A KESZTHELYI VAJDA JÁNOS GIMNÁZIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2
Tartalom I. BEVEZETÉS...................................................................................................................................... 5 II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK .................................................................................................... 5 1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat alapján .......................... 5 1.1. Alaptevékenysége(i):................................................................................................................ 5 1.2 Alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása:................................. 6 1.3. Költségvetési szerv szakágazati besorolása: ............................................................................ 6 1.4.Vállalkozási tevékenység: ......................................................................................................... 6 III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS .......................................................................................................... 7 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése ...................................................... 7 a.) Vezetők, vezetőség..................................................................................................................... 7 b.) A gazdasági szervezet felépítése és feladata:............................................................................. 7 c.) A pedagógusok közösségei ...................................................................................................... 10 d) Munkaközösségek..................................................................................................................... 12 e) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak .......................................................................... 15 f) A tanulók közösségei ................................................................................................................. 16 g) A szülői munkaközösség .......................................................................................................... 16 2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .................................................. 17 A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje .......................... 17 A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje ................................................................................................. 17 Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.......................................................................................................................................... 17 A vezetők és a szülői szervezet (szülők közössége) közötti kapcsolattartás formája ................... 18 A szülők tájékoztatásának formái ................................................................................................. 18 3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ................................................................... 18 A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje ....................................... 18 A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje............................................................ 19 A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje ...................... 19 4. A külső kapcsolataink ................................................................................................................... 19 IV. A MŰKÖDÉS RENDJE ............................................................................................................... 21 1. Az intézmény működési rendje ..................................................................................................... 21 a. Az épület nyitva tartása ............................................................................................................. 21 b. Az iskolaépület használata ........................................................................................................ 21 c. A dolgozók iskolában tartózkodásának rendje .......................................................................... 22 d. A titkárság tagjainak munkaideje: ............................................................................................. 22 e. A gazdasági-ügyviteli dolgozók munkaideje: ........................................................................... 22 f. A karbantartók, portások, takarítók ........................................................................................... 22 g. Az iskola tanítási munkarendje: ................................................................................................ 22 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel .................................................................................................................. 23 3. Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos szabályok ...................................................................... 23 4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ......................................................................... 24 5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása .............................................. 25 6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................................................ 25 Az ellenőrzés általános feltételei ................................................................................................... 25 A belső ellenőrzés követelményei ................................................................................................. 26
3
Pedagógus teljesítményértékelés ................................................................................................... 27 7. A könyvtár működési rendje ......................................................................................................... 27 8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás .......................................................... 28 9. Intézményi védő, óvó előírások .................................................................................................... 28 10. Egyéb kérdések ........................................................................................................................... 30 11. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ............................................................................ 31 V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................................... 32 1. A SzMSz hatálybalépése ............................................................................................................... 32 2. Az SzMSz módosítása................................................................................................................... 32
4
I. BEVEZETÉS A 2011. évi CXC törvény és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet által kapott felhatalmazás alapján az iskola belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SzMSz) határozza meg (KT. 40. § (1.) bek.) 1. Az SzMSz célja, tartalma. A szervezeti és működési szabályzat az iskola összehangolt működését, valamint kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. Jogszabályi háttér: 1. melléklet. 3. Az SzMSz hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SzMSz előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvények ideje alatt. Jelen SzMSz rendszeres felülvizsgálatát a jogszabályi és egyéb változások miatt folyamatosan napirenden kell tartani.
II. INTÉZMÉNYI ALAPADATOK Név: Székhely: Telephely: Alaptó okirat száma: Alapító okirat kelte: OM azonosító: KSH azonosító: PIR azonosító: Adóalanyiság: Adószám: Bankszámlaszám:
Vajda János Gimnázium 8360 Keszthely, Fő tér 8360 Keszthely, Deák F. u. IX-09/30/168/2012 2012.06.29. 037634 15433341-802132220 43334500 az adó alanya 15433341-2-20 10049006-00316714-00000000
1. Az intézmény tevékenységei az érvényes hatályban lévő Alapító Okirat alapján 1.1. Alaptevékenysége(i): a) Nappali rendszerű általános iskolai nevelés, oktatás (hatályos 2012.08.31-től) b) Nappali rendszerű gimnáziumi nevelés, oktatás c) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia stb.) d) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (hatályos 2012.08.31-től) e) Sajátos nevelési igényű gimnáziumi tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása f) Intézményi étkeztetés g) Diáksport-tevékenység és támogatása, fogyatékossággal élők diáksport tevékenysége és támogatása, valamint egyéb sporttámogatás.
5
1.2 Alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolása: 562913 852021 852022 853111 853112 890505 910121 931204 931205 931903
Iskolai intézményi étkeztetés Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás (5-8. évfolyam) (hatályos 2012.08.31-től) Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) (hatályos 2012.08.31-től) Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (912/13. évfolyam) Helyi közösségi tér biztosítása, működtetése Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás
1.3. Költségvetési szerv szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás
1.4.Vállalkozási tevékenység: A költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytat.
6
III. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS 2. melléklet
1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése a.) Vezetők, vezetőség • Az intézmény vezetője az igazgató. Az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó jogosult. Az igazgató irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét a gazdasági vezető és az igazgatóhelyettesek segítik. Az intézményvezetőt 5 napot meghaladó akadályoztatása esetén az 1. helyettes helyettesíti. A további helyettesítési lánc: 2. helyettes. 5 munkanapon belüli akadályoztatás esetén az igazgatóhelyettesek az ügyeleti beosztás szerint helyettesítik a vezetőt, de az intézményre hosszú távon kiható intézkedéseket (pl. munkaviszony létesítése és megszüntetése, szerződéskötések stb.) és pénzügyi döntést nem hozhatnak. • A gazdasági vezető feladatkörét és felelősségi rendszerét ld. a b.) pontban • Az igazgatóhelyettesek feladatköre és felelősségi rendszere (Munkaköri leírásukat a 3. számú melléklet tartalmazza.) Az 1. helyettes főbb feladati és felelősségei: - tanügy-igazgatási feladatok, dokumentumok kezelése, - tantárgyfelosztás, órarend, helyettesítések, ügyelet, - az érettségi, felvételi, átvételi és javító-, osztályozó- és különbözeti vizsgák szervezése, A 2. helyettes főbb feladati és felelősségei: - a munkaterv gondozása, - a versenyekkel kapcsolatos feladatok - a nagy rendezvények felügyelete (pl. okt. 23., márc. 15., tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, ballagás.) - pályázatok - szakkörök felügyelete - honlap felügyelete - túlóra-elszámolás Az iskola vezetői közül legalább egy fő az iskolában tartózkodik minden munkanap 7.30 – 14.30 óráig.
b.) A gazdasági szervezet felépítése és feladata: 1. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézmény vezetőjének jóváhagyásával a gazdasági vezető feladata. A gazdálkodási feladatokat a számviteli politikában meghatározott módon kell végezni.
7
2. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az alábbiakban felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen: - Számviteli politika - Számlarend - Eszközök és források értékelési szabályzata - Bizonylati rend - Pénzkezelési szabályzat - Leltárkészítési, leltározási szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata - Munkavédelmi szabályzat - Tűzvédelmi szabályzat - Kollektív szerződés - Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszere - Iratkezelési szabályzat 3. Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági vezető köteles őrizni. Intézményünk részére meghatározott feladatok végrehajtására az alábbi bankszámlákat nyitotta: Hitelintézet megnevezése
Számla megnevezése
Számla száma
Magyar Államkincstár
előirányzat-felhasználási keretszámla
10049006-00316714-00000000
Magyar Államkincstár
Európai Uniós program célelszámolási forintszámla – TÁMOP-3.1.5/A-2-2010-0489
10049006-00316714-30005101
Magyar Államkincstár
Európai Uniós program célelszámolási forintszámla – TÁMOP-3.2.4-08/1-2009-0025
10049006-00316714-30005008
Magyar Államkincstár
Európai Uniós program célelszámolási forintszámla – TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0080
10049006-00316714-30005204
Magyar Államkincstár
intézményi kártyafedezeti számla
10049006-00316714-00060004
4. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági szervezet feladat és hatáskörét szabályzó kötelezettségvállalási szabályzatban kell meghatározni. 5. Az általános forgalmi adó elszámolásának ügyvitele Intézményünk az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási kötelezettség. Intézményünk az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartásait kézzel vezeti. Az ÁFA törvény értelmében az intézmény az adó önadózással történő megállapítása, bevallása, megfizetése vagy visszaigénylése érdekében köteles megfelelően részletezett nyilvántartást vezetni, amely alkalmas a felszámított adómérték szerinti részletezésben a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás utáni adófizetési kötelezettség, valamint az elő8
zetesen felszámított adó, arányosítás esetén: ezen belül a fizetendő adó összegéből a levonható és le nem vonható rész összegszerű meghatározására és kimutatására. Az általános forgalmi adó elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes ügyviteli teendőket az SZMSZ-hez kapcsolódó Bizonylati rend tartalmazza. Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésnek szabályzata tartalmazza. 6. Belső ellenőrzés A 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdésének u pontjában a belső ellenőrzés, nemzetközi standardokon alapuló egységes gyakorlatának kialakítása céljából az államháztartás egészére kiterjedően rendeli el. A belső ellenőrzés működtetése Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladata: - vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését; - vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét; - vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát; - a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az intézményvezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében; - ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében; - nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket. A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell végezni, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókról megbízhatósági ellenőrzés keretében igazolásokat kell kibocsátani. A belső ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek. Az éves ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: - az ellenőrzési tervet megalapozó elemzéseket, különös tekintettel a kockázatelemzésre, - a tervezett ellenőrzések tárgyát, - az ellenőrzések célját, - az ellenőrzendő időszakot, - a szükséges ellenőrzési kapacitás meghatározását, - az ellenőrzések típusát és módszereit, 9
- az ellenőrzések ütemezését, - az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. 7. Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az intézmény vezetője a gazdálkodás folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerét. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős. Az intézmény vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles: - elkészíteni az intézmény ellenőrzési nyomvonalát, amely a szervezet tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. - a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani az intézmény tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. - szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Az intézményvezető évente értékeli a FEUVE rendszer működését és az éves költségvetési beszámolóval együttesen, megküldi a felügyeleti szerv részére.
c.) A pedagógusok közösségei Nevelőtestület Az iskola legfőbb szakmai szerve a nevelőtestület. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége: - nevelő-oktató munkájához tantervi programot készítsen, illetve válasszon, tanmenetet készítsen, tankönyvet, taneszközt válasszon, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, - nevelő és oktató tevékenységében érvényesítse az iskola értékrendjét, hagyományait, ennek megfelelően tartsa tiszteletben a tanuló emberi méltóságát és jogait, az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, és ezek elsajátításáról győződjön meg, - nevelő és oktató tevékenysége során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességeit, tehetségét, fejlődésnek ütemét, ha a tanuló képessége, szorgalma és szándéka alapján lehetséges, készítse fel emelt szintű érettségi vizsgára, illetve versenyekre, - minősítse a tanulók tanulmányi előmenetelét, 10
- adja át a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket; ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, akkor a szükséges intézkedéseket tegye meg, - legyen kezdeményező a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásban, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában megszüntetésében, - iskolai megjelenésével és magatartásával mutasson példát a tanítványok számára, - kísérje figyelemmel tanítványai egészségi állapotát, segítse elő a hátrányos helyzetben lévő tanítványainak felzárkóztatását tanulótársaikhoz, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, ha a tanuló jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, akkor a szülőt figyelmeztesse, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, - vegyen részt iskolai rendezvények, programok előkészítésében, lebonyolításában, az iskolai hagyományok ápolásában, folyosói, verseny- és vizsgaügyeletet lásson el, - az iskolai konferenciákon, kötelező értekezleteken és rendezvényeken vegyen részt, - évi két alkalommal közös szaktanári fogadóórán vegyen részt. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy - a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján az elsajátítandó ismereteket, a tananyagot meghatározza, a nevelési és tanítási módszereit megválassza, - a helyi tanterv alapján megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, - hozzájusson a munkájához szükséges anyagokhoz, eszközökhöz, dokumentumokhoz, információkhoz, - a nevelőtestület tagjaként részt vegyen az intézmény-nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében, az értékelésben, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, - részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában, - szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában, - személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai programnak, illetve módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzatnak, illetve módosításának elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a pedagógus továbbképzési terv elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - döntés a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az igazgató vezetői pályázatának részét képező vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, - a tankönyvtámogatás módjának meghatározása, - jogszabályban meghatározott más ügyek intézése. 11
A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestület döntése akkor határozatképes, ha a nevelőtestület tagjainak fele és egy fő jelen van. A döntést a jelenlévők 50 %-a és egy fő szavazata jelenti. A nevelőtestületi értekezletek időpontját az éves munkaterv határozza meg, a jelenlét kötelező. Rendkívüli értekezlet csak indokolt esetben hívható össze. Minden értekezletről jegyzőkönyv készül. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: - a költségvetésben szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvétel rendje és a felvételi követelmények meghatározásához, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - valamint az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - egyéb jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre. A bizottság munkájáról a nevelőtestületnek köteles beszámolni. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek egy részét átruházhatja a tagjaiból alkotott közösségekre. Ezek: - Az egy osztályban tanító pedagógusok közössége A 9-12 évfolyamon az egy osztályban tanító pedagógusok alkotják. E testület munkáját az osztályfőnök fogja össze. Félévente értékelik a tanulók magatartását, szorgalmát és tanulmányi előmenetelét. A kezdő és befejező évfolyamokon szükség esetén a beilleszkedést, ill. a beiskolázást segítő megbeszélést tartanak. Az egy osztályban tanító pedagógusok értekezleteinek határozatairól, tanulságairól az iskolavezetés a következő testületi értekezleten beszámol. - Fegyelmi bizottság A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására és a fegyelmi eljárás előzetes lefolytatására fegyelmi bizottságot hozhat létre. A fegyelmi bizottság tagjai: az egyik igazgatóhelyettes, a diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a tanuló osztályában tanító tanárok közül egy, a nevelőtestület által megválasztott pedagógus. A fegyelmi bizottság feladata a tanuló ellen az igazgató által megindított fegyelmi vizsgálat lefolytatása előtt a 11/1994.(VI. 8.) MKM sz. rendelet 32§ (1) bekezdése szerint eljárni, majd az 5. számú mellékletében meghatározott eljárási rend betartásával lefolytatni a fegyelmi eljárást. A nevelőtestület átruházott jogkörében a fegyelmi bizottság dönt a fegyelmi felelősségre vonás és a fegyelmi büntetés kiszabásáról. A fegyelmi tárgyáról és a fegyelmi bizottság döntéséről a fegyelmi bizottság elnöke rendkívüli vagy a soron következő testületi értekezleten beszámol a testületnek.
d) Munkaközösségek A munkaközösség az azonos szakmai tevékenységet folytató pedagógusok szakmai szervezete. Az iskolában létrehozott munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben 12
segítséget nyújtanak a nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Alaptevékenységük: - az oktatás, nevelés szakmai, tartalmi összehangolása, a szakmai színvonal biztosítása, - az éves szakmai ellenőrzési terv elkészítése, a szakmai ellenőrzések megszervezése, - a helyi tanterv keretei között szakmai követelményrendszer kidolgozása, az oktatáshoz szükséges taneszközök és tanítási segédeszközök jegyzékének összeállítása, a taneszköz beszerzéséhez szükséges költségvetés megtervezése, a beszerzésre rendelkezésre álló pénzeszköz felhasználásáról való döntés, - a munkaközösség tagjainak iskolarendszeren kívüli továbbtanulási tervének elkészítése, - a pályakezdő, valamint az új alkalmazású pedagógusok szakmai munkájának segítése, figyelemmel kísérése, - szükség szerint a méréses vizsgálatok rendjének meghatározása a tantárgyi értékelésben. Az iskolában a következő munkaközösségek működnek: - testnevelés - ének-zene, rajz, média, tánc és dráma - földrajz, biológia, kémia - történelem - fizika - matematika, informatika - idegen nyelv - magyar nyelv és irodalom - osztályfőnöki A munkaközösség minimális létszáma 3 fő. A munkaközösséget a munkaközösségvezető irányítja. A munkaközösség-vezető díjazását a mindenkori pénzügyi előírások szabályozzák. A munkaközösség vezetőjének feladatai: - összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját, - javaslatot tesz az iskola munkatervére, - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felel a munkaközösség szakmai munkájáért, - szaktárgyi értekezleteket tart, szükség esetén közreműködik a szakirodalom összeállításában és felhasználásában, - véleményezi a munkaközösség tagjainak tantárgyi programjait (tanmeneteit) és öszszehangolja azokat, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására, - képviseli a munkaközösség véleményét, gondoskodik az igazgató és az igazgatóhelyettesek döntéseinek, javaslatainak a munkaközösséggel való megismertetéséről, azok végrehajtásáról munkaközösségi szinten, - a félév és a tanév végén összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, - javaslatot tesz a munkaközösség szemléltető és oktatási segédeszköz-állományának fejlesztésére, 13
- az emelt szintű érettségi dolgozatok megtekintésének koordinálása. A munkaközösség vezetőjének munkáját az igazgató közvetlenül irányítja, aki biztosítja a munkaközösség és az iskolavezetés közötti kapcsolatot. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai évente választják. Amennyiben a munkaközösség valamilyen oknál fogva nem él a választás jogával, az igazgató jelöli ki a munkaközösség-vezetőt. Minőségfejlesztő csoport A tantestület öt tagjából áll. Az iskolavezetést az igazgató képviseli a csoportban. A csoport feladata az IMIP-ben foglaltak megvalósításának koordinálása: - intézkedési tervek készítése, azok végrehajtásának irányítása - partnerközpontú működés kialakulásának segítése - szabályozások készítése - minőségi kézikönyv építése Projektmenedzser: a TÁMOP 3.1.4. program koordinálását, ügyviteli feladatait végzi. Nem oktató munkát végző pedagógus munkakörök: Iskolai könyvtáros tanár Munkakörének leírását a 3. számú melléklet tartalmazza. Feladatai: Az iskolai könyvtáros tanár a kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását. Könyvtári órákat tart szükség szerint, a tanítási idő alatt. Az iskolai könyvtáros tanár teljes munkaidejének többi része a munkahelyén végzett könyvtári munkára (az állomány gyarapítására, gondozására, könyvtári kutatómunkára), az iskolai kapcsolattartásra és a munkahelyen kívül végzett előkészítő tevékenységre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra szolgál. A nevelőtestület feladatköréből egyéni megbízás alapján végzett oktató-nevelő munkával összefüggő feladatok: Osztályfőnök Az osztályfőnöki munkakörben a következő feladatokat köteles ellátni: - az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, - elkészíti az osztályfőnöki tanmenetet, melyben rögzíti a tanórán kívül tervezett közösségi programokat is, - aktív kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, az osztályt tanító tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, - figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különleges gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, - minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok értekezlete elé terjeszti, - szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, - vezeti az osztálynaplót, felelős a rendszeres kitöltéséért, vezetéséért, félévi és év végi statisztikai adatokat szolgáltat, elvégzi a továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációt, 14
- az osztály egészét érintő programok szervezésében és megvalósításában felelősséggel vesz részt, - saját hatáskörében – indokolt esetben – évi három nap távollétet engedélyezhet osztálya tanulójának, igazolja a gyerekek hiányzását, - tanítványait rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében, - az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére, - részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét, - külső és belső mérések koordinálása, a tanulók felkészítése a korrekt munkavégzésre, - segíti a tanulókat pályaválasztási, továbbtanulási terveik kialakításában. A diákönkormányzatot segítő tanár - A diákönkormányzat tevékenységét egy iskolai segítő tanár – akit a diákönkormányzat ajánl erre a feladatra az igazgatónak – támogatja és fogja össze. Diákönkormányzati javaslat hiányában a segítő tanárt az igazgató jelöli ki. A diákönkormányzat e pedagógus támogatásával és közreműködésével is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola igazgatójához. - Elősegíti, hogy az SzMSz, a házirend, a szociális juttatások, a szabadidős programok megvitatása és véleményalkotási, illetve egyetértési jogát a diákönkormányzat gyakorolhassa. - Szükséges esetben, de legalább havonta egy alkalommal megbeszélést folytat a diákönkormányzat vezetőjével. - Megszervezi az igazgató által tartott, a tanulóifjúságnak az iskola helyzetéről szóló éves tájékoztatót.
e) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Az ifjúságvédelmi feladatokat – kötelező óraszámban – pedagógus munkakörben foglalkoztatott tanár, pszichológus látja el. Az órakedvezmény mértéke a feladatok menynyiségének függvénye, de legfeljebb 50 %. Feladata: - Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá az iskolán kívül milyen gyermek- és ifjúságvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. - A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, illetve a velük folytatott beszélgetés alapján a veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén az igazgatóval való egyeztetés után értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. - A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen. - A tanuló veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél. Szükség esetén javaslatot tesz az anyagi támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. - Tájékoztatás nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. 15
A működést segítő munkakörök: Titkárság Az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett dolgoznak. Belső ellenőr Az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett dolgozik. Rendszergazda Az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett dolgozik. Munkaköri leírása külön dokumentumban olvasható. Laboráns Az igazgató a munkavégzéssel kapcsolatos utasítási jogot átruházta a biológia-kémia munkaközösség vezetőjére. Munkaköri leírása külön dokumentumban található. Oktatástechnikus Az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett dolgozik. Munkaköri leírása külön dokumentumban olvasható.
f) A tanulók közösségei A diákkörök és a diákönkormányzat Az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. Az iskola diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendjét külön dokumentum határozza meg. 5. sz. melléklet. Az osztályközösség Az egy osztályba beírt tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség diákjai – a csoportbontásban tanított órák kivételével – a tanórákat az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség az intézmény legkisebb tanulói közössége. Az osztályközösség - megválasztja az osztály diákbizottságát és az osztály titkárát - küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe.
g) A szülői munkaközösség A szülők meghatározott jogaik érvényesítésére osztály- vagy iskolaszinten szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Minden osztály szülői közössége két-két szülőt delegál az iskolai szülői munkaközösségbe. A szülői szervezetek jogosítványai: - Egyetértési jogot gyakorolnak a fakultatív tárgyak meghatározásában, a kirándulások megszervezésében, és minden anyagi terhet jelentő feladat meghatározásában. - Véleményezési jogot gyakorolnak a tanítás nélküli munkanapok meghatározásában, a szabadidős programok összeállításában, a költségtérítéses szolgáltatások kiválasztásában, 16
az iskolai dokumentumok elfogadásakor (PP, SzMSz, Házirend)
A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az osztályok szülői munkaközösségei tevékenységükkel az osztályfőnököket és az iskolát segítik. A szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat a választott SzMK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőségéhez (az igazgatóhoz, illetve az illetékes igazgatóhelyetteshez). Az iskolai szülői választmány közvetlenül az igazgatóval tart kapcsolatot. Az iskola szülői választmányát az iskola igazgatója tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról, és feladatairól. A választmány itt élhet szervezetten véleményezési és egyetértési jogával. Az iskola gondoskodik a szülői közösségek működésének feltételeiről. A szülői választmány rendszeres üléseihez és a szülők közösségének összejöveteléhez a tanév helyi rendjében meghatározott időpontokban helyet biztosít.
2. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
A vezetők és alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje A Közalkalmazotti Tanács képviselője az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott értekezletein előzetes bejelentés után bármikor részt vehet. A KT értekezletein alkalmanként – a tárgyalt napirendtől függően – meghívott az iskolavezetés valamely tagja. A nevelőtestület egészének véleménynyilvánítását vagy döntését igénylő kérdésektől értekezleteket tartunk. A munkaközösségek és a vezetők közötti kapcsolattartás az igazgatóhelyetteseken keresztül történik, akik felosztják maguk között a munkaközösségek felügyeletét (ld. Munkaköri leírások). A működtetők és az iskolavezetés közötti kapcsolattartás a gazdasági vezető személyén keresztül valósul meg. Az iskolavezetés heti rendszerességgel tartott értekezletein – szükség esetén, illetve valamely feladattal összefüggésben – beszámoltatja valamely közösség vezetőjét vagy tagját. Az iskolavezetés minden tagja napi e-mail kapcsolatban áll az alkalmazotti közösségek vezetőivel.
A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart a DÖK elnökével Az igazgató legalább havonta egy alkalommal megbeszélést tart a Diákönkormányzat elnökével. A diákközgyűléseken az iskolavezetés képviselteti magát.
Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi sportköre a testnevelési munkaközösség vezetőjének irányításával működik. Minden tanév szeptemberében a sportkör pedagógus irányítója előterjeszti az igazgatónak és a 17
gazdasági vezetőnek a sportkör éves programját. Ebben megtervezik az éves feladatokat: mely sportágakban indulnak rendszeres edzések. Az intézmény költségvetésében sportcélokra fordítható támogatás-felhasználást. Az iskolai sportkör szervezeti és működési szabályzata külön dokumentumban található.
A vezetők és a szülői szervezet (szülők közössége) közötti kapcsolattartás formája Az intézmény és a szülői szervezet tevékenységét az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek és fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
A szülők tájékoztatásának formái Értekezletek, fogadóórák A szülői munkaközösségek (amelynek tagjai: osztályonként 2-2 szülő) félévenként legalább egy választmányi értekezletet tart, amelyet az igazgató hív össze. Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülői értekezletet évente két alkalommal, ősszel és félévkor tartjuk. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet tartunk. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Az iskola valamennyi pedagógusa félévenként egy alkalommal, egy időpontban délutáni közös fogadóórát tart. Szükség esetén a pedagógus és a szülő egyezteti a rendkívüli találkozás időpontját. Tájékoztatás az előmenetelről A tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben érdemjeggyel értékelik. Az értékelés területe az adott tantárgy adott évfolyamának követelménye. Történhet szóbeli, írásbeli és gyakorlati érdemjeggyel. Az érdemjegy kizárólag a tanuló tudásának értékelésére szolgál, nem lehet fegyelmezési eszköz. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplóban egy héten belül feltüntetni. A tanulók kötelesek érdemjegyeiket az ellenőrzőbe bejegyezni. A heti egy- vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 2, heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tárgyakból félévente legalább a heti óraszámnak megfelelő érdemjeggyel osztályozható a tanuló. Az osztályfőnök havonta áttekinti a napló és a tanulók ellenőrző könyvének érdemjegyeit, és indokolt esetben megteszi a szükséges intézkedéseket. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Az osztályzatot a szaktanár a pedagógiai és szakmai program alapján egységesített elvek szerint eldönti, és legkésőbb az utolsó tanítási órán beírja az osztálynaplóba. A tanuló iskolai teljesítményére, munkájára, magatartására vonatkozó valamennyi adat és dokumentum kezelése – ha jogszabály nem tiltja – nyilvános.
3. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás formái: - napi munkakapcsolat a tanórákon, - tanórán kívüli munkakapcsolat (pl. versenyre való felkészítés) szakmai foglalkozásokon, 18
- szakkörökön, egyéni foglalkozásokon, kulturális programokon. A tanórákon kívüli kulturális programokon a pedagógustestület tagjai – az iskolavezetés vagy a diákközösségek kérésére – a szervezésben, felügyeletben is segítenek.
A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje Valamennyi pedagógus tagja egy vagy több szakmai munkaközösségnek. A testületi döntést vagy véleménynyilvánítást igénylő kérdésekről először a munkaközösség-vezetők közössége folytat vitát. A munkaközösség-vezetők értekezletének összehívását az igazgató, az igazgatóhelyettesek vagy bármely munkaközösség-vezető kezdeményezheti. Minden olyan döntést, amely több tantárgy tanítási módszereit, feltételeit érinti, illetve minden „tantárgyközi” feladat tervezését, megoldását (pl. felvételi, pályázatok, óratervek, tantervek összehangolása, versenyek, vizsgák) az érintett munkaközösségek – közös munkaközösségi értekezleten – megvitatják, és véleményüket a testületi értekezleten nyilvánosságra hozzák.
A pedagógusok közösségei és a szülői szervezetek közötti kapcsolattartás rendje A nevelőtestület évente két alakalommal közös délutáni fogadóórát tart. A szülők közösségei – képviselőiken keresztül, vagy egyénileg –kérdéseikkel, problémáikkal délelőtt is felkereshetik a pedagógusokat, illetve, ha a probléma olyan jellegű, a pedagógustestületek vezetőit.
4. A külső kapcsolataink Az iskolát elsődleges külső kapcsolata a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz (1055 Budapest Szalay utca 10-14.) fűzi. Az iskola bizonyos feladatokkal összefüggésben az OKM-mal és háttérintézményeivel (pl. OH) alkalmi kapcsolatot tart. Amennyiben az osztályban tanító pedagógusok, esetleg pszichológus, gyermekvédelmi felelős egybehangzó véleménye alapján valamely tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, vagy ha a gyermekközösség, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítségkérés céljából a gyermekjóléti szolgálattal (illetve az oktatásügyi közvetítői szolgálattal, ha további intézkedésre van szükség, a családsegítő szolgálattal), az egészségügyi szolgáltatást biztosító szolgáltatóval (gimnáziumi gyermekorvosi ellátó, szükség esetén Keszthelyi Városi Kórház) fel kell venni a kapcsolatot. A fentieken kívül az iskola kapcsolatot tart: • az iskolához rendelt egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvosok, védőnők), • a gyermekjóléti szolgálattal, • azokkal a gimnáziumokkal, amelyek hozzánk hasonlóan speciális matematika tagozatot működtetnek, • a tehetséggondozó középiskola program keretében az iskolával együttműködési megállapodást kötött általános iskolákkal, • a keszthelyi Önkormányzattal, • a felsőoktatási intézményekkel, • egyéb oktatási, kulturális, tudományos intézményekkel, • az iskolával diákcsere-kapcsolatban lévő, illetve különböző nemzetközi projektek keretében az iskolával vagy annak egyes pedagógusaival együtt dolgozó külföldi iskolákkal.
19
Az iskolának saját kollégiuma nincs. A kollégiumi elhelyezést kérő tanulókat a Keszthely Város Vendéglátó, Idegenforgalmi és Kereskedelmi Szakközépző Iskolája és Kollégiumában helyezzük el. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart fenn a kollégiummal. Az iskola területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az iskolában a tanuló-felügyeleti időben párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Az intézményben felnőttoktatás nincs.
20
IV. A MŰKÖDÉS RENDJE 1. Az intézmény működési rendje a. Az épület nyitva tartása • • • •
• • •
• • • •
Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezésig, de legkésőbb 16.30 óráig tart nyitva. Kivéve: versenyek, rendezvények időtartama. A tanítási óra időtartama 45 perc; csengetési rend a Házirend szerint. A Deák utcai telephely 7.30 órától 14.30 óráig tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – kivéve, ha rendezvény van – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre eseti kérelmek alapján az igazgató adhat engedélyt. Az iskola a tanítási szünetekben a tanév helyi rendjében meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az intézménybe érkező személyek a főbejáraton léphetnek be, illetve távozhatnak. A kapukon történő közlekedést a vagyonvédelmi rendszer kamerái figyelik és rögzítik. A kazettákat minden reggel 6.30 órákor kell cserélni, ezért a portaszolgálat a felelős. A videokazettákat a portás őrzi. Egy kazetta 7 naponként kerül ismételten használatba. Így biztosítjuk az események utólagos ellenőrzését, a felvételek 1 napon belüli megtekinthetőségét. A belső udvarra vezető ajtó 7.30-tól 16.30-ig lehet nyitva, egyébként zárva kell tartani. Felelős a portaszolgálat. A tanulók a portaszolgálatot teljesítők kérésére kötelesek a diákigazolványukkal igazolni magukat. A tanulók az iskola szaktantermeit csak szaktanár felügyeletével látogathatják. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke (az ő távollétében: az osztályfőnökhelyettes vagy egy iskolavezető) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai Házirend határozza meg.
b. Az iskolaépület használata Minden osztály saját tanteremmel rendelkezik. A minden tanulócsoport által használatos termek: csoportszobák, előadótermek (kémia, biológia, fizika, művészeti), informatikaterem, tornatermek. A felnőtt dolgozók munkahelyei: a porta, a takarítók öltözője, kazánház, büfé. Közös használatú helyiség: könyvtár. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energia-felhasználás területén való takarékoskodásért, - a tűzesetek és balesetek megelőzéséért, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért. - A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus engedélyével használhatják. Tanítási idő után a tanuló csak engedélyezett és szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A tanórán kívüli foglalkozásokat és rendezvényeket, a programot szervező pedagógusnak a titkárságon előzetesen (egy héttel korábban) be kell jelentenie. - Az iskola épületében tilos a dohányzás. - Az iskola épületében és környezetében egészségkárosító szerek használata tilos. Az oktatáshoz szükséges veszélyes anyagok használatánál szigorúan be kell tartani az 21
-
egészségvédelmi előírásokat. Szeszes ital és dohányáru, egyéb egészségkárosító szerek, anyagok fogyasztása az iskolai rendezvényeken is tilos. Az iskola területén ügynöki tevékenységhez mindig igazgatói engedély szükséges. Kéregetés az iskolában nem folytatható. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit a gazdasági szabályzat szerint lehet az iskolából kivinni. Az intézmény helyiségeit használaton kívül zárva kell tartani. Az épületre helyezett zászló tisztán tartása, állagának megóvása a karbantartók feladata.
c. A dolgozók iskolában tartózkodásának rendje - Az ügyeletes vezető benntartózkodása: munkanapokon 7.30 és 14.30 között, a munkatervben meghatározott beosztás szerint. - A pedagógusok munkarendje: - Az iskolában határozatlan időre kinevezett beosztott pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra, amely a kötelező órákból, valamint a nevelő-, illetve a nevelő-oktató munkával vagy a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg az iskola tantárgyfelosztásának és órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításakor az intézmény feladatainak ellátását, működésének zavartalanságát kell biztosítani. Az iskola pedagógusa köteles 10 perc perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradása esetén annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséről intézkedhessenek. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 3 nappal előbb a tanóra elhagyására, illetve a tantárgyi programtól eltérő tartalmú tanóra megtartására. A tanórák elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus a tanév folyamán jogszabályban rögzített módon gyermekgondozási szabadnapokra jogosult. Ezek igénybevételét legalább 1 nappal előtte köteles bejelenteni az 1. számú igazgatóhelyettesnek. A megbízás alapján, díjazás ellenében ellátandó feladatokat az igazgató határozza meg.
d. A titkárság tagjainak munkaideje: munkanapokon hétfőtől-péntekig 7.30-15.30 óráig.
e. A gazdasági-ügyviteli dolgozók munkaideje: munkanapokon 7.30-15.30 óráig.
f. A karbantartók, portások, takarítók munkabeosztását a gazdasági igazgatóhelyettes határozza meg.
g. Az iskola tanítási munkarendje: A házirend tartalmazza a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. 22
A házirend betartása a tanulók számára kötelező. A tanév helyi rendjét és a balesetmegelőző előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.
2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel a. Az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak írásbeli regisztráció után léphetnek be az épületbe, a kilépéskor pedig jelentkezniük kell a portaszolgálaton. b. Az iskola helyiségét bérlő vagy ahhoz tartozó személyek előzetesen adott engedély felmutatásával jöhetnek be az épületbe. c. A portaszolgálat a kiadott kulcsokról napi nyilvántartást vezet. A kulcs átvételét és viszszaadását aláírással kell hitelesíteni. d. A tornatermek, az edzőterem kulcsát csak a testnevelők vehetik fel, ezek a kulcsok nem másolhatók. e. Az iskola bármely helyiségének egy kulcsát a portán el kell helyezni. A helyiségek kulcsainak használatát a Kulcskezelési rend tartalmazza.
3. Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos szabályok Jelentkezés a közép- és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokra Az iskola tanulói számára közép- és emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk minden olyan tantárgyból, amely iskolánk pedagógiai programjában szerepel. A csoportok indítását az igazgató engedélyezi. Javítóvizsga - 11/1994. (VI. 8.) MKM. sz. rendelet 21. § (8),(9) a. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, az elégtelen osztályzatok számától függetlenül javítóvizsgát tehet. b. A javítóvizsgára utasított tanuló az igazgató által megállapított napon: - tanköteles tanuló köteles megjelenni - nem tanköteles tanuló megjelenhet. a. A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanuló szülőjét, nagykorú esetén a tanulót a bizonyítványosztáskor tájékoztatni kell arról, hogy ha a javítóvizsgát indokolatlanul elmulasztja, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgákra augusztusban kerül sor a tanév rendje által meghatározott időpontban. Jelentkezni az illetékes igazgatóhelyettesnél lehet az ott beszerezhető nyomtatványon és a bizonyítvány leadásával. Osztályozóvizsga - 11/1994. (VI.8.) MKM. sz. rendelet 25. § (1), (2) és 26.§ (1), (2) Jelentkezés a Házirend szerint. A vizsga történhet: szóban vagy írásban a 11/1994. (VI.8). MKM. rendeletben megfogalmazott szabályoknak megfelelően: a. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. b. A vizsgabizottság tagjai az elnök és két szaktanár. c. Az írásbeli vizsga időtartama általában maximálisan 45 perc. (Magyar nyelv és irodalom, valamint célnyelven letett vizsga esetén max. 60 perc [41/2007. (12.22.) OKM rendelet]) Ez hatálytalan 2008. IX. 2-től. 23
d. Az írásbeli vizsga időtartamát a KT 30 §. (9) bek. alapján legfeljebb 30 perccel meg lehet növelni. e. 1 nap legfeljebb 2 tantárgyból lehet írásban vizsgázni. f. Szóbeli: - 1 nap legfeljebb 3 tantárgyból - minden felelet előtt 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani, kivétel az idegen nyelvi vizsga - a feleltetés időtartama 10 percnél több nem lehet - az egyes tantárgyak között legfeljebb 10 perc pihenőidőt kell adni. A különbözeti vizsga (11/1994. VI. 8.) MKM. sz. rendelet 25. § (1), (2)) ideje, jelentkezési módja, formája: ld. Osztályozóvizsga. A javítóvizsgáról, az osztályozóvizsgáról, a különbözeti vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.
4. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Ezek az alábbiak: - szakkörök, diákkörök foglalkozásai, - korrepetálás, - énekkari próba, - a diáksportkör programjai és tömegsport, - tanulmányi és sportversenyek, - könyvtárlátogatás, - DÖK programjai, - kulturális rendezvények, - tanfolyamok. A fenti állandó foglalkozások helyét és idejét minden évben az igazgatóság állapítja meg (az éves lehetőségek függvényében) – terembeosztással együtt – a titkárság tartja nyilván (az igazgatóság rögzíti a tanórán kívüli foglalkozások órarendjében). A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Szakköröket a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkört vezető pedagógus felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben, a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A szakkörök működésének ideje az október 1. és május 31. közötti időszak. A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével, a működés feltételeinek intézményi biztosításával. Iskolánkban énekkar működik. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. 24
Az iskolai sportkör a tanulók mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére alakul, keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A mindennapos testnevelés kötelezettségét az iskolai tömegsport keretében teljesítjük: testnevelő tanárok által vezetett szakkörök és edzések szervezésével. A színjátszó kör a tanulók színpadi előadókészségének, mozgáskultúrájának fejlesztésére teremt sajátos lehetőséget. Az irodalomszeretetre is épít, az egyéniség harmonikus kibontakozását szolgálja. Vezetője megbízott pedagógus. Az iskola hagyományainak megfelelően tanulóink nagy számban vesznek részt különféle szaktárgyi, műveltségi és sportversenyeken. A versenyek válfajai: házi verseny, valamely más iskola által szervezett, megyei, regionális, országos, nemzetközi verseny. Az iskola valamennyi versenyzési lehetőségről tájékoztatja a tanulókat, nevezésüket a megfelelő helyre továbbítja. Az iskola szaktanárai segítséget nyújtanak a versenyekre való felkészüléshez. A tanulók versenyeredményeikért az iskolában jutalmat, dicséretet kaphatnak. A sikertelen szereplés miatt tanulót elmarasztalás, hátrány nem érhet. Versenyezni nem kívánó tanulót, arra kényszeríteni sem nyíltan, sem burkolt formában nem szabad. A versenyekre történő jelentkezések rendjét a Házirend szabályozza. Az iskolában igény esetén hittanoktatást szervezünk, ennek feltételeiről az igazgató gondoskodik.
5. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolása Iskolánk hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei (8. számú melléklet)
6. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés általános feltételei A belső ellenőrzési rendszer átfogja az iskolai munka egészét. Egyrészt biztosítja a hiányosságok időbeni feltárását, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az iskola igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden vezető beosztású dolgozója felelős a maga területén az ellenőrzés hatékonyságáért és folyamatos biztosításáért. Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján ütemezik. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. 25
A belső ellenőrzés követelményei A belső ellenőrzésnek elő kell segítenie az iskola feladatkörében az oktatási tevékenység minél hatékonyabb működését. A belső ellenőrzés célkitűzései, elvárásai a következők: - Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Támogassa a jó kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben mutasson rá az intézmény működésében felmerülő meglapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is. - Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához. - Biztosítsa az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. a. Az ellenőrzést végzők: - az igazgató, - az igazgatóhelyettesek, - a munkaközösség-vezetők, - a munkaközösségek tagjai egy-egy feladatban a munkamegosztás alapján, - az osztályfőnökök (saját osztályuk tevékenységén belül), - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, - szakértők – felkérés és megbízás alapján. Az ellenőrzést végzők a felelősségi körükben végzett ellenőrzésekről jelentést és beszámolót készítenek az igazgatóhelyettesek és az igazgató számára. Az ellenőrzésről készített írásos összefoglalót az ellenőrzött személyekkel véleményeztetni kell. b. Az ellenőrzés területei: - pedagógiai, szervezési, tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése, - tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. c. Az ellenőrzés formái: - óraellenőrzés - beszámoltatás, - eredményvizsgálatok, felmérések, - időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések. d. Az ellenőrzés iskolai rendszere Az iskola belső ellenőrzése az éves munkaterv része, amelyet az alábbi szakterületekre készítenek el a vezető munkatársak. A szakmai ellenőrzést a munkaközösség-vezetők tervezik meg egy tanévre, a munkaközösséghez tartozó területre. Az ellenőrzési terv tartalmazza az oktatás ellenőrzését, valamint a tanulók tudásszintjének mérését, értékelését. Az igazgatóhelyettesek elkészítik a munkaközösségek által összeállított ellenőrzési terv iskolai szintű szakmai belső ellenőrzési tervét. Az igazgató saját szakmai ellenőrzési tervét a munkaközösségekkel összehangolt rendben készíti el. 26
Az illetékes igazgatóhelyettes az igazgató egyetértésével elkészíti a tanügy-igazgatási tevékenység- és a tanügyi nyilvántartás-ellenőrzés éves ütemtervét. A gazdasági vezető az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gazdasági belső ellenőrzés ütemtervét. Az ellenőrzés tapasztalatairól a tanév értékelésekor az igazgató beszámol a nevelőtestület előtt. Az ellenőrzési tervet és a beszámolót a nevelőtestület fogadja el.
Pedagógus teljesítményértékelés A teljesítményértékelés alapja a konkrét elvárásoknak és követelményeknek való megfelelés minősége. Kiindulópontja a személyre szóló munkaköri leírás, valamint a partnerek, a diákok és a szülők igényeinek felmérése. Fontos szempont az adott osztály összetétele, az iskolai szervezethez való viszonyának mérlegelése is. A teljesítményértékelés az intézménnyel jogviszonyban álló minden pedagógus munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik. Módszere lehet az intézmény belső erőforrásainak, ill. külső erőforrásoknak felhasználása. Az értékelést bizottság végzi, melynek tagjai az igazgató által megbízott vezető, valamint az értékelt kollégával azonos szakterületű további két szaktanár. Alkalmazott módszerek: - dokumentumelemzés - óralátogatás - strukturális megfigyelés - interjú - összehasonlítás - táblázat kitöltése, kérdőív Az értékelést az iskolavezetés úgy ütemezi, hogy 4 év alatt legalább egyszer minden pedagógus teljesítménye értékelve legyen. Az ütemezés az éves munkaterv része, így annak elfogadásakor a teljesítményértékelés ütemezéséről is szavaz a tantestület. Az értékelés részletes eljárásrendjét az IMIP tartalmazza.
7. A könyvtár működési rendje A könyvtár gyűjtőköri szabályzata a jelen szabályzat 1. számú melléklete. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai Az iskolai könyvtár alapfeladatai: • gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, • tanórai foglalkozások tartása, • egyes személyek (tanuló, pedagógus, egyéb iskolai alkalmazott) vagy csoportok hozzásegítése a számukra szükséges könyvekhez, folyóiratokhoz, elektronikus adatbázishoz, helyben olvasás céljából, • könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: • tanórán kívüli foglalkozások tartása, 27
• • •
dokumentumok másolása a kézikönyvtárból, számítógépes informatikai szolgáltatások nyújtása, tájékoztatás az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.
Az iskolai könyvtár működése Az iskolai könyvtár gyűjteményét – a költségvetési támogatás függvényében – a tanulók és a pedagógusok igényeinek megfelelően kell fejleszteni. Az iskola részére a központi költségvetésből juttatott összegből a tankönyvtámogatás 25%-át tartós tankönyv, továbbá a tanulók által alkalmazott segédkönyvek vásárlására kell fordítani. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. A könyvtár használói az iskola pedagógusai és tanulói. A könyvtárban a tanév bármely időszakában lehet könyvet kölcsönözni, az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtár nyitva tartásának időpontjában, az adatváltozást követő három munkanapon be kell jelenteni. A könyvtári szolgáltatásokat az iskola pedagógusai és tanulói ingyenesen vehetik igénybe, a könyvtárhasználat szabályait a könyvtárban ki kell függeszteni. Közzé kell tenni azon tartós könyveknek, továbbá segédkönyveknek a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A nyitva tartás, a kölcsönzési idő: 8.00-15.30 óráig. Az iskola Szervezeti és működési szabályzatát, Pedagógiai programját, Házirendjét, Közalkalmazotti szabályzatát a könyvtár olyan módon őrzi és kezeli, hogy azt az iskola bármely dolgozója és az iskolában tanulók szülei helyszíni olvasásra kikölcsönözhetik.
8. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás A tankönyvellátás két fő feladata a tankönyvrendelés, illetve a tankönyv-értékesítés. E két feladathoz szervesen kapcsolódik a tankönyvtámogatás rendje. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendjét a jelen szabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza.
9. Intézményi védő, óvó előírások a.) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az iskola egészségügyi felügyeletét és orvosi ellátását a következő rendszerben biztosítjuk. - Az iskola dolgozóinak és tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét heti egy alkalommal orvos és egészségügyi asszisztens látja el. Az ellátás céljára egy elkülönített és felszerelt orvosi szoba áll rendelkezésre. - A rendszeres orvosi ügyelet mellett évi egy alkalommal a tanulók fogászati vizsgálaton és kezelésen, a felnőtt dolgozók általános egészségügyi szűrővizsgálaton vehetnek részt. - A tanulók és dolgozók testi épségét veszélyeztető rendkívüli esemény esetén a Tűzvédelmi szabályzatban és a Kiürítési tervben (külön dokumentum) meghatározottak szerint kell eljárni. A teendők ellátása során a tanulók és dolgozók testi épségének védelme minden felnőtt elsődleges kötelessége.
28
b.) A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és baleset esetén A felnőtt alkalmazottakat a tanulók védelme tekintetében különleges kötelezettségek terhelik. - Minden dolgozónak kötelessége az intézmény területén felfedezett vagy tudomására jutott balesetveszélyes helyet és/vagy veszélyforrást jelenteni a felelős vezetőnek, a portaszolgálatnak. - Ha a dolgozó a balesetveszélyt meg tudja szüntetni, szüntesse meg. - Ha a dolgozó balesetet szenvedett tanulót lát az épületben, értesítse az ügyeletes vezetőt vagy a titkárságot. Ha szükséges és lehetséges, az épületben éppen tartózkodó orvost vagy elsősegély nyújtására képes személyt. Ha szükséges, hívjon-hívasson mentőt. - Az ügyeletes vezetőnek (vagy a kötelezettség átruházása esetén a titkárságnak vagy az osztályfőnöknek) értesítenie kell a szülőt a történtekről. - A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az iskolatitkár gondoskodik. - Ha a balesetveszélyes helyzetet épületrész vagy annak berendezése okozza, a veszély megszüntetése a karbantartók feladata. - Ha a balesetveszélyes helyzetet helytelen tanulói magatartás okozza, az osztályfőnöknek (távollétében: az osztályfőnök-helyettesnek vagy az ügyeletes tanárnak) kell eljárnia, súlyosabb esetben kezdeményezni lehet fegyelmi eljárás lefolytatását. - A tanulói balesetek kivizsgálásába az SZMK képviselőjét is be kell vonni. c.) A rendkívüli esemény (bombariadó stb.) esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény esetén (pl: tűzriadó, bombariadó, kivonulási próba stb.) a Kiürítési terv alapján kell eljárni. A lényegesebb tételeket az alábbi bekezdésben megismételjük. Az iskola kiürítésének rendje: - Az iskola kiürítését az igazgató vagy az ügyeletes igazgatóhelyettes rendeli el (külső hatósági utasításra vagy saját döntés alapján). A portanaplóban a kiürítést, annak pontos időtartamát, okát (pl. tűzriadó, bombariadó, próba stb.) rögzíteni kell. - Az iskola kiürítésének elrendelése az iskola hangosítási rendszerén keresztül szóban, vagy az iskolai csengőrendszer egymást követő három hosszú csengetésének többszöri ismétlésével történik. (Az elrendelő csengetés 10 másodperc hosszú, melyet másodpercnyi szünettel háromszor kell ismételni, 15 másodperc elteltével a hármas csengő ismétlendő.) Megjegyzés: Az iskolai tűzjelző rendszer szirénája nem jelent kiürítési utasítást. - A kiürítés elrendelése esetén a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok egyetlen feladata a tanulók azonnali biztonságos helyre történő vezetése a kiürítési terv alapján. Vagyonvédelemmel nem kell foglalkozniuk. Ha az időjárás és a kiürítés időtartama azt szükségessé teszi, a gyerekeket a templomba és a színházba kell vezetni. Bombariadó esetén a tűzszerészek és a rendőrség munkájának befejezését, illetve egyéb, az oktatást akadályozó rendkívüli esemény elhárítását követően még ugyanazon a napon a tanítás az órarend szerinti tanítási órával folytatódik, ill. az elmaradt órák pótlására pót-tanítási nap szervezhető. Pótnap szervezéséről a testület véleményének meghallgatásával az igazgató dönt. d.) A katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje Az intézmény katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenységének szervezeti és végrehajtási rendjét a Tűzvédelmi szabályzat és a Kiürítési terv tartalmazza, melyek külön dokumentumban találhatók (7. sz. melléklet). 29
10. Egyéb kérdések a.) A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai Iskolánkban „tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze” (ld. 1993. évi LXXIX. tv.) Az intézményben hirdetés, reklámfelirat csak az iskolavezetés ügyeletes tagjának engedélyével és pecsétjével helyezhető ki. Az engedély nélküli hirdetéseket el kell távolítani. b.) A kereset-kiegészítés feltételei A minőségi bérpótlék elosztásának elveit az igazgató minden év elején a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezet intézményi vezetőivel egyeztetve rögzíti. E megállapodás a Kollektív Szerződés mellékletét képezi. c.) A teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei Iskolánkban a teljesítménypótléknak a törvényben biztosított módját nem alkalmazzuk. d.) A pedagógusok túlmunkájának elszámolását a törvényi előírásokban szereplő kéthavi időkeretnek megfelelően végezzük. A kéthavi időkeret szerinti elszámolást az iskola igazgatóhelyettese készíti el. A munkaközösségenként nyomtatott változatban készült elszámoláson a dolgozó megtekintheti az aktuális két hónap órarendjét, a ledolgozott munkanapokat, a távolléti munkanapok számát (a távollétek munkajogi minősége szerinti csoportosításban), a naponkénti tanítási és tanórán kívüli foglalkozások számát, a teljesített óraszámait és a kéthavi túlóra menynyiségét. Ha valakinek a beosztása, munkájának elszámolása az aktuális időszak alatt változik, akkor részére olyan elszámolás készül, amely ezt figyelembe veszi. A tömbösített órák száma a kéthavi elszámolásban nem haladhatja meg az adott időszak tantárgyi összóraszámát. Óracsere csak a kéthavi elszámolás időszakában érvényesíthető. e.) Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai Intézményünk nem folytat olyan vállalkozói termelőtevékenységet, amelynek értékesítésekor a tanulókat díjazás illetné meg. f.) Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje: Intézményünk a MaYoR elektronikus naplót használja. Az egy osztályban tanító tanárok a tanévzáró értekezleten aláírásukkal elfogadják az osztályoknak az elektronikus napló által lezárt és mentett teljes dokumentumát, melyet az iskola igazgatója is ellát aláírásával. g.) Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje: Az elektronikus napló teljes adatbázisát az iskola saját szerverén tárolja. A szerver menti és tárolja a teljes adatbázist. A haladási naplót, az osztályozónaplót, a bejegyzéseket, záradékokat és a helyettesítési naplót pdf formátumban mentjük, valamint a teljes adatbázist két példányban a tanévzáró értekezlet után DVD-re, illetve egy távoli titkos és biztonságos tárhelyre mentjük. 30
A 2 példány DVD lemezt a titkárságon az iskolatitkár kezeli. A szerveren és a titkos tárhelyen elmentett adatbázisért az iskolai rendszergazda felelős. h.) Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formája, időkerete: Az órarendi órákon kívül a tanulók részt vehetnek korrepetáláson, felzárkóztató órákon és tehetséggondozó szakkörökön. A korrepetálás célja, hogy az adott tantárgyból tartósan nehézségekkel küzdő tanulók az órai munkán kívül ismétlésre, megerősítésre és gyakorlásra kapjanak lehetőséget. A felzárkóztató órák célja, hogy a hosszabb ideig hiányzó tanulók számára az iskola biztosítsa a hiányzás ideje alatt vett tananyag elsajátítását. A tehetséggondozó szakkörök célja, hogy az órarendi órákon kívül a tanulók kibővíthessék, elmélyíthessék és gyarapíthassák ismereteiket, versenyekre készüljenek fel.
11. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola nyilvánosságra hozza minden érdeklődő számára: A nyilvánosság színtere:
honlapon
könyvtárban
Pedagógiai programját: Szervezeti és működési szabályzatát: Házirendjét Tantervét: Számítógépterem használati rendjét: Épület kiürítési tervét: Beiskolázási szabályzatát: Éves munkatervét:
igen igen igen igen igen nem igen igen
igen igen igen igen igen igen igen igen
titkárságon kifüggesztve
igen igen igen igen igen igen igen igen
nem nem igen nem igen igen nem igen
A fenti dokumentumokról személyes tájékoztatást lehet kérni az iskola igazgatóságától előre egyeztetett időpontban.
31
V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A SzMSz hatálybalépése Az SzMSz 2013. április 1. napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált Szervezeti és Működési Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009. december 1-én készített SzMSz.
2. Az SzMSz módosítása Az SzMSz módosítására jogszabályi előírás alapján kerül sor, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha a módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az iskolaszék vagy a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. Az SzMSz módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Kelt: Keszthely, 2013. március 20.
…………………………………….. igazgató
Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az alábbi kérdésekben: • Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. • A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása). • A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje.
Valamint a DÖK részére biztosított helyiségek kijelölésében, annak használati rendjében valamint minden tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdésben. Az SzMSz-t az intézmény diákönkormányzata a …………………….-án tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SzMSz módosítása során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve azt a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
…………………………………….. A diákönkormányzat vezetője
32
A SzMSz a szülői szervezet (közösség) ……………………….-án tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve azt a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor az SzMK egyetértési jogot gyakorolt az alábbi kérdésekben: • A működés rendje, ezen belül a gyermek, a tanuló fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési- oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. • A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. • A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. • A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás. • Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. • A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. • A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. • A mindennapi testedzés formái és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje. • Az iskolai könyvtár működési rendje.
…………………………………….. A szülői szervezet képviselője
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. december 11-én elfogadta.
…………………………………….. Hitelesítő nevelőtestületi tag
…………………………………….. Hitelesítő nevelőtestületi tag
33
Mellékletek jegyzéke 1. Jogszabályi háttér 2. Szervezeti felépítés 3. Munkaköri leírások 4. Gazdasági ügyrend 5. A Diákönkormányzat SzMSz-e 6. A tankönyvellátás rendje 7. Tűzvédelmi és Kiürítési Szabályzat 8. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei 9. Az iskolai egészségügyi ellátás rendje 10. A Vajda János Gimnázium DSE alapszabálya 11. Fegyelmi eljárás és egyeztető eljárás rendje
34
