A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei az Európai Unió társasági joga Konszernjog

Üzleti jog I. 2016 A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei – az Európai Unió társasági joga – Konszernjog dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti jog tanszék 1

Áttekintés: I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TÁRSASÁGI JOGA II. A KONSZERNJOG ALAPJAI III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

2

1

I. A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei

3

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés B.) Az angol-amerikai modell C.) A német (kontinentális) modell I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben

A diák és az előadás alapján tanulandó rész!

I.3 Jogharmonizációs technikák A.) A szabályozás eszköztára B.) Az irányelvi jogegységestés

4

2

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése A.) 1968-1983 B.) 1984-2005 C.) 2005 után I.5 Szupranacionális társasági jogi formák I.6 Az Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések C.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése D.) Éves beszámoló - adózás E.) Magyar szabályozási összefüggések

5

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog C.) Szervezete, működése D.) Magyar szabályozási összefüggések I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja B.) Magyar szabályozási összefüggések

6

3

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei A.) Áttekintés

- Két nagy társasági jogrendszer:  angol-amerikai  a német dogmatika hatása alatt álló kontinentális > ide tartozik a magyar jog is - Az elmúlt évtizedek tendenciája:  a két modell közeledése ~ az amerikai szemlélet behatolása ~ vállalatfelvásárlás, tőkepiac  EU jogegységesítés: választási lehetőség angol ill. német típusú vezetési rendszer között 7

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei B.) Az angol-amerikai modell

- Az angol-amerikai modell  erősen megosztott tulajdonosi szerkezet, nagyon sok tagra méretezett szabályok  csekély társasági formaválaszték ~ a partnership nem társaság ~ egy társasági forma: COMPANY > zárt (close, private) > nyílt (public)  vezető alakzat  összefonódás a tőkepiaci joggal: a részvényes nem társasági tag, hanem befektető ~ a vezetési rendszer leegyszerűsödött ~ a közgyűlés szerepe jelentéktelen ~ az egységes vezető szerv a board ~ a könyvvizsgáló az egyedüli ellenőrzési forma > minimális állami felügyelet mellett 8

4

I. AZ UNIÓS JOGI SZABÁLYOZÁS JELLEMZŐI I.1 A társasági jog nemzetközi társasági szabályozási modelljei C.) A német (kontinentális) modell

- A német (kontinentális) modell:  a társaságok jelentős részénél vannak meghatározó tulajdonosok > kisrészvényesek, hitelezők védelme, konszernjog  széles körű társasági formaválaszték ~ a KKT, bt.: francia típusú jogokban jogi személy, német típusú jogokban nem ~ a kft. népszerű forma, az Rt. a nagyvállalati körre jellemző  a társasági jog viszonylag elkülönült a tőkepiac jogától > a kapcsolódást az Rt. jelenti (értékpapír)  a társasági szervek élesen elkülönülnek, önálló funkcióval rendelkeznek > intézményesített állami törvényességi felügyelet 9

Übersicht zu den Unternehmensformen Unternehmensformen

Einzelunternehmen

Alleinunternehmer bzw. Einzelkaufmann (e.Kfm.) GmbH

Gesellschaft

Kapitalgesellschaft

AG

KGaA

GbR

Personengesellschaft

KG

OHG

Stille Gesellschaft

10

5

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog A.) Az európai jog gazdasági szemlélete

- Europäisches Wirtschaftsrecht: a németosztrák-svájci egyetemi/gazdasági főiskolai oktatásban elterjedt tárgyalási mód, mely elsősorban az uniós joganyag egyfajta sajátos bemutatására ad lehetőséget - Fogalma: Az uniós jog minden olyan aktusa, amely a polgárok és vállalkozások az egységes (belső) piac gazdasági forgalmában való részvételét befolyásolja 11

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog B.) Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása

- Az európai gazdasági jog tárgyi felosztása:  az EU „gazdasági közjoga” ~ a négy alapszabadság ~ verseny ~ Gazdasági és Monetáris Unió ~ egyebek (agrár- közlekedés- környezetvédelemkülkereskedelem)  az EU gazdasági magánjoga ~ társasági jog ~ fogyasztóvédelmi magánjog ~ munkajog ~ szellemi tulajdon joga ~ nemzetközi magánjog/szerződési jog 12

6

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog C.) Az európai jog üzleti jogi szemlélete

- European Business Law: a gazdasági jog anyagának az angol-amerikai jog hatását tükröző, a társasági jog kérdéseire különös súlyt fektető tárgyalási módja - Jelentése tágabb értelemben: az üzlet és kereskedelem menedzselésével összefüggő uniós jogi ismeretek

13

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.2 Az európai gazdasági és üzleti jog D.) Az európai üzleti jog – szűkebb értelemben

- Európai üzleti jog - szűkebb értelemben: az uniós jog a gazdasági társaságokra, azok működésére vonatkozó harmonizációs elemei és azok a nemzeti jogokban való megjelenése  gazdálkodó szervezetek (business organizations) az EUban  az uniós jog harmonizációs programja  társaságok alapítása, tőkével való ellátottság a nemzeti jogok szerint  a társaságok irányítása és ellenőrzése a nemzeti jogok szerint  az uniós jog szerinti gazdasági társaságok  munkavállalói részvétel  határokon átnyúló együttműködés és befolyásszerzés  érdekcsoportok  befektetővédelem 14

7

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák

A.) A szabályozás eszköztára

- Az alkalmazott jogharmonizációs technika: az EU szerveinek a szabályozási eszközök és módszerek széles választéka áll rendelkezésre [ * ]  a Római Szerződésben meghatározott keretek között elsődlegesen irányelvek útján történt (s történik az EUMSz szerint ma is)  egyes területeken: rendeleti jogalkotás  ezt a „soft law” eszköztára (pl. jogi kötőerővel nem bíró ajánlások) egészítik ki > „vállalati jogi” jelleg: az irányelvekben a társasági jogi szabályozások számviteli, más pénzügyi jogi elemekkel együtt jelennek meg [ * ] lsd. Buxbaum, Hertig, Hirsch és Hopt: European Business Law, Berlin/New York, 1991, 129 skk. 15

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.3 Jogharmonizációs technikák

B.) Az irányelvi szintű szabályozás jellemzői

- Jellemzők:  nem a társasági jog egészére terjednek ki > az, hogy ~ egy tagállam milyen társasági formákat ismer el és ~ a közösségi jog által nem szabályozott területeken a működésre milyen feltételrendszert állapít meg a tagállam hatáskörében marad  egyes fontosabb, alapítási, szervezeti, működési jellemzőkre nézve tartalmaznak előírásokat (a részvényesek, a hitelezők és a közérdek védelme  céljuk: a tagállamok jogának közelítésével könnyebbé tenni a (más tagországokban való) társaságalapítást, részesedésszerzést, biztosítani a társaságok működésének átláthatóságát  „nem uniformizálják a tagállami társasági jogokat, de sokkal inkább gazdagítják azt” (Sárközy) > teret hagynak a nemzeti hagyományok érvényesítésének > a 2005-öt követő időszakban előtérbe került az egyszerűsítés és „better regulation” követelménye 16

8

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése

A.) 1968-1983 1. 68/151/EGK irányelv > tőkeegyesítő társaságok alapítói aktusai, publicitás (módosította Az Európai Parlament és a Tanács 2003/58/EK irányelve (2003. július 15.) a meghatározott jogi formájú társaságokra vonatkozó nyilvánossági követelmények tekintetében a 68/151/EGK tanácsi irányelv módosításáról) 2. 77/91/EGK irányelv > a részvénytársaságok alaptőkéjének védelme 3. 78/855/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli fúziójáról 4. 78/660/EGK irányelv > a korlátozott felelősségi formájú társaságok éves beszámolójáról 6. 82/891/EGK irányelv > a részvénytársaságok egy tagállamon belüli szétválásáról 7. 83/349/EGK irányelv > a társaságcsoportok összevont (konszolidált) beszámolójáról Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

17

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése

B.)1984-2005 8. 84/253/EGK irányelv > a könyvvizsgálói tevékenység engedélyezésének feltételeiről > Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről 10. a nemzetközi fúziókról szóló 10. irányelv > az eredetileg egyezményi szinten történő szabályozás első tervezete: 1967, módosítása: 1973, első irányelv-tervezet: 1985 > az Európai Parlament és a Tanács a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005. október 26-i 2005/56/EK irányelve 11. 89/666/EGK irányelv > a fióktelepekre vonatkozó közzétételi kötelezettségről 12. 89/667/EGK irányelv > az egyszemélyes korlátozott felelősségű formájú társaságokról 13. 2004/25/EK irányelv > a nyilvános vállalatfelvásárlási ajánlatokról > ezek az irányelvek a magyar társasági jogharmonizáció során beépültek a nemzeti jogba – „közösségi jog konform” felelősségi rend 18

9

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.4 EU társasági jogi irányelveinek áttekintése C.) 2005 után – főként modernizáció; középpontban a részvénytársaságok és a tőkepiaci összefüggések 

Az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló, 2006. május 17-i 2006/43/EK irányelv módosította a 78/660/EGK és 83/349/EGK irányelveket, a 84/253/EGK irányelvet pedig hatályon kívül helyezte



Az Európai Parlament és a Tanács 2006/46/EK irányelve (2006. június 14. ) beszámolók, konszolidált beszámolók stb. közzétételi kötelezettsége



A nyilvánosan működő részvénytársaságok létrehozásának, tőkéjük fenntartásának és módosításának megkönnyítése céljából a 2006/68/EK irányelv módosította a 77/91/EGK irányelvet.



Az Európai Parlament és a Tanács 2009/102/EK irányelve a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról



A 2009. június 18-i 2009/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (amely többek között módosítja a 78/660/EGK irányelvet) versenyképességük javítása és növekedési potenciáljuk felszabadítása érdekében egyszerűsíti a mikrotársaságok gazdasági környezetét és különösen a pénzügyi információszolgáltatási kötelezettségeiket.



Az Európai Parlament és a Tanács 2012/30/EU irányelve ( 2012. október 25. ) a biztosítékok egyenértékűvé tétele céljából a részvénytársaságok alapításának, valamint tőkéjük fenntartásának és módosításának tekintetében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (átdolgozás) (a korábbi második társasági jogi irányelv).

19

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.5 Szupranacionális társasági jogi formák

- A tagállami jogrendszerektől független társasági jogi normák: csak transznacionális szinten léteznek  az európai gazdasági érdekcsoportról szóló 2137/85/EGK rendelet  az európai részvénytársaság statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet  az európai szövetkezetről szóló 1453/2003/EK rendelet  az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelet > a már elfogadott rendeletekhez egyes, speciális kérdéseket szabályozó irányelvi jogalkotás is kapcsolódott 20

10

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság A.) Szabályozási sajátosságok

- Az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelet ill. a statútum munkavállalók bevonására vonatkozó kiegészítéséről szóló 2001/86/EK irányelv szabályozásának sajátosságai:  célja, hogy különböző tagállamokban bejegyzett gazdasági társaságok  közösségi szinten képesen legyenek megtervezni és végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését  a nemzeti jogok szerint alapított gazdasági társaságoktól abban különbözik, hogy ~ alapítására nem a belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást ~ szervezeti felépítésének, működésének szabályait is alapvetően a rendelet határozza meg http://ecdb.workerparticipation.eu/news.php

21

22

22

11

23

23

24

12

2016-ban öt magyar alapítású SE-t tartanak nyilván Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság Wamsler SE Household Equipment European Company CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság Graphisoft Park SE Graphisoft SE http://ecdb.workerparticipation.eu/show_overview.php?letter=A&orderField=se.se_name&status_ id=3&title=Established%20SEs (2015-höz képest nem változott) 25

25

Medico Uno Corporate Services SE Európai Részvénytársaság

gyógyszeripar

26

26

13

Wamsler SE Household Equipment European Company

háztartási eszközök 27

27

CER Cargo Holding SE Európai Részvénytársaság

vasúti árufuvarozás 28

28

14

Graphisoft

szoftverfejlesztés 29

29

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság B.) A rendeletben szabályozott fő kérdések

- A rendeletben szabályozott területek:  alapítás (egyesüléssel, holdingtársasággal,leányvállalat, meglévő nyilvános Rt. átalakulása SE-vé)  szervezeti felépítés ~ kétszintű rendszerben ~ egyszintű rendszerben ~ az egyszintű és kétszintű rendszer közös szabályai  közgyűlés, éves és összevont (konszolidált) beszámolók  végelszámolás, felszámolás, csőd és fizetésbeszüntetés - Participáció:  a munkavállalói részvételre vonatkozó 2001/86/EK irányelv szerint  cél, hogy az SE létrejötte ne vonja maga után a létrehozásban részt vevő társaságokban már meglévő munkavállalói részvételi jogok megszűnését vagy csökkenését, szabályozza és biztosítsa a joggyakorlást 30

30

15

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság C.) Tőkekövetelmények – székhely áthelyezése

- Tőkekövetelmények:  az európai részvénytársaság minimális tőkéje 120 000 euró  amennyiben egy tagállam bizonyos tevékenységet végző társaságoktól magasabb minimális tőkét követel, ez a követelmény érvényes az adott tagállamban bejegyzett székhelyű európai részvénytársaságra is

- Székhely: az európai részvénytársaság  székhelyének (alapító okirat szerinti székhely) meg kell felelnie annak a helynek, ahol a központja van, azaz a tényleges székhelynek  a Közösségen belül átteheti székhelyét anélkül, hogy fel kellene oszlatnia az egyik tagállamban lévő vállalatot, hogy egy újat hozhasson létre egy másik tagállamban 31

31

32

32

16

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság D.) Éves beszámoló - adózás - Éves beszámoló > szerepelnie kell  a mérlegnek,  az eredménykimutatásnak,  a kiegészítő mellékletnek,  a társaság tevékenységének fejlődését és annak helyzetét bemutató üzleti jelentésnek, továbbá  adott esetben a konszolidált éves beszámolónak. - Adózás: adóügyek tekintetében az európai részvénytársaságot minden más multinacionális céghez hasonlóan kezelik  a vállalatra és leányvállalataira vonatkozó tagállami adózási szabályok hatálya alá tartozik  adózási és járulékfizetési szempontból az európai részvénytársaságok az állandó telephelyük szerinti tagállam adóalanyai > ebben a tekintetben a hiányos európai jogharmonizáció miatt az adóalanyi jogállásuk nem tökéletesen kidolgozott. 33

33

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.6 Európai Részvénytársaság E.) Magyar szabályozási összefüggések

- Implementációs törvény: az Országgyűlés 2004. május 24én elfogadta az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény > amit tartalmaz  kiegészítő társasági jogi jellegű normák ~ megalkotásukat a rendelet maga írja elő a tagállam számára a jogforrás közvetlen alkalmazhatósága érdekében ~ biztosítják a rendelet alkalmazásának (az SE alapításának, megszüntetésének) eljárásjogi vetületét > a cégtörvény módosítása útján  azok a szabályok, amelyek megalkotását a rendelet fakultatív jelleggel írja elő a tagállam számára  az irányelv implementációjához szükséges, a kollektív munkajog körébe tartozó rendelkezések > hatályba lépett: 2004. október 8. 34

34

17

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet A.) Koncepció, alapvető célkitűzés

- Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv alapvető célja: a szövetkezet tagjai  szükségleteinek kielégítése és/vagy  gazdasági és szociális tevékenységeinek fejlesztése  tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy az elősegítse ~ a tagok gazdasági tevékenységekben ~ egy vagy több európai szövetkezetben ~ és/vagy nemzeti szintű szövetkezetekben való részvételét 35

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet B.) Tőkekövetelmények, korlátozott szavazati jog

- Az SCE tőkéjét a tagok részjegyei jelenítik meg  összege nem lehet 30 000 EUR-nál kevesebb  a meghatározott tevékenységeket (például banki, biztosítási tevékenységet stb.) végző jogalanyok számára magasabb jegyzett tőkét előíró tagállami jogszabályokat azon SCE-k tekintetében kell alkalmazni, amelyek alapszabály szerinti székhelye az adott tagállamban van. - A közgyűlés évente egyszer állásfoglalásban rögzíti a tőke összegét az üzleti év végén, valamint annak az előző üzleti évhez képest történt változását. - Amennyiben az SCE alapszabálya szerinti székhely szerinti tagállam joga megengedi, az SCE-nek lehetnek korlátozott szavazati joggal rendelkező befektető tagjai. 36

18

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet C.) Szervezete, működése

- Az Európai Szövetkezet statútumáról szóló 1435/2003/EK rendeletet ill. az Európai Szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2003/72/EK irányelv: szabályozott területek  jegyzett tőkéje részjegyekre oszlik, minimális összege 30 000 euro  alapítói – legalább két tagállamban honos - természetes személyek (min. 5), gazdasági társaságok, a tagállam jogszabálya szerint alapított szövetkezetek lehetnek  az alapszabály kötelező elemeinek meghatározása  szervezeti rendszere: ~ tulajdonosi irányító szerve a közgyűlés ~ választható, egy- vagy kétszintű felügyelő- és ügyviteli szerv > a statútum számos ponton az európai részvénytársaságról szóló rendelethez hasonló szabályozást tartalmaz 37

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.7 Európai Szövetkezet D.) Magyar szabályozási összefüggések

- Az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény  egyrészt a Rendelet végrehajtását szolgálja  másrészt a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja - A törvényben szabályozott fő kérdések:  az európai szövetkezet alapítása, szervezete, megszűnése ~ nyilvántartásba vétel: Ctv. szerint, a Cégbíróság hatásköre ~ alapítás (székhely, egyesüléssel történő alapítás) ~ belső szervezeti kérdések ~ székhelyáthelyezés ~ megszűnés  a munkavállalók bevonása az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe 38

19

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás A.) Fogalma, célja - Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendelete a szabályozás célja: a területi együttműködést hátráltató akadályok leküzdése  alkalmazási területei: ~ az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból finanszírozott határmenti, transznacionális ill. interregionális együttműködések végrehajtása ~ a kizárólag a tagállamok pénzügyi hozzájárulása által, azok regionális vagy helyi hatóságai által kezdeményezett, területi együttműködésben megvalósuló projektek lebonyolítása  a csoportosuláshoz való csatlakozás önkéntes ~ a szabályozás rendeleti formában került megalkotásra, a tagállamoknak kötelességük biztosítani a részvétel feltételeit ~ a hazai jogalkotó a Rendelet által alkotott keretszabályokat töltötte ki tartalommal > valamennyi tagállamban 2007. augusztus 1-jétől vált lehetővé az ilyen csoportosulások létrehozása

39

I. A TÁRSASÁGI JOG NEMZETKÖZI SZABÁLYOZÁSI MODELLJEI I.8 Az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás B.) Magyar szabályozási összefüggések

- Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2007. évi XCIX. törvény  a csoportosulás alapítására, működésére, megszüntetésére, illetve az abban való részvételre vonatkozó hazai szabályozás megteremtésére irányult  a magyar jogrendben nonprofit gazdálkodó szervezetként szerepel, az Európai Unió alkotta speciális kereteken belül  a hazai székhelyű csoportosulás ~ nyilvántartásba vételével, működésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat a törvény a Fővárosi Bíróságra telepíti ~ esetében a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik a csoportosulásban való részvételre vonatkozó jóváhagyás megadására is  a csoportosulás működésének felügyeletére az ügyész, míg gazdálkodásának ellenőrzésére az ÁSZ jogosult

40

20

II. Konszernjog

II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei B.) Részvényesek védelme II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő

A Jegyzet XI. fejezetével együtt tanulandó.

II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei C.) Az uralmi szerződés jellemzői D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése

42

21

43

43

II. A KONSZERNJOG II.1 Áttekintés

- A magyar társasági konszernjog lényegében két részből áll: a befolyásszerzés szabályaiból és a vállalatcsoportra vonatkozó rendelkezésekből > ezen túlmenően a versenyjog és a számviteli jog is tartalmaznak konszernjogi szabályokat

22

II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés A.) A szabályozás forrásai, jellegzetességei - A befolyásszerzésre vonatkozó rendelkezések két különböző törvényben találhatók  a Ptk. szabályozza (korábban a Gt.) a kft.-ben, illetve zártkörűen működő rt.-ben való befolyásszerzést  a Tpt. pedig vállalatfelvásárlási eljárás címén a nyilvánosan működő rt.-ben való befolyásszerzést. - A befolyásszerzésre vonatkozó szabályozás  a Gt.-ben egyre szűkebbre szorult ~ a jelentős, a többségi, illetve a kölcsönös befolyásszerzésre vonatkozó szabályok a 2006-os Gt.-ből kimaradtak és ~ csak a minősített többséget biztosító (legalább 75 % szavazat) befolyásra állapít meg a törvény kisebbség- és hitelezővédelmi szabályokat  a Tpt.-ben egyre szélesebb kört fogott át ~ már 5 %-os szerzésnél nyilvános közzétételi, ~ 33 % feletti szerzésnél nyilvános ajánlattételi eljárás van érvényben

II. A KONSZERNJOG II.2 Befolyásszerzés B.) Részvényesek védelme - Az ellenőrzött társaság bármely részvényese (kft.-nél tagja)  a minősített többségű (75 %) befolyás közzétételétől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül  kérheti, hogy a befolyásszerző piaci értéken,  de legalább a saját tőkéből a részesedésére jutó résznek megfelelő értékben vegye meg a részvényét > a kisrészvényes ezen jogát az alapszabályban, társasági szerződésben ki lehet zárni. - Gt.: Ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságnál  tartósan olyan üzletpolitikát folytat, amely ~ hátrányos a hitelezőkre és ~ jelentősen veszélyezteti az ellenőrzött társaság kötelezettségeinek teljesítését,  a hitelező kérésére a cégbíróság a befolyásszerzőt biztosíték adására kötelezheti. > e

rendelkezést a Ptk. nem vette át - Ha pedig az ellenőrzött társaság  felszámolásra kerül a hátrányos üzletpolitika következtében,  a hitelezők keresetére a bíróság átviheti a felelősséget az anyavállalatra > kötelezheti a leányvállalat tartozásaiért való helytállásra (Ptk. 3:324. §)

- Ezek a szabályok az egyszemélyes rt.-re és kft.-re is kiterjesztésre kerültek.

23

II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint A.) A vállalatfelvásárlási eljárás

- A nyilvánosan működő részvénytársaságok körében a Tpt. szabályozza az ún. vállalatfelvásárlási eljárást  ha valaki, illetve az összehangoltan eljáró több személy az ún. céltársaságban 33%-ot meghaladó befolyást kíván szerezni  az MNB által előzetesen jóváhagyott nyilvános vételi ajánlatot kell tennie a céltársaság részvényeseinek  de! ha ~ a céltársaságban senki sem rendelkezik 10%-ot meghaladó részesedéssel ~ már 25% befolyásszerzéshez is vételi ajánlat tétele kell > a befolyásszerzés lebonyolítására kötelezően befektetési szolgálatot kell felkérni.

II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint B.) Az ajánlat kötelező tartalma, megtétele; az ajánlati ár - A nyilvánosan hozzáteendő vételi ajánlat tartalmát  a Tpt. 69. §-a részletesen meghatározza  hozzá ~ működési tervet ~ a gazdasági tevékenységéről szóló jelentést kell mellékelni  és igazolni kell, hogy a részvények megszerzéséhez az ajánlattevő megfelelő fedezettel rendelkezik - A vételi ajánlatot a céltársaság valamennyi szavazati jogot megtestesítő  részvényére, illetve  részvényese számára kell megtenni > az ajánlati árat a törvény differenciáltan határozza meg: ez főszabályként a vételi ajánlat Felügyelet részére történt benyújtását megelőző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára

24

II. A KONSZERNJOG II.3 A vállalatfelvásárlási eljárás a Tpt. szerint C.) Az ajánlat elfogadására nyitva álló határidő

- A céltársaság a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidő alatt  (ezt a vételi ajánlat tartalmazza)  semmit sem tehet, amellyel ~ megzavarná a befolyásszerzési eljárást, ~ megváltoztatná az rt. gazdasági helyzetét > e határidő alatt a céltársaság valamennyi részvényese visszavonhatatlan nyilatkozatban bejelentheti, hogy részvényét a vételi ajánlatban megjelölt áron az ajánlattevőre átruházza.

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport A.) Az elismert és a tényleges vállalatcsoport

A 2006-os Gt. új intézményként vezette be a magyar társasági konszernjogba a vállalatcsoport intézményét (Gt. 55-64. §, Ptk. 3:49-3:62. §)  kétfajta vállalatcsoport van ~ az elismert és ~ a tényleges  az elismert vállalatcsoportba való cégbírósági bejelentkezés önkéntes, az ellenőrző és ellenőrzött társaság uralmi szerződést kötnek stb. > lsd. köv. pont  a tényleges vállalatcsoport (Ptk. 3:62. §) ~ a faktikus konszernkapcsolat uralmi szerződés és cégbírósági bejegyzés nélkül is fennáll ~ a tényleges vállalatcsoport megállapításához tartós, legalább 3 éven keresztül fennálló együttműködés szükséges > a Ptk. mindkettőről a jogi személyek közös szabályai között rendelkezik

25

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport B.) Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei - Az elismert vállalatcsoport alapvető ismérvei:  az uralkodó tag az a gazdasági társaság, amely ~ a számviteli törvény értelmében ~ konszolidált mérleg készítésére köteles;  ellenőrzött társaság(ok) ~ az a kft., illetve rt., amely felett az uralkodó társaság ~ a számviteli törvényben meghatározott befolyással rendelkezik;  uralkodó tagként - az egymással kötött szerződés alapján többen is lehetnek  a vállalatcsoport bejegyzéséhez az uralkodó tag mellett legalább három ellenőrzött társaság szükséges  az uralkodó tag és az ellenőrzött társaságok uralmi szerződést kötnek  az uralmi szerződést ~ az érintett társaságok legfőbb szerve legalább háromnegyedes többséggel jóváhagyja és ~ erről az uralkodó tag a Cégközlönyben a Gt. 57. §-ban meghatározott közleményt tesz közzé  a cégbíróság az elismert vállalatcsoportként való működést a cégjegyzékbe bejegyzi > ettől lesz „elismert” vállalatcsoport

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport C.) Az uralmi szerződés jellemzői - Az uralmi szerződés  intézményesen korlátozza az ellenőrzött társaságok önállóságát  beilleszti őket a vállalatcsoport egészének üzletpolitikájába  meghatározza ~ az uralkodó tag utasítási jogának terjedelmét, ill. ~ azt, hogy az uralkodó vállalat az ellenőrzött társaságtól mennyi nyereséget vonhat el  hasznos az ellenőrzött társaságok ügyvezetésének, mert ~ egyértelművé teszi, hogy milyen kérdésekben vannak alávetve az egységes üzletpolitikának, és ~ mennyiben szolgálhatják a leányvállalat saját üzleti érdekeit  a leányvállalatok részvényeseinek, illetve hitelezőinek érdekeit ~ részben a nyilvánosságon, keresztül szolgálja ~ részben a Ptk. által kötelezővé (részvények eladása, tett tartalmi kellékein követelésbiztosítékok stb.).

26

II. A KONSZERNJOG II.4 Vállalatcsoport D.) A munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése - Az új Ptk. újítása a munkavállalói participáció vállalatcsoportra való kiterjesztése. - Ha a cégjegyzékbe bejegyzett vállalatcsoport  legalább három ellenőrzött tagjában ~ az általános szabályok szerint ~ a felügyelőbizottságban munkavállalói részvétel van  az uralkodó vállalat legfőbb szerve ~ az üzemi tanácsok ~ erre irányuló együttes kérelme alapján  lehetővé teheti, hogy ~ az ellenőrzött társaságok felügyelőbizottságában ~ vegyenek részt a munkavállalói küldöttek > ennek módját az uralkodó társaság ügyvezetése és az érintett üzemi tanácsok megállapodása határozza meg

III. Ellenőrző kérdések

54

27

55

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések

1.) Az alábbiak közül mely jogterületeket sorolhatjuk az európai gazdasági jog körébe? a.) igazságügyi együttműködés b.) fogyasztóvédelmi magánjog c.) gazdasági alkotmányosság közjogi kérdései.

56

56

28


2.) Az Európai Unió által a gazdasági jog területén legáltalánosabban alkalmazott jogharmonizációs technika a(z) a.) irányelv b.) rendelet c.) utasítás.

57

57

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 3.) Az uniós irányelvek alapvetően a.) valamennyi társasági forma működését azonos mértékben érintik b.) legalapvetőbben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkoznak – kivételes eset, ha hatályuk a zárt társaságokra, így a zártan működő rt.-re és a kft.-re is kiterjed c.) elsődlegesen a zárt társaságokat (a zártan működő rt.-ket és a kft.-ket) szabályozzák.

58

58

29

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 4.) Az alábbi eszközök közül melyik nem szolgál arra, hogy a nyilvánossági követelményét az Unió 1. számú társasági jogi irányelve szerinti megvalósítsa? a.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a kereskedelmi regiszterbe (cégjegyzékbe) be kell jegyezni b.) az irányelv kötelezően előírja minden, a társaságra vonatkozó adat és információ (alapítók, működés, üzleti kapcsolatok stb.) korlátlan, elektronikus úton való közzé tételét c.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket hivatalos lapban (Cégközlöny) közzé kell tenni.

59

59


5.) Az EU a társaságok egyesülésére és szétválásra vonatkozó irányelvei a.) minden társasági formára nézve kötelező szabályokat tartalmaznak b.) kizárólag a kis- és középvállalkozások tipikus vállalkozási formájára, a kft.-re vonatkoznak c.) a nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve állapítottak meg kötelező rendelkezéseket. 60

60

30


6.) A szupranacionális társaságokat a.) az Unió rendelettel hozza létre, egyebekben nem b.) az Unió irányelvekkel hozza létre, ugyanakkor rendeletek kibocsátásával c.) az Unió rendelettel hozza létre, ugyanakkor irányelvek kibocsátásával is szabályozza a tagállamok társasági jogának egyes lényegi területeit. 61

61

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 7.) Ez ideig az Európai Unió négy szupranacionális társasági formát hozott létre: a.) az európai gazdasági érdekcsoportot (egyesülést), az európai részvénytársaságot és az európai szövetkezetet és az európai területi együttműködési csoportosulást b.) az európai korlátolt felelősségű társaságot, az európai részvénytársaságot, az európai szövetkezetet és az európai alapítványt c.) az európai gazdasági munkaközösséget, az európai betéti társaságot, az európai korlátolt felelősségű társaságot és az európai részvénytársaságot.

62

62

31


8.) Az Európai Részvénytársaság minimális tőkekövetelménye a.) 80 000 euro b.) 100 000 euro c.) 120 000 euro

63

63

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.1 Kérdések 9.) Az európai részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés szervezetére és működésére a.) a mögöttes jogterület az adott székhelyország részvénytársasági joga, így Magyarországon a Gt., 2014. március 15-től a Ptk. b.) az európai részvénytársaságról szóló rendelet minden tekintetben részletes szabályokat állapít meg c.) az alapítók bármely uniós tagállam jogát irányadónak választhatják. 64

64

32


10.) Az alábbiak közül melyik nem tartozik európai társasági jog továbbfejlesztésének ma is napirenden lévő feladatai közé? a.) a részvényesi jogok erősítése b.) az európai csendes társaság rendeleti szintű szabályozása c.) a vállalatirányítás, a reorganizáció és a tőkevédelem hatékonyabb szabályozása. 65

65


11.) Egy gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik: a) a szavazatok 50%-val rendelkező tag b) a szavazatok 25%-val rendelkező tag c) a szavazatok 75%-val rendelkező tag.

66

33


12.) Minősített többséget biztosító befolyás megszerzését: a.) be kell jelenteni a cégbíróságnak b.) nem kell bejelenteni a cégbíróságnak c.) a társaság választ az előző két lehetőség között

67


13.) Az elismert vállalatcsoportot: a) az uralmi szerződés hozza létre b) szindikátusi szerződés hozza létre c) együttműködési megállapodás hozza létre.

68

34


14.) Az elismert vállalatcsoport létrejöttét: a.) nem kell bejegyeztetni a Cégjegyzékbe b.) be kell jegyeztetni a Cégjegyzékbe c.) a menedzsment választhat az előző két lehetőség között.

69

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok

1.) Az alábbiak közül mely jogterületeket sorolhatjuk az európai gazdasági jog körébe? a.) igazságügyi együttműködés b.) fogyasztóvédelmi magánjog c.) gazdasági alkotmányosság közjogi kérdései.

70

70

35


2.) Az Európai Unió által a gazdasági jog területén legáltalánosabban alkalmazott jogharmonizációs technika a(z) a.) irányelv b.) rendelet c.) utasítás.

71

71

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 3.) Az uniós irányelvek alapvetően a.) valamennyi társasági forma működését azonos mértékben érintik b.) legalapvetőbben a nyilvánosan működő részvénytársaságokra vonatkoznak – kivételes eset, ha hatályuk a zárt társaságokra, így a zártan működő rt.-re és a kft.-re is kiterjed c.) elsődlegesen a zárt társaságokat (a zártan működő rt.-ket és a kft.-ket) szabályozzák.

72

72

36

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 4.) Az alábbi eszközök közül melyik nem szolgál arra, hogy a nyilvánossági követelményét az Unió 1. számú társasági jogi irányelve szerinti megvalósítsa? a.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket a kereskedelmi regiszterbe (cégjegyzékbe) be kell jegyezni b.) az irányelv kötelezően előírja minden, a társaságra vonatkozó adat és információ (alapítók, működés, üzleti kapcsolatok stb.) korlátlan, elektronikus úton való közzé tételét c.) az irányelv megjelöli azokat az adatokat, amelyeket hivatalos lapban (Cégközlöny) közzé kell tenni.

73

73


5.) Az EU a társaságok egyesülésére és szétválásra vonatkozó irányelvei a.) minden társasági formára nézve kötelező szabályokat tartalmaznak b.) kizárólag a kis- és középvállalkozások tipikus vállalkozási formájára, a kft.-re vonatkoznak c.) a nyilvánosan működő részvénytársaságokra nézve állapítottak meg kötelező rendelkezéseket. 74

74

37


6.) A szupranacionális társaságokat a.) az Unió rendelettel hozza létre, egyebekben nem b.) az Unió irányelvekkel hozza létre, ugyanakkor rendeletek kibocsátásával c.) az Unió rendelettel hozza létre, ugyanakkor irányelvek kibocsátásával is szabályozza a tagállamok társasági jogának egyes lényegi területeit. 75

75

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 7.) Ez ideig az Európai Unió négy szupranacionális társasági formát hozott létre: a.) az európai gazdasági érdekcsoportot (egyesülést), az európai részvénytársaságot és az európai szövetkezetet és az európai területi együttműködési csoportosulást b.) az európai korlátolt felelősségű társaságot, az európai részvénytársaságot, az európai szövetkezetet és az európai alapítványt c.) az európai gazdasági munkaközösséget, az európai betéti társaságot, az európai korlátolt felelősségű társaságot és az európai részvénytársaságot.

76

76

38


8.) Az Európai Részvénytársaság minimális tőkekövetelménye a.) 80 000 euro b.) 100 000 euro c.) 120 000 euro

77

77

III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK III.2 Válaszok 9.) Az európai részvénytársaság legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés szervezetére és működésére a.) a mögöttes jogterület az adott székhelyország részvénytársasági joga, így Magyarországon a Gt., 2014. március 15-től a Ptk. b.) az európai részvénytársaságról szóló rendelet minden tekintetben részletes szabályokat állapít meg c.) az alapítók bármely uniós tagállam jogát irányadónak választhatják. 78

78

39


10.) Az alábbiak közül melyik nem tartozik európai társasági jog továbbfejlesztésének ma is napirenden lévő feladatai közé? a.) a részvényesi jogok erősítése b.) az európai csendes társaság rendeleti szintű szabályozása c.) a vállalatirányítás, a reorganizáció és a tőkevédelem hatékonyabb szabályozása. 79

79


11.) Egy gazdasági társaságban minősített többséget biztosító befolyással rendelkezik: a) a szavazatok 50%-val rendelkező tag b) a szavazatok 25%-val rendelkező tag c) a szavazatok 75%-val rendelkező tag.

80

40


12.) Minősített többséget biztosító befolyás megszerzését: a.) be kell jelenteni a cégbíróságnak b.) nem kell bejelenteni a cégbíróságnak c.) a társaság választ az előző két lehetőség között

81


13.) Az elismert vállalatcsoportot: a) az uralmi szerződés hozza létre b) szindikátusi szerződés hozza létre c) együttműködési megállapodás hozza létre.

82

41


14.) Az elismert vállalatcsoport létrejöttét: a.) nem kell bejegyeztetni a Cégjegyzékbe b.) be kell jegyeztetni a Cégjegyzékbe c.) a menedzsment választhat az előző két lehetőség között.

83

42

A társasági jog nemzetközi szabályozási modelljei az Európai Unió társasági joga Konszernjog

Recommend Documents