VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Keressük a legszebbet, merjük a legnagyobbat. Vajda Péter

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

„Keressük a legszebbet, merjük a legnagyobbat.” Vajda Péter

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................3 1.1. EVANGÉLIKUS ISKOLÁNK NEVELÉSI ALAPELVEI, CÉLJAI................................................................................3 1.2. HELYZETELEMZÉS .........................................................................................................................................4 1.3. AZ ISKOLA ADATAI ........................................................................................................................................6 2. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI...................................................................10 2.1. ISKOLÁNK MÚLTJÁRÓL ................................................................................................................................10 2.2. AZ ISKOLA TÁRGYI FELTÉTELEI, ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA ............................................................................14 2.3. AZ ISKOLA TANTESTÜLETE, SZEMÉLYI FELTÉTELEI .....................................................................................16 2.4. A TANULÓK ÖSSZETÉTELE ...........................................................................................................................17 3. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI .................................................................................20 3.1. AZ ISKOLA KERESZTÉNY NEVELÉSE .............................................................................................................20 3.2. ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK ISKOLÁNKBAN ........................................................................................................22 3.2.1. Erkölcsi elvárások tanárainktól..........................................................................................................22 3.2.2. Erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben ...........................................................................................23 3.2.3. Erkölcsi elvárások a szülőktől ............................................................................................................23 3.3 NEVELÉSI - OKTATÁSI CÉLOK, MÓDSZEREK ..................................................................................................24 3.3.1. Kitűzött oktatási célok ........................................................................................................................24 3.3.2. Alkalmazott nevelési és oktatási eljárások, eszközök ..........................................................................25 3.3.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..................................................................26 3.4. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................................................28 3.5. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................................................30 3.6. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI MUNKA ....................................32 3.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................32 3.6.2. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége............................................................................33 3.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ...........................................................................33 3.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek ..........................................................................34 3.6.5. Tehetséggondozás és felzárkóztatás....................................................................................................35 3.7. TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK ÉS FOGLALKOZÁSOK ...........................................................................36 3.7.1. Hagyományőrző tevékenységek ..........................................................................................................36 3.7.2. Tanulószoba........................................................................................................................................36 3.7.3. Diákétkeztetés .....................................................................................................................................36 3.7.4. Iskolai sportkör...................................................................................................................................36 3.7.5. Újszerű tanulásszervezési eljárásoknak megfelelő tevékenységek. .....................................................36 3.7.6. Szakkörök............................................................................................................................................37 3.7.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók ......................................................................................................37 3.7.8. Tanulmányi kirándulások ...................................................................................................................37 3.7.9. Szabadidős foglalkozások ...................................................................................................................37 3.7.10. Iskolai könyvtár ................................................................................................................................37 3.7.11. Énekkar .............................................................................................................................................38 3.7.12. Hitéletünk .........................................................................................................................................38 3.7.13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata ....................................38 3.8. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ............................................................................................................................................38 3.9. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM, ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁNAK RENDJE ...40 3.9.1. Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának rendje .....................................................................42 3.10. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................................42 3.13.1. Felvétel .............................................................................................................................................46 3.13.2. Átvétel ...............................................................................................................................................47 3.14. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSE, MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE, A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERE .............................................................................................................47 3.14.1. Az ellenőrzés .....................................................................................................................................47 3.14.2. Mérés ................................................................................................................................................48 3.14.3. Értékelés ...........................................................................................................................................48 3.14.4. Dokumentálás ...................................................................................................................................49

1

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4. HELYI TANTERV ..........................................................................................................................................51 4.1. AZ OKTATÁS TARTALMA – PRIORITÁSOK.....................................................................................................51 4.2. AZ OKTATÁS SZERKEZETE - SPECIALITÁSOK................................................................................................53 4.2.1. A felnőttoktatás formája intézményünkben: ........................................................................................54 4.3. ÓRAHÁLÓK, VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK .............................................................................................55 4.3.1. A 2013-2014-as tanévtől felmenő rendszerben alkalmazott órahálók ................................................56 4.3.2. Órahálók 2013-2014-es tanévtől kifutó rendszerben ..........................................................................60 4.4. MODULÁRIS OKTATÁS: AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE ( KIFUTÓ ÉVFOLYAMOKON) ..................................................62 4.4.1.A tantervi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban .....................................................................62 4.4.2. A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben szereplő modulok ................................................................63 4.4.3. A 9-12. évfolyamon szereplő modulok ................................................................................................63 4.4.4. A modulok értékelése, beszámítása az évfolyam sikeres elvégzésébe .................................................63 4.5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULÁSI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI .................................................................................................................................................................63 4.5.1. A kiválasztás elve ................................................................................................................................63 4.5.2. A tankönyvekkel, jegyzetekkel, munkafüzetekkel, papíralapú tanulási útmutatókkal kapcsolatos elvek:.................................................................................................................................................64 4.5.3. A szülő tájékoztatása: .........................................................................................................................64 4.5.4.Taneszköz beszerzése:..........................................................................................................................64 4.6. A BELÉPÉS, A TOVÁBBHALADÁS ÉS AZ ÁTJÁRHATÓSÁG FELTÉTELEI ...........................................................64 4.6.1 A belépés feltételei ...............................................................................................................................64 4.6.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ..............................................................................................65 4.6.3 Az átjárhatóság feltételei .....................................................................................................................65 4.7. A TANULÓK ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK TARTALMA ÉS FORMÁI .....................65 4.7.1 Az ellenőrzés célja és formái ...............................................................................................................65 4.7.2 Az értékelés alapelvei ..........................................................................................................................66 4.7.3 Az értékelés célja .................................................................................................................................67 4.7.4 Az értékelés formái, módszerei ............................................................................................................67 4.8. VÁLASZTOTT TANTÁRGYAK, PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ..............................................................69 4.8.1. Idegen nyelv........................................................................................................................................69 4.8.2. Hittan ( NAT által meghatározott feladat szervezési elve) .................................................................69 4.8.3. Művészetek2 ( NAT által meghatározott feladat szervezési elve) .......................................................69 4.8.4. Emeltszintű érettségire felkészítő tárgyak és egyéb választható tárgyak ............................................69 4.9. CSOPORTOK SZERVEZÉSI ELVEI (NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADAT SZERVEZÉSI ELVE) ...................70 4.10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A HÁZI FELADAT KÉRDÉSE, SZABÁLYOZÁSA .........................................................................................................70 4.10.1. Beszámoltatás, számonkérés .............................................................................................................70 4.10.2. Házi feladatok szabályozása.............................................................................................................71 4.11. A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM ÉRTÉKELÉSE ...........................................................................................71 4.11.1. Magatartás .......................................................................................................................................71 4.11.2. Szorgalom .........................................................................................................................................72 4.11.3. Dicséretek rendszere.........................................................................................................................73 4.11.4. Büntetések rendszere ........................................................................................................................75 4.12. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGSZERVEZÉSE (NAT ÁLTAL MEGHATÁROZOTT FELADAT SZERVEZÉSI ELVE) ........................................................................................................................................................76 4.13. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI, VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ...............................................76 4.14. FELKÉSZÍTÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA ......................................................................................................85 4.15. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ................................................85 4.16. ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK, ELVEK .........................................................................85 5. ZÁRADÉK........................................................................................................................................................86

2


1. Bevezetés Jelen dokumentum iskolánk szakmai stratégiai programja. Deklarálja a nevelésnek, a tanítás-tanulás folyamatának pedagógiai elveit, céljait, feladatait, a működés feltételeit. Átfogja az iskola működésének minden területét. Bemutatja elképzeléseinket a szakmai munkáról, a nevelés – oktatás folyamatáról. Feltárja kapcsolódásainkat az evangélikus közösséghez és a régióhoz, melyben intézményünk működni fog.

1.1. Evangélikus iskolánk nevelési alapelvei, céljai Intézményünk világnézetileg elkötelezett. Működésének kereteit - az állami elvárásoknak, hazánk Alaptörvényének, egyéb neveléshez-oktatáshoz kapcsolódó törvényeknek megfelelően - keresztény értékrendre építve a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényei határozzák meg, mely a közoktatási intézmények célját a következők szerint fogalmazza meg: „Az evangélikus egyház közoktatási intézményeinek célja az, hogy tanulóit evangélikus szellemben, a magyar haza hű polgáraivá, evangélikus tanulóit egyházunk öntudatos, hű és áldozatkész tagjaivá, más felekezetű tanulókat egyházunk megbecsülésére és a lelkiismereti szabadság tiszteletben tartásával, - a lehetőséghez képest saját egyházuk segítségével is nevelje. Minden tanulóját az érvényes állami közoktatási törvényben megfogalmazott oktatási cél kitűzésének megfelelően oktassa, és az egyes intézménytípusok sajátos céljainak megfelelően képezze ki.‖ (MEE Törvényei VIII. tv. 19. §) A szülők, keresztszülők a gyermek keresztelésekor ígéretet tesznek, hogy úgy nevelik és neveltetik őt, hogy ―felnövekedvén, hitéről maga, önként tegyen vallást a gyülekezet előtt". Az egyházi iskola jó lehetőség az Egyház küldetésének és a szülők-keresztszülők fogadalmának teljesítésére. Sajátos értékrendjével és módszereivel részt vállal a különböző szemléletű iskolák kulturális párbeszédében, elősegíti, hogy a szülők gyermekük számára megválaszthassák azt az iskolát, amelyik legjobban megfelel a nevelési elképzeléseinek. Az Evangélikus Egyház küldetéséhez és hagyományaihoz tartozik, hogy közoktatási intézményeket tart fenn. Iskolánk az evangélikus oktatási intézmények sorát kívánja erősíteni, gazdagítani. Ez a múlt kötelez és eligazít. Tanárai, tanulói, diákjai sok dicsőséget szerezve, beírták nevüket a történelembe. Nemcsak a városnak, de a hazának is hasznos tagjaivá lettek. Évszázadok alatt sok gonddal, nehézséggel és vesződséggel járt az iskolák fenntartása, de elődeink soha nem tettek le róla. Az egyház megbízható patrónusnak bizonyult, hiszen saját egyháztagjainak gyermekeit neveltette intézményeiben. 3


Több mint 200 éves intézményünk célja, hogy tanulóit teljes és kiegyensúlyozott, harmonikus keresztyén emberré nevelje, aki képes felelősséget vállalni önmagáért és másokért, aki képes távlati célokért, értelmesen dolgozni és tanulni, és akiben megvan a képesség és a hajlandóság az új erőpróbákkal való szembenézésre. A mai világban kulcsfeladat, hogy megtanítsuk diákjainkat eligazodni az információk özönében. Segítsük megtalálni, saját tudásukba beépíteni mindazt, amire életük során szükségük lesz. Egyre nagyobb értéke van annak, ha valaki többször meg tudja tudását újítani, át tudja látni, új helyzetekben képes a megtanultakat alkalmazni Az szarvasi evangélikus gimnázium célja az egyházi és a köznevelési törvényeknek megfelelően olyan diákok nevelése, akik a 21. század kihívásainak a keresztény értékrend alapján akarnak megfelelni. Az Evangélikus Egyház oktatási intézményei a Biblia szellemében, a lutheri tanítások szerint és évszázados iskoláztatási hagyományaihoz híven nevelik tanulóikat. Vállalják a felekezeti elkötelezettséget, de – az ökumenizmust szem előtt tartva – nyitottak más keresztyén egyházak felé is.

1.2. Helyzetelemzés Iskolánk lehetőséget kapott az evangélikus egyházi fenntartásba való visszatérésre. Szeretnénk kihasználni ezt a lehetőséget gimnáziumunk színvonalának visszaállítására. Szorosan együttműködve a városban működő másik evangélikus intézménnyel ez lehetőséget kínál az általános iskolában tanuló diákok számára, hogy tanulmányaikat egységes nevelési és oktatási elvek mentén az iskolakezdéstől az érettségiig folytathassák. A gimnáziumi osztályok sokszínűsége kiváló lehetőség arra, hogy a tanulók az érdeklődésüknek, képességeiknek legmegfelelőbb továbbtanulási lehetőséget választhassák. Az általános tantervű 4 évfolyamos gimnázium lehetőség azoknak a tanulóknak, akik egy hagyományos képzési rendű gimnáziumban kívánják folytatni és befejezni tanulmányaikat. Emellett 8 évfolyamos gimnáziumunk a város és a környék általános iskoláiban tanulóknak kínál egy választási lehetőséget. Képzési rendszerünket végigkíséri a hittanoktatás, (átmeneti rendszerben az etika oktatás) mely nevelő munkánknak egyik legfontosabb támasza. A hitéletre nevelés átszövi az

4

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM intézmény mindennapjait. Áhítatok, reggeli imák, csendes napok, egyházi ünnepeink közös ünneplése, istentiszteletek egészítik ki a hagyományos iskolai mindennapokat. A lelki nevelés vezetése iskolalelkészünk feladata, akinek irányításával iskolánk tanulói és dolgozói közössége sajátos iskolai gyülekezetté alakulhat. Az iskola életében meghatározó szerepet játszanak egyházunk lelkészei, különösen azok, akik a környék evangélikusságának vezetői. Intézményünk a Déli Egyházkerületen, a Nyugat Békési egyházmegye területén fekszik. Ennek a területnek az evangélikus lakossága igen jelentős, így az intézmény az itt élő családok számára jó lehetőséget kínál gyermekeik neveltetésére. Isk olánk minden keresztyén hitű család számára nyitott, így hittanoktatásunkban, és a hitélet gyakorlásában is az ökumenikus szellemében kívánunk dolgozni. Katolikus tanulóink számára katolikus hittanoktatást, református tanulóink számára református hittanoktatást biztosítunk. Gimnáziumi képzésünkben kiemelt hangsúlyt kívánunk adni a természettudományos tárgyak, angol és a német nyelv, valamint az informatika oktatásának. Ennek alapjait, már az általános iskola jól működő tehetséggondozó programja is megalapozza. Evangélikus egyházi hagyományaink és kapcsolataink a német nyelv előtérbe helyezését erősítik. A német nyelv oktatásában együttműködve más intézményekkel, és az egyház által biztosított partnerkapcsolatok segítségével, korábbi testvériskolai kapcsolataink erősítésével szeretnénk egy az általános műveltséget kiegészítő, megalapozó nyelvtudás birtokába juttatni tanulóinkat. Az angol nyelv mellett szeretnénk a szlovák nyelv tanulásának lehetőségét is biztosítani, különös tekintettel a város és a régió nemzetiségi hagyományaira, illetve a helyi szlovák iskolával való szorosabb együttműködés kialakítására. Terveink között szerepel az iskolában korábban nagy hagyományokkal rendelkező felnőttoktatásba való ismételt bekapcsolódás is.

5


1.3. Az iskola adatai A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata 12 /2012. (II. 24.) évi határozatával - a Szarvasi Evangélikus Egyházközségek kezdeményezésére - megalapított Vajda Péter Evangélikus Gimnázium alapító okiratát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 37. § (5) bekezdése, - a 2012. szeptember 1. napjától hatályos 2011. évi CXC törvény 29. § (3) bekezdésének figyelembe vételével is - valamint a Magyarországi Evangélikus Egyház egyházi intézményekről szóló 2005. évi VIII. törvény 4. § alapján a következők szerint határozza meg: Intézmény neve:

Vajda Péter Evangélikus Gimnázium

OM azonosító:

Jogelőd intézmény Vajda Péter Gimnázium (székhely: 5540 Szarvas, Vajda Péter út 20., OM: 028425) Új OM azonosító: 201676

2.

Székhelye:

5540 Szarvas, Vajda P. u. 20.

3.

Alapítás éve:

2012

4.

Alapító és székhelye:

Magyarországi Evangélikus Egyház 1085 Budapest, Üllői út 24.

5.

Az intézmény fenntartója:


6.

Az intézmény szakmai felügyeleti szervének neve és címe:


A fenntartó törvényességi felügyeletét biztosítja:

Budapest Főváros Kormányhivatala 1056 Budapest, Váci utca 62-64.

1.

Területileg illetékes kormányhivatal: Békés Megyei Kormányhivatal, 5600 Békéscsaba, József Attila u. 2-4. 8.

Az intézmény működési területe:

országos

9.

Az intézmény jogállása: Az intézmény típusa:

önálló gazdálkodású önálló jogi személy

10.

11.

Az intézmény munkarendje:

vallás- és világnézetileg elkötelezett közoktatási intézmény, melyben gimnázium működik nappali, levelező

6

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 12.

Az intézmény 85 – Oktatás szakágazat száma és megnevezése:

13.

Az intézmény Gimnázium – 4 és 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára évfolyamainak száma: felkészítő képzés 9-13. évfolyam

14.

Az intézménybe 510 fő felvehető maximális tanulói létszám: 852000 Az intézmény szakfeladatainak száma és megnevezésük:

15.

852021 852022 852023 855911 855912 855914 855915 855913 855916 853000 853111 853113 853114 855917 855918 855919 562913 562917 562920 855931 855937

Alapfokú oktatás intézményeinek, komplex támogatása

programjainak

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Általános iskolai napközi otthoni nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Nemzetiségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb vendéglátás Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás M.n.s. egyéb felnőttoktatás

7

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Oktatást kiegészítő tevékenység Ifjúság-egészségügyi gondozás Az egyenlőbánásmód megvalósulását célzó általános, tevékenységek és programok 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 855100 Sport, szabadidős képzés 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 931205 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksporttevékenysége és támogatása 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem folytat. Az intézmény alaptevékenységét és az alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységét jóváhagyott nevelési és pedagógiai program alapján végzi. 856099 869042 890112

16.

17.

A feladatellátást szolgáló vagyon: Ingatlan:

Az intézmény székhelye: 5540 Szarvas, Vajda Péter út 20. Az ingatlan helyrajzi száma: 20 Az ingatlan területe 7226 m2 Beépített terület: 2921 m2 Ingatlan megjelölése: kivett középiskola

Ingóságok:

Rendelkezésre állnak az iskolai leltár szerint nyilvántartott vagyontárgyak.

A vagyon feletti rendelkezési jogok

Az intézmény székhelyéül és telephelyéül szolgáló ingatlant Szarvas Város Önkormányzata 258/2012 (V. 17.) számú képviselő-testületi határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára használatba adja addig, amíg az intézmény az alapfokú oktatását és középfokú oktatást ellátja, de legfeljebb 50 évi időtartamra. Az intézmény feladatellátását szolgáló ingóvagyont Szarvas Város Önkormányzata a 258/2012. (V. 17.) számú képviselő-testületi határozata alapján a Magyarországi Evangélikus Egyház számára tulajdonba adja. Az intézmény a működéshez kapott eszközökről egyedi nyilvántartást vezet. Az intézményvezető a rendelkezésre bocsátott ingóságokat nem jogosult elidegeníteni, megterhelni, csak a fenntartó hozzájárulásával.

18.

Az intézmény gazdálkodása

Az intézmény önállóan működő és gazdálkodó, intézményvezetője teljes jogkörrel és felelősséggel rendelkezik a költségvetésben előirányzott összegek

8

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM felhasználásáról. Az intézmény éves beszámolóját és költségvetését az intézményvezető készíti, majd az igazgatótanács javaslata alapján, valamint az országos nevelési és oktatási bizottság, valamint a gazdasági bizottság támogató szakvéleménye után az országos presbitérium hagyja jóvá. Az intézmény vezetőjét a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartói testülete, az országos presbitérium a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. törvénye alapján választja meg.

19.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

20.

Az intézményben Az intézmény foglalkoztatottjainak jogviszonyát a Magyarországi Evangélikus Egyház 2005. évi VIII. foglalkoztatottak törvénye és a Munkatörvénykönyve határozza meg.

21.

Az intézmény Az intézményt az intézményvezető képviseli állami és egyházi hatóságok, testületek előtt. képviseletére jogosultak:

9


2. Az iskola működésének általános jellemzői 2.1. Iskolánk múltjáról Az evangélikus egyházmegyei gyűlés 1802. május 19-én ült össze a templomban, és kimondta a gimnázium megalapítását. Az iskola tanítási tervezete latin nyelvű bölcsészetitheológiai irányzatú, helyhiány miatt nem Szarvason, hanem Mezőberényben kezdte meg működését. 1802-1834 - mezőberényi évek A működés anyagi alapjait a hívek adakozása, az épületeket özv. báró Wenckheim Ferencné, Schäfer Jakab és Oertel lelkész bérbevett házában biztosították. A tanítás 1802. november 1-jén 51 tanulóval, Skolka András igazgató vezetésével indult. A tanulók magyarok, németek, szerbek, szlovákok és románok voltak. 1830-tól az addig jól működő iskola helyzete romlott, Szarvason mozgalom indul az áttelepítés érdekében. 1834-1843 - Szarvasra település évei Az áttelepítés lehetőségét teremtette meg, hogy Tessedik Sámuel iskolája megszűnt, épülete üresen állt, gr. Bolza József komoly adományt ajánlott fel a gimnázium működtetésére: 280 hold szántót, 25 hold botanikus kertet és 2 szárazmalmot. A földesúri adományokat követte az evangélikus egyház adománya, eladva a mezőberényi épületeket, ezek összegét fordították az iskola fejlesztésére. A tanítási tervezet történeti, nyelvészeti irányzatúvá vált. Az iskola a támogatás ellenére hanyatlani kezdett a tanári kar nézeteltérései és a nem megfelelő vezetés miatt. 1843-1849 - felemelkedés Ezt a korszakot nevezzük Vajda Péter korának. Intézkedései helyreállították az iskola tekintélyét: megfelelően képzett és emberi tartású tanári gárdát „toborzott‖ (Ballagi Mór, Greguss Ágost), bevezette a szakrendszerű tanítást, könyvtárat szervezett, ösztöndíjakat alapított, megszüntette a testi fenyítést, nagyobb teret kapott a természettudományok tanítása, önképző társaságot szervezett. 1846. február 10-én bekövetkezett halála nagy veszteség volt, az 1848/1849-es szabadságharc miatt szüneteltették a tanítást (tanárok és diákok álltak honvédnek és nemzetőrnek), csak 1849. október 16-án indul meg újból a munka. 10

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 1850-1895 - létharc A Thun-féle reform előírásai hozzájárultak az oktatási színvonal emelkedéséhez, de sértették a korábbi iskolai autonómiát. Az önzetlen adományok biztosították az intézmény fennmaradását, felemelkedését. Tatay István igazgató a szakszerű oktatást bevezette. Az 1861/62-es tanévben (Magyarországon 1851-ben) Szarvason megtartották az első érettségi vizsgát. A mienk volt a környék egyetlen evangélikus nyolcosztályos főgimnáziuma, a többi csak négy, vagy hatosztályos és ezeknek tanulói a hiányzó két vagy négy évet itt járták, mert csak itt tehettek érettségi vizsgát. A kiegyezés után fellendülés következett: gyarapodott a könyvtár, a szertárak felszereltsége, 1861/62-es tanévtől elkezdődött a tanítóképzés is. Az állami tantervet, ami kötelező volt minden államilag támogatott iskolában, Szarvason 1895-ben vezették be. 1895- 1914 – az állami oktatás szervezetében Az iskola állami tanterv szerint oktatott, de egyházi gimnázium maradt. Az előírások megkívánták új iskola építését. 1905-ben megindult az új iskola építése Baumgarten Sándor budapesti építész tervei alapján, a tanítás 1906. október 2-án indult meg a teljesen felszerelt iskolában. Az iskola irányítását a tankerületi igazgatóság és az egyházmegye közösen látta el. A felvirágzás Benka Gyula nevéhez köthető, aki ennek az iskolának volt tanítványa, tanára. 1914-1945 – két háború, Trianon Az I. világháború idején tanárokat, tanulókat hívtak be katonai szolgálatra, bevezették a hadi-érettségit, az épület egy részét katonai kórház céljaira foglalták le. 1930. szeptember 11-én felavatták az internátust, így a vidéki tanulók elhelyezése javult. A II. világháború miatt a tantestület jelentős része katonai szolgálatra bevonult, helyettük a nyugállományú tanárok végezték az oktatást. A német megszállást követően német hadikórháznak rendezték be az iskolát, ami 1944 októberétől szovjet kórház lett. Az oktatás 1945. januárjában indult meg lehetetlen feltételek között. 1945-1948 – az újjáépítés évei Az iskola felszerelésének nagy része megrongálódott, az iskola volt és akkori diákjai, tanárai önkéntes munkával megmentettek sok értéket. A kor politikai küzdelmeinek hatását, a tankönyvhiányt a tanárok munkája áthidalta.

11

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 1948-1990 – államosítástól a rendszerváltásig 1948. június 30-án kimondták az egyházi iskolák államosítását: megváltozott az iskola élete, irányítása, felügyelete, megtörtént a négy évfolyamos képzés általánossá tétele, 1949ben megszűnt az internátus, csak 1962-ben kapott az iskola kollégiumot. Az 1958/59-es tanévben indult az 5 + 1-es (5 tanítási nap + 1 gyakorlati nap) mezőgazdasági és ipari jellegű politechnikai oktatás, a negyedik év végén a tanulók szakmai minősítő vizsgát tehettek, így tanműhelyeket kellett kialakítani. 1959-ben a Felsőfokú Óvónőképző Intézet Szarvasra helyezése miatt a gimnáziumnak el kellett költöznie a Luther Árvaházba, ami anyagi és erkölcsi kárral járt. 1963/64-es tanévben mezőgazdasági szakközépiskolai oktatás indult, a végzett tanulók számára jó tovább tanulási lehetőséget biztosított a Mezőgazdasági Főiskola. 1966/67-es tanévet a Vajda Péter u. 20. szám alatt (általános iskolai típusterv), valamint a Kossuth u. 5-7. sz. alatt kezdte intézményünk. 1971/72-ben indult a gép- gyorsíró, igazgatási-ügyviteli ágazatú szakközépiskolai képzés, amihez egy szaktanári álláshelyet és 17 használt írógépet kaptunk. A felszerelést az iskola tanműhelyében készítették el. A képzésforma kiváló eredményekkel szolgálta iskolánk jó hírét. 1975-ben kezdődött a kísérleti jellegű fakultatív oktatás, ennek keretében hivatásos gépjárművezetői és szerelői ismereteket lehetett tanulni, amit három műhely szolgált. 1977-ben az iskola alapításának 175. évfordulóján került felavatásra Vajda Péter szobra az épület előkertjében, a muzeális könyvtár a Múzeum épületébe költözött. 1979-ben került bevezetésre a fakultatív oktatás a gimnáziumi osztályokban, ami megszüntette a gimnáziumi tagozatokat, növelte a tanulócsoportok számát, a tanterem igényeket, az óraszámokat, ezért 1982-ben emeletráépítéssel épült három új tanterem. 1985-től egy gimnáziumi osztályban speciális idegen nyelvi tagozat indult (angol-német nyelv), megnőtt a nyelvvizsgát tevők száma, külföldi tanárok is érkeztek segíteni a munkát. A természettudományok magasabb szintű oktatása a matematika-biológia irányultságú osztályokban történt. A két tagozaton végzett tanulók többségét felvették a felsőfokú intézményekbe.

12

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Szakközépiskolában 1988/89-ben a gép- gyorsíró, igazgatási ügyviteli ágazatot felváltotta a gép- gyorsíró, idegennyelvi (angol) ágazat. 1990-2011 - a rendszerváltástól napjainkig Az iskolák az önkormányzatok fenntartásába kerültek. Újabb épületcserét értünk meg 1989-ben, a Kossuth u. 5-7. sz. alatti épületet megkapta a Szakmunkásképző, 1991-ben a volt Ifjúsági Ház lett a gimnázium „B" épülete, amiben csak kisebb tantermeket lehetett kialakítani. A Vajda Péter u. 20. sz. alatt hat új tanteremmel bővült az iskola épülete. Bővültek a kollégiumi férőhelyek a Körös-parti üdülő kollégiummá történő átalakításával. 1990/91-es tanévben indult a sportosztály, célja a város két kiemelt sportágának utánpótlást biztosítson, aminek eleget tettek: többször nyertek középiskolai bajnokságot, több tanuló országos ifjúsági válogatott lett. Az 1992/93-as tanévben sor került a 8 évfolyamos gimnáziumi oktatás bevezetésére. Szakközépiskolában 1992/93-ban kísérlet történt az általános mezőgazdászképzés beindítására, de ez érdektelenség miatt megszűnt. 1994-től a specialitásainknak számító német nyelvből, majd biológiából (Koren István botanikai verseny) rendez iskolánk megyei szintű tanulmányi versenyeket. Létrejött a Szarvasi Vajda Péter Alapítvány, alapítványi bálokat szervez évente, útjára indult az évkönyv. Szakközépiskolában 1995/96-ban informatikai beruházás nyomán indult az informatikai szakcsoport világbanki programmal. 1998-2003 között megtörtént az iskola épületének teljes rekonstrukciója, sportcsarnokkal való bővítése, Körös-parti ingatlan elvétele. Szakközépiskolai képzésünk 1998-ban középfokú ügyintéző titkár, 2000-ben gazdasági informatikus képzéssel bővült. 2003-2004 kezdődött a gimnáziumi nyelvi előkészítő képzés, szakközépiskolában az irodavezető középszintű képzésfajta. Az iskola épületének környékének díszítése, díjazottak arcképcsarnoka elindítása. 2004-2007 Egyre nehezedő körülmények közötti munka. Szakközépiskolában 2005/06ban számítástechnikai szoftverüzemeltető képzéssel bővült a kínálat. 2007-11 az összevonás évei, harc az egyedi, a Vajdás kép fenntartásáért (évente változó elnevezések, redukálás tiszta gimnáziummá, kollégium elcsatolása, stb.)

13


2.2. Az iskola tárgyi feltételei, eszközellátottsága Az iskola egy tanéven keresztül megosztva használja jelenlegi épületét a városi fenntartású szakképző iskolával. Megállapodás van arra, hogy az Önkormányzat Vajda Péter Intézményét átszervezi oly módon, hogy annak tagintézményeként működő gimnáziumot kiveszi a többcélú, közös igazgatású intézményből, ezzel egyidejűleg az egyház jogutódlással újraalapítja és fenntartásba veszi. Az Evangélikus Egyház által újraalapított intézmény székhelye 5540 Szarvas, Vajda P. u. 20. sz., miután az Önkormányzat az átszervezés során megosztja az ingatlant, melyben a továbbiakban egymás mellett működik a Székely Mihály Intézmény Szakközépiskolája. Szerződő felek megállapodtak, hogy amennyiben az önkormányzat kizárólagos költségén történő beruházás eredményeképpen egyéb ingatlanban az egyház feladatellátása legalább e szerződésben meghatározott módon megtörténhet, akkor tárgyalásokat folytatnak azon ingatlan használatára vonatkozóan. Az ingatlant az Önkormányzat az Evangélikus Egyház részére azon időre melyben a közoktatási közfeladatot ellátja, de legalább 50 évre használatba adja. Az Evangélikus Egyház részére történő használatba-adásra legkésőbb 2012. július 30áig sor kerül. A jelenlegi ingatlan gimnázium által használt része: 2700 m2 Darab

m2

Osztályterem

15

810

Váltóterem

1

40

Egyéni foglalkoztató

1

30

Fizika (kémia) szaktanterem+szertár

1

80

Biológia szaktanterem+szertár

1

76

Rajz szaktanterem+szertár

1

87

Ének szaktanterem

1

56

Informatika szaktanterem

2

113

Aula

1

200

Galéria (aula légterében)

1

100

Tanári szoba

1

130

Igazgatói iroda

1

35

Ügyviteli helyiségek

3

60

Helyiség

14

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Orvosi szoba

1

42

Porta

1

8

Stúdió+raktár

1

20

tanulói WC

6

80

tanári WC

2

30

takarítószertár

1

12

büfé

1

18

technikai öltöző

1

12

raktár

1

12

könyvtár

1

200

közlekedő, zsibongó (összesen)

470

iskolai sportcsarnok (iskolától 250 m) közös használatban a szakképzővel ebédlő (iskola épületén belül) közös használatban a szakképzővel

1

1

A teljes épület 2003-ban lett teljes felújítás után átadva. Ekkor készült el az iskolai sportcsarnok az iskolától kb. 250 méterre. Az Önkormányzat és a MEE közötti Közoktatási megállapodás 8.8 pontja értelmében az Önkormányzat a testnevelés tanításhoz és nagyobb rendezvényeinek megszervezéséhez a közüzemi díjak arányos megosztása és egyéb díj (pl. óradíj) megtérítése mellett a Sportcsarnok használatát biztosítja.

Az ingatlan használatba-adásával egyidejűleg az Önkormányzat az Evangélikus Egyház használatába adja az ingatlanban található és az ingatlan rendeltetésszerű működéséhhez, valamint az ingatlanban működő közoktatási intézmény működtetéséhez szükséges eszközöket, felszereléseket, amelyekről a Felek a birtokba adáskor átadás-átvételi jegyzéket készítenek. Az iskola eszközellátottsága a az Önkormányzat és a MEE közötti megállapodás alapján biztosított. Intézményünk a 11/1994 (VI. 18.) MKM rendelet 7. Sz. mellékletében lefektetett „kötelező eszközjegyzék‖-ben leírtakkal rendelkezik.

15

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A rendelkezésre álló eszközök biztosítják a gimnáziumi nevelés megvalósíthatóságát. Tekintettel a Vajda Péter Intézmény TÁMOP pályázatokon való részt vételére, rendelkezésünkre állnak digitális eszközök is (aktív táblák, laptopok, projektorok), melyekkel segíteni tudjuk tanulóinknak eligazodását a modern infokommunikációs környezetben, valamint megalapozhatjuk az élethosszig tartó tanulásra való motiváltságot. A tanulóknak két számítástechnika szaktanterem áll rendelkezésére (36 + 2 gép), továbbá felszerelt szaktantermek. Az épület megosztása miatt a biológiai előadó korábbi helyéről az épület másik tantermébe kerül áthelyezésre. A többi szaktanterem felszerelt, korábbi helyén működik tovább.

2.3. Az iskola tantestülete, személyi feltételei

Tantestület létszáma: 29 fő Ebből 23 fő egyetemi diplomával, négyen szakvizsgával rendelkeznek. A tantestület többsége legalább két szakkal rendelkezik, bár van aki, főleg a nyelvszakosak ebből csak egyiket használják. A tantestületből négyen szerepelnek a vizsgáztatói névjegyzékben, és rendszeresen érettségi elnöki feladatot látnak el. Az iskola a kollegák továbbtanulását a lehetőségekhez mérten támogatja. 1 főt mindenképpen a hittan tanári szakra szeretnénk beiskolázni. Az iskola élén igazgató áll, vezetői munkáját egy általános igazgatóhelyettes segítségével végzi. A vezetés kiegészül az iskolalelkésszel, valamint a gazdasági vezetővel. Az iskola lelkiéletét az iskolalelkész vezeti. Az intézmény önálló gazdálkodást folytat, melyet a gazdasági vezető irányít. A szakmai munka vezetése, szervezése munkaközösségek útjá n történik.

Négy

munkaközösség

működik

az

iskolában:

természettudományi,

társadalomtudományi, nyelvi és nevelési munkaközösség. A tantestület zöme tapasztalt, több éve középiskolában tanító pedagógusokból áll, akik sok éves tapasztalattal rendelkeznek az érettségi vizsgára történő felkészítésben. Készek a megújulásra, a változás adta lehetőséggel élve munkájukat új lendülettel folytatni. Intézményünk nevelőtestületének kialakításában az evangélikus, keresztény nevelés és oktatás iránti elkötelezettség, annak vállalása prioritást képez. Emellett nagy figyelmet kívánunk fordítani kollégáink továbbképzésére, szakmai munkájuk, hivatásuk kiteljesítésére.

16

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Az iskolában folyó nevelőmunkát segítő alkalmazottak:        

gazdaságvezető könyvtáros, iskolatitkár, gazdasági ügyintéző, karbantartó, rendszergazda, portás, takarítók.

2.4. A tanulók összetétele Az iskola alapító okiratában meghatározott maximális létszáma 510 fő. A gimnázium 2011-2012 tanulólétszáma: 375 fő. Ebből 298 szarvasi, 68 vidékről bejár, 9 kollégista. A tanulólétszám növelése érdekében célunk a beiskolázási körzet szélesítése. Iskolánk világnézetileg elkötelezett, de felekezettől függetlenül várjuk, fogadjuk a tanulókat. Tanulóink egy nagy csoportja korábban a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola tanulója volt, így számukra természetes és folyamatos az átmenet. Jelentős létszámban érkeznek iskolánkba tanulók olyan településekről is, ahol a katolikus vallás a meghatározó. (pl. Békésszentandrás). Cél lesz az egyházi értékek elfogadása már az átmeneti időszakban is. Az Önkormányzat és a MEE között kötött közoktatási megállapodás 7.10. pontjának értelmében az Evangélikus Egyház vállalja, hogy a 2012/2013. tanévtől az intézmény valamennyi tanulója számára a hittanoktatás alternatívájaként biztosítja az etikaoktatást, a szülők erre vonatkozó nyilatkozata függvényében. A 2013/2014. tanévtől az 5. és a 9. évfolyamos tanulók már nem választhatnak, a hittanoktatás számukra kötelező. A tanulók evangélikus, református és katolikus hittan közül választhatnak. Tagozatos osztályinkban a fő cél a továbbtanulásra való felkészülés, amihez emelt szintű felkészítést is végzünk. A 2013-14-es tanévben a működő tagozatok a következők: 

Emelt nyelvi képzés (angol és német nyelv): Ebben az osztályban a célunk az emelt számú nyelvi órák segítségével, hogy a tanulók jelentős számban tegyenek közép és felsőfokú nyelvvizsgát. Emellett az emelt szintű nyelvi érettségi felé irányítjuk a tanulókat. Ezeket a célokat a tanítási órákon kívül számos program segítségével kívánjuk még elérni. Külföldi utazások (partneriskolákba, pályázatos keretekben, önköltséggel), idegen nyelvű szabadidős programok szervezése. 17

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 

Emelt humán képzés: emelt óraszámban tanulják a tanulók a magyar és a történelem tantárgyakat. Ezzel elősegítve a bölcsész, jogi szakirányra való felkészülést, az ott szükséges emelt szintű érettségi bizonyítvány sikeres megszerzését. Ezt a tagozatot ajánljuk a művészeti pályák iránt érdeklődő tanulók számára is, ahol 11-12. évfolyamon a szabadon választott órák terhére mélyülhetnek el a különböző művészeti területekben.



Matematika emelt szintű képzés: a matematika tantárgyat emelt óraszámban tanulják a tanulók. Itt elsősorban a műszaki, illetve a gazdasági irányú továbbtanulásra készítjük fel a tanulókat. Ennek megfelelően választhatják 11-12. évfolyamon a fizika és informatika, illetve a történelem tantárgyak emelt szinten tanulását sávos rendszerben. A gazdasági pályákra készülők 11-12. osztályban pénzügyi és gazdasági alapismereteket tanulhatnak a választott órák keretében



Biológia emelt szintű képzés: iskolánk hagyományosan működő tagozata, amely az

orvosi,

gyógyszerész,

biológia,

környezetvédelem

irányba

történő

továbbtanulást segíti elő. A biológiát négy éven keresztül tanulják a tanulók emelt óraszámban. 11-12. évfolyamon ez a kémia vagy fizika tantárgy emelt szintű oktatásával egészülhet ki. A tanórai foglalkozásokat jól kiegészítik a városban működő intézményekkel történő közös programok.(Arborétum, Körös-Maros Nemzeti Park, SZIE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Haltenyésztési Kutató Intézet) 

Informatika emelt szintű képzés: a tanulók a négy év során emelt óraszámban tanulják az informatika tantárgyat. 11-12. osztályban lehetőségük nyílik a programozási ismeretek mélyebb elsajátítására, így az emelt szintű informatika érettségi megszerzésre. Szakirányú továbbtanulás mellett érettségi utáni OKJ-s képzésekre is felkészülhetnek.



Általános tantervű gimnáziumi osztály: cél az érettségi vizsga megszerzése, eközben minél több gyakorlati jellegű ismeret átadása és a megfelelő pályaorientálás, hogy a tanulók sikeresen tudjanak érettségi után szakmát választani.



Nyolc évfolyamos gimnázium: iskolánkban hosszú időre visszatekintő képzési forma. Indulásakor alapvetően a városban 4 évfolyammal működő gyakorló iskola (jelenleg SZIE Gyakorló Iskola) szolgált bázisul, de a környék többi iskolájából is

18

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM fogadtunk tanulókat. Az utóbbi két évben a gyakorló iskola kifutó osztályainak hiányában nem volt elegendő számú jelentkező. A két évfolyam kimaradása ellenére nem mondtunk le a képzési forma továbbviteléről. A közoktatási megállapodás értelmében az Evangélikus Egyház vállalja, hogy a nyolc évfolyamos átvett gimnáziumi osztályok kifutását biztosítja, és a nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatásról

köznevelési törvénynek megfelelően, a

képzési formára vonatkozó speciális rendelkezések megjelenése után dönt. .Továbbá erősíteni szeretnénk iskolánkban a művészeti képzést (rajz, ének, hangszeres zene), elsősorban tanórán kívüli tevékenységek formájában és a Chován Kálmán Művészeti Alapiskolával való együttműködéssel. Valamennyi tagozatunkon kiemelt fontosságúnak tartjuk az idegen nyelvi képzést. A tanítási órákon kívül minden lehetséges alkalmat igyekszünk tanulóink számára biztosítani az idegen nyelv tanulásra. Ennek formái: 

Nyelvvizsga előkészítők



Testvériskolai utazások



Hittan órák egy része idegen nyelven



Idegen anyanyelvű oktatókkal való foglalkozások



Próbanyelvvizsgák szervezése

19


3. Az iskolánkban folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3.1. Az iskola keresztény nevelése „Én tehát úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél” (I. Kor. 9. 26.) Az Evangélikus Gimnázium célja, hogy az evangélikus tanulóit evangélikus keresztény személyiséggé, evangélikus egyháztaggá, s a katolikus, református tanulókkal együtt, vallásosan erkölcsös magyar állampolgárrá nevelje, a nemzeti művelődés szellemének megfelelően általános gyakorlati irányú alapműveltséghez juttassa, ezáltal az életben való helytállásra és további tanulmányokra képessé tegye. Valljuk, hogy minden ember Isten teremtménye, akiknek Krisztus a megváltója, ilyen értelemben a gimnázium közösségének minden tagja testvér. Szeretnénk elérni, hogy minden tanítványunk segítőtársat és segítségére szoruló társat lásson a többiekben. Törekszünk arra, hogy tanítványaink szüleivel jó kapcsolatot alakítsunk ki, és hogy a szülők támogassák az iskolát nevelési és oktatási céljainak elérésében. Személyiségformáló erőnek tartjuk a széleskörű műveltséget, ami alkalmassá tesz arra is, hogy saját élethivatásában ki-ki küldetéséhez méltóan helyt álljon. E műveltség kialakításakor alapfontosságúnak tartjuk a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadását, megőrzését, az egyetemes kultúra közvetítését, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítését. Fontosnak tartjuk továbbá a hagyományok ápolását, a humán- és természettudományos műveltség megalapozását, fejlesztését és a művészeti nevelést. Célunk, hogy az iskolánk a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre nevelje tanítványait, fejlessze az igazságosság, a jó, a szép iránti érzékenységüket. Tanítványainkat önálló ítéletalkotásra neveljük, előkészítsük őket tehetségüknek, adottságuknak megfelelő pályaválasztásra, és kialakítsuk bennük a folyamatos önművelésre, megújulásra való igényt. Igyekszünk minden gyermeket tehetségéhez mérten fejleszteni, hogy a társadalomnak alkotó tagjává váljon, és munkáját kedvvel és örömmel végezze. A gyerekekkel való rendszeres foglalkozás erősíti a pedagógusainkban a keresztyén értékek elfogadását és gyakorlását. A személyre szóló szeretetteljes bánásmód, a

20

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM következetesség, a türelem, a hitelesség, a pedagógusok egymás iránti szeretetének példája, a családokkal való összefogás által kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket. Szeretnénk, hogy az intézményünkből kikerülő fiatalok tiszta gondolkodású, szilárd erkölcsű felnőttek lennének, akik tudnak választani a jó és rossz, igaz és nem igaz, helyes és helytelen között, így egyházunknak és hazájuknak hű és értékes polgárai lesznek. Diákjainkat olyan harmonikus személyiségekké kívánjuk nevelni, akik életigenlők, bizakodók, tudnak örülni, képesek feloldani konfliktusokat, akiknek fontosak a magyar és az egyetemes kultúra értékei, akik szeretik családjukat, iskolájukat, egyházukat, falujukatvárosukat, hazájukat, értük cselekvésre és áldozathozatalra is készek, akik tisztelik mások értékeit, szolidárisak a hátrányos helyzetűekkel, akik tevékeny, alkotó és segítőkész emberként kívánják élni életüket. Ezen elveket a következő célok kitűzésével kívánjuk megvalósítani:  A tanulók ismerjék meg a Biblia és az egyház tanításait, hogy ezek által indíttatást kapjanak a keresztyén világnézet, a személyes meggyőződés kialakításához.  Sajátítsák el egyházunk hagyományait és szokásait, értsék meg és gyakorolják az istentisztelet rendjét  Tanítványaink ökumenikus szellemben ismerjék meg más keresztyén egyházak életét, tiszteljék mások vallásos meggyőződését.  Az iskola nevelje szeretetre tanítványait felebarátai iránt, tanítsa őket az együttélésre és megértésre a másként gondolkodókkal.  Tanulóinkban derűs és magabiztos keresztyén világszemlélet kialakítására törekszünk, hogy legyen erejük és bátorságuk új és meglepő nézeteket, élethelyzeteket helyesen és szeretettel kezelni.  Célunk, hogy a nevelés során tanítványaink sajátítsák el a Biblia tanításán alapuló keresztyén etika és értékrend szabályait, azokat építsék be magatartásukba, életvezetésükbe, értékrendjükbe, segítse őket arra, hogy az erkölcsi élet válaszútjain helyes döntéseket hozzanak.  helyes döntéseket hozzanak. Célunk továbbá, hogy iskolánkból kikerülő tanuló:  a haza felelős állampolgárává váljon,  kifejlődjék benne a hazafiság érzése,  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert,  megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségében, valamint a munka világában,  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, 21

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  legyen képes felelős döntések meghozatalára maga és gondjaira bízottak sorsát illetően,  váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra, cselekvésre,  ismerje és értse meg a természeti,társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat,  tartsa értéknek és feladatának a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

3.2. Erkölcsi elvárások iskolánkban 3.2.1. Erkölcsi elvárások tanárainktól A gyermek nevelése felelősségteljes, életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető felnőttekké váljanak, a pedagógusoknak is ilyeneknek kell lenniük. A pedagógus legyen nyitott az értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába, hiszen minden pillanatban értéket közvetít. Élete példázza az általa és az iskola által képviselt értékeket, szavai és tettei legyenek összhangban egymással. Vállalnia kell a diákok előtt teljes személyiségét, korlátaival együtt. Fontos, hogy minden tanár belső indíttatásból pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzen, a diákoknak és kollégáinak tett ígéreteit megtartsa. Konfliktusait szeretettel, emberi módon kezelje, törekedjen megoldásra, tudjon megbocsátani. Családi élete legyen rendezett. Ezt a feladatot csak magasan képzett, hitükben elkötelezett, gyerekeket szerető és értő pedagógusok tudják ellátni. Iskolánkban ezért csak olyan tanárok dolgozhatnak – felekezetre való tekintet nélkül – akik elfogadják az iskola evangélikus sajátosságait, tanulmányozzák a Biblia tanításait, munkájuk közben nem tesznek elmarasztaló, sértő megjegyzéseket az egyházra és annak tanítására. Tanítványaikkal együtt részt vesznek az intézmény hitéleti tevékenységében, az egyházi alkalmakon, rendezvényeken segítik a hitoktatók munkáját. Az iskolában dolgozó, más felekezetű hitoktatók is tartsák tiszteletben egyházunk tanításait és iskolánk rendjét. Az intézmény vezetőségének meg kell teremtenie azokat a feltételeket, amelyek között a nevelőtestület az elvárások szerint dolgozhat. Fáradoznia kell a szeretetteljes, derűs légkör kialakításán. Egymás elfogadása, tisztelete, a türelem és empátiakészség területén példát kell mutatnia, törődnie kell kollégái szellemi, lelki épségével, gondjaikat, problémáikat kezelni

22

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM kell. Alkalmat kell teremteni a lelki épülésre, a szakmai továbbfejlődésre, meghatározott rend szerint. 3.2.2. Erkölcsi elvárások a tanulókkal szemben A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, hogy minél jobban megközelítsük azt a személyiség-ideált, amely az emberi kiteljesedésre vezeti a tanulókat. Az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani az egyénre jellemző értékeket is. A fentieket figyelembe véve az alábbi elvárásainkat fogalmazzuk meg diákjaink felé:  vegyenek részt az iskolai és a felekezetüknek megfelelő egyházi programokban,  tiszteletteljesen, kulturáltan beszéljenek a felnőttekkel és egymással,  alapos, rendszeres és pontos munkát végezzenek,  a rájuk bízott feladatokat lelkiismeretesen végezzék el,  a házirendet felelősen tartsák be,  vállalják hitüket, és ez fejeződjön ki tetteikben,  képességeiknek megfelelő eredményeket érjenek el. 3.2.3. Erkölcsi elvárások a szülőktől Minden iskola létét, szükségességét a mögötte álló szülői társadalom igazolja. Iskolánk igazi keresztyén szellemisége csak akkor születhet meg, ha a szülői ház támogatja az egyházi nevelési elképzeléseket. Ennek érdekében meg kell ismertetni a szülői közösségekkel az iskola szellemiségét, nevelési alapelveit, a szülők jogait és kötelességeit. Foglalkozni kell személyesen a családi problémákkal, alkalmat kell adni arra, hogy a gyakorlatban is megismerjék az intézmény munkáját. Ugyanakkor elvárható, hogy a szülők elfogadják és tiszteljék az iskolánk evangélikus jellegét, értékrendszerét, nevelési elveit, becsüljék az ott dolgozó pedagógusokat. A családban is próbálják felelősen, a keresztyén értékrend szerint nevelni gyermekeiket. Erkölcsileg, szükség esetén erejükhöz mérten anyagilag is támogassák az iskolát. A gyermekekkel kapcsolatos problémáikat beszéljék meg az érintett pedagógusokkal, és közösen keressenek megnyugtató megoldást. Nevelési céljainkat csak közösen, a családok, az iskola és az egyház segítségével valósíthatjuk meg.

23


3.3 Nevelési - oktatási célok, módszerek 3.3.1. Kitűzött oktatási célok Az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, élethosszig tartó tanulásra felkészítő nevelés és oktatás. Ennek legfontosabb céljai:  a megcélzott értelmiségi pálya ismereteinek elsajátítása.  a felvételi tantárgyak magas szintű elsajátítása. Kétszintű érettségire való felkészülés!  A második idegen nyelv társalgási szintű elsajátítása.  A társadalmi nyitottság, érzékenység képességének fejlesztése.  Kommunikációs képesség fejlesztése. Az oktatási, képzési követelményeket a Nemzeti alaptanterv, s az azon alapuló kerettantervek évfolyamonként határozzák meg.  Általános fejlesztési követelmények, minden egyes műveltségi területen az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülve határozzák meg a követelményeket.  Részletes követelmények: részterületenként határozza meg a 6. a 8. és a l0. évfolyam végén elvárható tanulói teljesítményeket. A

követelmények

a

nélkülözhetetlen

ismeretek

megértésére,

feldolgozására,

rendszerezésére, elmélyítésére, elsajátítására s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezik a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, rutinszerűen, automatizáltan működő készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánják megalapozni. A követelmények műveltségi területek szerint három részre bontva jelennek meg:  A tanítandó tananyag, jártasságok, készségek, képességek, beállítódások fejlesztéséhez nélkülözhetetlennek ítélt tartalmak, törvények, elvek, szabályok, elméletek, tételek alapjai.  A fejlesztési követelmények magukba foglalják a különböző területek eredményes, hatékony döntéseihez, tevékenységeihez, teljesítményeihez szükséges felkészültség, hozzáértés alapvető ismérveit.  Minimális teljesítmény, a tanulók továbbhaladásához, tudásuk, ismeretszerzésük, tanulásuk eredményes folytatásához elengedhetetlen ismeretek, jártasságok, készségek, általános képességek alsó szintjei. A felsőoktatásba be nem jutott fiatalok életesélyének növelése a szakképzés megszervezésével, a szociális gondozásba és a karitatív tevékenységbe való bevonásuk.

24

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Erkölcsi értékek, melyet közvetítünk: kötelességtudat, munka megbecsülése, mértéktartás, együttérzés, segítőkészség, tisztelet, tisztesség, korrupció elleni fellépés, türelem, megértés, elfogadás, tanulást elősegítő attitűd, hazaszeretet, magyarságtudat, nemzeti értékek, törvénytisztelet, emberi méltóság tisztelete, együttélés szabályainak tisztelete, erőszakmentesség. méltányosság, felelősség, önálló cselekvés, megbízhatóság, empátia, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás, környezet iránti felelősség, természet környezet szeretete, fenntarthatóság melletti elkötelezettség; együttműködés, vezetés, versengés magatartásmódjai, azok kezelése; javakkal való ésszerű gazdálkodás

3.3.2. Alkalmazott nevelési és oktatási eljárások, eszközök Iskolánk pedagógusai a nevelési módszerek és eszközök megválasztása során külön hangsúlyt fektetnek arra, hogy azok segítsék: a.) a keresztyén értékközvetítést, b.) a szocializációt, c.) a harmonikus személyiségfejlesztést, képességfejlesztést, d.) ismeretközvetítést. A pedagógiai folyamatban jelen kell lennie az ismeretszerzésnek, gyakoroltatásnak cselekedtetésnek és a példaadásnak egyaránt. Olyan korszerű természettudományos és társadalomtudományos műveltségkép és értékrendszer kialakítása, mely a tanulókat felkészíti, és alkalmassá teszi saját - természeti és társadalmi - valóságuk viszonyrendszereinek megértésére, az aktív cselekvésformák alternatíváinak felismerésére. Az iskola a tudományra, a tudás közösségére akar nevelni a keresztyén hitben, mert ebben látja az emberi igazság, béke és boldogság lehetőségét. Az a hit, mely nem veszi figyelembe a tudományt, elveszti univerzális jellegét. Az a tudomány, mely elszakad a hittől, könnyen öncélúvá lesz, és puszta hatalomvágynak, igazságtalanságnak eszköze. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához a következő elveket alkalmazza iskolánk: — olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;

25

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM — a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamatban elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, lehetőséget adunk esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésébenoktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — a tanítás során a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálást alkalmazunk: a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.3.3. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, 26

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM                

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a nevelési munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 27


3.4. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Erkölcsi nevelés: a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük

kibontakoztatása,

közösségi

beilleszkedésük

elősegítése,

önálló

gondolkodásuk, majdani önálló felelős életvitelre való felkészítésük segítése.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés: nemzeti, népi kultúránk értékeinek megismerésére, jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságának megismerésére nevelés,

otthon, lakóhely, szülőföld, haza és népei

megismerése, megbecsülésére nevelés. A hon- és népismeret különböző területei:  Természeti környezet (élő, élettelen, földrajzi környezet, stb.)  Társadalmi környezet (pl. lakóhely társadalmi rétegződése, önkormányzata, vallási közösségei, rendje, védelme)  Történet, helytörténet létrehozása)

(iskolamúzeum,

helytörténeti

múzeum,

gyűjtemények

 Népismeret, néphagyomány (etnikai csoportok, nemzetiségek, hagyományok megismerése, ápolása, népművészet, népszokások, viseletek, tánc, építészet, kézművesség, stb.) Városunk szlovák hagyományait igyekszünk tanulóinkkal megismertetni a szlovák iskolából érkező tanulóink bevonásával.  Iskolánk kapcsolódik a Rákóczi Szövetség munkájához.  Szoros erdélyi kapcsolataink révén a tanulókban szeretnénk erősíteni a nemzeti összetartozás tudatát. Állampolgárságra, demokráciára nevelés: az iskola teremtse meg hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket, és biztosítsa

a

honvédelmi nevelést. Fejleszteni szükséges továbbá a kreativitást, önálló kritikai gondolkodást, elemzőképességet, vitakultúrát. Alakuljon ki a tanulókban pozitív viszony a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrehozott eredményeket, köztük Magyarország szerepét, hozzájárulásait. Ismerjék az egyetemes kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Európa a magyarság tágabb hazája. Diákjaink magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

28

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A meglévő németországi, finnországi és erdélyi testvériskolai kapcsolatainkat bővíteni, erősíteni kívánjuk.

Önismeret és társas kultúra fejlesztése: elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődést, készségeinek optimális alakulást, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre juttatását, mások helyzetébe történő beleélés képességének, empátiájának fejlődését, énképük gazdagodását. Családi életre nevelés: harmonikus családi minták közvetítése, családi közösségek megbecsülése,

felelős

párkapcsolat

kialakítására

nevelés,

konfliktus

kezelés

képességének kialakítása. Testi és lelki egészségre nevelés: Tanulók ösztönzése a helyes táplálkozásra, mozgásra, stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. családdal együtt felkészíteni a tanulót az önállóságra, a betegség megelőzésre, közlekedési szabályok betartására, testi higiéné kialakítására, veszélyes anyagok felismerésére, káros szokások kialakulásának megelőzésére felkészítés. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatosság: annak megtanítása, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan,

felelősségteljesen,

megújulási

képességükre

tekintettel

használja.

Környezettel kapcsolatos állampolgári kötelezettségek gyakoroltatása. Pályaorientáció: az iskolának átfogó képet kell nyújtani a munka világáról, olyan feltételeket teremteni, ahol a tanulók kipróbálhatják képességeiket, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglakozást, pályát. Gazdasági és pénzügyi nevelés: pénzügyi rendszer alapismeretek, pénzügyi szabályok, banki tranzakciókkal kapcsolatos ismeretek és fogyasztóvédelmi jogok tanítása. Médiatudatosságra nevelés: A média működésének, hatásmechanizmusának megismertetése, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és bizalmas érintkezés szabályainak megkülönböztetésére, jogi, etikai következményeinek ismeretére nevelés. A tanulás tanítása: Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetben is képesek alkalmazni.

29


Teljes-körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Alapvető feladata iskolánknak, hogy a tanulókat a betegségek, balesetek elkerülésére, az egészség

megőrzésére

és az

egészséges állapot

megbecsülésére

neveljen. Ennek

eredményeként alakulhat ki a helyes egészségfelfogás, amely az egészséges életmód alapja. Az egészség a testi, lelki és szociális harmónia egységét jelenti. A fiatalok életvitelüket minták követésével is alakítják, ezért különösen jelentős a pedagógus, a pedagógusközösség életmódja. Az iskola, mint élettér is befolyásolja a tanulók egészségi állapotát, ezért az iskolai környezetnek meghatározó szerepe van az egészségnevelésben Az egészségnevelő munka nem csupán ismeretátadás, egészségügyi felvilágosítás. Az egészségnevelő munka célja: jártasságok, készségek kialakítása, a magatartás befolyásolása, testi-lelki, szociális harmóniát megteremtő életvitel kialakítása Egészségnevelési feladatok:  Higiéniás magatartásra nevelés,  Egészséges táplálkozásra nevelés  Egészséges mozgásfejlődés  Baleset megelőzés, betegségek elkerülése, az egészség megóvása  Mentálhigiéné  Függőséghez vezető szokások megelőzése  Családi életre, társsá, szülővé nevelés. Ez irányú munkánkban az iskolai védőnő, valamint az egyház által biztosított lelki segítségnyújtás lehetőségeit is kihasználjuk. További részleteket az iskola egészségnevelési programja tartalmazza.

3.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok „A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti‖ A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének a megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Az iskolánknak, mint szervezetnek alapközössége az osztály, amelyek színterei a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megvalósításának. Fontos a közösség egyéni arculatának, hagyományainak a kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást 30

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Tanulók a mindennapi életük szervezése során váljanak képessé önálló ismeretszerzésre, véleményformálásra, nézetek megvédésére. Tanulják meg az információs környezetben való eligazodás technikáit. Legyenek nyitottak más kultúrák, életviteli formák, szokások, állapotok, más vallások iránt. Őrizzék meg környezetük értékeit, közös tevékenységgel gyarapítsák azt, megtanulva a munkák szervezésének alapjait. Tanulják meg érdekeik helyes képviseletét, de kötelezettségeik teljesítése érdekében egymás segítésének módszereit, a kooperációs technikáktól, az egymásra utaltságon keresztül a szolidaritásig. Az iskolánk történetének írásos és tárgyi emlékei, a hagyományok teremtése és ápolása közösségformáló erőként legyen jelen intézményünkben. A diákönkormányzati munka pedagógiai feladatai Iskolánkban működik diákönkormányzat, amelynek fontos szerepe van a közösségi élet, az érdekvédelem, a szabadidős szervezések, a demokráciára nevelés területén. A diákönkormányzat segítése, irányítása tanári feladat. A választott diákvezetőségnek szüksége van olyan felnőttre, aki segíti munkájában, aki rendelkezik az empátia készségével, aki fontosnak tartja a tanulókkal való folyamatos foglalkozást, aki tud érvelni, meggyőzni. Ha a tanár és a diákvezetőség egymásra talál, akkor az együttműködés mind pedagógiai, mind szervezeti, mind tevékenység-szervezési szempontból gyümölcsöző lehet. Kereszténységünk története, ünnepeinek, keresztény életvitelünk, hitünk megélésének lehetőségei a közösségformálás számunkra legerőteljesebb színtere. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet kap az iskola, mint gyülekezet megélésének lehetősége. Sajátos gyülekezeti létünk vezetője az iskolalelkész, aki munkáját a környék gyülekezeteinek vezetőivel és hitoktatóinkkal együttműködve látja el. Közösségfejlesztő munkánk fontos hátterét adja Tessedik Sámuel, Vajda Péter szellemiségének átadása. Felnőtt közösség meglévő és kiépítendő hagyományai  Kapcsolatok létesítése az ország evangélikus általános iskoláival, gimnáziumaival, kollégiumaival.

31

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Iskolai pedagógusaink bekapcsolódása az Ótemplomi kórus munkájába.  Évente legalább egy alkalommal közös programot, kikapcsolódást szervezünk a tantestület részvételével (kirándulás, színházlátogatás, konferencia, stb.)  A tanévet a pedagógusok közössége közös ebéddel zárja.  Karácsonykor meghívjuk nyugdíjas kollégáinkat az iskolai ünnepélyre, és szerény ajándékkal kedveskedünk nekik.  Tanév elején csendes napon készülünk fel a közös munkára az evangélikus egyház lelkészeinek szolgálatával.  Megosztjuk egymással családi és magánéletünk örömeit, bánatait (esküvő, keresztelő, beteglátogatás, temetés)

3.6. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai munka 3.6.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A magatartási és beilleszkedési zavarok korrekciójának érdekében fel kell derítenünk a gyermekek fejlődését veszélyeztető okokat. E tevékenység-területen nagy segítségünkre van a Pedagógiai Szakszolgálat.

A szakirodalom folyamatos nyomon követésével, speciális

szakemberek biztosításával, a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítséggel járulunk hozzá a témával összefüggő pedagógiai feladatok ellátásához. Feladataink:  diagnosztizálás, a tünetek megfigyelése, elemzése, a lemaradások területeinek felderítése,  az okok felderítése,  a pedagógusok és a gyermekek közötti személyes kapcsolat erősítése,  a pozitív tulajdonságok erősítése dicsérettel, ösztönzéssel,  fejlesztő programok megismerése, beillesztése  speciális szakember segítségének biztosítása.  szoros kapcsolat az iskolákkal, a Pedagógiai Szakszolgálattal, gyermekjóléti szolgálattal;  egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; differenciált oktatás  a felzárkóztató órák;  a tanulószoba  a felzárkóztató foglalkozások;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése, kapcsolatépítés és - tartás.

32

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.6.2. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő-óvóintézkedést tegyen a rászorulók érdekében, őrködjön a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A gyermekvédelmi felelős koordinálja iskolai szinten a teendőket. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget igyekszünk teremteni az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére, pl.:  étkezési hozzájárulás  tanszersegély  alkalmi segély (osztálykirándulás költségének biztosítása)  kollégiumi térítési költségek elengedése  iskolai, alapítványi támogatás. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősíteni igyekszünk azt a tudatot, hogy aki teheti, segítse a gyengét, beteget, szegényt. Ezek remélhetőleg tanítványaink számára maradandó értéket képviselnek felnőtt korukban is. Megvédi őket az alkoholizmus, kábítószer, egyéb erkölcsi veszélytől. 3.6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása Az iskola feladata közé tartozik felderíteni, hogy vannak-e a tanulási kudarcnak – önhibájukon kívül – kitett tanulói, és javítani esélyüket a felzárkóztatásban. A szaktanár feladata, azoknak a tanulóknak a felderítése, akik valamilyen tanulási zavarral küzdenek és erről az osztályfőnök, illetve a szülők tájékoztatása. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a vélelmezett problémáról, és a lehetséges megoldásokat együtt mérlegelik. Az osztályfőnök felajánlhatja az iskolaorvos vagy más szakember, illetve a Pedagógiai Szakszolgálat segítségét is.

33

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Természetesen bármilyen megoldás csak a diák és a szülő beleegyezésével lehetséges, az iskola csak a felismerésben és a szakemberhez irányításban játszik komoly, nem nélkülözhető szerepet. Amennyiben a probléma az iskolán belül, szakember segítségével is megoldható, akkor a szakórákon, illetve délutáni korrepetálásokon van mód a hiányok pótlására. Amennyiben a családi/szociális háttér bizonyul a tanulási kudarc okának, akkor az előbbiek szerint a gyermekvédelmi felelős segítségével próbál az osztályfőnök és az iskola segítséget nyújtani a tanuló számára. Igyekszünk továbbá - szaktanári szervezésben, de iskolai vagy osztály szinten – olyan feladatokat, versenyeket, rendezvényeket szervezni, amelyeken azok a tanulók is sikerrel vehetnek részt, akik tanulási kudarcaik miatt visszahúzódóak, vagy kevesebb a sikerélményük. Ezeken lehetőséget kapnak arra, hogy olyan oldalukról mutatkozzanak be a tanárok és a diákok közössége előtt, amelyben kiemelkedők (sport, művészetek, hobbi). Így elismerést tudnak kivívni maguknak, és a siker –mint tudjuk– gyógyít, és alkalmas arra, hogy átlendítse őket a nehézségek okozta gátlásos időszakon, javítsa felzárkózási – beilleszkedési lehetőségeiket. A bekerült diákok esetében idejekorán kell diagnosztizálni az esetleges tanulást gátló tényezőket, és fontos, hogy megfelelő szakember foglalkozzon az érintett tanulókkal. Folyamatosan nyomon követjük a fejlődésüket, és az osztályozó értekezleteken az osztályban tanító tanárok alaposan megvitatják a további teendőket, lehetőségeket. Fontos továbbá, hogy olyan hangulatot igyekszünk teremteni, amelyben a jó eredményeknek és az értékes személyiségeknek helyük van. A pusztán teljesítmény és jegycentrikus helyett az emberi értékekre is odafigyelő diákközösséget szeretnénk kialakítani. A kudarcokkal küzdő diákok éppen olyan fontosak számunkra, mint a könnyen és látványosan haladók. Érdekükben más intézmények eredményesnek mutatkozó tanfolyamait, kísérleteit is nyomon követjük, és részt veszünk bennük. 3.6.4. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A nehezen nevelhetőség gyűjtőfogalom, a különböző területeken megnyilvánuló magatartási rendellenességeket foglalja össze. Teendőink e területen két csoportba sorolhatók: A prevenció nem csak pedagógiai feladat, társadalmi összefogást igényel. Feladataink ezen a területen a következők: 34

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Szorosabb kapcsolatot tartani az érintett szülőkkel  Szükség esetén jelezni az észlelt rendellenességeket a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatnak A korrekció már főleg az iskolai nevelés feladata. Tennivalóink:  A tünetek tanulmányozása, annak vizsgálata, hogy a rendellenes magatartás mikor, milyen szituációban zajlik  Okkeresés. Ehhez meg kell ismerni a gyermek élettörténetét.  Elemzés. A rendelkezésre álló anyag alapján megkíséreljük értelmezni a tünetek kialakulásának pszichológiai mechanizmusát.  Átgondoljuk és kidolgozzuk, hogy milyen módon segíthetünk a magatartási probléma leküzdésében.  Kompetencia szintünket meghaladó esetekben megfelelő szakemberhez, intézményhez irányítjuk a tanulókat A korrekció sikerének legfőbb biztosítéka a szeretet, a megértés, a bizalom a gyermek iránt. 3.6.5. Tehetséggondozás és felzárkóztatás Az iskolai életet, a tehetség, a képesség kibontakozását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek - a kötelező tanulási időn túl - az alábbiak  konzultáció tanulási problémákról, illetve bármely, a tanulókat érintő problémáról,  felkészítés versenyekre,  a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tárgyak tanulása  szabadidős foglalkozások (pl. színház, múzeumlátogatások)  iskolai könyvtár használata  tehetséggondozó foglalkozások  szakkörök, önképzőkörök  sportudvar, tormaterem öntevékeny használata  pályaválasztási tanácsadás  emeltszintű érettségire felkészítés  nyelvvizsga előkészítő  énekkar A fenti szolgáltatásokat a tanulók alanyi jogon vehetik igénybe. A program szerint haladó szolgáltatásokra minden tanév október 1-ig jelentkezhetnek a tanulók. Az osztályozóvizsgára utalt tanulók folyamatos tanári konzultációt vehetnek igénybe. Az iskola céljai közt kiemelten szerepel a mindenkit valamely sikerhez juttatás elve. Ez hatékony eszköz lehet a beilleszkedési zavarok korrekciójára. Ez az elv valósul meg a z iskola 35

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM jutalmazási eljárásai során alkalmazott elvben is, hogy ti. a relatív teljesítményt, a javítást is megdicsérjük.

3.7. Tanórán kívüli tevékenységek és foglalkozások 3.7.1. Hagyományőrző tevékenységek  Vajda Napok– Iskolánk névadójának, Vajda Péter emlékének ápolása  Az Iskolamúzeum létrehozása az iskolán belül, működtetése, a múzeumi anyag gyarapítása  Lehetőség szerint a múzeumi könyvtár visszatérése az iskolába  Öregdiákok Baráti Körével szoros együttműködés  Iskolánk volt tanárai sírjainak az ápolása  Gyíkavató, szalagavató  Diákgála  Hősök fala, Arcképcsarnok gondozása  Iskolai ünnepségek (egy-egy osztály szervezésében) 3.7.2. Tanulószoba Amennyiben a szülők igénylik 5-8. évfolyamon megszervezzük, új alapokra helyezzük. A délutáni időszakba korrepetálási rendszert vezetünk be. A középiskolai korosztályból a gyengébben haladók időszakosan – szülőkkel való egyeztetés után – előírjuk a tanulószobán és korrepetálásokon való részvételt. 3.7.3. Diákétkeztetés Lehetőség szerint minél több gyermek vegye igénybe. Szociálisan rászorultak támogatása. Az étkeztetés biztosítására célszerű lenne saját melegítőkonyha létesítése. 3.7.4. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, felkészítését sportversenyekre. 3.7.5. Újszerű tanulásszervezési eljárásoknak megfelelő tevékenységek. Évente egy témahetet és egy három hetet meghaladó projektet szervezünk. Központi témáját az adott tanévre a tantestület jelöli ki.

36

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.7.6. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek a fejlesztését szolgálja. A szakkörök lehetnek szaktárgyiak, technikaiak, művésziek. Indításukról minden tanév elején az iskola vezetése dönt. 3.7.7. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi /szavaló, matematika/, sport, művészeti versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente megrendezünk. (pl. Diákgála, történelem, német nyelvi, biológia, szavalóverseny) 3.7.8. Tanulmányi kirándulások A tanulmányi kirándulások a szülőkkel történt egyeztetés után, a szülők által vállalt költségek mértékében kerülnek megszervezésre. Az iskola törekszik a lehetőségei szerint támogatókat, pályázati lehetőségeket felkutatni.  Minden osztály tanévenként max. 3 napos osztálykirándulást szervez.  Az iskola hagyományaihoz tartozik az évente több alkalommal szervezendő erdélyi tanulmányút. (Rákóczi Szövetség támogatásával)  Egyéb osztálykirándulások, programok korcsolyázás)

–fakultatív jelleggel (múzeumlátogatás,

 Ásványgyűjtő kirándulás, barlangtúra.  Sítábor, sporttáborok (kajak, röplabda, atlétika, úszás)  Hittan tábor  Kétévente angol tanulmányi kirándulás  Partneriskolai programok (Német kapcsolatok erősítése)  Iskolai szervezésű kirándulások: Advent Bécsben, Velencei karnevál 3.7.9. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos eltöltésére kívánjuk a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően a tanárok szabadidős programokat szerveznek, pl. színház-, múzeumlátogatás, túrák, diákbálok, klubdélutánok, stb.  Színházbérlet Kecskeméten  Hangversenybérlet Szarvas 3.7.10. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

37

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.7.11. Énekkar Az iskolai rendezvények mellett a környező gyülekezetekben való szolgálat is fontos feladata az énekkarnak. Ezért törekszünk az énekkari próbák időpontját, feltételeit úgy szervezni, hogy az énekkar tevékenységébe minél többen be tudjanak kapcsolódni. 3.7.12. Hitéletünk  Iskolai istentiszteleteken osztály keretek közötti részvétel, úrvacsora, áldozás.  Áhítatok, csendesnapi alkalmak, hittanversenyekre történő felkészülés,  Egyházi ifjúsági nyári táborokban való aktív részvétel (Szélrózsa)  Tanulók gyülekezeti tevékenysége. 3.7.13. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélések után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit,

ill.

eszközeit

–

tanári

felügyelet

mellett

–

használhassák.,

pl.

sportlétesítmények, számítógépek, az iskola nyitvatartási idejében.

3.8. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, az osztályfőnök és a diákönkormányzat vezetője tájékoztatják:  Az iskola igazgatója heti rendszerességgel tájékoztatja a tanulókat az aktuális feladatokról és eredményekről, legalább évente kétszer részt vesz a DÖK vezetőségének ülésén,  A DÖK vezetője havonta egyszer a DÖK vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságán keresztül,  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőben írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban egyénileg, illetve képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az igazgatóval, nevelőkkel, nevelőtestülettel vagy az igazgatótanács tagjaival. A szülőket az iskola egészének életéről, a munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató és az osztályfőnökök tájékoztatják:

38

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az igazgató legalább félévente egyszer az intézményi szülői munkaközösség ülésén, évente kétszer iskolai szintű szülői értekezleten,  Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálna:  Családlátogatás Kivételes esetekben a gyermek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet Feladata: a.) A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. b.) A szülők tájékoztatása – az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, –

az országos egyházi és közoktatáspolitika változásairól

–

a helyi tanterv követelményeiről

–

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról

–

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról,

–

a gyermek osztályának tanulmányi mukájáról, neveltségéről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása

–  Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ill. ezen keresztül 1-1 tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.  Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba.  Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulókkal és az iskolával kapcsolatos eseményekről. A szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével, vagy az igazgatótanáccsal.

39

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei, teendői: a.) A fogadóórák, illetve a tanárok-szülők személyes kapcsolata rendszerének tartalmi és formai megújítása úgy, hogy az működőképes legyen, s kizárólag a tanuló előrehaladását, fejlesztését segítse. b.) A hatékony és eredményes tanár-diák együttműködés elérése, fenntartása érdekében nemcsak a szervezeti formák egyértelmű szabályozása, hanem a nevelők módszertani felkészítése, továbbképzése is szükséges. c.) A kollégiummal az alkalomszerű kapcsolat helyett a tudatos, szervezett együttműködést kell kialakítani a vezetők, illetve az osztályfőnökök és nevelő tanárok szintjén.

3.9.

Iskolai egészségnevelési elsajátításának rendje

program,

elsősegély

nyújtási

ismeretek

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel –

a táplálkozás,

–

az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás,

–

a családi és kortárskapcsolatok,

–

a környezet védelme,

–

az aktív életmód, a sport,

–

a személyes higiénia,

–

a szexuális fejlődés területén.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; úszásoktatás; sítábor  a természetismeret, egészségtan, a biológia, a testnevelés tantárgyak, valamint az ötödik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott 40

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM ismeretek; az egészséggel kapcsolatos ismeretek, az egészséges életmódra nevelés, életmodellek : táplálkozás, mozgás, napi tevékenység közérzet tudatosítása. Az egészséges életmód kialakítása, a felnőtt és a családi életre, az önálló életvezetésre való felkészítés.  az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (csecsemőápolási, táplálkozási, túra); bekapcsolódás különböző egészségnevelési programokba, az egészséges életvitelt propagáló pályázatokon, versenyeken, rendezvényeken való részvétel, minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra a környékre; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödiknyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan;  az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: – félévente

egy

alkalommal

az

ötödik-tizenkettedik

évfolyamon

egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában; – a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. Évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton való részvéte.  a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása A fiatal szervezet egészséges fejlődése szempontjából nélkülözhetetlen a tervszerű, rendszeres testmozgás, testedzés. Nevelési hitvallásuk szerint a rendszeres testedzés egyidejűleg cél, eszköz és módszer. Ez alatt azt értjük: nemcsak a testi egészség biztosítása miatt tartjuk fontosnak, hanem úgy véljük, hogy mint igény és érték be kell, hogy épüljön neveltjeink személyiségébe. Ennek szellemében tervezzük tevékenységünket, – testnevelési órák keretében (számát jogszabály határozza meg) az órák tematikájába kiemelten beépítjük a tartás javító mozgást és a gerinctornát ; – tömegsport keretében a szabadidős sporttevékenység kielégítésére; (minden munkanap igénybe vehető a testnevelő tanárok ajánlása alapján órarendi jelleggel) – Ezen programokon a tantárgyi követelményeknek megfelelően felzárkóztatást és tehetséggondozást is végzünk. – sportköri munka keretében – az alábbiakban

felsorolt sport

szakcsoportokban felkészülési lehetőséget

biztosítunk, a házi- a regionális-, valamint az országos diákolimpiai versenyek. Iskolánkra,

településünkre

jellemző

népszerűsítése

41

sportágak:

kajak,

röplabda,

aerobic

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM – Kitűzött céljaink megvalósítását szolgálják még és további sporttevékenységekre ösztönöznek: A Vajda Napok sportprogramjai, a minden évben szervezett sítábor illetve nyári turisztikai táborok, az alkalmankénti kerékpártúrák és téli korcsolyaprogramok, kajak tábor Mindezek megvalósításához maximálisan kihasználjuk a pályázati rendszer nyújtott lehetőségeket. 3.9.1. Az elsősegély nyújtási ismeretek elsajátításának rendje Iskolánkban szakképzett egészségtan szakos tanár, illetve az iskolai védőnő segítségével sajátíthatják el a diákok. Ennek elsődleges színtere a biológia és az osztályfőnöki óra, valamint az iskolai védőnő által szervezett foglalkozások. Tanulóink

bekapcsolódnak

a

helyi

és

regionális

elsősegélynyújtó

versenyek

tevékenységébe.

3.10. Iskolai környezeti nevelési program Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:  a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;  tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: – a környezet fogalmával, – a földi rendszer egységével, – a környezetszennyezés formáival és hatásaival, – a környezetvédelem lehetőségeivel, – lakóhelyünk természeti értékeivel, – lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.  A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.  Évről-évre megrendezzük a Koren István Megyei Botanikai Versenyt. A verseny névadója - Koren István - gimnáziumunk növénytan tanára volt 1805-1893 között élt. A rábízott tanulók nevelését, tanítását szemléltetés útján valósította meg. Több ezer 42

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM növényt gyűjtött össze, és rendezett herbáriumba. Munkájáról kötet is jelent meg: Szarvas virányai címmel. Az ő munkája előtt tiszteleg iskolánk, amikor meghirdeti, megszervezi ezt a versenyt. Az első, írásbeli forduló tesztfeladatokat tartalmaz a növényrendszertan, növényélettan témaköréből. A második forduló, amely egyben a döntő is, a szóbeli megmérettetésre ad alkalmat. A tanulóknak növényhatározási, társulás felismerési feladatok között kell eligazodniuk. A Koren István Botanikai Versennyel a fajismeret, a fajfelismerés fontosságára szeretnénk ráirányítani a tanulók figyelmét.  Iskolánk a Curie Környezetvédelmi Emlékverseny területi központja lett. Három korcsoportban versenyeztetjük a diákokat. A feladatok megoldásai nagyon sokféle, komplex ismereteket igényelnek, ami a különböző szakirodalmakban való tájékozódást, eligazodást követel meg, beleértve az Interneten való barangolást is. Aktuális környezeti problémát vet fel és vizsgáltatja azt a tanulókkal.  Az általunk szervezett versenyeken, akciókon, pályázatokon kívül tanulóink nagyszámban vesznek részt különböző megmérettetéseken.  Iskolánk a Magyarországi Ökoiskola Hálózat tagja.

3. 11. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók az iskolai döntési folyamatokba a Diákönkormányzaton keresztül kapcsolódhatnak be. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  Az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezésinek elfogadása előtt,  A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt.  Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor.  A házirend elfogadása előtt. Továbbá:  A tanulói közösséget érintő kérdések meghozatánál  A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához  A tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez  Az iskoli sportkör működési rendjének meghatárizásához  A könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához  Az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Ezen jogosultságait az adott tanévre vonatkozó munkarendben megállapított rend szerint összehívott diákönkormányzati gyűlésein, illetve a diákközgyűlésen gyakorolja a diákönkormányzat.

43

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Emellett a diákönkormányzat meghívást kap a nevelőtestület azon értekezleteire, amelyen a diákságot érintő ügyeket tárgyalnak.

3.12. A tanulmányok alatti vizsgák rendje Tanulmányok alatti vizsga lehet:  osztályozó vizsga,  különbözeti vizsga,  javítóvizsga  független vizsgabizottság előtt tett vizsga Vizsgaidőszakok és az abban letehető vizsgák:  Augusztus 21-31. között: osztályozó és javító vizsgák  Január 2-31. között: osztályozó és különbözeti  Április 15-30. között osztályozó vizsga (végzősöknek, illetve előrehozott érettségi vizsga előtt)  Június 1-20 között: osztályozó, különbözeti és független vizsgabizottság előtt tett vizsga Vizsgára való jelentkezés: Az önként vállalt osztályozóvizsgát a tanulónak írásban kell kérvényezni, az erre rendelkezésre álló iskolai formanyomtatvány beadásával. A kérvény beadásának határidejét az adott tanévre vonatkozó munkarend tartalmazza. Akit az igazgató kötelez a javító, különbözeti illetve osztályozóvizsgára, annak írásbeli kérvényt nem szükséges beadnia. A vizsga időpontját a tárgyban hozott igazgatói határozat tartalmazza. Az igazgató az engedélyezés után továbbítja a kérvényt az általános igazgató helyettes részére, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről.

A vizsgák előkészítése A javító, különbözeti és osztályozó vizsgák beosztását az általános igazgatóhelyettes készíti el. Az igazgatóhelyettes az érintett tanulókat tájékoztatja a vizsga helyéről és időpontjáról (iskola honlap, hirdetőtábla). Ezzel egy időben a vizsgabeosztást a tanári szobában is közzé teszi. A szaktanárok a vizsga időpontjára összeállítják a feladatlapokat, tételsorokat. A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki. 44

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A vizsgák lebonyolítása Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli – szóbeli vizsgát kell tennie a követelményeknek megfelelően, melyet külön dokumentálni kell. A tanuló egy nap maximum két írásbeli vizsgát tehet. az írásbeli feladatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Szóbeli vizsgán a tanuló háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, a vizsga szabályszerű lebonyolításáért. A vizsgák eredményét a megfelelő záradék alkalmazásával az osztályfőnök írja be a törzslapba, bizonyítványba, szükség esetén a naplóba. A vizsgák eredményének bejegyzése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár az irattárba helyezi és gondoskodik az irattári terv szerinti megőrzéséről.

A vizsgák követelményrendszere A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg az elfogadott Pedagógia Program, Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes, független a letenni kívánt vizsga fajtájától. A követelmények írásbeli, szóbeli, esetleg gyakorlati részből állnak. Általános szabályként írásbeli vizsgák ideje 45 perc, a szóbeli vizsgáké pedig 10 perc. Ettől eltérő  

Matematikából csak akkor kell szóbeli vizsgát tenni, ha az írásbeli vizsga nem éri el az elégséges szintet. Testnevelésből 30 perces gyakorlati vizsgát tesznek a vizsgázók

Értékelés: Az írásbeli és szóbeli vizsgán elért százalékos eredmény alapján történik. 0-33% 34-50% 51-70 71-85%

elégtelen Elégséges Közepes jó

45

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 86-100% jeles

3.13. Felvétel-átvétel szabályai 3.13.1. Felvétel Iskolánk a felvételt 5. illetve 9. évfolyamon a törvény szerint előírt felvételi eljárás rendjének, az ott előírt határidőknek megfelelően végzi. A felvételről az iskola igazgatója dönt, a jelentkezőket az általános iskolából hozott eredményeik alapján rangsoroljuk A felvételi pontszám számításakor figyelembe vett érdemjegyek: Magyar nyelv 5-8. osztály Magyar irodalom 5-8. osztály Matematika 5-8. osztály Idegen nyelv 5-8. osztály Történelem 5-8. osztály Földrajz 7-8. osztály Fizika 7-8. osztály Biológia 7-8. osztály Kémia 7-8. osztály Informatika 7-8. (Ha nem tanult helyette a technika) Az előző öt tantárgy közül az egyik, (a tanuló számára legkedvezőbb) duplán számít. Az így kapott 160 ponthoz tagozattól függően az alábbi pontok adódnak: Emelt nyelvi osztályokban: a magyar nyelvtan és idegen nyelv 7. és 8. osztályos eredménye duplán Humán tagozatú osztályban: történelem, valamint a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyak közül a kedvezőbb tárgy 7. és 8. osztályos érdemjegye duplán. Emelt matematika tagozaton a matematika és egy természettudományos tárgy 7. és 8. osztályos eredménye duplán. Emelt biológia-kémia tagozaton a biológia és egy természettudományos tárgy 7. és 8. osztályos eredménye duplán. Emelt informatika tagozaton az informatika és egy természettudományos tárgy 7. és 8. osztályos eredménye duplán. A 8 évfolyamos gimnáziumi osztályban: Magyar nyelvtan 3-4.osztály Magyar irodalom 3-4. osztály Matematika 3-4. osztály Két választott tantárgy 3-4. osztály

46

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 3.13.2. Átvétel Magasabb évfolyamokba a szülő kérésére, nagykorú tanuló esetén saját kérésére az igazgató dönt az átvételről a törvényi előírásoknak megfelelően. Az átvételkor az igazgató meghatározza az esetleg szükséges különbözeti vizsgákat, és azok időpontját, amelyről az érintettek írásban kapnak értesítést. A vizsgákat az évközi vizsgákra vonatkozó szabályok szerint az adott időben köteles a tanuló letenni.

3.14. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése, a minőségbiztosítás rendszere 3.14.1. Az ellenőrzés Az ellenőrzés eszközei és eljárásai:  Belső ellenőrzés (pedagógiai és egyéb) – SZMSZ részletesen tartalmazza  Külső ellenőrzés – ágazati, fenntartói  Munkaterv szerinti – ütemtervben meghatározva

A pedagógiai ellenőrzés színterei:  Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódó: – óralátogatás különböző céllal (pályakezdő, új kolléga, tantárgy – gondozás, aktivitásmérés – dokumentumok ellenőrzése – taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása – rendezvények, ünnepségek – könyvtár, tanulószoba, fakultáció, verseny, érettségi  Iskolán kívüli tevékenységek és kapcsolatrendszerek – kirándulás – táborozás – közművelődési intézmények  Minőségfejlesztés Külön dokumentumban.  Egyéb területek – – – – –

gyermekvédelem továbbtanulás ügyeleti rendszer házirend továbbképzésben való részvétel

47

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM – A diákok munkájának rendszeres ellenőrzése a tanári munka elengedhetetlen része. A készségtárgyak kivételével rendszeresen feleltetünk szóban. – Minden téma lezárásakor nagydolgozatot íratunk. A nagydolgozat időpontját legkésőbb egy héttel korábban egyezteti a tanár az osztállyal. Egy napon legfeljebb két tantárgyból lehet nagydolgozatot íratni. – Kisebb anyagrészekből röpdolgozatot, nyelvórákon szódolgozatot is írathatunk. – A tanulók füzeteit az 5-8. évfolyamokon rendszeresen, a 9-12. évfolyamokon alkalomszerűen ellenőrizzük. – A házi feladatokat alkalmanként beszedjük, minden óra elején megbeszéljük. 3.14.2. Mérés Kompetencia alapú oktatás - bemeneti mérés A bejövő évfolyamokkal helyzetfeltáró célú felméréseket készítünk. A mérés minden esetben matematikából, magyar nyelv és irodalomból, valamint az idegen nyelvekből történik szóban és írásban. Ez nagy segítséget ad a csoportbontásoknál is. Ha a munkaközösségek úgy határoznak, évfolyamszintű méréseket is szervezhetnek egyes, de elsősorban az érettségi tantárgyakból. A röpdolgozatokat és a témazáró nagydolgozatokat az osztályt tanító tanár állítja össze. Szükség esetén a munkaközösség-vezető, vagy más kolléga segíti ebben a tanárt. Fakultációkon, érettségi-, felvételi- és verseny-előkészítőkön külső feladatsorokat is használunk. 3.14.3. Értékelés A reális értékeléshez szükséges és alkalmazott eljárások: folyamatos szóbeli ellenőrzés, szóbeli és írásbeli számonkérés, tanári munka, gyűjtőmunka, tanórán kívüli tevékenységekben való részvétel, tanulmányi versenyek, a tanuló személyiségének minél alaposabb megismerése, családi hátterének feltárása. Az ellenőrzött tanulói teljesítményeket mindenkor értékeljük. Az értékelés szempontjait a tanulók előre megismerik. Az osztályzatok kialakításakor a megtanult anyagot, a kialakított készséget, a tanultak felhasználását, alkalmazását, az önálló megfogalmazást, a stílust, írásbeli munkáknak a dolgozat küllemét is értékeljük a diák életkorának megfelelően. A dolgozatokat általánosan, a feleleteket egyénre szabottan szóban is minősítjük. A feleleteket, a kis- és nagydolgozatokat, esetenként az otthon készült munkákat (pl. kiselőadásokat) osztályozzuk. A házi feladatokat és a kisebb feleleteket szóban vagy pontozással is lehet értékelni.

48

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A röpdolgozatokat egy, a nagydolgozatokat kettő, a magyar irodalmi dolgozatokat legkésőbb három héttel a megírást követően kijavítva kiosztjuk. A hibákat jelöljük, a nagydolgozatokat pontozzuk, a pontokat osztályzatokra váltjuk. Az átváltás mértéke általában: 50 %-tól elégséges, 90 %-tól jeles. Indokolt esetben a tanár ettől eltérhet. Alkalmanként szóban értékeljük az osztály vagy a csoport munkáját is (pl. csoportfoglalkozásos óra). Ha a tanár pedagógiailag hasznosnak tartja, az írásbeli dolgozatok értékelésbe bevonhatja a diákokat is. Minden tárgyból, amiből heti kettő órát tartunk, félévenként minimum havi egy osztályzat szükséges a jegy lezárásához. A heti három órás tárgyakból legalább hét, négyórásokéból legalább tíz osztályzat szükséges a félévi osztályzat kialakításához. A félévi, illetve év végi osztályozásnál a nagydolgozatok jegyei nagyobb súllyal szerepelnek. Az év végi osztályozáskor figyelembe vesszük a változás tendenciáját is. A tanári értékelés mellett fontos a tanulók önértékelése is, a csoportmunkával, projektmunkával szervezett tanulási folyamatokban a diákok szóban értékelik saját és társaik teljesítményét. Az osztályok értékelését a szakmai munkaközössége rendszeresen megbeszélik. A problémás eseteket tantestületi értekezletek elé viszik. A pedagógusok szakmai munkáját a munkaközösség-vezető, pedagógiai munkájukat az iskolavezetés ellenőrzi megbeszélés, óralátogatások és a dokumentum ellenőrzések révén. A jutalmazás formái: szóbeli, írásbeli, az osztályközösség, az iskola közössége előtt elhangzó

dicséretek,

osztályfőnöki,

szaktanári,

igazgatói,

nevelőtestületi

szinten.

Tárgyjutalmak, pénzjutalmak. Elmarasztalás, fegyelmezési felelősség a közoktatási tv 76. § alapján. 3.14.4. Dokumentálás A szóbeli feleleteket azonnal szóban értékeljük, a jegyeket beírjuk. Az írásbeli munkák eredményét akkor hirdetjük ki az osztály előtt, ha annak pedagógiai értéke van. Az írásbeli munkákra ráírjuk az osztályzatokat. Ha a tanár szükségesnek tartja, gyűjtheti a jegyeket és a segédjegyeket saját füzetébe, de minden osztályzatot kéthetente be kell vezetnie az elektronikus naplóba is. A kötelező érettségi tárgyak nagydolgozatait tanév végéig megőrizzük. 49

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A szülőket a jegyekről az ellenőrző, és az interneten keresztül elérhető elektronikus napló útján értesítjük. A szülőkkel a gyerekek előmeneteléről a tanári fogadóórákon, a közös fogadónapokon, szükség esetén telefonon előre egyeztetett időpontban beszélgetünk. A félévi és év végi jegyeket a tanár adja. Az osztályozó konferencián a tantestület a jegyeket megvitatja, a vitás eseteket eldönti. Az osztályzatokat félévkor az ellenőrzőbe, év végén bizonyítványba vezetjük be. A bizonyítvány okirat.

50


4. Helyi tanterv 4.1. Az oktatás tartalma – prioritások Az intézmény nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó érettségi vizsgára és felsőoktatási tanulmányokra felkészítő képzést folytat. Az intézmény tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását, a kompetencia alapú oktatás megvalósítását. Kulcskompetenciák fejlesztése intézményünkben: Minden iskolatípusban célunk a kulcskompetenciák fejlesztése azért, hogy minden tanulónk gyorsan és hatékonyan tudjon alkalmazkodni a munkaadók és felsőoktatás gyorsan változó világához. Az egyes kompetenciák fejlesztése nemcsak egy tantárgyhoz kötődnek, hanem átszövik az egész oktatási, nevelési rendszerünket.  Fontosnak tartjuk az igényes anyanyelvi kommunikáció kialakítását, mind írásban mind szóban. A fejlesztés következtében tanulóink képesek lesznek kifejezni nyelvileg a valóság és valóságértelmezésüket a nyelvhasználaton keresztül, mások valóságértelemezését megismerni, sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismeretet, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját és szóbeli és érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni.  Ugyanezeket az elveket érvényesítjük az idegen nyelvi kommunikáció során is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink olyan ismereteket szerezzenek, hogy az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális kereteken történő elsajátítására is képesek legyenek. Az idegen nyelvi olyan képességekre, készségekre támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális,funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio-és interkultúrális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználóknak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.  A matematika tanítása során a mindennapokban, otthon és a munkahelyen előforduló problémákon keresztül alakítjuk ki tanulóinkban a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességeket, készségeket és a matematikai modellek, segédeszközök alkalmazását. A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai fogalmak, jelölések, összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapi

51

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM gyakorlatban, otthon és a munkahelyen. Feltételezi azt a pozitív hozzáállást, a világ megismerhető, megérthető és leírható.  A természettudományos kompetencia esetében elengedhetetlennek tartjuk a természeti világ alapelveinek, alapvető tudományos fogalmaknak és technológiai folyamatoknak az ismeretét és ezek segítségével a hétköznapi életben felmerülő problémák gyakorlatias megoldását. Segít abban, hogy megismerjük, megértsük természetes környezetünket és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazását jelenti. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben. E kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és fenntarthatóságot.  Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóinkban kialakítsuk a hatékony és önálló tanulást, tanulóinkkal megismertetjük a különböző információszerzési lehetőségeket, tanulási módszereket, eszközöket, feldolgozási lehetőségeket. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza  A digitális kompetencia felöleli az IKT által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció, a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása, cseréje; digitális tartalomalkotás,és-megosztás,továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat: szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és kezelés, internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció, információ megosztás, együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a kutatás és művészetek terén. A tanulónak készségekkel kell rendelkeznie az információk kritikus alkalmazására, a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetésére.  Szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek, tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Ide tartozik az európai integráció, valamint európai sokféleség, és kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása. Az állampolgári kompetencia terén kialakítandó készségek: közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák iráni érdeklődés, , valamint megoldásuk során tanúsított szolidaritás, helyi, nemzeti és európai szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzése, részvétel a döntéshozatalban (szavazás).A pozitív attitűdök az emberi jogok

52

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. A személyes szociális kompetencia teszi lehetővé, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, és alkalmazza őket. Társadalmi élet megkívánja, hogy a tanulóknak legyen normatudata, és tartsa be az általánosan elfogadott magatartási szabályokat. Tudja kezelni a stresszt, a frusztrációt, legyen fogékony a változásokra. Az emberi kapcsolatokban törekedjen a személyes előítéletek leküzdésére, és a kompromisszumra.  Kezdeményező és vállalkozói kompetencia fejlesztése olyan ismeretek és képességek fejlesztését jelenti, amelyek birtokában a tanuló képes lesz megismerni környezetét, felismerni a kínálkozó lehetőségeket, rendelkezik kreativitással, újításra való törekvéssel, kockázatvállalási képességgel, ítélőképességgel Egyéni terveket tud készíteni, szervezni tud saját céljai elérése érdekében.  Esztétikai-művészeti tudatosság fejlesztése jelenti a nemzeti, az európai az egyetemes emberi kulturális örökség tudatosítását, a művészet szeretetét, a nyitottságot, a befogadó készséget a művészet iránt.

4.2. Az oktatás szerkezete - specialitások  nyolcosztályos gimnáziumi képzés: 5-12. évfolyam  négyosztályos gimnáziumi képzés: 9-13. évfolyam  felnőttoktatás A gimnáziumi és képzésben résztvevők tanulmányaik befejezéseként érettségi vizsgát tesznek közép-, vagy emeltszinten. Az előrehozott érettségi vizsgát azoknak a tanulóknak javasoljuk, akik a vizsgatárgy tanulását a 10. vagy 11. évfolyamon befejezik, vagy a 12. évfolyam anyagából jeles osztályozó vizsgát tettek. Iskolánk a közép- illetve emeltszintű érettségi vizsgára felkészítést a következő tantárgyakból teszi lehetővé:

Felkészítés szintje

Kötelező érettségi tantárgyak

Közép

Emelt

Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelvek

x x x x

x x x x

x x x

x x x

Kötelezően választott érettségi tantárgy lehet Biológia Földünk és környezetünk Kémia

53

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Fizika Informatika Testnevelés Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és média ismeret

x x x x x

x x x

x

4.2.1. A felnőttoktatás formája intézményünkben: 9. évfolyamot gimnáziumi képzés esetén levelező munkarend szerint indítunk. A beiratkozott tanulók írásban kérhetik az iskola igazgatójától a beszámítás lehetőségét. Az igazgató egyedileg, azaz személyre szólóan elbírálja a kérelmeket, így 10., 11. illetve 12. évfolyamba is bekapcsolódhatnak a tanulók. A beszámíthatóság alapvető feltétele az OSZJ szakmunkás-bizonyítvány vagy OKJ szakmai vizsga és 10. osztály sikeres befejezése. A tanulókat a Nemzeti Alaptantervben szereplő műveltségi területekre épülő kerettanterv alapján kidolgozott helyi tanterv szerint oktatjuk. A képzésben résztvevők tanulmányaik befejezéseként érettségi vizsgát tesznek közép-, vagy emeltszinten. Iskolánk a közép- illetve emeltszintű érettségire felkészítést a következő tantárgyakból teszi lehetővé:

Felkészítés szintje Közép Emelt

Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol, német)

x x x

x x x

x

x

Kötelezően választott érettségi tantárgy lehet Biológia Földünk és környezetünk Informatika

x x x

54


4.3. Órahálók, választott kerettantervek Órahálónk tükrözi iskolánk középtávú céljait. Tanításunk célja az evangélikus hagyományoknak megfelelő széleskörű műveltség kialakítása és az érettségire való felkészítés. Ezt tükrözi a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelvi órák, a matematika, a történelem és a természettudományos tárgyak oktatási rendje is. Az utolsó két évfolyamom heti 2 órás foglakozásokon készítjük fel tanítványainkat a közép- és emelt szintű érettségire. Ekkor a Művészetek tantárgy keretében választhatnak: Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgyak közül. Ezeken az évfolyamokon bővül a szabadon választott tantárgyak száma is, amely lehetővé teszik a specializálódást. Választható tárgyak 9-10. osztályban: felzárkóztatás matematika, idegen nyelv, fizika, kémia tantárgyakból Választható tárgyak 11-12. osztályban Informatika, gépírás, emelt szintű érettségire felkészítés, idegen nyelv, pénzügyi és gazdasági ismeretek A minisztérium által kidolgozott és jóváhagyott kerettanterveket alkalmazzuk minden tantárgyból. A szabad órakeretből a tagozatokon megemelt óraszámú tantárgyak esetén nem alkalmazzuk az emelt óraszámú kerettantervet. A választható kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

55

Változat B B B A


4.3.1. A 2013-2014-as tanévtől felmenő rendszerben alkalmazott órahálók Egyházi iskolánkban az etika tantárgy tananyagát a hittan tantárgyak tantervébe beiktatva oktatjuk. A nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás óraterve 2013-14-es tanévtől felmenő rendszerben. 8 osztályos gimnázium Magyar nyelv és irodalom

5. 4

6. 4

7. 4

8. 4

9. 4

10. 4

11. 4

12. 4

Történelem

2

2

2

2

2

2

3

3

I. idegen nyelv II. idegen nyelv

4

4

4

4

6 3

6 3

6 3

6 3

Matematika Informatika

5

4 1

4 1

4 1

3 1

3 1

3 1

4 1

Természetismeret Fizika

2

2 2

2

2

2

2

Biológia/egészségtan Kémia

1,5 2

1,5 2

2

2

2 2

Földrajz Ének-zene

1

1

1,5 1

1,5 1

2 1

2 1

Rajz és vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat

1 1

1 1

1 1

1

1

1

Testnevelés Osztályfőnöki

5 1

5 1

5 1

5 1

Hon és népismeret/tánc és dráma Mozgókép kultúra és média

1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

1

2 1

2 1 2 35 1

1

Felzárkóztatás Művészetek 2. Hittan/etika

2

1 1

1

1

Választható Összesen

28

28

31

31

35

36

2 35

Hittan

1

1

2

2

1

1

1

56

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Négy évfolyamos gimnázium emelt nyelvi és humán osztály 9. nyelv

10. humán

nyelv

11. humán

nyelv

12. humán

nyelv

humán

Magyar nyelv és irodalom

4

4

4

4

Történelem I. idegen nyelv Tagozatsáv (nyelv/magytört) II.idegen nyelv

2 4

2 4

3 4

3 4

2

2

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3


3 1

3 1

3 1

4 1

Fizika Biológia/egészségtan

2

2 2

2 2

2

Kémia Földrajz

2 2

2 2

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra

1 1

1 1


5 1

5 1

5 1

5 1

Mozgókép kultúra és média Hittan/Etika

1 1

1

1

1

2

1 2

2

2

Életvitel és gyakorlat Művészetek Választható Összes óra Hittan

35

35

36

1

36 1

57

35

35 1

35

35 1

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Négy évfolyamos gimnázium emelt matematika-emelt biológia-kémia osztály 9. mat

10. biol

mat

11. biol

mat

12. biol

mat

biol


4

4

4

4

Történelem I. idegen nyelv

2 4

2 4

3 4

3 4

II. idegen nyelv Matematika

3 3

3 3

3 3

3 4

Informatika Fizika

1 2

1 2

1 2

1

2

2

2

Biológia/Egészségtan Tagozatsáv (mat/biol)

2

2

2

2

Kémia Földrajz

2 2

2 2


1 1

1 1


5 1

5 1

Mozgókép kultúra és média

1

2

Művészetek Életvitel és gyakorlat Hittan/etika Választható Összes óra Hittan

1 35

1 35

36

1

36 1

58

2

2

2

5 1

5 1

2

2 1

1 2

1 2

35

35 1

35

35 1

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Négy évfolyamos gimnázium emelt informatika osztály - általános tantervű osztály 9. info

10. Ált

info

11. Ált

info

12. Ált

info

Ált


4

4

4

4


2 3

2 3

3 3

3 3

II.idegen nyelv Matematika

3 3

3 3

3 3

3 4

Informatika/Inform.kezelés Fizika

4

2

4

2

4

1

4

1

2

2

2

Biológia/egészségtan Kémia

2

2

2

2 2


2 1

2 1

Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

1 5

1 5

5

5

Osztályfőnöki Mozgókép kultúra és média

1 1

1

1

1

Hittan/Etika

1

1

1

1

2

1 2

Életvitel és gyakorlat Művészetek Választható Kötelező összesen

2

2

35

36

35

35

Hittan

1

1

1

1

59

2

4

2

4


4.3.2. Órahálók 2013-2014-es tanévtől kifutó rendszerben A nyolc évfolyamos gimnáziumi oktatás óraterve 5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom Történelem

4 2

4 2

4 2

4 2

4 2

4 2

4 3

4 3

I. idegen nyelv II. idegen nyelv

5

5

5

5

6 3

5 3

6 3

6 3


4 0,5

4 1

3 1

3 1

3 1,5

3 1

3 1

4 1

Természetismeret

1,5

1,5

Fizika Biológia

1,5 1,5

2 2

1,5

2 1,5

2,5 2

2

Kémia Földrajz

2 2

1,5 1,5

2 2

2 2


1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

1 1

Technika életvitel Testnevelés

3

2,5

2,5

2,5

3

2,5

2,5

2,5

1

1

1

1

1

1

1

1 1

1 2

1 2

31 2

30,5 2

Osztályfőnöki Mozgókép kultúra és média Művészetek 2. Emelt szintű érettségi felk. Összesen Hittan/Etika

60

23 2

23 2

27,5 27,5 2 2

31 2

31 2

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Négy évfolyamos gimnázium emelt nyelvi tagozat


9. 4

10. 4

11. 4

12. 4


2 5,5

2 5

3 6

3 6


3,5 3

3 3

3 3

3 4

Informatika Fizika

1,5 1,5

1 2

1 2,5

1

1,5

2

2

2,5 1

2,5 1

1

1 1

Biológia Kémia Földrajz

2 2

2 2


1 1

1 1


3 1

2,5 1

Mozgókép kultúra és média Művészetek 2. Emelt szintű érettségi felk. Összesen Hittan/Etika

61

31

31

2 2 31 30,5

2

2

2

2

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Négy évfolyamos gimnázium matematika-biológia tagozat 9. mat Magyar nyelv és irodalom

10. biol

mat

11. biol

mat

12. biol

mat

biol

4

4

4

4


2 3,5

2 3

3 4

3 4


3,5

3

3

3

5

Informatika Fizika

3

5

1,5 1,5

3

5

1 2 2

6

1 2,5

2


2 1

2 1

Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

1 3

1 2,5

2,5

2,5

Osztályfőnöki Mozgókép kultúra és média

1

1

1

1 1

Művészetek 2.

1

1

Emelt szintű érettségi felk. Összesen

2

2

Hittan/Etika

31

2

31

2

1

2

31

3,5

4

Biológia Kémia

31

1,5

3

4

31

2

31 2

2

4

30,5

30,5 2

A testnevelés tantárgy óraszáma felmenő rendszerben 3+2- re változik a 2012-2013-as tanévben 9. osztályos tanulók számára.

4.4. Moduláris oktatás: az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe (kifutó évfolyamokon) 4.4.1.A tantervi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban  A tánc és dráma modul a testnevelés tantárgyban: – – – – –

improvizáció maszkos játékok mozgásszínház drámajáték, szerepjáték, táncok,

 A mozgókép és médiaismeret modul önálló tantárgyként: – a látvány mozgóképi megszervezésének alapjai – a montázs szerepe a mozgóképi szöveg megformálásában – a valóság és a mozgókép viszonya

62

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az ember és társadalomismeret modul a történelem tantárgyban: – politikai ismeretek, – a nemzet, – a társadalom élete  Művészetek modul önálló tantárgyként: – a tartalomnak megfelelően 4.4.2. A nyolcosztályos gimnáziumi képzésben szereplő modulok A tantárgyi modulok elhelyezése az egyes tantárgyakban:  Az 5-6. osztályos tánc és dráma modul az 5-6. osztályos magyar nyelv és irodalom,  A hon- és népismeret modul a 6. osztályos magyar nyelv és irodalom,  A 8. osztályos mozgókép- és médiaismeret modul a magyar nyelv és irodalom, tantárgyak tanterveiben kerül feldolgozásra.  A technika és életvitel modul az osztályfőnöki óra keretében szerepel. 4.4.3. A 9-12. évfolyamon szereplő modulok  A tánc és dráma modul a 12. évfolyamon a testnevelés tantárgyban  Az ember és társadalomismeret modul a 11-12. évfolyam történelemben,  A mozgókép és médiaismeret a 12. évfolyamon önálló tantárgy  A művészetek modul a 11-12. évfolyam önálló tantárgy.  A technika és életvitel az osztályfőnöki órák anyagába épül be. 4.4.4. A modulok értékelése, beszámítása az évfolyam sikeres elvégzésébe A más tantárgyakba integrált modulok nem osztályozottak. Az egyes modulok tantervi teljesítését vagy nem teljesítését az év végi bizonyítványban a részt vett, illetve nem vett részt szöveggel dokumentáljuk. Az önálló tantárgyként értékelt modulokat a többi tantárgy feltételei szerint osztályozzuk.

4.5.

Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

tanulási

segédletek

és

4.5.1. A kiválasztás elve Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket a miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (CD, hanglemez, videokazetta, laboreszközök stb.)

63

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.5.2. A tankönyvekkel, jegyzetekkel, munkafüzetekkel, papíralapú tanulási útmutatókkal kapcsolatos elvek:  Fedje az adott tárgy ismeretanyag, követelménynek megfelelő tartalmát!  Több éven át használható legyen !  Tartalmában feleljen meg a helyi tanterveink elvárásainak!  Feleljen meg a kompetencia alapú oktatás céljainak, módszereinek.  A tankönyvpiacon uralkodó dömping által felkínált lehetőségek közül átgondolt választás esetén is egy kísérleti csoporton, évfolyamon történő kipróbálás után, válhat véglegessé.  Árát tekintve a szülők részéről megvehető legyen!  Tanítható és tanulható legyen, alkalmazkodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz, értve olvasható, megtanulható legyen!  Technikai kivitele kiszolgálására!

szempontjából

tartós,

alkalmas

legyen

több

évfolyam

4.5.3. A szülő tájékoztatása: A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév februárjában, szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközöket az előző tanév végén az intézmény szerzi beszerzi be. 4.5.4.Taneszköz beszerzése: Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

4.6. A belépés, a továbbhaladás és az átjárhatóság feltételei 4.6.1 A belépés feltételei Az iskolánkba jelentkező tanulók a KIFIR rendszeren keresztül kerülhetnek felvételre. Csak a szabályosan kitöltött jelentkezési lap alapján vehetünk fel tanulókat. A tanulók felvételéről az 5. és a 9. évfolyamon az iskola igazgatója a következők figyelembevételével dönt:  a tanuló előző iskolában elért tanulmányi eredménye (különös tekintettel a majdani érettségi tárgyakra)  a tanuló magatartás és szorgalom jegyei

64

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.6.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei  A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha a helyi tantervben szereplő ―A továbbhaladás feltételei‖ című részben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette.  A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulónak minden tantárgyból az ―elégséges‖ év végi osztályzatot kell megszereznie a továbbhaladáshoz.  Ha a tanuló a tanév végén legfeljebb három tantárgyból szerez ―elégtelen‖ osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A javító vizsga eredményének értékelésére az érettségi vizsgán alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanévvégi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha:  az iskola igazgatója felmenti a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;  az iskola igazgatója engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;  egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; 

a tantárgyra előírt éves óraszám 30%-nál többet mulasztott;

 magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó- vizsga tantárgyai azonosak a naplóban szereplő, osztályozott tantárgyakkal. Az osztályozó vizsga eredményének értékelésére az tanév során az írásbeli számonkérésnél alkalmazott pontszámítási módok az irányadóak. 4.6.3 Az átjárhatóság feltételei Az átjárás feltétele valamennyi esetben, a helyi tantervben megjelölt követelmények teljesítése. A nem tanult tantárgyakból osztályozó vagy különbözeti vizsgát lehet tenni.

4.7. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének tartalma és formái 4.7.1 Az ellenőrzés célja és formái Az ellenőrzést elsődleges feladatnak tekintjük és törekszünk arra, hogy általában előzze meg az értékelést Segítségével folyamatosan szerzünk információkat, egyrészt az ismeretek elsajátításának mértékéről, másrészt a tanulói személyiség más megnyilvánulásairól (munkamorál, munkatempó, érdeklődés, tanulási módszerek).

65

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A rendszeres tanári ellenőrzéssel párhuzamosan fontosnak tartjuk a tanulók önellenőrző képességének fejlesztését. Erre mind a tanítási órán, mind az otthoni munkában szükség van. A tanulás-módszertani ismeretek oktatásával - többéves iskolai hagyományunkat folytatva - segíteni kívánjuk az önálló tanulást, a lényeglátást. Szempontokat adunk az önellenőrzéshez és az önértékeléshez. Az ellenőrzés formái: Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.

Az

ellenőrzés

kiterjedhet

a

régebben

tanult

tananyaghoz

kapcsolódó

követelményekre is.  Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél a tanulók többször felelhetnek szóban vagy írásban, illetve az egyes témakörök végén az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Nem feltétlenül fontos ennek az összegző jegynek írásbeli számonkérésnek lennie, hiszen törekedni kell minden tárgyból az önálló előadásmód fejlesztésére. Alkalmat adhatunk az egyéni kutatásokra. Ez lehet írásbeli házi dolgozat, vagy l0-l5 perces előadás, egyéni vagy csoportos projekt is. Biztosíthatjuk ily módon az alkotó, elemző témafeldolgozást; az egyéniség kibontakozását, a szakirodalomban való önálló tájékozódást; a könyvtárhasználati ismeretek elmélyítését; a kommunikációs készség megalapozását.  Az ének-zene, a rajz, a számítástechnika, a technika tantárgyakból valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva ellenőrizzük a teljesítményt.  A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4.7.2 Az értékelés alapelvei  Az értékelés felelősségteljes pedagógiai munka. Fegyelmezett tervezést igényel. Célját akkor éri el, ha egyértelműen fogalmazzuk meg a követelményeket; azok minimumátmaximumát, mind a tanulók, mind a szülők számára.  Akkor van jogunk mérni, ha a tananyagot érthető módon dolgozzuk fel; ha a tanuló világosan látja feladatait; tisztában van azzal, mit fogunk számon kérni; ha ösztönző pedagógiai magatartást tanúsítunk.  Egyértelműen közölnünk kell az értékelés általunk alkalmazott módszereit. Ha munkánk ezen a téren is folyamatos, tervezett és rendszeres, akkor segítheti a tanulókkal és szüleikkel való kapcsolatunk hatékonyságát, a nevelői hatás pozitív érvényesülését.  A tananyag feldolgozásának van egy időbeli üteme, melyhez igazítanunk kell a rendszeres számonkérést. Odafigyelünk a lemaradókra, a hiányosságokat elfogadható szinten pótoltatjuk. Kiemelten segítjük tehetséges tanulóinkat (egyénre szabott feladatok, külön foglalkozás, versenyeztetés, pályázatok íratása, önképzőkörök).

66

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Az értékelés a pedagógiai munka nehéz területe, nagyok az elvárások, hiszen hitelesnek, igazságosnak, következetesnek kell lennünk.  Célunk az elismerő buzdító értékelés, hiszen az elmarasztaló, szidalmazó hangnem kevésbé ösztönző.  Az értékelés feleljen meg az életkori sajátosságoknak, a tantárgy jellegének. 4.7.3 Az értékelés célja  Az értékelés során a tanuló, a tanulócsoport, az osztály teljesítményét viszonyítjuk a tanári követelményekhez. Tájékozódunk munkánk eredményességéről; tájékoztatjuk a tanulót, a szülőt a munka hatékonyságáról. A nevelők a tanulói teljesítmény értékelését egyrészt az alapján mérik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul a helyi tantervben előírt követelményekhez, másrészt figyelembe veszik az egyéni haladást.  Az értékelés hangneme, stílusa modell értékű: formálja a tanuló magatartását, önértékelését, tanulási szokásait, a tanuláshoz való viszonyát.  Elsősorban a személyiség fejlesztését, az önértékelés alakítását tartjuk fontosnak. Szeretnénk az önálló tanulásra való képességet és igényt gazdagítani.  A tanulói teljesítmények elemzéséből a magunk számára is következtetéseket kell levonni munkánk eredményességére vonatkozóan. Ezt az önvizsgálatot testületünk kiemelt feladatnak tekinti, mind iskolavezetési, mind munkaközösségi szinten. 4.7.4 Az értékelés formái, módszerei A tanulók előmenetelének értékelését érdemjeggyel, illetve osztályzattal minősítjük. A számszerű értékelés hagyományos formáját alkalmazzuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Figyelnünk kell arra, hogy tudás helyett ne csak a jó osztályzat legyen a cél. Az értékelés több az osztályzásnál. A Közoktatási törvényben leírtakon túl hangsúlyozni szeretnénk az alábbiakat:  nem adunk tört jegyeket, illetve annak két érdemjegyeként történő beírása nem megengedett,  a tanulmányi előmenetel folyamatos értékelése érdekében, hetente legfeljebb kettő óraszám esetén a tanulónak félévente legalább három érdemjegye legyen, a többi tantárgyból a tanuló teljesítményét havonta legalább egyszer minősíteni kell.  a témazáró, ill. nagydolgozat osztályzatai az értékelésnél súlyozottan szerepelhetnek,  a félévi és év végi jegyeknél figyelembe vesszük a fejlődési tendenciát, a részjegyek súlyát, de a törvény szellemében a tanuló hátrányára jelentősen nem térhetünk el az érdemjegyek átlagától,  az optimum és a minimum követelményszint ismeretében a jeles és elégséges érdemjegy jól körülhatárolható - a közbülső osztályzatok megállapításánál kerülendők a szubjektív elemek. Hangsúlyozottabbá kell tenni az ún. összegző jegyeket, amelyeket egy-egy nagyobb téma lezárásakor, illetve számonkérésekor adunk. 67

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Bármilyen formáját is választjuk az értékelésnek, mindig alkalmaznunk kell a szöveges értékelést is, minden tantárgynál. Ily módon több információt közölhetünk. Az írásbeli munkák javításánál - az aláhúzáson túl - jelezzük szöveggel is a jó megoldást, a tévedés okát. Fontos, hogy a minősítés érthető, konkrét, egyénre szabott, fejlesztő legyen, bizonyítsa a pedagógus segítőkészségét. Emeljük ki a pozitívumokat, fogalmazzuk meg az előrelépés lehetőségeit, a hibák kiküszöbölésének módját. Feladatlapok, tesztek, dolgozatok pontozása: A tanulók teljesítményeinek egységes értékelése érdekében a témazáró dolgozatok értékelésekor az elért pontszám érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük el: Teljesítmény

Érdemjegy

0-33% 34-50% 51-70% 71-85% 86-100%

Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)

Írásbeli feleletek (1-2 óra anyagából), illetve idegen nyelveknél szódolgozatok esetén ettől el lehet térni. A részletes megoldáshoz előre elkészített pontozással az értékelés objektívebb, szelektáló mérést tesz lehetővé. Pedagógiai gyakorlatunkban ez az értékelési mód, előzetes munkaközösségi tervezés alapján, jól bevált módszer. A pontozás módját részletesen ismertetjük a tanulókkal, a dolgozaton minden részpontot feltüntetünk, majd közöljük az osztályzatokra történő átváltás módját. Így azonos értékrend szerint minősíthetünk. Biztosítjuk a szülők számára is a megtekintést.

68


4.8. Választott tantárgyak, pedagógusválasztás szabályai A tantárgyválasztás jogát a tanuló szülőjével közösen gyakorolja. 4.8.1. Idegen nyelv A 9. osztályos tanulók az iskola által felkínált lehetőségekből választanak idegen nyelvet. Ezt a választásukat a felvételről történő kiértesítés után kiküldött nyomtatványon kell írásban leadniuk, hogy még lehetőség legyen ennek függvényében a tankönyvek megrendelésére. I. idegen nyelv: angol vagy német II. idegen nyelv: angol, német, olasz, orosz, francia, szlovák A nyelvi csoportok a jelentkezők és az iskola rendelkezésére álló személyi feltételek függvényében indulnak be. Egy nyelvi csoport beindulásához szükséges minimális létszám 8 fő. 4.8.2. Hittan ( NAT által meghatározott feladat szervezési elve) Iskolánk egyházi fenntartásban működő középiskola, ezért minden tanuló számára kötelezően heti 2 hittan óra kerül megtartásra. A beiratkozó tanulók választhatnak a saját felekezetüknek megfelelően evangélikus, református vagy katolikus hittan közül. 4.8.3. Művészetek2 ( NAT által meghatározott feladat szervezési elve) 11-12. évfolyamon kötelezően heti két órában kell a tanulóknak 10. osztályosként áprilisban kell választani a tanulni kívánt művészeti tantárgyat, amely a következők közül kerülhet ki: Rajz és vizuális kultúra Ének-zene Mozgóképkultúra és médiaismeret 4.8.4. Emeltszintű érettségire felkészítő tárgyak és egyéb választható tárgyak ( NAT által meghatározott feladat szervezési elve) A pedagógiai programban felsorolt tantárgyak közül választhatnak a tanulók. A törvényben meghatározott óraszámban kell, azon felül lehet ezek közül választani a tanulóknak, úgy, hogy a tanulók napi, illetve heti terhelésére vonatkozó előírások érvényesüljenek. A jelentkezések, és az iskola személyi feltételeinek függvényében kerülnek beindításra a csoportok. Amennyiben kis létszámú jelentkező esetén az adott csoport nem indul meg, úgy egyéni tehetséggondozás keretében igyekszik az iskola a tanulókat adott tárgyból felkészíteni.

69

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM A jelentkezéshez szükséges információkat, az előreláthatólag órát tartó pedagógusok nevét az iskola áprilisban ismerteti a szülőkkel és a tanulókkal. ezt követően májusban kell lea dni a jelentkezéseket. A tanuló lezárt félév után az igazgató engedélyével módosíthatja a választást. Az új tanulócsoporthoz való csatlakozás előtt különbözeti vizsgát kell tenni. Pedagógus választás szabályai: A

választható

tantárgyak

meghirdetésekor

jelezzük

az

adott

tantárgyra

várható

pedagógus/pedagógusok nevét, így a tanulók ennek tudatában választhatnak. A pedagógus kijelölés azonban az adott tanév tantárgyfelosztásának függvényében változhat.

4.9. Csoportok szervezési elvei (NAT által meghatározott feladat szervezési elve) Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az informatika, és az idegen nyelv tantárgyakat. Iskolánkban kiemelt fontosságú a nyelvi képzés. A nyelvi csoportok kialakítása 9. évfolyamon szintfelmérés után történik. A nyelvi csoportok létszáma nyelvi tagozaton 8 – 15 fő között, egyéb nyelvi órákon 10 – 20 fő között kerül kialakításra. Az első idegen nyelv esetén a csoportok lehetőség szerint osztályszinten, második idegen nyelv esetén évfolyam szinten kerülnek kialakításra. A tanulók a besorolt csoportból írásban kérhetik másik csoportba való átlépésüket. ezt az igazgató engedélyezi, az érintett szaktanárokkal való egyeztetés után, a pedagógiai szempontok figyelembe vételével. A választható tantárgyak esetén a csoport beindulásának feltétele 8 fő jelentkezése. Ettől kivételes esetben el lehet térni.

4.10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a házi feladat kérdése, szabályozása 4.10.1. Beszámoltatás, számonkérés  Szóbeli feleltetés, beszámoló, gyűjtőmunka  Írásbeli dolgozat  Az egyes évfolyamokon a tanult tantárgyakból félévenként legalább két témazáró dolgozatot kell íratni. 11-12 évfolyamon a kötelező érettségi tantárgyakból az előzőek duplája ajánlatos.  A témazáró dolgozat idejét időben közölni kell a tanulókkal, de legalább egy héttel korábban.

70

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM  Egy napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható, előzetes időpont egyeztetés alapján.  Témazáró dolgozatnak számít az egyes témakörök vagy leckék lezárását követő írásbeli dolgozat. Ez általában egy-egy nagyobb ismerethalmazra támaszkodó számonkérés, amit minden esetben összefoglalás illetve dolgozatot előkészítő óra előz meg. Nem számít ilyen dolgozatnak az előző órai, illetve 1-2 órányi tananyag, valamint az adott témakörön belüli egy tananyag számonkérése. Ez utóbbiak írásban és szóban is minden előzetes bejelentés nélkül számonkérhetők.  A témazáró osztályzata súlyozottan kerül a naplóba. A félévi és év végi osztályzatok megállapításánál hangsúlyozott szerepük van. A többi érdemjegy is befolyásolja a végső osztályzatot.  Ha a mulasztás eléri, vagy meghaladja az adott tantárgy óraszámának 30%-át, akkor osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak az egész éves anyagból.  12. évfolyamon minden évben több tantárgyból élni kívánunk a „próbaérettségi‖ lehetőségével, az érettségi vizsgához hasonló lehetőségekkel és feltételek között kívánjuk megíratni, melynek értékelése hangsúlyozottabb dolgozatjegynek számít. 4.10.2. Házi feladatok szabályozása  A házi feladat (szóbeli, írásbeli) szükségszerű részét képezi a tanulási folyamatnak, hiszen a tanórán elsajátított tananyag rögzítését, elmélyítését szolgálja.  A házi feladat mennyiségét és nehézségi fokát a szaktanár a tanuló életkori sajátosságainak, képességeinek és a tantervi követelmények figyelembevételével határozza meg.  Házi feladatot a szaktanár óráról órára folyamatosan kijelöl.  Külön házi feladatot hétvégékre és szünetekre nem adunk, csak szorgalmi feladatokat, amelyek alkalmasak lehetnek a hiányosságok pótlására, vagy az ismeretek megerősítésére. Nem számít külön házi feladatnak a hétvége, illetve a szünet előtti utolsó órán feladott „soros‖ házi feladat.

4.11. A magatartás és szorgalom értékelése 4.11.1. Magatartás A magatartás minősítésének fokozatai: példás (5) jó (4) változó (3) rossz (2) 5 (példás) – Iskolai és iskolán kívüli, templomi, csendesnapi valamint más spirituális alkalmakon való viselkedése példamutató. Az iskola keresztyén szellemiségét és 71


– – – –

hagyományait méltó módon képviseli. Magatartása megfelel a HÁZIREND követelményeinek. Képességeinek és körülményeinek figyelembevételével tanulmányi munkája jó. Kezdeményező, segítőkész. A felnőttekhez, tanáraihoz és társaihoz követésre méltóan tisztelettudó és udvarias. Önkéntesen többletfeladatot is vállal. Igazolatlan óra és elégtelen félévi, illetve év végi osztályzat esetén nem lehet példás a magatartás jegy.

4 (jó) – Ha a rábízott feladatokat a követelményeknek megfelelően elvégzi, s ezzel segíti, támogatja az órai munkát. – Az iskolai, iskolán kívüli és egyházi alkalmakon viselkedése megfelel a HÁZIREND követelményeinek. – Magatartása tisztelettudó, udvarias. 3 (változó) – Változó a magatartás több osztályfőnöki figyelmeztetés és intés esetében, amennyiben nincs(enek) mellette dicséret(ek). – A rábízott feladatoknak csak ösztönzésre, akkor is csak részben tesz eleget. – Iskolai és iskolán kívüli, egyházi eseményeken magatartása elfogadható, esetenként vét a HÁZIREND szabályai ellen. – Nem lehet rá biztosan számítani. 2 (rossz) – Tantestületi, igazgatói figyelmeztetés és megrovás esetében. – A HÁZIRENDET többször megsérti. Iskolai, iskolán kívüli, spirituális alkalmakon viselkedése erősen kifogásolható. – Többszörös figyelmeztetés ellenére is zavarja a közösséget, hátráltatja munkáját. – A rábízott feladatoknak részlegesen sem tesz eleget. 4.11.2. Szorgalom A szorgalom minősítésének fokozatai: példás (5) jó (4) változó (3) hanyag (2)

5 (példás) – A tanuló tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten példamutatóan elvégzi. Talentumaival jó lelkiismerettel sáfárkodik. Érdeklődésének megfelelően eredményesen képzi magát.

72

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM – Céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját. Tevékenységét a tudás megszerzésének igénye hatja át. – Munkavégzése pontos, megbízható. Órai aktivitásával nagy segítséget nyújt a szaktanárnak. 4 (jó) – Tanulmányi munkáját képességeihez és körülményeihez mérten jól végzi. – Érdeklődésének megfelelően esetenként meg lehet bízni feladattal. – Lelkiismeretesen készül, de az önkéntes vállalás nem jellemző rá. 3 (változó) – Tanulmányi munkája elmarad képességei és lehetősége mögött. Nem tanul rendszeresen. – Időnként figyel, dolgozik, de ez figyelmetlenséggel, pontatlansággal párosul. – Önállótlan. Külön fel kell hívni a figyelmét a teendőkre. – Valamely tárgyból elégtelen félévi, illetve év végi osztályzatot szerző tanuló változónál (3) jobb szorgalmi minősítést nem kaphat. 2 (hanyag) – Ha lustaság, nemtörődömség miatt bukik a tanuló csak hanyag (2) lehet a szorgalma. – Képességeihez és körülményeihez mérten nagyon keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. – Kötelességeit elmulasztja, munkájában megbízhatatlan a figyelmeztetések ellenére is. – Tanulmányi munkáját érdektelenség, közömbösség jellemzi. 4.11.3. Dicséretek rendszere szaktanári dicséret

Tevékenységek, megnyilvánulások:

oszt. fői dicséret

osztályrendezvény önálló megszervezése

X

aktív részvétel osztályrendezvény

X

igazgatói dicséret

megszervezésében állandó felelősi feladatok pontos elvégzése

X

osztályon belüli verseny. vetélkedő győztese

X

iskolai rendezvény önálló megszervezése

X

iskolai szintű megbízatás pontos teljesítése

X

iskolai rendezvényeken részfeladatok vállalása

X

iskolai ünnepélyen való szereplés

X

iskolai sportversenyen való egyéni szereplés

X

iskolai sportrendezvényen való kimagaslóan szép egyéni

73

X

nevelőtestületi dicséret

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM szereplés iskolai versenyen, vetélkedőn való csoportos szereplés

X

iskolai versenyen, vetélkedőn való egyén szereplés

X

iskolai versenyen, vetélkedőn elért kimagasló teljesítmény iskolán kivüli sport-, kulturális rendezvényen való szereplés iskolán kivüli sport-, kulturális rendezvényen való szép egyéni vagy csoportos szereplés OKTV iskolai fordulóján részvétel

X X X X

OKTV megyei fordulójára való továbbiutás

X

OKTV megyei fordulóján kimagasló szereplés

X

OKTV országos fordulóiába beiutás

X

OKTV országos döntőiében eredményes szereplés egyéb országos tanulmányi versenyek iskolai fordulóján részvétel egyéb országos tanulmányi versenyeken való sikeres szereplés gyülekezeti rendezvények megszervezésében való részvétel. önálló szervezőmunka evangélikus gimn. találkozóián részvétel evangélikus gimnáziumi találkozón szervezett vetélkedőkön sikeres szereplés énekkarban végzett aktív tevékenység kimagasló szakköri munka

X X X

X

X

X X X X

74

X

X

X

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.11.4. Büntetések rendszere Tevékenységek, megnyilvánulások:

szaktanári oszt.fői figyelmeztetés figyelmeztetés

óra előtti fegyelmezetlenség

X

szaktárgyi kötelezettségszegés . önként vállalt feladat elmulasztása órai fecsegés

X

oszt.fői intés

igazgatói igazgatói intés megrovás

nevelőtestületi megrovás

X X

trágár beszéd

X

X

X

rendbontó magatartás

X

X

X

X

X

X

X

súgás

X

puskázás

X

tanóráról késés

X

leckemásolás

X

X

hetesi teendők elmulasztása

X

az ellenőrző hiánya

X

az ellenőrző hiányos vezetése az ellenőrző adatainak hamisítása szándékos hazugság, mások megrágalmazása

X

a tanár iránti tiszteletlen hangnem az iskola dolgozói iránti .. tiszteletlenség

X X

A köszönés illemszabályainak többszöri megszegése

X

rendezetlen öltözék

X

az alkalomnak nem megfelelő öltözék

X

az iskola engedély nélküli elhagyása tanítási idő alatt

X

dohányzás az iskola területén,

X

X

X

X

X

X

X

X

X

iskolai rendezvényen alkoholfogyasztás véletlen rongálás

X

szándékos rongálás

75

X

X


4.12. Mindennapos testnevelés megszervezése (NAT által meghatározott feladat szervezési elve) A mindennapos testnevelés bevezetése a törvényi előírásnak megfelelően felmenő rendszerben kerül bevezetésre a 2012-2013-as tanévtől. Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára az iskolai sportkörben heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a tanulók számára a délutáni időszakban biztosított heti 2-2 óra tömegsport foglalkozáson történő részvétellel  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Felsőbb évfolyamosok tanév végéig, az újonnan beiratkozók beiratkozáskor nyilatkoznak, hogy milyen formában kívánják teljesíteni a két délutáni testnevelési órát. A szakosztályok által kiállított igazolás és a sportorvosi bemutatásáig, illetve a gyógytestnevelés órák beindulásáig mindenkinek részt kell venni a délutáni foglalkozásokon. Hiányzását a délelőtti tanítási órákhoz hasonlóan igazolni köteles.

4.13. A középszintű érettségi vizsga témakörei, vizsgakövetelményei Az érettségi vizsga általános és részletes vizsgakövetelményeit a 100/1997. (VI.13.) kormányrendelet és a 40/2002.(V.24.) OM rendelet tartalmazza. Ezen jogszabályok mind az interneten, mind az iskolában nyomtatott formában megtalálhatók. ( Speciális, egyedi tantárgyat az iskola nem oktat.) Idegen nyelvek A középszintű érettségi vizsga szóbeli témakörei megegyeznek a minisztérium által kiadott idegen nyelvi témaköri ajánlással: Angol nyelv 1. Personal particulars, family 76

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 2. Man and Society 3. Our Environment 4. The School 5. The World of Jobs 6. Way of live 7. Free Time, Culture, Entertainment 8. Travelling, Tourism 9. Science and technics 10. Sport Német nyelv 1. Persönliches, Familie 2. Gesellschaft und Mensch 3. Umwelt 4. Schule 5. Arbeit 6. Lebensweise 7. Erholung, Freizeit 8. Reise, Tourismus 9. Wissenschaft und Technik 10. Sport

Magyar nyelv  Ember és nyelv  Kommunikáció  A magyar nyelv története  Nyelv és társadalom  A nyelvi szintek  A szöveg  A retorika alapjai  Stílus és jelentés Magyar irodalom 1. Életművek -

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

2. Portrék -

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Választandó 4 portré

3. Látásmódok -

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes,

77

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból -

Választandó 3 szerző

választandó 1 szerző az 1980-tól napjainkig tartó időszakból

5. Világirodalom - az antikvitás, a Biblia, a romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása Választandó 2 6. Színház- és drámatörténet –Szophoklész Shakespeare Molière Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Választandó 2 Történelem  Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra  Népesség, település, életmód  Egyén, közösség, társadalom  Modern demokráciák működése (ezen belül alkotmánytan is)  Politikai intézmények, eszmék, ideológiák  Nemzeti konfliktusok és együttműködés  Helytörténet A témakörökön belül a tételek meghatározása korszakonként történik és egyes problémákat korszakokon átívelve kell meghatározni. Földrajz 1. Térképi ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérkép 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.2. A levegőburok 3.3. A vízburok földrajza 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek

78

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 5.1. A népesség földrajzi jellemzői 5.2. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamata 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátossága 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota 9. Európa regionális földrajza 9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 9.3. Az Európa Unió földrajzi vonatkozásai 9.4. Észak-Európa 9.5. Nyugat-Európa 9.6. Dél-Európa 9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 10. Európán kívüli földrészek földrajza 10.1. A kontinensek általános természet- és társadalom földrajzi képe 10.2. Általános földrajzi kép 10.3. Ausztrália és Óceánia 10.4. Afrika általános földrajzi képe 10.5. Amerika 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem Kémia 1. Általános kémia

79

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.5. Kémiai átalakulások 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.7. Fémek 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.6. Szénhidrátok 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.10. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5. Termokémia 4.6. Kémiai egyensúly 4.7. Kémhatás 4.8. Elektrokémia Biológia 1. Bevezetés a biológiába 1.1. A biológia tudománya 1.2. Az élet jellemzői 1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint 2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek 2.2. Az anyagcsere folyamatai 2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje 3.1. Nem sejtes rendszerek 3.2. Önálló sejtek 3.3. Többsejtűség 3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet

80

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.1. Homeosztázis 4.2. Kültakaró 4.3. A mozgás 4.4. A táplálkozás 4.5. A légzés 4.6. Az anyagszállítás 4.7. A kiválasztás 4.8. A szabályozás 4.9. Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek 5.1. Populáció 5.2. Életközösségek (élőhelytípusok) 5.3. Bioszféra 5.4. Ökoszisztéma 5.5. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolució 6.1. Molekuláris genetika 6.2. Mendeli genetika 6.3. Populációgenetikai és evoluciós folyamatok 6.4. A bioszféra evoluciója Fizika 1. Mechanika 1.1. Newton törvényei 1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya 1.3. Mozgásfajták 1.4. Munka, energia 1.5. A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások 2.1. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly 2.2. Hőtágulás 2.3. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) 2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje 2.5. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban 2.6. Kalorimetria 2.7. Halmazállapot-változások 2.8. A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 3.1. Elektromos mező 3.2. Egyenáram 3.3. Az időben állandó mágneses mező 3.4. Az időben változó mágneses mező 3.5. Elektromágneses hullámok 3.6. A fény mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 4.1. Az anyag szerkezete 4.2. Az atom szerkezete 4.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek

81

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM 4.4. Sugárvédelem 4.5. Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat 5.1. A gravitációs mező 5.2. Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek 6.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei 6.2. Felfedezések, találmányok, elméletek Matematika 1. Halmazok 1.1. Matematikai logika 1.2. Kombinatorika 1.3. Gráfok 2. Alapműveletek 2.1. A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 2.2. Racionális és irracionális számok 2.3. Valós számok 2.4. Hatvány, gyök, logaritmus 2.5. Betűkifejezések 2.6. Arányosság 2.7. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek 2.8. Középértékek, egyenlőtlenségek 3. A függvény 3.1. Egyváltozós valós függvények 3.2. Sorozatok 4. Elemi geometria 4.1. Geometriai transzformációk 4.2. Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3. Vektorok síkban és térben 4.4. Trigonometria 4.5. Koordinátageometria 4.6. Kerület, terület 4.7. Felszín, térfogat 5. Leíró statisztika 5.1. A valószínűségszámítás elemei Informatika 1. Hardver alapismeretek 1.1. Fogalmak helyes használata 1.2. Eszközök ismerete 1.3. Lemezpartíciók használata 2. Szoftver alapismeretek 2.1. Fogalmak helyes használata 2.2. Programok telepítése 2.3. Operációs rendszer használata 2.4. Állományok kezelése 2.5. Segédprogramok használata 3. Szövegszerkesztés

82


4. 5. 6.

7.

8.

3.1. Szövegszerkesztő használata 3.2. Grafikai kiegészítő ismeretek Táblázatkezelés 4.1. Táblázatkezelő használata Informatikai alapismeretek 5.1. Számábrázolás, számrendszerek Hálózati ismeretek 6.1. Hálózati alapok 6.2. Bejelentkezési környezet kialakítása 6.3. Hálózati operációs rendszer használata 6.4. Kommunikáció a hálózaton Programozási alapismeretek 7.1. Programozási alapismeretek 7.2. Algoritmusok 7.3. A programkészítés környezete 7.4. Programnyelv ismerete 7.5. Programozási tételek 7.6. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság 7.7. Az objektumorientált programozás alapjai Adatbázis kezelés 8.1. A relációs adatbázis kezelés alapfogalmai 8.2. Adatbázis-kezelő használata 8.3. Alapvető adatbázis kezelési műveletek 8.4. Az SQL nyelv használata

Testnevelés A/ Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok B/ Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika (Futások, Ugrások, Dobások) 3. Torna (talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika, gyűrű, nyújtó, korlát) 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda)

83


Ének-zene 1. A népdalelemzés szempontjai 2. A régi és új stílusú népdalok jellemzése 3. Az ókori kelet nagy kultúráinak zenei öröksége 4. A középkor egyházi és világi zenéje 5. A reneszánsz művészetek általános jellemzése, a reneszánsz zene műfajai és kiemelkedő zeneszerzői 6. A barokk művészet általános jellemzése, a barokk korban kialakult énekes és hangszeres műfajok 7. J. S. Bach munkássága 8. A bécsi klasszikus zene formai sajátosságai, műfajai 9. A három bécsi mester munkásságának rövid ismertetése 10. A zenei romantika általános jellemzői 11. Liszt Ferenc és a programzene 12. Az impresszionizmus és a zene kapcsolata. Debussy munkássága 13. Kodály és Bartók jelentősége a magyar zene történetében 14. Zenei irányzatok a XX. században Memoriter: zenetörténeti és napzenei szemelvények A tanult zenetörténeti művek felismerése rövid részletekről Többszólamú éneklés: egyszerűbb zenetörténeti szemelvények, Kodály biciniumok Hittan 1. Biblia - Ószövetség - Alapvető ószövetségi bevezetés tudományi ismeretek - Újszövetség - Alapvető újszövetségi bevezetés tudományi ismeretek - Kortörténeti ismeretek 2. Egyháztörténet - Krisztus egyházának története - A saját felekezet története 3. Dogmatika - Az egyház tanítása 4. Az egyházi esztendő - Ünnepek, ünnepi időszakok 5. A keresztény/keresztyén erkölcsi élet – etika - A kereszténység/keresztyénség erkölcsi tanítása 6. Világvallások - A nagy világvallások alapvető gondolatai 7. Kompetenciák - Szövegértelmezés - Esetelemzés

84


4.14. Felkészítés az érettségi vizsgára A 11. és 12. évfolyamosok érettségire előkészítő foglalkozásokat választhatnak a nem kötelező tanórai órakeret terhére. Az előkészítő keretében oktatott tantárgyak tananyagát és követelményrendszerét a többször módosított 100/1997-es kormányrendelet 2.számú melléklet második része alapján határoztuk meg. Valamennyi közismereti tárgyból indítunk előkészítő csoportokat mindkét szinten, legalább 8 fő jelentkezése esetén.

4.15. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai teljesítményét két alkalommal – ősszel és tavasszal – mérjük a tanév során, melyről összesítő adatlap készül. Az összesítő adatlapon szerepel a tanulók neve, születési ideje, a felmérés ideje, az összesített pontszám, a minősítés, az egyes próbákban elért teljesítmény és azok pontszáma. Így mind a tanulóink, mind az osztályt tanító testnevelő képet kap a tanulók fizikai állapotáról. A teljesítendő próbák a következők:  Aerob állóképesség (Cooper teszt),  Helyből távolugrás,  Fekvőtámaszban karhajlítás-és nyújtás,  Hason-fekvésből törzsemelés és leengedés,  Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel.  Minden tanév végén eleget teszünk jelentési kötelezettségünknek az iskolaegészségügyi szolgálat felé.

4.16. Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések, elvek Az iskola fogadja alapító okirata alapján a sajátos nevelési igényű tanulókat. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelveit figyelembe véve

a

nevelési-oktatási

folyamatot

a

tanulók

speciális

igényeihez

igazodva

következőképpen szervezzük meg:  a feladatok megvalósításához hosszabb idősávokat, tágabb kereteket biztosítunk,  szükség esetén sajátos tartalmakat alakítunk ki,  a tanulókat segítő megkülönböztetéssel, egyénileg támogatjuk.

85

a

VAJDA PÉTER EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Keressük a legszebbet, merjük a legnagyobbat. Vajda Péter

Recommend Documents