Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. június 25-i ülése 3. sz. napirendi pontja Tájékoztató Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról Előadó: Dr. Szabó Zsoltné, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szekszárdi Kirendeltségének igazgatója Az előterjesztést előzetesen tárgyalta az Integrációs, Területfejlesztési és Környezetvédelmi, valamint a Gazdasági és Mezőgazdasági Bizottság.
Tisztelt Közgyűlés!
Demográfiai folyamatok, településszerkezet Tolna megye országosan egyike a legkisebb megyéknek. Lakóinak száma 2009. január 1-jén 235,9 ezer fő volt és – az országos tendenciával párhuzamosan – fogy. A megye társadalmi-gazdasági súlyát előrevetíti, hogy míg az ország területének 4 százaléka tartozik ide, nem jellemző egy komolyabb népességkoncentráció és a terület által indokoltnál is jóval kevesebben lakják. Ez részben a természetes fogyásra, részben az elvándorlásra vezethető vissza. A jelenlegi lakónépesség az országénak mintegy 2,4 százalékát teszi ki, az ország egyik legkisebb mutatóval rendelkező területei közé sorolható (64 fő/km2). A megyét közigazgatásilag 11 város és 98 község alkotja, amelyek közül kiemelkedik a megyei jogú városi rangú – Szekszárd, a maga alig 34 ezer lakosával. A községeknek több mint felében ezernél kevesebb lakos él, így a településszerkezetet a kistelepülések határozzák meg. A demográfiai folyamatokat tekintve 2009-ban a születések száma (2050 fő) 2,4%kal, a halálozásoké (3100 fő) pedig 1,6%-kal csökkent, így a természetes fogyás 4,8%-kal mérséklődött (1050 fő) a 2008. évihez viszonyítva. A megye lakosságának korszerkezetére továbbra is az elöregedés a jellemző. A gazdaság jellemzői A Tolna megyei székhelyű gazdasági szervezetek az év során 62 milliárd forint értékben – folyó áron a 2008. évinél 42%-kal nagyobb összegben – hajtottak végre új beruházásokat. Az invesztíciók egyharmada – elsősorban az út- és autópályaberuházásnak köszönhetően – a szállítás, raktározás gazdasági ágban realizálódott. E területen az egy évvel korábbi beruházási teljesítményértéknek a tizenegyszeresét regisztráltuk. Számottevően emelkedtek a mezőgazdaság fejlesztésére fordított öszszegek is, elsősorban a központi támogatásokkal megvalósított gépberuházásoknak köszönhetően. A gazdasági ág a megfigyelt megyei székhelyű szervezetek új beruházásaiból 17%-os hányadot tudhatott magáénak. A megyében a 19 megfigyelt nemzetgazdasági ág közül 9-ben csökkenést, 8-ban növekedést regisztráltunk, 2 ágban pedig a 2008. évihez hasonló értéket képviselt az új beruházások teljesít-
ményértéke. Egy lakosra a megyében 264 ezer forint beruházási összeg jutott, az országosnak 88%-a. 2009-ben Tolna megye ipari teljesítménye mérséklődött, a csökkenés üteme azonban lényegesen kisebb mértékű volt (-4,2%) az országosan (-17,8%) regisztráltnál. A megyei ipart alkotó két ág teljesítménye ellentétes irányú változást mutat. A bruttó termelési érték bő kétharmadát produkáló, kizárólag hazai piacra termelő energiaipar kibocsátása 5,1%-kal bővült, míg a feldolgozóipar teljesítménye 1,7%-kal mérséklődött a 2008. évihez képest. Az egy lakosra vetített 1141 eFt-os termelési érték az országos átlag 63,6%-át tette ki. Az építőipar teljesítménye a 2007. évi nagyarányú (20%) visszaesés után 2008ban szerény mértékben (3%) bővült, 2009-ben pedig újból számottevően, 11,6%-kal csökkent. Országosan is mérséklődött az építőipari termelés volumene, annak üteme azonban kisebb volt (7,4%) a Tolnában regisztráltnál. A visszaesés túlnyomó részt az épületeken végzett munkák – 18,8%-os – csökkenésének tudható be. Az építőipari termelés egy lakosra jutó értéke 2009-ben 85 200 forintot tett ki Tolnában, amely összeg az országosnak kevesebb mint kétharmada. 2009 végén Tolna megyei székhellyel 36 200 gazdasági szervezet – a 12 hónappal korábbinál 2%-kal több – szerepelt a nyilvántartásban. Több mint 93%-uk valamely vállalkozási formában működött, 6%-uk nonprofit, 1%-uk költségvetési szervezet volt. A 2008. év végihez képest az utóbbi kivételével mindegyik gazdálkodási formánál szervezetszám emelkedést tapasztaltunk. A korábbiakhoz hasonlóan a 2009. decemberi adatok is az egyéni vállalkozások – országosnál is erőteljesebb – túlsúlyát mutatják. A megyei cégeknek több mint háromnegyedét e gazdálkodói kör képviselte, míg a társas vállalkozások aránya 24%-ot tett ki. A 12 hónappal korábbihoz viszonyítva mindkét vállalkozói csoport bővült (2,4, illetve 1,6%-kal), a növekedés üteme az egyéni vállalkozások körében meghaladta az országosat, a társas cégek esetén elmaradt attól. A munkaerő-piaci helyzet alakulása A nyilvántartott álláskeresők száma a válság okozta folyamatos emelkedés mellett a korábbi évekhez hasonlóan szezonális ingadozást mutatott. A közhasznú munkákon, valamint a szezonális ágazatokban foglalkoztatottak számának időszakos lecsökkenése eredményeként 2008. december és 2009. március között az álláskeresők száma jelentősen emelkedett, kicsivel meghaladta a 15,8 ezer főt. (A válságot megelőző években ez az időszak már februárban elérte a csökkenő szakaszt és természetesen az emelkedés sem volt ilyen mértékű.)
2
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében (fő) 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 is ril Áp us ci ár M r uá ár br nu Fe a .J 10 r e 20 b em ec r D be em ov N er ób er kt b O m te ep s Sz tu sz gu Au s liu Jú us ni Jú us áj M is ril Áp us ci ár M r uá ár br nu Fe a .J 09 r 20 e b em ec r D be em ov N er ób r kt be O m te ep Sz
Májusban megfordult a szezonális hatás előjele, és júniusig csökkent a regisztrált létszám. Júliusban és augusztusban az iskolából frissen kikerült pályakezdők bejelentkezése okozott emelkedést. Ennél jóval jelentősebb emelkedés következett be azonban az év utolsó hónapjában, amelyet ismét elsősorban az idényjellegű foglalkoztatás beszűkülése, valamint a gazdasági válság okozott. 2009. év átlagában 15.178 álláskereső szerepelt a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tolna megyei kirendeltségeinek nyilvántartásban, 2616 fővel (20,8%kal) több mint 2008-ban átlagosan, amikor a regisztrált álláskeresők száma 12.562 fő volt. 2009 év átlagában a megyében nyilvántartott álláskeresők a gazdaságilag aktív népesség 15,2%-át tették ki, így elmondható, hogy a megyei arányszám a régiós 17,8%-os átlagánál jóval kedvezőbb volt, azonban jóval rosszabb az országos 12,8%-os átlagnál. A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos számának alakulása körzetenként Körzet Bonyhád Dombóvár Paks Tamási Szekszárd Tolna megye
2008. 1320 2195 1909 2860 4345 12562
2009. 1720 2566 2263 3606 5022 15178
Változás, % +30,3 +16,9 +18,5 +26,1 +15,6 +20,8
A 2008. évivel összevetve megállapítható, hogy a regisztráltak átlagos száma folyamatosan és drasztikusan emelkedett. Ebben a szokásos téli szezonhatáson kívül közrejátszottak a válság nyomán bejelentett csoportos létszámleépítések, illetve a csoportos kategóriát el nem érő elbocsátások is. Az emelkedés Szekszárd térségében volt a legkisebb (+ 15,6%), Bonyhádon a legnagyobb (+30,3%) mértékű. 3
A regisztrált álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya 2009 év átlagában is Tamási környékén volt a legmagasabb: 22,8% (17,5%-ról), és Paks körzetében a legalacsonyabb: 10,8% (8,7%-ról). Szekszárdon 13,5% (11,0%-ról), Bonyhádon 14,7% (10,8%-ról), Dombóváron 21,9% (15,3%-ról) volt a mutató értéke. A nyilvántartott álláskeresők jellemzői Az álláskeresők állományának összetétele az előző évekhez viszonyítva megváltozott, a férfiak aránya – éves átlagban - az egy évvel korábbi 51,1%-ról 55,8%-ra nőtt. A szezonális foglalkoztatás (közösségi munkák, mezőgazdaság, építőipar) a férfiaknak biztosít nagyobb számban munka lehetőséget, ezért a férfiak számában, évközben is nagyobb mértékű ingadozás figyelhető meg, mint a nőknél. Éves átlagban a férfiak aránya 2009-ban 55,8%, a nőké pedig 44,2%. Az elhelyezkedési esélyek szempontjából a legfontosabb tényező az iskolai végzettség. Ha az álláskeresőket a legmagasabb iskolai végzettségük szerint vizsgáljuk megállapítható, hogy a csak 8 általánost végzettek aránya 2009-ben 38,5% volt (40,%-ról), 5,1% (6,1%-ról) pedig még ezzel az alapvégzettséggel sem rendelkezett. Képzettség hiányában nagyon nehéz hosszú távon elhelyezkedni, az érintettek zöme idényjellegű, támogatott foglalkoztatásban vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Szakmunkás képesítése volt az álláskeresők 33,3%-ának (31,4%-ról), 13,0%-uk (12%-ról), pedig szakközépiskolai, illetve technikumi végzettséggel rendelkezett. Gimnáziumi érettségivel próbált munkát találni az állástalanok 6,6%-a. A felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők átlagos száma a 2008. évi 463 főről 516 főre nőtt és csak 3,4%-os (3,7%-ról) arányt képviseltek. A férfiak körében jóval magasabb a szakmunkások, és jóval alacsonyabb az érettségizettek aránya, mint a nők körében. 2009 folyamán az álláskeresők átlagosan 24,7%-a volt legalább 12 hónapja folyamatosan regisztrált, tehát tartós álláskereső. Ez az arány 5,7%-ponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ennek oka sajnos nem az elhelyezkedések emelkedés, hanem a válság miatti nagyarányú új belépők száma. 2009-ben a regisztráltak átlagosan 32,2%-a volt jogosult valamely munkanélküli ellátásra (járadék, segély), 19,5%-uk részesült RÁT-ban és 7,1%-uk rendszeres szociális segélyben. Az álláskeresők átlagosan 41,2%-a semmilyen ellátást nem kapott, ide tartozott az összes pályakezdő fiatal. Megnevezés
2008.
Rendszeres Szociális Segélyes 4029 Rendelkezésre Állási Támogatás 0 Álláskeresési járadékot kap* 2476 Álláskeresési segélyt kap** 1028 Ellátásra nem jogosult 5029 Összesen 12562 * Munkanélküli járadékkal és vállalkozói járadékkal együtt
2009. 1080 2959 3529 1356 6254 15178
** Álláskeresést ösztönző juttatással és nyugdíj előtti segéllyel együtt 4
Változás főben %-ban -2949 -73,2 +2929 +1053 +42,5 +328 +31,9 +1225 +24,4 +2616 +20,8
A pályakezdők 2009. évi átlagos létszáma Tolna megyében 1723 fő volt, mely 385 fővel több az előző évi átlaghoz viszonyítva. A pályakezdők az összes álláskereső 11,3%-át alkották 2009-ben, több mint 22%-os emelkedést mutatva a megelőző évhez képes. 2009. januártól jelentősen megváltozott az „aktív korú” állástalanok szociális alapon nyújtott ellátásának a rendszere. A január és március közötti átmeneti időszakban kerültek felülvizsgálatra a rendszeres szociális segélyben részesülő ügyfelek. Akik a jogszabályi feltételeknek megfeleltek, azoknak rendelkezésre állási támogatás (RÁT) került megállapításra, amely legalább 90 munkanapos közfoglalkoztatásban való részvételi kötelezettséggel járt az érintett ügyfelek számára. Az önkormányzatok a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása érdekében éves, un. közfoglalkoztatási tervet készítenek. Ez tartalmazza a támogatásra jogosult személyek képzettség szerinti várható összetételét, a közfoglalkoztatás keretén belül ellátandó közfeladatokat és azok várható ütemezését, az egyes feladatok ellátásához szükséges létszámot, továbbá a finanszírozáshoz szükséges forrásokat. A 35 év alatti, 8 általános végzettséggel nem rendelkező RÁT-os ügyfeleknek kötelező jelleggel felzárkóztató-, vagy bizonyos szakmák elsajátításához szükséges bemeneti kompetenciák megszerzését célzó képzésben kell részt venniük. Tolna megyében 2008-ban az önkormányzatok a rendszeres szociális segélyben részesülők kevesebb, mint ¼ részét vonták be a közcélú foglalkoztatásba. 2009-ben a RÁT-ban részesőknek már több mint a fele 58-59%-a vett részt közfoglalkoztatásban. A 2010. évre szóló tervek szerint pedig már ez az arány átlagosan 73 %, legmagasabb mértékben, a Dombóvári kistérségben (82,7 %), míg legalacsonyabb arányban Tamási (67,0%) térségében tervezik közfoglalkoztatásba vonni a rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat. Tolna megyében az önkormányzatok 2010-re a RÁT-ra jogosult személyek megjelenését 6436 főre prognosztizálták, melyből 4731 fő közfoglalkoztatásba vonásával számoltak, melynek tervezett költsége 2,6 milliárd Ft. A közfoglalkoztatás tervezett napi átlagos munkaideje 7,5 óra és az átlagos foglalkoztatási idő 4-5 hónap. A 2009. évi közfoglalkoztatási tervekben szereplő képzési szakirányok figyelembe vételével DDRMK Tolna megyében 9 tanfolyam indítását kezdeményezte RÁT-ban részesülő személyek számára. A képzések 2010. első félévében indultak el 133 fő részvételével az alábbi szakirányokban: fogyóelektródás hegesztő+minősített hegesztő, CNC forgácsoló, ebrendész, térburkoló, házi szociális segítségnyújtó, takarító, ECDL Start, személyes ügyfélszolgálati asszisztens, könnyűgépkezelő. A képzés finanszírozása a TÁMOP 1.1.3. „ Út a munka világába” program keretében uniós forrásból történik. 2009 áprilisától lehetővé vált az önkormányzatok és a munkaügyi központ számára az országos hálózattal kiépített Szociális Adatbázis használata, amelybe más-más jogosultsági hozzáféréssel adatokat rögzítenek az önkormányzatok a RÁT-ban részesülő személyekről, illetve a munkaügyi kirendeltségek az együttműködésről, az elhelyezkedésről, programba történő irányításról. Az adatbázis lehetővé teszi a papír alapon történő adatszolgáltatás teljes mértékű kiküszöbölését és mindemellett mind5
két fél számára naprakész információval tud szolgálni a RÁT-ban részesülőkről és közfoglalkoztatottakról egyaránt. A Munkaerőpiaci Alap Decentralizált keretéből finanszírozott, foglalkoztatást elősegítő támogatások
Megnevezés
Képzések elősegítése Közhasznú munkavégzés támogatása Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások Munkahelymegőrzés támogatása Részmunkaidős foglalkoztatás támogatás Önfoglalkoztatás támogatása Mobilitási támogatás Munkaerőpiaci programok támogatása Munkaerőpiaci szolgáltatások Összesen
2008. évi megítélt támogatás ezer Ft
2008. évi támogatott létszám fő
2009. évi megítélt támogatás ezer Ft
2009. évi támogatott létszám fő
263 228,0
1 032
127 066,2
505
312 883,0
1 044
166 100,2
686
422 034,1
1 543
89 733,7
539
5 908,1
66
31 402,0
131
4 546,3
30
81 387,1
207
52 753,8
206
2 011,0
37
1 087,5
15
78 799,4
52
100 024,3
72
84 720,4
n.a.
41 354,0
1 250 971,1
3 981
614 068,0
n.a. 2 1840
Központi Munkaerő piaci Alapból és egyéb forrásból finanszírozott támogatások
Megnevezés Munkahelyteremtő beruházás Rehabilitációs munkahelyteremtő beruházás
2008. évi megítélt támogatás ezer Ft
2008. évi támogatott létszám fő
2009. évi megítélt támogatás ezer Ft
2009. évi támogatott létszám fő
144 173,0
140
30 790,0
29
128 511,0
62
-
-
Válságkezelő program
18 943,1
119
31 683,8
115
Bérgarancia támogatás PRKK képzési támogatás
124 268,3
311
234 870,1
767
246 694,7
660
97 651,7
388
6
"Munkahelyek megőrzéséért" program
-
-
173 166,5
484
Postapartner program
-
-
5 265,0
44
Távmunka program
-
-
3 027,0
6
TÁMOP 1.1.1
-
-
21.501,0
197
TÁMOP 1.1.2
361 128,6
1 020
528 397,3
1 508
-
-
39 445,1
43
495 074,3
1 085
219 160,1
489
1 518 793,0
3 397
1 384 957,6
4070
Közfoglalkoztatást szervezők programja Közmunka program Összesen
2009 évben az 0,61 Mrd Ft-os decentralizált foglalkoztatási keretből 2 184 fő támogatását tudtuk biztosítani. A három leggyakrabban megítélt támogatási forma a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás (89,7 m Ft), a közhasznú foglalkoztatás támogatása (166,1 m Ft), a képzési támogatás (127,1 m Ft) volt. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásra az összes keret 14,6%-át használtuk fel a hátrányos helyzetű, a megváltozott munkaképességű egyének foglalkoztatásának támogatására. A támogatás mértéke a munkaszerződés szerinti bér és járulékai 50%-a, megváltozott munkaképességű foglalkoztatása esetében pedig 60%-ában került meghatározásra, általában 6 hónapi időtartamra. 2009 évben a munkáltatóknak 539 fő foglalkoztatásához tudtunk támogatást nyújtani. Az összes decentralizált Foglalkoztatási Alap 27 %-át használtuk csak fel a másodlagos munkaerő-piacon történő foglalkoztatásra, közhasznú támogatásként 686 fő részére. Emellett Tolna megye 2009 évben is jelentős (219 m Ft összegű) közmunka pályázatot nyert, amely további 489 fő részére jelentett munkalehetőséget. A DDRMK az elmúlt és az idei évben is kiemelten kezeli a szakmával nem rendelkezők képzését, valamint az elavult illetve nem keresett szakmával rendelkezők át- és továbbképzését. Az egyes társadalmi rétegeket helyzetüknek megfelelően differenciáltan kezeljük, és kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok segítésére, ezen belül képzésére is. Munkahelyteremtő beruházások támogatása címen a megyében pályázó munkáltatók részére 30,8 millió Ft központi forrás került kifizetésre, mely 29 munkahely teremtését segítette elő. 2009. évben működtetett munkaerő-piaci programok •
TÁMOP 1.1.2. „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” program (528.397,3E Ft)
A projekt támogatásai 2008. februártól elérhetők a célcsoport és a munkáltatók számára. Célcsoportjai: 7
•
1. Alacsony iskolázottságú álláskeresők 2. Fiatalok 3. 50 év feletti álláskeresők 4. Gyermekgondozásból a munkaerő-piacra visszatérni szándékozók 5. Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett álláskeresők 6. Munkahelyüket a válság következtében elvesztők A program keretében 1 508 fő támogatására nyílt lehetőség.
TÁMOP 1.1.1. „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” program (21.501 e Ft)
A TÁMOP 1.1.1. kiemelt projekt közvetlen célja a rehabilitációs járadékban részesülő, részleges munkaképesség-csökkenést elszenvedett, megváltozott munkaképességű személyek számára olyan foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások biztosítása, amelyek segítik a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést. A projekt további célja a munkáltatók ösztönzése megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. A dél-dunántúli regionális alprojekt megvalósítására 1.844,8 millió Ft áll rendelkezésre. A programba bevont személyek száma 1099 fő, ebből Tolna megyében 305 fő érintett.
„Diplomás fiatalok a régió fejlődéséért” regionális munkaerő-piaci program (25.190 eFt)
új szolgáltatási tevékenységek megvalósításának támogatása, pályakezdők és fiatalok foglalkoztatásával hosszú távon fenntartható, új munkahelyek létrehozása 16 pályázó 22 fő részére nyert el támogatást.
„PATRÓNUS” pályaválasztást segítő és mentor-tanár program (36.869 eFt) Ez a program már 2007-ben elindult, a program megvalósításának időtartama 3 év. Célja: Pályaválasztási koncepció és ehhez kapcsolódó programok kidolgozása a pálya- és iskolaválasztási döntések megalapozása érdekében. Az álláskereső pedagógusok elhelyezkedésének elősegítése. A hátrányos helyzetű, lemorzsolódással veszélyeztetett, tanulási nehézségekkel küzdő, 7-8. osztályos, illetve 9-10. osztályos tanulók esélyegyenlőségének növelése. 14 iskola (11 általános, 7 középiskola) 22 fő tanár részére nyert el támogatást.
„Munkát mielőbb!” program (Szekszárd, Bonyhád: 4.148 eFt) 8
•
Új Pálya program
A jelentős nagyságrendű csoportos létszámleépítések nyomán elbocsátott személyek tartós munkanélkülivé válásának megelőzése, a minél rövidebb időn belüli munkába állás elősegítésével, az elhelyezkedési esélyek növelésével.
TÁMOP 2.3.1. keretében működő program Projektgazda: Pécsi Regionális Képző Központ Időtartama: 2007. VIII. 17 - 2010. VIII. 19. A program kertében 5500 fő átképzésére nyílik országosan lehetőség Célcsoport: a közszférából elküldött, vagy egy éven belül leépítendő alkalmazottak/álláskereső személyek tartoznak.
„Új munkahelyek a régió fejlődéséért”
Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa program keretében foglalkoztatni kívánt, szakképzettséggel rendelkező pályakezdő álláskeresők foglalkoztatásának támogatása céljából Tolna megyében 22 munkáltató 3 éves foglalkoztatáshoz nyert el forrásokat a program keretében.
• „Sorsfordító-sorsformáló program” A projekt segíti a vidéki, elsősorban elmaradott térségekben a mezőgazdaság technologizálása következtében a munkaerőpiacról kiszorult potenciális munkavállalók foglalkoztatása, a munkaerőpiacra történő visszavezetése. A programba bevont hátrányos helyzetű álláskeresők képzésben és támogatott foglalkoztatásban részesülnek. A képzés révén hozzájutnak a szükséges ismeretekhez és megszerzik a szükséges gyakorlatot ahhoz, hogy hosszú távon képessé váljanak arra, hogy a mezőgazdaságból és a termékek feldolgozásából képesek legyenek biztosítani megélhetésüket, ennek eredményeként nő a megfelelő szakmai és munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkező munkavállalók száma. A program keretében az első évben 40 fő álláskereső, a program második évétől további 160 fő foglalkoztatásának megoldására nyílik lehetőség a régióban. 2009 évben Tamási és Bonyhád térségében indult el ez a program 40 fő bevonásával, majd 2010-től Szekszárd térség is csatlakozott a projekthez. .
9
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás tapasztalatai:
Kirendeltség Bonyhád Dombóvár Paks Tamási Szekszárd Összesen:
Kiadott AM könyvek összesen (db) 2005.év 2006.év 2007.év 2008.év 2009.év 1309 2269 1917 1919 1649 1968 2457 1948 1780 1903 1529 2409 2331 2448 2066 2037 2452 2273 2354 2130 4089 6263 4604 5208 4693 10932 15850 13073 13709 12441
2009. év végén érvényes AM könyvek száma (db) 5361 4545 7109 6144 14940 38099
Az alkalmi munkavállalói könyv 2005. évtől történő bevezetése egyre szélesebb kör számára tette lehetővé a legális foglalkoztatást, hozzásegítette az alkalmi munkavállalókat a megfelelő időtartamú munkaviszony megszerzéséhez, hogy jogosulttá váljanak ellátásra, illetve esélyt adott a megfelelő munkagyakorlat megszerzésére. A kiváltott AM könyvek száma évről évre folyamatosan növekedett, elsősorban azok a munkavállalók/álláskeresők használták, akik nem kapnak ellátást. A munkáltatók széles körben alkalmazták az alkalmi munkavállalói könyvet, időnként olyan szektorokban is, amely nem tartozott a célterületek közé. Az ügyintézői tapasztalatok azt igazolták, hogy egyre gyakoribb volt a visszaélés az alkalmi munkavállalási könyves foglalkoztatás során (pl. közteherjegy ki van tépve, „nem jelent meg” bejegyzések, „esőnap”-ra hivatkozva nincs beragasztva közteherjegy). 2010. április 1-jétől hatályba lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény (2009. évi CLII. törvény), emiatt ezen időponttól változtak az alkalmi munkavállalás szabályai. Az alkalmi munkavállalói könyvek 2010. március 31ig voltak használhatók a korábbi szabályok szerint. Az egyszerűsített foglalkoztatást a következő négy esetben lehet alkalmazni: 1. Idényjellegű munkára, kizárólag a következő ágazatokban: • mezőgazdaság (növénytermesztés, erdőgazdálkodás, állattenyésztés, halászat) és • idegenforgalom. Az idényjelleg azt jelenti, hogy az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatás évszakhoz, az év adott időszakához kötődik. A mezőgazdasági idénymunka – kivéve a növénytermesztési idénymunkát – azonos felek között nem haladhatja meg a 31 napot, naptári éven belül a 90 napot. 2. Természetes személy háztartásában végzett munkára. Ilyen esetben csak akkor lehet az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint eljárni, ha a munka kizárólag a munkáltató természetes személy, és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítására irányul. (pl. takarító, házvezetőnő, babysitter, nem tartozik ide vi10
szont, ha pl. a magánszemély munkáltató háza felújítására alkalmaz munkavállalókat). 3. Kiemelkedően közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony esetén (határozott vagy határozatlan idejű). 4. Alkalmi jellegű munkavégzés esetén, vagyis legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül összesen legfeljebb 15 napig, és egy éven belül legfeljebb 90 napig tart azonos felek között. A megváltozott munkaképességűek költségvetési rehabilitációs bértámogatása (ezer Ft-ban) Kirendeltség /időszak Bonyhád Dombóvár Paks Szekszárd Tamási Összesen
2006. év 422 448 9 497 3 810 78 14 255
2007. év
2008. év
84 063 8 473 72 214 113 212 5 152 283 114
153 672 17 444 77 946 303 105 14 031 566 198
2009. év 240 829 33 318 194 477 483 679 16 908 969 211
A 2006. január 1-jétől bevezetett, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához a költségvetésből igényelhető bértámogatás iránti igény évről-évre növekszik, amit a fenti összegek kifizetése is jól mutat. A támogatást 2007. július 1-jétől csak akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező munkáltatók igényelhetik. Csoportos létszámleépítés A gazdasági válság okozta sorozatos létszámleépítések sajnos az egész évet végigkísérték. Az alábbi táblázat szemlélteti a leépítések évközi eloszlását:
Hónap
Munkáltató
Létszám (fő)
Február
CABTEC KÁBELKONFEKCIÓ GYÁRTÓ KFT. - SZEKSZÁRD VAN DE VELDE KFT. - SZEKSZÁRD
345
Március
DC GÉPSZER KFT. - PAKS
19
PEGANO-PIG KFT. - GERJEN
23
SPINNER HUNGÁRIA KFT. - SZEKSZÁRD
81
OTP BANK NYRT.
19
MAGYAR POSTA ZRT. - PÉCS
67
STRABAG AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEP
174
WIENERBERGER ZRT - BÁTASZÉK
54
STRABAG AG MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEP
11 838
Január
Május Július November
ÖSSZESEN: 11
45
A munkáltatók által bejelentett csoportos létszámleépítések adatai:
Időszak
Bejelentések száma (érintett cégek száma) Érintett munkavállalók száma (fő)
Régió Tolna Régió Tolna 2008. IV. negyedév 14 2 793 172 2009. I. negyedév 20 4 1893 432 2009. II. negyedév 12 2 358 100 2009. III. negyedév 5 1 461 67 2009. IV. negyedév 14 2 464 239 2009. összesen** 51 9 2855 838 Mindösszesen 65 11 3648 1010 **Összehasonlításként: 2008. évben összesen 1943 főre vonatkozó jelzés történt a régióban. Tolna megyében a gazdasági válság hatásainak enyhítésére az OFA és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kerültek kiírásra központi munkahely megőrző pályázatok, melyek keretében 62 munkáltató részére 694 millió Ft támogatás igénybevételére nyílt lehetőség, mely 872 munkahely megtartását tette lehetővé a térségben.
Határozati javaslat: A Tolna Megyei Közgyűlés …/2010. (VI. 25.) közgyűlési határozata Tolna megye 2009. évi munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról szóló tájékoztató tárgyában: A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tolna megye 2009. évi munkaerő-piaci helyzetének alakulásáról szóló tájékoztatót tudomásul veszi.
Szekszárd, 2010. június 2. Dr. Szabó Zsoltné igazgató
12
