Az EU vidékfejlesztési politikája 2007 és 2013 között volt a témája annak a háttérbeszélgetésnek, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs F osztálya szervezett újságíróknak 2005. június 29-én. Ez az összefoglaló az ott elhangzott információt tartalmazza. El adó: dr. Vajda László f csoportf nök, FVM, EU Koordinációs F osztály
Vajda László: Néhány nappal ezel tt, 2005. június 20-án - a luxemburgi elnökség terveinek megfelel en - sikerült az agrárminisztereknek egyetértésre jutni a 20072013-ra vonatkozó vidékfejlesztési rendeletben. Nézzük el ször, hogy mit is jelent ez a vidékfejlesztési rendelet, mi az, amiben megállapodtak a miniszterek, mi az, ami még hátra van. Egy fontos rész van még hátra – mondhatnák Önök vagy sokan – hiszen a pénz, hogy mennyi fordítódik vidékfejlesztésre és hogy ezen belül mekkora összeg áll majd Magyarország rendelkezésére, ezt még nem tudjuk. Ebben megállapodni az állam- és kormányf k feladata lett volna néhány nappal korábban, a csúcsértekezlet alatt. A hétvégén volt ez a csúcsértekezlet, ami nem járt sikerrel, de hétf n, az agrárminiszterek tanácsülésén viszont már sikerült a megállapodást létrehozni egy nagyon lényeges kérdésben, a vidékfejlesztési rendeletben. Tehát a miniszteri tanács jelzést adott egész Európának és az egész világnak, hogy az integrációs folyamat nem áll le, folytatódik. Engedjenek meg egy nagyon rövid visszatekintést. El ször az Agenda 2000 tartalmazott a vidékfejlesztésre vonatkozóan átfogó, rendszerezett javaslatot. A vidékfejlesztés körébe sok minden tartozik, a beruházási támogatások, agrárkörnyezetvédelmi támogatások, infrastrukturális támogatások, fiatal gazdák támogatása, korai nyugdíjazás, kedvez tlen adottságú térségek, vidéki tevékenységek diverzifikálása. Tehát nagyon széles kört ölelnek fel azok az intézkedések, amelyek mind a vidékfejlesztés fogalmába tartoznak. Ezek az intézkedések a ’60-as évek végén, ’70-es évek elején jelentek meg el ször egyenként, valamilyen jogszabály keretében, a strukturális politika részeként. Egyszer csak született egy rendelet az EU-ban amelyik azt mondta, hogy bizonyos térségekben a gazdák támogatást kaphatnak az üzemek modernizálására. Egy-két évvel kés bb született egy másik rendelet arról, hogy vannak kedvez tlen adottságú térségek, ezeket minden ország határolja le, és arra megint csak lehet támogatást adni EU-s forrásból. Ezek a vidékfejlesztési intézkedések tehát különböz id szakokban, különböz jogszabályokban jelentkeztek. A Bizottság által ’98-ban el terjesztett Agenda 2000 volt az a javaslatcsomag, amelyik el ször azt mondta ki, hogy ezeket a különböz vidékfejlesztési intézkedéseket egy rendeletbe kell foglalni. Ez a rendelet lett a híres 1257/1999-es
tanácsi rendelet a vidékfejlesztésr l, ez volt a keretrendelete a 2000-t l 2006-ig terjed id szak vidékfejlesztési politikájának. Amir l a miniszterek most döntöttek, az 1257-es helyére lép , a 2007-2013-as id szakra vonatkozó vidékfejlesztési rendelet. Ennek még nincs száma, hiszen még nem jelent meg. A miniszterek a szövegben megegyeztek, de pár hétbe beletelik, mire a hivatalos közlönyben rendelet formájában megjelenik. No, most néhány dolgot arról, hogy mik a f jellemz i ennek az új vidékfejlesztési rendeletnek, és hogy Magyarország milyen módon vett részt ennek az elkészítésében. Az új vidékfejlesztési rendelet célul t zte ki az egyszer sítést. Bizonyára önök is sok panaszt hallottak az elmúlt években, ahogy az országot járták, a SAPARD programmal kapcsolatban, az AVOP-pal kapcsolatban, a bürokráciát illet en. Más országokban is el fordultak hasonló panaszok és ezek a hírek eljutottak az Európai Unióhoz is, tehát célul t zték ki az egyszer sítést. Ennek jegyében döntés született arról, hogy lesz egy egységes vidékfejlesztési alap, az EMVA, vagyis az Egységes Mez gazdasági Vidékfejlesztési Alap. Megsz nik az a kett sség, ami jelenleg Magyarországon is jellemz , hogy a vidékfejlesztési intézkedések egy részét az AVOP tartalmazza és a strukturális alapokhoz tartozik, a másik részét pedig a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv tartalmazza, amit a garancia alapból finanszírozunk. 2007-2013 között egy egységes mez gazdasági, vidékfejlesztési alap lesz. Ehhez az egységes alaphoz egységes terv is tartozik. Tehát nem kell az országoknak két tervet készíteni, Magyarországnak sem, hiszen jelenleg van egy tervünk, az AVOP terv, és van egy másik tervünk, az NVT. Egységesek lesznek a végrehajtás és az ellen rzés szabályai is. Szintén az egyszer sítés irányába hat, hogy a miniszterek ezen a 2005. június 20-i ülésen eldöntötték, hogy a Bizottság 2007-et követ en nem éves gyakorisággal, csak kétévente fog jelentést kérni a vidékfejlesztési terv végrehajtásáról. Egy éves jelentésnek elkészítése nem kis munka. Miel tt idejöttem, éppen akkor írtam alá azt a levelet, amivel a 2004. évi SAPARD-jelentést kell megküldenünk Brüsszelnek. Ilyen jelentést a majdani egységes vidékfejlesztési alapról nem évente, hanem kétévente kell majd készítenünk, és ez valóban tehermentesítést jelent az adminisztráció szempontjából. A másik jellemz je ennek az új vidékfejlesztési rendeletnek az, hogy bizonyos változásokat hoz az intézkedések körében. Bevezeti a tengelyek fogalmát. Ett l nem kell megijedni, egyszer en arról van szó, hogy amit korábban esetleg osztálynak vagy csoportnak neveztek, azt most elnevezték tengelynek, és van els , második és harmadik tengely. Ez azt jelenti, hogy az intézkedéseket három csoportra osztották. Az els csoport, az els tengely, ahova azokat a támogatási jogcímeket sorolják, amelyek a versenyképesség növelését szolgálják. A második tengely, a földvédelemmel és a term föld gazdálkodással foglalkozik. A harmadik tengelyt azok az intézkedések, támogatási jogcímek alkotják, amelyek a vidéki életkörülmények javítását szolgálják. Improving quality in rural areas – mondja 2
szépen a jogszabály tervezete, illetve most már lassan nevezhetjük jogszabálynak, hiszen a miniszterek jóváhagyták. A három tengelyre vonatkozóan ez az új jogszabály bizonyos minimális el írásokat tartalmaz. Ezen is hosszú vita volt az el készületek során. A Bizottságnak, mint javaslattev nek az volt a javaslata, hogy bizonyos minimumok szükségesek ahhoz, hogy megfelel bels aránya legyen majd az egyes országok vidékfejlesztési terveinek. Ezen nagy vita volt, mert az egyes tagországok eltér fejlettségi szinten vannak. Végül az lett a kompromisszum, hogy az egyes tengelyek kötelez minimális arányát a miniszterek június 20-án csökkentették. Amíg korábban az volt a Bizottság javaslata, hogy az els tengelyre legalább 15%-a jusson az összegnek, az most 10%-ra csökkent. A második tengelynél, ahova az agrár-környezetvédelem és a Natura 2000 is tartozik, megmaradt a minimum 25%-os el írás. A harmadik tengelynél a korábbi 15%-ot 10%-ra csökkentették. Ez eddig 45%. A maradék 55%-nál jön a rugalmasság, az egyes tagországok ott már szabadon választhatnak, tetszés szerinti arányban oszthatják szét az egyes tengelyek között. Most térnék rá a negyedik, a LEADER tengelyre. A régi tagországoknak a rájuk es vidékfejlesztési költségvetésb l legalább 5%-ot kell fordítaniuk a LEADER-re, az új tagországoknak pedig, mivel nálunk a LEADER-nek még nincs hagyománya, 2,5%ot. Amiért ezt nem egyértelm en negyedik tengelyként jelöltem meg, annak az az oka, hogy a LEADER keretében megvalósuló projektek beszámítandók az els három tengely minimumába. Ez azt jelenti, hogyha egy LEADER csoport keretében létrejön egy mez gazdasági beruházás, vagy egy feldolgozó ipari beruházás, az besosorlható az egyes tengelyhez, a földgazdálkodással kapcsolatos projekt a kettes tengelyhez. Ha a LEADER keretében a helyi akciócsoport például falufelújítást végez az besorolható a hármas tengelyhez. Tehát éppen ezért a LEADER negyedik tengely is, de az összegszer en nem adódik hozzá a 45%-os minimális el íráshoz még 5%-kal vagy 2,5%-kal. A tagországoknak ellenben majd el kell számolniuk azzal, hogy a LEADER akciócsoportok céljaira legalább 5%-ot, vagy - az új tagországok esetében - legalább 2,5%-ot elkülönítettek, és felhasználtak. Még az intézkedéseknél maradva nagyon lényeges új intézkedés lesz a min ségügyi támogatás. Ezen a jogcímen például a gazdálkodók támogatást kaphatnak majd az EU-s min ségi jegyek feltételeinek kialakításához, megszerzéséhez, mint például a különleges min ség termék vagy a hagyományos min ség termék. Nevezhetjük ezt akár védjegynek is, bár iparjogilag nem védjegy, hanem egy címke, egy jel, amit bizonyos feltételek teljesítése esetén a termel k használhatnak. Magyarország egyel re tíz ilyen jelet hagyott jóvá különleges min ség termékeknél, ezeknek az EU-s jóváhagyása jelenleg folyamatban van. Iyen például a budapesti szalámi, a szegedi szalámi, a kalocsai paprika, a kecskeméti barackpálinka. Ezek mind földrajzi eredetvédelemmel ellátott min ségi jelek. Továbbiak elbírálása is folyamatban van már Magyarországon, és majd az EU-s jóváhagyásuk is meg fog történni. Tehát ha egy régió termel i ilyen min ségi jel megszerzésére szövetkeznek, és kialakítják ennek feltételrendszerét, 2007-t l az EU az egész eljárási folyamatra támogatást ad, 3
éppen azért, hogy a piaci versenyben minél több termel meg tudja különböztetni a saját termékét a tömegtermékekt l. Ezzel az Európai Unió jogilag is megpróbál ellene hatni annak a a kereskedelem oldaláról jelentkez törekvésnek, hogy arc nélküli, eredet megjelölés nélküli, márka nélküli, vagy a szupermarketek márkájával ellátott termékek kerüljön forgalomba az árverseny érdekében. Ezek a min ségi jegyek, megfelel marketinggel párosulva a fogyasztókban rögzülhetnek és ezáltal a termel k nagyobb bevételhez jutnak. Hiszen mi tagadás, gyakran az arc nélküli tömegtermékekben is egész jó min ség alapanyag vannak, csak a termel k még nem jutottak el oda, hogy ezt az értékesítésüknél kifejezésre juttassák. Ez a 2007-2013-as rendelet két, kifejezetten az új tagországok számára szóló intézkedést tartalmaz. Az egyik a termel i szervezetek létrehozatalának a támogatása. A létrehozatal szó is lényeges. A másik az ún. félig piacra termel , vagy félig önellátó gazdaságok támogatása. Ezek az intézkedési jogcímek ismer sen csenghetnek, hiszen ezek az AVOP-ban is szerepelnek. Itt az a lényeg, hogy a régi tagországok ezek egyikét sem vehetik igénybe. Magyar sikerként kell elkönyvelnünk, hogy a Bizottság eredeti javaslata csak 2007-2008-ra tartalmazta ennek a két intézkedésnek az igénybevételi lehet ségét, de id közben, a mi kezdeményezésünkre egy újabb javaslatában ezt 2010-ig meghosszabbította. Miután ezt továbbra is keveselltük, az agrárminiszterek június 20-án hozzájárultak ahhoz, hogy 2013-ig, tehát a teljes id szak alatt igénybe vehet mind a két számunkra fenntartott támogatás. Gyakorlatilag öt éven át lehet támogatást - degresszíven árbevétel-arányos támogatásról van szó - adni az újonnan alakuló termel i szervezeteknek. A félig piacra termel gazdáknál évi 1500 eurós támogatás lesz 2007 és 2013 között, amit szintén öt évig lehet igénybe venni. Már nem új intézkedésként említeném, de szintén fontos jellemz je ennek az új vidékfejlesztési rendeletnek, hogy az áfa költségként elszámolható lesz. Gyakorlatilag arról van szó, hogy Magyarországon van egy 25%-os áfa, ha valaki vesz egy traktort, akkor az áfát ki kell fizetni. Ezt az áfát az egyéni gazdálkodó nem igényelheti vissza. A SAPARD-ban ezt be tudta állítani költségként és kapott rá támogatást, az AVOP-ban ez a lehet ség nincs meg. Egy nagyon bonyolult rendszerrel egy részét arányosítással visszaigényelheti, de a nagy részét nem. Ezt sérelmezték a gazdák. Ez azonban abból fakad a jelenlegi id szakban, hogy a strukturális alapok összesítetten nem teszik lehet vé az áfa költségként való beállítását. A Bizottság erre hivatkozott 2007-2013-at illet en is, hogy itt megint egységes szabályozás kell a többi strukturális alappal. Miután azokban lassabb volt az el rehaladás, másrészt pedig létrejön egy külön egységes mez gazdasági, vidékfejlesztési alap, az agrárminiszterek, élükön a magyar miniszterrel, addig ütötték a vasat, amíg végül is ez a megfogalmazás belekerült a rendeletbe, vagyis ha egy adott tagországban egy kedvezményezett nem tudja az áfát visszaigényelni, akkor azt költségként elszámolhatja. Persze azt is látnunk kell, hogy ez kétél dolog. Egyrészt jó, hogy több gazdálkodó tud pályázni, hiszen az áfa kifizetése súlyos teher lett volna számukra. Másrészt az is igaz, hogy annyival kevesebb beruházását 4
lehet egy adott összegb l megvalósítani, mert az áfa is bekerül a költségek közé. Ez azért ne rontsa senkinek a kedvét, sokkal inkább annak örüljünk, hogy azt a szerintünk jogos termel i igényt, ami a vissza nem igényelhet áfa költségként való elszámolására irányult, sikerült a többi tagországgal is elfogadtatni, így a rendelet részévé vált. Ugyancsak Brüsszelben június 20-án született döntés arról, hogy az erd sítési támogatásokat megemelik. Korábban el ször 50 és 60, majd 60 és 70 százalék, most 70 és 80 százalék lehet a támogatás aránya az erd sítésnél. A 70 százalék az általában a mez gazdasági üzemekre értend , a 80 százalék pedig a kedvez tlen adottságú térségekre. Ez is lényeges dolog Magyarország számára, hiszen jelent s erd sítési terveink vannak. Évek óta folyik már azoknak a mez gazdasági területeknek erd vé alakítása, amelyek igazából nem kedvez ek mez gazdasági termelésre. Ez nagyon beruházás-igényes tevékenység. Kérdés: Igénybe vehet a támogatás energiaerd k telepítésére is? Vajda László: Igen, a rövid vágású sarjerd k kapnak támogatást 205,79 euro/ha közvetlen kifizetések jóváhagyásáról értékben a Bizottság „kiegészít Magyarországon a 2005. év vonatkozásában” cím határozata alapján. Ugyancsak fontos, hogy a Bizottság eredeti javaslatával ellentétben – és Magyarország ebben is nagyon aktív szerepet játszott – a fiatal gazdák támogatásánál továbbra is adható kamattámogatás az egyösszeg támogatás mellett. Ebben ugyan Magyarországnak már kisebb szerepe volt, de az egyösszeg , vissza nem térítend támogatás fels határa is emelkedik 2007 és 2013 között, 40 ezer euróról 55 ezerre. Emellett, ha a tagország úgy dönt, akkor továbbra is adhat kamattámogatást. Ez a lehet ség egy korábbi változatban még nem szerepelt. A keretrendelet hamarosan meg fog jelenni és ehhez kapcsolódnak végrehajtási rendeletek, hiszen egy-egy támogatási jogcím részletesebb eljárási szabályai ezekben fognak megjelenni. Még ez is ebben az évben várható. Nekünk, mint tagországnak az a feladatunk, hogy el ször elkészítsük az ún. nemzeti vidékfejlesztési stratégiát. Ennek is ebben az évben el kell készülni, el is fog készülni. Ennek f felel se a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Ezt követ en a nemzeti vidékfejlesztési stratégia alapján el kell készíteni – ez már valószín leg áthúzódik a jöv év els félévére – az egységes nemzeti vidékfejlesztési tervet. Ezügyben konzultálni kell majd a Bizottsággal, és jóvá kell hagyatni. Ez 2006 második felében várható. Az egész folyamatnak az a célja, hogy 2007. január 1-jével m ködhessen az új magyar vidékfejlesztési terv. Ha jól dolgozunk és már 2006 vége el tt megtörténik a terv jóváhagyatása is, akkor a pályázati felhívások akár már 2006 végén is megjelenhetnek. Azon fogunk dolgozni, hogy ezeket az id pontokat be tudjuk tartani és minél hamarabb elindítsuk az új vidékfejlesztési tervet. Ez azért is érdekünk, mert ahogy Önök is tudják, a jelenlegi, 2004-2006-os támogatási keretek nem túlságosan b vek az igényekhez képest. Néhány intézkedést már le is kellett állítania az FVM5
nek, például a gépberuházási vagy a vidéki infrastrukturális intézkedést. Nagyon kérdéses, hogy ezeket újra tudjuk-e indítani, hiszen a már eddig beadott pályázatok a rendelkezésre álló forrásokat le fogják kötni. Még azoknak, akik a vidékfejlesztést különösen a szívükön viselik, elmondom, hogy ennek az új egységes vidékfejlesztési alapnak a forrásai tulajdonképpen két oldalról fognak összetev dni. Egyrészt a jelenlegi garancia alapból - itt a Bizottság elképzelése az, hogy a 89 milliárd megléte esetén az innen származó összeg ne változzon. Tehát ne változzon a 2006-os összeg, maradjon stabil 2007 és 2013 között. Ezért kérek mindenkit, hogy szorítson nagyon, hogy a f költségvetés ne csökkenjen, mert ha csökken, akkor ennek részeként csökken a 89 milliárd is. Az EMVA másik része a mai strukturális alapokból fog átkerülni az egységes mez gazdasági-vidékfejlesztési alapba. A 2004-2006-os id szakban az AVOP részaránya 15,67%. Ez a részarány marad. Tehát azért is drukkolni kell, hogy a strukturális alapok is minél nagyobb mértékben növekedjenek 2007-2013 között. Mert ha n nek, akkor ennek részeként a vidékfejlesztési alapba befolyó 15,67% is nagyobb lesz. Ebb l a kett b l adódik majd össze, hogy mekkora is lesz az az összeg, ami Magyarország részére vidékfejlesztésre rendelkezésre fog állni 2007 és 2013 között. Kérdés: Egy technikai kérdés: a 89 milliárd az forintban értend ? Levezet : Nem, euroban. Ez a 89 milliárd még a Bizottság eredeti költségvetési javaslatában szerepl vidékfejlesztési alösszeg 7 évre számítva. Az eredeti azt a bizonyos 1,14%-os GNI-hozzájárulás alapján számított összeget jelenti. Az új vidékfejlesztési rendelet is tartalmazza ezt, mert a Bizottságnak a mai napig ez a hivatalos javaslata. Az 1,0%-os hozzájárulás annak a bizonyos hat tagországnak a javaslata. Kérdés: Magyarország 2006-ig körülbelül mekkora keretösszeget használhat fel? Vajda László: A Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben erre a három évre - 2004-2006 602 millió euro szerepel. Az AVOP-ban, a strukturális alapok keretében három évre 317 millió. Ez tehát kerekítve 920 millió euro a három évre. Ehhez tev dik hozzá a nemzeti társfinanszírozás, tehát kb 1,2 milliárd euróról van szó.
6
