végzik el a védőnővel közösen a tanulók életkorhoz kötött vizsgálatait és a szűréseket. Szükség esetén más kérdésekben is segítenek a hozzájuk forduló tanulóknak. A védőnők kérés esetén felvilágosító foglalkozásokat tartanak a tanulóknak. Az iskola fogászati ellátása kerületi szinten megoldott. A tanulók évente vesznek részt szűréseken. Szükség esetén kezelést is végeznek a rendelőben.

Az egészségnevelés színterei Tanóra A harmonikus személyiség kialakulásában meghatározó szerepe van a szépről, az értékről a humán (magyar irodalom, rajz és műalkotások elemzése, művészettörténet) tantárgyak óráin elhangzottaknak. A testnevelés órákon feladatunknak tekintjük, hogy diákjaink testi képességeik fejlesztésével

növeljük

akaraterejüket,

önállóságukat,

önuralmukat,

bátorságukat,

összpontosító képességüket, küzdőszellemüket és ezen keresztül értelmi, erkölcsi, érzelmi és esztétikai nevelésüket elősegítsük. Az egész életen át végzett aktív mozgás elengedhetetlen feltétele az egészséges személyiségnek. Az idegen nyelvi órákon is téma az egészség és az egészség megőrzése, valamint a sportolás. Az osztályfőnöki munka egyik fontos területe az egészségnevelés. Ezért az osztályfőnöki órák tartalmának egy része is ehhez a témakörhöz kapcsolódik. Ez törvényi előírás is.

111

A biológia és kémia órákon az adott témához hozzárendeljük az egészségügyi vonatkozásokat. A nyolcadik évfolyamos tantervben integráltan megjelenik az egészségtan, mint modultantárgy. Lényegesnek tartjuk, hogy diákjaink a mindennapi életben jól használható, lényeges ismereteket kapjanak az egészségüket érintő kérdésekről. A balesetvédelmi oktatás nélkülözhetetlen minden tanév elején a testnevelési, biológia, fizika, kémia és informatika órákon. Természetesen, egy-egy veszélyesebb feladat, tanulmányi kirándulás, erdei iskola, stb. előtt minden alkalommal felhívjuk a gyerekek figyelmét az egészségüket védő szabályok betartására.

Nem hagyományos tanórai keret Az iskolai drog-prevenció keretében személyiségfejlesztő foglalkozásokat tartunk minden osztálynak. Ennek során a droggal kapcsolatos ismeretek átadása mellett a döntések meghozatalával, konfliktuskezeléssel kapcsolatos készségeket, képességeket is fejlesztünk. Ezeket a programokat az iskolai drog-prevenciós koordinátor, vagy valamelyik képzett szaktanár vezeti. Az erdei iskola a tanév szerves része. Az itt folyó programokon több osztály témája az egészség, a reklámok és a fogyasztással kapcsolatos kérdések. Mentálhigiénés kérdések is témái erdei iskolai foglalkozásoknak.

Tanórán kívüli programok Évente rendezünk iskolanapot. Ennek programjában mindig szerepelnek a testi egészséggel kapcsolatos ismeretek, feladatok is. Minden évben megszervezzük az egész iskolát megmozgató sportnapot. Ennek a rendezvénynek a keretében az osztályok és az egyes tanulók is összemérhetik fizikai állóképességüket, ügyességüket.

III. További célok, feladatok

112

Az iskola folytatni és fejleszteni kívánja azt a tevékenységét, amit az egészséges körülmények megteremtése és az egészségnevelés területén eddig végzett.

Általános célok, feladatok Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek be kell épülnie az iskola pedagógiai rendszerébe. Ezek közé tartoznak a következők:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,  az értékek ismerete,  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága,  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,  a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete,  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamatok,  az idővel való gazdálkodás szerepe,  a szenvedélybetegségek elkerülése,  a rizikóvállalás és határai,  a mesterséges környezet és a reklámok szerepe,  a fogyasztóvédelem szerepe,  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az iskolai egészségnevelési program valamely alkalmazott területének tartalmaznia kell az előző felsorolásból adódó témákat.

Konkrét célok, feladatok

Egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása Feltétlenül szükséges, hogy az iskola egészségnevelési munkája összehangolt és tervezett legyen. Ennek, valamint a további célok megvalósításának érdekében létre kell hozni az iskola egészségfejlesztő munkacsoportját. Az munkacsoport tagjai a következők: az intézményvezető vagy megbízottja, a pszichopedagógus, egy testnevelő tanár, a szabadidőszervező, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

113

a diákönkormányzatot segítő pedagógus, a diákönkormányzat képviselője, az iskola drogügyi koordinátora, az iskolaorvos és a védőnő. A munkacsoport feladata:   

az éves programok összeállítása, előkészítése és a kivitelezés összehangolása. az iskola épületének és működésének az egészséges környezet szempontjait figyelembe vevő véleményezése. az egész iskolát átfogó egészségnevelési felmérés, elemzés elkészítése.

Tanóra 

 

 

A NAT és a Kerettanterv előírásait, javaslatait figyelembe véve az egészségnevelési témák részletes és összehangolt kidolgozása az egyes korosztályoknál és tantárgyakban. Az általános célok és feladatok pont alatt felsorolt területek közül kiemelten szerepelnek a tanórákon a következők: étkezés, táplálkozás, betegségek kialakulása és gyógyítása, szexuális felvilágosítás, szenvedélybetegségek és elkerülésük, az egészséges környezet és jelentősége. A testnevelés órákon évi rendszerességgel végzendő felmérések elemzése, értékelése. Ezeken az órákon hangsúllyal jelenik meg az egészséges testtartás és a mozgás fontossága témakör. Az évi tíz – kötelezően egészségnevelési témával foglalkozó – osztályfőnöki óra tartalmának összeállítása. A fő témák a következők: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az értékek ismerete, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, az idővel való gazdálkodás szerepe, a szenvedélybetegségek elkerülése, a rizikóvállalás és határai, a reklámok szerepe, a fogyasztóvédelem szerepe. Az iskolai védőnők és orvosok eddigieknél gyakoribb bevonása az egészségnevelési témájú órák tartásába, különös tekintettel a szűrővizsgálatok és a megelőzés témakörben. A testnevelés, biológia, kémia, fizika és informatikai órákon a balesetvédelmi oktatásról szabályos jegyzőkönyv évenkénti elkészítése, és elhelyezése az irattárban.

Nem hagyományos tanórai keret 

Az iskolai gyógytestnevelés órák folyamatos biztosítása a tanulóknak. Szervezésénél a törvényi előírásokat figyelembe kell venni.

Az iskola működése  

Az iskolai étkeztetés fejlesztése. A tanulók és a tanárok nagyobb figyelmet fordítsanak a tiszta, rendezett tanulási környezet megteremtésére és megtartására.

114

    

Az élhetőbb környezet megteremtése növényesítéssel, a növények gondozásának megszervezésével. A 2010-ben indult szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése, általánossá tétele, a felelősségtudat kialakítása és elmélyítése. A balesetmentes környezet folyamatos biztosítása. Az épület akadálymentesítése. A mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósításához szükséges feltételek javítása.

IV. Mindennapos testedzés

A közoktatási törvény megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:  

Minden gyermek minden nap részt vesz testmozgás-programban. Minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése, valamint a helyes testtartást kialakító és fenntartó gyakorlatok végzése.  Minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is.  A testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban.  A testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében).  A testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. Iskolánkban minden tanulónak heti három napon van testnevelés órája. A heti két másik alkalommal történő testmozgást az iskola a tanulók számára sportköri keretben kívánja megvalósítani. Ezt – a törvényi előírások szerint – a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére szervezhetjük meg. A megvalósítás módjának kidolgozása az iskolai egészségfejlesztési munkacsoport feladata. A sportköri programok összeállítása a testnevelés munkaközösség tanárainak feladata. A diákok testmozgását táncórákon is fejlesztjük. Ezeket a tantervnek megfelelően 5. és 9. évfolyamokon szervezzük meg fél-fél tanítási órakeretben.

115

V. Fogyasztóvédelem, reklám

A Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítani kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő

ismereteket,

felkészüljenek

azok

gyakorlati

alkalmazására.

„A

fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése.” A fogyasztói szokásoknak és a fogyasztást tudatosan befolyásoló reklámok hatásának döntő szerepe van az egészséges életvitel kialakításában. A középiskolai korosztálynál különös hangsúllyal jelenik meg az egészséges táplálkozásnak és öltözködésnek megfelelő vásárlás, fogyasztás. A fiatalabb korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése. A kamaszkor végén már megjelenik a jogérzék, és kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret.

Fontosnak tartjuk, hogy az iskola befejezésekor diákjaink értsék és saját életükben alkalmazni is tudják a következő fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás  

Olyan viselkedés, amely a szuggesszív, az üzleti érdekek szerint befolyásoló és az állandó fogyasztásra felszólító marketing– és reklámtevékenységet megfelelően értelmezni, szükség esetén hárítani tudja. Az állampolgári ismeretek birtokában tisztában van jogaival és kötelességeivel.

Környezet– és egészségtudatos fogyasztás.  

A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a környezet terhelését. Megfelelő ismeretek birtokában – esetenként a reklámok ellenében – előtérbe helyezi az egészséges életvitelt segítő termékek, szolgáltatások vásárlását, felhasználását.

116

Az egyes tantárgyak óráin is megjelenik a fogyasztóvédelem és a reklám kérdése. Például: Magyar, médiaismeret: a reklámok és feliratok nyelvezete, a reklám, mint a kommunikáció egyik formája. Történelem, társadalomismeret: a fogyasztói jogok, fogyasztástörténet. Földrajz: az eltérő gazdasági fejlettségű országok fogyasztása. Biológia: a génmódosított élelmiszerek, a táplálék-kiegészítők fogyasztásának divatja és szükségessége. Kémia: élelmiszerbiztonság, adalékanyagok, az egészségre ártalmas háztartási vegyszerek. Fizika: a háztartások fogyasztását mérő eszközök ismerete – villany, gáz, víz. Informatika: internetes kereskedelem veszélyforrásai, elektronikus kereskedelem.

Tanítványaink fogyasztási szokásait alapvetően a család határozza meg, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba. A kamaszkorban azonban rendkívül nagy a társak hatása, valamint az éppen aktuális divat befolyásoló szerepe is. Ennek egyik következménye például az anorexiás betegségek nagyobb arányú megjelenése a középiskolás lányok körében. Az iskolában csak az oktatással kapcsolatos reklámtevékenység (könyvek, programok) engedélyezett. El kell érni, hogy a tantermek díszítésére szolgáló plakátok tartalma is megfeleljen ennek a követelménynek. VI. Az iskolai drogstratégia

BEVEZETÉS Társadalmunknak egészséges, aktív, önmagáért és másokért élni-tenni tudó emberekre van szüksége. Az egyre növekvő társadalmi igények több feladatot rónak az iskolára. Rohanó, felgyorsult, változó világunkban a család nem tudja felvállalni néha még

117

az alapvető szocializációs funkcióját sem. Az egészséges életmód érdekében egyre nagyobb felelősség hárul azokra, akik a gyermekneveléssel foglalkoznak, megnövelve ezzel a személyiségformálásra irányuló feladatainkat. Napjainkban, iskoláskorú gyerekeink körében egyre nagyobb gondot, problémát jelent az dohányzás. Alkoholfogyasztás és a kábítószer hatású szerek élvezete. Felgyorsult világunkban a gyerekeknek, tanulóinknak nem jut kellő idő arra, hogy feldolgozzák az őket ért információkat, hogy megfelelő túlélési, megküzdési és konfliktuskezelési stratégiákat alakítsanak ki, sajátítsanak el. A hangsúlyt épp ezért a megelőzésre kell helyezni, ki kell alakítani a reális önismeretet, mely segíti tanulóinkat abban, hogy ne a tiltott szerek használatával vezessék le feszültségeiket. Meg kell találni a prevenciós útjait, ki kell alakítani az egészségpromóciós tevékenységeinket.

1. Előkészületi szakasz Eddigi egészségfejlesztési-drogmegelőzési tevékenységek iskolánkban: -

Alsós évfolyamainkon 10. éve minden osztályfokon folyik az Életvezetési ismeretek (Csendes Éva programja) oktatása. Az évente megrendezendő Szent-Györgyi napokon előadásokat, illetve kötetlen beszélgetéseket szerveztünk felsőbb évfolyamokon tanuló diákjainknak Kurdics Mihály Veszprémi Egyetem Sziget Droginformációs Központ Kék Pont IX. kerületi Rendőrkapitányság IX. kerületi ÁNTSZ Iskolai védőnő Stemler Mihály

118

-

-

10 éve függetlenített pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember dolgozik intézményünkben, aki rendszeres önismereti, kommunikáció fejlesztési és konfliktuskezelési foglalkozásokat tart osztályfőnöki órák keretében, illetve a nulladik évfolyamokon. Gyermekvédelmi felelősünk 40 órás drogprevenciós tanfolyamon vett részt. A felsős igazgatóhelyettes 30 órás, illetve egy történelem szakos kollegáink 15 órás képzésben részesült a témával kapcsolatosan. 7 éve szabadidő-felelős kollega tevékenykedik intézményünkben 2 kollega rendelkezik mentálhigiénés szakosító diplomával 12 kollegánk vett részt az ISM-OM pályázat megvalósítása során szakmai felkészítésen 4 évig vettünk részt a kerületi Oktatási Iroda finanszírozásával a DADA programban A 2004-2005-ös tanévben az országban 4 iskolában kerül kipróbálásra a középiskolások körében szervezett DADA program, és mi voltunk az egyik kiválasztott intézmény KAB pályázati részvételek: a kollégák továbbképzése, foglalkozások tanulóknak, szülői értekezletek, kortársak folyamatos képzése

2. Az iskolai drogkoordinátor személye, szerepe, feladata Drogkoordinátor: Vései Péter biológia szakos tanár Szerepe, feladata: -

Deklaráltan felvállalja a problémát Minden hivatalos és informális lehetőséget megragad a téma ismertté tétele érdekében

Teszi ezt: -

szakanyagok, tájékoztatók, kérdőívek terjesztésével a megszerzett ismeretei továbbadásával tanári – tanulói - szülői konzultáció keretében

1. Feltérképezi s segítő kapcsolatokat (orvos, pszichológus, rendészeti szervek). 2. Figyel a kollegák, osztályfőnökök, szaktanárok jelzéseire. 3. Kapcsolatot tart az iskola vezetésével, a gyermek és ifjúságvédelmi és szabadidő felelőssel, az iskolaszékkel, a pszichopedagógussal. 4. Szemlélet- és személyiségformáló tevékenységet fejt ki a gyermek – szülő – pedagógus viszonylatokban

Egészségnevelési munkacsoport tagjai: Gyermekvédelmi felelősök, szabadidő-szervező biológia munkaközösség

119

Az iskola kortárs-segítő tanulói Diák-önkormányzati képviselő Szülői munkaközösség képviselője

Feladatok: Tájékoztatás Információszerzés és továbbítás Prevenciós foglalkozások tartása Napi kapcsolattartás az intézmény tanulóival Megbízásuk: évente

3. A segítő kapcsolat szinterei, a kapcsolódási lehetőség - IX. kerületi Önkormányzat (mint fenntartó) Tanügyi Irodája - Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya - Fecske Gyermekjóléti Szolgálat IX. kerület - Nevelési Tanácsadó IX. kerület - Vöröskereszt IX. kerület - Kék Pont Drogkonzultációs Központ IX. kerület - OPNI Addiktológiai Osztály - Fővárosi ÁNTSZ - Rendőrkapitányság IX. kerület - Református és Katolikus Egyház karitatív szervei (hitoktatók) - Iskolaorvos, védőnő - Iskolaszék, szülő 4. Célmegfogalmazás

-

Az ismeretátadáson túl elsősorban a tanulók attitüdváltása, a veszélyhelyzet felismerésére kell a hangsúlyt fektetni. Elsődleges prevenció: a drogmentesek megóvása, a fertőzöttség kialakulásénak megakadályozására.

120

-

A tantestület felkészítése az iskolai egészségnevelési, drogprevenciós tevékenységekkel kapcsolatos pedagógiai feladatokra. Az aktuális törvényi háttér ismerete. Probléma kezelési technikák ismeretének bővítése. A szülők és a tanulók is legyenek tisztában a kábítószer fogyasztás és terjesztés büntetőjogi következményeivel. Erősödjön a tanár – diák közötti kölcsönös bizalom. Kortárs segítők folyamatos tevékenységének / képzésének biztosítása. Diák önkormányzat bevonása a prevenciós tevékenységbe.

5. A végrehajtás színterei, módszerei A./ Iskolai programok 1. Tanórai foglalkozások - szaktárgyi órák, témafeldolgozás (biológia, kémia, testnevelés) - osztályfőnöki órák (készségfejlesztés, konfliktuskezelés, kommunikációfejlesztés, interaktív gyakorlatok, helyzetelemzések) - 0. évfolyamos diákjaink célzott önismereti tevékenysége

2. Tanórán kívüli foglalkozások - délutáni szabadidős foglalkozások (sportvetélkedő, egyéb játékos programok, preventív témájú beszélgetések, filmvetítés) - Szent-Györgyi Napok (egészségnap, a témával kapcsolatos filmvetítések, vitafórum, előadások) - Szülői értekezletek (külső előadó) - DÖK rendezvények

3. -

Iskolán kívüli rendezvények „Anti-drog” disco Kirándulások, túrák, sportprogramok Kortárs – segítő képzés ( az iskolánkban mér kiképzett kortárs segítők vonjanak be minél több tanulót a képzésbe)

B./ Módszerek -

Ismeretátadás (előadás, szemléltetés) Attitüdformálás: Filmvetítés (Mielőtt … című drogprevenciós film, majd beszélgetés, vita) Készségfejlesztés: csoportfoglalkozások, eset feldolgozások Versenyek, vetélkedők, pályázatok

121

-

Könyvtár sarok (diákok számára elérhető információk a könyvtárban, folyóiratok, információs kiadványok) Mindennapi szabadidős tevékenységet biztosító diák-klub működtetése

Értékelés Az iskolai drog –és egészségstratégia évenkénti elfogadtatása a tantestülettel. Drogismereti teszt felvétele a tanulóközösségben. Újabb célok megfogalmazása.

VII. Módszerek Az egészségnevelési témakörök megbeszélésekor a tanulás aktív közelítési módját követjük, olyan módszereket, amelyek bevonják a gyerekeket, és a már meglevő tapasztalataikra, ismereteikre építenek. Nagyon fontos, hogy nyitott kérdéseket teszünk fel, mert így megismerhetjük, hogy mi az, amit a gyerekek már tudnak. A pozitív megerősítésen keresztül hangsúlyozzuk az egészséges életvitel személyes jellegének fontosságát, a személyes felelősséget. Az egészséges életmód kialakításához és megőrzéséhez tanítványainknak többek közt olyan készségek elsajátítására van szüksége, mint a kommunikáció, a döntéshozatal, a probléma-megoldás, a kockázat felbecsülése, a kortárs hatások értékelése, a személyes érzések kezelése stb. Ezeket a készségeket csak részvételt igénylő illetve interaktív gyakorlatok során tudjuk kifejleszteni. Ilyenek például: ötletbörze, megbeszélés, szituációs játék, munkalapok, kérdőívek, kutatások, irodalom feldolgozás, előadások tartása, csoportmunka, vita, projekt, versenyek, fórum stb. Hatékony módszer akár egy beszélgetés elkezdésére, akár ismeretek átadására egy videó vagy mozi film közös megnézése. Az ismeretközlő filmek esetében irányíthatjuk a figyelmet egy előre kiadott feladatlappal is. Iskolánk több témában is komoly könyv- és videó tárral rendelkezik.

122

Az internet nagyon sok lehetőséget ad arra, hogy rövid idő alatt és sok információt megszerezzenek egy-egy témában a tanulók. A mai ifjúság gondolkodásához oly közel álló eszközt mindenképpen fel kell használnunk az iskolai egészségnevelésben is. Alapvető feladatunk, hogy tanulóink rendelkezzenek annak képességével, hogy fenntartással és kritikával kezeljék a világhálón olvasható írásokat.

Az igényes és tiszta tanulási környezet megteremtése csak következetes, kitartó, a konfliktusokat felvállaló és minden tanár által egységes elvárásokat megfogalmazó nevelőtestületi munkával lehetséges. Ebben a munkában kiemelkedő szerepe van az osztályfőnököknek, de a szaktanárok környezetük iránti igénytelenségét tükrözi, ha szemetes, rendetlen tanteremben tartanak órát. Ennek üzenet értéke van a tanulók számára.

VIII. Minőségfejlesztés

Az iskolai egészségfejlesztési (drogprevenciós) feladatok értékelésére az ún. PDCA ciklust érdemes alkalmazni. (Plan – tervezz, Do – csináld, Check – ellenőrizd, értékeld, Act – cselekedj) Ez egyike azoknak az eljárásoknak, amellyel biztosíthatjuk saját tevékenységünk értékelését, elemzését, és ez által a fejlődést, illetve az egyes hiányosságokat is nyomon tudjuk követni. Célunk, hogy a jól bevált eszközöket, módszereket, programokat fenntartsuk, a kevésbé beváltakat javítsuk, esetleg el is hagyjuk, illetve a tapasztalatok alapján újakat indítsunk. Az egészségfejlesztési program elindításakor az egészségnevelési munkacsoport egy SWOT elemzést készít. (Strenghts – erősségek, Weakness – gyengeségek, Opportunities – lehetőségek, Threats – veszélyek) Ezzel a módszerrel feltárhatjuk az iskolai egészségnevelés erősségeit, azaz működésének azokat az összetevőit, amelyeket magas színvonalon tud nyújtani, illetve gyengeségeit, vagyis azokat a területeket, amelyek nem kellően vagy nem kielégítően fejlődtek. Számba tudjuk venni az iskola lehetőségeit, illetve azokat a buktatókat, amelyek megakadályozhatják a tervek megvalósulását. Az elemzés eredménye meghatározza rövid- és hosszú távú munkánkat.

123

Az egészségnevelési munkacsoport minden tanév elején elkészíti az iskola egészségnevelési munkatervét, amit a tantestület elfogad. A félévi és év végi értékelés keretében a munkacsoport is beszámol a tevékenységéről.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának céljai: 1. Olyan pozitív attitűd kialakítása a tanulókban, amely nyitottá teszi őket környeztünk értékeire, azok tiszteletére és megvédésére ösztönöz. 2. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. 3. További cél, hogy a tanuló bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között tudjon szakszerű segítséget nyújtani a rászorulóknak. 4. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset, valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Elsősegélynyújtás az az egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. A tanulók életkoruknak megfelelően alkalmasak arra, hogy társaikon segíteni tudjanak, így fontos tudatosítani bennük az elsősegélynyújtás alapelemeit: -

felismerés: esemény, baleseti mechanizmus, sérült(ek) állapota, helyszín és veszélyforrások

-

segélykérés: mentő hívás szükség esetén

-

elsősegélynyújtás: sérült ellátásának megkezdése, sérülés ellátás, állapot stabilizálás, fájdalom csillapítás, stb.

124

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, testnevelés, technika óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

125

HELYI TANTERV

126

A választott kerettantervek megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+2 6+1 Idegen nyelvek 2 Matematika 4+1 4+1 4+1 4+1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0+1 Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

127

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 Idegen nyelvek 3 3 Matematika 4 3+1 Erkölcstan 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 Természetismeret 2 2 Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret 1 Vizuális kultúra 1 1 Informatika 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1+2 1+2 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28

128

7. évf. 8. évf. 3+1 4 3 3 3 3 1 1 2 2 2 1+1 1+0,5 2 2 1+1 1+0,5 2 1 1 1 1 1 5 1+1 3 31

1 1 5 1+1 3 31

Óraterv a kerettantervekhez – 5-12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3+1 4 4 4 4+1 4+1 I. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 3 3 3 3 II. Idegen nyelv 3+2 3+2 3+2 3+2 Matematika 4 3+1 3 3 3 3 3+1 3+1 Erkölcstan 1 1 1 1 1 Etika Történelem, társadalmi és 0+2 0+2 2 2 2 2 3 3+1 állampolgári ismeretek* Természetismeret 2 2 Fizika 2 1+1 2 2 2 Kémia 1+0,5 2 2 2 Biológia-egészségtan 2 1+1 2 2 2 Földrajz 1+0,5 2 2 2 Ének-zene 1 1 1 1 1 1 Dráma és tánc/Hon- és 1 népismeret Dráma és tánc/Mozgóképkultúra 1 és médiaismeret Vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 Művészetek** 2 2 Informatika 0+1 1 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1+1 1 1 1 1 1 1 Tagozatos órák 0+2 0+2 0+2 0+3 Szabadon tervezhető órakeret 4 5 3 3 4 4 6 8 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 35 36 35 35

129

Tantárgyak

Matematika 9. 10. évf. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek* Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4

4

11. évf.

12. évf.

4+1

4+1

3 3 3 3 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+2 3+1+2 3+1+3 1

2

2

3

2 2

2 2 2 2 1

2

2 1

2

3+1

2

1 1

1 2

1

2

1 1

5 1

5 1

5 1

5 1

4

4

6

8

35

36

35

35

Tantárgyak

Nyelv 9. 10. 11. 12. évf. évf. évf. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. Idegen nyelvek II. Idegen nyelv III. Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek* Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret Vizuális kultúra Művészetek** Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4+1 4+1

3+2 3+2 3 3 3+2 3+2 3+1 3+2 0+3 0+3 3 3 3+1 3+1 1 2

2

3

2 2

2 2 2 2 1

2

2 1

3+1

2

2

2

2

1 1

1

1

1 1

5 1

5 1

5 1

5 1

4

4

6

8

35

36

35

35

Természettudomány 9. 10. évf. évf. Magyar nyelv és 4 4 irodalom I. Idegen nyelvek 3 3 II. Idegen nyelv 3+2 3+2 Matematika 3 3 Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 ismeretek* Természetismeret Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia-egészségtan 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret Dráma és tánc/Mozgóképkultúra 1 és médiaismeret Vizuális kultúra 1 1 Művészetek** Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Tagozati órák 0+2 0+2 Szabadon tervezhető 4 4 órakeret Rendelkezésre álló 35 36 órakeret Tantárgyak

11. 12. évf. évf. 4+1 4+1 3 3 3+2 3+2 3+1 3+1 1

3

3+1

2 2

2

2

2 1

5 5 1 1 0+2 0+3 6

8

35

35

Humán-közgazdaságtan 9. 10. évf. évf. Magyar nyelv és 4 4 irodalom I. Idegen nyelvek 3 3 II. Idegen nyelv 3+2 3+2 Matematika 3 3 Erkölcstan Etika Történelem, társadalmi és állampolgári 2 2 ismeretek* Természetismeret Fizika 2 2 Kémia 2 2 Biológia-egészségtan 2 Földrajz 2 2 Ének-zene 1 1 Dráma és tánc/Hon- és népismeret Dráma és tánc/Mozgóképkultúra 1 és médiaismeret Vizuális kultúra 1 1 Művészetek** Informatika 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 Osztályfőnöki 1 1 Tagozati órák 0+2 0+2 Szabadon tervezhető 4 4 órakeret Rendelkezésre álló 35 36 órakeret Tantárgyak

11. 12. évf. évf. 4+1 4+1 3 3 3+2 3+2 3+1 3+1 1

3

3+1

2 2

2

2

2 1

5 5 1 1 0+2 0+3 6

8

35

35

Iskolánk követelményrendszere

Iskolánk követelményrendszere beépül a NAT és a Közoktatási Törvény által megfogalmazott követelmények közé, természetesen kiegészítve azt, tükrözve iskolánk sajátosságait. A követelményrendszer a pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok elérését szolgálja, iskolánk minden tanulójára vonatkozik.

A tantárgyak szakmai követelményeit az adott tantervek

I.

tartalmazzák A mellékelt tantárgyi kerettantervek a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret 100 százalékát fedik le, illetve tartalmazzák azt a tantárgyi minimumot, amely a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele.

Ellenőrzés

II.

1. Formái - házi dolgozat vagy gyűjtőmunka, projektmunka - felelet: - szóbeli (egyéni és csoportos) - írásbeli (egyéni és csoportos) - dolgozat: - témazáró dolgozat - év eleji és év végi tudásfelmérő - belső vizsga: - felvételi (különbözeti vizsga) - tantárgyzáró vizsga - javítóvizsga

- osztályozó vizsga - érettségi típusú vizsga - kisérettségi vizsga - OM által szabályozott vizsgák: - érettségi vizsga

2. A számonkérés rendszeressége:

A tanév folyamán az ellenőrzés, értékelés folyamatosságára törekszünk. Rendszeressége az adott tantárgytól és tanulócsoporttól függ. A témazáró dolgozatok várható idejét a tanmenetnek tartalmaznia kell. Egy tanítási napon l témazáró dolgozatnál és legfeljebb 2 írásbeli feleletnél többet nem írhat az iskolánkban tanuló diák. A dolgozatírás idejét témazáró esetében - legalább egy héttel előbb a naplóban fel kell tüntetni. A vizsgák pontos időpontját az éves munkaterv írja elő, ennek koordinálása a tagozatvezetők feladata. Erről az osztályfőnökök adnak tájékoztatást vizsgák megkezdése előtt legalább két hónappal.

3. Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok kijelölésénél az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: - elsősorban gyakoroltató jellegűek legyenek az írásbeli feladatok - lehetőség szerint differenciálunk a feladatok meghatározásakor - egyik óráról a másikra egy átlagos képességű tanulónak ne haladja meg az írásbeli feladat elkészítése a 25 - 30 percet - hétvégére és szünetre legfeljebb 1 tanítási órának megfelelő anyagot kapjanak

132

III.

Értékelés

1. A hagyományokhoz híven az ötfokú skálával való értékelést alkalmazzuk. Kivéve: Az 1-2. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá 3. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített illetve felzárkóztatásra szorul. Értékelésünkben a következő szempontokat tartjuk követendőnek: - Legyen személyes, igazodjon az egyénhez. -

Ne csupán statikus állapotot rögzítsen, hanem folyamatot tükrözzön.

-

Ne ítéletet alkosson, tükröt tartson.

-

Segítse a gyermek önmagáról alkotott képének alakulását.

-

Emelje ki a gyermek szerepének, felelősségének fontosságát.

-

Konkrét legyen, segítse a továbbhaladás útjának megtalálását.

-

Tükrözze az önmagához mért haladást.

-

A gyerekhez szóljon, de úgy, hogy a szülő is megfelelő mélységű információhoz jusson.

-

Segítse a szülők, gyerekek és pedagógusok együtt gondolkodását a közös cél érdekében.

-

A szülök is nyilváníthassanak véleményt a pedagógiai folyamatról.

Felső tagozaton és gimnáziumban a - tánc és dráma (5., 9.. évfolyamon), - erkölcstan/hit-és erkölcstan, - tanulásmódszertan, - önismeret tantárgyak teljesítését részt vett bejegyzéssel ismerjük el.

133

2. A félévi és év végi osztályzatok kialakításánál a következőket veszi figyelembe az iskolánkban tanító pedagógus:

a./ A félév lezárásához a heti óraszámmal arányos mennyiségű (heti óraszám + 1, de minimum 3) osztályzatnak kell lennie, a vizsgajegyeken kívül. b./ A különböző ellenőrzési formák (házi dolgozat, felelet, dolgozat) értékelése súlyozva történik. c./ Negatív és pozitív tendenciák (fejlődés vagy hanyatlás) a tanulók munkájában d./ Nevelési szempontok: az osztályzat várható motiváló vagy visszahúzó ereje A fenti szempontok együttesen alkalmasak arra, hogy a kétes érdemjegyet eldöntse a tanár.

3. Az értékelés dokumentumai Az OM által szabályozott módon (tájékoztató füzet, ellenőrző, osztálynapló, e-napló, anyakönyv, bizonyítvány). A belső vizsgákon szerzett érdemjegyeket a bizonyítványban fel kell tüntetni. Magasabb évfolyamba lépés feltételei Az adott évfolyamon a tantárgyak minimum követelményszintjének teljesítése. 5-13. évfolyamon szöveges értékelés esetén részt vett illetve megfelelt bejegyzéssel fogadható el a tantárgy követelményeinek a teljesítése.

134

Az iskolába lépés feltételei

1. Felvételi vizsgák - Iskolánk első osztályába - a körzetileg ide tartozó gyermekeken kívül - szülői kérés alapján, gyermekkel és szüleivel történő elbeszélgetés után - a jogszabályoknak megfelelő módon kerülhet a tanuló. - Saját tanulóink közül a negyedik évfolyam befejezése után gimnáziumi osztályban folytathatja tanulmányait az a tanuló, akinek matematika, magyar, környezetismeret tantárgyakból a 3. év végi és 4. évfolyam félévi minősítése legalább jól megfelelt, valamint a 4. osztály félévi felmérőjének eredménye matematikából és magyarból eléri a 80 % - ot. - Valamint az a 4. osztályos (saját) tanuló is felvételt nyer, aki a tehetséggondozó szakkör záró dolgozatát magyarból és matematikából legalább 70 %-ra megírta. A nyolcosztályos gimnáziumba történt „külsős" jelentkezés után központi írásbeli vizsgát tartunk matematikából, valamint magyar nyelv és irodalomból, illetve szóbeli ismerkedő beszélgetésen vesznek részt a diákok. - A négyosztályos gimnázium első osztályába (9. évfolyam) történő jelentkezéskor a tanuló írásbeli vizsgát tesz magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. Bármely iskolatípusba történő felvételinél figyelembe vesszük a tanuló korábbi eredményeit (hozott pontok).

2. Átjárhatóság

- Azonos iskolatípusból érkező tanuló bizonyítvány alapján, igazgatói döntés útján kerülhet iskolánkba. - általános iskolából (saját vagy külső) a 8 osztályos gimnáziumba: 4,0-nél jobb tanulmányi átlag elérése esetén bármely évfolyamon sikeres különbözeti vizsga (magyar nyelv, matematika, idegen nyelv) letételével átléphet a tanuló.

135

Belső vizsgaszabályzat

1. Érettségi típusú vizsgák: - Egy tanévben maximum 2 tantárgyból tehetnek érettségi típusú vizsgát iskolánk tanulói. Kivételt képez ez alól a kisérettségi. - A szóbeli vizsga időpontja előtt legalább két hónappal a tanulók megkapják a vizsga tételsorát. - Egy tantárgyból a tételek száma minimum 15, maximum 25 lehet. - A tételek között csak olyan tananyag szerepelhet, melyet a vizsga napja előtt legalább két héttel tanított a tanár. - Az írásbeli vizsgákra 8 és 10 óra között kerül sor. Ezt követően a tanuló a további tanórákon köteles részt venni. - A vizsgázó számára egy szóbeli vizsga napja tanítási szünet. - A szóbeli felelet maximum 15 percig tarthat. - Szóbeli vizsga esetén a tanuló számára felkészülési időt kell biztosítani. Ez minimum egy felelet ideje lehet. - Az érettségi típusú vizsgákon vizsgabizottság értékel. Elnöke: az osztályban tanító szakos tanár Tagjai: az igazgató (igazgatóhelyettes, szakmai koordinátor) vagy az osztályfőnök az osztályban nem tanító szakos tanár. - A szóbeli vizsgákról a vizsgáztató szaktanár jegyzőkönyvet készít. - Az a tanuló, aki a vizsgán nem jelent meg (s hiányzását orvosi igazolással igazolta) köteles az adott tanévben egy másik időpontban azt pótolni.

136

2. Vizsgák a nyolcosztályos gimnáziumban

évfolyam

tantárgy

a vizsga típusa

8

matematika

írásbeli

magyar nyelvtan

írásbeli

idegen nyelv (1)

írásbeli, szóbeli

informatika

írásbeli és gyakorlati

magyar nyelv és irodalom


történelem


matematika

írásbeli

természettudomány


10.

Bármely szintű előrehozott érettségi kiváltja a kisérettségit az adott tantárgyból. 12.

érettségi vizsga

A nyelvi előkészítő évfolyamon az első idegen nyelvből szintvizsga, mely a tovább haladás feltétele. Ugyanitt szintvizsga informatikából, mely szintén a továbbhaladás feltétele.

A 11. évfolyamon a második idegen nyelvből szintvizsga, mely szintén a továbbhaladás feltétele.

3. Vizsgák a négyosztályos gimnáziumban: Kisérettségi (matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv és történelem tantárgyakból) és érettségi

137

3. Kötelező mérések Természetesen a tanulók a kötelező mérések napján, a művészeti és testnevelési órák kivételével, mentesülnek a tanítási órák alól.

A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai

A magatartásjegy a tanuló kapcsolatát mutatja az iskolánkban megfogalmazott követelményekkel. A szorgalomjegy a tanuló képességeihez és életkorához mért teljesítményét értékeli. A tanuló félévi és év végi szorgalom és magatartásjegyét az osztályban tanító szaktanárok és az osztályfőnök alakítja ki, az osztály és az osztályfőnök közös ajánlása alapján. Az év végi értékelésnél a tartós javulást figyelembe kell venni. Első-negyedik osztályban az osztályfőnök legalább negyedévente értékel. A szorgalom és magatartásjegyek elbírálása szorosan összefügg. Hanyag szorgalmú tanuló magatartása nem lehet példás. A magatartás értékelésének szempontjai Példás a tanuló magatartása, ha viselkedésével és kulturált, udvarias hangnemével példát mutat. Tanórai és tanórán kívüli feladatait, vállalásait felelősséggel és önállóan ellátja. Tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Jó a tanuló magatartása, ha viselkedése, hangneme általában kifogástalan, feladatait, megbízatásait jól teljesíti, szívesen vesz részt a közösség életében Változó a tanuló magatartása, ha viselkedése, hangneme gyakran kifogásolható, de figyelmeztetésre még tapasztalható nála igyekezet a hibák kijavítására. Feladatára, megbízatására figyelmeztetni kell. A közösségi munkában

138

vonakodva vesz részt. Esetenként megsérti a házirendet, ezért osztályfőnöki intőben részesült. Rossz a tanuló magatartása, ha fegyelmezetlenségével, hangnemével gyakran hátráltatja közössége életét, fejlődését, annak eredményeit, becsületét lerontja, feladatát figyelmeztetésre sem teljesíti pontosan. Többszörösen megsérti a házirendet osztályfőnöki rovóban vagy igazgatói intőben részesült. A szorgalom értékelésének szempontjai Jeles a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez és életkorához mérten céltudatosan, pontosan, megbízhatóan teljesíti, rendszeresen figyel és dolgozik, felszerelését rendben és készenlétben tartja. Az órákon aktivitásával kitűnik társai közül. Jó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez mérten általában jól végzi, de többre is képes lenne. Figyel és dolgozik, felszerelését rendben és készenlétben tartja. Változó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában figyelme és munkakedve ingadozó, figyelmeztetésre szorul, felszerelése hiányos, teljesítménye erősen a képességei alatt marad. Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, figyelme és munkakedve megbízhatatlan, felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Az órai munka rendjét rendszeresen zavarja, alig dolgozik, bukásra áll, vagy megbukik.

139

A tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei és formái

A fenti jogszabályi kötelezés alapján az alábbiak szerint kerül szabályozásra a tanulók (gyermekek) jutalmazásának elvei és formái: A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális teljesítmény, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sport eredmény, illetve tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható:

140

- az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért eredmény, illetve tevékenység. A közösségi teljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyedileg, tanulónkét, illetve - csoportosan, adott közösség, illetve osztály számára. A tanulók jutalmazásának formái A tanulók jutalmazásának főbb formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret adása: oklevél átadással, és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, illetve bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - nevelőtestületi szóbeli dicséret,

141

- nevelőtestületi írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv; - közösség esetében: tárgyjutalom, illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport, stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény, (pl.: belépőjegy juttatás, stb.) A érettségi előtt álló, végzős diákok részére adható kitűntetések: -Györgyi emlékérem -Györgyi oklevél

142

Részvételünk a tankerületi munkamegosztásban • Iskolánk a kerületi gyógytestnevelés egyik bázisa. • A Logopédiai Központ pedagógusa nálunk korrigálja tanulóink beszédhibáit, és fejleszti a dyslexiásokat. • A kerületi Zeneiskola dalosjáték foglalkozást, zenei előkészítőt valamint hangszeres zeneórákat tart épületünkben iskolánk tanulói számára. • Az összehangolt óvodai és alsó tagozatos oktató- nevelőmunka érdekében szívesen látjuk a kerület óvoda-pedagógusait és neveltjeiket foglalkozásainkon. • A mindkét fél számára sikeres beiskolázás érdekében pedagógusaink részt vesznek az óvodai szülői értekezleteken, ahol bemutatják iskolánk lehetőségeit. • A nagy létszámú közösségbe beilleszkedni nem tudó súlyos magatartási zavarokkal küzdő tanulók számára kérjük a megfelelő kiscsoportos oktatás biztosítását a Dominó Általános Iskolában. • Pedagógusaink személyes részvételével iskolánk aktívan részt vállal a tantárgygondozói kör munkájából.

143

A taneszközök kiválasztásának szempontjai A nevelő- oktató munka eszközei és eljárásai kiválasztásakor is szem előtt tartjuk, hogy iskolánk alapvetően tehetséggondozó jellegű. A tanórákon nagy szerepet kapnak az önállóságot követelő és fejlesztő egyéni, valamint csoportos munkaformák szóbeli és írásbeli változatai egyaránt. Természetesen az alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának csak elvi szempontjaiban lehetséges közös megállapodás iskolai szinten, hiszen minden pedagógus egyéni döntésén is múlik, hogy mely eszközrendszer alkalmazásával juttatja el tanítványait a tanrend által meghatározott szintig. Elvi szempontjaink - a tankönyv kiválasztásakor - a következők: 1. Tartalma legyen az adott korosztálynak megfelelő. 2. A tanterv követelményeinek megfeleljen. 3. Tisztán kidolgozott, logikus felépítésű legyen. 4. Szókincse a diákok életkori sajátosságának megfelelő, érthető, érdeklődést felkeltő legyen. 5. Tartozzon hozzá munkafüzet, megfelelő mennyiségű gyakorlóanyag 6. Tartalmazzon színes érdeklődést felkeltő képanyagot. 7. Feleljen meg a kétszintű érettségi követelményeinek. 8. Az eddigi használatban már jól bevált, lehetőség szerint egymásra épülő tankönyvcsaládok legyenek. 9. Figyelembe vesszük a tankönyvek árait is. 10. Tartalmazza a legfrissebb kutatási eredményeket, statisztikai adatokat.

A pedagógiai program megvalósításához szükséges eszközöket alapvetően a 11/1994. számú OM rendelet 7. sz. mellékletét módosító, az 1/1998. számú OM rendelet mellékleteként megjelent - a nevelési - oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről szóló jegyzék, valamint a Funkcionális taneszközjegyzék tartalmazza. Természetesen a tankönyvek kiválasztásánál, figyelembe vesszük a törvényben előírt ingyenességet is.

144

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket,a matematika, az informatika és a technika tantárgyakat. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk arra, hogy megjelöljék, melyik pedagógunál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a tantárgy tanítására. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

145

A tanulók fizikai állapotának mérése

Iskolánk valamennyi diákja 1. - 12. évfolyamig folyamatos fizikai felmérésen vesz részt a testnevelés tantárgy keretében. A felmerés hivatalos neve: általános fizikai teherbíró képességvizsgálat. A mérések évente két alkalommal, ősszel és tavasszal valósulnak meg. Két korcsoportra bontva az alábbi próbák szerepelnek a vizsgálat anyagában. Alsó tagozat Próbák: 1.

Helyből távolugrás 3-4.-osztály.

1-2. osztály helyette szökdelési gyakorlat. 2.

Ötös sorozat ugrás 4. osztály.

1-3. osztály szökdelések adott jelek között. 3. Egykezes labdalökés 1-4. osztály 4. Kétkezes dobás hátra 1-4. osztály 5. Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás 4. osztály 6. Hanyattfekvésből felülés 1-4. osztály 7. Hasonfekvésből törzsemelés 1-4. osztály 8. Futás 1-2. osztály: 2-3 perc 3-4. osztály: 4-5 perc Felső tagozat és gimnázium A felmérés nyolc próbából áll: helyből távolugrás ötös sorozat ugrás egykezes labdalökés kétkezes dobás hátra mellső

fekvőtámaszban

hanyattfekvésből

felülés

karhajlítás hason

nyújtás fekvésből

törzsemelés 12 perces (COOPER) futás. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során az egészség szempontjából feltérképezhetők a kondicionális képességek területén mutatkozó hiányosságok. A hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az

146

egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. A végrehajtott gyakorlatok pontokban kerülnek átszámolásra, melynek összege adja a különböző minősítési kategóriákba való besorolást. A felmérésen a felmentett tanulók is részt vehetnek. Az értékek az adott időszak teljesítményét mutatják, tükrözve a feladatokhoz való viszonyulást is. A követelmények évről évre nehezednek, a fiúk és a leányok természetesen külön- külön pontrendszer alapján kerülnek értékelésre. A mérések összegző és összehasonlító értékeléséről a szülők írásban kapnak tájékoztatást. A minősítő kategóriák jelentése: Igen gyenge: Mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése a legtöbb esetben olyan fizikai- szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Gyenge: Az egész napi tevékenységtől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra nem tudja kipihenni magát. Elfogadható: A rendszeres mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. Közepes: Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban (későbbi élete folyamán) is törekednie kell legalább a szint megtartására Jó: Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, illetve alacsonyabb szinten rendszeresen versenyeznek. Az e szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez. Kiváló: Az e szintet elérők már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhetnek el. Extra: Ezen a szinten alkalmassá vált olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, szinte valamennyi sportágban, hogy nemzetközi szinten is tartósan csúcsteljesítményt érjen el. (Iskolánkban eddig két fiúnak és egy lánynak sikerült ezt a teljesítményt elérnie.)

147

Gyógytestnevelési program A gyógytestnevelés feladata: A gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi vizsgálat gyógytestnevelésre utalja. A gyógytestnevelés célja: Az iskolai gyógytestnevelés célja, hogy sajátos eszközeivel elősegítse – a mozgásszervi és belgyógyászati panaszokkal gyógytestnevelésre utalt tanulók egészségszintjének emelését a testi deformitások javításával, a szív és keringési szervek munkaképességének növelésével, alkalmassá téve a tanulókat az iskolai munkában és az életben adódó feladatok teljesítésére.

Követelmények: 1. A tanuló ismerje saját diagnózisát: a speciális gyakorlatok hatását, értelmét! 2. Ismerje a számára nem javasolt kontraindikált, káros mozgásanyagot! 1. Az elsajátított gyakorlatokat célszerűen alkalmazza! 2. Aktívan működjön együtt a gyógytestnevelő tanárral! 3. Törekedjen a szép és helyes testtartás kialakítására! 4. Végezze önállóan, tudatosan, pontos kivitelben az egyéni korrigáló gyakorlatokat (tornateremben, uszodában és otthon)!

Értékelés: A tanulók munkájának minősítése havi rendszerességgel történik, melyet naplóban rögzítünk. Továbbá felmérjük, összehasonlítjuk és értékeljük a diagnózisuknak megfelelő állapotukat év elején, év közben és az évvégén.

Szűrés:

148

Iskolaorvosunk a szűrővizsgálatot minden évben elvégzi május 15-ig bezárólag.

Iskolánk a gyógytestnevelést kerületi feladatként lája el a gyógytestnevelő tanár által heti 12 órában, melyhez tornaterem és a Molnár Ferenc Általános Iskola korszerű uszodája biztosítja a helyi feltételeket.

Heti óraszám:

1-12. évfolyam: heti 3 óra, melyek alsó tagozaton csak tornatermi, a többi évfolyamon 1 uszodai foglalkozást is magukba foglalnak.

Feltételek: Személyi: Testnevelési Egyetemet végzett gyógytestnevelő mentortanár. Tárgyi: 1. Sportszerek: tornapad, zsámoly, bordásfal, kiegészítő torna készlet (KTK) 2. Sporteszközök: gumilabda, softball, gömbvégű tornabot, babzsák, hullahopp karika, medicin labda, kézi súlyzó, gumiszalag, maroklabda, nagylabda, egyensúlyfejlesztő eszközök, kéz-lábsúly,

149

A pedagógiai program végrehajtását biztosító eszközök Az épület adottságai szűkösen ugyan, de lehetővé teszik a programban lényeges szerepet játszó sok tanulókísérleten alapuló felfedeztetve tanulást. A következő szakmai helyiségek állnak rendelkezésre:

Biológia:

szertár

Ének-zene:

szaktanterem

Rajz

szaktanterem

Fizika

szertár + előadó

Idegen nyelvek:

4 nyelvi terem

Informatika

2 szaktanterem (20-20 hálózatba kötött számítógéppel)

Kémia:

szertár + előkészítő+előadó

Testnevelés:

szertár + 1 nagy és 1 kis tornaterem, kondicionáló terem, udvar

Az oktatáshoz szükséges eszközkészlet a minimálisan előírtnál bővebb. Folyamatos fejlesztés alatt áll. Az iskolai könyvtár 2 helyiséget foglal el, de az iskola méreteihez képest szűkös. Az olvasóteremben az asztaloknál a helyi világítás nem megoldott. Az iskolaépületben belső informatikai hálózat működik. Így az összes irodából, tanári szobából, könyvtárból illetve szükség esetén a szaktantermekből elérhető az internet. Utóbbiak vezetéknélküli hálózati egység segítségével. A diákok részére kis méretű klubhelyiség áll rendelkezésre.

Ünnepélyek rendezésére az iskola épülete nem alkalmas. A max, 100 fő befogadására alkalmas díszterem csak ennek a létszámnak megfelelő rendezvények lebonyolítására

150

alkalmas. A minden diákot érintő rendezvényeket, ünnepélyeket bérelt termekben tudjuk megrendezni. (az 1. sz. melléklet tartalmazza az eszközök felsorolását)

151

Múzeumlátogatási terv

Mindennapos testnevelés

A következő módon szeretnénk a mindennapos testnevelést megvalósítani.

1-6. osztályban heti 3 óra testnevelés (ebben korcsolya és úszás) heti 1 óra tánc • az 5. tanítási napon, mikor nincs tánc illetve testnevelés óra, 30 percet fordítunk életmód sportágak végzésére a helyi adottságok figyelembevételével. (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, floorball, korcsolya, görkorcsolya, falmászás, úszás, asztalitenisz, kerékpározás, tollaslabda, túrázás illetve tartásjavító torna - a magyar Gerincgyógyászati Társaság programja)

Az iskolai sportkör feladatai és működése Rendszeres sportolási, játék, testgyakorlási és versenyzési lehetőség nyújtása a tagság részére, a mindennapos testedzés biztosítása. Az egészséges életmódra nevelés, a testi – lelki egészség megőrzése. A máshol rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása a sportkör munkájába, számukra vonzó, kellemes programok felkínálása. A különböző mozgásformák megismertetése, a szabadidő hasznos eltöltésének, a rekreációnak a biztosítása. Intézményen belüli házi bajnokságok, játékok, versengések, sportprogramok szervezése és lebonyolítása. Táborozási lehetőségek biztosítása. A tehetségek kiválasztása, gondozása, valamint sportegyesületbe irányítása. A sportrendezvényeken, diákolimpiai versenyeken iskolánk hírnevének öregbítése. Hagyományok fenntartása, ápolása, gyarapítása. A magas szintű munkához elengedhetetlen tárgyi feltételek folyamatos javítása (pályázatok írása, részvétel mozgósítási versenyeken, támogatók megnyerése). Az ISK tevékenységének elismertetése. A konkrét sportköri foglalkozások rendjét az aktuális év munkaterve tartalmazza, a diákok igényének figyelembevételével.

153

ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

154

MAGYAR NYELV 1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat, mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1 A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok 1.3.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.3.4. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan

155

1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 1.5.7. Szókincs és frazeológia 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok 1.7.2. Szöveg a médiában 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd 1.7.2. Érvelés, megvitatás, vita 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

156

Irodalom 2.1. Szerzők, művek VIZSGASZINTEK

TÉMÁK

2.1.1. Életművek

Középszint

Emelt szint

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály,

A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevé-

Kosztolányi Dezső, József Attila

sek.

Az életút, az életmű jelentős tényei. Kronológiai és topog-

A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések,

ráfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kultu- világirodalmi párhuzamok.. rális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban.

Kötetek, ciklusok, témák, motívumok. Művek hatása, fogadtatása – egy-két példa alapján. A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk.

Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Művekről szóló olvasatok, vélemények értelmezése.

157

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegisKölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, mereten alapuló több szempontú értelmezése. Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János.

Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és

Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy kora), az irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány értelemszerűen egy vagy néhány epikai, drámai alkotás Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). bemutatása, értelmezése pl. a korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás alapján. Memoriterek – legalább három szerzőtől teljes szövegek,

Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai,

összefüggő részletek

filozófiai vonatkozása. 2.1.3.

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül.

Látásmódok

Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai

művének

értelmezése

a

korszak

szellemi

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. irányzataival való összefüggésben is. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

A művekben felvetett kérdések néhány etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozása.

158

A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével.

A művek fogadtatása, hatása, utóélete az irodalmikulturális hagyományban – egy-egy példa. (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje).

2.1.4. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai Egy költő néhány versének; egy-egy drámaíró, illetve próművének

értelmezése

az

1980-tól

napjainkig

tartó zaíró 1-2 művének értelmezése.

időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

159

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás Középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a

2.1.5.

és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok).

Világirodalom

A

romantika,

a

századfordulós

modernség

19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, (a a 20. század második fele és kortárs világirodalom

szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. Művek értelmezése – pl. műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások – a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is.

2.1.6.

Színház-

drámatörténet

és

Színház és dráma különböző korszakokban. Az alábbi műveknek, a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése

az

hagyományainak

adott

korszak

összefüggésében:

Színház

és

dráma

(pl.

színpadi

megjelenítések

összehasonlítása).

színházi/irodalmi Egy-egy

dráma

elemzése

a

következő

Szophoklész, szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma

160

Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája

161

Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, mű2.1.7. Az irodalom határterületei

költészet, alkalmi költészet.

Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom (pl. a folytatásos regény jelentősége és példái).

Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a vir-

Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi,

tuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. lelki motivációiról. (pl. az olvasásterápia). irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának

színvonal/minőség összefüggései. A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény,

képregény,

tudományos

fantasztikus

irodalom, humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója).

162

problémája egy korszakban.

Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CDROM, internetes könyvkínálat). Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok.

2.1.8. Interkulturális megközelítések regionális kultúra

és

A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl.: nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti

vonatkozások;

múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlék, fotó, film, hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

163

VIZSGASZINT

TÉMÁK Középszint 2.2.1. motívumok

Emelt szint

Témák, Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.

Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felisme-

Az olvasott művekben motívum, téma változatainak rése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro-kozmosz, felnőtt–gyermek, férfi–nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel, példákkal. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése – bizonyítás példákkal. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából.

164

2.2.2. Műfajok, poétika Különböző korokban keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak

A műnemek és műfajok felismerése.

vizsgálata.

Alapvető versformák felismerése.

Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi

Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, példa bemutatása. értelmezésében.

Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság változása hosszabb-

Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespeare-i tragédia; regényformák, regény-típusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői).

2.2.3.

Korszakok,

korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

stílustörténet 2.2.2

Színház-

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző

és

drámatörténet

165

Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása a drámaszövegekkel.

Egy-egy

dráma

elemzése

a

következő

szerzőktől/műfajokból: Ibsen, Csehov, epikus dráma, abszurd dráma Az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyo-

2.2.3.1.

mányának bemutatása néhány példával.

Irodalomtörténet

Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. Azonosság

és

változás

az

irodalomban.

(pl.

kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok).

166

Kémia 1. Általános kémia 1.1 Atomszerkezet 1.2 Kémiai kötések 1.3 Molekulák, összetett ionok 1.4 Anyagi halmazok 1.5 Kémiai átalakulások 1.5.1 Termokémia 1.5.2 Reakciókinetika 1.5.3 Egyensúly 1.5.4 A kémiai reakciók típusai 1.5.5 Elektrokémia 2. Szervetlen kémia 2.1 Hidrogén 2.2 Nemesgázok 2.3 Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1 Halogénelemek 2.3.2 Halogénvegyületek 2.3.2.1 Hidrogén-halogenidek (HF, HCl, HBr, HI) 2.4 Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2 Oxigénvegyületek 2.4.2.1 Dihidrogén-peroxid (H2O2) 2.4.2.2 Oxidok Víz (H2O) 2.4.2.3 Hidroxidok 2.4.3 Kén

167

2.4.4 A kén vegyületei 2.4.4.1 Dihidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H2S) 2.4.4.2 Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3 Kén-trioxid (SO3) 2.4.4.4 Kénessav (H2SO3) és sói 2.4.4.5 Kénsav (H2SO4) 2.4.4.6 Nátrium- tioszulfát (fixírsó, Na2S2O3) 2.4.4.7 Egyéb 2.5 A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1 Nitrogén 2.5.2 Nitrogénvegyületek 2.5.2.1 Ammónia (NH3) 2.5.2.2 Nitrogén-oxidok 2.5.2.3 Salétromos sav (HNO2) 2.5.2.4 Salétromsav (HNO3) 2.5.2.5. Egyéb vegyületek 2.5.3 Foszfor 2.5.4 Foszforvegyületek 2.5.4.1 Difoszfor-pentaoxid (P2O5) 2.5.4.2 Foszforsav (ortofoszforsav, H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.5.4.4. Egyéb

168

2.6 A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1 Szén 2.6.2 A szén vegyületei 2.6.2.1 Szén-monoxid (CO) 2.6.2.2 Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3 Szénsav (H2CO3) 2.6.2.4. Egyéb 2.6.3 Szilícium 2.6.4 Szilícium-vegyületek 2.6.4.1 Szilícium-dioxid (SiO2) 2.6.4.2 Szilikonok 2.6.4.3. Egyéb 2.7 Fémek 2.7.1 Az s-mező fémei 2.7.2 A p- mező fémei (Al, Pb, Sn) 2.7.2.1 Alumínium 2.7.2.2 Ón és ólom 2.7.3 A d- mező fmei 2.7.3.1 Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2 Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3 Cink, higany Átmenetifém-vegyületek

169

3. Szerves kémia 3.1 A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2 Szénhidrogének 3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) 3.2.2 Alkének (olefinek) 3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.4 Alkinok 3.2.5 Aromás szénhidrogének 3.3 Halogéntartalmú szénhidrogének Általános jellemzések 3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.4.1 Hidroxivegyületek 3.4.1.1 Alkoholok 3.4.1.2 Fenolok 3.4.2 Éterek 3.4.3 Oxovegyületek 3.4.4 Karbonsavak 3.4.4.1 Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3 A karbonsavak sói 3.4.5 Észterek – Csoportosítás

170

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1 Aminok 3.5.2 Aminosavak 3.5.3 Savamidok 3.5.4 Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 4. Kémiai számítások 4.1 Az anyagmennyiség 4.2 Gázok 4.3 Oldatok, elegyek, keverékek 4.4 Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5 Termokémia 4.6 Kémiai egyensúly 4.7 Kémhatás 4.8 Elektrokémia

171

Informatika 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje 1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban 1.1.4. Közhasznú információs források 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete 1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői 1.2.3. Informatika és etika 1.2.4. Jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és jellemzőik: Központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai

172

3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértárakon 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás 3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem 3.1.6. A szoftver és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és -irtás, víruspajzs, lemezkarbantartás, … 3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem 4. Szövegszerkesztés 4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, nyomtatása 4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás 4.2.2. Karakterformázás 4.2.3. Bekezdésformázás 4.2.4. Felsorolás, számozás 4.2.5. Tabulátorok használata 4.2.6. Oldalformázás 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés 4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, elválasztás 4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorba rendezés 4.4.2. Körlevélkészítés

173

4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe, valamint formázásuk 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A program indítása A munkakörnyezet beállítása A táblázatkezelő menürendszere A táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása A táblázatok felépítése Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, munkalap Adatok a táblázatokban Adattípusok Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás A cellahivatkozások használata Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény Táblázatformázás Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése Karakter-, cella- és tartomány-formázások Cellák és tartományok másolása Táblázatok, szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése Formázási lehetőségek Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése Problémamegoldás táblázatkezelővel

174

Tantárgyi feladatok megoldása A mindennapi életben előforduló problémák 6. Adatbáziskezelés 6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs 6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása 6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés 6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer használata 7.1.2. Állományok átvitele 7.1.3. WWW 7.1.4. Keresőrendszerek 7.1.5. Távoli adatbázisok használata 7.2. Weblap készítés

175

7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek 8. Prezentáció és grafika 8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása 8.1.3. A program menürendszere 8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása 8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása 8.2.3. A program menürendszere 8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása 8.2.5. Képek beillesztése, formázása 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai 9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet 9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások 9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) 9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok 9.3.2. Adatbázisok 9.3.3. Közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)

176

10. Algoritmizálás, adatmodellezés, programozási ismeretek (csak emelt szinten) 10.1. Elemi és összetett adatok, állomány-szervezés, relációs adatstruktúrák 10.1.1. Egész és valós számok, logikai értékek, karakterek 10.1.2. Szöveg, sorozat, tömb, rekord, halmaz 10.1.3. Állományok 10.2. Elemi algoritmusok típusfeladatokra 10.2.1. Összegzés, eldöntés, kiválasztás, keresés, megszámlálás, maximum-kiválasztás, kiválogatás, elemi rendezések 10.3. Rekurzió 10.3.1. Rekurzió a feladatok és az algoritmusok világában 10.4. A programkészítés, mint termék-előállítási folyamat 10.4.1. A programkészítés lépései: feladat-meghatározás, tervezés, kódolás, tesztelés, hibakeresés, hatékonyság- és minőségvizsgálat, dokumentálás 10.5. Számítógép a matematikában, a természet- és társadalomtudományi tantárgyakban 10.5.1. Matematikai feladatok, egyszerű természettudományos szimulációs problémák, a középiskolai tantárgyakkal kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása 11. A programozás eszközei (csak emelt szinten) 11.1. Algoritmusleíró eszközök 11.1.1. Feladatmegoldás egy algoritmus-leíró eszköz segítségével 11.1.2. Az algoritmus-leíró eszközök fajtái 11.2. Programozási nyelv 11.2.1. Egy programozási nyelv részbeni (specialitások nélküli) ismerete 11.3. Programfejlesztői környezet 11.3.1. Kódolási, szerkesztési eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben 11.3.2. Programkipróbálási eszközök valamilyen programnyelvi fejlesztői környezetben

177

Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok szerkezete 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A kőzetlemezek mozgásai Magmatizmus és vulkánosság A földrengés 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása

178

3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél A szelek Ciklon és anticiklon Időjárási frontok A szél felszínformáló tevékenysége 3.2.4. Az általános légkörzés Az általános légkörzés rendszere A monszun szélrendszer 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség

179

4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek Szoláris éghajlati övezetek Valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Monszun vidék 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg-mérsékelt öv Mediterrán terület Monszun terület 4.4.2 Valódi mérsékelt öv Óceáni terület Mérsékelten szárazföldi terület Szárazföldi terület Szélsőségesen szárazföldi terület 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet Sarkköri öv Sarkvidéki öv 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség

180

5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A világgazdaság felépítése, ágazatai A gazdasági fejlettség és területi különbségei A világgazdaság működése és folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4 A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása Energiagazdaság Ipar 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése Az infrastruktúra A harmadik és a negyedik szektor A működőtőke és a pénz világa 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza

181

8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai Földtani adottságok Hazánk éghajlata Hazánk vízrajza Hazánk élővilága és talajai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Népesség- és településföldrajzi jellemzők Nemzetgazdaságunk A gazdaság ágazatai, ágai 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Az Alföld A Kisalföld és a Nyugati – peremvidék (Alpokalja) A Dunántúli-domb- és hegyvidék A Dunántúli-középhegység Az Északi-középhegység 8.5.

Hazánk

nagyrégióinak

(tervezési-statisztikai

régióinak)

természet-

és

társadalomföldrajzi képe Budapest 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 182

9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa Egyesült Királyság Franciaország 9.6. Dél-Európa Olaszország Spanyolország Szerbia és Montenegro Horvátország 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Németország Lengyelország Csehország Ausztria Szlovénia Szlovákia Románia 9.8. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai Oroszország Ukrajna 10. Európán kívüli földrészek földrajza

183

Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak. 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 10.2. Ázsia 10.2.1. Általános földrajzi kép 10.2.2. Országai Kína Japán India 10.2.3. Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai 10.2.4. Nyugat-Ázsia, arab világ 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 10.5.1. Általános földrajzi képe 10.5.2. Országai Amerikai Egyesült Államok Mexikó Brazília 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A Föld eltartóképessége

184

Urbanizációs problémák 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódása Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben

185

TÖRTÉNELEM 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten 1.2 A demokrácia kialakulása Athénban1.3 A görög hitvilág, művészet, tudomány 1..43 A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 1.4 A római Az antik hitvilág, művészet, tudomány 1.5 A kereszténység kialakulása és elterjedése 1.6 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 2.2 A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 2.4 A középkori városok 2.5 Egyházi és világi kultúra Művelődés és mindennapok a középkorban 2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.2 A honfoglalástól az államalapításig 3.4

.3

Az

Árpád-kor

jelentős

uralkodói

(Szent

László,

Könyves

Kálmán,

II. András, IV. Béla) 3..6 4 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

186

3.7.5 A Hunyadiak 3.6 Kultúra és művelődés 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és következményei 4.2 Reformáció és katolikus megújulás 4.3 A A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 5.

Magyarország

függetlenségi

harcai

és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 5.3 A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, társadalmi és gazdasági változások Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 6.2 1 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 6.2 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája 6.43 A XIX. század eszméi 6.5 4 Az ipari forradalom és következményei 7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása6.7 5 Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 6.8.6 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

187

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 7.1 A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 7.3 2 A reformkori művelődés, kultúra 7.53 A polgári pozsonyi országgyűlés, a pesti forradalomés az áprilisi törvények 6.6 A nemzetiségek mozgalmai7.7 4 A szabadságharc legfontosabb csatái; a Függetlenségi Nyilatkozat; a szabadságharc veresége és a megtorlás 7.8 5. A kiegyezés előzményei és megszületése 7.9 6 Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (pl. az iparosítás, a városiasodás) 7.117. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.54 Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság 8.5 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 8.6 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években 8.7 A második világháború előzményei jelentős fordulatai 8.8 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 8.9 A szocialista rendszerek bukása 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.2.1 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság Az Osztrák- Magyar Monarchia felbopmlása és következményei 9.4 2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

188

9.5 .3 Művelődési viszonyok és az életmód 9.4 A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 9.5 Magyarország részvétele a világháborúban sodródása és részvétele 9.6 A német megszállás és a holocaust Magyarországon 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás 10.2 A határon túli magyarság sorsa 10.3 A kommunista diktatúra kiépítése és működése 10.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 10.5 A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 10.6 A rendszerváltozás 11. A jelenkor 11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története 11.3 A „harmadik világ” 11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek 12.2 Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 12.3 A magyarországi romák 12.3.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 124 .5 Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások

189

190

ÉLŐ IDEGEN NYELV Angol, német, francia

A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

191

A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 192

Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

193

BIOLÓGIA 01. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgálómódszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1 Az élő rendszerek 1.2.2 Szerveződési szintek 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.1.1 elemek, ionok 2.1.2 szervetlen molekulák 2.1.3 lipidek 2.1.4 szénhidrátok 2.1.5 fehérjék 2.1.6 nukleinsavak, nukleotidok 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata 2.2.2 Felépítő folyamatok 2.2.3 Lebontó folyamatok 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 2.3.1 elhatárolás 2.3.2 mozgás

194

2.3.3 anyagcsere 2.3.4 osztódás 2.3.5 a sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.1.1 vírusok 3.2. Önálló sejtek 3.2.1. baktériumok 3.2.2 egysejtű eukarióták 3.3 Többsejtűség 3.3.1 a gombák, növények, állatok elkülönülése 3.3.2 sejtfonalak 3.3.3 teleptest és álszövet 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 3.4.1 a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.2 az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából 3.4.3. a növények szövetei, szervei 3.4.4. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése 4. Az emberi szervezet 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.2.1 bőr 4.2.2 szabályozás 4.2.3 a bőr gondozása, védelme 4.3. A mozgás

195

4.3.1 vázrendszer 4.3.2. izomrendszer 4.3.3 szabályozás 4.3. 4 a mozgás és mozgási rendszer egészségtana 4.4. A táplálkozás 4.4.1 táplálkozás 4.4.2 emésztés 4.4.3 felszívódás 4.4.4 szabályozása 4.4.5 táplálkozás egészségtana 4.5. A légzés 4.5.1 légcsere 4.5.2 gázcsere 4.5.3 hangképzés 4.5.4. szabályozása 4.5.5. a légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) 4.6. Az anyagszállítás 4.6.1. a testfolyadékok 4.6.2 a szöveti keringés 4.6.3. a szív és az erek 4.6.4 szabályozása 4.6.5. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás 4.7. A kiválasztás

196

4.7.1 a vizeletkiválasztó rendszer működése 4.7.2 szabályozása 4.7.3 a kiválasztó szervrendszer egészségtana 4.8. A szabályozás 4.8.1. idegrendszer 4.8.2 az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai 4.8.3 az idegrendszer egészségtana 4.8.4 a hormonrendszer 4.8.5 az immunrendszer 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 4.9.1 szaporítószervek 4.9.2 egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.1.1 környezeti kölcsönhatások 5.1.2. kölcsönhatások 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.2.1 az életközösségek jellemzői 5.2.2 hazai életközösségek 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.4.1 anyagforgalom 5.4.2 energiaáramlás 5.4.3 biológiai sokféleség, 197

5.5.környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció 6.1 Molekuláris genetika 6.1.1 alapfogalmak 6.1.2 mutáció 6.1.3 a génműködés szabályozása 6.2. Mendeli genetika 6.2.1 minőségi jellegek 6.2.2.mennyiségi jellegek 6.3 Populációgenetika és evolúciós folyamatok 6.3.1 ideális és reális populáció 6.3.2 adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok 6.3.3 biotechnológia 6.3.4 bioetika 6.4. A bioszféra evolúciója 6.4.1 prebiológiai evolúció 6.4.2 az ember evolúciója

198

MATEMATIKA Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1. Halmazok –

halmazműveletek

–

számosság, részhalmazok (véges halmazok elemeinek száma)

2. Matematikai logika –

fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

3. Kombinatorika 4. Gráfok Aritmetika, algebra, számelmélet 1. Alapműveletek 2. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek –

oszthatóság

–

számrendszerek

3. Racionális és irracionális számok 4. Valós számok 5. Hatvány, gyök, logaritmus 6. Betűkifejezések –

nevezetes azonosságok

7. Arányosság –

százalékszámítás

8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek, egyenlőtlenségrendszerek –

elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

–

másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

–

magasabb fokú egyenletek

–

négyzetgyökös egyenletek

Nem algebrai egyenletek –

abszolútértékes egyenletek

–

exponenciális és logaritmikus egyenletek

199

–

trigonometrikus egyenletek

Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 9. Középértékek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei 1. A függvény 2. Egyváltozós valós függvények –

függvények grafikonja, függvénytranszformációk

–

függvény jellemzése

3. Sorozatok –

számtani és mértani sorozatok

–

kamatos kamat, járadékszámítás

Geometria, koordinátageometria, trigonometria 1. Elemi geometria –

térelemek

–

a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

2. Geometriai transzformációk –

egybevágósági transzformációk síkban és térben

3. Síkbeli és térbeli alakzatok – Sík

–

háromszögek

–

négyszögek

–

sokszögek

–

kör

– Tér

–

henger, kúp, gúla, gömb, csonkagúla, csonkakúp

4. Vektorok síkban és térben 5. Trigonometria 6. Koordinátageometria –

Pontok, vektorok

–

Egyenes

–

Kör

7. Kerület, terület 8. Felszín, térfogat

200

Valószínűség-számítás, statisztika 1. Leíró statisztika –

statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

–

nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

2. Valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elemei –

véletlen jelenségek jellemzése, valószínűség

–

a sokaság paraméterének ismeretében a minta relatív gyakoriságának becslése

201

Fizika 1. Mechanika 1.1 Newton törvényei 1.1.1 Newton I. törvénye Kölcsönhatás Mozgásállapot, -változás Tehetetlenség, tömeg Inerciarendszer 1.1.2 Newton II. törvénye Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal Lendület, lendületváltozás, Lendületmegmaradás Zárt rendszer Szabaderő, kényszererő 1.1.3 Newton III. törvénye Erőlökés 1.2 Pontszerű és merev test egyensúlya Forgatónyomaték Erőpár Egyszerű gépek: Lejtő, emelő, csiga Tömegközéppont 1.3 Mozgásfajták Anyagi pont, merev test

202

Vonatkoztatási rendszer Pálya, út, elmozdulás Helyvektor, elmozdulásvektor 1.3.1 Egyenes vonalú egyenletes mozgás Sebesség, átlagsebesség Mozgást befolyásoló tényezők: súrlódás, közegellenállás súrlódási erő 1.3.2 Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége Gyorsulás Négyzetes úttörvény Szabadesés, nehézségi gyorsulás ( 5.1) 1.3.3 Összetett mozgások Függőleges, vízszintes hajítás 1.3.4 Periodikus mozgások 1.3.4.1 Az egyenletes körmozgás Periódusidő, fordulatszám Kerületi sebesség Szögelfordulás, szögsebesség Centripetális gyorsulás Centripetális erő 1.3.4.2 Mechanikai rezgések Rezgőmozgás

203

Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis Rezgésidő, frekvencia Csillapított és csillapítatlan rezgések Rezgő rendszer energiája Szabadrezgés, kényszerrezgés Rezonancia Matematikai inga Lengésidő 1.3.4.3 Mechanikai hullámok (3.6, 3.7) Longitudinális, transzverzális hullám Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia Visszaverődés, törés jelensége, törvényei Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató Polarizáció Interferencia Elhajlás Állóhullám, duzzadóhely, csomópont Húrok Hangforrás, hanghullámok Hangerősség Hangmagasság Hangszín

204

Ultrahang, infrahang 1.4 Munka, energia Munkavégzés, munka Gyorsítási munka Emelési munka Súrlódási munka Energia, energiaváltozás (4.4) Mechanikai energia: Mozgási energia Rugalmassági energia Helyzeti energia Munkatétel Energiamegmaradás törvénye (2.5) Konzervatív erők munkája Teljesítmény Hatásfok (2.8) 1.5 A speciális relativitáselmélet elemei (→4.2) Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció A tömeg, tömegnövekedés 2. Termikus kölcsönhatások 2.1 Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Egyensúlyi állapot

205

Hőmérséklet, nyomás, térfogat Belső energia Anyagmennyiség, mól Avogadro törvénye (→4.1) 2.2 Hőtágulás Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása Folyadékok hőtágulása 2.3 Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Gay-Lussac I. és II. törvénye Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet Ideális gáz Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás 2.4 Az ideális gáz kinetikus modellje (→4.1) Hőmozgás 2.5 Energiamegmaradás hőtani folyamatokban (1.4) 2.5.1 Termikus, mechanikai kölcsönhatás Hőmennyiség, munkavégzés 2.5.2 A termodinamika I. főtétele zárt rendszer Belső energia Adiabatikus állapotváltozás

206

2.5.3 Körfolyamatok Perpetuum mobile 2.6 Kalorimetria Fajhő, mólhő, hőkapacitás Gázok fajhői 2.7 Halmazállapot-változások 2.7.1 Olvadás, fagyás Olvadáshő, olvadáspont 2.7.2 Párolgás, lecsapódás Párolgáshő Forrás, forráspont, forráshő Szublimáció Cseppfolyósíthatóság Telített és telítetlen gőz 2.7.3 Jég, víz, gőz A víz különleges fizikai tulajdonságai A levegő páratartalma Csapadékképződés 2.8 A termodinamika II. főtétele 2.8.1 Hőfolyamatok iránya Rendezettség, rendezetlenség Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok 2.8.2 Hőerőgépek (1.5, 4.4)

207

Hatásfok Másodfajú perpetuum mobile 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1 Elektromos mező 3.1.1 Elektrosztatikai alapjelenségek Kétféle elektromos töltés Vezetők és szigetelők Elektroszkóp Elektromos megosztás Coulomb-törvény A töltésmegmaradás törvénye 3.1.2 Az elektromos mező jellemzése Térerősség A szuperpozíció elve Erővonalak, -fluxus Feszültség Potenciál, ekvipotenciális felület Konzervatív mező (1.5) Homogén mező Földpotenciál 3.1.3 Töltések mozgása elektromos mezőben (1.2) 3.1.4 Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Töltések elhelyezkedése vezetőkön

208

Térerősség a vezetők belsejében és felületén Csúcshatás Az elektromos mező árnyékolása Földelés 3.1.5 Kondenzátorok Kapacitás Síkkondenzátor Permittivitás Feltöltött kondenzátor energiája 3.2. Egyenáram 3.2.1 Elektromos áramerősség Feszültségforrás, áramforrás Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség Áramerősség- és feszültségmérő műszerek 3.2.2 Ohm törvénye Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás Változtatható ellenállás Az ellenállás hőmérsékletfüggése Telepek soros, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása Az eredő ellenállás 3.2.3 Félvezetők Félvezető eszközök

209

3.2.4 Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Hő-, mágneses, vegyi hatás (4.2) Galvánelemek, akkumulátor 3.3 Az időben állandó mágneses mező 3.3.1 Mágneses alapjelenségek A dipólus fogalma Mágnesezhetőség A Föld mágneses mezeje Iránytű 3.3.2 A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor Indukcióvonalak, indukciófluxus 3.3.3 Az áram mágneses mezeje Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező Elektromágnes, vasmag Mágneses permeabilitás 3.3.4 Mágneses erőhatások A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő Lorentz-erő Részecskegyorsító berendezés (4.3)

210

3.4 Az időben változó mágneses mező 3.4.1 Az indukció alapjelensége Mozgási indukció Nyugalmi indukció Faraday-féle indukciós törvény Lenz törvénye (→1.4) Kölcsönös indukció Önindukció Tekercs mágneses energiája 3.4.2 A váltakozó áram A váltakozó áram fogalma Generátor, motor, dinamó Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás Fáziskésés, fázissietés 3.4.3 A váltakozó áram teljesítménye és munkája Hatásos teljesítmény Látszólagos teljesítmény Transzformátor 3.5 Elektromágneses hullámok 3.5.1 Az elektromágneses hullám fogalma Terjedési sebessége vákuumban

211

Az elektromágneses hullámok spektruma: rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak (2.9) Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott Thomson-képlet Csatolt rezgések, rezonancia Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok 3.6 A fény mint elektromágneses hullám 3.6.1 Terjedési tulajdonságok Fényforrás Fénynyaláb, fénysugár Fénysebesség 3.6.2 Hullámjelenségek A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény Prizma, planparalel lemez Abszolút és relatív törésmutató Teljes visszaverődés, határszög (száloptika) Diszperzió Színképek (4.2) Homogén és összetett színek Fényinterferencia, koherencia Fénypolarizáció, polárszűrő Fényelhajlás résen, rácson Lézerfény

212

3.6.3 A geometriai fénytani leképezés Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos) Síktükör Lapos gömbtükrök (homorú, domború) Vékony lencsék (gyűjtő, szóró) Fókusztávolság, dioptria Leképezési törvény Nagyítás Egyszerű nagyító Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső 3.6.4 A szem és a látás Rövidlátás, távollátás Szemüveg 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1 Az anyag szerkezete (→2.4) Atom Molekula Ion Elem Avogadro-szám (→2.1, 2.3) Relatív atomtömeg Atomi tömegegység 4.2 Az atom szerkezete

213

Elektron Elemi töltés Elektronburok Rutherford-féle atommodell Atommag 4.2.1 A kvantumfizika elemei Planck-formula Foton (energiakvantum) Fényelektromos jelenség Kilépési munka Fotocella (fényelem) Vonalas színkép (3.6, 5.2) Emissziós színkép Abszorpciós színkép Bohr-féle atommodell Energiaszintek Bohr-posztulátumok Alapállapot, gerjesztett állapot Ionizációs energia 4.2.2 Részecske- és hullámtermészet A fény mint részecske Tömeg-energia ekvivalencia (1.5) Az elektron hullámtermészete

214

de Broglie-hullámhossz Heisenberg-féle határozatlansági reláció 4.2.3 Az elektronburok szerkezete Fő- és mellékkvantumszám Pauli-féle kizárási elv Elektronhéj Kvantummechanikai atommodell 4.3 Az atommagban lejátszódó jelenségek 4.3.1 Az atommag összetétele Proton Neutron Nukleon Rendszám Tömegszám Izotóp Erős (nukleáris) kölcsönhatás Magerő Tömeghiány (1.5) Kötési energia Fajlagos kötési energia 4.3.2 Radioaktivitás Radioaktív bomlás α-, β-, γ-sugárzás

215

Magreakció Felezési idő Bomlási törvény Aktivitás Mesterséges radioaktivitás Sugárzásmérő detektorok 4.3.3 Maghasadás Hasadási reakció Hasadási termék Lassítás Láncreakció Hasadási energia Szabályozott láncreakció Atomreaktor Atomerőmű Atomenergia (2.8, 1.5) Szabályozatlan láncreakció Atombomba 4.3.4 Magfúzió A Nap energiája (5.2) Hidrogénbomba 4.4 Sugárvédelem Sugárterhelés

216

Háttérsugárzás Elnyelt sugárdózis Dózisegyenérték 4.5 Elemi részek Stabil és instabil részecske Neutrino Szétsugárzás-párkeltés 5. Gravitáció, csillagászat 5.1 A gravitációs mező Az általános tömegvonzás törvénye A bolygómozgás Kepler-törvényei (6.2) Súly és súlytalanság Nehézségi erő Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (1.5) Kozmikus sebességek 5.2 Csillagászat Fényév Vizsgálati módszerek, eszközök (4.2) Naprendszer Nap (4.4) Hold Üstökösök, meteoritok

217

A csillagok (4.4) A Tejútrendszer, galaxisok Az Ősrobbanás elmélete A táguló Univerzum 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg. 6.1 A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curiecsalád, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes. 6.2 Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet

218

Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer

219

TANTÁRGYI kerettantervek

220

A Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium nevelési programja és helyi tanterve

Recommend Documents