Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2011. június 24-i ülése 3. sz. napirendi pontja. Beszámoló a Balassa János Kórház 2010. évi tevékenységéről Előadó: dr. Muth Lajos, főigazgató főorvos Az előterjesztést előzetesen tárgyalta a Humán és a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság. Tisztelt Közgyűlés! A Balassa János Kórház tevékenységéről legutóbb 2010. június 25-én számoltam be a Közgyűlés előtt, melyet a testület 64/2010. (IV. 25.) Kgy. határozatával elfogadott. Az elmúlt év szakmai feladatellátásáról és a gazdálkodási tevékenységünkről az alábbiak szerint számolok be: 1 . A KÓRHÁZ SZAKMAI FELADATAINAK ÉRTÉKELÉSE 1.1. Az intézmény szakmai feladatai A kórház alapító okiratában rögzített fő feladata a minőségi járó- és fekvőbeteg szakellátás biztosítása, elsősorban Szekszárd és Tolna megye lakosai számára (kivéve a dombóvári, ill. bonyhádi kórházhoz tartozó azon szakterületeken, amelyekben azok fekvő-, ill. járóbeteg-ellátást nyújtanak helyi szinten; illetve néhány szakmában (érsebészet, gyermeksebészet) Bács-Kiskun megyei betegek is ellátási területünkhöz tartoznak), továbbá megyei szintű progresszív ellátás biztosítása a két városi kórházban működtetett szakmákban. A fekvőbeteg-ellátás keretében néhány szakterület kivételével (mellkas- és szívsebészet, intervenciós kardiológia, idegsebészet, radioterápia) az ellátás egész skáláját tudjuk biztosítani betegeink számára. Még 2007. évben - minisztériumi direktívák által - mind az intézmény területi ellátási kötelezettsége, mind a kapacitása megváltozott. A 2006. évi 132. Az egészségügyi ellátás fejlesztése elnevezésű törvényben többek között: - meghatározták a súlyponti kórházak körét, amelyek az előírt minimum kapacitással, az előírt szakmai területen 24 órás ellátást biztosítani kötelesek, e körbe tartozik intézményünk is. - rendelkezett a járóbeteg-szakellátás és fekvőbeteg-ellátás területi ellátási kötelezettségének meghatározásáról (amely azóta annyiban változott, hogy a dunaföldvári betegek ellátásáért – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – a dunaújvárosi kórház a felelős). A miniszter által meghatározott ágyszámokon az intézmények kérésére korlátozottan (maximálisan 10%-os változtatást engedélyeztek) lehetett módosítani, ezzel a lehetőséggel - a Központi ITO befogadtatása kapcsán - 2007.07.01-i hatállyal éltünk, azóta a kapacitásainkban összességében nem volt változás. Ezek a döntések
több szempontból kényszerpályára állították a működésünket. Egyrészt olyan szakmákban voltunk kénytelenek aktív ágyakról lemondani, ahol az ágykihasználtság folyamatosan 90 százalék fölött volt (ideggyógyászat, traumatológia), másrészt a korábbinál lényegesen több krónikus ágy újfajta gondolkozást, betegút-menedzselést igényelt. A később részletesen tárgyalt 2009. évi finanszírozási változások ezt annyiban erősítették, hogy minden korábbinál fontosabbá vált a krónikus ágyak teljes körű kihasználása, ezért a korábban kialakított „részlegek” mellé újat alakítottunk ki (bőrgyógyászat), illetve a belgyógyászaton bővítettük a lehetőséget. Ezzel ugyan a ténylegesen működtetett krónikus ágyak száma meghaladta az OEP szerződésben foglaltat, de így közel 100 százalékos kihasználtságot sikerült elérni. 2009.05.01-től a gégészeti és az urológiai osztályaink mátrix formában, a korábbi ágyszámok összegével működnek. Ezt a döntést a szakemberhiány és a közös ápolás is indokolta. Itt jegyezzük meg, hogy a TEK- kel (területi ellátási kötelezettség) kapcsolatos anomáliák és a 2009-ben életbe léptetett finanszírozási megszorítások miatt a megye városi kórházai egyre nagyobb számban küldtek/küldenek hozzánk betegeket, a progresszivitásra hivatkozva. Ezen betegek jelentős hányada a küldő intézményben is ellátható lett volna, azonban finanszírozási okokból számukra ez a megoldás volt a célszerűbb. A 2010 tavaszán az egészségügyi irányításban bekövetkezett váltás hatása a 2010-es évben nem érvényesült. A struktúraváltás hosszabb előkészítést követően várható. Az országos és megyei vezetés azonos politikai platformja alapján kedvezőnek vélt státusz ellenére várható nehézségeket jelezte, hogy az abszolút orvoshiány miatt a pincehelyi részlegen tervezett változtatás - a 20 aktív belgyógyászati ágy krónikusként való működtetése- nagy ellenállásba ütközött.
2
A jelenlegi ágyszámainkat mutatja az alábbi táblázat: 1. táblázat: A szerződés szerinti ágyszámaink 2010. 12. 31.-én Ágazati O s ztály megnevezés e azonosí tó 1701 1010 1 Belgyóg yászat 1701 1120 6 On ko lógia 1701 1280 6 Haem atológia 1701 1010 2 Belgyóg yászat Pince hely 1701 1400 4 Kardioló gia 1701 1150 2 Kardioló giai ITO 17 01137 01 Nephrológia 1701 1460 1 SBO 1701 R4001 Kardioló giai rehab ilitáció I Belgyógyá sza t 1701 1310 7 Ga sztroente ro lóg ia 1701 1020 1 Sebé szet 1701 1330 1 Érse bészet Sebé sze t 1701 1030 1 Tra uma toló gia 1701 1040 1 Szü lésze t-nőgyó gyászat 1701 1050 2 Gyermekg yógyászat 1701 1480 1 Gyermeksebé szet G yermek gyógy ászat 1701 1070 1 Sze mészet 1701 1080 1 Bőrgyó gyászat 1701 1090 1 Idegg yógyászat 1701 1100 1 Ortop édia 1701 1140 1 Reum atológia 17 01115 03 Anesztezioló gia i és Int enzí v Teráp iás O sztály 1701 1160 1 Fe rt őző 1701 1180 1 Elm egyógyá szat 1701 1180 2 Neurosis Pszichiá tr ia 1701 1190 1 Tüdőgyógyá szat 1701 C1901 Pulmon oló gia krón ikus Pulmonológia 1701 1A4 01 Szá jsebé szet 1701 M920 1 Gé gészet-urológia m átrix 1701 C0101 Belgyóg yászat utógo ndozó P alán k 1701 C0102 Króniku s bel Pin ce hely 1701 R2201 Mozgásszervi rehab ilitáció 1701 R1801 Pszichiátria rehabilitáció Palánk M indösszesen
Aktív Krónikus Ö sszesen ágyak ágya k 34 34 22 22 16 16 20 20 37 37 6 6 8 8 10 10 15 15 61 15 76 34 34 48 48 18 18 66 66 42 42 50 50 53 53 10 10 63 63 18 18 18 18 50 50 22 22 20 20 17 17 27 27 37 37 10 10 47 47 40 40 36 36 40 36 76 8 8 36 36 76 76 20 20 17 17 1 32 13 2 71 1 2 96 1 00 7
A gyógyító-megelőző tevékenységen kívül továbbra is részt veszünk mind a graduális, mind a posztgraduális orvos- és szakdolgozó képzésben. Tevékenységünk során mindenkor a betegek érdekeit tartjuk szem előtt, de a dolgozók és a kórház partnereinek elégedettsége is fontos számunkra, ahogy ezt a Minőségügyi Nyilatkozatunk is így tartalmazza és minőségcéljaink fontos tétele. Feladataink teljesítésének rendjét az intézmény integrált, 2006 márciusában tanúsított, azóta több alkalommal felügyeleti auditon is megfelelt minőségügyi rendszere szabályozza. Feladatainkat továbbra is hét telephelyen (központi telephely, régi kórház, palánki telephely, Pincehelyi Szent Orsolya Kórház, kazánház-mosoda, kórházi gazdaság /Szekszárd- Palánk/, Fadd- Dombori üdülő) látjuk el.
3
1. 2. A feladatellátás mennyiségi értékelése és az ahhoz kapcsolódó bevételek 1.2.1 Az aktív és a krónikus fekvőbeteg ellátás 2. táblázat: A finanszírozott esetek számának alakulása aktív osztályainkon O S Z T Á L Y Belgyó gyás za t O nk ológ ia Haem atológia O nk o ha em ato lóg ia ö ss z. Belgyó gyás za t Pinc ehely Kardioló gia Kardioló gia i IT O Neph ro lógia SB O I. Bel gy óg yá sz at ö ssz . G asz troent erológ ia Seb és zet Érs ebés ze t Seb é sze t ös sz . Seb és zet P inc eh ely T raum atológia Sz ülés z et-nőgy ógyá sz at G yerme kg yógy ás zat G yerme ks eb és zet G yerm ek o sztál y ö ssz . F ül-orr-gége (k úráv al) Sz emé sz et Bőrgy ógyá sz at Ideg gyógy ás zat(k úráv al) O rto pédia Uroló gia Reum atológia Köz pont i Int enzí v O s ztály F ertőző Elmeg yógy ás zat Neuros is Psz ich iá tr ia ö ss z. T üdőg yógy ás zat Sz ájs eb ész et Pato lóg ia Intézm é n y ö ssz ese n :
20 05 1 4 41 1 3 64 4 54 1 8 18 1 2 13 1 3 21 3 04 2 04 8 18 2 6 47 1 5 22 1 6 13 5 76 2 1 89 88 1 9 88 4 1 91 3 0 79 7 47 3 8 26 1 2 62 1 5 24 5 77 2 4 78 8 04 1 3 51 1 0 13
200 6 1 44 9 1 26 1 42 1 1 68 2 1 21 2 1 31 8 31 5 19 9 76 6 2 59 8 1 59 5 1 45 4 59 6 2 05 0 62 2 01 6 3 98 4 2 91 3 67 7 3 59 0 1 20 0 1 42 4 53 2 2 46 5 84 3 1 18 2 1 03 1
6 61 1 0 06 2 45 1 2 51 1 1 2 78 1 51 6 84 33 8 57 32
64 6 88 3 22 3 10 6 20 9 76 70 6 65 8
F in an sz íro z o tt esetsz ám Vál to z ás 2007 2008 2009 2 010 1 198 1 297 1 115 867 -248 -22,2 % 1 438 1 655 1 931 1 974 43 2,2 % 419 433 378 503 125 33,1 % 1 857 2 088 2 309 2 477 168 7,3 % 753 477 383 393 10 2,6 % 1 152 1 036 1 027 1 031 4 0,4 % 288 319 298 279 -19 -6,4 % 187 196 206 224 18 8,7 % 622 151 26 196 170 653,8 % 2 249 1 702 1 557 1 730 173 11,1 % 1 417 1 417 1 244 1 201 -43 -3,5 % 1 428 1 281 1 463 1 481 18 1,2 % 442 377 398 412 14 3,5 % 1 870 1 658 1 861 1 893 32 1,7 % 0 0 0 0 0,0 % 1 782 1 683 1 848 1 994 146 7,9 % 4 599 4 925 4 795 4 619 -176 -3,7 % 2 778 2 974 2 954 2 632 -322 -10,9 % 540 629 483 465 -18 -3,7 % 3 318 3 603 3 437 3 097 -340 -9,9 % 892 502 504 425 -79 -15,6 % 1 377 1 487 1 378 914 -464 -33,7 % 461 448 395 283 -112 -28,4 % 2 460 2 578 2 491 2 303 -188 -7,5 % 684 751 636 504 -132 -20,8 % 988 955 954 1 002 49 5,1 % 681 601 571 468 -103 -18,0 % 140 335 358 285 -73 -20,4 % 549 608 567 532 -35 -6,2 % 687 606 516 453 -63 -12,2 % 161 132 113 113 0 0,0 % 848 738 629 566 -63 -10,0 % 1 293 1 314 1 180 631 -549 -46,5 % 30 20 24 23 -1 -4,2 % 703 535 590 606 16 2,7 % 3 0 149 2 9 722 28 825 26 813 -2 012 -7,0 %
(A változás oszlopban a 2009-2010. év közti különbség szerepel.) Néhány megjegyzés a fenti táblázathoz: SBO (Sürgősségi Betegellátó Osztály): az adminisztráció elvének megváltozása miatt változott az esetszám. Korábban mindenkit, aki később fekvő osztályra került, az SBO- n is fekvőként adminisztráltunk, 2008-tól csak az ott elhunyt betegeket és néhány speciális, sürgősségi osztályon elszámolható betegségcsoportot, 2009-ben pedig már csak az elhunyt betegeket rögzítjük ezen a praxison. 2010-ben pedig visszatértünk a korábbi gyakorlathoz. A sürgősségi ambulancia betegforgalma ezzel együtt nem a táblázatban látható, az a járóbeteg ellátással együtt értelmezhető. A belgyógyászatokon, Gasztroenterológián, Bőrgyógyászaton, Tüdőgyógyászaton, Pszichiátrián az esetszám csökkenés mögött az is áll, hogy a krónikus ágyak kihasználására ösztönöztük az osztályokat, ami úgy is történhetett, hogy a beteg közvetlenül krónikus ágyra került felvételre.
A Tüdőgyógyászat és az Onkológia forgalmát jelentősen befolyásolta, hogy a tüdő tumoros betegek kemoterápiás ellátásait átvette az Onkológia. Ortopédia és Szemészet: az alacsony teljesítménylehetőség miatt szükséges esetszám korlátozások ezt a két osztályt sújtották legnagyobb mértékben, mint zömmel elektív ellátást nyújtókat. Mindkét osztályon jelentősen felduzzadtak a várólisták, és mivel ez országosan is jellemző volt, az év végén kötelezték Intézményünket az ortopédiai műtétszám emelésére. Traumatológián, sebészeten azért is van esetszám emelkedés, mert kevesebb esetet helyeztek az Intenzív Osztályra. A táblázatban az aktuálisan finanszírozásra bocsátott esetek jelennek meg. Már itt is meg kell jegyezni, hogy ezzel a jelentősen csökkentett teljesítménnyel is 491 súlyszámmal a TVK fölött voltunk (közel 74 MFt ki nem fizetett teljesítmény!).
Amennyiben nem csak az elmúlt két évre koncentrálunk, az utóbbi 10 év alatt 2003ban láttuk el a legtöbb beteget (34.908). Amennyiben ezt az SBO- n megjelenő esetszámmal korrigáljuk (ami mint fentebb írtuk, erősen függ az éppen aktuális finanszírozási lehetőségektől), még mindig 7.416 fős a csökkenés, ami 22 százalékos visszaesés! Ez különösen azért nagy probléma, mert az infrastruktúra adott, mind a dolgozók, mind az eszközök, mind az épületek oldaláról. Mint azt korábbi évek beszámolóiban is írtuk, az egészségügy olyan sajátos ágazat, ahol folyamatosan arra kell felkészülni, hogy a maximális kapacitást igénylik a betegek. Ezért kell ügyeletet szervezni (ami után a dolgozónak –ma már- haza kell mennie és limitálva van a havonta teljesíthető ügyeletek száma is, ami máris meghatároz egy minimális létszámigényt), és nem lehet, éjszakára nővér nélkül hagyni az osztályt stb. Ez pedig meghatározza a költségek nagy részét! Közel 65 százaléka költségeinknek bér, bérjellegű vagy ahhoz kapcsolódó járulékkiadás. A maradékból még mindig a betegszámtól nagyjából független az energiafelhasználás, karbantartási költségek, egynémely szolgáltatás (szoftverek üzemeltetése pl.). A sürgős ellátások, daganatos betegek kezelései valamint a gyermekgyógyászati ellátások semmilyen formában nem voltak korlátozva. Ezek költségei sem takaríthatók meg. Marad talán az összes költségünk 5 százaléka, amire a betegforgalom befolyásolásával hatni tudunk. Ez elvben még mindig százmilliós nagyságrend lehetne, de egyrészt azt nem lehet megtenni, hogy semmilyen ellátást nem nyújtunk, mondjuk az ortopédia területén, másrészt pedig a bevételi oldal is csökkenne, ha a TVK-t sem érjük el.
5
3. táblázat: Az átlagos ápolási idő alakulása OSZTÁLY 2005 Belgyógyászat 7,9 Onkológia 4,5 Haem atológia 9,3 Onkohaematológia össz. 5,7 Belgyógyászat Pincehely 10,1 Kardiológia 10,5 Kardiológia i ITO 6,2 Neph rológia 12,1 SBO 2,0 I. Belgy ógyászat össz. 7,5 Gasztroenterológia 8,3 Sebészet 7,4 Érsebészet 12,7 Sebé szet össz. 8,8 Sebészet Pincehely 1,0 Traum atológia 8,8 Szülészet-nőgyógyászat 4,6 Gyerme kg yógyászat 4,5 Gyerme kseb észet 3,0 Gyermek osztály össz. 4,2 Fül-orr-gége(kúrával) 4,0 Szemé szet 2,8 Bőrgyógyászat 10,7 Ideggyógyászat(kúrával) 9,9 Ortopédia 8,6 Uroló gia 3,9 Reum atológia 10,9 Központi Intenzív Osztály Fertőző 15,5 Elmegyógyászat 16,7 Neurosis 16,9 Pszichiátria öss z. 16,7 Tüdőgyógyászat 11,0 Szájseb észet 1,2 Pato lógia 0,0 Intézmény összesen : 7,4
Átlag ápolás 2007 2008 200 9 7,9 8,4 8,5 3,9 4,5 2,8 7,5 7,9 9,5 4,7 5,2 3,9 10,1 12,1 12,6 10,4 10,9 11,1 6,1 5,9 6,6 13,0 13,6 11,8 1,8 1,5 1,2 7,7 9,5 10,2 7,9 7,9 8,9 6,9 7,1 6,4 11,7 13,1 12,4 8,0 8,5 7,7 8,4 8,3 7,0 4,8 4,6 4,5 4,5 4,3 4,2 2,3 2,7 1,8 4,1 4,0 3,8 3,7 3,4 3,3 1,6 1,7 1,6 10,8 10,7 10,2 8,7 8,5 8,2 8,4 8,6 8,3 4,5 4,6 4,6 9,6 9,7 9,8 11,3 11,4 10,2 14,8 15,0 13,9 13,7 17,0 18,4 18,9 17,7 17,4 16,8 22,2 17,9 17,0 18,1 19,5 17,7 10,1 9,2 8,8 9,0 1,4 4,2 3,7 3,1 0,0 0,0 0,0 0,0 7,3 7,0 7,1 6,7
2 006 7,9 4,6 8,2 5,5 9,9 10,3 5,7 11,8 1,9 7,4 8,1 7,5 11,1 8,5 1,0 8,5 4,4 4,7 2,8 4,4 3,5 2,4 11,1 9,5 8,2 4,7 10,1
2010 10,1 2,6 8,2 3,7 11,7 10,8 7,3 10,5 1,7 9,2 8,9 6,3 13,2 7,8 6,6 4,4 3,8 2,0 3,5 5,5 2,0 10,3 8,5 9,4 3,8 9,5 11,8 14,8 15,2 14,8 15,1 13,8 2,8 0,0 6,7
Intézményi szinten tehát nem változott az egy esetre jutó ápolási idő, azonban osztályonként voltak jelentős változások. - A Belgyógyászaton évről évre emelkedik az átlagos ápolási idő, ennek oka, hogy finanszírozási okból a rövid ápolási idejű infúziós kezelések száma jelentősen csökkent. - Az érsebészet a megnövekedett ellátási kötelezettség miatt jóformán csak súlyos állapotú betegek ellátásával foglalkozik, így érthető, hogy ők hosszabb ideig tartózkodnak a kórházban. Ráadásul a szűkös műtői hozzáférés miatt tervezett műtétek nem mindig történnek meg az előre kijelölt napon, ami sajnos az ápolási időt tovább növeli. - A fertőző osztályunk ápolási idejét, a májbetegeket is ellátó profilja emeli az országos átlag fölé. - A pszichiátrián az átlagos ápolási idő csökkenése leginkább annak köszönhető, hogy a várhatóan hosszú ápolási idejű betegeket azonnal
6
-
-
krónikus státuszra vettük fel, illetve amint arra lehetőség volt, oda helyeztük át őket. A Tüdőgyógyászaton a korábban már említett változás hatása látszik. Azzal, hogy kikerültek az 1-2 napos bennfekvéssel járó kemoterápiás kezelések, az átlag értelem-szerűen magasabb lett. Az Intenzív Osztálynál azért volt emelkedés, mert a kevésbé súlyos állapotú betegeket nem helyezték át az osztályok. 4. táblázat: A súlyszám alakulása az aktív osztályokon S úlyszám 20 09 201 0 OSZTÁLY V áltozás Belgyó gyásza t 1 0 04 79 0 -21 4 -2 1,3% Onkológ ia 2 7 10 2 62 9 -8 1 -3,0% Haem atológia 5 24 69 1 16 7 3 1,9% Onk oha ematológia öss z. 3 2 34 3 32 0 86 2,7% Belgyó gyásza t Pincehely 3 93 40 2 9 2,3% Kardioló gia 1 0 38 1 05 6 17 1,7% Kardioló gia i ITO 8 10 72 7 -8 3 -1 0,2% Neph ro lógia 2 42 24 2 0 0,0% SB O 20 72 5 1 25 5,9% I. Bel gy ógyá szat össz. 2 1 10 2 09 7 -1 4 -0,6% Gasztroent erológ ia 1 1 72 1 10 2 -7 0 -5,9% Seb észet 1 9 44 1 90 4 -4 0 -2,1% Érsebésze t 7 50 71 1 -3 9 -5,2% Sebé sze t ös sz. 2 6 94 2 61 4 -7 9 -2,9% Seb észet P inceh ely 0 0 0 0,0% Traum atológia 2 6 60 2 86 5 20 5 7,7% Szülészet-nőgyógyá szat 2 7 10 2 46 6 -24 4 -9,0% Gyerme kg yógyászat 1 8 62 1 37 5 -48 7 -2 6,2% Gyerme kseb észet 2 53 25 2 0 -0,1% Gyermek osztál y össz. 2 1 15 1 62 7 -48 8 -23,1% Fül-orr-gége (kúrával) 2 55 25 3 -2 -0,6% Szemé szet 9 92 57 5 -41 7 -4 2,1% Bőrgyógyá szat 3 18 22 0 -9 8 -3 1,0% Ideg gyógyászat(kúrával) 2 1 00 1 88 5 -21 4 -1 0,2% Orto pédia 1 2 51 99 1 -25 9 -2 0,7% Uroló gia 8 46 77 0 -7 5 -8,9% Reum atológia 5 33 38 0 -15 3 -2 8,7% Központ i Int enzí v Osztály 2 3 45 1 89 2 -45 3 -1 9,3% Fertőző 5 56 50 5 -5 1 -9,2% Elmeg yógyászat 5 79 46 4 -11 6 -1 9,9% Neurosis 1 20 10 4 -1 6 -1 3,6% Pszichiá tria öss z. 7 00 56 8 -13 2 -18,8% Tüdőg yógyászat 1 4 26 67 6 -75 1 -5 2,6% Szájseb észet 22 17 -4 -1 8,7% Pato lóg ia 1 62 16 7 4 0,0% Intézmé ny összese n : 29 5 96 26 18 2 -3 41 4 -11,5%
2009. és 2010. év között egyetlen jelentősnek mondható változás volt a besorolásban: az Onkológián megváltozott egy kiemelten drága készítmény finanszírozása. A gyógyszert tavaly nyár óta központi keret terhére biztosítják és ennek megfelelően csökkent az elszámolható teljesítmény, ami havonta nagyjából 20 súlyszám csökkenést jelent. Az adott jogszabályi keretek között nem értelmezhető, de tájékoztató jelleggel: 3 414 súlyszám a hivatalos 146 000 Ft/súlyszám értékkel szorozva szűk 500 millió forint.
7
5. táblázat: A krónikus osztályok, részlegek főbb forgalmi adatai
Belgyógyászat utógondozó Krónikus Pincehely Pulmonológia krónikus Pszichiátria rehabilitáció Palánk Mozgásszervi rehabilitáció Kardiológiai rehabilitáció Intézmény összesen
2006 50 24 40 132 0 0 246
Szerződött ágyszám dec. 31-én 2007 2008 2009 76 76 76 20 20 20 36 36 36 132 132 132 17 17 17 15 15 15 296
296
296
2010 76 20 36 132 17 15
2006 15631 6969 11565 44153 0 0
Ápolási nap Ágykihasználtság 2007 2008 2009 2010 2006 2007 2008 2009 18682 22515 24910 26940 86% 81% 81% 90% 5679 5258 6721 7329 80% 71% 72% 92% 11793 12085 12194 10988 79% 85% 92% 93% 43103 43185 42554 42133 92% 87% 89% 88% 4005 5592 5843 5887 0 86% 90% 94% 1128 2653 3759 4808 0 27% 48% 69%
296
78318
84390
91288 95981 98085 87% 82% 84% 89%
2010 97% 100% 84% 87% 95% 88%
Súlyozott nap 2006 2007 2008 2009 20677 21470 25919 29326 9141 6650 6128 7844 15336 14012 14263 14481 59948 50457 51421 50222 4778 8270 9895 1521 3454 4058
2010 30442 8163 12678 50138 9997 5098
91% 105102 98888 109454 115825 116514
2008.06.01.-től a mozgásszervi rehabilitáció szakmai szorzója 1,2-ről 1,7-re emelkedett, miközben a kardiológiai rehabilitáció 1,7-ről 1,2-re csökkent, emiatt ezen a két osztályon nem szabad csak a súlyozott napokat összehasonlítani. Itt jegyezzük meg, hogy 2011.01.01-től a mozgásszervi rehabilitációnkat 1,8-as szorzóval finanszírozzák. Ezen ellátási formában az ágykihasználtság a legfontosabb finanszírozási szempontból. Azonban annak is van jelentősége, hogy az aktív osztályról megfelelő időben helyezzék át a betegeket, mert a túl korai áthelyezés finanszírozási veszteséget jelent. Veszteséget jelent az a tavalyi jogszabályi változás is, amelynek értelmében az adott időszakban meghatározott krónikus ápolási napot elérő betegek finanszírozását csökkenti az OEP. Emiatt közel 500 súlyozott napot veszítettünk (2,8 millió forint). A következő táblázatból azonban látszik, hogy így is sikerült növelni a finanszírozott betegforgalmat, az ágyak kihasználtságát. 6. táblázat: A szerződött krónikus ágyak kihasználtsága
Szerződött krónikus ágyak összesen
Max súlyozott nap Tény súlyozott nap 2007 2008 2009 2010 2007 2008 2009 2010 125579 132962 132751 132751 98888 109454 115825 116514
Kihasználtság 2007 2008 2009 2010 79% 82% 87% 88%
Az ápolási napok száma azért emelkedett nagyobb mértékben, mint a súlyozott napoké, mert a két belgyógyászati osztály ágykihasználtsága időszakonként meghaladta a 100 százalékot, amit már nem finanszírozott az OEP.
8
1. 2. 2. A járóbeteg ellátás: 7. táblázat: A járóbeteg-ellátás legfontosabb mutatói (elmenő adatok) Járóbeteg és labor teljesítmény Évek
Eset
2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
762 798 837 842 819 653 714 709 701
Beavatkozás 949 706 285 025 869 311 269 348 351
Német pont
3 723 196 3 548 445 4 064 091 4 210 962 4 249 338 3 641 364 4 180 774 4 128 416 3 928 418
878 1 009 1 153 1 220 1 195 1 026 1 183 1 148 1 114
Esetszám változás előző évhez képest
Beavatkozás változás előző évhez képest
-
-
749 947 207 235 967 709 141 030 606 390 389 849 629 265 634 982 293 500
5% 5% 1% -3% -20% 9% -1% -1%
-5% 15% 4% 1% -14% 15% -1% -5%
Németpont változás előző évhez képest 15% 14% 6% -2% -14% 15% -3% -3%
Amennyiben nem csak az elmúlt egy évre koncentrálunk látható, hogy a 2005. évi csúcshoz képest bő 140 ezer esettel csökkent a forgalmunk (17 százalék). A 2007. évi mélypontot a vizitdíj bevezetése okozta. A járóbeteg ellátás során hatványozottan igaz, hogy a költségek jelentős része adottnak tekinthető, hiszen nagyon kevés az olyan tevékenység, amelynek egyáltalán van változó költsége (egyes diagnosztikai vizsgálatok). Ezért itt elvben érdemes lenne emelni a teljesítményt, azonban nincs értelme, mert így is a 112 millió ponttal (15%) a TVK fölött voltunk, amire egyetlen fillért nem kaptunk. 8. táblázat: A fogászatok teljesítményének alakulása Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010
Eset 19 464 18 860 17 919 16 996 16 256 12 531 12 254 12 790 11 806
Beavatkozás 59 64 59 53 50 37 30 25 23
670 835 378 426 627 611 074 481 319
Jelentett pont 19 682 19 560 16 846 15 188 14 401 10 700 8 930 8 072 7 023
060 490 900 670 440 230 840 340 430
Elfogadott pont
Változás Jelentett Eset Beavatkozás pont
19 554 755 18 967 820 -3% 16 508 870 -5% 14 905 760 -5% 14 218 310 -4% 10 229 330 -23% 8 358 860 -2% 7 654 700 4% 6 674 140 -8%
9% -8% -10% -5% -26% -20% -15% -8%
-1% -14% -10% -5% -26% -17% -10% -13%
Elfogadott pont -3% -13% -10% -5% -28% -18% -8% -13%
A fogászaton a 2009 évre azt gondoltuk, hogy megállt a forgalom csökkenése, de sajnos tavaly újra jelentős mértékben esett vissza az ellátott betegek száma.
9
9. táblázat: A járóbeteg-ellátás részletes forgalmi adatai
10
11
A táblázat a lejelentett teljesítményeket tartalmazza.
A részletes adatokból látszik, hogy a laboratóriumban emelkedett az esetszám, de mivel a kérhető vizsgálatok számát és típusát korlátoztuk, ezért az elszámolt pontszám csökkent. Az Angiográfia esetében azért volt a forgalomnövekedés, mert finanszírozás szempontjából kedvezőbb a járóbetegként történő lejelentés. Kiemelendő, hogy a járóbeteg esetszám csökkenés ellenére a radiológiai betegforgalom növekedett, ami óriási terhet jelent az eddig is túlterhelt kollegák számára.
12
A sürgősségi osztály forgalmának növekedése két okra vezethető vissza. Az egyik „valós”: a háziorvosi ügyeleti rendszer elégtelen működésének köszönhető. A beteg többnyire az ügyeletet megkerülve, sok esetben indokolatlanul közvetlen a sürgősségi osztályt keresi föl. A másik ok adminisztratív, a traumatológia sürgősségi esetei is ezen a szakmakódon lettek lejelentve (ez magyarázza az ottani csökkenést).
1. 3. A fekvőbeteg ellátó osztályok rövid jellemzése
I. Belgyógyászat: az SBO esetszám-emelkedése (ami adminisztrációs kérdés, 2010-ben visszatértünk a korábbi gyakorlathoz, nem csak az osztályon elhunytakat jelentettük le fekvőbeteg-ellátás keretében) 51 súlyszám növekedést eredményezett. Mivel az ITO-ban 6 %-kal kevesebb volt az esetszám és a korábbinál kevésbé súlyosabb állapotú betegeket láttak el (vagy kevesebb invazív monitorozás történt), az elszámolt súlyszám 10 százalékkal csökkent. Kardiológián 1,7 %-os súlyszám-növekedés volt. Az osztály egészét tekintve, ugyanannyi súlyszám volt 2010-ben, mint 2009-ben. A kardiológia rehabilitáció forgalma emelkedett, az ágykihasználtság 69-ről 88 százalékra nőtt és az elszámolt súlyozott napok száma is emelkedett 26 százalékkal. Járóban az esetszám 11 %-kal, az elszámolt pontszám 12 %-kal emelkedett (magyarázatot ld. korábban). Sebészet: mind a fekvőbeteg-, mind a járóbeteg-ellátás területén minimális esetszám növekedés volt. Ez a kevesebb intenzívre kerülő beteg miatt van (akkor a közös ápolások miatt a finanszírozási eset egy része ott jelenik meg). Fekvőbeteg-ellátásban az egy esetre jutó súlyszám 5 százalékkal csökkent (szintén a kevesebb intenzív osztályra helyezett beteg miatt), így 1,7 százalékos esetszám növekedés ellenére a súlyszám 3 százalékkal csökkent. Járóban a 3 százalékos esetszám növekedés mellett az egy esetre jutó pontszám 7 százalékkal csökkent, emiatt a pontszám 4 százalékkal alacsonyabb volt, mint a 2009. évi teljesítmény. Traumatológia: A súlyszám 7,7 százalékkal emelkedett, ami esetszám emelkedéséből adódott. A szakma jellegéből fakadóan kisebb a tervezhető ellátások aránya, de itt is voltak olyan halasztható beavatkozások, kezelések, amelyek számát korlátozni voltunk kénytelenek. A forgalom változása itt is részben a kevesebb intenzívre került beteg miatt volt. Központi ITO: 20 százalékkal csökkent a forgalma, amire csak részben lehetett hatással a manuális szakmák tervezhető műtéteinek korlátozása. Inkább a szűkös lehetőségek miatt a valóban indokolt esetek kerültek osztályra, mint azt már korábban írtuk a sebészetnél és a traumatológiánál. Pszichiátria, neurózis, rehabilitációs „A” részleg: jelentősen csökkent az osztály aktív betegforgalma. Ez egyrészt adminisztrációs okokkal magyarázható, mert eközben a krónikus esetek száma jelentősen emelkedett, ami kifejezett kérés volt irányukba. Másrészt osztályvezető főorvos úr betegsége és halála érthetően rányomta a bélyegét az osztály működésére. Fertőző: az ellátott esetek száma elmaradt a 2009 évitől, miközben az ápolási napok száma emelkedett. Ideggyógyászat: fekvőben kis mértékben csökkent a forgalom. Ennek oka, hogy a kúraszerű ellátásokat korlátoztuk, gyógyszer takarékossági okokból. III. Belgyógyászat: esetszámban 22 %-os csökkenés volt, ennek legfőbb oka, hogy a betegek jelentős részét más ellátási formában (krónikus) látták el.
13
Onkológia- hematológia: az előző évekhez viszonyítva továbbra is forgalomnövekedés látható. Ez az első teljes év, amikor a tüdődaganatos betegeket is az onkológia látja el. A hematológiai ellátások száma közel 33 százalékkal haladta meg a 2009. évi forgalmat. Onkológián 2 %-os esetszám-emelkedés ellenére a súlyszám 3 %-kal csökkent. A gyógyszerek egy része külön elszámolás keretében történik, nem az intézményt terhelik. Ez magával vonta az egy beteg esetén elszámolható súlyszám csökkenését, mely magyarázza a 3%-os súlyszám-csökkenést. Az esetszám csak 2 százalékkal emelkedett annak ellenére, hogy tüdőbetegek ellátását is átvették, ennek az oka, hogy a kezeléseket onko- team dönti el, így csak abban az esetben történik kezelés, ha ettől valóban kedvező hatás várható. Ortopédia: az előző évekhez viszonyítva további forgalom csökkenés volt. Megszorítások esetén „legkönnyebben” a szinte kizárólag tervezhető ellátásokat nyújtó szakmák (ortopédia, szemészet) életébe avatkozunk be először. 2009-ben és 2010-ben ismét beavatkozásra kényszerültünk. 2010ben mind esetszámban, mind súlyszámban további 21 %-os csökkenés volt. Természetesen ezzel költségcsökkenés is járt együtt, a betegellátáshoz szorosan kapcsolódó anyagok, eszközök közel 15 millió forinttal kerültek kevesebbe, mint egy évvel korábban. Azonban még ha itt is az egyik legmagasabb a változó költségek aránya, ez a bevételkiesést messze nem érte el. Korlátozott lehetőségek között nem egyértelmű a forgalomra gyakorolt hatása, de fontos változást jelentett, hogy 2 szakorvos elhagyta az osztályt és részmunkaidőben a traumatológián vállal feladatokat. Patológia: a boncolások számában minimális növekedés látható, a HBCS-vel finanszírozott ellátás árbevétele nem változott. A járóbeteg ellátás esetszáma 12 %-kal csökkent, a pontszám ennek ellenére 2 %-kal emelkedett. Járóbeteg ellátáson belül a citológia esetszáma 17 %-kal csökkent, az esetenként magasabb pontszámú szövettan esetszáma viszont 7 %-kal emelkedett, és az egy esetre jutó pontszám is emelkedett 8 %-kal. Pincehely (belgyógyászat és krónikus osztály): aktívbeteg-ellátásban mind eset, mind súlyszámban a 2009. évhez viszonyítva minimális 2 százalék feletti teljesítmény-növekedés volt. Krónikus ellátás lehetőségét maximálisan kihasználták, az ágykihasználtság 92 %-ról 100 %-ra emelkedett. Mindezt gyakorlatilag folyamatosan létszámproblémák mellett. Szülészet-nőgyógyászat: közel 4 százalékkal csökkent az ellátott esetek száma. Hasonló mértékben esett vissza a case-mix index, így az elszámolt súlyszám 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a többinél kisebb mértékben ugyan, de csökkent a TVK alá nem eső súlyszámok mennyisége is (-6%). Ez azért érdekes, mert a születések száma gyakorlatilag nem változott és a koraszülött osztályra is kevesebb volt az áthelyezés. Viszont csökkent a császármetszések száma (ami magasabb súlyszámmal jár) és csökkent a patológiás terhességek száma is. Itt jelentős a járó forgalom is, az hasonló mértékben esett vissza. Tüdőgyógyászat: a folyamatosan orvoshiánnyal küszködő osztályon lehetőség szerint igyekeztünk a krónikus ellátás felé terelni a betegeket, de ott is csökkent az ágykihasználtság, ami a nagyon alacsony nyári forgalomnak volt „köszönhető”. Ezt jóval meghaladó mértékben csökkent az aktív ellátás forgalma és bevétele, aminek legfontosabb oka az onkológiai kezelések
14
leállítása, valamint a szubintenzív részleg bezárása (a betegek elsősorban a belgyógyászati ITO-ba kerülnek). Urológia: azon kevés osztály egyike, ahol emelkedett a forgalom. Mivel műtői hozzáférésük korábban is a lehető legszűkebb volt, ezt tovább nem korlátoztuk. Azonban az is jellemző változás, hogy az 5 százalékos esetszám emelkedés mellett 9 százalékkal csökkent az elszámolt súlyszám, azaz a case-mix index jelentősen elmaradt a 2009. évitől (igaz, 2009. közepén volt lenormálás). Ezzel ellentétes utat járt be a járóbeteg ellátás, ami változatlan esetszám mellett emelte az elszámolt pontszámot és itt emelkedett a bevétel is (pontosabban emelkedett volna, ha minden elvégzett teljesítményünket kifizetik). Gyermekgyógyászat: az általános gyermekgyógyászat esetszáma 11 %-kal, a súlyszám 26 %-kal csökkent. Ennek részben a külsősök által nyújtott ellátások (inkontinencia tréning) csökkenése/csökkentése az oka. A gyermeksebészetben, és a járóbeteg-ellátásban jelentősebb változás nem volt. Belgyógyászat utókezelő: a krónikus ágyak kihasználtsága a korábbi évekhez viszonyítva tovább növekedett, 2010-ben 97 %-os volt. Elme rehabilitáció: nem változott az ágykihasználtság. Két részleg működik, a palánki telephely 102 ágyán 2009-ben 87, tavaly 84 százalékos volt az átlagos kihasználtság és 102 ágynál ez jelentős különbség. A központi telephelyen, az aktív osztály mellett működő részlegen 92-ről 99 százalékra emelkedett a kihasználtság 30 ágyon. Bőrgyógyászat: a forgalom tovább csökkent. Ennek legfontosabb oka, hogy egyik szakorvosunk szülési szabadságon van. Ezen kívül a nem akut eseteket igyekeztünk a krónikus ellátás felé terelni. Fül-orr-gégészet: Esetszámban 16 %-os csökkenés volt, súlyszám-csökkenés viszont nem éri el az egy százalékot. A korábbinál súlyosabb állapotú betegeket láttak el (az esetek átlagos súlyosságát mutató case-mix index 0,525-ról 0,605-re emelkedett). Járóbeteg ellátásban 14 %-os esetszám, pontszámban 9 %-os emelkedés volt. Szakorvos hiánnyal működik az osztály, Pécsről érkező vállalkozó orvosokkal tudjuk biztosítani az ellátást, de a minimumfeltételeknek való megfeleléstől létszámban messze vagyunk. Gasztroenterológia: a fekvő esetszám 4 %-kal a súlyszám 6 %-kal csökkent. A nagy forgalmú (és tevékenységéből adódóan magas árbevételű) járóbeteg ellátás beteg-forgalma 22 %-kal, a pontszám 29 %-kal csökkent. Ennek részben oka, hogy a lehetőségekhez képest igyekeztünk a nagymértékű tervezhető beavatkozások számát korlátozni és az endoszkópos vizsgálatok egy részén túl bizonyos diagnosztikai beavatkozásokat (kilégzési tesztek) is visszafogtunk. Reumatológia és mozgásszervi rehabilitáció: az aktív (reumatológiai) ellátás forgalma tovább csökkent, közel 20 százalékkal. Ennek oka részben a szakemberhiány, részben a kényszer, azaz itt is kénytelenek voltunk korlátozni az ellátásokat, miközben azok fedezete nagyon jó volt. A rehabilitáció ágykihasználtsága viszont tovább emelkedett, már elérte a 95 százalékot, ami nagyon jónak mondható. Szemészet: hasonlóan az ortopédiához, itt is „könnyű” korlátozni a betegellátás volumenét (tekintettel, hogy a beteg életét és egészségét nem közvetlen veszélyeztető, így – relatíve- halasztható ellátásokról van szó) ez rányomta a bélyegét a tavalyi év teljesítményére is. Harmadával maradt el a
15
forgalom a 2009 évitől! Ez szakmailag nyilván nem fenntartható, a várólista nagyon rövid idő alatt évet meghaladó hosszúságúra duzzadt a korábbi 1-1,5 hónapról. 1. 4. A feladatellátás minőségi értékelése A minőségügyi rendszerünk keretében intézményi és osztályos minőségi célkitűzéseink vannak, melyek követése folyamatos. Ilyenek pld. a dekubituszok (felfekvés)-, a húgyúti infekciók, ismételten műtétre szorulók, a nozokomiális infekciók (az intézményben történő fertőzések) számának csökkentése, de újabb indikátorokat is választottunk (stroke-os, szívinfarktusos betegek számának változása). A fekvőbeteg osztályokon észlelt nozokomiális fertőzéseket a Kórház Higiénés Osztály munkatársai rendszeresen ellenőrzik, az adatokat elemzik, a szükséges intézkedésre javaslatot tesznek közvetlen az osztályoknak, és szükség szerint a vezetésnek, ill. rendszeresen járványügyi megbeszéléseken is előkerül a téma, szükség szerint rendkívüli ülések összehívására kerül sor.. Részt veszünk a Nemzeti Nozokomiális Surveillance programban. Összességében elmondható, hogy kórházunk járványügyi helyzete a Calicivírus és az MRSA környezetünkben való gyakorisága és a rossz infrastrukturális feltételekhez képest jónak mondható. Amennyiben országos statisztikákban kiemelkedő MRSA gyakoriságot mutatunk, az nem az átlagosnál rosszabb higiénés viszonyoknak, hanem a következetes járványügyi felderítő munkának köszönhető. A multirezisztens kórokozók (MRSA, MACI, ESBL Gram negatív baktériumok) okozta járványt 2010-ben nem tapasztaltunk, de az év közepétől kétszeres emelkedést tapasztaltunk MRSA hordozók számában. Ezt elsősorban más intézményből érkezett betegekkel hoztuk összefüggésbe. Sajnos elmondhatjuk, hogy az MRSA endémiás státusza emelkedett kórházunkban, és az utóbbi időben megjelentek egyéb multirezisztens kórokozók is. Újabb járványügyi kihívás a Clostridium dificile okozta kórházi enteritis. A minőségi munka személyi feltétele a felkészült osztályvezető, orvos és szakdolgozó. Osztályvezető főorvosi poszton több változás történt: - a Psychiátriai Osztályon Motika Dezső főorvos sajnálatos halála miatt. Feladatát Vendég Magdolna doktornő vette át, 2011. elején Kertész Ágnes főorvos asszony kapott megbízást az osztály vezetésére. - Bogner Barna főorvos a Pathológiai Osztály vezetője a PTE ÁOK Kórbonctani Intézetében folytatja pályafutását. A kórház pathológiai ellátásának biztosítása érdekében szerződést közöttünk egy dr. Herbert Tamás főorvos által vezetett 4 szakorvosból álló munkacsoporttal. 2010. év végén távozott Bíró Zsuzsa főorvos asszony az üzemegészségügy éléről nyugdíjba vonulás miatt, Papp Ferenc főorvos az Urológia Osztály részéről egyéni döntés alapján. Tudományos tevékenység kórházunkban 2010-ben: Orvosaink és nővéreink egyre nehezebb munkakörülményeik és növekvő leterheltségük ellenére évről-évre számos szakmai és tudományos program megszervezését vállalják magukra annak érdekében, hogy szinten tartsák tudásukat, ill. folyamatosan lépést tudjanak tartani a legújabb diagnosztikai és terápiás módszerekkel, eljárásokkal, eszközökkel. A Kórházi Tudományos Fórum csak egy
16
előadási napot szervezett, helyette a Yousuf Al-Farhat onkológus főorvos 6 kreditpontos, ingyenes tanfolyamot szervezett. Ezeken a tanfolyamokon összesen 3200 kreditpontot szereztek a résztvevők. Folytatódtak az előző években elkezdett klinikopathológiai konferenciák. Az elsősorban háziorvosoknak szóló Kardiovascularis Klub címmel tartott továbbképző sorozat folytatódott 2010-ben is Józan-Jilling Mihály megyei kardiológus szakfőorvos szervezésében. Munkatársaink tudományos szervező munkáját dicséri, hogy rendszeresen szervezünk neves hazai szakemberek részvételével országos, regionális és megyei továbbképző konferenciákat, ilyen volt a Harangi Ferenc osztályvezető főorvos által szervezett tavaszi (3 alkalommal)- és őszi (2 alkalommal) gyermekgyógyász továbbképzések, valamint MIT/MGYT Gyermek Immunológiai Munkacsoport Tudományos ülés, a Józan-Jilling Mihály főorvos által szervezett – immár hagyományos- Regionális Kardiológiai Konferencia (5 alkalommal). A hagyományos Balassa-napi rendezvényünk központi programja a kórház fiatal orvosai és szakdolgozói körében meghirdetett pályázat legjobb dolgozatainak ismertetése. 2009-ben mindkét kategóriában 3-3 pályázatot díjazott az Intézményi Tudományos Tanács. Az országosan ismert szaktekintélyek közül ebben az évben Dr. Reiter Gábor virológus professzor, a kórház volt orvosai közül pedig dr. Ternák Gábor a PTE ÁOK infektológus főorvosa tartottak emlékezetes előadást. A rendezvényünket megtisztelte Réthelyi Miklós miniszter úr. Az intézmény munkájának értékeléséhez szervesen hozzátartozik az ápolási terület is. Kétségtelen, hogy a minőségi ápolás tárgyi feltételei – az elavult épület infrastrukturális körülményeken túl is - javítandók. A minőségi munkára való törekvést jelzi, hogy számos az ápolási tevékenységgel is kapcsolatos újabb protokollt dolgoztak ki, oktatási kurzusokat, pontszerző továbbképző kurzusokat szerveznek, és az osztályokon folyó ápolási munka rendszeres és részletes ellenőrzését értékelését végzik. A szakképzett és nem szakképzett ápolók arányának további romlás 2010-ben nem volt. Kórházunkban havi rendszerességgel tartunk szakdolgozói fórumot (2010ben 7 alkalommal, összesen 18 előadás hangzott el). Színvonalas tudományos előadások jellemzik évek óta a 2010-ben is megrendezett Ápolók Nemzetközi Napját is, ahol ápolóink és szakdolgozóink 8 prezentációban mutatták be kutatásaik, felméréseik eredményét és az ország más intézményeiből is érkeztek szakmai előadók. Az intézmény 4 kreditpontos tanfolyamot, és 4 nem kreditpontos szakmai továbbképzést szervezett. Rendszeresen végzünk betegelégedettségi vizsgálatot. A jelezett elégedetlenség valóságának tisztázása, okainak feltárása és a megoldás keresése a vezetés feladata. 1. 5. A feladatellátás személyi feltételei A felső-vezetésben 2010-ben változás nem volt. A főorvosi karban történő változásokról az előző fejezetben szóltunk.
17
1. 5. 1. Az orvosi ellátottságról 2010-ben (2009-hez hasonlóan) 13 közalkalmazott orvos lépett ki a kórházból, és 4-en léptek be, rajtuk kívül 3 kilépő rezidenst vettünk föl, és 12 orvossal kötöttünk közreműködői szerződést. Orvosi statisztikai létszámunk 2010-ben 129 (egy éve 137), 2010. dec. 31-én 94 orvossal volt közreműködői-, 31 fővel megbízásos foglalkoztatási szerződésünk (előző évben: 86 ill. 41). A legtöbb szakterületen orvoshiánnyal küszködtünk 2010-ben is. Kritikus a helyzet folyamatosan Pincehelyen, a fül-orr-gégészeten. Utóbbin külsős szerződtetett doktorokkal a rutinfeladatok ellátását is csak nehezen sikerül biztosítani. „A psychiátrián, a radiológián, a tüdőgyógyászaton, az onkológián, a laborban, a sebészeten, a baleseti sebészeten, a krónikus belgyógyászaton, a fertőző osztályon, az elme rehabilitáción, már egy-egy orvos kiesése kritikus helyzetet eredményezhet”írtuk a 2009-es beszámolóban, ezt a sort 2010-re már folytathatjuk a belgyógyászati osztályokkal, és a szülészettel. Egyre több nyugdíj mellett dolgozó orvosunk van, az ő kiesésük esetén ellehetetlenülne a betegellátás. Több osztályon (szemészet, szülészet) a pillanatnyi ellátás még nem gond, de a szükséges utánpótlás nevelést nem sikerült biztosítani, így néhány év múlva válhat kritikussá az orvoshiány, váratlan események bekövetkezte nélkül is.
1. 5. 2. A szakdolgozói ellátottság A szakdolgozói létszám, és képzettségi adatokat illetően az ápolási igazgató éves beszámolójából idézünk: 10. táblázat: A szakdolgozók létszáma 2010 981 19
Szakdolgozói összlétszám: Üres állások száma:
2009 972 33
A szakdolgozói létszámban az előző évihez képest számottevő változás nem mutatkozik. Az állásszámok változatlanul rendelkezésre állnak, a szakdolgozók elvándorlása 2009-hez képest csökkenő tendenciát mutat (88 távozott, közülük 14 külföldre /2009-ben 29!/). Hiányszakma gyakorlatilag nem volt. A közmunka program keretében 50 gyakorló ápolót képeztünk. Főiskolai képzettségű ápolóból mutatkozik kevesebb. Betegágy melletti szakdolgozók aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 50,6 %. Szakképzettek aránya összes szakdolgozói létszámhoz képest: 80,4% (2009-ben ugyanennyi). Főiskolát végzettek aránya összes szakdolgozói létszámhoz képest: 8,2 % (7,7% 2009-ben).
18
Egyetemet végzettek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 0,8% (0,42 % 2009-ben). Középfokú végzettségűek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 65,2 % (2008-ban: 60,5%). Alapfokú végzettségűek aránya az összes szakdolgozói létszámhoz képest: 19% (18,2 % 2009-ben). 1. 5. 3. A dolgozói létszám alakulása 11. táblázat: A létszámadatok 2005. óta
Betöltött állás Üres állás Összesen
2005.12.31 2006.12.31 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 1593,9 1581,7 1612,2 1672,9 1589,5 1582 105,1 124,9 205,2 139,1 190,5 198 1699 1706,6 1817,4 1812 1780 1780
2007. év folyamán történtek a legjelentősebb változások. Január elsejével átvettük a takarító szolgálatot (130 fő belépése történt meg). Februárban beindult a műtő- és diagnosztikus blokk, ami legalább 40 fő felvételét igényelte volna. Áprilisban az új SBO 13 dolgozóval kezdett el működni. Júliusban életbe lépett az EU konform munkaidő direktíva, aminek értelmében ügyelet után haza kell menni, ez a szakdolgozókkal együtt naponta 30 embert jelent! A fenti létszámot emelő tényező közül gyakorlatilag csak a takarítók fölvétele jelent meg a táblázatban, az összes többi hatást házon belül oldottuk meg. Mindezek oda vezettek, hogy a legminimálisabb létszámmal dolgozunk már most is, feladatleadás nélkül ez a létszám nem csökkenthető. Abban az esetben viszont, ha valamelyik ellátásunkról lemondunk, az ahhoz a feladathoz tartozó TVK-t elveszítjük, tehát nem csak a költségek csökkennek. Korábban már láttuk, hogy amikor nem volt TVK, gyakorlatilag ugyanez az infrastruktúra mennyivel több beteget volt képes ellátni. A költségoldal legnagyobb részét jelentő bérjellegű kiadások megmaradtak, miközben a bevételi oldalt olyan szinten korlátozzák folyamatosan, ami a költségek előteremtését lehetetlenné teszi. Eredetileg 2010. július elsejével kívánták hatályba léptetni a minimumfeltételekről szóló jogszabályt. Ezt ugyan annak megvalósíthatatlansága miatt végül hatályon kívül helyezték, de az abban foglaltak egy része szakmailag jogos igényeket sorolt fel és több osztályon messze a kívánatos alatti az orvoslétszám. 1. 6. A feladatellátás tárgyi feltételei Az intézményben a 2010. évben a betegellátás feltételeit javító komolyabb infrastruktúrát érintő beruházás egy colonoscopot, és a gázsterilizálót kivéve nem történt, annak ellenére, hogy több épületünk kritikus műszaki állapotban van. Betegellátást akadályozó gyógyszerhiány nem volt, türelmetlensége egyre kifejezettebb a fizetési késedelmek miatt.
19
de
a
szállítók
Számos területen szükséges lenne orvos- technológiai fejlesztésre, korszerűsítésre is. Ilyenek: - MRI beszerzése, amely a tömbösítési pályázat keretében néhány év múlva végre megvalósíthatónak látszik; - urológia számára ultrahang speciális fejek, prosztata-biopsiás műszer, és ún. urodinámiás készülék, továbbra is várat magára; - speciális rtg. képet megjelenítő eszköz (foszforlemezes előhívó), hogy csak a legfontosabbakat említsük, de idetartozik az elavult CT (melynek 20 milliós javítási költségéért és az ezzel kapcsolatos gyors döntésért a Paksi Atomerőmű vezetőinek, tartozunk köszönettel 2010-ben is /2009-ben is!/) és számos ultrahang készülék cseréje is. „Az ápolási eszközök folyamatos biztosítása és fejlesztése jelentős anyagi erőforrást igényelne az ápolási igazgatóság által évek óta jól menedzselt alapítvány áldásos munkája ellenére. Sajnos a romló gazdasági helyzet ezen a területen is észlelhető.”- írtam az előző 5 évben a beszámolókban, ma mindez hatványozottan érvényes! Azóta idesorolható a Szekszárdi Megyei Kórház Fejlesztéséért Alapítvány is. 2. A KÓRHÁZ GAZDÁLKODÁSÁRÓL Itt kívánjuk röviden kifejteni, hogy miért van jelentős különbség a pénzforgalmi szemléletű költségvetési beszámoló és jelen, üzemgazdasági szempontú között. „Normálisan” nincs számottevő különbség, hiszen az OEP finanszírozás 3 hónappal követte a teljesítést és a pénzforgalmi év 12 hónap teljesítményét tartalmazta (előző év októbertől tárgyév szeptember végi teljesítményekig). Tehát az üzemgazdasági eredmény annyival tért el, amekkora különbség az előző év és a tárgyév utolsó negyedéve között volt. Azonban az ágazat helyzete rákényszerítette az akkori kormányzatot, hogy „pénzt tegyenek a rendszerbe” (az idézőjelekre még visszatérünk). Az addigi 3 havi finanszírozási csúszást két hónapra csökkentve, gyakorlatilag plusz egy havi finanszírozást kaptak az intézmények 2010. januárban. Tehát nem csak az aktuális október, hanem a november havi teljesítmények elszámolása is megtörtént és ez a 2 hónap azóta is megvan. Ez már önmagában nagy különbséget okoz a kétféle beszámoló között, hiszen üzemgazdasági értelemben ez a pénz még 2009-hez tartozik, miközben pénzforgalmilag már 2010ben van az addigiakhoz képest plusz egy hónap. A 2009 évi eladósodás 2010-ben ebből a többletből lett kielégítve, ami a két időszakot amúgy is összehasonlíthatatlanná teszi pénzforgalmi szempontból. Visszatérve a korábbi idézőjelekre. Az E-alap költségvetése kivéve a bérpolitikai intézkedésekre fordított összeget 2009-ben 727,6 Mrd forint volt, majd 2010-re 757,6 Mrd Ft, azzal a 38 milliárd forinttal, amiből a januári többlet kifizetés történt, és amivel az intézmények adósságaik egy részét egyenlítették ki. Tehát hiába a plusz egy hónap, a többire érvényes volumenkorlátokat úgy határozták meg, hogy abszolút értékben nem volt változás (ez reálértéken nyilvánvalóan csökkenést jelentett). És sokkal kedvezőtlenebb helyzetből indultak az intézmények, nekünk pl. 433 millió forint lejárt szállítói állománnyal indult 2010.
20
Ez a pénzszűke oda vezetett, hogy minden korlátozás, megszorítás mellett is folyamatosan nőtt az adósságállományunk, és hozzánk hasonlóan a többi kórházé is. Ez újra beavatkozásra kényszerítette a kormányzatot és az év végén 27,5 milliárd forintot kaptak a kórházak, adósságkonszolidációra, várólisták csökkentésére. Ebből az összegből Intézményünk 530 millió forintot kapott, de még ennek segítségével is, az évet 226 milliós lejárt szállítói állománnyal zártuk. 2. 1. Bevételeink 2. 1. 1. OEP bevételek alakulásának részletes ismertetése 12. táblázat: OEP–től érkező bevételek
Teljesítménydíjak Kasszamaradvány Adósságkonszolidáció, ráfordítás Összesen
2009 6 035 707 394 Ft
2010 5 866 738 317 Ft
128 336 400 Ft
0 Ft
0 Ft 544 579 150 Ft 6 164 043 794 6 411 317 467 Ft Ft
Változás -168 969 077 Ft 3% -128 336 400 Ft 544 579 150 Ft 247 273 673 Ft 4%
Értékelést l.d fent! 2. 1. 2. Felügyeleti támogatások 13. táblázat: külső forrásból érkező bevételek (millió forint) 2009 2010 Változás Önkormányzati támogatás 0,5 145,9 100% 146,4 Pályázati támogatás 65,4 22,6 53% 42,8 Összesen 189,2 65,9 123,3 -65% 2009 évi önkormányzati támogatás tartalmaz 100 millió forint előleget, amelyből 30 milliót 2010 év során visszafizettünk. Ugyancsak megjelent SBO pályázathoz kapcsolódó eszközbeszerzés 45 millió forintértékben (önerő). Pályázati támogatások 2010-ben: közmunkaprogram (51,5 MFt), energiakorszerűsítés (11,2 MFt), alapítványi pályázatok eszközbeszerzésre (2,7 MFt). Bérkiegészítésre 2009-ben 118,5 millió forintot, tavaly 198,6-t kaptunk központi forrásból.
21
2. 1. 3. Egyéb saját bevételek alakulása 14. táblázat: Saját bevételeink 2009. és 2010. évben:
Anyaszállás Detoxikáló Alkalmazotti élelmezés Egyéb élelmezési bevétel Idegen élelmezés Foglalkozásegészségügy Gépjármű javítás Kamatbevétel Sertéstartás Szántóföldi növénytermesztés Bérmosás Orvos-Nővérszálló Parkolási díj Bérsterilizálás autokláv Szállítás Egyéb vállalkozások Gyógyszer eladás Kertészet Munkaterápia Palánk Összesen
2009 2 264 137 Ft 725 054 Ft 44 472 487 Ft
2010 3 137 200 Ft 1 200 800 Ft 29 073 760 Ft
Változás 873 063 Ft 39% 475 746 Ft 66% -15 398 727 Ft -35%
2 707 140 Ft 31 258 280 Ft 37 211 090 Ft 6 186 661 Ft 6 071 209 Ft 6 962 319 Ft
3 155 187 Ft 27 495 238 Ft 35 054 016 Ft 8 080 126 Ft 4 124 849 Ft 2 678 246 Ft 13 064 683 Ft 6 525 303 Ft 18 034 191 Ft 9 216 584 Ft 309 243 Ft 737 506 Ft 84 984 404 Ft 1 371 642 Ft 149 585 Ft 14 000 Ft 248 406 563 Ft
448 047 Ft 17%
6 634 575 Ft 6 474 961 Ft 26 069 782 Ft 8 294 074 Ft 497 617 Ft 577 920 Ft 175 860 095 Ft 902 665 Ft 407 517 Ft 462 244 Ft 364 039 827 Ft
-3 763 042 Ft -12% -2 157 074 Ft -6% 1 893 465 Ft 31% -1 946 360 Ft -32% -4 284 073 Ft -62% 6 430 108 Ft 97% 50 342 Ft 1% -8 035 591 Ft 922 510 Ft -188 374 Ft 159 586 Ft -90 875 691 Ft 468 977 Ft -257 932 Ft -448 244 Ft -115 633 264 Ft
-31% 11% -38% 28% -52% 52% -63% -97% -32%
A legnagyobb kiesés a rendelőintézetben nyitott közforgalmú gyógyszertárért 2009ben fizetett 100 milliós tétel. A táblázat adatain felül voltak osztályokon is vállalkozás jellegű bevételek (gyógyszerkipróbálások, fizetős betegellátás), ezek összege 28,5 millió forintról 25,3ra csökkent. Ennek figyelembevételével vállalkozás jellegű bevételeink az intézmény összes bevételének 5 %-át tették ki 2010. évben. Összegezve a bevételek alakulását, továbbra is túlnyomó részt a betegellátás bevételei határozták meg, amelyek tervezhetetlensége, ingadozása és abszolút értékben alacsony volta volt a legfőbb problémája a 2010. év gazdálkodásának is.
22
2. 2. Költségeink 15. táblázat: A költségek alakulása Költsé gne m
200 9
Bérköltségek
2 976 122 948 Ft
Prém ium, jutalom Járulékok D íjak Kik üldetés Egyéb kifizetések, k öltségtérítések
43 438 500 Ft
20 10
0 ,4% -29 ,6%
-127 592 583 Ft 63 928 027 Ft 8 98 7 Ft 16 181 262 Ft 337 419 Ft -7 6 88 0 Ft -10 651 786 Ft -1 172 15 4 Ft -91 069 063 Ft -1 6 82 5 Ft 15 318 307 Ft 1 578 438 Ft 1 258 070 Ft -960 564 Ft -20 213 118 Ft 87 576 Ft -1 255 92 8 Ft 1 030 372 Ft 1 381 809 Ft 3 412 486 Ft -14 526 551 Ft 559 013 Ft 99 521 Ft -1 292 16 0 Ft -9 912 98 7 Ft -2 256 85 9 Ft 494 447 Ft 60 869 Ft 1 112 420 Ft 245 290 Ft -917 473 Ft -5 8 56 1 Ft 2 940 371 Ft 4 320 317 Ft -1 356 72 5 Ft 1 177 837 Ft -1 4 77 5 Ft 382 460 Ft 81 853 Ft -4 1 16 9 Ft 57 812 Ft -104 187 Ft 1 486 272 Ft -9 058 Ft -12 113 863 Ft 587 194 Ft -120 422 Ft 1 581 731 Ft 2 718 763 Ft
-12 ,4% 14 ,4% 0 ,6% 21 ,7% 4 ,6% -2 ,7% -6 ,5% 4 ,2% -15 ,5% -0 ,2% 22 ,7% 10 ,1% 1 ,7% -1 ,7% -14 ,1% 11 ,0% -4 ,4% 33 ,6% 7 ,0% 14 ,4% -9 ,8% 2 ,9% 2 ,0% -20 ,7% -68 ,5% -7 ,7% 16 ,5% 24 ,6% 6 ,0% 25 ,0% -68 ,6% -0 ,2% 11 ,6% 25 ,0% -11 ,9% 4 ,1% -87 ,8% 0 ,8% 1 ,9% -3 ,5% 7 ,1% -0 ,5% 23 ,3% -40 ,8% -17 ,5% 105,4% -5 ,7% 7 ,6% 3 ,1%
1 029 575 957 Ft
901 983 374 F t
444 533 083 Ft 1 517 331 Ft
508 461 110 F t 1 526 318 F t
74 549 860 Ft
90 731 122 F t
Oktatás , képzés
7 322 029 Ft
7 659 448 F t
R eprezentációs kiadás ok
2 834 534 Ft
2 757 654 F t
164 145 685 Ft
153 493 899 F t
Élelm iszer Élelm iszer bevét. tech.
-28 182 420 Ft
-29 354 574 F t
Gyógyszer Gyógytápszer
589 078 571 Ft 7 151 260 Ft 67 500 889 Ft
498 009 508 F t 7 134 435 F t
Vér- vé rké szítm ény
82 819 196 F t
Kötszerek
15 614 379 Ft
17 192 817 F t
Szakm ai anyagok
72 994 506 Ft
74 252 576 F t
56 062 342 Ft 142 921 992 Ft
55 101 778 F t 122 708 874 F t
Egyszerhasználatos s zakm ai anyagok Im plantátumok és csontsebészeti anyagok F ogászati anyagok R öntgen kontrasztanyag R TG film , fototechn. anyagok R adioaktív készítmények Orvosi gázok D iagnosztikumok és tesztek F ertőtlenítőszerek
795 061 Ft
882 637 F t
28 338 982 Ft
27 083 054 F t
3 062 933 Ft
4 093 305 F t
19 660 178 Ft
21 041 987 F t
23 621 257 Ft
27 033 743 F t
147 923 363 Ft 18 990 314 Ft
133 396 812 F t 19 549 327 F t
Vegyszer, fertőtlenítő
5 013 844 Ft
5 113 365 F t
Ágytextília
6 245 292 Ft
Textil
14 474 978 Ft
4 953 132 F t 4 561 991 F t
Kórházhygéniai anyagok Könyv, folyóirat, szaklap, információhord.
29 292 898 Ft 2 989 515 Ft
27 036 039 F t 3 483 962 F t
Számítástechnikai anyagok Irodaszer, nyom tatvány N yom daipari term ék ek M unkavédelm i anyagok
247 821 Ft
308 690 F t
18 694 449 Ft
19 806 869 F t
982 501 Ft
1 227 791 F t
1 337 287 Ft
419 814 F t
M unkaruha, védőruha
37 635 968 Ft
37 577 407 F t
Takarítási, tisztítási anyagok Tüzelő-, hajtó-, kenőanyag
25 337 559 Ft 17 261 230 Ft
28 277 930 F t 21 581 547 F t
M osodai anyagok
11 383 180 Ft
10 026 455 F t
Gazdas ág anyagai
28 917 209 Ft
30 095 046 F t
Kertészeti anyagok Karbantartási anyag Egyéb anyagok H áztartási any agok , felszer. Alk atrészek Labordiagnosztikai felszerelés,berendezés Kis értékű tárgyi eszközök Göngyölegek Bérleti díjak Szállítási szolgáltatás Takarítási szolgáltatás
16 825 Ft
2 050 F t
45 307 430 Ft
45 689 890 F t 4 391 131 F t
4 309 278 Ft 1 171 443 Ft 811 898 Ft 22 719 025 Ft
22 614 838 F t
6 373 384 Ft
7 859 656 F t
1 130 274 F t 869 710 F t
22 183 Ft
13 125 F t
69 374 875 Ft 556 946 Ft
57 261 012 F t 1 144 140 F t
2 094 942 Ft
1 974 520 F t
Posta, telefon
20 917 290 Ft
22 499 021 F t
Karbantartás
88 211 756 Ft
90 930 519 F t
23
Vá lto zá s
2 987 121 517 F t 10 998 569 Ft 30 568 200 F t -12 870 300 Ft
Összességében tehát gyakorlatilag nem változtak a költségeink. Ezen belül azonban természetesen voltak fontos változások. Az energia soron megjelenő emelkedés elszámolás technikai probléma, mivel szolgaáltatásról van szó, az adott időszakban beérkezett számláktól függ az érték. Ez a valós felhasználástól jelentősen eltérhet (késői számlázás, vitatott tételek), pláne mivel 2009-ről jelentős tételt hoztunk át 2010-re átütemezéssel. A valós felhasználás a következőképpen alakult: 16. Táblázat: felhasználások energiahordozónként Kórház energia 2003 - 2010 Energia Földgáz GJ Villamos energia kWh Víz m3
2003
2004
2005
121 909
114 324
102 329
2006 86 301
2007 87 282
2008 91 567
2009 71 085
2010 59 482
3 386 829 3 379 898 3 366 755 3 296 495 4 436 265 4 409 502 4 114 254 3 765 022 207 317
179 507
169 147
160 361
126 047
100 530
114 111
114 805
Mint látható, a földgáz felhasználásunk 7 év alatt felére csökkent, köszönhetően az energiakorszerűsítési projektnek, ami idén le is zárul. Jelentős mértékben sikerült csökkenteni a villamos energia felhasználást is, míg a víz a 2008. évi nagyon alacsony felhasználást követően a jelek szerint beállt egy reális szintre. A megtakarítás volumenét érzékeltetendő: amennyiben a tavalyi átlagárakkal a 2003. évi felhasználást kellett volna kifizetni, az nettó 256 millió forinttal (bruttó 320 millió!) magasabb költséget jelentett volna. 2. 3. Finanszírozási lehetőségek és azok kihasználása A 2009. évi kudarcba fulladt próbálkozás (EMAFT) után visszatértünk a TVK alapú finanszírozáshoz. A számunkra meghatározott korlát annyira alacsony volt, hogy mint azt már korábban írtuk, a nagyon alacsony és egyértelműen gazdaságtalan működés mellett is jelentősen túlteljesítettük azt.
24
17. táblázat: A TVK keretek és azok kihasználtsága Fekvő (súlyszám) Fin. TVK Telj. Eltérés
TVK
Fin. Telj.
Eltérés
%
55 114 703 56 533 357 66 676 732 67 669 790 66 534 867 62 562 636 61 214 915 51 000 607
68 078 314 12 963 611 24% 69 095 193 12 561 836 22% 74 990 423 8 313 691 12% 72 582 678 4 912 888 7% 69 488 476 2 953 609 4% 67 578 143 5 015 507 8% 64 866 098 3 651 183 6% 57 071 812 6 071 205 12%
62 141 021 63 608 979 60 167 519 60 167 519
62 141 021 0 0% 88 485 757 24 876 778 39% 75 932 535 15 765 016 26% 75 247 565 15 080 046 25%
491 2%
733 392 645
1 895 1 941 2 128 2 072 2 036 2 004 2 004 1 767
1 849 2 030 2 209 2 113 2 058 2 077 2 026 1 866
-47 89 82 41 22 73 22 99
szeptember október november december
1 940 2 069 1 997 1 997
1 899 2 166 1 989 2 059
-41 97 -8 62
Összesen
% 2% 5% 4% 2% 1% 4% 1% 6% 2% 5% 0% 3%
január február március április május június július augusztus
23 849 24 340
Járó (német pont)
845 558 015
112 165 370 15%
A teljesítmény azért nem egyezik meg a korábban bemutatottakkal, mert ez már nem tartalmazza a TVK mentes szülészeti eseményeket, boncolásokat és a nemzetközi egyezmény alapján ellátottakat, illetve járóban a népegészségügyi szűréseket. Hangsúlyoznánk, mindez úgy, hogy fekvőben 12 százalékkal csökkent a finanszírozott teljesítmény 2009 évhez képest, amiből legfeljebb 1-2 százalék magyarázható a lenormálásokkal, besorolás változásokkal! 491 súlyszám 146 ezer forinttal szorozva 71,7 millió forint, a járó plusz pedig 163,7 , tehát a ki nem fizetett „túlteljesítés” összesen 235,4 MFt! Nyilván ezeknek az ellátásoknak is volt változó költsége, ezért is kedvező változás 2011-től, hogy a TVK fölötti teljesítmény egy részét (fekvőben 10, járóban 20 százalékot) finanszíroz az OEP, természetesen jelentősen csökkentett forintértékkel. 2. 4. Likviditási adataink 18. táblázat: A legfontosabb likviditási adataink OEP bevételek összesen Egyéb bevételek Összes bevétel
2009 6 333 893 300 Ft 764 327 372 Ft 7 098 220 672 Ft
2010 7 182 260 900 Ft 437 940 175 Ft 7 620 201 075 Ft
25
Változás 848 367 600 Ft 13% -326 387 197 Ft 43% 521 980 403 Ft 7%
Összes kiadás
4 580 102 905 Ft 2 600 677 535 Ft 7 180 780 440 Ft
4 532 672 989 Ft 3 042 105 007 Ft 7 574 777 996 Ft
- 47 429 916 Ft -1% 441 427 472 Ft 17% 393 997 556 Ft 5%
Egyenleg
- 82 559 768 Ft
45 423 079 Ft
127 982 847 Ft
Bér és járulékok Dologi kiadások
Amennyiben így nézzük, egyértelműen jobb volt a tavalyi év 2009-nél. Két dolgot kell ezzel kapcsolatban megjegyezni. Az egyik, hogy az év elején volt extra bevétel, amiből a 2009 év végi 433 milliós lejárt számlaállományt kellett rendezni. A másik, hogy az újabb extra bevétel decemberben volt, amiből az addigra felhalmozott számlákat kellett kiegyenlíteni. És év közben gyakorlatilag folyamatosan likviditási problémáink voltak. Ezzel együtt az év végére valóban a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerültünk. 2. 5. A szállítói állomány alakulása 22. Táblázat: A szállítói állomány alakulása (eFt) 2006.12.31 2007.12.31 2008.12.31 2009.12.31 2010.12.31 Szállítói állomány Ebből lejárt
462 896 81 120
635 949 229 940
26
681 676 194 741
995 028 433 132
651 585 225 991
A leírt folyamatokat jól mutatja a következő grafikon: 1 200 000
1 000 000
800 000
600 000
400 000
200 000
de
ce m
be r
be r ve m no
tó be r ok
r be sz ep te m
au
gu sz tu s
s liu jú
jú ni us Kiadás
áj us m
ril is áp
us ár ci
Bevétel
m
fe br uá r
ja nu ár
ny
itó
0
Lejárt szállítói állomány
Év közben a gyakorlatilag folyamatosan csökkenő bevételek miatt, és mert nem rendelkeztünk tartalékkal, a kiadások is csökkentek, miközben a költségeink nem, ezért a lejárt szállítói állományunk folyamatosan emelkedett (november 30-án 641 millió forint volt). Az éves eredményt az év végi tőkeinjekció javította fel.
27
3. NÉHÁNY, AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSVEL KAPCSOLATOS EGYÉB KÉRDÉSRŐL 3. 1. Felelősségbiztosítás, peres ügyek 2010-ben 14 panaszbejelentés érkezett a kórházhoz, 14 esetben az Egészségbiztosítási Felügyeleten (ill. az ÁNTSZ-en keresztül) történt bejelentés, és 16 esetben bírósági megkeresés történt. 2010-ben három kártérítési per zárult le, mely miatt közel 18 millió forintos fizetési kötelezettségünk volt. Jelenleg a beadott keresetek tárgya összesen 280 millió Ft. Ide tartozik, hogy egy évek óta húzódó az izotóp laborban dolgozók pótlékára vonatozó munkaügyi per a kórházfizetési kötelezettségével zárult (38 MFt). Ezt a pert egyszer jogerősen megnyertük szakértői vélemény alapján. A pert az ÁNTSZ szakemberének a véleménye alapján vállaltuk kezdettől. Egy újabb munkaügyi per várható, elmaradt ügyeleti díjak miatt. Elképzelhető, hogy fizetésre kötelezik az intézményt, holott ebben az esetben is a hatályos magyar törvények szerint jártunk el. 3. 2. Hospice ellátás A Méltósággal az út végén Alapítvány bekapcsolódott a Méltóság mezeje önkéntes programba, jelenleg 13 önkéntes végez munkát kórházunkban és 14-nek a képzése folyik (avatásuk 2011 tavaszán megtörtént). Az alapítvány tevékenységéről nagysikerű beszámolót tartott fő támogatója – a Szekszárdi Rotary Klub- számára. 3. 3. Kórházi Felügyelő Tanács A Tanács ujjá alakult első üléseit megtartotta, a kórház vezetőség beszámolt az intézmény helyzetéről. 3. 4. Etikai Bizottság Az Etikai Bizottság is újjáalakult, első ügy tárgyalása 2011-ben történik. 3. 5. Mentálhigiénés szolgáltatás A kórházlelkész és a kórház önkéntesek ez évben is folytatták szolgálatukat. Mind a betegek, mind a dolgozók mentálhigiénés állapota nagyobb figyelmet igényelne, de a túlélésért folytatott küzdelemben erre – sajnos - kevés energiánk maradt.
28
4.
AZ INTÉZMÉNY FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEI
A TIOP-2.2.2 „A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza sürgősségi osztályának SO2-ről SO1 szintre történő fejlesztése” című pályázat kapcsán a támogatói szerződés megkötése 2010 tavaszán megtörtént. Ez a MDB- hoz kapcsolódó ún. egybeléptetős sürgősségi osztály kialakítására ad lehetőséget, az EU támogatás értéke 521 millió Ft. 2011 év elején a konkrét építési munkák is megkezdődtek, reményink szerint az év végén már itt fogadhatjuk betegeinket. A TIOP-2.2.4-09/1-2010-0029 azonosító számú „A Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza struktúraváltó infrastrukturális fejlesztése” című projektjeink során 3,2 milliárd Ft támogatást nyertünk, melyhez – az előzővel megegyező módon- az Önkormányzat vállalta a 10%-os önrész biztosítását. E beruházás keretében az 1 milliárdos gép- műszerfejlesztés mellett (ennek keretében MR beszerzésre is van lehetőség) az Orvos-nővérszálló helyére - és az előző projekt keretében épülő SO1 fölé kerülő épületbe - a Kardiológiai-, a Nefrolgiai-, és a Neurológiai Osztály, valamint - az Aneszeteziológiai Intenzív Osztály bővítésével kialakítandó- központi intenzív osztály kerül. További fejlesztések, épület-felújítások szükségesek lennének, de ezek megvalósítása is csak pályázati támogatással lehetséges, tekintettel az Intézmény katasztrofális finanszírozására, és arra, hogy az Önkormányzatnak a folyamatban levő pályázatok biztosítása is komoly próbatételt jelent. 5. KILÁTÁSOK 2011-RE 2011. januártól a TVK fölötti teljesítmények egy részét is elismerik és csökkentett mértékben ugyan, de finanszírozzák. Emellett az alapdíjat 146-ról 150 ezer forintra és ennek megfelelően 1,46-ról 1,5-re emelték (közel 4 év után). A megismert TVK értékek magasabbak a korábbiaknál, járóban 3, fekvőben 5 százalékkal! Ezek különkülön és együtt is pozitív változások, azonban a következők a félelmeink: Járóban valószínűleg nem okoz gondot a degressziós lehetőségek kihasználása, annak minimális plusz költsége lesz. ezzel szemben fekvőben a TVK elérése is többlet teljesítményt igényel, aminek költségei is vannak. A degressziós sávban pedig nem minden ellátást éri meg végezni, a magas változó költségűeket biztosan nem. És a várólisták kötelező ledolgozása miatt előírt protézisműtétek bizony ilyenek. Az infláció követése nincs a rendszerben. A maximalizált (ami nem egyelő az optimalizálttal!) OEP bevételünk is közel 100 millió forinttal elmaradna a 2010. évi bevételektől! Ennek oka, hogy a tavaly év végén kapott 530 millió forintot nem fedik le a leírt pozitív változások.
29
Összefoglalva: véleményünk szerint idén is szükség lesz kormányzati beavatkozásra, a tavalyihoz hasonló nagyságrendben, de lehetőleg hamarabb. Az orvoshiány sem látszik –egyelőre- megoldódónak. Bármelyik osztályon ellátási gondot okozhat egy-két orvos kiesése. Már kritikus a pincehelyi orvoshiány, melyet ismételt próbálkozások ellenére sem sikerült rendezni. A telephelyen a fekvőbeteg ellátásnak csak krónikus formában történő folytatása politikai ellenállásba ütközött. Ennek ellenére az orvoshiány és a havi 4-5 milliós veszteség miatt a részleg további működtetése kérdéses. Ezt ismételten jeleztük az Önkormányzat felé. A kormányzat által ígért struktúraátalakítás remélhetően megoldást jelent erre a kényes kérdésre is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy beszámolómat szíveskedjék elfogadni. Határozati javaslat: A Tolna Megyei Közgyűlés …/2011. (VI. 24.) közgyűlési határozata a Balassa János Kórház tevékenységéről A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta a Balassa János Kórház 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és azt elfogadta. Szekszárd, 2011. június 9.
Dr. Muth Lajos főigazgató főorvos
30
