SZENDI GÁBOR
TÁPLÁLKOZÁS KEZDŐKNEK
MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL A PALEÓRÓL, DE NEM VOLT IDŐD MEGKÉRDEZNI!
3afra Kiadó
SZENDIGÁBOR
Paleolit táplálkozás kezdőknek Minden, amit tudni akartál a paleoról, de nem volt időd megkérdezni!
3afra* Kiadó
Budapest, 2011
TARTALOM
Előszó • 7 A z orvoslás diadala • 11 A nyugat egészségügyi válsága nem orvosi probléma • 75 Egy nyomozás története • 23 A civilizációs betegségek felfedezése • 33 K ö n y v ü n k gondolatmenete • 3g M e d d i g él az ember? • 45 A koleszterin • 53 A szívbetegség szénhidrát-hipotézise • 67 H o g y a n hódította m e g a világot a szénhidrát? • 81 A glutén • gj A burgonya és a kukorica • IOJ A tej • 115 A fruktóz: barátból ellenség • 12J A z elhízásról • 131 A paleolit életmódról • 141 A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo • 161 Zárszó • ígg
Copyright © Szendi Gábor, 2011 Hungárián edition © Jaffa Kiadó, M i n d e n j o g fenntartva!
Olvasószerkesztő: Veres Mária A borítót H e g y i Péter tervezte Felelős kiadó: Rados Richárd
JAFFA K I A D Ó
www.jaffa.hu
I S B N 978 963 9971 71 4
ELŐSZÓ A 2009-ben megjelent Paleolit táplálkozás című könyvem hatására egyre szélesebb körben terjed a paleolit táp lálkozás és kibontakozóban a paleo mozgalom. Egyre több orvos és természetgyógyász ajánlja betegeinek ezt az étrendet, és az e témában kifejtett munkásságom el ismerésének tekintem a 2011-ben nekem ítélt Termé szetgyógyászatért díjat is. A paleolit étrend növekvő népszerűsége két dolognak köszönhető. A z egyik, hogy sokan ráébredtek már a mai, nyugati életmód tartha tatlanságára, csak nem látták a kiutat. A másik, h o g y szemben más, pár hónapig tündöklő étrendi divatok kal, a paleolit étrend tudományosan megalapozott, a mindennapokban követhető, és legfőképpen, beváltja ígéreteit. A paleolit étrend hatására az emberek olyan, az élet elkerülhetetlen nyűgének tekintett krónikus panaszokból gyógyulnak fel, amelyekkel szemben a nyugati orvoslás tehetetlen. A z a vágy vezérelt ennek a könyvnek a megírásában, h o g y a z o k h o z is eljuthas son a paleolit gondolat, akik esetleg visszarettentek ko rábbi könyveim vastagságától és tudományosságától. De mi is ez a paleolit táplálkozás? A 20. század során drámai mértékben megváltozott a nyugati ember táp lálkozása és életmódja, és ezzel olyan betegségek szü lettek, illetve váltak gyakorivá, amelyek korábban ismeretlenek voltak vagy kuriozitásnak számítottak. 7
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A század során egyre több orvos és táplálkozáskutató kereste a kiutat a civilizációs betegségek járványából. Rengeteg táplálkozási irányzat keletkezett, de mind egyik magában hordozta szemléleti korlátait. Eddig egyetlen irányzat sem próbálta az ember táplálkozását evolúciós története szempontjából megújítani. Bárme lyik élőlényre, így az emberre is igaz, h o g y sok mil lió éves evolúciója során tökéletesen alkalmazkodott a környezetében fellelhető élelmi anyagok emészté séhez, ezért szervezete számára ezen élelmi anyagok fogyasztása optimális, az ettől való eltérés pedig meg betegedéseket o k o z . Ha evolúciónk kétmillió évét 24 órának vesszük, a földművelés 5 000-10 000 éves időszaka 20 másodperc csupán. A földműveléssel az emberiség kényszerűségből olyan élelmi anyagok (ga bonafélék, tej stb.) fogyasztására tért át, melyeket ko rábban soha nem fogyasztott, ezért szervezete ezeket a tápanyagokat nem tudja megfelelően feldolgozni. A z evolúciós tant sokáig csak a fajok keletkezésének vizs gálatára tartották alkalmasnak, majd a 1960-1970-es években az evolúciós szemlélet talaján rengeteg új tu dományág született, amely az embert minden tekintet ben evolúciójából próbálta megérteni. í g y jelent meg a humán etológia, az evolúciós lélektan vagy az evolú ciós orvoslás. Utóbbi a mai civilizációs betegségeket az „össze nem illés" (mismatch) fogalmával magyarázza. Egyszerűen szólva, a génjeinkbe kódolt környezet és
í!
Előszó
táplálkozás egészen más, mint amiben ma élünk, és amit ma eszünk. A paleolit táplálkozás az evolúciós or voslásból bontakozott ki, s tulajdonképpen a korrekt elnevezése evolúciós táplálkozástan lehetne. N e m vé letlen azonban, h o g y a paleolit táplálkozás megannyi teoretikusa nem arra a reménytelen vállalkozásra fecsé relte és fecsérli energiáit, hogy az akadémikus táplálko zástudomány erődítményét bevegye, hanem elsősorban a civilizációs betegségekben szenvedő emberek meg mentését tekinti feladatának. A táplálkozástudomány, az étrendi ajánlások, a közegészségügy ugyanis bűz lik az élelmiszer-ipari és gyógyszeripari tőkétől, a pa leolit táplálkozás irányzata mögött pedig nem áll tőke és hatalom, hogy hangját a korrumpált tudományban érvényesíteni tudná. Végül fontosnak tartom megjegyezni, h o g y a paleo lit táplálkozásnak több irányzata van, ezek részkérdé sekben vitatkoznak egymással. A z általam létrehozott irányzat újdonsága a koleszterinteóriával való teljes leszámolás, a civilizációs betegségek szisztematikus kutatása és a haladó orvostudományi kutatások leg szélesebb körű integrálása. A civilizációs betegségek oka a génjeink és táplálko zásunk közti össze nem illés. Ez a könyv segít abban, hogy mindenki megteremtse teste szükségletei és táp lálkozása közt a harmóniát. Szendi Gábor 9
AZ ORVOSLÁS DIADALA
Kedves olvasóm biztos látott már olyan filmeket, mint az Egy indián Párizsban vagy A jaguár. Ezek a filmek mulatságos helyzetek sorozatán keresztül mutatják be a bennszülöttek találkozását a modern világgal, és persze a film végére, mi, a N a g y Fehér ember fen sőbbségével mosolyogva elismerjük, h o g y azért ezek az indiánok is tudnak valamit. Például nyilazni, m e g ilyesmit. H a én rendezhetnék egy ilyen filmet, az lenne a címe, kacsingatva a nemzetközi forgalmazhatóságra is, h o g y „A Sámán New Yorkban". M o n d j u k a h a d z á k vagy a !kungok sámánját az Amerikai O r v o s o k Szö vetsége invitálná meg, s bemutatnák neki a nyugati or voslás hihetetlen fejlettségét. Végigkövetnénk, a h o g y a sámán tátott szájjal figyeli a képernyőn keresztül követhető szívkatéterezést, a rákos daganatok szétbombázását, a laparaszkópiás műtéteket és más csodá kat. Aztán jönnének a gyógyszerek. Archív felvételen látnánk, ahogy az inzulin felfedezése előtt haldokol nak a cukorbetegek, aztán látnánk egy vidám apu kát gyerekeivel, amint seperc alatt belövi magának
11
Paleolit táplálkozás kezdőknek
az inzulint, és máris mennek focizni. A z allergiaosz tályon elmondanák sámánunknak, hogy régen bizony az asztma v a g y a g é g e ö d é m a miatt m e g is lehetett ful ladni, az ekcémától lerohadhat az ember bőre, a vakaródzásba pedig bele lehetett őrülni. De ma már - hála a szuper gyógyszereknek - mindennek híre-hamva sincs. A szívbetegséget a koleszterincsökkentőkkel, a sztrókot a vérnyomáscsökkentőkkel, a depressziót az antidepresszánsokkal, az autoimmun betegsége ket p e d i g immungyógyszerekkel fogjuk visszaszorí tani. Sámánunk arcán jelenetről jelenetre egyre csak nő az ámulat. A film végén összegyűlnének az orvosok, és büszkeségüket udvariasságból leplezni igyekezve felkérnék a sámánt, összegezze nekik a tapasztalatait. Mit is mondhatna mást a sámán, mint h o g y a látottak minden képzeletét felülmúlták. A sámán azonban így szólna: „Kedves fehér bőrű testvéreim. E n g e m megdöbben tett mindaz, amit láttam. Ezernyi szörnyű betegséggel ismerkedhettem meg, mely számunkra nem létezik. N á l u n k nincsenek szívbetegek, nincs cukorbetegség, nincs rák, nincs allergia és asztma, nincs csontritkulás, nincsenek autoimmun betegségek, se Alzheimer-kór. K ö s z ö n ö m nektek, h o g y megosztottátok velem bána totokat, s megmutattátok nekem azt a sok átkot és ke serűséget, ami népeteket sújtja. Csak az istenek tudják, miért küldenek le rátok ennyi halálos kórt. Szomorú
12
\ Az orvoslás diadala
vagyok, h o g y otthon az enyéimnek arról kell majd beszámolnom, N a g y Fehér testvéreim mennyi bajtól sújtva szenvednek. De azt is el fogom nekik mondani, mennyire bátran, s milyen emelt fővel viselitek sorso tok kegyetlen csapásait." Miután film nincs, így hát én m o n d o m el röviden ebben a könyvecskében, csodálat helyett miért illeti szánalom a fejlett nyugati orvoslást, és hogyan teremt sük m e g újra azt a világot, amelyben az emberek, de legalábbis Ö n , kedves olvasóm, egészséges legyen.
13
A NYUGAT EGÉSZSÉGÜGYI VÁLSÁGA NEM ORVOSI PROBLÉMA
Blaise Pascal matematikus-filozófus az emberi sorsot a 17. században így látta: „Képzeljünk el magunknak egy csomó embert, láncra verve, egytől egyig halálra ítélve; na ponta kivégeznek közülük néhányat a többi szeme láttára, akik pedig életben maradnak, a maguk sorsát látva társai kéban , fájdalommal,
reménytelenül bámulják egymást, és
várják, mikor következnek ők. Ez az emberi sors." Pascal persze idősebb korára kicsit b e z s o n g o t t , és elég sötéten látta a földi létet. Ú g y hírlik, élete dere kán egy viharban, m e g b o k r o s o d o t t lovai majdnem a folyóba rántották hintájával együtt, s a z n a p éjszaka látomások közepette megtért, felhagyott a matemati kával és Istennek szentelte további életét. Innen ez a gyászos hangvétel. A mi 21. századunkban szó nincs letargiáról, halálfélelemről, rettegésről. A többi per sze stimmel, hullanak az emberek, mint ősszel a le gyek. De mi ú g y vagyunk, mint a Titanic zenészei: amíg nem süllyedünk el, miért ne muzsikálhatnánk? A 21. század embere megszokta már, h o g y minden napját úgy élje, mintha az az utolsó lenne. A h o g y a háborúban is m e g lehet szokni, h o g y ma a mellettem
15
Paleolit táplálkozás kezdőknek
rohamozót lövik le, holnap talán engem, ú g y a mi vi lágunkban is az emberek elkerülhetetlen sorsnak te kintik, h o g y minden második magyar ember szív- és érrendszeri betegségben, minden negyedik pedig rák ban fog meghalni. Aki pedig megéri a hetven-nyolcvan évet, az meg már j ó eséllyel úgyis AIzheimer-kóros lesz, s nem fog a borús j ö v ő n , de semmi máson sem elmél kedni. Mert ugye, b o l d o g o k a lelki szegények. Látva a kórházsorozatokat, m é g el is hisszük, h o g y az orvo sok egész nap csak azért rohangálnak, h o g y minket megmentsenek, s ha m e g már v é g k é p p elhasználód tunk, akkor, j ó b e t e g h e z illően, a halál kedves, meg ható, bölcs, megbékéltető, de mindenképen udvarias távozás lesz. Jó e b b e n hinni és vakon élni az életün ket. A hazugságra csak akkor d ö b b e n ü n k rá, amikor érszűkület miatt először levágják a lábunkat, majd k é s ő b b m e g v a k u l u n k v a g y agyvérzés következtében bénán fekszünk a saját székletünkben, netán infarktu sunk után várjuk a következő, halálos infarktust vagy végigszenvedhetjük, a h o g y minden drága kezelés el lenére a rák lassan elhatalmasodik rajtunk. Ez a ret tegéssel és szenvedéssel teli lassú halál inkább való egy horrorfilmbe, mint egy kórházsorozat valamely epizódjába. A p r o p ó , amikor idéztem a magyar statisztikát, mi szerint az emberek fele szívhalálban, negyede rák ban hal meg, kifelejtettem a halálozás legfőbb okát. 16
A nyugat egészségügyi válsága nem orvosi probléma
Mit g o n d o l , kedves olvasóm, miben hal m e g a leg több ember, m é g a szívbetegségnél és a ráknál is gyakrabban? A V E Z E T Ő H A L Á L O K AZ O R V O S I K E Z E L É S
Sajnos legtöbben az orvosi kezelésbe halnak bele. A b b a , amibe minden beteg utolsó reményét fekteti. H o g y majd a doktorok m e g a sámánnak bemutatott csodamódszerek és g y ó g y s z e r e k mentik m e g őt. J ó , persze, mindenkit nem is lehet megmenteni, nem is arról beszélek, h o g y orvosi kezelés k ö z b e n v a g y da cára ne lehetne meghalni. Én arról beszélek, amikor maga az orvosi kezelés o k o z z a v é g ü l a halált. Gary Null többekkel írt egy tanulmányt Halálos or voslás címmel. E b b e n összegyűjtötték azokat a szak lapokban megjelent elemzéseket, amelyek a különféle orvosi műhibák fajtáit és gyakoriságát
elemezték.
Ilyenek pl. a téves diagnózis, a téves gyógyszere zés, a veszélyes gyógyszer-interakciók, a veszélyes gyógyszermellékhatások, az indokolatlan
műtétek,
az elmulasztott beavatkozások, a kórházi fertőzések (egy fincsi változat pl. a húsevőbaktérium-fertőzés), a felfekvés stb., stb. A kalkulációnál szándékosan alul becsültek minden adatot, nehogy pánikot keltsenek. Nos, ez nem sikerült. A z orvosi kezelés következtében az USA-ban 2001-ben 784 ezer ember halt m e g fölösle gesen, míg szívbetegségben „csak" 700 ezer, rákban
17
Paleolit táplálkozás kezdőknek
p e d i g „csak" 553 ezer. Magyarán az USA-ban a vezető halálok az orvosi kezelés. Ez ugye elég rémesen hang zik. És m é g m e g sem vonhatjuk a vállunkat, hogy kit érdekel az amerikaiak hasfájása, mert sajna a mi egész ségügyünket nem úgy képzeljük, hogy fejlettebb volna az amerikainál. Vagyis nálunk nem j o b b n a k , hanem rosszabbnak kell lennie a helyzetnek. Pár évvel ezelőtt egy nem túl népszerű egészségügyi miniszterünk to v á b b rontotta népszerűségét azzal, h o g y nyilvános ságra hozta, miszerint Magyarországon a boncolások eredménye alapján az emberek negyede nem abba hal bele, amivel kezelik. Magyarán az emberek negyede ú g y hal meg, h o g y m é g csak ki sem derült az igazi baja. Alulbecsült adatról beszélek, mert boncolni ma napság már nem divat. A téves diagnózis p e d i g még csak egyike annak a tucat műhibának, amit el lehet követni egy betegen. A HIBÁZÁS
ELKERÜLHETETLEN
M i n d e z t nem hangulatkeltésből írom, sőt ellenke zőleg. H a latolgatni akarjuk életben maradásunk esélyeit, muszáj a kockázati tényezőket higgadtan végiggondolnunk. A z e g é s z s é g ü g y egy hatalmas iparág, az orvosok benne jó-rossz szakmunkások, akik u g y a n ú g y fárad nak, u g y a n ú g y kiégnek, u g y a n ú g y családi problé máik vannak és m é g rosszul is fizetik őket. Manapság 18
A nyugat egészségügyi válsága nem orvosi probléma
számolni kell azzal is, h o g y korlátozottak az erőforrá sok, a betegek egyre g y a k r a b b a n a műtétre várva hal nak meg. Mindez nem emberi g o n o s z s á g b ó l történik. A z USA-ban óránként 32 ezer téves banki átutalás tör ténik, óránként 16 ezer postai küldemény vész el, és naponta két repülő majdnem lezuhan. Egy intenzív osztályon a mérések szerint egy betegre napi 1,7 téve désjut. A z elemzések szerint mammográfiával a mell rákok 20 százalékát nem ismerik fel, viszont az esetek 20 százalékában jóindulatú csomót diagnosztizálnak mellráknak, ami indokolatlan műtétekhez és kezelé sekhez vezet. Más „iparágba" rándulva át, csak az USA-ban, évente kétezerre becsülik az ujjlenyomatok hibás azonosítása miatt tévesen elítélt emberek szá mát. De g o n d o l h a t u n k a halálos autóbalesetek nagy számára is. A z emberek többsége nem meghalni szállt be a kocsijába. Tévedni emberi d o l o g , és ezen az sem változtat, ha ezen emberéletek múlhatnak. A tévedé sek száma nem csökkenthető nullára.
G Y Ó G Y Í T Á S IPARI M É R E T E K B E N
Egy tömegtársadalomban elkerülhetetlen a tömegter melés és elkerülhetetlen az előre kalkulálható selejt százalék. A kérdés az, vajon az orvoslás miért vált iparággá, amelyben lassan már valóban szó szerint futószalagon kezelik a betegeket. N e m lehetne ismét emberivé tenni az orvoslást, mint régen volt? A válasz 19
Paleolit táplálkozás kezdőknek
egyszerű: nem. Azért nem, mert a fejlett társadalmak tömeges méretekben termelik a betegeket. Gondol j u n k csak bele! Ha az emberek fele szívbetegségben, negyede rákban, tíz százaléka emésztőrendszeri be tegségekben hal meg, kétharmada túlsúlyos vagy el hízott, tíz százalékuk c u k o r b e t e g , nyolc százalékuk autoimmun beteg, tizenöt százalékuk meddő, ugyan ennyien depressziósok, harminc százalékuk magas vér nyomásban, öt százalékuk asztmában szenved, akkor gyakorlatilag nincs is egészséges ember köztünk. Nem emlékeztet ez egy haldokló civilizációra? M a g y a r o r s z á g o n 2010-ben 2,5 millió embert kezel tek kórházban, egy betegre átlag nyolc ellátási nap jutott. A z a z egy év alatt az ország negyedét kellett kórházban kezelni, a járóbeteg-ellátásban megjelentek száma nagyjából ugyanennyi. A hivatalosan otthon ápoltak száma százezer, ez másfél millió nővéri, or vosi vizitet jelent évente. A különféle rendelőkben egy betegre átlagosan tíz perc j u t . Ilyen irdatlan tömeget csak egy hatalmas és sajnos szükségképpen lelketlen egészségügyi gépezet tud csak ellátni. A Nyugat egyre b e t e g e b b , az egészségügyi szolgáltatások iránt egyre n a g y o b b az igény. A növekedésnek azonban vannak korlátai. A fejlett országok mindegyikében kezdenek csikorogni az egészségügy fogaskerekei, mert a hatal mas tömegű betegek ellátása gazdaságilag válik egyre
20
A nyugat egészségügyi válsága nem orvosi probléma
lehetetlenebbé. A z m e g végkép képtelenség, h o g y egy ekkora gépezet hibátlanul működjön. Mindent összevetve sokkal j o b b ötletnek
tűnik
egészségesnek maradni. Csak hát h o g y a n ? Mert honnan is ez a sok beteg? Miért beteg, miért egyre b e t e g e b b a N y u g a t ? T é n y l e g csak egyet tehe tünk: ülünk leláncolva és várjuk, ki a k ö v e t k e z ő ? M a az emberek többsége nem lát más lehetőséget. Türel mesen várja, mikor kerül rá a sor. De mitől vált sira lomházzá a világunk? HA R O S S Z A K É R D É S , R O S S Z L E S Z A V Á L A S Z IS
A folyamat egyszerűnek tűnik. A huszadik század során egyre nőtt a civilizációs betegségek aránya, és az orvostudomány egyre n a g y o b b erőfeszítéseket tesz a betegségek okának kiderítésére és gyógyítására. A mai orvostudomány egyik legnagyobb problémája viszont az, h o g y teljesen rossz helyen kutatja romlá sunk okait. Már oda-vissza ismerjük a génjeinket, min den, környezetünkben fellelhető anyagról kimutatták, h o g y rákkeltő, a fél világ koleszterinszint-csökkentő ket szed, de a betegek és halottak száma egyre csak nő. Ezzel szemben a természeti népeknél ismeretlenek ezek a betegségek. Hatalmas a kontraszt! A z orvos tudomány folyamatosan győzelmekről beszél, miköz ben összességében súlyos vereségre áll.
21
Paleolit táplálkozás kezdőknek
M i n d e z azt jelzi, h o g y a nyugati világ romlása nem orvosi kérdés, és nem az orvostudomány fogja megol dani. A természeti népek nem azért egészségesek, mert m é g a mienkénél is fejlettebb az orvoslásuk, hanem azért egészségesek, mert másként élnek. A z emberek száz éve hiába várják a választ arra, hogy mi o k o z z a a civilizációs betegségeket. A válasz p e d i g egyszerű. A civilizációs betegségeket a civilizáció okozza. N a és a civilizációból mi o k o z z a a tömeges megbe tegedéseket? A választ megint nagyon könnyű lenne megtalálni, h a j ó helyen keresgélne az orvostudomány. I d ő b e n vissza kell m e n n ü n k o d á i g , amikor m é g az emberek nem szenvedtek ezektől a betegségektől, és megnézni, mi változott azóta.
22
EGY NYOMOZÁS TÖRTÉNETE
Muszáj egy kis kitérőt tennünk, h o g y megvilágítsam, miért ismétlődik meg újra és újra az, amit Semmelweis kapcsán már mindenki ismer. Semmelweis a napnál világosabban bizonyította, miért halnak m e g a szülő nők a kórházban, osztályán 1% alá vitte a halálozási arányt, de mert a tények ellentmondtak az uralkodó orvostudományi nézeteknek, inkább hagyták tovább pusztulni az embereket, mintsem h o g y kezet mossa nak boncolás után. A z alábbi történet annak a modellje, h o g y a n derít hetjük ki a civilizációs betegségek okait. A történet azt is megmutatja, miért olyan nehéz belátni és el fogadni, h o g y mi o k o z z a a civilizációs betegségeket. A történet majd százéves, ami azt bizonyítja, h o g y az orvoslás az idők során bizonyára sokat tanult, de m é g többet felejtett. A JÁRVÁNY
A z 1900-as évek elején az USA déli államaiban különös járvány ütötte fel a fejét. A betegeknek először a bőrén jelent m e g rózsaszín kiütés, amely k é s ő b b bebarnult, 23
Paleolit táplálkozás kezdőknek
majd a bőr felrepedezett és kisebesedett. Aztán a nyelv vörössé és érdessé vált, hányinger, hányás és hasmenés jelentkezett. Ezt álmatlanság, fejfájás, görcsök, bénu lások, delírium, pszichózis, majd halál követte. A z első járvány az alabamai M o u n t Vernon-i kórházban tört ki, 88 betegből 56 meghalt. Aztán egyre-másra ütötte fel a betegség a fejét hol egy árvaházban, hol egy bör tönben, hol a munkásnegyedekben. A járvány majd négy évtizedig tartott, ezalatt hárommillióan beteged tek m e g és legalább százezren haltak meg. A beteg ség a semmiből jött, senki nem tudta, holnap ki kapja meg. A z emberek ültek és várták a sorsukat. Ismerős? A z mindenki számára világos volt, h o g y azok beteg szenek m e g elsősorban, akik sok kukoricát fogyaszta nak. A kukorica a szegények eledele volt. A betegséget Európában is j ó l ismerték már vagy 200 éve, itt az volt a feltevés, h o g y főzés során egy méreg szabadul fel a kukoricából, s ez o k o z z a a betegséget. Ezt iga zolta az is, h o g y ha a beteg abbahagyta a kukorica evést, m e g g y ó g y u l t . A másik feltevés az volt, hogy valami k ó r o k o z ó l a p p a n g a kukoricában, s ez okozza a megbetegedést. Sokan öröklött hajlamot tételeztek fel, megint mások g y a n ú b a keverték a szegények kö rében szintén mindennap használt gyapotolajat és cu kornádat. Bár a betegség nem tűnt fertőzőnek, ez nem cáfolta a k ó r o k o z ó elméletet.
24
Egy nyomozás története
A MEGOLDÁS KERESÉSE
Mai szemmel a legegyszerűbbnek tűnt volna abba hagyni a kukoricaevést. C s a k h o g y , ha valaki szegény, nem választás kérdése, mit eszik. Eszi, amire telik neki. Ma sincs másképp. Mindenki tudja, mi volna az egész ségesebb étel, mégis a g y e n g é b b minőséget veszi, mert erre van pénze. A k ö z e g é s z s é g ü g y tehát nem a kuko ricafogyasztást tiltotta be, nem is tehette volna éhség lázadás nélkül, hanem kutatásokat indított az o k o k kiderítésére. Egy nagy kutatás 5000 ember vizsgálatával arra követ keztetett, hogy a betegség nem függ össze a táplálkozás sal, tehát fertőző betegségről van szó. M a már tudjuk, hogy a betegség nagyon is táplálékfüggő - ennyit a tu dományos vizsgálatok megbízhatóságáról. A közegészségügyi szervek 1914-ben a probléma megoldásával m e g b í z t á k a mellesleg magyar szár mazású dr. Joseph G o l d b e r g e r t . G o l d b e r g e r j ó z a n paraszti eszével három h ó n a p alatt rájött, h o g y a rej télyes betegséget, azaz a pellagrát, a hiányos táp lálkozás o k o z z a . Felfigyelt ugyanis arra, h o g y az elmeotthonokban csak az á p o l t a k betegszenek m e g , míg a választékosabban táplálkozó nővérek nem. Ki választott három árvaházat, ahol évek óta d ü h ö n g ö t t a pellagrajárvány, és bevezette az étrendbe a friss húst és zöldséget. A pellagra teljesen megszűnt. 1915-öt írunk. A z t hihetnénk,
a probléma
megoldódott. 25
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Valójában semmi nem változott. A n n y i történt, h o g y már tudható volt, p o n t o s a b b a n tudható lett volna, mi a pellagra oka és ellenszere, de a tudományos és politikai ellenállás miatt G o l d b e r g e r egészen ha láláig, 1929-ig nem tudta győzelemre vinni felfede zését. Pedig olyan vizsgálatokat tervezett, amelyek egyértelműen bizonyították, h o g y a táplálék megfe lelő megválasztásával a pellagra bármikor mestersé gesen kiváltható és tetszés szerint el is mulasztható. A z igazi fordulat 1937-ben következett be, amikor Conrad Elvehjem felfedezte a B3-vitamint, és bizonyí totta, h o g y a pellagra a B3-vitamin hiányából fakad. A d d i g viszont újabb tízezrek haltak meg. AZ O R V O S T U D O M Á N Y I T É V E D É S E K
FORGATÓKÖNYVE
A pellagrajárványból rengeteg, ma is érvényes tanul ság szűrhető le. 1. A betegség oka az az étrend volt, amely szerint az emberek táplálkoztak. A z azonban képtelenség nek tűnt, h o g y a megszokott étrend halálos beteg séget okozhat. A karnyújtásnyira lévő megoldást az orvoslás - szemléleti korlátok miatt - nem képes meg érteni. M a a nyugati orvoslás ugyanígy képtelenség nek tekinti, hogy a civilizációs betegségeket a nyugati ember étrendje okozhatná. 2. H a kizárjuk az étrendet, mint lehetséges okot, akkor kell keresni valami mást. í g y kezdtek el nem 2 fi
Egy nyomozás története
létező mérgek, k ó r o k o z ó k vagy megbetegítő g é n e k után kutatni. M a pontosan ugyanezt teszi a nyugati orvoslás. Mivel a közfelfogás szerint az étrend nem lehet oka a civilizációs betegségeknek, akkor tehát va lamely összetevő a felelős. A szívbetegségért a kolesz terin, a rákért a rákkeltő anyagok és vírusok felelősek. A cukorbetegséget és az autoimmun betegséget arra hajlamosító gének, az allergiás betegségeket p e d i g környezeti hatások o k o z z á k . M i n d e z u g y a n ú g y nem igaz, mint ahogy a pellagrát sem titokzatos mérgek vagy k ó r o k o z ó k okozták. 3. Bizonyíthatunk valamit napnál világosabban, ha az ellentmond az uralkodó nézeteknek, nem fogják el fogadni. Ennek egyik oka, hogy a tudomány sokaknak valójában egy vallás. Minden, ami cáfolja a tudomány hittételeit, indulatot és ellenkezést vált ki. Másrészt a tudományos állításokra karrierek és gazdasági ér dekek épülnek. H a valaki a pellagra szakértőjeként sokra vitte, nem fogja beismerni, h o g y teljesen téves elképzelései voltak a pellagra okáról. H a valaki abból lett professzor és jól fizetett gyógyszeripari tanácsadó, hogy a koleszterin okozza a szívbetegséget, körömsza kadtáig fog küzdeni mindenki ellen, aki cáfolni meré szeli a koleszterinteóriát. Ezért nem tudta Semmelweis elfogadtatni, hogy csak kezet kell mosni boncolás után, és ezrek menekülnek meg. Ezért nem hitték el Goldbergernek, h o g y csak 27
Paleolit táplálkozás kezdőknek
módosítani kell az étrenden, és emberek tízezreit ke rüli el a csúfos halál. Ezért vak és süket a nyugati or voslás arra, h o g y az az étrend o k o z z a a civilizációs betegségeket, amit olyan b u z g ó n ajánlgatnak az em bereknek megelőzés céljából. AZ É L E L M I S Z E R I P A R CÉLJA A P R O F I T , N E M AZ E G É S Z S É G
És hát a gazdasági érdekek is gátjai az új ismeretek el fogadásának. Amikor Warren Harding amerikai elnök megtudta, h o g y a pellagrajárványt az emberek szegé nyes étrendje o k o z z a , harciasan azt nyilatkozta, hogy „A nemzet nem késlekedhet egy napot sem", aztán ta nácsadói gyorsan lehűtötték, hogy a Dél tőkeérdekelt ségeivel nem húzhat ujjat. N e m is történt húsz évig m é g semmi. Pedig csak az étrendet kellett volna meg változtatni. E g y étrend gazdagításának azonban sú lyosak az anyagi vonzatai, s ugyan ki fedezte volna a költségeket? í g y hát hagyták pusztulni tovább az em bereket. Ismerős? Nincs ez a másként ma sem. A z 1980-as években az angol kormány kidolgoztatott egy icipicit egészségesebb étrendi ajánlást. A z élelmi szeripar és a mezőgazdaság képviselői viszont értésére adták a kormánynak, h o g y m é g az icipici változta tással sem értenek egyet, és nem is lett az egészből semmi. A z átlagember m i n d e k ö z b e n azt hiszi, hogy 28
Egy nyomozás története
a hivatalos étrendi ajánlást masszív tudományos ada tok támasztják alá. S z ó nincs erről. A t u d o m á n y o s tények éppen h o g y cáfolják a k ö z e g é s z s é g ü g y és a dietetikusok által hirdetett étrendet. A z „élelmiszer piramist" nem tudományos érvek alapján állítják össze, hanem az élelmiszer-ipari lobbik erőviszonyai döntik el a milyenségét. Ő k e t az eladási mutatók érdeklik, nem az emberek egészsége. A k i k felelnének a népes ség egészségéért, az az orvoslás, a közegészségügy és a dietetikusok. Nekik viszont a szájukba adják, mit kell mondaniuk. A z ő dolguk tudományos mázzal bevonni és eladhatóvá tenni a m e z ő g a z d a s á g és élelmiszeripar megbetegítő termékeit. Messzire vezetne kielemezni, milyen kifinomult és cizellált hazugságépítmény a mai orvostudomány és a táplálkozástudomány, s h o g y a n képezik ki azokat a szakembereket, akik aztán a leg n a g y o b b jóindulattal és naivitással hirdetik a N y u g a t vesztét o k o z ó étrendet. A M E G S Z O K Á S ÉS A H I E D E L M E K H A T A L M A
N e m csak az érdekek homályosítják el a z o n b a n az emberek tekintetét. A pellagra esetén például sokan érveltek azzal, h o g y a kukoricát már évezredek óta ették az őslakosok, de pellagra nem fordult elő kö rükben. M a ugyanezt mondják a nyugati étrendre is. H o g y már ősapáink is ették a kenyeret, itták a tejet, mégse voltak betegek. 29
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A z őslakosok valóban nyolcezer éven át ették a ku koricát, anélkül, h o g y pellagrát kaptak volna. Volt ugyanis egy mellékesnek tűnő szokásuk, amit a nyu gati ember nem vett át tőlük. A z indiánok főzés előtt m i n d i g oltott mésszel kezelték a kukoricalisztet, ami től a benne lévő B3-vitamin az emberi szervezet szá mára hasznosíthatóvá vált. A 20-21. század étrendjével p e d i g az a helyzet, hogy a „mindig is ezt ettük" kijelentés durva tévedés. M é g a 19. században sem ú g y táplálkoztak, ahogy manap ság, nem beszélve arról, h o g y Európában a földműve lés délen ötezer, északon p e d i g j ó , ha háromezer éves. G y e r m e t e g s é g a három-ötezer éves gabona- és tejfo gyasztást ősinek nevezni. Evolúciós léptékkel ennyi év pár másodperc. Ősi az, amihez kétmillió év alatt alkal m a z k o d o t t az emberi szervezet. A természeti népek nél ismeretlenek a civilizációs betegségek, és ez azzal f ü g g össze, h o g y ők nem fogyasztanak sem gyorsan felszívódó szénhidrátokat (gabonaféléket, burgonyát, rizst, kukoricát, cukrot), sem tejet. Rengeteg bizonyí tékunk van arra, h o g y az étrendjük teszi a természeti népeket egészségessé, és a nyugati embert pedig a nyu gati étrend b e t e g g é . Erről szól ez a könyv. Elég csak m e g n é z n ü n k , h o g y alakult azoknak a ter mészeti népeknek a sorsa, akik hirtelen áttértek a nyugati táplálkozásra. Pár évtized alatt az addig makk egészséges emberek közt hirtelen felütötte a fejét az 30
Egy nyomozás története
összes civilizációs betegség, sokkal durvábban, mint a nyugati népességben. Persze mondhatja valaki, h o g y a pápuák vagy az eszkimók biztos nagyon k ü l ö n b ö z nek tőlünk genetikailag. N o s , szeretném megmutatni, hogy a 19. század fordulópont volt a nyugati civili záció történetében. Ekkor kezdett gyökeresen átala kulni a táplálkozásunk és az életmódunk, s ekkor jelentek m e g a mai kor emberét tizedelő civilizációs betegségek.
31
A CIVILIZÁCIÓS
BETEGSÉGEK FELFEDEZÉSE
A modern tudomány bűvöletében hajlamosak va gyunk a 18-19. század orvosait tudatlan kuruzslóknak képzelni. Hatékony gyógyszerek tényleg nemigen voltak, 1850-ig nem ismerték m é g a mikrobákat sem, diagnosztizálni azonban remekül tudtak, hála a nagy boncolási kedvnek. Hallatlan tudásanyag gyűlt össze abból, hogy az elhunyt betegek tüneteit összevetették a boncolások eredményével. Nagy volt ekkoriban a felfedezési láz, a hírnévre éhes emberek Afrikában v a g y emberi tetemekben kutattak valami ismeretlen állat faj vagy egy ismeretlen betegség után. Természetesen felfedezni csak létező betegségeket lehet, ezért a z o k első leírása elárulja az utókornak, mikor bukkant fel egy betegség az emberi világban. Tévedés azt hinni, h o g y a mai betegségeink mindig is léteztek. Vegyük rögtön az infarktust, ami ma olyan ismert, mint a nátha. A z infarktust A d a m Hammer fedezte fel Bécsben, 1877-ben. Éppen egy beteget vizsgált, amikor az hirtelen összeesett, pulzusa órák alatt folyamato san csökkent, majd a beteg 19 órával később meghalt. Hammer nagy tudású orvos volt, mellesleg ő alapította 33
Paleolit táplálkozás kezdőknek
1855-ben az amerikai St. Luisban az Orvosi és Ter mészettudományi Egyetemet is, de elképzelése sem volt, mi lehet a beteg baja. Ilyet ugyanis addig m é g soha senki nem tapasztalt. Hammer, miután minden szóba j ö h e t ő magyarázatot kizárt, azzal a meredek ötlettel állt elő, h o g y a beteg szívének egy artériá ját valami eldugaszolhatta. Kollégái azonban kinevet ték, m o n d v á n , hogy ilyen betegség nincs. A boncolás aztán őt igazolta, s az eset 1878-ban egy híres szaklap ban m e g is jelent. A kedves olvasó most azt gondolja, biztos ugyanannyi infarktus volt akkoriban, mint ma napság, csak az orvosok m é g nem ismerték fel. De szó nincs erről. A kor orvosai j ó l ismerték az isémiás szívbetegséget, azaz a szív koszorúereinek az elmeszesedését, ami az infarktus m e g e l ő z ő állapota. Ugyan így ismerték volna az infarktust is - ha az előfordult volna. De nem fordult elő, v a g y olyan ritkán, h o g y el kerülte az orvosok figyelmét. A z infarktust megelőző állapot, az isémiás szívbetegség ugyanis olyan ritka volt, h o g y a kor ünnepelt orvosa, Sir William Osler, akinek kézikönyve az orvosok bibliája volt, 1897-ben egy előadásában azt mondta, h o g y tízéves montreali működése alatt sem a k ö z k ó r h á z b a n , sem a magán praxisában nem találkozott egyetlen esettel sem. M a már tudjuk, h o g y az infarktus alattomban akkoriban kezdett egyre gyakoribbá válni, de m é g ezzel együtt is, az első világháborút m e g e l ő z ő években a nagy
34
A civilizációs betegségekfelfedezése
forgalmú L o n d o n kórházban j ó , ha évente egy esetet találtak. Paul Dudley White kardiológus, aki később az infarktust kapott Eisenhower elnök orvosaként vált világhírűvé, 1910-ben a szívinfarktust választotta szakterületének, de első esetével csak 1921-ben talál kozott. M a ilyen gondja nem volna, mert az USA-ban tíz másodpercenként történik egy infarktus, vagyis évente hétmilliószor. M a g y a r o r s z á g o n becslések sze rint évente kb. két-háromszázezer infarktus történik, s ebből 7800-ba bele is halnak. De ne ragadjunk le az infarktusnál. Sir Osler tízévi montreali praxisa alatt nem találkozott egy isémiás szívbeteggel sem, ma p e d i g az emberek fele szív- és érrendszeri betegségben hal meg. E z hányszoros nö vekedés? Van értelme egyáltalán ilyet kérdezni? Olyan ez, mintha az automobil feltalálása előtti idők autó baleseteinek a számát akarnánk összevetni a mai autó balesetek számával. Kontrasztként
megemlítendő,
hogy a szívbetegség, de m é g annak legkorábbi elője lei sem mutathatók ki a természeti népeknél. N e m csak a szívbetegség története alakult azonban így. Vegyük a rákot, amiben ma az emberek 25 száza léka hal meg. Ezt ugyan már régóta ismerték, de gya korivá a 20. században vált. A z USA-ban 1850-ben a lakosság 0,009 százaléka halt meg rákban. Sir William Osler némi a g g o d a l o m m a l mutatott rá arra, h o g y a rákos halálozás gyakorisága 35
Paleolit táplálkozás kezdőknek
nő, ugyanis 1890-ben már a lakosság 0,02 százaléka halt m e g benne. H a Osler a g g ó d o t t , akkor mi mit mondhatunk, amikor ma 1250-szer többen halnak m e g benne, mint 1850-ben? És a lejtőn nincs megál lás, mert a W H O szerint 2020-ra az emberek 41 száza léka fog meghalni rákban. Már aki nem hal meg előbb szívbetegségben. Pedig lehet rák nélkül élni. Már az 1700-as évektől megfogalmazták, h o g y rák a „vadak" k ö z t nem létezik, a rák a civilizáció betegsége. N é z z ü k m e g a cukorbetegség történetét is! Ezt ugyancsak ismerték korábban, de gyakorisága csak a 20. században kezdett rakétagyorsasággal emelkedni. 1824 és 1898 k ö z t a bostoni Massachusetts Általá nos K ó r h á z 50 ezer betegének 0,3 százaléka, a John Hopkins kórház 35 ezer betegének 0,02 százaléka volt 2-es típusú cukorbeteg. M a ez az arány ezekben a kórházakban 10-25 százalék közötti. A lakosság köré ben a cukorbetegség 10-15 százalékos, de a kórházba többnyire idősebb emberek kerülnek, akik közt a cu korbetegség aránya eléri a 30 százalékot is. A növeke dés százszoros-ezerszeres, és 2020-ra a cukorbetegek száma a mainak a másfélszerese lesz. A paleolit táp lálkozást folytató természeti népeknél viszont a cu korbetegség teljesen ismeretlen. Amint azonban egy nép áttért a nyugati étrendre, az emberek 30-50 szá zaléka cukorbeteggé vált.
36
A civilizációs betegségekfelfedezése
De essen szó egy „nagyon genetikainak" és n a g y o n az agy betegségének hitt kórról is. A skizofrénia első leírásai 1810 környékén jelentek meg. A skizofrénia nem azonos az „őrülettel", speciális tünetei és kór lefolyása alapján j ó l felismerhető. K u t a t ó k alaposan tanulmányozták a korábbi orvosi szakirodalmat, de skizofréniának nyomát sem lelték. A 1 9 - 2 0 . század során a skizofréniával kórházba szállítottak száma vi szont rohamosan nőtt, bizonyítva, h o g y e b e t e g s é g valamiképp szoros kapcsolatban áll a nyugati élet móddal. Sokat vizsgálták a természeti népeknél is a skizofrénia előfordulását, de egyetlen esetet sem ta láltak. A hagyományos életmóddal felhagyó, s a fehér ember életmódjára áttérő bennszülöttek közt azon ban megjelent a skizofrénia. Nem akarom az összes nyavalyánkat felsorolni, hisz a civilizációs betegségekről a könyv második felében még esik majd szó. Talán ez a pár példa is megvilágította, h o g y alig 150 év alatt valami katasztrofális d o l o g történt a nyu gati világban. Aki persze e b b e született bele, az nem akad fönn ilyesmin, ú g y jár, mint a dunai hal, aki azt hiszi, h o g y a víz átlátszatlanul szürke, vegyszerízű, olajszerű folyadék.
37
KÖNYVÜNK
GONDOLATMENETE
Ha már idáig eljutott, kedves olvasóm, szeretném meg ismertetni gondolatmenetem logikájával. Nem csigázni akarom a kíváncsiságát azzal, h o g y nem rögtön a pa leolit táplálkozás előnyeivel kezdem. A paleolit táplál kozás elmélete széles alapokon nyugszik, s nem abból áll, hogy kijelentjük: a természeti népek nem szenved nek civilizációs betegségekben, mi m e g igen, térjünk hát át a paleolit kor étrendjére, és elmúlik minden ba junk. Ha csak ennyit mondanánk, ezer ellenérv szü letne, s maradna megválaszolatlanul. Ha például az imént nem mutattam volna be, hogy a civilizációs betegségek korábban ismeretlenek voltak, s igenis a 20. században váltak hihetetlenül gyakorivá, sok ember ringatná magát abba a tévhitbe, h o g y ezek a betegségek mindig is voltak, mindig is lesznek, s az egyre fejlődő orvoslás feladata megoldani ezt a problé mát. Amint azonban az imént vázoltam, a h o g y a nyu gati civilizáció egyre betegebbé vált a 20. század során, ú g y bontakozott ki az egyre inkább nagyipari jelle get öltő orvoslás, amely elképesztő tudásával és tech nikájával együtt sem képes a civilizációs betegségek
39
Paleolit táplálkozás kezdőknek
terjedését m é g csak megállítani sem. De nem azért, mert m é g nem elég fejlett, hanem azért, mert a nyu gati civilizáció betegségei nem orvosi jellegűek és nem is oldhatók meg orvosi eszközökkel. A paleolit táplálkozás jelentőségét az érti m e g igazán, aki le tud számolni azzal a téves elképzeléssel, h o g y a civilizációs beteg ségek problémáját az orvostudomány fejlődése fogja megoldani. Talán a járványok leküzdésének története világosabbá teszi ennek a félreértésnek a természetét. A nagy járványokat nem az orvoslás szüntette meg, hanem a csatornázás, a tiszta ivóvízellátás, az élelmi szerek fertőzésmentességének állami ellenőrzése stb. H a már valaki beteg, természetesen az orvosok fogják gyógyítani. A betegségeket azonban népességi szinten törvények, k ö z e g é s z s é g ü g y i intézkedések, de főként táplálkozási ajánlások képesek befolyásolni. A civi lizációs betegségeket ugyanis a nyugati táplálkozás o k o z z a , ezért csak a táplálkozás módosításával előz hetők, illetve g y ó g y í t h a t ó k meg. A nyugati orvoslás azért tehetetlen a civilizációs betegségekkel szemben, mert nem az okokkal foglalkozik, hanem a tünetet ke zeli. A dohányzás okozta tüdőrákjárványt nem lehet az egyes betegek gyógyításával megoldani, magát a dohányzást kell törvényileg megfelelően kezelni. A pellagra története szépen illusztrálja az orvoslás tehetetlenségét. A z orvosok az orvosi gondolkodás nak megfelelően mérgeket és kórokozókat kerestek. 40
Könyvünk gondolatmenete
A közegészségügy katonája, G o l d b e r g e r , azért j ö t t rá a pellagra okára, mert epidemiológus, azaz a be tegségek
népességszintű jelenségeivel
foglalkozó
szakember volt. H o g y felismerését nem ültették át a gyakorlatba, annak a k ö z e g é s z s é g ü g y tehetetlensége volt az oka. A közegészségügy végrehajtó szerv, a min denkori politika bábja. S mivel a politika p e d i g a gaz dasági érdekek kifejeződése, a közegészségügy mindig is a gazdasági érdekek kiszolgálója volt és lesz a j ö vőben is. A közegészségügy intézkedései mindig nagy hatá súak, mert az egész népességet érintik. Ezért volt pozi tív a szerepe a járványok leküzdésekor, de ugyanezért pokolian veszélyes manapság, mert az ipar kiszolgá lójaként csupa rossz tanácsot ad. A 20. század során a k ö z e g é s z s é g ü g y egyik leg ártalmasabb
beavatkozási
kísérlete
a
koleszterin
démonizálása volt. H o g y ez tévút, azt megint csak nem elég kijelenteni, hanem bizonyítani is fogom. Hi szen lehet, h o g y éppen Ö n az, aki e könyv olvasása k ö z b e n azon fog hezitálni, h o g y most orvosára hall gatva szedje tovább a koleszterinszint-csökkentőt vagy térjen át a paleolit táplálkozásra. Más betegségek kap csán sem elég folyton a nyugati táplálkozást hibáz tatni. M e g fogom mutatni, h o g y a n o k o z z a a nyugati étrend a betegségeket.
41
Paleolit táplálkozás kezdőknek
K ö n y v e m gondolatmenete tehát az, hogy sorra ve szem és megcáfolom a paleolit táplálkozás megér tését és elfogadását gátló tévhiteket,
bemutatom,
milyen fals magyarázat született korunk nagy beteg ségcsoportjára, a szív- és érrendszeri betegségekre, s végül levezetem, mi m ó d o n o k o z z a a nyugati étrend a civilizációs betegségeket, mint például a rákot, az Alzheimer-betegséget és a többit. Talán zavart kelthet Ö n b e n az, h o g y gyakran bí rálom a nyugati orvoslást, m i k ö z b e n bizonyítékként folyton orvostudományi kutatásokra hivatkozom. A z orvostudomány nem egységes. Létezik egy hivatalos orvoslás, amelynek álláspontját minden lényeges kér désben alapvetően meghatározzák a gyógyszer- és élel miszer-ipari érdekek. A hivatalos orvostudomány az iparral és politikával összefonódva meghatározó ha tást gyakorol a népesség egészségi állapotára. És léte zik egy független, haladó orvostudomány, amelynek eredményeit figyelmen kívül hagyják, sőt a hivatalos álláspontot eredményeikkel kikezdő kutatókat egy szerűen elbocsátják v a g y munkájukat más m ó d o n te szik lehetetlenné. Pedig ők azok, mint G o l d b e r g e r esetében is láttuk, akik sokszor tudják a megoldást, v a g y legalábbis j ó n y o m o n járnak. N o s , én őket idé zem gyakran. K ö v e t v e k ö n y v e m gondolatmenetét, az alábbiak ban szeretnék szemügyre venni egy gyakran elhangzó 42
Könyvünk gondolatmenete
hamis érvet. A hivatalos orvoslás, h o g y leplezze tehe tetlenségét, gyakran védekezik azzal, h o g y a lakosság elöregedett, és ezért van annyi civilizációs betegség. Ezzel azt sugallják, mintha az öregedés természetes velejárója volna az egyre több betegség. Amikor p e d i g a paleolit táplálkozás hívei a természeti népeket hoz zák fel bizonyítékként arra, hogy őket a táplálkozásuk védi meg a betegségektől, arra m e g az a szokásos vá lasz, h o g y „persze, de ők húsz-harminc évesen meg halnak, idejük sincs, h o g y megjelenjenek náluk az időskori betegségek".
43
MEDDIG ÉL AZ EMBER?
A nyugati orvoslás azzal szokott dicsekedni, miként növekedett m e g száz év alatt a várható élettartam. De mográfiai számításokból tudjuk, h o g y 1850 óta min den évben három hónappal nő a várható élettartam, vagyis, ha ma a magyar férfinak 70, a nőnek 76 év a várható élettartama, akkor k ö n n y ű kiszámolni, h o g y a 19-20. század fordulóján körülbelül 35-40 év volt. 8C
36
30 \ 1900
1
1
1
1
J
J
1
,
1
1910
1920
1930
1940
1960
1960
1970
1900
1990
férfiak
1— 2000
nők
A várható élettartam alakulása Magyarországon
45
Paleolit táplálkozás kezdőknek
T é n y l e g kevesen kapnak 35-40 éves korig szívbeteg séget v a g y rákot. A természeti népek pedig, ahogy a n a g y o k o s o k mondják, m é g ennyi ideig sem élnek. A k k o r a megnövekedett élettartam volna tényleg a magyarázat a nyugati világ betegségeire? N o s , nem kell mindent elhinni, ez a tanulsága min den „kész átverés show-nak". Mit is jelent a várható élettartam? Ezt ú g y szokták kiszámolni, h o g y átlagolják, m e d d i g élnek az embe rek. E g y egyszerű példán bemutatva: ha van egy cse csemő, aki egyéves kora előtt meghalt, és van egy 100 éves korában elhunyt aggastyán, akkor kettejük élet hosszát összeadva és elosztva kettővel, 50 évet ka punk. Ennyi az ő várható élettartamuk. A példa nem erőltetett. V e g y ü n k egy olyan társadalmat, ahol min den második csecsemő m é g egyéves kora előtt meg hal, viszont minden második csecsemő felnő és 75 éves koráig él. E b b e n a társadalomban 37,5 év lesz a vár ható élettartam. Vajon reális képet kaphatunk ebből a számból erről a társadalomról? Ez ugyanolyan meg tévesztő, mint azt mondani, h o g y ma Magyarorszá g o n 216 ezer forint az átlagkereset. E b b ő l nem derül ki, ki az, aki egy fillért sem keres, és ki az, aki ötmilliót. Rájöttek erre a demográfusok is, ezért bevezettek egy másik fogalmat, a halál leggyakoribb életkorát. Ez azt mondja meg, hány évesen szoktak egy országban az emberek l e g g y a k r a b b a n meghalni. V e g y ü k Dánia
46
Meddig el az ember?
._, 0
r
,
,
20
40.
60
^ , 80
, 100
Életkor A halál leggyakoribb életkora Dániában 1840-ben és 2000-ben
esetét, mivel ott elég j ó volt már a 19. században is az anyakönyvezés. Dániában 1840-ben a várható élettartam 40 év körül volt, ugyanis a gyerekek t ö b b mint a fele két-három éves koráig meghalt. A k i k viszont túlélték a gyermek korukat, azok leggyakrabban 71 éves koruk körül hal tak meg, s az ábrából m é g az is leolvasható, h o g y az emberek 10 százaléka legalább 83, három százaléka p e d i g m é g 90 éves koráig is elélt. M a Dániában a vár ható élettartam 80 év, azaz a várható élettartam 150 év alatt 40 évet nőtt. Ez óriási növekedésnek tűnhet. De ha azt nézzük, mennyit nőtt ténylegesen a felnőttkort megért emberek átlagos élethossza, akkor az b i z o n y csak 15 év. A negyven év várható élettartam-növeke dés nem abból jött ki, h o g y az emberek egyre tovább
47
Paleolit táplálkozás kezdőknek
élnek, hanem a b b ó l , hogy a csecsemő- és gyermek halandóság látványosan lecsökkent. Tekintve, hogy a mai orvoslás g y ó g y í t ó hatékonysága túlzás nélkül fényévnyire előrébb van az 1840-es évekhez képest, a 15 év növekedés nevetségesen kevés. H o g y lássuk, nem félreértésről van szó, v e g y ü k az 1850-es évek angol munkásainak az életkilátásait. A felnőttkort megért gyári munkások átlagosan 75, a m u n k á s n ő k 73 éves k o r u k i g éltek. Ekkoriban a mun kások 12-16 órát d o l g o z t a k keményen, ismeretlen volt a hatékony orvoslás és rosszak voltak a higiénés vi s z o n y o k is. T e g y ü k emellé, h o g y a mai magyar fér fiak leggyakrabban 70 évesen, a nők 76 évesen halnak meg. Vagyis a mai, ezerszer j o b b életkörülmények és ezerszer hatékonyabb orvosi ellátás dacára, a magyar emberek j ó , ha a d d i g élnek, mint 1850-ben az angol gyári munkások. Ezek az adatok teljes mértékben cáfolják azt az állí tást, h o g y a 19. században azért lettek volna szinte is meretlenek a ma oly gyakori civilizációs betegségek, mert az emberek nem éltek elég sokáig a h h o z , hogy megbetegedhessenek. És vajon mi a helyzet a kőkori emberrel és a termé szeti népekkel? Tényleg csak húsz-harminc évig élnek? Vagy megint a várható élettartam fogalmának csapdá j á b a csaltak minket?
48
Meddig él az ember?
Michael Gurven és Hillard Kaplan antropológu sok 2007-ben publikálták igen alapos elemzésüket a ma élő vadászó-gyűjtögető népek élethosszáról. N e m kell külön ecsetelnem, milyen körülmények közt élnek ezek az emberek az őserdőben v a g y a szavannán. Se orvosi ellátás, se higiénia, csak kígyók, moszkitók, ra gadozók és az ellenséges törzs nyilai keserítik életüket. A csecsemő- és gyermekhalandóság itt is nagy. M é g i s , e népeknél a leggyakoribb átlagos halálozási életkor a 72 életév. Például a l e g t ö b b hadza 76 éves kora körül hal meg, de 24 százalékuk m é g ennél is t o v á b b él. A z achék leggyakoribb halálozási kora 71 év, és 24 százalé kuk még idősebben hal meg. A íkungok leggyakoribb halálozási életkora 74 év, és 35 százalékuk m é g tovább él. Vagyis a primitív körülmények között élő embe rek életkilátásai m e g e g y e z n e k az 1840-1850-es évek európai átlagával, és kínos felismerés lehet, de néme lyik természeti nép tovább él, mint a magyar emberek. Mivel a paleolit kor emberének életkörülményei azo nosak a ma élő természeti népekével, biztosan tudjuk, hogy az ősember is ilyen sokáig élt. A z emberi élet hosszával kapcsolatban elég sok fél reértés él a laikusok, de a szakemberek fejében is. E g y orvos vagy egy dietetikus gondolkodás nélkül ú g y hir deti a reggeli műsorokban privát ostobaságait, mintha alaposan utánanézett volna bárminek is. A z emberi evolúció során élethosszunk hetven-nyolcvan évre lett 49
Paleolit táplálkozás kezdőknek
beállítva. Ezt békés körülmények közt, amikor az élet minimális feltételei adottak, el is érjük, j o b b körülmé nyek közt m e g is haladjuk. A z evolúcióban minden a sikeres szaporodásról szól, éppen ezért meglepő, hogy - az élővilágban egyedülálló m ó d o n - a nők a klimax után m é g húsz-harminc évet is simán élnek. Ez sok millió év alatt csak azért alakulhatott így, mert a nagy mamaság mint intézmény jelentősen hozzájárult az u t ó d o k sikeres felneveléséhez. Sokan szokták kérdezni, miként is halnak meg a ter mészeti emberek. Mert ha nem betegségben, akkor miben? A nyugati ember már elfelejtette, h o g y lé tezik természetes halál is. A telomérek szerepéről sokat írtam a Paleolit táplálkozás című könyvemben. A telomérek, akármilyen egészségesen is élünk, lassan mégiscsak rövidülnek és a DNS egyre pontatlanabbul másolja önmagát a sejtek osztódásakor. Szemtanúk az idős, egészséges természeti ember halálát úgy írják le, h o g y az a d d i g aktív öregek egyszer csak fáradtnak kezdik érezni magukat, három-négy napig pihennek, és csendben meghalnak. Látva azt a hihetetlen fejlődést, ami a 19. századi v i s z o n y o k h o z v a g y pláne a természeti népek életkö rülményeihez képest bekövetkezett, az ember csak el g o n d o l k o d i k azon, miért csak 10-15 évvel nőtt meg a legfejlettebb országokban is az emberek átlagos élet hossza. Számos bizonyítékunk van arra, hogy akár 120
50
Meddig él az ember?
évig is élhetnénk. De akkor miért halunk m e g hetven évesen? A válasz szerintem elég egyértelmű. Amennyit javultak az életfeltételeink, annyit vesz el életünkből az az életmód, amely szerint élünk. O l y a n ez, mint amikor a kiváló úszó árral szemben alig halad. A z életmód homályosnak tűnő fogalom, de azért elég jói meg tudjuk ragadni a legfontosabb összetevőit. Ez a táplálkozás, a m o z g á s és a n a p o n tartózkodás. Vizsgálódásaink v é g s ő értelme az, h o g y megmutas suk, hogyan távolodott el az ember attól az életmód tól, amihez évmilliók során alkalmazkodott, vagyis ami a számára optimális. Mivel a szív- és érrendszeri betegségekben a táplál kozásnak nyilvánvalóan nagy szerepe van, a nyugati orvoslás is a táplálkozást kezdte vizsgálni, de politikai és gazdasági érdekektől hajtva olyan téves következte tésekrejutott, amit egykoron majd a világ legnagyobb tudományos katasztrófájának fognak nevezni, amely milliók korai halálához vezetett. A z t gondolja, olva sóm, h o g y most túlzok? Na, majd meglátjuk.
51
A KOLESZTERIN
A m i k o r az USA-ban az 1950-es évekre az e g e k b e szö kött az infarktusban meghalt középkorú férfiak száma, s maga Eisenhower elnök is infarktust kapott, majd a másodikba bele is halt, a szívbetegség okának kiderí tése első számú harci feladattá vált. Első pillanattól nyilvánvaló volt, h o g y aki ezt a problémát megoldja, az híres és g a z d a g lesz. A z is világossá vált, h o g y a gyógyszeripar dögre keresheti magát, ha valami olyan okot sikerül találni, amit gyógyszeresen kell kezelni. Mindezt azért érdemes előrebocsátani, mert a szív betegségnek legalább két versengő teóriája volt. A z egyik azt állította, a szívbetegséget a szénhidrátfo gyasztás növekedése o k o z z a , és ezt alátámasztotta az, hogy az egyes országok cukorfogyasztása valóban arányban állt a szívhalálozás gyakoriságával. Őszin tén m o n d o m , ha én gyógyszeripari főrészvényes len nék, ez a teória k ü l ö n ö s e b b e n nem nyerné m e g a tetszésemet, mert e b b ő l csak annyi következne, h o g y együnk kevesebb szénhidrátot. E b b ő l nem lehet meg g a z d a g o d n i . A másik teória viszont ú g y szólt, h o g y a szívbetegséget a vér magas koleszterinszintje o k o z z a , 53
Paleolit táplálkozás kezdőknek
amit t ö b b e k közt a sok elfogyasztott koleszterin és zsír o k o z . Na, e b b e n már van fantázia, pláne, ami kor elég nyilvánvalóan kiderült, h o g y a vér koleszte rinje nem csökkenthető le zsír- és koleszterinszegény étrenddel. Kis fantáziával e b b e n m e g lehetett látni az aranybányát, a g y ó g y s z e r c é g e k p e d i g nem szű k ö l k ö d n e k k é p z e l ő e r ő b e n . A z már csak az emberek balszerencséje, h o g y nem a b o m b a ü z l e t n e k bizo nyult koleszterinteória, hanem a szívbetegség szén hidrátelmélete igazolódott be. Ez azonban maximum a szívbetegeket zavarná, ha tudnák, h o g y kezelésük irányelveit egészen napjainkig (és m é g j ó sokáig) nem az emberi szervezet működési törvényszerűsé gei, hanem a profit határozza meg. E ponton szeretnék ismételten rámutatni, mennyire alapvető volna minden emberi problémát evolúciós n é z ő p o n t b ó l elemezni. A szívbetegség szénhidrát hipotézise evolúciós okot nevezett meg. A z emberi szervezet ugyanis evolúciója során soha nem talál kozott finomított szénhidrátokkal, azaz egyszerűen nem készült fel arra a hatalmas szénhidrátterhelésre, ami a 20. században jellemzi az étrendünket. A ko leszterinhipotézis viszont teljesen
figyelmen
kívül
hagyta az ember evolúciós történetét, amelyben a sok hús- és zsírfogyasztás százezer évekig jellemezte táplálkozásunkat.
54
A koleszterin
A K O L E S Z T E R I N T E Ó R I A F E L E M E L K E D É S E ÉS BUKÁSA
Azt, h o g y a teljesen elhibázott koleszterinteóriát csak az emberi becsvágy és a profitéhség segítette hata lomra, és tartja virágzó üzletként a mai napig életben, jól jelzi, hogy már születése is haldoklással kezdődött. A m i k o r Ancel Keys, a koleszterinteória kiagyalója 1957-ben m e g akarta g y ő z n i az Amerikai Szívtársa ságot teóriája helyességéről, a társaság szakemberei az elméletet visszautasították, rámutatva arra, h o g y az USA-ban száz év alatt gyakorlatilag nem változott a zsír- és koleszterinfogyasztás. H o g y o k o z n á a ko leszterin a meredeken emelkedő gyakoriságú szív halált, m i k ö z b e n az amerikaiak ugyanannyi zsírt és
0
iu
20
sn
*i
Jl
/>irból ft'lvi'll kalória % - h a n
55
Paleolit táplálkozás kezdőknek
koleszterint fogyasztanak? N a , Keyst az ilyen apró ságok nem zavarták. Módszereire j e l l e m z ő volt az a k o r á b b a n összefabrikált tanulmány is, amelyben gra fikonon ábrázolta hat ország zsírfogyasztása és a szív halál gyakorisága közti összefüggést (bal oldali ábra). A z ábra szuggesztíven mutatta, h o g y tökéletes a meg felelés: minél t ö b b zsírt fogyasztottak egy országban, annál többen haltak m e g szívhalálban. A g o n d csak az volt, ha másik 16 ország adatait is odarajzolták, akkor a grafikon ú g y nézett ki, mintha sörétes pus kával durrantottak volna o d a egyet. Ember legyen a talpán, aki egy j ó l illeszkedő g ö r b é t tud a j o b b oldali ponthalmazra rajzolni.
• IS A
Finnország •
(hilc •Ausztrália
•3 3
Izrael •
• Nagy-Britannia
. Ausztria • Svájc .Ncmcto.* . Dánia. Svédország •Franciaország 0 Olaszország • .Norvégia • Mexikó •Hollandia •Portugália •.lapán*"' '" 1
2(1
1
Jfl
/.sírból felvett kalória % - h a n
56
Kanada
• I I /el.iiid • Írország
t *
1 E
,
40
A koleszterin
Amikor megkérdezték Keyst, miért csalt, megvonta a vállát, és azt felelte: hiszek az i g a z a m b a n . Ez egy próféta szájából j ó l hangzik, de nem egy tudóséból. Őszintén szólva, a gyógyszeripar j o b b a n vágyott pró fétákra, mint tudósokra, így gyorsan összemelegedtek. A z Amerikai Szívtársaság is hamarosan vállszélességgel kiállt a koleszterinteória mellé. Na, nem azért, mert Keys annyira m e g g y ő z ő volt, hanem mert Keys és em berei lettek az Amerikai Szívtársaság vezetői. Miután már a fél világ koleszterincsökkentőt sze dett, a W H O azt g o n d o l t a , tegyünk p o n t o t az i-re, te g y ü k le az asztalra a mindent elsöprő bizonyítékát annak, h o g y a vér magas koleszterinszintje o k o z z a a szív- és érrendszeri betegségeket. A z erőfeszítések mértékét csak a piramisépítőkéhez tudnám hasonlí tani. 1980 és 1990 közt a
MONICA
vizsgálat keretében a
világ 38 régiójából tízmillió ember adatait d o l g o z t á k fel. N o s , az erőfeszítések nem m i n d i g arányosak az eredménnyel. A piramisok még ma is állnak, a
MONICA
viszont n e m h o g y igazolta, hanem alapjaiban cáfolta a koleszterinteóriát. A z o n o s koleszterinszintű embe rek ugyanis a világ k ü l ö n b ö z ő pontjain egészen el térő valószínűséggel haltak meg szívhalálban. Igazság szerint ehhez nem is kellett volna beutazni a világot, elég egy nagy k ö z k ó r h á z éves forgalmát ilyen szem pontból megvizsgálni. Sokan megtették már ezt, és mindig az derült ki, h o g y a szívinfarktus és e g y é b
57
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szív- és érrendszeri problémák semmiféle kapcsolat ban nem állnak a koleszterinszinttel. E z e k után talán nem lepi m e g a kedves olvasót az a tény, h o g y a koleszterincsökkentők egyetlen éle tet sem mentenek meg. Összeszedtem a 2000 és 2010 közt lefolytatott nagy koleszterinvizsgálatokat, amelyek a szívhalálozás csökkentését tűzték ki célul. E z e k b e n általában tíz-húszezer ember négy-öt évig szedi a koleszterincsökkentőt v a g y a placebót. Ek kora tömegen ennyi év alatt látványos különbsége ket kéne tapasztalni a g y ó g y s z e r e k javára. N o s , a 15 vizsgálatból 14 eredménytelen volt. A z egyetlen „si keres" vizsgálat eredményét lefordítom magyarra: ha száz ember öt évig szedte a koleszterincsökkentőt, akkor a g y ó g y s z e r t nem s z e d ő k h ö z képest egy em berrel kevesebb halt meg. H a egy céllövőnek 15 lövés kell a h h o z , h o g y legalább egyszer eltalálja a tábla legszélét, azt az egy találatot n y u g o d t a n tekinthet j ü k véletlennek. A gyógyszeripart nem zavarja ez a találati arány, a d d i g l ő d ö z vaktában, mígnem sikerül valami kis találatot elérni, akkor aztán feledve a ku darcokat, ezt az egy találatot dicsőítik. N a g y csaták dicsőségéről a d a l n o k o k , a gyógyszeripar „találatai ról" a statisztikusok szoktak dicshimnuszokat zen geni. A s z a k i r o d a l o m b a n a koleszterinről e d d i g 200 ezer tanulmány jelent m e g , e b b ő l 27 ezer a koleszte rincsökkentőkről szól.
58
A koleszterin
E sok vizsgálatból és tanulmányból az idők során valami nem várt, elképesztő d o l o g kezdett kibonta kozni. Egyre több vizsgálat igazolta, h o g y minél ma gasabb az emberek koleszterinszintje, annál t o v á b b élnek. A z örökletesen hipermagas koleszterinszintűek családfáját visszakövetve kiderült, h o g y ezek az emberek minden korban t o v á b b éltek, mint az átlag. A magas koleszterinszint ugyanis véd a rák és a fer tőző betegségekkel szemben. Idős embereknél az ala csonyabb koleszterinszint kétszeresére növeli a halál kockázatát. Ha valakinek tehát mesterségesen lecsökkentik a koleszterinszintjét, azzal jelentősen megrövidítik az életét. Ráadásul a koleszterincsökkentők kétszeresére növelik az öngyilkosság kockázatát, 20-30 százalék kal növelik a cukorbetegség, 70 százalékkal a vérzéses sztrók, 80 százalékkal az Alzheimer és 200-300 szá zalékkal némely rák kockázatát. Tízezer, gyógyszert szedő betegből p e d i g öt izomsejtszétesésben hal meg. Mivel a koleszterincsökkentők gátolják a májban a Q 1 0 szintézisét, továbbá rontják a szívsejtek műkö dését, ezért fokozzák a szívelégtelenség és szívritmus zavar kockázatát. Ma a világon koleszterincsökkentőből adnak el a legtöbbet. A fejlett országokban a k ö z é p k o r ú v a g y annál idősebb lakosság 20-25 százaléka szed ilyen gyógyszereket. N e m túlzás tehát azt mondani, h o g y 59
Paleolit táplálkozás kezdőknek
az elmúlt két évtized alatt milliók korai halálát okozta az a gyógyszercsalád, amelyet a hosszabb élet remé nyében szednek az emberek. AZ E M B E R N E M N Y Ú L
H a firtatni kezdjük a koleszterinteória alapjait, azon nal kiderül, h o g y az egész l ó g a levegőben. M é g az 1910-es években orosz kutatók nyulaknál mutatták ki, hogy ha koleszterint etetnek velük, ereik eltömődnek, és meghalnak. Őszintén szólva, miután gyermekko rom kedvenc papagája, B u b u attól pusztult el, h o g y beleevett a p ö r k ö l t ö m b e , én már tízévesen sejtettem, h o g y a növényevők nem bírják a húsevők étrendjét. S valóban, a koleszterinhívőknek mindenféle növény evő állatot sikerült elpusztítani koleszterinetetéssel, de a húsevők és mindenevők csak megnyalták a szá j u k szélét, és kértek még. Növényevőkkel modellezni mindenevők betegségét? Hát? Ezek a magukat tu dósnak nevező emberek nem sokat hallottak az evo lúcióról. A vizsgálatok természetesen cáfolják, hogy embernél a vér koleszterinszintjét az elfogyasztott zsír és koleszterin lényegesen befolyásolná. A koleszterint maga az emberi szervezet állítja elő szükségleteinek megfelelően. A koleszterinre nagy szükség van, hi szen minden sejtünk falában ott található, koleszte rinből készülnek a h o r m o n o k és az agy 25 százaléka is koleszterinből áll. 60
A koleszterin
AZ E M B E R „ Z S Í R E V Ő " Á L L A T
Ha most kicsit történelmi távlatokba emelkedünk és visszatekintünk a 19. századra, ott bizony az emberek nek semmi okuk nem volt még, h o g y visszafogják ma gukat a sok zsírt vagy koleszterint tartalmazó ételek fogyasztásától. N e m is tették ezt. Mégis, az isémiás szívbetegség olyan ritka volt, h o g y Sir Osler tíz év alatt egyetlen esettel sem találkozott. A z infarktust meg ritkasága miatt csak a 19. század utolsó negye dében sikerült felfedezni. Kicsit eltávolodva Európától, a természeti népeknél a kutatók máig azt tapasztalják, hogy a szív- és érrend szeri betegségeknek nyoma sincs. A m i azért különös, mert 229 természeti nép étrendje átlagban 59 százalék ban állati, 41 százalékban növényi eredetű táplálékból áll. A nyugati orvoslás szerint annak, aki így él, már fiatalon
szívbetegségben kéne meghalnia. N e m be
szélve mondjuk a maszájokról, a samburukról v a g y a rendillekről, akik kizárólag húst, tejet és vért fogyasz tanak. A m i k o r a kutatók megrendült hittel észlelték, hogy e népek koleszterinszintje kifejezetten alacsony, azt a magyarázatot kínlódtak ki, h o g y ők bizonyára genetikailag alkalmazkodtak ehhez a gyilkos étrend hez. C s a k h o g y pár ezer éve m é g minden európai ősanyukája és ősapukája paleolit étrenden élt, akárcsak a mai természeti népek. Ezért mi m a g u n k is a pa leolit étrendhez alkalmazkodtunk genetikailag, nem
61
Paleolit táplálkozás kezdőknek
p e d i g a h h o z , amit ma eszünk. í m e , itt a magyarázat, h o g y miért mi v a g y u n k szívbetegek, és nem a termé szeti ember. Azért, mert ők úgy táplálkoznak, ahogyan több százezer éve az ember mindig is táplálkozott, mi m e g a földműveléssel áttértünk egy olyan étrendre, amibe belehalunk. Persze, ilyenkor mindig j ö n n e k okostojások, akik próbálnak ellenérveket találni. Például: „És mi van, ha a maszájok tényleg genetikai o k o k b ó l bírják ezt az étrendet?" A kedvükért bemutatom, hogyan alakult egy táplálkozási vizsgálatban a vér koleszterinszintje olyan embereknél, akiket ketogén étrendre fogtak fogyási célból. A ketogén étrendről tudni kell, hogy gya korlatilag csak zsírt és fehérjét tartalmaz, 4:1 arányban. Ez lényegében a maszájok étrendje. Ezt egy kardioló g u s nyilván csak öngyilkossági szándékból volna haj landó fogyasztani.
Hetek
„
,
,
.
(
.
I
I
»*.
J4
U
Hetek
0
U
Mindenki ismeri a „rossz" (LDL) és a „jó" (HDL) ko leszterint. A két grafikonon j ó l látható, hogy a zsírból G2
A kokszterin
és fehérjéből álló „maszáj" étrend hatására a vér két koleszterinfrakciójának aránya 56 hét alatt ideálissá alakult. Na, most őszintén! Mit tud a mai kardiológia az emberi táplálkozásról, ha zsírszegény, szénhidrátdús étrenddel szeretnék azt elérni, amit a „maszáj" étrend del lehet. Ez a vizsgálat azt demonstrálja, h o g y a ter mészeti népek és mi genetikailag azonosak vagyunk. Mindnyájunkban egységesen alacsony koleszterinszint alakul ki a sok zsírt és fehérjét tartalmazó paleolit táp lálkozás következtében. A N Ö V É N Y I OLAJOK
Ha a koleszterinről szóló résznek az „ E g y b o l o n d szá zat csinál" címet adtam volna, akkor ennek most a címe az lenne, „A baj nem jár egyedül". A m i k o r a nyu gati orvoslás csont nélkül elfogadta a minden alapot nélkülöző koleszterinteóriát, rögtön azt a feladatot tűzte ki magának, h o g y az állati zsírt helyettesíteni kell valamivel. A 19. század vége óta ismert hidrogé nezett növényi olajokra esett a választás, s a vaj pótlá sára az ugyancsak növényi olajokból készült margarint kezdték ajánlani. Hamarosan kiderült, h o g y ezzel is óriási bajt zúdítottak a nyugati civilizáció nyakába. A növényi olajok lényegében omega-6 zsírsavból áll nak, amelyek gyulladásfokozó, tumornövekedést ser kentő, szívritmuszavart előidéző hatásúak. 63
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Továbbá, a hővel szembeni stabilitást fokozó hidrogénezési eljárás során transzzsírok keletkeznek, ame lyek súlyos kockázatot jelentenek a szív- és érrendszeri betegségekre és a hirtelen szívhalálra. A növényi ola j o k azonban, a hidrogénezés ellenére is, hő hatására lebomlanak, és mérgező anyagok szabadulnak fel. A statisztikák szerint a növényi olajok és transzzsírok fogyasztásával egyenes arányban nő a szív- és érrend szeri betegségek kockázata, és m é g ráadásul j o b b a n is hizlalnak. Ha két csoportot veszünk, és étrendjük csak abban k ü l ö n b ö z i k , h o g y az egyikben állati zsírt, a másikban növényi olajat használnak, öt évvel később a növényi olajat használó csoport átlagban négy kiló val lesz súlyosabb. A z egész koleszterinteória ellen a legsúlyosabb vád az, hogy előbb tették népességszintű közegészségügyi programmá az állati zsírok üldözését és a növényi ola j o k népszerűsítését, s aztán kezdték kutatni az aján lások hatását. H a fordítva jártak volna el, soha nem következik be a 20. század egyik l e g n a g y o b b orvos tudományi tévedése, aminek máig isszuk a levét. Hi szen százmilliókkal fogadtattak el egy teljesen téves táplálkozási d o g m á t . A koleszterinteória intézménye sült, a WHO-tól és az EU intézményeitől az egyes or szágok egészségügyi intézményrendszerén át egészen le az egyes orvosokig, mindent és mindenkit átitatott.
64
A koleszterin
Miért alakult ki a 20. század közepére szívbeteg ségjárvány? Mert a nyugati ember a szénhidrátalapú táplálkozásával radikálisan eltért a számára optimá lis étrendtől. Miért állandósult, sőt romlott a szív- és érrendszeri betegség gyakorisága? Mert a nyugati or voslás ajánlásait követve az emberek csökkentették a zsír- és koleszterinfogyasztást, növényi olajra és mar garinra váltottak át és tovább növelték a szénhidrát bevitelt. A hatás tovagyűrűző. M a már a gyerekek is elhízottak. A m i k o r én általános iskolába jártam, a 35 fős osztályunkban egyetlen kövér lány volt. Ma ugyan ebben az osztályban nyolc elhízott gyerek volna. Persze, ne feledjük, mi is volt ennek a fejezetnek a célja. N e m tagadom, szívesen fenem a kardomat a koleszterinhipotézisen, mert titkon az a remény éltet, hogy egy ilyen fejezettel sok ember életét tudom meg menteni. A z igazi célom azonban annak a bemuta tása volt, h o g y a 20. században a szív- és érrendszeri betegségek járványát nem a zsír- és a koleszterinfo gyasztás okozta. Márpedig, ha szeretnék visszaszorí tani ezt a járványt, a minimum, h o g y először tudjuk a kiváltó okát. H a a koleszterinhipotézis d u g á b a dőlt, akkor vizs gáljuk m e g a szívbetegség
szénhidrát-hipotézisét.
Kedves olvasóm, készüljön fel egy újabb megrázkód tatásra, mert a következő részben megtudhatja, h o g y mindennapi kenyerünk o k o z z a a vesztünket. 65
A SZÍVBETEGSÉG SZÉNHIDRÁT-HIPOTÉZISE
A szívbetegség okának kiderítése olyan, mint a bos toni fojtogató utáni nyomozás története. Már az elején durva nyomozási hibát ejtettek, és a rendőrség sejtette, hogy több elkövetővel áll szemben, mégis, politikai nyomásra és a közvélemény megnyugtatására elítél ték Albert DeSalvót. Mindenki m e g n y u g o d o t t , p e d i g DeSalvóra egyetlen gyilkosságot sem lehetett rábizo nyítani, s ma már tudjuk, nem is ő volt a g y i l k o s , sőt azt is tudjuk, h o g y t ö b b gyilkos ténykedését mosták össze egy gyilkosságsorozatba. N o s , ez a koleszterin története. A z igazi gyilkosok pedig ma is szabadlábon vannak, és ezt onnan tudjuk, h o g y azóta is folyama tosan halnak m e g az emberek. U g y e nem kell b i z o n y g a t n o m , h o g y az elhízás és a szív- és érrendszeri betegségek kéz a kézben járnak. Természetesen a sovány szívbetegekre is van magya rázatom, de e l ő b b intézzük el a dagikat. A z USA-ban 1880-tól tudjuk követni az elhízottak ará nyának növekedését. 1880-ban az ötven év körüli em berek körében 1,7 százalékos volt az elhízottak aránya. T í z év alatt ez 2,7 százalékra, majd újabb tíz év alatt 4,4 százalékra nőtt. És ez így ment a 20. század során 67
Paleolit táplálkozás kezdőknek
egészen addig, m í g el nem jutottunk oda, hogy ma az USA lakosságának 68 százaléka túlsúlyos vagy elhízott. Nálunk a helyzet ugyanez, úgyhogy Rákosi elvtárs régi álma, h o g y érjük utol Amerikát, végül is beteljesült. A z elhízottak arányának növekedésével párhuzamo san kezdett növekedni a szívhalálozás. A h o g y írtam, 1920-ig a szívhalálozás m é g ritka volt, a professzorok egy-egy eset felbukkanásakor a boncterembe trombi tálták össze az összes évfolyamot, h o g y mindenki lás son legalább egy infarktusos szívet életében. K é s ő b b sajna ez lett a l e g g y a k o r i b b és legunalmasabb kór bonctani eset, nem is csodálom, h o g y manapság már nem népszerű a patológusi szakirány.
-•— 50 év feletti elhízottak százalékos a r a t n a mmm szi\ halálozás (ezer fő/év)
300 700 a
500 Z 400 £ 300 < 200
100 1880 1890 1900 1910 1920 19J0 1940 1950 1960 1970 1980
1990 2000 2010
A grafikonon két mozzanat magyarázatra szorul. A szívhalálozási g ö r b e 1990 körül hanyatlani kezd. Ez a z o n b a n nem a helyzet javulása miatt van, hanem 68
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
azért, mert olyan orvosi technikák fejlődtek ki, ame lyekkel a közvetlen szívhaláltól már m e g lehet men teni az embereket, esélyt adva nekik, h o g y másban haljanak meg. A grafikonon a másik érdekesség, h o g y a szívhalálozás növekedése 20 év késéssel jelent meg. Ez pontosan annak felel meg, hogy a nyugati táplálko zás lassan öl, hosszú évtizedekig gyanútlanul élnek az emberek, követve a közegészségügy tanácsait: eszik a délig energizáló müzlit, ebédre némi kis husi, burgo nya-, rizs- vagy tésztakörettel, leöblítve fruktózzal teli gyümölcslével, vacsorára pizza vagy szendvics, persze maximálisan teljes kiőrlésű kenyérből. És ha a müzli vagy a burgonya mégse energizálna eléggé a követ kező étkezésig, hát egy kis csokival, sütivel ki lehet tölteni az üres órákat. Ez az étrend olyan, mint a lassú méreg. A lassú mér gezés előnyeire már a k ö z é p k o r b a n rájöttek: nehéz a hosszú betegeskedést követő halált közvetlen kap csolatba hozni bármiféle méreggel. Napóleont évekig mérgezték, változó intenzitással, arzénnal. Ettől ú g y nézett ki, mint aki egy időnként fellángoló betegség ben szenved. Ha valaki mérges galócát eszik, rögtön meghal. De ha valaki finomított szénhidrátokat eszik évtizedekig, olyan lassan fejlődnek ki a tünetei, h o g y azt igazából az öregedéstől a koleszterinig bármire rá lehet fogni, a laikus nem tudja azt megkérdőjelezni.
69
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Elébe menve olvasóm gondolatának, én teszem a fel a kérdést: ha olyan nehéz összefüggést találni a lassan ölő méreg és a szívhalál között, akkor miért v a g y o k olyan biztos abban, h o g y é p p a finomított szénhid rátok a b ű n ö s ö k ? MIÉRT PONT A SZÉNHIDRÁTOK?
N o s , először is. A zsír- és koleszterinfogyasztás a 20. század során egy vízszintes vagy m é g inkább egy enyhén lejtő vonal lenne az iménti grafikonon. U g y a n e z vonatkozik az emberek átlagos koleszte rinszintjére. E m l é k e z z ü n k , erre hivatkozott az Ame rikai Szívtársaság is, amikor visszapöccintette Keys koleszterinfantazmagóriáját. Másodszor, totális félreértés uralkodik abban a kér désben, h o g y mi is a hizlaló. A z emberek kalóriában g o n d o l k o d n a k , de a szervezetünk nem a kalóriatáblá zatok szerint működik. E g y táplálék kalóriatartalmát az adja meg, h o g y elégetésekor mennyi hő szabadul fel belőle. A z ember azonban nem kályha, hanem egy élő szervezet, b o n y o l u l t biokémiai folyamatok kal. Vagyis hiába magas a zsírnak a kalóriatartalma, a zsír ö n m a g á b a n nem hizlal. A legradikálisabb fo g y ó k ú r a a zsírból és húsból álló étrend. Szélsőséges formája a ketogén diéta, enyhébb változata a lowcarb étrend, amely tartalmaz némi lassan felszívódó szén hidrátot is. Ennek felel m e g az Atkins-diéta is. Amikor 70
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
egyéves vizsgálatban összevetették az Atkinst a ma leg egészségesebbnek tartott diétákkal, kiderült, h o g y az Atkinstől fogytak le a legjobban az emberek, és emel lett nekik csökkent a legjobban a vérzsírszintjük és a vérnyomásuk is. A paleolit táplálkozási szisztéma is a „fogyasztó" étrendek közé tartozik. M i n d e n más ét rendtől abban k ü l ö n b ö z i k , h o g y az ajánlott ételeket evolúciós szempontból mérlegeli. Ennek megfelelően gyorsan felszívódó szénhidrátot egyáltalán nem tar talmaz. R e n g e t e g vizsgálat hasonlította össze a „sok szénhidrát-kevés zsír-némi h ú s " és a „sok z s í r - s o k h ú s - k e v é s szénhidrát" típusú étrendeket, és mind fo gyás, mind minden más paraméter tekintetében a „sok zsír-sok h ú s - k e v é s szénhidrát" étrendek diadalmas kodtak. Néha már a dietetikusok is kinyögik kény szeredetten, h o g y a paleolit étrend tényleg j o b b , de levegőt sem véve gyorsan hozzáteszik, h o g y „de csak rövid távon". Mert szerintük m é g az étrenddel hoszszabb távú vizsgálatok nem történtek. A z emberiség megközelítőleg egymillió évig így táplálkozott. Ezek a dietetikusok, úgy látom, alapos emberek, őket csak még ennél is hosszabb idejű vizsgálatok g y ő z n é k meg. A z mindenesetre beszédes, h o g y k ö z é p k o r ú dietetiku sok j ó része u g y a n ú g y elhízott, mint azok, akiknek próbálják osztani az észt az egészséges táplálkozásról. További logikai bukfenc lehetne az, h o g y ha két vál tozó, az elhízás és a szívbetegség, együtt növekszik, 71
Paleolit táplálkozás kezdőknek
az még nem feltétlenjelenti, hogy egyik oka a másik nak. Ezt csak akkor mondhatjuk ki, ha megmutatjuk azt a mechanizmust, melynek révén az elhízás szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Na, most a továbbiak ban ezen fogunk m u n k á l k o d n i . A S Z É N H I D R Á T O K HATÁSA
Elsőként is, nem árt tisztázni, hogy a szénhidrátokat a glikémiás indexük (GI) és glikémiás telítettségük (GL) alapján szokták csoportosítani. E két mutató egysze rűen azt fejezi ki, hogy egy szénhidrátforrás, teszem azt egy adag brokkoli vagy egy szelet kenyér, milyen gyorsan és milyen tartósan emeli meg a vércukor szint jét. A brokkoli kismértékben és lassan, ezért alacsony a Gi-je és a GL-je, a kenyér p e d i g gyorsan és tartósan. A nagy keményítőtartalmú élelmiszerek, mint a ga bonafélékből, burgonyából, rizsből, kukoricából ké szült ételek, vagy a cukor és csokoládé, mind igen gyorsan növelik és sokáig magasan tartják a vércu kor szintjét. A magas vércukorszint hatására a hasnyálmirigy in zulint bocsát ki. Az inzulin feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbejuttassa. Az inzulin olyan, mint egy ajtónyitogató. A sejten lévő ajtót csak az inzulin tudja kinyitni, hogy a cukor bejusson. Mivel a nyugati ember folyamatosan finomított szénhidrátokat fogyaszt, a vé rében minden étkezés után nagyon sok cukor jelenik 72
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
meg. Olyan sok, hogy annyira a sejteknek nincs is szük ségük. Egy autóba is csak annyi benzint lehet tölteni, amekkora a tankja. Ha többet akarunk beletölteni, a tank egyszerűen nem fogadja be. Pontosan ezt teszik a sejtek is. Amikor rendszeresen túl sok cukrot akar az inzulin rájuk tukmálni, a sejtek - képletesen szólva kezdik belülről nyomni az ajtót, s egyre több inzulin tudja csak az ajtót kinyitni. Ezt a jelenséget inzulinre zisztenciának nevezzük. A sejtek ellenállnak a túl sok cukor felvételének, mire a hasnyálmirigy még t ö b b inzulint küld az ajtók feszegetésére. A sejtek válasz ként még inkább nyomják az ajtót belülről, így egyre jobban eldurvul a helyzet, azaz egyre nő az inzulin rezisztencia és egyre nő az inzulinszint. A jelenséget hiperinzulinizmusnak nevezik. A hiperinzulinizmust bárki észlelheti magán: evés után meglepően gyorsan újra megéhezik vagy édes ségre vágyik. Van, akinek óránként kell ennie, mert kü lönben rosszul van. Akinek ugyanis leesik a vércukra, az remegni, verejtékezni kezd, és ha nem eszik gyor san valamit, elájul. A rengeteg inzulin ugyanis immá ron túl gyorsan eltakarítja a vérből a cukrot. Hova is? Az evolúció során erre alakultak ki a tartaléktartá lyok, azaz a zsírszövetek. Ezek aztán nem állnak el lent, hanem nagyon is lelkesen szippantják magukba a cukrot. A fölösleges cukor mind zsírrá alakul, és elrak tározódik ínségesebb időkre. ínségesebb idő persze 73
Paleolit táplálkozás kezdőknek
egy fejlett társadalomban nem következik be, vagyis a raktárak egyre csak nőnek, azaz az emberek egyre csak híznak. Az inzulinrezisztencia és a hasnyálmirigy folyamatos csúcsra járatása persze előbb-utóbb cukor betegséghez vezet, de erről majd később. A METABOLIKUS SZINDRÓMA
Kétféle zsírraktárunk van. Az egyik a bőrünk alatt, és ez az, ami zavaró, mert látszik. A másik a belső szerveink köré és a májba rakódik le, ezt nevezzük viszcerális vagy centrális zsírnak. Ez nem látszik, csak ultrahanggal vagy MRi-vel mutatható ki. Ez a látha tatlan, viszcerális zsír különös jószág. Úgy működik, mint egy nagy hormonmirigy. Folyamatosan olyan gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, melyeket az im munrendszerünk szokott, ha fertőzés vagy sérülés ér minket. Ezek a gyulladáskeltő anyagok aztán az egész szervezetben gyulladást hoznak létre. Ennek semmi látható jele nincs, viszont az erek a gyulladás hatására kezdenek merevvé válni és beszűkülni. Azaz, alattom b a n kezd kialakulni a szív- és érrendszeri betegség. A viszcerális zsír másik hatása, hogy a kibocsátott gyulladáskeltő anyagok tovább fokozzák az inzulin rezisztenciát. Látható, hogy itt egy öngerjesztő folya matról van szó. A viszcerális zsír, mint valami bennünk növekedő lény, a gyulladásfaktorokon keresztül arra kényszeríti a szervezetet, hogy egyre csak őt növessze.
74
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
Alig pár évtizede, hogy ezt a folyamatot felismerték, és elnevezték metabolikus szindrómának. Az évtizedek alatt kialakuló folyamat a következő képpen néz ki: G y o r s a n felszívódó szénhidrátok fogyasztása Inzulinrezisztencia és hiperinzulinizmus kialakulása E l h í z á s és a viszcerális zsír kialakulása Szervezetszintü gyulladás kialakulása
M e t a b o l i k u s s z i n d r ó m a megjelenése Szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, r á k , gyulladásos betegségek kialakulása és súlyosbodása
A metabolikus szindróma a középkorúak körében 20-25 százalékos, az idősebbek közt már eléri a 40-45 százalékos gyakoriságot. A metabolikus szindrómára magas inzulinrezisztencia, hiperinzulinizmus, viszce rális zsír, szervezetszintű gyulladás, magas vérnyomás és rossz vérzsírösszetétel a jellemző. 75
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Mint láttuk, mindez a finomított szénhidrátok fo gyasztásának köszönhető. H o g y „olajozottabban" menjenek a dolgok, a rengeteg, elfogyasztott omega-6 is jócskán hozzájárul a gyulladásszint emeléséhez. A természeti népeknél azért meglepően alacsony az átlagos vércukorszint, az inzulinszint és a vérnyo más és azért nem találunk köztük elhízottakat, mert semmilyen formában nem fogyasztanak finomított szénhidrátokat. Nekem egy dolog a mai napig nem világos. Hogy nem jött rá erre eddig a nyugati orvoslás? Ezeregy vizs gálat igazolja, hogy a metabolikus szindróma az oka a szív- és érrendszeri betegségeknek, a cukorbetegség nek és a többi nyavalyának. Másik ezeregy vizsgálat p e d i g azt bizonyítja, hogy a metabolikus szindróma a finomított szénhidrátok fogyasztása miatt alakul ki. H a A okozza B-t, és B okozza C-t, akkor tényleg olyan nehéz felfogni, hogy A okozza C-t? Szerintem ennek belátását már általános iskolában elvárhatjuk. Mégis, egyetemet végzett emberek, a szívbetegség kapcsán, mint a bűvész a nyulat a kalapból, valahon nan mindig előrántják a koleszterint. De mi köze a koleszterinnek ehhez az egészhez? Mint láttuk, a különféle koleszterinfrakciók szintjei a zsír- és fehérjedús, de szénhidrátszegény táplálkozás hatására úgy alakulnak, mint a kardiológusok vágyál maiban. Ebből logikusan következik, hogy a nyugati, 76
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
szénhidrátalapú táplálkozás az, ami a vér zsírszintjeit megbolondítja. Mi az, amitől az egész Nyugat bekajálta a kolesz terinteóriát? A válasz roppant egyszerű. Az emberi szervezetről ösztönösen olyan képzetünk van, hogy az egy bonyolult gép. Ez a gépek korában érthető. Az agyunk egy számítógép, a testünk egy erőmű, amely energiát termel a végtagokat mozgató izmok szá mára. Ha valamiből hiány támad, azt kívülről pótol juk. Kevés az inzulin? Beadjuk injekció formájában. Magas a vérnyomás? Lenyomjuk egy gyógyszerrel. Ha valami elromlik, azt kicseréljük. H a eltörik a csont, összecsavarozzzuk. Ebbe az elképzelésbe jól beleil lik, hogy amennyi zsírt vagy koleszterint megeszünk, az bekerül a vérbe és emeli a vérzsírszintet. Az igaz ság ezzel szemben az, hogy bármennyi zsírt és ko leszterint fogyaszthatunk, az nemigen változtatja meg a vérzsírszintünket. így van ezzel minden hús evő és mindenevő állat. A paleolit korban az ember rengeteg húst és zsírt fogyasztott, ennek folyománya ként szervezetünk megfelelően tudja kezelni ezeket a tápanyagokat. Vérünkben a koleszterin nem káros „szennyeződés", hanem a szervezet szükségletei sze rint pontosan adagolt építőanyag, amit a vér eljut tat a test minden sejtjéhez. Szervezetünk nem a zsír és a hús, hanem a finomított szénhidrátok fogyasztá sára felkészületlen. Évmilliókig nem ettünk finomított
77
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szénhidrátot, majd a földműveléssel kialakult egy egé szen más, szénhidrátokra épülő táplálkozási forma, ami a 20. századra érte el legkifejlettebb formáját. S ebben az egyik főbűnös a nyugati orvoslás, amely állandóan a zsírokat ostorozva zsírfóbiássá tette az embereket. H a kerüljük a zsírt és a zsíros ételeket, he lyette mi mást ennénk, mint szénhidrátokat. Ha vissza lapozunk az elhízás növekedését mutató grafikonhoz, azt látjuk, hogy az 1980-as évektől meredeken kez dett nőni az elhízottak aránya. Nos, ekkorra érett b e igazán a koleszterinmítosz. Az első, hatékony kolesz terinszint-csökkentő gyógyszer, a sztatin-család első torzszülöttje, 1987-ben került forgalomba. Rögtön rátérek arra is, hogy a szénhidrátalapú táp lálkozás miért p o n t a 20. században vált annyira meghatározóvá, hogy a népesség látványos hízásba kezdett, és kialakult a szívbetegségjárvány. Előtte m é g szeretném az utolsó szöget is beverni a koleszterinteória koporsójába. Az igazán veszélyes vérzsírfajtának a triglicerideket tekintik. A már k o r á b b a n idézett, 56 hetes ketogén, azaz 4:1 arányú zsír- és fehérjediéta hatására az elhí zott emberek trigliceridszintje a következő oldalon látható ábra szerint alakult. Ezt az eredményt, és a fordítottját, vagyis hogy a finomított
szénhidrátok
fogyasztása
drasztikusan
emeli meg a triglicerid szintjét, számtalan vizsgálat 78
A szívbetegség szénhidrát-hipotézise
megerősítette. Akkor miért is ajánlják a „szakembe rek" a zsírok helyett mégis a teljes kiőrlésű gabonafé lék fogyasztását? J o b b nem találgatni, mert az emberre gyorsan rásütik, hogy milyen rosszindulatú.
79
HOGYAN HÓDÍTOTTA MEG A VILÁGOT A SZÉNHIDRÁT?
Gyerekkoromban imádtam az indiános könyveket. Ezekből mellesleg az derült ki számomra, hogy az indiánok összeférhetetlen emberek lehetnek, mert a szomszédos törzsek állandóan csak ölik egymást. A törzsi h á b o r ú k igazi oka, így felnőtt fejjel, a terület eltartóképességének csökkenése. Egy átlagos méretű törzset egy erdős vidéken legalább 50 négyzetkilo méter terület képes csak eltartani. Ahogy a történe lem során meglehetős gyorsasággal nőtt a népesség, úgy csökkent az egy főre j u t ó terület és az elejthető vad. A földművelés és az állattenyésztés a Közel-Kele ten alakult ki, elterjedt Észak-Afrikában, majd o n n a n fokozatosan Dél-Európában. A földművelés északra egész későn, csak két-háromezer éve j u t o t t el. A föld művelést, a mai szénhidrátalapú kultúránkból vissza tekintve, némi eufemizmussal forradalomnak szokták nevezni, holott egyáltalán nem volt olyan népszerű ez az életforma. Csigalassúsággal, évente egy kilométeres sebességgel haladt délről északra. A karcsú és egészsé ges természeti embert összehasonlítva a kövér és beteg nyugati emberrel, m é g nyilvánvalóbbak a hátrányok. A földművelésre való áttérés már a maga korában is 81
Paleolit táplálkozás kezdőknek
komoly életminőség-romlással járt. Hatására az embe rek átlagmagassága tíz centimétert lecsökkent, meg nőtt a csecsemőhalandóság, a nemi érés három-négy évvel kitolódott, és romlott az emberek egészsége is. T ö b b okból feltételezhetjük, hogy az új táplálko zási rend pusztított az emberek között. Akik nagyon nem bírták az új étrendet, azok közül sokan meghal tak, illetve kimaradtak a szaporodásból, s csak azok maradtak életben és hagytak utódokat hátra, akik ben a szénhidrátalapú táplálkozás csak lassan oko zott egészségkárosodást. Ezt a forgatókönyvet két dolog támasztja alá. Az egyik azon természeti népek megfigyelésén alapszik, akik kényszerűségből, egyik napról a másikra áttér tek a nyugati étrendre. Az arizonai pima indiánok 70 százaléka elhízott, nem egy közülük 250 kilós, s a 45 év felettiek 70 száza léka cukorbeteg. A Pápua Új-Guineában élő wanigelák körében a cukorbetegség 30-40 százalékos. A Nauru szigetén élő nauruk közt m é g rosszabb a helyzet, 94 százalékuk elhízott, és az 55 év felettiek 66 százaléka cukorbeteg. A másik érv a földművelés egészségromboló hatá sára a már idézett M O N I C A vizsgálatból származik. Mint idéztem, a vizsgálat totális kudarc volt, leg alábbis a koleszterinteóriára nézve, mert semmi össze függést nem találtak a koleszterin és a szívhalálozás 82
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
között. Az eredményekből a z o n b a n kiolvasható egy másik összefüggés, ami arra utal, hogy minél később érkezett el a földművelés egy vidékre, az ott élők annál hajlamosabbak a szívbetegségre. A M O N I C A vizsgálat által talált szívhalálozási gyako riságot az alábbi ábrán a fekete pöttyök mérete jelzi.
Minél északabbra megyünk, annál gyakoribb a szív halál. Magyarország, Csehország és Szlovákia viszont kilóg a sorból a nagy fekete pöttyökkel. Ennek oka az, hogy az ezer éve ide érkező magyarok elsősorban ál lattartók voltak, s szintén kevésbé szokhattak hozzá 83
Paleolit táplálkozás kezdőknek
a szénhidrátokhoz, ezért mi, magyarok, érzékenyeb bek vagyunk a szénhidrátalapú táplálkozásra. Az ilyen nagy pötty, szerintem, elég nyomós érv a paleolit táp lálkozásra való áttérés mellett. Magyarázatra szorul még az, hogy ha Európában három-ötezer éve áttértek a földművelésre, miért csak a 19-20. század fordulóján indult hízásnak a nyugati civilizáció? Fernand Braudel t ö r t é n é s z e mindennapi élet struktú rái című könyvében azt írja, hogy Európa a 15. száza dig húsevő volt, hiszen a déli, mediterrán vidékeket leszámítva, Európát vadakban gazdag erdőségek és állattartásra alkalmas legelők borították. A16-17. ^ " zadtól kezdett a népességszám annyira megnőni, hogy a húsfogyasztás kényszerűen csökkenni kezdett. Ek kortól tevődött át a hangsúly a növényi táplálékra. Az emberek többsége ettől kezdve, egészen a 19. szá zadig, folyamatosan kevesebbet evett a szükségesnél. Gyakori volt a rossz termés vagy a háborúk miatt az éhínség. A g a b o n a drága és hálátlan növény volt, egy szem elvetése j ó esetben négy-ötszemnyi termést adott vissza. Az emberek ezért a legkülönfélébb növénye ket termesztették és ették, s csak a 18-19. században kezdett uralkodóvá válni a g a b o n á b ó l készült kenyér. Ekkoriban fehér kenyeret a lakosság négy-öt száza léka fogyasztott, a többi durván őrölt, korpás kenyeret evett, aminek kalóriatartalma jóval kisebb. Az 1850-es sz
84
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
évek angol munkásságának étrendjét elemző tanul mány szerint a munkások sok zöldséget, gyümölcsöt, belsőségeket, halat ettek. A szerzők egyáltalán nem a paleolit táplálkozás propagálóiként írták azt, hogy ekkoriban az angol munkások étrendje a paleolit táp lálkozáshoz közelített. Az 1800-as évek vége nagy fordulatot hozott az európai táplálkozásban. Az 1870-es évektől Európát elárasztotta az olcsó amerikai g a b o n a , forradalmasí tották a malomipart, egyre olcsóbb lett a cukor, és rohamosan fejlődött az élelmiszeripar. Európa né pességének a táplálkozása ekkor kezdte meg mélyre pülését. Az 1870 körüli angol sorozáskor m é g semmi panasz nem volt az újoncok sorozhatóságára, 1900 körül viszont már alultápláltság miatt az újoncok 50 százaléka alkalmatlannak bizonyult, és a 163 cm-es alsó testmagassági határt le kellett szállítani 153 cm-re. A VÁROSIASODÁS HATÁSAI
A mai ember tragédiája, hogy teljesen eltávolodott attól az életmódtól, amihez évmilliók alatt alkalmaz kodott. Ez a változás észrevétlenül és természetesnek látszó m ó d o n ment végbe. Az ipari forradalmat meg előző évszázadokban az emberek 90 százaléka vidéken élt, s a városok is emberléptékűek voltak. A városok élelmezését a környező vidékek látták el zöldségekkel és húsokkal. Az ipari forradalom hatására a városok 85
Paleolit táplálkozás kezdőknek
felszippantották a népességet, kialakultak a milliós lé lekszámú óriás városok, s az arányok megfordultak, ma már a legfejlettebb országokban csak a lakosság 10-20 százaléka él vidéken. N e m véletlen, hogy az élelmiszeripar az 1800-as években indult fejlődésnek. A városokat többé nem lehetett piacozó parasztokkal ellátni, hatalmas igény támadt az eltartható, jól szállítható ételekre. Az ét rendben egyre nagyobb szerepet kapott a kenyér, a tészta, a burgonya, a rizs és a cukor. Ezek lettek az olcsó, nagy energiát nyújtó élelmiszerek. A városi életmód egyik hatása tehát a szénhidrá tok mértéktelen fogyasztása lett. Elég ma egy élelmi szerboltot megnézni: pékáruk, tészták, rizs, kekszek, müzlik, sütemények, burgonyachipszek teszik ki a bol tok kínálatának a felét. A gyorséttermekben is sült krumpli, hamburger, hot dog, szendvicsek, tortilla és sütemények alkotják a menüt. A városokban rohamosan fejlődött a tömegközleke dés és a munka gépesítése, vagyis egyre csökkent a fi zikai erőkifejtés. A túlzott szénhidrátfogyasztás és a mozgás hiánya az elhízás egyik komoly oka. Az elhí zásról mindjárt m o n d o k még egy-két érdekes dolgot. A városokban a hatalmas zsúfoltság okozta járvá nyok kivédésére rohamosan fejlődött a higiéné, megol dották a csatornázást, a tiszta ivóvíz szolgáltatását, az élelmiszerek szennyezettségének és szavatosságának 86
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
az ellenőrzését, a szemétszállítást, az utcák takarítá sát, s kórházakat állítottak fel a betegek elkülönítésére. Ezekkel az intézkedésekkel legyőzték a fertőző beteg ségeket, azonban a fokozódó sterilitás új, nem várt problémát idézett elő: a fejlett országokban az 1960-as évektől egyre gyakoribbá váltak az allergiás megbe tegedések. A mai gyerekek körében az asztma 20-25 százalékos, az allergiás bőrbetegségek 10-15 százalé kos gyakoriságú, a szénanátha a lakosság 20 százalé kát érinti. Szokás a környezet szennyezettségére fogni a jelenséget, csakhogy az emberek olyan anyagokra allergiásak, mint például a virágpor, a toll és az állat szőr, a házi poratka, a tojás, amelyek évmilliókig nem okoztak problémát. A vizsgálatok továbbá azt igazol ták, hogy a farmon felnőtt gyerekek körében az aller gia nagyon ritka, a természeti népek körében p e d i g ismeretlen. Az allergiás betegségekről a későbbiekben még lesz szó, itt most csupán a városiasodás n y o m á n szükségképpen kialakult, túlzott tisztaság egyik ve szélyére akartam rámutatni. A városi élet szükségszerű következménye végül, hogy kevesebb napfény éri a bőrünket. Ez különöseb ben senkit nem zavar, maximum szeretnénk barnáb bak lenni. K ü l ö n b e n is, a közegészségügy évtizedek óta azzal tömi a fejünket, hogy az uv sugárzás veszé lyes, mert melanomát okoz. Na, ettől aztán az is meg gondolja, kimenjen-e a napra, aki éppen megtehetné. 87
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Még harminc éve sincs, hogy megjelent az első vizs gálat, amely kimutatta, miszerint az USA északi részén, a déli államokhoz képest azonos összetételű táplálék esetén, kétszer gyakoribb a vastagbélrák. Azaz több napsütés, kevesebb vastagbélrák. A szerzők összeha sonlították a városban és a vidéken élők rákkockáza tát is, és azt találták, hogy azonos területen élők közt a városiaknál jóval nagyobb a vastagbélrák kockázata. Mára t ö b b ezerre tehető azoknak a vizsgálatoknak a száma, amelyek azt bizonyították, hogy a D-vita min-hiány a legtöbb rákfajta kialakulásának az egyik fő oka. A rákról még ugyancsak lesz a későbbiekben szó. Egy másik érdekes összefüggés a városi élet és a skizofrénia kapcsolata. Említettem, hogy 1800 előtt a skizofrénia gyakorlatilag nem létezett. A kutatások azt mutatják, hogy egy u t ó d n a k akkor a legnagyobb a skizofréniára a kockázata, ha anyja városban hordja ki a terhességét. Mivel a D-vitamin nagyon fontos a korai agyfejlődésben, feltételezhető, hogy a skizofré nia születése részben az urbanizációnak köszönhető. Lényegében négy p o n t b a n tudjuk megragadni, ho gyan távolította el eredeti életmódjától a városi élet az embert. Dominánssá tette étrendjében a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, megfosztotta a napi moz gásszükségletétől, sterilizálta életét és elvette tőle a napfényt.
88
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
Csak kontrasztként, hogyan is éltünk régen. Soha nem fogyasztottunk gyorsan felszívódó szénhidrátot, napi tíz-húsz kilométert j á r t u n k és futottunk, folya matosan fertőzéseken estünk át és paraziták éltek ben nünk, s egész nap érte bőrünket a napfény. S dacára a primitív életkörülményeinek, a természeti e m b e r leg alább annyi ideig él, mint a magyar ember, csak men tes a civilizációs betegségektől. MI A BAJ A G A B O N A F É L É K K E L ?
A gabonafélék magvai alkalmatlanok a közvetlen fo gyasztásra, csak bonyolult technológiával lehet be lőlük ehető ételt nyerni. Ezért az ember evolúciója során nem fogyasztott gabonát. Azok a szenzációs bejelentések, miszerint már a paleolit kor embere is fogyasztott „őskenyeret", az eredeti adatok ismereté ben hatásvadász blöffnek bizonyultak. Bármiféle bi zonyíték is kerülne elő később ezzel kapcsolatban, az sem tudná cáfolni azt a tényt, hogy az emberi szerve zet nem alkalmazkodott a nagy keményítőtartalmú ételek fogyasztásához. H a holnap egy régész bizo nyítaná, hogy őseink füvet is ettek, attól mi m é g to vábbra sem t u d n á n k megemészteni a füvet. A gabonával t ö b b táplálkozástani probléma van. Az egyik, hogy finomított szénhidrátot állítanak elő belőle, ami a többi keményítőalapú táplálékunkkal
89
Paleolit táplálkozás kezdőknek
(burgonya, rizs, kukorica) közösen, a metabolikus szindrómán keresztül, a civilizációs betegségek fő oka. A g a b o n a a z o n b a n nem csupán keményítőből áll, hanem tartalmaz glutént, opiátokat, WGA lektint, fitátokat. N e m tisztázott, melyik összetevőnek vagy összete vőknek köszönhető, de a vizsgálatok azt mutatják, hogy a g a b o n a hizlaló hatása nem egyszerűen kaló riatartalmán alapul. Az USA-ban a gabonafogyasztás növekedésével nőtt a kórosan elhízottak aránya: ——
1960
1965
Gabonafogyasztás
1970
1975
1980
•
1985
Kóros elhízás
1990
1995
2000
Persze, ez még nem feltétlen igazolja a gabona spe cifikus hizlaló hatását. Szerencsére van nekünk egy Kína-vizsgálatunk, amelynek keretében t ö b b millió
90
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
kínait kérdeztek ki táplálkozási szokásairól és egész ségi állapotáról. Mivel Kínában vannak hagyományosan gabonát fo gyasztó tartományok, meg lehetett vizsgálni, miként hat specifikusan az elfogyasztott búzalisztből készült étel mennyisége a testsúlyra.
,1
50¬ 0
111(1
2011
Búzából k é s / ü l t
300
400
500
600
701)
800
é t e l e kfogyasztásanap/gramm
SS
V3 " II 100 200 300 400 500 Í.00 700 X00 Húz á Imi k é s z ü l t é t e l e k fogyasztása nap/uranim
91
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Kiderült, hogy azonos kalóriamennyiség fogyasztása esetén, minél n a g y o b b a búzából készült ételek ará nya, annál j o b b a n híztak tőle az emberek (bal oldali ábra). A grafikon megértéséhez fontos hangsúlyozni, hogy az összehasonlított emberek ugyanannyi kaló riát fogyasztottak, csak akiknél a táplálék összetétele a g a b o n a felé tolódott el, azaz egyre t ö b b gabona ételt ettek más ételek helyett, azok a gabona arányá nak függvényében egyre j o b b a n híztak. A másik meghökkentő összefüggés, hogy azonos kalóriájú étrenden élőknél a gabona arányának növeke désével meredeken nőtt a szívhalálozás gyakorisága is (jobb oldali ábra). Ezek szerint a nyugati embe rek elhízásáért és a magas szívhalálozásért nem kis részben közvetlenül felelős a gabonafélék fogyasz tása, ami m a n a p s á g már a nyugati étrend 50-65 szá zalékát is kiteszi. H o g y a g a b o n á b a n van valami, ami specifikusan fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedés kockáza tát, azt az is bizonyítja, hogy a gabonával megegyező mennyiségű rizs fogyasztása nem növeli, hanem csök kenti a szív- és érrendszeri megbetegedés kockázatát. Persze a kockázatcsökkenés relatív, csak a gabonafo gyasztókhoz képest csökken a rizsfogyasztók szívbe tegség-kockázata. A növekvő rizsfogyasztás ugyanis a fokozott szénhidrátbevitel miatt ugyancsak fo kozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 92
Hogyan hódította meg a világot a szénhidrát?
A legkisebb kockázatot a gabona- és rizsmentes táp lálkozás képviseli. De, ha már muszáj ilyesmit enni, azok a kínaiak a szerencsésebbek, akik a rizsevő tar tományokban születtek. Ezek az adatok ismét aláhúzzák azt a már koráb ban is említett szabályt, hogy az ételek hizlaló értéke nem vezethető le kalóriaértékükből. A gabonafélék ből készült ételek valamiért sokkal hizlalóbbak, mint az azonos kalóriájú zöldségek, zsír vagy hús. Azok a fogyókúrák, ahol az emberek a kalóriák számolgatásá val szeretnének eredményt elérni, eleve halálra vannak ítélve. A közegészségügy újabb megtévesztő propa gandája, hogy „együnk kevesebbet, mozogjunk töb bet". Ez igazából a munkatáborok jelszava volt. Nem kevesebbet kell enni, hanem mást. A vizsgálatok azt is cáfolják, hogy sporttal le lehetne fogyni. É p p az el lenkezője az igaz: aki többet mozog, az többet eszik. A táplálék minősége, nem pedig a mennyisége ha tározza meg, hogy hízunk vagy fogyunk-e tőle. Azaz, nem kevesebbet kell enni, hanem mást. A paleolit táp lálkozás lényege, hogy együk magunkat jóllakásig, és mégsem fogunk hízni. Ennek oka az, hogy a paleo lit tápanyagok kis kalóriasűrűségűek és laktatók. Az ember gyomormérete az evolúció során úgy lett kita lálva, hogy a szükséges mennyiségű étel férjen bele. Ez a gyomorméret azonban bizonyos kalóriasűrűségre lett „tervezve". A nyugati étrend nagy kalóriasűrűségű, 93
Paleolit táplálkozás kezdőknek
és ha ugyanekkora b e n d ő t a nyugati étrend ételei vel tömünk meg, a szükségesnél jóval több kalóriát fogyasztunk. Ezért van az, hogy a paleolit étrenden élők jóllakva is könnyedén fogynak, a nyugati étren den élők meg koplalva is híznak. A paleolit, szlogenné egyszerűsítve: együnk mást, mozogjunk többet!
94
AGLUTÉN
Ugyan milyen ördögi összetevő lehet a g a b o n á b a n , ami ennyire megnöveli a szívhalálozás kockázatát? Erre még nem tudjuk a p o n t o s választ, de az adatok nem hagynak kétséget afelől, hogy a gabonafogyasz tás nem csak az elhízáson keresztül fokozza a szívbe tegség kockázatát. Lehet, hogy egy n a p kiderül majd, hogy a glutén, pontosabban annak is egyik összetevője, az alfagliadin felelős ezért a hatásért is. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban mindig glutént írok, de ez alatt az alfa-gliadint értem. GLUTÉNÉRZÉKENYSÉG
A gluténérzékenység szerepét az orvosi gyakorlat ban nagyon lebecsülik, sok orvos még a nyilvánvaló tüneteket sem ismeri fel. Ennek az az oka, hogy ezt egy ritka, öröklődő emésztési problémának tekintik. Ennek a mondatnak azonban minden szava kétségbe vonható. Először is, mi a gluténérzékenység? A glutén csak a gabonafélékben található fehérje, amelyet az emberi 95
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szervezet nem tud megfelelően megemészteni, mert évmilliókig nem fogyasztottunk gabonaféléket. A gluténérzékenységnek t ö b b fokozata vagy fajtája van. A legsúlyosabb változat a lisztérzékenység vagy cöliákia-betegség, amely a 19. században még halálos volt, ugyanis a glutén hatására a vékonybél bolyhai elpusztulnak, megszűnik a tápanyag felszívódása, és a beteg, szó szerint, éhen hal. A cöliákia gyakorisága, bár egyre növekszik, de még mindig csak egy-két szá zalék közt mozog. Igaz, a cöliákia-betegek j ó része diagnosztizálatlanul szenved, és tüneteit mindenféle módszerekkel kezelgetik, holott egyedüli gyógymód j u k a teljesen gluténmentes táplálkozás. A gluténérzékenység ennél azonban több embert érint. Ma elterjedt gyakorlat a vérben kimutatható különféle, gluténnel kapcsolatos immunellenanya gok vizsgálata. Ennek alapján már az emberek 10-15 százaléka reagál a gluténre. A székletben mért gluténellenanyag mérése alapján már az emberek 30 százalékának immunrendszere védekezik a gluténnel szemben. H a genetikai vizsgálattal mérjük fel a po tenciális gluténérzékenyek számát, akkor a népes ség 99,6 százaléka élete során gluténérzékennyé válhat. E tekintetben tehát valóban öröklődő dolog ez, olyasmi, mint hogy genetikai hajlamunk van arra, hogy két lábunk nőjön.
96
A glutén
A JÉGHEGYMODELL
Szokás a gluténérzékenységet jéghegymodellel áb rázolni. A jéghegy víz feletti része az aktív bete geket mutatja, a csendes gluténérzékenységben szenvedők látszólag tünetmentesek, míg a rejtett gluténérzékenyekben időzített b o m b a k é n t ketyeg az a 27 gén, amit eddig gluténérzékenységre hajlamosító génként azonosítottak be.
A gluténre érzékenyítő gének bármikor, b á r k i b e n aktiválódhatnak az élet során. Ezt igazolja, hogy az 1950-es évek óta négyszeresére nőtt a gluténérzékenyek száma. Nyilván arról van szó, hogy a gabonafélék 97
Paleolit táplálkozás kezdőknek
egyre növekvő fogyasztása az érzékenyebbekben egy bizonyos mennyiség után fokozottan aktiválja az im munrendszert, amely korábban is reagált, csak a tüne tek nem voltak elég látványosak. 2011-ben jelent meg egy - szerintem korszaknyitó - vizsgálat, amely bebi zonyította, hogy irritábilis bélszindrómában szenvedő betegeknél akkor is okozhatja a béltüneteket a glutén, ha semmiféle m o d e r n orvosi teszttel nem lehet náluk gluténérzékenységet kimutatni. Egy másik vizsgálat p e d i g azt bizonyította be, hogy az emberek 83 szá zalékánál a glutén egyénenként változó súlyosságú bélgyulladást vált ki. A nyugati emberek a legnagyobb fogyasztói a sav csökkentőknek, puffadás elleni szereknek, hashajtók nak és hasfogóknak. A paleolit táplálkozásra áttérők első megrázó élményei közt szokott szerepelni, hogy megszűnik a puffadásuk, székrekedésük, gyomor égésük, teltségérzésük. E b b e n jelentős szerepe van a gabonafélék elhagyásának. A gyulladásos bélbeteg ségekben és az irritábilis bélszindrómában szenvedők általában j a v u l n a k a gabonafélék elhagyására. A U T O I M M U N BETEGSÉGEK
A glutén a z o n b a n nem mindig, sőt legtöbbször nem látványos b é l t ü n e t e k b e n jelentkezik. A 1 9 . századtól kezdtek feltűnni a nyugati népességben az autoim m u n betegségek. Ide sorolható a pajzsmirigy alul- és 98
A glutén
túlműködés, a rheumatoid artritisz, a szklerózis mul tiplex, az l-es típusú cukorbetegség, a lupus, és még vagy nyolcvanféle a u t o i m m u n betegség. Egyre erősebb a kutatókban a gyanú, hogy ezek közös kiváltó oka a glutén és a g a b o n á b a n található úgynevezett WGA lektin. A lektinek olyan fehérjék, amelyeket a növények többek közt védekezésként fejlesztettek ki, s a céljuk, hogy a magvaikat megvédjék az őket fo gyasztó állatoktól. Magyarán a lektinek célja a mér gezés és beteggé tevés. A ricinus lektinje például milligrammnyi mennyiségben is halálos. Ismert tör ténet, hogy a KGB egy ellenséges ügynököt ricinusból kivont lektingolyócskával ölt meg. A glutén és a WGA lektin együtt áteresztővé teszik a bélfalat, ezt a je lenséget nevezzük szivárgóbél-szindrómának. A bél falon aztán olyan fehérjék, illetve fehérjetöredékek j u t n a k át, amelyeket az immunrendszer betolakodó ként kezd támadni. Idáig nem is volna baj. Csakhogy, ha a bélfalon át j u t ó fehérje hasonlít valamely testi szövetünk fehér jéjéhez, akkor a „szimatot" kapott immunrendszer a fehérje elintézése után a saját szövetünket kezdi tá madni. Ez az a u t o i m m u n betegség. És ha egyszer az immunrendszer valamire beindul, csak azzal állítható le, ha megszűnik a bélfalon keresztüli állandó provo káció. Ezért autoimmun betegek, de autizmusban, hiperaktivitásban, skizofréniában szenvedők esetén is, a 99
Paleolit táplálkozás kezdőknek
g a b o n a elhagyása jelentős tüneti javulást idézhet elő. Persze gyakran hosszú időnek kell eltelnie, hiszen az immunrendszer olyan, mint egy ingerlékeny kutya; sokáig ugat, még azután is, hogy a járókelő léptei el halkultak már a távolban. Az a u t o i m m u n betegségek száma rohamosan nő. Egyre t ö b b például az l-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermek, alapvetően cáfolva azt a véleke dést, hogy ez lényegében örökletes betegség volna. H a így lenne, a népességben nagyjából ugyanolyan arányban fordulna elő. Hogy a gluténnel (és majd, mint látjuk, a tejjel) állhat kapcsolatban, azt jól mu tatja, hogy az l-es típusú cukorbetegek és a cöliákiabetegek aránya egymással p á r h u z a m o s a n nő. — l-es típusú cukorbetegség — cöliákía-betegség #
2,5
0.35
rt SP
"a
o,3o-
«
0,05 \
0,5 .==
0,00 1950
100
0,0 1960
1970
1980
1990
2000
A glutén
Az autoimmun betegségeknél általában is, de külö nösen az l-es típusú cukorbetegségnél és a középkorú nők 20 százalékát is érintő pajzsmirigybetegségben drámai, hogy senki nem mondja a betegeknek, hogy ha leállnak a gluténnel, a b b a m a r a d h a t vagy lelas sulhat betegségük romlása. Mivel a kutatások ered ményei még nem mentek át a gyakorlatba, ezért a hivatalos orvoslás csupán az inzulin pótlásában vagy a pajzsmirigyhormonok adásában, t ú l m ű k ö d é s ese tén pedig a pajzsmirigy irtásában látja a megoldást. Mindez abbeli igyekezetből, hogy az egyre nyilván valóbban megbetegítő nyugati étrendet alapvetően jónak láthassák. Ez a vakság nyilvánul meg a b b a n az elképesztő ötletben is, h o g y az újabb közegészség ügyi ajánlások szerint hat h ó n a p o s korban már be kell vezetni a glutént, hogy „hozzászoktassuk" a cse csemőket a gluténhez. Ezt már egyszer kipróbálták Svédországban, és két év alatt négyszeresére nőtt a cöliákia-betegek száma. A közegészségügy azért rend kívül veszélyes intézmény, mert akármilyen ostoba ötlet fogan meg ott valakinek az agyában, hamaro san milliók keserülik meg. IDEGRENDSZERI BETEGSÉGEK
A glutén másik nagy vadászterülete az idegrendszer. A kisagyi ataxia mozgáskoordinációs zavarokat okozó betegség, jellegzetes tünete például a tengerészjárás. 101
Paleolit táplálkozás kezdőknek
E betegségben szenvedők felénél bizonyítani lehetett, hogy a glutén váltja ki a tüneteiket. A glutén az arra érzékenyeknél pszichózist, hiperaktivitást, a szellemi funkciók csökkenését okozhatja. A glutén indukálhat pszichózist is, és a skizofréniánál is felvetődik kiváltó vagy állapotrontó tényezőként. A neuropátia a belső szervek és a végtagok műkö dését szabályozó, vagy onnan az agyba információ kat szállító idegek működési zavara. Jellegzetes tünetei a végtagok érzéketlensége vagy indokolatlan bőringerek (fájdalom, viszketés, hangyamászás) je lentkezése, izomgyengeség, különböző vegetatív tü netek, a székrekedéstől a szívritmuszavarig, bármi. A betegek j ó részénél a glutén is felelős a tünetekért. A gluténérzékenység epilepsziás gyerekek közt is négy szer, migrénesek közt tízszer gyakoribb. Az ismeretlen eredetű neurológiai tünetek nem kis hányadáért felel a rejtett gluténérzékenység - csak é p p e n senki nem vizsgálja. H o l j u t n a eszébe a napi rutinba belefásult neurológusnak, hogy a leghétköznapibb ételünket, a kenyeret okolja páciense tüneteiért? TOVÁBBI PROBLÉMÁK
A gluténérzékenyek hajlamosabbak a rákra, például a non-Hodgkin limfoma százszor gyakrabban alakul ki gluténérzékenyekben. A cöliákia-betegek, ha nem tart ják a gluténmentes étrendet, hússzor valószínűbben 102
A glutén
halnak meg gége- és torokrákban, és általában tízszer gyakrabban halnak m e g különféle rákokban. Mivel a rejtett gluténérzékenység tápanyag-felszí vódási zavarokat okoz, az egyik gyakori tünet, a vas hiányos vérszegénység hátterében is ez szokott állni. Ezzel függ össze az is, hogy a meddőséggel kezeltek öt-nyolc százaléka valójában gluténérzékenység miatt nem esik teherbe. A glutén megkésett nemi érést és korai menopauzát okozhat. Eddig körülbelül százötvenféle betegséggel hoz ták a glutént kapcsolatba. A gabonafogyasztás egyre inkább az emberiség átkának tűnik. Sajnos, a n n a k semmi jele, hogy a világ észlelni akarná a növekvő ve szélyt. Emlékezzünk csak a pellagrajárványra! Kit ér dekelt, hogy tízezrek halnak meg évente, ha ezt csak fájdalmas gazdasági intézkedésekkel lehetett volna kivédeni? A N E M E S Í T É S BOSSZÚJA
Persze joggal merül fel az a kérdés, miért csak manap ságjelent egyre növekvő problémát a glutén? Alkalmazva azt az elvet, hogy egy betegség akkor kelti fel az orvosok figyelmét, amikor gyakorisága elér egy ingerküszöböt, a cöliákia a 19. század utolsó har madában került ennek révén az orvosok látóterébe. Ami, valljuk be, elég meglepő ahhoz képest, hogy a földművelés E u r ó p á b a n ötezer éves. A 19. század 103
Paleolit táplálkozás kezdőknek
nyolcvanas éveiben csak diagnosztizálni tudták a be tegséget, ami elég könnyű volt, hisz gyerekek haltak meg benne, jellegzetes kórlefolyással. Egészen 1950-ig a z o n b a n senkinek fogalma sem volt arról, mi okozza ezt a kórt. A legvadabb teóriák láttak napvilágot, s miután Sidney Haas banánkúrával tünetmentessé tett gyerekeket, a b a n á n b a n található titokzatos hormo n o k n a k tulajdonították a hatást. Egészen addig, míg a 11. világháborúban, Hollandiában, Karel Dicke gyer mekorvos fel nem figyelt arra, hogy a kenyérhiány idején megszűnt a cöliákia. Amikor viszont az éhe zők megsegítésére repülőgépről kenyeret dobtak le, a cöliákiás gyerekek állapota romlott. Dicke 1950-ben mutatta b e kutatásai eredményét, miszerint a kenyér ben található glutén a cöliákia oka. Miért nem jött rá senki 80-100 évig, hogy a cöliákiát a kenyér okozza? Amiért a pellagrajárvány idején senki nem akarta tu domásul venni, hogy a mindennapos kukoricafogyasz tás a b ű n ö s . De vajon miért csak a 19. század utolsó harmadára érte el a cöliákia a felismerhetőség gyakorisági szint jét? Hiszen voltak korok, amikor a szegények legfőbb eledele a kenyér volt. A válasz roppant egyszerű: a régi korok gabonafé léiben nem volt alfa-gliadin. A kenyérgabona (Triticum aestivum) három génál lományt tartalmazó, úgynevezett hexaploid növény. 104
A glutén
A három génállomány három ősi búzafajtától ered. Az egyik, az „A" genom a Triticum monococcumból, a második, a „B" genom a Triticum speltoidesból. Az „A" és „B" genomot a Triticum turgidum egyesítette ma gába. A harmadik, „D" genom a Triticum tauschiiból származik. A mai kenyérgabona őseit évezredekig termesztet ték és fogyasztották a Föld különböző tájain. Például a mediterrán országokban és Közép-Európában az „A" genomú gabonát vetették, a bronzkori Egyiptom ban az „A+B" g e n o m ú t , és ez volt a rómaiak gabo nája is. A vizsgálatok többszörösen igazolták, hogy a mai kenyérgabona gluténérzékenységet okozó hatá sáért a „D" genom a felelős, és az ,A" és „B" g e n o m o t tartalmazó fajták nem, vagy sokkal kevésbé okoznak gluténérzékenységi tüneteket. Például a ma is termesz tett alakor (einkorn, Tricitum m o n o c o c c u m ) , amely ,A" genomú, alfa-gliadint nem tartalmaz. Más „A+B" genomot tartalmazó búzafajták sem tartalmaznak alfagliadint. Az utóbbi száz évben a búzanemesítők tu datosan szelektálták és keresztezték azokat a fajtákat, amelyeknek magas volt a gluténtartalma, mert ettől válik a liszt kelesztésre, illetve tésztakészítésre alkal massá, mivel nyúlós lesz tőle. A másik szempont a táp érték növelése volt, azaz a nemesítők minél n a g y o b b fehérjetartalmat akartak elérni. Szomorúan jelentem, hogy a nagy igyekezetet siker koronázta, s az összes, 105
Paleolit táplálkozás kezdőknek
ma forgalomban lévő kenyérgabonának egyformán magas az alfa-gliadin-tartalma. Fontos megjegyezni, hogy a manapság bioboltokban oly népszerű tönkölybúza „A+B+D" genomú gabonaféle, azaz ugyanolyan veszélyes, mint a többi kenyérgabona. Mivel a gabonanemesítés a 19. században indult meg, a század végére sikerült a búza legveszélyesebb fajtá ját kikísérletezni. N e m először és nem utoljára ütött vissza az, hogy az ember beavatkozott a természetbe. Az igazi megoldást a gabona teljes elhagyása jelenti, hiszen az emberi szervezet nem képes egészségkároso dás nélkül élethossziglan szénhidrátalapú táplálkozást folytatni. A nagy szénhidráttartalmú táplálék fogyasz tása metabolikus szindrómához és ezen keresztül a ci vilizációs betegségek kialakulásához vezet. A glutén, azaz az alfa-gliadin, csak további bajok forrásává vált, de kiiktatása gyökeresen nem változtatná meg a nyu gati civilizáció egészségi állapotát. A mezőgazdaság különben sem állna vissza a kisebb hozamú, nehe zebben kezelhető, gyengébb minőségű lisztet adó gabonafélék termesztésére néhány százmillió beteg kedvéért sem.
106
A BURGONYA ÉS A KUKORICA
A földművelésre való áttérésnek annak idején meg volt a logikája. H a nem találtak volna a paleolit kor végén élő emberek a környezetükben olyan növénye ket, amelyek nagy mennyiségű keményítőt tartalmaz tak és betakarítás után jól tárolhatók voltak, akkor nem alakult volna ki a földművelés. Minden konti nensnek, illetve régiónak megvolt a maga felfedezettje. A Közel-Keleten a gabona és a köles volt a favorit, ami átterjedt Európába és Ázsiába is. Ázsiában felismer ték a rizs és a hajdina tápértékét. Afrikában a yam és manióka bizonyultak termeszthető, nagy keményítő tartalmú növényeknek, míg Amerikában a burgonya és a kukorica játszotta ezt a szerepet. A mi táplálkozásunkban manapság a burgonya és a kukorica viszi a prímet. A burgonyára már önmagában rossz fényt vet, hogy nem j ó családból származik. Testvérei többek közt a dohány, a mandragóra, a mérgező nadragulya. A bur gonya termése is mérgező - mi a gyökerét esszük. H a a burgonya gyökerét tartósan fény éri, kicsírázik és megzöldül. A csírákban és a zöld részében a mér107
Paleolit táplálkozás kezdőknek
gező szolanin feldúsul. De a jól tárolt burgonyában is jelen van a szolanin és egy másik mérgező anyag is, a kakonin. Nem egy szakember álláspontja az, hogy ha a burgonyát ma nyújtanák be engedélyezésre vala mely élelmiszer-biztonsági hivatalba, a forgalmazását megtiltanák. Ma ugyanezt már nem lehet megtenni, amikor a burgonya a világ legártalmatlanabbnak tűnő népélelmezési cikke. Helyette hát a közegészségügy és az élelmiszerek biztonságosságáért felelős szervek lapítanak. De vajon mekkora a veszély? Vagy csak ha tásvadászatból ijesztgetem olvasómat? A kakoninból és a szolaninból együttesen maximum 1 mg/testsúly-kg-nyit lehet biztonságosan elfogyasz tani, 1,75 mg/testsúly-kg felett már akut mérgezéses tünetek keletkeznek, 3-6 mg/testsúly-kg dózis halá los. Az átlagos, héj nélküli főtt burgonyában 30-40 mg, a sült burgonyában 80-120 mg, a chipszben 20¬ 180 m g méreganyagot szoktak kilogrammonként mérni, a csírában viszont már 2000-7300 m g talál ható. A főzés, sütés nem semlegesíti ezeket a méreg anyagokat. Ezeknek az anyagoknak terratogén hatása is van, tehát magzati károsodást, vetélést okozhatnak. Másfelől, a kakonin és szolanin már kis mennyiségben is fokozza a rákos sejtek növekedését, a túlzott bur gonyafogyasztás egészen biztosan hozzájárul a mell rák és az agydaganatok gyakorivá válásához.
108
A burgonya és a kukorica
Az enyhe mérgezés tünetei hasi görcsök, gyomor rontásszerű tünetek, hasmenés, hányás, égő érzés a bőrön, az ajkakon és a szájban, láz, gyors pulzus és fejfájás. Svédországban 1986-ban a hideg és esős bur gonyaérési szezon miatt olyan magas lett a b u r g o n y a méreganyag-tartalma, hogy a termést meg kellett sem misíteni. Az emberek az apró krumplikat j o b b a n szere tik, pedig ezekben t ö b b a méreganyag. Egy amerikai iskolában a menzán elfogyasztott ebéd után 78 gye rek lett rosszul, közülük 17 kórházi ápolásra szorult a burgonyában található méreganyagok miatt. Ez idáig 12 mérgezéses esetet jegyeztek fel, amelyben 2000 ember volt érintett, s közülük harmincan m e g is haltak. Mivel a burgonyát mindenki abszolút biz tonságos ételként kezeli, a vele kapcsolatos mérge zési tüneteket szinte soha nem hozzák fogyasztásával kapcsolatba. így valószínűsíthető, hogy a burgonya mérgezés sokkal gyakoribb, mint g o n d o l n á n k . Ang liai mérések szerint a napi burgonyával elfogyasztott méregmennyiség átlagosan 14 mg, ami akut veszély nek nem tekinthető. Nyilván a mérgezéses esetekben a burgonya rossz tárolása, sérülése, csírázása okozta a fokozott méreganyag-tartalmat. Felvetődik azon ban a krónikus mérgezés lehetősége, ugyanis a méré sek szerint a burgonyában található méreganyagok jól felszívódnak, viszont kevés ürül belőlük, vagyis ezek a mérgek a szervezetben felhalmozódnak, például a
109
Paleolit táplálkozás kezdőknek
májban. Az élelmiszer-biztonsági rendszerre jellemző, hogy ezt eddig még sosem vizsgálták. Mondhatni, ki akarna Pusztai Árpád sorsára jutni? A B U R G O N Y A Á L L Á S V E S Z T É S T IS O K O Z H A T
Az Angliában kutató Pusztai híve volt a génmódosí tott élelmiszereknek, mert nagy lehetőségeket látott az új technológiában. A lektinek világhírű kutatója ként, laboratóriumát bízták m e g az Angliában már forgalomban lévő, génmódosított burgonya bizton ságosságának vizsgálatával. Pusztai korrekt elemzé sek keretében elvégezte a teszteket, és a BBC egyik műsorában, főnökeivel előre egyeztetve elmondta, hogy a génmódosított burgonya komoly elváltozá sokat okozott a kísérleti állatok bélrendszerében, és nem kéne az angol lakosságot - kísérleti nyúlnak te kintve - olyan burgonyával etetni, amelyet ezek sze rint még nem is vizsgáltak be igazán. Pusztait főnöke másnap dicséretben részesítette, h a r m a d n a p minden kutatási anyagát elkobozták, állásából felfüggesz tették, majd kényszernyugdíjazták, 23 munkatársát szétszórták más területekre, és a médiától a szaksaj tón át mindenhol megvádolták azzal, hogy adatait meghamisította, vizsgálata nem felelt meg a tudo mány szabályainak stb. Talán nem kell bizonygatni, hogy Pusztai vizsgálata abszolút korrekt volt, csak az eredménye hatalmas gazdasági és politikai érdekeket 110
A burgonya és a kukorica
sértett. A génmódosított burgonyát egyelőre nálunk nem termesztik, de importtermékeken keresztül ter mészetesen már jelen van. A BURGONYA T Ö M É N Y S Z É N H I D R Á T
Mindezen veszélyektől akár tekintsünk is el, hiszen sokan úgyis legyintenek az ilyen adatokra, mondván, ők ugyan nem vettek eddig észre ebből semmit. A do hány, az alkohol és esetünkben a burgonya csak sok éves fogyasztás után okoz betegségeket. Senki nem állítja, hogy egy burgonyaköret vagy egy szelet kenyér azonnal öl. A burgonya azonban a gabonafélékhez és különböző, gyorsan felszívódó szénhidrátokhoz ha sonlóan, más okból is lassan ölő méreg. A burgonya glikémiás indexe az egyik legmagasabb a szénhidrátok közül, ezért a metabolikus szindróma, s ezen keresz tül a szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, rák kialakulásához ugyancsak hozzájárul. BURGONYA ÉS BÉLSZIVÁRGÁS
A burgonyafogyasztás elleni utolsó érv ugyancsak megszívlelendő. A burgonyában található szaponinek szivárgóbél-szindrómát okoznak, ami pedig, elsorolni is sok, mennyi problémának a gyökere. A szivárgó bél-szindrómát már említettem, ez azt jelenti, hogy a bélfal bizonyos anyagok vagy baktériumok hatására áteresztővé válik, és fehérjék, baktériumok egészben 111
Paleolit táplálkozás kezdőknek
átjutnak a szervezetbe, ahol autoimmun és allergiás reakciókat váltanak ki. Némely baktérium pedig azért képes megfertőzni az embert, mert át tud furakodni a bélfalon. Az egyik legkomolyabb problémát a gyul ladásos bélbetegségekben okozza ez a szivárgás, ki fejezetten súlyosbítva a kórt. Mivel a bélproblémák esetén általában sós vízben főtt burgonyát javasolnak diétának, természetesen a magukat komolynak tekintő, egészségügyi tanácsokat osztogató weboldalak is a burgonyát javasolják kímélő étel gyanánt. A KUKORICA
A kukorica kapcsán előbb arról szólok, miért nem ta nácsolja a paleolit táplálkozás a burgonyával együtt a kukorica fogyasztását. A kukoricának a magas kemé nyítőtartalma miatt szintén nagy a glikémiás indexe, ezért fogyasztása a civilizációs betegségek kialakulá sát segíti elő. A másik ok azonban, amiért nagyon nem ajánlott a fogyasztása, kevésbé vagy mondhatni, egyáltalán nem ismert. A ma élő indián népességben a rheumatoid artritisz öt-hét százalék gyakoriságú, ami nagyon magas arány. Amikor vizsgálni kezdték a problé mát, kiderült, hogy a rheumatoid artritisz (sokízületi gyulladás) már az amerikai őslakosok ötezer éves le leteiben is gyakori. Az európai temetőkben talált cson tok vizsgálata ugyanakkor azt bizonyította, hogy a 112
A burgonya és a kukorica
Kolumbusz előtti időkben E u r ó p á b a n a rheumatoid artritiszt még nem ismerték. Az már régóta tudott volt, hogy a dohányzás kétszeresére növeli e betegség ki alakulásának a kockázatát, és hamarosan azt is iga zolták, hogy amiatt, mert a dohányfüsttel egy D I N G nevű fehérje jut a véráramba, s ez a fehérje az ízüle tekkel szembeni autoimmun reakciót indít el. Az is kiderült, hogy a D I N G fehérjék a kukoricában, a bur gonyában és a paradicsomban is megtalálhatók. Mivel a dohány, a kukorica, a burgonya, a paradicsom Ame rikából származik, ez megmagyarázza, miért szenved tek már a földművelést folytató őslakosok közül sokan rheumatoid artritiszben, és miért csak a Kolumbusz utáni időkben terjedt el ez a betegség E u r ó p á b a n is. A kérdésről bővebben írok a Paleolit táplálkozás és ko runk betegségei című könyvemben. A burgonya és kukorica kerülésére tehát t ö b b nyo mós okunk is van. Általánosságban azért kerülen dők, mert nagy szénhidráttartalmuk miatt azon élelmi anyagok csoportjába tartoznak, amelyek felelősek a metabolikus szindróma talaján kialakuló civilizációs betegségekért. Specifikus okok miatt sem szabadna ezeket a növényeket fogyasztani. A burgonya méreg anyagokat tartalmaz, mindkét növény fokozza a bél szivárgását, és végül mindkét növény fogyasztása auto immun ízületi betegségek kialakulásához vezethet.
113
A TEJ
A tej fogyasztásának kezdetét történetileg az „éhes ember mindent megeszik" elv indokolta. Van, ahol a csótányokat és sáskákat is elfogyasztják pirítva vagy szárítva. Ha más fordulatot vett volna az európai fej lődés, lehet, hogy ma tejipar helyett csótányiparról beszélnénk, és ugyanolyan gusztusosnak látnánk a dobozolt, különféle ízesítésekkel árult csótányokat, mint ma a különféle tejtermékeket. A tejről sok rosszat el lehet mondani. Hogy antibioti kumok és hormonmaradványok vannak benne, hogy állítólag a beteg tehenek tőgyéből genny kerül a tejbe, hogy a bolti tejből már sok mindent kivonnak, mire a vásárlókhoz kerül, hogy a pasztörizálás tönkreteszi a tejet... De, ha mindezeket a problémákat egy n a p megoldanák, evolúciós nézőpontból a tej emberi fo gyasztásra akkor sem válna alkalmassá.
A TEJ ÉS AZ EVOLÚCIÓ
A tejjel szemben egy általános érv az, hogy az emlős állatok csak születésük után, a szoptatás időszakában fogyasztanak tejet, később szervezetük nem igényli, 115
Paleolit táplálkozás kezdőknek
sőt sokszor nem is tudja megfelelően feldolgozni. Ugyanez a helyzet az emberrel is. A világ népességé nek 7 5 százaléka felnőttkorban nem rendelkezik tejcu kor-, azaz laktózlebontó enzimmel. A földművelésre és állattenyésztésre való áttéréskor az Európa északi és nyugati részén élő népekben elterjedt az a génmutá ció, amely felnőttkorban is biztosította a laktáz enzim működését. Ez lehetővé tette, hogy az európai em berek többsége képes legyen más emlősállatok, így a tehén és a kecske tejét fogyasztani. Az Afrikában élő, tejen, húson és véren élő maszájok körében ugyancsak megmarad felnőttkorra is a laktózlebontás képessége. A laktózbontás képessége azonban inkább kivétel, mint általános emberi sajátosság. Sokan azonban a laktózlebontás felnőttkori képességét azonosítják a te héntej fogyasztásához való evolúciós alkalmazkodás sal. Ez azonban tévedés. A laktózbontás képességének felnőttkorra való fennmaradása mindössze egyetlen gén megváltozását jelentette. A tehéntej megfelelő emésztésének kialakulásához t ö b b tíz vagy százezer év kellett volna, de ennyi nem állt a rendelkezésünkre, mivel az állattenyésztés és a tejfogyasztás mindössze pár ezer éves. A tej okozta különféle problémák szám bavétele mindjárt rávilágít arra, miért nem tekintjük a tejet emberi fogyasztásra alkalmasnak.
116
A tej
TEJ ÉS ALLERGIA
A tej az egyik leggyakoribb élelmi anyag, ami allergiát vált ki. Csecsemőkorban gyakori a reflux, erre veszé lyes, felnőtteknek való gyógyszereket is szoktak adni, holott a refluxos babák 42 százaléka valójában aller giás a tejre, és a tej elhagyása után elmúlik a reflux. A hiperaktivitás és figyelemzavar a legtöbb gyerek ben rejtett ételallergia miatt alakul ki. Két gyakori allergénre szokott fény derülni: a tejre és a g a b o n á r a . A krónikus székrekedéses gyerekek vizsgálata azt iga zolta, hogy 70 százalékuk tejallergia miatt szenved szorulásban, és a tej elhagyása rendezte az addig has hajtóra sem reagáló problémát. TEJ ÉS A U T O I M M U N BETEGSÉGEK
A csecsemők tehéntejjel vagy tehéntejből készült táp szerrel való táplálása szoros kapcsolatot mutat a gyer mekkorban kezdődő l-es típusú cukorbetegséggel. Az l-es típusú cukorbetegség annál gyakoribb egy or szágban, minél több tejet fogyasztanak. A tejfehérjék egyike ugyanis hasonló felépítésű, mint a hasnyálmi rigy inzulintermelő sejtjei. A csecsemőknek veleszü letetten áteresztőbb még a bélfala, s így a korai, tejjel való táplálás során a tejfehérjék, átjutva a bélfalon, autoimmun folyamatot indítanak be a hasnyálmi rigy inzulintermelő sejtjei ellen. A sejtek pusztulása lassú, ezért csak évekkel később, nemritkán csak 117
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Finnország •
Kanada • Norvégia • • Nogy-Brtrannla Dánia Olaszország •
U S A
Németország • _ Ausztria • Franciaország
-í
Ausztrália • • Izland
Magyarország
• Svájc
Tejfehérje-fogjasztál
naponta grammban
kamaszkorban jelenik meg a betegség. Ekkor még mindig nem volna késő leállni a tejjel és az autoim mun folyamatot szintén serkentő gabonafélékkel, mert a részlegesen épen maradt hasnyálmirigy elegendő in zulint termelhetne ahhoz, hogy paleolit táplálkozás sal szükségtelenné válna az inzulinpótlás. Ezek az összefüggések a z o n b a n egyelőre kimaradnak az aka démikus orvoslás tankönyveiből. Pedig tejet és tejter mékeket a u t o i m m u n betegségekben egyáltalán nem tanácsos fogyasztani. Érdekes kérdés, hogy a tej és a glutén miért szerepel nek gyakran ugyanazon kórképekben egyformán ki váltó tényezőként. Ennek oka, hogy a gabonafélékben 118
A tej
található glutén és a tejfehérje nagyon hasonló szer kezetű, így például szklerózis multiplexben szintén jelentős javulás érhető el tej- és gluténmentes táplálko zással. A tej és a glutén megbetegítő élelmi anyagként ismert autizmusban és skizofréniában is. Az egyik le hetséges magyarázat, hogy mind a gluténből, mind a tejfehérjéből ópiumszerű anyagok keletkeznek a szer vezetben, és ezek az agyba feljutva zavart okoznak a normális m ű k ö d é s b e n . A TEJ N Ö V E K E D É S I FAKTORAI
A tej, természeténél fogva, serkenti a növekedést. A boci igen gyorsan növekszik, s ennek oka az, hogy a tejben legalább három növekedési faktor található: ilyen az inzulin, az Inzulinszerű Növekedési Faktor (IGF) és a bétacellulin. Az elmúlt száz évben a nyu gati világban az átlagmagasság legalább tíz centimé tert nőtt, de a sok tejet fogyasztó északi népeknél ez eléri a húsz centiméteres növekedést is. A növekedési faktorok azonban nemcsak a testmagasságot, h a n e m például a rákos sejteket is növesztik. Minél t ö b b tejet isznak egy országban, annál gyakoribb ott a mell rák. A tejből az IGF átkerül a vérbe, ahol a szintje jól mérhető. A magas iGF-szintet m u t a t ó férfiak két és félszer gyakrabban betegedtek meg vastagbélrák ban, a nők pedig hétszer gyakrabban mellrákban. Tíz
119
Paleolit táplálkozás kezdőknek
vizsgálatból nyolc igazolta, hogy a tejfogyasztás fo kozza a prosztatarák kockázatát. TEJ ÉS I N Z U L I N R E Z I S Z T E N C I A
A tejben lévő inzulin más aggodalomra is okot ad. Ko rábban bemutattam, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása hogyan vezet a gyakran magas vércukor szint miatt hiperinzulinizmushoz és inzulinrezisz tenciához. Ezt a tejben lévő inzulin tovább fokozza, továbbá a tejsavó tartalmaz egy anyagot, ami az em beri szervezetet extra inzulinválaszra készteti. Ha valaki, mondjuk, egy zsömlét tejjel fogyaszt el, há romszor nagyobb lesz szervezete inzulinválasza, mint ha a zsömlét csak magában ette volna meg. A tej rend szeres fogyasztása tehát fokozza az inzulinreziszten ciát, azaz súlyosbítja a metabolikus szindrómát. Nem véletlen, hogy t ö b b vizsgálat is felvetette a tejfogyasz tás és a szívbetegség kapcsolatát. TEJ ÉS A K N E
Végül a kutatások a tej és az akne különös viszonyára derítettek fényt. Akne és pattanás a természeti népek nél m é g kamaszkorban sem tapasztalható. Kutatók t ö b b ezer embert bogarásztak végig akne vagy akne okozta bőrhibák után kutatva, de egynél sem talál tak még csak ráutaló jelet sem. Ezzel szemben a nyu gati társadalmakban, kamaszkorban a fiatalok 60-70 120
A tej
százaléka szenved arcát és hátát elcsúfító aknéktól, de még a felnőtt lakosság körében sem ritka egy-egy akne megjelenése. Sokaknak egy életre elcsúfítják a bőrét a kamaszkori aknék helyei. A gyógyszeripar vá lasza az akneproblémára egy életveszélyes gyógyszer forgalomba hozása volt, amelynek szedésétől depreszszió és öngyilkossági késztetés alakulhat ki. Felírását mára nagyon megszigorították, ami persze nem csök kenti veszélyességét. Pedig az akne titka r o p p a n t egyszerű: nem szabad tejet és tejterméket fogyasztani. A tejben lévő növe kedési faktorok ugyanis a zsírmirigyek kijáratánál folyamatosan növekvő szaruréteget burjánzásra kész tetik, ettől a zsírmirigy kijárata eldugul, és a b ő r b e n élő Propionobacterium acnes gyorsan szaporodni kezd. A legtöbb ember, aki áttér a paleolit táplálkozásra, hamar megtapasztalta, hogy pattanásai és aknéi meg szűnnek. Ebbe a hatásba természetesen az is beleját szik, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztásának beszüntetése talán még h a t é k o n y a b b a n csökkenti a hiperinzulinizmust és a magas iGF-szintet. Természetesen a tejipar mindent elkövet, hogy a tejet az egészséges élet szimbólumává tegye, s ahogy megneszelték a több forrásból is táplálkozó tejellenes hangulatot, azon n y o m b a n rákapcsoltak, és manap ság mást sem hallani a tejipart hűségesen kiszolgáló
121
Paleolit táplálkozás kezdőknek
dietetikusoktól, mint hogy a tej véd a ráktól, s a cson tok épségéhez elengedhetetlen a tejfogyasztás. TEJ ÉS C S O N T
A tej szerepe a csontok felépítésében és megtartásában valójában propaganda. Az ember kétmilliós evolúciója során nem fogyasztott tejet, az ősemberleletek mégis erős csontokról árulkodnak. A természeti népek szin tén nem fogyasztanak tejet, csontjaik mégis a világon a legerősebbek. Egy természeti embernél elképzelhetet len az, ami a nyugati idős embereknél gyakori, hogy el esve combnyak- vagy medencecsonttörést szenvednek. A Föld lakóinak 7 5 százaléka nem fogyaszt tejet, és mégsem j á r ó g é p b e n tölti élete utolsó évtizedeit. A tej csontépítő és megőrző szerepét sokat vizsgálták, és ezek a vizsgálatok cáfolják a tejipari propagandát. Ka maszoknál évekig követték a tejfogyasztást és a sport aktivitást, és a csontok erőssége egyedül a sportolás intenzitásával függött össze. Egy másik vizsgálatban 7 8 ezer nő tejfogyasztását és csonttöréskockázatát kö vették 12 éven át. Kiderült, hogy a több tejet fogyasz tóknál volt gyakoribb a csonttörés. A grafikon azt mutatja, hogy ha valaki több kalciu mot fogyaszt, akkor az rosszabb hatékonysággal szívó dik fel. Napi 2 gramm fogyasztása esetén 20 százalék, napi 0,2 g r a m m esetén viszont 4 5 százalék szívódik fel. A grafikon mellé tehetnék egy másikat, amely azt 122
A tej
.
. 80
0
-,
-j
0,0
1
1 0.2
1
1 0.4
1
1 0.6
1
1 0,8
1
1 1.0
1
1 1.2
1
1 1,4
1
1 1.6
1
1 1.8
1
1 2.0
Elfogyasztott kalcium (gramm/nap)
mutatja, hogy növekvő kalciumfogyasztás esetén nö vekszik az érfalakban a meszesedés és fokozódik a vesében a kiválasztás, ami az arra hajlamosaknál ve sekövet okoz. A csontritkulás kapcsán ismét abba ütközünk, hogy a nyugati orvoslás az embert egy gépnek tekinti, és egyrészt az öregedéssel természetes m ó d o n velejáró csontritkulást automatikusan azonosítja a csontgyen güléssel, másrészt a csonttömeg fogyását gépiesen a megnövekedett kalciumbevitellel kívánja ellen súlyozni. H a a csonttörések száma nem csökken, akkor tovább növelik a már amúgy is extrém magas kalciumbeviteli ajánlást. A szervezet a z o n b a n nem olyan, mint egy liba, amit meg lehet tömni. A kalcium felvétel szabályozottan történik. Ezért nem a kalci umfogyasztás, hanem a felszívódás és hasznosulás 123
Paleolit táplálkozás kezdőknek
mértéke dönti el a csontok erősségét. A nyugati étrend tele van olyan anyagokkal, amelyek gátolják az ásvá nyi anyagok felszívódását, ezért napi 1000-1500 m g kalcium is kevés, míg a természeti népek kalciumfo gyasztása, bár napi 200-300 mg, mégis erős csontok hoz vezet, mert az elfogyasztott kalcium nagy része hasznosul. Újabban riasztó elemzések jelentek meg, miszerint a manapság divatos kalciumpótlás a cson tokat nem erősíti, viszont fokozza a szív- és érrend szeri megbetegedés kockázatát az erek meszesedése miatt. A csontok erősségét a mozgás, a zöld levelű növényekből és a dió- és mogyorófélékből felszívódó szerves kötésű kalcium, a sok fehérje és a megfelelő D- és K-vitamin-ellátottság biztosítja. Korábbi írásaimban amellett érveltem, hogy az érett sajtok fogyasztása kis mennyiségben elfogadható. Ez azzal támasztható alá, hogy a sajt hosszú érlelési fo lyamata során a tejfehérjék lebomlanak, átalakulnak. Ugyanakkor a bétacellulin nevű növekedési faktor még a sajtfeldolgozás folyamatait is túléli. A paleo lit táplálkozásnak sok irányzata van, természetesen itt is jellemző olykor a radikalizmus, ami például az összes tejtermék teljes tiltását jelenti. Valóban ez a lo gikus, csakhogy a realitások ésszerű engedményeket követelnek, hisz a sajt az egyik legolcsóbb fehérjefor rás. Én a realista paleo elvét követem, ami azt jelenti, hogy a reális életünkben kell t u d n u n k újrateremteni 124
A tej
az evolúciósan optimális táplálkozást. Ennek szelle mében az az álláspontom, hogy egészséges emberek nek az érett sajt kis mennyiségben fogyasztható, de autoimmun betegek vagy rákban szenvedők egyál talán ne fogyasszák a sajtban lévő fehérjék és a nö vekedési faktor miatt. Én személy szerint sajtot nem szoktam fogyasztani, de ha paleo elveknek megfelelő étel elkészítéséhez egy kis sajtot is használnak, nem tiltakozom ellene.
125
A FRUKTÓZ: BARÁTBÓL ELLENSÉG
A fruktózról muszáj pár szót ejtenem, mert korunk egyik legalattomosabb élelmi anyagává kezd válni. Sok évtizeddel ezelőtt, amikor kiderült, hogy fruktóz nem vált ki inzulinválaszt, azaz nem terheli a has nyálmirigyet, a diabetológusok cukor helyett kezdték ajánlgatni betegeiknek. A fruktózt mai napig az egész séges cukor dicsfénye övezi, az élelmiszerboltokban a cukorbetegeknek fenntartott polcokon kínálják, a bioboltokban a cukor helyett ajánlgatják. Mára ki derült, hogy a fruktóz hosszú távú fogyasztása előse gíti a metabolikus szindróma kialakulását. Fokozza a viszcerális elhízást, inzulinrezisztenciát, magas trigliceridszintet és magas vérnyomást okoz. Sok kutató azt pedzegeti, hogy a cukorbetegek számának rohamos növekedéséhez nagyban hozzá járultak a divatossá vált, egészségesként hirdetett gyümölcslevek. A gyümölcslevek egyáltalán nem egészségesek, mert - szemben a gyümölccsel - a fruk tóz már a sejtekből kiszabadult formában van jelen, ezért gyorsan felszívódik. A gyümölcslé más szem pontból sem azonos a gyümölcsfogyasztással. Annyi 127
Paleolit táplálkozás kezdőknek
gyümölcsöt nem t u d n á n k megenni, amennyit lé for májában megiszunk. A gyümölcsleveken túl a fruktóz szinte minden élelmiszerben ott rejtőzik, amit édesí tenek, ugyanis a kukoricaszirupból előállított fruk tóz olcsóbb még a cukornál is. A probléma súlyos. 1970-ben az USA-ban az egy főre eső fruktózfogyasztás évi 20 d k g volt, mára ez 30 kg-ra nőtt. Mint a gabo nánál láttuk, egy élelmi anyag hizlaló hatása nem egy szerűen a kalóriatartalomtól függ. A fruktóz, hizlaló hatása tekintetében, a g a b o n á h o z hasonló. A fruktóz erősen fokozza az inzulinrezisztenciát, ami a vércuk rot a zsírsejtekbe irányítja, így a fruktóz nagymérték ben felelős lehet a nyugati népesség elhízásáért. A cukrot és a mézet külön nem érdemes elemezgetni, mindenki tudja, hogy ezek sok kalóriát tartalmaznak és hizlalnak. Persze a méznek van egy kis varázsa, mint mindennek, ami természetesebbnek tűnik. De lássuk be, a paleolit kori emberek vagy a természeti népek rendszeresen nem fogyasztottak mézet. Persze, ha valaki alkalmanként a gyulladt torkát akarja mézes hársfateával kúrálni, attól nem lesz cukorbeteg, de a rendszeres mézhasználat nem helyeselhető. A realista paleo azonban tudomásul veszi és elismeri azt a tényt, hogy az evolúció során nagyon rákattantunk az édes ízre, és nincs értelme betarthatatlan tiltásokat beve zetni. Saját é r d e k ü n k b e n viszont fontos olyan éde sítőszereket találnunk, amelyek alacsony kalóriájúak 128
A fruktóz: barátból ellenség
és egészségesek. Ilyen a stevia és a száz évnél is öre gebb szacharin, amelyről - minden híreszteléssel el lentétben - eddig nem sikerült rossz dolgot kideríteni. Ugyanez nem m o n d h a t ó el az aszpartamról vagy a szukralózról, ezeket egyáltalán nem ajánlom senkinek. J ó hír, hogy már elérhető árúvá kezd válni a xylit (nyírfacukor) és az eritrit. Ez két cukoralkohol, a cu koréhoz hasonló tulajdonságokkal és édesítő erővel. A xylit glikémiás indexe 7 , ami elképesztően alacsony, az eritrit pedig nullakalóriás, és még olyan enyhe bél tüneteket sem okoz, mint egyeseknél n a g y o b b menynyiségben a xylit.
129
AZ ELHÍZÁSRÓL
Nagyjából körüljártuk a nyugati étrend főbb kritikus élelmiszereit, rámutatva arra, milyen speciális m ó d o n járulnak hozzá az elhízáshoz. Ideje hát az elhízásról mint betegségről is beszélnünk. A nyugati világ kétharmada túlsúlyos vagy elhízott, és a prognózisok szerint ez csak romlani fog. A köz egészségügy persze most fogja a fejét, mintha nem ő idézte volna elő ezt a koleszterinteória sulykolásával. A legújabb étrendi ajánlások csak ugyanazt ismétel getik, amit harminc éve is mondtak: kevés zsír, kevés fehérje, sok szénhidrát. Amint láttuk, a sok szénhid rát ö n m a g á b a n hizlaló, de a g a b o n á n a k ráadásul van valami specifikus hatása, amitől más, azonos kalóriájú szénhidrátokhoz képest jóval hizlalóbb. A növényi olajokról is kiderült, hogy megannyi életveszélyes ha tásukon túl még j o b b a n is hizlalnak, mint az állati zsírok. A közegészségügy mégis évtizedek óta ugyanazt a nótát fújja, hogy az elhízás oka a túlevés és a moz gáshiány. Egy amerikai vizsgálatban húszezer nő táplálkozását tervezték meg és követték nyolc évig. 131
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Étrendjük kalóriamennyiségét napi szükségletük 20 százalékával, azaz átlagosan 360 kilókalóriával csök kentették. Ezzel a megszorítással nyolc év alatt átlago san 10 dkg-ot fogytak, holott a számítások szerint már első évben 15 kg-ot kellett volna leadniuk. Nehéz tehát elhinni, hogy a nyugati világ azért túlsúlyos, mert az emberek kétharmada lusta haspók lenne. Sokkal in kább arról van szó, hogy ipari és politikai érdek annak tagadása, hogy a nyugati étrenddel van baj, helyette tehát az embereket kell hibáztatni. Ennek a helyzetnek két megoldása létezik. Vagy be letörődünk, vagy változtatunk. A beletörődés mozgalma már megindult Ameriká ban, táplálkozáskutatók 2011-ben egy nagy tanul mánytjelentettek meg, amelyben azt bizonyították be, hogy a nyugati étrenden élőknek reménytelen lefogy niuk, ezt bizonyítja minden önsanyargató fogyókúra kudarca. A szerzők ebből viszont arra következtet nek, hogy nem üldözni kell a túlsúlyt és az elhízást, hanem elfogadni. Fogyókúra helyett tehát önelfogadást elősegítő pszichoterápiás foglalkozások kellenek, hangoztatják tanulmányukban. Ezt azzal próbálják igazolni, hogy kiforgatva a nyilvánvalót is, levezetik, hogy az elhízottság nem is jelent n a g y o b b betegség kockázatot egyik civilizációs k ó r k é p b e n sem. Szerin tem ez már a tragédia végkifejlete, amikor az áldozat beletörődve sorsába, büszkén lépdel a végzete felé. 132
Az elhízásról
A mozgalom a nyugati táplálkozástudomány meghasonlásának végső állomása. A másik út a változtatás. Ez persze nehezebb, mert egyfelől tudni kéne, mi is okozza a világméretű el hízást, másrészt merni kéne az ipari érdekekkel szembemenni. Már a 19. század végén foglalkozni kezdtek az elhí zás kérdésével, és azt a megállapítást tették, hogy 100 elhízottból csak 40 fogyaszt több ételt a kelleténél, 50 esetében az elfogyasztott mennyiség nem indokolja a hízást, 10 pedig kifejezetten kevesebbet eszik m é g a szükségesnél is. Ma már látjuk, hogy bizonyos táp anyagfajták, például a gabonafélékből készült ételek vagy a növényi olajok, azonos kalóriájú más tápanya gokhoz képest sokkal j o b b a n hizlalnak. A kifejezet ten hizlaló élelmiszerekkel kapcsolatban a csapda az, hogy az emberek a táplálkozást nem a hizlaló hatás hoz igazítják, hanem jól szeretnének lakni. A paleolit táplálkozás vagy a lowcarb étrend száműzi a gyorsan felszívódó szénhidrátokat, s ez megakadályozza az el hízást, már elhízott embereknél pedig koplalás nélkül is gyors fogyáshoz vezet. ELHÍZÁS ÉS BÉLFLÓRA
Nem beszéltünk még a bélflóra szerepéről az em beri szervezet működésében. Beleinkben több bak térium él, mint amennyi testi sejtünk van. Székletünk 133
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szárazanyag-tartalmának 30 százaléka elhalt baktériu mokból áll. Bélrendszerünkben 500 és 1000 közé te szik a baktériumtörzsek számát, de e sok törzsből általában 40-50 törzs domináns. Az evolúció több millió éve során sajátos szimbiózis alakult ki bélbak tériumaink és szervezetünk között. Elfogyasztott táp lálékunk nagy részét a bélbaktériumok dolgozzák fel, részben ö n m a g u k táplálására, részben számunkra te szik hasznosíthatóvá az emészthetetlen tápanyagokat. Mivel az ember évmilliókon át paleolit táplálkozást folytatott, ezért szervezetünk és a bélbaktériumok közt sajátos harmónia alakult ki. A domináns törzsek ugyanúgy „paleolit táplálkozást" folytattak, mint mi. Ennek a táplálkozásnak fontos része volt a sok növé nyi rost, amire specializálódott baktériumok tömege vetette rá magát. A nyugati étrend egészen más öszszetételű, mint a paleolit táplálkozás. A megváltozott étrend bizonyítottan átalakítja bélflóránk szerkeze tét is. Addig háttérbe szorított törzsek kerültek ura lomra, elnyomva más, számunkra hasznos törzseket is. A számtalan emésztési zavar, puffadás, székreke dés, hasmenés, gyulladásos bélbetegségek és irritábilis bélszindróma mind a számunkra kedvezőtlenné ala kult bélflóra mérgező tevékenységének tulajdonítható. Az újabb kutatások meglepő kapcsolatot találnak a megváltozott bélflóra és az allergiás, illetve autoim m u n betegségek kialakulása között is. 134
Az elhízásról
Vizsgálták az elhízás és a bélflóra kapcsolatát is. A bélflóra energiatermelő képességét illusztrálják azok a vizsgálatok, amelyekben bélflóra nélküli álla tok, bár 30 százalékkal többet ettek normál társaiknál, testzsírjuk mégis 40 százalékkal kevesebb volt hozzá j u k képest. Amikor viszont átültettek normál bélfló rát az addig bélflóramentes állatokba, azok hamar 60 százaléknyi zsírt növesztettek. E vizsgálatokból kö vetkezik, hogy a bélflóránk tetemes mennyiségű ka lóriát von ki számunkra az elfogyasztott táplálékból. Kiderült, hogy az elhízás a speciális bélflóra-összeté tellel is kapcsolatban áll. Elhízott állatokban a bélflóra összetétele egészen más volt, mint sovány társaikban, s annak ellenére híztak, hogy kevesebb ételt kaptak, mint a soványak. Amikor hízásra hajlamos állatokból átvitték a bélflórát sovány állatokba, ennek hatására a sovány álla tok hízni kezdtek, dacára annak, hogy ugyanazt ették, mint korábban. A kísérletet fordított irányban is vég rehajtották: sovány állatokból elhízott állatokba vit ték át a bélflórát, és az elhízott állatok fogyni kezdtek ugyanannyi élelemtől, amennyitől k o r á b b a n híztak. Emberekkel is végeztek vizsgálatokat. Amikor a vizs gálati személyeknek egy évre megváltoztatták az ét rendjét, átalakult a bélflórájuk is, és fogyni kezdtek. A bélflórát a csecsemők az anyjuktól kapják születés kor, s ez bizony lehet átkos örökség, mert a csecsemők 135
Paleolit táplálkozás kezdőknek
bélflórájának összetételéből megjósolható volt, melyi kük lesz hétévesen elhízott. Az „öröklött" hízáshajlam tehát nem más, mint öröklött bélflóra? Amikor olyan ikreket vizsgáltak, akiknek egyike elhízott, másika pedig sovány volt, akkor bélflórájuk is különbözött: az elhízottban azok a törzsek domináltak, akik több energiát vonnak ki a táplálékból, a normál súlyú test vérben pedig a kevesebb kalóriát nyújtó törzsek vol tak az uralkodók. A bélflóra vizsgálatai magyarázatot adnak arra, sok ember miért sovány azon az étrenden, amitől a másik hízik. A bélflóra összetétele meghatározza, mennyi ka lóriát tud kivonni egy ember a táplálékából. A termé szeti népeknél ismeretlen az elhízás, ami nem abból fakad, hogy keveset esznek. Valószínűsíthető, hogy a szénhidrátszegény, rostokban, fehérjében gazdag pa leolit táplálkozás olyan bélflórát eredményez, amely ellene dolgozik az elhízásnak. A nyugati étrend ezzel ellentétben, sajátos összetételével olyan irányba tolja el a bélflóra baktériumfajainak az arányát, hogy a nagy energiát termelő fajok szaporodnak el túlzot tan, és ez vezet hízáshoz. Ezt nyugati étrenden tartott állatok vizsgálata egyértelműen bizonyította. Mivel a táplálkozás megváltozása idővel módosítja bélfló ránk összetételét is, a paleolit táplálkozásra való átté rés nemcsak a megváltozott táplálék-összetétel miatt,
136
Az elhízásról
hanem a megváltozott bélflóra miatt is tartósan nor mál testsúlyt eredményez. AZ Ö N BETEGSÉGE MÁSOKNAK P R O F I T
Eddig jól kiveséztük a nyugati életmód, főként a nyu gati táplálkozás ártalmait és a nyugati orvoslás bénázását. Szerintem az orvoslás tehetetlenségét az okozza, hogy nem evolúciós gondolkodással közelítenek az emberhez. Létezik már evolúciós orvoslás, de a gyógy szeripar fogságában vergődő hivatalos orvoslás tu domást sem vesz róla. H a evolúciósan szemléljük az embert, akkor rögtön azt kezdjük firtatni, milyen táp lálkozáshoz alkalmazkodott évmilliókon át, és miért makkegészségesek azok a természeti népek, akik e szerint élnek. A probléma az, hogy az ön egészsége senkinek nem érdeke. Annyira nem, hogy az egészsé ges embereket nyugodtan tekinthetjük szabotőröknek, akik zavart keltenek a gazdaság működésében. Gondoljon bele, kedves olvasóm! H a Ö n e könyv alapján kigyógyul, mondjuk a 2-es típusú cukorbeteg ségéből, normalizálódik a vérnyomása, abbahagyja a koleszterinszint-csökkentő szedését, jóval kevesebb szer szed fájdalomcsillapítót, akkor ez - a tb-támogatást is beleszámítva a gyógyszerek árába - már komoly veszteség a gyógyszeriparnak. Na, most képzelje el, hogy ezrek, százezrek hagyják el ugyanígy a gyógysze reiket. Ez összeadódva horribilis összeg - mínuszban. 137
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Már ez a pillanatnyi forgalomkiesés is komoly kárt okoz, de ez így fog menni még évtizedeken át. És akkor m é g nem számoltunk az elmaradt haszonnal, amit az okoz, hogy a paleolit táplálkozással egy csomó, később jelentkező, a gyógyszeriparnak nagy bevételt jelentő betegséget szintén elkerül. Ö n és a többi paleós ezentúl veszteséget fog termelni a gyógyszeripar szá mára. Ezt nem biztos, hogy annyiban hagyják. A paleo felforgató eszme. Amikor megírtam a Depresszióipar című könyvemet, a pszichiátria kétségbeesetten nyi latkozta, hogy fél év alatt 12 százalékkal csökkent az antidepresszánsok forgalma. Természetesen nem anynyira ők, hanem kenyéradó gazdájuk, a gyógyszeripar esett kétségbe. Amikor a Lipótot bezárták, a gyógy szeripar ismét a pszichiátriát használta szócsövének, hogy világba kiáltsa: az antipszichotikumok forgalma öt százalékkal visszaesett. M e g is értem az aggodal mat, akkoriban egy d o b o z Zyprexa 40 ezer forintba került. A tejipar már megneszelte a veszélyt, a médiá b a n és az interneten h a d r e n d b e állította a dietetikusokat, akik az embereket arról győzködik, hogy a tej nélkül hamarosan porrá omlik a csontrendszerük. Ha megkérdeznénk sámánunkat, miután egy ideig nézné nálunk a tévét, meg olvasgatná az internetet, hogy sze rinte a dietetikus foglalkozás mit fed, ártatlan arccal visszakérdezne: nemde, ők az élelmiszeripar PR-osai.
138
Az elhízásról
Rengeteg összeesküvés-elmélet kering az interneten, s nem egy állítja azt, hogy már régen megtalálták a rák ellenszerét, de titokban tartják, mert a gyógyszer ipar különben nem t u d n á eladni a meglehetősen ha tástalan, de alkalmanként egymillióba is belekerülő kemoterápiás szereit. Én ezekben a teóriákban nem hiszek, összeesküvés helyett elég, ha hagyjuk, hogy a dolgok folyjanak a maguk medrében. Ahogy a do hányiparnak nem érdeke kutatni, miként lehetne ha tékonyan leszoktatni az embereket a dohányzásról, úgy a gyógyszeriparnak sem érdeke kutatni a beteg ségek megelőzését. Mint többször epésen céloztam rá, a közegészségügynek sem érdeke a megelőzés. Illetve szólamok szintjén úgy tesznek, mintha halálra eről ködnék magukat, de minden ajánlásuk valójában olaj a tűzre. Kicsit kétségbeejtő dolog lehet azzal szembe sülni, hogy azért születtünk meg e világba, hogy be tegségeinkkel profitot termeljünk másoknak. Drága pénzen megvesszük a megbetegítő és betegen tartó ételeket, és drága pénzért kezeltetjük magunkat, hogy aztán drága pénzen eltemessenek minket. Az Ö n egészsége egyedül az Ö n érdeke, mindenki más ez ellen fog dolgozni. H a eddigi tanácsadóira hallgat, csak egyre betegebb lesz.
139
A PALEOLIT
ÉLETMÓDRÓL
Nem az a célom, hogy idealizáljam a természeti ember életét. Szeretem ezt a világot, amiben élek, nem szí vesen válnék meg attól a sok j ó dologtól, amit a fejlő dés adott nekünk. A paleolit táplálkozás mozgalom nem civilizációellenes, nem a primitív életfeltételek visszasírását jelenti. Nem minden j ó , ami „természe tes". Nem szeretnénk, ha három gyerekünkből egy érné meg a felnőttkort, nem szeretnénk kígyómarás tól kiszenvedni az őserdőben, és zsugorított koponya ként sem szeretnénk lengedezni valamely pápua törzs kunyhójának bejárata fölött. De szeretnénk egészsége sen sokáig élni. Nos, ez az, amit könnyedén el t u d u n k érni, ha párosítjuk a civilizáció áldásait a paleolit élet mód előnyeivel. A paleolit mozgalom tehát nem viszsza akarja forgatni az idő kerekét, hanem adaptálni akarja modern viszonyaink közé a számunkra evolú ciós okokból optimális életmódot. A természeti népeket Európa akkortájt kezdte meg ismerni, amikor elkezdődött a nagy felfedezések kora. Hajókkal bejárták a Föld minden zugát, amit lehe tett, elloptak, akit lehetett, igába hajtottak, de közben 141
Paleolit táplálkozás kezdőknek
mindig voltak éles szemű megfigyelők, akik később leírták a „vadaknál" látottakat. Sok nép megúszta a felfedezést, vagy nem volt mit elvenni tőlük, ezért hagyták őket tovább élni. A legmázlistábbakat a 20. század során fedezték fel az Amazonas őserdeiben. Velük a kutatók már úgy bántak, mint a gorilla- és csimpánzmegfigyelők a majmokkal. Igyekeztek ész revétlenül jelen lenni, nem háborgatni a természeti ember életét, szokásait, hogy minél inkább azt tud ják megfigyelni, ahogy ők valóban élnek. MIT TANULHATUNK A TERMÉSZETI NÉPEKTŐL?
Miért is kincset érők e megfigyelések? A régészet hal latlan erőfeszítéseket tesz a paleolit kor emberének maradványait vizsgálva. Bonyolult műszerekkel elem zik a csontokat, a megkövesedett emberi székletet, a fellelt szerszámokat, a fogazat zománcán maradt mikronnyi élelemmaradványokat. Mindebből sok min dent m e g t u d t u n k már. Határtalan távlatokat nyitna azonban a régészet számára, ha valahogy időben viszsza tudnánk menni 30-50 ezer évet, és élőben tudnánk tanulmányozni az ősember életét. A természeti emberek megfigyelése azonos egy ilyen időutazással. A vadászó-gyűjtögető életmódot élő ter mészeti emberek ugyanis pontosan úgy élnek, ahogyan a paleolit kor embere. A természeti népek egyfajta idő zárványok, a paleolit kor itt rekedt képviselői. Az ő 142
A paleolit életmódról
táplálkozásukat és életmódjukat megfigyelve megtud hatjuk, miként élt a paleolit kor embere, azaz evolúció san milyen életmód lenne számunkra optimális. Amit az antropológusok és orvosok leírtak, abból azt tudtuk meg, hogy a természeti népek mentesek min den civilizációs betegségtől. Nem egy törzset éveken át teszteltek modern orvosi eszközökkel, ezért pon tosan tudjuk, hogy a természeti ember átlagos vércu korszintje, inzulinszintje messze az európai átlag alatt van. Vérnyomása nagyon alacsonyjóval alacsonyabb, mint a mi normál értékünk, és élete során a vérnyo mása nem emelkedik. Testtömegindexük 19-21 között mozog, a természeti emberek nem híznak el idősebb korukra sem. Ismeretlen körükben minden szív- és ér rendszeri betegség, a rák, a cukorbetegség, az auto immun betegségek vagy az allergiás megbetegedések. A természeti népek egymáshoz képest nagyon el térően táplálkoznak, egyik szélsőségként némely nép majdnem vegetáriánus, másik szélsőségként az eszkimók gyakorlatilag csak húst és zsírt fogyaszta nak. Ezért meglepő, hogy mégis egységesen áll rájuk az, hogy mentesek minden civilizációs betegségtől. A természeti ember egészsége tehát nem érthető meg azokból a legendákból, hogy némely nép sok sárga barackot, mások bizonyos gyökeret, megint mások egy különös bogyóból fogyasztanak sokat. E legen dákat csak azok kapják fel, akik sárgabarackmagot, 143
Paleolit táplálkozás kezdőknek
gyökérkivonatot, gyógygombát akarnak vevőikre sózni, benne tartva őket továbbra is a megbetegítő életmódjukban. Ugyanis nemcsak a sárgabarackot vagy a gyógygombát fogyasztó nép mentes a ráktól, hanem az összes többi is. Vagyis a természeti népek egészségét nem specifikus élelmi anyagok fogyasztása, hanem táplálkozásuk egészének jellege magyarázza. H a összességében akarjuk megragadni a termé szeti népek és a nyugati táplálkozás közti különbsé get, akkor azt mondhatjuk, hogy szemben a nyugati emberrel, a természeti népek nem fogyasztanak ga bonaféléket, cukrokat (répacukrot, fruktózt), gyor san felszívódó szénhidrátokat (burgonya, rizs stb.), tejet és tejterméket, hüvelyeseket, növényi olajokat. A nyugati embernek tehát sikerült olyan ételeket öszszeválogatnia, amelyek együttesen rendkívül megbe tegítő ételek. A H Ú S É s A ZSÍR
Az elmúlt száz év alatt 229 nép táplálkozását írták le. H á r o m n e g y e d ü k étrendjének több mint a fele ál lati eredetű fehérjéből és zsírból áll, és mindössze 14 százalékuk étrendje tartalmaz több mint 50 száza lék növényi táplálékot. E szerint a vadászó-halászógyűjtögető népek étrendje átlagosan 66-75 százalékban állati eredetű. Amikor a két, északi-sarki népet kivet ték az elemzésből, abból a megfontolásból, hogy ők 144
A paleolit életmódról
kényszerűségből esznek szinte kizárólag csak állati eredetű táplálékot, akkor az arány 59 százalékra mó dosult, a növényi összetevőké pedig 41 százalékra. Ré gészeti kutatások és izotópelemzések ugyancsak azt bizonyítják, hogy a húsevés dominanciája nem új ke letű fejlemény a természeti népek életében. Ehhez ké pest azt bizonygatni, hogy „már az ősember is evett kenyeret", nevetséges igyekezet a nyugati, szénhidrát alapú táplálkozás igazolására. A vizsgált 229 természeti nép 97 százalékánál a zsír fogyasztás messze meghaladja a mai közegészségügyi ajánlások felső, 30 százalékos határát. A kőkori kul túrák többségében a zsírfogyasztás átlagosan 30-40 százalék közé esik. Ennek ellenére a természeti né peknél szív- és érrendszeri betegségek nem tapasz talhatók. Egy 2010-ben megjelent, minden eddiginél átfogóbb elemzés is azt bizonyította, hogy a zsírnak a civilizált világban sincs semmiféle szerepe a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, vagyis a zsír a nyugati táplálkozásban sem változott át d é m o n n á . A másik étrendi összetevő, amitől égnek áll az orto dox táplálkozáskutatók haja, az a természeti népek fe hérjefogyasztása. A ma érvényes ajánlások szerint 15 százalék fehérjét kéne fogyasztanunk, szemben a ter mészeti népek 30-40 százalékos fogyasztásával. A grafikonon az alsó számok az állati eredetű táp lálék, azaz a fehérje és zsír együttes arányát mutatják 145
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Á l l a t i eredetű táplálék a r á n y a ( % )
százalékos intervallumokban. A nyugati orvoslás fehérje- és zsírajánlása alapján a 16-25 százalékos csoportba tartozunk, azaz, a nyugati orvoslás fehérje ajánlását 229-ből mindössze nyolc nép követi, minden más természeti nép ennél jóval több fehérjét fogyaszt. Ez a nyolc nép is nyilván beszerzési g o n d o k miatt táplálkozik így, nem sámánjaik tanácsára. A nyugati orvoslás étrendi ajánlásai tehát köszönő viszonyban sincsenek a számunkra optimális étrenddel. A nyugati orvoslás a „túlzott" fehérjefogyasztással szemben vese károsodással riogatja az embereket. A fehérje veseká rosodást okozó hatását azonban alaposan megcáfolja az a körülbelül száz nép, akiket minimum 30 százalé kos fehérjearány jellemez. H a a vesekárosodás valós kockázat lenne, ezek a népek már rég kihaltak volna. Szerencsére náluk a sámánok más közegészségügyi szemlélettel vannak megáldva. 146
A paleolit életmódról
A húsok kapcsán a nyugati orvoslás némely, vegetaria nizmussal szimpatizáló tagja igyekszik démonizálni a húst, azonban a vizsgálatok cáfolják, hogy önmagában a húsfogyasztás jelentene akár minimális rákkocká zatot is. Ugyanez nem m o n d h a t ó el a felvágottaknak nevezett gyanús összetételű termékekről, amelyek ren geteg veszélyes vegyületet és szóját tartalmaznak. A LÉTEZHETŐ É T R E N D E K LEGJOBBIKA
Az étrendi kérdésekben a nyugati orvoslás nem vissza nyúlt az evolúciós gyökereinkig, hanem önkényesen találgatja, mi lehetne j ó az embergép működtetéséhez. Mintha a benzinkútnál azt találgatnák, egy kocsiba benzint vagy dízelt töltsenek-e. A mai étrendi ajánlá soknak az az alapfeltevése, hogy étrendünk hosszú csiszolódási folyamat terméke, ezért nyilván a világ lehető legjobb étrendje, maximum az arányokat kell módosítgatni. Valójában a nyugati világ táplálkozásá nak alakulása a földművelésre való kényszerű áttérés óta kényszerpályán mozog. Éhes ember a csizmaszárat is megeszi, ebből mégsem lett étrendi ajánlás. A kez detekkor időzített b o m b a k é n t beépített problémák, mint a gabona vagy a tejfogyasztás, a 20. századra robbantak fel. Étrendünket az élelmiszeripar öntötte végleges formába. S mára kiderült, hogy a nyugati ét rend zsákutca. Mégis, a nyugati táplálkozástudomány ezt az étrendet úgy tekinti, mint az emberi étrendek 147
Paleolit táplálkozás kezdőknek
standardját. Ezen az alapon bármelyik nép étrendjét vehetnénk etalonnak, mondván, bizonyára az sem vé letlen alakult ki. Az eszkimók joggal követelhetnék az WHO-tól, hogy az ő étrendjüket tekintsék az emberiség alapétrendjének. És valljuk be, talán meredek kijelen tésnek tűnik, de közelebb is áll az eszkimó étrend az emberi szükségletekhez, mint a nyugati, hisz az esz kimókkal éveken át együtt élő európai orvosok már a 20. század harmincas éveiben ámuldozó cikkekben számoltak be arról, hogy sem rák, sem szívbetegség, de m é g epilepszia sem tapasztalható a bennszülöttek körében. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még a szél sőséges eszkimó étrend is ezerszer j o b b , mint a mi vá lasztékosnak nevezett táplálkozásunk. A Nyugat tragikus helyzete a közegészségügyet fe jetlen kapkodásra késztette. Ostoba m ó d o n nem az étrend egészét, hanem egyes összetevőit hibáztatják. H a l a d ó táplálkozástudósoknak a zsírral, a fehér jével vagy a sóval kapcsolatban közzétett korlátozó közegészségügyi ajánlásokról egybehangzóan az a véleménye, hogy a közegészségügy folyamatosan né pességszintű emberkísérleteket folytat. Megalapozat lan, ötletszerű étrendi megszorításokat úgy érvényesít, mintha gránitba vésett igazságokról volna szó.
148
A paleolit életmódról
A SÓPROBLÉMA
Idetartozik a „sóajánlás" kérdése is. T ö b b évtizedes dogma, hogy a fokozott sófogyasztás magas vérnyo mást okoz. Ettől a közegészségügy ugyanúgy maka csul nem tágít, mint ahogy a koleszterinteóriát cáfoló vizsgálatok garmadájára sem rezdül meg a szeme sem. Az utóbbi években számtalan nagy összefoglaló elem zés látott napvilágot, amelyben kimutatták, hogy még a drasztikus sócsökkentés sem vezet értékelhető mér tékű vérnyomáscsökkenéshez. Sőt az utóbbi években több olyan elemzés is megjelent, amely azt bizonyí totta, hogy a sófogyasztás csökkentése fokozza a szív halálozás kockázatát. Só hiányában ugyanis a szív elektromos munkájában zavarok támadnak. A NYUGATI ÉS A P A L E O L I T É T R E N D I AJÁNLÁS
Nézzük meg, mit ajánl a magyar közegészségügy, és mi a természeti népek valósága. Baloldalt ezt a helyes kis házikót a magyar közegész ségügy fabrikálta az EU kérésére egy dokumentumhoz, amelyben az EU illetékes bizottsága bemutatta, ho gyan szorgoskodnak az egyes nemzetek közegészség ügyesei. Természetesen egy ilyen ajánlásnak semmi köze nincs a valósághoz, egyedül arra j ó , hogy az adó fizetők pénzén szervezett konferenciácskákon a diete tikusok egymásnak elmondhassák, milyen ajánlásokat eszeltek ki az íróasztaluk mögött. Gondolja valaki is 149
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Zsír. cukor
1(1%) Tej 'Hús (16%) (1*° 6%) Zöldség-gyümölcs (33%) Gabonafélék (33%) Magyar „ház"
Zöldség, gyümölcs "(41%)
Hus, zsír (59%)
Természeti népek „háza'
komolyan, hogy a vacsoránál anyuka majd rászól Pis tikére, hogy „azt a szeletet már nem eheted meg, mert túllépted a mai gabonakeretedet"? Az ilyen ábrák és ajánlások valójában a hivatalok önigazoló látszat tevékenységének az eredményei. A gabonafélékből öt százalék is sok volna, de a 33 százalékot se tartja be senki. A realitás a gabonafélékből az 50-60 szá zalékos fogyasztás. A közegészségügy meg úgy tesz, mintha mindenki egészséges lehetne, ha végre sike rülne betartatni az ő ajánlásaikat. A j o b b oldali házikó a természeti népek táplálék kunyhója. Ebben ugye nem szerepel gabonaféle, se semmiféle, gyorsan felszívódó szénhidrát (pl. cukor), se tej féle, se növényi olaj. De nézzük meg, mit is fed az a két homályos gyűjtőfogalom, hogy zöldség és gyümölcs.
150
A paleolit életmódról
ZÖLDSÉGEK ÉS G Y Ü M Ö L C S Ö K
A paleolit kor embere rendkívül változatosan, ren getegféle növényt, gyökeret, gyümölcsöt fogyasztott. A legtöbb zöldséget és g u m ó t megfőzik, akárcsak a húsokat is. Csak a paleolit mozgalmat gúnyolok terjesztik, hogy a paleolit táplálkozás nyers zöld ség és hús fogyasztásából áll. Jól tudjuk, hogy a fő zéssel evolúciónk során összenőttünk, a főtt ételek ugyanis emészthetőbbek. Ausztrál bennszülöttek háromszázféle gyümölcsöt és százötvenféle gyökeret és gumót esznek még napjainkban is. Paleo élelmi szer a g o m b a is. A zöldségek és gyümölcsök ekkora változatossága a mi é t r e n d ü n k b e n m á r n y o m o k b a n sincs jelen. A különféle növényi táplálékok renge teg prebiotikumot tartalmaznak. A prebiotikumok olyan, számunkra emészthetetlen növényi anyagok, amelyek viszont táplálják a beleinkben élő bélbak tériumokat. Szokás ezeket az anyagokat diétás vagy oldható rostoknak is nevezni. Ilyen például az inulin és más oligoszacharidok. É t r e n d ü n k b e n a legtöbb prebiotikumot a cikóriagyökér, a csicsóka, a pitypang, a hagymafélék, a spárga tartalmazza. Mivel a nyugati ember kevés prebiotikumot fogyaszt, ezért bélflórája egészen más összetételű, mint a természeti népeké. Ez számos betegség forrása, például a káros össze tételű bélflóra fontos szerepet játszik a gyulladásos
151
Paleolit táplálkozás kezdőknek
bélbetegségekben, az allergiás betegségekben, de még a rosacea kialakulásában is. A HÜVELYESEK N E M AJÁNLOTTAK
A zöldségek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a természeti népek értelemszerűen nem fogyasztanak olyan zöldségeket, amelyeket a földművelés vezetett be. Ezek döntően a hüvelyesek, beleértve az amerikai mogyorót is, amely nem mogyoróféle, hanem hüvelyes termés, és máj-, illetve vastagbélrákot okozhat. Vege táriánus körökben a nagy fehérjetartalma miatt ajnározott szója ugyancsak hüvelyes növény, és mindaz a j ó , amit elmondanak róla, talán igaz az Ázsiában fer mentációval készült szójás ételekre, de egyáltalán nem igaz a nyugaton szójafehérje-kivonatból kutyult szó jatermékekre. Az EU Élelmiszer Biztonsági Felügye lete 2011 nyarán megtiltotta az összes olyan reklámot, amely a szója különféle egészségügyi előnyeit hang súlyozza, mert ezek közül egyet sem talált a bizottság megalapozottnak. O d á i g azonban nem merészkedett, hogy azt is kijelentse, a szója kifejezetten ártalmas, em beri táplálkozásra nem való - pedig így van. A hüvelyesekkel a legfőbb baj a lektintartalom. A lektinekről már szóltam a gabona kapcsán, most csak ismétlésként írom, hogy ezek olyan fehérjék, ame lyek mindenféle emésztési zavarokat, mérgezést, a vérlemezkék összetapadását okozhatják. A vércsopor152
A paleolit életmódról
tok meghatározásakor a lektineknek ezt a tulajdon ságát használják ki. Bizonyos lektinek az egyik, más lektinek más vércsoportot csapnak ki. A b a b például azért puffaszt, mert a benne lévő lektin emésztési za varokat okoz. Némely lektin kifejezetten mérgező. Persze áztatással, főzéssel sok lektintől meg lehet szabadulni, de sosem mindtől. A lektinek a belekben gyulladást okoznak, a bélfalhoz tapadva megnyitják a sejtek közti réseket, áteresztővé téve a bélfalat más fehérjék és baktériumok számára is. Ez az autoimmun betegségek kialakulásának nyitánya. A lektinek olyan hatékonyan tudnak átjutni a bélfalon, hogy a gyógy szeripar arra szokta őket használni, hogy a gyógy szermolekulák felszívódását elősegítse. Sok lektinnek hormonhatása is van, mert szerkezete hasonlít az in zulinra vagy más hormonra. Egyszóval a lektinek fo gyasztása nem várt mellékhatásokkal jár. A paleolit táplálkozás ezért nem ajánlja a hüvelyesek fogyasztá sát, mert szervezetünk ezekhez nem alkalmazkodott.
DIÓ ÉS M O G Y O R Ó
A paleolit táplálkozásnak fontos része a dió- és mo gyorófélék. Ezek ugyan sok omega-6 zsírsavat tartal maznak, azonban bizonyos mennyiségben ezekre is szükségünk van. Úgy kalkulálják, hogy az omega-3 és omega-6 zsírsavak aránya optimálisan 1:1. A nyu gati táplálkozásban ez az arány 1:30. Mint írtam, 153
Paleolit táplálkozás kezdőknek
az o m e g a - 3 gyulladáscsökkentő, tumorellenes, az omega-6 gyulladásfokozó, tumornövekedést serkentő hatású. Mindkét zsírsavnak alapvető szerepe van a sej tek felépítésében. Az omega-3 fogyasztása gátolja a vérrögképződést és a szívritmuszavar kialakulását, az omega-6 elősegíti ezeket. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy minél t ö b b omega-3 zsírsavat fogyasztanak egy országban, annál kevesebb a depressziós és a szívbe teg. Az omega-3 fogyasztása minden gyulladásos be tegségben komoly javulást eredményezhet. A magzat és a gyerekek agyfejlődéséhez az omega-3 nélkülözhe tetlen, az agy szárazanyag-tartalmának 25 százaléka omega-3. Az omega-3 slágercikk lett, ezért a növényi olajokat árulók is vérszemet kaptak, és omega-3 fel irattal kínálják például a lenmagolajat. A lenmagolaj nagyon j ó sok mindenre, de belőle a szervezet alig tud 10 százalékot hasznosítani. Csak az állati eredetű omega-3 hasznosul jól az emberi szervezetben, ezért érdemes sok halat vagy omega-3 kapszulát fogyasztani. A dió- és mogyorófélék számos ásványi anyagot tar talmaznak nagy mennyiségben. Érdemes magliszte ket vásárolni sütemények és paleo kenyerek sütéséhez, mert ezek a lisztek már nem tartalmaznak o m e g a - 6 olajat. Mezei Elmirával közösen írott szakácsköny veinkben sok sütemény- és kenyérreceptet talál. Per sze, a természeti népek nem sütögettek maglisztekből mufRnokat és kenyereket. Ezeket tulajdonképpen 154
A paleolit életmódról
arra találtuk ki, hogy megkönnyítsük a paleolit ét rendre az áttérést, de nem állítom, hogy a búzake nyeret fel kell váltanunk paleo kenyérrel. Módjával természetesen lehet enni, de a paleolit táplálkozás hoz nem illik az a folyamatos nassolás, amit a nyugati ember folytat. A paleolit táplálkozás más szerkezetű étrend, mint a nyugati. A paleo sütikkel és kenyerekkel az a legnagyobb baj, hogy finomak és viszonylag nagy kalóriatartalmúak. Fogyasztásukat ezért főként azoknak szoktuk ajánlani, akik sovány alkatúak és nem akarnak tovább fogyni. Meg persze, akik eddig szendvicseket tudtak csak ott honról ebédre vinni, azoknál is kiváltható paleo ke nyérrel a búzakenyér. A ZAB
Első könyvemben elkövettem azt a hibát, hogy a zabot paleónak neveztem. Onnantól sajnos mindenki zab kenyereket és zabsüteményeket sütött. Ezt a kijelenté semet ezennel ünnepélyesen visszavonom. Két évvel ezelőtt, amikor a könyvet írtam, még vállalható komp romisszumnak tűnt a relatíve alacsony glikémiás in dexű főtt zab, mivel nem tartalmaz glutént. Tartalmaz azonban más, gluténhez hasonló fehérjét és lektineket is, úgyhogy a zabot felejtsük el. Vannak továbbá prob lémás magvak (quinoa, amarant) és gyökerek (pél dául nyílgyökér), melyekből gluténmentes liszteket 155
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szoktak készíteni. Határozottan nem állítom, hogy ezek ártalmasak, inkább azt mondanám, hogy keveset vizsgálták őket, ezért j o b b elkerülni felhasználásukat. A nyílgyökérliszt ellen szól a nagy szénhidráttartalma is. PALEO ÉS BIO
Sokan keverik a paleót a bióval. A paleónak nem az a lényege, hogy vegyszermentesen állítják elő az alap anyagokat, hanem az, hogy az élelmi anyagokat evo lúciós alapon választjuk meg. Természetesen csak örvendezni lehet, ha valaki paleo élelmiszereit bio for rásból tudja beszerezni, de a bioárak miatt ez nem tűnik reálisnak. Aki paleo m ó d o n táplálkozik, annak a vegyszerterhelése mindenképpen kisebb, mint azok nak, akik készételeket vásárolnak. Törekedni kell ke vésbé vegyszeres élelmiszereket beszerezni, de nem j ó fetisizálni a vegyszermentességet. A civilizációs beteg ségeket elsősorban nem az adalékanyagok, hanem a finomított szénhidrátok és speciális fehérjék (glutén, kazein, lektinek stb.) okozzák. A MOZGÁSRÓL
A paleo életmódnak természetesen része a mozgás is. Kim Hill antropológus harminc évet élt az achek és a hiwik közt. Mérései szerint az achek átlagosan napi 10 km-t mennek, egyet-kettőt vágtáznak, de van, hogy két órán át rohannak az üldözött vad nyomában, mikor 156
A paleolit életmódról
hogy hozza a szükség. Mindezt nem kiépített úton. Őserdőben mozogni azt jelenti, hogy folyamatosan ki dőlt fákon kell átugrálni vagy a bozótosban kell utat vágni. A hiwik „lustábbaknak" tűntek, vadászhelyükre kenuban eveztek el, és csak napi egy-két órát vadász gattak. De amikor olyan kedvük támadt, felkereked tek, és álló nap, álló éjjel 80-100 km-t gyalogoltak egy távoli faluba egy kis eszmecseréért, majd egy-két óra múlva indultak is vissza. A 19. században az emberek még hasonlóképpen sokat mozogtak. Az amishok, akik 19. századi kö rülmények közt élnek, napi 10-15 km-t gyalogolnak. A mozgás a 20. század második feléig az élet termé szetes része volt. Mára a mozgás időpazarlás vagy lu xusnak számító hobbi. Aki napi nyolc órát dolgozik és két órát utazik a m u n k á b a és vissza, a n n a k ideje sincs. Mára az életünk szerkezete változott meg. A természeti népek vagy a régi korok embere nem spor tolt, hanem a mozgás a megélhetése része volt. A moz gás évmilliók alatt fiziológiai szabályozóként beépült szervezetünk működésébe. A mozgás gyulladáscsökkentő hatású, erről részlete sen írtam Boldogtalanság és evolúció című könyvemben. Aki nem mozog naponta, az olyan, mintha előírt gyul ladáscsökkentő gyógyszeradagját elfelejtette volna bevenni. Mozgás nélkül az izmok elsorvadnak és a csontok ritkulni kezdenek. Az izomvesztés különösen 157
Paleolit táplálkozás kezdőknek
időskorban gyors, ezt csak rendszeres sportolással lehet ellensúlyozni. AZ ALVÁSRÓL
Még egy érdekes dologról szeretnék írni, az alvásról, amely talán át is vezet minket a paleo és a betegsé gek kapcsolatához. A nyugati embernek az alvásról nagyon téves képzetei vannak. Ez abból fakad, hogy az elmúlt pár száz év azzal telt el, hogy az ipari társa dalom az emberből egy jól m ű k ö d ő gépembert akart faragni. Az időre való munkakezdés időre való éb redést, következésképpen időre való lefekvést diktál. A munkaidő alatt nem lehet ledőlni vagy fáradtság ese tén abbahagyni a munkát, mert akkor az ember rövid időn belül az utcán találhatja magát. Az alvás egyfajta teljesítménykényszerré vált, már aludni is intenzíven szeretnénk, azaz lefekvéstől ébredésig mély álomban kívánjuk tölteni az éjszakát. Ehhez teljes csöndet és nyugalmat igénylünk. Az éjszaka ájult átalvására ál talában csak a gyerekek képesek. Ahogy az emberek idősödnek, egyre felszínesebbé válik az alvásuk, éj szaka gyakran felébrednek, és ettől sokan kétségbees nek. Ha valakinek nem sikerül kialudnia magát, akkor másnap a m u n k á b a n egész nap rossz közérzet és fá radtság kerülgeti majd, s alulteljesíthet a munkában is. Ilyen élmények hatására sok emberben gyorsan szo rongató feladattá válik az elalvás és az éjszaka átalvása. 158
A paleolit életmódról
Ez persze fokozott izgalmi állapotot eredményez, ami akadálya a nyugodt alvásnak. Az alvászavarok a né pesség leggyakoribb panaszai közé tartoznak. A természeti népek alvási szokásait tanulmányozva meglepő felfedezéseket tettek. Az este leszálltakor a törzs minden tagja, a háziállatokkal együtt összegyű lik az alvóhelyre, s aki akar, alszik, míg mások be szélgetnek vagy szeretkeznek, aztán ők alszanak el, s akik addig aludtak, azok ébrednek fel és kezdenek éj szakai életet élni. Adott pillanatban a törzs negyede soha nem alszik. A természeti ember tehát az éjsza kát nem alussza át, hanem rövidebb-hosszabb alvás periódusok közt ébrenléti szakaszok iktatódnak be, melyben szociális élet zajlik az ébren lévők között. Az alváskutatás az 1950-es évek óta tudja, hogy az éjszaka során több, körülbelül másfél órás alvásciklusokban alszunk, s minden cikluson belül k ü l ö n b ö z ő mély ségi szakaszok vannak, a felszínestől a legmélyebb al vási fázisig. A természeti ember ezekhez a ciklusokhoz alkalmazkodva szakaszosan alszik, s csak a nyugati ember görcsöl azon, hogy ő nyolc órát szeretne fejbe verten végigaludni. Aki tehát gyakran felébred, annak az alvásával evolúciós szempontból nincs semmi gond, ne érezze magát alvászavarosnak. Valakinek olykor őrködnie is kell.
159
A CIVILIZÁCIÓS BETEGSÉGEK, A NYUGATI ÉTREND ÉS A PALEO
Ha a paleolit táplálkozás elméletének csak annyi volna a mondanivalója a civilizációs betegségekről, hogy azt a nyugati táplálkozás okozza, a paleolit táplál kozás pedig gyógyítja, akkor semmiben nem külön bözne ez az étrend a többi áltudományos teóriától. Ezért röviden b e m u t a t o m néhány gyakoribb beteg ség kialakulásának okait, és azt, miért is j o g o s az az állítás, hogy a paleolit táplálkozással megelőzhetjük vagy visszafordíthatjuk e betegségeket, de legrosszabb esetben is lassíthatjuk a romlást. Itt hangsúlyozottan csak felvillantani szeretnék összefüggéseket, ezekről a betegségekről bővebben A paleolit táplálkozás és ko runk betegségei és a 2. Paleolit szakácskönyvünkben
írtam.
A betegségek egyik legegyszerűbb megelőzése az elhízás megelőzése volna. Amikor a könyv elején ter vezett film sámánja megérkezik New Yorkba, fölöt tébb elcsodálkozik a sok oszloplábú emberen, és azt kérdezi, csak nem elefantiózisban* szenvednek ezek a * Ázsiában és Afrikában elterjedt, főként a láb elefántlábszerűvé duz zadásával járó, moszkitócsípéssel terjedő betegség.
161
Paleolit táplálkozás kezdőknek
szerencsétlenek. Orvos barátai megnyugtatják, hogy szó sincs erről, ezek E G É S Z S É G E S emberek. A sámán h ü m m ö g egy kicsit, mert náluk, ha valaki így néz ki, a falu összefut elsiratni. A sámánnak igaza van. Száz évvel ezelőtt New Yorkban sem volt mindennapos lát vány az elhízott ember. Ma a karcsú ember kezd rit kaságszámba menni. Az elhízás olyan betegség, amit nagyon könnyű volna kezelni, ha változtatnának a hivatalos étrendi ajánlásokon. Évtizedek óta a közegészségügy rendelkezésére áll nak azok a kutatási adatok, miszerint a lowcarb, azaz alacsony szénhidráttartalmú étrendekkel, amilyen a paleolit étrend is, villámgyorsan, minden kockázat nélkül le lehet fogyni és a karcsúságot meg is lehet őrizni. A paleolit táplálkozással is végeztek már öszszehasonlító vizsgálatokat, és kiderült, hogy minden tekintetben j o b b még a mediterrán étrendnél is, ami nem csoda, hiszen a mediterrán étrend csak egy át szabott nyugati étrend. Hogy a közegészségügy miért nem ajánlja, sőt támadja a lowcarb és a paleolit ét rendet, arra lehet tippelni. Én speciel arra gondolok, hogy itt is a tudományos igazság és a személyes érde kek közti őrlődés végeredményét látjuk. Az alábbiakban k ü l ö n b ö z ő betegségeken mutatom be a nyugati táplálkozás betegségkiváltó szerepét és a paleolit táplálkozás gyógyhatását. Előrebocsá tom, hogy a most következő betegségek egytől egyig 162
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
ismeretlenek a természeti népeknél. Filmbeli sámá nunk ezért hűlt el egyre jobban, ahogy lépésről lépésre megismertették vele a civilizáció „áldásait". Az alábbiakban súlyosságuk és gyakoriságuk sor rendjében mutatok be néhány civilizációs betegséget. SZÍV- ÉS É R R E N D S Z E R I BETEGSÉGEK
Mint írtam, a szívbetegség olyan ritka volt a 19. szá zadi Európában, mint ma Magyarországon a lepra. Amikor az 1940-es évekre az USA-ban járványos mé reteket öltött a szívhalál, politikai kérdéssé vált a mi előbbi megnyugtató válasz megtalálása. így született meg a szívbetegség koleszterinhipotézise, ami körül belül olyan színvonalú magyarázat, mint hogy a pes tis pedig Isten büntetése. A szív- és érrendszeri betegségek egyértelműen gyul ladásos betegségek, a vér koleszterinszintje nem függ össze velük. A szívinfarktus kockázatát a vér gyulla dásfaktoraiból, például a CRP-nek nevezett C-reaktív fehérje szintjéből lehet felbecsülni. A gyulladásos fo lyamatok hatására az érfalak merevvé válnak, lerakódás keletkezik bennük, amitől az erek fokozatosan beszű külnek. A szervezetszintű gyulladás oka a finomított szénhidrátok hatására kialakuló viszcerális zsír és az el hízás. A vizsgálatok a magas glikémiás indexű ételeket fogyasztóknál két-háromszoros szívbetegség-kockáza tot mutattak ki. Fokozza ezt a gyulladást a sok növényi 163
Paleolit táplálkozás kezdőknek
olaj és margarin, s a velük elfogyasztott sok transzzsír is. A növényi olajok és transzzsírok minden élelmiszer ipari terméknek alapanyagai, nem elég tehát sütéskor a zsírra átállni, kerülni kell a késztermékek fogyasztását is. A gyulladásos folyamatok fokozzák a szívritmusza var kockázatát is. A középkorú emberek 70 százaléka nem infarktusban, azaz nem koszorúér-elzáródásban, hanem szívritmuszavarban hal meg. Ezért szorgalmaz zák manapság, hogy nyilvános helyeken hozzáférhető legyen a defibrillátor, amely képes a megbolondult szív megfelelő ritmusát helyreállítani. A szív- és érrend szeri betegségek másik komoly rizikófaktora a magas homociszteinszint. Ennek fő oka a B6-, B9- (folsav) és Bi2-vitaminok hiánya. A természeti népek persze nem szednek vitaminokat, homociszteinszintjük mégis na gyon alacsony, míg a nyugati embernek gyakran magas. A különbség okára rávilágít az a tény, hogy a vegetá riánusoknak magas, a húsevőknek pedig alacsony a homociszteinszintje. A sok hús tehát védőhatású. Fon tos sok halat vagy omega-3 zsírsavat fogyasztani, mert ez jelentősen csökkenti a rögképződés és a szívritmus zavar kockázatát is. A szív- és érrendszeri betegségek visszafordíthatok. A gyógyszeripar irányította orvos lás nem reklámozza ezt a lehetőséget, pedig évtizedek óta bebizonyosodott, hogy ha valaki felhagy a nyugati táplálkozással, erei fokozatosan kitisztulnak.
164
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
MAGAS VÉRNYOMÁS
A szív- és érrendszeri betegségek közé szokták sorolni a magas vérnyomást és a sztrókot is. Mint azt már említettem, a sófogyasztás csökkenté sének erőltetése megint csak többet árt, mint használ, mert a vérnyomást ténylegesen nem csökkenti, viszont a sómegvonás fokozza a szívhalálozást. A magas vér nyomást az érfalak merevvé válása okozza. Szoros kapcsolatot találtak a magas vérnyomás és a finomított szénhidrát fogyasztása között. Aki magas vérnyomás ban szenved, annál már egészen biztos, hogy valami lyen mértékű inzulinrezisztencia fennáll, és az évek során két-háromszoros kockázata van arra, hogy cu korbeteggé váljon. Folyton az elhízást kárhoztatják, holott nem ö n m a g á b a n az elhízás, hanem az inzulin rezisztencia az, ami a magas vérnyomást okozza. H a azt firtatjuk, hogy a természeti népeknél miért ala csony a vérnyomás, az inzulinrezisztencia hiányán túl két tényezőre b u k k a n u n k . Mind a magas fehérje-, mind a magas káliumbevitel csökkenti a vérnyomást. A fehérjét a sok hús, a káliumot a sok zöldség és gyü mölcs fogyasztása biztosítja. E tényezőkből teljesen érthető, hogy a természeti népeknek miért alacsony a vérnyomása, és ez egyben azt is megmagyarázza, miért rendeződik az emberek vérnyomása, ha áttér nek a paleolit táplálkozásra.
165
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A SZTRÓK
Kétféle sztrók van. Az egyik, amikor az erek megre pednek, ez a vérzéses. A magas koleszterinszintet, a sok hús- és zsírfogyasztást számos vizsgálat védő hatásúnak találta a vérzéses sztrókkal szemben. Az alacsony koleszterinszint háromszoros kockázatot je lentett a vérzéses sztrókra, s a koleszterinszint-csök kentők szedésével 70 százalékkal megnőtt a vérzéses sztrók kockázata. Egy 14 éves amerikai követéses vizsgálatban 86 ezer nő adatát feldolgozva kimutat ták, hogy a legkevesebb állati telített zsírt fogyasztók közt 2,4-szer volt gyakoribb a vérzéses sztrók. A leg több állati fehérjét fogyasztók körében 68 százalékkal csökkent a sztrók kockázata. A magas vérnyomásban szenvedő, legkevesebb telített zsírt fogyasztók köré ben a sztrókkockázat 3,7-szer volt nagyobb, mint a normál vérnyomású, sok állati zsírt fogyasztók közt. A másik sztrókot agyi infarktusnak is szokták ne vezni, ilyenkor eldugul egy ér, és a vérellátás hiányá ban elhal az az agyterület, amelyet az eldugult ér látott el vérrel. A húsfóbiás táplálkozáskutatás szeretné úgy beállítani, mintha a húsfogyasztás fokozná az isémiás sztrók kockázatát, de ezt egy összefoglaló elemzés cáfolta. Ezzel cseng össze az, hogy a rengeteg húst fogyasztó természeti népeknél ismeretlen az isémiás sztrók is. Az agyi erek szűkületére ugyanaz vonatko zik, mint általában a szív- és érrendszeri betegségekre: 166
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
a gyulladást kell csökkenteni, ezt p e d i g a finomított szénhidrát fogyasztása okozza. A Honolulu Szívprog ram keretében végzett vizsgálat arra mutatott rá, hogy a legnagyobb fokú érelmeszesedés azoknál állt fenn, akik a legkevesebb állati zsírt és fehérjét és a legtöbb szénhidrátot és növényi fehérjét fogyasztották. RÁK
A nyugati ember bedőlt annak, hogy a rákot a gének és a karcinogén anyagok okozzák. Megint egy egész civilizáció önámításáról van szó. A fejlődés öntör vényű folyamat, amelynek a végeredménye sosem az, amit bárki is előre eltervezhetett volna. Fokoza tosan kialakult egy táplálkozásmód, de mivel a vál tozások folyamatosak és hatásuk időben eltolódott, bizonyos betegségek 20-30 évvel későbbi elszaporo dásából nehéz a kiváltó okra következetni. A rák foko zatosan vált egyre gyakoribbá, így kézenfekvő volt az ipar fejlődésével egyre növekvő környezetszennyezést okolni. Nem vitatva ennek fontosságát, azért elgon dolkodtató lehetne az elhízás és a rák eredetű halálo zás gyakoriságának párhuzamos növekedése. Már az 1920-as években felfigyeltek kutatók arra, hogy a rák inzulin- és cukorfüggő. A ráksejtek gyors növekedéséhez ugyanis rengeteg cukorra van szük ség. Mivel a nyugati táplálkozás magas vércukor- és
167
Paleolit táplálkozás kezdőknek
sfi
• Rákos halálozás 100 000 fő/év OTúlsúlvosak aránya (BMI > 25)
o h - 5 0 %
—
g
L-40%
h
3
0
> %
i h20% j
1920
2000 K v
inzulinszinttel jár, minden adott ahhoz, hogy minden negyedik ember rákban haljon meg. A rák egyik legnagyobb kockázati tényezője az elhí zás, hiszen az elhízott e m b e r b e n az inzulinreziszten cia miatt hiperinzulinizmus és magas vércukorszint alakul ki. Egy vizsgálatban a legmagasabb inzulin szintű emberekben 4,5-szer valószínűbben alakult ki rák, mint a normál szintűekben. Az elhízás különböző rákfajtánként változó mértékben, de 2-6-szoros koc kázatotjelent a megbetegedésre. A rák fejlődésének másik segítője a gyulladás, ami az inzulinrezisztenciát is okozó viszcerális zsír követ kezménye. A gyulladáskeltő anyagok elősegítik az új erek képződését, ami nélkülözhetetlen a daganatok növekedéséhez.
168
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a rák legfőbb oka az elhízást, az inzulinrezisztenciát és annak követ kezményeit magában foglaló metabolikus szindróma. Egy másik nagyon fontos tényező, amiről mélyen hallgat a közegészségügy és az onkológia, hogy a rák komoly kockázati faktora a D-vitamin-hiány. Rég óta ismert, hogy mindenféle rák gyakorisága délről északra haladva egyre növekszik. Északon például háromszor gyakoribb a mellrák, mint délen. A köz egészségügy a tudományos tények dacára még mindig nevetségesen alacsony napi D-vitamin-adagot ajánl. A jelenlegi ajánlás szerint naponta 600 NE (Nemzet közi Egység) elég, holott télen ennek a tízszerese is szükséges. A természeti népek rákmentességének egy újabb titkára derül fény. Mivel sokat vannak a n a p o n , vérükben a D-vitamin-szintje 80-100 ng/ml. A nyugati embernél a vér D-vitamin-szintje 15-25 n g / m l . Azok nál a nőknél, akiknél a D-vitamin elérte az 50 n g / m l szintet, 50 százalékkal csökkent a mellrák kockázata. 34 ng/ml szint fölött már legalább 50 százalékkal csök ken a vastagbélrák kockázata is. Kutatók számításai szerint, ha csak mindenki naponta 2000 NE D-vitamint kapna, a világon 25 százalékkal csökkenne a rákos ha lálozás és három évvel megnőne a várható élettartam. A paleolit táplálkozás D-vitaminnal kombinálva több mechanizmuson keresztül is megelőzi a rákos megbetegedés kialakulását. A paleolit táplálkozás 169
Paleolit táplálkozás kezdőknek
megszünteti az inzulinrezisztenciát, ezáltal lecsökken a vércukor- és inzulinszint, és megszűnik a szervezet szintű gyulladás. Kialakult rák esetén viszont már a ketogén étrend ajánlott. A ketogén étrend 4:1 arány ban tartalmaz zsírt és fehérjét. Ezt általában élvezhe tőbbé lehet tenni kevés, alacsony szénhidráttartalmú zöldség kiegészítésével. A ketogén étrend alatt a vér ben ketontestek jelennek meg, amelyekből testünk és agyunk sejtjei továbbra is képesek energiát kivonni, viszont a ráksejtek sorvadni kezdenek, mert nem tud nak átállni ketogén üzemmódra. Kialakult rák esetén is nagyon fontos a D-vitamin fokozott mennyiségben való szedése, mert a D-vitamin szabályozza a sejtosz tódást és serkenti az immunrendszer működését. CUKORBETEGSÉG
Kétféle cukorbetegséget különböztetünk meg. Az l-es típusról már esett szó, ez egy autoimmun beteg ség, amit leggyakrabban a csecsemőkorban fogyasz tott glutén és tej okoz. Másik kockázati tényezője a D-vitamin-hiány. Csecsemőkorban legalább 2000 NE D-vitamin 50 százalékkal csökkenti az l-es típusú cu korbetegség kockázatát. A már kialakult l-es típusnál a paleolit étrend akár nullára is lecsökkentheti az inzu linpótlás mennyiségét, ugyanis az l-es típus első tüne teinek megjelenésekor a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek egy része még m ű k ö d ő k é p e s . A paleolit 170
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
étrend megállíthatja az autoimmun folyamatot is. Az orvosok úgy tesznek, mintha az inzulinpótlás egyen értékű volna a test által termelt inzulinnal, de ez nem igaz. Az ilyen betegekben szélsőséges inzulin- és vér cukorértékek váltogatják egymást, ami az évek során súlyos szövődményekhez vezet. Az inzulinra átállított betegek állandóan az inzulinbeadás és a hipoglikémia elkerülése miatti kényszerű evés csapdájában vergőd nek, ezért általában elhíznak, ami a folyamatosan nö vekvő inzulinrezisztencia miatt egyre ront a helyzeten. A ketogén étrendbe hajló paleolit táplálkozással a leg több esetben minimálisra lehet csökkenteni az inzu linigényt, és ezzel a későbbi szövődményeket. A 2-es típusú cukorbetegség felnőttkorban alakul ki, amikor az elhízás és a viszcerális zsír miatt kialakult in zulinrezisztencia olyan szintet ér el, amikor már a saját test által termelt inzulin nem elég a vércukor sejtekbe juttatásához. A diabetológia a 2-es típusú cukorbeteg séget úgy állítja be, mintha az gyógyíthatatlan beteg ség volna, holott valójában bármikor visszafordítható anyagcserezavarról van szó. Az ilyen betegeket kez detben inzulinrezisztenciát csökkentő gyógyszerek kel kezelik. Ezek a szerek nem veszélytelenek, nemrég vonták vissza az egyik fajtát, mert nagyon megnövelte cukorbetegeknél az infarktusveszélyt. Amikor ezek a szerek már nem hatnak, j ö h e t az inzulin, minden kényelmetlenségével és szövődményével. Az átverés 171
Paleolit táplálkozás kezdőknek
az egészben az, hogy a betegeket pusztán át kéne állítani paleolit táplálkozásra, és a lecsökkent szén hidrátbevitel miatt hamarosan rendeződő szénhid rát-anyagcsere hatására a cukorbetegség elmúlik. Ma Magyarországon körülbelül 600 ezer cukorbeteg van. H a ezek átallnának a paleolit táplálkozásra és meg gyógyulnának, az óriási csapás volna a gyógyszeripar és a diabetológusok számára. Mindkét cukorbetegség gyakori szövődménye a vesekárosodás. Ilyenkor azt szokták javasolni, hogy a betegek csökkentsék a fehérjefogyasztásukat. Ezt egy nagy összefoglaló a z o n b a n haszontalannak ta lálta, mert nem lassítja a vesekárosodást, csak fehér jehiányossá teszi a betegeket. Egy új keletű vizsgálat azt bizonyította, hogy ketogén étrenddel visszafordít ható a vesekárosodás. Az utókor 2011-et tekinti majd annak az évnek, ami kor megtört a jég, és a diabetológia elindult azon az úton, amikor nem betegségben tartja többé a betege ket, hanem meggyógyítja őket. Ebben az évben jelent meg ugyanis az első olyan vizsgálat, amely orvosi kö rökben is szalonképessé teszi azt a gondolatot, hogy a paleolit étrend elveire hajazó étrenddel nyolc hét alatt súlyos, 2-es típusú cukorbetegek teljesen meggyógyít hatok. Ebben a távoli j ö v ő b e n már nem a gyógyszer ipar, hanem a tudományos eredmények fogják az
172
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
orvosokat irányítani. De nem érdemes a d d i g várni, hiszen bárki meggyógyíthatja magát. DEPRESSZIÓ
Meglepő lehet, hogy a stressznek és t r a u m á k n a k tu lajdonított depressziót kapcsolatba hozom a táplálko zással. A kapcsolat pedig igen szoros. Igyekszem pár sorban összefoglalni Boldogtalanság és evolúció című könyvemet, de aki bővebb kifejtésre vágyik, javaslom, olvassa el azt. Amikor egy betegség okát keressük, mindig azt kell kiderítenünk, mi változott meg, amikor a vizsgált be tegség gyakorivá kezdett válni. Aki azt állítja, hogy a depressziót döntően a stressz és a lelki traumák okoz zák, annak bizonyítania kéne, hogy az 1960-1970-es évektől kezdődően egyre romlott a nyugati világ hely zete, mondjuk a 20. század első feléhez képest. Ez pedig nincs így. Csak a hazai deprimáló történelmi eseményeket véve, volt két világháború, egy elhúzódó gazdasági világválság, két kommunista diktatúra, és leverték az 1956-os forradalmat. Akárhogy is nézzük, a hatvanas évekkel a nyugati világban a konszolidá ció, a béke és a gyarapodás évei kezdődtek, ne torzítsa el látásmódunkat az, hogy minden n a g y o b b n a k lát szik, ha közel vagyunk hozzá. Ha higgadtan mérlegel j ü k a 20. századot, azt kell m o n d a n u n k , hogy amint csökkent a társadalmi elnyomatás és ínség, úgy nőtt a 173
Paleolit táplálkozás kezdőknek
depresszió aránya. Úgy is fogalmazhatnám, ahogyan növekedett a jólét, vele nőtt a depressziósok száma. Vagyis j ó o k u n k van feltételezni, hogy a táplálkozás valamiképpen meghatározó a depresszióban. Az 1980-as évektől egyre több kutatás igazolta, hogy a depresszió gyulladásos természetű folyamat, az im munrendszer gyulladáskeltő anyagai hangolják át az agyműködést negatív emocionális irányba, csökkentik le a fizikai aktivitást és az étvágyat. Gyulladás normá lisan akkor keletkezik a szervezetben, amikor fertőzés, fizikai sérülés ér minket, vagy - mint a legújabb kuta tások bizonyítják - amikor lelki stresszt vagy traumát élünk át. A pesszimizmus eleve magasabb, az optimiz mus alacsonyabb gyulladásszinttel jár. Előbbi hajla mosít depresszióra, utóbbi védőfaktor a depresszióval szemben. Régi tapasztalat, hogy a gyulladásos termé szetű betegségek (szívbetegség, rák, cukorbetegség, allergiás és autoimmun betegségek) gyakran társulnak „ok nélküli" depresszióval. Ezt a társuló depressziót a magas gyulladásszint okozza. Mivel a nyugati táplál kozás az inzulinrezisztencia és viszcerális zsír kiala kulása miatt magas gyulladásszinttel jár, ez ugyanúgy „ok nélküli" depressziót képes kiváltani. Az utóbbi években egyre több vizsgálat jelent meg, amely éveken át követve emberek táplálkozását és depressziókocká zatát, bizonyította, hogy a nyugati, szénhidrátalapú
174
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
táplálkozás 50-100 százalékkal megnöveli a depreszszió kockázatát. A depresszió összeadódó kockázat felfogása szerint, akiben alacsony a gyulladásszint (bal oldali p o h á r ) , az csak szélsőséges veszteségekre esik depresszióba. A közepes gyulladásszint fokozott kockázatot jelent (középső pohár). Ez jellemzi a még metabolikus szind rómában nem szenvedő, de nyugati módon táplálkozó embert, aki esetleg már szenvedhet valamely gyulla dásos betegségben is, például asztmában. A harma dik, „tele" p o h á r olyan állapotot jellemez, ahol már elég egy „csepp" is a depresszió kialakulásához. Ezt az állapotot a magas gyulladásszinttel járó metabolikus szindróma jelenti, esetleg súlyosbítva valamely gyul ladásos természetű betegséggel. Az utolsó csepp lehet egy munkahelyi stressz, egy banális fertőzés vagy egy kisebb műtét is. A modell alapján beszélhetünk indo kolt és indokolatlan depresszióról. Utóbbi esetében a környezet számára túlzónak vagy é p p e n megmagya rázhatatlannak tűnik a személy depressziós reakciója. 175
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A paleolit táplálkozás előállítja az „üres pohár" helyzetet, ami számottevő védelmet jelent a külön féle depressziót kiváltani képes események hatásával szemben. ALZHEIMER-BETEGSÉG
Elgondolkodtató tény az is, hogy az Alzheimer-betegséget 1906-ban írták le először, ma meg már olyan gyakori, hogy a 65 év felettiek 13 százaléka, a 85 év felettieknek már 43 százaléka szenved Alzheimerben. A gyakoriság, akár más civilizációs betegségek ese tén, folyamatosan n ő , 20 év múlva jóslatok szerint a betegek száma duplája lesz a mainak. Az Alzheimerkórról is azt terjesztik, hogy okát nem tudjuk, meg előzni nem tudjuk, gyógyítani nem tudjuk. Sokan a mai napig a b b a n a hiszemben élnek, hogy az agyban lerakódott speciális fehérjeplakkok okozzák a bajt, de ma már tudjuk, hogy ez nem oka, csak következmé nye a betegségnek. A kutatások ugyanakkor régóta megállapították, hogy a harmincas-negyvenes éveik ben elhízott emberek 70 éves korukra három-négy szeres megbetegedési kockázattal számolhatnak. Az alapos vizsgálatok azt is kimutatták, hogy igazából a viszcerális elhízás jelenti a komoly kockázatot. 2005-ben nevezte el egy kutatócsoport az Alzheimerbetegséget 3-as típusú cukorbetegségnek. Alzheimerkórban ugyanis súlyos inzulinrezisztencia alakul ki az 176
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
agyban és az agy saját inzulintermelése is lecsökken. Mindezek következtében az agysejtek nem képesek cukrot fölvenni, és ezért nem tudnak m ű k ö d n i . Az in zulinrezisztencia oki szerepét bizonyítja az a roppant egyszerű kísérlet, amelynek során az orrba spriccelt 20 egység inzulin rövid időre drámai javulást idéz elő a betegek szellemi képességeiben. Alzheimer-kórban azért a memóriaromlás a vezető tünet, mert a memó riaként funkcionáló agyterületek a legérzékenyebbek a tápanyagellátásra. Az Alzheimer-betegséggel kapcsolatban a másik nagy felismerés a gyulladás szerepének bizonyítása volt. Egy eterncept nevű gyulladásgátló szer agyba fecskendezésével percek alatt látványos, de időleges ja vulást lehet elérni Alzheimer-betegeknél. Mivel mind az inzulinrezisztencia, mind a magas gyulladásszint egyazon tényezőre, a finomított szénhidrátok fogyasz tására kialakuló metabolikus szindrómára vezethető vissza, ezért az Alzheimer megelőzése, illetve a tünetek enyhítése egyaránt lehetséges a táplálkozás megváltoz tatásával. Megelőzésként a paleolit étrend ajánlható, kialakult betegség esetén viszont a vizsgálatok sze rint is már csak a ketogén étrendtől várható eredmény. A ketogén étrend azért hatásos, mert az agysejtek cuk rot már nem tudnak felvenni, viszont ketontestekből remekül ki tudják vonni a szükséges energiát. A pa leolit vagy ketogénbe hajló változata hármas hatás 177
Paleolit táplálkozás kezdőknek
miatt javít az Alzheimer-betegségen. Megszünteti az inzulinrezisztenciát, megszünteti a gyulladást, és a ketontestek révén táplálja az agysejteket. IRRITÁBILIS B É L S Z I N D R Ó M A
A kórkép határai nehezen megrajzolhatók, mert álta lában idesorolnak minden beteget, akinél hasi fájdal mak, puffadás, váltogatva hasmenés és székrekedés stb. jelentkezik. Valójában szinte nincs is olyan nyugati ember, akinek ne volna valamilyen emésztőrendszeri panasza, amire gyakran csak akkor derül fény, amikor az illető áttér a paleolit táplálkozásra, és szembesül azzal, hogy a táplálkozás elkerülhetetlen velejárója ként megélt tünetei nélkül is lehet élni. Ennek fényé ben irritábilisbélszindróma-diagnózist az kap, akinek elég súlyosak a tünetei ahhoz, hogy az már zavarja a normál életvitelben. Alapvetően három fő tényező van, ami a tüneteket magyarázza, s mindegyik a nyu gati táplálkozás sajátja. Ezek: 1. a nyugati étrend összetevőire adott fokozott bél rendszeri immunválasz; 2. a bél fokozott szivárgása; 3. a bélflóra kedvezőtlen elváltozása. Az 1. csoportba tartozik a glutén, a tej, és más, kóros im munválaszt kiváltó anyag. Irritábilisbél-szindrómások 178
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
közt feltűnően sok a gluténre reagáló ember, de mivel az orvosok a gluténérzékenységet nem a tünetek, hanem a vérteszt alapján szokták megállapítani, sok ember annak köszönheti évtizedek óta fennálló pa naszait, hogy folytatja a g a b o n a a l a p ú táplálkozást. Egy 2011-ben megjelent vizsgálat a z o n b a n igazolta, hogy sok beteg állapota akkor is javul a glutén kiik tatására, ha semmiféle teszttel nem igazolható nála gluténérzékenység. A tejjel hasonló a helyzet, krónikus székrekedésben szenvedő gyerekek 70 százaléka a tej elhagyására meg szabadult tüneteitől, de csak töredéküknél lehetett mai módszerekkel tejallergiát kimutatni. Az egyéb tüneteket okozó, ártalmatlannak tűnő éte leket úgy lehet felkutatni, hogy a beteg egy semleges, minimál étrendre áll át, amely tünetmentességet biz tosít, majd fokozatosan visszavezetik az egyes ételeket. Amelyikre romlik a beteg állapota, azt végleg elhagy ják. A leggyakoribb tünetkiváltó ételeknek a gabona, a kukorica, a tejtermékek, a hagyma, a tojás, a burgo nya, a csokoládé, a kávé, a tea és a citrusfélék szoktak bizonyulni. A gabonánál fontos tudni, hogy nemcsak a glutén, hanem a gabona egyéb összetevői is okozhatnak panaszokat. A felsorolt ételek, a tojást kivéve, olyanok, amiket a természeti népek nem szoktak fogyasztani. Az ételallergiák oka a 2. csoportba sorolt, szivárgó bél-szindróma. Ezt a glutén, a hüvelyesekben található 179
Paleolit táplálkozás kezdőknek
lektinek, a b u r g o n y á b a n található kakonin és a szolanin okozza. Nem szabad elfelejteni, hogy a pa radicsom is burgonyaféle, érdemes rá is gyanakodni mint tünetkiváltóra. Számos gyógyszer, például a gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók, szintén fokozzák a bél szivárgását. A harmadik nagy csoportba a bélflóra problémái tartoznak. Az irritábilis bélszindróma gyakran antibiotikus kezelés után kezdődik, mivel az antibiotiku mok kiirthatják a baráti baktériumtörzseket. Az egyes emésztőrendszeri tüneteket, mint puffadás, lelassult vagy felgyorsult perisztaltika, görcsök, különböző baktériumtörzsek túlszaporodásával magyarázzák. Például a metánt termelő baktériumok székrekedést, székletpangást okoznak, amit azzal is bizonyítani lehe tett, hogy ha metánt vezettek a kísérleti személyek bél rendszerébe, székrekedést lehetett kiváltani. A kóros irányba eltolódott bélflóra-összetételt a nyugati étrend okozza, ezért az irritábilis bélszindróma kezelésében a pre- és probiotikumokkal megtámogatott paleolit táplálkozásnak kitüntetett szerepe van. REFLUX
A reflux vagy G E R D (Gastroesophageal reflux disease, gyomornyelőcsőivisszafolyás-betegség) az 1960-as évektől kezdődött, s mára járványos méreteket öltött, a lakosság legalább 40 százaléka érintett. Ha meg 180
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
akarjuk érteni a probléma igazi okát, meg kell ismer kednünk a higiénéhipotézissel, amely más betegségek terjedésére is segít választ adni. A higiéniahipotézis számos a u t o i m m u n és allergiás betegség magyarázatát adja. A természeti népek gyer mekei felnövekedésük során számos mikrobával és parazitával találkoznak, sok élősködő folyamatosan a természeti emberekben él. Ezek, hasonló m ó d o n , mint a bélflóra baktériumai, szimbiotikus kapcsola tot teremtettek az emberrel. A velünk szimbiózisban élő baktériumok és paraziták (pl. bélférgek) nélkülöz hetetlenek voltak az immunrendszer normál fejlődé séhezjelenlétük később is szabályozza a működését, megvédenek minket más baktériumokkal és vírusok kal szemben, és számunkra nélkülözhetetlen tápanya gokat termelnek. Egyik jellegzetes, évmilliók óta velünk és b e n n ü n k élő régi barátunk a Helicobacter pylori, akit az utóbbi évtizedekben ártatlanul vádoltak a gyomorfekély okozásával. A természeti népek m é g 100 százalék ban fertőzöttek, de gyomorfekély, reflux, nyelőcső rák náluk nem fordul elő. Nem a Helicobacter okozza a fekélyt, hanem a Helicobacter és a nyugati étrend együttesen. A civilizált országokban a Helicobacterfertőzöttség egyre csökken, részben a növekvő higié nia, részben a már gyermekkortól gyakran alkalmazott
181
Paleolit táplálkozás kezdőknek C s ö k k e n ő HP-fertőzöttség, n ö v e k v ő r e f l u x g y a k o r i s á g
10 -i
~~
—
HP elterjedtsége Reflux gyakorisága — - Banett-iiyelócsö gyakorisága — Nyelöcsórák gyakorisága
/ /
1910
1930
/
1950
antibiotikus terápiák, s részben a nyugati orvoslás tu datos, Helicobacter-ellenes irtó hadjárata miatt. A grafikonon az látható, hogy a Helicobacter- (HP) fertőzöttség csökkenésével kezdett növekedni a reflux, a Barett-nyelőcső (ami a reflux miatt kialakuló rák megelőző állapot) és a nyelőcsőrák gyakorisága. Ezt azok a vizsgálatok is megerősítik, amelyek azt bizo nyítják, hogy a Helicobacter kiirtása után az emberek nek, ha m é g nem volt, hát nagy valószínűséggel lesz refluxa. Szegény kis Helicobacter ugyanis a gyomor savasságának a szabályozója volna, ha hagynánk őt a dolgát végezni. Mivel a Helicobacter kiirtása után megjelenik a reflux, megjelenik vele a nyelőcsőrák is. A nyelőcsőrákot megelőző állapot 90 százalékban HP hiányában alakul ki. A vizsgálatok szerint a HP-fertőzöttség védőfaktor a nyelőcsőrákkal szemben. Egy evolúciós szemléletű orvoslás mindig azzal kezdi vizsgálódásait, hogy mi az értelme egy dolognak, ami 182
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
évmilliók óta fennáll. A nyugati orvoslás nem azon kezdett gondolkodni, hogy a gyomorfekély miért csak a 20. század beköszöntével vált gyakorivá, hanem buz gón lecsapott az első baktériumra, ami neki gyanús lett. Az évmilliók alatt kialakult rendszerekbe azon ban büntetlenül nem lehet belenyúlni. A refluxot egyértelműen a nyugati, szénhidrátalapú táplálkozás okozza, részben az elhízás miatt megnőtt gyomornyomás miatt, másrészt a sok, finomított szén hidrát emésztésre gyakorolt hatása miatt. Számos vizsgálat igazolja, hogy a g a b o n á b ó l készült ételek a leggyakoribb okai a refluxnak. Erre az is bizonyíték, hogy a lowcarb vagy a paleolit étrendre áttérő embe reknek napok, de maximum pár hét alatt nyomtala nul elmúlik a refluxa. A lowcarb étrend védőhatását azok a vizsgálatok is igazolták, amelyek lowcarb ét rend alatt 24 órán át mérték a nyelőcső savasságát. Gondoljunk csak bele! Évmilliók alatt, ha a pale olit táplálkozás gyakran okozott volna refluxot és nyelőcsőrákot, az evolúció szelekciós mechanizmu sai már régen kiiktatták volna a refluxot és nyelőcső rákot okozó tényezőket. A gyógyszeripar persze nem bánja ezt a fordula tot, hiszen a savcsökkentők óriási piacot jelentenek. A protonpumpagátlókat az emberek élethossziglan szedik, pedig a betegtájékoztató szerint sem szedhető tovább három hónapnál. Ha viszont el akarja hagyni 183
Paleolit táplálkozás kezdőknek
valaki ezeket a gyógyszereket, megvonási tünetként hir telen olyan erős refluxa lesz, hogy képtelenségnek tűnik e gyógyszerek nélkül élni. „A protonpumpa-gátlók azt okozzák, amire adják őket." Ez volt a címe egy szaklap szerkesztői állásfoglalásának. Kiderült, hogy egészsé ges embereknél pár heti szedés után reflux alakult ki. Aki tehát elkezdi ezeket szedni, többé nincs visszaút. A reflux a gyomortartalom nyelőcsőbe való vissza áramlásátjelenti. A nyelőcsőt és a gyomrot egymástól elválasztó izomgyűrű feszességét a gyomor savassága határozza meg. Amikor a savcsökkentők a savasságot csökkentik, egyben lazítják a gyűrű zárását, vagyis gyakoribbá válik a reflux, csak a beteg a csökkent savasság miatt n e m érzi fájdalmasnak. Vagyis fájda lommentesen kap nyelőcsőrákot. E szerek ugyanak kor, tartós szedés során, csontritkulást, tüdőgyulladást, akár halálos szívritmuszavart és szintén gyakran ha lálos Clostridium-fertőzést okoznak. A refluxot nem a gyomor túlzott savassága, hanem a nyelőcső zárógyűrűjének időnkénti kinyílása okozza. A reflux a nyugati táplálkozás következménye, a pale olit táplálkozásra rövid idő alatt nyomtalanul elmúlik. GYULLADÁSOS BÉLBETEGSÉGEK
A gyulladásos bélbetegségek (Crohn-betegség, colitis ulceroza) autoimmun betegségek, azaz az im munrendszer támadni kezdi a bélfalat a bélrendszer 184
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
meghatározott szakaszán. E betegségek kialakulá sában nagy szerepet játszik a nyugati társadalmak ban tapasztalható fokozódó higiénia. Például a Helicobacter-fertőzöttség védelmet jelent a gyulladá sos bélbetegségekkel szemben is. A természeti népek gyakran fertőződnek bélférgekkel, sok bélféreg folya matosan benne él az emberben. Az evolúció során az emberi szervezet azért tanulta meg tűrni a bélférgek parazita életmódját, mert jelen létük kivédi az autoimmun és az allergiás betegségeket. Ezt a bélférgek úgy érik el, hogy az immunrendszer túlzott érzékenységét lecsökkentik, illetve gátolják a gyulladásos immunválaszt. T ö b b vizsgálatban iga zolták, hogy gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegeket bélféreggel megfertőzve jelentős javulás érhető el. Az egyik vizsgálatban például 24 héten át, háromhetente a betegek 2500 élő ostoros gilisztape tét (Trichuris suis) nyeltek le. A 24. hét végére 73 száza lékuknál a betegség teljesen visszavonult. Mivel ez a fajta bélféreg nem honos az emberben, a kezelés biz tonságos, csak rövid távú fertőzöttség alakulhat ki. A cukor és a finomított szénhidrátok, mint a nyu gati étrend specifikumai, ugyancsak felmerültek mint a gyulladásos bélbetegségek kiváltói. A legtöbb vizs gálat igazolta, hogy a gyulladásos bélbetegségeket megelőzően, illetve a betegség alatt a betegek ki ugróan sok finomított szénhidrátot fogyasztanak. 185
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A betegség kezeléseként alkalmazott, csökkentett finomítottszénhidrát-bevitel azonban önmagában lát ványos eredményre nem vezetett. Ennek egyik oka az lehet, hogy gyulladásos bélbetegségekben az étrendi ajánlások továbbra is magukba foglalják a gabonafé lék fogyasztását. A nyugati, szénhidrátalapú táplálkozás előnytelen irányba változtatja meg a bélflóra összetételét, és ez hozzájárul a szivárgó bél és a helyi gyulladáson keresz tül a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához. Ezt bizonyítja, hogy speciális probiotikum-készítménnyel sikerült a betegek 8 5 százalékát tünetmentesen tar tani. A probiotikumok hatása sokrétű: gátolják a káros baktériumok szaporodását, elősegítik a megfelelő öszszetételű bélflóra kialakulását és serkentik az immun rendszer gyulladásgátló folyamatait. A vizsgálatok egyértelműen bizonyítják, hogy gyulla dásos bélbetegségben fennáll a szivárgó bél jelensége. Ez már a betegség kezdete előtt kialakul, és a szivárgó bél a gyulladásos betegségek egyik oka, ugyanis az autoimmun folyamatokat a bélfalon átjutó fehérjék indítják el. A gabonafélékben található glutén, a tel jes kiőrlésű gabonafélékben található WGA lektin, a hüvelyesekben található különféle lektinek, a burgo nya kakoninja és szolaninja, a kukorica D I N G fehér jéi, az alkohol, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, mind áteresztővé teszik a bélfalat. A vizsgálatok azt 186
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
mutatják, hogy a betegség kiújulását mindig megelőzi a bél áteresztőképességének a növekedése. Az a tény, hogy gyulladásos bélbetegségben szenvedők egész séges házastársánál is kimutatható a bélfal fokozott áteresztése, azt bizonyítja, hogy a közös táplálkozási szokások okozzák a szivárgó bél jelenségét. Az autoimmun folyamat beindításáért a glutént és a tejet tesszük felelőssé. Gyulladásos bélbetegek előtörténetében tízszer gyakoribb a felismert tej allergia. Cöliákia-betegek közt hetvenszer gyako ribb a gyulladásos bélbetegség. Mint írtam, a mai gluténérzékenységi tesztek nem azonosítják be az összes, arra érzékeny embert. Crohn-betegek 70 szá zaléka az élesztővel szemben is védekező immunvá laszt mutat. Mint általában az a u t o i m m u n betegségek esetén, a D-vitamin hiánya súlyosbító tényező, a gyulladásos bélbetegségek északra haladva egyre gyakoribbak. Jellemző a nyugati orvoslásra, hogy eddig komo lyabb próbálkozás nem volt arra, hogy az étrendvál toztatással gyógyítsák e betegségeket. Pedig az SCD (Specific Carbohydrate Diet) étrenddel nagy sikere ket lehetett elérni. Az SCD gyakorlatilag azonos a pa leolit táplálkozással. A paleolit táplálkozás amúgy is gyulladáscsökkentő hatású, de ezt fontos m é g omega-3 fogyasztásával fokozni. Ajánlható még napi 1-3 g r a m m kurkumin 187
Paleolit táplálkozás kezdőknek
fogyasztása is, mert ez erős gyulladáscsökkentő. A paleolit táplálkozást fontos kiegészíteni a kezdetek kor probiotikumokkal is, hogy a bélflóra minél előbb helyreálljon. POLICISZTÁS OVÁRIUMSZINDRÓMA
(PCOSZ)
A nők 15-20 százalékát is érintő zavar, amit sokszor még nőgyógyászok sem ismernek fel. Gyakran csak akkor derül ki, amikor a nő gyermeket szeretne, és ismételt próbálkozással sem sikerül teherbe esnie. A P C O S Z tünetei közt meghatározó a késlekedő vagy el maradt ovuláció, azaz megnyúlt vagy elmaradt menst ruációs ciklus, a fokozott androgénaktivitás, azaz férfias szőrzet, mély hang, aknék megjelenése, hasi elhízás, férfias kopaszodás és több, ultrahanggal meg figyelhető ciszta a petefészkekben. A P C O S Z egyértel műen a nyugati táplálkozás következménye, ugyanis a P C O S Z oka az inzulinrezisztencia és hiperinzulinizmus következtében létrejövő hormonális működési zavar. A P C O S Z jelensége a természeti népeknél is megfigyel hető, de náluk ez egy evolúciósan kialakult sikeres sza porodási stratégia. A bőség idején m e d d ő nők ősszel és télen válnak termékennyé, így gyermekük nyáron, a bőségben születik, ami jelentősen megnöveli a gyer mek túlélési esélyeit. Mivel a fejlett társadalmakban az ellátás évszakoktól független, ezért az arra hajlamos
188
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
nőknél a peteérés felfüggesztődése vagy nehezítettsége folyamatossá válik. Ha a zavart felismerik, általában sikertelenül ke zelik, mert az inzulinrezisztenciát csökkentő gyógy szerekbe és némi vérszegény diétás megszorításokba fektetnek minden reményt, ez a z o n b a n általában ke vésnek bizonyul. Paleolit táplálkozásra a
PCOSZ
rendkívül gyorsan
megszűnik. FÁJDALMAS M E N S T R U Á C I Ó ( D Y S M E N O R R H E A )
A nők 40-50 százaléka panaszkodik kellemetlen tüne tekre vagy fájdalomra, és bőséges vérzésre menstruá ciója alatt. A13-14 év előtt menstruálni kezdő lányoknál gyakoribb a dysmenorrhea, míg a 14 éves kor után je lentkező menstruáció 70 százalékos védelmet jelent a dysmenorrheával szemben. A nyugati társadalmakban a fokozódó bőség miatt az első menstruáció ideje 100 év alatt három évvel korábbra tolódott, és ez a trend manapság is folytatódik.
Ez kapcsolatban áll a
dysmenorrhea elterjedtségével is. A dysmenorrhea gyulladásos természetű probléma, és minden, ami a gyulladást növeli, az ront a tüne teken, ami pedig csökkenti a gyulladást, az enyhíti a menstruáció fájdalmasságát. A gyulladás mértéké vel arányosnak találták a dysmenorrheában gyakori heves vérzést is. 189
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A nyugati táplálkozás gyulladáskeltő, mivel a finomí tott szénhidrátok fogyasztásán keresztül előbb-utóbb a legtöbb emberben kialakul az inzulinrezisztencia, a viszcerális zsír és a szervezetszintű gyulladás. A termé szeti népek tápláléka általában sok omega-3-at tartal maz, amely gátolja a gyulladáskeltő prosztaglandinok termelődését. A nyugati ember az étolajokon, mar garinon keresztül nagyok sok omega-6-ot fogyaszt, ami viszont serkenti a prosztaglandinok termelődé sét. Egy két hónapos amerikai vizsgálatban menstruá ciós fájdalmakra panaszkodó nők 2 grammnyi EPA- és DHA-tartalmú omega-3-at szedtek, és menstruációs fáj dalmaik szignifikánsan lecsökkentek. A paleolit táplálkozás gyulladáscsökkentő hatású, ez magyarázza azt az általános tapasztalatot, hogy a pa leolit táplálkozásra áttért nőknél pár ciklus alatt meg szűnik a dysmenorrhea. KÖSZVÉNY
Míg a nyugati társadalmakban évszázadok óta jól ismert betegség, a természeti népeknél ismeretlen. A nyugati táplálkozásra áttért természeti emberek kö rében azonban meglepően gyakori. Míg a maoriknál k o r á b b a n ismeretlen volt a köszvény, ma a modern táplálkozáson élők 14 százaléka szenved köszvényben. A magas húgysavszint evolúciós előnnyel járhat, mert már a majmoknál is tapasztalható a húgysavbontó 190
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
enzim csökkent aktivitása. A húgysav az egyik leg hatékonyabb antioxidáns, és az evolúciókutatók sze rint a C-vitamint szintetizáló képességünk elvesztése miatt nőtt meg a húgysav védőszerepe. A C-vitamin teóriára bizonyíték, hogy a sok C-vitamint fogyasztók szervezetében alacsonyabb a húgysavszint. A szerve zet magas húgysavszint fenntartására törekszik, a vese a húgysav 90 százalékát visszaszívja. A húgysav idegsejtvédő hatású is: magas húgysavszint mellett ritkán alakul ki Alzheimer, Parkinson, izomsorvadás vagy szklerózis multiplex. Mivel régen a köszvény a j ó m ó d ú a k betegsége volt, ezért kialakult az a hiedelem, hogy a sok hústól van. A szokásos orvosi javaslat azonban, hogy a köszvé nyes minimalizálja a húsfogyasztását, sok eredményre nem vezet, a húgysavszint gyakorlatilag nem csök ken. Hiába próbálták több nagy vizsgálatban igazolni, hogy a húsfogyasztás és a tenger gyümölcsei okoz zák a köszvényt, a vizsgálatok kudarccal zárultak. Te kintve, hogy a paleolit kor emberére és a természeti emberre is a nagy húsfogyasztás a jellemző, kizárt, hogy a köszvény, mint a túlélést komolyan veszélyez tető betegség, fennmaradhatott volna az idők során. Számos vizsgálat igazolta, hogy a köszvényes be tegek közt tízszer-hússzor gyakoribb a metaboli kus szindróma és a betegekben az átlaghoz képest magasabb az inzulinrezisztencia és az inzulinszint. 191
Paleolit táplálkozás kezdőknek
A köszvényesek 95 százalékában kimutatható a hiperinzulinizmus, 76 százalékukban p e d i g már az inzulinrezisztencia is. Nem meglepő, hogy a magas húgysavszint komoly kockázati faktora a 2-es típusú cukorbetegségnek. A hiperinzulinizmus gátolja a vese húgysavkiválasztását, és ismert tény, hogy a köszvé nyesek 90 százalékában a vese csökkent húgysavkiválasztása okozza a problémát, nem pedig a túltermelés. A hús orvosi tanácsra történő kerülése valójában ront a b e t e g állapotán, ugyanis tovább növeli a köszvényt kiváltó szénhidrátfogyasztást. További súlyosbító té nyező az egyre növekvő fruktózfogyasztás, a fruktóz ugyanis jelentősen megemeli a húgysavszintet. A köszvény valódi kezelésének meglepő m ó d o n a fokozott húsfogyasztásra és a csökkent szénhidrát fogyasztásra kell épülnie. A fokozott fehérjebevitel ugyanis javítja a vesefunkciókat, sőt a sok zsír és fe hérje akár a vesekárosodást is képes visszafordítani. Egy 2000-ben végzett vizsgálat azt bizonyította, hogy ha a köszvényes betegeket 30 százalék fehér jét, 30 százalék zsírt és 40 százalék lassan felszívódó szénhidrátot tartalmazó étrendre állították át, akkor a vizsgálat 16 hete alatt a rohamok száma a hatodára csökkent. A természeti népek köszvénymentessége a nagy húsfogyasztásnak és az alacsony glikémiás indexű szénhidrátok fogyasztásának a védóhatását igazolja. A paleolit táplálkozást érdemes minimum napi 2000 mg 192
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
C-vitaminnal és sok kávéval kiegészíteni. A kávé egész séges, és csökkenti a köszvény kockázatát. HIPERAKTIVITÁS
A hiperaktivitás és az esetleg vele társuló figyelemza var csak tünetek, amit m a n a p s á g a gyógyszeripari ér dekek diagnózissá tettek. Hiperaktivitást sok minden okozhat. A legáltalánosabb, hogy a gyermek élénk temperamentumú, tanárai pedig j o b b a n szeretik a padban nyitott szemmel alvó gyerekeket. Gyakori, hogy traumatizált, bántalmazott, zűrös családban élő gyerekek mutatnak hiperaktív vagy figyelemzavaros tüneteket. A még gyakoribb ok viszont a nyugati táp lálkozásra adott allergiás vagy túlérzékenységi reak ció. Ami a legritkább, az p o n t az, amit a pszichiátria a leggyakoribbnak állít be: az agyi elváltozás. T ö b b évtizedes kutatással sem lehetett semmi konzekvens elváltozást találni hiperaktív gyerekek agyában, mivel a probléma gyökere nem is ott van. A pszichiátriát persze a múltban sem, most sem zavarja, hogy olyan teóriák alapján kezel embereket, hol inzulinkómával, hol lobotomiával, hol elektrosokkal, manapság m e g veszélyes gyógyszerekkel, amiket sosem sikerült bebi zonyítani. A pszichiátriában fejlődés alatt azt kell ér teni, hogy az egyik igazolatlan elméletet felváltja egy másik, hasonlóképpen igazolhatatlan teória.
193
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Az allergológia már a 19. század végén leírta, hogy a hiperaktivitás kísérő tünete lehet az allergiás reakció nak. A szórványos megfigyelések után Ben Feingold kezdte az 1970-es évek végén szisztematikusan ku tatni a hiperaktivitást mint az élelmiszerekre és ada lékanyagokra adott túlérzékenységi és allergiás választ. Eredményei kezdetektől megosztották a tudományos világot. Sok vizsgálat igazolta, hogy az ételszínezé kek, tartósítószerek és más adalékanyagok a gyerekek egy részében hiperaktivitást okoznak. Az élelmiszer ipar és bérkutatói pedig természetesen elárasztották a szakirodalmat cáfoló vizsgálatokkal. Feingold még nem tételezte fel, hogy bizonyos gyü mölcsökön túl a „természetesnek" tekintett élelmi anyagok ugyanúgy kiválthatnak hiperaktivitásos és fi gyelemzavaros tüneteket, pedig nem meglepő módon, ez az igazság. Egy 1985-ös vizsgálatból például világosan kide rült, hogy bár a hiperaktív diagnózist kapott gyerekek 79 százaléka reagált hiperaktivitással az ételszínezé kekre és tartósítószerekre, de a gyerekek 73 százaléka ugyanígy reagált a szójára, 64 százaléka a tehéntejre, 59 százaléka a csokoládéra, 51 százaléka a rozsra és 49 százaléka a gabonára is. Egy másik vizsgálat megerő sítette ezeket az eredményeket, de a narancsot is tünet kiváltónak találta a gyerekek 57 százalékánál. A New York-i állami iskolákban a többéves, több százezer 194
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
gyerekkel végzett megfigyeléses vizsgálat p e d i g azt is igazolta, hogy a cukor szintén felelős a hiperaktivitás tüneteiért. 2010-ben jelent meg egy 15 éves kö vetéses vizsgálat eredménye, amely azt bizonyította, hogy a nyugati táplálkozás 2,5-szeres kockázatot je lent a hiperaktivitásra a paleolithoz közelítő étrend del szemben. Az omega-3 hiánya is okozhat hiperaktivitást, hiszen régóta kimutatták, hogy az omega-3 alacsony szintje ingerültséget, impulzivitást, ellenségességet, agreszszivitást okoz. Népességszinten az alacsony o m e g a - 3 fogyasztás összefügg a gyilkosságok és öngyilkosságok számával is. A hiperaktivitásban egészen bizonyosan szerepet ját szik a szivárgóbél-szindróma, amit a g y a n ú b a kevert adalékanyagok is, de a nyugati táplálkozás is okoz hat. A gyanúra ad az alapot, hogy az ételallergiás vá lasz nem alakulna ki, ha bizonyos élelmi anyagok nem juthatnának át a bélrendszer védővonalán. Első lépésben tehát érdemes áttérni a paleolit táplál kozásra, és kerülni az iparilag feldolgozott élelmisze reket, hiszen ezekben sok adalékanyag található. H a ez nem segít, szisztematikusan keresni kell azokat az élelmi anyagokat, amelyek adása fokozza, elhagyása pedig csökkenti a hiperaktivitás vagy figyelmi zavar tüneteit. Bármilyen ételre g y a n a k o d h a t u n k .
195
Paleolit táplálkozás kezdőknek
ÍZÜLETI PANASZOK
Az ízületi fájdalommal járó betegségek közül sok a u t o i m m u n eredetű, ilyenkor az immunrendszer tá madja az ízületeket. Ennek egyik gyakori változata a rheumatoid artritisz, amelyet részletesen tárgyalok a Paleolit táplálkozás és korunk betegségei című könyvem
ben. Előzetesként annyit, hogy az autoimmun folya matok a paleolit táplálkozásra leállnak, a gyulladás lecsökken, az ízületek mozgathatósága visszatér. Ha sonló tapasztalatokat szereztek Bechterew-kórban szenvedők is. Az ízületi panaszok j ó részét azonban egyszerűen ko pással, öregedéssel járó folyamatokkal magyarázzák. Mivel az ízületi fájdalmakat elsősorban a helyi gyulla dás okozza, minden, ami a gyulladást csökkenti j a v í t az ízületek működésén és enyhíti a fájdalmat. A paleo lit táplálkozás gyulladáscsökkentő hatású, mivel meg szünteti az inzulinrezisztenciát és a viszcerális elhízást. A paleolit táplálkozásra áttérők visszatérő tapasztalata, hogy megszűnik az ízületek duzzanata, elmúlik a fáj dalom. Ez annak tulajdonítható, hogy a lokális gyul ladás még nem okozna panaszt, de a szervezetszintű gyulladással összeadódva már mozgáskorlátozó ha tásúvá válik.
196
A civilizációs betegségek, a nyugati étrend és a paleo
AFTA ÉS AKNE
A hétköznapokban e két „apróság" okozza a legtöbb zavart, mégis, meghalni nem szoktak bele, ezért sze repelnek a betegségek közt utolsóként. Az afta a szájban apró sérülésekből kialakuló kisebbnagyobb méretű, egy-két hét alatt gyógyuló fekély. Az afta igazi okát máig nem ismerik, de újra és újra felvetődött a glutén szerepe az afta keletkezésében. A paleolit táplálkozást folytatók körében az afta nyom talanul eltűnik, ami igazolja az afta gluténeredetét. Elképzelhető, hogy afta más úton is keletkezhet, de a vizsgálatok inkább azon szoktak elbukni, hogy a glutén szerepét gluénérzékenységi tesztekkel akarják igazolni, holott ezek a tesztek a gluténre reagálók tö redékét képesek csak beazonosítani. Az akne a pubertás alatt és még sokáig utána is, a fiatalok 60-70 százalékát érinti, de m é g felnőttkor ban is sok embernek van időnként az arcán vagy a hátán akne. Az akne egyértelműen a tejben és tejtermé kekben található növekedési faktoroknak, valamint a nyugati táplálkozás növekedést serkentő hatásának tu lajdonítható. A zsírmirigyekben a fokozott hámosodás dugaszolja el a mirigy kijáratát, ami kedvező feltétele ket teremt a bőrben élő akne baktérium szaporodásá nak. Sok embernél már a tej és tejtermékek elhagyása, másoknál viszont csak a paleolit étrendre való teljes átállás szünteti meg végleg az aknék képződését. 197
ZÁRSZÓ Az itt bemutatott kórképek és funkcionális zavarok közös jellemzője, hogy mindegyikben meghatározó szerepet töltött be a metabolikus szindróma, azaz az inzulinrezisztencia, a hiperinzulinizmus, a szervezet szintű és a helyi gyulladások és az elhízás. A finomí tott szénhidrátokra épülő nyugati táplálkozás az oka mindezeknek a jelenségeknek. Kedves olvasóm bizo nyára észrevette, hogy az egyes betegségek keletke zésében ezek a visszatérő mechanizmusok játsszák a főszerepet, ezért e mechanizmusok betegségkiváltó hatását összességében tekinthetjük a civilizációs be tegségek általános modelljének. Megdöbbentő, a nyugati orvoslás mennyire képtelen abban az új paradigmában gondolkodni, amelyben a szervezetünk működését alapvetően meghatározó táp lálkozás áll a középpontban. A paleolit vagy evolú ciós orvoslás, mivel a betegségeket történetiségükben vizsgálja, képes felismerni azokat a globális változá sokat, amelyek megelőzték bizonyos betegségek gya korivá válását. Ez a szemlélet ma még teljesen idegen a nyugati orvoslástól. A paleolit táplálkozás azért szünteti meg vagy enyhíti a civilizációs betegségeket, mert megszünteti a betegségek kiváltó okát, az inzu linrezisztenciát, az elhízást és a magas gyulladásszin tet, s helyreállítja a lerombolt bélflóra integritását is. 199
Paleolit táplálkozás kezdőknek
Természetesen e táplálkozás része a D-vitamin és más vitaminok pótlása, és a paleolit életmód elmaradha tatlan része az intenzívebb mozgás is. E könyv csupán rövid foglalata a paleolit táplálkozás nak. H a felkeltette érdeklődését, az ajánlott olvasmá nyok közt további könyveimet is megtalálja, amelyek elolvasása tovább mélyítheti tudását a nyugati táplál kozás problémáival és a paleolit táplálkozás előnyeivel kapcsolatban. Ez a könyv az egyszerűbb olvashatóság miatt nem tartalmaz szakirodalmi hivatkozást. Ezeket megtalálja korábbi paleolit táplálkozás tárgyú köny veimben. De ha ez a könyv önmagában is meggyőző volt, akkor is mindenképpen figyelmébe ajánlom Mezei Elmirával írott két szakácskönyvünket, me lyekben rengeteg, változatos recept bizonyítja, hogy a paleolit táplálkozás nem aszkéta életmód. Továbbá ajánlom figyelmébe, kedves olvasóm, webszájtomat (www.tenyek-tevhitek.hu), ahol folyamatosan tájékozód hat a paleolit mozgalom újabb fejleményeiről.
AJÁNLOTT OLVASMÁNYOK
Szendi G.: Paleolit táplálkozás, Jaffa,
2 0 0 9 .
Szendi G.: Boldogtalanság és evolúció, Jaffa, 2 0 1 0 .
Szendi G.-Mezei E.: Paleolit szakácskönyv 1., Jaffa, Szendi G.: Paleolit táplálkozás és korunk betegségei, Jaffa, Szendi G.-Mezei E.: Paleolit szakácskönyv 2., Jaffa,
2 0 1 0 .
2 0 1 1 .
2 0 1 1 .
JAFFA.HU
A Paleolit táplálkozás kezelőknek azoknak szól, akiknek eddig nem állt módjukban vagy nem volt idejük alaposan elmélyedni a paleolit táplálkozás rejtelmeiben. SZENDI GÁBOR könyve arra vállalkozik, hogy röviden és lényegre törően az ő számukra is bemutassa a legfontosabb, legalapvetőbb paleo ismereteket. Hiszen rendkívül sokan vannak, akik elfoglaltságaik, rohanó életük mellett is szeret nének lehetőséget kapni arra, hogy a természet rendje szerint táplálkozva megőrizhessék vagy visszanyerjék egészségüket. A Paleolit táplálkozás kezdőknek kedvcsináló egy sorsfordító étrend bevezetéséhez és a témában való további elmélyüléshez. Megtudhatjuk, miért és hogyan okoznak a nyugati életmód által átalakított táplálkozási szokások olyan civilizációs betegségeket, amelyek a természeti népeknél ismeretlenek, hogyan okoz a túlzott szénhidrátfogyasztás szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hogyan győzhetjük le könnyűszerrel a paleolit étrend segítségével a 2-es típusú cukorbetegséget, valamint hogy miként vezet a paleolit táplálkozás elveinek követése koplalás nélkül is gyors fogyáshoz és az egészséges testsúly folyamatos fenntartásához. SZENDI GÁBOR legújabb könyvében is a tőle megszokott tudományos alapossággal foglalja össze kutatásainak eredményeit, hogy meg értsük ezt a forradalmian új, minden tekintetben tudományosan megalapozott, az ember evolúciójára épülő táplálkozástant.