MINDEN, AMIT A GMBSZ-RŐL TUDNI ÉRDEMES

„MINDEN, AMIT A GMBSZ-RŐL TUDNI ÉRDEMES” Békéscsaba, 2013. szeptember 10.

BÉKÉS MEGYEI TÜZELÉSTECHIKAI KFT.

• •

2013-tól a kéményseprő-ipari tevékenységet, közszolgáltatást érintő változások, a kéményseprő-ipar egységesítése a fokozott élet és vagyonvédelem érdekében. GMBSZ kontra kéményseprő-ipari közszolgáltatás, érdekességek a kapcsolódó jogszabályok, alkalmazott szabványok és egyéb jogszabályok tekintetében Előadó : Kólya Péter műszaki ellenőr, kéményseprő mester

2013-tól a kéményseprő-ipari tevékenységet, közszolgáltatást érintő változások, a kéményseprő-ipar egységesítése a fokozott élet és vagyonvédelem érdekében.

Új jogszabályok szükségessége a kéményseprő-ipari közszolgáltatás vonatkozásában: - Kéményseprő-ipari közszolgáltatás egységesítése - Műszaki feladatok egyértelműsítése, fogalmak tisztázása - Az új feladatkörökkel és az eljárásrendek korszerűsítésével az értelmetlen CO mérgezések, halálesetek megelőzése. - A szilárd tüzelés arányának növekedésével a preventív tűzvédelem jelentőségének megerősítése - Hatósági felügyelet /Katasztrófavédelem/

2013. január 1-jétől hatályos, a kéményseprő-ipari tevékenységet érintő új jogszabályok: - 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról - 347/2012. (XII.11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról - 63/2012. (XII.11.) BM. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól

2012. évi XC. Törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

Fontos fogalmak:

1.§ 2. égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke 1.§ 3. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti (megjegyzés: nincs kivéve belőle a zárt égésterű gáztüzelő berendezés bármilyen tanúsítással rendelkező égéstermék elvezetője! ) 1.§ 9. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik.

2012. évi XC. Törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról

A közszolgáltatás köre:

6. § (1) A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását, b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát, c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is, valamint d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat. Az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának megrendelésére, kiszállási díj felszámítása nélkül, időszakonként kell elvégezni az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon átadja. (4) A közszolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként nyilvántartást vezet.

6. § (5) Nem tartozik a közszolgáltatás körébe a) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, valamint b) a használaton kívüli égéstermék-elvezető.

(megjegyzés: nincs kivéve belőle a zárt égésterű gáztüzelő berendezés bármilyen tanúsítással rendelkező égéstermék elvezetője! )

347/2012. (XII.11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról 1. Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei 2. A közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szembeni eljárás 3. A közszolgáltatási díj megállapításának elvei

1. Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei 1. § (1) A közszolgáltató a) nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy b) az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót. (2) A közszolgáltató a) tüzelőberendezés működése közben az égéstermék 5 percen túli tartós visszaáramlása, b) ki nem égethető égéstermék-elvezető belső felületén lerakódott szurokréteg, c) szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél a szikrafogó hiánya az E-F tűzvédelmi osztályú (nád, szalma, fazsindely és egyéb anyagú) tetőhéjalás esetében, vagy az égéstermék-elvezetőből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül E-F tűzvédelmi osztályú anyag jelenléte az égéstermékelvezető kitorkollásától mért 15 méteres távolságon belül, d) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, vagy az ilyen éghető anyagtól való távolságtartás kisebb, mint az égéstermék-elvezető gyártója által meghatározott minimális távolság vagy ennek hiányában kisebb, mint 12 cm, e) olyan égéstermék-elvezető használata, amelynél a jogszabály szerinti műszaki vizsgálatot, ellenőrzést és tisztítást nem végezték el, f) nem megfelelően rögzített összekötő elem vagy g) nem zárható tisztítónyílás miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú tűzvédelmi hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ENHS ENHG KNHS KNHG NNHS NNHG ENTS ENTG KNTS KNTG NNTS NNTG EZHS EZHG KZHS KZHG

egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal központi, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, nyílt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd t tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal

NZHS NZHG EZTS EZTG KZTS KZTG NZTS NZTG GNHS* GNHG* GZHS* GZHG* GZTS* GZTG* ET KT NT GT*

nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal egyedi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal központi, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal nagy keresztmetszetű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, nyílt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, huzathatás alatt álló, gáz tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, szilárd tüzelőanyaggal gyűjtő jellegű, zárt égésterű, túlnyomásos, gáz tüzelőanyaggal egyedi tartalék központi tartalék nagy keresztmetszetű tartalék gyűjtő tartalék

63/2012. (XII.11.) BM. rendelete a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának szakmai szabályairól

Értelmező rendelkezés :

1.§ d) használatban lévő égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelyre tüzelőberendezés csatlakozik, e) légtér-összeköttetés: két vagy több helyiség légtere akkor tekintendő összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró, f) nyitott égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amely az égési levegőt a telepítés helyiségéből nyeri, és az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre, j) zárt égésterű tüzelőberendezés: olyan tüzelőberendezés, amelynek teljes égési levegő-ellátását, tűzterét és égéstermék elvezetését a telepítés helyiségétől légtömören elzárt üzemeltetésre tervezték, és amely az égési levegőt a szabadból nyeri, az égésterméke az égéstermék-elvezetőn keresztül a szabadba kerül kivezetésre, a telepítés helyiségének nyomásviszonyaitól függetlenül.


A közszolgáltatás ellátásának rendje, gyakorisága :

3. § (1) A közszolgáltató a sormunkában meghatározott feladatok közül az égéstermék-elvezető ellenőrzése és szükség szerinti tisztítása alkalmával elvégzi a) minden esetben a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, b) négyévenként az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát, c) gáznemű tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezések (a továbbiakban: gáztüzelőberendezés) műszaki felülvizsgálatával egyidejűleg az üzemeltetés során keletkezett égéstermék paraméterei közül a szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmának ellenőrzését az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelményekés módszerek szerint. (2) Az égéstermék CO tartalmának ellenőrzését a közszolgáltató azoknál a 11 kWth-nál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű gáztüzelő-berendezéseknél végzi el, amelyeknél levegőtisztaságvédelmi hatósági ügyben első fokon - a levegő védelméről szóló kormányrendelet szerint - a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el. (3) Az égéstermék-elvezető ellenőrzését és szükség szerinti tisztítását a közszolgáltató a tüzelőanyag fajtájától függően a) szilárd- és olaj tüzelőanyagokkal üzemeltetett tüzelőberendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető esetében évente 2 alkalommal, b) gáztüzelő-berendezéseket kiszolgáló égéstermék-elvezető esetében évente 1 alkalommal, c) tartalék égéstermék-elvezető esetében évente 1 alkalommal végzi el.)


3 Az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatok és azok szakmai követelményei:

HOGY EZ NE TÖRTÉNHESSEN MEG! ÖSSZELEGÓZOTT KÉMÉNY ELTAKARÁS, ELVAKOLÁS ELŐTT

5. § (1) Az új égéstermék-elvezetőt helyszíni műszaki vizsgálatot követően lehet eltakarni, elburkolni. A szükséges vizsgálatot a közszolgáltató elvégzi és annak eredményéről a megrendelést követő 4 munkanapon belül nyilatkozatot ad ki. (2) Helyszíni műszaki vizsgálat szükséges a) az érintett égéstermék-elvezető használatba vételét megelőzően aa) újonnan épített vagy szerelt, felújított, átalakított égéstermék-elvezető esetében, ab) használaton kívül helyezett vagy tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető esetében, vagy ac) tüzelőanyag váltás, tüzelőberendezés csere esetében, valamint b) meglévő égéstermék-elvezető bontása, funkciójának megváltoztatása, használaton kívül helyezése vagy az égéstermék-elvezetőt érintő átalakítás, felújítás végrehajtását megelőzően. A tulajdonosnak a fent említett vizsgálatokat a 2012 évi XC törvény 9.§.3) (a) és a 6.§ (2) alapján kötelessége megrendelni, függetlenül egyéb hatósági vagy elosztói engedélyes előírásaitól. A rendelet és a törvény sem tesz kivételt zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermékelvezetése tekintetében.

HOGY EZ SE TÖRTÉNHESSEN MEG: avagy a szerelő szerint ez egy „saját, gyári” együtt tanúsított égéstermékelvezető volt.

SIKERES „KIVITELEZÉS”! Egy kb. 70kWh hőteljesítményű gáz szárító berendezés gravitációs égéstermék-elvezetője, és az igazgatói iroda tetőablaka.

5.§ (4) A közszolgáltató a helyszíni vizsgálatot az 1. mellékletben meghatározott szakmai követelmények és módszerek szerint végzi. A (2) bekezdés a) pont aa) alpontjához kapcsolódó helyszíni vizsgálathoz a közszolgáltató jogosult kérni a megrendelőtől a szükséges alábbi műszaki dokumentációkat: a) az építész, gépész terveket b) az égéstermék-elvezető nyomvonaltervét, c) az égéstermék-elvezető tervező által készített hő- és áramlástechnikai méretezését, d) a beépített anyagok szállítói megfelelőségi és egyéb nyilatkozatait, e) kivitelezői nyilatkozatot az égéstermék-elvezető vonatkozásában, f) kivitelezői nyilatkozatot cserépkályha, kandalló, kemence vagy egyéb szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés építéséről, telepítéséről, g) villámvédelmi jegyzőkönyvet a vonatkozó villámvédelmi szabványok előírásai szerint.

AKKOR EZ MOST MI?

ÉRDEKESSÉG! 6. § (1) A közszolgáltató az ingatlan használója megrendelése alapján elvégzi … c) a közvetlen homlokzati égéstermékkivezetéssel rendelkező tüzelőberendezések égéstermék-elvezetőjének ellenőrzését, tisztítását egyeztetett időpontban

ÉS EZT PÉLDÁUL HOGYAN? DE NEM CSAK EZ A PROBLÉMA A KÉPPEL!

MINDEZ NEM TÖRTÉNHETETT VOLNA MEG, HA MEGRENDELIK A … 6. § (2) A közszolgáltató közszolgáltatás keretében elvégzi a tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálatokat és szaktanácsadást, majd az erről szóló nyilatkozatot a megrendelést követő 5 munkanapon belül a megrendelőnek kiadja. A kéményseprő-ipari közszolgáltatóval történő, tervezett égéstermék elvezető megfelelőségével kapcsolatos egyeztetést nem írja elő sem a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet, sem a 11/2013. ( II.2.) NGM rendelet!! Tehát bármilyen kiszűrhető hibára, hiányosságra CSAK a kivitelezés után derül fény.

63/2012. (XII.11.) BM. Rendelete 1. sz. melléklete VAGYIS

„A KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÓK TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁSA” • • • • •

I. Ellenőrzés II. Tisztítás III. Égetés IV. Műszaki felülvizsgálat V. Tüzelőberendezések biztonságos üzemeléséhez szükséges (égési-, hígítási) levegő utánpótlásának ellenőrzése

• VI. Az égéstermék paraméterének ellenőrzése • VII. A használattal és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat • VIII. A tervezett vagy a tervezéssel érintett égéstermék-elvezető műszaki megoldásának megfelelőségével összefüggő, megrendelt tervfelülvizsgálat

I. ELLENŐRZÉS Az égéstermék-elvezetőnek és tartozékainak, továbbá a megközelítés szerkezeti elemeinek, járulékos elemeinek ellenőrzését a közszolgáltató a rendeltetésszerű bonthatóságra figyelemmel szemrevételezéssel, hagyományos kéményseprő eszközökkel, szerszámokkal vagy műszerrel végzi. A közszolgáltató az ellenőrzésnél az égéstermék-elvezető műszaki állapotát, a kialakítás megfelelőségét, az üzemeltetési-, a vonatkozó építési-, tűzvédelmi-, biztonságtechnikai- és munkavédelmi előírások betartását vizsgálja.

2.5. gáztüzelő-berendezésnél 2.5.1. a fogyasztói berendezés külön jogszabályban meghatározott műszaki-biztonsági felülvizsgálatot igazoló dokumentum vagy jelző matrica meglétét, érvényességét, !? 2.5.2. üzem közben az égéstermék tartós visszaáramlását - a telepítés helyiségében és a vele légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a külső nyílászárók, és a rendeltetésszerűen zárható szellőzőnyílások zárt állapota mellett - annak érzékelésére alkalmas műszerrel, 2.5.2.1. nyitott égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a belső nyílászárókat is bezárva, a bekapcsolást követően, és visszaáramlás esetén 5 perc után is, 2.5.2.2. zárt égésterű gáztüzelő-berendezés esetében a tüzelőberendezés helyiségében, vagy azzal légtér-összeköttetésben álló helyiségekben elszívásos szellőztetés maximális teljesítménnyel való működtetése mellett a bekapcsolást követően.

3. Az égéstermék-elvezetőnél 3.1. a tisztítási, ellenőrzési feltételek meglétét, 3.2. az ellenőrző-, tisztítóajtók állapotát, zárhatóságát, 3.3. az összekötő elem ellenőrzési tisztítási feltételeinek meglétét, 3.4. a teljes nyomvonalon van-e külső elváltozás, repedés, 3.5. a tető feletti állékonyságát, 3.6. a rögzítettséget, 3.7. található-e korrózióra utaló jel, elváltozás a járatban a tisztítónyílásnál, 3.8. a járat átjárhatóságát, szabad keresztmetszetét a teljes nyomvonala mentén szemrevételezéssel, szükség esetén a járaton átvezetett, arra alkalmas idomszerrel, tisztítószerszámmal, 3.9. szilárd- vagy olaj-tüzelőberendezés égéstermék-elvezetőjénél szükség esetén szikrafogó meglétét, 3.10. éghető anyagtól való távolságot. 4. Az égéstermék-elvezető tartozékainak állapotát, működőképességét. 5. A biztonságos munkavégzés helyi feltételeit

II. TISZTÍTÁS A tüzelőberendezés és az égéstermék-elvezető használatából eredő lerakódások, továbbá egyéb az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetét szűkítő vagy azt elzáró anyagok (állattetemek, pókháló, avar, korrózióból, állagromlásból lehulló, visszamaradt építőelem) eltávolítása az égéstermék-elvezető járatából, a koromzsákból, a bekötőnyílásból és az összekötő elemből (amennyiben ennek lehetősége rendeltetésszerűen kialakított). A tisztítást végző szakmunkás vagy betanított munkás szakmunkás szakmai irányítása mellett a következő munkafolyamatokat végzi: 1. Lerakódás tisztítását (seprés), 2. Szűkület vagy dugulás elhárítását, feltárását, 3. Az égéstermék-elvezető alján összegyűlt szilárd hulladék eltávolítását, 4. Az összekötő elem belső járatának tisztítását.

III. ÉGETÉS

Ha a tisztítás nem megoldható és a lerakódás éghető, valamint a járat-, az égéstermékelvezető anyaga azt lehetővé teszi, akkor a járat kiégetését külön egyeztetett időpontban kell végezni a szükséges biztonsági feltételek figyelembevételével.

IV. MŰSZAKI FELÜLVIZSGÁLAT

A műszaki felülvizsgálat az égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérése, ami kiterjed a vonatkozó műszaki előírások betartása, valamint a járat tömörségének vizsgálatára.

1. Égéstermék-elvezető és tartozékainak állapotfelmérését szemrevételezéssel 1.1. az égéstermék-elvezető korróziós károsodásának, állagromlásának teljes hosszban történő felmérését annak érdekében, hogy az várhatóan megfelel-e a következő négyéves ciklusban, 1.2. az égéstermék-elvezető tartozékainak műszaki állapotfelmérését, működőképességét, 1.3. az égéstermék-elvezető nyomvonalvezetésének, teljes hosszban történő vizsgálatát, az esetleges sérülések, átalakítások felderítését, az egyéb épületgépészeti- és elektromos vezetékektől, berendezésektől való távolságát, kapcsolatát azokkal. 2. Vonatkozó műszaki előírások betartását 2.1. az égéstermék-elvezető kitorkollásának környezetében bekövetkezett változásokat, a működést korlátozó vagy akadályozó épületelemek, elektromos és egyéb vezetékek, növényzet vagy a vizsgált égéstermék-elvezetőnek a környezetére ható károsító hatásának megítélését a vonatkozó előírások szerint, 2.2. szabálytalan és nem megfelelő helyen, illetve helyiségekben kialakított bekötések felderítését, 2.3. építési előírásoknak és a rendeltetésszerű használatnak való megfelelés vizsgálatát, az égéstermék-elvezetővel és tartozékaival összefüggésben, és azok környezetében szemrevételezéssel.

3. Járat tömörségének vizsgálatát 3.1. Nyitott, természetes huzat vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető 729 cm2-nél nem nagyobb keresztmetszetű járatát, nem megfelelő tömörségre utaló hiba (például káros korrózió, repedezett falazat) esetében vizsgálni kell a vonatkozó technológiai előírások figyelembevételével az alábbi két módszer egyikével. 3.1.1. Füsttömörségi vizsgálat során a felmelegített égéstermék-elvezető alján az egyik szakmunkás arra alkalmas anyaggal füstöt képez, a járat bekötőnyílásainak lezárását követően, a másik szakmunkás a felső tisztítás helyén a füst megjelenésekor lefojtja a járatot, majd teljes hosszában, szemrevételezéssel ellenőrzik a füstszivárgást. 3.1.2. Gáztömörségi (szivárgási érték) vizsgálat során környezeti hőmérsékleten az egyik szakmunkás az égéstermék-elvezető kitorkollását, a csatlakozási helyeket tömören lezárja, míg a másik szakmunkás az egyéb nyílások, csatlakozási helyek tömör lezárását végzi, majd ezt követően a szabvány szerinti túlnyomás alá helyezi az égéstermék-elvezető járatát és elvégzi a szivárgási érték meghatározását, amely a vonatkozó szabvány által meghatározott mértéket nem lépheti túl.

3.2. Túlnyomásos égéstermék-elvezető gáztömörségének vizsgálata esetén az alábbi módszerek egyikét kell alkalmazni. 3.2.1. A gáztömörségi vizsgálat megegyezik a 3.1.2. pontban leírtakkal, csak a nyomásfokozatnak megfelelően más szivárgási érték figyelembevételével 3.2.2. Olyan égéstermék-elvezető esetében, ahol az égéstermék-elvezetőt egy égési levegő bevezetésére szolgáló héj vesz körül teljes hosszban, a „C” típusú gáztüzelő-berendezés üzemeltetése közben az égési levegő bevezető járatában az oxigéntartalom mérésével lehet következtetni a nem megfelelő tömörségre. Ha az égéshez beáramló levegő oxigén tartalma 20,6% alá csökken, az égéstermék-elvezető járatának gáztömörségét nem megfelelőnek kell minősíteni. (megjegyzés: a rendelet kifejezetten előírja a kéményseprő közszolgáltatók számára a zárt égésterű gáztüzelő berendezések égéstermék-elvezetőinek műszaki felülvizsgálatát.)

FÜRDŐSZOBÁBÓL NÉZVE

UDVAR FELŐL NÉZVE

V. TÜZELŐBERENDEZÉSEK BIZTONSÁGOS ÜZEMELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES (ÉGÉSI-, HÍGÍTÁSI) LEVEGŐ UTÁNPÓTLÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE A közszolgáltató nyitott égésterű tüzelőberendezések esetében az alábbiakat ellenőrzi: 1. Telepítés helyiségében vagy azzal légtérkapcsolatban álló helyiségekben van-e 1.1. reteszelés nélkül működő depressziót keltő gépi berendezés, külső légtérbe vezetett páraelszívó, szellőztetési célt szolgáló elszívó ventilátor, egyéb, nyitott égésterű tüzelőberendezésbe, vagy annak égéstermék-elvezetőjébe telepített égéstermék-ventilátor, külső légtérbe vezetett szárító mosógép, központi porszívó, központi szellőztetés tetőventilátorral, mobil klíma, technológiai elszívás, 1.2. reteszelés nélkül jellemzően függőleges égéstermék-elvezetővel üzemeltetett egyéb nyitott égésterű szilárd- vagy olaj tüzelésű tüzelőberendezés, 1.3. külső határoló falazatába beépített teljes vagy részleges légzárású nyílászáró. 2. Meglévő szellőzőnyílások, légbeeresztő szelepek teljes- vagy részleges eltakarását, lezárását, reteszelt légbefúvó ventilátor üzemképes állapotát. Ha az ellenőrzés során az 1. és 2. pontokban szereplő, bármelyik, az égési- és hígítási levegő utánpótlását akadályozó állapot fennáll, az ingatlan használójának figyelmét fel kell hívni szóban és írásban a tüzelőberendezés üzemeltetésének veszélyére, megfelelő szakember bevonásának szükségességére.

Ezt tapasztaltuk a konvektor kéményének „koromzsák ajtajánál”, miközben a nyílt égésterű átfolyós rendszerű vízmelegítő üzemelt. (AZ ÉPÜLETBEN FOKOZOTT LÉGZÁRÁSÚ NYÍLÁSZÁRÓK VANNAK!)

VI. AZ ÉGÉSTERMÉK PARAMÉTERÉNEK ELLENŐRZÉSE 1. Üzemelő gáztüzelő-berendezésnél az égéstermék (3 tf% oxigén tartalomra visszaszámolt) CO tartalmának ellenőrzése műszeres méréssel. 1.1. A méréshez a túlnyomásos égéstermék-elvezetők kivételével, amennyiben nincs kialakított mérőnyílás, az összekötőelemen mérőfuratot kell kialakítani, melyet a mérést követően le kell zárni és lehetőség szerint az összekötő elem elforgatásával "fal felé elfordítani". 1.2. A mérést csak kalibrált műszerrel szabad végezni. 1.3. A mérés eredményéről az ingatlan használóját a helyszínen írásban tájékoztatni kell. Továbbá 1.3.1. 500-1000 ppm közötti érték esetén fel kell szólítani az ingatlan használóját a karbantartás szükségességére, 1.3.2. 1000 ppm túllépése esetén az ingatlan használóját fel kell szólítani a gáztüzelőberendezés üzemeltetésének leállítására.

VII. A HASZNÁLATTAL ÉS A MŰSZAKI MEGOLDÁS MEGFELELŐSÉGÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ, MEGRENDELT VIZSGÁLAT Az égéstermék-elvezető használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő, megrendelt vizsgálat a vonatkozó jogszabályok, szabványok, gyártói előírások, a tervdokumentáció, valamint a kéményseprő-ipari technológiák figyelembevételével, kéményseprő mester irányításával történik. A használattal és műszaki megoldás megfelelőségével kapcsolatos megrendelt vizsgálatok esetén az ellenőrzés, műszaki felülvizsgálat, levegő utánpótlás vizsgálata alkalmával megismert eljárásokat kell követni! 2.8. az 5. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vizsgálatok esetében (új tüzelőberendezés elhelyezése történt) a vizsgálatot követően az égéstermék-elvezetőre csatlakoztatott tüzelőberendezésre (tüzelőberendezésekre) a vizsgálatot igazoló matricát kell elhelyezni. A tulajdonosnak a fent említett vizsgálatokat a 2012 évi XC törvény 9.§.3) (a) és a 6.§ (2) alapján kötelessége megrendelni, függetlenül egyéb hatósági vagy elosztói engedélyes előírásaitól.

ÁTVEZETÉSKÉNT

CSÖVEK

MEKK ELEK!

„Rendszerjellegű kitorkollás módosító”, vagy galambdúc a házon?

Flexibilis alumínium béléscső 10 éves használat után

Ez biztos nem volt méretezve semmilyen szempontból!

Vajon honnan hová tart a füstgáz? Jobbról, balról, majd középen ki?

VALAHOGY ÍGY KELLENE!

MEKK ELEK! Avagy mit tesz a kábelszolgáltató a kéményekkel, amikor tartószerkezetként használja azokat?

NO COMMENT!

AKI MÉG NEM LÁTOTT ILYET! ELŐTÉRBEN EGY GATYASZÁR KÉMÉNY

KONDENZVÍZ GYŰJTÉS I.

KONDENZVÍZ GYŰJTÉS II.

DE JÓ LENNE EGY TETŐKIBÚVÓ!

AZ ALUMÍNIUMCSŐ HASZNÁLHATÓ, DE NEM ÍGY!

GMBSZ KONTRA KÉMÉNYSEPRŐ-IPARI KÖZSZOLGÁLTATÁS, ÉRDEKESSÉGEK A KAPCSOLÓDÓ KÉMÉNYSEPRŐIPARI JOGSZABÁLYOK, ALKALMAZOTT SZABVÁNYOK ÉS EGYÉB JOGSZABÁLYOK ESETÉN

ELŐLJÁRÓBAN Kéményseprő-ipari tevékenységet folytató közszolgáltatóként a gázszerelőkel, gázszolgáltatóval való együttműködésük alapjába véve megfelelőnek tekinthető. A „B” típusú gáztüzelő berendezések esetében, azok égéstermék-elvezetőinek kialakításával, műszaki átvételével, használatbavételével ellenőrzésével kapcsolatban az eljárási rendünket, az alkalmazott jogszabályi előírásainkat és szabványainkat tekintve nincsenek jelentősebb eltérések. A „C” típusú gáztüzelő berendezések esetében, azok égéstermék-elvezetőinek ellenőrzésével kapcsolatban azonban másféleképp értelmezzük és alkalmazzuk a jogszabályokat, szabványokat (a közelmúlt és a gyakorlat ezt mutatja), különös tekintettel a homlokzati égéstermék-elvezetés kitorkollásának elhelyezésére, valamint a tüzelőberendezés gyártója által a készülékkel együtt tanúsított égéstermék-elvezető rendszerek vizsgálatára. Mivel a célom nem egy vita kirobbantása a felvetett két esettel kapcsolatban inkább csak kérdéseket tennék fel, érdekességekre világítanék rá!

A GMBSZ 5.2.4.2. A "C" típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék-elvezetés a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított, valamint a)….e) f) a belső égéstermék-elvezető cső esetleges tömörtelenségének szén-dioxid vagy oxigén koncentrációméréssel való ellenőrzésére a készüléken, vagy annak légbevezető cső csatlakozásánál az erre szolgáló mérőcsonk áll rendelkezésre, akkor: …. (a fenti pontokban nem is kerül megemlítésre a tisztító, vagy ellenőrző idomrész, márpedig ennek hiányában legalább is nehéz elvégezni az alább leírt tömörségi vizsgálatot.) -

a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek el kell végeznie a levegő-bevezető égéstermék-elvezető cső tömörségi vizsgálatát, valamint a készülék üzembe helyezése, illetve a kötelező felülvizsgálat során üzemi próbával meg kell győződnie a gázfogyasztó készülékbe épített levegőáramlásérzékelő működéséről. A tömörségvizsgálat elvégezhető az égési levegőben mérhető O2, vagy CO2 tartalom ellenőrzésével. Ezeket a vizsgálatokat dokumentálnia kell. (nyilván ezért, nem kérte)

Ha a rendszer nem együtt tanúsított a készülékkel, akkor miért nem elegendő ugyanez a vizsgálat, miért nem kaphat gázfogyasztás mérőt a tulajdonos a kéményseprő-ipari közszolgáltató nyilatkozatáig?

A GMBSZ 5.2.4.2. A "C" típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék elvezetésének és levegő bevezetésének vizsgálata Abban az esetben, ha az égési levegő bevezetés és az égéstermék-elvezetés a gázfogyasztó készülékkel együtt tanúsított, valamint: a) az égéstermék elvezetés és a levegő hozzávezetés külön vezetékkel valósul meg, b) az égéstermék-elvezető és égési levegő bevezető berendezés szerelésére a gyártó magyar nyelvű technológiai utasítása rendelkezésre áll, a gázfogyasztó készülék az égési levegő megfelelő áramlását jelzőbeavatkozó szerkezettel rendelkezik, akkor a gyártó által az üzembe helyezésre feljogosított személynek tömörségvizsgálattal kell meggyőződni az égési levegő-bevezető és égéstermék-elvezető cső tömörségéről. A vizsgálat és az üzemi próba dokumentált elvégzése (elvégeztetése) az ő kötelessége és felelőssége. Az üzembe helyező a vizsgálat elvégzésére a kéményseprő-ipari közszolgáltatót is felkérheti. A szétválasztott rendszer esetén nyilván nem lehetséges a rendszer „közvetett” módon történő vizsgálata, de hasonló felvetést – kéményseprő is végezheti - a koncentrikus rendszer esetében miért nem tesz a szabályzat?

HOMLOKZATI ÉGÉSTERMÉK KIVEZETÉS Főleg társasházi fűtési rendszerek felújításánál, átépítésénél, egyszerűsített készülékcsere alkalmával de akár új építésű ingatlanok esetén is sokszor találkozhatunk a homlokzati égéstermék elvezetés iránti igénnyel. A GMBSZ az alábbiak szerint „intézi” el a kérdést! 4.3.5.2. A 70 kW-nál nem nagyobb hőterhelésű "C" típusú gázfogyasztó készülékek égéstermék kivezetésének épület homlokzatán (külső falán) való elhelyezésére vonatkozó feltételek A helyiség légterétől független (zárt) égésterű gázfogyasztó készülékek égéstermékének homlokzati (külső fali) kivezetése az MSZ EN 15287-2 [Égéstermék elvezető berendezések. Égéstermék-elvezető berendezések tervezése, kivitelezése és üzembe helyezése. 2. rész: Zárt égésterű tüzelőberendezések égéstermék-elvezető berendezései.] szabványnak, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelően létesíthető. Mint érdekességet kívánom megjegyezni, hogy a GMBSZ (gondolom mivel szabványról beszélünk és mint olyan szerzői jogvédelem alatt áll) nem idéz a jelzett MSZ EN 15287-(1),2 szabványból. Feltételezhető tehát, hogy minden kivitelező és tervező rendelkezik ezzel a szabvánnyal. (2013.09.10.- ig ezek a szabványok csak angol nyelven hozzáférhetőek hazánkban).

Akik olvasták a szabványt, azok tudják hogy az MSZ EN 15287-1, 4.3.18. pontja és a 15287-2 , 4.3.17. pontja következő képen szól: „The location of the chimney outlet shall be in accordance with national regulations and nationally accepted rules.” szabad fordításban annyit jelent: A kitorkolás helyzete feleljen meg a nemzeti előírásoknak és az érvényes nemzeti szabályozásoknak!! Ez pedig a homlokzati égéstermék kivezetése tekintetében a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az OTÉK 80.§. –a, ami kimondja: (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - építmény, építményrész homlokzatán nem lehet. (2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető - ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület - e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán, b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs. (3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető a)… e), f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

Nem is rabolom tovább az idejüket, hiszen Önökre most új kihívások várnak! mint A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII.20.) NGM rendelet módosításáról 1616/2013. (IX. 5.) Korm. Határozata a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos további szükséges intézkedésekről amihez magam és kollégáim nevében kívánok ….

KÉMÉNYSEPRŐ SZERENCSÉT ÉS SOK KITARTÁST! KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!

MINDEN, AMIT A GMBSZ-RŐL TUDNI ÉRDEMES

Recommend Documents