VII. évfolyam.
82. (628) szám.
Budapest, 1897. évi október'hó 13-án.
KÖZ- É S MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÖLET HIYATALOS KÖZLÖNYE. l i erwágos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapjik. Nem tagoknak előfizetési dij: Kgé— tm 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr.
Szerkesztőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t ( K S a t e l e f c ) . f l l i l - i t SS. Kéziratokat a szerkeuífrég n o n küld vi»«iia. ,
V?
A keszthelyi gazdasági tanintézei^pnépc A keszthelyi gazdasági tanintézetnek október h ó 12-iki ü n n e p e jelentőségében •messze felülemelkedik a helyi érdekek szűk keretén." A Keszthelyen ötvenegy évig fennállott' Georgikon alapításának századik évfordulója „a m a g y a r kultúra terén sokkal nagyobb fontosságú, mint a m e k k o r a fontosságú egy k ü l ö n b e n hivatását m i n d e n k o r becsületesen betöltött bármely i n t é z m é n y n e k lehet, mert a keszthelyi. Georgikon alapítása nemcsak egy fenkölt szellemű és széles látókörű főúr bőkezűségének országra szóló bizonyítékát képezi; n e m c s a k á magyar szel*. lemnek előkelőségét,' amidőn az összes európai államokat megelőzve, a mező- gazdasági oktatás czéljaira az első rendszeres tanintézetet létesíti: h a n e m n e m zeti törekvéseink ujjáébredésének első; . nagyobb s z a b á s ú lépését jelzi a b b a n a korban:, amelyről a költő velőkig ható erővel panaszkodik „romlásnak indult, h a j d a n erős magyar Árpád vérének elfajulásáról". Mága a halhatatlan nevü: a l a p i t ó : Féstetits György gróf tette azzá, a m i d ő n a keszthelyi „helikon" ü n n e p é lyeket a mezőgazdaság körein tul irodalmi és művészeti ü n n e p é l y e k k é szervezte, találkozót a d v á n ott évenkint a magyar szellem legelőkelőbb m u n k á s a i n a k és alkalmat n y ú j t v á n a n e m z e t i törekvések megnyilvánulására és megszilárdítására.; B e n n ü n k e t első s o r b a n mégis a „Georgikon gazdasági t a n i n t é z e t n e k " alapítása érdekel. Az évszázados török jármot követő osztrák uralom n e m c s a k a magyar kulturát tette tönkre, h a n e m az ország gazdasági erőit is kimerítette. •Daczára annak, hogy Magyarországot a b b a n az i d ő b e n m á r E u r ó p a éléskamr á j á n a k kezdték tekinteni, azok akik az f ; európai nyugati szellemi és anyagi kulturát ismerték; hazánk elmaradását m i n d k é t téren nagyon is érezték. De tudták azt is, hogy a szellemi kultura h a l a d á s a az anyagi kultura fejlődése által megteremtett eszközök nélkül n e m lehetséges. Ezek közé a mely belátásu férfiak közé tartozott Fesfétits György gróf . is, aüi k a t o n a k o r á b a n a nyugati kulturáva! megismerkedve, azt hazánk-
b a n n e m z e t i a l a p o n . elsőként m e g h o n o sítani igyekezett. Első kisérlete ugyan n e m járt sikerrel s ez egyik okát képezte a n n a k , hogy alezredesi r a n g b a n a katonaságtól megválva, keszthelyi 160,000 hold kiterj e d é s ű birtokaira visszavonuljon. Birtokainak kezelését átvéve, a nyugati mezőgazdasági kultura meghonosítás á b a n a z o n n a l akadályra talált gazdatisztjei képzettségének h i á n y á b a n . Megtehette volna, hogy külföldről szerződtessen idegéneket birtokai kezelésére, a lángölő hazafiúi érzés a z o n b a n a nehezebb, de szebb illat választatta vele és magyar gazdatisztek kiképzését határozta > el, erre a cz'élra 1 797-ben a „Georgikon gazdasági iskolát" alapítván. A Georgikon alapitásának első jelentősége tehát a b b a n van, hogy a mezőgazdasági szakértelem •••fejlesztését tisztán a hazai viszonyoknak •megfelelő m e d e r b e kivánta terelni. Az alapitó gróf aztöriban n e m elégedett meg azzal, hogy az általa létesített gazdasági iskola csak uradalmainak érdekeit szolgálja, a Georgikon kapuit tehát megnyitotta mindazok számára, kik mezőgazdasági t u d o m á n y o s és gyakorlati kiképezttítést óhajtottak nyerni. Ezzel haz á n k b a n , az összes külföldi államokat megelőzve az első rendszeres mezőgazdasági nyilvános iskolának alapjait vetette -meg. A Georgikon alapitásának ez a második főj elentősége. A Georgikon gazdasági intézet okt a t á s á n a k megkezdése u t á n csakhamar kiderült, hogy a magyar viszonyok között a mezőgazdasági szakoktatáson kívül a technikai t u d o m á n y o k oktatása és egyéb nyerstermelési ágak tudományos és gyakorlati fejlesztése is szükséges és az alapitó áldozatkészsége a z o n n a l kibővítette intézetet és szervezte b e n n e m i n t külön tanfolyamokat m i n d a z o n t u d o m á n y o k tanítását, melyek á magyar gazda főfoglalkozásával egybekapcsolva v a n n a k . így jött létre a Georgikon nyolez tanfolyammal, melyek folytán valóságos technikai egyetemmé vált, felölelvén a t u d o m á n y o s és gyakorlati mezőgazdasági, erdészeti és mérnöki oktatás m i n d e n fokozatait. Éz a ' GeorMai számunk 20
oldal.
;
gikon alapitásának h a r m a d i k jelentősége. A Georgikon nyilvános, vizsgálataival egybekapcsolt: „helikoni" ünnepélyek rendszeresítésével pedig a Georgikont, alapítója az akkori hazai irodalmi és művészi élet központjává tette, s alkotása iránt az uralkodóházban is . sikerült az érdeklődést ; fölkeltenie. 1801 augusztus 23-án József n á d o r vett részt az akkori időkben a n n y i r a kedvelt római mintára rendezett ü n n e p é i y e n , a n á d o r .maga is fehér t ó g á b a n szántott egy b a r á z d á t a nemzeti színűre festett ekével, melynek vonóökreit Féstetits György gróf vezette, az ostort pedig Szapáry gróf vitte. 1807-ben m a g a az uralkodó és Károly föherczeg, 1822-ben pedig a szász királyi pár látogatták meg a Georgikont. Az irodalom és művészet képviselői közül Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Horváth Ádám, Takács Judit stb. r e n d e s vendégek voltak és mindegyik ültetett egy fát a máig is lombos helikoni berekbe. A Georgikon volt továbbá az első összes hazai felsőbb iskoláink között, amelyen a tanitás nyelve tisztán magyar lett m á r 1839-ben, amidőn összes iskoláink még a rég kihalt latin nyelvet használták. Ezzel is jeles ^példát mutatott a nemzeti i r á n y b a n való h a l a d á s r a . A Georgikont és békés működését ötvenegy évi fennállás u t á n az 1848-iki viharos e s e m é n y e k megszüntették és régi alapjain többé fel sem épült. De a régi hagyományokból "támadt fél 1865-ben az -uj gazdasági tanintézet, amelynek, u j diszes épületét éppen a Georgikon alapít á s á n a k századik évfordulóján avatják fel ünnepélyesen. A . helikoni berek h e r v a d t lombjai között zugó őszi szellő n e m ax elmúlásról beszél, h a n e m a régi nagyság feltámasztásáról, melyet áz u j 'tanintézetnek a lehullott régi diszek pótlásával kell meglevő h a g y o m á n y a i szerint beteljesítenie, hogy az a szikra, amely egy század év előtt n e m z e t ü n k kulturális, haladásának fáklyáját meggyújtotta, soha ki n e m alvó vesztalángként világítsa b e további századókon át a t u d o m á n y útjait.
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . OKTÓBER flO 13.
1414 Georgikon. (1797—1848.).
8 2. SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM.
1-től kezdve az előadások csak magyar nyel- tananyag riyolcz csoportra, illetőleg fakultásra ven tartassanak. Ezen intézkedés azonban ne-, osztatott,,melyek, ( ugyan mind • ,a mezőgazdaság . , hézségekbe ütközött, amennyiben az akkori ; szolgálatában állottak, de annak üdüörtböző A rrja.gy.ar gazdasági tanügy szülőhelye latin világban a tudományos magyar nyelv ; ágai részére, speczialistákat voltak hivatva kéKeszthely, Zalamegy cnek e kies Balaton paiti nem volt annyira kifejlődve, de különben js az pezni. . . . ,....,„. '1 városkája, Itt "ringatták bölcsőjét, itt; izmoso- uj tanárok sem bírták annyira a magyar nyel- j Ezen nyolez osztály vagy .fakultás a ködon meg és vált hatalma^ kujturtényezővé, a vét, hogy e nyelven előadhattak volna s azért vetkező volt. ... mely mezőgazdamk ezrét nevelte, fel tudomá- az egyöntetűség tekintetéből a főgyakórnokok- jj 1. A tudományos mezőgazdaság és az'erre nyos és gyakorlati alapon, hogy mezőgazdasá- nál kizárólag a latin nyelv fogadtatott el elő-, S vonatkozó tudományok osztálya. gunk. fel Jen düléséb ek ; • - közvetlen.,. munkásaivá adási nyelvül s a bizonyítványok, hogy a külEzen osztály három főszak mából állott, váljanak. . . • ,. . . . földön is has'ználhatök legyenek, szintén latin I ugyanis a tulajdonképpeni mezögázdmúgi 2' j tanárral, itt ada4:ottf:,elő .;az iösszes növéhyterA tervszerű gazdasagi s/akkep/es kezde- nyelven állíttattak ki. 1839-ben Festetits László gróf abbeli kí- melés, állattenyésztés, technologia, birtokkezeményezője és szervezője dicső emlékű Tolnai gróf Festetits György cs. kir. kamarás és belső vánságát fejezte ki, hogy a mezőgazdaságtan lés ; az alkalmazott mennyiségtan másik föszakma titkos tanácsos volt, ki 1755 deczember és technologia idővel magyar nyelven adas- 2 tanárral, ide tartozott a mennyiségtan, gyakorlatí mértan, polgári és falusi építés; a 31-én Sághon, Sopronmegyében született s sék elő. Végül a negyvenes évek elején az összes kamatadók és kettős számvitel, , mértani és 18 éves korában katonává lett, mely. pályától azonban 1791-ben 36 éves korában mint al- tantárgyak magyar nyelven adattak elő és építészeti rész; a harmadik föszakma a fizika, ezredes megvált és ezentúl mindén tevékeny- 1846. jul. 22-én elhatároztatott, hogy az anya- veterinaria, ide tartozott az ásvány és növénységét kiterjedt uradalmainak rendezésére, szer- könyvek, bizonyítványok és az egész ügyvitel tan, vegytan, természettan, állatboneztan, állatélettan, általános „és különleges állatgyógyászat, < nyelve a magyar legyen. vezésére és kezelésére fordította. 1 gyógyszerisme, ezen tantárgyakat 3 tanár Ebbeli törekvésének főakadálya á adta elő. szakképzett és szándékai szerint müködö gazdatisztek hiánya volt, mely körülmény m jgH Ezen osztályt a külső hallgatók egyazon eszmét érlelte meg benne, hogy egy V H';* két év alatt végezhették, ellenben a grófi 1 iskolát létesítsen, amelyben az uradalmai• ' ösztöndíjasok három év alatt. ban alkalmazandó tisztek, a gyakorlati és Ez az osztály 1797-ben nyilt meg. okszerű gazdasághoz okvetlenül megkíván2. osztály az urléri jogviszonyok tató alapos elméleti képzettséget nyernek, (Pristaldeum) iskolája, mely 1804/05. így született meg ezeri korán messze tul tanévvel nyilt meg.1 látó lángész agyában a gazdaképző tanoda Ezen osztály rendeltetése volt uraeszméje, mely a „Georgikon* áldozatdalmak jogi igazgatására készülő ügyvékész létesítése által tetté is vált. deket .ebbeli hivatásukra elokésziteni. Ezek A „Georgikon" első hazai gazdasági néhány gazdasági tantárgyon kivül amezötanintézet szervezésénél Festetics gróf j gazdaságra s főleg az úrbéri viszonyokra munkatársai voltak . jószágigazgatója a . I vonatkozó tárgyakat hallgatták, a jogi „Szorgalmatos mezei gazda" szerzője: gyakorlatba az uradalmi ügyész avatta be Nagyváthy János, akinek tanácsait vala• őket. mint jószágai kezelésénél, ugy ebben a J A tanfolyam két. évre terjedt, az előkérdésben is felhasználta, továbbá Tescheí -, adási nyelv a latin volt. dik Sámuel a későbbi szarvasi , iskola Ezen osztályra a fentebbi 7 tanúron alapitója ós tanára. kivül még egy jogtanár is volt alkal,, A Georgikon 1797. julius hóban nyitfc mazva, .<. '' tátott meg egy tanárral Hulla Károlyival K; 3. osztály, a mérnök-és épüésztiszteJc és egy tanulóval. " te iskolája, mely 1808-ban nyilt meg. Ugyancsak Bulla Károly javasla; •: .:.;;•.,;-; Itt a tanulók uradalmi mérnöki vagy ; tára á gróf a. Georgikon részére a követm | 7 ' ; építészi állásra készíttettek elő. Néhány kező tan- és fegyelmi szervezetet állapífe I gazdasági tantárgyon kívül a mennyiségtotta meg. I • , tan, mértan, erőmütan, géptan, hidraulika, Á „Georgikon"-hoz gazdaság csatol' 1", hydrotechniká, építészet, építészeti rajz, tatott, mely önnálló uradalmat képezett, |'c számvitel stb.. tanittattakv •melynek feje főgazdának (tiszttartói hatásA tanfolyam 3 évre terjedt, a két körrel) neveztetett, a hallgatók a georgi! első év az elméletnek', a harmadik a gyakoni uradalom tisztjeinek szerepét vitték ! korlatnak volt szánva, ez évben az uraés főgyakornokoknak neveztettek, ezek a J, . • dalmi építészeti hivatal, utak, hidak, malfiatalabb, illetőleg később belépett tanulók || ^yL mok stb. építésénél mint munkafélügyelőáltal a gróf rendelete értelmében valósáJ| H B ket alkalmazta. gos uradalmi tiszteknek tekintettek, nekik ,?§ • §11 A tanulók három évi tanfolyam bealárendelve voltak és engedelmességgel fejezése után Pestre küldettek á mérnökitartoztak. Tolnai gróf Festetits György. 1754—1819. szigorlat letétele végett, mi h a sikerült, Az ; összes tantárgyak Bulla tervezete az uradalomnál mint építészek vagy mérszerint három csoportba osztattak be és ugyanA tiszteket képző ezen felsőbb intézeten nökök nyertek alkalmazást esetleg á Georgiannyi tanár által voltak előadandók, neve- kivül egy alsóbbfoku tanoda létesítése is ter- konban mint a mennyiségtani szak tanárai zetesen : veztetett, melynek rendeltetése leendett, pa- nyertek alkalmazást. a) a főgazda vezeti a gazdaságot és elő- rasztfiukat az olvasás, írás és számolásra ok4. osztály. Földmivesiskola parasztgazdák adja a mezőgazdaságtant, a termények feldol- tatni és a gazdaság gyakorlatába beava'tni. részére, mely 1798-ban nyilt meg. gozását, háztartástant és termények értékesíA „Georgikon" ismertetett szervezete nem Ennek rendeltetése volt az uradalom tését ; tartotta fenn magát eredetiségében, de a foly- számára cselédek nevelése. A tanfolyam tarb) a számvevő vezeti a főszámadást, elő- ton gyarapodó igények és a szerzett tapasztatama nem volt meghatározva, az illető tanulók adja a számtant, mértant, fizikát, gazd. építé- lások folytán a gróf által meghívott kitűnő értelmi képessége és felfogásukhoz képest szetet, kettős számviteltant. szakférfiak által folyton tökéletesittetett, ugy, hosszabb vagy rövidebb ideig tartott.' c) a fizikus előadja a növénytant, állat-, hogy a jelen század második felében a tökéAz ifjak itt irást, olvasást, és számolást ásványtant és vegytant. letesség oly fokát érte el, hogy nemcsak a A tanitás nyelvét illetőleg kezdetben ha- gróf eredeti czélzatainak teljesen megfelelt, de tanultak, s oktatást nyertek a mezőgazdaság, gyümölcstermelés, állattenyésztés, . erdészet, tározott intézkedés nem törtérit, miért is a az országos jelentőségre is emelkedhetett. méhészet, sélymészetből. Georgikon első tanára a prágai születésű Bulla A mezőgazdasági üzem számos ágaza5. Az erdész* és vadászisicola. Károly németül, Bethe Eérencz előbb német, tára, valamint azon sok tényezőre való tekinEnnek rendeltetése volt az uradalmi er- : utóbb magyar nyelven tartotta előadásait, a tettel, melyeknek közreműködése a gazdaságnál h a r m a d i k a német származású Vrecourt t a n á r : nélkülözhetlen, az eredeti tanszervezet oly dők részére erdészeket és erdőkerülőket kélatin nyelven adott eiő. széles alapokra helyeztetett, hogy a Georgikon- pezni. Mihez képest felsőbb, és alsóbb tanfolyamra oszlott. Az első három évben e szerint három bán nemcsak a tulajdonképi mezőgazdaság, nyelven adtak elő, mi a tanulók részéről mind- tehát a növénytermelés, és állattenyésztés, de A felsőbb tanfolyam három elméleti és ezen nyelvek ismeretét tétélezte fel, minélfogva mindazon ismeretek alaposan elsajátíthatók le- két gyakorlati évre terjedt, mely idő alatt az a tanulók száma alig volt több, mint a taná- gyenek, melyek a mezőiparral összefüggésben összes erdészeti és vadászati ismeret ak és roké. Ezért a gróf Bulla, utóbb Vrecourt el- vannak. azok gyakorlata tárgy altatott. menetele után elrendelte, hogy 1799. nov. Az alsóbb tanfolyam erdőkerülőket nevelt Ehhez képest a Georgikonban előadott |
83. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM. s a földmivesiskofához hasonló SzerVezoLlél és Ez az iskola' 1806—'7-ben iiyilt jme£. 6. osztály, ménesmester és lovászüMldf mély. 180?W^8-baíí vette kezdetét. - ' Ezen osztály főrendeltetése volt méftesmeaterek képzése,1 itt nyeítek egyúttal oktálást a grófi ösztöndijas hallgátók a lövaglásbán. Bzen osztály előbb 2, 1819 óta 4 éves tanfolyammal • bírt. • A Georgikon illető szaktanárain kiviil tanított az uradalmi két ménesmester, egy uradalmi istállófelügyelő és jeles előmenetelü 3 éves főgyakornokok. A tanítás magyarul, részben németül történt. Előadatott a ló természetrajza általában, küllemtan, boncz- és élettana; istállórend ; a lovak zabolázása, nyergelése, befogása; lóhám, kocsiismerét; lovaglás elemei. Ménesime, számvitel, lóvasalástan; • iskolázott lovaglás ; ált. természettan és- természetrajz. Mezőgazdaság elemei. Ált. és különleges ló vásárlás; lovakra vonatkozó hatósági rendszabályok; magasabb lóidomítás, koesiló idomítása és begyakorlása. Ugy irálytan, konyha- és gyümölcskertészet. A negyedik év kizárólag ismétlések- és gyakorlatoknak volt szentelve, melynek befejezése után szigorlat tartatott. A sikerrel végzettek az uradalomban alkalmazást nyertek. 7. osztály. Kertésziskola. Ezen osztály rendeltetése volt az uradalmi kertek részére gyakorlati kertészek képzése. A tanfolyam két évre terjedt. Ez iskolában tanítottak az urasági főkertész és egy elemi tan'tó. Az oktatás kiterjedt az irás, olvasás, számolásra, valamint a kertészet minden ágára. Gyakorlati kiképzés végett a növendékek a grófi kertekben kertészinasokul alkalmaztattak. A 8. osztály, gazdasszonyislóla 1808ban nyílt meg, amelyben a leányok elemi antárgyakban, kézi munkákban és a háztartásban nyertek 2 férfit és egy női tanítótól oktatást, úgyszintén a grófi magánliczeum, melyben a premontrei rendtagjain kívül a Georgikon tanárai is tanítottak, a Georgikonnal csak annyiban állottak összefüggésben, amennyiben ennek archona (igazgatója) ezen intézeteknek főnöke volt. Miután a fentebbi szervezet értelmében a mezőgazdaság és annak ágazata részére a tanulók mintegy specziálistákká voltak képezendők, e szerint az egyes osztályok tudományos fokozatáboz és a gyakorlatban teljesítendő feladatok fontosságához képest, a különböző osztályokba belépő hallgatóktól megkívánt érettségi fok és iskolai előképzéttség kőzött is különbség; lehetett. Ugyanis azok, kik a mezőgazdasági felsőbb osztályba akarlak lépni, egészséges testalkat és jó magaviseleten kivül legalább 6, utóbb 4 gymn. végzése, 1839 óta 18 éves életkor, valamint a latin, magyar és német nyelvben való jártasság kívántatott meg. A jogi osztályban (Pristaldeum) belépőké nek ügyvédi vizsgát vagy jogvégzettséget kellett kimutatniok. Az erdész- és vadásziskola felsőbb osztályába való felvételre ép és egészséges, testalkat, legalább 14 éves kor; a magyar és német nyelvnek teljes ismereteszóban és írásban ; némi jártasság a számolásban és rajzban. Itt a felvétel bizonyos száma latin osztályhoz kötve nem volt. Hasonló előismeretek kívántattak meg a mériesmesteri és lovásziskolába belépőktől, de legalább 15 éves életkor. A Georgikon alapításának egyedüli és főczélja volt a gróf uradalmai részére tisztek képzése, eleinte tehát erre fektettetett a fősuly, utóbb azonban, midőn a Georgikon or-
1415
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER HÓ ,16. szágos jelentőségre emelkedett ós a gazdasági' szákképzés szükségességét hazai birtokosaink mindinkább méltányolni kezdték, , a fenkölt gondolkodású Festetíts család ; az ez irányban felmerült szükségletek elöl nem zárkózott el. de készségesen megengedte, hogy mindenki, aki a.-megkívánt .előképzettséggel bír., a GeprgiS konba léphessen, babár itt szerzett ismereteit máshol érvényesítette s c szarint különbség ! tételeit belső és külső haligalók között. | B,elsö tanulók grófi szolgalatra .voltak kiszemelve, ösztöndíjban és teljes ellátásban ré: szerültek, minden az illető, osztályban előirt • tantárgy ' hallgatására és azokból vizsgálatté: telre és a teljes három évi tanfolyam végzésére köteleztettek. Külső tanulók határozatlan számban vétettek fel, bármely osztályba , beiratkozhattak,; belső tanulóknál rövidebb idő alatt végezhettek és saját költségükön tartották fenn magukat. A Pristaldeumba, úgyszintén a mérnökés építésziskolába évenkint egy-egy ösztöndijas vétetett fel, bennlakás mellett 300—400 frt ösztöndíjjal. Külső hallgatók ezen Osztályokba
N. Nagyváthy János. 1755—1819. határozatlan számban vétettek fel, ha kellő előképzettséggel bírtak. A földmivesiskolába csak belső tanulók vétettek fel, ezek az uradalomnál cselédekül alkalmaztattak. Az erdész- és vadásziskola felsőbb tanfolyamába évenkint csak egy ösztöndijas vétetett fel, külső tanulók határozatlan számban. A fögyakornok elnevezés, amelylyel á Georgikon irományaiban sokszor találkozunk, a felsőbb tanfolyamok hallga.tóit illette, megkülönböztetésül az alsóbb fokú iskolák növendékeitől s azt ugy a külső, valamint a belső hallgatók egyaránt használták.
A tanuló ifjúság fegyelmi rendje a „Codex poenalis"-ban volt pontosan körülírva és annak szabványai esetről esetre szigorúan alkalmazva; a Carcer elég gyakran vétetett igénybe fegyelmi kihágások esetén; az előadások látogatása is szigorúan ellenőriztetett, mert aki egy félévben 6 nem eléggé igazolt abzencziát kapott, vizsgára, nem bocsáttatott.
A tanintézeten belüli s azon kívüli magaviseletére a tanári testület a jelesebb hallgatók közül választott pedellus és prímatorok ügyeltek fel. A tanév eleinte november elején, utóbb oktober elsején ke/dodott es> tailolt julius illető, a groh ösztöndíjasok éz idő alatt a gazdaságban alkalmaztattak. Eleinte a tanév három szemeszterre volt1 beosztva és ugyan< annyi vizsga is tartatott február, május és augusztus hónapokban, utóbb' a tanév két í szemeszterre 'osztatott két' félévi vizsgával. Végül-megjegyzendő, hogy a Georgikon Összes tanárái grófi tisztviselők voltak, valamiként az ezen gazdátisztképző intézet összes költségei a grófi pénztárt, illetőlég uradalmait terhelték.
1
A Georgikonnak fentebb bemutatott szervezete különösen pedig az egész tananyagnak 7, illetőleg 8 osztályra, jobban mondva fakultásra olyatén módon való beosztása, hogy a Georgikon tanulói a 7 osztály között tetszés szerint választhattak, az illető osztály tanfolyamát elvégezték és igy mintegy spécziálistákká képeztettek, a tananyag' nagy mennyiségénél de annál fogva is, hogy minden fakultásnak más tanrendje volt, egynél több szakot a tanulók ritkán végezhettek. • Ezen fakultásszerü felosztása a tananyagnak a specziális képzés czélzatával nem igen soká tartotta fenn magát, miután idővel egy valóságos gazdasági egyetemmé fejlődött volna ki és oly nagy költségekkel lett volna fenntartható és tovább fejleszthető, hogy egyes birtokostól — habár Festetits György gróf lett íegyen is az — ily áldozatot kívánni nem lehetett s igy történt, hogy az eddigi külön felsőbb tanfolyamok egybeolvasztanak és ezentúl minden hallgatónak a különböző szakok összes tantárgyait kellett hallgatnia és azokból vizsgát tennie, tehát ezentúl nem mérnökök, építészek, erdészek, ménesmesterek kerültek ki a Georgikonból, de szakokban elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdák, vagyis ugyanazzá vált a tanrendszer, amely jelenlegi gazd. tanintézeteinken alkalmazásban van.
A Georgikon kapcsolatában az oktatás czéljaira 1799-benkülön gazdaságot rendeztek be, mely 1802-ben szőlővel és erdővel egészíttetett kis ekkor terjedelme 543 holdat tett. 1810 ben a gazdaságot 901 holdra nagyobbították meg. A gazdaság mintaszerű kezelésben részesült; annak vezetését illetőleg Thear Albrecht véleményét is kikérte a gróf és tanácsát követte. Az állattenyésztésre kiváló súlyt helyeztek és alig volt híresebb tenyészet, honnét a gróf bármi áron jeles állatokat be ne szerzett volna. Festetits György gróf, a nemes gondolkozású és tapasztalt bölcs férfiú jól ismerve azon hatást, melyet a tanuló ifjúságra a jutalmazás gyakorol, számos és jelentékeny jutalmát alapított a kitartóan szorgalmas és tehetséges jóviseletü ifjak részére. A jutalmakat az évenkint május hóban tartatni szokott úgynevezett helikoni ünnepségek alkalmával, melyeken a pályadijt nyert dolgozatok olvastattak fel, szavalatok, költemények, zenei darabok adattak elő és melyekre a gróf a vidék kiváló jeleseit és gazdaközönségét hivta meg, az összegyűlt nagyszámú közönség < jelenlétében osztattak ki. , • Ezek a helikoni ünnepélyek irodalom- és művészettörténeti szempontból is nagy jelen-
1416 tőségre tettek szert, mert. ott. számos ilju tehetség • lett.ismeretesíé,'és, á nyert elismerés, nagy buzdítást képezett a további kiképeztetésuk're és törekvéseik szilárdítására. Elég ebben a tekintetben' ,Beízsenyi I)ánielre - : hivatkozni, aki jqformán csak a saját íróasztala számára költqtte remek ódáit' mindaddig, inig a ' „ R o m lásnak indult hajdan érős magyarját" az egyik helikoni' ünnepélyen egy barátja . a költő, tudta néíkül bé nem mutatta.
A- Georgikon 51 • évig tartó fennállása alatt 97. tanférfiu vett részt - a szakoktatásban, kik, közül rl.7 volt. magának az intézetnek tanítványa. .Többen'közülök rövidebb hosszabb ideig, . égy. esetben , három évig, tettek tanulmányi utazást a külföldön a gróf költségein. Az intézet élén az archon állott, kit: eleinte: a gróf nevezett, ki,, utóbb,, azonban a tanári testület , saját kebe-' léből szabadon választott és' a gróf csak a; választás megerősítését, tartotta fenn magánaké A tanári személyzet az akkori viszonyok és nézetekhez képest igen .jó díjazásban' részesült és., külön- elismerésben és , érdemeihez ké- < pest .részesült. .' A Georgikon felsőbb szervezetű' szakiskoláját feniiállás.ának^egész: ideje alatt' összesen 1444-tanuló látogatta és-< származásra nézve tanítványainak legnagyobb része Zala vármegyéből (1(5 -11%), Vas, Sopron, Veszprém és Somogy vármegyékből >• került ki; a dunántúli vármegyébén szülöttek összesen 55'93?/o-kaÍ, az : erdélyi vármegyék 6 :60,; Horvátország i-7.1 és a külföld 1'38%-kal vannak kimutatva. A tanulmányaikat végzett ifjak az egész országban elszéledtek, mindenhol aF-..okszerű gazdálkodás-elveit hirdetve és a helyes gyakorlatot meghonosítva.' Ezáltal a Georgikon ú t j á t . engedte annak, hogy az akkori viszonyok között nagymértékben elmaradott hazai mezőgazdaság kibontakozzék tespedőséből és f azért nemcsak a mezőgazdák, hanenv az egész haza örök hálával és elismeréssel tartozik Festetits s,György gráf emlékezetének, kik mint a hazai kultúra kimagasló megbecsülhetetlen érdemű előharezosát hervadhatatlan babérkoszorú illet.
Az 1848-iki események azt a. fáklyát,' melynek fénye a' Géorgikonból kisugározva, a mezőgazdaság terén uralkodó akkori sűrű sötétségben'az* okszerű haladás keskeny útját egv félszázadon tul' bevilágította, eloltották.. / A Göorgíkonban az 1848-ik evhen a beállott- zavaroknál fogva a viZ'ágalatök a szokottnál korábbi időre, t. i. julius hó 19-ére voltak kitűzve, a tanuló ifjúság azonban már május hó 24-én tömegesen és ünnepiesen kijelentette az archonnak, hogy a szabadságharcában' résztvenni hazafiúi szent kötelességének ismeri. A bizonyitványokat ennélfogva a vizsgálati osztályzatok bejegyzésének mellőzésével kiszolgáltatták, az ifjúság Keszthelyt elhagyta, sőt némely tanár maga is beállott a szabadság hárezosai közé és ezzel a Georgikon megszűnt, anélkül, hogy annak felélesztésére utóbb ki-sérlét' történt volná; mert a ' 17 évvel később ugyancsak Keszthelyen nyomába lépő országos magyar gazááság'i felsőbb tanintézet teljesen más alapon kezdődött és fejlődött, mint hirn&Vés tisztes elődje.'
KÓZTELEK;
1897.QKT^B£RHOv13.
82. SZÁM: 7-IK ÉVFOLYAM.
Országos gazdasági felsöMhíanintézet.
fénnállott és a legjobb emlékben maradt Georgikon iránti kegyeletnek- /kívántak; kifejezést (1805--1874,) adni, másrészt azonban ugy a keszthelyi uraA keszthelyi Georgikon 1848. évben meg- dalom tulajdonosa, Eestetits Tasziló -gróf es. 1 szűnvén és az ez ideig,' magántulajdonképpen kir. altábornagy, valamint • Keszthely városa is fennállolt magyaróvári -föhérczegi gazdasági az új tanintézet létesítésének megkönnyítését tanintézet az 1850. évben kizárólagosan német czélzó kedvező: ajánlatokat tettek, melyekhez nyelvű oktatással cs. kir. államv felsőbbgazda- azonkívül. Zala vármegye .' közönsége,, annak sági tanintézetté aiakittatván • át, a közvéle- nemesi : pénztára és gazdasági egyesülete, mény, kivált az 18G0-as évek elején, mind Csáktornya és Nedeliez községek, valamint hangosan követélte, hogy állami költségen magánosok, is Csatlakoztak- > adományaikkal, a ! magyar tannyelvű felsőbb gazdasági tanintézet Gsorna-^rémontrei kanonokrend • pedig, mely. Keszthelyen gimnáziumot • tart fenn, a tanintéállittassék föl,. A sközvélemériy nyilvaníliásának színhelye zet létrejöttét a maga részéről is hazafias 's a követelés szóvivője az • Országos Magyar áldozatkészséggel előmozdítandó, ahhoz egy [ .Gazdasági Egyesület volt, hol beható eszme-. szurzetbeli kellően minősített, tanerőt ajánlott lel a a saját költségére. A tanintézet •tanulói részére'toyábbá, több ösztöndij alapítványt...is jelentettek be. A tanintézet: jövőjének ekként történt biztosítása után Ö felsége 1864, juníus hó 3-án kelt legkegyelmesebb rendeletével a Keszthelyen felállítandó országos gazdászati és erdészeti tanintézet tervezetét elfogadni és november.hóban l'éterfv József személyében az igazgatót kinevezni méltóztatott, kinek a tanintézet részletes tan. tervének; kidolgozása,, az építkezésre való felügyelet és.;a-- berendezések elő-.... készítése tétetett feladatúvá. . Erdészeti osztály szervezését szintén tervbe, vették, mert a selmeczbányai erdészeti akadémián a tannyelv német volt' és a . magyar erdészek nevelése közóhajképpen nyilvánult, de az ezen osztály életbeléptetésével járó,.nagyszáma, nehézség /felmerülése utóbb a terv elejtésére vezetett. Ellenben határozatba / A keszthelyi Georgikon. .ment, hogy a felsőbb szervezetű tan; cserélj folytatása ulan ; Korozmics László ;,aiel- intézettel kapcsolatosan földmivesiskolát ál•' ' nok azon tervezetet fogadtak, el, melynek*.er- lítanak. A tanári személyzet a .lentnevezett igazceimében az- ország • gazdasági, viszonyainak ...;• '•• ;eltérői vóilál. figyelembe vove, ehhez,, képest. gatón kívül egy rendes tanárból (Súös Mihály, íplémontréi rendű volt gymnáziumi tanár) és •fokozatosan ', 9 felsőbb szervezetű gazdasági tanintézet és vármegyénként legalább 2—2 kj't segédtanárból, (Tormay Béla a pesti állatgyógyászati intézet volt tanársegédje és Bálás földmivesiskola állítandó, fel. Az. ország: akkori kormánya",: a magyar, Árpád, a magyaróvári cs. és kir. gazdasági királyi'*' helytartótanács " Budán, a gyakori, fel- felsőbb; tanintézet volt tanársegédje) - állott, szólalásoknak, engedve, a kérdést szintén fon- kikhez még a földmivesiskola.. tanára a gazdaI tolóra vette s az erre megindult hosszas tar- [' ság intézője (To'í/i .Ágoston volt honvédezredes és jószágbérlő) és. végül a , kertész (.Rózenbach Ignácz volt uradalmi kertész) alkalmazá-sa csatlakozott. Az uj tanintézetbe leendő, fölvételre minden várakozást messze felülmúló számban jelentkeztek tanulók, t. i. 59. A tanintézet, megnyitása,, mely 1865. november hó 1-én ünnepélyesen ment végbe.,, országos fontos- :• ságu eseménynek tekintetvén, arra messze vidékekről is nagy sz ámú érdeklődő sereglett össze. Jelen voltak nevezetesen a Georgikon. dicső' emlékű alapitójának unokája, ugyancsak Festetits György gróf cs. és kir.: "kamaras, akkoriban Zala-vármegye főispánja, , mint királyi biztos, az Országos Magyar Gazdasági Egye1, : A keszthelyi gazdasági tanintézet régi épülete. sülét kiküldöttjei (üalyúezy Károly) Zala és Somogy vármegyék gazdagyalások eredménye az lett, hogy a bécsi m. sági egyesületeinek küldöttségei, a magyarkir... udvari kanc.zelláriával egyetértőleg egyelőre óvári cs. kir. gazdasági felsőbb;tanintézet kép-egy magyar tannyelvű, felsőbb szervezetű viselői stb. és nagyszámú gazdaközönség az gazdasági tanintézetnek a dunántuli vidéken ország minden részéből, és egy ilyennek az Alföldön való felállítása A következő tanévben, melylyel a tan- : ment határozatba, mely czélra ő Felsége leg- folyam teljessé vált, a hallgatók száma 104-re magasabb engedélyével a budai vár kiépítésére szaporodott fel,- mely szám kezdő gazdasági szánt • alapból 240,00.0 forint lesz • felhaszná- tanintézetnél alig fordult elő valahol, mi vilálandó. gos bizonyítékul szolgált arra, hogy a "taiiin; A dunántuli vidéken-emelendő tanintézet tézet felállítása valódi hiányt pótolt. A taninhelyének' kijelölése alkalmával, annak daczára, tézetnek mindjárt működése kezdetén nagy hogy e részben több város tett kedvező aján- nehézségekkel keltett megküzdenie,, mert a talatot, főleg azért esett Keszthelyre a választás, nulók ugy előképzettségét, valamint nagy szálmi mellett- a közvélemény ís állást foglalt, mát tekintetbe véve, csakhamar nyilvánvaló" 1 mert ezzel egyrészt - a Keszthelyen 51 évig lett, hogy a tanári személyzet elégtelen, az
8 3 . SZÁM.
7-ik
ÉVFOLYAM.
épület fölötte szük, ! a fölszerélés és egyéb szükségletek kielégítése nagyon szegényes a tanintézet fentartására rendelt költségadomány csekélysége pedig az eredményes mü L ködést lehetetlenné teszi. A felsőbb szervezetű tanintézet a város föpíaczán' lévő Zala vármegye részéről e czélrá átengedett' és átalakított, a földmivesiskola pedig a Keszthely városától nyert téren emelt épületbe, melyhez a m a j o r épületek csatlakoztak, helyeztetett el. Néhány gép és eszköz mintától éltekintve, melyet a tanintézet a Georgicon gyüjteménytárából kapott ajándékba, semmiben sem lépett annak örökébe. A tanintézethez gyakorlati teréül kapcsolt 236 holdnyi gazdaság is,-melyet a keszthelyi.! uradalom tulajdonosa a vele kötött szerződés érteimében 15 évről 15 évre megújítandó örökös bérlet mellett mérsékelt áron engedett át, a Georgicon volt gazdaságától messze eső ellenkező irányban hasittatott ki oly silány földekből, melyek addig legnagyobbrészt sovány legelőiéinek használtattak. Az 1865 (53-iki tanév végén azonnal a főépület kibővítéséhez fogtak, két tágasabb tantermet építtettek hozzá, 39 tanári kart pedig két rendes tanárral (dr. Scheneh István, a kassai főreáliskola • volt tanára, a vegytan és a rokonszakok, és Wdgner Károly a selmeczbányai erdészeti akadémia volt segédtanára, az erdészettan stb. tanárává neveztetett - ki) egészíttették ki. A tanintézet tanterve.; nagyobbrészt a magyaróvári cs. kir. gazdasági felsőbb tanintézet nyomdokait követte ; eleinte • h á r o m éves tanfolyam volt tervezve, utóbb azonb a n kétévesben történt á megállapodás, s a tanintézet hivatalos czime országos gazdasági felsőbb tanintézet lett. Fölvételi •föltételül 8 gymnásiumi vagy h a t reáliskolai osztály végzésé s egy éves előleges : gazdasági gyakorlat kimutása volt kitűzve. Kevesebb elméleti, de hosszabb gyakorlati; előképzettség eáetén az illetők fölvételi vizsgálat tételére köteleztettek, m e l y e n ' a fölVeendők a mennyiség és mértanból, a természettan á természetrajz (állat-, növény- és ásvány-tan) és a vegytanból megfelelő előképzettségről számot adni tartoztak. A tanév október h ó - l - é n vette kezdetét. A tandíj félévenként 20 frt volt. A földmivesisJcola, melynek czéljául majorosok és kisgazdák nevelése volt kijelölve, a felsőbb tanintézet igazgatójának felügyelete és a" földmivesiskola tanárának közvetlen vezetése alatt állott, ki egyúttal a gazdaság intézője volt. A tanfolyam két éves és oly berendezésű volt, hogy az elméleti oktatás főleg a téli időre esett, a tanulók pedig mindig minden gazdasági és .kerti munkát végezni tartoznak. A fölveendő tanulóktól elemi iskola befejezése, 17-től 22 éves életkor és egészséges testalkat kívántatott. Oktatás és ellátás fejében egyenként 150 frt volt fizetendő. Évenként 16 . tanuló v é t e t e t t föl. A tanulókat többnyíre uradalniak küldték saját költségükön a földmives-isjjolára.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER
HÓ
,16.
Gazdasági t a n i n t é z e t .
1417
Ő Felsége 1874 augusztus hó 15-kén kelt legmagasabb elhatározásával a hazai gazdasági -szakoktatás újjászervezésének alávettetvén, a tanintézet fölvételi föltételeinek leszállítása mellett azon szervezetet kapta, melylyel jelenleg bir, czimében az eddig viselt „felsőbb" jelző elhagyására utasíttatott, egyidejűleg azonban a földmivesiskola annak éppen 10 évi fennállása után meg lett szüntetve és az általa elfoglalva volt helyiségek az u j szervezettel életbeléptetett gazdasági gyakorlat oktatásának czéljaira. engedtettek át. ....... Mielőtt a tanintézet.ujjászerveztetétt, illeT tékes helyen komoly tervezgetés tárgya volt, hogy a tanintézet tanári kara és egész fölszerelése a : Felföld részére Kassán felállítandó gazdasági tanintézethez helyeztessék át, a megmaradó földmivesiskola mellett a tanintézet helyébe ellenben felsőbb szervezetű szőlőszeti és borászati tanintézet rendeztetessék be. Ez a terv azonban számos nehézségbe ütközvén s a tanintézet fenmaradásának pártolói részé-
villamos világítással, vízvezetékkel; és u d v a r á n ' botanikus kerttel van ellátva... , Az uj intézet felépítése sok fázison ment át. Már 1874-ben szűknek bizonyult a régi gazdasági, intézet és Festetits Tasziló, őséi nemes példáit követve, 1883-bán ajándékozta azon telket, melyen az u j intézet ma áll és befolyásával kieszközölte Széchenyi Pál gróf akkori földmivelési miniszternél, hogy az értékes telken a vegytani és állattenyésztési szaktudományok gyűjteményeinek . elhelyezésére 25000 frttal épület állíttassák. A tanári testület azonban ugy a kellő ellenőrzés, mint a fegyelmezés szempontjából azon kérelmet intézte a miniszterhez, hogy a szükséges, h á r o m épület pavillonrendszer ; szerint építtessék fel. A kérelem azonban nem volt teljesíthető, mert az épületek 150000 frt költséget vettek igénybe s igy elhalasztatott az é p í t é s ; később a tanári testület u j a b b tervet terjesztett fel a minisztériumhoz, de ezt sem fogadhatta el,- mert a~ költségvetés 120000 frtot tüntetett fel, mely nem állott rendelkezésre. Itt j á r t a k aztán Szapáry Gyula és Bethlen András grófok földmivelési miniszterek, kik személyesen győződtek meg arról, hogy egy uj intézet okvetlen szükséges.
A keszthelyi gazdasági tanintézet uj épülete.,
Ekkor Csanády Gusztáv igazgató a t a nári testülettel egyetemben oly tervet nyújtottak be, amely 90000 frt költséget igényelt. A terv és költségvetés a földmivelési minisztérium műszaki hivatala által felülvizsgáltatván elfogadtatott és Darányi Ignácz 86,470 frtot előirányzott. Az alapkő 1896. szeptember 1-én tétetett le, az épület m a m á r teljes pompában áll, és nagyb a n hirdeti az áldozatot, melyet a kormány Festetits Tasziló, gróf, Keszthely város, Zalamegye a kultnra emelésére hoztak. Az u j intézetre bármely nagy város büszke lenné. Mindenkit meglep s láttára a szemlélőt qröm fogja el, hogy ily díszes épületet emeltek a gazdasági tudományoknak, a melyeknek: folytonos fejlesztésé hazánk jövőjének egyik* legbiztosabb " alapja. Mindenüt világos tágas helyiségek. Az előcsarnokból két folyosó vezet az udvarra, a h o n n a n a főlépcső vezet a sok terembe, mellékhelyiségekbe. A főcsarnoktól jobbra az igazgatósági iroda vanelhelyezve, előtte a pénztári, mögötte az . irattári hélyiség. E folyosón juthatni a 10,000 kötetből álló' könyvtár helyiségeibe, a tanári olvasóba és a könyvtáros dolgozó szobájába. Az előcsarnoktól balra a technikai osztály gyüjteménytermét s a tanári szobát „találjuk; a folyosó végén az I. számú hatalmas tanterem található, mely a vegytani szakkisérleteket előkészítő helyiséggel van kapcsolatban. Az emeleten vannak az üzemtani, erdészeti, fizikai, növénytermelési, állattenyésztési termek és tanári szobák, továbbá az olvasó, és könyvtári termek, szolgalakás s egyéb . mellékhelyiségek. Az u j épület Schádl J á n o s gazd. tanintézeti t a n á r tervei szerint. épült. Ezen u j intézetnek, a megnyitása és felavatása a Georgikon alapításának századik éves fordulójával esik egybe.
(1875—1897.)
ről erős ellenállásra találván, n e m valósulhatott meg, Az 1889. évben földmivelósügyi miniszter a gazdasági tanintézetek tantervét u j szabályozásnak vetette alá, egységes szabályzat lépett életbe. és nevezetesen a tananyag szakszerű csoportosítása rendeltetett el.
Az országos gazdasági felsőbb tanintézet és á jelenlégi gazdasági tanintézet is, mint már emlitve volt czélszerütlen és szük helyiségekben voltak elhelyezve. Az intézet fejlődésével, taneszközeinek szaporodásával a helyiségek még szűkebbnek bizonyultak s ezenkívül az ócska épület rozzantsága már a személybiztonságot is veszélyeztette. A földmivelósügyi' miniszter tehát elhatározta egy az intézet igényeinek teljesen megfelelő éj épület emelését. Az épület czéljára gróf Festetits Tasziló val. b. t. tanácsos, ősatyja nemes példáját követve, a város közepén, a Deák-utezában 1 kat. holdnyi területű telkét ajándékozott. Ezen a helyen a város a jelenlegi tanintézeti épület megváltása fejébén 30,000 frt és az építésre felajánlott 10,000 frt hozzájárulással, az állam egy 86,000 frt értékű épületet építtetett, mely
6 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . OKTÓBER flO 13. Keszthelyi m. kir. gazd. tanintézet gazdasága. Kétségtelen, hogy a gazdasági szakoktatás" egyik igén lényeges gyakorlati eszköze a tangazdaság és a gyakorlati gazdákat elsősorban érdekli, miképpen gazdálkodnak egy gazd. tanintézeten. Ezért az alábbiakban lehető terjedelmesen ismertetjök a keszthelyi gazd. tanintézet gazdaságát. Az intézet majorja közvetlenül a. város alatt fékszik s a város fppíaczán álló tanintézeti épülettel telefonnal van összekötve. A majorban a gazdásági épületeken kivül vannak elhélyezve az elsőéveseknek gyakorlati oktatására szolgáló tanhelyiségek, az intéző és segédjeinek lakása, és csak kis park által elválasztva, a főkertész lakása, mely közvetlenül az intézeti kertre dűl. A gazdaság bár részben lejtős, mégis nagyrészt mély fekvésénél fogva álagcsövezést igényelt, mely a m. kir.; kulturmémökség által eszközöltetett, és pedig a majorban négy kh. a'kértben 7 kh. 15 négyszögöl kat. hold, a rétén 2 kat. hold, a szántóföldeken 114- %at. hold 46 négyszögöl, összesen tehát 127 kat. hold 71 négyszögöl lett alagösövezve, 19 kat. hold 84 négyszögöl rét pedig az alagcsövekből kifolyó vizzel való öntözésre berendezve. Terület. Az intézet saját Ts : bérbfftokának következő térfogata van: Beltelek: Majorúdvarok, szérűskert és illetménykertek 6 kh. 139 • - ö l . kh. D-öl ' kh. D-öl ' . Szántott föld : öt forgóban . . . 245.' 298 2 830 = 247 1116' forgón kivül . . :.. 21 265 Kaszáló . . . . 2 416 Legelő . . . . . 800 : Füzes . . . . . — 2 1583 Használatlan utak . 5 722 Árok 9 268. Terméketlen fáshely. — 1163 = 286 — Összesén Ezen kivül Kísérleti telek ., . 4 344 ' Kert . . . . . . 8 127 SzőlŐbeli birtok . . 16 20 —. 28 491 Mindösszesen = 315 295 Vetésforgók. . I. \forgó lejtős dűlő 25 kh. 1226 • - ö l : 1. tengeri és murokr'épa trágyázva, 2. árpa és zab lóherével, 3. lóhere, 4. buza, 5. dohány, burgonya és csalaniádé, 6. rozs. II. forgó „uj dűlő", 85 kh. 1529 D-öl: 1. őszi borsó kompósztrágyával, utána takarmánytengeri, 2. buza,. 3.' tengeri trágyával, 4,. iárpa,!,5- zabos bükköny műtrágyával, 6. buza, 7. takarmányrépa trágyázva, 8. árpa, 9. luezerna mellékszakaszón. , III. forgó „sömögyei dűlő", 67 kh. 871 • - ö l : 1. rozs trágyázva, 2. zab füves baltaczimmel vetve, 3. baltaczim kaszáló, 4. baltaczirn legelő, 5. rozs trágyázva, 6. mohar, 7. zab, 8. burgonya. IV. forgó „cserszegi , dűlő", 33 kh. 168 • - ö l : 1. takarmányrépa és . tengeri trágyázva, 2. árpa herével vetve, 3. here, 4. buza. V, forgó „legelős dűlő", 32 kh. 1292 •-öl.:; 1. rozs fél trágyával, ; 2. tengeri komposzttal trágyázva, 3, zab füves, baltaczimmel vetve, 4. baltaczimkaszáló, 5. baltáczimlegelő. A termesztett növények közötti arány • kh. n-öl Kalászosok . . . . 115 812 = 4671% Kapás és kereskedelmi növények . . . . 50 613 == 20-39% Takarmány . . . . 81 1281 = 32'90% Összesen . . . 247 116 = 100'00% Állattartás. A jelenlegi vonóerő áll: négy kocsi-, 8 igás ló (10 csikóval) és 14 jármosökörből. Az évenkint kiselejtezett ökrök télen
át felhizlaltainak és helyettük - tavaszszal fiatal ökrök szereztetnek be. Tehenészet. A tanintézet jelenleg két szarvasmarha-törzset tenyészt egymás mellett tisztán murbódeni és magyar törzset, utóbbinál a lehető tejelés és gyorsabb fejlődés czélul kitüzetvén. Az állomány eddig még csak két bika, 13 tehén és 30 különböző korú és ivaru növendékállat, tehát összesen 45 drbból áll. A sertéstenyésztés 1872-ben vette kezdetét a kis-jenői és okányi törzsek keresztezőből származik, mire később Lovassy-féle kan, utóbb Wenkheim-féle kanok, legutóbb pedig báró Berg kapuvári tenyészetéből való kan használtatott. A jelenlegi állomány két öreg kan, 15 tenyészkocza, 3 süldő kan, 15 süldő kocza, 8 süldő ártány és 30 malacz, összesen 73 drb. A juhászul bár 1876-ban vette kezdetét, 1885-től fogva minden keresztezés felhagyatott és a Náthusinius-féle hires hundisburgi tenyésztésből hozatott kossal a söissonális merinó precoce irányba tereltetett, azóta tisztán tenyésztetik és főleg koseladásra alapíttatott. Vérfelfrissitésre ez évben szintén hozatott fel kos. A kosok szép keresletnek örvendenek, sőt a számfeletti anyák is rendszerint lefoglalhatnak. A-j^tenlegr^löiHányöreglps r 4;i~évés": kos 1, kosbárány 23, 28, öreg anya 67,. : 2 éves anya 15, 1 évesí anya 32, nőstény bárány 25, 139 drb, összesen 167 drb. Az 1889. év tavaszán tanczélokra baromfi-tenyésztés rendeztetett be, melynél egyelőre a magyar fajta tyúk tiszta tenyésztése és nemesítése tüzetett ki czélul. Jelenleg langsháni faj tenyésztetik, az állomány 87 darabból áll. A kísérleti, telek és kulturkert. A . kísérleti telek a kulturkerttel együtt keletnek, lejtő négy kat. hold 344 négyszögölnyi kiterjedésű négyszöget képez. A kísérleti telek 8 parczellára van felosztva, melyek következő vetésforgó szerint kezeltetnek: 1. kapásnövények trágyázva, 2. tavaszi gabonafélék, 3. takarmány, illetve hüvelyes növények, négy őszi gabonafélék. A kísérletek részint termelési kísérletek, melyek az intézeti gazdaságban nem termelt kultúrnövények mivelési módjának bemutatására szolgálnak, részint összehasonlítok, melyek különböző válfajok és művelési módok értékének kipuhatolására irányitvák. Jelenleg a kísérletezés tárgyát képezik különféle buza, rozs, árpa és zab válfajok, továbbá burgonya, tengeri, répa és takarmánynövények. A kísérleti telek kiegészítő részét képezi az intézeti kertben elhelyezett 400 négyszög ölnyi térülettel biró és sáázi korai és kései komlóval beültetett komlótelepv . A kulturkert,. mely a mezőgazdaságilag mivelt növények különböző fajai, válfajai és tájfajtáinak bemutatására szolgál, 400 egyenként 'l m2 nagyságú ágyra van felosztva. Ezen ágyak közül van szánva: 50 őszi, 50 tavaszi gabonaneineknek, 50 hüvelyes veteményeknek, 50 burgonyának, 50 egyéb kapás nüvényeknek, 100 takarmánynövényeknek, 50 kereskedelmi növényeknek. A füvészkert czélja elsősorban á gazdasági növénytan és növénytermelésben ismertetett növények természetben való bemutatása, másodsorban pedig kisebb mérvű kisérléttételnek szóigál. Az intézet szölölirtoka. Az intézet tulajdonában lévő szőlőbirtok az intézeti gazdaság északi sarkához csatlakozik ós ettől csak az országút által elválasztva a cserszektomai szőlőhegyen, a várostól félórányira fekszik. A szőlőbeli birtok, mely az állam tulajdonát képezi, tekintettel a fekvés és a talaj minőségére, következő részekből áll: beltelek, utak és egyéb haszonvétlen 2 kat. hold 430 négyszög öl, házi kert 246 négyszög öl, szőlő 7 kat. hold 600 négyszög öl,
8 2. SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM. szőlőiskola és szántóföld 1 kat. hold 611 négyszög öl, gyümölcsfákkal beültetett gyep 2 kat. hóid 1382 négyszög öl, fenyő erdő 1 kat.' hold 152 i négyszög öl, összesen 16 kát. hold 20 négyszög öl. A szőlővel beültetett térség 2 méter szélességű utak által elválasztott,: 28 .táblára van felosztva, melyen a szőlő 3-ás kötés módjára egy méter távolságú sorokbán ugyancsak 1 méternyire egymástól van kiültetve. A szőlőnek berendezése és forgatással kapcsolatos uj beültetése az 1-877. évben vette kezdetét és 1887. tavaszon Végeztetett be. Egész táblában beültetve van: olasz rizling 11, rajnai rizling 2, burgundi 3V2 továbbá piros Chasselas, ropogós '. fehér Chasselas, szürke Klévni és Szlánkamenka 1 — 1 táblán; több részre osztott, vagy csonka táblákon pedig: Opportó, zöld Veltelini, zöld Dmka, budai zöld, Juhfarku, Muskát-Lunel, fehér Mézes, amerikai Vitis Ripária, Herbemont és Jaquez. Azonkívül két táblán, de elkülönítve, 102 asztali és 91 borfajta van egy-egy sorban kiültetve, bő alkalma lévén ezáltal a hallgatóságnak 201 szőlőfajtát és egyáltalán á szőjőmivelést tanulmányozhatni. Az intézet bortermése a városban álló intézeti épületTrlatt lévő pinczében a borászat tanára által szakszerűen kezeltetik és a. fajtáknak, külön szűrése mellett fajborok állíttatnak elő, feladatául; tűzvén ki az intézet, hogy az adott viszonyok; között minél jobb minőséget előállítson. A tanintézet szőlőjében a filloxera 1893, évben fedeztetett fel, szükségessé vált tehát a szőlő, egy részének; szénkéneggel való fentar' tása és az infékeziós vágóknak amerikai alanyra nemesített, szőlővel való beültetése. A szőlő újjáalakítása fokozatosan fog történni, már ez évben 11,000 db vessző nemesittetett be a Richter-féle eljárás szerint, mely munka jelentékeny részét az első'éves , hallgatók végezték, A hallgatók téhát tüzetesen megismerkedhetnek és gyakorlatot szerezhetnek bortermeié-; sünkre nagyfontosságú szőlő rekonstruálásával. A tanintézet szőlőjében a fentebb felsor o l t b ó l fajtából sima vessző is adatik el. Az intézeti kert. Területe . 8 kat. hold ; 127 négyszögöl és közvetlenül , a város alatt az intézeti major szomszédságában fekszik. A kert förendeltetése gyümölcsfaesemeték eladásra,: mely. czélból azonban csak korlátolt számú oly fajták ; szaporittatnak, melyek hazai viszonyaink közt a legjobbaknak bizonyultak. További czéljáuh I űzetett ki á kertnek oly gyümölcsészeti telep létesítése, mely a belvagy külföldön előállott uj fajtákat összegyűjtse és értékőkre megbírálja, hogy a közönség bármely fajtát teljes Azonossággal átthon is megszerezhessen. Ezen utóbbi czélnak megfelelőleg már 3500 gyümölcsfával rendelkezünk, melyek közül mintegy 1500-féle már termett, melyekről, há azonosoknak bizonyultak, ojtógalyak szerezhetők. A kert különböző nagyságú 30 táblára van beosztva, melyek közül 10 tábla vad alanyra ojtott alma, körte, cseresznye és szilvacsemeték nevelésére fordittatik. Ugyanezen táblák szélei pedig törpe alanyokra ojtott törpe és szegélyfákkal vannak egy-egy sorban körülültetve. 16 tábla anyafákkal van beültetve, ugy, hogy a fentebbi szegélyekkel együtt -az anyafák száma a 6000-ét elérte. Egy tábla törpealanyok szaporítására, kettő pedig diszfák és cserjék nevelésére használtatik. Végül egy táblán komlötelep létesíttetett. Zöldségfélék csak azon táblákon termeszletnek, melyekről évenkint a facsemeték eladatnak és igy ujből való beültetésük előtt forgatásban és javításban részesülnek. A gyümölcsfa magcsemeték a még be nem árnyékolt anyafatáblákon állíttatnak elő; Minthogy az első éves tanulók a gyakorlatra szánt időben hetenkint néhányszor a kerti munkákhoz is kirendeltetnek, és abban tényleges részt is vesznek, a fitalságnak bő
Í42Ö
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER HO 13.
alkalma van a gyümölcsfanevelés, gondozás és egyéb kerti teendőkben kellő jártasságot elsajátítani. Méhészet. Az oktatás érdekében régebb idő óta kisebbszerü méhes is tartátik fenn, mely a tanintézet kertjében néhány év előtt nagyobbszerű pavilíonba helyeztetvén át, abban 18 szilárdan álló kaptár mellett minden rendszerű mozgatható kaptár is elhelyezhető; a méhállomány jelenleg 24 családból áll. Selytnértenyésztés. A selyemhernyó tenyésztése vsok vidéken nagy jelentőséggel bírván, alkalmat nyújtandó'a hallgatóságnak ez irányban is-ismeretek szerzésére, a tanintézet majorjában % czélra is helyiség van berendezve, melyben évesként (5 kg. pete lesz kikelesztve.
LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések. 440. sz. kérdés. A szüret előtt állva, törkölyömből muiikásb'ort akarok készíteni. Szives felvilágosítást kérek arra nézve, hogy a petiotizálásnál a törkölyt sajtofatlanul kell-e felhasználni, vagy lehet-e sajtolt törkölyből is Petiot ellárása szerint bort készíteni. Továbbá szives felvilágosítást kérek arra nézve, hogy 1 hl. vízre minimum hány kg. raffinált czukrot kell vennem s hány foknál kell azt a törkölylyel erjesztenem; az erjesztés pedig nyílt kádban történik-e s hány napig kell tartania? Szóval a petiotizálásnak a gyakorlatbán való keresztülvitelére kérek szives útbaigazítást. G. G. 441. sz. kérdés. Az uradalomban a vöröshere termelése a termelési ágak közé van véve, mint az őszi búzának előveteményé. ;Nézetem szerint a midőn a maghére létakarittatik a földről, a tarlója azonnal sekélyen alászántatik s ezután ha a föld megérik s idő is; van rá, adunk keverő szántást s erre következik a vetőszántás. Helyesen cselekedte'm-e, ha most, szeptember végén eszközöltem a tarlószántást és november hó első hetében bekövetkezett vetőszántás után vetettem bele az őszi búzát, avagy előnyösebh lett volna csupán csak egy szántásba a magot vetni..' Megjegyzem, hogy nálunk az őszi vetések október 10-től november 6—12-éig is tartanak, ritka kivétel, hogy november elsejére el volna vetve. Helyes-e, ha a vöröshere tarlóját egyáltalában nem hántjuk fel, hanem. csak egyszeri szántásban vetünk, belé búzát ? • • Mi előnye van egyik művelési módnak a másik felett s van-e tulajdonképpen hátránya annak, ha csak egyszer szántunk? Melánia-major. T. S. 442. sz. kérdés. A „Köztelek" 79. száma a csikoslábu buzalégyről is beszél egyik czikkében. A czikk olvasása után vetéseimet nagy figyelemmel keresztüljártam és nagy meglepetésemre azt vettem észre, hogy minden őszivetésem, ugy a buza, mint a rozs oly fehér szálacskáktól és zöldesbarna tétüszerü állatkákkal van ellepve, mint az emiitett czikkben leirva van. Ezen okból a t. szerkesztőségnek néhány példányt be is küldöttem, hogy volna oly szives mielőbb velem tudatni, hogy ezen álczák, ha azok, clorops-e ? vagy valami más. Ha clorops volna, ugy a'ézikkiró ur véleménye szerint az összes vetéseimet ugy a rozsot, mint a búzát ki kellene szántanom, mert az egész vetéseimen találhatók ezen álczák. Az összes vetésem 163 hold, ezeknek ujrabevetése körülbelül 1500 forint ára magba kerülne, de ez még nem olyan nagy baj, de miután e 163 holdat újra .fel kell szántanom, visszamarad a tavasziak alá való őszi szántásom, mely körülmény rossz tavaszi terméssel fenyeget és még az sem biztos, hogy az őszit
októberben elvégezhetem-e rendesen és nálunk a késői őszi vetés többnyire rossz eredménynyel jár. Kérdem tehát mindezen elmondott nehézségeket latba vetve, mit csináljak azon esetben, ha a beküldött álczák tényleg csikoslábu buzalegyek volnának? Tolmács. ' ' S. F. 443. sz. kérdés. 1. Hogy őszi vetéseimmel meg ne késsek, kénytelen voltam a rozsvetést — daczára, hogy az arra szánt tábla a fogasolás, és többszöri hengerezés után is hantos maradt — a m. hét elején megkezdeni. A hantok miatt a kikelt vetés, mint az előre tudni való volt, hiányos lőn, és éppen azért kérdem; vájjon a mostani folytonos esőzés következtében teljesen megpuhult hantokat a henger alkalmazásával eltávolithatom-e anélkül, hogy ezt a növényzet meg ne sinyelje s illetőleg s czélba vett hanttörési műveletek a kikel vetés hiányait eloszlatják-e? 2. Sertésvészben ehullott sertéseim után az ólakat fertőtleníteni óhajtván, mely hathatós fertőtlenitési eljárást kövessek ? 3. Többektől hallottam, hogy a baromfijárványok kikerülésére sikeresnek bizonyult, ha a baromfiak ivóvizébe karból kevertetett. Kérdem, hogy hány százalékos karbolos . viz ajánlatos e czélra ? P. Vért. F. 444. sz. kérdés. 1. Kezelésem alatti hiisjuh juhászatomban az év tavaszán Jcb. 2 hónapig lépdaganatbán hullottak a juhok naponkint egy-egy, a baj legelőváltoztatás, keserüsó beadás, megázatás, az akolnak carbollal való deziníicziálása által megszűnt, azonban most szeptember hóban előbb az anya, utóbb a bárányfalkában ismét kiütött s daczára a fenti intézkedéseknek hetenkint (5- 7 drbot ásatok •el. Kérem t. gazdatársaimat, mit lehetne tenni' e baj megszüntetésére? Megjegyzendő, hogy a juhok lépdaganat (Milzbrand) ellen beojtva nincsenek, mert eddig ez a kevés °/o elhullásnál < ezen kisebb számú falkánál nem volt érdemes. 2. Kezelésem alatti gazdaság évi tiszta jövedelme után 15% járulékom van; az év (jul. 1.) az élő leltár felbecsültetvén okmányilag megerősitetett; szeptember hóban a ménesből több fiatal nálam behajtott remondát adtam a központ, — illetve uraságom — használatára, melyekét drbonkint 350 írttal számoltam el; ezen számolást uraságom odaváltoztatta, hogy csakis az erőtakarmányt és ápolást számolhatom el jul. 1-től; kérdem, nem helyes-e az én elszámolásom, miután idegennek — eladásra — minden egyes beadott 5 éves hibátlan kanosa (lipizzai) nem 350, de • 450—500 frtot is megér. . li. W. J. 445. sz. kérdés. Mi módon lehetne a takarmánytököt télen át eltartani legczélszerübben. Tarna-Zsadány. C. Gy. 446. sz. kérdés. Műtrágyával vetem az . összes Őszi. vetésemet, de a műtrágyát a gép \előtt hintem s könnyű faboronával a Szántásba boronálom. Nem volna-e tanácsosabb, mint ezt több helven is teszik, a műtrágyát alászántáni ?
a. s.
447. sz. kérdés. Még október hó alatt szándékom volt raczkatenyésztést (egyelőre csak 60 darabbal) gazdaságomban létesíteni, mely tervem megvalósításában az itteni juhok közt elterjedt májmétely visszatartott. Sokan azt tanácsolják, hogy alku előtt a két leggyengébb kinézésű juhot vágassam le és vizsgáltassam meg, vájjon meghaladja-e a mételyek száma a húszat? Ha pedig a mételyek száma egy juhhál a ÍQ-ai meg nem haladja, akkor a nyáj aggodalom nélkül megvehető. Elfogadható-e ez ? Vagy pedig mit tegyek? K. D. K.
82. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
Feleletek. Három nyomásos gazdaság. A buza- és rozstörek trágyázó hatása. (.Felelet a 408 sz. Tcérdésre.) 1. Háromfordulós, illetve háromnyomásos gazdaság alatt rendesen azt értjük, hogy a terület V3-ada ugar, Vs-ada őszi és •Vs-ada tavaszi. Nem szenved változást fenti elnevezés akkor sem, ha az ugart részben vagy egészben takarmány vagy kapásnövényekkel vetjük is be, mely esetben javitótt háromnyomásu gazdaságnak nevezhetjük. 2. A buza vagy rozstöreknek kivált homoktalajon nagy trágyázó hatása nincsen. Kötött talajon csökkenti a föld összeállóságát, amennyiben azt lazábbá teszi. Sokkal helyesebb lenne a rendelkezésre álló töreket komposztirozni, vagy pedig a kifutókba szórva tavaszszal felhasználni. Ez esetben a bennelevő gyommagvak is nagyrészt elpusztulnának, melyek a törek (polyva) között nagymennyiségben előfordulnak. A kihordott friss törekkel földünket (még ugartartás esetén is) nagymértékben elgyomositjuk. Miután kérdéses tábla úgyis ugarnak marad, sokkal helyesebb , lenne a rendelkezésre álló töreket a tavasz beálltáig trágyává alakítani s igy kihordani. , Ky. Fümagkeverék ininmnis homoktalajra. (Második felelet a 410. számú kérdésre.) Azon kérdésre, hogy immúnis, kissé száraz homoktalajba mily fükeveréket kell vetni, igy egyszerüen..megfelelni igen bajos. A kérdést kissé jobban körül kellene irni, milyen például a talaj fekvése, milyen czélból (legelőnek, kaszálónak) óhajtjuk a fükeveréket, továbbá tavaszszal vagy őszszel, kap-e több vizet jelzett terület, vagy pedig ezen időben is száraz fekvésű stb. Miután a vetést úgyis csak tavaszszal lehetne megkezdeni,. leghelyesebb lenne, ha P. I, ur kérdését a fentiek alapján kissé körülményesebben körülírva küldené be, hogy a félelet kellő alapossággal megadható legyen. K.K. Borkészítés petiotizálással. Félélet a 440. sz. kérdésre. A petiotizálásra a törkölyt sajtolt állapotában is igen jól lehet felhasználni ; kár volna azt ki nem sajtolni, ha munkáshor készítése a czél. A fődolog azonban a kisajtolt törkölyt haladék nélkül felhasználni, hogy eczetesedésnek ne induljon. Egy hektoliter vízre legalább is 16 kgr. raffinált czukrot, tessék venni, ez esetben — ha az erjedés teljesen végbe megy — a petiótizált bor mintegy 7 súlyszázalék vagyis közel 8 térfogati százalék szeszt fog tartalmazni. Ennél gyengébb bort készíteni nem érdemes, mert könnyen romolhat, persze 18—20 kgr. czukornál még jobb és tartósabb bort lehetne készíteni, de ez; meg már kissé költséges volna. Az erjesztési hőfok ugyanaz, mint aszinboroknál. Czélszerü azonban zárt erjesztést alkalmazni, mert a nyílt kádban az eczetesedés veszélye nem éppen csekély. Egy napig azonban állhat nyilt edényben is, mialatt a törköly többször alágyurandó a folyadékba. Az erjedés hevessége függ attól is, vájjon édes-e a törköly vagyis az erjédésen átment (mint a vörös bornál), utóbbi esetben élénkebben indul meg az erjedés. Mikor az erjedés a tetőpontra ért, le kell fejteni a mustot és a törkölyt ki kell sajtolni, mert különben a bor igen fanyar lesz. Előbb lefejteni azonban azért nem czélszerü, mert a bor nem lenne elég testes vagyis kevés vonatanyagot tartalmazna. Fehér bort azonban hamarabb kell lefejteni, hogy nagyon fanyar ne legyen. A lefejtett bor illetve lesajtolt must a szokásos módon erjesztendő tovább. Megeshetik, hogy a petiótizált borban kevés lesz a sav, ezt pótolni lehet tiszta borkopor hozzáadásával olyformán, hogy hektoliterenkint annyiszor 24 dekát adunk hozzá, a
82
S2A.M. 7-IK ÉVFOLYAM.
hány ezredfész'sfc'él kívánjuk a bor savtartalmát emetni (a 24 deka borkő éppen annyira sava-' ' nyit, mint 10 deka b'orkősav,r mélynek alkalmazása nincs'megengedve). Gy. I. Lóheretailó feltörése. (Felelet a 441. sz. kérdésre.) Ha a lóher tarló feltörése, s a buza elvetése idejéig 4—5 .hetünk' van, akkor sokkal, helyesebb a lóhere, tarlóját először ^csekélyen l.eszántajii s azután a buza elvetése előtt egy líozépmély ,vetőszántást adni. Keverő szántásra (különösen maghere után) nincs idő, de erre nincs is feltétlen szükség, sőt sok esetben hátrányos lehet. Az őszi buza alá tehát a heretarlót két szántással készítjük élő, melyek egyike a sekély szántás, másika a vetőszántás. A csekély szántással íeszántott gyökerek és szártövek elkorhadnak, a földben visszamaradt gyökerek pedig elgyengülnek ugv, hogy a következő szántással nagyon jó münkát végezhetünk és a buza jó vetőágyat kap. Ha ellenben a heretarlót csak egy szántással készítjük el a buza alá, akkor a aláforgatott gyökerek és száriövek folytán a talaj kellően leülepedni nem képes, a buza üreges földbe , kerül s hótalah,' száraz fagyos télen könnyen szenved. Utóbbi kényes esetben oly módon segíthetünk magunkon, hogy előszántóval -,felőszerelt ekékkel szántatjuk még a heretarlót. Ez esetben az 5—6 cm. mélységben haladó előhántó a gyökér nyakát keresztülmetszve a barázda fenekére fordítja, az utána következő eketest pedig erősen beföldeli. Ky.
KÖZTELEK, Í 8 9 7 . OKTÓBER HO 13
VEGYESEK. Mai szánniuk tartalma: A keszthelyi gazdasági tanintézet "ünnepe. Levélszekrény Vegyesek. A készthelyi ünnepély. — A magyar ipar fejlesztése. — Mészviz mint fertculemtő szer. — Legtöbb kedvezményes szerződések. — A JászNagyku/i-SzoInqk vármegyei gazdasági egyesület.
Oldal 1413 1420 1421
1422
Kereskedelem, tőzsde. ... 1423 Budapesti gabonatőzsde. — Szeszüzlet. — A központi vásárcsarnok árujegyzése a nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. — Bécsi vágómarhavásár. — Bécsi szurómarhavásár. — Bécsi sertésvásár. — Bécsi juhvásár. — Párisi jUjhvásár. 1424 Szerkesztői üzenetek. 1424
A keszthelyi ünnepély. A keszt-
helyi Georgikon megalapításának századéves évfordulója alkalmából e hó 12-én rendezett jubiláris ü n n e p é l y r e az OMGE. képviseletében gróf Dessewffy Aurél eln ö k és, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár vesznek r é s z t ; Forster Géza igazgatót, közbejött betegsége gátolta a megjeleGabonalevéltetü. (Felelet a 442. sz: kérmai számát a désre.), A beküldött rovar nem Chlorops (csikos- n é s b e n . A „Köztelek" lábu buzalégy) s nem is légy, hanem a ga- Keszthelyen véghezmenö, nagyjelentőségű bonalevéltetü (Siphonophara cerealis). A légytől ü n n e p é l y méltatására szenteltük. abban különbözik, hogy szárnyasának négy A magyar ipar fejlesztése. Az országos • szárnya van, á Chloropsnak csak kettő. A nagy- iparegyesület' üdvös mozgalmat indított meg. óságban is , van különbség, a mennyiben a Chlo- melynek czélja a kereskedelemben forgalomba rops háromszor akkora nagy, mint e tetű. hozott s eddig kizárólag külföldről beszerzett ' Különbén, tessék e rovarra nézve elovasni a iparczikkek itthon való előállításának fokozatos Köztelei; nek 81. számában megjelent 436. sz. keresztülvitele. Az iparegyesület akcziójához feleletet..: A Cloropsnak most már kis kukacz való csatlakozása felhívta a polgári és keresalakjában a tőben kellene lennie. kedelmi testületet, a kereskedelmi csarnokot Jablonowszki. és az országos kereskedelmi és iparcsarnokot Májmétely. (Felelet a 447. sz. kérdésre.) a melyek készségesen jelentették ki hozzájárulásukat és elküldték képviselőiket az előkéAbból, hogy valamely júhrtyájban egy-két gyöngébb kinézésű állatnak mája mételyt nem szítő értekezletre, mely e hó 10-én volt az vagy csak csekély, számban tartalmaz, éppen- országos iparegyesület üléstermében. Az érteséggel nem lehet arra következtetni, hogy a kezlet egyelőre hóm határozott a megindítöbbi, esetleg erősebb állatok szintén egészsé- tandó akczió irányelvei fölött, hanem a tanácsgesek, illetőleg csak kevéssé mételyesek. A kozás anyagának előkészítésére bizottságokat juhok ugyanis nem egyformán reagálnak a küldött ki. Az igy előkészített javaslatok fölött mételyes fertőzésre és megbetegedésük csak az előkészítő-bizottság legközelebb megkezdi bizonyos határok között arányos a májban tárgyalásait. Rokonszenvvel fogjuk figyelni a fejlődő mételyek számától, amennyiben erőtel- mozgalom fejlődését, mert ugy nemzetgazdajesebb állatok erősebb fertőzés daczára is sági mint szocziális szempontból a magyar könnyebben betegedhetnek megy mint külön- iparnak egészséges fejlesztését és térfoglaláhen.is gyöngébb egyedek. Másfelől a fertőzés sát előnynek tudjuk bé, azt a törekvést pedig, nem történik szükségképpen ugyanabban az hogy a magyar földön a magyar ipari készítidőben s azért a- juhokon a megbetegedés mények kiszorítsák az idegeneket, olyannak jelei sem mutatkoznak egyidejűleg. Lehetséges tartjuk, amelyet minden magyar embernek tehát, hogy a ma még teljesen egészségesnek melegen pártolnia kell. Mészviz mint fertőtlenítőszer. Közöltük látszó állat már erősen fertőzve van és egykét hónap múlva meg fog betegedni. Ennek a „Köztélek" 79. számában Gaal Dénes urnák kizárása a mostani évszakban annál kevésbé egy levelét, melyben a mészvizet sertésvész lehetséges, mert a fertőzött nyájban a meg- és Antrax ellen, mint hasznos gyógyszert, betegedések rendszerint csak a tél folyamán illetve mint preservatoriumot ajánlja. E czikk szoktak jelentkezni. (A 2Ö-as számnak éppen- eredményeként több oldalról kérdezősködés érkezett Gaal Dénes úrhoz, aki eljárásának séggel semmiféle értéke nincsen.) ismertetése végett s egyúttal felelet gyanánt a A .májmétely okából bekövetkeztető ká- tudakozódásokra, az alábbi sorok közlésére kért., rosodás ellenében tehát a vevő alig védekez- fel. „Az általam követett eljárás a következő. .hetik másképpen biztosan, mintha az adás- A szarvasmarhák részére, — amint május vevési szerződésben határozottan kiköti, hogy elején a melegebb napok bekövetkeznek, — az ilyen természetű károk az eladót fogják minden itatókutnál egy, 4—5 akós hordót állíterhelni, különben pedig oly nyáj, melynek tok fel. Ezeket megtöltöm vizzeí; minden némely egyedeiben őszszel a rnéteJyes fertőzés hordóba adok 8—-10 liter oltott meszet, melyet már megállapítható, nem ajánlatos a megvé- jól felkeverek. A mész leszáll a hordó fenetelre s ha az alku az emiitett kikötéssel nem kére, a viz azonban kristálytiszta marad. Az létesül, akkor tanácsosabb bevárni a tavaszt, itatásnál minden héten kétszer, — egy veder amidőn a később mételykorban való hullás meszes vizet, két veder tiszta kutvizzel vegyiveszélye már nem fenyeget. —y.— tek s ezt itatom. Ezt teszem egész nyáron keresztül s ez elegendő a vérnek tisztántartására s igy a vérbetegségek elleni védekezésré.
A juhoknak minden héten egyszer a sóban adok be egy kávéskanálnyi, szárított, . oltott pormeszet. A malaczoknak ugyanilyen adagot darában adok; a nagyobbaknak s idősebbeknek belátás szerint többet." Részünkről ismételten megjegyezzük, hogy a mészviz itatása teljesen ártalmajlan dolog lévén, készséggel közöltük a Gaal ur eljárását annál inkább, mivel e mögött számbaveendö tapasztalat áll, azonban az ismertetett eljárást jpontós adatok hijján tudományos megítélés tárgyává nem tehettük. Legtöbb kedvezményes szerződések. A Bulgária és Nagybritannia, valamint a Bulgária és Oroszország között kötött és ez évi julius 24-én, illetve aug. 17-én életbe lépett kereskedelmi szerződésekben a Bulgária részéről angol, illetve orosz és Oroszország részéről bulgár származású árukra nézve nyújtott kedvezmények a Bulgáriával, valamint Oroszországgal fönnálló kereskedelmi szerződéseink által számunkra biztosított legnagyobb kedvezmény alapján a Bulgáriába, illetve Oroszországba való bevitelnél a tőlünk származó árukra is kiterjedvén, a kereskedelemügyi miniszter közli közelebbi tájékozásul a Bulgária által az angol és orosz, valamint az Oroszország által a bulgár származású árukra nézve engedélyezett ama vámmérsékléseket, amelyek a Bulgáriába és Oroszországba való kivitelünk tekintetében ránk nézve is érdekkel bírhatnak. A Bulgáriába való bevitelnél fizetendő vámok, illetve engedélyezett vámmentességek: ócskavas és aczélhulladék, nyersvas tömbökben 8 százalékos értékvám, a következők 10 százalékos értékvám alá esnek: zsákok, vörös káviár, földolgozásra szolgáló nany és kis nyersbőrök (szárítva, szárazon és nyersen sózva), szőrtelenítve is, kender, fonalak és szövetek, aranyfüst és fonadékok (kanetiliák), mész, vörösrézrudakban, lemezekben és lapokban, kőszén, vas-.ós aczéldarabokban, rudákban, lemezekben, lapokban, abroncsokbán és pántokban, szegvas. A következők 12 százalékos értékvám alá esnek : szőrmeáruk, illatos .vizek, friss, sózott, füstölt, szárított halak, fekete kaviár, késmüves áruk stb., mint kések, ollók, villák, ajtóés ablakpántok, horgok, függő és egyéb lakatok tartozékaikkal, megmunkálva és megmunkálatlanul, kausztikus és minden egyéb sziksó, hamuzsir, mindennemű timsó, ammóniák, szalmiák, ammoniákszesz, kénsavas ammónium, rézgálicz és vasgálicz, kovácsolt vas és aczéllemezek. csiszolva, zománezozva, rezezve, horganyozva vagy ónozva. Bádoglemezek, Nafta, nyers és tisztított petróleum 100 kgkint 1 frank vám. Vámmentesek ezek: Szamovárok és tem- . plomharangok. Pirszén. Gabonakivitelre szolgáló mindennemű zsákok. Mezőgazdasági és egyéb gépek (a vámtarifáról szóló 1885. évi január 8-iki bolgár törvény 4. czikke c) és j) pontjaiban, valamint az iparfejlesztésről szóló 1894. évi deczember 20-iki bolgár törvény 3. czikke b): pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelőleg. .Az Oroszországba való bevitelnél bolgár áruk után fizetendő vámok és azok részére engedélyezett vámmenteségek: Hus szárítva és aszalva pudonkint 80 kopek. Tojás pudonkint 6 kopek. Rózsaolaj vámmentes. Cserzőhéjak pudonkint 4 kopek. Ezenkívül megjegyzendő, hogy az angol-bolgár kereskedelmi szerződés szerint az épületanyagok közül csupán az épületfa esik Bulgáriában fogyasztási adó alá és a kőszén és pirszén mindennemű fogyasztási adó alul föl van mentve. Ugyané szerződésben megállapittatott továbbá, hogy a ezukrozott kétszersült fogyasztási adója Bulgáriáben 100 ;kgkint 10 franknál magasabb nem lehet. A Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei gazdasági egyesület f. hó 7-ón tartottá igazgatóválasztmányi és rendkívüli közgyűlését, mely a nagyszámban megjelent tagok igen élénk érdeklődése mellett folyt le. Elnök dr. gróf Almásy Imre a gyűlés megnyitása után bemutatta " Kbvács Albert- újonnan választott ügy-
KÖZTELEK, 1897, OKTÓBER HO 13.
1422 vezető-titkárt; ki xneíeg szavakban köszönvén meg a választmány előleges bizalmát, kijelenti, hogy. legnagyobb odaadással igyekszik, állását betölteni. .Tárgyaltatott; a gazdasági egyesület által az agrárszoeziálizmus ügyében a vármegye törvényhatóságához intézendő emlékirat, mely. már több .-.előző gyűlésen megvitattatok. Az emlékirat behatóan foglalkozik az agrárszoczializmus lényegével s ismerteti mindazon okokat és körülményeket,, melyek miatt nálunk az, nemcsak hogy több helyen fellépett, de folytonos, terjedésével oly állandó kérdéssé vált, melynek sikeres megoldása nehéz problémaként áll a magyar törvényhozás és társadalom előtt. MindSzek vizsgálata után rámutat azon törvényhozási és társadalmi intézkedésekre, melyeket a veszedelmes jelenség meggátlására ajánl. Az emlékirat csekély módosítások után egész terjedelmében elfogadtatott s a további intézkedések megtétele végett a törvényhatósági közgyűlés elébe terjesztetik. A cs. kir. szab. déli vaspályatársaság u j személydij szabása. A kereskedelemügyi miniszter a cs. k. szab. déli vaspályatársaság által előterjesztett uj személydijszabást. jóváhagyta, minek következtében, az 1898. január 1-ével életbe lép. Az uj személydijszabás általában véve a m. kir. államvasutak vonalain érvényben álló zónadijszabáshoz hasonló, csakhogy az államnak megtérítendő bélyeg és szállítási adóilletékkel az egyes zónák felemelt -té" teleket foglalnak magukban. A szomszéd forgalomban itt is 3 zóna lett felállítva, a távolsági forgalomban ellenben az államvasutakétól eltérőleg nem 14, hanem 17 vonalszakasz. A zónadijak nem az eddigi 2 : 3 : 4 , hanem a m. á. v. zónadij 5 : 8 : 13 arány alapul vétele mellett lettek megállapítva. A régi myriaméter rendszeren alapult és a jövő zónarendszeren alapuló viteldijak nagyságának összehasonlítása éppen e rendszer különbözőségénél fogva nem eszközölhető, mindamellett a viteldijak leszállittattak és e tekintetben elvül ki lett mondva, hogy az uj viteldijak lehetőleg a III. osztályban az eddigelé érvényben állott olcsó menettérti jegyek árának felét legalább is kell, hogy képezzék. Ezenkívül tartalmaz az uj díjszabás határozmányokat és díjtételeket a balatontavi fürdőidényre kiadásra kerülő mérsékelt áru menettérti jegyek, továbbá uj bérletjegyekre vonatkozólag 20 egyszerű menetre a Bpest— Promontor—Székesfehérvári' vonalat illetőleg további havi tanuló és munkás heti jegyeket illetőleg. Podgyász-szabadsuly nem engedélyeztetik, annak viteldija a m. kir. államvasutakon fennálló podgyászdijszabás 20%-al felemelt viteldiját képezi. Expressárukért a podgyászra érvényes szállítási dijak kétszerese számítandó. Az alábbi táblázat mutatja az uj személydijszabás menetdijait, összehasonlítva a m. kir. államvasutak menetdijával.
Nyilvános árverés. A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok tisztavérü simmenthali tehenészetéből származó 18 darab tenyészbika, 14 darab előhasi .üsző és 1 darab tehén f. évi; október hó 28-án d. u. 1 órakor a kis-bábolnai: majorban megtartandó nyilvános, árverésen .-.alegtöbbet ígérőnek eladatik. Az árverés nap-.; ján előzetes bejelentésre kocsik fognak rendelkezésre állani az ácsi (m. á. v.) és á nagyigmándi (déli v.) vasútállomásokon. Az eladásra kerülő tenyészállatok pontos leírását kívánatra megküldi a bábolnai m. kir. áll. ménesbirtok igazgatósága. Díjkedvezmény buza- és rozsvctőmagszállitmányokra a helyiérdekű vasutakon. A bácsbodrogvármegyei, hegyes—feketehegyi— palánkai, karczag—tiszafüredi, kisujszállás— dévaványa—gyomai; Kunszentmárton—szentesi, magyardélkeleti, mátrai, mezőtúr—turke vei, nagykikinda—nagybecskereki, pusztatenyö—kunszt.mártoni, szeged—karlovai, temesvár—buziási, temesvár—lippa-radnai, temesvár—nagyszentmiklósi, versecz-kubini és zsebely—csákovár—bókai helyiérdekű vasutak vonalain mezőgazdasági czélokra valamely közigazgatási hatóság, gazdasági egyesület, község vagy egyes gazdák czimére teherárukért szállítandó buza- és rozsvetőmag küldemények után a) kocsi- és fuvarlevelenkint legalább 10000 kg. súlyért való díjfizetés esetén 100 kg. és kilométerenkint 0'30 fillér egységtétel és 100 kgronkint 4 fillér kezelési illeték, b) kisebb mennyiségek feladása esetén pedig 0-60 fillér egységtétel és 100 kgronkint 8 fillér kezelési illeték alapján számítandó mérsékelt díjtételek nyernek alkalmazást. Ezen díjmérséklés csakis oly küldeményekre alkalmazható, melyeknél a vonatkozó fuvarlevelekhez a feladó részről a föMmivelésügyi m. kir. minisztérium megbízásából kiállított pecséttel és aláírással ellátott kellően kitöltött igazolvány csatoltatik, melynek érvényessége a szövegben megnevezett m. kir. államvasutak, kir. szab. pécs—barcsi és bajai—zombor—újvidéki h. é. vasutakon kivül a fentebb elősorolt h. é. vasutakra is kiterjesztetett. A kedvezmény f. é. november hó végéig érvényes rovatolás utján. Külkereskedelmi forgalmunk 1897. augusztus havában. A m. kir. központi statisztikai hivatal kiadásában megjelenő. „Statisztikai Havi Közlemények" legutóbbi füzetében található adatok szerint Magyarországba folyó évi augusztus havában 3,370.350 mm. ős 32,525' drb áru hozatott be, a kivitel mennyisége pedig 3,973.407 méterm ázsát és 578.109 darabot tett. Tavaly a megfelelő hónapban a behozatal mennyisége 2.728,611 mm. és 41,579 drb, a kivitel mennyisége pedig 4.660,978 mm. és 541,550 drb volt, mig tehát a behozatal az idén volt sokkal nagyobb, kivitelünk . csaknem 700 ezer métermázával kisebbedett. A behozatal nagy emelkedését főleg a XV. fő-
. M. kir. államvasutak gyorsvonat személyvonat — 16— 20 21— 25
131—145 146—160 161—175 17,6—200 201—225 ,226—250 251—300 -301—350 331-
3 I II III IVV VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XV XVI XVII
— 30 60 90 120 150 180 210 240 270 300 330 360 430 500 •—. —
— v50 75100 159 150 225 200 300 250 375" 300" 450 350 525 400 603 450 675 500 750 550 835 600 900 700 1050 800 1200 — — — — — —
10 15 20 25 50 75 100 125 150 175 200 225 250" 275 300 350 .400 — — —
15 22 30 40 80 120 -160 200 240 280 320 360 400 440 480 540 600 — — —
40 50 60 120 180 °240 1 300 370 420 480 540 600 660 720 810 900 _ — —
82. SZAM. 7-IK ÉVFOLYAM. Csoportnál (fa, szén és. tőzeg) látható növekedés idézi elő, a kivitel " csökkenése pedig jóformán kizárólag a gabonakivitelnek a szűk termés következtében beállott hanyatlására vezethető visszás Az év első 8 hónapjának adatait vizsgálva, az idei behőzatel-mennviségét - 23.135.210 . métermázsának és 18ö".158 darabnak, a kivitel mennyiségét pedig 31,499.442 métermászának és 3,023.711 darabnak találjuk. Összehasonlítva ez adatokkal a.-múlt év megfelelő időszakára vonatkozó adatokat, mely időszakban a behozatal mennyisége 22,926.412 métermázsát és 228.346 darabot, a kivitel mennyisége pedig 30,735.380 métermázsát és 2.838.123 darabot tett, ugy találjuk, hogy a suly szerint kimutatott áruk forgalma mind a behozatalnál, mind a kivitelnél az idén volt nagyobb, s a darabszám szerint kimutatott áruknál is csak a behozatal csökkent, de az sem valami jelentékenyen. Azon áruk között, melyek a behozatal összegét gyarapították, első helyen a kőszenet találjuk, melyből a folyó év első 8 hónapjában nem. kevesebb mint 8,334.997 métermázsára rugó mennyiséget hoztunk be. A behozatali áruk közül megemlítjük továbbá a nyers kávét. (53.352 mm.), narancsot és czitromot (135.758 mm.), finomított czukrot (223.418 mm.),buzát (467.031 mm.), ku-koriczát (251.266 mm.), fejtetlen rizst (390.192 mm.), hordósört (156.082 mm.), hordó bort (711.248 mm.), puha szálfákat és rönköket (315.440 mm.), keményfa "dongákat (365.658 mm.), fürészelt puha faárukat (1,563.473 mm.), barnaszenet (869.833 mm), pirszenet (1,672.663 mm.), nyers nehéz petroleumot (658.341 mm.), nyers vasat (132.622 mm.), rudvasat (152.986 mm.) stb., mig a kivitelben szereplő áruik közül a nyers czukor (423.532 mm.), finomított czukor (272.334 mm.), buza (2,751.310 mm.), rozs (1,054.792 mm.), árpa (1,636,421 mm), zab (1,201.627 mm.), kukoricza (2,774.216 mm.), gabonaliszt (4,159.400 mm.), vágóökör (123.621 drb.), hizott sertés (116.027 darab), igás,- kocsi- és hátasló (26.982 drb.), eleven szárnyas (2,553.068 drb.), tojás (266.454 mm.), hordóbor (409,978 mm,), tűzifa (516,586 mm.), puha szálfák és rönkök (349,734 mm.), keményfadonga (951,915 mm.), fürészelt faáru I. r. keményfából (813,073 mm.), ugyanaz II. r. keményfából (374,090 mm.), ugyanaz puhafából (1.345,775 mm.), barnaszén (602,919 mm.), (asércz (2,934,993 mm), és korpa (1.099,076 vmm. említhetők. Amerika gabonakészlete. A tőzsdék az utolsó időkben erősen befolyása alatt állottak azoknak az aggasztó híreknek, amelyek arról szólottak, hogy Amerika tényleg nagymennyiségű, a spekuláczió érdekében eltitkolt gabonakészletek fölött rendelkezik. A legújabban beérkezett jelentések szerint Amerika jelenlegi gabonakészlete a mult évivel összehasonlítva, ezeket a számokat mutatja:
s k. szab." déli vasút
— — 36 72 108 144 180 216 252 288 324 360 396 432 516 600 680 760 840
— — 60 120 180 240 300 360 420 " 480 540 600 660 720 840 960 1080 1200 1320
buza kukoricza
90
720 810 906 990 1080 1260 1440 1620 1800
144
216
180 288 210 336 240 384 270 432 300 480 330 ' 528 360 576
432 504 576 648 720 792 864
720 790 860 930
1080 1190 1300 1410
—30-1 —24 —026 —00-3
1 0'7 1-7 —oo-i Ezek szerint az a nagy terméshiány, amely a nyáron történt árfolyamemelkedés egyik főoka volt, kizárólag a búzára szorítkozik, azonban a többi gabonanemüekből sem rendelkezik távolról sem olyan készletekkel, amelyekkel az európai piaczokon döntőleg léphetne fel. Helyreigazítás. A „Köztelek" 81, számában „Erdélyrészi komló" czirn alatt közölt czikkbe, az 1398. lapon az a sajtóhiba csúszott be, hogy a segesvári komlóvásárra közel 80 q komló gyűlt össze. Ezt a sajtóhibát a valóságnak megfelelően ugy igazítjuk ki, hogy 80 q helyett 800 q olvasandó.
83. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBERHÓ,16.
\ Hüvelyesek ; Bábban a hangulat továbbra csendes; -a kínálat uj áruban elég jő, vételkedv: azonban nincs és így az üzlet sem fejlődött Ab Baja-Zömbor 7.65 gos báromfitenyésztési egyesület f. é. október : frtot, törpe babért Félegyházán8.25 frtot,' barna bábqt ; hó' 10-től 30-ig " terjedő időben Budapesten (dunamenti) 7.— frtot jegyzüiik. Köles csendes 5.— barqmfikiállitást rendez, mely alkalomból az . frtön jegyez helyben. ezlen felállításra rétidéit s a kiállítás t a r j a m a r a kivételesen az emiitett küldemények e l s z á m o Napi jelentés 1897. Október 12. l á s á r a , berendezelt Rákos íendéző-pályaudvar Készhuza ma jól volt kínálva,, a malmok elég állomásra elszámolandó és szállítandó tárgyak 1 ós élő állatok után a m. kir. államvasutak: jó . vételkedvet. mutattak, és szilárd - irányzatnál 15,000 'összes-vonalain a kiállítási állatokra érvényes - mm.-át vásároltak, néhány krral magasabb árak mellettkedvezmény lett engedélyezve a díjszabásban Eladatott: meghatározott feltételek és módozatok mellett 1350 mm. 79 kg. a 13-— frt 3 hóra ó a f. é. november hó 27-ig terjedő érvénynyel. Tiszavidéki : 7.50 • „ 80 „ „ 13-— 150 ,,, 76 „ „ 12.50 200 , „ 12-50 100 mi „ 12-50 500 „ , 12-20 , vegyül „ 12-20 „ 3 hóra 75 „ „ 12 30 100 , 75 . „ 12-30 Budapesti gabonatőzsde. 74 „ „ 12-25 énybizományi (Guttmann é Wahl b 200 „ 75 „ „ 12.15 ezég jelentése.) 75 „ „ 12-15 100 „ 75 „ „ 11.80 Budapest, 1897. október 9. 100 » 75 „ „ -12 — Az időjárás e hét folyamán lényeges fordulatot 78 „ vett és erősen őszies jelleget öltött. A hét kezdetével 77 „ „ 12-65nagyobbmérvű csapadék következett be, mely. csekély m. 77 á „ 12-65 megszakításokkal az egész héten át tartott; amellett a 150 , 76 , „ 12-50 hőmérséklet is erősen csökkent és hűvös, hideg időnk 75 „ „ 12-30 100 „ volt, mely helyenként a fagyponthoz közel járt. A mezei 350 „ „ 12-35 munkálatok ennélfogva szünetelnek és a járhat]an utak 950 „ 76 „ „ 12.60 folytán a vidéki hozatalok is minimálisra szorítkoznak. 1200 „ 75 „ „12-55 A vízállás kedvező. Külföldön az időjárás szintén esős. 250 „ 72 „ „ 11-75 Ami a külföldi piaczok üzletmenetét illeti, ugy a 2800 „ 77 „ „ 12-60 hangulat szilárdabb ugyan, a forgalom azonban csak 1.00 „ 79 „ „12-75 kevéssé javult és így továbbra is gyenge maradt. Ame1900 „ 75 „ „ 12-20 l i rikában a hozatalok állandóan nagyok és a látható készletek folyvást szaporodnak, a spefeuláczió azonban tara tartott volt és íS-35-40 frtig ab itt tós szárazságról érkező hírek által ösztönözve, élénkebben vett részt az üzleten és az árak ca. 3 c emelkedtek. A és paritásban kelt el. hét végefelé az irányzat valamivel csendesebb. AngliáÁrpa ab itt minőség szerint 5.50—6 frtig adaban a vevők tartózkodóak, az árak azonban változatla- tott el. nok maradtak. Francziaországban a fogyasztás jobb Tengeri az usancze ára szerint adatott vételkedvet tanúsított és szilárdabb hangulat mellett az Zab tartott. áremelkedés elég jelentékeny. Liszt iránt is jobb volt az érdeklődés. A többi piaczokon a viszonyok kellemes Határidők kezdetben lanyhán indultak, később hangulat mellett alig változtak. megszilárdultak. Nálunk az üzlet a hét folyamán szilárdra fordult, Következő kötések történtek. a forgalom megélénkült és kenyérmagvak . tetemesen emelkedtek. Takarmányczikkek változatlanok. Köttetett. Déli zárlat. Az üzleti hét részleteiről a kővetkezőket jelent- Őszi buza . . . ' 12-10—-12-15 12-14—16 hetjük : Tavaszi buza . . 11-74—11-81 '— 11-80—82 Buza szilárd hangulatban indult ugyan, azonban ismét ellanyhult, mert a malmok valószínűleg a propo8-62—8-65— 8'64—65 nált üzemreprodukézióra való tekintettel továbbra[is tar- Tavaszi, rozs . . tózkodóak maradtak. Az ez iránybani tárgyalások azon- Tavaszi zab . . 6-30—6-32— 6-32—34 ban tudvalevőleg nem vezettek czélhoz és minthogy Öszi zab . . . 6-04 . 6-04—05 időközben lényegesen javult amerikai jegyzések érkez4-45—4-50— . 4-45—50 lehetőségét is kétségessé teszi, egyszere rohamos szilár- Uj tengeri dulás következett be, melynél élénk vételkedv .mellett Uj repcze árak fokozatosan 30 krral javultak. Jó minőségek ennél többel is emelkedtek. . Külföldi búzákban ugyancsak néhány nagyobb tétel kelt et és az ösz forgalmat Szeszüzlet. 150,000 mm., a hetihozatalokat 202,000 mm.-ra tesszük. Rozs iránt csak gyenge volt az érdeklődés. A Szesz. (Goldfinger Gábor szeszgyári főtisztviselő : kínálat nem öltött ugyan nagyobb mérvet, a vételkedv tudósítása.) azonban szintén korlátolt volt. 1Vevőként továbbra is A szeszüzlétben e héten lanyha irányzat uralkoi' felé volt a mult heti jegyzéseknél valamivel több elér- dott és a nagyobb kínálat valamint olcsó kontingens hető. . Minőség szerint Budapest távolságában átvéve nyers szeszárak folytán a szeszárak 25 krral olcsóbban záródnak. '8.35—45 frt és helyben 8.50—55 frt érhető el minőség Mezőgazdasági szeszgyárakéltal kontingens nyersszerint. Gyengébb minőségek csak nehezen voltak értészesz a héten már élénkebben lett kínálva, de üzlet magas árak folytán nem létesült, mert vevők még Árpa (takarmány és hántolási czélokra) lanyha. asokkal olcsóbb árakat remélnek. Gyárosok nagy készletek felett rendelkeznek és ennélGalicziából' e héten kínálat nem volt. fogva tartózkodóak, hizlalóknak pedig alig van szükA kontingens nyersszesz ára Budapesten 17-75— ségletük. Minőség szerint 5.75—95 frtot jegyzünk hely18-— frt. ben. Állomásokon átvéve jó minőségek malátagyárosokBécsi jegyzés 18-20—18-30 frt kontingens nyersnál, ugy mint a spekulácziónál gyorsan találnak elhelyezést, megfelelő ajánlatok hijján, azonban üzlet alig szeszért. Prágai jegyzés 53——53-13 frt adózott burgofejlődik ; az export e héten tétlen maradt. A mult heti jegyzések alig változtak és következőleg alakulnak: nyaszeszért. Trieszti jegyzés 9-88—10'— frt hektoliterenként •jobb déli vasút menti áruk, ugy mint a buda—pécsi 90°/o magyar kiviteli szeszért. vonal mentről 8. 9 50 frt, felvidéki 6.50—7.50. frt, A kivitel e héten néhány tétel fiomitott szeszt* jobb tiszavidéki áru 6.-—^6.75 frt állomásokon átvéve. vásárolt, mely Fiúmén át tovább lett szállítva. Zab nagyobbrészt középminőségekben érkezik, Vidéki szeszgyárak közül: Kenyérmező, Arad, mig jobb fajtákban a kínálat gyengébb. A vételkedv korlátolt volt ugyan, az árak azonban tartottak és szín Baja, Losoncz 50, a többiek 25, krral olcsóbban jeés tisztaság szerint . 6 . — 6 35 frt között váltakoznak ab Budapest. Budapesti zárlatárák e héten-. Finomított szesz Tengeri egészséges áruban .5—10 krral többet 55.50—55.63 frt, élesztőszesz 55'50—55'63 frt, nyers'ért el a folyó határidő i jegyzésénejí, mig alsóbbrendű szesz adózva 54.50—55-— frt, nyersszesz adózatlan áru 15 — 20 krral azon alul kelt el. A forgalom e héten 13.50—13.75 frt, denaturált szesz 18'—1S.50 frt. is élénk volt és bécsi, cseh és morva számlára ismét Kontingens nyersszesz —..—. nagyobb mennyiségek vitettek el. Állomásokon átvéve Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül S kereslet lényegesen alább hagyott. budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés melOlajmagvak: Káposztarepczében e héten alig volt lett értendők. 'forgalom. Jegyzéseink 12.25—12'.50 frt.' Bánáti repcze 12. 12.25 frt ..Gomborka H>. 10.50—11.50 frt, vadrepcze kb. 5.50—6'.— frt, • lenmag 10.75 frt jegyez.
Díjkedvezmény a Budapesten rendezendő baromfikiállitás alkalmából. Az orszá-
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
1423 Á központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1897. október hó 9-éről. Forgalmunk mindinkább a téli czikkekre kezd szorítkozni, melyről kővetkezőket, jelenthetjük : Zöldségfélék, -mint karfiol, saláta, zöldbab most keres'ett czikket képez, beküldött készletek simán kelnek. * Burgonyaárak javultak, I. hópehely 2 frt 50 kr, rózsa 2 frt 20 krért helyeztetett el mm.-ként. Tisztított baromfi keresett, hízott kacsákért 60 krt értünk el kgkint. Vadfélék közül különösen őz keresett, szarvas és vaddisznó is tartja árát. Tisztított malaezok kelendők, kgia mmöség szerint 70—80 kr. Vajban élénk a forgalom, ismert jegyű theavajunk kgkint 120—140 krt jegyez. Turó 20—22 kr. Tekintve a forgalom folytonos emelkedését átéli ' idényben, úgyszintén azon körülményt, hogy vidékről a húsfélék és tisztított baromfi is aggodalom nélkül felküldhetők, beküldőinket felhívjuk, különösen a jól hizlalt baromfi, vadfélék, borjú- és sertéshús, tojás, turó és vaj, úgyszintén téli gyümölcsöket is az itteni piaczra felküldeni. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1897. okt. 11-én. Hus. Marhahús hátulja I. oszt. 1 q frt 54—56, II. oszt. 48 —52, III. oszt. 44—46, eleje 'I. oszt. 44—48, II. oszt. 42—46, £ III. oszt. 40—45, borjúhús hátulja I. ' oszt. 70—70, II. oszt. 60—66, eleje I. oszt. 60—65, II, oszt. 60—60, birkahús hátulja I. oszt. 42—44, II. oszt. 40—40, eleje I. oszt. 38—40, II. oszt. 36—-36, bárány eleje 1 db l.— l-—, hátulja 1-30—1-40, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 57^-59-0, vidéki , szalonna nélkül elsőrendű 62—64, vidéki —, sertéshús pörkölt ; —, sertéshús szerb* szalonnával 56— —57, szalonna nélkül 60—62, sertéshús füstölt magyar , ; idegen (vidéki) , sonka nyers 1 kg. 72—72, füstölt belf. csonttal , csont nélkül 0'90 —0-90, sonka füstölt ktilf. csont nélkül 0-85—0'85, szalonna sózott 1 q 54-5—56-5, füstölt 59—61'0, sertészsír hordóval 59-5—60-0, hordónélkül 57-5—58-0, kolbász nyers 1 kg. , füstölt 60—60, szalámi belföldi 150 —170, külföldi , malacz szopós élő 1 db , tisztított 60—80. ( Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-20—1-20 csirke 0-60—1-30, kappan hizott 1-10—1-30, sovány 0"— —0-—, récze hizott 1'30—2'30, sovány 0'90—1-30, lud hizott 36:—, sovány 1'80—3'—, pulyka hizott 2'20 —3-80, sovány 23 60. 6) Tisztított. Tyúk 1 db frt —, 1 kg. 00-—, csirke 1 db 0-30—0'60, 1 kg. — , kappan hizott 1 db 0-60—1-20, 1 kg. —• •—, récze hizott 1 db 0-90—1-50, 1 kg. , félkövér 1 db 0-40—0-90, lud hizott 1 db 2-50—3, 1 kg. 0-55— 0-60, félkövér 1 db 1-20—2-—, 1 kg. —, pulyka hizott , félkövér 1 db 1-20—1-20, 1 db 1-80—2-—, 1 kg. 1 kg. ludmáj 1 db 30—1-—, 1 kg. 11-40, ludzsir 1 kg. 70—0-80, idei liba 1 db —•—•—. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-60—0-60, csuka 0-90 —1-0:5, ponty (dunai) 0'30—0'70, süllő —• •—, kecsege —• , márna 0-60—0-80, czompó 0-40—0-60, angolna 0-80—1-20, apró kevert 0-40—0-60, lazacz, pisztráng —• —. Tej,és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08—0-09, lefölözött 0-05—0-07, tejszín 0-20—0-20, tejföl 0-28—0-35, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80— MO, I. rendű 0-78—0-95, II. r. 0-50—75-—, olvasztott -0*—, Margarin I. rendű 0-—, II. rendű 00"—, tehéntúró O'IO—0-22,-' juhturó 52—56, liptói 0-56—0-80, juhsajt 0-80—80, emmenthali sajt 0'90—1*-2C, groji sajt 0-68—0-74. Liszt és kenyérnemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 0-18—0-18, barna kenyér 0'15—0-15, rozskenyér 0-10 —0;10. Búzaliszt 00 sz. 1 q — — , 0 —•—, 1 —•—, To'ás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 34——37-0 II. oszt. (1440 db.) 26—30-50, meszes , orosz tojás 100 db. , tea tojás 2-80—3--^, törött tojás —-0. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7—12 stokeraui 27—27, borsó héjas magyar 7'5—14'—, koptatott magyar , külföldi 13—22, bab fehér apró 7—10, nagy 6—10, színes 8—13. Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 3-50—6-—, 1 q 2-5—3-0, Petrezselem 100 kötés 3-50—6"—, 1 q O'O—0"0, zeller 100 drb 1-20—2'00, karalábé 0-8—1-2, vöröshagyma 100 köt. 4'50—10"—, 1 q 2-25—5-50, foghagyma 100 köt. 12—20, 1 q 1.0-0—12-0, vörösrépa 100 drb 0-30—0-80, fehérrépa —, fejeskáposzta 3-5—5-0, kelkáposzta 100 db 1-00—2-0, vörös káposzta 3:0—5'—, fejessaláta 1" 1-60, kötött saláta ——©:—, burgonya, rózsa 1 q 2-— 2-10, sárga 2-10—2-70, külföldi —•—•—, fekete retek 100 drb 0-30—1-80. uborka nagy salátának 100 db 33-50, savanyítani való 100 db 0-80—1-20, savanyitott 0-9—l-Ó, zöld paprika 0'2ö—0'4, tök főző 8-0—15, zöldbab 0-14— 0-16, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg. , fejtett 1 lit. : , tengeri 100 cső 0-6Q—0'80 karfiol 100 db 5-0—15, paradicsom-1. kg. 0'06-»-0-12; spárga —•—, torma 100 db 10—12.
8 2. SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK,1897. OKTÓBER flO 13.
1424 Gyümölcs. Fajalmá 1 q frt 12—20, közönséges alma 5—12, fajkörte 12—20, közönséges körte .7—9, szilva magvaváló 0-09—0-12, vörös , aszalt , cseresnye faj. — , közönséges , meggy faj, _ közönséges , ringló , baraczk kajszin , őszi 20-—70, dinnye görög nagy 100 drb 15—20, kiesi 6—10, sárga faj 510-0, 1 kg. közönséges —, szőlő \ kg. 0.14—0.20, csemege 25—38, dió (faj papirhéju) 20—50, közönséges 14—20, mogyoró 28—56, gesztenye magyar 10—14, olasz 18—20,. narancs messinai 100 drb _'•—•—, pugliai 4-—4'—, mandarin O-—— 0'—, czitrom 1-50—2 50, füge, hordós 1 q —, koszorús 18' 20, datolya , Mazsolaszőlő 40—65, egres 1 lit. 0—0 kr," eper 1 kg 0-—. Fiiszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 35—52, 11. rendű 18—30, csöves 30—35—, (szárított) . köménymag — —, borsókamág . mák 1 q. frt 18—26, méz csurgatott 0'30— 0-32, sejtekben 1 kg. 0" 0-—, szappan szin — -, közönséges , fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40—0-60, vörös asztali palaczkban 0'55—Ó-85,' házi pálinka palaczkban 0-——O'OO, ásványvíz palaczkban Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mesterutcza, 1897. okt. 12. A székesfőv. vásárigazqatótág jelentése a „Köztelek" részére). Felhozaiott a szokott községekből 210 szekér réti széna, 123 szekér muhar, 38 zsupszalma, 16 szekér aiomszalma, — szekér takarmányszalma, — szekér tengériszár 3 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sLD.) • 300 zsák szecska. A forgalom élénk. Ávak q-knt a következők: réti széna 240—290 muhar uj 220—270, zsupszalma 160—180, alomszalma 130—150, egyéb takarmány , lóhere , takarmányszalma —, tengeriszár , luczerna , , sarjú , szalmaszecska, 200—240, széna , uj , zabosbükköny 210—260. Összes kocsiszám 393, suly 321450 kg.
Á szombati vezztegvásárra 243 db hajtatott fel, Az összes minőség felett az érdeklődés élénk volt, ugy hogy az árak 100 kiló után -2—3 írttal emelkedtek. Az összes állatok már a déli órákban értékesítve lettek, Árak: prirna magyar 39^-41-— (—) frt,'szekunda 36—38 frt; tertia 32—35 frt. Galicziai príma 39. 40.— (44—) frt, szekunda 36—38. frt, tertia 33—35 frt. Német prima 41—43'50 (44.—), szekunda 38—40,'tertia 34—37 frt. Konzervökrök. 24-—32-— é. s., rosszabb minőségi! — frt é. s. Bika 24—35—. (—) frt é. s., tehén 25—36 " .. t é'.s„ bivaly 20—28'— frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy egy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) V Egyeseladások : Jlagyar liizó ökrök. Eladók : Ár Ár Blau testvérek, Temesvár ... — 41 — 39 — Dreher Antal, Schmech'át. 36 — — — Gyárrészvénytársáság, Arad ... 38 — 35 — Gwozdaczow Wasa Verse'cz — 32 — 29 — Hacker M., Sopron 32Va — 291/2 — Ledérer és Kálmán, Budapest— 41 — 401/2 — Moskoritz Ad., Nagyvárad ... 41 — 39 — Neumann testvérek, Arad... ... 38V2 — 34Va — Sctnvartz M., Mátészalka 40 — 38 — Talián György, Spitz 27 — 25 — 1. Munkács 40 Weisz M. & fia
Arák' kilogrammonkint: "kizsigerelt borjú 50—51 kr., prima 56—60 kr., primissima 62—66 kr., élp bprju 36 - 44 kr., príma 46—50 kr.,' primissima "52-S64 .(—) kr., fiatal sertés 34-^-43 kr,, kizsigerelt sértés nehéz 54—57.. k^./., süldő 44—54 kr., kizsigereltJut;.^j-36i:kr., bárány páronkint kr. Bécsi juhvásár. 189-7. október.' 7-én: Felhajtás 2339 db juh. Az árak változatlanul maradták. Árak : expqrt juh páronként 18' .20—, ra&zka -—•—, selejtes juh 10'-—-16'—' frt. Szerkesztői üzenetek. S. B. , urnák' SimöntornVa. B. levelét építészeti szakértőnkhöz tettük át, aniennvilx'n motelei., tervrajzunk nincsen készletben. A nyerendő feleletet a „Köztelek" leveles szekrényében fogjuk közölni. P. (ív. urnák Csegöld. Xwr- fjorallráRvát árusít a „Magyar Tőzeg- és Mütrágyaipar Részvénytársaság" (Budapest, VI., Andrássy-ut 30.). Az u. n. nyers faecáltrágyát Losoncz város tőzegtonna rendszerre ;berendezétt árnyékszékeinek, kezelésénél nyeri a r.-társaság. A nyers faecál-trágya nem egyéb, mint tőzeggel kezelt és szénsavval kevert emberi; ürülék. A faecáltrágyát csakis egész waggonrakománynyal lebet venni, - legkevesebbét 100 mmázsát, amelynek ára a
Erdélyi hizó ökrök. Eladók: Farkas & Mendl, Szászrégen.— 39 Farkas & Illyés, Marosvásárhely 38
— — Az Orsz. Eiiagy. gazd. egyesület tulajdona. Német hizó ökrök. Eladók: — .40 — Lápfelügyelő-bizottság: Gróf Bessewffy Aure'l, Bernát Beimel és Basch, Versecz 42 Blau testvérek, Temesvár .431/2 — 411/a István,
műtrágyákat
„HUNGÁRIA" Budapest,
T.
cz.
szükségletünk j ó l herefajok,
mák-,
s i k e r ű i t
baltaczim-,
jelentékeny.
repeze-,
mint len-,
g o m b o r k a -
és
t a k a r n i á n x f i i m a <>*va k b a n
hű mintákat
Kérjük a t. cz. gazdaközönséget ezekből ozimünkre küldeni, melyekre előnyös ajánlattal készséggel szolgálunk.
Magyar
M e z ő g a z d á k Szövetkezete Budapest, V., Alkotmány-utcza 31. s z .
.02. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. ÓKTÓBÉR HÓ 13.
KOSZEN
1425
Tokodi, Dorogi és Ebszöny- 4 t X annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka A és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, . .,, coaks, szobafütésre és épületek szárítására,
összes gazdasagi ipari es hazi czelokra l e g l s i t ü x a . ő ' b ' b ra.ixa.őség-'beni leg-]"iitán.yo3a."b"ba.n,
R A D M ¥
kapliató
kőszén-nagykereskedőnél,
K A R O L Y
Budapest, Váczi-körut 80. sz.
A. cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának vezérképviselete.
Üzletvezető kerestetik
Országos Magyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet, BUDAPESTEN, VIII. József-köruf 8. S é i s gróf.
mielőbbi belépésre a
„Kassai tejcsarnok szövetkezethez'/
Alelnök: C S I V O S S Y
AKDBÍSSY GÉZA gráf, BUJANOVICS SÁNDOB, DESSEWFFT AB1ST1D, PÖSPÖKT EMII, BÜBINEK GYULA, SZENTKIRÁLYI HALMÁN, SZILAKSY ZOLTÁN, SZÖNYI ZSIGMOND, TELEKI SÁNDOR gróf. Yeiórlgaigató: S z ö í t Y i zaigmond, A z O r s a á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító Szövetkezet a gazdaközönség általános elismerése szerint híven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti á reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
Megkívántatik 1500 frt óvadék, a tejkezelés, feldolgozás, zsírtartalom szerint vizsgálat és értékesítés minden módjában való otthonosság, eres üzleti szellem, a számvitel és könyvvitelben való teljes jártasság. Javadalmazás: 1000 frt készpénz, szabad lakás, fűtés, világítás, a tej tiszta értékesítéséből bizonyos perczent. Bizonyítvány-másolatokkal felszerelt folyamodványok
b á r ó S e h e l l G y u l a ezimére Nagy-Idára (Kassa mellett) intézendők.
4467
épület és átalány (pauschal) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel: minden más illeték kizárásával.
Lapunk bekötési táblája
ff A takarmányt és szalmáseleséget 3
1 f r t3 6 k r é r t
tűzkár ellen a szövetkezet
tetemesen
biztosítja, mint a hazánkban müköüö bármely más biztosító intézet. M T " Gazdasági egyesületi tagok — tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára — a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 3019
Hirdetmény.
Az igazgatóság.
Ajánlunk, utczai- és házi szemétből készült T R Á G Y Á T . Pöcegödőr-tartalommal komposztirozva (tartalomdusabb az istállótrágyánál.) Az • utczai- és házi szemétből készült trágya vegyi tartalma az országos m. kir. chemiai intézet hivatalos analysíse szerint a következők: Az általunk vett és Itt megvizsgált szemét minták kővetkező tartalommal birnak. Szám
/
L
Vize 30.37
Káli (Kí 0)
Phosporsav (Pa") o/o 0.60 .
I Árverési hirdetmény. A bábolnai m. kir. állami ménesbirtok 3 ? simmenthali tehenészetéből származó
ű-rakodóhely pedig
(
(portómentesen)
kapható kiadóhivatalunkban.
olcsóbban
.
0.60
0.63
33.77 0.73 II. 0.75 0.53 25.36 0.53 0.66 HL 0.44 0.37 40.37 IV. 0.21 0.24 29.16 0.67 V. .0.60 0.45 0.39 VI. 23.55 0.60 0.35 0.47 23.51 0.56 0.35 VII.. 0.58 VIII. 20.01 0.57 0.49 IX. 39.12 0.60 0.39 0.39 X. 0.57 0.56 0.44 28.6.1 átlagban | J 29.38 0.55 0.55 0.43 Elemezte; dr. KÖNYÖKI ALAJOS s. k., dr. LIEBERMANN h. s. k. kir. tanácsos, igazgató. A fent körülirt wagononkint 100 métermázsa 4486 60 kilóméter távolságra _ . . . . . . . . . . . . ... .-„•.14 frt. 50—100 kilóméter távolságra 16 frt. Szállítunk bérmentve, a M. Á. V. .vonalain 30 waggonból álló vonattal. Budapest-szt.-lorinczi-?zeniét-&zálIitó-vasut igazgatósága.
j
1 1 8
d a r a b
t e n y é s z b i k a ,j
1 1 4
d a r a b
e l ő h a s i
|
és 1
d a r a b
ü s z ő \
t e h é n
\
m
1
| f. évi október hó 28-án d. u. 1 órakor j J|
• r
tisztavérü
H J| H # ^
a kis-bábolnai
majorban
megtartandó
nyilvános
ár-
1
verésen a legtöbbet Ígérőnek eladatik. Az árverés n a p j á n előzetes bejelentésre ^ kocsik fognak rendelkezésre állani az ácsi * (m. á. v.) és a nagy-igmándi (déli v.) vasút- ' állomásokon. ' ! Az eladásra k e r ü l ő tenyészállatok pontos * | leirása kivánatra megküldetik. P o s t a - é s távirda-állomás: Bábolna puszta. J Bábolna, 1897. szeptember hó 28-án. ^
A bábolnai m. kir. áll. ménesbirtok j ! (Utánnyomás nem dijaztatik.)
Mint
fent
Nagy-Kanizsa
Sopron
Minden fentebbi állomásokban
/ ' f1
honvédség
1300
400
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és hovédek ...számára, egészben körülbelül;
3. Átvonulások. Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fentemiitett állomásokra az ajánlatok a cs. és kir. hadsereg, illetve m. kir. honvédség szükségletei részére, előkészített, feltételi füzet IV. pontja értelmében teendők.
§
i1
CO
© t\S . ©• CO
to © .
••.Cl
©
©
I '
ci •"
00
©
.
kenyér
Zabra
kenyér
l'.j
|
!
i-.
é 1 adagonként.
. takarmányra ~
f
1
mettől .
' a jelenleg ahhúz tartozó : heUiségekkel
i
• ; 3'
I
P •s
r
»
. r- ' • 1
évenként. | Bánatpénz I
Előlegesen öt napra a csapat számára; a takarmány -saját lovaknak az egész hónapra előlegesen is. . '.. .
Nyár folyamán a kenyér esetleg rövidebb, mint 5 napi határidőkben átattepdó.
o O :
©
2700
Cf
o
o o.
;
:
I-
1. Helyőrségi csapatok, intézetek,, elszigeteltek és honvédcsapatok számira,
A takarmányra nézye a kézvényelési határidő azon állomásokban, melyekben a helyiyiszonyok és a csapat, érdeke megkívánja, 10 :egész: 15 napra meghosszabitható azon esetben, ha ez a kincstárnak több kiadást nem okoz. Ilyen meghosszabbítás csak időnkint ;a csapat- :és: a:területi hádbiztosság közt egyrészt, másrészt a szállítóval egyetértőleg leime elrendelve.
a'
1770 2530 CD o o ••• . CO • O o-
cc ' u>
•f 1 •• s . 7340
1350
©
o .
CO o •
• CC • •
" . •'•' Gö , V
CO o
1950
, l
í ' :
; I;;
1060
10
Crt
CC r
• cid 1060;
1
1
00
^ • O o •
Cn CO ©
1060
: !
J .
1
o ' O '
o o
2450
l i ' f§L
o
m. kir. honvédség
-
Trencsén
1
' 1
>1 a> B O m B
mely állomáson!és • / ' hivatalban
A cs. és kir. 5. hadtest hadbiztosságánál Pozsonyban Pozsony métermázsa
!
1898. évi január hó 1-től
cs. és kir. hadsereg
I Í
l H
25 s»
q i»
. mely napon
1897. évi október hó 21-én, délelőtti 10 órakor
cs. és kir. hadsereg grammal
!•
cs. és kir. had
1898. évi szeptember hó 30-ig.
sereg és m. kir.
|
.
Nagy-Kanizsa
m. kir. honvédség
1
w ' O?' (A N CD 09
Sopron mely csapat számára j
i
Trencsén
1
."i-
Kőszeg
űo o ö
!
*
A cs. és k. élelmezési raktárnál Sopronban
1897. október hó 25-én, délelőtt II órakor
Sopron mely időtartamra,
:
83. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, 1897. OKTÓBER HÓ ,16.
1427
Észrevétel. A) A tartalék-készlet harmincznapi, az egyes'állományra számítóit Yolvó szükséglet mennyiségben iratik elő. Őrlési akadályoknál a liadtest-Jiadbiztossig kivételesen megengedi a bérlőnek, hogy 5—10 napi lisztszükséglet egyenértékét ideiglenesen liszt helyett kenyériek való gabona alakjában tartsa készletben. B) Azon ajánlatnyerő; a ki Trencsénbén a kenyeret szállítja, köteles esetleg a írencsén-tepliczí cs. és kir. katonafürdő-intézet legénységének körülbelül 65 ádagnyi napi kenyérszükségietét az 1898-iki fürdőidény alatt a haszonbéri' áron Trencsénben előállítani. C) A cs. és kir. hadsereg katonai közigazgatása határozottan fentartja magának a netán rendelkezésére álló saját készleteit a közlekedési vonalokon fekvő állomásokban használatba vétetni. D) A kenyér mindig a szükségleti állomáson előállítandó, ahol egyszersmind a rozsliszt tartalékkészlete iís elhelyezendő. E) A bérlő köteles zabraktárában apróbarostálásra teljesen alkalmas és jó állapotban levő szélrostát tartani. F).Sopronban a vállalkozó köteles az elfogadott árért a meghatározott időn át egy esetleg összpontosítandó lovas hadosztály vagy gyalogezred és pedig gyalog vagy lovás dandárban vagy pedig egy gyálogrhadoisztályban tartandó gyakorlatok számára szükségelt .többletet is kiszolgáltatni. A nagykanizsai állomáson az 5. sz. lósorozási bizottság szükséglete, mely előre meg nem határozható és a hirdetményben csak általánosan vétetett fel, a vállalkozó által az elfogadott árért szállítandó. G) A katonakenyér tiszta rozslisztből, 1400 grammos czipóban készítendő és a csapatoknak átadandó. A katonakenyérhez a sütő liszt egy métermázsájára, azaz 101 drb. 1400 grammos kenyérhez a helyben szokásos minőségű sóból 1 kilogramm keverendő. A kenyérozipó 1600 grammal mérendő ki tésztábon, és 1400 grammal kisütendő.H) A mozgósítás esetére vonatkozó . külön határozványok szállítási feltételek füzete XXIV. czikkében foglaltatnak. 1. A császári és kir. közös hadsereg és a m. kir. honvédcsapatok fent kimutatott élelmi szükségleteinek közös biztosítása végett a táblázatban megjelölt napokon, kizárólagosan Írásbeli ajánlatok utján, nyilvános tárgyalás fog tartatni. 2. Minden ajánlattevő, a szerződési kötelezettségben már álló és teljesen jóhitelünek bizonyult, vagy a tárgyaló-bizottság előtt- vállalatképesnek és megbízhatóknak ismert vállalkozók kivételéveli üzleti képességét és erre vagyonának elégséges . voltát, a kereskedelmi és iparkamara által, ha pedig a kereskedelmi lajstromba bejegyzett czégje nem volna, az illetékes gazdasági egylet által kiállított bizonyitványnyal igazolni' tartozik. — Bizonyítványok, melyek a tárgyalás napjától számított két hónál korábbi kelettel birnak, tekintetbe nem vétetnek. A bizonyítványokban igazolandó vállalatképesség iránya és terjedelme a fentebbi táblázatban van megjelölve. Az, ilyen bizonyítványok nem az ajánlattevő, hanem a kiállító kamara vagy egyesület által, a> tárgyalást megelőző napig mint „bizalmas és sürgős" a tárgyaló bizottságoknak beküldendők. Az elkésés következményeit minden körülmények között a fél viseli. 3. Az alábbi mintának teljesen megfelelöleg szerkesztett, 50 kros bélyeggel ellátott ajánlatoknak, lepecsételt boríték alatt, az előirt bánatpénzékkel együtt az illető állomás szükségletének tárgyalására kitűzött napon legkésőbb délelőtti 10, Sopronban 11 óráig kell a tárgyaló bizottsághoz beérkezniük, későbben érkező vagy távirati uton tett ajánlatok nem vétetnek tekintetbe. 4. Ha valamely ajánlatban a számokkal és betűkkel irt ár között eltérés mutatkoznék, akkor a betűkkel írott ár fog helyesnek tekintetni. 5. A részletesebb feltételek a cs. és kir, közös , hadseregbeli csapatok szükségJetére nézve Pozsonyban és Sopronban 1897. évi szeptember hó 1-én, és a. m. kir. honvédcsapatok szükségletére nézve Székesfehérváron és Pozsonyban 1897. évi
szeptember hó 1-én keltezett két-két ősszehangzó példányban elkészített, a szállítási,, feltételeket tartalmazó füzetben foglaltatnak, és a pozsonyi, valamint a soproni csl'" és. kir. katonai élelmezési raktáraknáli a.íionvédséggt, illet§l^g. a m., kir. pozsonyi IV-ik ós "székesfehérvári V-ik Honvéd kerületi parancsnokságnál, valamint a fent idézett állomásokon levő honvéthatóságoknál és csapatoknál naponta délelőtti 9 órá- í tói 12 óráig betekinthetők. Különben az előirt féltétélí füzet á cs. és kir. élelmezési raktárnál (árkusonként 4 krajezárért) mindenki által megkapható. A m. kir. honvédség [ részére való szállításokról szóló nyomtatott feltételi füzetek az összes honvédkerületi-, gyalog-ezred vagy zászlóalj-, valamint huszár-ezred vagy osztályparancsnokságoknál, füzetenkint 8 krajezárért megvehetők. 6. A községek bánatpénz vagy óvadék letételétől fel vannak mentve s ezek, valamint a mezőgazdasági egyesületek és a termelők, , a. katonai élelmi szükségleteknek ezennel kihirdetett szállítására különösen figyelmeztetnek. Termelők, és mezőgazdasági egyesületek azon . vállalatokra, a melyét sajáttermelésükkel töljesiteni képesek, óvadék letétele alól szinitén fel vannak mentve, r : Termelők, mezőgazdasági egyesületek és termelők ajánlatai, — a kenyér ; szállítását, illetőleg' a sütőiparosok ajánlatai 'is — egyenlő árak mellett, más vállal- ko.zókkal szemben előnyben részesülnek. • 7. Összetes ajánlatok csak akkor vétetnek tekintetbe, ha azok;a cs. és kir. hadsereg szükségleteit illetőlég a feltételi füzet XVII-ik, a m. kir. honvédség szükség- ( létéit illetőleg a szállítási feltételek füzei írnok XV-ik rzikkelyóben meghatározott kereten bel^l tétetnek és ha együtt véve egyenkint tett ajánlatqknál előnyösehbek. — ( .Nem egynemű czikkeknél az ajánlatban az ár minden egyes czikkre. nézve külön kitüntetendő. 8. A czikkek kiszolgáltatásának a fentebbi táblázatban felsorolt-állomásokon-: kell történnie. Az élelemszükségleteknek az állomáshoz tartozó helyiségekbe (Coneurrenzorte) való elfuvarozására nézve a cs. és kir. közös;, hadseregbeli csapatok szükséglete iránt \ előkészített feltételi füzet XVII. pontja értelmében külön ajánlat teendő,: mert különben féltételeztetik,- hogy az elfuvarozás a követelt szállítási árban már benfoglaltatik. Ha az elfuvarozásrn többen egyenlő árak mellett. ajánlkoznának, akkor ezek ' közül az, ki az illető czikkeknek szállítását elnyerte, előnyben részesül. 9. Azon ajánlattevő, ki közös állomásokon való terményszükségletek szálli{á- f sára csak olyképpen is tett ajánlatot, liogv X. állomás szükségleteinek szállítását elvállalja a nélkül, hogy ajánlatában határozottan kiemelte volna, hogy a közös • hadsereg és a m. kir. honvédség szükségleteire tesz ajánlatot, a m. kir. honvédséggel < szemben ajánlatával mindaddig kötelezve marad, mig ettől jóváhagyó vágy elutasiíó ' határozatot nem nyert, tekintet nélkül arra, hogy a közös hadsereg p,z ajánlatot felfogadta e vagy nem. i ; Határozottan kiemeltetik, hogy a szállitásnyertes ajánlattevőnek í értesítése a m. kir. honvéd kerületi parancsnokságok által,, csupán, az ajánlatnak .a honvédség : szükségletére vonatkozó részére szól és hogy a közös hadsereg szükségletére vonat- f kozó rész tárgyában, szállitásnyertes az értesítést külön az 5. hadtest hadbiztosságától veendi. 10.. Az ajánlkozók a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatás irányában ajánla- , tuk elfogadása iránti nyilatkozata tekintetében lemondanak az 1875. évi XXXVII. törvényezikk 314. és 315. §§-aiban — valamely ajánlat elfogadása iránti nyilatkozatra nézve — megállapított határidőnek betartásáról. 11. Ajánlatok kevesebb mint 14 napi határidővel nem fogadtatnak el. 12. A szállítási feltételek füzetében fogattak betartására már ajánlatának benyújtásával minden ajánlattevő kötelezve van. Kelt Pozsonyban, 1897. évi szeptembeí hó 1-én.
A közös tárgyaló-bizottság-tól. bélyeg
Ajánlati minta.
ajánlatomnál fogva kötelezem magamat, Én alulírt z 1897. évi szeptember hó 1-én, 3896. szám alatt kelt hirdetmény alatt kelt hirdetmény alapján . !í . . . . . ; . . állomáson s az ahhoz tartozó helységeken szükséges: a kenyérnek 840 grammos (1400 grammos czipókban) adagját . . . . kr. azaz . . . . . krajezárért a zabnak 4200 grammos adagját . . kr., azaz krajezárért •az 189 . . . . éri 1-től 189 . évi hó végéig terjedő időtartamra szállítani, az átvonulok élelmi szükségleteit a cs. és kir. közös hadsereg és in. kir. honvédségbeli csapatok részére, az előkészített feltételi füzet IV. czikkelye értelmében kiszolgáltatni. Ezen ajánlatomért a mellékelt, külön borítékba zárt (vagyY az ide csatolt elismervény szerint a . . . . . . pénztárnál letéteményezett semmi más kötelezettségért nem szavatoló nevezetesen . . . . . . . . összesen . . . . forint bánatpénzzel kezeskedem. Továbbá kötelezem magamat azon esetben, ha a szállítást elnyerem, legkésőbb 14 nappal az erről vett hivatalos értesítés után bánatpénzemet a 10 százaléknyi óvadék összege kiegészíteni s ha ezt elmulasztanám, a hadsereg, illetőleg a honvédigazgatást feljogosítom hogy ezen kiegészítést a szállítási keresmény visszatartáséval eszközölje. Egyébiránt a hirdetményben közzétett feltételeken felül, magamat a< tárgyalásra előkészített 1897. évi szeptember hó 1-én keltezett szállítási feltételi füzetekben foglaltaknak is alávetem. • Az N. . . . nek N-ben kelt ide mellékelt értesítése szerint a, megbízhatóságomról és a vállalatképességemről szóló bizonyítvány közvetlenül az nek fog átküldetni. Kelt N . ben, 189 . . . . . . . hó . . -én. N. N. (vezeték- és keresztnév, lakhely, megye.) Az ajánlat lepecsételendő és boritékára írandó : * .Ajánlat az 189 -án kihirdetetett s 189 . . . . . . . .-én tartandó tárgyaláshoz.4 A letéteményezett bánatpénz az ajánlatban részletezendő, a külön borítékon pedig ennek tartalma (készpénz vagy értékpapírok) számokkal és szóval kiírandó.
:
-
-
8 2. SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM.
16 KÖZTELEK,1897. OKTÓBER flO 13.
HIRDETMÉNY. Mindazon
feltételek
fentartása
A
mellett, a melyek a Pozsonyban 1897. évi szeptember hó 1-sö napján keli 3896 A. 'sz. hirdetményben bérleti tárgyalások az alanti táblázatban meghatározott napokon meg fognak tartatni. t
á
r
g
's
1
a
5
a'jelenleg
g
• a
•S" a
állomás számára
r
t
a
t
i
felhozattak,
naponként cireá '
a
gekkel
& s
-
'4r a
1 a
Bánatpénz
' évenként zab
kenyér . gónként
1
1
J
.«
}
'I
Bázin
: takarmányra
. .kenyér
adagonként •
840;
•-a '
|
4200
métermázsa
zabra
kenyér
grammal ad ag
a
.
forint' "
•1
667
i KIT
1770
256Ö
1200
í
168
158
> 450
2420 :
300 '
. Modor vagy Czajla
-
,
.
1 - l l ' I & .'• 3
9.00 . 850
V-ll , "s-f* '
• 750 , . 2500 ..
Cs.-Somorjá 284 ;
-
1
"í J
1
10
í
Nezsider
Szt.-György
-
>
1
1
&
ó
3
' ti
§
f
V
1898. évi január
Cs. és k. kat. élei- i mezési raktár j Sopronban j
1897. október 25-én délelőtt II órakor
tí
• 'fi
^65
4
!'
' : 60
•
.
-
50 - =
• 2.:
>
'i
1
1
i
'
'I
í'l.l:
, 100 ' ff
"5 ;
-1.244 •
T '
32
m: 3300
500
1350
4 170 ...
t
529
4300
.8100'
1750
, 2700 .
-
240
®
® f:
J
'
• 1 " g;'
1
J:
.a
},
t z
r-s
í'S I
H.
a ® ' 80 x
Cs.-Somorja
16ÓÖ
-
. 7Q0 •
-
f -
1
• • | ««
90
N.-Szombát
Győr Sáabadhegy
.
íili
' 100'
á -
2. A fegyvergyakorlatra behívandó szalsadságoltal . . tartalékosok számára, egészben körülbelül
-
Esztergom
1
®
Győr ®"S i Szabddhegy- Börcs gyei.
|
a.i
•0 y l l
«a
ú
Ifi
-
ct
«
Pöstyén
Kismarton
.
•
' 850 ''
450
l
fe-o
2600
-
•m
Esztergom
950;;
'. 7400''
158
-
'•S-l §
483 -
1
Szőllős vagy •Récse
'.Is TrencsénTeplicz
505' *' '
-
'•
|.
v:
; - Í63
s I
további
a következő czik-
A cs. és kjr. közös hadseregbeli csapátok, intézetek és elszigeteltek részére. N.-szombat •
a
k TCp.7.v.ftn.vpilp.si határidő
tozó helysé-
- s
a
A kővetkező katonai élelem-szükségletekre nézve
mely időtar-
ahhoz targ •
t
s
á
'30000 30000
-
-
.
-
-
. -
.
A takarmányra nézve a kézvényelési határidő, 10 egész 15 napra meghöszha ez a kincstárnak , több kiadást nem okoz. Ilyen meghosszabitás csak időnként a csapat és a területi hadbiztosság közt egyrészt, másrészt,a szállítóval egyetértőleg lenne elrendelve.
I
S
fi"
Minden fen3. Az átvonulásra való élelmi czikkek szállítására a fenttebbi álloemiitett állomásokra az ajánlatok a feltételi füzet IV. S.- , •••'-'• másokon . pontja értelmében' teend ők. " A közelebbi feltételek naponta reggel 9 órától déli 12 óráig a pozsonyi, komáromi cs soproni es, és kir. hadélelmezési raktárban az ezen tárgyalásra egybevágó tartalommal kiállított és Pozsonyban, Komáromban és Sopronban 1897. évi szeptember hó 1-én kelt két feltételi fiizétben megtekinthetők. Pozsony, 1897. évi szeptember hó 1-én, . és kir. 5. h a d t e s t hadMztossága.
82. SZÁM. 7-ik ÉVFOLYAM.
134192/97
sz.
KŐZTELEK,
IS97, OKTÓBER HÓ
13.
1429
M a g y a r kii*, á l l a m v a s u t a k .
A téli menetrendi életbeléptetése a m« kir. államvasutak vonalain. Af magy. kir. államvasutak vonalain f. évi október t-én a1 téli menetrend lép életbe, mely a jelenlegitől akövetkezőlényegesebb; eltéréseket és .változásokat tartalmazza : ••-,'• A Budapest— brucki vonalon a jelenlég Budapest-Kelenföldről este 8 óra 28 perczkor Budapest keleti; p, u,-ba induló személyvonat forgalmon kivill helyeztetik. Erinek folytán a déli vasútnak Prágerhof felől este Budapest-Kelenföldre érkező személyvonatához a. csatlakozást, a Bécs, illetve Bruők felől Budapest k. p,-u.-ba este 9 ora 20 .perczkor érkező- személyvonat fogja közvetíteni. . Audaeőrs megállóhelyen az összes vonatok megállása megszüntettetik. A Budapest—esztergomi és a Budapest-Császárfürdő kitérő ó-budai vonalon. . A z Esztergomból jelenleg reggel 8 óra 2 p.erczksr Budapest, ny; p.-u.-ra és az Ó-Budáról d. e. 10 óra 4 perczkor Budapest-Csász8rfürdő kitérőre induló személyvonatnak egyidejű megszüntetése. mellett Esztergomtól Budapest ny. p.-u.-ig, illetve K-Budától Buda-rGsászárfürdő kitérőig egy uj személyvonat helyeztetik, forgalomba, riiély Esztergomból d. u. 2 óra 8 perczkor indül és Budapest ny. p. u.-ra d. u. "4 óra 40 perczkor, illetve BudaTCsászárfürdő "kitérőre d. u. 4 óra 46 perczkor érkezik. • Pilis-Csaba tábor megállóhelynél a vonatok megállása megszüntettetik. A Pápa—csornai vonJoh a jelenleg Pápárról reggel 3 óra 57 perczkor induló vegyesvonaj az uj .menetrend szerint Pápáról, a Szombathely felől érkező vonathoz való ;csatlakozással, reggel: 5 óra 35 perczkor indíttatik, és Csornára reggel 7 óra 8 perczkor érkezik és ott minden irányban fog csatlakozást találni. . Továbbá, a Csornáról jelenleg reggel 6 órakor induló vegyesvonat az uj menetrend • szerint. Csornáról minden irányban való csatlakozás közvetítése mellett, reg. 7 óra 50 perczkor fog indulni és Pápára d. e: 9 óra 25 perczkor fog érkezni. , Végül a jelenleg Pápáról d. u. 1 óra 5 perczkor induló vegyesvonat helyett a Pápáról d. u. 3 óra 10 perczkor induló, és Csornára d. u. 5 óra 5 perczkor érkező vegyesvonat helyeztetik forgalomba, a mely Pápán Szombathely felől, Csornán pedig Győr, Szombathely és Pozsony-Ujváros felé fog csatlakozást közvetiteni. Azonkívül még a pápai hetivásárok alkalmával, azaz minden pénteken egy uj vegyesvonat;fog, közlekedni, Mely Csornáról reggel 5 óra 41 perczkor indul és Pápára reggel .7 óra 16 perczkor érkezik.,. A Székesfehérvár—kis-czelli és Veszprém—Veszprém-városi vonalakon a jelenleg csütörtök;, vasár- és;ünnepnapokon Veázprém-városból este 6 óra 56 perczkor induló, és. Székesfehérvárra éjjel 10 óra 9 perczkor érkező személyszállító vonat megszüntettétik. A Kis-Czell—boba-esáktornyai vonalon megszüntettetik Kis-Czell és Zala-Egerszeg között a Zala-Egerszegről ..reggel 6 .óra 30. perczkor Kis-Czellre-és onnan este 6 óra 10 perczkor Zala-Egeiszegre induló személyvonat.. 1 H Budapest—mareheggi vonalon a Budapest ny. p. u.-ból jelenleg éjjel 2 óra 35. perezkor Bécsbe "Indulói-keleti expressvonat az uj menetrend szerint éjjel 1 órakor indittátik. • 1 r A Budapest ny.: p: ú>ból jelenleg este 9 óra 5 perczkor Érsekújvárra induló és onnét reggel 7 óra 5 perczkor, Budapestre érkező személyszállító gyorstehervonat forgalma az Érsekújvár—pozsonyi vonatrészre is kiterjesztetik. E -vonat Érsekújvárról éjjel 12 óra-58 perczkor indul és Pozsonyba éjjel 3 óra 29 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Pozsonyból éjjel,1 óra 7 perczkor indul és Érsekújvárra éjjel 3 óra 32 perczkor érkezik. A\Büdapestről Pozsony felé közlekedő- gyorsvonatnál Palota-Újpesten a leszállás is engedélyeztetik.. Ezen vonatoknak bevezetése folytán a Budapest és Bécs között mindkét irányban. közlekedő éjjeli-személyvonatoknál a szomszédos forgalmi menetjegyek használata az egész Budapest—pozsonyi vonalrészen kizáratik; ellenben a távolsági forgalmi menetjegyekkel a Budapestről Bécs felé közlekedő ugyanezen vonatnál Budapest és Vácz közötti vonalrészen a leszállás, a Bécsből Budapest felé közlekedőnél pedig. Palotartljpest állomást kivéve, a felszállás.nem lesz korlátozva. A Párkány-Nánáról jelenleg reggel-6 óra 30 perczkor Budapestre ihduló személyvonat Helenb.a megállóhelyen feltételesen megállittatik. , A Budapest ny. p. u.-ról jelenleg este 6 óra 30 perczkor Nagymarosra induló személyvonat forgalma a Nagymaros— párkány-nánai vonalrészre is kiterjesztetik. E vonat Nagymarosról éste.8 óra 3 perczkor indul és Párkány-Nánára este 8 óra -Ki perczkor érkezik. A. Nagy marosról jelenleg este 9 óra 12 perczkor induló személyvonat az uj menetrend szerint Nagymarosról este 6 óra 52 perczkor fog indulni és Budapestre este, 8 :ór.á. 20 perczkor fog érkezni. M e g s z ö n t e t t étik : Budapest—Marchegg, illetve Bécs között a Budapest ny. p. u.-ból d. u. 5 óra 40 perczkor Béesbe-induló és az onnan Budapest ny. p. u.-ba éjjel 10 óra 50 perczkor érkező luxusvonat > Budapest és IVÍarehegg között az ünnep- ós vasárnapokon közlekedő személyBudapest es Galantha: között a Budapest ny. p. u.-ból éjjel 10 órá 45 perczkor i-ndútó -és-=az ide-reggel-6 óra 55 perczkor Calantháról érkező szomélyvonat; Budapest is Érsekújvár kozott i Btidapo-4 ny p u -rol reggel J ora 40 perczkoí iBdíiló. .és áz ide-éjjelí l l óra 20 perczkor Érsekújvárról érkező helyi sz.-vonat; Budapest és Párkány-Nána között-a Budapc-t ny. p. u.-ról d. u. 2 óra perczkor inétöó-tiélyrgyÓrs""és az egte 7 óra 45 perczkor induló személyvonat, valamint a Bttdápést. ny. p. ű.-ba este"8 óra 5 perczkor Párkány-Nánáról érkező. Személyvonat; Budapest é* Nagy-Maros között a. Nagy-Máíosról reggel 6 Óra 45 perczkor induló. személyvonat, t o v á b b á Budapest ny. p. u.-ról ünnep- és vas'árnápokon d. e. h óra -10 pi.-rcz, d. u. 12 óra 55 perczkor és este 6 órakor induló,, valamint a Budapest-ny. p.-u.-ba d. u. 12 óra 30 perez, - d. ti. ó óra 30 perczkor' és éjjel 12 óva 5 pércz'kof érkező helyi személyvonat; Budapest és Vácz köíött a Budapestről éjjel : 11 óra 20-perezkor, valamint' ünnep .és vasárnapokon este 8 órá 5 perczkor induló és a Budapestre reggel-6 óra 20 perczkor, valamint ünnep és vasárnapokon éjjel 10 óra 30 perczkor érkező helyi' személyvonat; "' ....•:' . .Budapest és Palota-Újpest közö.t a Budapest ny. p. u.-ról este 9 óra 25 perczkor,. valamint ünnep ;és vasárnapokon d. u. 5 órakor induló;; továbbá a Palota-Ujpéstről. reggel 4 óra 40 'perczkor és éjjel 10 óra 15 perczkor, valamint ünnep és vasárnapokon d. u. 4 óra 45 perczkor Budapestre érlífező helyi személyvonat.
A Budapest és Pár"_ány-Tíána közötti, helyi gyorsvonatnak megszüntetése folytán a Budapest ny. p. u.-ról d. u. il óra 45 perczkor Bécsbe induló gyorsvonat Vácz, Nagy-Maros és Párkány-Nána állomásokon a leszálló utasok által is -hasznáUi. A Galantha—zsblnai, Pozscny—Lipótvár és Szered—nagyszombati vonalakon megszüntettetik Galantha és Zsolna között a Galantháról éjjel 3 óra 26 perczkor induló és ide, éjjel 2 óra 2 perczkor Zsolnáról érkező személyvonat. Pozsony és Lipótvár között a Pozsonyból éjjel 1 óra 40 perczkor Lipótvárra induló és innét éjjel 3 óra 48 perczkor Pozsonyba érkező vegyesvonat, — ellenben Galantha és Szered között mindkét irányban egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Szeredről, éjjel 10 óra 47 perczkor indul és Galánthára éjjel 11 óra 15 perczkor érkezik; Galantháról pedig éjjel 3 óra 5 perczkor indul és Szeredre éjjel 3 óra 33 perczkor érkezik. Yégül a jelenleg Nagyszombatból éjjel 1 órakor Szeredre közlekedő vonatnak egyidejű megszüntetése mellett égy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba, mely Nagyszombatból éjjel 10 órakor fog indnlni és Szeredre éjjel 10 órá 32 perczkor érkezik s' ott közvetlenül csatlakozik Galantha felé. A Budapest— Hatvan ruttkai vonalon a Gödöllőről jelenleg d. u. 5 óra 55 perczkor Budapest k. p. u.-ba érkező személyvonat már Hatvanból kiindulólag fog közlekedni, a honnan d. u. 3 óra 32 perczkor indul. A jelenleg Budapest k. p. u.-ról d. u. 1 óra 30 perczkor Gödöllőre induló .. . . I . ' I ' . . í A Zólyom—z.-brezói és Zólyom-Brezó-Erdököz—tiszolczi von lakon. A Zólyom-Brezóról jelenleg d. e. 9 óra 26 perczkor Tiszolczra induló vegyesvonat a Beszterczebánya felől való csatlakozás fenntartása. mellett, Zólyom-Brezóról már d. e. 8 óra 10 perczkor fog indulni és Tiszolczra d. u. 12 óra 5 perczkor érkezik, minek folytán e vonal az utóbb nevezett állomáson a Feled felé d. ul 1.2 óra 50 perczkor induló vonathoz csatlakozást fog közvetíteni. A jelenleg Tiszölczról d. e. 8 óra 50 perczkor Zólyom-Brezóra indO'ó vegyesvonatnak egyidejű megszüntetése meflett egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Tiszölczról d. u. 1 órakor fog indulni és Zólyom-Brezóra d. u. 4 óra 45 perczkor fog érkezni, a hol csatlakozást talál Zólyom felé. Az ünnep és vasárnapokon Zólyom-Brezóról este 9 óra 1 perczkor Besztereze-., bányára induló tehervonatnál a személyszállítás megszüntettetik. A Kis-Terenne-kisújszállási vonalon Kisújszállás és Szalók-Taskony között, a Kisújszállásról d. u. 5 óra 19 perezkor Szálók-Taskonyra induló, és innen este 8 órakor Kisújszállásra, visszatérő vegyesvo.nat megszüntettetik. A Miskolcz^fiileki vont Ion. A Fülekről jelenleg reggel 5 óra 58 perezkor Miskolczra induló személyvonat forgalma Fülek és Bánréve között, a Fülekről d. e.. 10 óra 7 perczkor Miskolczra induló személyvonat forgalma pedig Bánréve és Miskolcz Között megszüntettetik, ellenben Fülektől Miskolczig egy uj személyszállító vonat Ijelyeztetik forgalomba. Ezen uj vonal Fülekről, a Budapest és Zólyom. felől való csatlakozás fenntartásával, reggel 6 óra 20 perczkor fog indulni Feleden Tiszolez felé és felől csatlakozást közvetít és Miskolczra d. e. 10 óra 45 perczkor érkezik, a Hol a Munkács, illetve Kassa felé közlekedő gyorsvonatokhoz közvetít esatlakozást. A Bánréve—dobsinai vonalon a Dobsináról jelenleg este 6 órá 35 perczkor Bánrévére induló személyszállító tehervonat az uj menetrend szerint Dobsináról már d. u. 4 óra 40 perczkor indíttatik és Bánrévére este 8 óra 30 perczkor érkezik s ott Miskolcz és Fülek felé induló vonatokhoz: közvetlen csatlakozást talál. A Feled - tiszolczi vonalon a jelenleg Feledről d. é. 11 óra 5 perczkor Tiszolczra induló személyvonat helyett egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Feledről, Miskolcz es Fülek felőli csatlakozással, d. u. 12 óra 25 perczkor indíttatik és Tiszolczra d." u. 3 óra, 26 perczkor érkezik, s ott Z.-Brez.ó felé fog csatlakozást Továbbá a Tiszölczról jelenleg reggel 4 óra 20 perczkor induló vegyesvonat az uj menetrend szerint, reggel 5 óra 40 perczkor fog indulni, és Feledre reggel 8 óra 10 perczkor fog érkeziii, a hol közvetlen csatlakozást nyer Miskolcz és Fülek felé, Végül a Rima-Szombatból jelenleg d. e. 10 óra 22 perczkor Feledre induló személyszállító tehervonatnak egyidejű megszüntetése mellett, Rima-Szombatból d. u. 4 óra 55 perczkor induló és Feledre d. u. 5 óra 24 perczkor érkező s 'ott Fülek felé csatlakozást közvetítő személyszállító tehervonat rendszeresittetik. A Bánréve—Ózdi vonalon az Ózdról jelenleg d. e. 11 óra 22 perczkor Bánrévére . érkező és onnét d. e. 11 óra 50 perczkor Ózdra induló v; g jesvonatnak egyidejű megszüntetése mellett; mindkét irányban Miskolcz és Fülek felé; illetve felöl való csatlakozásban egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Ózdról reggel 6 óra 25 perczkor indul és Bánrévére reggel 7 óra 26 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Bánrévéről- d. u. 5 óra 13 perczkor indul és "Ózdra este 6 óra 16 perczkor érkezik. A Budapest—Kolozsvár—predeáli vonalon a Budapest k. p. u.-ról d. u. 1 óra 55 perczkor Aradon át Predeálra induló, illetve onnét Budapestre d. u. 1 óra 10 perczkor érkező gyorsvonat a Tövis—predeáli vonalon megszüntettetik; e gyorsvonatok forgalma tehát csakis a Budapest—Arad—tövisi vonalon tartattk fenn. Megszüntettetnek továbbá Brassó és Predeál Tíözött a csütörtökön, ünnep és A Karczag—tisza-füredi vonalon Tisza-Füredről Tisza-Szőllősig egy uj vegyesvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Tisza-Füredről-Füzes-Abony és Debreczen felőli csatlakozással, este 8 órá 10 perczkor fog indulni és Tisza-Szőlősré' este 8 óra 27 'perczkor fog érkezni. A Nagy-Várad—vaskohi vonalon a Vaskohról jelenleg éjjel 2 óra 55 perczkor , . :. !•• • 'ii 'H' Nagy-Váradra d. e. 10 óra-11 perczkor fog érkezni. A Szombatság—Rogoz—dobresti vonalon Nagy-Várad és Vaskoh felé, illetve felől . ..': 11 I .., : ' I, ' , ' • • ' . ' ,. . • -l- '".....' I . . . , tetik be. E vonat Dobrestből d. u. 4.óra 22 perczkor indul és Szombatság—Rogozra d. u. 4 óra 56 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Szombatság-Rogozról esté 6 óra 8 perczkor indul és Dobréstre este 6 óra 44 perczkor érkezik. A Brassó—zernesti vonalon forgalmon kivül helyeztetik a Zernestről este 8 óra 31 perczkor Brassóba érkező és innen este 9 óra 15 perczkor Zernestre induló vegyesvonat. A Budapest—Szolnok—Arad—tövisi vonalon Arad és Mária-Radna között az Aradról naponta este. 6 órá 40 perczkor,^meg ünnep és vasárnapokon reggel 6 óra 55 percekor, valamint az utóbb nevezeti napokon a 'Mária-Radnáról este 8 óra 3 perczkor induló személyszállító vonatok forgalmon kivül helyeztetitek, Ez utóbbi két
18 KÖZTELEK,1897. OKTÓBERflO13. vonatnak megszüntetése folytán, az Arndröl reggel 6 óra 30.perczkor tövis felé induló és az Aradra >este 8 óra 55 perczkor Tövis felől érkező személyvonatoknál a szomszédos forgalmi és a menettérti jegyek használatának korlátozása megszűnik, Á Budapest—Orsova—verciorovai vonalon a Verciorováról jelenleg d. u, 3 óra 40 perczkor Budapestre induló keleti expressvonat az uj menetrend szerint d. u. 2 óra 45 perczkor indul és Budapest ny. p. u.-ba éjjel 12 óra 50 .perczkör érkezik.: . A Czegléd—szolnoki vonalon egy tehervonat személyszállitásra rendeztetik be. E vonat Czeglédről éjjel 10 óra 30 perczkor indulás Szolnokra éjjel 12 óra 2 perczkor érkezik. A Kecskemét—tisza-ughi—révi vonalon a Kecskemétről jelenleg éjjel 3 óra 5 perczkor és d. u. 4 óra 45 perczkor tiszaughi révre induló, valamint az onnét Kecskemétre 9 óra 50. perczkor érkező gyorsvonatnak egyidejű megszüntetésé mellett Kecskémétről — Budapest felől való csatlakozással — d. e. 10 óra 20 perczkor, illetve este 7 óra 50 perczkor induló és tiszaughi révre d, u. 12 óra 3 perczkor, — illetve este 9 óra 33 perczkor érkező vegyesvonatok helyeztetnek forgalomba. Az ellenkező irányban pedig, a Tiszaughi révrőí d. u. 1 óra 40 perczkor induló és Kecskemétre, Budapest felé a személyvonathoz, Szeged felé pedig a gyorsvonathoz csatlakozólag, d. u. 3 óra 18 perczkor érkező vegyesvonat rendszeresittetik. A Temesvár—buziási vonalon a Buziásról jelenleg d. u. 12 óra 56 perczkor Temesvárra érkező és az innát d. u. 2 óra 40 perczkor Buziásra induló személyvonatok megszüntettetnek. A Budapest—Zimony—belgrádi vonalon a Belgrádból jelenleg este 7 óra 48 perczkor Budapest k. p. u.-ba induló keleti expressvonat az uj menetrend szerint Belgrádból este 6 óra 25 perczkor indnl és Budapest k. p. u.-ba éjjel 12 óra 30 perczkor érkezik. A Budapest k. p. u.-ról jelenleg este 10 óra 20 perczkor Szabadkára induló személyvonatnak, továbbá a Szabadkáról reggel 5 óra 35 perczkor Belgrádba, valamint a Belgrádból d. u. 2 óra 25 perczkor Budbpestre induló vegyesvonaloknak egyidejű megszüntetése mellett, a szerb államvasút uj vonataival csatlakozásban mindkét irányban egy-egy uj személyvonat helyeztetik forgalomba. E vonat Budapest k. p. u.-ról este 9 óra . 35 perczkor indul és Belgrádba d. e. 10 óra 5 perczkor érkezik ; az ellenkező irányban pedig Belgrádból d. u. 4 óra 35 perczkor indul és Budapest k. p. u.-ba, ugy mint jelenleg a vegyesvonat, reggel 7 óra 5 perczkor érkezik. A Hegyes-Feketehegy—palánkai vonalon a Hegyes-Feketehegyről jelenleg reggel 5 óra 27 perczkor Palánkára és onnét d. u. 12 óra 15 perczkor Hegyes-Fekehegyre visszaérkező vegyesvonatok forgalma megszüntettetik. A Budapest—fiumei vonalon megszüntettetik az ünnep- és vasárnapokon Fiúméból d. u. 1 óra 45 perczkor Delnicére induló és innen este 9 óra 35 perczkor Fiúméba visszaérkező helyi vonat. Károlyvárostól Cameral-Moravicáig egy tehervonat személyszállitásra rendeztetik be. E vonat Károlyvárosról reggél 5 óra 25 perczkor indul és C.-Moravicára d. e. 11 óra 26 perczkor érkezik. Az Tj-Dombovár—bosnabródi és Szabadka—dáljai vonalakon megszüntettetnek Szabadka—Dálja—B.-Bród kőzött közlekedő gyorsvonatok. A jelenleg csak Pécs és Eszék, illetve Bród és B.-Bród között közlekedő, — Pécsett a Budapest felé, illetve felől közlekedő gyorsvonatokhoz csatlakozó éjjeli
Az i g a z g a t ó s á g .
K i s hirdetések:.
4050. í
E R T E S I T E S . L a p u n k o k t ó b e r 6-iki, 80-ik s z á m á b a n m e g j e l e n t h i r d e t m é n y r e , m e l y a 6. h a d t e s t k e r ü l e t é b e t a r t o z ó k a t o n a i á l l o m á s o k h e n y é l é s z a l i s z ü k s é g l e t b e s z e r z é s é n e k n y i l v á n o s árlejtésére és az eziránti k é r v é n y e k b e a d á s á r a v o n a t k o z i k , az é r d e k e l t e k figyelme ezennel felhivatik. K a s s a , 1897. s z e p t e m b e r 30-án.
A cs. és kir. katonai élelmezési raktár Kassán.
4460
8 2. SZAM. 7-1K ÉVFOLYAM.
személyvonatok forgalma-az Eszék-bródj vonalrészreriac kitérj'eszt-etik. íEzeh új^öfiaíi Eszékről éjjel. 11 óra 20 perczkor indul és?.Bródba: röggel <3 óra í25 ^értízkör'-'éfke-; zik, afc ellenvonat pedig Bródbll éjjel 12 óra l .pi.erczkdr ándtttMk 'éSí'EszékW'reggel 5 óra 1 perczkor érkezik. Ezen vonatok bevezetése,. folytán. a Szabadka és-^Zombor között közlekedő. esti személyvonat forgalma ,.jjáljáíg.>te^esztetik--kl,---a óra 12 perkor érkezik, a Somborból - reggel .4 Ara ífrjpérckkor' Sztótdkátt- influló személyvonatnak egyidejű megszüntetései -mellett pedig^á Daljáről 'Téggef Órákor induló és Szabadkára d. e. 8 éra 43 perczkor érkező uj személyvonat jött forgalamha. Végül a: Bosná-Brodból reggel 3 óra 30 perczkor Induló szeméiyyamtt 'űsak 1 1 Bródból kimdnlólag UjíDombóvárig .közlekedik.'>• . » • • " .' * r" A Pleternicza—pozsegai vonalon á Pozsegáról d. u. 5 óra 10 peréáKöi^ Pleternicára és innét este , 7 óra 10 perczkor Pozsegára visszaérkező személyszállító • tehervonat forgalmon kívül helyeztetett. A Borovó—vukovári vonalon forgalomba.":helyeztetett .!a' Boj-oóiőIy .-éjjel 1- óra 10 • perczkor és éjjel 3 óra lÓJperczkor induló, valamint áz oda éjjel 12 óra 20-'pe>r-c2koir és éjjel' 2 óra 40 perczkor Yukqvárról érkező/vegyesvonat. ' ' . ,,.:..,;, A Borovoról jelenleg reggel 5. órá 50 perczkor induló vegyesvonat helyeit pedig egy. reggel 5 óra 16 perczkor induló uj vonat közlekedik. . , , , .. . A Ruma—vrdniki vonajon mindkét irányban egy uj vegyesvonat helyeztetett forgalomba. E vonat Rumáról d. e. 9 óra 18 perczkor indul és Vrdnikré d. e, ló ora 16 perczkor érkezik; az ellenkező irányban pedig Vrdnikről d. U. 4 óra 58 perczkor indíttatik és Rnmára d. u. 5 óra 48 perczkor érkezik. A Budapest—marcheggl és Budapest—Galantha-zsolnai vonalakon a Budapest ny. p. u.-ból éjjel 10 órá 45 perczkor Zsolnára és a Zsolnáról este 8 óra 41 perczkor Budapest ny. p. u. felé induló személyvonat Budapestről, illetve Zsolnáról szept. 30-án már -nem indíttatik. A Szered—nagyszombati vonalon a Nagyszombatból az uj menetrend szerint éjjel 10 órakor Szeredre, induló vegyesvonat szeptember 30-án vezettetett be. A Budapest—Arad—tüvisi—predeáli vonalon a Budapesi k. p. u.-ról szeptember 30-á.n d. u. 1 óra-55 perczkor induló gyorsvonat már csak Tövisig közlekedett, s a ' Predeal—Arad—budapesti irányban közlekedő gyorsvonat á szeptember 30-ka és Október 1-je közötti éjjelen Predeál és Tövis között már nem helyeztetett forgalomba, hanem október 1-éu reggel csak Tövisről indíttatott. A Budapest—belgrádi vonalon a Budapest k. p. u.-ról éjjel 10 óra 20: perczkor Belgrád felé induló személyvonat az átmeneti éjjelen már nem közlekedett, ellenben az uj menetrend szerint este 9 óra 35 perczkor Belgrádba induló személyvonat Budapest k. p. u.-ról már szeptember 30-án indíttatott. Az Uj-Dombovár—Bosna-bródi vonalon a jelenleg Pécsről éjjel 10 óra 40 perczkor Eszékre érkező személyvonat szeptember 30-ról október 1-ére hailó éiielen már B.-Bródig közlekedett. Az uj menetrendre vonatkozó részletes adatok, ugy a menetrendhirdetményből, valamint a személypénztárak, menetjegyirodák és egyéb elárusító helyekes 30 fillérért kapható menetrend könyvecskéből vehetők ki. Budapest, 1897. szeptember hó.
v
Ö csász. és kir. Fensége József főherczeg és Ő királyi Fensége Flilfip Szász-CoburgGothai herczeg udv szállítója
Szőllovesszö eladás. | 'íöuféle'lsemeg^frborfafu" sima és gyökeres szöllövesszö á jegyzéket küld a' szSIStelep kezelösége.^u. p. Csány, ^ HeKerestetik vetőmagul ffszi árpa^s^iAeHasznált, rP n S határozásával. ° °. ™Ifo
Dr. Lendl Adolf, és
Fontos gazdát nak. egy4b te gaSsá^ ny terpéSet
tanszerkészitő-
kereskedeííainésl lngaŰanáfoi
Intézete
3 bőrbeadó' bototok bíefenten ' Ir 9JeeI, dlí." °° 46lÖ^ ^ Országos^ ^ ^
praeparatoriuma Az Országos Magyar -Gazdasági Egyesület
„istvántelki
immúnis"
homoktalaja
szőlőjéből á következő európai és amerikai szőlővesszők eladók:
G y ö k e r e s európai v e s s z ő k . 11.250 drb. ezre Tra
i Pirot
Chasselas ,f
blanc___ blanc croq.._ rouge Madelaine angevine _ Mézes fehér ... ... ... Kadarica
-
2.400 250 1.275 2.000 4.400 100
„ „ „ „ „ „
„ „ „ , „
Gyökeres amerikai vesszők. Ripai ia Sativage Herbemont Jaquez — Vialla
II. osztályú
11.000 drb. ezre 2.100 „ '„ ... „ __ .. . 4.100 „ „ . 800 „ „ Megrendelések az
B U D A P E S T , II. Donáti-u. 7. 16 frt. Legmagasabb és magas elismerések ; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 „ „ „ „ AJánlkozUc v „ emlősök és madarak „„ természethü,müvészi és tartós k i t ö m é s é r e . „ Jutányos árak. Az állatok friss állapotban előleges preaparatio nélkül 8 frt. 10 „ küldendők be. „ „ „
Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatójához BUDAPEST, Köztelek intézendők. — Az elszállítás őszszel vagy tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. — A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvétellel szedetik be. — Csomagolásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. IGAZGATÓ.
LUlltllo" í
ÁhúDA.
magot a legmagasabb napi áron vásárol4500 HALDEK Bniajest, ííroly-Brít 9. Nemesi Iblrtok!!! : Emeletes kastély Ssi par" kai 1800 hold szántóföld, 100 told rtt, 700 hold erdS^és legelő, da|U felszereléssel teiméX eladó, ezen kivür még kisebb felvilágosítást nyújt ös'terreicher Bernát Nagy-Kanizsán.^
^Törleszt, kölcsön földbirtokokra. Gyökeres szSlöojMnyok államilag segélyezett
- Őszi vetéshez sm en gazda^tegyen próbát a ^ t i-ágyát*p ó tolj a.JEtey
10%-ka, t, nél pedij beküldeni
^JthcálngForgalmi-Intrt'r a monarchiában, egyedüli, ^ mely hatóságok is a leyte*
M. t-ik ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK. 1897. OKTÓBER HÓ 13.
KIS H I R D E T É S E K . Csak oly level 'kro
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
Kovács a bocsári uradalomba, ki á ló vasalást alaposan érti, azon-naU belépésre kerestetik. Fize- ! tése évente 160 írt készpénz, . 160 frt értékű eonventió, lakás tartóság. 4494 A lajosházai bérgazdaság részére kerestetik azonnali belépésre egy felsőbb gazdasági iutJzclet rf-ezett és nehnáy évi gyakorlattal bíró segédtiszt. Fizetés évi 240 frt és mosáson kívül teljes ellátás. Pályázók bizonyitvány„másolatokkal ellátott ajánlatukat^ Lajosházal bérgazdaság, ezimen küídfé""3 (S0m0g4482
Fsy nagyobb kiterjedésű sá"osvár: y'daslgban 7*tésSi lUlás1 18»í''' dalmazás 600 frt készpénzfizödő^á|.^Fe|éW°ek |aTdntanintSlat, mezőgazdasági szeszgyártás . tóügyáletében^yalő. jártasság.
Gazdatiszti állást, keres - egy: 32 éves,' gazdasági iskolát végzett, keresztény, családtalan, erős és egészséges fiatal ember, 12 évi uradali^kba^sz^^ett^^kiváló
hfzlalás! dohány^épaésgíb'na termelísben alapos jártassággal lur. A gazdasiíiíiegysz-'i-ü kün.vSv°£m« gaz™. eCTle°tt titkár- tételek mellett állását bármikor hoz- Eperjesre bezárólag ókt. elfoglalhatja. Szives megkerehó 20-ig küldendők. 4533 sitek „Oy." alatt. 4505 Folyó Gépész, hó 15-20 betöltendő gépész, ki géplakatos és gépszerelő állásra pályásat nyittatik.agőzekével dolgozni tud, elektrozelőtöl, hogy kitanult lakatos legyen, szivattyúkhoz esztergapadon dolgozni tudjon. Előny- nagyobb gazdaságban. Czím a ben részesül, ki a simaőrlést kiadóhivatalban. 4479 érti. Cziin a kiadóhivatban. á
á
t
S S S S H
Gépész-kakatos Gazdaság:! Scliweizeros, és vasesztergályos 23, évi gyafelsőbb tanintézetet végzett fia-. 5^6 sch-weizer-iegénynyel korlattal ,éves állást keres. téi ember gazdasági írnoknak együtt azonnal vagy újévtől Megfelel a gépészetnél előformarczali uradalomba Október kezdve felvétetik. Jelentkezők15-kére belépésre kerestetik. kel a felvételek tudatni fognak. duló bármely nagyobb munMegkívántatik, hogy az illető Ajánlatok a Káptalani urasel^esztergáva^rendelkezik, a katonai kötelezetségtől men- ^ dalmi bérlSséghez Üllőre,^ egy uradalomban 12 évig fekvő gépet és- több cséplőt kezelt. l tőlég jártasaíegyen,°évienfizet?s Bizonyítványai igen jók. Ogm 200 frt, lakás és teljes ellátásTellenes gazda síd. Uradalmi IntézSség. 4481 Slag-yar-Óvári Kerestetik. Kerestetik gazdasági akadémiát végzett, ; egy 2000 holdas bérgazdaság azonnali belépésre egy nőtlen izr. gazdasági s |S 4 d. t ki némi kezélőtiszti állást ke .-es, esetleg laUal^ró őnnállólagTendeTkezö ispán ; egy újonnan épült mező- telezettségének eleget tett. Ozim oíimTSadóhivatelbankk#4496 gazdasági szeszgyár részére a,kiadóhivatalban. 4507 Gazdatiszti ejy szakképzett szeszfőző; állást keres egy 27 éves gazd. kertéi felvJtetik^CM ak'^dT iskolát végzett hadmentes egy én 4478 hivatalban. " ' 6 évi gyakorlattal. Állását szeelSgla^Ma^&iveí' ajSatok Gazdasági Gazdatiszt,
Társ kerestetik 20 ezer írttal egy nagyobb jó birtok bérlethez Vasmegyében. Ozim a
33^éves^Dróm.a'kath!, szakiskolát végzett s gazdasági isméreteit 14 évi gyakorlatai álta den^tekintetben a legmegbiznyai s refereneziái igazolnak: több éven át belterjes 2000 holdas alföldi gazdaságot önállóan dohány-ezukorrépa termelés, szőlőkezelés, állattenyésztés és hizlalásban, valamint a rendSzerény "igényeinek megfelelő önálló kezelői vagy intézői állást keres lehetőleg slkfekvésü ^kiad^hi^v^^b^^^negtudh^ió
Gazdatiszt, inyvviteli jártassággal 3 frt készpénz és terméi járandóság mellett fel" mánymásolatok
10 hetes korukban veendők át; darabja 15 frt. Előjegyzéseket iroda, Bpest, Andréssy-ut4. sz., a n.ui.j mooiokini'iotő TailaHarkányban Zemplénmegyében, vasút Takta-Harkány.
4513
Ajánlok öszi v e t é s r e
Gépész-kovács, VpabtM7tÍnföly°amoat jeles^ redménynyel végezte, jelenleg IkalmMásbAB™ efyé™víÍtn*ta£ ii óhajtja január hó 1Gazdatiszt, középiskolát végzett, több évi sfareasmaíhViuhMzfalfsban trágyázásban, gazdasági 'számadások vezetésében és könyvviioli.™ Uik.--l.-i.-soi. ,j;U-i«s, éves, kath. vallású, józan életű nős, ép erős testalkattal bir áUásTkeres!8 Állását''báíiük"
Gazda tiszt kerestetik 1898. április elsejére Adai ki háromezer holdas gazdaságot vezetni képes. Évi fizetés magy. kir. földmívesisicolát jeötszáz forint és donvenczió lesen ' végeztem, jelenleg egy Ugyanott nőtlen kulcsári állás üresedik január elsején három- ispáni Tltósbanf romfLth.^vaí száz forintfizetésselt's ellátás- lásu 26 éves nőtlen, állásomat változtatni óhajtván, 1898. jan. : meÍyek Z °iJ'sza 4 ír iI1 í :olatokat ' 1-én -egy oly nagyobb gazdaságban keresek állást, hol józ: .a kiadóhivatal .Békésmegye.' . jegy alatt továbbit. '4526 an és szorgalmas magaviselet és nősülhetnék is, Ozim a kiad™ Egy hivatalban. 4495 • nagy alföldi gazdaság mielőbbi Segédtiszti vagy ispáni állást azonnali be1 I S.. kL ,S 1 l-l 1,1 jő sikerrel végzett, katonai kötelezettségének eleget tett, bizonyítvány-másolatokkal egyén, ki a gazdaság Jakabfy Ignácz birtokos úrhoz nőtlentöbb évi gyakorlattal bir. •Puszta-Ecseg, per Kisojsíállás , terén Ozim a kiadóhivatalban. 4470
S S S S I S S
Alólirott - uradalomban betöltendő egy gazdasági Írnoki állás. Előnyében; részesül azon gazdasági
Gazdasági
szöszös bükkönyt (Vicia villosa), 4162 téli bükkönyt, öszi borsót, Szent János rozsot, biborherét s t b t . mindent a legjobb minó-
marha nyáj. Esetleges tui zódásokra készséggel és az. igazgató Nagymihály, Zem
m
Vasmeg-ye, 178 hold, szép épületek, kitiini
dobriháti gazdaságban
Földmives
gazdasági bármely mennyiségben 1 legmagasabb napi árakon. Ajánlatokat az eladó menynyiség megjelölésével nagyobb minta kíséretében kérek.
Gépész, worth gyávban működött.: gépépitésnál, megbízható és szorgalmas. Ozim a kiadóhivatalban. 4498
VEGYESEK. Veszek
Eladó poland china malacz. Br. Harkányi Frigyes ur taktasikerrel végzett egyén, ez uton óhajtana valamely uradalomban egy megfelelő állást elnyerni azonnali belépésre. Szives meg-
ÁLLÁST KERESŐK.
l-re nagyságos Gyérei' Richárd gyánti gazdaságában 300 frt évi fizetés és teljes ellátással. Szakiskolát végzett és némi gyakorlattal bíró egyének, bizonyit• vány-másolattal felszerelt pályázataikat következő czimre küldQ/ánt, u0npSplnczehelÍ.a3I"477
!k fel e kedvezményes ro
válaszolunk, m e l y e k k e l válaszra szükséges levélbélj eget vagy levelezőlapot küldenek.
rés'zébln^rüak' éí' épületekkel, 530
mójé: l.i/!.,siiiidliiií. C'/ini 31 éves gazgaságban^müködöltf á
egyén' hétéves' praxbsaíran" aekiadóhivatoibah.f°Sad' °«99 Okleveles kovács' ésévasalóalAk° láf yÓ f y "
ssen SértőS egyén, S S éves o Sállást !
keres nagyobb uradalomban. Kitűnő okmányokkal rendel4485 FSidmivesiskolát végzett, több évi gyakorlattal bíró egyén, ki jelenleg ^is hírneves uradalomban
Kovács, nős, kijó bizonyítványokkal bi ésnagyobb uradalomban, mükc Gazdatiszt, nős, 41 éves, izr. vallású, ki a mezőgazdaság minden ágában, úgy állatnevelésben, mint hizlalásban és tejgazdaságban, czukorrépa és dohánytermelésminő sé^líen5 ködik és ez idő alatt 16 évet
Veszprémmegye,
Orczy Andor ur
350 olcl, szép kastély, major, ,vá
ujszászi uradalmában a sertéstenyésztés felhagyása folytán
ZágTábmeg-ye.
eladó
17 drb 31/2-41/2éves; 9 drb 21/2 éves, 9 drb |i/2évesaug. közepén felbugatott
?ombanS°kez6e?ői' állást keres. Czim-e J. jegy alatt a kladőhí-
mangalicza, kocza
Gazdatiszt, nagyobb "gazdasá^jt 'önállóin els^éreöMst klielg Czfm^J
3600 szántó és rét gyönyörű nagy kastély, park, szép vidék^ W-
dezl a Mrtokrtíamátáit. Családi viszonyok miatt eladó.
Bérletek. 1000
d»ene®laierel™
hS
ée 6 drb 31/2, I drb 2Va és 7 drb IVa éves
Számvevő pjföldl grófi uradalomban, juGazdatiszti tányos díjazásért elvállal számállást keres egy kitűnő l.izraivii • ványok és kiváló referenázl.ák- vldeálásra, számvítell^erendekal biró ügyes, szakképzett, zéseket, szabályzatokat kidolróm. kath. vallású, nőtlen 39 t^óhajt^Czime íkiadóMva- éves s .a gazdálkodás minden O. jegygyei kiadóhivatalba kéGazda tiszt, ágában teljesen jártas, a gazdasági számfejtés kettős könySegédtiszt Iebelső ugy a kíils6' gazdasági Földmives.•egyik -nagyobb uradalomban 30 éves, nős. Izraelita. II évig -teendők ellátásában elméleti s ^Szlavóniában felvétetik. Keli; ' gyakorlati teljes képzettség, jő végzett éví g™koría Írással, nyelvismeretekkel és talgZbirő három izr. fiatal ember/ 1 I' . int 1 . , ,1 biró dőkben.teljesenjártas beszél magyarul, németül . Egry e Ozim a izraelita kiadóhivatalban. «49 datiszt, a ki az emiltetteken kiny^vet sSzóbanUrásb^iDbi>jea. -előkelő családból szárvüla régi ugy az amerikai szőlőKívánatos volna egy szláv - mazó idősebb hajadon óhajt kultúra, száraz és zöld ojtás, ~ nyelv bírása is. Megkívántatik s, pinozekezelés és az • továbbá, hogy az illető nőtlen • ' csárné alkalmaztatni. Nevezett szőlőültetf állatoknak a ragályos betegséegyúttal ügyes fehérvarróné és gek elleni védoltását is sikeredMáglképfettség^TvalfáT, kor, javítóné. Vidéken is hajlandó 4503 jkatónai köt|lezetts^g a kfrvény- . állást elfoglalni. h tétcick mell^Ht^r,épenItárKertész, vány-másolatokkal ellátott kér•'vények turonyi .Biedermann szakmájában teljesen jártas, d°atísztaJ^ySí"sigke^Í8tZlt , Ottó úrhoz Mosgó (per' Sziget- nagyobb uradalmakban állást azonnali belépésre almaztatni vár) -intézendők. Bizonyítvány, , ' keres. Szives megkeresések „K. kiván. Szives megkeresések „R" jelige alatt e lap kiadó4502 hivatalához kérőinek. 4531* ' nek.' 4534 felsőbb intézetet kitűnő ered-
. ^ " A - T E gyakozlatra íbivatkózhatlk. Bizonyítványok -másolatával fölszerelt pályázati kérvények.Uradalmi Főbérnök- ség» ozimére küldendők BaraÍnya-Szent-Lőrinczre. 4527
ÁLLATOK,
k
a n
.
A sertések a sertésvészen, mind keresztül estek, teljesen egészségesek s kiváló
ÍOOO lóid, grófi birtok, legjobb ta
Ujszász, (Pestm.) 1897. október 8.
Fóka L a j o s tiszttartó.
Csere. 300 s birtok, angol pai forint értékben, v
KOHNJAKAB-nál
KÖZTELEK,
1432
1897. OKTÓBER HÓ
Bérszántás gőzekével.
SCern Slótiert
A legújabb eredeti Fowler-féle Componnd gözekékkcl talajmivelésre vállalkozik 3171
Budapest,
X C e l e n f ö l d ,
keret- és U-vas, gerenda stb.
F o w l e r - t e l e p .
Vaslemez, mindenféle méretben. «««U és összeköti darabok ; légszesz- és vizveiíovacsoit csöven, zetéki csö, sajtócső,, kűtSss, r«rrcs«, fnrócső stb. ft^AííAA m & m V
vízvezetéki- és csatornázási czélokra, Valamint mindennemil felszerelési tárgyak víz-, légszesz-és gőzvezetékhez, mint: tolattyúk, "mindenféle csapok, fémáruk légszeszvilágitáshoz stb. stb. Q . - p - A w i r t l r különlegességek saját gyáramból, mint: marók, wSSröiftlUUö., dörzsárak, csávarmetszők, fúrók, csigafúró, csőcsavarmetsző, csővágó, csősatu stb. Árjegyzékek b í r ment ve és ingyen. 4070
„a tejgazdaság feloszlatása folytán" következő
1 1 1 2 mind a
importált
pinsgau-í
szarvasmarhákat
bikát . .... ... ... ... tehenet borjastól ... hasas t e h e n e t . . , ... ... ... ... ... ... _ üszőborjút á ... 6 d a r a b elsőrendű á r u és fiatal állatok.
1HARRIS0N H& ŰREGOR &
mmm
M
26.
Hengerelt rúd és idomvas,
Gut „Waldhof" in Stübing an der Südbahn
á
V. kar , Váczí út
Dúsán felszerelt raktárt tart a következő kiváló mmöségö czikkekböl:
WÖLFF ERNŐ gözszántási vállalkozó, B u . d a p e s t ,
13.
üntOW CSOVeK,
eladja 250 f r t é r t 170 „ 170 „ 120 „
-•-
4464
Birfokbérlet.
Szabadalmazott tiz é v i g is e l t a r t ó
m m kévekötelek %
T i
V e s z p r é m m e g y é b e n két v a s ú t á l l o m á s k ö z v e t l e n közélé- I „ „ j , e g y i k p e d i g h e l y b e n , k i t ű n ő fekvéssel, k ö r ü l b e l ü l jj * 1650 hold (1200 D-öl) l e g n a g y o b b r é s z t . e l s ő m i n ő s é g ű s z á n t ó \ föld, bőven m e g f e l e l ő és k i t ű n ő á l l a p o t b a n lévő g a z d a s á g i ] épületekkel
4i/s m/m vastag, 150 c/m
- 12 évre kiadandó.
mmm
m
dai*áló»»gépei a legjobbak. Kapható
Graepei
Húgénál,
Budapest, V., külső váezi-ut 46. Árjegyzék
Á z ú j o n n a n épitett, m i n d e n k é n y e l e m n e k m e g f e l e l ő k a s t é l y v a g y a b é r l e t t e l jár, v a g y p e d i g a bérlőlak u j o n h a n épitendő, első esetben a b é r ö s s z e g b i z o n y o s s z á z a l é k k a l gasabb. Az élő é s bolt l e l t á r k é s z p é n z b e n v á l t a n d ó k meg. A b i r t o k o n v a n 5 h o l d k i t ű n ő k a r b a n levő szőlő. A b é r t a r t a m 1898. o k t ó b e r h ó 1-től k e z d ő d i k . « B ő v e b b f e l v i l á g o s í t á s s a l a tulajdonos*
poriiókötelek
6 m/m vastag, 200 c/m. hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 darab 15 forintért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon
Bellán Mátyás,
ingyen és bérmentve.
MALOMIPAR
Báos-Cséb.
3033
| S
B A U E R
A N T A L ,
IHÁSZI-PUSZTA, u. p. PÁPAszolgál.
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. (Schweitzer rendszer.)
Budapest. ¥1. kei*., Gyár-utcza 48. s z á m alatt. Szabadalmazott Schweitzer-féle malmaink a mezőgazdaság terén igen fontos ujiiást képeznek. Ezen .teljesen uj szerkezetű, átjavított': malmok egyaránt alkalmasak darálásra és simaőrlésre: a gazdaságban e n ,mokkái szükség'szerint készíthető igen. jó minőségű liszt és takarmánydara. Ezen malmok a Ganz-féle és a Sai gerhauseni gépgyárak által gyártatnak, mig az őrlőtárcsák a világhírű Ganz-féle kérégöntvényből készíttetnek. A gazdasági ..élet követelményeinek megfelelőleg ezen malmokat 5-különbőző nagyságban hozzuk forgalomba, Jocomd'előnyei a következők: . 1. Csekély hajtóerő szükséglet, a . Rendkívüli nagy munkákéit. Kitűnő minőségű őrlemény. 4. Kiválóan tartós, javításra nem szoruló szerkezet. 5. Igen egyszerű kezelés.
" Részletes leírással, Árjegyzékkel és felvilágosításokkal szívesen szolgálunk. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
fl
| |