Gyepgazdoilkodas 2401, Debrecen
A :KESZTHELYI-HEGYSEG GYEPTER1C -LETEI Szabo istvcirz Summary
The grasslands of Keszthely hills are of great versatility from the point of view of the habitat properties ranging between wet and thy conditions of different soil types. The grasslands have been constraining since the unpreferable economical and social processes to fa nning became general. Nevertheless they represent a respectable value in landscape management and nature conservation and are saved at a high rate, their ecological status is unpreferable on protected and unprotected areas alike. The brief description of grassland co mmunities of Keszthel-v hills is given vith results of their environmental assessment studiesosszefoglaleis
A Keszthelyi-hegyseg gyepteraletei eikolOgiai ' es torsuleistani szempontb61 nagv vjltozatossagot mutatnak a vines, nealves, fiFiszaraz es szcjraz term5helyi viszonyoknak es geoidgiai adottsagokna megfelelJen. A gYepek a gazdalkodas szernpontjab6/ el8rTytelen gazdasagi e.s torsadahni folyamatok miatt leromiobart is elUinjben vannak_ Ennek ellenere jelenta's gazdasiigi es terrneszeti erteket kepviselnek, ReSzbeil terinelSzetvedeigin alatt alinak, de a helyzetirik a vedett es a netn vEderr teruleteken egyarant kedvaMenA nagy tdjszerkezeti va'itozekony.ccr iga Keszthelyi-hegysig fives terideteinek osszefoglal6 torsultistani jellemzeset es kornyezeti oilapotanak vizsgalati eredmernyeit ismertetflik Bevezetes
Tobb mint 13u5Z eve, a balatoni idegenforgalom jntonzlv follendillesenek a kezdeten jeleztiik es hangstifyortuk a tcrmeszetes - es a latithrgyepek elonyos szerep6t a Balatonpart kornytzeti allapotanak megorzesdben, javitasaban (SZABO 1980). A Balatonvidek gyeptertileteirEk botanikai es Okologiai jcliemz6s6vel foglalkoza tijahh atbekintetesiink azonhan a gyeprertiletek visszaszorulLat es illapotanak romiarsat jelezte. Ez a ierrneszetveideJnoi ds a nerri vedett termeszeti terilleteken levo gyepekre egyarint vonatkozik (SZABO 2001), A gyepicczeTes es fenntartas rtehersegei ahogyan csak reszben szakmai erecletek. Sokkaf SZ. TOTH (2000 arra ramutatott pv5U€Akr&lic, avcwre.. 1 a CaUtVAnt& sMiyosabba)c a gaz6a*i OsszornlasAval es a n4essegvAltozas sajjiossigaival, a tet -ble - es a tajhasznaltat megvairozasaval fil2genek Ossze. A kornyezet apolasat belso, crkOlcsi kdnyszernek erza, a falusi eltforma hagyomanyaihoz 1cti5do lakossag kihalliban van, vagy lakaheiyet es e: 1 e un adot valtortatott. A civilizacio szilks6u5zeril kovetelm&ivei (koziniivesites) /naatt az urbanizacio batranyai jelentkeznek a tertreszeti kornyezet rovasara (beepitetts6g fokozadisa, rnesterseges burkolatok nO -vekedese). Mindez a flives teriiletekkel szembeni ertelftelet valtozgsat es azok tar(ileti csOlckeneset, alIapotanak —
66
Gyepgazdalkodis 2001, Debrecen
romlisat jelzi. A Iee-eltet6ses dllattartas es a kaszA16 Ornegtakarmany , termesztes az 1970-es evekben megszfint. A zartkertek es a teiepnldsi belterillaek megnOvekedtek, a beepftettseg, a part retek igenybevetele felsz6kOtt. Ezek kovetkezteben a gyepek yisszaszorultak, szakszerd gyepgazdalkoclas — keves kiveteltal eltekintve — gyakorlatilag nines_ A Kesz-thelyi-hegyseg a mazyar koz6phegysegi rendszer nyugati, szelso, eRyben j61 korathatarolhato tagja. Nbvenyfoldrajzi sajatossagai soraban kfil6nleges jelentoseggel bimak a raves ternletek, a kiilonbazo lagyszar6 novenytarsuldsok (SZENCZY 1836, BORBAS 1900, PEKE-FE 1964, JAKIJCS-FEKETE 1987, SZABO. 1990). A n ovenytarsulAsok rendszerezese a koraibbi conologiai iskolak (BRAUN-BLANQLTET, TOXEN, SO} hagyoirianyailioz kepest maga is teIjesen Atalakult (BORRIDI, 1996). Er nek az oka a tudomanyterillet nemzetkdzi fejlodeseben, az elohelyek es a tarstilasok (antropogen) atalakuIdsanak tenyszernsegeben es az atcloIgozas igenyenek akruaIitasaban keresendo. Arnint azt a legujabb tanulmanyok jelzik, a terrneszetvedelmi sz,DrnIelet es a rivenytrirsuIAsok 200166ai adatolasa, jellemzese tarolini resze lets az alkairnazott nov6nytAratlastannak (KELEMEN 1997, BORRIDI-SANTA 1999), A Keszthelyi-hezysegi gyeptarsulasokat hnsszu duck ota figyelemmel kfserern (SzABO 1987). Megnata'roz6 volt ZOLYOIVII Mint munkassiga a sziklagyepeken, es KOVACS Margite, amelynek saran a zSidi Vindarnya medence lAp es mocsarretjeit KutataSainkai 1989.190-ben a Balaton vizgyiljta konlYezeti probl6rnainak feItarsa program, 1992. es 1994 kazbtt OTKA tamogatas es a tervezett halatonfelvideki nemzeti park termeszeti allapotanak felmerese kerctebNi vergeztiik. Ezt egerszitette ki KOVACS J. Attila Vindorrya-berekre vonatkozO florisztikai, tArsulAstani feldolgozdsa, 199 11-t61 a hevizi (Mere"( tielteririletter nyilvanftasa, 1996461 a GyOngyos mcderkotrasa adott tijabb inditekot a laitatasainkhoz. A Gybngyos menti retek tanuimAnyazasat az 1998/99-es szezonban kezdttik. -
-
-
A vizsgalatok helye es modszerei A Keszthelyi-hegyseg es kbzvetien kbrnyozetenek gyeptertileteit a Zsidi TVindornya-medenc eb en, az onnari ilepo6 .yinigyos-palak vOlgyeben a Vari-valgyben es annak KoSzthelv es Gyenesdias kUz0tt kiszelesed6 1atban, a teleptilesek Vottidolomit renkina es agyagos lejt5kon, ciotnblabi Iejtbkon vizsgaltuk KeszthelYtOf Edericsig a Balaton partjara -
Nem kepazte felaclatunk targyat a Fleviztal a Kis-BaIatonig huz6dO, a tapoleai es a Maltal menti sfkr A balatonparti gyepekre elvetve, szuksdg eseten utalunk. viepeke.1-1 tiorisztikai, es a boritas becslesen alas ul6 fitoconoh5g-iai felvdtciezdseket v6geztEink. A feIvaelekb61 meghatirortuk a gyepek hozann- es (BALAZS 1960.) A tablazatokat a tanulmanyhan nem kozdIjiik. Az takarina'ny-e-rt.6k0 illornAnyokat topografiai es erdeszeti uzemtervi terkepeken rOgzitetttik. A ta'rsulsok oszt61yozasahoz es jellurtzeseik szernpontjaihoz BORHIDI-SANTA (szerk, 1999) haszndItuk. Eredmenyeinket attekinto viaajzi tekepen mutatjuk be, amelyen eIsasorban a vizfolyasok es a (resz) vizgyajtak alapja.ri lehet tkjekoz6dni. Az egy , es tarsulasokat es
67
Gyeppadiacndis 200i, Debrecen
allomanyaikat sorsz6mokkal jeloljak. A jelolesek csak az elheIyezkedesre utainak, Leruletek rriereteire Dem. Eredmenyek Ezen a viszonylag kicsiny — alig 100 negyzetkilorneteres — tertileien tapasztalhato gazdagsag a hegyseg poligenetikus fejiOdese eredrnenyenek es gazdag foldtani fejlodesenek, felszin-alaktani valtozatossaganak keiszOnhet5 (BL LA 192.8), Az eszaki reszen, a Tatika-Kovacsi-hogyesoport pannon iiledekre telepiiit phocen bazalttakarajan terrneszetvedelmi SzempontbOl jelentOs kisebb bazalt-sziklagyepek, tazegrnohas nombekosok, sasmocsarak Inellett a pannon agyagos Uledeken Tnegjelenei suer rozsnokos gyepek, az irtasretek es a szarvany gyilmalcsosok kaszaloi jellemzeiek. A deli resz a keszthelyi triasz feldolornit tonk nyilt es zArt dolomit-sziklagyepiei, sziklafilves lejtain gyakoriak benntik az all ldi pusztak fajai, a deli es a magashegysegi fajok, es sajat bennszulbttjeik is vannak. A pusztaftives reteket kordbban legeltettdk (pl. yki, vOlgy, Gyenesdia.s Faludi-ret,.Lakatos-donolp, TEiskeslap). Csak helyenkent bukkan elu eRyeb (pannon hornokkO, edesvizi patios meszko), de gyepek kialakulasithoz leis feluleten_ Lbszgyep maradvanyok ma mar nincsenek, A Zsidi-Vindomya-medence fives novenytarsula.sait a Iehilzod6 doIomit lejtak, a. savartyti pannon-szarmata hornok es meszcs-agyagos tiledekek, valamint a medencealji vfzviszonyok hatirozzik meg. A o viz-folyas a Gyongy0 7p4t4c, amelynek mellekag- ds forrasrendszere gazdag, es a vizparti es nedves - vizes reti n6venytzirsuldsok kisebb-nagyobb foltokban a domboldalakon, a horpaszokban, majd a meclence melyen, es v gul onnan kilepve, hegyseg nyugati oldalan vegigkiserik tobbnyire csatorngzott medre't_ A KesztheIyi-hegyseg hives teriileteit geologiai es Okologiai szernpontbol a keivetkez6k6ppen csoportositjuk dornblabl, a Balaton medencejebez esatlakoz6 illetve tartoz6 parti es tfiblozeti siklapok 6s mocsarak retjei, nadasai; patakkisera es volgytalpi mocsarok es lapok, dolomit alapkozeten kialakult sziklagyepek, szikla- es pusztaftives Iejtok; hazalt alapkozeten kialakult sziklagyepek; - pannon cs szarmata homokon, homokos iiledeken kialakult pusztagyepek e s pusztaretek, losztakar6 foszlanyokon fennrriaradt pusztaretszArmazekok toredekei, fas Iegelok, irtasretek, - sz45rvany gyarnolcsdsok, kertek, - masodl nos gyepek. Nadas (Phragmiteturn communis) SarEl, magas, fajszegeny es ritkas AI]omanyai jellemzoek, sot a magaskoras tarsulasokban is elegyedik (Id, Glycerio-Sparganion patakparti naciasok). A . p.yongyos . rnellekvizei, a cs6kakai-ppak,_tovabba_ a Tapolcai- es a Marcal 7 medencebe tarto es vinclornyai . gyakori Allomanyalkotij. Nagyobb tertiletet a izekinent6n . . tepzegmedenceben es Szoi1o5 Mott, a szdntai mezein, valamint az.Oberek.ben boric_ A hegyseg beiseieben zaporfogo vizgyilitokben, at-tOltett vizstaosa50- kban jelenik meg. Csefuerawmajon partoldalban szaraz ternii5helyi Okotipusa jellernzO. Legmagasabban el'OforcluI6 allornanyai a Valusi major Won vannak. A 249,6 in tszf magassa'gi port -
68
Gyeggazdalkodas 23001, Debrecen
koait rendszeresen aratják a kOrillOtte 16vo sasossal egyiitt, mfg az elgyornosodott, beflizesedett masikat, 253,9 in kdriil, illegalis hulladek lerakoheIykent basznjljdk. mellett -• szinte'n •-aratjak Alsozsidfal nyugatra, a Puji4:pa_tak • -- - --•----- • (180-185 m tszf koz6tt), Korabbi ezekben vtial a zserlge naidat szaniasmarhakkal iegeltettek. Zsombeksasos (Caricetum elatae Koof) 0 Zavartalan kifejl6desfi, ldpretszerii allornanya an a Bandi-mezon a Nagyeti-, a Csetenyi es a Pujda-patak kOzititt, Mocsairi sAsos (Ca ric-e1/.iinacutU rmis), kiszarada, kfterjes .16pra (Moithieturn coeruleae) es sedblizas mocsarret (Deschanipsietuin c aespirosao illomanyokkal, erintkezik, A Vindornyai-lApon. is eiSforchlt tnocsaxi es szi) - e- 6;iitt (KOVACS 1998). A he se anti sasossal (Cariceturn acuriforinis - ripa.7i7 deli labai elott a Szentnaihaly-dumb mellett, a gydroki natarban van szep semlyek-hfnai navenyzettel dis itett . Affo-ifiAn-Ya es a vonyarevashegyi vastitallomas mellett kisebb toredeke. Gazdasagi erteke eienyeszo; termeszetvedeirni szempontbeil jelenti5s. Magassasos (mocsari sAsos - Cariceturn acutiformis, parti s6sos - C ripariae) A GyOngyas es mellekvizeinek melyebb fekvesii, rendszeresen el6nttitt reszein, a zsidi es -a vindornyai terOleten, valamint az Oberek.feie egyarant, kisebb fehileteken fordul azdas4i eitiket alomszalmanak \Fa46 alkaimassaga j2,1eMetie. (Succiso-Molinietum) Kekperjes kiszarado vindornyai Idprol kbzli szamos vedett fajban gazdag allomanyait, KOV ACS (1998) a Ismeretes szainunkra az, alsozsidi reszen a Nagyreti-, a Csetenyi- es a Puida :patak szOglegben,.. a . ._Pujda-patak es a zsidi orszagilt ktizOtt, s .att61 delre. Ea utobbi illomanyaiban Veratrum album, Sanguisorba officinalis, fris sibirica, Dactylorhiza incarnata, Eriophoru iarrfaliurri, Porentilla tormentilla; valamint az C)berekben Dianthus superbus, Allium atigE41051072 es Salix rosmarinifolia is Az erintkez6 Magassas es mocsarret Allorminyokkal egytitt kaszaljAk, de ahol fern (pl a zsidi orszagiinoi dare), on ethsen entrofizalociik es korosodik. A hegyseg deli iabai Obit a gyorroki laatarloan ze2kiiat6.... esMihalyhAza.:puszta kOz5tt van toparti, step, ude szittyos la.prettel komplex es magassasossal Orintkezo gornanya (veszelyeztetett es vedett fajaik Schoenus nigricans, Hydrocatyle vulgarism Orchis laxi.floram stb). Magask6rOsok (Filipendulion) AllO, vagy lassan foly6 lapi vizek buja, niagas tern -let-1i nOWnyzete, amely a vizek icosapdasa, felt61tOdes hatasgra vagy kaszAlL nelkul eger- es fil'Aigetekke alakulhat, A Gykgyos es meliekvizei menten gyakran eloffirdul a lapi magaskijr6s (Filipenduia uirnarkie - Geraniettem palustris) es kontakt-tarsulasuk, a sziberiai noszirnaos magaskOras (lricieturn sthiricue). Annak ellenere, hogy lap- e.,s lcaszaloreti filvek es ketszikiiek vannak bennilk, gazdasagi ertekiik korlatozott, de termeszeti ertektk nagy. Jellernza fajai a nevado Filipendula ulmaria, a Dactylorhiza incarnata, Sanguisorba officthalis, Angelica sylvestrls, Cirsiurn riyulare, Pseudolysirnachion longifolium, Oberekben az Angelica Veronica catenata, tovaIbd szamas egyeb mocsari, 1 60 sytvestris feltiinOen nagy gyakorisaggal jellemzo. A patak menti magaskarasok (Calthiort) step AlIornanya aC,setenyiLpatiak menten (Vallus) es toredekesen a SzallOsi7 patak mellett figyelheto meg, vafamint KOVACS (1998) a vindornyai laproi kozOite. Mocsgrretek (Descharnpsion es Agrostion) Ret-leQe16 valtokazdalkodassal evszazadolc vita fenntartott, termeszetkdzeli, felkuhtir tdrsulAsok, arnelyek egyuttal nelkiilozhetetlen tajertekek is A Gyongy15.s es mellekvizei . gyepekhez ment,aMrcl-dkozeisngyar.Atemsz
69
GyepgazdAlkodis 20.01, Debrecen
I.cg,k6zelebb k116, ez6rt veclett fajokban leggazdagabb arsulasa a reticsenkeszes kaszA16 (Cirsio cani - Festucetum pratensis). Faji Osszetetele a termahelyi vizviszonyokat es a hasznalatot tiikrozi. Legertekesebb valtozataiban gyakori az. Orchis laAii7ora, a Dactylorhiza incarnata, az iris sibirica, sot a zsidi orszagtit menten a Spiranthes spiralis 65 a Carurn carvi is elofordul. Nedvesebb termibbelyeken az ecsetpazsitos, majd fehertippanos moesarret (Carici vulpinae-Alopecuretwn pratensis, ilictve Agrostetunt albae) valtja fel. VeItik es a kaperjesekkel erintkezesben jelenik rneg a sedbiizAs mocsarr& (Deschampsietum caespitns.ae). A. termeszetes szukcesszioban a ligeterda
felt tartananak, de korabban az eros ig6nybevetel (melioraciti, hozamnoveI6 keves faju allomannya alakitas, tillzott hasznalat), ma az elhanyagolas mian erosen gyomosodnak (Soficiago sp.) vagy a milvelesi ág megvaltortatasa titian megsziinnek. Kevesbe nedves tipusaikban a kaszAlaretek fajai is inegjelennek (Id. Szanto kbrnyeki retek, pl, VAralja, Pasti-retek, Rezi-cser alatti retek, Kiss-f. larva — Betyaresirda . ..f . Oherki rete0. Mezofil-retek, kaszalci•etek (Arrhenatherion) Jellegzetes pannOniai, es meIletttik hegyvideki fajokban gazdag, viragdiszes allonianyck. Nagyobb resziik emberi hatisra kialakuit ttmegtakarmany bizis (szena), evert igenyiik a rendszeres kaszdlast! A nedvesebb helyeket ecsetpazsitos franciaperje ret (Atopecari-Arrhertathereturn) fedi_ GyomosodAsuk maris bekovetkezett (Id. Zalaszant6 hataraban, vagy az Obei -ek menten). Lazabb, szArazabb talajon alacsony borjupazsitban (Anthoxanthurn odoratum) Es pusztai esankeszben (Festuca rupicola) gazdag valtozata jelenik meg. A tipikus franciaperjes ret (Pastinaco — Arrhenatheretutn) ragas 1i, thbbszintil tarsulas, amely szezonalisan uralkoclo semi Irian meghatarozd tajkepi eiern. Sovany legelok es szOrffigyepek (Nardetalia) 0 A juhcsonkesz (Festuca °vino) a 4sicli-yindornyaTmedence meszszeg6ny homoki6n he] ynkent allomanyalkoto. Szorfagyep (,Vardeturn) . Rezi homokk6 Osszletenek talaitakarojan volt ismeretes, mara eltfint. A medence magasabban fekv6, mesztelen vagy gyengen meszes homoktakarojat loginIcabb meszkerUlo homoki legelo (Myrna serpylli Festucetum pseudovinae) borItotta, amelyet leginkabb a birkaiegeltet6s tartott fern (Pasti-retek, Bandi-rnezO, Rezi-cser). Ma mar akaeosoc.lik es terjed rajta a baivanyfa_ fielyenkent seprOzan6t (Sarothaninus scoparius) boritja. FajOsszetetenen uEyanakkor a homoki legelokre (Potentillo arenariae Festucetuin pseuciovinae) is ernlekeztet. Pusztafilves doiomitlejto-sztyeppret (Cleistogeno — Festucetam rupicobae) f. ardidas esenkeszes gyepek e•edetileg nagy tertileteken boritottak a melyebb renidzinakat (pl. Faludi-ret, Cseteny). Legekikent is szoigaltak, azonban a Balaton feloli oldalon javareszt he lettek epitve, Akesei perjes (Cleistogenes serotina) gllornanyok kis foltokat fednek. Termeszetvedelmi szereptik jelentas a fajgazdagsaguk miatt (Pulsaiilla grandis, P. pratensis subsp. nigricans, sth,). Az osszes dolomitgyepre kedvezatlen a feketefenye teiepites (.,koparfasitas") es az elhanyagolas. DoIornit-sziklaftives lejto (Chlysopagono Caricetuin hurnilis) 0 Fajgazdag, szarazsagniro, tobbe-kevesbe zarod6 gyepet kepezo f'ajokb61 all. Nagy fajgazdagsAgti, sztyeppei es szubmediterran fajokban gazdag. Vedett fajai (pi. ConvoNalus cantabrica, Lathyrus .sphaericus, Jurinea rnotiLc,' Onosrria visanii, Iris &mills subsp. arenaria) miatt igen ertekes, de veszelyeztetett Larsulas (turizmus,
koparfasitds), A deli lejtaket disziti a kiftvetkezevel egyiitt. 70
Gyepga24161kodis 2001, Debrecen
Nyilt dolorrnt-szikIagyep (Seseli leucospermo — Festucetum pallentis) 0 A dolomit alapk6zet lejtoin nern zarOd6 gyepet kepez. Tuclornanyos es termeszetvedeIrni erteke, erOzi6 elleni vedeIemben betoltott szerepe jelentos, Dolomitkoparokkal, szikiaftivez lejtOkkei s cserszra6rces kaIszt-bokorerd6kket kepez rnozaikos komplexet. Mindannyit feketefeny6 telepites gyeritette meg. Allornanyalkot6 a deres csenkesz es a lappang6 sas. Melegkedvelo pusztai fajok, deli elemek, reliktumok es bennszilMttek (Seselei leucospermum) el6helye. A hegyseg deifies kitettseRil dolomitgerincein es orrnain gya_kori. Kfilifintisen ertekes az -inialanyhaja5 (Szipa) szildagyep. Zart dolornit-sziklagyep (Festuco pailenti Brotnetuni pannonici) 0 Dolomit alapkozeten, eszaki kitettsegil iejtokon tobbe-kevesb6 zart uepet alkot. TudornAnyos es terrneszetvedelmi Crteke nagyobb, mint vadeitart6 kepessegevel lleheit'a gazdasigi jelentosege. Segkorszaki yulfarkfil gyepek szirmazeka, relikturri Es bertnsziiiott fajok eli5helye. Legszebb allornanyai Pu ns hegy, rezi Var-heg_y, allyafi5 .Porkolt-hegyek, Csokakb — Kigrivar, Peti5-hegy, stb, huvos, 'lards mikroklimaju 1et6resein vanriak. Domin6ns fajai (Festuca paiiens, Bromus pannonicus, CareAhumilis) mellett kuionleges ertekei: Festuca arnethystina, Primula auricula subsp, hungarica. Calamagrostis varia, Phyteuina orbiculate, Coronilla vaginalis,stb. SudarTozsnokos felszaraz gyepek (Bromion erecti) 0 Viszonylag keves helyen es leis tertileten fordulnak eló, K6orra (bazalt) alatt nadveles hijAn szeclres es kOkenves toviscserjes allornany nettle be Vindorny_afok alattaDelenke Gyonaybsre . ne?.P agyagf_?s,. ItiszOs oldalaban fajbsszetetele a csapadekjaras szerint — Jatszolag evrol-evre valtozik, Jo hozan ni es takarmAnvertekil, viragban gazklag gyep, Lebetseges, hogy masodiagos, naturalizaladott gycp, arnelyet sajnos napjainkban az aranykar6 (Soiidago) invaziOja fenyeget. Hagyasfas legeWk, legeltierdok Meltatlanul elhanyagolt Vapotba kerilltek. Aljnovenyzettik altalgban bara .zdals csenkeszes pusztagyep illetve pusztardt jenegii volt, ma azonban crosen gyornosodnak (Solidago), cserjesednek, akAc is baIvanyfa sarjtelepek ozonlik ci. Molyhost6Igy i arvashecryen a Cser :tet6 oldalaban van, ZaIaszanto Iegel6erdo maradvanyaV_Ey gyerryanos es vadk6rtes legelojet korabban krosszpalyanak hasznAltak, ma lakOparkot letesitenek rajta. Rezi-cser Jolgyes legeletjen hornokbanya an Felsb-laposmajor fas legelaje el lett hahyagolva. SzOrwinyos kaszal6k es misodlagos gyepek gyitmolcsosbkben A hagyomahyos falusi es szepIohegyi ga_zidalkodas ernlekel. F6 alIarrianyalkoto fajuk franciaperje. A kiser6fajok a vizelIatasnak es a kezelesnek (kaszalas, tragya7As) megfelelOen valtoznak. Ozongyornok (Fleracleum sphondylium, Anthriscus sylvestris, Calamagrovis epigeios) uralkoddva ),,alhatnak_ Gazdag florisztikai Osszetetelaek, es novenyfaldrajzi meghata'rozo elemck, ritkasagok is megtalalhatoak benniik (Primula vulgaris, Knautia dry ea, orchidea-f6100. A ba]atoni Ucli116k5rietben atalakulOban, megszOnOben vannak: csak Tatika-Koy4cst-hegycsoport kortil rnaradtak Fenn, egyre mind elhanyagoltabb aIlapotbarL
71
Gyergavtlalkothis 200/, Debrecen
A Keszthelyi-hegysig nagyobb gyepterilletei Magyarorszag viziigyi terkepe 11. szelveny Kartografiai valialat 1964-472 A szarnok rnagyarizata a szovegben olvashato!
72
Gyepgazdiiikodds 2001, Debrecen
Trodalomjegyz6k GALA .S F. (1960): A gyepek botanikai es gazclasa6 ertekelese. A Keszthelyi Mezogazdasagi Akadernia Kiadvanyai 8, Mezagazdasagi KiadO, Budapest. BORBAS V. (1900): A Balaton flaraja. II. szakasz. A Balaton tavanak 6's partmell&e:nek ndvenyfbldrajza es eclenyes nov6nyzete, Budapest BORH1DI. A, (1996): Critical revision of the Hungarian plant communities, I. Pannonius University, Pecs B ORHIDI A.-SANTA A. szerk. (1999): V bros kOnyv Magyarorszay nbvenytarsulasairal 141. TerrneszeivedeIrni Hivatalainak TanultnAnykbtetei 6. Terrneszet131:TVAR, Bp. BULLA B. (1928): A Keszthelyi-liegyseg foldrajza. FOIdr. Kdzlem. 1-4. 1-2.8. FEKETE G. (1964): A Bakony novenytakardja. (A Bakony conologiai-novenyfoldrajzi ]ceps) — A Bakony termeszettud. kut. eredmenyei JAKUCS P. — FEKETE 0_ (1987): Termeszetes nOvenytakare, In ADAM L. — IvIAROSI S. — SZILARD 3.: A DunantnIi-kozephegyseg, Magyarorszag tajfdldrajza. Akaderniai Kiada, Budapest. KELEMEN szerk. (1997): 1ranyelvek a ftives teriiletek temieszetvedeImi szernpontti kezelesehez. KTM Terrneszetvedelmi Hivatalanak TanuIrna -nykotetei 4. Terrn6szet131:TVAR, Bp. KO ACS .1, A. (1998): Vinclornya lap novenyzetc, Kitaibelia. 3, 2. 303-306 S7_ ToTH. E. (2001): Gyepkezeles vedett teraleteken — termeszetvedelmi celkittizesek, gazdasagi vonatkozasok es tarsadalmi hatter (Egy eszaki-kozephegysegi pelda). In NAGY G. — PETO K. — VINCZEFFY (szerk.): Gyepgazdalkodasunk helyzete es kilatasai. Debreceni Gyepgazdalkodasi Napok 17. 7I-75. SZABO I. (1980): A told pantlikafil (Typhoides arundinacea (L.) Monch) a Balaton videken, es felhasznalas6nak lehetosdgei a to partianak biologiai vedelmeben. MTA VEAB Monografiii_ A Balaton kutatAs tijabb ereclmenyei 6. 39-47. SZABO I. (1987): A Keszthelyi-hegys6g novenyvilaganak kutatasa. Folia Mus. Hist.Nat, Bakonyicnsis 6. 77-98. Zirc, SZABO, I. (1991)): Investigations on the flora and vegetation of Keszthely hills (Hungary) with special regard to their southern elements. In SZABO I. (ed.): Illyrische Einstrahlungen irn OstaIpin-Dinarischen Raurn. 79-88. Keszthely. SZABo 1. (2001): A balaton-videld gyepek botanikai es okologiai jellernzese. In NAGY G. — PETO K. — VINCTFFFY I. (neck.): GyepgazdaticodUuTt helyzete 6s kildtasai. Debreceni Gyepgazidalkoclasi Napok 17_ 66-70. S7ANCZY L (1836): Randulas Carinthiaba, Glockner hegy6ig, In BALOGH L. — KOBOLKI.:ITI K. 1999: Szenczy Imre erniekezete. BMDK, Savaria MOZGUM, S zombathely IERZBICKI, R (1820): Manta° rariores Keszthelyienses. Manuscript. Orszagos Szechenyi g.idinyvtar.
Szerza: Dr. Szabei lstvan egyetemi tartar, tanszekvezet6 Veszprerni Egyetem, Georgikon Mezbgazdasagtudomanyi Kar 8360. Keszthely, Festetics u. 7.
73
