PÁLYÁZAT a Keszthelyi Vajda

PÁLYÁZAT a Keszthelyi Vajda János Gimnázium intézményvezetői beosztására Készítette és benyújtja: Rónaky Attila Ferenc matematika, fizika, testnevelés szakos középiskolai tanár mentorpedagógus közoktatási vezető Az Emberi Erőforrások Miniszterének a „Közalkalmazottak jogállásáról szóló” 1992. évi XXXIII. törvény 20/A alapján 2017. február 28-án meghirdetett pályázatára

2017. március 28.

3. Vezetői program 4.1 Vezetői hitvallás A vezetői programom vezérfonala a folytonosság, a folyamatok finomhangolása és az együttműködés.

Oldal

Zala megye, és Keszthely város számára kiemelkedő jelentőségű, hogy a gimnáziuma, a közel 250 éves múlttal rendelkező, hagyományokban gazdag intézménye sikeresen működjön. Az iskola hosszú távú befektetetés. A rá fordított anyagi források akkor térülnek meg, ha az iskola eredményei, kulturális szerepe kedvezően alakulnak. A vonzó iskola jó választási lehetőséget biztosít a megye, a vonzáskörzet és a város tanulóinak, ezzel növelve a település lakosságmegtartó erejét. A város kinevelheti saját szakembereit. A jó gimnázium emeli a város presztízsét, kultúramegőrző és kultúrakisugárzó szerepe elvitathatatlan. A változó gazdasági és társadalmi körülmények között olyan emberek képzése a cél, akik korszerű szakmai tudással, jó problémamegoldó képességgel és kommunikációs készséggel rendelkeznek. A jelenleg érvényes pedagógiai programmal – melynek kidolgozásában én is részt vehettem – és a NAT-tal összhangban vallom, hogy a gimnáziumi képzés célja: nyitott, szilárd jellemű, jó problémamegoldó, sokoldalú, együttműködésre és a változások követésére alkalmas, tanulási motiváltságát, testi- és lelki egészségét egy életen át megtartani képes ember nevelése, aki ragaszkodik a nemes hagyományokhoz és elfogadja az örök emberi értékeket. Ennek az elvnek alapján kell meghatározni azt a vezetői programot, amelyet a tantestülettel és az iskola minden – az ifjúságról felelősséggel gondolkodó – dolgozójával közösen tudunk megvalósítani. A 21. században élő ember számára a siker elérése nagymértékben attól függ, hogy mennyire képes elsajátítani azokat a készségeket, amelyekkel képes megbirkózni az új és komplex kihívásokkal. Az egyes területeken megszerzett tudásunk minden második, harmadik évben megduplázódik, így aki nem tud lépést tartani e változásokkal, nem fogja tudni fenntartani kialakult helyét a korábban elsajátított tudással. A tanulás élethossziglani tevékenységünkké kell, hogy váljék. A gyors fejlődés miatt az oktatásban a „mit kell tanulni” kérdése helyett egyre fontosabbá válik a „hogyan kell tanulni” kérdése. A gyors változások korában azok jutnak előnyösebb helyzetbe, akik tudják, hogy hogyan kell logikusan gondolkodni és eredményesen tanulni. Az iskola kis lépésekben fokozatosan változott a 19. századtól a 21. századig, ám az elmúlt évtizedekben hirtelen ránk zúdult a világ, a globalizáció, az információs technológia, a környezeti ártalmak, a munkaerő-piaci kihívások. A válasz minderre: kompetenciafejlesztés, projekt, integráció, differenciálás, kooperatív tanulás, interaktivitás. A korszerű szemlélet modern tanítási-tanulási stratégiákat követel, amihez a kulcs a tanulási motiváció megteremtése. Nem csak az érettségi vizsgákra kell felkészítenünk a diákjainkat, hanem az egész életre. Az élethosszig tartó tanulás mára már elengedhetetlen. Ki kell alakítani a tanulókban az állandó, folyamatos tanulás igényét és képességét, mert így ismereteik továbbfejleszthetőek, és sokrétűen felhasználhatóak lesznek. Az alkalmazkodás, a mobilitás, az önálló gondolatok, ötletek, a saját érdekek képviselete nélkül ma már nem tudnánk érvényesülni a világban. Ezeknek a tulajdonságoknak az elsajátításában is részt kell vállalnia egy korszerű iskolának.

25

4.1.1 Jövőkép

Természetesen a tantárgyi tudás sem elhanyagolható, hiszen a felsőoktatási intézményekbe való bejutás alapfeltétele a következetes, célzott tanulás. Előtérbe kell állítani minden olyan oktatási formát, amely általános érvényű és többféle helyzetben alkalmazható gondolkodási technikákat tanít meg. A világ körülöttünk, benne maguk a gyerekek, valamint a közoktatás szabályozása folyamatosan változik, az utóbbi időben pedig különösen nagy átalakulások zajlottak le. A leendő iskolavezetés feladata lesz a gyorsan változó igények kielégítése, korszerű ismeretek közvetítése, a tanulók logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra nevelése – az eddigi minőség folyamatos megőrzése és fejlesztése mellett. Az iskola iránti bizalom fontos összetevői, melyek megvalósítását alapvető feladatomnak tartom:  eredményesség: az eredményes szakmai munka folytonosságának megőrzésével  kiszámíthatóság: a munka kiszámíthatóságának biztosításával kifelé, a munkafeltételek kiszámíthatóságának megteremtésével befelé  hagyomány: az értékes hagyományaink megőrzésével, újak teremtésével  rugalmasság: partnereink felé mutatott nyitottság, megfontolt változtatások, adaptivitás révén  sokszínűség: a nevelőtestületben, a tanulóink között és a képzési kínálatunkban eddig kialakult változatosság megőrzésével.

Oldal

A legelső feladatok közé kell tartoznia az iskolai dokumentumok áttekintésének és szükség esetén javításának, abból a szempontból, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozásoknak megfelelnek-e. Az iskola szervezeti felépítésén, a belső vezetői munkamegosztáson, az intézmény munkarendjén, a testületi jogkörök gyakorlásának technikáin, az iskola képviseletének rendjén lényegét tekintve nem kívánok változtatni, de az SZMSZ-t felülvizsgálni és aktualizálni szükséges. A meglévő, a 3.3 pontban bemutatott szervezeti struktúrát természetesen néhány elemében finomítani szeretném. Rugalmasabb, a megoldandó feladatokra szabottabb irányítást képzelek el. Az egyes feladatok delegálását a terhelés egyenletes elosztásának és a hatékonyságnak kell motiválnia. A demokratikus vezetés híve vagyok: az igazgató tagja a nevelőtestületnek, de ugyanakkor első az egyenlők között. Mindenki tudja, hogy egy iskolában nincs kollektív vezetés: az iskola élén egyszemélyi felelősséggel áll az igazgató, aki maga hozza döntéseit, a felelősséget is viseli a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Sok függ a vezető kooperációs készségétől. Szeretném elkerülni az általam vezetett intézményben a keresztintézkedéseket, ezért az iskolánkban már jó bevált strukturális felépítés híve vagyok, aminek az alapja a szakszerűség. Szerintem az iskolavezetőség (igazgató, igazgatóhelyettesek) mint tanácsadó testület kell, hogy funkcionáljon. Heti rendszerességgel szeretnék vezetőtestületi megbeszéléseket tartani, amivel előkészítjük az intézményben folyó oktató és nevelő munka segítésére irányuló szervezési, rendezési feladatokat. Az egységes szellemű irányítás és a pontos információáramlás, a rendszeres kommunikáció és személyesség erősítése érdekében szükségesnek tartom kéthetente, de havonta legalább egyszer a tantestületi megbeszéléseket és a nem pedagógusi munkakörben foglalkozottakkal való rendszeres találkozást is.

26

4.1.2 Vezetői profil

Az iskola részletes rövid-, közép- és hosszabb távú fejlesztéseinek pontos megfogalmazása a vezetői megbízatásom megkezdése után közös munkában valósulna meg. A munka első lépéseként adatgyűjtést, partneri igény- és attitűdfelmérést tervezek, majd ezek rendszerezése és elemzése után kerülne sor a fejlesztési irányok és ezen belül a konkrét lépések meghatározására. A vezetői munkát szolgálatnak tekintem, ezért minden esetben a gimnázium érdekeit kívánom szem előtt tartani. Munkám során legfontosabbnak az alábbiakat tartom, melyek sikeres megvalósítására fogok törekedni:  vezetői jelenlét, felelős hozzáállás  korrekt magatartás és kommunikáció  a kiemelt partnereinkkel (fenntartó, város, megye, szülők, egyesületek) kiegyensúlyozott együttműködés, folyamatos párbeszéd  aktív kapcsolat más oktató-nevelő intézmények, általános és középiskolák vezetőivel  aktív kapcsolat a volt diákjainkkal és a nyugdíjasainkkal  a gimnázium hatékony menedzselése, reklámozása

4.2 A pedagógiai program továbbfejlesztése

Oldal

Minden változtatást csak alapos átgondolás után szabad bevezetni, mert a változás nem cél, hanem eszköz. Ahhoz, hogy tudjuk mitől lesz vonzó, népszerű egy iskola, tényszerű, alapos felmérésre van szükség. Vezetőként szorgalmazni fogom a partneri igények, az iskolaválasztási motívumok feltérképezését. Az intézményi önértékelés rendszer is hasznos adatokkal segítheti a munkát, ezért felelősen és gyakorlatiasan kell elvégeznünk. A vezetői pályázat megírása során nem kis nehézséget okozott az intézményben folyó munka eredményességének alátámasztásához szükséges adatok beszerzése. A továbbfejlődési utak előkészítése és az iskola menedzselése szempontjából fontosnak tartom, hogy ne csupán elérni tudjuk az eredményeket, hanem korszerűen dokumentálni, rendszerezni is. A jól megalkotott digitális tárolás elősegíti az adatok feldolgozását, elemzését. Az érettségi- és a versenyeredmények mellett a pontos továbbtanulási statisztikák, nyelvvizsgák nyilvántartásának egységes rendbe szervezését szeretném megvalósítani. Korszerű továbbtanulási statisztika megvalósítását például egy, az elballagott diákok visszajelzései alapján működő kísérőprogrammal lehetne elérni, melynek adatai alapján képesek lennénk visszacsatolni a tanítási folyamatokra. Az első hatosztályos képzési formában tanuló osztály jövőre végzős lesz, ez aktuálissá és szükségessé teszi a szerkezet értékelését és ennek függvényében esetleges korrekcióját. Vezetőként feladatomnak tartom ennek koordinálást az elkövetkező két tanév során. Továbbá meg kell vizsgálni a több osztálytípus feltölthetőségét, belső szerkezetét és képzési struktúráját is, ezzel összefüggésben a belső átjárhatóságot, a csoportszervezés elveit is át kell gondolni, az adottságokhoz és az igényekhez igazítani. Gimnazistáink, különösen a felsőbb évesek tanórai terhelése nagyon magas, órarendjük nem egyenletes, sokszor késő délutánig iskolai foglalkozásokon, iskolán kívüli tehetséggondozásban vesznek rész, melyre az iskolából közvetlenül mennek (tánc, zeneiskola, egyesületi sport stb.). Gondoskodni kell arról, hogy a

27

4.2.1 Az iskolai profil megerősítése

rendkívül sokirányú elfoglaltságaik közepette is kulturált körülmények között meg tudjanak ebédelni. Időmérleg készítése, az igények és adottságok felmérése után megoldási javaslatokat szeretnék találni, melyeknek kialakításába a szülőket is be kell vonni. Szerencsés lenne, ha létrehoznánk egy folyamatosan bővíthető saját adatbázist, ez a rendszer átláthatóvá tenné számunkra a végzős diákjaink iskolaválasztási szokásait, annak eredményességét és pályájuk nyomon követését, Ennek segítségével jobban fel tudnánk készülni a jövő nemzedék igényeire. Pontos információk birtokában segítséget tudnánk kérni volt diákjainktól a végzősök számára, például különböző felsőfokú intézmények bemutatásában a személyes tapasztalataik alapján, első kézből.

4.2.2 Hagyományok, megőrzendő értékek „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán) A gimnázium saját arculatát a benne folyó oktató- és nevelőmunka működése, eredményessége mellett a hagyományainak rendszere adja. A Keszthelyi Vajda János Gimnáziumban a nemzeti, az iskolánk több évszázados múltjához kapcsolódó és a fiatalos vajdás hagyományoknak egy kiegyensúlyozott rendszere alakult ki. A versenyeink, rendezvényeink, ünnepeink, szokásaink felsorolásától itt most eltekintek, mert több más fejezetben szó esik ezekről. Ez a színesség és ez az egyensúly megőrzendő értéke a gimnáziumnak. A személyiség kiteljesedését, életre szóló élmények megszerzésének lehetőségét teremtik meg ezek a tevékenységek, fontos összetevői a – felettébb kívánatos – „vajdás öntudatnak”.

4.2.4 A felzárkóztatás, egyéni bánásmód „ A siker holisztikus szemléletet követel. Intuitív, empatikus és motivált emberek egymásra utaltságában bontakozik ki.” (Bacsó Ágnes)

Oldal

Az iskola erőssége a korszerű természettudományos laboratórium, melynek első fenntartási éve a 2015-2016-os tanév volt, amelynek folyamán a TÁMOP 3.1.3-as pályázatba bevont 11 általános iskola és egy további iskola látogatta meg. Az általános iskolások kísérleteket végezhettek a természettudományos tárgyakból (biológia, fizika, kémia). Míg az ezt megelőző tanévekben a gimnázium tanárai irányították a kísérleteket, addig a legutóbbi tanévben már az általános iskolák tanárai végezhették ezt a gimnázium tanárai által tartott felkészítések után. Az iskolák utazási költségeit és kísérleteikhez felhasznált agyagokat a KLIK finanszírozta, hiszen az intézményben erre plusz források nem állnak rendelkezésre. A fenntartóval és az általános iskolákkal folytatott szoros együttműködésben rejlő lehetőségeket a jövőben még aktívabban kell kihasználni. A labor lehet az általános iskolákkal tervezett sikeres partneri viszony kiépítésének egyik legfontosabb pillére, ezért kiemelt figyelmet érdemel, sikeres működtetése nyilvánvaló érdekünk.

28

4.2.3 Laboratórium

Vezetői programom célkitűzése összhangban van a Pedagógiai Programban megfogalmazott irányelvekkel. Bár iskolánk legfontosabb feladata a tehetséggondozás, a tehetséges tanulók között is előfordulhat tanulási nehézséggel, zavarral küzdő és hátrányos helyzetű diák, ezek száma az utóbbi időben növekedett. Iskolánkról elmondható, hogy inkluzív, komprehenzív szemléletű, és biztosítja az esélyegyenlőséget. Ez csak úgy valósulhat meg, ha konstruktív és folyamatos lesz az együttműködés, kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálat és az EGYMI szakembereivel. A szakmai együttműködést és egyeztetést azért is tartom fontosnak, mert a fejlesztésben kompetens szakemberek nemcsak a diákokat segítik céljaik elérésében, hanem a jó gyakorlatok, módszerek átadásával növelik a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságát is. Lehetőséget szeretnék biztosítani a kollégáknak olyan képzéseken való részvételre, amelyek elősegíthetik ezen a területen a fejlesztő pedagógusi munkájukat is. A felzárkóztatás fontos eleme a középiskolába lépő, nagyon eltérő tudásés kompetenciaszintű tanulók közül azok azonosítása, akik valamilyen területen segítségre szorulnak, és számukra a szükséges fejlesztés biztosítása. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók esetében az alapítvány adhat segítséget. A hátrányok csökkentését segítjük azzal is, hogy az iskola biztosítja az intézményen belül a számítógépek, az internet használatát, továbbá rendelkezésre áll a könyvtár is az ismeretek elsajátításához. Az osztályfőnökök állandó kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Fontosnak tartom az eredményesség érdekében, hogy olyan pedagógus végezze az ifjúságvédelmi feladatokat, aki ez irányban elkötelezett, érzékeny, aki szoros kapcsolatban állna a Családsegítő és Gyermekvédelem szakembereivel. Vezetői fejlesztési terveim között szerepel a beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő (BTM) és a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal foglalkozó fejlesztőpedagógussal, iskolapszichológussal és az utazó gyógypedagógussal folytatott tervszerű szakmai kommunikáció, mely az eredményes több szempontú fejlesztésnek elengedhetetlen feltétele. Kiemelt prioritást kap az ide kapcsolódó törvények pontos ismerete és betartása, mely garantálja az egyéni bánásmód megvalósulását a pedagógiai folyamat minden területén. 4.2.5 A tehetséggondozás

Oldal

Mint az előző részben említettem, a diákjaink között arányaiban kevés, de egyre gyarapodó számban tanulnak sajátos nevelési igényű vagy/és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekek. A kiemelt figyelmet igénylő tanulók közül jellemzően a tehetséges gyermekek vannak az átlagnál nagyobb számban jelen. Munkánk során rendszeresen találkozunk olyan tanulókkal, akik egy adott területen kiemelkedően tehetségesek, ám egyúttal magatartási beilleszkedési zavarral küzdenek. Az ilyen gyerekek esetében elengedhetetlen a pontos tehetség- és személyiséganalízis, szakszerű egyéni fejlesztési tervek kidolgozása és alkalmazása. A szakszerű tehetséggondozás alapfeltétele, hogy átgondoljuk, szükség esetén újraértelmezzük, megtaláljuk a tehetség korszerű fogalmát, erre alapozva lehet elkészíteni a hatékony és összehangolt tehetségfejlesztési programot. Az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladatának tartom, hogy nevelőtestület közös munkával ezt a programot létrehozza. Első lépésben egy helyzetfelmérést

29

„Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra” (Öveges József)

kell végezni, az eredmények, az erősségek és a hibák, hiányosságok feltárására, a partnerek igényeinek megismerésére. Majd második lépésben a vajdás tehetséggondozó program kialakításának elveit, alappilléreit, módszereit, lépéseit szükséges meghatároznunk. A tehetségfejlesztés az egyik, esetünkben talán a legfontosabb összetevője annak, hogy a gimnázium igazán vonzó legyen. 4.2.6 A közösség szerepe Pedagógusi hitvallásomban már kifejtettem, hogy a közösségnek kiemelt szerepet tulajdonítok a nevelésben. A közösség eddig kialakult és sikeresen működő hagyományait meg kívánom őrizni, és keresni a fogom a közösség fejlődését, fejlesztését szolgáló további lehetőségeket is. A közösségépítési ötletek megvalósítását támogatni fogom. A közösségfejlesztés három iránya: a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülőközösség, melyek uniója az iskola közössége. A közösség határozott értékrendje elősegíti a nemzeti és a vajdás öntudat kialakulását. Fontosnak tartom, hogy arra a közösségre, melynek tagjai, büszkék tudjanak lenni a diákjaink, és ezért cselekedni tudjanak, legyenek készek akár áldozatot is hozni. A pedagógia programban vázolt programok, rendezvények, ünnepek megőrzéséhez meg kell teremteni a lehetőségeket, ezek szervezésében felkarolni és bölcsen irányítani a tanulói aktivitást, kezdeményezést. Az oktató munka elsődlegességét nem megkérdőjelezve támogatni kívánok minden olyan kezdeményezést, ami a gyerek számára élhetőbbé, vonzóbbá teszi az iskolát, és nem ütközik a szabályainkba. Nyitott szeretnék lenni a nevelőtársak, a tanulók és a szülők véleményére, javaslataira. Remélem, a pedagógusként a kapcsolattartásban kialakított közvetlenséget, őszinteséget meg tudom tartani vezetőként is. Támogatásra méltónak tartok olyan programokat, melyek elősegítik a vajdás arculat erősödését, az iskola népszerűségének növekedését. 4.3 A pedagógiai program végrehajtása

Oldal

A heti rendszerességgel tartott operatív vezetői értekezleteket jó gyakorlatnak gondolom, szeretném megtartani. Az értekezleteken a három vezető megbeszéli a heti feladatokat, értékelik az előző héten elvégzett munkát. Szükség esetén a megbeszélés résztvevőinek száma bővíthető a megoldandó feladatok függvényében. Szükségesnek tartom létrehozni és a gyakorlatban működtetni egy kibővített vezetőséget is. Ennek összetételéről is a nevelőtestület véleményének meghallgatása után kívánok dönteni. Mint már máshol is utaltam erre, a pályázatomban a nevelési értekezleteknek a beütemezése és sűrítése fontos eszköze fejlesztési céljaink, sikeres működésünk megvalósításának. Nem tartanám azonban szerencsésnek, ha ezek kötelező körök lefutásából álló, unalmas, fojtott hangulatú, frontális alkalmak lennének, mert az érdektelen és haszontalan időpocsékolás volna. Ehelyett az aktuális feladatok, problémák műhelymunkaszerű megvitatásává, vagy egy-egy közösen kiválasztott témakör köré csoportosuló, belső és szükség esetén külső előadókkal, témavezetőkkel megvalósuló szakmai programokká kellene válniuk.

30

4.3.1 A vezetés módszerei

4.3.2 A minőségi pedagógiai munka feltételeinek biztosítása A pedagógus pályán végzett munkához nagyon csekély a külső motiváció, sokszor csak az hat, ami belülről hajtja a pedagógust: a hivatástudat. A hivatástudat hegyeket mozgathat meg, de nem szabad vele visszaélni. Arra törekszem az anyagi lehetőségek keretein belül, hogy a munkavégzés feltételei minél jobbak legyenek. Az iskola épülete 135 éves. A tantermek száma elegendő, de nehéz optimális órarendet készíteni, mert nem azonos a termek felszereltsége, mérete, és több épületben helyezkednek el. A helyiségek általánosan jó állapotban vannak. A tanárok és a tanulók közösen eddig is sokat tettek annak érdekében, hogy esztétikusak, otthonosak legyenek, ezeket az erőfeszítéseket támogatni fogom. A termek egy részében nem megoldott a sötétítés, ami a korszerű digitális technika alkalmazást hátráltatja, ezért meg kell oldani. A nyílászárók cseréje részben már megtörtént. Energiahatékonysági (és esztétikai) szempontok miatt fontosnak tartom, hogy a csere teljes egészében megtörténjen, ehhez a fenntartó támogatására lesz szükségünk. Ezenkívül a külső és a belső homlokzaton több kisebb javításra is szükség van. Az iskolának nincs olyan helyisége, amelyben azokat a programokat meg lehetne valósítani, amiken az egész tanulóközösség részt tud venni. Jó időben az iskolaudvar lehet alkalmas ilyesmire, más esetben külső helyszínekben kell gondolkodnunk (Balaton Színház, Csokonai ÁMK csarnoka, az egyetem terei). A hosszabb távú, nagyobb fejlesztési elképzelések között számon tartva, ötleteket gyűjtve a megoldásra és a források felkutatásával nem tartom elérhetetlen célnak a terv távlati megvalósítását. A modern oktatási eszközök beszerzése, alkalmazása a napi gyakorlatban évek óta zajló folyamat, melyet folytatni kell. Az egyes szakterületek infrastruktúrájának fejlesztési igényeit és terveit az egyes munkaközösségekről szerkesztett alpontokban tárgyalom. Az iskolában folyó szakmai munka anyagi és tárgyi eszközeinek, a megfelelő színvonalú infrastruktúrának a biztosítása a fenntartón keresztül valósul meg. A meglévő forrásokat az intézményen belül hatékonyan kell felhasználni. A munkaközösségek által rövidebb és hosszabb távra is elkészített, az igényeket rangsorba rendezetten tartalmazó lista segíthet abban, hogy a sokszor szűkös határidővel érkező igényfelmérésekkor a lehető legindokoltabban igényelhessünk felhasználható forrásokat.

Oldal

Az iskola akkor működhet sikeresen, ha minden csavar a megfelelő helyre kerül, és minden fogaskerék olajozottan működik. Az olajozott működést az átgondolt tervezés, a gondos szervezés és a pontos ellenőrzés tudja garantálni. Az ellenőrzés nem népszerű tevékenységének szervezése a vezető feladata kell legyen, melynek két legfontosabb területe a pedagógia-szakmai munka és a működés folyamatainak ellenőrzése. A belső szakmai ellenőrzések rendjét és módszereit a jogszabályok által megszabott önértékelési és tanfelügyeleti rendszer által meghatározott keretek között, a saját igényeinkhez és adottságainkhoz igazodva át kell dolgoznunk. A munka során arra kell törekedni, hogy hatékony, hasznos, a pedagógusok számára a lehető legkevesebb többletterhet jelentő, a pozitív megerősítésre építő, fejlesztő hatású ellenőrzési rendszer jöjjön létre.

31

4.3.3 Ellenőrzés

Kiemelt feladatomnak tartom a tanóra védelmét. A tanórán kívüli feladatok, rendezvények szervezése során a tanóra csak nagyon indokolt esetben sérülhet, így biztosítható csak, hogy ne sérüljön a gyermekek alapvető joga az oktatáshoz. Az intézményi működés belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladata: 10 - vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; - vizsgálni és értékelni az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének hatékonyságát és eredményességét; - vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; - a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az intézményvezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; - ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; - nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. Az egész vezetői munka, s ezen belül különösképpen a hatékony ellenőrzés elengedhetetlen feltétele a jelenlét, a vezető személyes részvétele az eszmecserékben, a munkafolyamatokban. Fontos, hogy ismerje a kollégák mindennapi problémáit, rendelkezésre álljon a megoldások során. A jelenlét biztosítja a személyes tapasztalatok megszerzését a vezetőnek, és minden alkalmazott számára azt, hogy érezheti: az iskolának, az abban folyó munkának van „gazdája”. 4.4 Szervezetfejlesztés

10 11

A Keszthelyi vajda János Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 10. oldal A Keszthelyi vajda János Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzata 10. oldal

Oldal

Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. 11 A tanárok testülete az iskola legmeghatározóbb közössége, a benne folyó oktató-nevelő munka színvonalának garanciája. A döntéselőkészítésben, a fejlesztési irányok meghatározásában a fentebb vázolt demokratikus vezetés jegyében mindenkinek joga a véleménynyilvánítás és a javaslattevés, erre megfelelő lehetőséget és fórumot kívánok biztosítani. A jelenlegi nevelőtestület többsége sok éve az iskola dolgozója, számos tagja maga is itt tanult, ez pedig érték, a közösség sikeres működésének elősegítője. Fontosnak tartom, hogy a Vajda iránt elkötelezett, együttműködő nevelőtestülete legyen az iskolának. Természetesen a pedagógus munkakörök a jogszabályban előírt pályáztatás útján tölthetők be, emellett azonban vezetőként az új

32

4.4.1 A nevelőtestület, testületépítés

pedagógusok kiválasztásánál előre lefektetett szempontok következetes alkalmazásával szeretnék eljárni:  végzettség  szakmai életút  a gimnázium célrendszerével azonosuló szemlélet, elkötelezettség  magas fokú együttműködési készség A jó közösség fontos pillére egymás elfogadása, a másik munkájának megismerése, elismerése, ez növeli az egymás iránti türelmet és bizalmat, segít az estleges konfliktusok higgadt kezelésében. Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenletes munkaterhelésre a munkakörök meghatározása, a rendszeres és a rendkívüli feladatok elosztása során. Ehhez át kell tekinteni és rendszerezni kell a tanítási és a tanórán kívüli feladatokkal járó tevékenységeket, terheket, és közösen kialakítani az elosztás átlátható és a kollégák számára is elfogadható rendjét. Hiszek benne, hogy pedagógusnak lenni az egzisztenciális problémák, a nagy munkaterhelés ellenére sem vesztes életpálya, hanem rengeteg örömöt és sikerélményt adhat. Tudom, hogy a kollégáim is hisznek ebben, és arra törekszem, hogy ezt a hitet bennük megerősítsem, megtartsam, ha szükséges, kialakítsam. A jól végzett munkát észre kell venni és el kell ismerni, olyan formában, ahogy arra az adott körülmények között lehetőség van. Vezetői munkám során arra törekszem, hogy olyan munkahelyi légkör alakuljon ki, amely vonzó a kiemelkedő munkát végző pedagógusok számára, alkotó pedagógusmunka és feszültségmentesség jellemzi.

12

Forrás: https://www.ketszintu.hu/publicstat.php

Oldal

4.4.2.1 Magyar nyelv és irodalom és művészeti munkaközösség A munkaközösség elsődleges feladata az oktatás, nevelés magas szakmai színvonalának biztosítása. A mellékletben csatolt az utóbbi évek érettségi eredményeit rendszerező táblázat alapján megállapítható, hogy a középszintű érettségi vizsgákon rendszeresen jelentősen – mintegy 10%-kal – az országos gimnáziumi átlag felett teljesítettek tanulóink. Az emelt szintű érettségi vizsgákon egy tanév kivételével ugyancsak magasan (átlagban kb. 15%-kal) az országos gimnáziumi átlag felett teljesítettek diákjaink. Ugyanakkor mind az iskolai, mind a megyei, mind az országos adatokat ismerve látható, hogy a többi alaptárgyból tett emelt szintű érettségik száma nagy mértékben meghaladja a magyar nyelv és irodalom érettségik számát, amely évekre visszamenően a többi tárgy vizsgaszámának töredékét képezi. 12 Az okok közül kiemelendő, hogy a magyar emelt írásbeli vizsga követelményrendszere aránytalanul haladja meg a középszintét, az esszéfeladatok objektív értékelése megoldatlan, a szóbeli tételsorok nehézségi foka néhol bölcsészkari szintű. A magyar emelt érettségivel járó jelentős többletmunkát így csak kevés diák vállalja. Az eredmények mögött meghúzódó magas színvonalú szakmai munka megőrzendő érték, az ehhez szükséges külső feltételek biztosítása a vezetői feladata. A tanórai tevékenységek mellett a tanórán kívüli programok szervezését és a tehetséggondozás feladatait is hasonlóan magas szinten végzik a munkaközösség tagjai. Tanórán kívüli tevékenységek:

33

4.4.2 A munkaközösségek

Oldal

Tehetséggondozás: A tehetséggondozás egyik legfontosabb eszköze a tanulmányi és művészeti versenyeken való részvétel. A munkaközösség az alábbi tanulmányi versenyekre és művészeti vetélkedőkre készíti fel diákjainkat: - vers- és prózamondó versenyek (helyi, regionális és országos szinten) - OKTV - Arany János irodalmi verseny - Implom József helyesírási verseny - Simonyi Zsigmond helyesírási verseny - Bolyai anyanyelvi csapatverseny - Eötvös szónokverseny - Lotz János szövegértési és helyesírási verseny - Kazinczy-verseny - Helikoni ünnepségek (vers- és prózamondás, irodalmi alkotások, színjátszás kategória, képzőművészet) - Magyar diákírók, diákköltők országos találkozója

34

 Iskolánk pedagógiai programjának megvalósításában a munkaközösség meghatározó szerepet játszik a különféle típusú – helyi, regionális és nemzeti – hagyományok őrzése, továbbadása és megújítása terén. Intézményünk magyartanárai és diákjai folyamatosan szerepet vállalnak az iskolai ünnepségek, a városi és regionális rendezvények, a nemzeti ünnepek megszervezésében, valamint a határon túli magyarokkal való kapcsolattartásban.  A színházlátogatások ugyancsak fontos nevelési célokat szolgálnak. Tanulóink iskolai szervezésben, nagy számban vesznek részt a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház bérletes előadásain, valamint rendszeresen szervezünk számukra további színházlátogatásokat is, Kaposvártól Budapestig.  A város kulturális életében való részvételt szolgálja a Fejér György Városi Könyvtárral és a Balaton Színházzal fenntartott kapcsolat: könyvtárbemutató órák, író-olvasó találkozók, színházlátogatások és filmvetítések szervezésének formájában.  A tehetséggondozás, a város kulturális életében való részvétel és a hagyományőrzés nevelési céljait egyaránt szolgálja a vers- és prózamondókat különböző ünnepi és versenyalkalmakra felkészítő Líra-kör. Tagjai rendszeresen fellépnek az iskolai ünnepségeken, az öregdiák-találkozókon, a városi ünnepségeken és kiállításmegnyitókon, eredményesen szerepelnek városi, regionális és országos versmondóversenyeken.  A hosszú évek óta aktív és sikeres diákszínjátszókör rendszeresen fellép a Helikoni ünnepségeken, a Színházi világnap keszthelyi rendezvényén és különféle ünnepnapi rendezvényeken.  A www.vajdamagyar.org a munkaközösség honlapjaként szolgálja a tanulókkal való kapcsolattartást, óravázlatok, elméleti és multimédiás segédanyagok, feladatsorok, a tantárggyal kapcsolatos információk megosztását. A weboldal diákírások (szépirodalmi kísérletek és nívós dolgozatok) publikálására, irodalmi pályázatok közzétételére is szolgál, látogatottsága a legutóbbi öt tanévben összesítve elérte 23.000-t.  A munkaközösség célja, hogy a kortárs magyar irodalmat írók és költők rendszeres meghívása, rendhagyó irodalomórák, író-olvasó találkozók szervezése révén közel hozza diákjainkhoz.

Oldal

4.4.2.2 Matematika, informatika munkaközösség A matematika és az informatika területén oktató kollégák egy munkaközösségen belül dolgoznak, ez a szerkezet megfelel az intézményi profil megerősítésének. A tanórai és a szakköri kínálat bőséges, versenyszervezés és felkészítés terén nagyon aktív szerepet vállal a munkaközösség, ez fenntartandó, igény szerint fejlesztendő. A tanórai oktatás: Matematikaoktatás 21 csoportban zajlik:  nappali gimnáziumi alapképzés (4 osztályos) 9 csoport  nappali gimnáziumi alapképzés (6 osztályos) 5 csoport  nappali emelt szintű érettségire képzés 3 csoport  nappali speciális matematika képzés 4 csoport

35

A munkaközösségben felmerült problémák, javaslatok, további elképzelések, melyek megoldásában, megvalósításában vezetőként feladatom konszenzusos megoldást találni:  A délelőtti fakultációs órák megszervezése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, szétzilálta a tanulók napi időbeosztását és órarendjét. Javasoljuk, hogy a fakultációk ismét az alapórákat követő tanórákban, a tanítási nap végén kapjanak helyet.  Kívánatos, hogy a hat évfolyamos osztály 11-12. évfolyamán (a pedagógiai programmal egybehangzóan) következetesen valósuljon meg a csoportbontás magyar nyelv és irodalomból.  Problémát okoz a tehetséggondozó szakkörök működtetése, a gyerekek és a tanárok szabadideje nehezen összehangolható. Az énekkar, a színjátszó szakkör a műszaki rajz szakkör, a vers- és prózamondó kör sikeres működtetése az iskola érdeke.  A nyolc éve megrendezésre kerülő Vajda János rajzverseny hagyományainak folytatása a bevált szerkezetben szintén kívánatos. Ezzel összefüggésben megfontolandó a hat alkalommal megrendezett, majd a város és a városkörnyék általános iskoláinak távolmaradása miatt jelenleg szünetelő iskolai szervezésű rendezvény, a Vajda János vers- és prózamondó verseny újraindítása.  Szükség van a gimnázium vonzáskörzetében működő általános iskolákkal való, az eddiginél kezdeményezőbb, szervezettebb kapcsolatfenntartásra és együttműködésre.  Fontos vállalása az iskolának a keszthelyi kulturális életben való aktív részvétel, mely mindkét fél számára előnyös, folytatandó hagyomány. Ennek zökkenőmentessé tétele érdekében a városi rendezvényeken való részvételünk iránti igényeket szükségesnek látjuk a tanév elején minél pontosabban körülhatárolni, egyeztetve az iskolavezetéssel és a városvezetéssel.  A felsőoktatásban eltöltött évek és életük, pályájuk során diákjaink számára már nem elegendő a kézírás és a helyesírás minél magasabb szintű elsajátítása: a gépírás megtanulása segítségükre lehet az alapvetően digitális csatornákon zajló kommunikációjuk, munkájuk közben. A gépírás tanításának, tanulásának lehetőségeit épp ezért fontolóra kell venni.  A vizuális kultúra területén a tehetséges alkotók, művészeti vagy műszaki pályára készülők speciális szakirányú felvételi és alkalmassági vizsgákra, valamint az érettségire való felkészítése fakultációs és szakköri keretekben valósul meg, ezt az igényeknek megfelelően továbbra is szükséges fenntartani, lehetőség szerint műhelymunkákhoz alkalmas termet kialakítani.

Oldal

Szakkörök Általános iskolások számára matematikából  8. osztályos felvételire felkészítő szakkör  6. osztályos felvételire felkészítő szakkör Gimnáziumi tanulóink számára matematikából  tehetséggondozás (12 csoport)  korrepetálás (3 csoport)  érettségi felkészítés (2 csoport)  egyetemi anyagokra való előkészítés (1 csoport) Gimnáziumi tanulóink számára informatikából  7-8. osztályosok számára (1 csoport)  9-10. osztályosok számára (1 csoport)  Versenyek szervezése:  Newton kupa (beiskolázás segítése, kapcsolattartás a környező általános iskolákkal)  Kunc Afolf verseny (évfolyamtól független, matematika-fizikainformatika komplex verseny)  Szent Imre verseny (a hatosztályos osztály létszámának a kiegészítése) Szeptember első hetében egységes, általunk összeállított példasorral felmérjük a 9. osztályosok matematikatudását. Az elért eredményeket figyelembe véve a csoport színvonalának megfelelően kezdjük el a munkát, figyelembe véve a csoportok hiányosságait. A matematika-informatika munkaközösség tagjai az iskolán kívüli egyéb tevékenységek terén is számos feladatot vállalnak, melyek hozzájárulnak az iskola eredményes oktató-nevelő munkájához, hírnevének öregbítéséhez:  mestertanár Fonyó Lajos, Fonyóné Németh Ildikó, Schuch Angéla, dr. Berkéné Várbíró Beáta  mentortanár: dr. Berkéné Várbíró Beáta, Rónaky Attila  Erdős Tehetséggondozó Iskola tanára: Fonyó Lajos  Arany János matematikaverseny - versenybizottsági tag Fonyó Lajos  Neumann János Számítógép-tudományi társulat tagja dr. Berkéné Várbíró Beáta  NJSZT MMO szakmai tanácsadó testület tagja: dr. Berkéné Várbíró Beáta  Tanárképzők szövetség mentorszakosztály tagja: dr. Berkéné Várbíró Beáta  Természettudományi labor szervezése: Schuch Angéla  Iskolai diák közösségi szolgálat irányítója: Schuch Angéla  Érettségi elnök/emelt érettségiztető tanár: Rónaky Attila  Véradás szervezése: Zámbó Zoltán  Zöld munkacsoport tagja: Zámbó Zoltán  Rátz László Vándorgyűlés előadó/résztvevő: Fonyó Lajos, Fonyóné Németh Ildikó  Multimédia az oktatásban konferencia előadó/résztvevő: dr. Berkéné Várbíró Beáta

36

Informatikaoktatás 20 csoportban  alapképzés (18 csoport, 2017/2018-tól 16 csoport)  fakultációs képzés (2 csoport)  informatika tagozatos képzés (2017/2018-tól 1 csoport)

 Vajda János Gimnázium Öregdiák Egyesületének támogatása (tagság, részvétel)  osztályfőnöki munka Fonyó Lajos, Zámbó Zoltán, Rónaky Attila Vezetőként feladatomnak tekintem, hogy ezeknek a fontos tevékenységeknek az eredményes folytatásában segítsem az érintett kollégákat, a munkájuk ismertségét és elismerését elősegítsem. Ebben a munkaközösségben, az utóbbi időben, az alábbi aktuális problémák, megoldandó feladatok merültek fel:  Az osztályfőnök és a szaktanár jelzése szerint a 9.-es és 10.-es matematika tagozatosok gyengébb teljesítményt nyújtanak, mint azt korábban szokták. Ezzel párhuzamosan az A osztályok színvonala magasabb, mint a nem hatosztályos A/B osztályok esetében volt. Valószínűleg több olyan tanuló is van, aki korábban a tagozatos osztályba járt, de most a hatosztályos osztályba bekerülve nem váltott osztályt, és a helyükre gyengébb teljesítményű, kevésbé motivált tanulók kerültek be.  A 11. évfolyamon a biológia tagozatos fél osztály és a nyelvi tagozatos osztály tagjai közül általában 6-8 fő választja a matematika tagozatot, ami egy külön csoporthoz kevés. Ugyanakkor a hat évfolyamos osztály tanulói közül olyan sokan választják, hogy a két csoport létszáma nagyságrendileg eltérő (a mostani 11-es évfolyamon 8, illetve 18 fő), így a számukra tartott fakultáció a tanárok számára eltérő terhelést jelent  A C osztályok csoportbontási kérelemmel fordultak az iskola vezetéshez, de erre az idei tanévben nem volt lehetőség. A tanulók kérését a munkaközösség is támogatja, hiszen a matematikát kevésbé szerető és értő tanulóknak személyre szabottabb magyarázatokra és több egyéni gyakorlásra lenne szükség, de ez 32-34 fő esetén nem biztosítható úgy, mint 16-18 fő esetén.  A 7. és 8. osztályban 28-30 fő vesz részt a matematikaórán, a tanulók középiskolai rendszerbe való átállását és a színvonalasabb munkát nagyban segítené a csoportbontás. Feladatok, tervek, melyek elősegíthetik a jövőkép sikeres megvalósulását:

Oldal

informatika tagozat szakmai-tanári, technikai megerősítése: informatikatanár továbbképzési lehetőségek a 28-as teremben új, nagy fényerejű 16:9 képarányú projektorral felszerelt, toll nélküli működést is lehetővé tevő interaktív tábla és új, jó minőségű fehér tábla.  új, zárható tanári asztal, tanulói székek és szekrény cseréje  tanári asztalra fix tanári számítógép, kábelezéssel  a 27-es terembe interaktív tábla, célszerűen azonos a fentivel  a termek/gépek áramellátását, fali konnektorokat átvizsgálni, az asztalokhoz (asztalonként) új elosztók felszerelése – minél előbb  új típusú Lego robotok kiegészítőkkel – a későbbi években  miniszámítógépek (pl. Arduino) – a későbbi években  „szabad” keret kisebb eszközökre, alkatrészekre, javításra.  A mentortevékenység kibővítése, együttműködési megállapodás például a pécsi egyetem tanárképző karával, akiktől erre már kapott felkérést az iskola.

37

 Az   

 A felvételi előkészítő szakkörök helyett tehetséggondozó szakköröket lehetne tartani az 5-6. és a 7-8. osztályosok részére, 45 perces helyett becsületes 90 perces foglalkozásokkal.  A mestertervek teljesítéséhez a támogatás biztosítása:  konferenciákon, szakmai találkozókon, műhelyfoglalkozásokon való részvételi díjak, utazási költségek biztosítása  órarend készítésénél az ezzel kapcsolatos kérések figyelembe vétele

Oldal

A történelem munkaközösség tagjainak többsége saját szervezésű versenyek lebonyolításában is aktívan részt vesz:  Laky Demeter hely- és iskolatörténeti verseny a 9. osztályosok számára  Történelem konferencia A munkaközösség tanórán kívüli programjai:  Tanulóink részt vettek a Rákóczi Szövetség Keszthelyi Szervezete által rendezett Rákóczi emlékünnepségen.  A Terror Háza Múzeum által szervezett rendhagyó történelemórán és tárlatvezetésen vett részt egy 12. évfolyamos tanulókból álló csoport.  Tanulmányi kirándulás a Terror Háza Múzeumba  Megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól: pódiumbeszélgetés keszthelyi kitelepítettekkel  A Balatoni Múzeumban teljes osztályok muzeológus-történész vezetésével kiállítás látogatáson vettek részt.  Kapcsolattartás a Rákóczi Szövetség Városi Szervezetével és rendezvényeiken való részvétel. (GULAG Emlékkonferencia)  Parlamenti különóra: az Országház, Országgyűlési Könyvtár és a Szent Korona megtekintése  Nemzeti Színház előadásainak látogatása

38

4.4.2.3 Történelem munkaközösség A munkaközösség tagjai alapvető feladatuknak a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákra történő eredményes felkészítést tartják. A tantárgy tanulmányi átlaga az utóbbi években folyamatosan javult, ennek okát az egyre nagyobb számban jelen lévő hat évfolyamos osztályok és az érettségi évében a kötelező tárgyból komolyabb tanulmányi munkát folytató végzős csoportok átlag feletti teljesítményében látják. A kiemelkedően tehetséges és érdeklődő tanulók számára a munkaközösség tagjai biztosítják a támogatást számos egyéni és csoportos tanulmányi versenyen való részvételhez:  Történelem OKTV  A Savaria országos történelem versenyen több mint 20 fő indult.  A 7-8. osztályosok Országos történelemversenye  Megyei történelemverseny  Ránki György Középiskolai Regionális Történelemverseny  Túl az első X-en (a Nemzeti Választási Iroda az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájával és a Civitas Egyesülettel közreműködve meghirdetett vetélkedő)  Az Eszterházy Károly Főiskola „Az 1956-os forradalom és szabadságharc” c. középiskolai tanulmányi versenyén  Soproni Szent Orsolya Gimnázium által minden évben más témában rendezett verseny

Oldal

4.4.2.4 Idegen nyelvi munkaközösség Mind a társadalom, mind az oktatási rendszer, mind a bennünket választó diákok részéről felmerülő igény a magas színvonalú és alkalmazható nyelvtudás, több nyelv ismerete és több, minél magasabb nyelvvizsga. Az iskola kötelessége, hogy színvonalas nyelvoktatást biztosítson. Az elmúlt tanévben 16 nyelvtanár 75 nyelvi csoportban oktatta a diákokat. Az idegen nyelvek oktatása során a nyelvtanárok igyekeznek tanítványaikat a mindennapi életben jól használható, gyakorlatias nyelvtudáshoz juttatni. Az órai munka, a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a szakkörök, illetve az egyéni fejlesztő foglalkozások eredményesek, amit a kitűnő eredménnyel záródó értékelések, kiváló vizsgaeredmények és a versenyeken való részvétel eredményei is igazolnak. A diákok részéről nagy igény van az élményszintű, játékos tanulásra. Az órákon folyamatosan beépítik a tanárok az új nyelvtanítási módszereket. A hagyományos óravezetés mellett a modern technikát is alkalmazzák, digitális tananyagokat használnak az IKT-s eszközök felhasználásával.

39

 Szűkebb lakóhelyünk történelmi értékeinek megismerést célzó kirándulások: Rezi, Zalaszántó stb.  „Határtalanul” pályázatokon való részvétel.  Pályázatok benyújtása a Rákóczi Szövetséghez történelmi emlékhelyek meglátogatására Az elmúlt tanév munkaközösségi beszámolója alapján a munkaközösségben felmerült és megoldásra váró problémák a következők, melyek megoldásában, megvalósításában vezetőként feladatom konszenzusos megoldást találni:  Több iskolán kívüli verseny szervezése átalakult, több terhet ró a felkészítő tanárokra a szervezés és a dokumentálás.  A 9-10. évfolyamon alapvető probléma az érettségi tantárgy heti két órában történő tanítása. Az óriási mennyiségű tananyag kellő mélységben történő elsajátítása ezzel az órakerettel komoly kihívás elé állítja a kollégákat.  Az órarend egyes osztályoknál eltérő lehetőséget biztosít, nem egyenletes az órák elosztása.  Az új tankönyvhöz készült tanmenetet nem lehet tartani. A jövő tanévet is lemaradással tudják megkezdeni. A szaktanárokat a helyzet, ami egyébként országosan is jellemző, aggodalommal tölti el: hogyan lehet az anyagot időben befejezni és eredményesen felkészülni az érettségire? Különösen úgy, hogy a történelem érettségit illetően 2017-től több változás is életbe lép.  Az új 12. évfolyamos tankönyv még nem készült el, azt a tanárok és a diákok is várhatóan csak 2017 szeptemberében ismerheti meg.  Problémát jelent a 12. évfolyamon tanító kollégák jelzése szerint, hogy az új típusú, gazdasági és pénzügyi ismereteket is számon kérő érettségire gyakorló feladatok nem állnak rendelkezésre.  2017-ben tanulóinknak a májusi érettségi írásbeli vizsgán nem kötelező az OFI által kiadott zsúfolt, rossz minőségű térképeket tartalmazó atlaszt használniuk, de a következő érettségi vizsgaidőszakban már kötelező lesz, ami sok problémát vet fel.  A munkaközösség tagjainak a munkáját nagyban segítené, ha valamennyi teremben rendelkezésre állna a vetítőfelület és projektor mellett számítógép a szükséges kábelekkel.

4.4.2.5 Földrajz, biológia, kémia munkaközösség A munkaközösség által tanított tantárgyak helyzetét kettősség jellemzi. Vannak speciális tantervű csoportjaink, melyekben lehetőség van az adott tárgy iránt érdeklődő, azokat továbbtanulási céllal tanuló, motivált diákokkal foglalkoz-

Oldal

Vezetőként megbízatásom esetén a közösség számos javaslatát támogatásra méltónak tartom:  Feltétlenül meg kell tartani, hogy a tanulók választhassanak 5 nyelv közül. Ezzel tudjuk biztosítani a sokszínűséget iskolánkban. Máshol a környező iskolákban nincs lehetőség olasz, francia és orosz nyelv tanulására.  A 20 fős, vagy ennél nagyobb csoportoknál biztosítani kell a csoportbontást.  Azoknak a tanulóknak, akiknek nem sikerült megszerezni a nyelvvizsgát a 12. évfolyam elejére, nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamot kellene tartani.  Minden tanteremben biztosítani kell a számítógépet, kivetítőt, hogy a modern tananyagokat fel tudják a nyelvtanárok használni.

40

Kiemelt feladata a nyelvtanároknak, hogy a diákokat hozzásegítsék, a sikeres, minél magasabb százalékos eredményű érettségi vizsgát letételéhez, hiszen a kötelező nyelv, és esetenként a választott nyelv pontszáma is beleszámít a továbbtanuláshoz szükséges „vitt pontok” számába. Szintén kiemelt feladat a diákok felkészítése arra, hogy a 12. év végére legalább egy nyelvből középfokú nyelvvizsgát szerezzenek. Egy nyelvvizsga 28 pontot ér, kettő 40 pontot a továbbtanuláshoz. 2020-tól a mesterképzésre való jelentkezéshez legalább egy középfokú nyelvvizsga megléte feltétel lesz, illetve a diploma megszerzésének is feltétele a középfokú nyelvvizsga, esetleg szakmai nyelvvizsga 2 nyelvből is, ezért nagyon fontos, hogy tanulóink a középiskolai tanulmányaik során ezt a feladatot „letudják”. Az iskolában folyó nyelvoktatást 2 alapítvány támogatja: a Vári Andor Alapítvány, és a Kukorelly-Reischl Tanulmányi Alap. A munkaközösség szervezésében számtalan tanórán kívüli program valósul meg:  Angol és német nyelvből előkészítő tanfolyamot tartottak a nyelvtanárok nyolcadik osztályos tanulóknak. A német tanfolyamot (15 foglalkozást) Varga Sz. Gábor tanár úr, az angol tanfolyamot az iskola angol nyelvtanárai felváltva tartották 2-2 alkalommal.  Részt vettek a Nyílt Nap lebonyolításában, ahol tájékoztatást adtak az iskolában folyó nyelvtanulási lehetőségekről.  A 11. c osztály angolos csoportja nagy sikerrel rendezte meg az immár hagyományosnak számító „Christmas Celebration”-t.  A német nyelvet tanuló diákok ellátogattak a Graz-i adventi forgatagba.  A német és angol nyelvből felvételiző tanulók szóbeli meghallgatásán vettek részt a szakos tanárok.  Nagy érdeklődés mellett rendezték meg a „Nyelvi Hét” vetélkedőit 2016. február 22-26 között. A záró vetélkedőn több mint 100 diák vett részt.  2016 február 24-én az Oxford kiadó képviselője Páli Éva tartott továbbképzést, ahol az iskola nyelvtanárain kívül több városi intézményből vettek részt angol tanárok.  Egy csoport diák buszos kirándulásra mentek Bécsbe, Schönbrunn-ba.  Kettő vendégtanuló látogatja az iskolai órákat, nagy segítsége nyújtva az olasz nyelvet tanuló diákoknak és tanároknak.  Az év során bonyolódik a francia nyelvet tanulók Erasmus-os pályázata.

13

Dr. Máth János: A természettudományos oktatás válsága, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2014.

41 Oldal

ni. Velük nagyon szép, az országos átlagot felülmúló versenyeredményeket és érettségi eredményeket érünk el, ami az egyik fő célja a gimnáziumi oktatásnak. (Bár az utóbbi években tapasztalhattuk azt is, hogy mivel nincs általános gimnáziumi osztályunk, ezért olyan diákok is jelentkeznek a speciális tantervű csoportjainkba, akik nem feltétlenül az adott irányban szeretnének továbbhaladni. Ezeknek a csoportoknak a színvonala ennek hatására romlott.) A tantárgyaink szempontjából általános képzést választó csoportok esetében alapvetően más a helyzet. Iskolánkban is tapasztalható az az országosan és nemzetközi szinten is észlelhető jelenség, hogy „a diákoknak a természettudományok iránti érdeklődése aggasztóan alacsony szinten van.” 13 A munkaközösség azonban elkötelezett abban az irányban, hogy megfelelő módszerekkel ezekben a csoportokban is sikerüljön egy, az általános műveltség megszerzéséhez igazodó szintű képzést adni. Ebben többek között felhasználják a kutatásalapú tanulásra építő természettudományos oktatási módszereket is. Ezt a tanítási és tanulási folyamatot nagymértékben segíti a TÁMOP-3.1.3. „A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban” (Öveges Program) keretében elkészült természettudományos laboratóriumunk. Emellett a munkaközösség komplex biológia-kémia versenyt is meghirdetett a gimnázium tanulóinak, hogy e két tantárgy iránti érdeklődésüket minél jobban felkeltsék. A biológia tagozatra jelentkezőknek szeptembertől februárig felvételire felkészítő szakkört tartanak biológia és kémia szakos kollégáink. Jól működő kapcsolatot tart fenn a munkaközösség a Keszthelyi Egry József Általános Iskolával (Testünk titkai verseny), a Pannon Egyetem Georgikon Karával és a Kaposvári Egyetemmel (tanulmányi versenyek középiskolásoknak), csatlakoztunk a Szegedi Tudós Akadémia által meghirdetett tehetséggondozó foglakozások programjához. A természettudományi laboratórium lehetőséget ad a környékbeli általános iskolákkal való együttműködésre. A munkaközösségben felmerült problémák, javaslatok, további elképzelések, melyek megoldásában, megvalósításában vezetőként feladatom konszenzusos megoldást találni:  A kapcsolati háló további bővítése szakmai területen (általános és középiskolák), ez oldja az elszigeteltség érzését és motiváltabbá teheti a kollégákat.  Szakmai továbbképzéseken való részvétel, amennyiben erre lehetőség nyílik.  Tudásmegosztás fejlesztése: az együttműködés erősítése a munkaközösségen belül, más munkaközösségekkel és más iskolákkal: ötletek, tananyagok és tapasztalatok cseréje – ez sokszor hatékonyabb, mint a hagyományos továbbképzéseken való részvétel.  A tanár munkáját befolyásoló egyik fontos körülmény, hogy heti hány órában hány diákot kell tanítania. A természettudományos óraszámok menynyisége miatt a munkaközösség tagjai nagyszámú tanulót tanítanak, ez megterhelő, valamint a kísérleti munka és a tehetséggondozás további hatalmas mennyiségű tanórán kívüli többletfeladatot jelen, ezt az óraterhelésnél figyelembe kellene venni.

42 Oldal

4.4.2.6 Fizika munkaközösség Gimnáziumunkban a fizika tantárgy megítélése, eredményessége jóval az országos átlag fölötti. Az érettségi, a versenyeredmények tekintetében Zala megyében a második, országosan az első húsz gimnáziumában található. Az hatékony órai munka mellett az eredményes szereplést, a délutáni szakkörökön történő „edzés” alapozza meg. Örömteli, hogy minden évfolyamban van 8-10 diák, aki ebben a közös munkában önszántából és szívesen részt vesz. Különösen meglepő, hogy az iskolánkban fizikából 6 éve „lányuralom” van, ami ellentétes az országos trenddel. Ezt bizonyítja az is, hogy 5 éve az ország legjobb lány versenyző a paksi Országos Szilárd Leó Nukleáris Versenyen vajdás, de az Országos Mikola Versenyen is a lányok közül éppen a vajdás induló érte el a legjobb helyezést. A tehetséggondozó programunk segítségével sikerült elérni azt, hogy egy kisváros - mint Keszthely - gimnáziumából az elmúlt 20 évben közel 100 tanuló jutott be nemzetközi, illetve országos fizikaversenyek döntőjébe. Diákjaink négy kontinensen szereztek elismerést Keszthelynek és a gimnáziumnak, akkor, amikor szinte minden iskolai attitűdfelmérés azt mutatta, hogy a diákok többsége elfordult a természettudományos tantárgyaktól. A tehetséggondozó munkának három fő pillére van:  a heti rendszerességgel működő feladatmegoldó, kísérletező szakkörök.  a november végi komplex tanulmányi verseny - a Newton Kupa -, amelyen matematika, fizika és informatika tantárgyakból mérhetik össze tudásukat, tehetségüket a régiónk végzős általános iskolás tanulói. Több nemzetközi versenyen is (pl. Ausztráliában, Koreában, Tunéziában, Olaszországban, Romániában) a magyar csapat tagja volt olyan diák, aki a gimnázium által szervezett Newton Kupán elért kiemelkedő eredményével tűnt ki először. A megyei és országos természettudományi versenyek döntőibe került diákok szinte kivétel nélkül részt vettek a tehetséggondozó foglalkozásokon és a Newton Kupán. Az „Év Zalai Tehetsége” díjat 3 alkalommal is a tehetséggondozó szakkörre járó diák nyerte el.  a gimnázium reálérdeklődésű diákjai számára megszervezett Kunc Adolf verseny.  Továbbá nagy gondot fordítanak arra, hogy már az általános iskola 7. és 8. osztályos tanulói körében felkeltsék az érdeklődést a reáltantárgyak közül a matematika, a fizika és az informatika iránt. Ennek érdekében szervezzük meg tehetséggondozó szakköreiket. A foglalkozások legfontosabb célja a háttérbe szorított természettudományi érdeklődés, fogékonyság korai felkeltése, és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A fizika fakultációt választó diákok száma 15-20 között ingadozik, többségük a matematika emelt fél csoportból illetve a 6 osztályos osztályainkból jelentkezik, de gyakran a nyelvi osztályból is választják. Többségük műszaki, illetve orvosi egyetemre készül. Az érettségi átlaguk 4,5 körüli (az emelt szinten vizsgázókat is beleszámítva), ennek is tudható be, hogy szinte mindegyikük bejut a választott felsőfokú intézménybe. A természettudományos laboratórium nagyban segíti a mérési, kísérleti munkánk hatékony megvalósulását. Különösen az országos versenyekre és az érettségire készülő tanulóknak segít sokat. Intézményvezetőként az alábbi, a munkaközösség által összefoglalt fejlesztési tervek, feladatok megvalósításának lehetőséget meg fogom vizsgálni és elő fogom segíteni:  A 9. és 10. osztályban a nagy mennyiségű és nehéz tananyagot heti 2 órában csak a nagyon jó reál képességű és a szakkörre járó diákok képesek eredményesen elsajátítani, ezért a fizika fakultációt, illetve a műszaki, orvo-

Oldal

4.4.2.7 Testnevelés munkaközösség A testnevelés munkaközösséget öt testnevelő alkotja, munkájukat két további szakember segíti. A szaktárgyi követelmények minden tanulóval való teljesíttetése mellett komoly kihívás a számukra, hogy a mindennapos testnevelés megnövelte csoportok számát, de az intézményi infrastruktúra nem bővült ezzel párhuzamosan. Sok munka, alkalmazkodás és kompromisszum révén sikerült elfogadható megoldásokat találniuk. Szerencsére kevés a felmentett, és a felszerelések hiányossága sem jellemző. Minden tanévben több tanuló tesz érettségi vizsgát közép- és emelt szinten testnevelésből, és tanul tovább a sporttal összefüggő területen. Több iskolai sportkör működik eredményesen, és diákjaink nagy számban sportolnak más egyesületek sportköreiben is. Az iskola színeiben sok sportversenyen vettek részt eredményesen: kimagasló megyei és országos eredmények születtek vívásban, sakkban, atlétikában, kosárlabdában, röplabda és triatlon sportágakban. A még nem diákolimpiai sportágakban is szép eredményeket értek el tanulóink (lábtoll, kung-fu, íjászat, sportlövészet). Egyre színesebb a sportági sikerek listája. A munkaközösség rendszeresen megszervezi a népszerű sítábort is. A testnevelők felvetései melyek megvalósítását támogatom:  a mindennapos testnevelésre egyéb lehetőségek biztosítása azok számára, akik nem egyesületi sportolók: atlétika, kosárlabda (kezdők, haladók), röplabda (kezdők, haladók), vívás, néptánc.  a mindennapos testnevelésen belül szükséges fejlesztések:  arányos elosztás  órák létszámának limitálása  órákra való jelentkezés egyenlő esélyének megteremtése (online jelentkezés)  újabb mozgáslehetőségek megteremtése igény szerint labdarúgás, küzdősport, aerobik, túrázás, általános tömegsport stb.) Infrastruktúra fejlesztése, akár a várossal karöltve:  Az udvaron kialakításra kerülhetne egy műfüves labdarúgópálya pályázat útján, melyet az iskola és a város is használhatna. (A pályázat részletes anyaga a mellékletben olvasható.) Ezáltal a labdarúgás sportág is bekerülhetne a tantervbe.  Sporteszközök bővítéséhez anyagi források felkutatása (pl.: pályázatok, támogatók).

43

si pályát csak ők merik vállalni, ezért ezeken az évfolyamokon a plusz 1 óra nagyon sokat jelentene.  A természettudományos labor és a gimnázium épületének kettőssége sok problémával jár, az eszközök sokszor a két épület között ingáznak, ezért a hatékonyság miatt ennek működése újragondolást igényel.  Egyre inkább nő az emelt és a középszintű érettségi szintje közötti különbség, ezért az emelt szinten érettségizni szándékozóknak nem elegendő az a 2 óra fakultáció, ami a középszinten érettségizőknek igen. Ez a kémia tantárgy esetében is így van. Emiatt nagyon sok gimnáziumban az emelt érettségire felkészítő fakultáció már nem 2, hanem 4 óra, így a diákoknak nem kell még magánúton is készülni az emelt érettségire, amit sok szülő nem is engedhet meg magának.

44 Oldal

4.4.2.8 Osztályfőnöki munkaközösség Az osztályfőnöki munkaközösséget minden tanévben az aktuális osztályfőnökök alkotják. Elsődleges feladata, hogy az osztályfőnökök tevékenységét öszszehangolja, speciális problémáikat rendszerezze, és javaslatokat tegyen a megoldásukra. Felvetéseiket rendszeres munkaközösségi megbeszéléseiken vagy elektronikus formában gyűjtik össze. Az osztályfőnökök jellemző tevékenységei, feladatai:  szülői értekezletek megtartása  kapcsolattartás a szülőkkel  konzultációk az osztályban tanító szaktanárokkal  munkaközösségi megbeszélések  problémamegoldó megbeszélések az osztályfőnöki munkaközösség tagjai között  az elektronikus napló vezetése és folyamatos ellenőrzése  az 50 órás közösségi szolgálat teljesítésének megfelelő dokumentálása  a mindennapos testneveléssel kapcsolatos adminisztráció  a hiányzások figyelemmel kísérése és adminisztrációja  előkészületek az első félévi magatartás- és szorgalomjegyek elbírálására az előző tanévben a munkaközösség tagjai által megfogalmazott egységes szempontrendszer alapján  a félévi bizonyítványok elkészítése, kiosztása  pályaválasztás támogatása  érettségi vizsgák előkészítése  osztálykirándulások szervezése Az alábbi iskolai tevékenységekben vesznek részt az osztályfőnökök, illetve a munkaközösség:  Gólya-nap a DÖK szervezésében  a belépő évfolyamok, tanulók beilleszkedésének elősegítése  Sportnap  papírgyűjtés  a Vajda Napok megszervezése és lebonyolítása  osztályműsorok szervezése a Vajda Napokra  megemlékezések az aradi vértanúk, a kommunizmus áldozatainak és a holocaust áldozatainak emléknapjáról az osztályfőnöki órák keretében; iskolai ünnepi dekoráció készítése  részvétel a városi ünnepségen: koszorúzás az iskola képviseletében  megemlékezés 1956. október 23-áról és 1848. március 15-éről adott osztály által készített műsorral  ünnepi dekoráció és faliújság készítése az iskola épületében  koszorúzás az iskola képviseletében  szalagavató ünnepség o felügyelet o avatószalagok kiválasztása és beszerzése  karácsonyi ünnepség, karácsonyi műsor elkészítése, iskolai karácsonyi dekoráció  a szülői munkaközösség által szervezett alapítványi bál előkészítése: közönségszervezés, támogatójegyek és tombolatárgyak begyűjtése  tanteremzöldítési versenyben való részvétel  tantermek felújítása, kifestése  függönyök és fogasok beszerzése, dekoráció készítése  tantermek virágokkal való ellátottságának növelése  adventi süteményárusítás

 karácsonyi ajándékozás osztályonként  egyéb kirándulások Az évek során ötleteik, korrekciós javaslataik nagymértékben hozzájárultak az iskolában folyó munka gördülékenyebbé tételéhez. Számos felvetésük van még, ami bevezetésre vár, ezek megvalósíthatóságát a nevelőtestülettel meg kell vitatni, és ennek függvényében dönteni róluk:  A versenyeredmények mellett a közösségért végzett munka iskolán belüli jutalmazásának erősítése, elveinek kidolgozása.  Következetesség és egységességre törekvés a magatartás és szorgalom értékelése során.  A házirend korrekciója és következetes alkalmazása.  Az iskolai fénykép-, hang- és videofelvételek készítésének, valamint a mobiltelefon-használat szabályozásának pontosítása.  Az iskola belső információáramlásának koordináltabbá tétele.  A kiemelt iskolai ünnepeket méltó körülmények között lehessen megünnepelni a továbbiakban is.  A 12. évfolyam osztályfőnöki óráinak azonos időpontra helyezése az órarendben – a közös tájékoztatók megtartást elősegítené.  Az elektronikus napló adminisztrációt könnyítő lehetőségeinek további kiaknázása, az IKSZ-es nyilvántartás finomhangolása. Az osztályfőnökökre hatalmas feladatmennyiség és felelősség hárul, ők tartják fenn a legközvetlenebb személyes kapcsolatot a szülőkkel és az osztályokba járó gyerekekkel, személyük döntő az osztályközösség alakulása szempontjából. A társadalmi változások következtében az osztályfőnöki szerep jelentősége és a vele járó konfliktusok száma megnövekedett az utóbbi években, elismertsége nem növekedett ezzel párhuzamosan. Elő kívánom segíteni az osztályfőnöki presztízs növekedését. Fontosnak tartom, hogy az osztályfőnökök kiválasztása a nevelőtestület által meghatározott szempontrendszer alapján, átlátható módon történjen. 4.4.3 Könyvtár A Vajda János Gimnázium könyvtára rendkívül fontos szerepet játszik a diákok mindennapi életében, Funkciójában és szolgáltatásaiban illeszkedik az iskola igényeihez. Azon kell dolgozni, hogy továbbra is stabil hátteret nyújthasson az oktatómunkához, a diákok felkészüléséhez, és biztosítani tudja, hogy tanulóink nyugodt és kulturált körülmények között, a könyvtárat hatékonyan felhasználva tölthessék a szabad óráikat.

Oldal

Elengedhetetlen az intézményen belül a tiszta, világos kommunikáció és a folyamatos, korrekt tájékoztatás. A szervezet akkor működik kiegyensúlyozottan, a konfliktusokat minimalizálva, ha a feladatok és az elvárások átláthatóan, egyértelműen definiálva vannak, és minden tagja rendelkezik (a megfelelő időben) a szükséges információkkal. A mai korban a korszerű informatikai eszközök segítségével megvalósítható információcsere lehetőségeit szeretném hatékonyan kihasználni, de elvem, hogy ez nem helyettesítheti mindenben a közvetlen személyes kommunikációt. Az osztályfőnökök és a szaktanárok adminisztrációs munkáját jelentősen megkönnyíti, hogy mostanra már mindenki hatékonyan használja az elektronikus naplót. A napló folyamatos karbantartás (adatfeltöltések, mentések, frissítések

45

4.4.4 Információáramlás, kapcsolattartás

telepítése, szükséges beállítások és módosítások elvégzése) mellett jól működik. Komolyabb fennakadás a működésében nincs. Az elektronikus dokumentáció továbbfejlesztését, a napló munkánkat segítő további alkalmazásainak megismerését és a gyakorlatba való átültetését támogatni kívánom. 4.4.5 Motiválás „Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt.” Antoine de Saint-Exupéry A fenti idézet két aspektusban is ideillik: tanárként is vallom és vezetőként is szükséges szem előtt tartani. Kollégáimat sok éve ismerem, tudom, hogy igényesek szakmai munkájukban, elkötelezettek saját fejlesztésük iránt, ezt szeretném erősíteni bennük. Korszerű szakmai, módszertani tudás nélkül nem lehet eredményes a pedagógus és az iskola, ezért a fenntartói támogatási lehetőségek függvényében és az iskola érdekeivel párhuzamosan támogatni fogom a kollégáim továbbképzéseit és a tudásmegosztás csatornáinak működését. A motiválás másik lehetséges eszköze a belső pozitív megerősítés: annak hangsúlyozása, hogy a pedagógiai munka társadalmilag rendkívül hasznos, és vitathatatlanul értéket teremt. A kiemelkedő pedagógusi teljesítmények elismerésének anyagi, erkölcsi és társadalmi lehetőségeit fogom keresni. 4.4.6 Technikai munkatársak A tanárok és a diákok tevékenységének kulturált körülményeit a technikai dolgozók munkája teremti meg. Ha megfelelően végzik a munkájukat, akkor azt hajlamosak vagyunk észre se venni, magától értetődőnek tartjuk, nem szabad azonban alábecsülnünk a tevékenységüket. Szükségesnek tartom, hogy a vezető jó és személyes kapcsolatban legyen a technikai dolgozókkal, ismerje a problémáikat, a munkavégzésük megfelelő feltételeit igyekezzen biztosítani, ezért cserébe az ő részükről is elvárható a minőségi munkavégzés. Vezetőként korrekt, tiszteletre épülő munkakapcsolat kialakítására fogok törekedni, figyelemmel kísérem a munkájukat, és igyekszem megbecsülésüket tettekkel is igazolni.

Oldal

Aki a Vajdában tanított, az mindig vajdás marad. A gimnáziumban korábban működött az a gyakorlat, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák fokozatosan léphettek ki a munkából. Ez a gyakorlat kedvezett az iskolának, biztosította a folyamatosságot és a tapasztalatok átadásának kitolódását, továbbá jót tett az érintett pedagógusoknak is – érezhették a megbecsülésünket. A jogszabályi változások miatt erre egyre kevesebb lehetőség van, de a törvényesség adta kereteken belül szorgalmazni fogom a hasznos gyakorlat továbbvitelét. A nyugdíjas kollégák a munkavégzés befejezése után is elismert, megbecsült tagjai maradnak az iskola közösségének, ezért szeretném, ha rendszeres kapcsolatban maradnának egykori közösségükkel, vendégként részt vennének rendezvényeinken, örömmel látogatnának el hozzánk.

46

4.4.7 Nyugdíjas kollégák

4.5 A kapcsolatok rendszere 4.5.1 A fenntartó Az oktatási infrastruktúra működtetésével és az épületek üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat ettől az évtől a KLIK látja el. Ezen belül többek között ellátja a meghatározott fenntartói feladatokat; munkáltatói, megbízói, szervezetátalakítói jogokat gyakorol, érvényesíti a közfeladatok ellátására vonatkozó követelményeket, a szabályos és hatékony gazdálkodás követelményeit, ellátja az oktatáspolitika kialakításával kapcsolatos feladatokat, tervezi és ellenőrzi az oktatási intézményekben folyó tevékenységeket. Az intézményvezető kiemelt feladatának tartom, hogy biztosítsa a hatékony együttműködést a fenntartó különböző szinteken működő képviselőivel. A szorosabb személyes kapcsolattartás a fenntartó képviselőivel vezetői és az iskola egészét érintő szinten is elengedhetetlen ahhoz, hogy a másik fél munkáját tárgyilagosan szemlélhessük, döntéseit jobban megérthessük, stratégiáját átlássuk. Ezért ennek elmélyítésért tenni fogok. A fenntartó és az iskolavezetés kapcsolata akkor működik jól, ha az az egymás tiszteletére és elfogadására épülő korrekt partneri viszony, hisz az érdekük közös: a jó iskola. Az igazgató feladata az is, hogy az iskolája érdekeit meszszemenőkig érvényesítse, és ezt a Vajda János Gimnázium megérdemli. 4.5.2 Szülők - Szülői munkaközösség

A diákönkormányzat tevékenysége a diákokat érintő valamennyi területre kiterjedhet, természetes, ha ezzel a jogukkal élnek. Fontos azonban, hogy kulturáltan formáljanak véleményt, problémafelvetéseiket, észrevételeiket körültekintően tegyék meg. A közösség szerepéről a nevelésben a fentiekben már volt szó. A diákönkormányzatnak a közösségszervezésben véleményem szerint kulcsszerepe van.

Oldal

4.5.3 Diákönkormányzat

47

A tanulók oktatása-nevelése során a legfontosabb partnerünk a szülő. Fontos a szülők rendszeres és pontos tájékoztatása, valamint, hogy a kapcsolattartás korrekt, szakmailag és törvényességi szempontból is megfelelő legyen. A pedagógusoknak a szülői felvetések iránt nyitottnak kell lennie, ezzel párhozamosan a szülők részéről is fontos az együttműködéshez, hogy elfogadják, elismerjék a pedagógus szakmai kompetenciáját a tanulási folyamatok szervezésében. A szülő elégedett lesz az iskola munkájával, ha megérti, hogy a gyermeke érdekében cselekszünk, és a pedagógus is eredményesebben fejtheti ki hatását a tanulókra, ha a szülők támogatását is maga mögött tudja. Munkánk hatékonysága szempontjából fontos a szülői háttér ismerete, mert így pontosabban tervezhetőek a nevelési feladatok. A szülők iskolai jelenléte természetes és kívánatos állapot. A szülőkkel és a szülői munkaközösséggel aktívabb együttműködés kialakítását tervezem vezetőként is, és erre fogom buzdítani a kollégáimat is. A szülői szervezet és a szülők többsége eddig is számos módon támogatták az iskolát. Az együttműködés, ezáltal az iskola érdekét szolgálná, ha az iskola dolgozói és a szülői közösség közelebb kerülne egymáshoz. A vezetőnek a szülők rendelkezésére kell állnia a problémáik megbeszélésében, a konfliktusok kezelésében.

Ezt a szerepet akkor tudja igazán betölteni, ha népszerű, hatékony fóruma a diákkezdeményezéseknek és az érdekérvényesítésnek. Saját rendezvényeiket támogatom, ha azok az iskola közösségének érdekeit szolgálják, és hozzájárulnak a vajdás szellem öregbítéséhez. 4.5.4 A Vajda János Öregdiákok Egyesülete A gimnázium egyik kiemelkedő támogatója a Vajda János Öregdiákok Egyesülete. A szervezet 1994. február 24-én alakult 37 egykori vajdás diák kezdeményezésére, mára kb. 540 tagja van. Céljuk: „A Gimnázium hírnevének megőrzése és javítása, az átlagosnál jobb képességű és szorgalmú diákok tehetséggondozása, szükség esetén anyagi támogatása, a kimagasló tanulmányi vagy versenyeredményeket elérő tanulók jutalmazása, művészeti csoportok és kiváló sportolók támogatása, a Gimnázium technikai felszereltségének javítása, a több éven keresztül kiemelkedő munkát végző tanárok erkölcsi, anyagi elismerése.” 14 Ezeknek a célkitűzéseiknek lankadatlan energiával és áldozatkészséggel azóta is eleget tesznek. Olyan eredmények jelzik munkájukat, mint:  a hagyományok ápolását előmozdító emléktáblák elhelyezése  szoborállítás támogatása  iskolazászló adományozása  a toronyóra felújítása  Dugonics Józsefről elnevezett díj alapítása a tanárok munkájának elismerésére  ösztöndíj biztosítása arra érdemes és rászoruló diákjaink számára  iskolai csoportok, szakkörök, rendezvények, eszközfejlesztés támogatása  sikeres diákok jutalmazása Munkájuk nélkül sokkal szerényebbek lennének a lehetőségeink. Az egyesületet minden rendelkezésemre álló eszközzel támogatni fogom. Bízom benne, hogy az iskola dolgozói és diákjai továbbra is számíthatnak a segítségükre.

14

Forrás: http://www.vajdazala.hu/vajda-oregdiakok

Oldal

Keszthely város és a gimnázium szoros együttműködése a kezdetekig nyúlik vissza. Az iskola története során sokszor bizonyult sorsfordítónak a város támogató hozzáállása az iskola sorsához. Az oktatási rendszer 2013-as átalakításával az addigi fenntartó szerepe és a város szerepe is átalakult. A törvény lehetőséget biztosított arra, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat továbbra is az épület tulajdonosa, Keszthely Város Önkormányzata végezze. Ezt a feladatot anyagi lehetőségeinek függvényében, a tőle telhető legnagyobb lelkiismeretességgel el is látta. Tudvalévő, hogy az önkormányzatok forrásai is szűkösek, de a személyes hozzáállás és a segítő szándék, az úgynevezett emberi tényező sok mindent pótolhat. Az iskolák működtetésével összefüggő jogszabályi környezet 2017-től újra megváltozott, ami kevésbé közvetlen kapcsolatot eredményez, de bízom benne, hogy sok érték továbbvihető. Tudom, hogy a város számára kiemelt jelentőségű az iskola színvonala, sorsa, és a számunkra is létkérdés a jó kapcsolat fenntartása. Kívánatos a továbbiakban is, hogy a gimnázium ne csupán központi fekvése, hanem a város kulturális életében elfoglalt szerepe révén is fontos fogaskereke legyen a település működésének. Arra kell törekednünk, hogy jó partneri kapcsolatban

48

4.5.5 A város és a vonzáskörzet

legyünk az önkormányzattal, a város vezetésével, hogy ebből mindkét fél – s rajtuk keresztül természetesen a gyerekek és a város lakói – profitálhasson.

4.5.6 Általános iskolák Az általános iskolákkal fenntartott kapcsolat meghatározó az iskola jövője szempontjából. Ott nevelődnek azok a gyerekek, akiknek a tudását tovább építhetjük a gimnáziumban, ha hozzánk jelentkeznek. A felső tagozatosok iskolaválasztását nagyban befolyásolja az, hogy mit tudnak, és milyen véleménnyel vannak a gimnáziumban folyó munkáról a tanáraik. Ezért hangsúlyosnak tartom:  A kölcsönös tiszteletre és elismerésre épülő aktív kapcsolatot a Vajda vonzáskörzetéhez tartozó általános iskolákkal.  A Vajdáról kialakult kép pozitív vonásainak erősítését.  Új „toborzási” mechanizmusok kimunkálását. 4.5.7 Testvérkapcsolatok A testvérkapcsolatok ápolása komoly szervezéssel és adminisztrációval jár, de az eredménye fényében nem kétséges, hogy továbbra is megéri fenntartani. Megbízásom esetén a testvérkapcsolatok ápolása és bővítése mellett a Comenius-program és a határon túli magyar területekkel való kapcsolattartás más lehetőségeit is támogatni fogom. A rendszeresen szervezett külföldi utak a magyarlakta területekre a nemzeti összetartozás erősítéséhez, az idegen nyelvi területekre pedig a tanulóink idegen nyelvi kompetenciájának fejlesztéséhez járulnak hozzá. Szintén hasznosnak, támogatandónak tartom a cserediák programot.

5. Összegzés:

Oldal

49

Célom, hogy a Vajda jól működő, élhető, szerethető iskola legyen. A fenti vezetői programban vázolt tervek megvalósításához kérem a döntéshozók megtisztelő támogatását.