PEDAGÓGIAI PROGRAM augusztus 31

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013. augusztus 31.

Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

1


TARTALOMJEGYZÉK Célok és feladatok

4

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA

6

1.1. Az iskola arculata 6 1.2. Az iskola tanulói közössége 8 1.3. Képzési kínálatunk 10 1.4. Képzési rendszerünk 10 1.5 A tehetséggondozó, ill. gyakorló bázisiskolai tevékenységünkkel összefüggő speciális feladataink 11 1.6 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 11 NEVELÉSI PROGRAM 15

3.

2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei korcsoportonként 2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység 2.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program 2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 2.10. A szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége 2.11. Közösségépítő, közösségfejlesztő hagyományaink 2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke HELYI TANTERV

4.

3.1/A Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai / Kulcskompetenciák (ld. 1. számú melléklet) 3.1/B Óratervek (ld. 2. számú melléklet) 3.2. Tantárgyi tantervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei, a modulok értékelése 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3.5. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei 3.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

5.

4.1. Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja 4.2. Helyzetleírás 4.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ZÁRÓDOKUMENTUMOK

46 46 47 54

5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (Mellékelve)

54 54


2

15 16 25 26 27 28 29 29 30 30 31 33 33 35 35 35 35 35 35 37 45 46

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei 54


3


Célok és feladatok („Alapvetéseink”)

1. A Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium elsődleges céljai: 1.1. a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag elsajátíttatása a tanulókkal (irányadó dokumentumok: Nkt, kerettantervek); 1.2. a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen; 1.3. a tagozatok tantervi és szintbeli követelményeinek teljesíttetése a tanulókkal; 1.4. személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozás az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján; 1.5. a valamely területen kiemelkedően tehetséges tanulók kibontakozásának segítése; 1.6. az alkalmazásképes tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák megismertetése a tanulókkal; 1.7. az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás fejlesztése; 1.8. felkészítés a magasabb iskolafokokon történő helytállásra (felső tagozat, gimnázium, felsőoktatás); 1.9. a reális önismereti szint kialakítása, toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése; 1.10. a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívüli szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése; 1.11. egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre nevelés; 1.12. a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küzdő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű, tanulók segítése, támogatásuk; szükség esetén a szakember által történő segítésük, gyógyításuk megszervezése. 2. Fontos feladatunk 2.1. Hatékonyan együttműködni a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (a továbbiakban KLIK), különösen a 8. tankerületi KLIK központtal, ill. annak munkatársaival, valamint a működtető fővárosi Gazdasági Szervezettel (a továbbiakban GSZ)


4

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 2.2. Magas színvonalon részt venni a pedagógiai-szakmai szolgáltatásban, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban NKT), valamint az ezt módosító kormány- és EMMI rendeletek vonatkozó pontjai és az EMMI 26498-1/2013/KOIR iktatószámú Határozatban foglaltaknak megfelelően. 2.3. Együttműködni (írásban rögzített megállapodás alapján) a fővárosi, különösen a 8. tankerületi és más pedagógiai kabinetekkel a pedagógiaiszakmai szolgáltatás, valamint felsőoktatási intézményekkel a pedagógus képzés területén. 2.4. tágabb értelemben* - a 2.1. feladatkör bővül - a vidéki és külföldi pedagógusok számára módszertani bemutatók tartásával. 3. Törekszünk a magas színvonalú munka személyi feltételeinek fenntartására. Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk megteremteni a magas színvonalú munka tárgyi feltételeit. 4. Arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink hiánytalan rendezettségükkel és precizitásukkal jól szolgálják a tartalmi munkát. 5. A pedagógustestület önmagára nézve kötelezően betartandó követelménynek tekinti a személyes példaadást: 5.1. az önmagával szembeni szakmai igényesség terén; 5.2. a munkafegyelem terén; 5.3. az etikus magatartás terén; 5.4. az egymás közötti, illetve a gyerekekkel, a szülőkkel, más iskolák minket látogató pedagógusaival való kapcsolatában (türelemre, megértésre törekvés, tisztelet, segítőkészség, kölcsönös bizalom, felelősségvállalás). 6. Tiszteljük és ápoljuk az intézmény hagyományait. 7. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel segítjük a pályájuk elején és végén lévő pedagógustársainkat. 8. Távol tartjuk az intézménytől a napi politikát. 11. Vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk. 11.1. A történelmi egyházakkal, az alapítványainkkal és a tudományos-kulturális feladatokat ellátó civil szervezetekkel, intézményekkel korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatot tartunk. 11.2. Helyet biztosítunk a tanórákon kívüli vallásoktatásnak. Folyosói faliújságon (hirdethetik a vallástanárok a hitélet híreit) helyet biztosítunk az állam által elismert egyházak, tanulóinkat érintő hirdetményeinek elhelyezésére. 12. Arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas munka környezeti követelményeinek. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

5


AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA /Helyzetelemzés – 2013/ 1.1. Az iskola arculata A Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium több mint 100 éves múltra tekint vissza. Az iskola pedagógustestülete és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű, innovatív iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. A Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Budapest Főváros Önkormányzata. Az iskola székhelye a VIII. kerület, beiskolázási körzete Budapest és az agglomeráció. Az iskola ötvözi a XX. század hagyományos, nagyvárosi, osztálykeretben folytatott, statikus rendszerű képzést biztosító intézményt a XXI. század igényeit kielégítő dinamikus, modulrendszerű oktatási szerkezetben dolgozó intézménnyel. Az épület is e kettős célt hivatott szolgálni. Két alaptevékenységet rögzít az Alapító Okiratunk 1.1.1. a tehetséges, bármilyen anyagi és kulturális háttérből érkező diákok képzése (A Fazekas a problémamegoldó gondolkodási képességgel bíró, kreatív, érdeklődő, tanulni szerető diákok iskolája: szociális, anyagi helyzetüktől függetlenül; külön figyelmet fordítunk a szociálisan hátrányos helyzetű növendékeinkre); 1.1.2. a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretén belül: pedagógusok módszertani továbbképzése, részvétel a pedagógusképzésben, fővárosi szintű tehetséggondozás; gyakorló bázisiskolaként mentori, módszertani feladatok ellátása. 1.1.3. Tehetséggondozó tevékenységünk A tehetséges, nyitott, szellemi értékekre igényes diákok sikeres képzése alakította ki a műhelymunka és a személyre szabott fejlesztési program módszertani skáláját (ezek sikerét mutatja a középiskolai, illetve az egyetemi felvételik és versenyeredmények nagy száma). A Fazekas sikereinek, hírnevének letéteményese a tantestület. A nagy szaktudású, a korszerű ismeretek átadásának módszereit jól ismerő, a szakmai közéletben szerepet vállaló pedagógusok tevékenysége alapján az iskola megfelel a korszerű pedagógiai követelményeknek.


6

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A testület elismert, köztiszteletben álló (és még ma is kiemelkedő eredményeket felmutató) tagjai a több évtizedes fazekasos múlttal rendelkező, ma is aktív nyugdíjasok. A hagyományos értékek őrzői és továbbvivői azok a kollégáink is, akik diákként fazekasosok voltak, és az egyetem elvégzése óta folyamatosan 10-20 vagy még több éve az iskola pedagógusai. Az értékőrzést szolgálják hagyományaink: a budapesti és az országos versenyeken és pályázatokon való nagy létszámú részvétel, a tehetséggondozó szakkörök, az iskolanapok, a sportolási lehetőségek, a fővárosi szintű tömegsport rendezvényeken való nagy számú részvétel, a minden évben megrendezésre kerülő karácsonyi és tavaszi hangverseny, a régi fazekasos diákokkal és a nyugdíjas pedagógusokkal való folyamatos kapcsolattartás, a diákok által létrehozott pinceklub, a minden évben megjelenő Évkönyv, a tanulmányi- és az iskolaközösségért végzett munkában kiemelkedő végzett diákok Fazekas Érdeméremmel jutalmazása, a gólyatábor, a belépő hat évfolyamos gimnazisták számára önismereti tréning-nap szervezése, a félév zárását követő első héten „témahét” a projekt- és team munka gyakorlása céljából, különféle külföldi diákcsere programok, 1.1.4. Gyakorló bázisiskolai feladatrendszerünk Ezzel összefüggésben a következő követelményeknek kell folyamatosan eleget tennünk: Pedagógusainknak részt kell vállalniuk a közoktatás legkülönbözőbb területeinek munkájában. Folyamatos önképzéssel szinten kell tartaniuk tudásukat. A diákoknak meg kell szokniuk a nyilvánosság előtti szereplést. A diákoknak jól vezethetőnek, az előkészített és spontán aktivitásra egyaránt képesnek kell lenniük. Minőségbiztosítási-értékelési munkánk keretében ki kell dolgoznunk a továbbképzésre hozzánk érkező kollégák véleményének visszacsatolási módját, a velük való tartós, folyamatos kapcsolattartás formáit. Ápolnunk kell a külső (fővárosi, országos, határon túli) szakmai kapcsolatainkat, ismernünk kell más országok oktatási rendszerét. A Fazekas a fővárosi intézményeken kívül a vidéki és külföldi iskolák pedagógusainak is végez szakmai szolgáltatást.


7

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 1.2. Az iskola tanulói közössége 1.2.1. A tanulók összetétele Az iskola tanulóinak meghatározó többsége felsőfokú végzettségű szülők gyermeke (mérnök, közalkalmazott – legtöbb pedagógus –, köztisztviselő, közgazdasági, jogi pályán dolgozó, orvos szülőké). A családok legtöbbje értelmiségi értékrendű, életvitelű. Az anyagi háttér ebből a szempontból (és az általunk képviselt értékek szempontjából) nem meghatározó. Nincs olyan osztályunk, ahol ne tanulnának elvált szülők és csonka családok gyermekei. A főváros valamennyi kerületéből van diákunk. Sokan járnak iskolánkba a fővároshoz közeli településekről. Tanulóink közel egyharmadának szülője vagy idősebb testvére is a Fazekasba járt. 1.2.2. A tanulók neveltségi szintje, a tanulók iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott (az általános iskolába sorsolással bekerült) tanulóink egyre nagyobb számban küzdenek valamilyen tanulási- vagy beilleszkedési nehézséggel, szorulnak különös figyelemre, fejlesztő foglalkozásokon való részvételre. Megfelelő felkészültséggel kell rendelkeznünk annak a problémának a kezelésére, hogy a hozzánk érkező diákok közül sokan az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tiszteletének képességével, a tolerancia, a kapcsolatteremtő technikák, a társasági érintkezés szabályainak ismeretével és betartásának igényével. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része „kortünet”, más részeinek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy az iskolának és a nevelőmunkának napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében, az aktivitás tárgyának, irányának alakításában. 1.2.3. Az iskolaválasztás motivációja Az általános iskolánkat választók távlati, de közvetlen célja a Fazekas Gimnáziumba való későbbi bekerülés, annak ellenére, hogy kommunikációnkban különös figyelmet fordítunk általános képzésünk céljainak ismertetésére, a biztos tudásalap megszereztetésének és a tanulással összefüggő készségek kialakításának hangsúlyozására. Az iskolaválasztás azonban a szülőket már a teljes tanulási időszakra tekintve motiválja. A pályaválasztást a gimnáziumi tanulmányok kezdetén elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója, másodsorban a tantárgyakhoz-tanárokhoz való viszony, harmadsorban a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

8

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. kortárs csoportok hatása motiválja. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok elterjedésével, az általános iskolák utolsó évfolyamainak elnéptelenedésével együtt jár a gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők felfokozott, sokszor a gyerekek valós érdekét is figyelmen kívül hagyó igénye gyermeküknek egy „színvonalas” középiskolába történő beiskolázására minél fiatalabb életkorban, ezzel látva biztosítva a gyermek jövőjét. (Körültekintően kidolgozott beiskolázási eljárással, a szülők folyamatos, konkrét és korrekt tájékoztatásával esetleg megelőzhető a későbbi csalódás. ld. később.) A végzősök, érettségizők esetében a továbbtanulás megtervezésekor, a pályaválasztáskor első helyre kerül az iskolában az egyes tárgyakból elért eredményekből, valamint a család anyagi lehetőségeiből következő reális lehetőség. Ha ennek alapján több pálya is szóba jöhet, akkor előnyt élvez a jobb anyagi lehetőségekkel kecsegtető divatpálya, és második helyre kerül az érzelmi motívum. Csak ezután következik a szűkebb és tágabb környezet hatása. (Abban, hogy a legerősebb motiváció a realitás, benne van a szülőknek az a törekvése, hogy gyermeküket a biztonság, a kudarc elkerülése felé igyekeznek terelni.) Jelenleg a gimnáziumunkba jelentkező tanulók pályaválasztási szándéka alapján az informatikus, közgazdász, mérnöki, jogász, pedagógus, orvos, ill. a kutató pályák: vegyész, biológus, matematikus, fizikus a legjellemzőbb választás. Ritka a művészettel, illetve a sporttal összefüggő pályaválasztás. A felsőoktatásba való bekerülés nehezebbé válásával a továbbtanulásért folyó munka feszítettsége nő. A napi készülés után fennmaradó idő egyelőre elfolyni látszik a hétköznapok tevékenységei közepette. 1.2.4. A diákönkormányzat működése (Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje) A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. A tanulói öntevékenység csak néhány területen tapasztalható (sport, rendezvények, pályázatok, iskolaújság). A Diákönkormányzat működése nem meghatározó az iskola életében. Ennek egyik oka az, hogy a diákok iskolai és iskolán kívüli tevékenységei és programjai kitöltik szabadidejüket is, így kevéssé igénylik az iskolai szervezésű programokat. A másik ok pedig az, hogy a műhelymunka, a célirányos közös tevékenység következtében nagyobb konfliktusoktól mentesnek mondható mind a tanárdiák, mind az egy évfolyamon, illetve azonos tagozaton tanuló diákok egymás közti kapcsolata. (A konfliktuskerülés, a harmonikus együttműködésre törekvés általánosan jellemzi az elérendő célért nagy energiákat mozgósító, állandó időhiányban élő és mindig valamilyen lemaradást behozni kényszerülő, valóban túlterhelt fiatalokat.) Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

9

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. és együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában. A Diákönkormányzat vezetői valamennyi iskolai dokumentum módosítása során lehetőséget kapnak annak áttanulmányozására, és írásos véleményezésére.  Kérdéseiket személyesen (a DÖK vezetősége, vagy iskolaszintű küldöttgyűlés résztvevői előtt) tehetik fel  Javaslataikat írásban elküldik az igazgatónak, majd tájékoztatást kapnak azok befogadásáról, vagy elvetéséről  Javaslatot tesznek új dokumentumok létrehozására 1.3. Képzési kínálatunk

• Általános iskola -8 évfolyamos - évfolyamonként két osztály,

kivéve: a 2012-2013-as tanévben három első osztályt indítottunk

• Gimnázium Hatévfolyamos speciális tantervű matematika emelt szintű képzéssel – évfolyamonként egy osztály általános tantervű – évfolyamonként egy osztály Négyévfolyamos magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből és egy idegen nyelvből emelt szintű képzést biztosító (a továbbiakban társadalomtudományi „tagozat”) – évfolyamonként egy osztály biológiából, fizikából, kémiából, matematikából emelt szintű képzést biztosító (a továbbiakban természettudományi „tagozat”) – évfolyamonként egy osztály

1.4. Képzési rendszerünk Általában osztálykeretben, kivéve: 

idegen nyelv (minden évfolyamon csoportbontásban);



matematika (a 8. évfolyamtól, ill. a gimnáziumi osztályokban csoportbontásban);



informatika (minden évfolyamon csoportbontásban);



technika (a 4. évfolyamtól csoportbontásban);



testnevelés (a felső tagozaton és a gimnáziumban nemek szerinti csoportokban);


10

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 

szükség és lehetőség szerint részleges csoportbontásban a magyar nyelv és irodalom, illetve a természettudományi tagozaton a biológia és a kémia.



a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat – a résztvevők számától függően – osztályszintű vagy évfolyamszintű csoportokban.

1.5 A tehetséggondozó, ill. gyakorló bázisiskolai tevékenységünkkel összefüggő speciális feladataink

• emelt szintű érettségi vizsgaközpontot működtetése biológia, fizika és angol nyelv • • • • • •

tantárgyakból fővárosi – és országos versenyek szervezése ( évente, az éves munkatervben meghatározott versenyek) fővárosi szintű tehetséggondozó szakkörök szervezése (évente, az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően határozzuk meg az indítandó szakköröket) konferenciák, módszertani bemutatók szervezése szakmai/módszertani weblapok készítése, gondozása, interaktív (online) tehetséggondozás és pedagógus továbbképzés nemzetközi matematika verseny szervezése (pl. „Kavics-kupa”) részvétel a „Debate” mozgalomban; versenyzők felkészítése, versenyeken való részvétel

1.6 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 1.6.1. A fenntartó KLIK –kel, ezen belül a 8. tankerület vezetőivel és a többi, a kerület irányítása alatt álló intézménnyel, valamint a működtető önkormányzattal konfliktusmentes kapcsolattartásra, együttműködésre törekszünk. A jogszabályokat, fenntartói/működtetői feladatokat – lehetőség szerint – időre, pontosan elkészítjük. 1.6.2. Pedagógiai szakmai szolgáltató feladatunkkal összefüggésben – együttműködési megállapodás keretében - szervezett kapcsolatot tartunk a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel (MFFPPTI). A két intézmény kapcsolatát a hagyományok és a XXI. század követelményei határozzák meg. 1.6.3. A szülőkkel, régi diákokkal, nyugdíjasokkal való együttműködés, kapcsolattartás formái Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tekintett értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról).


11

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.) Működtetjük a Szülői Választmányt, melynek tagja minden osztály szülőinek néhány (minimum egy, maximum három) képviselője. A Szülői Választmány feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. • Részt vesznek az iskolai alapítvánnyal (alapítványokkal) kapcsolatos ügyek intézésében, elsősorban a segélyek, tanulók támogatása, stb. ügyében. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek. Összehívásukra (együtt, vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet. A Fazekas jelenlegi diákjai értékrendjének alakításában fontos szerepük van régi diákjainknak. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően évente egy alkalommal – a Fazekas napok keretében – öregdiák-találkozót szervezünk. Ezért létrehoztuk az öregdiákok klubját, amely foglalkozás, ill. hivatás szerinti csoportokba tömörülve segíthet a mai diákoknak a pályaválasztásban, valamely hivatás megismertetésében, valamely tudományág bemutatásában. Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: évente egy alkalommal találkozóra hívjuk őket; kerek évfordulós születésnapjukról megemlékezünk; ha anyagi lehetőségünk engedi, évente egy alkalommal kirándulásra visszük őket; karácsonykor a munkaközösségek köszöntik nyugdíjasaikat; iskolánk minden közös testületi (nem a napi munkával összefüggő) rendezvényére meghívjuk őket.


12


1.6.4. Kapcsolataink más intézményekkel 1.6.4.1. Az iskola szoros kapcsolatot tart a fővárosi gimnáziumokkal, kapcsolatot tartunk az ELTE gyakorlóiskoláival. 1.6.4.2. Az ország összes olyan gimnáziumával, amely speciális matematika tantervű emelt szintű képzést folytat, tantervi és óratervi egyeztetés, közös versenyek, szakmai tanácskozások és bemutatók terén állunk kapcsolatban. 1.6.4.3. Együttműködési megállapodásunk van az az Országos Levéltárral. 1.6.4.4. Kapcsolatot tartunk az Emberi Erőforrások Minisztériumával és háttérintézményeivel (pl. OFI), a Kormányhivatallal, az Oktatási Hivatallal ,szaktárgyi versenybizottságokkal, a szakmai egyesületekkel, a vizsgaközpontokkal, a tantervi bizottságokkal, a szakmai közéletet irányító, szervező intézményekkel. 1.6.4.5. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából, vagy pedagógiai kabinetek, szakmai szervezetek kérésére rendszeresen fogadunk iskolánkban bel- és külföldi pedagóguscsoportokat, akiknek módszertani bemutatókat tartunk, és megismertetjük őket képzési rendszerünkkel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében fővárosi és vidéki iskolák tantestületeit, munkaközösségeit fogadjuk módszertani bemutatókra, illetve vállaljuk kihelyezett módszertani előadások és foglalkozások tartását, vezetését. 1.6.4.6. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek – az anyagi lehetőségeink javításán túl, sőt, az előtt – az a célja, hogy a pályázatok által növeljük intézményünk innovációs tevékenységét, megismerjük más országok pedagógiai-szakmai tevékenységét, illetve megismertessük magunkat, tehetséggondozó tevékenységünket, a hagyományosan bevált és a korszerű módszereket, mindezeket az új feladatok szolgálatába állítsuk, bemutassuk az elért eredményeinket és az elérésükhöz vezető utat határainkon belül és kívül. 1.6.4.7. Kapcsolatrendszerünk fontos eleme a diákcsere program, amely egyre több nyelvterületre terjed ki. Ez a lehetőség nagymértékben segíti és gyorsítja azt a tanulási folyamatot, amelynek során a résztvevők hétköznapi szituációkban, valós élethelyzetekben tehetik próbára és mélyíthetik el nyelvtudásukat. A csereprogram lehetőséget nyújt arra, hogy a résztvevő diákok tapasztalatot szerezzenek hasonló korú, de más nyelvű és kultúrájú fiatalokkal való kommunikációban. Ez a személyiségfejlesztő hatás kiterjed magatartásukra, együttműködő képességükre. Fontos szerepet tölt be kapcsolatrendszerünkben két Comenius projekt. 1.6.4.8. A Fazekas nyitott intézmény: tevékenységünkbe bárki bepillanthat, aki meg akar ismerkedni eredményeink feltételeivel és hátterével. Nyitott az iskola az alaptevékenységeivel közvetett kapcsolatban álló feladatok előtt is (tankönyvírás, segédanyag-készítés, szaktanácsadás, stb.) Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

13

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 1.6.4.9. A közösségi szolgálat szervezésével összefüggésben kiépülőben vannak kapcsolataink számos intézménnyel. Ezen kapcsolatokat évente, együttműködési megállapodás keretében rögzítjük. Az intézmények, szervezetek felsorolását az éves munkaterv tartalmazza.


14


NEVELÉSI PROGRAM A nevelés: társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer. A lényege értékközvetítés és értékteremtés. Az érték: tevékenység eredménye. A nevelés funkciói: individuális fejlesztés, mert elősegíti az egyén fejlődését; közösségfejlesztés, mert hozzájárul az emberi (mikro, makro) közösségek fejlődéséhez. 2.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Nevelési programunk vezérelve: újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink – szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül – képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szakemberként érvényesülni a felnőtt életükben. Melyek ezek az értékek? Pedagógiai Programunk bevezető dokumentuma, intézményünk valamennyi pedagógusa által, ellenszavazat nélkül elfogadott Célok és feladatok „Alapvetéseink” foglalja össze ezen értékeket. Rövid felsorolásuk álljon itt újra: becsületesség, egyenesség, őszinteség, megbízhatóság; kíváncsiság és tudásvágy; tolerancia és szolidaritás; a másik ember tisztelete és a szeretni tudás; a szűkebb és tágabb környezet szeretete és védelme; kötődés a családhoz és az iskolához; magyarság- és európaiság-tudat; önfegyelem és a másokra figyelés képessége; szorgalom és türelem a munkában; törekvés széles körű műveltségre; reális önismeret és erre alapozott döntésképesség; vitakészség és kifejezőkészség; innovatív készség, kreativitás; törekvés az egészséges életmódra; az érték és a talmi közötti biztos választás képessége. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

15

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 2.2. A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei korcsoportonként 2.2.1. Célok, feladatok Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a testületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet, „a Fazekas-szellemet”, amely annyi sikert hozott már számunkra, és amely – végzett tanítványaink közvetítése által – megalapozta hírünket. Ezt az értékrendet kérik számon rajtunk azok, akik a Fazekasnak köszönhetik karrierjüket, boldogulásukat, és ezt várják el régi tanítványaink gyermekei (és unokái), akik ma tanítványaink. A társadalmi környezet arra kényszerít bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes, embereket képezzen. Ehhez – fokozatosan – olyan dinamikus, modulrendszerű oktatási szerkezetre kell áttérnünk, amely gyorsan képes reagálni a társadalom változó igényeire. A két elvárás egyikét sem szabad a másik elé helyezni, mert az előbbi háttérbe szorítása a Fazekas egyediségét csorbítaná, az utóbbi figyelmen kívül hagyása esetén pedig a végzett diákok lehetőségei szűkülnének Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok, – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának az általános iskolában és a gimnáziumban, a csoportok/osztályok tagozatjellegétől függetlenül. Nevelőmunkánk fontos eleme a diákok szolidaritásra nevelése. A gimnáziumi tanulók közösségi szolgálat tevékenységének változatos formái (iskolán belüli segítségnyújtás az általános iskolás tanulóknak és szüleiknek, az iskola szépítésében vállalt feladatok, illetve iskolán kívüli karitatív és környezetvédő-helyreállító tevékenység) ezt a célt szolgálják. 2.2.1.1. Az általános iskolai képzés céljai Az általános iskolai képzésünk elvi célkitűzése az, hogy a program elején felsorolt értékek közül minél többet juttasson el a tanulókhoz, az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb formában. A gyakorlati cél: felkészíteni a gyerekeket a középfokú továbbtanulásra, kialakítani bennük azokat a készségeket, amelyekre alapozva képesek lesznek az egyéniségükhöz leginkább illő pálya választására. A célokhoz kapcsolódó szerkezet


16

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 1–8. évfolyamon a kerettanterveknek megfelelő óraszámban és a rendelkezésre álló szabad órakeretben az előírt ismeretanyag tanítása, képesség– és készségfejlesztés. Idegen nyelv oktatása 3. évfolyamtól, csoportbontás idegen nyelvből és a 4. osztálytól technikából, (később informatikából), nyolcadik osztályban évfolyamonként három csoport kialakítása matematikából. A nyolcadik osztályos diákoknak, a középiskolai beiskolázást „középiskolára hangoló” vizsgát szervezünk. (Avizsga szervezési szabályai e dokumentum mellékletében)

megelőzően

Kidolgozott program szerint működő, szervezett, valamennyi diákra kiterjedő napközi (1–6. évf.) és tanulószobai foglalkoztatás (7-8. évf.), amely a mindennapos testedzés biztosítása és a tanulási technikák tanítása mellett kreativitást fejlesztő tevékenységeket, a szabadidő hasznos és örömteli eltöltésére vonatkozó lehetőségeket kínál. (Múzeum-, mozi-, színházlátogatás, kiállításkészítés, zenetanulás, tánctanulás, drámajáték stb.) 2.2.1.2. A gimnáziumi képzés céljai Olyan biztos alapokat adni a tanulóknak az első két évfolyamon (hatosztályos gimnázium 7–8. négyosztályos gimnázium 9–10. osztály), amelyre bármilyen irányú későbbi tanulmányok épülhetnek (a biztos alapok mellett a tanulási technikák tanításával, a szorgalom és az akaraterő növelésével, a beszéd- és vitakészség fejlesztésével). Az első két évfolyamot a mértéktartó, de szigorú igényesség jellemzi, amely nem enged teret a tárgyak közötti szelektálásnak, lehetőséget és kellő tudásalapot ad a versenyzésre mindazoknak, akik szeretik a megméretést. A hatévfolyamos gimnázium 9. és 10. osztályában az alapok megszilárdítása, elmélyítése, az ismeretszerzés és alkalmazás készségének kialakítása a cél, valamint annak segítése, hogy a diákok reális önismeret, valamint megfelelő mennyiségű és mélységű tudás alapján válasszanak pályát. A versenyzést kedvelők lehetőséget és felkészítést kapnak. Az utolsó két évben (11–12. évfolyam) az érdeklődésüknek megfelelő tárgyakból az emelt szintű érettségi vizsgára készítünk, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képességeket erősítjük, a tanulócsoporthoz igazított (szükség esetén személyre szabott) módszerekkel. Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordozók széles körű alkalmazása. Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy elfogadja értékrendünket, megtartsa a viselkedési normákat. A célokhoz kapcsolódó szerkezet A hatosztályos speciális matematika tanterv szerinti emelt szintű képzésre jelentkezők a felvételi (két lépcsős; központi írásbeli, majd a megfelelő pontszámot elértek számára szóbeli) során gondolkodási képességükről, „taníthatóságukról”, ismeretanyagukról Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

17

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. adnak számot. A 12 évesek általában tantárgyat szeretnek, pálya iránti elkötelezettségük még nincs. A képzés első két évében kell eldönteni tanárnak, diáknak, szülőnek, hogy a tanuló felnőtt életében a matematika cél vagy eszköz lesz. Az alkalmazott tantervek ezt a célt szolgálják. Azok közül, akik a matematikát célnak tekintik, sokan nem „tudós pályára” készülnek. Érdeklődésük, aktivitásuk, jó intellektuális képességeik azonban bármely választott pályára alkalmassá teszik őket. A számukra előírt tananyagon kívül meg kell őket tanítanunk arra, hogy kezelni tudják kiemelkedő tehetségüket, az elmélyült tudományos tevékenység ne gátolja őket társas kapcsolataik kialakításában, biztonsággal eligazodjanak a hétköznapi életben is. Azok a gyerekek, akik a matematika ismeretanyagát vagy a matematikai gondolkodásmódot eszköznek tekintik, mérnökként, közgazdászként, tanárként vagy éppen nyelvészként képzelik el az életüket. Nekik meg kell adnunk a lehetőséget arra, hogy a matematika tagozatos osztályon belül, vagy átvételi vizsgával, ha megfelelnek – akinek a két év alatt érdeklődése más irányt vett – az iskola másik osztályában kapják meg azt a képzést, amellyel az általuk választott területen helyt tudnak állni, és segítenünk kell őket a választott pályájukon szükséges képességek, készségek, személyiségvonások kimunkálásában, megerősítésében. A speciális matematika tanterv szerinti emelt szintű képzésben a 7–10. évfolyamon a matematikát, az idegen nyelveket és az informatikát tanítjuk csoportbontásban, a 11–12. évfolyamon a diákok a továbbtanulási irányuknak megfelelő tantárgyakból (ha a megfelelő létszám, a személyi és tárgyi feltételek adottak) emelt szintű képzést választhatnak a matematikán kívül is. Az óraszámok az emelt szintű képzési követelményeihez és a törvény adta lehetőségekhez igazodnak. A hatévfolyamos általános képzési célú gimnáziumi osztályba azok a diákok járnak, akiknek kiemelkedő érdeklődését általános iskolájában már nem tudták kielégíteni, vagy mert az ismeretszerzéshez, tanuláshoz való viszonyuk, kreativitásuk olyan szintű, hogy kiemelt képzésük indokolt. Természetesen olyan gyerekek is kérik felvételüket (és felkészültségük, képességeik alapján be is kerülnek), akiket nem általános iskolai képzésük hiányosságai, hanem szüleik törekvése vezetett a hatévfolyamos gimnáziumi képzés felé. E képzési formával azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fogékony, gondolkodni tudó, önálló alkotómunkára kész és képes gyerekeket sietség, tananyag- és vizsgaszorítás nélkül, aktivitásukra építve, biztos, alkalmazható, széles körű tudáshoz juttassuk, megtanítsuk őket az ismeretszerzés örömére, kezükbe adjuk az önkifejezés, tudásalkalmazás eszközeit és módszereit. A rendelkezésre álló hatévnyi időtől azt várjuk, hogy lehetőséget teremtsen a diákoknak az iskolához, de a tanórán kívüli tevékenységekhez is kötődő sok és színes közösségi élmény megélésére.


18

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Az osztály tanterve – amilyen mértékben azt a kerettantervi előírások megengedik – a 7-8. évben közel azonos az általános iskola 7-8. évi tantervével, a 9-10. évfolyamok kiegyensúlyozott, valamennyi tantárgynak azonos súlyt biztosító (a kerettantervi óraszámtól kevéssel eltérő óraszámmal dolgozó) tanterve a nyugodt, elmélyülésre alkalmat adó alapozást biztosítja. Lehetőség szerint a tantevek spirális felépítését alkalmazzuk, mivel az elmélyült, alkalmazásképes tudás feltételének ezt a módszert tartjuk. A 11-12. évfolyamon a diákok a továbbtanulási irányuknak megfelelő tantárgyakból (ha a megfelelő létszám, a személyi és tárgyi feltételek adottak) emelt szintű képzést választhatnak. A 14 éves gyerekek legfeljebb érdeklődésük irányát tudják meghatározni. Az érdeklődés iránya tantárgyakhoz kötődik (amelynek szeretete vagy elutasítása sokszor tanárfüggő). A valóságos pályaválasztás a 16 éves korra tehető, bár a 16 éves kori választás sokszor módosul, sőt ma már sok diák több, sokszor eltérő irányú felsőfokú tanulmányokat is folytat, akár egy időben.

A tények ismeretében a négyévfolyamos gimnázium felépítése a következő (amely óraterveiben alkalmazkodik a kerettantervek óraszámaihoz): A 9. évfolyamon két (négyévfolyamos gimnáziumi) osztályt indítunk. A felvételkor a gyerekeket érdeklődési irányuk szerint jelentkeztetjük társadalomtudományi vagy a természettudományi „tagozatos” osztályba.

a

Mindkét osztályban a 9. és 10. évfolyamon az óratervek egyenletesek, kiegyensúlyozottak. A társadalomtudományi „tagozaton” történelemből, magyar nyelv és irodalomból, matematikából és az első idegen nyelvből, a természettudományi „tagozaton” matematikából, biológiából, kémiából és fizikából az alapóraszámnál magasabb az óraszám, hiszen ezek az alapozó tárgyak. A „tagozatos” jellegű osztályszervezés előnye az is, hogy hasonló érdeklődésű és gondolkodású gyerekek alkotnak egy-egy osztályt, így a tanároknak könnyebb, a diákoknak hatékonyabb a munkája. A kerettanterv adta lehetőségeken belül szervezzük e két évben is a „tagozat” jellegének megfelelő szabadon választható órákat. A 11. és a 12. évfolyamon a lehetőségeknek megfelelő óraszámban az alaptárgyak emelt szintű érettségire felkészítő órákkal bővülnek. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), az osztály specialitását jelentő tárgyakon kívül más tantárgyakból is jelentkezhetnek a diákok emelt szintű érettségire készítő képzésre. A 11. és 12. évfolyamon a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. Amennyiben a jelentkezők kis száma vagy a személyi feltételek hiánya miatt nem tudjuk megszervezni valamely tárgyból az emelt szintű érettségire felkészítő csoportot, más Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

19

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. fővárosi iskolában biztosítjuk a jelentkező számára az emelt szintű képzésbe való bekapcsolódás lehetőségét. Emeltszintű érettségire felkészítő csoportjainkba – a küldő iskola kérésére – fogadunk külsős diákot.


20

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 2.2.2. Eszközök Beiskolázási rendszer Az első évfolyamra Az általános iskola első osztályába átlagosan 3-4-szeres a túljelentkezés. Az iskolai beiskolázási eljárás során a jelentkezők közül sorsolással, illetve testvérgyerekek és – amennyiben a létszám megengedi –öregdiákjaink gyerekei esetében sorsolás nélkül alakítjuk ki az osztályokat – a maximális létszám 27, 2013. szeptemberétől, jogszabályi előírás miatt 29-30 fő/osztály. Beiskolázási szabályzatunk e dokumentum melléklete. A jelentkező gyerekek egy játszó délelőtt keretében megismerkednek az iskolában folyó tevékenységekkel. A foglalkozásokat tanítók irányítják. Hatévfolyamos gimnázium A 7. évfolyam két osztályába kétlépcsős felvételi vizsgát szervezünk. A központi írásbeli vizsgát követően szóbeli meghallgatáson győződünk meg a jelentkező gondolkodási képességéről, kreativitásáról, tanult ismereteinek alkalmazási képességéről, kommunikációs képességéről. A speciális tantervű emelt szintű matematika képzést nyújtó osztályba a szóbeli vizsgán a jelentkező matematikai ismeretszintjéről, absztrakciós készségéről, kombinatív készségéről győződik meg a bizottság. Lehetőség van az ezekben az osztályokban megüresedő (vagy még betölthető) helyekre a 8. osztályt végzetteknek jelentkezni. Közülük azokat vesszük csak fel, akik be tudnak kapcsolódni az osztály munkájába. Ennek eldöntése céljából – a felvételi folyamat részeként – a speciális matematika tantervű „c” osztályba jelentkezőknek a maradókkal közös – összehasonlító – matematika versenydolgozatot kell írniuk (l. még 3.4. pont), az általános tantervű „d” osztályba jelentkezőknek pedig részt kell venniük a négyévfolyamos gimnáziumi osztályainkba jelentkezők felvételi vizsgáján. Négyévfolyamos gimnázium A felvételi vizsga rendje a hatályos jogszabályok szerint a következő: A négyévfolyamos gimnázium két osztályában („társadalomtudományi tagozatos” 9.a osztály és „természettudományi tagozatos” 9.b osztály) • A saját általános iskolánkban végzett nyolcadikosok beiskolázási pontszám,vagy (saját választásuk szerint) felvételi vizsga • a más iskolából jelentkezők felvételi vizsga alapján kezdhetik meg tanulmányaikat. Az a nyolcadikos diák, aki a Fazekasban fejezi be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és a Fazekas Gimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait, a korábbi években nyújtott teljesítménye alapján beiskolázási pontszámot kap, amelynek Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

21

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. maximális értéke megegyezik a külső (nem fazekasos) jelentkezők felvételi vizsgán elérhető maximális pontszámával. A beiskolázási pontszám összetevőit a Beiskolázási Szabályzat tartalmazza. A Szabályzat e dokumentum melléklete. Amennyiben a diák felvételi vizsgát is tesz, a számára kedvezőbb pontszámmal kerül a felvételi eljárásba. A felvételi bizottság összetétele A bizottság 2 vizsgáztató tanárból és az elnökből áll. A vizsga mindig a teljes bizottság előtt folyik. A bizottság tagjainak esetleges helyettesítéséről az elnök gondoskodik. Az elnök: az igazgató által megbízott tanár (pl. a tagozat vezetője vagy az osztályfőnök). A vizsga szabályszerű lefolyásáért az elnök a felelős. A vizsgáztató tanárok: a vizsgatárgyak leendő tanítói az adott osztályban. Osztályonként: 7.c osztály: a speciális matematika tagozat két matematika tanára 7.d osztály: a magyar és a matematika tanára 9.a osztály: a magyar és a matematika tanára (nem tagjai hivatalosan a bizottságnak a szóbeli meghallgatást tartó nyelvtanárok angol, illetve német nyelvből) 9.b osztály: a fizika, a biológia és a kémia tanára közül (a vizsgázó választása szerint) két fő A felvételi vizsga követelményei A felvételi vizsgán kizárólag az általános iskolai tanulmányok során elsajátítható tananyag alapján lehet kérdéseket, feladatokat adni. Nem kérhetők számon olyan ismeretek, amelyek megszerzésére kizárólag a felvételi előkészítőn volt lehetőség. A vizsga követelményeit felvételi tájékoztatónk mellékleteként, október 31-én (tantárgyanként is) nyilvánosságra hozzuk; a kérdések és feladatok ehhez igazodva készülnek. Az írásbeli vizsga eredményei Az írásbeli vizsgán elérhető maximális összpontszám: 100. (Két tantárgy esetében tantárgyanként: 50.) Az írásbeli felvételi dolgozatokat a 8. évfolyamon (a felvételi írásbeli vizsgán) a tanulók kódszámmal írják. Az írásbeli dolgozatok megtekintésére – a vizsgázó és szülője számára – a kijavítás után egy teljes munkanap (8 óra) időtartamára lehetőséget kell adni. A vizsgázó (és a szülő) az észrevételeit a megtekintést követő munkanap végéig, 16 óráig adhatja be írásban az iskola igazgatójának. A következő munkanapot az esetleges észrevételek megtárgyalására kell fenntartani, így a szóbeli vizsga legkorábban a megtekintést követő 3. napon kezdődhet. A szóbeli vizsgára – ha a felvételizők száma túllépi a felvehetők számának kétszeresét – a tervezett osztálylétszám 200 %-át kell behívni. A szóbeli vizsga lefolyása A szóbeli vizsga megkezdése előtt az elnök kéri a felvételiző korábbi tanulmányi eredményeinek dokumentumait (pl. versenyeredmények okleveleit vagy igazoló lapjait). A szóbeli vizsgán a felvételiző tételt húz. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

22

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A bizottság a szóbeli meghallgatást szervezheti (a tételhúzás után) felkészülési idővel vagy anélkül. A vizsga időtartama a 7. évfolyamon: max. 20 perc. A vizsgázó feleleteiről, teljesítményéről a szaktanár feljegyzéseket készít, ill. matematikából átveszi a tanulótól a megoldásait tartalmazó feladatlapját (ezek a későbbi esetleges reklamációkra adandó válaszunkhoz szolgálhatnak alapul), valamint jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyv űrlapját a vizsgabizottság tagjai a szóbeli vizsga előtt az igazgatóságtól megkapják. A szóbeli vizsga összpontszáma 3 részpontszámból tevődik össze. A két vizsgáztató tanár kizárólag a húzott tételhez kapcsolódóan előadott ismereteket és szaktárgyi képességeket értékelve ad pontszámot (személyenként 40-et). Az elnök a versenyeredmények, a magatartás, kulturáltság alapján határoz meg pontszámot (20-at). A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám: 100. A részpontszámokat nem hozzuk nyilvánosságra. A vizsgázó pontszámát nem befolyásolhatja, hogy a vizsgázó hányadik helyen jelölte meg az iskolánkat, ill. az adott osztályt az adatlapján. A vizsgázó adatlapján szereplő jelentkezések sorrendjére semmilyen formában nem szabad rákérdezni. A szóbeli vizsgán a tanuló szülője jelen lehet. A vizsga végeredménye Az iskola az általa szervezett felvételi vizsga utolsó napját követő harmadik munkanapon köteles nyilvánosságra hozni a felvételi eljárás eredményét, azaz a jelentkezők rangsorolását az elért összpontszámmal. (Ha a jelentkezési lapon a tanuló kérte, akkor nem a saját nevén, hanem a kért módon szerepel a listán.) A bizottság elnöke legkésőbb az utolsó vizsganap utáni munkanap kezdetén leadja a vizsga eredménylistáját az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az eredménylistán minden szóbeliző tanuló szerepel, az elért összpontszámmal. A Fazekasba felvehető tanulók névsorát osztályonként (az elért felvételi pontszámok sorrendje, ill. a tanuló jelentkezéseinek sorrendje alapján) az országos felvételi központ állapítja majd meg. Átvétel nem kezdő évfolyamokra Évente hozzávetőleg 50–60 olyan tanuló jelentkezik tanév közben a 2–8. évfolyamra, akik más iskolákból szeretnének átiratkozni a Fazekasba. Az ő átvételükre csak akkor kerül sor, ha: az adott évfolyamon van hely, az osztályban tanító tanárok közössége tudásukat az osztály szintjéhez képest megfelelőnek találja. Az átvételi vizsgákra májusban, az átvételre a tanév elején kerül sor. (Ez alól a szabály alól indokolt esetben az igazgató kivételt engedélyezhet.) A 9–12. évfolyamra tanév közben jelentkezők számára – ha az adott évfolyamon van hely – a jelentkezéskor szervezünk átvételi vizsgát. (A gimnáziumba kevesebben és csak különösen indokolt esetben jelentkeznek tanév közben diákok, és ők gyorsabban tudnak alkalmazkodni az új körülményekhez, mint a kisebbek. A 14 éven aluliak iskolaváltása nagyobb traumát jelent, ezért előnyösebb, ha tanév elején történik.) Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

23

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A beiskolázás sikeréhez kapcsolódó további eszközök • A speciális matematika tagozaton tanuló diákokkal való foglalkozás sok tekintetben eltér az átlagos képességű gyerekek tanításától. A tantárgyfelosztás elkészítésekor lehetőség szerint tekintettel vagyunk erre. • Általában is törekszünk arra, hogy az egy osztályban tanító pedagógusok közössége jól együttműködő csapatot alkosson. • A beiskolázás rendszerét (beleértve a saját általános iskolásaink gimnáziumi felvételének módját és a „középiskolára hangoló vizsgát”is ) azokkal a kollégákkal dolgoztuk ki, akik mind a felvételiztetésben, mind az arra való felkészítésben, mind a gimnazisták tanításában a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek. A rendszert, a tapasztalatoknak és elvárásoknak megfelelően évről-évre finomítjuk. • A saját hatodik osztályosaink elől nem zárhatjuk el a hatosztályos gimnáziumba való átjelentkezés lehetőségét, de – tekintve, hogy általános iskolai képzési rendszerünk nyolc évre készített program szerint dolgozik – igyekszünk meggyőzni a szülőket az osztályváltás feleslegességéről. • A más iskolából nem kezdő évfolyamra átjelentkező, a más nyelvi kultúrából érkező (nem magyar anyanyelvű vagy nem Magyarországon nevelkedett), a tehetséges, de alulképzett diák különös figyelmet, felzárkóztatást, segítséget, türelmet igényel, érdemel és kap tanáraitól, társaitól. Az iskola népszerűsítésének formái Az első osztályba jelentkezők esetében: Nem alkalmazunk népszerűsítő módszereket, mivel iskolánk iránt enélkül is nagy az érdeklődés. A telefonon vagy levélben érdeklődőknek az egész tanév során részletes felvilágosítást adunk, az igazgató – igény esetén – személyesen fogadja a felvilágosítást kérő szülőket. A gimnáziumba jelentkezők esetében (mind a 6, mind a 4 évfolyamosba): • az iskola honlapján (www.fazekas.hu) folyamatos, friss információk az iskoláról, • az érvényben lévő rendeletek által engedélyezett feltételek mellett, amennyiben e rendeletek nem tiltják, előkészítő tanfolyamokat szervezünk. (augusztus hónapban kerülnek meghirdetésre), • a hivatalos pályaválasztási kiadványokban történő megjelenés, • a fenntartón és a hozzánk járó nem budapesti tanulókon keresztül, • tájékoztató minden olyan iskolának, amelynek van 8. osztálya az iskolánkról, a felvételi követelményekről, • nyílt nap szervezése, • fogadóóra meghirdetése az előzetesen érdeklődő szülőknek, • a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében tehetséggondozó szakkörök szervezése. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

24

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Minden célzott, általunk kezdeményezett népszerűsítési formánál nagyobb hatású az iskola híre, és töretlen eredményessége. Tájékoztató tevékenységünk elsődleges célja az, hogy a Fazekas általános iskolával kapcsolatos túlzott elvárásokat, és a gimnáziummal kapcsolatban kialakult alaptalan félelmeket, és tévhiteket eloszlassuk

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.3.1. Célok

• A tanulói személyiség „erejének”, épségének növelése (kompetencianövelő stratégia); általános: a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; konkrét: az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nemcsak tárgya, hanem alanya is, az egyértelmű elvárások és feladatok oly módon történő meghatározása, amely a gyermeki, a serdülői személyiség méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosul.

• A konstruktív életvezetés* képességének kialakítása, fejlesztése; • Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése;

• A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés;

• A közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése;

• A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, stb.), a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), *

A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, az egyén szempontjából eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

25

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. a

társadalmi eredményességre vonatkozó értékek problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség),

(folyamatos

tanulás,

a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.). 2.3.2. Eszközök, módszerek Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve – szükség esetén – személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás. Ebben a tevékenységben egyedülálló tapasztalatot halmozott fel a testület, és a tehetséggondozást minden fazekasos pedagógus elsődleges kötelességének tekinti. A kiemelkedő tehetségű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek ismeretét kívánja. A kollégák idejének döntő részét ez a tevékenység tölti ki. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási módszergazdagságot, kultúrált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a csoportbontásban tartott órák, az erdei iskola, a különféle szaktáborok, a szakkörök, a diákkörök, az iskolanapok rendezvényei. Az első évfolyamunkra történő beiskolázás módja (testvérgyerekek felvétele, illetve a sorsolással történő beiskolázás) új feladatot ró testületünkre. Az ily módon bekerült „nem válogatott” gyerekekkel való hatékony foglalkozás érdekében olyan módszerek alkalmazására van szükség, amely – a magas szintű szakmai tudás mellett – a személyiségfejlesztés, a célzott segítés, a fejlesztő munka számos módszertani elemét egyesíti. Az általános iskolában tanító kollégák kiválasztásánál fontos szempont az e célnak való megfelelés. Nagy szerepet kapnak ebben a munkában az iskolapszichológus és a logopédus, valamint a fejlesztő pedagógusok.

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A pedagógusközösség számára a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, mivel az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a közösségben elfoglalt hely. 2.4.1. A napi munka során a személyre szóló fejlesztés a leghatékonyabban alkalmazott nevelési módszer. Ennek feltétele a tanár részéről olyan szintű empátia, amely segítségével minden tanítványának hiteles cselekvési mintát tud felkínálni. A személyiségfejlesztés e személyre szabott formája azért eredményes iskolánkban, mert minden gyerek megtalálja a testületben saját mentorát, és minden pedagógus Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

26

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. végigvezeti a benne megbízó, őt mentorának választó tanítványát egy-egy iskolai életszakaszon. 2.4.2. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, melegmegengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. 2.5. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                     

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak, írásos munkáinak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, érettségi, felvételi, vizsgákra való felkészítés, részvétel a vizsgáztatásban a tanulmányi versenyek lebonyolítáában való részvétel, tehetséggondozás, ill. a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezésében való részvétel osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények szervezésében való részvétel, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanévben, a hivatalos felvételi eljárást megelőzően, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

27

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31.       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály DÖK képviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti osztálya kötelező orvosi vizsgálatának megszervezését, Kiemelt figyelmet fordít az osztály segítségre szoruló tagjaira, szükség esetén kezdeményezi a külső segítség igénybevételét, ill. hatósági intézkedést Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. lehetőségeihez mérten órát látogat az osztályban.

2.6. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet; az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei: •

a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást)

•

ideológia kovácsolása (gyakori és közismert önigazolás)

•

kompromisszum képzése (passzivitás, vagy kitérés)

•

kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés")

•

menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidum).


28

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt. A személyiség súlyos torzulása esetén a Nkt előírásait követjük. Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat. Mindkét ok miatti deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik. •

A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik.

Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. Az Nkt. titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk. 2.6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység A Fazekas egyedi helyzetéből következően a tehetség- és képességfejlesztés a velünk szembeni elvárások és az iskola önmeghatározása (ezirányú definiált pedagógiai alaptevékenysége) következtében kiemelt feladat, amelynek végrehajtására rendelkezésre áll a szakértelem, az elkötelezettség és a folytonos visszajelzés. A kerettantervek adta időkeret szűken elég csak (de félő, hogy egyáltalán nem elég) tehetséggondozó- és fejlesztő feladataink – magunk és mások által elvárt színvonalú – teljesítésére. A diákok igen magas heti (napi) óraszáma a reális folyamatokkal ellentétes irányú. A diákok sok időt töltenek az iskolában (igényes gyerekek számára iskolán kívül kevés a lehetőség színvonalas, de nem költségigényes időtöltésre), időtöltésük akkor eredményes, ha szervezett foglalkozáson, programban vehetnek részt. Ugyanakkor a sok szervezett óra kevés időt és teret enged az otthoni önálló tanulásnak, (ami – ugyanakkor – elvárás), illetve a tanuláson kívüli, de az egészséges személyiség kialakulásához nélkülözhetetlen szabadidős programoknak, iskolán kívüli kapcsolatépítésnek. Fontos felelősségünk, hogy diákjaink, az iskolából kikerülve ne csak szakmai karrierjük építésében érjenek el kiemelkedő eredményeket, hanem boldog, harmonikus és kiegyensúlyozott emberként szervezzék, éljék életüket. 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Ezirányú tevékenységünkben követjük a 20/2012 –es számú rendeletben foglaltakat. Gyermekés ifjúságvédelmi feladataink megoldásában elsősorban az iskolapszichológus, az osztályfőnökök, tanárok, és a KLIK gyermek- és ifjúságvédelmi hálózatára számítunk.


29

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A tanár (osztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtalálja (családi, partner- vagy társkapcsolatai egyensúlyának felbomlása) pontos információkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges. A valódi (pszichés, szociális) gond megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus, stb.). 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tekintve, hogy az ezzel a problémával küzdő gyerekek száma – az iskola jellegéből fakadóan – rendkívül alacsony, az őket segítő program az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott személyre szóló feladat. Kimenetele: Ha a feltárás személyiségbeli, genetikai, idegrendszeri problémára derít fényt, külső szakember segítségét kérjük: ha a probléma átmeneti, a teljes regenerálódásig egyéni tanulási programot dolgozunk ki, ha állandó, meg nem oldható, a tanulót képességének megfelelő iskolába irányítjuk. Ha a probléma a tananyag megértésének átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk. Ha az egyéni tanulási sebesség (a bevésés időtartama) kisebb a csoportra jellemző átlagosnál, a tanuló felkészülési időt kap, egyénileg ütemezzük tanulmányai számonkérését. Ha az otthoni tanulási körülmények nem megfelelőek, a tanuló kollégiumi elhelyezését kezdeményezzük.

2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A Fazekas tanulóinak szociális-anyagi helyzete heterogén. Ezt a tényt figyelembe véve: •

Az alapítvány és a költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak.


30

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. •

Pályázati (pl. a Fővárosi Diákösztöndíj Pályázat) lehetőségeket kihasználva próbálunk anyagi támogatást szerezni a tanulmányaikban, magatartásukban helytálló rászorulóknak.

•

Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor.

•

A lehetőségeinkhez mért anyagi támogatással biztosítjuk, hogy – anyagi okból – versenyfelkészítő táborból, vagy (alsó tagozatos gyereknek) erdei iskolából ne kelljen itthon maradnia. (A tanórán kívüli programokat – jogszabályi előírásnak megfelelően – az iskola nem kezdeményezheti, ha anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé minden tanuló számára a költségek fedezését. A szülők kezdeményezésére az iskola pedagógusai vállalják a szervezést, az iskola alapítványai pedig a rászorulók számára a költségeket.)

•

Olyan – költséges – tábort, nyaralást, programot, amely nem minden gyerek számára elérhető, tanítási idő alatt szülői kezdeményezésre sem szervezünk.

•

Szerződésben biztosítjuk, hogy a büfé választékában olcsóbb termékek (tej, kakaó, kifli) szerepeljenek.

•

A tartósan rossz anyagi körülmények között élő gyerek felszereléssel, ruhával történő támogatását a szülők közösségének bevonásával megszervezzük.

•

Olyan kedvezményeket próbálunk szerezni, amelyek hozzásegítik a diákokat kulturális igényeik minél kevesebb költséggel járó kielégítéséhez (színházi kapcsolatok, filmkölcsönzés).

•

Pályázatokon nyert pénzzel próbáljuk bővíteni az iskola kulturális kínálatát.

•

A Diákönkormányzat saját pályázatokkal és a rászorulók segítésére vonatkozó személyre szabott javaslatokkal segít.

•

Alapítványainkhoz bármely osztályfőnök, ill. – közvetlenül – szülő vagy diák adhat be pályázatot: tankönyv-hozzájárulásra, nyelvvizsga-díj befizetésére, menzaköltségre, évente egyszer ruhasegélyre.

Egyre több a vidéki diákunk. Nagyobb részük naponta bejár, néhányan kollégisták. Az ő nehézségeik elsősorban a családi ház hiányával függnek össze. Pedagógiai módszerekkel igyekszünk könnyíteni az életükön. 2.10. A szülő, tanuló, iskolai továbbfejlesztésének lehetősége

pedagógus

együttműködésének

formái,

A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

31

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők egyrészről mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük. A rászoruló tanulóknak két Alapítványunk alkalmanként anyagi segítséget ad, a legrosszabb anyagi körülmények között élő néhány gyereknek, lehetőség szerint ingyen ebédet biztosítunk. A pedagógusok heti egy fogadóórája, az évi két közös szaktanári fogadóóra, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá – szükség esetén – a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai. A szülők által egyéni kóddal elérhető elektronikus napló információi. Az ellenőrző könyv elsősorban a tájékoztatás eszköze, kirívóan deviáns tanulói magatartás esetén a fegyelmezés egyik eszköze is. Alsó tagozatos diák osztályzatait a tanító, felső tagozatosét és gimnazistáét a tanuló írja be ellenőrző könyvébe, majd tanárával és szülőjével/gondviselőjével aláíratja. A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A fazekasos diákok szeretnek iskolába járni. Az általános iskolások délutáni napközis foglalkozása nemcsak a tanulási technikák elsajátítását, a másnapi készülést jelenti a gyerekeknek, hanem számos szabadidős tevékenység megismerését is. A gimnazisták is szívesen töltik szabadidejük jelentős részét az iskolában; a számítógépteremben, a könyvtárban, a tornateremben, az udvaron, a tantermekben társaikkal. A szülő-pedagógus-tanuló kapcsolatrendszeréből hiányzik a folyamatos visszacsatolás szervezett, kidolgozott formája. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

32

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Az intézményi minőségirányítási program hivatott ennek kidolgozására. A Fazekas büszke arra, hogy a gyerekek mögött álló szülői közösség – túl azon, hogy döntő többségük maximális mértékben segíti, irányítja gyermeke életét – a kölcsönös bizalom alapján együttműködik az iskolával, és egyre többen vannak, akik az intézmény egésze céljainak megvalósítását minden eszközzel – véleménynyilvánítással, tanácsokkal, ötletekkel, sokszor fizikai munkával – segítik. A szülők legtöbbje túl azon, hogy gyermekeit a másik ember elfogadására neveli, maga is példát mutatk segítőkészségből,toleranciából, minden olyan helyzetben, amikor arra szükség van. 2.11. Közösségépítő, közösségfejlesztő hagyományaink •az első osztályosok ünnepélyes fogadása (a 7. évfolyam valamelyik osztályának szervezésében) a tanév első tanítási napját megelőző délután; •gólyatábor szervezése a 9. évfolyamba lépőknek •ismerkedő, közösségépítő tréning szervezése a hat évfolyamos gimnáziumba lépő diákoknak •a 9. évfolyam osztályainak bemutatkozása ősszel: Lúdas Matyi előadások és vetélkedő, „lúdavató”; •a Fazekas-érdemérmek átadása az előző évben érettségizett, legkiválóbb volt növendékeknek•szalagavató ünnepség és bál •karácsonyi hangverseny, osztálykoncertek •Fazekas Napok • Fazekas hangverseny (speciális matematika tagozatosok-, kórusok-,szólistákelőadása) •a félévzárást követő hét „témahét”, projekt- és team munkával • erdei iskola az alsó tagozaton (a négy év alatt két alkalommal) •osztályok tanulmányi kirándulása (5 – 12. évfolyam; évente két nap)

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az intézmény a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 2.sz. mellékletében meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel és a minimális taneszközigényt egyes területeken éppen-hogy kielégítő, néhány területen azt meghaladó taneszközállománnyal rendelkezik. A vásárolt taneszközök mellett nagyon jelentős a saját alkotású taneszközök állománya. A pedagógiai program végrehajtását segíti: Könyvtár (40 ezer kötet könyv, videofilmek, DEMO anyagok, CD-k, internetes munkahelyek, a tanulók részére fénymásolási lehetőség); Színházterem; Természettudományi laborok (fizika-, kémia-, biológia); Internetes számítástechnikai szaktantermek (3 db); Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

33

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Interaktív táblával, projektorra felszerelt tantermek Video- és multimédia készítés lehetősége; Sportolási lehetőségek, sportköri programok (3 db tornaterem, 2 db sportszoba, sportudvar, játszótér); Iskolaújság; Alakuló iskolarádió; Évkönyv; A partnerközpontú iskola kialakítása érdekében: kérdőívek, elemző anyagok.


34


3. HELYI TANTERV 3.1/A Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai / Kulcskompetenciák (ld. 1. számú melléklet) 3.1/B Óratervek (ld. 2. számú melléklet) 3.2. Tantárgyi tantervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei, a modulok értékelése az óraterveket és a tantárgyi modulok értékelését l. külön dokumentumban a középszintű érettségi vizsga témakörei és a vizsga lebonyolításának szabályai megegyeznek Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendeletben, és a 106/2012 (VI.1), illetve 229/2012 (VIII.28) módosító kormányrendeletekben foglaltakkal. 3.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.3.1. A tankönyv tartalma: tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez. 3.3.2. A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait. A pedagógusok továbbképzésében játszott szerepünkből következően: legyen lehetőségünk arra, hogy bemutathassuk a figyelemre méltó pedagógiai irányzatokat, módszereket. Legyen lehetőségünk arra, hogy használhassuk (és bemutathassuk) a saját pedagógusaink által készített tankönyveket, segédleteket. A tankönyv (és egyéb segédlet) ára ne legyen magas. 3.4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3.4.1. Az általános iskola 1-8. évfolyamáig a tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó bekezdéseiben foglaltaknak. 3.4.2. A nem a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskolában végzett nyolcadikos diák akkor kezdheti meg tanulmányait a 9. évfolyamon (a négyosztályos gimnázium első évfolyamán), ha eleget tesz a felvételi vizsga követelményeinek. A felvételi vizsga Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

35

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. a tantárgyi ismereteken túl a jelentkező gondolkodási és problémamegoldó képességét, nyitottságát, kifejezőkészségét, igényességét és viselkedéskultúráját is hivatott mérni. 3.4.3. Az a nyolcadikos diák, aki a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskolában fejezi be a nyolcadik évfolyamot és a Fazekas Gimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait, a korábbi években nyújtott teljesítménye alapján beiskolázási pontszámot kap, amelynek maximális értéke megegyezik a külső (nem fazekasos) jelentkezők felvételi vizsgán elérhető maximális pontszámával. A beiskolázási pontszám a diák tárgyi ismeretein túl a jelentkező gondolkodási és problémamegoldó képességét, nyitottságát, kifejezőkészségét, igényességét és viselkedéskultúráját is hivatott kifejezni. 3.4.4. A hatévfolyamos gimnázium első évfolyamán (7. c, d) az az általános iskolás diák kezdheti meg tanulmányait, aki sikeres felvételi vizsgát tett. 3.4.5. A hatévfolyamos gimnázium harmadik évfolyamán, az emelt szintű (speciális) matematika tantervű (9.c) osztályban az a tanuló folytathatja tanulmányait, aki: Az emelt szintű (speciális) matematika tantervű osztályban (9. c): a) a matematika tagozat speciális követelményeinek a továbbhaladáshoz szükséges megfelelő szintjével rendelkezik (ezt egy szintfelmérő matematika vizsga alapján döntik el a szaktanárok), és b) a szülő és a diák együttes döntése alapján továbbra is a speciális matematika tagozaton kívánja folytatni tanulmányait.1 Az a speciális matematika tagozatos nyolcadikos diák, aki a) vagy b) feltételnek nem felel meg, de képességei, szorgalma, magatartása alapján az iskola tanulóival szemben támasztott követelményeknek, illetve a négyosztályos gimnázium általa választott tagozata felvételi követelményeinek eleget tesz, az iskola másik osztályában folytathatja tanulmányait.2 3.4.6. Az általános tantervű hatévfolyamos gimnázium 9. évfolyamán (9. d) ha van szabad férőhely és ha a külső iskolából érkező diák átvételi vizsgán, a fazekasos diák beiskolázási pontszámával bizonyítja, hogy eleget tesz az átvételi követelményeknek.3 (Ld. még 2.2.2. Beiskolázási rendszer).

1

E külön megméretésre és nyilatkozatra azért van szükség, mert a tényleges specializáció 14 éves korban kezdődik. A 12 éves kori választás módosulhat ekkorra. Azaz: változhat az érdeklődési irány és a matematika tárgyban való elmélyülés igénye. 2 Olyan tanuló, aki az iskola tanulóival szemben támasztott követelményeknek nem akar vagy nem tud eleget tenni, ritka kivétel. Vele kapcsolatban személyre szabott módszerekkel, a szülők bevonásával keressük meg a diák egészséges fejlődése szempontjából legcélravezetőbb további utat. 3 A külsős és belső jelentkezőkből rangsort állítunk össze, és ennek alapján töltjük be az üres férőhelyeket. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

36


3.5. Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái; a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formái; az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait. 3.5.1. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: •

folyamatosság, rendszeresség,

•

korrektség,

•

igényesség,

•

objektivitás és empátia egészséges aránya,

•

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei •

Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott.

•

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.

•

Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

•

A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség– teljesítmény egységében kell értékelni.

•

Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).

•

A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

3.5.2. Az értékelés fajtái Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

37

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 3.5.2.1. Szöveges értékelés az 1-4. évfolyamon 

Az 1. évfolyamon, és a 2. évfolyamon félévkor szöveges értékelést alkalmazunk. Tantárgyanként a törvényben meghatározott szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, ill. felzárkóztatásra szorul. A minősítésnek a tanuló teljesítményére, szorgalmára, magatartására vonatkozó megállapításokat kell tartalmaznia. A szöveges értékelést az OM által ajánlott forma szerint, valamint szabadon választott szövegforma szerint végezzük. A 2., évfolyamon tanév végén, a 3. és a 4. évfolyamon félévkor és tanév végén a tanulók tantárgyi teljesítményének minősítését 5 /jeles/, 4 /jó/, 3 /közepes/, 2 /elégséges/, 1 /elégtelen/ osztályzatokkal fejezzük ki. Tanév közben, szóban vagy írásban szöveges értékelést adunk, és a gyerekek érdemjegyeket kapnak: 5 /jeles/, 4 /jó/, 3 /közepes/, 2 /elégséges/, 1 /elégtelen/. Szöveges értékelésünk szabadon fogalmazott szöveg, mely a gyermek személyiségének fejlődését, fejlesztését szolgálja. Elősegíti a reális önismeret, önértékelés és a pozitív énkép kialakulását. Pontosabb és rendszeresebb visszacsatolást kap a szülő gyermeke teljesítményéről, az évfolyami/tantárgyi követelmények elsajátításáról. A szöveges értékelés a gyermek folyamatos fejlődéséről, fejlesztéséről való gondolkodásra készteti a pedagógust, így munkája tudatosabbá, egyenletesebbé válik, konkrét javaslatokat fogalmazhat meg az előrelépésre vonatkozóan. A szöveges értékelés egyaránt tartalmazza a pozitívumokat és a negatívumokat. Lehetővé teszi, hogy a gyermek teljesítményét ne csak a követelményekhez, hanem önmagához, képességeihez, eddigi teljesítményéhez viszonyítsuk. Így csökkenthető a teljesítményszorongás.

 

Törekszünk a formáló, segítő értékelés előtérbe helyezésére. A formáló, segítő értékelés lehetővé teszi, hogy a gyermek felelősséget vállaljon önmaga fejlődéséért, nevelődéséért. A formáló értékelés együttműködésre nevel. Minden osztálytanító megválaszthatja, hogy negyedévkor (novemberben és áprilisban) szóban vagy írásban értékel-e. Írásbeli értékelés esetén használhat tantárgyankénti értékelő lapot, Tájékoztató füzetet vagy az I. sz. Melléklet szempontsorát. /I. számú melléklet/



Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során.

-

Diagnosztikus értékelés célja: helyzetfeltárás, az egyénre, csoportra szabott nevelési-oktatási stratégia kialakítása. Formatív értékelés célja: a folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció – szöveges formában, mindig a gyermek konkrét tennivalóját jelöljük ki. Szummatív értékelés célja: összegzés, adott téma, tantárgy, időszak vagy tanév eredményességének megállapítása.



A teljesítmények mind mennyiségi, mind minőségi értelmezését alkalmazzuk. A követelményekhez mért teljesítmény arányát a témazáró dolgozatok esetében %-ban fejezzük ki, és értelmezzük is.


38

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 

A magatartás és szorgalom értékelésénél komplexitásra törekszünk, ezért a magatartásnál a viselkedéskultúrát, a társas kapcsolatokat és szokásrendhez való viszonyulást értékeljük. A szorgalmat az iskolai szokásrendszer betartása kapcsán és az egyes tantárgyaknál is értékeljük.



A tanév elején ismertetjük a szülőkkel az iskola követelményeit. Az értékelők kiosztása után lehetőséget biztosítunk a szülők számára a megbeszélésre.



A gyermekeknek is ismerniük kell, mit várunk el tőlük, ezért folyamatosan szóban tájékoztatjuk őket erről.



Minden gyermek negyedéves értékelőlapjának másolatát egy tanéven keresztül az osztály-főnök (megbízott osztályfőnök) megőrzi, ha kiadott negyedévi szöveges értékelést. A félévi értékelés a Tájékoztató füzetbe kerül be, s másolatát az iskola irattára őrzi. A tanévvégi értékelés a hivatalos nyomtatványokba kerül bele.



A tanulók tanév végi felmérőit a következő tanév elejéig megőrizzük.



A tanuló az 1. évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.



A szülő kérésére engedélyezhető az évfolyamismétlés.



A szöveges értékelés osztályzatként való értelmezése iskolaváltoztatás esetére a 2. évfolyamban, tanév végén (Ld. 3. számú melléklet)

3.5.2.2. Értékelés az 5 – 12. évfolyamon 

Folyamatos

A folyamatos értékelés funkciói: •

visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében,

•

jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről.

A folyamatos értékelés fajtái: •

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére),

•

szóbeli felelet értékelése,

•

gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére),

•

írásos értékelés (írásbeli megjegyzések, tanácsok),

•

szülőknek üzenőfüzet vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. Félévi és tanév végi



munka

minősítésére:

osztályzat


39

+

hozzáfűzött

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: •

félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket.

•

év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit.

A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a A Nemzeti Köznevelésről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskola vagy tagozatváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén). 3.5.3. Az ellenőrzés Fajtái: •

szóbeli feleltetés,

•

házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése,

•

írásbeli számonkérési formák: •

írásbeli felelet (egy anyagrészből),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése,

•

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő).

•

a tanuló produktumának (pl.: rajz, technika órán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése.

•

nyolcadikosok „középiskolára hangoló” vizsgája

• Funkciói: Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

40


folyamatos munkára készteti a tanulókat,

•

folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről,

•

a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

3.5.4. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. 3.5.4.1. Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek: • Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • Egy napon lehetőleg nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. • A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). • A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. • Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. • Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel, stb.)


41

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. • Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus. • A tanulókat tájékoztatni kell arról, hogy melyik tantárgyi füzetüket, jegyzetüket kérheti el, szedheti be pedagógus. (Előzetes bejelentés nélkül a tanuló magánfeljegyzéseit, jegyzeteit nem szabad elvenni.) 3.5.4.2. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A „házi feladat” céljai: •

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•

alkotómunkát végezni valamely témában.

Elvek: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. • Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: •

nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;

•

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

•

a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem


42

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. 3.5.5. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái 3.5.5.1. A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. 3.5.5.2. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: • az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan

óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); • társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); • a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); • beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az

iskolai szervezésű rendezvényeken; • a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; • óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

43

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 3.5.5.3. A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. 3.5.5.4. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat

igyekszik tanulni), • a tanuló képességéhez mért teljesítménye, • a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége,

igényessége), • a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), • a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó

igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). 3.5.5.5. A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény

minősítésének eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével

minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom

javulásának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A

fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) 3.5.5.6. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos minősítés: • A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók

megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). • Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket

szóban vagy írásban tájékoztatjuk. • Kiemelkedő

teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret.

Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: • a tanuló önértékelésének figyelembe vételével, • a Diákönkormányzat javaslatot tesz az osztályfőnöknek, Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

44

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. • az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre

vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát, • az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, • a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére. 3.6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal (a tanév elején és végén) a Hungarofit tesztsorral mérjük (l. a testnevelés tantervben is).


45


4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 4.1. Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: •

az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalók;

•

a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései;

•

az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód);

•

az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció;

•

az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése;

•

az egészségérték tudatosítása.

A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre. A WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele 4.2. Helyzetleírás Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. A gyermekük tanintézeteként a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnáziumot választó családokat általánosságban a szellemi értékek iránt igényesség, a belülről fakadó és a külső elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés a fiatalokban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönözi őket, amelynek eléréséhez mind több időt töltenek tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a médiák befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

46

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A fővárosban lakó diákok idejük nagy részét falak között élik. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előre haladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot csinálnak, többnyire a városban. Az agglomerációból bejáró tanulók, bár sok időt töltenek utazással, természetközeli életet élnek. Ez jótékony hatással van mind az egészségükre, mind a természetről alkotott képükre, ismereteikre. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési és környezeti nevelési program létjogosultságát. 4.3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.3.1. Iskolai étkeztetés Hazánkban kiemelkedően magas a cardiovascularis és a daganatos betegségek halálozási száma. Ennek nagyfokú javulása volna elérhető a helyes táplálkozással. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt sok a túlsúlyos és – sajnos – egyre több az alultáplált fiatal. Az iskolai étkezés milyensége és mennyisége ezért kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Az iskola tágas, világos, megfelelően felszerelt ebédlővel és melegítő konyhával rendelkezik, a tanulóknak több mint 50%-a veszi igénybe az iskolában ebédelés lehetőségét. Az étkeztetés szervezésével igyekszünk biztosítani a kellő időt az ebéd elfogyasztására. (Ezirányú törekvésünk sajnos nem mindig tud megvalósulni, az órarenddel való egyeztetés nehézségei, olykor lehetetlensége miatt.) Az ebédet szállító vállalkozót közbeszerzési eljárás keretében választjuk ki. A kiválasztás szempontjai között – az ár mellett – kiemelt szempont az egészséges táplálkozásra való törekvés (az alapanyagoknak és az adalékanyagoknak az egészséges táplálkozás követelményeit szem előtt tartó megválasztása), és az a lehetőség, hogy a heti étlap összeállításában a pedagógusok részt vehetnek. Intézményünk hiányosságai közé tartozik, hogy nem tudunk diétás ételt biztosítani a rászoruló (lisztérzékeny, tejérzékeny, diabetes betegségben szenvedő) gyermekeknek. Szülői kérésre vállaljuk az otthon elkészített, megfelelő módon csomagolt (zárt edényben tárolható, melegíthető) étel mikrohullámú sütőben történő melegítését. Konyhánk minden tekintetben megfelel az előírt higiéniai követelményeknek. A konyha állapotát, az étel minőségét, az ételkezelés módját napi rendszerességgel ellenőrizzük.


47

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A napközisek tízóraiját és uzsonnáját magunk állítjuk össze. Az összeállítás elsődleges szempontja az egészséges táplálkozásra való törekvés, valamint a gyerekek ízlése, igénye. Az étlap, a tízórai és az uzsonna összeállításával törekszünk a diákok, közvetve a családok táplálkozási szokásainak alakítására. Az iskolai büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A büfé kínálata megfelel az egészséges táplálkozás követelményeinek. A szerződés rögzíti a választékba való beleszólásunk jogát. 4.3.2.

Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az iskolai elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátítása a tanórákon belül (osztályfőnöki, testnevelés, technika, biológia) és azokon kívül, iskolán kívüli programok, ill. a délutáni napközi foglalkozás keretében valósul meg. 4.3.3. Mindennapos testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. A NKT 27.§ (11) előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. Iskolánkban, e törvényi előírást megelőzően is kiemelt feladatunknak tartottuk, hogy legalább az 1-6. évfolyamig minden gyerek minden nap szervezett testmozgás foglalkozásban vegyen részt. Ha az a célunk, hogy a gyerekek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele, e téren a belátás és a szándék kevés, ennek feltételeit meg kell teremteni. A törvényi előírásoknak megfelelve, a feltételek figyelembe vételével:  Az általános iskola 1-6. évfolyamán (heti 5) testnevelés órát építünk az órarendbe, részben a délelőtti tanítási órák, részben a délutáni napközi foglalkozás keretében.  A gimnáziumi tanulók délelőtti órarendjébe heti 3 testnevelés órát építünk be, a fennmaradó két órában – azok a tanulók, akik nem egyesületi sportolók – az alábbi délutáni lehetőségek közül kötelesek választani: • kosárlabda (edzés), illetve szabad játék, • labdarúgás (edzés), illetve szabad játék, • asztalitenisz, • kondicionálóterem használata. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

48

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A felsorolt lehetőségek biztosítása lefedi a teljes tornaterem- és udvar kapacitásunkat. • A gyerekek mozgási lehetőségeinek bővítése (uszoda, speciális tornák) csak a szülők egyéni anyagi áldozatvállalása útján valósítható meg. Ezt az iskola nem kezdeményezi, de a szülői közösségektől érkező kezdeményezés (illetve önként vállalt finanszírozás) esetén segít a körülmények megteremtésében. • Az iskola régi diákjai, illetve a szülők által létrehozott alapítványok anyagi segítséget nyújtanak a lehetőségeinket meghaladó testnevelési programok szervezéséhez. • A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. 4.3.4. A személyiség fejlesztése Minden nevelőintézmény kibontakoztatása, fejlesztése.

alapvető

feladata

a

fiatalok

személyiségének

E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: •

önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása,

•

kudarctűrő képesség fejlesztése,

•

kapcsolatteremtési képesség fejlesztése,

•

akaraterő fokozása,

•

az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése,

•

az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése,

•

az öltözködési szokások, az ízlés alakítása.

A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra, és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni. 4.3.4. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent. A droghoz kétféle okból Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

49

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. nyúlnak az emberek: az egyik a kaland, a kockázatkeresés, azért, hogy „jól érezzék” magukat, a másik csoport, aki valamilyen lelki bajára keres gyógyírt, ezek az „öngyógyítók”. Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, érintettséget a diákok között (attitűdvizsgálat), szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információ átadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális-, illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információ-átadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A pubertás kortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni. (DÖK, kortárs segítők.) A drogprevenció lehetséges színterei:  Iskolai programok • Tanórai foglalkozások • Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.) • Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.) • Tanórán kívüli foglalkozások • Napközis foglalkozások (A személyiségfejlesztő játékoknak, gyakorlatoknak kiváló színtere lehet a napközi.) • Délutáni szabadidős foglalkozások, Fazekas-napok Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

50

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések) •

•

Szülői értekezletek (Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos.) Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK, illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.)

 Iskolán kívüli rendezvények • Drogprevenciós rendezvények (pl.: Háló-mozi) • Továbbképzések • Kortárs-segítőképzés • Kirándulások, túrák, sportprogramok, erdei iskola, tábor A drogprevenció lehetséges programformái: 

Klubok Igény esetén egészségügyi segítséggel klubot lehet létrehozni tanárok, diákok vagy szülők számára.



Filmvetítés A szerfogyasztással kapcsolatos filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődés-lélektani szempontokat is érvényesíteni kell.



Szakkörök, kortársképzés Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok, drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok a motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei lehetnek.



Kiscsoportos beszélgetések Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.



Iskolarádió, iskolaújság A témához kapcsolódó interjúk, cikkek.



Dramatikus játékok Osztályfőnöki órán, esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere.



Színjátszó kör A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén.



Sportprogramok, túrák, kirándulások


51

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. A szabadidő megfelelő eltöltésének képessége már önmagában is prevenciós eszköz.



"Gyógyult drogos megszólaltatása" Csak ellenőrzött és a fiatalokkal történő irányított kommunikációban jártas, szermentes állapotú anyagozót szabad felkérni. Az elvárások megfogalmazásánál a csábító szituációk csapdahelyzeteinek felismertetését, valamint a fogyasztóvá válás stációinak ismertetését kell hangsúlyozni. A megfelelő személy kiválasztásában a drogkonzultációs központok, addiktológiai osztályok vagy kortársképzést szervezők tudnak segítséget nyújtani.



Könyvtár sarok A könyvtárban létre lehet hozni olvasósarkot, a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. (A tanári kézikönyveket, szakanyagokat külön kell elhelyezni.)



Tematikus előadás A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.



Internet Az informatikai világháló és a hazai sulinet információs lehetőség, valamint a kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.



Antidrog diszkó Az iskolai zenés rendezvényeknek garantáltan drogmentesnek kell lenniük, mert csak így van az az üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni". (Ebbe a kategóriába természetesen a legális drogok, tehát az alkohol és a cigaretta is beleszámítanak.)



Diákönkormányzati programok Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez nyújtsunk segítséget.

Másodlagos drogprevenció: Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, határidőket és felelősöket kijelölő célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

52


Heti egy napon az általános iskolásoknak, egy napon a gimnazistáknak védőnői ügyelet biztosítása;

•

Egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallás vizsgálat, stb.);

•

Egészségügyi felvilágosító előadások;

•

Drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények;

•

Osztálykirándulások, táborok, erdei iskola, terepgyakorlat;

•

Kreatív, cselekedtető akciók (pl.: szemétszedés, faültetés, stb.);

•

A külső programokhoz kötődően balesetmegelőzési felvilágosító előadások;

•

A külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok;

•

Az őszi Fővárosi Pedagógiai Napokhoz, illetve a tavaszi Fazekas–napokhoz kötődően környezetvédelmi tablók, poszterek, filmek készítése, szituációs játékok szervezése;

•

Évente egy sportnap (futónap).

A médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző reklámok hatásainak ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint: •

Szelektív szemétgyűjtés megszervezése;

•

Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése;

•

Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata;

•

Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.);

•

Cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon.

Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.


53


5.

ZÁRÓDOKUMENTUMOK

5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei Az átdolgozott pedagógiai program minden eleme a testület közös munkája. A munkaközösségek – elolvasás után – kialakították közös véleményüket az első tervezetről, majd továbbították azt az iskola vezetőségének. A vezetőség a vélemények figyelembevételével elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak vagy utasítottak el. A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példánya a titkárságon, egy példánya a könyvtárban hozzáférhető. A Diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani. 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (Mellékelve) 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési- és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei Jelen pedagógiai program 2013. szeptember 1-jétől érvényes. Módosítása történhet:  Törvényi előírás következtében  Fenntartói rendelet következtében  Intézményi belső kezdeményezésre A módosítás körülményei:  A pedagógiai program módosítását a fenntartóval való egyeztetést követően a nevelőtestületnek el kell fogadnia 

évente össze kell vetni a törvényi változások módosító hatásával, és meg kell tenni a szükséges korrekciókat, Határidő: minden év augusztus 31.



legkésőbb négyévente átfogó felülvizsgálata szükséges.

JELEN DOKUMENTUMOT – jogszabályi előírásnak megfelelően – 2017. december 15-éig FELÜLVIZSGÁLJUK ÉS MÓDOSÍTJUK.

Budapest, 2013. augusztus 31. Hámori Veronika igazgató Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

54

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 1. számú melléklet

3. HELYI TANTERV 3.1/A Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai / Kulcskompetenciák 3.1/A/1. A kulcskompetenciák fejlesztése A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív polgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához. A kulcskompetenciák a következők: • Anyanyelvi kommunikáció • Idegen nyelvi kommunikáció • Matematikai kompetencia • Természettudományos kompetencia • Digitális kompetencia • A hatékony, önálló tanulás • Szociális és állampolgári kompetencia • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia • Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség Elfogadva, hogy a kulcskompetenciák alakulása és szintje szoros összefüggésben áll a kognitív képességekkel és a tanulók családi-szociális hátterével (iskolán kívüli környezetével) feladatunknak tekintjük e képességek tudatos, tervszerű fejlesztését 6-18 éves korig. Célunk, hogy a tanulók kognitív képességeik és iskolán kívüli környezetükből adódó lehetőségeik szerint elérhető legmagasabb kompetenciaszintet érjék el az életkoruknak megfelelő iskolázottsági szintjükön. Ezt a célt nevelőoktatómunkánkkal, a kompetenciafejlesztés speciális módszereinek alkalmazásával valósítjuk meg. Elfogadjuk, és nevelő-oktató munkánkban irányadónak tekintjük, hogy a kulcskompetenciák fejlesztése nem egyetlen tantárgy feladata. Bár a legtöbb kompetencia megszerzésének feltétele (fogalmak és alapösszefüggések ismerete) köthető valamely tantárgy vagy tantárgycsoport tananyagához, a kulcskompetenciák fejlesztésének lényege abban áll, hogy azokat „tantárgyfüggetlenül”, sőt, az iskolai módszerektől és követelményektől elszakadva, az iskolai környezetből kilépve is alkalmazni tudják a tanulók. A nevelő-oktató munka valamennyi szakaszában, valamennyi kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás tantervében, valamint a pedagógiai munka bevezető, kezdő és alapozó szakaszában a tanórán kívüli foglalkozási (napközi) tervekben szerepel a kulcskompetenciák fejlesztésének konkrét terve. A 6-14 éves korosztály számára készült tantervekben tananyagrészekhez, illetve foglalkozási témákhoz kötötten, a 14 éven felülieknek készült tantervekben már közvetetten, az addig kialakult kompetenciák elmélyítésére, alkalmazására, továbbfejlesztésére épített feladatokon keresztül valósul meg a fejlesztés. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

55

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 3.1/A/2. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciákra épülnek, és nem köthetők egyetlen tantárgy anyagához sem. Az iskolai nevelés-oktatás komplex eredményeként alakul ki az a személyiség, aki képes a személyes boldogulásra és fejlődésre, az aktív polgári létre, a társadalmi beilleszkedésre, a munkára. Adottságait és külső körülményeit meg-és felismerve képes az önálló és konstruktív életvezetésre. E cél eléréséhez a következő kiemelt fejlesztési feladataink vannak: • Énkép és önismeret fejlesztése • Hon- és népismeret tanítása • Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra megismertetése, elfogadtatása • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés • Gazdasági nevelés • Környezettudatosságra nevelés • A tanulás tanítása • Testi és lelki egészség • Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felsorolt kiemelt fejlesztési feladatok (kereszttantervi követelmények) nem köthetők egyetlen tantárgyhoz, és nem határozható meg az az életkor, vagy a nevelő-oktató munkának az a pedagógiai szakasza, amikor ezeket a feladatokat el kell végezni. Egész tevékenységünket áthatja e kiemelt területek fejlesztése. A 6-14 éves korú gyerekek esetében inkább a közvetett, szemléletformáló tevékenység a célravezető, míg a 14 éven felüli diákoknak – tantárgyi keretben, és tanórákon kívüli programok keretében – meg kell tanítanunk azokat a fogalmakat, tevékenységi formákat és technikákat, amelyek segítségével az aktív, belülről motivált egyéni tanulási folyamat a legnagyobb hatásfokkal végezhető el. 3.1/A/3. Helyi tantervünk prioritásai Összhangban a kulcskompetenciák fejlesztésének feladatával és a kiemelt területeken való fejlesztési feladatunkkal, tanterveink prioritásai a következők: • A nevelő-oktató munka bevezető és kezdő szakaszában különösen, de még az alapozó szakaszban is, nagy súlyt helyezünk a játékos ismeretszerzési módszerek alkalmazására. A tanítás során alkalmazott változatos módszerekkel érjük el, hogy a kisdiákok számára az ismeretszerzés, a szellemi alkotómunka, a kreativitás, a csoportmunka belülről fakadó igénye, az örömszerzés egyik fontos formája legyen. • Intézményünk filozófiájának fontos elemei a tehetségfelismerés és segítés, a személyre szabott képességfejlesztés. A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a differenciálás, a személyre szabott, egyéni képességekhez igazodó módszerek. Ennek részeként fontosnak tartjuk a tanulói terhelés képességekhez igazítását. Az oktató-nevelőmunka bevezető, kezdő és alapozó szakaszában különösen nagy szerepe van a tanórákon kívüli foglalkozásoknak (napközi), amelyet a tanulók 95%-a igénybe vesz. A délutáni foglalkozások szervesen kapcsolódnak a Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

56

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. délelőtti munkához; kiegészítik, elmélyítik, az egyes gyerekek szükségleteihez igazítják a foglalkozások tartalmát, módszereit. A felmenő rendszerű napközi (3-6. évfolyamon egy napközipedagógus foglalkozik a gyerekekkel) a gyerekeket régen és jól ismerő pedagógus tervszerű együttműködése a szaktanárokkal azt biztosítja, hogy a szakaszváltás ne társuljon túlzott terhelés-növekedéssel. A tehetséggondozás fontos elemét képezi szakköri kínálatunk, amely a valamely területe iránt kiemelkedő érdeklődést mutató tanulók számára biztosítja a tananyagot meghaladó szintű és mélységű ismeretek és képességek elsajátítását. • A gyengébb képességű, vagy más okból lemaradó tanulók felzárkóztatása a személyre szabott módszerek, az egyéni képességfejlesztés programjának részeként valósul meg. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy valamennyi, hozzánk beiratkozott tanulót eredményesen juttassunk el tanulmányai befejezéséig. Ennek érdekében a tanórai differenciáláson kívül a csoportos és egyéni korrepetálások rendszere bizonyul hatékony módszernek. • Szükségesnek és hasznosnak tartjuk az oktatásirányítás által szervezett kompetenciaméréseket. Ennek megfelelően nagy gondot fordítunk arra, hogy a tanulók átérezzék, megértsék e feladat fontosságát, és tudásuk legjavát adva vegyenek részt a méréseken. Az évi rendszeres kompetenciamérések iskolánkra vonatkozó eredményeit minden alkalommal feldolgozzuk, a szükséges következtetéseket levonjuk, a felszínre kerülő problémák megoldása irányába azonnali hatékony lépéseket teszünk. • A törvényi szinten meghatározott kulcskompetenciák, és kiemelt fejlesztési területek azt a törekvésünket támasztják alá, hogy a diákok minden irányú képességeit egyenlő mértékben kell fejleszteni, megteremtve a lehetőségét a valamely speciális területen való nagyobb elmélyülésnek, a kötelezőt meghaladó szintű ismeretszerzésnek. Általános iskolánk óratervei ezt az egyensúlyra törekvést tükrözik. Gimnáziumi osztályaink közül a hat évfolyamos általános tantervű (d) osztály óraterveiben ugyanez tükröződik. A speciális matematika tantervű hat évfolyamos, a négy évfolyamos természettudományi és társadalomtudományi egyedi tantervű osztályok óraterve az osztálytípus specialitását tükrözi. Óraterveink és tantervünk összeállításakor ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a speciális képzés mellett kellő hangsúlyt és időkeretet kapjon minden művelődési terület. Alapelveink közé tartozik, hogy a természettudományi, társadalomtudományi, művészeti tárgyak, a matematika, informatika, valamint a testi-lelki egészség megőrzése szempontjából nélkülözhetetlen testnevelés egyformán fontos tárgy legyen a tanulók és szüleik tudatában. 3.1/A/4. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szempontjai Pedagógiai célkitűzéseinknek és képzési céljainknak megfelelően: Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

57

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Az általános iskola óratervének/tantervének összeállítása során arra törekszünk, hogy a tanulók látókörét szélesítsük, minél több tudományterület alapismereteit sajátíthassák el, illetve kiemelt figyelmet fordítunk az anyanyelvi, a matematikai gondolkodás kompetenciák fejlesztésére, illetve az idegen nyelvek tanulásának megalapozására. A „szabadon választható” órakeretet ennek megfelelően osztjuk el.  A gimnáziumban – az általános tantervű hat osztályos gimnáziumot kivéve – „tagozatos” oktatás folyik. A szabadon választható órakeretet a tagozat jellegét adó tárgyak között osztjuk el, illetve – ahol erre lehetőség van, igyekszünk az alapozó tárgyak (magyar, matematika), valamint az idegen nyelv tanítására a minimálisnál több órát biztosítani.  A tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök, korrepetálások, énekkar, sportprogramok, projektmunkák, stb.) közül a diákok szabadon választhatnak, bár nagyon kevés idejük marad a napi 6-7, sőt több órai tanítás és az otthoni felkészülés között. A pedagógusok kiválasztásának elsődleges szempontja a magas szakmai tudásszint (az adott tagozat igényeihez mérten) , valamint az adott korosztály tanításban, nevelésében leghatékonyabban alkalmazható módszerek ismerete. 

3.1./A/5. A csoportbontások szervezési elvei Iskolánkban a csoportbontásban történő tanítás alapvető fontosságú, mivel valamennyi osztályunk a törvény által megengedett maximális létszámmal dolgozik, és a tehetséggondozás feltétele, hogy a tanítás – tanulás folyamatában , már a tanóra keretében is helyet kapjon az egyéni alkotómunka, a személyre szabott tanári odafigyelés. A matematikán kívül a humán osztályok magyar – és történelem óráit tanítjuk csoportbontásban az utolsó két évben, valamint a reáltermészettudományi tagozatos osztályok tagozatos tárgyait négy éven keresztül. A kémiai, fizikai, biológiai tanulói kísérleti eszközök száma (és a laboratóriumok mérete) következtében a természettudományi tagozaton valamennyi, a tagozathoz kötődő tárgyat csoportbontásban tanítjuk.


58


ÓRATERVEK / TANTERVEK Általános iskola 1 – 4. évfolyam Tantárgy/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Technika, életvitel gyak. Testnevelés Napközi/ügyelet Szabadon tervezhető órakeret Gyerekek heti órakerete Finanszírozott órakeret

1. 8

2. 8

3. 4. 6,5 7 2/2 2/2 4 4 4 4 1 1 1 1 1 1 1,5 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1/1 1/1 1/1 2/2 5 5 5 5 25 25 24 24 1/1 1/1 0 0 25 25 25 27 52 52 52 55

Általános iskola 5. -8. évfolyam

Tárgyak/évfolyam Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

5. 4

6. 4

4/4

4/4 3,5/3 4/4 ,5 4 4 4/4 * 1 1 1 2 2 2

Matematika

4

Erkölcstan Tört. és államp. ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biol./egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma,tánc/ honismeret Vizuális kultúra

1 2 2

7. 4

8. 4

2

1,5 1

1,5

2 1 2 1,5 1

1,5

1,5

1

1,5 2 1,5 2 1

1


59

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Informatika Technika, életvitel gyak. Testnevelés

1/1 1/1

1/1 1/1

1/1 0

5/5*

1 13 0

5/5 * 1 12 0

1 14,4 0

5/5 * 1 13 0

28

28

31

31

51

51

56

56

1/1 5/5*

Osztályfőnöki Napközi/tanszoba Szabadon tervezhető órakeret Gyerekek heti órakerete Finanszírozott órakeret

Hat évfolyamos gimnázium Speciális matematika tagozat Tantárgy/évf. Magyar ny. és ir. 1.id. nyelv 2.id. nyelv Matematika Erkölcstan Etika Tört.és társ.állp.ism Fizika Kémia Biol.eg.tan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma,tánc,média Művészetek Informatika Életvitel gyak. Testnevelés Filozófia Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló Finanszírozott

7. 8. 9. 3+1/1 3+1/1 4 3,5/3,5 3,5/3,5 3/3 3/3 5/5 5/5 7/7 1 1

10. 4 3/3 3/3 7/7

2 2 1 2 1 1 1

2 2 2 2 2 1 1

2 2 2 1 2 1 1

2 2 2 2 1 1 1

1,5/1,5 1,5/1,5 1/1 1/1 1/1 5/5 5/5 5/5 5/5 1

1

1

1

32 49

32 48

35 57

36 55

11. 4 3/3 3/3 7/7

12. 4 3/3 3/3 7/7

1 3+2f 4/2

3+2f 4/2

2+2f

2+2f

-

-

2 +2f 5/5

2 +2f 1 5/5

1

1

35/33+2f 35/33+2f 46+10f 46+10f


60

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Hat évfolyamos gimnázium Általános tantervű Tantárgy/évf. Magyar ny. és ir. 1. id. nyelv

2. id. nyelv Matematika Erkölcstan Etika Tört.és társ.állp.ism

Fizika Kémia Biol.eg.tan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma,tánc, mozg.,médiaism. Művészetek Informatika Életvitel gyak. Testnevelés Filozófia Osztályfőnöki Szabadon tervezhető Max. gyerekóra keret Finanszírozott keret

7. 8. 4 ebből 4 ebből 1bontva 1bontva 4/4 4/4

4/4 1 2

2 1/1 2 1 1 1

4/4 1 2

9. 4 4/4

3/3 4/4

2

2 2/2 1 2 1 1

2 2/2 2 2 1 1 1

10. 4

11. 12. 4+ 4+ 2fakt 2fakt 4/4 3/3 3/3 +2 +2 fakt fakt 3/3 3/3 3/3 4/4 3/5 3/5

2

1 3+

2 fakt 2 2+2f 2/2 -/2f 2 2+2f 2 1 1 -

1/1 1/1 5/5

1/1 5/5

1/1

1/1

2 -

5/5

5/5

5/5

1

1

1

1 2

31+2 latin 48+2 latin

31+2 latin 47+2 latin

35 52

-

36

1 6/4 ó fakt* 35

2 1 5/5 1 1 6/4 ó fakt* 35+1

55

59

58


61

3+ 2 fakt 2+2f -/2f 2+2f

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Négy évfolyamos gimnázium Társadalomtudományi tagozat

Tantárgy/évf. Magyar ny és irod.

9. 4 +1/1

1. 1.idegen nyelv 2. 2.idegen nyelv Matematika Etika Tört.,társ.és áll.ism Fizika Kémia Biológia/egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma, tánc/mozgk. média Művészetek

4/4* 3/3 4/4*

10. 4+ 1/1 4/4 3/3 4/4

3/3 2 2 2 1 1 1/1

Informatika Életvitel gyak Testnevelés Osztályfőnöki Filozófia Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló

1/1 5/5* 1

35(+0,5 v.1) Finanszírozott keret 57(+1)

11. 4/7

12. 4/7

3/3 2 2 2 2 1 1 -

3/3 3/3 6/3 1 4/4 2 2 -

3/3 3/3 6/3 4/4 -

-

2

2

1/1 5/5* 1 -

5/5* 1 2f

1 5/5* 1 1 2f

36

35

34+2f

57

58+2

59


62

2 -

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Négy évfolyamos gimnázium természettudományi tagozat

3.

Tantárgy/évf. Magyar ny. és irodalom 1.idegen nyelv 2.idegen nyelv Matematika Etika Tört.,társ.és áll.ism Fizika Kémia Biológia/egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma, tánc/mozgk. média Művészetek Informatika Életvitel gyak Testnevelés Osztályfőnöki Filozófia Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló Finanszírozott keret

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

3,5/3,5 3/3 4,5/4,5

4/4 3/3 4/4

2 2,5 2/2 2,5/2,5 2 1 1 1

2 3 2/2 3/3 2 1 1 -

4/4 3/3 5/3 1 3 4/2 -/4 2/4

3/3 3/3 5/3 3 4/2 -/4 2/4 -

2

2 1/1 1 5/5 1 1 0

1/1 5/5 1

36 58

1/1 5/5 1 -

36 58

5/5 1 0

35+2 35+2 60 60


63


Az alkalmazott tantervek tantárgyanként mellékletben találhatók. Mellékletek 1. Beiskolázási tájékoztató (1. évfolyamra) 2. Beiskolázási tájékoztató (saját nyolcadikosaink) 3. számú melléklet

A szöveges értékelés osztályzatként való értelmezése iskolaváltoztatás esetére a 2. évfolyamban, tanév végén

Magatartás: 5 (Példás) magatartású az a tanuló aki: - a Házirendet betartja, és társait is annak betartására ösztönzi, - felnőttekkel és gyerekekkel egyaránt udvarias, tisztelettudó. - társai előtt mintaszerű magatartást tanúsít. - fegyelmezett, pontos, megbízható. - készséggel segít tanítóinak, társainak. - óvja, védi az iskolai közös tulajdont. 4 (Jó) magatartású az a tanuló, aki a fenti elvárások többségének megfelel. 3 ( Változó) magatartású az a tanuló, akire a fent leírtak többsége nem jellemző. 2 (Rendetlen) – a rossz minősítést pedagógiai okokból az alsó tagozatos munkaközösség nem tudja elfogadni) magatartású az a tanuló, aki a fent felsorolt elvárásokat szándékosan megszegi. Szorgalom: 5 (Példás) szorgalmú az a tanuló aki: - a tanulmányi munkában nagy igyekezettel vesz részt, - felszerelése rendes, hiánytalan, - a munkavégzésben és az önellenőrzésben önálló és megbízható, - folyamatosan készül, érdeklődik, - szívesen vállal külön feladatot, kutató- vagy gyűjtőmunkát. 4 (Jó) szorgalmú az a tanuló, aki a fenti elvárások többségének megfelel. 3 ( Változó) szorgalmú az a tanuló, akire a fent leírtak többsége nem jellemző. 2 (Hanyag) szorgalmú az a tanuló, aki a fent felsorolt elvárásokat szándékosan nem tesz eleget. Matematika: 5 (jeles): Kiválóan teljesített. Számfogalma biztos a százas számkörben. A műveleteket helyesen értelmezi, önállóan alkalmazza. A feladatokat önállóan oldja meg. Az összefüggéseket felismeri. A közös tevékenységben alkotó módon vesz részt.


64

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. 4 (jó) Jól teljesített. Számfogalma erős a százas számkörben. A műveleteket helyesen értelmezi, és általában jól alkalmazza. Az összefüggésekre kevés segítséggel rávezethető. A közös tevékenységben aktívan részt vesz. 3 (közepes) Megfelelően teljesített. Számfogalma alakulóban van a százas számkörben. A műveleteket többnyire helyesen értelmezi, segítséggel alkalmazza. A feladatmegoldásoknál gyakran segítségre szorul. Az összefüggéseket kellő gyakorlás után rámutatással megérti. A közös tevékenységbe bevonható. 2 (elégséges): Számfogalma bizonytalan a százas számkörben. A műveleteket önállóan nem képes értelmezni. A tevékenységeket csak irányítással tudja megfelelően elvégezni. Magyar nyelv és irodalom: 5 (jeles): Kiválóan teljesített. Kommunikációja biztos, határozott. Olvasása jól érthető. Szövegértése pontos. A megismert helyesírási tudnivalókat megfelelően alkalmazza. 4 (jó) Jól teljesített. Kommunikációja megfelelő. Olvasása jól érthető, folyamatos, keveset hibázik. Szövegértése megfelelő. A megismert helyesírási tudnivalókat kevés hibával alkalmazza. 3 (közepes) Megfelelően teljesített. Kommunikációja bizonytalan. Olvasásában több hiba van. Szövegértése bizonytalan. A megismert helyesírási tudnivalókat több hibával alkalmazza. 2 (elégséges): Kommunikációja pontatlan, nehezen érthető. Olvasása akadozó, pontatlan. Szövegértése felületes, sok a hiba vagy félreértés. A megismert helyesírási tudnivalókat csak tanítói segítséggel alkalmazza. Környezetismeret: 5 (jeles): Kiválóan teljesített. Megfigyeléseiről, összehasonlításokról, tapasztalatokról kevés tanítói segítséggel be tud számolni. A természeti és társadalmi környezethez kapcsolódó egyszerű kifejezéseket biztonsággal használja. Gyűjtő- és kutatómunkát végez felnőtt irányításával. Közös tevékenységekben alkotó módon vesz részt. Környezetének gondozásában, ápolásában részt vesz. 4 (jó) Jól teljesített. Megfigyeléseiről, összehasonlításokról, tapasztalatokról tanítói segítséggel be tud számolni. A természeti és társadalmi környezethez kapcsolódó egyszerű kifejezéseket megfelelően használja. Gyűjtő- és kutatómunkát végez felnőtt irányításával. Közös tevékenységekben részt vesz. Környezetének gondozásában, ápolásában részt vesz. 3 (közepes): Megfelelően teljesített. Megfigyeléseiről, összehasonlításokról, tapasztalatokról csak tanítói segítséggel tud beszámolni. A természeti és társadalmi környezethez kapcsolódó egyszerű kifejezéseket részben jól használja. Gyűjtő- és kutatómunkát csak alkalmanként végez felnőtt irányításával. Közös tevékenységekben ritkán vesz részt. Környezetének gondozására, ápolására gyakran kell figyelmeztetni. 2 (elégséges): Megfigyeléseiről, összehasonlításokról, tapasztalatokról tanítói segítséggel sem tud beszámolni. A természeti és társadalmi környezethez kapcsolódó Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

65

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. egyszerű kifejezéseket nem tudja használni tanítói segítséggel sem. Gyűjtő- és kutatómunkát végez felnőtt irányításával. Közös tevékenységekben nem vesz vagy vonakodva vesz részt. Környezetének gondozására, ápolására állandóan kell figyelmeztetni. Technika: Jeles (5) A munkadarabok elkészítésénél a tanult ismereteket ötletesen alkalmazza. A tevékenységek során az anyagokkal ügyesen, az eszközökkel körültekintően, balesetmentesen dolgozik. Munkái igényesek, esztétikusak. Órán aktív, együttműködő. Jó (4) A munkadarabok elkészítésénél a tanult ismereteket jól alkalmazza. A rendelkezésre álló anyagokat a célnak megfelelően használja. A tevékenységek során használt eszközökkel balesetmentesen dolgozik. Törekszik az igényes, szép munkára. Közepes (3) A munkadarabok elkészítésénél a tanult ismereteket általában megfelelően alkalmazza. A rendelkezésre álló anyagokat legtöbbször a célnak megfelelően használja. A tevékenységek során használt eszközökkel balesetmentesen dolgozik. Munkatempója kényelmes, az elkészült munkadarabok minősége változó. Elégséges (2) A munkadarabok elkészítésénél a tanult ismereteket csak segítséggel tudja alkalmazni. A rendelkezésre álló anyagokat általában a célnak megfelelően használja. Feladathelyzetekben bizonytalan. Munkavégzés előtt és közben biztatást igényel. Az elkészült munkadarabok minősége gyenge. Rajz: Jeles (5) Kiválóan teljesített, ha magabiztosan használja a rajz és festő eszközöket. Jól megfigyeli a formák jellemzőit és kapcsolódásait. A képelemek egymáshoz viszonyított helyzetét érzékelteti. Színkeveréssel új színárnyalatokat tud létrehozni. Egyéni képi világot hoz létre. Jó (4) Jól teljesített, ha ráérez az anyagok lehetőségeire. Érzékelteti a formák és a térbeli helyzetek közötti különbségeket. Jól próbálkozik új színek kikeverésével. Kiemeli a kompozíció legfontosabb elemeit. Közepes (3) Megfelelően teljesített, ha irányítással tudja használni az eszközöket és anyagokat. Ha tudja jelezni a formák különbségeit, de még nem tudja érzékeltetni az arányokat. Egymás mellé rendezi a formákat és az alakokat. Ösztönösen használja a színeket. Elégséges (2) Felzárkóztatásra szorul, ha csak segítséggel tudja használni a rajz és festőeszközöket. Nagyon leegyszerűsíti a formákat. A lényeget, a főszereplőket nem tudja kiemelni rajzain. Sémaszerűen ábrázol, ötleteit nem az életkorának megfelelő szinten jeleníti meg. Testnevelés: Jeles (5) Mozgáskoordinációja, állóképessége kiváló. A különféle gyakorlatokat, a talajtorna elemeit, a labdakezelésről tanultak többségét kiválóan alkalmazza. A játékszabályokat betartja. Jó (4) Mozgáskoordinációja, állóképessége jó. A különféle gyakorlatokat, a talajtorna elemeit, a labdakezelésről tanultak többségét jól alkalmazza. A játékszabályokat betartja. Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium, 1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8.

66

Pedagógiai Program Készült: 2013. augusztus 31. Közepes (3) Mozgáskoordinációja, állóképessége megfelelő. A különféle gyakorlatokat, a talajtorna elemeit, a labdakezelésről tanultak többségét megfelelően alkalmazza. A játékszabályokat figyelmeztetésre betartja. Elégséges (2) Jó (4) Mozgáskoordinációja, állóképessége gyenge. A különféle gyakorlatokat, a talajtorna elemeit, a labdakezelésről tanultak többségét rosszul alkalmazza. A játékszabályokat segítséggel sem tartja be. Ének-zene Jeles (5) Érdeklődő és aktív az órákon, a közös éneklésben és feladatmegoldásban mindig részt vesz. Az év során tanult ritmikai és dallami elemeket hibátlanul meg tudja szólaltatni, és le tudja írni. Jó (4) Érdeklődő, de ritkán aktív az órákon, bár a közös éneklésben és feladatmegoldásban részt vesz. Az év során tanult ritmikai és dallami elemeket kevés hibával meg tudja szólaltatni, és le tudja írni. Közepes (3) Érdeklődését néha nehéz felkelteni és ébren tartani. A közös éneklésben és feladatmegoldásban nem mindig vesz részt. Az év során tanult ritmikai és dallami elemek megszólaltatásában és leírásában még bizonytalan. Elégséges (2) Érdeklődését és figyelmét nehéz felkelteni és ébren tartani. A közös éneklésben és feladatmegoldásban nem szívesen vesz részt. Az év során tanult ritmikai és dallami elemek megszólaltatásában és leírásában segítséget igényel.

Budapest, 2010. november 12.

Hámori Veronika igazgató


67

PEDAGÓGIAI PROGRAM augusztus 31

Recommend Documents