magazin minden, amit a felsőoktatásról tudni lehet

A HIT EL ES FORR ÁS

•

minden, amit a felsőoktatásról tudni lehet

magazin www.felvi.hu

X. ÉVFOLYAM 2. SZÁM • 2010. ÁPRILIS

Figyelj a határidőkre!Következő lépés: felvételi ügyintézésJelentkezés számokban Nem vettek fel, mihez kezdjek?Amikor minden eldől: ponthatár-meghatározás Nemzetközi diákigazolványHallgató ÜgyvédjeDiploma után: elhelyezkedés vagy továbbtanulás

b eve ze tő

tartalom Figyelj a határidőkre! Tudnivalók, tippek, határidők, hogy könnyebben eligazodj a jelentkezést követő ügyintézés útvesztőjében. [ 4–9. oldal ]

Nem vettek fel... Ha lemaradtál, akkor sem dől öszsze a világ. A következő felvételi időszak nincs messze, de akár egy teljes kihagyott évet is hasznosan tölthetsz. [ 14–15. oldal ]

Egyetemi előkészítő Az első év hallgatóként vízválasztó: ha elbizonytalanodnál, érdemes megfontolni a váltást, ha jó az irány, célozd meg a mesterképzést. [ 18–21. oldal ]

Diploma után Elhelyezkedés vagy továbbtanulás? A pályakezdők gyakran teszik fel maguknak ezt a kérdést. Könnyebb dönteni, ha tudjuk, mit szeretnénk. [ 22–25. oldal ]

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. – Országos Felsőoktatási Információs Központ Felelős kiadó: Visnyei Csaba • Főszerkesztő: Pioker Zoltán Bence Szerkesztők: Bodnár Gabriella, Burom Márton, Gáti Mátyás, Kőszegi Adrienn, Madár Beáta Tipográfia, nyomdai előkészítés: Nagy Milán • Nyomdai előállítás: Bravogroup Rendszerház Kft. • HU ISSN 1788-4187

Kedves Olvasó! Fontos lapszámot tartasz a kezedben, hiszen közeleg az érettségi. Alig másfél hónapja annak, hogy döntened kellett, hogy melyik felsőoktatási képzésben szeretnéd megvalósítani Önmagad. Áprilisi számunkban segítünk az eligazodásban. Akkor is, ha időközben rájöttél, változtatnál a sorrenden. Mi a teendő, ha felvettek, vagy ha nem, és ezért pótfelvételiznél. Megtudhatod, hogy milyen jogaid és jogorvoslati lehetőségeid vannak a felsőoktatásban, illetve azt is eláruljuk, hogy miért érdemes már az egyetemi éveid alatt szakmai gyakorlatot szerezned. Most is foglalkozunk a diplomán túli lehetőségekkel, a karrierépítés legfontosabb tudnivalóival. Már most írd be a naptárba július 22-ét – idén ekkor lesz a Pont Ott Parti, ahol első kézből tudhatod meg, hogy hová nyertél felvételt. A HIK továbbra is vár Téged. Olvasótermek, korlátlan internet hozzáférés mellett itt találod ügyfélszolgálatunkat is, ahol választ kaphatsz a felvételivel kapcsolatos kérdéseidre. Jelen magazinunk felmutatásával pedig egész áprilisban kedvezményesen iratkozhatsz be. Ha több információ kell, csak látogass el a Felvire! Visnyei Csaba ügyvezető

2010. április

3

Felvi ak tualitások


Figyelj a határidőkre!

[

Az első lépésen már túl vannak az idei jelentkezők, hiszen már beadták je-

lentkezésüket a megcélzott felsőoktatási intézmények kiválasztott szakjaira, illetve az elektronikus utat választók elvégezték a hitelesítést is. A következő határidő azokat köti, akik még nem csatoltak minden szükséges dokumentumot jelentkezésükhöz vagy valamilyen okból változtatni szeretnének a korábban megadott sorrendjükön. Tekintsük át az ezekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat!

]

Sűrű hetek vannak a hátad mögött: döntöttél a jövődről, arról, hogy milyen szakon tanulsz majd tovább, egyszóval, hogy milyen pályának indulsz neki. Hiába vagy túl a jelentkezési időszakon, akadnak még tennivalók, amelyeket érdemes fejben tartani, és a hozzájuk tartozó határidőket alaposan bevésni az emlékezetbe. Most is szükség lesz a körültekintésre, mert van lehetőséged mérlegelni például a jelentkezési sorrendedet, amin a határidőig egyszer változtathatsz. Aki érvényes jelentkezést adott be, május közepéig megkapja a felvételi azonosító számát is tartalmazó regisztrációs levelet. Ebben mindenki úgy találja meg a szemé-

lyes és a jelentkezésére vonatkozó adatait, ahogy a felvételi adatbázisban rögzítették. Ha valamelyik adat nem stimmel vagy nem érkezett meg a regisztrációs leveled, vedd fel a kapcsolatot legkésőbb július 8-ig az Educatio Nonprofit Kft. Ügyfélszolgálatával telefonon, e-mailben vagy akár személyesen.

Ha szükséges, egyszer a sorrenden is módosíthatsz A regisztrációs levél kézhezvétele után egyszer megváltoztathatod a jelentkezéskor megadott intézmények, szakok sorrendjét. Ekkor csak a már megjelölt jelentkezési helyeket lehet variálni, új képzést már nem lehet megjelölni.

Abban az esetben azonban nem érdemes módosítani a sorrendet, ha például az egyik megjelölt intézményben nem sikerült az alkalmassági vizsgád, hiszen ebben az esetben arra a helyre eleve nem kerülhetsz be. Ha valamelyik egyetemi vagy főiskolai szakra mégsem szeretnél bejutni, akkor azt visszavonhatod.

felvimagazin

A sorrendet módosítani postai úton (cím: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190), illetve az e-felvételiben elérhető e-ügyintézéssel tudsz. Az elektronikus ügyintézést bárki választhatja függetlenül attól, hogy milyen formában adta be jelentkezését. Tehát azok is, akik jelentkezési lapjaikat postán adták fel.

Mire figyelj dokumentumpótláskor?

MIKOR NE VÁLTOZTASS?

4

renden, ha például rájössz, hogy mégsem az első helyen megjelölt intézménybe és szakra szeretnél legjobban bekerülni, hanem egy második vagy harmadik helyen lévőre.

A sorrendmódosításra szintén július 8-ig van lehetőséged. Most még újra átgondolhatod azokat az érveket, amelyek alapján felállítottad év elején a jelentkezési sorrendedet. Végigveheted például a kinézett intézmények közelségét, a kollégiumi elhelyezés színvonalát, az oktatók személyét vagy éppen az egyetemek és főiskolák presztízsét. Ezekben segít a frissített adatokat tartalmazó online Felvi-rangsor, amellyel saját szempontjaid alapján mérettetheted meg az intézményeket. Ezeket a statisztikákat nemcsak száraz tények és adatok alapján állították össze a szakemberek, hanem hallgatók, illetve munkaerő-piaci szereplők véleményét is ötvözi. Így akár olyan dolgokra is fényt deríthetsz, hogy a kiszemelt intézmények közül melyikben segítik leginkább a végzés utáni elhelyezkedést, vagy melyikben legjobb a légkör. Szánj rá tehát egy kis időt, és zongorázd végig, hogy mit vársz a leendő iskoládtól! Akkor érdemes módosítani a sor-

Június 2-ig minden jelentkező pótolhatja azokat a dokumentumokat, melyek a jelentkezés beadásakor, azaz február 15. előtt még nem álltak rendelkezésére. A végzős középiskolások esetében ilyen lehet az év végi bizonyítvány vagy egy időközben megszerzett nyelv-

vizsga. Ezt ugyanazokon a csatornákon tehetik meg, mint a sorrendmódosítást. A dokumentumok pótlásának végső határideje július 8. Eddig lehet benyújtani azokat a papírokat, amelyeket június 2. után szereztél meg. Fontos tudnivaló, hogy aki nem az e-ügyintézést választja, annak nem az eredeti dokumentumokat kell beküldenie, hanem csak azok fekete-fehér A4-es másolatát, és elegendő mindegyikből egy példány, függetlenül attól, hány helyre jelentkezik. A borítékba a másolatokon kívül semmi más nem kerülhet bele, és mindegyik lapon szerepelnie kell a felvételi azonosító számnak. A nagy nap, azaz a 2010-es felvételi ponthatárainak megállapítása várhatóan július 22-én lesz. Ekkor kiderül, hogy az általános eljárásban hány jelentkezőnek sikerül bekerülnie az általa megcélzott felsőoktatási képzésre.

Ha nem az e-ügyintézést választod az adat- és sorrendmódosításra, akkor a Felvi Kérvénytárában találsz letölthető kérelemmintákat, amelyekbe csak be kell írnod az adataidat, aláírnod és már postázhatod is.

IDŐSÁV TEENDŐKKEL IDŐSÁV TEENDŐKKEL MÁJUS

JÚNIUS 2.

JÚLIUS 8.

JÚLIUS 22.

A hónap közepéig kell megkapnod a regisztrációs leveled. Ha ez nem történik meg, jelezd az Educatio Ügyfélszolgálatán!

A február 15-e után megszerzett dokumentumok pótlásának határideje (pl. idén érettségizők esetében az utolsó évi középiskolai bizonyítvány stb.)

Az adat- és sorrendmódosítás határideje, illetve a dokumentumpótlás végső határideje (a június 2. után megszerzett dokumentumok adhatók be.)

Ponthatárok meghatározásának napja

2010. április

5



Ügyintézés kétféleképpen





A következő lépés: felvételi ügyintézés Elektronikusan

Nem kell megvárnod a regisztrációs levelet ahhoz, hogy ellenőrizd a jelentkezési adataidat. Az ügyintézés időszakában végig rendelkezésedre áll az e-felvételi rendszere is, ahol megnézheted, milyen információk kerültek be rólad a felvételi adatbázisba.

[

Ahogy azt előző cikkünkben olvashattad, május

elején sok más sorstársadhoz hasonlóan te is kézbe veheted a regisztrációs leveled. Ezzel megkezdődik a jelentkezés következő, ügyintézési időszaka. Innentől számítva egészen július 8-ig lesz lehetőséged, hogy egy alkalommal változtass a je-

Mindennek alapja: az Én felvim

Holnapunkon regisztrációt követően érhető el az Én felvim, amely a személyre szabott szolgáltatások tárháza. Elmentheted a Téged érdeklő fórumokat, hozzáférhetsz az e-felvételi rendszeréhez és tájékoztató jelleggel kigyűjtheted ide a választott képzéseket, amelyekre majd jelentkezni szeretnél. Később szintén itt nézheted meg a jelentkezői adatbázisban rögzített adataidat, jelentkezéseidet, pontszámaidat, és nem utolsósorban, hogy végül hová vettek fel. Ezek az információk folyamatosan jelennek meg az Én felvimben, abban az ütemben, ahogyan bekerülnek a felvételi adatbázisba. Arról, hogy

6

felvimagazin

dokumentumaidat. Cikkünkben hasznos tippeket gyűjtöttünk össze, hogy könnyebben eligazodj az

]

ügyintézés útvesztőjében.

éppen melyik szolgáltatásunk indult el – ha korábban megadtad az elérhetőséged –, e-mailben is értesítünk. Szintén az Én felvimben iratkozhatsz fel heti hírlevelünkre, amely a felvételihez kapcsolódó legfrissebb híreket és információkat tartalmazza. Kitöltheted önismereti tesztjeinket, illetve visszakeresheted a korábban kitöltött kérdőívek eredményét, és nem utolsósorban innen is továbbléphetsz a Felvi Fórumra, ahol egy új szolgáltatás vár

rád, Az intézmény válaszol néven. Itt az egyes egyetemek, főiskolák és a különböző karok munkatársai válaszolnak a kérdéseidre a hallgatói élettől az intézményi tudnivalókig bezárólag. Lapzártánkig harmincöt fórum indult, de a számuk folyamatosan nő, ahogy egyre több intézmény kapcsolódik be. A Felvi Fórumon ezen kívül témájuk szerint rendezve találod az egyéb topikokat, például az érettségivel vagy a hallgatói éveket követő karrierrel kapcsolatos posz-

Hogyan töltsd fel?

Természetesen minden hiányzó dokumentumodat és módosítási kérelmedet (adatváltoztatás, jelentkezési sorrend átalakítása) beküldheted postai úton is július 8-ig, az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190-es címre. Ha a hagyományos utat választod, elég mindenről egy fekete-fehér A/4-es fénymásolatot elküldened, de figyelj rá, hogy szerepeljen rajta a neved és a felvételi azonosító számod is!





(Ponthatárok, fórumok, önismereti tesztek, e-felvételi és még sok minden)

lentkezéseid sorrendjén és beküldd a még hiányzó

Az ügyintézési időszakban bárki használhatja erre a célra az e-felvételi rendszerét, azok is, akik papíron jelentkeztek. Nemcsak a hiányzó dokumentumaidat töltheted fel elektronikusan, hanem július 8-ig módosíthatod a személyes adataidat vagy egyszer változtathatsz a korábban megadott jelentkezési sorrendeden is. Arról, hogy ez utóbbit mikor érdemes megtenni, az előző oldalakon olvashattál. A fentieken túl, az e-felvételi előnye, hogy nyomon követheted, éppen hol tartanak a módosítási kérvényeid: láthatod majd, mit javítottál ki, elbírálták-e már a kérvényedet és mi lett az eredménye.

 Az e-felvételi a következő formátumokat tudja fogadni: jpeg, pdf, doc, rtf.  A beszkennelt és feltöltött dokumentumoknál fontos, hogy jól olvashatóak legyenek.  A fájlok mérete és felbontása maximálisan 1 Mbyte lehet, illetve jpeg esetében minimum 500x500 és maximum 1700x1200 képpont felbontású.

Postán

Hogyan lépj be?

Ha korábban e-felvételiztél, nincs más dolgod, mint belépni a korábban használt azonosítóddal. Ha csak az elektronikus ügyintézést akarod igénybe venni, és még nem regisztráltál, ezt megteheted a felvi.hu Felvételi aloldalán, ahol egy általad választott azonosító és jelszó mellett meg kell adnod a felvételi azonosító számodat és a születési dátumodat is. Ezután szükséged lesz egy biztonsági kódra is. Ezt a rendszer az első e-felvételi belépéskor automatikusan elküldi arra az e-mail címre, amit a jelentkezési lapodon (vagy utólag az erre szolgáló kérvényben) megadtál. Akkor sincs baj, ha véletlenül elhagytad, elfelejtetted ezt a kódot, hiszen az „Elfelejtettem a biztonsági kódomat” feliratú linkre kattintva a rendszer küld neked egy újat. Vigyázz, mindig a legutoljára elküldött kód az érvényes, tehát, ha véletlenül többször kattintottál a linkre, akkor a legutolsó levélben szereplő biztonsági kóddal tudsz csak belépni. Arra is figyelj, hogy a kódot tartalmazó levél nehogy a spamek között landoljon a postafiókodban.

2010. április

7


tokat. A jelentkezési helyeidhez kapcsolódó fórumokat olvasva pedig olyanokkal veheted fel a kapcsolatot, akik ugyanoda jelentkeztek, ahová Te. Személyes oldaladra belépve bármelyik témához hozzászólhatsz, de akár újat is indíthatsz. Összegyűjtheted a Téged érdeklő fórumokat, így egyszerűbben nyomon követheted a beszélgetés alakulását.

Akik már az e-felvételit választották  Idén a 140 ezer jelentkező csaknem fele, mintegy 68 ezer fő döntött a jelentkezés elektronikus módja mellett. Tavaly ez a szám körülbelül 47 ezer volt, akkor a jelentkezők 38 százaléka e-felvételizett.  2009-ben a férfiak 43, míg a nők 31 százaléka választotta az e-jelentkezést.  Lakóhely szerint csoportosítva Budapesten és a megyei jogú városokban volt a legtöbb elektronikus jelentkező.


További érdekességek 2009-ből:  2008 után 2009 egy óriási ugrás volt az elektronikus jelentkezők létszámát tekintve, akkor csaknem megnégyszereződött az e-felvételizők száma. Idén – az előzetes adatok alapján – már nem tapasztalható ekkora ugrás, de így is körülbelül 20 ezerrel nőtt az e-jelentkezők tábora.  Az e-felvételizők többsége (98 százaléka) magyar állampolgár volt, de akadtak jelentkezők Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Ukrajnából, Horvátországból, Németországból, sőt még Afganisztánból és Kínából is.  Tavaly a gazdaságtudományok, a műszaki, a bölcsészettudomány és a társadalomtudomány képzési területen volt a legtöbb e-jelentkező.  Az interneten jelentkezők egyharmada 19 éves vagy ennél fiatalabb volt. Őket követte a 20-22 éves korosztály, de még a 60 év felettiek közül is voltak, akik a jelentkezés elektronikus módját választották.

Educatio [ Ügyfélszolgálat

Hol jelezzem, ha megváltozott a

lakcímem? Sorrendet szeretnék módosítani, mi a teendőm? Nem értem a pontszámítást… Csak néhány, a jelentkezés benyújtása után, de még a ponthatárok megállapítása előtt érkező kérdésekből.

Az e-felvételi felületén minden jelentkezőnek lehetősége van arra, hogy a felvételivel kapcsolatos ügyeit elektronikusan intézze. Itt mindössze néhány kattintással módosíthatják adataikat vagy a megjelölt szakok és intézmények sorrendjét. Az e-felvételi ügyintézési funkcióit azok is használhatják, akik jelentkezésüket papíron nyújtották be. Az adatmódosításra, sorrendváltoztatásra a felvételi ügyintézési szakaszában, előreláthatólag májustól lesz lehetőség. Ha azonban valamilyen problémába ütközöl vagy valami nem teljesen világos a számodra, az Educatio Ügyfélszolgálatán bármilyen, a felvételit érintő kérdésben (is) a segítségedre lesznek. Munkatársainkhoz nemcsak akkor fordulhatsz, ha a továbbtanulási lehe-

]

tőségekről, az eljárási szabályokról, a választható intézményekről vagy a diákigazolványról szeretnél bővebb információt szerezni, hanem az ügyintézési időszakban a már benyújtott jelentkezéssel kapcsolatban is keresheted őket kérdéseiddel. A felvételi nyilvántartásban szereplő adataidat az Oktatási Hivataltól kapott regisztrációs levélben találod majd. Segítségével ellenőrizheted, hogy minden pontosan szerepel-e az adatbázisban. Ezt egyébként elektronikusan is megteheted, az e-felvételi felületén. Ha rögzítési hibát veszel észre, akkor ezt Ügyfélszolgálatunk munkatársainak jelezheted (e-mailben, személyesen vagy telefonon). Abban az esetben, ha időközben megváltozott bármelyik személyes adatod (mert például elköltöztél), a módosításhoz kérelmet kell benyújtanod. Szintén kérvényt kell benyújtanod, ha a megjelölt szakok, intézmények sorrendjét szeretnéd megváltoztatni vagy meggondoltad magad, és visszavonnád valamelyik jelentkezési helyedet. Az ehhez szükséges nyomtatványokat – szintén májustól – megtalálod majd a felvi.hu Kérvénytárában, amit postán az Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre kell feladnod. Ha megakadnál, a kérvények kitöltésében szintén segítenek munkatársaink. Vagy a papírmunka helyett egyszerűen és gyorsan módosíthatsz mindent az e-felvételiben.

AZ EDUCATIO ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ELÉRHETŐSÉGEI: SZEMÉLYESEN: K EMPELEN FARKAS H ALLGATÓI INFORMÁCIÓS KÖZPONT, BUDAPEST VIII., R EVICZKY U. 6. E-MAILBEN: [email protected] • TELEFONON: 06 1 477 3131 2010. április

9



Jelentkezési statisztika 2010

[

Folytatódik a ten-

pedig levelező munkarendre érkezett. Az esti, illetve a távoktatásos oktatást választók száma elenyésző (2-2 ezer fő). Tavaly még csak az összes jelentkező 38 százaléka, idén viszont már csaknem fele választotta a felvi.hu-ról elérhető e-felvételit, azaz a jelentkezés elektronikus formáját.

zést megjelölők száma,

Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma: idén 140 ezren nyújtották be jelentkezésüket valamely hazai egyetemre, főiskolára 2010 szeptemberben induló képzésre. Ez közel 13 ezerrel több jelentkezőt jelent, mint 2009-ben. Jelentősen nőtt a felsőfokú szakképzést és a mesterképzést első helyen megjelölők száma – az utóbbira érkezett 23 és fél ezer jelentkezés 40 százalékkal több mint tavaly.

a képzésterületek szá-

Jelentkezők – képzési szintenként *

Nem meglepetés az sem, hogy idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett a legtöbb első helyes jelentkezés, közel ötezerrel több, mint a második helyen – célfotóval – befutó Debreceni Egyetemre. A hajdúsági intézménybe alig néhánnyal több jelentkezés érkezett, mint a maga mögé utasított Szegedi Tudományegyetemre. (A két intézmény 2009-ben pont fordítva állt.) A Pécsi Tudományegyetem szereplése elég ingadozó, de biztosan őrzi negyedik helyét. A nagyok kvartettjét a Budapesti Corvinus Egyetem, a Műegyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola, valamint a gödöllői Szent István Egyetem követi.

dencia: idén is többen szeretnének továbbtanulni a felsőoktatásban. Jelentősen nőtt a felsőfokú szakképzést és a mesterkép-

mait vizsgálva pedig 7752 10 840

az is látható, hogy

23 940

többen választottak 93 055

természettudományi, illetve pedagógiai szakokat. Utóbbi eredményeként az óvodapedagógus képzés először került be a legnépszerűbb

]

20 szak közé.

   

felsőfokú szakképzés mesterképzés alapképzés egységes, osztatlan képzés

A jelentkezők nagy része, több mint 120 ezren államilag támogatott képzést írt be első helyre. Költségtérítéses képzést közel 17 ezren választottak. A munkarendeket tekintve a jelentkezések bő kétharmada a nappali, közel egyharmada

Az államilag támogatott keretszám 2010-ben is 56 ezer fő. Ezen belül a jogász, a pedagógus és a bölcsészettudományi keretszám csökkent, míg az orvosi és a műszaki területeken emelkedett.

10

felvimagazin

Változatlanul élen a tudományegyetemek

Csak kisebb változások a képzések népszerűségében Miközben a képzésterületek népszerűségi sorrendje nem változott, a legtöbbeket vonzó területeken – gazdaságtudományi, műsza-

ki, bölcsészettudományi és társadalomtudományi – ha nem is jelentős, de érzékelhető létszámcsökkenés figyelhető meg. Ezzel szemben más területekre, különösen a pedagógiai és a művészeti képzésekre, többen jelentkeztek. Noha kevesebb első helyes jelentkezést tudhatnak magukénak, változatlanul a gazdálkodás és menedzsment, illetve a turizmus és vendéglátás szakok a legnépszerűbbek. Ezzel szemben rendkívül nagy arányban, mintegy kétharmadával nőtt a nemzetközi gazdálkodást első helyen megjelölők száma, jóllehet tavaly egyike volt azon topszakoknak, ahol csökkent a létszám. A műszaki és a bölcsészettudományi terület legkeresettebb szakjai (gépészmérnök, villamosmérnök, illetve pszichológia, andragógia) őrzik jó pozíciójukat a top20-as listán. Ellentétes mozgások figyelhetők meg viszont a társadalomtudományi területen. A hosszú évekig a szakos ranglista élbolyához tartozó kommunikáció és médiatudomány szakra a tavalyihoz képest több mint ötödével kevesebb jelentkezés érkezett (bár így is a 8. legnépszerűbb, tehát továbbra is kedvelt szaknak mondható). Előrelépett, és nemcsak helyezésben, hanem jelentkezőszámban is, a nemzetközi tanulmányok alapszak. A kétezres évek legnépszerűbbje, a jogász képzés előbb hátracsúszott, majd az elmúlt pár évben újra növeli jelentkezőinek számát. Ez idén sem állt meg, ami a ranglista előkelő 3. helyét jelenti a képzés számára.

Először az élbolyban Feltűnő arányban, mintegy másfélszeresére nőtt a pedagógiai képzést választók száma. A terület több szakjára is többen jelentkeztek,

mint tavaly. Közülük az óvodapedagógusit érdemes kiemelni, amely először került be a legkeresettebb 20 szak közé. Szerény mértékben, de nőtt a természettudományi képzést választók száma is. A legnépsze-

rűbbnek számító biológia és földrajz szakot ugyan kevesebben írták első helyre, mint tavaly, ám az olyan alaptudományok, mint a matematika, a fi zika és a kémia határozottan népszerűbbek lettek a továbbtanulók körében.

Képzési terület neve

Jelentkezők száma 2010

1.

gazdaságtudományi

16 381

2.

műszaki

11 717

3.

bölcsészettudományi

8611

4.

társadalomtudományi

6138

5.

jogi- és igazgatási

6067

6.

orvos- és egészségtudományi

5798

7.

informatikai

4947

8.

művészeti

4756

9.

agrár

3516

10.

természettudományi

3208

11.

pedagógiai

3003

12.

sporttudományi

2081

13.

nemzetvédelmi és katonai

748

14.

művészetközvetítő

701

* Összeállításunk az általános eljárásban első helyen megjelölt jelentkezési helyek figyelembevételével készült. A cikkben szereplő adatok még nem véglegesek, a feldolgozottság 2010. március végi állapotát tükrözik. A hiánypótlás, illetve a módosítások miatt némiképp változhatnak. Az adatok forrása: www.felvi.hu

2010. április

11



Amikor minden eldől: ponthatár-meghatározás

[

Várhatóan július 22-én derül ki, hogy a felsőok-

tatási intézmények egyes szakjaira, képzéseire hány ponttal lehet bejutni. Egyúttal természetesen az is eldől, hogy az általános eljárásban jelentkezők közül kinek volt sikeres a felvételije. A ponthatárok kihirdetésének napján ismét egy színes programokkal tarkított Pont Ott Partira várjuk a felvételizőket, hogy együtt izguljuk végig a vonalhúzásig hátralévő órákat, perceket.

]

A jelentkezési helyen meghatározott ponthatártól, illetve a jelentkező összpontszámától függ, hogy a felvételizőt felveszik-e az általa megjelölt helyre. Ha tehát az összpontszámod eléri a választott egyetem vagy főiskola adott képzésére megállapított ponthatárt, akkor fellélegezhetsz, hiszen sikeresen bejutottál a megcélzott szakra. Ha több helyet is kinéztél magadnak, akkor az első olyan helyre nyersz majd felvételt, ahová elegendők a pontjaid. De nézzük át a tudnivalókat részletesen!

Mi alakítja a ponthatárokat? A ponthatárokat a jelentkezők által elért felvételi összpontszám alapján kialakított egységes rangsorolás, az intézmények felvehető összlétszáma, illetve az előre megállapított, államilag támogatott felvehető keretszám, valamint egyéb, a felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével határozzák meg.

Pont Ott Parti

Besorolás és felvétel Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőről úgynevezett besorolási döntést hoz. Az erről szóló határozatról minden felvételiző kap írásbeli értesítést a jelentkezéseire vonatkozó pontszámításokkal együtt. A hivatal a jogorvoslat lehetőségéről, módjáról és határidejéről is ad tájékoztatást ebben a levélben. Öszszefoglalva tehát: ekkor születik meg a döntés arról, hogy felvehető vagy-e bármely általad megjelölt képzésre, és ha igen, melyikre. A felsőoktatási felvételi eljárásban mindenki csak egy helyre sorolható be, tehát nem nyerhetsz felvételt egyszerre két képzésre. Ha egyetlen megcélzott helyre sem elegendő a pontszámod, akkor magától értetődően abban az eljárásban nem juthatsz be a kiszemelt intézmények egyikébe sem. A ponthatárt elért jelentkezőket fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjükben előrébb megjelölt helyre már sikeresen bejutottak pontszámuk alapján. Utóbbi esetben ugyanis nem vehetők fel a sorrendben hátrébb megjelölt helyre.

Ha a kiszemelt jelentkezési helyek valamelyikére sikeresen bekerültél, akkor az illetékes felsőoktatási intézmény erről külön, úgynevezett felvételi határozatot küld számodra. Ebben a felvételi döntéssel együtt tájékoztatást kapsz a beiratkozás helyéről, idejéről, az ezzel összefüggő teendőkről is. A vonalhúzás, vagyis a ponthatárok megállapítása idén várhatóan július 22-én lesz. Ekkor derül ki az, hogy a jelentkezők közül kit, hova vettek fel, illetve az is eldől, ha valakinek ezúttal egyik felsőoktatási intézménybe sem sikerült felvételt nyernie. Az egyes szakokra vonatkozó felvételi ponthatárokról a vonalhúzás után a sajtóban, illetve a felvi. hu honlapon keresztül lehet majd tájékozódni.

Idén negyedik alkalommal rendezi meg az Educatio a Pont Ott Partit, rövidített nevén a POP-ot. Remek hír tehát, hogy idén is együtt izgulhatjuk végig a ponthatárok megállapításának délutánján, estéjén a kihirdetésig hátralevő utolsó órákat, perceket. Munkatársunk – az elmúlt évekhez hasonlóan – folyamatosan tudósít majd a POP helyszínéről, így a felvi.hu honlapon követhetők lesznek az események. De még jobb, ha személyesen is kilátogatsz a rendezvényre, hiszen idén is sok meglepetés vár. Tavaly több ezer fi atal jött el az ingyenes rendezvényre, hogy a színes programok, bemutatók és koncertek után közösen ünnepeljék meg sikeres felvételijüket. Persze volt, akinek ez az este szomorúan végződött. Rájuk is gondoltunk, hiszen azoknak, akik akkor nem kerültek be egyik egyetemre vagy főiskolára sem, először a POP-on volt módjuk, hogy megismerjenek néhány pótfelvételi lehetőséget is. A Pont Ott Parti részleteit a felvi.hu-n olvashatod majd.

Előfordulhat, hogy megfelelően felkészült jelentkezők hiányában vagy túl kevés jelentkező miatt egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam.



Nem vettek fel… Mihez kezdjek?

[

A ponthatárok megállapítása nem mindenki

számára jár a várt eredménnyel: lesznek, akik nem jutnak be a kiszemelt képzések egyikére sem, hiába tesznek meg minden tőlük telhetőt a sikerért. Elkeseredésre még sincs okuk, számtalan

Ha a pótfelvételi meghirdetések között nem találnál kedvedre való szakot, a következő felvételi jelentkezési időszakhoz októberig kell türelemmel lenned: ekkor jelenik meg a 2011 februárjában induló képzéseket tartalmazó Felsőoktatási felvételi tájékoztató.

magának senki. Később, amikor szakmai gyakorlati vagy munkahelyet keresel, máris jobb esélyeid lesznek egy olyan cégnél, ahol már dolgoztál, ismernek a főnökök.

Vagy ha megteheted, láss világot! Több nyugati országban bevett gyakorlat, hogy az egyetem előtt egy évet kihagynak a fiatalok, utaznak, nyelvet tanulnak, idegen

Fejleszd magad!

irányba indulhatnak, hogy hasznosan töltsék az elsőre céltalannak tűnő hónapokat.

Július vége van, megállapították a ponthatárokat, s kiderült, hogy nem vettek fel, és úgy tűnik, lemaradtál arról, hogy szeptemberben valamelyik egyetem, főiskola padjaiba ülhess. Teljesen érthető, ha szomorú, csalódott vagy, elvégre szerettél volna valahova bekerülni, mégsem sikerült. Cégünk pályaorientációs tanácsadója, Kiss István szerint nem meglepő, ha a felvételiről lemaradt fiatalok kétségbeesnek, már-már enyhe depreszsziós hangulatuk van. A 18 év körüli fiataloknak ilyenkor sorra jönnek a „való élet” első nagy megmérettetései, az érettségi, majd a felvételi, mely könnyen stresszes hangulatot eredményezhet. Különösen, ha ezek egyike sikertelenséggel végződik. Ilyenkor azt kell kitalálni, mihez kezdjenek, merre lépjenek tovább.

Miért nem sikerült? Több oka is lehet: egy rossz nap (érettségi), apró figyelmetlenségek, a felvételi rendszer hibás ismerete, rosszul felmért vágyak és képességek, vagy akár csak a szerencse hi-

14 f e l v i m a g a z i n

]

ánya. A sikertelen felvételi valójában egy jelzés is lehet: felhívhatja figyelmed, hogy rossz irányba indultál. A tanács ilyenkor úgy szól: gondold át még egyszer – tényleg neked való/elérhető számodra az a képzés, amire jelentkeztél, az a szakma, amiben végzés után dolgoznál? Ha a válasz igen, akkor…

… jöhet a B terv! Kezdetnek mindjárt ott a ponthatárok megállapítása után induló pótfelvételi. A felvételi extra időszaka ez, amikor az intézmények újra meghirdetnek olyan szakokat, amelyeket nem sikerült betölteni a „normál” felvételi eljárás közben. Ilyenkor figyeld a felvi.hu-t, ahol rögtön megnézheted, hogy mely intézmények mely képzéseire lehet még jelentkezni. Így ezzel még bejuthatsz álmaid iskolájába, de egy hasonló, esetleg kényszeredetten megjelölt szakon eltöltött idő is lehet hasznos: olyan ismereteket szerezhetsz, amiket később hasznosíthatsz, ráadásul ráhangolódhatsz az egyetemi tanulmányok végzésének módszereire.

Töltsd hasznosan a várakozás hónapjait! Ha úgy döntesz, hogy vársz tavaszig az újabb felvételivel, akkor választhatsz felsőfokú szakmai képzést biztosító programokat a megcélzott diplomához közeli területről, tanulhatsz szakmát, számítógépes ismereteket egy OKJ-s képzésen, nyelveket (nyelviskolák, magántanár). Egy felsőfokú szakképzés elvégzésével nemcsak szakmát szerzel, hanem az itt kapott oklevélért adott esetben többletpont jár a felsőoktatási felvételi eljárásban. Egy a fontos: ügyelj arra, hogy ne téveszd szem elől a célt, vagyis hogy hová készültél, milyen szakterületet választottál eredetileg! A sikertelen felvételivel nyert egy évet töltheted azzal is, hogy közelebbről megismerkedsz a munka világával. Például jelentkezhetsz gyakornoknak a kiszemelt területen dolgozó egyik szakember mellé vagy az egyik céghez. Lehet, hogy az első hetekben csak fénymásolnod és telefonálgatnod kell, de közben ezer apró trükköt leshetsz el, és később valószínűleg komolyabb feladatokat is rád bíznak majd. Mindeközben kérdezhetsz – olyanokat is, amiket újonc munkavállalóként már nem engedhet meg

kultúrákat ismernek meg, és közben keresik önmagukat. Ha jelentkezel önkéntesnek vagy egy civil szervezetnek dolgozol, akkor előfordulhat, hogy ehhez még saját tőkére sem lesz szükséged.

Amikor jobb lett volna, ha nem vesznek fel A felsőoktatásba bejutott hallgatók egy része nem találja a helyét az egyetemi, főiskolai mindennapokban. Úgy érzik, rossz helyen vannak, valójában nem közgazdásznak, jogásznak vagy mérnöknek kellett volna jelentkezniük. De például nem akarták megbántani a szüleiket, vagy jobb híján követték a családi mintát, esetleg egy nagyra becsült szakmát kerestek. Az ő életük egyszerűbb lett volna, ha elbuknak a felvételin és nem jutnak be a felsőoktatásba. Ha innen nézed, akár még áldás is lehet a sikertelen felvételi…

Akár olyan területen is kipróbálhatod magad, amire eddig nem volt időd, de mindig szeretted volna jobban megismerni. Legyen ez lakberendezés, zene, számítógépes grafika tervezése, nyelvtanulás vagy egyszerű csapatsportok – bármelyik alkalmas lehet arra, hogy felpörgesd magad. Hogy újra legyen kedved tanulni, küzdeni, új kérdéseket feltenni a világról és nem utolsósorban magadról. Tanulmányozd közvetlen környezeted: milyen lehetőségeket kínál a munkaerőpiac, hol tudnád képességeidet hasznosítani vagy az érdeklődésednek milyen foglalkozások, tevékenységek felelnének meg leginkább. Ezekről a témákról az iskolában nemigen esik szó, többnyire önállóan kell mindenkinek kidolgoznia egy működőképes élettervet, saját stratégiát. Furcsán hangzik, de a tanulást is lehet, sőt kell tanulni. Az egyetemi vizsgaidőszakokban az egyes számonkérések előtt mindössze pár nap jut a felkészülésre, ilyen rövid idő alatt kell nagyobb mennyiségű anyagot áttekinteni, megtanulni, jól szervezetten fejben tartani. Ha kitöltöd a felvi.hu tanulási stílusokra és tanulási készségekre vonatkozó kérdéssorát, megtudhatod, milyen irányban kell elindulnod tanulási képességeid fejlesztésében.

2010. április

15



Aki nem tanul tovább, az is továbbtanul

[

A középiskolás diákok egy része

A Z EDUCATIO – FELSŐOKTA-

érettségi után folytatja tanulmányait

TÁSI IGAZGATÓSÁG SZAKÉRTŐI

2000 ÓTA RENDSZERESEN ELEMZIK A TOVÁBBTANULÁSI TENDENCIÁKAT. A KUTATÓK A JELENTKE-

valamilyen egyetemen, főiskolán, másik részük nem. Azonban ez a második

ZÉSI STATISZTIKÁK MELLETT KÉT

csoport sem hullik ki az oktatási rend-

ÉS FÉLEZER OLYAN ÉRETTSÉGI-

szerből, más módon ugyan, de ők is

ZŐ DIÁK TERVEIT IS FELMÉRTÉK , AKIK NEM AKARTAK EGYBŐL TO-

tovább tanulnak, és csak nagyon kevesen kezdenek 18 évesen dolgozni.

VÁBBTANULNI.

]

A legtöbb elemzés és vizsgálat a felvételizőket érinti, azokról azonban keveset hallani, akik nem lépnek tovább azonnal a felsőoktatásba. Cikkünk hiánypótló jelleggel igyekszik összefoglalni, mit csinálhatnak azok a végzős diákok, akik az érettségi megszerzése után nem tanulnak tovább. A legkézenfekvőbb válasz, ami a legtöbbünk fejében megfordul, hogy dolgozni kezdenek, esetleg külföldön próbálnak szerencsét. A kutatási eredmények azonban rácáfolnak erre a közhiedelemre.

Most nem, de később talán Az érettségiző diákok egy része tehát nem lép tovább azonnal a felsőoktatásba, azonban náluk sem kizárható, hogy később nem jelentkeznek valamelyik egyetemre vagy főiskolára. A válaszadó középiskolások több mint egyharmada (35 százalék) úgy tervezi, hogy 1–5 éven belül valamikor felvételizni fog, és rajtuk kívül igen sokan vannak azok (27,3 százalék) is, akik még nem döntöttek ebben a kérdésben.

het a kettő párhuzamosan is. Érdemes megemlíteni ugyanakkor, hogy nagyon kicsi azok aránya (3,9 százalék), akik anyagi okokra vezették vissza, hogy miért nem jelentkeztek a felsőoktatásba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a továbbtanulásnak – akár államilag támogatott képzésen is – ne lennének anyagi terhei, mégis azok a diákok, akik eljutnak az érettségit adó iskolákba és be is fejezik azt, általában nem a pénz miatt nem tanulnak tovább. (Oktatáskutatók már rámutattak arra, hogy a legrosszabb anyagi helyzetű diákok már korábban „kiesnek a rostán”, el sem jutnak az érettségit adó középiskolákba.)

A diploma mindenkinek fontos Manapság beleégett a köztudatba, hogy egy diploma mindenképpen kell ahhoz, hogy valaki könnyebben tudjon boldogulni a munkaerőpiacon. Így gondolják ezt még azok a diákok is, akik ennek ellenére nem tanulnak tovább érettségi után. Több mint ötven százalékuk szerint Magyarországon az érvényesüléshez szükséges a felsőfokú végzettség, igaz, közülük csak kevés olyan akad, aki elengedhetetlennek tartja az egyetemi, főiskolai oklevelet.

*Diplomás pályakövetés 2009–2010. Kell-e diploma az érvényesüléshez? 3% 6,5% 37,2% 53,3%

Tervezi, hogy később továbbtanul? 5,4% 3,6% 75,6%

15,4%

   

dolgozni fog tanulni fog külföldre megy egyéb válasz

13,9%

16,6% 18,4%

23,9% 27,3%

N = 851

    

N = 858 2009-ben a felsőoktatásba nem jelentkező diákok kevesebb mint egyötöde (15,4 százalék) tervezte csupán, hogy a középiskola befejeztével munkába áll. A döntő többség – a válaszadók háromnegyede (75,7 százalék) – azonban azt mondta, tanulni akar: szakmát tanulna vagy felsőfokú szakképzésre jelentkezne. Így gyakorlatilag azok is tovább tanulnak valamilyen formában, akik nem a felsőoktatásban folytatják.


 elengedhetetlen  szükséges  nem szükséges egyáltalán nem  szükséges

N = 866 biztosan igen valószínűleg igen még nem tudja valószínűleg nem biztosan nem

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, a diákok miért döntöttek úgy, hogy nem jelentkeznek egyetemre, főiskolára. A válaszok azt tükrözték, hogy manapság már nincs éles határvonal tanulás és munkavállalás között, azaz elképzelhető, hogy valaki először tapasztalatot akar szerezni és csak utána érzi szükségét annak, hogy továbbtanuljon, illetve gyakran me-

érettségiző középiskolás alig több mint 1 százaléka volt.) Az is érdekes, hogy az a négy százalék, aki mégis más országban képzeli el a jövőjét, inkább dolgozni szeretne, a külföldi továbbtanulás csak nagyon keveseket érdekel. Ráadásul nem árt kiemelni, hogy ezek csak tervek, a valóságban csak néhányuk vág bele. Érdekesség, hogy a határokhoz közeli középiskolákban sem magasabb a külföldi terveket szövögető diákok száma. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fi atalok egyáltalán nem akarnak más országokban szerencsét próbálni, csupán kicsit később, a főiskolai, egyetemi tanulmányok alatt, vagy néhány itthon ledolgozott év után vágnak bele. Elmondható tehát, hogy a leérettségizett diákok jelentős része így, vagy úgy, de benne marad az oktatási rendszerben. Csupán kevesen lépnek ki 18–19 évesen a munkaerőpiacra. Azok közül, akik nem jelentkeznek egyetemre, főiskolára, sokan először tapasztalatot gyűjtenek, munkát vállalnak vagy szakmát tanulnak, és csak mindezek után vágnak bele a felsőoktatásba, ha egyáltalán belevágnak.

Körülbelül ugyanekkora azok aránya is, akik szerint itthon a diplomások többet keresnek azoknál, akiknek nincs ilyen végzettségük. Ugyanezen a véleményen vannak a már bekerült hallgatók is – derül ki egy másik kutatásból*. Ők a diplomától nemcsak egyszerűen a munkanélküliség elkerülését, hanem magas fi zetést, biztos megélhetést várnak.

Külföldre nem mennek Szintén elterjedt az a nézet, hogy a fi atalok közül sokan külföldre mennének, akár továbbtanulni, akár dolgozni. Ez azonban téves elgondolás, hiszen kiderült, hogy a „nem továbbtanuló diákok” alig 4 százaléka tervezi, hogy az érettségi megszerzése után, egy éven belül külföldre megy. (Ez az összes 2009-ben

Akik jelentkeztek, de nem jutottak be A felsőoktatásba jelentkező középiskolások döntő többsége, ha nem veszik fel sehova, akkor egy éven belül újra próbálkozik. Vannak, akik már a pótfelvételire is beadják jelentkezésüket, sokan pedig kivárják a következő felvételi időszakot. Elenyésző azok száma, akiket a kudarc teljesen eltántorít a felsőoktatástól. Vannak, akik az így felszabadult egy évben munkát vállalnak, de több mint egyharmaduk inkább valamilyen középfokú vagy felsőfokú szakképzésben venne részt. Ez nem meglepő, tudva, hogy még azoknak is egy jelentős része benn marad az oktatási rendszerben, akik nem is felvételiztek. A jelentkezéskor hoppon maradt diákok közül viszont többen próbálnának szerencsét külföldön, mint nem jelentkező társaik. Igaz, ők csupán a következő jelentkezési időszakig gyűjtenének tapasztalatokat más országokban, vagyis a külföld nem cél, csak átmeneti alternatíva.

2010. április

17

egyetemi előkészítő

[


A bejutás nem mindig jár együtt boldogsággal A legtöbb érettségiző fi atal viszonylag könnyen eldönti, mivel szeretne fog-

lalkozni, a sikeres felvételi után azonban sokan elbizonytalanodnak. Nem tetszik

és olyan ismeretekkel próbálta felvértezni a hallgatókat egy intézmény. Ha mindenképpen tanulni, fejlődni szeretnénk, ne adjuk fel.

nekik a képzés, vagy éppen rádöbbennek, hogy egy másik képzés, egy másik pálya való nekik, de az is lehet, hogy a felsőoktatástól megy el a kedvük. Ez ráadásul a kamaszkor vége, az emberek személyisége nagyon sokat változik. Vízválasztó az első felsőoktatásban töltött év – véli a szakember.

A magukat meggondoló, a rendszerből lemorzsolódó hallgatók jelentős része az első év során hozza meg döntését – vázolja a statisztikai trendet Kiss István, a Felvi tanácsadó pszichológusa. Az arányuk pedig ijesztően magas. A vonatkozó OECD felmérés szerint 2008-ban a diákok mintegy harmada lépett ki a rendszerből, és mondott búcsút az elsőként választott iránynak. Arról sajnos nincsenek adatok, hogy velük pontosan mi történik, ezért bízhatunk abban, hogy egy részük átgondolja a helyzetet, és újra nekifut egy megfontoltabban kiválasztott új szaknak.

Sok újdonság egyszerre Egy-egy váltás mindig fokozott erőfeszítést igényel. Még azoknak is problémát jelenthet átállni a felsőoktatási követelmények teljesítésére, akik határozottak a céljaikban, és tudják, hogy mivel szeretnének foglalkozni a jövőben. Az egyetemen vagy a főiskolán szinte mindenkinek rá kell döbbennie arra, hogy más környezetbe került, mint amilyet a középiskolában megszokott. Sok tehetséges vagy tehetségesebb diák veszi körül, a verseny pedig keményebb, mint a középiskolában. Azt is be kell látni, hogy nem lehet megélni az előadásokon elhangzottakból. Sok utánjárást, több ezer oldalnyi szöveg hatékony feldolgozását is megkövetelheti a követelmények teljesítése. Ennek sokkja általában az első vizsgaidőszakban éri a hallgatókat – jellemzi az állapotot a pszichológus. Az első félév tanulsága a legtöbb hallgató számára az, hogy át kell gondolnia tanulási stratégiáit. Hatékonyabban kell kezelnie az információkat, ki kell emelnie a lényeget. Ezt a helyzetet a többség eredményesen kezeli, de nem

18

felvimagazin

]

mindenki. Sok csalódás hátterében az áll, hogy a hallgató az elvárásokhoz képest rosszabbul teljesít, és ez megingatja a jelöltek elszántságát.

Se osztályhangulat, se régi barátok A következő fontos kihívás, hogy az új helyszínen – az otthontól akár több száz kilométerre levő intézményben – új kapcsolatokat kell kiépíteni. Nincs együtt haladó osztályközösség, vadonatúj kapcsolati hálót kell felépíteni, ami újabb teher lehet a gólyák vállán. (Ennek pozitív olvasata, hogy új barátokra lehet szert tenni.) Az viszont jellemző a felsőoktatásra, hogy az osztályélmény eltűnik, mindenki a saját, magányos útját járja a képzési program során. Ez önmagában még nem lenne gond – jegyzi meg a pszichológus –, ha a tanulmányi terhelés és egyéb elfoglaltságok mellett maradna elég idejük kapcsolatok építésére és ápolására. Ez a sok tényező együtt, némi honvággyal és a középiskolás osztály iránti nosztalgiával fűszerezve már veszélyes konstelláció, amely könnyen elbizonytalanítja a kezdő hallgatót. A végső csapást pedig az méri a tervekre, ha úgy látszik, hogy a választott irányon folytatott tanulmányok csak lazán vagy egyáltalán nem kapcsolódnak ahhoz a gyakorlati területhez, amivel majd foglalkozni szeretne. A képzések első évében gyakoriak az alapozó elméleti tárgyak. Például aki pszichológusnak tanul, esetleg a matematikai statisztika bonyolult képleteit kellene megértenie, megjegyeznie és alkalmaznia mindjárt az első évben. Türelem, kitartás és sok aprólékos munka szükséges az első év akadályainak legyőzéséhez. Igazán csak viszszatekintve lehet megítélni, miért abban a struktúrában

Ha bizonytalan vagy, ismerkedj más szakokkal! Ha jelentkezésünket nem előzte meg alapos tájékozódás a választott területről, vagy csak a pontjainkat számolgatva ráböktünk egy szakra és bejutottunk, akkor akár most elkezdhetünk új irányokat keresni. A bolognai rendszer egyik előnye, hogy belekóstolhatunk szinte bármilyen tanulmányba, és még arra is van lehetőségünk, hogy a későbbiekben felhasználjuk a teljesített tárgyakkal szerzett krediteket. Ha tehát vonzónak tűnik egy intézmény, képzési program, akkor keressünk előfeltételek nélkül teljesíthető alapozó tárgyakat, és „hallgassunk át”, legyünk vendéghallgatók. Amenynyiben nekünk valónak bizonyul a szak, az intézmény, akkor könnyen kideríthetjük, milyen feltételekkel vennének át bennünket és mennyit ismertethetnénk el korábbi tanulmányainkból. Ha nem sikerül átjelentkezni, egy új felvételi jelentkezéssel válthatunk az új irányra. Az áthallgatással szerzett jegyeinket, kreditjeinket pedig beszámíttathatjuk az új képzés alatt.

Mikor érdemes váltani? Váltanunk kell, ha úgy látjuk: nagyon különbözünk az évfolyamtársainktól (itt persze nem az emós frizurára gondolunk). Ez semmi esetre sem véletlen. Kiss István azt mondja, hogy az egyes foglalkozási területek és az arra felkészítő intézmények jól körülhatárolható személyiségtípusokkal jellemezhető jelöltek számára ideálisak. Ha nem találjuk a többiekkel a közös hangot, nincsenek hasonló szabadidős tevékenységeink, teljesen más dolgokat tartunk fontosnak és értékesnek a világgal kapcsolatban, akkor valószínűleg arról van szó, hogy nem a saját jellemzőinknek megfelelő csoportba keveredtünk. Ilyen lehet például az, ha rengeteg apró betűs dolgot kellene részletesen megjegyezni, amit a többiek örömmel tesznek, mi viszont inkább a fontos összefüggésekben gondolkodnánk. Esetleg valami kreatívabb tevékenységre vágyunk, amihez nem találunk alkalmas társat a csoportban. Megkeseríthetik az életünket a vizsgák, a vizsgáztató tanárok is. Az előbbi példánál maradva: ha a vizsgán kérik az „apróbetűst”, és ezek hiánya miatt leminősítik a teljesítményünket, akkor valószínűleg az adott szakterületen szakmai alapkövetelmény ez a fajta pontosság. És ha a többi hallgatótársunk egyetért a vizsgáztatóval, akkor még erősebb a gyanú, hogy inkább olyan területet kell találnunk, ahol az összefüggések, a lényegi kapcsolatok és új megoldások állnak középpontban, és ezeket is kérik számon rajtunk.

Gondoljuk át alaposan, és ha kell, változtassunk Érdemes váltani, ha úgy érzed. Inkább járj újra egy első évet, mint hogy 3-5 éven belül egy olyan diplomával legyél gazdagabb, amit nem szívesen használnál a jövőben. A jó döntés azonban alapos előkészítést igényel. A váltás előtt feltétlenül tájékozódj arról, hogy korábbi teljesítményedet be lehet-e számíttatni, van-e mód szakok közötti átvételre. Mielőtt döntesz, tájékozódj alaposan a választandó területekről. Használj a felvi.hu önismereti kérdéssorait, amelyekben számos, a döntést segítő információhoz juthatsz. Érdemes felvenni a kapcsolatot a kiszemelt intézmény(ek) diáktanácsadó vagy hallgatói szolgáltató és karrierközpontjával. Tájékozódj az ott tanuló diákoktól a képzés jellemzőiről és a mindennapokról (akár a Felvi fórumán keresztül). Miután ezeket a lépéseket végigjártad és alaposan átgondoltad, ne tétovázz!

2010. április

19



Elegendő az alapdiploma az elhelyezkedéshez?

Alap- vagy mesterdiploma?

[

A bolognai folyamat eredményeként a hazai felső-

oktatási rendszer 2006-ban állt át a többciklusú képzésre. Ennek fő pillérei az alap-, a mester- és a doktori képzés. A „váltás” célja elsősorban az volt, hogy a korábbinál rugalmasabb kereteket adjon a továbbtanuláshoz, és megfeleljen az egész életen át tartó

]

tanulás elvének.

A többciklusú képzési rendszer első szintje az alapképzés, amelyre érettségi után lehet belépni. A tanulmányok során szerzik meg a hallgatók az általános ismereteket, készségeket és képességeket, szakmai kompetenciákat, valamint a munkába álláshoz szükséges szakmai gyakorlatot. A képzések kialakításakor cél volt, hogy az alapfokozat megszerzése a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket adjon, vagyis végzés után akár rögtön el lehessen vele helyezkedni a munkaerőpiacon. Az is cél volt, hogy megfelelő elméleti alapozást is szerezzenek a

hallgatók ahhoz, hogy mesterképzésen tanulhassanak tovább. Az idei felvételi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy az alapszakon végzett hallgatók közül sokan döntöttek a továbbtanulás mellett. (Ez persze nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyúttal munkába is állnak.)

Mesterképzés: mire jó? A mesterképzésben van lehetőség a specializálódásra, a mélyebb szakmai tudás megszerzésére. Az egyes mesterszakokra több irányból is be lehet lépni: az elvégzett alapszakkal azonos vagy attól elté-

Egységes, osztatlan képzések Vannak olyan képzések, ahol az alap- és mesterszak gyakorlatilag egy képzésbe van sűrítve, mert nem lehetett megbontani. Ezek az ún. egységes, osztatlan képzések, amelyekre szintén legalább érettségivel kell jelentkezni, és a végzés után mesterfokozatú diplomát lehet szerezni. Ilyen képzésben tanulható szakok: állatorvosi, általános orvos, építész, erdőmérnöki, fogorvos, gyógyszerész, jogász és több művészeti szak.


rő területen is folytathatók a tanulmányok. Természetesen, bizonyos határok között, például anglisztika alapszakról nem lehet mérnöki mesterszakra menni.

Alapszak után rugalmasan lehet váltani A bolognai szisztéma nagy előnye, hogy sokkal több képzési útvonal lehetőséget biztosít, mint a korábbi rendszer. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az első diploma elég nagy szabadságot biztosít a későbbi továbbtanulásra. Igaz, hogy még távol állsz a mesterszak választástól, de azért elmondjuk, hogy az elvégzett alapszakról elérhető mesterszakokat két nagy csoportba lehet osztani a beszámítás alapján: 1. a teljes kreditértéken való beszámítás azt jelenti, hogy a meghatározott oklevéllel rendelkező jelentkezők minden további nélkül felvehetők a mesterszakra. Az oklevelükben szereplő kreditmennyiség teljes mértékben feltétel nélkül figye-

Egy segítség: a Képzési útvonal kereső A legmegfelelőbb útvonal megtalálásában, a megpályázható mesterszakok kiválasztásában segít a Felvin nemrég elindított Képzési útvonal kereső. Új szolgáltatásunk lényege, hogy megmutatja, melyik alapképzéssel, egységes, osztatlan képzéssel, illetve a bolognai rendszer előtt megszerzett főiskolai és egyetemi végzettséggel milyen mesterképzéseket lehet megcélozni. A keresővel nemcsak a „hová” deríthető ki, hanem a „hogyan” is: a találatoknál láthatóvá válik az egyes kapcsolatok típusa, azaz, hogy adott alapvégzettséget teljes kreditértéken vagy kreditelismeréssel számítják-e be a mesterszakon.

lembe vehető a mesterképzési tanulmányaik során. 2. a kreditelismerésre akkor van szükség, ha a jelentkező nem teljes kreditértékű oklevéllel

rendelkezik, hanem olyan szakon végzett, amely csak további kreditek teljesítésével számíthatók be az adott mesterképzésben.

Nagyobb számban tavaly nyáron léptek ki BSc/BA diplomások a munkaerőpiacra. Elhelyezkedésüket nehezítette, hogy a munkaadók körében nagy volt a bizonytalanság, nem igazán voltak tisztában azzal, pontosan mit is jelent az új típusú diploma, milyen tudású frissdiplomások állnak mögötte. Pozitívumként értékelték viszont, hogy a hallgatók korábban szembesülnek a piac elvárásaival, így korábban, gyorsabban kell dönteniük, merre szeretnének szakosodni, elhelyezkedni. A fejvadászok és a cégvezetők többsége is úgy véli, a diploma típusánál sokkal fontosabb a mögöttes tartalom. Az, hogy milyen munkatapasztalatot tudhatunk a hátunk mögött – még frissdiplomásként is –, mennyire használható a nyelvtudásunk, milyen szaktudást sajátítottunk el hallgatóként. Nem feltétlenül tartják szükségesnek a mestervégzettség megszerzését, ez ugyanis nem jelent automatikusan jobb minőségű munkát vagy nagyobb gyakorlatot. Nem mindegy azonban, milyen területen szeretne elhelyezkedni egy frissdiplomás. A mérnökök például keresettnek számítanak a munkaerőpiacon, így aki erre a pályára készül, BSc-diplomával is nagyobb gond nélkül találhat munkát. Aki viszont fejleszteni, kutatni szeretne, annak bizony nem árt a mesterképzést is elvégeznie. A szakmai gyakorlat, a munkatapasztalat fontosságát azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ezt hallgatóként sem lehetetlen megszerezni – nem véletlenül foglalkozunk ezzel bővebben a következő oldalon olvasható cikkünkben.

2010. április

21



Pályakezdő, több éves munkatapasztalattal: nem lehetetlen!

[

Manapság a munkakeresésnél már nem elég a

diploma és a nyelvtudás, munkatapasztalatot is várnak a cégek a frissen végzettektől. Érdemes tehát már a főiskolai, egyetemi évek alatt helyet szorítani a szakmai gyakorlatnak, akár itthon, akár külföldön. Ezek során olyan készségeket sajátíthatsz el – csapatmunka, problémamegoldó képesség –, amelyek a

]

munkaadók szemében sokat érnek.

Az egyetemi, főiskolai tanulmányok alatt az elméleti tudás mellett ugyanolyan, vagy még nagyobb hangsúlyt kap a szakmai gyakorlat. Nincs könnyű helyzetben az a pályakezdő, aki valós munkatapasztalat nélkül vág neki az álláskeresésnek. Az egy-egy cégnél letöltött néhány hónap sokat számít majd, de még a kötelező 1–3 hetes szakmai gyakorlatok is hasznosak lehetnek. Éppen ezért nem tanácsos olyan helyet választani, ahol „semmit sem kell csinálni.” Ha jól teljesítünk, lehet, hogy egy állásajánlattal, de hasznos kapcsolatokkal mindenképpen gazdagodunk. A szakmai gyakorlat a hallgatónak és a cégeknek egyaránt hasznos. A résztvevő fiatalok belülről látnak egy munkahelyet, megtanulják az üzleti élet viselkedési normáit, az irodai eszközök használatát, a napi ügymenetet. A vállalat pedig nagyobb kockázat nélkül látja, alkalmas-e a hallgató a mun-


kára. Ez az időszak egyfajta hosszú próbaidőként is felfogható. A szakmai gyakorlatot a cégek általában nyolc hétre hirdetik meg. Vannak 3–4 hetes nyári munkalehetőségek is, ez ugyancsak hasznos befektetés. Emellett előfordulnak hoszszabb, 8–10 hónapos programok is.

Figyelmesen válassz céget! A gyakorlati idő lehetőség és nem rabszolgamunka. Mindenképp olyan céget kell választani, ami megfelel az érdeklődési körünknek, és el tudjuk képzelni, hogy a későbbiekben ott dolgozzunk. Az sem hátrány, ha jó nevű cégről van szó, hiszen az önéletrajzunkban jól mutat majd a „nagy név” a munkatapasztalatok között. Azonban azt se feledjük, hogy csak akkor profitálhatunk a gyakorlati időből, ha valóban értékes munkát végeztünk. Ha pályánkat egy multinacionális cégnél szeretnénk kezdeni, jelentkezzünk multihoz. Ha kisebb

szervezetet szeretnénk megismerni, válasszunk kis céget. Utóbbi előnye, hogy nagyobb felelősségű munkát kapunk, általában családiasabb a légkör és közvetlenebb a kapcsolat a vezető és a munkatársak között. A nagy cég szűkebb területbe enged betekintést, viszont egy alaposan kidolgozott céges kultúrát adnak.

Nem a pénzről, a munkáról szól A szakmai gyakorlatért sok helyen nem fi zetnek, vagy ha igen, csupán minimális bért tudnak felkínálni. Az egész lényege a tapasztalatszerzés, amely majd a munkakeresésnél jelent sokat. Éppen ezért ne a pénz legyen az elsődleges szempontunk, és ne méltatlankodjunk az összegen, hiszen ezzel nem minket vagy a munkánkat minősítik. Fogjuk fel úgy, kaptunk egy lehetőséget, hogy belülről ismerjük meg a szakmát, és ha még fi zetnek is érte, az már csak ráadás. A munka során igyekezzünk minél több feladatot elvállalni. Ha sikerül egyedül megoldanunk, akkor learathatjuk a babérokat, ha pedig elakadnánk, akkor is kérhetünk bátran segítséget, hiszen mégiscsak gyakornokok vagyunk. Ezt munkavállalóként már nem nézik jó szemmel, tehát próbáljunk meg minél többféle munkafolyamatban részt venni, hogy később már ne érjen minket meglepetésként egy-egy feladat. Senki sem érkezik úgy egy munkahelyre, hogy mindent tud.

Felmérések szerint a munkában elengedhetetlen képességek 70 százalékát a munkahelyen, élesben tanuljuk meg, csak 30 százalékot az iskolapadban vagy tréningeken. A pályakezdők fő problémája, hogy nem ismernek senkit, aki segítene nekik az elhelyezkedésben. A szakmai gyakorlat arra is jó, hogy már az egyetemi, főiskolai évek alatt értékes kapcsolatokat gyűjtsünk.

Tapasztalatszerzés a határokon innen és túl A hallgatói évek során, a szakmai gyakorlatok mellett, egy-egy külföldi tanulmányút is hasznos lehet. Az idegen nyelv elsajátításán

túl számos előnyét csak később tapasztaljuk majd meg. A személyes kapcsolatok kialakítása mellett önállóságot tanulunk, fejleszthetjük alkalmazkodóképességünket és nem utolsósorban megtanulhatjuk kezelni az eltérő kultúrákból adódó súrlódásokat. A külföldi cégek magyarországi telephelyeinek

megjelenése óta erre különösen nagy szükség van. A munkáltatók szívesen alkalmaznak olyanokat, akik már bizonyították, hogy idegen helyen, váratlan helyzetekben is helyt tudnak állni. Az úti cél kiválasztásánál fontos, hogy ne csak a kedvelt vagy népszerű helyeket válasszuk, ahová min-

Hol érdemes keresgélni? A gyakorlati helyek felkutatásában az iskola és az oktatók is segíthetnek, de magad is utánajárhatsz, hogy melyik cégnél van erre lehetőség, például:  állásportálokon (tematikus oldalakon),  fejvadász cégeknél,  karriermagazinokban. denki menni akar. Angol nyelvtudással ma már gyakorlatilag bárhol lehet boldogulni – munkahelyen vagy egyetemen, főiskolán egyaránt –, ezért az legyen a döntő szempont, hogy mi érdekel, milyen szakterületen szeretnénk tapasztalatot gyűjteni. Ha ez megvan, érdemes nekiesni az internetnek és akár egy hetet is rászánni a megfelelő külföldi felsőoktatási intézmény vagy gyakorlati helyet biztosító cég felkutatására. Magyarországon az egyetemek és főiskolák meghirdetéseinek függvényében válogathatnak hallgatóik a különböző ösztöndíjprogramok közül. A legtöbb intézményben elérhető az Erasmus, a CEEPUS és a német DAAD ösztöndíjprogram is. Egy külföldi tanulmányút vagy a főiskolai, egyetemi évek alatt elvégzett szakmai gyakorlat tehát óriási előrelépést jelent. Az ismeretek bővülése, a nyelvtudás fejlődése, az önállóság, önbizalom, problémamegoldó-készség növekedése mind-mind „eladhatóbbá” teszik majd a frissdiplomást az álláspiacon.

2010. április

23



Kapcsolatépítéssel a sikeres karrierért

[

seinél, kik azok, akik hasonló területen dolgoznak. Vegyük fel velük a kapcsolatot, nyugodtan kérhetünk tőlük tanácsot a tanulmányainkhoz, az esetleges kiegészítő képzésekhez.

Felmérések szerint a fiatalok több mint fele ismeretség útján jut álláshoz.

Egyes szakmákban pedig hatványozottan fontosak a személyes kapcsolatok. Az idegen szóval networkingnek is titulált jelenség nem egyenlő a protekcióval, és fontosságát már a karrier-tanácsadók és a fejvadászok is hangsúlyozzák.

Networkingnek az ismerőseinkkel és az ismerőseink ismerőseivel való kapcsolatunk kiépítését, fenntartását, ápolását nevezik. A jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással. Sok üres pozíciót egyáltalán

nem hirdetnek meg a cégek. Ehelyett fejvadászokat bíznak meg a jelöltek felkutatásával vagy házon belül próbálják betölteni a helyeket. Az ilyen „rejtett” állásokról csak ismeretség révén szerezhetünk tudomást, és juthatunk be az interjúra, ahol emiatt valószínűleg kedvezőbb elbánásban is lesz részünk. A kapcsolatépítést sokan tévesen a protekcióval azonosítják, pedig egyáltalán nem erről van szó. A versenyszférában ma már semmit nem ér a kapcsolatrendszer, ha nem párosul a megfelelő képességekkel, szakmai tapasztalattal, nyelvtudással. A networking idő- és energiaigényes, mégis megéri a befektetést. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a kapcsolatépítés nem azzal kezdődik, hogy rögtön kérünk a másiktól, hanem először nekünk kell adnunk, felajánlanunk segítségünket. Nem kell nagy dolgokra gondolni: némi odafigyelés, jó szó, egy kis idő, jótanács. Tartsuk szem előtt, hogy a networking egész életen át tartó folyamat, amelynek eredménye általában nem tapasztalható azonnal. Ahogy öregszünk, úgy válnak egyre fontosabbá a kialakított kapcsolatok. Ezeket azonban folyamatosan ápolni kell, amit megkönnyít az internet, a mobiltele-

]

fon, az e-mailes levelezőlisták, illetve a különböző közösségépítő oldalak. Ezekkel szinte azonnal elérhetünk bárkit, akit korábban megismertünk. Sokan követik el azt a hibát, hogy akkor fognak bele a kapcsolatépítésbe, amikor már szükségük lenne a kialakított kapcsolati hálóra. Bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktusok. A média, a reklám, a marketing, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság, a jog – mind olyan területek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, vagyis megnő az ismeretség szerepe. Ne becsüljük alá a környezetünkben lévő kapcsolatokat! Sokan hiszik azt – tévesen! –, hogy nekik nincs elég ismerősük vagy nem elég befolyásosak. Legtöbbször nem a közvetlen ismerőstől, hanem az ő ismerősétől érkezik a segítség, az álláslehetőség híre.

A kapcsolatépítés színterei Családtagok ismeretségi köre Saját kapcsolati hálónk kiépítését célszerű családi körben kezdeni. Ha már tudjuk, hogy megszerzett oklevelünkkel milyen területen szeretnénk dolgozni, nézzünk körül szüleink, rokonaink ismerő-

Személyes ismeretség Maradjunk kapcsolatban néhány egykori középiskolai osztálytársunkkal. Szervezhetünk osztály-

találkozót, évfolyam-találkozót, gratulálhatunk telefonon névnapkor, születésnapkor, egy-egy érdekesebb cikkre, eseményre felhívhatjuk a figyelmüket e-mailben. Sok hasznos kapcsolatra tehetünk szert például az edzőteremben vagy önkéntes munka során, esetleg civil szervezeti tagságon keresztül is. Minden beszélgetésnek lehet pozitív hozadéka. Hallgatói szervezetek Az egyetemeken, főiskolákon működő hallgatói szervezetek, szakkörök is hasznos források lehetnek. Ezek a szerveződések rendszeresen tartanak különféle rendezvényeket, szakesteket, meghívva a választott terület, téma szakértőit előadást tartani vagy épp cégüket bemutatni. Ilyenkor ajánlatos elmenni, ha lehetőség adódik, kérdezni. A végén pedig odamehetünk a vendéghez, bemutatkozhatunk és válthatunk vele néhány mondatot. Például érdeklődhetünk a szakmai gyakorlat lehetőségeiről is. Ha pedig tagjai vagyunk a hallgatói köröknek, akkor a rendezvények szervezésekor közvetlenül alakíthatunk ki kapcsolatokat. Tanárok, oktatók Érdemes jó viszonyt ápolni a tanárokkal is. Sok egyetemi, főiskolai oktatónak van saját cége is, ahová a hallgatók bedolgozhatnak, illetve kapcsolatban állnak a fiatal tehetségeket kereső vállalatokkal. A cégek pedig gyakran kérnek ajánlást a velük kapcsolatban álló tanároktól egy-egy megüresedő pozíció betöltésére. Konferenciák Egy-egy szakmai konferencia szintén remek terep a háló továbbszövésére. Ne menjünk felkészület-

lenül: nézzünk utána a fontosabb megszólalóknak, írjunk össze előre érdekes, értelmes szakmai kérdéseket. Ha van rá lehetőség, hozzá is szólhatunk az előadásokhoz. Némi pénzbefektetés is szükséges lehet, de vannak olyan rendezvények is, ahol az egyetemi hallgatók kedvezményesen vehetnek részt. Szakmai gyakorlat Az egyetemi, főiskolai évek alatt teljesített szakmai gyakorlat hasznát nem lehet elégszer hangsúlyozni. Nemcsak az önéletrajzunkban mutat jól, ha már hallgatóként belekóstolunk a munka világába, hanem jelentősen növelhetjük a szakmán belüli ismeretségi körünket is. Szerencsére egyre több képzés része hosszabb-rövidebb szakmai gyakorlat. Nem érdemes olyan helyet választani, ahol csak „az időt kell agyonütni”. A gyakorlat alatt bebizonyíthatjuk, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Ha pedig később megüresedik egy pozíció a cégnél, jó eséllyel pályázhatunk rá. Elvégre több hétig láttak minket dolgozni, ami többet ér bármennyi állásinterjúnál. Állásbörzék Szintén hasznos terep. Egyre több felsőoktatási intézmény rendez saját állásbörzét, érdemes már elsőévesként kilátogatni rájuk. Nem feltétlenül azért, hogy leadjuk az önéletrajzunkat, hanem a munkáltatók igényeinek, elvárásainak megismeréséért. (Később, másod-, harmadévesként persze már önéletrajzot is vihetünk magunkkal.) Mutatkozzunk be a standoknál, beszélgessünk, érdeklődjünk a kiválasztás menetéről, a cégen belüli karrierlehetőségekről, az elvárt kompetenciákról. Sokat profitálhatunk az állásbörzék alatti céges előadásokból is.

2010. április

25


diplomán túl

Hallgató Ügyvédje

[

Több mint öt évvel ezelőtt indult a Felvi ingyenes jogi tanácsadó szolgálta-

tása, akihez oktatási jogi kérdésekkel fordulhattak a felvételizők, hallgatók. Azóta több mint ötezer választ adtak szakembereink.

]

Diplomantul.hu: az egyetemtől a munkahelyig

[

Februárban elindult a Diplomán túl

(www.diplomantul.hu) portál, mely a hallgatóknak, frissdiplomásoknak segít a karrierlehetőségek feltérképezésében. A Felviről is elérhető oldalon a karrier-tanácsadó és önismereti cikkeken túl az álláskereséshez, szakmai gyakorlat megszerzéséhez, az önéletrajzíráshoz, valamint a motivációs levél elkészítéséhez szükséges legfontosabb tudnivalókat is öszszegyűjtöttük.

A szolgáltatást azzal a céllal hoztuk létre, hogy a felvételi előtt álló diákok számára jogi tanácsadást nyújtsunk a jogszabályi feltételekről. A Felvi szakembereinek mindenki írhatott, akinek bármilyen ügyes-bajos kérdése volt a felvételi eljárással kapcsolatban. Eleinte leginkább a pontszámítással kapcsolatos kérdések érkeztek, majd 2005-től egyre többen érdeklődtek az abban az évben bevezetett kétszintű érettségiről, rákövetkező évben pedig már a bolognai rendszerű képzésről, az átjelentkezésről és a kreditátvitelről is. 2007-ben kettébontottuk a szolgáltatást: a felvételizőknek azóta a Felvi Jogász, a hallgatóknak

pedig a Hallgató Ügyvédje segít eligazodni. Az Educatio és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK) közös szolgáltatásának célja a hallgatók jogilag alátámasztott tájékoztatása, támogatása és eligazítása, lehetőleg még azelőtt, hogy hibás döntést hoznának, illetve ha számukra nem egyértelmű, nem világos döntési helyzet előtt állnak. A Hallgató Ügyvédje az esetleg elkövetett hibák gyors, hatékony és önkéntes megoldásában is segít. Fontos hangsúlyozni, hogy a szolgáltatás nem terjed ki a hallgatók jogi képviseletére, illetve a nem jogi természetű kérdések megválaszolására.

A 2004-es indulás óta több ezer e-mailre válaszoltak jogászaink: tavaly októberben kapott választ az ötezredik diák. Az esetek csaknem fele, 48 százaléka egyszerűbb, 34 százaléka átlagos nehézségű volt, 18 százaléka azonban bonyolultabb jogi problémát jelentett. A kérdezőknek csak negyede fordult már bekövetkezett jogsérelem miatt a szakemberekhez, a többiek lehetőségeik, terveik megvalósításának jogi feltételei iránt érdeklődtek.


Akkor fordulj a Hallgató Ügyvédjéhez, ha az alábbiakkal kapcsolatos kérdésed van:  jelentkezési szabályok (pl. szakváltás, átjelentkezés, áthallgatás, második szak, mesterképzésre jelentkezés),  hallgatói jogviszony,  tárgyfelvétel, kreditbeszámítás, előadások, szemináriumok, vizsgák, oklevelek, bizonyítványok,  tanulmányok fi nanszírozása (állami támogatás, költségtérítés, kedvezmények, ösztöndíjak, juttatások, térítések, képzési idő stb.),  hallgatói ügyintézés szabályai (személyes adatok védelme, határidők, mulasztások, igazolási kérelmek, jogorvoslatok stb.),  egyéb jogi kérdések, mint pl. a tanulás és munkavállalás összefüggései, hallgatói szervezetek jogi problémái.

]

A nemrég indult portál karriermagazinnal kezdte működését, amelyben az álláskereséshez, szakmai gyakorlat megszerzéséhez, az önéletrajzíráshoz, valamint a motivációs levél elkészítéséhez szükséges legfontosabb tudnivalók találhatók. Kiderül például, hogyan kell beszélni a fi zetésről, sőt a frissdiplomás kereseti lehetőségekről, illetve a külföldi munkavállalásról is tájékozódhatnak. Az állásinterjúk sajátosságaiban is elmélyülhetnek a látogatók. Emellett szolgáltatások (interaktív tesztek, képzési útvonal kereső) is elindultak.

Frissdiplomásoknak és hallgatóknak Az oldal alapjában véve a felsőoktatásban eltöltött évek alatt és után igyekszik szolgáltatásokkal és cikkekkel segíteni a frissdiplomásokat a karriertervezésben. Az oldal természetesen nem csak végzettek

számára lesz érdekes, a cikkekkel, karrierépítési tanácsokkal és szakmai gyakorlatokkal a hallgatókat is igyekszik célba venni. A fontosabb szolgáltatások nyáron és ősszel élesülnek, így érdemes elkalandozni az oldalra már a főiskola, az egyetem előtt. A főbb fejlesztések közé sorolható a már elkészült, alapszakokat és mesterképzéseket összekötő Képzési útvonal kereső, és az oldalon majdan megjelenő szakmai gyakorlati ajánlatok, alapszakok karrierlehetőségeit bemutató cikkek, szakot és foglalkozást ajánló önismereti tesztek. De nem is mondunk többet az oldalról, állítjuk, érdemes lesz használni.

Érdekes elemzések A Diplomán túl portált a Felvi Magazint is kiadó Educatio Nonprofit Kft. indította az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik kiemelt pro-

jektje keretében. Az ún. Diplomás Pályakövetési Rendszer alprojekt keretében rengeteg kutatás is készül. Ennek megfelelően a portál a pályakövetéssel kapcsolatos központi kutatások eredményeit is bemutatja (erről magazinunkban is rendszeresen írunk), valamint a pályakövetés szerepére, a pályakövetésben való részvételre próbálja felhívni az ide látogatók figyelmét.

Felvi regisztrációval lehet használni A portál a hazai felsőoktatás egyik legfontosabb oldala, a felvi. hu közelében, azzal közös informatikai alapokon valósul meg. Ez azt jelenti, hogy például a regisztráció közös lesz és belépés után a mindkét portál szolgáltatásai elérhetővé válnak, vagyis hamarosan a felvis regisztráció aranyat ér, illetve később is hasznos lesz számodra, hiszen újabb lehetőségeket biztosít majd.

2010. április

27

diplomán túl

diplomán túl

Diploma után: elhelyezkedés vagy (még) tovább tanulás

[

A pályakezdőkben gyakran merülhet fel a kérdés,

hogy mi éri meg jobban: ha tovább képzik magukat vagy ha inkább elhelyezkednek. A szakpszichológus úgy véli, hogy erről könnyebben dönthetünk, ha pontosan megrajzoljuk magunknak azt az útvonalat, amit a jövőben szeretnénk befutni. A megkérdezett karriertanácsadók egyetértenek abban, hogy egyes szakterületeken igenis kívánatos az alapképzés után még két évet rászánni a következő szint megszerzésére, ugyanakkor vannak olyan pozíciók is, ahol a cégek többre értékelik a szakmai tapasztalatot.

]

Érdekes kép rajzolódik ki arról, ki miért szeretne újabb diplomához jutni – osztja meg tapasztalatait Kiss István, a Felvi tanácsadó szakpszichológusa. Az esetek többségében az első diploma irányának választásakor még kialakulatlanok voltak az elképzelések, megalapozatlan volt a választás. Érdekes kérdés, hogy miért nem jutott a hallgató eszébe menet közben váltani. Egy magyarázat lehet, hogy mire erre rájött, már anynyi energiát fektetett a „helytelen” irányba, hogy elfecsérelt időnek és kidobott pénznek tartotta a megkezdett, de rossz irány abbahagyását. Ilyenkor mindenképpen hasznos egy újabb, immár személyre szabott diploma megszerzése. Legyünk tisztában azzal, hogy mit


szeretnénk csinálni az életünk folyamán, és nézzünk utána annak is, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a terveink kivitelezéséhez a munkaerőpiacon – javasolja a szakember. Kiss István szerint a második diploma kifejezetten ajánlott azok számára, akik egy szakterületen belül szeretnék elmélyíteni tudásukat. Számos esetben – például pedagógiai vagy pszichológiai területeken – önálló tevékenységet csak akkor folytathatnak, vállalkozást csak akkor indíthatnak, ha ezeket a speciális ismereteket gyakorlati tapasztalatszerzéssel támogatva elsajátították. A versenyszférában a munkavállalási feltételeket, az alkalmazhatóságot inkább az elsajátított kompetenciák és az igazolható szakmai gyakorlat javíthatja. Ezért itt a tanulmányi idő kitolása, újabb diplomák gyűjtése kevésbé tekinthető eredményes stratégiának. Ehelyett inkább már a tanulmányok alatt szerezzünk szakmai gyakorlatot, és építsük a munkavállaláshoz szükséges kapcsolati tőkét – tette hozzá a szakpszichológus.

A diplomaszerzés helyét is nézik De vajon hogy vélekedik a kérdésről a munkaerő-toborzó szakma? Mit tanácsolnak az állásközvetítő és fejvadász cégek szakemberei: tanuljunk tovább vagy inkább lépjünk be a munka világába?

A ProfiPower tanácsadójának tapasztalata szerint leginkább nem a felsőfokú képzés szintje számít a munkáltatóknak, hanem az, hogy a frissdiplomás melyik felsőoktatási intézményben és milyen területen szerezte meg oklevelét. Ez azt jelenti, hogy a különböző szakterületeken, bizonyos egyetemen vagy főiskolán szerzett diplomát szívesebben látják a munkaadók. Végh Zoltán úgy látja, vannak olyan területek, ahol kívánatos a tudás elmélyítése, és érdemes még két évet rászánni erre. Ilyen például a pénzügyi, informatikai és mérnöki, amelyek esetében túlkereslet van az álláspiacon. Egyéb, így a marketing vagy HR területeken – ahol viszont túlkínálatról beszélhetünk – a versenyelőnyt inkább a szakmai tapasztalat jelenti.

Érdemes tehát utánajárni, hogy azon a területen, ahol pályakezdőként dolgozni akarunk, melyik intézmény diplomáját preferálják a munkáltatók, illetve az adott szakon mely egyetemnek vagy főiskolának van komoly presztízse. Ezek az információk több helyről begyűjthetők: célszerű oktatási kiállításon, állásbörzéken és különböző kiadványokban, így például a Felvételi tájolóban átböngészni a lehetőségeket.

tesíti a megszerzett munkatapasztalatot” – mondta Németh Veronika. Hozzátette: a döntésnél figyelembe kell venni az adott szakte-

rület sajátosságait. Hiszen amíg gazdasági területeken (pl. kereskedelem) nem feltétlenül szükséges a speciális végzettség és komoly elméleti háttér, addig a pénzügyi területeken elengedhetetlen bizonyos szakmai ismeretek elsajátítása és a szükséges végzettség megszerzése. A személyzeti tanácsadó eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy hosszú távon érdemes az alapdiploma megszerzése után néhány évet a választott szakterületen eltölteni, majd azután dönteni a mesterszak irányáról, ha már tudjuk, hogy az adott szakma mely szeletére szeretnénk specializálódni. Emellett kiemelt fontosságúnak tartja minimum egy nyelv magas fokon történő elsajátítását is. Forrás: www.felvi.hu

Fontos a diploma, de nem helyettesíti a tapasztalatot Az általunk megkérdezett másik szakember is hangsúlyozza a gyakorlati tapasztalat megszerzésének fontosságát. Németh Veronika, a Karrier Hungária Kft. személyzeti tanácsadója úgy látja, hogy napjainkban a munkaerőpiac alapvetően a gyakorlati tapasztalatokat részesíti előnyben. „Természetesen fontos a diploma, az alapképzésben elsajátított ismeretek és végzettség sok esetben elengedhetetlen a jelentkezéshez, hosszú távon azonban nem helyet-

2010. április

29

p r a k t i ká k

p r a k t i ká k

Ha azt mondod: külföld, azt mondjuk: nemzetközi diákigazolvány

[

A diákok nagy részének szűkösek az anyagi lehe-

tőségei: meg kell gondolniuk tehát, mennyit költenek mozira, szórakozásra vagy akár új CD-k beszerzésére. Egy külföldi út jelentős kiadásokkal jár, ami sok családnak megterhelő lehet. Sokat nyerhetsz azonban, ha elutazás előtt kiváltod a nemzetközi diákigazolványt, hiszen – az itthonihoz hasonlóan – számos kedvezményhez juthatsz vele.

]

Itthon általában a tanulók jól ismerik a magyar diákigazolvány pozitív hozadékait, így például az igen népszerű utazási kedvezményt. Egyre többen használják ki az egyéb lehetőségeket is. Számos múzeumban például olcsóbban válthatnak jegyet az igazolványt felmutatók, valamint több olyan könyvesbolt létezik, amelyekben 5–10 százalékkal alacsonyabb áron vásárolhatnak a tanuITT KÉRHETED A NEMZETKÖZI DIÁKOT: Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (Budapest, VIII. kerület, Reviczky utca 6.) Fontos: az Ügyfélszolgálat hétfőn, kedden, csütörtökön és pénteken 8–16 óráig, illetve szerdán 8–17.30 óráig tudja kiállítani a nemzetközi diákigazolványt.

lók. A fi atalok közül azonban még sokan nincsenek tisztában azzal, hogy diákstátuszuk nemcsak itthon, hanem külföldön is kedvezményekre jogosít. Ennek eszköze pedig a nemzetközi diákigazolvány (ISIC). Tehát akkor, amikor nyaralni indulsz vagy akár ösztöndíjjal külföldre utazol, jusson eszedbe, hogy több területen is spórolhatsz, ha kiváltod a nemzetközi diákot.

Rögtön zsebre teheted a kedvezményeket Nem kell ahhoz egyetemistának vagy főiskolásnak lenned, hogy Te is élvezd a nemzetközi diákigazolvány előnyeit, hiszen 12 éves kortól már lehet igényelni. További jó hír, hogy Ügyfélszolgálatunkon azonnal elkészítik Neked az igényelt kártyát, kiállítása mindössze néhány percet vesz igénybe. Nem kell mást magaddal vinned, mint egy szabvány igazolványképet és egy érvényes nappali tagozatos diákigazolványt. A nemzetközi diákigazolvány szeptembertől a következő év december 31-ig érvényes, és 1800 forintba kerül. Ez az összeg magába foglalja az Európa Biztosító Zrt. (EUB) biztosítási díját is. Ám ahhoz, hogy a biztosítás életbe lépjen, a kártya tulajdonosának regisztrálnia kell a www. expresstravel.hu vagy a www.eub. hu honlapon.

A nemzetközi diákigazolványhoz kapcsolódó EUB biztosítás kiegészítő jellegű. Akkor használhatod, ha ellopják vagy megsérülnek a poggyászaid vagy az úti okmányaid. A szolgáltatás a papírjaid pótlásával kapcsolatos külföldi utazási és konzultációs költségek rendezésére is kiterjed. Úti okmányaid elvesztése esetén igénybe vehetsz segítségnyújtást, illetve, kedvezményesen köthetsz szélesebb körű egyéni biztosítást az Európa Biztosítónál. A nemzetközi diákigazolványhoz hasonlóan nemzetközi tanárigazolvány is váltható, amely szintén kedvezményeket nyújt világszerte.

FONTOSABB KEDVEZMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK:  külföldön a kártya segítségével tudod igazolni, hogy diák vagy,  aktiválás után telefonkártyaként, valamint internetezéshez is használhatod,  az UNESCO világörökségi listáján szereplő műemlékeket 20–50 százalék kedvezménnyel látogathatod,  utazási kedvezmények járnak vele (repülőjegyre, országon belüli utazásokra),

Milyen kedvezmények járnak az ISIC tulajdonosának? A nemzetközi diákigazolványt már több mint száz ország csaknem 32 ezer elfogadóhelyén – múzeumokban, diákszállásokon, éttermekben – használhatod. A kártya elfogadása ugyanakkor országonként változó, csakúgy, mint a kedvezmény mértéke. Ez azt jelenti, hogy van, ahol teljes ingyenességet biztosít, máshol viszont korlátozott lehetőségekkel élhetsz. Ráadásul a kedvezmények köre folyamatosan változik. Azt hogy melyik országban mire használhatod, a www.isic.org honlapon térképezheted fel.

 ingyenes segítségnyújtásra és tanácsadásra is jogosít,  számos múzeum, diákszállás és étterem ad engedményt, ha felmutatod a kártyád.

2010. április

31

magazin minden, amit a felsőoktatásról tudni lehet

Recommend Documents