BME MBA
FOGYASZTÓI DÖNTÉSEK JOGI VÉDELMÉNEK RENDSZERE versenyjog reklámjog/üzleti
kommunikáció joga fogyasztóvédelmi jog
VERSENYJOG A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) két nagy rész: versenykorlátozások joga (antitröszt jog) tisztességtelen verseny elleni jog ○ klasszikus versenyjogi tényállások ○ (versenyjogi fogyasztóvédelem)
TISZTESSÉGTELEN VERSENY ELLENI JOG Klasszikus versenyjogi tényállások (versenytársi sérelmek) általában tilos a tisztességtelen verseny ○ Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül – különösen a
megrendelők, vevők, igénybevevők és felhasználók, illetve a versenytársak törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően – folytatni
nevesített esetek ○ ○ ○ ○ ○
hírnévrontás üzletititok-sértés jogellenes bojkottfelhívás szolgai utánzás tisztességtelen összehasonlító reklám
bírósági hatáskör
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Hírnévrontás: Alaptörvény Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Ptk.
A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Hírnévrontás a versenytörvényben: Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével,
valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni a vállalkozás termelési- szolgáltatási színvonala, termékeinek, szolgáltatásainak minősége, megbízhatósága, az a körülmény, hogy kötelezettségeit határidőre teljesíti, ○ szavatossági, stb. kötelezettségének eleget tesz, ○ rendelkezik a szükséges eszközökkel, forrásokkal, szakképzett munkaerővel ○ ○ ○ ○
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Üzletititok-sértés Tilos a Polgári Törvénykönyvben meghatározott üzleti
titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni. Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele üzleti kapcsolatban – ideértve az üzletkötést megelőző olyan tájékoztatást, tárgyalást és ajánlattételt is, amelyet nem követ szerződéskötés –, vagy bizalmi viszonyban – így különösen munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban – álló személy közreműködésével szerezték meg.
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Üzleti titok a Ptk-ban:
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Bojkottfelhívás: Tilos máshoz olyan tisztességtelen felhívást
intézni, amely harmadik személlyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását vagy ilyen kapcsolat létrejöttének megakadályozását célozza
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Szolgai utánzás: Tilos valamely terméket vagy szolgáltatást a
versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel – ideértve az eredetmegjelölést is – vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, továbbá olyan nevet, árujelzőt vagy egyéb megjelölést használni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni.
VERSENYTÁRSI SÉRELMEK Jogérvényesítés: érdekelt keresetben követelhet(i) ○ jogsértés megtörténtének megállapítás ○ jogsértés abbahagyását, eltiltást a továbbitól ○ elégtételadást (pl. nyilatkozattal) ○ sérelmes helyzet megszüntetését, megelőző
állapot visszaállítása ○ kártérítést, sérelemdíjat ○ jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítése
FOGYASZTÓVÉDELMI JOG Fogyasztóvédelem: A hazai és uniós jogrend mindazon intézmény- és szabályrendszere, amelynek elsődleges célja a tudatos, kellő ismerettel, igényérvényesítési képességgel és készséggel rendelkező fogyasztó alapvető jogainak: az egészségének, biztonságának, gazdasági érdekeinek védelme, a fogyasztói jogokról való tájékoztatása és oktatása, a jogorvoslathoz, illetve kárigények érvényesítéséhez szükséges ismeretek megszerzésének, illetve a fogyasztói érdekek képvisletének a biztosítása.
FOGYASZTÓVÉDELMI JOG Fogyasztóvédelem hatályos hazai jogforrásai: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
(Fvtv./Fgytv.) 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.) 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.) (...)
FOGYASZTÓVÉDELMI JOG Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) fogyasztó fogalma – B2C reláció kereskedelmi gyakorlat fogalma ○ a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenysége vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja ○ kereskedelmi kommunikáció fogalma (vs. promotion in 4P) a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági
tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől
FOGYASZTÓVÉDELMI JOG Fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ○ tisztességtelen (definíció) ○ agresszív ○ megtévesztő ○ „feketelista” (31 tényállás)
FOGALMAK Fogyasztó Fttv: az önálló foglalkozásán és gazdasági
tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy Fogyasztói modell problematikája ○ fogyasztó döntés ○ fogyasztói önvédelem ○ átlagfogyasztó ○ általános tájékozottság, körültekintő mérlegelés ○ reklámeszköz-használat ○ speciális fogyasztói csoportok speciális védelme
FOGALMAK Fogyasztó Lehetséges-e tökéletes fogyasztói informáltság? ○ a szükséglet kielégítésére alkalmas alternatívákról minden releváns információt megszerzett ○ tisztában van saját preferenciáival és anyagi lehetőségeivel Elméletileg lehetséges, gyakorlatban
bizonytalanságok
○ releváns információk nem ingyenes javak ○ à a racionális fogyasztó nem tökéletesen informált! ○ speciális termékek/piacok – információs asszimetria ○ fogyasztói önvédelem „kinevelése”
JOGESET Ingatlandepo.com szerződési gyakorlata: 30 napig ingyenes szolgáltatást ("30 napig ingyen hirdetheti ingatlanát honlapunkon!”) “fizetőssé tettek”: lejárt ingyenes hirdetéseket automatikusan meghosszabbították, majd ezek árát követelték a hirdetőkön – és nem vették le a lakáshirdetéseket, míg ki nem fizették a tartozást
FOGALMAK Fogyasztói magatartás megítélése GVH nem találja jogsértőnek ○ ÁSZF-ben szerepelt ○ regisztráció után küldött e-mailben link az ÁSZF-re ○ automatizmus: a GVH elismerte, hogy netes környezetben gyors döntés, viszonylag kevés tájékozódás, és erre az oldal szerkesztési elvei rá is erősítettek ○ de szeretné a gyakorlatával a tudatosabb fogyasztói magatartást ösztönözni ○ ráadásul a fogyasztók 2/3-a élt a lehetőséggel és időben törölte a hirdetést – azaz a GVH szerint ez a tipikus fogyasztói magatartás
ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ JOGA Változás: 2008 Unfair Commercial Practices (UCP) irányelv
implementálás maximumharmonizáció fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megújult reklámtörvény B2C – B2B reláció szétválása megtévesztő reklámban
ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ JOGA Hatályos hazai jogforrásai: 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység
alapvető feltételeiről és egyes korlátairól (Grt.) 2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról (Fttv.) 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól (Smtv.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról (Mttv.) 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ekertv.) 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyar nyelvű közzétételéről (nyelvtv.) (...)
ELJÁRÓ HATÓSÁGOK Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közigazgatási szerv (à Ket.) a kormánytól független – autonóm (OGY ellenőrzi) szakmai irodák (Fogyasztóvédelmi Iroda: fogyasztói
döntések tisztességtelen befolyásolása) három „lépcsős” eljárás:
○ előzetes vizsgálat (vizsgálók, szakmai irodák) ○ Versenytanács érdemi eljárása (3-5 tagú tanácsokban) ○ utóvizsgálat (végrehajtás ellenőrzése)
bírság: forgalomfüggő (max. éves nettó árbevétel
10%-a)
ELJÁRÓ HATÓSÁGOK Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) közigazgatási szerv (à Ket.) fogyasztóvédelmi eljárás (Fgytv-ben foglalt
eltérések) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozik (Fogyasztóvédelmi Államtitkárság) kormányhivatalokon belül működő területi felügyelőségek + NFH mint másodfok bírság: 15 ezer - 2 milliárd forintig
ELJÁRÓ HATÓSÁGOK Magyar Nemzeti Bank Az MNB a jegybanktörvény felhatalmazása
alapján, felügyeleti és fogyasztóvédelmi stratégiája célkitűzéseit megvalósítva folyamatos felügyeletet gyakorol a pénzügyi ágazati törvények hatálya alá tartozó szervezetek és személyek felett.
ELJÁRÓ HATÓSÁGOK Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozó, felügyelő és végrehajtó szerv Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács: Kormány
tanácsadó szerve vonatkozó kérdésben Médiatanács: tényleges felügyelő szerv ○ elnök+4 tag, OGY választja őket 9 (!) évre ○ ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését
Média és Hírközlési Biztos : közönség méltánylást
érdemlő érdekeinek érvényesülését biztosítja (panaszkezelés)
