A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

PEDAGÓGIAI PROGRAM Bevezetés .................................................................................................................................... 4 1.................................................................................................. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA .................................................................................................................................................... 6 1.1 Az iskola arculata ............................................................................................................ 6 1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata ........................................................ 8 1.3 Az iskola feltételrendszere ................................................................................................... 9 1.3.1 Személyi feltételek .................................................................................................... 9 1.3.2 Az országos kompetenciamérés eredményei iskolánkban ...................................... 10 1.3.3 Tárgyi feltételek ...................................................................................................... 10 1.3.4 Eszközrendszer ........................................................................................................ 11 1.4 Az iskola tanulói közössége .......................................................................................... 12 1.5 Képzési kínálatunk ........................................................................................................ 13 1.6 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ............................................................. 16 1.7 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ....................................... 16 1.8 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ......................................................................... 17 1.8.1 A fenntartóval való kapcsolat ............................................................................. 17 1.8.2 A szülőkkel, korábbi diákokkal, nyugdíjasokkal való kapcsolat ....................... 17 1.8.3 Kapcsolataink más intézményekkel ........................................................................ 18 1.8.4 Külföldi kapcsolataink ............................................................................................ 19 2...................................................................................................................... NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................................. 20 2.1 Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka pedagógiai alapelvei .................................... 20 2.2 Az egészségnevelés ............................................................................................................ 21 2.3 A környezeti nevelés .......................................................................................................... 22 2.4 Művészeti – esztétikai nevelés ........................................................................................... 24 2.5 A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése ........................................................................... 24 2.6 A testi nevelés .................................................................................................................... 25 2.7 A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei ........................................................ 26 2.8 A célokhoz kapcsolódó szerkezet ...................................................................................... 27 2.9 Tehetséggondozás ......................................................................................................... 28 2.10 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 29 2.11 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................... 31 2.12 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ......... 32 2.13 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................ 33 2.14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................ 33 2.15 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .................................................... 35 2.16 A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége ............................................................................................... 35 3............................................................................................................................... HELYI TANTERV .................................................................................................................................................. 35 3.1 Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai/Kulcskompetenciák .................................... 35 3.2 A régi és új kompetenciák helye a nevelési-oktatási folyamatban..................................... 35 3.3 Tantárgyi tervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................... 37 3.4 Közösségi szolgálat ............................................................................................................ 37 Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 1

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.5 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................................................................................................... 38 3.6 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................ 38 3.7 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei ....................................................... 41 3.8 Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: ............................................................................ 41 3.8.1. Az értékelés fajtái ................................................................................................... 41 3.8.2. Az ellenőrzés .......................................................................................................... 43 3.8.3. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 43 3.8.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái ...................................................................................................... 45 3.9 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ................................... 47 4........................................ EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................................. 48 4.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja ........................................................... 48 4.2 Helyzetleírás .................................................................................................................. 48 4.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ............................................................. 48 4.3.1. Mindennapos testnevelés ........................................................................................ 48 4.3.2. A személyiség fejlesztése ....................................................................................... 49 4.3.3. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció ...................................................... 50 4.3.4 A fogyasztóvédelmi oktatás terve ........................................................................... 53 A fogyasztóvédelmi oktatás célja ............................................................................................. 53 A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei ............................................................................ 53 A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban ................................................................ 54 Módszertani elemek ................................................................................................................. 54 4.3.5 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ............ 55 4.4 Környezetnevelési program ............................................................................................... 55 4.4.1 Alapelvek ................................................................................................................ 55 4.4.2 Hosszútávú célok..................................................................................................... 56 4.4.3 Helyzetkép, helyzetelemzés .................................................................................... 56 4.4.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ..................................................................... 58 4.4.5 Minőségbiztosítás .................................................................................................... 59 4.4.6 Továbbképzés .......................................................................................................... 59 4............................................................................................................... ZÁRÓDOKUMENTUMOK .................................................................................................................................................. 59 5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ...................................................................................................... 59 5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (Mellékelve) ................................ 60 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei .............................................................................................................................. 60

Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 2

PEDAGÓGIAI PROGRAM


oldal 3

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Bevezetés Iskolánk egyik alapvető célkitűzése, hogy megfelelően felkészítsük diákjainkat a felsőoktatási intézményekbe való bejutásra és az ottani helytállásra. Munkánk során tehát a leendő magyar értelmiség nevelésén fáradozunk. Tesszük ezt akkor, amikor a társadalom és benne az értelmiségi réteg egész Európában értékválsággal küzd. Tetéződik ez a helyzet az egész világon végigsöprő gazdasági válsággal, illetve hazánkban a rendszerváltás részleges sikertelenségével. A jövő értelmiségének tudatos nevelése megkívánja tehát, hogy megértsük és komolyan vegyük ezt az értékválságot, amely ma a fiatalság számára adatott. Az önpusztítás különféle változatai (kábítószer, agresszivitás) helyett értelmes perspektívát kell adni a fiatalságnak. A szükségszerűen hangsúlyossá váló erkölcsi nevelésnek tehát valóságosan gazdagítónak kell lennie. A fenti elvek valóra váltása érdekében a Vajda János Gimnázium testülete az alábbi célokat, feladatokat tűzi maga elé: • • •

• • • • • • • • •

• • • •

a korszerű, életkoruknak megfelelő mennyiségű és mélységű szaktárgyi ismeretanyag és az azok használatához szükséges kompetenciák elsajátíttatása a tanulókkal a tanítás során arra törekszünk, hogy a tanulók részére nyújtott tájékoztatás és ismeretközlés tárgyilagos és többoldalú legyen a személyre szabott vagy a csoportszinthez igazított tanórai és tanórán kívüli foglalkozások az egyes tanulók, tanulócsoportok képességei, érdeklődése alapján kerüljenek megszervezésre az alkalmazható tudás elsajátításához szükséges tanulási technikák és kompetenciák megismertetése a tanulókkal az írásbeli és szóbeli kifejezőkészség, a kreativitás, a logikus gondolkodás fejlesztése a reális önismeret kialakítása, a toleranciára nevelés, a vitakészség fejlesztése a tanítási időn kívüli iskolai, illetve az iskolán kívül szervezett szabadidős programok segítségével az igényes, tartalmas szórakozás, kikapcsolódás iránti igény felkeltése az egészséges életmódra, rendszeres és kiegyensúlyozott életvitelre, a környezeti értékek megbecsülésére és óvására nevelés a beilleszkedési vagy tanulási problémákkal küszködő, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése, támogatása, szükség esetén fejlesztésük megszervezése lehetőségeinkhez képest megteremtjük a magas színvonalú munka személyi és tárgyi feltételeit arra törekszünk, hogy adminisztratív munkánk, tanügyi dokumentumaink rendezettségükkel, precízségükkel szolgálják szakmai munkánkat pedagógustestületünk önmagára nézve is kötelezőnek tartja a személyes példamutatást a szakmai igényesség, a munkafegyelem, személyiségünk külső és belső ápoltsága, az etikus magatartás terén tiszteljük, és a diákokkal együtt ápoljuk intézményünk hagyományait korrekt és feszültségmentes kapcsolatokra törekszünk külső és belső partnereinkkel távol tartjuk intézményünktől a napi politikát vallási és világnézeti kérdésekben semleges álláspontot képviselünk


oldal 4

PEDAGÓGIAI PROGRAM • • •

arra törekszünk, hogy az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt, színvonalas szakmai munka környezeti követelményeinek. segítjük a valamely területen kiemelkedő képességű tanulók tehetségének kibontakozását a mai igényeknek megfelelően több területen modulrendszerű oktatási szerkezetre térünk át.


oldal 5

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1Az iskola arculata A gróf Festetics Pál által alapított iskola 1772-ben 3 évfolyamos gimnáziumként kezdte meg működését a Kossuth Lajos utca 45. számú épületben. Az első osztály tanulói a principisták, a másodiké a grammatisták, a harmadiké a syntaxisták voltak. Az első oktatók ferences rendi papok voltak. Fő tantárgyak a latin, hittan, földrajz, történelem és természetrajz. Rendkívüli tárgyként a görög nyelvet, a mértant, a természettant és a hazai szokásjogot vehették fel a tanulók. A 238 éves múltra visszatekintő intézmény életének jelentősebb fordulópontjai: Iskolánk 1789-ben a költészet és a szónoklat két évfolyamával bővült, mely ettől kezdve királyi intézmény, állami gimnázium. 1800. november 4-én az iskola új épületben, a mai rendház második emeletén nyert elhelyezést. 1806-tól a gimnázium 6 osztályos lett. 1808-ban a Csornai Premontrei Rend vezetése alá került. A reformországgyűlések idején a magyar nyelv meghódította az iskolát. Az oktatás zömmel magyarul folyt, a bizonyítványok, értesítők magyarul készültek. 1850-ben az iskolát négyosztályos reálgimnáziummá szervezték osztályrendszert felváltotta a szakoktatás, a hivatalos nyelv ismét a német lett.

át.

Az

1890-től a gimnáziumot nyolcosztályos főgimnáziummá szervezték át, azzal a feltétellel, hogy a város az oktatáshoz megfelelő épületről gondoskodik. 1892. augusztus 23-án avatta fel Keszthely lakossága a Schadl János tervei alapján készült új épületet. (Az oktatás túlnyomórészt ma is ebben az épületben folyik.) Az itt tanulók 1922 óta vettek részt tanulmányi versenyeken. Az 1924-es eredményeket követően a keszthelyi gimnáziumot az ország legsikeresebb intézetének nyilvánították. 1924-35-ig az iskola reálgimnáziumként működött, majd egy 1934. évi törvénycikk értelmében fokozatosan újból gimnáziummá alakult át. A premontreiek vezetése alatt a diákok teljes vallásszabadságot élveztek, de arra nagyon ügyeltek, hogy minden tanuló eleget tegyen a saját vallása által előírt kötelezettségeknek. 1948-ban az intézményt államosították, és fokozatosan négyosztályossá szervezték át. Az 1951-es törvényrendelet alapján a gimnáziumot humán és reál tagozattal kellett megszervezni. 1958-ban bevezették a gyakorlati foglalkozásokat, majd 1959-ben egy osztályban az 1 napos gyakorlati munkát. Ezek megszűnte után 1990-ig a gimnáziumi osztályok mellett előbb mezőgazdasági, majd közgazdasági és egészségügyi szakközépiskolai, valamint gép- és gyorsíró szakiskolai osztályok is indultak. A nappali rendszerű oktatás mellett folyamatosan működött felnőttoktatás is a levelező tagozaton. Az iskola fennmaradásáért többször is meg kellett küzdeni (1788, 1794, 1830, 1887), de a város vagy a rend vezetőinek határozott fellépése mindig meghiúsította a gimnázium áthelyezését vagy megszüntetését. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 6

PEDAGÓGIAI PROGRAM A gimnázium fennállása óta mindig meghatározó volt a régió életében. Kultúrakisugárzó szerepét nem lehet elvitatni. Az itt folyó oktató-nevelő munka értékét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az itt végzettek szorosan kötődnek egykori iskolájukhoz. Gondoljunk csak a Premontrei Öregdiákok Egyesületére és a Vajda János Öregdiákok Egyesületére. Mindkét egyesület tagjai fontosnak érzik, hogy támogassák iskolájukat, találkozzanak egymással, a mostani diákokkal és a tantestülettel is. A gimnázium iránt egyre nagyobb az érdeklődés. A más középiskolákat érintő tanulóhiány ezt az iskolát elkerülte. Beiskolázási körzete egyre tágul. Ennek okai: az iskola sokszínűsége, az egyre javuló versenyeredmények és az évek óta stabilan magas felvételi arány. Valamennyi osztályba csak eredményes felvételi vizsgával lehet bejutni. Nagy súlyt fektet az intézmény vezetése arra, hogy minden tanulója számára biztosítsa a sportolási lehetőséget. Atlétikában a gimnázium évek óta az ország legjobb iskolái között van. Az egyre javuló versenyeredményekhez hozzájárul az is, hogy a gimnázium a tehetséggondozást már az általános iskolások között elkezdi. Matematika, biológia, fizika, angol, német és atlétika szakkörre járnak általános iskolások a vonzáskörzetből szép számmal. Igény szerint további szakköröket is indítunk. A gimnázium matematika és fizika munkaközössége évente megrendezi a Newton Kupát, a térség általános iskolásainak matematika-, fizika- és számítástechnika-versenyét. Az évenként végző 120-130 tizenkettedikes közül általában 80-90 tanuló rendelkezik legalább 1 középfokú nyelvvizsgával, de számos tanulónak van 3 középfokú vizsgája. A nyelvi osztályba járók közül sokan sikeres felsőfokú nyelvvizsgát is tesznek. Ezt a szép eredményt megalapozzák a külföldi cserekapcsolatok és az egyéb külföldi tanulmányi kirándulások, melyek hozzájárulnak az élő, a beszélt nyelv elsajátításához, ráébresztik a tanulókat az idegen nyelvek ismeretének fontosságára. Megismerik a környező országokat, ezen országok kultúráját, szélesedik világlátásuk, fejlődik valóságismeretük. Eredményesen működnek az iskola művészeti csoportjai is (néptánc, énekkar, színjátszó csoport stb.). Nagyon jó eredményeket érnek el az iskola tanulói a Helikoni Ünnepségeken, a területi és országos versenyeken. A gimnázium tanulói részt vesznek a városi és környékbeli rendezvényeken, hozzájárulnak azok sikeréhez. Példaértékű az az iskoláért való közös munkálkodás, amely az öregdiák-egyesületek és a gimnázium között alakult ki. Ezt jelzik a közös rendezvények, a hagyományok ápolása, közös pályázatok kiírása, a tanulók kimagasló munkájának, versenyeredményeinek elismerése. A gimnázium térségi feladatot lát el, mivel az intézmény székhelyét leszámítva – kettőnél több megyében élők veszik igénybe (vonzáskörzete Zala, Vas és Somogy megye). A kimagaslóan jó megyei, területi és az egyre javuló országos versenyeredmények jelzik, hogy a háttérben egy szakmailag jól felkészült kollektíva van, és az intézményben alapos, igényes szaktanári felkészítő munka folyik. E munka elismeréseként a nevelőtestület 1997ben Keszthely Város Szolgálatáért, 1998-ban a Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 7

PEDAGÓGIAI PROGRAM Pedagógiai Nívódíja, 2000-ben a Zala Megyei Közgyűlés Zala Megye Sportjáért Nívódíja kitüntetésben részesült. A gimnázium fennállásának 240 éves évfordulója alkalmából miniszteri elismerő oklevelet adományozott az iskolának Dr. Réthelyi Miklós miniszter, volt diákunk. Az iskola falai között számos kiválóság tanult, mint például Deák Ferenc, Batsányi János, Festetics György, Festetics Tasziló, Fejér György, Vaszary Kolos, Laky Demeter, Bernáth Aurél, Kuncz Adolf, Buda Béla, Básti Lajos, Bertha Bulcsú, Csík Ferenc. Akadémikusaink: dr. Mátyás Flórián, dr. Czibere Tibor, dr. Horváth József, dr. Hadrovics László, dr. Vértes Attila és dr. Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi főtitkára. Az iskolavezetés célja, hogy a gimnáziumra jellemző sokszínű képzést a jövőben is megtartsa, ezzel bővítse beiskolázási körzetét, tanulóit nyitottságra, igényességre, kreativitásra nevelje, és e változó világban konvertálható tudással vértezze fel.

1.2 Hagyományaink, ünnepeink, iskolánk sajátos arculata Évtizedek alatt meghonosodtak olyan rendezvények, amelyeket a helyi társadalom, a tanulók és a szülők egyaránt igényelnek, számon tartanak és tevékenyen támogatnak. Tanévünket számos ünnepség színesíti: • Tanévnyitó és – záró ünnepély • Október 23. - megemlékezés a nemzeti ünnepről • Karácsonyi ünnepség • Szalagavató ünnepély és bál • Március 15. - megemlékezés az 1848/49-es forradalomról • Ballagási ünnepség • Nemzeti Összetartozás Napja 238 éves múltra visszatekintő iskolánknak az ünnepségeken kívül évről évre visszatérő hagyományos rendezvényei is vannak: Kulturális, művészeti rendezvények: • Folyosógaléria • Művészeti bemutató • Helikoni szereplés • Gólyaavató, gólyabál • Klubdélutánok • Fakultatív színházlátogatások Budapesten az érdeklődő tanulókkal • A Szülői Munkaközösség bálja • Nyelvi estek, délutánok • Könyvtárlátogatások, író – olvasó találkozók • Nyári táborok Sportrendezvények: • Sportnap Az oktatómunkát segítő szaktárgyi versenyek, rendezvények: • Nyílt nap a leendő elsősöknek Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 8

PEDAGÓGIAI PROGRAM •

Tantárgyi versenyek szervezése (Newton Kupa, Vajda János verseny, Kunc Adolf verseny)

Egyéb: • Iskolanap • Témahét • Három hetet meghaladó projekt szervezése • Évkönyv szerkesztése • Környezetvédelmi rendezvények Iskolánk és alapítványaink díjakkal jutalmazzák a kimagasló eredményeket a tanulók és a pedagógusok körében is. Az iskola tanárainak, támogatóinak, végzős tanulóknak adományozható díj: • Vajda-plakett • Dugonits József díj: „A négy év legnépszerűbb tanára” díj

1.3 Az iskola feltételrendszere 1.3.1 Személyi feltételek

A Vajda János Gimnázium dolgozóinak száma 2012-ben 55 fő, valamennyien közalkalmazotti státuszban. A közalkalmazottak közül 39 fő a pedagógus, 1 fő felsőfokú végzettségű könyvtáros. Az oktatást közvetlenül segítő dolgozók száma 4 fő (iskolatitkár, oktatástechnikus, laboráns, adminisztrátor), a gazdasági dolgozók száma 3 fő. Közülük 1 dolgozó gazdasági vezető, 1 fő könyvelő-ügyintéző, 1 fő pénztárosi és munkaügyi feladatokat lát el. A technikai dolgozók száma 8 fő (2 fő portás, 2 fő fűtő-karbantartó, 4 fő takarító). A pedagógusok létszáma és szakos megoszlása biztosítja a tanítandó tárgyak szakszerű oktatását. Az itt érettségizett tanulók iskolához való kötődését jelzi, hogy közülük 13 fő az iskola tanára. A megüresedett állásokra elsősorban az iskola volt tanítványai közül választ az iskolavezetés. Ez elősegíti a kialakult hagyományok ápolását, az oktatás színvonalának megőrzését. Főiskolai és egyetemi pedagógusképzésben részt vevő hallgatóknak gyakorlóhelyet biztosítunk az elméleti ismeretek gyakorlatban történő megerősítésére. Az intézmény pedagógusai – egyéni munkaszerződések, felkérések alapján – jelenleg is részt vesznek a pedagógusképzésben. A jövőre nézve arra törekszünk, hogy a pedagógusképzésben való részvételünk szervezettebb formában történjen. Ennek érdekében kapcsolatot építünk ki a pedagógus-képzésben részt vevő egyetemekkel, főiskolákkal.


oldal 9

PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.3.2 Az országos kompetenciamérés eredményei iskolánkban Az országos kompetenciamérés eredményei Év 2003 2004 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Matematika

Szövegértés

587 593 597 621 572 567 1761 1828

610 578 593 601 571 583 1836 1809

Az országos kompetenciamérések iskolai eredményeit is folyamatosan elemezzük. A jelenlegi oktatási programmal és módszerekkel kevésbé tudjuk eredményesen fejleszteni diákjainkat. A tények arra késztetnek bennünket, hogy az oktatásban olyan új eljárásokat, módszereket keressünk, amelyekkel a tanulói teljesítmények és képességszintek növelhetők. A munkaerőpiaci igényeknek adekvát készségek és kompetenciák fejlesztésére, illetve megerősítésére van szükség. Gyermekeinket azokkal az ismeretekkel és képességekkel kell felruháznunk, amelyekkel a jövő embere választ adhat a XXI. század kihívásaira. A piacgazdaság pedig olyan képességeket, olyan készségeket követel a leendő munkavállalóktól, mint a jó kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő és döntési képesség, a konfliktusok hatásos kezelése, az önálló és kritikus gondolkodásmód. A fenti elvárásoknak megfelelő oktatás és nevelés egyben a helyi társadalom távlatos szükséglete és érdeke is. Olyan pedagógiai környezetet kell teremteni, amely a gyermeki személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja, és mindenkiből a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi az élethosszig tartó tanulásra, tudásának folyamatos megújítására. Kompetenciafejlesztési területek: • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

1.3.3 Tárgyi feltételek Az oktatás jelenleg három épületben folyik. Az 1892-ben épült Fő téri épületben, a Deák Ferenc utcai épületben, illetve a Erzsébet királyné utcai tornateremben. Az épületek közötti viszonylag nagy távolság esetenként a pontos órakezdést nehezíti. A 9. osztályoknak az iskola szerves életéből való kiszakítottsága oktatáspedagógiailag Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 10

PEDAGÓGIAI PROGRAM hátrányos helyzetet eredményez mind a diákok, mind a tanárok számára. A tanulók átjárása a főépületben lévő szaktantermekbe szintén gondot jelent. A főépületben van a számítástechnikai, fizikai, kémiai, biológiai, művészeti és a 2 informatikai szaktanterem. A szaktantermek felszereltsége átlagosnak mondható. A későbbiekben meg kell oldani folyamatos fejlesztésüket. A testnevelés tantárgy feltételrendszerének megoldásában előrelépést jelentett a fenntartó Zala Megyei Önkormányzat és Keszthely város támogatásával megvalósult és a gimnázium rendelkezésére bocsátott Mozgás Háza, amely helyszínt biztosít egyéb közös iskolai rendezvények (pl. Vajda Napok, Tudományos Nap, Nemzeti Összefogás Napja) számára is. Ezen felül jelenleg egy szabványméret alatti tornatermünk és egy kis méretű kondicionáló termünk van. A nyelvi és egyéb órák bontására fel kell használnunk a szaktantermeket, mivel rajtuk kívül a főépületben csak a könyvtár és egy kis befogadóképességű terem áll rendelkezésre. Esetenként a testnevelésórán tartózkodó osztályok tantermét is fel kell használnunk. A Deák Ferenc utcai épületben 3 terem áll rendelkezésre a csoportbontásokra. Ez a helyzet minden évben nehezíti az órarendkészítést, behatárolja az órák elhelyezését. Az intézmény a jogszabályok által meghatározott berendezéssel, felszerelésekkel rendelkezik. A pedagógiai program végrehajtását segíti: • könyvtár; • a tanulók részére fénymásolási lehetőség; • természettudományi laborok (fizika, kémia, biológia); • internetes számítástechnikai szaktantermek (2 db); • sportolási lehetőségek, sportköri programok (Mozgás Háza, 1 tornaszoba, 1 kondicionáló terem); • iskolaújság; • iskolarádió; • a partnerközpontú iskola kialakítása érdekében: kérdőívek, elemző anyagok. Az 13.000 kötetes könyvtár jórészt biztosítja a tanulók számára szükséges szakkönyveket, kötelező olvasmányokat, szótárakat. A rajz, a művészettörténet és az ének-zene oktatását segítő eszközök elhelyezése a művészeti szaktanterem elkészültével megoldódott. A földrajz- és a történelemszertár elhelyezése megoldatlan, pillanatnyilag az oktatástechnikai szertárban nyertek elhelyezést a két tárgy oktatását segítő eszközök (térképek, audiovizuális információhordozók).

1.3.4 Eszközrendszer A Vajda János Gimnázium a középiskolai oktatás eszközellátottságát tekintve közepesen, némely területen gyengébben felszerelt iskola. Viszonylag jó felszereltséggel rendelkezünk a biológia, a fizika és a kémia területén. E tantárgyak oktatását szaktantermek, szertárak, audiovizuális eszközök, mérőeszközök, mérlegek segítik. Mivel 1990-ben az akkori Vajda János Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola két önálló igazgatású és székhelyű középiskolává vált szét, szertári Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 11

PEDAGÓGIAI PROGRAM eszközeink egy részét át kellett adnunk. Ezen eszközök pótlása azóta is folyamatosan gondot jelent, mert a kialakult gazdasági helyzet pénzügyi nehézségei miatt alig nyílik lehetőség fejlesztésre. Az informatikai szaktanterem 2011 nyarán teljes korszerűsítésre került egy sikeres, TIOP 1.1.1 pályázatnak köszönhetően. Ez lehetővé tette a termek berendezésének teljes cseréjét, új számítógépek, új szoftverek beszerzését. Ezen kívül 9 db interaktív táblával rendelkezünk, továbbá 30 db laptopot használhatunk. A magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tanításához rendelkezésre álló videofelvételek, CD-k és DVD-k az oktatás hatékonyságát növelik. A könyvtár meglévő állományát továbbra is bővítenünk kell, azért, hogy a megváltozott követelményeknek megfelelően, valamint a kompetencia alapú oktatás érdekében biztosíthassuk az egyes tárgyakhoz szükséges szakkönyveket, kötelező olvasmányokat, szótárakat, feladatgyűjteményeket, korszerű adathordozókat. A testneveléshez szükséges elhasználódott sporteszközök folyamatos pótlásáról, új eszközök beszerzéséről (rajtgép, szöges cipők, labdák, hálók stb.) – eddigi kimagasló eredményeink megtartása érdekében – gondoskodni kell. Az intézmény 2010-ben egy új létesítménnyel, a Mozgás Házával bővült. A korszerűen berendezett, klubhelyiséggel is rendelkező épület lehetővé teszi a testnevelésórák színvonalasabb megtartását. A művészeti oktatás terén az alapvető eszközkészlettel rendelkezünk (sztereo-magnó, CD-DVD lejátszó, projektor, színes tv, szintetizátor, diavetítő stb.). Kiemelt feladat azon eszközök, szakkönyvek feladatgyűjtemények, tankönyvek beszerzése, amelyeket a minisztérium által kötelezően előírt eszközök jegyzéke tartalmaz.

1.4

Az iskola tanulói közössége

Az iskola vezetőinek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is feladatuk. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség hatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A nevelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, fejlettségét. A tanulói közösségek irányítása során a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje – más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben – romló tendenciát mutat. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 12

PEDAGÓGIAI PROGRAM Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő technikák ismerete, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része „kortünet”, más részeinek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak. Ennek ellenére úgy látjuk, hogy az iskolának és a nevelőmunkának napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében, az aktivitás tárgyának, irányának alakításában. A Diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, saját SZMSZ-szel rendelkezik. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az autonóm, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. Hiszünk az önszerveződés erejében, a közösen kialakított iskolafilozófiában.

1.5

Képzési kínálatunk

A Vajda János Gimnáziumban négyosztályos, nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás folyik. Évente a gimnázium a következő osztályokat indítja a 9. évfolyamon az alábbi megoszlásban: 1. Emelt szintű matematikai osztály (fél osztály, maximum 17 fő) A tanulók évfolyamonként 6-6-6-7 órában tanulnak matematikát. A matematikával kapcsolatos egyetemi és főiskolai tanulmányokra kapnak alapos felkészítést az itt tanulók. Elsősorban azon – matematikából jeles – tanulók jelentkezését várjuk, akik műszaki, közgazdasági egyetemeken vagy főiskolákon, matematikatanári, illetve számítástechnikával kapcsolatos pályákon akarnak továbbtanulni az érettségi után. Az idegen nyelvek: első idegen nyelv: angol vagy német haladó szintről; második idegen nyelv: angol, német francia, olasz vagy orosz heti 3-3 órában kezdő szintről. A kötelezően választható óra száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2, illetve 4 óra. Az iskolába történő beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelező tanítási órákon való kötelező részvétel vállalását is jelenti. 2. Emelt szintű biológiai osztály (fél osztály maximum 17 fő) A tanulók évfolyamonként heti 2-4-5-5 órában tanulnak biológiát, így alapos felkészítést kapnak az egyetemi és főiskolai – biológiával kapcsolatos – tanulmányokra.


oldal 13

PEDAGÓGIAI PROGRAM Elsősorban olyan tanulók jelentkezését várjuk, akik érettségi után orvosi, állatorvosi egyetemre, egészségügyi főiskolára, agrártudományi és erdészeti egyetemre, biológiatanári és biológus szakra, ill. a testnevelési egyetemre akarnak majd jelentkezni. Az idegen nyelvek: első idegen nyelv: angol vagy német haladó szintről második idegen nyelv: angol, német, francia, olasz vagy orosz heti 3-3 órában kezdő szintről. A kötelezően választható óra száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2, illetve 4 óra. Az iskolába történő beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelező tanítási órákon való kötelező részvétel vállalását is jelenti. 3. Nyelvi osztály (30 – 35 fő) Minden tanuló két idegen nyelvet tanul, az első idegen nyelvet heti 5-5, a második idegen nyelvet heti 6-6-5-5 órában a következőképpen: - első idegen nyelv: angol, vagy német 17-17 fő (haladó szintről) Cél: a felsőfokú „C” típusú nyelvvizsga bizonyítvány megszerzése - második idegen nyelv angol, német, olasz, francia vagy orosz (kezdő szintről) Cél: a középfokú „C” típusú nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése Elsősorban a jó nyelvérzékkel rendelkező azon tanulók jelentkezését várjuk, akik nyelvtanárnak készülnek, vagy a külkereskedelmi főiskolán akarnak továbbtanulni, vagy akiknek célja a középiskolás évek alatt két közép- vagy felsőfokú „C” típusú nyelvvizsgabizonyítvány megszerzése. A kötelezően választható óra száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2, illetve 4 óra. Az iskolába történő beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelező tanítási órákon való kötelező részvétel vállalását is jelenti. 4. Humán jellegű osztály (fél osztály, maximum 17 fő) Ezen képzésünket csak a 2012/2013, illetve a 2013/2014-es tanévekben indítjuk. Azoknak a tanulóknak a jelentkezését várjuk, akik elsősorban a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a művészeti tárgyak iránt érdeklődnek, és akik humán pályákon szándékoznak továbbtanulni érettségi után. A tanulók a magyar és történelem tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják. Idegen nyelv: -

első idegen nyelv: angol vagy német (a 9-11. évfolyamon heti 3-3 óra, a 12. évfolyamon heti 4 óra) haladó szintről, - második idegen nyelv: angol, német, olasz, francia vagy orosz (heti 3 óra) kezdő szintről. A kötelezően választható óra száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2 illetve 4 óra. Az iskolába történő beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelező tanítási órákon való kötelező részvétel vállalását is jelenti.


oldal 14

PEDAGÓGIAI PROGRAM 5. Reál jellegű osztály (fél osztály, maximum 17 fő) Ezen képzésünket csak a 2012/2013, illetve a 2013/2014-es tanévekben indítjuk. Azoknak a tanulóknak a jelentkezését várjuk, akik elsősorban a matematika, fizika, informatika, illetve a biológia, kémia iránt érdeklődnek, és akik érettségi után reál pályákon szándékoznak továbbtanulni. A tanulók a matematika, a fizika és az informatika tantárgyakat tanulják magasabb óraszámban.

Idegen nyelv: -

első idegen nyelv: angol vagy német (a 9-11. évfolyamon heti 3-3 óra, a 12. évfolyamon heti 4 óra) haladó szintről, második idegen nyelv: angol, német, olasz, francia vagy orosz (heti 3 óra) kezdő szintről.

A kötelezően választható órák száma a 11. és 12. évfolyamon heti 2, illetve 4 óra. Az iskolába történő beiratkozás a 9. és 10. évfolyamon a nem kötelező tanítási órákon való kötelező részvétel vállalását is jelenti. Az iskola a nyelvek tanításában az emelt szintű érettségire való felkészítést tűzi ki célul. Ezért a középszintű érettségi letétele nem jogosítja fel a diákokat a tanórákról való távolmaradásra. 6. Hat évfolyamos humán/reál osztály E képzési formával azt a célt kívánjuk elérni, hogy a fogékony, gondolkodni tudó, önálló alkotómunkára kész és képes gyerekeket sietség, tananyag- és vizsgaszorítás nélkül, aktivitásukra építve, biztos, alkalmazható, széles körű tudáshoz juttassuk, megtanítsuk őket az ismeretszerzés örömére, kezükbe adjuk az önkifejezés, tudásalkalmazás eszközeit és módszereit. A rendelkezésre álló hatévnyi időtől azt várjuk, hogy lehetőséget teremtsen a diákoknak az iskolához, de a tanórán kívüli tevékenységekhez is kötődő sok és színes közösségi élmény megélésére. A 7-9. évfolyamok kiegyensúlyozott, valamennyi tantárgynak azonos súlyt biztosító (a kerettantervi óraszámtól kevéssé eltérő óraszámmal dolgozó) tanterve a nyugodt, elmélyülésre alkalmat adó alapozást biztosítja. A 11-12. évfolyamon a diákok a továbbtanulási irányuknak megfelelő tantárgyakból (ha a megfelelő létszám, a személyi és tárgyi feltételek adottak) emelt szintű képzést választhatnak. A képzés során biztosítjuk a diákok számára a külső-belső átjárhatóságot, így 9. osztályban az osztálylétszám növekedni fog. 6.1 Humán jellegű fél osztály (maximum 13, később 17 fő) A csoportban a 11-12. évfolyamban emelt óraszámban és csoportbontásban tanítjuk a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyakat. Ezenkívül a szabadon választható tantárgyak biztosítják a humán érdeklődésű diákok számára a speciális képzést.


oldal 15

PEDAGÓGIAI PROGRAM 6.2 Reál jellegű fél osztály (maximum 13, később 17 fő) A csoportban a 11-12. évfolyamban emelt óraszámban és csoportbontásban tanítjuk a matematika, valamint a fizika tantárgyakat. Ezenkívül a szabadon választható tantárgyak biztosítják a reál érdeklődésű diákok számára a speciális képzést.

1.6 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A felvételi vizsga rendje a négy és hat évfolyamos képzésünkre a hatályos jogszabályok szerint történik, amelyhez külön belső, intézményi szabályzat készült. A vizsga követelményeit felvételi tájékoztatónk mellékleteként, minden év október 31-ig nyilvánosságra hozzuk; a kérdések és feladatok ehhez igazodva készülnek. Továbbá • az iskola honlapján (www.vajdazala.hu) folyamatos, friss információk jelennek meg az iskoláról és a felvételi követelményekről, • a hivatalos pályaválasztási kiadványok útján nyújtunk tájékoztatást, • nyílt napot szervezünk Átvétel nem kezdő évfolyamra Évente több olyan tanuló jelentkezik tanév közben, akik más iskolából szeretnének átiratkozni a Vajda János Gimnáziumba. Az ő átvételükre csak akkor kerül sor, ha: • az adott évfolyamon van hely, • az osztályban tanító tanárok közössége tudásukat az osztály szintjéhez képest megfelelőnek találja, • letette az adott osztályhoz szükséges osztályozó és különbözeti vizsgákat. A tanév közben jelentkezők számára – ha az adott évfolyamon van hely – a jelentkezéskor szervezünk átvételi vizsgát.

1.7 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: • • • •

•

idegen nyelv tudásszint-mérés alapján haladó és kezdő német, angol csoportokban. informatika (minden évfolyamon csoportbontásban); testnevelés (lehetőség szerint minden évfolyamon csoportbontásban); a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat ha a jelentkezők száma indokolja, csoportbontásban tanítjuk, melynek alapja a jelentkezés és szintfelmérés. A csoportok közötti átjárhatóság feltételekhez kötött. a hat évfolyamos gimnáziumi képzésünkben a 11. és 12. évfolyamokon a magyar nyelv és irodalom, történelem. matematika és fizika tantárgyakat csoportbontásban tanítjuk


oldal 16

PEDAGÓGIAI PROGRAM Egyéb foglalkozások szervezésének elvei: • • •

•

• •

•

•

1.8

emelt szintű érettségi felkészítést biztosítunk igény és lehetőség szerint a közismereti tárgyakból, középszintű érettségi felkészítést a készségtárgyakból a tehetséggondozás érdekében, illetve a diákok további érdeklődésének kielégítése végett szakköröket szervezünk interaktív szakköröket indítunk: speciális szakterületeken, a részterületeknek megfelelő érdeklődések alapján indítunk szakköröket, melyeken a diákok, illetve az oktatók nem teljes tanévben vesznek részt projektmódszert alkalmazunk: valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma feldolgozásához kapcsolódó feladatokkal a tanulókkal közösen történő kidolgozással (pl. Zöld hét) az előrehozott nyelvi érettségit tett diákok számára kötelező jelleggel idegen nyelvi kommunikációs órát szervezünk. A választható tantárgyak májusban kerülnek meghirdetésre a pedagógus nevével feltüntetve. A tantárgyfelosztás függvényében a foglalkozást vezető pedagógus személye az igazgató döntése szerint változhat. Változás esetén a tanuló választhat másik csoportot, amennyiben a csoport tudja a jelentkezését fogadni. A tanuló (kiskorú esetén a szülő is) kérvényezheti változtatási szándékát az igazgatónál. Szaktanári és osztályfőnöki véleményt figyelembe véve szükség esetén szintemelő vizsgával a következő tanévtől folytathatja tanulmányait a kért csoportváltoztatással az új csoportban. A 10. évfolyam (tanévének) végén jelentkezhetnek a tanulók az osztályfőnöknél a választott fakultációs csoportba.

Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

1.8.1 A fenntartóval való kapcsolat A fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a kapcsolatunk konfliktusmentes. Törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és – lehetőségeiket is felülmúlva – anyagilag is igyekeznek támogatni. Bármilyen jellegű problémánk megoldásában segítőkészségükre, tanácsaikra bizton számíthatunk. Utasításaikat kellő időben, a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A fenntartótól érkező anyagok világosak, érthetőek, jól követhetőek. Intézményünk részbeni fenntartója (külön megállapodás alapján) Keszthely Város Önkormányzata. Ők elsősorban az épületet tartják fenn, illetve a D jelű osztály fenntartásához járulnak hozzá.

1.8.2 A szülőkkel, korábbi diákokkal, nyugdíjasokkal való kapcsolat


oldal 17

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban a legfontosabb: megismertetni őket az általunk elsődleges jelentőségűnek tekintett értékekkel, szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk. Tudatosítanunk kell saját magunkban azt a tényt, hogy a szülő más és több oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzetek okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.) Működtetjük a Szülői Munkaközösséget, melynek tagja minden osztály szülőinek néhány (minimum egy, maximum három) képviselője. A Szülői Munkaközösség feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és az osztály szülői között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együttgondolkodás, a mozgósítás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. Részt vesznek az iskolai alapítvánnyal (alapítványokkal) kapcsolatos ügyek intézésében, elsősorban a segélyek, a tanulók támogatása ügyében. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében. A szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek. Összehívásukra (együtt vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben többször is sor kerülhet. A Vajda Gimnázium jelenlegi diákjai értékrendjének alakításában fontos szerepük van régi diákjainknak. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően évente két alkalommal öregdiáktalálkozót szervezünk Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: évente egy alkalommal találkozóra hívjuk őket; ha anyagi lehetőségünk engedi, évente egy alkalommal kirándulásra visszük őket; karácsonykor a munkaközösségek köszöntik nyugdíjasaikat.

1.8.3 Kapcsolataink más intézményekkel Az iskola szoros kapcsolatot tart a környező általános iskolákkal versenyek, rendezvények szervezése terén. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek - az anyagi lehetőségeink javításán túl - az a célja, hogy a pályázatok által erősítsük intézményünk innovációs tevékenységét, megismerjük más országok pedagógiai-szakmai tevékenységét, illetve megismertessük magunkat, tehetséggondozó tevékenységünket, a hagyományosan bevált és a korszerű módszereket, bemutassuk elért eredményeinket és az elérésükhöz vezető utat határainkon belül és kívül. Törekszünk arra, hogy saját innovációinkat fejlesszük, illetve külsős jó gyakorlatokat átvegyünk. Ennek keretében fokozatosan átállunk az elektronikus napló használatára. „Jó gyakorlatokat” töltöttünk fel az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. honlapjára. Ezeket a pedagógiai munkánkban szükség szerint alkalmazzuk.


oldal 18

PEDAGÓGIAI PROGRAM

1.8.4 Külföldi kapcsolataink Gimnáziumunk idegennyelv-szakos tanárai rendszeresen szerveznek szakmai kirándulásokat Franciaországba, Angliába, Németországba, Ausztriába, Belgiumba, Olaszországba, Svédországba. A kirándulások célja a nyelvgyakorlás mellett az adott ország nevezetességeinek megismerése, egymás országának, kultúrájának, nevezetességeinek megismerése. Partneri kapcsolatot ápolunk az erdélyi segesvári liceummal. A magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakítása és erősítése, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság megismerése érdekében szervezzük a határon túli kirándulásokat. Célunk a Magyarországon és a határon túl élő magyarság kapcsolatainak erősítése, egymás jobb megismerése.


oldal 19

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 NEVELÉSI PROGRAM 2.1 Az iskolában folyó nevelő- és oktatómunka pedagógiai alapelvei Pedagógiai hitvallásunkban egyrészt azokat az egyetemes emberi értékeket kívánjuk megfogalmazni, melyekből jelenlegi oktatási és nevelési céljaink is következnek, másrészt azokat a tényezőket, melyek sajátos földrajzi elhelyezkedése és társadalmi környezete miatt iskolánk szellemiségét hosszabb távon is meghatározzák. Diákjainknak mindenekelőtt korszerű tudást igyekszünk adni, arra törekszünk, hogy az itt eltöltött évek alatt igyekezzenek széles körű műveltségre szert tenni, nyitottak legyenek a tudományok és a kultúra értékeire, s önálló, logikus gondolkodással rendelkezzenek középiskolai tanulmányaik befejezésekor. A továbbtanuláshoz elegendő tárgyi tudás megszerzését többféle tantervű osztály indításával, valamint a választható órák sokféle változatával is segítjük. Minden tantárgyból biztosítjuk a lehetőségét annak, hogy tanulóink a középszintű vagy emelt szintű érettségire fel tudjanak készülni. Fokozott figyelmet szentelünk a szellemi és tárgyi értékek védelmének, ezen belül a nemzeti kultúra megbecsülésére való nevelésnek. Városunk és környéke a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozik, ugyanakkor a Keszthelyi-öböl a Balaton legveszélyeztetettebb, környezeti ártalmaktól leginkább sújtott része, ezért fontosnak tartjuk az ökologikus szemléletmód kialakítását s a környezetbarát gondolkodásmóddal összhangban álló cselekvés lehetőségének a biztosítását. Fokozott figyelmet fordítunk tehát a környezeti nevelésre. Nemcsak a természettel célszerű harmóniában élni, hanem önmagunkkal is. Ezért az egészséges életmódra nevelésnek, a káros életmód elleni harcnak és a fizikai állóképesség fejlesztésének is nagy jelentőséget tulajdonítunk. Kiemelt szerepet kap iskolánkban a más népek kultúrája iránti nyitottság is, hiszen Keszthely az ország egyik idegenforgalmi gócpontja. Magas szintű nyelvoktatással és jól kiépített cserekapcsolatok segítségével kívánunk lehetőséget adni az itt tanulóknak arra, hogy több nyelvet is elsajátíthassanak, s megismerhessék más népek kultúráját. A tanulók véleményét minden őket érintő kérdésben kikérjük, közben azonban szem előtt tartjuk, hogy nem annyira kívánságaikat, mint inkább érdekeiket kell szolgálnunk. A pedagógiai folyamatban a tanár a meghatározó fél, hiszen ő látja át a folyamat egészét. Neki kell a rend és a fegyelem nélkülözhetetlen mértékét biztosítania úgy, hogy önfegyelemre és tisztelettudó magatartásra neveli tanítványait. A tárgyi tudás megszerzésén kívül egyfajta erkölcsi tartást is el kell sajátítaniuk diákjainknak, ami felelősségérzetet jelent önmagukkal és másokkal szemben, valamint együttműködési készséget és az adott szó hitelét. Az iskolában a területileg, illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek, ha ezzel az intézmény Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 20

PEDAGÓGIAI PROGRAM működési rendjét nem zavarják. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az átfogó célkitűzéseink között nagy hangsúlyt fektetünk a tanulók szociális készségeinek fejlesztésére, hiszen tudjuk: az egyén társadalomba való beilleszkedésének egyik fontos feltétele az együttműködési készség, mások elfogadása, a kooperációra és az empátiára való hajlam, érzékenység. Célunk ezért az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is tanórai és tanórán kívüli keretekben egyaránt.

2.2 Az egészségnevelés A 21. század embere számára az egészség jelentése a korábbi gondolkodásmódhoz képest megváltozott, vagy úgy is fogalmazhatjuk, hogy visszatért a természetes megközelítéshez. Hosszú ideig az egészséget a betegség vagy egyéb rossz állapot hiányaként határozták meg. Ennek megfelelően az iskolai egészségnevelés a higiénés ismeretek átadására, a betegségek, járványok megelőzésére (elsődleges prevenció), a gyógykezelés, betegápolás tanítására (másodlagos prevenció) fektette a hangsúlyt. Napjainkban az egészség fizikai, szellemi és társadalmi jólétet jelent és nem kizárólag a betegség hiányát. Az egészséghez való jog az állampolgári jogok közé tartozik, tehát mindenkit megillet. A modern egészségnevelés továbbra is felvállalja az ismeretek átadását, de a döntő hangsúlyt olyan életmódbeli alternatívák kínálására fekteti, amikkel azonosulva lehetősége van a diákoknak az egészséges életforma kiválasztására. Iskolai egészségnevelési tevékenységünk fő célja, hogy tanítványaink az egészséget egy harmonikus élet értékének tartsák, képesek legyenek arra, hogy megismerjék saját egészségi (fiziológiai, mentális) állapotukat, törődjenek egészségükkel, és rendelkezzenek az ehhez szükséges ismeretekkel. Tudatosítjuk diákjainkban, hogy csak akkor fejleszthetik legteljesebb mértékben képességeiket, valósíthatják meg elképzeléseiket, ha ellenőrzésük alá vonják azokat a dolgokat, amelyek egészségüket meghatározzák. Ennek érdekében erősítjük tanítványainkban a külvilág valós értelmezéséhez és a helyes döntésekhez szükséges készségeket. Az embert testi és szellemi egységnek tekintve rávilágítunk azokra az életmódbeli elemekre, amelyek elősegítik, és azokra is, amelyek gátolják saját egészségük fejlesztését. Az egészségmegőrzést a mindennapi élet olyan részének tartjuk, amely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai képességeit. Az egészséges életmódra való nevelés egyik legfontosabb eleme a mozgás és sportolás megszerettetése diákjainkkal. Ennek keretében biztosítjuk a mindennapos testnevelés lehetőségét tanulóinknak. Olyan rendezvényeket szervezünk (sportnap, túrák, kirándulások, nyári vízisport, stb.), amelyek során elsajátítják a mozgás elemeit és megismerik a rendszeres testmozgás előnyeit, így ez az életük részévé válik. A mozgás megatározó a gyermekek életében. Ennek kedvező színtere az egészségtan modul, amely a délelőtti testnevelésórákon felül, nem órarendbe beépülve, tömbösített oktatási formában a melléklet szerinti évfolyamokon kötelező. Ennek keretében lehetőség nyílik úszásoktatásra, illetve -gyakorlásra, korcsolyázásra, a vízi sportokkal történő megismerkedésre stb. Az iskola kiemelt feladatának tekinti a versenysport és a sportolók támogatását, ösztönzését, hiszen ez alapja lehet a tömegsport népszerűségének és elfogadottságának. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 21

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai egészségnevelési program megvalósításának nélkülözhetetlen és meghatározó eleme, hogy tanáraink saját életvezetésükkel követendő példát adjanak a diákságnak. Az iskola egészségnevelési programjának keretében foglalkozunk: • az életkorral járó biológiai, pszichohigiénés, életmódbeli tennivalókkal • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseivel • az egészségre káros szokásokkal (helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód) • a szenvedélyek (cigaretta, alkohol, drogfogyasztás) problémakörével • az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztésének lehetőségeivel • az egészségérték tudatosításával • a reklámok szerepével • a fogyasztóvédelemmel. Egészségnevelési munkánk az iskola egészét áthatja. Megjelenik például az egyes tanórák tartalmában, a diáknapok előadási témái között, projektrendezvényeken, tanulmányi kirándulásokon. Az osztályfőnöki munkának is meghatározó részét képezi az egészségnevelés. Az egészséges életmódra nevelés keretében helyet kapnak olyan tervezett és szakszerűen vezetett foglalkozások, amelyek magukba foglalják az egészségtudatos magatartás elemeit, a kapcsolatteremtési, a kommunikációs, a döntéshozatali és a konfliktusmegoldási készség fejlesztését. Az egyes témák megbeszélése során olyan módszereket alkalmazunk, amelyek a tanulók meglévő ismereteire építenek, interaktívak, és pozitív megerősítést adnak a diákok számára. Az iskolai egészségnevelési program megvalósításában döntő szerepe van az iskolai gyermekés ifjúságvédelmi felelősnek, valamint az iskola azon tanárainak, akik az egészségnevelés témakörben akkreditált tanártovábbképzésen vettek részt.

2.3 A környezeti nevelés A kultúra azon területeivel, amelyekkel a felsőfokú tanulmányok során csak kevesek foglalkoznak, de alapvető ismereteket, képességeket és értékeket hordoznak magukban, a középiskolának kell megismertetni a gyerekeket. Az egyik ilyen műveltségterület a környezeti nevelés. Azzal a tudattal kell útjukra bocsátanunk végzős diákjainkat az iskolából, hogy ha nem is alakult ki személyiségükben mindaz, amit szükségesnek érzünk a környezettudatos életvitelhez, mégis elültettük bennük ennek minden csíráját. Azt kell elérnünk, hogy későbbi életük során minden esélyük meglegyen arra, hogy személyiségük érése, kialakulása során befejezzék azt, amit a középiskolában nem lehet: a környezetet értéknek tekintő és e szerint cselekvő felnőtté váljanak. Az értékvilág minden személyiség meghatározó része. A környezetnek és a természetnek az értékvilágukban fontos helyet kell kapnia. Nagyon változó, hogy a középiskolai évek alatt ki meddig jut el személyisége kialakulásának egyéni útján. Vannak személyiségjegyek, amelyek már tizenévesen kialakulnak, mások felnőttkorra szilárdulnak meg, és vannak, amelyek holtig változnak. Ezért összegyűjtöttük a környezettudatos személyiség általános jegyeit mint a középiskolai környezeti nevelés célrendszerét. Minden egyes tanulónak az aktuális fejlettsége, érzékenysége, fogékonysága dönti el, hogy az alábbiak mely részét lehet és kell erősítenünk, fejlesztenünk benne. •

A természettel való találkozás igénye optimális esetben már a középiskolás korban nélkülözhetetlenné válik. Ez állandó érzelmi motivációt és megerősítést jelent egy


oldal 22

PEDAGÓGIAI PROGRAM

•

•

•

•

•

környezettudatos embernek. A tanulók tudatos cselekvésének biztosítéka az ép természethez, annak jelenségeihez, szereplőihez való érzelmi kötődésük kialakulása. A természettel kapcsolatos élményeik, de a róla szerzett tudásuk is segíti ennek a kialakulását. A természet lényeiről, jelenségeiről, folyamatairól megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy megérthessék, és értelmezni tudják a problémákat. A természet jelenségei között tájékozódva meg kell tudniuk különböztetni az épet a kórostól, a fiziológiait a patológiástól, a gazdagot a degradálttól, a természetes zöldet a mesterséges zöldtől. Az emberi életnek a természetre kifejtett szükségszerű és nem szükségszerű, egyéni és társadalmi léptékű hatásait is ismerniük kell, hogy megalapozhassák személyes döntéseiket. Tisztában kell lenniük azzal, hogy fogyasztásuk és személyes választásaik milyen környezeti terhelést rejtenek magukban. Lényeges, hogy mindennapi életükben, személyes döntéseikben is figyelembe vegyék a természet és a környezet állapotát. Napi tevékenységeikben is élniük kell a mindannyiunk számára adott cselekvési lehetőségekkel, természetesnek tekintve az ezzel járó többletmunkát és kényelmetlenségeket. Az alkalmi vagy rendszeres részvételük a környezet védelméért zajló akciókban a mindennapiakon túl adódó cselekvési lehetőség. Ezek a megmozdulások biztosítják számukra a legjobb alkalmakat arra is, hogy a körülöttük élő embereket a közös cselekvésen keresztül bevonják a környezettudatos gondolkodás világába. Az már nagyon magas szintű tudatosság jele, ha a körülöttük észlelhető kisebb-nagyobb környezeti problémák megoldását és az ezzel járó szervezőmunkát feladatunknak érzik. Akik erre a szintre eljutnak, azok számára a másokat is megmozdító cselekvés és a közösségteremtés feltétlen értéket képvisel. A fenti tevékenységekhez alkalmas keretet és közösséget adnak a civil társadalmi szervezetek, egyesületek. Az ezekben végzett tevékenységük belső megerősítést, és külső segítséget is nyújt munkájukhoz. A zöld média követésének mindennapjaik részévé kell válnia, mivel ennek ismerete szükséges ahhoz, hogy információkhoz jussanak akkor is, ha a köznapi média nem foglalkozik kiemelten az őket érintő témával. Képesnek kell lenniük az írott, a sugárzott és a digitális média gyors áttekintésére, a benne történő tájékozódásra, a lényeglátásra. Törekednünk kell arra, hogy a gazdasági és politikai érdekcsoportok manipulációját felismerjék és elutasítsák azt. A környezeti problémák kialakulásának történetiségét, mechanizmusát, megoldásának lehetőségeit, a témához kapcsolódó véleményeket az általános tájékozottság részeként kell ismerniük. A vitakészségük fejlettsége nagyon fontos, hisz rengeteg helyzetben kell érveket és ellenérveket ütköztetniük úgy, hogy tématartással, az érzelmek és indulatok káros hatása nélkül tudjanak megérteni, mérlegelni, dönteni, elfogadni, elvetni vagy meggyőzni.

Munkánk az iskolai élet számos területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. A kémia, biológia, földrajz és fizika tantárgyak között elkezdődött az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is. Tanórán, laboratóriumban, nyári táborban, kirándulásokon, projektrendezvényeken és az interaktív szakkörökön megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű és a komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben


oldal 23

PEDAGÓGIAI PROGRAM tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos, a környezetet védő, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.4 Művészeti – esztétikai nevelés A művészettel való foglalkozás a szépség felismerésére és létrehozásának képességére nevel. A már elkészült műveken elemezzük e sokféle formában és különböző indítékokkal jelentkező kategóriát. Gyakran pedig a korosztálynak megfelelő művészi feladatok végrehajtása során törekszünk egyre jobb minőségre e téren. A valódi alkotói folyamat ösztönösen is esztétikus megoldásokat hoz magával, mert az ember „úgy van kitalálva”, hogy elmélyült munkája szépséget hordozzon; szakmai szempontokkal ennek erősítését és tudatosítását végezzük. A tananyag átadása egyfajta segítségnyújtásként jelentkezik, mert a művészetben káros lenne merev szabályokat átadni és megkövetelni. Nagyon fontos sejtéseink tudatosítása az élet minden területén. A művészi cselekvés során önálló gondolattá váló belső sejtések nyernek formát, így szembesülünk énünk még feltáratlan rétegeivel is. A humánus hozzáállás a külső jegyeken túl (mint pl. segítőkészség, együttműködés, egymásra figyelés és elfogadás) azért erősödik, foglalkozzék bármilyen formában is az ember a művészettel, mert minden műalkotás a jó igenlése, az agresszió és üresség elvetése, üzenet embertársainknak, tehát örök értékek mindennapi gyakorlása. A művészetek története az emberi gondolkodás és alkotói lét egy szeletének a változása. E folyamat ismerete az értelmiséggé válás szerves része, így célunk az alkotás mellett e történet megismertetése is. A művészeti nevelés céljai valójában túlmutatnak a konkrét tananyagon. Más tárgyakkal ellentétben nem tényszerű tudás pontos átadásáról és számonkéréséről van szó, hanem az általánosan elvárható kreatív kifejezéstár elsajátítása kapcsán megannyi egyéni út egyengetéséről, az egyéniség kibontásáról. Az értékelésnél ritkán alapozhatunk egyetlen, mindenkire vonatkozó végeredmény felmutatására. A sokarcúságot igenelnie kell a művészeti nevelésnek, ennek vállalására biztatni kell a tanulókat, különösen napjainkban, mely sokszor kerüli az egyéni változatosságot, sőt olykor el is ítéli, ellenőrizhetetlennek hívén azt. A mozgóképkultúra és médiaismeret, valamint a tánc és dráma tantárgyakat moduláris formában, meghatározott óraszámban tanítjuk. A moduláris oktatási forma nem épül be az órarendbe. A moduláris oktatás segítségével lehetővé válik a merev tantárgyi szerkezet oldása: különböző integratív formák, készségfejlesztő programok kialakítása. A modultantárgyak alkalmasak arra, hogy rugalmasabbá, életszerűbbé tegyék az iskolai struktúrát. Egyrészt azért, mert a modultantárgyak nem a hagyományos – egy tudományág, egy tantárgy – szerkezetet követik, hanem integráló jellegűek. Többnyire már maguk is több tantárgyi területet ötvöznek, és tartalmaikat sokféle keretben tudják megjeleníteni. A modultantárgyak másik fontos sajátossága az, hogy itt a készségfejlesztő módszerek jóval nagyobb és hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint a hagyományos tantárgyaknál (kreatív gyakorlatok, kommunikációfejlesztés, csoportmunka stb.).

2.5 A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerése Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 24

PEDAGÓGIAI PROGRAM A tantárgyi keretek között megjelenő etnikai kisebbség kultúrájának, képzőművészetének, zenei világának, népviseletének és életmódjának megismerése nem elkülönítetten, hanem az évfolyamok tantervi követelményeiben beépítve, az egyes témakörök részterületeiként megjelennek, és azok a Magyarországon élő többi népcsoporttal együtt tárgyalásra kerülnek. A településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését az alábbi tevékenységek szolgálják: - tanórák - osztályfőnöki órák - tanórán kívüli tevékenységek: • szakkörök, • hagyományőrző rendezvények, • kiállítások szervezése, rendezése, • szabadidős tevékenységek, • táborozások, • színház- és múzeumlátogatás, • hangverseny látogatás, • iskolai fellépések. A tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységekben lehetőség nyílik a toleranciára való nevelésre, a másság megismerésére, tiszteletben tartására.

2.6 A testi nevelés A testnevelés, ezen belül az iskolai tanórai testnevelés elsődleges célja, hogy a diákok testi és lelki fejlődését irányítottan, az életkori sajátosságoknak megfelelően biztosítsa. Olyan információkat adjon a különböző sportágak tanításával, hogy tanulóifjúságunk az iskolai évek befejezése után is az életrendjébe beépített, rendszeres sporttevékenységet folytasson. Váljon szükségletévé, életmódja részévé a testedzés, legyenek az iskolában megszerzett ismeretek alkalmasak az öntevékeny sportolásra, a szabadidő tartalmas eltöltésére. Iskolai nevelőmunkánk célja a tanulók teljes személyiségének fejlesztése. Ebből adódóan a testnevelésórákon az a feladatunk, hogy testi képességeik fejlesztésével növeljük akaraterejüket, önállóságukat, önuralmukat, bátorságukat, összpontosító képességüket, küzdőszellemüket és ezen keresztül értelmi, erkölcsi, érzelmi és esztétikai nevelésüket elősegítsük. A jó fizikai állóképesség nemcsak a sportban játszik fontos szerepet, hanem nélkülözhetetlen ahhoz is, hogy tanulóink később magas szintű szellemi tevékenységet folytassanak, így teljesebb életük legyen. A társadalmi elvárások, a munka, a honvédelem megkívánják a fizikai cselekvőképesség, az egészség és az edzettség magas szintjét. A társadalmi és technikai fejlődés azt mutatja, hogy a megváltozott szakmastruktúra, a javuló munkakörülmények, a motorizált közlekedés, az urbanizáció a jövőben az embertől elsősorban az agy, az idegrendszer működését igénylik, a mozgásszervekét (izom- és csontrendszer) pedig jóval kevésbé. Ennek következményeképpen megjelenik a hypodinamika (a nagyfokú mozgáshiány), ami az emberi szervrendszerek természetes felépítettségére és működésére káros, és társadalmi méretű típusbetegségek egész sorát válthatja ki. Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, a rendszeres testedzés, a játék és a sport mint sajátos eszközrendszer kiválóan alkalmas, mert erőkifejtést, fokozott fiziológiai terhelést igényel, és szelektív hatások kiváltására is alkalmas.


oldal 25

PEDAGÓGIAI PROGRAM Iskolánkban a testnevelés heti két- három órában négy illetve hat éven keresztül kötelező. Felmenő rendszerben bevezettük a 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamon a mindennapos testnevelést. Mivel tanítványaink értelmiségi pályára készülnek, ezért különösen fontos, hogy a mozgás iránti igényük kialakuljon a középiskolai évek alatt, hiszen foglalkozásukból adódóan valószínűleg később a kevés mozgás lesz a jellemző életvitelükre. Azt szeretnénk, hogy a feszültségek levezetésének egyik útját a későbbiek során is a sportban találják meg, és ne az önpusztító szenvedélyekben. A délutáni szabadidős programokkal megpróbáljuk a gyerekek mozgás- és játékigényét kielégíteni. Törekedünk arra, hogy mindenki legalább egy tömegsport tevékenységen vegyen részt. A tömegsport órákon a gyerekek házi bajnoki mérkőzéseket játszhatnak, összemérve erejüket, tudásukat más osztályokéval. A csapatok kialakítása lehetőséget teremt önszervező készségük, közösségi együttműködésük fejlesztésére, a csapatjáték pedig küzdőszellemük javítására és egymás segítésére. Azoknak a tanítványainknak, akik versenyszerűen szeretnének sportolni kosárlabda, röplabda, atlétika, sakk és asztalitenisz sportágakban, lehetőségük van arra, hogy az iskolai Diák Sportegyesület edzéseit látogassák. További (döntő többségében anyagi) források felkutatásával még több sportolni vágyó diákot szeretnénk itt tartani délután az iskolában, hogy így régi vágyunk, a mindennapos testnevelés megvalósulhasson A felvázolt célok elérése érdekében iskolánkban biztosítjuk neveltjeink számára az életkoruknak megfelelő értelmi és érzelmi fejlődés lehetőségeit.

2.7

A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei

Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a testületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet, a „vajdás szellemet” amely megalapozta hírünket. A társadalmi környezet arra kényszerít bennünket, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek: kreatív, innovatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, korszerű, több területen is mobilizálható tudással rendelkező, a piacgazdaságban talpon maradni képes embereket képezzen. Ehhez – fokozatosan – olyan dinamikus, modulrendszerű oktatási szerkezetre kell áttérnünk, amely gyorsan képes reagálni a társadalom változó igényeire. A két elvárás egyikét sem szabad a másik elé helyezni, mert az előbbi háttérbe szorítása a Vajda egyediségét csorbítaná, az utóbbi figyelmen kívül hagyása esetén pedig a végzett diákok lehetőségei szűkülnének. Napjainkban alapvető követelmény, hogy a fiatalok – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük, tudásuk mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek, legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának a csoportok/osztályok tagozatjellegétől függetlenül. Az utolsó két évben (11–12. évfolyam) az érdeklődésüknek megfelelő tárgyakból tanulóinkat emelt szintű érettségi vizsgára készítjük fel, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képességeket erősítjük a tanulócsoporthoz igazított (szükség esetén személyre szabott) módszerekkel. Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordozók széles körű alkalmazása. Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy elfogadja értékrendünket, megtartsa a viselkedési normákat.


oldal 26

PEDAGÓGIAI PROGRAM A középiskolai munka mutatóival az átlagosnál jobban teljesítő középiskolák között szerepelünk. Intézményünkben új igények fogalmazódtak meg, ill. új problémák körvonalazódtak: ökoiskolai program megvalósítására és a tehetséggondozásra elkötelezett a tanári kar. Versenyképességünk megőrzése érdekében kerestük a gimnázium útját. Mindezekre a belső és külső igényekre új intézményi stratégiával és új jövőképpel válaszoltunk. Stratégiai döntéseink: • Tegyük a tanulás aktív részeseivé diákjainkat (együttműködésen alapuló tanulásszervezési eljárások alkalmazása). • Alkalmazható tudást közvetítsünk (valóságközeli helyzetekből kiinduló komplex problémamegoldás). • Tehetséggondozó tevékenységünk legyen fejlesztésközpontú, a tehetségígéretek kapjanak kiemelt figyelmet. • Teremtsünk együttműködést, partnerséget hangsúlyozó tanulási környezetet. • Növekedjen az IKT-alkalmazás szerepe. • Komplex tehetségfejlesztő programunk részeként célunk a keszthelyi kistérségben a hetedik-nyolcadik osztályos tanulók tehetséggondozása: a különböző szociális, kulturális és gazdasági háttérrel rendelkező szülők gyermekeit bevonjuk tehetségkibontakoztató foglalkozásainkba. • IKT-alkalmazás terén lehetőségünk van arra, hogy a tanulás szerves részeként kezeljük a számítógépet és az internetet. Ez gyakorlatilag minden tantárgynál módot ad az egyéni tanulási utak bejárására, az egyénre szabott követelmények megvalósítására is. A tanórákon egyre nagyobb gyakorisággal alkalmazunk digitális anyagokat szemléltetés, vázlatkészítés, gyakoroltatás céljából. Az informatika meglévő eszközei rugalmas és integrált környezetet biztosítanak ahhoz, hogy fokozzák az iskolai teljesítményeket. Törekszünk arra, hogy a számítógép legyen az iskola és a tanulók közötti kommunikáció egyik eszköze. Ezzel egyúttal irányítani tudjuk az informatikai tudás megszerzését, valamint a megszerzett tudás alkalmazását.

2.8 A célokhoz kapcsolódó szerkezet Az emelt matematika, biológia, nyelvi, illetve humán-reál tantervű és a hat évfolyamos tantervű osztály óraterve az osztálytípus specialitását tükrözi. Óraterveink és tantervünk összeállításakor ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a speciális képzés mellett a diákok 11. és 12. évfolyamon a továbbtanulás sikeresebb előkészítése érdekében kötelező jelleggel egy emelt szinten oktatott tantárgyat válasszanak. A 11. és a 12. évfolyamon a lehetőségeknek megfelelő óraszámban az alaptárgyak emelt szintű érettségire felkészítő órákkal bővülnek. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), az osztály specialitását jelentő tárgyakon kívül más tantárgyakból is jelentkezhetnek a diákok emelt szintű érettségire felkészítő képzésre. A 11. és 12. évfolyamon emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. A szervezési problémák mellett megoldandó kérdés az igényeknek megfelelő számú emelt szintű csoport finanszírozása. A 11., 12. évfolyamon minden diáknak kötelező egy tárgyból emelt szintű érettségi felkészítő órákat választania. Ez lehetőleg úgy történjen, hogy a diák korábbi érdemjegyei az adott tárgyból érjék el a 4-es átlagot, és abból a tárgyból tegyen érettségi vizsgát. Ezenfelül lehetősége van további emelt szintű vagy középszintű érettségi felkészítő órákat választania. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 27

PEDAGÓGIAI PROGRAM Amennyiben a tanuló 11. év végén a választható tantárgyból leérettségizett, a 12. évfolyamon egy másik tantárgyat kell felvennie. Érettségi felkészítő tantárgy váltása csak indokolt esetben, az igazgató hozzájárulásával és szükség esetén különbözeti vizsgával lehetséges (a tantárgyfelvétel, -leadás és -változtatás rendjét külön iskolai rendelkezés szabályozza).

2.9

Tehetséggondozás

A következő tényezők feltételei a tehetség kialakulásának: 1. megfelelő környezet (ösztönzés a jó teljesítményre) 2. magas társadalmi, szülői, iskolai igényszint 3. erős tanulói (belső) motiváció 4. a tananyag tartalma (érdekesség, korszerűség, felépítettség, életkornak megfelelő jelleg) 5. optimálisan megválasztott munkaforma, módszer, eszköz 6. megfelelő tárgyi feltételek 7. hozzáértő pedagógus. A felsorolás utolsó négy pontja játszik döntő szerepet az iskolai tehetséggondozásban. A tananyag tartalmát meghatározza a tanterv: az ehhez rendelt óraszámok gimnáziumi képzésünkben a specialitásoknak megfelelően több tantárgyból is a kerettantervi óraszámnál magasabbak, illetve több tantárgyat bontott csoportban tanítunk. Ezen túl törekszünk arra, hogy a tehetségesnek tartott tanulókkal külön foglalkozzunk tanórákon kívül is (szakkörök, versenyre való felkészítések, választható humán/reál fakultáció stb.) Az érettségi felkészítő és a szakköri foglalkozásokon az adott tantárgyban tehetséges vagy érdeklődő gyerekek az átlagosnál mélyebb ismereteket és jártasságot szerezhetnek. Ezeken az órákon a tananyag mennyiségét és mélységét úgy határozzuk meg, hogy tanítványaink tudása megfeleljen az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek és - tantárgytól függően - későbbi egyetemi tanulmányaikat is segítse. Igyekszünk sokoldalúan fejleszteni diákjaink azon képességeit is, amelyek a felsőoktatási intézményekben való eredményes helytálláshoz nélkülözhetetlenek. Különféle kiadványok (pl. KÖMAL) kifejezetten a tehetséges diákoknak készülnek. A pedagógus feladata, hogy a megfelelő irodalmat ajánlja a tanulóknak, feldolgozási, megoldási útmutatókat adjon, és végül közösen elemezzék a megoldásokat. Feladatunknak tarjuk, hogy legtehetségesebb tanítványainkat felkészítsük az országos tanulmányi versenyekre. Az optimálisan megválasztott munkaforma, módszer, eszköz erősen befolyásolja a tanulók eredményeit. A tanórai differenciálás, a csoportmunka lehetővé teszi, hogy a tanulók saját adottságaiknak, képességeiknek, munkatempójuknak megfelelően sajátítsák el a tananyagot. A tehetséges tanulókat önálló munkára is buzdítjuk, mindenkitől az elvárt minimumnál többet kérünk (és adunk). Törekszünk arra, hogy a tanulók ne passzív befogadók legyenek, hanem aktívan vegyenek részt az ismeretszerzésben. A megfelelő tárgyi feltételek, az ismeretek elsajátításában alkalmazott eszközök, modellek szintén nélkülözhetetlenek a tehetséggondozásban. Az eszközökkel történő cselekvés, a manipulatív tevékenység révén a tanuló nem tekinti fáradságos munkának az ismeretszerzést. Ezt szolgája, hogy számos szemléltető- és digitális eszközzel rendelkezünk, ezeket rendszeresen használjuk.


oldal 28

PEDAGÓGIAI PROGRAM Szent Imre verseny a 8. osztályos tanulók számára: A verseny célja, hogy a 8.A osztályunkba kerülő új tanulókat átvételi eljárás során válasszunk ki a jelentkezőkből a Szent Imre versenyen megfelelő helyezést elért tanulókból. A verseny az alábbi tantárgyakkal kerül meghirdetésre: − matematika − magyar nyelv és irodalom − történelem − fizika − angol nyelv vagy német nyelv A iskolánk által megrendezett Newton Kupán matematikából és fizikából az első öt helyezett mentesül a matematika és fizika írásbeli alól. A verseny anyaga mindegyik tantárgyból az érvényes 8. osztályos tananyag időarányos része, valamint a korábbi tanévek alapismeretei, követelményei. A verseny írásbeli fordulóval kezdődik, és a megfelelő ponteredményt elérő diákokat szóbeli fordulóra is behívjuk. Az írásbeli forduló időpontja december első péntekje. A szóbeli fordulókat januárban kezdjük lebonyolítani. A versenyen való részvétel ingyenes.

2.10 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célunk a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának segítése; az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés. • Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása, fejlesztése; • a környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós feladatok, programok megvalósítására való törekvés; • a közösségfejlesztő, önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzése, ezzel párhuzamosan a destruktív megnyilvánulások leépítése; • a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: • a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), • az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés stb.), • a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), • a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), • a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése stb.). Eszközök, módszerek: Az iskola egyik legértékesebb hagyománya a csoportszinthez igazított, illetve – szükség esetén – személyre szabott módszerekkel végzett tehetséggondozás. A személyiség- és közösségfejlesztés kiemelt eszköze a műhelymunka, amely egyrészt sajátos tanár-diák kapcsolatot eredményez (a célazonosságon alapuló közös munka toleranciát, egymásra figyelést, vitakészséget, a meggyőzés és meggyőzetés képességét, tanulási Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 29

PEDAGÓGIAI PROGRAM módszergazdagságot, kulturált magatartást, az elmélyült ismeretszerzés és a folyamatos önellenőrzés képességét fejleszti). A műhelymunka színterei a páros és kiscsoportos helyzetekre szervezett órák, a különféle szakkörök, a diákkörök, az iskolanapok rendezvényei. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása. A napjainkban megszülető információs társadalom több újszerű feladatot jelent az iskola számára. Az önálló információgyűjtés az adatok minőségi szűrésével kell együtt járjon. A szükséges technikák megtanulása mellett a feladattal való megbirkózáshoz szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése. A tanulóhoz eljutó nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása a gondolkodási műveletek átgondolt és összehangolt fejlesztését igényli. A tanulóknak nem egymástól elszigetelt, csak az adott tantárgy keretében hasznosuló ismerethalmazokat kell megtanulniuk, hanem szélesebb értelemben vett megoldandó problémákban kell gondolkodniuk. Ebben a helyzetben a tantárgyi koncentráció tervezése rendkívül felértékelődik. A homogén tantárgyak keretében is az összetett, több területet egyszerre érintő problémáknak tág teret kell szentelni. Az oktatás tartalmi meghatározásánál és az alkalmazott módszereinknél figyelembe kell vennünk a ma még nem ismert kihívásokat is, ami azt jelenti, hogy tanulóinkat arra is fel kell készítenünk, hogy megbirkózzanak a folyamatos fejlődéssel és a változásokkal. Meg kell tehát tanulniuk és meg kell szerezniük az új helyzetekhez, különböző csoportokhoz való alkalmazkodás alapvető fontosságút képességét is. A modern információs társadalomban a hagyományos képességek mellett szükség van a digitális média és a számítógép használatára is. Fejlesztenünk kell tehát tanulóink azon képességeit, amelyek az elektronikai eszközök és a média kritikus és építő jellegű használatát lehetővé teszik. Tudniuk kell az információs és kommunikációs technológiákat a tárgyi tanulás gyakorlati eszközeként alkalmazni akár különféle témákról, akár bizonyos programokról van szó. A nem hagyományos tanulói tevékenységektől nagyobb motivációs szintet, nagyobb tanulói aktivitást várunk, az internet segítségével legyőzhetjük az információs források közvetlen elérését lehetetlenné tevő fizikai távolságokat, de legalább ennyire fontosak az IKT humán vonatkozásai is. Nemcsak a tudás hatékony megszerzéséről van tehát szó, hanem arról is, hogy felelősen kell cselekedniük, különösen olyan helyzetekben, ahol másokkal is együttműködve folyik a munka, ahol az együttműködő partnerekre is hatással vannak a személyes tettek, a jól avagy a rosszul végzett munka következményei. Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvésünk a személyiség sokoldalú formálása, olyan kulcskompetenciák kialakítása és megerősítése, amelyek képessé teszik a tanulókat saját életpálya-modelljük megvalósítására. A gyermekközpontú alapkoncepció a követelmények teljesülését következetesen ellenőrző program az alapvető készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését jól szolgálja. A különböző szinteken zajló céltudatos nevelőmunkában nagy jelentőséget tulajdonítunk az osztályfőnöki tevékenységnek mind a kötelező tanórai foglalkoztatásban mind pedig a szabadidős tevékenységekben.. A tanórán kívüli nevelés fontosságára is figyelnünk kell. A sokoldalú személyiségfejlődés feltétele a sokirányú tevékenykedés, az órákon folyó munka mellett az azt kiteljesítő tanórán kívüli foglalatosság, ami az iskola falain is túlmutat. A szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, kirándulások és színházlátogatások az ismeretek átadásán túl a tanulói önmegvalósítást és önképzést segítik. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása. A napjainkban megszülető információs társadalom több újszerű feladatot jelent az iskola számára. Az önálló információgyűjtés az adatok minőségi szűrésével kell együtt járjon. A szükséges technikák megtanulása mellett a feladattal való megbirkózáshoz szükséges a Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 30

PEDAGÓGIAI PROGRAM problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése. A tanulóhoz eljutó nagymennyiségű információ értelmezése és feldolgozása a gondolkodási műveletek átgondolt és összehangolt fejlesztését igényli. A tanulóknak nem egymástól elszigetelt, csak az adott tantárgy keretében hasznosuló ismerethalmazokat kell megtanulniuk, hanem szélesebb értelemben vett megoldandó problémákban kell gondolkodniuk. Ebben a helyzetben a tantárgyi koncentráció tervezése rendkívül felértékelődik. A homogén tantárgyak keretében is az összetett, több területet egyszerre érintő problémáknak tág teret kell szentelni. Az info-kommunikációs kultúra iskolai alkalmazását jelenti, hogy helyi tantervünkben a kompetencia-alapú oktatási programcsomagokhoz kapcsolódóan bevezetjük az IKT tananyagokat is, majd fokozatosan bővítjük az alkalmazott programcsomagokat, illetve alkalmazzuk azok szemléletét. Egyéb, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatatok: • • • • • • •

A tanulók együttműködési kompetenciájának fejlesztése Ön-és társismeret fejlesztése az önértékelés és csoportértékelés folyamatos alkalmazásával A tolerancia és a másság elfogadásának fejlesztése, a kooperációra való tanulói szerepek alkalmazásával Alapvető feladat a tanulók személyiségének komplex fejlesztése különös tekintettel az SNI tanulókra Egyéni tanulási utak kialakítása Tanulási motiváció kialakítása, fenntartása A tantárgyak közötti merev határok csökkentésével a komplex személyiségfejlesztés megvalósítása

2.11 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Kiemelt feladat az együttműködésre, kooperációra nevelés; a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek, az önismeret, az önbizalom, a kudarctűrés, az alkalmazkodóképesség fejlesztése. Nyelvtudásuk révén tanulóinknak képessé kell válnia arra, hogy megismerjék más népek kultúráját; cserekapcsolatok, személyes kapcsolatok révén kialakuljon bennük egy nagyobb közösségbe való beilleszkedés képessége, az a törekvés, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Természetesen meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. El kell érnie, hogy a különböző általános iskolákból érkező diákok minél előbb olyan közösséggé, baráti társasággá alakuljanak, amelyekben fontos szerep jut a szeretetnek, a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek, a sokféleség elfogadásának, a munka megbecsülésének. El kell érnie, hogy örüljenek egymás tanulmányi, kulturális és sporteredményeinek, értékeljék egymás tehetségét, érdeklődési körét, tevékeny módon kapcsolódjanak be egy színes, sokoldalú osztályközösség kialakításába és annak mindennapjaiba. Segítsék egymást a tanulásban és a magánéleti problémáik megoldásában egyaránt. Hasznosan töltsék együtt szabadidejüket: kulturált módon szórakozzanak, sportoljanak. Fontos, hogy empátiával, segítő módon próbálják visszatartani egymást korunk divatos ártalmaitól, a közösséget és a személyiséget egyaránt bomlasztó drogoktól, alkoholtól, dohányzástól. Évek óta formálja a gimnázium hagyománnyá vált rendezvénye, a Vajda Napok az intézmény egész közösségét. A közös versenyek, vetélkedők, játékok, a gólyabálok, az elsősök avatása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már a tanév elején, igazi „vajdásnak” érezze magát mindenki. Ugyanezt a célt szolgálják az évközi iskolai és osztályrendezvények, közös Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 31

PEDAGÓGIAI PROGRAM megmozdulások (klubdélutánok, Christmas-party, Mikulás-ünnepély) vagy az együtt töltött szabadidős tevékenységek. (Közös múzeum-, tárlat- mozi-, és színházlátogatás, könyvtárlátogatás, túrák.) A kompetencia-alapú oktatás bevezetéséből adódó feladataink (közösségi nevelés) A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás. A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni, mások tanulási tempóját elfogadni. Tudomásul kell venniük, hogy a közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszítései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. • • •

A közösség felkészítése a SNI tanulók integrált nevelésére A másság elfogadására történő nevelés Szociális kompetenciák fejlesztése: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, alkalmazkodás képessége, stb.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység: •

• • • •

2.12

Az iskola pedagógusai az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat: a differenciált tanulásszervezést, kooperatív technikákat, projektmódszert. A gyakorlásnál, ismétlésnél elsősorban a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A differenciálást teszi hatékonnyá az IKT eszközök alkalmazása, a számítógépes oktatóprogramok célszerű és átgondolt alkalmazása a tanórákon. Segítjük tanulóinkat abban, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási szokásokat és az ismeretszerzés hatékony formái. Támogatjuk az egyéni. munkáltatás, készségek szilárd kialakítását célzó újszerű módszerek és eszközök bevezetését és használatát. Széles tevékenységkínálatot biztosítunk tanulóinknak.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése az osztályban. Ennek többféle oka lehet; az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet, és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei: • a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást) • ideológia kovácsolása (gyakori és közismert az önigazolás) • kompromisszum képzése (passzivitás vagy kitérés) • kábítás (a szerfogyasztás mint időleges „felejtés”) Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 32

PEDAGÓGIAI PROGRAM • menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidium). Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt. A személyiség súlyos torzulása esetén a Kt. 30.§ 8., a 78.§ (2) c)-ben foglaltakat követjük. Családi, szociális körülményekből fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat. Mindkét ok miatti deviáns magatartás, beilleszkedési zavar (tüneti) kezelése a személyre szóló fejlesztés során történik. • A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévő értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetőségének biztosítása (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján történik. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A Közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus lelkiismeretünk szerint betartjuk.

2.13 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Ez irányú tevékenységünkben követjük a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6.§ (3), (4), (5) bekezdésében foglaltakat. A tanár (osztályfőnök) figyelemmel kíséri a gyermek életmódjában, magatartásában bekövetkező változásokat, az iskolai teljesítményét. Jelentős negatív változás esetén a támogató odafordulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Ahhoz, hogy a látható probléma okát megtalálja (családi, partner- vagy társkapcsolatai egyensúlyának felbomlása) pontos információkra van szüksége, ami csak empatikus, megértő és elfogadó légkörben lehetséges. A valódi (pszichés, szociális) gond megismerését követően tud dönteni a pedagógus, hogy a problémával történő segítő foglalkozáshoz rendelkezik-e elégséges pedagógiai eszközzel. Amennyiben a korrekció meghaladja szakmai kompetenciáját, akkor segítséget kell kérnie más szakembertől (orvos, pszichológus stb.).

2.14 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az iskola nevelő-oktató munkájában a kiemelkedő és az átlagos képességű tanulók fejlesztése mellett megfelelő súllyal szerepeltetnünk kell a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását is. A felzárkóztatás különböző területeken, változatos tevékenységi formák alkalmazásával történik. Az alkalmazott módszerek rugalmasan illeszkednek a felzárkóztatásban részesülő tanuló személyiségéhez, a lokális kiesést mutató terület (matematika, idegen nyelv, történelem stb.) pedagógiájához és módszertanához. Gyorsan változtathatóak, és fontos, hogy csak addig tartsanak, amíg pedagógiailag szükség van rájuk. A pedagógusoknak kiemelkedő szerepük van a következőkben: - A szaktanárok tájékozódnak a gyenge teljesítményt nyújtó tanulók körülményeiről, és a korai szakaszban megállapítják a tanulási kudarc tényét. - Az osztályfőnökök a szaktanárok jelzése alapján lépéseket tesznek a tanulási kudarc megszüntetése érdekében. Segítenek annak a megállapításában, hogy a tanulónál a tanulási kudarc személyes, szociális, családi vagy egyéb tényezőre vezethető-e vissza. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 33

PEDAGÓGIAI PROGRAM A pedagógus tanulási kudarc esetén a következő tevékenységi formákat alkalmazhatja: • Elbeszélget a tanulóval: Kudarc esetén a tanulóval történő egyéni beszélgetés során feltárja a sikertelenség lehetséges okait. Meghallgatja a tanuló véleményét és a megoldásra tett javaslatait. • Felveszi a kapcsolatot a szülővel: Szülői értekezleten, fogadóórán vagy egyéni beszélgetés során a szülőt tájékoztatja a tanuló tanulási kudarcáról. Kikéri a szülő véleményét a felvetett problémáról és a család tervezett lépéseiről. Lehetőséget ad a probléma közös kezelésére és megoldására. • Megszervezi az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulást: A tanórán a szaktanár a frontális osztálymunka mellett élhet a differenciált oktatás, a nívócsoportos oktatás és az individuális (egyéni képességekhez igazodó) oktatás lehetőségével. • Segíti a tanulópárok kialakítását: Szükség esetén az órai önálló munkát kiegészítheti és a tanuló otthoni felkészülését segítheti tanulópár létrehozásával, mely lehet eseti, rövidtávú vagy hosszabb távú együttműködési forma. • Szaktárgyi korrepetálást szervez: A tananyag megértését sok esetben elősegítheti azzal, ha az anyagot átismétli az érintett tanulóval. A korrepetálási órán kis csoportban vagy egyénileg foglalkozik a tanulóval. Pótolja, pótoltatja a hiányzó ismereteket, és lehetőséget ad a felzárkózásra. • A könyvtár és a sportlétesítmények használatára ösztönöz: Az iskolai könyvtár lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy kitágítsák ismereteiket, ezért alkalmas a tanulók aktivitásának biztosítására. A tanórán kívül sportfoglalkozások erősítik a tanulóban a csoporthoz való tartozás érzését és elősegítik megfelelő motiváltságát. • Kezdeményezi a közösségből való kiemelést: Ha a tanuló folyamatos felkészülését és tanulását a körülötte kialakult társaság akadályozza és gátolja vagy a tanuló személyiségének alakulását hátrányosan befolyásolja, akkor a szülővel egyetértésben megkísérelheti a közösségből való kiemelését (más osztályba való áthelyezés). A felzárkózást segíti a differenciált tanórai tevékenység, a személyre szabott házi feladat, és a tanulók órákon való részvételének szigorú figyelemmel kísérése. Tanulópárokat, kiscsoportokat alakítunk a tanulási esélyek egyenlősége érdekében. Előnyben részesítjük a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák alkalmazását a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 34

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2.15 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az összes további tevékenység hatékonyságának előfeltétele, hogy az iskola megfelelő információkkal rendelkezzen a szociális hátrányok konkrét formáiról. Erre elsősorban az osztályfőnöknek nyílik lehetősége. A tájékozódás formái: a tanulók szociális körülményeinek megismerése egyéni elbeszélgetés, illetve célzott kérdéseken alapuló írásbeli felmérés alapján (az iskolai tanulmányok kezdeti szakaszában), valamint a szülőkkel való kapcsolattartás alapján (szülői értekezlet, fogadóóra, szükség esetén családlátogatás). Ezt a tényt figyelembe véve: • Az alapítvány és a költségvetés adta lehetőségeket kihasználva alkalmanként segítünk a legrászorultabbaknak. • Pályázati (pl. az Önkormányzat Diákösztöndíj Pályázat) lehetőségeket kihasználva próbálunk anyagi támogatást szerezni a tanulmányaikban helytálló rászorulóknak. • Kirándulások, nyaralások iskolai szervezésekor tekintettel vagyunk az érintett csoport (osztály) anyagi helyzetére. Ugyancsak önmérsékletet tanúsítunk az érettségiző évfolyam költséges programjainak tervezésekor. • HH, HHH, SNI integrációjának segítése • Képesség-kibontakoztató program alkalmazása • Motiválást segítő differenciált tanulásszervezés alkalmazása • Kooperatív tanulásszervezési eljárások alkalmazása

2.16 A szülő, a tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetősége 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. • A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer, a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrző könyvön keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködése az alábbi módokon valósul meg: • az évi két közös szaktanári fogadóóra, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá – szükség esetén – a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai.


oldal 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3

HELYI TANTERV Az iskolában a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készült kerettanterv kerül bevezetésre. lásd. 1. számú melléklet

3.1

Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai/Kulcskompetenciák

A tudás - mint az ismeretek és képességek összessége - megszerzése és hosszú távú, egész életen át tartó kibontakoztatása és alkalmazása meghatározza az iskola cél-, feladat- és követelményrendszerét. A pedagógia alapelvek és célok megvalósulásaként a nevelőtestület - a családi nevelésre támaszkodva - olyan tanulói eszménykép megvalósításán fáradozik, amely egyesíti magában a társadalom által elfogadott általános emberi értékeket tükröző tulajdonságokat. Bizonyos, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges együttesen, mindegyiket azonos szinten kialakítani minden gyermek esetében. Mindennapi nevelőmunkánk során mégis arra kell törekednünk, hogy végzős korára minél több tanuló rendelkezzen a felsorolt személyiségjegyekkel. Ezt a célt természetesen csak minden nevelőpartnerünk segítségével remélhetjük elérni. Kompetenciafejlesztési területek: • • • • • • • • •

Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetenciák Természettudományos kompetenciák Digitális kompetencia Hatékony és önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák Esztétikai és művészeti kompetenciák

3.2 A régi és új kompetenciák helye a nevelési-oktatási folyamatban A 21. század új kihívásai jelentős mértékben megváltoztatják az iskola társadalomban betöltött szerepét, feladatait és ezzel együtt az oktatásban alkalmazott módszereket is. Célunk, hogy értékeinket megőrizve tudjunk alkalmazkodni ezen elvárásokhoz, a bevált módszerek mellett fokozatosan beépítsük tevékenységünkbe a korszerű szemléletet tükröző új eszközök és eljárások használatát. Iskolánk az egész életen át történő tanuláshoz szükséges képességek és készségek kialakítását tekinti céljának. Tények, ismeretek megtanítása mellett készségek, kompetenciák, helyes viszonyulások kialakítására törekszik. Az iskola és benne a tanár, a tananyag ma már nem tekinthető a tudás kizárólagos forrásának. Feladatuk inkább az, hogy felkészítsék a felnövekvő nemzedéket a gyakorlatilag végtelen mennyiségű, tagolatlanul rendelkezésre álló információ kezelésére, a különböző forrásokból és perspektívából szerzett tudáselemek integrációjára, strukturálására. A hagyományos lineáris szemléletű, monomediális tanulási környezet helyét egyre inkább átveszi a nyitott, multimediális, infokommunikációs eszközöket alkalmazó iskola. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 36

PEDAGÓGIAI PROGRAM A hagyományos kompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai, természettudományos stb.) mellett újfajta kompetenciák kialakításának és fejlesztésének igénye jelenik meg. Ezek: a digitális, szociális, állampolgári, vállalkozói kompetenciák, sport és fizikai teljesítőképesség, egészség és kondíció. A középiskola e kompetenciák kialakításának folyamatában vállal részfeladatot, figyelembe véve a meglévő szerkezeti, infrastrukturális, személyi, társadalmi kereteket, az itt tanuló gyermekek életkori sajátosságait, szociális viszonyait. Az iskola legfontosabb tevékenységi területe a tanórai munka és az ehhez kapcsolódó otthoni feladatok. A kommunikáció korának iskolája szükségszerűen alkalmazza e kor eszközeit, él annak lehetőségeivel. Az információk korlátlan elérhetősége új feladatot ró az iskolára: segíteni a tanulókat az információ végeláthatatlan áradatában való eligazodásban, tájékozódási pontokat adni, megfelelő értékszemléletet kialakítani, fejleszteni műveletvégző képességeiket, hogy választhassanak, szelektálhassanak, képesek legyenek rendszerezni és célirányosan felhasználni ismereteiket. Mindez csak ezen új módszerek napi alkalmazása útján valósulhat meg. Ezért fontos, hogy minél sokoldalúbb módon jelenjenek meg ezek az iskolai oktatásban. Az IKT megjelenése az órai és otthoni munkában: • • • • • • • • •

A technikai eszközök (digitális fényképezőgép, szkenner, internet, grafikai eszközök, képés hangszerkesztés stb.) megismertetése és használatuk gyakorlása. Anyaggyűjtés az internet és multimédiás eszközök segítségével tanórán és otthon. Online órai munka a módszerek gyakorlására, alkalmazására. Linkgyűjtemény készítése szaktárgyanként és általános témákban, ennek megjelenítése az iskolai honlapon. Internetes tudásbázis alkalmazása órák anyagának összeállításakor, feladatok kiadásakor. Tanórai kísérletek számítógépes megjelenítése, vezérlése, adatfeldolgozás, értékelés. Demonstrációs anyagok alkalmazása a tanórákon: képek, filmek, animációk, hangfelvételek a rendelkezésre álló online és multimédiás eszközökkel. Előadások szemléltetése, vázlatok készítése számítógépes programok alkalmazásával. Otthoni feladatok: házi dolgozatok, házi feladatok szerkesztése, anyaggyűjtés, feladatok kiadása, begyűjtése, értékelése - számítógép és internet felhasználásával.

Célkitűzései megvalósítása érdekében az iskola az alábbi fejlesztéseket végzi folyamatosan: • • • • • •

Iskolafejlesztés: a tanulási környezet és eszközparkunk fejlesztése (tantermek, szaktermek, informatika termek, könyvtár, tanári szobák, mobil média eszközök). Folyamatos tanártovábbképzés, tanfolyamokon való részvétel. Tantervfejlesztés: az IKT-szemléletű tantervek tantárgyanként történő kidolgozása, fokozatos bevezetése. IKT-szemléletű oktatási koncepciók és módszerek alkalmazása (projekt alapú tanulás, bontott csoportos foglalkozások, önállóan végzendő feladatok). Tartalomszolgáltató adatbázis létrehozása (oktatási anyagok, feladatgyűjtemények, órai demonstrációk, tanulói munkák közzététele, könyvtári katalógus, linkgyűjtemény). Honlapfejlesztés, az iskolai kommunikációs rendszer fejlesztése.


oldal 37

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.3

Tantárgyi tervek, a középszintű érettségi vizsga témakörei

A tanulónak az osztály, csoport emelt óraszámú képzésén kívül egy emelt szintű felkészítő foglalkozást kell választania. Második tantárgyhoz egy középszintű érettségire felkészítő foglalkozást választhat. Emelt szinten meghirdetésre kerülő tantárgyak 11. évfolyamon heti 2 óra, 12. évfolyamon heti 4 óra: magyar irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek, biológia, kémia, fizika, földünk és környezetünk. Középszinten meghirdetésre kerülő tantárgyak 11. és 12. évfolyamon heti 2-2 óra: informatika, ének-zene, dráma, rajz és vizuális kultúra, testnevelés, társadalomismeret. A csoport indulásának feltétele minimum 10 fő. 10 fő alatti jelentkezés esetén az igazgató dönt a csoport indításáról. Az óraterveket és a tantárgyi modulok értékelését l. külön dokumentumban. A középszintű érettségi vizsga témakörei megegyeznek az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002 (V.24) OM rendeletben közzétett témakörökkel.

3.4 Közösségi szolgálat Célunk, hogy a felnövekvő nemzedékek körében szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a rászorulókhoz, és a közjóhoz fűződő viszonyuk tekintetében. Ezzel a fiatalok lehetőséget kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson keresztül kívánjuk fejleszteni szociális érzékenységüket, és számos olyan kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment, felelős döntéshozatal, vezetői készségek, stb.), amelyek megszerzése elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6§ (4) alapján „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.” Tehát a tanuló legalább 50 óra közösségi szolgálatot végez. A közösségi szolgálat szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára. (2) A közösségi szolgálat keretei között a) az egészségügyi, b) a szociális és jótékonysági, c) az oktatási, d) a kulturális és közösségi, e) a környezet- és természetvédelemi, f) a katasztrófavédelmi, g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős területen folytatható tevékenység. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 38


Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyv tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; elégítse ki a didaktikai követelményeket; alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez. A tankönyv szolgálja eredményesen az adott osztálytípus, tagozat sajátos céljait. A pedagógusok továbbképzésében játszott szerepünkből következően: legyen lehetőségünk arra, hogy bemutathassák a figyelemre méltó pedagógiai irányzatokat, módszereket. (ld. pl. a TÁMOP 3.1.4 pályázat továbbképzései). Törekszünk arra, hogy az azonos tartalmú tankönyvek (és egyéb segédletek) közül az árban kedvezőbbet válasszuk. A tankönyvek kiválasztásánál prioritása van a kompetencia alapú tankönyveknek.

3.6

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

A felvételi vizsga rendje a hatályos jogszabályok szerint a következő: A hat évfolyamos gimnáziumi osztályba kétlépcsős felvételi vizsgát szervezünk. A központi írásbeli vizsgát követően szóbeli meghallgatáson győződünk meg a jelentkező gondolkodási képességéről, kreativitásáról, tanult ismereteinek alkalmazási képességéről, kommunikációs képességéről. Ebben az osztályban a 8. osztályt végzetteknek lehetősége van a megüresedő (vagy még betölthető) helyekre jelentkezni. Közülük azokat vesszük fel, akik várhatóan sikeresen be tudnak kapcsolódni az osztály munkájába. Erről az igazgató és az általa létrehozott bizottság dönt. A négy évfolyamos osztályainkba átjelentkezőknek pedig részt kell venniük a négy évfolyamos gimnáziumi osztályainkba jelentkezők felvételi vizsgáján. A négy évfolyamos gimnáziumi osztályokba is kétlépcsős felvételi vizsgát szervezünk, hasonló elvek szerint, mint a hat évfolyamos gimnáziumi képzésünk esetén. Kivételt képez a matematika tagozat, illetve a négy évfolyamos humán/reál képzésünk: itt nem tartunk szóbeli felvételi vizsgát. A felvételi vizsga követelményei A felvételi vizsgán kizárólag az általános iskolai tanulmányok során elsajátítható tananyag alapján lehet kérdéseket, feladatokat adni. A vizsga követelményeit felvételi tájékoztatónk mellékleteként, október 31-én nyilvánosságra hozzuk; a kérdések és feladatok ehhez igazodva készülnek. Az írásbeli vizsga eredményei Az írásbeli vizsgán elérhető maximális összpontszám: 100, illetve 70 abban az esetben, ha nem szervezünk szóbeli vizsgát. Az írásbeli dolgozatok megtekintésére – a vizsgázó és szülője számára – a kijavítás után egy teljes munkanap (8 óra) időtartamára lehetőséget kell adni. A vizsgázó (és a szülő) az észrevételeit a megtekintést követő munkanap végéig, 16 óráig adhatja be írásban az iskola igazgatójának. A következő munkanapot az esetleges észrevételek


oldal 39

PEDAGÓGIAI PROGRAM megtárgyalására kell fenntartani, így a szóbeli vizsga legkorábban a megtekintést követő 3. napon kezdődhet. A szóbeli vizsga lefolyása A szóbeli vizsga megkezdése előtt az elnök elkéri a felvételiző korábbi tanulmányi eredményeinek dokumentumait (pl. versenyeredmények okleveleit vagy igazoló lapjait). A szóbeli vizsgán a felvételiző tételt húz. A bizottság a szóbeli meghallgatást (a tételhúzás után) felkészülési idővel szervezi. A vizsgázó feleleteiről, teljesítményéről a szaktanár feljegyzéseket készít, ill. átveszi a tanulótól a megoldásait tartalmazó feladatlapját (ezek a későbbi esetleges reklamációkra adandó válaszunkhoz szolgálhatnak alapul), valamint jegyzőkönyvet vezet. A jegyzőkönyv űrlapját a vizsgabizottság tagjai a szóbeli vizsga előtt az igazgatóságtól megkapják. A szóbeli vizsga összpontszáma 3 részpontszámból tevődik össze. A két vizsgáztató tanár kizárólag a húzott tételhez kapcsolódóan előadott ismereteket és szaktárgyi képességeket értékelve ad pontszámot (személyenként 20-at). Az elnök a versenyeredmények, a magatartás, kulturáltság alapján határoz meg pontszámot (10-et). A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám: 50. A részpontszámokat nem hozzuk nyilvánosságra. A vizsgázó pontszámát nem befolyásolhatja, hogy a vizsgázó hányadik helyen jelölte meg az iskolánkat, ill. az adott osztályt az adatlapján. A vizsgázó adatlapján szereplő jelentkezések sorrendjére semmilyen formában nem szabad rákérdezni. A szóbeli felvételi bizottság összetétele A bizottság 2 vizsgáztató tanárból és az elnökből áll. A vizsga mindig a teljes bizottság előtt folyik. A bizottság tagjainak esetleges helyettesítéséről az elnök gondoskodik. Az elnök: az igazgató által megbízott tanár. A vizsga szabályszerű lefolyásáért az elnök a felelős. A vizsgáztató tanárok: a vizsgatárgyak leendő tanítói az adott osztályban. A vizsga végeredménye Az iskola az általa szervezett felvételi vizsga utolsó napját követő harmadik munkanapon köteles nyilvánosságra hozni a felvételi eljárás eredményét, azaz a jelentkezők rangsorolását az elért összpontszámmal. (Ha a jelentkezési lapon a tanuló kérte, akkor nem a saját nevén, hanem a kért módon szerepel a listán.) A bizottság elnöke legkésőbb az utolsó vizsganap utáni munkanap kezdetén leadja a vizsga eredménylistáját az illetékes igazgatóhelyettesnek. Az eredménylistán minden szóbeliző tanuló szerepel, az elért összpontszámmal. A gimnáziumba felvehető tanulók névsorát osztályonként (az elért felvételi pontszámok sorrendje, ill. a tanuló jelentkezéseinek sorrendje alapján) az országos felvételi központ állapítja majd meg. Az iskola népszerűsítésének formái A gimnáziumba – mind a hat, mind a négy évfolyamos képzésre - jelentkezők számára: • az iskola honlapján (www.vajdazala.hu) folyamatos, friss információk az iskoláról • a hivatalos pályaválasztási kiadványokban történő megjelenés • nyílt nap szervezése • tehetséggondozó szakkörök szervezése. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 40


Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei

Irányadónak tekintjük a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 70.§-át.

3.8 Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: • folyamatosság, rendszeresség, • korrektség, • igényesség, • objektivitás és empátia egészséges aránya, • a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított teljesítményeinek értékelése: A tanulói értékelés fajtái: - Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása. - Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. - Szummatív értékelés: A 10. évfolyam végén készségek megismerésével javaslat a tanulók továbbhaladásához . - A 10. évfolyam végén a helyi tanterv által meghatározott tananyag elsajátítása szintjének meghatározása, konzekvenciák levonása. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. • Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására. • A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. • Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). • A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

3.8.1. Az értékelés fajtái Folyamatos A folyamatos értékelés funkciói: • visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, • jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 41

PEDAGÓGIAI PROGRAM A folyamatos értékelés fajtái: • órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), • szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakbeli teljesítmény értékelésére), • írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat és hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), • szülőknek ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményért. Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi – ellenőrzőben, ill. bizonyítványban rögzített – értékelés funkciói: • félévkor: visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. • év végén: az osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hogy legyen az évközi értékelések során adott szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi osztályzat a Közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozó vizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszintskáláján milyen helyet foglal el. A modulok értékelése A tanulók értékelésének, minősítésének formáit, gyakoriságát meghatározza, hogy a modulok oktatását önálló "tantárgyként", az órák tömbösítésével szervezzük. A számonkérés formáját (írásbeli és/vagy szóbeli) a tantárgy jellege alapján a szaktanár határozza meg. A céloknak megfelelően a modulok értékelése összhangban van pedagógiai programunk közismereti tárgyainak értékelésével, minősítésével. A diákok a tanév során szerzett érdemjegyeik alapján félévi minősítést és év végi osztályzatot szereznek a modulok tantárgyaiból. A továbbhaladás minimális feltétele az elégséges osztályzat, illetve a tanár döntése alapján az értékelés lehet megfelelt/nem felelt meg minősítés is. A hatosztályos gimnáziumi képzésünkben 7., 8., 9. és 10. évfolyamon ún. választható humán vagy reál képzés befejezésekor megfelelt, vagy nem felelt meg minősítést kap a tanuló. A felsőbb osztályba lépés feltétele a megfelelt minősítés.


oldal 42

PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.8.2. Az ellenőrzés Fajtái: • szóbeli feleltetés, • házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése Írásbeli számonkérési formák: • írásbeli felelet (egy anyagrészből), • beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, • röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), • dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), • témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő). A tanuló produktumának (pl. rajzórán előállított tárgy, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Funkciói: • folyamatos munkára készteti a tanulókat, • folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, • a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze.

3.8.3. Az írásbeli beszámoltatások korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya; az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 3.8.3.1. Az írásbeli beszámoltatás korlátai, a tanulók tudásának értékelésben betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a hazai és külföldi felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben: ezen belül is a tesztvizsgát, amely a magyar oktatási rendszerben eddig nem volt szokásos. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. Ugyanakkor a magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek: • Bejelentés nélküli témazáró dolgozatot nem íratunk. • Egy napon nem íratunk két tantárgynál több tárgyból témazáró dolgozatot. Kettőnél több témazáró dolgozat íratása csak a tanulók beleegyezésével lehetséges. • A tanév végi minősítés nem alakítható ki kizárólag írásbeli számonkérés alapján Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 43

PEDAGÓGIAI PROGRAM született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, illetve amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). • A bizonyítottan részképesség-hiányos (dyslexiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. • Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni. • Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértendő az is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára (pl. szövegszerkesztés, az internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, prezentáció készítése demonstrációs eszközökkel stb.). • A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját rövid időn belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. • Az értékelésre beadott tanulói munkák (házi dolgozatok, tanulói kutatómunkák anyaga) a tanulók „szellemi termékei”, azokat vissza kell adni a készítőiknek, illetve csak a tanuló engedélyével őrizheti meg azokat a pedagógus.

3.8.3.2. A házi feladatok kitűzésének elvei és gyakorlata A házi feladat céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: • Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). • A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. • Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/megtanulására mindenki képes.) • A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: • nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; • meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; • a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb.) Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 44

PEDAGÓGIAI PROGRAM • Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. • Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. • A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. • A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató- vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta.

3.8.4. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái 3.8.4.1. A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a Házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a tartás, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. 3.8.4.2. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: • az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); • társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); • a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); • beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; • a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; • óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). 3.8.4.3. A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. 3.8.4.4. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: • a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), • a tanuló képességéhez mért teljesítménye, Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 45

PEDAGÓGIAI PROGRAM • a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), • a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), • a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). 3.8.4.5. A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei: • az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.)

3.8.4.6. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Folyamatos minősítés: • A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). • Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. • Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: • a tanuló önértékelésének figyelembevételével, • a Diákönkormányzat javaslatot tesz az osztályfőnöknek, • az osztályfőnök a tanulók, az osztályközösség által elfogadott saját minősítésükre vonatkozó javaslatát figyelembe véve kialakítja javaslatát, • az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt, • a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg. Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 46

PEDAGÓGIAI PROGRAM osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére.

3.9

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotát évente egy alkalommal (a tanév elején) a Hungarofit tesztsorral mérjük.


oldal 47

PEDAGÓGIAI PROGRAM

4 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

ÉS

KÖRNYEZETI

NEVELÉSI

4.1 Az egészségnevelés és környezeti nevelés célja Az egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. El kell érni, hogy alkalmazzák a tanultakat: tegyenek saját egészségük érdekében. Az egészségvédelem kiemelt témakörei: • az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódbeli tennivalók; • a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdései; • az egészségre káros szokások (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); • az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció; • az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztése; • az egészségérték tudatosítása • mozgás, sportolás, aktív életmód • ismerjék a tanulók az egészségmegőrző, fizikai állapot erősítő, regeneráló új módszereket is. A környezeti nevelés célja a tanulók ösztönzése saját élő és élettelen környezetük megismerésére, alakítására, védelmére, a környezetet károsító jelenségek felismerésére, az azok elleni tudatos fellépésre.

4.2 Helyzetleírás Az hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Napjainkra jellemző, hogy a pubertástól a szociális befolyásolás ereje áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a média befolyása is megnő. Keveset mozognak a természetben, nincs érzékük a természeti szépségek felismerésére, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az elmondottak indokolják az egészségnevelési és környezeti nevelési program létjogosultságát.

4.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 4.3.1. Mindennapos testnevelés

4.3.1.1. Törvényi háttér A Köznevelési Törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. A szabályozás így szól: 27. § Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 48

PEDAGÓGIAI PROGRAM oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. (12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. (13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként – hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt. A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.

4.3.1.2. A mindennapi testnevelés célja - Tanulóinkban felkelteni a rendszeres testmozgás, az egészséges életmód iránti igényt, elsajátíttatni az ehhez szükséges elméleti és gyakorlati tudnivalókat, ismereteket. - Tudatosítani a tanulókban a saját szervezetük felépítésének és működésének legalább alapfokú tudnivalóit. - A testnevelés, sport segítségével kialakítani a tanulókban a mindennapi élethez szükséges alapvető tulajdonságokat, készségeket: akaraterő, szorgalom, kitartás, becsületesség, szabályok betartása, a társak tisztelete, segítése, a csapatmunka szerepe, az idegi és fizikai állóképesség, az egészséges önbizalom, a céltudatosság, stb. - Megismertetni a tanulókat a társadalmi élet alapvető elvárásaival, a megfelelő viselkedéskultúrával, az alapvető erkölcsi követelményekkel, az önvédelem alapjaival.

4.3.1.3. A mindennapos testnevelés megvalósítása - heti 3 óra kötelező testnevelés 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben a 9. évfolyamon bevezetve - további, heti 2 órában az iskolai Diák Sportegyesület (DSE) foglalkozásaiba (különféle sportágakban) a tanulók választásuk alapján bekapcsolódnak. Választásukat év elején szeptember 2. hetében, illetve a második félév második hetében rögzítik. A programot kiegészítő egyéb lehetőség: néptáncoktatás foglalkozásain heti 2 órában intenzíven mozoghatnak a tanulók. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 49

PEDAGÓGIAI PROGRAM - a heti két órás sportköri foglalkozás kiváltható versenyszerű sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel. heti 3 óra heti 2 óra

órarend szerinti testnevelés óra DSE sportfoglalkozásai vagy néptáncoktatás vagy sportszervezeti egyesületi tagság

A testnevelés órák keretében oldjuk meg a könnyített testnevelési feladatokat. A gyógytestnevelés órákat szakképzett gyógytestnevelő tartja a szakorvos által kiszűrt tanulóknak.

4.3.1.4. Értékelés A heti 3 órás testnevelés tantárgyat érdemjeggyel értékeljük. A heti 2 órás egyéb mozgásforma értékelése szóban történik. Elsősorban a tanulók önmagukhoz viszonyított fejlődését kell értékelni. Az adott tevékenységre jellemzően a tanulók aktivitását, kezdeményezőkészségét, sportszerű viselkedését és a csapatmunkában való részvételét vesszük figyelembe. A testnevelés órákon kívüli rendszeres sporttevékenységben való részvétel, eredménye a tantárgyi érdemjegyben is megjelenhet.

4.3.2. A személyiség fejlesztése Minden nevelőintézmény alapvető feladata a fiatalok személyiségének kibontakoztatása, fejlesztése. E program részeként az alábbi területeken végzünk tudatos fejlesztőmunkát: • az önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása, • a kudarctűrő képesség fejlesztése, • a kapcsolatteremtési képesség fejlesztése, • az akaraterő fokozása, • az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése, • az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése, • az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol spontán lehetőség kínálkozik a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységére. A szülők körében egyrészt a felvilágosító munka (értekezletek, kiadványok) útján, másrészt a saját gyermekük fejlődéséről, problémáiról szóló négy- és hatszemközti beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni.


oldal 50

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.3.3. Az antihumánus szenvedélyek, drogprevenció Az országban az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt a tiltott szerek, a nem orvosi alkalmazás keretében használt nyugtatók, fájdalomcsillapítók, altatók együttes fogyasztása, de a legális szerek használata sem csökkent Iskolánkban fel kívánjuk mérni a drogokkal kapcsolatos ismereteket, diákjaink esetleges érintettségét, szorosan együttműködve a diákönkormányzattal. A bővebb ismeretekkel rendelkező, felvilágosult, az egészségről, a szexualitásról, az antihumánus szenvedélyekről nyíltabban beszélő fiatalokra megerősítő és kompetencianövelő módszerekkel kell hatni, a negatív hangadókra inkább információátadó és ártalomcsökkentő módon, a visszafogottabb, gátlásosabb gyerekekre fejlesztő, támogató, státuszteremtő hatást kell gyakorolni. Az elsődleges drogprevenció lényege, hogy a nem drogozó fiatalokat megtartsuk ebben az állapotban. Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott, benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe. Pedagógusainknak tisztában kell lenniük a legális és illegális drogok fogyasztása mögött meghúzódó okokkal. Közre kell működniük a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Tudniuk kell, mi a teendőjük, kompetenciájuk, ha szembesülnek a kábítószerezés problémájával. A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett megelőző munkában, megfelelő előkészítés és információátadás után részvételükkel tudják támogatni az iskola programjait. A pubertáskortól kezdve nagyon fontos a kortárs csoport befolyása, amit a drogprevenciós munkában is fel tudunk használni (DÖK, kortárs segítők). A drogprevenció lehetséges színterei Iskolai programok: • Tanórai foglalkozások • Szaktárgyi órák témafeldolgozása • Osztályfőnöki órák • Tanórán kívüli foglalkozások • Délutáni szabadidős foglalkozások (vetélkedők, versenyek, játékos programok, a témával kapcsolatos filmvetítések) • Szülői értekezletek (esetleg külső előadó bevonásával, pl. orvos, pszichológus, rendőr) • Értekezletek, esetmegbeszélések, tréningek (Elsősorban a pedagógusok számára, de a DÖK, illetve a szülők képviselőit is meghívjuk, amikor a program, illetve a téma engedi.) Iskolán kívüli rendezvények: • Drogprevenciós rendezvények • Továbbképzések • Kirándulások, túrák, sportprogramok


oldal 51

PEDAGÓGIAI PROGRAM Kiscsoportos beszélgetések: Az osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott beszélgetéses témafeldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát feldolgozóak. A beszélgetésre alaposan fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést. Iskolarádió, iskolaújság: A témához kapcsolódó interjúk, cikkek. Dramatikus játékok: Osztályfőnöki órán, esetleg magyar- vagy tánc és drámaórán jól alkalmazható a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Színjátszó kör: A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló hatásával kapcsolatos darab kiválasztását, bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diáktársulat esetén. Tematikus előadás: A tanulók, tanárok korrekt ismeretanyagának kialakításához nélkülözhetetlenek a tematikus előadások, melyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni. Diákönkormányzati programok Másodlagos drogprevenció: Célja: a szerfogyasztók ártalomcsökkentő hatású megóvása. Fontos a változtatási törekvés kialakítása, a döntési helyzet egyértelművé tétele. A másodlagos prevenció eszközei, módszerei meghaladják az iskolai lehetőségeket, ezért ezt egészségügyi szakemberekre kell bízni. Az itt felsorolt prevenciós színterek, programok lehetőségek; minden tanévben készül konkrét, a tantestület és a segítő kapcsolatok szakemberei által elfogadott, az adott lehetőségeket figyelembe vevő, módszertani algoritmusokat felsoroló, feladatokat lebontó, határidőket és felelősöket kijelölő célmegfogalmazás, ami egy korrekt állapotfelméréssel kezdődik, és átgondolt kapcsolatépítésen alapul. Megvalósulásához elengedhetetlen az időszaki ellenőrzés, értékelés, a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálata. Az egészségneveléssel és a környezeti neveléssel összefüggő, tanórán kívüli szakmai programok: • egészségügyi szűrővizsgálatok (fogászat, szemészet, hallásvizsgálat stb.); • Egészségügyi felvilágosító előadások; • drogprevencióhoz kapcsolódó rendezvények; • a külső programokhoz kötődően balesetmegelőzési felvilágosító előadások; • a külső programokhoz kötött környezetvédelmi előadások, tájékoztatók, gyakorlatok A médiában megjelenő, mértéktelen fogyasztásra ösztönző ellensúlyozására egyfajta módszer az iskola példamutatása; úgymint: • szelektív szemétgyűjtés megszervezése; Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

reklámok

hatásainak

oldal 52

PEDAGÓGIAI PROGRAM • laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése; • környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata; • takarékosság; takarékos megoldások alkalmazása (pl. energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.); • cserepes élő növények az osztálytermekben, folyosókon. Az egészségnevelési és környezeti nevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

4.3.4 A fogyasztóvédelmi oktatás terve Az ENSZ Fogyasztóvédelmi Irányelveiben, még 1985-ben leszögezte, hogy minden állampolgár alapvető joga hogy a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretekkel és tudással rendelkezzen. Hazánkban az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A törvény szerint: a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek. A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez. Ökológiai fogyasztóvédelem: környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő, mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul környezetünk károsításához. Célunk olyan, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevelni, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek. Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 53

PEDAGÓGIAI PROGRAM Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozott középút az öncélú, bolygónk erőforrásait felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között. Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, mely csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe. Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: - technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései, - matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások, - fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák), - földrajz – eltérő fogyasztási struktúrák és szokások, - magyar – reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái, - biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás, - kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk, - informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia, - történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb., - médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai. Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények) Iskolán kívüli helyszíneken közvetlen tapasztalatgyűjtés, megismerés (piaci séták, üzletek, bankok látogatása) Hazai és nemzetközi együttműködések során szerzett ismeretek feldolgozása (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) Módszertani elemek Az iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel, hanem fogyasztás területén érvényesülő bizonyos készségek fejlesztésével igyekszünk megvalósítani a téma oktatását. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, a döntéshozás és a problémamegoldás. A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők a pedagógus legfontosabb segítői. A tantárgyi oktatás rendszerében rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása a tanulók számára közvetlenebb módszerek megfelelő keretet teremtenek a fogyasztóvédelem, a kritikus gondolkodás fejlesztéséhez. Ilyen lehetőségek: - interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól, - riportkészítés az eladókkal, - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika, Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 54

PEDAGÓGIAI PROGRAM viták,

egyéni és csoportos döntéshozatal, helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában, problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel, szimulációs játék, esettanulmány, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése).

4.3.5 Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Több hazai felmérés is bizonyítja, hogy a hazai lakosság elsősegély-ismeretei igen alacsonyak, a bajba jutott embertársunk iránti közönyösség pedig igen jellemző. A lakosság széles körben csupán a gépjárművezető képzés keretében találkozik elsősegély oktatással, az ottani alacsony óraszám, a vizsgáztatás jellege és a motiváció miatt azonban látványos eredmények nem mutathatók ki. A fentiek miatt célunk, hogy a tanulóink megtanulják és megértsék a bajba jutott társon való segítés fontosságát, továbbá, hogy mi a helyes magatartás veszélyhelyzetben. Biológia óra keretén belül a tanulók megtanulják anatómiai, élettani, elsősegély-nyújtási alapismereteket. Gyakorlati ismeretek elsajátításában osztályfőnöki órák keretén belül segítségül hívjuk a helyi Alapellátási Intézet, ÁNTSZ, Vöröskereszt munkatársait. A véradás fontosságára hívjuk fel tanulóink figyelmét, évente egy alkalommal véradásra kísérjük el a 18 év feletti önkéntes diákjainkat.

4.4 Környezetnevelési program Napjainkban a világ figyelme a fenntarthatóság megteremtése felé irányul. Ez az élet szociális gazdasági, ökológiai, politikai területein is tapasztalható. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzés mellett hangsúlyt kap fenntarthatóságot is magába foglaló környezettudatos életmódra nevelés. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és -megoldásra irányuló készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek kialakítását, elfogadtatását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kidolgozni.

4.4.1 Alapelvek A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk. a fenntarthatóság; a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések; a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései; Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 55

PEDAGÓGIAI PROGRAM

az alapvető emberi szükségletek; az emberi jogok; a demokrácia; a biológiai és kulturális sokféleség.

4.4.2 Hosszú távú célok Környezettudatos állampolgárrá nevelés. Ennek érdekében diákjainkban kialakítani például a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, a tudományosan megalapozott globális összefüggések megértését, az egészséges életmód igényét, elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: alternatív, problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, szintetizálás és analizálás, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és -megoldás, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége.

4.4.3 Helyzetkép, helyzetelemzés Az iskola Az iskola helye és épülete Iskolánk Keszthely város főterén épült, 1892-ben. Az épület zárt belső udvarral, szűk terekkel rendelkezik. Ez az adottság befolyásolja a környezeti nevelés tartalmát: a szokásos környezeti témákon kívül különös figyelmet kell szentelnünk annak, hogy otthonosabbá, élhetőbbé tegyük közvetlen iskolai környezetünket. Az iskola tanárai Az iskolában hagyománya van a környezeti nevelésnek, de napjainkig ez főleg eseti és alkalmi jellegű volt. Néhány kolléga és néhány diák tevékenységére korlátozódott; holott a testület közel fele érdeklődik a téma iránt, sőt az utóbbi két évben tett is azért, hogy ez a munka tartalmasabb, szervezettebb legyen.


oldal 56

PEDAGÓGIAI PROGRAM A környezeti nevelés színterei iskolánkban Elméleti foglalkozásokon, iskolán belül és kívül: Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így lehetőség nyílik az élményszerű tanításra. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat kapjanak, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan tevékenykedni a környezet megóvásáért. Diákjaink olyan versenyeken indulnak, amelyeken a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (Kitaibel Pál biológiaverseny, megyei biológiaverseny). Országos projektekbe kapcsolódunk be több éve. Például: Föld órája program, energiatakarékossági program. Helyi tanterveink összeállításában is fontos helyet kaptak a környezeti nevelési vonatkozások. Gyakorlati foglalkozásokon, iskolán belül és kívül: A laboratóriumban megtanítjuk az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket. Kiemelten kezeljük ezek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését. Különböző akciókban veszünk részt: Az iskolában gyűjtési akciókat szervezünk (elem-, alumínium-, használt háztartási zsiradék- és papírgyűjtés rendszeresen). Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: Föld napján rajz- és fotókiállítás, nyári táborokról bemutató kiállítás. Városi, megyei, országos és nemzetközi szimpóziumokon, rendezvényeken, pályázatokon való aktív részvétel. Hagyományok ápolása: Projekthét szervezése az egész iskolai közösség számára. A város nevezetességeinek feltérképezése. Az iskola hírességeinek élete – kutatás. Farsang és nyári tábor szervezése. Drogprevenciós program folytatása. Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában Szaktárgyi célok: A szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete-kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei). Felkészítés a kétszintű érettségire (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik). A hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre). Interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok). Vajda János Gimnázium, 8360 Keszthely Fő tér 9.

oldal 57

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Természetvédelmi versenyekre való felkészítés. Tanórán kívüli szakórák szervezése. Multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon.

4.4.4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek Tanórán, laboratóriumban (A helyzetképben részletezve.) Zöld Hét Néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, fordítási verseny, kiállítás, akadályverseny szervezése. Iskolai, nemzetközi projektek Több diákcsere valósul meg évente. Konferenciákat szervezünk, amelyeken diákjaink aktívan részt vesznek. Ezeken a hagyományok ápolására, az épített környezet bemutatására sok lehetőség nyílik. Nem hagyományos tanórai lehetőségek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: Terepmunka során: terepgyakorlat, táborok, tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, városismereti játék stb. Kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötötten, tábori időben stb. Akciók: pályázatok, újságkészítés, kiállítás rendezése, filmkészítés, kérdőíves felmérés, iskolarádió működtetése, nemzetközi akciók Modellezés Látogatások: múzeum, állatkert, botanikus kert, szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító, nemzeti park stb. Versenyek Szakkör Iskolazöldítés Témanap, témahét Jeles napok Projektek


oldal 58

PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.4.5 Minőségbiztosítás Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több területen eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. Az iskolapszichológus segítségével környezeti attitűdvizsgálatot végzünk az iskolába érkező tanulók között. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, és felhasználják azt további munkájuk tervezésében. Az attitűdvizsgálatot a tizedik évfolyam elején és – lehetőség szerint– a tizenkettedik évfolyam végén is elvégezzük. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, és ennek keretében kerülnek mérésre is. A szaktárgyi munkaközösségeknek egy kereszttantervi követelményrendszert kell kidolgozniuk. A környezeti nevelési munkacsoport – az iskolai munkaterv részeként – minden tanév elején írásos formában elkészíti az iskola éves környezeti nevelési munkaprogramját. A félévi és az év végi értékelő nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra és elfogadásra kerül.

4.4.6 Továbbképzés Az élethossziglan tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyaránt tartalmaznia kell a szakmai és a módszertani ismeretek terén való fejlődést. Az iskola továbbképzési programjába beépítve, az ötéves továbbképzési idő alatt részt veszünk környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon. Ezzel elérjük, hogy az öt év alatt elegendő számú kolléga vegyen részt ilyen típusú képzésen.


oldal 59

PEDAGÓGIAI PROGRAM

5

ZÁRÓDOKUMENTUMOK

5.1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei Az átdolgozott pedagógiai program minden eleme a testület közös munkája. A munkaközösségek – elolvasás után – kialakították közös véleményüket az első tervezetről, majd továbbították azt az iskola vezetőségének. A vezetőség a vélemények figyelembevételével elkészítette a végleges változatot, amelyet a testület tagjai aláírásukkal fogadtak vagy utasítottak el. A pedagógiai program az iskola honlapján olvasható. Nyomtatott formában egy példánya a titkárságon, egy példánya a könyvtárban hozzáférhető. A Diákönkormányzat tagjai és a szülők kérésére bármelyik példányt rendelkezésre kell bocsátani.

5.2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai (Mellékelve) 5.3. A pedagógiai program érvényességi ideje, értékelési és felülvizsgálati rendje, a módosítás körülményei Záró rendelkezések 1. A PP hatálybalépése A Pedagógiai program 2013. április 01. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Pedagógiai Program hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2012.szeptember 01-től érvényes PP. 2. Az PP módosítása Az PP módosítására jogszabályi előírás alapján kerül sor, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha a módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék vagy a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az PP módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Keszthely, 2012. december 30.

………………………………….. igazgató


oldal 60

PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben: - Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. - A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása). - A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.

Valamint a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölésében, annak használati rendjében valamint minden tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésben. Az PP-t az intézmény diákönkormányzata a …………………………n tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen PP módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve azt a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.

………………………………. A diákönkormányzat vezetője


oldal 61

PEDAGÓGIAI PROGRAM A PP a szülői szervezet (közösség) …………………………n tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve azt a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor az SzMK egyetértési jogot gyakorolt az alábbi kérdésekben: -

-

A működés rendje, ezen belül a gyermek, a tanuló fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési- oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. Az iskolai könyvtár működési rendje.

…………………………………. Hidvégi Zita Szülői Munkaközösség Elnöke


oldal 62

PEDAGÓGIAI PROGRAM A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2012. december 11-én tartott értekezletén elfogadta.

……………………………………. Hitelesítő nevelőtestületi tag


……………………………. Szörényi Zoltán A Vajda János Gimnázium igazgatója

oldal 63

A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Recommend Documents