gyógyHÍRmondó
2007. április
VAS MEGYEI MARKUSOVSZKY LAJOS ÁLTALÁNOS, REHABILITÁCIÓS ÉS GYÓGYFÜRDİ KÓRHÁZ • EGYETEMI OKTATÓKÓRHÁZ
2007. április VII. évfol yam 2.szám
ÍRMONDÓ Tisztelt Olvasó! Megnyugtatok mindenkit, a kórházi dolgozói elégedettségi vizsgálat összesítésre került, s azt a kórház vezetése igyekszik értékelni, a tanulságokat levonni. Meglepı, hogy sokan információhiányban szenvednek. Pedig a kéthetente megtartott intézetvezetıi értekezletek, a kéthavonta ismétlıdı osztályvezetı fıorvosi, s a még gyakoribb osztályvezetı ápolói és vezetı asszisztensi értekezletek, a különbözı bizottsági ülések, kórházi rendezvények során a kórház középvezetıi megfelelı információkat kapnak, de nem adják tovább, nem tájékoztatják a beosztott dolgozókat. Holott ez munkaköri kötelezettségük közé tartozik. Sajnos ezek szerint a Gyógyhírmondó egyes számai sem kerülnek el a beosztott dolgozókhoz, ezek is megakadnak a középvezetıi karnál, szerencsésebb esetben az íróasztalfiókok mélyére, rosszabb esetben rövid idın belül a szemétkosárba kerülnek. Információhiányra vall az a kívánságözön, amelyet a beküldött kérdıívekben a dolgozók megfogalmaznak. A jelenlegi költségvetés kétszerese sem lenne elég a felvetett problémák orvoslására. Joggal merült fel a bérek emelésének szükségessége, a létszám emelésének, a mőszerek fejlesztésének igénye. Igaz az is, hogy a hotelellátás, a betegek és a dolgozók szociális helyiségeinek színvonala, állaga sok osztályon kriminális. Való igaz, hogy a szociális juttatásokat sorban megszüntettük. Azok a kórházak, akik ezt nem tették meg, egymás után
csıdbe jutottak, és most ık is kénytelenek voltak visszalépni. Egyébként ezeket a dolgozók számára visszatetszı intézkedéseket a kórházvezetés a csıd idején hozta meg, s azt vagy az önkormányzati biztos, vagy a konszolidációt felügyelı kincstári biztos kényszerítette ki. Sokan vannak azon a véleményen, hogy a kórház vezetésének nem kell feltétlen biztosítani a kórház konszolidált mőködését. Az intézmény vezetésének — véleményük szerint — nem biztos, hogy minden áron meg kell védeni a kórházat a csıdtıl, hanem a dolgozók jobb jövedelmi viszonyainak megteremtése érdekében azt is el kell viselnie, ha netán az intézmény csıdbe jut. Viszont hajlamosak elfelejteni, hogy a kialakult kórházi csıdtömeget általában maguknak az intézményeknek kellett eddig is kezelni, s ez a jövıben sem lesz másképp. Ez viszont szinte minden esetben létszámcsökkentéssel jár. A felmérés szerint a legnagyobb probléma — a tőrhetetlen bérszínvonal mellett — a létszámokat illetıen van. Pedig a kórház konszolidált mőködését bármely esetben — amikor a finanszírozási kondíciók romlanak — elsısorban a létszám csökkentésével lehet kezelni. A közeljövıben is ez vár ránk. A kórházi aktív ágyak számának csökkentésével jelentısen csökkennek az intézmény bevételei, amelyhez kell a kiadásokat is igazítani. A megyei közgyőlés 130 fıs létszámcsökkentést írt elı intézményünk számára, amelyet 2007-ben folyamatosan kell megvalósítani. Tehát bármennyire is szükség lenne szinte minden szakterületen több-
letlétszámra, helyette létszámokat kell megszüntetni valamennyi területen. Az Orvosi Könyvtár könyvállományának növeléséhez nincs és nem is lesz pénze kórházunknak, és a szaklapok elıfizetését, finanszírozását is jelentısen csökkentenünk kellett. A továbbképzéseket illetıen a jövıben jobban kell élni a helyi lehetıségekkel. A kórház színvonalas klinikopatológiai konferenciáját az intézmény orvosainak a fele rendszeresen nem látogatja. Ezek az orvosok nem érdemesek arra, hogy más szakmai továbbképzésekre hivatalos távollétet kapjanak. Egyesek úgy tartják, hogy az adott hó 5-én történı bérfizetés miatt havi jövedelmükért öt hetet dolgoznak. Véleményen szerint az elızı hónap 5én történt bérkiutalás és a következı hónap 5-én történt újabb utalás között semmiképpen sem öt, hanem csak négy hét telik el. Tisztelt Olvasó! Tudjuk, hogy rengeteg probléma van a kórházban. Ezek többsége a pénzhiányra vezethetı vissza, így mindezek az egész magyar egészségügy jellemzı problémái. Következésképpen mostanában nem látok sok esélyt a jövedelmek jelentıs emelésére, a létszámemelés helyett pedig inkább létszámcsökkentéssel kell számolni már a közeljövıben. A kórház egyébként erın felül igyekszik a sokszor kifogásolt hotellátás, a mőszerezettség, a szociális helyiségek színvonalán javítani. Azokban a kérdésekben pedig, ahol nem pénzrıl, hanem „csak” emberi jószándékról van szó, próbáljunk közösen tenni. Csak szándék kérdése, hogy munkahelyünkön a nappal égı villanyt lekapcsoljuk vagy sem. Csak
T a r t a l o m Március 15-i ünnepségek • Prof. dr. istván lajos széchenyi-díjas Gondolatok a várólistáról • dolgozói elégedettségi vizsgálat • diéta egy életen át Bemutatkozik a szentgotthárdi rehabilitációs osztály A 2007. év elsı két hónapjának teljesítménye Vas megye kórházi ágystruktúrájának átalakításáról • lezáratlan esetek
gyógyHÍRmondó
2007. április
2007. MÁRCIUS 15. Kitüntetések az Egészségügyi • Molnár Erzsébet megbízott ápolási igazgató
Nagyon szép ünnepségre voltunk hivatalosak az Egészségügyi Minisztériumba március 9-én. Március 15-e alkalmából dr. Molnár Lajos miniszter ünnepi beszédet mondott, majd kitüntetéseket adott át. Ennek során a Markusovszky Kórház két dolgozója is komoly elismerésben részesült. Csemez Miklósné a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály o s z t á l yv e z e t ı ápolója több évtizedes magasszínvonalú szakmai tevékenységéért a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjét kapta. Csemez Miklósné szakmai tudása betegcentrikussággal, empátiával, odaadással párosul. A betegek gyógyítása, ápolása tekintetében nem ismer lehetetlent. A négy évtized alatt intenzív ápolók több generációját nevelte ki, tevékenysége, magatartása, hozzáállása példaértékő, szakmai és erkölcsi igényessége mintát adhat mindenki számára. Horváth Mária a Központi Laboratórium szakasszisztense, helyettes osztályvezetı aszszisztens szakmai kitüntetésben, Miniszteri Dicséretben részesült. Horváth Mária 1973 óta dolgozik a megyei kórházba, munkáját mindig lelkiismeretesen, nagy szakmai tudással látja el. A magasszintő betegellátás érdekében csendesen, de fáradhatatlanul, nagy türelemmel, alázattal és oda-
Megyei ünnepség Bükön • Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos
Az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 159. évfordulójának alkalmából a Vas Megyei Közgyőlés Bükön a mővelıdési házban tartotta meg ünnepi ülését. Az általános iskolások és szakközépiskolások színvonalas március 15-i megemlékezı mősora után Kovács Ferenc, a megyei közgyőlés elnöke mondott ünnepi beszédet, majd megyei kitüntetéseket adott át. A Markusovszky Kórház négy dolgozója kapta meg a Vas Megyei Önkormányzat Szolgálatáért Egészségügyi Tagozata elismerést. D r . Ferentzi Judit, a Szemészeti Osztály fıorvosa 1949-ben született Körmenden. 1974-tıl dolgozik a kórház szemészeti osztályán, 1992 óta fıorvosi beosztásban és osztályvezetı helyettesi feladatkörben is. Aktív tudományos tevékenységet folytat publikációk közlésével. Részt vesz a szakorvosképzésben és a szakorvosok továbbképzésében. Munkáját mindig lelkiismeretesen, nagy szaktudással, tapasztalattal végzi, a betegekkel empatikus. Példamutató magatartásával, nyugalmával oktatja a fiatal orvosokat a szakma gyakorlatára, az osztályos munka mellett a mőtétek végzésére is. Az orvosok és szakdolgozók körében is megbecsülésnek örvend. D r . Gagyi Dénes, a Csecsemı- és Gyermekgyógyászati O s z t á l y Prenatalis Intenzív Centrumának 2
fıorvosa 1937-ben született Pécsett. Frank professzor volt a tanítómestere, aki precíz és nagyon igényes munkára nevelte tanítványait. Amikor a gyermekosztályon kezdtek kialakulni a speciális szakterületek, ı kapta azt a feladatot, hogy alakítsa ki, szervezze meg a Prenatalis Intenzív Centrumot. Hatalmas feladat volt ez akkor, hiszen a mainál sokkal mostohább körülmények között kellett ellátni 3 megye koraszülött betegeit. Hamarosan országosan is elismert szakemberré vált. Munkatársait szinte „atyai” gondoskodással tanította, ismereteit, tudását mindig megosztotta velük. Lelkiismeretessége, szakmai igényessége példaként szolgál ma is a fiatalok számára. P á l András, a Mőszaki Osztály ügyintézıje 1947-ben született Szombathelyen, 1983-tól dolgozik a kórház Mőszaki Osztályán. Kezdetben villanyszerelı csoportvezetıként, jelenleg mőszaki ügyintézıként látja el feladatát, irányítva csatolt munkakörben a telefonközpont dolgozóit. Beosztottjaitól gondos munkát követelı, de mindig segítı, emberi problémáikra is figyelı vezetı. Újításokért több alkalommal kapott elismerést. Sok mőszaki és mőködési probléma megoldásában segített és segít ma is — idejét nem kímélve — munkája és munkahelye iránti nagy elkötelezettséggel. Dr. Varga László, az Urológiai Sebészeti Osztály fıorvosa 1955-ben született Szombathelyen. 1981-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, ezt követıen a Markusovszky Kórház Urológiai Osztályán helyezkedett el. Több mint negyedszázada a betegek és szakmai felettesei általános megelégedésére végzi munkáját. 1985-ben urológiából szakvizsgát tett, de azóta is rendszeresen képzi magát, hazai és külföldi tudományos
gyógyHÍRmondó
2007. április
Megemlékezés Vasegerszegen • Dr. Horváth Boldizsár, a fıigazgató fıorvos tudományos és oktatási helyettese Több mint fél évszázados (52 éves) hagyománya van Vas megyében Vaseregszegen a március 15-én rendezett Markusovszky Lajosra emlékezı ünnepségeknek. A közelben lévı nagy megyei kórház 1955-ben vette fel a Markusovszky nevet, a XIX. század nagy orvosszervezıje felesége révén Vas megyéhez kötıdı és Vasegerszegen nyugvó hazai orvosgéniusz egyik örökösének tekintve magát. Ez évi ünnepségnek különös jelentıséget adott, hogy a Markusovszky Lajos által alapított Orvosi Hetilapnak kerek, 150 éves évfordulóját is ünnepelhettük, és ezen a napon a ma már mindenki által „Markusovszky Kastély”-ként ismert csodálatos környezetben megújult kúria nyilvános bemutatására is sor került. A félnapos ünnepség a kastély épületén fél évszázada álló márványtábla megkoszorúzásával, a falu apró polgárai által bemutatott 48-as életképek mősorával, majd Majthényi László, a Vas Megyei Közgyőlés alelnökének ünnepi köszöntıjével kezdıdött. A kastélyépületen elhelyezett emléktábla megkoszorúzását követıen a csaknem százfıs ünneplı közönség átsétált a közeli temetı szépen helyreállított síremlékéhez, ahol dr. Horváth Boldizsár, a Markusovszky Kórház fıigazgató helyettese méltatta a megyei kórház nagy névadó-
Markusovszky emlékének ápolá• Dr. Horváth Boldizsár, a fıigazgató fıorvos tudományos és oktatási helyettese A Markusovszky Kórház munkatársainak természetes feladata, de erkölcsi kötelessége is Markusovszky szellemi hagyatékát azt megilletı módon ápolni. Markusovszky Lajos saját korát és az akkori egészségügy helyzetét az alábbiak szerint látta, és az emlékezı joggal érzi azt, hogy a tıle vett idézet mai is helyénvaló: „Mostani kort átmenetinek tekinthetjük, mely híd
ját. A koszorúzást követıen az ünneplık a kastély dísztermében tudományos ülés keretében folytatták az emlékezést. A konferencia felkért elıadója a Hetilap fıszerkesztıje, prof. Dr. Fehér János egyetemi tanár
volt, aki „Az Orvosi Hetilap jelenlegi stratégiája Marku-sovszky útján” címmel referátumot tartott. A Hetilapot mőködtetı alapítvány elnöke nem csak a múltról, az orvosi nyelv fejlıdésérıl, de a magyar orvosi közlés jelenlegi ellentmondásairól is szolt. A fıszerkesztı ismertette a kitörés lehetıségeit is. A mai tudományos teljesítmény mérıszámai nem kedveznek az anya-
gyanánt szolgál a múlt és a jövendı között, minélfogva intézkedései … csak az ideiglenesség bélyegét hordozhatják magukon … arra alapozva, miszerint a haladás minden megrázkódtatás nélkül lépésrıl-lépésre folyamatosan történhessék”. Itt a síremlék elıtt röviden tisztelegjünk, köszöntsünk, és ezáltal emlékeztessünk minden jelenlévıt azokra, akik Markusovszky szellemiségét a helyi vagy országosan fenntartják, sıt megújítják. Gondoljunk dr. Bencze Józsefre, az uraiújfalui körzeti orvosra, helytörténészre, aki alapkutatást végzett a Kiss és Arz család keményegerszegi történetérıl, aki felismerte annak a jelentıségét, hogy Markusovszky Lajos megyénkben nyugszik, és aki mai értelemben nagyon hatékony PR-tevékenységével elérte, hogy nagyhírő kórházunk joggal tarthatott igényt a jól csengı Markusovszky névre. İ volt, aki elindította a legújabb kori Markusovszky kultuszt megyénkben, de talán tevékenységének országos visszhangja is volt. Dr. Széll Kálmánnak különleges szerepe és érdemei vannak e kultusz fenntartásában. Az 1955 óta évenként ismétlıdı, sok esetben igen illusztris elıadókat felsorakoztató Markusovszky Emlékelıadások bevezetıjeként legendásan szellemes, a kádári 3
nyelven közlıknek. Mint megtudtuk, a fıszerkesztı és a kiadó jó megoldást talált azok számára, akik változatlanul fontosnak tartják, hogy megfigyeléseiket, tudományos eredményeiket magyarul, a magyar olvasók számára közöljék elsıként, egyben vállalva a „csak” magyar közlés scientrometriai hátrányait. E nemes törekvés a közlıt nem hozhatja hátrányos helyzetbe. A fıszerkesztı tervei szerint — a „copy right” sértése nélkül — közlésük angol nyelven a legnagyobb keresı programok által megismerhetı, idézhetı közlésekké konvertálhatók. Ez a szerkesztıi törekevés fıleg a fiatal kutatók számára elıremutató lehetıéggel kecsegtetnek. Az elıadást követı vita nemcsak a 150 éves hagyománnyal rendelkezı orvosi orgánumról, de a Markusovszky emlékezés megújításáról is szóltak. Dr. Lakner László, a Markusovszky Kórház fıigazgatója javasolta, hogy a megyei kórház, az Orvosi Hetilap vezetése és Vasegerszeg község képviselıtestülete vizsgálja meg, hogyan vehetik fel ismételten a kapcsolatot Markusovszky születési helyeként ismert szlovákiai Csorba, vagy inkább a közeli jóval nagyobb település, Nyitra képviselıivel. A kórház ugyanis a hatvanas években pár éven keresztül jól mőködı, majd érthetetlenül megszakadt együttmőködést tartott fenn a szlovák orvos kollegákkal. E kapcsolat megújítása keretében újból közösen emlékezhetnénk a két nép fiaként is tisztelt, a felvidéken született Markusovszky Lajosra.
korszakban nem teljesen veszélytelen szakmapolitikai véleményét kinyilvánítva, a kor helyzetéhez aktualizált bevezetı elıadásokat tartott. A 15 alkalommal tartotta a bevezetı (felvezetı) elıadás a hallgatóság számára sok esetben nagyobb intellektuális élvezetet és élményt adott, mint maga a felkért emlékelıadás. Ez évben sokan és joggal hiányolják István Lajos professzor távollétét. İ, mint tudjuk, ugyancsak kezdettıl „motorja” volt a Markusovszky mozgalom felépítésének és fenntartásának, de İ ez évben csupán a szervezésben vehetett részt. Távolléte miatt nem szomorkodunk, inkább e tényt büszkén viseljük, ugyanis a 85 éves professzor, aki 1944 óta szolgálja Vas megye egészségügyét és közéletét, a mai napon az egyik legnagyobb állami kitüntetést — a Széchenyi Díjat — veheti át a Parlamentben. Nem feledkezhetünk el dr. Kondor Jánosról, aki felismerte, hogy a kastély több mint hasznosítható ingatlan. Látja és gyakorolja a „genius loci” szellemébıl adódó praktikus feladatokat. Reményei szerint az épület a jövıben a képzés és továbbképzés színtere lehet. Végül, de nem utolsóként, kötelességemnek tartom kórházunk nevében hálánkat kifejezni Németh József polgármester úrnak. İ úgy látja, nemcsak a településének
gyógyHÍRmondó
Az istenadta • Majthényi László, a Vas Megyei Közgyőlés alelnöke
Vannak a magyar történelemnek különleges és szent helyei, szent alakjai. Szent helyeink közé tartozik az én olvasatomban a vasegerszegi Markusovszky kastély. Annak a Markusovszky Lajosnak a kastélya, aki kortársa volt Batthyány Lajos grófnak, az elsı felelıs magyar kormány miniszterelnökének, akit az osztrákok agyonlövettek. Az idei esztendı a tragikus sorsú miniszterelnökre emlékezés jegyében telik. Alkalmunk lesz látni az év folyamán azt a mellényt, amelyet Batthyány kivégzésekor viselt, s amely szent darabja, fétise kellene, hogy legyen nemzeti történelmünknek. Vagy egy másik kincsünk — most is láthatók a Smidt Múzeumban — Markusovszky Lajos sajátkező feljegyzései, amelyeket Görgey koponyamőtétjekor készített. Vajon megbecsüljük-e történelmünk kincseit? Ha képzeletben elsétálunk a magyar nemzet kincsestárába, talán a legféltettebb helyen találjuk Március Tizenötödikét. Az elképzelhetınél is értékesebb, mert nemzeti múltunk védtelen darabja, és mivel védtelen, a képzelhetınél is könnyebben kifosztható. Az elmúlt, alig több, mint másfélszáz évben hányan és hányféleképpen próbálták Nemzeti Forradalmunk emlékét kifosztani, ellopni, meggyalázni és múlékony politikai rezsimek ideológiájának szolgálatába állítani. 1848 óta márciust többször szépen megfésülték, tartalmát megszelídítették, forradalmi jellegét beburkolták illedelmes kék ködökbe, vagy éppen hamisan és harsányan ünnepeltette magát a forradalom emlékében a mindenkori hatalom. Pedig Márciust csak csön-
2007. április
des méltósággal lehet ünnepelni. Ebben a kegyetlen törvényő, a magyarságnak sem mindig kedvezı világban merjünk végre magyarnak lenni, és ne csak évente egyszer. Ahogy egyre kevesebbet idézett kedves költınk, Babits Mihály írta: (a magyarság) „a legnagyobb szolgálatot akkor teszi a világnak, ha megırzi nemzeti sajátságait, megmarad annak, ami. Nemzet vagyunk, a szó régi, szellemi, jogi, erkölcsi értelmében: nem pedig faj a tülekedı fajok között, se nem valami nyomorult, kicsinyes erılködés a nagy erık félelmetes csataterén.(…) Meg kell maradnunk nemzetnek, léleknek, szabadnak, nemesnek, alkotónak keleti nyugalomban, mely mindenkivel dacol szellemi erıben, mely senkinél sem érzi hátrább magát. Nem átváltozásra, magunkból való kikelésre van szükségünk. Inkább magunkhoz való visszatérésre. Magunkba szállásra.” Igen, a magunkba szállásra — mondhatjuk együtt Babitssal. Az önkéntes számadás napja ez mindannyiunk számára: elszámolunk lélekkel, történelemmel, kérdéseinkkel és dadogó válaszainkkal. Nem az önmarcangoló düh, hanem a pontosan fogalmazott mondatok napja március tizenötödike. Tisztábban kell végiggondolnunk közös dolgainkat, mint máskor. Mert ez a nap a tisztaságé. Az ıszinteségé. Az ártatlanságé. Az ifjúságé. A szabadságé. A magyarságé. Ez a nap a be nem szennyezett kezek napja. Mert 1848 a békés, erıszakmentes, erkölcsi forradalom örök ünnepe. Ez a legfontosabb, ez emeli jelképpé ezt a napot minden idıben: mentessége a vértıl, mentessége az erıszaktól. Bizonyítékul arra, hogy így is lehet, és csak így szabadna… Ekkor valósult meg a magyar nép legnagyobb, és mindig oly rövid ideig tartó élménye, a szabadság. 1848-ban gyızött a forradalom, de szabadságharcunk, nemzeti önvédelmi háborúnk elbukott. Így forradalmunk is befejezetlen maradt. Ekkor vált valósággá a magyar történelemben elsı ízben a kormányzati felelısség elve. Elıször vonták számadás alá azokat a minisztereket, akik nemzetünk akarata ellenére és beleegyezése nélkül belevitték országunkat a katasztrófába. Ez a nap soha nem volt a hatalom ünnepe, bármilyen hazug szólamokkal is igyekszik kisajátítani, hanem a nemzeté, a nemzetünké, azaz mindannyiunké, a miénk. Milyen állapotban van ma ez a nemzet? Nemzetünk és kollektív tudatalattink mai állapotát sajnos jól jellemzik a tragi 4
kus sorsú Szilágyi Domokosnak 35 évvel ezelıtt papírra vetett sorai: „… eszik, iszik, ölel és alszik ’az istenadta nép’ rogyásig s robotol nyögve (égre hallszik) mit néki ’más’, mit néki ’másik’ -, méri magát a sárga földdel; (…) ennyi — vagy volt csak; a modernje kimegy, kitanul és kitőnik és szétszóródik, mint a pernye, és anyanyelvének betőit mintha bal kézzel írná már; a nyelve hánytató makaróni, és a haza emléke pára (isten, ki tudná fölsorolni e sok miért — miért-nemet ! ) nagynéha, talán, meglehet, hogy izzón szívébe hasít: élnek — ha élnek — rokonok a Kárpátoktól le Vasig; s itt benn és odakünn konok dühvel marják egymást: mit elvet az egyik, az a jó az ellenfélnek; s egy-gyöngyünket, a nyelvet disznók elé szórjuk, a szellem ırét hátulról ütjük fıbe, mint se tatár, török, se német nem bírta, és ’tejfoggal kıbe…’ (…) Véres porond. Korlát, se gát. Önkéntes gladiátorok: egyik a másra acsarog és támad újra, újra, újra, s az öregisten hüvelykujja lefelé bök — rajt, hejjehujja ! Nyomunk a szél porral befújja. Hát ezek vagyunk, magyarok.” S hogy mi marad nekünk, XXI. század eleji márciusokat ünneplıknek? Marad a remény és a hit, hogy az esztendı itt Magyarországon mégiscsak Március Tizenötödikén fordul, még akkor is, ha tudván tudjuk, hogy lehetetlen ma a meglévıbıl valami eljövendıre következtet-
gyógyHÍRmondó
2007. április
Dr. István Lajos Professzor Széchenyi-díjat kapott • Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos
2007. március 15-én a Parlamentben vette át prof. Dr. István Lajos a Széchenyi-díjat. İ Vas megye elsı Széchenyi-díjasa. Dr. István Lajos az orvostudományi egyetemet 1947-ben végezte el. Kezdetben kórházi segédorvosként, majd alorvosként tevékenykedett a kórház csecsemı-, gyermek-, fertızı-, majd hematológiai osztályán 1951-ig, ezzel egyidıben 1949-tıl a kórház vérellátó szolgálatának teendıit látta el, az elsı hazai kórházi vérellátó szolgálatot hozta létre. Ezt követıen a Transzfúziós Alközpont megszervezésére és vezetésére kapott megbízatást, lelkesen végzett munkája eredményeként egy kitőnıen mőködı, országos hírő Vértranszfúziós Állomást alakított ki, melyet 1995. szeptember 30-i nyugdíjba vonulásáig vezetett. 1953-tól az újonnan létesült Haematológiai Osztályt vezeti — elsı ha-zai önálló haematológiai osztályt — s az elsı hazai Regionális Haemophilia De-centrum és Transzplantációs Immunológiai Decentrum létrehozója (1986). Néhány önkényesen kiragadott adata életútjának, a nevéhez főzıdı „elsık” közül. A hazai kórházi koraszülött osztály, a hazai kórházi vérellátó osztály és a kórházi transzfúziós
bizottság, regionális vérellátó alközpont, kórházi hematológiai osztály, regionális hemofília központ, posztgraduális taranszfúziológiai képzés, a synovectomia elıkészítése és realizálása (1975), hazai transzfúziós AIDS betegség diagnózisa. Mindehhez országos feladatok és szerepkörök, a Hematológiai és Transzfúziológiai Társaság elnöke 1990-tıl 1995-ig, majd a Szakmai Kollégium elnöke, a hazai transzfúziós szolgálat miniszteri biztosa 1992-tıl 1994-ig, a Veszprémi Akadémiai Bizottság elnökségének tagja, az orvosi szakbizottság elnöke, a csontvelı-transzplantációs szakbizottság tagja. Talán még fontosabb küldetése a magyar-osztrák orvosi kapcsolatok, elsıként — már 1965-tıl — a Szombathely-Graz együttmőködés létrehozása, majd a széleskörő magyarosztrák, magyar-német kollaboráció kiépítése, a kapcsolatok ápolása. A külföldi társaságokkal kialakított szoros kapcsolatából felbecsülhetetlen szakmai haszon származott, „felzárkózásunk” konkrét szakterületeken nem kis részben ennek köszönhetı. Prof. Dr. István Lajos négy szakképesítéssel igazolt felkészültségével, könyveivel, számos könyvfejezettel és nagyszámú dolgozatával, szinte példátlan mennyiségő személyes hozzájárulással, elıadással, továbbképzéssel, fıleg négy szakterületen nyújtott rendkívüli teljesítményt, úgymint a klinikai
Egy emberöltı Vas megye szolgála• Dr. Horváth Boldizsár, a fıigazgató fıorvos tudományos és oktatási helyettese
A 85 éves tudós orvost, aki 1944 óta szolgálja Vas megye egészségügyét és közéle-tét, a megyeháza zsúfolásig megtelt díszterében több mint százan köszönthették. A résztvevıket a szervezı Vas Megyéért Egyesület nevében dr. Németh István, az egyesület alelnöke üdvözölte. A jubileumi köszöntı díszvendége Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt, aki önhibáján kívül késıbb érkezett meg.
A tudományos program dr. Széll Kálmán „Tudományos munka a szombathelyi Markusovszky Kórházban” címő elıadásával kezdıdött. Az elıadó az ünnepelt kortársa, és hasonlóan nagy helyi és országos reputációval rendelkezı emeritus profeszszor. Széll Kálmán doktor, aki a gyakorlati orvosláson túl igen aktív tudományos és tudományszervezı tevékenységet is folytató kolléga, a kórházi tudományos munka nehézségeirıl, szépségeirıl filozofikus gondolatokkal és statisztikus tényekkel alátámasztott szépen illusztrált elıadást tartott. A Markusovszky kórház tudományos közleményeinek száma 1945 és 2005 között
5
transzfuziológiában, a lymphoma ellátásban, a thrombosisszol-gálat kialakításában, s az onkohema-tológiában, ott is fıleg a szupportív kezelés mai módjának megteremtésében. S ehhez csatlakozik orvostörténelmi tanulmányainak megírása, múltunk eseményeinek, mint a vérszerzıdés feldolgozása. Nyugdíjas évei alig különböznek aktivitásban a korábbiaktól, fáradhatatlanul szolgál továbbra is. Munkáját mindenkor nagy hivatástudattal és fáradhatatlanul végezte. A véradás népszerősítése érdekében eredményes propagandát fejtett ki, elıadásokat tartott, közleményeket írt. Orvostudományok kandidátusa tudományos fokozattal rendelkezik. A medikus oktatás és orvostovábbképzésben elért eredményes tevékenységéért "Címzetes egyetemi tanár"-i címet kapott.
3. 274, és ennek 10 százalékát (329-et) elsı vagy társszerzıként István Lajos szerezte. Az elıadó azt is hangsúlyozta, hogy a tudományos munka nem lehet a betegellátástól függetleníthetı öncél, de nem is a magasabb állásba történı kinevezés puszta eszköze. Az elıadásból kitőnt, hogy István Lajos professzor szakmai-tudományos tevékenysége számos területen országosan meghatározónak tekinthetı. Ilyen a magyar vérellátás megszervezése. Vezetıi tevékenységének csúcsa az elnöki teendık ellátása a Transzfúziológiai Szakmai Kollégiumban, a Magyar Hae-matológiai és Transzfúziológiai Társaságban, valamint a miniszteri biztosi tevékenység a traszfúziológiában. Kandidátusi értekezését az örökletes vérképzıszervi betegek ellátá-
gyógyHÍRmondó sáról írta, de jól ismert kutatási területe volt a nyirokszervi daganatokkal kapcsolatos szervezés-kutatás, az AIDS-szel kapcsolatos felderítı, kutató és továbbképzı munka. Jelenleg egy népbetegség, a thromboemboliás megbetegedések megelızése izgatja. Tervezi egy az egész országra kiterjedı Thrombosis Tanácsadó Szolgálat megszervezését. István Lajos tipikus közéleti személyiség. A Vöröskeresztben kezdetektıl szerteágazó tevékenységet végzett. A kádári korszakban a pártot ellensúlyozó Népfront mozgalomban kereste és találta meg azokat az értékeket, melyet az akkori rendszer is kénytelen volt tolerálni. Ilyen a magyarságtudat, de ott találtuk Lakiteleken és a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain. Ekkor és késıbb is a határainkon túli magyarságnak (Erdély, Muraköz, Burgenland, Vajdaság), de a szülıföldnek is (helytörténet, hagyományok) prókátora volt. Európához tartozásunk demonstrálásaként — jóval a rendszerváltás elıtti idıkben — az Alpok Adria Munkaközösségbe történı Vas megyei belépéssel megyéjét az akkori Európa közösségéhez elérhetı közelségbe hozta. A Vas Megyéért Egyesület alapítója és máig elnökeként számos, a megyét érintı orvoslást igénylı anomáliák megoldása érdekében fıhatóságoknál eredményesen lobbizik, szervez, tárgyal. Dr. Pusztay János professzor „A tudomány decentralizálása és a NyugatMagyarországi régió” címmel tartott elıadást. A tudománypolitikában is járatos professzor pontos adatokkal alátámasztottan úgy látja, hogy Magyarország kétféleképpen kettészakadt ország. Gazdaságilag fejlettebb a Dunántúl, a felsıoktatás és kutatás terén fejlettebb az Alföld. Minden mérhetı paraméter (akadémikusok, tudományosan minısített kutatók száma, a tudományos teljesítmény, stb) alapján a Dunántúl elmaradása közel egyharmados, de ezen belül Nyugat-Dunántúl — bár két egyeteme és egy fıiskolája is van — a tudományos kapacitás és teljesítmény tekintetében mélyen alulreprezentált. A jövı célja csak egy lehet, a szellemi tıke megtartása, a régió fiatalságának helyben tartása, vagy a másutt tanulók visszahívása. Ehhez megfelelı, magas szintő intézmények kellenek. A szőkös anyagi lehetıségek, a csökkenı hallgatói létszám mellett elkerülhetetlen egyfajta „szakosodás” az Észak-Dunántúl felsıoktatási intézményei között. Az ülés második felében Kovács Ferenc a Vas Megyei Közgyőlés elnöke és dr. Ipkovich György Szombathely polgármestere nevében Németh Kálmán alpolgármester köszöntötték a professzort. Hozzájuk kapcsolódott dr. Inotai András professzor, a
2007. április Világgazdaság Kutató Intézet igazgatója, akitıl — a gyermekkort is felidézve — személyes hangú méltatást hallottunk atyai barátjáról. Dr. Sütı Kálmán a budapesti, Vas megyéhez kötıdı baráti társaság elnöke hasonlóan személyes, meleghangú mondatokkal emlékeztette a hallgatóságot István Lajos Vas megyéért lobbizó szerepére. Személyes ajándékként saját tulajdonú Vas megyei emlékként ırzött plakettet nyújtott át az ünnepelt régi barátjának. Cholnoky Péter professzor a grazi egyetem volt gyermekgyógyász professzora levelét ismertette. Sitzmann professzorral több évtizedes együttmőködést és szoros baráti kapcsolatot ápol István professzor. A német, de grazi egyetem tanára 2001-ben a Szombathelyi Tudományos Társaság tiszteletbeli tagja lett, mely tényrıl a köszöntı levelében sem feledkezett meg. Dr. Lakner László, a Markusovszky Kórház fıigazgatója a pro-
fesszor volt munkahelye nevében köszöntötte és méltatta az ünnepeltet, anekdotikusan idézve munkabírását és legendás népnevelı szerepét. Egyben átadta István profeszszornak a kórház vezetése nevében a 85 éves születésnapi jubileumi emlékplakettet. Az idıs, de testileg és szellemileg ma is fiatalos professzor, mintegy ars poétikájaként — akár üzenetként vehetıen a következı generáció(k) számára — a több mint hatvanéves orvosi és közéleti élményeibe szellemesen beleszıve négy gondolatot lényegesnek tartott részletesen is kifejteni. Hidat kell építeni. Híd kell a falu és a város, a vidék és fıváros, az egyszerő ember és az értelmiség között. Nem mondta ki, de sejttette, hidat kell építeni a mai hazai politika szereplıi között és azt a hidat folyamatosan karban kellene tartani. Teremtsünk barátságot — folytatta a professzor. Barátok megszerzése nélkül nem lehet eredményeket elérni. A barátság a jó ügyek érdekében elengedhetetlen, de a
6
barátságot ápolni is kell. A kerítéseket le kell bontani. Ezt İ ugyancsak szimbolikusan értelmezte. Szólt arról, hogy elıször egy Kádár-korszakbeli április 4-e ünnepére — az Orvosi Hetilap fıszerkesztıje felkérésre — írt referátumában használta a „kerítés nélküli kórház” szimbólumát. Ezt ma, mintegy 30 évvel késıbb, a kórház-lakosság, az orvos-beteg, a háziorvos-kórház relációban még mindig döcögve gyakoroljuk, és kerítések máshol is vannak. Az értelmiségnek harangozni kell — mondta a sokat látott és tapasztalt orvos. Mit is jelenthet ez — gondolta a hallgatóság ? A magyarázatot is példák során értettük meg. Van aki hallja, van aki nem akarja hallani a harangozást, a világos beszédet. Az értelmiségnek mégis erkölcsi kötelessége mindenkor és minden esetben a határozott véleményét kinyilvánítani. Ez a vélemény mintegy harangként orientálja a reá hallgató közösséget. Végül kifejtette, nem bánta meg, hogy — bár hívták — mégse ment keletre (Budapestre), nem ment délre (Pécsre), de a számos nyugat európai útja során is — jó állást és fizetést ajánlva — hiába marasztalták. İ úgy tartja, ha lenne két Magyarország, talán a marasztalást elfogadná, de csak egy van, és Vas megye, Szombathely az İ igazi hazája. A késve érkezı Vizy E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke zárásként arról szólt, hogy az élet a legjobb dramaturg. Bár terrorista cselekmény miatt az ünnepség egy részérıl lemaradt, de hallhatta István professzor válaszát, annak hatása alatt már nem az „Aktuális tudománypolitikai kérdések” -rıl kívánna beszélni, inkább a jubileumi ülés hangulatából táplálkozó gondolatait szeretné a hallgatósággal megosztani. A tudomány erejét és az ebbıl táplálkozó technika lehetıségét szellemesen felhasználva és demonstrálva, az ünnepi ülés elhangzott referátumaira is visszautalt. Bár az ülés elején nem vehetett részt, de a szervezık az elhangzottakról ıt telefonon folyamatosan és pontosan tájékoztatták. Tehát a tudomány ma már igen sokra képes, de a tudomány nem lehet öncélú, nem kerekedhet felül az emberi hit és erkölcs évezredes szabályain. E gondolatsor folytatásaként az Akadémia elnöke átnyújtotta ajándékát, az Erdı Péter, Schweitzer József, Vizy E. Szilveszter Hit Erkölcs Tudomány címmel megjelent könyvet István profeszszornak. A hallgatóság derültséggel fogadta István professzor válaszát, aki a könyvet megköszönve jelezte, a kiadványt ez év karácsonyán feleségétıl már megkapta, és az ünnepek olvasmányaként tartalmát pontosan tudja. Hosszasan beszélt annak intel-
gyógyHÍRmondó
2007. április
Gondolatok a várólisták• Dr. Kıfalvi István intézetvezetı fıorvos
A magyar egészségügyre eddig a várólisták hiánya, illetve a meglehetısen rövid egészségügyi szolgáltatásra való várakozási idı volt a jellemzı. Várólisták mostanáig csak szakmai korlátok — transzplantáció esetében a megfelelı donor találása — illetve rutinszerően nem alkalmazott költséges és új eljárások miatt alakultak ki. A várólista is egy minıségi indikátor. Jelzi az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést. A lista hosszúsága — milyen hosszú a várakozási idı és hány beteg vár diagnosztikára, ellátásra — bizonyos mértékig az ellátást is minısítheti. A túl hosszú várakozás nem jó, hiszen egy idı után kezelhetetlenné válhat. A világon mindenhol a várólisták hosszúságának a csökkentésére vagy megszüntetésére törekednek. Sok országban alternatív ellátásokat — pl. fizetıs szolgáltatásokra való lehetıség magánkórházakban — hoztak létre a várólisták csökkentésére. Nyilván hazánkban is meg kell találni azt a mértékét a különbözı egészségügyi szolgáltatásokra való várakozásnak, ahol a gyógyítás, szakmai tevékenység és a közgazdaságifinanszírozási lehetıségek még összhangban vannak. Kórházunkban 2003. év vége óta mőködik Várólista Bizottság. A bizottság az akkor hatályos 61/2003.(XI.27.) ESzCsM rendelet alapján alakult meg és kezdett el mőködni. A kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény szerint egészségügyi szolgáltatást központi várólista, illetve intézményi várólista alapján is lehet nyújtani. A központi várólistán az Oországos
Vérellátó Szolgálat központja által vezetett transzplantációs várólistákat értjük, illetve a bizonyos nagyköltségő eljárásokra való várakozás sorrendjét. Kórházunkra az intézményi várólista mőködtetésére vonatkozó szabályok érvényesek, illetve központi várólistára való jelentési kötelezettségünk van bizonyos diagnosztikai (PET-CT), valamint nagyköltségő terápiás beavatkozások tekintetében a központi várólistát mőködtetı regionális Várólista Bizottság és az OVSZK felé. Mit jelent az intézményi várólista? Az intézményi várólista az adott intézményben a betegellátás sorrendjét meghatározó jegyzék, amely — a központi várólista alapján igénybe vehetı ellátások kivételével — mőtétek, beavatkozások, vizsgálatok meghatározott sorrend szerinti elvégzése, illetve nagyértékő eszközök igénybevétele érdekében kerül kialakításra. Az ellátásra kötelezett szolgáltató egyes ellátások elvégzését — ha a beteg állapota nem indokolja az azonnali ellátást — várólista alapján is teljesítheti. Amenynyiben a kezelıorvos kizárólag várólista alapján nyújtható ellátást rendel, a beteg az ellátásra a várólistára történı felkerülés idıpontja szerint jogosult. Ettıl eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján lehet. Az egészségügyi szolgáltató az ellátás természete, továbbá tartós kapacitáshiány esetén is kialakíthat várólistát. Várólista kialakítható mind a járó szakellátás (fıleg diagnosztika, kardiológia), mind a fekvı szakellátás (fıleg mőtétek) vonatkozásában. A várólisták kialakítása és azok alapján való egészségügyi szolgáltatás biztosítása felelısségteljes szakmai és jogi kötelezettségeket jelent egy intézmény számára. A várólisták kialakítására, kezelésére vonatkozólag az „Intézményi Várólista Szabályzat” az irányadó. A várólista kialakításáról, létrehozásáról a Várólista Bizottság dönthet, de várólista kialakítását a Várólista Bizottságnál kezdeményezheti bármelyik osztályvezetı fıorvos is. Kórházunkban a közeljövıben várható új finanszírozási rendszer miatt kell — nagy valószínőséggel — kialakítani várólistákat mind a fekvı-, mind a járóbeteg-ellátás vonatkozásában. Ennek érdekében január 1-tıl mind a szakrendelések, mind pedig egyes szakambulanciák tekintetében kötelezıen bevezetésre került a számítógépes elıjegyzési rendszer. Intézményünkben három terület kivételével jelenleg hosszabb és így várólista kiala 7
kítását igénylı járó-, illetve fekvıbeteg-ellátás nincsen. Általában 8-10 hetes várakozási — elıjegyzési — idın belül hozzájuthatnak a betegek a megfelelı egészségügyi szolgáltatáshoz. Természetesen a különbözı típusú diagnosztikus és terápiás eljárásoknak, szolgáltatásoknak más és más a természete. Ezeket is figyelembe véve, a szakmai protokollokkal összhangban kell mindig kialakítani — bizonyos prioritási szempontok figyelembe vételével — a várólistákat. Járóbetegellátás területén a DEXA, csontritkulás vizsgálat és a fogszabályozás esetében van hosszabb elıjegyzés. A fekvıbeteg ellátás esetében a Szemészeti Osztályon alakult ki a „cataracta mőtétekre” hosszabb várakozás. Ennek következtében a Várólista Bizottság úgy döntött, hogy várólistát alakít ki a hatályos jogszabályoknak megfelelıen. Az erre rendszeresített program jelenleg feltöltés alatt van és ezt követıen a betegek számára a titkos azonosítók kiadására is sor kerül, ami alapján az interneten közzétett listán az ellátásuk idejét és az ellátási sorrendben elfoglalt helyüket nyomon tudják követni. A finanszírozás változásai és a teljesítmény volumenkorlát szükségessé teszik, hogy szabályozott várólistákat alakítsunk ki a közeljövıben más tevékenységek (diagnosztika, egyes elektív mőtéti beavatkozások) vonatkozásában is. Jelenleg az ortopédiai térd és csípıizületi protézis beültetések tekintetében alakítottunk ki egy jól nyomon követhetı és jogszabályilag is megfelelı elıjegyzési rendszert, amely bármikor hivatalos várólistává nyilvánítható. Az itt bevezetett minta alapján szándékozunk a rövidesen más tevékenységeknél is várólistát kialakítani. Természetesen vannak bizonyos betegségcsoportok, melyek esetében még a rövid várakozás is negatív állapotváltozást idézhet elı (pl. daganatos betegségek), emiatt ezeknek nyilván prioritást kell élvezni (megfelelı szakmai indokolt-
gyógyHÍRmondó
2007. április
Gondolatok Vas megye kórházi • Horváthné Stukics Erzsébet, a Vas Megyei Közgyőlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának el-
Végre megvan a sokat vitatott kórházi ágystruktúra, amely Vas megye számára rendkívül kedvezıtlen. Csıdöt mondott — a csak politikusokból álló — Vas megyei tárgyaló delegáció Lovasberényben. Nem sikerült kilobbizni Vas megyének a régión belül lakosságarányosan járó 1.032 aktív és 900 krónikus kórházi ágyat. Megelégedtünk volna még a késıbb beígért 1.024 aktív ággyal is, de végül csak 984 aktív ágy és 840 krónikus ágy jutott Vas megyének. A Markusovszky Kórház a törvényben garantált 820 aktív ágy mellé az egészségügyi minisztertıl még kapott 37 aktív ágyat, de sehol nincs szó arról a plusz 40 szabad felhasználású aktív ágyról, amellyel állítólag a megyei kórház szabadon rendelkezhet. Igaz, ma már csak arról hallani szóbeszéd szintjén, hogy nem valódi ágyakról lesz szó, hanem 40 ágynyi kapacitástöbbletrıl, tehát finanszírozási többletlehetıséghez juthat hozzá ezzel a Markusovszky Kórház. Reméljük, az OEP-pel történı szerzıdéskötésig nem tőnik el ez a lehetıség is, mint ahogy a szabad felhasználású ágyak közben köddé váltak. Igazán a nagy vesztes — ahogy elıre sejtetni engedték a kormánypárti politikusok — nem is a Markusovszky Kórház lett a régióban. Gyırben a megyei kórház 327 aktív ágyat, a zalaegerszegi megyei kórház 208, s végül a Markusovszky Kórház 198 aktív ágyat veszített. 2007. április 1-tıl a megyei kórházak Gyırben 1.035, Zalaegerszegen 711, és Szombathelyen 857 aktív ágyat tarthatnak fenn. Azt sem lehet állítani, hogy a Markusovszky Kórház lett az igazi nyertes, mert a miniszter által kijelölt szakmai struktúrával lehetetlen megfelelni azoknak a feladatoknak, amelyek a területi ellátási kötele-
zettségeket tartalmazó településlistából már elıre látszanak. Nem lehet 40 ágyon biztosítani elsıfokon 188 ezer Vas megyei lakos szülészeti és nıgyógyászati ellátását, amelyet még tetéz mintegy 83 ezer lakos másodfokon történı — a progresszív betegellátásból adódó — ellátási felelıssége. De lehetetlen ellátni 30 aktív ágyon a megye pszichiátriai betegeit. Bár szenvedélybeteg ellátási kötelezettséget — nem tudni milyen meggondolásból, mert eddig ilyen munka folyt a megyei kórházban — nem szán az Egészségügyi Minisztérium a Markusovszky Kórháznak, alkoholelvonásra a veszprémi megyei kórház, egyéb szenvedélybetegség esetén Veszprém és Budapesten a Nyírı Gyula Kórház fogadja a Vas megyei betegeket. Vas megye gyermek fekvıbeteg-ellátását sem lehet 66 ágyon megoldani, még akkor sem, ha az általunk eddig mővelt gyermekszemészeti ellátásra a Budapesti Semmelweis Egyetemet, a csecsemı- és gyermek fül-orrgégészeti ellátásra a Gyıri Petz Aladár M e g y e i K ó r h á z a t , a gyermektüdıgyógyászati ellátásra a K aposi Mór Megyei K órházat (Kaposvár) és a gyermekgasztroenterológiai ellátásra a Pécsi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinikáját jelölte ki az Egészségügyi Minisztérium. Egyéb furcsaságok közé tartozik, hogy az egészségügyi miniszter által a Mar-kusovszky Kórházban kijelölt 15 szájsebészeti ágy ellenére — amely eddig regionális feladatokat ellátó szakmai centrumnak számított — a Vas megyei fekvıbetegek a Pécsi Tudományegyetem Szájsebészeti Klinikáját választhatják elsıfokon, vagy a kézsebészeti fekvıbetegellátásra Vas megye lakosságát illetıen is a Gyıri Petz Al adár Megyei K órház kapot t elsıfokon jogosítványt. Azt sem értjük, hogy az Általános Belgyógyászati Osztály keretében eddig jó színvonalon ellátott anyagcsere, endokrinológiai és diabetológiai betegek fekvıbetegellátása a jövıben miért a Gyıri Petz Aladár Megyei Kórházban történik elsıfokon. Legalábbis errıl szóltak az elsı kiszivárogtatott írásos anyagok a területi ellátási kötelezettségekrıl. A következı minisztériumi írásos anyagok már igyekeztek megmagyarázni az anomáliákat, vagyis arról szóltak, hogy a fentiekben kiemelt szakmákban is rendelkezik a Markusovszky Kórház 8
ellátási kötelezettséggel, de ki kellett jelölni a progresszív ellátás csúcsán lévı intézményeket, és így került az írásos anyagba néhány szakmában a Vas megyeiek ellátására vonatkozólag Gyır, Veszprém, Pécs és Budapest egyes egészségügyi intézményeinek a neve. Viszont a szakemberek úgy gondolják, hogy ezt minden szakmában meg kellene tenni, tehát minden szak-
mában nevesíteni kellene a progresszív ellátás hazai csúcsintézményét. Fordított furcsaság, hogy az eddig regionális feladatokat ellátó szakmai centrumként számontartott Idegsebészeti Osztály, a Haematológiai és Haemosztazeológiai Osztály, valamint a Csecsemı- és Gyermekgyógyászati Osztály Onkohaematológiai Részlege elsıfokon csak a Vas megyei betegek ellátására kötelezett. A „megnyomorított” ágyszámú Mar-kusovszky Kórháznak 773 ezres populációban az onkoradiológiai, közel 1,4 milliós lakossági körben az angiológiai, phlebológiai és lymphológiai, 647 ezer fı esetében az allergológiai és klinikai immunológiai, 948 ezres populációban a tüdı- és mellkassebészeti fekvıbetegeket illetıen elsıfokú ellátási kötelezettsége áll fenn. Ezeket a feladatokat szívesen végezzük, mert ezeknek a specialitásoknak a végzésével vált a Markusovszky Kórház a múltban is a térség vezetı egészségügyi intézményévé. Viszont a többletfeladatok ellátása többlet ágyakat is kívánna. Ennyi „kapitális hiba” csak akkor fordulhat elı, ha az ágyszám felosztásában nem a szakmai, hanem a lobbiérdekek voltak az elsıdlegesek. Milyen szakmai elemzı munkára képesek azok, akik szerint Vas megye lakossága 271.290 fı, holott már 2006. január 1-én is csak 265.200 fı élt Vas megyében? Ilyen módon fordulhatott elı, hogy a Nyugat-Dunántúli régió egyik megyei jogú váro-sában a krónikus ágyak mind rehabilitációs nevesítést kaptak, mert az OEP ezt fizeti meg a legjobban a krónikus ellátásban. Viszont felvetıdik az a kérdés, hogy hova kerülnek az adott
gyógyHÍRmondó
2007. április
térségben a csupán ápolást vagy krónikus ágyat igénylı betegek. Két lehetıség kínálkozik, vagy a drágább rehabilitációs ágyra kerülnek feleslegesen, vagy más kórházak fogják ellátni, s a rendkívül alacsony finanszírozás miatt csıdbe mennek, mert mások náluk jobban lobbiztak, és nem engedtek be intézményrendszerükbe csupán veszteséget termelı ápolási és krónikus ágyakat. Ahhoz, hogy a Markusovszky Kórház ellátási kötelezettségének meg tudjon felelni, az egészségügyi miniszter által kijelölt szakmai ágystruktúrát módosítani kell, amelyre az ágyszám 10 százalékán belül lehetıség is van. (1.sz.melléklet) A Nyugat-Dunántúli régióban az ágyszámcsökkentés nagy vesztese egyértelmőben Vas megye lakossága. Elveszítette a sárvári kórház a teljes aktív ágyszámát, de a krónikus ágyszám is olyan struktúrájú, amely csak veszteségesen mőködtethetı. A Kemenesaljai Egyesített Kórháznak kilobbizott 50 aktív ágy belgyógyászati, általános sebészeti és szülészet-nıgyógyászati fekvıbetegellátással, valamint a krónikus ágyak szerencsétlen szakmai összetétele következtében Celldömölkön is egy veszteséges kórház prognosztizálható. Sajnos az is elıre látszik, hogy a belgyógyászati, az általános sebészeti és a szülészeti-nıgyógyászati fekvıbeteg-ellátásnak a Kemenesaljai Egyesített Kórházhoz történı rendelése a Sárvár vonzáskörzetébe tartozó 12 község
— Sótony, Nyıgér, Bejcgyertyános, Hosszúperesz-teg, Bögöte, Sitke, Gérce, Vásárosmiske, Káld, Vashosszúfalu, Jákfa, Úraiújfalu — esetében nem fogja elérni a kívánt eredményt. Félı, hogy ezeknek a községeknek a lakossága — mert egyéb kérdésekben sem Celldömölköt, hanem Sárvárt és Szombathelyt keresik fel — Szombathelyen a Markusovszky Kórházban kötnek ki a három fı szakmát illetıen is, viszont ezzel a többletkapacitással nem a Markusovszky Kórház, hanem a Kemenesaljai Egyesített Kórház fog rendelkezni. Hogy a Markusovszky Kórház, illetve a Körmendi Batthyány-
Strattmann László Kórház rentábilis lesz-e, azt a finanszírozási kondíciók ismeretének hiányában jelenleg nem lehet megítélni. Vas megye rendkívül elınytelen helyzetbe került a Nyugat-Dunántúli régió két másik megyéjéhez képest. Ezt a méltánytalan különbséget — amelyet a demográfiai viszonyok, a lakosság egészségi állapotának mutatói egyáltalán nem indokolnak — legjobban a tízezer lakosra jutó ágyszámok fejezik ki. (2. sz. melléklet) Összességében a tízezer lakosra jutó ágyszám a Vas megyei 68,8 ággyal szemben Gyır-Moson-Sopron megyében 72,8 ágy, Zala megyében pedig kirívóan magas, 76,6 ágy. Ezt a szinte példátlan „megnyomorítást” Vas megye el kell szenvedje az aktív és krónikus ellátásban is. A tízezer lakosra jutó Vas megyei 37,1 aktív ággyal szemben Gyır-Moson-Sopron megye 38,5, Zala megye pedig — szinte megmagyarázhatatlan okból — a Vas megyeinél 4 aktív ággyal többet, összesen tízezer lakosra 41,1 aktív ágyat mőködtethet 2007. április 1-tıl. Ha Vas megye a zalaiak lakosságarányos kondíciói szerint kapott volna aktív ágyakat, akkor 2007. április 1-tıl 106 aktív ággyal többel számolhatna, s a kapott 984 helyett 1.090 aktív ágya lenne. Ebbıl már ki lehetett volna alakítani a Markusovszky Kórházban 900, Körmenden 80, Sárvár és Celldömölk integrációjával a térségben 110 aktív ágyat. Ez az aktív kapacitás valószínősíthetıen már szakmailag mőködıképes és pénzügyileg rentábilis lenne. Vas megye általában csak a nagy terhet és ellátási felelısséget jelentı regionális ellátású szakmákban — belgyógyászat és társszakmák (haematológia, angiológia, phlebológia és lymphológia, allergológia és klinikai immunológia), sebészet és társszakmák (tüdı- és mellkassebészet, idegsebészet), szájsebészet, onkoradio-lógia — és a Nyugat-Dunántúli régióban kétségtelen úttörı szerephez jutó sürgısségi ellátásban rendelkezik a tízezer lakosra jutó ágyszámokat illetıen szakmai többletágyakkal. Ha a szomszéd megyék lakosságarányos kondíciói szerint kaphatott volna Vas megye az egyes szakmákban aktív ágyakat, a traumatológiában a kórház számára kijelölt 50 ágy helyett 56-61 férıhellyel több ágya lehetne. A szülészet-nıgyógyászatban 40 helyett 24-32 ággyal, csecsemı- és gyermekgyógyászatban 66 helyett 1334 ággyal, az urológiában a 24 helyett 3-11 ággyal, a pszichiátriában 16-45 ággyal lehetne több férıhelye. Az
9
ágyszámtöbbletek csak Gyır-MosonSopron megye esetében — kizárólagosan a traumatológiai ellátásban — a regionális szerep miatt indokolt, a többi esetben semmivel sem magyarázható, rendkívüli módon igazságtalan. Az aktív ágyelosztásnál is nagyobb igazságtalanság érte Vas megyét a krónikus ágyak számát és szakmai összetételét illetıen. Egyrészt a lakosságarányos elosztás nagy csorbát szenvedett ebben a kategóriában is, 60 krónikus ágyat veszítettünk el, másrészt rendkívül elınytelen szakmai és finanszírozási szempontból a Vas megyei krónikus ágystruktúra. Aránytalanul sokat kaptunk a krónikus ellátású, 1,2-es szorzójú ágyakból. A tízezer lakosra Vas megye 11,5 krónikus ellátásra nevesített ágyával szemben Gyır-Moson-Sopron megyének 6,0, Zala megyének pedig 8,0 krónikus ellátású ágya lesz tízezer lakosra 2007. április 1-tıl. Vas megyének ezek szerint a lakosságarányos 212 krónikus ellátásként nevesített ágy helyett 304 ágyat kell mőködtetni a jövıben. A legnagyobb veszteség a krónikus ágyakat illetıen a rehabilitációs ágyak elosztásánál érte Vas megyét. Pedig a szombathelyi és szentgotthárdi rehabilitációs ellátás legalább olyan szintő, mint a soproni vagy a hévízi rehabilitáció. 2007. április 1-tıl tízezer lakosra Vas megyében 18,2, Gyır-Moson-Sopron megyében 25,3 és Zala megyében 26,5 rehabilitációs ágy fog jutni. Vas megyét a 482 rehabilitációs ágy helyett a GyırMoson-Sopron megyei lakosságarányos kondíciók szerint 188, a Zala megyei lakosságarányos kondíciók szerint pedig 220 rehabilitációs ágytöbblet illette volna meg. Természetesen — mint ahogy a két szomszéd megye rehabilitációs ágya is eltúlzott — a két fenti többletszám is irracionális, de lakosságarányosan a 482 ágy helyett 625 rehabilitációs ágyra lett volna jogosult Vas megye. Vas megye sorsát elsısorban az pecsételte meg, hogy a NyugatDunántúli régióban nem tudta elfogadtatni a régiós ágyak megyék szerinti lakosságarányos felosztását. Ezzel Vas megye összesen 108 — 48 aktív és 60
gyógyHÍRmondó
2007. április
1.számú melléklet
Markusovszky Kórház tervezett kórházi ágystruktúrája Ágyszám
Telephely
Szakmai osztály megnevezése (osztályon belüli specialitásokkal)
Egészségügyi miniszter által kijelölt
Tervezett
Aktív Krónikus Aktív Krónikus 70
-
62
-
GASZTROENTEROLÓGIAI ÉS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY • általános belgyógyászat • geriátria • gasztroenterológia • hepatológia
60
-
56
-
KARDIOLÓGIAI ÉS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY (51 ágy a belgyógyászat és társszakmák ágyainak terhére) • általános belgyógyászat • geriátria • kardiológia - noninvazív kardiológia - invazív kardiológia • intenzív kardiológiai ellátás (57 ágyon belül 6 ágyas intenzív részleg a kórház tervezett 40 intenzív ágya terhére)
60
-
57
-
HAEMATOLÓGIAI ÉS HAEMOSZTAZEOLÓGIAI OSZTÁLY (szakmai centrum)
20
-
20
-
ÁLTALÁNOS ÉS ÉRSEBÉSZETI OSZTÁLY • általános sebészet • érsebészet • proktológia • esztétikai (helyreállító) plasztikai sebészet
50
-
54
-
MELLKASSEBÉSZETI OSZTÁLY 24 ágy a sebészet és társszakmák ágyainak terhére (szakmai centrum) • mellkassebészet • tüdısebészet • tüdı- és mellkassebészeti intenzív ellátás (30 ágyon belül 6 ágyas intenzív részleg a kórház tervezett 40 intenzív ágya terhére)
30
-
30
-
Szombathely, ÁLTALÁNOS BELGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY Markusovszky • általános belgyógyászat • geriátria Lajos u. 3. • angiológia, phlebológia, lymphológia (szakmai centrum) • anyagcserebeteg ellátás, endokrinológia és diabetológia • allergológia és klinikai immunológia • nephrológia
10
gyógyHÍRmondó
2007. április
Ágyszám Szakmai osztály megnevezése (osztályon belüli specialitásokkal)
Telephely
Egészségügyi miniszter által kijelölt
Tervezett
Aktív Krónikus Aktív Krónikus Szombathely, IDEGSEBÉSZETI OSZTÁLY (szakmai centrum) Markusovszky • idegsebészet (18 ágy a sebészet és társszakmák ágyainak Lajos u. 3. terhére) • idegsebészeti intenzív ellátás (22 ágyon belül 4 ágyas intenzív részleg a kórház tervezett 40 intenzív ágya terhére) BALESETI, HELYREÁLLÍTÓ ÉS KÉZSEBÉSZETI OSZTÁLY • • •
-
22
-
50
-
50
-
40
-
52
-
66
-
70
-
általános traumatológia kézsebészet esztétikai (helyreállító) plasztikai sebészet
SZÜLÉSZET-NİGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY • •
20
általános szülészet általános nıgyógyászat
CSECSEMİ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY (62 ágy a csecsemı-, gyermekgyógyászati és PIC ágyak terhére) általános csecsemı- és gyermekgyógyászat • PIC • gyermektüdıgyógyászat • gyermek-gasztroenterológia • csecsemı- és gyermekkardológia • csecsemı- és gyermekgyógyászati fül-orr-gégészet • gyermekszemészet • gyermekneurológia, fejlıdésneurológia • gyermek onkohaematolgóia (szakmai centrum) • gyermeknephrológia • gyermekbırgyógyászat • gyermekallergológia, gyermekimmunológia • gyermek anyagcserebetegségek ellátása, gyermekendokrinológia, gyermekdiabetológia • általános gyermeksebészet • gyermekurológia • gyermekortopédia • gyermektraumatológia • gyermeknıgyógyászat • gyermekgyógyászati intenzív ellátás (70 ágyon belül 8 ágyas intenzív részleg a kórház tervezett 40 intenzív ágya terhére) •
11
gyógyHÍRmondó
2007. április
Ágyszám Telephely
Szakmai osztály megnevezése (osztályon belüli specialitásokkal)
Egészségügyi miniszter által kijelölt
Tervezett
Aktív Krónikus Aktív Krónikus Szombathely, FÜL-ORR-GÉGÉSZETI ÉS FEJ-NYAKSEBÉSZETI Markusovszky OSZTÁLY Lajos u. 3.
20
-
19
-
SZEMÉSZETI OSZTÁLY
20
-
19
-
BİRGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY • általános bırgyógyászat • általános nemibetegellátás
20
-
16
-
NEUROLÓGIAI OSZTÁLY • általános neurológia • stroke-ellátás
50
-
50
-
ORTOPÉDIAI SEBÉSZETI OSZTÁLY • ortopédia • gerincsebészet (tervezett szakmai centrum)
20
-
20
-
UROLÓGIAI SEBÉSZETI OSZTÁLY
24
-
27
-
ONKORADIOLÓGIAI OSZTÁLY • onkológia • sugárterápia, onkoradiológia (szakmai centrum) • nukleáris medicina (onkoradiolgóiai osztály 4 speciális ágyán)
71
-
71
-
ARC-, ÁLLCSONT- ÉS SZÁJSEBÉSZETI OSZTÁLY • fogászat és szájsebészet • dento-alveoláris sebészet (szakmai centrum)
15
-
15
-
REUMATOLÓGIAI OSZTÁLY
25
-
20
-
KÖZPONTI ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY (kórház tervezett 40 intenzív ágyából 24 intenzív ágy 4 részlegben mőködik: Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály 6, Csecsemı- és Gyermek-gyógyászati Osztály 8, Mellkassebészeti Osztály 6, Idegsebészeti Osztály 4 intenzív ágy)
20
-
16
-
SÜRGİSSÉGI BETEGELLÁTÓ OSZTÁLY (tervezett szakmai centrum)
13
-
16
-
TÜDİGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY (tbc-s betegellátás a 11-es Huszár úti telephely tbc-s részlegén mindig az aktuális szükségletnek megfelelı ágyszámmal a Tüdıgyógyászati Osztály 35 ágyából) • tüdıgyógyászat • pulmonológiai allergológia és immunológia
43
-
35
-
12
gyógyHÍRmondó
2007. április
Ágyszám
Telephely
Szakmai osztály megnevezése (osztályon belüli specialitásokkal)
Egészségügyi miniszter által kijelölt
Tervezett
Aktív Krónikus Aktív Krónikus Szombathely, KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI ÉS GERIÁTRIAI Markusovszky OSZTÁLY Lajos u. 3. • krónikus geriátriai belgyógyászat • krónikus gasztroenterológiai belgyógyászat • krónikus kardiológiai belgyógyászat • krónikus nephrológiai belgyógyászat • krónikus anyagcsere, endokrinológiai és diabetolgóiai belgyógyászat • krónikus angiológiai, phlebológiai és lymphológiai belgyógyászat • krónikus allergológiai és immunológiai belgyógyászat • krónikus neurológiai (stroke) típusú belgyógyászat • krónikus tüdıgyógyászati típusú belgyógyászat • krónikus bırgyógyászati típusú belgyógyászat • krónikus reumatológiai típusú belgyógyászat • krónikus terhespatológiai típusú belgyógyászat
-
62
-
62
ÁPOLÁSI OSZTÁLY
-
27
-
27
KÖZPONTI REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY • központi idegrendszeri sérültek és tartós légzésbénultak rehabilitációja – Rehabilitációs Osztály 130 ágyából 20 ágyon (tervezett szakmai centrum) • kiemelt rehabilitációs ellátás - gyermekegészségügyi rehabilitáció - onkológiai rehabilitáció - kardiológiai rehabilitáció - pulmonológiai és légzésrehabilitáció - szakmai minısítéső mozgásszervi rehabilitáció - nıgyógyászati rehabilitáció - sebészeti rehabilitáció
-
130
-
130
20
-
20
-
30
-
40
-
-
25 15
-
25 15
-
35 40
-
35 40
Szombathely, INFEKTOLÓGIAI OSZTÁLY 11-es Huszár • felnıtt fertızıbeteg ellátás út 138. • gyermek fertızıbeteg ellátás AKTÍV ÉS KRÓNIKUS PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLY • aktív pszichiátria - pszichiátria - alkohológia - addiktológia • szakmai minısítéső pszichiátriai rehabilitáció • krónikus belgyógyászati típusú gerontopszichiátriai ellátás KRÓNIKUS BELGYÓGYÁSZATI, GERIÁTRIAI ÉS TÜDİGYÓGYÁSZATI OSZTÁLY • belgyógyászat és geriátria • tüdıgyógyászat és geriátria
13
gyógyHÍRmondó
2007. április
Ágyszám Egészségügyi miniszter által kijelölt
Szakmai osztály megnevezése (osztályon belüli specialitásokkal)
Telephely
Tervezett
Aktív Krónikus Aktív Krónikus Szentgott- REHABILITÁCIÓS OSZTÁLY hárd, • traumatológiai eredető mozgásszervi rehabilitáció Hunyadi J. u. • neurorehabilitáció 31. • belgyógyászati rehabilitáció
ÖSSZESEN*
-
857
130
130
-
464
857
464
* Az egészségügyi miniszter által kijelölt 857 aktív ágyból 38 ágyat csoportosítottunk át más szakmai területre, amely bıven az összes aktív ágyszám 10 százalékán belül marad.
2. számú melléklet
A 10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma az egészségügyi miniszteri döntést követıen a NyugatNyugat-Dunántúli régióban. 2007. április 1. Szakmai megnevezése
10 ezer lakosra jutó kórházi ágyak száma GyırGyır-MosonMoson-Sopron megye
Vas megye
Zala megye
Belgyógyászat és társszakmák
8,4
10,0
9,1
Sebészet és társszakmák
4,5
5,3
4,5
Traumatológia
4,1
1,8
3,9
Szülészet-Nıgyógyászat
3,5
2,6
3,8
Csecsemı-, gyermekgyógyászat és PIC
3,8
2,5
3,0
Fül-orr-gégészet
0,9
0,8
1,3
Szemészet
0,8
0,8
1,3
Bır- és nemibetegellátás
0,5
0,8
0,6
Ideggyógyászat és stroke-ellátás
2,1
1,9
3,2
Ortopédia
0,6
0,8
0,6
Urológia
1,0
0,9
1,3
Onkológia és onkoradiológia
1,6
2,6
1,0
Szájsebészet
0,3
0,6
0,1
Reumatológia
0,9
1,0
1,3
Intenzív ellátás
0,8
0,8
1,2
Fertızıbeteg ellátás
0,6
0,8
1,0
Pszichiátria
2,8
1,1
1,7
Tüdıgyógyászat
2,0
1,6
1,7
Sürgısségi Betegellátás (SBO)
0,0
0,5
0,0
Aktív ellátások együtt
38,5
37,1
41,1
Krónikus ellátás
6,0
11,5
8,0
Rehabilitáció
25,3
18,2
26,5
Ápolás
3,0
2,0
1,0
Krónikus ellátások együtt
34,3
31,7
35,5
Mindösszesen
72,8
68,8
76,6
14
gyógyHÍRmondó
2007. április
BEMUTATKOZIK
a szentgotthárdi rehabilitációs osztály • Dr. Ferenczy Valéria, a fıigazgató fıorvos helyettese
Kórházunk Megyei Önkormányzati tulajdonú, mozgásszervi rehabilitációs szakkórház és gyógyfürdı, amely ma már a Markusovszky Kórház része. A fıépület a XIX. században épült, 1921ig egy svájci óragyár üzemelt itt. 1929ben megvásárolta a Magyar Iskolaszanatórium Egyesület. 1955-ig 8-18 év közötti „gyenge tüdejő”, vérszegény gyermekek kezelését és iskolai oktatását végezték. Az intézmény országos feladatokat látott el. 1955-tıl Megyei Tüdıbeteg Gyógyintézetként mőködött. Profilváltást követıen, 1979-tıl foglalkozunk mozgásszervi rehabilitációval. 120 ágyon fekvıbeteg ellátás folyik, 30 ágyon nappali kórház keretében kezelünk betegeket. A 120 ágyon négy részleg mőködik. 41 ágyon neurorehabilitáció, 40 ágyon baleseti sérültek, 30 ágyon krónikus mozgásszervi, 9 ágyon speciális rehabilitáció, koponya- agy- és gerincvelısérültek kezelése történik. Célunk a súlyosan károsodott, mozgásképtelenné vált és önellátásában, mindennapi élettevékenységében akadályozott beteg segítése annak érdekében, hogy ismét mozgásképes, önellátó legyen, fájdalmai és panaszai csökkenjenek, képessé váljon családjába, munkahelyére, a társadalomba való újra beilleszkedésre, életminısége minél magasabb szintő legyen. Az intézetbe testileg és lelkileg károsodott betegek kerülnek, akik megkülönböztetett, személyre szóló kezelést és gondoskodást igényelnek. A rehabilitációs tréning folytatásához, a megfelelı motivációhoz fontos a betegek pszichés vezetése, a feléjük irányuló empátia. A betegek jó közérzetét javítja az intézet létszámából adódó családias légkör, a betegbarát, akadálymentes környezet, a szükséges gyógyászati segédeszközzel való ellátottság, az egészséges egyéni diétának megfelelı étkeztetés, a szabadidı kellemes és hasznos eltöltését biztosító felszereltség, a szubalpin klíma, a többholdas, fenyvesekkel övezett ıspark. A rehabilitációs team tagjai több szakvizsgával is rendelkezı mozgásszervi rehabilitációs szakorvosok, gyógytornászok, logopédusok, pszichológus, ergo-
terapauták, szociális munkás, zeneterapeuta, jól képzett ápolónık, fizioterápiás asszisztensek, gyógymasszırök. Terápiás lehetıségeink szélesek. Gyógytorna, mozgás- és járástanítás, beszédtanítás, gyógyfoglalkoztatás, pszichológiai tréningek, zeneterápia, a legkülönbözıbb fizioterápiás eljárások, mint pl. rövidhullámú és fénykezelések, ultra- és infrahang kezelések, szénsavas és gyógyszeres kádfürdık, gyógymasszázs, vízalatti sugármasszázs, lézeres sebkezelés, akupunktúra, gyógyúszás, vízalatti gyógytorna és vízalatti járástanítás segíti a sikeres orvosi rehabilitációt. Extra kiegészítı szolgáltatásokat (szolárium, szauna, úszásoktatás) térítési díjjal lehet igénybe venni. A gyógyító idın túl az utóbbiak a város és városkörnyék lakosságának is rendelkezésére állnak. Aktív szerepet vállalunk a megelızésben is. Nagy sikere van pl. a minimális térítés ellenében szervezett fogyókúrás csoportoknak, ahol egészségneveléssel, mozgásterápiával, diétával jó eredményeket érünk el. Szükség esetén megszervezzük a kórházból távozó betegek házi szakápolását,
szociális ellátását és utógondozását is. A kezelések színvonalát és a gazdaságosságot javítaná egy termálkút fúrása. Érvényes kútfúrási engedéllyel rendelkezünk. Az ehhez szükséges anyagi forrást pályázat elnyerésével tudnánk fedezni. A szomszédos megyékben hasonló profilú és felszereltségő kórház vagy osztály nincs, így részükrıl is igény van az ellátásra, elsısorban a speciális rehabilitáció és a neurorehabilitáció terén. Betegeink a 18 éven felüli korosztályból kerülnek ki, az átlagéletkor 60 év felett van, de a közlekedési balesetek és a fiatal korban fellépı agyi történések számának emelkedésével egyre több a fiatalabb beteg is. Földrajzilag távol esünk a megye legtöbb településétıl, de az elért eredmé 15
nyek, a kórház jó híre a távolság ellenére is vonzó a betegek számára. Ezt jelzi az is, hogy évrıl évre emelkedik a más megyékbıl érkezı betegek száma. Az igény növekedéséhez a hotelellátás további komfortosítása szükséges. A nappali kórházi rehabilitáció is egyre népszerőbb, de ezt az ellátási formát nehezíti az aprófalvas településrendszer, az İrség és a Vendvidék úgynevezett „szeres” települései, a rossz közlekedési feltételek. A kórház személyi és tárgyi adottságai a szakmai feltételeknek megfelelnek. A dolgozók folyamatos szakmai képzésére nagy hangsúlyt fektetünk. Szakvizsgára készülı orvosok, gyógytornászok és szociális munkások gyakorlati képzését is végezzük. Mőszerezettségünk magas színvonalú, a mindenkori elvárásoknak megfelelı. Számítógépes programjainkat az igényeknek megfelelıen folyamatosan bıvítjük. 2000-tıl az ISO 9001-2000 minıség- és környezetirányítási, valamint a KES feltételei szerint történik a minıségbiztosítás. Az élelmezésben 2004-ben bevezetésre került a HACCP rendszer. Évente 2300 fekvı és 1700 járóbeteget látunk el. Az ágykihasználás 98100 százalék közötti. A megye lakosságának rehabilitációs igényeit ki tudjuk elégíteni. A kórházi osztályokról 6-10 napon belül vesszük át korai rehabilitációra a betegeket. Hoszszabb, 2-3 hónapos várakozási idı csak az otthonról érkezı, krónikus mozgásszervi betegeknél van. Szakdolgozói állásaink betöltöttek, két üres állás a gazdasági részlegen, kettı a kisegítı személyzetnél van. Nagy szükség lenne még konduktorra, neuropszichológusra. A folyamatos hirdetés ellenére évek óta van két üres orvosi állásunk. Ennek oka az országosan is jelentkezı orvoshiány, illetve a rehabilitációs szakma jelenleg még alacsony presztízse. Kórházunk kiegyensúlyozott gazdálkodású, jól mőködı intézmény. A betegellátás mellett önerıbıl jelenleg is további komfortosítás, betegfoglalkoztató helyiségek, gyógyszertár kialakítása folyik. Sajnos, a 2006. július 1-én bevezetett finanszírozási változások negatív hatásai már érezhetık. Bízunk abban, hogy a struktúraváltozás és a fejlesztési program lehetıvé teszi az intézmény mőködésének folyamatos fenntarthatóságát és fejlesztését, ezzel elısegítve, hogy az orvosi rehabilitáció a megyében továbbra is az elvárható körülményeknek megfelelı környezetben, a betegek érdekeinek leginkább megfelelı módon történjen.
gyógyHÍRmondó
2007. április
Dolgozói elégedettségi vizsgálat • Dr. Káldy Zoltán, a Minıségügyi és Ellátásszervezési Osztály
2006. június 1. és június 23. között dolgozói elégedettségi felmérést végeztünk a Kórház összes munkahelyén. A dolgozói elégedettségi vizsgálat célja, hogy a dolgozók véleménye által visszajelzést, átfogó képet adjon a kórházi viszonyokról a vezetıség számára. A 2005. évi vizsgálattal összehasonlítva információ nyerhetı a változásról. A kérdıív anonim volt. Az idén a munkahely feltüntetését nem kértük a kérdıíveken, mivel ez tavaly nemtetszést váltott ki a beazonosíthatóság miatt. 1505 darab kérdıívet küldtünk ki a kórház 59 munkahelyére az adott létszámnak megfelelı mennyiségben. Összesen 845 darab — 56 százalék — érkezett vissza. A 2005. évi 44 százalékos visszaküldési arány 56 százalékra nıtt, ami 12 százalékos emelkedést jelent. A dolgozók „bátrabbak” lettek, ennek két oka is lehet. Egyrészt válaszaikkal együttmőködıen szeretnének segíteni a vezetésnek, másrészt az azonosítás miatti félelem megszőnt. A munkavégzés tárgyi feltételeit közepesnek, illetve éppen megfelelınek tartották, a tavalyihoz képest változatlanok. A megjegyzések zöme a szociális helyiségek állapotára vagy hiányára, és a munkaruha, munkacipı ellátás hiányosságaira utalt. A munkahelyi vezetık információátadása éppen megfelelınek mondható, az arány romlott a tavalyi évhez képest. A konfliktusmegoldás vezetıi kezelése — négyszemközti vagy közös megbeszélés — jónak mondható. Többletmunkát a tavalyi felméréshez képest többen végeznek, a válaszadók több mint fele szerint egyáltalán nem elegendı a személyzet létszáma a feladatok ellátására. Kevés a szakképzett szakdolgozó, a betegszállító és takarító. Az arány a tavalyihoz képest nagyobb dolgozói túlterheltségre utal. A dolgozók egymás közötti viszonya, és a munkahelyek kapcsolata jónak mondható. A válaszadók többsége kap elismerést munkájával kapcsolatban a betegektıl, illetve munkatársaitól. A munkahelyi és a felsı vezetés általi dolgozói elismertség kérdése azonban a tavalyihoz képest változatlan, azaz igény lenne a felsı vezetéstıl pozitív visszajelzésére is. A munkahely változtatási szándék a tavalyi felméréshez képest több mint 10 százalékkal emelkedett. Oka az alacsony fizetés, túlterheltség és az erkölcsi meg-
becsülés hiánya. A pontszerzı továbbképzési lehetıségek megfelelıek, a részvétel azonban kevésbé megoldható a helyettesítés, illetve a tanfolyam önköltsége miatt. Emelkedett a nyelv- és számítástechnikai tanfolyamot igénylık aránya. Egyre többen igényelnének kommunikációs és önismereti, problémamegoldó tréninget is. A dolgozói érdekképviseletet több mint 46 százalék rossznak tartja. Ez az elégedetlenséget tükrözi, a 2005-ös felméréshez képest nem változott. Az érdekeltségi rendszer megítélése még rosszabb, többen megkérdıjelezik az érdekeltségi rendszer létét. A dolgozói panaszok kivizsgálását a dolgozók fele éppen megfelelınek, illetve közepesnek tartja. Sajnos magas a „rossz” választ megjelölık aránya, 34 százalék. A válaszadók háromnegyede kevésnek ítéli meg a betegekkel történı beszélgetésre fordított idıt, melyre a páciensek részérıl több igény lenne. Ez szintén a dolgozók túlterheltségére utal. Kórházunk elismertségét a válaszadók több mint 70 százaléka jónak, illetve közepesnek tartja a betegek körében. A betegek elégedettségének növelésére javasolt javító intézkedések szinte azonosak a 2005. évi felmérésben leírtakkal, az arányok azonban változást mutatnak. A megoldást a személyi feltételek javításában 22 százalékkal, a hotelszolgáltatás színvonalának emelésében 13 százalékkal, a tárgyi feltételek javításában 8 százalékkal látják többen. A betegélelmezés-
sel kapcsolatos negatív megjegyzések száma is emelkedett, 6 százalékról 10 százalékra nıtt. Meglepıen kevesen — 11 százalék — javasolják viszont a várakozási idı csökkentését és 2 százalék a hálapénz eltörlését. A többség szerint sokat kell javítani a dolgozók etikai magatartásán, több empátiát, toleranciát, türelmet, emberséget, megfelelı bánásmódot, hangnemet kellene biztosítani a beteg felé az ideális viszony kialakítása érdekében. A dolgozók elégedettségének növelésére 16
érkezett javaslatok esetében a megjegyzések összetétele a tavalyi felméréshez hasonlóan alakult, arányuk változott. Munkakörülmények javítását 33 százalékkal, erkölcsi elismerést 17 százalékkal, pénzbeni juttatásokat 9 százalékkal, személyi feltételek javítását 6 százalékkal többen igényelték. Kiemelhetı a kommunikáció és információátadás jelentısége, a dolgozók alulinformáltnak érzik magukat. Ha vezetıje helyében lenne, mit csinálna jobban vagy másként saját munkahelyén? — kérdésre a tavalyi felméréshez hasonló válaszok érkeztek: több megbeszélés, jobb kommunikáció, több elismerés, anyagi és szakmai megbecsülést, jobb munkakörülmények és megfelelı tárgyi feltételek, jobb munkaszervezés. Hasznos, tanulságos a 31 pontban található szöveges megjegyzések győjteménye. A válaszokat eredeti formában rögzítettük, mivel az egyéni megfogalmazások élıbbé teszik a véleményeket. • Papíralapú dokumentáció felváltása. Számítástechnikai oktatás. Pontosabb odafigyelés a felsı vezetés részérıl a dolgozói hivatalos levelek megválaszolására. • A dolgozók parkolása nem megoldott. Kell-e ennyi „kapus” embert fizetni? Miért nincs egy elkerített rész, ahova csak a dolgozók tudnának mágneskártyával bejönni? • Jó lenne, ha valaki tényleg elolvasná és tenne is valamit. Ideje lenne. Minden kedvezményt megvonnak (pl. étkezési utalvány), semmi pluszt nem adnak. Pedig jól esne a dolgozóknak némi plusz juttatás. • Elismerés hiánya, ruhapénz (cipı, stb), étkezési hozzájárulás, ne csak betegjogok legyenek, hanem nıvérjogok is. • Munkaruha, cipı biztosítása. Étkezési utalvány biztosítása, mert a nıvéreknek nincs idejük ebédelni menni az étkezıbe. Jó lenne, ha a dolgozókat felvilágosítanák, hogy miért 5-én kapnak fizetést. • Munkaruha biztosítása. Étkezési utalvány biztosítása, mert a nıvéreknek nincs ideje elmenni ebédelni. Minden kórházban van valami juttatás (ebédjegy, munkaruha), csak itt nincs. Sok mindent megvonnak, amit csak lehet. Fizetési idıpont visszaállítása elsejére, mert már nem 1 hónapot dolgozunk a fizetésért, hanem 5 hetet, és nagyon nehéz addig a pénzt beosztani. • Nıvérek, takarítók, betegszállítók elismerésének a hiánya. A kórházban történtek ismertetésének hiánya. Fizetésemelés. Munkaruha, cipı biztosítása. Étkezési utalvány biztosítása, mert nincs idı ebédelni menni. • A betegellátási feladat szükségességé-
gyógyHÍRmondó
2007. április
•
•
•
•
• •
•
•
• • • •
• •
• • •
nek hangoztatása mellett jelentıs túlmunkára van kényszerítve a dolgozó. Nıvérpihenı kialakítása. A munka ne csak robot legyen, hanem érezzük jól is magunkat. A megye háziorvosaitól jobb betegirányítást, támogatást a megyei kórház iránt. WC öblítıszelepek cseréje, rengeteg víz pazarlódik. Nappal sok égı van feleslegesen felkapcsolva. Több betegemelı berendezés. Ha lehetséges, több szakmai könyvet vásárolni a könyvtár számára. Kevés az útmutató tábla, a beteg bolyong az épületben. Aki évtizedek óta ápolónıként dolgozik, mindenki kapja meg a kiváló dolgozó elismerést, szerintem ez mindenkinek megjár. Ez a minimum. Aki még itt maradt, és húzza becsülettel az igát. Minden kollégával egyöntetően kérjük vissza az étkezési utalványokat (ebédelni nem tudunk eljárni). Korszerőbb munkaeszközök biztosítása. A kérdésekre úgy érzem, teljesen felesleges válaszolni, csak falra hányt borsó lenne. Úgy gondolom, a kórház vezetésének teljesen mindegy, hogy mi a dolgozó véleménye. Nyelvoktatás támogatása (nyelvtanár, órák szervezése, kurzusok, anyagi támogatás, külföldi utak szervezése). Nem kapunk felvilágosítást arról, hogy mi lesz a rendelıintézet sorsa, hová kerülünk, egyáltalán nincs információnk róla. Munkahelyi körülmények javítása (főtés, nyílászárók, stb.) Munkaruha adása. Megfelelı munkakörülmények biztosítása. Védıital biztosítása. Nem elég a dolgozók véleményét megkérdezni, változtatásra is szükség lenne. Jobb együttmőködést orvosok és ápolók között. A belsı költségarányok felülvizsgálata, az aránytalanságok csökkentése. Egy osztály teljesítményéhez automatikusan legyen költség rendelve (ha jobb emelni, ha rosszabb csökkenteni). Több figyelmet a dolgozók jogaira. A kérdıív kiértékelésérıl visszajelzést szeretnénk kapni. Reklám. Vagyunk olyan jók, sıt jobbak, mint az agyonreklámozott magánrendelık. Tisztelt Kollégák! Részesítsük megkülönböztetett figyelemben, bánjunk kedvesen, udvariasan, a szakma szabályainak megfelelıen a hozzánk forduló egészségügyi hozzátartozókkal. Nem jó reklám a kórháznak, ha a kolléganık más kórházban szülnek, ha gyermekünket, szüleinket, stb más intézetbe visszük
•
• •
vizsgálatra, mőtétre. Középszintő vezetıként összehasonlítási alapon írtam véleményemet. Fizetésemelés. Ügyeleti díjak emelése. Pályázatok figyelése. Nem hozzáértık leváltása. Sok nıvér hivatástudatból maradt a kórházban. Felül kellene vizsgálni a nıvérek munkaidejét. Helytelen és szerintem törvénytelen is, hogy 12 órás mőszak-
•
• • •
• •
•
•
•
• • • • •
•
•
ra kötelezik a betegágy mellett dolgozókat. Így is egy szakápoló, vagy egy szakápoló + egy segédnıvér jut egy mőszakra, ami nem felel meg az elıírásnak. Vagy az a cél, hogy a nyugdíjat se érjük meg? Nem tudom, hogy a győjtıdobozok tartalmához ki fér hozzá. Ha a munkahelyi vezetık is, akkor az ıket bíráló kérdıívek biztosan nem érnek célba. Ezért választottam a postai beküldést. Jó munkát! Köszönöm! Emberszámba vegyék az embert! Becsüljék meg a munkáját annak, aki tisztességesen dolgozik. A továbbképzésekre szükség van, munkaidın belül, nyugodt körülmények között, ne csak az aláírás kelljen, hanem a részvételt is biztosítsa a munkahely. Semmi, itt minden tökéletes (etalon). Biciklitárolás lehetne fedett is. Van értelme a felmérésnek? Hozzáértı szakdolgozókkal „feltölteni” a kórházat. Számítástechnikai rendszer teljes kiépítésével elkerülhetı lenne a párhuzamos vizsgálatok sokasága. Több szakmai elismerést a dolgozóknak. Nagyobb munkahelyi tájékoztatást a kórházban történt eseményekrıl. A hivatalos kérelmekre gyorsabb választ, vagy „legyen” válasz. A belgyógyászatokon nagyon kevés a nıvér. Kiszámíthatatlan, hogy mikor mennyi emberre van szükség. Kicsit kímélni kellene a nıvéreket, hogy még sok-sok évig bírják. (Nagyobb létszám. Legyen elég szabadnapjuk.) 17
•
•
•
•
• •
A fizetéssel kapcsolatban: én is bejáró dolgozó vagyok 17.600 Ft-os bérlettel, amit 5-ére már meg kell vennem, és sajnos nem biztos, hogy meg tudom venni. Nagyon jó volt, amíg legkésıbb 3-án megkaptuk a fizetést. Melegben szauna van a munkahelyen, védıital, klíma kellene. Aktívabb szakszervezet jó lenne. Tisztességesebb fizetést. Nincs arányban a munka és a bérezés. Hıségben nincs klíma, nincs védıital, az ablakok nem nyithatók. Pénzautomata elhelyezése (jelenleg nincs a kórházban). Az orvosok részére is kellene továbbképzést tartani (kommunikáció, empátia, udvariasság, stb). Étkezési utalvány és ruhapénz, parkolás. Szerintem mindenkinek járna. Nagyon rossz az épület belsı állaga, mellékhelyiségek, kórtermek felszereltsége, nıvérszoba és személyzeti mellékhelyiség állapota. Ezáltal romlik a betegek és a dolgozók közérzete higiéniai szempontból. Nem tartom jónak, hogy nem szerepel a kérdıíven az osztály (tavalyi összehasonlítás?). A tavalyiról nem kaptunk konkrét értesítést. Rossz a kommunikáció az egyéb egészségügyi iskolákkal, késın tudjuk meg, ha tanulók érkeznek. Nem megoldott a decubitus kivágások vagy szeptikus kötözésre hozott betegek ellátása. A mentı, a betegszállító itthagyja ıket, az osztályos nıvér miként felügyelje az ismeretlen betegeket. Akkor miért van az ambulancia, tudomásom szerint az is osztály, lehet ott is „tartani” egy ún. „szeptikus kötszer-mőszer” dobozt. Alapvetıen elégedett vagyok, bár szeretnék egy személyzeti fürdıt. Köszönöm! Ha mindenki, illetve minden második dolgozó kívánságaiból legalább egy teljesülne, remek kórházunk lenne. A tálalást az osztályon végezzék konyhai dolgozók vagy diétás nıvérek, mert én hiába öltözök be védıruhába, akkor is csak az a munkaruha marad rajtam, amibe minden más ápolási munkát végzek. A betegnek reggelikor és vacsorakor legyen választási lehetısége diétáján belül (vajas vagy sajtos zsemlét kér-e?). Megítélésem szerint külön kellene választani az Infektológiai Osztály és a krónikus osztályok ügyeletét, bár tudom, hogy a jelenlegi helyzet kényszerő megoldás. Létszámnövelés, megbecsülés. A részlegek közti munkakapcsolat, konzíliumok, betegirányítás javulása szükséges. A Radiológiai Osztály (CT, MRI, leletezés) minıségi javítása.
gyógyHÍRmondó • • •
•
• •
•
A legutolsó felmérés után/által a dolgozók közérzete tovább romlott. Mőszerpark fejlesztése, megfelelı ruházat a munkához. Shunt-re várakozó betegek váróhelyiségének megoldása a hosszú várakozási idı miatt. Elesett urémiás betegek nehézségeinek megoldása. Fizetésemelés. Több mint 20 éves munkaviszony elismerése, ha csak szóban is, de jól esne. Fizetésemelés mértéke gyalázatos. A fizetésemelésünk nevetséges, 2.000 Ft nettó, még a létminimumot sem éri el. Jelentıs fizetésemelés kellene , hogy ne menjenek el a dolgozók, mert akkor összeomlik a rendszer. A bérek javítása uniós színvonalra,
2007. április
•
•
• •
•
hogy minél kevesebben hagyják el az egészségügyet. Erkölcsi megbecsülés, ne csak a vezetıket jutalmazzák a kiváló munkájukért, hanem a beosztottakat is érje megbecsülés, hiszen nap mint nap ık dolgoznak a betegek között a betegekért. A pihenıszoba bútorzata kritikán aluli, valamint a mellékhelyiségek száma és állapota. Felesleges ez a kérdıív. Normális fizetést mindenkinek. Ha a dolgozó jól érzi magát a munkahelyén, jól dolgozik, ha nem, akkor akadályozni tudja, s meg is teszi. Minimum erkölcsi bizonyítványt
•
• •
kérnék minden dolgozótól. A park hiányozni fog a betegeknek, de nekünk is. Munkahelyünk tárgyi feltételei a tavalyi évhez képest javultak, de munkaruha tekintetében van elmaradás. Ügyeleti helyiség felszereltsége, berendezése elavult. Jobb összetartást! Az osztályon a szakdolgozói létszám
Kórházi dolgozók
D I É TA E G Y ÉLETEN ÁT • Dr. Baráthné Kerekes Ágnes oktatási menedzser A szolnoki Lisztérzékenyek Egyesületével közösen akkreditált pontszerzı továbbképzı konferenciát tartottunk 2007. március 1-én a Kórház Romhányitermében. A nagyszámú érdeklıdök között ápolók, védınık, dietetikusok , alapellátásban dolgozó asszisztensek, ÁNTSZ munkatársak és néhány orvos is jelen volt. A téma nagyon aktuális, hiszen a lisztérzékenység (nem tévesztendı össze az allergiával) népbetegségnek számít. A bevezetı elıadást Dr. KorponaySzabó Ilma egyetemi docens tartotta, aki a kérdést alaposan körbejárva elemezte a coeliakia betegség örökletes hajlamát, a glutén szerepét, a coeliakia tüneteit, a diagnózis felállításának körültekintı mechanizmusát. A coeliakia kivételes abból a szempontból, hogy az autoimmun reakciót a glutén fogyasztása tartja fenn és gluténmentes diétával a tünetek teljesen megszüntethetık. A diétát egy életen át folytatni kell. Dr. Tompek Judit fıorvos a lisztérzékenység sze-rológiai, szövettani vizsgálatairól adott ismereteket. Pusztai Jánosné egészségfejlesztési szakembertıl többek között megtudtuk, hogy a „jéghegy elmélet” szerint a klinikailag felismert coeliakia az összes coeliakiások 12 százaléka. Nagyon tanulságos volt Kiss Erika dietetikus elıadása, aki szemléletes és gyakorlatias módon vázolta fel az egész életen át tartó glutén-mentes diétára szoruló betegek élelmiszer választási és konyhatechnológiai ismereteinek fontosságát. Ami TILOS, mivel glutént tartalmaz:
•
• Csuka Lajosné gazdasági igazgató
búzaliszt, búzapehely, búzakorpa, búzadara, búzacsíra, búzakeményítı, rozsliszt, rozspehely, tönkölyliszt, durumliszt, árpaliszt, á r p a p eh e l y, á r p a g yö n g y, ma l á t a (csíráztatott árpa), vadrizs, búzasör, müzlikeverék, sör, whiskey, vodka, gin. Nyomokban glutént tartalmazhatnak: ételsőrítı, stabilizátor, karamell, citromsav, dextrin, mono- és diglicerid, maláta, maltodextrin, maltóz, növényi sőrítıanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz, mizo, rokfort sajt, sütıpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok. Nem tartalmaz glutént: kukoricaliszt, pehely és dara, rizsliszt, burgonyaliszt, tápiókaliszt, kölesliszt, hajdinaliszt, szójaliszt, sárgaborsóliszt, szentjánoskenyérmag, illetve liszt, amarantliszt, guarmagliszt. A zabliszt általában a betegnél nem okoz problémát, de fogyasztása csak kis mennyiségben ajánlott. A biztonság kedvéért ne fogyasszuk. Csak gluténmentes gyártósoron elıállított terméket vegyünk (nézzük a feliratot a terméken). Ajánlott kenyérsütı géppel vagy sütıben sajátkezőleg otthon elkészíteni a beteg kenyerét és süteményeit, így biztosak lehetünk abban, hogy bizonyosan gluténmentes táplálékot vesz magához.
18
A vizitdíj bevezetése 2006. február 15-én került sor. Vizitdíjat a kórházi dolgozóknak is meg kell fizetni, ugyanis a jogszabály nem ad lehetıséget az egészségügyi dolgozóknak sem mentességre. Amennyiben – saját elhatározásból – mentességet biztosítunk, az természetbeni juttatásnak minısül, s így minden 300 forint után 54 százalékos társadalombiztosítási járulékot és ezen járulékkal növelt összeg után pedig további 11 százalékos egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettséget rendel a jogszabály a munkáltató számára. Azaz a 300 forintos vizitdíj menetesség után 210 forint adót kell befizetni, melyet a munkáltató felvállalni nem tud. Kéréssel fordultunk a minisztériumhoz, hogy módosítsa ezen intézkedését, s az egészségügyi dolgozókat mentesítse a vizitdíj fizetési kötelezettség alól. Bízunk abban, hogy a vizitdíj jogszabály következı módosítása lehetıséget ad a mentesség biztosítására. Ismereteink szerint ezt a kórházak többsége kérvényezte. Tájékoztatjuk továbbá munkatárainkat, hogy kérésüknek megfelelıen vizitdíj bérletet bocsátunk ki a közeljövıben, mely lehetıséget ad 5 vagy 10 vizitdíj egyösszegő megvásárlására.
gyógyHÍRmondó
2007. április
2007 év elsı két hónapjának teljesítménye • Dr. Kovács Lajos, a Kontrolling és Informatikai Osztály osztályvezetı fıorvosa
2007 elsı három hónapjára az OEP az elmúlt év decemberének második felében, karácsony elıtt jutatta el az intézményi TVK-ját (teljesítmény volumen korlátot). A meghatározott volumenen felül továbbra sem lehet többletteljesítményt elszámolni, lejelenteni, tehát az intézmény bevétele felsı szinten mind a járó-, mind pedig a fekvıteljesítmények tekintetében meghatározott. Az így kapott teljesítmény került felosztásra az osztályok között havi bontásban a tavalyi év azonos idıszakának teljesítménye alapján. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a tavalyi év azonos idıszakának teljesítménye a fekvı- teljesítmények tekintetében januárban közel 10 százalékkal, februárban több mint 20 százalékkal, míg márciusban 6 százalékkal volt magasabb, mint az idei évre meghatározott TVK. A járó ellátások során elszámolható NP (német pont) azonban 30-40 százalékkal volt magasabb az azonos idıszakot alapul véve. A három hónap TVK-jának ismerete alapján azonnal megállapítható volt a költségek eddigi meghatározásának ismeretében, hogy amennyiben a költségeket változatlan szinten hagyjuk (bérek, gyógyszer, anyagköltségek, stb.), az OEP által kiutalt összeg nem fedezi ezeket. Tehát a költségek további csökkentése szükséges, és a várható, áprilistól érvényes új finanszírozási, elszámolási módokra fel kell készülni, terveket szükséges készíteni. Visszatérve az elsı két hónap teljesítményeire, néhány számadatot szeretnék bemutatni. Tehát a január hónapra meghatározott fekvı TVK az elızı év azonos idıszakához viszonyítva, a közel 3780-hoz képest 3340 HBCs-ben lett meghatározva. Ez egy rendkívül alacsony érték, melynek elérése nem tőnt irreálisnak az intézmény számára. Végeredményben a visszaigazolt januári teljesítmény összességében 3681 súlyszám, tehát 10 százalékkal, 341 súlyszámmal haladtuk meg a meghatározott TVK-t. Ez azonban azt is jelenti, hogy ennyi súlyszám nem lett finanszírozva az intézmény részére, tehát januárban több mint 46
mFt-tal kevesebbet kapunk a teljesítményünkért szinte változatlan költségstruktúra mellett. Az egyes osztályok tekintetében jelentıs ingadozás figyelhetı meg. Volt olyan osztály, amely plusz 88 százalékkal haladta meg a tervezett TVK-ját (Infektológiai Osztály — januári járvány hatása), Szemészeti Osztály plusz 80 százalékkal (rendkívül nagy számban végzett szemlencse mőtét lejelentése), Ortopédiai Sebészeti Osztály plusz 53 százalékkal (protézis mőtétek nagyobb száma) lépte túl a tervezett teljesítményt. Azonban voltak olyan osztályok is, melyek jelentısen elmaradtak a tavalyi év azonos idıszakához képest meghatározott TVK-juktól, a Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály mínusz 35 százalékkal, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Osztály mínusz 32 százalékkal, a Reumatológiai Osztály mínusz 25 százalékkal. A többi osztály a plusz 10 és minimum 10 százalék közötti tartományban mozgott, amely szerintem elfogadható a mindennapi betegellátás jelenlegi gyakorlatát ismerve. Azonban már itt meg kell, hogy jegyezzem, hogy egyes osztályoknál, ahol a tervezhetı ellátások dominálnak, nem megengedhetı ilyen mértékő ingadozás sem, maximum 5 százalék ingadozás az, ami a továbbiakban elfogadható (reumatológia, ortopédia, szemészet, fül-orr-gégészet, tüdıgyógyászat, bırgyógyászat, patológia). Természetesen néhány osztálynál viszont az ingadozás nagyobb mértékő is lehet, mint ahogy fent is látható. Ezen osztályok teljesítményét egy járvány, baleset, egy-egy súlyosabb eset váratlan megjelenése idınként jelentısen felfelé módosíthatja (fertızı osztály, intenzív osztály). Azonban az osztályok többségénél a teljesítmény a 10 százalékon belüli értéken jól követhetı, irányítható. Ezért is történnek már ez év elejétıl kimutatások a hónap közepén (általában 15-e tájékán), illetve a hónap második felében (22-e tájékán), hogy a teljesítmény és a forgalmi adatok ismeretében a késıbbiekben az osztály a betegellátás irányításával a meghatározott teljesítményhez közeli értéket tudjon elérni, és ehhez az értékhez meghatározott költségeket tartani tudja. Tehát amennyiben a meghatározott költséget elérte, és teljesítménye nem változott, vagy esetleg nıtt a hónap, vagy az elkövetkezı idıszak további részére, a tervezett költség biztosítható. Azonban amennyiben az elvárt teljesítményt nem hozta, a költségét csökkenteni kell az elmaradás arányában. A jelenleg még tesztelés, bevezetés szintjén lévı kimutatási, értékelés rendszer áprilistól, az új mőködési, finanszírozási elvek bevezetésétıl már élesben fog mőködni. 19
Visszatérve a havi teljesítményekre, folytatnám február hónap fekvı teljesítményeinek bemutatásával. Februárra 3421 súlyszámot jelölt meg az OEP a teljesítés felsı határaként. Ezzel párhuzamosan a tavalyi év azonos idıszakában 4009 súlyszámot teljesített az intézményünk. A jelenleg ismert elıbesorolt, tehát még nem végleges adatok birtokában intézményünk várható teljesítménye 3900 súlyszám körül fog mozogni. A felosztás fentebb említett elveit követve olyan nagymértékő ingadozás, mint az elmúlt hónapban, nem volt az egyes osztályoknál. A Bırgyógyászati Osztály az elızetes adatok ismeretében 16 százalékkal maradt el a meghatározott TVK-tól. Az abszolút értelemben vett legnagyobb mértékő emelkedést (súlyszámban 24 súlyszámot meghaladva) az Arc-, Állcsont- és Szájsebészeti Osztály produkálta plusz 75 százalékkal. İt követte a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály 42 százalékos, illetve az Urológiai Sebészeti Osztály 33 százalékos növekedése az elıbesorolt értékek ismeretében. A többi osztály vagy szinten, vagy a 10 százalékot is meghaladó mértékben tért el a meghatározott TVK-hoz képest. Ezen magas értékek várhatóan azt eredményezik, hogy az intézményi TVK 15-16 százalékkal magasabb lesz a megengedettnél. Tehát várhatóan 350 súlyszám nem kerül kifizetésre intézményünk részére, amely ismét megközelítıen 50 millió Ft kifizetetlen teljesítményt fog eredményezni. Néhány szóban szeretnék szólni a járóteljesítmények alakulásáról is. Itt is megállapítható, hogy a meghatározott TVK a tavalyi évben lejelentett NP-hez képest jelentısen elmarad. Azonban a 2006 júliusától bevezetett 10 napos szabály következtében a fekvı elbocsátást követıen, illetve a felsı határnapot követı 10 napon belül lejelentett járó eset nem kerül finanszírozásra (tehát a kontroll vizsgálat, labor, Rtg, CT, illetve az ebben az idıszakban elvégzett bármilyen más
gyógyHÍRmondó
2007. április
2007. március 1. - 2007. március 31. JUBILEUM BELÉPİK ORVOSOK Dr. Turzó Ildikó - általános orvos Központi Aneszteziológia és Intenzív Betegellátó Osztály Diplomás ápoló Röntgenasszisztens Betegszállító 1 fı
1 fı 1 fı
Ezúton is köszöntjük kórházunk azon dolgozóit, akik 2007. március hónapban jubileumi jutalomban részesültek !
30 ÉVES Horváth Ferencné Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály
40 ÉVES Horváth Istvánné - osztályvezetı helyettes ápoló
KILÉPİK
Ápoló Segédápoló 2 fı
Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály
Moócz Györgyné - fizioterápiás asszisz-
3 fı
TÁJÉKOZTATájékoztatjuk a kórház dolgozóit, hogy április hónap elején 6.000 forint vásárlási utalványt biztosítunk a fıállásban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak részére. A négy órában foglalkoztatottak 3.000 forint vásárlási utalványban részesülnek. Azon kórházi dolgozók részére, akiknek jogviszonya 2007. évben kezdıdött, ezen juttatást nem tudjuk biztosítani. Valamennyi munkatársunknak kellemes húsvéti ünnepet kívánunk!
A kórház vezetısége
IN MEMORIAM Horváth Istvánné 1949 – 2007 Horváth Istvánné, Istvánné Zsuzsa nıvér 1949-ben született Újpesten. Tanulmányait Szombathelyen az Egészségügyi Szakiskolában végezte. Az iskola után az Egészségügyi Gyerekotthonban helyezkedett el, majd a Vakok Intézetéhez került. 1993ban a Markusovszky Kórház Idegsebészeti Osztályán, majd 1995-tıl a Reumatológiai Osztályon dolgozott, mint ápolónı. Közben férjhez ment, három gyermeke született. Munkáját lelkiismerettel, nagy odaadással végezte, amelyben a 2004-ben elkezdıdött betegsége sem gátolta. 2005tıl nagy akaraterıvel, önfegyelemmel 4 órában dolgozott tovább. A betegeken való segíteni akarás, a munkahelyhez való tartozás érzése segített neki a betegséggel való küzdelemben. 2007. március 9-én hosszú szenvedés után az Onkoradiológiai Osztályon hunyt el. Nyugodjon békében! Molnár Erzsébet mb. ápolási igazgató 2007. április VII. évfolyam 2.szám
ÍRMONDÓ
Lezár at-
Központi Labor atóri-
• Dr. Lakner László fıigazgató fıorvos
Az osztályok egy része a mai napig nem képes a fekvıbeteg eseteket naprakészen lezárni, s emiatt képtelen a Kontrolling Osztály a hóközi elemzéseket, a terv és tényadatokat összevetni. 2007. március 15-i zárás sem sikerült tökéletesen néhány osztálynak. Az Idegsebészeti Osztály 11, az Onkoradiológiai Osztály, a Pszichiátriai és Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály 5-5, a Kardiológiai és Belgyógyászati Osztály, valamint a Bırgyógyászati Osztály 3-3, a SzülészetNıgyógyászati Osztály, az Urológiai Seb é sz et i O sz tá l y, to v áb b á a Gasztroenterológiai és Belgyógyászati Osztály 2-2, a Szemészeti Osztály, az Ortopédiai Sebészeti Osztály, az Általános Belgyógyászati Osztály és a Neurológiai Osztály 1-1 fı fekvıbeteg eset lezárásával maradt adós. Felhívom az illetékes osztályvezetı fıorvosok figyelmét, hogy tart-
• Dr. Káldy Zoltán, a Minıségügyi és Ellátásszervezési Osztály
2007. január 9-én zajlott a Markusovszky Kórház Központi Laboratóriuma akkreditálásának második éves felülvizsgálata. A felügyeleti vizsgálat, amely az új laboratóriumi akkreditálási szabvány (MSZ EN ISO/IEC 17025:2005) szerint történt, eredményes volt. A Központi Laboratórium 2007. október 28-ig megkapta az akkreditált vizsgálólaboratórium minısítést. Az akkreditációhoz ezúton gratulálunk, a Központi Laboratórium munkatársainak munkájához további sok sikert kívánunk.
VAS M EG YEI M ARKUSO VSZKY LAJO S ÁLTALÁNO S, REHABI LI TÁCI ÓS ÉS G YÓG YFÜRDİ KÓRHÁZ • EG YETEM I O KTATÓ KÓ RHÁZ l apj a
A szerkesztıbizottság elnöke: Dr. Lakner László • A szerkeszıbizottság tagjai: Dr. Bátor György, Csuka Lajosné, Dr. Csiszár Adrienn, Dr. Gagyi Dénesné, Dr.Horváth Boldizsár, Dr.Káldy Zoltán, Dr. Király István, Dr. Kocsis Eszter, Miklósi H. Csaba, Molnár Erzsébet Felelıs kiadó: Dr. Lakner László Felelıs és tervezı szerkesztı: Miklósi H. Csaba Szerkesztıség: 9700 Szombathely, Markusovszky Lajos u. 3. Pf. 143, tel.: 94/312 172 Nyomdai munka: Miklósi H. Csaba • telefon:94/311-542 mellék:5152 • e-mail:
[email protected]
20
