Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály
Külügyminisztérium
A válság hatásai • Erős szabályrendszer (Stabilitási és Növekedési Egyezmény, SNE) hiányában a tagállamok eltávolodtak a kitűzött költségvetési hiánycéljuktól • A gazdasági visszaesés enyhítésére nem volt elég költségvetési mozgásterük • Az államadósságok fenntarthatatlan szintre emelkedtek • Az euróövezet perifériája (PT, IE, IT, GR, ES) leszakadt • A válság rávilágított, hogy nemcsak a fenntartható költségvetési politika kikényszerítésére van szükség, hanem a buborékok (pl. túlfűtött ingatlanpiac) kialakulásáért felelős makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére is → A jövőbeli válságok megelőzése és kezelése érdekében szorosabban össze kell hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját • Az átfogó válságkezelő intézkedések kidolgozása a soros magyar elnökség idejére esik
Az intézkedéscsomag • Az EU állam-és kormányfői márciusi csúcstalálkozójukon átfogó gazdaságpolitikai intézkedéscsomagot fogadtak el • Elemei: – Gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag – Európai szemeszter – Euró plusz paktum – Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) – Banki stressz tesztek az EBA felügyelete alatt
A gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag • A hat jogszabály-tervezetet tartalmazó csomagot 2010. szeptember 29én hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság • Cél: – a tagállamok megfontolt, átlátható és fenntartható költségvetési politikát folytassanak – a makrogazdasági egyensúlytalanságok (pl. folyó fizetési mérleg hiány) a jövőben időben észlelhetők és kiigazíthatók legyenek
• Rendes jogalkotási eljárásban kerül elfogadásra – Négy jogszabály együttdöntést, kettő konzultációt igényel az Európai Parlamenttel
• HU PRES egyik legfőbb prioritása a jogalkotási munka lezárása 2011 június végéig (az Ecofin Tanács 2011. március 15-én elérte az általános megközelítést)
A gazdasági kormányzás megerősítését célzó jogszabálycsomag II. • Tartalom: – SNE megelőző ágának szigorítása (megfelelő mértékű hiánycsökkentés) – SNE kiigazító ágának szigorítása (a túlzott-deficit eljárás során sokkal nagyobb hangsúly helyeződik az államadósságra) – Költségvetési felügyelet hatékony kikényszerítése szankciókkal – Nemzeti költségvetési keretrendszer erősítése (hatékony és átlátható költségvetési tervezés) – Új elem: túlzott egyensúlytalansági eljárás a túlzott-deficit eljárás mintájára – Túlzott egyensúlytalansági eljárás hatékony kikényszerítése pénzügyi szankciókkal
Európai szemeszter • a gazdaságpolitikai koordináció egyik alapvető újítása • 2010. júniusában döntöttek róla a tagállamok állam- és kormányfői • Cél: a gazdaságpolitikai koordináció különböző folyamatait (Európa 2020 stratégia, stabilitási és konvergencia programok) egy ciklusba szervezni • 2011 januárban indult el első ízben • minden év áprilisában a tagállamok egyszerre készítik el és nyújtják be az Európai Bizottságnak stabilitási/konvergencia programjukat, illetve nemzeti reformprogramjukat • a Bizottság értékelése nyomán a júniusi csúcstalálkozó hagyja jóvá az iránymutatásokat
Euro plusz paktum • Kormányközi megállapodás • 23 tagállam csatlakozott a paktumhoz (EU-17, BG, DK, LT, LV, PL és RO). HU, UK, SE és CZ egyelőre nem. • Cél: – a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági pillérének mélyítése – a versenyképesség fokozása érdekében új minőségű gazdaságpolitikai koordináció megvalósítása – a tagállamok közötti hatékonyabb konvergencia biztosítása
• A paktumban az alábbi célok elérését vállalták: 1. 2. 3. 4.
A versenyképesség javítását A foglalkoztatás növelését Az államháztartás fenntarthatóságához való hozzájárulást A pénzügyi stabilitás megerősítését
Euro plusz paktum II. • A paktum olyan területekre koncentrál, melyek nemzeti hatáskörbe esnek, például: 1.
2. 3. 4. +
Oktatási rendszerek javítása, K+F, innováció és infrastruktúra ösztönzése, üzleti környezet élénkítése, adminisztratív terhek csökkentése, versenytől elzárt szektorok liberalizálása Munkaerő-piaci reform, feketemunka visszaszorítása, élethosszig tartó tanulás, adóreform Nyugdíjrendszer, egészségügy és szociális juttatások fenntarthatósága Pénzügyi felügyeleti és szabályozási rendszer erősítése (pl. banki terheléspróbák, ún. stressz tesztek) Adópolitikák koordinációja (cél: közös társasági adóalap bevezetése)
• Évente konkrét nemzeti vállalások, közös célok, ám ezek megvalósítása a tagállamok saját eszköztárával történik
Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) • Állandó válságkezelési keretrendszer 2013 júniusától • Külső pénzügyi segítség az euróövezet súlyos finanszírozási zavarokkal küzdő tagállamai számára • Létrehozása miatt szükség van a Lisszaboni Szerződés 136. cikkének módosítására • A jelenlegi (2010 májusában létrehozott) , 750 milliárd euró nagyságú átmeneti rendszert váltja fel, melynek elemei: – Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) – 440 milliárd euró – Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM) – 60 milliárd euró – IMF hitellehetőség – 250 milliárd euró
• Az euróövezet tagállamai közötti szerződéssel kormányközi szervezetként hozzák létre, a nemzetközi közjog szerint, luxembourgi székhellyel • Az IMF-fel való szoros együttműködésben nyújt pénzügyi segítséget
Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) II. • A segítség szigorú gazdaságpolitikai feltételek alapján, makrogazdasági kiigazítási program keretében vehető igénybe • Legfelsőbb döntéshozó szerve a Kormányzótanács lesz, amely az euróövezet pénzügyminisztereiből áll • 700 milliárd EUR jegyzett tőkével és 500 milliárd EUR tényleges hitelezési kapacitással fog rendelkezni – 80 milliárd EUR közvetlenül befizetés (2013 után 4 év alatt kell befizetni) – 620 milliárd EUR értékben automatikusan lehívható források, valamint tagállami garanciavállalások
• Alaptőkéjéhez történő hozzájárulási kulcsot az Európai Központi Bank tőkejegyzési kulcs a alapján számítják ki • Az IMF árazási gyakorlatával összhangban lévő fix és változó kamatozású hiteleket nyújt
Összefoglalás • Az átfogó csomag elemei közül a soros magyar elnökség feladata: – Az Európai szemeszter első ízben történő végrehajtása • A márciusi csúcstalálkozó lezárta a szemeszter első szakaszát • A tagállamok április 15-ig nyújtották be a Bizottságnak stabilitási és konvergencia programjaikat
– A hatos jogszabálycsomag jogalkotási munkájának lezárása • EP-Bizottság-Tanács trilógus április 20 után kezdődhet meg • Az EP plenáris ülése várhatóan júniusban szavazza meg
• Az ESM felállítása az Euró plusz paktum és a stressz tesztek végrehajtása nem tartozik elnökségi feladataink közé
Köszönöm a figyelmet.
