Szentlőrinc, augusztus 31

Szentlőrinc, 2009. augusztus 31.

1. oldal, összesen: 9

TARTALOMJEGYZÉK

1. A szabályzat feladata, érvényessége .................................................................................... 3 4. Az IPR-t megvalósító szervezet felépítése, a menedzsment helye a szervezetben ..............4 4.5. A tagintézményi menedzsment feladat- és hatásköre........................................................ 6 irányítja a kapcsolattartás folyamatát az együttműködő partnerekkel,..................................... 6 szervezi az operatív csoportok működését, segíti és véleményezi a költségvetés tervezését, ....................................................................................................................................................6 ellenőrzi az IPR-ben fejlesztő munkát végző pedagógusok munkáját, ....................................6 az IPR-ben végzett munkáról félévente beszámol a nevelőtestületnek, ...................................6 a széles közvélemény felé (helyi sajtó, televízió, honlap) tájékoztatást ad az intézményben végzett IPR fejlesztő munkáról, ............................................................................................... 6 önértékelést készít – szakértői segítséggel – támogatási pályázathoz.......................................6 4.7. Külső közreműködők..................................................................................................... 8 5. Az IPR működtetésének rendje.............................................................................................8 A tagintézmények éves munkatervének melléklete: az intézményi IPR-munkaterv................8 6. Bizonylati rend......................................................................................................................8


1. A szabályzat feladata, érvényessége A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg az integrációs pedagógiai rendszer (továbbiakban: IPR) programjának megvalósításában részt vevők feladat - és hatáskörét; az IPR-ben betöltött helyét, a menedzsment működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolataira vonatkozó megállapodásokat. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolatait és működési rendszerét tartalmazza. Érvényes: Az elfogadástól számítva korlátlan ideig. Évente, a program újraindításakor megtörténik felülvizsgálata.

2. A szabályzat jogszabályi háttere Jelen szabályzat jogszabályi hátterét a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet) 39/D. § (8) bekezdése, valamint a 23/2009. (V.22.) OKM rendelet 1. § (2) és a 3-4. § képezi. Figyelembe veendő továbbá: a 23/2009. (V.22.) OKM rendelet 1. számú melléklete és a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a.

3. Alapdokumentumok  Együttműködési megállapodás az alábbi szervezetek között: OOIH - OKM Támogatáskezelő – SZONEK - Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás (fenntartó)  Az IPR elemei az intézmény alapdokumentumaiban  Megbízási szerződések  Az intézményi SZMSZ, melynek melléklete Az IPR SZMSZ-e


4. Az IPR-t megvalósító szervezet felépítése, a menedzsment helye a szervezetben Az intézményi IPR működtetését belső szervezet és külső közreműködők biztosítják. Belső szervezet IPR-ben betöltött szerep Vezető Jogi és pénzügyi felelősséggel Kizárólag jogi felelősséggel A program tagintézményi felelősei Tagintézményi menedzsment vezetője Tagintézményi menedzsment IPRmunkacsoportok vezetői IPRmunkacsoportok tagjai

Munkajogi status az IPR-ben Munkaköri felelősség

Foglalkozása Az intézmény FŐIGAZGATÓJA

Munkaköri felelősség, megbízási szerződés Munkaköri felelősség, megbízási szerződés

A fenntartó jogi képviselője

Megbízási szerződés

SZONEK tagintézményeinek pedagógusai

Megbízási szerződés

SZONEK tagintézményeinek pedagógusai SZONEK tagintézményeinek Pedagógusai

Megbízási szerződés Megbízási szerződés

A tagintézmények igazgatói, azok helyettesei.

SZONEK tagintézményeinek pedagógusai

Külső közreműködők Szakértők

Megbízás

Mentorok

Megbízás

Tanácsadók

Megbízás

Képző szervek Megbízás Együttműködő partnerek

Együttműködési szerződés

Pénzügyi ügyintézők

Munkaköri feladat

OKM és Pedagógiai Intézet, munkatársai, stb Pedagógiai Intézet munkatársai, stb. Pedagógiai Intézet munkatársai, stb. Pedagógiai Intézet, ill. akkreditált képzési programmal rendelkező intézmények, stb. Civil szervezetek, pedagógiai szakmai kapcsolatok, CKÖ, Családs. és Gyermekjóléti Sz., közokt. Intézmények; óvoda, középiskolák A SZONEK Gazdasági Szervezete


4.1. Az IPR intézményi vezetője: a főigazgató  Jogilag és pénzügyileg felelős a projekt előkészítéséért, lebonyolításáért  a tagintézmények vezetőivel, a tagintézmények menedzsmentjén keresztül irányítja a programot és annak szervezetét;  szükség szerint képviseli a programot a hatóságok felé;  jog-és felelősségi körrel látja el a tagintézmények vezetőit  irányítja és ellenőrzi a projekt kommunikációját;  egyedüli joga van a pénzügyi dokumentumok és megbízási szerződések aláírására.

4.2. A jegyző A 20/1997. Kormányrendelet módosítása alapján: 12/H. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításáról szóló eljárásban a jegyző tájékoztatja a szülőt azokról a kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről, amelyek a gyermeket megillethetik, ha megfelel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulóra vonatkozó feltételeknek. (2) A szülő által – az adatszolgáltatás önkéntességére vonatkozó tájékoztatást követően – kitöltött, a 7. számú mellékletnek megfelelően elkészített adatlapok (a továbbiakban: nyilatkozat) alapján a jegyző megállapítja, az önkormányzat illetékességi területén, ezen belül a kötelező felvételt biztosító iskolák felvételi körzetében hány halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló él. A jegyző, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az integrációs, illetve a képességkibontakoztató felkészítés megszervezését indokoltnak tartja, kezdeményezi a polgármesternél, hogy a képviselőtestület tűzze napirendre az integrációs, illetve a képességkibontakoztató felkészítés megszervezésének szükségességét a település iskoláiban, továbbá az iskolai körzethatárok felülvizsgálatát a közoktatásról szóló törvény 66. §-ának (2) bekezdése szerint.


4.3. A tagintézmények vezetői: igazgatók és azok helyettesei A főigazgató által átruházott jog- és felelősségi kör birtokosai, az általuk irányított tagintézményekben folyó integrációs munka irányítói, beszámolási, pénzügyi -tervezői és elszámolási kötelezettséggel.

4.4. A tagintézmények IPR-menedzsmentjeinek vezetői Megbízási szerződésükben megfogalmazottak szerint intézményi stratégiát készítenek a tagintézmény képesség-kibontakoztató felkészítéséhez. A munkaterv szerint koordinálják a helyi IPR-munkacsoportok munkáját. A munkát az intézményi esélyegyenlőségi tervnek és az integrációs és képesség-kibontakoztató programnak megfelelően, a jogszabályi alapokat szem előtt tartva, a menedzsmentet irányítva végzik. Jogszabályi alap: Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítés szakmai, tartalmi kereteit a nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D,E §- a, valamint az oktatási miniszter 2003-ban és - átdolgozott formában 2007-ben kiadott közleménye (az integrációs fejlesztő programról) szabályozza.

4.5. A tagintézményi menedzsment feladat- és hatásköre  vezetőt választ,  irányítja a kapcsolattartás folyamatát az együttműködő partnerekkel,



szervezi az operatív csoportok működését, segíti és véleményezi a költségvetés tervezését,

 ellenőrzi az IPR-ben fejlesztő munkát végző pedagógusok munkáját,  az IPR-ben végzett munkáról félévente beszámol a nevelőtestületnek,



a széles közvélemény felé (helyi sajtó, televízió, honlap) tájékoztatást ad az intézményben végzett IPR fejlesztő munkáról,



önértékelést készít – szakértői segítséggel – támogatási pályázathoz.



4.6. A tagintézményi IPR-munkacsoportok Az IPR-munkacsoportok az IPR bevezetését, fejlesztését célozzák. A tagintézményi IPR-munkacsoportok vezetői a megbízási szerződésük szerint munkatervet készítenek az IPR stratégiának megfelelően, melynek alapján az IPRmunkacsoportok tagjai és a tagintézmények nevelőtestületei végzik integrációs munkájukat.

4.7. Külső közreműködők A képző szervek biztosítják az IPR-ben részt vevők szakmai felkészítését, melynek finanszírozásáról a program állami irányítása gondoskodik. A mentorok és tanácsadók a program költségvetése alapján, megbízással látják el munkájukat. Szakértők a központi ellenőrzési terv alapján ellenőrzéseket végeznek a tagintézményekben, melyekhez a dokumentumokat a tagintézmények vezetői biztosítják. Az együttműködő partnerek kapcsolata az intézményi IPR sikerének támogatását szolgálják, az együttműködési megállapodás szerint. A SZONEK Gazdasági Szervezete a beszerzéseket és az elszámolások könyvelését, a kifizetéseket végzi, munkaköri feladata szerint.

5. Az IPR működtetésének rendje Az IPR működési rendjét ütemezik az alábbi munkatervek: Az IPR SZMSZ része az intézményi SZMSZ-nek. A tagintézmények éves munkatervének melléklete: az intézményi IPRmunkaterv. Az intézményi IPR-munkatervnek része az IPR-munkacsoportok munkaterve. A fenti munkatervek ütemezik az éves munkát.

6. Bizonylati rend Az IPR kapcsán keletkezett dokumentumokat az intézmény iratkezelési szabályzata alapján kell tárolni. 8. oldal, összesen: 9

Az IPR-rel kapcsolatos dokumentumokat, az Együttműködési megállapodás számával és címével ellátott szervezetnél kell iktatni kronológiai sorrendben. Minden eredeti dokumentumot az IPR-t megvalósító intézményegységnél kell őrizni. A pénzügyi dokumentumok eredetije kerül a könyvelést végző pénzügyi szervezethez. Az átadott dokumentumokon azonnal jelölni kell átvétellel, hogy hol irattárazták az eredeti példányt. Továbbá az eredeti és másolati példányokat is hitelesítő záradékkal kell ellátni.

A dokumentumokat az alábbiak szerint kell tárolni:  a projekt fenntartási időszak alatt – és után – a SZONEK tagintézményi irattárában; továbbá  SZONEK központi irattárában és elektronikus adathordozóján. A jelölt időtartam alatt a megőrzött dokumentumokat az ellenőrző szerveknek be kell tudni mutatni.

7. Záró rendelkezések Jelen SZMSZ-t módosítani a hatályos jogszabályok betartása mellett lehet. AZ IPR Szervezeti és Működési Szabályzatát az Igazgatótanács határozattal fogadja el és hagyja jóvá.


IPR képző szerv., mentorok.

IPR INTÉZMÉNYI VEZETŐJE Az intézmény főigazgatója

JEGYZŐ Fenntartó képv. OKM T. I. OOIH, OKM Monitoring O.

Tagintézmények vezetői

TAGINTÉZMÉNYI IPR MENEDZSMENT

Külső támogatók, partnerek

IPRmunkacsoport vezetője

PÉNZÜGYI FELELŐS Az intézmény gazdasági vezetője

IPR-munkacsoport

PÉNZÜGYI ASSZISZTENS


IPRmunkacsoport


IPR-munkacsoport


A SZONEK Bükkösdi Általános Iskola és Óvoda Tagintézménye helyi tantervének 16. sz. melléklete

SZENTLŐRINCI KISTÉRSÉGI OKTATÁSI NEVELÉSI KÖZPONT BÜKKÖSDI ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA TAGINTÉZMÉNYÉNEK

INTEGRÁCIÓS PROGRAMJA BEVEZETÉS A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8)MKM rendelet 39/D. és 39/E.§-a olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95.§-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Az iskolai IPR kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, erősségit, és gyengeségeit. A nevelés-oktatás igazodik a gyermekhez, de ez egyben azt is jelenti, hogy igazodik az osztály, a csoport közösségéhez, amelynek a gyermek, a tanuló részese.

Iskolánk integrációs programja a következő részelemeket tartalmazza: 1. Az alkalmazás feltételei 2. A tanulást-tanítást segítő és értékelő eszközrendszer 3. Várható eredmények


1.

AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI

1.1. Az integrációs stratégia kialakítása 1.1.1. Helyzetelemzés Iskolánk fenntartója a – Szentlőrinci Kisrérség Többcélú Önkormányzati Társulás. Nem változott ai intézmény beiskolázási körzete. Négy település – Bükkösd, Cserdi, Dinnyeberki, Helesfa községek gyermekeinek oktatását- nevelését látja el intézményünk. A települések a halmozottan hátrányos helyzetű települések sorába tartozik. A hátrányos helyzetet a munkalehetőségek hiánya, ennek következtében a munkanélküliség, a szociális nehézségek, körülmények indokolják. A településeken már hosszú ideje nincs iskola, a bükkösdi iskola körzeti iskolaként fogadja a négy település tanulóit, s biztosítja számukra az alapfokú oktatást. Iskolánk tanulólétszáma alapján ( az elkövetkező időszakokban is- öt év távlatában) a nyolc évfolyammal, az évfolyamokon belül egy-egy tanulócsoporttal való működés feltételei adottak. A 2008-2009 tanév adatait a következő táblázat mutatja: Tanuló létszám: 123 tanuló Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Helesfa összesen

61 fő 26fő 10 fő 26 fő 123 fő

Tanulócsoportok száma: 8 tanulócsoport Osztály 1.osztály 2.osztály 3.osztály 4.osztály 5.osztály 6.osztály 7.osztály 8.osztály összesen

Létszám 12 15 16 16 12 16 14 22 123

Osztályfőnök Litter Zoltán Treutné Cs Mária Heffner Anna Ninkóné Györe Valéria Császár Csaba Temesvári Csabáné Armbruszt Jánosné Meisl Károlyné

Napközis csoportok száma: 4 csoport 2. oldal, összesen: 9

Csoport 1. csoport 2. csoport 3. csoport

Összetétel 1. és 3. osztály 2. és 4.osztály 5-8. osztály

Létszám 23 fő 30 fő 45 fő

Csoportvezető Nagy Magdolna Szegő Andrea beosztás alapján

Az alábbi táblázat a tanulók szociális körülményeiről is ad információt: TANULÓLÉTSZÁM (2008-2009. tanév) megnevezés Létszám Nemzetiségi Nem nemz. Bükkösd Cserdi Dinnyeberki Helesfa Integráció napközi ebédel HH tanulók. HHH.tanulók

1.o 12 12 8 2 1 1 5 10 0 6 5

2.o 15 9 6 4 5 2 3 8 17 0 14 7

3.o 16 12 4 7 4 1 4 7 13 0 8 6

4.o 16 11 5 10 2 4 9 11 0 11 7

5.o 12 8 4 5 1 1 5 6 10 0 12 7

6.o 16 5 11 9 4 2 1 8 12 0 10 7

7.o 14 9 5 8 3 1 2 14 7 0 9 5

8.o 22 5 17 9 4 2 7 8 16 0 17 11

Összesen 123 71 62 61 26 10 26 61 98 0 82 52

Iskolánkban hosszú idő óta kiemelt feladat volt és jelenleg is az, a hátrányokkal küzdő gyermekek, tanulók felzárkóztatása, képességeinek fejlesztése. Pedagógiai programunkban is kiemelt feladatként és nevelő-oktató munkánk erősségeként jelenik meg, és éves munkatervünk is feladatul jelöli meg számunkra. E célt szolgálják: o munkamódszereink, o a választott tankönyvek, o segédeszközök, o választott programjaink o pedagógusaink elkötelezettsége o továbbképzések o kapcsolatrendszerünk

1.1.2. A célrendszer felállítása Iskolánkban az integrációs program alkalmazása esetén az alábbi eredmények elérését célozzuk meg, amely egyben az ellenőrzés szempontjait is jelenti, illetve az eredményesség értékelésének pillérei: 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályokban előírt mutatóknak. 3. oldal, összesen: 9



Iskolánk alkalmas és felkészült a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére.



A tárgyi és személyi feltételek egyaránt megfelelnek az integrációs program eredményes megvalósításához.



A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe.



A szülőkkel való kapcsolatrendszerünk a „napi párbeszéd” szintjén, az „együttes felelősséggel a gyermekért’’ elv alapján működik.



Iskolánkban a nevelői együttműködésre épülő értékelési rendszert működtetünk.

A felsoroltak eredményeként: 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók évfolyamvesztés nélkül fejezik be az általános iskolát.



Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.



Az országos kompetenciamérések eredményei javulnak az egyéni fejlesztő programok alkalmazása következtében.



Nő az érettségit adó intézményekben (szakközépiskola) továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.



Megszűnik a tanulók közötti feszültség, megismerik egymás képességeit, szokásait, megértik egymás viselkedését.



Egyénenként javul a tanulók teljesítménye, tantárgyi eredményeik pozitív irányban mozdulnak el.



A tanulók képességeik ismereteinek birtokában eredményesebb munkavégzésre képesek.

1.2. Az iskolába való bekerülés előkészítése 1.2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése az alábbi formákban történik: o A nagycsoport óvodai munkájának követése. (egy évvel előtte tudni kell, hogy ki lesz az elkövetkező tanévben az első osztály vezetője) o Óvodapedagógus-osztálytanító kapcsolata – fejlődési napló o Szülői értekezleten tájékoztatása az iskolába lépő gyermekek szüleinek (igazgató, tanító) o Iskolahívogató programok (havonkénti találkozás a tanító nénivel az iskolában) 4. oldal, összesen: 9

o o o o o

„Bemutatkozunk” tanórák látogatása – egy nap az iskolában Közös programok IPR az iskolában és az óvodában DIFER vizsgálat Tájékoztatás

1.2.2. Az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően Egy évfolyamon egy osztály kialakítására van lehetőség. Fogadnunk kell minden körzetben élő tanulót hátrányos helyzetétől eltekintve egyaránt. Az osztályokon belül szervezett esetleges csoport kialakítása, csak a tanulásban elért eredmények és képességek alapján történhet. 1.3.

Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése

1.3.2. Kapcsolat a szülői házzal A pedagógusok és a szülők közötti rendszeres kapcsolattartás és eredményes kommunikáció, illetve a szülők tanórán kívüli iskolai programokban való részvétele nagymértékben elősegíti az iskolával szembeni pozitív attitűd kialakulását a szülők részéről, ami kulcsfontosságú a gyerek iskolai beilleszkedése és tanulmányi eredményessége szempontjából. Iskolánkban az alábbi szülői fórumok működnek: o Osztály szülői közösség o Intézményi szinten a „Szülők közössége” o Iskolaszék - szülői oldal A kapcsolattarás formái a következők: o Szülői értekezletek - kihelyezett szülői értekezletek o Kapcsolat az ellenőrzőn keresztül o Családlátogatások o Három havonta az értékelő megbeszélések o Közös programok a gyermekeknek és felnőtteknek o Közös programok a felnőttek részére 1.3.3. Kapcsolat a gyermekjóléti és szakszolgálattal Az alábbi kapcsolataink alakultak ki és működnek a gyermekek érdekében: o Kapcsolat az önkormányzati gyermekvédelmi előadóval. • Napi munkakapcsolat – minden fontos esemény azonnali jelzése • Részvétel a védelembevétel, megszüntetés, fenntartás – esetén tartott megbeszéléseken • Havi rendszerességgel megbeszélések: doktornő, védőnő, polgármesterekvagy jegyzők, intézményvezetők, gyermekvédelmi felelősök • Kistérségi Gyermekvédelmi és Családsegítő Szolgálattal • Eset megbeszélések • Írásos dokumentumok 5. oldal, összesen: 9

•

Éves munka értékelése – dokumentáció


1.3.4. Kapcsolat szakmai és szakszolgálatokkal A kapcsolat most van kialakulóban – sajnos csak mi keressük őket abban az esetben, ha problémánk adódik. Területei:  Logopédiai segítő munka  Tanulási akadályok, nehézségek  Pszichológiai segítség 1.3.5. Kapcsolat a kisebbségi önkormányzatokkal A kisebbségi önkormányzatokkal való kapcsolatunk hosszú időre nyúlik vissza. Sok esetben kértek, kértünk segítséget a gyermekek érdekében, akár egyedi, akár iskolai szintű probléma esetén. Kapcsolatunk: • a szabadidő megszervezésében, • programokra való felkészítésben, • közös rendezvények alkalmával • pályázatok készítésekor • közös pályázatok készítésében nyilvánul meg. Az alábbi kisebbségi önkormányzatokkal van eredményes, jó munkakapcsolatunk: w Német kisebbségi Önkormányzat Bükkösd w Német kisebbségi Önkormányzat Cserdi w Cigány kisebbségi Önkormányzat Cserdi w Cigány kisebbségi Önkormányzat Helesfa 1.3.6. Kapcsolat civil szervezetekkel A helyi civil szervezetekkel való kapcsolatunk elsősorban a beiskolázási körzetünkbe tartozó települések közéleti tevékenységébe való intenzívebb bekapcsolódást és programjaink segítését, támogatását segíti. Az iskola hagyományos, illetve a környezetének szolgáltatott rendezvényeinek aktív támogató partnerei a civil szervezetek. Az alábbi helyi civil szervezetekkel építettünk ki együttműködést: w Bükkösdi Közösségfejlesztő Egyesület w Zöld Völgyért Egyesület w Bükkösdi Természetvédő és Emberjogi Egyesület w Bükkösd Holnapjáért Egyesület 1.3.7. Kapcsolat középfokú oktatási intézményekkel o Továbbtanulást előkészítő tevékenység • Nyílt napok • Iskolai tájékoztatók- szöveges és személyes tájékoztatás • Felvételi előkészítők o Mentor Program o Visszajelzés a volt tanulóinkról 6. oldal, összesen: 9

2.

A TANULÁST-TANÍTÁST SEGÍTŐ ESZKÖZRENDSZER ELEMEI

2.2. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok o NYIK program az alsó tagozaton o Kompetencia alapú oktatás az alábbiakban: • Szövegértés-szövegalkotás „A” az alsó tagozaton • Matematikai kompetenciák „A” a felső tagozaton • Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák „C” a 7-8. évfolyamon 2.3. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek o Patrónusi, mentori rendszer működtetése • •

Útravaló pályázati ösztöndíj program Napközis foglalkozások

o Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek (Az éves munkaterv tartalmazza az érdeklődési körnek megfelelően- a költségvetés lehetőségei szerint) • Szakkörök • Sportköri tevékenység • 4H – klub tevékenység • Úttörő szervezetben részvétel • Hagyományápolás • Műsorokon részvétel • Versenyek, vetélkedők, pályázatok 2.4. Az integrációt elősegítő módszertani elemek o o o o o o o o o o o o o o o

Az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Kooperatív tanulás-szervezés Művészeti programok Kommunikációs képesség fejlesztő program Mentálhigiénés program Szakkörök Sportkör Projekt módszer Drámapedagógia Játék és mozgás Pályaorientáció Útravaló program Egyéni fejlesztési terv Szöveges értékelés Utánkövetés


2.5. Műhelymunka – a tanári együttműködés o Értékelő esetmegbeszélések o Problémamegoldó megbeszélések (fórumok, értekezletek) o Hospitálásra épülő együttműködés 2.6. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei o Egyéni fejlesztési terv készítése: tanév elején (09.15.) tantárgyi és személyiségfejlesztésre vonatkozóan o Szöveges értékelés írott formában is (közös megbeszélés alapján): november, február, május hónapokban 2.7. Multikulturális tartalmak o Multikulturális tartalmak megjelenése tantárgyakban: • Magyar nyelv és irodalom – művészetek • Történelem • Természettudományi tantárgyak 2.8. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása o Pályaorientáció • Osztályfőnöki órák • Életpálya építés - tanórák, tananyagok, • Szakmaismertetők • Középiskolák megismertetése- Nyílt napok, bemutatkozó írott anyagok • Filmek – elemzés • Munkaügyi Központ segítő programja: Mire vagyok képes? o Továbbtanulásra felkészítő program • Szakkörök • Felvételire felkészítő szakkörök • Felvételi előkészítők tantárgyak esetén (magyar nyelv és irodalom, matematika, német nyelv) – igényeknek megfelelően


3.

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Iskolánkban az integrációs program alkalmazása esetén az alábbi eredmények elérését célozzuk meg, amely egyben az ellenőrzés szempontjait is jelentik, illetve az eredményesség értékelésének pilléreit jelentik: 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya iskolánkban megfelel a jogszabályokban előírt mutatóknak.



Iskolánk alkalmas és felkészült a különböző háttérrel és a különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására és együttnevelésére.



A tárgyi és személyi feltételek egyaránt megfelelnek az integrációs program eredményes megvalósításához.



A multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervünkbe.



A szülőkkel való kapcsolatrendszerünk a „napi párbeszéd” szintjén, az együttes felelősséggel a gyermekért elv alapján működik.



Iskolánkban a nevelői együttműködésre épülő értékelési rendszert működtetünk.

A felsoroltak eredményeként: 

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók évfolyamvesztés nélkül fejezik be az általános iskolát.



Csökken az iskolai hiányzások óraszáma.



Az országos kompetenciamérések eredményei javulnak az egyéni fejlesztő programok alkalmazása következtében.



Nő az érettségit adó intézményekben (szakközépiskola) továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma.



Megszűnik a tanulók közötti feszültség, megismerik egymás képességeit, szokásait, megértik egymás viselkedését.



Egyénenként javul a tanulók teljesítménye, tantárgyi eredményeik pozitív irányban mozdul el.



A tanulók képességeik ismereteinek birtokában eredményesebb munkavégzésre képesek.

Bükkösd, 2008. szeptember 10. Molnár Lajosné igazgató


Szentlőrinc, augusztus 31

Recommend Documents