ÓZDI PETŐFI ÚTI- CSÉPÁNYI ÖSSZEVONT ÓVODA
Pedagógiai Programja
2013. augusztus 31.
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETŐ ...................................................................................................................... 2
I.
II. HELYZETELEMZÉS, TÖRVÉNYI HÁTTÉR ............................................................ 3 1. 2. III. 1. 2. 3. IV. V.
HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................... 4 TÖRVÉNYI HÁTTÉR ........................................................................................................ 10 GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, ÓVODÁNK CÉLJA .......................................... 11 GYERMEKKÉPÜNK ......................................................................................................... 11 ÓVODAKÉPÜNK ............................................................................................................. 12 ÓVODÁNK CÉLJA, FŐBB ALAPELVEI ............................................................................... 13 AZ ÓVODA KAPCSOLAT RENDSZERE ............................................................. 14 PETŐFI ÚTI ÓVODA ÉS DAMJANICH ÚTI TAGÓVODA MONTESSORI SZELLEMŰ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ............................................................. 20
VI.
CSÉPÁNYI-, SOMSÁLYI TAGÓVODA TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ................................................................................. 74
VII.
INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM ...................................................... 105
VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ................................................................................ 115
1
I.
BEVEZETŐ
Intézményünk az Ózdi Petőfi Úti-Csépányi Összevont Óvoda, mely Petőfi Úti Óvoda székhely intézményéből, a Csépányi Tagóvodából, a Damjanich Úti Tagóvodából és a Somsályi Tagóvodákból áll. A Petőfi Úti Óvoda és a Damjanich Úti Tagóvoda 1999. szeptember 01-től a Montessori szellemű óvodai nevelési programot adaptálta. 2012. szeptember 1-től kiegészült az intézmény a Csépányi- és Somsályi Tagóvodákkal, ahol a Tevékenység Központú Helyi Nevelési Program adaptációjával dolgoznak.
2
II.
HELYZETELEMZÉS, TÖRVÉNYI HÁTTÉR
Szervezeti struktúra
Intézményvezető
Óvodavezető helyettes
Tagóvodavezetők
Pedagógiai asszisztensek
Óvónők
Óvónők
Konyhai alkalmazottak
Dajkák
Dajkák
3
Konyhai alkalmazottak
1. Helyzetelemzés 1.1. A Petőfi Úti Óvoda bemutatása Óvodánk 1976-ban épült, Ózd kertvárosi környezetében. Az akkor három csoportra tervezett óvoda, már a nyitás pillanatában kicsinek bizonyult, így a szolgálati lakásnak szánt épületrészt alakították át és négy csoporttal nyithatta meg kapuit. Ez a csoportszoba jóval a megengedett légköbméter alatt marad, de ez is 25 férőhellyel üzemel. A 2013-as évben a START munkának köszönhetően az óvoda épülete nagymértékben megújult. Csoportok és kiszolgáló helyiségek festése, laminálása, gyerekmosdók és öltözők teljes körű felújítása. Óvodánk jelen pillanatban is 4 csoporttal működik, a férőhelyek száma 100 fő, kihasználtságunk 90 % körül mozog.
Óvodánk befogadó körzete igen nagy (Uraj, Susa is) ezért magas a gyereklétszám. Mivel a gyerekek egy része busszal jár és sok a dolgozó szülő, így a nyitva tartás ehhez alkalmazkodik.
4
A gyermekek széles skálájú családi környezetből kerülnek hozzánk. A tehetséggondozás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fordítanunk a felzárkóztatásra, ugyanis a városra jellemző elszegényedés és aluliskolázottság arányának növekedése a mi körzetünket sem kerüli el. Az elmúlt évek során rohamosan nő az ingerszegény környezetből érkező gyerekek száma. Az ő felzárkóztatásuk, esélyegyenlőségük megteremtése illetve beillesztésük az eddigitől eltérő, másfajta feladatokat is ró a nevelőtestületre. Hatalmas a rendelkezésre álló udvar, ahol a gyerekek mozgásigényének kielégítése, mozgáskultúrájának fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés folyik. Beépített játékai többnyire elavultak, egy részük már lebontásra került. A Derűs Gyermekkor Óvodai Alapítvány támogatásával 2007.-ben beépítésre került egy korszerű, a szabványoknak megfelelő többfunkciós mászóka. Az óvoda udvarának parkosítása folyamatos társadalmi, és szülői összefogással folyik. A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázatból kívánjuk bővíteni az udvari játékeszközöket 4 db rugós játékkal. Óvodánkban főzőkonyha üzemel, amelyet 2013 nyarán teljesen felújítottak, korszerűsítettek, így a gyerekek étrendjének összeállításánál maximálisan megvalósul az egészséges életmódra nevelés sarkalatos pontja, a helyes táplálkozás. 1.2. A Damjanich Úti Óvoda bemutatása 1989-ben került kialakításra két csoporttal egy korábban bölcsődeként üzemelő, feltehetően több mint száz éves épületben. Az udvara évtizedes gesztenye és hársfák árnyékában meghúzódó hangulatos gyermekparadicsom. 2007-ben az Óvodai Alapítványunk segítségével itt is telepítésre került egy kisebb méretű többfunkciós mászóka. Kerítését 2003-ban sikerült felújítani, eredeti szépségét jól megőrizve. A 2013-as év nyarán komolyabb felújítási munkálatokat végeztek a régi épületen: a gyermekmosdó, a konyha, a csoportszobák laminálása tette komfortosabbá a környezetet. Állagmegóvás érdekében pedig, a nyár folyamán a csatornázás és tetőszerkezet egy részének megújítása valósult meg. A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázat keretén belül új eszközök beszerzésére (Montessori- és egyéb játékok, informatikai eszközök) és gyerekbútorok, illetve fektetők cseréjére kerül sor. Az udvari játék tartalmasabbá tételéhez új játékeszközök beszerzésére is lehetőség nyílik. 5
1.3. A Csépányi Óvoda bemutatása Óvodánk 1850-ben épült, Ózd kertvárosi környezetében.1945 előtt földbirtokos majd bányatulajdonos lakóépülete volt. 1945 után tömegszervezetek kaptak elhelyezést az épületben, nyaranként pedig nyári napközi. 1947-től egy csoporttal és egy óvónővel félnapos óvodaként működött, tavasztól őszig idény napközivel. 1970-ben átalakítás korszerűsítés történt, az épületben levő szolgálati lakást megszüntették az óvodai csoportok száma kettő lett, 2 óvónő foglalkoztatásával. 1976-ban a harmadik helyiséget is megkapta az óvoda. Toldással gyermeköltözők készültek, ettől az időtől 3 csoporttal és 6 óvónővel működik. 1992-1996-ig 2 csoportos óvodaként, majd 1996. március 1-vel újból 3 csoportra bővül. 2007-ben az óvoda megkapta a szomszéd telken lévő épületet, amelyet fejlesztő szobává alakítottunk. Csoportjaink megfelelő mennyiségű eszközzel vannak felszerelve, de a magasabb színvonalú nevelőmunkához még több eszközre volna szükség. Már 3. éve sikeresen veszünk részt az IPR pályázatban, amely lehetővé tette a fejlesztő eszközök, szakkönyvek bővítését. Hatalmas a rendelkezésre álló udvar, ahol a gyerekek mozgásigényének kielégítése, mozgáskultúrájának fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés folyik. A Csépányi Óvodás gyerekek Alapítvány támogatásával 2008.-ban beépítésre került egy korszerű, a szabványoknak megfelelő többfunkciós mászóka. A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázatból kívánjuk bővíteni az udvari játékeszközöket. Óvodánkban 2003-ig főzőkonyha üzemelt, majd ettől az időponttól kezdve a Központi konyha állítja össze a gyermekeink étrendjét. 2005-ben átalakítás történt, a főzőkonyha megszűnése miatt feleslegessé vált helyiségek helyére gazdasági iroda, öltöző és orvosi szoba épült. 2008-tól folyamatos felújítások történtek, új kerítés, gyermek ebédlő járólapozása, udvari lépcsőzet felújítása, az udvar egy részének térburkolóval való borítása, az öltöző felújítása, járólapozása, a konyha felújítása, a 3 csoportszoba, a vezetői iroda, a gazdasági iroda laminált padlózása.
6
1.4. A Somsályi Óvoda bemutatása A Somsályi Tagóvoda Ózd város kertvárosi részében, egy peremkerületben található. Festői, egészséges, zajmentes természeti környezetben. Hatalmas udvara zömmel zöld-, fás/füves terület, amit a tavasszal telepített 47 db tuja tesz még szebbé, biztonságosabbá pedig, a nyáron megújult járda, és a tavaly épített kerítés. Az udvar kitágítja a teret, segíti a környezettudatos magatartás megalapozását, és akadálytalanul biztosítja a mozgás sokféle formáját a kis óvodások részére. Az óvoda épülete 1930-ban épült. Bányatiszti lakásként adták át, de 1942 óta óvodaként működik. A méretes épületben az óvodásoknak minden feltétel biztosítva van a kor követelményeihez és a helyi adottságokhoz mérten. Továbbá a régi épület folyamatosan megújul (új a gyermekmosdó, és teljes beltéri festés volt nyáron). A bánya bezárása után (1989) a településen élők egyre inkább elszegényedtek, az ott lakó dolgozó lakosság elvándorolt olyan városokba, ahol munkát találtak. Somsályra a megüresedett házakba jobbára aluliskolázott, mélyszegénységben élő, zömmel kisebbséghez tartozó sokgyermekes családok költöztek. Ezek a gyermekek járnak most az egycsoportos óvodába, ahol a kihasználtság folyamatosan 125% felett van. Pedagógusaink és azok segítői fokozott felelősséggel munkálkodnak a kisgyermekek minél hatékonyabb fejlesztésén, integrálásán. Helyi adottságokat szem előtt tartva hangsúlyos az érzelmi, erkölcsi nevelés, szocializáció biztosítása. Kiemelt jelentőséggel bírnak a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységek; tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek magas arányára (90% feletti). Integrált Pedagógiai Programunkat 2009.-ben dolgoztuk ki, amit azóta is alkalmazunk. Az IPR pályázat és a helyi képviselő támogatásával az eszköz- és játékellátottságunk gazdag.
7
Óvodánknak a Varázs Szivárványsziget fantázianevet adtuk 1999-ben, amit azóta is használunk, és testhezállónak tartunk; mivel hisszük és valljuk, hogy ezen Óvoda az elszegényedett falu kiemelkedő színes foltja, a családok segítője, és a többségi társadalom integráló színtere, ahová a szülők bizalommal hozzák csemetéiket, és a kisgyermekek örömmel járnak.
1.5. Humánerőforrás Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 38 fő
Az óvodák alkalmazottai (főben kifejezve)
Petőfi
Úti
Óvoda Damjanich Úti Óvoda Csépány Úti Óvoda Somsályi Óvoda
Konyhai
Dajka
Szakács/főzőnő
9
4
1
1
-
1
4
2
-
1
-
-
6
3
-
1
-
1
2
1
-
-
-
kisegítő
1 (6 órás)
Óvodatitkár
Pedagógia
Óvónő
asszisztens
A nevelési feladatok ellátását 21 fős nevelőtestület végzi, melynek tagjai jól képzettek, nyitottak innovatívak. A folyamatban lévő pályázatból is ezt az irányvonalat kívánjuk folytatni. Az intézmény valamennyi dolgozója a munkaköréhez szükséges szakképesítéssel rendelkezik. Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.
8
1.6. A gyermekcsoportok mutatói Csoportok száma
Férőhelyek száma
Petőfi Úti Óvoda
4
100
Damjanich Úti Óvoda
2
50
Csépány Úti Óvoda
3
75
Somsályi Óvoda
1
25
Csoportjaink viszonylag jól felszereltek, a folyamatos megújulást költségvetésből és pályázatokból igyekszünk biztosítani, meg kell azonban állapítani, hogy a pályázatok sikere nélkül nem tudnánk ezt a szintet tartani.
9
2. Törvényi háttér
Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 116)2012.(VII.19) határozatával a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 9. paragrafus (4) bekezdése, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 37. paragrafus (5) bekezdés, 102 par. (2) bekezdés, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. Törvény 8. par. (1) bekezdés b.) pontja, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368)2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet alapján módosította az egyesített intézmény négy óvodájának Alapító Okiratát - 162/2013.(VI.20.). Az összevont intézmény nevelőtestülete a 20) 2012. (VIII.31.) EMMI rendelete és 363/2012.(XII.17.) Korm. Rendelet, a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 alapján felülvizsgálta és annak megfelelően átdolgozta az óvodák programját. A pedagógiai programok átdolgozását az intézményi összevonások és a törvényi változások indokolták.
10
III.
GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP, ÓVODÁNK CÉLJA
1. Gyermekképünk Minden gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény, egyénenként változó testi és lelki szükségletekkel. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó, ezért nevelőtestületünk tervszerű és tudatos munkával, magas szintű pedagógiai kultúrával igyekszik az egészséges és biztonságos környezetet megteremteni. A kölcsönös megértés és szeretet, az interakciók, önmaguk és egymás megismerése, közös élmények eredményeképpen alakuljon ki harmonikus gyermekközösség. Legyenek nyitottak, érdeklődők, jól és megfelelően kommunikáljanak. Magatartásuk és viselkedéskultúrájuk legyen koruknak megfelelően fejlett, legyenek udvariasak és illemtudók. Legyenek érzelmileg gazdagok, érzelmeiket legyenek képesek megfelelő módon kifejezni. Legyenek boldog gyerekek. A négy intézményegység pedagógiai elvei, eszközrendszere és módszerei megkönnyítik a Hátrányos Helyzetű, Halmozottan Hátrányos Helyzetű, más népcsoporthoz tartozó, kisebbségi, vagy idegen anyanyelvű gyermekek befogadását, ezzel megvalósítva az egyenlő hozzáférés, valamint a multikulturális nevelés elveit. Óvodai nevelésünk biztosítja a gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Már egészen kisgyermekkorban tapasztalhatják, hogy minden kisgyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy honnan érkezik, mindenkiben van valami szeretnivaló, mindenkitől lehet valamit tanulni.
11
2. Óvodaképünk Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Ezt egészíti ki az óvoda, amely a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. Óvodai nevelésünk minden esetben gyermekközpontú, személyiségközpontú, befogadó. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezze, hátrányos megkülönböztetésben nem lehet része. A gyermeket megilleti jogainak érvényre juttatása, a gondoskodás, emberi méltóságának tiszteletben tartása, megbecsülése, érdekeinek védelme és figyelembe vétele minden helyzetben. Az óvoda a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására törekszik, biztosítva az óvodai neveléshez való egyenlő hozzáférés lehetőségét. Az óvodai nevelés segítse a gyermeki személyiség fejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibontakozását, fejlesztését, hátrányok csökkentését, a tehetséggondozást, az életkori sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is. Minden gyermeket saját képességeihez, személyiségéhez, szükségleteihez mérten fejlesztünk, törekedve arra, hogy önmagához képest fejlődjön. Az óvodai nevelés sajátos eszközeivel törekszünk az esélyegyenlőség biztosítására, a hozott hátrányok kompenzálására, a különbözőségek elfogadására. Biztosítjuk a nevelés során az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az integráció lehetőségét. Törekszünk a környezettudatos magatartás kialakítására. Törekvésünk - megfelelő tárgyi környezetben, modellértékű személyi feltételek biztosításával- a gyermeki szükségletek kielégítése, a nyugodt, derűs, családias biztonságot nyújtó óvodai légkör megteremtése, amelyben a mással nem helyettesíthető gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Nevelőmunkánkat tudatosan, de nem mereven tervezzük, rugalmasan követjük a szabad játéktevékenységen keresztül, gondoskodunk az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről. A már kialakult pedagógiai értékeket igyekszünk megőrizni. Nevelőmunkánkban biztosítjuk az innovatív pedagógiai törekvések érvényesülését a gyermek érdekeinek és a helyi sajátosságoknak a figyelembe vételével.
12
Az óvoda életét áthatja a szépség és szeretet. A tudás forrása nem elsősorban a pedagógus, hanem a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. Olyan környezetet kell kialakítani a gyermekek körül, amelynek felszereltsége biztosítja örömteli játékát, fejlesztését, ismeretszerzését szabadon választott játékos tevékenysége által. Óvodai nevelésünk tegye lehetővé a rugalmas iskolakezdést a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodva illetve a szülő kérését figyelembe véve. A törvény adta lehetőség kihasználásával, mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva!
3. Óvodánk célja, főbb alapelvei Pedagógiánk az óvodai környezet kialakításával és befogadó nevelői magatartásunk minden mozzanatával a gyermeki személyiség egészének fejlesztésére törekszik. Célunk nyugodt, békés légkörben, egymással toleráns, segítőkész, tevékeny gyermekek nevelése, akik szívesen járnak óvodába, tisztelik az őket körülvevő felnőtteket, bizalommal fordulnak hozzájuk. A pedagógus magatartásával és a környezettel biztosítsa az egészséges életvitelt, a gyermekek szocializációját, képességeik differenciált fejlesztését, érzelemviláguk gazdagítását, a szép iránti vonzalmuk kialakítását. A tehetségek kibontakoztatása, a hátrányos helyzetekből adódó esetleges különbségek csökkentése is fontos feladat. Célunk, hogy a Hátrányos Helyzetű és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek esetében az egyenlő bánásmód elve érvényesüljön. Minden gyermekben fel kell fedezni a jót, szeretni valót. A másság elfogadására és a toleranciára nevelés, valamint az önállóságra, a kreativitásra, a problémák megoldására nevelés kiemelt helyen szerepelnek a programban. Montessori egyik alapelve: "Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!" érvényesüljön. A szeretet, a kölcsönös bizalom hassa át az óvodai élet egészét. Meggyőződésünk, hogy a gyermekek saját tapasztalataik alapján jutnak a tudáshoz. Ezért életüket úgy szervezzük meg, olyan játékokat, eszközöket bocsátunk a rendelkezésükre, ame-
13
lyekkel önállóan manipulálva megszerzik a mindennapi lét tevékenységeihez, önmaguk ellátásához szükséges ügyességet. Saját tapasztalataik alapján rájönnek az összefüggésekre, és ezzel megalapozzák az elvont gondolkodást. Arra törekszünk, hogy a gyermekek környezetében minden szép, esztétikus legyen. Biztosítsuk minden fajta játéktevékenység megvalósulásának feltételeit. Teremtsük meg annak lehetőségét, hogy ismerjék fel a természet szépségeit, leljék örömüket a dalolásban, zenehallgatásban, a művészi alkotásokban. Tanulják meg szeretni és védeni a természetet, az állatok és növények ápolását, gondozását, ezek fontosságát. Az egészséges életmód, táplálkozás és szokások kialakítása, a testi erőnlét fejlesztése az egyéni adottságok figyelembevételével folyamatos. A gyermekek napirendjének kialakításánál a gyermeki szabadság érvényesülését tartjuk szem előtt, így a délelőtt a szabadon választott játéktevékenységekkel gazdagon telik el. Az óvodai nevelés során törekszünk arra, hogy a gyermekek olyan képességek birtokába jussanak, amelyek alkalmassá teszik őket az iskolai élet megkezdésére. Célunk a békés, tevékeny, nyitott gyermekközösségek kialakítása, a képességek differenciált fejlesztése, érzelmekben gazdag, önálló, segítőkész gyermekek nevelése, akikből majd kiegyensúlyozott, kreatív, toleráns, humánus, a társadalomban helytálló, boldog emberek válhatnak.
IV.
AZ ÓVODA KAPCSOLAT RENDSZERE
1. Kapcsolat a családdal Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. A családdal való folyamatos kapcsolattartásnak, a személyiségre döntően ható nevelői eljárások egyeztetésének, az együttnevelésnek a nevelőmunka szerves részévé kell válnia. Az azonos elvárások biztonságot nyújtanak. A családban kezdődik a gyermek személyiségfejlődése és a családi háttér szerepe később sem csökken. A szülő tud legtöbbet gyermekéről, az óvónő
14
viszont szaktudásával, tapasztalatával segítséget tud adni a gyermekek fejlesztéséhez. A hatékony munka érdekében szükséges a szülők rendszeres tájékoztatása, informálása az óvoda munkájáról, terveiről, gyermekeik egyéni fejlődéséről. Bizonyos esetekben a szülők szemléletformálása is elengedhetetlenül szükséges. Megismertetjük a szülőkkel óvodai pedagógiai programunkat. Elveink, módszereink ismertetésével nyerjük meg bizalmukat, hogy nyugodt szívvel bízzák ránk gyermekeiket. A folyamatos kapcsolattartás lehetőséget ad arra, hogy a szülő is elmondhassa mi az elképzelése, mit szeretne gyermekének biztosítani, mit vár el óvodánktól. Rugalmasan alkalmazkodunk a gyermek és a család igényeihez pedagógiai tapasztalataink, szaktudásunk szerint. Közös programokat szervezünk, így jobban megismerkedhetünk egymással és betekinthetnek az óvoda életébe.
Ennek érdekében a nyitottságot az alábbi formákban biztosítjuk: -
Óvodai pedagógiai programunk közzétételével;
-
Szülői értekezletek évente 3-4 alkalommal;
-
Játszódélutánok szervezésével, ahol együtt játszhatnak gyermekeikkel, megismerhetik a különböző játékeszközöket és a csoport szokásrendszerét.
-
Fogadóórák igény szerint, időpont előzetes egyeztetésével;
-
Hagyományainkhoz igazodva az ünnepek előkészületeibe, lebonyolításába bevonjuk a szülőket;
-
Képviselőik a gyermekeket érintő kérdésekben a nevelőtestületi döntések előkészítésénél tanácskozási joggal vesznek részt;
-
A család bevonása az óvoda életébe /pl. szülők-nagyszülők foglakozásának bemutatása, ünnepi készülődés közösen, barkácsolás, csecsemőgondozás, stb./
-
A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázat lehetőségét kihasználva bővítjük a közös rendezvényeket 2 családi nappal. Gyereknap, Őszi vigadalom.
2. Intézményen belüli kapcsolattartás
-
A nevelőtestületi értekezletek, a team munkák (pályázati team létrehozása), az értekezletek segítik a dogozók szakmai fejlődését.
15
-
Az intézményben folyó szakmai munka során folyamatos fejlődésre törekszünk, pályázaton elsajátítottak átadása.
-
rendszeres hospitálással, esetmegbeszélésekkel biztosítjuk a színvonalas nevelőmunka feltételeinek megteremtését.
-
Az intézmény dolgozói közötti kapcsolatok elmélyítését közös kirándulások, névnapok és színházlátogatások szervezésével próbáljuk mélyíteni, és tartalmasabbá tenni.
3.Óvodák közötti kapcsolatok: -
A szervezeti kultúra fejlesztése érdekében szoros kapcsolat kialakítására és fenntartására törekszünk a városban működő többi óvodával.
-
Szakmai napok alkalmával ellátogatunk más intézménybe, ahol betekintést kapunk egymás munkájába, ezzel is segítjük a szakmai fejlődést, a szakmai munka színvonalának emelését.(pályázaton tanultak alkalmazása)
4. Kapcsolat a bölcsődével A bölcsődéből hozzánk kerülő gyermekek zökkenőmentes beilleszkedése érdekében meglátogatjuk leendő óvodásainkat. Szerencsés esetben a nagyobb testvér már ide járt, így a kicsinek könnyebb a helyzete, mert már ismeri az óvoda dolgozóit, testvére barátai közül is sokakat. Igény szerint szülői tájékoztatót tartunk a bölcsődés gyermekek szülei részére.
5. Az óvoda kapcsolata az iskolával és a Klebersberg Intézményfenntartó Központtal Az iskola és az óvoda között olyan kapcsolatra van szükség, amely megkönnyíti a 6-7 évesek számára a zökkenőmentes átmenetet, az óvónők számára pedig lehetővé teszi az után követést. A szülők változó igényei miatt nehéz a kapcsolattartás valamennyi iskolával, de a szomszédságban lévő iskolával a tartalmas kapcsolat kialakítására törekszünk. Átmenetet támogató kapcsolattartás formái: tanulási alapkészségek megalapozása (szociális, értelmi, testi, kommunikációs képességek),
16
kölcsönös látogatás a leendő elsősök megismerésére intézményi hospitálás óvónő-tanítónő részvételével nevelési programok megismerése óvónő-tanítónő tapasztalatcseréje a gyermekek fejlődéséről szakmai együttműködés kezdeményezése a nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében. közös programok szervezése közös tájékoztató szülői értekezlet tartása az iskolába lépés előtt a gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében. Szeretnénk az elsős gyermekek iskolai beilleszkedéséről visszajelzést kérni kérdőív segítségével. 6. Kapcsolat a Gyermekjóléti Intézmény Gyermekjóléti Központtal Rendszeres konzultáció a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek esetében; Szükség szerint intézkedésbe bevonás, amennyiben az óvoda erejét meghaladja az adott eset megoldása; Közös prevenciós tevékenység, a jelzőrendszer működtetése. 7. A fenntartóval való kapcsolattartás 7.1. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos. Elsősorban a következő területekre terjed ki: -
az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
-
az intézmény tevékenységi körének módosítására,
-
az intézmény nevének megállapítására,
-
az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
-
az intézmény ellenőrzésére
7.2. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti: - az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében amennyiben szükséges.
17
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: -
szóbeli tájékoztatás
-
írásbeli beszámoló
-
egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
-
a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
-
speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
Külső intézményértékelési mechanizmus működtetése Az intézmény értékelési rendszer célja
A tartalmi szabályozás különböző szintjein kijelölt nevelési és oktatásfejlesztési célok megvalósulásának értékelése, és az eredmények rendszeres visszajelzése
Az intézmények eredményességének és hatékonyságának értékelése
Az információk, adatok gyűjtésével a tervezés támogatása
A szakmai elszámoltathatóság érvényesülésének biztosítása
A fenntartói értékelés feladatai
Az intézmények ellenőrzése o Ellenőrzi a működés törvényességét, a gazdálkodás jogszerűségét o Ellenőrzi a szakmai feladatok ellátását o Ellenőrzi a szükséges tárgyi és humán feltételek meglétét o Ellenőrzi az intézményvezető teljesítményét o Ellenőrzi a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet
Az intézmények értékelésének területei o
Az intézményi pedagógiai munka eredményességének értékelése
Beszámoló készítése az éves munkaterv megvalósításáról a tanév végén
o
A pedagógiai program céljainak megvalósulása
o
Az intézményi működés értékelése (szervezeti működés, erőforrás gazdálkodás)
18
o
Partnerek elégedettségének mérése
Kérdőívek, interjúk készítése
8. Az óvoda egyéb kapcsolatai Tartalmilag megfelelő kapcsolatot tartunk fenn oktató-nevelő munkánk színvonalának fenntartása és emelése érdekében. szakmai szolgáltatókkal: -
Pedagógiai Szakszolgálattal,
-
Megyei Szakértői Bizottság, az egészségügyi szakszolgálattal (orvos, védőnő) az egyházakkal egyesületekkel, alapítványokkal
Figyeljük a művelődési házak, könyvtárak programjait, s ha olyan programot szerveznek, melyekben az óvodás gyermek jól érezheti magát, megszervezzük a gyermekek részvételét. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a megjelenő pályázatokat (rajz, kézműves, stb.), melyekre gyermekeinket rendszeresen benevezzük. Ezzel is biztosítjuk a tehetséggondozást és a lehető legtöbb sikerélményt a gyerekek számára.
19
V. PETŐFI ÚTI ÓVODA ÉS DAMJANICH ÚTI TAGÓVODA
MONTESSORI SZELLEMŰ PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013. augusztus 31.
20
TARTALOMJEGYZÉK
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI ....................................................................... 22
I. 1. 2. 3.
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA FELKÉSZÍTÉS A MINDENNAPI ÉLET FELADATAIRA . ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS.............................................................. 26 AZ ANYANYELVI-, ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA......................... 29
II. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI ............................................ 33 1. 2. 3. III.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK ................................................................................................. 33 TÁRGYI FELTÉTELEK ..................................................................................................... 34 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE ................................................................................ 34 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI .................................................................................... 36
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. IV. V.
A JÁTÉK......................................................................................................................... 36 MOZGÁS ........................................................................................................................ 40 VERSELÉS, MESÉLÉS ...................................................................................................... 43 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC................................................................. 46 RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA.............................................................................. 47 KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE ....................................................................... 48 MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................... 60 TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ........................................................... 62 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ................................. 63 AZ ÓVODÁS GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZERE ........ 65
VI.
AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE ..................................................................................................... 68
VII.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI............................................................ 70
21
I.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: -
az egészséges életmód alakítása
-
az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés;
-
az anyanyelvi, -értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
1. Az egészséges életmód alakítása felkészítés a mindennapi élet feladataira A gondozási feladatoknál különösen fontos figyelembe venni a gyermek egyéni helyzetét, szükségletét, életkori sajátosságait, otthoni szokásait, stb. Nemcsak jól kell ismernünk ehhez a gyermeket, hanem meg kell teremteni gondozás közben is a szoros kapcsolatot, a testi kontaktus örömét, a testközelség pozitív élményét. A befogadáshoz és a beilleszkedéshez az óvoda minden dolgozójának optimális segítséget kell nyújtania. Sok esetben a vegyes életkorból adódóan ezt a folyamatot a gyermekek is tudják gyorsítani, pl. a kisebbeket segítik a nagyok. A csoportban kialakított nyugodt, derűs légkör, a kiegyensúlyozott élettempó és életritmus elősegíti az önmagukkal kapcsolatos gondozási feladatok önálló végrehajtását. Ehhez kapcsolódik a tisztaság igényének kialakítása. Gondozáson belül különösen fontos az óvónő és a dajka szeretetteljes, mintát nyújtó magatartása. Pl. hajának elsimításában vagy egy kabát felsegítésében is a gondoskodás és szeretet megnyilvánulását kell éreznie minden gyermeknek. Az egészséges életmódra nevelés áthatja az óvodai élet valamennyi mozzanatát. Figyelembe véve a gyermekek mozgásigényét, lehetővé tesszük, hogy óvodásaink a különböző tevékenységeket a számukra legkellemesebb testhelyzetben végezzék. Pl. rajzolhatnak, rakosgathatnak, könyveket nézegethetnek guggolva, fekve, stb. Nem kell sokáig egy helyben vagy szótlanul lenniük, bármikor helyet változtathatnak, beszélgethetnek.
22
Rászoktatjuk az óvodásokat a halk beszédre a bútorok vagy egyéb tárgyak minél kisebb zajjal járó mozgatására. Ezzel elérjük, hogy ne terhelje a gyermekeket felesleges zajártalom. Az óvoda dolgozói is mindig halkan szóljanak mindenkihez! Megtanítjuk a gyermekeket, hogy ha a kezük piszkos lesz, maguktól menjenek kezet mosni, valamint minden WC-használat után és étkezés előtt. A gondozás folyamán nagyon fontos Montessori önállóságra neveléssel kapcsolatos elveinek követése, a segítségnyújtás megfelelő időpontja és mértéke. Vegyük észre a gyermekek legkisebb fejlődését, sikerét ezen a téren is, és örüljünk velük. A mindennapi élet - így az egészséges életmódra nevelés - során is be kell tartanunk Montessori bemutatásra vonatkozó elveit: pl.: a kézmosást, a kabát begombolását nagyon kidolgozott szép mozdulatokkal mutathatjuk be, nem kell sokat magyarázni. Ha egy gyermek valamit nem jól csinál, nem marasztaljuk el, hanem az ügyetlenü1 végzett műveletet újra bemutatjuk. Alkalmazzuk a Montessori által kidolgozott sajátos eszközöket az öltözködés mozzanatainak játékos elsajátítására: a gombolás, fűzés, kötés, stb. gyakorlását lehetővé tevő keretek. Ezekkel játékosan ügyesítik kezüket és tanulnak meg önállóan öltözködni. Megtanítjuk a gyermekeket, hogy minden olyan esetben, mely szükségessé teszi a tükör előtt saját fésűjükkel fésülködjenek meg és ellenőrizzék, hogy rendben van-e ruházatuk. Az egészséges életmódra nevelésnek fontos része a helyes és kultúrált étkezés. Biztosítsuk a tányérváltást, a megfelelő evőeszközöket, szalvétát, az ízléses terítést. A helyi szokásoktól és lehetőségektől függően alkalmazzuk az önkiszolgálást, illetve a napos-rendszert Az étkezések akár folyamatosan történnek, akár csoportosan, az óvónőnek mindig figyelnie kell minden egyes gyermek fogyasztását. Észre kell venni a gyermekek különböző adottságait, ízlését, adott állapotát. Egyszerre csak kis ételmennyiséget tegyünk a gyermekek tányérjára, ha azt elfogyasztották, kapjanak újra. Szoktassuk meg a gyermekeket is arra, hogy egyszerre csak kis mennyiséget vegyenek a tálból. Nem kell minden gyermeknek ugyanannyit enni. Sose kényszerítsük a gyermekeket valaminek az elfogyasztására, ha azt soknak találják, vagy nem ízlik nekik. A gyermekek az óvodában bármikor ihassanak vizet. Az étkezés esztétikája és hangulata növeli az evés élvezetét.
23
Az óvodás gyermekek alvásigénye nagyon különböző. Ha szükséges, tegyük lehetővé, hogy a korán óvodába érkező gyermekek lepihenhessenek. Ebéd után minden gyermek feküdjön le, de aki nem tud aludni fekve, nézegethessen könyvet, képeket. Az évszaknak és időjárásnak megfelelően a gyermekek minél több időt töltsenek szabad levegőn. Figyeljünk arra, hogy az időjárásnak megfelelően legyenek öltözve és öltözetük a szabad mozgásban ne akadályozza őket. Gondoskodjunk arról, hogy óvodásaink a szabadban minél többet mozogjanak és idejüket egészséges játékkal vagy egyéb hasznos tevékenységgel töltsék. Környezeti nevelőmunkánkat megfelelő alapelvek és módszerek szerint végezve a gyermekek alkalmasak és képesek lesznek környezetbarát, környezettudatos életmódra, melynek jellemzői a ráeszmélés, a nyitottság, az ismeretek gyarapítása, a készségek és a képességek fejlesztése, pozitív érzelmi viszonyulások kialakítása, a valódi értékek felismerése és megbecsülése. Biztosítsuk a mindennapos testnevelést! Figyelemmel kell kísérnünk a gyermekek minden apró megnyilvánulását, a betegség legkisebb jelére is fel kell figyelnünk, és tegyük meg a megfelelő intézkedéseket. Óvodánkban az az elv érvényesüljön, hogy a gyermekek minél több teendőt önállóan végezzenek el. Vonatkozik ez az öltözködésre, környezetük rendben és tisztán tartására, étkezesükre, stb. Több feladat van, amelyet a mindennapi élet során nehéz elsajátítani, ezért Montessori olyan eszközöket dolgozott ki, amelyekkel a gyermekek vidáman játszva megszerezhetik ezeket a képességeket. Sokan úgy gondolják, hogy az a helyes és természetes, ha az öltözködés mozzanatait öltözködés közben tanulják meg a gyermekek. A valóság az, hogy a felnőttek nem tudjak kivárni, míg a kisgyermekek cipőjüket befűzik, vagy kabátjukat begombolják. A gyermekeknek mindez problémát jelent, gyakorlásuk a probléma megoldásával egyidejűleg jó játékot is. A gyakorlást segítik a keretek. Egy fakeret szélére textilanyagot szegeznek, amely középen ketté van vágva, és különbözőképpen kell a két részt egymáshoz illeszteni. Vannak gombokkal, kapcsokkal, cipzárral, szalaggal, szíjakkal, cipőfűzővel ellátott keretek. A pedagógus elővesz egy keretet és nagyon nyugodt, pontos mozdulatokkal mutatja be a gyermekeknek az összeillesztés módját: a gombolást, masni-kötést, stb.
24
Bármikor elővehetik a gyermekek a kereteket is és játszhatnak velük. Ez a foglalatosság nagy koncentrációt kíván és komoly sikerélményt jelent, ha mar jól tudják csinálni. Szívesen veszik elő újra és újra, elmélyedten és derűsen foglalkoznak velük. Az önállóságra nevelés eszközei a víz öntögető játékok is. A gyermekek nagyon szeretnek „vizezni”, öntögetni. Kis tálcákon különböző összeállításban biztosítjuk számukra az öntögetést. Ez a tevékenység is nagy koncentrációt kíván meg a gyermekektől, ügyesíti kezüket, és sikeres teljesítése öröm számukra egyidejűleg tapasztalatokat szereznek a folyadékok tulajdonságairól, a térfogatuk és alakzatuk változásairól. Mindig teszünk kis szivacsot is a tálcára, hogy ha a víz melléfolyna, vagy lecseppenne, maguk tudják azt felitatni. Kisgyermekeknek nemcsak a vízöntögetés, hanem más anyagok öntögetése vagy valamilyen eszközzel, szerszámmal az anyag átvitele egyik edényből a másikba is sajátos problémát jelent. A kanalazás, a csipesz használta sem könnyű. Figyelmet, ügyességet igényel ez a tevékenység. Gyakran előfordul, hogy egymás mellett két gyerek öntöget, majd kicserélik egymással eszközeiket, és úgy játszanak tovább. A mindennapi élet tevékenységeinek gyakorlása pontosságra, figyelemre, koncentrációra, rendszeretetre nevel, ügyesíti a kezüket abban a korban, amikor még nagyon hajlékony, plasztikus. Megtanulnak ezek alatt is odafigyelni egymásra, kivárni egymást. Legfőbb törekvésünk, hogy a reánk bízott kisgyermekek egész személyisége kiegyensúlyozottan, harmonikusan, egészségesen fejlődjön. Ezért nem engedünk olyan igénynek, mely a gyerekek életkori sajátosságait figyelmen kívül hagyva túlterhelné őket. Megfelelő szakemberek bevonásával kívánjuk elérni – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátását. Az egészséges életmód, az egészséges életvitel megalapozása érdekében minden évben biztosítjuk az 5-6-7 éves korosztálynak a vízhez szoktatás, úszásoktatás lehetőségét. Megfelelő szakember bevonásával, óvónői jelenléttel.
25
2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés A Montessori pedagógia alapja - amelyhez hasonlót szinte minden, a maga idejében progreszszív pedagógia tartalmaz - a gyermekbe vetett bizalom. A gyermekben meg van a cselekvésnek, a világ megismerésének vágya. Montessori meggyőződése, hogy a gyermek a saját tevékenysége, saját tapasztalatai által tanul. Itt nem csupán az ismeretszerzésre kell gondolnunk, hanem szociális tanulásra is. A gyermekek a gyakorlatban sajátítják el az együttélés, az egészséges életmód, a környezet védelmének a szabályait, a jó szokásokat, a rend szeretetét. Fontos a gyermek függetlenségének biztosítása. Ez akkor lehetséges, ha megtanulja önmagát ellátni. A gyermekek közötti kapcsolatokat ápolni, erősíteni kell, a közös munkák, játékok, a közös éneklés, mesehallgatás, séták, az események, élmények, majd emlékek összekötik a csoportot, ami később az összetartozás érzését eredményezi. Óvodai nevelésünk biztosítja a gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Már egészen korán tapasztalhatják, hogy minden kisgyermek hordoz értékeket, attól függetlenül, hogy honnan érkezik, mindenkiben van valami szeretnivaló, mindenkitől lehet valamit tanulni.
Mindig az egész személyiség fejlesztésére törekszünk. Ezen belül legfontosabb feladat az érzelmi nevelés, elsősorban: a szeretet. A szeretet a kölcsönös érintkezésen, belül és a mindennapi élet során alakul ki. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Minden felnőtt elsősorban megfigyel, és segítőtársa a gyermeknek. Mindig akkor és annyit segít, amennyire szükség van. Minden egyes gyermeknek éreznie kell, hogy a felnőtt – elsősorban a pedagógus - ott van a háttérben, bármikor fordulhat hozzá segítségért, felvilágosításért, kellékekért. Megvédi játékának, foglalkozásának tevékenységének nyugalmát. Segít abban is, hogy másik gyermektől segítséget kapjon. A gyermekek megszokják, hogy ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak. Megtanulják a problémák békés megoldását, egymás megértését, értékeik megbecsülését, esetleges gyengeségeik elfogadását, elnézését.
26
A pedagógus minden egyes gyermek teljesítményét saját előző teljesítményéhez méri és értékeli. Nem az eredmény a fontos, hanem az igyekezet, a tevékenység. Így a gyermekeknek nem lesznek kudarcélményeik, és már az óvodások is átveszik a pedagógusuk értékelését. Megtanulnak a tárgyakkal, játékszerekkel kíméletesen, óvatosan bánni. Megtanulják észrevenni a sokféle hangot, erős zörejeket, a bennünket körülvevő világ színárnyalatainak sokféleségét és szépségét.
A gyermek legfontosabb tevékenysége a játék. Játék közben, játék által tanulnak, dolgoznak, problémákat oldanak meg, magatartásformákat, felnőtt szerepeket gyakorolnak, megtanulnak irányítani, egymáshoz alkalmazkodni, fejlődik beszédkészségük, figyelmük, emlékezetük, képzeletük, stb. Valójában a gyermekek életében a játék, munka és a tanulás nem egymástól különálló folyamatok, vagy tevékenységek. Játék által is tanulnak, munka közben is játszanak, sőt a munkát és tanulás is sokszor játékként élik meg. Montessori által kifejlesztett eszközök a fejlesztőjátékra jellemző ismérvekkel rendelkeznek, az azokkal folytatott manipulációt Montessori sajátosan munkának nevezi, holott tapasztalataink szerint az óvodások többnyire játékként élik meg. A szociális magatartás fejlesztésének érdekében minden csoportban minden egyes Montessori eszközből csak egy van, hogy a gyermekek megtanulják egymást kivárni, a másik foglalatosságát tisztelni. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek nyitottságára építve segítsük elő, hogy a gyermek tudjon rácsodálkozni a természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. Ismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja.
27
A drámajátékok alkalmazása a mindennapi nevelőmunkában a Petőfi Úti Óvodában A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. A különféle játékok felhasználása a nevelő munkánk során hatékonyabbá teheti a nevelést és a tanulást. A dramatikus improvizációra, drámajátékra épülő tevékenységek már régen jelen vannak nevelőmunkánkban, hiszen a dramatizálás, bábozás anyanyelvi nevelésünk szerves része. - Játékban történik ezért a legtökéletesebb megismerési és tanulási folyamatot biztosítjuk a gyermekeknek. - A játék örömet ad és ez további cselekvésre ösztönöz. - Játékkal egy tökéletes szimbólumképzésbe vonjuk be a gyermekeket. - Minden gyermek egyéni képességei szerint vehet részt a játékban – nincs elmarasztalás, nincs kudarcélmény. - Az együttes játék többletörömet okoz a gyermekeknek, ezzel páratlan esztétikumot hoznak létre, és emocionális telitettség jellemzi a játékukat. - Játék során kialakul a kölcsönös egymásra figyelés, bizalom, együttérzés, megbecsülés. - Az alkotó megismerési, tanulási környezetben kreatívan alkalmazzák eddigi tapasztalataikat a gyermekek. - A játékok a felfedezés örömét adják, nyitottság, érzékenység alakul ki önmaguk és a külső világ között. - Cselekvésben történik a tapasztalatszerzés, ezért könnyen előhívható. - Más a térhasználat, aktív a kapcsolat gyermek és gyermek, gyermek és pedagógus között.
Játék fajták: 1. A kapcsolatteremtés játékai 2. Az érzékszervi működés finomítása: a látható, hallható, szagolható, ízlelhető, tapintható világ. 3. A megfigyelőképesség, emlékezet, figyelem-összpontosítás, fantázia fejlesztése. 4. Testkultúra, mozgáskoordináció
5. Beszédjavító nyelvi játékok, rigmusok beépítése a drámajátékok tervezésekor.
28
Az általunk összegyűjtött játékok a nap bármely szakaszába beilleszthetőek, minden korosztály számára kínálnak lehetőséget, nincs különösebb eszközigényük, hiszen a képzeletünk helyettesíti azokat. Mindannyiunk legfőbb hivatása, hogy a gyermeki igényeket szem előtt tartva olyan harmonikus légkört kell teremteni, amelyben a reánk bízott apróságok kiegyensúlyozottan, életkoruknak megfelelően fejlődhetnek. A nevelés legfőbb területének a játékot tekintjük. Valljuk, hogy a legfontosabb a zavartalan, felhőtlen játék, ami semmivel sem helyettesíthető, a legértékesebb, ami a gyermekkort igazán gyermekkorrá teszi. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
3. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A beszédképesség fejlesztésének legfontosabb feltétele a jó óvodai légkör, közvetlen kapcsolat a gyermekekkel és a gyermekek egymás közötti jó kapcsolata, odafigyelés egymásra. Csak ilyen körülmények között van kedvük beszelni, elmondani személyes élményeiket, megfigyeléseiket, véleményeiket. A jó kapcsolat kialakításában az óvónő a kezdeményező, reggel mindenkihez legyen egy-egy kedves szava, kérdése. Ha a gyermek mond valamit, arra reagáljon, és érdeklődéssel forduljon felé. Használjunk ki minden alkalmat a beszélgetésre. Amikor a gyermekek egy csoportjával megfigye1jük a természet jelenségeit, a közlekedés forgalmát, vagy bármi egyebet, késztessük a gyermekeket észrevételeik elmondására. Törekedjünk arra, hogy - gyermekek életkorárak megfelelő - a tárgyhoz tartozó új szavakat is használjon, ezáltal gazdagítjuk a szókincsüket, beszédképességüket. A vegyes csoport előnye a beszédfejlesztés szempontjából, hogy a kicsik figyelik a nagyobbak beszédét, sokszor kérdeznek tőlük. A nagyok felelve, magyarázva a kisebbeknek gyakoroljak ismereteiket szavakba önteni, mások számára is érthetővé tenni. Montessori eszközökkel játszva a gyermekek sok alapfogalomnak a nevét tanulják meg.
29
A beszédfejlesztésben nagy szerepe van az élményeknek. Az érzelemben gazdag élet fokozza a beszédkedvet. A beszédképesség fejlődésében fontos szerepe van a szerepjátékoknak. Ezekben a gyermekek olyan szituációkat teremtenek meg, olyan szerepeket játszanak el, amelyekben a felnőttektől hallott beszédfordulatokat gyakorolják. Ezért is érdemes a szerepjáték gazdagítására törekedni. Nagyon sok kártyajátékot, társasjátékot, szójátékot ismerünk, amelyeknél meghatározott tárgykörbe tartozó szavakat, vagy sajátos viszonyban lévő fogalmak megnevezését gyakorolják a gyermekek. Kedvük szerint levehetik a polcról a játékszert, vagy az óvónő is kezdeményezhet ilyen játékot. A gyermekek akarva-akaratlan utánozzák a felnőtteket. Az óvónő beszéde legyen nyelvtanilag hibátlan, helyes ejtés és artikuláció szempontjából is példaadó. Használjunk sok kifejezést, sokféle nyelvi fordulatot, beszédünk legyen színes, szemléletes, a gyermekek számára érthető. Fontos az is, hogy ne beszéljünk túl sokat, csak annyit, amennyi hasznos és szükséges. Ne rejtsük el érzelmeinket, de vigyázzunk, azok szóbeli kinyilvánításával. A gyermekek saját tapasztalataik alapján tegyenek szert minél biztonságosabb alapvető ismeretre, problémamegoldó gondolkodásra. A tudás forrása nem a pedagógus, hanem a gyermek tevékenysége során szerzett tapasztalat. Leljenek örömet az ismeretszerzésben, kreativitásban, önmaguk fejlesztésében. Ismerjék, szeressék, védjék a természetet. Vegyék észre mindenütt a szépet, tudjanak gyönyörködni a művészeti alkotásokban. Az életben való eligazodáshoz, az alkalmazkodáshoz feltétlenül szükséges valamennyi értelmi képesség fejlesztése (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás), s a mindezeket ösztönző környezet biztosítása. Fontosnak tartjuk az önbizalom és a pozitív hozzáállás megalapozását, a közös alkotás, az együttműködés személyiségfejlesztő hatását.
30
Az előkészített környezet Montessori szellemű nevelésben rendkívül fontos szerepe van a környezetnek. Elsődleges és általános követelmény, hogy az eszközök és játékok a gyermekek számára elérhető helyen legyenek. Ugyancsak általános követelmény, hogy a csoportszoba szép legyen, mert a szépség derűt sugároz. A gyermekek által használt eszközök, játékok, tárgyak esztétikus összbenyomást keltsenek. Alapvető a rend. Minden eszköznek legyen állandó helye. A Montessori eszközöket nyitott polcokra helyezzük. A polcok közelében biztosítsunk szabad területet is, ahová a gyermekek kis szőnyegeiket letehetik, ha a földön akarnak játszani. Ezeket göngyölve az eszközökhöz közeli sarokban tároljuk. Ugyancsak nyitott polcon tarjuk egyéb fejlesztő eszközeinket, a rajzoláshoz, festéshez, mintázáshoz szükséges kellékeket. A teremben biztosítsunk helyet és teret az építő játékok, konstrukciós játékok, társasjátékok, szerepjátékok és fejlesztő játékok számára. Legyen lehetőség kisebb kuckók kialakítására, ahova visszavonulhatnak, ha hangulatuk - játékuk úgy kívánja. Legyen babasarok, lehetőleg „igazi” kis háztartási eszközökkel. Elmaradhatatlan a kincsesláda, melyből mindenféle kelléket bármikor elő lehet varázsolni és a játékban bármikor kreatívan felhasználni. Biztosítsunk megfelelő anyagokat és eszközöket, hogy a gyerekek igaziból is moshassanak, ruhát, cipőt tisztíthassanak, lemoshassák a bútorokat, felmoshassák a padlót/követ, tálcát fényesíthessenek, zöldséget tisztíthassanak, szeletelhessenek stb. Az anyagok, eszközök legyenek esztétikusak, és higiénikusak, hogy kedvet keltsenek az igazi munkához. Ez ugyanolyan örömet jelent az óvodásoknak, mint a játék, és ezzel is a mindennapi élet feladataira készítünk fel. Hangulatos szépen dekorált olvasó-sarokban alacsony polcokra helyezzük a könyveket, ahol a gyermekek tetszés szerint elővehetik, nézegethetik azokat. A gyermekek számára elérhető helyen tartjuk a gyermekek étkezéséhez szükséges tányérokat, poharakat, evőeszközöket is a csoportszobában, lehetőleg zárt szekrényben. Az étkezésnél 31
használt edények szépek, törékenyek legyenek. Ez motiválja a gyermekeket, hogy megtanuljanak azokkal óvatosan, finoman bánni. Ez is nevelési eszköz, része pedagógiai szemléletünknek. A falra helyezzünk nagy számjegyű órát. Ez mutatja mindenkor a pontos időt, az idő múlását. Legyen minden gyermek fényképe kitéve, mellette a neve, csupa nyomtatott nagybetűvel. Biztosítsunk helyet, ahova a gyermek munkáit esztétikusan szépen kihelyezhetjük. Néhány szép kép, fotó, művészi reprodukció díszítse a falakat. A gyermekek által beállított naptár, időjárás-, és napostábla, a faliújság sem maradhat el. Minden gyereknek legyen elérhető helyen dossziéja vagy saját fiókja - jellel és névvel ellátva - amelyekbe rajzaikat, egyéb alkotásaikat, kincseiket helyezhetik el.
32
II.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI
1. Személyi feltételek Az óvónők magatartásának meg kell felelni a Montessori-pedagógia elvárásainak: "… új művészetet kell megtanulnia, azt, hogy a gyermek segítőtársa és vezetője legyen, és elvezesse őt azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van." Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll! A gyermeket szerető óvónő feladata, hogy figyeljen, segítsen játékban, munkában, tanulásban egyaránt. Törekedjen a gyermek adottságainak kibontakoztatására. A gyermekek megfigyelése, ennek alapján a gyermekek mély ismerete. Minden gyermekben meg kell látni a jót, a fejlődés lehetőségét. Figyelembe kell venni a gyermekek sajátosságait, különböző adottságaikat, és a szociális hátteret. Mindenkor fel kell ismernie a segítségnyújtás megfelelő idejét és mértékét, a fejlesztés módját, feladatait. Érzelmi biztonságot kell nyújtania minden egyes gyermek számára. Tisztelnie kell a gyermekben az embert, és egymás tiszteletére kell nevelni őket. Szava halk. Megjelenése legyen ápolt. A munkatársakkal, a szülőkkel és a hivatalos szervekkel is jó viszony kialakítására kell törekednie. Az óvónő feladata, hogy a vele egy csoportban dolgozó dajkát megismertesse a Montessori pedagógia alapelveivel és megtanítsa azok alkalmazására. Különösen kiemelkedő a kisgyermekkori sajátosságok, mint pl. a szabadjáték, szabad mozgás elfogadtatása, a toleráns magatartás, szeretetteljes bánásmód minden egyes gyermekkel. Meg kell követelni a helyes és szép beszédet, stílus, nyelvhelyesség és hangsúly szempontjából egyaránt. Meg kell értetni, hogy a kisgyermekekkel foglalkozó személy magatartása és megjelenése modell értékű, hogy minden egyes mozdulat és hangsúly simogathat és bánthat. Ennek tudatában kell mindenkinek viselkednie. Ez a fajta együttműködés teszi eredményessé az óvodai
33
nevelést. Az SNI-s gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
2. Tárgyi feltételek A csoportszobák hagyományos berendezése: gyermekméretű bútorok, nyitott polcok, természetsarok, olvasó sarok, gyermekméretű eszközök az önellátáshoz, takarításhoz, állat- és növénygondozáshoz, kertészkedéshez. Sajátos követelmény a Montessori didaktikai játékeszközök elkészítése, illetve megvétele.(Lásd. Melléklet)
3. Az óvodai élet megszervezése A csoportok szervezése, az óvodai felvétel: Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt a szülő és az óvodapedagógusok véleményének, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével. Fontosnak tartjuk, hogy a csoportokat lehetőség szerint ugyanaz az óvónőpáros és dajka nevelje az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig. Szervezeti és idő-keretek A vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Interakcióra, szociális kapcsolatra, kommunikációra nyújt lehetőséget a vegyes korcsoport. Fejleszti a segítőkészséget, a beszédfejlődést, a másság elfogadását. Mivel minden gyermek másképp fejlődik, nem tűnik fel, ha valamelyik lemarad, nem okoz kudarcélményt. Azokat a gyermekeket pedig, akik valamilyen területen korukat meghaladó ütemben fejlődnek, előrehaladásukban segíthetjük, nincs gátja, felső határa fejlődésüknek. Különösen nagy szerepe van a vegyes csoport előnyeinek a hátrányos szociális környezetből jövő gyermekek felzárkóztatásánál, más kulturális körülmények között élő gyermekeknél. Vegyes korcsoportban a gyermekek fejlettségének figyelembe vételével alkalmanként megosztjuk a csoportot.(pl. iskolalátogatás, színházlátogatás, úszás, vízhez szoktatás, könyvtárlátogatás, stb.) A gyermekek életrendjében dominál a játék és a szabad tevékenység. Ebbe épülnek be a min34
dennapi élet munkamozzanatai. A reggelit tarthatjuk folyamatosan vagy csoportosan, a helyi lehetőségektől függően. Érkezéstől 10-ig, illetve ½11-ig szabadon választott tevékenység, illetve játék folyik, ezt minden esetben csendjátékkal zárjuk. A mindennapi testnevelést a tervezett időpontban tarthatjuk meg. Arra kell törekedni, hogy a gyermekek tartózkodjanak és mozogjanak minden nap - minél hosszabb ideig a szabadban - kivéve szélsőséges időjárás esetén. Az ebéd és pihenés idejét a helyi körülményeknek megfelelően szervezzük. Délután ismét játék, mese, szabadon választott tevékenység következik. Ha az időjárás lehetővé teszi, akkor az is szabadban történjen. Minden csoport kidolgozza és írásban rögzíti szabály-, és szokásrendszerét, figyelembe véve a csoport összetételét, feltételeket, körülményeket. Ez lesz az alapja a nevelés ciklusonkénti tervezésének és értékelésének. A tevékenységeket az évszakoknak megfelelően tervezzük, három hónapos átfogó tematikus tervet készítünk. Ebben követjük a természet változásait, beiktatjuk az ismerkedést először a szűkebb, majd fokozatosan bővülő társadalmi természeti környezettel, a néphagyományokkal, ünnepekkel. Tervünket rugalmasan kezeljük, mindig a helyzetnek megfelelően módosítjuk. Csendjátékot minden nap ugyanabban az időpontban tartunk, tartalmát tervünkben rögzítjük. Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
35
III.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPE DAGÓGUS FELADATAI
1. A játék Programunk a játékot tekinti a gyermek legfontosabb, egész személyiséget fejlesztő tevékenységének. Ezért napirendünkben a folyamatosságot, rugalmasságot szem előtt tartva a párhuzamosan végezhető tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt, melynek alapja a játékra fordított viszonylag hosszú, egybefüggő idő. Számunkra fontos a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése, amikor az óvónő biztosítja a gyermek számára az önállóságot, szabadságot a játéktevékenység kiválasztásában, az eszköz megválasztásában, társak választásában, a gyermeki játékelgondolás megvalósulásában és a játszóhely megválasztásában és kialakításában. A szabadjáték hozzájárul a gyermek lelki egyensúlyának, harmóniájának megteremtéséhez. Megfelelő helyet, időt, nyugodt légkört és játékeszközöket biztosítunk minden játéktevékenység számára. Az óvónőnek ismernie kell minden játékfajta fejlesztő értékét, és magatartásával oda kell hatnia, hogy mind a játék örömét, mind pedig annak kedvező hatását fokozza A gyakorló játékok A hang és beszéd játékos utánzása, gyakorlása a kis gyermeknek örömet szerez. A beszédképesség kialakulásának vagy megerősítésének kezdete, semmiképpen sem szabad leállítani. Jó játék, ha halandzsára, halandzsával válaszolunk. Nem szabad a halandzsánknak úgy tűnni, mintha ki akarnánk csúfolni a gyermeket, hanem azt kell éreznie, hogy vele akarunk játszani, szeretettel folytatni vele játékát és az számunkra is humoros játék és öröm. A csúfolás, a gúny bűn a pedagógiában, a humor az egyik legnagyobb érték. Továbbfejleszthetjük a halandzsát egy-egy ki nem mondott szabály alkalmazásával, pl. mindig hasonló magánhangzók vagy mássalhangzók ritmikus ismétlésével. Ilyen játékokkal előkészíthetjük a helyes ejtést és artikulációt, észrevehetjük a korai beszédhibákat. A mozgásos gyakorló játékok különösen fontosak a kisgyermekek számára. Fel kell ismernünk az ugrálás, az ide-oda szaladgálás örömét és értékét. Meg kell oldani, hogy ezzel egymást ne zavarják. Helyet kell biztosítani egy-két olyan tornaeszköznek, amelyeken mozgásigényüket kielégíthetik. Bevezethetünk itt is - alkalmanként minden kényszer nélkül - valami-
36
lyen szabályt. Pl. oda állítunk egy asztalt vagy két széket, és azt javasoljuk, hogy azokat szaladgálják körül, vagy azok alatt bújjanak át, stb. Esetleg felrajzolhatunk a földre (szabadban homokba) valamilyen zárt görbét és javasoljuk, hogy azon fussanak, másszanak, kússzanak, kutyázzanak, stb. A bizonytalan, gátlásos mozgású gyermekeket néha megbiztathatjuk, hogy a mozgásos játékot játszó gyermekekhez csatlakozzanak. Manipulációs gyakorló játék, amikor a kisgyermek különösebb tartalmi motiváció nélkül ismétel egy mozdulatot, tologat egy kis tárgyat. Ezekkel a manipulációkkal is ügyesednek, többnyire megje1enik bennük valamiféle érzelem vagy szerep csirája, egyes esetekben a tárgyak tulajdonságának explorálása is. Figyelemmel kell kísérnünk, indokolt esetben továbbfejlesztenünk külső motivációval. A gyermekek manipulációs késztetését veszi figyelembe Montessori több eszköznek különösen az érzékelést fejlesztő eszközök kidolgozásánál. Jóllehet az egyes eszközökkel különböző képességeket fejlesztünk, szinte mindegyikkel manipulálni kell és a manipulációs tevékenység kedvelése is hozzájárul, hogy a gyermekek többször egymás után is szívesen játszanak velük. Így állandóan fejlesztik annak a három ujjnak az ügyességét is, amelyekkel majd írni fognak. Pl. három ujjal fogják meg a kis hengereket, a színtáblákat, az érzékelést fejlesztő dobozokat, stb. A konstrukciós játék Fejleszti a gyermekek kreativitását, fantáziáját, kombinációs képességét, amennyiben több gyermek játszik együtt, alkalmazkodó képességüket is. Mindez indokolja, hogy minél több konstrukciós játékra alkalmas játékeszközről, illetve anyagról gondoskodjunk. Konstrukciós játékot lehet folytatni építőelemekkel, LEGO-val, stb., de még izgalmasabb lehetőségeket nyújtanak a fantáziának és kreativitásnak: falapok, dobozok, színes papír, faág, háncs, nád, stb. A konstrukciós játék folyamán is alapvetően Montessori pedagógiai elveinek kell érvényesülni az óvónő magatartásában: állandó elmélyült megfigyelés és segítségnyújtás a megfelelő időben és mértékben. Ehhez még hozzátehetjük, hogy alkalmanként - a játék gazdagításának érdekében - lehet újabb kiegészítő anyagokat felkínálni, vagy egy-egy ötletet adni, javaslatot tenni. Vigyáznunk kell azonban, hogy a gyermekek elképzeléseit ne akarjuk befolyásolni. Ha nagy igyekvéssel „dolgoznak” egy konstrukción, örüljünk velük a megszületett alkotásnak. Időnként - valamilyen ünnepre készülve vagy egy közös élmény után - az óvónő is kezdemé37
nyezheti nagyobb alkotás létrehozását. Ezt a tevékenységét a gyermekeknek egyaránt sorolhatjuk a közös munka vagy a közös játék kategóriájába. Nem az elnevezés a fontos, hanem az a tény, hogy igyekszünk óvodásaink életét minél változatosabbá, örömtelibbé tenni, és személyiségüket minél több módon fejleszteni. A szerepjáték Az óvodások kedvelt játékformája. Hozzájárul ahhoz, hogy jól érezzék magukat, mert levezethetik általa szorongásaikat, kijátszhatják legbensőbb, sokszor tudatalatti vágyaikat. Lehet kellemes vagy éppen kellemetlen élmények ismétlése, egyidejűleg szerepeket tanulnak, szituációkat játszanak el. Ezáltal fejlődik metakommunikációs és beszédképességük, ügyesednek, gyakorolják a mindennapi élet teendőit, hasznos szokásokat, az együttélés szabályait, alkalmazzák ismereteiket, egymástól is folyamatosan tanulnak. Sokszor mesés elemek, tévében látott filmek, filmsorozatok mozzanatai, kifejezései is beépülnek játékukba. Ezek fantáziájuk kreativitását növelik, szókincsüket gazdagítják. A vegyes életkor még változatosabbá és gazdagabbá teszi a szerepjátékot. Ha a gyermekek szívesen veszik, kapcsolódjunk be és - megtartva egyidejűleg pedagógustudatunkat - játsszunk teljes odaadással. Feladatunk elsősorban a játék minden feltételének biztosítása, nevelőértékének kibontakoztatása. Megfigyeléseink során megismerhetjük a gyermekek el nem mondott élményeit, az otthoni élet stílusát, szokásait stb. Szabályjátékok és társasjátékok Ez a játékfajta a szabályok betartásával fejleszti a feladattudatot, megerősíti a gyermekek egymás közötti kapcsolatát. Lehetővé kell tenni a gyermekek ilyen irányú spontán kezdeményezéseit. Ez lehet nyelvi játék, logikai játék, mozgásos- dalos-, versenyjáték, hagyományos gyermekjáték - mint a bújócska, fogócska, tűz-víz - vagy olyan fajta társasjáték, mint a lóverseny, autóverseny, stb. Feladatunk ennél a játékfajtánál is a megfelelő hely és játékszer biztosítása, valamint a játék folyamán a gyermekek megfigyelése, segítségnyújtás, akkor és annyit, amennyi szükséges. Segíteni kell abban, hogy a gyermekek megtanulják a szabályokat betartani, nyerni és veszteni tudni egyaránt, konfliktusaikat előbb-utóbb önállóan megoldani.
38
Kreatív dráma játékok A kreatív játékok segítségével a világra nyitott, személyiségében harmonikus, közösségi alkotó gyermek nevelése a feladatunk. A módszer eszközei: kapcsolatteremtő játékok, lazító gyakorlatok, érzékelő gyakorlatok, ritmusjátékok, mímes helyzetgyakorlatok, élethelyzet gyakorlatok, azaz olyan játékvariációk, melyek segíthetik kifejleszteni a másikra figyelő, önmagát építő, a gyors helyzetfelismerő gondolkodó-cselekvő készségeket, személyiségjegyeket. A fejlesztő játékok és a Montessori eszközök Azokat a játékokat soroljuk ide, amelyeket meghatározott céllal fejlesztettek ki. Lehet ez ismeretszerzés, mint pl. állat- vagy virágképek párosítása, autós kvartett; lehet a gondolkodás fejlesztése, mint a különböző logikai játékok; lehet az összeillesztés és megfigyelés, mint a PUZZLE-k; egymásba illeszthető formák, stb. A modern játékipar és nem utolsó sorban maguk a pedagógusok, iparművészek esztétikus és jól használható fejlesztő játékokat készítenek. Csoportjainkban minden szép és átgondolt fejlesztő játékeszközt alkalmazhatunk, legfontosabbak azonban a Montessori eszközök. A Montessori eszközökkel szemben támasztott általános követelmények:
Legyenek szépek - anyagukban és színükben - hogy az által is motiválják a gyermekeket cselekvésre.
Meghatározott ismeret vagy képesség kialakítását segítsék elő. Exponáljanak mindig valamilyen problémát, tartalmazzák a megoldás kontrollját, mert ezáltal a gyermekek maguk vehetik észre tévedésüket, és így azt maguktól javíthatják ki.
Az eszközök segítségével a gyermek megismeri a világ tulajdonságait: tiszta fogalmakat alkot életkorának megfelelően, konkrét tapasztalat alapján, és ugyanakkor fejlődnek képességei gondolkodási műveleteket végez, eleinte az eszközökkel és azok által eljut az összefüggések felismeréséhez, kezét előkészíti a finom motorikus mozgást kívánó írásra.
39
A játék az eszközökkel nem helyettesíti, hanem megkönnyíti a világ megismerését. Az eszközökön megtapasztalja és rendszerezi, amit maga körül lát. Felfedezi az összefüggéseket és ebben nagy örömét leli, ugyanakkor maga is fejlődik, újonnan megszerzett képességeinek, tudásának is örül, a gyermek tevékenysége által önmagát fejleszti és a fejlődés öröm számára. A manipulálás az eszközökkel örömet hozó játék, de mivel közben képességei fejlődnek, a tanulás is öröm számára. Az óvónő minden egyes eszközt bemutat a gyermekeknek, egyenként, vagy néhány gyermeknek egyszerre. Az azonos területre kifejlesztett eszközök egymásra épülnek, egymás után ajánlatos bemutatni a gyerekeknek. Az eszközök bemutatásának három szakasza van. Az első a probléma exponálásának és megoldásának bemutatása, a második a passzív tudás, a harmadik az aktív tudás ellenőrzése. A három tevékenység nem közvetlenül egymás után történik, hanem hosszabb - a gyerekek tevékenységétől függő - idő elteltével. Az óvónőnek biztosítania kell, hogy a gyermekek az eszközöket annyiszor vehessék elő, és addig játszhassanak velük, ameddig csak kedvük tartja. Tevékenységük során összehasonlítanak és különbséget tesznek, meghatározott szempont szerint párosítanak, sorokat alkotnak. Így nemcsak egyféle képességet fejlesztenek vagy egy meghatározott ismeretre tesznek szert, hanem mindig újra és újra gyakorolják ugyanazokat a gondolkodási műveleteket. Játékuk során a feladatokat eleinte csak próbálkozással, többkevesebb ismétlés után pedig biztos tudással oldják meg. Sokszor többféle eszközzel egyszerre játszva újabb kombinációkat találnak ki. Ezek a jelenségek a gyermekek gondolkodásának önállóságát, fantáziájuk fejlődését jelzik.
2. Mozgás A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása. A mozgásos játékoknak fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakításában.
40
A spontán, szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is. Miközben együtt hatnak a gyermek egész személyiségének (pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás…) fejlődésére. Az egészséges növekedéshez és fejlődéshez rendkívül fontosnak tartjuk a szabad mozgás állandó biztosítását. A tetszés szerinti testhelyzet és helyváltoztatás része a testnevelésnek. A gyermek egészséges fejlődése érdekében biztosítsuk azokat a feltételeket, melyek a biológiai fejlődését segítik elő. A csendjátékokban a vonalon járás és egyensúlyozó gyakorlatok hozzájárulnak a helyes tartás, járás, egyensúlyozás elsajátításához. Mindig használjuk ki a jó időt, tornázzanak minél többet a szabad levegőn. Ismertessük meg a gyermekeket a különféle tornaszerek használatával - labda, pad, kötél, szalag, stb. Ha lehet, az óvoda udvarán játsszanak a gyermekek közös sportjátékokat: kosárlabdát, kézilabdát, kidobóst, futball-játékot, stb.,) melyek fejlesztik a gyermekek természetes mozgását, testi képességeit, az egymásra figyelést. A szabadban más játék és tevékenység mellett törekedjünk arra, hogy a gyermekek minél többet futkározzanak, ügyességi, mozgásos szabályjátékokat is játsszanak, megfelelő tornaszereken minél többet másszanak, kússzanak, húzódzkodjanak, stb. Hetente egyszer tartsunk szervezett mozgásfejlesztést. Törekedjünk a gyermekek minden izmának erősítésére, mozgásának, állóképességének, alkalmazkodó képességének, testi ügyességének fejlesztésére. Játsszunk minél több mozgásos játékot, szabályjátékot. Ha ezeket a gyermekek megkedvelik, a szabadban is szívesen kezdeményezik ők maguk is. A gyakorlatok megmutatása és megnevezése során a gyermekek a legtermészetesebb módon sok fontos szót, kifejezést tanulnak meg. Így pl. a testrészeik nevét, a különböző helyváltoztatások nevét: megyünk, futunk, rohanunk, mendegélünk, ugrálunk, szökkenünk, kúszunk, mászunk, stb., és egyéb mozdulatok nevei: forgunk, lehajolunk, stb., valamint a névutók haszná1atát: le, fel alá, fölé, lejjebb, feljebb, stb. Tervünkbe a szókincs bővítését is tudatosan iktassuk be.
41
A vegyes csoport az óvónőtől fokozottabb figyelmet és felkészülést igényel, ezért tanulmányozzuk mindhárom korosztály életkori sajátosságait, testi képességeit. Alkalmazzuk a differenciált feladatadást, egyéni bánásmódot. Összehangoljuk a kisebbek és a nagyobbak mozgásigényét, hogy biztonságosan és balesetmentesen mozogjanak együtt, ösztönözzük, a gyerekeket figyeljenek egymásra és vigyázzanak a kisebbekre, társaikra.
A rendszeres, játékos mozgás, az edzés kondicionálás hozzájárul az egészséges életvitel kialakulásához, az egészség megőrzéséhez, felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását.
Tartsuk tiszteletben a gyermekek különböző adottságait és teljesítményeiket mindig saját teljesítményeikhez hasonlítsuk. Vegyük észre az igyekezetet, a legkisebb fejlődést is észrevételezzük, és örüljünk együtt gyermekeinkkel eredményeiknek. A szülők átruházzák a testi nevelés jelentős részét az óvodapedagógusokra, akikre ez által nagy felelősség hárul. A városban élő gyermekek számára különösen fontos a mozgásszegény életmód kompenzálása testmozgással egészségük megőrzése érdekében, Az óvodai játékos mozgás szervezeti kereteit és tartalmát tekintve alkalmas az életen át tartó sportolás megalapozására, ezért hangsúlyosabb szerepet kell, hogy kapjon a mindennapos testnevelés. A mindennapos testnevelés tervezetten, játékos formában valósuljon meg. az időjárás függvényében lehetőség szerint minél többször a szabad levegőn. A testnevelés és a mindennapos testnevelés naponta meghatározott időben szabályozzák a gyermekek mozgásgyakorlását, hozzászoktatva őket olyan napirendhez, amelyben a testedzés természetes. Új elemként bevezetésre kerül a Damjanich Úti Óvodában a tartásjavító gyakorlatok alkalmazása.
42
3. Verselés, mesélés Nagyon fontosnak tartjuk a verselésnek, mesélésnek minden formáját. Meséljünk igaz történeteket, olvassunk fel irodalmi alkotásokat is. Az évszakokat, ünnepeket vagy a várható óvodai eseményeket figyelembe véve tervezzük mesemondásunkat, irodalmi anyagunkat. Vannak olyan versek, mesék, amelyek tartalma nem kapcsolódik külső eseményhez. Ezeket tetszés szerint állítjuk be tervünkbe. Sok verset mondjunk és ugyanazt sokszor - eleget téve mindig a gyermekek kérésének. Válogatásunkban legyünk irodalmi szempontból nagyon igényesek. Csak igazi népköltészetet, magas irodalmi szintű verseket, elbeszéléseket mondjunk, kövessük nyomon a kortárs irodalmat. A mindennapos mesélés kapjon hangsúlyosabb szerepet. A kívülről mondott mese elvarázsol, gyógyít, nevel. A mese feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákat. Az irodalomnak a kisgyermek életében nagyon sokféle funkciója van: az új szavak megtanulásával szókincsét gyarapítja, az események átélésével levezetheti feszültségeit, félelmeit, a hallottak elképzelése fantáziáját fejleszti, az esztétikai élménnyel érzelmeit gazdagítja. Egyaránt helyt kell adni a dramatizálásnak és a bábozás minden formájának. Mondjuk fejből a verseket, meséket, néha olvassunk fel könyvből. (Olyan jól kell ismernünk a verset, mesét, amelyet felolvasunk, hogy közben mindig tudjunk szemkontaktust tartani a gyermekekkel.) Ha felolvasunk, nézhetik velünk a képeket, esetleg követhetik ujjukkal a szöveget. Fontos tudniuk, hogy a szép meséket, verseket könyvből lehet olvasni. Ezáltal is megszerettetjük a könyveket, az irodalmat. A mondókák, versek megtanulása, az elbeszélések, mesék hallgatása alatt a gyermekek nagyon sok szót, szófordulatot tanulnak meg. Bátoríthatjuk a gyermekeket a mesék önálló elmondására, dramatizálására, bábozásra, új mesék kitalálására. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. Ismerkedés az írott nyelvvel. Montessori tanítása szerint, melyet későbbi kutatások eredményei megerősítettek az írott nyelv megismerésének és elsajátításának folyamata hasonló lehet a beszélt nyelvéhez, ha annak körülményeit megteremtik. A kisgyermek számára a betű nem absztrakció, hanem látvány. Tapasztalataink szerint az
43
óvodások érdeklődéssel figyelik meg a betűket táblákon, reklámokon, autókon, és épp úgy kezdik spontán lerajzolni, mint a házat, a lovat, az autót. Mint ahogy a firka kevéssé hasonlít eleinte a tárgyhoz, amelyet a gyermek megnevez, éppen úgy az első betűk sem tökéletesek. Általában negyedik életévük táján a gyermekek rajzain, az ábra mellett valami betűforma látható, és az óvodás megkérdezi: “Ez milyen betű?” Lassanként megtanulják, hogy melyik milyen betű, és a lerajzolt nyomtatott betűk egyre pontosabbak, szebbek lesznek. Minden újabb betű lerajzolása vagy felismerése újabb sikerélmény és öröm számára. Tehát az olvasás megalapozása, kezdete örömforrás. A finommotorika éppúgy fejleszthető játékos gyakorlás által, mint az érzékelés. Az írásra készítik elő a kezet a rajzsablonok. Ezek körülrajzolható síkidomok. A forma körülrajzolása azt a biztonságot adja a gyermek kezének, mely az íróeszköz vezetéséhez szükséges, a kiszínezés pedig az íráshoz szükséges könnyedséget. A formák körülrajzolása, kiszínezése és kombinációja során fejlődik a gyermekek rajzolási képessége, esztétikai érzéke is. Akkor veszik elő, amikor akarják, és így mindig örömet lelnek benne. Montessori megírja, hogy 3-6 éves korig egy óvodás a színezés során annyi rövid ferde vonalat húz, amennyivel sok füzetet be lehetne tölteni, és ezt saját gyönyörűségükre teszik. Közvetlenül készítenek elő a betűk írására a dörzspapírból kivágott betűk felragasztva (8 cmes). Ezeket egyenként finoman végigsimítják a domináns kéz 3 ujjával, és az óvónőtől megkérdezik, hogy melyik hangnak a jele - „Milyen betű?” - játszva sajátítják el a betűk vonalvezetését és felismerését. A dörzspapír betűkkel azonos nagyságú színes kartonpapírból kivágott betűket egymás mellé teszik a gyermekek, és próbálgatják összeolvasni, vagy megkérdezik, hogy most mit raktak ki. Sokszor minta után helyezik egymás mellé a betűket szavakká. Kirakásra legalkalmasabbak a gyufásdoboz nagyságú kartonlapra ragasztott vagy rajzolt betűk. (Vigyázzunk, hogy a betűk mennyisége megfeleljen előfordulásuk gyakoriságának!) A gyermekek nagyon örülnek, ha nevüket leírva látják. Rajzaikra vagy egyéb alkotásaikra írjuk rá a nevüket: a kisebbeknek a jelük mellé, a nagyobbaknál elég az írás. (Eleinte csupa nyomtatott nagybetűvel, később a magyar helyesírás szabályainak megfelelően.) Készítsünk minden gyermek számára névkártyát - hosszabb papírcsíkra ráírva nevét, hogy amikor még fejből nem tudja lerajzolni, bármikor elővehesse, és arról lemásolhassa. A fogasok, a törülközők mellé ugyancsak írjuk ki a neveket a fent leírt elvet követve, és a kitett fényképek alá is. 44
Az óvodában alkalmazzunk tájékoztató feliratokat, p1. fürdőszoba, konyha - a polcokon a megfelelő helyen - autók, építők, ceruzák, papírok, stb. A gyermekek fiókjait, dossziéit hasonlóképpen jelöljük. Az időjárás táblán, a naptáron ne csak képek, hanem kiírások is legyenek, az állatok és növények mellé is írjuk oda nevüket. A szerepjátékokhoz is készíthetünk feliratokat, p1. OTP, MENTŐK, ABC, RENDELŐ. stb. Jó, ha van írógép a csoportszobában. A számítógép is beépülhet, mint ritkán, rövid ideig használható eszköz a gyermek életébe. Az óvodások többféle képességét is fejleszti, hozzátartozik a jövő képzéséhez. Séta közben minden egyéb fontos dolog megfigyelése mellett figyeljük az utcák, terek névtábláit is, az üzletek feliratát, a kiírásokat a kirakatokban, a jeleket az utcán, az autók márkáit, rendszámait stb. Készítsünk a gyermekek rajzaiból vagy összegyűjtött képeslapokból képeskönyveket, írjunk minden lapra címet vagy rövid szöveget. A gyermekek ezeket nézegetve is ismerkednek, barátkoznak az írott nyelvvel. Úgy tesznek, mintha olvasnának. Előbb-utóbb sok gyermek megtanul magától olvasni. Ezt azonban nem sürgetjük, nem is várjuk el. A Montessori csoportban a gyermekek fe1ismerhetik: -
ami le van írva, azt el lehet olvasni,
-
amit elolvasunk, az információ számunkra,
-
amit gondolunk, azt le lehet írni,
-
amit leírunk, az megmarad, megőrizhetjük, elküldhetjük.
A gyermekeknek nagyon nagy könnyebbséget jelent, ha az óvodában játék közben, játszva sajátíthatják el azokat a képességeket és alapismereteket, amelyek az íráshoz és olvasáshoz szükségesek.
45
4. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Az ének-zenei nevelés anyagát a gyermekek fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelően körültekintően válasszuk meg. A közös éneklés és zenélés fokozza az életörömet, az összetartozás érzését, a művészi befogadóképességet. Ápolni kell minden népnek saját kultúráját, és meg kell ismerkedni más népek kultúrájával is. Fontos a szülőföld értékeinek átörökítése a népzene, a népdal, néptáncok, népi játékok, a népszokások és a népi hangszerek megismertetése által. A különböző országokban élő népeket csak a kölcsönös ismeret hozhatja egymáshoz közelebb. A hallás- és ritmusfejlesztést jól megvalósíthatjuk az egyenletes lüktetés, a ritmus, a motívumok a gyors-lassú, a hangerő, a magas-mély, a halk-hangos gyakorlásával. Montessori eszközrendszerében a csendjáték, a zörejdobozok, és ha van, a harangsor alkalmazása segítik a zenei hallás fejlesztését. A hangulat megteremtésének jelentős szerepe van a zenei nevelésben. A zenehallgatási anyag kiválasztása, színvonalas előadása fontos feladatunk, kísérjük figyelemmel a kortárs zenei művészetet. Az improvizáció örömét biztosítanunk kell. Szervezzünk a gyermekekkel kis zenekart hangszerekkel: furulya, síp, dob, metallofon, xilofon, gitár, stb. Ha az óvónő jól játszik valamilyen hangszeren, játsszon rajtuk minél többet óvodásainak. Óvónői zenekar és/vagy énekkar létrehozásával felejthetetlen, örömteli perceket teremthetünk a gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt, teljessé téve az érzelmi nevelés tartalmát. Pedagógiai tervünkben szerepeljenek folyamatosan a zenei feladatok. Énekeljünk, zenéljünk együtt gyermekeinkkel felszabadultan, vidáman, meghallgatva egymást mindennap és minél többet, alkalomszerűen a gyermekek kisebb csoportjával, ill. az egész csoporttal. Derűs, nyugodt légkörben, megfelelő helyen, időben és térben nyújtsunk zenei élményeket, szerettessük meg a zenét.
46
5. Rajzolás, mintázás, kézi munka Az óvodai nevelésben a művészet megszerettetésnek, a művészeti nevelés megalapozásának nagy szerepe van. Tartsunk minél többféle színes rajzeszközt, ecsetet, festéket a polcon, és rajzoláshoz, festéshez alkalmas minőségű és nagyságú papírokat a gyermekek számára elérhető helyen. A gyermekek tetszésük szerint szabadon rajzolhatnak, festhetnek, firkálhatnak, vagy mázolhatnak is a nap bármely időszakában, ahogy képességüknek, hangulatuknak megfelel. A rajzolás, festés az óvodás gyermekek számára is önkifejezési eszköz. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre. A Montessori rajzsablonokkal folyó rajzolás ügyesíti kezüket és segíti - megfelelő támogatás mellett - a szabad rajzolás fejlődését. A pedagógus feladata - különösen a festésnél - mindig újabb és újabb technikák megmutatása. (Festés előtt lehetőleg gondoskodjunk vízhatlan terítőről, vízhatlan kötényről, szivacsról és rongyról.) Bevezethetünk csoportunkba többféle anyagból mintázást (agyag, papírmasé, gyurma, stb.). Hagyományos népművészeti mesterségeket: fonást, szövést, (fonalból, háncsból, nádból, kukoricacsuhéból, stb.). Különböző kézimunkákat papírból (hajtogatás, fűzés, vágás, stb.). Lehetőleg az az elv érvényesüljön, hogy a bemutatás és az első gyakorlás után az eszközök, anyagok maradjanak elérhető helyen, hogy a gyermekek bármikor elővehessék és folytathassák ilyen irányú tevékenységeiket is. (Ha ez nem megoldható, akkor a gyermekek bármikor elkérhessék, ha szeretnék folytatni munkájukat.) Barkácsoláshoz - ha lehetséges - biztosítsunk megfelelő gyermekméretű eszközöket: kis kalapácsot, harapófogót, esetleg lombfűrészt, stb., és megfelelő anyagokat (puhafaléc, rúd, stb.). Ezeket az eszközöket azonban ne vehessék elő szabadon, hanem kérni kelljen, hogy a balesetveszély kizárása érdekében egy felnőtt szeme állandóan figyelemmel kísérhesse tevékenységüket. Alkalomszerűen kerüljön sor közös alkotások készítésére is (farsang előkészülete, terepasztal készítés, stb.). Az óvónő e tevékenységek folyamán is Montessori pedagógiai elveinek megfelelően dolgozzék.
47
6. Külső világ tevékeny megismerése 1. Ismerkedés a világgal Minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világ megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni. A gyermekek kíváncsiak az őket körülvevő világra, de az nagyon összetett. Minden dolognak sok tulajdonsága van. Ezeket nehéz felismerni. A tapasztalatnak és gondolkodásnak bonyolult és hosszú útját kell megjárni a gyermekeknek, ameddig a dolgok tulajdonságait képesek áttekinteni és azokat megnevezni. Nagyon sok időt vesz igénybe, míg fogalmaik kialakulnak. Az érzékelés fejlesztésére kidolgozott eszközök használta a fogalmak pontosabb és differenciáltabb kialakításához vezet el. A gyermekek mindezt önálló, játékos tevékenységgel érik el. Pszichológiailag közelítve a problémát: a világ megismerése első sorban az észlelésen alapszik. Az észlelés az érzékelések bonyolult összessége. Minél finomabbak, minél kimunkáltabbak érzékeléseink, annál differenciáltabb, gazdagabb képet kapunk környezetünkről. Az eszközök konkretizált absztrakciók, amennyiben mindig kiemelik a dolgoknak egy-egy tulajdonságát: az eszköz egyes elemei egyformák, csak egy tulajdonságban különböznek. Az egyes eszközöket rakosgatva a gyermekek ezt észreveszik és így a dolgok tulajdonságait és azok összefüggéseit saját tevékenységük által, saját tapasztalatuk alapján ismerik meg, alakulnak ki fogalmaik. Elnevezésüket az óvónőtől tanulják meg. Ez a szókincs fejlesztése szempontjából nagyon fontos. Minden egyes gyermeknek lehetősége nyílik, hogy maga fedezze fel a dolgok tulajdonságainak összefüggéseit és önállóan szerzett ismereteit környezetében alkalmazza. Tehát amikor egy-egy gyermek a színérzékelés fejlesztésére készült eszközökkel játszik, azután közvetlen környezetében, a természetben, a képeken is differenciáltabban figyeli a színeket. Az eszközökkel folytatott játék természetes következménye, hogy a megtapasztalt tulajdonságokra a gyermekek önmaguktól érzékenyebbek lesznek. Észreveszik, felfigyelnek rá, alkalmazzak, majd beszélnek róla. Montessori eszközökkel játszva ismerkednek a gyermekek a tárgyak kiterjedésével, színeivel, kitapintható felületével, hangokkal, szagokkal, ízekkel és sajátítják el a tulajdonságok megfelelő megnevezését.
48
A kiterjedés érzékelését fejlesztő eszközök: - a fahasábokban elhelyezett hengersorok, - a színes hengersorok - rózsaszín torony, - a barna hasábsor és - a piros rudak. A négy hengersoron megtapasztalják a különbséget a vékony, vastag, vékonyabb vastagabb, illetve az alacsony, magas, alacsonyabb, magasabb között. Azonosságokat és különbségeket állapítanak meg köztük, sorokat alkotnak. Fejlődik becslési-, tapintási képességük és egyben gondolkodásuk. A színes hengersorok. A fahasábokban elhelyezett hengersorokkal azonos méretű négy különböző hengersor is van. Ezek a hengersorok külön-külön négyszögletes fadobozban vannak elhelyezve. A feladat itt már a soralkotás és/vagy a fahasábokban található hengerek közül az azonos méretű hengerek megtalálása. Ennél a játéknál már a biztosabb tudás, jobb szemmérték vezet sikerhez. A rózsaszín torony megépítése a 10 különböző méretű kockából a kicsi, nagy, kisebb, nagyobb fogalmát alapozza meg. A kockatestek formájának emléke bevésődik tudatalattijukba, Montessori kifejezését használva: abszorbeálják (ezt a bevésett emlékképet nevezi Montessori engramm-nak), és később, amikor majd az iskolában a köbről tanulnak, azt könnyebben megértik. A barna hasábsor 10 négyzetes hasábjából lépcsőt építve a gyermekek a vékony, vastag, vékonyabb, vastagabb fogalmát alapozzák meg, ennek engrammja későbbi iskolázásuk során a négyzet, a négyzetre emelés megértését könnyíti meg. A piros rudak 10 különböző hosszúságú rúdját sorba rakva, illetve azokat egymással kiegészítve a hosszú, rövid, hosszabb, rövidebb, egyenlő hosszú fogalmát alapozza meg. Minden egyes eszköz lehetővé teszi, hogy a gyermek maga vegye észre, ha téved, és képes legyen azt önállóan kijavítani. Az eszköz magában foglalja a kontrollt. Ha másképp játszik az eszközzel, mint ahogy az óvónő bemutatta, nyugodtan hagyjuk, az is szórakoztatja és abból is csak tanul. Játékaik közben kombinálhatnak több eszközt is. 49
Ha a feladat megoldása nem sikerül, nem marasztatjuk el a gyermekeket. Így soha sincs kudarcélményük. Addig ismételgethetik tevékenykedésüket/játékukat egy eszközzel, ameddig csak kedvük tartja. Amikor jól sikerül az eszköz által exponált feladatot megoldani mindig újra meg újra sikerélményben van részük. A biztos tudás megszerzése vagy a sikerélmény megismétlésének kedvéért többször előveszik ugyanazt az eszközt, hogy játsszanak vele. A tapasztalatok bevésődnek tudatukba, és később megkönnyítik az iskolában a magasabb matematikai műveletek megértését. A színérzékelést fejlesztő eszközök: - szín-párok és - a színárnyalatok A szín-párok. Egy dobozban 6, egy másik dobozban 22 kis tábla van, amelyekből kettő-kettő azonos színű. A színtáblák párosításával játékuk során a gyermekek megtanulják a színeket felismerni, párosítani, megnevezni. A színárnyalatok. Egy kilencrekeszes dobozban 8 színnek 7-7 árnyalatú tábláját találjuk. Játékuk során a színtáblák sorba rakásával a legsötétebbtől a legvilágosabbig (vagy megfordítva) a gyermekek megtanulják a világos, sötét, világosabb, sötétebb megkülönböztetését és megnevezését. A kirakott lapok kellemes látványt nyújtanak. A színek kombinációja, kirakása a gyermekeknek jó játék. Hatására saját ruházatukon, tágabb környezetükben, rajzaikon, festéseiken a természetben, a képeskönyvekben és műalkotásokon is felfigyelnek a színekre és azok árnyalatainak változatosságára, szépségére. Mindezek a vizuális, esztétikai és művészi nevelés kezdetének mélyreható mozzanatai. A hallást fejlesztő eszközök: - zörejdobozok - harangsor Zörejdobozok. Egy tálcán páros számú kis dobozokban különböző hangot adó anyagokat (p1. homok, szög, rizs, bab) rakunk, páronként azonosat. A gyermekek rázogatással párosítják az azonos
zörejt
adó
dobozokat.
Közben
megtanulják
leghangosabb”,“csendes-csendesebb-legcsendesebb” szavakat.
50
a
“hangos-hangosabb-
A harangsor. Ez 26 fatalpakra erősített kis harangból - a ‘C’ skála hangjaival - és ütőpálcából áll. A harangok egyik sorozata fehér, a másik barna talpon áll. A harangok megütésével a hangok párosítása, sorba rendezése hangmagasság szerint, egyszerű dallamok improvizálása, lejátszása is sikerülhet. A tapintást fejlesztő eszközök: - sima és durva tapintású táblák - különböző anyagok Dörzspapírral bevont táblák. A táblának fele dörzspapírral bevont, a másik fele sima. Egy másik táblára öt dörzspapírcsík van felragasztva. Ezeket játékosan végigsimítva tapasztalatot szereznek az óvodások a sima és durva fogalmáról, megnevezéséről. A harmadik táblán a dörzspapír csíkok durvasága fokozódik, sort alkot. Ezeknek végigsimítása finomítja a gyermekek tapintó érzékelését. Durva és sima táblák. Egy dobozban 10 kis fatábla van, kettő sima, a többiből kettő-kettő azonos durvaságú dörzspapírral bevonva. A gyermekek bekötött szemmel párosítják a táblákat. Ezzel is finomodik tapintó érzékelésük. Különböző textilanyagok. Egy dobozban különböző azonos nagyságú textilanyagokból kettőkettő van. A gyermekeknek örömet szerez az anyagok simogatása, tapintgatása és párosítása bekötött szemmel. (A csinos szembekötőket tartsuk nyitott polcon, hogy bármikor elővehessék. Ha valamelyik gyermek fél a szemének bekötésétől, ne erőltessük!) Íz-érzékelést fejlesztő eszközök Egy tálcára kis cseppentő üvegeket helyezünk. Ezekből kettő-kettőbe azonos folyadékot teszünk, pl. citromos vizet, sós vizet, cukros vizet… A gyermekek kezükre cseppentenek egy-egy cseppet, és íz szerint párosítják, megnevezik ízüket. (Kontrollnak az azonos tartalmú üvegek alját azonos jellel látjuk el.) Szaglóérzékelést fejlesztő eszközök Egy tálcára jól zárható fűszeres üvegekbe különböző illatú anyagokat teszünk, kettő-kettőbe azonosat. A párosítás során a gyermekek megtanulják az illatok azonosítását, nevét. (Kontroll, mint az ízlelő üvegeknél.) 51
Súlyérzékelést fejlesztő eszközök Négy pár azonos súlyú lapocskát kell párosítani. Használhatunk nyolc azonos formájú zárt dobozt vagy tégelyt is. Két tégelyt üresen hagyunk, kettő-kettőbe pedig azonos mennyiségű homokot teszünk. Ezek párosítása jó szórakozás a gyermekeknek és fejleszti becslési képességüket, súlyérzéküket. (Kontroll, mint az előzőeknél.) Hő-érzékelést fejlesztő eszközök: - hőpalackok - hő-lapok Hőpalackok. Nyolc palackból kettő-kettőbe azonos melegségű vizet töltünk. A gyermekek tapintással párosítják, majd melegségi sorrendbe állíthatják a palackokat. Ez is jó játék! (Kontroll, mint az előzőeknél.) Hő-lapok. Négyszer két kis tábla van, amelyeknek az anyaga páronként különböző hőérzetet kelt, pl. fém, márvány, üveg, fa, linóleum, stb. A játék és az önellenőrzés ugyanúgy folyik, mint a hőpalackokkal. Formaérzékelést fejlesztő eszközök: - gombos zsák - gyöngyös zsák - titokzsák A játék mindháromnál egyformán folyik. Az elsőnél különböző nagyságú gombok közül egy gyermek behunyt szemmel kiemel egyet, majd tapintással meg kell keresni a párját. A másodiknál ugyanez történik, csak a kihúzott gyöngynek kell tapintással a párját megkeresni. A harmadiknál különböző apró tárgyakat, játékszereket teszünk a zsákba. Csukott szemmel be kell nyúlni a zsákba, megfogni egy kis tárgyat és kitalálni, hogy mi van a kezében, esetleg elmondani legjellemzőbb tulajdonságait. Ezt mindig társaságban játsszák. A gyermekeknek nagyon nagy örömet jelent, amikor megtalálják valaminek a párját. 52
Ez a gyermekek és az óvónő közös élménye. Nemcsak érzékelésük fejlődik a játékok során, hanem nagyon sok alapszót tanulnak meg. Ennek különösen az ingerszegény vagy gyenge kulturális körülmények között élő gyermekeknél van nagy jelentősége. Ez is hozzásegít ahhoz, hogy a beszédhibákat viszonylag hamar észrevegyük. Az eszközök bemutatását megtervezzük. Az egyes gyermekek fejlettségének megfelelően a legegyszerűbb eszköztől haladunk a nehezebb feladatot tartalmazó eszközök felé. A bemutatást mindig kínálatnak szánjuk. Ha egy gyermek bemutatás nélkül kezd egy eszköz iránt érdeklődni, akkor is segítsük tevékenységét - ha szükséges - ha azt nem is terveztük be az adott időszakra. 2. A matematikai tartalmú tapasztalatok A matematikai gondolkodás fejlesztésében különösen nagy szerepe van a tapasztalatnak. Montessori eszközei nagyon megkönnyítik a matematikai fogalmak kialakítását és a matematikai gondolkodás fejlesztését. Azok az eszközök, amelyek a kiterjedés megtapasztalására készültek, már megalapozzák a matematikai fogalmakat. A piros-kék rudakon már nem csak a hosszúságot tapasztalják meg, hanem a sorba rendezés után meg is számlálják a piros és kék szakaszokat és többszöri ismétlés után biztos fogalmaik alakulnak ki a számokról 1-től 10-ig. Tapasztalataik alapján megismerik és megtanulják, hogy hogyan épül fel a számsor. Mivel a számoknak megfelelő rudak egy egységként jelennek meg, sokkal biztosabban alakulnak ki számfogalmaik, mintha csak a mindennapi élet során számlálgatnák az őket körülvevő tárgyakat. A rudak összehasonlításával és egyforma hosszúvá tételével hamarosan megértik, majd megtanulják minden szám kiegészítését 10-re, illetve a 10-es szám minden bontását. A rudak rakosgatása, egyenlővé tétele, végigszámlálása újra és újra a gyermekeket nagyon jól elszórakoztatja, észre sem veszik, hogy közben megtanulnak összeadni és kivonni a tízes számkörben. A számjegyeket szinte minden gyermek az autók rendszámáról, vagy a mindennapi élet során másutt látható számokról felismeri, de a tudás mögött nincs számfogalom. Az „orsós doboz” két ötrekeszes dobozból áll, amelyeknek az elülső pereme alacsonyabb, a hátsó magasabb. A hátsó lapon minden rekesz mögött egy-egy számjegy olvasható: az első dobozban 0-tól 4-ig, a 53
másodikban 5-től 9-ig. Feladat: minden rekeszbe annyi pálcikát kell belerakni, amennyit a számjegy jelent. Az elsőbe, ahol nullát láthatunk, nem kell semmit tenni, itt találkoznak a gyerekek először a nulla, azaz a semmi fogalmával. A kartonból kivágott számjegyeket könnyen kapcsolják a rudak hosszúságához és, játékuk közben a számjegyeket a megfelelő hosszúságú rúdhoz helyezik. Így nyernek tartalmat a számjegyek, válnak a mennyiség kifejezőjévé. Játékaikban sokszor kombinálják a piros és piros-kék rudakat is, ezáltal további matematikai tapasztalatokat szereznek. A dörzspapírból készült számjegyeken az óvónő bemutatja, hogyan kell azokat úgy végigsimítani, ahogy írják. Könnyen beidegződik kezükbe a számjegyek helyes rajzolása, majd írása helyes vonalvezetéssel. Így kapcsolódik a vizuális képhez és számtani fogalomhoz a finom motorikus tudás. Kedvelt játéka a gyermekeknek a színes gyöngyrúd készlet és az abból kirakott gyöngykígyó. A színes gyöngykígyó átvarázsolása aranykígyóvá nagyon szórakoztató, és ismétlésével tapasztalataik alapján megtanulják a tízes átlépését. Sokszor saját ötleteik alapján a piros-kék rudakhoz odarakják a megfelelő gyöngy-rudakat, és a kartonból készült számjegyeket. (Gyakran egészen meglepő önálló kombinációkat kreálnak.) A gyöngy-rudakka1 gyakorolhatják az összeadást is. Ugyanezt a célt szolgálják a kis piros és kék kartoncsíkok és ezekhez hozzárendelt összeadás-kivonás tábla. A 100 aranygyöngyből összefűzött aranynégyzet megismerése a négyzetre emelés és a száz mennyiségének fogalmát alapozza meg. Miután számfogalmaik kialakultak, a piros korongok kirakásával játszva felismerik a páros és páratlan számok közti különbséget. A matematikai gondolkodás kialakításában és fejlesztésében nagyon fontos, hogy figyelembe vegyük minden gyermek haladási tempóját, és tudjuk, mikor mit mutassunk be számára. Többnyire maguktól megtalálják, hogy mivel és mennyi ideig játsszanak. Fontos, hogy matematikai fogalmaik kialakulásához tevékenységük eredményeként saját ta54
pasztalattal jussanak el. Ugyanez vonatkozik a matematikai problémák megoldására, a matematikai műveletek elsajátítására is. Montessori több helyen nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az eszközök segítségével szerzett tudást, képességet a mindennapi élet során fel kell használni, alkalmazni kell. A tudás, a képesség annyit ér, amennyire mindennapjaikban alkalmazni tudják. A Montessori pedagógusnak rá kell irányítani a figyelmet a mindennapi életben a számlálásra, a dolgok számbeliségének észrevételére. (Számlálják meg, hogy hányan vannak, hány tányért kell az asztalra tenni, hogy mindenkinek jusson, hány ujjuk van, hány lába van a lónak, stb.) A matematika iránt fogékonyabb gyermekek a Séguin -táblákkal játszva a helyi értékeket is könnyen megértik, és a többjegyű számok írását is elsajátítják. Jó, ha beiktatunk mindenféle más számolásos játékot, társasjátékot programunkba, ami egyegy gyermeknek, gyermekcsoportnak megfelel. P1. labda dobálása számolással; akinek a labdát dobom, mond egy számot, akinek azután dobom, mondjon egy nagyobb számot; játszhatunk kiszámolókat, stb. Adhatunk olyan tájékos feladatokat óvodásainknak, vagy játszhatunk velük olyan játékokat is, amelyek során a halmazelmélet fogalmát alapozzuk meg, jóllehet ezt a Montessori eszközökkel folytatott néhány játék is tartalmazza. A geometriai fogalmak megismerése is hozzátartozik a világ megismeréséhez és a dolgok tulajdonságainak meghatározásához, megnevezéséhez. Éppen ezért Montessori a geometriai formák megismerésének megkönnyítésére is vonzó eszközöket dolgozott ki. A síkmértani formák megismerését a síkidomok szekrénye segíti. Ez egy hat keskeny fiókot tartalmazó szekrény, amelynek minden fiókjában hat különböző, az alaplapból kiemelhető és visszailleszthető síkidom található. A gyerekek egy-egy fiókot maguk elé helyezhetnek az asztalukon, a kis fogantyúkkal ellátott síkmértani formákat kiemelhetik, majd a megfelelő helyre visszatehetik. Az óvónő megnevezi az érdeklődő gyermeknek a síkidomot, de tulajdonságait még az óvodában nem kell ismertetni. A síkmértani szekrényhez tartoznak az egyes fiókoknak megfelelő kartonlapok. Ezekből három sorozat van. Az első sorozat lapjain a síkmértani formák egésze sötétkék, a második sorozaton vastag, a harmadikon pedig vékony sötétkék a formák korvonala. Feladat a síkmértani formákat a kartonlapon a neki megfelelő helyre tenni. Ezek a műveletek már fejlettebb képes55
ségeket igényelnek, mert nem olyan erős a kontroll, mint az alaplapnál, amelynél csak akkor helyezhetők el a formák, ha pontosan beillenek, A mértani testek megismerésére Montessori eszközkészletében nagyon szép sötétkékre festett, kellemesen körültapintható, megfelelő talapzaton álló, fából készült testek szolgálnak. A fe1adat: a testeket talapzatukról levenni, körülsimítani, esetleg megnevezni, majd a megfelelő helyre visszatenni. Hozzátartoznak olyan lapok, amelyeken a testek alapformája látható. A gyerekek a mértani testeket ezekre helyezhetik. A mértani titokzsák. Egy zsákba kisebb méretű mértani testeket helyezünk, egy-egy gyermek belenyúl a zsákba, megtapogatja a kezébe kerülő mértani testet, majd kitalálja, hogy mi van a kezében. Ezt mindig több gyerek játssza együtt, többnyire az óvónő részvételével, Ezek a játékok nemcsak szórakoztatóak, de pontosabbá teszik a tájékozódást a világban. 3. A kozmikus nevelés alapjai Fontos, hogy a gyermekeknek közvetlen kapcsolatuk legyen a természettel. Cé1unk, hogy ne csak ismerjék, hanem szeressék is, legyen alkalmuk a természet legfontosabb jelenségeit megfigyelni, és tevékenységükkel a természet ápolásához, védelméhez hozzájárulni. A fenntartható fejlődés érdekében helyezzünk hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására. Csoportszobáinkban legyen sok növény, akvárium - esetleg terrárium - is. A gyermekek érezzenek felelősséget a növények ápolásáért, az állatok gondozásáért, az akvárium és terrárium rendben tartásáért. Ne csak egyenként ismerjék meg a gyermekek az állatokat, hanem lehetőleg megfelelő környezetben, csoportosan is, hogy társas életüket megfigyelhessék. Legyen ez szerves része életüknek. A kisgyermekeknek nem kell magyaráznunk az egyes élőlények védelmének fontosságát, értékét, ha így élünk, akkor ennek természetes következménye az állatok szeretete és védelme. Ha az óvoda mellett vagy a szülői házban tartanak háziállatokat, akkor ezek ápolásába igyekezni kell a szülők közvetítésével a gyermekeket bevonni és védelmükre, szeretetükre nevelni. Szervezzünk látogatásokat, ahol a gyermekek a háziállatok életét, gondozását megfigyelhetik. 56
A kertben, mezőn, erdőben figyeljék meg a legkisebb állatokat is: a kukacokat, gi1isztákat, lepkéket, bogarakat, békákat, gyíkokat, madarakat, stb. Érezzék, tudják, hogy minden állatnak fontos az élete, helye van a természet egészében. Figyeljék meg testrészeiket és azok funkcióit, rátalálási helyüket, életmódjukat. Ha lehet, vigyük el az óvodásainkat állatkertbe. Az a célunk, hogy rámutassunk a Föld élőlényeinek változatosságára. Legyenek olyan nagy ismeretterjesztő képeskönyveink, amelyekből ismerkedhetnek tőlünk távol élő állatokkal is. Képviseljük azt a szemléletet, hogy úgy, ahogy minden emberben van valami jó, minden állatnak van haszna és a saját faja szempontjából lehet szépnek látni. Állítsunk össze képgyűjteményeket a különböző tájakon, földrészeken élő állatokról természetes környezetükben. Ezt tartsuk nyitott polcon a gyermekek számára elérhető helyen (tengeri állatok a tengerben, a tenger körül, sivatagi állatok a sivatagban, stb.) A természet megismeréséhez tartozik az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságainak ismerete is. A legalapvetőbb, közvetlenül tapasztalható jelenségekre hívjuk fel az óvodások figyelmét. Az érzékelést fejlesztő eszközök segítségével megismerik, s megtanulják megnevezni az anyagok fizikai tulajdonságait (súly, hő, kiterjedés, stb.). A gyakorlati életre előkészítő öntögetős játékoknál tapasztalhatják az anyagok halmazállapotának különbözőségét, a kiterjedés és alakzat közti összefüggéseket. Az időjárás megfigyelése során a hőfok és halmazállapot összefüggését: a fagyást és olvadást ismerik meg. A szél hatására a fák leveleinek mozgását, víz mellett a hullámzást. Előállíthatunk egyszerű kis ötleteket is kisebb gyermekcsoportokkal az anyagok fizikai vagy kémiai tulajdonságának megfigyelésére. Bemutathatjuk a mágnesesség hatását, használhatunk nagyítót a növények, állatok vagy élettelen anyag szöveteinek megfigyeléséhez, a testek úszását megfigyelhetjük a folyadékokon, a fény és árnyék változását napsugár vagy mesterséges fény hatására, kristályosíthatunk cukrot, sót, stb. A földrajzi ismeretek egyik legfontosabb eleme az időjárás megfigyelése, időjárási tábla és mozgó naptár készítése. A gyerekekkel beszélgetünk az idő múlásáról, az évszakok változásairól, a napok, hónapok, évek egymást követő rendjéről - és ezt mozgó naptár formájában mindig a naptári évnek megfelelően rakjuk ki. A térkép fogalmát az óvoda alaprajzának és a séták vonalának megrajzolásával alapozzuk 57
meg. Az óvoda közvetlen közelében sétákat szervezünk, megismertetjük a közvetlen helyet, ahol élünk. E közben elemi közlekedési szabályokat gyakorolunk, közlekedési eszközöket ismerünk meg. Minden csoportszobában tartsunk földgömböt, ezt böngészve megismerik a kontinenseket, a vizek és földek kiterjedését. Megkeresik először országunk, városunk helyét, majd a szóba kerülő országokat, és ráhelyezik azok zászlóit. Szívesen nézegetnek képeket és hallgatnak elbeszéléseket a világ keletkezéséről, a Föld, a többi bolygó kialakulásáról, az űrkutatásról. Érdekli őket az állatfajok kialakulása, az őslények, pl. a dinoszauruszok és a többi. Legyen nagyméretű Magyarország térképünk - lehetőleg puzzle formában. Beszélgethetünk a különböződ tájak, kontinensek növény- és állatvilágáról, ha azokról képeket tudunk bemutatni. Jó játék állatok, növények kis képeinek elhelyezése a térkép megfelelő helyére. Szerezzünk be szép könyveket, amelyekben ilyen képeket nézegethetnek. A csillagászati ismeretek alapja a nap és hold járásának, a csillagok elhelyezkedésének, fényességének figyelése. A gyermekek szeretnek beszélgetni az űrről, az űrsétákról, a bolygókról. Legyen lehetőségük tanulmányozni az égbolt térképét a naprendszerrel, a bolygókkal. Montessori a kozmikus nevelés problematikáján belül taglalja az ember szerepét. Nagyon fontos, hogy már a kisgyermekeknek felhívjuk a figyelmét az emberi alkotásokra az őt körülvevő világban. Mutassunk rá arra, hogy mi mindent alkotott az ember, ébresszünk tiszteletet és megbecsülést minden alkotó ember iránt. A művészet, a tudomány és az ipari termékek összekötik egymással az embereket. Montessori pedagógiáját jellemzi: az egész emberiséget átható szeretet, egymás megértése, elfogadása, megbecsülése. Nagyon fontosnak tartja a gyermekeket megtanítani arra, hogy az embereknek mindenhol bárhol éljenek a Földön - azonos szükségleteik voltak, vannak, csak különböző formákban elégítik ki azokat. Így mindig mindenkinek szükséges van lakásra, ruházatra, ennivalóra. Mindenütt átadják az öregek a fiataloknak a tapasztalataikat, megtanítják az életben helytállni, mire felnőnek.
58
Montessori legmagasabb célja a békére nevelés. Ez csak úgy lehetséges, ha az emberek mar kisgyermekkoruktól fogva ismerik egymást. Tudják, hogy a másik - esetleg más a bőrének színe, más a haja, az anyanyelve, a hite vagy a világnézete - emberi mivoltában lényegében hozzá hasonló: gondolkodik, érez és szeretetre, békességre vágyik. Mindez csak megalapozása a kozmikus nevelésnek, előkészítése annak a szemléletnek, hogy a világmindenség egységes egész, és mindannyian a világmindenség részei vagyunk. 4. A csendjáték A Montessori óvodai élet elmaradhatatlan mozzanata a csendjáték. A tevékenységi idő végén az óvónő suttogó szavát, vagy halk zeneszót meghallva a gyermekek halkan helyre teszik játékszereiket, eszközeiket és óvatosan, szinte zaj nélkül körbe helyezik a székeket és leülnek. (Ha a helyi szokások úgy alakultak ki, földre vagy párnákra is ülhetnek.) Mivel csoportjainkban a tevékenységi idő alatt a gyermekek szabadon mozoghatnak, változtathatják helyüket és halk beszéd, duruzsolás mindig hallható, a csendjátéknak elsődleges feladata, hogy a gyermekek meghallgassák a csendet. Az óvónőnek gondoskodnia kell arról, hogy mindenki kényelmesen helyezkedjék el, mert csak így kívánhatjuk meg a teljes mozdulatlanságot. A gyermekek derűt és várakozó feszültséget tükröző csillogó szemeik azt mutatják, hogy ezt nagyon élvezik. Aztán lehajtják fejüket, becsukják szemüket, és „hallgatják” a csendet. A csend hallgatása élménnyé válik, egyben a zenei nevelésnek is egyik alapmozzanata. Közben átélik saját benső hangulatukat, a csend áhítatát. Ezalatt rájönnek, hogy tökéletes csend soha sincs. Meghallanak olyan zörejeket, hangokat, amelyekre a mindennapi étet során nem figyelnek fel. Utána kinyitják szemüket és megsúgják az óvónőnek, hogy milyen hangokat, zörejeket hallottak. Néha az óvónő - megfelelő előkészítés után - maga is megszólaltathat különböző hangokat, és a gyermekek kitalálják, mit hallottak. A következő feladat: a földre rajzolt körön vagy ellipszisen úgy járni körbe, hogy ne lépjenek le a vonalról. Az egyensúly megtartása komoly nehézséget jelent a kisebbek számára. Aztán az óvónő bemutatja, hogyan lehet a vonalon járni úgy, hogy a lépő lábuk sarkát a másik lábfejük ujjaihoz helyezzék.
59
Tovább nehezítik a feladatot, ha kezükben egy csengőt visznek, egy tálcán egy pohár vizet, stb. Külön sajátos feladat az eszköz átadása a pajtásnak. Ebben finomodik egymásra figyelésük, harmonikus mozdulataik, metakommunikációjuk. Nagy élmény a mozgásingerek leküzdése, uralkodás önmagunkon. Ezt a csendet a gyermekek nem parancsszóra teremtik meg, hanem azért, mert ők is úgy akarják, szeretik. Érzik a felelősségüket. Mindenki egyformán felelős a csendért, mert ha csak egy gyermek is zörög, vagy megszólal, akkor már nincs csend. A feladat teljesítése jó játék, és ugyanakkor közös sikerélményt nyújt. A csendjátékot a gyermekek nagyon élvezik, sokat jelent az önfegyelem, a szép és harmonikus mozgás, nem utolsó sorban a közösségi magatartás kialakításának szempontjából. Montessori pedagógiai gyakorlata során rájött arra is, hogy a gyermekek számára milyen fontos, ha megtanulják a teljes csendet megteremteni, megtartani és élvezni.
7. Munka jellegű tevékenységek A játékkal és a cselekvő tapasztalással több vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybe eső munka és munka jellegű tevékenység, a szociális és kognitív készségek, képességek, attitűdök és kompetenciák fejlesztésének egyik lényeges színtere. A munka nem csupán a gyermekre gyakorol hatást, hanem azzal kölcsönhatásban környezetére is, azt formálja, átalakítja tevékenysége során, hiszen a közösségért végzett munkák vállalásánál megjelenik helyes önértékelésük, fejlődik önbizalmuk. Az óvodáskorú gyermeknél nagy jelentősége van az önkiszolgálásnak, melyet nem is munkaként él meg, de önbizalmát, önállóságát segíti az önmaga körül elvégzett munka jellegű tevékenység. A gyermek a felnőttet figyelve, utánozva tanul meg különböző tevékenységeket elvégezni. Először utánoz, majd egyre inkább önállósodva ügyesen, szívesen végzi a feladatokat. Legjobban a naposi munka fejleszti a gyermekek közösségi kapcsolatát, de mindig figyelünk arra, hogy a gyermekre bízott munkához a munkafolyamat fogásai már közel készségszinten legyenek.
60
Alkalomszerű, ismétlődő munka a játékok helyrerakása. A tevékenységekhez használt eszközök helyretétele biztonságot, helyismeretet jelent a gyermekeknek. A mindennapi élet tevékenységeinek gyakorlása pontosságra, figyelemre, koncentrációra, rendszeretetre nevel. Ügyesíti a kezüket, megtanulnak odafigyelni egymásra, kivárni egymást. A közösségért, a környezet szépítéséért végzett munka lehetőségeit is biztosítjuk óvodásaink számára.
A gyermekek közreműködnek az élősarok gondozásában, növényeket ültetnek, segítenek az udvar tisztántartásában. Gereblyézés, söprés, az udvari játékok elrakása is munka, de élvezetes tevékenység a gyermekek számára.
Az alkalomszerű munkákat mindig önálló vállalkozás alapján végzik. Soha nem alkalmazunk kényszerítő eljárásokat. Gyakori dicséret, elismerés hatásával elérjük, hogy a gyermekek szívesen dolgoznak. A nagyobbak rendszeresen segítenek a kicsik körüli teendőkben, de ez sem lehet kényszer.
Azok a gyerekek, akiknek még nincs kistestvérük, megtapasztalják a másikért végzett tevékenység fontosságát, önmaguk erejét. Növekszik önbizalmuk. Az így nevelt gyermek boldog, figyelmes, kiegyensúlyozott lesz a rábízott, illetve önként vállalt munkában.
61
8. Tevékenységekben megvalósuló tanulás Értelmezésünk szerint a tanulás egyenlő a tapasztalatszerzéssel, mely a pszichikus képességstruktúrákon keresztül sok-sok mozgással és játékkal alakítható, nem a mennyiséget tartjuk fontosnak, hanem a tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek, kulcskompetenciák fejlesztését. A játék és a tanulás szorosan összekapcsolódik, a gyermekek játszva tanulnak, és tanulva játszanak. Feladatunk a megfelelő hely és eszköz biztosítása a már korábban ismertetett környezet kialakítása, melyben megvalósulhat tudatosan tervezett, szervezett, fejlesztő munkánk. A gyermekek életkori sajátosságaira, a kíváncsiságra és az érdeklődésre építve, olyan változatos tevékenységeket biztosítunk, amelyeken keresztül tapasztalatokat szereznek a természeti és társadalmi környezetről. Olyan változatos problémaszituációkat teremtünk, amelyek közül önállóan választanak, maguk találják ki a megoldást, így átélik a felfedezés örömét. További feladataink: spontán szerzett ismeretek, tapasztalatok rendszerezése, bővítése, az értelmi képességek, érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás fejlesztése, amelyeket az óvodai nevelés alaptevékenységeiben valósítunk meg. A tanulás formái óvodánkban: -
az utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás, szokások alakítása
-
spontán, játékos tapasztalatszerzés
-
játékos, cselekvéses tanulás
-
a gyermeki kérdésekre, azokra adott válaszokra épülő ismeretszerzés
-
az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés
-
gyakorlati probléma és feladatmegoldás.
Személyre szabott, pozitív értékeléssel segítjük a gyermek személyiségének kibontakozását. Hangsúlyos szerepet kap a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozás annak érdekében, hogy: -
tudatos pedagógiai munkával a hátrányokat csökkenteni tudjuk,
62
-
korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazásával differenciálás, kooperatív technikák, mozgás, zene felhasználásával megteremtsük az esélyegyenlőséget.
A gyermekek óvodába kerülésétől kezdve a következő pedagógiai eljárásokat alkalmazzuk: - Részletes anamnézis felvétele — komplex állapotfelmérés - Tudatosan tervezett folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkával segítjük a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődését, kommunikációs nevelés - szeretetteljes légkörben elősegítjük az intézményes nevelésbe való illeszkedést, az elfogadást és együttműködést —érzelmi nevelés, szocializáció - saját tapasztalat-és információszerzéssel hozzájárulunk az egészségtudat kialakításához, az egészséges táplálkozási szokások kialakulásához — egészséges életmódra nevelés - ismeretátadási folyamatainkba beépítjük a multikulturális tartalmakat — társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése - pedagógiai módszereink megválasztásakor fokozottan figyelünk, illetve figyelembe vesszük az egyéni érdeklődési területeket, kezdeményezéseket, az egyéni fejlődési ütemet és utakat — korszerű óvodapedagógiai módszerek
IV.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermek többsége az óvodáskor végére, hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: Testi, lelki, szociális érettség, amelyek mindegyike egyaránt szükséges a sikeres iskolai munkához. a) a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
63
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek, érzékelése, észlelése, differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének a vizuális és akkusztikus differenciálódásnak, a térbeli eligazodási képességnek és a finommotorika kialakulásának. A gyermek alkalmazza az önkéntelen bevésés és felidézés képességét, megjelenik az akaratlagos emlékezet, figyelem. Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: -
érthetően kommunikál, kifejezi érzelmeit, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal beszél, minden szófajt használ. Végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét.
-
elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről: tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását.
-
betartja és alkalmazza az életkörülményekhez tartozó szabályokat, ismeri a környezetében lévő növényeket, állatokat, a viselkedés szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. Kedvező iskolai légkörben készen állnak az iskolai élet és a tanító elfogadására. Kialakul bennük a befogadás, együttműködés, kooperációs képesség. Képesek a kapcsolatteremtésre a felnőttel és társaival. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb – szükség szerint kreatív – elvégzésében nyilvánul meg. - kitartása, munkatempója, önállósága, önfegyelmének erősödése jellemzi. A három éves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
64
A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettség. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
V.
AZ ÓVODÁS GYERMEKEK ÉRTÉKELÉSI ÉS MÉRÉSI RENDSZERE
Az óvodás gyermekek mérésével, értékelésével kapcsolatos alapelvünk az, hogy a legteljesebb mértékben figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, gyermeki jogait, tevékenységének szabadságát. Így elsősorban az úgynevezett puha méréseket preferáljuk. A gyermek fejlődésének nyomon követése előtt az óvodapedagógusnak az a legfontosabb feladata, hogy megismerje a gyermeket. A gyermek megismerésében segítséget nyújt a mérés. Mérés során olyan eljárásokat alkalmazunk, amelynek végén eljutunk a gyermek megismeréshez. Céljaink megvalósításában alapvetően támaszkodunk az óvodás gyermekek természetes megnyilvánulási formáira, a mozgásra és a játékra, mint a fejlődést meghatározó tényezőkre. A befogadás során az óvónő fokozatosan ismeri meg a gyermek egyéniségét, képességeit. A gyermek fokozatosan megismeri az óvoda, illetve a csoport szokás- és szabályrendszerét, a különböző munkafolyamatokat. A gyermek értékelését csakis úgy tudjuk biztosan megfogalmazni, ha teljes mértékben ismerjük őt. A megismerés adja tehát az alapját a fejlesztésnek, amelyből tervezhetjük a további teendőket. A mérés értékelés elvei:
-
módszerében egy adott állapotról jelzés, megismerés
-
óvodába lépéskor és tanév végén, a későbbiekben pedig évente két alkalommal
-
a mérés komplex, a gyermek egész személyiségére kiterjedő.
A gyermek mérésének értékelésének területei: 1. Testi érettség, motoros képességek 65
2. Értelmi képességek 3. Érzelmi, akarati képességek 4. Szocializáció 5. Anyanyelvi képességek A vizsgálatok módszerei: - megfigyelési szempontok: az óvónő tapasztalatai, jegyzetei alapján - kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés: a gyermek játékai, tanulási tevékenysége és egyéb cselekedetei alapján, főként spontán, időnként céllal szervezett helyzetben. Cél: A reális képet kapjunk az óvodás gyermekek fejlődéséről. A mérés eredménye akkor reális, ha figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az egyéni fejlődési ütemet. Hatókör: a csoportban dolgozó óvónők A vizsgálatban résztvevők: -
minden beírt óvodás
Az adatfelvétel módja: -
az induló nevelési évben diagnosztikus helyzetfeltáró felmérés (bemenet)
-
folyamatos megfigyelés alapján
Az adatfelvételt végző személy -
a csoportban dolgozó óvónők
A mérési eredmények rögzítése a személyiségfejlődési naplóban történik. „A 3-7 éves gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció”alapján végezzük. Az eredmények számosított és százalékos formában kerülnek megjelenítésre. Az eredmények nyilvánosságra hozatala: -
a mérési eredmények részét képezik az éves munka értékelésének
-
a gyermek fejlődésének mutatóit a szülővel ismertetni kell
66
A mérési eredmények felhasználásával egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek A differenciált, egyéni bánásmódra nagyon sok lehetőséget nyújtanak azok a tevékenységek, melyeket nap, mint nap végzünk. Mindenképpen a gyerek egyéni fejlettségéhez mérten adjuk a feladatokat. Az óvodapedagógus feladatai az egyéni bánásmód, a differenciált fejlesztés terén Biztosítsa, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásuknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá. Az óvónő mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyermekek közötti különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítmény különbség természetes jelenség Segítse elő, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen rá jellemző pozitív megnyilvánulás. Az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára tegye közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá. Tervezzen minden helyzetben, több fokozatban, minőségben, hogy a gyermekek megkapják a választás lehetőségét. Ha a gyermek az általa választott szinten teljesít, továbblépésre ösztönzi sikerélménye, így bonyolultabb, újabb feladatokat vállal. Figyelje a gyermeket és igazítsa hozzá a követelményeket, a gyenge pontokat nem hibaként kell értékelni, hanem a lassabban fejlődés jeleként. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Az óvodapedagógus személye, attitűdje legyen együttműködésre kész, éreztesse támogató figyelmét, a segítségnyújtás biztonságát. A differenciálás a gyermek oldaláról a döntés és a választás lehetőségét jelenti, ezt minden helyzetbe be kell építeni. Az eltérő fejlettségű gyermekeknek minden helyzetben joguk van más ütemben haladni. Biztosítsa minden gyermek számára a differenciált, egyéni bánásmód elvét. Egyéni
bánásmódra minden gyermeknek szüksége van, annak is, aki sajátos – pozitív vagy negatív tulajdonságával nem hívja fel magára a figyelmet.
67
VI.
AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE
Az óvodapedagógus alapvető feladat, hogy maximálisan biztosítsa a gyermek alapvető szükségletét, az érzelmi biztonságot. Úgy szervezi az óvodai környezetet, hogy az hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális fejlődési folyamatot, segítse tehetsége kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetéből való felzárkóztatásában. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelmét. A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek: A család alacsony jövedelemmel rendelkezik (segély, nyugdíj, alkalmi munka jövedelme) Kedvezőtlen lakásviszonyok A szülők alacsony iskolai végzettsége Deviáns környezet szocializációs ártalmai (alkoholizmus, drogfüggőség, játékszenvedély) Család hiánya, (állami gondozott, egy szülős család, elvált szülők) Beteg, vagy korlátozott képességű szülők, A veszélyeztetettség fogalma: Olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi, vagy erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza. Veszélyeztetettségre utaló jelek: Fizikai bántalmazás, Szexuális zaklatás, Szülői felügyelet hiánya Elhanyagoló szülői magatartás, Hajléktalanság, rendkívül rossz lakáskörülmények, Pszichés bántalmazás,
68
Éhezés, nem megfelelő táplálkozás Indokolatlan hiányzás az óvodából, Minimális jövedelmi viszonyok Hátrányos helyzetű gyermek: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a hátrányos helyzetű gyermekek közül az akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője a gyermek 3 éves korában önkéntes (hivatalos) nyilatkozata alapján legfeljebb 8 általános iskolai végzettsége van, illetve az, akit tartós nevelésbe vettek. Nevelőtestületünk célul tűzte ki, hogy biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése, az esélyteremtés, a hátrányok kompenzálása, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelési-oktatási, és társadalmi integrációjának elősegítés. Feladataink: - Valamennyi hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek biztosítani az óvodai ellátást a harmadik életévétől. -A hátrányos helyzetű gyermekek családjával való szorosabb együttműködés, kommunikáció - A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, megsegítése, fejlesztése - A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek óvodai szocializációja - A sajátos nevelési igényű gyermekek családjaival való szorosabb együttműködés, kommunikáció
69
VII.
AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI
Fontos, hogy az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapjaiból mind külsőségeikben, mind belső tartalmukban. Az ünnep hangulata, a közösen megélt élmények a fontosak, anélkül, hogy erre a gyermekek műsort, szerepeket tanulnának. Az óvoda ünnepei 1. Óvodanyitogató 2. Mikulás 3. Karácsony 4. Farsang 5. Március 15.-e – megemlékezés 6. Gyermeknap 7. Iskolába lépők búcsúja 8. Születésnapok Nyilvános ünnepeink: 1. Anyák napja 2. Évzáró kerti ünnepség 3. Őszi vigadalom Tartalmuk és időpontjuk és felelősük az éves munkatervben kerül kidolgozásra és rögzítésre.
70
MONTESSORI ESZKÖZJEGYZÉK A gyakorlati élet teendőire felkészítő eszközök: keretek öntögetős és rendezgetős játékok Az érzékelést fejlesztő eszközök A kiterjedés érzékelésére: hengersorok rózsaszín torony barna hasábsor piros rudak A szín érzékelésére: szín-párok szín árnyalatok A tapintásra: sima és durva táblák sima és durva tábla-párok különböző anyag-párok A szaglásra: különböző illatú kis palackok Ízérzékelésre: ízleltető üvegek Súly érzékelésére: súlylapocskák Hőérzékelésre: hőpalackok hőtáblák Forma érzékelésére: gombos zsák gyöngyös zsák titokzsák Eszközök az írás előkészítésére: rajzsablonok dörzspapírból kivágott betűk kartonpapírból kivágott betűk kisméretű betűk kis lapokon feliratok névkártyák
71
A matematikai gondolkodást fejlesztő eszközök: piros-kék rudak számjegyek kartonból számjegyek dörzspapírból orsós doboz korongok gyöngyrudak összeadás-tábla négyzet aranygyöngyökből Séguin-féle táblák Eszközök a geometriai formák megismeréséhez: síkidomok szekrénye kartonlapok a gyakorláshoz mértani formák mértani titokzsák Eszközök földrajzi és természetrajzi ismeretekhez: földgömbök puzzle-térképek térképek zászlók képes tájakról emberekről állatokról növényekről az égboltról
Eszközök a zenei neveléshez: zörejdobozok harangsor
72
Felhasznált irodalom 1. B. Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék 1999 Budapest 2. Fábián Katalin - Laminé Antal Éva: Mérőeszközök, felmérő lapok gyűjteménye Fabula Bt. 2000 3. Kövér Sándorné dr. Ajánlások a Helyi nevelési programok tovább fejlesztéséhez Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Főiskolai Kara 4. Laminé Antal Éva - Petránné Képes Gizella: EFQM Kiválóság modellre épülő Mérés, értékelés az óvodában AQUILA '89 Bt 5. Montessori Óvodai Nevelési Program 6. Óvodai Nevelés Országos Alap-programja 7. Virágné Katona Zsuzsanna - Tóth Jánosé: Tükörben az óvoda, iskola Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet
73
VI. CSÉPÁNYI-, SOMSÁLYI TAGÓVODA
74
TARTALOMJEGYZÉK
SZEMÉLYI FELTÉTELEK ......................................................................................... 76
I.
II. TÁRGYI FELTÉTELEK .............................................................................................. 77 III.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE .............................................................. 78
HETIREND-NAPIREND ............................................................................................................ 78 IV. 1. 2. 3.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI .................................................................. 79 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, GONDOZÁS ....................................................... 79 ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS A KÖZÖSSÉGI NEVELÉS.............................................................. 80 KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS ..................................................................................... 82 GYERMEKVÉDELEM................................................................................................. 83
V.
VI. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI ................................................................................. 84 1. 2. 3.
JÁTÉK ............................................................................................................................ 84 AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGEI........................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK ............................................................................... 95
VII.
A TANULÁS ............................................................................................................... 98
1. 2.
KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS .................................................................................... 98 A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS ........................................................ 99
VIII. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ............................... 103
75
I.
SZEMÉLYI FELTÉTELEK
1. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. 2. Az óvodában a nevelőmunka kulcs szereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 3. Az óvodapedagógusi tevékenységek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia, az óvodai nevelés eredményességéhez. A partnerközpontú működés új szemléletet kíván a pedagógustól, mégpedig a partnerek igényeire és elégedettségére figyelve, azok aktív bevonásával igyekszik céljait elérni. Az óvodapedagógusnak ilyen társadalmi, környezeti változások mellett kell az óvoda három alapvető funkciójával, szerves egységével számolnia. Az óvónő vezető szerepe megköveteli minden gyermek adottságainak, nevelési szintjének ismeretét. Az óvónő lelkiismeretességén múlik a gyermekek természetes kíváncsiságának állandó fenntartása és kielégítése. A gyermek érdeklődését a környezet táplálja. Az óvónő nevelőmunkájának kiteljesedéséhez szükség van a megfelelő kapcsolatrendszer kiépítésére, különösen a családdal és az általános iskola alsó tagozatos nevelőivel. A kisgyermek kiegyensúlyozott fejlődéséhez hozzátartoznak a különböző tevékenységek és a szükséges feltételek biztosítása. -
tárgyi feltételek
-
a tevékenységek forrásául szolgáló élmények. A feladatok tevékenységhez kötöttek, ebből következően a természetük nagyban függ a tevékenységek óvodáskori sajátosságaitól, így a tevékenységek tartalmától is.
Pedagógiai minőség biztosítás: - a feladatok könnyen értelmezhetőek legyenek - a feladatok vonzóak, érdekesek legyenek - a gyermekek átélhessék az eredményesen teljesített feladatok élménykeltő hatását
76
- kulturált szociálisan is értékelhető magatartási formák betartására ösztönözzenek Az óvoda légköre gyermekközpontú. Ennek megteremtése az óvónő kötelező feladata. A gyermekközpontú légkör jelenti a gyermek számára: - a nyugalmat - a biztonságot - a védelmet - a kapcsolatépítés lehetőségét Ezt biztosítjuk: nyugodt hangvétellel kiegyensúlyozott viselkedéssel gyermekszeretettel konfliktusok feszültségoldó kezelésével. A rend, a szabályszerűség és ugyanakkor a rugalmasság és következetesség biztosításával. Az óvodapedagógus főbb képességei:
II.
kommunikációs képesség
empátia képesség
kreativitás képessége
játszóképesség
szervező képesség
TÁRGYI FELTÉTELEK
Az óvoda rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épülete, udvarának kialakítása a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálja, megfelel változó testméreteinek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Az óvoda biztosítja a harmonikus környezetet, és a gyermekek által használt tárgyi felszerelések számukra hozzáférhető módon vannak elhelyezve, ügyelve biztonságukra.
77
III.
AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE
Hetirend-napirend 1. A gyerek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket. Ezek a megfelelő időtartamú párhuzamosan végezhető, differenciált tevékenységek tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyereknek. A napirend igazodik a különböző tevékenységhez. Fontos a differenciált tervezés, igazodni kell a különböző tevékenységekhez, figyelembe véve a helyi szokásokat, igényeket. Igazodni kell a gyermek egyéni szükségleteihez. 2. Főbb alapelvek: fontosság, folyamatosság, rugalmasság inkluzív szemlélet belső harmonikus arányok betartása tekintettel a játék kitüntetett szerepére. A napi és heti munkarendet a gyerekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. 3. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző dokumentumok szolgálják. A pedagógiai program alapján valósulhat meg az óvodai nevelés, amely az óvodapedagógus szervezésével és közreműködésével valósulhat meg. Az időjárásnak megfelelően minél több tevékenységet tervezzünk a szabad levegőn.
A megfelelő mozgásigény kielégítése a napirend során, egyéni szükségletek szerint. Fontos, hogy játék és más tevékenységek között a harmonikus arányok be legyenek tartva és különböző tevékenységekhez igazodjunk.
78
IV.
AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI
1. Az egészséges életmód alakítása, gondozás A gondozás az óvodai nevelőmunkát megalapozó tevékenység, amelynek feladatai részben átalakultak, részben pedig felerősödtek a társadalmi folyamatok hatására. Ma olyan jelenségekkel is találkozunk az óvodában, ami nem volt jellemző néhány évvel ezelőtt. (Nem megfelelően öltöztetett vagy ~ étkeztetett gyermek) A zavartalan fejlődéshez, az egészség fenntartásához, a betegségek megelőzéséhez a gyermekek fokozott gondozása elengedhetetlen követelmény. A gondozási feladatok végzése az óvodában dolgozó valamennyi felnőtt feladata, ami az óvónőt nem mentesíti a tényleges teendőktől, csupán arról van szó, hogy neki kell koordinálnia, megterveznie, átgondolnia a többiek munkáját is. Az óvodai környezet esztétikus, harmonikus és célszerű kialakítása a veszélyforrások minimálisra csökkentése, a napirend helyes kialakítása a gondozási feladatok végzését könnyíti meg. Az óvodába kerülő gyermek számára a környezetváltozás, az idegen emberek, új életfeltételek, a magszokott környezettől való elszakadás nagyon komoly nehézséget jelent. Ezek a bekövetkező változások az első időszakban a gyermek pszichés és testi állapotában átmeneti zavarokat okozhatnak. A gondozás, a gyermekkel való törődés az első kapocs, ami közel viszi a felnőttet a kicsihez, ami lehetővé teszi az átmeneti problémák kezelését. Az óvodának a gondozás olyan klasszikus feladata, amit nem adhat fel, amit nem hanyagolhat el, amit nem helyettesíthet mással. Szerintünk addig nem fejleszthető a gyermek, amíg nincs biztonságérzete. Ebből következően az óvodai csoportban leginkább azt kell biztosítani, hogy a gyermek kellemes, jó légkörben végezhessék a tisztálkodást, a WC használatát, öltözködéssel, az étkezéssel kapcsolatos teendőiket. A napirendnek pontosan ezt a folyamatosságot és rugalmasságot kell tükröznie. A hátrányos helyzetű gyermekek esetében a gondozási teendők növekedésével számolunk. Nem az a cél, hogy a gyermekek helyett, a gyermeket kiszolgálva mindent a felnőttek végezzenek el, hanem, hogy megtanulják önállóan ellátni magukat. Ehhez nyújtanak segítséget a felnőttek.
79
Fontos ezen a területen is a családdal való szoros együttműködés, egymás tájékoztatása és a rendszeresség mindkét fél részéről a gondozáshoz kapcsolódó szokások kialakítása érdekében. Az egyéni bánásmód, az egyes gyermekek sajátos igényeinek figyelembevétele a gondozás esetében is érvényesül.
2. Érzelmi, erkölcsi és a közösségi nevelés Céljaink között szerepel az erkölcsi nevelés, valamint a hazaszeretetre nevelés. A szocializáció folyamata során tanulják meg a gyermekek, hogy milyen viselkedés helyes, elfogadott, illetve helytelen egy adott közösség számára. A nevelésnek kezdettől fogva az a célja, és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek (szülők, nevelők) azt szeretnék elérni, hogy a gyerek fejlődése során egyre inkább megtartsa a viselkedési szabályokat, valamint hazáját szeresse-, becsülje. Az erkölcsi értékek közvetítésének számos lehetősége és módszere alkalmazható az óvodai nevelési folyamatában. Első sorban magatartási-tevékenységi modellek közvetítésével direkt és indirekt módon történik. A munka jellegű tevékenységek szerepe szintén hangsúlyos az erkölcsi nevelésben. A jutalmazás pedig megerősíti azt. Az óvodai nevelésben véleményünk szerint a tárgyi jutalmazásnak nincs helye, de jutalom értékkel bír egy mosoly, a dicséret. Érzelmi és erkölcsi nevelés, szociális tapasztalatok biztosítása, feladatok:
Feladatunk a társadalmi élet alapvető ismereteinek közvetítése közös élmények, tapasztalatok útján,
Az erkölcsi érzelmek megalapozása,
Az alapvető udvariassági szokások, magatartások fejlesztése,
A társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás és az önérvényesítés erősítése; a gyermeki önkifejezés biztosítása,
A szociális technikák megalapozása,
A különbözőségek elfogadására, tiszteletére nevelés,
A tevékenységekben az eredményre törekvés, akadályok leküzdésére nevelés, az akarat fejlesztése,
A gyermekekben a reális, saját értékeit felismerő pozitívénkép alakítása, a szükségletek, attitűdök formálása,
80
A személyes és a csoportélet hagyományainak ápolása,
Érzelmi biztonság megteremtése,
Gyermek-dajka közötti kapcsolat erősítése (gondozás, segítés, tisztelet),
Szokás és normarendszer kialakítása, mely a csoportépítés egyik alapja,
A nehezen szocializálható, hosszabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, elhanyagolt, vagy tehetséges gyermekek nevelése sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek bevonásával.
A gyermekek óvodai életét szükséges céltudatosan alakítani, mivel a rendszeresség érzelmi biztonságot teremt számukra, állandóság, folyamatosság, rugalmasság jellemzői mellett,
Az óvodapedagógus legyen elfogadó, segítő-támogató.
A dajka a nevelőmunkát közvetlenül segítő nem pedagógus alkalmazott. Az óvodapedagógusok mellett végzett tevékenysége a gyermekek gondozását, segítését szolgálja. Fontos az egyeztetett, összehangolt munka, mert csak így teremthető meg a nevelési egység hatékonysága, eredményessége.
A migráns gyermekek nevelése során valamennyi dolgozó feladata, hogy teremtsen lehetőséget egymás kultúrájának, anyanyelvének megismerésére, elsajátítására (beszélgető kör, tradíciók, ünnepek, ünnepélyek, hagyományápolás, vallási események.
Az óvoda teljes nyitvatartási idejében, a gyermekekkel történő foglalkozások, tevékenységek mindegyikét óvodapedagógus irányítja.
Nyitáskor óvodapedagógus fogadja a gyermekeket, játéktevékenységet biztosít.
Hazamenetelkor a szülők szintén óvodapedagógustól veszik át és viszik el az óvodából a gyerekeket.
A sajátos nevelési igényű gyermekeket utazó gyógypedagógus közreműködésével gondozzuk, segítjük, fejlesztjük elfogadás mellett, ép társakkal integráltan.
Az épület, a csoportszobák, a berendezések olyanok, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét. Tegyék lehetővé a mozgás és játékigényük kielégítését.
A csoportszobákban a gyermekek számára elérhető helyen, jelöléssel ellátva vannak a tárgyak, eszközök.
81
3. Környezettudatos nevelés Hangsúlyos szerepet kap óvodáinkban is a környezettudatos életmód kialakítása. A környezettudatosság fejlesztési eszköze az óvodában elsősorban a környezeti nevelés. A kisgyermek érzelmein keresztül éli meg a világot. Az óvodai környezeti nevelésnek tehát érzelem orientáltnak kell lenni. Az óvodai környezet, az óvodai élet minden mozzanata a gyermek környezeti nevelését szolgálja, hiszen minden tevékenységünkkel környezeti kultúrát közvetítünk – ahogy viselkedünk, ahogy alakulnak emberi kapcsolataink, amilyenek szokásaink, ahogy viszonyulunk külső és belső környezetünkhöz. A gyermeket körülvevő tárgyi és személyi feltételek igen meghatározóak. Nevelési feladatainkban mindenütt jelen van, megfogalmazódik a környezeti nevelés /érzelmi, erkölcsi, értelmi, nevelés, egészséges életmód kialakítása, szocializáció/. A gyermekek holisztikus szemléleten, megismerésen keresztül természetes egységben ismerkednek meg a világgal. Feladatunk, hogy minél több lehetőséget biztosítsunk számukra a tapasztalatszerzésre. A folyamatoknak nem csak megfigyelője, hanem cselekvő, aktív részese is annak. Ezekkel a folyamatokkal, tudatosan megtervezett közös tevékenységekkel kívánjuk megalapozni a gyermekek környezettudatos, környezetre figyelő magatartását. Céljaink és feladataink megfogalmazásakor a környezettudatos magatartás alakításában - és a megvalósítási folyamatban is - mindig figyelembe vesszük a gyermekek érdeklődését, életkori sajátosságait, a szűkebb és tágabb környezetünk által kínált lehetőségeket.
82
V.
GYERMEKVÉDELEM
Intézményünkben a gyermekvédelmi felelős látja el a gyermekvédelemmel kapcsolatos munkákat, teendőket. Segít az elbizonytalanodott szülőknek, meghallgatja a problémáikat, tanácsokat ad, a szükséges esetekben intézkedik. Rendszeresen tartja a kapcsolatot a családokkal. Munkáját az éves munkatervben fogalmazza meg. Az elmúlt évekhez képest megnövekedett a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma, ezért az őket és szüleiket érintő szabályokról, törvényekről rendszeresen tájékoztatást ad és folyamatosan kapcsolatban áll a Polgármesteri Hivatal szociális osztályán dolgozó ügyintézőkkel. A szülőket beiratkozáskor és az első szülői értekezlet alkalmával tájékoztatjuk, hogy milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a gyermekek 3 H-s státuszúak legyenek. Minden körzethez tartozó 3 H-s gyermeket felveszünk az óvodába. A gyermekek családi, szocializációs helyzetét az óvónők és a gyermekvédelmi felelős is figyelembe veszi és nagy körültekintéssel és odafigyeléssel segíti. A gyermekvédelmi felelős munkája egyre inkább bővül, és felelősségteljesebb. Egyre több a gondozásba vett család, egyre több gyermek érdekében vesszük fel a kapcsolatot a szociális intézmények területi gondozóival.
83
VI.
AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI, AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI
1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék — szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyerek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékban tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt — a szülő és az óvodapedagógus. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyerekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakoztatását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igényszerinti együttjátszásával támogató serkentő, ösztönző magatartásával a nem direkt reakcióival éri el. Az óvodában kiemelt a szabadjáték túlsúlyának érvényesülése. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia.
84
A játék a legfontosabb személyiségfejlesztő eszköz az óvodás gyermek életében, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. A fejlődés várható eredményei: • Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolását. • Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. • Számba veszik a csoport tagjait, érdeklődnek a hiányzók után. • Figyelmesen, türelemmel hallgatják meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. • Ébredezik bennük a közösségi öntudat, örülnek a közösen elért sikereknek. • Kialakul a csoport élete iránti érdeklődés. • Természetes szükségletté válik a közös tevékenység. • Érzelmileg és értelmileg egyaránt elfogadják és követik az óvónő kérését, útmutatását. • Felfogják alapvető metakommunikatív jelzéseit (elismerés, nem tetszés, öröm, biztatás, szomorúság). • Spontán alakuló kiscsoportokban képesek együttműködni egy-egy tevékenység, feladat elvégzésében, elfogadják a tennivalótól függő alá-, fölé- és mellérendelési viszonyokat. A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent számára, amit tudatosan felhasználunk a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben, a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedését nagymértékben elősegítheti. Gondoljunk például a társakkal való együttjátszás kialakulására, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartására, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségeire, vagy olyan tulajdonságok szükségességére, mint a mások mozgósításának képessége vagy az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban. Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szerepelosztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják. Kerüljük a nemi sztereotípiák erősítését, a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéltek lebontását igyekszünk elősegíteni. Játékfajták Gyakorló, konstrukciós, didaktikus szabály és szerepjátékok, valamint spontán és szabadban játszható játékok.
85
Kiemelt fejlesztési feladatok: A gyermek olyan pozitív személyiségjegyeinek alakítása, mint a türelem, kitartás, a segítőkészség, egymás megbecsülése. Önálló kezdeményezési készség kialakítása. Esztétikai érzék fejlesztése. Játéktárgyak adekvát használatának segítése. Alkalmazkodás a csoport igényeihez.
2. Az óvodai élet tevékenységei Verselés, mesélés Többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek a ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermekek érzéki, érzelmi élményeket nyújtanak. A vers, mese, mondóka a gyerekek erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. A mese kiválóan alkalmas az óvodás gyermek szemlélet módjának és világképének kialakítására. Feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedési formáit. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A mesék megelevenítik a tárgyi világot, megjelennek benne az ok-okozati összefüggések, a csodák, az átváltozások, misztikumok. A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. Az óvodában a népi, a magyar gyermekköltészet a dajkai hagyományok gazdag és sok alkalmat kínálnak a mindennapos mondókázásra verselésre. Klasszikus és a kortárs irodalmi mű-
86
veknek egyaránt helye van az anyanyelvi nevelésben. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás közben intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. Az anyanyelvi nevelésben a TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázat kapcsán új mérési eszközként kerül bevezetésre az OKOSKOCKA használata. Az OKOSKOCKÁT mind a három csoport használni fogja a 2013/2014-es nevelési évtől kezdve. Az anyanyelvi szintfelmérést októberben minden óvodapedagógus saját csoportjában elvégzi, amely a csoportnaplóban rögzítésre kerül. Ugyancsak ettől a nevelési évtől kezdve anyanyelvi mérést végez a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa. Nemcsak a nagycsoportos korúakat, hanem az észlelhető beszédhibás középsős korúakat is. Ezzel a célunk a kiemelt területen egy újszerű eljárással a gyermekek képességének célirányos fejlesztése. Tapasztalataink szerint egyre több a beszédhibás, a megkésett beszédfejlődésű, nem kommunikáló gyermek, akiknél a korai diagnosztika korai fejlesztést indikál. Az éve eleji szintfelmérések esetében a színismeret és a dominancia terén is nagy segítséget ad az Okoskocka, melyet nemcsak mérésre, hanem fejlesztőeszközként is alkalmazunk.
Ének, zene, énekes játék, tánc Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet okoznak. Felkeltik a gyermek zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása a néptáncok és népi játékok a hagyományok megismerését, tovább élését is segítik. Az éneklés, a népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyerekek zenei képességeinek és zenei kreativitásának alakításában (ritmus, éneklés, hallás, mozgás). A zenehallgatásnál vegye figyelembe az óvodapedagógus a gyermek etnikai hovatartozását is. A pedagógus feladata:
-
Az éneklési öröm felkeltése.
-
A szép, kifejező éneklés technikájának megismertetése.
-
A zene befogadására való képességük megalapozása.
87
-
A tanult ritmus, dallam, tempó és formai elemek alkotómódon történő felhasználása értelmezése, együttes megszólaltatása.
-
A zeneirodalom értékes alkotásainak megismerése különféle zenetörténeti stílusok és korszakok jellegzetességeinek megfigyelése.
-
Az énekes körjátékok, táncos kifejezési formák tanulásával: mozgás, egyensúly és térérzékelés valamint alkotó és ritmusérzék fejlesztése.
-
A daltanulással, közös énekléssel a kommunikáció és metakommunikáció fejlesztése.
A zenei nevelés feladata a különböző zenei képességek fejlesztése és a készségek képességek fejlesztésének összehangolása más készségekkel és képességekkel, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével, valamint a szocializációs folyamattal. A fejlesztés tartalma:
-
éneklési készség
-
ritmusérzék
-
hallásfejlesztés
-
közösségi érzés fejlesztése
-
nagymozgások fejlesztése
-
esztétikus mozgás fejlesztése
-
népi motívumokkal való ismerkedés
A Látható hangok módszer alkalmazása, mint zenei-esztétikai nevelés:
-
a programhoz tartozó népi gyermekjátékdalok szövege és zenéje is a változatos kultúrákból épülő európai egység és sokféleség megértését segíti
-
épít arra, hogy a hallás kifejlesztése legeredményesebb 2 és 7 éves kor között
-
a zenei aktivitások nemcsak érzelmi élményeket adnak a gyerekeknek, hanem ugyanakkor hatékony gyakorlást is az alapvető kommunikációs készségekben
88
-
tudatosan vezetett játékos hallási és hangképzési gyakorlás segítségével, már óvodás korban ki lehet fejleszteni a következő fontos képességeket: Ritmus Tempó Harmónia
-
az állathangok, a természet, az otthon, a gépek, a közlekedési eszközök hangjainak tudatos megfigyelésével célunk, hogy a gyerekek hallása érzékenyebbé váljon “füle kinyíljon”, képesek legyenek a világ hangzó jelenségeinek kifinomult észlelésére és tudatos osztályozására
-
a zenei és a nyelvi kommunikáció közötti párhuzamok fejlődnek
-
a nyelvi érzéket is fejleszti, hiszen a zene kifejező eszközeit; vagyis a nyelv dallamát, ritmusát, hangsúlyait kifejező erejét és szavak érzelmi hátterét megismerve tudatosítja a nyelv zeneiségét.
-
vizuális és auditív funkciók összekapcsolásával komplexen fejleszthető a gyermek
-
esztétikai és szociális fejlesztése által a gyermeknek harmonikusabbá válik a gyermek teljes személyiségfejlődése
-
iskolai előkészítő szerepe megkönnyíti a gyermekeknél, az írás olvasás tanulását
-
a gyermekek személyiség fejlesztésére alkalmas Látható hangok esztétikai program, az európai népi kulturális örökséggel kiegészítheti az óvodai nevelést, és hatékonyan serkentheti majd a kicsik életfontosságú kompetenciáinak fejlesztését.
A magyar néptánc, és a magyar népzene párhuzamosan él és virágzik, továbbá szerves része a hazaszeretetre való nevelésnek. A magyar népzene sok gyermekjátékot tartalmaz. Nem szabad hagynunk, ezek feledésbe merüljenek. Az óvodában megteremtenünk az alkalmat, a környezetet az élményszerű együttjátszásra. A zenei nevelés feladatai, a különböző zenei képességek fejlesztése és a készségek, 89
képességek, fejlesztésének összehangolása a más készségekkel és képességekkel, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével, valamint a szocializációs folyamattal. A fejlesztésünk célja:
-
a gyermekek érezzék a közös éneklés, játék, zenehallgatás örömét
-
felkeltjük zenei érdeklődésüket
-
megszerettetjük a zenét, népzenét, a magyar zenei kultúránkat
-
megalapozzuk a zene befogadására való képességüket
-
formáljuk a zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat
-
a zenehallgatás lehetőségek fejlesszék a gyermekek művészi fogékonyságát
-
minél több zenei élményhez juttatjuk gyermekeinket, ami által megalapozzuk a zenei anyanyelvüket
A zenei képességek fejlesztése során az egyes zenei képességeket a gyerekek egyéni fejlettségi szintje alapján fejlesztjük. A fejlesztés tartalma:
-
éneklési készség
-
ritmusérzék
-
hallásfejlesztés
-
közösségi érzés fejlesztése
-
nagymozgások fejlesztése
-
esztétikus mozgás fejlesztése
-
népi motívumokkal való ismerkedés
Óvodáskorban szerepet kap a fejlesztés során a néptánc megismerése, megismertetése. Egyéni képességek alapján sajátíthatják el a mozgást, a néptánc életkoruknak megfelelő motívumait, alapjait, alapismereteit. Ezáltal is fejlesztve, mozgásos ritmusérzéküket, esztétikus mozgásukat ügyelve a helyes testtartásra táncközben, fejlődik közösségi érzékük, az egymás tisztelete, az egymásra való odafigyelés, szocializálódnak s az együtt táncolás örömekor ismerhetik meg a Magyar népzenét, s a Magyar tájegységeknek megfelelő népi kultúránkat, valamint ápolják a Néphagyományainkat.
90
Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka A gyermeki személyiség fejlesztésének fontos eszköze a rajzolás, a festés, a mintázás, az építés, a képalkotás, a kézimunka. A műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az esztétikus, tárgyi környezettel való ismerkedés. A pedagógus az egész nap folyamán teret biztosít az ábrázoló tevékenységeknek. Az óvodapedagógus feladata: -
megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával,
-
a különböző anyagokkal,
-
a rajzolással, festéssel, mintázással és a kézimunka különböző technikáival.
A fejlesztés tartalma: -
a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagítása,
-
az alkotási vágy felkeltése
-
önkifejezés megvalósulása
-
a képi gondolkodás fejlődése
-
esztétikai érzékenység
-
forma és szín képzeteinek gazdagodása
-
szép iránti nyitottság, igényesség
-
finommotorika fejlődése
Mozgás 1. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszköze. Az óvodáskor természetes hely -, helyzetváltó-, és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Mindezek nagymértékben hozzájárulnak a tanulási képességek, kompetenciák kialakulásához, fejlődéséhez. 2. A gyermek természetes mozgásigényére figyelemmel, a játékba, azon belül a szabad játékba ágyazott mozgástevékenységeket, az óvodai élet egyéb tevékenységeibe komplexen beépí-
91
tett testmozgást kiegészítik az irányított mozgástevékenységek, amelyek együtt hatnak a gyermek személyiségének fejlődésére (pl. pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás) 3. A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait. 4. A mozgásra az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyerekek természetes mozgását (járás, futás, ugrás, támasz, egyensúlyozás, dobás) és testi képességeit, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség, társa figyelése. Hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy és kismozgások kialakulásához. Legyen minél több játékos mozgás az óvoda mindennapjaiban. Figyelembe véve az egyéni szükségleteket és képességeket. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró, ellenálló képességét az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. A mozgáskultúra fejlesztése mellett segítik a térben való tájékozódást a helyzetfelismerést a döntési- és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Célja: a rendszeres fizikai aktivitással segített motorikus képességfejlesztés, a mozgásos cselekvési biztonság megszervezése.
92
Feladatai: - a gyerek személyiségének kibontakoztatása - alkalmazkodóképesség fejlesztése - mozgásvágy megalapozása - mozdulatok utánzása, reprodukálása - mozgáskedv iránti igény felkeltése - az elemi munkavégzéshez szükséges fizikai és szociális képességek kialakítása - térbeli irányok, viszonyfogalmak megerősítése - mozgásos emlékezet, állóképesség fejlesztése - a testi fejlődés zavarainak korrekciója terápiák alkalmazásával - ügyesség, gyorsaság, edzettség, akarat, kitartás, bátorság fejlesztése - alapmozgások fejlesztése - szabályok betartás Testnevelés - rendgyakorlatok - téri tájékozódás - alapmozgások, alapvető testhelyzetek Testrészekkel végezhető szabad és szer gyakorlatok, légző gyakorlatok, dobások, labdás gyakorlatok, játékos versenyek. Gimnasztikai alapformák képességfejlesztő gyakorlatok sportjátékok elemei, terápiák. Kiemelt fejlesztési feladatok: -
Elemi mozgások megtanítása és gyakoroltatása.
-
Sokoldalú mozgásos tapasztalatszerzés.
-
Alapmozgások (járás, mászás, kúszás, futás, ugrás, dobás stb.) gyakorlása.
-
Mozgás- összerendezettség javítása.
-
Mozgásos sikerélmények szerzése, a gyerekek önbizalmának, önismeretének fejlesztése.
-
Pozitív személyiségjegyek (akarat, kitartás, gyorsaság, állóképesség, ügyesség megerősítése.
-
Egyensúlyozó képesség javítása.
-
Testtudat, testséma laterális megerősítése, térbeli irányok és viszonyfogalmak alkalmazása. 93
-
Testtartási rendellenességek kialakulásának a megelőzése.
-
Tornaszerek önállóbb használata.
-
A sport iránti érdeklődés felkeltése.
A külső világ tevékeny megismerése A gyermekek aktivitásuk és érdeklődésük során tapasztalatokat szereznek a szűkebb és tágabb természeti-, emberi-, tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Megismeri a körülöttük lévő természet, a szülőföld, az ott élő és dolgozó emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit. Megtanulja ezek szeretetét védelmét. Abban, hogy ez bekövetkezhessen jelentős szerepük van az óvodapedagógusoknak A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut, azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri, a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat. Alakul ítélőképessége, fejlődik tér, sík és mennyiség szemlélete.
Feladataink: - megismertetni a helyi hagyományokat, szokásokat - megismertetni a kultúra értékeit - értékek védelmére nevelni - cselekedtetés, tevékenykedtetés biztosítás - megfelelő helyet, időt, eszközöket biztosítani - kellő mennyiségű tapasztalatszerzés biztosítása (spontán és szervezett) - önállóan legyenek képesek alkotni, véleményt alkotni és bizonyos helyzetekben dönteni tudjanak a gyermekeink A környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítása
94
Ennek keretei: - séták, kirándulások - különböző munkatevékenységek - alkalmi megbízatások - a különféle játéktevékenységek - kézműves tevékenységek stb. A megismerés, megismertetés történjen az spontán vagy akár irányított módon, mindenképpen azt szolgálja, hogy a gyermek, otthonosan mozogjon a környezetében bátran és alkotó módon éljen és tevékenykedjen, önálló gondolatai és véleménye alapján.
3. Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusoknak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése (naposi munka, környezet-növény állatgondozás). A gyermek munkajellegű tevékenysége örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatottság) alakításának fontos lehetősége. A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. Programunk nagy hangsúlyt fektet a gyermekek életre való felkészítésére, ezért más tevékenységi formákkal komplexen elsődleges célunk: - a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlási lehetősége. - az eszközök, szerszámok rendeltetésszerű használatának gyakorlása, - egymás és a felnőttek munkájának megbecsülése.
95
- valódi értékteremtő képességek fejlesztése (p1. kerti munka). - a természet, a környezet, az ember kölcsönhatásának megtapasztalása - munkavégzéshez szükséges attitűd, pozitív minta biztosítása, minden a gyermekekkel kapcsolatba kerülő felnőtt által - a gyermek saját magához mért pozitív fejlesztő értékelése - céljaink megvalósítása érdekében szoros kapcsolat a család és óvoda között, illetve az óvoda és környezete (intézmények, szakemberek) között A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.
Feladataink: - minden gyermeknek biztosítunk lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, kedve, képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet. Illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet. - folyamatosan biztosítjuk, bővítjük a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket - a munkaeszközök a gyermekek számára elérhető helyen találhatók, így a gyermekek bármikor használhatják őket - lehetőséget adunk a gyermeknek bármilyen őket érdeklőd munkatevékenység elvégzéséhez arra törekszünk, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermekek számára, és teljes önállósággal végezhessék azokat
96
Tevékenység megszervezése: A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű, gyakran nem is választható szét a játék és a munkatevékenység. A munka fejlesztőhatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható ösztönző. A nevelő-fejlesztő hatást elsősorban nem a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki. A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyermek saját személyével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák vagy a kerti munka közös vonása a tényleges munkavégzés, tevékenykedtetés. Tudatosan használjuk fel a gyermek nyitottságát, megismerési vágyát, érdeklődését, aktivitását. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki dolgozik, amikor szükséges és mindenki a kedvének egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezhet. A munkavégzés rendszeres, folyamatos tevékenység legyen, mely beépül a mindennapokba.
97
VII.
A TANULÁS
1. Kompetencia alapú oktatás A világban zajló gazdasági, társadalmi változások közvetlenül teszik próbára az egyén alkalmazkodó képességét. Az óvodai nevelés számára ez nagy kihívás. A személyiség integritásának megőrzése érdekében a személyes és szociális kompetenciák megerősítése és fejlesztése célirányosan és módszertanilag megalapozottan zajlik a kisgyermekkortól egészen a felnőttkorig. A kompetencia nevelés célja: a tudásalapú társadalom megteremtése. Kompetencia alapú oktatás: az ismeretek, azok alkalmazási képessége és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazás képes tudást központba helyező oktatást értjük. A hangsúly a hagyományos tartalomközpontú oktatásról a kompetenciák, azaz a képességek, készségek és az alkalmazásképes tudás fejlesztésére tevődik át, hiszen elsősorban ezek révén válhat bárki képessé az egész életen át tartó tanulásra. Különösen fontos a kisiskoláskorban elsajátított alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételei. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Így szolgáljuk a hátrányos helyzetű, kisebbséghez tartozó gyermekek esélyegyenlőségét. Fontosnak tartjuk a pedagógiai, módszertani kultúra megújítását. Képzéseken, felkészítéseken veszünk részt ennek érdekében. Pedagógiai módszereink: - problémaközpontú oktatás - cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés - felfedeztető tanítás, oktatás - kreativitás, motiváció - készségek, képességek tudatos, megtervezett fejlesztése - differenciálás
98
- egyénre szabott fejlesztési program - rugalmas szokásrendszer kialakítása - a gyermekek a játékon, a művészeteken, alkotó munkán saját tevékenységén keresztül szerezhessék meg az élményeiket (az az igazi ismeret, amit a gyermek önmaga szerez meg). - komplex nevelés (a nevelési elvek egységet alkotnak
2. A tevékenységekben megvalósuló tanulás Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek kompetenciáinak a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése. Tevékenységközpontú programunkat átszövi a komplexitás. Az egyes tevékenységi formák egymásra épülnek, egymást egészítik ki, így szolgálva a gyermeki személyiség kibontakozását, fejlesztését. Ebből kiindulva pedagógiai tevékenységünk a személyiséget komplexen, az egyedi szükségleteit egyidejűleg figyelembe véve közelíti meg. A tanulás lehetséges formái az óvodában - az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás (szokások alakítása) - óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés, irányított tanulás - a gyakorlati problémamegoldás
99
- spontán játékos tapasztalatszerzés - a cselekvéses tanulás - a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés -spontán játékos tapasztalatszerzés Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. Szabad alkotásokkal, logikai konstrukciókkal, rengeteg mozgáslehetőséggel valósul meg, segítve önkifejezésük, tudásvágyuk, és személyiségük természetes fejlődését. Kedvező helyzeteket és kereteket teremtünk arra, hogy az érdeklődésüket felkeltsük és fenntartsuk eszközökkel, könyvekkel, kirándulásokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel, érzelmi motivációkkal. Hagyjuk kibontakozni a különleges kívánságokat, p1. különleges ős és egyéb állatok, növények, bolygók és az űr érdekességeinek magyarázatával, képnézegetéssel, beszélgetésekkel és ezek feldolgozásával, mozgással, vizuális tevékenységgel, történetekkel, kommunikációs játékokkal. Helyt adunk tehát a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére a tervezett hagyományos anyagon túl is. Ötéves korig a tanulás kötetlen formában valósul meg. Kivétel ez alól a testnevelés, a sport, valamint azok a programok, amelyeken az egész csoport részt vesz: kirándulás, színház, vásárlás. A kötetlenség egyéni vagy mikrocsoportos tevékenységet jelent, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A tervezett témakörök feldolgozása nap, mint nap folyamatosan, játékosan a játékidőben történik. Minden hónap más és más témakör körül forog: évszak, közlekedés, testünk, ünnepek. Ötéves kortól a kötelező foglalkozásokat a délelőtt folyamán szervezzük. Az óvodapedagógus az egy hétre tervezett keretanyagot a saját döntése alapján osztja be a hét napjaira, melyben minden terület komplexen szerepel. Az adott napon a témakörök feldolgozásával mindig más tartalom kap nagyobb hangsúlyt. Az irányított tanulás - jobban módot ad a pedagógusnak a kreativitás fejlődésének tudatos megszervezésére és gyakorlására - tekintettel az alkotó képzeletnek, a gyermeki kíváncsiságnak, a gondolati szabadságnak a szerepére a kreativitásban, egyértelmű, hogy az irányított tanulás is csak ilyen feltételek mellett töltheti be fejlesztő hatását 100
- természetesen a tanulás tere a játék, mert benne minden tanulási tartalom: ismeret, jártasság, készség megjelenik. Óvodánkban a tanulás alapvetően életszerű és érzelmi megközelítésű, egyéni tapasztalatszerzésen, élménygyűjtésen alapul. Szabad alkotásokkal, logikai konstrukciókkal, rengeteg mozgáslehetőséggel valósul meg. Helyt adunk a gyermeki megismerésben a világ felfedezésére, kíváncsiságuk, közlésvágyuk kielégítésére. A tanulás kötetlen formában történik, egyéni és tevékenységben, amelyben a gyermekek öntevékenyen részt vesznek, az óvodapedagógus azonban tudatosan tervez. A nevelés-oktatás igazán akkor hatékony és eredményes, ha gyermekek különböző képességeinek és adottságainak megfelelő egyénre szabott differenciált módszerek alkalmazásával folyik. Kiemelt fontosságú az integrált nevelés (kisebbséghez tartozó gyerekek, fogyatékossággal élő gyerekek, sajátos nevelési igényű gyerekek fogadása). Természetesen külső szakemberek segítségét minden esetben kérjük (pszichológus, orvos, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus). Az óvoda elsődleges feladata az integrált nevelésben az, hogy a sajátos nevelésre ráutaltakat kisgyermekkoruktól az életre készítsük fel, szocializálódjanak, érezzék a közösséghez tartozást. Tudjanak alkalmazkodni egymáshoz, tolerálják egymás másságát. Azzal, hogy befogadjuk ezeket a gyerekeket, s felvesszük a kapcsolatot a megfelelő szakemberekkel, a korai intervenció lehetőségét biztosítjuk számukra. Természetesen e szülőkkel való folyamatos kapcsolattartásra szükség van a mindennapokban. A tájékoztató jellegű kommunikáció nagyon fontos, melynek alapja a bizalom, és kölcsönös együttműködés. Az integrált nevelés együtt jár az inkluzív pedagógia elsajátításával, mely minden óvodapedagógustól Új értékrendet, Új elveket követel és új módszereket, módszerkombinációkat. Az inkluzív pedagógia az a befogadó légkör és eljárásrendszer, ahol mindenki más egymáshoz képest, bárki belefér, megtalálja a helyét. Mi is erre törekszünk. A gyerekek eltérő képességeinek pedagógusok által történő elfogadása, az eltérő képességekhez történő alkalmazkodás, a differenciált fejlesztés hatékony megtervezése, nehéz feladatok elé állít bennünket.
101
Hiszen a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell terveznünk, megszerveznünk, megvalósítanunk, hogy a folyamat egy részében a különböző egyéni sajátosságokkal rendelkező gyerekek párhuzamos, eltérő módos, testre szabott speciális feladatokat végeznek. Az egyén differenciált megközelítése napjainkban kiemelt feltétele a fejlődésnek. Mivel differenciálhatunk? - időtartammal, - eszközökkel, - technikákkal, - szervezeti keretekkel. Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel segíti a gyermek személyiségének kibontakozását. Az egyénre szabott/differenciált fejlesztési módszerek, amelyek bevezetésre, alkalmazásra kerülnek, a mérési eredmények felhasználásával történik. A biztosított tevékenységeken keresztül van lehetőségünk a differenciált, egyéni bánásmódra. A gyerek egyéni fejlettségéhez mérten adjuk a feladatokat. A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázatból új elem továbbá, mely átkerült a pedagógiai programba: az Okos kocka fejlesztő család alkalmazása Néptánc bevezetése Látható Hangok módszerének bevezetése
102
VIII.
A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE
1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belep a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. 2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. a) a testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finom mozgásra képes. Mozgását viselkedését testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) a lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak. a téri tájékozottságnak. a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés. a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma. terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt
103
használ különböző mondatszerkezeteket. mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek) végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét. - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását felismeri a napszakokat: ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait, ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét, felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természet es társadalmi környezet megbecsüléséhez megóvásához szükségesek elemi mennyiségi ismeretei vannak c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg kitartásának munkatempójának önállóságának önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. 3. A három éves kortól az óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermek személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. 4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettségi szint. 5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásai az iskolába kerülő gyermekkel szemben.
104
VII. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM
105
Helyzetelemzés A két óvoda, amelyik pályázott az IPR-re (Csépányi-,Somsályi- Tagóvoda) szociokulturálisan retardált környezetben található. A családok zöme munkanélküli, mélyszegénységben élnek, a szülők pedig aluliskolázottak. Mindkét intézményben a hátrányos helyzetűek száma meghaladja a 88%-ot, a HHH-sok aránya pedig 51-és 95% között mozog. IPR munkacsoportjaink: 1. IPR menedzsment munkacsoport. 2. Óvoda-iskola átmenetet támogató munkacsoport 3. 5 éves kor előtti beóvodázást segítő munkacsoport. Mivel az 5 óvodából 3 nyertes az IPR pályázattal, szükségesnek tartottuk, hogy az IPR-es munka hatékonysága érdekében munkacsoportokat hozzunk létre és működtessünk. Az integrációs programunkkal a célunk Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003 .évi CXXV. törvény szellemében a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a Sajátos nevelési igényű gyerekek • esélyegyenlőségének növelése, • a hátrányok csökkentése, • egyéni szükségleteinek megfelelő speciális fejlesztése, • az iskolai életmódra és az életpálya-építésre való felkészítése.
Feladatunk Valamennyi hátránnyal küzdő gyermek számára speciális • személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, • felzárkóztató programok szervezése az esélyegyenlőség biztosítása érdekében Céljaink és feladataink teljesülése érdekében elsődleges kötelezettségünknek tartjuk a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatását. Ennek érdekében a családokkal való kapcsolattartásunkat még szorosabbá és intenzívebbé tesszük. A szülőkkel való együttműködés az otthon és az óvoda világának találkozásával, a kölcsönös tiszteletadással a lemaradások ellensúlyozását eredményezi.
106
Szükségesnek tartjuk, hogy a gyermekek minél korábbi életkorban kerüljenek be az óvodába, és minél több időt töltsenek itt. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek érdekében az integrációs programunk tartalmi elemeit tudatosan és mérhető eredményességgel állítjuk a nevelés folyamatába. Területei Az integrációs programunk tartalma kiterjed az óvodai nevelés mindazon területére, amely kiemelkedő jelentőséggel bír a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének elősegítésében. Ezek: 1. Szervezési feladatok 2. A nevelőtestület együttműködése 3. A pedagógiai munka kiemelt területei 4. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segélynyújtással kapcsolatos feladatok 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés 8. Intézményi önértékelés, eredményesség A továbbiakban részletesen ismertetjük a fenti területeket. A TÁMOP-3.1.11-12/2-2012-0068 pályázat által beépülő új elemeink: -
Okos kocka anyanyelvi része
-
Egyéb anyanyelvi játékok ( nyelvtornák, nyelvi játékos gyakorlatok stb.)
-
mozgásos játékok, népi játékok, Néptánc
-
Látható Hangok módszere
Ahhoz, hogy munkánk hatékony lehessen, szükségünk van a család együttműködésére és ebben fontos szerepet játszik a jó partneri kapcsolat kialakítása a szülőkkel minden téren.
107
1. Szervezési feladatok A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodai beíratásának támogatása valamint a teljes körű, minél hosszabb ideig tartó óvodáztatás biztosítása érdekében szorosabb kapcsolatot építünk ki - a védőnői hálózattal, - az e területeken működő civil szervezetekkel, - a kisebbségi önkormányzat képviselőivel. Beiratkozáskor fokozottan figyelünk a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek arányos eloszlására az óvodai csoportok kialakítása során. A gyerekek minél kevesebb óvodai hiányzása érdekében szülői értekezleteken, egyéni beszélgetések során alkalmazzuk a meggyőzés pedagógiai módszerét. Az óvoda nyitvatartási idejével segítjük a szülők munkavállalási esélyeit. 2. A nevelőtestület együttműködése Óvodánk nevelőtestülete és alkalmazotti közössége rendszeresen tart munkaértekezletet szakmai műhelyfoglalkozást a munkafolyamat eredményeiről és a következő feladatokról Tervezett hospitálásokat szervezünk, ahol - az egyes gyermekek fejlődését, - az alkalmazott pedagógiai módszereket, - a további feladatokat beszéljük meg.
3. A pedagógiai munka kiemelt területei, pedagógiai eljárások A 3-7 ÉVES GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉT NYOMON KÖVETŐ DOKUMENTÁCIÓ címmel a Fabula Bt. kiadásában megjelent egy olyan fejlődési napló, amely rendkívül egyszerű, könnyen kezelhető és rövid időt igénylő módon ad lehetőséget a 3-7 éves óvodás gyermekek fejlődésének 3-4 éven keresztül megvalósuló nyomon követésének. Ezért a 2013as tanévtől kezdődően általunk is bevezetésre kerül A komplex állapotfelmérés célja, hogy minél több információval rendelkezzünk a gyermekről, az egyéni fejlesztés tervezése érdeké-
108
ben. az óvodapedagógus maga tudja igazán, hogy a gyerekek környezeti, szociológiai háttere, a konkrét gyerek személyisége milyen játékhelyzetekben figyelhetők meg a legjobban.
Táblázatai és a megfigyelendő kategóriák fokozatokra bontása a használhatóságot, az egyszerűséget, és a dokumentálás egyszerűsítését, a követhetőséget szolgálja.
Részletes anamnézis felvétele — komplex állapotfelmérés Tudatosan tervezett folyamatos és rendszeres tervező és megvalósító pedagógiai munkával segítjük - a szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszédészlelés fejlődését — kommunikációs nevelés - szeretetteljes légkörben elősegítjük az intézményes nevelésbe való illeszkedést, az elfogadást és együttműködést — érzelmi-, erkölcsi nevelés, szocializáció. - saját tapasztalat-és információszerzéssel hozzájárulunk az egészségtudat kialakításához, az egészséges táplálkozási szokások kialakulásához — egészséges életmódra nevelés - ismeretátadási folyamatainkba beépítjük a multikulturális tartalmakat — társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése - pedagógiai módszereink megválasztásakor fokozottan figyelünk, illetve figyelembe vesszük az egyéni érdeklődési területeket, kezdeményezéseket, az egyéni fejlődési ütemet és utakat — korszerű óvodapedagógiai módszerek Vizsgálandó területek a fejlődési napló alapján: Adatok a kisgyermekről Képességek 1. Testi képességek, egészséges életmód / Nagymozgások, finommozgások 2. Szociális képességek / Társas kapcsolatok, Akarati fejlettség, Érzelmi erkölcsi fejlettség, Érzelmek, reakciók minősége, Érdeklődése, Erkölcsi fejlettség / 3. Értelmi képességek / Érzékelés, Észlelés, Emlékezet, Képzelet, kreativitás, Figyelem, Gondolkodás, Anyanyelvi, verbális képességek, beszédhibák /
109
Tevékenységek:
Játék
Verselés, mesélés
Ének, zene, énekes játék, gyerektánc
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Mozgás
A külső világ tevékeny megismerése
Munka jellegű tevékenységek/naposi munka, alkalomszerű munkák/
Rövid írásbeli értékelés a gyermek értékeléséről a nevelési év végén Az eredmények nyilvánosságra hozatala: -
a mérési eredmények részét képezik az éves munka értékelésének
-
a gyermek fejlődésének mutatóit a szülővel ismertetni kell
4. A gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, a szociális segítségnyújtással kapcsolatos feladatok Az óvoda gyermekorvosa és védőnője rendszeresen vizsgálja a gyermekeket. Ezeken a szűrővizsgálatokon felhívjuk a figyelmet az esetleges problémákra, a vélhetően szükséges egyéni, illetve szakorvosi vizsgálatokra. A szülői értekezletek témái közé beépítjük az egészségügyi ismeretnyújtás, tanácsadás lehetőségét a védőnők bevonásával. A szociális hátrányok csökkentése érdekében lehetőséget teremtünk a gyermekjóléti szolgáltatások igénybevételére. Ruhák, játékok, könyvek adományozására, kölcsönzésére, kirándulásokon való részvételre. Aktív kapcsolatot tartunk a szociális ellátórendszerrel.
5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelés, hátránykompenzációja érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk az alábbi szervezetekkel: • Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat • Védőnői hálózat 110
• Szakmai szolgáltatók • Nemzetiségi kisebbségi önkormányzat, illetve civilszervezetek. Célunk, hogy e szervezetekkel való együttműködés eredményeképpen — a fent kifejtett módszerekkel és eljárásokkal — az esélyegyenlőségi és pedagógiai célok megvalósuljanak. A különböző partnerekkel és szervezetekkel való kapcsolatunk, közös munkánk, erőfeszítésünk hozzásegíti a családokat és a gyermekeket a hátrányok csökkentéséhez, az életesély növeléséhez. 6. Óvoda-iskola átmenet támogatása Az iskolai életmódra való felkészítés során fokozott hangsúlyt fektetünk a DIFER mérés (4 éves kori mérés) eredményeinek és az abból adódó feladatoknak a figyelembevételével.
-
a motivációra (mind a pedagógus motivációs erejére, mind pedig a gyermekek motivációjára, illetve annak kialakítására)
-
a minél sokoldalúbb ismeretszerzési lehetőség, gyakorlás biztosítására a tanulási képességek megalapozása érdekében,
-
a fokozatos időintervallum-bővítés módszerével elősegítjük a figyelemkoncentráció növekedését,
-
a tudás- és alkotásvágy kialakítására, erősítésére a minél gyakoribb pozitív megerősítés módszerével.
111
-
Szülői értekezleteken, egyéni megbeszéléseken — az iskolákkal közösen — tanácsadással segítjük a szülőket a gyermekük számára a legmegfelelőbb iskola kiválasztásában.
-
A gyermekek számára iskolalátogatást szervezünk, hogy láthassák annak mivoltát. Az iskolával való kapcsolatot fenntartjuk legalább az első évben. Információt cserélünk a tanítókkal a gyerekek haladási üteméről, fejlődéséről.
-
Az óvoda-iskola együttműködés eredményeként célunk az átmenet megkönnyítése, jól működő kapcsolat kialakítása a két intézmény között. A képesség fejlesztési formák bemutatása a tanítók számára, az óvónők látogatása az iskolákban. Szorosabb szakmai együttműködés a tanítók és az óvónők között, közös továbbképzések, megbeszélések, kölcsönös látogatások, tapasztalatcserék szervezése számukra.
-
Az iskola az átmenet megkönnyítése érdekében vegye figyelembe az óvodás gyermekek egyéni képességeit. Az iskola az iskolába lépő gyerekeknél vegye figyelembe az óvodai kimeneti méréseket és ennek alapján kezdje meg az iskolai fejlesztést.
-
A gyermekek fejlődésének után követését legalább az általános iskola első évében és a hátrányos helyzetű gyermekek körében. Az után követő lap kitöltetése, értékelése segít minket a minőségi munka végzésében, irányt mutat a gyermekek képességének fejlesztésére. Számunkra fontos, hogy tudjuk, a volt óvodásaink az általános iskola első osztályában sikeresen helyt állnak-e a követelmények teljesítésébe
6. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt. Minden szülővel személyes és közvetlen, bizalomra épülő kapcsolatot alakítunk ki annak érdekében, hogy - a szülők kérdéseikkel, problémájukkal, bizalommal forduljanak az óvoda vezetéséhez és pedagógusaihoz,
112
- megismerjük a családok szokásait, értékrendjét, - a gyerekek szociális hátterét, - a közös rendezvényeken minél többen vegyenek részt, - bekapcsolódjanak a helyi közösségi életbe. A szülők gyermekük fejlődésével kapcsolatos tájékoztatása érdekében - Év elején INIZAN tesztet készítünk. Kiinduló állapotról. - fejlesztési tervet készítünk. A tájékoztatás alapjául - a fejlesztési terv bejegyzései, - a gyermek alkotásai és - a foglalkozásokon való részvétel (,‚nyílt nap”) lehetőségei szolgálnak. 8.Óvodai önértékelés, eredményesség Integrációs Pedagógiai Programunk tartalmának gyakorlati megvalósítási folyamatát, ütemezését az éves munkatervben határozzuk meg.
113
Elvárható eredmény: — A Pedagógiai Program megalkotását és legitimálását követően a fenntarthatóság megvalósul, melyet az alábbi szabályozás biztosít:
A fenntarthatóságot biztosító tevékenység megnevezése
IPR team (menedzsment) megbízása
Felelős
Intézményvezető
Határidő
Minden
Keletkezett dokumentum IPR Menedzsment
nevelési év Megbízási Szerző09. 15-ig
dése Óvodai IPR értéke-
Az integrációs pedagógiai program
lés
cél, feladat és tevékenységrendszerének kidolgozá-
Miden IPR team
sa jogszabályok alapján
Jegyzőkönyvek,
nevelési év Feljegyzések, 09.15-ig
Módosító javaslatok, Határozat
Az Integrációs Pedagógia Program működtetésének nevelési évre szóló
IPR menedzsment
munkatervének elkészíté-
vezető
se, megvitatása, elfogadása.
Az éves munka értékelése
IPR menedzsment vezető
114
Minden nevelési év Munkaterv 09.15.-ig
minden nevelési év Éves értékelés 08.31.
VIII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK A felülvizsgált óvodai program érvényes az Ózdi Petőfi Úti,- Csépányi Összevont Óvodára 2013. szeptember 01-től, visszavonásig. A program módosításának előírásai: A program módosítását: -
a testület bármely tagja,
-
a Szülők Szervezete kezdeményezheti.
A módosítás elfogadásához szükséges a testület kétharmados többsége.
A program nyilvános, megtekinthető
Vezetői irodában
Tagóvodákban
115
A Pedagógiai Programot készítette az Ózdi Petőfi Úti-Csépányi Összevont óvoda nevelőtestülete.
Petőfi úti Óvoda
Damjanich úti Óvoda
Csépányi Óvoda
Somsályi Óvoda
Az intézmény vezetője elfogadta
Dr. Mustosné Jakab Judit
Ózd, 2013. augusztus 31.
116
