Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2008. november 28-i ülése 22. sz. napirendi pontja Beszámoló az Illyés Gyula Könyvtár tevékenységéről Előadó: Liebhauser János, igazgató Az előterjesztést előzetesen tárgyalta a Művelődési és Kisebbségi Bizottság. Tisztelt Közgyűlés!
Az OKM által jóváhagyott 2008-2013 könyvtári stratégia kimondja azt az alapvető célt, hogy „A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását.” Ezzel összhangban az Illyés Gyula Megyei Könyvtár küldetése az, hogy bárki számára, bárhonnan biztosítsa a dokumentumokhoz és információhoz való szabad, korlátozás nélküli hozzáférést. Legfontosabb alapelvek: minőségi szolgáltatások megteremtése, a területi ellátás javítása, az együttműködés, a rendszerszervezés, a folyamatos technológiai megújulás. Ezen alapelvek figyelembevételével válhat a megyei könyvtár összekötő kapoccsá a nagyvilág könyvtárai, az országos nagy szakkönyvtárak, illetve a megye településeinek kis közkönyvtárai között. Csak így töltheti be vállalt feladatát, küldetését, hiszen egy könyvtár sorsa szorosan összekapcsolódik társadalmi környezete sorsával. A fent megfogalmazott célok azon alapulnak, hogy a könyvtárak a világ társadalmaiban az alábbi funkciókat kell, hogy betöltsék. Legyenek az olvasás kultúra alapintézményei a társadalmi emlékezet — múzeumokkal és levéltárakkal együtt — hordozói a közművelődés szervezői a nem iskolai keretekben történő élethosszig tartó tanulás alapintézményei a digitális írás-olvasás kialakításának segítői A modern, az információ birtoklásán és annak felhasználásán alapuló társadalomban szükséges, hogy kialakuljon egy olyan műveltség, amely az alábbi kompetenciákat foglalja magában. Információs műveltség o Hatékony és eredményes információszerző. o Kritikus, értékelő gondolkodó. o Pontos és kreatív információhasználó. Önálló tanulás o Információigényének önálló kielégítője. o A művészetek, irodalom befogadója. o Ismeretek létrehozója.
-2-
Társadalmi felelősség o Ismeri az információ jelentőségét a demokratikus társadalomban. o Etikus információ- és eszközhasználó. o Hatékony résztvevője a csoportmunkának. Ahhoz, hogy ezt a társadalmi funkcióját a könyvtár betölthesse, mindenképpen rendelkeznie kell: o jó gyűjteménnyel (Az információ minden lehetséges hordozóját: papír, VHS, CD, DVD, internet stb.. gyűjtenie kell) o együttműködési képességgel a társadalom egészével, illetve a könyvtárak között (Közművelődési feladatok, kiállítások, író olvasó találkozók, ODR kistérségi feladat ellátás) o szaktudással o az informatikai fejlesztés élvonalát képező technológiával o megfelelő épülettel, amely képes lehet a település jellegadó épületévé, a találkozások házává, a társadalmi, közösségi élet szervezőjévé válni.
AZ ILLÉS GYULA MEGYEI KÖNYVTÁR HELYZETE A könyvtár alaptevékenysége: A könyvtár az 1997. évi CXL. törvény alapján nyilvános könyvtár. Megfelel a törvényben előírt alapkövetelményeknek, teljesíti az ott meghatározott feladatokat. Nyilvános könyvtár, közszolgálati intézmény. Szekszárd városban ellátja a települési könyvtári feladatokat, Tolna megye egész területére vonatkozóan pedig a megyei könyvtári feladatokat gyűjteményét (különös tekintettel a helyismereti dokumentumokra) folyamatosan fejleszti, alakítja, nyilvántartásba veszi, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja ellátja a köteles példányokkal és könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatos feladatokat, részt vesz az országos dokumentum-ellátás rendszerében (ODR) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum és információ cserében gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja gondoskodik a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásáról. közhasznú információkat és dokumentumokat gyűjt szervezi a megyében működő könyvtárak együttműködését szolgáltató-könyvtárként végzi a könyvtári ellátást a szekszárdi, illetve a paksi kistérségben végzi, illetőleg szervezi a megye nemzeti és etnikai kisebbségi könyvtári ellátását a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatásokat nyújt szervezi a megyében működő nyilvános könyvtárak statisztikai adat szolgáltatását végzi az iskolán kívüli könyvtári továbbképzést és szakképzést együttműködik más könyvtári hálózatokkal és egyéb kulturális intézményekkel, szervezetekkel kiadványgondozói, kiadói tevékenységet folytat. tudományos jellegű szakmai és helyismereti kutatómunkát végez. nyilvános könyvtárként fő céljait nyilatkozatban közzé teszi.
-3-
Az Illés Gyula Megyei Könyvtár könyvtári rendszerben elfoglalt helye: Az országos könyvtári-informatikai rendszer alközpontja; Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) szolgáltató-könyvtára Tolna megye önkormányzati könyvtárainak hálózati központja A Szekszárd és Vidéke, illetve a Paksi Többcélú Kistérségi Társulás szolgáltatókönyvtára városi könyvtár Szekszárdon Az Illés Gyula Megyei Könyvtár Gyűjteménye Év
Folyóirat (cím) Gyarapítási összeg e Ft Előirányzatból Egyéb forrás 2005 13 366 720 472 2006 477 2007 460
Könyv, AV, Elektronikus egyéb (db) 7502 5694 5971
Állomány összes (db) 313794 312370 313982
Az Illés Gyula Megyei Könyvtár forgalma Év 2005 2006 2007
Regisztrált olvasó (fő) 6688 6761 4871
Használat (alkalom) 144309 130390 108509
Kölcsönzött dok. (db) 183875 131031 132985
Könyvtárközi kölcsönzés, ODR: A könyvtárközi kölcsönzés a változó körülmények ellenére sem csökkent számottevően, ami a más könyvtárakból való kéréseket illeti (2006.: 919, 2007.: 743). Elgondolkodtatóbb adat viszont, hogy az Illyés Gyula Megyei Könyvtártól a tavalyi évben kevesebb dokumentumot kértek, mint 2006-ban (2006.: 1419, 2007.: 1244). A változás oka valószínűleg abban rejlik, hogy mivel megyénk községi könyvtárait rávettük arra, hogy önállóan intézzék ODR-es kéréseiket, jelentősen spórolva a postaköltségeken, így elképzelhető, hogy olyan dokumentumokat is más városokból kérnek meg, amelyek esetleg a megyei könyvtár állományában is meglennének. A községi könyvtárak könyvtárosainak helyzetét az is nehezítheti, hogy a megyei könyvtár állományának egy része még nincs elektronikusan feldolgozva. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár közművelődési tevékenysége: A könyvtár működését jól példázza a 2007-ben megrendezésre kerülő rendezvények sorozata. Természetesen ezek a rendezvények a könyvtár több évtizedes szervezői hagyományán és tapasztalatán alapulnak. január 19. MÉSZÖLY MIKLÓS EMLÉKNAP a program részeként: „Triptichon az életműhöz” - Kis Pál István, Gacsályi József, Mayer Zoltán Mészöly Miklósról szóló portréfilmjének vetítése Helyszín: Panoráma Filmszínház Art Terme február 13. EMLÉKEZETRE MÉLTÓ dr. Töttős Gábor könyvének beszélgetéssel egybekötött bemutója, dedikálás moderátor: Gacsályi József március 1. TOLDI – AVAGY A „SZOKATLAN ÚT” - ARANY JÁNOS TOLDIJÁNAK RENDHAGYÓ ELEMZÉSE irodalmi délután a költő születésének 190.évfordulója tiszteletére. Előadó: Zalay Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem tanára április 11. A KÖLTÉSZET NAPJA - könyvtár szervezésében a Művészetek Házában. Nagy Gáspár Kossuth-díjas költő CD lemezének bemutatója, amelyen a költő saját verseit
-4-
mondja el Bemutatta: G. Juhász Judit és Gacsályi József. Közreműködött: Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Lázár Csaba színművész, Misztrál együttes. Orbán György és Lozsányi Tamás Jónás könyve-feldolgozás április 19. NYUGDÍJASOK MEGYEI VERSMONDÓ VERSENYE a zsűri tagjai: Németh Judit és dr. Tóthné Udud Teréz könyvtárosok május 2. „LÁZÁR ERVINRE EMLÉKEZÜNK” vendégünk volt Módos Ernő közreműködött: Wessely Ágnes és barátai valamint a gyermekkönyvtár színjátszó csoportja május 30 - június 2. ÜNNEPI KÖNYVHÉT programjai a Garay téren és más helyszíneken Teremfoci a Városi Sportcsarnokban - résztvevők: Íróválogatott - Szekszárdi Bortermelők csapata - Polgármesteri Hivatal válogatottja - Megyei Könyvtár + PAD Egyesület közös csapata. Zeneiskolások szabadtéri koncertje a Garay téren. Író-olvasó találkozó az Íróválogatott tagjaival a Belvárosi Kávéházban Kukorelly Endre, Kőrösi Zoltán, Ágoston Zoltán, Balázs Attila, Farkas Zsolt, Garaczi László. Tücsök Klub Zenés Színpad koncertje a Garay téren Csurgó Zenekar koncertje a Garay téren, Kornis Mihály író megnyitja az Ünnepi Könyvhét szekszárdi eseményeit, majd bemutatja és dedikálja „Kádár János utolsó beszéde” és „Egy csecsemő emlékiratai” című könyveit a Garay téren. Nyári élő lapszám bemutató: Spanyolnátha internetes irodalmi és művészeti folyóirat és A Pad bemutatja közösen szerkesztett szekszárdi számát Berka Attila olvasószerkesztő részvételével a Garay téren. Zeneiskolások szabadtéri koncertje a Garay téren dr. Töttős Gábor: Boros hármas című könyvének bemutatója. Kis Pál István író Jankovics Zoltán szerkesztővel együtt bemutatja Lanovkadodzsem című új regényét. Közreműködik: Kálóczi Andrea és Orbán György KÚTFŐ - Szimpózium művészetről, irodalomról, emberi kapcsolatokról a Muslinca Kórus közreműködésével a Garay téren Zeneiskolások szabadtéri koncertje a Garay téren. Találkozás a Pad-dal, valamint Nulladik Változat koncert a Garay téren. Dinnyés József koncertje a Garay téren június 19. MAGYAR IRODALOM A TRÓPUSOKON FERDINANDY GYÖRGY előadása ezt követően a szerző Szél ellen című kötetének bemutatója, dedikálás június 22-23. SZEKSZÁRDI SZENT LÁSZLÓ NAPOK a városi program részeként: Könyvtár, könyvvásár a Garay téren, első pódiumosok fellépése Szent László legendárium – felolvasás fáklyás könyvvásár, irodalmi rejtvények, irodalmi játékok október 2. „ÉLŐ IRODALOM A KÖNYVTÁRBAN” vendégünk volt: DARVASI LÁSZLÓ a szerző felolvasása készülő regényéből, beszélgetés, dedikálás október 15. HOL VANNAK A SÍROK? Teleki Júlia könyvének bemutatója október 17. A FORRADALOM EMLÉKEZETE vendégünk volt EÖRSI LÁSZLÓ történész, az ’56-os Intézet kutatója október 20. „ASSZONY A FRONTON” – Polcz Alaine emlékére helye: DBU Szekszárd Az előadás a KÉK Művészügynökség támogatásával, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum közreműködésével valósult meg Az est vendége volt és a helyszínen dedikált Baranyai László, aki a regényt színpadra állította, illetve a Polcz Alaine emlékkönyvet szerkesztette. November 6. „ÉLŐ IRODALOM A KÖNYVTÁRBAN” találkozás PODMANICZKY SZILÁRD íróval, felolvasás, dedikálás december 4. „ÉLŐ IRODALOM A KÖNYVTÁRBAN” találkozás, beszélgetés PARTI NAGY LAJOS íróval december 12. „ANGYALOK ALVÓ SZÁRNYA” karácsonyi irodalmi, zenei összeállítás gyertyafénnyel összeállította: Kuntler Edit könyvtáros, felolvasta: Kuntler Edit és Gacsályi József
-5-
Portagaléria kiállításai 2007-ben január 18. „Családáradás” Fotók a Mészöly archívumból, megnyitotta: Lovas Csilla muzeológus, közreműködött: Kovács Dóra (gitár) március 27. Küldeményművészet? Mail art? Török Levente alkotásai és gyűjteménye lapjai, megnyitotta: Dr. Töttős Gábor főiskolai docens, közreműködött: Török Levente; zene: dzsessz – gépzene május 9. Tápai Kovács Anna grafikáinak kiállítása, megnyitotta: Dr. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár, közreműködött: Hollósi Boglárka és Spanicsek Valentina (fuvola) június 6. „In memoriam Csányi László” - Bakó Jenő fotókiállítása, helyszín: Művész presszó a kiállítás rendezője és a megnyitó moderátora: Kubanek Miklós; közreműködött: Németh Judit (próza) és újságírók szept. 4. Kálváriák és keresztek Tolna megyében Elblinger Ferenc fotókiállítása, megnyitotta: Póla Károly nyugalmazott tanár, gimnázium igazgató, közreműködött: Hollósi Boglárka és Spanicsek Valentina (fuvola) október 29. Német képregények – a Goethe Intézet vándorkiállítása, megnyitotta: Frank Ildikó színművész, DBU igazgató december 12. Szoborrajzok, Szatmári Juhos László szobrászművész kiállítása, megnyitotta: Póla Károly nyugalmazott tanár, gimnázium igazgató, közreműködött: Kis Pál István (vers) és Mikola Péter (kelta lyra) Az Illés Gyula Megyei Könyvtár informatikai helyzete Az országos könyvtári stratégiához kötődő, és immár egy évtizede elindult folyamat részeként megvalósuló megyei Informatikai fejlesztési stratégiát igyekszik a könyvtár következetesen megvalósítani: Eszerint az Illyés Gyula Megyei Könyvtárnak alkalmassá kell válnia arra, hogy vezetésével kialakulhasson az egész megyét átfogó könyvtári hálózat, amely rendszer elsődleges célja, hogy a települési és iskolai könyvtárak is bekapcsolódhassanak az országos közös katalogizálási rendszerbe. A folyamatos technikai fejlődés kihívására adott válaszként zajlott a könyvtárban az informatikai technológiaváltást. Az amortizálódott gépek tervszerű cseréjét — a zökkenőmentes üzemeltetés részeként — szűkös anyagi lehetőségeink ellenére is folyamatosan végezte. Kiemelésre érdemes a Hermann Niermann Alapítványtól elnyert és a megyei hálózat korszerűsítését célzó pályázat, valamint az NKA jelentős — 4 milliós — támogatása, melynek eredményeként megteremtődött a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) rendszeréhez történő kapcsolat. Jelenleg a TIOP 1.2.3. pályázat keretében megyei összefogással (Bátaszék, Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tolna) közel 100 milliós nagyságrendű informatikai fejlesztés kívánunk megvalósítani a remélt eredményes pályázat után. 2009 január közepéig lehet egy hasonló konstrukciójú, tartalom és szolgáltatás fejlesztést megcélzó pályázatot (TÁMOP-3.2.4 „Tudásdepó-Expressz”) benyújtani. Továbbra is állandó törődést igényel a széttagolt épület adottságból fakadó bonyolult és több csatornás belső hálózatunk problémamentes üzemeltetése. A nehézségek ellenére a retrospektív feltárással összekapcsolt, gyermekkönyvtári állományrevízió, valamint az elektronikus kölcsönzés bevezetése sikeresen befejeződött. Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár partnerének számító, ám a könyvtári informatikai üzletágát felszámoló T-System Dataware Ltd. helyén kialakult „légüres teret” a megalakult
-6-
és megerősödött E-Corvina sikeresen betöltötte, megteremtve, ezáltal a könyvtár stabil szoftveres hátterét. A könyvtár fontos feladatának tekinti az elektronikus tartalomszolgáltatás bővítését, ennek keretében folyamatosan fejlesztettük a könyvtár honlapját (www.igyuk.hu), valamint a könyvtár által gondozott Német Kisebbségi Önkormányzatok Tolna Megyei Szövetsége (www.tolde.hu), továbbá „A Pad” irodalmi folyóirat , illetve a Romológiai kutatóintézet honlapjait is. Az Illés Gyula Megyei Könyvtár épületének története: Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár történetén máig hatóan végig vonul egy alapvető kettőség: a megyei könyvtár fokozatosan átalakuló és egyben bővülő könyvtári szolgáltatási rendszere mindinkább alkalmatlanná tette a könyvtár épületét rendelt feladata ellátására. A megyei könyvtár épületét 1961-ben adták át, ez volt az ország 1945 után épült közintézményei között az első, könyvtári célra készült épület. Az épület tervezésének hátrányai csak később, a mindennapi használatkor derültek ki: a nagy raktárhoz képest kicsi az olvasókat kiszolgáló közösségi tér. Az olvasóterem, a kölcsönző lépcsőzetes kialakításával kevés könyvet kínáltak a szűk és széttagolt válogató övezetben, kicsi a gyermekkönyvtár, modern berendezésére alig gondoltak; az épület beszorult a tömbbelsőbe. Az 1961-ben 18 500 lakost számláló, álmos kisvárosból rövid idő alatt iparosodott, „iskolavárossá” fejlődő Szekszárd olvasóközönsége gyorsan kinőtte az intézményt. Így már 1978-ban elkészítették a könyvtár bővítésének terveit, majd 1980-ban annak módosítását (1200 ill. 1500 m2 alapterülettel számolva). 1984-ben új könyvtár építését próbáltak szorgalmazni. A bővítés ill. az új könyvtár építése elmaradt! A könyvtári állomány 80-as évek közepére 35 000-ről 180 000-re, az olvasók száma 2 500-tól 6000-re emelkedett. A tendencia folytatásaként jelenleg a könyvtár több mint 300 ezer dokumentumot őriz. A változó könyvtárhasználói szokásoknak megfelelően bővültek a szolgáltatások. Kényszerűségből megkezdődött újabb - átmeneti - megoldásokat kínáló helyiségek birtokbavétele: a gyermekkönyvtár 1983-ban egy üzlethelyiségnek szánt épületrészben kapott helyet, majd költözött a jelenlegi helyére az Ady kollégium épületébe; a volt gyermekkönyvtár helyére költözött a Liszt Ferenc emlékszobából a zeneműtár; az udvarban lévő Mattioni-házba szerény átalakítás után 1986-ban költözött be a raktár egyrésze, valamint a helyismereti részleg, majd költözött az utóbbi a megszüntetett kötészet helyére, hogy tovább költözhessen az utóbb megvásárolt volt Kisosz székházba, ahová követte a Videotéka, is. A központi épületbe is újabb és újabb, építészetileg kifogásolható beépítések kerültek be. A 90-es években a megváltozott társadalmi körülményeket, olvasói igényeket, digitalizálási lehetőségeket és kötelezettségeket is figyelembe véve a fenntartó próbál hosszú távú megoldást keresni a fejlesztésre, a könyvtárbővítésre (150/1995 megyei közgyűlési határozat) Miközben tanulmánytervek készülnek az épület üzemeltetésének gondjai súlyosbodnak: fertőző penész elleni fertőtlenítés, az alagsor víztelenítése, szigeteltetése a gyermekkönyvtár, a helyismereti gyűjtemény költöztetése, időszakos részlegbezárások, a kötészet bérbeadása, az ÁNTSZ által egészségre ártalmasnak, könyvtári célra alkalmatlannak nyilvánított épületrészek további kényszerű használatra, helyiségek bérlése a szomszéd épületben. A bérletek száma nő, 2003-ban lapozgató és videotéka,
-7-
raktár kialakítására is sor került. 2005-ben a teljes épület megvásárlásával a könyvtár névleges alapterülete meghaladja kétezer négyzetmétert, ám tovább növekszik ez által a könyvtár bonyolult széttagoltsága, amin csak alig javított az idén megvalósult épület egybenyitás. A fentiekből világosan látható, hogy a könyvtár épülete korszerűtlen, funkcióinak ellátására alkalmatlan, gátolja a megyei információs rendszer megfelelő fejlesztését is. A felnőttkölcsönző folyosószerű, az állomány töredéke fér el a szabadpolcokon (10-15 %). Az olvasóterem (a hírlapolvasóval közös) 26 férőhelyes, nem biztosíthatók a zavartalan kutatás, tanulás feltételei, a 33 m2-es zeneműtár zajos, csak kölcsönzésre alkalmas, a videotéka mindössze 12 m2-es alapterületű, balesetveszélyes. A zsúfoltság miatt szinte megoldhatatlan a megfelelő számú (és méretű) számítógépes munkahely kialakítása; napi karbantartási problémák jelentkeznek az információs és kommunikációs technikák alkalmazásában. Az informatikai rendszer fejlesztése akadályoztatott, s ezek újabb szakmai hátrányokat jelentenek. A raktári állomány egy része pusztul, az utólag kialakított padlástéri raktárt csak cseréptető védi! A raktárak, részlegek 60-70 %-a nem közelíthető meg lifttel. Fogyatékkal élőknek hozzáférhetetlenek a könyvtári szolgáltatások (bejutás; közlekedés az épületben) A belső villanyhálózat ugyan megújult, de kapacitása nem bővíthető. 2008 nagy reménye az Agora pályázat volt. Magyarország EU csatlakozásával megnyíló új források megteremtik a lehetőségét egy korszerű könyvtár építésének. Az elfogadott fejlesztési tervek részeként meghirdetésre kerülő TIOP-1.2.1. Agóra program megteremtette volna ennek az anyagi feltételeit. (Elérhetősége: http://www.nfu.hu/forum_topic_pate/4) A pályázat 1,75 milliárd forint, önrész nélküli, vissza nem térítendő támogatást irányozott elő. Ez a pályázati lehetőség egyben meghatározta a leendő könyvtár helyszínét is. A Babits Mihály Művelődési Ház, a Művészetek háza és a Wosinsky Mór Megyei Múzem által határolt téren elhelyezkedő főiskolai „E. épület” helyszíne biztosította a leendő beruházás „multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat” voltát. A főiskolai E. épület, mint helyszín természetesen feltételezte az együttműködést a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karral. Ez az együttműködési kényszer szerencsésen találkozott a főiskolai fejlesztési igényekkel, hiszen a főiskola szeretne kiköltözni az E. épületből, és a főépület előtti parkban új nagy előadót építeni. Az E. épületben kialakításra kerülő könyvtári terekben a megyei könyvtár, valamit a főiskola kari könyvtára került volna elhelyezésre. A mai könyvtárszakmai vélemények szerint a felsőoktatási, illetve közművelődési könyvtárak összehangolt szolgáltatásrendszere szerencsés megoldás. Erre példa Pécsen az EKF keretében megvalósuló Tudásközpont, valamint a meghirdetésre kerülő, a pólus városok körét érintő Agora-plusz program is. A tervezett korszerű könyvtárépületben — a nyilvánvaló előnyein túl — a használók számára jelentős pozitívumot jelentett volna az integrált könyvtári szolgáltatási rendszer, ahol a város két jelentős gyűjteménye egységesen jelenik meg az olvasók számára. A megye e beruházás által megteremtette volna a távlatos működés feltételeit Tolna megye könyvtárügyét koordináló, az Országos Dokumentum ellátási Rendszer szolgáltató könyvtáraként működő könyvtára számára. Szekszárd városa a könyvtárépítés kapcsán létrehozott egy olyan kulturális centrumot, ami jelentősen meghatározhatta volna Szekszárd településszerkezetét, továbberősítve a város kereszt irányú tengelyét, és
-8-
egyben megteremtve a helyi felsőoktatás fejlesztésének, versenyképességének növelésének lehetőségét. Minden összefogás és kényszerű, de ésszerű kompromisszum ellenére a pályázatot nem lehetett beadni, hiszen a kompromisszumok túlfeszítették volna megye, és a város teherbíró képességét, veszélyeztetve ezzel a többi fejlesztés lehetőségét. Mindezek után a könyvtár – mindenkori – vezetése nem tehet mást, mint a méltatlan körülmények ellenére fenntartott szakmai színvonal javítása, a „normális” működés érdekében továbbra is küzd egy méltóbb könyvtári épület felépítéséért, hiszen a minden nehézség ellenére kialakított könyvtári szolgáltatások rendszere folytatásra méltó alapot jelenthetnek az elkövetkezőknek.
Határozati javaslat: A Tolna Megyei Közgyűlés …/2008. (XI..) közgyűlési határozata az Illyés Gyula Könyvtár tevékenységéről A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése az Illyés Gyula Könyvtár tevékenységéről szóló beszámolót elfogadta.
Szekszárd, 2008. október 28. Liebhauser János s.k. igazgató
